Vég Márton

Csütörtök reggeli cikkünkben írtuk meg, hogy szerdán kapták kézhez az ellenzéki pártok vezetői a legújabb, egyelőre nem nyilvános közvélemény-kutatást, amit már az új, összefogott kampányközpont rendelt meg. A teljes lakosságra nézve 46 százalékos a Fidesz-KDNP, és csak 32 százalékos az ellenzéki összefogás listájának a támogatottsága. Az előválasztás idejéhez képest jelentősen megerősödött a Fidesz.

Ennek hátterében nyilván leginkább az állhat, hogy még mindig várat magára a közös ellenzéki program, így Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt kevés konkrét, számszerűsíthető ígérettel tud kampányolni. Ellenben az Orbán-kormány választás előtti pénzosztása lassan minden társadalmi réteget, korcsoportot megtalál. Megnéztük, hogy az utóbbi hónapokban kiknek és mennyit ígért Orbán Viktor miniszterelnök, illetve Márki-Zay Péter mit tudott eddig ezzel szemben felmutatni.

Nyugdíjasok

Már 2020. áprilisában bejelentette Orbán Viktor, hogy a 13. havi nyugdíjat négy részletben építi vissza. November közepére lett biztos, hogy a teljes 13. havi nyugdíjat kifizeti a kormány jövő februárban, tehát 2 hónappal a választás előtt. Ezt a pénzt kb. 2,5 millió ember, vagyis a magyar lakosság egynegyede megkapja. 360 milliárd forintos tétel. Ráadásul novemberben már minden nyugdíjas megkapta a 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot és a visszamenőleges kiegészítést is. A két külön juttatás novemberben 250 milliárd forint költségvetési kiadást jelentett. A miniszterelnök pedig december 6-án jelentette be, hogy jövőre három százalék helyett öt százalékkal emelik a nyugdíjakat. A Portfolio számításai szerint a jövő januári magasabb nyugdíjemelés éves szinten akár 80 milliárd forint többletkiadás eredményez.

Családosok

Szintén már a nyáron döntött arról a kormány, hogy ha sikerül elérni az 5,5 százalékos GDP-növekedést, akkor a gyereket nevelő szülőknek 2022 január-februárjában visszaadják a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadót, legalábbis az átlagjövedelem szintjéig. Tehát ez is éppen a választás előtt lesz esedékes. December 15-i adat, hogy beérkezett a félmilliomodik VISSZADO-nyilatkozat. Az adóhivatal pedig december 31-ig még mintegy 250 ezer szülő nyilatkozatát várja. Ez együttesen 600 milliárd forintot jelent a költségvetésnek. Maximum 809 ezer forintot térít vissza az állam, az átlag pedig mintegy 316 ezer forint lehet.

Adóparadicsom

A Fidesz már Facebook-posztban gyűjtötte össze, hogy milyen kedvezményeket ad a kormány:

• 17-ről 13 százalékra csökken a munka közterhe
  
• 15,5 százalékról 13 százalékra csökken az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho)
  
• meghosszabbítják a kis- és középvállalkozások kedvezményét a helyi iparűzési adóban
  
• 11-ről 10 százalékra csökken a kisvállalati adó (kiva) adókulcsa
  

Munka

Mi is megírtuk ebben a cikkünkben, hogy az Orbán-kormány ideológiája fontos részévé tette a közmunkát, amit a helyi hatalmi rendszerek kiépítésére, és végső soron saját hasznára fordít. Korábbi kutatások is kimutatták, hogy van összefüggés aközött, hogy egy településen hányan szavaznak a Fideszre, és hogy mennyi közmunkás van.

Évekig nem emelkedett a közmunkások bére, ellenben december 15-én Orbán Viktor kormányfő bejelentette: jövőre bruttó 85 ezerről bruttó 100 ezer forintra emelkedik a teljes munkaidőben foglalkoztatott közmunkások keresete. Az mfor.hu cikke szerint a kormány eredeti terve az volt, hogy jövőre 100 ezer fő alá csökkenjen a közmunkások száma. Az eredeti költségvetési elképzelésekben 92 ezer fő támogatásával számoltak. A bejelentett béremelés azonban átírhatja a terveket.

Az pedig már szeptember közepére eldőlt, hogy bruttó 200 ezer forint lesz jövőre a minimálbér, vagyis közel 20%-kal emelkedik. Ez nettó 133 ezer forint. Évi 130-150 milliárd forintba kerülhet az is, hogy jövőre bruttó 400 ezer forintos fizetésig a 25 év alatti munkavállalóknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük.

Miből?

Az elképesztő osztogatásnak ára van. Hatalmas a költségvetési hiány, a Pénzügyminisztérium december 8-i közlése szerint az év első tizenegy hónapja után az államháztartás központi alrendszere 3931,3 milliárd forintos hiánnyal áll. Ennek negyedét novemberben hozták össze, csak 250 milliárd forint kiadással járt a nyugdíjprémium kifizetése, valamint az, hogy a nyugdíjakat az év elejéig visszamenőlegesen felemelték 1,2 százalékponttal. Az MNB szerint a költségvetési hiány idén 7,5 százalékos lehet.

MZP

Október 17-én derült ki, hogy Márki-Zay Péter lesz az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje. Azóta járja az országot, külföldi kapcsolatait is építi, valamint néhány interjút is adott. Ezeket átnézve próbáltuk kiemelni, hogy eddig milyen ígéretekkel próbálná legyőzni jövőre a fent taglalt elképesztő orbáni pénzosztást.

Legutóbb az mfor.hu-nak adott interjút, amiben a következő állítások hangoztak el:

• azonnal kirúgják Polt Pétert és elkezdik felgöngyölíteni a legfelháborítóbb korrupciós ügyeket
  
• Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez és lesz egy saját korrupcióellenes ügyészség is
  
• visszaállítják a plurális választási rendszert, ami kétfordulós volt
  
• az egészségügyi szakdolgozók fizetését emelik

November végén a 168 Órának is adott interjút Márki-Zay Péter, ott az ország gazdasági helyzetéről is beszélt. Szerinte Orbán Viktor hihetetlen pénzszórásba kezdett, de az intézkedések jelentős része fedezetlen ígéret. "Gyurcsányi magasságok fölé emelkedik a költségvetési hiány. Ezt el akarja inflálni a kormány. Az, hogy lesz béremelés, 13. havi nyugdíj és minimálbér emelés, a német autógyárak számára ezt úgy teszi kezelhetővé, ha a forint az eddigieknél is kevesebbet ér. A 370 forint feletti rekord árfolyam ennek a jele, illetve elinflálja ezt a pénzt. Gyakorlatig inflációval veszi vissza a nyugdíjasoktól és az emberektől" - fogalmazott az interjúban. Szerinte akármekkora nyugdíj emelést is tervez a kormány, az nem fog tudni lépést tartani az élelmiszerek növekvő árával.

Legutóbb a Makó melletti Kiszomboron tartott lakossági fórumot december 15-én. Itt beszédének két fontos témája volt: egyrészt sokkal jobban támogatná az önkormányzatokat, másrészt a migráns-ügy. Utóbbiban jól ismert az álláspontja:

• Megmarad a határkerítés
• Kiutasítja a Fidesz által betelepített bűnöző migránsokat
• Elszámoltatják azokat, akik a migránsbetelepítésen gazdagodtak, miközben az ország szegényebb lett tőle.

Még annyi tudható Márki-Zay Péter elképzeléseiről, hogy Karácsony Gergelyhez hasonlóan ő is leállítaná a stadionépítéseket, valamint támogatja az ellenzéki népszavazást a Fudanról és az álláskeresési járadék folyósítási idejének meghosszabbításáról.

Ezek egyike sem új gondolat, ezért írhattuk azt csütörtök reggeli cikkünkbe, hogy az ellenzék az előválasztás második fordulója óta nem volt képes diktálni a tempót. Azóta alig fordult elő, hogy akár csak egy napra olyan téma foglalkoztassa a közvéleményt, amivel ők jöttek elő.

Már nem Völner Pál a Magyar Hajózási Országos Szövetség (Mahosz) elnöke, ugyanis a korrupciógyanúba keveredett fideszes politikus nem csak igazságügyi államtitkár posztjáról mondott le, hanem a Mahosz éléről is távozott - tudtuk meg szövetségi forrástól.

Völner Pál magától nyújtotta be írásban a lemondását, tehát nem a Mahosz kérte erre. Forrásunk szerint nem sietik el az új elnök megválasztását, mert körültekintően szeretnének eljárni. Ez annyit jelent, hogy a Völner-ügy meglepetésként és kellemetlenül is érte a szövetséget, ezért a jövőben elgondolkodnak azon, hogy ne politikus, hanem szakmabeli legyen az elnökük. Völner Pál amúgy társadalmi elnök volt, tehát fizetést nem kapott, forrásunk a szerepét leginkább reprezentatívnak jellemezte, tehát ha volt egy hajós bál, akkor ő nyitotta meg. De 2015-ös megválasztásakor főleg lobbizási erejében bíztak, hiszen Völner volt közlekedési államtitkár is korábban.

A Mahosz amúgy szövetségek szövetségeként működik, hiszen a tagjai:

• Személyhajósok Szövetsége (pl. Mahart és Bahart)
  
• Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetsége
  
• Révhajósok Országos Szövetsége
  
• Vadkacsa Leányfalui Gyermek Víziflotta Egyesület
  
• Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület
  
• Magyar Vitorlás Szövetség
  
• Magyar Evezős Szövetség
  

A Völner-ügy lényege, hogy az ügyészség szerint megalapozott gyanú merült fel arra, hogy az igazságügyi államtitkár a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott.

A Népszava pedig arról írt, hogy Völner családja a hajózási piacon is érdekelt. Völnerék családi vállalkozása a Tagba Kft, amely a politikus felesége és fia nevén szerepel. A Tagba Kft.-nek 2017 óta résztulajdona van a nyergesújfalui Mahartlog Port Kft-ben.

Az ausztriai korlátozások feloldását követően újra megnyitja kapuit az ausztriai muraui sírégióban található Relax Hotel és Alpenblick Hotel, amelyek december 17-től várják ismét a pihenni és síelni vágyó vendégeket - közölte a Tiborcz István (Orbán Viktor kormányfő veje) érdekeltségébe tartozó BDPST Group. Emlékeztettek: 2021 októberében vették át a két szálloda üzemeltetését, melyek kisebb felújítások után megújult csapattal nyitják újra kapuikat.

Az mfor.hu írta meg, hogy a céghálóban fel is bukkant október 4-i bejegyzéssel egy BDPST MU-RAU Kft. nevű cég, tulajdonosa a BDPST Zrt. Az osztrák hoteleket a Mészáros Lőrinc cégbirodalmába tartozó Hunguest Hotels adta el. Még október 15-én közölték, hogy értékesítették a Holiday Resort Kreischberg-Murau G.m.b.H. 100 százalékos üzletrészét, de a vevő sokáig nem volt ismert.

A BDPST 2021. július 15-e óta üzemelteti a Los Alcazares településen Murcia tartományban található, 84 szobás Hotel Atrio del Mart is.

92 éves korában elhunyt Riccardo Ehrman olasz újságíró, aki feltette azt a döntő kérdést, amely a berlini fal leomlásához vezetett - írta a BBC.

1989. november 9-én este a keletnémet tévében és rádióban élőben tartott sajtótájékoztatót Günter Schabowski a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) Központi Bizottságának titkára, és ekkor jelentette be, hogy a párt az utazási és kivándorlási könnyítésekről határozott, majd Riccardo Ehrmannak a rendelkezés életbelépésének idejére vonatkozó kérdésére némi zavar és lapozgatás után azt válaszolta, hogy az új szabályok haladéktalanul hatályba lépnek.

És bár a tervek szerint mindez csak másnaptól és rendőri engedélyekkel lépett volna életbe, Schabowski bejelentésére tízezrek indultak meg aznap este a határátkelőkhöz, hogy Nyugat-Berlinbe mehessenek.

Riccardo Ehrman az Ansa olasz hírügynökségnél dolgozott.

A budapesti reptér részvényesei abban egyeztek meg, hogy leállítják az úgynevezett due diligence procedúrát, vagyis az átvilágítást, és tovább folytatják a párbeszédet a magyar kormánnyal – ezt a ferihegyi repülőteret üzemeltető cég, a Budapest Airport Zrt. többségi tulajdonosa nyilatkozta a VG érdeklődésére. Az AviAlliance GmbH kommunikációs vezetője, Anne Langensiepen azt is hangsúlyozta a lapnak, hogy a társaság hosszú távon elkötelezett befektető, amelynek a Budapest Airport, illetve a régió tartós fejlesztése áll az érdekében.

Az átvilágítás leállítása annak a következménye lehet a hvg.hu cikke szerint, hogy Orbán Viktor hétfőn a V4-országok vezetőivel és Emmanuel Macron francia elnökkel tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt a Bloomberg érdeklődésére, hogy a reptér visszavásárlását a választások előtt semmiképpen nem észszerű nyélbe ütni tekintettel az inflációra és a nemzetközi pénzügyi helyzet bizonytalanságára. "Megvárjuk a választásokat, és majd utána döntünk erről" – mondta a kormányfő a hvg.hu szerint.

Október közepén gyakorlatilag kész tényként beszélt Orbán Viktor a repülőtér visszavásárlásáról. "A magyar kormánynak az a szándéka, hogy a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéret visszavásárolja, és ez bármelyik pillanatban megtörténhet" - mondta például október 18-án a miniszterelnök a közmédiának. A kormányfő akkor közölte: az a helyes, hogyha az egyetlen igazán komoly nagy nemzetközi repterünk magyar kézben van, ezért helyes is visszavásárolni, és a gazdaság elég erős ahhoz, hogy ezt meg is tudjuk tenni.

December 15-én az MKB Bank, a Budapest Bank és a Takarék Csoportot tulajdonló Magyar Takarék Bankholding Zrt. legfőbb szervei elfogadták a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarék Csoport fúziós menetrendjének első lépését. Ennek értelmében 2022. március 31-én egyesül a bankcsoport két tagbankja, a Budapest Bank és az MKB Bank, míg a Takarék Csoport 2023 második negyedévének végéig csatlakozik az egyesült bankhoz. A fúzió megvalósításához szükséges felügyeleti engedélyeztetés folyamatban van - közölte a Magyar Bankholding Zrt.

"A most elfogadott döntésekkel véglegesen lezárul a magyar bankszektorban történelmi jelentőségű, de még a régióban is egyedülálló fúzió tervezési szakasza, ezzel párhuzamosan pedig megkezdődhet a három külön-külön is jelentős piaci erőt képviselő bankcsoport egyesülésének kivitelezése. Ezen folyamat a terveknek megfelelően, sikeresen halad előre. Szilárd az a legfőbb döntéshozó szervek által is megerősített elhatározásunk, hogy egy olyan bankot hozzunk létre, amely a jövőbe tekint, és a magyar emberek és vállalkozások lehető legjobb kiszolgálását célozza" – nyilatkozta Barna Zsolt, a Magyar Bankholding Igazgatóságának elnöke.

Kevesebb mint három héttel hivatalba lépése után benyújtotta lemondását szerdán Florin Roman, az új román nagykoalíciós kormány kutatásért, innovációért és digitalizálásért felelős, plágiumbotrányba keveredett minisztere.

Romant, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) közigazgatási és közbiztonsági kabinetjét vezető alelnökét a román média azzal vádolta meg, hogy a mesterképzést lezáró szakdolgozatában plagizált, a képviselőház honlapján közzétett szakmai önéletrajzában pedig csúsztatások szerepelnek.

A politikus közösségi oldalán jelentette be lemondását, "médialincselés" áldozatának nevezve magát, és rágalmazási perrel fenyegette meg Dacian Ciolost, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnökét, aki szerinte a háttérből irányította lejáratását.

Médiaértesülések szerint a minisztert Nicolae Ciuca kormányfő mondatta le. (MTI)

Darija Navalnija, a börtönben lévő Alekszej Navalnij, orosz ellenzéki lánya vette át apja nevében szerdán az Európai Parlamentben az emberi jogokért, a demokráciáért és a gondolatszabadságért folytatott küzdelemért járó Szaharov-díjat.

A politikus lánya a díj átvételekor tartott beszédében nemtetszését fejezte ki "azokkal szemben, akik pragmatikus úton közelítik meg a kapcsolatokat Oroszországgal". "Csak vissza kell tekinteni a történelemre és láthatjuk, hogy a zsarnokokkal nem lehetséges együttműködni - hangsúlyozta Navalnaja.

David Sassoli, az Európai Parlament olasz elnöke a díjátadó beszédében Navalnij, és minden jogtalanul fogva tartott Szaharov-díjas szabadon bocsátására szólított fel. Navalnij az orosz elnök, Vlagyimir Putyin és kormánya politikájának bírálójaként vált ismertté. Tavaly augusztusban, egy szibériai út során, feltehetően idegméreggel támadást követtek el ellene. Külföldi gyógykezelése után, az idén januárban visszatért Moszkvába, ahol letartóztatták, februárban pedig egy gazdasági bűncselekmény miatt rá kiszabott két és fél év börtönbüntetés letöltésére ítélték. (MTI)

Elfogadta a fővárosi önkormányzat 2022-es költségvetését a Fővárosi Közgyűlés szerdán. A rendelet az önkormányzat költségvetési bevételét 297 milliárd forintban, kiadásait 410 milliárd forintban állapítja meg.

A fővárosi önkormányzat ugyanakkor 6 milliárd 94 millió 37 ezer forintot fordít hiteltörlesztésre. Az így keletkező 119 milliárd forintos hiányt betétek 55 milliárd forintos bevételeiből, a hitelszerződések alapján lehívni tervezett 32 milliárd forintból, belföldi értékpapírok 32 milliárd forintos bevételeiből finanszírozzák.

Az mfor.hu tudósítása szerint Karácsony Gergely a költségvetésről döntő szavazás előtt elmondott beszédében igen erősen fogalmazott. A főpolgármester szerint elmúlt 30 évben nem volt példa arra, hogy ilyen költségvetést kelljen elfogadni, annak ellenére sem, hogy korábban is voltak viták a városvezetések és a kormányok közt.

Karácsony Gergely szerint a kormány négyszeresére emelte a Budapest által fizetendő szolidaritási adót, az iparűzési adót pedig másodjára felezik meg, arról, hogy Budapest ezért kompenzációt kapjon, egyelőre szó sincs.

Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője pedig arról beszélt, hogy kényszer szülte a főváros jövő évi költségvetési tervezetét, az 50 milliárd forintos hiányt a főváros csak kormányzati kompenzációval vagy hitelfelvétellel tudja ellensúlyozni.

Megállapodás született Tunéziával a védettségi igazolványok kölcsönös elismeréséről, így csütörtöktől a koronavírus ellen beoltott magyar állampolgárok a vakcina típusától függetlenül negatív PCR-teszttel szabadon beutazhatnak az országba - jelentette be a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Tuniszban.

A tárcavezető a tunéziai kollégájával, Oszman Dzserandival tartott közös sajtótájékoztatón kiemelte, hogy az észak-afrikai állam népszerű utazási célpont, ahol a világjárvány előtt, 2019-ben mintegy 15 ezer magyar turistát regisztráltak.
A kormány a mostanival együtt eddig huszonhat országgal kötött kétoldalú egyezményt az oltási igazolványok kölcsönös elismeréséről. (MTI)

Közzétette a Nemzeti Választási Iroda (NVI) a névjegyzékben szereplő választópolgárok számát országgyűlési egyéni választókerületi és települési szintű bontásban. Az NVI a múlt héten jelentette be, hogy a jövőben a választás napjáig heti rendszerességgel frissíti a www.valasztas.hu oldalon az adatsort, és az első adatközlést a december 13-i hétre ígérte.

Ezt Szél Bernadett és Szabó Szabolcs független országgyűlési képviselők érték el. A képviselők "a voksturizmusnak megágyazó törvény" miatt fordultak az NVI-hez.

A szóban forgó törvényt a Parlament november 16-án fogadta el. A javaslat a TASZ és a Political Capital értelmezése szerint megváltoztatja a lakóhely fogalmát: a jövőben nem kell ténylegesen ezen a címen élnie annak, aki lakóhelyet létesít. A szervezetek szerint ezzel jelentősen nőtt a voksturizmus kockázata, ugyanis " az elmúlt évek választásain több alkalommal is szavaztak olyanok, akik csak azért létesítettek – tényleges ott élés nélkül – lakcímet, hogy választójoguk legyen az adott választáson."

Eddig 38 ezren regisztráltak az 5-11 év közötti gyermekek oltására - mondta György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára, az Országos Oltási Munkacsoport vezetője szerda reggel az M1 aktuális csatornán.

Hozzátette: a regisztrációt követő lépés az időpontfoglalás, amelyhez 2-3 napos validációs folyamat szükséges. A regisztráltak közül 16 ezren már időpontot is foglaltak - tudatta a munkacsoport-vezető. A gyermekek oltása 77 olyan kórházban indult el, ahol gyermekgyógyászati ellátás is folyik, valamint a háziorvosoknál. Az időpontfoglalás és előzetes regisztráció azért is szükséges, mivel az oltóanyag nem áll korlátlanul rendelkezésre. (MTI)

Igazából megérné idemásolni az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleményének teljes szövegét a karácsonyra kapott hibás, rossz ajándékok jótállási szabályairól, de azért inkább csak a legjobb részeket közöljük:

Előfordul, hogy az ajándék minősége kifogástalan, ám szorít a cipő, már megvettük a könyvet, nem passzol a törölközők színe a fürdőszobába. Ha interneten vásároltunk, az indoklás nélküli elállás lehetőségével élhetünk. A webshop az átvételtől számított 14 napon belül a hibátlan árucikket is köteles visszavenni.

- közölte az ITM.

Az üzletben vásárolt termékek visszavásárlásra jogszabályi előírás nem kötelezi a kereskedőt. A vevők elégedettsége érdekében azonban egyre több bolt, áruház biztosít üzletpolitikai okokból levásárlási vagy cserelehetőséget az év utolsó napjaiban, január elején.

Csak négy országa van az EU-nak, ahol még annál is fontosabb a kivándoroltak hazautalt pénze és az ingázók fizetése, mint Magyarországon - írja a hvg.hu.

3 milliárd 348 millió eurót, az éves középárfolyamon átszámítva 1175 milliárd forintot utaltak külföldről Magyarországra 2020-ban – számolt az Eurostat. Ez jókora visszaesés a 2019-es 4,437 milliárd euróhoz képest, de nem magyar különlegességről van szó: ahogy megérkezett a járvány, és emiatt a lezárások, sok addig külföldön dolgozó tért haza, mások elvesztették az állásukat, ezért nem utaltak annyit.

A pénz legnagyobb részét, 1015 milliárd forintot az EU más országaiból küldték ide. Ennek egy része a hvg.hu cikke szerint az az összeg, amit a kivándorolt magyarok hazautalnak, de az is ide tartozik, amit a külföldi cégnél dolgozó, a magyar lakcímüket és számlaszámukat megtartó emberek keresnek.

Eközben 416 milliárd forintot utaltak Magyarországról valamely más országba, ebből 215 milliárdot az EU-n kívülre, 209 milliárdot az unióba. Ennek az összegnek egy része az itt dolgozó bevándorlók hazautalása, de ide tartozik az is, ha valaki a határon túli rokonainak küld pénzt.

Ezzel Magyarország az EU 27 tagállama közül az 5. leginkább rászoruló a külföldről érkező pénzekre. Magyarországnál többet a GDP-hez viszonyítva csak Horvátországba, Lettországba, Romániába, valamint a dúsgazdag, de nagyon sok külföldön munkát vállaló polgárral rendelkező Luxemburgba utaltak - írta a hvg.hu.

Egyiptomnak újabb 200 ezer vakcinával segítünk, ezáltal az eddig nyolc országnak küldött magyar vakcinaadományok száma meghaladja a 2,5 milliót - jelentette be szerda reggel a külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán közzétett videóban.

A Tunéziába induló Szijjártó Péter utazása előtt, a Ferihegyi repülőtéren arról beszélt, hogy Egyiptom fontos szerepet tölt be Európa biztonságának szavatolásában, hiszen az elmúlt öt évben "eredményesen gátolta meg az illegális migránsok Európa irányába történő megindulását".

Nekünk fontos, hogy Egyiptom sikeres, biztonságos és stabil legyen, és ehhez járul most hozzá Magyarország 200 ezer vakcinával, annak érdekében, hogy az oltási kampányukat fel tudják gyorsítani és a járvánnyal szemben tudjanak védekezni - fogalmazott Szijjártó Péter. (MTI)

Letartóztatták a fonyódi végrehajtót - derül ki a Népszava helyszíni riportjából. A riport szerint a fonyódi Balaton Áruház utcai bejárata mellett még kint a tábla, mely az általános, a telefonos és a jogi félfogadás időpontjait is sorolja, s a második emeletre irányít, ha valaki N. Gábor önálló bírósági végrehajtó irodáját keresi. Két szinttel feljebb viszont csak egy, a folyosó végi közjegyzői iroda melletti ajtóra hevenyészve kiragasztott A4-es lap fogad, mely felett már csak emlék a hajdani névtábla: „Az ügyfélfogadás határozatlan ideig technikai okok miatt szünetel”- írja a Népszava.

Emlékeztetnek az ügyészségi gyanúra, amely szerint "A Fonyódi Járásbíróság mellett működő önálló bírósági végrehajtó 2021. június 7. napján 42 677 000 forintot adott át összesen a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke részére, mely összegekből dr. Völner Pál is részesült". Mint írják, a fonyódi önálló bírósági végrehajtói pályázati felhívás a Hivatalos Értesítő 2019. augusztus 30-i számában jelent, N. Gábor kilenc társával együtt 2020. február 5-én vehette át kinevezését.

A Népszava szerint a helyieket láthatóan megmozgatta az eset, a fonyódi Facebook-csoportok szinte mindegyikében sok hozzászólást generált a hír, hogy előzetesbe került a helyi végrehajtó. A hozzászólók nagyjából ugyanazt erősítették meg, amit a helyszínen megtudtunk, akadt, aki szerint nem egyszer törvénytelenül járt el a végrehajtó, például vállalkozói számlát tiltatott le magántartozás miatt, amit amúgy az eljárás kezdetére már ki is egyenlítettek.

Még a december eleji kormányzati megszólalásokból sem lehetett arra számítani, hogy december 10-én a Pénzügyminisztérium váratlanul megszorításokat jelent be:

A kormány úgy döntött, hogy egyes beruházásokat később valósít meg, ezzel jelentősen, összesen 350 milliárd forinttal növeli Magyarország idei évi pénzügyi tartalékait az államadósság csökkentése mellett.

Magyarul: 350 milliárd forintos megszorító csomagot fogadtak el, bár a megszorítás helyett a „pénzügyi tartalék növelése” kifejezést használták. Szinte minden minisztériumot érint a megszorítás, de főleg az Innovációs és Technológiai Minisztériumot és az Emberi Erőforrások Minisztériumát. Ez a 350 milliárd forintos csomag merőben új dolog az Orbán-kormánytól, hiszen az eddigi kormányzati megszólalásokból nem lehetett tudni, hogy kiadáscsökkentésre készülne a kabinet.

Például a decemberi 10-i bejelentés előtt néhány nappal, december 3-án Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára arról nyilatkozott, hogy Magyarország gazdasága duzzad az erőtől, a válságos időszak ellenére gazdasági visszaeséssel nem kell számolni, szóba sem jön megszorítás, ezért semmi akadálya annak, hogy négy hónap leforgása alatt három jogcímen is extra összeget kapjanak a nyugdíjasok.

December 8-án viszont kijött az adat arról, hogy a kormány majdnem 4 ezer milliárd forint hiányt hozott össze a költségvetésben csak idén, ennek a negyedét pedig most novemberben.

Varga Mihály pénzügyminiszter is egészen december 10-ig hallani sem akart semmilyen megszorításról. A november közepi Fidesz-kongresszuson egyenesen arról beszélt, hogy a kormány támogató válságkezelő politikája nem a megszorításokról szól. Augusztus óta folyamatosak voltak azok a megszólalásai, hogy Magyarországon rekordszinten vannak a beruházások, amelyek jelentősen hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, ezért nem fogadják meg Matolcsy György javaslatait, mert azok megszorításokkal járnának.

Az MNB elnöke ugyanis már július végén arról írt, hogy az uniós országok között az állami beruházások aránya a legmagasabb Magyarországon. Ezek háromnegyed része pedig építési beruházás, vagyis Matolcsy szerint az állam vasba és betonba fektetett be, nem pedig képességekbe és agyakba. Novemberi cikkében pedig megismételte, hogy túl nagy a költségvetési hiány és az államadósság, ezért el kell engedni, vagy át kell ütemezni a hiányt termelő, de versenyképességet nem erősítő állami beruházások egy részét.

A 350 milliárd forintos megszorító-csomag arról tanúskodik, hogy Orbán Viktor kormányfő - aki a konkrét kormányhatározatot is aláírta - végül megfogadta az MNB-elnökének tanácsait, pedig az elmúlt években a kormányzat gazdasági kommunikációjának központi eleme volt, hogy a Gyurcsány-kormánnyal ellentétben a jobboldali válságkezelés nem él a megszorítás eszközeivel.

Megtanultunk a 2008-2009-es válságból, hogy válság idején nem megszorítani kell, hanem adót kell csökkenteni, és fejleszteni kell

-fogalmazott idén januárban a miniszterelnök, majd hozzátette: a Gyurcsány-féle kormányok megszorítottak és adót emeltek, de az nem vált be. Eleve 2011-ig kell visszamenni az időben, amikor az Orbán-kormány legutóbb nagyobb kiadáscsökkentéseket helyezett kilátásba. Ez volt a Széll Kálmán terv, amely a jóléti kiadások megvágásáról is szólt, egyebek mellett a munkanélküli-segély időbeni megkurtításáról. Azóta a költségvetési hiány nagyjából mindig rendben volt, így megszorítani sem kellett. Sokáig úgy tűnt, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságot is megszorítás nélkül ússza meg az Orbán-kormány.

Ezzel kapcsolatban még Dömötör Csabát, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkárát idézném, aki a Tranzit Közéleti Évadnyitó és Gondolatexpó elnevezésű közösségi találkozón azt mondta augusztusban:

Magyarország úgy evickél ki a mostani gazdasági nehézségekből, hogy semmiféle megszorításra nincs szükség, míg a baloldal megszorításokra alapozott a 2008-as válság idején.

December elejére viszont olyan magas lett a költségvetési hiány és az államadósság, hogy bejelentették a 350 milliárd forintos megtakarítást. Még nem lehet tudni, hogy pontosan milyen állami beruházások állnak le, de köztük lehetnek például az útfejlesztések, közlekedési beruházások, valamint egészségügyi és oktatási felújítások, bővítések is.

350 milliárd forint értékű állami beruházást halaszt el a kormány a pénzügyi tartalék növelése és az államadósság csökkentése érdekében – jelentette be csütörtök este a Pénzügyminisztérium. Magyarul: 350 milliárd forintos megszorító csomagot fogadtak el.

Orbán Viktor november közepén arról beszélt a Fidesz kongresszusán, hogy a gazdaság zakatol, begyújtották a motorokat, a választásign biztosan minden rendben lesz. Másnap viszont megjelent Matolcsy György jegybank-elnök cikke a Magyar Nemzetben, amelyben arról írt, hogy túl nagy a költségvetési hiány és az államadósság, ezért el kell engedni, vagy át kell ütemezni a hiányt termelő, de versenyképességet nem erősítő állami beruházások egy részét.

A csütörtöki bejelentést tehát értékelhetjük úgy is, hogy az Orbán-kormány megfogadta Matolcsy György megszorító javaslatait. De mekkora megszorítás ez?

A lapunk által megkérdezett makrogazdasági szakértők egyöntetűen üdvözölték a lépést, mert eddig nagyon laza volt a költségvetés, a nagy pénzkiáramlás újra felnyomta az államadósságot, és az inflációt is pörgette. A választásra készülő miniszterelnök egy csomó egyszeri kiadással (nyugdíjprémium) is megterhelte az államkasszát, így novemberben rekordra futott az államháztartási deficit, több mint ezermillárd forint volt a mínusz.

A 350 milliárd forintos vágás az állami beruházásokban ugyanakkor nem azt jelenti, hogy most teljesen leállnak az állami beruházások, csak kevesebbet finanszíroznak egyelőre.

Szinte minden minisztériumot érint a megszorítás, de főleg az Innovációs és Technológiai Minisztériumot és az Emberi Erőforrások Minisztériumát. Pontosan nem lehet tudni, hogy milyen állami beruházásokat állítanak le, de köztük lehetnek például az útfejlesztések, közlekedési beruházások, valamint egészségügyi és oktatási felújítások, bővítések is.

A Pénzügyminisztérium szerint nincs semmi baj, hiszen a magyar gazdaság teljesítménye 6,1 százalékkal nőtt, a beruházások 12 százalék felett bővültek, a foglalkoztatottak száma 4,7 millióra emelkedett, a munkanélküliségi ráta pedig 4 százalék alá javult. A minisztérium szerint ilyen jól teljesítő gazdaságot már elég csak kisebb mértékű állami beruházásokkal ösztönözni.

A megkérdezett szakértők szerint ennek persze ára van, hiszen az állami beruházások eddig jelentős mértékben járultak hozzá a GDP növekedéséhez. A megszorítás miatt viszont ez a növekedés kicsit lassulni fog (igaz, a 2020-as gazdasági leállás a bázis, tehát a nulláról könnyű növekedni), cserében viszont az államadóssági szint nézhet ki kicsivel szebben az év végén. Mindez nem azt jelenti, hogy idén elmarad a szokásos osztogatás december 31-én, amikor az Orbán-kormány hagyományosan milliárdoknak találja meg az optimális címzettjét, csak most kicsivel kevesebbre lehet számítani.

Az Orbán-kormány sokat tett annak érdekében, hogy a Völner-ügy kapcsán reflektorfénybe került végrehajtó irodák minél nagyobb profittal tevékenykedhessenek - így pedig a végrehajtás sokak számára még vonzóbb karrierlehetőség legyen. Például kedvezményes adózással segítették az irodákat.

A Völner-ügy lényege, hogy az ügyészség szerint megalapozott gyanú merült fel arra, hogy Völner Pál (már lemondott) igazságügyi államtitkár a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott. Az ügyészség által emlegetett MBVK-elnököt Schadl Györgynek hívják, aki amúgy a Budaörsi Járásbíróság illetékességi területének végrehajtója. A SCHADL és TÁRSA Végrehajtó Iroda 2020-ban 356 millió forintos forgalomnak örülhetett, amiből 134,4 millió forint nyereség lett, míg 2019-ben 643 millió forint bevétele és 317 millió forint profitja volt. Belenéztünk az iroda legutóbbi beszámolójába.

A Végrehajtói Iroda 2020. január 1-től tért át a KIVA hatálya alá

- olvasható a dokumentumban.

A kiva a kisvállalati adót fedi, és főleg 2016 óta nagyon népszerű egyszerűsített adónemnek számít. Az Orbán-kormány még 2013-ban vezette be és egyéni cégek mellett például a végrehajtó irodák is élhetnek vele. Ráadásul a mértéke is egyre csökken: eredetileg 16 százalékos volt az adókulcs, de 2017-ben 14 százalék lett, majd például idén már csak 11 százalék, jövőre pedig csak 10 százalék lesz a kiva, ami kiváltja a 9 százalékos társasági adót, illetve a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is. A beszámolóból kiderült, hogy a SCHADL és TÁRSA Végrehajtó Iroda nem is aggódott a jövő miatt.

2021-ben sem számítunk olyan jelentős mértékű elmaradásra, amely az iroda működését veszélyeztetné, illetve bezáráshoz, vagy csődhelyzethez vezetne

- írták.

Ilyen adózási feltételek mellett érthető, hogy miért éri meg nagyon végrehajtónak lenni. Ráadásul csak nagyon kevés, összesen 182 végrehajtói iroda működik az országban, ellenben a végrehajtások során hatalmas vagyonokról rendelkeznek, a sikeres eljárások után pedig törvényileg garantált jutalékuk van. A hvg.hu cikke szerint a vesztegetésgyanú lényege, hogy a nyomozással összefüggésben több mint egy hónapja letartóztatásban lévő MBVK-elnök Schadl György gyakorlatilag pénzért árulhatta az amúgy megpályáztatott praxisokat. Az ár 40-80 millió forint lehetett, amely összegből a kar elnöke esetenként 2-5 millió forint kenőpénzt juttathatott Völner Pál államtitkárnak.

A kecsegtető adózási lehetőségek mellett a törvényi környezet is kedvezhetett a korrupció felbukkanásának. A bírósági végrehajtásról szóló törvény ugyanis rendkívül széles jogokat ad az MBVK-nak. Például:

• a végrehajtói álláshelyre pályázatot ír ki és a pályázati eljárást lebonyolítja
  
• dönt a végrehajtó kizárásáról és új végrehajtó kijelöléséről
  
• intézi a végrehajtókkal kapcsolatos panaszügyeket

A 24.hu cikke szerint pedig az MBVK felett szinte teljes kontrollt gyakorolt miniszteri biztosként több mint két éven keresztül Völner Pál államtitkár, akit erre a posztra még 2019 júliusában nevezett ki Varga Judit igazságügyi miniszter. Belenéztünk abba a miniszteri utasításba is, amelyben felsorolták a miniszteri biztos jogosítványait:

• megismerheti a Kar és szervei által kezelt valamennyi adatot
  
• megtekintheti a Kar és szervei bármely iratát
  
• felterjesztés előtt jóváhagyja a végrehajtói kinevezési javaslatot
  
• gyakorolja a Kar alkalmazottai feletti munkáltatói jogokat
  

Ez alapján Völner János végrehajtási ügyekben gyakorlatilag élet-halál ura volt, nélküle semmiről nem lehetett dönteni. Minden adva volt ahhoz, hogy korrupció legyen, és az ügyészség szerint lett is korrupció.

Legalább 25 magyarországi tévécsatorna használja azt a reklámkézbesítő online felületet, amit a Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férje, Szalay-Bobrovniczky Kristóf résztulajdonában lévő Honeycomb Hungary Kft. üzemeltet. A kormányközeli Atmedia Kft. televíziós reklámértékesítő házzal leszerződött tévétársaságokhoz ugyanis jelentős részben csak a Honeycomb fájlküldővel lehet eljuttatni a reklámfilmeket.

Az Atmedia oldalán megtalálható, már 2022-re szóló leadási paraméterben ugyanis az szerepel, hogy a hirdetőknek a Honeycomb rendszerén keresztül kell leadniuk a filmjeiket például a közmédia csatornái (Duna, M1, stb.), az ATV, a Life TV vagy a Pesti TV esetében. Tehát a Honeycomb szolgáltatásának az a lényege, hogy a tévétársaságokhoz nem lehet közvetlenül, bármilyen eszközzel leadni a reklámokat, hanem egy közvetítő szolgáltatására van szükség. Az Atmedia jelenleg 11 médiatulajdonos 43 televíziócsatornáján biztosít hirdetési lehetőségeket, köztük a TV2 csoport csatornáinak, de a TV2 esetében nem a Szalay-Bobrovniczky Kristóf cége által üzemeltetett felületet kell használni, hanem egy londoni anyacéghez tartozó Adstream Hungary Kft. rendszerét. A rivális Magyar RTL Televízió Zrt.-nél annyival jobb a helyzet, hogy ott nincs kizárólagosság, de szintén csak a Honeycomb és az Adstream között lehet választani.

A témával foglalkozó korábbi cikkünkben írtuk meg, hogy a Honeycomb egy angol vállalat, a magyar leánycéget 2018 májusában alapították, például film-, videó- és televízióprogram terjesztéssel foglalkozik, és pénzügyileg valósággal szárnyal. Míg 2019-ben csak 691 millió forint forgalomnak örülhettek, addig 2020-ban már az egymilliárd forintot is meghaladta a bevétel, és 555 millió forint profitot könyvelhettek el. A Honeycomb Hungary Kft.-nek pedig idén februárig a londoni anyacég volt a többségi tulajdonosa, Szalay-Bobrovniczky Kristóf és üzlettársai addig kisebbségben voltak. A kormányszóvivő férje éppen 2016 és 2019 között volt londoni nagykövet. Az angol anyacég az első ügyfelét 2015-ben szerezte meg, de a listán ma már olyan hatalmas cégek szerepelnek, mint az Adidas, az Amazon, a Nike, az Ikea vagy a Pfizer.

A Media1 is úgy tudja, hogy a két technológiai szolgáltató cég, a Honeycomb és az Adstream jelentős összegekre tesz szert azáltal, hogy rajtuk keresztül zajlik a reklámszpotok beküldése a különböző magyarországi tévétársaságokhoz. Cikkük szerint a reklámanyagok leadásának mikéntjével a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) is foglalkozott, mert több hirdető azt kifogásolta: beterelik őket egy szolgáltatóhoz, és sok helyen választási lehetőséget sem adnak számukra.

Például az ATV 2018 végén kötött megállapodást az Atmediával: 2019. januártól a tévés sales house értékesíti a csatorna televíziós és online reklámfelületeit. Ekkor Németh Szilárd, az ATV vezérigazgatója azt mondta, hogy szakmai döntés született, az egyeztetések alkalmával egyetlen politikussal sem találkoztak, és azt várja, hogy a megállapodásnak köszönhetően jelentősen nőnek majd az ATV reklámbevételei.

Az Atmedia valósággal szárnyal, tavaly 32,8 milliárd forintos forgalom mellett egymilliárd forintos profittal zártak. Tulajdonosai között a Mészáros Lőrinc érdeketségei közé tartozó Status MPE magántőkealap, valamint a Vida Józsefhez köthető ABRAHAM Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. is megtalálható.

Hamarosan rá sem lehet majd ismerni az egykori lovasberényi kormányüdülőre. A ma már Hotel Lovasberény néven ismert szálloda felújítására és átépítésére ugyanis kiírta a közbeszerzést az ingatlan-üzemeltetéssel foglalkozó Ingatlan Gyám 2019 Zrt., és a létesítmény az építkezés után vadászati központként is funkcionálhat.

Az Ingatlan Gyám 2019 tulajdonosa Lajtár József, aki az első Orbán-kormány idején a Belügyminisztérium közigazdasági helyettes államtitkára volt, 2010-ben pedig Pintér Sándor belügyminiszter országos rendőrfőkapitány-helyettessé nevezte ki. A 24.hu cikke szerint Pintér egykori beosztottja, Tasnádi László volt rendészeti államtitkár által vezetett Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. 2018-ban egy másik társaság megszerzésével jutott hozzá az állam által bruttó 223 millió forintért értékesített Hotel Lovasberényhez. A Civil Zrt. pedig eleve Pintér Sándor volt cégeként ismert.

A szálloda felújítására viszont az Ingatlan Gyám 2019 Zrt. kapott közel 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást a kormányzati Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ). Szintén a 24.hu kérdésére árulta el az MTÜ, hogy az Ingatlan Gyám 2019 Zrt. a támogatási kérelmével egyidejűleg benyújtotta a Hotel Lovasberény tulajdonosa, azaz a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. hozzájáruló nyilatkozatát is. Ebből az következik, hogy nem pályázaton nyerték el az 1,3 milliárd forintot, hanem egyedi támogatási kérelmüket bírálták el pozitívan.

A Velencei-hegységben, a Mária-völgy elején, páratlan szépségű arborétum közepén fekszik az egész évben nyitva tartó Hotel Lovasberény

– olvasható a szálloda bemutatkozásában. A Hotel Lovasberényről a Népszava is írt, amely cikkében emlékeztet: a létesítmény a rendszerváltás előtt a honvédség üdülőjeként működött, a környék pedig kedvelt vadászterület volt.

A közbeszerzési felhívásból kiderül, hogy újra a vadászat lesz a fókuszban, ráadásul luxusban pihenhetnek majd a vendégek. Mi a terv?

• vadászati központ létrehozása, különös tekintettel a lőfegyverek mozgatásával és tárolásával kapcsolatos feltételek maradéktalan teljesülésére
  
• fedett, medencét, pezsgőfürdőt, szaunát, szoláriumot, edzőtermet és öltözőket magába foglaló wellnesközpont kivitelezése
  
• helikopter-leszállópálya felújítása
  
• teljes szállodai bútorzat biztosítása
  
• a főépület felújítása
• geotermikus energiaellátó rendszer kiépítése talajszondával

A kormányüdülőt még az Orbán-kormány is használta. Az mfor.hu emlékeztetett arra, hogy 2011 szeptemberében itt tartottak kihelyezett kormányülést. Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter az üdülő udvarán tartott sajtótájékoztatón jelentette be, hogy beszerzési stopot rendelnek el az államigazgatásban, amivel 40 milliárd forintot spórolnak.

Nem a lovasberényi kormányüdülő az egyetlen, amelytől megszabadulna az állam. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2019-ben megpróbálta értékesíteni a balatonőszödi kormányüdülőt is 6-7 milliárd forintos áron, de az eddig nem kellett senkinek. Pedig kiválóak az adottságai, saját kikötője és 16 hektáros területe van. 2016 decembere óta üresen áll ugyan, de viszonylag rendezett, gyakori a karbantartás, és biztonsági őrök védik. A vadászat helyett viszont ezen a környéken inkább a horgászat a népszerű.

Mindig hálás újságírói feladat bajba jutott politikusok korábbi mondatait visszaidézni. Délelőtti gyűjtésünk után Völner Páltól ezúttal a hazai korrupcióval kapcsolatban találtunk gyöngyszemeket. Bár állítása szerint nem követett el bűncselekményt, Völner Pál tegnap mégis lemondott államtitkári és miniszteri biztosi feladatairól, miután az ügyészség szerint megalapozott gyanú merült fel arra, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott.

Korábban az ellenzéket oktatta ki a korrupcióval kapcsolatban. Például 2019 áprilisában Tóth Bertalan MSZP-elnök írásbeli kérdésére - amiben azt firtatta, hogy miért nem csatlakozunk az Európai Ügyészséghez - válaszolta a következőket:

A korrupcióval szembeni fellépés rendkívül fontos mind európai, mind nemzeti szinten, azonban nem biztos, hogy a megoldás újabb és újabb intézmények létrehozatalában van. Jelenleg is megvannak azok a keretek, amelyeken belül megfelelő módon fel lehet lépni a korrupcióval szemben

- fogalmazott írásbeli válaszában Völner Pál, mint az Igazságügyi Minisztérium államtitkára.

Még ilyen remek mondatai is vannak:

• Természetesen a korrupció elleni küzdelmet a magyar kormány is fontosnak tartja, ezért az elmúlt két kormányzati ciklusban számos intézkedést vezetett be a korrupció visszaszorítására.
• Ma már sokkal szigorúbbak a korrupcióra vonatkozó büntetési tételek.
  
• A kormánytöbbség Alaptörvénybe foglalta az állami vagyonnal való felelős
  gazdálkodást.
  
• A meglévő jogi keretek között is kiemelkedő eredményeket értünk el a korrupció elleni harcban.
  
• Az ellenzéki pártok mind a mai napig tele vannak korrupciós
  ügyekkel
  

A labdarúgó Európa-bajnokság és a nyári olimpiai játékok vezetik a Google kereső idei magyarországi listáját, amelyen a koronavírus-járványhoz kapcsolódó böngészés is meghatározó volt.

A Google huszonegyedik alkalommal tette közzé az év keresési trendjeit tartalmazó listáit. A Year in Search oldalon a magyar és globális listák mellett a világ számos országának idei eredményei is megtekinthetők, a globális trendek alapján idén is videót publikálnak - közölte a Google sajtóirodája szerdán az MTI-vel.

A magyarországi abszolút lista:

1. Labdarúgó Eb
2. Nyári olimpia
3. AstraZeneca
4. Beoltottak száma
5. Oltás regisztráció
6. Squid Game
7. Christian Eriksen
8. Várkonyi Andrea
9. Márki-Zay Péter
10. Pfizer-vakcina

Idén is saját termékeivel jótékonykodik Mészáros Lőrinc cégcsoportja karácsonykor - derül ki a Mészáros Csoport sajtóközleményéből.

Az 50 millió forint összértékű csomagokat a cégcsoporthoz tartozó élelmiszeripari vállalatok termékeiből állították össze, és a Magyar Vöröskereszt juttatja el a nélkülöző családoknak és az egyedülálló idős embereknek. A csomagokban az alapvető élelmiszereken túl olyan termékek is helyet kaptak, amelyek ritkábban kerülhetnek a szegénységben élők asztalára. A többi között pulyka húsáru, friss tojás, méz, karácsonyi keksz és csokoládé is részét képezi az adománynak

- írták.

Amikor még Mészáros Lőrinc érdekeltsége volt a Mátrai Erőmű, akkor a húsvéti ünnepekre a dolgozók egy féldisznót kaptak ajándékba.

A családtámogatások "dzsungelében" az eligazodást segítő webes családtámogatási kalkulátort hozott létre a kormány - jelentette be Novák Katalin, a családokért felelős tárca nélküli miniszter szerdán videonyilatkozatban a Facebook-on.

A kalkulátor segít megbecsülni, hogy milyen támogatásra jogosult egy-egy család, illetve ez mennyi pénzt jelent számukra. A webes felületen néhány, az alapvető életkörülményekre vonatkozó adatot kell megadni. Például, hogy hány évesek a gyerekek.

A bejegyzésből az is kiderül, hogy a kalkulátor itt érhető el:

Elég nagy botrány van abból Angliában, hogy tavaly karácsonyi bulit tartottak a miniszterelnöki hivatalban, a Downing Street 10-ben, pedig szigorú korlátozások voltak érvényben a koronavírus miatt. Most a BBC beszámolója szerint ráadásul az ITV birtokába került egy videón, amin az látható, hogy a miniszterelnöki hivatal egyik vezető beosztású tisztségviselője tréfálkozik egy karácsonyi partival egy színlelt sajtótájékoztatón.

A videón Allegra Stratton, Boris Johnson brit miniszterelnök sajtótitkára viccelődik a karácsonyi összejövetelen, mondván, az csak üzleti találkozó volt közösségi távolságtartás nélkül.

Boris Johnson korábban azt mondta: nem szegték meg a korlátozás szabályait, de nem árulták el, hogy akkor mégis miként tartották be azokat a buli résztvevői.

Szaúd-Arábia szerint a francia rendőrség rossz embert tartóztatott le, amikor a párizsi Charles de Gaulle repülőtéren kedden őrizetbe vették Khaled Aedh Al-Otaibit, akit azzal gyanúsítanak, hogy köze volt Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságíró meggyilkolásához.

Szaúd-Arábia párizsi nagykövetsége közleményt adott ki, amely szerint a letartóztatott férfinak nincs köze az ügyhöz, és azonnali szabadon bocsátását követelik. Egy szaúd-arábiai biztonsági forrás hozzátette, hogy a "Khaled Alotaibi" nagyon elterjedt név a királyságban, és hogy az igazi Alotaibi valójában Szaúd-Arábiában tölti börtönbüntetését az ügy összes vádlottjával együtt.

Dzsamál Hasogdzsi a Washington Post újságírójaként a szaúdi kormány kemény kritikusa volt, és szaúdi kommandósok ölték meg Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán 2018 októberében. A szaúdi kormány szerint a gyilkosságot semmiképp sem parancsra követték el, ők csak arra akarták rávenni Hasogdzsit, hogy térjen haza Szaúd-Arábiába. (AlJazeera)

Az elmúlt napokban e-mailen kaptak felhívást azok a magyar állampolgárok, akik korábban már kaptak két oltást, de még nem vették fel a 3. megerősítő oltást. Az elektronikus leveleket a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő kézbesítette az érintetteknek - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ.

A levélben felhívták a figyelmet arra, hogy a korábban kapott védőoltások hatása néhány hónap elteltével gyengül. Arra kérték az érintetteket, hogy saját maguk és családtagjaik védelme érdekében igényeljék a megerősítő oltást, amennyiben ezt még nem tették meg. A megerősítő oltás újból magas szintre emeli a védettséget.

Az oltási akciónak is köszönhetően folyamatosan növekszik azok száma, akik már megkapták a megerősítő oltást, eddig több mint 2,7 millióan éltek a lehetőséggel - tájékoztatott a tájékoztatási központ.

Novemberben a fogyasztói árak átlagosan 7,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Utoljára 2007. decemberben volt legalább ekkora az infláció - közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az elmúlt egy évben az üzemanyagok, illetve a dohányáruk ára emelkedett a legnagyobb mértékben, 37,7, illetve 16,8 százalékkal. Az előző hónaphoz, képest a fogyasztói árak átlagosan 0,7 százalékkal nőttek az októberi 1,1 százalékos emelkedés után.

Egy év alatt az élelmiszerek ára 6,0, ezen belül az étolajé 26,9, a liszté 20,2, a margariné 19,5, a kenyéré 12,1, a péksüteményeké 11,3, a baromfihúsé 9,0, százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért 6,6 százalékkal, a szolgáltatásokért 4,6 százalékkal kellett többet fizetni.

Az év első 11 hónapjában fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 4,9, a nyugdíjas háztartások körében 4,4 százalékkal emelkedtek. (MTI)

Gyors körkép az utakról:

• Három kilométeres a torlódás az M0-s autóúton az M1-es autópálya felé, az Annahegyi pihenő közelében baleset miatt - közölte az Útinform. Három személygépkocsi ütközött össze, amelyek két sávot elfoglalnak. A külső és a leállósávon lépésben haladnak az autók

• Baleset miatt lezárták a 65-ös főutat szerda reggel Sióagárdnál - közölte a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon. Három autó ütközött össze és többen megsérültek. A forgalmi akadályt Bonyhád és Zomba felé, a 6-os főúton lehet kikerülni (MTI)

  
  

Bár az utóbbi időben egyre többször vetődik fel, hogy az ingatlanárak már bőven a megfizethetőség határát súrolják, a vevők viselkedéséből egyelőre azt látni: a használt lakások esetében még mindig van tér a további drágulásra. Igaz, a vásárlók egyre kevésbé tudják tartani a lépést az árak emelkedésével – derül ki az ingatlan.com által a Népszavának küldött számításból. Ebből az olvasható ki ugyanis, hogy nemcsak a kínálati árak emelkednek, de a vevők által még megfizethetőnek gondolt lélektani határ is – utóbbi azonban egyre lassabban.

A szakértők szerint, ahol nyílik az olló a lélektani határ és a kínálati ár között, ott lassulni fog a drágulás, különben nem jönnek létre a tranzakciók. Ilyen város most például Budapest, ahol 2019-ben még 10, az idén már 14 százalékkal kérnek többet az eladók, mint amennyit a vevők fizetnének. Békéscsabán 13 százalékról 27 százalékra nyílt az olló, Debrecenben és Egerben a 2-2 százalék után most 13-14 százalék a különbség.

Az olyan népszerű Balaton parti településeken viszont, mint például Siófok vagy Balatonfüred, az utóbbi három évben még szűkült is a kínálati ár és a lélektani határ közötti olló - annak ellenére, hogy ez idő alatt az árak 20, illetve 32 millió forinttal ugrottak meg. Miskolcon és Szombathelyen pedig még magasabban is van a küszöb, mint a kínálati ár, azaz a vevők összességében 2 millió forinttal többet is fizetnének ezekben a városokban a lakásokért és a házakért, mint amennyit kérnek értük. Ezeken a településeken tehát jó eséllyel még felfelé mennek majd az árak - írta a Népszava.

Somogy Megyei Főügyészség emberölés bűntettének kísérlete miatt nyújtott be vádiratot azzal a büntetett előéletű férfival szemben, aki először benzinnel locsolta le élettársát, majd az égő cigarettájával fel is akarta gyújtani, amit a helyszínre érkező rendőrök akadályoztak meg - közölte a főügyészség.

Mi történhetett?

A vád lényege szerint a személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt felfüggesztett börtönbüntetés hatálya alatt álló vádlott a sértettel közel 30 éve élt élettársi kapcsolatban, amelyből öt közös gyermek született. A férfi és a nő viszonya azonban a vádlott italozása, valamint féltékeny és agresszív magatartása miatt megromlott, ezért az asszony 2021 júniusában közölte a műhelyükben tartózkodó élettársával, hogy külön akar költözni.

Az erősen ittas vádlott a sértett bejelentésétől rendkívül indulatos lett, hirtelen felkapta a közelében lévő 5 literes benzines flakont és annak tartalmát nagyrészt a sértett ruházatára, valamint hajára locsolta. Az ijedt nő tartva attól, hogy dohányzó élettársa meggyújtja az üzemanyagot, kifutott a műhelyből, majd hívta a rendőrséget és végül az utcára menekült.

A férfi a rövid időn belül kiérkező fonyódi járőrök jelenlétében, a rendőrök felszólítása ellenére égő cigarettájával a sértett felé közelített, majd azt a nőre akarta pöckölni, amit a járőrök testi kényszer alkalmazásával tudtak csak elhárítani.

Az ügyészség a Kaposvári Törvényszékre benyújtott vádiratában végrehajtandó fegyházbüntetést és közügyektől eltiltást indítványozott a letartóztatásban lévő férfival szemben.

Igazából megérné idemásolni az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleményének teljes szövegét a nagy szaloncukor-tesztről, de inkább csak a legjobb részeket közöljük:

A túl vékony burokkal rendelkező szaloncukor tölteléke könnyen kifolyhat, a mártott termék a kevés bevonat miatt hamarabb kiszáradhat. Az ITM akkreditált élelmiszer- és vegyipari laboratóriumának vizsgálata a szaloncukrok bevonatarányának és nettó tömegének megfelelő feltüntetésére terjedt ki. A húszféle csemege között a klasszikusnak számító zselés és marcipános mellett előfordult tiramisu ízű és tökmagkrémes is

- közölte az ITM.

A fogyasztóvédelmi vizsgálat szerint húsz karácsonyi nyalánkság közül mindössze egynek maradt el az összes tömege a megengedhetőnél nagyobb mértékben a dobozon szereplő adattól. Az ügyben hatósági eljárás indult. Legközelebb a rázós fényfüzéreket ellenőrzik.

Hamarosan feloldhatják annak a büntetőeljárásnak a dokumentumait, amelyben Varga Judit igazságügyi miniszter helyettese, Völner Pál is érintett, méghozzá gyanúsítottként - tudta meg a hvg.hu az ügyet közelebbről ismerő forrásoktól. Információik szerint a gyanúsítottak telefonjait már hosszú ideje, több hónapja lehallgatta a Nemzeti Védelmi Szolgálat. A hosszú hónapokig tartó felderítés során több ezer oldalnyi iratanyagot produkáltak.

Az ügy előzménye, hogy a Legfőbb Ügyészség kedden hivatali vesztegetés és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tett Völner Pál fideszes képviselő, igazságügyi államtitkár mentelmi jogának felfüggesztésére. Az ügyészségi közlemény szerint megalapozott gyanú merült fel arra, hogy Völner Pál a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott. Völner Pál a gyanú szerint a jogtalan előny ellentételezéseként – felügyeleti, hatósági, igazgatási jogkörével visszaélve – vállalta, hogy konkrét ügyeket intéz a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke kérésének megfelelően.

A hvg.hu cikke szerint lehetséges, hogy először a végrehajtók körében kezdett el vizsgálódni az NVSZ, majd miután képbe került Völner, a felderítést már nem lehetett leállítani. Több forrásuk is egyetértett abban, hogy ezen a szinten a felderítés eredményéről vagy éppen aktuális állásáról az NVSZ vezetője először Pintér Sándort, rajta keresztül pedig a miniszterelnököt is részletesen tájékoztatja.

Hivatalosan is megvan, hogy ki lesz az ellenzéki előválasztást megnyerő Jámbor András fideszes ellenfele a budapesti 6-os választókerületben, ami Józsefvárost és Ferencvárost fedi.

Hivatalosan is országgyűlési képviselőjelöltnek választottak a Józsefvárosi és Ferencvárosi Fidesz Szervezetek. Köszönöm a megtisztelő bizalmat! Ahogy eddig, úgy a jövőben is minden erőmmel a két kerületben élőkért fogok dolgozni

- posztolta Sára Botond, aki jelenleg Budapest kormánymegbízottja, 2018-tól egy évig vezette Józsefvárost.

Az előző választáson Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője nyerte nagy fölénnyel a körzetet, de ezúttal nem ő indul, hanem Sára Botond, aki szerint Magyarországnak előre kell mennie, nem hátra.

Az ellenzéki előválasztást a Mérce egykori főszerkesztője, a Szikra Mozgalmat megalapító Jámbor András nyerte 3626 szavazattal (41,60 százalék).

Sokáig nem lehetett érteni, hogy október 1-től miért egy új hatóság, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága felügyeli az önálló bírósági végrehajtói kar működését. Most már azonban nem lenne meglepő, ha köze lenne ahhoz, hogy a Legfőbb Ügyészség hivatali vesztegetés és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tett Völner Pál fideszes képviselő, igazságügyi államtitkár mentelmi jogának felfüggesztésére.

Az ügyészségi közlemény szerint megalapozott gyanú merült fel arra, hogy Völner Pál a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott. Völner Pál a gyanú szerint a jogtalan előny ellentételezéseként – felügyeleti, hatósági, igazgatási jogkörével visszaélve – vállalta, hogy konkrét ügyeket intéz, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke kérésének megfelelően. Völner nem csak sima képviselő, hanem az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára, aki 2019 augusztusától a Magyar Bírósági Végrehajtói Karral (MBVK) kapcsolatos feladatokat ellátó miniszteri biztos is egyben.

Ez a végrehajtóbotrány már hónapok óta dagad. Az ügyészség által emlegetett MBVK elnököt Schadl Györgynek hívják, aki amúgy a Budaörsi Járásbíróság illetékességi területének végrehajtója. Ide tartozik Biatorbágy, Budajenő, Budakeszi, Budaörs, Herceghalom, Nagykovácsi, Páty, Perbál, Remeteszőlős, Telki, Tök és Zsámbék. November 12-én a Blikk írta meg – az érintett megnevezése nélkül –, hogy a köztestület egyik magas beosztású vezetőjére és végrehajtóként dolgozó feleségére a Liszt Ferenc repülőtéren csaptak le a rendőrök. A hírek szerint a házaspár Dubajba készült, amikor megjelentek a nyomozók. A 24.hu cikke szerint november 12-e óta teljes a hírzárlat arról, hogy büntetőeljárás alá vonták az MBVK elnökét, Schadl Györgyöt.

A csendet Hadházy Ákos független képviselő törte meg, amikor december 4-én arról posztolt, hogy Schadl ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozhat, ugyanis a főügyészség néhány napja a végrehajtói kar elnöke és felesége ingatlanjainak zár alá vételét kezdeményezte a tulajdoni lapok alapján.

A végrehajtó hetek óta elérhetetlen, így a letartóztatásáról szóló hírek is igazak lehetnek. A büntetőeljárás ténye pedig a fentiek alapján egyértelmű. Még izgalmasabb, hogy a nyomozó szerv a Központi Nyomozó Főügyészség. A szervezet honlapján olvashatóak azok a kiemelt ügyek, amelyeknél ők az illetékesek. Nyilván nem jön szóba például a bíró elleni emberölés, a felsorolt esetek közül csak a kormánytag megvesztegetése életszerű

- írta Hadházy Ákos. Szerinte tény, hogy a végrehajtói karban a trafikosztáshoz hasonló átrendeződés folyt az elmúlt években. Sok végrehajtótól elvették a jogot amiatt, mert nem volt jogi diplomájuk. Hozzátette: egyrészt vicc, hogy enélkül is űzhették ezt a szakmát, másrészt viszont az így felszabadult zsíros bizniszért megindult a harc. Hadházy azt is írta: több helyről érkezett, de meg nem erősített információ, de könnyen elképzelhető: Schadl pénzért adhatta a végrehajtói helyeket, de ehhez az Igazságügyi Minisztérium egyik vezetője felé is tejelnie kellett.

Kérdés, hogy Schadl mit mondott az ügyészségnek az elmúlt egy hónapban.

A végrehajtói helyeket nagyjából úgy kell elképzelni, mint a háziorvosi praxisokat. Az MBVK honlapján most is elérhető egy szeptember 17-én önálló bírósági végrehajtói álláshelyek betöltésére kiírt pályázat, amiben 35 végrehajtót keresnek többek között a Pesti Központi Kerületi Bíróság mellé, több kerületi bíróság mellé, valamint például a debreceni vagy a székesfehérvári járásbíróság mellé.

Sokat érnek ezek a helyek. Például a budaörsi SCHADL és TÁRSA Végrehajtó Iroda 2020-ban 356 millió forintos forgalomnak örülhetett, amiből 134,4 millió forint nyereség lett.

Már sok szó esett arról, hogy Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férje, Szalay-Bobrovniczky Kristóf állami hitel segítségével lett a tulajdonosa a legnagyobb cseh repülőgépgyártó cégnek, valamint arról, hogy a Szalay-Bobrovniczky Kristóf 40 százalékos végső tulajdonában álló LVC Diamond Játékkaszinó Üzemeltető Kft. a minap 2056-ig kapott koncessziós jogot a kormánytól a legértékesebb budapesti kaszinók működtetésére. De eddig arról nem lehetett olvasni, hogy a kormányszóvivő férjének egyik céges érdekeltsége a hazai reklámiparban is megkerülhetetlen szereplővé avanzsált.

Konkrétan a Honeycomb Hungary Kft.-ről van szó, amelynek az Orbán-kormány volt londoni nagyköveteként is ismert Szalay-Bobrovniczky a résztulajdonosa a VBPS Kft.-n keresztül. A Honeycomb egy angol vállalat, a magyar leánycéget 2018 májusában alapították, például film-, video- és televízióprogram terjesztéssel foglalkozik, és pénzügyileg valósággal szárnyal. Míg 2019-ben csak 691 millió forint forgalomnak örülhettek, addig 2020-ban már az egymilliárd forintot is meghaladta a bevétel, és 555 millió forint profitot könyvelhettek el.

A Honeycomb egy multinacionális, reklámcélú, videótovábbító, online
platform, mely az ügynökségeket köti össze a tv-adókkal és műsorszolgáltatókkal

- olvasható a Honeycomb bemutatkozó anyagában. Innen derül ki, hogy a londoni központú Honeycomb egy olyan online rendszert fejlesztett ki, mely automatizáltan ellenőrzi és továbbítja azokat a reklámokat, szpotokat, melyeket a különböző ügynökségek leadnak a tv-csatornáknak. Az első ügyfelüket 2015-ben szerezték meg, de a listán ma már olyan hatalmas cégek szerepelnek, mint az Adidas, az Amazon, a Nike, az Ikea vagy a Pfizer.

Na de melyik hazai televízióhoz futnak be a Honeycomb online rendszerén keresztül a cégek reklámfilmjei? Az biztos, hogy többek között a kormánykritikusnak mondott RTL Klub nevű csatornát üzemeltető Magyar RTL Televízió Zrt. (M-RTL Zrt.) 2020-as, 2021-es és 2022-es televíziós hirdetésekre vonatkozó általános szerződési feltételeiben (ÁSZF) az szerepel: reklámfilmek esetében a sugárzáshoz szükséges anyagot a megrendelőnek az Adstream vagy a Honeycomb fájlküldővel kell eljuttatnia a csatornához.

Például a Magyar Orvosi Kamara 2021-es szerződései között egy oltásos kampányfilm RTL-es leadása és feltöltése is szerepel, és a vállalkozónak a HoneyComb platformjára kellett feltöltenie az anyagot. Tehát ha valaki Magyarország egyik, ha nem a legnagyobb tévécsatorna-portfóliójában akar hirdetni (a reklámfelületek értékesítésével az r-time kereskedőház foglalkozik), akkor jó eséllyel Szalay-Bobrovniczky Kristóf cége által üzemeltetett felületet kell használnia.

Gyümölcsöző londoni nagykövetség

Az M-RTL Zrt. szerződési feltételeiben először 2019-ben bukkant fel a Honeycomb/IMD neve, előtte csak az IMD szerepelt. Az IMD egy londoni technológiai vállalat, amely a világ egyik leggyorsabb videóhirdetés-megjelenítő platformját üzemelteti. Az IMD és a szintén londoni Honeycomb azonban 2017 végén egyesült, így kerülhetett az RTL-es szerződésekbe. A Honeycomb Hungary Kft.-nek pedig idén februárig a londoni anyacég volt a többségi tulajdonosa, Szalay-Bobrovniczky Kristóf és üzlettársai addig kisebbségben voltak. A kormányszóvivő férje éppen 2016 és 2019 között volt londoni nagykövet.

Az M-RTL Zrt. amúgy 41 milliárd forintos nettó árbevétel mellett csaknem 840 millió forintos adózás előtti eredménnyel zárt 2020-ban. Nyilvánosságra hozták, hogy 2,5 milliárd forintnyi állami reklámköltést kaptak, ami kicsit több mint fél milliárd forinttal volt több, mint 2019-ben. Közben a Média1 cikke szerint a TV2 Média Csoport Zrt.-hez listaáron számítva nettó 23,69 milliárd forint állami reklámbevétel érkezett 2020-ban.

Keveseknek van olyan szerencséje, hogy Magyarország Kormánya és az illetékes helyi önkormányzat is mindent megtegyen annak érdekében, hogy a magántulajdonában lévő luxusszálloda sikeres legyen - írtuk meg ebben a cikkünkben a Minaro Hotel Tokaj kapcsán. De még kevesebbeknek lehet olyan szerencséje, hogy Magyarország kormánya és az illetékes helyi önkormányzat azért is mindent megtegyen, hogy a magántulajdonában lévő prémium strandfürdő is sikeres legyen.

Pedig találni erre példát. Mintegy három-négy év előkészítés, pénzgyűjtés és tervezés után most már tényleg hamarosan beindulhatnak a munkagépek a Dunakanyarban is, mert a Visegrád Lepence Völgy Strandfürdő (VLVS) Kft. kiírta a Lepence strandfürdő kivitelezéséhez szükséges közbeszerzési eljárást - derül ki a november 30-i Közbeszerzési Értesítőből. Ennek még örülni is lehetne, hiszen Magyarország egyik legismertebb és legértékesebb területén fekvő strandját már 2007-ben bezárták és azóta erősen lepusztult, így viszont jó esély van arra, hogy 2023-ban újra megteljen fürdőzőkkel.

De természetesen jelentős részben közpénzből épül. A Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alatt álló Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a Kisfaludy-pályázatok keretében még 2019-ban 2,9 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást adott a VLVS Kft.-nek. A cég akkor még a Dreamland Holding Zrt.-én keresztül Szepesi Richárdhoz és feleségéhez, Kante Awához tartozott. Szepesi akkor lett ismert, amikor egy tokaji hotelt eladott Mészáros Lőrincnek.

Tavaly nyáron azonban Jellinek Dániel ingatlanguru cége, az Indotek Group által 24 százalékban tulajdonolt Appeninn Holding Nyrt. (amelynek 2018-ig meghatározó tulajdonosa volt Mészáros Lőrinc, majd utána, 2020-ig, Jellinek érkezéséig Tiborcz István) 75 százalékos tulajdonos lett a Dreamland Holdingban, így pedig a VLVS is a csomag része lett. Szintén ekkor lett az ország kilencedik leggazdagabb emberének érdekeltsége a Tokaj Csurgó Völgy (TCSV) Kft. is, amely a cikk elején említett tokaji luxusszállodát építi a világörökségi tájba szintén milliárdos kormányzati támogatásból. Az Indotek csoportról az volt a legutóbbi hír, hogy az Orbán-kormánnyal és a Mol-lal konzorciumban a ferihegyi reptér új tulajdonosa is lehet.

Már csak az a kérdés, hogy ki lesz a lepencei strandfürdő kivitelezője. A közbeszerzési felhívásból eleve kiderül, hogy a VLVS a tendert feltételesen indította meg, ugyanis további támogatási igényt nyújtott be , amit ha esetleg nem kapna meg Jellinek Dániel céges érdekeltsége, akkor eredménytelen lehet az eljárás. Szigorúak a pályázati feltételek is, hiszen csak olyan cég vállalhatja a munkát, amelynek az elmúlt három évben legalább 1,5 milliárd forint árbevétele volt magasépítésből.

Szépek a tervek, szépen illeszkedik a tájba. Nem egy vízicsúszdás élményfürdőt kell elképzelni

- mondta lapunknak a visegrádi turizmust jól ismerő forrásunk.

Hatalmas munka lesz, csak néhány a kivitelező feladataiból:

• Földmunka és mélyalapozási munkák
  
• Vasbeton szerkezetépítési munkák
  
• Speciális technológiák (konyhatechnológia, gyógyvizes medence technológia, wellness technológiák (Gőz szauna, Aroma szauna, Panoráma szauna, Finn szauna, Lebegőfürdő, Hőlégfürdő, Gőzfürdő medencével, Száraz pihenő), felvonók, kül- és beltéri vizesjátszóház, kül-és beltéri száraz játszóház)
  
• Sportpályák kialakítása
  
• A fő épület két szintből áll. A wellness kétszint magas teréből a homlokzati függönyfalon keresztül szabad kilátás nyílik a Duna irányába. A galéria szinten kapott helyet az étterem és a vendégek kezelésére szolgáló helyiségek
  

Mindez persze nem épülhetne meg (korábbi látványterveket itt nézegethet), ha a VLVS a kormányzati milliárdok mellett nem élvezné a visegrádi önkormányzat támogatását is. Még 2019-ben fideszes támogatással nyert Eőry Dénes független polgármester, 2020-ban pedig kiemelt fejlesztési terület lett a Lepence strand területe. A kormánypárt számára kulcsfontosságú település Visegrád, hiszen a Dunakanyarban Budakalász, Pomáz és Szentendre is ellenzéki lett az önkormányzati választások után.

A fürdő persze nem működne a rendkívül értékes visegrádi termálvíz nélkül. Az önkormányzat még 2018-ban adott hozzáférést a VLVS-nek a lepencei K7-es termálkúthoz. Nagy kincs ez, amit jól mutat, hogy a milliárdos forgalmú Thermal Hotel Visegrád is innen kapja a vizet, valamint a Visegrádi Ásványvíz is az ország legmélyebb kútjából nyeri az ásványi anyagokban gazdag vizét. Korábban felmerült, hogy vízjogot csak népszavazással lehessen eladni Visegrádon. Népszavazás nem volt.

Ha minden jól megy, 2022. július 1-jétől a Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökségnek (MTÜ) napi szintű információi lesznek arról is, hogy például a békéscsabai vasútállomással szemben, az OBI barkácsáruház parkolójában található Zebra büfében hány lángos és hamburger fogyott, de azt is tudhatják majd, hogy a balatonszemesi Zacc kávézóban a kávé vagy a pálinka a népszerűbb a betérő vendégek körében.

Ez maga az adatvezérelt turizmus. Még június 25-én jelent meg a turisztikai törvény módosítása, amely szerint november 1-jétől már nemcsak a szálláshelyeknek, hanem a vendéglátó üzletek és a turisztikai attrakciók üzemeltetőinek is regisztrálniuk kell a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltatási Központ (NTAK) rendszerében.

Ez őket érinti:

• étterem
• büfé
• cukrászda
• kávézó
• zenés-táncos szórakozóhely
  
• gyorsétterem
• turisztikai attrakciók: múzeumok, fürdők, fesztiválok, minden, ahol jegyet kell venni

Ha valakinek nem lenne világos, hogy a kormánynak miért van szüksége például a rengeteg hazai büfé adataira, annak az MTÜ a segítségére sietett, amikor október közepén közölte:

Az átállás után látjuk a vendéglátóhelyek kapacitásait, a kihasználtságot és a főbb fogyasztási kategóriákat, mindez érdekes összefüggésekre világít rá. Az attrakcióknál látható lesz, mikor milyen típusú jegyet vásárolnak, mivel fizetnek, és a jegyet mikor használják fel.

Már zajlik a regisztráció, de azt még nem tudni, hogy az éttermeknek, büféknek pontosan milyen adatokat kell napi szinten, automatikusan megküldeniük az MTÜ-nek. A napi forgalmi adatot bizonyosan be kell küldeni, de a részletesebb számok köréről később értesítik a regisztrált vendéglátókat. Az biztos, hogy irgalmatlan mennyiségű adatról van szó.

Támpontot jelenthetnek a szálláshelyek, a szállodákat és panziókat ugyanis 2019 óta rákötötték az NTAK rendszerére. Itt a legfontosabb turisztikai mérőszámokat lehet látni, azaz hogy hány turista, melyik országból, hány napot tölt az adott szálláshelyeken, milyen szolgáltatásokat vesz igénybe, mennyi pénzt költ. Tehát lehet tudni például, hogy egy 53 éves svéd állampolgár 5 ezer forintot költött a szállodai vacsorára és 15 ezer forintot a szállásra egy hajdúszoboszlói négycsillagos hotelben. De nemcsak az állam figyeli a szálláshelyeket, hanem a szálláshelyek is figyelhetik egymást: név szerinti bontásban nem látják a riválist, de össze tudják hasonlítani foglalási adataikat más hasonló besorolású helyek adataival.

Míg egy hotelben a becsekkoláskor a vendégtől elkérik a személyit, a lakcímkártyát és az útlevelet, egyelőre ott még nem tartunk, hogy egy étteremben is kötelező lenne megadni például a nemzetiséget vagy a lakhelyet.

Egyelőre nem zavar a dolog, de tele vagyok kérdésekkel. A nemes célt jó lenne látni. A gazdaság fehéredését például segítheti, de nem tudom, mihez lehet kezdeni olyan adatokkal, hogy mennyi magyar vagy olasz bor fogyott nálam

– mondta lapunknak Zsendovits Ábel, a SzimplaCity Szolgáltató Kft. 30 százalékos tulajdonosa.

Kovács László, a Magyar Vendéglátó Ipartestület (MVI) elnöke sem tudja, hogy pontosan milyen adatokat kell beküldeni, de nem tart rendkívüli információhasználattól. Szerinte akár hasznos is lehet a vendéglátóknak a rengeteg napi adat, például az árazásban: egy adott étterem megtudhatná, hogy olcsóbb vagy drágább, mint a piaci átlag. Tehát a konkurencia megfigyelésében.

A hazai piac egyik legnagyobb szoftvergyártó cégénél vezető beosztásban dolgozó forrásunk szerint ugyanakkor semmi értelme az egésznek. Abban biztos, hogy az éttermeseknek fogalmuk nem lesz arról sokáig, hogy milyen adatot kell küldeniük, a vége pedig kapkodás lesz. Cégük a szállodák, panziók NTAK-bekötésében is részt vett, tapasztalatai szerint jelentős részük teljesen járatlan volt az informatikában, túl bonyolult a számukra, nem tudják őket betanítani, abszolút nem felkészültek ilyen komoly napi adminisztratív munkára, hiszen sosem dolgoztak ilyen szoftverekkel.

Vélhetőleg az éttermesek, büfések esetében sem jobb az országos helyzet. Arra is felhívták a figyelmünket, hogy az online pénztárgépek miatt már az ország legeldugottabb szegletében működő büfé forgalmi adatairól is mindent tud a NAV, így az MTÜ biztos, hogy ennél specializáltabb részletekre lesz kíváncsi. Persze nem önkéntes a dolog: aki nem szeretne adatot küldeni, arra a turisztikai ügynökség ráküldheti a hatóságokat, például az illetékes jegyzőt.

Az NTAK a szálláshelyek esetében még egy remek anomáliát is okozott. A KSH által havonta közölt vendégforgalmi adatokkal ugyanis köszönőviszonyban sincs, mert a statisztikai hivatal a legkisebb szállásokkal nem foglalkozik, míg az MTÜ-féle NTAK-ra mindenkit rákötöttek. A KSH pontatlanabb adatait havonta publikálják, ellenben az NTAK valósabb számai a nyilvánosság számára nem elérhetők. A jövőben ez az éttermeknél is így lehet: lesznek a hivatalos KSH-s, valamint a belső használatra szánt NTAK-os adatok.

Nagyon úgy tűnik, hogy ismét bebizonyosodott: nem lehet úgy eredményesen védekezni a koronavírus ellen, hogy közben a gazdasági nyitottság megmarad. Szerdai adat, hogy Magyarország ismét az első helyen áll a világon a lakosságarányos Covid-halálozásban. Mi is megírtuk, hogy az operatív törzs jelentései alapján most novemberben 3 832 áldozata volt a koronavírus-járványnak. Ennél csak tavasszal, az eddigi legpusztítóbb harmadik hullám csúcsán és tavaly decemberben volt magasabb a halálesetek száma.

Az Orbán-kormány ezidáig úgy próbálta legyőzni a koronavírus-járványt, hogy közben a gazdaság is működjön. Pedig előbb-utóbb mindig bebizonyosodik, hogy a kettő együtt nem megy. Választani kell, hogy melyik a fontosabb. A kormány számára persze az a legrosszabb forgatókönyv, hogy a gazdaság is leáll, ellenben a járványt sem sikerül megfékezni. Ez kettős kudarc lenne.

Az oltásoktól viszont megnyugodott a kormány, azt hitték, hogy ezzel végső csapást mértek a vírusra, így egyértelműen a gazdasági kérdések kerültek a fókuszba. Novemberben három kulcsmondat maradt meg bennem, kettő Orbán Viktor kormányfőtől, egyet pedig Gulyás Gergely minisztertől származik.

Orbán Viktor, november 14.: "Az elmúlt hónapokban is addig fúrtunk-faragtunk, húztuk-vontuk, osztottunk-szoroztunk, hogy végül pandémia ide, járvány oda, mégiscsak újra begyújtottuk a motorokat, és zakatol a gazdaság".

Orbán Viktor, november 19.: Én azt mondtam, hogyha 5,5 százalékos növekedésnél kijönnek a számok, vagyis vissza tudjuk adni a családosoknak a befizetett jövedelemadójukat, akkor 5,5 százalékban határozzuk meg azt a növekedési mértéket, amely elérésekor ezt vállaljuk.

Gulyás Gergely, november 18-án a járványról: a kormány sok, igencsak eltérő elemzésből dolgozott, de ami végül megtörtént, az "a legpesszimistábbnál is pesszimistább forgatókönyv".

Tehát begyújtották a motorokat, zakatol a gazdaság, cél az 5,5 százalékos GDP-növekedés, mert akkor a gyereket nevelő szülőknek 2022 elején vissza tudják adni a befizetett jövedelemadót. Ez a kormány egyik legnagyobb választási ígérete. De közben az átoltottság megrekedt 6 millió ember környékén, és a legpesszimistábbnál is pesszimistább forgatókönyv következett be járvány-ügyben.

Nyilván ilyen helyzetben azonnal zárni kellene, de akkor oda a gazdasági növekedés, nem lehet osztogatni, vissza kellene vonni a családosoknak már belengetett pénzt. Ráadásul újra mentőcsomagokat kellene kidolgozni, megint megugrana a munkanélküliség, megint kiderülne, hogy igazából gyenge a szociális háló, a családosok nem pénzt kapnának, hanem a távoktatás millió problémáját. Most az államadósság és a költségvetési hiány az egekben van, de legalább a GDP 6 százalékos növekedésével büszkélkedhet a kormány. A zárással az adósság megmaradna, ellenben a növekedés is mehetne a kukába. Kinek hiányzik ez?

Így Ausztriával, Csehországgal, Németországgal, Szlovákiával szemben nálunk nincs zárás. Ha pedig nincs zárás, akkor látszólag nincs gond, nem kell igazságtalan és szerény mentőcsomagokkal bíbelődni. Csupa népszerűtlen döntést kellene meghozni néhány hónappal a választás előtt. Orbán számít az oltatlanok szavazatára is. A frissen elbocsátottak százezrei aligha voksolnának Orbánra, a kijárási tilalommal vagy számos egyéb korlátozással sújtott oltatlanok pedig pláne nem.

Ennek pedig egyenes következménye, hogy Magyarország ismét az első helyen áll a világon a lakosságarányos Covid-halálozásban. A kettős kudarc elkerülése a cél. A koronavírussal szembeni küzdelemben nehezen takargatható már a teljes kudarc, ezért maradt a zakatoló gazdaságba vetett hit. Bármi áron.

Oroszország a partnereivel együtt ezután is tartja magát ahhoz, hogy megengedhetetlen a NATO keleti bővítése, ami ellen jogi garanciákra van szükség - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán, Moszkvában akkreditált, 20 új külföldi nagykövet megbízólevél-átadási szertartásán.

Az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel folytatott párbeszéd során ragaszkodni fogunk ahhoz, hogy konkrét megállapodásokat dolgozzunk ki, amelyek kizárják a NATO további keleti előrenyomulását és a bennünket fenyegető fegyverrendszerek telepítését az Oroszországi Föderáció területének közvetlen közelében

- mondta Putyin.

Az orosz elnök nehezményezte, hogy a NATO katonai infrastruktúrája megközelítette Oroszország határait. Putyin szerint Oroszország senkit sem fenyeget, és Moszkvát ezzel vádolni, rá hárítani a felelősséget a kialakult helyzetért "minimum felelőtlenség". Az orosz külpolitika fő alapelvének az egyenrangú, konstruktív együttműködést nevezte. (MTI)

Ausztriában és Szlovákiában jelenleg zárva vannak a szállodák, Csehországban pedig csak a védettek vehetnek ki egy szobát a koronavírus-járvány negyedik hulláma miatt meghozott védekezési szabályok miatt, Magyarországon viszont gyakorlatilag nincsenek korlátozások. A hazai szállodáknak nem kötelező védettségi igazolványt kérniük, így oltott és oltatlan is vígan együtt pihenhet, még maszkot sem kell hordaniuk a vendégeknek, kizárólag a dolgozóknak. Egyes szállodák persze dönthetnek úgy, hogy védettségi igazolványt kérnek - például az az Aquaworld Resort Budapest -, de ez nagyon ritka. A legtöbb szállás csak azt ígéri, hogy nagyon odafigyelnek a higiéniára, és ajánlják a maszkviselést.

Tavaly ilyenkor már rég zárva voltak a hazai szállodák, 2020-ban november 9-én kellett elbúcsúzniuk a vendégektől. Pedig a vírus-helyzet a legfontosabb számok alapján nem sokban különbözött a mostanitól. Bár jelenleg már van 5,8 millió ember, aki legalább két oltással rendelkezik, a november 30-i adatok szerint mégis 6390 az új fertőzött, elhunyt 195 beteg és 7596 koronavírusos beteget ápolnak kórházban. Tavaly november 30-án 5595 fővel emelkedett a beazonosított fertőzöttek száma és elhunyt 151 beteg és 7734 koronavírusos beteget ápoltak kórházban.

Magyarországra most gyakorlatilag bárki beutazhat, az uniós határainkon nincs semmilyen ellenőrzés, így Horvátországból, Ausztriából, Romániából, Szlovákiából és Szlovéniából szárazföldi határokon keresztül érkezőktől senki nem kér semmilyen Covid-papírt. Gyakori eset, hogy amerikai vagy kínai utasok Bécsben landolnak, és onnan jönnek át Magyarországra. Persze repülővel is lehet Budapestre érkezni, a gépekre jó esetben csak az jut fel, aki oltott vagy gyógyult vagy negatív tesztje van.

Csak menteni ne kelljen

A hazai szállodások persze nagyon örülnek annak, hogy osztrák vagy szlovák társaikkal ellentétben nekik nem kell bezárniuk. Általánosnak mondható vélemény ugyanis a turisztikai ágazatban, hogy az a mentőcsomag, amit még tavaly november 9-én jelentett be Orbán Viktor miniszterelnök, semmire sem volt elég. Akkor a november 10.-december 10. közötti foglalások 80 százalékát kapták meg a szállodások, feltéve, ha senkit nem bocsátottak el. Mivel eleve alacsony volt a foglaltság, ezért 11 ezer szálláshely csak közel 15 milliárd forintot kapott volna, de sokan még ennek a feltételnek sem feleltek meg, így az egész szektor a meghiúsuló foglalások után mintegy 3 milliárd forinttal vigasztalódhatott. Emlékezetes: Ausztriában a vírus előtti árbevétel 80 százalékát fizette ki az állam a szálláshelyeknek.

Jelenleg tehát híre-hamva sincs zárásnak, a védekezés is minimális, így persze szerény mentőcsomagok kidolgozásával sem kell a kormánynak fáradnia. A járvány negyedik hulláma azonban így is jelentős veszteségeket okoz az ágazatnak, de hogy mekkorát pontosan, arról megoszlanak a vélemények. A kormányzati Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) például kifejezetten optimista:

A belföldi turizmus kiemelkedően teljesített az elmúlt hónapokban, és a rekord nyarat követően az októberi foglalások már a 2019-es, kiemelkedő számokat is meghaladták. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai alapján az látszik, hogy a járványhelyzet romlásával és az év végi rendezvények elmaradásával megjelentek a lemondások is, de ezzel párhuzamosan új foglalások is érkeznek. A december továbbra is erős, az elmúlt egy hétben 8 százalékkal emelkedtek az előfoglalások. A megoldás a harmadik oltás

- válaszolta lapunknak az MTÜ.

Ez alapján azért eléggé vegyes a kép: vannak lemondások, de új foglalások is. A fő állítás viszont az, hogy ugye míg Ausztriában például leállt a turizmus, Magyarországon erős december várható.

Szállodaszövetségi forrásunk szerint az ágazat örül annak, hogy nincs zárás, de a helyzet egyre rosszabb: új foglalás alig van, a szokásos év végi céges rendezvényeket pedig sorra mondják le. Az országos foglaltsági szint 30 százalék körül lehet decemberben, Budapesten valamivel felette, vidéken inkább alatta. A szállodások költségei az egekben vannak, a munkaerőt megint nehéz megtartani, így ebből sok helyen megint veszteséges működés jöhet ki. Emlékezetes: a Budapest Marriott hotelt tulajdonló Duna Szálloda Zrt.-nek a 2019-es 8,8 milliárd forintról 2,9 milliárd forintra csökkent az árbevétele, a 2019-es 1,4 milliárd forintos nyereség 2020-ban 1,9 milliárd forintos veszteségbe fordult át.

A megkérdezett szállodák esetében is vegyes a kép:

Sajnálatosan az elmúlt másfél hétben megtorpant a foglalási kedv, a karácsonyi ajándékutalvány vásárlás azonban továbbra is az ilyenkor megszokott népszerűségnek örvend. A karácsonyi rendezvények egy részét lemondták, vagy el sem jutott a megrendelés fázisáig

- mondta lapunknak Rádóczy Andrea, a balatonfüredi Hotel Golden Lake Resort igazgatója. A Hotel Sopronnál is gyakoribbak lettek a lemondások, de inkább a foglalások gyűlnek lassan. Az egyik felkapott budapesti szórakozóhely tulajdonosa viszont egyelőre elégedett, a laza szabályok miatt még viszonylag sok a külföldi vendége.

Az egyik legnagyobb hazai szállodaláncnál, a Danubiusnál is erősen érződik már a negyedik hullám. Egyrészt kevesebb foglalás érkezett be az elmúlt egy hétben, mint amennyit az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján vártak volna. Az augusztus óta tartó növekvő foglalási kedv a szállodás cégnél október végén megtörni látszott, üteme pedig tovább lassult az elmúlt napokban. Másrészt a korábban érkezett foglalások lemondása is megszaporodott. Főleg a rendezvények terén érzik ezt elsősorban, az egyéni vendégek a Danubius szerint még bizakodóak és kivárnak az év végi, karácsonyi foglalásaikkal kapcsolatos döntésekben. A cég szállodáiban a vendégeknek is kötelező a maszk.

Míg a riválisánál, a Mészáros Lőrinc cégbirodalmába tartozó Hunguest Hotelsnél szintén gondot okoz a sok lemondás. Főleg a külföldiek és a céges rendezvények döntenek úgy, hogy inkább mégsem olyan jó ötlet a negyedik hullám idején egy szállodában tölteni több napot.

Az ausztriai, csehországi és németországi szigorítások hatása jól érzékelhető a bükfürdői Hunguest Hotel Répce Goldban, a hévízi Hunguest Hotel Panorámában és a zalakarosi Hunguest Hotel Freyában. A nagy létszámú rendezvények lemondása, illetve átütemezése érzékenyen érinti az országos összehasonlításban is jelentős konferenciakapacitással bíró szállodáinkat, például a szegedi Hunguest Hotel Forrást vagy a tapolcai Hunguest Hotel Peliont

- válaszolta lapunknak a Hunguest. Ugyanakkor a belföldi, szabadidős céllal utazók kapcsán egyelőre nem találkoztak sok lemondással, természetesen ez bármikor változhat a járványügyi helyzet alakulásának függvényében.

Mától átmenetileg az Elmű-től vásárolja a Főváros az áramot, miután eddigi szolgáltatónk, a JAS Zrt. nem bírta az energiaárrobbanással járó terheket, és elvesztette a kereskedelmi engedélyét - írta Karácsony Gergely a Facebook-oldalán szerdán.

A főpolgármester szerint a háromszorosára növekvő energiaárak érzékenyen érintik Budapestet is, de folyamatosan biztosítják a közvilágítást és a közműcégeik áramellátását. Karácsony Gergely azt írta, hogy decemberben egyelőre piaci forrásokból szerezik be a város üzemeltetéséhez szükséges áramot, január 1-től pedig a Főváros csatlakozik az egyetemes áramszolgáltatáshoz.

Hozzátette: a hatályos törvények szerint az önkormányzatok jogosultak erre, az egyetemes szolgáltatást nyújtó állami MVM-től pedig megkapták a befogadó nyilatkozatot. Az MVM fix áron adja az áramot, jelenleg ez a legolcsóbb forrás. Reméljük, a kormány nem lassítja, vagy akadályozza a Budapest működtetéséhez szükséges áramellátást - írta bejegyzésében Karácsony Gergely.

Az ügy háttere, hogy a JAS Zrt. november 23-a óta csődeljárás alatt áll. A cég egyik legfontosabb ügyfele a fővárosi közvilágításért felelős Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. A G7 írt arról októberben a a JAS esete volt az első jele annak, hogy csődök jöhetnek a magyar árampiacon. Az Átlátszó pedig megírta, hogy sorra hiúsulnak meg az önkormányzatok áramvásárlási közbeszerzései, mert rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő. Végül pedig a Portfolio.hu számolt be arról: az önkormányzatok nem csak közbeszerzéseiket nyilvánítják érvénytelennek, hanem várhatóan elkezdenek visszatérni a rezsicsökkentéssel védett egyetemes szolgáltatási körbe is. Ezt eddig azért mellőzték, mert a piacon alacsonyabb áron tudták megvenni a villanyáramot.

Erre a villamosenergia-törvény utóbbi időszakban figyelmen kívül eső egyik passzusa ad nekik – illetve a költségvetési szerveknek, valamint közfeladathoz kapcsolódóan ezek egyes intézményeinek, egyházaknak, alapítványi fenntartású intézményeknek – lehetőséget.

A 60-70 forintos kilowattóránkénti díj helyett így jóval olcsóbban megúszhatják jövőre az árambeszerzéseket, a lap szerint például Békéscsaba is elindította a folyamatot, és jelezte: sok más önkormányzat tehet hasonlóan. Például - Karácsony Gergely mai bejelentése szerint - a nemzet fővárosa is.

"PR-mutatványok helyett cselekvés" feliratú transzparenssel szakították meg szerda reggel Greenpeace-aktivisták Palkovics László innovációs és technológiai miniszter előadását az állam által szervezett Fenntarthatósági Expón.

A zöld szervezet az akcióval az Innovációs és Technológiai Minisztérium hatáskörébe tartozó intézkedéseket kérte számon: jóval ambiciózusabb célok kellenek a hazai kibocsátások és a levegőszennyezettség mielőbbi csökkentésére, a megújuló energiaforrások elterjesztésére és a műanyagszennyezés mérséklésére. A Greenpeace egyben azt követeli Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy mutassa be, 2022-es újbóli megválasztása esetén kormányfőként milyen érdemi intézkedéseket tenne azért, hogy elkerüljük a klíma- és ökológiai összeomlást - közölte a Greenpeace.

A "PR-mutatványok helyett cselekvés" idézet Áder János köztársasági elnöktől származik, aki a glasgow-i klímacsúcson beszélt arról, hogy szerinte először is őszinte számvetésre van szükség az egyes országok eredményeit illetően, és a PR-mutatványok helyett cselekvés kell. Másodsorban szükséges az is az államfő szerint, hogy a nagy kibocsátók, amelyek a szennyezőanyag-kibocsátás nyolcvan százalékáért felelnek, mielőbb megállapodásra jussanak a csökkentés üteméről.

Befejezte pályafutását Federica Pellegrini, az olaszok olimpiai, világ- és Európa-bajnok úszója. A 33 éves versenyző már korábban jelezte, hogy a tokiói játékok után felhagy a profi sporttal, hivatalosan azonban kedd este zárta le fantasztikus karrierjét a Riccionéban rendezett rövidpályás viadalon - adta hírül az európai szövetség honlapja. Kedvenc számában, 200 méter gyorson állt rajtkőre és nyert is, megszerezve ezzel pályafutása 130. országos bajnoki elsőségét.

Pellegrini a 2004-es athéni olimpián 200 méter gyorson szerzett ezüstjével, 16 esztendősen robbant be, négy évvel később Pekingben pedig már nem talált legyőzőre, majd 2009-ben a római világbajnokságon 1:52.98 perces világcsúcsot állított fel, ami azóta is él.

A közönségkedvenc úszó a nagy nemzetközi viadalokon (olimpia, vb, Eb) 58 érmet szerzett, nagymedencében hatszoros világbajnoknak és hétszeres Európa-bajnoknak mondhatja magát. (MTI)

Szexuális erőszak miatt emelt vádat a Nagykanizsai Járási Ügyészség egy 24 éves férfi ellen, aki egy tizenegy éves lánnyal folytatott viszonyt - közölte a Zala Megyei Főügyészség szóvivője szerdán az MTI-vel.

Pirger Csaba tájékoztatása szerint a murarátkai férfi januárban ismerkedett meg a vele egy háztartásban élő, még gyermekkorú unokahúgának letenyei barátnőjével. A kislány megkedvelhette a vádlottat, ezért rendszeresen megjelent a murarátkai házban, hogy a férfival kapcsolatot kezdeményezzen.

A kislány egyik februári látogatása idején bementek a férfi szobájába, ott beszélgetni és csókolózni kezdtek, majd a lány felajánlotta a vádlottnak, hogy közösüljön vele. A férfi ezt megtette az általa 15 évesnek hitt gyerekkel. A vádlott ezt követően a nővérétől tudta meg, hogy a kislány még csak tizenegy éves, ennek ellenére még további két alkalommal is közösült vele, amikor a lány látogatóba érkezett hozzá. (MTI)

Donald Trumpnak három nappal a Joe Biden elleni első elnökjelölti vitája előtt pozitív lett a Covid-19-tesztje – jelentette ki új könyvében a volt elnök negyedik és egyben utolsó kabinetfőnöke, Mark Meadows - írja a brit Guardian. A könyvben arról is lehet olvasni, hogy Trump egy másik teszt negatív eredményét adta oda nem sokkal a pozitív eredmény után, mivel a vita előtti órákban produkált negatív tesztre volt szükség a részvételhez.

Ez lezárhatja azt a vitát, amelyek arról szólnak egy éve, hogy az akkor 74 éves Trump hordozta-e a vírust, amikor 2020. szeptember 29-én Clevelandben találkozott az akkor 77 éves Bidennel, rá is veszélyt jelentve.

Trump október 2-án jelentette be, hogy Covid-fertőzése van. A Fehér Ház közölte, hogy az eredményt a kézhezvételtől számított egy órán belül jelentette be, Trump pedig kórházba ment aznap.

Szaúd-Arábia „ösztönzőket és fenyegetéseket” alkalmazott egy lobbikampány részeként, hogy leállítsa a jemeni konfliktusban valamennyi fél által elkövetett emberi jogi jogsértések ENSZ-vizsgálatát - írta a The Guardian brit lap az ügyet jól ismerő forrásra hivatkozva.

Egy esetben Rijád állítólag figyelmeztette Indonéziát – a világ legnépesebb muzulmán országát –, hogy akadályokat képezne az indonézek számára, hogy Mekkába utazzanak, ha a tisztviselők nem szavaznak az október 7-i határozat ellen. Egy másik esetben Togo épp a szavazáskor jelentette be, hogy új nagykövetséget nyit Rijádban, és pénzügyi támogatást kap a királyságtól terrorellenes tevékenységek támogatására. 2020-ban Indonézia és Togo is tartózkodott a jemeni határozattól. Idén pedig mindketten az intézkedés ellen szavaztak.

Jemenben hét éve polgárháború dúl. Emberek tízezreit ölték meg, több millió lakos menekülni kényszerült. Az ENSZ szerint a jemeni helyzet a világ legrosszabb humanitárius válsága. Már 2018-ban kimondta az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának jelentése, hogy a jemeni kormány tagjai, és a Szaúd-Arábiát, illetve az Egyesült Arab Emírségeket magában foglaló koalíció valószínűsíthető, hogy súlyosan megsértett különböző elveket, ebbe pedig a háborús bűncselekmények elkövetése is beletartozik.

A tucsoni rendőrkapitányság kedden gyorsan kirúgott egy rendőrt, miután lelőtt egy motoros tolószékben ülő férfit, akit azzal gyanúsítottak, hogy ellopott egy szerszámosládát és késsel fenyegetett egy alkalmazottat.

A rendőrségi testkamerás videón látható, amint egy rendőr üldözi a gyanúsítottat, és azt kiabálja: „Ne menjen be az üzletbe, uram”. Ryan Remington rendőr végül kilenc lövést adott le, amik a férfi hátát és oldalát találták el.

Chris Magnus rendőrfőkapitány szerint ebben az incidensben túlzás volt halálos erőt alkalmazni, ez ellentmond a kiképzési szabályoknak. A bizonyítékokat vizsgálják, addig nem kívánnak további kommenteket fűzni az esethez. (The New York Times)

Kedden, 85 éves korában meghalt Balogh S. Éva, 1956-os menekült, a Yale Egyetem nyugalmazott történelemprofesszora, a Hungarian Spectrum blog szerzője - közölte a blog. Az oldalt néhány társával 14 évvel ezelőtt maga Balogh S. Éva alapította, azon pedig a magyarországi eseményekről számolt be angol nyelven.