Hitelből bőkezű az Orbán-kormány – nehéz csomagot örökölhet az utódja

Orbán Viktornak a múlt vasárnapi Fidesz kongresszuson elmondott beszédében összesen kilencszer bukkant fel a gazdaság szó. Néhány példa:

• gazdasági összteljesítményünk alapján Magyarország ma még csak feltörekvő ország;
  
• az egy főre jutó gazdasági teljesítmény 14 ezer euró;
  
• miért ne állhatna a magyar mezőgazdaság a világ első vonalában?;
  
• a világgazdaság súlypontja Nyugatról átkerült Keletre;
  
• az Egyesült Államok azt szeretné, ha az Európai Unió és benne a magyarok is visszafognák a gazdasági és kereskedelmi kapcsolataikat Kínával.

De a legfontosabb orbáni mondat ez volt a gazdasággal kapcsolatban:

„Az elmúlt hónapokban is addig fúrtunk-faragtunk, húztuk-vontuk, osztottunk-szoroztunk, hogy végül pandémia ide, járvány oda, mégiscsak újra begyújtottuk a motorokat, és zakatol a gazdaság.”

Tehát a kormányfő szerint minden rendben. Erre hétfőn megjelent Matolcsy György jegybankelnök cikke a Magyar Nemzetben, amiben úgy fogalmazott: „a válság, majd a válságkezelés és most a helyreállítás az egyensúlyok gyors és jelentős romlásával jár együtt”. Vagyis Matolcsy szerint az a baj, hogy:

• a költségvetési hiány 2020-ban és 2021-ben a GDP 8 százaléka körül lesz;
  
• az államadósság-ráta is nagyon magas, a GDP 80 százaléka körül alakul;
  
• megszaladt az infláció.

Most akkor milyen állapotban van a magyar gazdaság? Belefér a felettébb látványos kormányzati költekezés a koronavírus-járvány sokadik hulláma közepette, a beígért 13. havi nyugdíj, az szja-visszatérítés? Főleg annak fényében, hogy a KSH adatai szerint a harmadik negyedévben Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 6,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az előző negyedévhez képest viszont a gazdaság teljesítménye csak 0,7 százalékkal nőtt?

„Vannak elemei a magyar gazdaságnak, ahol problémák vannak, ez egyértelmű. Az infláció például nagyon pörög. Kérdés, hogy milyen időtávban lehet ezt leszorítani normális mértékre. Tartósan velünk marad, a következő néhány hónapban tetőzhet, de még 2022-ben is 4 százalék felett lehet”

– mondta lapunknak Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Szerinte egyértelműen konfliktus van a kormánynak az inflációt tovább pörgető gazdaságpolitikai intézkedései (például: garantált bérminimum emelése, állami hitelprogramok, egyszeri nagyobb juttatások a háztartásoknak), valamint a jegybank céljai között. Az MNB éppen kedden döntött: 30 bázisponttal 2,10 százalékra emeltek a jegybanki alapkamatot, az emelési ciklus pedig addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba.

Németh Dávid szerint erősebb forintra lenne szükség a magyar gazdaságnak ahhoz, hogy az infláció ellen eredményesebben lehessen küzdeni. Ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a bérinflációs kockázat már a koronavírus-járvány előtt jelen volt. Ez sima közgazdaságtan: a feszes munkaerőpiac miatt béremelésekre kényszerülnek a vállalatok, ez növeli a költségeiket, ez gerjeszti az inflációt, drágul az élet, ezért újra béremelés következik – és a kör bezárul, minden kezdődik elölről. A hatósági benzinár viszont lenyomja az inflációt, ennek hatása már novemberben és decemberben is látszani fog.

"A kormány részben hitelből finanszírozza a látványos költekezéseket. Csak nyugdíjügyben a következő néhány hónapban 600 milliárd forintot költ. A költségvetési hiány 7-8 százalék között lesz. A költségvetés és az államadósság kérdését egyelőre elengedték, ezt az Európai Unió is hagyja, ezért lehet ilyen bőkezű a kormány" – magyarázza az elemző.

Németh Dávid szerint a 6,1 százalékos harmadik negyedéves növekedés nem rossz, de a vártnál kisebb, aminek még nem látni a pontos okát, de az ipari lassulásnak, az alkatrészhiánynak biztosan fontos szerepe volt benne. Ugyanakkor ha a 0,7 százalékos bővülést (az előző negyedévhez képest) évesítjük, akkor csak 2,8 százalékos eredményt kapunk, ami már nem éppen robusztus. Emlékeztetett, hogy a 6,1 százalékos (egy évvel korábbi állapothoz képest) növekedésben még a covidhatás is benne van, hiszen múlt nyáron komolyabb korlátozások voltak (utazás, fesztiválok), mint idén, így alacsonyabb bázishoz mérten kell értelmezni a számokat.

Akármilyen is lesz a következő kormány, csökkenni fog a mozgástere. Nem engedhetik meg ismét az egyszeri nagy kiadásokat, mint a családi személyijövedelemadó-visszatérítés vagy a nyugdíjprémium. Szigorúbb költségvetés kell, mert most nagyon laza a pénzkiáramlás, ugyanakkor átcsoportosításokara is szükség lehet, ilyen például a pedagógusok béremelése, akik vásárlóereje sokat veszített az elmúlt években.