A budapesti egészségügyön csattan a 755 milliárdos kormányzati megszorítás - mégis vétó jöhet az atlétikai vb-re?

Már két hete megírtuk, hogy 10 éve nem látott megszorítás lett az orbáni válságkezelés és elképesztő osztogatás vége, pedig akkor még csak egy 350 milliárd forintos csomagot fogadott el az Orbán-kormány. Ez még csak a kezdet volt: szerdán késő este egy újabb, de ezúttal már egy 755 milliárd forintos "megtakarítást" jelentettek be. A cél szintén az államadósság-ráta gyorsabb csökkentése, mégpedig az első csomaghoz hasonlóan egyes állami beruházások átütemezésével. Az intézkedések fő oka, hogy 2021 első tizenegy hónapjában az államháztartás központi alrendszere 3931,3 milliárd forintos hiánnyal zárt. Csak novemberben 1009 milliárd forintos lyuk keletkezett a büdzsén.

A 350 milliárd forintos csomag is a különböző állami beruházások felfüggesztéséből állt, ami például az útfejlesztések, közlekedési beruházások, valamint egészségügyi és oktatási felújítások, bővítések elmaradását jelentette. A 755 milliárdos megszorítás esetében még nem látni teljesen biztosan, hogy pontosan milyen projektek szenvedik el a hatásait. Például 400 milliárddal a Gazdaság-újraindítási Alap beruházásokra szánt forrásait csökkentik, de nincs részletezve még, hogy ezek milyen beruházások lettek volna. Ellenben néhány területet már látni, ahol a kormányzati megszorítás hatásai lecsapódnak:

• 13,2 milliárd forintot vesznek el az Egészséges Budapest Programtól, ez a program teljes 2022-es kerete lehet
  
• 20 milliárddal kevesebb a turisztikai fejlesztési célelőirányzatra
• 6,5 milliárddal kevesebb foglalkoztatási támogatásokra
• 4,5 milliárd forinttal kevesebb jut a helyi önkormányzatok támogatására

Tehát a fővárosi egészségügy biztosan megszenvedi az újabb megszorítást. Pedig Karácsony Gergely főpolgármester november végén már bejelentette: mégsem vétózza meg Budapest vezetése a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezését, mert a főváros megkapja az egészségügyi fejlesztésekre ígért pénzt. Az önkormányzatok ezt a pénzt egyebek közt rendelők, járóbeteg-ellátók felújítására, építésére és terápiás, diagnosztikai eszközök beszerzésére fordíthatták volna.

A megszorítás tételeiből ugyanakkor jól látszik, hogy az nem közvetlenül a lakosságot érinti. Ellenben míg az egyik kezével megszorít, addig a másik kezével a lakosságnak osztogat az Orbán-kormány. A miniszterelnök tegnap délután jelentette be a lakossági kamatstopot, vagyis október végi szinten rögzítik a jelzálogalapú hitelek kamatait. Az intézkedés január elején lép hatályba és az első félév végéig tart. Ez azt jelenti a kormányfő szerint, hogy a februári törlesztőrészlet már alacsonyabb lesz, mint a korábbiak voltak.

Mi is írtunk arról, hogy a gyenge forint és az infláció miatt aggódhatnak a változó kamatozású forinthitelesek százezrei is. Mivel a gyenge forint is okozza a magas inflációt, ezért a jegybank töretlen kamatemelési ciklusa drágítja a hiteleket. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint ez fél éven belül látszódott is volna fog a törlesztőrészletekben is, éves szinten akár 70-100 ezer forint pluszkiadást okozva a lakáshiteleseknek.

Az mfor.hu gyorsbecslése szerint úgy tűnik, több mint 400 ezer hiteladóst véd meg az, hogy befixálódik a változó kamatozású jelzáloghitelük kamata. Ennek levét a bankok ihatják meg, hiszen a pénzintézetek 20-30 milliárd forintot bukhatnak az Orbán-kabinet intézkedése miatt. Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke azonban éppen tegnap adott interjút a Világgazdaságnak, amiben elmondta: rekordévet zárhatnak a bankok 2021-ben, a bevételek szerinte valószínűleg megközelítik a 800 milliárd forintot. A money.hu szakértői szerint ugyanakkor nem árt vigyázni: jövő júliusban a törlesztőrészlet emelkedésétől most megmentett hitelesek akár 20 százalékot meghaladó összeggel emelkedő havi díjbekérőt kaphatnak a bankjuktól. De az már a tavaszi választások után lesz esedékes.