Vég Márton

Nagyon úgy tűnik, hogy az inflációhoz hasonlóan a gyenge forint is tartósan velünk marad. A kettő persze nem független egymástól, a tartósan magas inflációt jelentős részben éppen a gyenge forint okozza. Már hetek óta nagyon közel járunk a 400 forintos euróárfolyamhoz, és ez most nem egyszeri kilengésnek tűnik, mint március elején, amikor el is érte a 400 forintot az euró árfolyama, hanem tartósan ez a szint várható.

A cikk írásakor éppen 399 forint volt egy euró, de napközben már volt 399,6 forint is. Ez a néhány forintos ingadozás igazából nem számít, mert a trend a lényeg: januárban még 360 forintos euró alatt volt az árfolyam, majd az orosz-ukrán háború nyomán március 7-én volt a tetőzés 400 forintnál, ahonnan azonban épp az április 3-i választásra újra 366 forintra sikerült visszaerősödni. A piacok azonban nem sokáig voltak nyugodtak az újabb orbáni kétharmad hírére.

Május közepére a forint árfolyama meredeken esni kezdett például Orbán parlamenti beszéde alatt. Ebben a régi-új miniszterelnök többek között arról beszélt, hogy az infláció ellen a kormánynak és a jegybanknak közös erővel kell fellépnie, beavatkozva a piaci működésbe. Egy euró ára pár óra alatt 385 forintról 390 forintig esett. A következő ugrás szintén a kormányfőnek köszönhető, hiszen május végén bejelentette a különadókat, ennek hatására pedig már közel 395 forintot kellett fizetni egyetlen euróért.

"Nyakunkon maradt a forint, és azzal az árfolyamkockázat és kamatlábkockázat, valamint az inflációs hajlam. Úgy ráadásul, hogy még euróátvételi céldátum sincs a láthatáron, ami nem is csoda, mert ma messzebb vagyunk az érvényben levő belépési feltételek teljesítésétől, mint valaha. A következő időszak nagy kérdése, hogy a lakosság és az üzleti világ miként alkalmazkodik majd ahhoz a problémához, amelynek a neve: forint" - írta a Portfolio.hu-n megjelent elemzésében Bod Péter Ákos közgazdász.

A gyenge forint persze a legrosszabbkor érkezett, éppen a nyári utazások előtt, így várhatóan a rekord gyenge forint miatt még drágább lesz egy külföldi utazás. Persze nem mindenki sír a gyenge forint miatt. Jól járnak a gyenge forinttal az exportőrök, például az autógyárak vagy a gyógyszeripari és élelmiszeripari szereplők. Ők jellemzően multik, nem a hazai kkv-szektor soraiból kerülnek ki. Nagyon jó a gyenge forint a turizmusnak is, mert olcsó célpont Magyarország. Nem sír túl hangosan a kormány sem, hiszen a gyenge forint inflációt okoz, így pedig nő az állam áfabevétele, ami a 2023-as költségvetésben a legnagyobb betervezett tétel.

Csányi Sándor OTP-vezér, Garancsi István nagyvállalkozó és Hernádi Zsolt Mol-vezér közös cége luxushotelt csinálna az egykori pártüdülőből Tihanyban, de az építkezést megelőző bontási munkálatokra kiírt közbeszerzés eredménytelen lett, így bizonytalan ideig csúszik a beruházás.

a száznyolcvan napos ajánlati kötöttség lejártát követően az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevő nem tartotta fenn ajánlatát

- derül ki a Közbeszerzési Értesítőből az eredménytelenség oka.

A CDHT Hotel Projekt Kft. még tavaly októberben írta ki a közbeszerzést a Tihanyi Kastélyszálló és Tréning Központ Hotel megvalósításához szükséges bontási munkára, 10 cég jelentkezett is, de a nyertes cég ezek szerint valamiért visszavonta az ajánlatát.

Az mfor.hu írta meg, hogy a Csányi-Hernádi-Garancsi trió cége összesen 11,5 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott a szállodára az állami Magyar Turisztikai Ügynökségtől. Az állami támogatás mellé méretes beruházási hitelt is felvettek.

A Tihanyi Kastély és Park Hotel egykor József főherceg hathektáros balatoni rezidenciája volt, majd pártüdülő lett belőle. A Gyurcsány-kormány 2006-ban privatizálta, és a tóparti üdülőkomplexum akkor került az egykor diplomataingatlanok kezelésére alakult CD Hungary-cégcsoport birtokába. A kastély több mint 10 éve üresen áll, de a végső cél egy körülbelül 100-150 szobás komplexum lehet.

Közlekedési balesetet szenvedett a bolgár labdarúgó-válogatottat szállító autóbusz Tbilisziben, ahol vasárnap Nemzetek Ligája-mérkőzésen lép pályára a csapat a házigazda Grúzia ellen - számolt be a Nemzeti Sport.

A 29 éves középpályás, Todor Nedelev koponya- és agyi sérülést szenvedett az ütközés során, meg is kellett operálni. A bolgár szövetség szombati közlése szerint a beavatkozás sikeres volt. A többi játékos és stábtag a hírek alapján jól van.

A baleset pénteken történt, rögtön az érkezés után. A hotelhez vezető úton a két busz közül az elsőt vezető sofőr elvesztette uralmát a jármű felett, aminek súlyos ütközés lett a következménye - írta a sportlap.

Nem elég, hogy a román hatóság leállíttatta a Csíki Csipsz 33 termékének a gyártását és forgalmazását, a Csíki Sör tulajdonosának újabb pénzeket kell betolnia a cégbe, miután az 2021-ben is veszteséges lett, írta meg az mfor.hu. A Csíki Sör Magyarország Kft.-nek sikerült megállítania a bevételei 2017 óta, évről évre tartó csökkenését, az 1,3 milliárd forintot meghaladó forgalma ugyanis több mint a másfélszerese a tavalyelőttinek.

A 2020-as veszteségét így sem sikerült nyereségbe fordítania a cégnek. A gazdasági lap szerint mindössze annyi történt, hogy a 2021. évi mínusz az egy évvel korábbinak kevesebb, mint a felére, közel 82 millióra mérséklődött.

Mindenesetre az újabb veszteség láttán felmerül a kérdés a lap szerint, hogy a Csíki Sör tulajdonosának, a romániai Sansimionban (Csíkszentsimon) bejegyzett Lixid Project Srl-nek miért éri meg működtetni a sörgyártó vállalkozást. Hiszen az alapítása óta, azaz immár hat éve egyfolytában negatív eredmény miatt a Lixid folyamatosan arra kényszerül, hogy friss tőkét tegyen a cégbe.

Ráadásul az energiaválság és az ukrán háború után július elsejétől jövedéki adóemelés is sújtja a söripart, ami további áremelkedést fog okozni, de jó eséllyel nem haladja meg az élelmiszerek piacán tapasztalt átlagos drágulást.

Szalai Ádám, a magyar labdarúgó-válogatott csapatkapitánya személyes üzenetet küldött a szurkolóknak a ma esti Magyarország-Németország Nemzetek Ligája-mérkőzés előtt, amelyben azt kérte, hogy mindenki próbálja kerülni a kirekesztő megnyilvánulásokat.

"Tudjátok, hogy van még egy felfüggesztett zárt kapus mérkőzésünk, amit mindenképpen szeretnénk elkerülni. Ezért kérlek titeket, hogy kerüljétek a rasszista megfogalmazásokat, kerüljétek az olyan kirekesztő megnyilvánulást, illetve mondatokat, szavakat, amik esetleg a jövőben zárt kapus mérkőzéseket okoznának, hiszen nekünk ti vagytok a legfontosabbak!" - fogalmazott a csatár.

A múlt szombati Magyarország-Anglia futballmeccs előtt az angol válogatott játékosai szokásuk szerint letérdeltek a rasszizmus és a kirekesztés elleni tiltakozás jeléül, számos helyszíni beszámoló szerint pedig ekkor hangos fújolás fogadta őket a Puskás Arénában.

Alkotmányt sértene, ha egy volt karhatalmistáról neveznének el közterületet - állítja ifj. Lomnici Zoltán fideszes alkotmányjogász a Fővárosi Közgyűlés szerdai döntésével kapcsolatban, amely szerint Horn Gyuláról neveznének el egy XIII. kerületi sétányt.

A Magyar Nemzet szombati számában megjelent cikkben ifj. Lomnici Zoltán kifejtette: a hatályos jogszabályok értelmében nem lehet közterületet elnevezni olyan személyről, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett.

Lapunk is beszámolt róla, hogy több közterület nevét is módosította Karácsony Gergely főpolgármester előterjesztése nyomán a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén, a közgyűlés pedig az utcanév-módosítások között elfogadta azt is, hogy legyen Horn Gyula utca Budapesten. Karácsony Gergely azt mondta, volt olyan pillanat, „amikor Horn Gyula a történelem rossz oldalán állt”, de szerinte az utcanévvel nemcsak egy politikai teljesítmény mellett tesznek hitet, hanem amellett is, hogy a „bevallott bűnöket meg lehet bocsátani”.

Monori helyszínelők érkeztek június 8-án reggel egy Ecseren történt balesethez, nem mindennapi látvánnyal találták szemben magukat. A kocsiban lévő gázpedál egy kék járóbottal volt kitámasztva és rögzítve, mint kiderült: a 71 éves sofőr korábban elvesztette a jobb lábát, ezért így oldotta meg a vezetéshez elengedhetetlenül szükséges pedál használatát - olvasható a police.hu-n.

Az idős férfi gépkocsijával szabálytalan előzése miatt ütközött neki egy vele azonos irányba haladó, balra kanyarodni szándékozó autónak. A férfi egyik utasa egy 6 éves gyermek a baleset következtében könnyű fejsérülést szenvedett, a mentősök megfigyelésre kórházba vitték.

Márciusban az irányadó, januári, tőzsdei árnál több mint 8 százalékkal drágábban kaptuk a gázt az oroszoktól - írja a Népszava a KSH nemrég frissített külkereskedelmi adatbázisa alapján.

Az oroszok a magyar gáztarifa kiszámításánál mindig a Ttf-nek nevezett holland gáztőzsde két hónappal korábbi átlagárát tekintik irányadónak. Eszerint, míg márciusban az állami MVM ezer köbméterenként átlagosan 903 eurót fizethetett az oroszoknak a földgázért, addig januárban a Ttf 833 eurós átlagot mutatott a Népszava számításai szerint.

Márciusban a Ttf – nem függetlenül az Ukrajna ellen akkor indított orosz támadástól - minden korábbit meghaladó, 1275 eurós rekordot ért el, aminél a szintén márciusi orosz árunk közel 30 százalékkal alacsonyabb. Ezek a kilengések egyébként arra vezethetők vissza a lap szerint, hogy az oroszok hosszú távú szerződéseik keretében rendszeresen „kiegyenlítik” a tőzsdei árat.

"Azok a politikusi nyilatkozatok, miszerint az orosz árunk a tőzsdei töredékére rúgna – amit Vlagyimir Putyin hangoztatott Orbán Viktor februári, moszkvai „békemissziója” során - vagy hogy a tavaly októbertől újrakötött, hosszú távú szerződésünk „biztosítaná a rezsicsökkentés fenntartását” – amit Orbán Viktor, Szijjártó Péter mellett a teljes kormány-, illetve Fidesz-KDNP-propagandagépezet rendszeresen hangoztat – a tények tükrében minden alapot nélkülöző, valótlan állítások" - summázta cikkét a Népszava.

Flakonnal dobta meg egy busz szélvédőjét egy Mercedes sofőrje Budapesten, miután a buszvezető rádudált. Az esetről a Vezess osztotta meg azt a videót, amit a buszsofőr készített - írta az RTL.

Azt írják, hogy az összetűzés szerdán történt, amikor a Mercedes a buszsávban beállt a busz elé, így az nem tudott tovább haladni. A buszsofőr rádudált az autósra, aki kiszállt, a buszsofőrrel kötözködött, majd visszaszállt a kocsiba.

A portál emlékeztetőül közli, hogy kik használhatják a buszsávot a KRESZ szerint:

• a sürgősségi betegellátást szolgáló járművek,
• a katasztrófavédelmi szervek és tűzoltók
• rendőrök
• betegszállítók
• taxisok és motorosok,
• valamint 20 és 6 óra között a szemétszállítók.

Az V. kerületi rendőrség lopás miatt indított eljárást egy 48 éves férfivel szemben, aki a gyanú szerint még június 6-án hajnalban, egy kezére tekert lánccal betörte egy kisbusz ablakát. Ezután beszállt, átkutatta a benne lévő dobozokat, amikor megzavarták, ezért úgy tett, mintha a főnökét várná: beült az első utasülésbe, hátradöntötte és alvást színlelt.

A fővárosi rendőrök a feltételezett elkövetőt a helyszínen elfogták. A férfi a rongálást elismerte, és azzal védekezett, hogy csak aludni szeretett volna a buszban. (police.hu)

Justin Bieber egy Instagramra feltöltött videóban jelentette be, hogy egy Ramsay Hunt-szindróma nevű ritka betegség miatt lebénult a fél arca, ezért lemondja a következő fellépéseit, hogy a gyógyulásra koncentrálhasson - írja a Telex.

Bieber a videóban részletesen elmondja – és ezzel egyben be is mutatja –, hogy a jobb arca bénult le, ami azzal jár, hogy nem pislog a jobb szeme, nem működik az orrlyuka, mosolyogni sem tud azon az oldalon.

Az énekes azt mondta, hogy a teste üzent neki, hogy pihennie kell, ezért a következő fellépéseit lemondja, hogy a gyógyulásra koncentrálhasson. Elvileg a Szigeten is fellépne augusztus 12-én, egyelőre nem világos, hogy ez reális-e még.

Annyi pénze van a közmédiának, hogy igazából reklámbevételek nélkül is nyereségesen tudna működni, derül ki a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak (MTVA) 2021-es eredménykimutatásából. A reklámmentesség előnye lehetne, hogy a köztévé csatornái végre kiszállhatnának az öldöklő nézettségi versenyből, vagyis nem kellene csak azért drágán népszerű és milliók által nézett műsorokat gyártaniuk, hogy a reklámidőt príma áron lehessen értékesíteni.

A közmédiánál - ellentétben a kereskedelmi tévékkel és rádiókkal - alapvetően nem döntő szempont a nyereségesség, ennek ellenére már 2020-ban sem tudták elkölteni a költségvetésből kapott támogatást, így 20,5 milliárd forint profittal zártak, és tavaly újra milliárdok maradtak a tárban. Már szeptember végén is 8,1 milliárd forint többletnél tartottak, az év végére pedig összesen 8,2 milliárd forint adózott eredmény jött össze. Pedig szép nagy stábot mozgatnak: 2158 embert foglalkoztattak az év végén, a bérekre pedig közel 20 milliárd forint ment el az év során.

Ehhez persze költségvetési források kellenek: ez 113,5 milliárd forint volt tavaly, míg a reklámokból 5,6 milliárd forint folyt be. Tehát az 5,6 milliárd forint nélkül is tökéletesen elboldogultak volna, hiszen a többlet 8,2 milliárd forint volt. Ennek sorsáról végső soron a parlament dönt, vagy beolvad a költségvetésbe, vagy marad a közmédiánál. Mindenesetre egyre nagyobb talány, hogy idén mire fogja elkölteni a 130 milliárd forintot a közmédia, ha már a 110 milliárd forint körüli büdzsé is bőven elég. Idén ugyanis 130 milliárd forintból gazdálkodhatnak, ami új rekordnak számít. Az idei első negyedéves eredmények is elérhetők már: 2,4 milliárd forint a többlet, miközben 28,4 milliárd forintot kaptak az államtól, és 1,2 milliárd forint származik a reklámokból.

Az persze nem valószínű, hogy a köztévé reklámmentes lesz, hiszen remek üzleti lehetőségről van szó. A hvg.hu még februárban írta meg, hogy közbeszerzést írt ki az MTVA a reklámfelületeinek értékesítésére, a közmédia üzemeltetője 3 évre kötne szerződést, és évi legalább 2,3 milliárd forint bevételt várnak el. Ezt a feladatot az elmúlt öt évben a Mészáros Lőrinc-közeli Atmedia végezte. Nos, a jövőben is az Atmedia értékesítőházhoz tartozó Media Services Company Kft. végezheti ezt a munkát, hiszen a tenderen csak ők indultak, így az 1,3 milliárd forintos ajánlatukkal győztek. Vagyis a közmédia milliárdokat fizet ki azért egy Mészáros Lőrinc-közeli cégnek, hogy a reklámfelületeit értékesítse, pedig reklámbevételekre igazából nincs is szüksége az MTVA-nak. Az Atmedia (amely összesen 39 televíziócsatornán biztosít hirdetési lehetőségeket, köztük a TV2 és az ATV) pedig remekül keres: 2021-ben 42,2 milliárd forintos bevételből 1 milliárd forint profitjuk lett.

Hatalmas tehát a pénzbőség a közmédiánál, így meg is néztük az MTVA által 2021 novemberig megkötött ötmillió forint feletti szerződéseket. Itt találtuk meg például a Magyar Gazdaságkutató Zrt.-vel kötött 15 millió forintos szerződést: a Századvég-csoporthoz tartozó cégnek tanulmányt kell készítenie, egyedüli tulajdonosa pedig Fűrész Gábor, miután Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter megvált üzletrészétől. 3 milliárd forint ment el arra, hogy a 2028-as Európa-bajnokságot a köztévén lehessen majd nézni, a Korda házaspár pedig 10 millió forintért zsűrizik valamelyik műsorban.

Dinamikus TV2

Igazából senki nem tud versenyezni a közmédia gigantikus költségvetésével. "A TV2 nem csak a nézettséget, de a bevételeit is dinamikusan növelte. Az értékesítés nettó árbevétele ugyanis a TV2 Médiacsoport Zrt. eredménykimutatása szerint 48,9 milliárd forint lett az egy évvel korábbi 45,7 milliárdot követően" - írta meg az mfor.hu. A kormányközeli csatorna végül 3,4 milliárd forint nyereséget ért el, ami kismértékben marad el a 2020-as 3,9 milliárd forinttól. A gazdasági portál cikke szerint az RTL Klub tévécsatornát üzemeltető társaság pedig 47,4 milliárd forintos nettó árbevétel mellett 27,7 milliárd forintos nyereséget könyvelhetett el. A médiavállalat azonban igazából 1,8 milliárd forintos profitnak örülhet, a többi 25,9 milliárd forint a nemzetközi RTL csoporton belüli egyszeri tranzakcióból fakad.

A főleg Budapesten nézett ATV mögött álló Első Magyar Magántelevíziós Zrt. pedig 3 milliárd forintos forgalmat ért el, amiből 22,1 millió forintos nyereség jött össze a tulajdonosoknak, akik Németh Sándor és a Hit Gyülekezete. Ebből is látszik, hogy az Orbán-kormány által újra aktivált reklámadónak (amitől 15 milliárd forint plusz bevételt remél a kormány) leginkább a TV2 és az RTL Magyarország lesz az érintettje, de a Magyar Reklámszövetség igazából azért nem támogatja a reklámadót, mert az szerintük káros lesz a teljes magyar gazdaságra.

25,1 millió forintos veszteséggel zárt 2021-ben Bayer Zsolt konzervatív közíró 1100ÉV Kft. nevű cége - derül ki a társaság beszámolójából. Pedig a televízióműsor-gyártással foglalkozó cég 91,8 millió forint forgalmat bonyolított (2020-ban csak 10,4 millió forintot), de ez is csak az említett méretű veszteségre volt elég, mert például 115 millió forint anyagjellegű kiadása is akadt.

Ennek ellenére a Bayer Zsolt fideszes publicista többségi tulajdonában lévő kft. úgy döntött, hogy 25 millió forint osztalékot ír elő. Erre volt keret, hiszen például 2019-ben 43,3 millió forintos nyereséggel zártak, és akkor nem vettek ki osztalékot a cégből.

Bayer Zsolték például a Sajtóklub egyik áprilisi adásában arról beszélgettek, talán nem is az oroszok mészárolnak Ukrajnában. A közíró felkerült az ukrán ultranacionalisták ellenségeinek listájára is.

Május végén az államháztartás központi alrendszere 2737,0 milliárd forintos hiánnyal zárt - közölte a Pénzügyminisztérium csütörtökön. A költségvetés tervezésekor úgy számoltak, hogy az egész éves hiány 3152,6 milliárd forint lesz, vagyis ennek a 86,8 százalékát elértük öt hónap alatt. Május végével például lezárult a családi adóvisszatérítés folyamata is. A második körös kiutalási szakasz után a gyereket nevelő családok több mint 685 milliárd forintot kaptak vissza.

A kimutatás azt követően jött, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette, sikeres kötvénykibocsátással növelte adósságát a magyar állam. Konkrétan 3 milliárd dollár és 750 millió euró értékben bocsátott ki kötvényeket az Orbán-kormány.

Forradalmi hír érkezett a Magyar Telekom Csoporttól:

Magyarországon a nagyvállalati szektorban elsőként a Magyar Telekom Csoport kísérletezik az új munkarend bevezetésével: teszt jelleggel július és október között négy csapat - köztük támogató és ügyfélkapcsolatban dolgozó területek egyaránt - 4 napos munkarendre áll át.

A cég közleménye szerint a pilot jelleggel indított időszakban a csapattagok változatlan alapbér mellett dolgoznak heti 4 napos munkarendben és kiemelt figyelmet fordítanak a gördülékeny munkaszervezésre és a tapasztalatgyűjtésre. A 4 hónapos teszt időszak legfontosabb célja az információgyűjtés. A gyakorlati adatok elemzésén túl, a munkaerőpiac összes szereplőjének véleményére is kíváncsi a Telekom, éppen ezért országos reprezentatív kutatást indítanak a témában.

A 4 napos munkahét Magyarországon először a Párbeszéd programjában szerepelt, de a Momentum is támogatja. A Fidesz eddig nem adta jelét annak, hogy különösebben szimpatizálna az ötlettel. A Vasutasok Szakszervezete ellenben indokoltnak tartja a 4 napos munkahét bevezetését, hiszen ebben a konstrukcióban lényegesen több idő marad a munkavállalók pihenésére, ami jelentősen javítaná a dolgozó emberek általános egészségügyi állapotát is.

A napokban jelent meg a hír, hogy négynapos munkahetet tesztelnek az Egyesült Királyságban. Hatvan brit vállalat 3 ezer alkalmazottja vesz részt a kísérletben június 1-től. A rövidített munkahét célja, hogy az alkalmazottaknak kevesebbet kelljen dolgozni ugyanannyi fizetésért, miközben a munkavégzés hatékonyságát növelni tudják. A 444 is írt arról is, hogy hatalmas siker a négynapos munkahét Izlandon.

„Németh Szilárd négyszemközt arra kért, segítsek neki megbuktatni a fideszes polgármestert” – mondta a Népszavának adott interjúban Ábel Attila, Csepel kormánypárti alpolgármestere.

A politikus szerint így néz ki a konfliktust a csepeli vezetés és Németh Szilárd között:

• Németh Szilárd még a Csepeli Birkózó Club elnökeként kapott 400 millió forint támogatást a klub birkózócsarnokának felújítására.
• Felújítás helyett inkább új csarnokot épül, ami egyben birkózóakadémia is lesz.
• A csepelieknek elfogadhatatlan bérleti szerződést kínáltak.
• Németh Szilárd kreált egy új birkózó szakosztályt a Csepel SC-ben
• Az épületet kordonokkal vették körül.
• A szomszédos telken sportkollégiumot építene az alapítvány, de az önkormányzat nem járult ehhez hozzá.

Arra a felvetésre, hogy mit szól a pártvezetés a fideszes belharchoz, Ábel Attila azt mondta: „Három évig próbáltunk leülni Németh Szilárddal, hogy megbeszéljük a problémás csepeli ügyeket. A Csepel SC fejlesztésével kapcsolatban is több éve próbálunk egyeztetni. A Fideszben ő áll magasabban a ranglétrán, és meggyőződéssel vallja, hogy választókerületi elnökként joga van akár megbuktatni is a polgármestert. Akkor is, ha sikeres, és ha ebbe a helyi Fidesz belebukik”.

Korábban a 444 is beszámolt arról, hogy Németh Szilárd kordont bontott Csepelen, a helyi fideszes vezetés szerint azonban ez még mindig „csak kis lépés a csepelieknek”. Ha valaki többet szeretne tudni Németh Szilárd és a csepeli fideszes vezetés háborújáról, annak Haszán Zoltán kollégám cikkét érdemes elolvasnia.

Interjút adott a Mandinernek Hernádi Zsolt, a Mol-vezére pedig a lapnak többek között elmondta: júliustól ha nem is egy lépésben, de fokozatosan ki kellene vezetni az árkorlátozást. "Legalábbis ellátásbiztonsági szempontból ez lenne a célszerű. De ez a kérdés nem a miénk. A mi felelősségünk a döntéshozók tájékoztatása" - fogalmazott Hernádi Zsolt.

Szerinte most azért is vannak magas árak, mert túlkereslet van, ezért úgy látja, muszáj lenne csökkenteni a fogyasztást is.

Egyre gyakrabban hangoznak el javaslatok, mint a tömegközlekedés támogatása, a nagyvárosi autómentes hétvégék. A rászoruló rétegeket pedig célzott támogatással kell és lehet segíteni

- ötletelt Hernádi Zsolt.

Az üzletember szerint ugyanakkor ha Orbán Viktor nem küzdött volna Brüsszelben, akkor nem az lenne most a kérdés, mennyibe kerül az üzemanyag, hanem hogy van-e egyáltalán. Emlékeztetett: az importpiacon eddig egyedül az OMV maradt talpon, most ő is elesett, nem lesz képes ellátni a kútjait. Nemcsak azért, mert ársapka van, hanem mert nem rendelkezik elegendő mennyiségű áruval. Hernádi szerint képtelenség 10-15 százaléknyi árukiesést egyik napról a másikra pótolni.

A Mol-vezére a különadó miatt nem aggódik. "A vállalat különadó formájában hamarosan akkora összeggel járul hozzá a magyar költségvetéshez, amekkorát magyar ember nem nagyon látott. Jelen állás szerint ki tudjuk fizetni az összeget (250 milliárd forint)" - mondta Hernádi Zsolt a Mandinernek.

Közben Brüsszel nem érti, hogy a külföldieknek miért kell többet fizetniük a benzinért.

Úgy közölt ma adatokat a KSH a turizmus áprilisi alakulásáról, hogy nem publikálta a szálláshelyek és a kiadható szobák számát, így jelenleg nem tudni, hány szálloda, panzió vagy kemping várja a vendégeket. Az indoklás is elég érdekes:

a kereskedelmi szálláshelyek kapacitásadatainak pontosságát módszertani fejlesztés keretében javítjuk, ezért az ezekre vonatkozó adatokat átmenetileg nem közöljük, és visszamenőlegesen revideálhatjuk

- olvasható a KSH megjegyzésében.

Tehát módszertanilag fejlesztenek és akár visszamenőlegesen is átírhatják például a szállodák számát.

Ez azért is érdekes, mert lapunk írta meg, hogy a turizmus újraindult, de a hazai szállodák negyede nem élte túl a járványt. A pontos számok: 2019 márciusában még 945 szálloda szerepelt a KSH statisztikáiban, idén márciusban csak 719, vagyis 226 eltűnt a piacról, ami 24 százalékos lemorzsolódást jelent. A cikk után a KSH azt közölte, hogy tévesen magyaráztuk az adataikat, mert például olyan szálloda is elképzelhető, amely ugyan fogadott szállóvendéget, de a KSH felé erről nem küldött adatokat.

Viszont az kiderül a ma publikált adatokból, hogy a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 35 százalékkal kevesebb volt a 2019. azonos időszakinál.

Az energiaválság és az ukrán háború után július elsejétől jövedéki adóemelés is sújtja a söripart, ami további áremelkedést fog okozni, de jó eséllyel nem haladja meg élelmiszerek piacán tapasztalt átlagos drágulást – mondta Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója a Portfolio heti Podcastjében.

Az alapanyag - és csomagolóanyag - ellátásban is nehézségekkel küzdő söripart is sújtják a kormány által kivetett ágazati különadók, a jövedéki adó mértéke 1620 forintról 1800-ra per hektoliter per tényleges alkoholtartalom fok, ami bizonyosan megjelenik majd a bolti árakban is.

Ugyanakkor Kántor Sándor bizakodó a sörfogyasztás növekedésével kapcsolatban az első féléves adatok alapján, az éves fogyasztás várhatóan a drágulás ellenére is nagyobb lesz, mint a tavalyi, aminek az egyik hajtóereje a prémium és az alkoholmentes kategória lehetnek - írta a gazdasági lap.

Lapunk is megírta, hogy nincs ellene csodafegyver, tartósan velünk marad a két számjegyű infláció.

Levélben szólította fel az Európai Bizottság Magyarországot, hogy függessze fel a külföldi rendszámú autók eltérő árú üzemanyagának értékesítését, ellenkező esetben kötelezettségszegési eljárást indítanak - számolt be róla a 24.hu a Reuters alapján.

Thierry Breton, az Európai Unió belső piacért felelős biztosa a hivatalos megkeresésben azt írta, az EU-tagországokból származó rendszámú járműveknek 50-60 százalékkal kell többet fizetniük az üzemanyagért, mint a magyar rendszámú járműveknek, ami állítása szerint közvetett diszkriminációnak és az uniós szabályokat sértőnek minősül.

A Palkovics Lászlónak címzett levélben arra kérik a minisztert, adjon választ az intézkedések indokoltságára és érvényességére, amelyek sérthetik az uniós jogot.

Arra is kérem Önt, hogy függessze fel az intézkedések alkalmazását mindaddig, amíg nem biztosítják az uniós joggal való összeegyeztethetőségüket – üzente Thierry Breton.

Breton szerint az EU végrehajtó testülete fenntartja magának a jogot, hogy kötelezettségszegési eljárást indítson, amely végül jogi lépésekhez és pénzbírságokhoz vezethet Magyarország ellen.

A 24.hu emlékezetett: Gulyás Gergely május 26-án jelentette be, hogy a következő naptól csak a Magyarországon forgalomba helyezett autókba vásárolhatnak rögzített áron üzemanyagot, a külföldön forgalomba helyezett autók pedig piaci áron juthatnak hozzá.

AZ OMSZ előrejelzése szerint ma a Dunántúlon számíthatunk a több és vastagabb felhőre, amely ott borongós időt is okozhat, keletebbre viszont gomolyfelhős idő valószínű, de emellett több órára kisüthet a nap.

"Többfelé, illetve több alkalommal is kialakulhatnak záporok, zivatarok, a felhősebb nyugati részeken inkább eső lesz a jellemző. A zivatarokat jellemzően felhőszakadás kísérheti. Az északi szél a Nyugat-Dunántúlon megerősödik, sőt Sopron környékén viharos lökések is lehetnek, emellett a zivatarokat is kísérheti átmeneti szélerősödés" - közölte az OMSZ.

A legmagasabb nappali hőmérséklet a Dunántúlon 19 és 25, a Dunától keletre általában 26 és 32 fok között várható. A tartósan borongós, csapadékos részeken lesz a leghűvösebb. Késő estére 16 és 22 fok közé hűl le a levegő.

Magyarország sikeresen bocsátott ki kötvényeket a nemzetközi piacon, a befektetők továbbra is bíznak a magyar gazdaságban - jelentette be a hírt Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalán. Egyelőre több részletet nem árult el a fideszes politikus.

Ugyanakkor lapunk is megírta, hogy 2,5 milliárd eurós extra devizakötvény-kibocsátást tervez Magyarország. A döntés lehetséges oka, hogy a kormány vélhetően azzal számol, a betervezett uniós források egy része nem folyik be az idén. A kormányközeli Világgazdaság pedig a napokban azt írta: hétéves dollár- és kilencéves eurókötvény kibocsátásának lebonyolításába kezdett Magyarország. Egy sikeres devizakötvény-kibocsátás elvileg stabilizálhatja a forint árfolyamát is.

Ázsiában elsőként a magyar turisták egyik kedvelt telelőhelyén, Thaiföldön legalizálták a marihuánát orvosi célra. A jövőben sem a vadkender termesztése, sem birtoklása nem büntetendő, de élvezeti céllal rágyújtani továbbra sem megengededett – jelentették be Bangkokban csütörtökön.

Az állam egymillió vetőmagot is szétoszt az embereknek, de akik marihuánát szívni látogatnának az országba, azoknak csalódniuk kell, mert a hatóságok figyelmeztettek, hogy az élvezeti célú marihuánafogyasztást továbbra is 3 hónap elzárással és 25 ezer baht (mintegy 267 ezer forint) büntetéssel fenyegeti a törvény.

Nem legálisak azok a marihuánakivonatok sem, melyekben a tetra-hidro-kannabinol (THC), a kábítószer fő hatóanyaga koncentrációja meghaladja a 0,2 százalékot.

Thaiföld klímája ideális a kannabisztermesztéshez, és az országban jelenleg is virágzik az egészségügyi turizmus. Ezt szeretné a thaiföldi kormány az orvosi célú marihuánával tovább erősíteni.

„Tudnunk kell megfelelően használni a kannabiszt. A megfelelő tudatossággal a kannabisz valódi aranybánya, érték, amelyet támogatni kell” – fogalmazott Anutin Csarnvirakul közegészségügyi miniszter a legalizációval kapcsolatos sajtótájékoztatón.

Thaiföld 2020-ban az első ázsiai országként engedélyezte a marihuána gyógyászati célú előállítását és használatát. Akkor a kannabisz növény legtöbb része lekerült az ellenőrzött kábítószerek „5. kategóriás” listájáról, de a magok és a rügyek, amelyek a rekreációs használathoz kapcsolódnak, rajta maradtak. A hatóságok által most végrehajtott javaslat az összes növényi részt leveszi a listáról. (MTI)

A Blikk információi szerint még mindig a debreceni kórház intenzív osztályán fekszik életveszélyes állapotban az a négyéves tiszaderzsi kislány, akit egy óvodabuszban felejtettek. A lap úgy tudja, hogy a Tiszaderzsen élő gyereket kedden reggel vették fel a 14-17 fő szállítására alkalmas buszra, hogy a tomajmonostorai oviba eljusson, de Inezt magára hagyták a buszon nyolc órára, senkinek sem tűnt fel a hiánya. Információik szerint már eszméletlen állapotban találtak rá.

A család egyik közeli barátja szerint a bezárt ajtó és elsötétített ablakok mögött esélye sem volt arra, hogy bárki meghallja a segélykiáltását. Aznap ráadásul pokoli meleg volt, talán 50 fokos is lehetett a busz, amikor a nap a legerősebben tűzött.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt hivatalból indított eljárást.

A felvidéki magyarok hiába választották saját himnuszukká, a Puskás Aréna avatóján hiába csendült fel a Nélküled című daluk (még vitatott, hogy a dalra ugyanúgy fel kell-e állni, mint a Himnuszra) és Orbán Viktor székesfehérvári kampánygyűlésén is hiába léptek fel április elején, ennek ellenére veszteséges lett 2021-ben az Ismerős Arcok zenekar mögött álló cég, a Hangos Szó Kft. Nem is kicsit, hanem nagyon.

Nagyot zuhant a cég bevétele: 2019-ben voltak a toppon, akkor 138 millió forintos forgalmuk volt, ez 2021-re 25,3 millió forintra olvadt. Ennek pedig csak veszteség lehetett a vége: végül 19 millió forintos mínusszal zártak.

A cég az együttes basszusgitárosának, Galambos Nándornak a tulajdonában van. Korábban az állami Szerencsejáték Zrt. 25 millió forintos szponzori szerződést kötött velük, ez megfelel a tavalyi egész éves forgalmuknak. Kásler Miklós egykori EMMI-miniszter pedig még korábban húszmillió forintot adott az Ismerős Arcok klipjeire.

Eddig is lehetett sejteni, hogy jó üzlet volt 2021-ben is a Covid-szűrés, hiszen sok új cégnek lett ez a profilja. Ezek egyike a Whitelab Service Kft. (korábban C19 Kft.), amely Budapesten és több vidéki nagyvárosban is működtet a Covid-19 vírus kimutatása céljából PCR- és antigén gyorsteszt elvégzésére mintavételi pontokat. Egészen elképesztő mutatókat produkált a társaság 2021-ben: az árbevétel 11,1 milliárd forintra ugrott a 2020-as 318 millió forintról, a nyereség pedig 6,1 milliárd forint lett, amit a tulajdonosok ki is vettek osztalék formájában.

"A koronavírus második és harmadik hullámában a tömeges fertőzések miatt ugrásszerűen megnövekedett az igény a tesztek iránt, azonban a hatósági, ingyenesen elérhető tesztek száma országszerte korlátozott. Bizonyos élethelyzetekben nincs is lehetőség a hatósági teszt igénylésére – például más háztartásban élő kontaktszemélyként, családlátogatáskor, utazás vagy üzleti találkozó előtt –, mégis fontos, hogy ezekben az esetekben is tisztában legyünk egészségi állapotunkkal" - ír magáról a Whitelab. Konkrétan Budapest 9 forgalmas pontján és további 20 vidéki nagyvárosban működtetnek mintavételi pontokat.

A tulajdonosok pedig: Hégely Holding Kft. és a Drem Innovációs és Tanácsadó Kft. Előbbi többségi tulajdonosa Hégely Sándor békéscsabai vállalkozó, például ő a Csabai Kolbászfesztivál igazgatója és szervezője. A kisebbségi tulajdonosa pedig az i-Cell Mobilsoft Zrt.: ez már egy tőkeerős cég, hiszen tavaly is 22 milliárd forintos forgalommal zártak. Emőri Gábor milliárdos üzletemberhez köthető a cégcsoport, amely például az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer is fejlesztette.

A Drem Kft. pedig a szakmát képviselheti a Whitelab Kft. tulajdonosai között, hiszen Pomozi István számos egyéb egészségügyi cégben is érdekelt, például az ország egyik legnagyobb labor kapacitással rendelkező cég, a szegedi Avidin is részben hozzá tartozik, amely 2020-ban és 2021-ben is 4 milliárd feletti forgalommal és milliárd közeli profitot termelt.

Nagyon változó, hogy egy nap hány teszt készült tavaly az országban, de a napi 40-60 ezer teszt sem volt ritka. Összesen pedig eddig több millió mintavétel történt a koronavírus-járvány kezdete óta. Arról is lapunk írt, hogy 2 év alatt 2 milliárd forint nyereség egy hévízi fideszes képviselő magánegészségügyi cégében.

A kormány és az ellenzék is tele van jobbnál jobb ötletekkel, hogy miként lehetne megfékezni az inflációt, de egyelőre hónapról hónapra egyre nagyobb pénzromlásról számol be a KSH. Májusban a fogyasztói árak átlagosan 10,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, áprilisban ez a szám 9,5 százalék volt. És ez még nem a tetőzés.

Már Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is úgy látja, éves átlagban is 10 százalék körüli lehet az áremelkedés, vagyis a két számjegyű infláció tartósan velünk marad. Ezt a forgatókönyvet támasztja alá, hogy a Varga Mihály pénzügyminiszter által kedden benyújtott 2023-as költségvetés is rekord összegű, 7 ezer milliárd forintos áfabevétellel számol, ami biztos jele annak, hogy jövőre még drágább lesz minden.

Az elmúlt hónapokban számos intézkedést hozott a kormány és a jegybank is az infláció megfékezésének szándékával, és az ellenzék is sorra dobja be az ötleteit. Mik is voltak ezek:

• kamatemelés (MNB)
• hatósági árak (kormány)
• ideiglenes extraprofit-különadó (kormány)
  
• 20 ezer forintos élelmiszerkupon (MSZP)
• a hatósági áras termékek körének kiszélesítése (MSZP)
  
• egyszeri, minimum 100 ezer forintos kárpótlás a rászorulóknak (DK)
  

Összességében nagy a tanácstalanság és a bizonytalanság. „A jegybank az inflációs cél elérése érdekében fokozatosan folytatja a kamatemeléseket” – jegyezte meg az MNB május végén, amikor 50 bázisponttal 5,9 százalékra növelte az alapkamatot. Most éppen úgy látják, ősztől kezdhet mérséklődni az infláció. Ugyanakkor tavasz közepén még nyár közepét mondták, amikortól kicsit javulhat a helyzet.

Igazából azt is csak találgatni lehet, hogy a hatósági árak mennyivel vitték lejjebb az inflációt. A szakértők általában 2-4 százalékos leszorító erőt szoktak az árstopnak tulajdonítani. Ugyanakkor a KSH által most közölt maginfláció 12 százalék feletti lett (ami csak 1,5 százalékkal több a hivatalos 10,7 százalékos adatnál). A maginfláció az árszínvonal-változás egyik legfontosabb mutatószáma, elsődleges célja, hogy kiszűrje az olyan egyszeri, átmeneti és nem piaci eredetű árhatásokat, mint például a hatósági döntések vagy a rendkívüli időjárás. Tehát ez kiszűri a mindenféle hatósági áras trükközést, amiben az Orbán-kormány egy ideje nagyon erős. Ennek alapján inkább úgy tűnik, hogy a hatósági árak maximum 2 százalékkal viszik lejjebb az inflációt, ellenben lassan az egész gazdaságot megborítják, amit az egyre látványosabb benzinhiány mutat be a legjobban.

Ami extra rossz hír, az az, hogy eddig a nyugdíjas inflációs kosár áremelkedése mindig kicsit kisebb volt, mint az átlagos infláció. Például februárban még 8,3 százalékos volt az infláció, a nyugdíjas infláció pedig 7,8 százalékos. A különbség folyamatosan olvadt a két szám között, majd májusban pariban lettek: 10,7 százalék lett mind a két adat. Az idősebbek kosarában nagyobb arányban szerepelnek az élelmiszerek és a gyógyszerek, míg ruhára, tartós fogyasztási cikkre kevesebbet költenek. A nyugdíjasok biztosan rosszabbul élnek ezekben a hónapokban: januárban 5 százalékos emelést kaptak, és Gulyás Gergely miniszter ígérete szerint 3,9 százalékosat kapnak június elsejétől is, mert a kormány 8,9 százalékos inflációval kalkulál. A nyugdíjemelés mértéke tehát legalább 2 százakkal az infláció alatt marad.

A kormány érvelése szerint a bevezetett ideiglenes extraprofit-különadó is mérsékelheti az áremelkedést. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója szerint a különadó megakadályozza, hogy a bankok és a multinacionális vállalatok keressenek a háborús konfliktuson, miközben ennek az árát az emberekkel fizettetik meg. A kormányzati logika szerint a különadók ellensúlyozhatják a vállalatok árképzési erejét. Ennek némileg ellentmond, hogy a Wizz Air például be is jelentette, hogy a különadó miatt kénytelen lesz megemelni az árait. Vagyis inkább azoknak lett igazuk, akik úgy kalkuláltak, hogy a különadók csak rátesznek egy lapáttal az infláció növekedésére.

A fő kérdés az, hogy a fogyasztásban meglátszik-e a magas infláció.

Ezt egyelőre nehéz összevetni a tavalyi adatokkal, hiszen akkor a járvány miatt eleve visszafogottabb volt a forgalom a boltokban. Ugyanakkor biztos, hogy a 10,7 százalékos magyar mutató az eurózónáénál jóval magasabb, utóbbi ugyanis 8,1 százalékos. Azt már Varga Mihály is elismerte, hogy a gyenge forint az egyik fő okozója a magas inflációnak. Ez kihat az egész magyar gazdaságra: visszafogja a lakossági fogyasztást és a GDP-lassulást eredményez.

Mindössze 2 év alatt az egyik legnagyobb magánegészségügyi céggé nőtte ki magát egy hévízi fideszes önkormányzati képviselő tulajdonában is lévő Smart Hospital Kft. - derül ki a cég beszámolójából. A társaságot csak 2020 nyarán alapították, de fél év alatt is összejött 2,8 milliárd forintos árbevétel és közel 800 millió forintos profit, de ezt alaposan sikerült felturbózni 2021-ben: 10,6 milliárd forint lett a forgalom, ami 1,9 milliárd forint nyereséget eredményezett, amiből a tulajdonosok - a korábbi tartalékból kiegészítve - 2 milliárd forint osztalékot hagytak jóvá.

A legismertebb tulajdonos pedig Gelencsér János, aki oszlopos tagja a hévízi Fidesznek, konkrétan 2019-ben már a negyedik ciklusát kezdhette meg a helyi képviselő-testületben. A beszámolóból az nem derül ki, hogy pontosan milyen tevékenységből származik ez a 10,6 milliárd forint, de az biztos, hogy a Róbert magánkórházat is birtokló TritonLife csoport tagjaként teljes körű egészségügyi szolgáltatást nyújtanak a betegeknek a Mészáros Lőrinchez is köthető Fájdalom Ambulanciával közösen pedig a koronavírus tesztelésből is kivették a részüket.

A 10 milliárd forintos forgalom méretét jól mutatja, hogy például a Csányi Sándor tulajdonában lévő Budai Egészségközpont is csak 12,5 milliárd forintos bevételt ért el 2021-ben, amiből 1,3 milliárd forintos profit lett.

A Gelencsér-családról korábban már megírtuk, hogy őket mindenki ismeri Hévízen, hiszen például övék az ország egyik legnagyobb fogászata: a Gelencsér Dental Kft. a koronavírussal terhelt 2020-ban is 414 millió forintos profittal zárt. Tavaly pedig 1,7 milliárd forintos forgalom mellett 570 millió forint lett a nyereség.

Eközben például nincs elég orvos a szolnoki kórház szülészetén, csak hétfőn és szerdán szülhetnek a kismamák, komlón csak napi hét és fél órában működik a sürgősségi betegellátó ambulancia, mert nincs rá több pénz.

Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta a 2023-as költségvetés tervezetét, a dokumentumból pedig kiderül: minden eddigi rekordot megdöntő áfabevételre számít a kormány. Ez összefüggésben lehet azzal, hogy 5,2 százalékos infláció szerepel a tervek között. Összességében a magyar állam költségvetésének idén mintegy 26-28 ezer milliárd forintnyi bevétele lesz, a 2023-as büdzsé viszont 31 ezer milliárd forint bevételben reménykedik (a kiadás viszont 33,3 ezer milliárd forint lesz). A jelentős ugrás főleg az Orbán-kormány új különadóinak és a brutális áfabevételekből jöhet össze, de az uniós források tekintetében is optimista Varga Mihály.

"A járvány után kitört háború és a brüsszeli energiapolitika hatására az inflációs nyomás felerősödött, ami elsősorban az alapanyag- és energiaárakon keresztül éreztette gazdasági, társadalmi hatását" - olvasható a dokumentumban. Mellékesen pedig a fogyasztáshoz kapcsolt adóbevételek 9000 milliárd forint fölé juthatnak. Ebből 2023-ban csak az áfa 7 ezer milliárd forint lehet. Ez a koronavírus-válság előtti utolsó évben, 2019-ben 4532 milliárdot tett ki, a 2021-es közel 5400 milliárd forintos áfabevétel pedig óriási rekordot jelentett a költségvetésben. A jövedéki adókat szintén folyamatosan emeli az Orbán-kormány, ez a 2023-as büdzsén is látszik: már 1500 milliárd forint szerepel ezen a soron.

Szintén sokat remél a pénzügyi kormányzat a lakossági befizetésektől, ez konkrétan az szja-t jelenti, amit többet aligha kapnak vissza a családosok. Az egyszámjegyű szja továbbra is álom marad, erre lehet következtetni abból, hogy közel 4 ezer milliárd forintot várnak ebből az adóból, míg idén 3 ezer milliárd forint körül alakulhat ez az összeg. A társasági adó még mindig baráti, szinte adóparadicsomi: a kormány jövőre egész évben 792 milliárd forintos társasági adóval számol (igaz, idén ez csak mintegy 600 milliárd forint), eközben áfából ennek kilencszeresét, személyi jövedelemadóként pedig közel ötszörösét szedi be.

A bevételi sorokon egyenként szépen felbukkannak a már bejelentett különadók is: a rezsivédelmi alap összesen 608 milliárd forintot szed be például az energiacégektől, légitársaságoktól, távközlési vállalkozásoktól, a honvédelmi alap pedig mintegy 840 milliárd forintot vár főleg a bankoktól és biztosítóktól. Nem véletlen, hogy a Bankszövetség tiltakozik: szerintük ez az extra teher már a bankok gazdaságfejlesztő képességét veszélyezteti.

Mivel az Európai Bizottság a napokban elfogadta Lengyelország helyreállítási tervét, így Magyarország maradt az egyetlen tagállam, melynek helyreállítási tervéhez egy éve nem járul hozzá Brüsszel, méghozzá a korrupciós kockázatok miatt. A 2023-as költségvetési tervezet azonban optimista: uniós forrásokból 2057,1 milliárd forintra számít, amiben az úgynevezett Helyreállítási és Ellenállási Eszköz (RRF) mintegy 400 milliárd forintja is szerepel. Ami a nem a vitatott teljes összeg, tehát úgy kalkulál a kormány, hogy előbb-utóbb lesz megállapodás, aminek eredményeként azért kapnak valamennyi pénzt Brüsszelből.

Mészáros Lőrinc plakátcége örülhetett igazán az Orbán-kormány tavalyi köztéri kampányainak, ugyanis a felcsúti vállalkozó érdekeltségébe tartozó Publimont Kft. 2021-ben 12,8 milliárd forint árbevétellel, 4,4 milliárd forint nyereséggel és 1,7 milliárd forint osztalékkal zárt. A Publimont Kft. (egykori Simicska-cég) ezzel a közterületi reklámpiac messze legnagyobb szereplője. Még 2019-ben egyszer már sikerült 11 milliárd fölé vinni a forgalmat, de a 12,8 milliárd forint abszolút rekord, mint ahogy a profit is az. Emlékezetes, hogy 2021-ben az Orbán-kormány oltási kampányai, valamint a nemzeti konzultáció plakátjai beborították az országot.

"A minőség melletti elkötelezettség, és a felkészült, lelkes munkatársak munkája eredményeként a cég folyamatos fejlődést mutat. Reklámfelület állománya több, mint 11.000 reklámtáblából áll, melyek az ország egész területén a fővárostól a megyeszékhelyeken át a nagyvárosokban a tömegközlekedési vonalak frekventált helyein és a forgalmas utak mentén egyaránt megtalálhatóak" - közli magáról a Publimont, amely az egyik tulajdonosa a Mahir Cityposter Kft.-nek is, amely szintén meghatározó szereplője a piacnak, hiszen mintegy 1250 darab hirdetőoszlop tartozik hozzájuk.

A cég tavaly szintén remek évet zárt: 1,4 milliárd forintos forgalom 205 millió forintos nyereséghez volt elég.

Valószínűleg kevés magyarországi vállalkozás büszkélkedhet olyan dinamikus fejlődéssel, mint a fideszes országgyűlési képviselő, Bajkai István Aponius Consulting Kft. nevű cége. Az Orbán család ügyvédjeként elhíresült honatya érdekeltsége ugyanis a koronavírus-járvány ellenére megötszörözte a forgalmát 2021-ben, a nyeresége pedig közel nyolcszor volt több, mint 2020-ban.

„Társaságunk közbeszerzési eljárások lebonyolításával, közbeszerzési szakértői, valamint közbeszerzési tanácsadással foglalkozó – a nemzeti és uniós eljárások piacán jelentős szereppel bíró – vállalkozás” – vall magáról az Aponius. Amely tehát közbeszerzésekkel foglalkozik. Hogy jól érti a dolgát, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy magát a céget is állami pénzek hizlalták fel, ugyanis az Aponius sorra nyeri a Rogán Antal propagandaminiszter felügyelete alatt álló Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. közbeszerzéseit, a vizsgált 2021-es évben például egy 249 millió forintos keretszerződést sikerült kötnie fejlesztéspolitikai tanácsadási feladatok ellátására.

A pontos számok a következők: Bajkai képviselő cége 2020-ban 576,8 millió forgalmat bonyolított, ezt 2021-ben sikerült 2,8 milliárd forintra felturbózni. A nyeresége a szerény 58,3 millió forintról a sokkal csinosabb 449,4 millió forintra ugrott.

A társaság pénzügyi helyzete lehetővé teszi, hogy az alapító részére a
2021. évi beszámoló alapján, valamint az előző évek eredménytartalékából osztalék kerüljön kifizetésre

– olvasható az Aponius május 23-án meghozott alapítói határozatában. Bajkai képviselő élt is a lehetőséggel, így összesen 341,1 millió forint osztalék kifizetéséről született megfontolt döntés. Ezt legkésőbb június 30-ig kell kifizetnie a cégnek.

A 341 millió forintos osztalékkal azonban Bajkai képviselő messze nem olyan sikeres, mint az LMP-s Ungár Péter, ugyanis a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) még eredményesebb évet zárt. „A BIF Nyrt. főrészvényese 64,4 százalékos tulajdonrésszel a Pió-21 Kft., ami 100 százalékban Schmidt Mária és gyerekei tulajdonában van. A Pió-21-ben Schmidté a cég kétharmada, a két gyerekének, Ungár Annának és az LMP-s Ungár Péternek egyhatod-egyhatod tulajdonrésze van” – számolt be az mfor.hu. Ennek köszönhetően az 5 milliárdos osztalékból a Terror Háza Múzeum igazgatója 2,1 milliárd forintra tehet szert, míg Ungár Péter 530 millióval gazdagodik.

Bánki Erik (Fidesz) legutóbb elfelejtett beírni két hozzá köthető céget a vagyonnyilatkozatába a folyamatosan bővülő földbirtokai mellé. Ezt végül javította, így most összesen négy cégben tulajdonos a pécsi képviselő. A Pannon PR 2020 Kft. például kommunikációs tanácsadással foglalkozik: ez 2020-ban 88 millió forintos árbevétel mellett 64 milliós profitot realizált, tavaly viszont csak 53,3 millió forintos forgalom jött össze, míg a nyereség pontosan nem derül ki a beszámolóból, de nem lehet túl sok, hiszen 49 millió forint kiadása biztosan volt. A BA-Agrár Kft. mezőgazdasági területen működik, itt csak a 12,4 millió forintos profit ismert, de osztalékot nem fizettek. A Bogádagro Kft.-ben 25 százalékos részesedése van a képviselőnek, de osztalék innen sem érkezett, noha 31 millió forint lett a nyereség. A Bábamad nevű ingatlanos cége nem túl aktív, minimális bevétel mellett 2 milliós veszteséget is termelt.

Soroksáron üzemel Kubatov Gábor fideszes pártigazgató autószervize, de a képviselő nem ebből fog meggazdagodni. „Cégünk 20 éves múltja és fennállása nem is elsősorban a megjavított autók száma, vagy az évi több ezer alkatrész cseréje adja, hanem kézzelfogható tradicionális értékeink” - mutatkozik be a 8. Általános Autójavító Kft. A családi cég tavaly 52,8 millió forint bevételt könyvelt el, amiből szerény 1,2 millió forintos nyereség született.

Az mfor.hu számolt be arról, hogy takaréklángon pöfögnek a Gyurcsány család cégei is. Az Altus Befektetési Zrt.-nek tavaly nem volt értékesítésből származó árbevétele, és végül 4,6 millió forintos veszteséggel zárt. A gazdasági portál cikke szerint a jövőben itt szükség lehet a tőkehelyzet rendezésére.

Becsó Zsolt fideszes parlamenti képviselő Vertical Art Kft. nevű cége korábban 4 millió forintot kapott egy hollókői panzió fejlesztésére. Nem tudni, hogy ez milyen foglaltsággal üzemel, de a cég 2021-ben 10,1 millió forintos nyereséget termelt, ami közel duplája a 2020-as eredménynek; a nógrádi képviselő inkább a cégben hagyta a pénzt.

A NER állami közbeszerzésekkel felhizlalt építőipari moguljai nagyságrendileg akkora forgalmat bonyolítottak 2021-ben, amennyibe az Orbán-kormány választások előtti osztogatása került. Mintegy 1000 milliárd forint volt a szaldója a februári intézkedéseknek: a tizenharmadik havi nyugdíj visszaadásának, a szülők személyijövedelemadó-visszatérítésének és a rendőrök, katonák fegyverpénzének. A NER legnagyobb építőipari cézárjai (Mészáros Lőrinc, Garancsi István, Szíjj László és Paár Attila) a hozzájuk köthető 12 céggel számításaink szerint összesen 1021 milliárd forint árbevételt értek el 2021-ben.

A vizsgált 12 cég:

• R-Kord Építőipari Kft. – Mészáros Lőrinc
  
• Mészáros és Mészáros Zrt. – Mészáros Lőrinc
  
• ZÁÉV Zrt. – Mészáros Lőrinc
• V-Híd Zrt. – Mészáros Lőrinc
• Fejér-B.Á.L. Zrt. – Mészáros Lőrinc gyerekei
  
• Euro-Generál Zrt. – Mészáros Lőrinc gyerekei
  
• Közgép Zrt. – Szíjj László
• Duna Aszfalt Zrt. – Szíjj László
• Hódmezővásárhelyi Útépitő Kft. - Szíjj László
  
• Market Építő Zrt. – Garancsi István és Scheer Sándor
• WHB Kft. – Paár Attila
• Magyar Építő Zrt. – Paár Attila

A legtöbben talán arra tippelnének, hogy a Mészáros és Mészáros a legnagyobb cég ezek közül, pedig igazából a dobogón sincs. A felcsúti milliárdos összességében annak köszönheti forgalom-, profit- és osztalékalapon is az elsőségét, hogy hat céggel versenyez. Ha csak egyedileg nézzük a társaságokat, az egyértelmű bajnok a Market Építő Zrt. Az egyebek közt az MVM Dome sportcsarnokot is kivitelező gigász a 2020-as 183 milliárd után 2021-ben 289 milliárd forint árbevételt szerzett. „36,53 milliárd forint adózott eredményt ért el 2021-ben a Market Építő Zrt., ami több mint duplája a 2020-as 17,43 milliárd forintnak” - írta a hvg.hu. A cég közgyűlése úgy döntött, hogy 27,4 milliárd forint osztalékot fizet.

Mészáros = 315 milliárd forint

A hat Mészáros-cég forgalma együtt azonban veri Garancsi zászlóshajóját. A Mészáros család építőipari mérlege: 315,8 milliárd forint bevétel, 46,5 milliárd forint profit és 36,4 milliárd forint osztalék.

Forgalom alapján a ZÁÉV a legnagyobb Mészáros-érdekeltség (itt mintegy 60 százalékos tulajdonos a gázszerelő): a Néprajzi Múzeumot is építő zalaegerszegi társaság 80,7 milliárd forintot könyvelt és 12,2 milliárd forint profitnak örülhetett. „Ez azt jelenti, hogy a cég forgalmának több mint 15 százaléka maradt meg profitként, ami még a kormányközeli cégek esetében is kiemelkedő. Nemzetközi szinten ez a mutató a korábbi években jellemzően 5 százalék alatt maradt, és itthon a NER uralta építőiparban is 5-10 százalék között mozgott” – jellemezte a sikert a G7.hu. Az osztalékból nagyjából 7 milliárd juthatott Mészáros Lőrinc családi holdingjának, a Talentis Group Zrt.-nek.

Forgalom alapján szorosan második a Mészáros és Mészáros a maga 79,9 milliárd forintjával, ez 2020-ban 112,8 milliárd forint volt. A sok munka 9,4 milliárdos tiszta nyereséget gyümölcsözött, amiből ki is kaptak 8,4 milliárd forint osztalékot. „A V-Híd Építő a magyarországi építőipar dinamikusan fejlődő vállalata, amely az ország számos pontján valósít meg európai uniós és hazai finanszírozású vasútépítési projekteket” – jellemzi magát a cég, amely profit és osztalék szempontjából igazából a legeredményesebb Mészáros-érdekeltség: a 62,2 milliárd forintos bevételből 15,1 milliárd forintos nyereség lett, amit csont nélkül ki is vettek.

„Az R-Kord Kft.-nek mind az árbevétele, mind a nyeresége tovább nőtt tavaly. 35,3 milliárd forintos árbevétel után 36,3 milliárdot könyvelt el 2021-ben, amiből a végén 4,5 milliárd forintos tiszta nyereség maradt (2020-ban 3,3 milliárdot realizáltak)” – írta meg az mfor.hu. Az osztalék 3,4 milliárd forinttal segítette a család megélhetését.

A gyerekek Fejér-B.Á.L. Zrt. nevű cége is fejlődik: 49,9 milliárd forint forgalom sodródott a 2015-ben alapított társasághoz, amelyben egyaránt 32,69-32,69 százalékos tulajdonrésze van Mészáros Beatrixnak, Homlok-Mészáros Ágnesnek és ifj. Mészáros Lőrincnek. A leginkább alvállalkozóként besegítő Euro-Generál 7,5 milliárd forintos forgalommal járult hozzá a családi mérleg javításához, de a profit arányosan elég csinos (700 millió forint).

A tiszakécskei jachtos

Az Átlátszó írt tavaly arról, hogy a híressé vált Lady MRD után egy újabb, még nagyobb luxusjacht bukkant fel annak a máltai offshore cégnek a birtokában, melynek a lap szerint a végső tulajdonosa Szíjj László. A Lady MRD volt az a jacht, melyen Szijjártó Péter miniszter is felbukkant, miközben Szíjj számos alkalommal nyert el nagy értékű állami közbeszerzéseket. Már ebből is lehetett sejteni, hogy a tiszakécskei születésű vállalkozó jó évet fut 2021-ben, ezt a céges beszámolók vissza is igazolták. Három nagy cégének a jövője is biztosított, hiszen a Hódmezővásárhelyi Útépitő Kft. (Hodút), a Duna Aszfalt Zrt. és a Közgép is részese az autópályák építésének és karbantartásának koncessziós jogát a következő 35 évre elnyerő körnek.

„A 2020-ban társasági formát változtató magyar mélyépítő vállalat a tavalyi év során 252 milliárd forintos árbevételt könyvelhetett el” – írta a Duna Aszfalt Zrt.-ről a Magyar Építők szakportál. Ez a Garancsi-féle Market után a második legnagyobb forgalmú cég. Elképesztő a bővülés: 44 százalékos, hiszen 2020-ban 175,3 milliárd forinttal zártak. A profit 20,3 milliárd forint volt 2021-ben, amiből 5 milliárd forintot vett ki Szíjj.

Az Átlátszó tavaly megírta, hogy rehabilitálták a kegyvesztett egykori Simicska-céget: a most már Szíjj László érdekeltségébe tartozó Közgép újra nyeri a közbeszerzéseket. A rehab jól halad: a forgalom ugyan csak 10,4 milliárd forint lett a 2020-as 12,1 milliárd után, de a profit 800 millió forintra hízott. A Hodút viszont befékezett: 38,6 milliárd forintról 20,8 milliárd forintra esett a forgalom, a nyereség 3,3 milliárd forint lett. Szíjj László összesített mérlege a három céggel: 283,3 milliárd forintos forgalom és 24,4 milliárd forintos profit.

Páratlan Paár

A három nagy gigász után szót kell ejteni Paár Attila dinamikus fejlődéséről. A győri vállalkozó Tiborcz István kormányfői vő üzlettársaként lett ismert, ma is van közös cégük. A WHB logójával leginkább a Budai Vár felújításánál lehet találkozni. A cég akkora, mint a Mészáros-féle ZÁÉV. „Immár legalább öt éve töretlen a WHB sikertörténete, ezt a 2021-es év is alátámasztja. A NER élbolyába tartozó építőipari kivitelező cég öt év alatt megkétszerezte a bevételt, tavaly már 80,7 milliárd forintot ért el” – ismerteti az mfor.hu. A ZÁÉV és a WHB forgalma is nagyjából 80-80 milliárd forint, de Paár Attila cége 14 milliárd forint nyereséget tudott belőle kisajtolni, míg Mészáros csak 12,2 milliárdot. A győri vállalkozó 7 milliárd forintot vett ki osztalékként, amit kiegészíthet a 52,9 milliárd forintos forgalommal záró – például a Magyar Zene Házát is építő – Magyar Építő Zrt. 10,5 milliárd forintos osztalékából rá eső résszel.

Összesítve tehát azt kapjuk, hogy a 12 cég 1021 milliárd forintos forgalmat generált, amiből 128,5 milliárd forint nyereség realizálódott. A kivett osztalék mintegy 80 milliárd forint.

Kiemelkedő eredményességgel működik Rákay Philip Norton Consulting Zrt. nevű tanácsadó cége, ugyanis a 2017 szeptemberében alapított társaságból 4 év alatt 900 millió forint osztalékot vehetett ki a Fidesz nagygyűlések egykori házigazdája. A szakember 2021-ben is nagyon jó tanácsokat adhatott: míg 2020-ban 540 millió forintos árbevétellel és 392 milliós eredménnyel zárt, addig tavaly 519 millió forintos forgalmat bonyolított és 367 millió forintos profit jött össze, amiből 300 milliót vett ki osztalékként. Az elmúlt 3 évben 600 milliós osztalékot fizetett a cég, így a mostani 300 millióval már közel a milliárdos határ.

Rákay Philip azonban nem csak tanácsokat osztogat, hanem beszállt az ingatlanos piacba is. A Norton Consulting lett ugyanis a tulajdonosa az idén május 20-án bejegyzett Reg1 Kft.-nek, amely saját tulajdonú ingatlanok adásvételével kíván foglalkozni. A cég neve beszédes, ugyanis a székhelye a Széchenyi-hegyen található Rege út 1. szám alatt van.

Az mfor.hu írta meg korábban, hogy a Norton Consulting a tulajdonosa a RANOLDER VILLA 1864 Kft.-nek is. A Ranolder-villa egykor a miniszterelnök veje, Tiborcz István portfóliójának része volt, ugyanis a BDPST Zrt. banki követelésként vette meg a badacsonytomaji villát még 2017-ben. A négyezer négyzetméteres telken álló épületet egykor a veszprémi püspök használta nyaralóként.

A legfőbb kormányzati influenszerként is tevékenykedő Rákay azonban mostanában inkább a filmezés felé fordult, amit az állam is segít, hiszen 4,5 milliárd forint támogatást szavazott meg a Nemzeti Filmintézet (NFI) Filmszakmai Döntőbizottsága a Rákay Philip-féle Petőfi-film gyártására – derült ki az NFI közleményéből. A Most vagy soha! című filmre megszavazott 4,5 milliárd forintból 2 milliárd egyedi kormányhatározat alapján érkezik.

Igazi nagybefektető a Bonitás 2002 Befektető és Tanácsadó Zrt. Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor kizárólagos tulajdonában lévő társaság 2021 végén 29 kapcsolt vállalkozásban összesen több mint 148 milliárd forint értékű befektetéssel rendelkezett – derült ki a cég most közzétett tavalyi beszámolójának kiegészítő mellékletéből, amit az mfor.hu nézett át.

A cég továbbra is messze legértékesebb portfolióeleme az egyebek mellett a mezőgazdaságban meghatározó szereplőnek számító Bonafarm Csoport lehet, amelyet 2019-ben 100 milliárddal szerepeltetett a Bonitás. A meglévő portfoliók bővítése kapcsán pedig talán a leglényegesebb, hogy immár a Budai Egészségközpont kizárólagos tulajdonosa lett Csányi Sándor cége - írja a gazdasági portál.

A végeredmény ugyan pozitív, ám messze nem olyan impozáns, mint a 2020-as, igaz, az a cég történetében is kiugró. Míg tavalyelőtt a Bonitás közel 64 milliárd forintos bevételre tett szert a pénzügyi műveleteiből, addig 2021-ben csak ennek kevesebb mint a tizedére, 6,1 milliárdra. Márpedig alapvetően ez befolyásolja az eredményét, amely ennek következtében az adózás után 5,5 milliárd lett, szemben a 2020-as 63,2 milliárddal. Azért nincs ok az aggodalomra, az eredménytartalék ugyanis a múlt év végén 138 milliárdot tett ki. Ennek ellenére Csányi nem vett ki osztalékot a cégből - írta az mfor.hu.

Csányi Sándor legutóbb azt mondta, hogy ha a kormánynak nem sikerül megállapodnia az uniós forrásokról, és az ukrajnai háború is elhúzódik, akár 1700 milliárd forintos kiigazításra is szükség lehet. Ez nagyjából be is jött, hiszen a különadókkal 800 milliárd forintot, az állami megszorításokkal pedig további 1200 milliárd forintot igazít ki a kormány.

Még mindig nem jött be Simicska Lajosnak a lótenyésztés, ugyanis Orbán Viktor miniszterelnök egykori barátjának és szövetségesének egyetlen megmaradt cége, a Hárskúti Mezőgazdasági Zrt. 2021-ben is veszteséggel zárt. A beszámolója szerint a 2020-as 52,9 millió forintról 55,7 millió forintra tudta növelni a bevételét, de túl sok a kiadása, így 74 millió forintos veszteséggel zárt. Ez gyakorlatilag a szokásos ügymenet a Simicska-családban, ugyanis az elmúlt években is 60-80 millió forintos mínusz jött össze a gazdálkodásból.

A gazdálkodás rövid távú finanszírozása nem megfelelően biztosított

- olvasható is a beszámolóban.

Aggódni azért nem kell a Fidesz egykori pénztárosáért, a néhai APEH volt elnökéért és a Közgép egykori tulajdonosáért, mert a saját tőke még mindig 1,4 milliárd forint a vállalkozásban. A Hárskúti Zrt. többségi tulajdonosa Simicska Lajos felesége, Pusztai Zsuzsanna, de a milliárdos üzletembernek is van 49 százalékos tulajdoni aránya.

Az mfor.hu írta meg korábban, hogy az Orbán Viktorral való látványos szakítása óta a milliárdos üzletember teljes cégbirodalmától megvált, aminek jelentős része aztán Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos körénél landolt. Egyetlen érdekeltsége maradt, a Hárskúti Mezőgazdasági Zrt., ahol juhokat és kecskéket tenyésztenek, de a fő profil már a lótenyésztés. Ez a cég üzemelteti a Faunus Vendégházat is, amely viszont kapott pár millió forint állami támogatást.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter 2022. június 1-jétől Kisgergely Kornélt nevezte ki a Magyar Export-Import Bank Zrt. vezérigazgatójának - közölte az Exim szerdán az MTI-vel.

Az új vezérigazgató jelentős banki és gazdaságpolitikai felsővezetői tapasztalatokkal rendelkezik, többek között a Magyar Fejlesztési Bank főigazgatói feladatait látta el. Valamint méltatták, hogy Jákli Gergely, a távozó vezérigazgató érdemben tovább erősítette a bank szerepét az exportfinanszírozás támogatásában, továbbá vezetésével a bank kritikus fontosságú pénzügyi segítséget nyújtott a magyar vállalatoknak a pandémia idején.

Az már korábban kiderült, hogy az új kormányzati szerkezetben nem csak a külföldi hírszerzésért felelős Információs Hivatal kerül ki Szijjártó Péter külügyminiszter ellenőrzése alól, hanem a külkereskedelmi cégek finanszírozását ellátó Eximbank is, amely olyan kisebb projekteket is támogatott, mint Szijjártó Péter kedvenc győri temploma, és pazar ütemérzékkel pont akkor támogatta meg az orosz piacok meghódítását, amikor már küszöbön állt a háború.

2022. június 15-i hatállyal távozik a MÁV-VOLÁN-csoport elnök-vezérigazgatója. Homolya Róbert 2018 óta vezette az ország legtöbb munkavállalót foglalkoztató vállalatát. Utódlásáról a későbbiekben születik döntés - közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium.

A távozás/menesztés oka nem derül ki, de a minisztériumi közlemény hosszan méltatja Homolyát:

• irányítása alatt a járványhelyzetben is megbízhatóan működött a vasúti közlekedés.
• vezetésével indult el a VOLÁNBUSZ MÁV-csoportba integrálása és számos jelentős fejlesztés, köztük a Nyugati pályaudvar rég esedékes felújítása.
• a legnagyobb hazai vasúti és közúti közösségi közlekedési szolgáltatóknál tavaly így már 57 ezer munkavállalót érintően született meg az újabb hároméves bérmegállapodás

A távozás oka az is lehet, hogy országos hatáskörű közlekedésszervezőként megalakult a Nemzeti Közlekedési Központ (NKK), amelynek feladata a MÁV-Volán-csoport, a GYSEV és más szolgáltatók közszolgáltatásainak az állam nevében történő megrendelése, a közösségi közlekedési menetrendek összehangolása, a tarifarendszerek egységesítése és az utasok még színvonalasabb kiszolgálása. A szervezetet egyelőre Vitézy Dávid újonnan kinevezett közlekedési államtitkár vezeti.

Sok hamburger fogyott 2021-ben, emiatt pedig nagyon jó évet zárt a magyarországi McDonald’s-ek tulajdonosa - derül ki a Progress Étteremhálózat Kft. beszámolójából. A cég tulajdonosa Scheer Sándor, a közbeszerzéseken taroló Market Zrt. társtulajdonosa és vezetője.

A legfontosabb számok: az árbevétel 51,3 milliárd forint lett, ami rekord, 2019-ben is csak 41 milliárd forint volt. A profit pedig 6,7 milliárd forint, ami szintén abszolút rekord. A pénzt Scheer Sándor nem vette ki a cégből. Egyre nő a hálózat: 2021 végén 97 étterem működött, de március elején Zalaegerszegen nyitotta meg 99. magyarországi éttermét a McDonald's, amelynek jelenleg további hat településen épülnek új egységei.

Az amerikai gyorsétterem-óriás McDonald's amúgy kivonult az orosz piacról, és eladja az egyre inkább elszigetelődő országban lévő üzletágát.

Rogán-Gaál Cecíliának és Sarka Katának több közös üzleti érdekeltsége is van, ezek közül az egyik a Top News Hungary Kft., amely „világháló-portál szolgáltatással” foglalkozik és busás osztalékot termelt a barátnőknek - írta az mfor.hu.

A 2018-as alapítású cég, amely a TWN.hu bulvárportált üzemelteti, a 2021-es évet óriási, 1,56 milliárd forintos értékesítésből származó nettó árbevétellel fejezte be, azaz a 2020-as 679,8 millió forinthoz képest is közel egymilliárd forinttal emelkedett a cég árbevétele.

Ez az adózott eredményben is visszaköszönt, hiszen 2021-ben a Top News Hungary Kft. igencsak nyereséges lett: Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata közel 1,33 milliárd forintos nyereségnek örülhetett az év végén, ez szintén jelentős emelkedés a 2020-ban elért 561,47 millió forinthoz képest - írta a gazdasági portál.

Garantáltan növekedni fognak a vendégéjszakák Balatonalmádiban, ugyanis június 1-én teljes körű felújítást követően újra kinyit a 209 szobás, saját partszakasszal rendelkező Hunguest BÁL Resort, amely Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest szállodalánc egyik fontos tagja.

"Az újranyitó szálloda várhatóan évente több mint 80 ezer vendégéjszakával és több tízmillió forint idegenforgalmi adóbevétellel járul hozzá Balatonalmádi turisztikai teljesítményéhez. A Hunguest BÁL Resort fejlesztése részben a Kisfaludy-program támogatásával valósult meg, az összköltség 35 százalékát, 1,4 milliárd forintot tett ki a vissza nem térítendő állami támogatás" - közölték. Lesz például a 13. emeleten egy új tetőbár is 270 fokos panorámával a Balatonra és a Balaton-felvidékre.

Lapunk írta meg, hogy a Hunguest szállodalánc ugyan megszenvedte a koronavírus-járványt, de már túl van a nehezén. Mindez konkrétan a számok nyelvén: a 2019-es 26,8 milliárd forintos árbevétel 12,2 milliárd forintra zuhant 2020-ban, míg a 3,1 milliárd forintos profit 2,4 milliárd forintos veszteségbe fordult át. Ezt a csúnya veszteséget sikerült kiradírozni 2021-ben: az árbevétel még mindig csak 14 milliárd forint lett, de már 96,2 millió forintos nyereséggel zártak.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter 2022. június 1-jétől Lakner Zsuzsát nevezte ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezérigazgatójának - közölte az MNV szerdán az MTI-vel.

Az új vezérigazgató szerteágazó elméleti és gyakorlati tapasztalattal rendelkezik a vagyongazdálkodás területén, a távozó Rózsa Zsolt vezérigazgató munkássága példátlan stabilitást és céltudatosságot jelentett a társaság életében - írják a közleményben.

A miniszter az MNV Zrt. új vezérigazgatójától többek között elvárja, hogy a társaság működése transzparens legyen, és aktívan járuljon hozzá az állami vagyon stratégiai szemléletű kezeléséhez, gyarapításához, az önálló és önellátó gazdaság megteremtéséhez - tájékoztatott az MNV.

Lapunk írta meg, hogy az elmúlt években a kormányzati vagyonkezelő nem lazsált, ha értékes ingatlanokat kellett eladni milliárdos befektetőknek.

Jó évet zárt 2021-ben Novák Katalin államfő édesapja, Novák Zoltán szegedi magánklinikája - derül ki a céges beszámolóból. Bár az Aranyklinika Kft. nem közli az éves forgalmát, az biztos, hogy 83 millió forintos profitot értek el, ami rekord, mert eddig a 10-30 millió forintos sávban mozogtak. Az osztalék pedig 124 millió forint lett, amit ki is fizetnek.

Az Aranyklinikának van budapesti rendelése is, itt dolgozik Novák Katalin testvére és sógornője, Vesztergom Dóra is, akit a kormány a Humánreprodukciós Igazgatóság élére nevezett ki, amely az állami kézbe vett meddőségi klinikákat koordinálja. Az Aranyklinika amúgy a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) listája szerint Covid mintavételi pontként is funkcionál, tehát kivette a részét a járvány elleni harcból is.

10,7 milliárd forint nyereséggel zárt a Kafijat Zrt. 2021-ben - derül ki a cég beszámolójából. Ez azért érdekes, mert a Rahimkulov-család az OTP legnagyobb külföldi részvényese, 7,05 százalékos pakettet birtokolnak a Kafijat cégcsoporton keresztül, ezért Magyarország leggazdagabb familíájaként tartják őket számon. Az osztalékot nem vették ki.

A G7.hu írta meg legutóbb, hogy több tízmilliárd forintnyi vagyont tartott orosz értékpapírokban a Rahimkulov-család. Az orosz születésű, de magyar állampolgársággal is rendelkező testvérpárról (Timur és Ruszlan) már a háború kirobbanását követő napokban több helyen megírták, hogy rengeteget buktak a magyarországi befektetéseiken. Ez azonban nem a teljes veszteségük, az orosz részvények és kötvények leértékelődésén is tízmilliárdokat veszíthettek.

"A Fudan a világ egyik legjobb egyeteme, s ha itt is minőségi képzést kínál a hallgatóknak, azzal tovább növelheti Magyarország vonzerejét a felsőoktatási piacon, ezért érdemes idehozni" - mondta a Mandinernek adott interjúban Csák János újonnan megválasztott kulturális és innovációs miniszter. Szerinte a választási eredmény korántsem változtatta meg azt a stratégiát, hogy a magyaroknak a nyugati és a keleti világot egyaránt érteniük kell.

A CEU viszont aligha jöhet vissza Budapestre. "A CEU esetét jogi ügynek tartom. Nem felelt meg a jogszabályoknak, de hangsúlyozom: nem a Közép-európai Egyetem, hanem a CEU. A kormány bevezette a bajor típusú szabályozást, és az intézmény annak sem tudott megfelelni, ezért elment Bécsbe. Jó egészséget kívánok nekik!" - fogalmazott a miniszter. De bárkit szívesen látnak, aki betartja a magyar jogszabályokat.

Az a napokban derült ki, hogy elkaszálta az ellenzék népszavazását az Alkotmánybíróság a Fudan-ügyről, mert az nemzetközi szerződést érint.

Szerbia és Oroszország államfőjének megállapodása alapján olyan kedvező áron kapja Magyarország déli szomszédja a gázt az orosz forrásból, hogy a következő tél végéig nem kell növelni annak lakossági árát - szemlézte a Napi.hu a vajdasági Szabad Magyar Szó tudósítását.

A gáz ára garantált és a következő tél végéig semmilyen áremelkedés nincs tervben – mondta Jovanka Atanackovic. Pár nappal korábban Aleksandar Vucic, Szerbia elnöke Vlagyimir Putyinnal, Oroszország elnökével folytatott telefonbeszélgetést az ügyről. Ezen született meg a megállapodás, amely alapján Szerbiában biztosított lesz a kedvezményes áron, Oroszországból érkező gáz.

Nagyon jól ment a munka az Orbán-család gánti kőbányájában - derül ki Dolomit Kőbányászati Kft. beszámolójából. Az Orbán Győző érdekeltségébe tartozó cég 2020-at 3 milliárd 513 milliós árbevétellel és 1 milliárd 136 millió forintos adózott eredménnyel zárta, de 2021 még jobban sikerült: rekordnak számító 5 milliárd forintra hízott a forgalom (ez 43 százalékos gyarapodás), a profit pedig 1,8 milliárd forint lett.

Rengeteg követ adtak el, csak ebből 4,3 milliárd forint bevétele volt az Orbán-család cégének. A nyereséget pedig ki is vették: május 18-án döntöttek úgy, hogy 1,8 milliárd forint lesz az osztalék, de ez nem csak az Orbán-családé, hiszen Orbán Győző, a miniszterelnök apja csak a többségi tulajdonos.

Lapunk írta meg, hogy január 1-től új ügyvezetője van az Orbán család legnagyobb bányászati cégének, a gánti Dolomit Kőbányászati Kft.-nek Orbán Dávid személyében. Így már három ügyvezetője van a cégnek: Orbán Győző Bálint, aki Orbán Viktor miniszterelnök édesapja, Orbán Győző, a kormányfő öccse, és az 1987-es születésű Orbán Dávid, akiről eddig nem lehetett hallani, de több forrásból is úgy értesültünk, hogy Orbán Győző fiáról van szó, tehát a miniszterelnök unokaöccse.

Annyira gyenge lett a forint, mint amilyen azóta nem volt, hogy március 8-án majdnem 400-ig zuhant - írja a hvg.hu. A cikk szerint már a múlt hét második fele óta, amikor Orbán Viktor bejelentette a különadók tervét, 390 forintnál is többe került egy euró, az EU-s olajembargó - és Magyarország kimaradásának - hírére kedden napközben 396-ig esett.

A Magyar Nemzeti Bank kamatemelése sem igazán tudta megnyugtatni a piacokat, így késő estére átlépte a 397-es határt is. A hvg.hu elemzése szerint szerda hajnalban is itt tartott a gyengülés, 397,1-397,6 között mozgott az árfolyam. Ez pedig azt jelenti, hogy már belátható közelségben van a 399,87-es történelmi mélypont.

Ennek egyik következménye az infláció további növekedése lesz, valamint drágább lesz a külföldi nyaralás, mint tavaly.

"Vlagyimir Putyin már majdnem elszigetelődött, de a világ mindig ad neki egy esélyt, mert a szankciók nem teljesek. Egyes vezetők mindig hagynak neki kiutat" - mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Newsmaxnak adott kijevi interjúban. Szerinte a háború elindítás a gyengeség bizonyítéka volt és orosz szempontból az is a gyengeség jele, hogy nem tudnak elfoglalni egy szomszédos, kisebb országot.

Zelenszkij szerint most már Kijev egy nyugodt város, mert kiszorították az oroszokat, de ezzel egy időben az ország többi részében nagyon bonyolult a helyzet. "A legnehezebb a helyzet Ukrajna keleti részén, valamint Donyeck és Luhanszk déli részén. Naponta 60-100 katonát veszítünk elesettként, és körülbelül 500 embert sebesültként, de tartjuk a védelmi vonalainkat".

Mivel a hatósági benzinárat csak tavaly november 15-én vezette be az Orbán-kormány, ezért a Mol után a legtöbb kúttal rendelkező OMV és a Shell magyarországi leánycége is még szép üzleti eredményt ért el 2021-ben - derül ki a cégek beszámolójából.

"A február 24. óta tartó orosz-ukrán háború és július 1-jéig meghosszabbított hatósági ár negatív hatással van a társaságra. A társaság nem tervezi működése beszüntetését vagy radikális csökkentését" - közli például a Shell Hungary. A cég 2020-as 265 milliárd forintos forgalma 2021-ben 318 milliárd forintra ugrott, ennek ellenére a nyeresége feleződött: 10,1 milliárd forintról 5,5 milliárd forintra. Ezt nem is hagyták bent a cégben, hanem - egy kis tartalékkal kiegészítve - 6,1 milliárd forint osztalékot szavaztak meg.

Ez persze nagyon messze van a Mol teljesítményétől. A magyar olajtársaság - amelynek részvényei az olajembergós megállapodás után kedden szépen erősödtek - legutóbb április végén közölte, hogy mennyi osztalékot fizet: az igazgatóság 241,9 milliárd forintos osztalékfizetést javasolt, mivel 2021-ben rekordösszegű eredménnyel zárt.

Az osztrák rivális OMV tavalyi árbevétele nem derül ki a beszámolójából, de az látszik, hogy a magyar leánycég profitja a 2020-as 10,3 milliárd forintról 21,4 milliárd forintra ugrott, amit ki is vettek a cégből. Bevallásuk szerint a hatósági ár bevezetése a 2021-es eredményt még csak kis mértékben érintette, ellenben az idei első félév mérlegére már jelentős hatással lesz.

Ma már a Mol, a Shell és az OMV kutakon is különféle korlátozásokkal, illetve benzinhiánnyal találkozhatnak az autósok. A világpiacról vásárló importőrök, nagykereskedők pedig kivonultak, hiszen Magyarországon csak jelentős veszteséggel, hatósági áron tudnák eladni a drágábban vett benzint. Magyarán az Orbán-kormány által előírt hatósági árral kiszorították a piacról a Mol riválisait.

Igazán boldog lehet Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, ugyanis fölöttébb csinos osztalékot termeltek neki a budapesti kaszinók. Igazából nehéz szavakat találni az öt budapesti kaszinó (Sofitel, Corvin, Atlantis, Tropicana, Átrium) koncessziós jogát 2056-ig birtokló LVC Diamond Játékkaszinó Üzemeltető Kft. 2021-es brutális árbevételére és profitjára, ami ráadásul úgy jött össze, hogy a kaszinók tavaly március 8. és április 30. között zárva voltak.

Ennek, valamint a COVID 3. hullámának hatására a földi kaszinók 2021. évi árbevétele csökkenést mutatott, amit az online kaszinó bevételének tárgyévi emelkedése némileg kompenzált

- olvasható a csalóka mondat a cég beszámolójában.

A csodás számok ugyanis imigyen alakultak történelmileg: a 2019-es 32,8 milliárd forintról az árbevétel 2020-ban 26,3 milliárd forintra csökkent. Ellenben 2021-ben már újra 30,3 milliárd forint (ebből nyerőautomata 23 milliárd forint) forgalmat generáltak a budapesti kaszinók. Ami pedig a nyereséget illeti: a 2019-es 11,7 milliárd forintból megmaradt 7,5 milliárd forint nyereség 2020-ban is, de azért a 2021-es 10,1 milliárd forint profit jobban néz ki.

A nyereség sorsa még nem látszik, ugyanis Andy Vajna egykori cégének, az LVC Diamond-nak két tulajdonosa van: Garancsi István, a kormányfő barátjának 60 százalékos és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszternek 40 százalékos részesedése van a céghálók végén található Garinvest és London Capital Zrt.-ken keresztül. Az osztalék szépen vándorol egyik cégből a másikba, de például a London Capital beszámolója még nem ismert.

És már az sem biztos, hogy sokáig marad Szalay-Bobrovniczky Kristóf a tulajdonos, ugyanis lapunk is beszámolt arról, hogy a miniszter összeférhetetlenség miatt lemond céges érdekeltségeiről, bár az még nem derült ki, hogy pontosan mely cégeiről van szó.

Ami viszont biztos, hogy a 10 milliárd forintos profit ellenére a kormány is segítette a kaszinók boldogulását a nehéz járványos időkben. A beszámolóból kiderült, hogy 242 millió forint ágazati bértámogatást kaptak a járványra való tekintettel. Emlékezetes, hogy a járvány alatt az Orbán-kormány szinte naponta számolt be arról, hogy hány cégnek segítettek megvédeni a munkahelyeket a kiosztott milliárdokkal. Nos, úgy látszik, hogy bőven jutott a kaszinós állások megvédésre is.

Míg a budapesti kaszinók hasítottak, addig a vidéki egységek ehhez képest azért szerényebben teljesítettek. Lapunk írta meg, hogy még messze nem pörögtek teljes fordulatszámon tavaly a vidéki kaszinók a koronavírus-járvány miatt, de az Orbán-kormány által kiválasztott tulajdonosok így is összesen 1,3 milliárd forint profitnak örülhetnek. Így már pontosan látszik a hazai kaszinópiac mérete: a forgalom mintegy 37-38 milliárd forint lehetett, a nyereség pedig 11 milliárd forint, ami egészen rendkívüli megtérülési szintnek számít.

Eleve az egész hazai szerencsejáték szárnyal, hiszen már ismert az állami Szerencsejáték Zrt. tavalyi eredménye is: a nemzeti lottótársaság 2021-ben rekordnak számító 701,4 milliárd forint árbevételt és 28,3 milliárd forint adózott eredményt ért el.