Egyáltalán nem közeledünk a magyar euróhoz

Bár az orosz-ukrán háború immár sokadszorra is bebizonyította, hogy válság esetén a befektetők első dolga a náluk lévő kelet-európai valuták elszórása, a forint folyamatos gyengülése ellenére az euró megítélése még mindig minimum ambivalens a magyar gazdaságpolitika vezetői körében.

Erre lehet következtetni abból, hogy Nagy Márton, a gazdaságfejlesztési tárca várományosa a szerdai bizottsági meghallgatásán azt mondta:

Az euró bevezetése rövid és közép távon sem kérdés, hosszú távon meg ki tudja.

A rövid táv 1 éven belüli időt, a közép táv pedig 1 és 5 év közötti időt jelent. Arról már Varga Mihály pénzügyminiszter is beszélt tavaly augusztusban, hogy a 2022-26-os parlamenti ciklusban még korai lenne dönteni az euróbevezetés időpontjáról. Az viszont újdonság, hogy Nagy Márton szerint már hosszú távon sem prioritás az euró, vagyis ha az Orbán-kormányon múlik, akkor elképzelhető: hiába kötelezi az országot az uniós belépési szerződés az eurózónához való csatlakozásra, ennek ellenére soha vagy csak a nagyon távoli jövőben lehet majd euróval fizetni Magyarországon.

Bár az Eurobarometer tavalyi felmérése szerint a magyarok 69 százaléka támogatja a csatlakozást az eurózónához, egyelőre nincs és egy ideig biztosan nem is lesz céldátum a magyar euróbevezetésre. Ráadásul már alaptörvénybe is beleírta a fideszes kétharmad, hogy Magyarország törvényes fizetőeszköze a forint. "Ha egy fejlettségi fokot elér a magyar gazdaság, akkor merülhet fel a kérdés, hogy érdemes-e vállalni, hogy feladja az ország az önálló gazdaságpolitika egy részét" - fogalmazott a feltételes módot halmozva Nagy Márton.

2019-ben jól álltunk

Eddig legalább néha volt halvány remény az euróra: 2014-ben Varga látott esélyt arra, hogy az évtized végére legyen euró, 2019-ben pedig azzal kecsegtetett, hogy Magyarország a ciklus végére, tehát 2022-ben készen fog állni az euró bevezetésére. Ekkor jól is álltunk: 2019-ben csak 2 százalék volt a költségvetési hiány és 66,5 százalékos az államadósság, valamint az infláció is csak 3,4 százalékos lett éves szinten. Az euró bevezetése viszont ekkor sem volt fontos az Orbán-kormánynak.

Most már Varga sem ambicionálja annyira a közös európai pénz hazai bevezetését. A régi-új pénzügyminiszter meghallgatása csütörtökön volt, ahol mellékesen szóba került az euró is.

Ne gondoljuk azt, hogy az euró önmagában megoldás. Az euró egy fontos cél. A gazdaságpolitika fontos célja kell legyen, hogy az euróbevezetés céljai teljesüljenek. A belépés feltételeit tudjuk teljesíteni és elérni, de a magyar gazdaságnak még nem a bevezetésen kell gondolkodnia

- fogalmazott Varga Mihály a Portfolio tudósítása szerint.

Tehát most nem kell gondolkodni az eurón, vagyis marad a forint, amelynek árfolyama csak a háború februári kitörése óta a 360 forintos szintről a 390 forintos szintre gyengült az euróhoz képest, de márciusban egyszer már átlépte a 400 forintos határt is. Azt pedig Varga Mihály is elismerte már a Világgazdaságnak, hogy a gyenge forint az egyik fő okozója a magas inflációnak. Ez pedig kihat az egész magyar gazdaságra: visszafogja a lakossági fogyasztást és GDP-csökkenést eredményez.

A 444 által megkérdezett makrogazdasági elemző szerint Magyarország amúgy is távol van attól, hogy eurója legyen. Az euróbevezetéshez szükséges maastrichti feltételek egyikének sem felel meg jelenleg. Ezek közül a legismertebbek:

• az infláció legfeljebb 1,5 százalékkal lehet magasabb, mint a három legalacsonyabb inflációt felmutató tagállamáé
  
• a költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3, míg a bruttó államadósság a 60 százalékát
  

Nos, az eurózóna éves inflációja 7,4 százalék volt áprilisban, szemben a magyar 9,5 százalékkal. A három legjobb tagállam (Franciaország, Málta, Finnország) pedig 6 százalék alatti inflációt ért el, tehát a hatósági áras bütykölés ellenére is nagyon mesze van a maximum másfél százalékos különbség. A költségvetési hiány 2021-ben 6,8 százalék lett, Varga Mihály most éppen a költségvetés korrigálására (megszorítás) készül a 2022-es 4,9 százalékos hiánycél érdekében, míg az államadósság 60 százalék helyett közel 80 százalék. A hosszú lejáratú kamatlábakra vonatkozó előírástól pedig szintén fényévekre vagyunk.

Persze a küldetés nem lehetetlen, amit bizonyít, hogy május közepén elfogadta az euró bevezetéséről szóló törvényt a horvát parlament, így 2023. január 1-től vezetik be az eurót, az árakat szeptember 5-től kunában és euróban is ki kell majd írni egészen 2023 végéig. Ehhez persze még az is kell, hogy az Európai Unió Tanácsa júniusban rábólintson az euróövezeti csatlakozásra.

Hogyan lehet a horvátoknak eurójuk?

Amint a horvátoknál is euró lesz, abban a pillanatban Magyarország már több olyan országgal lesz határos, ahol euró van, mint ahol még megmaradt a nemzeti valuta. Pedig a horvátok finoman szólva hátrányból indultak, hiszen eleve csak 1995-ben ért véget a délszláv háború. Az EU-hoz 2013-ban csatlakoztak (9 évvel utánunk) és 2019. július elején már kérték is a felvételüket az európai árfolyam-mechanizmusba (Bulgária is belépett már ide).

"Az euró bevezetése növeli Horvátország globális, politikai és gazdasági hitelességét, valamint eszközt jelent a gazdaság fejlesztéséhez" - jelentette ki 2017-ben Andrej Plenkovic horvát kormányfő. Érvelése szerint az euró bevezetése után nem kell félni a árfolyamkockázattól, alacsonyabbak lesznek a hitel- és a tranzakciós költségek, ami a kormányfő szerint versenyképesebbé és vonzóbbá teszi az országot a külföldi befektetők számára. Vagyis nőne az ország versenyképessége és ezzel együtt a fizetések is. A horvát nacionalisták persze meg akarták akadályozni az euró bevezetését, de nem sikerült összegyűjteni a kellő számú aláírást a kuna védelmében tartandó népszavazásért.

"Horvátország felkészült arra, hogy 2023. január 1-jén bevezesse az eurót. A folyamathoz nagyon strukturáltan és körültekintően álltunk hozzá, úgy véljük, sikerül időre teljesítenünk az összes feltételt, amelyet az árfolyam-mechanizmusban vállaltunk" - ezt pedig már 2021 szeptemberében mondta Plenkovic. A politikus nagyon magabiztos, bár a kritériumoknak nem teljesen felel meg Horvátország: a költségvetési hiánya ugyan 3 százalék alatti, de az államadósság ott is bőven 60 százalék feletti, valamint az inflációs feltételnek is csak jóindulattal felelnek meg: az infláció idén eléri a 7,8 százalékot, 2023-ban ugyanakkor 3,7 százalékra lassul az előrejelzések szerint.

Szegény MNB

Persze számos érv és ellenérv szól az euró bevezetése mellett vagy ellene. A legnagyobb előnyök között szokás említeni, hogy a fő kereskedelmi partnereink az eurózóna tagállamai, így megspórolhatnánk az átváltási költségeket. Mivel a televíziótól a banánig minden import, ezért az importőrnek a gyenge forintból kell behoznia a terméket. A költséget áremeléssel a fogyasztóra hárítja tovább, tehát inflációt okoz.

Az euróval viszont Magyarország elveszítené az önálló monetáris politika lehetőségét. Ez némi túlzással azt jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Bankot be lehetne zárni, ugyanis az eurózónában központilag állapítanák meg az alapkamatot, így az MNB-nek gyakorlatilag csak némi felügyeleti, hatósági feladatai maradnának, aminek Matolcsy György és társai aligha örülnének.

Talán nem véletlen, hogy az euró bevezetésének egyik legnagyobb szkeptikusa eddig éppen a jegybank elnöke volt. A Magyar Nemzetben megjelent tavalyi írásában azzal érvelt: forinttal jobban lehetett kezelni a 2020/2021-es válságot, mint az euróval, ennek is köszönhető szerinte, hogy az eurózónánál gyorsabb volt a magyar gazdaság újraindítása. A közös euróval az eltérő helyzetben lévő eurózóna tagok ugyanis nem tudtak differenciált, az egyes országok sajátosságait figyelembe vevő eszközöket bevezetni.

A magyar gazdaság állapotával viszont mostanra már Matolcsy is egyre elégedetlenebb. A jegybankelnök csütörtökön mutatta be a Fenntartható egyensúly és felzárkózás 144 pontja nevet viselő programjavaslatát. Ebben viszont továbbra sem hangzik el egyetlen szó sem az euróról, ellenben például az államadósság és a költségvetési hiány radikális csökkentését és az infláció elleni harcot szorgalmazza. Ezek amúgy éppen az euró bevezetésének legfontosabb kritériumai is lennének.