Szurovecz Illés

Az orosz egészségügyi miniszter nagyon pontos adatokat kapott Magyarországtól a Szputnyik vakcina hatékonyságával kapcsolatban. Mihail Murasko azt nyilatkozta, a magyar adatközlés szerint a több mint egymillió Szputnyikkal oltott magyarnak 3-4 százaléka fertőzött jelenleg, 0,4 százalékuk lett súlyosabban beteg, a halálesetek pedig extrém ritkák. Erről a hvg.hu számolt be az orosz hírügynökség alapján.

Ez azért meglepő, mert Magyarországon legfeljebb elvétve, egy-egy kórház vagy orvos beszámolója alapján jelentek meg adatok az oltások hatékonyságáról. Nem tudjuk, hogy a kórházban ápolt covidosok hány százaléka oltott és oltatlan, ahogy azt sem, milyen életkorban vannak. Más országokban ezekről beszámolnak, már csak azért is, mert az oltás működőképességét támasztják alá.

Gulyás Gergely miniszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta erről: a Nemzeti Népegészségügyi Központ által összegyűjtött adatokat a külügy bocsátotta az oroszok rendelkezésére. Megígérte, hogy az összes oltóanyagról világos adatokat fognak közzétenni, reményei szerint még a következő kormányinfó előtt.

Négy hónap elteltével ismét megyei oltottsági adatokat tett közzé az operatív törzs. Ebből kiderül, hogy a 12 éven felüli lakosságra vetítve Pest megyében a legnagyobb az oltottsági arány (74 százalék), Fejér megyében és Budapesten 70 százalék.

A legalacsonyabb átoltottságú megyék: Jász-Nagykun-Szolnok (59,7 százalék), Borsod-Abaúj-Zemplén (61,7 százalék) és Hajdú-Bihar (62,2 százalék).

Legutóbb júliusban kaptunk hasonló térképet a Miniszterelnökségtől, miután kiderült, hogy Gulyás Gergely ismeri őket. A Nemzeti Népegészségügyi Központ korábban azt állította, nincsenek ilyen adatok.

Azóta többször hiába kértük a frissebb adatokat, kérdés, ezek után folyamatosan közölni fogják-e, vagy egyszeri alkalomról van szó.

„Egerszegi Krisztina is kapott pofonokat. Más is. Elismerem, ha szükségét éreztem, eljárt a kezem, de csakis a sportolók érdekében. Nevelési célzattal. Ne úgy képzelje el, hogy ütöttem-vertem ezeket a gyerekeket. Azok az el-elcsattanó pofonok szükségesek voltak, és ezt még Niki is elismerte. Természetesen ma már más világ van, a társadalom szigorúbban ítél meg egy-egy ilyen esetet, szóval ezt a módszert kiiktattam a pedagógiai eszköztáramból”

- nyilatkozta Turi György úszóedző a Blikknek még 2013-ban. Szepesi Nikolettre utalt, aki akkoriban megjelent könyvében szexuális erőszakkal vádolta a masszőrjét, és állítása szerint erről Turi is tudott. Az edző ezt tagadta, és azt mondta, nem olvasta Szepesi könyvét, mert

„vallásos ember, szigorú erkölcsökkel”, és nincs erre szüksége.A masszőrrel szembeni vádakat is visszautasította, mondván, „Niki fantáziál”.

Az elmúlt napokban sorra álltak elő Turi egykori tanítványai, hogy az edző erőszakos, megalázó módszereket alkalmazott. Legutóbb Reményi Diána nyilatkozta, hogy Szepesi akkora pofonokat kapott, hogy a második emeletről is hallották. Elmondása szerint a tizenéves lányokat rendszeresen mérlegre állította a többiek előtt, és ha húsz dekát híztak, közölte velük, menjenek haza röfögni.

Bár Turi 2013-as szavai szerint szükséges, el-elcsattanó pofonokról volt szó, Kiss Noémi író, egykori úszó szerint előfordult, hogy Turi berángatott egy fiút a vécébe, majd ott agyba-főbe verte. Most erőszakról beszélt Cseh László is, aki nyolc éve még aláírt egy nyílt levelet arról, hogy nem létezett fizikai terror.

Az egykori tanítványok közül Kozma Dominik, Szepesi Nikolett és Dara Eszter is megszólalt már. Utóbbi állítása szerint Turi zaklatta is őt, Pekingben maga mellé ültette, és puszilgatni kezdte a nyakát.

A Magyar Úszószövetség elnöksége csütörtökön tárgyalja Turi ügyét, aki egyben a szövetség szakmai alelnöke is.

A finn kormány lehetővé tenné a munkavállalók számára, hogy ha úgy érzik, diszkriminálják őket, akkor megismerjék a kollégáik fizetését. Ezt egy olyan törvénycsomag részeként képzelik, ami a férfi-női bérszakadékot próbálná mérsékelni.

A javaslatot a szakszervezetek és a munkáltatók is bírálják. Előbbiek azért, mert még nagyobb transzparenciát szeretnének, utóbbiak pedig azért, mert munkahelyi konfliktusoktól tartanak.

Az egyenlőségügyi miniszter azt mondta, még a 2023-as választások előtt elfogadnák a törvényt. Az OECD adatai szerint Finnországban 17 százalékos a bérszakadék (Magyarországon 13, az uniós átlag 11). (Reuters)

Május elején fordult elő utoljára, hogy egy nap alatt olyan sok új áldozata legyen a járványnak, mint a csütörtöki jelentésben: 132. Most már közel százan halnak meg nap mint nap.

A kórházi betegek száma az elmúlt időszakhoz képest kisebb mértékben növekedett (4830-ról 4990-re), de ebben sajnos a magas halálozás is közrejátszhat. Az adatokból nem derül ki, hogy az elhunytak közül mennyien voltak kórházban, de feltételezhető, hogy a jelentős többségük. Az biztos, két hét alatt háromszorosára nőtt a kórházi betegek száma, és egyelőre nem látni a negyedik hullám csúcsát. 488-an vannak most lélegeztetőgépen, itt is meredek növekedés látszik.

Hogy lehetnek megint ilyen súlyosak a kórházi adatok? Itt vettük sorra az okokat néhány napja.

Ami a vírus terjedését illeti, most majdnem minden negyedik teszt pozitív (22 százalék), ami nagyon magas arány, de hosszú növekedés után kissé visszaesett a görbe. A következő napokban, de inkább a jövő hét elején meglátjuk, ez tartós-e.

Nagyon lassan, de növekszik az első oltásra jelentkezők száma, míg a harmadik oltásnál látványosabb az emelkedés.

További adatok, hosszú távú trendek a 444 járványoldalán.

Címlapkép: Balogh Zoltán/MTI/MTVA

Alig múlt egy éves, de már világrekordot állított be egy alabamai kisfiú, Curtis, aki tavaly júliusban jött világra, négy hónappal korábban, mint kellett volna. Mostanáig sosem fordult elő, hogy egy ennyire koraszülött baba tartósan életben tudott volna maradni, az orvosok szerint egy százalék esély sem volt erre. Ikertesetvére, C'Asya viszont egy nappal születése után meghalt.

Curtis alig fél kilóval született, három hónapig lélegeztetőgépen kellett tartani, és 275 napig állandó felügyelet alatt tartották. Végül idén április elején vihették haza, és bár továbbra is gyógyszerekre, oxigénpalackra van szüksége, mostanra sokkal egészségesebb. (CNN)

„2021. október 26. napján a Kossuth Rádió műsorában valótlanul állítottuk, hogy dr. Dobrev Klára 2006-ban az utcán lévő ártatlan emberek szemkilövéséről és megveréséről döntött volna. Ezzel szemben a valóság az, hogy dr. Dobrev Klára semmilyen döntést nem hozott az úgynevezett 2006 őszi zavargások vonatkozásában” - hangzott el a Kossuth rádió szerdai adásában. Erről a 24.hu számolt be.

Egy októberi műsorban tényként kezelték az Elkxrtuk című film narratíváját, ezért a Demokratikus Koalíció pert indított.

„Márki-Zaytól remélném, hogy vissza tudja állítani a demokráciát” - mondta a HVG-nek Bige László, a Nitrogénművek tulajdonosa, aki

annyi pénzt adna az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének, amennyit kér.Ahogy az interjú előzeteséből is kiderült, Bige elmondása szerint nem támogatta sem Gyurcsányt, sem Karácsonyt. „Független, szabad gondolkodású embernek tartom magam, akinek véleménye van, s ha ez más, mint az aktuális hatalomnak, akkor rögtön bűnözőt és ellenzéki vörös bárót csinálnak belőlem? Mintha ismét a kommunizmusban, a hatvanas-hetvenes években lennénk.”

Márki-Zay korábban azt mondta, bárkitől elfogad támogatást, amíg nem lesz jogosan bűncselekménnyel vádolható, vagy nem derül ki, hogy a pénz bűncselekményből származik. Bige műtrágyás cégcsoportját október végén bírságolta 14,1 milliárd forintra a Versenyhivatal, és hűtlen kezeléssel is megvádolták. Bige bíróságon támadja a gigabüntetést, és tagadja a vádakat.

A HVG-nek azt mondta, mindez jelentős érvágás, de nem fog tönkremenni, Szerinte jól felépített támadássorozat zajlik ellene, „a politikai hatalom törvényesnek látszó módon szeretné ellopni” a vállalatait.

Ezzel együtt úgy gondolja, nem fogják elítélni. „A bíróság köteles a vád alapján eljárni, de amíg nem pártházakban hozzák az ítéleteket, és nem a falu bolondja olvassa fel őket, addig hiszek a független bírókban.”

Senkit se tévesszen meg, hogy Márki-Zay Péter kisvárosi polgármester, tanácsolja olvasóinak a Politico hírlevele, miután szerdán interjút készítettek az ellenzék miniszterelnök-jelöltjével. Mint írják, élt Kanadában és az Egyesült Államokban, folyékonyan beszél angolul, és Brüsszelben is kiismeri magát.

Konzervatív, a migráció ügyében kemény, de Európa-párti és száz százalékban kiáll az LMBTQ emberek jogai mellett, mondta magáról Márki-Zay, és a korrupciót nevezte meg Magyarország legsúlyosabb problémájaként. Szerinte az EU is ezen a téren segíthetne a legtöbbet. Ha kormányra kerülne, újratárgyalná a helyreállítási tervet - ami elakadt Brüsszelben -. hogy ne értelmetlen projektekre, „lówellnessre meg 50 centi magas kilátókra” menjen a pénz.

Kritizálta viszont a migráció európai uniós kezelését, szerinte a Juncker-féle Európai Bizottság annak idején csak erősítette Orbán Viktort.

Megkérdezték, Angela Merkel túlságosan visszafogott volt-e Orbánnal szemben, amire igennel válaszolt. Szerinte három oka volt erre: az Audi, a Mercedes és a BMW.Márki-Zay támogatja az erősebb Európát, újra elmondta, hogy az ellenzéki koalíció csatlakozna az Európai Ügyészséghez, és elkötelezett az euró bevezetése mellett is. Külpolitikában is változást szeretne, mert a mostani orosz és kínai kapcsolatokból, például a Fudan Egyetem beengedéséből szerinte semmi jó nem származik Magyarországnak.

Márki-Zay három napra utazott Brüsszelbe, ahol uniós tisztségviselőkkel találkozik, első fellépésén videót is készítettünk. Azóta ellátogatott ahhoz a bizonyos ereszhez is, amin Szájer József leereszkedett.

A lengyeleket támogatta, Brüsszelt és a migránsokat bírálta Szijjártó Péter csütörtök reggeli Facebook-posztjában, miután az elmúlt napokban több ezres tömeg torlódott fel a lengyel-belorusz határon.

„Szegény lengyel barátaink most közvetlenül is átélik azt, ami a mi esetünkben gyakorlatilag hat éve folyamatos jelenség, vagyis illegális migránsok fittyet hánynak szabályainkra, törvényeinkre, a szuverenitásunkra és tömegével akarják megsérteni országaink határait” - írta a külügyminiszter, aki szerda este telefonon egyeztetett a lengyel külügyminiszterrel.

„Világosan kell beszélni: a határsértés bűncselekmény, az arra való felszólítás is az, az embercsempészetről már nem is beszélve. Magyarország teljes szolidaritásáról biztosítottam lengyel kollégámat, megköszöntem neki azt, hogy a lengyel határőrök és rendőrök megvédik Lengyelországot, ezáltal az Európai Unió és a schengeni zóna külső határát."

Szerinte a „migrációpárti álláspontot” képviselő brüsszeli politikusoknak el kellene menniük a lengyel-belorusz határra, és „jó mélyen el kellene szégyellniük magukat”.

Szijjártó viszont nem írt Lukasenka belorusz elnök-diktátor szerepéről, miközben a lengyel kormány hibrid háborús cselekményekkel vádolja szomszédját. Morawiecki miniszterelnök szerint az események távolról nézve migrációs válságnak tűnhetnek, de valójában politikai válság van. Szerinte Lukasenka Putyin orosz elnök utasítására cselekszik, „megrendezett előadás zajlik”, amelynek célja hazája területi egységének megsértése és káosz előidézése az Európai Unióban.

Szinte mindenki Pfizert kap harmadik oltásként Magyarországon, írja a 24.hu az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai alapján.

November 7-ig 1,36 millióan adatták be a ráadásdózist, közel 1,2 millióan Pfizert, és több mint 90 ezren Modernát. Janssenből 51 ezer, AstraZenecából 2500, Sinopharmból 25 ezer, Szputnyikból pedig 800 fogyott.

A különböző korcsoportokon belül a 70-79 évesek adatták be legnagyobb arányban a harmadik oltást (45 százalékuk), utánuk jönnek a 80 év felettiek (40 százalék). A 60-69 éveseknél ez csak 30 százalék, és minden más korosztályban alacsonyabb.

A 25 ezer harmadik adag Sinopharmból 16 ezret 60 év felettieknek adtak be.Ennek azért van jelentősége, mert az elmúlt hónapokban számos bizonyíték született arra, hogy a kínai vakcina az idősek jelentős részénél nem termel elég antitestet. Az adatokból nem derül ki, hogy ez a 16 ezer ember milyen oltást kapott először.

A harmadik oltásnak fontos szerepe van, hiszen az oltások által kiváltott antitestes védettség idővel csökken. Jakab Ferenc virológus nemrég arról beszélt, érdemes magasan tartani az antitestszintet, legalább addig biztosan, amíg járvány van.

Nagyjából 2,5 millió ember 5-10 hónapja kapott oltást utoljára, náluk mostanra valamelyest megkophatott a védettség, még ha vakcinánként eltérő mértékben is. Más tényezők mellett ezt is figyelembe kell venni, amikor azon gondolkodunk, miért ennyire súlyos megint a járványhelyzet Magyarországon.

Az elmúlt napokban látványosan megnőtt a harmadik oltások száma, és valamivel az elsőért is többen jelentkeznek most, mint októberben.

Néhány perces angol nyelvű előadást tartott a brüsszeli Liszt Intézetben Müller Cecília országos tisztifőorvos (a videón 33 perc után látható). A járványról beszélt, leginkább a magyar kutatókat és az operatív törzset méltatta. Megemlítette azt is, mennyire hasznos volt, hogy korábban nap mint nap megszólalhatott a tévében, ezzel növelhette a bizalmat.

Utána Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ munkatársa és Jakab Ferenc virológus hosszabban is előadtak.

A Népszava szerint Müller kedden repült Belgiumba, ugyanazzal a repülővel, amivel Márki-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje és Ujhelyi István MSZP-s európai parlamenti képviselő is.

Újabb egykori úszó számolt be Turi György edző erőszakos, megalázó módszereiről. Reményi Diána a Blikknek arról beszélt, hogy Turi rendszeresen mérlegre állította a tizenéves lányokat az egész csoport előtt, és ha húsz dekát híztak, közölte velük, menjenek haza röfögni. Őt sosem ütötte meg, legfeljebb verbálisan bántalmazta, „Szepesi Niki viszont többször kapott akkora pofonokat, amiket a második emeletről is hallottunk”.

Reményi 2007-ben, 21 évesen hagyta abba az úszást, elmondása szerint Turi vette el tőle az úszás szeretetét. Szerinte tízből kilenc tehetséges sportolót tönkretett.

November elején az olimpiai ezüst- és bronzérmes Cseh László beszélt először arról, hogy Turi fizikai erőszakot alkalmazott az edzéseken, tudatosan igyekezett megtörni a versenyzőket. Utána Kiss Noémi író, Egerszegi Krisztina egykori edzőtársa azt nyilatkozta, előfordult, hogy Turi berángatott egy fiút a vécébe, majd ott agyba-főbe verte.

Az egykori tanítványok közül Kozma Dominik, Szepesi Nikolett és Dara Eszter is megszólalt. Utóbbi állítása szerint Turi zaklatta is őt, Pekingben maga mellé ültette, és puszilgatni kezdte a nyakát.

A Magyar Úszószövetség elnöksége csütörtökön tárgyalja Turi ügyét, aki egyben a szövetség szakmai alelnöke is.

Az MSZP elnöksége egyhangúlag felfüggesztette, majd az etikai bizottság kizárta a pártból Fekete Miklós tatabányai képviselőt, aki az elmúlt hónapokban többször a Fidesz számára kedvezően szavazott a közgyűlésben. Az eljárást Gurmai Zita országgyűlési képviselő kezdeményezte.

Fekete november 15-ig fellebbezhet, hivatalosan tehát még nem ért véget az ügy, de Gurmai azt mondta, nem hiszi, hogy megváltozna a helyzet. „Nem tűrjük a kollaborációt.”

Az ellenzéknek már a 2019-es választások után sem volt stabil többsége a közgyűlésben, hiszen a mihazánkos képviselővel a fideszesek ugyanúgy 9-en voltak, mint az Összefogás tagjai. Azóta felbomlott a szövetség, Feketén kívül mások is a Fidesz számára kedvezően szavaztak bizonyos ügyekben, köztük egy korábbi DK-s, aki magától kilépett a pártjából.

Legutóbb a Fidesz javaslatára visszahívták egy önkormányzati cég, a T-Szol Zrt. igazgatóságát, az ügydöntő felügyelőbizottság elnöke pedig Fekete Miklós lett. A most leváltott igazgatót még Szücsné nevezte ki az év elején, miután elmondása szerint visszásságokat találtak a cég átvilágításakor. Állításuk szerint az elmúlt hónapokban 150 millió forintot takarítottak meg a közbeszerzések és a szerződések átvilágításával.

Nyáron egy másik önkormányzati cég, az Agora ügyében is konfliktus alakult ki. Szücsné társ-ügyvezetőt akart kinevezni a cég élére - a meglevő vezető még fideszes vezetés idején került a posztjára -, mert ott is törvénytelenségre utaló jeleket találtak. A Fidesz többek közt Fekete támogatásával meg tudta fúrni a javaslatot. Mivel az Agora tulajdonosa a T-Szol, Szücsné akkor abban bízott, hogy a T-Szolon keresztül azért belelát majd az Agora ügyeibe, de most úgy tűnik, nehezebb dolga lesz.

Fekete alpolgármesterként kezdte a ciklust, de úgy megromlott a viszonya Szücsnével, hogy januárban elvesztette ezt a pozícióját. Ő volt az Összefogás frakcióvezetője is, de ezek után lemondott. Kerestük emailben, mit szól a párt döntéséhez, de még nem válaszolt.

Októberben az önkormányzati magazin megszüntetését is sikerült elérnie a Fidesznek, akkor Feketén kívül egy másik MSZP-s, Hajdu Ferenc is velük szavazott. Gurmai szerint ő azt állítja, véletlenül nyomott rossz gombot.

• Közel két hete minden munkáltatónak joga van elrendelni a kötelező oltást.
• Eddig kevesen éltek vele, egy taksonyi gyárigazgató viszont úgy döntött, megteszi.
• Szerinte minden dolgozó érdekében szükség van erre, és reméli, nem lesz tömeges felmondás.
• Nagyjából 70 ember sorsa még bizonytalan.
• Nem bánja, ha haragszanak rá az oltás miatt, a lényeg, hogy nem akar koszorúra gyűjteni.

„Október 28-án jött a hír, hogy a munkáltatók elrendelhetik az oltást. Péntek reggel olvastam a rendeletet, aztán felhívtam az egyik német vezetőt az anyavállalatnál, hogy van egy ilyen lehetőség, a hosszú hétvégén át fogom gondolni. Azt mondtam, nekem kell döntenem, mert én vagyok itt Magyarországon, nem akarom teríteni a felelősséget, és másokra mutogatni.”

Aznap két dolgozóról derült ki, hogy elkapták a covidot, hamarosan még további négyről. Józsa Gyula a következő hét elején úgy döntött, élni fog a lehetőséggel, „mindenki védelme érdekében”.

A taksonyi Rosenbergernél két műszakban gyártanak csatlakozókat üvegszálas kábelekre. „3800 négyzetméteres üzem, egyszerre 120-130 ember dolgozik az asztaloknál. Nincsenek nagy gépeink, ez kézimunka. Megy a klíma, szól a zene, fehér köpeny, fehér papucs” - írta le a viszonyokat a gyárigazgató. Az elmúlt másfél évben 80-an fertőződtek meg bizonyítottan, hatan kórházba is kerültek.

Józsa korábban is próbálta oltásra ösztönözni a dolgozókat, két nap extra szabadságot adott mindenkinek, aki bemutatta az igazolást.

Ezért tudja, hogy a 340 emberből 98-an nem oltatták be magukat november elejéig.Januárig adott nekik időt, előírhatta volna decemberre is, de nem akarta „a karácsony előtti időszakot ezzel turbózni”. A kormányrendelet szerint aztán fizetés nélküli szabadságra küldheti az ellenállókat, és egy év elteltével el is bocsáthatja őket.

Aki akarja, akár a gyárban is megkaphatja az oltást, közel két hét alatt 18-an jelentkeztek. Vannak néhányan, akik inkább oltópontra mennek, de nagyjából 70 ember sorsa így is bizonytalan. Józsa egy emberről tudja, hogy ügyvédhez fordul. „Az biztos jobb vakcinát ajánl neki” - viccelődött.

Az elmúlt másfél évben többször próbálta óvatosságra inteni a dolgozókat, már csak azért is, mert néhány irodai alkalmazottat leszámítva senkit sem küldhetett haza home office-ba. Volt, hogy kiállt egy műszaknyi ember elé, és elmondta, hogyan élte meg egy barátja és egy közeli ismerőse elvesztését, akik covidban haltak meg.

Beszélt nekik a saját betegségéről is, egy nappal a 60. születésnapja előtt lett pozitív a tesztje, végül viszonylag olcsón megúszta, szerencsére a felesége is. Hónapokig így sem érezték a friss kávé illatát, a karantén pedig komoly pszichés terhet jelentett számukra. Most éppen 84 éves apósáért aggódik, aki egy hete fekszik kórházban.

Az oltás fontosságát is igyekezett hangsúlyozni. „Kiálltam standupolni egy mikrofonnal 120 ember elé, és néztem, ahogy a vállukat vonogatják, hogy ez a hülye már megint a covidról beszél.” Józsa szívesen fogad bárkit az irodájában, aki beszélgetni akar a témáról, de nem akarja megváltani a világot, egyszerűen úgy látja, ez egy szükséges intézkedés a dolgozók védelme érdekében. „Ha ez valakinek túl nagy elvárás, és nemet mond, megemelem a kalapom.”

Azt sem bánja, ha valaki kénytelen-kelletlen adatja be az oltást, morogva, hogy „a hülye Józsa Gyula miatt muszáj”. Azzal is előrébb vagyunk.Volt olyan dolgozó, aki visszakérdezett, vállalja-e a felelősséget az oltás miatt. „Nem tudok felelősséget vállalni, ahogy semmilyen más gyógyszerért sem, amit bevesz az ember. De mit mondjak, ha valaki belehal a fertőzésbe, és idejön a családja, hogy lett volna lehetőségem kötelezni az oltásra, mégsem tettem?”

Józsa egyelőre nem készül arra, hogy tömegesen felmondanának, a német főnökének sem tudott mit mondani, amikor erről érdeklődött. „Senkit sem akarok elveszíteni, nem azért csinálom ezt. Viszont nem szeretnék koszorúra gyűjteni.”

Ha mégis sokan elmennének, a munkaerőhiány miatt nehéz lenne pótolni őket, rövid távon túlórával oldaná meg a helyzetet. Viszont el tudja képzelni, hogy januárra több munkáltató elrendeli az oltást, és talán nem lesz egyszerű olyan helyet találni, ahol nem várják el.

Egyelőre nem hallott olyan cégről, ahol így döntöttek volna, feltételezi, hogy a dolgozók elvesztésétől tartanak. A nagyobb vállalatok közül egyedül a Richter gyógyszergyár tette kötelezővé az oltást, a kereskedelmi láncok inkább csak biztatnak. Az önkormányzatok pedig legfeljebb a szociális ellátásban szánják rá magukat, ha egyáltalán.

Az állam a közszféra jelentős részében kötelezővé tette az oltást, így például az oktatásban és a rendvédelemben is, az állami cégeknél viszont nem kötelező automatikusan. Múlt héten kerestük a MÁV-ot és a Postát, mik a szándékaik, de nem válaszoltak.

Az ön munkáltatója előírta már? Vagy éppen hogy nem akarja? Küldje el a [email protected], mi a helyzet a munkahelyén!

4500 fölé nőtt a kórházban ápolt covid-betegek száma, továbbra is meredekebb a növekedés az egy évvel ezelőttinél. 452-en vannak lélegeztetőgépen.

Halálozás szempontjából pont úgy állunk, mint a második hullámnak ugyanebben a szakaszában. Az elmúlt héten naponta átlagosan 86-an haltak meg, ez így volt tavaly november elején is. (Arról, hogy miért lehet ilyen súlyos megint a kórházi és halálozási helyzet, ebben a cikkben írtunk hosszabban.)

Egyre magasabb a teszteken belül a pozitívak aránya, majdnem minden negyedik minta fertőzött. Ez a járvány erős terjedését jelzi. A megyei adatok szerint Jász-Nagykun, Békés és Csongrád-Csanád megyében regisztrálják most a legtöbb fertőzöttet lakosságarányosan.

Talán a romló adatok is közrejátszanak abban, hogy valamelyest növekszik az oltások száma. Ez egyértelműen látszik a harmadik dózisoknál, az elmúlt héten 25 ezren kapták meg naponta, míg korábban tartósan 10-15 ezren. Persze nemcsak az emberek elszántságán múlik a dolog, hiszen mindenkinek muszáj kivárnia, míg eltelik négy hónap a második oltás után.

Szerencsére az első adagért is többen jelentkeznek most, a napi átlag meghaladja a háromezret, pedig régóta nem mozdult el kétezer környékéről. Ez jelezheti az oltási hajlandóság növekedését, de a kötelező oltásnak talán még kevés hatása lehet. Egyelőre kevés kevés munkahelyről hallani, ahol elrendelték volna, és bár az állami szektor nagy részében előírták, messze még a decemberi határidő.

Részletes adatok, trendek a 444 járványoldalán.

Címlapkép: A Szent János Kórház épülete. ATTILA KISBENEDEK/AFP

• Egy kutatás szerint könnyen előfordulhat, hogy a mai harmincas nők 20 százaléka élete során egyáltalán nem fog gyereket vállalni.
• Ez jelentős változás az elmúlt évtizedekhez képest.
• Kiderült az is, hogy az iskolai végzettség ma már sokkal jobban meghatározza a gyerekvállalási szokásainkat, mint a rendszerváltás előtt.

Az 1960-ban és 65-ben született nők kevesebb mint 10 százaléka nem vállalt gyereket Magyarországon, a 75-ben születetteknél ez már 18 százalék. Bár ők a következő években még szülhetnek, ez aligha fog jelentősen változtatni az összképen.

Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Intézetének vezetője nemrég megjelent tanulmányában arra jut, hogy

a mai harmincasok gyermektelensége akár a 20 százalékot is elérheti, ami jelentős változás a megelőző évtizedekhez képest, és európai szinten is magasnak számít.Ahogy régen, ma is a diplomás nők közt vannak a legtöbben, akik egyáltalán nem vállalnak gyereket. Ennek oka, hogy ők jellemzően mindig később szültek az alacsonyabb iskolai végzettségű nőkhöz képest, ami növeli a gyermektelenség esélyét.

Látványos változás 1990-hez képest, hogy a kétgyerekes modell egyre veszít a népszerűségéből. Akkor a 40-44 éves nők több mint felének két gyereke volt, 2015-ben ők már csak 37 százalékot tettek ki. Jelentősen nőtt az egygyermekesek (22-ről 28 százalékra) és a gyermektelenek (9 százalékról 16 százalékra) aránya, miközben a három- és többgyermekeseké 19 százalékról 20-ra emelkedett.

Az érettségizettek és a szakképzettek közt találjuk a legtöbb egygyermekest, a legkevésbé képzettek közt pedig a legtöbb nagycsaládost. De a diplomások még mindig nagyobb eséllyel vállalnak három gyereket, mint az érettségizettek vagy a szakképzettek.

Egyre meghatározóbb az iskola

Érdekes változás a rendszerváltás előtti évekhez képest, hogy az iskolai végzettségünk manapság sokkal jobban meghatározza családalapítási szokásainkat.

A két dolog persze mindig összefüggött valamennyire: a diplomás nők régen is később szültek, de végül majdnem annyi gyereket vállaltak, mint a nyolc általánost végzettek. Az érettségizettek és a szakképzettek sem lógtak ki a sorból, náluk is leginkább abban volt különbség, hogy mikor szülték az első gyereküket.

Ha egymás mellé tesszük az 1990-es és a 2011-es adatokat, kiderül, hogy mostanra megváltozott a helyzet.

Ahogy régen, a képzettségi csoportok ma is különböznek aszerint, hogy milyen életkorban vállalnak gyereket leginkább. De ma már abban is jelentős köztük az eltérés, hogy saját termékenységük csúcsán végül mennyi gyereket vállalnak. 2011-ben így alakult az ezer főre jutó gyerekszületés maximuma kerekítve:

• alapfokú végzettség: 140
• középiskola érettségi nélkül: 80
• érettségi: 90,
• diploma: 120

A képzettségi csoportokon belül is megváltoztak a gyerekvállalási minták.

Az alapfokú végzettségűeknél a legkisebb a változás, most is ők vállalnak legkorábban gyereket, de a legfiatalabbak közt csökkent a termékenység. Vagyis ma már a legkevésbé képzettek is ritkábban szülnek tizenévesen vagy a húszas éveik elején, mint harminc évvel ezelőtt.

A szakmunkás végzettségűeknél gyökeresen megváltozott a helyzet. Annak idején jellemzően korán, 20-22 évesen vállaltak gyereket, ami az életkor növekedésével elég gyorsan és meredeken visszaesett. Ma összességében sokkal kevesebb gyereket vállalnak, és életkor szerint sincsenek akkora különbségek, alig találunk eltérést a 21 és a 31 évesek közt. Ebben a csoportban tehát igazán sokféle életstratégiára találunk példát.

Az érettségizettek gyerekvállalási szokásai hasonlítanak leginkább a teljes női népességére. Ma 29 évesen vállalnak gyereket a legtöbben, korábban ez 24 év volt. De a mai 29 éveseknél fele annyi gyerek jut ezer nőre, mint 1990-ben a 24 éveseknél.

A diplomások leginkább azzal lógnak ki, hogy rövid szakaszra koncentrálják a gyerekvállalást, többnyire 28-34 évesen szülnek. A rendszerváltás idején még 25 év körül volt a csúcs.

Spéder elemzése arra jut, hogy ezek a változások nem az egyéni választási lehetőségek bővülésének köszönhetők, inkább arról van szó, hogy a termékenység egyre inkább társadalmi státuszhoz kötött.

Rövid idő alatt súlyossá válhat a járványhelyzet, írja a Portfolión megjelent cikkében Röst Gergely matematikus, a járványmatematikai modellező és epidemiológiai elemző munkacsoport tagja.

„Ha sikerülne újra felpörgetni az oltási kampányt, az nagyon sokat segítene abban, hogy nyugodtabb telünk legyen, elkerüljünk újabb hullámokat, és végre kikecmeregjünk a pandémiából” - írja Röst, az oltottakat pedig arra biztatja, minél hamarabb adassák be a harmadik dózist. Ugyanakkor egy új oltási kampány nem tudja rövid távon befolyásolni az eseményeket, ezért Röst szerint

szélesebb körű maszkhasználatra „és egyéb kockázatarányos célzott intézkedésekre” van szükség, ha jelentősen enyhíteni szeretnénk a negyedik hullám csúcsát. A kormány múlt héten lehetővé tette a munkáltatóknak, hogy előírják az oltást a dolgozóik számára, az állam pedig a közszféra számos területén meg is tette, de mint korábban írtuk, ez inkább középtávon segítheti a vírussal szembeni küzdelmet. Sokan év végén vagy január elején kaphatják meg a második dózist, attól is függően, hogy milyen vakcinát választanak.

A kötelező maszkviselést viszont egyelőre csak a tömegközlekedésen írták elő - egészségügyi intézményekben, idősotthonokban eddig is hordani kellett -, és hiába kérdeztük Gulyás Gergely minisztert, nem tudott szakmai indokot mondani arra, miért nem tették kötelezővé más zárt terekben is. Szakértők mindenesetre hetek óta ezt javasolják, az Orvosi Kamarától a Tudományos Akadémiáig.

Röst az izraeli példát hozta fel, ahol nyáron szintén 60 százalékos oltottság mellett futott fel a járvány. Akkor néhány hét alatt újraoltották a lakosság egyharmadát, és szigorítottak is.

Mi történhetett?

Röst sorra veszi, milyen okai lehetnek a járvány október eleji gyors felfutásának, ami nemcsak Magyarországon, hanem egész Közép-Európában érzékelhető.

A szerinte lehetséges magyarázatok:

• külső hatások: az alacsony oltottságú balkáni országokban súlyos a járványhelyzet, elképzelhető, hogy a behurcolásnak is szerepe van,
• gyengülő immunitás: az oltások hosszú távon védenek a súlyos megbetegedéssel szemben, a fertőződéssel szembeni védettség viszont néhány hónap után visszaesik,
• versengés a légúti vírusok között: elképzelhető, hogy szeptemberben más légúti vírusok akadályozták a koronavírus terjedését, ezért voltak alacsonyabbak a számok, bár most is keringenek más vírusok,
• társadalmi heterogenitás: lehet, hogy a negyedik hullám most ért el alacsonyabb oltottságú, sérülékeny csoportokhoz,
• szezonalitás, környezeti hatások: az utóbbi időben nem változott radikálisan az időjárás, de a páratartalom, a hőmérséklet, az emberi immunrendszer szezonalitása és a rosszul szellőző, zárt terekben töltött idő növekedése egyaránt szerepet játszhat.

Röst kizárt egyes népszerű magyarázatokat is, például, hogy magasabb tesztelés miatt lenne több a megtalált fertőzött, mert épp fordított a helyzet: a több fertőzött miatt nő a tesztek száma. Ezt bizonyítja, hogy az elvégzett teszteken belül egyre nagyobb a pozitívak aránya, a szerdai adatok szerint minden ötödik minta pozitív. Annak sincs jele, hogy újabb variáns jelen volna meg.

„A Tescónál a kollégák és a vásárlók biztonsága elsődleges számunkra. Az elmúlt időszakban ezért számos alkalommal felhívtuk munkatársaink figyelmét az oltakozás lehetőségére és fontosságára, biztosítottuk számukra a munkaidőben történő oltás felvételét, valamint szakértők bevonásával tájékoztattuk őket a koronavírus elleni hatékony védekezésről.

Továbbra is megbízunk kollégáinkban, hogy saját és mások egészségét szem előtt tartva felelős döntést hoznak az oltással kapcsolatban.A rendelettel összhangban pedig a Tesco dolgozói buszjáratokon november 1-től kötelezővé tettük a maszkviselést” - válaszolta a Tesco, miután megkérdeztük, kötelezővé teszik-e a koronavírus elleni oltást a dolgozóik számára. Ezek szerint nem, de mindenkit biztatnak rá.

A Lidlnél ennél szűkszavúbban azt írták: nem tervezik kötelezővé tenni az oltást. A SPAR-nál vizsgálják a dolgot, és később hoznak döntést, de felhívták a figyelmet, hogy február óta több körben biztatták oltásra a munkavállalóikat.

A kormány rendelete értelmében a munkáltatók szabadon dönthetnek, elrendelik-e az oltást a dolgozóik számára. Nyitva áll a lehetőség a cégek és az önkormányzatok számára is, az állam pedig a közszféra számos területén már elő is írta.

Az ön munkáltatója előírta már? Vagy éppen hogy nem akarja? Küldje el a [email protected], mi a helyzet a munkahelyén!

Meredeken emelkedik a kórházban ápolt covidosok száma, már több mint háromezren vannak. 350-en szorulnak lélegeztetésre.

A kórházi adatok május közepén, a harmadik hullám leszálló ágában alakultak a mostanihoz hasonlóan.

Egy nap alatt 74-en haltak meg, az elmúlt hetet nézve naponta átlagosan 50 áldozata van a járványnak.

A vírus erős terjedését jelzi, hogy a szerdai adatokban minden ötödik teszt pozitív. Április közepén láttunk utoljára ennyire magas fertőzöttségi arányt a mintákon belül.

Az első oltások száma viszont továbbra sem akar növekedni, továbbra is kétezer körül alakul a napi átlag.

További adatok, ábrák a 444 járványoldalán.

Címlapkép: Covid-osztály tavasszal, a harmadik hullámban. Balázs Attila/MTI/MTVA

Egy hónapon belül három zsiráf pusztult el a dallasi állatkertben. Auggie-t október 22-én, Jesse-t 29-én vesztették el néhány napos betegeskedés után. Az eddigi vizsgálatok alapján mindkettejüknek a májával volt problémája, és bár egyelőre nem sikerült minden kétséget kizáró bizonyítékot találni, az orvosok gyanítják, hogy a két halálesetnek köze lehet egymáshoz.

Találgatnak, mi állhat a háttérben: méreganyaggal, rejtélyes betegséggel, netán szennyezett élelmiszerrel találkozhattak.

Néhány héttel korábban egy sérülés miatt kénytelenek voltak elaltatni egy három hónapos zsiráfot is, ez valószínűleg független a másik két esettől. (Independent)

Telefonon bocsánatot kért Lukácsi Katalintól Ferkó Dániel, a Pesti TV műsorvezetője, amiért hétfőn azt a kérdést szegezte neki:

„Kedves Katalin! Milyen érzés Gyurcsány Ferenc hátsó feléből kilógni a főnökének és önnek is?”Lukácsi, aki 2017-ig a KDNP tagja volt, ma pedig Márki-Zay Péter mellett politizál, elfogadta a bocsánatkérést.

„Őszintén, ez jobban meglepett, mint a nem mindennapi nyitó kérdése. Olvastam sok kommentet, sokan megdöbbentek, és sokan elismerték higgadtságomat. Sokan viszont úgy kifogásolták a riporter stílusát, hogy ők is minősíthetetlen stílusban jellemezték őt. A műsorban is elmondtam, hogy a kézfogás kultúrája Márki-Zay Péter, de számomra is egyértelmű. 2022 tavaszától nemcsak az ellenzékkel összefogva, hanem a kormánypárti szavazókkal közösen építhetünk egy sikeres országot. Az a feladatunk, hogy a sok évtizedes széthúzás után egyesítsük a nemzetet. Nem egy kényszerbékében, műmosollyal, hanem az ország iránti őszinte elköteleződéstől vezetve” - írta posztjában.

A teljes beszélgetés, benne a nyitókérdéssel:

A XII. és a XVI. kerületben is kötelezővé teszik a koronavírus elleni oltást az önkormányzati dolgozók számára. A hegyvidéki vezetés még nem konkretizálta, pontosan kik lesznek érintettek, a XVI. kerületben viszont

• a bölcsődei dolgozókra, az óvodai dolgozókra,
• a Corvin Művelődési Ház-Erzsébetligeti Színház, a Helytörténeti és Emlékezet Központ dolgozóira, a Napraforgó Család- és Gyermekjóléti Központ dolgozóira és
  
• a polgármesteri hivatal munkatársaira

is vonatkozik az előírás. Balassagyarmaton a polgármester kérte az önkormányzati intézmények és cégek vezetőit, hogy mérjék fel az oltottságot az alkalmazottak körében.

A Telex szerint Újpesten már eldőlt, hogy nem vezetik be a kötelező oltást, ahogy Debrecenben és Székesfehérváron sem.

A kormány múlt héten tette lehetővé az önkormányzatok és más munkáltatók számára, hogy saját dolgozóik körében előírják az oltást. Ahol megteszik, ott december 15-ig kell beadatni az első dózist.

A MÁV-dolgozók oltottsága összességében megfelel az országos átlagnak, de sokkal rosszabb a helyzet azoknál, akik tevékenyen részt vesznek a vonatközlekedésben, mondta Meleg János, a Vasutas Szakszervezet elnöke az ATV-nek. Úgy gondolja, hogy ha bevezetnék a kötelező oltást, leállna a vasút.

Hasonlóan látja Dobi István, a Szolidaritás Autóbusz-Közlekedési Szakszervezet elnöke is. Szerinte nincs tartalék a rendszerben, és kötelező oltás esetén képtelen lenne működni a Volán. Azt mondta, már most óriási a felháborodás a dolgozók körében. „Én próbálom őket nyugtatni, hogy még ezt senki nem tette kötelezővé, és ha kötelezővé teszik, akkor kell nekünk dönteni, hogy milyen lépéseket teszünk.”

A kormány múlt héten tette lehetővé a munkáltatók számára, hogy előírják a koronavírus elleni oltást a dolgozóiknak. Az állam kötelezővé is tette a közszféra számos területén, de a rendelet nem vonatkozik „az állami tulajdonú részesedéssel működő gazdasági társaságnál, valamint azok többségi befolyásával működő gazdasági társaságoknál” dolgozókra, hacsak nem rendvédelmi vagy honvédelmi területről van szó.

Vagyis a MÁV Zrt.-nél - ami tavaly július óta a Volánbusz Zrt. tulajdonosa is - egyelőre nem írták elő az oltást.

Dúró Dóra csak akkor adja vissza a Mi Hazánk józsefvárosi irodáját az önkormányzatnak, ha jogerős bírósági ítélet kötelezi rá. Addig is jogcím nélküli birtokosként használja a helyiséget, és fizeti a bérleti díjat, közölte a szélsőjobboldali párt elnökhelyettese.

A kerületi önkormányzat illetékes bizottsága október elején döntött arról, hogy felmondja a Mi Hazánkkal kötött bérleti szerződést, mert cigányok ellen uszító plakátot raktak ki a bejáratra. Dúró szerint a felmondással korlátozták a véleményszabadsághoz való jogát.

Fél adag Modernát adnak azoknak, akik az első két koronavírus elleni oltásukat is ebből a vakcinából kapták, írja a Telex.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ megerősítette, hogy módosítottak az eljárásrenden, ami megfelel az Európai Gyógyszerügynökség és az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatal ajánlásának is. Romániában is ezt követik.

A Moderna ugyanúgy mRNS-vakcina, mint a Pfizer, de egy adag több mint háromszor annyi mRNS-t tartalmaz. A gyártó szerint a felezéssel mérsékelhetők az oltási reakciók (láz, izomfájdalom), és több vakcina maradhat a kevésbé átoltott országok számára.

Legalább 19-en meghaltak és 50-en megsérültek egy katonai kórháznál Kabulban. Előbb egy motoros öngyilkos merénylő robbantotta fel magát a bejáratnál, majd fegyveresek nyitottak tüzet az épületben.

Az elmúlt hetekben több hasonló akciót hajtott végre az Iszlám Állam afganisztáni leágazása, de a mostani támadást egyelőre senki sem vállalta magára, írja az AFP.

Az Iszlám Állam tagjai 2017-ben támadták meg ezt a kórházat, akkor szobáról szobára járva lőtték le az embereket, majd amikor kifogytak a töltényből, kést rántottak. Most tálib katonákat és a korábbi afgán biztonsági erők tagjait ápolták ott.

Afganisztán a teljes összeomlás szélére sodródott, amióta a tálibok átvették a hatalmat, az ENSZ szerint éhínség fenyeget.

• Rektor úr is aktívan részt vett az oltások beadásában, számolja még, hogy hol tart? - kérdezték Merkely Bélától az állami tévé pénteki adásában.
• Hát, pontosan nem, de 21 ezer fölött tartok, válaszolta.

Ha ez így van, Merkely elképesztő tempót diktál. December 26-án adta be az első oltást, azóta 21 ezerrel számolva átlagosan 21 percenként szúrt egyet, miközben irányítja a Semmelweis Egyetemet, műtéteket végez, és rendszeresen nyilatkozik a médiában is. Az elmúlt hónapokban nem is dolgozhatott minden nap, már csak azért sem, mert az olimpia idején például Tokióba utazott.

A hétvégén megkerestük az egyetemet, valóban ilyen sok oltást adott-e be, és hogyan lehetséges ez a többi teendője mellett. Válaszukban megerősítették a számításunkat:

„Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem klinikus rektora december 26. óta naponta, átlagosan 70 oltást adott be. Jelenleg is szinte minden nap olt és a hét minden napján, átlagosan 14 - 18 órát dolgozik. Volt olyan hétvége, amikor több, mint ezer oltást adott be.”Ezek szerint azon a hétvégén - ha 48 órával számolunk - Merkely átlagosan 3 percenként beadott egy oltást.

A rektor nem először osztotta meg a közönséggel, hány oltásnál tart. Ezek szerint az utóbbi hónapokban valamelyest lassult, ami persze nem meglepő, hiszen kevesebben is jelentkeznek vakcináért. Május 14-én elmondása szerint 15 ezernél, augusztus 21-én pedig 20 ezernél tartott. Vagyis kezdetben még 13 perces, később pedig 17 perces átlagot hozott.

Both Miklós zeneszerző, előadóművész, néprajzkutató irányítja november 19-től a Hagyományok Házát, jelentette be Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár.

Egy nemzeti kulturális intézménynek úgy kell működnie, ahogyan a Hagyományok Házának, mondta Fekete a most leköszönő alapító, Kelemen László tevékenységéről. Szerinte az utódlás is példaértékűen zajlott, hiszen Kelemen az elmúlt másfél évben megismertette a Hagyományok Háza működését Both Miklóssal, aki aztán a hivatalos főigazgatói pályázaton is elnyerte a kinevezést. Both azt mondta, sok átalakítást tervez, de az elődje által képviselt értékek szellemében.

Fekete szerint Both új generációt képvisel: tudományos kutatói háttérrel bír, nemzetközi tapasztalatokat is szerzett, a népzenei területen bartóki és kodályi gyűjtőtapasztalattal bíró szakember, de a tradíciók megőrzése mellett a középiskolás generációt is képes megszólítani.

Kelemen feladata a jövőben a Hagyományok Háza Hálózat kiépítése lesz Erdélyben az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány vezetőjeként. (via MTI)

Az emberi erőforrások minisztere indokoltnak látja, hogy csak védettségi igazolvánnyal rendelkező rokonok, meghívottak menjenek el az iskolai szalagavatókra.

Kásler Miklós igazgatóknak írt levelét az ADOM Diákmozgalom hozta nyilvánosságra. Kiderül belőle az is, hogy az iskolai dolgozók és diákok esetében viszont nincs szükség semmilyen korlátozásra, hiszen ők amúgy is együtt vannak napközben.

Címlapkép: Bruzák Noémi/MTI/MTVA

Emailben szavaztatta meg olvasóit a Blikk, maradjon-e az újságban a meztelen nős rovat, ami 1994 óta jelenik meg Nap Lánya címmel. A résztvevők 67 százaléka amellett volt, hogy szüntessék meg. Így is tesznek.

Ebben a szezonban már biztosan nem játszhat az olasz bajnokságban Christian Eriksen dán focista, akit újra kellett éleszteni a nyári Európa-bajnokságon. Az eset után beültethető defibrillátort kapott, amivel az olasz liga szabályai szerint nem léphet pályára.

Klubja, az Internazionale nyitott rá, hogy elengedje, hiszen más országokban akár még játszhatna is. Daley Blind is ilyen szívritmus-szabályzóval játszik a holland bajnokságban és a válogatottban. (via BBC)

73 évesen, szívinfarktusban meghalt Oszter Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, írja a Blikk. A hírről felesége számolt be.

Oszter a Rózsa Sándor című, 1971-es sorozattal lett országosan ismert, volt a Vígszínház, a Nemzeti Színház és a békéscsabai Jókai Színház színésze is. 2017-ben játszott a Viszkisben, és korábban az Argo mindkét részében is. (Blikk)

A faluházban lehet aláírni a Stop Gyurcsány!-petíciót a Győr-Moson-Sopron megyei Mihályiban. Csitei Gábor polgármester biztatta is a lakosokat egy szeptemberi Facebook-posztban, amiből most, Hadházy Ákos érdeklődése után törölte a faluházról szóló részt. Így tett egy későbbi poszttal is.

Hadházy szerint problémás, hogy egy önkormányzati épületben lehet aláírni egy párt petícióját, de hiába kérdezte telefonon, Csitei nem válaszolt, szerinte rendben van-e.

A parlamenti képviselő először a polgármesteri hivatalban érdeklődött, ahol azt mondták, hogy éppen nem lehet aláírni, mert a faluházban dolgozó önkormányzati alkalmazott átment a kultúrházba takarítani. Csitei ehhez képest azt állította, önkéntes segítő gyűjti az aláírásokat.

Hadházy mindkét telefonbeszélgetést közzétette:

A polgármester függetlenként indult 2019-ben, és 82 százalékkal nyerte az önkormányzati választást Mihályiban.

Címlapkép: Balogh Zoltán/MTI/MTVA

Minden hivatalos látogatást lemondanak, két hétig legfeljebb online találkozókon vesz részt, és az íróasztalánál dolgozik II. Erzsébet királynő. A pihenést orvosai javasolták elővigyázatosságból, írja a Guardian.

Múlt héten az északi-írországi útját is lemondták, majd a szerda éjszakát kórházban töltötte. Akkor is néhány nap pihenést írtak elő számára.

Szerdán 11 covidos beteget ápoltak a szombathelyi kórházban, ötöt az intenzíven. Van köztük olyan, akit két Pfizerrel oltottak. Ezt Kecskés László fideszes önkormányzati képviselő árulta el a városi közgyűlésben, ő maga is orvosként dolgozik a kórházban, írja az ugytudjuk.hu.

A város ellenzéki polgármestere, Nemény András egyelőre hiába kérte a kormánymegbízottat, hogy ossza meg vele a helyi járványadatokat. Azt a választ kapta, hogy ehhez a felettesek engedélyére is szükség van.

Megyei bontásban csak a fertőzési adatokat közlik, ebből tudjuk, hogy az elmúlt héten 103 százalékkal több fertőzöttet regisztráltak Vas megyében, mint a megelőző hétben. Ez a hetedik legmagasabb az országban.

„Ha Márki-Zay Péter abban kérne segítséget tőlünk, hogy szeretne a a Jobbik, az MSZP és a DK nélkül valamit kezdeni, abban nyilván szívesen segítenénk, de szerintem nincs ebben a helyzetben, hogy ezt megtehetné” - mondta Kovács Gergely, a Kutyapárt elnöke az ATV-ben.

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje néhány napja befutó listás helyet ajánlott a Kutyapártnak a még nem létező hetedik frakcióba, ha cserébe vállalják, hogy nem indulnak jövőre a választásokon. Elutasították az ajánlatot.

85 körzetben már megvan a kutyapártos jelölt, 71 kell az önálló listaállításhoz 14 különböző megyében.

A párt pályázaton osztja szét a 400 millió forintos állami támogatás nagy részét.

Látogatási és intézményelhagyási tilalmat kell elrendelni a szakellátást nyújtó szociális intézményekben, ha az egy épületben lakók legalább öt százaléka koronavírusos, és nem lehet megoldani az izolációt. Ide tartoznak például az idősotthonok, a fogyatékosotthonok vagy a gyermekotthonok.

A korlátozás nem vonatkozik a háromszor oltott gondozottakra és látogatókra, olvasható a Nemzeti Népegészségügyi Központ pénteki határozatában, amit a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete tett közzé. Minden esetben látogathatók a végstádiumban levő lakók.

A korlátozás november 1-től lesz érvényben.

Húsz tűzoltóautó érkezett éjjel a kőbányai Csillagvirág utcába, mert kigyulladt egy kétszintes raktár- és irodaépület. A konyhai és fürdőszobai eszközöket tároló, 1600 négyzetméteres épület hátsó részén raklapok vannak, és teherautó is áll a területen, ahová még nem terjedtek el a lángok, írta az MTI háromnegyed 5-kor.

A katasztrófavédelem két órával később közölte, hogy körbehatárolták a tüzet, és sikerült megmenteni a raktár és irodaházzal egybeépített, nagyjából kétezer négyzetméteres épületet.

Frissítés (9:14): Eloltották a tüzet.

• A munkáltatók kérték a kötelező oltás bevezetését, a szakszervezetekkel viszont nem egyeztetett a kormány.
• A Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége sem tudott arról, hogy most fogják bevezetni.
• A dolgozók képviselői hiányolják az egyeztetést, és féltik azok megélhetését, akik így sem fogják beadatni az oltást.
• Olaszország és Szlovénia is ebbe az irányba megy, de kicsit finomabban.

Úgy rendelte el a kormány a kötelező oltást az állami szférában, hogy nem egyeztetett a munkavállalók képviselőivel, mondta Csóti Csaba, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke. A SZEF tizennégy szakszervezetet képvisel, rajtuk keresztül állami és önkormányzati alkalmazottakat, például bölcsődei, közművelődési és szociális dolgozókat.

Csóti szerint, ha megkérdezték volna őket, biztosan találtak volna olyan megoldást, ami nagyobb biztonságot ad a munkavállalóknak. Bár ő oltáspárti, és a SZEF kongresszusa is mindenkinek ajánlotta a vakcinát, szerinte muszáj törődni azokkal is, akik valamiért nem akarják beadatni. „Nem tudok egymondatos megoldást, felelőtlen is lenne ilyet mondani ebben a helyzetben. De pont ezért kellett volna egyeztetni. Több hetes előkészítésre lett volna szükség.”

Gulyás Gergely miniszter csütörtökön jelentette be, hogy az állam előírja a koronavírus elleni oltást a saját dolgozói számára. Ez a teljes közszférára vonatkozik az oktatástól a rendőrségen át az állami fenntartású szociális intézményekig. Az önkormányzatok és a magánszektor munkáltatói pedig maguk dönthetik el, kötelezővé teszik-e az oltást a dolgozóik számára.

Azt, aki az előírás ellenére sem hajlandó beadatni, fizetés nélküli szabadságra küldhetik, és egy év után el is bocsáthatják.Csak a gyeden vagy gyesen levők, illetve azok kaphatnak mentességet, akik orvosi papírt tudnak felmutatni arról, hogy egészségi okokból nem kaphatnak oltást. Csóti szerint sokféle módon lehetne oltásra ösztönözni, de az nem megoldás, hogy veszélybe sodorják emberek megélhetését, és teljesen kiszolgáltatottá teszik őket. Akkor már tisztábbnak látta volna, ha az állam mindenki számára kötelezővé teszi az oltást, „de nem vállalták ennek a felelősségét, hanem áttolták a munkaerőpiacra”.

„A kormánytól ezt kérte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, és még a turizmusban legalább tizenegynéhány szervezet. A munkaadók részéről is tömeges volt az igény, hogy ezt a jogosultságot adjuk meg nekik” - mondta Gulyás a döntés bejelentésekor.

Ezt Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke is megerősítette, szerinte benne volt a dolog a levegőben, de fogalma sem volt, hogy a kormány végül rászánja magát. „Régebben felvetődött a munkáltatók részéről, hogy lenne erre igény. Nyilván nem mindenhol, de vannak kritikus munkakörök.”

Példaként azt hozta fel, hogy súlyos kockázatot jelentene, ha járvány törne ki a ferihegyi repülőtér repülésirányítási csoportjában vagy a paksi atomerőmű vezérlőközpontjában. „De minden vállalatnál, egy termelőüzemben is vannak ilyenek.”

Rolek azt mondta, amikor súlyosabb volt a járványhelyzet, a kormány hetente egyeztetett velük, mostanában már ritkábban. A kötelező oltás is ezeken a találkozókon merült fel, de a munkavállalók képviselői egyszer sem voltak ott. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók is jelen vannak, de Rolek szerint ott nem volt téma a kötelező oltás.

Parragh László, az Iparkamara elnöke örült a bejelentésnek, sőt felvetette, hogy ki kellene fizettetni az oltatlanokkal a kórházi kezelésüket.

Gulyás azt mondta, a kormány igyekezett felmérni, mekkora most az oltottság a közszféra különböző területein, de nem mindenhol egyformán pontosak az adatok. Összességében „a közszféra oltottsága lényegesen magasabb, mint a társadalomé”, de a fegyveres testületeknél például alacsonyabb.

Csóti a szakszervezeti vezetőktől érkező jelzések alapján úgy látja, a szociális területen sokan nem oltatták be magukat, igaz, ennek jelentős része az önkormányzatokhoz tartozik. Nincsenek ennél pontosabb adatok, de a kormányrendelet most megengedte a munkáltatóknak, hogy nyilvántartást vezessenek a dolgozóik oltottságáról.

Más szakszervezetek is bírálták az intézkedést. A Pedagógusok Szakszervezete azt írta: „Nem megkérdőjelezve az oltás fontosságát, vajon mi lesz az esetlegesen kényszerszabadságra küldöttek feladatainak ellátásával?”

Csütörtökön megkérdeztük Gulyástól a kormányinfón, van-e tervük arra az esetre, ha sokan így sem oltatják be magukat, és mit tennének azért, hogy ne kerüljön veszélybe az intézmények működése.

„Azt szeretnénk, ha mindenki beoltatná magát. Nyilván a kormány azért felel, hogy az állam a saját funkcióit jó színvonalon el tudja látni. Ezt biztosítani fogjuk, és szertnénk azokkal biztosítani, akik ma az állam szolgáltatában állnak, ezért azt kérjük tőlük, hogy oltassák be magukat” - válaszolta.A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) is hiányolja az egyeztetést, és bírálja a kormányt, amiért a munkáltatókra hárítja a felelősséget. A rendkívüli felmondást alaptörvény-ellenesnek tartják. A kormány ezzel nem ért egyet, de Gulyás kilátásba helyezte, hogy ha az Alkotmánybíróság másként dönt, akkor majd módosítják az alkotmányt.

A MASZSZ arról is írt: „Fizetés nélküli szabadságot eddig kizárólag a munkavállaló kérhetett, így a munkaadó nem jogosult azt meghatározni. Most viszont a fizetés nélküli szabadság kapcsán a munkáltató a munkaidőkeret kijátszására is lehetőséget kap, amely tovább rontja a dolgozók megélhetését”.

Szerintük „az ellátásbiztonságot és az oltási hajlandóság növelését más eszközökkel is meg lehetett volna oldani, nem pedig a munkáltatók erőfölényét erősítve, a dolgozók kiszolgáltatottságát növelve, ad hoc intézkedéseket hozni”.

Az olaszok és a szlovénok is ebbe az irányba mennek, de finomabban

Nem a magyar kormány az első, amely törvénnyel próbálja oltásra bírni az embereket. Olaszország ment eddig a legmesszebb, ahol felfüggesztik a bérét azoknak, akik nem rendelkeznek védettségi igazolással. Ez nagy port kavart a világsajtóban, a Washington Post úgy írt róla, mint ami szokatlan a nyugati demokráciák világában.

Pedig az olaszok nem kifejezetten oltást, hanem Green Passt kérnek, ugyanazt a papírt, amivel utazni is lehet. Ez pedig nemcsak oltással, hanem gyógyultsági igazolással vagy negatív teszttel is megszerezhető. Igaz, aki még nem volt beteg, és oltást sem akar, annak kétnaponta kell tesztelnie magát, ráadásul pénzért.

Bár az olasz kormány nyilvánossá tette a terveit, egyeztetett a nagyvállalatokkal és a munkavállalókkal is, október elején mégis erőszakos tüntetés robbant ki Rómában.

Szlovéniában oltásra vagy gyógyultsági igazolásra van szükségük az állami alkalmazottaknak ahhoz, hogy találkozzanak az ügyfelekkel. Szinte minden más ágazatban védettségi igazolást kérnek. Mindenkinek rendelkeznie kell oltási vagy gyógyultsági igazolással, illetve negatív teszttel, aki közvetlen kapcsolatba lép másokkal, olyan intézményben dolgozik vagy olyan tevékenységet folytat, ahol fennáll a vírus terjedésének veszélye.

Magyarországon mostanáig a lakosság 59 százaléka kapta meg mindkét oltását, ami a régióban jónak számít ugyan, de ahhoz kevés, hogy ne okozzon bajt a negyedik hullám. Szlovéniában 54, Olaszországban pedig 71 százalékos az oltottság.

Ha a kormány intézkedése segít is feltornászni ezt az arányt, inkább középtávon segítheti a vírussal szembeni küzdelmet. Sokan év végén vagy január elején kaphatják meg a második dózist, attól is függően, hogy milyen vakcinát választanak. Utána is időre van szükség, hogy kialakuljon az elérhető védettség, így a rendelet hatályba lépésétől mérve legalább hetekre, de inkább hónapokra lesz szükség, hogy ennek mérhető hatása legyen a vírus terjedésére és a megbetegedésekre.

Bár a szakértők hetek óta általános maszkviselést javasolnak, a kormány egyelőre csak a tömegközlekedésen írta elő. Gulyás semmilyen szakmai érvet nem tudott felhozni, amikor arról kérdeztük, miért kizárólag erre a területre koncentráltak. Más, magasabb oltottságú országokban máig maszkot kell viselni a zárt, zsúfolt terekben, és sok nyilvános helyen védettségi igazolványt is kérnek.

• Szakértők hetek óta javasolják az általános maszkviselést, a kormány végül csak a tömegközlekedésben rendelte el.
• Gulyás Gergely miniszter nem tudta megmondani, milyen szakmai érvek szóltak amellett, hogy máshol ne írják elő. Azt sem árulta el, kik azok a szakértők, akikkel konzultáltak.
• A lassú döntéshozatal a második és a harmadik hullámra is jellemző volt, ilyen szempontból nincs újdonság.
• A térségben ugyan magasnak számít az 59 százalékos oltottság, de a negyedik hullámban ez kevés lesz, ezért a munkáltatók hamarosan kötelezővé tehetik az oltást a dolgozóik számára.
• Nem tudjuk, hol mekkora az oltottság az országban, de Gulyás azt ígérte, megpróbálja elintézni, hogy közzétegyék.

Kósa Lajos az operatív törzs tagjaként szerdán azt mondta, a járvány elleni védekezés mostani szintje bőségesen elegendő. Ehhez képest a kormány szerdán intézkedést hozott arról, hogy

• a munkáltatók hamarosan előírhatják alkalmazottaiknak a koronavírus elleni oltást, és
• kötelező lesz az oltás az állami szektorban is, beleértve a közoktatástól a rendőrségen át a tűzoltókig a közszféra minden területét.

Gulyás Gergely miniszter ismertette ezeket a döntéseket a mai kormányinfón. Azt mondta, az érintetteknek december 15-ig kell beadatniuk az első adagot, aki pedig nem hajlandó rá, azt fizetés nélküli szabadságra küldhetik, majd egy év után el is bocsáthatják. A kormány szerint az intézkedés nem törvénysértő, de Gulyás alkotmánymódosítást sem zárt ki arra az esetre, ha az Alkotmánybíróság másként látná.

Ha ezzel a módszerrel sikerül növelni az oltottságot, az egyértelműen segíti a járvánnyal szembeni küzdelmet, de inkább középtávon, mint azonnal. A Gulyás által említett határidő alapján sokan év végén vagy január elején kaphatják meg a második dózist, attól is függően, hogy milyen vakcinát választanak. Utána is időre van szükség, hogy kialakuljon az elérhető védettség, így a rendelet hatályba lépésétől mérve legalább hetekre, de inkább hónapokra lesz szükség, hogy ennek mérhető hatása legyen a vírus terjedésére és a megbetegedésekre.

A kormány arról is döntött, hogy novembertől ismét kötelező lesz maszkot hordani a tömegközlekedési eszközökön. Ez is váratlan ahhoz képest, hogy a Koronavírus Sajtóközpont két napja írásba adta: a védekezés oltásalapú, senkit sem akarnak korlátozni, a maszkviselés pedig egyéni döntés kérdése.

Mi változott? - kérdeztük Gulyástól a kormányinfón. „Annyi változott, hogy a legzsúfoltabb helyeken, ami leginkább azért a tömegközlekedési eszközöket jelenti, ezt előírtuk, a többinél pedig továbbra is azt mondjuk, hogy mindenki el tudja dönteni, hogy hord maszkot vagy sem.”

Szakértők már hetek óta javasolják, hogy mindenki hordjon maszkot zárt, zsúfolt terekben, nemcsak tömegközlekedésen. Kíváncsiak voltunk, vajon az operatív törzsnek tanácsot adó szakértők ezzel szemben elegendőnek látták-e, ha a tömegközlekedésben hoznak ilyen döntést.

Gulyás azt mondta, az operatív törzs sokakat meghallgat, köztük a Nemzeti Népegészségügyi Központot is, ezért sokféle vélemény van. „(...) aztán a politikai döntés felelőssége már a kormányé” - válaszolta Gulyás.

Mivel nem tagja az operatív törzsnek, nem tudja, elhangzott-e olyan szakvélemény, ami csak a tömegközlekedésre koncentrálná a maszkviselést.„Azt feltételezem, hogy bizonyára volt olyan, aki azt mondta, hogy még várhatunk, bizonyára volt olyan, aki ezt javasolta, és lehet, hogy olyan is volt, aki azt mondta, hogy általános maszkviselési kötelezettséget rendeljünk el.”

Gulyás elmondása szerint csak akkor találkozik a járványügyi szakértőkkel, amikor Orbán Viktor is. Ezért azt sem tudja, milyen szakmai érvek merültek fel a napokban, amikor a maszkviselésről tanácskoztak. „Javaslom az ő megkeresésüket” - ajánlotta.

Szerinte mindenki számára ismert, milyen szakértői körrel konzultálnak, mégsem volt hajlandó senkit megnevezni közülük, arra hivatkozva, hogy megsértené azokat, akiket kifelejt. Ugyanezt mondta egy évvel ezelőtt is, a második hullámban.Gulyás szerint a tévében is láthatók ezek a szakértők, de valójában a járvány másfél éve alatt senkit sem ismertünk meg, aki rendszeresen, tudományos alapon igazolná a kormány döntéseit a nyilvánosság előtt. (Tavaly októberben Müller Cecíliáról írtuk, hogy ő a kormány utolsó járványszakértője, de őt másfél éve nem lehetett élesben kérdezni, és hónapok óta másképp sem. Az általa vezetett hivatal, hasonlóan más állami intézményekhez, általában nem válaszol a kérdéseinkre.)

Összességében tehát nem tudjuk, miért pont most, milyen alapon korlátozzák a maszkviselést a tömegközlekedésre. Ezzel szemben a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Magyar Orvosi Kamara és más szakértők hetek-hónapok óta szorgalmazzák, hogy minden zárt, zsúfolt térben hordjunk maszkot. Gulyás erre sem szakmai ellenérvvel reagált, hanem így:

„Valaki ezt mondja, valaki nem. Én értem, hogy ön mindent szabályozni akar, és restrikció és parancsok és előírás, mi alapvetően ennél szabadabb, ha szabad mondani, a szó klasszikus értelmében liberálisabb gondolkodásmóddal vagyunk megáldva, mint ön. (...) Ott írjuk elő, ahol úgy látjuk, hogy a fertőzés kockázata, és ezt valóban szakmai konzultációk előzik meg, a legnagyobb (...)”Gulyás végül igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy ezek szerint a tömegközlekedési eszközöket kockázatosabbnak látják más zsúfolt terekhez képest.

Máshol magasabb oltottság mellett is elvárják a maszkviselést

Mostanáig a magyarok 59 százaléka kapta meg mindkét oltását. Az uniós átlag 65 százalék, Spanyolország a 80-at közelíti, Portugália a 90-et. Mégis mindkét országban maszkot kell viselni a zárt, nyilvános terekben. Dániában, ahol 75 százalékos az oltottság, nem muszáj felvenni a tömegközlekedésen, de a boltok, éttermek, kávézók, klubok előírhatják a vendégeik számára.

Ausztria 62 százalékos oltottsága valamivel magasabb a mienknél, de FFP2-es maszkot kell hordani például a tömegközlekedésen és a szupermarketekben. Számos nyilvános helyen oltási igazolványt vagy negatív tesztet kell felmutatni belépéskor.

Oroszi Beatrix epidemiológus, a kormánynak tanácsot adó elemzőcsapat tagja múlt héten arról beszélt egy konferencián, hogy 80 százalékos oltottság alatt maszkra, távolságtartásra és a védettségi igazolványra is szükség lehet. (Orosz azon kevesek egyike, akikről tudni lehet, hogy részt vesznek a minisztériumi háttérmunkában. Szerettünk volna már vele interjút is készíteni, de a kormány nem reagált a megkeresésünkre. Ezért kénytelenek vagyunk arra támaszkodni, amit néhány havonta elmond egy-egy konferencián.)

Kiemelte, hogy „a magas kockázatú csoportok optimálisnál alacsonyabb védettsége kedvezőtlenül befolyásolhatja a járvány pályáját”. Ha korosztályok szerint nézzük, a 70-79 évesek oltottsága a legmagasabb itthon (87 százalék), a 60-asoké és a 80 felettieké nem éri el a 80-at. Más országokban 90 százalékos oltottságra is találunk példát az idősek közt, sőt Ausztria és Csehország is jobban áll ebből a szempontból, miközben a teljes oltottságuk nem tér el jelentősen a magyartól.

Azt sajnos nem tudjuk, mekkora az oltottság Magyarország különböző területein. Utoljára július közepén kaptunk egy térképet a Miniszterelnökségtől, miután külön kértük a kormányinfón. (A Nemzeti Népegészségügyi Központ korábban azt állította, nincsenek ilyen adatok.)

Akkor Budapesten volt a legmagasabb az oltottsági arány (61 százalék), egyetlen másik megyében sem érte el a 60 százalékot. Azóta biztosan mindenhol javult a helyzet, de továbbra is jelentős különbségek lehetnek, akár egy-egy megyén belül, kisebb és nagyobb települések között is.

Gulyás most azt mondta, csak a budapesti oltottsági arány közelíti a 80 százalékot a 12 év felettieknél.Megkérdeztük, miért nem teszik közzé ezeket az adatokat folyamatosan, mire azt ígérte, igyekszik elintézni, hogy követhető legyen.

Se tesztek, se adatok

A héten több mint húsz szakértő tett közzé járványügyi javaslatcsomagot a kormány számára. Az általános maszkviselés mellett többnyire olyasmit hiányolnak, ami az első három hullámban is hiányzott.

„Hozzanak létre lakóhely közeli, ingyenes tesztelési pontokat az ország minden részén a fertőzési gócok hatékony felismerésére, a kórokozó szóródásának megakadályozására” - írták, miközben az elmúlt másfél évben világossá vált, hogy a kormány valamiért ódzkodik a széles körű teszteléstől.

Amikor Gulyást ingyenes PCR-tesztekről kérdezték a kormányinfón, a PCR-gyártók lobbiját emlegette.

Az ingyenes tesztnek nemzetközi szinten is szigorú feltételei vannak Magyarországon, a szoros kontaktokat nem tesztelik automatikusan, ahogy a fertőzöttek elkülönítését és a kontaktutatás rendszerét sem sikerült kicsiszolni a járvány kezdete óta.

„Működtessenek hatékony hatósági karantén rendszert a fertőzöttekre és kontakjaira vonatkozóan. Megengedhetetlen, hogy hazánkban immár egy éve kisebb a karanténban lévő személyek száma, mint a fertőzötteké. A kontaktok eredményes izolálása így pusztán illúzió” - áll a szakértői anyagban. Szerintük az oltott kontaktokat is karanténra, majd tesztre kellene kötelezni.

Követelik a járványadatok rendszeres, feldolgozásra alkalmas publikálását is. „Csak a semleges szakértők által megerősített járványadatokra épülően alakítható ki az a társadalmi bizalom, amely elengedhetetlen a járványkezelés sikeréhez, az átoltottság növeléséhez.”

Az operatív törzs honlapján máig nem találunk egyetlen grafikont sem, ezért a 444 járványoldalán érdemes követni az aktuális helyzetet és a hosszú távútrendeket. Sok mindenről még mindig fogalmunk sincs. A területi oltási adatok mellett azt sem tudjuk például, hány százaléka oltatlan a kórházban fekvő betegeknek. Gulyás szeptemberben azt mondta, a kórházaknál biztosan van ilyen adat, az Országos Kórházi Főigazgatóság mégsem tudta kiadni Szél Bernadettnek. Gulyás később 55 százalékról beszélt, de mint kiderült, ezt egyetlen kórházigazgató elmondására alapozta.

Továbbra sem ismerjük azokat a részletes kórházi adatokat sem, amiket hónapok óta próbálunk megszerezni az államtól, hogy részletesebben feltárhassuk a harmadik hullám eseményeit.

Korábban is vonakodva döntöttek

Nem újdonság, hogy a kormány a szakértők javaslataihoz képest lassan hoz döntéseket a járványban.

Tavaly ilyenkor, a második hullámban már kimagasló volt a magyar koronavírusos halálozás, de csak azután rendelték el a maszkviselést szabadtéri rendezvényeken, hogy Gulyás Gergely minisztert a telt házas Fradi-Újpest meccsről kérdeztük. Akkor már a kormánynak tanácsot adó szakértők is hetek óta figyelmeztettek az egyre súlyosabb járványhelyzetre, hiányolták a tesztelést és a korlátozásokat, hiába.

Ez éles váltás volt a vírus első felbukkanásához képest, amikor a kezdeti tétovázás után Orbán Viktor mégis rászánta magát az intézkedésekre, részben a közvélemény és szokatlan módon a KDNP-s képviselők nyomására. A miniszterelnök a második hullám idején már hibásnak látta korábbi döntését, ezért inkább a gazdasági szempontokra helyezte a hangsúlyt, a stratégiai irányvonalat pedig egyre inkább pénzügyi és politikai érvek határozták meg.

A második hullám idén januárban csengett le, de valójában sosem ért véget, mert a brit variáns félúton berobbantotta a harmadikat. A kormány február 17-én publikálta a nyitásról szóló nemzeti konzultáció kérdéseit, mire másnap Müller Cecília tisztifőorvos hivatalosan bejelentette a harmadik hullám érkezését. Akkor már rég látványosan emelkedtek a számok, és a kormány összességében másfél hónapot csúszott az intézkedésekkel. A következő hónapokban sosem látott mértékben pusztított a vírus az országban, a kórházak hetekig a kapacitásaik határán, vagy azon túl működtek, és 30 ezerre nőtt az áldozatok száma is.

Ezen az ábrán végigkövethető, mikor, milyen helyzetben szigorított a kormány:

A maszkviselés az oltás mellett is fontos védekezési eszköz. Sem a nemzetközi, sem a hazai szakértők nem állították, hogy a vakcinák birtokában örökre elengedhetnénk akár a maszkviselést, akár más intézkedéseket. Ráadásul a kilátásainkat újra és újra felül kell vizsgálnunk az oltottság mértéke, a vakcinák hatékonysága és az új vírusvariánsok felbukkanása szerint.

Az Egyesült Államokban például úgy tűnt, az mRNS-vakcináknak köszönhetően zárt térben sem kell többé maszkot viselniük az oltottaknak, ám a delta variáns átrajzolta a terveket. Fertőzöttebb térségekben most már azoknak is ajánlják a maszkviselést, akik mindkét adagot megkapták. Ez a mutáció a korábban jól teljesítő vagy éppen nagy oltottságú országok védekezését is kikezdte, a nyájimmunitás határa sem ott van már, ahol valaha, az eredeti vírusnál elképzeltük.

Kemenesi Gábor virológus többször írt arról, hogy a járvány elleni védekezés olyan, mint a svájci sajt. A távolságtartástól a vakcináig minden eszköz felfogható egy-egy lyukas sajtlapkaként: minél többet rakunk egymás mögé, annál jobban zárnak, de önmagában mindegyik ereszt valamennyire. A különböző intézkedések persze nem egyformán megterhelők a gazdaságra vagy a mentális egészségünkre nézve, nincs is értelme mindig mindet egyszerre érvényben hagyni.

A maszkviselés viszont pont olyan, ami olcsó, elviselhető, és közben a vírus terjedését is jelentősen képes visszafogni.A csütörtöki bejelentésig mégis úgy kommunikált erről a kormány, mintha oltás és maszkviselés kizárnék egymást. Orbán augusztusban azt mondta, szeretnék elkerülni a kötelező maszkviselést, „(...) mert a maszkviselés nem fog segíteni. Tehát ami segít, az az oltás”. Korábban Gulyás is azt mondta, azért nem hord maszkot sehol, mert már megkapta az oltást. Egészségügyi és szociális intézményeken kívül nem is kötelezi erre semmilyen szabály.

A maszkkal egyrészt védhetjük a körülöttünk levőket, akkor is, ha már megkaptuk az oltást. Másrészt, ha FFP2-maszkot (vagy KN95-öt, N95-öt) hordunk a kockázatosabb helyszíneken, magunkkal is jót teszünk, hiszen ezek nagy hatékonysággal szűrik azokat az aeroszolokat és cseppeket, amikkel a vírus is terjed. Akár van oltásunk, akár nincs, ezek a maszkok jelentősen védenek a megfertőződéstől, csökkentve a terjedést is, ami mindenkinek jó.

Egyre rosszabb a helyzet

Az utóbbi időben látványosan romlanak a járványadatok. Legutóbb fél éve jelentettek egy nap alatt annyi új fertőzöttet, mint szerdán, a hétfői adatokban pedig látszott, hogy még sosem nőtt ilyen tempóban a fertőzöttek száma járványos időszakban. A teszteken belül a pozitívak aránya 14 százalék felett van, ami az április közepi szintnek, vagyis a harmadik hullám leszálló ágának felel meg.

Mindez egyértelműen jelzi a vírus gyors terjedését, ami egy elképzelt, nagyon magas oltottság mellett kevésbé lenne ijesztő. Bár a romániai katasztrófából látjuk, hogy az 59 százalékos oltottság mennyivel jobb a fele akkoránál, így is biztosak lehetünk benne, hogy a következő hetekben egyre többen fognak kórházba kerülni, és emelkedni fog a halálozások száma is.

Most majdnem 2000 beteget ápolnak kórházban, annyit, mint május közepén, és az elmúlt héten naponta átlagosan 32-en haltak meg. Mindkét adat kedvezőbb annál, amit tavaly ilyenkor láttunk.

Az elmúlt évhez hasonlóan idén is ingyen biztosítják az influenza elleni védőoltást, jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Az oltás napokon belül elérhető lesz a házi- és üzemorvosoknál.

A minisztérium szerint az influenza elleni oltás felvétele azért is különösen fontos, mert a koronavírus-fertőzés magasabb kockázatot jelent, ha más betegséggel is együtt jár. Ezért a kormány mindenkit arra biztat, hogy éljen a lehetőséggel.

Mindkét hongkongi irodáját bezárja az Amnesty International jogvédő szervezet, mert a kínai nemzetbiztonsági törvény ellehetetlenítette a működését.

A tavaly elfogadott szabályozás illegálissá tette többek közt az elszakadási törekvéseket, a felforgatást, a terrorizmust és az idegen erőkkel való összejátszást, ezek pedig olyan gumifogalmak, hogy képtelenség megmondani, minek lesz büntetőjogi következménye, és minek nem.

Az Amnestyhez hasonlóan több civil szervezet, szakszervezet és szakmai szervezet elmenekült már a törvény hatására, van köztük olyan is, amelyik Tajvanra költözött. Az Amnesty 40 évig működött Hongkongban. (BBC)

Lejáratóanyagot készített a Fidesz Márki-Zay Péterről, és még az előválasztási kampány alatt eljuttatta a Demokratikus Koalíciónak, állítja az ellenzék miniszterelnök-jelöltje. A DK-nál nem használták a dokumentumokat, hanem közel egy héttel ezelőtt átadták Márki-Zaynak „a bizalomépítés jeleként”, mondta hódmezővásárhelyi sajtótájékoztatóján.

Márki-Zay szerint ebből is látszik, hogy a Fidesz be akart avatkozni az előválasztásba, és az is, hogy milyen módszerrel figyel meg embereket. Ezzel együtt bízik benne, hogy a Fidesz nem fogja megfigyelni, lehallgatni őt a kampányban, mert tudják, hogy ez kontraproduktív lenne, másfelől a bizalmas adatai közt nincs is olyasmi, amit szégyellnie kellene.

„Ha lehallgatnak, ha megfigyelnek, ám tegyék.”Márki-Zay szerint a DK-nak eljuttatott dosszié „nem titkosszolgálati anyag, ez körülbelül a Kubatov-lista szintű megfigyelés”, úgy véli, sok emberről lehetnek hasonló információik. „Egészen biztos vagyok benne, hogy a megfigyelés Magyarországon sokkal szélesebb körű, mint amit önök gondolnak. Besúgóhálózat működik, jelentéseket tesznek, ennek nagyon sok nyomát láttam az elmúlt időszakban. Ez egy kézzelfogható nyoma ennek a hálózatnak.”

Az anyag tartalmáról azt mondta, békaemberszintű összeesküvés-elméleteket tartalmaz. Azt ígérte, egyes részleteket hamarosan nyilvánosságra hoznak, de muszáj kitakarniuk a személyiségi jogokat sértő részeket, amik nem őt, hanem két másik embert érintenek.

Kérdésünkre a DK azt írta, „egy vidéki város fideszes önkormányzati képviselője adta a dossziét egy DK-s önkormányzati képviselőnek. A DK-s képviselő, amikor látta, hogy Márki-Zay Péterrel kapcsolatos információk vannak az anyagban, elvitte a dossziét a DK központjába. Mindez az előválasztás második fordulójának utolsó napjaiban történt”. A dossziét ezután átadták Márki-Zaynak, hozzájárulva, hogy hozza nyilvánosságra.

Az egyik, ha nem a legsúlyosabb humanitárius válság most Afganisztánban van, mondta David Beasley, az ENSZ Világélelmezési Programjának vezetője. „Katasztrófához közeledünk” - idézi a BBC.

Több mint a népesség felének, 23 millió embernek bizonytalan az élelmezése, és 3,2 millió öt év alatti gyermeket fenyeget az alultápláltság. Eddig példátlan módon a városokban is ugyanannyira súlyos a probléma, mint vidéken.

Mióta az Egyesült Államok és szövetségesei kivonultak az országból, és a tálibok átvették a hatalmat, a nyugati hatalmak felfüggesztették a segélyek folyósítását, akárcsak a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap. Korábban az afgán GDP 40 százaléka külföldi segélyből származott, jóval meghaladva a 10 százalékos küszöböt, ami felett segélyfüggőnek tekintenek egy nemzetgazdaságot.

Egy tanár arról a beszélt a BBC-nek, hogy öt hónapja nem kapott fizetést, ezért most igyekszik mindentől megszabadulni, ami eladható. Megválik az állataitól, és kivágja a fáit is, hogy pénzhez jusson.

Az ENSZ szerint fontos lenne még a hideg idő érkezése előtt felgyorsítani a szállítmányokat, különben gazdálkodók, nők, gyerekek és idősek tömegei fognak éhezni télen.

Látványosan romlani kezdtek a számok a koronavírus-járvány negyedik hullámában.

Az elmúlt héten 104 százalékkal nőtt a regisztrált fertőzöttek száma a megelőző héthez képest (növekedési faktor). Ez rekord, ha azokat az időszakokat nézzük, amikor kiterjedt járvány volt, vagyis hetente legalább 1000 esetet azonosítottak. Vas és Tolna megyében a 200 százalékot is meghaladja most a növekedés.

Ha sorrendbe tesszük azokat a napokat, amikor a legmagasabb volt a növekedési faktor a járvány kirobbanása óta, az első öt helyen idén októberi napokat találunk. Múlt csütörtökön 80 százalékos volt a növekedés, ehhez képest tavaly október végén csak 70 százalékos.

A hétvégi adatokból nemcsak az derült ki, hogy egyre jobban terjed a vírus, hanem az is, hogy romlanak a kórházi adatok. Igaz, ebből a szempontból jobban állunk, mint egy évvel ezelőtt. Növekszik az elhunytak száma is, az elmúlt héten naponta átlagosan 24-en haltak meg, vagyis óránként volt újabb áldozata a járványnak.

Részletes ábrák, grafikonok a 444 járványoldalán.

6688 új koronavírusos fertőzöttet azonosítottak a hétvégén Magyarországon, ez majdnem kétszerese az egy héttel ezelőtti adatnak. Jól mutatja a járvány negyedik hullámának felfutását, hogy a péntektől vasárnapig végzett tesztek 12,5 százaléka, míg az előző hétvégén a tesztek 7,3 százaléka volt pozitív.

Ha területi bontásban nézzük, Komáromon és Szabolcson kívül nem találunk olyan megyét, ahol az elmúlt két hétben a százezer lakosra jutó regisztrált fertőzöttek száma 100 alatt lenne. Csongrád-Csanádban 400, Békésben és Szolnok megyében pedig 300 felett van.

A mostani járványhelyzetben ennél is fontosabb a kórházi adatok romlása, most 1588 embert ápolnak, pedig egy hete még 1000 alatt volt ez a szám. Május 22-ig kell visszamennünk, hogy hasonló adatot találjunk.

Kedvezőbb helyzetben vagyunk viszont, mint egy éve, a második hullámban, amikor 2499 kórházi beteget tartottak nyilván. A lélegeztetett betegek számában már kisebb a különbség, most 191-en vannak, egy éve pedig 221-en voltak.

Három nap alatt 75-en haltak meg a járványban, az elmúlt hetet nézve már naponta 24-en veszítik életüket átlagosan.

Az oltások tekintetében nincs meglepetés, továbbra is naponta alig több mint kétezren jelentkeznek az első adagért.

Részletes ábrák, grafikonok a 444 járványoldalán.

„Személyes véleményem szerint ugye az univerzum annyira nagy, és már olyan elméletek is vannak, hogy több univerzum létezik, és ha így van, akkor ki vagyok én, hogy azt mondjam, kizárólag a Földön van a mienkhez hasonló civilizált és szervezett élet?” - mondta Bill Nelson, a NASA igazgatója, amikor a Virginiai Egyetem egyik tanárával beszélgetett. „Vannak más Földek is odakint? Szerintem biztosan, mert az univerzum annyira nagy.”

Beszélt arról is, hogy a Földön kívüli élet kutatása fontos része a NASA munkájának, és 2004 óta több mint 300 azonosítatlan repülő tárgyat észleltek.

„Nem tudják mi az, nem tudjuk mi az. Reméljük, nem ellenség, aminek ilyen technológiája van. De mégis csak valami. Szóval a küldetésünk az, hogy folyamatosan figyeljük, micsoda, kicsoda van odakint. Kik vagyunk mi? Hogy jutottunk ide? Hogyan váltunk ilyenekké? Hogyan fejlődtünk? Hogyan civilizálódtunk? És léteznek-e ugyanilyen körülmények az univerzumban, Napok és galaxisok milliárdjaival? Annyira nagy, hogy el se tudom képzelni.”

Nelson csaknem 20 éven át volt floridai szenátor demokrata színekben, korábban űrhajóskiképzésben vett részt, és közel egy hetet töltött az űrben. Idén nevezték ki a NASA élére.

A Pentagon júniusban nyilvánosságra hozott jelentése szerint 2004 óta 144 olyan azonosítatlan repülő jelenséggel találkoztak, amiknek az eredetére nem sikerült egyértelmű magyarázatot találniuk. Megjegyezték, hogy ezek az észlelések fakadhattak egyszerűen a szenzorok hibájából, megtévesztésből vagy a megfigyelők tévedéséből. Arra sem utalt semmi, hogy földönkívüli tárgyakról lenne szó, bár teljesen persze ezt sem lehet kizárni. (via Quartz)

Nagyjából 200 ezer macska él Washingtonban, az Egyesült Államok fővárosában, ebből 100 ezer kizárólag lakásban, derült ki a három éve tartó macskanépszámlálásból. A többieket több-kevesebb időre szokták kiengedni a szabadba, már ha vannak egyáltalán gazdáik, bőven találtak ugyanis kóbor macskákat is. Három-négyezer elvadult házi macskát is azonosítottak, ők kerülik a kontaktust az emberrel.

A felmérést állat- és környezetvédelmi szervezetek végezték, amelyek sokszor ellentétesen gondolkodnak a szabadban tartott vagy utcán élő macskákkal kapcsolatban. Az egyik oldal szerint csak a lakásban lenne szabad macskát tartani, mert odakint veszélyt jelentenek a madarakra, a másik oldal viszont a macskák biztonságát és jóllétét helyezi előtérbe.

A kutatást irányító biológus azt mondta: nincs még egy húsevő vadállat, ami ilyen sűrűn fordulna elő a világban. „Elég érdekes, hogy ilyen kis területen ennyi macskánk van” - mondta az AFP-nek.

A macskanépszámlálás során nem találkoztak ugyan minden egyes washingtoni macskával, beszéltek viszont 2600 városlakóval, felállítottak több mint 1500 vadkamerát, és állatmenhelyek statisztikáit is elemezték.

A kameraképeken mókusok, mosómedvék, rókák és szarvasok, sőt egy hiúz is felbukkant.

Közel másfélmillió dollárért, nagyjából 460 millió forintért kelt el Michael Jordan cipője, amit 1984-ben viselt első szezonjában a Chicago Bullsnál. Jordan abban az évben kezdett együttműködni a Nike-val, amiből aztán világszerte népszerű cipőmárka született. A vásárló egy ismert gyűjtő, Nick Fiorella.

Soha egyetlen sportoló cipőjéért sem fizettek még ennyit, de Kanye Westé ennél is drágábban, 1,8 millió dollárért ment el, írja a BBC.

Jordan pályafutásáról tavaly készített dokumentumfilmet a Netflix, Uj Péter hosszan írt róla „A piedesztál csimborasszója és a drámai hatás kedve” című cikkében.