Szurovecz Illés

„Az ellenzék győzelmét kívánjuk a hazának. Azt, hogy Márki-Zay Péter legyen a miniszterelnök. A választási kampány a politika izgalmas sűrítménye. Sikeréhez több minden kell. Egyebek mellett fegyelem. A miniszterelnök-jelölt vezet bennünket. Egyeztetés van, nyilvános vita nincs. Mert a küzdelem végső szakaszában nem beszélgetünk, nem értelmezünk, hanem harcolunk. Szerintünk ez fontos szabály” - írja Facebook-posztjában Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke.

„Péter mondatai, nyilvános szereplései képviselnek bennünket. Ehhez alkalmazkodunk mi is. Én is. Megállapodtunk, hogy vigyázunk egymásra, megállapodtunk, hogy a DK, ahogy a többi párt is, elsősorban egyéni jelöltjeink segítésére koncentrál.”
„Ezen túl azt tesszük, úgy és akkor, amikor azt ő, a közös jelölt ezt kéri. Mert ő a kapitány. Mi ehhez tartjuk magunkat.”

Az ellenzék mostani helyzetéről legutóbb Donáth Annával, a Momentum frissen megválasztott elnökével készítettünk interjút.

Rosszul idézték a Financial Timesban, valójában nem mondta, hogy az Egyesült Államok jövőre megpróbál majd beavatkozni a magyar választásokba, mondta Szijjártó Péter külügyminiszter a CNN-nek. Állítása szerint csak arról beszélt, hogy Közép-Európát mindig is befolyásolni akarta a világ keleti és nyugati fele.

A CNN-nek adott interjújában aztán felhozta, hogy bizonyos nagykövetségek „kormányellenes cikkeket” finanszíroznak, vagy pályázati úton adnak pénzt „a kormány ellen dolgozó” sajtónak.

„Tudja, megvannak a titkosszolgálataink, amelyek már észleltek bizonyos előkészületeket ezen a téren, mely szerint bizonyos országok, bizonyos entitások, bizonyos szervezetek befolyásolni szeretnék a közakaratot Magyarországon, még a választások vonatkozásában is”- mondta, majd így folytatta: „ezeknek a szolgálatoknak, amelyek közül az egyik az én tárcám alá tartozik, kötelessége fellépni az ilyen beavatkozási kísérletekkel szemben, és természetesen mindent megteszünk annak érdekében, hogy biztosítsuk, hogy kizárólag a magyar emberek dönthessenek az ország jövőjéről”.

Ünnepélyes ceremónián eskették fel Barbados első köztársasági elnökét, a 72 éves Dame Sandra Masont, aki 2018 óta főkormányzóként képviselte az angol királynőt.

A Karib-térségben található Barbados ugyan 1966 óta független ország, de mostanáig hivatalosan II. Erzsébet volt az államfő. Barbados, immár köztársaságként továbbra is tagja marad a brit nemzetközösségnek.

Az eskütételen levonták a királyi lobogót, és átadták a brit királyi háznak, amit a trónörökös, Károly herceg képviselt a helyszínen. Barbadosiként Rihannát is meghívták az eskütételre.

A 285 ezer lakosú Barbados a Karib-tenger egyik legnépesebb és leggazdagabb országa. Valamikor nagyon függött a cukorexportjától, de azóta az idegenforgalom és a bankszektor is fontos bevételi forrása lett.

A királynő államfői szerepe az egykori gyarmaton jórészt szimbolikus volt, ugyanakkor a brit korona sokak számára az idegen hatalmat és a rabszolgatartás korát idézte fel.

„Elérkezett az idő, hogy magunk mögött hagyjuk a gyarmati múltunkat. A barbadosiak barbadosi államfőt akarnak” - jelentette ki Mia Mottley miniszterelnök 2020 szeptemberében tartott beszédében, amikor bejelentette a szigetország köztársasággá válásának szándékát. Mottley az államforma váltással továbbra is kormányfő marad.

Nem Barbados az első karibi ország a volt brit gyarmatbirodalmon belül, amely köztársasággá válik: Guyana már 1970-ben az lett - csupán négy évvel a függetlenné válás után -, és köztársaság lett még Trinidad és Tobago 1976-ban, valamint a Dominikai Közösség is 1978-ban. (via MTI)

60 ezer forint extra juttatást kapnak azok a Rossmann-dolgozók, akik december 15-ig beoltatják magukat koronavírus ellen, írja a Világgazdaság. A döntés azokra is vonatkozik, akik már korábban megkapták az oltást, és azokra is, akik csak most jelentkeznek. A Rossmann összesen kétezer embert foglalkoztat Magyarországon.

„Politikai és katonai kémkedéssel” vádolják Metin Gürcant, a török Demokrácia és Haladás Pártja (DEVA) nevű ellenzéki tömörülés egyik alapítóját. Hétfőn a bíróság elrendelte, hogy küldjék börtönbe, amíg tart a büntetőeljárás.

Gürcan, aki valaha tagja volt a török fegyveres erőknek, Ali Babacannak segített létrehozni a DEVA-t 2020 márciusában. Babacan korábban miniszterelnök-helyettes és miniszter is volt Erdogan elnök kormányában.

A török állami hírügynökség szerint a rendőrség arra kíváncsi, milyen kapcsolatot ápol Gürcan különböző, Ankarában élő külföldi diplomatákkal. Babacan azt mondta, még nem teljesen tiszták a nyomozás részletei, de „a végsőkig” támogatják Gürcant, aki elmondása szerint nyilvános információkból dolgozik, nincs hozzáférése semmilyen államtitokhoz.

Babacan korábban azt mondta, a hatalom a gazdasági válságról akarja elterelni a figyelmet Gürcan őrizetbe vételével. (Reuters)

Az elmúlt hetekben több egészségügyi dolgozó furcsállta, hogy meghosszabbították a Pfizer-vakcinák lejárati idejét.

Voltak, akik kétségbeesetten osztották meg egymással az erről szóló értesítést, amit úgy értelmeztek, hogy lejárt, használhatatlan oltóanyagot kell beadniuk az embereknek csak azért, mert az ország vezetői így döntöttek. Ez nincs így.

Egyszerűen arról van szó, hogy az Európai Gyógyszerügynökség szeptemberben 6-ról 9 hónapra növelte a megfelelő hőmérsékleten tárolt Pfizer-vakcinák lejárati idejét (ebben a dokumentumban a 9. oldalon írnak róla). Ez minden uniós országban érvényes, tehát Magyarországon is, erősítette meg az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI). A vakcina legfrissebb alkalmazási előírásában is 9 hónap szerepel.

A szeptember után gyártott vakcinákra már az új szabály szerint nyomtatják a lejárati időt.

De mi a helyzet a régebbiekkel? Azok az ampullák, amik az eredeti szabály szerint 2021 júniusa és 2022 márciusa közt jártak volna le, három hónappal tovább felhasználhatók – olvashatjuk például a német Paul Ehrlich Intézet vagy az illetékes osztrák hivatal honlapján.

Járványszínház helyett hatékony intézkedésekre van szükség az omikron variánssal szemben, figyelmeztet a New York Timesban megjelent cikkében Zeynep Tufekci szociológus-publicista, aki közel két éve foglalkozik cikkeiben a koronavírussal.

Színház alatt a vaktában elrendelt beutazási korlátozásokat érti, amelyek a mostani formájukban nem képesek megakadályozni az új vírusváltozat gyors elterjedését. A határzár a legtöbb helyen, például az Egyesült Államokban is azt jelenti, hogy egyes afrikai országokból nem utazhatnak be külföldiek, az amerikaiak viszont szabadon bevihetik a vírust. Ráadásul a bejelentés után még napokig nem lépett életbe a korlátozás, mintha addig nem terjedne a koronavírus. „Ez járványszínház, nem közegészségügy” - írja.

Tufekci amellett érvel, hogy ehelyett gyors, hatékony, szigorú intézkedésekkel (teszttel, elkülönítéssel) kellene elejét venni az omikron terjedésének, már csak azért is, mert egyelőre nagyon keveset tudunk róla. A dél-afrikai kutatóknak és egészségügyi rendszernek köszönhetően nagyon korán értesültünk az új variáns felbukkanásáról. Vannak vakcináink, gyógyszereink és tapasztalataink, a világ országainak most lenne idejük felkészülni, míg kiderül, valójában mennyire veszélyes.

Az első adatok alapján az omikron gyorsabban terjed a korábbi variánsoknál, de ez önmagában nem kell, hogy katasztrófát okozzon. Fontos kérdés például, hogyan hat az oltottakra: ha nagyobb eséllyel is fertőzi meg őket, vajon súlyosabb tüneteket okoz-e? És másképp működik-e mindez a betegségen átesett embereknél, illetve azoknál, akiknek semmilyen védettségük nincs? Egyelőre bármi elképzelhető. Az omikron megjelenése szörnyű következményekhez vezethet, de kiderülhet az is, hogy nincs nagy jelentősége a járvány szempontjából.

Tufekci szerint addig is érdemes elővigyázatosnak lenni, az afrikai országokat pedig nem büntetni, hanem támogatni kellene. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is felszólalt a határzárak ellen. „Létfontosságú, hogy támogassuk az adataikat átlátható módon kezelő országokat, hiszen ez az egyetlen módja annak, hogy biztosítsuk: időben kapunk meg fontos adatokat” - figyelmeztettek.

A teniszezőnők nemzetközi szövetsége (WTA) továbbra sincs meggyőződve arról, hogy Peng Suaj „szabadon, nyíltan és közvetenül kommunikálhat”.

Kína történetének legeredményesebb teniszezője november elején tűnt el, miután egy nyilvános posztban megírta, hogy az ország egykori miniszterelnök-helyettese, Csang Gaoli szexre kényszerítette. A poszt rövid időn belül eltűnt az internetről, és Pengről sem lehetett semmit sem tudni.

Steve Simon, a WTA elnöke kétszer próbálta emailben elérni, de szerinte egyértelműen látszott a válaszokon, hogy nem Peng Suaj írta őket. Simon úgy döntött, nem küld több levelet, amíg nem bizonyosodik meg róla, hogy Peng Suajt nem cenzúrázzák.

Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke múlt héten fél órát beszélt Peng Suajjal egy online videós felületen. A sportoló azt mondta, jól van, pekingi otthonában él, de szeretné, ha tiszteletben tartanák a magánszféráját. A közlemény szerint Peng arról beszélt, hogy a családjával és a barátaival szeretne most időt tölteni, ugyanakkor nem akarja otthagyni a teniszt sem.

A NOB nem árulta el, miként szervezték le a beszélgetést, viszont közzétettek róla egy fotót. A Human Rights Watch jogvédő szervezet bírálta is a NOB-ot, amiért a kínai propaganda-osztállyal kokettál.

A WTA korábban belengette, hogy akár a kínai nemzetközi teniszversenyeket is lefújhatják, hacsak nem kapnak teljesen megnyugtató válaszokat. (AP)

Elkészítette a kormány a budapesti közösségi közlekedés éves támogatásának kifizetéséről szóló szerződés tervezetét. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter vasárnap délután sajtóközleményben hívta egyeztetni Karácsony Gergelyt hétfő reggel nyolcra. A tervezetet nem hozták nyilvánosságra, de ha Karácsony rábólint, azonnal alá is írhatják.

A főváros vezetése hetek óta követeli a kormánytól, hogy fizesse ki a 12 milliárd forintos éves hozzájárulást. A héten úgy döntöttek, a BKK járatain is bemondják, hogy a kormány nem teljesíti törvényi kötelezettségét, és kilátásba helyezték, hogy hosszú távon korlátozásokra lehet szükség.

A budapesti tömegközlekedés finanszírozását 60 százalékban a főváros, 33 százalékban a jegybevételek és 7 százalékban állami támogatás biztosítják

„Több partnerünkkel is nagyon aktív párbeszédet folytatunk, akik készek hadifelszerelést és fegyvereket eladni nekünk, hogy Ukrajna minél inkább képes legyen megvédeni magát” – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Zeitnak.

Ezután elismerte, hogy uniós országokkal is folytatnak kétoldalú kereskedelmi tárgyalásokat hadiipari eszközökről, de nem részletezte, melyekkel.Kuleba elutasította, hogy Ukrajna erősítése szítaná az Oroszországgal való konfliktust, sőt azt mondta, aki nem működik együtt velük ezen a területen, az az oroszok pozícióját erősíti.

Németország például nem hajlandó fegyvert eladni Ukrajnának. „Egyes országok sajnos elfogadják azt az orosz narratívát, hogy Ukrajnát nem szabad felfegyverezni, mert ez valamiféle katonai akcióra ösztönözne minket. Ez teljes nonszensz. Nem támadtunk meg senkit, és nem áll szándékunkban katonai eszközökkel megoldani a Donyec-medencei problémát” – mondta erre.

Az elmúlt hetekben ismét sokat lehetett hallani orosz csapatösszevonásokról a határ mentén, ami akár egy invázió előkészítését is jelentheti. Amerikai titkosszolgálati jelentések is beszámoltak erről, igaz, az elmúlt években legalább harmincszor fordult elő hasonló.

Kuleba azt mondta, ha Oroszország nem annektálta volna 2014-ben a Krím-félszigetet, talán ő is azt gondolná, hogy csak erőt akarnak demonstrálni.

„Hajnali 3 óra négy perckor üdvözöltük családunk legújabb tagját” - írta Facebook-poszjtában egy új-zélandi zöldpárti képviselő, Julie Anne Genter, miután egymaga biciklizett be a kórházba, hogy megszülje második gyerekét.

Eredetileg úgy tervezték, hogy a párja teker majd, ő pedig elöl fog ülni a teherbiciklin, de a csomagokkal együtt már túl nagy lett volna a súly. Mit mondta, akkor még nem voltak erős fájásai, útközben talán három, aztán még egy a parkolóban.

Genter 2018-ban, első gyereke születése előtt is biciklivel érkezett a szülészetre. (Stuff)

Kilenc emberrel, köztük két kapussal állt ki a Belenenses a Benficával szemben a portugál bajnokságban, mert 17 játékosnak pozitív lett a koronavírus-tesztje. A klub próbálta elérni, hogy halasszák el a meccset, de a liga nem engedélyezte.

Az amúgy is kiesőjelölt csapat a félidőben 7-0-s vesztésre állt, és már csak hét emberrel tért vissza a szünetről. Pár perccel később le kellett fújni a meccset, miután az egyik kapus, aki középpályást játszott, leült a földre, és jelezte, hogy nem tudja folytatni. A szabályok szerint legalább hét játékosnak kell egy csapatban a pályán lennie.

Belenenses 0-7 Benfica has been abandoned after the hosts went down to six players through injury.

Due to a Covid outbreak, Belenenses were forced to start the match with nine players, including a goalkeeper playing in defence.pic.twitter.com/p2iV4qK14V

— Sam Street (@samstreetwrites) November 27, 2021

A fertőzést egy védőnél, Cafu Pheténél azonosították először, aki Dél-Afrikából tért vissza kedden. Egyelőre nem tudni, hogy az új, omikron variánst kapta-e el.

A Belenenses elnöke szégyenletesnek nevezte, hogy ki kellett állniuk ilyen körülmények közt, ahogy a Benfica elnöke is azt mondta, hogy ez a meccs a portugál foci, sőt az egész ország számára sötét fejezet marad. (Reuters)

Hétfőtől szombat estig 742 ezren vettek részt az oltási héten, közölte az operatív törzs. Legtöbben, 609 ezren a harmadik adagért mentek, de 91 ezer korábban oltatlan ember is jelentkezett. Ehhez képest múlt héten csak 25 ezren kérték az első dózist.

Az oltópontok vasárnap is nyitva vannak, előzetes időpontfoglalás nélkül lehet érkezni este hét óráig. Az akció jövő héten is folytatódik.

Már a hét elején látható volt, hogy az egyszerű sorbanállásos szervezéssel sokkal többen jelentkeznek, mint a hónapok óta működő, előzetes bejelentkezős módszerrel.

Címlapkép: Varga György/MTI/MTVA

Hosszú sor kígyózott szombat délután a lübecki repülőtér épülete előtt. Nyolcvanan vártak, hogy beoltsák őket koronavírus ellen, további 150-en már be is jutottak, és egyre többen érkeztek.

Csakhogy a hatóságok helyett egy orvos, egyben a reptér tulajdonosa, Winfried Stöcker szervezte az oltást, aki már tavaly tavasszal azzal került be az újságokba, hogy egymaga dolgozik a vakcinán. A rendőrök délután háromkor értek ki a helyszínre, addigra ötvenen kaphatták meg a jóváhagyás nélküli oltóanyagot, amiről a kifejlesztője azt állítja, 97 százalékos hatékonyságú.

Az ügyészség már korábban vádat emelt a 74 éves orvossal szemben, amiért kipróbálta a vakcinát a tesztalanyain. Ha bebizonyosodik, hogy most is ezt használta, az bűncselekménynek számít. (Zeit)

Egymás után jelentik be Európa országai, hogy azonosították a koronavírus új variánsát, az omikront.

Németországban két olyan fertőzöttet találtak, akik november 24-én érkeztek Münchenbe, nem tudni, pontosan honnan. Az olaszok Milánóban találtak egy esetet, ő Mozambikból utazott be. Csehországban pedig egy olyan ember kaphatta el az omikront, aki nemrég Namíbiában járt, de nála még nem bizonyították egyértelműen, hogy ezzel a variánssal fertőződött meg.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pénteken aggodalomra okot adó kategóriába sorolta az omikront, amit Dél-Afrikában fedeztek fel először. Minden korábbi variánsnál, így a deltánál is gyorsabban terjedhet, de nem világos, hogy milyen mértékben képes elkerülni a vakcinák által kiváltott immunválaszt. Azt sem tudni, hogy súlyosabb betegséget okoz-e. Egy dél-afrikai orvos szokatlan tünetekről számolt be a páciensei körében: nem vesztették el az ízlésüket és a szaglásukat, viszont iszonyatosan fáradtnak érezték magukat. Többnyire fiatal betegekről számolt be, akik nem szorultrak kórházi ápolásra.

Az omikront Nagy-Britanniában, Belgiumban, Botswanában, Izraelben és Hongkongban is azonosították már. A vírus terjedése miatt több országban szigorításról döntöttek.

Izrael lezárná a határt

A tervek szerint az izraeli kormány vasárnap éjféltől két hétig nem engedné be az országba a külföldieket, írja a Reuters. Az oltással rendelkező, máshonnan hazatérő izraeliekre három, az oltatlanokra pedig hét nap kötelező karantén várhat. A belügyminiszter szerint úgy számolnak, hogy az omikron már csaknem minden országban jelen van.

Abban bíznak, hogy ebben a két hétben kiderül, mennyire hatékonyak a vakcinák az új variánssal szemben.

Izraelben a Shin Bet védelmi szolgálat telefonkövető technológiáját is bevetik a fertőzöttek azonosítása érdekében. Ez korábban is előfordult már, de a bíróság korlátozta a használatát, miután jogvédők tiltakoztak a magánszféra megsértése miatt.

Eddig egy bizonyítottan omikronnal fertőzött izraeliről tudnak, további hét gyanús esetet vizsgálnak. A hétből háman mindkét oltásukat megkapták, és szintén hárman nemrég külföldön jártak.

Angliába csak PCR-rel

A boltokban, tömegközelekedési eszközön való maszkviselés mellett a brit kormány arról is döntött, hogy mindenkinek PCR-tesztet kell végeztetnie, aki külföldről Angliába érkezik. Az előírás szerint ők csak a negatív eredmény birtokában hagyhatják el a tartózkodási helyüket.

Akik kapcsolatba kerültek omikornnal fertőzött személlyel, tíz nap karanténra készülhetnek.

Hollandia: korábban zárnak a vendéglátóhelyek

A következő három hétben délután ötkor be kell zárniuk a kávézóknak, múzeumoknak, moziknak sportlétesítményeknek és a nem létfontosságú termékeket árusító boltoknak Hollandiában. A szupermarketek és más üzletek nyolckor zárnak. Előírták azt is, hogy legfeljebb 13-an tartózkodhatnak egy-egy lakásban, és mindenkit home office-ra biztatnak, írja a BBC.

A kormány már korábban bejelentette ezeket az intézkedéseket, hogy mérsékelje a kórházak leterheltségét, de csak most lépnek életbe. Hollandiában az elmúlt időszakban komoly tüntetések voltak a szigorítások ellen.

Hollandiában most 61 omikron-gyanús fertőzöttet vizsgálnak, ők mindnyájan Dél-Afrikából érkeztek, és egy amszterdami hotelben karanténoznak.

A korábbiaktól eltérő tüneteket észlelt a koronavírussal fertőzött páciensein Angelique Coetzee, a Dél-Afrikai Orvosszövetség elnöke, aki Pretoriában praktizál. A hónap elején egyre többen panaszkodtak nála erős fáradtságra, és kezelt egy hatéves gyereket is, nagyon magas pulzusszámmal. Senki sem vesztette el a szaglását és az ízlését.

Coetzee november 18-án értesítette a hatóságokat, miután egy négytagú család összes tagja megfertőződött, és totális kimerültséggel küzdött. Azóta kiderült, hogy mindnyájan a koronavírus új, omikron variánsát kapták el.

A Telegraphnak azt mondta, nagyjából kéttucatnyi betege fertőződött meg mostanáig, többnyire egészséges férfiak. Körülbelül felerészben oltatlanokról van szó, és nagyrészt fiatalokról, akik nem betegedtek meg súlyosan. Viszont felhívta a figyelmet az idősekre, akik nagyobb veszélyben lehetnek, pláne, ha oltást sem kaptak.

Szerbiában 610 milliárd forintból építik a Budapest-Belgrád vasútvonal ottani szakaszát, ami kilométerenként 1,4 milliárddal olcsóbb a magyar szakasznál. Pedig utóbbi a Kiskunságon, sík terepen fut majd. Ha csak a Belgrád és Nišközötti szakaszt vesszük, az kilométerenként kétmilliárddal kevesebbe kerül a magyarországinál.

Mindez a szerb kormány dokumentumaiból derült ki, amit az Investigate Europe újságíróival osztottak meg. A cikk szerint a szerbek költség-haszon elemzéséből arra lehet következtetni, hogy

ha nem drágul a projekt, és nem is költenek majd a vasút karbantartására, akkor 979 év alatt fog megtérülni Magyarország számára.

A vasútvonal magyarországi szakaszát 85 százalékban kínai állami hitelből finanszírozzák. A magyar kormány titkosította a hitelszeződést - amit a bíróság szerint ki kellene adnia - és a megvalósíthatósági tanulmányt is.

Szijjártó Péter külügyminiszter hétfőn arról beszélt, hogy akik a vasút ellen érvelnek, más országok malmára hajtják a vizet. A tervek szerint 2025-re elkészülő vasút a leggyorsabb szállítási útvonalat fogja biztosítani a görög kikötők és Nyugat-Európa között.

„Meg tudnak lepni a komolytalan módszerek. Egy vezető nem Twitteren és nyilvános levelekben beszél ilyen témákról egy másik vezetővel... Nem, nem” - reagált Emmanuel Macron francia elnök a brit miniszterelnök csütörtök esti levelére, amit maga Boris Johnson posztolt ki a Twitterre.

Többek közt azt javasolta, Franciaország fogadja vissza azokat a migránsokat, akik a két országot összekötő csatornán keresztül próbálnak Nagy-Britanniába jutni. Különösen égető a kérdés a szerdai tragédia miatt, amikor 27-en fulladtak vízbe, köztük nők és gyerekek is. Két embercsempészt letartóztattak, akik a gyanú szerint közvetlenül felelősek az ügyben.

Az eredeti tervek szerint vasárnap Calais-ban találkozott volna a brit és a francia belügyminiszter, de a franciák lefújták az egészet, mondván, a levél csalódást keltő volt, és csak rontottak a helyzeten azzal, hogy nyilvánosságra is hozták. Így csak a német, a holland és a belga kormány képviselőivel egyeztetnek.

A francia kormányszóvivő azt nyilatkozta, az emberek visszaküldése nem oldja meg a problémát, és odaszúrt Johnsonnak, hogy vajon megbánta-e az Unióból való kilépését, mert azóta „valahányszor probléma adódik, Európától várja a megoldást”. (AFP)

Wunderlich József, a Vígszínház színésze szerda este a Facebookon kritizálta Rudolf Pétert, amiért nem elég óvatos a járvánnyal szemben, aztán törölte a posztot. Rudolf erre a HVG-nek elsorolta, mennyi mindent tesz a színészek és a többi dolgozó védelméért. Itt írtunk bővebben az ügyről.

Wunderlich csütörtökön újabb posztban reagált, amit úgy kezdett: attól fél, elveszítik azt a Rudolf Pétert, akit annyira megszerettek. „Az utóbbi pár napban, úgy érzem, egy másik emberrel beszélgetek, amikor hívjuk egymást. Eltűnt a megértő Rudolf Péter. Helyette egy szorongó ember hangját hallom, akit bizonyos kormányrendeletek, vagy a megfelelő kormányrendeletek hiánya és a vírushelyzet sarokba szorított.”

„Továbbra is nagyon szeretlek, Rudi!” - írta az igazgatónak, akitől szerinte mégsem kapott megfelelő válaszokat a kritikáira. Megígérte, hogy ha pozitív irányba változnak a dolgok, játszani fog, és „küzdeni az utolsókig”, ha viszont nem, akkor fizetés nélküli szabadságra megy.

Ezután témát váltott, azt állítva, hogy épp aznap tudta meg:

egy fiatal színésznő azért nem kaphatta meg a Sirály főszerepét, mert a rendező (nem Rudolf) ragaszkodott hozzá, hogy vetkőzzön a darabban.„Amikor a fiatal színésznő azt merte mondani, hogy ő nem fog vetkőzni, a rendező olyan mondatokkal alázta meg, hogy akkor ő nem is színésznő, ez olyan, mintha azt mondaná, hogy nem tud járni a színpadon” - írta. „A színház vezetősége nem állt a fiatal színésznő mellé, ehelyett a rendezővel egyeztetve más színésznőre bízták a feladatot. Őszintén azt hittem, hogy az utóbbi évek botrányai után ilyen nem történhet meg sehol, semmilyen színházban.”

Erről a posztról csak azért értesülhettünk, mert a Fidelio még azelőtt észrevette, hogy Wunderlich ezt is törölte volna.Helyette most egy bocsánatkérő posztot találunk az oldalán:

„Hibáztam, amikor a színházat kritizáló mondataimat megosztottam a facebook-on. Nem facebookra való, de így elértem, hogy legyen egy rendkívüli színészgyűlés, ahol remélem, érdemi párbeszéd kezdődik. Sajnálom, hogy így történt. Végtelenül kétségbe voltam esve. Elnézést kérek a színháztól. Elnézést kérek Rudolf Pétertől. Elnézést kérek az egész társulattól. Ne haragudjatok.”

Megépítették, felavatták és átadták az utazóközönségnek a Fürjesi utat, ismertebb nevén a

444-esszámú főutat, számolt be az iho.hu. Örülhetnek neki szerte az országban, de különösen Békéscsabán, azon belül is Jamina kertvárosban, mert így a megye déli részéről az M44-es gyorsforgalmi út irányába igyekvők elkerülhetik a várost. Kevesebb zaj és por a lakosságnak, gyorsabb közlekedés az autósoknak.

Sor került az ünnepélyes szalagátvágásra is, ahol Herczeg Tamás fideszes országgyűlési képviselő is tiszteletét tette.

Szerdán Csányi Sándorral tárgyalt Márki-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje. Elmondása szerint a találkozót az OTP elnöke kezdeményezte, aki szerinte arra volt kíváncsi, mi a terve a következő kormánynak a bankszektorral, a tranzakciós illetékkel, a különadókkal.

Márki-Zay az ATV-ben azt mondta, az egyszerűsítés és a digitalizáció terén tett ígéreteket, beszéltek például a közjegyzői díjak csökkentéséről. Szó volt az ellenzék által szükségesnek tartott bérlakásépítési programról is.

Téma volt Hernádi Zsolt MOL-vezér is, akiről Márki-Zay korábban azt mondta, kiadná a horvát hatóságoknak.Márki-Zay szerint ő általánosságban beszélt arról, hogy együttműködne Horvátországgal, és ha jogos a kiadatási kérelem, akkor teljesítené. De ez nem a választási program része, szemben Nikola Grueveszki volt macedón miniszterelnök kiadatásával. (A balkaninsight.com-on megjelent cikk szerint Márki-Zay egyértelműen igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy kiadná-e Hernádit.)

A miniszterelnök-jelölt szerint a találkozó nem jelenti azt, hogy Csányi támogatná őt, ilyesmiről nem volt szó. A bankelnökről azt mondta, nincs kiszolgáltatva a Fidesznek, de „ha Orbán Viktor szemet vet Csányi Sándor valamelyik tulajdonára, könnyen lehet, hogy közöttük is lesz még konfliktus”.

Pénteken tárgyalnak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői az új, Dél-Afrikában felbukkant koronavírus-variánsról. Eldöntik majd, hogy a „figyelemmel követendő” (variant of interest) vagy az „aggodalomra okot adó” (variant of concern) kategóriába teszik, írja a Guardian.

Az első egy enyhébb besorolás, két feltétele van:

• a variáns genetikai változásai várhatóan vagy bizonyítottan változtatnak a vírus alapvető jellemzőin (terjedés, betegség súlyossága, immunválasz kikerülése),
• több országban terjed, egyre több esetben azonosítják, így globálisan egyre nagyobb veszélyt jelent.

A második kategóriába tartozó variánsokra legalább egy igaz az alábbiak közül:

• gyorsabban terjednek,
• új típusú klinikai tüneteket okoznak,
• csökkentik a közegészségügyi intézkedések, a vakcinák, vagy a betegség kezelési módszereinek hatékonyságát.

Az új, egyelőre B.1.1.529 néven emlegetett variáns azért tűnik különösen aggasztónak, mert több mint harminc mutációval rendelkezik a tüskefehérjében, ami megváltoztathatja a vírus viselkedését. Kérdés, pontosan hogyan, és mennyire, mert nem szükségszerű, hogy így legyen.

Ez az ábra azt mutatja, hogy a különböző variánsok milyen gyorsan váltak uralkodóvá Dél-Afrikában. Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján a mostani változat minden eddiginél gyorsabban szorítja ki a korábbiakat. A felfedezése után néhány nappal már a vizsgált minták nagyjából 90 százalékában volt jelen, míg a delta variánsnak ehhez hónapokra volt szüksége.

A variáns eddig Dél-Afrikában, Hongkongban és Botswanában okozott bizonyítottan fertőzéseket, ezért Indiában máris szigorúbban tesztelik az onnan érkezőket. Anglia törölte a Dél-Afrkából és néhány más afrikai országból érkező járatokat, és Izrael is beutazási korlátozásokról döntött.

Elképzelhető, hogy a WHO ezt a variánst is a görög ábécé egy betűjével fogja elnevezni, valószínűleg Nű lesz.

Levélben javasolt intézkedéseket a brit miniszterelnök a francia elnöknek, hogy elkerüljék a szerdaihoz hasonló tragédiákat. Aznap 27 migráns fulladt vízbe, köztük nők és gyerekek is, miközben az Egyesült Királyságba próbáltak átjutni a két országot összekötő csatornán keresztül. Egy iraki és egy szomáliai túlélőről tudni, őket kórházban ápolják.

Boris Johnson szerint Franciaországnak vissza kellene fogadnia az embereket, akik ilyen módon próbálnak átkelni. Tárgyalna egy brit-uniós visszafogadási megállapodásról is, írja a BBC.

Ezen kívül a franciákkal közösen ellenőrizné a távozó hajókat Franciaország partjainál, fejlettebb technikai eszközöket vetne be, és szorosabbra fűzné a titkosszolgálati együttműködést is.

Csütörtökön a brit belügyminiszter az embercsempész-szervezetek elleni fellépést sürgette, Macron elnök pedig uniós egyeztetést javasolt. Segítséget kért a britektől, mert szerinte hiába mondják a hatóságok az embereknek, hogy maradhatnak Franciaországban, ha Nagy-Britanniába akarnak menni.

Júliusban a két ország megállapodott, hogy a britek 63 millió eurót adnak a franciáknak határvédelemre, de ennek egyelőre nincs nagy eredménye. Az év eleje óta több mint 1500 embercsempészt tartóztattak le, és 44 embercsempész-hálózatot számoltak fel, mégis 47 ezer ember próbált átkelni.

A Szegedi Tudományegyetem három éve tartó kutatásai szerint növekszik a mikroműanyag mennyisége a Tiszában. Ezek 0,05 és 5 milliméter közötti darabkák, amelyek részben kozmetikai szerekből származnak, de leginkább nagyob darabok lemorzsolódásával jönnek létre. A műszálas ruhákból például 70 ezer apró szemcse is bekerülhet a szennyvízbe, majd onnan a folyókba, amikor kimossuk őket.

Ezután 500-1000 évig nem bomlanak le.A kutatók évente mérik, mennyi mikroműanyag rakódott le az üledékben, és vizsgálják a területi eloszlást is. A Felső-Tisza például jobban érintett, mert ott a települések egy részén nem megoldott a szennyvíztisztítás vagy csak az elmúlt négy-öt évben készült el a tisztító.

A tervek szerint más folyókat is vizsgálni fognak, ahogy azt is, miként szállítják a szennyezést az árvizek. (via MTI)

Utoljára április végén, a harmadik hullám lefelé tartó szakaszában haltak meg annyian covid-fertőzésben egy nap alatt, mint szerdán, amikor 185-tel nőtt az áldozatok száma.

Ha nem a legfrissebb adatot vesszük, hanem egyhetes távlatban nézzük a helyzetet, május eleji szinten van a halálozás. Most naponta 151-en halnak meg, a második hullám legrosszabb hetében ez 176, a harmadikban 270 volt.

Lakosságarányosan négyszer annyian halnak meg covidban Magyarországon, mint az uniós országokban.

Ha közelebbről megnézzük az európai országokat (EU + Ukrajna + Szerbia + Egyesült Királyság), csak négy helyen, Bulgáriában, Lettországban, Ukrajnában és Horvátországban haltak meg többen az elmúlt két hétben lakosságarányosan. Mindenhol jóval alacsonyabb az oltottság, mint nálunk, kivéve a letteknél, ahol viszont pont az időseket nem sikerült eléggé átoltani. (Korosztályos oltási adatok itt.)

A vírus terjedését, a súlyos betegek számát és ezen keresztül a halálozást persze nemcsak az oltottság befolyásolja, hanem más járványügyi intézkedések is. Magyarországon november 20-án vezették be ismét a maszkviselési kötelezettséget zárt terekben, a legtöbb helyen ez már régóta érvényben volt, akárcsak az oltottsághoz kötött korlátozások.

Még mindig nem készült el az Orbán Viktor által nyáron beígért tanulmány, ami azt vizsgálja, miért van jóval több áldozata a koronavírusnak Magyarországon, mint például Ausztriában. Kásler Miklós miniszter szerdán megelőlegezett belőle annyit, hogy a társbetegségeknek is van jelentősége, majd elővett egy régi érvet, miszerint a covidos halálozásokat eltérően számolják a különböző országokban.

Korábban részletesen bemutattuk, hogy valóban vannak eltérések az európai országok közt, de nem olyan szintűek, hogy ezzel az érvvel el lehessen intézni a dolgot. Segítene, ha másokhoz hasonlóan Magyarországon is pontosan leírnák, milyen definíciót használnak a covidos halottak rögzítésekor, de erre nem került sor az elmúlt másfél évben.

Kásler most azt mondta: „Mi a statisztikáinkat 2020-ban a WHO ajánlásai alapján indítottuk el. Nagyon sarkítva mondom, de ha valaki bármilyen okból meghalt, akár karambolban, és fertőzött volt, azt a Covid-halálokok közé sorolta be ez a statisztikai rendszer.” Nem tisztázta, meddig tartott ez a gyakorlat, ha már véget ért egyáltalán, mindenesetre a WHO épp az ellenkezőjét ajánlja. A világban voltak példák hasonlóra, de a WHO összegzésében Magyarországot nem sorolták ebbe a kategóriába.

Korábban Orbán Viktor is másképp magyarázta a magyar adatrögzítést, ami viszont egyáltalán nem tűnt egyedinek. Ráadásul vannak országok, ahol bizonyos esetekben pozitív teszt sem kell ahhoz, hogy covidos halottnak nyilvánítsanak valakit, ez pedig mindenképp nagyobb merítés a magyarnál.

Ha itthon mégis mindenkit bekönyvelnek, aki egyértelműen más okból halt meg, akkor a kormány szembemegy az általa hivatkozott nemzetközi ajánlásokkal. Ha pedig csak kezdetben jártak el így, annak összességében kevés hatása van a statisztikára, hiszen az első hullámban kevesen haltak meg a későbbi időszakokhoz képest.

Régóta tudjuk, hogy a járványnak közvetett áldozatai is vannak, különösen hosszú távon, amit sokkal nehezebb felmérni. Ide tartoznak például azok az emberek, akik más bajaiakat nem tudják megfelelően kezeltetni, vagy eleve később derül ki róluk, hogy betegek. Nyáron sok olyan beteggel találkoztak a kórházakban, akik hónapokig, akár egy évig nem mentek orvoshoz. Ennek súlyos következményei lehetnek. Minél több fertőzött van kórházban, annál több egyéb ellátást kell felfüggeszteni, ezt látjuk most, a negyedik hullámban is.

A heti többlethalálozás azt mutatja, hogy mennyivel halnak meg többen, mint a járvány előtti években átlagosan, ugyanabban az időszakban. Ebben tehát nemcsak a covidos áldozatok szerepelnek, hanem mindenki más, így a járvány közvetett áldozatai is. Ha ezt a mutatót nézzük, a covidos adatrögzítés sajátosságait is kiszűrhetjük, viszont csak jókora késéssel lehet követni a fejleményeket.

A legfrissebb adataink október végéről vannak, és a Központi Statisztikai Hivatal visszamenőleg is szokta módosítani a számokat, egyszerűen azért, mert így érkeznek be az adatok. Mindenesetre látszik, hogy a járvány kirobbanása óta néhány rövidebb időszakot leszámítva mindig többen haltak meg, mint a megelőző években.

Ez persze nem csak Magyarországon van így. Szinte minden országban azt látjuk, hogy még a járványhullámok közti szünetekben is többen halnak meg a szokásosnál, feltételezhetően pont az ilyen közvetett hatások miatt.

Címlapkép: Balogh Zoltán/MTI/MTVA

Szerdán közzétették a régóta várt magyarországi adatokat a koronavírus elleni vakcinák való életben mért hatékonyságáról. A tanulmány, amiről a Telex számolt be először, a Clinical Microbiology and Infection című tudományos lapban jelent meg. A széleskörű érdeklődés ellenére nem számolt be a kormány a publikálásról, pedig a szerzők közt ott van Kásler Miklós miniszter és Müller Cecília tisztifőorvos is.

Komoly korlátja az elemzésnek, hogy csak a januártól júniusig tartó időszakot vizsgálja, pedig azóta két fontos dolog is megváltozott: uralkodóvá vált a sokkal gyorsabban terjedő delta variáns, és bizonyítottan kopni kezdett a vakcinák által kiváltott immunválasz. (Utóbbi miatt van szükség harmadik oltásokra.)

Ferenci Tamás biostatisztikus a Telexnek dicsérte a vizsgálat metodikáját, viszont szerinte borzasztóan nagy szükség lenne arra, hogy „ne november 25-én tudjuk meg a június 10-ei eredményeket, pláne egy ilyen járványban, ahol egy hét is számít”. A jelek szerint minden adott, hogy gyakrabban megismerhessük az aktuálisabb számokat.

Mi derült ki?

A kutatásban összevetették a kétszer oltottak és az oltatlanok fertőzési és halálozási statisztikáit úgy, hogy kiszűrték a nemből, életkorból és az oltás időpontjából adódó különbségeket. Így alakult a fertőzéssel szembeni védelem hatékonysága a különböző vakcináknál:

• Pfizer: 83,3%
• Moderna: 88,7%
• Szputnyik: 85,7%
• AstraZeneca: 71,5%
• Sinopharm: 68,7%

A halálozással szembeni hatékonyság 87,8 és 97,5 százalék között alakult vakcinától függően, de a 16-44 éves oltottak között senki sem halt meg, akármilyen oltást is kapott. Részletesebben a halálozással szembeni hatékonyság:

• Pfizer: 90,6%
• Moderna: 93,6%
• Szputnyik: 97,5%
• AstraZeneca: 88,3%
• Sinopharm: 87,8%

A tanulmány szerint az öt vakcina összességében 9500 halálesetet segített megelőzni. Megjegyzik, hogy a Pfizer eredményei valamivel rosszabbak, mint a klinikai vizsgálatokban voltak, de ebben közrejátszik, hogy ezt akkor nagy arányban kapták idősek és krónikus betegek, akárcsak a Modernát.

Oroszi Beatrix epidemiológus nemrég egy előadásban beszélt arról, hogy a méréseik szerint idővel csökken a kezdeti 80-90 százalékos hatékonyság a megfertőződéssel szemben, ezt a harmadik oltások tudják növelni ismét.

Április vége óta a legmagasabb halálozási adatot közölték csütörtök reggel 185-en vesztették életüket a járványban. Az elmúlt héten naponta 151-en haltak meg, összesen 33 704 áldozatról tudunk már.

6858 covidos beteg van most kórházban, az elmúlt napokban lassult a növekedés, ami részben sajnos biztosan a halálozás növekedésével függ össze. (Azt sajnos nem tudjuk, mennyien kerülnek kórházba, és mennyien gyógyulnak meg vagy halnak meg a kórházi betegek közül. Ezt központilag nem is gyűjtik.)

A kórházi betegek közül 680-an szorulnak lélegeztetőgépre, ami meghaladja a második hullám legmagasabb értékét. Ez azt is jelenti, hogy már több covidos van lélegeztetőgépen, mint ahány intenzív osztályos ágyra ilyenkor általában szükség van járványmentes időszakban. Ráadásul az intenzív osztályon olyan covidosok is fekszenek, akik nincsenek lélegeztetőgépen. Rajtuk kívül nem covidos betegeket is ápolnak az intenzív osztályon.

Továbbra is erősen terjed a járvány, minden negyedik teszt pozitív. Egy nap alatt 12 165 új fertőzöttet regisztráltak.

Jó hír, hogy sokakat vonz a regisztráció nélküli oltási hét. Szerdán majdnem 15 ezren oltattak olyanok, akik még egy adagot sem vettek fel. Korábban ez 2-4 ezer volt naponta. Ennél is többen, 110 ezren mentek harmadik oltásért, másodikért pedig 7500-an.

További számok, adatok, trendek a 444 járványoldalán.

Címlapkép: Balogh Zoltán/MTI/MTVA

• Az oltást elutasító magyarok legnagyobb része még mindig azt gondolja, nem foghat ki rajta a vírus.
• De a járványt bagatellizáló hangok visszaszorultak a harmadik hullámban.
• Felmérték, milyen érveket hoznak még fel az oltásellenesek.
• Egy másik kutatás pedig kimutatta, hogy a szabad vakcinaválasztás növelte az oltási hajlandóságot.
• És alaposan megosztotta az embereket a modern és klasszikus oltástechnológia.

Januárban még a felnőttkorú magyarok negyede, júniusban már csak minden hetedik zárkózott el az össszes koronavírus elleni vakcinától. Azóta ez nem nagyon változott, ahogy a bizonytalanok aránya sem, ami 4-6 százalék körül mozog. Rajtuk kívül minden hónapban 1-2 százalék mondja, hogy szeretne oltást, de még nem jelentkezett érte.

Ezt a Szegedi Tudományegyetem Járványmatematikai Modellező Csoportjának kutatásából tudjuk. Itt készítik többek közt a járvány terjedéséről szóló előrejelzéseket, amiket rendszeresen megosztanak az operatív törzzsel. Azon túl, hogy igyekeznek feltérképezni a vírus szempontjából veszélyes találkozásokat, január óta havonta felmérik a lakosság oltási hajlandóságát is. Ehhez egy országos reprezentatív mintát használnak, amiből a teljes 18 év feletti népességre következtethetünk.

Az oltást elutasító emberektől mindig megkérdezik, miért nem akarják beadatni egyik vakcinát sem.Az év eleje óta több mint 1600 különböző választ kaptak, amiket most kategóriákba rendeztek, hogy látható legyen, mikor, mi volt a legnagyobb visszatartó erő. Az eredmények még publikálás alatt vannak, de Koltai Júlia, az adattudományi csoport munkatársa megosztotta velünk a fontosabb tanulságokat.

Rajtam nem fog ki a vírus

• Járványhelyzettől függetlenül az egyik leggyakoribb érv, hogy az illető nem érzi magát veszélyben, erősnek gondolja az immunrendszerét. Ezt rendszeresen az oltatni nem akaró emberek 20-25 százaléka mondja.
• Valamivel kevesebben, de elég sokan vannak, akik nem bíznak az oltóanyagokban, károsnak tartják őket, viszont nem pontosítják, miért.
• Külön csoportot alkotnak, akik a mellékhatásoktól félnek. Az év elején még kevesebben voltak ilyenek, de ahogy egyre többen kapták meg az oltást, úgy terjedtek a személyes beszámolók, így mostanra az oltást elutasítók negyede-ötöde ezzel érvel.
• A felmérések alapján nyárra erősödött meg az emberekben az az érzés, hogy nem akarnak „kísérleti nyulak lenni”, és az is, hogy a vakcinák egyszerűen nem hatékonyak. Ez talán azzal függ össze, hogy abban az időszakban az esetszámok is alacsonyabbak voltak, és a korlátozásokat is szinte teljesen eltörölték.
• De ellentétes folyamatra is van példa. Januárban még elég sokan mondták, hogy nem tartják veszélyesnek a vírust, aztán a harmadik hullám érkezésével jelentősen csökkent az arányuk.
• Nagyjából 10 százalék mondja, hogy azért nem kéri az oltást, mert már átesett a betegségen. (Ez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy valóban van még védettsége, sőt azt sem, hogy bizonyítottan átesett.)
• Hasonló arányban mondják, hogy egészségügyi okokból nem akarják az oltást, ideértve azt is, hogy gyereket terveznek.
• Vannak persze összeesküvéselmélet-hívők is, ők nagyjából az oltást elutasítók 10 százalékát teszik ki, ők Bill Gates-t és a mikrochipeket említik.

Érdekes, hogy más országokban gyakran felmerül, mennyire fontos az intézményekbe, a politikába vagy az egészségügybe vetett bizalom. Utóbbi például a spanyol és a portugál vakcinasikerben is szerepet játszhatott.

A magyar felmérés viszont ezt nem erősítette meg, Koltai szerint a bizalomhiánynak legfeljebb közvetett hatása lehet. „Lehetséges például, hogy a bizalomhiány befolyásolja az oltóanyagtól való félelmet, de ezt nem fogalmazzák meg az emberek. Nem mondják, hogy fogalmuk sincs, kinek higgyenek, vagy hogy ellentmondásosak az információk.”

A továbbiakban azt próbálják pontosítani, kikből áll az oltást elutasítók csoportja. Egyelőre úgy tűnik, az oltásellenesség nem függ össze egyértelműen az ember iskolai végzettségével, és azzal sem, mekkora településen lakik.

Az oltásellenesek a Pfizerre lőttek, de a szabad választás segített

Egy másik, már publikált kutatásban szintén a vakcinákhoz való hozzáállás hátterét vizsgálták. Abból indultak ki, hogy a magyar oltási kampány több szempontból különlegesen indult.

Egyrészt a kormány keleti vakcinákat is beszerzett (Sinopharm, Szputnyik), másrészt az emberek kezdettől fogva szabadon eldönthették, milyen oltást kérnek. Ha először olyat kínáltak nekik, amit nem akartak beadatni, várhattak néhány hetet, míg elérhetővé válik egy másik.

Kiderült, hogy önmagában a szabad választási lehetőség növelte az oltási hajlandóságot. Kevesebben oltatták volna be magukat, ha a „vagy ezt kapod, vagy semmit”-elv érvényesült volna.A május végén készült, reprezentatív felmérés szerint az év első felében az emberek 63 százaléka megragadta az első adandó alkalmat, 11 százaléka viszont elutasította a felajánlott vakcinát.

Utóbbiak nagyobb részben nők, fiatalok, kevésbé képzettek és jó egészségben levő emberek voltak, akik többnyire a Sinopharmból, a Szputnyikból és az AstraZenecából nem kértek. Helyette inkább Pfizert választottak, amikor lehetett.

Látszik is az ábrán, milyen vastag nyilak futnak ezektől az oltóanyagoktól a Pfizerhez. Kevesebben, de akadtak olyanok is, akik AstraZenea helyett Szputnyikot vagy Sinopharmot választottak, és olyanok is, akik Pfizer helyett Sinopharmot vagy valami mást. Mindenre akadt példa.

Kérdés, mi határozza meg ezeket a választásokat. Úgy tűnik, elsősorban az, hogy kinek a véleményére hallgatnak az emberek.Akik hajlamosak megfogadni a politikusok tanácsait, nagyobb valószínűséggel mondtak igent a Szputnyikra, a Sinopharmra és az AstraZenecára. A tanulmány nem tér ki rá, de ez bizonyára azért volt így, mert a kormány erősen védte az időnként megkérdőjelezett keleti vakcinákat, míg az AstraZenecánál a vérrögképződéssel kapcsolatos félelmeket ellensúlyozhatták.

Akik inkább a tudósokra hallgatnak, jobban elfogadták a Pfizert, a Modernát és az AstraZenecát. Akik viszont az oltásellenes hangokra figyelnek, sokkal rosszabbnak ítélték a Pfizert és a Modernát.

Erősen befolyásolta az emberek választását, hogy milyen technológiával készült a felkínált vakcina: modern mRNS-sel (Pfizer, Moderna), vagy klasszikus elölt vírussal (Sinopharm).Összességében a Pfizer volt a legnépszerűbb oltás, de nem elhanyagolható azok száma sem, akik kifejezetten ódzkodtak tőle, mert a legmodernebb technológiával készült. Bizonyára voltak, akikben eleve élt ez a félelem, de az oltásellenes hangok alaposan ráerősítettek azzal, hogy „sebtében fejlesztették ki”, vagy valamilyen világszintű összeesküvés részeként szabadították rá az emberiségre. Lengyel Balázs, a kutatás egyik szerzője szerint ezt célzott, központi kommunikációval lehetne ellensúlyozni.

Érdekes, hogy a vakcinák elutasítását önmagában nem befolyásolta, hogy az ember a Facebookról, az újságokból vagy az ismerőseitől tájékozódik róluk.

A kutatás alapján nem lehet megállapítani, mi lett volna, ha a kormány egyáltalán nem vásárol keleti vakcinákat, viszont a nyugatiak közül ugyanúgy szabadon választhattunk volna. Vajon lettek volna, akik elölt vírusos vakcina híján be sem oltatják magukat? Vagy akkor más határozta volna meg a döntéseinket?

Lengyel Balázs szerint „nagyon gyorsan változik, hogy éppen ki, mikor, mit gondol egy-egy vakcináról, ezért ezt utólag nem lehet felmérni. De az biztos, hogy ha több fajta vakcina érhető el, akkor az emberek másképp alakítják ki a véleményüket, illetve döntenek arról, hogy kérik-e az oltást vagy sem. Több fajta vakcina több fajta igénynek tud megfelelni.”

Hosszú távon viszont „a vakcinák elfogadottságát elsősorban a hatékonyságuk, illetve egészségre gyakorolt hatásuk határozza meg. Mindezek miatt elengedhetetlen, hogy az itthon használt vakcinák hatékonyságát leíró adatok elérhetőek legyenek a társadalom számára”.

• Kevesen hitték volna, hogy a portugálok és a spanyolok éltanulók lesznek oltásban.
• A németek és az osztrákok sokkal kevésbé törik magukat.
• Ha Svájc német kantonjait is idevesszük, egész Nyugat-Európában a németajkú vidékeken a legnagyobb az oltatlanok aránya.
• Hogy lehet ez?

November 14-én sorsdöntő meccset rendeztek a lisszaboni Estadio da Luzban. A portugál válogatottnak a döntetlen is elég lett volna a szerbek ellen a biztos világbajnoki részvételhez, de hiába: 2-1-re kikaptak, így pótselejtezőre kényszerültek. Közel 60 ezren szurkoltak a lelátón, éppen úgy, mint néhány héttel korábban, amikor a Benfica fogadta a Bayern Münchent a Bajnokok Ligájában.

Annak is vereség lett a vége, de a portugálok legalább örülhettek, hogy ilyen sokan összejöttek egy helyen. Október óta nincs náluk létszámkorlát a stadionokban, ami nagy szó, hiszen augusztustól csak minden harmadik széken ülhettek nézők, azelőtt annyin sem. Egy éven keresztül az összes meccset zárt kapuk mögött rendezték.

Most maszkhoz és védettségi igazolványhoz kötik a belépést, ami senkit sem tart vissza: a nagykorú portugálok 99 százalékának van legalább egy oltása, 92 százalékának kettő. Ha a teljes népességet nézzük, 88 százalék kapott legalább egy, és 81 százalék két adagot úgy, hogy a kisebb gyerekeket nem is olthatják.

Az év elején még tombolt a koronavírus az országban, tömve voltak a kórházak betegekkel, az egekbe szöktek a halálozási számok. Kevesen fogadtak volna rá, hogy tizenegy hónappal később Portugália lesz az Európai Unió legjobban átoltott országa. A szomszédos spanyolok is hasonló meglepetést okoztak (ott a 18 éven felüliek 91 százaléka kapott legalább egy oltást), ehhez képest Izland, Norvégia, Dánia, Finnország vagy Hollandia magas oltottsága kevésbé váratlan.

Németországban és Ausztriában viszont irigykedve néznek Dél-Európára. A németek még csak-csak teljesítenek valahogy a nagykorúaknál (84 százalék), a teljes népességnek viszont mindössze 70 százaléka kapott legalább egy oltást, és mint látni fogjuk, jelentősek a területi különbségek.

Az osztrákoknál a felnőttek 75, a lakosság 69 százaléka kapott legalább egy oltást, ráadásul a delta variánssal szemben elérhető maximális védettséghez mindenképp két adagra, sőt néhány hónap elteltével három adagra van szükség.

Nehéz megmagyarázni ezeket a különbségeket, és részben csak feltételezésekre támaszkodhatunk.

Szerepet játszhat, hogy hol milyen mértékben szembesültek a koronavírus pusztításával. A német és az osztrák halálozás sosem volt olyan drámai, mint a spanyol 2020 tavaszán, vagy a portugál idén januárban-februárban. (Magyarországon viszont ilyet, mégsem 90 százalékos az oltottság. Ez is mutatja, hogy nem csupán ezen múlik.)

A német sajtóban az erős központi adminisztrációt dicsérik: a spanyoloknak és a portugáloknak nem kellett jelentkezniük, őket keresték telefonon, sms-ben vagy WhatsAppon. Így az oltási kampány elején hatékonyan elérték az időseket és másokat, akik különösen veszélyeztetettek. Szociológusok szerint a spanyoloknál növelhette a hajlandóságot, hogy sokszor többgenerációs családok élnek egy háztartásban. Ezért a fiatalok is kevésbé hezitáltak, amikor sorra kerültek, ráadásul külön videós kampányt is indítottak számukra.

Portugáliában az egész oltási kampány katonás rendben zajlott, szó szerint, mivel egy katonát bíztak meg az irányításával: Henrique Gouveia e Melo korábban tengeralattjáró-parancsnokként is megbirkózott már összetett logisztikai feladatokkal.

Februárban először is létrehozott egy 30-40 fős tanácsadócsapatot, benne matematikusokkal, orvosokkal, elemzőkkel és a hadsereg szakértőivel. Egyetlen politikust sem hívott ide, sőt a saját személyét is igyekezett leválasztani a politikáról, elmondása szerint ez nagyon fontos volt a sikerhez vezető úton.

Amikor a New York Times megkérdezte, nem is tanácsolt mást a többi országnak: tartsák távol a politikusokat.A parancsnok minden nyilvános szereplésén egyenruhában jelent meg, folyton hadiállapotról beszélt, és bár az ellentmondást nem tűrő kommunikáció egyeseknél visszatetszést keltett, bizonyára hitelesebben képviselte a militáns nyelvezetet a politikusoknál.

Az éles konfrontációtól sem riadt vissza. Júliusban, amikor oltásellenesek állták el egy lisszaboni oltópont bejáratát, személyesen ment oda beszélgetni velük arról, hogy nem ő a gyilkos, mint hiszik, hanem a vírus. Ősszel, miután teljesítette a küldetését, lemondott a posztjáról.

De hiba lenne pusztán a kommunikációval magyarázni a helyzetet. A spanyolok és a portugálok eleve jobban bíznak az oltásokban, mint más európaiak, nem is voltak a franciaországihoz vagy az olaszországihoz hasonló tüntetések. Szakértők szerint ez arra vezethető vissza, hogy frissebbek az emlékeik a járványokról.

Míg más nyugati országokban már az 50-es években oltani kezdtek gyermekbénulás ellen, Spanyolország tíz évet késett, ami sok fertőzést és halálozást eredményezett. Sokan máig érzik ennek a hatását, mert bár túlélték a betegséget, mozgássérültekké váltak, műtétekre szorultak.

Hasonló a helyzet Portugáliában, ahol a 70-es évekig sok gyerek halt meg kanyaró vagy diftéria miatt. Mindkét országban viszonylag későn jött létre erős állami egészségügyi rendszer, amit így sokan a modernizáció alapkövének tekintenek, és általában bíznak is benne.

Ezzel együtt tavaly augusztusban a spanyolok harmada bizonytalan volt az oltást illetően, ami akkor még tesztelés alatt állt. Az El Paísnak nyilatkozó spanyol szociológus azt mondta, erre oda kell figyelni, s nem szabad, hogy az oltás politikai ütközőzónává váljon, mert az csak növeli a vakcinaellenességet.

Augusztusban a portugálok 86, a spanyolok 81 százaléka egyetértett azzal, hogy mindenkinek állampolgári kötelessége beoltatni magát koronavírus ellen. Németországban ez 67, Ausztriában 57, Magyarországon 48 százalék volt.

Portugália és Spanyolország most Európa legkevésbé fertőzött országai közé tartoznak. Bár az esetszámok valamelyest emelkednek, a halálozás nagyon alacsony, és jóval kevesebben szorulnak kórházi ápolásra, mint máshol. Ezért a hétköznapi élet és az egészségügyi ellátás is sokkal inkább normális mederben folyhat. Ez nem jelenti azt, hogy ne hordanának maszkot bizonyos helyeken, de bízhatnak benne, hogy elkerülik az újabb járványhullámot különösebb korlátozások nélkül, hacsak nem érkezik egy sokkal durvább vírusvariáns.

Nein, danke

Ehhez képest az osztrák kormány múlt héten bocsánatot kérve jelentette be a teljes lezárást, ami december közepéig az oltottakat is érinti. Németországban pedig hosszas gondolkodás után döntötték el, hogy a kórházi terhelés mértékéhez kötik a korlátozásokat.

Ha idevesszük Svájc német többségű kantonjait, kiderül, hogy

Nyugat-Európában a német nyelvű térségekben a legmagasabb az oltatlan 12 év felettiek aránya.Egy luganói kommunikációs szakértő ezt azzal magyarázta a Financial Timesban, hogy ott sokkal inkább az észre, nem a szívre próbáltak hatni az oltás reklámozásakor, szabad teret hagyva az összeesküvés-elméleteknek.

Még érdekesebb felvetés, hogy a németajkú oltásszkeptikusok egy része kulturálisan a 68-as mozgalmak testtudatos, énközpontú, autoritásellenes világához kötődik, még ha nem is feltétlenül számít már baloldalinak. Oliver Nacthwey szociológus a Der Standardban fejtegette, hogy ebből akár magasan képzett emberek is levezethetik, miért nem szabad hagyni, hogy az állam tűt döfjön az emberek karjába. Szerinte ehhez a közeghez éppen annyira hozzátartozik az alternatív oktatás, mint az alternatív gyógyászat, képviselői pedig kevéssé értékelik a szolidaritást, ami esetleg oltásra ösztönözhetné őket.

Ha van is ebben igazság, egy németországi reprezentatív kutatás inkább az alacsony iskolázottsággal magyarázza az oltásellenességet. Kiderült az is, hogy a szélsőjobboldali AfD szavazói nagyobb eséllyel utasítják el a vakcinát: a párt szászországi hátországában a legalacsonyabb az oltottság. Nem meglepő, hogy ezzel együtt a fertőzéshelyzet is rosszabb, míg mondjuk Brémában mindez fordítva van.

Az oltásellenesség gyakran együtt jár a bevándorlóellenességgel, és ezek az emberek általában nem nagyon bíznak a politikusokban, a kormányban, a médiában és egyáltalán az egészségügyi rendszerben sem.

Valószínűleg rosszkor jött a lassú kormányváltás is. Angela Merkel még hatalmon van, de már nem fűlik a foga jelentős intézkedésekhez, az új vezetés pedig még mindig nem állt össze. A Spiegel cikke szerint hiba volt bezárni a nagy oltócsarnokokat, és következetlenül beszéltek arról, hogy mikor kinek lesz szüksége harmadik oltásra. Németország egyes területein jelentősen romlott a fertőzéshelyzet az utóbbi hetekben, erre is késve reagáltak.

Ahogy a németeknél élesen elkülönül oltottságban az ország keleti és nyugati fele, úgy az osztrákoknál két tartomány, Felső-Ausztria és Salzburg maradtak le a többiektől. Felső-Ausztriában egy oltásellenes párt is képviselői helyeket szerzett az őszi regionális választásokon, a helyben irányító ÖVP pedig sokáig ódzkodott a járványügyi intézkedésektől.

Az osztrák kormány végül nemcsak a korlátozások, hanem az oltások terén is merészet húzott: a tervek szerint februártól mindenki számára kötelezővé teszik a vakcinát. Schallenberg kancellár szerint sokáig bíztak benne, hogy elég ember fog magától jelentkezni, de most már ideje szembenézni a tényekkel.

Nemzetközi oltási adatok és egyéb ábrák, trendek a 444 járványoldalán.

Hétfőn 18 ezren jelentkeztek az első koronavírus elleni oltásukért. Annyian, mint múlt héten hétfőtől csütörtökig összesen.

Talán a súlyosbodó járványhelyzetnek is van ösztönző hatása, de az elmúlt hetek trendjei alapján ez nem okozhatott ekkora ugrást. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy most nincs szükség előzetes regisztrációra, elég, ha az ember elmegy egy oltópontra, és kivárja a sorát.

Nemcsak a mi riportunkban, hanem a kormány videójában is azt mondja egy megszólaló, hogy azért jelentkezett most, mert el tudta intézni regisztráció nélkül. Ő a harmadik oltásáért ment, épp úgy, mint 105 000 másik ember, ami rekord magas szám.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke augusztus végén szakértők véleménye alapján javasolta „az oltási hajlandóságot erősen csökkentő regisztráció eltörlését”.

Gulyás Gergely miniszter erre két dolgot mondott. Egyrészt, hogy a regisztráció szükséges szervezési eszköz. „Regisztrálni muszáj, mert különben nem tudjuk, hogy valaki be van-e oltva”, illetve, hogy ez alapján lehet beosztani az egészségügyi dolgozókat.

Másrészt, hogy bizonyos esetekben nem volt szükség előzetes regisztrációra, például, amikor orvostanhallgatók személyesen keresték fel az oltatlan időseket, vagy amikor tavasszal oltóbuszokat küldtek a falvakba. „Nem tudom, mit tegyünk még” - mondta szeptemberben.

Ezek a példák is mutatják, hogy nincs technikai akadálya a regisztráció nélküli oltásnak, hiszen ugyanúgy rögzíteni tudták az adatokat, mint máskor, és képesek voltak kiadni a védettségi igazolványt is. Megteszik most, az oltási héten is, sokkal nagyobb érdeklődés mellett.

A három hete bejelentett akció a legjobb bizonyíték arra, hogy az előzetes regisztrációnak van visszatartó ereje.Egyesek talán lustaságból nem akarnak szenvedni vele, másoknak hozzáférésük nincs, és biztosan vannak olyanok is, akiket az év eleji regisztrációs káosz emléke, vagy az adatokat kezelő kormányközeli cég riaszt el. Végső soron mindegy, hogy ezek közül melyik, mennyire megalapozott, a lényeg, hogy regisztráció nélkül többen oltatják be magukat.

Nem tudni, hogy az oltási hét miatt mennyi egészségügyi dolgozó extra erőfeszítésére van szükség, de ha most meg tudták szervezni, bizonyára képesek lettek volna rá korábban is. Kérdés, miért kellett erre november végéig, a negyedik hullám közepéig várni, amikor a kórházak megint a covidos betegek ellátására koncentrálnak. Kiderült az is, hogy katonák százai segíthetnek a lebonyolításban, ha odavezénylik őket.

Különösen ideális lett volna nyáron és ősz elején felpörgetni az oltási kampányt, amikor sokkal kedvezőbb volt a vírushelyzet. Más országokhoz hasonlóan létrehozhattak volna könnyen megközelíthető oltópontokat, hogy az emberek folyamatosan találkozzanak a lehetőséggel, és ha nem teljesen elutasítók, rászánjanak tíz percet az életükből. A majdnem egy éven keresztül titkolt, végül egy adatper végén nyilvánosságra hozott oltási stratégiában még a szavazókörök, sportcsarnokok, stadionok bevonásáról is írtak. Ez nem valósult meg.

Mivel az oltás a leghatékonyabb eszköz a vírussal szemben, a 444 is arra biztat, hogy mindenki használja ki a lehetőséget. De fontos tudni, hogy hetekre van szükség, míg kialakul az elérhető maximális védettség, ezért a mostani helyzetben nem bízhatunk abban, hogy egyik napról a másikra meg fogja törni a mostani fertőzési, halálozási, kórházi görbéket.

Három nap alatt 392 koronavírusos beteg halt meg Magyarországon, ez azt jelenti, hogy ha az elmúlt hetet nézzük, naponta közel 150 áldozata van a járványnak. Jól mutatja a helyzet romlását, hogy az előző hétvégén még 304-en, azelőtt 214-en, azelőtt pedig 152-en haltak meg.

Közben egyre nagyobb teher hárul a kórházakra is. 649-en vannak lélegeztetőgépen, ami szinte pontosan megegyezik az egy évvel ezelőtti második hullám csúcsával. Ez a szám 36-tal magasabb a csütörtökinél.

6451-en vannak kórházban, több mint másfélszer annyian, mint két héttel ezelőtt. Szerencsére ez a kéthetes növekedési ütem egyre csökken, most 62 százalék, egy hete még a 100 százalékot is meghaladta.

Ezzel együtt komoly probléma, hogy sorozatban harmadszor kell ennyi súlyos beteget ápolni. A hétvégén részletesen írtunk róla, mennyire megnehezíti ez a fertőzöttek minőségi ellátását, miközben az egészségügy kevésbé tud figyelni a többi betegre is.

A hétvégén minden ötödik teszt pozitív lett, ami nagyon magas szám, sőt az elmúlt hetet egyben nézve minden negyedik teszt pozitív. Ez a harmadik hullám legrosszabb időszakát idézi.

Az elmúlt héten naponta átlagosan több mint 9000 új fertőzöttet találtak, ez szintén a harmadik hullám tetejének felel meg.

Megyei szinten Veszprém, Vas és Tolna megyében a leggyorsabb most a növekedés, az elmúlt héten 40-50 százalékkal több fertőzöttet találtak, mint a megelőző héten. Lakosságarányosan továbbra is Szolnok, Csongrád és Békés megyében a legrosszabb a helyzet.

Az első oltások száma rövid ideig tartó, enyhe növekedés után egyértelműen beállt a napi 3500-as szintre. Kérdés, hogy a most következő oltási akció növelni fogja-e az oltási hajlandóságot azok körében, akik még egy adagot sem adattak be.

A harmadik oltások száma napi 34 ezer körül alakul, itt is megtorpant a növekedés.

Címlapkép: Balogh Zoltán/MTI/MTVA

További számok, adatok, ábrák a 444 járványoldalán.

Karácsony Gergely kitart 2019-es ígérete mellett, hogy tíz év alatt 4-ről 10 százalékra lehet növelni a közösségi tulajdonú lakások arányát Budapesten, de ehhez pénzre van szükség, ahhoz meg kormányváltásra.

Nagyjából minden szála ide futott ki annak a beszélgetésnek, amit a főpolgármester folytatott Horváth Csabával, Zugló polgármesterével és Váradi Balázzsal, a Budapest Intézet kutatójával. A téma a lakhatási válság volt, amit Karácsony így összegzett:

• tavaly 84 ezer ember költözött el Budapestről, elsősorban azért, mert rengetegen nem engedhetik meg maguknak, hogy a fővárosban vegyenek vagy béreljenek lakást,
• Budapesten az utóbbi öt évben 225 százalékkal nőttek az átlagos ingatlanárak, míg a régió más nagyvárosaiban 20-30 százalékkal,
• a bérleti díjak is megduplázódtak,
• máshol is van emelkedés, de itt nagyon elszakadtak az árak a bérektől,
• az agglomerációba költözők kénytelenek ingázni, a budapesti autók egyharmada onnan érkezik.

Karácsony szerint az önkormányzatok mostanra felismerték, hogy ezzel foglalkozni kell. Már csak azért is, mert látják, hogy ha nem adnak szolgálati lakást az óvónőknek, elveszítik őket, mert a fizetésükből képtelenek lakást venni vagy bérelni.

De hiába a felismerés és a politikai szándék helyben, ha nincs pénz. A fentiek alapján könnyű kitalálni, mi következik ebből.

A főpolgármester azt mondta, szakmai körökben közhely, de „a politika nem tudta megépíteni”, vagyis az ellenzék nem tudta megfelelően elmagyarázni, hogy „a kormány úgy támogat, hogy minél gazdagabb vagy, annál nagyobb eséllyel kapsz még több támogatást”.

„Ezt úgy adják el, hogy középosztályt kell létrehozni”, amit zöld szociáldemokrataként szimpatikusnak talál, de a kormány valójában a felső középosztályt támogatja. Karácsony szerint valójában az oktatásban vagy egészségügyben dolgozókat kellene megsegíteni, de „hol van a középosztályi léttől egy védőnő?” - kérdezte.

Az új, magántulajdonú lakások építését és vásárlását szolgáló állami támogatások csak tovább növelik az árakat, élezve az egyenlőtlenségeket, fejtegette, de mindennek kulturális gyökere is van. A rendszerváltás után ugyanis kialakult egyfajta „lakásfétis”, ami a magántulajdon fétisét jelenti, „nem véletlen, hogy ezzel politizál a Fidesz, és nem bérlakásépítéssel”.

Ezzel együtt úgy látja, valamelyest változik a helyzet, a fiatalok már nem gondolják, hogy „bérlakásban lakni ciki”, viszont nem mindegy nekik, hogy moderált áron bérelhetnek önkormányzati lakást, vagy tízszer annyiért piacit. Éppen ezért szerinte különösen érdemes a fiatalok lakhatását támogatni. Ha több közösségi bérlakás lenne, a magánszektorban is kevésbé szabadulnának el az árak, mondta.

Kérdés, hol és miből lehetne bérlakásokat felhúzni. Karácsony szerint semmiképp sem a város amúgy is túlépített részein, hanem a kihasználatlan rozsdaövezetekben, mégpedig uniós forrásból, amihez persze megint állami szándék is kell.

Azt mondta, uniós támogatásokkal és az önkormányzatok pénzügyi önállóságának visszaállításával lehetne felújítani a meglevő önkormányzati lakásokat is. Ez egyrészt azért lenne fontos, hogy a mostani bérlők megfelelő körülmények közt élhessenek, másrészt azért, hogy kiadhassák az üresen álló lakásokat. A privatizációs hullámokat túlélt, szerény önkormányzati lakásállomány szerinte annyira rossz állapotban van, hogy „nem fény az éjszakában, hanem az éjszaka része”.

Az állam szerinte kamatmentes hitellel ösztönözhetné azt is, hogy a magántulajdonosok eleve lakáskiadás céljából építkezzenek, a Magyar Nemzeti Bank adott is volna pénzt ilyesmire, de nem lett belőle semmi.

Viszont „a lakhatás ügyében nincs nagyon gyors megoldás”, és „becsapnánk magunkat, ha azt mondanánk, hogy ha nem Orbán Viktornak hívnák a miniszterelnököt, nem lenne lakhatási válság” - mondta.

Bár a beszélgetés nagy részében azokról az alsó középosztálybeli tömegekről volt szó, akik ma képtelenek lakást fizetni ott, ahol munkát találnak, egy ponton szóba kerültek a hajléktalan emberek is. Karácsony szerint ebben a témában nagyon rossz érvek szoktak felmerülni, miközben a túlnyomórészt nekik is van jövedelmük, csak éppen annyira alacsony, hogy legfeljebb egy átmeneti szállóra elég.

Mint mondta, évente egyszer ő is beszáll egy éjszakára a krízisautóba, és ő is ébresztett már a pályaudvaron olyan embert, akiről kiderült, hogy valamelyik fővárosi cégnél dolgozik.Felfoghatatlannak nevezte, hogy ilyen emberek az utcára szorulnak, éppen ezért központilag, az önkormányzatokon keresztül vagy más formában kellene hozzájárulni a lakhatási költségekhez.

„A lakhatás biztonsága olyan társadalmi érdek, ami köszönőviszonyban sincs azzal, ami ma megjelenik a költségvetésben, és az is rossz szerkezetben” - mondta.

Mi történik Budapesten?

Igazán jelentős változásokhoz valóban szükség lenne a kormányra, de valamit azért az önkormányzatok is tehetnek. Nemrég hosszú cikkben foglaltuk össze, két év alatt milyen eredményeket és bukásokat tud felmutatni ezen a téren a főváros ellenzéki vezetése.

Elindul például a fővárosi lakásügynökség, ami magántulajdonú lakásokat fog bevonni a közösségi szektorba, így megfizethetők lesznek a nem nagyon szegény, a magánpiacon mégis nehéz helyzetben levő bérlők számára. Beszállt egy ilyen projektbe az I. és II. kerületi önkormányzat is. (Karácsony szerint ez legjobb esetben egy százalékkal visz közelebb a cikk elején említett, 10 százalékos választási ígéretéhez.)

Az Airbnb-kérdésbe viszont beletört Karácsony bicskája. Nem sikerült átvinnie az akaratát a kerületi polgármestereken, így a tulajdonosok most is korlátozás nélkül adhatják ki rövid távon a lakásaikat, ami szintén emeli az árakat.

Ezen kívül meghoztak néhány döntést, amihez elég volt rendeletet módosítani: visszaállították a lakásrezsi-támogatást, és megtiltották, hogy az önkormányzati bérlőket elhelyezés nélkül lakoltassák ki. A nyugdíjasházakba pedig már olyan hajléktalan, idős emberek is beköltözhetnek, akik egyszerre nem tudnák kifizetni a bekerülési költséget (ezek nem idősotthonok, hanem bérlakástömbök, ahol az önkormányzat nővérügyeletet biztosít).

Csütörtökön a fehérorosz hatóságok kiürítették a lengyel határmenti területet, ahol az elmúlt hetekben bevándorlók ezrei torlódtak fel. A nemzetközi média a helyszínen követhette, hogy néhány száz méterre, egy raktárba vitték őket, ahol matracokon alhattak. 431 iraki embert haza is szállítottak.

Lengyelország egy nappal később azt állítja, a fehéroroszok néhány órával később elkezdték visszavinni az embereket a határra, és arra próbálják ösztönözni őket, hogy törjenek át illegálisan. A határőrség szerint most nagyjából 500-an vannak ott.

Lukasenka elnök-diktátor továbbra is tagadja, hogy szándékosan szítaná a feszültséget. Állítása szerint ajánlatot tett Merkel német kancellárnak, hogy engedjenek be kétezer embert az Európai Unióba, miközben ötezer embert hazaküldenének. Az Európai Bizottság és Németország ezt visszautasította.

Az EU néhány napja újabb szankciókkal sújtotta Fehéroroszországot, sokadszor, mióta tavaly a csalással megnyert választás után brutálisan leverték a tüntetéseket. (Reuters)

„Ki lehet szedni még jobbikosokat a pártból. Tehát ha Gyurcsányék abban bíznak, hogy a Jobbikkal szövetségre lépnek, és ilyen módon szerzik meg az ország irányítását, én meg tudom ígérni mindenkinek, hogy ki fogok szedni egy-két embert a Jobbikból, és át fogom állítani őket a másik oldalra, hogy a baloldalnak ebben az országban soha ne lehessen parlamenti többsége” - fogadkozott Volner János képviselő még szerda este a HírTV-ben.

Ezután a Magyar Nemzetnek azt mondta, beépített emberei vannak a Jobbikban, akik szükség esetén hajlandók kilépni, miután átvették a mandátumukat.

Volner valaha a Jobbik alelnöke volt, 2018 előtt még a bokorba is követte a kormánymédia lesifotósa. Aztán kilépett a pártból, átment a Mi Hazánkhoz, majd velük is szakított. Közben népszerű vendég lett a kormánybarát stúdiókban.

Tavaly az ő javaslatára módosították a választási törvényt, tavasszal kétharmadhoz segítette a Fideszt, hogy ezermilliárdnyi közvagyon kerülhessen alapítványi kézbe, ősszel megtámadta a Kúrián Karácsony Gergely Fudan-ellenes népszavazását, majd megszavazták a javaslatát, ami szűkíti a választásokkal egy napon tartott népszavazásoknál a jogorvoslati lehetőségeket. Ennek akár már jövőre is lehet szerepe, ha egyszerre tartják a nemváltós népszavazást a rendes választásokkal.

Miközben Szíjj László Duna Aszfaltja csak 104 milliárdig jutott, a B+N Referencia Zrt. az elmúlt egy évben 480 milliárd forintnyi megbízást kapott az államtól, írja a G7.

A cégben 2009-ben jelent meg Kis-Szölgyémi Ferenc üzlettársként az erős kormányzati kapcsolatokkal rendelkező Tombor András, akiről azóta Habony Árpád azt állította, hogy 20 millió forint kölcsönt kapott tőle. Tombor azóta kiszállt a cégből, ami aztán Simicska Lajos közelébe, majd teljes egészében Kis-Szölgyémihez került. Azóta folyamatosan növekedett, de a mostani ugrás példátlan.

Nemcsak takarítanak és fertőtlenítenek, hanem felújítanak, javítanak, karbantartanak, kártevőt irtanak, kertészkednek és parkot is fenntartanak. Az Alkotmányvédelmi Hivataltól a Postán át a NAV-ig egy sor állami szervnek, cégnek dolgoztak a 2020-as adatok alapján, akárcsak Mészáros Lőrinc cégének, sőt még a fővárosi vagyonkezelőnek is.

A cég állítása szerint bevételeiknek csak 41 százaléka érkezik az államtól.

Cikkünk frissül.

Ausztria az első európai ország, ahol az őszi járványhullámban ismét úgy döntöttek, teljesen lezárják az országot. Néhány napja még kizárólag az oltatlanokra vonatkozott a korlátozás, de hétfőtől mindenki csak meghatározott okokból hagyhatja el az otthonát. (BBC)

Négy új tagja van a Digitális Irodalmi Akadémiának: Kemény István, Király László, Márton László, és Végel László. A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Akadémia a tagok életművét digitalizálja, és ingyenesen közzéteszi az interneten.

A DIA élő, néhai és posztumusz tagjainak listáját itt lehet megnézni. Tavaly Bereményi Gézát, Csaplár Vilmost, Kukorelly Endrét és Tóth Krisztinát választották be.

A DIA itt böngészhető.

Ismét hathónapos rekord dőlt meg a napi halálozás terén, 135 újabb áldozata van a járványnak. Az elmúlt hetet tekintve naponta átlagosan 130-an halnak meg.

A magyar covidos halálozás lakosságarányosan majdnem négyszerese az európai uniós átlagnak. Csak Bulgária, Lettország, Románia és Horvátország előz meg minket.

Gulyás Gergely miniszter csütörtökön azt mondta, a legpesszimistábbnál is pesszimistább forgatókönyv valósult meg a negyedik hullámban. Bár szakértők hetek óta kérték, csak most rendelték el a maszkviselést zárt terekben, amire Gulyás azt mondta, egyszerre kell megőrizni az ország működőképességét, felgyorsítani az oltást és védettséget biztosítania ott, ahol ez lehetséges.

Hatezer fölé nőtt a kórházban ápolt covidosok száma, és 613-an vannak lélegeztetőgépen, utóbbi közelíti a második hullám tetejét.

Az elmúlt hetet nézve továbbra is minden negyedik teszt pozitív, ami a vírus erős terjedését jelzi. Rekordot döntött az újonnan regisztrált fertőzöttek száma, soha nem volt m

Az oltásokat illetően nincs jelentős változás. Az első oltások száma ismét stagnál - valamivel magasabb szinten, mint októberben -, és mintha megtorpant volna a harmadik oltásra jelentkezők száma is, de erről jövőhéten lehet majd biztosabbat mondani.

Címlapkép: Balázs Attila/MTI/MTVA

Cikkünk frissül.

„Hatmillióan be vagyunk oltva mindenki más közvetlen életveszélyben van” - mondta Orbán Viktor péntek reggel az állami rádióban. „De nem lehet rendőrrel kísérni az embereket oltásra, meg kell győznünk az oltáselleneseket”, hogy „mumpsz, kanyaró, bárnyhimlő ellen is be vagyunk oltva, nem is szoktuk elkapni, ezért élünk”.

Orbán azt mondta, ő sem hisz „nyakló nélkül mindig minden tekintetben a tudománynak, mert idő kell, hogy egy-egy tudományos állítás bebizonyosodjon”, a tudomány nem „az Isten akiben feltétel nélkül meg lehet bízni”, de „azért a tudománynak bizonyított eredményei vannak, sok százezren nem élnének Magyarországon, ha nem kaptuk volna meg ezekte az oltásokat”.

Nagy Katalin, a Kossuth rádió bemondója riogatásnak nevezte, hogy egyes oltóanyagok elfogyhatnak Magyarországon.

„Szeretném kihangsúlyozni még egyszer nagyon erősen: aki két vektor típusú oltást kapott, Szputnyikot vagy AstreZenecát, ne kérjen Janssent” harmadik oltásként - javasolta Jakab Ferenc, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője az állami rádió csütörtöki adásában. Erről az RTL Klub számolt be.

A Janssen ugyanúgy vektorvakcina, mint a Szputnyik és az AstraZeneca. Jakab szerint ugyan nincs bizonyíték arra, hogy a Janssen ebben az esetben ne lenne hatékony, viszont a jelenlegi ismereteink alapján az immunrendszer védekezni kezd a vakcinában használt vektorvírussal szemben is, így a harmadik oltás hatékonysága a töredéke lehet az elérhetőnek. Szerinte a fiatalok még Sinopharmmal is jobban járnak harmadik oltásként.

Szputnyikra Janssent adatott be Gulyás Gergely miniszter és Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora is, pedig a központi ajánlás sem javasolja ezt.

Merkely utólag azzal érvelt, hogy már rendelkezésre állnak nemzetközi eredmények, amelyek alapján Janssen is adható két Szputnyik után. Csütörtökön megkérdezték Gulyástól a kormányinfón, miért nem frissítik akkor a magyar protokollt, de azt mondta, ebbe nem akar beleszólni, az emberek pedig el tudják dönteni, mit akarnak.

A Janssen azért vonzó sok szputnyikos számára, mert egyadagos, és elfogadott a nyugati országokban, így rizikó nélkül, szabadon lehet vele utazni.

Egyszer sem jelent meg a nyilvánosság előtt Peng Suaj, a legeredményesebb kínai teniszező, mióta szexuális zaklatással vádolta meg Csang Kaoli korábbi miniszterelnök-helyettest.

A női tenisztornákat szervező WTA vezetője, Steve Simon azt mondta, készek lefújni az összes kínai versenyt, ha a vezetés nem reagál megfelelően az ügyre. 2019-ben kilenc WTA-tornát rendeztek Kínában, de Simon szerint az üzleti szempontokat most nem szabad figyelembe venni.

A kormány egyáltalán nem szólalt meg a témában, viszont erősen korlátozza az erről szóló posztokat az interneten. Azóta egyre többen aggódnak, hol lehet a teniszező, és vajon jól van-e.

A kínai állami televízió, a CGTN szerdán beszámolt egy emailről, amit állítólag Peng írt Simonnak arról, hogy jól van, és visszavonja a vádakat. Simon kételkedik a levél valódiságában. (Reuters)

A friss kormányrendelet értelmében a következő zárt terekben kell maszkot viselni péntek éjféltől:

• boltokban,
• bevásárlóközpontokban (kivéve az irodákban, üzemi helyiségekben és sportolásra használt helyiségekben),
• előadóművészeti eseményeken (színház, tánc, zene), függetlenül attól, hogy nyilvánosak-e vagy sem, kivéve a fellépőknek,
• zárt térben tartott zenés-táncos rendezvényeken, kulturális eseményeken, falunapokon az ott dolgozóknak,
• mozik, múzeumok, könyvtárak, archívumok, közművelődési intézmények, levéltárak, közigazgatási szervek, posták olyan részein, ahol vendégeket, ügyfeleket fogadnak,
• sportrendezvényeken (kivéve a sportolók, edzők, bírók),
• edzőteremben, uszodában, fürdőben, jégpályán, szálláshelyen, vendéglátóhelyen az ott dolgozóknak.

A bölcsődékben, iskolákban az igazgató alakíthatja a maszkviselés szabályait, és a vallási szertartásokon sem írták elő alapjáraton.

A hat éven aluliaknak, a pszichoszociális fogyatékossággal és autizmus spektrumzavarral élőknek nem kell maszkot hordaniuk.

A maszkviselés újbóli bevezetését csütörtökön jelentette be Gulyás Gergely miniszter, miután szakértők hetek óta többször figyelmeztettek a fontosságára. Gulyás szerint a legpesszimistábbnál is pesszimistább forgatókönyv valósult meg a járvány negyedik hullámában.

További intézkedések:

• az egészségügyi dolgozók nem mondhatnak fel, és kötelesek felvenni a harmadik oltást, ha már legalább 180 nap eltelt a második óta,
• a Miniszterelnökség, a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Miniszterelnöki Kormányiroda dolgozóinak kötelező beoltatni magukat.

Csak sátrak, ruhák és parázsló tüzek maradtak a menekültek után a lengyel határnál, számolt be a fehérorosz állami média. A nemzetközi sajtó is megerősítette, hogy a tábort kiürítették, így a hetek óta tartó válsághelyzet új szakaszba lépett. A lengyel határőrség szerint a fehéroroszok a néhány száz méterrel odébb levő logisztikai központba vitték az embereket, írja a Guardian. Nem világos, ezután mi lesz a sorsuk.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök-diktátor szóvivője csütörtökön arról is beszámolt, hogy megállapodtak Angela Merkel német kancellárral, így humanitárius korridort hoznak létre a két ország között kétezer migráns számára. Lukasenkáék belementek, hogy további ötezer embert segítenek visszajutni származási országukba, leginkább Szíriába is Irakba.

Elmondása szerint egy repülőgép már fel is szállt 431 iraki emberrel a fedélzetén, a többiek nem akartak távozni, de mint mondta, ezen még dolgozni fognak. A gép csütörtök este landolhatott.

Németország viszont nem erősítette meg a korridorról szóló egyezséget, sőt a hírek szerint tagadja, hogy megállapodtak volna. Az uniós álláspont szerint csak az emberek hazautaztatásáról egyeztetnek.

Az elmúlt hetekben 13-an haltak meg a határ mentén, köztük egy egyéves szír kisfiú, aki egy hónapja élt az erdőben.

Legutóbb a „Milyen érdekek tartanak a jeges kelet-európai erdőben néhány ezer, a sivatag széléről érkezett embert?” című cikkünkben elemeztük a helyzetet hosszabban.

Alapvető fontosságú adatokat tartott vissza az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) a járvánnyal kapcsolatban,

mondta ki a Fővárosi Törvényszék.

A bíróság elsőfokú ítélete szerint a hivatalnak ki kell adnia napokra és kórházakra lebontva, hogy mennyi covidos beteget ápoltak intenzív és nem intenzív osztályon tavaly szeptembertől idén márciusig. Egy másik eljárásban ugyanígy döntött a bíróság a március-áprilisi időszakkal kapcsolatban is.

Ezeket a számokat most nemhogy kórházanként, de még összesítve sem ismerjük. A kormány csak néhány alkalommal, külön kérésre hozta nyilvánosságra, hogy egy-egy napon hány fertőzöttet ápoltak intenzív osztályon. A lélegeztetőgépen levők számát ugyan naponta közlik, de nem mindenkinek van szüksége lélegeztetőgépre, aki intenzív ápolásra szorul.

Az adatok birtokában tisztábban láthatnánk az intenzív osztályok leterheltségét és hogy milyen területi különbségek vannak ebből a szempontból. Fontos lenne ezt minél részletesebben elemezni, mivel tudjuk: tavaly szeptember óta szinte megszakítás nélkül erőn felül dolgoznak ezeken az osztályokon.

Az OKFŐ még fellebbezhet, elviheti az ügyet másodfokra, és akár a Kúriára is. Most a szeptember-márciusi időszakról szóló perről írunk részletesen, amiben Takács Pétert, a hivatal főigazgató-helyettesét is meghallgatták.

Elküldték a honlapot, ami semmire nem ad választ

Március 8-án közérdekű adatigénylésben kértük a hivataltól a számokat, amire 24-én érkezett válasz: 45 nappal meghosszabbították a válaszadás határidejét. Papíron ezt akkor tehetik meg, ha az eredeti teljesítés miatt nem tudnák ellátni a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladataikat. A járvány kirobbanása óta látjuk, hogy az állami szervek szívesen élnek ezzel a lehetőséggel.

Egy hónappal később, április 26-án egymondatos válasz érkezett a főigazgatóságtól:„Hivatkozással a 2021. márc. 08. napján benyújtott közérdekű adatkérésére, kérem, hogy az adatok tekintetében keresse fel a www.koronavirus.gov.hu weboldalt.”

Csakhogy ez az oldal egyetlen általunk feltett kérdésre sem adott választ, így kénytelenek voltunk bíróságra menni. A hivatal erre beadott egy ellenkérelmet, amiben már azt állították, hogy a kért adatok egy része nincs is meg náluk.

A szerdán kihirdetett ítélet indoklásakor a bíró elfogadhatatlannak és rosszhiszeműnek nevezte a hivatal eljárását, a 45 napos határidő kihasználását pedig a visszaélésszerű joggyakorlás kategóriájába sorolta ebben az esetben.

A bíró szerint az eljárás során világosan kiderült, hogy napi és kórházankénti bontásban is rendelkeznek a covidos betegszámokkal.

Ezt Takács Péter is elismerte a meghallgatásán, de a kórházankénti adatokról azt mondta: „(...) más kérdés, hogy tároltuk-e azokat, az én vezetésem alatt álló szervezeti egységben biztosan nem”.

Elmondása szerint a jelentések emailben érkeznek be a kórházaktól, és bár a titkárnőjét kellene megkérdezni az archiválás módjáról, szerinte az áprilisi-májusi adatok már nincsenek meg, egyszerűen törölhették őket. A bíró az ítélet indoklásakor „teljesen súlytalannak” nevezte ezt az érvet.

Ehhez képest a meghallgatás végén, amikor a bíró tételesen végigkérdezte az összes kért adatot, mindegyikről azt mondta, hogy nem áll rendelkezésre. (Kivéve az ágyak kihasználtságáról szóló részt, amire azt mondta, elérhető nyilvánosan.)

Amit kértünk, de nem tudnak kiadni

A napi betegszámok mellett kíváncsiak voltunk arra is, hogy hol, mikor, mennyi fertőzött halt meg. Mivel nincs bizonyíték arra, hogy az OKFŐ valóban rendelkezik ezekkel az adatokkal, elálltunk a keresetnek ettől a részétől.

Takács elmondása szerint csak a betegszámok változását látják, azt nem, hogy egy adott kórházban éppen mennyien haltak meg, vagy mehettek haza gyógyultan.

Ugyanígy az ápoló-beteg arány változását sem ismerhetjük meg. Az OKFŐ-nél tudják ugyan, hogy egy-egy kórházban mennyi ápoló dolgozik, és azt is, hogy mennyi beteget ápolnak, de valójában helyben dől el, hogy mennyi beteg jut egy-egy ápolóra, hiszen ez például a kórtermek nagyságától is függ.

Takács azt mondta, utólag sem gyűjtöttek ilyen adatokat.Ez azért lényeges, mert a súlyos betegek túlélési esélye jelentős részben attól is függ, hogy elegendő szakképzett ápoló tud-e figyelni rájuk. Ezek szerint erről továbbra is egyéni beszámolókra kell támaszkodnunk, ami szintén nem egyszerű, mert hivatalosan a különböző kórházakban dolgozó orvosok sem oszthatják meg egymással a statisztikáikat. (Amikor tavaly novemberben intenzíves orvosok terveztek ilyesmit egy nyilvános fórumon, rájuk szóltak felülről, hogy ne tegyék.)

Emiatt nincs olyan szereplő, akinek pontos képe lenne az országos helyzetről, az orvosok pedig nem nyilatkozhatnak névvel a saját adataikról.

Napok óta tartósan száz felett a napi halálozás, most 131 új áldozata van a járványnak. Az elmúlt héten naponta átlagosan 128 covidos beteg halt meg.

Az elmúlt két hétben 158 magyar halott jutott egymillió lakosra, ami a hetedik legmagasabb szám Európában (idértve az EU-t, Nagy-Britanniát, Ukrajnát és Szerbiát is). Svédország van a lista végén, ahol ez a szám: 6.

A kórházi terhelés továbbra is a második hullámot követi, egyhetes csúszással. Az elmúlt napokban valamelyest lassult a növekedés intenzitása, de ez sajnos úgy tűnik, inkább a halálozásnak tudható be. Most hatezren szorulnak ápolásra, a második hullám legrosszabb szakaszában nyolcezren voltak. Több mint 600-an vannak lélegeztetőgépen, ez már közelíti a második hullám csúcsát.

A fertőzés továbbra is nagyon erősen terjed, ezt mutatja, hogy minden negyedik teszt pozitív. Továbbra is Jász-Nagykun-Szolnokban azonosítják a legtöbb fertőzöttet lakosságarányosan, az elmúlt két hétben 2111-et százezer lakosra vetítve. Ez meghaladja a harmadik hullámban mért márciusi csúcsot, amit Somogy megye tartott 1799-cel.

Az első oltások száma csigalassúsággal növekszik, most naponta 3700-an adatják be a vakcinát olyanok, akik még egyetlen adagot sem kaptak. A harmadik dózisnál viszont erőteljesebb a növekedés, naponta 34 ezren jelentkeznek, ami több mint kétszerese a november eleji értéknek.

További adatok, ábrák a 444 járványoldalán.

Címlapkép: MTI Fotószerkesztõség/Balázs Attila/MTI/MTVA

Iratkozz fel itt a 444 Járvány hírlevelére, és időről időre megkapod a postaládádba, amit tudni kell a vírushelyzetről.

• Már több mint ötezer covidos beteg van kórházban, minden tizedik lélegeztetőgépen.
  
• Közel százan halnak meg naponta.
• A fertőzésszámok meghaladják a tavaly őszi hullám csúcsát.
• Egyre többen érdeklődnek az oltás iránt, de nem elegen.
• Hogy lehet megint ilyen súlyos a helyzet? Mire számíthatunk a kórházakban?
• Adatok, trendek, ábrák a 444 járványoldalán.
• Járványhírlevél.

Mintha a második hullám ismétlődne a kórházakban, némi késéssel. Ha a tavaly őszi napi betegszámot egy héttel elcsúsztatjuk, szinte tökéletesen a mostani görbét kapjuk. Ez két dolgot mutat:

• sokat segítettek az oltások, hiszen most jelentős korlátozások nélkül, sokkal gyorsabban terjedő variánssal látunk hasonló adatokat,
• a negyedik hullámban is jelentős kórházi terhelésre és sok halálos áldozatra számíthatunk.

Most kicsit még többen is vannak lélegeztetőgépen, mint tavaly ilyenkor, a naponta jelentett áldozatok számának heti átlaga is valamivel magasabb, mint a második hullámban.

Miért ilyen súlyos a helyzet?

Egy héttel ezelőtti cikkünkben hosszan írtunk az okokról:

• a lakosság 40 százaléka egyetlen oltást sem kapott, közel 500 ezren 60 év felettiek
• ami kezdetben az előnyünk volt, mostanra a hátrányunkká vált: milliók vannak, akiket tavasszal oltottak utoljára, náluk megkophatott a védettség,
• több százezer idős embert oltottak Sinopharmmal, ami kevésbé hatékony 60 év felett.
• a kormány mindent az oltásra tett fel, és ezúttal sem hozott időben intézkedéseket (a maszkviselés előírása zárt terekben például olcsó, hatékony védekezési eszköz lenne).

Az intenzív osztályokon több mint egy éve átlag feletti a terhelés, szinte szünet nélkül. A lenti ábrán a fekete vonal mutatja, hogy a járvány előtti öt évben átlagosan mennyi intenzív ágyra volt szükség: minden hónapban nagyjából 6-700 darabra. Tavaly szeptember óta mindig több kellett, leszámítva két nyári hónapot.

Ágyból eddig is volt elég, szakszemélyzetből viszont nem. Minél több beteg jut egy intenzív terápiás ápolóra, annál rosszabb az ellátás, és annál rosszabbak a túlélési esélyek is. Ahogy a korábbi hullámokban, ez most is probléma lesz.

A jelentős kórházi terhelés azokat is érinti, akik megússzák a covid-betegséget. Kásler miniszter most 12 ezer ágyat szabadíttatott fel - az elmúlt hetek növekedési üteme alapján ezek hamar meg is fognak telni -, és ahol szükséges, a halasztható ellátásokat is felfüggesztik. Tovább nyúlnak a várólisták, rehabilitációk maradhatnak el, és romlik a lakosság egészségi állapota.

A harmadik pörög, az első döcög

Egy hét alatt duplájára nőtt a naponta beadott harmadik oltások száma (30 ezer), ami jó hír. Sajnos nem tudjuk, hogy közülük ki, mikor kapta az első kettőt, néhány dolog viszont kiderült az európai uniós adatbázisból:

• a harmadik oltások túlnyomó többsége Pfizer,
• 16 ezer 60 év feletti Sinopharmot kapott harmadikként,
• a 60-69 éveseknek csak harmada háromszor oltott, az idősebbeknél ez 40-45 százalék.

Most naponta 3500-an kapják meg az első oltásukat, ami szintén magasabb a korábbi 2000-nél, de itt visszafogottabb a javulás. Pedig a magyar adatok alapján egy oltatlan embernél minimum kétszeres a megfertőződés, és ötszörös a halálozás kockázata.

A kórházban levők oltottsági adatait továbbra sem ismerjük, de Gulyás miniszter azt ígérte, hamarosan tényleg nyilvánosságra hozzák. Kásler miniszter megemlített pár adatot arról a vizsgálatról, amivel a Magyarországon használt vakcinák immunválaszát mérték. Szerinte mindegyik oltóanyag remekül működik, a kínai is, az Astrazenecáról viszont azt mondta, hogy a második oltás után valamiért csökkent a beoltottak antitestszáma. Erről eddig sehol nem volt szó, pedig elég sok helyen használják az Astrazenecát.

Négy hónap elteltével ismét kiadtak egy térképet az oltottság területi megoszlásáról. Kiderült, hogy Pest megyében 74 százalékos az oltottság, Szolnok megyében csak 60.

Kötelező oltás: egyelőre kevés munkahelyről hallani, ahol előírnák, egy taksonyi gyárigazgató mégis megtette. Azt mondja, azért, mert nem akar koszorúra gyűjteni.

Tudósok és adatok

A kutatók szívesen segítenek a politikusoknak a járvánnyal kapcsolatos döntésekben, kérdés, megfogadják-e a tanácsokat. A második és a harmadik hullámban is bemutatták a kormánynak, hogyan alakulhat a járvány bármiféle intézkedés nélkül, illetve intézkedésekkel. Jakab Ferenc virológus egy csütörtöki előadáson vetítette le ezeket az ábrákat, azzal együtt, hogy végül mi történt a valóságban. Ő nem mondta ki, de látszik az adatokon: ha rögtön intézkedtek volna, laposabb lett volna a járványgörbe.

Sarkadi Balázs akadémikus ugyanitt arra panaszkodott: nem férnek hozzá a kutatásokhoz szükséges információkhoz. Igaz, mire ezt elmondta, már távozott a konferenciáról a helyettes tisztifőorvos.

A polgármesterek viszont másfél évvel a járvány kirobbanása után reménykedhetnek: az adatvédelmi hatóság szerint ki kell adni nekik a helyi fertőzöttségi adatokat.

• Tavaly szeptember óta szinte megszakítás nélkül óriási teher hárul az intenzív osztályokra.
• Ez a járvány miatt van.
• Ágyból, gépből van elég, szakszemélyzetből viszont nincs, ami várhatóan a negyedik hullámban is problémát fog okozni.
• Ahogy tavaly ősszel és tavasszal láttuk: egyre több súlyos beteg kerülhet be egyre alacsonyabb túlélési esélyekkel.
• Az egészségügynek megint a koronavírusra kell koncentrálnia, és ezt mindenki érezheti a bőrén.

Csak nyáron volt némi fellélegzés, egyébként tavaly szeptember óta átlag feletti fordulatszámon pörögnek az intenzív osztályok. Erről szól ez az ábra, amin a fekete vonal azt mutatja, hogy a járvány előtti öt évben átlagosan mennyi intenzív ágyra volt szükség: minden hónapban nagyjából 6-700 darabra.

A kék oszlopokat nézve végigkövethetjük, hogy 2020 januárja óta mennyi intenzíves ágyat használtak havonta. Az első, visszafojtott járványhullámban ez végig a fekete vonal alatt maradt, vagyis az orvosok és a szakápolók nem találkoztak a szokottnál nagyobb terheléssel.

A tavaly ősszel induló második hullámban ez megváltozott. Decemberben már 1315 ágyra volt szükség, majd a harmadik hullám legkeményebb időszakában, idén áprilisban majdnem 2000-re, ami az ötéves átlag háromszorosa.

Csak júliusban és augusztusban tértünk vissza megint a korábbi átlag alá, a negyedik hullám érkezése viszont már a szeptemberi adatokon is meglátszik. (A kórházi ágyak statisztikáit két hónapos csúszással hozzák nyilvánosságra, ezért az októberiekről még nem tudunk beszámolni.)

Persze továbbra sem csak koronavírusos betegeket ápolnak az intenzív osztályokon, ezért rajzoltuk meg a piros oszlopokat, amik azt mutatják, hogy az adott hónap legnehezebb napján hány covidos beteget kellett lélegeztetni. Valójában ennél is több fertőzött volt az intenzív osztályokon, hiszen az intenzíven sem mindenki szorul gépi lélegeztetésre.

Az intenzíven ápolt covidosok számát viszont csak néhány alkalommal, külön kérésre árulta el a kormány, ezért nem tudjuk ábrázolni. Ha tudnánk, akkor a piros oszlopok magasabbak lennének, és még világosabban látnánk a járványterhelés mértékét. (A második és harmadik hullámban kapott válaszok alapján az intenzíven ápolt covidosok összesen 20-50 százalékkal voltak többen, mint a lélegeztetettek.)

Ezzel együtt világosan látszik, hogy járvány nélkül az intenzív osztályok végig a korábbi évek szintjén működtek volna.

Lehet ezt bírni?

Ha csak a felszerelést nézzük, nagyjából igen. A szürke oszlopok a bővülő ágykapacitásokat jelzik: végig volt elég ágy, kivéve idén áprilisban, amikor 1931-et használtak, pedig elvileg csak 1677 állt rendelkezésre.

De a magyar egészségügyből sosem az ágyak hiányoztak igazán, sokkal inkább a szakemberek. „Szerelik fel az ágyakat lélegeztetőkkel, de nem lesz ember, aki működtesse őket” - írta le a viszonyokat márciusban Svéd Tamás intenzív terápiás szakorvos, a Magyar Orvosi Kamara titkára.

Akkor még messze voltunk a csúcstól, de bizonyos kórházakban már 6-8 beteg jutott egy-egy szakképzett intenzíves ápolóra. Ez nem feltétlenül azt jelentette, hogy egyetlen ember gondoskodott ennyi betegről, hanem hogy olyanok próbáltak neki segíteni, akik nem voltak elég képzettek ezen a területen. „Ők inkább a gyorsan betanítható feladatokra alkalmasak, ennek megfelelően nagyobb is a hibalehetőség” - mondta. A személyzethiány miatt nincs is értelme a végtelenségig bővíteni az intenzíves kapacitásokat.

Hiába van elég vas és gép, ha nincs elég hozzáértő személyzet: egy ponton túl annyira felhígul az ellátás, hogy azoknak is csökken a túlélési esélyük, akiket korábban meg tudtak menteni.Nem véletlen, hogy a járvány legnehezebb időszakaiban jóval magasabb volt a halálozási arány az intenzív osztályokon, bár ebben is csak egyéni beszámolókra támaszkodhatunk, nem összesített adatokra.

Gulyás Gergely miniszter júniusban elárulta, hogy a nagyobb kórházak sokkal jobb túlélési mutatókat produkáltak, mint a kisebbek. „(...) tudományosan kell elemezni, úgy kell nyilvánosságra hozni, és utána ebből a politikának le kell vonni a szükséges következtetéseket” - mondta, de azóta sem hoztak nyilvánosságra erről semmit.

Mit hoz a negyedik hullám?

Egyelőre úgy fut fel a járvány a kórházakban, mint a második hullám idején, és nem látni, mi fogja ezt megállítani. Három hét alatt háromszorosára nőtt az ápolásra szorulók, a lélegeztetettek és a halottak száma is. (Hogyan lehet megint ilyen súlyos a helyzet? Ebben a cikkben elmagyaráztuk.)

Egy évvel ezelőtt az Orvosi Kamara „erősen kompromisszumosnak” írta le az intenzív covidos ellátást. Akkor nagyjából 500 fertőzött volt lélegeztetőgépen, ahogy most is.

Mivel a szakszemélyzet azóta sem bővült, számíthatunk rá, hogy a terhelés növekedésével ismét egyre rosszabb túlélési esélyekkel kerülnek majd kórházba a legsúlyosabb betegek.

Az egészségügyi rendszer ismét kénytelen egyre nagyobb mértékben a fertőzöttekre koncentrálni, a covidos ellátást végző megyei intézményekben az ágyak 20 százalékát fel kell szabadítani. Országosan még nem függesztették fel a halasztható műtéteket, de ahol szükség van rá, ott megteszik.

Ezt megint azok is meg fogják érezni, akik nem kapják el a vírust, vagy megfelelő védettséget szereztek a súlyos betegséggel szemben. Rehabilitációk maradhatnak el, még hosszabbak lehetnek az amúgy is beláthatatlan várólisták, ami hosszabb távon ugyan, de tovább rontja a magyarok egészségi állapotát.

„Logikus az ön felvetése, hogy akkor miért nem lépünk egy radikálisabbat, ami árbefagyasztást jelent. Nem véletlen, hogy máshol is legfeljebb időlegesen merik ezt megtenni, mert az árbefagyasztás egy olyan lépés, amelyből nagyon nehéz visszajönni, és összevissza hatásmechanizmusok járnak vele együtt a gazdaságban, és ha azt nem monitorozzuk előre jól, akkor lehet, hogy több kárt okozunk, mint amennyi hasznot hajtunk” - mondta Orbán Viktor október 25-én a parlamentben, amikor a jobbikos Dudás Róbert az üzemanyagár befagyasztását és 20 százalékos jövedékiadó-csökkentést kezdeményezett.

Orbán hozzátette: „Nem zárjuk ki ezt a lehetőséget. Folyamatosan vizsgáljuk, hogyan alakulnak az árak”, emlékeztetett a hvg.hu.

Gulyás Gergely miniszter csütörtökön bejelentette: 480 forintban maximálják a 95-ös benzin árát. A bejelentésre érzékenyen reagált a Mol részvénye.

„Én a politikán felül, vagy inkább kívül állok, és nem akarok a választás előtt semmibe se belekeveredni se a kormány, sem az ellenzék oldalán” - mondta Szakcsi Lakatos Béla a Józsefváros újságnak, miután visszautasította a kerületi önkormányzat által megítélt díszpolgári címet.

A jazz-zongorista, zeneszerző nem akarja azt a látszatot kelteni, mintha hagyná, hogy a nevét felhasználja a politika. De ha a 2022-es választás után ismét felajánlják neki a kitüntetést, elfogadja. Józsefvárosban 2019 óta az ellenzék irányít, Pikó András a polgármester.

Mit mondta, kapott már díjakat fideszes és MSZP-s kormányoktól is, és van politikai véleménye, de ezt nem akarja megosztani a nyilvánossággal.

Szakcsi Lakatos fellépett az idei I. Józsefvárosi Jazzfesztiválon is, reméli, hogy a választások után is lesz ilyen.

Érzékenyen reagált a Mol részvénye a benzinár befagyasztásának hírére. Jelenleg 2,6 százalékos a mínusz, de volt már 6,35 százalékos is, írja a Portfolio. A BUX index is lefordult, 0,7 százalékos a mínusz, a bejelentés előtt még 0,6 százalékos pluszban volt. Jelenleg a Mol a BUX második legforgalmasabb papírja.

A kormány döntése értelmében november 15-től legfejebb 480 forint lehet egy liter 95-ös benzin. Most 506 forint az átlagár.

A tervek szerint az árkorlátozás három hónapig lesz érvényben, utána felülvizsgálják.

A benzin ára hónapok óta folyamatosan emelkedik. Ezt részben a világpiaci körülmények indokolják, a koronavírusjárvány miatti leállást követő globális gazdasági újraindulással nagyon megnövekedett a kereslet gyakorlatilag minden nyersanyag, így az energiahordozók iránt is. A magyar üzemanyagárakra azonban a forint árfolyama is jelentős hatással van, így fordulhatott elő, hogy már júliusban kilenc éves rekordon volt a benzinár, pedig akkor a kőolaj ára éppen esett, de a forint gyengülését ez nem tudta ellensúlyozni.

Júliusban amúgy 453 forint volt a 95-ös benzin, és 447 forint a gázolaj literenkénti ára. Októberre már bőven meghaladta ezt az árszint, a hónap végére a 95-ös benzin ára is 500 forint fölé szökött, a gázolajé ekkor már 512 forint volt.

Az emelkedő üzemanyagár természetesen politikai témává vált, az ellenzéki politikusok a kormány beavatkozását - leginkább a jövedéki adó ideiglenes mérséklését vagy elengedését - követelték. A kormány eredeti reakciójában inkább csak felelősöket keresett, és meg is találta Medgyessy Péter 17 évvel ezelőtt regnáló kormányában.