Szurovecz Illés

Hárommillió eurós kártérítést követel egy 19 éves spanyol nő, miután kiderült, hogy születése után összecserélték a kórházban egy másik csecsemővel, és nem a szüleinek adták oda.

„Óriási károkozásról beszélünk, ami az egész életére hatással van, és sosem lehet helyrehozni” - mondta ügyvédje az AFP-nek. A gyerekek öt óra eltéréssel jöttek világra 2002-ben, ezután inkubátorba kerültek.

Az egészségügyi hatóság elismerte, hogy a kórházban hibáztak, de egyelőre csak 215 ezer eurós kompenzációt kínáltak. Állításuk szerint a mostani számítógépes rendszerek mellett már elképzelhetetlen hasonló tévedés, és nem is tudnak róla, hogy valaha előfordult volna. A kórház egyébként azóta bezárt.

A keresetet benyújtó nő élete nagy részében egy nőnél nevelkedett, akit a nagymamájának hitt. Négy évvel ezelőtt, puszta véletlenségből jött rá az igazságra, miután DNS-tesztet kellett csináltatnia egy gyermeknevelési támogatással kapcsolatos ügyben.

A másik gyereket egy házaspár nevelte fel, mintha vér szerinti szülei lettek volna. Ő egyelőre nem ment bíróságra.

15 ezer adag fagyit küldött Ferenc pápa két római börtön fogvatartottjainak még a nyáron. Ez egy friss vatikáni közleményből derült ki, amiben az elmúlt hónapok jótékonykodásait foglalták össze.

Júniusban a pápa személyesen is találkozott húsz rabbal, akikkel ellátogatott a Vatikáni Múzeumba. Az adományozással foglalkozó hivatal hajléktalan emberek számára is szervezett programokat, vízparti kikapcsolódásra, pizzázásra hívták őket. Ingyenes koronavírus-teszteket és oltást is intéztek nekik, csakúgy mint más, szegénységben élő embereknek.

Mindezért a pápa főalamizsnása, Konrad Krajewski bíboros felel, aki 2019-ben azzal lett híres, hogy leszerelte a villanyórák működését gátoló zárat egy római lakóházban, amit hajléktalan családok foglaltak el. (via The Guardian)

Se nem helyénvaló, se nem szükséges, hogy a nők krikettezzenek, ezért nem is fogják engedni nekik, mondta egy tálib vezető az ausztrál SBS-nek. Azzal indokolta a döntést, hogy játék közben láthatóvá válhatna a nők teste és arca, márpedig az iszlám ezt nem engedi. Emiatt semmilyen más sportot nem űzhetnek, ahol fennáll ez a veszély.

Az afgán krikettszövetség egyelőre nem kapott hivatalos tájékoztatást a női szakág megszüntetéséről, de a versenyeket már lefújták, írja a Guardian.

Miután a tálibok augusztusban elfoglalták Kabult, fogadkoztak, hogy más típusú hatalomgyakorlásra készülnek, mint legutóbbi, 1996-tól 2001-ig tartó uralmuk idején. Jobb bánásmódot ígértek a nők számára is - bár csak azt mondták, „az iszlám keretein belül” biztosítják számukra a szabadságjogokat.

Az elmúlt napokban több tüntetést is tartottak a tálibokkal szemben, amiken elsősorban nők vettek részt. A tálib őrök mindig felfegyverkezve vonultak fel, és bár volt, amikor engedték, hogy tiltakozzanak, több gyülekezést feloszlattak, Herat városában ketten meg is haltak.

Az Afganisztánban berendezkedő hatalom Iszlám Emirátusnak nevezi magát, átmeneti kormányuk szerdán tartotta első ülését. Tagjai között kizárólag tálib férfiakat találni, pedig korábban azt ígérték, több csoport is képviseletet kap majd. Az Egyesült Államok és az Európai Unió is kifejezte aggodalmát az új kormány összetétele miatt.

Figyelmeztető lövéseket adtak le a tálibok Kabulban, miután több száz tüntető vonult utcára az éppen berendezkedő új hatalom ellen. Az emberek igyekeztek biztonságba húzódni a fegyverropogás elől, egy bank több tucatnyi nőt engedett be föld alatti pincéjébe, írja a BBC egy résztvevő elmondása alapján.

A tálibok nem engedték az újságíróknak, hogy filmezzék a tüntetést, az afganisztáni Tolo hírügynökség operatőrét le is tartóztatták, és közel három órára bevitték. A tálibok viszont - egy volt kormányzati tisztviselő szerint - fotókat készítettek a tüntetőkről, valószínűleg azért, hogy később beazonosíthassák őket.

Múlt héten két kisebb tüntetés is volt, azokon kizárólag nők vettek részt, most férfiak is csatlakoztak hozzájuk. Sokan Pandzssír tartomány ellenállóit ünnepelték: ők védik az ország utolsó szegletét, ahol még folynak a harcok, bár a tálibok már elfoglalták a tartomány kormányzói hivatalát. „Szólásszabadságot, demokráciát követelünk... Nem félek a haláltól” - idéznek egy fiatal nőt a tömegből.

A BBC tudósítója szerint főleg Pakisztán-ellenes skandálásokat lehetett hallani, hiszen a gyanú szerint a tálibok onnan kapnak támogatást. A tüntetők pakisztáni beavatkozásként élik meg a hatalomátvételt, amiben az is megerősítette őket, hogy nemrég Kabulba látogatott a pakisztáni titkosszolgálat vezetője.

„Ezek az eredmények számunkra azt mutatják, hogy a járvány utáni időszakban is folytatnunk kell az adócsökkentések és a folyamatos, fokozatos béremelések politikáját, miközben tovább erősítjük a családtámogatási programot, és a hitelmoratóriummal támaszt adunk azoknak, akik nehezebb helyzetben vannak” - mondta Dömötör Csaba államtitkár a kormány legutóbbi nemzeti konzultációjáról. Ezen 1,4 millióan vettek részt, és ahogy mindig, most is több mint 90 százalék támogatta a kormányt a már meglevő vagy beígért intézkedésekkel kapcsolatban.

Dömötör szavai alapján a hitelmoratóriumot csak bizonyos feltételek mellett lehet majd igénybe venni. A Világgazdaság szerint maradhatnak majd

• a nyugdíjasok,
• a gyermeket nevelők,
• azok a magánszemélyek, akiknek az előző évhez képest csökkent a keresetük,
• azok a vállalkozások, melyek árbevétele 25 százalékkal esett az előző évhez képest.

Azt írják, most már azoknak kell majd külön jelentkezniük, akik maradni akarnak a moratóriumban.

A hitelmoratórium a mostani állás szerint szeptember 30-án jár le. Az újabb és újabb hosszabbításokat a Nemzeti Bank is kritizálta, a kormánynak viszont politikai okokból szüksége van a moratóriumra. Ahogy korábban írtuk, nem lenne meglepő, ha a választásokig életben tartanák.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. májusi felmérése alapján a teljes lakossági hitelállomány 15-20 százaléka válhat problémássá a hitelmoratórium megszüntetése után.

Végleg törölte a Youtube a járványszkeptikus gyógyszerész, Gődény György csatornáját. Erről ő számolt be még augusztus végén a Facebook-oldalán, most vette észre a Telex. Vírustagadó, oltás- és lezárásellenes videóit átmentette egy másik felületre.

Gődény ellen korábban rémhírterjesztés miatt emelt vádat az ügyészség, azelőtt milliós bírságot kapott jogellenes gyülekezés miatt. Emellett a választási-politikai bizniszben is aktív.

Idős korára és az általa elkövetett bűncselekmény körülményeire tekintettel az ügyészség arra jutott, „csekély fokban veszélyes a társadalomra” az a 83 éves férfi, aki augusztus végén a Széll Kálmán téren bántalmazott egy ellenzéki aláírásgyűjtőt. Ezért csak megrovásban részesítették a támadót, aki elismerte a bűncselekményt.

Az ügyészség közleménye szerint a férfi az előválasztási aláírásgyűjtő standnál „egyre hevesebben és hangosabban tett bíráló megjegyzéseket a párt politikusaira. Ekkor odalépett hozzá a párt aláírásokat gyűjtő önkormányzati képviselője - az ügy sértettje -, aki próbálta megnyugtatni a férfit. Az idős férfi erre az egyik kezével, amiben egy vászontáskát tartott, egy oldalazó mozdulattal megütötte a képviselőt a bordatájékánál”. Nem nevezték meg, de Varga Gergő, a DK újbudai képviselője volt az áldozat.

Az ügyészség szerint a bűncselekmény garázdaságnak és könnyű testi sértésnek tekinthető.

Bűnösnek talált a Kecskeméti Törvényszék két Bács-Kiskun megyei polgármestert és egy jegyzőt, mert valótlan tartalmú jegyzőkönyvek készültek a képviselő-testületek üléseiről. A polgármestereket 100, illetve 200 ezer forint, a jegyzőt 300 ezer forint pénzbüntetéssel sújtották hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás és hamis magánokirat felhasználása miatt.

A jegyzőkönyvekre nem az ülések valódi időpontjait írták, hogy úgy tűnjön, mintha az Állami Számvevőszék korábbi előírásának megfelelően, időben létrehoztak volna egy vizsgálóbizottságot a hatóság által feltárt szabálytalanságok kivizsgálása érdekében. A valótlan időpont egyúttal az aljegyzői tisztség megszüntetésének alapjául is szolgált.

A vádlottak fellebbeztek a másodfokú ítélet ellen, erről a Szegedi Ítélőtábla fog dönteni. (via MTI)

Újra 200-nál több koronavírusos beteget ápolnak kórházban, amire június végén volt példa utoljára. Közülük 24-en vannak lélegeztetőgépen.

Más szempontból is romlanak a járványadatok:

• az elmúlt héten naponta átlagosan 212 fertőzöttet azonosítottak, ez a június eleji szintnek felel meg (augusztus végén még 100 alatt voltunk),
• a teszteken belül a pozitívak aránya 2 százalék felett van.

Négy új áldozata is van a járványnak, július vége óta egyszer sem haltak meg ennyien egy nap alatt.

Az iskolai oltások végeztével visszaesett az újonnan beadott első oltások száma a korábbi, négyezer alatti szintre.

A szövetségi rendvédelmi szervek megvédik „a támadás alá vont” abortuszklinikákat, ígérte az amerikai igazságügyi minisztérium.

Texasban múlt hét óta törvény tiltja a terhességmegszakítást a hatodik hét után, márpedig az államban elvégzett abortuszok jelentős többsége ebben az időszakban történik. Az új szabályozás lehetővé teszi azt is, hogy polgári pert indítsanak olyan orvosok ellen, akik a hatodik hét után végeznek abortuszt.

Merrick Garland legfőbb ügyész azt mondta, a klinikák fizikai védelme mellett minden lehetséges módon támadni fogják a texasi törvényt, és meg fogják védeni az érintettek alkotmányos jogait.

1973-ban a legfelsőbb bíróság alkotmányellenesnek nyilvánította az abortusz tiltását az első trimeszterben. Biden elnök múlt héten azt mondta, az új szabály nyilvánvalóan ellentmond ennek, és rontja a nők egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését.

Hétfőn délelőtt 10 óráig adhatták le az induláshoz szükséges aláírásokat az ellenzéki előválasztás miniszterelnök-jelöltjei. Legalább húszezerre volt szükség, Pálinkás Józsefen kívül mindenkinek sikerült összegyűjtenie.

A határidő lejárta után Karácsony Gergely és Dobrev Klára egyaránt azzal büszkélkedtek, hogy az aláírásgyűjtő-verseny élén végeztek. A főpolgármester délután ezt posztolta:

Dobrev Klára pedig ezt:

Látszólag ellentmondanak egymásnak, pedig egyikük sem hazudik. Dobrev ugyanis már egy héttel ezelőtt leadta az addig összegyűlt aláírásokat az Országos Előválasztási Bizottságnak. Ezután is folytatta a gyűjtést, a többit viszont már nem adta le hivatalosan. Karácsony ezzel szemben a gyűjtés végén, egyben adta le az összes ajánlását.

Ezért mondja Dobrev, hogy ő gyűjtötte a legtöbb aláírást, és ezért mondja Karácsony, hogy ő adta le a legtöbbet a bizottságnak.

Rajtuk kívül Jakab Péter, Fekete-Győr András és Márki-Zay Péter vesz részt az előválasztáson.

Rendeletben lép fel a közösségimédia-cégekkel szemben Jair Bolsonaro brazil elnök. A szólásszabadságra hivatkozva előírja, hogy csak alapos indoklással távolíthatnak el posztokat és felhasználói fiókokat, kérdés, mit jelent ez pontosan, illetve ki és hogyan fogja betartatni.

Bolsonaro szerint a profilok „önkényes törlése” miatt van szükség az új szabályra, de valójában azért haragudhat a techcégekre mert a járvány során többször eltávolították félrevezető, covidszkeptikus posztjait, írja a BBC.

Júliusban például 15 videót töröltek egy Bolsonaróhoz köthető Youtube-fiókról, ami a hidroxiklorokinről és az ivermectinről hirdette, hogy gyógyítja a covidot, pedig erre nincs semmilyen tudományos bizonyíték. Korábban a Facebook is blokkolta Bolsonaro szövetségeseinek álhírposztjait, az elnök azóta a Telegram és a Parler használatára buzdítja híveit.

Az új rendelet aznap jelent meg, amikor országszerte nagy, Bolsonaro-párti megmozdulásokra lehet számítani. Az utcára hívott emberek a törvényhozás és a legfelsőbb bíróság ellen fognak tiltakozni. Utóbbi augusztusban vizsgálatot indított az elnök ellen, amiért „politikai és gazdasági hatalmával visszaélve” azt hangoztatja, hogy ellenfelei az elektronikus választási rendszert kihasználva el akarják csalni a jövő évi választásokat.

Távozik a román kormányból az USR-PLUS hat minisztere és miniszterelnök-helyettese, jelentette be Dan Barna, a pártszövetség társelnöke. A Florin Cîțu vezette kormányban két párt van még jelen, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).

Az USR-PLUS pénteken nyújtott be bizalmatlansági indítványt Cîțu ellen, miután nem tudták meggyőzni partnereiket, hogy új miniszterelnökre van szükség, aki minden párt bizalmát élvezi. Bukarestben azt követően alakult ki kormányválság, hogy Cîțu az USR-PLUS ellenkezése ellenére és a szövetség egyik miniszerét leváltva döntött az RMDSZ által kezdeményezett tízmilliárd eurós fejlesztési terv életbe léptetéséről.

A bizalmatlansági indítványt a szélsőjobboldali AUR képviselői is támogatták, de Dan Barna elmondása szerint a házbizottságban megkérdőjelezték az indítványon levő aláírások hitelességét. Így a PNL - ami a miniszterelnököt adta - és a legnagyobb ellenzéki párt, a PSD megakadályozta, hogy a parlament napirendre tűzze az indítványt.

Romániában decemberben tartottak választásokat. (Transindex, MTI)

A hátsó padsorba ültette az oltatlanokat a tamási Würtz Ádám Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola egyik tanára, hogy ne köhögjék le a többieket, írja a Blikk. Sőt, egy jeggyel jobbat ígért azoknak, akik jelentkeznek a koronavírus elleni vakcináért.

„A szülők jelezték nekem, hogy az egyik kollégám kicsit túlzásba esett” - reagált az igazgató, aki szóban figyelmeztette a tanárt. „(...) az oltás miatt nálunk senkit nem érhet sem előny, sem hátrány”. Elmondása szerint a kollégája megígérte, hogy minden osztályban tisztázza a dolgot.

• A második hullám indulásakor meredekebb volt a fertőzésgörbe, mint most, a negyedik elején.
• Lehet, hogy csak azért tűnik így, mert az oltottak tünetek nékül esnek át a betegségen, és nem jelennek meg a statisztikában.
• Jó jel viszont, hogy a teszteken belül most arányaiban kevesebb a pozitív.
• A kórházi adatok eddig rosszabbul festenek idén.

Más helyzetből, más tapasztalatokkal és érzésekkel vágunk most neki a járvány negyedik hullámának, mint tavaly ilyenkor a másodiknak. Az első hullám jóformán nem is létezett Magyarországon, a szigorú korlátozások után viszonylag szabadon telt a nyár, ehhez képest megrázó volt, ami ősszel következett. Augusztusban eleinte csak lassan, aztán egyre gyorsabban romlottak a fertőzésszámok, ami csak fokozódott októberben és novemberben.

Az idei harmadik hullám a másodiknál is sokkal súlyosabb volt. Már tudjuk, milyen az, amikor a kórházakban a kapacitások határán dolgoznak, és naponta százával veszítik el a betegeket. Az oltásokkal és a járvány lecsengésével ismét könnyebb volt a nyár, és most sok szempontból jobban állunk, mint eddig bármikor. Ugyanakkor világos, hogy az oltatlanok közt tarolhat a vírus, ami ráadásul gyorsabban terjed, mint eddig bármikor.

Idén nyáron végig magasabb szinten stagnált a magyar fertőzésgörbe, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A második és a negyedik járványhullám elején is augusztus 20-a után kezdtek romlani az adatok, de úgy tűnik, most enyhébb a növekedés, mint egy évvel ezelőtt.

Kérdés, hogy ez azért van-e, mert kevésbé terjed a járvány, vagy azért, mert az oltottak jellemzően tünetek nélkül vagy enyhébb tünetekkel esnek át a betegségen, ezért nem tesztelik őket, így nincs is róluk tudomásunk. Tavaly ilyenkor naponta átlagosan 5 ezer tesztet végeztek, idén nyáron 6-7 ezret, mostanában 9 ezret. Széleskörű teszteléssel pontosabb képünk lehetne a helyzetről.

Még egy módon következtethetünk arra, hogy az oltottak közt jobbára észrevétlenül terjed a vírus.

A magyar adatszolgáltatásból sajnos nem számítható ki, hogy az aktuálisan fertőzöttek közül mennyien vannak kórházban. Megnézhetjük viszont, hogy az elmúlt két hétben hány fertőzöttet azonosítottak (2259), és hogy aránylik ehhez a kórházban levők száma (6,5 százaléka). Tavaly ugyanebben az időszakban ez 1921 és 5,2 százalék volt.

Most tehát magasabb az arány, ami akár arra is utalhat, hogy az oltottak kevésbé jelennek meg bárhol a statisztikában. (Vagy elvileg akár azt is jelentheti, hogy a delta variáns súlyosabb betegséget okoz az oltatlanoknál, mint tavaly a vírus eredeti változata.)

Ennek valamelyest ellentmond a pozitív tesztarány, ami szintén fontos mutatója a járvány terjedésének. A WHO szerint amíg a teszteken belül a pozitívak aránya 5 százalék alatt van, mondhatjuk, hogy kontroll alatt tartjuk a járványt. Ez az utóbbi hetekben lassan, de tendenciaszerűen növekszik, most 2 százalék felett van. Egy éve szeptember elején már elértük, és meg is haladtuk az 5 százalékot.

A kórházi statisztika viszont egyértelműen rosszabbul fest, mint tavaly ilyenkor. A pénteki adatok szerint 149 ember szorul ápolásra, tavaly ilyenkor 100-nál tartottunk. 2020-ban szeptember közepén már elértük a 300-at, ami a növekedés tempóját látva idén sem tűnik elképzelhetetlennek. Az oltottak majdnem biztosak lehetnek benne, hogy ha elkapják a fertőzést, megússzák súlyos betegség nélkül, az oltatlanok közt viszont gyorsan terjedhet a delta variáns, amit ráadásul az oltottak is továbbadhatnak.

Az operatív törzstől hiába kérdeztük, hogy a kórházban fekvők hány százaléka nem kapott oltást, Szlávik János főorvos 90 százalékról beszélt, de nem világos, hogy ezek országos adatok-e.

Külföldi tapasztalatok alapján is feltételezhetjük, hogy leginkább az oltatlanok kerülnek súlyos állapotba, és ezt támasztják alá azok az adatok is, amiket csütörtökön mutattunk be. Az Országos Kórházi Főigazgatóság táblázata alapján nyár közepéig a kétszer oltottak 0,013 százaléka került kórházba koronavírussal. Azt viszont nem hozták nyilvánosságra, hogy nem oltottak milyen arányban betegedtek meg.

„Terítéken a vadhúsok - Ízvadászatra fel!” szlogennel egyhónapos kampányt indított az Agrármarkering Centrum a vadhúsfogyasztás ösztönzésére. Az erről szóló eseményen Kovács Zoltán kormánybiztos is részt vett, és arról beszélt, hogy a vadászati világkiállítás kiváló alkalom a vadhús népszerűsítésére. Ennek megfelelően a kiállításon is lehet majd fogyasztani.

Azzal érvelt, hogy ha kétszer annyi vadhúst ennénk, mint most, az sok tízmilliárdos poziívumot jelentene a gazdaságnak.

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője azt mondta, a hazai erdők tele vannak vaddal, mégis baromfiból több mint 30 kilogrammot fogyaszt évente a magyar, több mint százszorosát a vadhúsénak, és ezen változtatni kell.

A kampány alatt a tévében, rádióban, nyomtatott és elektronikus újságokban is reklámozni fogják a vadhúst.

Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára fogadkozott, hogy a minisztérium kiemelt feladatának tekinti, hogy a vadhús ételek a magyar családok asztalára kerüljenek, hiszen bio élelmiszer, egészséges, biztonságos, fenntartható módon keletkezik, és nem jár olyan környezetterheléssel, mint más hústermékek előállítása. (via MTI)

Az első gyorstesztje negatív, a második pozitív lett Gyurcsány Ferencnek pénteken. „Tehát igaz, úgy is meg lehet fertőződni, ha be vagytok oltva, ahogy az is igaz, hogy a súlyos tünetektől viszont megvéd az oltás, nekem is csak hőemelkedésem és kis fejfájásom van” - írja a Demokratikus Koalíció elnöke.

Dobrev Klárán PCR-tesztet végeztek, az negatív lett, neki szintén van oltása, és korábban át is esett a betegségen. „Tegnap teljesen elkülönítettük magunkat, szóval igen, most úgy skypeolunk és zoomolunk egymással, hogy mindannyian itthon vagyunk, ez új élmény.”

Gyurcsány emiatt lemondta a következő napok programjait.

Két nap alatt két gyereküket is elvesztették az afgán szülők, akik véletlenül mérgező gombát gyűjtöttek egy varsói karanténközpont környékén. Korábban beszámoltunk egy ötéves kisfiú haláláról, mostanra egy évvel idősebb bátyja is életét vesztette.

A nagyobb gyereken májátültetést is végrehajtottak, de ez sem segített rajta. 17 éves nővérük is evett a gombából, de ő felépült, már hazaengedték. A hatfős családot nemrég menekítették ki Kabulból, ezért tartózkodtak az ideiglenes szálláson, írja a Guardian. Az apa korábban a brit hadseregnek dolgozott.

A hatóságok vizsgálják, hogy a személyzet hanyagsága szerepet játszott-e a mérgezésben. Ha igen, legfeljebb három éves börtönbüntetést szabhatnak ki érte. A belügyminiszter tragédiának nevezte a mérgezést, de azt mondta, nem hibáztak a központban. Sajtóhírek szerint a menekültek nem kaptak elég ételt, ezt hivatalosan tagadták.

Egy másik, Varsóhöz közeli szállásról is gombamérgezés miatt szállítottak kórházba négy afgán férfit.

A magyar válogatott csapatkapitánya nem játszhat az Albánia és Andorra elleni világbajnoki selejtezőkön, közölte az MLSZ.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem újabb 74 hallgatója szüntette meg a jogviszonyát, teljes osztályok is távoztak, közölte az egykori SZFE-sek által létrehozott Freeszfe Egyesület.

A távozó hallgatók:

• Színházrendező - zenés színházi rendező szakirány, III. évfolyam: teljes osztály, 7-ből 7 hallgató
• Színházi dramaturg, III. évfolyam: teljes osztály, 8-ból 8 hallgató
• Látványtervező művész MA, II. évfolyam: 6-ból 6 hallgató
• Színházrendező - bábszínházi rendező szakirány, V. évfolyam, teljes osztály, 6-ból, 6 hallgató
• Drámainstruktor - színjáték szakirány, II. évfolyam: 1 hallgató
• Színművész, V. évfolyam, 13-ból 7 hallgató
• Dokumentumfilm-rendező művész, II. évfolyam: 9-ből 3 hallgató
• Doktori iskola, 12 hallgató

Végzős, idén diplomázó osztályok:

• Színházrendező: teljes osztály, 6-ból 6 hallgató
• Színházi dramaturg: teljes osztály, 8-ból 8 hallgató
• Színművész 11-ből 10 hallgató

Ez a 74 hallgató szeptembertől a Freeszfe Egyesület közreműködésével a salzburgi Mozarteumban, a ludwigsburgi előadóművészeti egyetemen, a varsói színművészeti egyetemen, a svájci Academia Dimitrijben, a pozsonyi színművészeti egyetemen és a bécsi zeneművészeti egyetemen folytatja tovább tanulmányait.

„Jelenleg önkéntes a maszkviselés, de ez nem jelenti, hogy tilos lenne. Tengernyi tudományos adat van rá, hogy működnek, ráadásul jól működnek. Én a tudománynak hiszek, ezért viselem, mindenki mást is erre biztatok” - írja Kemenesi Gábor, a pécsi virológuscsapat tagja szombati posztjában.

Felhívja a figyelmet, hogy zárt térben, főleg rossz szellőzésű, zsúfolt helyeken nagyon fontos és hatásos eszköz a maszk a koronavírus terjedése ellen. Különösen érdemes FFP vagy KN95 maszkot hordani, ezek ugyanis magasabb szűrőképességgel bírnak, és a viselőjét is jobban védik a vírustól, nemcsak a környezetét. Viszont fontos, hogy ne vegyünk kilégzőszelepes maszkot, mert ezekkel továbbra is terjeszthetjük a fertőzést.

Kemenesi az oltottaknak is azt javasolja, hogy hordjanak maszkot a megfelelő helyeken.

„Az oltás kiválóan véd a súlyos megbetegedés ellen, ám hagy némi ablakot a vírus továbbadására, így oltottként is védjük a közösséget, egymást és részben magunkat is.”Ahogy a hét elején írtuk, a kormány láthatóan szívesen elfelejtené a maszkviselést, és a védekezési eszközök közül szinte kizárólag az oltásra hagyatkozik. Orbán Viktor azt mondta, „a maszkviselés nem fog segíteni”. A járvány ügyében megszólaló szakértők közül egyedül a kardiológus Merkely Béla mondta, hogy nem lesz általános maszkhasználat, mert csökken a hatékonysága, hiszen a delta variáns gyorsabban terjed.

Kemenesi szerint viszont „teljesen mindegy, hogy milyen variáns, fizikai értelemben véve (a maszkok fizikai védelmet nyújtanak) ugyanazt a felépítésű/méretű és ugyanazzal az aeroszolos vagy cseppfertőzéses terjedő vírust védjük ki. A dózis az egyetlen mutató ami változott a Delta esetében (több vírust ürítünk), ám a megfelelően viselt maszknak ez sem lehet akadály”.

A virológus egy ausztrál tanulmányt idézve arról is ír, hogy ha a maszkviselést jól és időben vezetik be, össztársadalmi szinten is jelentősen visszafogja a járvány terjedését.

Megismerhetik az iskolaigazgatók, hogy a tanárok és más dolgozók közül kik kérték a koronavírus elleni védőoltást, és kik nem, derült ki egy friss kormányrendeletből, amiről a hvg.hu számolt be. Az adatokat az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térből továbbítják, és nemcsak az oltottság, hanem a korábbi fertőzéssel megszerzett védettség időtartama is kiderül belőlük.

A szabály csak az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozó iskolákra vonatkozik, a szakképzésre nem, hiszen az az Innovációs és Technológiai Minisztérium területe.

Nem világos, mi a cél ezzel, az igazgatók ugyanis nem szankcionálhatják, ha valaki nincs beoltva.

Két nap alatt kétszer tüntettek Afganisztánban a nők jogaiért. Csütörtökön Herat városában mentek utcára néhányan, pénteken pedig Kabulban gyűltek össze húszan, az elnöki palkota közelében. Az új, tálib uralom intézkedései ellen tiltakoztak, jogot követelve maguknak, hogy dolgozhassanak és tanulhassanak.

A tüntetést engedélyezték a tálibok, de végig fegyveres őrök figyeltek a környéken. Egyikük közbe is avatkozott egyszer, de a France24 szerint nem a résztvevőket utasította rendre, hanem a bámészkodókat sürgette, hogy menjenek tovább. A nők olyan táblákat tartottak magasba, mint: „Mottónk a szabadság. Büszkék vagyunk rá”.

A tálibok fogadkoznak, hogy kevésbé korlátozzák majd a nők jogait, mint az előző, 1996-tól 2001-ig tartó uralmuk idején, amikor az „erényterjesztés és bűnmegelőzés minisztériuma” döntött a törvénysértő nők kínzásáról, halálra kövezéséről. Most a tálibok azt mondták, minden jogot garantálnak „az iszlám keretein belül”.

Kérdés, mit jelent ez majd a gyakorlatban. A napokban például már elismerték, hogy nők aligha fognak pozícióhoz jutni a kormányzatban és a hatósági szerveknél.

Jól mutatja az elnyomás mértékét a BBC riportja is, amiből kiderül, hogy a nőknek tilos egyedül taxizniuk. Amikor valaki mégis megteszi, egy fegyveres tálib utasítja a sofőrt, hogy vigye haza, és hozza vissza a férjével együtt.

Rendőrautónak ütközött, majd az árokba hajtott egy teherautó pénteken késő este Szombathely külterületén. Mint kiderült, a szerb sofőr 27 embert próbált illegálisan átcsempészni Magyarországon, ők szír, szomáliai és afgán állampolgároknak mondták magukat. Ketten súlyosan, egy utas könnyebben megsérült.

A sofőrt őrizetbe vették, embercsempészés bűntett és más bűncselekmények elkövetésének megalapozott gyanúja miatt eljárást indítottak ellene. Az autó többi utasát pedig visszaviszik a déli határra.

Embercsempészésért alapesetben 1-5 évet, de akár 5-15 éves szabadságvesztést kiszabhatnak. A bűncselekmény szervezője, irányítója pedig akár 20 évet is kaphat. (police.hu)

Megszüntette a kormány a Központi Érkeztető Rendszert (KÉR), amit eredetileg a postán érkező levelek digitalizálására találtak ki, hogy hiteles, elektronikus másolatban lehessen keringetni őket a minisztériumok között.

Csakhogy a szkennelőközpontot Budapest agglomerációjában hozták létre, oda kellett kiszállítani az összes küldeményt. A Jelen cikke szerint ez annyira megbonyolította a napi működést, hogy sok helyen inkább folytatták a papíralapú ügyintézést.

A rendszer létrehozásáról 2014-ben döntöttek, egymilliárd forintot költöttek rá, majd 2016-tól 2019-ig évente még 2,4 milliárdot. 2020-ban valamivel olcsóbb volt, 1,3 milliárd forint ment rá, idén pedig 1,77 milliárd.

A Belügyminisztérium szerint azért szüntették meg a KÉR-t, mert az utóbbi években jóval kevesebb papír alapú küldemény érkezett a rendszert használó kormányzati szerveknek. „A korábbiakban elkerülhetetlen papír alapú kommunikációs forma eltolódott az elektronikus kapcsolattartás irányába. Ezzel párhuzamosan a közigazgatási szereplőknél bekövetkezett informatikai fejlesztésekkel lehetővé vált a központi érkeztetés helyett helyben, a címzett szervezetnél való hiteles elektronikus másolat készítése a beérkező papír alapú küldeményről.”

Amikor létrehozták a KÉR-t, a Magyar Posta hónapok óta dolgozott egy másik rendszeren, amivel a digitalizálás is megoldható lett volna, a két rendszer azonban független volt egymástól.

A korábbi afgán kormány által használt email-fiókokat zárolt a Google, hogy a tálibok ne tudjanak hozzáférni az ott levő információkhoz, írja a Reuters. A cég csak annyit erősített meg, hogy figyelemmel követik az afganisztáni helyzetet, és ideiglenes intézkedéseket hoztak a fontosabb fiókok védelme érdekében.

Mióta a tálibok augusztusban elfoglalták Kabult, igyekeznek minél többet megőrizni az előző vezetés adatbázisaiból. Egy korábbi minisztériumi beosztott elmondása szerint arra utasították, hogy mentse el a munkahelyén használt szervereket, de ellenállt, és azóta bujkálni kényszerül.

Nem tudni, pontosan hány fiókot blokkolt a Google, de az biztos, hogy nagyjából kéttucatnyi kormányzati szerv bonyolította ott a hivatalos levelezését, köztük a pénzügyért, iparért, felsőoktatásért és bányászatért felelős minisztérium.

A Reuters által idézett szakértő szerint a tálibok értékes információkhoz juthatnának ezekből a dokumentumokból. Megtudhatnák, kik dolgoztak az előző rendszernek, kikkel kötöttek szerződéseket, kikkel álltak szövetségben, és kik voltak a külföldi partnerek.

A Microsoft levelezőrendszerét is használta az afgán kormány, de nem tudni, hogy azokat a fiókokat próbálják-e megvédeni a táliboktól.

Harmadik helyen ért célba a 200 méteres kajak egyes döntőjében Varga Katalin a tokiói paralimpián, 52,622 másodperccel. Győzött Charlotte Henshaw (50,760), másodikként pedig Emma Wiggs (51,409) végzett.

Varga a magyar küldöttség 16. érmét és a negyedik bronzot szerezte idén, 2016-ban pedig ötödik volt Rióban.

„Pontosan ezért a bronzéremért jöttem. Minden úgy alakult, ahogy elképzeltem. Ez kiérkezéskor még nem teljesen volt így, nehéz volt magamat felpörgetni, valószínűleg azért, mert túl higgadtan álltam hozzá a versenyhez. Már két napja Metallicát hallgatok, hogy felpörgessem magam. Pont erre a napra tök jól alakult minden” - idézi az MTI.

Menet közben látott esélyt a második helyre, de mit mondta, a végén általában „el szokott fogyni”, és ezen majd javítani kell. Párizsban szeretne még előrébb végezni.

Ugyanebben a kategóriában Pulai Erika nem jutott döntőbe, a 11. helyen végzett. A kenusoknál csak Juhász Tamás indult, ő nyolcadik lett, sőt egy nappal korábban kajakban is versenyzett, és megszerezte a hatodik helyet.

1,2 fokkal melegebb volt az idei nyár az átlagnál, közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat. A középhőmérséklet országosan 22 fok volt. A június 2,1, a július 2,2 fokkal volt melegebb a szokásosnál, így a június a harmadik, a július a legmelegebb lett az 1901 óta. A nyár első két hónapjának az átlaga megközelítette a 23 fokot, amihez hasonló nem fordult elő az elmúlt 121 évben.

Az 1901-ben indult mérések óta ez a nyár volt az ötödik legmelegebb.A június közepétől augusztus közepéig tartóidőszakot nagyrészt hőhullámok határozták meg. A nyár eleje és vége viszont a szokásosnál hűvösebb volt, az augusztusi középhőmérséklet országosan 1 fokkal elmaradt az „éghajlati normáltól”.

A legalacsonyabb hőmérsékletet június elsején, a Nógrád megyei Zabaron mérték, 0,6 fokot. A legforróbb napon, június 24-én az országos átlag elérte a 28,6 fokot, ami 8,5 fokkal magasabb a normálnál.

A július hidegfronttal kezdett, majd egy újabb hőhullám érte el a Kárpát-medencét. 8-án tetőzött a kánikula, az adonyi állomáson mért 40,2 fokos érték az év legmagasabb hőmérséklete.

Augusztus elsején egy hidegfront érte el az országot, a hónap első hete a szokásosnál hűvösebb idővel telt, majd visszatért a kánikula, 30 és 35 fok közötti maximumokkal. Augusztus 17-én jött az újabb hidegfront, ami csak augusztus 20-22. között tört meg valamelyest.

Országos átlagban 22 napon érte el a napi középhőmérséklet a 25 fokot. Ennél több 1901 óta csak 2012-ben (24 nap) és 2015-ben (28 nap) volt. A legtöbb hőhullámos nap a déli, délkeleti országrészben fordult elő, ahol nagyobb területen 30 fok felett volt ez az érték.

Mindhárom hónapban a szokásosnál kevesebb csapadék esett.

Az idei június volt a legszárazabb 1901 óta, a havi átlag 22 százaléka hullott le.A júliusi csapadék 13 százalékkal, az augusztusi 8 százalékkal maradt el a megszokottól. (via MTI)

• Benne vagyunk a negyedik hullámban, romlanak a fertőzési és kórházi adatok is.
• Eddig ismeretlen magyarországi adatok is bizonyítják, hogy érdemes beadatni mindkét adag vakcinát.
• De a maszkot sem kellene teljesen elfelejteni.
• Iratkozz fel itt a 444 Járvány hírlevelére, és időről időre megkapod a postaládádba, amit tudni kell a vírushelyzetről.
  

Új hullám

Hétfő óta 1334 koronavírusos fertőzöttet találtak Magyarországon, egész nyáron nem fordult elő hasonló. Most naponta átlagosan 191 új esetről számolnak be, ami a június eleji szintnek felel meg. A kórházban levő fertőzöttek száma két hónap után átlépte a százat, 149-nél jár.

Érezhetően benne vagyunk a negyedik hullámban. Müller Cecília szerint már a delta variáns felel a fertőzések 90 százalékáért. A vírusnak ez a változata minden korábbinál gyorsabban terjed, és ahogy korábban írtuk: az oltatlanok közt akadálytalanul végigsöpörhet.

Mit tehetünk?

Természetesen annál jobb, minél többen beoltatják magukat. Bár a delta hatékonyabban képes kicselezni a vakcinákat, azok még mindig nagyon erősen védenek a súlyos megbetegedéssel szemben. Mégis meglepő, hogy a kormány erre az egyetlen eszközre teszi fel a teljes védekezést, Orbán Viktor egyenesen azt mondta, „a maszkviselés nem fog segíteni”.

Pedig a maszkviselés segíthetne lassítani a járvány felfutását, nem véletlen, hogy nálunk jobban átoltott országokban sem engedték el teljesen. A deltát az oltottak is terjeszthetik, ráadásul észrevétlenül, hiszen sokszor alig, vagy egyáltalán nincsenek tüneteik. Ha zárt, zsúfolt helyeken feltesszük a maszkot, csökkenthetjük mások kockázatait, sőt bizonyos típusokkal a sajátunkat is.

Nem kevés, nem sok

A nyári hónapokhoz képest a napokban megugrott az oltások száma, valószínűleg az iskolai kampánynak köszönhetően. Ez nagyon fontos, mert így a gyerekek is kisebb eséllyel fertőződnek meg, és kevésbé adják tovább a vírust szüleiknek, nagyszüleiknek. Igaz, a teljes elérhető védettség kialakulásáig még heteket kell várni. (Kásler miniszter közben lazított az iskolák járványügyi előírásain a tavaszi félévhez képest.)

Magyarország 60 százalékos oltottsággal fordul rá a járvány negyedik hullámára, ha azt nézzük, hányan kaptak eddig legalább egy adagot. Ez önmagában nem rossz, de így is milliók védtelenek a vírussal szemben, köztük nagyon sok idős ember. A 80 év felettiek negyedének nincs oltása, a 60-asok és 70-esek körében valamivel jobb a helyzet.

Furcsa, hogy az operatív törzs adatai szerint nagyon visszaesett a második oltások száma, mintha sokan megelégednének egy adaggal. Még furcsább, hogy ennek semmi nyoma az európai központnál. Egyelőre nem tisztázták az ellentmondást.

Az egészségügyi dolgozók nagy része már beoltatta magát, aki még nem, kapott két hét haladékot, utána elveszíti az állását. Itthon csak számukra kötelező az oltás, Olaszországban viszont az oktatásban dolgozóknak is, sőt a miniszterelnök más szakmákra is kiterjesztené.

Látszik a számokon: megéri beadatni mindkét adagot

Minden eddiginél részletesebb adatokat tudtunk meg a héten arról, hogy a beoltottakat milyen arányban támadta meg a vírus Magyarországon. Bár mi többnyire sikertelenül próbálkozunk adatkérésekkel az Országos Kórházi Főigazgatóságnál, egy olvasónk kérdésére válaszoltak, és kiderült, hogy legalább három héttel a második adag vakcina után

• 0,086 százalék kapta el a vírust
• 0,013 százalék került kórházba
• 0,003 százalék hunyt el koronavírusban.

40 év alatti nem hunyt el Magyarországon azok közül, akik legalább három hete megkapták az oltásukat. Nem teljesen egyértelmű, de valószínű, hogy az adatok az oltási kampány kezdetétől nagyjából július közepéig érvényesek.

Korcsoportokra, sőt vakcinákra bontva is elküldték az adatokat, mégsem lehet az oltóanyagokat tökéletesen összehasonlítani. Pontosabb elemzéshez az oltatlanok fertőzési, kórházi és halálozási statisztikáira is szükség lenne.

További híreink

• A legdrágábban vásárolt kínai vakcinából adományozott el a legtöbbet ingyen a kormány
• A kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság prioritásnak tartja az emlékeztető oltást a Sinopharmmal oltott idősek körében
  
• Romániában étkezési utalvány jár az oltottaknak
• Horvátországba a covid ellenére is özönlöttek a turisták
• Meghalt a CIA-tisztből lett oltásellenes QAnon-hívő, aki még súlyos Covid-betegként is tagadta a vírus létét
  
• Koronavírus végzett egy maszkellenes aktivistával Texasban

247-tel nőtt a regisztrált koronavírusos fertőzöttek száma péntek reggelre. Hétfő óta 1334 fertőzöttet jelentettek, egész nyáron nem fordult elő hasonló.

Ha az elmúlt hét napot nézzük, naponta átlagosan 191 új fertőzöttet találtak, ez a június eleji szintnek felel meg. A tesztek több mint 2 százaléka pozitív, és növekszik, ez is mutatja a járvány terjedését.

Tovább nőtt a kórházban levők száma is, 149-re, közülük 19-en vannak lélegeztetőgépen. Egy új áldozata is van a járványnak.

A nyári hónapokhoz képest megugrott az oltások száma is, valószínűleg az iskolai kampánynak köszönhetően. Péntekre majdnem 19 ezren kapták meg az első adagot.

Címlapkép: Lehoczky Péter/MTI/MTVA

262 új koronavírusos fertőzöttel a két százalékot is meghaladta a teszteken belül a pozitívak aránya. A negyedik hullám felfutását jelzi, hogy az elmúlt héten naponta átlagosan 182 fertőzöttet találtak, míg július elején ez a szám 30-40 között volt. A mostani a június eleji helyzetnek felel meg, azzal a különbséggel, hogy biztosak lehetünk benne: a delta variáns felel a fertőzések jelentős többségéért.

Hosszú stagnálás után növekedésnek indult a kórházban ápolt fertőzöttek száma is, most 138-an vannak, közülük 16-an lélegeztetőgépen. Egy új áldozata is van a járványnak, összesen már 30 060.

Továbbra is a látszik a statisztikán az iskolai oltási program, szerdán 9 ezren kapták meg az első adagot, bár ez visszaesés az elmúlt napokhoz képest. A különböző korosztályok oltottságáról szerdán írtunk részletesebben.

60 százalékos oltottsággal fordul rá Magyarország a járvány negyedik hullámára, ha azt nézzük, hogy mennyien kaptak már legalább egy adag vakcinát. Ez önmagában nem rossz, bár öt százalékkal elmarad az uniós átlagtól, és azt jelenti, hogy milliók védtelenek a vírussal a szemben. A minden korábbinál gyorsabban terjedő delta variáns elsősorban köztük fog végigsöpörni.

Más országokhoz hasonlóan nálunk is az idősek közt magasabb az átoltottság. A kórházi dolgozókat leszámítva mindenhol velük kezdtek Európában, hiszen ők vannak a legnagyobb veszélyben a betegség szempontjából. Amikor az év elején nagyobb mennyiségben kezdtek érkezni a vakcinák, a nagy részüket a 80 év felettiek közt osztották ki.

Március közepéig köztük volt a legmagasabb az oltottság, akkor beelőztek a 70-79 évesek, május közepén pedig a 60-asok is. A következő két és fél hónapban, augusztus közepéig 2 százalékkal sem nőtt a 80 év felettiek oltottsága. A harmadik hullám lecsengése után tehát szinte semmit sem haladtunk előre a leginkább veszélyeztetett korosztály oltásával.

Gulyás Gergely miniszter július elején elismerte, hogy magasabb oltottságra lenne szükség az idősek közt, ezért bejelentette, hogy a háziorvosok orvostanhallgatókkal közösen, személyesen fogják felkeresni az érintett betegeiket. Ezt a programot végül csak augusztus elején indították el, és a hónap első felében még nem nagyon látszott a hatása. (A korcsoportos adatok néhány hetes csúszással kerülnek fel az európai járványügyi központ honlapjára, így augusztus második feléről még nincsenek információink. Mindenesetre az összesített oltásszámok akkor valamelyest még csökkentek is.)

Most, amikor itt a negyedik hullám, a 80 év felettiek negyedének nincs oltása.Más közép- és kelet-európai uniós országokban - a cseheket leszámítva - még rosszabb a helyzet, de nyugaton több helyen a 100 százalékot is megközelítették ebben a korosztályban.

A 60-asok körében valamivel magasabb, 77 százalékos az oltottság, a 70-79 éveseknél pedig 85 százalékos. Látszik a fenti ábrán, hogy amikor a 80 felettiek oltottsági görbéje laposodni kezdett, a 70-esek még bőven oltatták magukat, csak később lassítottak. Kérdés, hogyan lehetne még ösztönözni a legidősebbeket, hogy oltassák be magukat.

Nehezíti a helyzetet, hogy közel 600 ezer 60 évnél idősebb magyar kapott Sinopharm-oltást, amiről számos bizonyíték mutatja, hogy ebben a korosztályban gyakran nem termel antitesteket. Számos szakértő, legutóbb a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is javasolta, hogy vizsgálják meg az érintettek védettségi szintjét, és ha szükséges, adjanak be harmadik oltást, de a kormány nem indított ilyen programot, csak általában tette elérhetővé a harmadik dózist.

Legnagyobb arányban a fiatalok közt találunk oltatlanokat, a 18-24 éveseknek nagyjából a fele kérte a vakcinát, többnyire áprilisban és májusban. A 25-49 éveseknél 60 százalékos az arány, egyelőre nem látszik, hogy a többieknek megjött volna a kedvük a vakcinákhoz.

Az iskolai oltásoknak köszönhetően leginkább a 12-17 éveseknél számíthatunk növekedésre, nekik köszönhető, hogy a napokban nem a szokásos 4-5, hanem 14-17 ezerrel nőtt az első oltások száma.

Azért is különösen fontos, hogy minél többen védettséget szerezzenek a negyedik hullámra, mert a delta variánst az eddigi megfigyelések szerint az oltottak is könnyebben továbbadják, mint a korábbi vírusváltozatokat. Mivel ez nagyon gyorsan terjed, hamar eljuthat az oltatlanokhoz, pláne, ha maszkot sem hordunk.

Címlapkép: Komka Péter/MTI/MTVA

• Az ellenzéki előválasztáson indulni akaró jelöltek szeptember 6-ig gyűjthetik az aláírásokat, fejenként 400 darabot kell összeszedniük.
  
• Megyénként bemutatjuk, hogy kik gyűjtenek, ez a cikkünk Szabolcs-Szatmár-Beregről szól.
• A jelöltek neve után kiemelten az a párt áll, amelynek frakciójához csatlakoznak, ha nyernek. Mögötte jelezzük, hogy mely pártok kérik a saját szimpatizánsaikat, hogy rá szavazzanak.
• Mutatjuk, hogy az adott választókerületben 2018-ban a Fidesz egyéni jelöltje hány százalékot ért el. Ahol ez az érték 45% alatt van, azt az ellenzék nyerhető körzetnek tartja, ahol viszont 50% felett, ott meglepetés lenne a győzelem számukra.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye hat választókerületében az MSZP 6, a Jobbik 5, a Momentum és a DK 2-2, az ÚVNP 1 jelöltet indít az előválasztáson.

Szabolcs 1. - Nyíregyháza egy része

• Csipkés József István - Momentum

Közel 20 évig dolgozott a térség környezetvédelmi hatóságánál ügyintézőként, majd utolsó évében, 2012-ben gazdasági igazgatóként. Aztán ugyanezt a posztot töltötte be a megyei kórházakat összefogó egészségügyi holdingnál a 2013-as államosításig. Most egyéni vállalkozó, van mezőgazdasági, számviteli és jogi végzettsége is. 2014-2015-ben a Nyírgyulaj megye I-es focicsapatában játszott.

• Mike András - MSZP, támogatja: Párbeszéd

Frissítés (14:50): Mike időközben visszalépett a jobbikos Lengyel Máté javára.

Az MSZP nyíregyházi alelnöke, szakképző iskolai mérnöktanár. 1998 és 2012 között tanszéki mérnök volt a Budapesti Műszaki Egyetemen, eredetileg gépészmérnökként végzett. Tagja a városi polgárőr egyesületnek.

• Lengyel Máté - Jobbik, támogatja: LMP, DK

Három éve is elindult a választásokon, akkor 19 százalékkal harmadik lett a fideszes és az mszp-párbeszédes jelölt mögött. 2018 óta önkormányzati képviselő Nyíregyházán. 2007-ben lépett be a Jobbikba, választókerületi elnökségig vitte. Az európai parlamenti képviselő Balczó Zoltán asszisztense is volt. Történészként végzett, dolgozott felszolgálóként is.

A fideszes jelölt eredménye 2018-ban: 40,3% - nyerhető körzet az ellenzéknek.

Szabolcs 2. - Nyíregyháza egy része és még 20 település

• Aranyos Gábor - MSZP, támogatja: Párbeszéd, Momentum, DK

Az MSZP Országos Választmányának elnökhelyettese. 2010 előtt három évig volt önkormányzati képviselő Nyíregyházán, azelőtt az Országgyűlési Hivatalban is dolgozott. Andragógus, szociálpedagógus végzettségű, jelenleg szakoktató óraadó középiskolában. Bizottsági tag a nyíregyházi önkormányzatban, és tagja a polgárőr egyesületnek is.

• Gyüre Csaba - Jobbik, támogatja: LMP

2010 óta - rövid kihagyással - jobbikos országgyűlési képviselő, a párt választókerületi elnöke. Valaha miépes volt, a kétezres években részt vett a helyi Magyar Gárda szervezésében is. Történelemtanárként és jogászként végzett, közel 20 évig dolgozott saját ügyvédi irodájában. Három éve 28 százalékkal második lett, bőven lemaradva a fideszes Seszták Miklós mögött.

• Kiss Krisztián - Új Világ Néppárt/LMP, támogatja: Mindenki Magyarországa Mozgalom

Két éve az ellenzék támogatásával indult polgármesternek Tiszavasváriban, de kikapott a fideszes jelölttől, azóta önkormányzati képviselő. A kampány idején nekünk is nyilatkozott. Eredetileg budapesti, több Szabolcs megyei önkormányzatnál dolgozott jogászként. 2015-ig a mezőcsáti járási hivatal vezetője volt, azt állítja, ekkorra csalódott a Fideszben. 2017-ben belépett a Jobbikba. Saját ügyvédi irodája van.

A fideszes jelölt eredménye 2018-ban: 47,9% - nehéz terep az ellenzéknek.

Szabolcs 3. - Kisvárda és még 42 település

• Sárosy Zoltán - MSZP, támogatja: Párbeszéd

Kisvárdai vállalkozó, a 80-as években járt a debreceni orvosi egyetemre, de nem fejezte be.

• Tóth Viktor - Jobbik, támogatja: Jobbik, LMP, Momentum, Mindenki Magyarországa Mozgalom

A Jobbik választókerületi elnöke, Jakab Péter parlamenti asszisztense, 2019 óta a megyei közgyűlés tagja. Ajakon él, külkereskedelmi végzettsége van.

A fideszes jelölt eredménye 2018-ban: 61,9% - nagyon nehéz terep az ellenzéknek.

Szabolcs 4. - Vásárosnamény és még 87 település

• Bíróné Dienes Csilla - MSZP, támogatja: Párbeszéd

2002 óta a néhány száz fős Szamossályi független polgármestere. Korábban jegyzőként, aljegyzőként dolgozott más önkormányzatoknál. Támogatja Ferencváros polgármestere, Baranyi Krisztina is.

• Sápi Mónika - DK, támogatja: Momentum, Liberálisok, Mindenki Magyarországa Mozgalom, Új Kezdet

Szociálpedagógus és jogász végzettségű. Volt képesítés nélküli pedagógus, zongoraoktató, családgondozó, majd eszperantót tanított saját nyelviskolájában. 2010-ben jobbikosként indult polgármesternek Vásárosnaményban, de visszaléptették a fideszes jelölt javára, ezért összeveszett a párttal. Leírása szerint egy politikai alku keretében aztán megtették irodavezetőnek a kistérségi önkormányzati társulásnál. Azt állítja, néhány év múlva kiszorították, azóta nem hagyják elhelyezkedni az állami-önkormányzati szférában. Vállalkozása vendéglátással és rendezvényszervezéssel, hang-fény-színpadtechnikával foglalkozik.

A fideszes jelölt eredménye 2018-ban: 59,8% - nagyon nehéz terep az ellenzéknek.

Szabolcs 5. - Mátészalka és még 43 település

• Papp Ildikó - MSZP, támogatja: Párbeszéd, DK

Az utóbbi időben ügyvéd, azelőtt 23 évig a vállaji polgármesteri hivatal vezető tanácsosa. 2014 óta ugyanott önkormányzati képviselő. 2019-ben független polgármesterjelöltként is indult, 44 százalékkal második lett.

• Földi István - Jobbik, támogatja: LMP, Momentum, Mindenki Magyarországa Mozgalom, Új Világ Néppárt

2014 óta tagja a megyei közgyűlésnek. 2016-ban a Jobbik jelöltjeként megnyerte az időközi polgármester-választást Kocsordon, aztán 2019-ben simán kikapott független kihívójától. Korábban a kémkedés előkészítése miatt másodfokon elítélt európai parlamenti képviselő, Kovács Béla asszisztense volt. Történelemszakos tanárként végzett. Hat éve még játszott a kocsordi focicsapatban.

A fideszes jelölt eredménye 2018-ban: 58,6% - nagyon nehéz terep az ellenzéknek.

Szabolcs 6. - Nyírbátor és még 32 település

• Bélteki Béla - Jobbik, támogatja: LMP, Mindenki Magyarországa Mozgalom, Új Világ Néppárt

Újfehértói háziorvos évtizedek óta. Egészségügyi vállalkozása Nyíregyházán és Nagykállón is jelen van.

• Pradlik Milán - Momentum

23 éves, politológiát végzett Debrecenben.

• Tóth Viktor - MSZP, támogatja: Párbeszéd

Korábban a megyei közgyűlés tagja volt, 2003 óta polgármesteri referens Nyírbátorban. Veres János, a térség egykori MSZP-s képviselőjének kampányfőnöke volt 2006-ban. Földrajz-testnevelés szakos tanárként végzett.

• Czirják Alexandra - DK, támogatja: Liberálisok

Hajdúhadházon védőnő, 2020 óta dolgozik, előtte tanult. A DK választókerületi elnöke.

A fideszes jelölt eredménye 2018-ban: 56,2% - nagyon nehéz terep az ellenzéknek.

Az előválasztásra készülő egyéni választókerületekről szóló összeállításaink itt találhatók.

100 lejes, vagyis nagyjából 7000 forintos étkezési utalványt osztanak mostantól Romániában azoknak, akik beadatják a koronavírus elleni vakcina mindkét adagját. Pénznyereményeket is sorsolnak majd azok közt, akik mostanáig és ezután jelentkeznek az oltásra, írja a Transindex.

Romániában nagyon alacsony az oltottság, mindössze a teljes népesség 27 százalékát sikerült eddig teljesen beoltani. Az uniós átlag 57 százalék, itt tart Magyarország is.

A katolikus törvényhozók éves konferenciájának szervezői mindig biztatják a politikusokat, hogy ha kívánják, vigyék magukkal házastársukat és gyerekeiket. Azt viszont hiába kérdeztük az ICLN-től, hogy Orbán Viktort elkísérték-e az eseményre rokonai, és ha igen, akkor hányan voltak.

A miniszterelnököt csütörtök este fotózta le olvasónk egy római étterem teraszán a felesége és a fia társaságában. Cikkünk megjelenése után sajtófőnöke közölte, hogy Orbán Viktor hivatalos útra ment, „a katolikus törvényhozók 12. alkalommal megrendezett éves találkozóján vesz részt, amelyet minden esztendőben Rómában és az olasz főváros közelében fekvő Frascatiban tartanak meg”. A közlemény szerint Orbán pénteken érkezett Rómába, a fotó viszont csütörtökön készült.

A következő napokban kiderült, hogy Novák Katalin családügyi miniszter is ott volt a konferencián. A 24.hu szerint Orbán Viktort és a többi magyar résztvevőt több helyszínen szedte össze a kormánygépként használt HM Dassault Falcon 7X a találkozóra menet.

A gép csütörtökön indult Kecskemétről Budapestre, onnan Horvátország felé repült, de Brac szigete előtt süllyedve kikapcsolta a jeladót. A 24.hu felvételei alapján a fekete Volkswagen kisbusz, amit Orbán régóta használ, a gép érkezésekor éppen a braci repülőtér előtt parkolt. Szombaton visszafelé a gép ismét leszállt Horvátországban, ezúttal Zadarban. A gép 17 percet töltött ott, többen kiszálltak, majd a visszaúton is kikapcsolta a nyomkövetőt.

Ebből arra lehetett következtetni, hogy Orbánt és családját Horvátországban vették fel, majd ott is tették le, de ezt hivatalosan nem erősítették meg. Novákot is kérdezték erről keddi sajtótájékoztatóján, de csak annyit árult el, hogy ő honvédségi különgéppel repült Rómába, hazafelé pedig Ryanair-járattal utazott. Ezek szerint ő nem szállhatott ki Horvátországban.

Elítélte Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének homofób kijelentését Novák Katalin családügyi miniszter.

„Mélységesen helytelen, amit ő mondott, én ezzel nem értek egyet, és abban a kormánynak is mindig határozott volt az álláspontja, hogy a szexuális orientáció magánügy, és mindenki a saját orientációjának megfelelően szabadon élheti az életét” - válaszolta Novák egy kérdésre keddi sajtótájékoztatóján, írja a 24.hu.

Parragh a szakképzési tanévnyitón arról beszélt, nehezen viseli, ha a 9 éves kisfiát „a tanár úgy segíti fel a létrán vagy a kötélen, hogy egyébként tudom róla, hogy a fiúkhoz vonzódik”.

Novák szerint „nem megengedhető az, hogy valaki ilyen kijelentést tegyen. Ez nagyon határozottan ellentétes azzal, amit én helyesnek tartok. Senkit nem lehet a szexuális orientációja alapján negatívan megítélni, pláne nem a nyilvánosság előtt”.

Októbertől teljesen átalakítják négy berlini egyetemi menza étrendjét. A menü 68 százaléka vegán, 28 százaléka vegeteránius fogásokból áll majd, 2 százaléknyi hal mellett. Egyetlen húsos ételt kínálnak majd, lesz annál több tészta, paradicsom, hajdina, édesburgonya, cékla és sajt.

A Guardian azt írja, a németországi egyetemek kínálatának most 30-50 százalékát teszik ki a vegetáriánus ételek, de a fővárosban olyan sok diák követelt klímabarát menüt, hogy muszáj volt változtatni.

2019-ben 5,6 millióan ebédeltek a berlini egyetemi menzákon, ugyanekkor a diákok 13,5 százaléka mondta magáról, hogy vegán, és 33 százalék, hogy vegetáriánus. A Freie Universität 2010 óta működtet kizárólag vegetáriánus, 2019 óta pedig vegán ételeket kínáló menzákat.

Hat nap alatt 60 ezer ajánlást gyűjtött Dobrev Klára, aki a DK miniszterelnök-jelöltjeként indul az ellenzéki előválasztáson. Kedd reggel elsőként adta le az aláírásokat az Országos Előválasztási Bizottságnak.

Az induláshoz 20 ezer ajánlásra van szükség, ezt Karácsony Gergely is összegyűjtötte kevesebb mint egy nap alatt.

Ettől függetlenül mindenki gyűjti az ajánlásokat egészen szeptember 6-ig.

56 éves lett Borkai Zsolt, Győr korábbi fideszes polgármestere, akiről 2019-ben az önkormányzati választások idején kerültek elő adriai szexpartis felvételek egy hajóról. A társaságban a fiatal nők mellett ott volt Rákosfalvy Zoltán kaszinótulajdonos ügyvéd is.

A botrány ellenére Borkai megnyerte a polgármester-választást, végül mégis le kellett mondania, utódjául pedig a Fidesz új jelöltjét, Dézsi Csaba Andrást választották. Ő most az alábbi sorokkal köszöntötte elődjét:

Szerte az országban, minden választókerületben gyűjti az aláírásokat a Fidesz a „Stop Gyurcsány! Stop Karácsony!” című petíciójához, egészen október 23-ig. Vagyis a kormánypárt is jelen lesz az utcákon azokban a hetekben, amikor az ellenzéki oldalon az előválasztási kampány zajlik.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy a petícióval a Gyurcsány-korszakra akarják emlékeztetni az embereket.

Egy nap alatt 21-gyel nőtt a kórházban ápolt koronavírusos betegek száma, összesen 119-en vannak. Ez a legrosszabb adat június 30-a óta, és azt is jelzi, hogy a járvány újabb felfutása nem csak a fertőzöttek számában érezteti a hatását.

110 új fertőzöttet azonosítottak, ha csak a keddi napokat nézzük, ez június eleje óta a legmagasabb szám. A teszteken belül a pozitívak aránya most már napok óta súrolja a 2 százalékot, ebben is lassú emelkedés látszik. 13-an vannak lélegeztetőgépen - ilyen múlt héten is előfordult -, és egy új áldozata van a járványnak.

Feltehetően az iskolai oltásoknak köszönhető, hogy a hétfői és a keddi jelentés szerint is több mint 14 ezren kapták meg az első vakcinaadagot, ami rég nem látott lendületet adott az oltásoknak. Remélhetőleg a negyedik hullám érkezése növelni fogja az oltási hajlandóságot, de ha így is lesz, más védekezési módoknak, így a maszkviselésnek is fontos szerepe lehet a vírus terjedésének megfékezésében.

Eddig 304 ezren kapták meg a harmadik dózist.

Címlapkép: Balogh Zoltán/MTI/MTVA

Korábban egyáltalán nem foglalkozott egészségüggyel, mégis 1,2 milliárd forintos támogatást kapott a Miller Industries Hungary Kft. az állami Egészségipari Támogatási Programból.

A 24.hu szerint a cég főtevékenysége a divat- és formatervezés, csak februárban vették fel a tevékenységek közé a gyógyszerkészítmények és orvosi eszközök gyártását. Négy hónappal később Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette, hogy elnyerték a támogatást.

Ennyi idő sem telt el a tevékenységek bővítése után, amikor a cég kedvezményesen jutott hozzá két telekhez a marcali ipari parkban. Erről a település fideszes polgármestere nyilatkozott akkoriban. Egy Növekedés.hu-n megjelent cikk szerint a cég állami kórházaknak gyárt majd egyszer használatos műtéti eszközöket. A cég székhelye egy nyíracsádi házban van, rajta a felirat: Bátor Söröző.

A cég hét hónappal Varga bejelentése előtt került a Magno Studio Kft. tulajdonába, ami évek óta rendszeresen nyertese az állami propagandaköltéseknek. A Stop Soros kampányból majdnem 700 milliót kapott, 433 millióért készített imázsfilmet a CÖF-nek, és szervezőként a Magno Studio kapta a Rogán Cecíliához köthető fitneszrendezvényekre szánt szponzorpénzt is.

A Magno Studio hivatalosan három főt foglalkoztat, tulajdonosa Horváth László, akit korábban a HVG újságírója hiába keresett a békásmegyeri panellakásban, ahol elvileg lakott.

A 2016-ban még 2,5 milliárdos árbevétel mellett 30 millió forint nyereséget termelő cég bevételei 2020-ra 16,5 milliárd forintra, nyeresége pedig 1,142 milliárd forintra nőtt. Ez utóbbit a cégtulajdonos Horváth gyakorlatilag egy összegben kivette osztalékként.

Frissítés (15:55): A Pénzügyminisztérium délután kiadott állásfoglalása szerint „a cég programban való részvétele, a kérelem elbírálása, a szerződéskötés az előírásoknak megfelelően történt”. Hozzátették, hogy ezeket az egészségügyi termékeket eddig külföldről kellett beszerezni.

A gimnáziumok korábban sokszor a szakképző intézményekből csábítottak el tanárokat, ha munkaerőre volt szükségük. A nagyobb presztízs általában vonzó volt a pedagógusok számára, de a hvg.hu cikke szerint ennek vége: a szakképzésben akár 80-100 ezer forinttal is többet lehet keresni.

Amellett, hogy a szakképzésben dolgozó tanárok tavaly általános béremelést kaptak, köthetnek egyéni béralkut is magasabb fizetésért. Az állami gimnáziumokban erre nincs lehetőség, tartaniuk kell magukat a bértáblához. A szakképzésben ráadásul heti 22 órát kell tanítani, a gimnáziumokban jóval többet.

Emiatt sokan inkább a szakképzést választják, miközben élesedik a bérfeszültség. A lap szerint egy kőműves szakmunkás nettó 300 ezer forintot keres szakoktatóként, annyit, mint egy egyetemi végzettséggel rendelkező, 20 éve dolgozó gimnáziumi mestertanár.

A gimnáziumigazgatók így vakarhatják a fejüket: vagy szakos tanár nélkül maradnak, vagy az általános iskolából hívnak el valakit, aki náluk is taníthat. Akkor viszont ott lesz munkaerőhiány. A Pedagógusok Szakszervezete szerint most nagyjából 12 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből.

• A negyedik hullám elején különösen fontos, hogy minél többen beoltassák magukat.
• A kormány mintha erre tenne fel mindent, elengedve a többi védekezési módot.
• Maszkviseléssel lassíthatnánk a vírus terjedését, jobban védve az oltottakat és oltatlanokat is.
• Orbán Viktor mégis úgy beszél, mintha oltás és maszk kizárnák egymást.
• Ez ellentétes más országok gyakorlatával és a magyar szakértők javaslatával is.
• Utóbbiak közt egy kivétel van: Merkely Béla.

Magyarországra is megérkezett a koronavírus-járvány negyedik hulláma. Folyamatosan emelkednek a fertőzésszámok, több hetes-hónapos rekordok dőlnek meg. A teszteken belül a pozitívak aránya még mindig elég alacsony, de mostanra elérte a két százalékot. A hazatérő nyaralók és az iskolakezdés várhatóan csak erősíteni fogja ezt a trendet, a delta variáns pedig minden eddiginél gyorsabban, bárányhimlőszerűen terjed.

Ahogy korábban írtuk, Magyarországot jobb helyzetben éri a negyedik hullám, mint az előző, de az oltatlanok közt végigsöpör majd a járvány. Ez milliókat érint, még úgy is, hogy a kétdózisos oltottsági arányunk nemzetközi összevetésben nem rossz, egybeesik az uniós átlaggal. Más országok adataiból látszik, hogy a fertőzés sokkal inkább terjed az oltatlanok körében, akik nagyobb eséllyel betegednek meg súlyosan, kerülnek kórházba és halnak meg.

Ennek megfelelően mindenki arra biztatja azokat, akik még nem jelentkeztek vakcináért, hogy siessenek, különben védtelenül állnak majd a vírussal szemben. Így tesz a kormány is, miközben láthatóan nem fűlik a foga további intézkedésekhez. A legegyszerűbb, legolcsóbb védekezési eszköztől, a maszkviseléstől is vonakodik, azt üzenve, hogy annak már nincs értelme ebben a helyzetben.

„Az oltás életet ment, és csak az oltás ment életet. A maszk meg az elszeparálódás nem fog segíteni. Most már pontosan tudjuk, van mögöttünk több mint egyéves tapasztalat, hogy védelmet, az élet megmentését csak az oltások tudják megadni a számunkra” - mondta Orbán Viktor augusztus 22-én a Kossuth rádióban.

A műsorvezető visszakérdezett, mikor jöhet el a szigorítás ideje, amikor maszkviselést is előírnak. (Július óta csak kórházakban és szociális intézményekben kötelező felvenni.)

„Ezt szeretnénk elkerülni, mert a maszkviselés nem fog segíteni. Tehát ami segít, az az oltás. Amikor maszkviselés volt, megpróbáltuk elszigetelni a fertőzött embereket, annak a hatékonysága csekély volt, az oltásnak a hatékonysága pedig elsöprő erejű, ezért nem érdemes a kevésbé hatékony módszerrel próbálkozni, a jó módszert kell követnünk, ez pedig az oltás” - válaszolta Orbán.

Valójában a kettő nem zárja ki egymást. Az oltásokkal ugyan új szakaszba lépett a járvány, de maszkviseléssel továbbra is sokat tehetünk a fertőzés terjedésének lassításáért, különösen zsúfoltságban, zárt, rosszul szellőző terekben.A maszkkal akkor is védhetjük a körülöttünk levőket, ha már megkaptuk az oltást. A delta variáns a korábbi változatoknál hatékonyabban képes kicselezni a vakcinákat, így az oltottak is könnyebben megfertőződhetnek. Mivel ők nagyobb eséllyel tünetek nélkül vészelik át a fertőzést, észrevétlenül terjeszthetik a vírust úgy, mintha nem is lennének beoltva. Az Egyesült Államokban például a delta felbukkanása után ugyanannyi vírust mutattak ki a fertőzött oltottak torkában és orrában, mint az oltatlanokéban. Az amerikai járványügyi központ ezért javasolta a maszkviselést az oltottak számára is.

Az oltóanyagok közt is van különbség. A nemrég publikált bahreini adatok alapján az oltatlanok kapják el legnagyobb eséllyel a fertőzést, utánuk jönnek a Sinopharmmal, majd a Szputnyikkal, AstraZenecával (ott Covishielddel) és Pfizerrel oltottak.

Ha FFP2-maszkot (vagy KN95-öt, N95-öt) hordunk a kockázatosabb helyszíneken, magunkat is védhetjük, hiszen ezek nagy hatékonysággal szűrik az aeroszolokat és cseppeket, amikkel a vírus is terjed. Akár van oltásunk, akár nincs, ezek a maszkok védenek a megfertőződéstől, csökkentve a terjedést is, ami mindenkinek jó. Minél kisebb a járvány, annál kevesebben betegednek meg az oltatlanok között is, annál kevesebben kerülnek kórházba és annál kevesebben halnak meg.

A magyar oltási tempó nagyon lelassult az utóbbi hónapokban, legfeljebb most, a 12-17 évesek oltásával számíthatunk némi ugrásra. Kérdés, hogy a negyedik hullám érkezése felébreszti-e az emberekben az oltási kedvet. Ha így is lesz, egyrészt mindenképp hetekbe telik, mire társadalmi szinten érezhető hatása lesz, mert egy oltás kevéssé hatékony a deltával szemben. Másrészt arra valószínűleg hosszabb távon is hiába várunk, hogy mindenki beoltassa magát, ezért is nehéz megmagyarázni Orbán maszkszkeptikus mondatait.

Más országokban sem jellemző, hogy teljesen elengedték volna a maszkviselést.Németországban tartományonként eltérőek a szabályok, de általában igaz, hogy nem tűnt el a maszk az emberek arcáról, Berlinben FFP2-t kell hordani a tömegközlekedésen, és legalább sebészi maszkot a boltokban.

Spanyolországban is kötelező a maszk többek közt a boltokban, éttermekben, koncerteken. Belgiumban a boltokban, Hollandiában a tömegközlekedési eszközökön kötelező viselni. Ausztriában is kell maszk a zárt, nyilvános terekben, míg Izraelben tíz nappal a lazítás után hozták vissza a maszkviselést. A briteknél most nincs kötelezettség, de a kormány azt javasolja az embereknek, hogy ahol zsúfoltság van, ott vegyék fel a maszkot. Csupa olyan országról van szó, ahol nagyobb az oltottsági arány, mint nálunk.

Gulyás Gergely miniszter Orbánhoz képest óvatosabb volt, azt mondta, akkor fogják mérlegelni a maszkviselés előírását, ha a Nemzeti Népegészségügyi Központ javasolja. Ha Müller Cecília hivatala nem is, sokan már most szorgalmazzák a maszkviselést zárt terekben, nagyobb tömegben. Ezt mondja a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is.

Magyarországon egyetlen ismert egészségügyi szakember véli úgy, hogy már nem olyan fontos a maszkviselés: Merkely Béla.A Semmelweis Egyetem rektora meglepő módon éppen a delta variáns megjelenésével támasztotta ezt alá:

„Én nem gondolom, hogy olyan általános maszkhasználat lesz, mint ami eddig volt, egyszerűen azért, mert a hatékonysága fog csökkenni. Ha egyszer levesszük egy olyan környezetben, iszunk egy pohár vizet, étkezünk, azok az idők is elégségesek lesznek arra, hogy megfertőződjünk. Tehát stratégiát kell váltani, amikor itt van az oltás, nem restriktív módon kell védekezni, hanem előre kell menni, meg kell szerezni a védettséget” - mondta az állami tévében, miután Széchenyi-díjat kapott.

A rektor szavai Orbán logikájára rímelnek: itt az oltás, adassa be mindenki, másra nincs is szükség.

Ez szembemegy például a német immunológiai társaság elnökének figyelmeztetésével, aki éppen a fertőzőbb variáns miatt hangsúlyozta a maszkviselés fontosságát.

Nem ez az első alkalom, hogy Merkely a kormánykommunikációnak megfelelő érveléssel áll elő. Amikor egyre gyűltek a bizonyítékok arra, hogy a Sinopharm sok idős embernél nem vált ki ellenanyag-termelést, rendszeresen hangoztatta ennek az ellenkezőjét, és dicsérte a kormányt a kínai vakcina engedélyezéséért.

Gulyás Gergely a Semmelweis Egyetemen készült antitestmérésre hivatkozva torkolta le Erdei Annát, a Magyar Tudományos Akadémia immunológus főtitkárhelyettesét, amikor azt mondta, meg kellene mérni a Sinopharmmal oltott 60 év felettiek védettségét. Gulyás a kardiológus Merkely eredményeit idézve azt mondta, az egyetem „egy kicsit komolyabb hely” az Akadémiánál.

Négy vakcina hatékonyságát vizsgálták egy bahreini kutatásban, ami magyar szempontból azért különösen érdekes, mert hozzánk hasonlóan ott is használják a Sinopharm és a Szputnyik oltóanyagait.

A másfél milliós országban egymillióan kaptak oltást július közepéig, a legtöbben, 569 ezren Sinopharmot. 184 ezer embert oltottak Szputnyikkal, 169 ezret Pfizerrel és 74 ezret AstraZenecával, pontosabban ennek az Indiában gyártott verziójával, a Covidshielddel.

Bahreini járványügyi vezetők és a Columbia Egyetem kutatói megnézték, hogy azok a 18 év felettiek, akik az oltás után elkapták a fertőzést, milyen arányban kerültek kórházba és intenzív osztályra, illetve hány százalékban haltak meg. Mindezt összevetve az oltatlanok adataival, képet kaphatunk arról, hogy a való életben mennyire sikeresek a különböző vakcinák.

Az első, sokadszor levonható tanulság, hogy az összes vakcina jobb a semminél: az oltatlanok nagyobb eséllyel kerülnek bajba fertőzés után, mint az oltottak.Ha viszont közelebbről megnézzük a vakcinákat, jelentős különbségeket találunk:

• az oltatlan fertőzöttek 13 százaléka került kórházba, a Sinopharmmal oltottak közül 7 százalék, a Szputnyiknál 2,2, a Pfizernél 2, a Covishieldnél pedig 1,5 ez az arány,
• az oltatlan fertőzöttek 2 százalékát ápolták intenzív osztályon, a Sinopharmnál ez 0,6, a Szputnyiknál 0, a Pfizernél 0,05, a Covishieldnél 0,1,
• az oltatlan fertőzöttek 1,32 százaléka halt meg, a Sinopharmnál ez 0,46, a Szputnyiknál 0,09, a Pfizernél 0,15, a Covishieldnél 0,03.

Vagyis minden szempontból a Sinopharm szerepelt a legrosszabbul.A vakcinák további összevetéséből kiderült, hogy 100 ezer Pfizerrel oltottra 136, míg 100 ezer Sinopharmmal oltottra 350 fertőzött jutott. Ez alapján tehát a kínai vakcinával nagyobb eséllyel kaphatjuk el a vírust, mint a Pfizerrel.

Arányaiban tízszer annyi Sinopharmmal oltott került kórházba, mint Pfizerrel oltott. Az intenzív osztályos kezelésnél 28-szoros, a halálozásnál hétszeres a különbség.

Az 50 évnél idősebb, Sinopharmmal oltott emberek betegedtek meg súlyosan a legnagyobb arányban, bármelyik másik vakcinával is hasonlítjuk össze.

Mivel Bahreinben háromszor annyi embert oltottak Sinopharmmal, mint Pfizerrel, ez valamelyest magyarázhatja a rosszabb adatokat. Viszont a kutatók szerint annyira jelentős a különbség statisztikailag, pláne az 50 év felettieknél, hogy önmagában nem lehet erre fogni az eltérést.

Az is igaz, hogy a kutatásban nem tudták vizsgálni az emberek társadalmi helyzetét és egészségi állapotát, ráadásul a tavaszi, nyári hónapokban a járványügyi intézkedések is változtak. Mindez befolyásolhatja a vírus terjedését, akárcsak a delta variáns, ami május óta domináns Bahreinben.

Az látszik, hogy a korábbiaknál jóval fertőzőbb vírusváltozat felbukkanásakor romlani kezdtek az adatok, elsősorban az oltatlanok körében. Azok közül, akik megkapták a vakcinát, a Sinopharmmal oltottak fertőződtek meg legnagyobb eséllyel, és a Pfizerrel oltottak a legkevésbé. De látszik az is, hogy a delta minden vakcinát hatékonyabban képes kijátszani a korábbi variánsokhoz képest.

Ideális esetben Magyarországon is lehetne ilyen összehasonlításokat végezni, de nincsenek kellően részletes adataink. Gulyás Gergely miniszter múlt héten megosztott néhány arányszámot arról, hogy mekkora az esély a megbetegedésre a különböző vakcinákkal, de nem tudni, mit jelent ebben az esetben a megbetegedés, és pláne nem tudunk semmit a súlyosabb lefolyású fertőzésekről vagy a korosztályi bontásokról.

Kásler Miklós miniszter eredetileg májusra ígért átfogó vizsgálatot arról, hogy a különböző oltóanyagok milyen mértékű immunválaszt váltanak ki az emberekben, de azóta Orbán Viktor és Gulyás Gergely is csak annyit mondtak erről, hogy sürgetik az eredményeket.

Összességében az eddigi, nem reprezentatív mérések alapján mégis állíthatjuk: a kínai vakcina sok idősnél nem termel a védettséghez elegendő mennyiségű antitestet. Ez nem is olyan meglepő, hiszen amikor a kormány megvásárolta a Sinopharmot, tudta, hogy a klinikai vizsgálatokban jóformán nem vettek részt 60 évnél idősebb tesztalanyok.

A környező országokhoz hasonlóan itthon is emelkedik a koronavírusos-fertőzöttek száma, ezért Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke szakértők véleménye alapján javaslatokat tett a felkészülésre.

Először is azt írta, aki még nem oltatta be magát, tegye meg mindenképp. „A világ számos országából érkező beszámolók tanúsága szerint a negyedik hullám során kórházba vagy lélegeztetőgépre került COVID-19-betegek csaknem 90%-a az oltatlanok közül kerül ki.” Ráadásul egyre több a bizonyíték arra, hogy a covid hosszú távú egészségkárosodást tud okozni, ezért nem csak a halálozás megelőzése érdekében fontos az oltás.

Freund a kormánynak is adott ötleteket. Szerinte el kellene törölni a kötelező oltási regisztrációt, mert erősen csökkenti az oltási hajlandóságot, viszont bővíteni kellene az oltások széles körű beadási lehetőségeit, tehermentesíteni kellene az oltások ajánlásával, beadásával foglalkozó orvosokat.

Az MTA elnöke szerint állami támogatással kellene mérni a veszélyeztetettek és az idősek antitestszintjét, és fontos lenne harmadik oltást adni azoknak, akiknek a szervezetében nem mutatható ki ellenanyag.Freund nem említette külön a Sinopharm vakcináját, de mostanra több vizsgálat alapján biztosan állítható, hogy az idős emberek egy részénél nem termel elegendő antitestet. Náluk tehát különösen fontos lenne ilyen vizsgálatokat végezni, ezt mondta korábban Erdei Anna immunológus, az MTA főtitkárhelyettese is. Gulyás Gergely miniszter akkor felelőtlennek nevezte a nyilatkozatát, pedig egy másik, négyfős szakértői csapat is hasonló javaslatot tett.

Freund Tamás javasolja továbbá

• az elzárt, gyakran szegénységgel küzdő településeken az oltásban való részvétel támogatási lehetőségeinek feltárását és bevezetését;
• vizsgálatok végzését a vakcina visszautasítása okainak jobb megértése, valamint az átoltottság területi, szociális és gazdasági egyenlőtlenségeinek feltárása céljából, majd ezek alapján megtervezett intézkedések végrehajtását;
• a védettségi igazolvány és a maszkviselés előírását a nagyobb tömeget vagy fokozottan érzékeny populációt fogadó, elsősorban zárt terű események látogatásához, amint a járványhelyzet alakulása indokolttá teszi (ez már több európai országban újra gyakorlat, ideértve az éttermek látogatását is).

Az MTA támogatja a fiatalok oltási programját.

A Bayer Leverkusennel, a Celtickel és a Real Betisszel került egy csoportba a Ferencváros az Európa-ligában.

A nyolc négycsapatos csoportból az elsők a nyolcaddöntőbe jutnak, míg a második helyezettek a Bajnokok Ligájából érkező nyolc csoportharmadikkal találkoznak majd a 16 közé jutásért, onnantól pedig egyenes kieséses rendszerben folytatódik a sorozat. A nemzetközi kupaszereplés a csoportharmadikok számára sem ér véget, ezek a csapatok ugyanis a Konferencia-liga egyenes kieséses szakaszába kerülnek át.

A Fradi sorozatban harmadszor került európai főtáblára, két éve szintén az Európa-ligában, tavaly a Bajnokok Ligájában szerepelt.

A teljes csoportbeosztás:

A csoport: Lyon, Rangers, Sparta Praha, Bröndby

B csoport: Monaco, PSV, Real Sociedad, Sturm Graz

C csoport: Napoli, Leicester City, Szpartak Moszkva, Legia Warsawa

D csoport: Olimpiakosz, Frankfurt, Fenerbahce, Antwerpen

E csoport: Lazio, Lokomotiv Moszkva, Marseille, Galatasaray

F csoport: Braga, Crvena zvezda, Ludorogec, Midtjylland

G csoport: Leverkusen, Celtic, Real Betis, Ferencváros

H csoport: Dinamo Zagreb, Genk, West Ham United, Rapid Wien

„Az Orbán-kormány az, amelyik megszegi adott szavát, sunyi módon felrúgja a megkötött megállapodásokat és semmibe veszi a Fővárosi Közgyűlés határozatát és a budapestiek akaratát. Itt az ideje világossá tenni Orbán Viktornak és kormányának: ennek itt a vége!” - írja posztjában Karácsony Gergely, aki csütörtökön bejelentette, javasolni fogja a fővárosi közgyűlésnek, hogy vonja vissza az atlétikai világbajnokság megrendezéséhez szükséges hozzájárulását.

A főpolgármester ezt azzal indokolta, hogy korábban a Diákváros megépítésének fejében támogatták a rendezvényt, idén mégis kiderült, hogy a Duna-partnak arra a részére költözne a kínai Fudan Egyetem. A kormány tavasszal kitartott amellett, hogy a két projekt nem üti egymást, Fürjes Balázs államtitkár is emellett érvelt egy sajtótájékoztatón, majd egy napra rá elvették tőle a Fudan és a Diákváros ügyét is.

A kormány ezután visszakozott, mondván, hogy még nem is lehet vitatkozni az egész projektről, majd ha meglesz minden információ, lehet róla népszavazást tartani a fővárosban.

Aztán mégis törvényt alkottak a Fudannak szánt vagyonról, amivel Karácsony szerint tiszta helyzetet teremtettek: „(...) az eredetileg a Diákvárosnak szánt ingatlanokat az állam ingyenesen a kínai elitegyetemet működtető alapítványnak adja át, hogy azon a magyar adófizetők pénzéből a magyar egyetemisták olcsó lakhatása helyett a kínai elitegyetem campusa épüljön meg” - írja.

„Mint nyilvánvaló, ez a megállapodás megszegése, ami nem maradhat következmények nélkül. A helyzet megoldása amúgy pofonegyszerű: Orbán Viktor egymondatos törvényjavaslattal helyezze hatályon kívül a Fudan-törvényt.”

Karácsony reagált azokra a hírekre is, melyek szerint a világbajnoksággal kapcsolatos előterjesztést eredetileg a DK nyújtotta be, Karácsony csak az élére akart állni a témának, ha már kényszerhelyzetbe került. Gyurcsány Ferenc azt írta a Facebookon, „a politikában nincs szerzői jog. Örülni kell annak, ha valamely javaslat támogatókra lel. Na meg az se baj, ha tudunk kemény döntésekhez bátorítást adni.”

A főpolgármester szerint „kár ebből valamiféle koalíciós feszültséget generálni, hiszen az előválasztás sem indok a méltatlan cicaharcra. Miként a kormányzás, úgy a városvezetés sem rögtönzés, éppen ezért beszélek erről a lépésről hónapok óta, és készítjük elő a határozati javaslatot hetek óta”.

Karácsony szerint súlyos tévedés, hogy a fővárosnak ne lenne mozgástere a világbajnokság ügyében. A hvg.hu például arról írt, Karácsonyéknak nincs vétójoguk, hiszen a nemzetközi és haza atlétikai szövetség a kormánnyal kötött megállapodást, nem Budapesttel.

„Nincs vb a főváros jóváhagyása nélkül. Erről beszéltem mintegy másfél évvel ezelőtt Sebastian Coe-val, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnökével, neki akkor is jeleztem, hogy Budapest jóváhagyása a kormánnyal való megállapodás betartásán múlik. Sebastian Coe ezt tudomásul vette, és kérte, ha változás van, szóljak neki. Amennyiben tehát a kormány továbbra is el akarja lehetetleníteni a Diákvárost, akkor újra felhívom Sebastian Coe-t” - írja Karácsony.

Ha mégsem lenne Budapesten világbajnokság, az atlétikai stadion attól még ugyanúgy felépülhetne, de Karácsony szerint ez nem gond, hiszen olyan létesítményben állapodtak meg, ami „9 napig alkalmas a vb-re, és legalább 90 évig szolgálja a budapestiek tömegsportját, pihenését. A beruházást pont ez a 9 nap drágítja meg, ennek nyilvánvaló haszonélvezője a kivitelező, Mészáros Lőrinc. Szerintem nem nagy baj, ha ő ebből most nem szakít annyit. Vagyis ha a kormány nem tágít, akkor a beruházás olcsóbb lesz, és eredeti funkciójának megfelelően fogja szolgálni a budapestieket”.

„A létesítmény továbbra is alkalmas lehet az atlétikai utánpótlás-nevelés céljaira, emellett a majdani Diákváros kiszolgáló sportcentruma és a budapestiek szabadidóközpontja lesz. Nem egy kilencnapos vb, hanem ez szolgálja valójában a magyar sportot, a magyar atlétikát.”Karácsony szerint a kormány a stadionberuházás teljes transzparenciájáról szóló megállapodást sem tartotta be, ahogy a budapesti egészségügyi programot sem a terveknek megfelelően finanszírozzák.

„És hogy elmaradnak-e más fejlesztések a vb lemondása miatt? Aki ezt feltételezi, az azt gondolja, hogy Magyarországnak olyan kormánya van, amelyiknek fontosabb Mészáros Lőrinc stadionépítése, mint az egészségügy fejlesztése. Ha netán ilyen kormánya lenne Magyarországnak, azt sürgősen el kell zavarni.”Az Innovációs és Technológiai Minisztérium éppen pénteken jelentette be, hogy benyújtották a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány bejegyzési kérelmét. Közleményük szerint a hatástanulmányok és tervek elkészítése után az egyetem megépítéséről népszavazás fog dönteni.

A minisztérium nem írta, hogy budapesti vagy országos népszavazásra gondolnak, de korábban budapestit emlegettek. Karácsony júliusban országos népszavazási kezdeményezést nyújtott be a témában,

Karácsony júliusban már benyújtott egy országos népszavazási kezdeményezést, éppen aznap, amikor a kormány a gyerekek átoperálásáról jelentett be népszavazást, de Karácsony kérdéseit nem vette napirendre a Nemzeti Választási Bizottság.

Az Óbudai Egyetemhez hasonlóan a Testnevelési Egyetem sem akarja eladni azokat a római-parti ingatlanokat, amiket ingyen kapott az államtól a felsőoktatás áprilisi kiszervezésekor.

Kérdésünkre küldött válaszában az egyetem azt írta: „Az ingatlanokat a Testnevelési Egyetem az eddigi funkciók megőrzésével, továbbra is oktatási, valamint rekreációs célokra kívánja használni. A telkeken lévő ingatlanokat az Alapítvány a mai kor és az európai szintű sporttudományos oktatás követelményeinek megfelelően kívánja felújítani, azonban a modernizálás során kiemelt figyelmet fordít a Római-part hagyományaira, különösen az értékes természeti környezet megóvására.”

A két egyetem összesen 39 ezer négyzetméternyi telket kapott a Rómain. A környéken aktív civilek augusztusban értesültek a vagyonátadásról, és attól tartottak, esetleg eladnák az ingatlanokat, vagy olyasmit csinálnának velük, ami szembemenne a part pihenős-vendéglátós, természetközeli hangulatával.

Mostanáig a kabuli robbantások 73 áldozatáról lehetett tudni, csütörtöki hírek szerint közülük 13-an amerikai katonák, 60-an afgán állampolgárok voltak. A Reuters már 72 afgán halottról ír, az AP pedig névtelen forrásra hivatkozva 95-ről. A tálibok korábban azt mondták, 28 afgán áldozat közéjük tartozott.

A merényleteket az Iszlám Állam helyi csoportja vállalta magára, amelynek tagjai a táliboknál is szélsőségesebb dzsihádisták. Joe Biden amerikai elnök fogadkozott, hogy le fogják vadászni a támadás megrendelőit.

A robbantásokban nagyjából 150-en megsérültek, őket olyan kórházakban ápolják, ahonnan a talibán hatalomátvétel óta amúgy is sok orvos és ápoló elmenekült. A BBC azt írja, az egyik kórházban egész éjszaka dolgoztak, hajnali négykor műtötték az utolsó beteget. Többen még mindig intenzív osztályon vannak.