Szurovecz Illés

Mégsem vesz részt az ellenzéki előválasztáson Molnár Miklós, Szombathely korábbi alpolgármestere. Visszalépését személyes okokkal indokolta az ugytudjuk.hu-nak, de elismerte, közrejátszott a Vasivíz Zrt. elleni munkaügyi pere, ami szeptemberben kezdődik. Azt állítja, politikai okokból távolították el a cég vezérigazgatói posztjáról, és szeretné elérni, hogy visszahelyezzék.

Molnár a Pálinkás József-féle Új Világ Néppárt jelöltjeként, az LMP támogatásával indult volna a Vas megyei 2-es körzetben.

A közgazdász végzettségű Molnár szombathelyi nagyvállalkozó, 2002-ben a Pro Savaria jelöltjeként került be a szombathelyi önkormányzatba, azóta is aktív alakítója a város közéletének, bár saját bevallása szerint szeret a háttérben maradni. A közgyűlésben hagyományosan kiegyenlítettek a jobboldali és baloldali erőviszonyok, 2009-ben egy MSZP-s képviselő lépett át a Pro Savariaba, így akkor az MSZP-s városvezetés vesztette el közgyűlési többségét, 2019-ben pedig egy hasonlóan váratlan akcióval Molnár lepte meg a Fideszt, írtuk róla a jelölteket bemutató összeállításunkban. Molnár 2020 elején mondott le képviselői mandátumáról, még előtte, 2019 áprilisában interjúztunk vele:

Molnár visszalépésével három jelölt maradt ebben a körzetben, egy momentumos, egy DK-s és egy MSZP-s. Bárki is nyerjen, nagyon nehéz dolga lesz 2022-ben, hiszen legutóbb 61 százalékot ért el a Fidesz.

Az előválasztásra készülő egyéni választókerületekről szóló összeállításaink itt találhatók.

Péntekre 9811 ember kapta meg a koronavírus elleni vakcina első adagját, ami július 19-e óta a legmagasabb adat, ráadásul akkor egy hétvége alatt jött össze ennyi. Ez akkora ugrás az elmúlt hetek lassú tempójához képest, hogy a trendvonal is emelkedésnek indult.

Sajnos nem biztos, hogy hirtelen megjött az emberek kedve az oltáshoz, inkább arról lehet szó, hogy a hosszú hétvégén egyáltalán nem oltottak, így akik akkor kerültek volna sorra, erre a hétre kaptak időpontot. A jövő heti iskolai oltások miatt viszont további növekedésre számíthatunk.

Közben 189 új fertőzöttet jelentettek, így a keddet leszámítva minden napi adat meghaladta a 100-at. Az operatív törzs egy ideje sajnos nem közli a számokat szombaton és vasárnap, így a hétvégi fejleményekről csak hétfőn értesülhetünk. Hétfőtől péntekig összesen 925 fertőzöttről számoltak be, és május utolsó hetéig kell visszamennünk, hogy ennél magasabb számot találjunk.

Továbbra is enyhén emelkedik a teszteken belül a pozitívak aránya, most majdnem elérte a 2 százalékot, amire június eleje óta nem volt példa.

Jó hír, hogy elkezdtek a korábbinál többet tesztelni, az elmúlt egy hétben naponta átlagosan tízezer mintát vettek. Július óta ez a szám 6-7 ezer körül mozgott.

A kórházi és halálozási adatok stagnálnak. Egy új áldozata van a járványnak, 82-en vannak kórházban, és nyolcan lélegeztetőn.

A belépés ingyenes este hattól a budapesti Nehru parton. Más fellépők is lesznek a Bakáts Feszten, itt lehet megnézni a programot.

60 afgán állampolgár és 13 amerikai katona halt meg a csütörtök esti, kabuli robbantásokban. A merényleteket az Iszlám Állam Horaszán Tartománya, vagyis az ISIS-K, a terrorszervezet Afganisztánban és Pakisztánban aktív csoportja vállalta magára.

A BBC összefoglalója szerint elsősorban ebből a két országból toborozzák tagjaikat, leginkább olyan embereket, akik a tálibokat sem látják elég szélsőségesnek. Korábban háromezren is voltak, de mostanra jelentős veszteségeket szenvedtek az amerikaiakkal és az afgánokkal, köztük a tálibokkal való összecsapásokban. Az ISIS-K központja az afganisztáni Nangarhar tartományban van, közel a Pakisztánba tartó drog- és emberkereskedelmi útvonalakhoz.

A csoportot 2015 januárjában hozták létre, amikor az Iszlám Állam még különösen erős volt Irakban és Szíriában. Az elmúlt években számos borzalmas támadás kötődik hozzájuk, lányiskolák és kórházak is kerültek már a célkeresztjükbe, sőt a hírek szerint egy szülészeti osztályon terhes nőket és ápolókat lőttek agyon.

A tálibok elítélték a csütörtöki merényleteket, és állításuk szerint az afgán áldozatok fele közéjük tartozott, áttételesen mégis van kapcsolat a két csoport között. Kutatások szerint az elmúlt két évben az ISIS-K több merénylet során együttműködött a Hakkani-hálózat néven ismert felkelőcsoporttal. Amikor a tálibok átvették az ellenőrzést Kabul felett, a hálózat egyik tagját nevezték ki biztonsági felelősnek, majd több Al-Kaidához és ISIS-hez kötődő rabot kiengedtek a börtönből.

Az Iszlám Állam harcosai ezzel együtt kihívást jelentenek a tálibok számára is, akik most együttműködnek az amerikaiakkal az elkövetők felkutatásában. Joe Biden azt üzente nekik: meg fognak fizetni azért, amit tettek.

Két éve kapott felkérést az idei augusztus 20-i felvonulás megszervezésére a TulipánTündér Film & Event Productions Kft., árulta el Illés Gabriella producer a 24.hu-nak. Az viszont nem derült ki, pontosan ki kérte fel, milyen keretek közt, és mennyiért.

A gigantikus arany Szent Istvánról, a csodaszarvasról, a turulról és testfestett félmeztelen férfiakról emlékezetes eseményen közel ezren szerepeltek, a táncosoktól a statisztikákig. Illés Gabriella azt mondta, összességében elégedett, és örül a sok pozitív visszajelzésnek, de a magafajta alkotót „a folyamatos fejlődés utáni vágy hajtja”, és a kritikai hangokat is meg kell hallani.

A felvonulás koncepciója az volt, hogy ízelítőt adjon a hétvégi, 17 különböző helyszínen rendezett programokról. Gulyás Gergely miniszter másnap azt mondta, megértő a szobrokkal kapcsolatos esztétikai vitákkal.

A szervező céget 2018-ban alapították, de Illés Gabriellának korábban volt egy hasonló nevű vállalkozása, a Tulipántündér Produkciós Non-Profit Kft. Ez 2019-ben fizetésképtelenné vált, korábban nagyszabású színpadi produkciókra szakosodott. A cég szerepelt a G7 kultúrtao-támogatásokról szóló sorozatában is.

Joe Biden hősöknek nevezte a csütörtöki, kabuli robbantások áldozatait, akik „veszélyes és önzetlen küldetésen vettek részt, hogy megmentsék mások életét”. Az amerikai elnök azt üzente az elkövetőknek és mindenkinek, aki Amerika vesztét akarja: „Nem bocsátunk meg. Nem felejtünk. Levadászunk titeket, és fizetni fogtok”.

Az egyik merénylő a repülőtér, a másik pedig egy szálloda közelében robbantotta fel magát, 60 civil és 13 amerikai katona halálát okozva. A támadásokat az Iszlám Állam helyi szervezete vállalta magára, ami az Egyesült Államoknak és a táliboknak is ellensége. Főleg azok csatlakoznak hozzájuk, akiknek már a tálibok sem elég radiálisok.

Biden utasította a Pentagont, hogy tervezzen válaszcsapásokat az Iszlám Állam afganisztáni leágazásának eszközei, vezetői és létesítményei ellen. Mint mondta, az amerikaiak megfelelő erővel, az általuk választott időpontban és helyszínen fognak visszavágni. Az elnök szerint megalapozott sejtéseik vannak arról, hogy kik állnak a merényletek mögött, és bárhol legyenek, el fogják kapni őket nagy léptékű katonai akciók nélkül.

A robbantások ellenére nem mutatta jelét, hogy felfüggesztenék a lassan két hete tartó evakuációt. Ennek határideje augusztus 31-e, eddig kellene az utolsó amerikai katonának is elhagynia Afganisztánt. Biden ígéretet tett, hogy minden amerikai állampolgárt kihoznak, aki ki akar jönni. Ők körülbelül ezren lehetnek még.

A Guardian Biden elnöksége legsötétebb napjának nevezte az eseményeket. Közben Kevin McCarthy, a republikánusok képviselőházi vezetője szeretné, ha összehívnák a törvényhozást, és határoznának arról, hogy nem vonulnak ki teljesen Afganisztánból, amíg nem hozták ki az utolsó emberüket.

Mivel a képviselőházban a demokraták vannak többségben, aligha fognak ilyen szabályt alkotni. A tálibok korábban következményekkel fenyegettek arra az esetre, ha nem tartják az augusztus végi határidőt.

Szerda este az utolsó magyar katona is hazatért Afganisztánból, így lezárult a honvédség több mint egyhetes mentőakciója, amit „Operation Sámán” névre kereszteltek. „Ne kérdezzék, hogy miért” - viccelődött a honvédség parancsnoka, Ruszin-Szendi Romulusz a csütörtöki sajtótájékoztatón. A különleges műveleti katonák úgy közölték vele a nevet, hogy hozzátették, „ebben most nem voltunk kreatívak. Nem is sokat gondolkoztunk rajta”.

Magyarország összesen 540 embert hozott ki Afganisztánból, miután a tálibok szélvészgyorsan átvették a hatalmat az ország csaknem teljes területén. A kimenekítettek közt vannak magyar, amerikai, osztrák és afgán állampolgárok is. A magyarok közül mindenkit hazahoztak, aki kérte. Benkő Tibor honvédelmi miniszter nem tudta megmondani, hány magyar maradt még Afganisztánban, szerinte erről a külügynek lehet információja. Mindenesetre ők a maradás mellett döntöttek, ott folytatják az életüket, végzik tovább eddigi munkájukat. (Kerestük a külügyminisztériumot is, ha választ kapunk, beszámolunk róla.)

A kormány azokat az afgánokat akarta kimenekíteni, akik az elmúlt években segítették az ottani magyar kontingens munkáját. A névjegyzékben szereplő emberek 87 százalékát sikerült végül kihozni, 57 családot és 180 gyereket. Az embereket először Kabulból Üzbegisztánba szállították, összesen tizennégyszer fordultak a gépek, onnan hozták őket Magyarországra. Az afgánokat aztán Röszkére és Tompára vitték, ott töltik a karantént. Várandós nőt és 40 napos csecsemőt is hoztak. Benkő azt mondta, vannak köztük, akikre számítanak a Honvédelmi Minisztériumban és más tárcáknál.

A sajtótájékoztató elején egy filmet is levetítettek a mentésről, ami augusztus 17-én kezdődött. A parancsnok szerint a honvédség ezzel történelmet írt, a közelmúltban biztosan nem vettek részt hasonló akcióban, mégis 20 órán belül sikerült felkészülniük rá.

Már az előkészítés sem volt egyszerű: létre kellett hozni egy különleges egységet, az egyik kormánygépet fel kellett szerelni a sérültek ellátására alkalmas eszközökkel, diplomáciai engedélyt kellett kérni a repüléshez, miközben kapcsolatot kellett tartani a menekítésre váró emberekkel. A Kabulba érkező gépek ráadásul eleinte csak 30 percet tartózkodhattak ott, ennyi idő alatt kellett felvinni az embereket úgy, hogy közben óriási káosz volt a reptéren, és figyelni kellett, hogy csak azok szálljanak be, akik szerepelnek a listán.

Ruszin-Szendi azt állította, más ország gépén előfordult, hogy valaki már a bombát szerelte a vécében, amikor sikerült lekapcsolni.A reptéren egyetlen hivatalos belépési pont volt, ezért „kreatív és alternatív megoldásokat” kellett keresni, hogy valóban mindenki feljusson. A parancsnok nem részletezte, mit jelent ez, de állítása szerint betartották a biztonsági előírásokat.

Az akció során senki sem sérült meg, de a kimenekített emberek közt voltak, akik korábbi sérülésük miatt ápolásra szorultak. Éles lőszert nem kellett használni.

Szijjártó Péter külügyminiszter hétfőn bírálta a repteret őrző amerikai katonákat, amiért akadályozták a mentést. Azt mondta, többször előfordult hogy a tömegre hivatkozva nem engedtek be olyanokat, akiket Magyarország szeretett volna kihozni. Benkő elmondása szerint ez azt jelentette, hogy egyeseknek voltak ugyan érvényes papírjaik, az őrök mégis elvették tőlük, és széttépték őket. Megkérdeztük, pontosan hány ilyen eset volt, de a miniszter nem tudta megmondani. Az érintettektől hallottak ilyen híreket, „de nem számoltuk meg, hány ember mondta ezt”.

Egyelőre azt sem tudták megmondani, mennyibe került az egész mentőakció. Az osztagot irányító parancsnokot előléptették, és a katonák jutalmat is kapni fognak. Ruszin-Szendi nem számít rá, hogy az akció különösebb pszichés sérülést okozott volna a katonáknak, mert „nem elsőbálozókról van szó”, de nehezen élték meg, hogy csak lassan lehetett haladni a mentéssel, és gyerekek várták a kerítés mögött, hogy elszállítsák őket.

Tizenhárom római-parti ingatlant adott át az állam két egyetemi alapítványnak: négyet a Testnevelési Egyetem, kilencet pedig az Óbudai Egyetem új fenntartójának. Összesen közel 39 ezer négyzetméternyi telek került ezzel alapítványi tulajdonba.

A környéken aktív civilek, a FÁK a Rómain csoport tagjai csak a napokban vették észre, hogy a felsőoktatás áprilisi kiszervezése őket is közvetlenül érinti. Írásbeli garanciát szeretnének kapni, hogy az új tulajdonosok óvni fogják a Duna-part természeti értékeit, csakis közhasznú módon használják az ingatlanokat, szolgálva az ott élők és a partot használók rekreációját.

„Nem építenek lakóparkot, lakóházat, szórakoztató komplexumot, szállodát, amelyek idegenek a Római-part hagyományaitól, jellemzően a természeti környezet rovására történő túlépítéssel járnak, és további jelentős terhet rónak a környék már eleve túlterhelt infrastruktúrájára” - sorolják az alapítványoknak címzett levelükben. Biztosítékot kérnek arra is, hogy ha eladják a telkeket, elővásárlási jogot biztosítanak a kerületi és a fővárosi önkormányzat számára.

Ha a tulajdonosok nyitottak rá, a civilek szívesen részt vesznek az ideális megoldás kitalálásában is. A két alapítványt emailben kérdeztük, mik a szándékaik a telkekkel, de egyelőre nem válaszoltak.

A Testnevelési Egyetemért Alapítvány négy ingatlana egymás mellett található, három a Királyok útján, egy a Kossuth Lajos üdülőparton. Utóbbi a vagyonátadásról szóló törvény szerint üdülőépület, a többi telken lakóház áll. Az egyik telek a tulajdoni lap szerint 3000 négyzetméternél is nagyobb, kettő 1000 körül van, egy pedig majdnem 700.

A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány új ingatlanjai közül a legnagyobb egy 11 ezer négyzetméteres vállalati üdülő a Kossuth Lajos üdülőparton. Három telken csónakház üzemel, és vannak, amik üresen állnak.

A parlament áprilisban szavazta meg a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt, ekkor 12 egyetem került alapítványi vagy egyházi fenntartásba. A legutóbbi alkotmánymódosítás értelmében a vagyonkezelő alapítványoknak juttatott vagyon vagy támogatás már nem számít közpénznek.

A törvény szerint az alapítványok szabadon gazdálkodhatnak az ingyen kapott vagyonnal, amíg nem sértik a felelős gazdálkodás követelményét. Az állam kérhet magának elővásárlási jogot is, de az Óbudai és a Testnevelési Egyetem alapító okirataiban nem látni ennek nyomát.

A FÁK a Rómain csoport egyik képviselője azt mondta, amíg a telkek állami tulajdonban voltak, valamelyest nagyobb biztonságban érezték magukat, még ha ez naivitásnak is tűnik. Bár a Római-parton 2012 óta változtatási tilalom van érvényben, a civilek attól tartanak, ez sem lenne akadály egy kiemelt kormányzati projekt megvalósítása előtt. A 4-6 ezer négyzetméteres ingatlanok pedig bőven alkalmasak lehetnek akár lakóparkok felhúzására, amit nem szeretnének.

Ráadásul a változtatási tilalom miatt semmi mást nem lehet fejleszteni a környéken, ezért ez az állapot hosszú távon nem fenntartható.

Egyre kevesebb állami tulajdon

A főváros tavaly a helyiek és a partot használók bevonásával elkészítette a „Római-part jövőképe” című dokumentumot. Ebben épp azt találták az egyik legfontosabb problémának, hogy a 90-es években privatizálták a régi állami területek nagy részét, így a Római-part egyre inkább lakóövezetté vált. A civilek összesítése szerint még 2017-ben is 145 ezer négyzetméternyi állami terület volt a parton, ami mostanra 97 ezerre csökkent.

Ez vezetett az elmúlt évek súlyos konfliktusához azzal kapcsolatban, hogy épüljön-e árvízvédelmi mobilgát, vagy sem. A védtelen üdülők, szállodák, házak tulajdonosai értelemszerűen amellett vannak, hogy igen, ez viszont veszélyeztetné a part legfontosabb természeti értékeit.

Az árvízvédelem kérdésében még nem született megoldás, de a közösségi tervezésben arra jutottak, hogy a Római-part elsősorban kikapcsolódásra, sportolásra, vendéglátásra való, nem arra, hogy épületeket húzzanak fel egymás után. A civilek abban bíznak, hogy az új ingatlantulajdonosok is tiszteletben tartják majd ezt.

• Jobb lesz-e a negyedik hullám az előzőnél?
• Sok szempontból kedvezőbb a helyzetünk most, mint februárban, de vannak figyelmeztető jelek.
• Zárt terekben érdemes újra barátságot kötni a maszkkal.
• És micsoda őrület van Amerikában!
• Itt a 444 járványhírlevele.

Így állunk a negyedik hullám előtt

Ha csak a számokat nézzük, még nem nagyon rémisztő a helyzet, a tendenciák viszont figyelmeztetők. Az utóbbi időben láthatóan emelkednek a fertőzésszámok, nagyjából megint ott tartunk, ahol legutóbb június elején. Érdemes például megnézni, hogy a tesztek mekkora hányada pozitív: most 1,5 százaléka, júliusban volt 0,4 is.

A legfontosabb számok, trendek továbbra is a 444 járványoldalán.

Haszán Zoltán cikkében összefoglalta, miben jobb, és miben rosszabb most a helyzet, mint a harmadik hullám előtt. Aminek örülhetünk:

• már 5,7 millió embert beoltottak, köztük idősotthonok lakóit is,
• a kórházakban nyugalom volt az elmúlt hónapokban,
• sokkal kevesebb most az új fertőzött, mint a második hullám végén.

Aminek viszont nem:

• a delta variáns sokkal fertőzőbb minden korábbinál (Szlovákiában 99 százalékban ez van jelen, más környező országokban is hasonló a helyzet)
• magasabb oltottságú országokkal ellentétben jóformán sehol sincs kötelező maszkviselés, ami segíthetne lassítani a vírus terjedését,
• az egészségügy nincs jó állapotban, végtelenbe nyúlnak a várólisták,
• sokan a nyaralásból hozhatják haza a vírust (az uniós járványügyi hatóság szerint kockázatos a horvát tengerparton nyaralni),
• az iskolakezdés is növeli a kockázatot,
• még kevesebb adatunk van a járványról, az operatív törzs hétvégente már nem tesz közzé jelentéseket.

Összességében: bár sokan kaptak oltást, több millióan nem, ők védtelenek a delta variánssal szemben, és könnyen kórházi kezelésre szorulhatnak.

A kormány továbbra is oltásra biztat, de úgy, hogy Orbán Viktor közben azt mondja, el akarják kerülni a maszkviselés előírását, mert az „nem fog segíteni”. A Magyar Orvosi Kamara szerint viszont ideje visszaszokni a maszkhordásra tömegközlekedésen, bevásárlásnál, moziban és a színházban is.

Gulyás Gergely miniszter szerint „viszonylagos nyugalommal várhatjuk a negyedik hullámot”.

Jön az iskola

A kormány jelenléti oktatásra készül, miközben jövő hétfőn, kedden és csütörtökön kampányszerűen oltják a 12 év feletti gyerekeket Pfizer-vakcinával. Az iskolaorvosokat, iskolai védőnőket is bevonják a programba.

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke abban bízik, hogy a be nem oltott iskolások is kedvet kapnak majd a többiektől a védelem megszerzéséhez. Ahhoz, hogy ez kialakuljon, két adagra és több hétre van szükség, a gyerekek oltása tehát érdemben majd októberben befolyásolhatja a járványhelyzetet.

Oltások

Magyarországon eddig 200 ezren kaptak harmadik oltást. Örömteli hír, hogy izraeli adatok alapján egy ráadásdózis Pfizer jelentősen csökkenti a megfertőződés és a súlyos betegség kockázatát két oltáshoz képest.

A Pfizer közben teljes körű engedélyt kapott az amerikai gyógyszerhatóságtól (eddig csak vészhelyzeti engedélye volt, mint mindenhol máshol), Indiában pedig jóváhagyták a világ első, koronavírus elleni DNS-alapú vakcináját.

Tiszta Amerika

Néhány hír a tengerentúlról:

• A saját támogatói fújolták Trumpot, amikor az covid-oltás beadására buzdított
• Belehalt a koronavírusba az oltásszkeptikus amerikai rádiós műsorvezető
• Nem vagytok lovak, sem tehenek - megelégelte az FDA, hogy az amerikaiak féreghajtót szednek a covid ellen
  
• A Facebook legtöbbet kattintott linkje az volt, hogy halálos a COVID-19 vakcina
  

Vadkapitalista futárviszonyok

A járvány alatt felkapott foglalkozássá vált a futárkodás, amire egyre többen tekintenek hasznos és fontos munkaként. Mi lesz most, hogy újranyitottak az éttermek, és mit hoz az ételkiszállítás áfájának visszaemelése? Ezt jártuk körbe pénteki cikkünkben.

• Zárt világnak tűnik, de sok ezer gyereket érint: a kormány gyökeresen átalakította a gyermekvédelmi rendszert.

• Az állami nevelésbe vett gyerekek jelentős része már egyházi intézményben él.

• A nevelőszülői ellátásból teljesen kivonult az állam, nagyon kevés civil mellett kizárólag egyházak maradtak.

• Közülük is kiemelkedik a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató. Lelkes, táborszervező teológushallgatók alapítványából hatalmas szervezet jött létre, élén Kothencz Jánossal, háta mögött a Szeged-Csanádi Egyházmegyével és Kiss-Rigó László püspökkel.

• Kothencz állami gondozásban nőtt fel, mégis magasra jutott, jó politikai kapcsolatai a minisztériumig érnek, még Botka László kihívójaként is megmérette magát.

• Mit jelent az egyházi térnyerés a gyermekvédelemben? Kötelező-e keresztet vetni, és jobb lesz-e vajon a gyerekeknek?

1998 júniusában százhúsz állami gondozott és negyvenöt felnőtt segítő gyűlt össze Izsákon, Kecskeméttől nem messze, a második ÁGOTA-táborban.

„Huszonéves, erős, vidám fiú ő, akiben érezni az elhivatottságot. Maga is állami gondozottként nőtt fel, hányódott-vetődött, mint sok más sorstársa, s szinte a véletlennek köszönhető, hogy egy katolikus pap jóvoltából megismerhette a kereszténységet, Jézust, a másokért élés örömét” - írta akkoriban az Új Ember című katolikus lap az Állami Gondozottak Országos Találkozójának főszervezőjéről, Kothencz Jánosról.

A következő nyáron százötvenen utaztak Szegedre, köztük a 21 éves Oláh Ibolya, akire néhány évvel később milliók figyeltek fel a Megasztárban. Frissen végzett zöldség- és fűszernövény-termesztő szakmunkásként érkezett a Szabolcs megyei Tiszadobról, rajta kívül makói és szegedi tizenévesek is megszólaltak a Népszabadság riportjában. „Nagyon vártam már, hogy elkezdődjön a tábor. Így legalább el tudjuk felejteni egy kicsit az intézetet” - mondta egyikük.

A cikk szerint „az alapítványt teológushallgatók hozták létre, s céljaik közé tartozik a preevangelizáció is: meghatározott, pozitív erkölcsi értékrend kialakítása, a keresztény értékekkel való kapcsolat megteremtésre”. A tábor kétmillió forintba került, 800 ezret vártak a Deutsch Tamás-féle Ifjúsági és Sportminisztériumtól, de csak 20 ezret kaptak.

2005-ben már országszerte 24 gyermekotthonban voltak jelen az ágotások: egész évben programokat szerveztek az állami gondozottaknak, és a nyári táborokban is egyre többen vettek részt. Támogatta őket a németországi katolikus egyház alapítványa, a magyar állam és a szegedi önkormányzat is. „Amire viszont nincsen támogatás, azt saját zsebből oldjuk meg. (...) Én ettől is tartom életképesnek az alapítványunkat, hiszen munkatársaink maguk dönthetik el, hogy mennyit ké­pesek áldozni energiájukból, idejükből, anyagi javaikból - és azt határozottan rá is áldozzák. Sajnos, a civil szférában sok­szor láttam ellenkező példát, ahol min­denki könyökölt, és inkább máshonnan igyekeztek megszerezni mindent, mint­sem hogy beletennének a sajátjukból” - mondta Kothencz akkoriban a Família magazinnak.

Kothencz János szervezete mára országos intézménnyé érett, a nevelőszülőknél élő gyerekek közel harmadáért nem az állam, hanem a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató felel.

82 új fertőzött szerepel az operatív törzs keddi jelentésében, ha a keddi napokat nézzük, akkor 11 hete, június eleje óta ez a legmagasabb szám.

A kevés (5355) teszten belül 1,5 százalék pozitív, amire szintén június első felében volt példa utoljára. Hétfőn reggel is hasonló rekord dőlt meg, de napközben indoklás nélkül hozzáadtak néhány ezer tesztet a statisztikához, így csökkent a pozitívak aránya is. A grafikonon látható lassú növekedés mindenesetre jelzi a járvány terjedését.

Két új áldozata van a járványnak, és nyolccal nőtt a kórházban ápolt fertőzöttek száma (81), miközben 11-en vannak lélegeztetőgépen. 4632-en kapták meg az első oltásukat, de ha az elmúlt egy hetet nézzük, már csak napi 3000 körül van az átlag. Bár ebben a hosszú hétvége is közrejátszik, az oltási tempót egyelőre nem sikerül felpörgetni. Az iskolakezdés ebben hozhat majd némi változást.

Eddig 200 ezren kapták meg a harmadik oltásukat.

Mostantól közvetlenül forgalmazhatják a Pfizer-BioNTech-vakcinát az Egyesült Államokban, miután a gyógyszerhatóság teljeskörűen elismerte a készítményt. Eddig - más országokhoz hasonlóan - vészhelyzeti engedéllyel használták az oltóanyagot, amit Comirnaty néven kínálnak majd a 16 év feletti amerikaiak számára. 12 és 15 év között továbbra is vészhelyzeti engedéllyel rendelkezik.

A hatóság szerint ez mérföldkő a koronavírus elleni küzdelemben. A gyártónak hat hónapnyi adatbázissal kellett igazolnia a vakcina hatásosságát és biztonságát, míg a vészhelyzeti engedélyhez két hónapnyi kutatás is elég volt. Az egyszerűbb eljárással megspórolhattak bizonyos bürokratikus fázisokat, lehetővé téve, hogy az oltóanyag korábban eljusson az emberekhez.

A Verge szerint lehetséges, hogy így az iskolák és munkáltatók nagyobb eséllyel követelik majd meg az oltás beadását, így többen szerezhetnek védettséget. Egy májusi felmérés szerint az oltatlan felnőttek harmada szívesebben adat be olyan oltást, amit teljes mértékben engedélyezett a hatóság.

Mindez azt is jelenti, hogy más gyártók, mondjuk az AstraZeneca már nem kérhet vészhelyzeti engedélyt az Egyesült Államokban, muszáj végigcsinálnia a teljes eljárást.

Egy héttel a szabadbattyáni buszbaleset után a kórházban meghalt egy súlyos sérüléseket szenvedett utas, így összesen kilencre nőtt az áldozatok száma. Erről Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere számolt be, mivel az illető helyi volt, és az önkormányzat egyik vállalatánál dolgozott.

A baleset augusztus 15-én, vasárnap hajnalban, az M7-es autópálya 70-es kilométerénél, a Budapest felé vezető oldalon történt. A buszon Horvátországban nyaraló magyar turisták utaztak.

Falfestmény készül Budapesten Karikó Katalinról, a koronavírus elleni mRNS-vakcinák megalapozójáról, írja a 24.hu. A Színes Város műve félkész állapotban már most látható a Krisztina körút 30. alatt:

Augusztus 31-ig kellene elhagyniuk Afganisztánt az amerikai csapatoknak, amire a tálibok vörös vonalként tekintenek. Szóvivőjük a Sky Newsnak azt mondta, ha az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia több időt kérne az evakuálás befejezésére, a válasz egyszerűen: nem. Ha mégsem vonják ki az összes katonát augusztus végéig, annak következményei lesznek, ígérte.

A hírek szerint Boris Johnson brit miniszterelnök a G7-es csúcson szeretné rábírni Joe Biden amerikai elnököt, hogy próbálják meg kitolni a határidőt, mert félő, hogy nem lesz idő mindenkit kimenekíteni Afganisztánból.

A tálibok egy hete foglalták el Kabult, azóta kaotikus viszonyok közt próbálják kimenekíteni embereiket az amerikaiak és más országok, köztük Magyarország is. A reptéren afgánok ezrei várják, hogy kijussanak az országból, köztük sokan az elmúlt 20 évben együttműködtek a nyugati katonákkal, ezért félnek a tálibok bosszújától.

Az elmúlt napokban megrázó felvételek járták be a világot arról, ahogy kétségbeesett emberek próbáltak felkapaszkodni a felszálláshoz készülő repülőkre. Suhail Shaheen szóvivő ezt gazdasági migrációnak minősítette, szerinte nem arról van szó, hogy az emberek félnének.

Bár a tálibok igyekeznek kedvezőbb képet mutatni magukról a nyugat felé az első, 2001-ben véget ért uralmukhoz képest, egy ENSZ számára készült hírszerzési jelentés szerint már most házról házra járva próbálják felkutatni azokat, akik az elmúlt években együttműködtek a kormánnyal. Shaheen ezt álhírnek nevezte.

Az afganisztáni nők helyzetéről azt mondta, ugyanolyan jogaik lesznek, mint máshol, csak hidzsábot kell viselniük. Szerinte a női tanárok és a női újságírók is végezhetik a munkájukat, nincs mitől tartaniuk. Ehhez képest érkeztek már hírek lányiskolák bezárásáról.

Váratlanul hétfőn napközben is frissítették a járványadatokat az operatív törzs honlapján.

Reggel még 6 492 441 mintavételt mutatott a főoldalon levő számláló, ez majdnem 25 ezerrel haladta meg a korábbi, legutóbb csütörtökön frissített állást. Ez alapján kiszámoltuk, hogy a hosszú hétvégén közel 25 ezer tesztet végeztek, aminek 1,4 százaléka lett pozitív.

Mint írtuk, ez önmagában még mindig elég kedvező, viszont június óta a legmagasabb szám, ráadásul nem is egyszeri kiugrásról van szó. A pozitív tesztarány napokkal ezelőtt növekedésnek indult, ami a járvány újabb felfutását jelzi.

Néhány órával később frissítették a számlálót, bár erről nem számoltak be külön, így az okát sem ismerjük. Beírtak még a statisztikába 6373 tesztet, ez alapján már 31 131 mintát vettek a napokban, aminek 1,1 százaléka pozitív. Így már nem igaz, hogy meghaladtuk volna a júniusi csúcsot.

Címlapkép: Botár Gergely/MTI/MTVA

Vasárnap késő este megérkezett az első magyar mentőjárat Afganisztánból. Összesen 173-an ültek rajta, részben magyar állampolgárok, de „az utasok jelentős részét amerikai és osztrák kérésre hoztuk el”, mondta Szijjártó Péter egy hétfői sajtótájékoztatón.

Tartózkodnak még magyarok Afganisztánban, velük kapcsolatban van a kormány, és igyekszik segíteni nekik, de nem árulta el, pontosan mennyien vannak. Rajtuk kívül százas nagyságrendben szeretnének kihozni olyan afgánokat a családjaikkal együtt, akik az elmúlt években a magyar kontingenst segítették.

Szijjártó kritizálta a kabuli repteret őrző amerikai őröket, mert többször előfordult hogy a tömegre hivatkozva nem engedtek be olyanokat, akiket Magyarország szeretett volna kihozni.

Múlt héten 26 magyar állampolgárt hoztak ki Afganisztánból, akik a holland nagykövetséget védték Kabulban. Ők olyan NATO-géppel menekültek, ami ugyan Magyarországon állomásozott, de nem magyar parancsnokság alatt állt. Arról az akcióról még Szijjártó helyettese, Magyar Levente számolt be, mert a miniszter szabadságon volt, és az afgán válság ellenére nem látták indokoltnak, hogy előbb visszatérjen. Kedden már az orosz külügyminisztert fogadja.

Vízidisznók lepték el Buenos Aires egyik gazdagok lakta negyedét, a város északi részén levő Nordeltát. A helyiek a sajtóban panaszkodnak, hogy az állatok tönkreteszik a pázsitot, mindent összepiszkítanak, sőt előfordult, hogy kutyákat haraptak meg, és közlekedési balesetet is okoztak. A hírek szerint van, aki puskával próbálta levadászni az állatokat.

A szép fekvésű, tágas otthonok, a közelben elérhető magániskolák és teniszpályák világán túl azonban sokan úgy vélik, a vízidisznóknak több joguk van a környéken tartózkodni, mint a pazar kilátást és biztonságot kereső embereknek.

A Nordeltát a Paraná folyó vizenyős területére építették, amit a környezetvédők kezdettől fogva kritizáltak. Ismert képviselőjük, Enrique Viale szerint nem szabadna invázióként, behatolásként beszélni a vízidisznók megjelenéséről, hiszen korábban éppen őket szorították ki élőhelyükről.

Mint mondta, olyan emberek vásárolnak ott házakat, akik a természet közelében szeretnének ugyan élni, de nem kíváncsiak a szúnyogokra, kígyókra vagy vízidisznókra. Az ingatlanfejlesztők pedig a kormány támogatásával pusztítják a környezetet, hogy kielégíthessék ügyfeleik vágyait, idézi Vialét a Guardian. Ráadásul a beépítéssel elvész a terület nedvszívó képessége, áradás idején veszélybe sodorva a szegényebbek lakta városnegyedeket.

A jussukat visszaszerző, osztályharcos vízidisznók, más néven kapibarák előtt olyan mémekkel tiszteleg az internet, mint például ez:

Vagy ez:

340 új koronavírusos fertőzöttről számolt be hétfőn az operatív törzs. A hosszú hétvége miatt utoljára múlt csütörtökön tettek közzé jelentést, ezek tehát összesített adatok az elmúlt napokról.

Emiatt érdemesebb a fertőzöttek száma helyett a pozitív tesztarányt összevetni a korábbiakkal. A hétfői adatok szerint közel 25 ezer teszt 1,4 százaléka lett pozitív, ami önmagában elég alacsony szám, viszont június eleje óta a legmagasabb. Ez is mutatja, hogy a térség országaihoz hasonlóan nálunk is romlik a fertőzéshelyzet.

FRISSÍTÉS (12:45): A kormányzati koronaoldalon váratlanul frissítették napközben a tesztek számát, bár erről nem számoltak be külön, így az okát sem ismerjük. Hozzáírtak még több mint hatezer tesztet a statisztikához, így az arányszám is 1,1 százalékra csökkent. Ez alapján tehát már nem igaz, hogy megdőlt volna a júniusi rekord.

Hatan haltak meg az elmúlt napokban, így összesen 30 052 áldozata van már a járványnak.

A többi adat továbbra is stagnál: 73 fertőzöttet ápolnak kórházban, és 10-en vannak lélegeztetőgépen. Egyre kevesebben kapnak első oltást, az elmúlt héten naponta átlagosan háromezren, összesen 5,7 millióan. 187 ezren kapták meg eddig a harmadikat.

A szülők szerdáig jelezhetik az iskolának, hogy kérik-e az oltást 12 évnél idősebb gyerekük számára, de őket is lehet regisztrálni az interneten.

Még mindig ott ül a Vígszínház alapítványainak kuratóriumában Eszenyi Enikő, az intézmény korábbi igazgatója, írja a Blikk. Pedig utódja, Rudolf Péter már hónapokkal ezelőtt kérte, hogy távozzon, mert „gördülékenyebb lenne az alapítványok működése, ha a Vígszínház kötelékébe tartozó vezetői lennének”. Kirúgni nem tudja, ha magától nem megy el, legfeljebb a bíróság változtathat a helyzeten.

„Sajnos a sokak által remélt változás a kuratóriumok személyi összetételében eddig nem történt meg, de továbbra is bizakodunk az érintettek együttműködésében” - mondta most Mádi Zoltán, a Vígszínház gazdasági igazgatója.

Az alapítványok ugyan nem szólnak bele a művészeti kérdésekbe vagy a következő évad pénzügyi tervébe, viszont a Blikk szerint félmilliárd forinttal egészítik ki az intézmény költségvetését. Eszenyin kívül Magyar Péter korábbi produkciós igazgató és Hegedűs D. Géza tagjai a kuratóriumoknak.

Eszenyi tavaly márciusban mondott le az igazgatói posztról, és a következő ciklusra benyújtott pályázatát is visszavonta, miután korábbi beosztottai, köztük színészek álltak elő azzal, hogy az Eszenyi által alkalmazott verbális erőszak és agresszív vezetői kommunikáció is hozzájárult a felmondásukhoz. Azóta etikai kódexet alkottak a visszaélések ellen, és több, korábban távozott színész is visszatért.

Nyugati katonák, afgán őrök és azonosítatlan fegyveresek lőttek egymásra hétfőn a kabuli reptéren. Hárman megsérültek, egy afgán őr pedig meghalt, akiről nem tudni, hogy a tálibokhoz tartozott-e. A nyugatiak részéről amerikaiak és németek is részt vettek a tűzharcban, közölte a német hadsereg.

A tálibok egy hete foglalták el a várost, azóta kaotikus viszonyok közt próbálják kimenekíteni embereiket az amerikaiak és más országok, köztük Magyarország is. Joe Biden amerikai elnök a hétvégén azt mondta, bízik benne, hogy nem kell meghosszabbítani az evakuálás augusztus 31-i határidejét. A reptéren afgánok ezrei várják, hogy kijussanak az országból, köztük sokan az elmúlt 20 évben együttműködtek a nyugati katonákkal, ezért félnek a tálibok bosszújától.

A tálibok közben megindultak Afganisztán utolsó ellenálló tartománya felé.

Iratkozz fel itt a 444 Járvány hírlevelére, és időről időre megkapod a postaládádba, amit tudni kell a vírushelyzetről.

• Magyarországon és a környéken mindenhol felfelé mennek a fertőzésszámok.
• Oltással és maszkviseléssel lehet a legegyszerűbben mérsékelni a terjedést.
• Sokaknak harmadik oltásra is érdemes mielőbb jelentkezni.
• Közben a világ másik felén vakcinahiány van.
• Járványhírlevél.

Dörömböl a negyedik hullám

Magyarországon és az egész közép-európai térségben romlik a járványhelyzet. Itthon még mindig elég kedvezőek a fertőzésszámok, de látszik a növekvő tendencia. A szlovének már szigorítottak is, a szerbeknél is szóba került. Mivel az oltottak közül a legtöbben enyhe tünetekkel esnek át a betegségen, valószínűleg sokkal többen kapják el most a vírust, mint a statisztikákból látszik. Ez csak akkor lenne másképp, ha sokkal többet tesztelnénk.

A villámgyorsan, bárányhimlőszerűen terjedő delta variáns komoly veszélyt jelent az oltatlanokra, a félig oltottakra és a Sinopharmmal oltott idősek egy részére. A deltát bárki könnyen továbbadhatja, az Egyesült Államokban ugyanannyi vírust mutattak ki a fertőzött oltottak torkában és orrában, mint az oltatlanokéban. Ezért az oltás mellett továbbra is a maszkviselés lehetne a legfontosabb, legegyszerűbb eszköz a vírus terjedésével szemben.

Az iskolakezdéssel a gyerekek még könnyebben átadhatják majd a vírust szüleiknek és nagyszüleiknek. Duda Ernő virológus szerint fontos lenne nyitva tartani az ablakokat az osztálytermekben, Falus Ferenc volt tisztifőorvos kötelező maszkviselést és távolságtartást is előírna, illetve jónak látná rendszeresen tesztelni a gyerekeket. (Csehországban az iskolai közösségi terekben tették kötelezővé a maszkot, és szeptemberben letesztelik az oltatlan gyerekeket, iskolai dolgozókat.)

A magyarországi adatokat járványoldalunkon lehet nyomon követni.

Oltás

147 ezren már a harmadik adag vakcinát is megkapták. Aki bizonytalan, hogy jelentkezzen-e, annak továbbra is hat független szakértő táblázatát ajánljuk. Kemenesi Gábor virológus izraeli tapasztalatok alapján harmadik oltásra biztat minden 60 év felettit.

Más kérdés, hogy azoknak, akiknél az első két oltással nem alakult ki védettség (főleg a sinopharmos 60 év felettiek egy része), negyedikre is szükségük lenne, mert egy adag nem túl hatékony a delta variánssal szemben. Szerbiában is osztják már a harmadik oltást, ott előrevették azokat, akik az első kettőre gyenge immunválaszt adtak.

Közben legalább ennyire fontos lenne, hogy minél többen beoltassák magukat, akik eddig nem voltak hajlandók. Hetek óta naponta átlagosan négyezren kapják meg az első adagot, és egyelőre nem látszik a hatása, hogy a kormány arra kérte a háziorvosokat, személyesen keressék fel az oltatlan időseket.

Ferenc pápa is azt mondja: Az oltás egyszerű, de hatékony mód arra, hogy tegyünk a közjóért és törődjünk egymással.

Hiányzó adatok

Továbbra sem tudjuk, hány embert oltottak be eddig a magyarországi településeken. Gulyás Gergely miniszter csak megyei adatokat osztott meg velünk, miután egy kormányinfón kiderült, hogy már hetekkel korábban találkozott velük. Ez azért is volt érdekes, mert Müller Cecília hivatala azt állította, nem ismerik ezeket a számokat.

Szél Bernadett független képviselő néhány napja megkapta a védettségi igazolványok területi adatait. Bár ez nem teljesen egyezik meg az oltottak számával, mégis sokatmondó, hogy van olyan falu, ahol csak az emberek öt százalékának van igazolványa. Budapesten ez az arány 78 százalék, országosan 66.

További fontos események a világjárványban

• Az átoltottsági adatokon a napnál is világosabban megmutatkoznak a globális egyenlőtlenségek: a WHO szerint a harmadik oltásra szánt adagokat jobb lenne a fejlődő országoknak adni.
• Új-Zélandon találtak egy fertőzöttet, ezért elrendelték a legszigorúbb karantént. A járvány kitörése óta mindössze 26-an haltak bele a fertőzésbe a szigetországban.
• Felmérték, milyen tapasztalatokat szereztek a járvány alatt önkénteskedő hallgatók. A megbecsültséget, elismertséget emelték ki legtöbben pozitívumként, a szervezetlenséget negatívumként.
• Egy amerikai kutatás szerint alacsonyabb a járvány alatt, vagy közvetlenül előtte született gyerekek IQ-ja. A szülőknek kevesebb energiájuk maradhatott a gyermekük szellemi fejlődését stimuláló játékokra.
  

Ledöntötték a tálibok Abdul Ali Mazari, a siíta hazarák nagytiszteletű politikusának, katonai vezetőjének szobrát, írja az AP. Mazarit a szunnita tálibok ölték meg 1996-ban, amikor megszerezték a hatalmat Afganisztánban az egymással viszálykodó haduraktól. A szobor Bámiján városában állt, ahol a tálibok 2001-ben felrobbantották az 1500 éves Buddha-szobrokat is.

Szintén az AP számolt be arról, hogy Dzsalálábádban kisebb tálibellenes megmozdulást tartottak, néhányan afgán nemzeti zászlókkal tiltakoztak, de a tálibok a levegőbe lőttek, és feloszlatták a tömeget.

A tálibok igyekeznek barátságosabb képet mutatni a világ felé, és próbálják elhitetni, hogy a 2001 előttihez képest lazább berendezkedésre törekednek. Szabad elvonulást ígértek az amerikaiakhoz csatlakozni kívánó civileknek, és sajtótájékoztatót is tartottak. A nők jogait az iszlám jog, a saria alapján fogják szabályozni, de ígéretük szerint megengedik majd nekik, hogy „a saját szabályaik szerint” tanuljanak és dolgozzanak.

Az elmúlt napokban emberek ezrei próbáltak elmenekülni Kabulból, de az evakuáció káoszba és drámai repülőtéri jelenetekbe fulladt. Eddig 26 magyar állampolgár hagyta el az országot egy Magyarországon állomásozó, de holland parancsnokság alatt álló NATO-gépen. A külügyminisztérium igyekszik kihozni a többieket is, biztonsági okokból egyelőre nem árulták el, mennyien vannak.

Hamarosan Európába ér az a 26 magyar állampolgár, akik a holland nagykövetséget védték Kabulban. A kimenekítésre használt NATO-gép nem magyar parancsnokság irányítása alatt áll, de Magyarországon állomásozott.

Folyamatban van a többi magyar kimenekítése is, de a kormány biztonsági okokból nem árulja el, mennyien vannak. Azt ígérik, a mentőakció után beszámolnak a részletekről. Magyar Levente külügyminiszter-helyettes azt mondta, alapesetben nincsenek információik arról, hogy éppen hány magyar tartózkodik a különböző országokban, így Afganisztánban is csak az utóbbi időben tudták felmérni a helyzetet.

Szerinte a magyarokat segítő afgánok néhány tucatnyian vannak, velük kapcsolatban Magyarországnak erkölcsi felelőssége van, de egyelőre nem világos, hány embernek tudnak segíteni.

Bírálta az amerikaiakat, és a nyugat presztízsveszteségéről beszélt a nem megfelelően előkészített, „sebbel-lobbal” történt kivonulás miatt. Magyar szerint a tálibok már erőfölényben vannak, és bármikor lezárhatják a kabuli légihidat, csak azért nem tették meg eddig, mert „civilizáltabb arcukat próbálják mutatni a világ felé”. Azt mondta, ezt a helyzetet már nem lehet megfordítani, vagy az egyet jelentene a háború újrakezdésével.

Szerinte Afganisztán volt az utolsó szalmaszál, amibe még kapaszkodhattunk, hátha lesz egy példa sikeres nyugati intervencióra. Ehhez képest minden várakozás kudarccal végződött a demokráciaexporttal kapcsolatban, „valamit nem csinálunk jól”, „újra kell gondolni sok mindent”.

Arra a kérdésre, hogy a kormány terroristáknak tartja-e a tálibokat, nem válaszolt igennel vagy nemmel, de azt mondta: a tálibok veszélyt jelentenek a világ békéjére, és globális biztonságpolitikai kockázatnak látják, hogy visszatértek a hatalomba. Kollégánk megkérdezte a miniszterhelyettest, mit szól hozzá, hogy Bencsik Andrásnak az 56-os forradalmáról jutottak eszébe a tálibokról, de Magyar erre nem válaszolt.

Magyar Levente NATO-előrejelzésekre hivatkozva több milliós menekültáradat lehetőségéről beszélt. Szerinte a török-iráni határ lesz ennek a migrációs folyamatnak a legfontosabb szakasza. Kollégánk megkérdezte azt is, hány afgán állampolgár van, aki az elmúlt hónapokban menekültkérelmet adott be Magyarországon, de elutasították, és éppen visszatoloncolásra vár, ám Magyar erre sem reagált.

Szijjártó szabadságon

Szijjártó Péter külügyminiszter szabadságon van, ezért számolt be helyettese az afganisztáni helyzetről. Magyar Levente vett részt az uniós külügyminiszterek videókonferenciáján is.

Azt mondta, nem tudja pontosan, mettől meddig tart Szijjártó szabadsága, de nem merült fel, hogy az afganisztáni helyzet miatt visszatérjen, így is naponta többször beszélnek. Magyar szerint a külügy, a belügy és a honvédelmi minisztérium ura a helyzetnek.

A tálib hatalomátvétel ellenére úgy döntött, Kabulban marad Zebulon Simentov, az utolsó afganisztáni zsidó. Amerikába utazhatott volna, de azt mondta, akkor nem lett volna, aki gondoskodjon a zsinagógáról, írja a Jerusalem Post.

Felesége és két lánya 1998 óta Izraelben élnek, de ő sosem akarta követni őket, héberül sem beszél. „Mi dolgom lenne ott?” - kérdezte egy 2007-es interjúban. Simentov a zsidó vallás szerint éli a hétköznapjait, imádkozik és kóser módon táplálkozik, az állatokat is ő vágja az előírásoknak megfelelően, amire egy üzbég rabbitól kapott engedélyt.

Az utolsó előtti afganisztáni zsidó 2005-ben halt meg, legendásan rosszul jöttek ki. Simentov 2002-ben azt nyilatkozta a New York Timesnak, hogy szóba sem áll vele, egy kutyát többre tart nála.

Ellentétük a 90-es évekre, az akkori tálib uralom idejére nyúlik vissza, rendszeresen feljelentgették egymást, volt idő, hogy mindkettejüket börtönbe zárták, de a Jewish Telegraphic Agency szerint ott is annyit veszekedtek, hogy inkább kiengedték őket.

Ahogy a polcok közt sétált a szupermarketben, Helaina Alati egyszer csak szembetalálta magát egy három méter hosszú szőnyegmintás pitonnal. Húsz centire volt az arcától, de nem rettent meg tőle, sőt. Úgy olvasta a tekintetét, mintha arra kérte volna: „Lennél olyan kedves kivinni innen?”

Efféle kígyók gyakran előfordulnak Ausztráliában, ideális esetben persze nem sydney-i boltokban, mint most, hanem a természetben.

A 25 éves Alati vadon élő állatok mentésével foglalkozik, úgyhogy rögtön felismerte, hogy nem mérges kígyóról van szó. Mindenekelőtt levideózta, majd hazaszaladt a kígyóhordozójáért, szépen beterelte, és szabadon engedte a városon kívül, a bokrok közt.

Mint kiderült, a barátai amúgy is folyton Harry Potteres utalásokkal viccelődnek, felidézve a jelenetet, amikor a 11 éves varázslóról kiderül, hogy ért a kígyók nyelvén. Szerinte a piton már órák óta ott lehetett a boltban, eleinte talán a mennyezeten, aztán a polcok közt bujkált.

Alati azt mondta, ez a legizgalmasabb dolog, ami történt vele azóta, hogy júniusban ismét járványügyi zárlatot rendeltek el Sydney-ben. (BBC)

109 új koronavírusos fertőzöttet regisztráltak Magyarországon. Június közepe óta múlt pénteken fordult elő először, hogy egy nap alatt száznál több esetről számoltak be, most itt egy újabb ilyen alkalom. (Hétfőnként összesítve mutatják a pénteki, szombati, vasárnapi adatokat, ezért akkor mindig magasabbak a számok.)

A kevés teszten belül a pozitívak aránya az utóbbi napokban már átlépte az 1 százalékot, ami önmagában még nem túl magas, viszont látszik a tendenciaszerű növekedés.

Magyarországon is elsősorban a delta variáns terjed, akárcsak a többi közép-európai országban, ahová megérkezett a negyedik hullám. Ahogy korábban írtuk, maszkviseléssel és az oltási program felpörgetésével lehetne hatékonyabban megelőzni a bajt.

A megszokottnál valamivel több, hatezer ember kapta meg az első oltását, de átlagosan így is napi négyezernél járunk, ami elég kevés. 147 ezren már a harmadik adagot is megkapták.

Közben három új áldozata is van a járványnak, a kórházban levő fertőzöttek száma 85-ről 75-re csökkent, és továbbra is 11-en vannak lélegeztetőgépen.

Három éve még hússzor kellett próbálkoznia a Boston Dynamics humanoid robotjának, mire felugrált egy fokonként 40 centis lépcsősoron. A fejlesztőknek mostanra sikerült elérniük, hogy egy komplex akadálypályát is gond nélkül teljesíteni tudjon. Gerendán sétál, támaszkodik, hátraszaltózik:

Ennél jóval szórakoztatóbb, amikor hiba csúszik a számításba, és pofára esik:

A fejlesztők szerint azért érdemes ilyen pályákon tesztelni a robotokat, mert egyszerre igényel fizikai és mentális erőfeszítést, miközben egyensúlyozni kell, amit az ember tudattalanul csinál, írja a Mashable.

A Boston Dynamics robotkutyát is gyártott, amit a New York-i rendőrség is használni kezdett, felháborítva egy demokrata képviselőt: „Mi a francnak kell nekünk robot rendőrkutya? Ez valami Robotzsaru-szarság? Ez őrület!”

A cég alapítója, egykori ügyvezető igazgatója, jelenlegi igazgatósági elnöke, Marc Raibert tagja volt a szaúdi koronaherceg, Mohamed bin Szalman gigaprojektje, a Neom névre keresztelt okosváros tanácsadó testületének is.

• Magyarországon és az egész régióban romlik a járványhelyzet.
• Az oltottak észrevétlenül kaphatják el és adhatják tovább a vírust, így a valós helyzet rosszabb is lehet, mint amilyennek látszik.
• A delta variáns úgy terjed, mint a bárányhimlő, komolyan veszélyeztetve az oltatlanokat, félig oltottakat és a Sinopharmmal oltott idősek egy részét.
• Maszkviseléssel, az oltási program felpörgetésével lehetne hatékonyabban megelőzni a bajt.

„Minden jel arra mutat, hogy gyorsan ideér a negyedik hullám” - mondta hétfőn a szlovén közegészségügyi intézet igazgatója. Az adatok alapján most rosszabb a fertőzéshelyzet az országban, mint tavaly ugyanebben az időszakban.

Hétfőtől szigorítottak: átutazókat is csak védettségi igazolvánnyal engednek be az országba, és újra kötelező maszkot viselni a zárt térben tartott, nyilvános rendezvényeken, sőt a szabadban is, ha száznál többen vannak.

A térségben mindenhol romlanak a számok, a szerb tisztifőorvos szerint már meg is érkezett a negyedik hullám, és korlátozásokra lesz szükség. Az elmúlt héten majdnem 80 százalékkal nőtt a fertőzöttek száma a megelőző héthez képest, ami a legmagasabb érték Európában.

Ha ezt, vagyis a növekedési faktort nézzük, csupa közép- és kelet-európai országot találunk az élmezőnyben, Németország az egyetlen kivétel. Magyarország 35 százalékkal a kilencedik helyen áll, ami alátámasztja, hogy lassan, de tendenciaszerűen romlik a helyzet. Több hetes fertőzési rekordok dőlnek meg a napokban, és bár a teszteken belül csak 1 százalék körül van a pozitívak aránya, ez is duplája a korábbinak.

Ausztriában május óta múlt pénteken regisztráltak először ezernél több fertőzöttet. Az elmúlt egy hétben naponta átlagosan négyszer annyi fertőzöttet azonosítottak, mint tavaly augusztus közepén. A második hullám csak október elején jutott el arra a szintre, mint most a negyedik.

Bulgáriában, Horvátországban, Romániában és Szlovákiában is látványos a növekedés.

A vakcinák egyfelől növelik az egyéni védettséget, másfelől részben kozmetikázzák is az összképet. Az oltott emberek többnyire enyhe tünetekkel esnek át a betegségen, amiről csak széles körű teszteléssel szerezhetnénk tudomást, ennek híján aligha szerepelnek a statisztikában.

Magyarországon most naponta hétezer tesztet végeznek, ami nagyon kevés, a harmadik hullámban 35 ezer volt a csúcs. A környéken is hasonló a helyzet, de lakosságarányosan Horvátország és Szerbia is kétszer annyit tesztel, mint mi. Az osztrákok más ligában játszanak, hozzájuk képest ötvenszeres a különbség.

Könnyen lehet tehát, hogy a valóságban még rosszabb a fertőzéshelyzet, mint az adatokból látszik.Ráadásul a térségben nem túl magas az átoltottság. Az uniós országokban átlagosan a teljes lakosság 62 százaléka kapta meg legalább az első adagot, ehhez képest Ausztria 60, Magyarország 59, Szlovénia 46, Szlovákia 43, Szerbia 42, Horvátország 41, Románia 27, Bulgária 16 százaléknál jár. Több nyugat-európai ország a 70 százalékot is meghaladja.

Bár az idősek oltottsága szinte mindenhol magasabb a fiatalokénál, köztük is sokan védtelenek, így különösen nagy veszélyben vannak. A románok alig minden ötödik 80 év felettit oltottak be, a bolgárok ennél is kevesebbet. Szlovéniában 70, Horvátországban 55, Szlovákiában csak 52 százalékos a 80 év felettiek oltottsága.

Ausztriában viszont majdnem 100 százalékos, és a 60-as, 70-es korosztályban is meghaladták a 80 százalékot. Osztrák adatok szerint emiatt jóval kevesebb fertőzést regisztrálnak az idősek körében, leginkább a 15-24 évesek körében terjed most a járvány.

Magyarországon az idős korosztályok 75-85 százalékát oltották be, de közel 600 ezer 60 évnél idősebb ember Sinopharm-oltást kapott. Számos bizonyíték mutatja, hogy a kínai vakcina sokszor nem működik megfelelően ebben a korosztályban. A különböző, nem reprezentatív mérések mind arra jutottak, hogy az esetek negyedében nem indul be az antitesttermelés.

A kormány mégsem indított kampányt azért, hogy közülük minél többen kapjanak ráadást egy másik vakcinából. Sokan bizonyára maguktól is jelentkeznek, de nekik igazából negyedik - vagyis valójában második - dózisra is szükségük lenne. Kutatások szerint ugyanis egy adag Pfizer vagy AstraZeneca nem túl hatékony a delta variánssal szemben, így biztosan lesznek, akik bár mindent megtettek, védettség nélkül szembesülnek a negyedik hullámmal. (Hat független szakértő táblázatát érdemes megnézni arról, kinek a legsürgősebb jelentkeznie harmadik oltásért.)

Magyarországon májusban azonosították először a deltát, azóta 393 vizsgált mintából 253-nál igazolták ezt a variánst, az operatív törzs szerint folyamatos az emelkedés. Szlovéniában és Szerbiában a legutóbbi adatok szerint a fertőzések több mint 90 százalékát a delta okozza.

Két adag vakcina a delta variáns esetén is elég magas védelmet nyújt a tünetes megbetegedéssel, pláne a kórházba kerüléssel és a halálozással szemben. Ez egyaránt igaz a Pfizerre, az AstraZenecára - bár utóbbi alacsonyabb hatékonyságot mutat -, és az orosz gyártó szerint a Szputnyikra is.

Viszont a deltát bárki könnyen továbbadhatja, az Egyesült Államokban ugyanannyi vírust mutattak ki a fertőzött oltottak torkában és orrában, mint az oltatlanokéban. Ezért a korábbiakkal ellentétben már az oltottaknak is azt ajánlják, zárt térben viseljenek maszkot.

Az oltottak akár tünetmentesen is szórhatják a delta variánst, ami az amerikai járványügyi központ szerint olyan sebességgel terjed, mint a bárányhimlő. A nyaralási szezon végével és az iskolakezdéssel hamar eljuthat a vírus a gyerekektől az oltott vagy oltatlan, csak többé-kevésbé vagy egyáltalán nem védett szülőkhöz és nagyszülőkhöz. Ezen nem sokat segít, hogy a 12 év feletti iskolások jelentős része augusztus végén, szeptember elején fogja megkapni az első oltását.

Gyakoribb maszkviseléssel és persze az oltási program gyorsításával tompítható lenne a járvány terjedése. Magyarországon most szinte semmilyen korlátozás nincs érvényben, védettségi igazolványt már csak zenés-táncos rendezvényeknél kérnek. Jó ideje csak naponta négyezren kapják meg az első adag vakcinát, és egyelőre annak sem látszik az eredménye, hogy a kormány arra kérte a háziorvosokat, személyesen keressék fel az oltatlan időseket.

Megtámadták Pócs János lányát és 15 fős társaságát a fideszes országgyűlési képviselő jászapáti házának udvarán. A Pócs által közzétett videóból kiderül, hogy az elkövetők hárman voltak, verekedtek, asztalt borítottak, üvegeket törtek szét. Arc-, mellkas- és koponyazúzódást is okoztak.

A képviselő az esetről szóló posztjának második felében romaként azonosítja az elkövetőket, a következő módon: „Továbbra is fenntartom, hogy a romák többsége tisztességes, dolgos ember, akiket nem lehet a csoportosan elkövetett garázdaság ügyében indított eljárás elkövetőivel (F. János, F. Anita, ifj. Sz. Zsolt) egy lapon kezelni, azonban a törvényszegőkkel szemben továbbra sem hátrálok meg!”

Megkérdeztük Pócstól, mi a jelentősége ebben az esetben a származásuknak, miért tartotta ezt fontosnak leírni. Kíváncsiak voltunk arra is, nem tart-e attól, hogy ha különbséget is tesz a konkrét elkövetők és általában a cigányság között, a származás emlegetésével éppen ő táplálja majd az előítéleteket.

Emailben azt írta, az elkövetők a helyszínen és a rendőrségen is azt állították, hogy a cigányságuk miatt nem engedték be őket a rendezvényre, ami eleve zártkörű volt. Pócs szerint az ünneplők ennek ellenére „tisztelettel vendégül látták őket egy pohár italra”, csak ezután kérték őket, hogy távozzanak.

Pócs szerint a támadók utólag a Facebookon is azt terjesztették, hogy „az atrocitás alapja roma származásuk volt”, ettől akart elhatárolódni. „Ahogy írtam, a romák többsége tisztességes, jogkövető, dolgos ember, akik felé részünkről eddig sem volt, és ezután sem lesz semmilyen diszkrimináció.”

Jászapátin újabban a szélsőjobboldali Mi Hazánk kampányol „cigánybűnözéssel”, csendőrséget követelve. A Betyársereggel és a Magyar Önvédelmi Mozgalom nevű szervezettel együtt július 25-én felvonulást is akartak tartani, de a rendőrség végül csak statikus tüntetést engedélyezett.

Pócs azt írta, a Mi Hazánk tüntetésének „elítélhető módon az volt az üzenete, hogy a cigánybűnözés azt jelenti, hogy minden roma származású ember bűnös. Bejegyzésem egyik mondanivalója az, hogy ez nem igaz! Akkor sem gondolom így, ha saját családi portámon történt az incidens és a lányom volt az egyik áldozat”.

A képviselő szerint nincs összefüggés a mihazánkos kampány és a támadás között. „Ahogyan a Mi Hazánk tüntetésekor, úgy ezután is kiállok amellett, hogy politikai, vallási hovatartozástól függetlenül mindenkit megvédek, ha méltatlan támadás éri!”

Ahogy az elmúlt napokban, továbbra is emelkedő tendencia látszik a magyar járványadatokban. A keddi jelentésben 45 új fertőzöttről írnak, ami önmagában nem magas szám, viszont meghaladja az egy héttel ezelőttit. Sőt, utoljára nyolc héttel ezelőtt fordult elő, hogy egy keddi napon ennél több új esetről számoljanak be. Az elmúlt héten naponta átlagosan 72 új fertőzöttet azonosítottak, ez a szám is emelkedik.

A teszteken belül a pozitívak aránya alig haladja meg az 1 százalékot, ami kedvező, de látszik, hogy ez a mutató is emelkedésnek indult, nemrég még 0,5 körül alakult.

A többi adat stagnál: egy új áldozata van a járványnak, miközben 85 fertőzöttet ápolnak kórházban, és 11-en vannak lélegeztetőgépen.

Közel négyezren kapták meg az első oltásukat, ez a legalacsonyabb adat az elmúlt két hétben. Második oltást 176 embernek adtak be hétfőn, és eddig összesen 130 ezren kapták meg a harmadik adagot.

Szinte semmit sem lehet tudni arról, hol, hány embert oltottak be az ország különböző pontjain koronavírus ellen. Müller Cecília hivatalától hiába kértük a területi adatokat, pedig külön jeleztük, hogy ha nincsenek meg települési bontásban, küldjék el járásonként vagy megyénként.

Végül egy kormányinfón kiderült, hogy Gulyás Gergely miniszter már hetekkel korábban látta a megyei adatokat, amiket végül velünk is megosztott. Ezekből az látszik, hogy július 9-én Budapesten 60 százalékos volt az oltottság, Borsodban és Szolnok megyében viszont nem érte el az 50-et.

Szél Bernadett független képviselő az Emberi Erőforrások Minisztériumáról és a Miniszterelnöki Kabinetirodáról is lepattant ebben a témában. Pedig fontos lenne megismerni a részletesebb adatokat, hogy lássuk, hol lesz nagyobb a járványveszély a negyedik hullám idején.

Szél végül a Fővárosi Kormányhivatalnál próbálkozott, hiszen szerte az országba onnan postázzák a védettségi igazolványokat. Ezekről már kapott adatokat települési bontásban, bár az adott térségbe kiküldött plasztikkártyák száma nem feltétlenül egyezik meg az oltottak számával.

Egyrészt azért, mert nemcsak az oltottak, hanem a fertőzésből felgyógyultak is kapnak igazolványt. Másrészt sokan valójában nem ott laknak, ahová a kártyájukat postázták. Akárhogy is, ez a legtöbb, amit elárultak eddig ebben a témában. Szél Bernadett így foglalta össze az adatokat:

• Országosan a lakosság 66 százaléka kapott igazolványt.
• A megyék közt már jelentős eltérések vannak: Budapest 78,4%, Győr-Moson-Sopron 72,2%, Vas 69,8%, Pest 68,5%, Fejér 67,7%, Veszprém 67%, Csongrád 66,7%, Komárom-Esztergom 66,4%, Zala 64,3%, Baranya 63,4%, Somogy 63,4%, Tolna 63%, Heves 62%, Nógrád 61%, Hajdú-Bihar 60,3%, Bács-Kiskun 60,1%, Békés 58,7%, Szabolcs 56,5%, Szolnok 55,7%, Borsod 54,9%.
• A főváros 78 százaléka mellett a megyei jogú városok lakóinak 72 százaléka, a városok lakóinak 64 százaléka, a községek lakosainak 57 százaléka rendelkezik védettségi igazolvánnyal.
  
• A győri, a budakeszi, a dunakeszi és a szombathelyi járásban a legmagasabb az igazolvánnyal rendelkezők aránya (75%).
• A kunhegyesi járásban ez 40%, a mezőcsáti és ózdi járásban 41, a hajdúhadházi és a csengeri járásban 47.
• A legmagasabb és legalacsonyabb arányokkal rendelkező járások között 35 százalék a különbség.
• Találni 100 százalékos településeket: ilyen a Pest megyei Ipolytölgyes és Márianosztra, valamint a somogyi Nemeskisfalud.
• Csenyétén (Borsod) csak 5 százaléknak van igazolványa, Uszkán (Szabolcs) 12 százaléknak, Farkaslyukban (Borsod) 22 százaléknak, Tarnabodon (Heves) 25 százaléknak, Tiszabőn (Szolnok) 26 százaléknak, Sajónémetiben (Borsod) 28 százaléknak.
• 65 faluban 30 százalék vagy az alatti az arány. Az első 100 településen átlagosan 78 százalék a védettségivel rendelkezők aránya, az utolsó 100 átlaga 27 százalék, azaz több mint 50 százalékos a különbség.
• A megyei jogú városok közül Veszprém és Székesfehérvár az első (79 százalék), utána jön Győr, Szombathely, Szeged és Kaposvár.
• A városok közt Zamárdiban 82 százalék kapott igazolványt, Tokajon 80 százalék, Gödön 79.
• A falvak közt Ipolytölgyes, Nemeskisfalud és Márianosztra az első.

A Nemzeti Nyomozó Iroda szerint a kormány emojis plakátjain „egyszerűen megfogalmazott kérdések szerepelnek, a nyilvánosság véleményének felmérése céljából”. Ezt abban a határozatban írták le, amiben elutasították Hadházy Ákos feljelentését.

A független képviselő július végén kérdezte Polt Péter legfőbb ügyészt arról, nem lát-e okot arra, hogy hivatalból büntetőeljárást kezdeményezzen. Egyrészt arra hivatkozott, hogy ezek a kormány plakátjai, mégis pártpolitikai célokat szolgálnak, a Fidesz Gyurcsány-, Soros- és menekültellenes szlogenjeit visszhangozzák. Másrészt felvetette, hogy a szövegek uszítanak a lakosság egyes csoportjai ellen.

Polt továbbította az ügyet a rendőrségre, ahol viszont nem találtak bűncselekményt.

A magyarok többsége nem szeretné, ha a kormány döntené el, hogy mit tanítanak az iskolákban szexuális nevelés keretében, és azt is támogatják, hogy a fiatalok halljanak a szexuális és nemi kisebbségekről – derül ki az Amnesty International Magyarország és a Háttér Társaság által megrendelt közvélemény-kutatásból, amelyet a Medián készített.

Az 1000 fős, reprezentatív kutatás résztvevőinek 46 százaléka ismer személyesen LMBTQI embert. 73 százalékuk nem ért egyet azzal, hogy a meleg és leszbikus emberek megrontanák a gyerekeket. 74,5 százalék szerint engedni kellene, hogy a transznemű emberek hivatalosan is megváltoztathassák a nemüket és nevüket az irataikban.

A házassági egyenlőséget 59 százalék támogatja, 69 százalék szerint az azonos nemű párok is lehetnek jó szülők. Két évvel ezelőtt, 2019-ben az azonos neműek házasságát még csak 33 százalék támogatta.

A felmérésben külön rákérdeztek az iskolai nevelés témájára. A homofóbtörvény értelmében ugyanis csak az állam által jóváhagyott szervezetek tarthatnak iskolai foglalkozásokat a szexuális kultúráról, nemi életről, nemi irányultságról és szexuális fejlődésről.

A megkérdezettek 85 százaléka szerint a tanároknak szabadon, saját belátásuk szerint kellene dönteniük abban a kérdésben, hogy kinek a segítségét veszik igénybe.

66 százalék szerint helyes, ha az iskolai tananyag része, hogy a fiatalok hallanak a szexuális kisebbségekről, 82 százalék szerint a fiatal életkorának és érettségi szintjének megfelelően kell eldönteni, mikor és hogyan hall a témáról.

83 százalék nem hiszi el, hogy valaki meleggé válna attól, ha az iskolában hall a témáról.90 százalék szerint pedig az iskolákban biztosítani kell az életkornak megfelelő szexuális nevelést, és 86 százalék úgy gondolja, nem a kormánynak, hanem a szülőknek és a tanároknak kell eldönteniük, hogy mit tanítanak ebben témakörében.

Öt embert megölt, köztük egy tíz évesnél fiatalabb kisgyereket, majd magával is végzett egy férfi az angliai Plymouth-ben csütörtök este. A BBC-nek nyilatkozó szemtanú azt mondta, a férfi véletlenszerűen berúgta egy ház ajtaját, tüzet nyitott, majd kirohant az utcára, ahol tovább lövöldözött.

Brit lapok szerint sikerült is azonosítani az elkövetőt Jake Davison személyében. Közösségimédia-profiljai alapján a Babcock International nevű, repülőgépgyártással is foglalkozó cégnél dolgozott. Támogatta Donald Trumpot és a brit libertárius pártot, újabban pedig arról posztolt, hogy nehezen tartja formában magát, írja a Guardian.

Boris Johnson miniszterelnök részvétet nyilvánított az áldozatok családjai és barátai felé.

Foglalkoztatás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés vétségével vádolják a bordányi motorkrosszkupa versenyigazgatóját. 2019 tavaszán egy résztvevő kisodródott a pályáról, és fékezés nélkül halálra gázolt egy nézőt. A versenyzőnek több csigolyája eltörött.

A vádirat szerint a motor megfelelő műszaki állapotban volt. Azért vonnák felelősségre a versenyigazgatót, mert a pályabejárás során a pálya minőségét és kialakítását, valamint a verseny biztonságos lebonyolításáért szükséges eszközöket megfelelőnek nyilvánította a licenc aláírásával.

Pedig a pálya egy szakasza nem volt biztonságos, ezért egyrészt nem szabadott volna odaengedni a nézőket, másrészt „leesés elleni védelem, vagy zuhanást tompító tárgy elhelyezésével” a versenyzőket is védeni lehetett volna. (MTI)

Újra ingyenessé kell tenni a Balaton-parti vécéket a tó vízminőségének védelme érdekében, mondta Lombár Gábor, Balatonfenyves független polgármestere az MTI-nek. A Balatoni Szövetség elnökeként kezdeményezi is a dolgot a Magyar Turisztikai Ügynökségnél és a balatoni miniszteri biztosnál.

Ingyenes vécék híján sokan a Balatonba vizelnek, növelve a víz foszforterhelését, ami algásodáshoz vezet. Istvánovics Vera tudományos tanácsadó, az MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja szerint egy átlagos felnőtt napi másfél liter vizeletet és ezzel egy gramm foszfort ürít. A vendégéjszakák számából kiindulva úgy becsülik, évente 1,2 tonna foszfor kerül a Balatonba emberi vizelettel.

Ez a tó teljes terheléséhez képest nem olyan borzasztóan sok, hiszen csak a Zalából körülbelül 25 tonna érkezik évente a tóba, de ahhoz képest sok, hogy nagyon drága beavatkozások árán sem sikerült 8-10 tonnára csökkenteni a kívülről érkező foszfor mennyiségét

Volt már, hogy ingyenessé tették a mosdókat, de Lombár szerint az önkormányzatok kénytelenek voltak mégis pénzt szedni a nehéz anyagi helyzetük miatt. Balatonfenyvesen például öt szabadstrand van, de a város nem engedheti meg magának, hogy ingyenessé tegye a vécét. (MTI)

Napok óta emelkednek a koronavírusos fertőzésszámok. Pénteken 104 új fertőzöttet regisztráltak, utoljára két hónapja volt ilyen magas a napi adat (leszámítva a hétfőket, amikor egyben számolnak be a hétvégéről). Az e heti jelentésekben összesen 461 fertőzött szerepel, számuk legutóbb a június 21-i héten volt ennél magasabb.

A teszteken belül is egyre nagyobb a pozitívak aránya, de még mindig kevéssel haladja meg az 1 százalékot, ami önmagában kedvező adat. A tendencia viszont figyelemfelkeltő.

A többi járványmutató leginkább stagnál:

• pénteken egy új áldozatról számoltak be,
• 83 fertőzöttet ápolnak kórházban,
• 14-en vannak lélegeztetőgépen.

Csütörtökhöz hasonlóan megint ötezernél többen kapták meg az első oltásukat, de az elmúlt héten a napi átlag így is négyezer alatt van.

A harmadik oltást eddig 96 ezren kapták meg.

Címlapkép: Komka Péter/MTI/MTVA

Alig két hét után lemondott a vasarnap.hu főszerkesztője, Horváth Tamás, aki tavaly „Dicsőség a hősöknek: 75 évvel ezelőtt vette kezdetét a kitörés” című cikkben emlékezett meg a szélsőjobboldal népszerű évfordulójáról. A cikkben Horváth közölte a birodalmi Dél Hadseregcsoport főparancsnokának, Otto Wöhlernek a „lelkesítő üzenetét” is, ami Hitlert és Szálasi Ferencet élteti.

A vasarnap.hu közleménye szerint távozik egy külsős szerző, Kassab Adonis is. Azt írják: „Hitünkkel és küldetésünkkel, ahogy eddig sem, úgy a továbbiakban sem fér össze semmiféle gyűlölet. Értékrendünkkel ellenkezik minden, ami erre uszít.”

Az oldal, ami keresztény portálnak mondja magát, nagyüzemben szállítja a meleg- és abortuszellenességet. Volt olyan írásuk, amiben a családon belüli erőszakból csinált paródiát a szerző.

A vasarnap.hu az állami pénzzel kitömött s4c.news-on kívül „integrálta” a szintén a keresztény értékrend népszerűsítésére specializálódott csaladhalo.hu oldalt is. A portált a Családháló Alapítvány által működtette, több tízmilliós állami támogatást kaptak. Az oldal cikkeit rendszeresen szemlézi az MTI és más kormányzati oldalak.

Kossuth rádiós szereplése elmaradt ugyan, a Nemzeti Sportnak viszont hosszú interjút adott Orbán Viktor. A téma főleg az olimpia volt, de így is szóba hozta az „LMBTQ-őrületet”. Néhány fontosabb idézet:

• Férfiak és nők:

Rióban egy kivétellel az összes magyar aranyat nők nyerték, most viszont majdnem mindet férfiak. Orbán szerint jó lenne egyszer a kettőt összhangba hozni.

„Legutóbb már el voltam keseredve, hogy a férfiaknak nem sikerül. Annyi kihívás éri a modern korban a férfiak világát, a férfias erények nincsenek megbecsülve, a fizikum, a családért való felelősség, a gondoskodáshoz szükséges lelki és fizikai erő tisztelete szinte eltűnt a világból. A férfiembert meg ez hajtja, a sportteljesítménye is ebből fakad. De ha megnézi valaki a Tokióban aranyérmes magyar férfiakat, ők nemcsak, hogy bajnokok, hanem férfi idolok. Sportolók, akikre mutatva azt mondhatjuk az unokáinknak, hogy látod, így néz ki egy férfi. Így néz ki a fizikuma, ilyen a lelkiereje, így harcol, így szereti a családját, és így tesz fel az életéből, ha kell, tíz évet egy célra.”

• Arról, hogy az érmesek közül többen katonatisztek:

„Biztos vagyok abban, hogy a hadsereg újjáépítése, a mindennapos iskolai testnevelés bevezetése és az, hogy a férfi sportolóink újra felkapaszkodtak a dobogó tetejére, és hogy ismét vannak futballista példaképeink, ez így együtt jót fog tenni Magyarországnak. Mindez óriási segítség a gyerekek nevelésében.”

• Az aranyérem és a magyar észjárás:

„(...) Mert fantasztikus teljesítmény egy negyedik, ötödik hely, egy bronzérem, egy ezüst, ezek azt mutatják, hogy ott van a világ legjobbjai között. Ez megsüvegelendő és felemelő is. De a bajnok külön kategória. A magyar észjárás ezt jól érzékeli.”

• Egy fontos hiány:

„Az egyik legnagyobb hiánya a mostani időszaknak, hogy még mindig nem építettük meg az olimpiai hőseink múzeumát, ahol nem tárgyakat mutogatunk, hanem embereket, életutakat idézünk fel. Fantasztikus egyéniségeink vannak, minden bajnokunk önmagában egy hősköltemény. Nagy adósság, dolgozunk rajta, hogy ezt megcsináljuk a következő ciklusban, ha a Jóisten és a választók is úgy akarják.”

• Amiben jók lehetnénk, de nem vagyunk azok:

„Még egy hagyományos sportágunk van, ahol sikerre számítottam, de nem tudunk Igaly Diána óta visszakapaszkodni. Ez a lövészet, amelyből időnként három-négy olimpiai időszakra is eltűnünk. Az is rejtély számomra, hogy miért nem vagyunk ott a jók között íjászatban azzal a legendáriummal, ami a magyarok és az íj kapcsolatát jellemzi.”

• Megnézik, mihez kezdtek a sok pénzzel:

„Mindegyik szakszövetséggel sportágfejlesztési megállapodást szeretnénk kötni még a választás előtt. A sportági szakszövetségek jó partnerek, de itt őszintén kell szembenézni a helyzettel, eltelt nyolc, kilenc év, nagyon sok lehetőséget és sok pénzt kaptak, most mindenkinek szakmai és pénzügyi elszámolást kell készítenie, hogyan sáfárkodott ezzel a lehetőséggel. Beszámolás, elszámolás és utána az új hosszú távú megállapodás, ez következik most minden sportágban.”

• Uniszex világ:

„Olyan világban élünk, amikor a hagyomány, a bevált dolgok tisztelete gyengül. Ezt mutatja az internet világa, a globalizmus, amely folyamatosan próbálja háttérbe szorítani a nemzeteket, s aminek a sportban is látjuk a jeleit. Itt van az egész LMBTQ-őrület, a biológiai nemek kérdése, az uniszex világ, és így tovább.” Orbán szerint ezzel szemben a sport a régi dolgok védelmének az eszméje.

• Olimpiarendezés:

„Az is nyilvánvaló, hogyha az olimpiát mi rendezhettük volna, akkor lezajlott volna éppúgy, mint az Európa-bajnokság, telt házzal, nyitva, gond nélkül.” (...) A szükséges képességek, a sport szeretete, a sport fontossága, a nemzeti érzés, a gazdasági erő, a kultúra, mind megvannak, meg is maradnak. Ezért, bár lehet, hogy mi már nem érjük meg, de lesz magyar olimpia. Bennünket kicsinyes okokból, politikai haszonlesésből most el lehetett ütni az olimpia rendezésétől, de a magyaroktól nem lehet elvenni ezt az álmot. Minden évben erősebbek vagyunk, minden évben felkészültebbek vagyunk, minden évben jobban néz ki az ország, minden évben nyilvánvalóbb, hogy Magyarország méltó egy olimpia megrendezésére.”

Derékig érő vízben gázolva, műanyagzacskóban próbálják menteni értékeiket az emberek a kínai Hupej tartományban, ahol rövid idő alatt hatalmas mennyiségű eső zúdult le. Van, ahol rekord mennyiségű, 480 milliméter esett csütörtökön, komplett házakat elpusztítva. A tűzoltókat és a hadsereget is bevetették, hatezer embert evakuáltak.

A hatóságok szerint szerda óta legalább 21-en haltak meg. Ráadásul nem ez az első alkalom az utóbbi hónapokban, hogy Kínában szélsőségesen sok eső esik. Múlt héten Szecsuan tartományban százezer embernek kellett elhagynia az otthonát, azelőtt pedig 300-an haltak meg Honan tartományban, amikor három nap alatt egy évi csapadékmennyiség hullt le. Szakértők szerint a globális felmelegedés miatt ez egyre gyakoribbá fog válni.

Az előrejelzések alapján a Jangce folyó mentén a következő hetekben is hasonlókra kell számítani, Sanghajt is fenyegeti az áradás. (AFP)

Női focival kezdődött az észak-koreai olimpiai közvetítés, igaz, csak 70 percet adtak le a brit-chilei meccsből, két nappal a záróünnepség után. A BBC cikke szerint nem világos, milyen úton szerezték be a felvételeket.

Észak-Korea nem vett részt az idei olimpián, arra hivatkozva, hogy védeni akarják a sportolóikat a koronavírustól. Utoljára 1988-ban fordult elő hasonló, amikor bojkottálták a szöuli játékokat.

Az utóbbi években az ehhez hasonló rendezvényeket használták Észak- és Dél-Korea diplomáciai kapcsolatának erősítésére. 2018-ban az északiak 22 sportolót küldtek a dél-koreai téli olimpiára, sőt női jégkorongban közös csapatot neveztek.

Egy hete még harmadszor is pszichiátriára küldte volna, most úgy tűnik, lemondana a lánya feletti gondnokságról Jamie Spears. A bíróságnak benyújtott iratok szerint nincs meggyőződve arról, hogy a váltás Britney Spears érdekét szolgálja, ugyanakkor a folyamatos, nyilvánosság előtt zajló vitát sem tartja jónak. Ezért készen áll az együttműködésre, idézi a TMZ. Azt írja, bármi is legyen a hivatalos státusza, mindig feltétel nélkül szeretni fogja Britney-t.

Az ügyvédje által írt szövegben Jamie Spears egyúttal tovább támadja volt feleségét, Lynne Spearst, aki állítása szerint nem vett részt a lánya életében az elmúlt 13 évben. Magára viszont Britney megmentőjeként hivatkozik, amiért segített neki a legnagyobb válsága idején, és tagadja, hogy bármire is kényszerítette volna.

Britney Spears ügyvédje azt mondta, örülnek, bár nem lepte meg őket a döntés, Jamie Spears vádaskodásait pedig továbbra is elítélik. Az ügyvéd szerint Spears elherdálta lánya vagyonát, aki felett totális kontrollt gyakorol, ráadásul erőszakoskodott Britney két fiával, amiért a bíróság korábban távoltartást rendelt el.

A New York Times februárban mutatta be dokumentumfilmjét Britney Spears küzdelméről a gondnokság ellen.

Tíz év alatt 8,6 százalékkal csökkent a fehérek aránya az amerikai társadalomban, a friss népszámlálási adatok szerint ők alkotják a teljes népesség 57,8 százalékát. Ez a valaha mért legalacsonyabb arány, és most fordul elő először, hogy egyik évtizedről a másikra a fehér népesség száma is csökkent.

Közben 9 millióról 34 millióra, 276 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik etnikai szempontból többes identitásúnak mondják magukat.

A felmérés szerint Kaliforniában a latinók alkotják a többséget (39,4 százalék), Texasban pedig kiegyenlített a latinók és a fehérek aránya (39,4 és 39,7 százalék).

Kiderült az is, hogy az 1929-33-as nagy gazdasági világválság óta egyetlen évtizedben sem volt olyan lassú az amerikai népesség növekedése, mint 2010 és 2020 között. Elsősorban a nagyvárosok lakosságszáma növekedett, Phoenixé a leggyorsabban.

A népszámlálás eredményének politikai jelentősége is van, hiszen ez alapján döntik el, mennyi képviselőt küldhetnek az államok a szövetségi törvényhozásba. (Reuters)

A szervátültetésen átesettek vagy más okból különösen legyengült immunrendszerű amerikaiak mostantól megkaphatják a koronavírus elleni vakcina harmadik adagját. Ez azért különösen fontos, mert náluk nem feltétlenül alakult ki az első két dózis után olyan védettség, mint más, egészséges embereknél.

A szabályok szerint legalább 28 napnak kell eltelnie a második és a harmadik oltás közt. A közlemény csak a Pfizerrel és a Modernával oltottakat említi, azokat nem, akik Johnson & Johnsont kaptak.

Magyarországon is különösen ajánlják a harmadik oltást legyengült immunrendszer esetén, de nincs korlátozás, bárki beadathatja magának legalább négy hónappal a második után. Az Egyesült Államokban egyelőre nincs szó róla, hogy ennél jobban kiterjesztenék a ráadásdózist, még vizsgálják, meddig tart az eredeti védettség. (AP)

Aljakszandr Lukasenka ragaszkodik hozzá, hogy szabályosan nyerte meg a tavalyi választásokat, és kikérte magának, hogy diktátor lenne. Az 1994 óta hatalmon levő fehérorosz elnök több órás sajtótájékoztatón válaszolt a nemzetközi sajtó kérdéseire, ellenfeleit vádolva puccskísérlettel.

A tavalyi, minden jel szerint elcsalt választások után tömegüntetések kezdődtek Fehéroroszországban, amire kegyetlenül lesújtott a hatalom, rengeteg embert börtönbe küldve.

Kérdezték Kriszcina Cimanovszkaja olimpikonról is, akit akarata ellenére akartak hazaküldeni Tokióból. A futó azóta Bécsen keresztül Varsóba menekült, miután világossá tették számára, hogy odahaza büntetés várna rá, amiért nyilvánosan kritizálta az edzőit.

Lukasenka szerint Cimanovszkaját külső erők manipulálták, máskülönben nem utazott volna külföldre. Az elnök tagadta, hogy bármi köze lenne Vitalij Sisov fehérorosz aktivista halálához, akit múlt héten felakasztva találtak Kijevben, éppen azután, hogy Cimanovszkaja férje is Ukrajnába menekült. Sisov éppen a hozzá hasonló, diktatúra elől menekülő emberek segítésével foglalkozott.

Vasárnap Kijevben, Londonban, Varsóban és Vilniusban is tüntettek Lukasenka ellen. A fehérorosz ellenzék szerint több mint 600 embert tartanak fogva politikai okokból. Az ellenzék külföldre menekült vezetője, Szvjatlana Cihanouszkaja arra kérte nyugati országokat, vezessenek be további szankciókat a rezsimmel szemben, mert magától láthatóan nem változtat a magatartásán. Azt mondta, a szankciók ugyan nem tesznek csodát, de segíthetnek megállítani az elnyomást. (Reuters)

Szükségtelen és indokolatlan provokációnak tartja a Fidesz azt a jobbikos előterjesztést, amely törvényileg büntetné „a szexuális devianciák népszerűsítését” - írta 2012. április 12-én a Magyar Távirati Iroda. A Magyar Hang által felidézett javaslat többek közt betiltotta volna azokat a reklámokat, amelyek „egyes szexuális magatartászavarokat — különösen az azonos neműek közötti szexuális kapcsolat — társadalmilag általánosan elfogadott, követendő példaként” mutatnak be.

Akkoriban Gulyás Gergely, a parlament emberi jogi bizottságának fideszes alelnöke közölte, hogy a kormánypárt nem támogatja a Jobbik indítványát. A hvg.hu cikke szerint a jobbikos Mirkóczki Ádám a gyerekek védelmével indokolta az előterjesztést.

Hasonló alapon fogadták el idén a fideszes képviselők - a jobbikosok támogatásával - a pedofilellenesnek indult, végül homofóbbá módosított törvénycsomagot. Ez többek közt előírja, hogy tilos 18 év alattiak számára elérhetővé tenni olyan reklámot, ami „a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg”.

Ez lényegében megegyezik a korábbi jobbikos javaslattal, sőt nemcsak népszerűsítést, hanem a puszta megjelenítést is tiltja.Más szempontból a Jobbik messzebb ment volna: be akarta tiltani, hogy a meleg párok kézen fogva mehessenek az utcán, és jóformán újságcikket sem szabadott volna írni a melegek helyzetéről.

Az idén elfogadott törvény értelmében csak az állam által jóváhagyott szervezetek tarthatnak iskolai foglalkozásokat a szexuális kultúráról, nemi életről, nemi irányultságról és szexuális fejlődésről. „E foglalkozások nem irányulhatnak a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, a nem megváltoztatása, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére.”

Júliusban hiába próbáltuk megtudni Gulyás Gergely minisztertől, mit értenek mindezek népszerűsítése alatt, nem tudta megmondani, és egyetlen példát sem tudott felidézni amikor ez szerinte megvalósult volna.

Múlt héten közzétették a végrehajtási rendeletet is, miszerint tilos „kirakatban elhelyezni, közszemlére tenni” olyan termékeket, amelyek homoszexualitást jelentetnek meg. (Ilyen értelemben tehát mindegy is, mit jelent népszerűsíteni, hiszen egyszerű megjelenítésről van szó.) Ezeket a termékeket iskolák, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények, templomok kétszáz méteres körzetében árusítani is tilos.

Ahogy Nyáry Krisztián is felhívta a figyelmet, a szabályok értelmében nem lehet iskolák közelében árusítani például azt az irodalmi szöveggyűjteményt sem, amiben leszbikus szerelemről szóló versek szerepelnek. A kormány utólag azt mondta, szöveggyűjteményekre nem vonatkozik a szabály.

Nem jutott el hozzá, már a postán lefoglalták, nem messze Milánótól. A rendőrség szerint Franciaországban adták fel a csomagot. A Vatikán egyelőre nem kommentálta az esetet. (Reuters)

Megöltek egy katolikus papot a nyugat-franciaországi Vendée megyében. A gyanú szerint ugyanaz a férfi az elkövető, aki tavaly tüzet okozott a nantes-i katedrálisban. Az AFP azt írja, maga a tettes ismerte be a gyilkosságot a Mortagne-sur-Sèvre-i rendőrőrsön. A 60 éves pap hónapok óta ismerte a férfit, rendszeresen fogadta őt a templomban.

Az esetnek máris politikai jelentősége lett. Marine Le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke arról posztolt, hogy Franciaországban lehet valaki illegális bevándorló, gyújtogathat Nantes-ban, mégsem utasítják ki az országból. Gérald Darmanin belügyminiszter erre visszaszólt, hogy Le Pen nincs tisztában a tényekkel: nem utasíthatták ki a férfit, hiszen a nantes-i ügy miatt bírósági felügyelet alatt állt.

A ruandai menekült férfi, aki korábban önkéntes templomszolgaként dolgozott Nantes-ban, a tűz után is beismerő vallomást tett. Akkor nem halt meg senki, de megsemmisült az egyik orgona és Hippolyte Flandrin 19. századi francia festőművész egyik alkotása.

Elárverezi 2019-ben szerzett európa-bajnoki ezüstérmét Kriszcina Cimanovszkaja, a fehérorosz futó, akit akarata ellenére akartak hazaküldeni az idei olimpiáról. Az összegyűlt pénzt a politikai véleményük miatt bebörtönzött sportolótársai támogatására ajánlotta fel: sokan máig raboskodnak azért, mert tavaly részt vettek az elcsalt választások után kirobbant tüntetéseken. Mostanáig 5200 dollár, vagyis nagyjából másfél millió forint jött össze.

Az éremnek különös jelentősége van Cimanovszkaja számára, hiszen Minszkben, hazai közönség előtt szerezte.

Cimanovszkaját a fehérorosz olimpiai csapat vezetői váratlanul a tokiói repülőtérre vitték, és arra akarták kényszeríteni, hogy azonnal utazzon haza, pedig még pályára sem lépett. Cimanovszkaja szerint ennek az volt az oka, hogy az Instagramon kritizálni merte a csapat vezetőit, amiért nem tudták, hogy a 4X400 méteres női váltó tervezett résztvevői közül egyesek nem léphetnek pályára, így az utolsó pillanatban őt is benevezték erre a számra, amit életében egyszer sem gyakorolt. A sportoló később azt mondta, világossá tették számára, hogy odahaza büntetés várna rá.

Néhány nap elteltével Bécsen keresztül Varsóba menekült, a lengyel kormány ugyanis humanitárius vízumot biztosított számára. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elvette két edzője akkreditációját. (Reuters)