Szurovecz Illés

Biniam Girmay az első fekete-afrikai kerékpáros, aki valaha szakaszgyőzelmet aratott a Giro d'Italián. Keddi rekordjának mégsem örülhetett sokáig, mert az eredményhirdetésen véletlenül kilőtte a szemét a pezsgősdugóval.

A csapatorvos szerint az eritreai sportoló semmit sem látott a baleset után, muszáj volt kórházba vinni, ahol kiderült, hogy bevérzett az elülső szemcsarnoka. Mint mondta, ez nem veszélyezteti magát a szemgolyót, de azért fontos alaposan kivizsgálni. Egy másik szakértő viszont arról beszélt egy belga sportcsartornán, hogy az ilyen pezsgődugós balesetek akár hosszú távú bajokat is okozhatnak, balszerencsés esetben műtétre is szükség lehet, írja a Cyclingnews.

Girmay csapata, az Intermarché-Wanty-Gobert Matériaux még nem közölte hivatalosan, hogy szerdán folytathatja-e a versenyt, de a kezelés után készült fotó alapján kicsi az esély rá.

Hétfőtől a kormányablakokban is kérhetik a menedékes státuszt az ukrajnai háború elől menekülők. Eddig az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) ügyfélszolgálataira kellett menniük, ami jelentősen megnehezítette a dolgukat. A jelek szerint a BOK-csarnokban kialakított fogadóközpontban továbbra sem lehet beadni a kérelmet, hiába vannak ott az OIF munkatársai.

A Miniszterelnökség közleménye szerint a kérelmezéshez először az OIF alkalmazásába vagy az enterhungary.gov.hu-ra kell feltölteni az adatokat, de ha valaki nem tudja megoldani, ezt is segítenek elintézni a kormányablakban.

Az ENSZ adatai szerint eddig 557 ezren érkeztek Magyarországra közvetlenül Ukrajnából, de pénteki adatok alapján csak nagyjából húszezren adtak be menedékes kérelmet.

Mire jó a menedékes státusz?

Azok az ukránok, akik rendelkeznek biometrikus útlevéllel, három hónapig menedékes státusz nélkül is szabadon mozoghatnak az Európai Unióban. A menedékes státusszal járó ideiglenes védelem viszont jövő márciusig érvényes, és minden ukrán állampolgár jogosult rá.

A hivatalnak 45 napja van elbírálni a kérelmeket, és ha minden rendben van, jár szállás, étkezés, orvosi ellátás, havi 22 800 forint támogatás, munkalehetőség (bizonyos szakmákban nem kell hozzá külön engedély, más szakmákban könnyebben lehet szerezni, mint státusz nélkül), óvodai, bölcsődei ellátás, utazási kedvezmény. (Részletek a Helsinki Bizottság oldalán.)

Az Ukrajnából menekülő magyar állampolgároknak nem jár menedékes státusz, de anélkül is jogosultak ezekre a szolgáltatásokra.

„(...) érdekes félelem lengi körül a miniszterelnök úrral kapcsolatos megnyilatkozásokat” - mondta Fábry Sándor az ATV műsorában, amikor arról kérdezték, mennyire kontrollálják, mi hangozhat el a Rádiókabaréban.

Fábry szerint nem számít, ha egy-egy megnyilatkozás „egyáltalán nem bántó, sőt humoros, sőt tulajdonképpen pro, ezeket általában igyekeznek velünk elkerültetni”. Azt mondta, a megállapodás szerint nem szólnak bele, kit hív meg a rádióműsorba, és „ez nagyjából be is tartódott”.

A Duna TV-n futó showműsorában viszont egyeztetni kell a vendégekről.

„Néha rejtélyes módon aggályaikat fejezik ki bizonyos vendégekkel kapcsolatban, amit én nem is értek.”Arra a kérdésre, hogy ezt eltűri-e, azt mondta:

„Nézd, amit nálunk gyakorta elfelejtenek, hogy aki adja a pénzt, az rendeli a zenét. Tehát az egy teljesen természetes dolog, hogy ha az állam pénzt ad egy műsorra, akkor lehetnek bizonyos szempontjai, kérései vagy elvárásai.”Rónai Egon műsorvezető erre visszakérdezett, nem épp az államnak kellene-e szabadságot biztosítania, hiszen nem politikai pártot képvisel. „Hát, lehet, hogy így van, ahogy te mondod, a valós helyzet nem ez, és a kérdésedre a válasz, hogy ez engem olyan rettenetesen nem zavar.”

A Rádiókabaréról és a tévéműsorról szóló rész 4:48-nál kezdődik:

Az interjú elején Fábry megjegyezte, hogy a 200. adás alkalmából csak köszönőlevelet kapott az MTVA-tól, míg annak idején az RTL Klub világkörüli útra küldte a 100. Fábry Show után.

Váratlanul Ukrajnába is ellátogatott vasárnap Jill Biden, az amerikai elnök felesége, aki az elmúlt napokat Romániában és Szlovákiában töltötte.

„Azt gondoltam, fontos megmutatni az ukrán népnek, hogy ezt a háborút meg kell állítani, ez a háború brutális. Az amerikai nép az ukrán nép mellett áll” - mondta a First Lady, aki az ukrán elnök feleségével, Olena Zelenszkával találkozott egy menekültszállóvá alakított iskolában, a kárpátaljai Ungváron. A CNN beszámolója szerint nagyjából egy órát beszélgettek zárt ajtók mögött.

A háború kitörése óta ez volt az első alkalom, hogy Zelenszka a nyilvánosság előtt mutatkozott, mostanáig egyszer sem adtak hírt a hollétéről.

Jill Biden ukrajnai látogatása előtt Szlovákiában járt, ahol egy kassai krízisközpontot és egy iskolát látogatott meg, pénteken pedig Romániában találkozott kormánytisztviselőkkel és segélyszervezetek munkatársaival, illetve menekültekkel.

Péntek óta kutatnak túlélők után a havannai Hotel Saragota romjai között. Az ötcsillagos szállodában feltehetően gázszivárgás okozott robbanást pénteken.

Eddig 27 halálos áldozatról tudni, köztük négy gyerekről és egy terhes nőről. További 81 ember megsérült, 37-et kórházban ápolnak. Keresnek még 13 szállodai alkalmazottat, illetve szombat estig 19 családból jelezték, hogy eltűnt valamelyik hozzátartozójuk.

A robbanás miatt több környékbeli épület megsérült, de vasárnapra nagyrészt visszaállt a szokásos gyalogos forgalom. A szálloda a járvány miatt eddig zárva volt, négy nap múlva nyitották volna meg. (AP)

„A Volner Párt életének első, másfél éves szakasza a mai nappal lezárult. A jövőben – jelezve következő, nagy célunkat – Huxit Párt néven folytatjuk tovább. Legfontosabb célunk, hogy elérjük Magyarország kilépését az Európai Unióból” - írja Volner János, aki az elmúlt években független képviselőként volt tagja az Országgyűlésnek, de a következő ciklusra nem szerzett mandátumot.

Volner szerint Magyarországnak lassan gazdaságilag sem éri meg az Európa Unióban maradni, az ukrajnai háború pedig ellátásbiztonsági problémákat okozott, amik szerinte orvosolhatók lennének a Huxittal.

Volner valaha a Jobbik alelnöke volt, 2018 előtt még a bokorba is követte a kormánymédia lesifotósa. Aztán kilépett a pártból, átment a Mi Hazánkhoz, majd velük is szakított. Közben népszerű vendég lett a kormánybarát stúdiókban, és az elmúlt években rendre a Fidesz számára kedvezően politizált.

2020-ban az ő javaslatára módosították a választási törvényt, majd kétharmadhoz segítette a Fideszt, hogy ezermilliárdnyi közvagyon kerülhessen alapítványi kézbe. Ősszel megtámadta a Kúrián Karácsony Gergely Fudan-ellenes népszavazását, majd megszavazták a javaslatát, ami szűkíti a választásokkal egy napon tartott népszavazásoknál a jogorvoslati lehetőségeket.

Pártja el sem indult az idei választásokon, amit Volner azzal indokolt, hogy ha nem érné el az 5 százalékot, azzal a kormányváltást segítené.

Vasárnap új kormányzót választottak Hongkong élére John Lee személyében, aki mostanáig a városállam második emberének számított Carrie Lam mögött, és elődjéhez hasonlóan szoros szövetséget ápol a pekingi hatalommal. Kinevezéséről egy csaknem 1500 fős, szintén a központi vezetés felé elkötelezett bizottság döntött, amelyben mindössze nyolcan szavaztak ellene. Ő volt az egyedüli jelölt a posztra.

Lee mindvégig támogatta a 2020-ban elfogadott nemzetbiztonsági törvényt, amely illegálissá tette többek közt az elszakadási törekvéseket, a felforgatást, a terrorizmust és az idegen erőkkel való összejátszást. A hatóságok arra használták az új szabályozást, hogy leszámoljanak a hongkongi demokráciapárti szerveződésekkel és olyan független lapokkal, mint az Apple Daily vagy a Stand News.

Megválasztása után azt mondta, történelmi küldetésnek fogja fel, hogy új fejezetet nyisson Hongkong életében, ami ismét nyitott, versenyképes pénzügyi központként képezhet hidat Kína és a világ többi része közt. Ugyanakkor ismét kiállt a nemzetbiztonsági törvény mellett, amire szerinte a stabilitás fenntartása érdekében van szükség. Arra a kérdésre nem válaszolt, hogy hajlandó-e tárgyalásokat kezdeni ellenzéki vezetőkkel, különösen azokkal, akiket a 2019-es tüntetések után börtönbe vetettek.

Nehezítheti Hongkong korábbi nemzetközi pozíciójának visszaállítását, hogy az Egyesült Államok 2020-ban szankciót vetett ki Lee-re. Ennek következtében nem futhattak például Lee kampányhirdetései a Youtube-on.

Miközben Lee megválasztásáról szavaztak, tüntetők kisebb csoportja jelent meg az épületnél teljeskörű demokráciát követelve. Azt mondták: rengeteg hongkongit képviselnek, akik ellenzik a „kínai típusú, egyjelöltes választásokat”.

A kormányzóválasztás után az Európai Unió is sajnálatát fejezi ki a demokratikus elvek és a politikai pluralizmus megsértése miatt. Josep Borell kül- és biztonságpolitikai főképviselő emlékeztetett, hogy a választási bizottság tagjait a hongkongi választási rendszer átalakítása után jelölték ki. Ez jelentősen csökkentette a szavazók számát, és ezzel Borell szerint gyengítette a hongkongi kormányzás már amúgy is korlátozott demokratikus elemeit.

Borell szerint az új kormányzó kiválasztási folyamata újabb lépést jelent az „egy ország, két rendszer” elvének lebontása felé. Felszólította a kínai és hongkongi hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben nemzeti és nemzetközi kötelezettségvállalásaikat, köztük azt, hogy a hongkongi törvényhozás tagjait általános választójog alapján válasszák meg. (Reuters, MTI)

Megvonta a bizalmat a Brit Virgin-szigetek törvényhozása Andrew Fahie miniszterelnöktől, akit drogcsempészet vádjával tartóztattak le az Egyesült Államokban, írja a BBC.

A hatóságok szerint Fahie a kikötők irányításáért felelős Oleanvine Maynarddal, valamint az ő fiával együttműködve több mint öt kiló kokaint akart Amerikába vinni. Fahie tagadja a vádakat.

A bizalmatlansági indítvány elfogadása után az Erzsébet királynő által kinevezett brit kormányzó, John Rankin távolította el a miniszterelnököt, akit eddigi helyettese, Natalio Wheatley követ a poszton.

Donald Trump kétszer is felvetette 2020 nyarán, hogy rakétákkal kellene „elpusztítani a mexikói droglaborokat”, és kisöpörni a kartelleket, írja új könyvében az exelnök korábbi védelmi minisztere, Mark T. Esper.

Állítása szerint Trumpot nagyon zavarta a határon zajló drogkereskedelem, és úgy vélte, a mexikóiaknak „nincs kontrolljuk az országuk felett”. Amikor Esper tiltakozott, Trump azt mondta, senki sem tudná meg, hogy ők voltak, mivel egyszerűen letagadná az ügyet a nyilvánosság előtt. A volt miniszter azt írja, viccnek gondolta volna az egészet, ha nem látta volna közben Trump arcát.

A New York Times összefoglalója szerint Esper úgy írja le a kormány munkáját, mint amit teljesen Trump újraválasztási kampányának rendeltek alá. A könyv alapján Esper többször fontolgatta a lemondást, de attól tartott, egy végtelenül lojális bólogató Jánost neveznének ki a helyére, aki képtelen lenne ellensúlyozni Trump ámokfutását.

Hasonlóan elvadult ötletként emlékszik arra, amikor Trump tízezer katonát akart Washington utcáira vezényelni, hogy leverje a George Floyd-gyilkosság miatt kirobbant tüntetéshullámot. Esper leírása szerint az elnök azt kérdezte tőle, „nem lehetne-e egyszerűen lábon lőni őket, vagy valami”.

Esper - aki esetenként Trump érdemeit is elismeri - nem bánik kesztyűs kézzel az elnök tanácsadóival, Stephen Miller például 250 ezer katonát küldött volna a déli határra, mondván, hogy óriási „migránskaraván” tart az Egyesült Államok felé. A védelmi miniszter erre azt válaszolta, nincs 250 ezer katonájuk ilyen agyamentségekre.

Korábban Miller azt is flevetette, mártsák disznóvérbe az Iszlám Állam likvidált vezetőjének fejét, és hordozzák körbe, hogy elrettentsék vele a terroristákat. „Ez háborús bűn lenne” - szerelte le az ötletet Esper. (Miller tagadja, hogy ilyen történt volna.)

A korábbi miniszter könyve kedden jelenik meg.

6731 civil áldozatot és sérültet regisztráltak, mióta Oroszország február 24-én lerohanta Ukrajnát, de „a valós számok ennél jóval magasabbak” - mondta Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa a szervezet Biztonsági Tanácsának csütörtöki ülésén.

Arról beszélt, hogy a háború első öt hetében az orosz csapatok gyanúsnak ítélt civileket ejtettek fogságba Kijev környékén, majd megverték és kivégezték, esetenként Belaruszba és Oroszországba hurcolták őket. Harkiv, Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon térségében továbbra is helyi tisztviselőket, újságírókat, aktivistákat, nyugalmazott katonákat és más civileket tartóztatnak le, és tüntetnek el erőszakkal, mondta Bachelet.

Az emberi jogi főbiztos hivatalában 180 ilyen esetről tudnak, öt érintettet holtan találtak. Hallottak olyan nőkről is, akiket orosz katonák erőszakoltak meg.

Bachelet szerint ha akár csak egy napra tűzszünetet hirdetnének, azzal 50 civil életét mentenék meg, további 30-70 embert óvnának meg a sérülésektől, és ezrek menekülhetnének biztonságos helyre.

Az ülésen meghallgatták Antonio Guterres ENSZ-főtitkárt is, aki múlt héten találkozott az orosz és az ukrán elnökkel. Elmondása szerint amikor Putyinnál járt, „nem köntörfalazott”, megmondta neki, hogy az invázió sérti Ukrajna területi integritását, és mielőbb véget kell vetni neki „az ukrán és az orosz nép, valamint az egész világ érdekében”.

Guterres szerint vissza kell kapcsolni a világgazdaság vérkeringésébe az ukrán mezőgazdasági termékeket, valamint az orosz és belarusz élelmiszert és műtrágyát. Jól mutatja az ukrajnai háború élelmiszerbiztonságra gyakorolt hatását, hogy korábban Oroszország és Ukrajna állította elő a világon szükséges búza 30 százalékát, a kukorica 20 százalékát, illetve a napraforgóolaj 75 százalékát.

Oroszország ENSZ-nagykövete minderre azzal válaszolt, hogy a Nyugat gazdasági világháborút folytat, és fegyverekkel árasztja el Ukrajnát, ami „kétséget sem hagy afelől, hogy régóta készültek erre”. Vaszilij Nebenzia szerint „a ruszofóbia vált az ukrán hatóságok legfőbb hazai termékévé és exportcikkévé”. (AP)

Megalakult az MSZP parlamenti frakciója, amelynek vezetője Tóth Bertalan lesz.

„Az ülésen döntés született arról, hogy a szocialista frakció részt vesz az alakuló ülésen, és döntés született arról is, hogy a frakció tagjai részt vesznek a parlamenti bizottsági munkában is. A frakció tagjai képviselni fogják mindazokat, akik Magyarországot igazságos, szabad, szolidáris és klímatudatos hellyé kívánják formálni” - írják a párt közleményében. Tóth helyettesei Gurmai Zita, illetve Harangozó Tamás lesznek.

Az MSZP-vel ellentétben a Momentum öt feltételhez kötötte az alakuló ülésen való részvételt, ilyen többek közt, hogy a Fidesz ne nyúlhasson bele egyedül a választási törvénybe, és hogy válasszanak konszenzusos vezetőket a közmédia élére. Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója válaszul azzal fenyegetett, hogy „aki nem az alakuló ülésen teszi le az esküt, nem viselhet tisztséget az Országgyűlésben”.

Mostanáig csak az LMP jelezte az ellenzéki pártok közül, hogy nem csatlakoznak a Momentum bojkottjához, mondván, „nevetséges lenne”.

Távolmaradásra biztat viszont Hadházy Ákos képviselő is „hiszen ott az új parlament vita nélkül dönt a választási bizottság beszámolójáról és fogadja el, hogy minden a legnagyobb rendben volt a választással”. Szerinte parlamenti tisztségeket sem szabad elfogadni - szerdán többek közt erről is vitatkozott a 444 stúdiójában Jámbor Andrással, aki a Párbeszéd frakciójának tagja lesz.

„Egyelőre nem látjuk, hogy pontosan mekkora lesz a baj. Csak azt tudjuk, hogy nagy. A Tungsram összesen 1600 ember bocsát el, ebből 400-at Újpesten” - írja posztjában Déri Tibor, Újpest momentumos polgármestere, aki azt ígéri, már a csütörtöki testületi ülésen napirendre veszik a tömeges leépítés ügyét.

Déri ahhoz kér támogatást a képviselőktől, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen a kormánnyal, a munkaügyi központtal, a Tungsrammal és a cégnél működő szakszervezettel az újpesti dolgozók jövőjével kapcsolatban. Más kerületi cégekkel is egyeztetne.

A Tungsram szerdán jelentette be, hogy megszünteti hagyományos izzógyártási tevékenységét, mert az elszálló energia-és alapanyagárak miatt masszívan veszteségesen működik az üzletág. A Tungsram már régebben is komoly pénzügyi problémákkal küzdött, április 11-én kényszerleállás volt mind az öt gyárában, az egyiket végül be is zárták.

„Nincsenek alternatív gázforrások, nincsenek alternatív szállítási útvonalak, amelyek lehetővé tennék számunkra, hogy megszabaduljunk az orosz olajtól és orosz gáztól az előttünk álló néhány év folyamán” - mondta Szijjártó Péter külügyminiszter a CNN műsorában.

Szerinte a kormány nem szórakozásból, hanem fizikai kényszerből vásárol orosz gázt, de „(...) amennyiben új gázforrást tárnak fel valahol a közelben, boldogan vásárolnánk onnan gázt.”

Szijjártó szerint nem fedi a valóságot, hogy a kormány kilógna az Európai Unió vagy a NATO háborúval kapcsolatos álláspontjából, hiszen mind az öt szankciós csomagot megszavazta. Azt mondta, kiállnak Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, de továbbra sem támogatják a fegyverszállításokat, mert ez Magyarország számára kockázatos lenne.

„Szívet tépő látni, ahogy családok szakadnak szét, és kénytelenek Magyarországra és más országokba menekülni, tehát nagyon reméljük, hogy ez a háború a lehető leghamarabb véget ér, és elítéljük ezt a háborút, amelyet az Oroszországi Föderáció kezdett” - mondta, viszont az interjú későbbi pontján elismételte, hogy az ukrán kormány megpróbált beavatkozni a magyar választásokba. Szijjártó ezzel indokolta, hogy Orbán Viktor Zelenszkij ukrán elnökre is ellenfélként utalt választási győzelme után.

Brüsszelben egyszerűen nem kedvelik a kormány politikáját

Szijjártó zsarolásnak nevezte, hogy az Európai Bizottság elindította a kormány ellen a feltételességi mechanizmust, amire még nem volt példa az Unió történetében.

A mechanizmust olyan államokkal szemben indíthatják, amelyekben a jogállamiság hiányosságai miatt közvetlen veszélybe kerül az EU pénzügyi érdeke, de Szijjártó szerint valójában arról van szó, hogy „néhány bürokrata és politikus” nem kedveli a kormány politikáját.

Többen találkoztak csütörtökön egy férfivel, aki rollerrel haladt a ferihegyi repülőtér felé a gyorsforgalmi úton. A videót a „Bp-i Autósok közössége” tette közzé. Szerintük ez az eset is mutatja, hogy szabályozni kellene a rollereket a KRESZ-ben. (via hvg.hu)

„Döntöttem. Elnöki szolgálatra jelentkezem a Jobbik tisztújításán” - jelentette be Stummer János országgyűlési képviselő, aki mostanáig a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke volt.

Stummer a választás utáni napokban a Facebookon gúnyolódott Jakab Péter pártelnökön, aki Márki-Zay Pétert vádolta az ellenzék megbuktatásával. Jakab szerdán azt írta: „A Jobbiknak az egyetlen esélye: az, ha stabil marad. Itt és most nem a radikális változtatásoknak van helye, hanem a stabil, nyugodt építkezésnek”. A Jobbik május 7-én tartja tisztújító kongresszusát.

Stummer a következő ciklusban nem lesz tagja az Országgyűlésnek, mivel listán nem kapott befutó helyet, egyéni körzetét pedig elbukta Békés megyében.

Több mint 2300 civil halottról számoltak be az ENSZ megfigyelői az ukrajnai háború kezdetétől április 20-ig. További 2900 sérültről tudnak. Az esetek közel nyolc százalékát a két keleti szakadár megyében, Doneck és Luhanszk megyében regisztrálták.

Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosi Hivatala (OHCHR) szerint egyre több bizonyíték van arra, hogy az orosz katonák háborús bűnöket követnek el Ukrajnában: lakott területeket, kórházakat, iskolákat és más civil létesítményeket bombáznak. A Kijev-környéki Bucsában 50 civil halottat dokumentáltak az ENSZ részéről, és több száz további áldozatról kaptak jelentést Csernyihiv, Harkiv, valamint Szumi térségéből, ahonnan mostanra kivonultak az orosz csapatok.

Vizsgálják az orosz katonák által elkövetett szexuális erőszakkal kapcsolatos vádakat is. Ugyanakkor egyelőre nincs információjuk, ami megerősítené, hogy az oroszok népirtást követnének el, ahogy például Joe Biden amerikai elnök állította.

Az OHCHR közleménye szerint az ország keleti részén az ukrán csapatok is bevetettek olyan repeszfegyvereket, amelyek robbanásuk után civilek halálát is okozhatják. (Reuters)

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) helyett a Belügyminisztérium alá sorolhatják az egészségügyet a következő kormányban, írja meg nem nevezett forrása alapján a Magyar Narancs.

Az elmúlt tizenkét évben az egészségügyet államtitkársági szinten irányították az Emmiből, ami többek közt az oktatásért, a kultúráért és a sportért is felelt. A csúcsminisztériumot azonban a Népszava szerint szétbontják a következő ciklusban, és eddigi vezetője, Kásler Miklós is nyugdíjba vonulhat.

A járvány alatt létrehozott Országos Kórházi Főigazgatóságot szintén a Belügyminisztérium alá sorolták, legalábbis a veszélyhelyzet idejére, ilyen szempontból tehát nem lenne meglepő az átszervezés.

Hivatalosan egyelőre annyit tudni, hogy a következő ciklusban sem lesz önálló egészségügyi minisztérium, ezt csütörtökön Gulyás Gergely miniszter is megerősítette.

Korábban a társadalmi felzárkózás területét is az Emmitől a belügyhöz irányították.

Maia Sandu moldáv elnök átadta az első iratokat az Európai Unió képviselőjének, amelyek szükségesek országa uniós csatlakozásához. Twitter-posztjában azt írta, készen állnak jobb, biztonságosabb és virágzóbb jövőt teremteni Moldova számára.

Amikor az orosz csapatok február 24-én lerohanták Ukrajnát, a szomszédos Moldovában is szükségállapotot hirdettek, és lezárták a légteret. Hamarosan mindkét ország kérte felvételét az Európai Unióba, Zelenszkij ukrán elnök is épp a héten adta át ugyanezeket az iratokat.

Moldova 1991-ben, a Szovjetunió felbomlása után vált függetlenné, ám a Dnyeszter folyótól keletre levő területen oroszbarát szakadár köztársaságot alakítottak, amit Transznyisztriaként is szoktak emlegetni. A területen ma is orosz katonák állomásoznak, ezért az ukrajnai háború óta sokan reális veszélynek látják, hogy a harcok Moldovára is átterjednek.

Rusztam Minnyekajev orosz vezérőrnagy pénteken azt mondta, a háború második szakaszában igyekeznek ellenőrzésük alá vonni Dél-Ukrajnát, ezzel kijáratot biztosítani az orosz fegyveres erők számára a Dnyeszter-mentéhez, ahol szerinte „az orosz ajkú lakosság elnyomására utaló jelek mutatkoznak”.

Közel húsz éve nem fordult elő, hogy a japán kormány „törvénytelenül megszállt” területként beszélt volna négy, Kamcsatka közelében fekvő szigetről, a külügyminisztérium pénteken közzétett diplomáciai kékkönyvében mégis ezt a kifejezést használják.

A szigetek a második világháború után kerültek a Szovjetunió ellenőrzése alá, értelmezésük szerint jogos területi nyereségként, Japán azonban sosem mondott le hivatalosan a térségről, amire az oroszok Kuril-szigetekként, a japánok pedig északi területekként szoktak hivatkozni.

A friss kiadvány szerint „Oroszország jelenleg törvénytelen megszállás alatt tartja” a szigeteket, és ma ez jelenti a legnagyobb problémát a két ország kapcsolatában. A japán külügy szerint az ukrajnai háború is akadályozza a további tárgyalásokat. Múlt hónapban Oroszország otthagyta az egyeztetéseket, mivel Japán „nyíltan ellenséges álláspontot” képvisel Oroszországgal szemben.

Ukrajna lerohanása után Japán a nyugati országokhoz csatlakozva számos szankciót vetett ki Moszkvára. (France24)

A levélszavazatok újraszámolását kéri a Mi Hazánk Mozgalom a Kúriánál. A párt közleménye szerint a levélben érkező szavazatok „egy része sérült volt, amit a posta ellenőrizetlen körülmények közt csomagolt át”.

A Mi Hazánk az utolsó pillanatban, 99 százalékos feldolgozottságnál bukott egy mandátumot, így a hivatalos végeredmény alapján hat képviselőt küldhet a parlamentbe.

Egy éve 12 ezer forint volt a telkek átlagos négyzetméterára, április közepén már 19 ezer, írják az ingatlan.com elemzésében. Ez több mint 57 százalékos drágulást jelent a legfeljebb 1500 négyzetméteres hobbitelkek, valamint a nyaraló- és családiház-építésre alkalmas üdülő- és lakóövezeti telkek körében.

Budapesten 128 ezer forint az átlagár, 26 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Az összes telektípust (lakó- és üdülőövezet, külterületi) összesítve úgy tűnik, a fővároson kívül a Balatonnál és Pest megyében ugrottak meg az árak. Somogy megyében 115, Veszprémben 82, Pest megyében 49 százalékos az emelkedés. Utóbbi azt jelenti, hogy Budapest után Pest megyében a legdrágábbak a telkek (négyzetméterenként 31 ezer forint).

Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Fejér is az élbolyba tartozik, mivel 71-94 százalékkal nőtt az átlagár. A maximum 1500 négyzetméteres telkek átlagos kínálati ára Jász-Nagykun-Szolnok megyében még mindig alacsony (1,1 millió forint), Borsod-Abaúj-Zemplénben 2 millió, Nógrádban pedig 2,5 millió forint. A Dunántúl legolcsóbb megyéi Somogy és Zala, ahol az eladó telkek átlagára 2,9-3,5 millió forint a vizsgált kategóriában. (MTI)

183 nap után visszatért a Földre a Sencsou-13 kínai űrkabin háromfős legénysége. Ez volt a leghosszabb küldetés, amin kínai űrhajósok valaha részt vettek. A Góbi-sivatagban szálltak le, érkezésüket élőben közvetítette az állami televízió.

Az elmúlt hónapokban az űrhajósok két űrsétán vettek részt, tudományos kísérleteket végeztek, és előkészítették a Tienkung (Égi Palota) néven ismert űrállomás további bővítését. A kínaiak az év végéig szeretnék befejezni az űrállomást, ehhez még további hat küldetésre van szükség.

A három hazatérő űrhajós egyike, Vang Ja-ping az első női űrhajós, aki a Mennyei Harmónia (Tienho) nevű központi modul fedélzetén tartózkodott, és az első, aki űrsétát is tett. (Reuters/MTI)

Bár nincs teljes egyetértés a tagállamok között, az Európai Bizottság az orosz olajembargót is beleírná a következő, előkészítés alatt álló szankciós javaslatba, mondta az ír, a litván és a holland külügyminiszter.

Mindhárman nyitottak lennének az ötletre. „Az Európai Unió eurószázmilliókat költ orosz olajra, ami biztosan hozzájárul a háború finanszírozásához. El kell vágnunk ezt a finanszírozást, minél előbb, annál jobb” - mondta Simon Coveney ír külügyminiszter. Az EU-s nyersolajimport nagyjából negyede érkezik Oroszországból.

Korábban Josep Borell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is azt mondta, előbb-utóbb muszáj lesz dönteni az olajembargóról.

Múlt héten az Európai Parlament elsöprő többséggel fogadott el egy határozatot, amely felszólítja az Európai Tanácsot, hogy azonnal állítsák le a földgáz, a szén, az olaj és a nukleáris fűtőanyagok importját Oroszországból. A javaslatot - ami valójában semmire sem kötelezi a Bizottságot és a tagállamokat - a fideszes képviselők is megszavazták, pedig a kormány a választási kampány alatt is ellenezte az energiaszektor szankcionálását.

Szijjártó Péter külügyminiszter továbbra is ezt képviseli, hétfő reggel azt írta: „Hiába döntöttünk már többször is arról, hogy sem a kőolaj sem a földgáz importja nem eshet szankciók alá. Ezt a pozíciónkat újra meg újra, folyamatosan meg kell védeni”.

Ahogy a Reuters írja, sok múlhat a részleteken. Egyesek extra vámokat vetnének ki az orosz olajra, mások megiltanák bizonyos termékek behozatalát. A német kormány álláspontjának is nagy jelentősége van: egyelőre úgy tűnik, nem támogatnák az azonnali olajembargót, viszont közös startégiát alkotnának az orosz fosszilis tüzelőanyagok kivezetésére.

Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia már bevezették az olajembargót Oroszországgal szemben.

„Levélben fordultam a parlamenti pártok elnökeihez. Egyeztetést kezdeményeztem azokról a javaslatokról, amelyekkel véleményem szerint el lehet kerülni, hogy a mandátumok felvétele után »díszletellenzékként«, egy tisztességtelen választáson létrejött parlamentben legitimáljuk a Fidesz hatalmát” - írja Hadházy Ákos, aki a választás óta amellett érvel, hogy csak bizonyos feltételek mellett szabad részt venni az Országgyűlés alakuló ülésén. A Momentum támogatja a javaslatát, az LMP viszont nem bojkottál, Ungár Péter szerint nevetséges lenne.

Hadházy szerint azért is sürgős lenne tárgyalni, mert információi szerint „egyes pártok már a hét elején megkezdenék a parlamenti pozíciók elosztásáról szóló megbeszélést”.

„Én azt javaslom, ezt mindenképpen előzze meg egy eszmecsere többek között arról, hogy szabad-e ilyen komoly munkával nem, de annál több fizetéssel járó pozíciókat elfogadni.”Szeretné meggyőzni korábbi pártját, az LMP-t is, hogy „problémákról, megoldási javaslatokról nem csak a parlamentben lehet beszélni úgy, hogy az látható legyen. A képviselők mandátumukkal a Tisztelt(?) Ház falain kívül is élhetnek, sőt, jelen viszonyok közepette ott élhetnek csak igazán hasznosan”.

Hadházy Budapesten nyert egyéni mandátumot, és az őszi megállapodás szerint a Momentum frakciójához csatlakozna a Parlamentben.

Tizenkét Rafale vadászgép megvásárlásáról tárgyal Szerbia Franciaországgal, jelentette be Aleksandar Vučić elnök. Egy éve zajlanak az egyeztetések, írja a Bloomberg.

Bár Szerbia hagyományosan orosz hadifelszerelést használ, Vučić további tizenkét használt Rafale gépről is beszélt, amiket egy nem megnevezett országtól szereznének be.

Ezen kívül három országgal tárgyalnak egy vadászombábozó repülőraj felállításáról, és török harci drónokat is vásárolnának. Vučić azt mondta, Erdogan török elnök azt ígérte neki, soron kívül hozzájuthatnak a drónokhoz.

Az ukrajnai háborúval összeomlani látszik az a külpolitikai irányvonal, amit Szerbia a 2000-es demokratikus átmenet óta képviselt. Erről márciusi cikkünkben írtunk részletesen.

Az ukrán külügyminiszter után a védelmi minisztérium sem adott egyértelmű választ arra, hogy igaz-e Oroszország állítása, miszerint ukrán harci helikopterek támadták meg a belgorodi olajraktárt.

„Ukrajna védekező hadműveletet folytat az orosz agresszióval szemben Ukrajna területén, ami nem jelenti azt, hogy Ukrajna tehet minden katasztrófáról, ami Oroszországban történik. Nem fogom sem megerősíteni, sem cáfolni ezeket az állításokat” - mondta a védelmi minisztérium szóvivője.

A raktár Oroszország területén, az ukrán határtól 40 kilométerre található. Pénteken gyulladt ki, miután két harci helikoptert videóztak felette. Ha az oroszoknak igazuk van, akkor ez az első alkalom a háború kitörése óta, hogy Ukrajna oroszországi célpontot támadott. A tűzben ketten sérültek meg.

Percről percre közvetítésünk a háborúról.

„Az átlagember számára elképzelhetetlen a gonoszságnak az a foka, amit országunk fejére hoztak. Ezért kérem, hogy képviseljék a szolidaritás ügyét az Európai Unióban a szabadság és az emberiesség védelme érdekében” - mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden a dán parlamenti képviselőknek. Videóüzenetet így folytatta:

„Nem lehetnek orosz csápok Európában, amelyek belülről feszítik az Uniót, és még most is segíteni próbálják Oroszországot, hogy a lehető legtöbb pénzt keresse. Mindenki pontosan tudja, az EU-ban ki áll szemben az emberiességgel és a józan ésszel, ki az, aki semmit sem tesz Ukrajna békéjéért. Ennek véget kell vetni, Európa pedig nem hallgathatja tovább Budapest kifogásaira.”Az ukrán elnök keddi beszéde után így foglalta össze Telegram-csatornáján, milyen a kívánatos szolidaritás az európai uniós országok részéről: ki kell terjeszteni a szankciókat, le kell mondani az orosz olajról, nem szabad kereskedni Oroszországgal, és el kell zárni a kikötőket az orosz hajók elől. (A fent idézett rész 7:51-nél kezdődik.)

Zelenszkij a csütörtök esti európai uniós csúcson közvetlenül is megszólította Orbán Viktort azzal, hogy tudja-e, mi történik Mariupolban. „És te tétovázol, hogy kivesd a szankciókat vagy ne? És te hezitálsz, hogy átengedd-e a fegyvereket vagy ne? Tétovázol, hogy kereskedj Oroszországgal vagy ne? Nincs idő tétovázni, most dönteni kell.”

A kormány válaszában elutasította Zelenszkij követeléseit, mondván, hogy azok ellentétes Magyarország érdekeivel. Orbán szerint Zelenszkij első követelése az volt, hogy Magyarország támogassa a szankciók kiterjesztését az energiaszektorra, illetve ne vásároljon gázt és kőolajat Oroszországtól. „A második kérése pedig az volt, hogy Magyarország engedjen át fegyverszállítmányokat, és küldjön fegyvereket Ukrajnába.”

Orbán viktort az elmúlt napokban cseh és lengyel politikusok is élesen bírálták, végül a Budapestre tervezett V4-es védelmi csúcsot is le kellett mondani. Ahogy vasárnapi cikkünkben írtuk, az energiahordozók behozatalát egyelőre más országok sem korlátoznák, de Orbán a többi uniós vezetővel ellentétben csak arról beszél, hogyan nem akarja a kormány megbüntetni Oroszországot. Közben ugyanúgy megszavazta például, hogy az orosz felelősöket állítsák nemzetközi bíróság elé, csak erről egyáltalán nem számolt be nyilvánosan.

Cikkünk frissül.

Az orosz és ukrán delegációk isztambuli találkozója után Oroszország bejelentette, hogy „drasztikusan csökkenti” katonai aktivitását Kijev és Csernyihiv térségében (utóbbi a fővárostól északra található).

A védelmi minisztérium közleményében arra hivatkoznak, hogy tárgyalásokat folytatnak Ukrajna semlegességéről és atomfegyvermentességéről, illetve a biztonsági garanciákról. A támadások visszafogásával állításuk szerint a kölcsönös bizalmat erősítenék, és a további tárgyalásokhoz szükséges feltételeket akarják megteremteni. A közlemény szerint a végső cél, hogy írásos megállapodást kössenek a fentiekről, írja az orosz TASZSZ hírügynökség.

A megbeszélés után az ukrán delegáció tagjai azt mondták, semleges státuszt ajánlottak Oroszországnak, vagyis Ukrajna nem csatlakozna a NATO-hoz, amely katonai létesítményt sem hozhatna létre a területén. Cserébe biztonsági garanciákat kérnek, amelynek megsértése esetén bizonyos országok - a Reuters szerint Lengyelország, Izrael, Törökország és Kanada - védelmet nyújthatnának Ukrajna számára.

Az ukránok 15 éves konzultációs periódust ajánlottak a 2014-ben Oroszország által annektált Krím-félszigettel kapcsolatban, de ez csak teljes tűzszünet esetén léphetne életbe.

Cikkünk frissül.

Ahogy várható volt, a NATO-csúcson jóváhagyták, hogy Magyarországon, Bulgáriában, Romániában és Szlovákiában is új NATO-hadtesteket állítsanak fel. Eddig a balti államokban és Lengyelországban voltak ilyen hadtestek, tehát összesen most már nyolc országban lesznek jelen a Balti-tengertől a Fekete-tengerig.

A NATO repülőgépekkel, tengeralattjárókkal, hadihajókkal erősít Kelet-Európában, Ukrajnának pedig kibervédelmi támogatást nyújt, illetve segítenek védelmet építeni a nukleáris és biológiai fenyegetéssel szemben.

Folytatódik az elmúlt napokban látott tendencia a járványadatokban: lassan csökken a kórházi terhelés, miközben enyhe növekedésnek indult a regisztrált fertőzöttek száma.

• 1971 covidost ápolnak kórházban (utoljára a negyedik hullám felfutó szakaszában, tavaly október végén álltunk így).
• 71-en szorulnak invazív lélegeztetésre (szintén tavaly szeptember végén volt hasonló a helyzet, de akkor még máshogy mérték a lélegeztetős betegeket, ezért nem tökéletes az összevetés).
• Az elmúlt hetet nézve naponta átlagosna 46-an halnak meg (ez a tavaly novemberi állapothoz hasonlít).
• Pár nap alatt ezerrel nőtt a napi regisztrált fertőzöttek aránya, és nem azért, mert több tesztet végeznének. Az összes mintának egyre nagyobb aránya pozitív, az elmúlt hetet nézve minden ötödik.
• Az elmúlt két hétben Baranyában találták a legtöbb covidost lakosságarányosan, de ebben nincsenek benne a patikában vásárolt gyorstesztek, amiket nem kell bejelenteni.

Hosszú távú trendek, nemzetközi összevetés, vakcinaadatok a 444 járványoldalán.

Címlapkép: FABIAN STRAUCH/dpa Picture-Alliance via AFP

Kedden 20 óra 5 perckor próbált átjutni Ukrajnába egy 27 éves francia államolgár Záhonynál, ám a rendőrök őrizetbe vették, mert kiderült, hogy odahaza emberölés miatt körözik.

A férfi azt mondta a rendőröknek, hogy katonai múlttal rendelkezik, és harcolni utazott volna Ukrajnába. Az autójából három kést foglaltak le, emiatt közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel visszaélés szabálysértés elkövetése miatt eljárást kezdeményeztek vele szemben.

• Másfél héttel a választások előtt úgy tűnik, az ellenzék nem tudott fölénybe kerülni a billegő körzetekben, sőt ott is meggyengült, ahol eddig biztos győztesnek tűnt.
• Hiába az intenzív terepmunka, nem sikerült egységesíteni és egyszerűsíteni az üzeneteket, mondta Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője.
• Szabó Andrea politológus szerint a fiataloknál még érdemes próbálkoznia az ellenzéknek.

Az ellenzék eleve hátránnyal futott neki a kampánynak a választási rendszer aránytalanságai miatt. A 21 Kutatóközpont számítása szerint Márki-Zay Péter akkor alakíthatna kormányt, ha legalább három százalékkal többen szavaznának az ellenzék listájára, mint a Fideszére (ha parlamentbe jutna a Mi Hazánk, ennél is nagyobb különbségre lenne szükség). Egy-két százalékos ellenzéki fölény még a Fidesz sikerét hozná.

Másfél héttel a választások előtt „nagyon nem azt látjuk, hogy az ellenzék ledolgozta volna a választókerületi matekból fakadó hátrányát” – mondta Róna Dániel, az elemzőcég vezetője a Republikon Intézet keddi konferenciáján.

Sőt, a taktikaiszavazas.hu adataiból kiindulva azt mondta, olyan választókerületek is billegővé váltak, amiket az ellenzéknek magabiztosan hoznia kellett volna, a korábban billegőnek gondolt körzetekben pedig jelentős előnye van a Fidesznek.Úgy számol, hogy az ellenzéknek 55-58 egyéni körzetet kellene megnyernie a 106-ból, de csak 30-40-ben vezethet most. Annak ellenére alakult így, hogy Róna szerint az ellenzék sokkal erősebb terepmunkát végzett ebben a kampányban, mint korábban bármikor, és olyan falvakban is megjelent, ahol az emberek éveken át csak a Fidesszel találkoztak. De a kopogtatás önmagában nem elég a sikerhez, ráadásul ebben a Fidesz is nagyon erős.

Róna szerint a kommunikáció a kulcs: úgy tűnik, a kormány sokkal jobban képes megszólítani a bizonytalanokat és általában mindenkit, aki kevésbé követi a politikát. Ezt kérésünkre bővebben is kifejtette a konferencia után.

„A Fidesz rövid, egyszerű üzeneteket ismétel, elérve azokat is, akik naponta fél percet fordítanak politikára. Az ellenzék üzenetei viszont komplikáltak, sokrétűek és gyakran változnak.” Példaként idézte Márki-Zay Pétert, aki hétfőn hármas jelszót hirdetett az utolsó két hétre, mégsem látszik, hogy az ellenzék egy emberként követné ebben, ráadásul kedden már őt is más témában idézte a sajtó.

Róna szerint a Fidesz az ukrajnai háború tálalásában is jobban teljesít. „Az átlag szavazónak az a fontos, hogy ne érintse a háború, és ne kelljen többet fizetnie a gázért vagy a benzinért, úgyhogy a Fidesz minden üzenetét erre vezeti vissza. Az ellenzék többek közt arról beszél, hogy a történelem rossz oldalán állunk, és hogy amorális a magyar külpolitika, de ez elsősorban a politizáló értelmiséget érdekli.”

Szerinte a háború ügyében még az ellenzéki szavazók jelentős része sem rezonált az ellenzéki üzenetekre, ha egyáltalán találkozott ezekkel.Nemcsak most, Róna szerint általában jellemző a Fideszre, hogy az elkötelezett bázison túl azokra is figyel, akik bizonytalanok és kevésbé érdeklődnek a politika iránt. Ezt mutatják például a családtámogatási intézkedések és a migrációs kampányok is.

„Nyilván az ellenzéki nehézségek jelentős része a Fidesz erőforrástöbbletére vezethető vissza, de pont ezért lenne szüksége az ellenzéknek fókuszáltabb, fegyelmezettebb, konzisztensebb kommunikációra” – mondta.

A tékozló fideszesek mindig hazatérnek

A 2010-14-es és aztán a 14-18-as ciklusban is láttuk, hogy a Fidesz előbb a rezsicsökkentéssel, aztán a migránsellenes kampánnyal képes volt újjáépíteni megtépázott népszerűségét. Ugyanaz a minta: a tábor egy része elbizonytalanodott, de a választás közeledtével visszatalált Orbán Viktorhoz.

2018 után megváltozott a helyzet, a Fidesz népszerűsége nem úgy csökkent, ahogy a bizonytalanok aránya nőtt. 2021-ben mégis visszatért a korábbi tendencia, az elmúlt hónapokban egyre többen kötelezték el magukat ismét a kormánypárt mellett, és egyre kevesebben bizonytalankodtak.

Így is maradtak, akikről nem tudjuk, kire fognak szavazni jövőhéten. Ha a Fidesz közülük is sok embert meg tud szólítani, „óriási meglepetés jöhet”, mondta Szabó Andrea, a Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) munkatársa. Viszont ennek a csoportnak a nagy része passzív, akiket szerinte nagyon-nagyon nehéz rábírni a szavazásra.

A TK tavaly október-novemberi mérése azt mutatta, hogy az aktív bizonytalanok (akik biztosan szavaznak, de nem tudják, kire) többsége fiatal, akik inkább az ellenzékkel szimpatizálnak. Különösen így van ez az elsőválasztók körében, az ellenzéknek tehát érdemes lehet ráfordulni a fiatalokra, de Szabó szerint őket is nagyon nehéz megszólítani. Korábbi tapasztalatok alapján híres embereken keresztül érdemes próbálkozni.

Az említett kutatásban aktív titkolózókról is írtak, akik szintén elmennek szavazni, de nem árulják el, kire. Szabó szerint ők többnyire a Fideszhez csatlakoztak, és valószínűleg azért óvatosabbak, mert nagyvárosi, ellenzéki közegben élnek. (A témáról hosszabban írtunk „A bizonytalan és titkolózó szavazók jobban haragszanak a teljes elitre, mint az Orbán-kormányra” című cikkünkben.)

Korábban úgy tűnt, az ellenzéknek nagyobb tartalékai vannak a bizonytalanok közt, de úgy tűnik, nem sikerült ebből előnyt kovácsolni. Róna a Závecz Research eredményét idézte, miszerint Márki-Zay Péter már annyira népszerűtlen a pártnélküliek körében, mint Gyurcsány Ferenc.

Bármi lehet, akár súlyos Fidesz-győzelem is

A nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatások átlaga alapján a Fidesz 49, az ellenzék 44 százalékon állt március első hetében. Decemberben még jóval szűkebb, két százalékos volt a különbség.

A tendencia árulkodónak tűnik, de fontos hozzátenni, hogy a kutatóintézetek jelentős hibahatárral dolgoznak, amit hosszan elemzett Tóka Gábor a 444-en futó Vox Populi blogon. Számításai szerint az ábrán látható ötszázalékos Fidesz-előny majdnem ugyanakkora valószínűséggel hozhat 0-5 százalékos Fidesz-győzelmet, mint ellenzékit. (Más kérdés, hogy egy szoros ellenzéki győzelem is kevés lehet a kormányváltáshoz.)

De ami még fontosabb, hogy a módszertanból adódó pontatlanságok miatt a Fidesz ötszázalékos közvélemény-kutatási előnye akár fölényes, 13 százaléknál nagyobb sikert is hozhat a kormány számára, ami kétharmados többséget jelentene a parlamentben.Tóka számítása szerint a mostani állás mellett ennek nagyobb a valószínűsége, mint akármilyen szoros végeredménynek, igaz, matematikailag a fölényes ellenzéki siker sem kizárható.

„Azt láthatjuk tehát, hogy a közvélemény-kutatási eredményeknek egy ilyen tágas statisztikai hibahatár mellett is van információ-értéke, csak hát nem olyan nagy, mint ha Amerikában lennénk, ahol tévedni ugyan szoktak a közvélemény-kutatások, de sokkal több van belőlük, és talán az eredményeik sem szóródnak annyira, mint Magyarországon” - írta Tóka.

Márki-Zay Péter többször úgy reagált a közvélemény-kutatási eredményekre, hogy korábban három választást nyert meg esélytelen helyzetből, a személyes népszerűtlenségét mutató Závecz-kutatást pedig áskálódó ellenzékiekkel hozta összefüggésbe.

„Az állam a kötelességét teszi, amikor támogatja a következő nemzedékeket nevelő intézményeket” - mondta Gulyás Gergely miniszter az MTI tudósítása szerint, amikor átadta a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium új, 6,5 milliárd forint kormányzati támogatásból épült sportcsarnokát.

Az új, 3700 négyzetméteres épületet üveghíd köti össze a Villányi úti, neobarokk iskolaépülettel. A sportcsarnok földszintjén kézilabdapálya és két edzőterem található, az emeleten pedig az alsónál nagyobb sportpálya 150 fős lelátóval. A mosdók, öltözők, tanári szobák a földszinten és az első emeleten vannak.

A Magyar Építők oldalán szeptemberben jelentek meg fotók a majdnem kész csarnokról, és mivel az átadásról még nincsenek képek, egyelőre a látványterveket tudjuk megmutatni:

Gulyás azt mondta, „egy olyan magas színvonalú oktatási intézmény fejlesztése, mint a budai ciszterci gimnázium, éppúgy érdeke az országnak, Budapestnek, mint ahogy magának az iskolának”. Ezen kívül

megköszönte a ciszterci rendnek, hogy az iskola működtetésével hozzájárulnak ahhoz, hogy hosszú távon is legyenek, akik „nemzetben gondolkodnak”, akiknek egyéni sorsukon túl a nemzet, az ország sorsa is fontos.Gulyás szerint „az oktatáshoz hozzátartozik a mindennapos testedzés is, ezért ragaszkodik a polgári kormány következetesen a mindennapos testnevelés feltételeinek biztosításához az iskolákban”.

Simicskó István, a XI. kerület KDNP-s országgyűlési képviselője arról beszélt: az új sportcsarnokkal és a gimnázium mellett lévő Szent Imre-templom felújításával megszépült Újbuda szíve.

Simicskó tapasztalatai szerint az egyházi iskolákban végzett fiatalok hite és értékrendje is stabil.Azt mondta, „a sport fontos eszköze a nevelésnek, formálja a gyerekek jellemét, fair play-re, sportszerűségre nevel. Ha pedig a sportból áthozzuk a sportszerűséget a mindennapjainkba, akkor emberibb életet élhetünk”.

Mint az iskola honlapján is írják, az akkor még fideszes kerületvezetés 2018 szeptemberében módosította a helyi szabályozási tervet a sportcsarnok kedvéért. Az Átlátszó 2020-as cikke szerint az épület túl magas lett volna az eredeti limithez képest, és nem terveztek be annyi zöldfelületet sem, amennyit kellett volna. A lap szerint az építkezéshez számos fát kivágtak, de az iskola nem árulta el, pontosan mennyit.

A sportcsarnok átadása a Miniszterelnökség és a gimnázium csapatának focimeccsével zárult.

Ahogy az elmúlt négy évben mindig, 2021-ben is Finnország volt a világ legboldogabb országa a Gallup mérése alapján. Az első tíz helyen szokás szerint főleg észak- és nyugat-európai országokat találunk:

1. Finnország
2. Dánia
3. Izland
4. Svác
5. Holland
6. Luxemburg
7. Svédország
8. Norvégia
9. Izrael
10. Új-Zéland

A közvélemény-kutatásban arra kérték az embereket, hogy egy tízes skálán pontozzák saját jelenlegi életüket, ha a 0 az elképzelhető legrosszabb, a 10 pedig a legjobb életet jelenti. Finnországban átlagosan 7,8 pontot adtak, Új-Zélandon 7,2-t. Hét pontos átlag felett van Ausztria, Ausztrália, Írország, Németország és Kanada is.

Magyarország az 51. helyen végzett 6,08-as átlaggal. 2020-ban még a 43. helyen álltunk.Az utolsó, 146. helyen Afganisztán áll 2,4 pontos átlaggal. A listához ennél jóval mélyebb elemzést is készítettek, itt lehet elolvasni angolul.

„Az elmúlt napokban a budapesti pályaudvarokon egyre több olyan Ukrajnából menekülttel találkozni, akik nem tudnak az elvileg ingyenes vasúti jeggyel élni. Ennek oka, hogy a továbbutazók számára pénzbe kerül a helyjegy, amelyhez forintra van szükségük. Információink szerint Budapesten az ukrán hrivnyát napok óta nem lehet átváltani, illetve egyre több menekült nem tud a bankkártyájával fizetni. Az eddig tapasztaltok szerint civil szervezetek, önkéntesek állnak a nemzetközi jegypénztárnál, és fizetnek a menekültek »ingyenes« jegyéért” - írja posztjában Karácsony Gergely főpolgármester.

Ezért a Fővárosi Önkormányzat háromezer helyjegy árát adja a pályaudvaron jelenlevő civil szervezeteknek, amelyek „most is anyagi hozzájárulásukkal segítik az ukrajnai menekültek tovább utazását”.

„Reményeink szerint az az idő amíg a Fővárosi Önkormányzat által biztosított helyjegyek elfogynak elegendő arra, hogy a kormány módosítsa a jogszabályokat úgy, hogy valóban ingyenes legyen a vasúti közlekedés a menekülteknek. Szerintünk az adományokat ne a MÁV kapja meg, ne ÁFA bevétel legyen belőle a kormánynak, hanem olyan helyen hasznosuljon, ahol leginkább szükség van erre” - írja Karácsony.

Nemrég videót forgattunk a menekülteket fogadó önkéntesekről, és néhányukat portrécikkben is bemutattuk.

A tanárok béremelése is szóba került Kövér László házelnök és Nagy István agrárminiszter mosonmagyaróvári lakossági fórumán. A Telex szerint Kövér azt mondta, a kormány igyekszik mindenkinek emelni a bérét, de nem lehet egyszerre mindenkinek, és akik korábban megkapták, később azt érezhetik, hogy lemaradtak.

„Tehát ebben az értelemben természetesen egyetértünk a pedagógusok követeléseivel. Épp itt az ideje, és reméljük, hogy lesz módunk és érkezésünk is foglalkozni újra az ő fizetésükkel, jövedelmükkel” - mondta.

Szerdán országszerte rengeteg iskolában sztrájkoltak a tanárok, miközben Budapesten pedagógushallgatók és iskolás diákok is tüntettek értük. Gulyás Gergely miniszter szerint a kormány jogosnak tartja a tanárok követeléseit, de köszönetet mondott azoknak a tanároknak, akik nem sztrájkolnak.

Hosszú út vezetett a sztrájkig: a szakszervezetek és a kormány több hónapos, eredménytelen tárgyalássorozatával indult, majd tartottak egy utólag jogellenessé nyilvánított figyelmeztető sztrájkot, két hétre rá pedig kijött a kormányrendelet, ami elvette a látható, érdemi sztrájk lehetőségét. Ennek hatására példátlan mozgalom indult, egy hónapon keresztül minden nap legalább egy iskolában megtagadták a munkát. (A sztrákrendelet elleni tiltakozásképp több iskolában szerdán is a polgári engedetlenséget választották.)

A lengyel, a cseh és a szlovén miniszterelnökhöz hasonlóan Eduard Heger szlovák kormányfő is Kijevbe utazhatott volna kedden Volodimir Zelenszkij elnökhöz, de mint utólag elárulta, a biztonsági erők tanácsára nem vett részt a találkozón.

Hegertől egy újabb interjúban megkérdezték, nem lett volna jobb gesztus egy asztalnál ülni Ukrajna képviselőivel, amire azt felelte, „de igen” - idézi a parameter.sk. Heger elmondása szerint nem félelemből maradt távol, de ha újra kapna ilyen felkérést, vélhetően már másképp döntene.

Petr Fiala cseh miniszterelnök először visszafogottan nyilatkozott Heger döntéséről, de később keményebben fogalmazott: „Vannak olyan helyzetek, amikor magunknak kell döntenünk. Én így döntöttem. Én nem bújok el holmi javaslatok és tárgyalások mögé. Ez nem egy olyan ügy, amely valamilyen formalizált bürokratikus út eredménye lehet. Neked kell eldönteni, hogy ez helyes.”

Nem tudni, Orbán Viktort hívták-e a találkozóra, és ha igen, miért döntött úgy, hogy nem vesz részt rajta. Sajtófőnöke csak annyit reagált az ügyre kedden: „A miniszterelnök tud a látogatásról, de most nem megy Kijevbe.”

A Kyiv Independent tudósítója szombaton búcsúzott szülővárosától, a kelet-ukrajnai Vonovaktától, ami „megszűnt létezni emberek lakta településként”. Twitter-posztja szerint „Oroszország lerombolt egy gyorsan fejlődő, száz százalékban oroszajkú várost a Donbaszban”.

„1881-2022. Nyugodj békében, szeretett szülővárosom.”

Pavlo Kirilenko, a térség kormányzója is megerősítette a Reutersnek, hogy a várost teljesen elpusztították.

Volnovakta félúton található Doneck és Mariupol között, ebben a térségben a háború kezdete óta intenzív harcok dúlnak. Már egy héttel ezelőtt víz-, áram- és élelmiszerhiány sújtotta az ott élő civileket, akik valóban működő, biztonságos humanitárius folyosók híján nem tudtak elmenekülni. Sokan a pincében töltötték az elmúlt két hetet, és csak most fogják fel igazán, mivé lett az otthonuk.

Az AP szombaton megjelent riportjában is látható, ahogy az emberek a szabadban raknak tüzet, hogy melegedjenek és vizet forraljanak. A szingapúri Straits Times légifelvételei pedig mindennél jobban mutatják a pusztítás nyomait:

Hasonlóan vagy kedvezőbben alakulnak a koronavírus-adatok, mint az előző, negyedik hullám végén. Ezzel együtt még mindig magasabbak számok, mint mondjuk tavaly nyáron, amikor egyértelműen visszaszorult a járvány. (A hosszú távú trendeket a járványoldalunkon érdemes keresni.)

• 2338 covidos beteget ápolnak kórházban,
• 109-en szorulnak invazív lélegeztetésre,
• most napi 52 áldozata van a járványnak,
• a regisztrált fertőzöttek száma Budapesten és országosan is csökken,
• a tesztek 17 százaléka pozitív, ami még mindig elég magas arány.

• Zelenszkij ukrán elnök háborús bűnnek tartja a mariupoli szülészeti klinika lebombázását. Az oroszok azt mondják, az épületből harcállást csináltak az ukránok, nem működött benne kórház, de a videók és képek nem ezt mutatják.
  
• A mariupoli hatóságok szerint mostanáig 1300 civil halt meg a városban.
• 13 éves fiú is meghalt az éjszakai bombázásokban Ukrajna észak-keleti részén.
• A harkivi ökoparkot is bombázták.
• Az amerikai védelmi minisztérium szerint az Ukrajnában használt orosz harceszközök 90 százaléka lehet még bevetésre képes.
• Az oroszok állítják, az ukránok vegyi fegyvert akarnak bevetni saját maguk ellen, hogy aztán az oroszokra foghassák. Amerika szerint az oroszok részéről számíthatunk ilyen támadásra.
• Csütörtökön tárgyal az orosz és az ukrán külügyminiszter Törökországban. Ez lesz a legmagasabb szintű diplomáciai találkozó a két fél között a háború kitörése óta.
• Az amerikai alelnök Varsóba ment tisztázni a vadászgépek átadása körüli zavart.
• Az Egyesült Államokban óriási, 13,6 milliárd dolláros segélyt szavaztak meg Ukrajnának.
• A Bellingcat vezető újságírója szerint az oroszok tíz napon belül leállhatnak a vérontással, még ha nem is fogják elismerni a vereséget.
• Putyin pártja azzal fenyeget, hogy államosítják a kivonuló cégek létesítményeit.

Továbbá: interjút adott a 444-nek Ukrajna magyarországi nagykövete. Ljubov Nepop többek között arról beszélt, hogy ha Ukrajna elvesztené a háborút, akkor Magyarországon folytatnák a hódítást az orosz tankok.

A háborús események itt követhetők percről percre.

• „Putyin nem tenne ilyet. Megszállni Ukrajnát? De hát oroszok is élnek ott, Ukrajnában, Belaruszban.
• De hát megtörtént.
• Nem tudom. A hírekben nem ez van. Nem úgy tudom, hogy Putyin háborúzni küldte a sereget. Mindenről Zelenszkij és az amerikaiak tehetnek.”

Jó néhány erős párbeszéd hangzik el a Szabad Európa videójában, amit Permben és Vlagyivosztokban készítettek az utca emberével. A riport alapján sokan csak hitetlenkednek, mások a háborús pusztításról szóló kérdést is elutasítják („Putyint támogatom. Nem nézem meg a képeket”).

Az egyik megszólaló látszólag tisztában van a helyzettel, de nincs vele problémája: „Ez egy megelőző csapás. Igaz, hogy több ezer életbe kerül. Keserű, fájdalmas, de mit lehet tenni? Megvárni, hogy ők támadjanak?”

Találtak néhány olyan embert is, akik nyíltan elítélik a háborút. Egy idős nő például azt mondja: „Már ötszázan meghaltak Putyin miatt. Mi végre? Nem tudjuk. Pokolra vele.”

Ezek persze csak kiragadott példák, valójában nagyon nehéz megállapítani, hogyan vélekednek az oroszok a háborúról, ha egyáltalán eljut hozzájuk az információ. Ha a központilag kontrollált médiából tájékozódnak, kevés az esélyük, mivel a háborút nem is szabad háborúnak nevezni, a gyerekeknek pedig külön műsort rendeznek az ukrajnai „felszabadító misszióról”.

Kedden Alekszej Navalnij bebörtönzött ellenzéki aktivista oldalán jelentek meg moszkvai közvélemény-kutatási eredmények. E szerint négy online felmérést végeztek, egyenként 700 válaszadóval, akik tehát eleve internethasználók voltak, vagyis feltehetően a magasabb státuszúak közé tartoznak.

Így is látványos, hogy február 25-től március 3-ig majdnem duplájára, 29-ről 53 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik agresszorként tekintenek Oroszországra. Ezzel párhuzamosan felére csökkent a béketeremtő narratívát elfogadók aránya.

A válaszadók közül a legtöbben még mindig a Nyugatot okolják a konfliktus miatt, de gyorsan nő azoknak az aránya, akik Oroszországot hibáztatják.

A felmérés résztvevőinek 60 százaléka totális gazdasági összeomlásra számít, és egyre kevesebben hiszik, hogy a kormány meg tudja oldani a helyzetet.

„Holnap este 18:00 órától Márki-Zay Péter hivatalos Facebook oldalán és Youtube csatornáján követhetik figyelemmel programbemutatót” - válaszolta kérdésünkre az Egységben Magyarországért sajtóosztálya.

Márki-Zay Péter először február 17-re ígérte az ellenzék programbemutatóját, amit aztán február 25-re halasztottak, majd azt mondták, a listaállítás után fogják csak megtartani az eseményt. Azóta több mint egy hét telt el, ezért fordultunk hozzájuk ismét.

Ha a részletes programot nem is hozták még nyilvánosságra, januárban témafelelősöket neveztek ki a különböző szakterületek élére. Néhányukkal interjút is készítettünk a tervekről:

• Fleck Zoltán (alkotmányozás),
• Tóth Endre (oktatás),
• Király Júlia (gazdaság),
• Lukácsi Katalin (egyházi ügyek).

Külön tájékoztatót tartottak például a rendvédelmi elképzelésekről vagy a szociális területről is.

Három év börtönre ítéltek egy 31 éves amerikai férfit, mert hamis információkat adott meg, amikor vírustámogatást igényelt, írja az AP.

Vinath Oudomsine több mint 85 ezer dollár (30 millió forint) kölcsönt kapott állítólagos szórakoztatóipari vállalkozására, de valójában eszébe sem jutott munkahelyeket megmenteni. Ehelyett a pénz nagy részéből 58 ezer dolláros Pokemon-kártyát vett, charizardosat.

Ő Charizard:

• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a háború kitörése óta először jelentkezett kijevi hivatalából, ismét bizonyítva, hogy nem hagyta el a fővárost.
• Videójában azt mondta, az oroszok szándékosan lövik a menekülő polgárokat.
• Éjszaka bombázták az oroszok Szumit, legalább tíz halálos áldozatról tudni, köztük gyerekekről.
• Késő este három-négy hangos robbanást hallottak Odeszában is, az oroszok számára stratégiai fontosságú kikötővárosban.
• Állítólag az ukránok megsemmisítették az orosz flotta egyik legmodernebb járőrhajóját, és megölték a Harkivot ostromló orosz sereg vezérkari főnökét is.
• Az ukránok szerint az oroszok kadirovistákat és a Liga (egykor Wagner) zsoldosait is be fogja vetni Kijem lerohanásakor.
• Az oroszok rémesen magas olajárral és az Északi Áramlat 1 (ez szállítja a gázt Németországba) elzárásával fenyegetnek.
• Már 1,7 millió ember menekült el a háború elől.
• 742 ezer ukránnak nincs árama, a gázellátás 238 ezer embernél szünetel.
• Ukrajna magyarországi nagykövete válaszolt a fideszes Budai Gyulának és Bayer Zsoltnak, akiket azzal háborított fel, hogy pénteken Orbán Viktor mottójára utalva azt mondta: „Stratégiai nyugalmatok csak a sírban lesz.”
• Az orosz ENSZ-nagykövet szerint az ukránok magukat lövik. Kijelentése komoly felháborodást váltott ki a Biztonsági Tanácsban.
• Kemény fagyok közelednek Ukrajna felé, tovább romolhat a polgári lakosság helyzete.

Percről percre közvetítésünk itt olvasható.

Letartóztattak egy ír férfit, amiért hétfő délután kamionnal áttörte a dublini orosz nagykövetség kapuját. Néhány helyszínen levő tüntető bravóval ünnepelte a tolatásos műveletet.

A sofőr ezután szétosztott néhány fotót az orosz hadsereg ukrajnai pusztításáról, majd azt mondta: szeretné, ha az orosz nagykövet elhagyná ezt a szabad országot. Dolgozó emberként hivatkozott magára, aki Leitrimből érkezett. „Én megtettem, ami tőlem telik, emberek. Ideje, hogy Írország többi része is megtegye a magáét” - mondta, miközben elvezették a rendőrök.

Mióta Oroszország lerohanta Ukrajnát, folyamatosan tiltakoznak a nagykövetségnél. Többször vörös festéket dobtak a bejáratra, és olyasmiket írtak fel, mint hogy „nácik”, vagy „vér tapad a kezetekhez”. A kaput díszítő aranysast el is távolították, miután összefestékezték.

„(...) erőfeszítéseket fogunk tenni a héten ismét a béke helyreállítása érdekében” - mondta Orbán Viktor egy facebookos videóban, majd közölte, hogy kedden Londonban találkozik a visegrádi országok (Szlovákia, Lengyelország, Csehország) miniszterelnökeivel. Csütörtökön és Pénteken uniós csúcs is lesz Párizsban.

Továbbra is javuló tendenciát mutatnak a hazai koronavírusos adatok:

• csökken a kórházi terhelés (most 3120 embert ápolnak, és 126-an vannak lélegeztetőgépen),
• mérséklődik az elhunytak száma is (az elmúlt héten naponta átlagosan 78 áldozata volt a járványnak),
• egyre kevesebb regisztrált fertőzöttről számolnak be, és a teszteken belül is csökken a pozitívak aránya (de még mindig minden ötödik minta fertőzött).

További számok, adatok, trendek a 444 járványoldalán.

Sem Oroszország, sem Fehéroroszország nem küldhet sportolókat a pekingi téli paralimpiára, írja a BBC. A Nemzetközi Paralimpiai Bizottság azután hozta meg döntését, hogy sokan kritizálták, amiért eredetileg semleges résztvevőként beengedte volna a versenyzőket.

Andrew Parsons, a bizottság elnöke szerint mostanra tarthatatlanná vált a helyzet a paralimpiai faluban, az érintett sportolókat pedig kormányaik áldozatainak nevezte.

A téli paralimpia szombaton kezdődik, a nyitóünnepséget pénteken tartják.

Jogerőssé vált szerdán a Megoldás Mozgalom és a Normális Élet Pártja országos listájának nyilvántartásba vételéről szóló határozat, így biztos, hogy hat pártlista lesz április 3-án a szavazólapon.

A Megoldás Mozgalom Gattyán György, a Normális Élet Pártja pedig Gődény György szervezete. (Mindkét párt esetén többen jelezték, hogy a Nemzeti Választási Iroda honlapja szerint aláírásukkal támogatták valamelyik jelöltjét, miközben egészen biztosak abban, hogy nem tettek ilyet.)

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) vasárnap vette nyilvántartásba az utolsó két pártlistát, a döntések ellen három napon belül lehetett bírósági felülvizsgálati kérelemmel fordulni a Kúriához, ám szerda 16 óráig egy ilyen beadvány sem érkezett.

A listák az NVB által szombaton kisorsolt sorrendben szerepelnek majd:

1. DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd
2. Normális Élet Pártja
3. Magyar Kétfarkú Kutya Párt
4. Megoldás Mozgalom
5. Mi Hazánk Mozgalom
6. Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt.

A nemzetiségi választóként regisztráltak saját nemzetiségük országos nemzetségi listáját és az egyéni képviselőjelöltek szavazólapját kapják kézhez, miután a roma kivételével valamennyi országos nemzetiségi önkormányzat - bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán - is állított listát. Ezek a határozatok is jogerőre emelkedtek már korábban.

Ha legalább egy érvényes szavazat érkezik a nemzetiség országos listájára, a nemzetiség - szavazati joggal nem rendelkező - szószólót küldhet az új Országgyűlésbe, de ha a megfelelő számú szavazatot is megkapja a lista, kedvezményes mandátummal akár szavazati joggal rendelkező képviselőt is küldhet az adott nemzetiség az Országgyűlésbe. (via MTI)

Most először Oroszország is közzétette, mennyi katonája halt meg eddig az Ukrajna elleni háborúban: 498. Ukrajna ennél sokkal több, közel hatezer orosz áldozatról beszél.