Szily László

A Washington Post tudomása szerint a Biden-adminisztráció most már azzal kalkulál, hogy a talibán egy-három hónapon belül elfoglalhatja Kabult, Afganisztán fővárosát. Az amerikai kivonulás júliusi bejelentése előtt még azzal számoltak, hogy ez 6-12 hónapon belül történhet meg.

A kivonulás megkezdése óta azonban az a helyzet, hogy a központi kormány hadserege alig képes ellenállást kifejteni, így a tálibok napok leforgása alatt legalább hét tartományi fővárost tudtak elfoglalni.

Joe Biden elnök kedden mindezek ellenére kitartott a döntése mellett. Azt mondta újságíróknak, hogy nem sajnálja, hogy véget vetett a katonai jelenlétnek.

“Több mint egybillió dollárt költöttünk el ott húsz év alatt. Kiképeztünk és modern felszereléssel láttunk el több mint 300 ezer kormánykatonát. Az afgán vezetőknek össze kell fogniuk”

nyilatkozta az amerikai elnök.

A Lengyelországot vezető jobboldali koalíción belül is óriási feszültségeket okoz a médiatörvény azon tervezett módosítása, amiről ma, szerdán fog szavazni a parlament, és ami ellen kedden országszerte tüntetéseket tartottak. Akkora feszültségeket, hogy Mateusz Morawiecki miniszterelnök (Pis) tegnap kirúgta a kormányból saját helyettesét, Jaroslaw Govint, az Egyetértés párt alapító elnökét. Gowin azt nyilatkozta előtte, hogy a törvénymódosítás

“nyilvánvalóan sérti a sajtószabadság elvét.”

A módosító javaslat a felszínen arról szól, hogy nem európai vállalkozás ne birtokolhasson lengyel médiacéget. Valójában arról, hogy hatalmi eszközökkel betiltsák az ország legnagyobb - és kormányzattól független - hírtévéjét, ami az amerikai Discovery érdekeltsége.

Kirúgása után Gowin azt nyilatkozta, hogy a lépés

“a kormánykoalíció de facto felbomlását jelenti”,

és közölte, hogy az általa alapított párt szerdán szavaz arról, hogy marad-e a koalícióban. Ha a képviselőik úgy döntenek, hogy nem, az a PiS vezette Egyesült Jobboldal parlamenti többségének elvesztését jelentené.

Piotr Muller kormányszóvivő erre azt reagálta, hogy a törvény szerinte így is átmehet, mert a PiS abban bízik, hogy lesz elég Egyesült Jobboldal-i, illetve egyéb képviselő, aki mindezek ellenére megszavazza azt.

Anne Applebaum történész-újságíró kedden arról twittelt, hogy a PiS pénzt és zsíros állásokat ajánlgat a szavazatokért cserébe.

(via Reuters)

A repülô kicsi vagy a növények nagyok? - merül fel a kérdés az Északhirnök fotóját látva, ami a miskolci reptér közelében készült, egy mezőgazdasági táblában:

A válasz pedig: mindkettő. Ez ugyanis egy kisgép egy napraforgótáblában.

A rendőrség ugyanezt így fogalmazta meg:

“Kényszerleszállást hajtott végre a 26-os számú főút 6. kilométerszelvénye melletti napraforgó táblában egy sportrepülőgép. A légi jármű 2021. augusztus 9-én 19 óra 45 perckor szállt fel a miskolci repülőtér 34-es felszálló pályáját használva két férfival a fedélzetén. A felszállás után a pilóta a motorteljesítmény csökkenését észlelte és a közeli mezőgazdasági területen kényszerleszállást hajtott végre. A landolás során személyi sérülés nem történt, azonban a repülőben anyagi kár keletkezett.”

A kényszerleszállást ráadásul nyomozás követi:

"A Miskolci Rendőrkapitányság légi közlekedés veszélyeztetése vétség elkövetésének gyanúja miatt rendelt el nyomozást, az eset körülményeit a szakemberek vizsgálják."

Bámulatos pénzköltésbe kezdett a több mint egymilliárd dollár értékű magyar állami részvénycsomaggal, illetve készpénzzel kistafírozott, Fidesz-közeli Mathias Corvinus Collegium (MCC) nevű tehetséggondozó szervezet, amit Tombor András NER-es üzletember és lovaspóló-játékos, Habony Árpád üzletfele alapított.

Ennyi közpénzből nemcsak a diákok járnak jól, hanem az MCC oktatói, sőt vendégkutatói is. (Tavaly év végén hirdettek például olyan pályázatot az itt végzetteknek, aminek a győztesei egy éves alkotói pihenésre mehetnek havi egymillió forintos ösztöndíjjal, amiért cserébe egy darab élménybeszámolót kell tartaniuk.)

A vendégeknek szánták az úgynevezett visiting fellowship programot. Ez külföldi kutatóknak és professzoroknak szánt ösztöndíj, amit 2 hét és egy év közötti időtartamra lehet megpályázni, budapesti kutatásra és tanításra. Az ösztöndíj egy Öböl-menti olajkirályságban is csábítóan hangozna. A 35 évesnél idősebb győztesek havi tízezer dollárt - hárommillió forintot - kaphatnak úgy, hogy a pénzen felül fizetik az ide-vissza utazásukat, az egészségbiztosításukat és a budapesti szállásukat, illetve irodát is kapnak. Ha van gyerekük, annak ellátását is támogatják, csakúgy, mint a nemzetközi konferenciákon való részvételüket.

De kik azok, akiket a közpénzből átalakított MCC-pénzből lényegében a magyar adófizetők finanszíroznak? Az Örülünk, Vincent? blog remek posztjában összeszedett pár érdekes nevet a kutatói-oktatói karból. Nézzünk meg néhány arcot a listából részletesebben is!

Az alufóliasisakos sci-fi harcos, aki szerint a progresszívok át akarják szabni az emberi génkészletet

Milyen lesz a progresszív-konzervatív kultúrharc 100, 200 vagy 1000 év múlva? Mit tegyen egy XXII-XXXII. századi, a hagyományos emberi testhez ideológiai okokból ragaszkodó biokonzervatív, ha szembetalálkozik egy nanotechnológiával felturbózott, génmódosítás révén fotoszintetizáló és a bőrén át lélegző, két pinájú-három pöcsű progresszív poszthumán kultúrharcossal? Ez nem valami vicc vagy egy poszthumánok között játszódó Dan Simmons-féle sci-fi alapsztorija, hanem az MCC egyik vendégkutatójának, a perui, apai ágról magyar főnemesi származású Miklos Lukacs de Perenynek a fő kutatási területe. (Ennek a Perényi-Lukács családnak volt talán a legjobb nemesi előneve azelőtt, hogy 1912-ben császári engedéllyel felvették volna az anyai ágról származó Perényi nevet is: úgy hívták őket, hogy erzsébetvárosi Lukács.)

A civil életben a Miklos Lukacs nevet használó perui professzor júliusban interjút adott az El American című konzervatív weboldalnak, amiben részletesen kifejtette, hogy mi érdekli leginkább. Nem más, mint az általa is lelkesen űzött kultúrharc jövője.

Lukacs elképzelése szerint a világot nemzetközi- és civil szervezeteken keresztül irányító progresszívok terve az, hogy fizikailag is átalakítsák a ma ismert homo sapienst.

Éppen ezért a kultúrharc következő korszakában a transzhumanista progresszívok és a biokonzervatívok között fog folyni a küzdelem, szó szerint az emberi fajért.

A grizzlymedve-simogató

Az oktatás, a kutatás és a privát biznisz unortodox keveréke jellemzi az MCC és a látogatói ösztöndíjprogramban is résztvevő, az MCC-ben órákat is tartó Julius Strauss kapcsolatát. Strauss brit újságíró, egykori haditudósító, aki az utóbbi tizenöt évben főleg grizzlymedve-megfigyeléssel foglalkozott a kanadai vadonban, Brit Columbiában, ahol Wild Bear Lodge néven olyan luxusszállást üzemeltet, ahonnan a vendégeket túravezetők viszik el kis csoportokban grizzlymegfigyelő túrákra.

Strauss az MCC vendégtanáraként összetett kapcsolatban áll a szervezettel. AZ MCC végzett hallgatói 2020 utolsó heteiben egy körlevélből például arról értesülhettek, hogy az MCC új exkluzív tréningjeinek egyike a „Különleges küldetés - Grizzly Encounter” névre hallgat. A programra jelentkezők közül kiválasztott két főt kiutaztatják Strauss grizzlyfarmjára - a nyolcnapos program tartalmazza az utazás, a szállás és a teljes ellátás költségeit - ahol brit katonáktól túlélési készségeket tanulhatnak.

Strauss egyébként újságíráshoz kapcsolódó órákat tart az MCC-n. Magyarországhoz olyan módon kötődik, hogy a kilencvenes évek elején budapesti tudósító volt, a magyar főváros angolszász közösségének ismert figurája. Később haditudósító lett belőle, amit azért hagyott abba, mert a beszláni túszdrámáról beszámolva posztraumás stresszt szenvedett el. (2004-ben csecsen és ingus fegyveresek elfoglaltak egy észak-oszétiai iskolát, benne 1100 emberrel, köztük közel 800 általános iskolás gyerekkel. Az orosz biztonsági erők 3 napos tárgyalás után tankokkal és más nehézfegyverekkel ostromot indítottak az iskola ellen, amibe 334 túsz halt bele, köztük 186 gyerek. A túlélő gyerekek közül ketten birkózóként olimpiai érmet szereztek most Tokióban, az egyikük aranyat.)

A buzizó brit

Benjamin Harris-Quinney a Bow Group nevű brit konzervatív think tank elnöke, aki ennek ellenére többször is komoly politikai botrányt kavart a Konzervatív Párton belül. Egyszer időlegesen le is mondott a Bow Group vezetéséről, miután a 2015-ös parlamenti választások előtt a szélsőjobboldali idegengyűlölő UKIP támogatására szólította fel a konzervatív szavazókat. Egy másik esetben saját párttársai nevezték aljas homofóbnak, miután 2014-ben egy Putyin által támogatott, Oroszországban rendezett melegellenes nagycsaládos konferencián olyanokat mondott - mint most, 7 évvel később a magyar kormány. Vagyis hogy az „LGBT-lobbi” arra hajtana, hogy hétéves kortól tarthassanak szexuális felvilágosítást és így „népszerűsíthessék a homoszexuális életmódot”.

Az ember, aki eddig életében csak Orbán Viktorral foglalkozott

A 31 éves, alapfokú magyar nyelvvizsgával is rendelkező francia doktorandusz legtudományosabb állása eddig egy gimnáziumi franciatanári pozíció egy falu méretű északnyugat-francia városka, Sées gimijében. Az egyetemi tanulmányai alatt történelmet és politológiát hallgató Thibaud Gibelin a diploma után négy évet húzott le asszisztensként az Európai Parlamentben, a vendégtanári lehetőséget viszont minden bizonnyal az hozta meg neki, hogy eddigi egyetlen könyvének címe: Miért játszik és nyer Orbán Viktor.

A jobboldali-populista lengyel kormány meghátrálásával érhet véget az Unió és Lengyelország súlyos konfliktusa, amit a igazságszolgáltatás függetlenségének kormányzati fenyegetése okozott.

Jaroslaw Kaczynski, aki miniszterelnök-helyettesként is az ország igazi irányítója, a PAP hírügynökségnek adott interjújában így fogalmazott:

“Jelenlegi formájában megszüntetjük a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi tanácsát, így az Európai Unióval fennálló vita tárgytalanná válik.”

A most eldöntött változásokat Kaczynski elmondása szerint szeptemberben tárgyalhatja a lengyel parlament, a szejm.

AZ EU és a Bizottság évek óta hevesen kritizálja a lengyel igazságszolgáltatási reformot, azzal vádolva a lengyel kormányt, hogy reform címén fokozatosan felszámolja a szféra függetlenségét. A konfliktus azután durvult el igazán, hogy az EU Bírósága júliusban a Bizottság és Lengyelország közötti perben előbbinek adott igazat a még 2019-ben elfogadott törvény ügyében és arra kötelezte a lengyel kormányt, hogy azonnali hatállyal vonja vissza a törvény fegyelmi tanácsot létrehozó részét. Csakhogy a lengyel kormány visszautasította az ítélet végrehajtását, a PiS kinevezettjeivel feltöltött lengyel Alkotmánybíróság pedig olyan ítéletet hozott, ami szerint az Európai Bíróság ítélete ellentétes a lengyel alkotmánnyal, ezért nem végrehajtandó.

Mivel a uniós bíróság joghatóságának megkérdőjelezése az egész unió működését veszélyezteti, a dologból komoly feszültség támadt. A Bizottság augusztus közepéig adott ultimátumot Lengyelországnak, hogy hajtsa végre az ítéletet.

Ez a bizonyos fegyelmi kamara egy olyan, ezzel a 2019-es törvénnyel létrehozott új szerv, ami a meghozott ítéleteik miatt marasztalhatja el utólag a bírákat és retorziókat is kiszabhat. Mivel a kamara tagjait a kormány által megválasztott Igazságszolgáltatási Tanács nevezi ki, a testület függetlensége és pártatlansága a bíróság szerint nem biztosított.

Látványos baleset történt szombaton reggel Gyálon, ahol egy autóbusz és egy személykocsi ütköztek előbb össze a Szent István utcában,

hogy a busz a karambol lendületével áttörje egy családi ház kerítését, majd a homlokzatba csapódjon. A katasztrófavédelem szerint a ház a csattanástól megrogyott.

A dolog így nézett ki kintről:

Bentről pedig így:

A házban szerencsére nem tartózkodott senki és a buszon is csak hárman ültek. Az első hírek nem szólnak sérültekről, az esetleges fejleményekről beszámolunk.

A magyar kormányzat annyira kiemelten kezeli Orbán Viktor miniszterelnök Tucker Carlson jobboldali-konzervatív amerikai tévésnek, a Fox News műsorvezetőjének adott interjúját, hogy annak szövegét a Miniszterelnökség pénteken átirat formájában körbeküldte a Budapesten dolgozó külföldi újságíróknak.

Ráadásul kétszer egymás után. Nem véletlenül.

A jelenleg a New York Timesnak, korábban a 444-nek is dolgozó Benjamin Novak újságíró twitelte ki, hogy az eredeti szétküldött átiratból hiányzik Kína és Hzsi Csin-Ping elnök említése.

Ellenőriztem és valóban így van. Az elsőként szétküldött átirat ugyanis nem teljes. Hiányzik belőle egy kérdés, ami a következőképpen hangzott:

“Nem hiszen, hogy Joe Biden például valaha is totalitárius gengszternek nevezte volna azt a Hszi Csin-Pinget, aki közismert módon sok politikai ellenfelét megölette. Akkor Önt és nemcsak Önt, hanem a lengyel kormányt miért nevezhette annak?”

A kérdésen kívül Orbán leghosszabb válasza is hiányzik az átiratból, de nem az a válasz, amit erre a kicenzúrázott kérdésre válaszolt.

Hogy érthetőbb legyen, kicsivel előbb kezdem.

Az interjú ötödik, igen terjedelmes kérdésében Tucker Carlson arra kérdezett rá, hogy Orbánnak, az amerikai politika egykori kedvencének milyen érzés volt, amikor Joe Biden nemrég, még elnökjelöltként, “totalitárius gengszternek” nevezte őt. Őt, akit az amerikai adminisztrációk korábban még hős antikommunistaként kezeltek.

Orbán erre azzal reagált, hogy az ilyesmire Magyarországon az a jellemző - nem túl udvarias - reakció, hogy

“Ki ez a fickó, hogy ilyeneket mondjon??” Aztán azt mondja az ember magában, hogy “OK, ő az Egyesült Államok elnöke, vegyük komolyan”.

“De tényleg, ha valaki, aki nem beszéli a nyelvünket és igen korlátozottak az ismeretei Magyarországról, még annak utóbbi évtizedeiről is, és nyilvánvalóan nem ért meg minket, ilyen véleményt fogalmaz meg, az személyes sértés minden magyarnak.”

- vélte Orbán.

Az ezt követő miniszterelnöki eszmefuttatás szerint mivel Biden az amerikai elnök, nekünk magyaroknak nagyon szerénynek kell lennünk és “udvariasan” kell bemutatnunk, hogy amit az elnök mond, az “kamu”.

Orbán szerint mind katonailag, mind gazdaságilag kiváló az együttműködésünk Amerikával, "minden remekül megy, kivéve a politikában, amikor a liberálisok vannak kormányon."

Tucker Carlson ezután a válasz után tette fel a fent idézett Hiszi Csing-Ping-es kérdését. Amire Orbán egyáltalán nem reagált, hanem válasz gyanánt arról kezdett beszélni, hogy a Nyugat azért támadja őt, mert annyira sikeres társadalmat épített, amiben jobb élni, mint Nyugaton.

A Miniszterelnökség első átiratában ott szerepelt a bidenes kérdés, de utána válaszként ez a dicsekvő, a következő kérdésre adott Orbán-válasz következett, vagyis kihagyták az átiratból Orbán valódi válaszát, plusz az azt követő kínais kérdést is.

Hogy durván egy óra múlva újabb körlevelet küldjenek a címzetteknek, immár az interjú csonkítatlan szövegével.

Pár másodperces és alig látni rajta valamit, mégis igen kifejező az a videó, amit a görög meteorológiai szolgálat tette közzé arról, ahogy a második legnagyobb görög sziget, Evia lakóinak egy részét menekítik ki éppen komppal a lakóhelyüket fenyegető erdőtűz elől.

A Reuters szerint pénteken 154 helyen pusztított erdőtűz az országban. A legkomolyabb gócpontok Athéntól északra, a fent említett Evia szigetén, illetve a Peloponnészoszi félszigeten vannak. Miközben éppen véget ér a modern olimpia, az eredeti játékok helyszínét lángok fenyegetik.

A Görögországot - és a szomszédos Törökország Égei tenger-menti részeit - pusztító tüzek fellobbanását egyhetes, 40 fokos hőséggel járó, 30 éve nem tapasztalt hőhullám előzte meg. A hőség azóta sima kánikulává enyhült, de az idő szelessé vált, ami miatt a tüzek igen sebesen terjednek. A szombati előrejelzés az egész országban erős szelet jósol.

“A kormány felhívja a külgazdasági- és külügyminisztert, az innovációért és technológiáért felelős minisztert, valamint a pénzügyminisztert a Magyarország és a Norvég Királyság közti gazdasági kapcsolatok átfogó felülvizsgálatára.”

Hogy ez mit jelent annak a fényében, hogy a Norvégiába irányuló magyar export tavaly 200,7 millió dolláros volt, miközben az import onnan csak 25,6 millió, vagyis Magyaroszág igencsak jól járt a gazdasági kapcsolatainkkal, azt senki sem érti, de az biztos, hogy ez a pont is szerepel abban a friss kormányhatározatban, amit a kormány a Norvég Alap körüli vita miatt hozott meg.

Emlékezetes, hogy a Miniszterelnökség szerdán szokatlanul éles hangú közleményt jelentetett meg „Magyarország nem fogadja el Norvégia diktátumát” felütéssel. Aznap, amikor a Népszava arról cikkezett, hogy a Norvég Alapból Magyarországnak járó 77 milliárd forintos támogatás a norvégok és a magyar kormány vitája matt végleg elveszett.

A friss határozatban a kormány “rosszhiszeműséggel” vádolja a norvégokat, utasítja az igazságügyi minisztert, hogy az ügyről tájékoztassa az Unió intézményeit, ugyanőt, hogy vizsgálja meg Norvégia beperlésének lehetőségeit, illetve a gazdasági kapcsolatok felülvizsgálatával “fenyegeti” a Magyarországnál sokkal tehetősebb skandináv országot.

A 2004 óta létező Norvég Alap (és közeli rokona, az EGT Alap) olyan pénzügyi alapok, amiken keresztül három olyan ország - Norvégia, Izland és Liechtenstein - támogatja az EU 16 kevésbé fejlett tagállamát, amelyek tagjai az Európai Gazdasági Térségnek (vagyis élvezik az EU gazdasági előnyeit), de nem tagjai magának az EU-nak, így nem járulnak hozzá az unió költségvetéséhez. Ezért cserébe kötöttek olyan megállapodást az Unióval, hogy a gazdasági lehetőségek fejében jelentős pénzzel támogatják az érintett tagországok civil szervezeteit és gazdaságát, de a kormányoktól független szereplőkön keresztül.

Az Orbán-kormány 2014-ben került látványos konfliktusba a norvégokkal, mert meg akarta akadályozni, hogy az északi támogatás töredékét jelentő, a civil szférának járó összeget egy kormánytól független szervezet oszthassa el. Ekkor vezették el bilincsben az érintett Ökotárs egyes vezetőit, hogy később kiderüljön, minden ellenük felhozott gyanú alaptalan volt.

Hosszas tárgyalások után 2020 decemberében született megállapodás arról, hogy a Norvég Alap pénzeit egy kormánytól független szervezetnek kell kiosztania Magyarországon és hét hónap van rá, hogy megtalálják, melyik legyen ez a szervezet. Aztán elérkezett ez a határidő, mégsem született döntés. A norvég külügyminiszter akkor arról írt, hogy a donorországok mind a 15 érintett tagországban elvárják, hogy a civil támogatások lebonyolítója a kormánytól és az államtól független legyen. Ezt az elvárást Magyarország elfogadta, mégsem fogadta el a legjobbnak ítélt pályázatot. Amit az Ökotárs nevű, a kormány által üldözött és korábban is zaklatott civil szervezet nyújtott be.

A Blikk tudomása szerint nem öngyilkos vagy részeg bulizó, hanem egy jó fénykép miatt a magasba mászó fiatal, 19 éves holland turista volt az a férfi, aki pénteken hajnalban zuhant le a híd járdarészére, ahol azonnal meghalt. A fiú az egyik vasíven mászott fel a magasba, ahol megbillent és visszaesett a hídra.

Vége a furcsán visszafogott időnek, a hétvégére és a jövő hét elejére várhatóan visszatér a meleg, sőt forró, napos nyár.

Szombaton 29-34 fokig emelkedik a hőmérséklet, itt-ott előfordulhat némi fátyolfelhő, kisebb zápor vagy némi szél, de alapvetően napos idő lesz.

Vasárnap ennél is melegebb, 31-36 fok várható szinte az egész országban, kivéve északnyugaton, ahol picivel kevesebb, de azért ott sem kell majd megfagyni. Ezeken a részeken vasárnap estefelé azért előfordulhatnak záporok, zivatarok is.

Ilyen helyzetben a legjobb megoldás, ha szakképzett horgászkutyák társaságában vízre szállunk.

Egyelőre nem világos, hogy szolgálatban volt-e az a két ausztrál katona, akik a kontinensország legészakibb nyúlványa, a Cape York félsziget partjainál úszkáltak egy halászfalu közelében pénteken délután. A katonákra rátámadt egy agresszív sósvízi krokodil, az egyiküknek súlyos fej- és mellkassérüléseket okozva. Az áldozat szerencséjére a társa azonnal a segítségére sietett, ő kar- és csuklósérülésekkel megúszta.

A két katonát kórházban ápolják, az állapotuk stabil.

A Kelet-Indiától Délkelet-Ázsián ás Ausztráliáig elterjedt sósvízi krokodil a világ legnagyobb termetű krokodilfaja, átlagosan jóval nagyobb a nílusi krokodilnál. Az ismert rokonainál vaskosabb termetű és szélesebb állkapcsú sósvízi hímjei hatméteresnél is hosszabbra és egytonnásnál is nehezebbre nőhetnek meg, 8-9 centis fogakkal. Annyira rámenős ragadozó, hogy elterjedési területén az ott élő cápákat is zaákmánynak tekinti.

(via Reuters)

Péntek este megjelent a kormányrendelet a halasztható műtétek, fogászati kezelések és rehabilitációs kezelések előtti kötelező tesztről. A frissen rögzített szabályok szerint csak az kaphat ilyen kórházi ellátást, aki

vagy védett, vagy van 48 órásnál frissebb negatív PCR tesztje, vagy a műtét napján készített negatív bármilyen tesztje. Fontos, hogy a beteg esetleges kísérőjére ugyanezek a feltételek vonatkoznak.

Ezek a nem védettek számára kötelező tesztek azonban pénzbe kerülnek, kivéve, ha az érintett kiskorú, esetében felmerült a fertőzöttség gyanúja vagy ha a szakorvosa papírt adott arról, hogy nem kaphat vakcinát. És annak is ingyenesek, aki 18 évesnél fiatalabb beteg kísérője.

A friss rendeletet azért hozták meg, mert az alapvető jogok biztosa pár napja azt írta, hogy ellentétes a jogállamiság elvével és jogsértő az oltatlanok fizetős tesztelése, de Kozma Ákos azt is kifogásolta, hogy erről Kásler miniszter és a tisztifőorvos sima körlevelekben rendelkeztek. A kormány reakciója az volt, hogy az ombudsmani véleményt elutasították, de abban engedtek, hogy a miniszteri levélhez képest szabályos kormányrendeletbe foglalták a szabályt.

(via Népszava)

A HVG által beadott közérdekű adatigénylésre derült ki, hogy a kormányzat idén igencsak felpörgette az állampolgárok titkos megfigyelését. Varga Judit igazságügyminiszter július 19-ig 928 esetben adta meg az engedélyt. Tavaly például összesen 1285-ször írt ilyesmit alá, idén, ha nem csökken a tempó az év végéig, 1700 körül lehet a vége. Plasztikus adat, hogy tavaly napi 3 körül volt a megadott hozzájárulások száma, ez nőtt közel 5-re.

A 168 óra korábbi információja szerint 2015-ben 1038 miniszteri engedélyt adtak meg és ezek száma a vírus miatt ezen a téren is csonka 2020-as évet kivéve azóta folyamatosan növekszik. 2016-ban 1151, 2017-ben 1256, 2018-ban 1282, 2019-ban már 1340 esetben gyűjtöttek így titkos információkat, tavaly pedig, mint említettük, 1285-ször.

Ezek a számok azonban az összes megfigyelés töredékét jelentik, azokat az eseteket, amikor a titkosszolgálatok úgynevezett “nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést” végeznek. Ez az a kategória, amihez nem kell semmiféle gyanú vagy bűncselekmény, elég annyit mondani, hogy a cél az ország nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése. Ezeket a kérelmeket írja alá az igazságügyminiszter.

A másik nagy kategória a “bűnüldözési célú titkos információgyűjtés”, ez az, amit rendőrségi és egyéb nyomozások részeként végeznek, ehhez bírói vagy ügyészi engedély kell és az előzővel szemben tételesen meg kell indokolni.

A harmadik kategóriába a titjkosszolgálatok vezetői által saját hatáskörben engedélyezhető megfigyelések tartoznak.

• Két alternatív valóságban utazó szakember szívélyes beszélgetésének bizonyult Tucker Carlson amerikai jobboldali sztárműsorvezető interjúja Orbán Viktor miniszterelnökkel.
• Tucker Carlson szerint Magyarország szabadabb Amerikánál, ahol fegyveres testőröket kell fogadnia annak, aki bírálni meri Biden elnököt.
• Orbán szerint a mindennapi élet szintjén Magyarország megelőzte a liberális nyugat-európai országokat.

Egy héten át Budapestről készíti napi politikai hírmagyarázó műsorát az amerikai média egyik legnagyobb, legnézettebb, markánsan jobboldali-trumpista sztárja, Tucker Carlson, a Fox News műsorvezetője. A műsorfolyam részeként Carlson durván negyedórás interjút készített Orbánnal a Karmelita kolostor könyvtárszobájában. Azt egyelőre nem tudni, hogy fizetett PR-interjúról van-e szó, ami azért merülhet fel egyáltalán, mert egy amerikai tényfeltáró újságírócsapat által a netre kitett dokumentum szerint amikor a magyar kormány 2018-19-ben lobbiszerződést kötött a Policy Impact Communications nevű washingtoni lobbicéggel, aminek az egyik igazgatója Carlson apja, a 265 ezer dolláros összeg egy részéből Szijjártó külügyminiszternek szerveztek élő interjút a Tucker Carslon Show-ba.

De lássuk a friss beszélgetést!

A Budapestről sugárzott műsorszegmensben Carlson többek között azzal vezette fel Orbánt a konzervatív amerikai hírfogyasztóknak, hogy a magyar miniszterelnöknek sikerült “feldühítenie a liberálisokat”. Tucker Carlson felvezetőjében arról beszélt, hogy bár Joe Biden elnök “totalitárius diktátornak” nevezte Orbánt, a valóság az, hogy Budapest összes sem hasonlítható New Yorkkal vagy más amerikai nagyvárosokkal. Mint kiderült, azért, mert Carlson szerint ha ma Amerika valamelyik nagyvárosában hangosan kritizálni meri Joe Biden politikáját, azt az elnök Szilicium-völgyi barátai elhallgattatják, ha pedig az illető ezután is fenntartja a véleményét, fegyveres testőröket kell fogadnia a saját védelmére. Ez általános dolog az Egyesült Államokban - igyekezett elhitetni Tucker Carlson, aki dollármilliomos műsorvezető és Joe Biden egyik leghevesebb kritikusa. Bezzeg Magyarországon semmi ilyesmitől nem kell tartaniuk az ellenzékieknek - magyarázta. Orbánt - akinek szerinte erős az akcentusa, de precízen fogalmaz angolul - végül azzal ajánlotta a nézők figyelmébe, hogy az ő Magyarországában szabadabban élnek az emberek, mint Amerikában.

Az interjú első kérdése arra vonatkozott, hogy a 2015-ös menekültválság idején Orbán miért ment szembe az EU-val és mondott nemet a menekültek beengedésére.

"Ez volt az egyetlen ésszerű lépés. Ha valaki a magyar állam engedélye nélkül át akarja lépni a határt, meg kell védened az országodat"

- mondta erre Orbán. “Azt kell mondanod nekik, hogy Fiúk, állj, ha át akartok menni az országon vagy ide akartok költözni, ennek megvan a jogi útja és csináljuk aszerint. De csak úgy nem mehettek át.” Carlson ezen a ponton nem kérdezett vissza, hogy mi történt azokkal a menekültekkel, akik a jogi utat próbálták követni, sőt az interjú hátralévő részében sem kérdezett bele egyszer sem, bármit is állított a magyar miniszterelnök.

A keresztény-muszlim koktélprojekt

Carlson ezután arról beszélt, hogy Orbán migrációügyi véleménye annak idején mennyire nem tetszett a nyugat-európaiaknak. Hogy miért? Orbán ezt azzal magyarázta, hogy sok európai ország úgy döntött, hogy új fejezetet nyit a saját történelmében. Ezt az érintettek szerinte “új társadalomnak” hívják, ami poszt-keresztény, poszt-nemzeti társadalmat jelent. Ezek az országok Orbán szerint szilárdan hiszik, hogy ha az eredeti keresztény lakosságot nagy számú muszlim közösséggel keverik össze, annak jó eredménye lesz.

Nem tudni, hogy ez valójában jó vagy rossz eredménnyel járna-e - fejtegette a miniszterelnök - de a dolog szerinte mindenképpen nagyon kockázatos és nyilvánvaló esély van arra, hogy rosszul süljön el. “Mi magyarok úgy döntöttünk, hogy nem vállaljuk ezt a kockázatot. Emiatt nagyon rossz a személyes megítélésem és kezelnek az EU fekete bárányaként. “ - magyarázta.

Carlson itt sem kérdezett vissza, hogy Orbán honnan veszi a szélsőséges összesküvés-elméletekből ismert "higítási-keverési" elméletét.

Orbán legengszterezése minden magyart megsért

A következő blokkot Carlson azzal vezette fel, hogy Orbán a szovjet megszállást ellenző diákvezetőként tűnt fel a politikában és akkoriban az amerikai kormányzat kedvence volt, ehhez képest Biden elnök még elnökjelöltként “totalitárius gengszternek” nevezte őt. Tanulságos jelenet volt, amikor ezt egy olyan archív felvétel bejátszásával illusztrálták, amiről az derült ki, hogy Biden ebben a formában azért nem nevezte Orbánt “totalitárius gengszternek”. A kérdéses tévéadásban az akkor még csak elnökjelölt demokrata politikus azt fejtegette, hogy

“Jól látni, hogy mi történik Fehéroroszországtól Lengyelországon át Magyarországig, a totalitárius rezsimek felemelkedését a világban és azt, hogy ez az elnök (Trump, a szerk) felkarolja a világ összes gengszterét.”

Orbán erre azzal reagált, hogy az ilyesmire Magyarországon az a jellemző - nem túl udvarias - reakció, hogy “Ki ez a fickó, hogy ilyeneket mondjon??” Aztán azt mondja az ember magában, hogy “OK, ő az Egyesült Államok elnöke, vegyük komolyan”.

“De tényleg, ha valaki, aki nem beszéli a nyelvünket és igen korlátozottak az ismeretei Magyarországról, még annak utóbbi évtizedeiről is, és nyilvánvalóan nem ért meg minket, ilyen véleményt fogalmaz meg, az személyes sértés minden magyarnak.”

- vélte Orbán.

Az interjú egyik legmeredekebb miniszterelnöki eszmefuttatása szerint mivel Biden az amerikai elnök, nekünk nagyon szerénynek kell lennünk és “udvariasan” kell bemutatnunk, hogy amit az elnök mond, az “kamu”.

Orbán szerint mind katonailag, mind gazdaságilag kiváló az együttműködésünk Amerikával, "minden remekül megy, kivéve a politikában, amikor a liberálisok vannak kormányon."

Egyszerre hagytuk le Kínát és a Nyugatot

Carlson egyszer még visszatért a gengszterezéshez, azzal a felütéssel, hogy Biden hogyhogy nem nevezte soha totalitárius gengszternek a politikai ellenfeleit meggyilkoltató XI Jingping kínai elnököt, ha egyszer Orbánt és lengyel kollégáját is annak titulálta.

Orbán ekkor meglepetésre nem védte meg kínai szövetségesét, nem kérte ki magának a gyilkosozást, sőt arra utalt, hogy ő sikeresebb politikus kettejük közül. Válasza ugyanis szó szerint ez volt:

"A probléma a siker. Igazi kihívás a liberális gondolkodóknak, hogy Kelet-Európában, Lengyelországban és Magyarországon igen sikeres társadalomépítés folyik." Gazdaságilag, politikailag és kulturálisan sikeres, sőt már demográfiai sikereket is értünk el Orbán szerint. Ez szerinte sikersztorinak minősíthető, de ennek a sikernek az alapjai alapvetően térnek el attól, amit egy csomó nyugati ország szeretne.

A nyugati liberálisok a magyar miniszterelnök szerint képtelenek elfogadni, hogy a nyugati civilizáción belül létezik egy konzervatív, nemzeti alternatíva, ami a mindennapi élet szintjén sikeresebb, mint a liberális.

A demokratákat közismerten rühellő Carlson ekkor arról kezdett beszélni, hogy milyen furcsa, hogy az amerikai baloldal Orbánnal szemben a volt kommunisták és antiszemiták koalíciójának drukkol. A miniszterelnök erre azt felelte, hogy ha pár éve Carlson megkérdezi tőle, hogy megtörténhet-e, hogy az exkommunisták az antiszemita szélsőjobbal fogjanak össze az Izrael-, Amerika- és NATO-párti nyugatos irányultságú magyar kormány ellen, akkor ő azt mondta volna, hogy ez lehetetlen. A riporter még a magyar kormány nyugatos orientáltságára sem kérdezett vissza a keleti orientációt hirdető Orbánnál.

Új népvándorlás indul meg Nyugatról Magyarországra

Magyarország egészen más irányba tart, mint az európai országok többsége. Hol látja az országot 20 év múlva? - kérdezte meg az amerikai kommentátor. Orbán erre azt fejtegette, hogy a volt szocialista kelet-európai országokban szerinte az ő politikai táborának van többsége, nemcsak Lengyelországban, de lát esélyt arra, hogy nyugaton is változzon a helyzet, amire a legnagyobb esélyt Olaszországban látja.

De ennél sokkal nagyobb ívű víziót festett fel, amikor arról értekezett, hogy "nem zárhatjuk ki", hogy új migrációs hullám fog elindulni Európában, de ezúttal a keresztény konzervatív nyugatiak migrációja Magyarország és más közép-európai országok felé.

Orbán "nagy kihívásnak", és új, nem szerencsés helyzetnek nevezte azt, hogy két fontos politikai szövetségese, Trump és Netanjahu is választási vereséget szenvedtek az elmúlt időszakban.

A közelgő választásokról Orbán azt mondta, hogy nem tart tőle, hanem biztos benne és felkészült rá, hogy a "nemzetközi baloldal" mindent meg fog tenni a kormány leváltásért és be fog avatkozni. A miniszterelnök abban reménykedik, hogy az őt nem kedvelő amerikai adminisztráció is belátja, hogy

"Egy nem kedvelt, de stabil partner jobb, mint egy bizonytalan új".

18 évesen, fatális balesetben meghalt a legendás német focista, Michael Ballack középső fia, a 18 éves Emilio. Portugál sajtóhírek alapján a fiú a család birtokán quadozott szerdán éjjel, egyedül, amikor négykerekű jármű egy túl meredek szakaszon a hátára esett, maga alá gyűrve a kamaszt.

A helyszínre a mentők mellett a tűzoltókat is kihívták, de a fiún már senki sem tudott segíteni, a helyszínen halottnak nyilvánították, hajnali két óra tájban.

A Ballack család birtoka a Troia félszigeten, Lisszabontól délre található. A mentés egyik résztvevője azt nyilatkozta, hogy a baleset idején a családtagok a házban tartózkodtak.

A Ballack családnak három fia van, Emilio volt a középső.

Az elmúlt évtizedekben egész folklór alakult ki a bokrok között vagy buszmegállókban elbújva radarozó, csak a kicseszésre hajtó közlekedési rendőrök körül, de a magyar rendőrség hivatalosan is szakított a múltjával ezen a téren.

“A rendőrség a közúti közlekedési intézkedések során is a büntetés helyett a prevenciót helyezi előtérbe, tekintettel arra, hogy a fő cél a jogsértések kockázatának lehetséges csökkentése.”

- írták a 444 kérdésére.

A téma úgy került elő, hogy Hadházy Ákos parlamenti képviselő közérdekű adatigényléssel fordult a rendőrséghez, miután olyan információkat kapott, hogy hogy idén nyáron teljesen megszűntek a mobil traffipaxos sebességellenőrzések az országban. A kérdése konkrétan az volt, hogy június 21. és július 4. között hány gyorshajtást rögzítettek a rendőrség sebességmérő eszközei az országban összesen és ezen nyomán hány büntetést osztottak ki.

A válaszból az derült ki, hogy míg a vizsgált időszakban a fixen telepített eszközök segítségével 10958 büntetést szabtak ki, míg a mobilok használatával egyet sem.

Miközben a 365 fix traffipaxra amúgy 189 darab mobil készülék jut.

A rendőrség kérdésünkre most megerősítette, hogy Hadházy jól értelmezte a válaszukat. De azt állítják, hogy ez azért nem jelenti azt, hogy örökre vagy tartósan letettek volna az elbújós sebességmérésről. Miután leszögezték, hogy a fő cél ma már nem a büntetés, hanem a megelőzés

“A rendőrség folyamatosan elemzi és értékeli a közlekedésbiztonsági helyzetet, a közlekedésrendészeti tevékenység formáját, irányultságát, intenzitását, így a rendőri szervek a levont konzekvenciák alapján az aktuális közlekedésbiztonsági helyzet által indokolt helyszíneken, időpontokban és intenzitással végzik sebességellenőrzési tevékenységüket.”

Az mindenesetre árulkodó, hogy az aktuális közlekedésbiztonsági helyzet két hét alatt egyetlen mobil sebességmérést sem igényelt június végén.

A rendőrség ezzel együtt arra figyelmeztet, hogy

“ (...) nem jelenthető ki általánosságban, hogy a mobil sebességmérő készülékek igénybevételének csökkenésére, vagy tendenciaszerű alkalmazására kell számítani a jövőben, ugyanis azokat mindig az aktuális helyzethez mérten használjuk.”

Érdekes választ kaptunk arra, hogy helytálló-e Hadházy azon információja, miszerint a változás okai között van az is, hogy kevés és csökken a rendőrség személyi állománya, vagyis nem jutna elég rendőr a fontosabb feladatokra, ha radarozni küldenék őket.

A rendőrség ugyanis nem cáfolta ezt, mindössze annyival reagáltak, hogy:

“A Hadházy úrnak írt rendőrségi válaszlevél nem tartalmaz a rendőrség állományának csökkenésére vonatkozó részt, így parlamenti képviselő úr ezirányú következtetéseinek forrását nem ismerjük. “

Azt viszont határozottan cáfolták, hogy bármi probléma lenne a traffipaxok hitelesítésével.

Nincs unalmasabb, mint az „ez ezt mondta - az azt mondta”-újságírás. Kivéve, ha a Mol épülő székházáról, Magyarország első felhőkarcolójáról van szó.

Az ellenzői szerint egy kanos nagyvállalat hivalkodóan égnek meredő, 28 emeletes óriáspénisze fog puszítító árnyékot vetni erre a csodálatos metropoliszra, ami csak és kizárólag azért volt eddig csodálatos, mert földszintes.

A támogatói szerint ez a toronyház fogja végre rendes XXI. századi metropolisszá tenni Budapestet, abban a korban, amikor már Ököritófülpösön is lenne turistacsalogatóan ikonikus felhőkarcoló, ha Ököritófülpöst időben egy Normális Országhoz csatolták volna.

A Mol-toronynál azért sincs jobb vitatéma, mert tisztára összezavarta a Nagy Honvédő Véleményháború szokásos frontvonalait. Amíg nem volt felhőkarcoló Budapesten, csak tét nélkül lehetett sóhajtozni/morogni, a nyugatos liberális közönség jellemzően toronypárti volt, a jobbos-konzervatív meg inkább status quo-támogató. Aztán ahogy kiderült, hogy a Progresszió Első Tornyát az Orbán klán gazdasági érdekeltségébe tartozó Market építheti fel a NER egyik topmenedzsere által vezetett Mol-nak, egyből megsavanyodott a kozmopolita szőlő. Egy rakás toronykövetelő most már inkább lakna földbe vájt üregekben, hiszen Budapest múltjához mi más illene jobban. Egy csomó fotelszittya meg arra döbbent rá, hogy Dr Szkíta Lajos nyugalmazott agronómus magánkutatásai szerint már Koppány is egy 312 méter magas, turulguánóból emelt vályogtoronyban lakott.

Ennek megfelelően a bokrétaünnepre igyekezve a szokásosnál is felajzottabb állapotban közelítettem meg az objektumot a Lágymányosi öböl partján. Lassan bandukoltam direkt, így perceken át élvezhettem azt a fura jelenséget, hogy a Mol-torony a város egész meglepő, távoli sarkaiból is marha nagynak néz ki, közelről viszont a legkevésbé sem, sőt.

Nemhogy nem nyomja agyon a környék látványát - na nem mintha lenne rajta bármi agyonnyomható - de a körülötte csapkodó indulatokhoz képest kifejezetten szerénynek hat. Közelről nem olyan hatása van, mint egy felhőkarcolónak, hanem olyan, mint egy nagy irodaépületnek.

Még mielőtt bárki is elragadtatná magát, ezen a ponton fontos megjegyezni, hogy az most még szinte egyáltalán nem derül ki, hogy igazából fog kinézni az első magyar felhőkarcoló. Most még csak a bokrétaünnepet tartották, ami annyit jelent, hogy az épület betonváza elérte a legnagyobb magasságát. (A szavak persze itt is elvesztették a valós jelentésüket: a bokréta itt konkrétan egy nagyjából köbméteres fekete kockából kimeredő komplett kis fa volt. Próbálta volna bárki is a kalapjára tűzni!)

De ez még csak egy félig kész ház, amibe csak 2022 őszén, több mint egy év múlva lehet majd beköltözni. Egyelőre maximum a tömegeket lehet érzékelni, az épületkomplexumról nagyrészt hiányzik a külső-belső borítás és a belső tagolás.

Bátor kijelentés, tudom, de azt kell mondanom, hogy péniszre sem hasonlít,

a szokásosan kérkedő-nagyotmondó péniszábrázolásokra biztosan nem, maximum a realistákra, merthogy igazi felhőkarcolóhoz képest nem is olyan magas, vagyis hosszú. Ha már hasonlítgatjuk, a jelenlegi állapotában inkább olyan, mint egy elektromos szúnyogcsapda, annak mondjuk szép méretes.

Azért is örülök, hogy a torony nem pöcsszerű, mert korábban mindig azon fantáziáltam, hogy Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgatónak biztos a makkjában, 120 méter magasan lesz a városra lenéző extrém irodája, ahonnan olyanokat fog rikoltozni, a karjaival szélesen kaszálva, hogy „ez mind az enyém lesz, HAHAHA”.

Amihez képest az első információ, amit a helyszínre érkezve szereztem, az volt, hogy Hernádi hozzám hasonlóan tériszonyos, ezért a kérésére lent, a hatodik emeleten lesz az irodája, ami az elektromos szúnyogcsapda töve felé található, azon a tájon, ahol kiskoromban kullancs ment az elektromos szúnyogcsapdámba, amit anyukám a nagyszüleim kertjében, varrótűvel operált ki, amitől én úgy visítottam, mint az egyszeri beruházó, aki most tudta meg, mennyit kér egy napra az analfabéta hidegburkoló.

El is voltam veszve rendesen a hasonlatok erdejében, így kifejezetten örültem, amikor Ratatics Péter, a MOL első embere a bokrétaünnepi beszéde elején bátran feltette a szónoki kérdést, miszerint mit is szimbolizál az új székház. Pajzán célozgatást vártam, de Ratatics buligyilkosként azt mondta, hogy a múltat, a jelent és a jövőt szimbolizálja. Majdnem elegáns menekülés, kár, hogy nincs semmi értelme. Akkor már inkább szimbolizál egy kukoricacsövet, utalva arra, mit Ratatics is megemlített, miszerint a Föld szénhidrogén-készletei záros időn belül el fognak fogyni és addigra a Mol-nak is át kell állnia. Például, ahogy a székháza is mutatja, a kukoricából előállítható bioetanolra.

A kis magyar felhőkarcoló valójában két, egészen eltérő tömeg párosa: egy lapos, nagy, lepényszerű épületből nő ki a kukoricacső. A lepényben lesz a nagy konferenciaterem és a kantin, a toronyban az irodák.

Az régóta izgatott, hogy mi lesz a torony legtetejéből kiemelkedő két dobozban. Korábban arra tippeltem, hogy a főnöki irodák. Az életemet kockáztatva felimbolyogtam egy külső liften, hogy kiderüljön, valójában fűtő-hűtő gépészeti berendezések.

De a toronycsúcs ezzel együtt is ígéretes, itt lesz ugyanis Budapest messze legkirályabb kilátója, amit a jelen állás szerint a nagyközönség is szabadon használhat majd egy, a külső falon futó üveg panorámalift segítségével.

A toronyba való felliftezés két okból is majdnem örök élményt jelentett: sosem féltem ennyire életemben, és sosem kerültem ilyen fizikai közelségbe igazi divatikonnal. Scheer Sándor Market-alapító fekete öltönyéhez ugyanis nyitott gallérú fehér inget és mezítlábra húzott barna krokodilbőr topogót választott.

Az persze papírforma volt, hogy Budapest első majdnem-felhőkarcolójából jó lesz a kilátás, de erre a látványra azért nehéz felkészülni. Az élményt nem önmagában a magasság adja, hanem az, hogy teljesen új nézőpontból láthatunk rá a város emiatt sosem látottnak tűnő részeire. Az én kedvencem a dunai kilátás dél felé,

az előtérben a Lágymányosi öböllel és az új szögből kifejezetten drámai hatást keltő budai hegyek.

De a fél horizontot betöltő Pest se kutya.

A közeli látványelemek közül ötcsillagos a vasútimakett-hatású lágymányosi híd és az istentelenül nagy és annál is sokkal feleslegesebb épülő atlétikai vb-stadion a folyó szemközti partján.

Ha a magasépületektől idegenkedő budapestiek is meg fogják szeretni ezt a házat, akkor az emiatt a kilátó miatt fog megtörténni. Itt a toronycsúcsban található pillanatnyilag Magyarország legjobb panorámával rendelkező mobil vécéje

és itt lesz - elhelyezkedését tekintve mindenképpen - Budapest legkülönlegesebb fine dining étterme is. Ez nyilván nem boldogítja az irodaház leendő lakóit, az viszont annál inkább, hogy az Öbölre nyíló kilátás már a relatíve lapos lepényépületből is lenyűgöző, és nekik itt lesz az étkezdéjük meg a szupernek ígérkező óriásteraszuk.

A toronyszerű munkahelyeken alapprobléma, hogy az ott dolgozók alig találkoznak egymással, mert mindenki lifttel jár, és egyből bemegy a vackára. Itt ezt olyan módszerrel próbálják lazítani, hogy a mukatársakat részlegenként háromemeletes blokkokba rendezik. A blokkokon belül látványos csigalépcsőkön is lehet majd közeledni és senkinek sem lesz állandó íróasztala. Ez nagyon modernül hangzik, az általam megkérdezett MOL-alkalmazottak ennek megfelelően úgy beszéltek az új rendszerről, mint a vérmesebb angol géprombolók a legújabb típusú szövőgépekről.

A Mol-toronynak most már ismerjük a tömegét. Azt, hogy igazából mit ad hozzá a város látványához - vagy éppen mit vesz el belőle - azt csak a következő hónapokban fogjuk megtudni, ahogy azt is, hogy tényleg annyira kellemes és progresszív munkahely lesz-e belőle, ahogy hirdetik. De az biztos, hogy lenézni isteni belőle.

Megérkezett a 444-hez a müncheni ügyészség válasza arról, hogy milyen feltételekkel engedték szabadon az utolsó még fogvatartott magyar szurkolót, több mint egy hónappal a müncheni Németország-Magyarország Eb-csoportmeccs után. Ő az, akinek a szabadon engedését maga Szijjártó külügyminiszter jelentette be videóüzenetben múlt pénteken.

A férfi azért maradt ennyi ideig német fogdában, mert őt gyanúsították a legsúlyosabb bűncselekményekkel, konkrétan garázdasággal és hivatalos személy elleni erőszakkal. Vagyis azzal, hogy palackkal dobott meg egy rendőrt az Allainz Arenában. Ehhez képest eltörpült az a szabálysértés, hogy füvet is találtak nála.

A friss ügyészségi levél szerint a férfira egyéves, 3 évre felfüggesztett börtönbüntetést, és ugyanekkora időre szóló kitiltást szabtak ki a stadionból, illetve arra kötelezték, hogy fizessen be ezer eurót egy nonprofit szervezetnek. Emellett elkobozták a füvét és a rendőrt megdobásához használt palackját.

Ezzel azonban még nincs vége az ügynek. Az innentől szabadlábon védekező vádlottnak egy hete van annak eldöntésére, hogy elfogadja-e a büntetést vagy fellebbez. Utóbbi esetben a Müncheni Kerületi Bíróság tűzi ki a leendő tárgyalás időpontját.

A Financial Times értesülése szerint az EU-val megkötött legutóbbi vakcinaszállítási szerződésben az amerikai Pfizer és Moderna gyógyszergyárak is árat módosítottak. A Pfizer oltása ebben a legutóbbi - összesen a harmadik - körben 15 euró 50-ről 19,50-re drágult. Az első, 2020-ban letárgyalt uniós vakcinaszállítmányok esetében még 12 euróba került egy adag Pfizer.

A Moderna ára most csökkent, de így is magasabb, mint első körben volt. A nagyobb megrendelt mennyiség miatt az ár most adagonként 24,02 euróról 21,49 euróra csökkent, a nyitó adag esetében ez még 19 euró volt

Az árakat azért tárgyalták újra, mert az időközben elvégzett vizsgálatok alapján e két cég mRNS-vakcinája magasabb hatásfokkal működik, mint a konkurencia - az Oxford/AstraZeneca és Johnson & Johnson - olcsóbb oltóanyagai.

A belarusz ellenzéki Franak Viacorka legfrisebb információja szerint Kriszcina Cimanovszkaja humanitárius alapon megkapta a vízumot Lengyelországtól és Japánból pár napon belül oda is fog utazni.

A férje közben Kijevbe, Ukrajna fővárosába menekült a diktatúra bosszúja elől, ami a jelek szerint a sportolónő egész családjára lecsap: Viacorka a Twitteren arról írt, Cimanovszkaja nagymamájára hivatkozva, hogy Lukasenka titkosrendőrei úton vannak Klimavicsi városa felé, ahol a rövidtávfutónő szülei laknak.

A férj, Arszenij Cimanovszkij, aki egyben az edzője is, már interjút is adott, amiben elmesélte, hogy abban a pillanatban kezdte szervezni a menekülést, amint meghallotta, hogy a felesége nem akar hazautazni.

Az olimpia eddigi legdrámaibb történése nem a sportpályákon zajlik.

Az eredendően a 200 méteres síkfutásra benevezett Kriszcina Cimanovszkaját a fehérorosz olimpiai csapat vezetői vasárnap váratlanul, akarata ellenére a tokiói repülőtérre vitték. Arra akarták kényszeríteni, hogy azonnal hazautazzon, pedig még pályára sem lépett. Ennek oka az volt, hogy a sportoló az Instagramon kritizálni merte a csapat vezetőit, amiért nem tudták, hogy a 4X400 méteres női váltó tervezett résztvevői közül egyesek nem léphetnek pályára, így az utolsó pillanatban őt is benevezték erre a számra, amit életében egyszer sem gyakorolt. Bár mégcsak nem is a Lukasenka-rezsimet bírálta, a fehérorosz diktatúrának ennyi is elég volt, hogy azonnal közellenségnek kiáltsák ki.

Cimanovszkaja, tudva jól, hogy ez jó eséllyel börtönben, megkínozva végzi, nem volt hajlandó felszállni a repülőre, a japán rendőrség, majd a Nemzetközi Olimpiai Bizottság segítségét kérte és jelezte, hogy menekültstátuszért fog folyamodni valahol.

Először Ausztria került szóba, mivel itt dolgozik a futónő elsőszámú edzője.

A cseh és a lengyel diplomácia rövid időn belül jelezte, hogy befogadnák a sportolót, aki ezután a tokiói lengyel nagykövetségre utazott, ahol menedékjogért folyamodott.

Közben kiszivárgott egy hangfelvétel, ami szerint az edzői azzal fenyegették meg a nőt, hogy ha nem hajlanó csendben hazautazni és külföldön marad, egyszer csak öngyilkos lesz.

Harry Kane, az angol válogatott kapitánya, a Tottenham szupersztárja, a világ egyik legjobb csatára hétfőn nem jelent meg a klub edzőközpontjában, bár véget ért a szabadsága és ma Covid-tesztelték volna, hogy kedden már ténylegesen edzhessen.

Az ilyen ügyekben tipikus jól értesült Fabrizio Romano fociújságíró szerint a dolog szándékos, nem valami tesztelés körüli kavarásról van szó, hanem arról, hogy Kane tudatosan nem jelent meg az edzőközpontban. Azért, hogy így kényszerítse ki az eladását.

Az ilyen zsarolás a kortárs fociban nem kivétel, hanem maga a rendes gyakorlat, Kane esetében csak azért nem volt mindenki egészen biztos ebben a végkifejletben, mert az angol csatár imidzse annyira jófiús.

De legyen bármennyire málészáj, Kane-nek nem nagyon van más eszköze, ha annyira lépni akar. 2018-ban ugyanis igen ritka hosszúságú, hatéves szerződést írt alá, amiből még hátravan 3 év. Vagyis a klubja nem küzd a “ha idén nem teszem pénzzé, jövőre már semmit sem kapok érte”-problémával. Kane problémája viszont az, hogy amikor elkötelezte magát, lényegében a karrierje végéig, még egy olyan klub ikonja volt, amelyikről legalább el lehetett hinni, hogy a bajnoki címre és a BL-serlegre hajt. Ha különösebb esélye nincs is ezekre. Mauricio Pochettino kirúgása, majd a katasztrofálisan kapkodó tavalyi idény óta a legfanatikusabb Spurs-szurkoló sem hinne el ilyesmit, nemhogy egy játékos. Kane közben generációja legjobb középcsatára, aki érthető módon szeretne nyerni valamit egyszer az életben, de minimum szeretne valós versenyben lenni egy komolyabb trófeáért.

Ha mindez nem lenne elég, ezt a szinte képtelen meccset azzal a Daniel Levy klubelnökkel kell lejátszania, akit a PL legkeményebb tárgyalói között tartanak számon, és aki érthető módon nem akarja áron alul adni a klubja legnagyobb aranytartalékát.

Abból, hogy valaki szociológiát tanul egy híres angol egyetemen, logikusan következik-e, hogy az illető nem csinálhat csak úgy magától, minden hátsó szándék és duplacsavar nélkül, puszta lelkesedésből és hírnév iránti vágyból egy irtó szar popszámot + hozzá egy kulisszahasogató klipet? Ez a kérdés foglalkoztatja leginkább azokat, akiknek a kattintásai révén Sarah Brand “Red Dress” című száma jól halad afelé, hogy ez legyen az 2021-nak, ami tíz évvel ezelőtt a Rebecca Black-féle “Friday” volt.

Ciki? Menő? Annyira előbbi, hogy utóbbi? Egyik sem? Ha nem láttad még, itt a lehetőség, hogy kialakítsd a Véleményedet. Ha mások is vannak a szobában, húzd ki a fejhallgató zsinórját!

A vallásos képmutatás témakörét feldolgozó alkotás igazi egyszemélyes show, mert bár szerepel benne egy rakás statiszta, akikről kiderül, hogy a színészkedésen túl pompásan tudnak táncolni is, a zene, a szöveg, a rendezés és a vágás is a természetesen a főszerepet is elvállaló, amerikai származású oxfordi diák, Sarah Brand műve.

Brand a saját weboldalán "Los Angeles-i rendező-íróként" mutatkozik be, aki önbevallása szerint olyan szociálisan tudatos médiát szeretne létrehozni, ami az együttérzést és a szociológiaközpontú önvizsgálat fontosságát hirdeti olyan témakörökben, mint a vallás, a szerelem vagy az egyenlőtlenség.

Az instant rajongókat lelkesítendő arról is ír, hogy a most berobbanó Red Dress-videóklipet egészestés filmforgatókönyvvé fejlesztette, amit tényleg le is szeretne forgatni.

Vagyis komoly erőfeszítéseket tesz, hogy vegyük komolyan azt, ami eléggé úgy néz ki, mint egy végig faarccal előadott vicc.

Mindkét eddig közzétett dalában figyelemreméltó, hogy a lehengerlően hamis ének hogyan tudja kiradírozni az ember agyából, hogy a szövegnek általában nincs semmi értelme, úgyis mint "I want to live the heartbeat of my sleep".

Az igazi egyéniségeknek javaslom, hogy egyből az ezzel egyidőben publikált, egyelőre sokkal kevésbé népszerű B-száma iránt rajongjanak:

2019. áprilisa és novembere között figyelték meg a Pegasus kémszoftverrel Magyarország egyik legtapasztaltabb bűnügyi újságíróját, a korrupciós ügyeket is feltáró Csikász Brigittát - írja DIREKT36 tényfeltáró sorozatának legfrissebb cikke.

Csikász telefonszáma szerepelt azon az ismeretlen forrásból kiszivárgott, több mint 50 ezer telefonszámot tartalmazó listán, ami állítólag a Pegasus kémprogram célpontjait tartalmazza. Azt még az ügy kirobbantói sem állítják, hogy a listán való szereplés automatikusan azt jelentené, hogy a telefon gazdáját ténylegesen le is hallgatták. De Csikász telefonját az Amnesty International szakemberei laborban is megvizsgálták és bizonyítékot találtak arra, hogy az újságírót valóban meg is figyelték 2019-ben.

Ezen időszak alatt a telefonját többször is feltörték, a szakértők ráadásul arra is találtak bizonyítékot, hogy Csikászt ugyanazok figyelték meg, mint Panyi Szabolcsot és Szabó Andrást, a Direkt 36 újságíróit: a három riporter telefonja ellen ugyanis legalább egy alkalommal ugyanabból az iMessage-fiókból intéztek támadást.

„Oknyomozó újságíró vagyok, aki leginkább az igazságszolgáltatással és bűnügyekkel foglalkozik” – mondta a Direkt36-nak Csikász, aki azt is megjegyzte, hogy már jó tíz éve figyelmeztették, hogy a hatóságok megfigyelés alatt tartják. A riporter a 2019-es időszakban az Átlátszónál dolgozott, azóta a Blikkhez távozott.

A Pegasust forgalmazó izraeli NSO alapítója, Shalev Hulio, a múlt héten egy izraeli rádióműsorban arról beszélt hogy amennyiben valóban újságírók megfigyelésére használták a Pegasust Magyarországon, az elfogadhatatlan, és az esetet kivizsgálják. Ha pedig beigazolódik a visszaélés, akkor Hulio állítása szerint annak elkövetője többé nem férhet hozzá a kémprogramhoz. Azt azonban továbbra sem árulta el, hogy a magyar állam-e a cég ügyfele. Az NSO alapvetően azt kommunikálja, hogy csakis állami szervekkel üzletel.

A kormány drágállta a Velencei-tó vízpótlására kidolgozott, szavazásra bocsátott tervet, így jelenleg nem megoldott a tó feltöltése.

Ezt Tessely Zoltán, a Velencei-tó fejlesztéséért felelős kormánybiztos árulta el egy helyi tévének nyilatkozva. A Fehérvár Tv műsorában (a minket érdeklő blokk 14:44-nél kezdődik) Tessely arról mesélt, hogy a tó vízpótlásának megoldására nemrég előterjesztést készítettek a kormánynak, amit a gazdaság újraindításáért felelős operatív törzs támogatott, Szijjártó Péter külügyminiszter pedig beterjesztett,

ám a kormányülés nem szavazta meg azt.

A politikus szavaival:

”a szükséges pénzeszköz olyan nagy mértékű, hogy az ország jelenlegi helyzetében a kormány ezt nem szándékozik biztosítani”

A kérdéses összeg 40 milliárd forint lett. Volna. Bár Tessely azt nem részletezte, hogy pontosan mi lett volna a megoldása a vízpótlásra, az elmúlt hetek sajtóhíreinek és a tó földrajzi viszonyainak ismeretében ez minden bizonnyal a kincsesbányai karsztvíz idevezetését jelentette volna. Július elején még arról volt szó, hogy heteken belül indul a karsztvizes visszatöltés.

A tó időnkénti kiszáradása természetes jelenség, a klímaváltozás előtt is megtörtént többször. Az oka lényegében az, hogy a Velencei-tó igen kis vízgyűjtő területtel rendelkező, sekély, mocsárszerű állóvíz, amit nem táplál komolyabb vízfolyás, mindössze két kisebb tározó vize engedhető bele, de ezek együttesen is csak néhány centivel tudják megemelni a vízszintjét. Vagyis a vízállása az átlagosnál is jobban függ az aktuális csapadékhelyzettől. Ilyen adottságok mellett kizárásos alapon sem marad nagyon más lehetőség a karsztvíz dfelhasználásánál. Csakhogy ennek egy rakás kockázata van, hiszen a kincsesbányai karsztvízbázistól függ Székesfehérvár ivóvize és a környék patakjainak vízhozama is, végső soron a talajvízszintet is befolyásolva.

Tessely úgy fogalmazott, hogy az előterjesztést - bár nem szavazták meg - a kormány nem is utasította el. Az azonban nem világos, hogy ez mit jelent valójában, ha egyszer nem finanszírozzák a vízpótlás ezen módját.

(via portfolio.hu)

55 évesen meghalt Berke Barna, az Európai Unió Törvényszékének bírája az Igazságügyi Minisztérium egykori államtitkára.

Berke az ELTE-n végzett jogászként 1990-ben, majd a Stockholmi Egyetemen 1995-ben Master of Laws fokozatot szerzett. Ügyvéd, majd jogi tanácsadó az Országgyűlésnél Magyarország európai uniós csatlakozása során. Tanácsadóként dolgozott évekig az Alkotmánybíróság elnöke mellett is, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese, majd a Versenytanács elnöke lett, emellett választottbíróként is tevékenykedett a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróságon. Az egyetemre oktatóként tért vissza. Az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkáraként tevékenykedett 2016-ig, amikor is az Európai Unió Törvényszéke bírájának választották.

A Törvényszék az Unió polgárait köti össze az EU legfelsőbb igazságszolgáltatási szervével, Európai Bírósággal.

Magánszemélyek ugyanis nem fordulhatnak közvetlenül az EB-hez.Ha jogi vitájuk támadna bármilyen uniós intézménnyel, elsőfokú bíróságjként a Törvényszékhez fordulhatnak.

Milyen műalkotás képes megfogni egy egész ország hangulatát, egyetlen gesztusba fagyasztva milliók fájdalmas, hitetlen rácsodálkozását? Olyan, aminek az egyszerűsége ad erőt, a vitathatatlan igazsága pedig súlyt. Ilyen műalkotás a 444 Galéria friss felfedezettje, X. Csaba amatőr festőművész “Tavalyi glett, idei glett” című absztrakt expresszionista mesterműve.

Érti, aki érti!

A műalkotás keletkezéstörténetéről X. Csaba a maga utánozhatatlanul Fejes Endrés stílusában ennyit nyilatkozott a 444 Galériának:

"A törtenet nagyon prózai, asszony vette egyiket tavaly, a másikat most, ugyanott."

Függetlenül attól, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter csak porhintésból balhézik “jó rendőr vs rossz rendőr” felállásban Matolcsy György jegybankelnökkel - mint egyesek gondolják - vagy tényleg komoly nézetkülönbségek vannak köztük a követendő gazdaságpolitikáról - mint mások gondolják -, Varga most tőle szokatlan élességgel szólt vissza az Atv-nek adott interjújában.

A pénzügyminiszter arra a Matolcsy-felvetésre, miszerint a feltüzelt gazdaság, a magas adósságszint és a jövőre várható magas hiány miatt módosítani kéne a költségvetést, ezt reagálta:

“A költségvetés marad így, ahogy van. Vicces lenne, ha a parlament által június 15-én elfogadott törvényt már júliusban módosítanánk, ami ráadásul még életbe sem lépett, mivel még 2021 van, nem 2022.”

A visszafogott Varga szájából még ennél is élesebben hangzott, hogy az erre következő riporteri kérdésre, miszerint “Tehát nem veszik figyelembe Matolcsy György felszólalását?”, azt felelte, hogy

“Figyelembe vesszük mindenki javaslatát, minden észrevételre odafigyelünk, még az ellenzéki észrevételekre is.”

A második félmondatban nem nehéz felfedezni a malíciát, sőt a beefelést sem, főleg, hogy Varga ezen a ponton azt is megjegyezte, hogy a büdzsét az a Költségvetési Tanács is jóváhagyta, aminek Matolcsy az elnöke.

A máskor jellemzően konfliktuskerülő Varga ezen felül több más Matolcsy-kritikára is direktben regált. Arra például, hogy a jegybankelnök szerint a kormányzat vasba és betonba fektet okos beruházások helyett.

Varga hosszan fejtegeti, hogy a kormány igenis fektet és még többet fektetne a tudásintenzív ágazatokba. Feltűnő azonban, hogy Varga egyetlen konkrét, nevesített ilyen beruházást sem tudott említeni, sőt tervként is csak azt a felsőoktatási csomagot volt képes példaként hozni, amit azóta már - mint arra riporter is azonnal felhívta a figyelmét - kihúztak a magyar helyreállítási tervből. Varga a gondolatmenet végén kénytelen beismerni, hogy ezek a fejlesztések csak magyar kormányzati pénzből valósíthatók meg, ami lelassítja az egészet:

“Matolcsy György véleménye abban tér el a kormány álláspontjától, hogy gyorsabban szeretné azt csinálni, amihez szerintünk a források átrendezése okán fokozatos tempó társul.”

Szintén egyenesben - és igen határozottan - reagált Varga Matolcsy azon felvetésére, hogy a jegybankelnök szerint hibás és kockázatosan magas a jövő évi költségvetésben szereplő 5,9 százalékos hiánycél.

Varga ezzel védte a tervezett magasabb hiányt:

“Rendben, beszéljünk a kritikáról. Az állítás: az államháztartási hiányt 3 százalék alá kellene vinni már 2022-ben. Ez hiba lenne, mivel megszorításokkal és a meginduló növekedés lefékezésével járna. Nem véletlenül függesztette fel az erre vonatkozó költségvetési szabályt az Európai Bizottság.”

Varga ezzel magyarázta, hogy indokolt a kormányzati költekezés:

“Az újraindításnak vannak költségei, amelyeket egy támogató fiskális politikának vállalnia kell. Nem erről szól az unió közös helyreállítási alapja is? Közösen vállalunk adósságot azért, hogy a gazdaságainkat segítsük. Nem szabad elkövetni azt a hibát, amit 2008 után a gazdaságpolitikusok elkövettek, amikor túlságosan gyorsan zárt vissza és szigorodott a pénzügypolitika, emiatt 2011-12-ben ismét recesszióba csúszott nemcsak a magyar gazdaság, hanem a világgazdaság is.”

Pár további érdekes válasz az interjúból:

• Ha most lenne a csatlakozási népszavazás, Varga igennel szavazna az EU-tagságra. De a válasza második feléből az is kiderül, hogy a pénzügyminiszter az Unióban puszta kifizetőhelyet lát, amit azonnal elhagyna, ha már nem éri meg pénzügyileg: “De az évtized végére, amikor számításaink szerint már nettó befizetői leszünk az EU-nak, a kérdés új nézőpontot kaphat. Pláne, ha a brüsszeli támadások az értékválasztás miatt folyamatosak lesznek. Pár év múlva térjünk erre vissza!”
• A 2022-26-os ciklusban még mindenképp korainak tartaná az euró bevezetését.
• 8,5/10-es esélyt lát arra, hogy még a 22-es választás előtt sikerüljön megállapodni az Unióval a helyreállítási tervről.

Megerősítette a rendőrség az Észak Hírnök című borsodi híroldal információját, miszerint meghalt az a 47 éves gyalogos nő, akit egy járdán tekerő kerékpáros ütött el Miskolcon, a Horváth Lajos utca 20-as szám előtti járdán.

Maga az eset még július 22-én történt. A súlyos sérüléseket szenvedő 47 éves nőt, akit a ház kapuján kilépve csapott el a bal kéz felől érkező 51 éves férfi, mentők vitték kórházba, ahol, mint most kiderült, 6 nappal később, július 28-án belehalt a sérüléseibe. Az áldozat a 444 tudomása szerint a helyi kormányhivatalban dolgozott.

Itt egy rendőrségi fotó a helyszínről:

Ahová az áldozat innen lépett ki:

Hogy ez a bringa okozza a végzetét:

Tovább görög a lavina a legismertebb hollywoodi magyar riporter, Návai Anikó kamuinterjú-botrányában, ami egy július elején a Nők Lapjában megjelent kamu Scarlett Johansson-interjú miatt robbant ki.

Az ügyet kirobbantó Média1 talált egy tavalyi, a nyomtatott Nők Lapjában, illetve az új fizetős online verzióján is megjelent exkluzív Pierce Brosnan-interjút, amit a szerző úgy állított be, mintha személyesen beszélt volna hozzá a Hawaii egyik szigetén tartózkodó színésszel. Csakhogy a médiablog szerint az írás lényegében Susan R. Nepales hollywoodi tudósító pár héttel korábban a gmanetwork.com oldalon megjelent promóciós interjújának magyar fordítása. A Média1 szó szerint bemutat több kérdést és választ az eredeti, angol nyelvű szövegből, amik valóban megegyeznek Návai később megjelent “exkluzív” interjújának vonatkozó részeivel.

Az külön vicces, hogy Návai kitől nyúlta ezt a szövegét.

Susan R Nepales férje ugyanis szintén Los Angeles-i illetőségű filmipari újságíró, a neve Ruben V Nepales. Klág Dávid még 2012-ben írta meg a Filmkolónia nevű blogon, hogy két, 2011-12-ben a Népszabadság Online-on megjelent, Návai által jegyzett Roman Polanski- illetve Johnny Depp-interjú valójában Ruben Nepales cikkeinek a fordítása volt, saját név alatt elpasszolva.

A botrányra reagálva Návai Anikó a 168 órával beszélve azon értetlenkedett, hogy miért probléma egyáltalán, hogy úgy írt interjút, hogy nem interjúvolta meg hozzá az interjúalanyt.

A 200 méteres férfi hátúszás döntője után egy amerikai újságíró megkérdezte a második helyen végzett amerikai Ryan Murphyt, hogy nem merült-e fel benne, hogy egyes versenytársai doppingoltak. A kérdés nem volt véletlen és egyértelműen az oroszokra irányult.

Murphy volt ugyanis a címvédő 100 és 200 méteres hátúszásban is. Most Tokióban 100-on viszont csak harmadik lett úgy, hogy két orosz, Rilov és Kolasznyikov előzték meg. A fentebb idézett újságírói kérdést pár perccel megelőzve ért véget a 200-as döntő, ahol Murphy megint csak Rilov mögött futott be, ezúttal másodikként.

A doppingos kérdésre az éppen a medencéből érkező, láthatóan feldúlt Murphy képtelen volt türtőztetni magát, és némi hímezés-hámozást követően elég világosan kimondta, amit gondol:

“15-féle dologra gondolok most. Ebből 13 miatt bajba kerülnék. Történt, ami történt. Próbálok nem túl sokat gondolni rá. Lelkileg rettentően megterheli az egész évemet, hogy olyan versenyben úszom, ami valószínűleg nem tiszta, hanem olyan, amilyen. Azok döntöttek erről, akik sokkal többet tudnak a helyzetről. Frusztrál, de az ellen kell úsznom, aki mellém kerül. Nincs elég kapacitásom arra, hogy nagyon magas szinten felkészüljek az olimpiára, és közben lobbizzak a döntéshozóknál, hogy ne rossz döntéseket hozzanak.”

Később, a sajtótájékoztatón már higgadtabban nyilatkozott, gratulált a két másik dobogósnak, de azért megjegyezte, hogy az úszásban bizony jelen van a dopping:

“Világossá akarom tenni, hogy soha…, hogy nem szerettem volna senkit megvádolni. Így hát gratulálok Luke-nak és Jevgenyijnek. Hihetetlenek voltak, mindketten nagyon tehetséges úszók. (...) Alapvetően azt hiszem, hogy ez (mármint a dopping, a szerk) még mindig igencsak jelen van az úszásban."

Rilov a sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy meglepték Murphy első megjegyzései és hogy ő tisztán versenyez, és sosem vádolták doppingolással.

Az orosz élsportot annyira átszövi a központilag irányított, államilag támogatott doppingolás, hogy Oroszországnak nem engedték, hogy saját neve és zászlaja alatt indítson csapatot Tokióban, de a le nem bukott versenyzőik azért elindulhattak.

A Monetáris Tanács 30 bázisponttal 1,2 százalékra emelte kedden az alapkamatot, ezzel párhuzamosan az MNB az egynapos betéti és hitel kamatlábakon is 0,3 százalékpontot emelt.

Amikor a Nemzeti Bank júniusban több mint 10 év elteltével kamatot emelt - akkor lett 0,9 százalékos az alapkamat - , egyúttal azt is közölték, hogy ez nem egyszeri akció volt, hanem úgynevezett szigorítási ciklusban gondolkodnak. Ez annyit jelent, hogy havonta emelnek az alapkamaton, mindaddig, míg vissza nem tudják szorítani az inflációt a kívánatosnak tartott 3 százalékos érték közelébe. Most valójában annyi derült ki, hogy ezt tényleg komolyan gondolták.

A Portfolió gyorselemzése szerint

“most arra lehet következtetni, hogy havi 30 bázispontos ütemben folytatódhat a szigorítás, legközelebb augusztus 24-én. Ez azt jelenti, hogy amennyiben év végéig kitartana a kamatemelési ciklus tempója, decemberben 2,7%-os, januárban pedig már 3%-os lehetne az irányadó ráta. Mivel az infláció erőteljes mérséklődésére rövid távon igen csekély az esély, erre a kamatpályára most minden esély megvan.”

Az egynapos kamatok megemelése miatt öt év után újra nincs negatív kamat, mivel az egynapos betétek kamata eddig mínusz 0,05 százalékos volt.

Súlyos biológiai katasztrófa sújtotta a Garamot Szlovákiában: a folyó középső szakaszán, Zólyombúcson a vihar rádöntött egy fát a helyi biogázüzem fermentációs hulladékát tároló zsákszerű tartályra, ami megrepedt. 400 köbméternyi erősen savas hulladék folyt a közeli patakba, majd azon keresztül a települést átszelő Garamba.

A szennyezést horgászok vették észre, amikor a folyó felszínén hirtelen haltetemek jelentek meg, a víz pedig bezavarosodott és bűzössé vált. A ma7.sk beszámolója szerint a Bezeréte község melletti egy kilométeres Garam-szakaszon 600 kilónyi haldögöt szedtek ki a horgászok. A lap által közölt rendőrségi fotón főleg nagyobb termetű pontyok láthatók.

Az ismert természetfilmes-kutató Szendőfi Balázshoz köthető Budapest halai FB-oldal információi szerint ennél sokkal több hal pusztulhatott el:

“Tegnap esti információim szerint az első napi dögszedés eredménye 25 halfaj 4100 példánya összesen 1,9 tonna súlyban. Hozzáteszem, hogy sok védett és veszélyeztetett apróbb testű halfaj (csíkfélék, küllőfajok, kölönték, ingolák stb.) valamint felbecsülhetetlen számú ivadék ebben a mérlegben nem szerepel, hiszen igen nehéz lenne elpusztult példányaikat megtalálni és összeszedni. “

A poszt is felhívja a figyelmet arra, hogy a dögök között sok nagy méretű dunai galócát lehetett látni.

A galóca Európa legnagyobbra megnövő, igen ritka lazacféléje, elérheti a másfél méteres testhosszt és az 50 kilogramm körüli tömeget is. A Garam Szlovákia azon kevés folyóinak egyike, ahol előfordul és szaporodik.

A galóca az egész világon veszélyeztetett fajnak számít, Magyarországon fokozottan védett. Igen ritkán fognak 1-1 példányt belőle a Dunából, illetve a Tisza felső szakaszán. A Budapest halain több olyan fotót is publikáltak, amiken nagy méretű, elpusztult galócák láthatóak, más, kisebb-nagyobb halak, például pontyok, márnák, paducok, csukák és süllők mellett.

Közérdekű adatigénylés formájában szeretett volna dokumentumokat kikérni a Klauzál téri piacról az ellenzéki vezetésű erzsébetvárosi önkormányzattól az Átlátszó. A lap újságírója abban az ügyben nyomoz, hogy

“A Demokratikus Koalícióhoz tartozó Niedermüller Péter polgármester előterjesztésére most a Szini Béla vendéglátós vállalkozóhoz köthető cégekhez kerülhet a piac működtetése, amelyek még a fideszes érában jutottak hídfőhöz a piac területén.”

A lap a nyomozásához a kerületi tulajdonú cégeket - így köztük az Erzsébetvárosi Piacüzemeltetési Kft.-t is - érintő átvilágítási jelentéseket próbálta kikérni közérdekű adatigényléssel.

A reakció pont olyan volt, mintha egy, a szabad sajtó munkáját tudatosan akadályozó kormányszervtől érkezett volna.

Niedermüllerék a válaszukban ugyanis 484 ezer forintot kértek a dokumentumokért, a következő indoklással:

„az átvilágítási jelentések terjedelme kb. 1100 oldal, és az igénylő által meg nem ismerhető személyes adatokat is tartalmaz, ezért (…) anonimizálni szükséges (…) 110 óra munkaerő ráfordítás ellentételezéseként 484.000, azaz négyszáznyolcvannégyezer forint költségtérítést állapítok meg.”

Vagyis Niedermüller úgy kalkulált, hogy egy önkormányzati alkalmazott egy óra alatt 10 oldalról tudja kihúzni a neveket, óránként 4400 forintért. Jó lehet Erzsébetvárosnak dolgozni, a képzeltbeli sajtóelhárító irodista ugyanis havi 710 ezer forint körül keres.

“Korábban a bloggerei szerződéseiért kért tőlünk 92 ezer forintot az MTVA, illetve 600 ezer forintot kért a Szépművészeti Múzeum a képkölcsönzési listájukért; ehhez a díszes társasághoz csatlakozik most a Niedermüller Péter vezette erzsébetvárosi önkormányzat.”

- kommentálta a húzást az Átlátszó cikke.

Bár egyáltalán nem utálja hírhedten homofób nagymamáját, Sarah Green bizonytalan abban, hogy meghívja-e őt az esküvőjére, amit egy másik nővel köt meg - mesélte Green a slate.com egyik podcastjában.

A nagymama nem akárki: a homoszexuálisok egyenlő jogai ellen kampányoló amerikai Anita Bryant a hetvenes években lényegében egymaga találta ki a vallásos-populista homofóbok azóta is népszerű hazug toposzát arról, hogy a melegek a fiatalok körében “toborozzák” az utánpótlást, ezért “meg kell védeni tőlük” a gyerekeket. A Fidesz is erre építette a mostani melegellenes kampányát.

Az unoka a podcastban elmesélte, hogy a 21. születésnapján coming outolt a nagymamájának, aki a boldog szülinapot eléneklése után arról beszélt neki, hogy biztosan lesz férje, mire ő rávágta, hogy reméli, hogy nem, mivel meleg, és nem érdeklik a férfiak. Bryant erre azzal reagált, hogy a homoszexualitás nem létezik, az unoka inkább koncentráljon isten szeretetére, mert az emlékeztetni fogja arra, hogy valójában heteroszexuális.

“Igen nehéz valaki olyannal vitatkozni, aki azt gondolja, hogy a személyiséged egyik integráns része nem más, mint sátáni téveszme”

- magyarázta Green, aki még nem tudja, hogy küld-e esküvői meghívót a nagymamájának. Nem azért, mert nem szereti, hanem mert ezzel esetleg megsértené. Így most úgy gondolja, hogy előbb fel fogja hívni, hogy küldjön-e egyáltalán meghívót.

Bryant azért lett a homofób mozgalom ikonikus alakja, mert nem akarta elfogadni, hogy a melegek egyenlő jogokat kapjanak. (Úgy, hogy a házasság témája akkoriban még szóba sem került.)

Amikor 1977-ben a floridai Dade megyében a melegek egyenlő jogait rögzítő rendeletet fogadtak el, Anita Bryant énekesnő, korábbi szépségkirálynőből lett újjászületett keresztény aktivista kampányt indított ez ellen. A hat hét alatt sikerre vitt ellenkampányt Bryant arra a szlogenre alapozta, hogy

“A homoszexuálisok nem tudnak szaporodni, ezért toborozniuk kell.”

Hogy az üzenet lényege teljesen világos legyen, és mindenki értse, hogy a melegek kik közül toboroznak, a kampányszervezetének a „Mentsük meg a gyermekeinket” nevet adta.

Az amerikai vallásos jobboldal melegellenesei hamar megtapasztalták, hogy a melegek szándékos összemosása a gyerekzaklatókkal plusz a toborzási teória kiválóan alkalmasak a homofób tömegek adakozási kedvének meghozására, így ez lett a melegek egyenlő jogai ellen küzdő fundamentalisták egyik fontos csapásiránya

A Szabad Európa értesülése szerint Emomali Rahmon tadzsik elnök-diktátor húgának fiai egy héttel ezelőtt, az anyjuk halála után megtámadták és úgy összeverték az ország egészségügyi miniszterét, az asszonyt kezelő elnöki kórház igazgatóját és több más magas beosztású orvost, hogy a minisztert azóta is súlyos sérülésekkel ápolják.

Jamoliddin Abdullozoda állapotáról közvetetten árulkodik, hogy amikor tegnap, 26-án, hétfőn, vagyis majdnem egy héttel a verés után nagy nemzetközi sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a közép-ázsiai ország 1,5 millió darab Moderna vakcinát kapott ajándékba az Egyesült Államoktól, a miniszter nem, csak a helyettese volt jelen. A helyettes nem volt hajlandó válaszolni arra az újságírói kérdésre, hogy igazak-e a pletykák, miszerint a felettese azért nincs ott, mert megverték.

A személyi kultuszt kiépítő, az országot a rendszerváltás óta irányító, családtagjait vezető pozíciókba helyező Rahmon húgának kezeléséhez Németországból, Oroszországból és Üzbegisztánból is hívtak szakértőket, de a 64 éves Qurbonbi Rahmonován ők sem tudtak végül segíteni. A hivatalos titkolózás miatt egyelőre nem világos, hogy a diktátor unokaöccsei a külföldi szakértőket is összeverték-e.

Ember ki nem hozna többet egy sima edzőmeccsből, mint Wayne Rooney egykori csodacsatár, az angol másodosztályú Derby County edzője, aki csapatával a manchesteri Salford ellen játszott a hétvégén.

A brit bulvársajtó cikkei alapján nagyjából így rakható össze Rooney szombat éjszakája:

Az exfocista a meccs után egy menő manchesteri klubba, a Chinawhite-ba ment felejteni pár haverjával. Nem is csoda, a klubja súlyos anyagi problémákkal küzd, és az első keretben pillanatnyilag 9 igazolt játékos van, benne 2 kapussal. Rooneyék VIP-páholyt kaptak a klubban, ahová meghívtak szórakozni három, éppen ott mulatozó, 21 éves barátnőt, akik között egy helyi mikrohíresség is akadt, Tayler Ryan 13 ezer követővel rendelkező Snapchat-modell. A társaságról már a klubban készült pár fotó, amiken pont azt csinálják, mint bárki egy klubban: táncolnak, isznak és néha egymás füléhez hajolva beszélgetnek.

A sztori akkor forrósodott fel igazán, amikor egy fociszurkoló vasárnap hajnali negyed hatkor összefutott az utcán az elbeszélése szerint igen részegnek kinéző, vörös szemű, tántorgó, szavakat nehezen formáló Rooney-val, és levideózta.

Rooney mögött ott ballagtak ketten a három nőből. Afelé a szálloda felé tartottak, ahol Rooneynak és a nőknek is szobája volt.

Nem sokkal azután, hogy a rajongó levideózta a társaságot az utcán, a három nő fotókat kezdett posztolni a hotelszobájukból, ahová Rooney addigra átment.

A képeken jól látszik, hogy Rooney erősen kimulatta magát. De annyira, hogy egy idő múlva ahogy volt, felöltözve elaludt egy széken.

A három nő ezután többé-kevésbé levetkőzött és az alvó Rooney mellett pózolva csinált róla pár megalázó fotót. Ezek reggel 8 tájban kezdtek kiszivárogni a netre. (Ezeket a képeket természetesen nem közöljük.)

A beleegyezése nélkül, az öntudatlan állapotát kihasználó fotók miatt Rooney kedden rendőrségi feljelentést tett zsarolás miatt. A Daily Mail szerint Rooney azt mondta a rendőröknek, hogy valaki megzsarolta a képek közlésével. Egyelőre nem világos, hogy ez mikor történhetett, illetve pontosan milyen fotókkal zsarolták, mivel az első kiszivárgott képek, mint említettük, már vasárnap reggel, pár órával az eset után megjelentek a neten. Tayle Ryan anyja a Sunnak azt nyilatkozta, hogy a fotókat egy zárt csetcsoportba küldték el a lányok, és onnan szivárogtatta ki valaki azokat. Mind Rooney, mind a nők azt mondták, hogy nem volt köztük szex. A focista szerint előre eltervezett csapda áldozata lett.

Az év végig elhagyják Irakot a még ott szolgáló, harcoló amerikai alakulatok - jelentette be Joe Biden elnök az iraki miniszterelnökkel tartott megbeszélése után. Ez nem az amerikai hadsereg teljes kivonását jelenti, a tervek szerint ugyanis továbbra is maradnak kiképzéssel és tanácsadással foglalkozó amerikai katonák az arab országban. Nagyjából annyian, úgy 2500-an, ahány frontkatona hazatér az országból.

A lépést az elemzők az iraki miniszterelnököt segítő politikai manővernek tekintik. Az iraki amerikai katonai jelenlét azóta különösen forró téma az iraki belpolitikában, hogy az amerikaiak tavaly Bagdadban drónnal megölték Kaszem Szolejmani iráni tábornokot és egy Irán által támogatott iraki siíta milícia vezetőjét. Az Irán-barát iraki politikai erők azóta hevesen követelik az Iszlám Állam ellen alakult, amerikai vezetésű nemzetközi hadsereg kivonását az országból, hiába jelent még mindig potenciális fenyegetést az ismert szunnita terrorszervezet.

Az amerikaik közben azzal vádolták a siíta milíciákat, hogy több száz rakéta-, aknavető- és dróntámadást hajtottak végre a koalíciós erők bázisai ellen, hogy kiprovokálják a távozásukat.

Irakot 2003-ban, George W Bush elnöksége idején rohanták le az amerikai csapatok, hogy eltávolítsák Szaddam Huszein diktátort, és megsemmisítsék az országban felhalmozott tömegpusztító fegyvereket. Egészen hamar kiderült, hogy az invázió ürügyéül szolgáló tömegpusztító fegyverek nem léteztek, de az amerikai erők maradtak, egészen 2011-ig. Hogy 3 évvel később már az iraki kormány kifejezett kérésére térjenek vissza, miután az Iszlám Állam elfoglalta az ország jelentős részét. A terrorszervezetet 2017 végén sikerült legyőzni, de a csapatok maradtak, megakadályozandó az IÁ visszatérését.

(via BBC)

Egy héten belül a második, hátborzongatóan festői homokvihar csapott le az észak-kínai Dunhuang városára, ami a Góbi-sivatag szélénél helyezkedik el. A város az egykori Selyemút mentén áll, és bár kicsi, azért ismert, mert annak idején ez volt az első kínai település, amivel az Európa felől az úton érkező kereskedők találkoztak.

Errefelé nem ritkák a homokviharok, de a szezonjuk márciustól májusig tart. Nyáron alig fordulnak elő, de kínai meteorológusok szerint idén az itt is kivételesen száraznak számító időjárás miatt van belőlük ennyi júliusban is: az elmúlt két hónapban 2 milliméter csapadék hullott a városka környékén.

“Mi is látunk a pályán és tudjuk, hogy meddig ér a takarónk”

- érzékeltette a 444 kérdésére Stummer János, a nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke, hogy a testületnek a törvényi előírások miatt szűk a mozgástere a Pegasus-ügy feltárásában. (Mint megírtuk, Stummer ma, hétfőn délelőttre rendkívüli ülést hívott össze, hogy az okostelefonos megfigyelési ügyben kikérdezhessék Pintér belügyminisztert, de a kormánypárti képviselők nem mentek el, megakadályozva ezzel az informálódást.)

De ami lehetséges, azt a bizottság ellenzéki tagjai megpróbálják megtenni.

Első lépésként folytatják a már a múlt héten megkezdett átfogó vizsgálatukat, ami a gyakorlatban annyit tesz, hogy a Pegasus-ügy szemüvegén keresztül átnézik a mostani és az előző parlamenti ciklusban a bizottság elé került közbeszerzési mentesítési kérelmeket, hogy a Pegasus-vásárlás nyomait megtalálják. (Ha a magyar szolgálatok nemzetbiztonsági okból beszereznek valamit, ami közbeszerzés hatálya alá esne, a bizottságnak azt minden esetben jóvá kell hagynia. De a kérelemben nem szokták pontosan részletezni, hogy mit vásárolnak éppen.)

Ha megvan a bizonyíték a Pegasus-vásárlásra, át tudnak térni arra, ami Stummer szerint az ügy lényege, vagyis hogy használták-e a megvett szoftvert, és ha igen, ki ellen és milyen felhatalmazással.

Ha a bizottság ellenzéki tagjai meg is találják a vásárlás bizonyítékát, azt, mivel minősített titok, nem közölhetik a nyilvánossággal. Stummer jelezte is a 444 kérdésére, hogy bár Pintér belügyminiszter a múlt héten próbálta “beugrasztani” az ellenzéki bizottsági tagokat, hátha kiadják a titkot, de “ezt a szívességet nem tesszük meg”, és az ellenzéki bizottsági tagok csak jogállami eszközöket fognak használni.

Önmagában azt a tényt, hogy a magyar kormányzat tényleg megvehette a Pegasust, nyilatkozataikban sem Pintér Sándor, sem Varga Judit miniszterek nem tagadták. A kulcskérdés nem is ez, hanem az, hogy történt-e megfigyelés politikai alapon - mondta lapunknak Stummer.

A bizottság igazán potens módon az őszi parlamenti ciklus kezdetétől tud fellépni, a fideszes tagok akkor már ugyanis nem tudják a maihoz hasonló módon elszabotálni az ülést. Stummer ezért az első ülésnap reggelén 8 órára össze fogja hívni a testület ülését, amire elhívják a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vezetőit is.

Garázdaság szabálysértése miatt indult rendőrségi eljárás az ellen a leányfalusi telektulajdonos ellen, aki a település népszerű Duna-parti sétányára néző háza homlokzatára most szombaton sokak megbotránkozását kiváltva egy jókora Hitler-portrét akasztott ki. A kép alsó felén a nácik közismert jelmondata, az “Egy nép, egy birodalom, egy vezér” volt olvasható német nyelven.

A jogi részletekben nem járatos olvasókat meglepheti, hogy egy ilyen nyilvánvaló neonáci akció esetében miért nem merült fel az önkényuralmi jelkép használatának Btk-ba foglalt vétsége, ami akár elzárással is büntethető.

Mint azt a rendőrség a 444 kérdésére elmagyarázta, a vonatkozó Btk-paragrafus tételesen felsorolja, hogy mi számít illegális önkényuralmi jelképnek. Ezek a horogkereszt, az SS-jelvény, a nyilaskereszt, a sarló-kalapács és az ötágú vöröscsillag. Vagyis sem Hitler, sem bárki más náci, nyilas vagy kommunista gyilkos arcképe, illetve ezen mozgalmak jelmondatai sem esnek a törvény hatálya alá.

De akkor miért indítottak egyáltalán eljárást, és miért garázdaság miatt?

A Pest megyei rendőrség válasza szerint azért, mert a Hitler-portré sok arra sétálóban megbotránkozást keltett - a rendőrségre emiatt több bejelentés is érkezett egymástól függetlenül -, ami már megalapozta a garázdaság miatt szabálysértési eljárást.

A rendőrségtől azt is megtudtuk, hogy még mindig folyik a tavaly indult nyomozás Szentendrén ugyanennek a háznak a gazdái ellen, az viszont már tényleg önkényuralmi jelkép miatt. A háziak tavaly júliusban ugyanis egy SS-zászlót akasztottak ki. Abban az ügyben a rendőrség először egyáltalán nem akart nyomozni, majd amikor mégis megtette, gyorsan le is zárta a nyomozást, arra hivatkozva, hogy a háziak azt állították, amit kiraktak, az valójában egy villámszerű számjegyekből összerakott 44-es szám, amit azért akasztottak ki, mert ők villanyszerelők, és egy kollégájuk 44. születésnapját ünnepelték. Az abszurd indokolás az ügyészégnek is szemet szúrt, ezért idén januárban új nyomozásra utasították a szentendrei rendőröket.

Pontosan az történt a nemzetbiztonsági bizottság Pegasus-ügyben összehívott hétfő délelőtti zárt ülésén, amire előzetesen számítani lehetett. A titkosszolgálatokat felügyelő Pintér Sándor belügyminiszter, akit a testület ellenzéki tagjai kérdezni szerettek volna a megfigyelési ügyről, megjelent ugyan, mégsem kellett beszélnie. A bizottság fideszes tagjai ugyanis távol maradtak, így az ülés határozatképtelen volt.

A kormány ezzel kerülte el, hogy Pintérnek válaszolnia kelljen arra, hogy a kormány megvásárolta-e a Pegasus nevű, mobiltelefonokat meghekkelő izraeli kémszoftvert - amit tagadni eddig sem tagadott a miniszter -, illetve hogy valóban használták-e az eszközt újságírók, ellenzéki politikusok és civil aktivisták megfigyelésére.

Arról, hogy milyen parlamentáris eszközök maradtak a megfigyelési ügy feltárására, nemsokára beszélünk Stummer Jánossal, a nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnökével. A témában ma, hétfőn tart tüntetést a Momentum.

Szombaton este 7 után 3 rendőrautó állt egy leányfalusi ház előtt, ami a település egyik legnépszerűbb részén, a Duna-parti sétányon található. A háziak ellen ugyanis a 444 információja szerint legalább ketten tettek rendőrségi bejelentést.

Ennek oka az, hogy a ház homlokzatára egy Adolf Hitlerre minimum igencsak emlékeztető férfi képét akasztották ki, amit alul a következő, német nyelvű felirat díszít:

Ein Volk, ein Reich, ein Führer

Ami magyarul kábé ennyit tesz, hogy egy nép, egy birodalom, egy vezér.

Ez volt a náci Németország legismertebb hitlerista szlogenje.

Erről a házról a 444 majdnem pont egy évvel ezelőttől kezdve több cikket is írt. Tavaly júliusban ugyanis a háziak egy SS-zászlót, vagyis az Adolf Hitler-féle német náci párt, az NSDAP katonai szervezete, a Schutzstaffel zászlaját lógattak ki hasonlóképpen.

Akkor két szemtanú azonnal kihívta a rendőrséget, de a szentendrei rendőrök nem indítottak eljárást, egészen elképesztő indokolással: a helyszínre kiérve azt találták, hogy éppen születésnapi ünnepség zajlott, a háziak pedig azt állították, hogy

"(...) az elektromossághoz munkájuk révén kötődő résztvevők az ünnepelt 44. születésnapjára készítették a villám jelekkel szimbolizált zászlót. Amikor a rendőrök felhívták a figyelmüket a tiltott önkényuralmi jelképpel kapcsolatos hasonlóságra, azonnal eltávolították a zászlót. Bűncselekmény gyanúja nem merült fel, büntetőeljárás nem indult."

A 444 első cikk utáni médifigyelem miatt aztán tessék-lássék mégis elindult a nyomozás, hogy azt hamarosan megszüntessék, bűncselekmény hiányában. Az erről szóló határozatban a szentendrei rendőrség másodjára állította azt faarccal a világ legismertebb önkényuralmi jelképeinek egyikéről, hogy az egy sima 44-es szám volt.

Az ügyészség hónapokkal később felülvizsgálta a döntést és az eljárás hiányosságaira hivatkozva új nyomozásra utasította a rendőröket.

A tény, hogy hatósági asszisztálással lógathattak ki náci zászlót, a jelek szerint felbátorította a ház tulajdonosait. Akik egyike, amikor a tavalyi esetben egy járókelő azt mondta neki, hogy ami a házon lóg, az szerinte egy SS-jelvény, ami tiltott önkényuralmi jelkép, ő pedig zsidó és zavarja a látvány, a járókelő állítása szerint azzal válaszolt, hogy ők viszont nácik, hősünknek pedig úgyis indul a vonata.

A mostani ügyben kérdéseket küldtem az ORFK-nak, amint válaszoltak, frissítjük a cikket.

Nincs jobb, mint amikor izgalmas akció kezd kibontakozni és a spanyol nyelvű focikommentátor szótagszáma azonnal megemelkedik. A jelenséget ezúttal rendhagyó körülmények között élvezheted:

Ezen a bolíviai meccsen - a Guardian szerint Achocalla városában járunk, egy kisebb torna döntőjén - már a csapatok felsorakozása közben felforrósodott a hangulat, a pályára berontó, majd a középpályát teljesen leuraló porördög miatt.

A tanulság: a műfű teljesen kiheréli a focit, bezzeg a földes pálya!

Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön délelőttre összehívta a védelmi kabinet rendkívüli ülését, amin az egyetlen téma a Pegasus-ügy - írja a Le Figaro.

Mint ismert, egy nemzetközi tényfeltáró újságírócsapat leplezte le, hogy számos ország - köztük Magyarország - kormányzata bűncselekményekkel nem vádolt újságírókat, civil aktivistákat és másokat figyelt meg egy elvileg veszélyes bűnözők és terroristák ellen kifejlesztett izraeli kémszoftver segítségével. Azt konkrétan nem tudni, hogy melyik országban ki használta az okostelefonokat lehallgatókészülékké átalakító szoftvert, de az izraeli kormánnyal szorosan együttműködő vállalat azt állítja, hogy kizárólag állami szerveknek értékesíti a programot. Magyarországon Varga Judit igazságügyi és Pintér Sándor belügyminiszter sem tagadta, hogy a hazai szolgálatok használták a Pegasust.

A tényfeltárók szerint a potenciálisan megfigyelt személyek között jó pár francia is akadt. Macron szóvivője szerint az elnök “nagyon komolyan veszi az ügyet”, ezért személyesen felügyeli annak vizsgálatát. Ez nem is csoda, hiszen a hírek szerint Macron telefonszáma is rajta volt a listán, vagyis nem kizárt, hogy a francia elnök készülékét is minimum megpróbálták megfertőzni.

A Washington Post szerdai cikkében arról ír, hogy a megfigyelt francia politikusok számai egy olyan, durván tízezer számot tartalmazó blokk részei voltak, amiben nagyrészt marokkói telefonok szerepeltek, illetve sok szám volt benne a szomszédos, Marokkó riválisának számító Algériából. Más források ennél is nyíltabban pedzegetik, hogy a francia elnök telefonját a marokkói titkosszolgálat próbálhatta meghekkelni. Ugyanezen adag telefonszám között szerepelt a marokkói király, Romano Prodi volt olasz miniszterelnök és Michel egykori belga kormányfő, az Európai Tanács jelenlegi elnökének száma is egyébként.

Jó reggelt, jó bólogatást!

Kávé helyett először is hallgass meg egy friss, vicces és ropogós nyári slágert a minneapolisi Atmosphere hiphop-duó előadásában!

A nap igazán exkluzív híre eddig az, hogy miközben a Szilas-patak partján álldogáltam - mint nem sokkal később világossá vált, egy hangyaboly közepén - a szemközti sisnyásból előmászott egy különösen kövér hód, becsusszant a vízbe, úszott 2 métert balfelé, majd kimászott a partra, és elmélyülten elrágcsált egy ágat:

Erre persze bárki mondhatja azt, hogy komolytalan. Az úgynevezett

székely terroristák

ügyére viszont senki.

Hogy mi? Székely terroristák?? Ráadásul petárdás terroristák? Akik úgy ültek éveket emiatt, hogy a valóságban egy fia petárdát sem durrantottak el? Ha fogalmad sincs, kicsoda Beke István és Szőcs Zoltán vagy ha képben vagy, a nap cikke mindenképpen Ács Dániel írása a most szabadult székelyek lebukásának történetéről, amiben azt járja körül, amiről az írás címe is szól:

Árulás vagy a román titkosszolgálat ármánya okozta a „székely terroristák" bukását?

Amiről 2021-nak szólnia kellene, az az izraeli kémprogramos megfigyelési ügy

De nagy kérdés, hogy tényleg lesz-e érdemi vizsgálat benne. Erre legalább formailag lehetőséget adhat az, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság jobbikos elnöke hétfőre összehívta a testületet, hogy meghallgathassák Pintér Sándor belügyminisztert. Hogy lesz-e kérdezgetés, azon múlik, hogy a fideszes tagok elmennek-e az ülésre.

A francia Le Monde újságírója közben újra elmesélte, Varga Judit igazságügyminiszter hogyan akart kihúzatni egy kérdést a vele készült interjúból, amikor a francia kolléga a magyar újságírók titkos megfigyelésére kérdezett rá július elején.

A legjobb 444-es olvasmány mindezzel együtt Rényi Pál Dániel új Orbán-könyve,

a Győzelmi kényszer, ami nemcsak nekem tetszik, hiszen az olvasók máris elkapkodták az első kiadást, így már nyomdában is van a második. Én az egyhetes görögországi nyaralásunk alatt olvastam el, és még mindig őszintén le vagyok nyűgözve tőle. Külön ajánlom azoknak, akik nagyon unják az állandó orbánozást. A könyv egyik legnagyobb erénye ugyanis - azon túl, hogy pompásan van megírva - az, hogy Rényi nem megítél, hanem bemutat, de azt hihetetlen alapossággal és igen szórakoztatóan.

Úgy néz ki, hogy a 2021. innentől a népszavazásokról fog szólni a kémprogram helyett.

Ez van, ez jutott nekünk, ezt találta ki Orbán Viktor kampánycsapata válaszul a Fudan-meghátrálásra és a belpolitikai okokból kitalált, szándékosan provokatív homofób törvény európai botrányára.

Szerdán reggel Orbán miniszterelnök aláírásával megjelent egy kormányrendelet arról, hogy szerdán reggel 8-tól újra lehet országos népszavazást tartani. Ebédidőben Orbán facebookos videóban jelentette be, hogy „gyermekvédelmi" népszavazást kezdeményez öt kérdésben. Majd felsorolt öt olyan bizarr, jelentős részben a nemváltás (!!!) körül forgó kérdést, amelyeknek nem volt köze sem az Európai Bizottság Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárásához, sem a homofób törvényhez. Ezek egyike a következő:

Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?

De van köztük virtigli álkérdés is, úgyis mint

Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?

Ez azért álkérdés, mert ezt a médiatörvény pontosan szabályozza, kiskorúaknak természetesen nem szabad korlátozás nélkül szexuális médiatartalmakat bemutatni.

Ezúttal tényleg komolyan gondolt tanács, hogy ha egy cikket olvasol el a a következő hónapjainkat szinte biztosan igencsak meghatározó népszavazásról, akkor az Magyari Péter pompás, az egész ügyet kontextusba helyező, Szidtad az anyámat? Akkor hazudok? című elemzése legyen. Amiben Magyar ilyeneket ír:

„Olyan brüsszeli homoszexuális propaganda ellen hirdetett (..) népszavazást, amely nem létezik. (...) az ország legfontosabb ügyévé emelte a sötét fantáziát, amire várhatóan hónapokig tartó kampány épül majd.

A mostani népszavazás ahhoz a klasszikus szívatáshoz hasonlít, amikor odalép a kötekedő a kiszemelt áldozatához, és megkérdezi: "szidtad az anyámat?" Amikor az áldozat hebegve szól, hogy nem, dehogy, azt se tudom, hogy ki vagy, akkor jön a megsemmisítő csapás: "szóval hazudok?" - és akkor már erre hivatkozva lehet ütni."

Orbán a 2016-os kvótanépszavazáshoz hasonlóan próbálja szavazatszerzésre használni a buzizós népszavazást. Ha már alig emlékszel a kvótásra, de szívesen felfrissítenéd az emlékeidet, itt egy múltidéző cikk róla.

Pár óra telt csak el Orbán bejelentése után, amikor Karácsony Gergely következett. Az ellenzéki miniszterelnökjelölt-jelölt szintén öt kérdésben kezdeményez népszavazást. Ő nem buzizásban utazik, Karácsony témái a Fudantól az autópályák koncesszióba adásán és az Európai Ügyészséghez való csatlakozáson át a hatvan év felettiek ingyenes antitesttesztjéig és az álláskeresési járadék meghosszabbításáig terjed.

„Ha ellenzéki kezdeményezésű kérdések is lehetnek majd a szavazólapokon, akkor a népszavazási szezon indítása egy próbaválasztás is lesz, ahol a 2022-es parlamenti voksolás előtt egymásnak feszülhet a kormány és az ellenzék, megnézve, hogy ki hány embert tud mozgósítani a saját kérdései mellett"

- írja Magyari. Mivel erre a mozgósításra a Fidesznek ott a végtelennek tűnő kormányzati kommunikációs költségvetés, hiszen ők 11 éve kampányolnak közpénzből pártcélokra, az ellenzék azt is letesztelheti, hogy az eredményjelző táblán mennyire képes eltüntetni az anyagi különbséget. Az se felejtsük el, hogy míg a kormány népszavazásának kiírásához nem kell más a kérdésekre való rábólintásnál, Karácsonyéknak előbb még össze kell gyűjteniük 200 ezer érvényes aláírást is.

A népszavazási- mellett esőszezon is van

És nemcsak Nyugat-Európában. Kínában, azon belül a 12 milliós Csengcsouban igazi katasztrófafilmes szupereső volt, a metróban bokáig, térdig, combig, derékig majd mellig érő vízben segítségre váró utasokkal. Akik közül 12-en a metróban fulladtak a vízbe.

Azt viszont a világért sem szeretném, ha bárki is a hírekbe fulladna bele, így véget is vetek a hírlevélnek, jó olvasást mindenkinek!

Miután szerdán megjelent egy kormányrendelet, ami újra lehetővé teszi országos népszavazások megtartását, valósággal berobbant a szezon:

• Orbán miniszterelnök délelőtt FB-ra kiposztolt videóban közölte, hogy a kormány “gyermekvédelmi” népszavazást kezdeményez,
• Karácsony Gergely főpolgármester pedig FB-bejegyzésben jelezte, hogy három témában ő is ugyanígy tesz. Ezek: a kínai egyetem helyett a Diákváros épüljön-e meg Budapesten, a kormány ne adhassa el az autópályákat és legyen-e általános, ingyenes antitest-szűrés minden 60 év feletti honfitársunknak

Karácsony délutánra rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze, ahol kiderült, hogy a népszavazási kérdések száma ötre növekedett. Íme a miniszterelnökjelölt-jelölt kérdései, amik közé a délelőtt belengetettekhez képest bekerül egy európai ügyészséges és egy, ami az álláskeresési járadékra vonatkozik:

• Egyetért-e Ön azzal, hogy minden hatvan év fölötti, magyarországi lakóhellyel rendelkező személy ingyenesen legyen jogosult SARS-CoV2 neutralizáló antitest kimutatására alkalmas tesztre?
• Egyetért-Ön azzal, hogy koncessziós szerződés keretében gazdasági társaságnak ne legyen átengedhető magyarországi gyorsforgalmi út üzemeltetése?
• Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez?
• Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI törvényt?
• Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap legyen?

A brit sajtó egybehangzó keddi értesülései szerint a rendőrség még pénteken letartóztatta az Everton egyik, meg nem nevezett, 31 éves sztárfocistáját, gyerekek elleni szexuális visszaélés gyanújával. A klub rövid közleményben erősített meg annyit, hogy rendőrségi nyomozás miatt felfüggesztették az első csapat egyik játékosát.

A játékost őrizetbe vétele és kihallgatása után óvadék ellenében kiengedték.

A Mirror bulvárlap szerint nem angol játékosról van szó, aki stabil kezdőnek számít a hazája válogatottjában. A Daily Mail szerint házas emberről van szó, akinek az otthonából a házkutatást végző detektívek több tárgyat is magukkal vittek, de a cikk nem részletezi, hogy számítógépekről vagy másról van-e szó.

Arról egyelőre nincsenek információk, hogy konkrétan mivel gyanúsítják az egyelőre meg nem nevezhető focistát.

Sokkoló dolog nemcsak sejteni, hanem most már elég nagy biztonsággal tudni is, hogy a kormány bárkit lehallgathat, aki bármilyen okból nem tetszik neki.

De ennél sokkal sokkolóbb az a tény, hogy ehhez a nyomasztó lázálomhoz még csak törvényt sem kell sértenie. A Fidesz ugyanis úgy formálta át lépésről lépésről a jogszabályokat, hogy ma Magyarországon bárkit - teljesen függetlenül nemcsak attól, hogy elkövetett-e bármit, hanem attól is, hogy egyáltalán felmerült-e ilyesmi - bármiféle korlát nélkül megfigyelhet az államhatalom. És a “bármiféle korlát nélkül” itt nem valami elnagyolt vagy túlzó újságírós fordulat.

Nagyon régen elmúltak ugyanis azok az idők, amikor az ilyesmihez legalább bírói engedély kellett. Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok azt mondják, hogy a feladataik ellátásához szükséges adatok másképp nem szerezhetők meg, akkor jogosan végezhetnek titkos megfigyelést, aminek nincs más feltétele. Azon felül, hogy az igazságügyi miniszternek - jelenleg ez éppen az Orbán-kesztyűbáb Varga Judit - engedélyeznie kell azt. A megfigyelésnek nemcsak valódi feltételei nincsenek, de következményei sem, mivel az állampárt által irányított szolgálatok nem kötelesek az érintettek tudomására hozni, hogy megfigyelték őket, ha nem találtak róluk semmi terhelőt. Maga a megfigyelés ténye csak abban az esetben derül ki egyáltalán utólag, ha vádemelés lesz a dologból, ekkor ugyanis kötelező beszámolni a bizonyítékok forrásáról.

Bírói engedély régóta csak olyan esetekben szükséges, amikor a rendőrség vagy más nyomozó szerv konkrét bűncselekmény ügyében kutakodik.

Vagyis az egész rendszer abszolúte tudatosan lett arra optimalizálva, hogy kifejezetten olyan embereket figyeljenek meg, akik nem követtek el semmi törvénybe ütközőt. Az ilyen akciók ráadásul - hacsak nagyritkán nem kerül porszem a gépezetbe - definíció szerint sosem derülhetnek ki.

Gondolj bele, mennyire ironikus szabad választásokról beszélni egy olyan országban, ahol az állampárt vezetője tetszése szerint megismerheti bármelyik politikai ellenfelének terveit, kampánytémáit, leendő szlogenjeit, ha éppen ehhez támad kedve. Ahol, ha mondjuk feltűnik egy ismeretlen, de veszélyesnek tűnő ellenzéki arc a politikában, Orbán Viktor gyorsan begyűjtetheti az intim fotóit, elolvastathatja a levelezését, és azelőtt kicsinálhatja, hogy bejelentette volna az indulását. Mennyire szabad ott a piac, ahol a Fidesz Zrt ellenében induló versenyzők árajánlatát előbb ismerhetik meg a Zrt oligarchái, mint hogy legépelték volna azokat?

És mennyire szabad az a sajtó, amelyiknek Orbán minden lépését kikukkolhatja? Hogyan ellenőrizhetjük az államhatalmat akkor, ha az pontosan tudja, milyen témában nyomozunk, milyen anyagokat szereztünk meg és kikkel beszéltünk?

Kevés konkrét dolgot lehet egyelőre biztosan tudni a megfigyelési botrányról, de azt speciel igen, hogy itt ráadásul nem egyszerűen lehallgatták az érintetteket.

Ha a kémszoftver előtti idők fogalmait szeretnénk használni, valaki - aki a kémszoftvert árusító izraeli cég szerint kizárólag állami szerv lehet - a telefonlehallgatás mellett bepoloskázta, éjjel-nappal folyamatosan követte és videózta az alanyokat, plusz betört hozzájuk, és ellopta a telefonregiszterüket, a családi fényképalbumukat, bónusznak meg felnyitotta a leveleiket is. Az izraeli kémszoftver ugyanis nem egyszerűen lehallgatóprogram, hanem ellopja az okostelefonunkon tárolt összes képet, videót, üzenetet, levelet, fájlt és egyéb adatot, megmutatja, hol tartózkodunk éppen, és a kameráján, illetve mikrofonján keresztül tetszés szerinti pillanatban élő közvetítést ad rólunk. Olyan, mintha egy egész III/III-as akciócsoport bújna be a telefonunkba.

Nekem rafinált újságíróként persze már megvan a bombabiztos módszerem az Orbán-rezsim izraeli csodaprogramja ellen. A recept: tiszta kéz + mocskos zseb = szabad sajtó. Ha valaki képes értékelhető hangfelvételt készíteni az én zsebpiszokkal teletömött mikrofonomon keresztül, vagy bárki arcát felvenni fél centi vastag zsírrétegen át, annak személyesen adom át az elmúlt évem összes titkos csetelését bőrbe kötve.

A helyzet abszurditását az adja, hogy mindez már jó pár éve abszolúte közismert, csak éppen a kutyát nem érdekelte. Legkésőbb azóta, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága 2016-ban egy magyar jogvédők által indított perben kimondta, hogy a titkos információszerzést miniszteri engedélyezéshez kötő rendszer sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét.

Baromi fontos, hogy ez az egész nem kizárólag az eddig érintett újságírók, ügyvédek, civil aktivisták és politikusok ügye.

Ugyanis, foglalkozz bármivel, te is bármikor sorra kerülhetsz.

Annak, hogy Orbán Viktor totális megfigyelőállama eddig esetleg nem szállt rád személy szerint, gyakorlati okai voltak. Hiába volt rá jogi lehetőség, a korábbi eszközökkel igazából baromi macerás volt az orwelli rémálom megvalósítása. Mármint rettentően ember- és időigényes. A poloskákat és kamerákat valakinek el kellett helyeznie, a zárat valakinek fel kellett törnie, a lakásodat valakinek át kellett kutatnia, és a megfigyelőautó sem vezette el önmagát. De az új típusú kémszoftverek egy csapásra nagyságrenddel egyszerűbbé - és ezzel tömegesebbé - tették az egészet.

Ha van okostelefonod, és tudják a számodat, elég elküldeni rá egy üzenetet vagy megcsörgetni Whatsappon, és már meg is spóroltak egy tucatnyi szakembert és rengeteg időt. Az a helyzet, hogy jelenleg kizárólag Orbán Viktor belátásán és józan önmérsékletén múlik, hogy a magyar állam melyik magyar okostelefon-tulajdonosnak lopja el minden adatát, követi folyamatosan a mozgását és hallgatja le minden beszélgetését, amit a telefonja hatósugarában folytat le. Bármiféle következmény nélkül.

Van persze megoldás erre is: lehet szabadban találkozni, felhangosított zene mellett tárgyalni és gőzfürdőben beszélni az informátorokkal. De akkor eleve Orbán Viktor nyert, és visszakerültünk 1955-be, csak éppen sokkal, de sokkal ügyesebbek az ávósok.

Az érdeklődést tekintve nagy siker volt idén május közepén az Innovációs Minisztérium elektromosautó-támogatási pályázata: már az első órában annyi pályázat érkezett be a kocsinként maximum 2,5 millió forintos állami támogatásra, hogy szinte azonnal háromszorosára emelték a kiosztható, egymilliárd forintos keretösszeget. A pályázat eredményét most hirdették ki, kevesebb sikerrel.

Olvasónk, Gergely hívta fel a figyelmünket arra, hogy a minisztérium tulajdonában lévő, IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. nevű cég milyen formában tette közzé az eredményt:

Kitettek a netre egy táblázatot, amiben szabadon böngészhető az összes győztes neve, illetve elolvasható hogy ki mekkora összeget nyert. (A kiírás szerint ötszemélyes autó esetén 12 millió forint vételárig maximum annak fele, de legfeljebb 2,5 millió forint, 12 és 15 millió forint között maximum 1,5 millió forint támogatás volt elnyerhető.)

A GDPR-szempontból bátornak tűnő megoldás révén az is megtudhatja, hogy Csisztu Zsuzsanna második keresztneve Zenóbia, aki a bulvársajtóból esetleg nem ismerte ezt az információt. Valamint azt, hogy 1238 magánember és jogosult szervezet pályázott, akik közül csak négyen nem nyertek, de ebből a négyből az egyik egy Ujhelyi István nevű pályázó volt, ezért megkérdeztem az ismert MSZP-s EP-képviselőt, hogy róla van-e szó. Nem, nem róla van szó, nem ő a ritka peches Ujhelyi.