Szily László

A delta variáns érkezésével a legtöbb országban igyekeznek fokozni a lakosság oltási kedvét növelő kampányokat. A dél-franciaországi Provence-Alpes-Côte d'Azur régió egészségügyi hatósága friss plakátosorozattal próbál kedvet csinálni a vakcinához.

Az

Igen, az oltásnak lehetnek kívánatos mellékhatásai is

szlogennel futó kampány négy posztere azt mutatja be, hogy milyen remek dolgokat hozhat magával, ha védettekké válunk.

Elmehetünk koncetre:

Vagy háromgenerációs családi kirándulásra a nagyszülőkkel:

Újra találkozhatunk azzal, akivel járunk:

És újra dughatunk autóban:

Utóbbi elem miatt a kampány baromi ismertté vált.

A magyar politikai életben példátlanul bátor akcióval mutatott önálló, a Fideszétől markánsan eltérő karaktert a Fidelitas, a kormánypárt ifjúsági szervezete a hétvégén. Az anyapárt elleni lázadást - az akciójukat legalábbis nehéz máshogy értelmezni - ráadásul videóra is rögzítették, ami az interneten is megtekinthető.

A tényeket és a videóban elrejtett politikai üzeneteket nem ismerő olvasók kedvéért vegyük végig, mit is látunk és hallunk.

A videó azzal kezdődik, hogy Ozsváth Kálmán, a kormánypárt ifjúsági szervezete, a Fidelitas szóvivője a budapesti Clark Ádám téren odaáll egy kamera elé és a következőket mondja bele:

"Itt vagyunk a Lánchíd melletti parkolóban, nem véletlenül. A Clark Ádám téri zöldágyás és körforgalom túlélte az 56-os forradalom eseményeit, a szovjet elnyomás évtizedeit és a rendszerváltoztatást is, de Karácsony Gergelyt már nem."

Ozsváth ezzel, szakítva a Fidesz történetében a kezdetektől végig jellemző antikommunizmussal, nyíltan hitet tesz a Magyar Dolgozók Pártja és az 1949 és 89 közötti egypárti kommunista rendszer mellett.

A Clark Ádám téri zöldágyás ugyanis a kommunisták műve, az ő időszakuk előtt eleve Clark Ádám tér sem létezett, nemhogy ágyás a közepén, a Lánchíd budai hídfőjénél ugyanis egy minden irányból nagy épületekkel beépített, de szűk útkereszteződés volt. A lebombázott épületeket a háború után nem építették vissza, a kommunista egypárti hatalom 1949-ben alakította a ki a körforgalomhoz hasonló szerkezetű teret, aminek a közepén egy Ozsváth ízlésének mindenben megfelelő propagandaágyást alakítottak ki, benne vörös csillagot formázó virágkompozícióval.

A szovjet elnyomás évtizedeit a vörös csillag ezután csak bámulatra méltó bravúrt bemutatva tudta túlélni, kivívva Ozsváth elismerését. Ki is mondta, fidelitasos nyíltsággal:

“Budapest egyik legmeghatározóbb látképe volt, ami most már egy sivár és aszfaltos terület.”

Az, hogy a Fidelitas hangja egyszerre isteníti a kommunistákat és nyilatkozik negatívan a “szovjet elnyomásról”, arra utal, hogy az ifjúsági szervezet a Magyar Dolgozók Pártján belül nem az úgynevezett “moszkoviták”, hanem a Horthy-rendszert Magyarországon végigküzdő csoport örököse.

A Fidelitas ezzel nyíltan szembehelyezkedett Dömötör Csabával, a Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda moszkovita parlamenti államtitkárával. Dömötör ugyanis három héttel ezelőtt a Facebookon nyíltan megdícsérte meg a szovjet hadsereget, mivel a Clark Ádám téri virágokat “Még a T-34-es tankok is megkímélték (...) 1956-ban.”

A Fidelitas arca ezután emlékeztet arra az akciójukra, hogy motoros fűkaszával pusztítottak el egy, a virágos növények és a földi bioszféra megmaradása szempontjából fontos méhlegelőt:

"Gyurcsány haverjaként korábban még a zöldfelületek védelmét és növelését ígérte, ehelyett hatalmas zöld területek állnak gondozatlanul, nyakig érő gazt méhlegelőnek csúfolnak, a Clark Ádám téri virágos körforgalmat pedig letarolták."

Ilyen nyílt bioszféraellenes kiállást még a Fidesztől sem láttunk soha.

Ozsváth ezen a ponton az antikommunisták és a Földgolyó után a józan ész maradékával is szakít, hiszen hetek óra pontosan tudni, hogy az ágyást csak ideiglenesen, a tér felújításának idejére aszfaltozták le.

A fentiek mellett ez támadás Tarlós István egykori, Fidesz által támogatott főpolgármester ellen, aki Karácsonyéihoz hasonló okokból, vagyis egy térfelújítás miatt először "tarolta le" a híres ágyást.

A Fidelitas szóvivője ezután még tovább megy és a gúnyolódása tárgyává azt a lakossági csoportot teszi, amelyikbe még a Fidesz sem mert soha belekötni: az autósokba.

“A budapestiek kétharmada pedig nem ért egyet azzal, amit Karácsony az autósokkal kapcsolatban mondott: “Szálljon ki a kocsiból, és menjen gyalog!”. “

Az autósok emlegetése ebben az összefüggésben azért gúnyolódás, mert az is köztudomású, hogy a tér közepén található ágyást pont azért aszfaltozták le, hogy az átépítés idejére is biztosítani tudják a szabad autóforgalmat.

Azt, hogy nem viccelnek, a Fidelitas videón látható aktivistái azzal demonstrálják, hogy az ideiglenesen leaszfaltozott területen mindeközben halál komoly arccal elhelyeznek néhány, a 25 fokos hőségben nyilvánvalóan halálra szánt cserepes növényt.

A magyar belpolitika aktuális nagy kérdése, hogy a Fidesz mit kezd a fiataljainak lázadásával. Reméljük, hogy nem azt, amit a Clark Ádám téri ágyás kitalálói csinálnának szegényekkel.

Sokféle módon lehet definiálni, hogy kik is azok a polgárok, akik nélkül állítólag nem létezik sem ókori, sem középkori, sem modern értelemben vett demokrácia. Ezek a definíciók azonban túl bonyolultak és érdektelenek, így ha egy ismeretlen emberről meg szeretnénk állapítani, hogy polgár-e, sokkal praktikusabb és egyben szórakoztatóbb a híres kacsateszt polgárokra adaptált verziójával dolgozni.

Polgárok esetében mondjuk nem sokra megyünk azzal, hogy “úgy néz ki, mint egy kacsa”.

A polgárok ugyanis baromi sokfélék. Van, amelyik érettségi után is hord nyakkendőt, és csak a Mezzo tévé megy a készülékén, de minden konszolidált kopasz citerásra jut egy zöld hajú tetovált biciklista.

Azzal viszont már sokkal többre megyünk, hogy ha polgárgyanús egyént látunk, arra figyelünk, hogy mit csinál. Ha például azt látjuk, hogy a saját pénzéből támogat neki tetsző szervezeteket, előfizet, adományoz, akkor egy PCR-teszt találati biztonságával mondhatjuk, hogy polgárral van dolgunk. És az külön jó benne, hogy közben fogalmunk sem lehet arról, hogy jobboldali, konzervatív, nacionalista, szocdem, neobalos vagy liberális polgárral van-e a dolgunk. Az ugyanis ennek a híres társadalmi rétegnek politikai állástól - vagy annak hiányától - független alapjellemzője, hogy akar és tud is tenni azért, hogy jobb helyen éljen, és erre hajlandó áldozni is. Ha olyan a helyzet, nem vár az államra, hanem adózott jövedelmének egy részét közcélra fordítva azt teszi, amit helyesnek lát.

Az ilyen ember azonban nem kompatibilis Orbán Viktor rendszerével, akkor sem, ha konkrét politikai kérdésekben ugyanazt gondolja, mint ő. Orbán rendszere ugyanis alattvaló típusú választókra és nem polgárokra van kitalálva.

Ez magyarázza, hogy a kormány most miért hozott rendeletet arról, hogy a civil szervezeteknek minden évben át kell adniuk az államnak az őket pénzzel támogatók listáját. A lépés célja a puszta fenyegetés, a funkciója pont annyi, mint egy másik típusú maffia ismert kézjelének, az ádámcsutka előtt balról jobbra keresztben elhúzott, vízszintesen tartott mutatóujjnak: szavak nélkül üzenni, hogy “kicsinállak”. Orbán azt üzeni minden potenciális támogatónak, patrónusnak, adományozónak és előfizetőnek, hogy elég a polgárkodásból.

De ezzel maximum ellenkező hatást fog elérni. Nem azért, mert ez a frissen módosított kormányrendelet elég nyilvánvalóan alkotmánysértő és egész biztosan önkényuralmi hangulatú. Hanem azért, mert ezzel nemcsak a politikai ellenfeleit, hanem a potenciális szövetségeseit is lenézi és megalázza. Adományozni polgári dolog. Névtelenül adni különösen az. Pont ezért annyira bizarr kísérlet a polgári Magyarország fikciójára tábort és rendszert építő Orbántól, hogy egy körön kívüli és oda soha be nem kerülő bolsevik agresszivitásával és kifinomultságával támad rá a létező legpolgáribb tevékenységre.

A Föld legtüzesebb helye jelenleg a normális esetben hűvös klímájú nyugat-kanadai tartomány, British Columbia. A friss hírek szerint szombaton több mint 170 erdőtűz tombolt aktívan a tíz Magyarországnyi területű, 5,1 millió lakosú tartományban. Ezt az egészen extrém időjárási körülmények okozták.

Nyugat-Kanadában olyan sosem tapasztalt hőhullám tombol, hogy a tűzvész által mostanra porig égetett Lytton kisvárosban a héten például 49 fok feletti rekordhőmérsékletet mértek. Nem elírás, 49 fok.

A hőségben szombaton erős széllel járó száraz viharok törtek ki, egy tűzoltósági szóvivő szerint csak szombaton több mint 12 ezer villámcsapást észleltek, amik a különleges körülmények között sorra lobbantották fel a tüzeket.

Lisa LaPointe tisztifőorvos pénteki adatai szerint a hőhullám június 25-i kezdete óta British Columbiában 719 előzmény nélküli, a hőséghez köthető haláleset történt. A részben a tartomány igen kis népsűrűségének köszönhető, hogy a villámgyorsan terjedő tüzeknek eddig két áldozata volt csak.

(via Deutsche Welle)

A válogatott pompás játéka és elődöntős helye mellett annak is örülhetnek a dánok, hogy a jelek szerint jól halad Christian Eriksen felépülése. A válogatott csapatkapitányát ugyanis egy dániai tengerparti standon látták lazulni, ahol egy 11 éves kisfiú anyja közös fotót is készített róluk.

View this post on Instagram

A post shared by Bjørn Bindzus (@bjornbindzus)

A fiú, Björn Bindzus egy reklámfotózás kedvéért volt a parton Tidvildében, amikor ebédszünetben észrevette Eriksent, aki vidáman beszélgetett a barátnőjével a strandon. Összeszedte a bátorságát és megkérdezte, csinálhatnának-e egy közös fotót, amire a focista egyből igent mondott. A sztoriban az a legjobb, hogy minden résztvevő annyira meg volt illetődve, hogy mint kiderült, azt sem kérdezték meg Eriksentől, hogy érzi magát.

A focistáról utoljára két hete készült fotó a kórházi ágyán, azzal mutatta az érte aggódóknak, hogy mennyivel jobban van.

View this post on Instagram

A post shared by Christian Eriksen (@chriseriksen8)

„Betarthatatlan és ezer sebből vérző” – gyorsértékelte a 444 kérdésére Kapronczay Stefánia, a TASZ jogvédő szervezet ügyvezető igazgatója a civil szervezetek működését szabályozó kormányrendelet friss módosítását, ami lényegében betiltaná a névtelen adományozást Magyarországon. A módosítás ugyanis kötelezővé tenné, hogy a civil szervezetek – alapítványok és egyesületek – minden évben adják át az államnak az összes egyéni támogatójuk listáját plusz a céges támogatók mögött álló magánszemélyek nevét is.

Kapronczay szerint ez nem jogalkotás, hanem jogszabályokon keresztül történő politizálás, aminek a célja nem a nagyobb átláthatóság, hanem az adakozó állampolgárok elijesztése.

A jogvédő szerint a kormányzat lépése is azt bizonyítja, hogy mekkora erő van az adományozásban.

Miközben a kormány megakadályozná, hogy névtelenül támogathassunk nekünk rokonszenves civil szervezeteket, a politikai pártokra vonatkozó szabályok szerint a párttámogató magánszemélyek 500 ezer forintig névtelenek maradhatnak.

A 444-nek nyilatkozó civil szervezetek abban mind egyetértettek, hogy a jogszabály jogi szempontból értelmezhetetlen. Előbb hosszan rendelkezik például arról, hogy zárt gyűjtőládában továbbra is szabad készpénzadományt gyűjteni – ilyenkor értelemszerűen nem tudni, ki adakozott – , majd arról is rendelkezik, hogy interneten és telefonos adománygyűjtő számokon keresztül is gyűjthető támogatás, azt is rögzítve, hogy a két utóbbi esetben csak az adományozott és az adományszervező nevét, székhelyét, telefonos elérhetőségét és webcímét kell megjelölni – vagyis azt nem, hogy ki adta a pénzt. Ezek után egy friss paragrafusban kötelezővé teszi minden adakozó nevének rögzítését és átadását az államnak, bármiféle utalás nélkül arra, hogy pár sorral korábban ő maga engedélyezte az anonim pénzgyűjtést.

Radványi Viktória, a Budapest Pride projektkoordinátora szerint nehéz eldönteni, hogy a jogszabály szövegének szerzői simán csak pocsék munkát végeztek, vagy szándékosan alkottak betarthatatlan, kizárólag ijesztgetésre szolgáló rendeletet. A jogszabály szerinte „kimondottan kártékony, láthatóan rosszindulatú és ártó szándékú”. A civil szervezeteket évek óta keményen támadja a kormány, és Radványi azt tapasztalta, hogy az utóbbi időszakban emiatt érezhetően nőtt a névtelen adományozók aránya.

A putyini diktatúra hasonló jogszabályáról mintázott rendelet miatt pénteken 19 ismert civil szervezet – többek között az Amnesty International, a Greenpeace, a TASZ,a Magyar Helsinki Bizottság, a Levegő Munkacsoport, az Ökotárs és a Háttér Társaság – közös tiltakozó közleményt adott ki.

„Egy június 30-án megjelent kormányrendelet szerint július 1-től minden civil szervezet köteles közhasznúsági jelentésében megnevezni minden adományozót. Az érintett felekkel való egyeztetés nélkül, váratlanul született kormányrendelet számos alapvető jogot korlátoz. Szembemegy a magyar és az uniós joggal, és semmibe veszi az Európai Unió Bíróságának tavaly júniusi ítéletét. Egyaránt sérti az egyesülés szabadságához, a magán‑ és a családi élet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jogot, visszamenőleges hatályú és betarthatatlan, valamint elrettentheti az adományozókat a civil szervezetek támogatásától. A Civilizáció koalíció felszólítja a magyar kormányt: ne vegye el az állampolgárok jogát attól, hogy a maguk módján támogassanak civil szervezeteket.”

A 19 civil szervezet eddigi adományozóit arra biztatja, hogy folytassák, mondván:

„Vegyenek részt továbbra is a sok ezer kicsi és nagy hazai civil szervezet életében, legyenek büszkék mindarra, amit együtt elérnek, és mondják el másoknak is, hogy segíteni jó!”

A koalíció teljes közleménye és az összes aláíró szervezet listája itt olvasható el.

A 444 tudomása szerint sok érintett szervezet fontolgatja a polgári engedetlenség valamilyen formáját, magyarán nem tervezik átadni az államnak a névtelenséget kérő támogatóik listáját.

Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az érintetteknek van idejük gondolkodni a reagáláson, hiszen a támogatók felfedése legközelebb jövő májusban lesz aktuális, ekkor kell ugyanis benyújtani a vonatkozó jelentést.

Több, civil alapítványok által fenntartott online lap is ellenáll. Pénteken előbb az Átlátszó és a Mérce jelentették be, hogy nem fogják kiadni az adományozóik adatait, az Átlátszó emellett közölte, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul. A Válasz Online pedig ezt írta ki a Facebookjára:

„Pontosan értjük, hogy a kormányzat a pártfüggetlen ügyek és médiumok támogatóinak »eltántorításán« dolgozik, de a mi segítőink – tapasztalataink szerint – eltántoríthatatlanok. Ezt nagyon köszönjük nekik!

Az Átlátszó egyébként már jelezte: az Alkotmánybírósághoz fordul, és semmilyen körülmények között sem adja át a kis összegű támogatói listáját a kormánynak. Természetesen a Válasz Online is alaptörvényellenesnek tartja az új szabályokat, és mindent megtesz támogatói védelme érdekében.”

A Választ a rendelkezés csak kisebb méretékben érinti, a támogatóik túlnyomó része ugyanis normális lapelőfizető, de egy kisebb részük alapítványi támogatás formájában áll mögéjük.

Hadházy Ákos parlamenti képviselő pénteken szintén polgári engedetlenségre biztatott a FB-on:

„Újabb szomorú bizonyítékát látjuk annak, hogy Orbán Viktor a putyini Oroszországot másolja: miután az EU ellenállása miatt nem tudták »külföldi ügynöknek« minősíteni a nekik nem tetsző szervezeteket, új tervet eszeltek ki: az adományozók megfélemlítését. Mindenekelőtt: ne adjuk meg nekik az örömöt, hogy elérték a céljukat! Ne féljünk!”.

„Mindenkinek csak azt tudom ajánlani, hogy ne adjon le ilyen tartalmú beszámolót! Jöjjön az ügyészség, ha nem tetszik nekik és indítson eljárást, töröltessen százezer egyesületet vagy alapítványt, ha akar! Állunk elébe, de nem fogunk részt venni ilyen aljas mutatványban!” – írta Hadházy Ákos.

Melyik Kelet-Magyarország legfideszesebb fociklubja? A speciális kupáért eddig két gyökértelen, kizárólag a Párt jóvoltából létező álklub, a Mezőkövesd-Tállai és a Kisvárdai Seszták versengett, a patinás Debrecen csak messze mögöttük kullogott. De most váratlanul erős vetélytársuk támadt. A DVTK ugyanis bejelentette, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter után újabb nagykövetet nevezett ki a klub, Vaszily Miklós személyében.

Az Index és a Pesti Tv tulajdonosa, a közmédia egykori operatív vezetője sportvonalon is aktív, korábban volt a kézilabdaszövetség elnökségi tagja, jelenleg pedig a golfszövetség elnöke.

Ez igazi mennyben köttetett házasság, a NER egyik legfontosabb médiavezetője és -tulajdonosa nyitásnak ugyanis lenyilatkozta, hogy nem ígéri, hogy személyesen ott lesz minden meccsen. Cserében azt viszont ígéri, hogy a “háttérben mindent meg fogok tenni a legnagyobb régiós multisport-klub sikereiért.”

Ezért nemcsak ő tesz meg sok mindent, hanem a két platina kategóriás NER-es klubtulajdonos: a Szijjártó Péter családját a luxusjachtján nyaraltató Szijj László építőipari oligarcha és Magyar Mátyás, aki egyszerre a Puskás Akadémia focicsapatának orvosa és Mészáros Lőrinc üzlettársa egy gyógyászati cégben.

Vaszily korábban szerette a focit, az ősidőkben, a liberális Index vezérigazgatójaként párszor lejött játszani velünk a szerkesztőségi focira.

• Mától áfát és vámkezelési díjat is kell fizetni bármilyen, az Unión kívülről online rendelt áru után, a csomag értékétől függetlenül.
• Az egyik legnagyobb érintett, az Aliexpress, nem a vételárra, hanem a szállítási díjjal megemelt összegre teszi rá a plusz 27 százalékot.
• A változást nem a magyar hatóságok kezdeményezték, hanem egy uniós rendelet tette kötelezővé.
• 1,5 millió magyar vásárlási szokásai változhatnak meg emiatt.

Ha azt hiszed, egyedi hobbinak számít, hogy évek óta rendelgetsz magadnak Kínából pár eurós horgászcsalit/gyöngyöt/ruhát/anyacsavart/fröccsöntött vámpírfogsort/művirágot, akkor nem is tévedhetnél nagyobbat. A Magyar Posta által idén májusban készített reprezentatív kutatás szerint a 18-65 év közötti magyar állampolgárok legalább negyede vásárol rendszeresen kis értékű árukat a Távol-Keletről. Mivel durván 6 millió ilyen korú ember él az országban, másfél millióan rendeltek maguknak rendszeresen olcsó dolgokat, gyakran ingyenes szállítással, jellemzően Kínából. Ennek azonban ebben a formában a mai nappal vége, bár az is igaz, hogy csak bizonyos árucikkek esetében.

Mi volt eddig?

22 eurós értékhatárig nem kellett ráfizetni semmit. Megrendelted, kifizetted, aztán vártál, és egy nap meghozta a posta az itthoni boltban 4000 forintos, de az Alin tokkal-vonóval 2,5 dollárért kínált macskajátékot. Vámot a 22 és 150 euró közötti csomagokra sem kellett fizetni, de áfát és 3500 forintos vámkezelési díjat már igen. Az ember ezért rendelés után megállás nélkül azon imádkozott, hogy ki ne szúrják az ilyen értékű csomagját. 150 euró felett mindezek mellé még vámot is kellett fizetni.

Mi az új szabály?

A változás lényege az, hogy mostantól az EU-n kívülről érkező, 22 eurósnál kisebb értékű rendelésekre is kell áfát fizetni. (Ezekre eddig, mint láttuk, se áfát, se vámot nem kellett.) Ez azonban azzal jár, hogy minden csomagot - legyen az akár valami egyeurós kacat egy borítékban- mától automatikusan egyenként vámkezelnek, aminek külön további díja van.

Mennyivel drágul meg így az Unión kívüli online vásárlás?

Az áfakötelezettség miatt 22 eurós érték alatt kapásból 27 százalékkal. Vagyis a gyakorlatban annál is többel, az Aliexpressnél legalábbis a vételár és a szállítási díj összegére rakják rá a 27 százalékot.

Az áfát kétféleképpen fizethetjük. Ha a webshop, ahol vásárolunk, regisztrált az e célra szolgáló, IOSS nevű Európai Uniós platformon (a név az Import One Stop Shop rövidítése), akkor vásárláskor nekik fizetjük ki a forgalmi adót, amit onnantól ők intéznek. (Mint említettem, így működik a piacvezető kínai Aliexpress.) Ha a webáruházunk nem IOSS-es, akkor nekik ezután is annyit utalunk, mint eddig tettük volna, hogy az áru hazai postai vámkezelése után itthon fizessük be a 27 százalékot a Magyar Postának.

A magyarországi ÁFA-befizetés pontos módjáról megkérdeztem a Magyar Postát, akik ezt válaszolták:

" Amennyiben az adott webshop nem regisztrált az IOSS rendszerben, akkor ÁFA nélküli árat fizet a megrendelő, és a vámkezelésnél megállapítják, hogy mekkora az ÁFA összege. Ez utóbbi esetben a vásárló értesítést kap arról, hogy a megrendelt termék után mekkora a fizetendő díj. A díjat (ÁFA + vámkezelési díj) az értesítésben megjelölt linkre kattintva kifizetheti a vásárló. Ha nem fizeti ki online (erre 2 napot várunk), akkor a kézbesítő postára kerül a küldemény és a díjat kézbesítéskor kell fizetni."

Utóbbi esetben, vagyis kézbesítéskor fizetve a vámkezelési díj nagyjából a duplájára nő.

A másik tétel tehát ez az újfajta a vámkezelési díj. Ennek az összege is attól függ, hogy a webshopunk IOSS-es-e. Ha igen, akkor a fizetendő díj nullától 150 eurós összegig csomagonként egységesen 399 forint - ha online fizetjük ki -, utánvét esetén pedig egységesen 799 forint.

A másik esetben sávosan emelkedik a vámkezelési díj: 10 eurós vásárlásig 399 és 799 forint, 10 és 22 euró között 499 és 899 forint, 22 és 50 euró között 499 és 999 forint, 50 és 100 euró között 899 és 1399 forint, 100 és 150 euró között pedig 1399 és 1899 forint.

Szóval mostantól vége az olcsó kínai bevásárlásnak?

Az eddigi, mondhatni szélsőséges formájában biztosan, de a dolog nem feltétlenül jelenti azt, hogy mától egyáltalán semmit nem éri meg Kínából vásárolni.

Az egészen olcsó, ráadásul ingyenes vagy jelképes összegű szállítással rendelt apróságok vásárlása értelmét vesztette. Egy gyakorlati példa: egy halat formázó, szilikon borítású pergető horgászcsalit eddig 0,95 dolláros ár + 0,63 dolláros szállítási díj összegéért, vagyis 1,58 dollárért tudtam megszerezni. Ez mától (0,95 + 0,36) X 1,27 + 1,35 = 2,93 dollárba, vagyis majdnem pont a duplájába kerül.

A nem ennyire olcsó, de 150 euró alatti kategóriában egy csomó esetben viszont érdemes lehet továbbra is az EU-n kívülről vásárolni, mert mostantól az a szabály, hogy 150 eurós értékig vámot nem, csak áfát + a fent emlegetett díjat kell fizetni, ami a legnagyobb áruházak esetében fix 399 forint csomagonként. Magyarán ami Kínában felébe-harmadába kerül a hazai bolti árnak, azt ezek után is érdemes lehet onnan megvásárolni. Aprócikk-rajongóknak megoldás lehet többen összeállni egy közös csomagra.

Ki tudják cselezni a dolgot a kínaiak?

Volt, aki abban reménykedett, hogy a nem uniós kereskedőcégek EU területén található raktáraiból rendelve elkerülhető lesz az áfafizetés. Most az első éles napon úgy tűnik, hogy az esetek többségében nem ez a helyzet, vagyis ilyenkor is kell áfát fizetni, de egyes cégek esküdöznek, hogy náluk mégis lesz ÁFA-mentes rendelési konstrukció is. A helyzet képlékeny, érdemes a vonatkozó FB-csoportokban informálódni, de mi is rajta maradunk a témán, mert a következő napokban-hetekben szinte biztosan lesznek fejlemények ezen a területen.

Ez akkor egy újabb értelmetlen kiszúrás?

Nem egészen. A lépés célja az EU belső piacának védelme, az európai online kereskedők támogatása. De nemcsak az övék, hanem a legkülönbözőbb való életbeli boltosoké is, hiszen egy rakás áruféleség esetében akkora volt az árkülönbség, hogy a forgalom igen komoly része csatornázódott át a kínai webáruházakhoz, amelyek a 22 eurós határ alatt eleve szinte behozhatatlan versenyelőnyre tettek szert az áfa miatt. Nem beszélve a kínai állam által támogatott, mesterségesen alacsony postai szállítási díjakról. Azt pedig még a jelenség haszonélvezői is érezhették, hogy az nem fenntartható, hogy emberek milliói rendelgetnek filléres cuccokat a Föld túlsó végéből, effektíve vagy majdnem ingyenes szállítással. Ez persze nem feltétlenül vigasztalja azokat, akik végfelhasználóként hosszú évek óta élvezték az extra olcsó árakat.

A témában itt találsz további praktikus információkat a Magyar Posta oldalán.

Olyan fotót közölt a HVG, ami a lap állítása szerint az Orbán-család titkos főúri birtokán, Hatvanpusztán készült, ahol József főherceg egykori majorsága helyére milliárdos költséggel lényegében vadonatúj uradalmat építenek. A HVG cikke szerint ennek egyik épülete teljes egészében könyvtárként fog szolgálni. Nem is akármilyenként: a régi főűri-apátsági könyvárakat felidéző, festett mennyezetű, belül karzatos, egyik végén hatalmas kandallóval díszített térről van szó. Csak maga a könyvtárszoba nagyjából 180 négyzetméteres. Az épületben a lap szerint még egy konyha is található. A mennyezet ívelt gerendái közé XVIII. századi református templomokban található eredetikről mintázott, festett kazettákat rögzítettek. Az egyik kazettában például a csengersimai református templom egyik mennyezeti díszítőelemének hű mása látható.

A birtokról Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egy héttel ezelőtt azt állította, hogy ott Orbán Viktor vállalkozó apja építkezik, és ez egy olyan majorság, ahol az épületek nagy része gazdasági épület.

Az alapoktól teljesen újjáépített könyvtárépület biztosan nem ilyen. A 444 2016-ban írta meg, hogy Orbán Viktorék családi kutyája, Nárcisz a hatvanpusztai birtokon lakik.

A vadonatúj betonépületben kialakított kamuantik kazettás mennyezet nem Orbán találmánya. A kilencvenes évek legvégén egy kínai riportúton találkoztam először ezzel a divattal, ott drágább éttermekben volt divat a fából vagy műanyagból kialakított kazettás műreneszánsz mennyezet, benne az európai festészet klasszikus alkotásainak másolataival.

Ez az ízlésvilág Kínán kívül Las Vegas főutcájáról, a Stripről ismerős. Orbánék ízlésének megfelelő mennyezete van ugyanis a számtalan filmben is feltűnő Caesars Palace hotel-kaszinónak is:

A Venetian Resort nevű vegasi hotel szintén az előképek közé tartozhatott:

A HVG felhívja a figyelmet arra, hogy az Orbán Viktor igényei alapján kialakított Karmelita Kolostorban, a miniszterelnök munkahelyén a kormányfő az informális találkozóinak lebonyolítására hasonló faszerkezetű, galériázott könyvtárszobát építtetett magának.

A festett mennyezeti képek replikáinak modern épületben történő használatát Makovecz Imrétől is láthatta Orbán, az ő kakasdi faluházának plafonja alá is hasonló táblák vannak lógatva, de azokhoz nem építettek műantik kazettákat

„De én kétgombócos csoki-homárt kértem” - mormogtam magam elé, ám a pincér már messze járt, én meg ott szívhattam a fogam a teraszon a csuklyáshalkaviár-sárgaúszójútonhal-fagyimmal.

De nem hagyhattam, hogy egy ilyen apróság kizökkentsen a közösség érdekében végzett tényfeltáró munkámból. Budapest legújabb luxushoteljének, az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél álló Matild palotában kialakított Matild Palace-nak a megnyitóján jártam ugyanis, ahol pár perce értesültem arról, hogy az MP nemcsak a hotel vendégeinek készült, hanem a budapestiek közössége is jó hasznát fogja venni.

Ekkor határoztam el, hogy az egyik legismertebb fővárosi épületben található luxushotelt olyan szempontból fogom végignézni a perceken belül kezdődő bejáráson, hogy mit profitálhatnak belőle a főváros lakói, köztük a 444 olvasói.

Már a bejárás előtt kiderült tehát, hogy az a budapesti, aki unja a puncsot és a vaníliát, a Bagaméri helyett Wolfgang Puck tonfagyiját nyalhatja el itt, akár az utcáról beesve is, mindössze 5800 forintért, ami a kézművesfagyi-árakat tekintve szinte baráti ajánlat.

A tonfagyi tölcsére egyébként olyan vékony és roppanós, mint egy személyesen ránk kiírt közbeszerzési szerződés, a tartalma pedig úgy illant el a szájpadlásról egy rágás meg egy nyelés után, mint egy OLAF-vizsgálat futó emléke.

A lazacfagyi után, de még a közérdekű tényfeltárás előtt gyorsan megküzdöttem a budapestiek egyik klasszikus dilemmájával: hogyan lehet illedelmesen elfogyasztani egy Wolfgang Puck-féle, fogpiszkálóra tűzött miniburgert?

Bekapni túl nagy, ha így tennék, úgy néznék ki, mint egy melírozott aranyhörcsög. A piszkafánál fogva körberágni jó ötletnek tűnik, de akkor meg olyan lennék, mint egy szőkített hód. Na nem, mintha bármi bajom lenne a korszerű frizurát viselő vízi emlősökkel, de végül lehúztam a pálcáról, és úgy faltam fel.

A pincér ekkor valahonnan ismerősnek tűnő frissítő itallal kínált meg.

"Topmenedzsdering-szörp!" - ismertem fel nagy örömmel. Sajnos kiderült, hogy levendulás limonádé, így a további felsüléseket megelőzendő most már tényleg elindultam, hogy megtaláljam az épület legközhasznúbb pontjait.

Íme a top 5 helyszín budapestieknek a Matild Palace-ben:

1. A Ferrari-abrakoltató

A Habsburg Klotild Mária főhercegnő telkén - ő a Palatinus Jóskának becézett József Károly főherceg felesége volt - a századforduló éveiben felépült ikerpaloták dél felé eső darabja a maga idejében egészen progresszív épületnek számított. Amennyiben ez volt ez első liftes ház az egész országban. És mert nem volt sem bérház, sem irodaépület, sem közösségi tér, sem vendéglátóhely, hanem mindez együtt. Illetve azért is, mert a tervezői, Korb Flóris és Giergl Kálmán, a sokkal későbbi divatot megelőlegezve eljátszottak a kinti világ és az épületbelső egymásba játszatásával. Mégpedig úgy, hogy az Erzsébet hídról levezető mostani Szabad sajtó út felé állandóan nyitott, tágas kapualjat alakítottak ki, hogy a Budáról érkező úri vendégek egyenesen a palota gyomrába hajtathassanak a hintójukkal.

Ez felújítva most minden túlzás nélkül az ország legcsinosabb eklektikus-neobarokk kapualja.

A Matild Palace belső tereit dizájnoló Maria Vafiadis hiába számít a világ egyik legmenőbb hotelbelső-tervezőjének, ezen a ponton sajnos bebizonyosodott, hogy még nem egészen érzi a magyar rezgést. A hintóbehajtó bejáratát ugyanis fix kapuval zárta le. De akkor hogy fognak ide beállni Matolcsy Ádám főherceg cimborái a Ferrarikkal? Ha ezt a kis problémát nem orvosolják hamar, a végén még máshol fogják abrakoltatni a ménest az udvartartás tagjai. Ha azonban észhez térnek, ez lehet a főváros egyik legnépszerűbb parkolóhelye.

2. A talponálló

Budapest hangulatához egykor erősen hozzátartoztak a talponállók, de mára egyre kevesebb van belőlük. A Matild Palace tulajdonosai igazi különlegességgel kedveskedtek a műfaj rajongóinak. A palota tetején ugyanis pöpec kis vedelőhelyet alakítottak ki - ők valamiért sky barnak nevezik - Duchess néven.

A hangulatos kiskocsmában miheztartás végett két befröccsözött arany zsiráf fogadja az embert. Dehát tegyük a kezünket a szívünkre: melyikünk nem csapott már el zsiráfot, amikor pityókásan ferrariztunk hazafelé? Emberek vagyunk, nem gépek vagy állatok. Ezt a gondolatot szépen illusztrálják a bár fedett részén található üvegasztalok, melyek lábát arany pávákból faragták.

Azokra is gondoltak, akiket még gondolatban is idegesít az arany pávák jellegzetes rikácsolása, ami sokakat kellemetlenül emlékeztet a nemesfémek hektikus árfolyamingadozásaira. Az ilyen érzékeny vendégek egy struccfaroktollakból szerkesztett műpálma alatt ejtőzve függetleníthetik magukat a befektetési termékek volatilitásától.

A sky bar specialitása azonban nem is a rokonszenves állatsereglet, sőt még az sem, hogy itt zsíroskenyér helyett szusi lesz a borkorcsolya, hanem a lenyűgöző terasz, és a teraszon a már emlegetett talponálló.

Hiába van kiveszőben a műfaj, a városban azért még elég sok helyen lehet álldogálva inni. De nem olyan, tényleg lehengerlő kilátást bámulva, mint innen. A Matild eleve szép magas épület, ráadásul olyan ponton áll a Belvárosban, ahonnan az ember nem szokott körbenézni a tetők fölé emelkedve, így a vizuális élmény nemcsak 10/10-es, de üdítően szokatlan is.

A tetőn egyébként üldögélni is lehet, de a csúcshely nyilvánvalóan a híd felőli sarokban kialakított talponálló:

ahol ilyen kilátást bámulva küldhetünk le egy pohár sör-kevert vagy levendulalimonádé-kézműves gin-kombót:

A bár várható vendégkörére tekintettel érdemes megjegyezni, hogy ez egyben a tökéletes pont egy éppen kitörő forradalom első lépéseinek megtekintésére is.

A Duchess a legfelkészültebb drink bár, amit valaha láttam. A feltehetőleg a VIP VIPjének számító,a tetősíkból további jó méterrel kiemelkedő részhez ugyanis saját széf

és saját menekülőlépcső is tartozik. Ennél NER-kompatibilisebb cateringmegoldást én még nem láttam, szóval Maria Vafiadis mégiscsak tud valamit.

3. A privát tárgyalók

Melyikünk ne keresett volna már kétségbeesetten valami intimebb fészket, ahol kíváncsi tekintetekről mentesen tárgyalhat le egy vasútvillamosítási tendert? Nem kell tovább keresni, a Matild tárgyalóterem-szárnya pont erre lett kitalálva.

A folyosó tapétájának méhsejtmintás motívuma megfelelően jelzi, hogy merrefelé járunk, bár én el tudtam volna képzelni tőgymintásan is. Az élet azonban nem kívánságműsor. Kivéve azoknak, akik az immár aranyszínű méhsejtekkel díszített különtermekben fognak bizniszelni.

Ők emelt szintű szolgáltatásként egy különösen szép privát bejáratot/menekülőútvonalat,

illetve egy igazán megfontolandó jótanácsot is kaptak:

4. A hidraulikus főnökszínpad

A Matild palotában működött a híres Belvárosi Kávéház, ahol Krúdy Gyula a Szindbád nagy részét írta. A helyiség - ahol a palota omladozó korszakában kaszinó üzemelt - ősztől ismét kávéházként fog működni. De nem csak sima kávéházként. Eleve hangulatos, karzatos térről van szó, aminek a közepén az épület felújítása közben, a ház egyik régi ismerőjének tippje alapján megtalálták a Belvárosi elfelejtett, majd a padló alá bebetonozott specialitását, a kör alakú, a padlóból hidraulikusan kiemelhető mozgószínpadot.

Az új luxusszállót birtokló Marriott emiatt kitalálta, hogy ha már van mondén színpad, akkor a helyből legyen nappal klasszikus kávéház, este pedig ennél eggyel vadabb kabaré. Bár a szálló étterméhez hasonlóan Wolfgang Puck által üzemeltetett hely csak kora ősszel fog megnyitni, az már most látszik, hogy a terem ideális lesz céges bulik tartására, főként olyan vállalatok esetében, ahol a menedzsment a nagy alkalomra tekintettel önmegalázó színi produkciókkal szokta szórakoztatni a bérrabszolgákat, hadd legyen legalább egy jó napjuk.

A kávéházrészen is kijönnek a Matild belsőépítészeti erényei: itt is jól sikerült az eredeti vagy annak látszó díszítőelemek és az összehatást lazító modernebb motívumok házasítása.

5. A Wolfgang Puck-fotófal

Wolfgang Puck a gazdag ember Jamie Oliverje, vagy máshonnan nézve Közép-Európa Nobuja, esetleg a fine dining Arnold Schwarzeneggerje. Amennyiben az osztrák származású, de Los Angelesben befutott, 71 éves sztárséfnek több, önmagáról elnevezett fine dining étteremlánca is van. Köztük a Spago by Wolfgang Puck, aminek a hollywoodi anyaintézménye a mester első teljesen saját amerikai étterme volt. És ahová a legstílusosabb természetesen egy vintage Jacobs by Marc Jacobs for Marc by Marc Jacobs pulóverben beülni. A Matild specialitása az lesz, hogy nemcsak itt nyílt Európa első Spagója, de a ház összes vendéglátóhelyét Puck lánca üzemelteti.

Az étterem fotófalán a Névadót láthatjuk egy rakás fekete-fehér fényképen, amint hollywoodi és popipari sztárokkal pózol, így képtelenség nem észrevenni, hogy Puck - ő egyébként a büfés az Oscar-díjátadó hivatalos buliján - a minőségi catering Udo Dirkschneiderje.

A Matild Palace fel- és megújítása kívül-belül jól sikerült. Bár a bejáráson az utcáról érkezők által is használható részeire próbáltam koncentrálni, a szigorúan a vendégeknek fenntartott szállodarész is abszolúte meggyőző, például azért, mert nem lihegi túl a luxust, hiába tartozik az éjszakánként 150-200 ezer forintos árkategóriába.

De a folyosói szőnyeg azért van annyira puha, mint egy személyesen ránk szabott tender feltételrendszere, az ember tényleg bokáig süpped bele, mint vidéki képviselő az EU-támogatásba.

Az egyik, a Ferenciek terére néző lakosztályban ráadásul megtudhattam, hogy a legtehetősebb szállóvendégek közül a jelek szerint meglepően sokan szeretik átélni azt az élményt, amit egy középkori várban kakáló vitéz élhetett át, a klotyó ugyanis egy ablaktalan, full márvány kődoboz. Pont olyan, amit egyszer kipróbáltam a perpignani várfalon, csak itt sajnos nem lehet lepottyantani a földszintre.

Ideális ürítkezőhely a magukat ostromlott várban érző fideszes mágnásoknak. A megalomániás és fáraószindrómás vendégek kedvéért a vécé mellett ráadásul egy hasonló szerkezetű szarkofágzuhany is található.

Az örök diákok kedvéért a padlástérben "ahogy a művészi hajlamú, bohém diákok életét Luxus Móricka elképzeli"-stílusú lakosztályokat is berendeztek, amiket hotelnyelven, mint megtudtam, art studio style-nak neveznek. A kedvenc, falon logó műalkotásomon egy igen jókedvű, látványosan művészi hajlamú art studio-lakó éppen gleccservízből fúj kézművesszappan-buborékot.

Mint látható, a budapestiek közösségének mágnás tagjai valószínűleg egy csomó izgalmas szórakozási lehetőséget fognak találni az új luxusszállóban. De az igazi kérdés azért mégsem ez, hanem az, hogy a hasonló vállalkozásokat eltartó külföldi csúcsturisták elkezdenek-e egyáltalán akkora mennyiségben röpködni a világban, hogy egy ilyen helyet nyereségesen lehessen működtetni Budapesten.

Az eddigi híradásokból nem volt teljesen egyértelmű, hogy a német hatóságok szerint pontosan mit követtek el azok a magyar szurkolók, akiket a müncheni német-magyar csoportmeccsen, valamint aznap a városban vettek őrizetbe, illetve vádoltak meg, illetve az sem, hogy hányan érintettek.

A müncheni ügyészség a 444 kérdésére most részletezve megírta, hogy hány ember érintett, és mi a vád ellenük.

A legsúlyosabb helyzetben az a férfi van, akit - az érintettek közül egyetlenként - jelenleg is fogva tartanak Münchenben. Az ügyészség levele szerint “különösen súlyos” bűncselekménnyel vádolt férfi a vád szerint palackkal dobott meg egy rendőrt az Allianz Arenában, ami miatt garázdasággal és hivatalos személy elleni erőszakkal vádolják. Ennél jóval kisebb súlyú kihágásnak számít, hogy marihuánát is találtak nála.

Összesen öt magyar ellen emeltek vádat alkotmányellenes szervezetek szimbólumainak használata miatt.

Közülük négyet bent a stadionban kapcsoltak le, hármat náci karlendítés miatt, egyikükön pedig egy úgynevezett szárnyas odal-rúna tetoválás volt látható. A német nemzetiszocialista párt rettegett katonai szervezetén, az SS-en belül ez annak a szervezeti egységnek a szimbóluma volt, ami az SS egyfajta belső ellenőreként arra felügyelt, hogy a náci rohamcsapatnak csak tiszta vérű árják lehessenek a tagjai. A későbbi korokban több európai neonáci szervezet is használta.

Az ötödik, ezen törvény megsértése miatt megvádolt magyar nem a stadionban, hanem kint a városban mutatott be náci karlendítést - írta az ügyészség.

Az ötből négyüket őrizetbe vették, majd elengedték, az ötödik náculó ellen körözést adtak ki.

Egy további marihuánabirtoklót a városban kaptak el egészen minimális mennyiségű, fél gramm fűvel, őt hamar kiengedték.

1000 eurós biztosíték fejében szabadulhatott az a két szurkoló, akik a városban inzultáltak egy rendőrt.

“Legalább két” magyar ellen indult eljárás jegyhamisítás miatt, közölte az ügyészség, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy lescreenshotolták valaki más telefonon tárolt jegyét, és azzal próbáltak bejutni az arénába.

Két további ember kapott büntetést tiltott pirotechnikai eszközök miatt, de az ő kihágásuk annyira csekély volt, hogy az ügyészség ellenük nem emelt vádat.

Hosszú világpolitikai-világmagyarázó cikket közölt hétfőn Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Komerszant című orosz lapban, „Törvényről, jogról és szabályokról” címmel. A terjedelmes írásban, amiben az Egyesült Államokat, az Európai Uniót és a liberálisokat támadja, van egy bekezdés, ami - bár nevet nem említ - egyértelműen az Orbán-kormány világszerte felháborodást keltő, friss homofób törvényére utal. A kérdéses bekezdés így hangzik:

„Több nyugati ország iskoláiban azt tanítják a gyerekeknek, hogy Jézus Krisztus biszexuális volt. Az egészséges politikusok azon próbálkozásai, hogy megvédjék a gyerekeinket az agresszív LMBT-propagandától, vad tiltakozásokat váltottak ki a »felvilágosult Európában«. Pedig ez támadás az összes világvallás alapjai és bolygónk nagy civilizációinak a genetikai kódja ellen.”

Lavrov állítása, miszerint nyugaton Krisztus biszexualitása az iskolai tananyag része lenne, még Putyin miniszterétől is szokatlanul bizarr állításnak hangzik. Honnan vehetett Lavrov ilyesmit?

A független orosz média gyorsan megtalálta azt a forrást, amire Lavrov minden bizonnyal utalt.

Egy Emmaline Carroll Southwell nevű ausztrál Tiktok-felhasználó családanya, aki a kislánya és a kisfia autózás közben rögzített aranyos párbeszédeire alapozva szerzett magának több százezres követőtábort, pont egy hónappal ezelőtt posztolt ki egy rövid, „cuki gyerekszáj” típusú videót arról, ahogy a gyerekei istenről és Jézusról beszélgetnek a hátsó ülésen.

Amikor Jézusra terelődik a szó, a kisfiú – anyja legnagyobb ámulatára – azt közli a húgával, hogy Krisztus “biszexuális és nembináris.” (A szexuális szakkifejezéseket nem annyira ismerő olvasók kedvéért mondom, hogy a „nembináris” olyan embert takar, aki sem férfiként, sem nőként nem határozza meg magát, hanem kívül helyezkedik a kétváltozós lehetőségeken.)

Az elképedt anya ekkor megkérdezi tőle, hogy ezt az iskolában tanították-e neki. Az igenlő választ hallva az anya kertelés nélkül rávágja, hogy nem, ez nem igaz, ilyet nem tanítottak neki a suliban, majd visszakérdez, hogy amúgy miért gondolja, hogy Jézus biszexuális. A válaszból kiderül, hogy a gyerekek vagy egy felnőtt viccet hallhattak, vagy maga az anyjuk tanította be nekik a viccet. A válasz ugyanis:

„Mert mindenkit szeret a világon”

Arra a következő anyai kérdésre pedig, hogy Jézus miért nembináris, a gyerek ezt a magyarra pontosan lefordíthatatlan poént vágja rá:

„Because he wears a dress and he is a man.”

Ami kábé annyit tesz, hogy „mert női ruhát hord, pedig férfi”. A „dress” szó ugyanis angolul egyszerre jelent általában ruhát és specifikusan alul szoknyában végződő női ruhát. Vagyis a poén ismeretlen szerzője a Jézus-ábrázolásokon szokásos, tógaszerű lepelruhával viccel.

“Élőben teljesen más egy meccs” - mondtam Borisznak a Verseny utca közepe táján, miközben vasárnap délutáni perzselő napsütésben a Puskás felé ballagtunk sok száz jókedvű narancs ruhás és pár tucat piros mezes jegytulajdonos társunkkal együtt.

Egy teljesen átlagos holland társaság mögött bandukoltunk: két baráti család, harmincas szülők, 1-1 alsós kinézetű gyerekkel. Az anyák csillogó arany miniruhát, élénk színű festett tollakból szerkesztett angyalszárnyat és szivárványszínű tollglóriát, az apák narancssárga pólót és vállra akasztható nagydobot, a kisfiúk narancsszínű focimezt viseltek.

Nem hittem volna, hogy a közhelyes mondatom pár órán belül micsoda látnoki erejű, tűpontos észrevétellé fog válni.

***

A papám festőművész, akit a világon csak a festés érdekel, a foci meg az ezen kívüli dolgok között is nagyjából az utolsó helyen áll, de kiskoromban egyszer fogta magát, és elvitt egy magyar-csehszlovák barátságos meccsre a Népstadion már akkor is porló betonkaréjába, olyan alapon, hogy egyszer ilyet is látnom kell. Borisz nem sokkal nagyobb focibolond a nagyapjánál, annak ellenére sem, hogy kiskorában kétszer is elvittem a Régi Szentélybe, vagyis az MTK lerombolt Második Templomába, de megmagyarázhatatlan módon Torghelle Sanyi láttán sem lett belőle fociőrült. De sosem járt sem a Népstadionban, sem a Puskásban, így a holland-cseh nyolcaddöntő tökéletes alkalomnak ígérkezett, hogy megajándékozzam az élménnyel.

Csak reménykedni tudtam benne, hogy nem úgy érzi majd magát, mint a kis Butch Coolidge, amikor Koons százados egy végtelenül hosszú monológ végén átadta neki az évekig a seggében őrzött családi aranyórát.

A jegy megszerzésekor még nem lehetett tudni, kiket fogunk látni a budapesti nyolcaddöntőben, de a holland-cseh párosítással abszolúte elégedett voltam: két lendületes, magasan letámadó, előrefelé játszó csapat egymás ellen, nagy esélyes vs underdog fellállásban, mindez megfejelve a legendásan jókedvű és látványos holland szurkolótáborral, illetve azzal, hogy a magyar drukkerek körében mind a két válogatott elég népszerű, így a hazai nézők várhatóan nem fikáznak majd, hanem beszállnak drukkolni a B-csapatuknak. Ebből csak valami jó sülhet ki - gondoltam.

Ami a meccs előtti hangulatot illeti, 100 százalékosan bejött a számításom. A mindenütt százával hömpölygő, jelentős részben jelmezbe öltözött hollandok már vasárnap délelőtt ellepték a várost, így már akkor meccshangulatba kerültünk, amikor délben felvettük a karszalagjainkat a Ligetben. A stadion környékén pedig végképp dilis volt a helyzet, főleg attól, hogy a királynak, királynőnek, Szupermennek kártyalapnak meg bohócnak öltözött narancssárga emberek nem kigyúrt, tetovált ultrák, hanem diákok, gyámügyintézők, kertészek, tanárok és nagymamák voltak.

Odafelé menet úgy tűnt, hogy a cseh szurkolók sokkal-sokkal kevesebben vannak, de az csak már odabent, a stadionban lett világos, hogy bár tényleg tényleg több a holland, a csehek jelmezek és élénk színű ruházat híján egyszerűen beleolvadtak a környezetükbe, mert odabent azért egészen népes tábort tudtak alkotni.

Én egyszerűen nem tudom megérteni azokat az embereket, akik simán csak “a jó focit szeretik”, és nem szurkolnak valamelyik félnek, de itt én is gondban voltam. Alapból mindkét csapat rokonszenves: a hollandok a kompromisszummentes támadófocijuk miatt is, meg mert még nálunk is nagyobb vesztesek azzal, hogy mind a három vébédöntőjüket elbukták. A csehek meg azért, mert kicsik, mégis ügyesek, ráadásul ők adták a világnak a biciklis foci valaha volt legnagyobb sztárjait, a Pospisil testvéreket. És mert ezen az Eb-n náluk nagyobb vehemenciával talán csak az olaszok támadják le az ellenfelet már a saját tizenhatosánál.

Szóval úgy ültünk le, hogy nekem fogalmam sem volt, kinek szorítsak a két jó fej csapat közül, Borisz meg azt mondta, hogy bírja a hollandokat is, de talán inkább a cseheknek szurkol, kizárólag azért, mert annyival esélytelenebbek.

Soha életemben nem érkeztem ilyen korán a stadionba, ennek hála tudhattam meg, hogy egy focimeccs legviccesebb része a bírói hármas belemelegítése, különösen, ha Szergej Karasev és két orosz kollégája adja elő a Bolsoj Balett repertoárjából a Gólemek Táncát, a Rozsdás Vasembert és a Sneci Helyett Véletlenül Egy Zacskó Ketamint Kapott Be A Gólyát.

De a legjobb balettnek is vége szakad egyszer.

Hiába volt ennyire pompás a felvezetés, és a meccs tippre hiába tűnhetett baromi unalmasnak a tévében, főleg az első félidőben, élőben végig lebilincselő volt az előadás. A fergeteges táborunk által hajtott, hatalmas esélyes hollandokat ugyanis az első öt perc csapkodása után ügyesen fűzték egyre szorosabb pórázra az irtó lelkes, látszatra néha bumfordi, de a valóságban marha hatékony csehek. Akik annyira lelkesen üldözték - néha egyszerre hárman-négyen - a labdát a tizenhatosáról kihozni próbáló hollandokat, és úgy voltak sokkal veszélyesebbek a nagynevű ellenfélnél, hogy a kezdetben abszolúte semleges magyar nézők egyre nagyobb hányada pártolt hozzájuk. Például én is, pedig a cuki szurkolói miatt nagyobb buliélménynek ígérkezett a holland győzelem. Kanderábek balhátvédet, aki olyan dülöngélve futott, mintha egy-egy söröhordót tartana a hóna alatt, de közben olyan hatékonyan takarított, mint egy robotporszívó, fél óra elteltével legszívesebben megöleltem volna.

Az egész annyira érdekes volt, hogy a meccs előtti félelmekre és Csányi Sándor MLSZ-elnök papírforma szerint abszolúte jogos rettegésére rácáfolva senkinek eszébe sem jutott buzizini vagy rasszistáskodni.

A második félidőre a meccs ráadásul eseménydússá is vált, előbb az előzményekből egyáltalán nem következő, ám annál nagyobb holland ziccerrel, aztán a holland piros lappal, majd a cseh gólokkal és a végére már kifejezetten népesnek tűnő, delíriumban tomboló cseh szurkolótáborral. Borisszal együtt belefeledkezve néztük, Silhavy mester csapata hogyan szívja ki a maradék erőt és lelkesedést szegény hitehagyott hollandokból.

Az előadás annyira lebilincselő volt, hogy a néhány sorral alattunk, a nézőtéren kibontakozó, más körülmények között önmagában cikket érő tragikomédiát csak 2 mondatban kommentáltam Borisznak. Azt tekinthettük meg ugyanis egyetlen erős képbe sűrítve, hogy, milyen egy Kegyvesztett, De Mindenáron Bizonyítani Akaró Fideszes élete. A pórnép között ugyanis fájdalmas arccal üldögélt maga Szűcs Lajos képviselő, a Magyar Országos Horgász Szövetség elnöke, aki pozícióhalmozás közben akkorát bukott a teniszszövetség elnökeként, hogy - bár végül nem ellene indult büntetőeljárás - Orbán Viktor Haragja a Díszpáholy Édenkertjével pont szemközti Purgatórumig röpítette. Lojális magyar horgászként ezzel a fotóval üzenem a főnökeinek, hogy HAHÓ, A LAJOS OTT VOLT, ÉS BÁNTA A MILLIÁRDOKAT, MINT A TÜSKÉS PIKÓ, AKI HETET KÖLYKEZETT!

***

A meccs szerencsére nem ért véget a lefújással. Azt is remek volt figyelni, hogy a csehek mennyire örülnek, de azt még inkább, ahogy a szuper jó fej holland tábor egy emberként tapsolta meg a tiszteletkört futó cseh csapatot.

Azt a helyszínen is érezni lehetett, hogy sportszakmai szempontból nem ez volt az Eb legpengébb meccse, de a két csapat és a három szurkolótábor - mármint a cseh, a holland és a magyar - tényleg hibátlan és felhőtlen hangulatú szórakozást biztosított erre a pár órára.

A kormányzati média mindezek után ezt az egészet abban a keretezésben próbálja eladni a jelen nem lévő potenciális választópolgároknak, mintha itt valami alázás folyt volna, amennyiben a szőrös tökű és hangsúlyozottan heteró V4-es fiúk térdre kényszerítették volna a holland buzikat.

Aki ezeket az embereket és a mérgező lapjaikat nem zárja ki az életéből - tök függetlenül attól, hogy amúgy mit gondol a politikáról és a fociról -, az a szívderítő valódi világ helyett egy undorító, nyálkás és hazug fikcióban fog ragadni.

Ennél nemhogy a foci, de az élet is többet érdemel.

Svédország-Szlovákia 1:0

Szentpétervár

Játékvezető: Daniel Siebert (német)

Szlovákia (4-6-0)

Dubravka - Pekarik (Haraslin, 65.), Skriniar, Satka, Hubocan (Hancko, 84.)- Kucka, Hrosovsky (Duris, 84.), Koscelnik, Hamsik (Bénes, 77.), Duda, Mak (Weiss, 77.)

Svédország

Olsen - Lustig, Lindelöf, Danielson, Augustinsson (Bengtosson, 88.) - Larsson, Olsson (Claesson, 64.), Ekdal (Svensson, 88.), Forsberg (Krafth, 93.)- Isak, Berg (Quaison, 64.)

Mire lehetett számítani?

Egy olyan meccsre, mint amilyen a francia-mexikói volt a börtönvilágbajnokságon Moldova György legendás novellájában, a Börtönválogatottban. Ha valaki nem ismerné, erre a rangadóra gondolok:

Mind a francia, mind a mexikói csapatot a legszigorúbb védekező taktikára utasíthatták az edzők, mert a középkezdés után mindkét csapat otthagyta a labdát, és rohant hátra a saját kapujához. Colstokot vettek elő, a tizenhatos vonala mentén kimérték azt a helyet, melyet az edző meghatározott számukra, és nem voltak hajlandók elmozdulni onnan.

A labda a mérkőzés végéig ott feküdt a középkörben anélkül, hogy bárki is hozzáért volna, mindkét oldalról egy-egy ügyeletes hátvéd figyelte látcsővel, hogy szükség esetén riassza társait. A bíró eleinte próbálta akcióra bírni a csapatokat, de látva, hogy hiábavaló, felhagyott vele, és leült ultizni a két partjelzővel. Ötvenezer néző feszült csendje követte, mikor kezében három kis pirossal megkontrázta ellenfele negyvenszáz ultimóját.

A mérkőzés, mint gondolni lehet, gól nélküli döntetlennel végződött, Paprikás elismerően bólogatott:

– Ez a két csapat játssza jelenleg a legkorszerűbb futballt a világon. Nekünk még nagyon sokat kell dolgoznunk, hogy utolérjük őket.

Ez vicces, az azonban nem, hogy mindkét csapat erőssége a szívós védekezés közben indított ellencsapásokban rejlik. Egyikük sem szeret különösebben letámadni - bár a szlovákok összességében valamivel gyorsabbak -, hanem inkább mélyen meghúzott védővonallal operálnak szívesen. Felállt védelem ellen mindkettőnek szoktak gondjai lenni, akkor is, ha az ellenfél nem is annyira erős. Emiatt mindkét csapatra jellemző, hogy sokkal erősebb ellenfelek ellen sokkal jobbak.

A svédek, miközben hatékonyan védekeznek, előrejátékban kifejezetten gyengék, a 2016-os Eb-n például nemhogy góljuk, de kapura lövésük sem volt 3 meccsen. Janne Andersson szövetségi kapitány a két legjobb góllövőjüket ráadásul csak csereként játszatja.

Mindenzt összefoglalva elvben pont arra számíthattunk, mint ami a francia-mexikóin történt.

Mi hozta már előzetesen lázba a taktikát is értékelőket?

A szlovák oldalon az, hogy Tarkovic mester - részben persze kényszerből - az előző meccsen is a Guardiola által ismertté tett csatár nélküli, 4-6-0-ás felállást választotta, a hamis kilences pozíciójában Dudával. A svéd oldalon pedig az, hogy ilyen szép klasszikus 4-4-2-t már kevesen játszanak. Főleg olyan színvonalon, hogy egy megfiatalított, ambíciózus spanyol csapatot 0-0-án tartsanak vele.

Ehhez képest mi történt?

A csapatok úgy vágtak neki, hogy Szlovákia volt a kényelmesebb helyzetben a lengyelek legyőzése után. Nekik már egy döntetlen is szinte garantált esélyt nyújtott a továbbjutásra, az utolsó, spanyolok elleni csoportmeccstől függetlenül. A svédek sem álltak rosszul a csoport nagy esélyese elleni 0-0 után, de egyértelműen nekik kellett győzelemre játszaniuk.

Ehhez képest óvatosan kezdtek, visszafogottan folytatták, majd a félidő utolsó harmadában erőteljesen visszaestek. Az első negyedóra egyetlen érdekességét az adta, hogy a spanyolok ellen brillírozó Olsen kapus mintha részeg lett volna, többször is megmagyarázhatatlanul ügyetlenkedett teljesen ártatlan helyzetben. A szlovákokat semmi sem sürgette, de még így is ők tűntek árnyalatnyit veszélyesebbnek.

Az első félidőben egyetlen kidolgozott helyzet sem akadt: a szlovákok a 5. percben Kucka révén szöglet után voltak majdnem veszélyesek, a svéd Lustig a 13.-ban szabadrúgás után, aztán fél óráig nem történt semmi lényeges, hogy a 43.-ban Hamsik elé hulljon a labda a 16-os előtt, de fölé lőtt. Messze ez volt az Eb legalacsonyabb színvonalú félideje. Egy érdekes volt benne: a svédek a spanyolok ellen nemcsak jobban, de sokkal veszélyesebben is játszottak ennél. Az eseménytelen félidőt biztosan uralták a labdát többet is birtokló szlovákok.

A második félidő ehhez képest azzal indult, hogy Isak pár másodperc múlva akkora helyzetbe került, mint eddig senki, de Skriniar becsúszva blokkolt. Ez a svédeket lepte meg jobban, mert pár percre visszavettek, de ezután az előzményekhez képest szinte eseménydús periódus következett. Előbb Duda lőtt fölé kevéssel, majd két komoly kapusbravúr következett. Előbb Olsen ütötte ki Kucka szabadrúgás utáni próbálkozását, majd Dubravka mutattta be az egész meccs legszebb jelentét Augustinsson erőfejesének védésével.

A meccset végül az döntötte el, hogy Andersson mester hajlandó volt becserélni a focizni is tudó Quaisont. Isak, pár perccel egy olyan szólója után, ami közben 4-5 embert cselezett ki, remekül kinéző - bár talán véletlen - pörgetett passzt adott a 11-es pont táján kilépő Quaison elé, akit Dubravka felvágott. A 11-es Forsberg biztosan lőtte be.

A focit a második félidőre feladó Szlovákia az utolsó percekre felpörgött, szögletek és beadások záporoztak a svéd 16-oson belülre, eredmény nélkül.

A meccs embere

Alexander Isak. A villámgyors fiatal svéd csatár az első félidőben jelen sem volt, a másodikban viszont leginkább ő mozgatta a szálakat támadásban és a 11-est is az ő passza hozta össze.

Mi jön ezután?

Svédország egy minőségi és egy minősíthetetlen antifutballt hozó meccs után 4 ponttal a páholyban érezheti magát, a 3 pontos Szlovákia viszont retteghet, mert Sevillában zárja a csoportkört Spanyolország ellen, és ha kikap, a 3 pontjával együtt kieshet. A svédekre nézve viszont az sem lenne végzetes, ha a csoport negyedik tagja, Lengyelország feltámadna.

Szergej Akszjonov, az oroszok által elfoglalt, vitatott hovatartozású Krím kormányzója eddig is színes figurának számított, akit például többször meggyanúsítottak azzal, hogy korábban szervezett bűnbanda tagja volt, és a testőrei maffiózók, de most még az ő mércéjével mérve is bizarr ügybe keveredett.

Előkerült ugyanis egy friss videó arról, hogy a politikus motorcsónakos látogatást tesz a hirtelen árvíz sújtotta Kercs városában.

Úgy, hogy a csónakját három, egyenruhásnak vagy öltönyösnek tűnő férfi követi, gyorsúszásban. Az úszó férfiakban többen is Akszjonov hírhedt testőrségének tagjait vélték felfedezni, a rövid videó pedig pillanatok alatt lett szuper népszerű az orosz neten és médiában.

Egyre többen találgatták, hogy kik követték a kormányzót, felmerült például az is, hogy nem testőrök, hanem a Rendkívüli Helyzetek Minisztériumának munkatársai voltak.

A sztori akkor lépett szintet, amikor az emlegetett minisztérium közleményben cáfolta az érintettségét, miközben egyre több hivatalos személy szólalt meg az ügyben.

A Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma ugyanis szó szerint ezt a nyilatkozatot publikálta:

“Civil személyekről van szó, akik ezt az érthetetlen döntést hozták ebben a kritikus helyzetben. Öltönyt húztak és nem jutott eszükbe annál okosabb, mint hogy Akszjonov csónakja után ússzanak.”

Csakhogy mindeközben Akszjonov egyik tanácsadója azt nyilatkozta a RIA News hírügynökségnek, hogy ezek mégiscsak az említett minisztérium emberei voltak, de szerinte nem őket követték, hanem véletlenül pont ezen az útvonalon úsztak a helyi kórház felé. A tanácsadó azt is elmagyarázta, hogy a város ezen részét mellig érő víz borította, amiben gyorsabb úszni, mint gázolni. Akszjonov szóvivője - aki nem azonos az előző tanácsadóval - egy másik lapnak ugyanakkor azt mondta, hogy halvány elképzelése sincs, miért úszott utánuk a három férfi, és kikről van szó egyáltalán. Ha ez nem lenne elég zavaros, a sajtónak sikerült elkapnia magát Akszjonovot is, aki viszont tényként állította, hogy az úszók mégiscsak a Rendkívüli Helyzetek Minisztériumának emberei voltak, sőt külön köszönetet is mondott nekik a vízi kíséretért, hozzátéve, hogy biztos abban, hogy a tárca alkalmazottai kivétel nélkül mindenkinek ugyanilyen úszós kíséretet adnak, ha arra jár.

„Magyarországon az embert sose hagyják nyugodtan szurkolni. Jönnek sorban

• a fociutálók,
• a csürhézők
• a lélegeztetőgépezők
• a Fidesz-fóbiás matekosok, akik szerint foci = Orbán
• és a többi károgó.

De velem nem fognak kicseszni! Ez semmi más, mint nagybetűs SZÓRAKOZÁS vagy kisbetűs dili” – mondtam magamban, aztán egy negyed köbméternyi plasztik hulladékot tartalmazó PR-küldeményből kibányásztam egy Hawaii legszebb piros, fehér és zöld művirágaiból összeállított, nyakba akasztható virágfüzért, egy másik PR-csomagból kihalásztam egy rózsaszín üvegű szponzorszemüveget, hogy virágos hangulatban vághassak neki a magyar–portugálnak.

Na nem egyből a stadionnak, hanem előbb a Hősök terének, hogy megnézzem a szurkolói menet elindulását.

Háromra hirdették meg az indulást, háromnegyedre értem oda, de a menet addigra már, ha lassan is, de megindult. Az eleje valahol az épülő Néprajzi Múzeum fájdalomtól meggörbült óriásflódnira emlékeztető tömbjénél járt, amikor becsatlakoztam. A tömeg több tízezres volt, elöl a fekete pólós kemény maggal, utánuk a jellemzően piros válogatott mezbe öltözött polgári közönséggel. Az emberek láthatólag azt élvezték a legjobban, hogy rengeteg más embert látnak egyszerre. Én is így voltam ezzel.

Amikor odaértem, a hosszúnak ígérkező felkészülés jegyében éppen az állóképességet fejlesztő tömeges etnofitneszelés folyt, amennyiben több ezren ugrándoztak ritmikusan, mintegy kardio jelleggel, az „egy-két-há-négy” egyik ismert szinonimáját, a „Ki nem ugrál, büdös román, hej, hej!”-t skandálva. Sose gondoltam volna, de a látottak alapján a tömeg durván egynegyede magyar válogatott mezbe öltözött, mosdatlan románokból állt. Úgy is éreztem magam, mint aki időgéppel visszarepült a Monarchia virágkorába. A lassan vonuló tömeg pár másodpercenként új slágerre gyújtott, volt minden, az Éjjel soha nem érhet véget-től a hagyományos lelátói skandálásokig, sőt a válogatott szurkolói gyors geopolitikai brainstorming után még egy kiérlelt határmódosítási koncepcióval is előálltak, pedig még csak negyed négy tájban járhattunk.

Bemelegítésnek okés, de ebben ennyi volt, gondoltam, aztán párhuzamos utcákon a tömeg elé kerültem, hogy a stadionba bejutva megkezdhessem az önfeledt bulizás második fejezetét.

A nagy magyar futballíróra, Pörge Bélára, a Sörárak Hemingwayére emlékezve az első Keleti környéki dohányboltban vásároltam egy 350 forintos Borsodi Bivalyt, amit az arénáig hátralévő pár száz méteren el is fogyasztottam, hogy a fermentált vakond ízét felidéző folyadék a melegben jól fejbe is verjen, a kifejezés legjobb értelmében.

Először jártam az Új Puskásban, ezért fogalmam sem volt, mire számítsak bejutáskor, de köszönhetően a baromi kedves önkéntesek seregeinek, a dolog annak ellenére könnyen ment, hogy a külső kapuk feliratai és nyilacskái eléggé félrevezetőek. A Puskásban tényleg véget ért a járvány, hiszen a kapuban nem kértek se védettségit, se igazolást: az első áteresztőponton csak a karszalagot, a másodikon csak a telefonon tárolt jegyet nézték.

Sose érkeztem még másfél órával korábban semmiféle meccsre. A lassan megtelő aréna hangulata eleve remek volt, a szinte üres megastadionban pedig egy csomó mindennel lehetett szórakozni. A hatalmas, ekkor még üres vécékben például tökéletes horrorfilm-intrókat lehet forgatni, illetve átélni. A krómacél piszoárok fotocellái ugyanis annyira érzékenyre vannak állítva, hogy a hozzád legközelebbi már több méter távolságból bekapcsol, ha pedig lassan haladsz a vizeldefal előtt, egymás után kezdenek csobogni a szökőkutak, mintha egy rakás Láthatatlan Szurker húzná le sorban a sliccét.

A következő minőségi szórakozás életem legdrágább magyarországi sörének megvásárlása volt. Eleve 1250 a Heineken, de az elsőnél még a 400 forintos repoharat is meg ki kell fizetni mellé. A smucigságomból eredő eufóriát azzal fejeltem meg, hogy 5 percenként bekukkantottam a pályára, hogy újra meg újra megdöbbenjek, hogy itt mindent jól látni, minden alkalommal egy másik kilencvenes évekbeli kínos válogatott meccset idézve fel, amit annak idején csak az tett valamennyire elviselhetővé, hogy a különféle törpeországok minket megalázó játékosait a távolból maximum bolhaméretűeknek láttam.

Közben befutott R., akitől a jegyet kaptam születésnapi ajándékként.

Fél óra sem volt hátra a meccs kezdetéig, épp a szektorunkhoz legközelebbi vécé környékén ténferegtem, nyakamban a piros-fehér-zöld művirágkoszorúval, amikor egy vizesblokkból kilépő fickó megkérdezte, hogy én vagyok-e az, mert olvasni szokta a cikkeimet. Pont azon merengtem, hogy egy ilyen válogatott meccsen, ahol szinte mindenki a hazai csapatnak szurkol, mennyire más a tömeg hangulata, mint egy sokkal konfrontatívabb klubmeccsen, sőt azon belül is éppen az az euforikusan lebegő érzés töltött el, mint amikor 2006-ban Rómában az utcán néztük a francia-olasz vébédöntőt, majd 600 ezer boldog rómaival együtt tébláboltunk a városban órákig. Ennek megfelelően bárgyú mosollyal válaszoltam neki, hogy igen és kis híján megöleltem. Mázli, hogy nem, a férfi ugyanis hirtelen egészen közel lépett hozzám, az arcát az arcomba tolta, mint médiaérzékeny bokszoló a mérlegeléskor és leverte az isteni szponzorszemüvegemet, miközben valami olyat mormogott egészen furán merev tekintettel, hogy nem gratulálni akar, hanem leszámolni velem. És hogy ő egy kis felvidéki faluból érkező jobboldali, aki undorodik tőlünk, balosoktól, mindjárt meg is mutatja, hogy mennyire.

A jelenet sokkoló volt, de nem a fenyegetés miatt, végül is egy rendezőkkel teli stadionban voltunk, a fickó meg jó fejjel kisebb volt nálam. Az volt a nagyon ijesztő pillanat, amikor rájöttem, hogy az első tippemre rácáfolva a fickó egyáltalán nincs brutálisan bedrogozva, hanem kizárólag a benne izzó indulat miatt olyan merev a szeme, mint a Sáska Preparátorműhely kirakatában kiállított, kitömött borzoké.

Gondoltam, mulatni jöttem, nem feszülni, így verekedés helyett beszélgetni kezdtem vele, hogy kiderítsem, mi a problémája. Azt azonnal eldöntöttem, hogy az egyszerűség kedvéért tök őszinte leszek vele. Már csak azért is, mert a fickó – azzal együtt is, hogy láthatólag el akart taposni, mint valami büdös csikket – igazából kapásból rokonszenves volt, olyan arc, akivel bármikor elmentem volt horgászni ismeretlenül is.

Hogy miért volt ennyire dühös rám? Azt mondta, hogy azért, mert direkt csak azért jöttem ide, hogy a magyar válogatottat gyalázzam. Mivel alapvetően mindennek ellenére épeszűnek tűnt, visszakérdeztem, hogy szerinte létezik-e olyan ember, aki annyira le akarja alázni a magyar válogatottat, hogy magánpénzből baromi drága jegyeket vesz, hogy ezt megtehesse, illetve felidéztem neki, hogy milyen kormányok alatt jártam ki a nyomorult Régi Puskásba. De az emberemet nem lehetett ilyen könnyen megvezetni. Főleg egy olyan, Dobrev Klára által személyesen irányított figura hogy vezette volna meg, mint én. Itt már képes voltam vigyorogni, sőt majdnem röhögni, úgy mondtam neki, hogy bármibe fogadok vele, hogy jobban és régebben rühellem Dobrev Klárát, mint ő. Ekkor jött a legjobb rész, szurkolótársam ugyanis egy, a klasszikus liberalizmus és a libertarianizmus határmezsgyéjén billegő középnyugati farmer lendületével azt kezdte magyarázni, hogy milyenek a jobbosok és milyenek a balosok. Előbbiek magukban bíznak, az egyéni felelősségvállalásban hisznek, ezért nem külső segítségre várnak, hanem keményen dolgoznak a gazdaságukban, az utóbbiak – például én – viszont pont ellenkezőleg, mindig csak arra várnak, hogy valaki segítsen rajtuk.

Öt perccel korábban még azon morfondíroztam, hogy verekedés lesz-e ebből, erre pár kanyarral később csodás politikafilozófiai diskurzusban találtam magamat! Felvillanyozva próbáltam hasonlatot találni arra, hogy én aztán mennyire nem vagyok baloldali, és mennyire pártolom az egyéni felelősségvállalást, jóllehet eredeti terveim szerint ezen a ponton maximum a baloldali védelmünket elemeztem volna.

Arra végig nem tudtam rájönni, hogy ez a jóravaló fickó miért gyűlöl olyan veszettül, főleg, hogy ennyire hasonló politikai alapon állunk, de a végén, ha nem is barátokként, de szolid hátlapogatás kíséretében váltunk el egymástól. Az mondjuk egyedien tragikomikus színezetet adott a beszélgetésünknek, hogy minél őszintébb voltam, annál inkább olyannak hangoztam, mint egy bőrét menteni akaró gyáva nyúl.

A remek felvezetés után már kezdődött is a meccs.

Mielőtt önfeledten átadtam volna magam a portugál csatároktól való rettegésnek, egy pillanatra még eszembe jutott a külvilág, amennyiben euforikus örömmel konstatáltam, hogy a legutóbbi magyar–portugálhoz képest, amin kint voltam ezen a telken, most nem skandálják azt ezrek, hogy „Krisztiánó homoszexuál”. Annyira örültem ennek, hogy szerencsére nem szúrtam ki az egyik fekete pólós néző által a magasba tartott, „ANTI LMBTQ” feliratú molinót.

Az új Puskás szurkolói szempontból remek stadion, a rálátás tökéletes, a közelebbi szektorok hangját jól felerősíti az akusztika, így az sem probléma, hogy a kapu mögötti tábor hangja egy kissé elnyelődik a távolsággal. A közönség, amely a fekete pólósokat kivéve jól láthatóan nagyrészt olyanokból állt, akik rég nem jártak meccsen, vagy hozzám hasonlóan most ismerkedtek az arénával, eleve pozitív hangulatban volt attól, hogy ilyen őrülten sok ember társaságában lehet ennyi idő után. Ezért akkor is virágos lett volna a hangulat, ha a pályán ujjbáboperát mutatnak, de ehhez képest szerencsére igazi nagyszabású drámát láthattunk, életnagyságú szereplőkkel.

Nem minden meccs olyan, mint egy színdarab, de amelyik igen, az nagyon. Most például az első perctől világos volt a szereposztás: a lelkes, szorgalmas Kicsi harcol a blazírt Naggyal, akinek minden egyes lépésén érezni, hogy biztos abban, hogy nem győzhet más, csak ő. És mi pompásan alakítottuk a szerethető, tök esélytelen, mégis tökösen bekkelő Kicsit az őrülten ügyes és labdabiztos portugálok ellen. Leginkább ebben más a helyszíni és a tévé előtti meccsnézés: a stadionban nem számítanak a részletek, az elbénázott labdák, csak az alaphangulat változásai. És itt 1 és 9/10 félidőn keresztül sistergett a feszültség, miközben a legszkeptikusabb néző is elkezdte azt érezni, hogy ez meglehet. Hogy a 80. perc után jöjjön a katarzis, vagyis a nem sokkal korábban becserélt Schön álomgólja, ami miatt két férfit öleltem meg pattogva, bár csak az egyiküket ismertem. Amilyen gyorsan jött a kirobbanó eufória, olyan gyorsan érkezett a kijózanodás. Bal oldali szomszédom, a két megöleltből az ismeretlen, mondjuk eleve nem ölelt vissza olyan népszínműves hévvel, ahogy vártam volna tőle, mint kiderült azért, mert ő velem ellentétben jól látta, hogy a partjelző vadul lenget.

A pillanatokra átélt katarzis után annyira hamar jött a peches összeomlás, hogy a meccs vége a helyszínen maga volt a totális lelki-érzelmi tornádó. Meg sem tudtam emészteni, hogy mégsem lett egy pillanat alatt országos kedvenc egykori MTK-s kedvencemből, Schönből, már be is kaptunk 3 olyan gólt, amelyek egyike sem igazán volt benne addig a meccsben.

De a közönség nem hagyta, hogy a nyomasztó tények elrontsák a kedvét: 3-0-ás vereséget nem nagyon ünnepeltek még úgy, mint mi ezt.

Úgyhogy a végén csak sikerült jól szórakoznunk, bónuszként azt is megtudtam, milyenek a baloldaliak.

Jéghideg úriembert alakítva reagáltak annak az utazó színtársulatnak a tagjai, akiknek a kisbusza vasárnap hajnalban füstölni kezdett a Kőröshegyi völgyhídon, majd kigyulladt és rövid idő alatt látványosan kiégett. A társulat tagjai azonban láthatólag nem estek pánikba - a közútkezelő kamerája az egész esetet felvette -, hanem először leakasztották a felszerelés jó részét szállító utánfutót, majd kipakolták a busz hátulját is, még akkor is felszerelési tárgyakat mentve, amikor a jármű eleje már hatalmas lángokkal égett.

View this post on Instagram

A post shared by Magyar Közút Nonprofit Zrt. (@magyarkozut)

Az úttesten elfolyó, lángoló benzincsík különösen látványossá tette az esetet, amiben szerencsére senki sem sérült meg.

La Cartuja stadion, Sevilla

Spanyolország: (4-3-3)

Unai Simon - Alba, Pau Torres, Laporte, M. Llorente - Pedri, Rodri (Thiago 66.), Koke (Fabián, 87.)- Olmo (Moreno 74.), Morata (Sarabia, 66.) Ferran Torres (Oyarzabal 74.)

Svédország: (4-4-2)

Olsen - Augustinsson, Danielson, Lindelöf, Lustig (Krafth, 75.) - Forsberg (Cajuste, 84.), Ekdal, Olsson (Bengtisson, 84.), S. Larsson - Isak (Quaison 69.), Berg (Claesson, 69.)

Mire számítottunk előzetesen?

A spanyoloktól a megszokott, labdabirtoklásra építő, sokpasszos focira, a sok fiatal miatt az elmúlt pár évben tapasztaltnál izmosabb letámadással. A svédektől a szuperklasszikus 4-4-2-es felállásra építő megbízható bunkerfutballra, egészen mélyen, közvetlenül a saját tizenhatosuk előtt meghúzott védővonallal, arra spekulálva, hogy a spanyolok egy-kétszer hibáznak és akkor meg lehet iramodni, a jó formában lévő, fiatal és gyors csatárukat, Isakot kiugratva.

Kik voltak a nagy hiányzók?

A svédek talán legígéretesebb új arca, a juventusos szélső, Dejan Kulusevski koronavírus-fertőzés miatt nem játszhatott. A spanyoloknál a legfájdalmasabb talán a labdakihozatal kulcsfigurájának, Sergio Busquetsnek a kiesése volt, ugyanazen okból. Szokatlan volt persze az örökös csapatkapitány, Sergio Ramos hiánya is, de ezt a csapat és a közönség azért már hónapok óta feldolgozta. A nagy nevek rajongóit talán az is sokkalta kicsit, hogy a spanyol kapuban David de Gea helyett Unai Simon állhatott, és nem kevesen kapták fel a fejüket arra, hogy Gerarad Moreno, az idei bajnokság legtöbb gólt lövő spanyolja- nem kezdett a csatársorban.

Kikre volt érdemes figyelni és miért?

Képes lesz-e Pedri, a spanyol foci és a Barcelona talán legnagyobb aktuális reménysége ennyire fiatalon Iniestát felidéző játékot nyújtani egy ilyen nagy tornán? Tudja-e pótolni a covidos Busquets-et a hasonló játékot játszó Rodri? Berobban-e Dani Olmo? A svéd Aleksander Isak tud-e 21 évesen hasonlót villantani a válogatottban, mint a spanyolbajnokságban, ahol a Real Sociedad csatáraként 17 gólt lőtt?

Ehhez képest mi történt?

A meccs úgy kezdődött, ahogy mindenki várta: a spanyolok a középkezdés utáni 10. másodpercben megszerezték a labdát, hogy lényegében az egész első félidőben náluk is maradjon, a svédek pedig nagyjából 20 méter széles emberszőnyeget szőttek magukból a tizenhatosuk előtt, lényegében feladva a szórványos ellentámadások lehetőségét is.

A megfiatalított és a Guardiola-féle Manchester City spanyoljaira épített spanyol válogatott ügyesen és az elődjénél érezhetően gyorsabban járatta a labdát, sőt az Olmo-Alba-Pedri balszárny már egészen korán képes volt többször is a svéd védelem mögé kerülni, de a helyzetek kezdetben nem igazán jöttek. A spanyolok az áttöréseik után kissé meglepő módon a beadásokat erőltették, és általában is jellemző volt, hogy az elmúlt évek stílusához képes direktebben támadták a kaput.

A spanyolok durván feltolt védővonallal játszottak, a védőik a felezővonal táján helyezkedtek, a presszing is működött, az elvesztett labdákat másodperceken belül szerezték vissza, és az elmúlt évek nézőtikkasztó keresztpasszaihoz képest gyakran operáltak vertikális labdákkal.

Jellemző, hogy az első igazi helyzet, egyben az első ziccer a 16. percben egy messziről a tizenhatoson belülre ívelt labda után alakult ki, amit Olmo közvetlen közelről, az ötösön belül fejelt meg, de Olsen kapus óriásit védett egy kézzel. Koke is kihagyott két helyzetet a 16-oson belülről, a második már-már ziccer volt, a lapos, erős labdát azonban magasan fölébelsőzte. A sokpasszos focihoz képest kifejezetten lendületes első félidő mélypontjaként Morata a lyukat rúgó Danielssontól hozzápattanó labdát tökéletes ziccerben rondán mellélőtte..

Erre majdnem ráfáztak a spanyolok, mert Isak a 41 percben egy lefejelt kapuskirúgással az ötösig jutott, ott botladozva mindenkit kicselezett, hogy a lövését, ami Unai Simonon már túljutott, a gólvonal előtt álló Llorente saját kapufájára lője.

A második félidő hasonló játékkal folytatódott mindkét oldalon, Morata az 50. percben újabb jó helyzetet lőtt mellé, pedig zavartalanul próbálkozhatott. A totálisan passzív svédek az egész meccsen összesen két akciót vezettek, de a magasra feltolt spanyol védelem miatt mindkettőből ziccer alakult ki. A második a 61. percben, amikor a 16-osra betörő Isak 3 védőt egyszerre becsapva adott gólpasszt az üres kapuval szemben a hosszú kapufánál érkező Bergnek, aki igen csúnyán eltörte a labdát.

Luis Enrique a 66. percben lehozta a rontópál Moratát, és a spanyolok tíz percig csatár nélkül Guardiola-felállásban játszottak, aztán jött centernek Gerard Moreno. A bajnokság idei legjobb spanyol góllövője ziccerbe is került, de Olsen kapus a 91. percben megint hatalmas bravúrral védett. A spanyoloknak még ezután is volt két jó helyzetük a hosszabbításban, de ma egyszerűen képtelenek voltak gólt lőni.

Összegzés

A spanyolok sokkal biztatóbbak voltak, mint sokan várták volna a megfiatalított, mondhatni kísérleti csapattól. Gyorsan, igen pontosan és labdabiztosan, nagy kedvvel játszottak, a meccs első negyedórája után sorra alakították ki a helyzeteket, igazából csak a gól hiányzott, amihez a helyzeteik is bőven megvoltak. A passzív svédek a védelmet nem tették igazán próbára, a középpályán a stabil Koke mellett a félelmetesen ügyes, még csak 18 éves Pedri villogott, de Rodri is hozta magát. Alba és Olmo is jól játszottak, a túloldalon Ferran Torres viszont észrevehetetlen volt, Morata pedig a legrosszabb napjait idézte. Ha Luis Enrique kitalál valamit a góllövéshez, ebből még akármi is lehet.

A meccs embere

Robin Olsen. A svéd kapus végig higgadt volt, és kifogott két olyan közeli, lecsapódó fejest, hogy senki egy szót sem szólhatott volna neki, ha mindkettő bemegy.

A meccs legjobb játékosa

Pedri. Ritkán, sőt szinte sosem látni 18 éves focistát irányító középpályásként ilyen magas szintű, technikailag hibátlan játékot nyújtani. Pedri finom ütempasszai ezúttal néha tényleg Iniestát idézték.

A meccs balfácánja

Alvaro Morata. Egy dolga volt, alkalmatlannak bizonyult rá. Legalább kétszer állt szemben a kapuval jó pozícióban úgy, hogy dönteni is volt ideje bőven, de minden helyzetét kihagyta.

Itt az Eb eddig legnagyobb gólja, sőt az egyik leglátványosabb gól, amit nagy focitornán bárki is lőtt.

Oh my! Patrick Schick from near the halfway line! #CZE pic.twitter.com/8U2dQQddU4

— SoccerMatrix ⚽ | #EURO2020 (@Soccer_Matrix) June 14, 2021

Az amúgy is remek skót-cseh meccs második félidejének elején, 1-0-ás cseh vezetésnél vadul támadtak a skótok. De a cseh védelem labdát szerzett, Soucek pedig a mélyen visszahúzódó fejesspecialista középcsatárhoz, az első gólt fejjel szerző Patrick Schickhez passzolt, pontosabban a blokkoló lábáról éppen Schick útjába pattant a labda. Aki a felezővonalon éppen átlépve felnézett, majd 50 méterről óriás gólt tekert a kapuba:

„Olyan dizájnt találtam ki, ami vizuálisan szándékosan visszafogott, hogy beleilljen a környezetébe. Kapcsolódik a Balatonhoz, és aki látta, az mind szerette. De mivel létezik egy dokumentum, ami szerint a falaknak fehéreknek kell lenniük, Tihany hattyú nélkül marad.”

Ezt Taker, a világszerte ismert, fotorealisztikus stílusáról ismert magyar graffiti/street art művész írta abban az angol nyelvű Facebook-bejegyzésében, amiből az derül ki, hogy egy frissen elkészült, hattyút ábrázoló falfestményét, ezt:

napokon belül fehérre kell meszelni Tihanyban, a főépítész és a polgármester ugyanis erre utasították a ház tulajdonosát, a településképi szabályokra hivatkozva.

Takernek olyan megrendelései vannak, hogy ez a durván 30 négyzetméteres, kizárólag festékszóróval létrehozott falfestménye inkább a kisebb munkái közül való, hiszen ekkora tűzfalat dekorált ki két éve Brooklynban:

és tavaly ekkora silókat festett ki egy erdőtelki betongyárban:

Szóval a tihanyi bürokraták megtiltották, hogy valaki azt fessen a magántulajdonára, ami neki tetszik? A poszt rengeteg felhasználót ingerelt dühös, a tihanyi önkormányzatot, a polgármestert és a főépítészt gyalázó-kritizáló kommentekre.

Pedig a figyelmes olvasó már Taker posztját látva gyanakodhatna, abban ugyanis feketén-fehéren le van írva, amit a 444-nek Percze Tünde jegyző megerősített: az épület tulajdonosának nem volt engedélye a dekorációra, sőt nem is kért ilyet. A jegyző szerint annak ellenére történt így, hogy a tulajdonos eleve tisztában volt a településképi előírásokkal, amik nem engednek ilyesmit. Tihany világörökségi címre aspiráló ófalu részének központjában pedig végképp nem.

A kérdéses ingatlan ugyanis a Kossuth utca 10 alatt, a községháza melletti telken áll. Korábban Kogart Múzeum volt a neve:

Ennek a teleknek a városháza irányából nyitott udvarát dekorálták az engedély nélküli falfestménnyel. Vagyis az, hiába található egy magántulajdonú épület udvari falán, az utcáról is jól látható.

A tulajdonosok az épület homlokzati kialakításáról is egyeztettek a főépítésszel, de a freskóról ekkor sem esett szó.

Taker a posztjában ezt írja "Tény, hogy a galéria tulajdonosainak a kép elkészíttetése előtt engedélyt kellett volna kérniük (amit valószínűleg nem kaptak volna meg), amit nem tettek meg, mert ki számít ilyen reakciókra?"

Hát nagyjából mindenki, aki elemi szinten ismeri a hazai építési szabályozást. 2014. óta minden magyar település kötelezettsége a településképi rendeletek meghozása, és mivel már nem az önkormányzatok számítanak építési hatóságnak, nagyjából ez az egyetlen eszközük arra, hogy befolyásolják a településük épített környezetét. A tihanyi elöljárókat ezért is érintette érzékenyen, hogy a falfestmény lemázoltatását sokan szembeállították azzal, hogy a NER elitje micsoda pöffeszkedő óriásvillákat húz fel Tihanyban. Az önkormányzatnak ugyanis már rég nincs semmiféle jogköre az építési engedélyek ügyében.

A magántulajdonú ingatlanok homlokzati és közterületről látható részeinek kialakítását egyébként a világon igen sok helyen szigorúan szabályozzák, főleg történelmi településrészek esetében. Ilyen helyeken nemhogy hiperrealista hattyúfestményeket nem lehet csak úgy felfújni, de még egy adott lehetséges falszín pontos árnyalatát is rendelet szabályozza.

A hosszú idő után újságírók elé kiálló Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön azzal lepte meg a magyar és nemzetközi közvéleményt, hogy kifejezett egyetértéséről biztosította azokat a magyar szurkolókat, akik az Írország ellen felkészülési meccsen kifütyülték a meccs előtt letérdelő ír játékosokat.

Orbán részletesen ki is fejtette, hogy miért volt rokonszenves neki egy olyan gesztus, amit a világon igen sokan egyszerűen rasszistának éreztek. Az okok a következők.

• A térdelés Orbán szerint Magyarországon egyszerűen kultúraidegen dolog, kivéve, ha az ember isten, a hazája vagy a szerelme előtt térdel le, amikor megkéri a kezét.
• Arról is beszélt, hogy a térdelést - mármint azt a tiltakozó fajtáját, amit egyes csapatok a meccseik előtt mostanában bemutatnak - alapvetően a volt rabszolgatartók találták ki, Magyarország viszont sosem volt rabszolgatartó és minden nemzetnek a saját terheit kell elhordania.
• Orbán szerint az írek részéről provokáció volt, hogy letérdeltek.

Mielőtt végigvennénk Orbán érveit és összevetnénk azokat a valósággal, fontos tisztázni, hogy a térdelésből nem a magyar miniszterelnök csinált sztorit, ez már eleve az egész foci Eb legforróbb sporton kívüli témája. Miután az angol szurkolók egy része az utolsó előkészületi meccsükön kifütyülte a saját, letérdelő csapatát - miközben még több szurkolójuk tapsolt - Boris Johnson miniszterelnök támogatásáról biztosította a meccsei előtt letérdelő angol válogatottat, ugyanakkor nem volt hajlandó elítélni a fütyülőket. A témában az EB-n induló csapatok is teljesen megosztottak. Valószínűleg térdelni fog Dánia, Anglia, Finnország, Belgium, Wales és Franciaország, biztosan nem fog térdelni Magyarország, Oroszország, Csehország, Lengyelország, a kakkuktojás, egyben talán a legnormálisabb a horvát szövetség volt, amely egyszerűen a játékosaira bízta a dolgot.

A térdelés tehát rendkívül megosztó téma és mint ilyen, a legszenvedélyesebb ellenzőinek és pártolóinak jellemzően fogalmuk sincsen, valójában mit jelent és mi az eredete. Közéjük tartozik a jelek szerint Orbán miniszterelnök is.

A tiltakozó térdelés története

A térdelést először is nem volt rabszolgatartók találták ki a kollektív lelkiismeretfurdalásuk megnyugtatására, hanem két ember, Colin Kaepernick és Eric Reid, mindketten amerikaifutballisták és speciel feketék, így ha valamilyenek, akkor a rabszolgatartók ellentétei.

Kaepernick és Reid 2016-ban térdeltek le először a San Francisco 49ers csapatának tagjaiként egy előszezonbeli NFL-meccs előtt, az amerikai himnusz alatt.

A gesztusnak direktben egészen biztosan nem volt köze a rabszolgatartáshoz, ők kifejezetten a fekete amerikaiak elleni kortárs rendőri erőszak elleni tiltakozásból találták ezt ki.

Orbán meglepő állításával szemben a régi magyaroknak egyébként nagyon is voltak rabszolgái, kereskedtek is rabszolgákkal, a kalandozások során többek között rabszolgákat is zsákmányoltak Nyugaton, hogy a kereszténység felvétele után a gyakorlat idővel kikopjon. De nem azonnal. Orbán Viktor politikai elődje, a magyar kereszténydemokrácia magjainak elvetője, Szent István király a második törvénykönyvében például kifejezetten sokat foglalkozik a rabszolgákkal.

3. A rabszolgákról és a rabszolgák gyilkosairól
Ha valakinek a rabszolgája másnak a rabszolgáját megöli, a gyilkosnak az ura a szolga értékének felét fizesse kártérítésül a megölt rabszolga urának, ha tudja, ha pedig nem, akkor negyven nap elteltével adják el a szolgát, és árán osztozzanak meg.

4. Az ilyennek a megszabadításáról
Az olyan rabszolgát, aki szabad embert ölt meg, ura, ha úgy tetszik, száztíz tinóval váltsa meg, vagy adja át.

A tiltakozó térdelésnek nincs sok köze ahhoz, hogy az adott országban milyen kultúrája van a térdelésnek. Annál is inkább, mert szinte véletlen, hogy éppen térdelés lett belőle. Kapernickék ugyanis azzal akartak tiltakozni, hogy a himnusz közben, amire a világ minden kultúrájában, így Amerikában és nálunk is felállnak az emberek, ha nyilvános eseményen játsszák azt, valamilyen, az állással látványosan ellentétes dolgot csinálnak. Ez lehetett volna földre fekvés, leülés vagy akár fejenállás is. Ez annyira így van, hogy a két alapító atya először nem is térdelt, hanem egyszerűen ülve maradt himnusz közben. De mivel Kaepernickéknek nem a himnusszal, hanem a rasszistának tartott rendőrökkel volt gondjuk, nem akarták, hogy a tiltakozásuk gúnyolódásnak, sértőnek vagy nyegleségnek hasson a nemzeti induló tisztelőinek szemében, így az üldögélés helyett végül a térdelés mellett döntöttek. Reid le is nyilatkozta, hogy órákon át vitatkoztak, mi lenne a megfelelő mozdulat, még egy egykor a hadsereg elitalakulatánál szolgált, az NFL-ben is megfordult veterán katonával, a tán nem mellékesen amúgy fehér bőrű Nate Boyerrel is konzultáltak, és végül olyan alapon döntöttek a fél térdre ereszkedés mellett, hogy az kulturálisan a tiszteletadás gesztusa.

Az, hogy a térdelés melyik verziója kultúraidegen Magyarországon, önmagában is ingoványos talaj, hiszen az utóbbi idők legemlékezetesebb hazai térdelését a 2017 telén a Vlasich Krisztián, fideszes csepregi polgármester elé biodíszletként sorba térdepeltett óvodások mutatták be:

De térjünk vissza az eredettörténethez!

A gesztust éveken keresztül a Kaepernickék példáját követő NFL-játékosok mutatták be, az amerikai feketék jogaiért harcoló Black Lives Matter mozgalom, illetve az ettől teljesen független antirasszista tüntetők csak később vették át.

A térdelés Amerikában specifikusan a feketékkel szembeni rendőri bánásmód elleni tiltakozás gesztusa, de amint elterjedt más földrészeken is, azonnal módosult, tágult a jelentése és mostanra a rasszizmussal, a bőrszín szerinti megkülönböztetéssel szembeni kiállás egyik általános szimbóluma lett.

Népszerű térdelésellenes érv, hogy a gesztus a politika behozása a sportpályákra. Miközben a FIFA és az UEFA tiltja a politikai véleménynyilvánítást a meccseken. Ez elvont szinten, amennyiben a politikát a közügyek intézéseként definiáljuk, nyilván igaz. De közben az is igaz, hogy maguk a focit szervező világszervezetek is folyamatosan tartanak kötelező rasszizmusellenes kampányokat, ezek feliratai a magyar NB1 meccsei előtt is megjelennek a pályákon. Maga az MLSZ 2013-ban indította el a "Gyűlölet nem pálya!" szlogenű saját kampányát. Ezek szerint a FIFA és az UEFA az általános rasszizmusellenes kiállást nem tekintik politizálásnak és amikor bármi más történik, mint térdelés, akkor az MLSZ sem.

Azt az angolok, illetve más, a meccseik előtt letérdelő válogatottak is világossá tették jó pár nyilatkozattal, hogy az akciójuknak semmi köze a BLM nevű amerikai aktivista szervezethez, hanem teljesen általános kiállás a szín szerinti megkülönböztetés ellen.

Ettől még persze bárkinek szíve joga úgy érezni, sőt érvelni is lehet amellett, hogy a térdelés nem való stadionokba. Sokan érzik azt például, hogy a demonstratív térdelés aránylag rövid idő alatt olyan kiüresedett, ugyanakkor szinte kötelező gesztussá vált, ami ebben a formában egyre kellemetlenebb. Főleg, ha valamiféle kényszerré válik és azt, aki nem térdel le, szinte automatikusan rasszizmussal gyanúsítják. Nagyjából ilyen okokból hagyott fel például a térdeléssel Wilfried Zaha, a Crystal Palace fekete játékosa és a skót válogatott. De hogy mennyire képlékeny a helyzet, azt szépen illusztrálja, hogy néhány órával az EB nyitómeccse előtt a skót szövetségi kapitány, Steve Clarke bejelentette, hogy a rasszizmus és a tudatlanság elleni küzdelem jegyében mégiscsak fél térdre ereszkednek majd meccseik előtt.

Ettől függetlenül sincs szó arról tehát, hogy aki nem térdel, az rasszista volna, és csak az a rendes ember/válogatott, aki/amelyik letérdel. Orbán kiállása azért keltett megütközést, mert egy dolog térdelni vagy állni, de a térdelők aktív kifütyülése már sokkal egyértelműbb és a rasszizmussal kokettáló véleménynyilvánítás. Ami ráadásul még egy focistadionban is csak egy szélsőséges kisebbség véleménye. Miniszterelnökként emellé állni radikálisan kultúrharcos gesztus.

Orbán megnyilatkozásában hasonlóan zavarbaejtő volt, hogy többször is „provokációnak" nevezte, hogy az írek letérdeltek a meccs előtt. Amikor az RTL újságírója megkérdezte tőle, hogy ezt miért érzi így, azzal felelt, hogy

„Nem tudjuk másképp értelmezni ezt a gesztusrendszert a mi kultúránkból nézve, mint egy érthetetlen dolognak, ami provokáció.”

Nem értem = provokál?

Ha egy magánember önmagában agresszióként értelmezi egy másik kultúra bármilyen, számára érthetetlen megnyilvánulását és annak megfelelően reagál rá, azt xenofób szociopatának nevezik. Ha egy nép cselekszik így, arra talán nem is létezik szakkifejezés. Szerencse 1, hogy az általános többesszám ellenére itt nem egy egy nép, hanem egy szurkolótábor egy része nyilvánított véleményt. Szerencse 2, hogy Orbán itt is tévedett, hiszen a letérdelés gesztusrendszere a mi kultúránkban hála istennek pont ugyanúgy értelmezhető, mint az amerikaiban vagy az írben.

Elkapott már az Eb-láz? Még nem, de talán majd ma? Vagy már kiégtél? Tök mindegy, ma este mindenképpen elindul a buli Rómában, az Olimpicóban. Méghozzá egy nagy tornákon klasszikus óriási esélyes vs underdog típusú meccsel.

Olaszország 27 meccs óta, 3 éve veretlen, ebből 22-szer nyertek. Idén még nem kaptak egyetlen gólt sem, a törököktől pedig még sohasem kaptak ki, azon belül 10 meccsből 7-szer legyőzték őket. De a két legutóbbi mondjuk pont 1-1-es döntetlen volt.

Törökország ötödször vesz részt Eb-n, és az eddigi négy alkalommal mindig elveszítette a nyitómeccsét. Egyszer pont Olaszország ellen, 2000-ben, de akkor például továbbjutottak a csoportjukból. A Cengiz Ünder-fanoknak azért sem kell a szívükhöz kapniuk, ha netalán bejönne a papírforma, mert a törökök a 2008-as, elődöntővel záruló Nagy Menetelésüket is egy Portugália elleni 0-2-vel indították.

Az UEFA honlapja ezt a török kezdőt tippeli:

Uğurcan Çakır; Zeki Çelik, Merih Demiral, Çağlar Söyüncü, Umut Meraş; Okay Yokuşlu, Ozan Tufan, Hakan Çalhanoğlu, Cengiz Ünder, Kenan; Burak Yılmaz

Olaszország pedig így állhat fel szerintük:

Donnarumma; Florenzi, Bonucci, Chiellini, Spinazzola; Barella, Jorginho, Locatelli; Berardi, Immobile, Insigne

Negyedház, tizenhatezer ember lehet az Olimpicóban.

Az olaszok a szervezettségükben és a szuper minőségű, minden csapatrészben igen erős keretükben bízhatnak, a törökök pedig abban, hogy a modern foci legnagyobb Tarzanja, a leicesteri Söyüncü hátul kézbe veszi a dolgokat, hogy előrébb a Çalhanoğlu-Cengiz Ünder-Burak Yılmaz trió ügyesen végigvigyen egy kontrát.

De az olasz dizájnt ők sem tudják megverni: a világ legjobban kinéző sportújságja, a rózsasz0n papírra nyomott La Gazzetta dello Sport ma válogatott kék színben jelent meg, ezzel a hűvösen távolságtartó címlapképpel:

Ha még mindig nem érzed azt a zsizsegést, amit a nagy focitornák előtt szoktál, ne ijedj meg, mert sokan vannak így ezzel: a Guardian római riportja szerint az amúgy szuperszenvedélyes rómaiak is nehezen hangolódnak rá egyelőre.

Talán segít, ha meghallgatod a török válogatott Eb-dalát:

Felhangolásnak megnézheted még az olasz válogatott összes selejtezős gólját:

Nem beszélve a törökökéiről:

Egyelőre ennyit a török-olaszról.

• A budapesti meccsekre jeggyel rendelkező szurkolókat érdekelheti, hogy az európai járványügyi központ azt javasolja, hogy ha egy EB-stadionban a helyek legalább fele foglalt, a nézők hordjanak maszkot. Budapesten elvben telt ház is lehet, a maszkviselés kötelezőnek nem kötelező.
• Még el sem kezdődött az Eb, de máris felmerül a kérdés: mit csináljon az ember a meccsek között? Álkérdés volt, annyira egyértelmű a válasz: rendelje meg, aztán olvassa ki kollégánk, Rényi Pál Dániel vadonatúj könyvét, az Orbán Viktor politika- és futballfelfogását rengeteg anekdotikus részlettel bemutató Győzelmi kényszert!
• Majdnem mindenki játszik valamilyen Eb-tippjátékot. Hátha nem ismered az UEFA weboldalán játszható, Európa-bajnoki tematikájú Fantasy Footballt, amiben az a jó, hogy nem a szokásos eredménytippelésről szól, hanem egy álomcsapat összerakásáról, 100 millió euróból. Saját ligát is csinálhatsz vagy csatlakozhatsz publikus ligákhoz, én először játszom, összerakni jó szórakozás volt és máris majdnem annyira várom a játékot, mibnt az Eb-t magát. Magyar vonatkozású FF-hír, hogy Szalai Attila csereként bekerült fenebahcsés csapattársa, Mesut Özil FF-csapatába.

Orbán Viktor gyerekes családoknak beígért adóajándéka visszamenőleg igazolja, hogy a miniszterelnök a járvány elleni védekezést - legkésőbb a második hullám tavaly őszi támadása óta - a Fidesz 2022-es választási eredményének rendelte alá.

A vírus első támadására gyorsan, határozottan, és mint az eredményekből is látható volt, eredményesen reagáló Orbán-kormány a második és harmadik hullám érkezése előtt első látásra megmagyarázhatatlan módon már teljesen másképpen lépett fel. Fél év elteltével hiába lehetett már sokkal többet tudni az ismeretlen vírusról, a második hullám 2020. őszi érkezése előtt direkte kicikizték azokat, akik a szigor elengedésének veszélyeire figyelmeztettek. A harmadik hullám idejére már végképp rengeteg tapasztalat gyűlt össze, a szakértők halálpontosan meg tudták jósolni a járvány lefutását és az áldozatok várható számát különböző ellenlépések esetén, Orbán mégis egy-másfél hónapot várt azokkal.

De miért tett így, ha korábban képes volt gatyázás nélkül lépni, ami amúgy is az önképe fontos része?

Már akkor felmerült egyesekben, hogy a miniszterelnök a védekezést a 2022-es választásokra optimalizálja. De ez akkor még inkább tűnt elfogult ellenzéki károgásnak.

Ha az ember megpróbált logikát keresni a magyar védekezésben, az kizárólag gazdasági, pontosabban gazdasági-politikai szempontból alkotott értelmezhető rendszert. Arról elég hamar konszenzus alakult ki a világban, hogy a járvány okozta elkerülhetetlen gazdasági visszaesést mégsem hosszú válság, hanem ellenkezőleg, gyors visszapattanás fogja követni, de addig mindenki szenvedni fog, a választók meg nyilván egyre inkább zúgolódni. Orbán speciális problémája az volt, hogy 2022 tavaszán választások lesznek, ráadásul olyan választások, ahol második korszakában először nem veheti tuti biztosra a győzelmet. Ha pedig zsugorodó gazdasággal megy neki, simán ki is kaphat.

A második és harmadik hullám kezelését, illetve azt látva, hogyan dobták be a gyeplőt 2020 nyarán a tombolva tömegbulizó fiatalok közé, miközben Európa szinte összes fejlett országában maradt a szigor, nem kellett sem hisztérikus Orbán-gyűlölőnek, sem alufóliasisakosnak lenni, hogy az emberben felmerüljön, ez nem véletlen. Nagyon úgy nézett ki, mintha Orbán minimum nem bánná, ha a vírus minél gyorsabban átsöpörne minél több magyaron, és esetleg kialakulna az akkoriban még valós lehetőségként elképzelt nyájimmunitás. Erről maga a miniszterelnök is nyíltan beszélt, például amikor azt nyilatkozta a köztévének, hogy

"Amire azonban elsősorban figyelnünk kell, az a járvány második hulláma idején nem a megbetegedések száma, hanem elsősorban a halálozások száma. Mert most másképpen védekezünk, és ennek a védekezésnek a következtében magasabb a fertőzöttek száma, de sikerülhet alacsonyan tartani a haláleseteknek a számát."

De miért engedett Orbán tudatosan több embert megfertőződni? Az egyetlen épkézláb magyarázatnak az tűnt, hogy minél hamarabb túl szeretne esni a járványon, hogy időben újraindíthassa ahhoz a gazdaságot, hogy 2022 április-májusára annyira érzékelhető legyen a gazdasági növekedés, hogy az szavazatokban is megmutatkozzon. A fő, sőt lényegében egyetlen szempont tehát az lett, hogy minél előbb nyitni lehessen. Mint a fenti idézetből is kiviláglik, a miniszterelnök a második hullám idején abban bízott, hogy ezt úgy tudja összehozni, hogy nem halnak bele vállalhatatlanul sokan.

Önmagában az, hogy egy miniszterelnök gazdasági szempontokat is mérlegel olyan döntéseknél, amik emberek halálával járnak, teljesen normális, sőt szükséges, bármilyen kegyetlennek hangozzon is esetleg. Ha semmi más nem szempont, csak minél több élet megóvása, hosszabb távon úgy tönkremehet a gazdaság, hogy annak jóval több áldozata is lehet, mint magának a vírusnak.

Csakhogy Orbán nem hosszú- hanem rövidtávú, és nem közhasznú, hanem kizárólag a Fidesznek fontos célokért hagyott megfertőződni jóval több embert. Úgy, hogy legkésőbb a harmadik hullám idejére már pontos adatai kellett, hogy legyenek arról, hogy a halálozások száma együtt mozog a fertőzésekével, vagyis a "sok fertőzésen átesett immunis + kevés halott" formula ebben a formában nem működik.

A gazdaság életképességének megőrzése nyilvánvalóan alapvető szempont, és ezért lehet és kell is áldozatokat hozni. De az, hogy újra tud-e indulni a magyar gazdaság, nem pár héten vagy hónapon múlik. A Fidesz győzelme viszont valószínűleg igen.

De az, hogy Orbánt tényleg ilyen szempontok mozgathatták a védekezés megszervezésében, csak most, utólag, ezzel az önleleplező választási ajándékkal derült ki ténylegesen.

A választások előtti, soha nem látott összegű adó-visszatérítés, vagyis inkább adóajándék - mint az Csurgó Dénes remek friss cikkéből is kiderül - közgazdaságilag értelmezhetetlen. Ez pont ugyanaz, mint a legszegényebb potenciális szavazóknak osztogatott krumpli, csak ezt a - hozzájuk képest - sokkal gazdagabbak kapják.

De miért kap az egyik krumplit, a másik meg fejenként 4-800 ezer forintot?

Azért, mert ennyi az értékük a választások szempontjából. A legszegényebbek, munkanélküliek és segélyekből élők jóval kevésbé hajlamosak elmenni szavazni, mint az állásban lévő keresők. Előbbiek miatt nem érdemes rengeteget kockáztatni, de a csucsorfélék legismertebb, olcsó földalatti gumója miatt méltán népszerű képviselőjéből pár száz tonna nem tétel. Utóbbiak, a családos, adót fizető munkavállalók annál értékesebb potenciális szavazók.

Az adóajándéknak nyilvánvalóan nincs semmiféle szociális célja, hiszen nem jövedelemhez kötött, sőt az kap kevesebbet, aki kevesebbet keres. Az ilyen típusú kampányajándékokat nemcsak Orbán Viktor kedveli, hanem sok kormányzat. Az adókedvezmények, -visszatérítések és hasonlók óriási előnye - mármint a számító politikusok szempontjából -, hogy eleve kizárják, hogy olyanoknak kelljen adni belőle, akik a választási matek szempontjából haszontalanok. Vagyis az igazán szegényeknek, cigányoknak és más lecsúszottaknak.

A gyerekeseknek adott ajándékpénz azért is praktikus eszköz a szavazatmaximalizálásra törőknek, mert az összes ember, így az összes választópolgár durván 80 százalékának születik gyereke az élete során, így rengeteg olyan választó is örül neki, aki amúgy nem is kapott belőle, de van vagy volt gyereke. És mivel ez talált pénz a szavazók szempontjából, talán az sem fog zúgolódni, aki sokkal kevesebbre jogosult, mint az egészre rá sem szoruló, de sokkal többet kapó gazdagabbak.

De miért van szükség egyáltalán erre a gigantikus pénzosztásra, ha egyszer nagyon úgy néz ki, hogy a választás idején már ettől függetlenül is komoly gazdasági növekedés lesz?

Valószínűleg azért, mert a fellendülés ahhoz azért túl későn jön Orbánnak, hogy a szavazók 2022 májusára elkezdjék a bőrükön érezni a gyümölcseit. Az ilyesmi azért elég jelentős spéttel szokott lecsorogni a tömegek szintjére. GDP-adattal viszont még soha senki nem nyert választást, legyen bármilyen magas ez az absztrakt szám.

Mi hoz többet Orbánnak: kiplakátolni egymillió példányban, hogy “5,5 SZÁZALÉK”, vagy kétmillió embernek kézbe adni átlagosan majdnem félmilliót? Hogy ez a 600 milliárd forint hiányozni fog valahonnan? Ha a választók megkenése eredményes, Orbánt ez valószínűleg cseppet sem fogja nyomasztani. Kérdés, hogy az mennyire nyomasztja, hogy a taktikázása révén a velünk lényegében azonos lakosságú, de végig szigorúan fellépő Ausztriában 11 ezren, míg nálunk majdnem háromszor ennyien haltak bele eddig a járványba.

Orbán nyilvánvalóan nem áldozott volna fel tudatosan embereket a választási győzelemért. De akkor sem módosított taktikát, amikor már látszott, hogy az eredmény olyan lehet, mintha direkt így tett volna.

Egy hónappal azután, hogy kiderült, az Aréna 4 sportcsatorna három évre megszerezte az eddig a Sport 1-2-n látható Bundesliga közvetítési jogait, Máté Pál, az AMC tulajdonában álló Sport TV főszerkesztője bejelentette, mivel állnak elő ősztől:

• Ismét lesz foci Bajnokok Ligája a Sport TV-n, a következő idénytől az övék az úgynevezett B csomag, ami azt jelenti, hogy keddenként és szerdánként az első választáson túli összes meccset ők adják. (Az első választó eddig a közszolgálati M4 Sport volt, a többi meccset a TV2 sportcsatornája, a Spíler TV adta.)
• Hétvégére megszerezték a Serie A, az olasz focibajnokság jogait, szinte minden meccset adni fognak, minden hétvégén 8-at élőben. A Sporté az Olasz Kupa közvetítési joga is, a spanyol és a német kupáé mellett.
• Itt lesz látható a női kézilabda BL - hétvégénként - és a hétköznapra, csütörtökre helyezett férfi BL is.
• Meghosszabbították, illetve hosszabb időre megszerezték az NBA, a jéghoki vébék és a PDC dartsversenyeinek jogait is.

Aki demagóg, és azt mondja, hogy nálunk csak hülyeségekre költik az EU-pénzek azon részét, amit az alakuló nemzeti tőkésréteg nem lopott el, az gyorsan nézze meg 2021 legjobb magyar játékfilmjét az utkozespont.hu oldalon, és egyből meg fog változni a véleménye.

Nem akarom lelőni a poént, de ez maga a Csupasz pisztoly 3.! Főszerepben Nagy Zsolt színész, Gál Kristóf, a Müller Cecília tájékoztatóiról ismert, színészből lett rendőr, illetve a zabolátlan, szabadon szárnyaló debilség.

A weboldalról először Hadházy Ákos EU-pénz-lopások leleplezésére szakosodott ellenzéki képviselő adott hírt, de ő a szakmája és érdeklődési területe miatt savanyújóska, ezért azon puffogott, hogy a Fidesz-tag, exrádiós Rókusfaly Pál cége, a Roxer Kft. mennyiből forgathatta ezt a képviselő által egyszer “f.s”-nak, másszor “szubprimitív és übergagyi "interaktív" vicc”-nek nevezett filmet.

Hadházy talán életében nem tévedett ekkorát.

A vígjáték műfaja: interaktív, 360 fokos, filmalapú nyomozós játék. Az indítógombot megnyomva gyorsan megismerhetjük a szabályokat, itt tudjuk meg, hogy egy 360 fokban körbeforgatható pályán fogunk játszani, és egy súlyos vasúti baleset ügyében nyomozunk majd, mindenféle nyomokat keresve.

Újabb kattintás és már indul is az intró, ami az egész film egyik legjobb és legfontosabb részének fog később bizonyulni. Egy rendőrautó kormányánál ülünk - ekkor derül ki, hogy nem animált, hanem filmes környezetben fogunk játszani - és fps-nézetben figyelhetjük a szélvédőn keresztül, amint lendületesen megérkezünk egy vasúti baleset helyszínére.

Hogy mi kik vagyunk? Az nem igazán derül ki, valószínűleg a Készenléti Hipszterőrség tagjai, mert egy belül rendőrjelvénnyel felpimpelt régi Saab kabrióval érkezünk. Nyilván egy borbélyműhelyből, de azt sajnos nem mutatják.

Jó ideje itt lehetnek már a rendőrök és mentősök, mert már akkora tábort sikerült építeniük, mint valami komolyabb vándorcigánykaravánnak. Felvertek már például egy sátrat a baleseti helyszínelőknek:

De már rég odaért egy komolyabb méretű daru is

És a háttérben látható, hogy már sikerült felállítani egy komolyabb méretű, fekete sátrat is.

Miközben a helyszínelők között kanyargunk, nem halad előttünk senki, csak a mi kocsink mozog a környéken, de amint leállítjuk az autónkat, egy ott álló, kizárásos alapon régóta ott parkoló rendőrkocsiból olyan lihegve pattan ki Gál Kristóf, az Operatív Törzs tájékoztatóiról ismert, színészből lett rendőr, mintha abban a pillanatban esett volna be, ami abban az esetben lehetséges csak, ha vakondmeghajtású, a föld alatt is mozgásképes kocsival érkezett.

De az autóján nincsenek földdarabok, így az is elképzelhető, hogy rég ott volt, szundított egyet, míg mi meg nem érkeztünk, és most ébredt fel.

Mi is kiszállunk az autóból, hogy minden túlzás nélkül megdöbbentő látvány táruljon a szemünk elé. Amiből indirekt módon az derül ki, hogy vagy a magyar baleseti helyszínelők a világ leggyorsabb sátorverői és a magyar önjáróóriásdaru-vezetők a világ leggyorsabb sofőrjei, vagy az van, hogy a magyar tűzoltóknál nincsen lassabb lajhár. Ők ugyanis csak éppen most kezdik el oltani a vonat által elütött autó motorháztetejéből kicsapó lángokat, bár a kollégák eddigre már képesek voltak felállítani egy fél Sziget Fesztivált:

Ezután megtudjuk, hogy Gál Kristóf micsoda megveszekedett egy tréfamester.

Miután végigizgultuk, hogy a tűzoltók speciális, marha jól kinéző szerszámok segítségével kivágják a kocsiból a leggyűröttebb Rogán Antalnál is ramatyabb állapotban lévő Nagy Zsolt színészt, Prank Őrmester odalép a magatehetetlen, csak motyogni képes, véres-kormos sebesültet hordágyra segítő tűzoltókhoz és megpróbálja kihallgatni az emberi roncsot.

Mindeközben a síneken ott hever egy összetört bicikli is. Jóval a vonat előtt, de a Debilverzumban ez így természetes:

Itt vége az intrónak, és a játék átugrik az első igazi pályára. Ugyanitt vagyunk a baleset helyszínén, egy mozgókép közepében, amit teljesen körbe tudunk fordítani, hogy a fehér pontokkal és sárga jelekkel megjelölt részekre kattintva fontos nyomokat találhassunk.

A kép egészen enyhe elforgatásával máris egy súlyos rendőrvicc közepébe kerülünk: az egyik helyszínelő az e célra szolgáló kerekes mérőeszközével jól láthatóan azt méri le, hogy a vonat mennyit tolta maga előtt a derékba kapott autót.

Csakhogy mindezt a vonat ELŐTT, attól folyamatosan távolodva teszi.

Egyet szpojlereznék: nem, később sem az derül ki, hogy a vonat igazából rükvercben haladt, és a farában egy olyan erős elektromágnes volt, ami több mint 100 méterről képes volt magához rántani a személyautót, ami ettől összetört.

Innentől jön az interaktivitás, ami annyit tesz, hogy pontokra kattintva megtalálhatjuk a sofőr néhány személyes tárgyát, megtudhatjuk egy jóval a vonat orra előtt található pontra kattintva, hogy a mágneses szerelvény 173 méteren át húzta maga után az autót, és meghallgathatjuk Nagy Zsolt vallomását

Miután végigkattintottuk az összes nyomot, jöhet a lényeg, gondolná az Unalmasverzum lakója, de itt a Debilverzumban hálistennek minden másképp van. Az ÖSSZEGZÉS feliratú gombra klikkelve ugyanis kiderül, hogy ennyi volt a nyomozás, a megismert információkat nem értelmeznünk kell, hanem rövid cikket kell írnunk belőle:

Amit a program interaktív módon kijavít

Hogy a magyar interaktivitástörténet csúcsteljesítményeként nyomozó barátunk akkor is pont ugyanúgy gratuláljon az ügyes nyomozásunkhoz, ha egyetlen nyomot sem értelmeztünk helyesen:

Mondjuk igaza van, szidással úgysem lehet semmit elérni.

Küldtem kérdéseket a MÁV-nak, hogy mennyi pénzből készült a mesteri játék, és hogy volt-e közbeszerzés, ha válaszoltak, megírom. A játékban van egyébként még egy csomó vicces elem, de felesleges lett volna egyszerre lelőni az összes poént.

Ez a remek filmkomédia is bizonyította, hogy nincs igaza a huhogóknak, és nemcsak a Filmintézet pénzéből lehet igazi filmet forgatni Magyarországon.

Tavaly Európa szinte összes régiójának lakói úgy érezték, hogy javult a szélesen értelmezett kormányzás színvonala, kivéve a magyarországi és a lengyel régiók lakosait. Ez azért történhetett, mert e két országban a járványra válaszul jelentősen meggyengítették a demokratikus jogokat és intézményeket.

Ez csak egy annak a kutatásnak az igen érdekes eredményei közül, amit a Göteborgi Egyetem tudósai készítettek. A European Quality of Government Index összeállításához 129 ezer embert kérdeztek meg az unió mind a 27 tagállamának 208 régiójából. Ez a kutatás azt vizsgálja, hogy egyes régiók - tehát nem az országok - lakói szubjektíve milyennek találják a kormányzás minőségét három alapvető szempont alapján. Ezek:

• a közszférában tapasztalt korrupció
• a közhatalom pártatlansága, az állampolgárok egyenlő kezelése
• a közszolgáltatások mindennapokban megtapasztalt színvonala.

Vagyis a kutatás alaptézise az, hogy azt a területet kormányozzák jól, ahol a közszolgáltatások pártatlanok és jó minőségűek, alacsony korrupció mellett.

Ezt a kutatássorozatot 2010 óta 3-4 évenként megismétlik, a legutóbbi 2017-ben készült. A mostani adatfelvétele a koronavírus-járvány közben történt, 2020 októbere és 2021 januárja között, a korábbiakhoz képest ebbe már specifikusan a járványkezelésre vonatkozó kérdések is belekerültek, így az eredmények részben arra is választ adnak, hogy a 208 vizsgált régió lakói milyennek találták a politikai vezetőik reagálását a járványra. Mivel az index változása eléggé együtt mozgott a járványellenes lépések értékelésével, az egyik, nekünk igazán érdekes megállapítás az, hogy Európában leginkább a magyarok - kivéve a pesti régió lakosait - és a lengyelek találták nem megfelelőnek a reagálás a vírusra. (A pesti régió nem a fővárost, hanem a környékét takarja.)

Jöjjön pár igazán érdekes megállapítás a megakutatásból:

• Az összes vizsgált régió közül a budapesti volt az egyetlen, aminek lakói az országuknál vagy a régiójuknál is jobban kötődnek Európához.
• Az összesített index, aminek értéke a legelégedettebb helyeken plusz 1,3 feletti, a legelégedetlenebbeken pedig mínusz 1,2 alatti, markáns különbségeket mutat Európa nyugati és keleti, illetve északi és déli fele között. Az összes francia, német, osztrák, dán, svéd és finn régió lakosai inkább elégedettek a kormányzással, hiszen az index értéke nulla feletti, míg az összes lengyel, cseh, szlovák, magyar, román, bolgár, horvát és görög régió lakói kicsit vagy nagyon elégedetlenek. Az olasz régiók lakosai egyetlen kivétellel mind gyenge kormányzást tapasztalnak, a spanyolok és portugálok nagy része is, nem is beszélve a ciprusiról.
• Ha az eredményeket országokra vetítjük, a magyar polgároknál rosszabb kormányzást csak a horvátok, a görögök, a románok és a bolgárok érzékelnek.
• Több vírus, kevesebb korrupció: a személyes találkozások megritkulása, a hivatalok bezárása is okozhatta, hogy több európai ország régióiban a polgárok kevesebb hétköznapi korrupcióval szembesültek tavaly személyesen, például Olaszországban, Csehországban, Szlovákiában, Bulgáriában és nálunk, Magyarországon.
• A jó kormányzás életeket és bizniszeket ment: azokban a régiókban, ahol a korábbi és mostani felmérésben is magasabb színvonalú kormányzásról számoltak be a lakosok, kisebb egészségügyi és gazdasági gondokat okozott a Covid, mint a gyengébben irányított területeken.

• Európa legkevésbé Európa-párti régiója a török határ mentén fekvő dél-bulgáriai Yugoiztochen.
• A lengyelek, szlovákok, magyarok és románok jobban kötődnek Európához, mint a legtöbb, nyugati magországban található régió lakói.
• A kontinens legnagyobb patriótái, vagyis akik a legerősebben kötődnek az országukhoz, a közép-jütlandi dánok.
• Korzikán a legnagyobb a különbség a régióhoz és az országhoz való kötődés között, vagyis leegyszerűsítve ők kedvelik a legkevésbé az anyaországukat a lakhelyükhöz képest.
• A 3, a történelmi Erdély területén található régió lakói mind jobban kötődnek a régiójukhoz, mint Romániához.

Akit ennél is részletesebben érdekel a téma, az olvassa el itt angolul a még számos érdekességet rejtő tanulmányt!

A jövő héttől kezdve a beoltott magyar állampolgárok szabadon, teszt- és karanténkötelezettség nélkül utazhatnak Ciprusra, függetlenül attól, milyen koronavírus elleni oltóanyaggal oltották be őket - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton a közmédiának nyilatkozva.

“Azok a magyar és ciprusi állampolgárok, akik be vannak oltva, szabadon, vagyis teszt- és karanténkötelezettség nélkül utazhatnak a két ország között”

- jelentette be.

Azoknak a magyar állampolgároknak, akik Ciprusra szeretnének utazni, utazásuk előtt legalább két nappal egy erre a célra létrehozott ciprusi online felületen kell regisztrálniuk. Fel kell tölteniük az oldalra a védettségi igazolványuk és az oltáskor kapott papíralapú igazolásuk adatait. Erről egy visszaigazoló dokumentum érkezik, amit ki kell nyomtatniuk az utazóknak és ezzel tudnak beutazni Ciprusra, és ezzel tudják igénybe venni a beoltottak által igénybe vehető szolgáltatásokat. A miniszter jelezte: az összes technikai tudnivalót közéteszik a konzuli szolgálat honlapján is.

Ez cikkünk élesítésének időpontjában még nem történt meg.

Ha baj van, a hazánkat nekünk kell megvédeni - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a Parlamentben, a Magyar Honvédség parancsnoksága parancsnoki beosztásának átadás-átvételi ünnepségén. Mint ismert, a napokban váratlanul, érdemi magyarázat nélkül felállították Korom Ferenc hadseregparancsnokot, akinek a helyére Ruszin-Szendi Romulusz helyetttes államtitkárt nevezték ki.

Az eseményen a kormányfő kiemelte: a feladat felépíteni egy modern, erős hadsereget, hogy Magyarországot megtámadni még véletlenül se jusson eszébe senkinek. A magyar hadseregnek elrettentő erővel kell bírnia - tette hozzá.

Az új parancsnok feladata, hogy a hadsereget - fegyelmezett belső rendje és a katonaeszmények megőrzése mellett - beleillessze a magyar társadalomba, továbbá fiatalok tízezreit nyerje meg, készítse fel, képezze ki a haza védelmére és a katonaeszmények tiszteletére - mondta Orbán.

Orbán Viktor kifejtette: a magyar politika 2010 előtt súlyos hibákat vétett, mert nem teljesítette a hazával és a katonákkal szembeni kötelezettségeit, megszüntette a sorkötelezettséget, de nem állított a helyére egy modern, ütőképes hadsereget. Szerencsére ez idő tájt nem kellett fegyverrel megvédeni a hazát - fűzte hozzá.

Hadgyakorlatok és missziós küldetések sora bizonyította, hogy a magyar katonák legalább olyan jók, ha nem jobbak, mint külföldi társaik, ezért kiérdemelték, hogy megfelelő feltételek között szolgálhassák a hazájukat - közölte Orbán.

Úgy látja, az eddigi parancsnok, Korom Ferenc és a miniszter közös sikere, hogy idáig eljutottak, és köszönet illeti Korom Ferencet, amiért teljesítette, amit vállalt és átvezette a hadsereget a reménytelenségből a bizakodás állapotába.

Orbán Viktor arra is kitért, hogy egy szabad, független országnak önbizalmat és magabiztosságot csak a saját ereje, a saját nemzeti hadserege adhat, főleg egy olyan régióban, mint Közép-Európa. Itt többször beavatkoztak kéretlen, erős önjelöltek, és az eredmény kivétel nélkül katasztrofális lett hazánkra és a térségre nézve, ezért a közép-európai népekkel közösen nekünk kell felépíteni a régiót - vélekedett. Hozzátette: a jószándék kevés ehhez, erő is kell hozzá, ezért a pénzügyi stabilitás mellé kell egy ütőképes hadsereg is.

A kormányfő arról is beszélt, hogy olyan szövetségest nem találunk, aki helyettünk védené meg a hazát, legfeljebb mellettünk, velünk. Ezért ha nem vagyunk erősek, elveszünk, és a mi ügyünk mindig elvérzett, mielőtt a beígért felmentő seregek megérkeztek volna - mondta. (MTI)

Még nemhorgászoknak is szórakoztató lehet az a videó, amit egy harcsaspecialista pecás forgatott saját magáról a Somogy megyei Hársasberki tavon. A szomszédos stégre helyezett kamerával azt rögzítette, amint a partszéli fák gyökerei között, közvetlenül a partszélben úszós felszereléssel, pióca csalival igyekszik harcsát fogni.

Nem sokkal a bedobás után máris kapása van, hogy a harcsa pár másodperces küzdelem után látványosan bebizonyítsa, tényleg akkora ereje van, mint egy jókora tengeri halnak.

A harcsák ilyen helyeken, az alámosott part alatt, füzek és más fák vízbe lógó, finom gyökérszálaira ikráznak. A fészeknek is nevezett helyszínt a hímek takarítják ki és készítik elő szex előtt, majd ívás után durván három hétig ők őrzik a fészket, míg ki nem kelnek az ivadékok. Ebben az időszakban nem mozdulnak onnan, és bár egyébként éjszakai ragadozók, fényes nappal is agresszívan odaharapnak a betolakodóknak, például a horogra tűzött piócáknak.

Bár a fészken való horgászat legális, sokan a fentiek miatt nem űzik és akad olyan, harcsafészkekben bővelkedő vízterület - például egyes, a Balaton déli partjánál beömlő csatornák - ahol a harcsaívás időszakában inkább teljes horgászati tilalmat rendelnek el.

A videón látható pecásnak a végén sikerült megúsznia a fürdéssel, a kezéből elragadott felszerelését ugyanis egy órával később megtalálta, mivel a hal akkora volt, hogy kihajlította a horgot és elszabadult. Hogy az élet tényleg olyan legyen, mint valami horgásznovella, a főhős két kisebb harcsa - mármint relatíve kisebb, 20-30 kilós - kifogása után, még aznap megakasztotta talán ugyanezt az óriást, ugyanott, de az ismét meg tudott lépni a horogról.

(via pecaverzum.hu és Index)

Olyan megállapodás érik a G7 pénzügyminisztereinek londoni találkozóján, írja a BBC, ami Olaf Scholz német pénzügyminiszter szerint

“meg fogja változtatni a világot.”

Eszerint globális minimumadót vetnének ki a multinacionális cégekre. Scholz szerint 15 százalékos társasági adó mellett az érintett országoknak esélyük lenne a járvány alatt felhalmozott adósságaik visszafizetésére. A német politikus “abszolúte bizakodó” abban, hogy a kétnapos találkozó végéig erről a konkrét megállapodás is megszületik.

Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter arra biztatta a 12,5 százalékkal az EU egyik legalacsonyabb társasági adómértékét fenntartó Írországot, hogy ők is csatlakozzanak.

A 15 százalékos értéket többen is kiindulási alapnak tartják, elképzelhető, hogy a végleges megállapodásba a “minimum 15 százalék” formula kerül bele.

Az akció célja az, hogy rákényszerítsék az óriáscégeket - különösen tekintettel az internetes és más digitális cégekre -, hogy mindenütt fizessenek adót, ahol a termékeiket vagy szolgáltatásaikat ténylegesen eladják, ne csak ott, ahol a központjuk található.

Két friss példa a mostani gyakorlatra:

Közel 315 milliárd dolláros profitja volt tavaly a Microsoft ír leányvállalatának, de a cég nem fizetett ezután egy fillérnyi társasági adót sem, mivel adózási szempontból Bermuda szigetére van bejegyezve.

A vállalatnak egyetlenegy bejelentett munkavállalója sincs, mégis akkora árbevétele volt, mint az ír GDP háromnegyede. A Microsoft Round Island One nevű vállalat a Microsoft szoftverek után fizetendő licenszdíjakat kezeli az egész világon. A leányvállalat székhelye Dublinban van, a vezetőkön kívül nincs munkavállalója, és Bermuda szigetén fizetnek adót. Vagyis fizetnének, de ott meg pont nem kell társasági adót fizetnie a vállalatoknak.

Szintén nem régi hír, hogy az Amazonnal 2020-ban 44 milliárd eurós bevétele volt Európában, de egy cent társasági adót sem fizetett.

“Emberi hibára” hivatkozott a Microsoft, amiért a cég Bing nevű keresőprogramja blokkolta a “tank man” keresőkifejezésre érkező találatokat az 1989-es pekingi vérengzés évfordulóján az Egyesült Államokban, Németországban, Szingapúrban és Franciaországban.

1989. június 3-4-én a kínai pártállami vezetés a hadsereget vetette be a Peking központjában található Tienanmen teret akkor már másfél hónapja elfoglalva tartó, békésen a demokráciáért tüntető diákok ellen. A tankokkal megtámogatott ejtőernyős és más egységek gépfegyverekből tüzelve foglalták vissza a környéket. Az áldozatok pontos számát azóta sem tudni, a becslések többszáz és tízezer halott között szóródnak.

A tüntetések és a véres végkifejlet legfontosabb vizuális emléke az a fotókon és videón is megerősített jelenet, amikor egy azóta is ismeretlen férfi odaállt egy, a teret június 5-én, a vérengzés másnapján elhagyni készülő harckocsioszlop elé, hogy perceking ne engedje tovább őket, jobbra-balra ugrálva blokkolva az őt kikerülni akaró vezértank útját. A vakmerő hős egy adott ponton még a tankra is felmászott, hogy beszéljen a benne ülőkkel, hogy végül a saját társai ráncigálják el a helyszínről.

A Microsoft Bing-je a kevés engedélyezett külföldi keresőprogram közé tartozik Kínában, mivel az amerikai cég vállalta, hogy a kommunista cenzoroknak megfelelve cenzúrázza a találatokat. Most a világ szerencsésebb részén is megtapasztalhatták a felhasználók, hogy a mindennapokban hogyan játszik össze a Microsoft a népirtó, de hatalmas piacot jelentő diktatúrával.

(via Guardian)

Több mint hét hónap után szombaton újra tömegtüntetés lesz Budapesten, ráadásul olyan, ami több szempontból is unikumnak számít.

Egyrészt nem nagyon volt még olyan, hogy baloldaliak szerveztek volna egyszerre antikommunista és a Fidesz-kormány elleni demonstrációt. Most azonban ez a helyzet. A tüntetést az a Jámbor András baloldali aktivista, a Mérce híroldal egykori főszerkesztője hirdette meg, aki korábban volt LMP-s és párbeszédes aktivista is, jelenleg pedig a Karácsony-féle Városházán dolgozik, illetve előválasztási képviselőjelölt a Szikra Mozgalom színeiben a budapesti 6. választókerületben.

A demonstrációt a Kvassay-zsilip közelébe tervezett Diákvárosért, az annak helyére építendő, a kínai kommunista állampárt ideológiájához hű Fudan egyetem, illetve általában a Fidesz ellen hirdették meg.

Az eseményre hamar rácsatlakozott szinte a teljes ellenzék. Fel fog szólalni

• Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere,
• Bereczki Áron, a Hallgatói Szakszervezettől,
• Gede Márton és Őze Sándor aktivisták lakhatási szervezetek nevében,
• maga Jámbor András
• és Karácsony Gergely főpolgármester,

de jelen lesznek az összes ellenzéki párt képviselői is és a szervezők tudomásunk szerint zenészeket is megkerestek.

A tüntetés a hatályos járványügyi kormányrendelet miatt formailag egészen biztosan olyan lesz, amilyen Magyarországon még nem volt.

Ezért nem volt olyan régen legális tüntetés

A gyülekezési jogot a koronavírus-járvány tavaly tavaszi kitörése óta folyamatosan korlátozta a kormány, de a járvány egymás után következő hullámainál más-más módon. Az első, 2020-as kormányrendelet például megtiltotta ugyan a köztéri demonstrálást, de a nagy sietségben elfelejtettek szankciókat beleírni. Ennek az lett a következménye, hogy az ennek ellenére demonstrálókat változatos ürügyekkel büntették meg a rendőrök - idézte fel a 444-nek Farkas Erika, a Magyar Helsinki Bizottságtól, aki jó pár ilyen ügyet vitt.

Ezért volt az, hogy az autós-dudálós demonstrációk résztvevőit például jellemzően a KRESZ különböző előírásainak megszegése miatt büntették meg, de olyan is volt, akit a kijárási korlátozásra hivatkozva. A kormány jogalkotási bénázása az ő szempontjukból mindenképp visszaütött: a Helsinki 7 ügyben képviselt olyan ügyfeleket, akiket a járvány első hulláma alatt bírságoltak meg demonstrálásért, és a bíróság végül mind a 7 esetben elengedte a bírságot.

A második hullám érkezése után, 2020. novemberében meghozott kormányrendeletben már szerepeltek szankciók, nem is akármilyenek. A tüntetések résztvevőit 500 ezer forintig terjedő, a szervezőket maximum 1 milliós büntetéssel sújthatták. A rendőrség néha élt is a lehetőséggel: amikor a vírus- és oltástagadó Gődény György 2021. március 20-án illegális demonstrációt tartott a korlátozások ellen, a rendőrök jogellenes gyűlésen való részvétel miatt 98, tiltott csoportosulás miatt 216, a maszkhasználat szabályainak megsértése miatt 22, igazolás megtagadása miatt 6, több szabálysértés egyidejű elkövetése miatt pedig 19 emberrel szemben tettek szabálysértési feljelentést. A szervezők sem maradtak ki, jogellenes gyűlés szervezése, illetve tartása miatt 3 emberrel szemben indult közigazgatási eljárás.

A kormány jogi "trükkje" ekkor az volt, hogy - bár azt nem sokan vették észre - a tüntetések szervezőire nem szabálysértési, hanem közigazgatási bírságot rendeltek el kiszabni. Ez óriási különbség, a közigazgatási bírság ugyanis úgynevezett "objektív szankció", ami azt jelenti, hogy sokkal kevesebb a mérlegelési lehetőség, ezt ráadásul akkor is be kell fizetni mindenképp 15 napon belül, ha az ember bíróságra viszi az ügyet - magyarázta Farkas Erika.

A 444 tudomása szerint a 2021. elején a Hősök terén a Le az Adók 75%-ával nevű libertárius törpepárt által összehívott két demonstráció szervezőire, az Ecsenyi-ikrekre például 3 millió forintnál is magasabb bírságot szabtak ki.

Rettentő bonyolult lesz a logisztika

A legutóbbi, a nyitás szabályait lefektető, május 21-i kormányendelet értelmében 500 résztvevőig mindenféle szabadtéri rendezvény, így tüntetés is korlátozás nélkül tartható, afölötti létszámnál viszont csak a védettségi igazolványosok gyűlhetnek. Aki ezt megszegi, arra a tavaly novemberben meghatározott büntetések érvényesek.

Emiatt érdekes logisztikai feladat 500 fősnél nagyobb tüntetést szervezni és ez a szombati lesz az első kísérlet erre a gyakorlatban. A Mi Hazánk pár napja tartott ugyan egy nagy nyilvános eseményt, de ott nem vonultak, hanem egyhelyben majálisoztak a Hajógyári szigeten.

Ezt a problémát a Jámbor-féle tüntetés szervezői hasonlóan oldják meg, mint a Mi Hazánk tette: egyszerre több, konkrétan húsz, 500 főnél kisebb létszámú tüntetést jelentettek be, így lesz elől egy egyben vonuló, védettekből álló, tetszés szerinti létszámú tömeg, illetve a nem oltott résztvevőknek több, elvileg akár 20, egyenként maximum 500 fős a fő tömeg mögött kis közökkel vonuló “fióktüntetés”.

Jámbor András a 444-nek azt mondta, hogy 100 és 200 közötti önkéntes rendezőjük van. A demonstráció az Andrássy út Hősök teréhez közeli végéből indul. A védettek és a velük érkező 18 alattiak a Kodály Körönd felől, illetve a Rippl-Rónai utcánál tudnak a rendezvény területére belépni 15 órától, a szervezők itt mindenkinek ellenőrzik a védettségi kártyáját vagy appját. A nem védettek az Andrássy út Rippl-Rónai utca és Hősök tere kisföldalatti kijárat közötti szakaszán csatlakozhatnak a 450 fős csoportjaikhoz, hogy a menet 16 órakor induljon el a Kossuth tér, a beszédek helyszíne felé, ahová 17:30 táján érnek a tervek szerint. A szervezők azt kérték, hogy az emberek lehetőleg vagy háromra menjenek a Hősök teréhez vagy fél hatra a Kossuth térre, de azért útközben is lehet csatlakozni, igaz csak a 450 fős nem védett csoportokhoz.

A Kossuth téren se lesz egyszerűbb a helyzet, mert ide a menettel érkező védetteket egyből beengedik, de akik ide érkeznek, azoknak a helyszínen kell ellenőrizniük az igazolványát.

Farkas Erika szerint egy ekkora tüntetés megszervezésének olyan komoly követelményei vannak, amiket nehéz kontroll alatt tartani, és minél többen mennek el, a dolog annál kockázatosabb, így Jámbor szerinte bátor, hogy ezt felvállalta.

Csütörtökön hajnalban NAV-nyomozók osztagai hatoltak be a badacsonytomaji polgármesteri hivatalba, illetve Krisztin N. László polgármester házába, hogy mindkét helyszínen házkutatást tartsanak.

Az ügyben a leghitelesebb információi Rig Lajos országgyűlési képviselőnek vannak, mert ő hivatali minőségében kapott információkat a nyomozás vezetőitől, amiket a Facebookon osztott meg. Eszerint költségvetési csalás gyanújával nyomoz a NAV Közép-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága, uniós pályázati pénzek csalárd felhasználásának ügyében. Konkrétan egy 2 milliárd 435 millió forint úgynevezett GINOP-pályázatról van szó.

Ebben az ügyben ez nem az első esemény: idén február végén az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF emberei tartottak előre bejelentett helyszíni vizsgálatot ugyanitt, sőt az OLAF-osok akkor egy másik, 612 millió forintos, úgynevezett TOP-os projekt dokumentumait is átvizsgálták.

A NAV nyomozóit érdeklő GINOP-projekt 2018-ban indult, amikor a település 2 milliárd 435 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert „Badacsony turisztikai attraktivitásának fejlesztésére”. Ebből a terv szerint teljesen megújult volna a település központja. A leglátványosabb beruházásnak ezen belül az egész Balaton egyik legegyedibb épülete, az egykori Tátika étterem felújítása és belső átalakítása ígérkezett. Ha névről nem lenne meg, íme egy fotó a Tátika eredeti állapotáról:

Krisztin polgármester egy 2018-as interjújában azt mondta, hogy "Várhatóan 2020 nyarán már a megszépült terület várja a látogatókat.", de a Tátika-projekt most is csak a tervezési szakasz előkészítésénél tart.

Elképzelhető, hogy a ma házkutatást tartó nyomozókat azok a kifizetések érdekelték, amik miatt a Közbeszerzési Döntőbizottság korábban már 6 millió forintos büntetést rótt ki az önkormányzatra. Az történt ugyanis, hogy az azóta is stagnáló projekt indulása után nem sokkal, még 2018-ban, a polgármesteri hivatal 9 dolgozójának és a település jegyzőjének, Wolf Viktóriának összesen közel 20 millió forintot fizettek ki projektmenedzselés címén. Hogy a helyhatóság pár hónapra rá egy külső, ténylegesen ezzel foglalkozó céget is megbízzon a projekt menedzselésével.

A badacsonytomaji önkormányzatnak ezen felül is több zűrös, folyamatban lévő ügye van:

- A 24.hu írta meg, hogy a Tapolcai Rendőrkapitányság csalás gyanúja miatt tavaly október elején nyomozásba kezdett Hartai Béla alpolgármester telekügyében. Hartai az önkormányzattól turisztikai fejlesztés céljára jutányos áron kapott meg egy remek fekvésű, focipályányi területet. A szerződésben azt vállalta, hogy 2022-ig milliárdos beruházással pincesort épít ide, de helyette 2020. tavaszán feldarabolta a telket, majd a nagyobb részét egyetlen kapavágás nélkül eladta egy harmadik félnek.

- Az OLAF mellett a magyar közbeszerzési hatóság is vizsgálja - méghozzá a Pénzügyminisztérium kérésére - a "Badacsonytomaj zöld város kialakítása" című 612 millió forintos TOP-os pályázat útépítési és csatorna-kivitelezési munkáinak szerződéseit.

Hivatalosan is bejelentették, hogy a legmenőbb filmfesztivál versenyprogramjában mutatják be először Enyedi Ildikó régóta várt új filmjét. A Feleségem története forgatókönyvét maga a rendező írta Füst Milán legendás, azonos című regényéből, a főszerepeket pedig nemzetközi sztárok alakítják. A nőit a művészfilmek mellett a Mission Impossible-ből és a Bond-szériából ismerős francia Léa Seydoux, a férfit a holland Gijs Naber.

Az operatőr Rév Marcell (Euphoria, Jupiter holdja), a díszlettervező Láng Imola (Testről és lélekről, Szabadesés), a zeneszerző Balázs Ádám (Testről és lélekről, Mindenki), a vágó Szalai Károly (Testről és lélekről).

Jellemző az új Enyedi-film bemutatását megelőző várakozásra, hogy a világ egyik legfontosabb filmipari lapja, az amerikai Variety ezzel az illusztrációval hozta le a cannes-i versenyprogramot ismertető cikkét:

Enyedi előző filmje, a Testről és lélekről, megnyerte a berlini filmfesztivál fődíját, az Arany Medvét, és Oscar-jelölt lett.

A Cannes-i Filmfesztivált július 6. és 17. között tartják, a film ősszel kerül a magyar mozikba.

Eltűntek a Pesti Riport című bulvár-pletykalap oldalairól azok a cikkek, amikben többek között Vida József TV2- és Takarékbank-tulajdonos, illetve Kovács Zoltán államtitkár magánéletével foglalkoztak - írja a Média1. A híroldal szerint az írások nemsokára visszakerülhetnek, Valencsik Ferenc tulajdonos ugyanis azt nyilatkozta nekik, hogy mind a Pesti Riportot, mind másik lapját, a Privátkopót eladta egy ismeretlen vevőnek, aki azokat napokon belül átviszi egy amerikai szerverre.

A két lap hirtelen eladását Valencsik azzal magyarázta, hogy

“egyik üzleti partnerüket valakik nyomás alá helyezték”

De azt nem árulta el, hogy kinek adná el az újságokat.

A médiatulajdonos arra számít, hogy a sajtó szabadságát az európai gyakorlatnál sokkal jobban védő Egyesült Államokban a pletykalapok nyugodtan tudnak majd működni

“elvégre a Kuruc.infót sem tudta bezáratni a Magyar Állam, tehát remélhetőleg Magyarországról nem fognak tudni utánuk nyúlni.”

Valencsik Ferenc arról is beszélt, hogy tudomása szerint az új tulajdonos egy olyan 40 perces hangfelvételt tervez publikálni, amin újabb szexpletykák hangoznak el egy állítólagos érintett szájából, további közéleti szereplőket bevonva a sztoriba.

Nem kér bocsánatot Kránitz Krisztiántól, sőt, friss esetekkel folytatja a kerület vezetéséhez kötődő ügyek feltárását

- nyilatkozta a 444-nek Paróczai Anikó kispesti momentumos képviselő, aki idén januárig a kerület átláthatósági tanácsnoka volt.

Paróczai a beszélgetésünk előtt FB-posztban írta meg, hogy megvolt az első tárgyalás az egyik olyan perben, amit Kránitz, a kerületi vagyonkezelő egykori vezetője becsületsértés miatt indított ellene. A bejegyzésből kiderül, hogy Kránitz hajlandó lett volna elállni a pereskedéstől, ha Paróczai nyilvánosan bocsánatot kér tőle, de az ellenzéki politikus erre nem volt hajlandó.

Kránitz a kerületet vezető MSZP-s Gajda Péter polgármester bizalmi embere. Kispestet összellenzéki koalíció irányítja, benne Gajdával és Paróczaival. De hogy jutott el a helyi ellenzék egymás sorozatos feljelentgetéséig? És miért kommentelte Hadházy Ákos független ellenzéki parlamenti képviselő Paróczai posztja alá, hogy “Az egész kispesti ügy (...) végtelenül káros az ellenzék egésze számára. A főszereplőknek rég el kellett volna tűnniük a színről, de még ők vannak felháborodva…”

Kokainnak látszó por, korrupciónak látszó ügyek

A Paróczai-Kránicz-párbaj sztorija még 2019 októberének elején, nem sokkal az önkormányzati választások előtt azzal indult, hogy a kormánypárti Magyar Nemzet és Hír Tv olyan kép- és hangfelvételeket publikáltak, amiken Lackner Csaba kispesti MSZP-s önkormányzati képviselő drognak látszó fehér port rendez csíkokba, illetve különböző kerületi gazdasági lenyúlásokról mesél. A hangfelvételen hallható lenyúlós sztorikban saját maga és Gajda polgármester mellett többször is előkerült annak a Kránitz Krisztiánnak a neve, aki akkoriban a kerületi vagyonkezelő vezetője volt, abban a ciklusban még MSZP-s önkormányzati képviselőként, és közismerten szoros, baráti viszont ápol Gajdával és Lacknerrel.

Az egész sztori egyik fontos vonása, hogy azóta sem derült ki fehéren-feketén, hogy a felvételek hitelesek-e, és ha igen, akkor Lackner monológja sima hencegés volt, vagy tényleges gazdasági-politikai bűncselekményekről beszélt.

De az MSZP egész biztosan arra jutott, hogy a vádakban van valami, Lacknert ugyanis pár héttel később, október végén etikai vizsgálatot követően kizárták a pártból.

A választókat ez nem rettentette el, a helyi politikust ugyanis újraválasztották. Kránitz viszont nem indult újra 2019-ben. Az újraválasztott Gajda polgármester már az új önkormányzat november 8-ai alakuló ülésén nyilvánvalóvá tette, hogy a botrány ellenére kitart a bizalmasai mellett, a pártjából kizárt Lacknert ugyanis a Szociális és Lakásügyi Bizottság alelnöki posztjára jelölte, majd meg is szavaztatta.

A sajtó közben elkezdte ellenőrizni a Lackner-féle felvételen hallható állításokat, és jutottak is részeredményekre, a 24.hu például "Kerületeken átívelő Fidesz-MSZP összjáték rajzolódik ki a kispesti korrupciós botrány szálaiból" címmel írt tényfeltáró cikket 2019. novemberének végén.

Ekkor történt az is, hogy duplájára, havi 1,1 millióra emelték Kránitz fizetését, pontosan úgy, ahogyan az a hangfelvételen szerepelt. Azon Lackner ugyanis a következőt mondta:

„A Péter (Gajda polgármester, a szerk.) meg egy hülye kijelentést tett, amit gyorsan lecsaptam. Újra gyorsan kinevezzük a Kránitzot 5 évre, dupla annyi fizetésért. Így is keres öt kiló bruttót, azt nem lehet a kétszeresére emelni”

De lehetett, ugyanis szó szerint az valósult meg, amiről Lackner beszélt.

A kerületet irányító ellenzék nem MSZP-s része azonban nem akarta annyiban hagyni a dolgot, ezért kiharcolták, hogy az önkormányzat vizsgálóbizottságot hozzon létre a felvételeken szereplő súlyos állítások kivizsgálására. Ám amikor a bizottság konkrét munkafeltételeiről szavaztak, az MSZP, a DK és a Párbeszéd szavazataival azelőtt kiherélték az egészet, hogy a munka megkezdődött volna, hiszen mindössze 3 hónapra hozták létre a testületet. Ami emiatt végül csupán kétszer ült össze. Az egészből azért sem lett valódi vizsgálat, mert a bizottság LMP-s és momentumos tagjával szemben a baloldali ellenzék többi része a Fidesszel együtt szavazva még azt is megakadályozta, hogy korrupciós szakértőket hívjanak meg a bizottságba.

A tényfeltárást mégsem tudták megakadályozni. Paróczai képviselő, az önkormányzat átláthatósági tanácsnoka ugyanis saját tényfeltárásba kezdett. 2020. február 2-án Kispest, nagy lopás címmel videót tett közzé a Facebookon, amiben többek között arról számolt be, hogy Spanyolországban, Alicante közelében megtalálta Kránitz titokban vásárolt, 60 millió forintos értékűre becsült villáját.

A mostani per részben emiatt a videó miatt folyik.

Paróczai azt is publikálta, hogy Kránitz a 2018-as képviselői vagyonbevallásából kihagyta a spanyol villáját.

Kránitz - aki egyébként nem tagadta a villa megvásárlását - a személyes adatainak publikálása miatt ekkor feljelentette Paróczait, akit az eljárás során rabosítottak is.

De a momentumos ezután sem állt le, és 2021 januárjában arról posztolt "Börtön helyett bónusz" címmel, hogy a kerület szocialista vezetése hogyan mentette át Kránitzot a megszüntetett vagyonkezelő cégből egy másik kerületi szervezetbe.

Ez a bejegyzés is feljelentést ért, becsületsértés miatt.

Egy multinacionális nyugati cég reklámakciója akkora tényfeltárásba torkollt Oroszországban, hogy most épp ez az egyik legforróbb közéleti téma.

A háztartási vegyszerekben és élelmiszerben utazó brit Unilever oroszországi lerakata azzal próbálta marketingelni a Domestos nevű fertőtlenítőjét, hogy még márciusban fotópályázatot hirdetett a legrosszabb orosz iskolai vécé megtalálása végett. Iskolai vécékről kellett tehát képeket küldeni, hogy a felhasználóktól legtöbb lájkot kapó (=leginkább felújításra szoruló) 3 vécét a cég ténylegesen felújíttassa.

Az egészre sokáig a kutya sem figyelt fel, aztán Julija Lukjanova újságíró május 27-én kitwittelte, hogy egy ismerőse megkérte, szavazzon már az iskolájuk vécéjére, a bejegyzés pedig kiborította a bilit: azóta ez az egyik legnépszerűbb téma a lapokban, sőt volt olyan önkormányzat, ami hivatalosan reagált arra, hogy több iskolája is a mezőny tagja.

Написал знакомый, попросил проголосовать за его школу в конкурсе от моющего средства доместос: победа даёт ремонт в школьном туалете. По ссылке десятки разрушенных туалетов. «Мы на третьем месте, но нас уже догоняют». Какой пиздец.https://t.co/RTcb3NwGDD pic.twitter.com/48ByM64DDr

— Yulia Lukyanova (@gdetekst) May 27, 2021

A beküldött képek ugyanis olyan rettenetes állapotokról tanúskodtak, hogy maguk a sokat látott oroszok is megrendültek a látványtól, mert sokan azt hitték, ilyesmi már csak a börtönökben létezik.

- A messze legjobb reakció Jamali Nyenyecföldről érkezett. A félmillió lakosú szibériai autonóm területnek nemcsak csodálatos címere van:

De legalább egy ilyen iskolai vécéje is, Gubkinszkij városában:

Amikor az MBK News nevű lap megkereste az iskola magát csak Firaként azonosító gazdasági igazgatóját, az a következőképp reagált:

"Kinek nem tetszik a vécénk? A gyerekek még enni is szoktak a vécén. Ha annyira rossz lenne, enne bárki is a vécén? Van, aki itt, a földön írja meg a leckéjét. Ez azért elárul valamit!"

- Egy patrióta tatár lap arról írt büszke cikket, hogy a beküldött undorító vécék között csak egy darab tatársztáni akadt, és az is kevés szavazatot kapott.

- Egy novoszibirszki lapban cikket ért, hogy két versenyző is akadt a környékről, az egyik ráadásul ennyire erős volt:

- A volgográdi polgármesteri hivatal hosszú közleményben igyekezett elmagyarázni, hogy bár a város számos iskolája nevezett be fotóval, sőt, egy lányvécéjük a top5 undorító közé is bekerült, ez nem központi önkormányzati akció volt, és a város a nyáron képes lesz maga felújítani a vizesblokkokat.

A mezőnyt látva a Domestos végül úgy döntött, hogy 3 helyett 6 vécét renovál.

Jöjjön akkor pár kedvencünk:

Az izsevszki sci-fi-horror-vécé

Nemcsak undorító, de idegen anyagokban is gazdag lelőhely. Pixeles, úgynevezett ufóészlelő kamerával készült felvételen emelném ki az alien ektoplazmával borított csőrendszert. Talán ez a vécé fog bizonyítékkal szolgálni arra, hogy bár az Értelmes Élet változatos formákban virágzik a Galaxisban, ami összeköt minket, az a végtermék hasonlósága:

A moszkvai filozófusvécé

MIÉRT? Talán ez a kérdés tette emberré az embert. És filozófussá a filozófust. De vajon emberré vált volna-e az ember, ha az Édenkert ebben a moszkvai iskolai vécében található? Tudna-e bármilyen magyarázatot adni erre akár a Teremtő is?

A csuvas underground

Láttunk már angolvécét. Láttunk már padlóba süllyesztett guggolós vécét. De a padlóba süllyesztett angolvécé koncepciója amilyen új, annyira üdítő elképzelés.

A kemerovói koedukált

Katolikus egyházi fiúiskolába jártam, és sokáig szenvedtem attól, hogy a szociális képességeim kifejlesztésének idején alig tartózkodtam testközelben velem egykorú lányokkal. Na, ez a probléma egészen biztosan nem gyötri a 24-es számú gimnáziumba járó fiúkat, akik ezen a vécén kénytelenek osztozni a csajokkal.

A jekatyerinburgi diszkósuli

Melyik tizenéves ne járna inkább diszkóba? Egy jekatyerinburgi iskola logikusan végigvitte ezt a gondolatmenetet, és az ecstasy-esztétika jegyében alakította ki a vécét: pszichedéliába hajló amfetaminos színek + igen erős közösségi érzés.

Ez csak ízelítő volt, a teljes mezőnyt itt lehet végiglapozni.

A cikk elkészítésében Ács Berta, a budapesti AKG 11. osztályos tanulója volt segítségemre. Berta az iskolai témahetén árnyékként követ pár napig, hogy testközelből lássa, hogyan készülnek például az ilyen tényfeltáró anyagok.

• 749 példány pusztult el az év első öt hónapja alatt, százzal több, mint tavaly egész évben.

A halálozásokért leginkább az újonnan fellépő hatalmas tengerifűhiány a felelős. A durván 200 kilométer hosszú, Indian River Lagoon nevű lagúnában, ahol a nagyjából 75000 egyedet számláló floridai populáció egyharmada megfordul évente, például 2009 óta kipusztult az összes tengerifű 58 százaléka.

A hínár eltűnését részben az úgynevezett “vörös dagály”, azaz a fitoplankton hirtelen, robbanásszerűen megnövekedő mennyisége okozza. A planktonvirágzás során a terület élővilágára veszélyt jelentő méreganyagok szabadulnak fel. A jelenséget a korábban a tengerbe engedett nitrogéntartalmú anyagok és szennyvíz okozzák.

Az víz minőségén szintén nem segít sokat, hogy az állatok egyik kedvenc élőhelyének közelében található elhagyatott építkezési terület víztározójából foszfor-, nitrogén-, uránium- és rádiumtartalmú szennyvízszivárgást észleltek, amit több mint egy hét alatt tudtak elhárítani.

Szintén aggasztó az a márciusban publikált tanulmány, ami arról szól, hogy elpusztult tengeri teheneket vizsgálva 55 százalékuk szervezetében találták rovarirtó szerek nyomait.

Az egyre nagyobb hajóforgalom is sok áldozatot szed a jellemzően sekély vízben lebegő vagy lassan úszkáló, hatalmas termetű, békés vízi emlősök között.

Bob Graham korábbi floridai kormányzó és tengeritehén-mentő aktivista szerint az igazi hibát a szövetségi állatvédelmi hatóság, a US Fish and Wildlife Service követte el 2019-ben, amikor a tengeri tehenek státuszát veszélyeztetettről az enyhébb fenyegetettre minősítette át.

(via Guardian)

A cikk társzerzője Ács Berta, az AKG 11. osztályos diákja, aki az iskolai témahetük részeként ezen a héten árnyékként követ engem munka közben. Ezt a témát Berta találta, és ő is írta meg a cikk felét, remekül.

Hoppál Péter miniszteri biztos le sem tagadhatná, hogy civil foglakozására nézve karnagy: dalolva nyal a miniszterelnöknek, de ez a jelek szerint tudat alatt neki is feltűnt, hiszen a kettejük közös szelfije mellett néhány nyalóka képét posztolta ki a Facebookra az "Isten éltesse és áldja a magyarok miniszterelnökét!" szöveg mellett:

A lufik szimbolikájába nem merek belegondolni.

A Taxisok, Zöldségesek és Mesteremberek Titkos Szövetsége (TAZMETISZ) által felajánlott "Szia, uram!" különdíjat Vinnai Győző képviselő kapja a következő facebookos gratulációért:

"Kedves Miniszterelnök Úr! Születésnapodon Isten éltessen sokáig, sok erőt és egészséget kívánok az ország ügyeinek intézéséhez!"

A kaposvári fideszes képviselő, Gelencsér Attila gratulációjáért szintén megkapta a TAZMETISZ emléklapját, nem érdemtelenül:

A Szia, uram!-frakció legtépelődőbb tagja Bajkai István, aki a köszöntője szöveges részében annyira távolságtartó, hogy harmadik személyben emlegeti az ünnepeltet, úgyis mint

"Isten éltesse sokáig Miniszterelnökünket egészségben, boldogságban születésnapja alkalmából!"

hogy a képen már elhintse, hogy ő akkora ember, aki tegeződik a főnökével:

Kovács Sándor azzal tűnik ki a sziauramozók seregéből, hogy úgy ölel, mint senki, vagy egy besörözött punk:

Bayer Zsolt pedig azzal, hogy a sziauramozás mellé kirakott fotóval jelezte, ő olyan régen ismeri a Főnököt, amikor még fel sem találták a színes filmet:

A Rafkós Nyalós Különdíjat Tasó László képviselő kapja, aki egyfelől hétéves képet rakott ki az Ünnepeltről, de ezt azért bele is írta a szöveg végébe. Tasó verbálisan is erős, hiszen Walt Whitman-i áradású szabadversben tudta megfogalmazni, milyen érzés is egy ilyen Lény közelében lenni:

"Azonban egy időben egy korban egy életben együtt küzdeni jó emberekkel jó célokért minden nap ünnep, megtiszteltetés és dicsőség. "

A KDNP-s Aradszki András az unokájával fényképezkedő Orbán Viktor motívumát választotta köszöntőképnek, de kevesellte, hogy csak egy jókora magyar zászló lobog a képen, így pompás grafika formájában rárakott még egyet.

Aradszki ügyes trükkje, hogy a gratuláló poszt szövegében nem említi Orbán Viktort, így lehetséges, hogy az egész a kislánynak szól.

De a gratulációversenyt és a boldogozást ki nyerte volna más, mint Boldog István vádlott, ezzel a fotóval:

De ez csak egy kis ízelítő, ha jó gratulációt látsz, küldd el azt a szerk KUKAC 444.hu címre, és kiposztolom a legjobbakat.

(A cikk nem jött volna létre Haszán Zoltán állhatatos kutatómunkája nélkül.)

Először a méretén lepődtem meg: az első, szivárványcsaládokról szóló magyar nyelvű mesekönyv valójában egy aprócska, cserében vastag kartonpapírra nyomtatott lapozgató, aminek a teljes szövege nem tenne ki egy gépelt oldalnyit.

Nem véletlenül, ez ugyanis kifejezetten a legkisebb mesehallgatóknak szánt kötet, de két rövid, egyszerű verssel. Az első egy kisfiú és a cicája reggeléről, a másik pedig egy kislány és a kutyája estéjéről szól. A különlegességük annyi, hogy a kisfiúnak két anyja van, a kislánynak meg két apja, vagyis Szabó T. Anna fordításában egy apukája és egy apuja.

A minimálsztorik aranyosak és tudatosan hétköznapiak, a gyerekek pont úgy viselkednek bennük, mint a gyerekek, a háziállatokról és a szülőkről nem is beszélve.

A könyv hatásmechanizmusa igencsak hasonlít ahhoz, amit idősebb Pieter Bruegel vetett be az Ikárosz bukása című festményén, ahol a címadó hős nemhogy nem főszereplő, de alig lehet kiszúrni a jobb alsó sarokban.

A Micsoda család! Ikaroszai a szülők, akik megjelennek ugyan, de csak érintőlegesen, hiszen az egész nem róluk, hanem a gyerekekről meg az állataikról szól, az anyák és apák szerepe annyi, hogy ne csináljanak semmi különöset, hiszen az egész dolog csak addig különös, míg először lát ilyet az ember.

Szóval a könyvben természetesen nincs semmi botrányos, de még csak merész sem. Elina Braslina rajzai klasszak. Az illusztrátor annyira el akarta kerülni, hogy az egynemű szülők váljanak látványossággá, hogy az egyik rajzon a két apa szolid túlkompenzálásból sípulóverben alszik, ráadásul a díványon.

A 16 nyelvre lefordított könyvet nálunk a Szivárványcsaládokért Alapítvány adta ki.

A kínai állampárt politikai bizottsága bejelentette, hogy a társadalom gyors elöregedése miatt engedélyezik a harmadik gyerek vállalását bármely családnak.

Kínában 1980-ban vezették be a kötelező egygyermekes családmodellt, mivel tartottak a túlzott népességrobbanástól, és féltették az akkoriban nekilóduló gazdasági növekedést. A 2010-es évek elejére világossá vált, hogy ez milyen torzulásokat okot a társadalom demográfiai szerkezetében. Egyrészt sokkal több lett a férfi, mint a nő, vidéken sokan ugyanis egyszerűen megölték az újszülött kislányokat, hogy legyen fiú örökös, másrészt vészesen öregedni kezdett a társadalom, ami a gazdaságra is visszaütött.

2013-ban először azt engedélyezték, hogy aki egygyerekes családból származik, annak lehessen 2 gyereke. 2016-tól kezdve ezt bárkinek megengedték.

Bár Kínában négy éve töretlenül csökkent a születések száma, és demográfusok az össze korlátozás eltörlését sürgették, a mostani lépés mégis sokakat meglepett.

(via New York Times)

Manhattan nyugati oldalán, a Meatpackig District magasságában megnyitották New York és a világ egyik leglátványosabb közparkját, ami egy, a Hudson folyóból a part közelében kiemelkedő mesterséges szigetre épült. A szigetet, amire Manhattanből gyaloghídon át lehet bejutni, az egykori 54-es számú móló cölöpei támasztják alá. A félsziget nyugati oldalán egykor ugyanis forgalmas kikötő terült el, innen, az 54-esről indult el például 1915-ben a Lusitania óceánjáró, hogy a németen Írország partjai előtt megtorpedózzák.

A Little Island felépítését egy Kaliforniában született és most is ott élő milliárdos, Barry Diller adományai tették lehetővé. A karrierje során tévécsatornákat és filmstúdiókat vezető - közben lényegében ő találta fel a tévécsatornák által megrendelt tévéfilm műfaját - majd cégtulajdonosként is sikeres Diller eddig 260 millió dollárt (74 milliárd forintot) adott a projektre plusz előre elvállalta, hogy a következő 10 évben további 120 milliót ad a sziget fenntartására és az ott előadandó színházi produkciókra, így a végére 108 milliárd forintnak megfelelő adománnyal fogja támogatni a parkot. Diller egyébként a divattervező Diane von Furstenberg férje.

Ami nem pusztán park lesz, hanem pezsgő rendezvényhelyszín is: 3 színpad található rajta plusz egy szabadtéri night club, a pezsgés meg nem szóvirág, hanem arra utal, hogy őszig 500 különböző programot kötöttek le az angol Thomas Hetherwick által tervezett sziget helyszíneire.

Dillerék nem először támogatnak Nyugat-Manhattani rehabilitációs projektet: korábban 2í millió dollárt adtak a High Line nevű magasvasút-szakasz parkká alakítására.

(via CNN és Wall Street Journal)

Aki mostanában Sydney környékén felmászik egy dombtetőre, esélye van arra, hogy lenyűgöző látványban legyen része. Májusban indul ugyanis a hosszúszárnyú bálnák nagy éves vándorlása az Antarktisz-közeli táplálkozóhelyeikről a Nagy Korallzátonyhoz, ahol szaporodnak. Negyvenezer hatalmas emlősről van szó, így a dolog igen mutatós.

A faj annyira elszaporodott az Ausztrália környéki vizekben, hogy fontolgatják, hogy levegyék a veszélyeztetett fajok listájáról. De annyira elszaporodott, hogy biológusok szerint már annyian lehetnek, mint a kereskedelmi bálnavadászat elkezdése előtt voltak. Érdekes, hogy bár mindenfajta bálnavadászat tilos, a hosszúszárnyúak állománya sokkal nagyobb tempóban regenerálódik, mint a többi bálnafajé.

A nagyobb termetű barázdásbálnák közé tartozó, igen nagy melluszonyáról és látványos ugrándozásáról ismert hosszúszárnyút a hatvanas évekre majdnem sikerült kiirtani, hiszen az eredeti állománynak csak durván tizede maradt meg, amikor 1966-ban betiltották a vadászatukat. Az Ausztrália környéki vizekben ekkorra már csak összesen nagyjából ezer példány maradt meg. A háborítatlanság következtében mára negyvenezer fölé emelkedett a számuk ugyanezeken a vizeken, annak ellenére, hogy a ezt a fajt kifejezetten veszélyeztetik az óriási halászhálók és a megnövekedett hajóforgalom.

De elképesztő a szaporodási tempójuk: az, hogy ők az óceán nyulai, nem az én zsurnaliszta fordulatom, hanem idézet Olaf Meyneckétől, a Griffith University bálnakutatójától. Kollégája, a Murdoch Universityn oktató Joshua Smith az Economist kérdésére “biológiailag szinte valószínűtlennek” nevezte, hogy az Ausztrália-környéki állomány mostanában durván évi 1í százalékkal gyarapodik.

5 dollárt kér minden maszkot viselő vendégétől a kaliforniai Mendocinóban a Fiddleheads Café tulajdonosa. Az így befolyó összeget teljes egészében jótékonyságra fordítja.

“Nem hiszem, hogy túl nagy összeg lenne 5 dollárt kérni jótékony célokra olyan vendégektől, akik azt állítják, hogy ennyire törődnek a lakóközösségükkel”

- nyilatkozta a 34 éves Chris Castleman.

A vendéglátós egy pillanatig sem rejtette véka alá, hogy a járványellenes intézkedések annyira dühítik, hogy meg akarja büntetni azokat is, akik betartják azokat. Azt is nyilatkozta ugyanis, hogy

“Itt az ideje, hogy a hatástalan kormányzati intézkedések pártolói elkezdjenek megfizetni a járulékos kárérét, amit közösen okoztak.”

Az NBC híradójának nyilatkozó Castleman végül kibökte, mi az igazi problémája:

“Nem hiszek a maszkviselésben.”

Ezt már abból sejteni lehetett, hogy az ötdolláros előtt márciusban olyan akciót tartott, hogy elengedte a számla felét azoknak, akik maszkban érkeztek ugyan, de azt hajlandók voltak a szemétbe dobni.

(via The Hill)

A 2010-es kormányváltás évében az akkori zárszámadási törvény szerint 5748-an dolgoztak a minisztériumokban, míg jövőre már 11979-en lesznek - írja a Népszava. Hasonló tempóban sokasodtak ez idő alatt a kormánytagok: a 2010-es Orbán-kormány összesen 106 miniszterrel, államtitkárral és helyettes államtitkárral alakult meg, mára már 198-an dolgoznak ilyen munkakörökben.

A minisztériumi dolgozók duplázódásának voltak átszervezési okai is, például az, hogy egy rakás háttérintézményt beolvasztottak a minisztériumokba. Az is hasonló ok volt, amikor feloszlatták az uniós pénzek elosztásával foglalkozó Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ), és az ott dolgozó durván 500 ember eloszlott a minisztériumok között.

De a bürokrácia ettől függetlenül is nagy tempóban duzzadt. Néhány példa:

• A Miniszterelnökségen 11 éve 93-an dolgoztak. Ugyanazt a munkát a a miniszterelnöki kormány- és kabinetirodán ma már 780-an, több mint nyolcszor annyian végzik.
• A Külügyben ma 40 százalékkal dolgoznak többen, amit részben magyarázhatna az, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) jogelődjétől, a nemzeti fejlesztési tárcától ide került a külgazdasági ügyek intézése. De az ITM létszáma közben 400 százalékkal nőtt.
• Mindeközben lényegében változatlan maradt a Honvédelmi Minisztérium létszáma, a mezőgazdaságié viszont annak ellenére csökkent, hogy elvileg ide olvadt be a megszűnt környezetvédelmi tárca. Csökkent a közigazgatási feladatait a Miniszterelnökségnek átadó igazságügyi tárca létszáma is.

A 2022-es költségvetési tervekből derül ki, hogy jövőre 423 fővel, vagyis 3,7 százalékkal nő a minisztériumi létszám. A mostani növekedés fő nyertese is a Miniszterelnökség. Csak Novák Katalin családügyi tárca nélküli miniszter plusz 40 embert kap, így már 180 ember fog a keze alá dolgozni, ami 2010-ben önmagában kitett volna egy fél minisztériumot.

“Szó szerint sírtam az örömtől” - idézte fel James Diggle cambridge-i professzor, hogy mit érzett, amikor 15 évnyi folyamatos szótárírás után leadta a kész kéziratot a nyomdába, hogy összesen 23 év elkészítés után elkészülhessen a modern kor első ógörög-angol szótára.

Az ógörög nyelv és kultúra iránt érdeklődő britek többsége majdnem kétszáz éve nyúl ugyanahhoz a szótárhoz, ha egy szó jelentésére kíváncsi. 1843-ban adták ugyanis ki az utolsó ógörög-angol szótárat Nagy-Britanniában, amit a HG Liddell-Robert Scott szerzőpáros 1889-ben rövidített formára sűrített Intermediate Greek-English Lexicon címen.

John Chadwick 1997-ben vetette fel, hogy az elavult definíciók és a néha már értelemzavaróan prűd viktoriánus megfogalmazások miatt ideje lenne a ráncfelvarrásnak. Végül is addigra szinte az egész XX. század új görög szótár nélkül pergett le. Chadwick ötévesre becsülte a végül jó 23 évesnek bizonyuló munkát.

Az egész azért tartott ilyen sokáig, mert a szótárszerkesztő bizottság elég hamar rájött, hogy a Liddell-Scott menthetetlenül elavult, de nemcsak a szócikkek megfogalmazása, hanem az egész szemlélete és szerkezete miatt is. Ezért úgy döntöttek, hogy először az első betűtől az utolsóig újraolvassák a szótár alapjául szolgáló szinte összes eredeti irodalmi művet Homérosztól a második századi szerzőkig, majd mindent újraírnak.

Az új mű a Cambridge Greek Lexicon címen fut, kétkötetes, 1500 oldalas és 37 ezer szót tartalmaz 90 ógörög szerzőtől.

Mivel a cél a közérthetőség és az élő angol nyelv használata volt, nem finomkodtak az ógörög szerzők által előszeretettel használt szexuális jelentésű vagy direkte trágár szavak esetében sem. Illetve az olyanoknál, amik ma már nem igazán számítanak illetlenségnek, de a viktoriánus illemkódex szerint leírhatatlan szavak voltak. A Liddell és Scott által még “könnyít magán, elvégzi a dolgát”-ként definált χέζω ige az új szótárban már "székel, szarik" formában szerepel. A βίνέω a “tiltott érintkezésre lép” helyett az új kiadásban már “baszik”. A λαικάζω igét Liddell és Scott még a “to wench” igével írta le, ami a korabeli angolban nagyjából “buja nőszemélyekkel hetyeg” jelentésű volt, az új szótár szerzői azonban elárulják a két évszázada csúnyán megvezetett brit tudósoknak, hogy ez valójában annyit tesz, fellációt végrehajtani, amit a kortárs cambridge-i professzorok a “faszt szopni” formában is leírnak a nehezebb fejű ógörög szakosok kedvéért.

Modernizálták a simán csak elavult definíciókat is, a βλαύτη például “a gigerlik által viselt papucsfélé”-ből “egyszerű lábbeli, papucs” lett.

Az új szótár abban is szakít az előddel, hogy a szócikkeket nem az adott szó első irodalmi előfordulásával, hanem a szó eredeti jelentésével kezdik. “Vegyük például a πόλις szót, ami sokaknak “polisz” formában ismerős” - magyarázta Diggle. “A szócikkünk bemutatja, hogy hány jelentésárnyalata van a szónak. Az eredeti jelentése “fellegvár, akropolisz” volt, hogy később az általánosabb “város, település” illetve “vidék, földterület” értelemben is használják, a klasszikus korban pedig specifikusan a “város mint politikai entitás, városállam”, illetve a városlakókra utalva a “polgárok közössége” értelemben.

Amikor a Guardian újságírója kissé provokatívan megkérdezte Diggle-t, hogy tervez-e másik szótárat írni, egymás után ötször mondta, hogy “nem”, majd így fejezte be: “Elképesztően nagy megkönnyebbülés és öröm volt befejezni. Az elmúlt 15 évben nem csináltam semmi mást, tényleg ez uralta az életemet.”

Nagyinterjút csinált a korábban Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Nemzet Sport főszerkesztője, a Felcsúton lakó és korábban a Mészáros fociakadémiáján sajtófőnökösködő Szöllősi György Mészáros Lőrinccel.

Szöllősi az interjúban Pósa Lajos-i népies álnaivsággal kérdezett rá arra a mindenki által ismert tényre, hogy Mészáros egy budapesti, XII. kerületi luxusvillába költözik Várkonyi Andrea tévéssel, ebben a formában:

A hazai mérkőzéseken itt lesz? Mert arról lehet hallani, hogy elköltözik a faluból.

Amire a milliárdos a legkevésbé romantikus választ adta Ádám és Éva első szerelmi fészkének felépülése óta:

“Nem fogalmaznék úgy, hogy elköltözöm, egyszerűen csak családi, praktikus okok miatt kétlaki életet alakítunk ki. Felcsúton nőttem fel, nem tudnék innen elszakadni, nagyon ragaszkodom ehhez a régióhoz érzelmileg, munkahelyi és családi okokból is. Azonban a mindennapok és a munkánk szükségessé tette egy budapesti bázis kialakítását is. “

Majd úgy ahogy megnyugtatta a személyes jelenlétére vágyó falubelieket, a következővel:

“Vagyis Felcsúton is sokat leszek továbbra is, nemcsak amikor meccs van. De akkor, ha csak tehetem, mindenképpen.”

Persze nemcsak erről esett szó a Puskás Akadémia tulajdonosával készített interjúban. Hanem olyanokról is, hogy:

A milliárdos a bronz- majd az ezüstérem után állítólag nem vár aranyat a csapatától, bár ezt kicsit kétértelműen fogalmazta meg:

“A nívóból ugyanakkor nem szeretnénk engedni, még ha túlzás is lenne azt gondolni, hogy a bronz és az ezüst után jövőre aranyérem következik.”

Forradalmi kísérlet kezdődhet idén Felcsúton, amennyiben megpróbálkoznak piaci bevételeket szerezni:

“(...) az MLSZ által elosztott jogdíjak és szponzoraink támogatása mellett immár a játékoseladásból származó bevételekre is alapozunk.”

Mészáros indirekt módon cáfolta a tényként kezelt pletykát, miszerint az övé lenne a Diósgyőr focicsapata is, mondván, valójában a klub összes többi szakosztálya lett az övé:

“A futballklub kivételével a többi szakosztályt működteti az egyik cégem, és több üzleti érdekeltségem is van a térségben, ami nagyon fontos a Mészáros-csoportnak. Felelősséggel tartozunk az ott élő emberek életkörülményeinek javításáért, a helyi sport támogatásával is. És szurkolok a futballcsapatnak is, hogy mielőbb jusson vissza az élvonalba, már csak azért is, mert övé az egyik legnagyobb szurkolótábor. Leisztinger Tamás nagyon sokat tett a klubért, a térség sportjáért az elmúlt években, most rajtunk a sor, a futballklub is jó kezekben van.”

Az interjúból az is kiderül, hogy Garancsi István oligarchakolléga, a Puskás mögött egy hellyel végző Vidi tulajdonosa nem gratulált személyesen Mészárosnak az ezüstéremhez, ezt Kovács Zoltán sportigazgató tette meg. Talán ez váltotta ki a Mészárostól olvasott első viccelődős mondatot:

"Kovács Zoltán sportigazgató sportszerűen gratulált, egyúttal én is neki a bronzérmükhöz, ami persze nem esett nehezemre…"

A felcsúti focistáknak se lehet könnyű, kiderült ugyanis, hogy amikor a Puskás az idény első felében hullámvölgybe került, olyan összetartást tartottak a csapatnak, amin a tulajdonos is részt vett hangulatfelelősként:

"Rendeztünk akkor egy összetartást – magam is részt vettem rajta –, amely ragyogóan sikerült: a szakmai stábnak sikerült helyreállítania az öltözői hangulatot, a játékosok önbizalma is visszatért, és újra jól szerepeltünk."

Az interjú szöveggel egyenértékű elemei ezúttal a fotók, amikről kiderül, hogy Mészáros Lőrinc úgy lefogyott, hogy úgy néz ki, mint egy Palik Lászlóval keresztezett agár.

Rövid háttércikkben foglalkozik a brit Times Orbán miniszterelnök pénteki londoni látogatásával, illetve annak jelentőségével.

Az írás azzal a felütéssel indul, hogy Boris Johnson miniszterelnök szerint Nagy-Britannia biztonsága és jóléte szempontjából életfontosságú a megbeszélés “Magyarország szélsőjobboldali vezetőjével”, aki a legutóbbi választásokon nyíltan a konzervatívokat támogató lap szerzője szerint “Kína és Oroszország legnagyobb európai vezérszurkolója”.

A cikk ezután felidézi, hogy a látogatásra éppen akkor kerül sor, amikor Nagy-Britannia és az EU vezetői annak a Fehéroroszországnak a megbüntetését fontolgatják, ami azon önkényuralmi vezetésű országok egyike, amelyeket Orbán védeni szokott a nyugati bírálatoktól. Megemlítik, hogy Orbán “Oroszország leghűségesebb szövetségese az EU-ban, aki többször is megvétózta Kína elítélését.” Illetve azt is, hogy az euroszkeptikus magyar miniszterelnököt Brüsszelben a demokrácia, a jogállam és a sajtószabadság aláásása miatt kritizálták.

A Times szerzője szerint a londoni megbeszélés kellemetlenségeket szülhet Johnsonnak, aki júniusban egy G7-csúcstalálkozó házigazdája lesz és vezető szerepet szán országának a legerősebb demokratikus országok szövetségében.

A cikk ezek után azt taglalja, hogy Orbán tavaly a Fehéroroszország elleni szankciók feloldását sürgette az EU-nál, és hogy a magyar miniszterelnök azon kevés európai vezetők egyike, akik továbbra is kapcsolatot tartanak fenn Lukasenkával, “aki Európa utolsó diktátoraként ismert”.

Egy, a Magyar Közlönyben megjelent egymondatos köztársasági elnöki határozatból derül ki, hogy Áder János június elsejei hatállyal felmentette Korom Ferencet, a Magyar Honvédség parancsnokát.

A HVG erről szóló cikke megjegyzi, hogy Koromot Áder határozott időre, négy évre nevezte ki, ami csak 2023-ben járt volna le.

Bár a döntés hátteréről egyelőre semmit sem tudni, az olyan szempontból kissé elhamarkodottnak tűnik, hogy Korom hasznos lehetett volna a Tél Tábornok elleni harcban, hiszen a vezérezredes szakképesítései között szerepel, hogy Norvégiában elvégezte a Parancsnokok Téli Hadviselés Tanfolyamát.

• Egy sűrűbben támadnak fizikailag is az utaskísérőkre az amerikai légiutasok, van, akinek a fogait is kiverték, a szabályozó hatóságot elárasztották a hasonló ügyek.

A Southwest Airlines nevű amerikai légitársaság szakszervezete már központi beavatkozást sürget “az agresszió és erőszak járványa” ellen. Az amerikai repülőkön ugyanis látványosan megszaporodtak az atrocitások: a légügyi hatóság az elmúlt három hónapban 1300 agresszív utas ügyében volt kénytelen intézkedni.

A CNN témával foglalkozó videójában négy friss esetet idéznek fel, amikben utasok verbálisan gyaláztak, megráztak és meg is ütöttek munkájukat végző utaskísérőket. Az egyik utas pedig üres alkoholos üvegekkel és étellel dobálózott dühében, ami miatt a járat a felszállása után nem sokkal visszafordult a kiindulási reptérre. A légügyi hatóság (FAA) 32750 dollárra, vagyis majdnem 9,5 millió forintra büntette ezért. Egy másik utas, aki januárban a kézipoggyászával ütött meg egy stewardesst, 16500 dolláros (4,7 millió forintos) számlát kapott.

A hatóság egyik embere úgy érzékeltette a mostani hullámot, hogy normális időszakokban néhány naponta érkezik be hozzájuk hasonló panasz, manapság viszont napi több is befut. Ráadásul nemcsak hétköznapi utasok ügyeivel kell foglalkozniuk, az FAA előtt van egy alaszkai szenátor esete, aki megtagadta a maszkviselést, ezért erővel kellett leszállíttatni egy gépről.