210 milliárdba is kerülhet a Ráckevei-Duna-ág rendbetétele, az Unió fizet mindent, kivéve az evezőspályát

• A 444 tudomása szerint 210 milliárdot is elkérhetünk az Európai Uniótól a Ráckevei-Dunára.
• Az első hírekből úgy tűnhetett, ebből gigantikus iszapkotró művelet válhat, de információnk szerint nem fenyeget ilyesmi.
• Ha tényleg akar új evezőspályát is a kormány, akkor a zsebébe kell nyúlnia.

Rég nem jelentettek be annyira ambiciózus, drága és fontos környezetvédelmi akciót, mint a leromlott vízminőségű Ráckevei-Duna-ág tervezett gatyába rázása, amivel múlt csütörtökön lépett nyilvánosság elé az egészet menedzselő BFK. A projekt különlegessége, hogy egy kormányszerv koordinálja, de egy ellenzéki politikus ötletei is erősen beépültek.

A projekt politikai alapról indult. Amikor a Budapesten győztes ellenzék és a Fidesz-kormány 2019 legvégén alkut kötött arról, hogy a főváros milyen feltételekkel támogatja az atlétikai világbajnokság megrendezését, a kormány egyik vállalása a Ráckevei-Duna legfelső szakaszának kikotrása volt. Ez az egyik meglepetésgyőztes, Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester kérése/feltétele volt. Ő ekkor már évek óta lobbizott azért, hogy valahogy oldják meg a dél-pesti szennyvíztisztító és a Duna-ág problémáját. Amit az okoz, hogy hirtelen záporok esetén az odaérkező rengeteg esővíz miatt meg kell nyitni a szennyvíztelep zsilipjeit, és ilyenkor kezeletlenül zúdulj a Dunába a budapesti vécék tartalma. A Ráckevei-Soroksári-Duna (RSD) felső szakaszának kotrása úgy került a képbe, hogy a szennyvíztelep errefelé található beömlője alatt néhol több méter vastagon rakódott le a fekáliában, intim betétekben és hasonlókban gazdag szennyiszap.

Az RSD vízminőségi problémáit nem kizárólag ez a néha bemosódó szenny okozza, nagy szerepe van benne például a Nagy-Duna régóta alacsony vízállásának és az elégtelen vízpótlásnak is, de az biztos, hogy ez az egyik kulcskérdés.

Ha az ellenzék-kormány alku miatt már úgyis hozzá kellett nyúlni holtághoz, a Budapest Fejlesztési Központ továbbgondolta az ügyet, és a felső szakasz kotrása mellé vette az egyébként fővárosi tulajdonú szennyvíztelep ügyét, a vízpótlást és a csatornázást, és jó nagy projektté bővítette az egészet. Úgy tudjuk, ha a 2024-ig készülő szakértői anyagok indokoltnak találják, 3 év múlva akár 210 milliárd forintnyi EU-támogatásra is pályázhatnak.

A szennyvíztelepet a 444 értesülései szerint több lépcsőben fejlesztenék. Időben az első elem az úgynevezett szennyfogó rács megépítése lehet. Ez az, aminek hangzik: olyan, a túlfolyó árokban elhelyezett mechanikus szűrőről van szó, ami a nagy záportározók megépültéig is képes legalább azt megakadályozni, hogy a vécétartalom darabos része – például a rengeteg törlőkendő, óvszer és betét – a Natura 2000-es védettségű Duna-ágba kerüljön.

Bár még nincs döntés az ügyben, a következő lépés egy nagy szikkasztó, záportározó és szennykezelő egység felépítése a jelenlegi szennyvízteleppel határos telken.

De ezzel nincs vége. Mivel a holtág Natura 2000-es terület, ide elvileg az amúgy nem veszélyes tisztított szennyvizet sem szabadna bevezetni, ezért a magyar pályázat része lehet egy olyan rendszer kiépítése, ami az RSD és a Csepel-sziget alatt is áthaladó csővezetékkel egészen a Nagy-Dunáig vezetné a tisztított vizet.

De térjünk vissza röviden a kotrás témájához. Egyes környezetvédők megijedtek, amikor a Nagy Terv múlt heti bemutatása után Fürjes Balázs kormánybiztos arról posztolt, hogy

“A VIZSGÁLATOK EREDMÉNYÉTŐL FÜGGŐEN 5 DOLGOT TERVEZÜNK: A felgyülemlett iszap kikotrását – a teljes szakaszon, a Gubacsi hídtól egészen Tassig."

Bár Fürjes nem véletlenül kezdte azzal, hogy az előzetes szakértői vizsgálatoktól függ, végül mennyi kotrásra pályázunk, a kotrás mint vízminőségjavító beavatkozás megítélése minimum nem egyértelmű, hiszen az a haszna mellett komoly sokkot és károkat is okoz a vízi életközösségeknek.

A 444 azonban úgy tudja, hogy rettegni semmiképp sem érdemes a túl sok kotrástól. Az Unió szakértői ugyanis már az eddig tárgyalások során is hangsúlyozták, hogy a kotrás a gyakorlatban nem javít annyit a vízminőségen, amekkora pusztítást okoz, ezért csak kivételes esetekben és óvatosan adnak pénzt rá. A magyar fél ezért nagyjából arra számít, hogy főként az RSD néhány mellékágán, kopolyáján kaphatunk pénzt kotrásra – ezek között van olyan, ami szinte már teljesen feltöltődött, elmocsarasodott. A főágban csak igen indokolt esetben és rövidebb szakaszokon számítunk a kotrás finanszírozására. Hogy mely területeken, az a most induló szakértői vizsgálat eredményeitől függ, de pont a szennyvíztisztító beömlője alatti rész lehet az egyik ilyen.

Míg kotrásra korlátozottan, sportcélokra egyáltalán nem ad pénzt az Unió a megpályázandó keretből. Ez azért érdekes, mert a nagy RSD-projekt része lehet a holtág legeslegfelső, közvetlenül a Kvassay-zsilip alatti szakaszán egy nemzetközi minősítésű evezőspálya kialakítása. Ami a tervezett változtatások közül a legvitatottabb. Az ellenzői azért nem szeretik, mert nem csak néhány bója elhelyezéséről és mederkotrásról van szó, hanem komoly partátalakításról is. Ahhoz ugyanis, hogy a 2 kilométer hosszú, egyenes pálya elférjen az itt, ha egész enyhén is, de kanyarodó mederben, egy szakaszon ki kellene szélesíteni azt a pesti oldalon. Plusz egy részen ki kéne irtani a galériaerdő egy sávját a szemközti parton.

A terv mellett szól, hogy az RSD-n komoly hagyománya van az evezésnek és a kajak-kenuzásnak, és sok vízi telep található erre.

A 444 úgy tudja, ha megvalósul a pályaépítés, akkor azt a kormány fogja finanszírozni, de erről még nem született döntés, és a választások előtt valószínűleg nem is fog.