Szász Zsófi

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz (NMHH) fordult a Magyar Nemzet, mert a Netflix egyik óvodásoknak készült meséjében van egy nembináris bölény: Fred.

A mese trailerében meg is lehet tekinteni Fredet:

Fred az első nembináris karakter egy olyan sorozatban, amely korhatár-besorolás nélkül nézhető. A sorozatban van egy olyan szereplő is, akinek két édesapja van.

Az NMHH azt válaszából kiderült, hogy nem tudják megállítani Fredet, mert a médiahatóság csak a magyar joghatóság alá tartozó ügyekben tud eljárni, a Netflix székhelye pedig Hollandiában van, ezért nem vonatkozik rá a magyar médiatörvény.

A rettegett LMBTQ érzékenyítés egyébként ezzel a párbeszéddel zajlik a sorozatban:

- Fred különben lány vagy fiú?
- Fogalmam sincs, ő simán csak Fred.
- Oké!

(Media1)

A Dél-Afrikában azonosított új koronavírus-variáns egyértelműen különbözik az eddigiektől, és az elterjedése esetén lehet, hogy módosítani kell a Pfizer-BioNTech vakcináját, mondta a német BioNTech szóvivője pénteken.

„Megértjük a szakértők aggodalmát, és azonnal vizsgálatot indítottunk a B.1.1.529-es variánssal kapcsolatban” - mondta a szóvivője az ARD német köztévé szerint.

A laboratóriumi vizsgálatok adatai legkésőbb két hét múlva várhatók. Ezekből az kiderül, hogy a B.1.1.529 „lehet-e menekülő variáns, amely szükségessé teszi a vakcinánk kiigazítását, ha nemzetközileg elterjed” - mondta a szóvivő. Menekülő, vagy escape variáns az, ami képes kitérni az oltás után termelődő ellenanyagok elől.

Tájékoztatása szerint a Pfizerrel már hónapokkal korábban felkészültek egy escape-változat felbukkanására. A két vállalat vakcináját hat héten belül lehet hozzáigazítani az új variánshoz. A módosított oltóanyag első tételeit 100 napon belül lehet szállítani. (MTI)

22 országban, köztük az USA-ban, Kanadában, Brazíliában, az Egyesült Királyságban és az EU több országában is sztrájkot szerveznek az Amazon dolgozói a négynapos Black Friday ideje alatt. A megmozdulásokat a Make Amazon Pay nevű csoport fogja össze.

A dolgozók azt követelik, hogy a gigavállalat fizessen tisztességes bért az alkalmazottainak, hagyja, hogy a dolgozók szakszervezetekbe lépjenek be, és kötelezze el magát a fenntarthatóság mellett. Biztonságos munkakörülményeket, több fizetett betegszabadságot szeretnének, és azt, hogy a vállalat fizesse be rendesen az adóit.

A német Verdi szakszervezet a raktári dolgozókat hívja sztrájkba, Olaszországban pedig azt tervezik a dolgozók, hogy blokád alá veszik az Amazon raktárait és teherautóit, valamint több ezer sofőrjük is sztrájkolni fog pénteken. Franciaországban is a raktári dolgozók terveznek sztrájkot.

Ahogy ebben a korábbi cikkünkben írtuk, az Amazon híres arról, hogy válogatott és viszonylag agresszív stratégiákkal próbálja megakadályozni dolgozói érdekképviseleti szerveződését, ami az üzemek teleplakátolásától és külön honlapok felállításától a dolgozók megfigyeléséig és fenyegetéséig, adott esetben pedig kirúgásáig terjed. (CNN)

Összecsaptak a rendőrökkel a lengyel szurkolók a Leicester City-Legia Warszava Európa-liga meccsen, tizenkét rendőr sérült meg. Hét szurkolót vettek őrizetbe.

A második félidőben szabadultak el az indulatok, miután a lengyel szurkolók tüzeket gyújtottak és megpróbáltak átjutni a hazai nézőkhöz.

A 12 sérült rendőr közül kettőt kórházba kellett szállítani. Egyiküknek eltört a csuklója, míg a másik agyrázkódást szenvedett. A rendőröknek végül sikerült helyreállítaniuk a rendet.

Hét személyt őrizetbe vettek, akik jelenleg is előzetes letartóztatásban vannak.

A mérkőzést 3-1-re nyerte meg a Leicester City. (hvg.hu)

Először azonosították a koronavírus új variánsát egy betegnél Európában.

A B.1.1.529 nevű variánst nemrég Dél-Afrikában fedezték fel, most Belgiumban azonosították. Az érintett egy oltatlan fiatal nő. Enyhe, influenzaszerű tüneteket tapasztalt, tizenegy nappal azután, hogy Törökországon keresztül Egyiptomba utazott.

A nő nem járt Dél-Afrikában, és nem tud róla, hogy kontaktusba került volna bárkivel a régióból. A családtagjainál nem jelentkeztek a tünetek. (Guardian)

Magyarország mégis részt vesz az EU harmadik, Pfizer/BioNTech-kel kötött vakcinavásárlási szerződésében az Euronews szerint. Értesüléseiket az Európai Bizottság egyik szóvivője is megerősítette.

Májusban a kormány még azt mondta, nincs szükség a további Pfizer vakcinák megvásárlására, de a lap információi szerint szeptemberben a kormány már Brüsszelben lobbizott azért, hogy mégis kaphassanak a cég oltóanyagából. Az ügy az 5 és 11 év közöttiek oltása miatt lehetett sürgető, hiszen más gyártó készítményeit még nem hagyták jóvá ebben a korosztályban.

Orbán Viktor a szokásos péntek reggeli rádióinterjújában azt mondta, december 20-án érkezik Magyarországra az első szállítmány az 5–11 éveseknél alkalmazható vakcinából. Az Európai Gyógyszerügynökség csütörtökön hagyta jóvá a Pfizer oltóanyagát ennek a korosztálynak. Az ampullákban a felnőtteknek szánt adag egyharmada van, a hatóanyag megegyezik. Orbán azt mondta, hogy kétmillió vakcinát szereztek.

Májusban a kormány azt mondta, a további uniós vakcinabeszerzésekben Magyarország nem vesz részt. Az EU legutóbbi, harmadik körös vakcinabeszerzése éppen májusban zajlott, egyedül Magyarország maradt ki belőle. Ekkor állapodtak meg a Pfizerrel arról, hogy 2023-ig a tagállamok 1,8 milliárd dózist hívhatnak le. Ennek a része volt a gyermekek számára kifejlesztett ampulla, de tartalmazza a csomag a különféle variánsok ellen létrehozandó módosított oltóanyagokat is a felnőttek részére. Ezek a második körös beszerzésből még nem voltak rendelhetőek.

Gulyás Gergely már a november 11-i kormányinfón elismerte, hogy az 5-11 éveseknek adható Pfizer oltásból mégis rendel a kormány.

Az Euronews információi szerint a magyar kormány nem sokkal a májusi döntés meghozatala után beláthatta, hogy mégis szükség lesz az uniós beszerzésben való részvételre. A lap egyik forrása azt mondta, Magyarország bekönyörögte magát a szerződésbe szeptemberben, így most nyugodtan tudnak rendelni gyermek és felnőtt adagot is. Ehhez a többi ország jóváhagyására is szükség volt.

Az értesüléseket Stefan De Keersmaecker, az Európai Bizottság egyik szóvivője is megerősítette a lapnak. Keresték az Emberi Erőforrások Minisztériumának Sajtóosztályát is. A minisztérium válaszában azt írták, az újságírók Orbán péntek reggeli rádióinterjújából tájékozódjanak. Az továbbra sem világos, hogy a harmadik körös uniós Pfizer-megállapodásból Magyarország milyen áron és hány vakcinát szerzett.

Kyle Rittenhouse ügye után egy másik tárgyalásra figyel egész Amerika: most került bíróság elé az a három fehér férfi, akit egy fekete fiatal, Ahmaud Arbery meggyilkolásával vádolnak.

A 25 éves Ahmaudot 2020. február 13-án vasárnap, futás közben ölték meg Georgia állam egyik kisvárosában. Travis McMichael és az apja, Gregory McMichael azért eredtek a pickupjukkal Arbery nyomába, mert szerintük hasonlított egy férfira, aki betöréseket követett el a környéken.

Állításuk szerint polgári letartóztatás alá akarták helyezni a férfit - egy állampolgár letartóztathat egy másikat, ha azt gondolja róla, hogy valamilyen bűnt követett el. A jogintézményt azóta az ügy hatására az államban eltörölték. A törvény 1963-ban, az amerikai polgárháború idejében született, szökött rabszolgák elfogására, később pedig a feketék lincselésére adott jogi legitimitást.

Először nagyjából csak annyit lehetett tudni, amit Gregory a rendőröknek elmondott: a fia és Arbery dulakodni kezdtek a Travisnél levő fegyverért, ami közben elsült, Arbery meghalt.

A McMichaelek hónapokig semmilyen következménnyel nem néztek szembe a tettükért. Az első kirendelt ügyészről kiderült, hogy együtt dolgozott Gregory-val, ezért a felmentését kérte. A második ügyész úgy vélte, hogy a két férfi jogszerűen cselekedett, de később ő is felmentést kért, miután kiderült, hogy ő is ismeri Gregory-t. Két és fél hónappal a gyilkosság után tartóztatták le őket, amikor előkerült egy videófelvétel az eseményekről, az ügyet pedig a georgia-i nyomozóhivatal vette át a harmadik ügyésztől.

Az autóból készített, telefonos felvételt a két McMichael egyik szomszédja, William “Roddie” Bryan csinálta. A felvétel elején Arberyt látjuk, ahogy egy aszfaltúton futva egy fehér pickup, McMichaelék kocsija felé közelít, amit a padka felől, jobbról próbál kikerülni. A kamera képe ekkor elfordul, így nem látni egészen pontosan, hogy mi történik. Lövés dördül, utána az látszik, hogy Arbery és Travis McMichael dulakodnak, a megtámadott futó megpróbálja kicsavarni a fiatalabbik McMichael kezéből a sörétes puskát. Az idősebb McMichael közben a pickup platóján áll, kezében egy .357-es Magnum revolverrel. Még két lövés hallatszik, ami után Arbery holtan esik össze. A két McMichael mellett a felvételt készítő Bryannek is bíróság elé kellett állnia Arbery meggyilkolása miatt.

A három férfi a konfrontáció előtt öt percig üldözte Arbery-t két autóval. A védőik a bíróságon arra hivatkoztak, hogy Ahmaud korábban többször feltűnt egy közeli, építés alatt álló ház biztonsági kameráinak felvételén, de ezeken a videókon csak sétálgat az épületben, és a rendőrség szerint semmit nem loptak el a telekről.

A védelem azzal érvel, hogy McMichaeléknek joguk volt polgári letartóztatás alá vonni a férfit, Travis pedig önvédelemből ölt, az ügyészek szerint viszont egy sor alaptalan feltételezés miatt támadták meg Arbery-t, akinek annyi volt a bűne, hogy fekete férfiként az utcán futott.

A tárgyalás során több olyan dolog is történt, ami az Arbery mellett kiálló közösség szerint súlyosan részrehajló és rasszista.

Az esküdtszék tagjainak kiválasztásakor a védőügyvédek egy híján az összes fekete esküdtet kiejtették, így 11 fehér és egy fekete tagja lett a testületnek, ami egyáltalán nincs arányban Glynn megye lakosságának összetételével.

Bryan védője pedig azt kérte a bíróságtól, hogy küldjék ki a tárgyalóteremből a fekete lelkészeket, akik azért voltak ott, hogy Arbery családját támogassák, az ügyvéd szerint ugyanis ezzel próbálták meg befolyásolni az esküdteket. Válaszul több száz fekete lelkész gyűlt össze a bíróság épülete előtt, hogy közösen imádkozzanak.

A tárgyalás alatt az is kiderült, hogy Arbery meggyilkolása után Greg McMichael többször elmondta a rendőrségnek, hogy Ahmaud biztosan elkövetett valamit, de bizonyítéka semmire sem volt.

“Csak azt mondom, hogy lehet, hogy érdemes lenne bekopogniuk néhány ajtón errefelé, mert ez a férfi biztosan csinált valamit, mert éppen menekült. Nem tudom, talán bement valakinek a házába” - mondta akkor a férfi a kiérkező rendőröknek. Úgy fogalmazott, hogy a fiával Ahmaudot “csapdába ejtették, mint egy patkányt”, és az egyik rendőr testkamerás felvételén az is elhangzik Greg szájából, hogy “én magam is lelőttem volna, annyira erőszakosan…” - a mondatot nem fejezte be, mert a nyomozórendőrök félbeszakították.

Könnyű látni az ügy szimbolikus jelentőségét: néhány fehér férfi önjelölt igazságosztóként üldözőbe vett és megölt egy fekete férfit, mert úgy gondolták, hogy veszélyt jelent rájuk, és a tetteiket egy olyan törvénnyel indokolják, amit annak idején feketék meglincselésére használtak.

Sok fekete amerikai érzi úgy, hogy az országban annyira különböző bánásmódban részesülnek az igazságszolgáltatás előtt, hogy gyakorlatilag két igazságszolgáltatás működik: egy a fehéreknek és egy a feketéknek. Ezt igazolta számukra a Rittenhouse ügy is: a fiatal fehér fiú egy zavargásokba fulladt tüntetésen két embert ölt meg és egyet megsebesített, állítása szerint önvédelemből. A bíróság minden vádpont alól felmentette. Az aktivisták szerint látványos, mennyire másképpen kezelte a rendőrség Rittenhouse-t, mint Jacob Blake-et, azt a fekete férfit, akit egy rendőr hétszer lőtt hátba, mikor egy intézkedés alatt Blake a kocsijába hajolt. Az ő esete miatt indultak azok a tüntetések, amiknek egyikén Rittenhouse három embert lőtt le.

Ezért is van nagy jelentősége annak, hogy milyen ítélet születik Ahmaud Arbery megyilkolásának ügyében, jóváhagyja-e a bíróság, hogy fehér emberek a félelmeikre hivatkozva támadjanak meg feketéket.

A záróbeszédekben Greg McMichael védője, Laura Hogue igyekezett Arbery-t fenyegető karakterként leírni, akitől joggal tartottak a McMichaelek. Szerinte Ahmaud korábban “gyönyörű, széles mosolyú tinédzser” volt, akinek “félrecsúszott az élete”, és olyan férfivá vált, aki “kiszámíthatatlanul viselkedik, mikor közelítenek hozzá, és szörnyű, váratlan, logikátlan döntéseket hoz”. Houge szerint Arbery saját döntéseinek köszönhette a halálát, amiért nem állt meg, amikor Travis a kocsijával először mellé gurult, és felszólította őt, hogy várja meg velük a rendőrséget, és mondja el nekik, hogy mit keresett ott. Hogue egészen ilyen mondatokig ment el:

“Ahmaud Arbery-ből áldozatot csinálni azok után a döntések után, amiket meghozott, nem fedi annak a valóságát, hogy Ahmaud mit keresett Satilla Shores-ban a zöld shortjában, zokni nélkül, ami eltakarhatta volna a hosszú, koszos lábkörmeit.”

Travis McMichael védője, Jason Sheffield azzal érvelt, hogy védencének “kötelessége és felelőssége volt” a családja és a város lakói felé, akik aggódtak a környéken bejelentett rablások és “gyanús emberek” miatt.

Az ügyész, Linda Dunikoski szerint viszont a fiatalabbik McMichael védelmében felhozott érveket csak a tárgyalásra találták ki, mert a helyszínen Travis egy szót sem ejtett a rendőrségnek a polgári letartóztatásról.

“Ki vitte oda a vadászpuskát? Ki vette elő a vadászpuskát az autóból? Ki szegezte a másikra a vadászpuskát? Arbery futott - előlük futott, öt percen keresztül.”

Az ügyész szerint a vádlottak feltételezések sorozata miatt vették üldözőbe Arberyt, és tetteiket nem mentheti fel a polgári letartóztatás - akkor még érvényben levő - törvénye, mert semmilyen okuk nem volt Arbery feltartóztatására. Önvédelemre pedig nem hivatkozhatnak egy olyan helyzetben, amikor ők támadtak, és késztették védekezésre a másik felet.

“Két kisteherautó. Két puska. Arbery? Semmi sem volt a zsebében. Se egy telefon. Se egy puska. Még csak egy személyi se. Azt akarják elhitetni veletek, hogy veszélyt jelentett rájuk” - szólt az esküdtekhez.

A három férfi ügyében ma dönthet a bíróság. Az USA igazságügyi miniszériuma is eljárást indított ellenük gyűlöletbűncselekmény elkövetése miatt, jövő évben kell bíróság elé állniuk.

(Források: Guardian, AP, Vice, NYT, Washington Post)

Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón újabb szigorításokat jelentett be: zárt térben kötelező a maszkhasználat és az egészségügyi dolgozók számára kötelezővé teszik a harmadik oltást. Azt már októberben bejelentették, hogy az állami dolgozóknak kötelező oltatniuk magukat, és a cégek is előírhatják ezt az alkalmazottaiknak. Az iskolák és az óvodák viszont még nyitva vannak, védettségi igazolvány nélkül lehet étterembe és szállodába járni, és nincs érvényben kijárási korlátozás.

Az elmúlt hetekben több európai ország is szigorítások mellett döntött, van, ahol a magyar szabályoknál eleve súlyosabb korlátozásokat szigorítottak tovább. Leginkább az oltatlanok egyre szélesebb körű korlátozása jellemző, de van, ahol már a védettek életébe is belenyúl az állam.

A legfrissebb példa Ausztria: itt pénteken olyan szigorú intézkedéseket vezetett be, amilyeneket a negyedik hullámban még nem láthattunk Európában. Az eddig csak az oltatlanokra vonatkozó kijárási korlátozást a teljes lakosság számára bevezették, a kancellár szerint „maximum 20 napra”. Ez azt jelenti, hogy bezárnak az éttermek és a nem szükségleti cikkeket áruló üzletek, az iskolák átállnak az online oktatásra, nem lesznek kulturális események, a lakosság pedig csak meghatározott okokból hagyhatja el a lakását. Alexander Schallenberg kancellár indoklásában azt mondta, azért teszik mindezt, mert nem akarnak ötödik járványhullámot.

Emellett Európában szintén elsőként kidolgoznak egy törvénytervezetet, ami február elsejétől az egész lakosság számára kötelezővé tenné a koronavírus elleni oltást. Ilyen döntés eddig csak három országban született a világon: Indonéziában, a Mikronéziai Szövetségi Államokban és Türkmenisztánban.

Korlátozott oltatlanok

Németországban már több tartomány vezetése döntött úgy, hogy a közösségi élet területeiről kitiltja az oltatlanokat, csütörtökön pedig a szövetségi kormány is ezzel egybecsengő intézkedéseket hozott. Angela Merkel ügyvezető kancellár szerint a most bevezetett korlátozásokra nem lett volna szükség, ha többen vették volna fel a vakcinát, de „most már késő oltakozni”.

A korlátozásokat az alapján vezetik be, hogy az adott régióban hány kórházban ápolt koronavírusos beteg jutott 100 ezer lakosra az elmúlt hét napban. Ahol ez a szám meghaladja a hármat – az ország nagy része ebbe a kategóriába esik most –, ott csak az oltottak és a betegségből felgyógyultak mehetnek a közösségi terekbe és eseményekre.

Ahol hatnál több kórházban ápolt beteg jut 100 ezer főre, ott az oltás mellé negatív tesztet is elvárnak a közösségi élet helyszíneinek látogatásához, ahol pedig kilenc fölött van ez a szám, ott további korlátozásokat vezetnek be.

A német parlament alsóháza már megszavazott egy további szigorító javaslatot is, amely szerint a tömegközlekedésen és a munkahelyeken is csak oltási igazolással vagy negatív teszttel lehetne megjelenni, a javaslatról pénteken dönt a felsőház.

Hétfőtől Csehországban is csak az oltottak vagy a betegségből az elmúlt fél évben felgyógyultak léphetnek be a kocsmákba és éttermekbe. Az oltatlanokat több beltéri szolgáltatástól – például a fodrászat – eltiltják, és nem vehetnek részt tömegeseményeken. Szerdán több ezer tüntető vonult utcára Prágában, hogy tiltakozzon a korlátozások ellen.

Szlovákiában csütörtöktől kijárási korlátozásokat vezettek be az oltatlanok számára: csak létfontosságú árucikkeket vásárolhatnak, bevásárlóközpontokba vagy a nem létszükségletű cikkeket áruló boltokba friss negatív teszttel sem mehetnek be. Az új szabályozások értelmében valamennyi térségben vírustesztre kötelezhetik a dolgozókat a munkahelyükön.

Szlovákiában a járványügyi mutatók alapján járásokra osztották az országot, a legsúlyosabb, fekete jelölésű járásokban már a beoltottak sem látogathatják a vendéglőket, zárva vannak a hotelek és a konditermek. A tömegrendezvényekre a világosabb besorolású járásokban az oltottak és a betegségen 180 napon belül átesettek járhatnak, a létszámkorlátok a járás színétől függően változik.

Csütörtöktől Írországban is csak az oltottak és gyógyultak mehetnek moziba és színházba, és mindenkinek otthonról kell dolgoznia, ha a munkájának jellege nem követeli meg a személyes jelenlétet.

Ahol még vannak kiskapuk

Emmanuel Macron csütörtökön azt mondta, Franciaországban nincs szükség az oltatlanok korlátozására. Az országban számos közösségi helyszín, többek közt az éttermek, kávézók és mozik látogatását védettségi igazolványhoz kötötték, de akinek nincs oltása, ezt ki tudja váltani friss negatív teszt felmutatásával.

Svédországban december elsejétől bevezetik az oltási igazolványok használatát bizonyos helyzetekben, de hagynak döntési szabadságot a rendezvényszervezőknek. A 100 fő feletti beltéri eseményeket a szervezők akkor tarthatják meg maximális létszámmal, ha oltási igazolványt kérnek a résztvevőktől. Dönthetnek úgy, hogy ezt nem teszik, akkor viszont a hatóság korlátozhatja, hogy négyzetméterenként hány ember léphet be a helyszínre. Az éttermekre és kocsmákra nem vonatkozik a korlátozás.

Hollandiában múlt szombaton három hétig tartó, részleges korlátozásokat vezetett be. A bevásárlóközpontokat és éttermeket nyolckor, a nem alapvető fontosságú cikkeket áruló üzleteket hatkor zárják, a sportmeccsek zárt kapusak. Azt is szabályozták, hogy maximum négy vendéget lehet otthon fogadni. A kormány azt is tervezi, hogy csak vakcinaigazolvánnyal lehessen látogatni az éttermeket, sport- és kulturális eseményeket, de egyelőre nem hoztak ilyen döntést. (Sky News, Paraméter, Reuters, BBC, Euronews)

Egy kétségbeesett nő vasárnap este azzal hívta fel a dunedini rendőrséget, hogy fogságba ejtette egy posszum. Azért jutott el a rendőrséghez, mert a gyepmesteri telep dolgozói nem voltak hajlandóak kimenni a helyszínre.

A nő azt mondta, hogy amikor megpróbált az autójához sétálni a házától, az állat megtámadta és visszakergette. Az autójából szeretett volna kipakolni, amikor zörgést hallott, majd valami felmászott a lábán. Letépte magáról az állatot, és berohant a házba.

A posszum az egyik kiérkező rendőrre is megpróbált felmászni, de egy zseblámpa fényével sikerült megzavarni őt. Az állatot befogták, majd egy vadrezervátumban szabadon engedték.

Itt majdnem be is fejeződött a történet, de akkor egy másik nő megkereste a helyi sajtót, és elmondta, hogy a posszum az övé volt. Bár nőstény volt, Mr. Scoby Lunchboxnak nevezte el, és azután vette magához, hogy egy ismerőse befogta és megölte az állat anyját.

A nő szerint Mr. Scoby Lunchbox szereti az embereket, ezért próbált mindenkinek a lábára mászni. Azt mondta, a rendőrség segítségével szeretné megkeresni a nyomaveszett állatot. (VICE)

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöksége szerdai ülésén elfogadta a pekingi téli játékokra utazó küldöttség összetételét, és döntött annak védettségi kritériumáról is, valamint három újabb tagot szavazott be a sportolói bizottságába.

A szervezet honlapjának közlése szerint magyar részről az vehet részt a pekingi olimpián, aki rendelkezik három oltással. Ez alól felmentést megfelelő indokkal Tállay András vezető csapatorvos, a MOB orvosi bizottságának elnöke adhat. Vékássy Bálint főtitkár elmondta, hogy az érintettek már a tokiói játékokon résztvevőkkel egy időben megkapták a lehetőséget az oltásra, amellyel éltek is, a MOB a harmadik vakcina felvételét is biztosítja számukra.

A testület sportolói bizottságának tagja lett Berki Krisztián tornász, Szilágyi Áron vívó és Harsányi Gergely kézilabdázó. Öt tagot a tokiói olimpián részt vett sportolók választhattak, és ők ezt a múlt szombati sportolói fórum keretében meg is tették. Így a bizottság tagja lett Lőrincz Tamás birkózó, Baji Balázs atléta, Csonka Zsófia sportlövő, Csernoviczki Éva cselgáncsozó és Keszthelyi Rita vízilabdázó. Gyurta Dániel úszó a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, míg Knoch Viktor rövidpályás gyorskorcsolyázó az Európai Olimpiai Bizottság hasonló testületének tagjaként vesz részt a most megalakuló grémium munkájában.

Az elnökség Fábián László sportigazgató előterjesztésében elfogadta az Oslóban rendezett birkózó-, az olbiai junior cselgáncs-világbajnokság, valamint a kazanyi rövidpályás úszó Európa-bajnokság eredményei alapján a szövetségek által eredményességi támogatásra javasolt felosztásokat. (MTI)

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök megegyezett Angela Merkel ügyvezető német kancellárral arról, hogy fehérorosz tisztségviselők tárgyaljanak az Európai Unióval a fehérorosz–lengyel határon kialakult migránsválság megoldásáról – közölte a fehérorosz elnöki hivatal.

Merkel először hétfőn beszélt telefonon Lukasenkával, akkor a tárgyalás csaknem egy teljes órán át folyt, a második körre pedig szerdán került sor.

Brüsszel és Lengyelország azzal vádolja Lukasenkát, hogy szándékosan idézte elő a migránsválságot, és több ezer illegális bevándorlót a fehérorosz állam irányított a lengyel határhoz.

Az Unió egyébként nem ismeri el Lukasenkát Fehéroroszország törvényes vezetőjének a vitatott tisztaságú tavalyi választási győzelme után.

Lengyelország éppen emiatt bírálta Angela Merkel kapcsolatfelvételét a fehérorosz vezetővel. Piotr Müller kormányszóvivő azt mondta, a telefonbeszélgetés bizonyos értelemben Lukasenka elnökké választásának elismerése.

Witold Waszczykowski, a lengyel kormánypárt európai parlamenti képviselője azt mondta, Merkel a telefonbeszélgetéssel "jóváhagyta a fehérorosz diktátor játszmáját". Hozzátette, hogy szerinte Minszk – Moszkva támogatásával – éppen azért idézte elő a migránsválságot, hogy tárgyalásokra kényszerítse az EU-t.

Wolfgang Schäuble, a német Kereszténydemokrata Unió politikusa egy szerdai interjúban ugyanakkor azt mondta, ideiglenes belépést kell biztosítani az Európai Unió területére a határ fehérorosz oldalán rekedt embereknek.

A politikus úgy gondolja, „a diktatúrák sajnos gyakran visszaélnek a menekültekkel, a nyomásgyakorlás eszközeként” használják őket. A hetek óta tartó válságban szerinte „az EU alapvetően helyesen cselekszik”.

Schäuble szerint minden érintett országot meg kell győzni, hogy állítsák le a közel-keleti menekülteket Fehéroroszországba szállító repülőjáratokat, Lengyelországnak pedig segítséget kell nyújtani a határ ellenőrzéséhez. Mint mondta, „gyors, humanitárius megoldás szükséges a kétségbeesett embereknek”, biztosítani kell az ideiglenes belépésüket az EU-ba, és gyorsan le kell folytatni a menekültügyi eljárásokat a jogállásuk tisztázása és „a nem politikai üldözöttek hazatelepítése érdekében”.

Emellett világossá kell tenni, hogy „ez egy egyszeri, kivételes helyzet”, egy „humanitárius gesztus”, amely „nem nyit állandó alternatív bejutási lehetőséget Európába”.

„Teljesen helyes volt az a 2015-ös döntés, hogy befogadunk harmincezer menekültet Budapestről”, mondta a CDU vezető politikusa, de utólag visszatekintve látható, hogy „nem sikerült szembeszállnunk azzal a hamis üzenettel, hogy most már bárki jöhet Németországba”, függetlenül attól, hogy valóban éri-e üldöztetés.

„Ez nem történhet meg velünk újra Fehéroroszországgal.”

Brüsszel ismeretei szerint az EU-ba igyekvők fehérorosz állami idegenforgalmi vállalatok szervezésében jutnak el Fehéroroszországba. Múlt hétfő óta több ezren gyűltek össze a fehérorosz–lengyel határon abban a reményben, hogy bejuthatnak az EU-ba. Az illegális határátlépések száma hetek óta emelkedik. A lengyel kormány több tízezer katonát mozgósított a folyamat feltartóztatására, akik a napokban vízágyúkkal állították meg a határt ostromlókat. (via MTI)

Egy olyan kongói fiatal nő kért jogi tanácsot a Belgrádi Emberjogi Központtól, akit a magyar hatóságok szeptember végén jogtalanul Szerbiába küldtek, noha ott sosem járt – közölte a központ. Közleménye szerint hasonló esetekre az elmúlt időszakban több példa is volt.

„Egy olyan többéves gyakorlatról van szó, amely tovább fokozza az egyébként is összetett migrációs folyamatokat a Balkánon. A központ egyre gyakrabban találkozik külföldi állampolgárokkal, akik azt állítják, hogy a magyar hatóságok mindenféle törvényes eljárás és nemzetközi előírás betartása nélkül toloncolták őket Szerbiába. Olyan személyekről van szó, akik sosem jártak Szerbiában, és Magyarországra menedékkérőkként érkeztek” – állítják többek között.

A központ több tucat hasonló sorsú embernek nyújtott jogi segítséget. Voltak köztük jamaicai, iraki, moldovai, afganisztáni, gaboni és más állampolgárok is.

A kongói nő beszámolója szerint először Szenegálba menekült, majd Dubajba utazott, és onnan érkezett Magyarországra. Menedékjogot szeretett volna kérni, de azt mondták neki, hogy ne tegye. A reptéren a kezébe nyomtak egy halom magyarul írt dokumentumot, de angolul sem beszélt, ezért kerestek valakit, aki tud vele franciául kommunikálni. A férfi megnyugtatta, hogy elviszik Szerbiába, ahol biztonságban lesz.

A nő elmondása alapján ezután megbilincselve várt estig, amikor rendőrautóba rakták, és elindultak vele a szerb határhoz. Azt állította, hogy rajta kívül több másik menekült, köztük nők és gyerekek is együtt utaztak, ételt és italt senki sem kapott.

„Vaksötét volt, és amikor odaértünk, kiszálltunk az autóból, lefényképeztek minket, kinyitották a kaput és kilöktek rajta.”

A nő szerint tizenhárman voltak, ő egy családhoz csapódott, akikkel átvágtak a sötét erdőn, majd talált egy buszmegállót, ahol egy idegen kifizette a jegyét, így jutott Belgrádba. A kongói nő azt tervezi, hogy védelemért folyamodik Szerbiában. (Szabad Magyar Szó, Danas)

Négy százalékos az előnye a közös ellenzéki listának a Fidesz–KDNP-vel szemben – többek között ez derült ki a Závecz Research közvélemény-kutatásából a hvg.hu szerint. A kutatást amelyet november 2. és 12. között végezték kétezer ember megkérdezésével, az LMP pártalapítványa, az Ökopolisz Alapítvány rendelte meg.

A felmérés szerint 72 százalékos lenne a részvételi hajlandóság, ha most vasárnap lenne az országgyűlési választás, a szavazatok pedig így oszlanának meg:

• közös ellenzéki lista: 41%
• Fidesz-KDNP: 37%
• MKKP: 3%
• Mi Hazánk: 3%
• egyéb: 2%
• nem tudja: 14%.

Bár a felmérés szerint az ellenzék vezet a kormánypártok előtt, mégis 45 százalék véli úgy, hogy a Fidesz–KDNP fogja nyerni a választást, 40 százalék szerint az ellenzék lesz a befutó.

A pártszimpátiák állása:

• Fidesz-KDNP: 37%
• DK: 18%
• Jobbik: 6%
• Momentum: 5%
• MSZP: 4%
• MKKP: 4%
• Mi Hazánk: 4%
• LMP: 3%
• Párbeszéd: 2%.

A Márki-Zay Péter nevével fémjelzett Mindenki Magyarországa Mozgalom ugyan nem párt, de a támogatottsága 3 százalékon áll.

A leginkább elutasított politikusok:

• Gyurcsány Ferenc: 69%
• Orbán Viktor: 51%
• Karácsony Gergely: 51%
• Márki-Zay Péter: 39%.

„Nyilvánvaló, hogy szervezett választási csalásra készül a Fidesz” - mondta az ATV Híradójának Márki-Zay Péter annak kapcsán, hogy az Országgyűlés megszavazta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes javaslatát, ami a TASZ és a Political Capital szerint az eddigieknél is szélesebb kapukat nyithat a voksturizmus előtt.

Márki-Zay felidézte, hogy a kormánypártok „[e]gy évvel ezelőtt lehetővé tették a szavazólap lefényképezését, aminek nem lehetett más célja, mint hogy azok a közmunkások, állami alkalmazottak, akiket bele tudnak zsarolni abba, hogy be kell mutassák a szavazatukat a főnöküknek, hogy megtarthassák az állásukat, azok most ne hivatkozhassanak arra, hogy nem szabályos lefényképezni”.

Az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje szerint a voksturizmussal most arra készülhet a kormány, hogy azokba a billegő körzetekbe költöztessen szavazókat, ahol a 2022-es választás el fog majd dőlni.

„Itt most az a kérdés, hogy a Fidesz arra akarja-e rákényszeríteni az az ellenzéket is, hogy a szavazók nagy számú átköltöztetésével próbáljon versenyezni a fideszes szervezett csalással.”

Márki-Zay Péter azt mondta, most az ellenzéknek erre meg kell találnia a megfelelő választ, és figyelnie kell arra, hogy a Fidesz hova telepít nagyszámú szavazót, és szükséges esetben fel kell venni a versenyt „a Fidesz legaljasabb eszközeivel is”.

Az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje azt mondta, meg fogják majd nézni a választói névjegyzéket, amihez legálisan hozzá lehet férni, egyébként meg az ellenzéki önkormányzatoktól lesznek információik a tervezett csalásról. Márki-Zay szerint nem lesz könnyű dolga az ellenzéknek, hiszen a Fidesznek több hónapos előnye van, mert mire ezt a törvényt meghozták, már számos következő lépést előre megterveztek.

Csütörtökön indul el az első repülőjárat, amely hazaszállítja Fehéroroszországból az iraki migránsokat, mondta el Madzsid al-Kilani moszkvai iraki konzul szerdán a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek.

A konzul szerint az első repülőgéppel mintegy háromszáz ember indul majd haza, aki jelezte hazatérési szándékát.

Kilani korábban azt mondta, hogy a fehérorosz fővárosból induló repülőgép Erbílben, majd Bagdadban fog leszállni. A migránsokat térítésmentesen szállítják haza. (MTI)

Két, egymástól független és nagy távolságra lévő Bács-Kiskun megyei telepen, egy pecsenyekacsa törzsállományban és egy hízólúd tartó gazdaságban is madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma.

A fertőzést tegnap délután erősítették meg a vizsgálatok. Az érintett, 620 egyedből álló jászszentlászlói hízólúd állomány felszámolása már gyanú alapján megtörtént, a 38 000 egyedes, császártöltési pecsenyekacsa állományé folyamatban van. Az országos főállatorvos a magas kockázatú megyékben elrendeli a kötelező zártan tartást.

A Nébih laboratóriuma mindkét esetben a madárinfluenza vírus H5N1 típusának jelenlétét mutatta ki.

A kitörésekről az országos főállatorvos soron kívül tájékoztatta a partnerországokat, továbbá a ma zajló V4+4 országos főállatorvosi találkozó résztvevőit szóban is informálta.

Múlt pénteken a madárinfluenza vírus H5N1 altípusát mutatta ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriuma egy elhullottan talált vadon élő madárból, nagy lilikből Baranya megyében. A Nébih szerint a vonuló vadmadarak miatt a betegség fokozott veszélyt jelent a baromfiállományokra.

A jövő évben lesz külföldi nyelvtanulási program, a tervek szerint a támogatásban részesülő diákok 2022 nyarán utazhatnának, közölte a programot lebonyolító Tempus Közalapítvány.

Orbán Viktor 2019 elején jelentette be, hogy minden 9. és 11. évfolyamos tanuló részt vehet egy kéthetes külföldi nyelvtanfolyamon, melynek a költségeit a kormány fizeti. Az első kurzusok 2020-ban lettek volna, ezeket azonban a járványhelyzet miatt elhalasztották.

A Tempus Közalapítvány közleménye szerint a program pályázati felülete - www.knyp.hu - hamarosan mindenki számára elérhetővé válik, így még a pályázat 2022. februári megnyitása előtt lehetőség nyílik a programban részt vevő külföldi nyelviskolák megismerésére és az utazás megtervezéséhez szükséges információk megszerzésére.

A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók kiegészítő támogatásra pályázhatnak 2022. január 3-ig, ezt a palyazat.tpf.hu oldalon lehet beadni.

A választható célországok a korábbi tervekkel egyezően az Egyesült Királyság, Írország, Málta, Franciaország, Németország és Ausztria. Az alapítvány viszont felhívta a figyelmet arra, hogy szem előtt kell majd tartani a koronavírus-járvány miatt elrendelt mindenkori hatályos hazai és nemzetközi járványügyi intézkedéseket, ezért annak megvalósíthatósága továbbra is függ a fogadó országok beutazási szabályaitól.

A program kedvezményezettjei a 9. évfolyamos gimnáziumi, szakgimnáziumi és technikumi, valamint a 11. évfolyamos gimnáziumi és szakgimnáziumi, továbbá a technikumi 11. vagy választható jelleggel a 12. évfolyamos tanulók, akik alanyi jogon vehetnek részt angol, német vagy francia nyelvi képzésben.

A kedvezményezett tanulók kéthetes egyéni vagy csoportos nyelviskolai, vagy csoportos partneriskolai programban vehetnek részt, amelynek teljes költségét a kormány biztosítja. A támogatás elnyerésére pályázni kell.

Több mint tíz katona meghalt, és tizenketten fogságba estek az Azerbajdzsánnal szembeni újabb összecsapásokban, jelentette Örményország.

Örményország kedden Oroszország segítségét kérte területi szuverenitásának megvédéséhez, miután újra megnövekedett a feszültség az azeri féllel szemben. Azerbajdzsán két sebesült katonáról számolt be.

A két fél egymást vádolja a támadással: az azeri védelmi minisztérium szerint az örmény erők tüzérségi és aknavetőtűzzel lövik az azeri hadsereg állásait, Örményország szerint Azerbajdzsán támadott.

Jereván és Baku között továbbra is nagy a feszültség, mióta tavaly szeptember végén Azerbajdzsán háborút indított az országtól 1991-ben egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah és az örmények kezén lévő környező azerbajdzsáni települések visszafoglalására. A Törökország által támogatott azeri hadseregnek jelentős területeket sikerült ellenőrzése alá vonnia. Az összecsapások Baku győzelmével értek véget, legalább 6500 ember vesztette életét.

November 9-én Vlagyimir Putyin orosz és Ilham Aliyev azeri elnök, valamint Nikol Pasinján örmény miniszterelnök fegyverszüneti megállapodást írt alá. Az orosz közvetítéssel létrejött egyezmény értelmében az örmény és az azeri fél az általa tartott állásokban maradt, számos, korábban örmények által ellenőrzött körzet Baku ellenőrzése alá került, és a frontvonal, valamint a Lacini-folyosó mentén orosz békefenntartókat telepítettek. (BBC)

Nagyon vicces jelenet született a Fox tévécsatorna egyik adásában, amikor a műsorvezető, Laura Ingraham teljesen félreértette az egyik vendéget. Aki ért angolul, annak nem is magyarázom:

És bár poénokat elmagyarázni mindig szerencsétlen dolog, de annyira jó a jelenet, hogy a kontextus ismeretében az angolul nem értő olvasók is jól szórakozhatnak rajta: a vendég, Raymond Arroyo arról akart mesélni, hogy a Netflix You (magyarul Te) című sorozatában volt egy rész, ahol a főszereplő fia kanyarós lesz, mert egy másik család nem oltatta be magát a betegség ellen. Hogy mi lett volna Arroyo gondolatmenetének a vége, az viszont soha nem derül ki, mert a műsorvezető totálisan félreérti. Mert amíg you önmagában azt jelenti, hogy te, az on you kontextustól függően csomó mindent jelenthet:

• Arroyo azt akarta mondani, hogy on You, tehát hogy a You című sorozatban látott valamit,
• de az on you jelenti azt is, hogy rajtad, szóval Ingraham azt hitte, hogy a férfi szerint ő lett kanyarós, és elkezdi ezt tagadni,
• viszont ugyanezt az on you-t úgy is lehet érteni, hogy a nő által vezetett műsorban volt szó a kanyaróról, a nő ezt sem érti, és ezt is elkezdi tagadni,
• és amikor a férfi teljes mondatban próbálja magyarázni, hogy a You című sorozatról beszél, azt a fránya on you-zás miatt még úgy is lehet érteni, mintha azt mondaná, hogy a nőről készült volna egy sorozat, amit Ingraham megint nem ért, és egyre zavarodottabban tagad.

A lényeg az, hogy egy ártatlanul induló sztorizásból lett egy roppant mókás félreértés, amit nyelvismeret nélkül már csak az arckifejezések miatt is érdemes megnézni.

Kásler Miklós azonnali hatállyal megtiltotta az egészségügyi ágazatba tartozó szakmai tárgyú rendezvények személyes jelenléttel történő megtartását - derül ki Kunetz Zsombor Facebook-poszjából.

Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert „az új fertőzöttek és a fertőzésgyanús esetek, valamint a kórházi ellátást igénylő betegek számának folyamatos növekedése miatt szükséges csökkenteni a koronavírus fertőzés kockázatait, és megelőzni a koronavírus világjárvány továbbterjedését, ezáltal biztosítani szükséges az élet, egészség, vagyon- és jogbiztonság védelmét, az egészségügyi intézményi működés stabilitásának garantálását”.

A tiltás gyakorlatilag minden, az ágazatba tartozó eseményre vonatkozik, kivéve a „közfeladat ellátásához közvetlenül kapcsolódó, online módon nem megtartható” rendezvényeket.

Kunetz posztjában megjegyzi, hogy „[a]zért a Fidesz kongresszus még éppen lemehetett. Persze ez nem egészségügyi rendezvény, de mégis”. Hozzáteszi, szerinte „pontosan tudják, hogy mekkora a baj”.

Újabb hangfelvétel került elő kedd délelőtt Városháza-ügyben, amit egy magát Anonymusnak nevező ismeretlen hozott nyilvánosságra. Ezen állítólag Gansperger Gyula üzletember beszél arról, hogy szerinte hogyan működnek a dolgok a Városházán.

A felvételen többek közt az hangzik el, hogy Berki Zsolt, aki a korábban kiszivárogtatott felvételek szerint szerződést kötött a Városháza eladására egy ingatlanirodával, Kiss Ambrus főpolgármester-helyettessel állhat kapcsolatban.

A felvételen beszélő férfi – vélhetően Gansperger – azt állítja, hogy Kiss Ambrus Berki közreműködésével jutalékos rendszert működtet a Városházán.

Szóba kerül egy 53 ezer négyzetméteres Bécsi úti telek értékesítése is, amit Barts Balázs, a fővárosi vagyonkezelő vezetője adhatott el.

A budapesti városvezetés mindezekre reagálva rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze az ügyben.

Karácsony Gergely itt azt mondta, hogy a napvilágot látott felvételen „törvénysértő módon” hangzottak el „hazug rágalmak”. Szerinte politikai támadásoknak vannak kitéve és el kell szenvedniük a kormány támadásait, mióta 2019 őszén a budapestiek úgy döntöttek, hogy egy más típusú városvezetést szeretnének.

A hangfelvételen elhangzottakat több sajtóorgánum is tényként vette át, ezek ellen Karácsonyék feljelentést fognak tenni.

A főpolgármester szerint a felvételen „olyan személyek, akik semmilyen kapcsolatban nincsenek a városvezetéssel, olyan állításokat tesznek, amelyeknek semmi közük nincsen a valósághoz”. A feljelentés mellett – azért, hogy megcáfolják az elhangzottakat – minden döntésüket, amelyek a felvételeken kapcsán fontosak lehetnek, nyilvánossá és még könnyebben hozzáférhetővé teszik.

Karácsony azt is közölte, a városvezetés egyetlen tagja sem találkozott soha semmilyen tárgyaláson sem Gansperger Gyulával, sem Berki Zsolttal.

Kiss Ambrus is megszólalt, ő azt mondta, visszautasítja megfogalmazott vádakat, és rágalmazásért büntetőfeljelentést tesz ismeretlen személy ellen, „akit a sajtó egy része Gansperger Gyulaként azonosított”, és helyreigazítást kezdeményez minden olyan sajtótermékkel szemben, amely ezeket az állításokat akár feltételes módban anélkül közli, hogy annak valóságtartalmára utalna bármilyen módon.

Karácsony szerint a hangfelvételek ügyében nincs indoka semmilyen belső vizsgálatnak, hiszen – mint mondta – "teljesen nyilvánvalóan valótlan állítások hangzanak el ezeken".

A főpolgármester kitért az említett Bécsi úti telekre is. Ennek értékesítése szerinte egy évek alatt előkészített folyamat volt, és ennek révén egy fontos beruházás valósul meg Óbudán. A vevő egy multinacionális cég magyarországi vállalata. Semmilyen közvetítő ebben az ügyben nem járt el – közölte Karácsony. (MTI, Telex)

Felfüggesztették az Északi Áramlat-2 földgázvezeték üzembe helyezését megelőző hatósági eljárást kedden Németországban.

A hálózatos iparágak működését felügyelő hatóság, a Bundesnetzagentur közleménye szerint a vezetékrendszer németországi szakaszát üzemeltető vállalat csak akkor kaphatja meg a földgázszállítás megindításához szükséges tanúsítványt, ha a német törvényeknek megfelelő társasági jogi formában szerveződik.

Ezért a beruházást irányító, svájci központú Nord Stream 2 AG úgy döntött, hogy létrehoz egy német leányvállalatot a vezeték németországi szakaszának üzemeltetésére. A tanúsítási eljárás az új cég felállításáig szünetel. A hatóság majd a leányvállalat, mint új kérelmező által újonnan benyújtott dokumentumok alapján dönt az ügyben - áll a közleményben.

A Handelsblatt című német üzleti lap szerint a felfüggesztés több hónappal elnyújthatja az üzemeltetői tanúsítvány kiállításának folyamatát, amelyet az eredeti menetrend szerint legkésőbb január 10-ig le kellene zárni. Ugyanakkor a fő beruházó orosz Gazprom akár az eljárás vége előtt is elindíthatja a földgázszállítást, bár ebben az esetben szabálysértési bírságot kockáztatna.

Örményország Oroszország segítségét kérte területi szuverenitásának megvédéséhez Azerbajdzsánnal szemben egy súlyos határ menti összecsapást követően - jelentette kedden a TASZSZ orosz hírügynökség.

Jereván és Baku között továbbra is nagy a feszültség, mióta tavaly szeptember végén Azerbajdzsán háborút indított az országtól 1991-ben egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah és az örmények kezén lévő környező azerbajdzsáni települések visszafoglalására. A Törökország által támogatott azeri hadseregnek jelentős területeket sikerült ellenőrzése alá vonnia. Az összecsapások Baku győzelmével értek véget, legalább 6500 ember vesztette életét.

November 9-én Vlagyimir Putyin orosz és Ilham Aliyev azeri elnök, valamint Nikol Pasinján örmény miniszterelnök fegyverszüneti megállapodást írt alá. Az orosz közvetítéssel létrejött egyezmény értelmében az örmény és az azeri fél az általa tartott állásokban maradt, számos, korábban örmények által ellenőrzött körzet Baku ellenőrzése alá került, és a frontvonal, valamint a Lacini-folyosó mentén orosz békefenntartókat telepítettek.

Az azeri védelmi minisztérium kedden arról számolt be, hogy kiéleződött a feszültség az Örményországgal közös határon, ahol szerinte katonai művelet van folyamatban. A tárca állítása szerint az örmény erők tüzérségi és aknavetőtűzzel lövik az azeri hadsereg állásait.

Örményország viszont az Interfax orosz hírügynökség szerint Azerbajdzsánt vádolta támadással. Armen Grigorján, az örmény biztonsági tanács titkára kijelentette, hogy „[m]ivel Azerbajdzsán megtámadta Örményország szuverén területét, arra kérjük Oroszországot, hogy az országaink között fennálló 1987-es kölcsönös védelmi megállapodás alapján védje meg Örményország területi integritását”.

Oroszországnak támaszpontja van Örményországban, emellett békefenntartói Hegyi-Karabahban, ahol a tavalyi háború zajlott.

Moszkva részéről egyelőre nem érkezett válasz az örmény kérésre. (MTI)

Minden ukrán, aki felveszi a koronavírus elleni védőoltásból a teljes védettséghez szükséges mindkét adagot, ezer hrivnyát, azaz több mint 12 ezer forintot kap az államtól - jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn egy videoüzenetben.

Az államfő szerint ebből vehetnek maguknak edzőtermi bérletet, mozi-, színház-, koncertjegyet, múzeumi belépőt, vagy elkölthetik országon belüli utazásra.

A program december 19-től indul. Az év végéig mintegy 3 milliárd hrivnyát - csaknem 37 milliárd forintot - fognak elkülöníteni erre az állami költségvetésben és ugyanennyit 2022 elején - mondta Zelenszkij.

Viktor Ljasko egészségügyi miniszter hétfői tájékoztatóján közölte, hogy Ukrajnában eddig a lakosság 39,4 százaléka vett fel legalább egy dózis védőoltást, két adagot pedig 28 százalékuk.

Legalább egy adag oltást a legtöbben a fővárosban, Kijevben adattak be maguknak - a lakosok 61 százaléka -, továbbá Kijev megyében csaknem 50, a kelet-ukrajnai Poltava megyében pedig 46 százalékuk olttatta be magát mindkét dózissal. A legrosszabbul Kárpátalja, a romániai határnál lévő Csernyivci, és a keleti országrészben Donyeck és Kirovohrad megyék állnak.

A tárcavezető kiemelte, hogy az elmúlt hét alatt több mint 1,6 millió oltást adtak be az országban. A hivatalos adatok alapján az elmúlt napon csaknem 11 ezer új fertőzöttet azonosítottak Ukrajnában és 442-en haltak bele a koronavírus szövődményeibe. (MTI)

- Mik ezek a kérdések?

- Ezt Ön jobban tudja, mint én.

- Nem tudom, tényleg, hogy mire gondol.

- Dehogynem, tetszik tudni.

Ez az informatív párbeszéd zajlott le az RTL Híradó újságírója és Kovács Péter fideszes politikus között. Az RTL azért kereste Kovácsot, hogy megtudja, mire gondolt a politikus a vasárnapi Fidesz-kongresszuson, amikor beszédében azt mondta, hogy lesznek a kampányban kellemetlen kérdések, amikre még várják, hogy a Fidesz-központ megadja a jó válaszokat.

Kovács viszont nem volt hajlandó példát mondani az emlegetett kellemetlen kérdésekre, csak annyit mondott, hogy "aktivisták várják azt, hogy a Fidesz néhány dolgot tisztázzon". Szerinte ameddig a párt ezt nem tudja tisztázni, "addig nagy valószínűséggel nem fog nyerni, legalábbis Budapesten".

A politikus szerint olyan kérdésekről van szó, amiket az újságíró jobban tud nála, mert "minden nap megírják, minden nap elmondják".

Kovácsnak azt mondta, ő tudna válaszolni ezekre a kérdésekre, de szerinte az nem feltétlen lenne jó. Az RTL azt is megkérdezte, hogy olyan dolgokra gondol-e mint Mészáros Lőrinc közpénzből gazdagodása, amire a politikus jó találgatást kívánt, és rárakta az újságíróra a telefont.

Emmanuel Macron francia elnök lecserélte a francia zászló kékjét egy sötétebb tengerészkék árnyalatra.

Az elnöki palota zászlóin már tavaly óta az új kék van, de ez sokáig senkinek sem tűnt fel, mivel nem volt róla semmilyen hivatalos bejelentés, és nem rendelkeztek arról, hogy más hivatalos intézményeken is zászlót kellene cserélni.

Az új tengerészkék árnyalat valójában régi-új, és a francia forradalmat szimbolizálja. A francia haditengerészet a mai napig ezt használja, 1976-ban az akkori elnök, Giscard d'Estaing államilag bevezetett egy világosabb képet a francia trikolórba, ami jobban passzolt az európai zászló kékjéhez.

Macron döntésének több kritikusa volt, akik szerint a tengerészkék ronda, és nem néz majd ki jól az EU-zászló mellett, de az Europe 1 rádió tudósítása szerint az érintettek nem tartanak attól, hogy a színcsere az elnök EU-ellenességére utalna. (BBC)

Azt már tudjuk, hogy hány politikus kell kampányidőszakban egy dolog ünnepélyes átadásához, de vajon hány dolgot tud egyetlen politikus ünnepélyesen átadni egyetlen nap alatt?

A válaszra senkinek sem kell tovább várnia: a Debreciner szúrta ki Vitányi István fideszes országgyűlési képviselő rekordgyanús teljesítményét, aki egyetlen szombati nap alatt öt (5!) egészen különböző dolog előtt vághatott át ünnepélyesen szalagokat a közel kétezer lelkes határmenti Berekböszörmény "Ősz búcsúztató" zenés-táncos délelőttjén.

Átadott egy játszóteret:

Egy frissen aszfaltozott utcát:

Egy urnatemetőt:

Egy belügyminisztériumi forrásból épült lelátót:

És egy szoborparkot:

Hogy itt mi történik, az nem egészen világos, de ilyen is történt:

A teljes galériát itt lehet végiglapozni a politikus Facebook-oldalán.

Oltottsághoz köthetik több szakma gyakorlását Németországban - jelentették be hétfőn Berlinben.

Az oltási kötelezettség többek között az óvodákban és az idősotthonokban dolgozókra vonatkozhat majd - mondta a szociáldemokratákkal és a liberálisokkal koalícióra készülő Zöldek szövetségi parlamenti frakciójának társelnöke, Katrin Göring-Eckardt.

Azzal kapcsolatban, hogy a liberálisok eddig rendre ellenezték az oltási kötelezettség minden formáját, elmondta, hogy a tervezett új előírás nem kerül bele a fertőző betegségek elleni védekezésről szóló törvény soron következő módosításába - amelyről csütörtökön szavaz a Bundestag -, hanem később alkothatnak róla jogszabályt.

A csütörtöki szavazásra készített javaslatokat az utóbbi napokban átdolgozták és kiegészítették, mert a járványhelyzet minden korábbinál súlyosabbra fordult, amióta a kormányra készülő pártok októberben megkezdték a módosítás előkészítését, és felerősödött a nyomás, hogy a korábban alkalmazott szigorú korlátozásokat felújítsák.

A védekezést a gyakorlatban irányító tartományi kormányok azt a lehetőséget is megkapják, hogy megtilthatják vagy korlátozhatják a szabadidős, kulturális és sportrendezvényeket, valamint a gyülekezést, a belépést az egészségügyi létesítményekbe, a szeszes italok árusítását és nyilvános fogyasztását, és a felsőoktatási intézmények működését.

A törvényt azért kell átdolgozni, mert november 25-től megszűnik a járvány legelején, tavaly márciusban bevezetett kivételes jogrend, amely felhatalmazta a szövetségi kormányt és a tartományi kormányokat, hogy rendeleti úton, törvényhozási hozzájárulás nélkül tegyék meg a lakosság megvédéséhez szükséges lépéseket.

A törvény tervezett reformja alapján a járvány első három hullámával ellentétben most nem lesz lehetőség általános kijárási és utazási korlátozások elrendelésére, az idegenforgalom és a vendéglátás, valamint a kiskereskedelem és az egyéb szolgáltatások általános felfüggesztésére, és sportágak működését sem lehet majd elrendelni.

Ugyanakkor az oltással nem rendelkezők szabadságát nagy mértékben lehet korlátozni. Így a tartományi kormányok kitilthatják az oltatlanokat a közösségi élet minden színteréről, ahol fokozott a fertőzésveszély. Ilyen minden zárt terület, például a vendéglők és a mozik.

A tervezett új rendszerben a 3G-szabályt kötelezően alkalmazni kell majd a munkahelyeken, tehát az oltatlanok csak akkor jelenhetnek meg a munkahelyükön, ha 24 óránál nem régebbi negatív vírustesztet mutatnak fel. Megfelel az antigén gyorsteszt is, amely szombattól ismét ingyenesen készíttethető az országszerte több tízezer tesztállomáson. Visszaállítják azt az előírást is, hogy a munkaadó köteles megengedni mindenkinek az otthoni munkavégzést, ha nem feltétlenül szükséges a munkahelyi jelenlét.

A hétfőre összeállt módosító csomag tartalmazza azt is, hogy a 3G-szabályt kell érvényesíteni a helyi és a távolsági közösségi közlekedésben.

A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) hétfői adatai szerint egy nap alatt 23 607 ember szervezetében mutatták ki a vírust, ezzel 5 045 076-ra emelkedett a járvány tavaly tavaszi kezdete óta regisztrált fertőződések száma. A Covid-19-cel összefüggésben 43 halálesetet regisztráltak, a járvány áldozatainak száma így 97 715-re emelkedett. (MTI)

A közelmúltban több házaló ügynök kisgyermekes családokat keresett meg a Magyar Államkincstár nevében Kincstári Start-értékpapírszámla nyitása és Babakötvény értékesítése ürügyén, azonban fontos tudni, hogy ilyen jellegű ügynöki tevékenységet a kincstár nem végez - írja közleményében az Államkincstár.

Kiemelték, hogy az elmúlt években a kincstár számos kényelmi szolgáltatást vezetett be, Kincstári Start-értékpapírszámla nyitása érdekében azonban sem telefonon, sem személyesen nem keresi fel jövendőbeli, illetve jelenlegi ügyfeleit, és házhoz sem megy.

Közölték, hogy a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló törvény szerint kizárólag a kincstár jogosult Kincstári Start-értékpapírszámla megnyitására és vezetésére. A kincstár mint a Babakötvény kizárólagos forgalmazója nem bízott meg harmadik felet a Babakötvények terjesztésével, forgalmazásával, illetve semmilyen "házaló" tevékenységgel.

A Babakötvény forgalmazása a kincstár Állampénztári Irodáiban és állampapír értékesítési pontjain történik. Személyes megjelenés nélkül értékpapírszámla- és Kincstári Start-értékpapírszámla nyitására kizárólag Ügyfélkapun keresztül van lehetőség.

Az államkincstár kéri a lakosságtól, hogy amennyiben bárkit felkeresnek a kincstár nevében, az haladéktalanul értesítse az államkincstár telefonos ügyfélszolgálatát: a +36-1-452-2900, a +36-20-881-9530, +36-30-344-0040 vagy a +36-70-460-9000.

Magyarországot, Hollandiát és Görögországot is sötétvörös járványügyi kategóriába sorolta Csehország hétfőtől – szúrta ki a hvg.hu a schengenvisainfo.com oldalán.

Azoknak a beutazóknak, akik be vannak oltva vagy az elmúlt hat hónapban átestek a betegségen, csak egy dokumentumot kell kitölteniük érkezéskor, nincs szükség tesztre.

Aki viszont vörösnek vagy sötétvörösnek minősített országból érkezik, és nem felel meg a fenti feltételeknek, annak rendelkeznie kell egy 72 óránál nem régebbi PCR vagy egy 48 óránál nem régebbi negatív antigén-teszttel és az érkezés utáni 5. és 14. nap között újabb PCR-tesztet kell elvégeztetnie.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint Csehországban gyorsan terjed a járvány, vasárnap 10 395 új fertőzöttet regisztráltak és elhunyt 28 koronavírusos beteg. A pandémia áldozatainak száma így 31 355-re emelkedett.

Mesterséges intelligencia használatával fejtené meg a nagy ámbráscetek nyelvét egy ambiciózus tudóscsapat. A CETI (Cetacean Translation Initiative - magyarul kábé Cetnyelv-fordító Kezdeményezés) kutatóinak az a terve, hogy nagy mennyiségű információt táplálnak egy mesterséges rendszerbe, hogy megtanítsák a bálnanyelvre, és akár még beszélgetni is tudnának az állatokkal. A projektről a Hakai Magazine írt cikket.

Az eleve vita tárgya, hogy az állatoknak van-e nyelvük. Konrad Lorenz osztrák zoológus, a modern etológia egyik úttörője szerint az állatok kommunikálnak ugyan egymással, de nem beszélnek. Karsten Brensing német tengerbiológus viszont állítja, hogy sok állat egymás közti kommunikációja megfelel azoknak a feltételeknek, ami miatt egy nyelvet nyelvnek hívunk.

Az egyik ilyen, hogy egy nyelvnek szemantikája van, tehát hogy egy-egy hangsor egy bizonyos fix jelentéssel bír. Az északi szajkónak például 25 különböző hívásuk van, és ezeknek egy része minden esetben ugyanazt jelenti.

A második szempont a nyelvtan: a kutatók sokáig úgy gondolták, hogy az állati kommunikációnak nincs mondatstruktúrája. Egy 2016-os japán kutatásból viszont úgy tűnik, hogy van: a tudósok a széncinegék hívásait vizsgálták, és rájöttek, hogy két hívás kombinálásával figyelmeztetik egymást a ragadozó érkezésére. Mikor a tudósok visszajátszották ezeket a hangokat a madaraknak, ugyanúgy reagáltak rá, viszont amikor megfordították a két hang sorrendjét, akkor nem. Brensing szerint ez azt jelenti, hogy a kommunikációjuknak van valamiféle nyelvtanja.

A harmadik feltétel, hogy a nyelv egy tanult dolog, nem pedig veleszületett, önkéntelen kommunikáció. Konrad Lorenz úgy gondolta, hogy az állatok születésüktől rendelkeznek kifejezések repertoárjával, ami viszont nem igazán bővül az életük során. Ezért szerinte ezek a jelek nem a nyelvhez hasonlóak, hanem automatikusak, mint az embereknél az ásítás, a mosolygás vagy a szemöldökráncolás. Sok állat van viszont, amely már bebizonyította, hogy képes bővíteni a kommunikációs szótárát, dialektusokat megtanulni vagy saját hívónéven szólítani egy-egy egyedet.

A tudósok szerint az ámbráscetek több szempontból is ideális alanyok ehhez a kutatáshoz. Több bálnafajtól eltérően ezek az állatok nem összefüggő hangokat hallatnak, hanem szakadozó, kattogásszerű jelekkel kommunikálnak, ez pedig könnyebben bontható egységekre, mint a hosszú hangokból álló bálnaének.

Az is fontos, hogy az ámbráscetek nagy távolságokból is kommunikálnak egymással ezekkel a hangokkal, amikor nem tudnak testbeszédet vagy arckifejezéseket használni, tehát Bronstein szerint realisztikus azt feltételezni, hogy a kommunikációjuk elsősorban a hangjeleken alapszik.

A mesterséges intelligenciát úgy akarják megtanítani a bálnák nyelvére, mint ahogy a gyerek tanulja meg a körülötte élők nyelvét: hallgatja a beszédet, és idővel megérti a jelentéseket és a nyelvtani összefüggéseket. Gyakorlatilag statisztikai alapon tanul: megfigyeli, hogy melyik szavakat használják gyakran együtt más szavakkal, és milyen szósorok hangzanak el nagyobb eséllyel együtt. Erre a tanulásra az AI is képes: ha egy rendszerbe megfelelő mennyiségű nyelvi adatot táplálnak, akkor megtalálja benne a nyelvi struktúrákat anélkül, hogy értene bármit azoknak a tartalmából.

Ehhez viszont hatalmas mennyiségű adatra van szükség. Az OpenAI által fejlesztett GPT-3 nevű, nyelvi modellező rendszerbe például 175 milliárd szót tápláltak, hogy képes legyen olyan szövegeket alkotni, amiről meg sem lehet állapítani, hogy nem egy élő ember írta. A CETI kutatóinak viszont egyelőre nagyjából 100 000 ámbráscet kódjuk van. Az első feladatuk az lesz, hogy kibővítsék ezt a gyűjteményt. A tervek szerint négymilliárd szót gyűjtenének össze, bár az még nem világos, hogy a bálnanyelvben mi számít egy szónak.

Ha az ötlet működik, akkor a mesterséges intelligencia képes lesz arra, hogy nyelvtanilag helyes ámbráscet-mondatokat alkosson. A kutatók ezután szeretnének szóba elegyedni a cetekkel. Itt következik a következő kérdés, hogy vajon az állatok hajlandóak lesznek-e kommunikálni egy ember alkotta rendszerrel.

És még ha sikerül is, akkor is ott van a következő probléma: hiába lesz képes a rendszer kommunikálni a cetekkel, a kutatók ebből egy szót sem fognak érteni, hiszen maga a rendszer sem tudja, hogy mit “mond”, csak megtanulta, hogy hogyan rakjon össze helyes mondatokat. Ezt úgy oldanák meg, hogy a hangfelvételek begyűjtésekor azt is rögzítik, hogy az állat hol van, kihez “beszélt” és milyen reakciót kapott, amikor az adott hangsorral kommunikált, így később könnyebb lehet megfejteni a szavak és mondatok értelmét.

Ahhoz, hogy le lehessen fordítani az ámbráscetek “beszédét”, elengedhetetlen lesz az is, hogy annak, amiről beszélnek, legyen bármi köze az általunk ismert világhoz. Aza Raskin, az állatok kommunikációjának megfejtésére alakult Earth Species Project egyik alapítója szerint kell lennie átfedésnek:

“Szinte biztos, hogy vannak hasonló élményeik, mint nekünk, főleg, hogy emlősökről van szó. Nekik is kell lélegezniük, enniük, és ők is elgyászolják az elpusztult borjaikat.”

A CETI-projekt nagyon az elején jár, az adatgyűjtéshez szükséges technológiák egy részét még le kell fejleszteni, és kritikusai is vannak a projektnek. A kutatók is tisztában vannak vele, hogy számos buktatója van a kezdeményezésnek.

“Tisztában vagyunk vele, hogy az egyik legnagyobb veszély az, hogy kiderül a cetekről, hogy elképesztően unalmasak” - mondta David Gruber tengerbiológus, a projekt egyik vezetője. “De nem hisszük, hogy így lenne. Biológusként az a tapasztalatom, hogy ha nagyon közelről vizsgáltam meg valamit, még sosem csalódtam az állatokban.”

Bronstein szerint arrogáns lenne azt gondolni, hogy az emberi faj az egyetlen intelligens, érző lény ezen a bolygón.

“Ha felfedezzük, hogy egy egész civilizáció van az orrunk előtt, az talán hoz valamiféle változást abban, hogy hogyan bánunk a környezetünkkel. És talán jobban fogjuk majd tisztelni az élővilágot.”

„Megpróbáltam felemelni a karjaimat, hogy több helyem legyen, de nem működött. Amikor [Travis] elkezdte az első számot, mondtam a barátomnak, hogy ki kell jutnunk innen, de azt mondta, hogy nem fog menni. Arra emlékszem, hogy fölfele néztem, aztán elájultam”

- mesélte a CNN-nek Madeline Eskins, aki a tömegben rekedt Travis Scott pénteki houstoni koncertjén, amin az előrenyomuló tömeg legalább nyolc embert taposott halálra.

Már a koncert kezdete előtt is káoszos jelenetekről készültek felvételek, így nyomultak be az emberek az Astroworld fesztiválra:

Helyi idő szerint péntek éjszaka az amerikai törvényhozás alsóháza megszavazta Joe Biden amerikai elnök infrastruktúrafejlesztési törvényjavaslatát, azonban a szociális csomagról továbbra sem döntöttek.

Az 1200 milliárd dolláros infrastruktúrafejlesztési törvény egyebek között utak, hidak és repülőterek építését és felújítását finanszírozza. A vasúthálózat korszerűsítésére 66 milliárd dollárt, a vízellátásában fennálló problémák megoldására 55 milliárdot, az elektromos hálózat korszerűsítésére pedig 65 milliárdot költenének.

A Szenátus már augusztusban jóváhagyta a tervezetet. A képviselőház - a demokraták szándékai szerint - már hetekkel ezelőtt szavazott volna az infrastruktúrafejlesztési csomagról, illetve azzal egy időben Joe Biden elnök akkor még 3500 milliárd dollárosra becsült szociális csomagjáról. Utóbbi családi, oktatási, egészségügyi és klímavédelmi intézkedéseket tartalmaz.

Azonban a szociális csomag tervezetével nem csak a republikánusok, hanem a centrista demokraták sem értettek egyet. A múlt hónapban Joe Manchin, Nyugat-Virginia, valamint Kyrsten Sinema, Arizona demokrata szenátora is jelezte, hogy sokallja a 3500 milliárd dolláros kiadást.

A Képviselőház demokrata törvényhozóinak „progresszív”, azaz balosabb fele pedig addig nem akarta az alsóházban is szavazásra engedni az infrastruktúra-csomagot, amíg nincs meg a szociális csomagnak is a fix többsége a Szenátusban (erről itt írtunk részletesebben).

A mérsékelt demokraták nyomásának engedve október végén egy kompromisszumos, felére csökkentett, 1750 milliárd dolláros szociális csomagot terjesztett a kongresszus elé a kormány. Ezek után remélték, hogy pénteken sikerül szavazni a képviselőházban a két csomagról, de centristák kijelentették, nem szavaznak addig a szociális tervezetről, amíg nem látják a kongresszus költségvetési hivatalának teljes elemzését a törvényjavaslatról. Így végül csak az infrastruktúrafejlesztési törvény ment át, 228-206 arányban.

Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti elnöke pénteken azt mondta, hogy a párt vezetői bíztak abban, hogy mindkét javaslatról szavazhatnak, de úgy döntöttek, hogy „elfogadják néhány törvényhozó kérését”, és tisztázzák a jogszabály pénzügyi vonatkozásait. Steny Hoyer, a képviselőház demokrata párti frakciójának vezetője szerint hálaadás napja előtt elfogadják a javaslatot, Biden pedig abban reménykedik, hogy a szociális csomag elfogadásáról november 15-én szavaznak majd, amikor a képviselők visszatérnek egyhetes szünetükből. (Guardian, MTI)

Másfél hónap múlva kaphatja csak meg a szombathelyi járványügyi adatokat a város polgármestere, Dr. Nemény András. A településvezető azt írja a Facebookon, hogy azért kérte az adatokat Harangozó Bertalantól, a Védelmi Bizottság Elnökétől, hogy felelős döntést hozhasson a kötelező oltás előírásával kapcsolatban.

„Ezt a döntést maga a kormány hárította rá a polgármesterekre és a többi munkáltatóra.”

Nemény közérdekű adatigényléssel fordult a Védelmi Bizottsághoz. Válaszában Harangozó azt írta neki, hogy ezt csak 45 napon belül bírálják el, mert „a kérelem megválaszolása hivatalunk veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatainak ellátását veszélyeztetné”.

„A válasz szerint annyira leterheltek a járványügy miatt, hogy nem érnek rá a járványügyi kérdésekkel foglalkozni...” - írja Nemény. „Mindezt a megye lakosságának közel egyharmadáért felelős polgármesternek írták, aki maga is tagja a Védelmi Bizottságnak.”

A polgármester azt írja, hogy a döntéssel nem várta meg a 45 napot.

„De köszönöm a »segítséget«, a jövőben már erre fogok számítani...”

Nemény november 4-i videójában azt mondta, hogy bár a Védelmi Bizottságtól nem kapták meg az átoltottsági adatokat, az önkormányzatoknál és a kapcsolódó intézményeknél saját felmérést végeztek. Ez alapján „nagyon jó az átoltottsági arány”, az önkormányzatnál 83,5 százalék, a kapcsolódó intézményeknél pedig 81,47, ezért a városvezető úgy döntött, hogy nem rendeli el a kötelező oltást a dolgozói számára. (via nyugat.hu)

A nagykőrösi rendőrök egy hét leforgása alatt kétszer fogták el ugyanazt besurranó tolvajt. Másodszor ráadásul azért, mert épp a korábban rajtaütő rendőr lakásában próbálkozott.

A 27 éves L-B. Krisztián először 2021. október 28-án rabolta ki egy idős nő lakását. A kertben gereblyéző nő figyelmét Krisztián társa, a 41 éves L. Jánosné terelte el, amíg a férfi besurrant a házba értékeket keresni. Az asszonynak feltűnt, hogy már jó ideje szóval tartja a nő, majd észrevette, ahogy lépteit szaporázva egy férfi sétál ki a házából. A beszélgetésnek hirtelen vége szakadt és mindketten távoztak. Az idős nőnek a pénztárcáját és a kulcscsomóját is ellopták, azonnal rendőrt hívott.

L-B. Krisztiánt és L. Jánosnét a helyszíntől nem messze igazoltatták. A rendőrök kérdéseire mindketten zavartan és összefüggéstelenül válaszoltak, végül megtörtek és egybehangzóan beismerték tettüket. A férfinél megtalálták az ellopott 10.270 forintot, az eldobott pénztárca és kulcscsomó egy bokor aljából került elő. Kihallgatásukon a fiatal férfi elmondta, nem sokkal korábban a tárcáért egyedül ment be az idős asszony házába, L. Jánosné csak akkor segédkezett, amikor a még nagyobb zsákmány reményében tért vissza az ingatlanhoz. A rendőrök büntetőeljárást indítottak, a férfivel szemben lopás vétségének, a nővel szemben bűnsegédként elkövetett lopás vétségének megalapozott gyanúja miatt.

A történet akkor vett érdekes fordulatot, amikor a férfi pár nappal később ismét kiszemelt egy ingatlant, szerencsétlenségére pont az őt korábban elfogó rendőr lakását. Az éppen pihenőidejét töltő zsaru a kutatás zajára figyelt fel és rohant az előszobába, amikor szembe találta magát a tolvajjal. Rögtön felismerte Krisztiánt, aki egy hangfallal a kezében menekült ki a lakásból. A férfit a rendőr kollégái a lakástól nem messze elfogták, és újra bevitték a rendőrségre, ahol az is kiderült, hogy a szervezetében MDMA és metamfetamin-származékok vannak.

A Nagykőrösi Rendőrkapitányság az őrizetbe vett L-B. Krisztiánnal szemben lopás vétsége, valamint kábítószer birtoklása vétségének megalapozott gyanúja miatt folytatja le a további eljárást, egyben kezdeményezték a letartóztatását, melyet a bíróság 2021. november 5-én elrendelt. (police.hu)

„Bár a szerződésben foglaltak és biztonsági előírások értelmében az egyes felhasználókra nem tehetünk utalást, arról biztosíthatjuk, hogy az NSO nem tolerál semmilyen visszaélést a termékeivel. Amennyiben egy ilyen kiderül, a vállalatnak megvannak a megfelelő szankciós eszközei, beleértve a szerződés felbontását”

- válaszolta a 24.hu kérdésére az az izraeli cég, amelyik eladta a magyar kormánynak a Pegasus nevű kémszoftvert.

A kormánytagok a botrány júliusi kirobbanása óta hárítottak, sem beismerni, sem tagani nem akarták, hogy használja-e valamelyik komrányszerv a szoftvert. Végül Kósa Lajos ismerte el csütörtökön, a honvédelmi és rendészeti bizottság ülése után, hogy a Belügyminisztérium szerezte be a programot.

A 24.hu azért fordult az izraeli gyártócéghez, mert a program felhasználásának köre meglehetősen körbehatárolt, csak olyanok esetében lehet használni, akikkel kapcsolatban felmerül a terrorveszély, illetve a szervezett bűnözés gyanúja. Magyarországon viszont a több száz megfigyelt között van üzletember, újságíró és polgármester is, esetükben pedig igencsak kérdéses, hogy mennyire álltak fenn a fenti feltételek.

Több mint 650 öttusázó - köztük számos magyar versenyző - lemondásra szólította fel a nemzetközi szövetség (UIPM) vezetőit, miután utóbbiak úgy döntöttek, hogy a 2024-es párizsi olimpia után a lovaglás nem lesz része a sportágnak.

A Klaus Schormann elnök, valamint az alelnökök, a főtitkár és a végrehajtó bizottság tagjainak távozását követelő nyílt levelet 667 volt és jelenlegi öttusázó írta alá, a magyarok közül például Kovács Sarolta, Guzi Blanka, Gulyás Michelle, Gyenesei Leila, Tibolya Péter, Balogh Gábor, Fábián László és Marosi Ádám - írja az olimpiai sportágakra szakosodott insidethegames.biz.

„A sportolókkal és a tagszövetségekkel folytatott konzultáció nélkül a vezetőség aláásta az öttusa eddigi 109 éves történelmét, ezért egyhangúlag kinyilvánítjuk bizalmatlanságunkat” - jelentették ki az aláírók.

Hozzátették, a jelenlegi elnök és a végrehajtó bizottság lépései azt mutatják, hogy új vezetőtestületre van szükség, amelynek tagjai képesek a sportág hosszú távú érdekeit szem előtt tartani, kiállni a sportolókért és megvédeni az öttusa helyét az olimpiai programban.

A német Schormannt a november 27-28-án sorra kerülő online tisztújító kongresszuson újabb négy évre elnökké választhatják - ez lenne a nyolcadik ciklusa -, mivel ellenjelölt nélkül indul.

Az eddigi hírek szerint a lovaglást a kerékpározás válthatja a sportág programjában, erről is november végén döntenek. Az új sportágtól követelmény, hogy ne legyen drága, könnyen szállítható legyen az eszköz, és a fiatalok körében népszerű legyen.

A lövészetből, úszásból, vívásból, futásból és lovaglásból álló öttusa 1912 óta szerepel az ötkarikás játékok programjában. A lebonyolítási rend sokszor változott az évek folyamán - például a lövészetet és a futást jelenleg együtt rendezik egy kombinált szám keretében -, de a sportágak sosem cserélődtek. (MTI)

Milos Zeman cseh államfőnek májzsugorodása van - közölte Pavel Pafko sebészprofesszor, az elnök kezelését felügyelő orvosi konzílium tagja a cseh közszolgálati rádiónak adott interjúban pénteken.

A 77 éves cseh államfő, akit október 10. óta kezelnek a prágai Központi Katonai Kórházban, néhány órával korábban a Frekvence 1 rádiónak adott interjújában azt mondta, teljesen normálisan érzi magát, mert nincs olyan nyomás alatt, mint korábban.

„Állapotom abból ered, hogy nincs étvágyam, és rossz az emésztésem. A kórházi orvosok lépései azt eredményezték, hogy most már teljesen normálisan érzem magam” - mondta a rádióban Zeman.

„Ami az étvégytalanságot illeti, az egyik jellemzője a máj megbetegedésének. Az étvégytalanság, a súlyveszteség az ilyen megbetegedés tipikus jellemzői” - magyarázta az orvosprofesszor. Kifejtette, hogy a májzsugorodásnak hosszú ideig nincsenek különösebb tünetei. „Ha jól tájékoztattak, akkor kórházi kezelése alatt az elnök alkoholt nem iszik” - tette hozzá a sebész.

Pavel Pafko elmondta, hogy az államfő állapota kórházi kezelése alatt javult. Miroslav Zavoralra, a kórház igazgatójára és az elnök kezelőorvosára hivatkozva Pafko azt mondta, hogy Milos Zeman még legalább három-négy kétig kórházi kezelésre szorul.

Hasonlóan nyilatkozott a Právo című cseh napilapnak szombaton Tomás Zima, az orvosi konzílium elnöke. Szerinte az elnök egyelőre csak részben képes ellátni feladatait. „Kitartunk azon álláspontunk mellett, hogy az elnök még nem képes teljes erővel dolgozni. Bizonyos dolgokat azonban elvégez. Minden tőle függ” - mondta. (MTI)

Újabb szigorításokat vezetnek be hétfőtől Szlovéniában. Tilos lesz nyilvános összejövetelt tartani, be kell zárni az éjszakai szórakozóhelyeket, és szigorítanak az európai digitális covid-igazolványok alkalmazásán is.

A szlovén kormány döntése szerint tilos nyilvános rendezvényeket, a többek közt családi összejöveteleket, esküvőket tartani. Kivételt képeznek az ülőhelyes kulturális-, egyházi és sportrendezvények, de a látogatók között egy helyet üresen kell hagyni.

A vendéglátóhelyek reggel öttől este tíz óráig tarthatnak nyitva, és csak ülővendéget szolgálhatnak ki, az éjszakai szórakozóhelyeknek pedig be kell zárniuk.

Továbbra is kötelező a covid-igazolványok használata minden szolgáltatás eléréséhez, az ellenőrzés során pedig személyi igazolványt is fel kell mutatni. A védettségi igazolás a korábbi 15 év helyett, hétfőtől 12 éves kortól lesz kötelező. Az élelmiszerboltokban korlátozzák az egy időben benn tartózkodó vásárlók számát.

A maszk viselése vonatkozó szabályok is megváltoztak, csak az ötrétegű FFP2-es vagy a háromrétegű orvosi maszk az elfogadott.

Az elmúlt 24 órában 3662 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak az országban, a fertőzés következtében 14 beteg halt meg. Kórházban 748 beteget ápolnak, 175-en vannak intenzív osztályon.

A valamivel több mint kétmillió lakosú országban eddig 1 194 602-en kaptak védőoltást, közülük 1 124 168-an már a második adagot is felvették. Ez az oltásra jogosult lakosság 57, illetve 53 százaléka. (MTI)

Olyan adatot osztott meg a román Országos Közegészségügyi Intézet (INSP), amilyenekért a magyar hivatalokat hiába faggatja hetek-hónapok óta bármelyik újságíró. Az INSP statisztikájából kiderül, hányan haltak meg koronavírusban a második és a harmadik oltásuk után:

• a mindkét dózist megkapók mindössze két százaléka, 140 470 ember kapta el a fertőzést,
• és csak 0,02 százalékuk, 1264-en hunytak el a betegségben.
• A harmadik oltás után 4559-en fertőződtek meg, 21-en hunytak el,
• és senki nem hunyt el kizárólag az oltások miatt.

(foter.ro via 24.hu)

Amerikai tudósok kimutatták, mennyit csökkent több hónap elteltével a koronavírus elleni védőoltások hatékonysága. A kutatás a Science című tudományos folyóiratban jelent meg.

A tudósok majdnem 800 ezer amerikai veterán adatait elemezték. Azt találták, hogy március elején, amikor a delta variáns terjedni kezdett az országban, a három alkalmazott vakcina nagyjából egyenlő mértékben védett a fertőzéstől. A következő hat hónapban azonban drámaian csökkent a hatékonyságuk.

Szeptember végére a Moderna vakcinájának hatékonysága a márciusban mért 89 százalékról 58-ra csökkent. A Pfizer/BioNTech oltás hatékonysága ugyanebben az időszakban 87-ről 45 százalékra esett vissza, míg a Johnson and Johnson vakcinájának hatékonysága 86-ról 13 százalékra zuhant.

A vakcinák jó eséllyel védték meg a fertőzötteket attól, hogy belehaljanak a betegségbe, de júliusra, amikor a delta variáns dominánssá vált, nagy különbségek mutatkoztak az oltóanyagok között.

A Modernával oltott, 65 év feletti fertőzöttek 76 százalékkal kisebb eséllyel haltak meg, mint hasonló korú, de oltatlan társaik. A Pfizerrel oltott időseknek 70 százalékkal volt nagyobb esélye a túlélésre, ha megfertőződtek, a Johnson and Johnsonnal oltott betegeknek pedig alig 52 százalék volt a különbség.

A 65 év alatti veteránok esetében a Pfizer 84, a Moderna 82 százalékkal, a Johnson and Johnson pedig 73 százalékkal növelte a halálos kimenetel elkerülését az oltatlanokhoz képest.

Az amerikai járványügyi központ (CDC) legalább két hónappal a vakcina felvétele után emlékeztető oltást javasol mindazoknak, akiket a Johnson and Johnsonnal oltottak. Azoknak a 65 év felettieknek, az egészségi állapotuk miatt sérülékenyeknek, valamint a nagyobb közösségben - ápolási otthonban, kórházban vagy hasonló helyen - élőknek, akik a másik két vakcinát kapták, hat hónappal a második dózis felvétele után szintén javasolják az újabb oltást.

A tanulmány a három vakcina hatékonyságának az eddigi legátfogóbb összehasonlítása az Egyesült Államokban. 780 225 veteránt követtek február elsejétől október elsejéig. A résztvevők közül majdnem félmillióan felvették az oltások valamelyikét, valamivel kevesebb mint 300 ezren nem. Mivel volt katonákról van szó, nagyjából hatszor annyi férfi vett részt a kutatásban, mint nő. Mintegy 48 százalékuk volt 65 éves, vagy idősebb, 29 százalékuk volt 54-54 év közötti, 24 százalékuk volt 50 év alatti. (MTI)

Javult Milos Zeman cseh államfő állapota, kész kinevezni Andrej Babis utódját.

A 77 éves elnök a parlamenti választás másnapján, október 10-én került a Központi Katonai Kórház intenzív osztályára, azóta most először nyilatkozott a sajtónak. Betegsége bizonytalan helyzetet szült, a politikai szereplők alkotmányos válságtól tartottak. Államfőként neki kellett volna kormányalakítási megbízást adni a választás nyertesének.

Zeman a választás előtt azt kijelentette, hogy a lehetőség a legtöbb szavazatot szerző párt vezetőjének jár. Csakhogy a kórházból már nem tudott reagálni arra a helyzetre, hogy Andrej Babis kormányfő pártja, az ANO csak a második lett egy ellenzéki pártszövetség mögött. A vita arról szólt, hogy Zeman ígérete a választást megnyerő, konzervatív, liberális és kereszténydemokrata pártokat tömörítő Spolu-ra is kiterjeszthető-e, ami nem egy párt, vagy a szavainak elsődleges értelmében csak az ANO-ra vonatkozik-e, illetve hogy az államfő akadályoztatása miatt pontosan mi a kormányalakítás menetrendje.

A szenátus alkotmányügyi bizottsága már azt pedzegette, hogy az államfő egészségügyi állapota miatt jogköreit át lehetne ruházni a kormányfőre és a képviselőház elnökére.

Zeman most a Frekvence 1 rádiónak nyilatkozott. Elmondta, hogy el fogja fogadni Babis lemondását, és felkéri Petr Fialát, az októberi parlamenti választásokon győztes hárompárti Spolu koalíció vezetőjét a kormányalakításra.

Az államfőt már kiengedték az intenzívről, átkerült egy másik kórházi osztályra. A betegségéről nem adtak ki hivatalos információt, a cseh újságok szerint a májával van gond. Az interjúban viszont azt mondta, hogy keveset eszik és rossz az emésztése, ezért került kórházba. Lemondani nem tervez, szeretné kitölteni a 2023 márciusáig szóló mandátumát.

Zeman elmondta, hogy telefonon beszélt Babissal, aki benyújtja lemondását az új parlament első, hétfői ülése után. Az elnök szerint nem lesz gond, mert a leköszönő kormányfő "nem akar miniszterelnök lenni. Az ok egyszerű, senki sem akar összeállni vele."

Babis lemondását a cseh alkotmány szabályai szerint személyesen kéne odaadnia Zemannak, de a járvány miatt nem lehet látogatni a kórházakat. Az új kormányfőjelölt, Fiala is videóhívásban kap majd felkérést a kormányalakításra.

Csehországot ötpárti koalíció fogja kormányozni, a győztes hárompárti Spolu koalíció a harmadik helyen végzett kétpárti PirSTAN ( Polgármesterek-Kalózok) koalícióval áll össze. (Guardian)

A fogvatartottak és a börtöndolgozók egészségének megóvása érdekében hétfőtől, november 8-ától ideiglenesen újra szünetel a látogatófogadás a hazai büntetés-végrehajtási intézetekben és intézményekben - tájékoztatta a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) pénteken az MTI-t.

A járványügyi helyzet értékelése alapján, a BVOP operatív törzsének javaslatára született meg az ideiglenes intézkedés, amellyel minimalizálni akarják annak a lehetőségét, hogy járvány alakuljon ki a börtönök falain belül - közölték.

Az intézkedés célját a reintegrációs tisztek kiscsoportos foglalkozásokon ismertetik a fogvatartottakkal. A legfrissebb járványügyi tudnivalókról az ország valamennyi börtönében plakátokkal és a zárkákban nézhető zártláncú televíziókon videofilmmel tájékoztatják az érintetteket. A legutóbbi ilyen filmben Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője mondta el a legfontosabb tudnivalókat - írták.

A hozzátartozókat levélben és a BVOP honlapján, a bv.gov.hu oldalon tájékoztatják az új szabályról.

A BVOP kiemelte, hogy a megelőző intézkedések mellett kiemelt figyelmet fordítanak az elítéltek családtagjaikkal való kapcsolattartásának folyamatos biztosítására. Ennek érdekében minden fogvatartott számára elérhetővé tették a Skype-alapú élő, online telefonálási lehetőséget, és megnövelték a hagyományos telefonbeszélgetések időtartamát is.

A Pfizer korábban befejezte a koronavírus elleni, szájon át szedhető gyógyszer klinikai tesztelését, miután a vizsgálatokból kiderült, hogy a gyógyszer 89 százalékban csökkenti a kórházba kerülés vagy halálozás kockázatát az enyhe és közepes koronavírus fertőzéstől szenvedő betegek esetében - közölte a cég pénteken.

A kombinált kezelés a Paxlovid nevet kapja és napi kétszer három tablettából fog állni.

A Pfizer kérni fogja a szer sürgősségi engedélyezését az amerikai gyógyszerfelügyeleti hatóságtól (FDA), azt követően heteken vagy hónapokon belül várható döntés.

A vizsgálatot 775 felnőtt beteg részvételével végezték. Azoknál, akik az új szert egy másik már ismert antivirális készítménnyel, a ritonavirral együtt kapták, egy hónap után 89 százalékkal csökkent a kórházba kerülés vagy halálozás kockázata azokhoz képest, akik placebót kaptak. A gyógyszert kapók kevesebb mint egy százalékának volt szüksége kórházi kezelésre és senki sem halt meg a kezelést követő 28 napban.

A kontrollcsoportban lévők 7 százaléka került kórházba és 7 haláleset történt.

"Reméltük, hogy valami különleges szerről van szó, de ritka, hogy egy gyógyszer csaknem 90 százalékos hatékonyságot mutat és 100 százalékos védelmet jelent a halál ellen" - mondta Mikael Dolsten, a Pfizer vezető kutatója.

A vállalat korábbi közlése szerint a PF-07321332 jelű gyógyszerjelölt egy fehérjebontó enzimgátló, amely megakadályozza a vírus szaporodását a sejtekben. Az ilyen fehérjebontó enzimgátlók hatékonyak más vírusok, mint a HIV vagy a hepatitisz C ellen önmagukban is, vagy más antivirális szerekkel kombinálva.

A vizsgálatban résztvevők nem kaptak oltást, enyhe és közepes koronavírus fertőzéstől szenvedtek, és egyéb egészségi problémák, például túlsúly, diabétesz vagy szívbetegség miatt magas volt náluk a kórházba kerülés kockázata. Az öt napon át tartó kezelést az első tünetek megjelenésétől számított 3-5 napon belül megkezdték náluk.

A Pfizer a mellékhatásokkal kapcsolatban azt közölte, hogy a jelentkező problémák aránya (20 százalék) hasonló volt a kontrollcsoportban jelentkezőkhöz.

A klinikai kísérletet megfigyelő, orvosszakértőkből álló független csoport javasolta a vizsgálat korai leállítását, ami megszokott eljárás, ha a korai eredmények ilyen egyértelmű előnyökről tanúskodnak.

Az eredmények felülmúlják a Merck & Co gyógyszeripari óriásvállalat molnupiravir nevű gyógyszeréét, amelyről az elmúlt hónapban bejelentették, hogy felére csökkenti a halálozás vagy a kórházba kerülés kockázatát a legalább egy kockázati tényezővel rendelkező koronavírusos pácienseknél. A gyógyszert már vizsgálja az amerikai gyógyszerfelügyeleti hatóság.

A Pfizer azzal számol, hogy 2021 végéig több mint 180 ezer, 2022 végére legalább 50 millió doboz gyógyszert gyárt.

A vállalat vizsgálja azt is, hogy a gyógyszer használható-e súlyos esetek kezelésére kockázati tényezők nélküli betegek esetében, valamint azt is, hogy koronavírus-fertőzés megelőzésére alkalmazható-e a szer. (MTI)

Széleskörű maszkhasználatot és a védettségi igazolvány megkövetelését szorgalmazza Zacher Gábor. A hatvani kórház sürgősségi osztályának orvosa a Portfolionak adott interjút.

Zacher szerint az oltatlanok vannak most a legnagyobb veszélyben. Fontos különbség a korábbi járványhullámokhoz képest, hogy most több az olyan gyerekbeteg is, aki ellátásra szorul. Az orvos szerint ezért nem ártana itthon is elkezdeni az 5-12 évesek oltásával kapcsolatos tájékoztató kampányt. A Pfizer fejlesztett vakcinát a korosztály számára, amit az USA-ban már használnak is, az EU-ban pedig engedélyeztetés alatt áll.

Az orvos nem érti, hogy miért vár a kormány az oltási kampánnyal november végéig, szerinte már most el lehetne kezdeni az oltást. November 22-28 között hirdettek országos oltási akcióhetet, amikor regisztráció nélkül, több kórházban is beoltathatja magát az, aki eddig nem tette. Zacher azonban elmondta, hogy akot ekkor beoltanak, annak csak karácsonyra lehet megfelelő védettsége, a várakozások szerint viszont december elejére tetőzhet a járványhullám.

Zacher Gábor szerint valamennyi zárt térben kötelezővé kéne tenni a maszkhasználatot és a nyilvános rendezvényeken meg kéne követelni a beoltottságot. Úgy gondolja, hogy a kormánynak nem szabadna csak az oltásra hagyatkozni.

A védettséget sem szabadna rögtön az első oltás után kinyilvánítani, hanem csak a 2. oltás utáni 14. napon, mondta el az orvos. Szerinte ez talán megemelné az oltási hajlandóságot is,

Tapasztalatai szerint minden hetedik-nyolcadik oltatlanra jut egy beoltott beteg az intenzív osztályokon. A beoltott, intenzív terápiára szoruló betegek többségükben egyébként olyanok, akiknek más alapbetegségeik is vannak.

Zacher Gábor egyetértett Orbán Viktor miniszterelnökkel abban, hogy még egy a tavalyihoz hasonló lezárást nem bírna el az ország, éppen ezért tartaná fontosnak, hogy az oltások mellett más eszközökkel is csillapítsa a járvány mértékét a kormány.

A Microsoft átvette az Apple helyét mint a világ legértékesebb tőzsdei cége.

Az Apple forgalma 6 milliárd dollárral maradt el a pénzügyi év negyedik negyedévében a várakozásoktól a globális ellátási lánc problémái miatt. A cég vezérigazgatója, Tim Cook szerint ezek a gondok csak felerősödhetnek az ünnepi időszakban.

Az Apple részvényárfolyama 3,6 százalékot esett, ezért most a piaci kapitalizáció alapján 2410 milliárd dollár a cég értéke. A Windows részvényei 0,7 százalékot emelkedtek, a cég értéke így 2460 milliárd dollár. A vállalat részvényeinek értéke rekordmagasan áll.

A Microsoft tőkéje 45 százalékkal nőtt idén, amiben sokat számított, hogy a járvány miatt nagy volt az igény a cég felhőalapú szolgáltatásaira. Az Apple részvényeinek értéke 15 százalékkal emelkedett eddig 2021-ben.

Az Apple 2010-ben előzte meg először a Microsoftot a világ legértékesebb cégeként. Az elmúlt években a két cég váltakozva volt a világ legértékesebbje, az Apple 2020 közepe óta volt újra az, egészen mostanáig. (Reuters)

A kutyák agya az emberéhez hasonlóan különíti el a szavakat a folyamatos beszédfolyamban -- derül ki az ELTE Etológia Tanszék munkatársainak a Current Biology című folyóiratban megjelent friss tanulmányából. Éber EEG és fMRI segítségével kutatóknak most először sikerült kimutatni, hogy egy embertől különböző emlős faj is képes bonyolult statisztikai számításokat végezni a szóhatárok felismeréséhez.

A csecsemők már azelőtt megtanulják felismerni a szavakat a folyamatos beszédben, mielőtt jelentést társítanának hozzájuk. Egy-egy szó határainak beazonosítására a csecsemők bonyolult számításokat végeznek a szótagok előfordulási mintázatain: azokat a szótagokat, amik rendszeresen együtt szerepelnek, szavaknak tekintik, más szótagkapcsolatokat pedig nem. Az ELTE kutatóinak legújabb felfedezése valószínűsíti, hogy a kutyák is képesek felismerni ezeket az összetett mintázatokat a beszédben.

“A beszéd feldolgozása rendkívül összetett számításokat igényel. Ahhoz, hogy egy beszédfolyamból ki tudjuk nyerni a szavakat, nem elég azt észlelni, hogy milyen gyakran fordulnak elő egyes szótagok együtt, hanem azt is fel kell ismernünk, hogy mi a valószínűsége annak, hogy két szótag együtt jelenik meg. Például a piros labda szavak szótagjai ugyan gyakran fordulnak elő együtt, de piros lehet nem csak a labda, hanem a virág is. Tehát a szavakat alkotó szótagok (pi-ros, lab-da) nagyobb valószínűséggel követik egymást, mint a szóhatáron lévő szótagok (ros-lab). A nyelvet tanuló gyerekek agya ezeket a valószínűségeket veszi figyelembe, amikor szavakra bontja a folyamatos beszédet” - magyarázza Boros Marianna, a cikk egyik első szerzője. “Eddig nem tudtuk, hogy más emlősök képesek-e hasonlóan összetett számításokat végezni a szóhatárok beazonosítására. Azért döntöttünk úgy, hogy kutyákon vizsgáljuk meg ezt a kérdést, mert ők a legrégebben háziasított állatfaj, és valószínűleg ők azok, akik a legtöbb emberi beszédet hallják. Ennek ellenére keveset tudunk a nyelv iránti érzékenységük agyi folyamatairól.”

“Először EEG-vel mértük meg családban élő kutyák agyi aktivitását” - mondja Magyari Lilla, a cikk másik első szerzője és a non-invazív, éber kutyákon végzett EEG-vizsgálatok módszertani alapjainak úttörője. “Érdekes módon a kutyák agyhullámai különböztek a gyakori szavak, azaz gyakori szótagkapcsolatok, és ritka szavak hallatán. Még inkább meglepődtünk, hogy az agyhullámok akkor is különböztek, amikor az olyan szótagokat hasonlítottuk össze, amelyek mindig együtt fordultak elő azokkal, amelyek csak esetenként, de mégis nagy gyakorisággal jelentek meg együtt. Úgy tűnik tehát, hogy a kutyák nem csak azt veszik figyelembe, hogy milyen gyakran jelenik meg egy-egy szótagkapcsolat, hanem azt is, hogy a benne lévő szótagok milyen valószínűséggel követik egymást. Ezt az utóbbi, bonyolultabb számítást használják a csecsemők is a folyamatos szöveg szavakra bontására, és most először sikerült bizonyítani, hogy más emlős faj is képes erre.”

A kutatók ezek után arra voltak kíváncsiak, hogy vajon a kutyák ezeket az összetett számításokat hasonló agyterületek bevonásával végzik-e, mint az emberek. Ehhez MRI-kísérletekre tréningezett családi kutyákat vizsgáltak, akik korábban megtanultak mozdulatlanul feküdni a szkennerben.

“Tudjuk, hogy az emberek esetében az általános szekvenciatanulást, valamint kifejezetten a nyelvfeldolgozást támogató specifikus agyterületek is részt vesznek a nyelvhez kapcsolódó statisztikai tanulásban. Kísérletünkben a kutyák esetében ugyancsak ezt a kettősséget mutattuk ki” - magyarázza Boros. “Az általános és specifikus területek különböző agyi aktivitási mintázatot mutattak. Az általános szekvenciatanulásért felelős agyterületek, az ún. bazális ganglionok erősebben aktiválódtak az olyan beszédfolyamokra, amelyekben a szótagok sorrendje véletlenszerű volt - tehát a szótagok nem alkottak szavakat -, mint az olyan beszédfolyamokra amelyekben a szótagok szavakká álltak össze. A specifikusan hangfeldolgozásért felelős hallókérget viszont fordított mintázat jellemezte: itt azt láttuk, hogy az agyi aktivitás éppen hogy a strukturált beszédfolyam esetén növekedett a mérés során, a mindenféle sorrendiség nélküli beszédfolyam esetén nem. Azt gondoljuk, hogy ez az utóbbi aktivitásnövekedés tükrözi a szótanulás folyamatát a hallókéregben.”

“Most kezdjük csak megérteni, hogy a nyelv elsajátításához szükséges bizonyos számítási és idegi folyamatok nem kizárólag az emberre jellemzőek” -- mondja Andics Attila, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője. “ Azt azonban továbbra sem tudjuk, hogy minek a következtében alakultak ki a kutyák esetében ezek az emberi szótanuláshoz hasonló agyi mechanizmusok. Vajon az egyedfejlődés során jönnek létre a nyelvi ingerekben gazdag környezetnek köszönhetően, vagy egy velük született képességről van szó? Ha ez utóbbi a helyzet, akkor is felmerül a kérdés, hogy vajon a húszezer éves háziasítás során alakult-e ki ez a képesség, vagy a kutyák és az emberek közös ősében is megvolt már? Azt látjuk, hogy a kutyák, sőt a különböző kommunikációs készségekkel bíró kutyafajták vagy akár az emberekkel együtt élő más társállatok beszédfeldolgozásának vizsgálata által feltárhatók azok a folyamatok, amelyek az ember beszédészlelési képességének kialakulásához vezettek.”

A kutatás az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az Európai Kutatási Tanács támogatásával készült, és a Current Biology című tudományos folyóiratban jelenik meg “Neural processes underlying statistical learning for speech segmentation in dogs” címmel (szerzők: Boros Marianna, Magyari Lilla, Török Dávid, Bozsik Anett, Deme Andrea és Andics Attila).

A koronavírus ellen oltottak ugyanúgy fertőznek és fertőződnek a háztartáson belül, mint azok, akik nincsenek beoltva, derül ki egy brit kutatásból.

A Lancetben megjelent tanulmány szerzői azt vizsgálták, hogyan terjed a delta variáns az egy háztartásban élők között. Az eredmények alapján azok, akik mindkét oltásukat megkapták, 25 százalékos eséllyel kapták el a vírust a fertőzött családtagtól, míg az oltatlanok közt erre 38 százalék volt az esély.

Az is kiderült, hogy hiába oltott valaki, ha megfertőződik, közel azonos eséllyel adja át a vele egy háztartásban élőknek a deltát, mintha nem lenne oltása.

Viszont a kutatás szerint az oltottaknak hamarabb lecsökkent a vírusszintje, ami arra enged következtetni, hogy az ő szervezetük hamarabb megküzdött a betegséggel.

A kutatók megállapították, hogy hamar kopni kezd a vakcina védelme: azok, akik három hónapnál régebben kapták meg a második oltásukat, könnyebben megfertőződtek, mint akik frissen voltak oltva.

Azt is hangsúlyozták, hogy bár az oltottak is könnyen elkaphatják a vírust, a vakcina megvédi őket a súlyos szövődményektől és a haláltól. (Guardian)

David Sassoli, az Európai Parlament elnökének felkérésére a testület jogi szolgálata keresetet nyújtott be az Európai Bizottság ellen a jogállamisági mechanizmus alkalmazásának elmulasztása miatt.

A sajtóközlemény szerint "a tavaly decemberben uniós szinten elfogadott rendelet lehetővé teszi, hogy az EU felfüggeszthesse az uniós költségvetésből történő kifizetéseket azon tagállamok számára, amelyekben a jogállamiság veszélyben van".

Az Európai Bizottság, az unió végrehajtó szerve azonban eddig tartózkodott annak alkalmazásától, ezért az EP jogi ügyekkel foglalkozó szakbizottsága bírósági eljárás megindítását javasolta, amelynek előkészítését október 20-án kezdte meg a testület jogi szolgálata.

Sassoli a sajtóközleményben hangsúlyozta, hogy az EP elvárja az Európai Bizottságtól, hogy következetesen járjon el, és tegyen eleget ígéreteinek.

Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt heti EU-csúcs zárókonferenciáján elmondta, hogy a bizottság jelenleg iránymutatást dolgoz ki a mechanizmussal kapcsolatban, az unió bírósága pedig december elején lengyel és magyar felkérésre megítéli, hogy az eszköz jogi szempontból elfogadható-e.

Hangsúlyozta, hogy a bírósági határozat megszületéséig a testület nem hoz intézkedéseket. A januárban életbe lépett mechanizmust ugyanakkor visszamenőleg is alkalmazni fogja.

A rendelet szerint az uniós pénzek felügyeletét szolgáló jogállamisági mechanizmus akkor lesz elindítható, ha egy tagállam intézkedései sértik az Európai Unió pénzügyi érdekeit. A jogszabály nemcsak egyedi esetekben, hanem akkor is alkalmazható lesz, ha az alapvető jogok rendszerszintűen sérülnek, és ennek hatása van az uniós források kezelésére. (MTI)

10 hónap börtönre ítéltek egy orosz bloggert és a barátnőjét, mert orális szexet imitáló képet készítettek a moszkvai Boldog Vazul-székesegyház előtt.

Ez az első eset, hogy börtönbüntetést adtak Oroszországban vallásos meggyőződés megsértése miatt.

A fiú, Ruszlan Bobijev szeptember végén posztolta ki a képet a TikTokra és az Instagramra. A fotón háttal látható barátnőjén egy "Rendőrség" feliratú dzseki van, a poszt mellé pedig Bobiev azt írta, hogy "A munka törvénykönyve nem a büntető törvénykönyv, megszegheted a szabályait".

Ugyanezért a fotóért a két fiatalt korábban már 10 napra bebörtönözték szabálysértés miatt, mert nem engedelmeskedtek a rendőröknek, és Bobijev egy 5000 rubeles (kb. 22 ezer forint) pénzbírságot is kapott. (Meduza)