Szász Zsófi

„Kezdeményeztük egy Pegasus-vizsgálóbizottság felállítását az Európai Parlamentben” - közölte Donáth Anna, a Momentum elnöke és EP-képviselője a Facebookon.

A politikus azt írja, hogy az ő, valamint Róża Thun és Sophia in't Veld kezdeményezésére frakciójuk, a Renew Europe felszólítja a többi parlamenti frakció vezetőjét, támogassák a vizsgálóbizottság felállítását.

Donáth posztja szerint a megalakuló bizottság Orbán Viktort is meghallgatná és felelősségre vonná.

„A Pegasus-ügy a demokráciáról szól. Arról, hogy két tagállamban, Magyarországon és Lengyelországban lábbal tiporják a jogállamot, az emberi jogokat. Két kormány is terroristák ellen kifejlesztett kiberfegyvert vetett be a saját állampolgárai ellen. Ez elfogadhatatlan” - írja a politikus.

Donáth Anna szerint a Pegasus-ügyben európai válaszlépésekre van szükség, fel kell tárni az ügy részleteit, majd meg kell alkotni a kiberfegyverek szigorú európai szabályozását, „hogy soha többé ne fordulhasson elő ilyen emberijog-sértés”.

Novak Djokovic ügyét tárgyalták ki adás előtt egy ausztrál tévécsatorna műsorvezetői, a kiszivárgott felvételen leseggfejezik a szerb teniszezőt, majd megegyeznek abban, hogy „úgyis meg fogja úszni”.

„Novak Djokovic egy hazug, sunyi seggfej” - mondja az ausztrál Channel 7 tévé egyik műsorvezetője, Rebecca Maddern a videóban. Kollégájával, Mike Amorral a tévés díszletben ülve készülődtek a kedd esti adáshoz, ekkor készült a felvétel, amit aztán valaki kiszivárogtatott.

A két műsorvezető azt beszélte ki, hogy a szerb sztárteniszezőt oltás nélkül engedték be az országba az Australian Open előtt, arra hivatkozva, hogy decemberben átesett a koronavírus-fertőzésen. A fertőzés alatti karanténkötelezettségét ráadásul bevallottan meg is szegte, és a beutazási kérelmén hazudott arról, hogy nem utazott máshova az Ausztráliába érkezését megelőző 14 napban.

A felvételen Amor azt mondja, Djokovic a saját hazugságainak csapdájába esett, de szerinte meg fogja úszni a dolgot.

A Channel 7 közleménye szerint a kiszivárgott videón két kolléga privát beszélhetése hallható, aminek felvétele és kiszivárogtatása illegális tett, és belső vizsgálatot indítanak. (BBC)

Az androidos mobilpiac 10 legjelentősebb országának felhasználói ébren töltött óráik nagyjából harmadát, átlagosan napi 4,8 órát töltöttek mindenféle appok böngészésével, derül ki az App Annie's nevű elemzőcég beszámolójából.

A legtöbbet Brazíliában és Indonéziában bámulják a telefonjaikat a felhasználók, itt az átlagos napi képernyőidő 5,4 óra volt, az amerikaiak telefonozási átlaga napi 4,2 óra, az Egyesült Királyságban pedig napi négy óra.

A 2019-es adatokhoz képest 30 százalékkal nőtt meg a telefonos appokon eltöltött idő.

Nem túl meglepő adat, hogy a legtöbb időt a közösségi média-felületeken töltik a felhasználók, tízből hét percet valamilyen közösségi oldalon, fénykép- vagy videómegosztó alkalmazásban töltöttek az emberek. A 2021-es év legtöbbször letöltött applikációja a TikTok volt.

Egy csomó pénzt is elköltöttünk az alkalmazásokban, 19 százalékkal többet, mint tavaly. Az App Annie's szerint az iOS App Store-jában, az androidos Google Playben és más kínai androidos applikáció-boltokban percenként 320 000 dollár forgalom keletkezett, az összesen pedig 170 milliárd dollár volt a 2021-es költés. (Mashable)

• Az ellenzéknek január közepéig kell összegyűjteniük legalább 200 ezer aláírást, hogy az országgyűlési választások napján lehessen megtartani a Fudan Egyetemről és az álláskeresési járadékról szóló népszavazást.
• Hivatalosan december közepe óta gyűjtik az aláírásokat az utcán, de az ellenzék vezetői csak január elején lökték be igazán a kampányt.
• A hétvégén megnéztük Szolnokon, Kecskeméten és Budapesten, hogy mennyire mozgatta meg az embereket a közös kiállás.

Címlapkép: Kiss Bence

Egy német bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt egy 42 éves férfit, aki meggyilkolt egy másik férfit, hogy „kiélhesse rajta a kannibalista fantáziáit”.

Az elírélt, Stefan R. korábban matematikatanárként dolgozott, 2020 novemberében vették őrizetbe, miután járókelők megtalálták az áldozatának maradványait egy berlini parkban.

A két férfi egy internetes társkeresőn ismerkedett össze, és megbeszélték, hogy Stefan R. lakásán találkoznak, hogy szexeljenek. Az elkövető a környéken tanított egy magániskolában.

A találkozójuk előtt Stefan R. kannibalizmussal foglalkozó online chatszobákat látogatott. Az ügyben eljáró nyomozók szerint az áldozat pár órával a találkozó után halt meg, az elkövető lakásán pedig egy csontvágó fűrészt és egy henteskést is találtak.

A tárgyaláson Stefan R. azt mondta, hogy az együtt töltött éjszaka másnapján holtan találta reggel az áldozatot, bepánikolt, és úgy döntött, megszabadul a holttesttől.

Autót bérelt és szétszórta az áldozat testének darabjait a környéken. Egyedül az elhunyt férfi nemi szervét nem találták meg.

Az elkövető védői a bíróságon azzal érveltek, hogy „a szexuális fantáziák és a mészárlásról szóló fantáziák nem számítanak bűncselekmények”, és kérték védencük felmetését. Állításuk szerint az áldozat halálát a korábban elfogyasztott drogkoktél okozhatta.

Az ügyészek szerint viszont gyilkosság történt, az áldozatot csapdába csalták, hogy a gyilkos kiélhesse rajta fantáziáit. (BBC)

Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki elnök arra utasította a helyi közösségi vezetőket, hogy tartsák otthonaikban azokat, akik nem vették fel a koronavírus elleni oltást, és amennyiben az oltatlanok nem engedelmeskednének, tartóztassák le őket - jelentette be Karlo Nograles elnöki szóvivő pénteken.

„Utasítást adok a helyi vezetőknek, hogy keressék meg az oltatlanokat, és kérjék vagy utasítsák őket, hogy maradjanak otthon” - mondta Duerte egy előre felvett üzenetben csütörtökön. „Ha ezt valaki megtagadja, elhagyja a lakhelyét és közösségbe vagy máshova megy, akkor el lehet zárni. Ha ellenkezik, akkor a falu vezetője jogosult az adott személy letartóztatására.”

Karlo Nograles szóvivő pénteken azt mondta, hogy az egész országra érvényes rendelkezést az emberek védelme érdekében hozták, és közölte, hogy „az oltatlanok mindenkit veszélybe sodornak”.

A több mint 13 milliós manilai metropolisz térségében január elején már korlátozásokat vezettek be az oltatlanok számára, akik csak különösen fontos esetben hagyhatják el otthonaikat. Az övezetben ismét megugrott a frissen regisztrált fertőzöttek száma, a hatóságok az aggasztó adatokat az ünnepi összejövetelekkel és az omikron variáns terjedésével magyarázzák.

Pénteken az ország egészségügyi minisztériuma 21 819 új fertőzést és 129 halálos áldozatot jelentett, ez szeptember 26-a óta a legmagasabb szám. A pénteki adatokkal a Fülöp-szigeteken a járványnak már több mint 2,91 millió fertőzöttjéről és 51 871 halottjáról tudni.

Csütörtökig a 110 milliós ország lakosságának csaknem 47 százaléka, azaz több mint 51 millió ember kapta meg az oltást, és megkezdődött az emlékeztető oltások felvétele is.

A korlátozó intézkedések január közepéig vannak érvényben, a szabályok szerint az oltatlanok csak bevásárlás és testedzés idejére hagyhatják el az otthonaikat. Az éttermek, parkok, templomok és szépségszalonok alacsonyabb létszámkapacitás mellett működhetnek, a személyes jelenléten alapuló tanórákat és testi kontaktust igénylő sportokat betiltották. (MTI, Guardian)

Szigorít a járványügyi szabályokon Németország. Éttermekbe csak azok léphetnek be, akik oltottnak vagy gyógyultnak számítanak, és ezen felül fel tudják mutatni az emlékeztető (harmadik) oltásról szóló igazolásukat vagy egy friss, negatív covid-tesztet.

Az új szabályokat Olaf Scholz szövetségi kancellár és a tizenhat tartomány vezetőinek találkozója után jelentették be.

„Szigorú szabály, de szükséges ahhoz, hogy a jelenleginél jobban tudjuk kontrollálni a járványt” – mondta berlini sajtótájékoztatóján Scholz. A kancellár szerint a harmadik, emlékezető oltás a „legjobb védelem az omikron ellen”, a következő hetekben leginkább azon múlhat a járvány alakulása, hogy hányan kapják meg a harmadik oltást is.

A szövetségi és tartományi vezetők arról is megegyeztek, hogy a korábbi 14 napról 10 napra csökkentik a kötelező karantén idejét. Ezt tovább lehet csökkenteni 7 napra, ha a karanténköteles személy negatívra tesztel egy egészségügyi dolgozó által elvégzett PCR- vagy gyorsteszten.

Azoknak, akik kaptak emlékeztető oltást, nem kell karanténba vonulniuk, ha fertőzött személlyel érintkeztek. A kritikus szakmákban dolgozókra – mint a rendőrök és az egészségügyi dolgozók – rövidebb karanténidők vonatkoznak.

A német lakosság 71,5 százaléka van beoltva, emlékezető oltást 40,9 százalék kapott. Scholz kormánya a lakosság 80 százalékos átoltottságát tűzte ki célul és január végéig szeretnének 30 millió emlékeztető oltást beadni. Az országban kedden 64 340 új fertőzöttet találtak és 443 beteg hunyt el. (DW)

Több embert is hat adag vakcinával oltottak be a fővárosi Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben a napokban, tudta meg a 24.hu. A lap információit az Emberi Erőforrások Minisztériuma megerősítette. Úgy tudják, összesen 12 ember érintett.

A vakcinákat ampullákban kapják kézhez az oltópontok, minden egyes ampullában több ember beoltására elegendő oltóanyag van, amit viszont az előírások szerint hígítani kell, és ezt követően lehet felhasználni őket. A szóban forgó esetekben viszont ez elmaradt, a lap információi szerint az egyik szakdolgozó hibázhatott tévedésből.

A lap megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát, a kormányhivatal azt válaszolta, álláspontjuk szerint a történtek hátterében egyértelműen emberi mulasztás áll. Közölték, hogy az intézmény a szükséges lépéseket megtette, de hogy mik ezek, azt nem részletezték. Azt írták, hogy az érintett oltakozók 48 órás, részletes utánkövetésén alapuló orvosszakmai megítélésük szerint az általános oltási reakción kívül egészségkárosodás gyanúja nem merül fel. Hozzátették, hogy az érintettek egészségi állapotát a továbbiakban is megfigyelik.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ személyiségi jogok megsértése és nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt jogi eljárásokat kezdeményez Hadházy Ákos független országgyűlési képviselővel szemben - írja közleményében a hivatal.

Az országgyűlési képviselő csütörtökön közzétett Facebook bejegyzésében azt írta, feljelentést tett hivatali visszaélés és foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gyanúja miatt, a kínai és az orosz oltóanyagok engedélyezésének körülményeiről szóló, „eddig eltitkolt, de kiperelt -és szerencsére amatőr módon kisatírozott dokumentumok alapján”.

Hadházy a bejegyzést a Müller Cecília fotójával illusztrálta. Az NNK közleménye szerint „ebből a szövegkörnyezetből és közlésből egyenesen következik, hogy az országos tisztifőorvost azonosítja az ismeretlen tettes személyével”.

Azt írják, a Nemzeti Népegészségügyi Központ és az országos tisztifőorvos az oltóanyagok forgalomba hozatali engedélyei kiadásában a hatályos jogszabályok értelmében nem engedélyező hatóság. Közlik, hogy az engedélyező hatóság a kínai és orosz oltóanyag forgalomba hozatali engedélyét a jogszabályi előírások alapján adta ki, amely alapján az alkalmazásuk történt és történik.

„Hadházy Ákos nyilvános bejegyzése - szakmai hozzá nem értése és rosszhiszeműsége miatt - lejáratja a Nemzeti Népegészségügyi Központot, amelynek egyik közfeladata a járványügyi védekezés, és ezzel a lakosságot szándékosan félrevezeti.”

Az NNK szerint a politikus magatartásával „közvetlenül és súlyosan veszélyezteti a járványügyi védekezést, megkérdőjelezi a védekezésben résztvevő szakemberek szakmai hitelességét, a védekezés módszereiben aláássa a közbizalmat, ilyen és hasonló megnyilvánulásaival az oltásellenes mozgalmat erősíti”. Hozzáteszik, hogy szerintük „az országgyűlési képviselő nemtelen támadása kizárólag a politikai haszonszerzésből születhetett”, és a Magyarországon alkalmazott valamennyi oltóanyag hatékony és biztonságos.

Hadházy a Facebookon reagált a közleményre, amely szerinte „egyrészt vicces, másrészt szomorú, harmadrészt felháborítóan arcátlan”.

A politikus azért tartja viccesnek, mert „a posztban egy szó nem volt a Népegészségügyi Központról, ők is tudják, hogy ezt a pert azonnal elbuknák. Ráadásul azt is tudják, ha nem becsületsértésért, hanem rágalmazásért jelentenek fel, akkor sajnos nem fogja kiadni a mentelmi jogomat a parlament. Ezért kérve kérem őket, hogy becsületsértés miatt polgári pert indítsanak!!”

Hadházy azt írja, szeretné, ha per lenne az ügyből, mert akkor „esetleg végre ki kellene adniuk azokat az adatokat, amiket hétpecsétes titokként őriznek, a keleti vakcinák hatékonyságáról”.

A politikus arcátlnságnak és szomorúnak tartja, hogy „egy kormány, amelyik egy évig próbálja titkolni, hogy a szakértők határozott és egyértelmű súlyos aggályai miatt ad be orosz és kínai vakcinákat az országnak, azt hiszi, hogy egy ilyen ócska kríziskommunikációs frázissal megúszhatja a dolgot”.

„Emiatt az ügy miatt hosszú börtönbüntetésre kell mennie a felelősöknek és egészen biztos vagyok benne, hogy bármikor is lesz a kormányváltás - reméljük, hogy néhány hónap múlva- utána ezek az emberek nem kerülhetik el a felelősségrevonást” - zárja sorait.

Átlagosan egy nappal nyújthatja el a koronavírus elleni védőoltás a menstruációs ciklus hosszát egy amerikai kutatás szerint. A kutatást azután készítették, hogy rengeteg anekdotikus bejelentés érkezett arról, hogy a vakcina beadatása sok nőnek belezavart a ciklusába.

A kutatásban, amihez az amerikai kormány biztosított anyagi forrásokat, egy menstruációs ciklust követő applikációval vizsgálták közel 4000 - 2403 oltott és 1556 oltatlan -, 18 és 45 év közötti nő adatait. Az oltottak több mint fele Pfizert, 35 százalékuk Modernát, 7 százalék pedig Janssent kapott.

Az oltás előtti, és az azt követő három hónap adatait vizsgálták, majd elemezték a fennmaradó hat egymást követő menstruációs ciklust is. Átlagosan az első és a második vakcina után is egy nappal lett hosszabb a ciklus. Abban a ritka esetben, ha egy ciklus folyamán valaki két oltást is kapott, az oltások két nappal késleltethették a menstruációt.

„Úgy tűnik, hogy ezek a hatások gyorsan, valószínűleg már az oltást követő ciklusban megszűnnek” – mondta a kutatás vezetője, Alison Edelman, aki a portlandi Oregon Health and Science University szülész-nőgyógyász professzora. „Eredményeink megnyugtatóak. A tapasztalt változások hosszú távon nem adtak okot aggodalomra a fizikai egészség és a termékenység tekintetében.” Edelman szerint a kutatásnak nagy jelentősége van, mert az emberek szeretnék tudni, hogy mire számíthatnak, ha beolatják magukat.

A beoltott nők nagyjából 10 százalékánál voltak nagy, 8 vagy akár több napos változások a ciklus hosszában, de a kutatók szerint ezek a kilengések is rendeződtek az oltás utáni két hónapban. A vizsgált adatok alapján az oltások nem befolyásolták a menzesz hosszát. (Bloomberg, OHSU News via Telex)

Klasszikus, jazz, könnyű-, világ-, tradicionális és elektronikus zenei koncertekkel, workshopokkal, zenepedagógiai foglalkozásokkal és beszélgetésekkel, valamint interaktív zenetörténeti kiállítással várja a közönséget január 23-tól a Liget Budapest projekt keretében felépült Magyar Zene Háza.

A nyitás utáni napokban zeneakadémisták adnak ingyenes koncerteket, majd január 28-tól indul az intézmény koncertprogramja, amelyre a magyarzenehaza.com honlapon pénteken megkezdődik a jegyértékesítés is - közölte a Magyar Zene Háza pénteki sajtótájékoztatóján Horn Márton operatív igazgató.

Mint elmondta, az épület minden nap nyitva tart, az állandó kiállítás is hétfő kivételével egész héten látogatható lesz, míg a programok az első két hónapban a hét második felére koncentrálódnak, majd fokozatosan az egész hétre kiterjednek.

Batta András ügyvezető igazgató hangsúlyozta, hogy a Magyar Zene Háza hézagpótló intézmény, melynek fő célja a beavatás, új közönségrétegek megszólítása, de a közoktatásnak is szeretnék megmutatni, hogy a zeneoktatás igenis menő dolog.

A ház működésének három pillére a kiállítások, a zenei programok és a zenepedagógia lesznek - mondta el, és hozzátette, hogy itt a legkülönbözőbb zenei műfajok és stílusok, különleges produkciók és együttműködések is otthonra találnak majd.

Batta András szerint az épületet tervezője, a japán Fudzsimoto Szu is eddigi legjobb épületének tartja. A ház mellett szabadtéri színpad és zenei tematikájú játszótér is épült.

A zenei programokra kitérve az ügyvezető hangsúlyozta, hogy minden eseményük hordoz valamilyen üzenetet. Kiemelt figyelmet fordítanak például a fiatal zenészekre vagy a Magyarországon még sosem járt előadók meghívására, akik gyakorta magyar muzsikusokkal zenélnek majd együtt. De hazai előadók között is létrejönnek együttműködések, a kurátori hétvégéken például egy-egy jelentős zenész - elsőként Harcsa Veronika - hívja meg barátait.

Halmos András, az intézmény koncertprogram-vezetője a külföldi vendégek közül kiemelte John Grantet, aki szólóelőadóként először lép fel Magyarországon új nagylemeze, a Boy From Michigan turnéján, március 26-án.

Először lesz hallható Magyarországon a soul, a jazz és a rock'n'roll instrumentális ötvözetét játszó Delvon Lamarr Organ Trio, a modern popzenéjébe tradicionális zenei elemeket is beépítő görög-szudáni énekesnő, Marina Satti, a katalán újfolk-színtér kiemelkedő dalszerző-előadója, Sílvia Pérez Cruz, valamint a Grammy-díjas Aoife O'Donovan is.

Kelemen Barnabás (hegedű), Kokas Katalin (brácsa) és Rohmann Ditta (cselló) Dohnányi Ernő, George Enescu és Hans Krása életútját idézik meg Kolozsváry Marianna művészettörténész részvételével; Pawel Zalejski hegedűművész, Ariel Barnes csellóművész és Sztojánovits Andrea médiaművész pedig a Nomadic Spirits koncerten lépnek együtt színpadra.

A Debussy női szemmel: egy nimfa gondolatai című esten Győri Noémi fuvolaművész és Szabó T. Anna író, költő a női sorssal összefonódó érzelmeket elevenítik meg zenei-irodalmi performanszukban. A Szent Efrém Férfikar előbb a moszkvai Doros Ensemble-lal, majd a korzikai Ensemble Tavagnával együtt lép fel.

A Dalszerzők köre című programsorozat estjein négy dalszerző-előadó zenél, mesél a színpadon; az első est szereplői Balla Gergely, Barkóczi Noémi, Henri Gonzo és Jónás Vera lesznek.

Először ad közös koncertet a tuvai Huun-Huur-Tu és a Kerekes Band; a török Kudsi Ergüner, a hatlyukú török népi síp nagymestere pedig triójával a szúfi zenétől indulva kínál sokrétű zenei utazást. A Klézsei Ünnepen moldvai csángó furulyadallamok várják a közönséget Hodorog András és tanítványai előadásában.

Robert Henke öt, egymáshoz kapcsolt Commodore számítógéppel állít elő kortárs produkciót, fellép Berlin egyik emblematikus producere, dj-je és kiadóvezetője, a brit Sam Barker, és kifejezetten a Magyar Zene Házába tervezett vizuális show-val érkezik az olasz Lorenzo Senni.

A jazzkoncertek közül Halmos András kiemelte a japán zongorista, Makoto Ozone, és a magyar vibrafon- és marimbajátékos, Szaniszló Richárd közös fellépését, illetve Ben Wendel szaxofonos és zenekara koncertjét is.

Severinghaus Artemisz, a Magyar Zene Háza zenepedagógiai vezetője hangsúlyozta, hogy specifikus programokkal szólítják meg a különböző közönségrétegeket és korosztályokat is.

Számos program az állandó kiállításhoz kötődik majd, de koncertekhez is kapcsolódni fognak beszélgetések, mesterkurzusok. Hétköznaponként Ringató foglalkozások, szombat délelőttönként pedig kisebbeknek, illetve nagyobbaknak szóló matinék is várják a családokat, terveznek pedagógusnapot, de szabadegyetemeket és workshopokat is - mondta el Severinghaus Artemisz. (MTI)

Holttestekkel teli autó parkolt a közép-mexikói Zacatecas állam kormányzati palotája előtt - közölte csütörtökön David Monreal helyi kormányzó.

Az autót a kora reggeli órákban állították az épület elé, a sofőr pedig elmenekült a helyszínről - mondta el Monreal.

Bár a kormányzó nem említett számot, a helyi sajtó hat holttestről számolt be.

A bűntett hátterét homály fedi, ugyanakkor a közép-mexikói államban a Sinaloa és a Jalisco Új Generáció kábítószer-kartell háborúzik egymással. Mexikón belül Zacatecason keresztül szállítják ugyanis azoknak a kábítószereknek a zömét, amit később az Egyesült Államokba csempésznek.

Mexikó mintegy 15 éve szenved a kartellek és a biztonsági erők erőszakjától. Mióta az akkori elnök, Felipe Calderón 2006-ban katonai eszközökkel próbált véget vetni a kábítószeres bűnözésnek, az erőszakhullám nagyjából 350 ezer áldozatot követelt, további 96 ezer embert pedig eltűntként tartanak nyilván.

Mexikóban ma számos, nagy befolyással rendelkező kartell és bűnszervezet aktív, ezek gyakran korrupt politikusokkal és biztonságiakkal állnak kapcsolatban.

Andrés Manuel López Obrador jelenlegi mexikói elnök csütörtökön ismertette az előzetes bűnügyi statisztikát, miszerint tavaly a gyilkosságok száma négy százalékkal, 33 410-re csökkent 2020-hoz képest. Ez nagyjából 92 gyilkosságnak felel meg naponta. A legtöbb gyilkosság az országban büntetlen marad. (MTI)

A koronavírus jóval fertőzőbb omikron mutációja lehet, hogy kevésbé súlyos tüneteket okoz a globálisan domináns delta variánsnál, mégsem minősíthető enyhének - közölték csütörtökön az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tisztségviselői Genfben.

Janet Diaz, a WHO klinikai kezelésekért felelős vezető tisztségviselője szerint az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy az új vírusmutáció kisebb kockázatot jelent a delta variánsnál, legalábbis ami a kórházi kezelések szükségességét illeti. Az omikron a fiatalok és az idősebbek esetében is kevésbé vezet súlyos lefolyású megbetegedéshez.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója a genfi sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az omikron ettől még nem tekinthető "enyhének", mivel világszerte rekordokat dönt a fertőzöttek száma, most emiatt túlterheltek az egészségügyi ellátórendszerek.

A WHO főigazgatója ismételten a rendelkezésre álló vakcinák arányosabb globális elosztását sürgette. Mint mondta, a jelenlegi gyártási kapacitásokat figyelembe véve 109 ország nem fogja tudni teljesíteni a WHO idén júliusra kitűzött célját, hogy a világ lakosságának 70 százalékát teljeskörűen beoltsák.

A főigazgató beszélt arról is, hogy a december 27. és január 2. közötti héten az újonnan diagnosztizált fertőzöttek száma 71 százalékkal, 9,5 millióra gyarapodott. Hangsúlyozta, hogy ilyen mértékű emelkedést korábban nem tapasztaltak. Mint mondta, azon a héten Észak- és Dél-Amerikában megkétszereződött, míg Európában 65 százalékkal lett több az új esetek száma. Az adott időszakban 41 ezer halálesetet is regisztráltak. Mindemellett a hiányos tesztelés miatt a valós számok jóval nagyobbak lehetnek - tette hozzá.

Bruce Aylward, a WHO egyik tanácsadója pedig arról számolt be, hogy 36 országban az átoltottság aránya még a tíz százalékot sem érte el. Hozzáfűzte, hogy világszerte a súlyos tünetekkel kezelt páciensek 80 százaléka nincs beoltva. (MTI)

Ausztriában február 1-től vezetnék be a kötelező koronavírus-oltást a 14 év felettiek számára, ám az omikron miatt meginogni látszik a döntést övező politikai konszenzus.

Gerald Gartlehner epidemológus a héten azt nyilatkozta, az omikron miatt újra kell gondolni a kötelező oltás szükségességét, mert az omikron annyira gyorsan terjed, hogy hamarosan valószínűleg a lakosság akkora része szerez immunitást, mint a korábbi hullámok alatt egyszer sem.

Karoline Edtstadler alkotmányügyi miniszter egy karácsony utáni interjúban hintette el, hogy újra kell gondolni a kötelező oltást, ha az adatok nem támasztják kellőképpen alá, hogy a jelenlegi vakcinák az omikron ellen is hatásosak.

Hans Peter Doskozil, Burgenland tartományi elöljárója pedig azt mondta, szövetségi szinten repedezni látszik a kötelező oltás pártközi támogatottsága, nem csak az omirkon miatt, hanem mert adminisztatív díjak megfizetésével ki lehet bújni a kötelezettség alól. A politikus további megbeszélésekre számít, mielőtt végleges döntést hoznának a dologról.

A koalíciós kormány viszont egyelőre kitart a törvénytervezet mellett, amelynek elfogadásához egyszerű többségre van szükség az alsó- és a felsőház egészségügyi bizottságaiban.

A törvény kriktikusai szerint a jogszabály betartatása sok jogi és logisztikai akadályba ütközik majd, mert az oltatlanok felkutatásához több adatbázist kell egyesíteni. (Guardian)

Levélben kért bocsánatot Kovács Gergely társelnöktől és az MKKP passzivistáitól Dr. Kiss Attila megyei rendőrfőkapitány, amiért a Sátoraljaújhelyi Rendőrkapitányság jogsértő módon az aláírásgyűjtés befejezésére utasította a kétfarkúsokat decemberben.

A vitatott eset 2021. december 29-én történt, a párt passzivistái a város Kazinczy és Határ útjainak sarkán gyűjtöttek aláírásokat az ellenzéki népszavazáshoz. Két kiérkező rendőr közterület-használati engedélyeket kért a gyűjtőktől, és mivel ilyennel nem rendelkeztek, elküldték őket a helyszínről. A passzivisták pakolás közben jelezték a rendőröknek, hogy tudtukkal nem kell engedély aláírásgyűjtéshez, de az időközben kiérkező parancsnok azt mondta, hogy a pultozást a gyülekezési törvény szabályozza, ezért előre be kellett volna jelenteniük.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=284698423690891&set=a.250396547121079

A Nemzeti Választási Bizottság kedden határozatban állapította meg, hogy a rendőrség rosszul hivatkozott a jogszabályokra, „jogi tájékoztatása szakszerűtlen volt”, és tévesen állították, hogy a standolás a gyülekezési törvény hatálya alá tartozik, ezzel pedig meghiúsították az aznapi aláírásgyűjtést. Jogkövetkezménye nem lett az ügynek.

Dr. Kiss Attila bocsánatkérő levelet is küldött a párt vezetőjének, ebben azt írta, hogy még az eset napján intézkedett a rendőri intézkedés kivizsgálásáról, amely során megállapította, hogy az intézkedés nem volt jogszerű. A rendőr-főkapitány azt írja, a hasonló esetek elkerülése érdekében szükséges lépéseket megtette, a passzivistáktól pedig elnézést kér.

„Hát ez igazán kedves. És most kivételesen nem cinikus akarok lenni, még ha utólag is, de azért ez teljesen korrekt tőlük szerintem” - kommentálta a levelet a posztban Kovács.

Egy Milánóból induló magánjárat 160 felnőtt utasából 125-ről derült ki, hogy koronavírusos, amikor megérkeztek az indiai Amritszárba. (19 kiskorú is utazott a gépen, őket nem tesztelték, csak a felnőtteket.)

Az utasokat érkezéskor vizsgálták meg, mert az indiai hatóságok besorolása szerint Olaszország magas kockázatú országnak számít az omikron miatt.

A fertőzötteket karanténba helyezték.

Indiában is gyorsan terjed az omikron, csütörtökön több mint 90 000 új fertőzöttet jelentettek, ez a múltheti adat hatszorosa. Pandzsáb államban, ahol Amritszár városa található, viszont eddig mindössze két omikronos fertőzöttet találtak. (BBC, NDTV)

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) több hónapnyi türelmi időt követően megindította első versenyfelügyeleti eljárásait a vendéglátóipari italbeszerzésekre vonatkozó új szabályozás érvényesítésére. A KFC-vel, a Burger Kinggel, a Dreherrel, a Borsodival és a Heinekennel szemben is vizsgálat indult.

A hazai vendéglátóhelyeknek tavaly augusztus elsejéig kellett összhangba hozniuk gyakorlatukat a Kereskedelmi törvény új szabályaival, melyek célja a kizárólagos italbeszerzési szerződések visszaszorítása, illetve a kisebb italgyártók piacra lépésének elősegítése. A GVH tavaly nyomatékosan figyelmeztette az érintett cégeket, hogy időben készüljenek fel a jogszabályi változásokra.

A GVH vizsgálatai egyfelől kiterjednek arra, hogy a vendéglátósok a jogszabályi változásoknak megfelelően legalább két különböző gyártó termékeit kínálják-e az előírt italkategóriákban (sör, üdítő, gyümölcslé, ásványvíz). A Versenyhivatal azt valószínűsíti, hogy két hazai gyorsétterem-franchise lánc - a KFC és a Burger King - nem tesz eleget az előírásoknak, és továbbra is kizárólag egyetlen gyártó termékeit értékesíti egyes italkategóriákban.

Az eljárások másik részében az előírást ellenőrzik, hogy a vendéglátóhelyek italkészleteik legfeljebb 80 százalékát szerezhetik be ugyanazon gyártótól az egyes italkategóriákban. Ez alól csupán egy kivételt határoz meg a jogszabály, ha az érintett vendéglátóhely biztosítja legalább egy kisüzemi sör folyamatos, csapon történő értékesítését.

A GVH úgy véli, hogy három, jelentős piaci erővel rendelkező sörgyártó - a Dreher, a Borsodi és a Heineken - egyaránt kizárólagosan szerződött egyes vendéglátóhelyekkel, vagyis azok gyakorlatilag teljes sörkészletüket a nagy gyártók egyikétől szerezték be. Egyúttal valószínűleg egyes szerződő vendéglátóhelyek esetében nem teljesült az általános elvárás, hogy legalább két különböző sörgyártó termékeit vegyék fel az itallapra.

A versenyfelügyeleti eljárások megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozások a feltételezett jogsértést elkövették. Az eljárások a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányulnak. Az eljárások lefolytatására biztosított időtartam 6 hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható - közölte a GVH. (MTI)

Adam Mosseri, az Instagram vezetője videóban jelentette be, hogy már tesztelik az újítást, amivel többek közt be lehet állítani, hogy időrendi sorrenben nézhessük a posztokat az appban.

Az Instagram sokáig ezen az elven működött, 2016-ban viszont anyacége, a Facebook változtatott az algoritmuson, és a közösségi oldalhoz hasonlóan ott is a felhasználók interakciói, érdeklődései alapján kerültek az ember elé a tartalmak.

A felhasználók azóta is visszasírták a régi megoldást, Mosseri pedig már tavaly decemberben bejelentette, hogy az időrendi hírfolyam visszatér az appba.

Január 5-én Twitter-videóban mondta el, hogy néz majd ki a módosítás. A hírfolyam tetején egy legördülő menüben lehet majd választani: az első beállítással a jelenlegi hírfolyamot láthatjuk, amiben az alapján rangsorolódnak a posztok, hogy az algoritmus szerint mennyire érdekel minket a tartalom. Lesz egy Kedvencek fül, amiben az általunk legfontosabbnak tartott felhasználók posztjait nézegethetjük, és egy harmadik beállítás is, amivel az összes általunk követett oldal posztjait lehet időrendben pörgetni.

Mosseri szerint az új rendszer tesztje már zajlik, a felhasználók az év első felében érhetik majd el az appban. (via hvg.hu)

Tavaly átlagosan 28,1 százalékkal nőttek az élelmiszerárak globálisan, az ezek mozgását követő index 10 éves csúcsra emelkedett - áll az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) csütörtökön ismertetett jelentésében.

A szervezet által vezetett élelmiszerár-indexe az öt legfontosabb élelmiszer-alapanyag - növényi olajok, szemestermények, húsfélék, tejtermékek és cukor - nemzetközi piaci árát veszi figyelembe. Ennek alapján a tavalyi mutató átlagosan 28,1 százalékkal (27,6 ponttal) 125,7 pontra, 2011 óta legmagasabb szintre nőtt, akkor a mutató 131,9 ponton volt.

Az elmúlt tíz évben 2016-ban állt a legalacsonyabban az élelmiszerár-index, 91,9 ponttal.

A FAO által csütörtökön ismertetett adatok szerint a decemberi élelmiszerár-index 133,7 pont lett, 0,9 százalékkal (1,2 ponttal) alacsonyabb a novemberinél, de 23,1 százalékkal (25,1 ponttal) magasabb a 2020. decemberinél.

Havi összevetése decemberben a szemestermények árindexe átlagosan 0,6 százalékkal (0,9 ponttal) 140,5 pontra csökkent, a növényi olaj árindexe 3,3 százalékkal (6,1 ponttal) 178,5 pontra esett, a tejtermékek árindexe 1,8 százalékkal (2,3 ponttal) 128,2 pontra nőtt, a hústermékek decemberi árindexe 111,3 ponton stagnált, a cukor árindexe havi szinten 3,1 százalékkal (3,8 ponttal) 116,4 pontra, öthavi mélypontra gyengült.

Tavaly a szemestermények árindexe 2012 óta legmagasabb, átlagosan 131,2 pont volt, 27,2 százalékkal (28 ponttal) múlta felül a 2020. évit. A növényi olaj tavalyi átlagos árindexe történelmi csúcsra, 164,8 pontra nőtt, 65,8 százalékkal (65,4 ponttal) magasabb volt a megelőző évinél. Ami a tejtermékek tavalyi átlagos árindexét illeti, a mutató 119 pont volt, 16,9 százalékkal (17,2 ponttal) magasabb a 2020. évinél. A tavalyi húsárindex átlaga 107,6 pont lett, 12,7 százalékkal (12,1 ponttal) magasabb, mint 2020-ban. A cukorárindex tavalyi átlaga 2016 óta legmagasabb, 109,3 pont volt, ami 29,8 ponttal (37,5 százalékkal) haladta meg a 2020. évit. (MTI)

Romániában egy héten belül megnégyszereződött a koronavírus-fertőzöttek száma, csütörtökön a kormány a járványügyi korlátozások szigorításáról döntött.

A kabinet január 8-tól kezdődően újabb 30 napra meghosszabbította a tavaly május óta folyamatosan érvényben lévő veszélyhelyzetet, ismét kötelezővé téve az egészségügyi védőmaszkok viselését a nyílt és zárt közterületeken. Az intézkedés alól csak az ötévesnél kisebb gyermekek, a munkahelyen egyedül tartózkodó alkalmazottak, illetve a nehéz fizikai munkát végzők, a sportolók, a közönség előtt beszélő szónokok, az egyházi szertartásokon részt vevő papok és a televízióműsorok szereplői kapnak felmentést, ha megtartják a biztonságos távolságot.

A textilből és műanyagból készült maszkokat már nem fogadják el, kizárólag a sebészeti maszkok vagy az FFP-2-es maszkok használatát engedélyezik.

A bukaresti kormány közleménye szerint a kulturális és sportrendezvényeken a termek befogadóképességének legfeljebb 30 százalékát kihasználva gyűlhetnek össze a védettségi igazolvánnyal rendelkező résztvevők, ha az adott településen a fertőzési ráta az utóbbi két hétben meghaladta a lakosság egy ezrelékét.

Ennél engedékenyebb a szabályozás a vendéglátóhelyek esetében, amelyek egyezrelékes fertőzési ráta felett is kapacitásuk felét kihasználva üzemelhetnek mindaddig, amíg a fertőzések üteme az adott településen nem éri el a három ezreléket. Ezen küszöbérték felett is nyitva maradhatnak, ha a vendégek száma nem haladja meg a terem befogadóképességének 30 százalékát.

A bukaresti kormány azt ajánlja az intézményeknek és magáncégeknek, hogy térjenek át a távmunkára, ahol pedig a tevékenység jellege ezt nem teszi lehetővé, vezessenek be lépcsőzetes munkakezdést, ezáltal járulva hozzá a zsúfoltság csökkentéséhez a közszállítási járműveken.

Raed Arafat katasztrófavédelmi államtitkár azzal indokolta a szigorítást, hogy az omikron variáns terjedése miatt Romániában ugrásszerűen nő, egy héten belül megnégyszereződött, csütörtökön hatezer fölé emelkedett a fertőzöttek száma. Az államtitkár szerint az új vírusmutáns sokkal gyorsabban átterjed egyik emberről a másikra, ezért a védekezésben kulcsfontosságú a megfelelő védőmaszkok használata, a távolságtartási szabályok betartása.

A stratégiai kommunikációs törzs (GCS) csütörtöki jelentése szerint az utóbbi 24 órában 6018 új fertőzöttet regisztráltak Romániában, ami több mint négyszerese az utóbbi két hét átlagának. A héten a fertőzöttek száma minden korábbinál gyorsabb ütemben, naponta több mint 20 százalékkal emelkedett, az utóbbi hét napon pedig több mint háromszor annyi (20 644) fertőzöttet regisztráltak, mint az előző héten (6142). (MTI)

• Nagyon úgy tűnt, hogy az ellenzék nem találta ki, mi lesz az előválasztás után, hiszen a második forduló eredményhirdetése óta szinte teljesen eltűntek a nyilvánosságból, a kezdeményezést pedig újra átengedték a Fidesznek.
• A háttérben közben munkacsoportok alakultak, folytak a viták a közös helyekről, a kampány színeiről, a listás helyekről, Márki-Zay elszólásairól és egy lehetséges hetedik frakcióról.
• Végül január 5-én álltak ki újra az ellenzéki pártok vezetői Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölttel újra, hogy felpörgessék a népszavazási kampányt, ami bár december közepén indult, de még messze vannak a szükséges 200 ezer aláírástól.
• Mindennek ellenére a 444-nek nyilatkozók mégsem tartják elvesztegetettnek az elmúlt pár hónapot.
• Márki-Zay frissen igazolt sajtófőnöke pedig már az első munkanapján olyan lendülettel tolta a sajtóelhárítást, mint Havasi Bertalan Orbán mellett.

Bár az omikron jellemzően enyhébb tüneteket produkál, de sokkal gyorsabban is terjed, így az új variáns által letarolt országokban az okoz gondot most a kórházakban, hogy annyi egészségügyi dolgozó esik ki egyszerre a munkából, ami már az ellátást veszélyezteti.

Több ausztrál és egy amerikai kórházban is a pozitívra tesztelt dolgozók visszahívásával próbálják meg megoldani a szakemberhiányt.

Covidos ápoló, nem covidos beteg

Ausztrália legnépesebb szövetségi államában, Új-Dél-Walesben a nagyobb a sydney-i kórházakban és kisebb regionális intézményekben is az állam covid-protokollját megszegve hívták vissza az ápolókat a karanténból. A Guardiannek nyilatkozó ápolók azt mondták, hogy informális, szóbeli tanácsot kaptak a kórházaiktól, hogy amennyiben pozitívak, de nincsenek tüneteik, akkor menjenek vissza dolgozni. A lap szerint 2 500 egészségügyi dolgozó hiányzik Új-Dél-Wales kórházaiból a karantén miatt.

Bár elvileg a visszahívás csak a tünetmentes fertőzöttekre vonatkozott, a lapnak nyilatkozók közül többen láttak olyan kollégát, aki köhögve, tüsszögve ment vissza dolgozni.

A források szerint az is változó, hogy a koronavírus-pozitív ápolókat melyik osztályra küldik be: van olyan sydney-i kórház, ahol csak a covidosztályon dolgozhatnak, de máshonnan érkeztek olyan beszámolók, amik szerint a fertőzött ápolóknak a nem covidos betegeket kellett gondozniuk.

“Olyan, mintha mindenki feladta volna. Teljesen el vagyok keseredve. Egy cirkusz az egész… pozitív ápolók dolgoznak az egészséges kollégákkal és a nem covidos betegekkel” - nyilatkozta egy ápoló a lapnak.

Már az az újévi határozat is nagy felháborodást keltett, ami szerint az egészségügyi dolgozóknak nem kell egyhetes karanténba vonulniuk, ha egy koronavírusos beteg szoros kontaktjaivá váltak, de nincsenek tüneteik. A Guardiannak nyilatkozó orvosok azt mondták, a döntés „elképesztően kétségbeejtő helyzetet” tükröz.

Utóbbi reakciót érdemes egyébként összehasonítani a magyar helyzettel: nálunk már szeptemberben, a delta és a negyedik hullám érkezésekor is csak találgatni lehetett, hogy mikor kell vagy nem kell egy kontaktszemélynek karanténba vonulnia, és az akkor (szeptemberben!) aktuális májusi eljárásrendből tudhattuk meg, hogy az oltottak és az elmúlt fél évben a víruson átesettek mentesülnek a karanténkötelezettség alól. November elején az akkor éppen koronavírusos Gulyás Gergely egyik nyilatkozatából derült ki, hogy Magyarországon már nincsen kontaktkutatás.

Új-Dél-Wales kórházai annyira nehéz helyzetben vannak, hogy tavaly év végén már arról születtek tervek, hogy külföldről hoznak ápolókat a kiesett emberek pótlására, az alkalmazottaiknak pedig könyörögtek, hogy ne menjenek szabadságra, és az ünnepnapi túlóradíjra is ráígértek, csak hogy legyen elég ember.

Dominic Perrottet, Új-Dél-Wales miniszterelnöke hétfőn optimista nyilatkozatot adott az egészségügy állapotáról, Brett Holmes az állam nővéreket és szülésznőket tömörítő szervezetének főtitkára szerint viszont a covid-pozitív nővérek visszahívása „megmutatja, milyen szintű a kétségbeesés az egészségügyben”. A Guardiannek nyilatkozó Holmes határozottan ellenzi a gyakorlatot, bár megjegyzi, hogy Európában és az Egyesült Államokban volt példa hasonlóra a legsúlyosabb járványidőszakokban. Szerinte azok számára jelenti ez a legnagyobb veszélyt, akik nem coviddal, gyenge immunrendszerrel kerülnek a kórházba.

„Tudjuk, hogy ezek a típusú betegek meghalhatnak a covidban. Rendkívüli elvárás olyan körülmények között dolgozni, ha a nővéreknek azt mondják, hogy menjenek be közéjük, és játsszanak egy kis orosz rulettet, hogy vajon a védőfelszerelésük minden esetben tökéletesen működik-e.”

A hatóság is okézta

Az amerikai Rhode Island államban egy állami kórházban és egy bentlakásos magánintézményben is munkába hívtak fertőzött ápolókat a munkaerőhiány miatt. Itt ráadásul meg is engedi ezt a rendszer: a CDC - az amerikai járványügyi hatóság - december 23-i ajánlása szerint az egészségügyi dolgozók 10 helyett 7 nap után térhetnek vissza a munkába a fertőzés után, ha tünetmentesek és negatív a tesztjük. Krízishelyzetben viszont a kórházak behívhatják a karanténból a fertőzött dolgozókat, ha nincs olyan, aki tünetmentesen pozitív, akkor akár a tüneteseket is.

Az Eleanor Slater Hospital ilyen krízishelyzetet jelentett most. Az állam egészségügyi minisztériumának szóvivője, Joseph Wendelken szerint a hétvége mindkét napján 1-1 tünetmentes pozitív dolgozót hívtak be, a kórház vezetői pedig azt mondták, hogy “igyekeznek csak covidos betegekhez küldeni őket”. Az intézmény arra számít, hogy a krízishelyzet miatt lesz még olyan nap, amikor be kell hívniuk fertőzött dolgozókat. Az érintetteknek minden helyzetben magas védettséget biztosító maszkot kell hordaniuk, és csak tünetmenetesen vagy enyhe tünetekkel dolgozhatnak.

Bár Magyarországon szerencsére még nem terjedt el annyira az omikron, hogy az ausztrálhoz és az amerikaihoz hasonló helyzetet teremtsen, megkérdeztük két budapesti kórház dolgozóit, hogy ők találkoztak-e már pozitív teszteredmény ellenére behívott kollégákkal. Mindketten nemmel válaszoltak, bár egyikük megjegyezte, hogy a korábbi hullámokban, a járvány tetőfokán tudomása szerint előfordult már ilyesmi, amikor nem volt más mód az ellátás biztosítására. Mivel kórházaikban az oltásra hivatkozva már nem tesztelik rendszeresen a dolgozókat, csak akkor, ha tipikus tüneteik vannak, megkérdezettjeink úgy gondolják, hogy ha vannak vagy lesznek is covid-pozitívan dolgozó kollégák, egyszerűen átmennek a radar alatt.

Több európai országban és az Egyesült Államokban is rekordokat dönt a napi új fertőzöttek száma az omikron koronavírus-variáns okozta új járványhullám miatt. Ugyanakkor az USA és Görögország 10-ről 5 napra, Nagy-Britannia, Spanyolország és Írország pedig 7 napra csökkentette a karanténidőt. Az érvelés szerint az omikron tulajdonságai mellett ez a gazdaság életben tartására és az egészség megőrzésére alkalmas kompromisszum: a variáns gyorsabban terjed, így egyszerre sok ember kerül karanténba, ami több fontos szektorban is átmeneti munkaerőhiányt eredményez, viszont a gyakran enyhébb, akár teljesen tünetmentes fertőzést okoz, ezért a szakemberek szerint hamarabb vissza lehet térni a munkába a fertőzés után.

Öt plusz öt

A CDC, az amerikai járványügyi hatóság december 27-én adta ki az új járványügyi iránymutatását, amely szerint a tünetmentes vagy enyhe tünetes fertőzötteknek elég öt napig otthon maradniuk, és azt kérik, hogy további öt napig csak maszkban menjenek emberek közé. A döntést azzal magyarázzák, hogy kutatások szerint a legtöbb fertőzés a tünetek megjelenése előtti 1-2 napban, és az azt követő 2-3 napban történik.

Rochelle Walensky, a CDC igazgatója a CNN-nek azt mondta, részben azért csökkentették a karanténidőt, mert alig volt, aki betartotta volna a tíz napot, és a fertőzések számának emelkedésével szerettek volna olyan ajánlást kiadni, amit az emberek nagyobb eséllyel hajlandóak betartani, és tényleg otthon maradnak abban az időszakban, amikor a legnagyobb eséllyel fertőznének.

Pár nappal korábban kiadtak egy másik ajánlást is, amely szerint az egészségügyi dolgozók 10 helyett 7 nap után térhetnek vissza a munkába a fertőzés után, ha tünetmentesek és negatív a tesztjük. A hét napot még tovább lehet csökkenteni, ha a kórházakban súlyos szakemberhiány lép fel.

A lakosságnak szánt ajánlás szerint az 5 nap karantén után nem kell tesztet végezni, mielőtt az ember visszatérne a közösségi életbe. Walensky érvelése szerint azért nem, mert a CDC nem tudja, hogy mennyire pontosak az antigén tesztek annak a meghatározásában, hogy fertőz-e még valaki.

„Ha az ötödik napon valakinek lesz egy negatív gyorstesztje, attól még nem biztos, hogy nem lehet fertőző, és nem akarunk hamis biztonságérzetet kelteni. Ezért szeretnénk, ha ezután is még maszkot viselne az illető” – mondta a CNN-nek az igazgató. „És ha pozitív lesz, akkor is tudjuk, hogy a legfertőzőbb időszakon már túl van az alany, és ugyanúgy azt szeretnénk, ha utána maszkot hordana.

Mivel nem fogjuk megváltoztatni az ajánlásunkat a gyorsteszt eredménye miatt, úgy döntöttünk, hogy nem is vesszük bele.”

A PCR-t pedig Walensky szerint azért nem írták bele az ajánlásba, mert az akár 12 héttel a fertőzés után is mutathat pozitív eredményt, annyi ideig pedig szerinte nem fertőz senki.

Görögország december 30-án követte az amerikai ajánlást, itt is 5 napra csökkent a fertőzötteknek előírt karantén. Ha tünetmentesek vagy enyhe tüneteik vannak, öt nap után magas védelmet biztosító maszkban visszamehetnek dolgozni, a tesztet itt sem írják elő. A görög kormány egy nappal korábban jelentett be egy sor szigorító intézkedést a fertőzések számának megugrása miatt: betiltották a zenét minden étteremben, bárban és szórakozóhelyen, álló vendégeket nem szolgálhatnak ki és egy asztalnál maximum 6 ember ülhet, éjfélkor pedig minden helynek be kell zárnia.

Munkaerőgondok

Angliában több szektorban súlyos átmeneti munkaerőhiányt okozott a járvány: Londonban vonatjáratokat állítottak le miatta, az NHS (Nemzeti Egészségügyi Szolgálat) december 26-i jelentése szerint pedig közel 25 ezer dolgozó esett ki a munkából koronavírus-fertőzés vagy karanténkötelezettség miatt. A kormány december 22-én jelentette be, hogy két negatív gyorsteszttel a hetedik napon be lehet fejezni a korábban tíznapos karantént. A brit kormány egészségügyi biztonsági hivatala szerint ez a módszer „szinte ugyanazt a védelmet nyújtja”, mint a korábbi szabály, ami szerint 10 nap után tesztelés nélkül ér véget az izoláció.

Írországban pedig oltáshoz kötik a korai szabadulást: hét napra csökkent a karantén a háromszor oltottaknak, és azoknak, akik két oltás után egyszer már elkapták a betegséget az elmúlt három hónapban.

A britek és az írek is azt kérik, hogy a karanténból szabadultak hordjanak maszkot, minimalizálják a találkozások számát és ha lehet, dolgozzanak otthonról.

Az USA-ban január 2-án 286 621 új esetet jelentettek, a hétnapos átlag négyszázezer fölött van. Az Egyesült Királyságban közel 135 ezer fertőzöttet jelentettek tegnap. A legfrissebb görög adat december 31-i, ekkor 40 560 új eset volt, Írországban pedig az év első napján 23 281 fertőzöttet jelentettek.

Takács Dorina csak tavaly tavasszal indította el Дeva nevű egyszemélyes zenei projektjét, de idén őszre már az egyik legexportképesebb magyar előadó lett.

Magyar népdalokkal mixelt elektronikus számait maga írja és producereli.

Kiskorában panelben élt, de most már nem költözne vissza a városba.

Kicsit tart tőle, hogy többen is megismerik a nevét, de úgy gondolja, hogy ha így lesz, abból is tanulnia kell majd valamit.

Az üldözött keresztényeknek emléket állító emlékfalat avattak fel vasárnap Érden.

Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára az avatáson arról beszélt, hogy a magyar templomfelújítási programban újult meg az érdligeti református templom is, és létesült az emlékfal is.

A magyar kormány a kereszténységre nemzetmegtartó erőként tekint, ezért mára több mint 3000 templomot újított fel és 120 templomot épített Magyarországon és a határokon túl - mondta az államtitkár.

Szerinte a templom az a hely, ahol iránytűként szolgáló gondolatok hallhatók emberképről és társadalomfelfogásról, valamint az emberi méltóságról, a családról és a nemzetről. Az üldözött és mártír keresztyének emlékfala arra emlékeztet, hogy a keresztyén szabadság megvédése olyan parancs, amely túlmutat Magyarország határain - mondta. (MTI)

Az omikron variáns tünetei eltérhetnek az eddig ismert koronavírus-tünetektől: a betegség orrdugulással, orrfolyással és derékfájdalommal is jelentkezhet. Rusvai Miklós víruskutató az RTL Híradónak azt mondta, szerinte azért is terjedhet gyorsan a vírus, mert ilyen tünetekkel kevesen fordulnak orvoshoz és maradnak otthon.

Rusvai szerint fontos lenne, hogy enyhe tünetekkel se menjen senki közösségbe, de tart tőle, hogy ez a karácsonyi időszakban „nem mindig valósítható meg”. A víruskutató az omikron nagyon gyors terjedésére számít a következő három hétben.

„Növekszik a családi események száma, nagyon sok ember találkozik a szeretteivel, és sajnos a vírust is át fogja adni.”

A WHO jelentése szerint sűrűn lakott területeken másfél-három nap alatt duplázódhatnak az esetszámok az omikron esetében. Rusvai elmondta, hogy az eredeti, vuhani variáns esetében ez a duplázódás 20-30 nap alatt történt meg. Az alfa variánsnál 10-15 nap, a deltánál 7-10 nap alatt duplázódtak az esetszámok.

A járványügyi modellezéssel foglalkozó Vattay Gábor szerint január közepén lesz domináns Magyarországon az omikron. Addig csökkenni fognak az esetszámok, onnantól viszont meredeken emekledni kezdenek majd a kutató szerint.

Oroszország kénytelen lesz viszontfenyegetéseket alkalmazni, ha az Egyesült Államok és a NATO elutasítja biztonsági javaslatait - közölte hétvégi nyilatkozataiban Alekszandr Grusko külügyminiszter-helyettes.

„Világossá tettük a NATO számára: készek vagyunk megvitatni, hogy hogyan lehet egy katonai vagy egy katonai-technikai forgatókönyvet egy olyan politikai folyamattá átalakítani, amely ténylegesen megerősítené az EBESZ, az euroatlanti és az eurázsiai térség valamennyi államának katonai biztonságát. És azt is, hogy ha ez nem sikerülne, akkor a viszontfenyegetések eszközéhez nyúlunk. De akkor már késő lesz megkérdezni, hogy miért döntöttünk így, miért telepítettünk fenyegető (fegyver)rendszereket” - mondta a diplomata szombaton az orosz médiának nyilatkozva.

Grusko szerint az orosz javaslatok arra irányulnak, hogy Oroszország és az Egyesült Államok lépjen vissza kapcsolatainak jelenlegi veszélyes állapotából, és a párbeszéd irányába mozduljon el.

Vasárnap ugyancsak újságírók kérdéseire válaszolva úgy vélekedett, hogy noha a NATO a közmegegyezés alapján dönt, az Egyesült Államoknak lesz kulcsszerepe a tárgyalásokon, az amerikai álláspont lesz meghatározó a szövetségben, amikor az euro-atlanti térség biztonsági garanciáinak jogi formuláit megvitatják. Ezért Moszkva szempontjából a tárgyalási folyamat kulcseleme a Washingtonnal folytatott stratégiai párbeszéd.

Az Európai Unió részéről tett azon kijelentéseket, amelyek szerint az unió az Oroszország-NATO Tanács keretében lenne kész Moszkvával tárgyalni az európai biztonságról, annak a jeleként értelmezte, hogy „a katonai biztonság szférájában az Európai Unió teljesen az észak-atlanti szövetség ellenőrzése alatt áll”. Emlékeztetett arra, hogy Moszkva korábban Oroszország és az EU biztonsági tanácsának létrehozására tett javaslatot, amelynek keretében lehetőség nyílt volna a közvetlen párbeszédre, de ezt Brüsszel elutasította.

Grusko meglátása szerint a szövetség keleti bővítése már elérte a határát, és a "nyitott ajtók" elve éppen hogy növeli a NATO sebezhetőségét. A német újraegyesítés idején a szövetség még nem azt hirdette, hogy bármely ország a tagjává válhat, és hogy ez szabad választás kérdése volna, valamint azt ígérte, hogy egy hüvelyknyire sem mozdul el kelet felé. Továbbá Németország engedélyt kért a Szovjetuniótól arra, hogy a szövetség tagja maradhasson - idézte fel. Azt nem akarta minősíteni, hogy helyes volt-e Moszkva akkori döntése.

Kifogásolta, hogy a NATO annak idején nem vette figyelembe, hogy a balti államok a Suwalki-folyosón keresztül kapcsolódnak a szövetség központi területéhez. Mint mondta, a NATO most ezt a sebezhetőséget próbálja semlegesíteni azzal, hogy további erőket vezényel oda, „és ez a telepítés valójában már Szentpétervár külvárosaiban történik”.

„Ha továbbra is ebbe az irányba haladunk, akkor ez egy nyilvánvaló út egy olyan forgatókönyv felé, amelyet mindannyiunknak el kell kerülnünk” - jelentette ki a helyettes tárcavezető.

Szerinte Oroszország abból indul ki, hogy „most olyan kockázatos és sorsfordító pillanathoz érkeztünk a nemzetközi kapcsolatokban”, amikor a célozgatások és az sejtetés már nem működik, hanem „egyszerűen le kell ülni és beszélni”.

Oroszország szombaton lépett ki hivatalosan a Nyitott Égbolt-szerződésből. Moszkva döntéséről a szerződés összes részes államát hat hónappal ezelőtt, június 18-án értesítette.

Az Egyesült Államok tavaly november 22-én jelentette be, hogy nem részese többé a Nyitott Égbolt-szerződésnek. Orosz részről Vlagyimir Putyin orosz elnök idén június 7-én írta alá azt a törvényt, amelynek értelmében Moszkva is felmondja a megállapodást, miután Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettes május 27-én arról tájékoztatta orosz hivatali partnerét, Szergej Rjabkovot, hogy az Egyesült Államok nem kíván visszatérni a szerződéshez.

Az 1992-ben aláírt és 2002-ben hatályba lépett megállapodásnak 34 európai és észak-amerikai részes állama volt. Rendelkezései alapján az utóbbi másfél évtizedben több mint 1200 ellenőrző repülést hajtottak végre, amelyek egyik fő célja a bizalomerősítés, a leszerelési egyezmények betartásának ellenőrzése. A partnerek a szerződést a műholdas felderítő eszközök tökéletesedése ellenére is hasznosnak tartották.

Az amerikai kormányzat tavaly május 21-én jelentette be az egyezményből való kilépésre vonatkozó szándékát, és fél évre rá ki is lépett. Washington és Moszkva kölcsönösen a szerződés megsértésével vádolta egymást. (MTI)

Márki-Zay Péter félmeztelenül, begipszelt kézzel, kórházi ágyán fekve jelentkezett élő videóban a Facebookon.

Vasárnap délben derült ki, hogy az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje családi strandfürdőzés közben eltörte a bal kezét, ráadásul úgy, hogy műteni is kellett. A videóban a politikus azt mondta, hogy két csontja törött el, amikor elcsúszott és teljes súlyával a kezére esett. A műtét során egy titániumlemez is került a karjába.

„Rákay Philip remek videót fog készíteni róla, hogy micsoda Robotzsaru vagy Terminátor lettem ezáltal” – viccelődött a politikus.

Azt mondta, biztos benne, hogy hamarosan hazaengedik és folytatódik a kampány.

Beszélt a 444-en is közölt, az ellenzék gyengülését kimutató közvélemény-kutatásról, miszerint ezt ők még „kutatásnak sem nevezik”, tovább, hogy eset „nagyon alaposan fölvetette a gyanút, hogy az ellenség keze betette a lábát a főhadiszállásunkra is”. A kutatás szerinte megalapozatlan, és mind annak elkészítése, mind a kiszivárogtatása a Fidesz munkája.

„Szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy az ellenzék nem áll rosszul. A Fidesz biztos hogy rosszul áll” – mondta. Az utóbbi állítást szerinte az bizonyítja, hogy a kormánypárt olyan osztogatásba kezdett, ami „tizenkét évig soha nem volt”, gondolva a minimálbér és a közmunkások bérének megemelésére, a tizenharmadik havi nyugdíj kifizetésére és hasonló rendelkezésekre.

A Fidesz félelmét mutatja Márki-Zay szerint az is, hogy előrehoztak olyan döntéseket, amelyeket a következő kormánynak kellene meghoznia. Ilyen a kaszinókoncessziók kiosztása, a Médiahatóság elnökének a kinevezése és Polt Péter pozíciójának a bebetonozása.

„Ezek mind egyértelműen mutatják, hogy Orbán Viktor fél. Orbán Viktor csomagol. Amit lehet még ellop, amit lehet bebiztosít, ő fél a vereségtől.”

Márki-Zay szerint az „ellenzéki árulókat” is aktivizálni fogja Orbán, „aki elégedetlenkedik, aki jelöltcseréről beszél, akár körzetben, akár miniszterelnöki, akármilyen vonatkozásban, az csak a Fidesz érdekében tevékenykedik”.

Jövő januártól újabb húsz százalékkal emelkedik a bölcsődei dolgozók bére - közölte az MTI-vel a KDNP frakciószóvivője, Nacsa Lőrinc.

Nacsa felidézte, hogy 2010 óta több ütemben nőtt a bölcsődei dolgozók bére, és folyamatosak a bölcsődefejlesztések és építések. A szóvivő némi gyurcsánybajnaizás és migránsozás, valamint a baloldal megállítása után a Fidesz-KDNP nevében megköszönte a bölcsődei dolgozók egész éves munkáját, kiemelve, hogy a járvány őket különösen nagy kihívás elé állította, és az egészségüket is veszélyezteti, hiszen minden nap gyerekek közelségében vannak.

Átmenetileg mindenhol megnövekszik, de éjszaka már újra szakadozik a felhőzet, hétfőn pedig felhőátvonulások várhatók többórás napsütéssel. Éjfélig néhol, majd elszórtan lehet gyenge eső, északon északkeleten havas eső, hajnalban a magasabban fekvő helyeken havazás is.

Hétfőn legnagyobb eséllyel északkeleten alakulhat ki hózápor, havas eső zápor. A Győr-Szeged vonal széles sávjában többfelé megerősödik, az Észak-Dunántúlon és a középső országrészben viharossá is fokozódik az északnyugati szél. Hétfőn kissé csökken a szél sebessége, de a Dunántúlon és középen továbbra is sokfelé lehetnek erős lökések.

A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -3, +4 fok között alakul, de a szélvédett északkeleti tájakon ennél pár fokkal hidegebb is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet hétfőn 2 és 7 fok között valószínű. (MTI)

Legalább 72 ember halt meg a Rai tájfun miatt Fülöp-szigetek Bohol tartományában, ezzel száz fölé emelkedett a szélvihar áldozatainak száma az országban.

A Rai idén a tizenötödik trópusi vihar a Fülöp-szigeteken, ebben az évben ez volt a legerősebb. Több mint 400 000 ember kényszerült otthonának elhagyására, teljes tartományokban szakadt meg az áram- és a mobiltelefon-szolgáltatás, illetve jelentős károk keletkeztek, elsősorban az ország középső részében.

A kormány katasztrófa-elhárítási hivatala korábban 31 halottat jelentett, de ekkor még nem érkezett meg a jelentés a Bohol tartományban elhunytakról. A Dinagat-szigetek tartománya vasárnap tíz halottat jelentett, de nem világos, hogy a hivatal már beleszámolta-e őket a központi statisztikába.

A hivatalos tájékoztatás szerint a legtöbb halott a kidőlő fák vagy vízbe fulladás miatt vesztette életét.

Az áram- és a mobilszolgáltatást még nem sikerült mindenhol visszaállítani, ez megnehezíti a hatóságok dolgát is a károk pontos felmérésében. (Reuters)

Ukrajnában is megjelent a koronavírus omikron variánsa - közölte Viktor Ljasko egészségügyi miniszter a hétvégén a Facebookon.

A tárcavezető tájékoztatása szerint a variánst egy olyan betegnél mutatták ki, aki előzőleg az Egyesült Arab Emírségekben járt és ott fertőzöttekkel érintkezett. Jelenleg azonosítják azokat, akikkel a beteg Ukrajnában kontaktusba került.

Mihajlo Raduckij, a parlament egészségügyi bizottságának kormánypárti elnöke közben a Telegramon előre jelezte, hogy az ünnepek alatt, azaz december végén és január elején szigorítani fognak a járványügyi intézkedéseken. Az ünnepek idején hagyományosan tartanak tömegrendezvényeket Ukrajnában, vásárok, vidámparkok és korcsolyapályák nyílnak. A járvány fellángolásának megakadályozása érdekében a tömegrendezvények területei el lesznek kerítve, a bejáratoknál pedig ellenőrizni fogják a látogatók oltási, gyógyultsági igazolásait, illetve PCR-tesztjeinek eredményét - írta a képviselő. Ukrajnában a járványhelyzet szerinti legszigorúbb, vörös besorolásban lévő régiókban a tömegrendezvényeken csakis azok vehetnek részt, akik a védőoltás mindkét dózisát felvették, az enyhébb kockázatú sárga kategóriába tartozó régiókban, ehhez elegendő az oltás első adagjának felvétele. Jelenleg az ország 24 megyéjéből nyolc van vörös, a többi sárga besorolásban, utóbbiak közé tartozik Kárpátalja és a főváros, Kijev is. (MTI)

„Az első iskolahét elképesztő volt, pánikrohammal, szorongásos rohammal érkeztek sorra a gyerekek”

– meséli a iskolakezdésről dr. Tárnok Zsanett, a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulanciát fenntartó Vadaskert Alapítvány igazgatója. Az intézmény november végén jelentette, hogy nagyon leterhelt az akut ellátás, és rengeteg önsértő gyerek érkezik a pszichiátriára. Tárnok szerint szeptemberben a segítségre szorulók gyakorlatilag megrohamozták az intézményt, és ez a tendencia azóta sem sokat csillapodott.

A szakember szerint az őszi iskolakezdésre senki sem volt igazán alaposan felkészülve: az előző tanév nagy részét a gyerekek online oktatásban töltötték, és az, hogy ősszel visszaülhetnek az iskolapadba, viszonylag későn, a járványhelyzet aktuális állása alapján dőlt el.

A váratlan visszatérést leginkább azok a fiatalok szenvedték meg, akik otthon biztonságban érezték magukat: nekik az online oktatás alatt nem volt akkora teljesítményszorongásuk, a társas közeg hiánya miatt nem volt szociális szorongás, nem volt bullying, nem piszkálták őket a többiek.

„Mindenki úgy csinált, mintha ott kellett volna folytatni, ahol abbahagytuk az életet. Nem volt gyász, nem volt feldolgozás, a gyerekek hirtelen újra teljesítményhelyzetbe kerültek, és nagyon megsínylették”

– mondja Tárnok. Ezek mellett a járványhelyzet sem tűnt el, minden ezzel járó feszültség továbbra is terhelte a családokat.

Nem gondolja, hogy a tanárok hibája lenne ez, hiszen rajtuk is felülről érkező nyomás volt, hogy „hozzák be” az előző félévet. Viszont nagy károkat okozott az, hogy a gyerekektől ennyire hirtelen várták el, hogy zökkenjenek vissza, és teljesítsenek úgy, ahogy korábban. Fokozatosságra lett volna szükség, és figyelembe kellett volna venni, hogy a jelenléti oktatás nem minden diáknak fellélegzés, rengetegszer szorongással jár. Tárnok szerint nagyon kevés iskolában volt tudatos gyászfeldolgozás, pedig egy kamasz számára egy kiesett év nagyon sokat jelent: ballagások, közösségi események maradtak el, tanulmányi, sportolói terveket kellett átkalibrálni.

A fiatalok pedig csak sodródtak, és a korábbi normalitás látszólagos visszatérésével szeptemberben kibukott az egész.

A Vadaskert Alapítvány 32 éve létezik, és az általa működtetett Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház- és Szakambulancia is több mint 28 éves. Bár nem állami fenntartású, de állami finanszírozásból működik, Magyarország egyetlen közfinanszírozott gyermekpszichiátriai kórházaként. Ez azt jelenti, hogy területi ellátási kötelezettsége is van: Budapest budai oldala és a környező települések, az észak-magyarországi régió és Nyugat-Magyarország nagyobbik része tartozik hozzá.

A kórháznak van sürgősségi ellátása is, de alapvetően előjegyzés alapján működik. A terápiás osztályokra bekerülő gyerekek 1-2 hetes kognitív viselkedésterápiás foglalkozásokon vesznek részt, amit szülőtréninggel is egybekötnek.

A járványban a korábbi működés teljesen felborult: annyival több akut eset érkezik, hogy az egész intézmény működését át kellett strukturálni. A negyvenágyas kórházban korábban tizenkét ágy volt a sürgősségi osztályon, ezt a fokozódó igény miatt a többi osztály átalakításával tizennyolcra kellett bővíteni.

„Itt naponta megáll a mentő, de van olyan, amikor éjszaka kettő-három is érkezik”

– mondja Tárnok. Sokszor van, hogy a mentő és a rendőr együtt jön, főleg magatartászavar, pszichotikus tünet, szuicid magatartás miatt kerülnek így be a fiatalok, leginkább serdülők. Aggasztó tendencia, hogy a gyerekek általános sérülékenysége megnőtt, egyre fiatalabbaknál jelentkeznek olyan problémák, mint az evészavar vagy a depresszió, ami öt-tíz éve még jellemzően a tinédzsereket érintette.

A 2019-es, járvány előtti őszi időszakhoz képest 40 százalékkal nőtt a kezelést igénylő esetek száma, míg a szorongásos és depressziós zavarokkal küzdő gyerekek aránya az ötszörösére emelkedett. Kétszer annyi fiatal küzd kényszeres gondolatokkal és cselekedetekkel, a szakambulancián jelenleg 500 gyerek vár arra, hogy időpontot kapjon. A járóbeteg-ellátásnak van egy plafonja, amit finanszíroz az állam, ennek már most lényegesen fölötte vannak.

„Hatalmas a terhelés, magánrendelésre is csak február-márciusra van időpont.”

A szakember szerint ez nem azért van, mert több lenne a depressziós, szorongó fiatal, mint néhány éve, de a vírushelyzet katalizál, intenzívebben, gyorsabban előjönnek a tünetek, „minden probléma hirtelen akut lesz”, miközben a megoldására szánható erőforrások szűkülnek.

Nem csak a szorongásos, depressziós panasszal érkezők száma nőtt, a vírus nehéz helyzetet teremtett a kényszeres gondolatokkal küdzőknek is. Akik korábban is féltek a betegségektől, vírusoktól, könnyen belecsúszhattak egy tünetrosszabbodási spirálba. Hasonló a helyzet a tikkelőkkel: a vokális tikkek között gyakori a szipogás, köhécselés. Erre a járvány óta mindenki azonnal felkapja a fejét, a gyerek pedig úgy érzi, hogy most nem szabad ezt csinálnia, de ettől csak még nagyobb késztetéssel jelentkezik a tünet. Tárnok szerint sok olyan eset is van, amikor a kortársai bántják, csúfolják a fiatalt az ilyen tikkekért.

Tárnok azt mondja, ha egy várólistás fiatalnak súlyosbodna az állapota, akkor természetesen azonnal reagálnak, és felveszik az akut osztályra. A várakozókat pedig igyekeznek ingyenes edukációs szülőcsoportok szervezésével is segíteni. Ez nem váltja ki a kezelést, viszont a szülők eszközöket kapnak, hogy tudjanak otthon segíteni a gyerekeküknek.

Az alapítvány igazgatója a gyerekek mellett a kollégái mentális egészsége miatt is aggódik. A terhelés mindenhol hatalmas, vidéki pszichiáter kollégák is hasonló tapasztalatok miatt telefonálnak, és egyelőre egyáltalán nem látszik, mikor csitulna ez a helyzet. „Én még életemben annyit nem dolgoztam, mint ez alatt a járvány alatt” – mondja Tárnok. Szerinte az egészségügynek ez a része eleve kicsit perifériára szorult, mert a fókusz most a covidosztályokon van, ami teljesen természetes, de fontos tudni, hogy itt is ugyanolyan áldozatos és megfeszített munka folyik.

A tálib kormány pénteken rendeletben törölte el a kényszerházasságot Afganisztánban. A szöveg azért is érdekes, mert először írnak le benne olyat, hogy a két nemnek egyenlőnek kell lennie, a nőket nem lehet tulajdonnak tekinteni, és nem lehet házasságba kényszeríteni őket. A megözvegyült nők 17 héttel férjük halála után újraházasodhatnak, és szabadon választhatnak maguknak párt.

A tálibok augusztusban foglalták el Kabult és vették át az uralmat az ország fölött. Bár azt állították, hogy ez a talibán már nem a húsz évvel ezelőtti talibán, a hatalomra kerülésük óriási visszaesést jelentett a nők jogainak terén: eltiltották őket a sporttól, az egyetemeken pedig eltörölték a koedukált oktatást, és hidzsáb viselésére kötelezték a nőket.

Ehhez képest nagy lépés a pénteki rendelet, és az, hogy Hibatulla Ahundzada, a tálibok legfőbb vezetője azt hangsúlyozta, hogy a kormánynak komoly figyelmet kell szentelnie a nők jogainak megerősítésére.

A táliboknak szükségük van a nemzetközi politikai közösség elismerésére, enélkül ugyanis az ország gazdasága hanyatlik. Az augusztusi hatalomátvétel után az ország számára eddig is nagyon fontos segélyeket befagyasztották, dollármilliárdok hiányoznak az államkasszából. Afganisztán külföldön elhelyezett vagyonát szintén zárolták. A klímaváltozás már a tálibok győzelme előtt súlyos hatással volt az élelmiszerválságra, így az, hogy lesz-e mit enniük télen az afgánoknak, nagyjából csak azon múlik, eljutnak-e a segélyszervezetek adományai az országba.

Az afganisztáni emberi- és nőjogi szervezetek üdvözölték a tálib kormány rendeletét, de sokan szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy a benne foglaltak meg is lesznek-e valósítva.

Három nappal a rendelet kihirdetése után jelentést adott ki az Amnesty International, ami szerint a nemi alapú erőszak áldozatait segítő hálózat teljesen leépült az új tálib vezetés alatt.

„Azok a nők és lányok, akik nemi alapú erőszak áldozataivá váltak, teljesen magukra maradtak Afganisztánban” - mondta Agnès Callamard, a szervezet főtitkára. „Hogy megvédjék a nőket és lányokat a további erőszaktól, a táliboknak támogatniuk kell a menedékek újranyitását és a többi segítő szolgáltatás visszaállítását, vissza kell állítaniuk a nőügyi minisztériumot, és biztosítaniuk kell, hogy a segítők szabadon dolgozhassanak, anélkül, hogy megtorlástól kéne tartaniuk.”

A szakértők a nők védelmére kiépített rendszerek hiánya, és számos más szabadságjog sérülése miatt megkérdőjelezik a tálibok nemi egyenlőségi törekvéseit.

„Igen, hálásak lehetünk, hogy a tálibok nem tekintik tulajdonnak a nőket és azt mondják, hogy a házassághoz szükség van a beleegyezésükre, de arról nem tettek említést, hogy hogyan férhetnek hozzá a nők az oktatáshoz és a házon kívüli munkához” - írta Kenneth Roth, a Human Rights Watch ügyvezető igazgatója a Twitteren. „Ezek nem tartoznak a női jogok közé?” (VICE)

Rekordmennyiségű karbonkibocsátást eredményeztek 2021-ben az erdő- és bozóttüzek a világ több pontján, így Szibéria, az Egyesült Államok és a Földközi-tenger térségének egyes részein - közölte hétfőn az Európai Unió Copernicus Légkörfigyelő Szolgálata.

A jelentés szerint a természeti tüzek nyomán globálisan 1,76 milliárd tonna szén-dioxid került a légkörbe, ez több mint kétszer annyi, mint Németország teljes éves emissziója. Az idei karbonkibocsátás világviszonylatban nem jelent rekordot, de a Copernicus általi adatgyűjtés 2003-as kezdete óta a legmagasabb emissziós értéket mérték a januártól novemberig terjedő időszakot illetően a szibériai Jakutföld, Törökország, Tunézia és az Egyesült Államok nyugati részének egyes vidékein.

Szibéria északkeleti térségében az erdőtüzek okozta szén-dioxid-kibocsátás nagyobb volt, mint bármikor 2003 nyara óta, Nyugat-Szibériában a számos erdőtűz a 2003-2021-es átlagot jóval meghaladó karbonkibocsátást eredményezett. Észak-Amerikában - Kanadában, Kaliforniában és az Egyesült Államok északnyugati, a Csendes-óceánnal határos térségében - az erdőtüzek 83 millió tonna szén-dioxidot juttattak a légkörbe, hatalmas füstfelhőket képezve, amelyek még Európát is elérték az Atlanti-óceánon keresztül.

Kaliforniát az állam történetének legnagyobb erdőtüze sújtotta, a Földközi-tenger térségének egyes országaiban, mint Törökország vagy Görögország, emberek ezreit kellett kitelepíteni az erdőtüzek miatt, amelyek rontották a levegőminőséget is a térségben az egészségre ártalmas részecskék magas szintjével - áll a Copernicus-jelentésben.

„Idén kiterjedt térségeket sújtottak heves és elhúzódó természeti tüzek, miután a változó klíma hatására szárazabbá és forróbbá vált regionális körülmények megnövelték a növényzet gyúlékonyságát, a természeti tüzek kockázatát” - közölte a légkörfigyelő szolgálat, amely szerint az ebből a forrásból származó karbonemisszió növekedésére kell számítani a jövőben, ahogy egyre jobban kiteljesednek a klímaváltozás hatásai. (MTI)

A fegyveres őrök, az igazgatási alkalmazotti szolgálat és az egyéb alkalmazottak nem számíthatnak arra a hathavi fegyverpénzre, amit a kormány ígért a rendőröknek - derül ki az ATV riportjából.

A csatorna híradóját a rendőrség állományába tartozó Fegyveres Biztonsági Őrség tagjai keresték meg, hogy elmondják, ismét lemaradnak a rendőröknek járó plusz juttatásokról. Korábban csak a hivatásos állomány tagjai kaptak 500 ezer forintos egyszeri jutalmat, és hasonló a helyzet a most beígért fegyverpénzzel is.

Készülőben van a jogszabály, amely alapján hivatásos állomány tagjai hathavi fizetésüket kapják meg extra juttatásként. Ennek előkészítése közben tudták meg a rendőrség nem hivatásos tagjai, hogy nekik nem jár a beígért fegyverpénz. Erről Guthy Lajos beszélt a csatornának, aki fegyveres biztonsági őrként a rendőrségen és más belügyi intézményekben teljesít szolgálatot. Szerinte a belügyi egyeztető tanács ülésén hangzott el, hogy az ő állományuk egyáltalán nem számíthat fegyverpénzre.

A Független Rendőrszakszervezet próbált segíteni, de azt a választ kapták, hogy nincs pénz arra, hogy a hivatásosok mellett mások is megkapják a juttatást.

A Parlament Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának DK-s alelnöke, Vadai Ágnes azt mondta, ő írásban kérdezte a belügyminisztert, milyen döntés várható. A DK-s politikus szerint a végrehajtási rendelet nem is készült még el, és ő abban sem biztos, hogy januárban ki is fogják fizetni.

„Élek a gyanúperrel, hogy addig húzzák az időt, míg közelebb kerülnek a választásokig” – mondta.

A fegyverpénzzel kapcsolatban az ATV kereste a Belügyminisztériumot. Válaszukban azt írták, hogy a tárca a fegyverpénzről tájékoztatta a honvédelmi és rendészeti bizottságot, az ott elhangzottakat meghaladó döntések - köztük a juttatásra jogosult személyi kör tételes meghatározása - a közeljövőben történnek meg.

Róma belvárosában bírságolták meg az első utast, aki védettségi igazolás nélkül szállt buszra hétfőn, miután a tömegközlekedési eszközökön, valamint a vendéglátásban is életbe léptek az oltás nélkülieket korlátozó szigorítások.

Négyszáz euro (több mint száznegyven ezer forint) bírságot szabtak ki egy ötven éves római férfira, akit a reggeli csúcsforgalomban buszmegállóban ellenőriztek a rendőrök.

Miután leszállt a buszról, elkérték tőle a védettségi igazolást, amelyet nem tudott felmutatni. Egyetlen adag vakcinát sem vett fel, valamint negatív teszteredménye sem volt.

Szúrópróbaszerűen ellenőrizték a tömegközlekedést használó több millió utast a nagyvárosokban, miután hatályba lépett az úgynevezett megerősített szigorítási rendszer. Ennek értelmében január 15-ig a busz, villamos, metró igénybevételéhez is kötelező a védettségi igazolás. Korábbi bejelentésekkel ellentétben a tömegközlekedési eszközökön a negatív eredményű antigén gyorstesztet is elfogadják, de nehezen elképzelhető, hogy a munkába járók 48 óránként tesztelik magukat a buszra szálláshoz.

Hétfőn a római megállókban a szokásosnál több ellenőrt lehetett látni, akiknek a rendőrök is segítséget nyújtottak. Nápolyban a minden nap tömegeket szállító Vezúv-körüli kisvasút kalauzai ellenőrizték az utasokat. Ők azt mondták, ha valakit védettségi igazolás nélkül találnak, rendőrt kell hívniuk, mivel hatáskörük nem terjed ki az ilyesfajta vasúti bírságolásra.

Az ellenőrzéseken egyelőre elnézőbbek az iskolásokkal, akiknek nagy része tömegközlekedési eszközt használ. A 12 és 19 év közötti diákok között több mint egymillióan nincsenek beoltva, mivel iskolába járáshoz nem kötelező az oltás.

A római kormány rendelkezése szerint hétfőtől oltottsági igazolás kötelező a múzeumokba, mozikba, színházakba, diszkókba, stadionokba történő belépéshez. Utóbbiak esetében az oltást kizárólag a betegségből történt felgyógyulás válthatja ki, nem elegendő a negatív teszt. Az éttermek, bárok belső tereiben csakis oltottak foglalhatnak helyet létszámkorlátozás nélkül, a kültéri fogyasztáshoz és a bárpultnál elfogyasztott csésze kávéhoz nem szükséges a védettségi igazolás.

Az olasz újságokban hétfőn nagy méretű táblázatok jelentek meg arról, milyen fokozatú védettségi igazolás kell a különböző helyszíneken és tevékenységekhez. Diszkóba járáshoz kötelező az oltottság, a szállodai szobák esetében vagy az esküvőkön elegendő a negatív teszteredmény, taxiba szálláshoz elég a maszk használata.

Egyes esetleges területi szigorítások esetén az intézkedéseket tovább erősíthetik, így például ha egy régió közepes járványfokozatba kerül, még a bárpultnál rendelt kávéhoz is védettségi igazolást kérhetnek.

Az egyszerre bevezetett szigorítás-sorozat többször félreértéshez vezetett: akad olyan római presszó, ahol mindenkit egyenként ellenőriznek a hatósági bírságtól tartva, máshol senkit nem kontrollálnak. Milánó központjában az étteremtulajdonosok a SkyTG24 hírtelevíziónak problémaként említették, hogy vendégeik nagy része az Európai Unión kívülről érkezik, és az ő orosz vagy keleti vakcinával történt védettségüket nem fogadhatják el.

Az egészségügyi tárca adatai szerint a 12 év feletti olaszok 87,7 százaléka vett már fel legalább egy adag oltást, az átoltottak aránya 84,7 százalék, és az emlékeztető oltásra jogosultaknak már 42,2 százaléka vett fel újabb adagot.

Az oltást meggyőződésből elutasítók tábora az utóbbi két hónapban egymillióval csökkent, de az oltástagadók száma továbbra is hét millió körüli. (MTI)

A bíróság az ügyészi indítvánnyal egyezően letartóztatta Lazsányi László gyilkosát, akit minősített emberöléssel gyanúsítanak - közölte a 24.hu megkeresésére Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője.

Lazsányi László az MTK és a Csepel volt futballistája, Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő apósa volt. A férfit az albérlője szúrta halálra péntek este.

Bagoly Bettina tájékoztatása szerint a gyanúsított kihallgatása során azt mondta, hogy szerinte a sértett jogosulatlanul tartózkodott a lakásban. Elismerte, hogy szúrt felé, de azt állította, hogy nem akart mély sebet okozni neki.

A férfi bűncselekménye tíztől húsz évig vagy életfogytig terjedő szabadságvesztéssel büntethető bizonyítottság esetén. Bejelentett lakcíme és munkahelye nincs, ez pedig szintén indokolttá tette a letartóztatását.

A Blikk azt írja, hogy az albérlővel eleinte nem volt probléma, de pár hónappal ezelőtt már késett a bérleti díj fizetésével, az utóbbi hónapokban pedig már egyáltalán nem fizetett. A lap forrása szerint többször is távozásra szólították fel, de a férfi egyre erőszakosabban tért vissza, volt, hogy az ajtó zárját is felfeszítette. Ez történt péntek délután is, egy vadászkéssel feszítette fel a zárat. Lazsányi László azért ment oda, hogy számonkérje a férfit, aki a vita alatt a zár feltöréséhez használt késsel leszúrta a tulajdonost.

„Benkő László, Mihály Tamás, Laux József és Somló Tamás után Mecky is Gammapolis színpadán zenél tovább. Isten nyugosztalja!”

- búcsúztatta Karácsony Gergely főpolgármester Kóbor Jánost a Facebookon.

Az Omega együttes énekese hétfőn hunyt el a kórházban. Karácsony szerint Kóbor a magyar rockzene egyik legnagyobb alakja volt, és „képtelenség lenne felsorolni, mit adott Kóbor és az Omega a kultúránknak, mekkora hatással voltak a dalai generációk életére és Magyarország egészére”.

A főpolgármester bejelentette, hogy Kóbor János emlékére a Városligeti Műjégpályán ma délutántól az Omega dalai fognak szólni.

Beiktatták hivatalába hétfőn Karl Nehammer új osztrák kancellárt Alexander Schallenberg múlt heti lemondását követően.

Az eddigi belügyminiszter Nehammert múlt pénteken választotta elnökévé az Ausztriában kormányzó konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP), miután Sebastian Kurz volt pártelnök, korábbi kancellár bejelentette, hogy teljesen visszavonul a politikától. Nem sokkal később Kurz utóda a kancellári poszton, Alexander Schallenberg is bejelentette lemondását. Schallenberg - a két hónapig tartó kormányfői működése után - visszatér régi munkakörébe, a külügyminiszteri posztra.

A 49 éves Nehammer 2017 óta az ötödik kancellár Ausztriában. Az új kormányfő kinevezése kormányátalakítással is járt: Magnus Brunner lett a pénzügyminiszter, Martin Polaschek az új oktatási miniszter, Gerhard Karner pedig a belügyminiszter.

A Zöldeket vezető Werner Kogler a hét végén újságíróknak nyilatkozva utalt arra, nem kizárt, hogy jövőre előrehozott választásokat tartanak Ausztriában.

Az osztrák kormány átalakulását egy októberben kirobbant botrány indította el, miután az ügyészi hivatal bejelentette, hogy több személy, köztük Kurz ellen is nyomozást indított megvesztegetés és befolyással üzérkedés gyanújával. Kurz akkor lemondott a kancellári posztról, utódja ideiglenesen Alexander Schallenberg addigi külügyminiszter lett.

A nyomozás eddigi adatai szerint Kurz és kilenc közeli munkatársa közpénzből finanszírozhatott, meghamisított közvélemény-kutatási adatokkal és baráti sajtómegjelenésekkel igyekezett biztosítani, hogy a későbbi kancellár a néppárt elnöki és az ország vezetői posztjára kerülhessen. Az elmúlt időszakban számos bírálat érte őt amiatt is, hogy az osztrák kormány nem tett többet a koronavírus legutóbbi hullámának megakadályozása érdekében. (MTI)

Megszerezte a közel százmilliós látogatottságú VKontakte közösségi oldal, a tulajdonképpeni orosz Facebook feletti ellenőrzést a Gazprom orosz gázcég, írja a hvg.hu a Moscow Times cikkének szemléjében.

A Gazprom egy sor tranzakció után, leányvállalatain keresztül 50 százalék feletti szavazati joghoz jutott a VKontakte oldalt üzemeltető VK Groupban.

A Sogaz nevű biztosítócég - amelyet a Gazprom alapított, a legfőbb részvényesei pedig Putyin-közeli üzletemberek - megvásárolta Aliser Uszmanov orosz milliárdos 45 százalékos tulajdonrészét az MF Technologiesban, a VK Groupot irányító holdingcégben. Ezzel a Sogaz 25 százalékos szavazati jogosultságot szerzett a VK Groupban.

Ezzel párhuzamosan a Gazprombank, a Gazprom pénzügyi leányvállalata pedig 45 százalékra növelte az MF Technologiesban korábban meglévő 36 százalékos tulajdonrészét, majd ezt átadta a Gazprom Mediának.

Pénteken bejelentette lemondási szándékát Borisz Dobrodejev, a VK vezérigazgatója, Uszmanov szövetségese. A Gazprom Media közölte, a VK “független cég” marad. A Moscow Times ugyanakkor emlékeztet rá, hogy a Kreml fokozatosan növeli az ellenőrzést az orosz internet felett, miután a hagyományos médiafelületek már közvetve vagy közvetlenül az ellenőrzésük alá kerültek.

Orbán Viktor Varsóba utazott, hogy a Fideszhez hasonló ideológiájú európai pártok vezetőivel egyeztessen.

„Tizenkét olyan pártvezető találkozik, aki hangot akar adni annak a sok tízmillió embernek, akik ma európai polgárok, de úgy érzik, hogy nem képviselik őket”

- mondta a találkozóról a miniszterelnök.

„Nem akarunk bevándorlást, de azt akarjuk, hogy első legyen a család és a gyermek. Meg akarjuk változtatni a brüsszeli politikát, hosszú hónapok óta készülődünk már arra, hogy létrehozzunk egy erős és befolyásos pártszövetséget” - mondta Orbán. „Remélem, ma és holnap ebbe az irányba fontos lépést teszünk majd.”

Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője korábban úgy nyilatkozott, hogy Orbán Viktor európai konzervatív pártvezetők munkaülésén vesz részt Varsóban.

Péntek este az MTI-nek elmondta, a program kezdetén Orbán Viktor négyszemközti megbeszélést folytatott Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel, majd az európai pártvezetők munkavacsorája vette kezdetét. (MTI)

Az Egyesült Államoknak már öt tagállamában van jelen a koronavírus új, omikron néven ismert változata, köztük Kaliforniában és New York államban - derül ki a helyi egészségügyi hatóságok közléséből.

Az első esetet az Egyesült Államok legnagyobb lakosságú szövetségi tagállamában, a 40 milliós Kaliforniában azonosították a hét közepén, majd legalább öt új fertőzöttet találtak New York egyik külvárosában. Egy már beoltott minnesotai férfi, aki november legvégén egy manhattani anime-találkozón vett részt, szintén az omikron variánstól fertőződött meg, míg egy coloradói nő és egy két védőoltással rendelkező kaliforniai lakos, akik nemrég a dél-afrikai térségben jártak, szintén a vírus új változatát kapták el. Egy hawaii lakost pedig úgy fertőzött meg az új variáns, hogy az elmúlt időszakban nem utazott sehova.

Egyelőre nem ismert pontosan, hogy a SARS-CoV-2 vírus omikron változata valóban fertőzőbb-e, mint a korábbi variánsok, ahogyan számos egészségügyi szakember gyanítja, mint ahogyan az sem, hogy hatékonyak-e a jelenleg használt védőoltások ellene.

Ugyanakkor az új változat gyors amerikai megjelenése, különösen olyan fertőzöttek esetében, akik mostanában el sem hagyták lakóhelyüket, azt jelentheti, hogy az omikron változat már azelőtt elterjedt az Egyesült Államok egyes részein is, hogy a dél-afrikai orvosok bejelentették tudományosan megerősített felfedezését. (MTI)

Távozik az ATV-től Simon András, Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt mellett fog dolgozni - értesült a Telex. A lap azt írja, Simont Márki-Zay hívta a stábjába, amire az ATV műsorvezetője igent mondott.

Simon az ATV-s távozását megerősítette a lapnak, és elmondta, hogy a csatorna nemsokára közleményt ad ki ezzel kapcsolatban. Márki-Zay melletti szerepvállalásról egyelőre nem kívánt részleteket elárulni. A lap megjegyzi, hogy legutóbb éppen Simon vezette az ATV-n az ellenzéki miniszterelnök-jelölti vitát, amelyen többek között azt a Márki-Zay Pétert is kérdezte.

Simon András kilenc éve, 2013 óta dolgozik az ATV-nél, hosszabb kihagyás után került vissza a képernyőre.

Film készül Wanda Dench és Jamal Hinton találkozásának történetéből, amin 2016-ban az egész internet kollektíven könnyekig hatódott.

Wanda az unokájának szeretett volna sms-t küldeni, hogy meghívja a hálaadásnapi vacsorára, de rossz számra küldte az üzenetet, és a teljesen ismeretlen Jamalt hívta meg. A félreértést tisztázták, de a fiú viccből megkérdezte, hogy attól még elmehet-e a vacsorára, Wanda pedig azt mondta, hogy persze.

A Netflix most bejelentette, hogy „The Thanksgiving Text” címen filmet forgat a sztoriból.

Dench és Hinton öt évvel ezelőtti véletlen megismerekedésük óta hagyománnyá tették a közös hálaadást, a találkozásaikról rendszeresen értesítik a követőiket is, sőt, azóta már Jamal barátnője és családja is velük ünnepel.

A nagymama és a fiú nagyon örülnek a filmnek.

„Reméljük, hogy több embert inspirál majd arra, hogy teremtsen kapcsolatokat olyan emberekkel is, akikkel általában nem ismerkedne össze” - írták közös közleményükben. (Variety)

A Twitter 2160 olyan fiókot törölt, ami a központi kínai propagandaüzeneteket közvetítette arról, hogy hogyan bánik az állam az ujgurokkal.

A Twitter szerint a fiókok közül 2048 „a Kínai Kommunista Párt narratíváját erősítette azzal kapcsolatban, hogy hogyan bánnak az ujgur népességgel”, 112 fiók pedig egy olyan magáncéghez volt köthető, amelyet a regionális kormányzat támogat.

Beszámolók és jelentések sora állítja, hogy a Hszincsiang tartományban élő ujgur népességet súlyos emberi jogi sérelmek érik, munkatáborokba zárják, kínozzák, áttelepítik őket. A kínai kormány következetesen tagad.

A Twitter munkáját segítő egyik cég, az Australian Strategic Policy Institute (ASPI) szerint a propagandaoldalak elég bénán működtek, valószínűleg eredetileg nem erre a célra hozták létre a fiókokat, csak később vették át őket, ezért a tartalmak közt volt pornó, koreai szappanopera és spam is.

A fiókoknak ráadásul nagyon kevés vagy akár nulla követőjük volt, a posztoknak pedig minimális volt az elérésük, kivéve akkor, ha valamelyik kínai tisztviselő is megosztotta azokat. Az ASPI szerint ez a fajta propagandatartalom nem hoz új támogatókat az ügyhöz, de arra jó, hogy a már meglévő bázist megerősítse.

A Twitter már korábban is nyilvánosan szembement a kínai hatóságokkal az emberi jogok megsértése miatt, 2021 januárjában például azért fagyasztotta be Kína amerikai nagykövetségének a fiókját, mert egy tweetben védelmükbe vették Peking bánásmódját az ujgurokkal szemben. A bejegyzés arról szólt, hogy a kínai kormány tevékenységének köszönhetően az ujgur nők már nem "szülőgépek". (The Verge)

A Wunderlich József Facebook bejegyzései nyomán kialakult helyzetre reagálva a Vígszínház színészgyűlést, majd társulati ülést tartott - írja közleményében az intézmény. A találkozókon színész mindkét alkalommal kinyilvánította, hogy hibázott, bocsánatot kért a vezetőségtől és a kollégáktól, és „elismerte, hogy súlyos károkat okozott a Vígszínháznak”.

Mi is megírtuk, hogy múlt héten Wunderlich először vírus, majd egy megalázott színésznő miatt bírálta Rudolf Pétert, ezután törölte a posztjait, és mindenkitől elnézést kért, végül pedig a bocsánatkérő posztját is törölte.

Ezekre reagált most a színház. Azt írják, hogy a „mögöttünk álló időszakban a Vígszínház vezetősége minden tőle telhetőt megtett, és a lehető legkörültekintőbben járt el a pandémiás helyzet kezelésében”, amit a Vígszínház üzemorvosa is megerősített a társulati ülésen.

A közlemény szerint „az elmúlt évek eseményei után” különösen érzékeny kérdés, hogyan rendezik a kialakult helyzetet.

Belső vizsgálatokat indítottak, ezek lezárásáig nem nyilatkoznak a konkrétumokról, Wunderlich szerepeit a következő két hétben beugrásokkal a kollégái veszik át.

A Vígszínház üzemi tanácsa és a szakszervezete is kiadott egy közös közleményt, ebben azt írják, Wunderlich bocsánatkérését elfogadták és tudomásul vették.

„Egyértelműen szeretnénk állást foglalni abban a kérdésben, hogy jelenleg a Vígszínházban nem uralkodik félelem és antidemokratikus légkör. A színház dolgozói és igazgatósága a megfelelő protokollokat követve azon fáradoznak, hogy estéről estére felmenjen a függöny.”

A közlemény szerint az üzemi tanácsot és a szakszervezetet sem járványkezelési problémákkal, sem hatalmi visszaélésekkel nem kereste sem Wunderlich József, sem más, és a színház elfogadott Etikai Szabályzata szerint senki nem tett bejelentést.

„Szeretnénk hangsúlyozni, hogy Wunderlich József kommunikációjának módját és annak tartalmát nem valamiféle bátor kiállásnak, hanem egy, a színház jóhírét és rangját, tagságát és vezetőjét sértő, a tények pontos ismeretét nélkülöző megnyilatkozásnak tekintjük. Félelmét és szorongásait megértve, őszintén sajnáljuk, hogy indulatai ilyen formában jelentek meg.”

Üzembe helyezték Laosz első vasútvonalát, amely a fővárost, Vientiánt köti össze Kunming dél-kínai nagyvárossal.

Az 5,9 milliárd dolláros beruházás öt éve kezdődött, az 1035 kilométeres villamosított vasútvonalon 75 alagutat és 167 hidat építettek a kínaiak.

A 7,2 millió lakosú Laoszban eddig mindössze négy kilométernyi vasúti vágány létezett.

A gyorsan fejlődő, de még mindig szegény délkelet-ázsiai ország első vasútját csütörtökön buddhista ceremónia során áldották meg, Phankham Viphavanh miniszterelnök hétszer kongatott meg egy gongot, hogy az szerencsét hozzon az új vasútnak.

A kínai-laoszi „szupervasúton” 10 óra alatt lehet eljutni Kunmingból Vientiánba, de a koronavírus-járvány miatt elrendelt utazási korlátozások miatt a vonalon egyelőre csak tehervonatok közlekednek. Az első szerelvény pénteken délután indult el Kínába a laoszi fővárosból, főleg egy kínai-laoszi vegyesvállalat által kitermelt műtrágya-alapanyagokkal és gumiipari termékekkel megrakott vagonokkal.

A vasút lehetővé teszi Laosz számára, hogy fellendítse gyengélkedő gazdaságát, és elzárt országból regionális fordítókoronggá váljon - közölte a kínai külügyminisztérium szóvivője.

Kína tervei szerint az „új selyemút” részét képező vasútvonalat Thaiföldön át meghosszabbítják egészen Szingapúrig. Kínai kivitelezők már építik a Bangkok és a laoszi határon fekvő Nong Khai közti nagysebességű vasutat, amely 2028-ra készülhet el a tervek szerint.

Külföldi megfigyelők elismerik a vasúti összeköttetés előnyeit, azonban aggódnak, hogy miből fizeti vissza Laosz azt az 1,06 milliárd dolláros hitelt, amelyet a projekt rá eső 30 százalékos részének finanszírozására vett fel.

A Laoszban mindössze 21 állomással rendelkező vasút azért épült, hogy Kína gyorsan elérhessen külföldi kikötőket. Ahhoz, hogy a laoszi földművesek eljuttathassák termékeiket a piacokra, több megállóra lenne szükség - nyilatkozta az AP-nek Scott Morris, a washingtoni Center for Global Development munkatársa. Szerinte vitathatatlanok a vasútvonal előnyei Kína és talán más országok számára is, de „nehéz megállapítani, mi is pontosan a gazdasági haszna Laosz számára”. (MTI)

Állatvédők tiltakoznak az ellen, hogy az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége felnőtt hím gorillákat tervez leölni. Az állatvédők szerint ezeket az egyedeket vissza kellene engedni a vadonba.

A súlyosan veszélyeztetett nyugati síkvidéki gorillák túl zsúfoltan élnek az állatkertekben, ezért az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) azt fontolgatja, hogy leölje a faj több felnőtt hím példányát. Az EAZA szabályozása alá tartozik Európa állatkertjeinek nagy része.

A nyugati síkvidéki gorilla a négy gorilla alfaj közül a legkisebb termetű, két lábra állva 122-183 centiméteres. Egy síkvidéki gorillán végzett vizsgálat 70 és 90 közötti IQ-szintet állapított meg - az emberek átlagos IQ-szintje 100, a legtöbb emberé valahol 85 és 115 között van.

A gorillák a vadonban súlyosan veszélyeztetettek. Pontos egyedszámuk nem ismert, mivel Afrika legsűrűbb és legtávolabbi őserdeiben élnek, de a vadorzás és a betegségek miatt számuk több mint 60 százalékkal esett vissza az elmúlt 20-25 évben.

Az EAZA által felügyelt 69 intézményben 463 egyed él - 212 hím, 250 nőstény és egy egyelőre ismeretlen nemű példány.

A Guardianhez került dokumentumok szerint az állatkerti túlszaporulat problémájának potenciális megoldásaként felmerült, hogy a felnőtt egyedülálló hímeket megöljék, kasztrálják vagy életük nagy részében magányos ketrecben tartsák.

Az akcióterv az állatok leölését tartja a „legmegfelelőbb eszköznek biológiai szempontból”, de kiemeli, hogy ez a döntés népszerűtlen a nagyközönség szemében, mivel „könnyű a gorillákkal szimpatizálni”, erőteljes érzelmi választ válthat ki a közönség és az állatkerti dolgozók körében, és mindez károkat okozhat az állatkerteknek és egyéb intézményeknek.

Amikor a hím gorillák elérnek egy bizonyos kort, az állatkertek nem szívesen tartják őket csupa hímekből álló csoportban, az erőszakos összecsapások nagy veszélye miatt. A vegyes csoportokkal pedig az a baj, hogy a születő utódok tartására nincs hely.

A túlszaporulat miatt hasonlóképpen nem javasolják más fajok, például a fehér tigrisek, pumák és ocelotok szaporítását az európai állatkertekben.

Damian Aspinall állatvédő és állatok visszatelepítésével foglalkozó szakember, aki Kentben üzemeltet vadvédelmi parkot, úgy véli, a gorillákat a kiselejtezés helyett vissza kellene vinni a vadonba.

„Szomorú nap ez a zoológus közösség számára, ha a gorillák kiselejtezését fontolgatják, amikor nagy esély van a gorillák visszavadítására.”

Egyes kutatók azzal érvelnek, hogy sok esetben túl bonyolult az állatok visszavadítása és nincs is elég élőhely ahhoz, hogy biztonságosan szabadon engedhessék őket úgy, hogy elkerüljék a más fajokkal, köztük az emberekkel történő konfliktusokat. Ráadásul a visszatelepített egyedek olyan betegségeket hordozhatnak, amelyek megsemmisíthetnek vadon élő populációkat.

„Tulajdonképpen nincs sok ilyen érintetlen terület odakint - és ez az eredeti probléma része” - emelte ki Ben Garrod primatológus, a Kelet-Angliai Egyetem munkatársa.

A kritikákra és tiltakozásokra reagálva az EAZA szóvivője elismerte, hogy a gorillakérdés kezelésének tervében szerepel a leölés, de megfelelő körülmények között támogatják az emberszabásúak vadonba telepítését. Hozzátették, hogy a kasztráció és a hímek magánketrecben tartása jelenleg is alkalmazott módszerek a populáció kontrollálására. (MTI)

A francia kormány december 31-re tolta az Antillákon az egészségügyi dolgozók és a tűzoltók kötelező oltásának határidejét, miután az intézkedéssel szembeni tiltakozásokból először általános szociális mozgalom alakult, majd néhány napja zavargások törtek ki.

A Franciaországhoz tartozó karibi szigeteken, Guadeloupe-on és Martinique-on a kötelező oltás ellen hetek óta tartó tüntetések fokozatosan alakultak át - a jelentős munkanélküliség és szegénység miatt - szociális követeléseket is magukban foglaló társadalmi megmozdulássá. A tüntetők már az üzemanyag-áremelés és az infláció ellen is tiltakoznak.

A kedélyek csillapítására Olivier Véran egészségügyi és Sébastien Lecornu tengerentúli ügyekért felelős miniszter pénteken közös közleményben jelentette be, hogy a kormány meghosszabbítja az oltási kötelezettség határidejét az egészségügyi dolgozók és a tűzoltók számára. Az anyaországban szeptember 15-ig kellett felvenniük az ágazatban dolgozóknak az oltás két adagját.

A szigeteken a megmozdulások az elmúlt napokban számos erőszakos cselekményhez, barikádépítéshez, üzletek kifosztásához, egyes helyeken lövöldözéshez is vezettek. Guadeloupe fővárosában, Pointe-á-Pitre-en a parti őrségtől fegyvereket loptak el november 20-ra virradó éjjel, míg Martinique székhelyén, Fort-de-France városában péntekre virradó éjjel rendőrökre és újságírókra lőttek.

A rendőrség közlése szerint tíz rendőr megsérült, ötre rálőttek, öt másikat pedig különféle tárgyakkal dobáltak meg. Négy újságíróra, köztük az AFP francia hírügynökség fotósára és a BFM tévé munkatársaira is rálőttek motorozó férfiak Fort-de-France egyik kihalt utcáján, amikor felvételeket készítettek egy távolban égő barikádról.

„Ezeket a szélsőségesen súlyos cselekményeket egyhangúlag és egyértelműen el kell ítélni” - hangsúlyozta pénteken Jean Castex miniszterelnök. A belügyminisztérium azt közölte az AFP-vel, hogy legalább tíz embert előállítottak az éjszakai erőszakos cselekményekkel kapcsolatban.

Gabriel Attal kormányszóvivő elmondta, hogy a zavargások kezdete óta csaknem 150 embert állítottak elő.

A francia kormány eközben tárgyalásokat kezdett a szakszervezetekkel és a helyi önkormányzati vezetőkkel a válság megoldására. Guadeloupe-on a helyi képviselők a tengerentúli miniszter látogatását kérték, aki megígérte, hogy hamarosan a szigetre látogat. Hozzátette ugyanakkor, hogy a látogatás „nem történhet nyomásra, és pontos és kölcsönös kötelezettségvállalások mellett” kell megszervezni.

A karibi térségben jóval alacsonyabb az életszínvonal, mint Franciaország európai területén. Guadeloupe-on a lakosság harmada a szegénységi küszöb alatt él, és 19 százalékos a munkanélküliségi ráta. Martinique-on csak 12,4 százalékos volt a munkanélküliség 2020-ban, de ott is csaknem 30 százalékos a szegénységben élők aránya, s ez a francia statisztikai hivatal, az INSEE szerint több mint kétszerese az országos átlagnak. (MTI)