Szász Zsófi

Nehéz hétfő elé nézhet New York, ahol hétfőtől nem dolgozhatnak azok a rendőrök, tűzoltók, mentősök és szemétszállítók, akik nincsenek beoltva a koronavírus ellen.

Pénteken jár le a határidő, amíg a város alkalmazásában álló dolgozóknak be kell mutatniuk, hogy legalább az első dózist már megkapták a vakcinából. Akinek nincs oltása, azt hétfőtől fizetés nélküli szabadságra küldik.

A dolgozók több módon is tiltakoztak a döntés ellen: a tűzoltók csütörtökön Bill de Blasio polgármester rezidenciája előtt tüntettek, a szemétszállítók nem vitték el a szemetet, a város legnagyobb rendőrszakszervezete pedig bírósági fellebbezést kezdeményezett.

De Blasio kötelező túlórával és extra műszakokkal oldaná meg a munkaerőhiányt.

"Az én dolgom az, hogy megvédjem az embereket. A dolgozóimat, és 8,8 millió lakost" - mondta csütörtökön. "Amíg le nem győzzük a koronavírust, addig az emberek nincsenek biztonságban. Ha nem állítjuk meg a betegséget, New York-iak fognak meghalni."

A város oltásra kötelezett dolgozóinak közel negyede nem oltatta be magát csütörtökig. A rendőrök 26 százaléka, a tűzoltók 29 százaléka és a szemétszállítók 33 százaléka oltatlan.

A Uniformed Firefighters Association nevű tűzoltószervezet elnöke, Andrew Ansbro szerint akár a tűzoltóállomások 40 százalékát is be kell zárni a vakcina kötelezővé tétele miatt. A mentősöknek akár a 20 százaléka is kieshet, ezt új beosztásokkal, visszamondott szabadságokkal és külsős cégek bevonásával kell megoldani.

A rendőrség és a tűzoltóság vezetői igyekeznek ösztönözni az alkalmazottakat az oltásra.

Az oltatlanok számára eddig hetente elvégzett negatív tesztet írtak elő. Az AP által megszólaltatott egyik tűzoltó, Jackie-Michelle Martinez szerint a heti tesztelés működött, az oltásról való szabad döntés pedig "Istentől kapott joga". (AP)

Tovább súlyosbodott Ukrajnában a koronavírus-járvány, már csak két régió, Kárpátalja és az ország középső részében lévő Kirovohrad megye maradt a legenyhébb kockázatú, sárga besorolásban, számolt be pénteken az egészségügyi minisztérium által közölt adatokra hivatkozva az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Jelenleg a huszonnégyből nyolc megye van hivatalosan a legsúlyosabb, vörös kategóriában, a többi az eggyel enyhébb narancsban. Szombattól azonban még további hét megye kerül át a vörös besorolásba, a főváros, Kijev pedig hétfőtől.

A kijevi városvezetés későbbi pontosítása szerint a fővárosi közösségi közlekedést azok vehetik hétfőtől igénybe, akik a koronavírus elleni védőoltásnak legalább az első adagját felvették, vagyis nem követelik meg ehhez a teljes védettséget. Továbbá lehet utazni 72 óránál nem régebbi PCR-, illetve antitest szűrési teszttel, vagy igazolással arról, hogy nemrég gyógyultak fel a betegségből. A dokumentumok meglétét a rendőrök szúrópróbaszerűen fogják ellenőrizni a közöségi közlekedési eszközökön, és pénzbírságot rónak ki a jogosulatlanul utazókra.

Az egészségügyi tárca adatai szerint az országban a megbetegedési arány átlagosan most százezer lakosra 703 fő, míg a megengedett mérték 75 fő lenne ugyanennyi lakosra vetítve. A legmagasabb az előfordulási arány a déli Herszon megyében, ahol százezer lakosra 1343 beteg jut.

Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára egy tévéműsorban azt mondta, hogy lelepleztek egy orosz hálózatot, amely az interneten - közösségi oldalakon és üzenetküldő portálokon keresztül - az ukrán lakosságot a védőoltások felvétele ellen agitálta. Kiemelte, hogy ugyanez a hálózat Oroszországban épp ellenkezőleg, az oltás felvételére ösztönzött. Azt hangoztatta, hogy a Moszkvához hű ukrán ortodox egyház úgyszintén oltásellenes kampányt folytat. Danyilov azt jósolta, hogy novemberben az elhunytak napi száma elérheti az ezret Ukrajnában. Szerinte ezen csak a beoltottak számának gyors növekedése változtathat kedvező irányba.

Ukrajnában két egymást követő napon döntötte meg a járvány kitörése óta az eddig mért csúcsot az új betegek száma: péntekre 26 870 esettel 2 878 674 nőtt az újonnan azonosított fertőzötteké. Az elhunytak száma 648-cal 66 852-re, az aktív betegeké pedig csaknem 16 500-zal 390 327-re emelkedett.

A legfrissebb adatok szerint valamely oltás mindkét dózisát eddig 7 292 521-en adatták be maguknak a mintegy 42 millió lakosú Ukrajnában, további 2 497 759-en pedig még csak az első adagot kapták meg. Csütörtökön 289 241 embert oltottak be az országban.(MTI)

Újságírók, aktivisták és ellenzéki politikusok kérvényeinek nyomán az indiai legfelsőbb bíróság független szakértői bizottságot hozott létre, hogy kivizsgálják, használta-e illegális kémkedésre a Pegasus nevű izraeli kémszoftvert az indiai kormány.

A bizottságot a legfelsőbb bíróság egyik, már nyugdíjba vonult bírája vezeti, és három kiberbiztonsági szakember a tagja. A vizsgálatra nyolc hetük van.

A Pegasust az NSO nevű izraeli cég gyártja, szolgáltatásait azzal reklámozza, hogy kormányzati szerveknek segít megelőzni és felderíteni a terrorizmust és a bűnözést. A szoftverrel még a titkosított üzenetekhez is hozzá lehet férni, a mikrofon és a kamera is bekapcsolható vele a távolból.

A kiszivárgott ötvenezer telefonszám közül körülbelül ezer tartozik indiai állampolgárokhoz, közülük közel háromszáz embert tudtak azonosítani az indiai újságírók. Az, hogy az ő telefonszámuk szerepelt a célpontok között, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy meg is figyelték őket, ennek bizonyításához a készüléket is vizsgálni kell. A szakértők 22 érintett telefonját tudták megvizsgálni, ebből tízről derült ki, hogy megpróbálták rá telepíteni a szoftvert, de csak hétre sikerült.

A kiszivárgott adatbázis indiai érintettjei a többi országhoz hasonlóan nagyrészt ellenzéki politikusok, aktivisták, újságírók és ügyvédek, és köztük van Narendra Modi miniszterelnök legfőbb riválisának, Rahul Ghandinak a telefonszáma is.

Az érintettek a legfelsőbb bírósághoz fordultak, és indult is vizsgálat, viszont ennek során a Modi-kormány csak egy rövid vallomást adott, amiben tagadta, hogy illegálisan figyeltek volna meg embereket, és biztonsági okokra hivatkozva nem árulták el, hogy használták-e az izraeli kémszoftvert.

A bíróság viszont kiejentette, hogy az állam nem húzhatja ki magát a válaszadás alól minden alkalommal a biztonsági aggályokra hivatkozva, ezért jött most létre a bizottság. N.V. Ramanna, a legfelsőbb bíróság vezetője azt mondta, hogy „ha valakit a magánélethez való jog megsértésével és a szólásszabadság megsértésével vádolnak, azt ki kell vizsgálni”.

Az indiai kormány korábban igyekezett keveset beszélni a botrányról, az ellenük felhozott vádakat azzal söpörték le, hogy az újságírók és ellenzéki politikusok az indiai demokráciát és az országot rágalmazzák.

A korábbi meghallgatások során a kormány azt is felajánlotta, hogy saját szakértői bizottságot hoz létre az ügy kivizsgálására, de ezt a legfelsőbb bíróság most elutasította.

Ezalatt Magyarországon

A magyar kormány sem volt eddig túl kommunikatív Pegasus-ügyben. Magyarországon az állampolgárok titkos megfigyelésére az igazságügyi miniszter, Varga Judit adhatja meg az engedélyt. Ő viszont nagy lendülettel elmenekül a Pegasus-ügyre vonatkozó kérdések elől, akár újságíró, akár országgyűlési képviselő teszi fel azokat.

Szeptemberben arra hivatkozott, hogy ő már mindent elmondott, és Pintér Sándor belügyminiszter egyébként is éppen akkor adott tájékoztatást a Nemzetbiztonsági Bizottságnak.

A bizottság valóban ülésezett szeptember végén, azért csak akkor, mert bár a jobbikos Stummer János már júliusban is megpróbált összehívni egy ülést, a fideszesek bojkottálták azt, így határozatképtelen volt. Szeptemberben aztán a fideszes tagok mellett megjelent Pintér Sándor belügyminiszter és az igazságügyi minisztérium államtitkára, Völner Pál is, viszont az elhangzottakat 2050-ig titkosították. A bizottság ellenzéki tagjai szerint ráadásul nem is kaptak választ arra a kérdésre, hogy a magyar állam beszerezte-e a kémprogramot, és Pintér nem adott egyértelmű cáfolatot arra, hogy figyeltek-e meg újságírókat és politikusokat az eszközzel. Az ellenzékiek szerettek volna ténymegállapító vizsgálatot is kezdeményezni, de ezt a fideszesek leszavazták.

Az izraeli kémszoftver magyar célpontjai között több újságíró, vállalkozó, politikus és a legfrissebb hírek szerint a TEK korábbi főigazgató-helyettese is szerepelt.

(AP, The Wire, 24.hu, Guardian)

A várakozásoknak megfelelően a tokióinál szigorúbb intézkedéseket tartalmaz a 2022-es, pekingi téli olimpiára vonatkozó koronavírus-szabályzat, melyet a szervezők hétfőn tettek közzé.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) már szeptemberben jelezte, hogy teljes mértékben tiszteletben tartja a szervezők koronavírus-járvány miatt meghozott rendelkezéseit, melyek már akkor nyilvánosságra kerültek, most pedig hivatalosan is belefoglalták az ezeket összegző kézikönyvbe.

Eszerint minden akkreditált személynek, így a sportolóknak, a hivatalos kísérőknek, a média képviselőinek és a játékokat segítő személyzetnek is kötelező lesz a napi tesztelés és a maszkviselés. Az oltás ugyan nem kötelező, de beutazáskor más szabályok vonatkoznak az oltott és az oltatlan érkezőkre, ugyanis akik nem védettek, azoknak 21 napra karanténba kell vonulniuk Pekingben. A külföldieknek legkevesebb két héttel Kínába érkezésük előtt fel kell venniük a koronavírus elleni védőoltást, hogy ezt elkerüljék, ezért több nemzet olimpiai bizottsága is kötelezővé tette az oltást a sportolói számára.

Aki teljesen oltott, Pekingbe érkezésekor „buborékba”, azaz zárt rendszerbe kerül, amely lefedi az összes olimpiai területet, beleértve a szállást, az utazást, a verseny- és edzéshelyszíneket, az étkezést, a megnyitó és a záró ünnepséget. A zárt körben a résztvevők csak az olimpiával kapcsolatos helyszínek között mozoghatnak edzések, versenyek és munka céljából. Egy külön az ötkarikás játékokra szánt szállítási, utaztatási rendszert vezetnek be. A zárt buborék január 23-án áll fel, és a paralimpia végéig, március 13-ig működik.

A tokiói olimpia szervezőit nyáron erős kritika érte a karanténhotelekben tapasztalt körülmények miatt, melyekben a pozitív tesztet produkáló személyeket szállásolták el. A kínai házigazdák éppen emiatt belefoglalták a kézikönyvbe az erre vonatkozó speciális előírásokat: a szállodáknak biztosítaniuk kell napi három étkezést, ingyenes internetelérést és angolul beszélő személyzetet, valamint pszichológiai segítségről is gondoskodniuk kell.

A pekingi szervezők súlyos szankciókat alkalmazhatnak a szabályszegőkkel szemben, ilyen lehet a pénzbírság vagy akár az akkreditáció visszavonása is. A sportolóknak - a nyári játékokhoz hasonlóan - a versenyt követő 48 órán belül el kell hagyniuk az országot.

Az már korábban eldőlt, hogy a pandémia miatt külföldi szurkolók nem lehetnek majd ott a létesítményekben, jegyeket kizárólag a kínai anyaországban lakóknak értékesítenek, de a nézőknek is meg kell felelniük a Covid-szabályoknak.

A jövő évi, pekingi játékokat február 4. és 20., míg a téli paralimpiát március 4. és 13. között rendezik. (MTI)

Egy dél-koreai kutatás eredményeire hívja fel a figyelmet Kemenesi Gábor, a pécsi virológuscsapat tagja hétfői posztjában.

„Nemrég egy kiváló cikk jelent meg a Science Advances rangos tudományos lapban. Dél-Koreában modellezték tömegközlekedési viszonyok közt a SARS-CoV-2 terjedését akadályozó megoldások hatékonyságát. Külön a távolságtartás, maszkviselés vagy az ezek kombinációjával elérhető védelmet is vizsgálva.”

A tanulmány szerint csúcsidőszakban, csak a távolságtartás alkalmazásakor 64 százalékkal csökkent a vírus átadása. Kizárólag maszkozásnál, távolságtartás nélkül – a virológus szerint ez számít a leginkább életszerűnek egy buszon – 93.5 százalékos csökkenést lehet elérni.

Kemenesi felhívja a figyelmet, hogy a légúti fertőzéseknél beszélhetünk „nagy cseppes” és „aeroszolos” ürítésről is. A távolságtartás leginkább az előbbi kivédésére szolgál. A maszk azonban mindkettőt megfogja.

A virológus szerint a tanulmány tudományos adatot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a maszkviselés rendkívül jelentős mértékben csökkenti a fertőzésnek való kitettséget a tömegközlekedés során.

„A maszkok járványvédelemben betöltött szerepére már tengernyi tudományos adat áll rendelkezésre, de gondoljunk rájuk úgy, mint a vakcina mellett egy másik jelentős védelmi megoldásra. Ezek ugyanis együtt működnek hatásosan.”

A nur-szultani Gumiljov Eurázsiai Nemzeti Egyetem díszdoktora lett Varga Mihály – derült ki a pénzügyminiszter hétfői Facebook-posztjából.

Varga Mihály 50 tagú magyar delegációval utazott ki Kazahsztánba egy üzleti fórumra. Az egyetemen meglátogatta a magyar nyelvi kabinetet, és kazah közgazdász hallgatóknak tartott előadást a magyar gazdaságról az MTI szerint.

A díszdoktori címet Jerlan Szidikovtól, az egyetem rektorától vette át a pénzügyminiszter. Minisztériumának közleménye szerint az egyetem díszprofesszori címét mások között Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter, Aleksandar Vucic szerb elnök, Vlagyimir Putyin orosz elnök, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és a néhai II. János Pál pápa is megkapta. (via hvg.hu)

Romániában ezentúl a szálláshelyeknek és a bevásárlóközpontoknak is védettségi igazolást kell kérniük ügyfeleiktől - az erről szóló pontosítást hétfői ülésén fogadta el a román kormány.

A járvány negyedik hulláma miatt egészségügyi válsághelyzetbe került Romániában hétfőtől léptek hatályba az újabb járványügyi szigorítások, az ezeket tartalmazó, jogászok által véglegesített múlt heti kormányhatározat azonban - Raed Arafat katasztrófavédelmi államtitkár szerint - nem mindenben tükrözte a járványügyi szakemberek szándékát, ezért hétfőn újabbakkal egészítették ki.

Romániában hétfőtől csakis védettségi igazolvánnyal szabad ügyfélként belépni a nyilvános zárt terekbe, az élelmiszerboltok és gyógyszertárak kivételével. A megkötést az alkalmazottakra egyelőre nem lehet érvényesíteni, mert a munkavállalók jogait csak a parlament korlátozhatja törvénnyel.

Romániában már nem tekintik védetteknek a friss negatív teszttel rendelkezőket, mert sokkal könnyebben megfertőződhetnek, szervezetük még "nem tanult meg" védekezni a vírus ellen. Mindazonáltal a hivatalokban és magáncégek ügyfélszolgálatain elfogadják a friss negatív teszt alapján kiállított zöld igazolványt is.

A hétfői pontosítás szerint a bevásárlóközpontoknak ellenőrizniük kell, hogy csak az oltottak vagy a betegségből kigyógyultak léphessenek be. Amennyiben egy plázában hivatalok vagy oltási központok működnek, akkor oda - elhatárolt útvonalon - negatív teszttel is bemehetnek az ügyfelek.

A kormányhatározat lehetővé teszi, hogy a beoltatlanok teszt nélkül is felvehessék járandóságukat a szociális intézményekben, és részt vehessenek igazságszolgáltatási eljárásokban. Egyébként a hivatalokba nem lehet védettségi igazolás nélkül bemenni.

Hétfőtől a lakáson kívül mindenütt kötelezővé vált a védőmaszk használata, ez alól csak a nehéz fizikai munkát végzők, a sportolók és a tévéműsorok szereplői kapnak felmentést, ha közben betartják a biztonságos távolságot. Országszerte korlátozták az éjszakai kijárást: csak védettségi igazolvánnyal, munkaügyben vagy halaszthatatlan gyógykezelés miatt szabad este 22 és hajnali 5 óra között kimenni az utcára, az üzleteknek pedig legkésőbb 21 órakor be kell zárniuk. A magánrendezvényeket, koncerteket, tanfolyamokat 30 napra betiltották, a szórakozóhelyeknek be kellett zárniuk.

Hétfőtől a közoktatásban kéthetes rendkívüli szünet kezdődött, a magániskoláknak is - ha nem adnak ki szünetet - át kellett térniük a távoktatásra.

A katasztrófavédelmi államtitkár szerint az egyedüli jó hír az, hogy fellendült az oltási hajlandóság: az utóbbi három napon több mint negyedmillió ember kérte a vakcina első adagját.

A 19,3 milliós Romániában eddig 6,4 millió ember, a beoltható 12 év feletti lakosság 37,4 százaléka kapott legalább egy adag koronavírus elleni oltást. (MTI)

Az Elkúrtuk stábja két és fél napot forgatott a Parlamentben, és 7 010 000 Ft + Áfát fizettek érte - derül ki az Országgyűlés Sajtóirodájának tájékoztatásából, amit a 24.hu kérdésére adtak. Több jelenet van a filmben, ami jól láthatóan az Országházban játszódik, ezért kérdezett rá a lap a részletekre.

Az Országgyűlés Sajtóirodája szerint nem egyedi eset, hogy egy produkció a Parlamentben forgat: több film jeleneteit is itt rögzítették, és jelenleg szerződéskötési stádiumban van két film forgatása. (A Blokád c. Antall Józsefről és egy másik Tisza Istvánról). Azt is közölték, hogy az elmúlt egy évben 12 turisztikai jellegű országházi forgatásra adtak engedélyt, de a Kossuth téren is rendszeresen készítenek felvételeket.

Alec Baldwin azt gyakorolta, hogy az egyik jelenetben hogyan húzza elő a pisztolyát, ekkor sült el a fegyver, ami megölte az operatőrt, Halyna Hutchinst, és megsebesítette a rendezőt, Joel Souzát. Souza pénteken beszélt az ügyet vizsgáló nyomozókkal, az ő vallomásából derültek ki újabb részletek a halálos baleset körülményeiről.

Baldwin egy templomi díszletben, a padon ülve gyakorolta, hogyan húzza elő a pisztolyt a tokjából az egyik jelenetben. Souza az operatőr válla fölött átnézve figyelte a történéseket, amikor elsült a fegyver. "Csapódásszerű hangot hallottunk, aztán egy nagy durranást". A rendező szerint Hutchins a hasához kapott a lövés után, és fájdalomra panaszkodott.

Reid Russell kameramant is kihallgatták, ő Souza és Hutchins mellett állt a baleset idején. Russell szerint a vérző Hutchins azt mondta, nem érzi a lábait, az egészségügyi személyzet pedig a helyszínen megkezdte az ellátását.

Souza és Russell is elismerte, hogy voltak nehézségek az aznapi forgatással, mert a forgatócsoport több tagja a nem megfelelő munkakörülmények miatt tiltakozásként elhagyta a helyszínt. Souza szerint egy kamerával dolgoztak aznap, ami nem forgott a baleset idején.

A rendező is megerősítette, hogy a fegyverről a forgatáson azt mondták, hogy "hideg pisztoly", tehát töltetlennek kellett volna lennie. Souza szerint a forgatáson három ember felelt a fegyverekért. A fegyvermester és a rendezőasszisztens ellenőrzi őket, mielőtt a színész kezébe kerülnek.

A rendező nem tud róla, hogy ellenőrizték volna, hogy a stábban bárkinél van-e éles lőszer. A vallomás szerint "csak azt ellenőrizték, hogy a fegyverekben van-e éles lőszer".

Russell vallomása szerint a baleset idején Baldwin azt a mozdulatot próbálta bemutatni, ahogy a jelenetben előhúzza majd a pisztolyt. A kameraman nem tudja, miért sült el a fegyver. Állítása szerint a színész nagyon óvatosan bánt vele, és felidézett egy korábbi esetet is, amikor Baldwin körültekintően viselkedett, amikor lőnie kellett egy jelenetben.

A baleset miatt egyelőre senki ellen nem emeltek vádat, az ügyben eljáró Santa Fe-i seriffhivatal legközelebb szerdán tájékoztatja a sajtót a fejleményekről. (CNN)

42 586 nézővel harmadik az Elkúrtuk a magyarországi hétvégi nézettségi toplistán a Filmforgalmazók Egyesületének adatai szerint.

Az első a Dűne 74 803 nézővel, a második pedig a Venom 2 45 401 nézővel.

Az adatok szerint az Elkúrtuk 63 342 202 forint bevételt hozott az első hétvégéjén. Mi is írtunk róla, hogy mit, azt itt lehet elolvasni.

Drónokkal próbálnak kimenteni három kutyát, akik csapdába estek a spanyol Kanári-szigetekhez tartozó La Palma szigetén. A szigeten egy hónapja tört ki a Cumbre Vieja vulkán, és még mindig nem csillapodik.

A kutyák hetek óta egy elhagyatott, vulkáni hamuval beterített udvaron sínylődnek. Drónokkal szállítják nekik a táplálékot, de azt eddig nem sikerült kitalálni, hogyan menekíthetnék ki őket. A helikopterek ki vannak tiltva a térségből, mert a lávából felcsapó forró gőz megrongálhatja a rotorjaikat.

Egy spanyol drónpilóta kérelmet nyújtott be a hatóságokhoz, hogy megpróbálhassa drónnal kimenteni a kutyákat. Kedden engedélyezték az akciót.

Jaime Pereira azt tervezi, hogy egy ötvenkilós, hálóval felszerelt drónt repít a kutyákhoz, amivel egyesével elkapja és kimenekíti őket. 450 métert kell repülniük a forró láva fölött.

„Ez az első alkalom, hogy állatokat drónnal mentenek meg, és szintén az első alkalom, hogy drónnal próbálják befogni őket” - nyilatkozta Pereira a Reutersnek. „Ha ez a kutyák utolsó esélye a túlélésre, akkor meg fogjuk próbálni.”

A drónpilótának négy perce lesz arra, hogy a hálóhoz csalogasson egy kutyát, és újabb négy perc repülési ideje marad, hogy kimentse az állatot.

„Nem akarjuk, hogy akkor merüljön le az akkumulátor, amikor a láva felett repül a drón” - mondta Pereira.

Jelenleg tesztrepüléseket folytatnak. Az akció sikere azon múlik, hogyan reagálnak a kutyák a drónra. Pereira szerint lehet, hogy az éhség elég lesz, hogy sikerüljön befogni őket a hálóval, de lehet, hogy túlságosan félni fognak az eszköztől. (CNN)

Háborús állapotok uralkodnak a koronavírusos betegek által megrohamozott romániai kórházakban. A betegségben elhunytak már nem férnek el a halottasházban, a folyósokon fekete zsákokba helyezett holttestek sorakoznak, a temetkezési vállalatok járművei pedig sorban állnak a kórházak udvarán - jelentette kedden a Digi24 hírtelevízió.

A csatorna által megszólaltatott Emilian Popovici, a román járványügyi társaság alelnöke felhívta a figyelmet, hogy egy hét alatt többen vesztették életüket a betegség szövődményeiben, mint ahányan az 1989-es forradalomban vagy az 1977-es földrengésben haltak meg. A szakember szerint Romániában már három hónapja meghaladja az 1,1-et a reprodukciós ráta, amely azt mutatja meg, hogy egy fertőzött hány másik embernek adja át a fertőzést. Popovici szerint „két hét is sok lett volna”, és a döntéshozóknak ilyen körülmények között már rég szigorítaniuk kellett volna a járványügyi korlátozásokat.

Szerinte azok után, hogy a hatóságok felülbírálták a közegészségügyi intézet Bukarest és a vele összenőtt települések vesztegzár alá helyezésére vonatkozó javaslatát, nem is történhetett más, mint a járványügyi helyzet további romlása.

A stratégiai kommunikációs törzs keddi jelentése szerint Romániában ismét megdőlt a fertőzési és halálozási rekord: az utóbbi 24 órában 18 863 embernél diagnosztizálták a koronavírus-fertőzést, ami 40 százalékkal haladja meg az elmúlt két hét átlagát.

Az utóbbi 24 órában 561 koronavírusos beteg halt meg, ami több mint 80 százalékkal haladja meg a kéthetes mozgóátlagot. A kórházakban már csaknem húszezer koronavírusos beteget kezelnek, közülük 1805-nek jutott hely az intenzív terápián. (MTI)

A Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST Group Ausztriában megvásárolt egy 43 és egy 91 szobás hotelt tulajdonló céget a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotelstől.

A hotelek a muraui sírégióban találhatóak. A cég közleménye szerint a Relax Hotel pályaszállás, amely 91 szobával 4 csillagos színvonalon várja a vendégeket. Szolgáltatásai között étterem, bár, konferencia különterem, wellness, fitnesz, bowlingpálya, gyerekjátszó, fűtött sítároló, kerékpárkölcsönző és tároló, tágas parkoló, ajándékbolt és szabadtéri játszótér is található. A wellness részleg medencével, gyermekmedencével, két sípályára néző finn szaunával, gőzfürdővel, infraszaunával és masszázsszolgáltatásokkal rendelkezik.

Az Alpenblick Hotel, a település egyik első szállodája, 43 tágas családi szobával rendelkezik, amelyeket 2019-ben újítottak fel. A szálloda négycsillagos minőségű szolgáltatásokat nyújt, az étterem és bár mellett kinti és benti medencével, szaunavilággal, sószobával, többféle gyermekjátszó szobával, tágas zöld kerttel, játszótérrel és saját parkolóval rendelkezik. A hotelek jelenleg zárva vannak, a nyitásukra már készül a BDPST Hotel Management.

Az mfor.hu azt írja, hogy a céghálóban fel is bukkant október 4-i bejegyzéssel egy BDPST MU-RAU Kft. nevű cég, tulajdonosa a BDPST Zrt. Az osztrák hoteleket a Mészáros Lőrinc cégbirodalmába tartozó Hunguest Hotels adta el. Még október 15-én közölték, hogy értékesítették a Holiday Resort Kreischberg-Murau G.m.b.H. 100 százalékos üzletrészét, de a vevő eddig nem volt ismert.

A BDPST Group közleménye felidézi, hogy a cég 2021. július 15-e óta üzemelteti a Los Alcazares településen Murcia tartományban található, 84 szobás Hotel Atrio del Mart. A spanyolországi piacra lépés után most Ausztria került a fókuszba, a megvásárolt hotelek üzemeltetését a cégcsoport hotelmenedzsmenttel foglalkozó leányvállalata, a BDPST Hotel Management végzi már október óta. A szállodák a szükséges előkészületek után a tervek szerint decemberben nyitnak ki újra. (via mfor.hu)

Az NMHH jövő évi költségvetéséről szóló törvényjavaslata szerint összesen 130,141 milliárd forintból gazdálkodhat 2022-ben, az országgyűlési választások évében az MTVA. Ez közel 13 milliárd forinttal több, mint az idei költségvetés.

A törvényjavaslatot hétfőn nyújtotta be a parlamentnek a Költségvetési Bizottság.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 48,8 milliárd forintot kap jövőre, míg a Médiatanács 695 millió forinttal számolhat. A javaslatot még idén megszavazza az Országgyűlés.

A törvényjavaslatot a Telex vette észre, és a lap azt is felidézi, hogy az MTVA költségvetése évek óta rohamtempóban nő. Míg a 2010-es kormányváltás után 64 milliárd forintot szavaztak meg a következő évre, mostanra ez az összeg megduplázódott. Az idei évnek 117,71 milliárd forinttal vágott neki a közmédia.

A lap szerint mivel jövőre választási év lesz, nagy valószínűséggel ez az összeg még nőni is fog. A 2018-as országgyűlési választás évében kiugró volt a különbség a tervezett és teljesített összeg között. 80,9 milliárd forintot szavazott meg arra az évre a parlament, de 97,7 milliárd forint lett a végösszeg.

A költségvetési javaslatot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke állítja össze. A hatóság elnöke, Karas Monika pár napja mondott le, így az utódját még a jelenlegi, fideszes többségű országgyűlés választhatja meg. A közszolgálati híradó szerint Karas az Állami Számvevőszék alelnökeként folytatja a munkáját, a Médiahatóság élére pedig Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora kerül majd.

Karas lemondása egy nagyobb fideszes játék része lehet, ami nemcsak a médiahatóságnál, de az ÁSZ-nál is segít pozícióban tartani Orbán hatalmi gépezetét. Erről itt írtunk bővebben.

A parlament a kormánypárti képviselők szavazataival kedden megszavazta Szabó Tímea közel 9,7 millió forintos büntetését, amit azért kapott Kövér Lászlótól még a nyáron, mert az Országgyűlés június 15-i ülésnapján a pulpitus külső oldalára egy Fidesz-logóval összemontírozott kínai zászlót tűzött ki. A képviselő állva tüntetett a döntés ellen, ugyanolyan mintájú pólóban, mint amiért megbüntették.

A döntés indoklása szerint a Párbeszéd frakcióvezetője figyelmen kívül hagyta a képviselői vélemények kifejezésének módjára, helyére és idejére vonatkozó házszabályi rendelkezéseket, cselekménye miatt az ülés rendes menete is megakadt, hátráltatta és zavarta az – éppen az ő felvetéseire választ adó – államtitkári felszólalást. A csökkentés összegénél azt is figyelembe vette a házelnök, hogy a képviselővel szemben ebben a ciklusában nem először kell szankciót alkalmazni a házszabályi rendelkezéseket sértő cselekménye miatt.

Az ügyben Kövér határozati javaslatot nyújtott be azért, mert Szabó a mentelmi bizottságtól, később pedig az Országgyűléstől is kérte a büntetés hatályon kívül helyezését.

Szabó Tímea a Facebookon azt írta, azért tűzte ki a zászlót, mert „Orbán és a Fidesz a Fudan Egyetem tervezett idehozatalával a Kínai Kommunista Párt fiókszervezetévé vált”, és szerinte „mindegy, mennyire büntet a házmester, akkor is, most is, a jövőben is harcolni fog az ellen, hogy Orbánék kínai gyarmatot csináljanak hazánkból!” (via hvg.hu)

Milos Zeman cseh államfő egészségi állapota kimeríti azokat a feltételeket, amelyek megléte esetén az elnöki jogkörök átruházhatók a kormányfőre és a képviselőház elnökére - állapította meg a szenátus alkotmányügyi bizottsága kedden Prágában.

A bizottság határozata szerint a parlamenti felsőháznak október végén kellene döntenie a cseh alkotmány 66. cikkelyének alkalmazásáról, amely előírja, hogyan lehet átruházni a feladatai ellátására képtelen államfő jogköreit a kormányfőre, valamint a képviselőház elnökére. A cikkely szerint ezt a lépést a parlament mindkét házának határozatban kell támogatnia.

A szenátus legközelebbi ülése október 26-án kezdődik, majd az újabb ülésre november 5-én kerül sor. Az októberi választások eredménye alapján november 8-án, a 30 napos óvási időszak letelte után ül össze az új képviselőház, amikor a képviselők leteszik az esküt, és megválasztják a testület új szerveit. Ezt követően tűzhetné napirendre az alsóház is az elnöki jogkörök átruházását.

A felsőháznak arról kellene határoznia, hogy „a köztársasági elnök komoly egészségügyi okok miatt képtelen betölteni hivatalát” - mondta Zdenek Hraba, a szenátusi bizottság elnöke újságíróknak a prágai Központi Katonai Kórház hivatalos véleményére hivatkozva.

Milos Zeman államfő a prágai Központi Katonai Kórház véleménye szerint jelenleg nem képes ellátni a tisztségéből eredő feladatokat - jelentette be hétfőn Prágában Milos Vystrcil, a cseh szenátus elnöke, aki néhány napja kért a kórháztól hivatalos véleményt az elnök egészségi állapotáról.

Az államfő egészségével kapcsolatos prognózisok nagyon bizonytalanok, és Zeman visszatérése hivatalába a következő hetekben nem nagyon valószínű - tette hozzá a felsőház elnöke, aki újságírók előtt konkrétan idézett a kórház hivatalos álláspontjából. A kórház hivatalos weboldalán megerősítette, hogy válaszolt a szenátusi elnök kérésére.

Milos Vystrcil azután kérte ki a kórház véleményét az elnök egészségi állapotáról, hogy az elnöki hivatal már több mint egy hete nem adott kielégítő tájékoztatást Milos Zeman állapotáról. A 77 éves államfőt - akinek alkotmányos kötelessége, hogy az október 8-9-i választások eredménye alapján a 30 napos óvási időszak elteltével kormányalakítási megbízást adjon az arra alkalmas politikusnak - nyolc napja vitték be a kórházba, ahol az intenzív osztályon kezelik. Betegségének diagnózisát mindeddig nem hozták nyilvánosságra.

A szenátus az elnöki jogkörök átruházását szorgalmazza.

Andrej Babis kormányfő kedden a közszolgálati televízióban felszólította Vratislav Mynárt, az elnöki iroda vezetőjét, hogy mondjon le, mert személyesen felelős az információhiány kiváltotta feszültségekért, illetve azért, hogy a kórház engedélye nélkül elvitte Radek Vondráceket, a képviselőház elnökét a beteg Zemanhoz. Babis azt mondta, ha Mynár nem mond le, akkor - amennyiben átveszi az elnöki jogkörök egy részét - ő fogja lemondatni. Mynár nem válaszolt.

A rendőrség a Twitteren bejelentette, hogy kivizsgálja azokat az esetleges jogtalanságokat, amelyek a köztársaság elleni bűncselekmény jegyeit viselik magukon. Bár a rendőrség további részleteket nem közölt, a sajtó szerint a vizsgálatok mögött az a tény állhat, hogy Vratislav Mynárt már október 13-án hivatalosan tájékoztatták arról, hogy az államfő képtelen jogkörei ellátására. Mynár ennek ellenére bevitte Vondráceket Zemanhoz, aki akkor, állítólag előtte aláírta az új képviselőház alakuló ülésére szóló meghívót.

Babis a televízióban úgy vélte, nem kell elsietni az államfői jogkörök átruházását, mert Milos Zemannak csak novemberben kell aktív szerepet játszania a kormányalakításban. (MTI)

Bár közel ezer panasz érkezett az Alkotmánybírósághoz, amiért a veszélyhelyzeti rendelkezések a védettségi igazolvánnyal rendelkezők számára többletjogosítványokat adnak az oltatlanokhoz képest, a testület elutasította az indítványokat.

A védettségi igazolvánnyal rendelkezők a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) kormányrendelet alapján mentesültek egyes korlátozó intézkedések alól. A panaszokat benyújtók szerint a rendelet hátrányosan megkülönböztette azokat, „akik az egészségügyi kockázatok miatt hozott döntésük alapján nem rendelkeztek védettségi igazolvánnyal”, és ez súlyos alapjogsérelmet okozott számukra.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alaptörvény alapján a veszélyhelyzet idején egyes alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető, vagy az Alaptörvényben megállapított mértéken túl korlátozható. A testület ez alapján elfogadta a jogkorlátozás legitim céljaként a koronavírus-járvány leküzdését, ezen belül az egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásainak a csökkentését, a károk enyhítését.

A jogalkotó pedig eleget tett az alaptörvényből fakadó azon kötelezettségének is, hogy a veszélyhelyzet alapjául szolgáló járványhelyzet változásával rendszeresen felülvizsgálja a korlátozó intézkedések szükségességét - állapították meg.

Az Ab a vizsgálata során diszkriminációt sem állapított meg.

Az Ab vizsgálta azt is, hogy az egészségügyi önrendelkezési jogot sértik-e a támadott rendelkezések. Ezzel kapcsolatban azt állapította meg, hogy mivel az oltás felvételét a kormányrendelet nem tette kötelezővé, nincs érdemi összefüggés a támadott szabályozás és az emberi méltósághoz való jog, illetve azon belül az önrendelkezési jog között sem. (via Telex/MTI)

• Korábban még a Fidesz kommunikációs igazgatója kizártnak tartotta, hogy Márki-Zay Péter lehet az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, a második fordulót mégis ő nyerte meg.
• A Parlamentben kérdeztünk fideszeseket arról, mennyire változtatta meg ez az eredmény a választási képletet.
• Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azért nem félti a jobboldali szavazóit, mert egyszerűen nem tartja Márki-Zayt jobboldalinak, hiszen együttműködik Gyurcsány Ferenccel.
• Bár interjú közben értesült arról, hogy a pártja máris újratöltötte a sorosozós kampányt, egyből előállt a magyarázattal.

Jövő hónapban New Yorkban elárvereznek egy Vincent Van Gogh-vízfestményt, amelyet a második világháború idején a nácik elkoboztak a tulajdonosától, és amelyért 20 millió dollárt vagy annál többet is adhatnak.

A francia posztimpresszionista festő Meules de blé (Szalmaboglyák) című, 1888-ban készült képét Edwin L. Cox, a tavaly 99 évesen elhunyt texasi olajmágnás gyűjteményének más darabjaival együtt bocsátja áruba a Christie's a november 11-i aukción.

Az aukciósház közleménye szerint a vitatott tulajdonú festmény eladását az tette lehetővé, hogy a néhai olajmágnás és az egykori zsidó műgyűjtők örököseinek sikerült megegyezniük. A megállapodás részleteit bizalmasan kezelik.

A festményt, amelyen három, aratómunkások fölé magasodó szalmaboglya látható, 1913-ban vásárolta meg Max Meirowsky német gyáriparos, aki 1938-ban Amszterdamba menekült a nácik elől.

A műgyűjtő a képet egy párizsi műkereskedő gondjaira bízta, aki eladta azt Alexandrine de Rothschildnak, a híres zsidó bankárcsalád egyik tagjának. A második világháború kitörésekor Alexandrine de Rothschild Svájcba menekült, műgyűjteményét pedig Franciaország német megszállása idején a nácik elkobozták.

A képnek a háború vége és az 1970-es évek közötti sorsa ismeretlen. Cox 1979-ben vásárolta egy New York-i galériától. A Christie's szakértője szerint a Szalmaboglyák Van Gogh egyik legnagyobb hatású papírképe, amely valaha is piacra került.

Az árverés előtt - október 17. és 21. között - a festményt kiállítják Londonban, ahol első ízben láthatja a nagyközönség azóta, hogy 1905-ben szerepelt egy Van Gogh-retrospektíven az amszterdami Stedelijk Múzeumban. (MTI)

A biztosítását akarta intézni egy győri férfi a bankfiókban, amikor közölték vele, hogy a számlája zárolva van, ugyanis a bank azt az információt kapta, hogy már nem él. Történetéről az RTL Híradó számolt be.

Pár nappal korábban kellett volna megérkeznie a nyugdíjának, de azt sem kapta meg. Bejelentést tett az ügyben a kormányhivatalnál, de még nem kapott magyarázatot a történtekre.

A férfi öt éve tüdőrákos lett, tüdeje felét eltávolították, azóta rokkantnyugdíjas. Idén augusztusban egy stroke miatt kezelték a kórházban, nem tudja, hogy ennek lehet-e köze a halottá nyilvánításához.

A férfi hivatalos kérelmet adott be, vizsgálják, hogy mi történhetett. Anyagilag nagyon megviseli a helyzet, baráti kölcsönökből él.

„Se pénzem, semmim sincsen, még a gyógyszereket se tudom kiváltani” - mondta.

„Már felhívtak több helyről, hogy mikor fogok fizetni, dehát mindenkinek azt mondtam, amit tudok, hogy sajnos halottá vagyok nyilvánítva, zárolták a bankszámlámat.”

Az RTL Híradó kereste a kormányhivatalt és a kórházat is. Előbbitől azt választ kapták, hogy a bejelentést továbbították a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához.

Számos európai ország és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is segíti Romániát, ahol a belügyminiszter szerint immár „kritikus helyzet” alakult ki, miután rengeteg koronavírusos beteg került az egészségügyi ellátórendszerbe - derült ki pénteken a katasztrófavédelmi államtitkár sajtótájékoztatóján.

Raed Arafat beszámolt arról, hogy Olaszország 5200 monoklonális antitestdózist küldött Romániának, jövő hétre pedig 12 700 további adagot kapnak Németországtól. Dániából nyolc oxigénkoncentrátor és 15 szállítható lélegeztetőgép érkezik pénteken. A WHO 200 oxigéndúsítót ajánlott fel, Svájc bukaresti nagykövetének közbenjárására pedig a svájci gyártó 5670 flakon, tocilizumab hatóanyagú gyógyszert szállít Romániának.

Bukarest eddig Magyarországtól, Hollandiától és Lengyelországtól kapott műszaki és gyógyszersegítséget, miután aktiválta az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusát.

Csütörtökön megkezdődött azoknak a súlyos állapotban lévő koronavírusos betegeknek a magyarországi klinikákra szállítása, akiknek a túlzsúfolt romániai kórházak intenzív osztályain már nem jut hely. A válságos állapotban lévő betegeket mentőautók vitték Temesvárról és Nagyváradról a szegedi, illetve debreceni kórházakba. A humanitárius akcióban a román hadsereg is részt vesz: Bukarestből katonai repülőgépekkel szállítják a határ menti térségbe azokat a betegeket, akiket a magyar kórházakban próbálnak megmenteni. Csütörtökön nyolc, pénteken 12 beteg Magyarországra szállításáról számolt be a bukaresti egészségügyi minisztérium. Az egyik Temesvárról útnak indított, Szegedre tartó beteg meghalt a mentőautóban.

A román katasztrófavédelmi államtitkár beszámolója szerint immár a Moldovai Köztársaság is felajánlotta segítségét: onnan húsz orvos érkezik Romániába, hogy a koronavírusos betegeket ápoló, Jászvásár melletti, a napokban beüzemelt konténerkórházban növelni lehessen az intenzív terápiás helyek számát. Moldova a járvány korábbi hullámai idején nyújtott hasonló román segítséget és vakcinaadományokat viszonozza a támogatás felajánlásával.

Jászvásárról pénteken 53 egészségügyi dolgozót helyeztek át a - megyeszékhelytől néhány kilométernyire - Letcani településen felállított katonai konténerkórházba, ahol a védelmi minisztérium 35 főnyi egészségügyi személyzete csütörtökön üzemelte be az első 24 helyet az intenzív osztályon. A létesítmény kétszer ekkora kapacitással is működhet, de egyelőre nincs elegendő személyzet és az oxigénellátást is fejleszteni kell.

Raed Arafat arról is beszámolt, hogy egyelőre nem rendelnek el vesztegzárat Bukarestben és a fővárost övező Ilfov megyében. Az ország legfertőzöttebb térségében egyelőre a hatályos korlátozásokat próbálják az ellenőrzés erősítésével jobban betartatni.

Romániában pénteken csaknem 16 ezerrel emelkedett a fertőzöttek száma, és 363 koronavírusos beteg haláláról számoltak be. A kórházakban 18 ezer koronavírusos beteget ápolnak, közülük 1729-nek jutott hely az intenzív terápián, azt viszont nem tudni, hány betegnek lenne rá szüksége.

Bukarestben és környékén csaknem négyezer fertőzést diagnosztizáltak az utolsó 24 órában, a fővárosban a lakosság 15,8 ezrelékénél mutatták ki a fertőzést az utóbbi két hétben, Ilfov megyében 16,3 ezrelékre emelkedett a kéthetes fertőzési ráta. (MTI)

Elkezdődött az 5-11 éves korcsoportnak fejlesztett Pfizer/BioNTech-vakcina EU-s engedélyeztetése. A két vállalat a 12 éven felülieknek szánt készítményük piaci engedélyének kiterjesztését kéri az Európai Gyógyszerügynökségtől (EMA) .

A BioNTech/Pfizer-vakcina lehet az EU-ban első szer, amelyet ebben a korcsoportban alkalmazhatnak. Az oltóanyag nem különbözik a 12 éven felüliek körében már használt vakcinától, de alacsonyabb az adagolás, 30 mikrogramm helyett 10 mikrogrammból áll egy dózis. A vakcina hatását egy 2268 kisgyermek bevonásával végzett vizsgálatban elemezték, és megállapították, hogy hatékony és biztonságos. A kutatási adatokat az amerikai gyógyszerfelügyeleti hatóságnál (FDA) is benyújtották. (MTI)

Október 31-ei hatállyal lemondott posztjáról Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, egyben a Médiatanács elnöke - tudta meg a 24.hu.

A lap értesülését az NMHH Kommunikációs Igazgatósága péntek délután megerősítette, azt írták, az elnök lemondását új szakmai kihívások keresésével indokolta.

A kinevezése 2022 szeptemberében, a jövő tavaszi országgyűlési választás után járna le, a lemondása viszont megnyitja az utat azelőtt, hogy még a jelenlegi kormánytöbbség döntsön az utódlásról. A Fidesz így kilenc évre betonozhatja be a több tízmilliárdos büdzsé felett rendelkező médiahatóságba.

Az M1 szerint Karas Monika utódja a médiahatóság élén Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora lesz, Karas pedig az Állami Számvevőszék alelnökeként folytatja munkáját. (24.hu, MTI)

A háziorvosok dönthetik el, hogy a tüneteket mutató betegek közül kinél tartják indokoltnak a háziorvosi rendelőben végzendő gyorstesztet, illetve kinél tartják szükségesnek a továbbra is rendelkezésre álló statikus mintavételi pontokon történő PCR-teszt elvégzését - közölte az atv.hu kérdésére a Koronavírus Sajtóközpont.

A döntésnél a beteg tüneteit, oltottságát, fertőzésen való átesettségét és a járványügyi körülményeket kell szem előtt tartaniuk.

Délelőtt a Népszava cikke alapján írtuk meg, hogy a háziorvosok tiltakozásba és aláírásgyűjtésbe kezdtek, miután az operatív törzs elrendelte, hogy a felső légúti tünetekkel orvoshoz fordulók mindegyikénél végezzék el az antigén gyorstesztet a rendelőjükben.

A délelőtti információk szerint orvosoknak a jövő héttől kellene elkezdeniük a hozzájuk érkező napi betegek gyorstesztelését, amihez elvileg tesztet és plexi arcvédőt kapnak, de az aláírásgyűjtést kezdeményezők szerint se eszközük, se megfelelő körülményeik nincsenek a tesztelésre. Emellett a járványügyi protokoll szerint egy-egy pozitív minta után az egész rendelőt és várót fertőtleníteniük kellene.

A Koronavírus Sajtóközpont azt írta az atv.hu-nak, hogy hamarosan megjelenik az új eljárásrend, ami tartalmazni fogja, hogy nem kötelező a betegek tesztelése. Közölték, hogy “a légúti tünetekkel rendelkező páciensek főszabály szerint továbbra előzetesen telefonon jelentkeznek háziorvosuknál, aki ezt követően tudja megszervezni ellátásukat, szükség esetén rendelői betegvizsgálatukat”.

Valószínűleg pszichés problémákkal küzdött az öt halálos és két sebesült áldozatot követelő kongsbergi ámokfutás elkövetője, és ez állhat a támadás hátterében is - közölte pénteken a norvég rendőrség.

Sajtótájékoztatóján Per Thomas Omholt felügyelő azt mondta, az első vizsgálatok alapján valószínű, hogy pszichés betegség lehetett a támadás oka, de továbbra is vizsgálnak más indítékokat, beleértve a dzsihádot is.

A Verdens Gang című norvég napilap azt írja, hogy a merénylőt, Espen Andersen Braathent kórházi felügyelet alá helyezték, hírügynökségek szerint pedig két hétig nem látogathatja senki, nem küldhet levelet, és a sajtóval sem beszélhet.

A 37 éves férfi ügyvédje korábban már indítványozta védence pszichiátriai vizsgálatát. A rendőrség megerősítette, hogy Braathent többször kezelték pszichiátriai intézetekben, 2020-ban pedig egy bíróság eltiltotta a családja látogatásától, miután halálosan megfenyegette az édesapját.

Ann Iren Mathiassen ügyész a TV2 televíziós csatornának azt nyilatkozta, hogy nincs bizonyíték arra, hogy Braathen a támadást előre kitervelte volna.

A tervek szerint a pénteken Kongsbergbe látogat az ország újonnan beiktatott miniszterelnöke, Jonas Gahr Store is.

A dán állampolgárságú Braathen szerdán, a délnyugat-norvégiai Kongsbergben íjjal és pontosabban meg nem határozott más fegyverekkel támadt a járókelőkre. (MTI)

A rendőrök egy szlovák rendszámú gépkocsi szintén szlovák állampolgárságú sofőrjét és utasát ellenőrizték ez év augusztusában Vámosszabadi közelében, a 14-es számú főúton. Az intézkedés során az utas egy hamis magyar védettségi igazolványt adott át ellenőrzésre az egyenruhásoknak, míg a későbbi csomag- és ruházatátvizsgáláskor az autót vezető férfi nadrágjából további kilenc, hamis védettséget igazoló okmány került elő.

A járőrök mindkettőjüket elfogták, az utast felhasználással elkövetett közokirat-hamisítás, a sofőrt pedig felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki. Mindkét szlovák állampolgár elismerte a bűncselekmény elkövetését és vallomást is tettek. A nyomozás itt nem állt meg, a Győri Rendőrkapitányság és a megyei rendőr-főkapitányság felderítői további információkat gyűjtöttek, tanúkat kutattak azért, hogy a hamis okiratok, okmányok készítőit is kézre kerítsék.

A rendőrök 2021. október 12-én az esti órákban Győr-Ménfőcsanakon elfogták a 47 éves G. A. Zeuszt, és a 41 éves F. Lászlót, akik a gyanú szerint a hamis igazolványokat gyártották. A helyszínen, illetve a feltételezett elkövetők Kálvária úton bérelt irodájában tartott kutatáskor a nyomozók már elkészült és névre szóló, a gyanú szerint hamis magyar védettségi igazolványokat találtak, valamint ezen okmányok készítéséhez szükséges több száz plasztikkártyát és egy kártyanyomtatót is lefoglaltak. Emellett 60 darab különböző méretű, nyomtatott Covid-19 oltási igazolásra, illetve kábítószergyanús anyagra bukkantak a nyomozók.

A férfiakat elfogták, a rendőrkapitányságra előállították, ahol F. László drogtesztje pozitív értéket mutatott, ezért őt a nyomozók készítéssel elkövetett közokirat-hamisítás bűntette és kábítószer birtoklásának vétsége miatt hallgatták ki. Társát, G. A. Zeuszt szintén őrizetbe vették, és őt is készítéssel elkövetett közokirat-hamisítás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki.

A Győri Rendőrkapitányság 2021. október 14-én előterjesztést tett letartóztatásuk indítványozására. (police.hu)

Karácsony Gergely múlt pénteki visszalépése után az őt támogató három pártból kettő világossá tette, akarnak-e támogatni valakit a második fordulóban. Az MSZP és az LMP is közölte, hogy nem - bár előbbi mostanra már meggondolta magát, és kiállt Márki-Zay mellett.

Karácsony Gergely saját pártja, a Párbeszéd viszont idáig úgy válaszolt erre a kérdésre, hogy nem is válaszolt, de a párt szóvivője ezzel egyidőben kiállt Dobrev Klára mellett.

A párt most közleményben tudatta, hogy a miniszterelnök-jelöltek tegnapi klímavitáját, ami után arra jutottak, hogy támogatják Márki-Zay zöldpolitikai törekvéseit. Azt írják, Karácsony visszalépése után egyik legfontosabb céluknak az általa „markánsan képviselt zöldpolitika megvalósulását” tartják, és örülnek, hogy „Márki-Zay Péter hitet tett a zöld értékek mellett, és garanciát adott arra: minden eszközzel képviselni fogja Karácsony Gergely Jóvátételi programját, így az abban kiemelt szerepet kapó zöldpolitikai programpontját”.

A támogatás után viszont azt is hozzáteszik, hogy

„elengedhetetlenül fontosnak gondoljuk, hogy az előválasztás második fordulójában az a miniszterelnök-jelölt győzzön, akinek a legnagyobb esélye van Orbán Viktor leváltására, és a zöld fordulat megvalósítására: Paks2 és más környezetpusztító beruházások leállítására, természeti értékeink megvédésére”.

A Telex megpróbálta tisztázni a kérdést, hogy akkor most támogatja-e a Párbeszéd Márki-Zay Pétert az előválasztáson, válaszként annyit kaptak, hogy a párt Karácsony Gergelyt támogatja. Aki pedig Márki-Zay Pétert támogatja. Amiből a logikus következtetés az, hogy a Párbeszéd is Márki-Zay Pétert támogatja. Valószínűleg.

A moszkvai metró összes állomásán üzembe helyezték pénteken az arcfelismerő FacePay beléptető és viteldíjfizetési rendszert.

Az utasoknak mostantól lehetőségük van arra, hogy készpénzfizetés, valamint bankkártya- és okostelefon-használat nélkül, a FacePay digitális kamerákkal felszerelt kapuin át jussanak be az orosz főváros több mint 240 metróállomására. A szolgáltatás aktiválásához az utasnak a magáról mobiltelefonnal készített felvételt az erre kifejlesztett alkalmazáson át be kell küldenie a moszkvai metrónak. A viteldíjat belépéskor a FacePay levonja az utazó bankkártyájáról vagy közlekedési bérletkártyájáról, a Trojkáról.

Makszim Likszutov moszkvai polgármester-helyettes újságíróknak nyilatkozva a rendszerrel kapcsolatban egyebek között azt méltatta, hogy a Covid-19-járvány közepette kontaktusmentes belépést tesz lehetővé. Igyekezett megnyugtatni az utasok adatbiztonsága miatt aggódókat, hogy a rendszer megfelelően titkosított, és a beléptetőkapu kamerája egy „biometrikus kulcsot” olvas be, nem pedig az arcképet vagy más személyes adatot.

„Az alapkonfiguráció értelmében minden személyes adatot a bankok tárolnak, mi csak egy elektronikus kódot kapunk, mint a hitelkártyák esetében. Mi nem tárolunk személyes adatokat” - nyilatkozott a helyettes polgármester korábban a Bloombergnek.

Likszutov szerint a Face Payt az elkövetkező három évben a metró utasainak akár a 15 százaléka is rendszeresen használhatja majd.

„Moszkva az első város a világon, ahol a rendszer ilyen mértékben működik. A FacePay egyszerű használatának sehol a világon nincs párja” - nyilatkozott.

A tervek szerint a rendszerhez a későbbiekben csatlakoztatni fogják az orosz főváros felszíni vasúti és egyéb tömegközlekedését is.

A moszkvai hatóságok az arcfelismerő technológiát már eddig is széles körben alkalmazták, az orosz főváros közel 200 ezer digitális térfigyelő kamerából álló hálózatát bűncselekmények gyanúsítottjainak azonosítására használják. Jogvédő aktivisták azonban attól tartanak, hogy a rendszert törvénysértő megfigyelések eszközeként is felhasználhatják.

Andrej Kicsigin, a moszkvai metró vezetőjének biztonsági helyettese azt mondta, hogy 2020 augusztusa - a FacePay tesztelésének kezdete - és idén március között 900 olyan embert vettek őrizetbe, akit súlyos bűncselekmény elkövetésével gyanúsítottak meg. Az RBK gazdasági kap korábban azt írta, hogy a kamerákat a biometrikus azonosításra szakosodott orosz VisionLabs cég forgalmazta.

A Kommerszant című napilap egyébként a héten azt írta, hogy a moszkvai önkormányzat úgy akarja átalakíttatni a közszolgáltatási Mos.ru weboldalt, hogy az oda feltöltött felhasználói fényképeket a bűnüldöző hatóságok automatikusan megkapják. A hírt a moszkvai polgármesteri hivatal cáfolta, de a Kreml szerint a biztonsági tisztviselőknek már most is törvényes hozzáférésük van az orosz közszolgáltatási portálokon tárolt magánadatokhoz. (MTI)

Az Egyesült Királyság történetének egyik legnagyobb közegészségügyi kudarca volt, hogy nem tudták hamarabb megállítani a koronavírus-járvány terjedését - állítja egy brit jelentés.

A 150 oldalas beszámolót a brit parlament két bizottsága készítette, és részletesen elemzik benne az angliai járványkezelés sikereit és mulasztásait.

A vakcinafejlesztést és az oltási programot az "Egyesült Királyság történetének egyik leghatékonyabb kezdeményezésének" nevezik, a lezárások 2020 tavaszi halogatását viszont komoly hibaként értékelik.

Rossz kezdeti stratégia

A járvány kezdetekor a kormánynak az volt a célja, hogy kordában tartsák a terjedést, nem pedig az, hogy megpróbálják megállítani. A beszámoló szerint a tudományos tanácsadók javaslatára hasonlóan próbálták kezelni, mint egy influenzajárványt, ez azonban elhibázott döntés volt. A parlamenti képviselők nem kérdőjelezték meg ezt a hozzáállást, és nem voltak nyitottak az ázsiai országok járványkezelési stratégiáira, amelyek azonnali lezárásokkal reagáltak a vírus terjedésére. A jelentés megjegyzi, hogy ez a szemlélet az európai országokra egyébként is jellemző volt.

Az eredmény pedig a beszámoló szerint az lett, hogy hiába látszott a kínai és az olasz helyzetből, hogy mennyire veszélyes a vírus, Nagy-Britanniában túl keveset és túl lassan tettek a visszaszorítására. Bár nem volt cél, hogy a lakosság nagy arányú megfertőződésével nyájimmunitás alakuljon ki, de egy idő után úgy érezték, a végén csak ez állíthatja meg a vírust - mondta a jelentés készítésében részes egészségügyi bizottság elnöke, Jeremy Hunt.

A tudósok 2020. március 16-án változtattak a járványkezelési álláspontjukon, egy héttel azután, hogy a kormány már bejelentette a lezárásokat. A jelentés szerint a lassú, fokozatos szigorítás a tudományos tanácsadók szándékos stratégiája volt, nem gondatlanságból vagy bürokratikus akadályok miatt alakult így.

"Most már világos, hogy rossz stratégia volt, és magasabb halálozáshoz vezetett, mintha egy gyorsabb, empatikusabb stratégiát alkalmaznak. Egy ennyire gyorsan és exponenciálisan növekedő járványban minden hét számított."

Megemlítik a március 11-i ötvenezres tömeg előtt játszott Liverpool-Atlético Madrid focimeccset és a 250 ezres Cheltenham Fesztivál nevű négynapos lovasversenyt, amik hozzájárulhattak a vírus terjedéséhez.

A jelentés készítésében részes másik, technológiai bizottság elnöke szerint egy demokráciában mindig a politikusok a felelősek az elkövetett hibákért, de hozzátette, hogy mindenki a legjobb tudása szerint cselekedett.

"Néhány dolgot jól csináltunk, másokat pedig rosszul, de fontos az, hogy levonjuk a tanulságokat és szembenézzünk a nehéz igazságokkal" - mondta Greg Clark.

Gyors tesztfejlesztés, lassú tesztelés

Bár Nagy-Britannia az elsők között, már 2020 januárjában fejlesztett ki jól működő covidtesztet, a jelentés szerint nem sikerült hatékony tesztelési és kontaktkutatási stratégiát alkalmazni a járvány első évében. 2020 márciusában hetekre leállt a közösségi tesztelés, és csak a kórházba utalt betegeket tesztelték. Az NHS (Országos Egészségügyi Szolgálat) májusban indította el a tesztelési és konraktkutatási programját, ami a jelentés szerint "lassú, bizonytalan és gyakran kaotikus" volt. Az akkori egészségügyi miniszter, Matt Hancock áprilisra sikeresen felpörgette a rendszert, amikor célként tűzte ki, hogy a hónap végére napi 100 000 tesztet hajtsanak végre.

Sikeres vakcinaprojekt

A jelentés dicsérte az oltási programot és azt, hogy a kormány támogatta a vakcinafejlesztéseket, köztük az AstraZenecáét. Azt írják, hogy a projekt az "Egyesült Királyság történetének egyik leghatékonyabb kezdeményezése" volt, ami milliók életét menti majd meg az országban és a világon.

A vakcinafejlesztés mellett nagyon dicsérték Nagy-Britannia hozzáállását a covidgyógyszerek fejlesztéséhez is, valamint az NHS-t és a kormányt, amiért bővítették az intenzíves kapacitásokat. (BBC)

Október hatodikán küldött utasítást Kásler Miklós EMMI-miniszter a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményeknek, amelyben az „elsődleges képzőhelyként megjelölt egészségügyi intézménybe” rendelte vissza az aneszteziológia és intenzív terápia szakképzésben foglalkoztatott rezidenseket és szakorvosjelölteket.

Magyarul a rezidenseknek azonnali hatállyal vissza kell térniük az intenzív osztályokra a külsős gyakorlatról. Az utasítás a szignózás másnapjától, tehát október hetedikétől van érvényben.

Egy járvány alatt egy ilyen utasítás egyáltalán nem is lenne furcsa. Attól lesz furcsa, hogy miközben minden fontos kórházi adat folyamatosan romlik, az intézményvezetők pedig visszarendelésről szóló utasítást kapnak, a kormány továbbra sem kongatja a vészharangokat.

A Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Tudományos Akadémia már augusztus végén szorgalmazták a maszkhasználat és a védettségi igazolványok széleskörű használatát, jelenleg azonban csak az egészségügyi intézmények területén kell maszkot hordani, a koronavírus-tesztek száma hetek óta stagnál, az október 14-ig tartó vadászati világkiállítás pedig felmentést kapott a járványügyi szabályok alól, szóval védettségi igazolvány és maszk nélkül lehet látogatni az eseményt, ahol a szervezők szerint több mint egymillió ember fordult már meg.

Újságíróként is nehéz információhoz jutni a járványhelyzettel kapcsolatban, még az Operatív Törzs sem sajtótájékoztat jelenleg, bár eleve kérdés, hogy mennyi értelme volt a sajtó nélküli sajtótájékoztatóknak. Hétfőn a Koronavírus Sajtóközponttól kértünk válaszokat a járvánnyal kapcsolatos kérdéseinkre.

Karácsony Gergely pénteki visszalépése váratlan helyzetbe hozta az őt támogató pártokat. Bár a főpolgármester Márki-Zay Péter támogatására biztat, az LMP és az MSZP egyik jelölt mögé sem áll be a második fordulóban, a Párbeszéd pedig még nem adott világos választ a kérdésre. Karácsony pártjának szóvivője viszont nyilvánosan beállt Dobrev Klára mögé, és így tett egy sor MSZP-s politikus is.

• Szombathely MSZP-s polgármestere és az MSZP elnökségi tagja, Nemény András még aznap közölte, hogy Dobrev Klárát fogja támogatni a második fordulóban.
• Szintén pénteken jelentette be Gőgös Zoltán MSZP-s politikus, hogy „korábbi korrekt munkakapcsolatuk és régi barátságuk miatt” Dobrevre szavaz.
• Szitka Péter, Kazincbarcika MSZP-s polgármestere vasárnap állt be Dobrev mögé. Szerinte „az mégiscsak közröhej, hogy három ciklus után nem az elért eredmények alapján akarja, hogy döntsünk Orbán Viktor, hanem mert Gyurcsány így meg úgy”.
• Hiller István, az MSZP egykori vezetője vasárnap a Népszava kérdésére, Dobrev nevének említése nélkül mondta el, hogy mögé áll be: „Baloldali ember vagyok, egy magyar szociáldemokrata. Az én választókerületemben (ahol egyébként teljesen kulturált és korrekt versengés zajlott) több párt, így a DK is támogatott. Segítettek, aláírást gyűjtöttek, részt vettek az előválasztás lebonyolításában. Én 84 százalékot szereztem. Márki-Zay mozgalma az ellenfél jelöltjét támogatta. Az én döntésem ebből a szempontból világos.”
• Gajda Péter, Kispest MSZP-s polgármestere hétfőn nem is magyarázta túl a dolgot, csak kiposztolta a szavazólapját, amin Dobrevre húzta az ikszet.
• Horváth Csaba, Zugló MSZP-s polgármestere hétfőn azt mondta, azért Dobrevet támogatja, mert szerinte „nem pusztán egy korrupciómentes, hanem egy igazságosabb Magyarországra van szükségünk”.
• Teleki László, az MSZP nemzetiségi tagozatának elnöke ugyancsak hétfőn állt be Dobrev mögé: „Dobrev Klárát támogatom az ellenzéki miniszterelnök jelöltek versenyében! Ő soha nem mondana olyat, mint ellenfele, Márki-Zay: „Abszolút nem ördögtől való lenne statisztikát vezetni arról, hogy ki a cigány és ki a nem cigány”. Nem akarom, hogy ma a cigányokról vezessenek statisztikát, holnapután a kövérekről és utána kik következhetnek…..?!”

Kunhalmi Ágnes vasárnap a hvg.hu-nak azt mondta, elnökségi döntés született arról, hogy egyik jelöltet sem támogatják Karácsony visszalépése után, mert a párt tagsága túlságosan megosztott a kérdésben.

Megkérdeztük az MSZP sajtóosztályát, hogy mi a párt álláspontja ezekről a kiállásokról, és kaptak-e útmutatást az MSZP politikusai azzal kapcsolatban, hogy a pártvezetéshez hasonlóan ne foglaljanak állást egyik miniszterelnök-jelölt mellett sem, vagy támogathatják nyilvánosan a nekik szimpatikus jelöltet.

Utóbbi kérdésre nem kaptunk választ, azt írták, hogy „a Magyar Szocialista Párt tagjai között vannak, akik úgy gondolják, hogy Dobrev Klára alkalmasabb a két jelölt közül és vannak, akik úgy gondolják, hogy Márki-Zay Péter. Éppen ezért a legbölcsebb döntést hozta az MSZP elnöksége azzal kapcsolatban, hogy az MSZP pártként a második forduló győztesét fogja támogatni”.

Az MSZP-nek 18 jelöltje győzött az előválasztáson. Közülük ketten foglaltak állást bármelyik jelölt mellett: a budapesti 16-os körzetben győztes Hiller Dobrev mellett állt ki, a budapesti 13-as választókerületben győztes Vajda Zoltán pedig Márki-Zayt támogatja. Ez nem nagy meglepetés, mivel Vajda a Márki-Zay vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom tagja, aki - többek közt - az MSZP támogatásával indult, és azért lett formailag MSZP-s győztes, mert a párt frakcióját választja majd, ha bekerül a parlamentbe.

Karácsony pártja, a Párbeszéd nem adott ki világos közleményt arról, hogy beállnak-e a talpon maradt jelöltek valamelyike mögé. Egy nyakatekert Facebook-posztban vasárnap azt írták, hogy a párt „támogatja Karácsony Gergelyt és Jóvátételi programját, továbbá elkötelezett az ellenzéki egység megőrzése és megerősítése mellett”. Pár órával a poszt előtt a párt szóvivője, Barabás Richárd azt közölte, hogy már le is szavazott Dobrevre, mert Márki-Zay „az elmúlt héten számára a totális megbízhatatlanságát bizonyította, és már azt se hiszi el neki, amit kérdez. Barabás kijelentéseire Karácsony Gergely péntek délután a 444-nek azt mondta, hogy „nem ez a párt álláspontja”.

Józsefváros párbeszédes alpolgármestere, Dr. Erőss Gábor vasárnap azt mondta, azért támogatja Dobrevet, mert „a magyarok jólétet, s még inkább: létbiztonságot szeretnének. Nem még több migránsozásra, outingra és atyai pofonra vágynak (immár „baloldalról”), hanem bér- és nyugdíjemelésre”. Szerinte illúzió azt képzelni, hogy Márki-Zayt ne tudnák “összegyurcsányozni” a kormánymédiában, ha ő lesz az ellenzéki miniszterelnök-jelölt.

Hat párbeszédes jelölt győzött az előválasztáson, eddig egyikük sem állt ki egyik talpon maradt miniszterelnök-jelölt mellett sem.

Az LMP Karácsony pénteki bejelentése után közölte, hogy hivatalosan egyik jelöltet sem fogják támogatni a második fordulóban, mert a párt „azt az egyértelmű döntést hozta korábban, hogy az előválasztás esetében csak egy zöld jelölt mögött tud felsorakozni”. A pártnak öt jelöltje győzött az ellenzéki előválasztáson, nyilvánosan egyikük sem nyilatkozott arról, kit támogat a második fordulóban.

Márki-Zay Péter az ATV Híradónak hétfőn azt mondta, hogy Orbán hatalomban tartását szolgálja azoknak a politikusoknak a kiállása, akik az első fordulóban még Karácsonyt, a másodikban viszont Dobrevet támogatják. Azt állítja, két olyan politikusról is tud, akit zsarolni próbált a DK, hogy álljanak ki Dobrev mellett.

„Nem csak Karácsony Gergelyt árulják el ezzel, hanem a hazánkat. És nem tudom, hogy kit mivel vesznek rá, de sokan panaszkodnak, hogy folyamatos nyomás alá vannak helyezve, és kényszerítik őket mindenféle módszerekkel, arra, hogy álljanak ki Dobrev Klára mellett, miközben ők is pontosan tudják, hogy ezzel Orbán Viktort tartják hatalomban.”

Dobrev szerint Márki-Zay a hazaárulózással olyan határt lépett át, amit „mindenki átléphetetlennek tartott”, mert „hazaárulózni a Fidesz szokott”, az ellenzéki összefogásban eddig még nem történt ilyen. Úgy gondolja, hogy amit Márki-Zay csinál, az „már valódi gyűlöletkampány”.

• Dobrev Klára Szolnokon indította be az újabb országjárását, miközben még azt sem lehetett tudni, hogy egy vagy két ellenfele lesz a második fordulóban.
• Bár azt mondta, nincs külön megállapodás a Jobbikkal a második fordulóra, a szavazóit láthatóan az sem zavarná, ha lenne ilyen. Összehozta a két tábort az előválasztás.

"Külön nekem most nagyobb esélyem van, mint Karácsonynak, ha beállok mögé" - mondta a 444-nek Márki-Zay Péter, miután Karácsony Gergely a Facebookon bejelentette, hogy a mai tárgyalásaik végén úgy döntöttek, hogy külön indulnak a második fordulóban.

"Én a friss közvélemény-kutatások, a közösségi médiás adatok és visszajelzések alapján úgy látom, hogy Karácsony Gergely nem fogja tudni Dobrev Klárát vagy majd Orbán Viktort legyőzni, én erről próbáltam őt meggyőzni. Ő természetesen teljesen jogosan hivatkozik arra, hogy mindeddig azon dolgoztam, hogy őmögé akarjak beállni és beállítani a támogatóimat is, ez nyilván ezekkel a közvélemény-kutatási adatokkal számomra ellehetetlenült."

Márki-Zay szerint a Karácsonyt támogató pártok és maga Karácsony is jobban járnának azzal, ha a főpolgármester állna be őmögé, de erről a háromórás beszélgetés alatt nem sikerült meggyőznie Karácsonyt.

Hódmezővásárhely polgármestere azt mondta, hogy a mai döntéstől függetlenül minden eddigi ajánlatát tartja Karácsony irányába.

"Maximális garanciát adok neki attól függetlenül, hogyha egyedül nyerem meg, akkor is nagyon szívesen veszem, ha a kormányzati munkában az ő tapasztalata is ott van, az őt támogató pártok természetesen részesei a koalíciónak."

Márki-Zay Péter úgy gondolja, "most sem csinál hiúsági kérdést" a visszalépésből, de most "nem tud mást kiolvasni az adatokból", mint azt, hogyha beállna Karácsony mögé, akkor Dobrev nyerne, "tavasszal meg Orbán Viktor".

A közvélemény-kutatásokon kívül figyelik a közösségi médiát, és megerősítést jelentett Márki-Zay számára a vasárnapi nagygyűlése is, amin "hatalmas, meghatóan nagy tömeg gyűlt össze, és skandálták, hogy ne lépjek vissza, amire én akkor még próbáltam nekik elmondani, hogy ha kell, akkor muszáj lesz."

Az elmúlt napokban négy közvéleménykutatás eredménye is megjelent. A Republikon szerint Karácsony nyerne, Márki-Zay veszítene Dobrev Klárával szemben a második fordulóban.

"A Republikonról már hallottam, de még nem láttam" - mondta a miniszterelnök-jelölt a mai kutatásra. "Nagyon sok tényezőt vettünk figyelembe, nem egyetlen kutatást."

A Závecz Research szerdánpublikált felmérése szerint mindenképpen Dobrev a második forduló esélyese. Ezt a kutatást a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom rendelte meg, az eredmények alapján a hódmezővásárhelyi polgármester kicsit jobban meg tudná szorongatni a DK jelöltjét, mint Karácsony Gergely, és hármuk közül vele érné el a legjobb eredményt 2022-ben az ellenzék.

A Medián tegnap közzétett eredményei szerint Márki-Zay 33 százalékon áll Karácsony Gergely 24 százalékával szemben, miközben Dobrev Klára vezet 37 százalékkal.

Ezzel kapcsolatban Márki-Zay szerint "a nyilvánvaló kérdés az az, hogy a 37-hez a 33 vagy a 24 van-e közelebb". Arra a kérdésre, hogy úgy gondolja-e, hogy a számára mért 33 százalékot Dobrev eredménye fölé tudja-e tornázni a második fordulóban, Márki-Zay azt mondta, hogy "muszáj lesz".

Az MSZP-közelinek mondott Publicus vasárnap azt mérte, hogy az állva maradt jelöltek közül Karácsony Gergely az, akinek esélye lehet az első kört nyerő DK-s Dobrev Klára legyőzésére.

Az előválasztás első fordulójának eredménye:

1. Dobrev Klára: 216 248 szavazat (34,84%)
2. Karácsony Gergely 169 434 szavazat (27,30%)
3. Márki-Zay Péter 126 628 szavazat (20,40%)

Márki-Zay szeretne egyeztetni a Momentummal és a Jobbikkal arról, hogy beálljanak mögé. Azt mondta, hogy a Momentummal már egyeztettek telefonon arról, hogy "ezt a döntést hamarosan nekik is meg kell hozniuk". A Jobbik vezetőségével még nem beszélt, de "nagyon sok vidéki Jobbik-szervezetből keresnek lelkesen és szeretnének mellettem kampányolni".

Karácsonnyal Márki-Zay szerint baráti hangnemben váltak el, továbbra is kölcsönös tiszteletet éreznek egymás iránt.

Külön indul Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter az ellenzéki előválasztás második fordulójában. A hírt Karácsony a Facebookon jelentette be:

"Elmondtam pénteken, elmondtam szombaton, vasárnap, hétfőn, kedden és szerda este is Márki-Zay Péternek: Magyarország újraegyesítésének programjához, a szociális és zöld fordulathoz hívok szövetségeseket. Hatalomtechnikai alkudozások, egymásnak ellentmondó közvélemény-kutatások nem számítanak akkor, amikor Magyarország jövője a tét. Bár én soha nem kértem, Márki-Zay Péter hónapok óta azt hangoztatja, visszalép a javamra az előválasztás második fordulójában. A választás előtti utolsó pillanatban azonban ennek pont az ellenkezőjére jutott. Döntését természetesen tiszteletben tartom. Ennek nyomán külön indulunk a második fordulóban, de mindketten elkötelezettek vagyunk az ellenzéki egység megőrzése és megerősítése mellett."

Bár korábban az előválasztáson második Karácsony és harmadik Márki-Zay megállapodtak abban, hogy valamelyikük visszalép annak érdekében, hogy ne Dobrev Klára nyerje az ellenzéki előválasztást, végül egyikük sem szállt ki.

Karácsony posztjára reagált lapunknak Márki-Zay Péter. A hódmezővásárhelyi polgármester azt mondta, hogy szerinte külön neki most nagyobb esélye van, mint Karácsonynak, ha beállna mögé. Ezt közvélemény-kutatások, a közösségi médiás adatok és visszajelzések alapján látja így.

Az előválasztás első fordulójának eredménye:

1. Dobrev Klára: 216 248 szavazat (34,84%)
2. Karácsony Gergely 169 434 szavazat (27,30%)
3. Márki-Zay Péter 126 628 szavazat (20,40%)

200 millió forint tao-támogatással épült öltözőnek és klubháznak, most mégis rendezvényházként, kávézóként üzemel az egykori nagykőrösi fociklub otthona - mutatta be az RTL Híradó.

Fél évvel ezelőtt adták át a fociklub székházát, az egyesület akkori elnöke, Sohajda Márk fideszes önkormányzati képviselő az építkezés ideje alatt arról beszélt az RTL-nek, hogy szerinte az épület nem székháznak készült, hanem öltözőépületnek, az egyesületben sportoló közel 200 gyerek számára.

Az épületre 180 millió forintot adott az önkormányzat, és 200 millió MLSZ-es tao-pénzt is kaptak, annak ellenére, hogy a klub már korábban sem tudott elszámolni tízmilliós TAO-támogatásokkal.

A focicsapat azóta megszűnt - a magyar foci és a tao minden elemében tökéletes tragikus románcáról mi is írtunk korábban - , a klub egy cégtemetőbe került. A klubház a fideszes vezetésű önkormányzat tulajdona lett, és kiderült, hogy kávézóként és bérelhető rendezvényhelyszínként használják.

A helyi ellenzék feljelentést tett a közpénzek eltűnése miatt. Az MLSZ-t és a városvezetést hiába kereste az RTL, nem válaszoltak, így az sem derül ki, visszaköveteli-e az MLSZ a TAO-támogatást.

A NATO szerdán bejelentette, hogy kiutasítja az észak-atlanti szövetség mellett működő orosz misszió nyolc tagját arra hivatkozva, hogy „be nem jelentett hírszerzőtisztekről” van szó. A bejelentés szerint akkreditációjukat visszavonták.

Az orosz diplomatáknak a hónap végéig kell elhagyniuk Brüsszelt.

A NATO illetékes szóvivője emellett megerősítette, hogy a korábbi húszról tízre csökkentik az Oroszországi Föderáció által a szövetséghez akkreditálható állandó képviseletének létszámát.

„A NATO továbbra is következetes Oroszország-politikát folytat. Megerősítettük elrettentő és védelmi képességeinket válaszul Oroszország agresszív tevékenységeire, miközben nyitottak maradunk az érdemi párbeszédre” - tette hozzá.

A szóvivő ennek kapcsán utalt arra, hogy a NATO-Oroszország Tanács továbbra is a párbeszéd fontos fóruma marad. Emlékeztetett, hogy már több mint 18 hónapja javasolták az orosz félnek a tanács újabb ülését. „A labda most az orosz térfélen van” - fogalmazott.

2018. március végén a NATO visszavonta hét orosz diplomata akkreditációját Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya angliai megmérgezése miatt, a katonai szövetség melletti orosz képviselet személyzetének létszámát pedig a korábbi harminc helyett húsz főben maximálták.

Szkripal és lánya március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel került kórházba. A férfi korábban az orosz katonai hírszerzés ezredese volt, és tíz éven át dolgozott a brit külső hírszerzésnek. Brit álláspont szerint Szkripalt és lányát idegméreggel próbálták meggyilkolni, amiért Oroszország volt a felelős. Moszkva ezt visszautasította. (MTI)

Elkészült az első olyan gyermekeknek szánt, malária elleni vakcina, amire az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is az áldását adta. Az oltás évente több tízezer afrikai gyerek életét mentheti meg.

A szervezet főtitkára, Tedros Adhanom Ghebreyesus történelmi pillanatnak nevezte a vakcina elkészültét. Az GSK gyártócég RTS,S (Mosquirix) nevű oltását egy tesztprogram keretében először Ghánában, Kenyában és Malawiban próbálták ki, most pedig egész Afrikában alkalmazni kezdik.

A vakcina a klinikai vizsgálatokon nagyjából ötven százalékos hatékonysággal akadályozta meg a súlyos betegség kialakulását az oltás első évében, a negyedik évre viszont a hatékonyság szinte nullára csökkent. A WHO szerint viszont még ezzel együtt is nagy hatása lehet a vakcinának. Egy tavalyi kutatás szerint ha a betegségben legsúlyosabban érintett országokban alkalmazni kezdik az oltást, akkor évente 5,4 millió esetet előzhetnek meg, és 23 000 öt év alatti gyerek életét menthetik meg vele.

Egy vizsgálatban azt is megnézték, hogyan hat a vakcina akkor, ha a gyerekek a fertőzés megelőzését segítő gyógyszereket is kapnak az oltás mellett. A két módszer együttes használatával sokkal kevesebben haltak meg vagy szorultak kórházi kezelésre.

Évente nagyjából félmillióan halnak meg maláriában, az áldozatok többsége a Szubszaharai Afrikában élő, öt év alatti kisgyerek. A betegség kezelése még ma is nagyon drága és költséges. Az RTS,S-t kifejezetten úgy fejlesztették ki, hogy megfeleljen a gyerekek immunrendszerének.

„Több mint száz éve kutatunk egy maláriaoltás után. Ez a vakcina életeket fog menteni, és megelőzi a megbetegedést az afrikai gyerekekben” - mondta Dr. Pedro Alonso, a WHO maláriaprogramjának az igazgatója. (NYT)

Elkészült rövid időn belül a negyedik közvélemény-kutatás, ami a miniszterelnök-jelöltek második fordulós előválasztási eredményeit latolgatja. A Republikon Intézet kutatása szerint Karácsony Gergely nagy valószínűséggel megnyerné a második fordulót Dobrev Klárával szemben, Márki-Zay Pétert viszont szoros küzdelemben legyőzné Dobrev, ha Karácsony visszalép.

Az intézet szerint ennek az a fő oka, hogy míg Márki-Zay Péter szavazóinak négyötöde hajlandó lenne átszavazni Karácsony Gergelyre, addig Karácsony szavazóknak csupán kétharmada tenné meg ugyanezt. Karácsony szavazóinak több mint negyede Márki-Zay Péter helyett inkább a szintén baloldali Dobrev Klárára tenné le a voksát.

A kutatás 2056 fő telefonos megkérdezésével zajlott október 2-6 között. A kérdezettek olyan szavazók, akik részt vettek az előválasztás első fordulóján, vagy azt állítják, hogy részt vennének a második fordulóban.

A kutatás szerint abban az esetben, ha Márki-Zay Péter lép vissza Karácsony Gergely javára a második fordulóban, a szavazók 54 százaléka szavazna Karácsony Gergelyre, és 37 százalékuk Dobrev Klárára, tehát Karácsony Gergely 17 százalékponttal vezet a DK jelöltjével szemben. Az első fordulós Karácsony-szavazók többsége most is Karácsony Gergelyre, az első fordulós Dobrev-szavazók ismét Dobrev Klárára adnák le a voksukat, azok pedig, akik az első fordulóban Márki-Zay Péterre szavaztak, 81 százalékban állnának be Karácsony Gergely mögé.

Abban az esetben, ha Karácsony Gergely lép vissza Márki-Zay Péter javára, kiélezett verseny alakulna ki Márki-Zay Péter és Dobrev Klára között, a szavazók 44 százaléka szavazna Márki-Zay Péterre, és 47 százalékuk Dobrev Klárára, tehát a szavazást a DK jelöltje nyerné. Azok a szavazók, akik Karácsony Gergelyre szavaztak az előválasztás első fordulójában,mindössze 67 százalékban szavaznának Márki-Zay Péterre, és több mint negyedük, 26 százalékuk Dobrev Klára mellett tenné le a voksát.

A Závecz Research ma publikált felmérése szerint mindenképpen Dobrev a második forduló esélyese. Ezt a kutatást a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom rendelte meg, az eredmények alapján a hódmezővásárhelyi polgármester kicsit jobban meg tudná szorongatni a DK jelöltjét, mint Karácsony Gergely, és hármuk közül vele érné el a legjobb eredményt 2022-ben az ellenzék.

A Medián tegnap közzétett eredményei szerint Márki-Zay 33 százalékon áll Karácsony Gergely 24 százalékával szemben, miközben Dobrev Klára vezet 37 százalékkal.

Az MSZP-közelinek mondott Publicus vasárnap azt mérte, hogy az állva maradt jelöltek közül Karácsony Gergely az, akinek esélye lehet az első kört nyerő DK-s Dobrev Klára legyőzésére.

Egyhangú döntéssel elvette a józsefvárosi önkormányzat a Mi Hazánk József körúti irodáját - írja a Józsefváros Újság. Az önkormányzat azután döntött a bérleti szerződés felülvizsgálata mellett, miután a párt cigányok ellen uszító plakátot rakott ki az irodára.

Az önkormányzat Tulajdonosi, Vagyongazdálkodási és Közterület-hasznosítási Bizottsága 5-0-s szavazatarányban (Vörös Tamás fideszes frakcióvezető is szavazott) döntötte el, hogy megvonja a Mi Hazánk párttól a József krt. 43. alatti számban az irodahasználat jogát, és felmondja a velük kötött bérleti szerződést.

Dúró Dóra, a Mi Hazánk politikusa az ülés után azt mondta a lapnak, hogy feljelentést fognak tenni az önkormányzat ellen hivatali visszaélés miatt. Irodájuknak új helyet keresnek, több alternatív megoldás is felmerült már az új helyszínnel kapcsolatosan, de „a jelen események tükrében ezentúl nem az önkormányzattól fogunk helyiséget bérelni, csak és kizárólag magánszemélytől tartom elképzelhetőnek a bérlést”.

Sátly Balázs, az ellenzéki pártok képviselőit tömörítő Közösen Józsefvárosért frakció vezetője múlt szombaton közölte, hogy kezdeményezni fogja az iroda bérleti szerződésének felülvizsgálatát az önkormányzat tulajdonosi bizottságának ülésén.

„Nem tűrhetjük, hogy közös tulajdonunkat akár a józsefvárosi cigányok, akár más közösséggel szembeni uszításra használják” - írta.

A poszter miatt feljelentést tett az 1 Magyarország Kezdeményezés nevű roma civil csoport, Pikó András, a VIII. kerület polgármestere pedig azt írta Facebookon, hogy „mélységesen egyetért” Sátlyval, és azzal kommentálta a képviselő felvetését, hogy „tegyük a dolgunk”.

Dobrev Kláráról múlt héten kiderült, hogy nem érdekli a politikai taktikázás. Ma kiderült, hogy még mindig nem érdekli.

„Nekem az előválasztás nem százalékokról, esélylatolgatásról és taktikázásról szól, hanem arról a történelmi küldetésről, hogy jövő tavasszal legyőzzük Orbán Viktort és rendszerét. Engem csak ez érdekel”

- fogalmazott a Facebookon a miniszterelnök-jelölt, reagálva a rendkívüli sajtótájékoztatókon izmozó vetélytársai nyilatkozataira. Karácsony Gergely szerda délután kettőre hívott össze sajtótájékoztatót, amin közölte, hogy nem lép vissza. Erre Márki-Zay Péter nem sokkal később online sajtótájékoztatón reagált, és elmondta, hogy Karácsony joggal aggódik, ő pedig a hármas versenynek is bátran áll elébe, ha kell. A két jelölt a tervek szerint délután hatkor tárgyal újra egymással.

Dobrev Klárát mindeközben az sem foglalkoztatja, hogy lesz-e visszalépés vagy sem.

„Én a már kiesett és a még versenyben lévő miniszterelnök-jelöltekre is kollégaként, szövetségesként tekintek, mert biztos vagyok benne, hogy mindannyiunkra szükség lesz a kampányban és a kormányváltás után is.”

A gazdasági és korrupciós ügyekkel foglalkozó osztrák államügyészség (WKStA) szerda délelőtt házkutatást tartott a kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) bécsi központjában és a kancellári hivatalban is. A házkutatások érintettjei mindannyian Sebastian Kurz kancellár bizalmi emberei: Johannes Frischmann sajtószóvivő, Gerald Fleischmann médiakoordinátor és Stefan Steiner vezető stratéga - erősítette meg írásos nyilatkozatában Kurz egyik szóvivője.

A Die Presse és a Kurier című lapok előzőleg megjelent értesülései szerint a vád hűtlen kezelés, megvesztegetés és kenőpénz elfogadása, elsősorban az Österreich napilapban megjelent közvélemény-kutatási adatok manipulálása érdekében. Ezeket a hirdetéseket a gyanú szerint a pénzügyminisztérium fizette, és a vádak szerint kizárólag az ÖVP pártpolitikai érdekeit szolgálták.

Az ügyészség a fent nevezetteken túlmenően nyomozást folytat Sophie Karmasin közvélemény-kutató, az ÖVP által delegált egykori családügyi miniszter, Thomas Schmid, a pénzügyminisztérium volt államtitkára, a Nemzeti Vagyonkezelő Holding egykori elnöke, valamint Wolfgang és Helmuth Fellner, az Österreich médiacsoport tulajdonosai ellen.

A gyanú szerint a szóban forgó hirdetések és médiakooperációs megegyezések értéke 1,3 millió euró (csaknem 470 millió forint) volt.

A tartalmak és megjelentetésük időpontja miatt érintett az ügyben a médiacsoport szerkesztősége is, amely ellen a vád a közvélemény befolyásolása "kozmetikázott" közvélemény-kutatási adatokkal.

August Wöginger, az ÖVP frakcióvezetője újságírók előtt felháborodottan utasította vissza a vádakat. Véleménye szerint az ÖVP-t és annak vezető politikusait érintő, ötéves múltra visszatekintő hamis vádakról sorra kiderült, hogy nincs alapjuk. "Ahogy azokban az ügyekben sem találtak semmi terhelőt, a mostani is csak egy politikai színjáték" - hangsúlyozta sajtóértekezletén a frakcióvezető.

Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és a Szabadságpárt (FPÖ) gyorsan reagált a történésekre. Jan Krainer, az SPÖ frakcióvezetője és Christian Hafenecker, az FPÖ parlamenti képviselője Sebastian Kurz lemondását követelik.

Az Österreich Médiacsoport állásfoglalása szerint a WKStA vádjai félreértésen alapulnak. A cégcsoport a hozzá tartozó oe24 hírtelevízió online oldalán tételesen is cáfolja azokat. Véleményük szerint a WKStA összekeveri az állami megbízásból végzett felméréseket az Österreich napilap közvélemény-kutatásaival. Hivatkozva az átláthatósági törvény által előírt és folyamatosan közzétett nyilvános adatokra, visszautasítják a vádakat és kijelentik, hogy soha nem kaptak pénzt a pénzügyminisztériumtól olyan politikai hirdetésre, amely közvélemény-kutatási adatok közzétételére irányult volna.

Sebastian Kurz kancellár külföldön tartózkodik, így még nem kommentálta a történteket. (MTI)

Karácsony Gergely hirtelen jött sajtótájékoztatója után, amin bejelentette, hogy nem lép vissza, Márki-Zay Péter még hirtelenebb válasz-sajtótájékoztatót tartott Facebook-oldalán.

Márki-Zay azt mondta, meglepte Karácsony Gergely bejelentése, és úgy érzi, hogy a főpolgármester megpróbálja kész helyzet elé állítani őt, de Márki-Zay szerint Karácsony saját magát állítja kész helyzet elé.

Felidézte Karácsony korábbi kijelentését, ami szerint csak akkor lép vissza, ha elüti a villamos. Márki-Zay szerint ez a villamos megérkezett, és "a villamos, ami szembejött, az az önök akarata".

Felidézte a Medián és a Závecz kutatási eredményeit, ami alapján Márki-Zay szerint "most Karácsony Gergelynek minimális esélye sincs arra, hogy megverje Dobrev Klárát a második fordulóban és Orbán Viktort jövő tavasszal". De volt még egyéb érve is amellett, hogy ő népszerűbb Karácsonynál. Ilyen például, hogy többen voltak vasárnap a Fővám téren az ő rendezvényén, mint Karácsonyék hajós eseményén, vagy csak meg kell nézni, hányan követték Karácsony bejelentését a Facebook élőben, és hányan az övét. Vagy azt, hogy „hogyan alakul a közösségi médiában a követők száma napról napra, kinek nő, és kinek csökken, ha megnézik a kommenteket akár a Telex, akár a többi internetes oldalon, Youtube-on, akkor azt fogják látni, hogy a trendek alapján Karácsony Gergely joggal aggódik, és joggal akarta ezt a döntést elkapkodni”.

Azt mondta, telefonon beszélt ma Karácsonnyal, és azt kérte tőle, hogy ne tegyen elhamarkodott bejelentést. Márki-Zay kijelentette, hogy ő továbbra is ott lesz a kettejük hat órára megbeszélt tárgyalásán, és tartja magát korábbi ígéreteihez.

A választóktól azt kérte, hogy "nyugalommal és megértéssel" fogadják a főpolgármester korábbi bejelentését.

Márki-Zay szerint neki egyetlen cél lebeg a szeme előtt, az, hogy hogyan győzzék le Orbánt. De ha Karácsony eltökélt abban, hogy mégis hárman induljanak, annak is bátran áll elébe.

Márki-Zay 9:10-től kezd beszélni.

Jövő héten a német és osztrák partneregyetemeken vehetik át a diplomájukat azok a Freeszfe-s hallgatók, akik az egyesület EmEx nevű diplomamentő programjában tanultak - mondta el a 444-nek Csató Kata, a Freeszfe elnöke és oktatója.

A nyolcfős színházi dramaturg osztály a ludwigsburgi előadóművészeti egyetemen, az intézmény saját diákjaival együtt kapja meg a diplomaosztón az oklevelet. A tíz végzős színészhallgató pedig Ausztriában diplomázik, nekik külön ceremóniát szervez a salzburgi zeneművészeti egyetem.

A Freeszfe egyesület augusztusban jelentette be, hogy elhagyja a Színház- és Filmművészeti Egyetemet a 2019-ben indult filmes 6x6-os évfolyam, illetve a 2019-ben indult MA rendező és operatőr osztály. Szeptember elején újabb 74 tanuló hagyta el az SZFE-t, köztük a most diplomázó osztályok. Ők mind a Freeszfe EmEx programjában tanulnak tovább.

A harmadik végzős osztály, a színházrendezők télen diplomázhatnak majd, mert ők a koronavírus-járvány miatt később, most ősszel tudják csak befejezni a gyakorlati munkájukat.

Az EmEx program lényege röviden az, hogy az SZFE-t elhagyó hallgatókat formálisan neves európai egyetemek veszik át, amelyek elismerik eddig megszerzett kreditjeiket és a mestereikkel a Freeszfe Egyesületben folytatott további munkát is. Részletesebben itt és itt is lehet olvasni róla.

Lövöldözés London utcáin, egymásnak csapódó diplomataautók, kilőtt repülőgépkerekek - ilyen forgatókönyveket vizionált 2017-ben a Mike Pompeo vezette CIA a Wikileaks-alapító Julian Assange elrablására a Yahoo News cikke szerint. A lap oknyomozó újságírói több mint 30 egykori amerikai kormányzati tisztviselővel és titkosszolgával készítettek interjút, ebből rakták össze, hogy milyen harcot folytatott az amerikai hírszerzés a szivárogtató portál vezetői ellen.

• Zajlanak a tárgyalások arról, hogy az előválasztás második fordulójába jutott miniszterelnök-jelöltek esetében lesz-e visszalépés.
• Karácsony és Márki-Zay pozíciója a kérdés.
• A két jelölt-jelölt ma tárgyalt először Budapesten.
• Márki-Zay a sajtó elé is állt, azt mondta: „megállapodtunk, hogy kettőnk csak együtt mehet tovább.”
• Hétfőn folytatják a tárgyalást Hódmezővásárhelyen.

Dobrev Klára első fordulós győzelme után gyorsan eldurvult az ellenzéki előválasztás, és a DK nagy lendülettel támadt neki Karácsony Gergelynek.

A miniszterelnök-jelöltek versenyében másodikként Karácsony, harmadikként pedig Márki-Zay Péter jutott be a második fordulóba. A két jelölt jelenleg tárgyalásokat folytat, és esélyes, hogy a végén valamelyikük visszalép a másik javára. A várakozások szerint Márki-Zay Péter állhat be a főpolgármester mögé, és látványosan ezzel számol a DK is, péntek délelőtt már két politikusuk is kóstolgatni kezdte Karácsonyt.

Először Czeglédy Csaba, a DK Szombathelyen győztes jelöltje írt arról, hogy szerinte Karácsony nem véletlenül erőltette a kétfordulós választást, mert tudta, hogy egy fordulóban nincs esélye Dobrev ellen. Úgy gondolja, hogy Karácsony most a szabályok további hajlítására tör, amikor visszalépésekben gondolkozik, és az a célja, hogy csak két jelölt versenyezzen a második körben három helyett:

„Úgy akarja csűrni-csavarni, hogy a végén ő nyerjen, mert azt hiszi, hogy ez jár neki. Ne vegye el az érdemi választás lehetőségét a kormányváltást akaró választóktól! Bátorság és küzdeni tudás nélkül akar Hazánk miniszterelnöke lenni?”

Később Gyurcsány Ferenc posztolt arról, hogy ő volt az, aki szakított az MSZP-vel, és Karácsony élvezi azóta is a szocialisták támogatását:

„Karácsony miniszterelnök-jelölt szerint megosztott az ellenzék. Szerinte a 2010 előtti időszakhoz való viszony oszt meg bennünket. Tényleg? Akkor kérdezem: Ki szakított az MSZP-vel és alapított új pártot 2010 után? Ki szövetkezett az MSZP-vel és fogadja el annak támogatását 2010 után különböző posztokra jelentkezve? Szóval?”

Karácsony Gergely stábja megkeresésünkre azt mondta, hogy nem szeretnének foglalkozni a DK-s politikusok kijelentéseivel, mert most a Márki-Zay Péterrel folytatott tárgyalás a legfontosabb, ezért erre fókuszálnak.

Az előválasztás első fordulójának történéseit a Magyar Jeti műsorában is összefoglaltuk, itt lehet megnézni:

Dobrev Klára azt mondta, nem foglalkozik a két forduló közötti taktikázásokkal, mert ő nem ilyen. Megkérdeztük, hogy akkor Gyurcsány Ferenc ilyen-e. A miniszterelnök-jelölt hátranézett a férjére, majd bejelentette:

Senki nem fog tárgyalni.

• A Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltje az 1 Magyarország Kezdeményezés rendezvényén mondott beszédet, amikor már több mint 60 választókörzetben állt nyerésre.
• Megkérdeztük, mivel készül a második fordulóra, ahol a másik két továbbjutó, Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely várhatóan összefognak ellene.

Tóth Csaba, az MSZP zuglói képviselő-jelöltje hétfőn bejelentette, hogy visszalép.

Kérdezni nem lehetett, a teljes bejelentés így nézett ki:

Több ezer fiatal tálib harcos állomásozik Kabulban, mióta a talibán elfoglalta a várost. Sokan közülük sosem jártak még ekkora városban, ezért a szabadidejükben vidám turistaként járják végig a környék látványosságait.

Így születtek azok a zavarba ejtő felvételek, amiken a harcosok gyermeki örömmel dodzsemeznek és körhintáznak, vagy állig felfegyverkezve, festői környezetben vízibicikliznek.

A tálib vezetés viszont most rászólt a harcosokra, hogy hagyják abba a szórakozást és a szelfizést.

Mawlawi Mohammad Yaqoob, a tálib kormány védelmi minisztere beszédében megszidta a harcosokat, amiért várost néznek és céltalanul, csoportosan mászkálnak

„Maradjatok annál a feladatnál, amivel meg vagytok bízva. Aláássátok a státuszunkat, amit a mártírjaink vérével küzdöttünk ki.”

A védelmi miniszter leginkább a szelfizést nehezményezte. Rendszeres, hogy a harcosok közös képet készítenek a tálib vezetés tagjaival, és a képeket feltöltik a közösségi médiába, amivel veszélyeztetik a vezetőik biztonságát.

Mawlawi Yaqoob azt is megjegyezte, hogy a harcosoknak jobban kéne figyelniük, hogy az arcszőrzetük, a hajuk és a ruházatuk megfeleljen az iszlám szabályainak. A katonák ráadásul a közlekedési szabályok betartása nélkül száguldoznak az utcákon.

A védelmi miniszter azzal feddte meg a harcosokat, hogy úgy viselkednek, mint a korábbi „bábkormány gengszterei”, akiktől a tálibok átvették a hatalmat. (WSJ)