Rényi Pál Dániel

Nem okozott meglepetést Ausztriában, hogy hétfőn az 52 éves diplomata Alexander Schallenberg váltotta Sebastian Kurzot az osztrák kancellária élén.

Schallenberg korábban Kurz külpolitikai tanácsadójaként, majd külügyminisztereként lett országosan ismert politikus Ausztriában, és a leköszönő bizalmasaként tartják számon évek óta.

Mégis figyelemreméltó az a karrier, ami Schallenberget az ország élére repítette: az új kancellár a nyilvánosságot kerülő, technokrata karrierdipomataként lett ismert, szemmel látható politikai ambíciók nélkül, most mégis őt, a csendes háttérembert nevezték ki kancellárnak.

Schallenberg színre lépése leginkább azt jelzi, hogy a kormányzó Osztrák Néppártban (ÖVP) bukása dacára továbbra is Sebastian Kurz pártelnök dönt a legfontosabb kérdésekről, és ez még egy jódarabig így is marad. Az osztrák középjobb azt üzeni vele: nem tervez változtatni, csak apró botlásként tekint a Kurz bukását előidéző megvesztegetési ügyre.

„Pártpolitikai érdekek”

Szombat délután a 24.hu számolt be arról, hogy többen hiába keresték a tapolcai Fő téren az előválasztási szavazópontot, nem találták sehol.

Mint a lap munkatársai az Országos Előválasztási Bizottságtól megtudták, péntek volt az utolsó lehetőség arra, hogy a helyiek személyesen adják le voksukat Tapolcán.

Az előválasztási honlap ugyanakkor azt jelezte, hogy van erre még lehetőség szombaton is (az előválasztás szombat estig tart), de mint Szapanyos Anett, az OEB sajtófelelőse megerősítette, ez az információ tévesen szerepelt a honlapon.

A tapolcaiaknak így szombat estig már vagy csak az online szavazás lehetősége marad, vagy Badacsonytomajig kell utazniuk, ha szavazni akarnak, ott van a legközelebbi szavazópont.

A szavazás az előválasztás második fordulójában nem helyhez kötött, bárki bárhol szavazhat a miniszterelnök-jelöltekre. (24.hu)

A leköszönő német kancellár, Angela Merkel pénteken újságírók előtt arról beszélt, hogy az Európai Uniónak nem kéne felfüggeszteni a Lengyelországnak és Magyarországnak folyósított támogatásokat a velük zajló jogállamisági viták miatt, még akkor sem, ha egyre nő a nyomás a döntéshozókon, hogy lépjenek fel a közösségi szabályokat és normákat rendszeresen megsértő tagállamokkal szemben.

A Bizottság komolyan mérlegeli, hogy felfüggeszti a vitatott tagállamoknak járó kifizetéseket, élve azzal a jogkörrel, amit nemrég fogadtak el a tagállamok képviselői. A jogállamisági mechanizmus miatt az érintett tagállamok az Európai Bírósághoz fordultak. A Bizottság a Bíróság állásfoglalására vár, miközben az Európai Parlamentben egyre nő az elégedetlenség és a nyomás, hogy legyen következménye a normaszegéseknek.

Ebben a túlfűtött hangulatban érezte fontosnak Merkel, hogy megszólaljon, és újságírók előtt arról beszélt, nem tetszik neki, hogy az Európai Parlament egyik bizottsága jogi lépésekkel fenyegette meg a vonakodó Bizottságot. Szerinte beszélni kell a feleknek a fenyegetőzések helyett.

„Komoly problémáink vannak a lengyelekkel, de azt tanácsolom, hogy ezeket tárgyalásokon oldjuk meg, és találjunk kompromisszumokat."

- mondta Merkel Brüsszelben, miután találkozott Alexander De Croo belga miniszterelnökkel.

A távozó német kancellár szerint nem jó út, ha a politikai nézeteltéréseket minden fél bírósági úton próbálja megoldani. Azt is mondta, szomorú amiatt, hogy még az Európai Parlament is ehhez az eszköszhöz folyamodik, és a Bizottságot perrel fenyegeti.

A vita azután lett ismét heves, hogy a lengyel alkotmánybíróság úgy határozott: a lengyel alkotmány elsőbbséget élvez bizonyos uniós jogszabályokkal szemben, ezt pedig az EP-ben úgy értelmezték sokan, hogy megkérdőjelezik az uniós alapszerződésekben foglaltakat.

Merkel elmondta, hogy az unió jogállamisági mechanizmusa, amelyet az Európai Tanács tavalyi német elnöksége alatt tárgyaltak meg, jelentős kompromisszumkészséget igényelt minden oldalról. Ennek a kompromisszumnak pedig, folytatta Merkel, „része volt, hogy Lengyelországnak és Magyarországnak jogában állt az Európai Unió Bíróságához fordulni, és megkérdezni, hogy ez az irányelv összhangban van-e az európai joggal, amit a két ország meg is tett.”

Merkel szerint meg kell várni a bíróság állásfoglalását, a Bizottság ráér utána meghozni a döntését. (Politico)

Érdekes folyamatok zajlanak a Budapesten ingyenesen terjesztett Pesti Hírlap című újság tájékán, főleg azóta, hogy a nyáron Rogán Antal izraeli-grúz jóbarátja, a letelepedési kötvénybiznisszel is összefüggésbe hozott Schabi Michaeli bevásárolta magát Milkovics Pál, Csehországban élő médiabefektető vállalkozásába, és megalakult a Michaeli, Schwartz & Brit Media kiadóvállalat.

Első látásra váratlan helyen talált támogatóra a Demokratikus Koalíció, azaz Gyurcsány Ferenc pártjának kampánya: a Fidesz pártlapja, a Magyar Nemzet címlapon számol be arról, hogy Dobrev Klára miniszterelnök-jelölt mögött sorra állnak ki a baloldali politikusok.

A Nemzet emlékeztet, hogy Karácsony Gergely főpolgármester visszalépésekor ugyan Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester támogatására szólította fel híveit, nem mindenki követte őt, és több baloldali prominens is inkább Dobrev felé húz.

És már sorolja is a Fidesz-lap, hogy ki mindenkiről van szó: Demszky Gábortól kezdve Barabás Richárdon át Gajda Péter és Horváth Csaba MSZP-s polgármesterekig, és szépen egymás után idézik is a volt és aktív politikusokat, ahogy a DK jelöltjét méltatáják és támogatásukról biztosítják.

„Baloldali ember vagyok, egy magyar szociáldemokrata. […] Én 84 százalékot szereztem. Márki-Zay mozgalma az ellenfél jelöltjét támogatta. Az én döntésem ebből a szempontból világos” – idézi a Nemzet Hiller Istvánt, az MSZP politikusát a Népszavából (!).

Még Gőgös Zoltán, az MSZP Veszprém Megyei Területi Szövetségének elnökét is előásta a Nemzet, pedig róla a baloldali lapok is alig tettek említést.

Aztán jön a holdudvar. Kiderül, hogy támogatja Dobrevet a balatonhenyei gigabirtok mentén NER-közelbe sodródott egykori Bajnai-miniszter, Oszkó Péter, és hirtelen pozitív színben tűnik fel a lap hasábjain Vásárhelyi Mária szociológus és Fischer Iván karmester is, akik a Facebookon méltatták Dobrevet. Tamás Gáspár Miklóstól már csak annyi fért be, hogy szerinte Márki-Zay Péter homofób, antifeminista és cigányellenes.

Márki-Zay támogatóiról szót sem ejt a Nemzet, pedig belőlük is van szép számmal. El is kezdtük gyűjteni a két jelölt mögött felsorakozó politikusokat és közéleti szereplőket ebben a cikkben.

A jelenség persze csak első blikkre vagy a közéletet távolról követők számára lehet csak meglepő: a Fidesz-kampány számára Dobrev sokkal kedvezőbb jelöltnek látszik Márki-Zaynál, mert a DK-s jelölt győzelme esetén a kormány tovább építeheti a gyurcsányozós kampányt, és az előzetes várakozások szerint a DK jelöltjének - Gyurcsány Ferenc magas elutasítottsága miatt - kevesebb esélye látszik arra, hogy bizonytalan szavazókat is elvigyen választani 2022 tavaszán.

Kedden 101 éves korában elhunyt Eddie Jaku, ausztrál holokauszttúlélő, író, „A világ legboldogabb embere” című világhírű bestseller szerzője.

Jaku 1920-ban a németországi Lipcsében született Abraham Jakubowicz néven. Hitler 1933-as hatalomra lépését követően, mint megannyi zsidó honfitársa, az ő élete is gyökeres fordulatot vett. A Kristályéjszakán kegyetlenül megverték, majd a buchenwaldi koncentrációs táborba szállították - onnét előbb Belgiumba, majd Franciaországba szökött, mielőtt elfogták és Auschwitzba küldték.

Auschwitzban a 72338-as számot tetoválták a karjára. Mindkét szülőjét ott gyilkolták meg.

1945-ben halálmenetre küldték a táborból, de egy fagyos csatornában meghúzódva sikerült elszöknie. Kővel próbálta lekaparni a tetovált számot az alkarjáról, hogy elkerülje a lebukást. Több napig bújkált, míg végül amerikai csapatok megmentették.

A háború után előbb Belgiumban telepedett le, ott ismerte meg feleségét, akivel később Ausztráliába költöztek. Két fiuk született. Jaku dolgozott később egy benzinkút vezetőjeként és ingatlanügynökségnél is, de végül íróként és a megbocsátás szószólójaként találta meg küldetését.

1992-ben megalapította a Sydney-i Zsidó Múzeumot, ahol több ezer látogatónak, diákoknak és a legkülönbözőbb közösségeknek tartott előadásokat. Világhírű önéletrajza 2020-ban jelent meg, amikor már 100 éves volt.

„Egy évszázadot éltem, és tudom, milyen a gonosz szemébe nézni. Láttam az emberiség legrosszabbját, a haláltáborok borzalmait, a nácik azon törekvéseit, hogy kiirtják az életemet és minden ember életét. De most a legboldogabb embernek tartom magam a földön” - mondta a könyv megjelenését követően Eddie Jaku. (Guardian)

Az ausztrál rendőrség vádat emelt két tizenéves fiú ellen, akiket 14 kenguru megöléséve gyanúsítanak egy Sydney-től délre fekvő tengerparti kisvárosban.

Helyi lakosok szombaton a Batemans Bay két különböző pontján - egy-egy útszakasz mellett - találták meg a döglött állatokat. Ezt követően a rendőrség nyomozást indított.

Az új-dél-walesi rendőrség a BBC-nek azt közölte, hogy a kengurufalkát elütötte egy autó.

Az állatok megtalálása után két nappal a városban letartóztatták a két kamaszkorú fiút. A rendőrség nem adott tájékoztatást a vádlott gyilkosok motivációjáról, de azonnal vádat is emeltek ellenük az állatok kínzása és megölése miatt, és novemberben már bíróság elé is állnak.

Az új-dél-walesi törvények értelmében, akit állatkínzásért elítélnek, öt év börtönbüntetésre és 22 000 ausztrál dollár pénzbírságra számíthat.

Az elpusztított állatok között két kengurubébi is volt, míg egy harmadikat, ami megsérült, másnap találtak meg a tetemektől nem messze. A WIRES vadon élő állatmentő szolgálat közölte, hogy gondozásába vette az „egyetlen túlélő, Joey-t”.

Az önkéntes szolgálat közölte, hogy megdöbbentették a csendes tengerparti területen történt gyilkosságok. Azt is írták, hogy a brutális eset kitörölhetetlen nyomot hagyott elkötelezett önkénteseinkben és a helyi lakosokban. (BBC)

„Jogerősen két év börtönre és hárommillió forint pénzbüntetésre ítélték az UFO együttes egykori frontemberét nők futtatása miatt” - áll az MTI-hez eljuttatott közleményben, amit a fővárosi fellebbviteli főügyész, Medveczky Gábor juttatott el a hírügynökséghez kedd délelőtt.

A Fővárosi Ítélőtábla a tavaly novemberi - kerítés, csalás és kitartottság ügyében hozott - elsőfokú ítéletet annyi kiegészítéssel hagyta helyben, hogy mintegy 2,7 millió forint összegre vagyonelkobzást is elrendelt az elsőrendű vádlott ellen.

A vád szerint V. Zsolt két társával 2010 és 2011 között hirdetések és személyes kapcsolatok útján egy svájci bordélyba közvetített és utaztatott ki magyar nőket. A kupleráj vezetője jutalékot fizetett ezért. Az egykori frontember a nőktől havi díjat szedett, és a prostitúcióból származó jövedelmükből is kért és kapott részesedést.

V. Zsolt három ügyfelétől megtévesztéssel milliós összegeket vett át. Ezért cserébe befektetéset ígért, de magára és az együttesre költötte a pénzt - áll az ügyészi közleményben.

Izraeli műhold-üzemeltető vállalatban szerzett többségi tulajdont a Nemzeti Együttműködés új kedvenc informatikai óriáscége, a 4iG Nyrt. és a vele szoros stratégiai partnerségben működő Antenna Hungária közös vállalata, a Hungaro Digitel Kft. - áll a Jászai Gellért irányítása alatt álló cég keddi közleményében.

A 4iG 75 százalékos és az Antenna Hungária 25 százalékos tulajdonában álló Hungaro Digitel megvásárolná a tel-avivi tőzsdén jegyzett Space Communication Ltd. 51 százalékos részvénycsomagját, és ezzel a Jászai-cég zártkörú tőkeemeléssel 51 százalékos irányító többséget szerezne az izraeli társaságban.

A SpaceCom négy geoszinkron műholdjával globális lefedettséggel rendelkező műhold-üzemeltető és -szolgáltató vállalat, amely Magyarországon és a kelet-közép-európai régióban AMOS 3 műholdján keresztül biztosítja szolgáltatásait - írja az MTI.

Az izraeli cég részvényesei és kötvénytulajdonosai várhatóan a SpaceCom rnovember végi közgyűlésén döntenek a tőkeemeléséről, és ezzel a 4iG közvetett tulajdonszerzéséről. Az üzlet emellett azért nem végleges még, mert azt az izraeli Kommunikációs Minisztériumnak is jóvá kell hagynia.

Jászai szerint a megállapodás mindkét társaság számára új üzleti lehetőségeket nyit a telekommunikációs és űriparban.

TLDR-ünk a 4iG és a NER közös történetéről, valamint Jászai Gellért felemelkedéséről itt olvasható.

Hétfőn, az előválasztás második fordulójának második napján 84.781-en adták le szavazatukat valamelyik miniszterelnök-jelöltre - írja kedd reggeli közleményében a lebonyolító Országos Előválasztási Bizottság

Ez a második legmagasabb szám az előválasztás kezdete óta. Ennél többen csak szeptember 25-én voksoltak az első körben, de az egy szombati nap volt; hétköznap ennyien az első körben egyetlen nap sem szavaztak.

A szavazópontokon hétfőn összesen 68 284-en jelentek meg, online pedig további 16 497 fő adta le szavazatát. Ezzel két nap után a leadott szavazatok száma a második fordulóban: 163 393.

A bizottság azt írja, hogy a szavazás fennakadások nélkül zajlik, jóllehet az informatikai rendszert szinte minden nap érik terheléses támadások, de az aHang és a pártok informatikusai biztosítják a zavartalan működést.

Azt írják, hogy a második fordulóban az ország összes szavazópontján minden szavazásra jogosult személy érvényesen tud szavazni, a megnövekedett operátori kapacitásoknak köszönhetően pedig jelentősen lerövidült a videós azonosítás várakozási ideje is.

Legalább két éven keresztül közlekedett nyakában egy autóabronccsal egy négy és fél éves, 270 kilós vapitibika a coloradói Pine Junction hegyeinek közelében, mielőtt a helyi vadvédelmi hatóságoknak végül sikerült segíteniük a szerencsétlen állaton.

A bikát a vadőrök kábítólövéssel elaltatták, befogták, levágták ötágú agancsát, és végül eltávolították a 16 kilós abroncsot. A Colorado Parks and Wildlife munkatársai mindent megtettek annak érdekében, hogy az agancs megmenthető legyen, de nem tudták átvágni az abroncs gyűrűjébe foglalt acélrészt, ezért végül az eltávolítás mellett döntöttek.

Csak az elmúlt héten ez volt a negyedik kísérlet arra, hogy befogják az állatot és segítsenek rajta.

A szarvas nyaka a vadőrök szerint a kétéves megpróbáltatások ellenére jó állapotban van, csak a szőre dörzsölődött ki az állatnak, és egy kisebb sebet találtak csupán a testén.

A vadvédelmisek szerint a vadászidény szerepet játszott abban, hogy megtalálták az állatot, mert az ivarzás láthatóbbá tette a bikát.

Először 2019 júniusában észlelték a gumiba szorult szarvasbikát a Mount Evans Wilderness sziklás hegyi bivaly- és kecskepopulációjának felmérése során.

A vadőrök amúgy hozzá vannak szokva az ilyen akciókhoz, pláne Coloradóban. A szarvasok és medvék a legkülönbözőbb tárgyakba képesek belebonyolódni: hintaágyakba, függőágyakba, ruhaszárítókba, szennyeskosarakba, focikapukba és akár röplabdahálókba is. (Guardian)

Megjelent a nyugdíjasok állapotát és társadalmi helyzetét komplexen vizsgáló Global Retirement Index legújabb felmérése, amit a francia Natixis bank elemzői készítenek el immár hetedik éve.

A kutatás összesen 44 ország időskorú lakosságának életkörülményeit írja le négy mutató segítségével; ezek a makrogazdasági adatok, köztük az árszínvonal és az infláció, a környezet minősége, az idősek egészségügyi állapota és a közegészségügy színvonala, továbbá a jövedelmi helyzetek.

Magyarország majdnem az összes dimenzióban az utolsó helyen áll a közép-európai térségben. Egyedül a jövedelmi helyzet az egyetlen, amiben előzzük valamelyik szomszédunkat - Szlovákiát.

Azzal is kilógunk a sorból, hogy a régió országaival ellentétben a covid-járvány legsúlyosabb időszakainak levonulásával nem sikerült javítani a nyugdíjas és idősek általános társadalmi helyzetét. Mindenhol javulás állt be - Magyarországon ezzel szemben a tavalyihoz képest is romlottak az idősek életkörülményei.

A lista összeállítása óta Magyarország idén a második legkevesebb pontszámot szerezte az idei évben a négy dimenzió alapján megállapított globális nyugdíj-index szerint.

A felmérés alapján nem látszik reális esély arra, hogy ebben az összevetésben a közeljövőben megközelítsük Ausztriát, Szlovéniát vagy akár Csehországot.

A legnagyobb veszélyt a korosztályra az infláció és nyugdíjkorhatárok várható emelkedése jelenti - utóbbi a demográfiai helyzet folyamatos romlása miatt elkerülhetetlennek látszik, párhuzamosan a nyugdíjkifizetések csökkentésével. (hvg.hu via Bankmonitor)

A tudományos Nobel-díjakat odaítélő akadémia vezetője az AFP hírügynökség kérdésére válaszul kijelentette, hogy nem fognak nemi kvótákat bevezetni.

Goran Hansson, a Svéd Királyi Tudományos Akadémia vezetője szerint azt akarják, hogy az emberek továbbra is azért nyerjék el a díjat, „mert a legfontosabb felfedezést tették... nem pedig a nemük vagy etnikai hovatartozásuk miatt”.

A kérdés aktuális, ugyanis a díj 1901-es alapítása óta mindössze 59 Nobel-díjat kaptak nők.

Idén a Fülöp-szigeteken élő újságíró Maria Ressa az egyetlen nő, aki megkapta az elismerést. Ressát Nobel-békedíjjal tüntették ki egy másik újságíróval, az orosz Dmitrij Muratovval együtt.

Mindketten a véleménynyilvánítás szabadságának megőrzése érdekében tett erőfeszítéseikért részesültek az elismerésben.

Hansson azt is mondta, szomorú, hogy kevés női Nobel-díjas van, és ez tükrözi a társadalomban uralkodó, különösen az elmúlt években kialakult, de még mindig létező igazságtalan körülményeket. Sok a tennivaló ezen a területen szerinte, de úgy döntöttek, hogy nem lesz nem vagy etnikai kvóta a díjak megítélése során.

A döntés Hansson szerint „összhangban van Alfred Nobel utolsó akaratának szellemével”, aki 1894-es végrendeletében azoknak ajánlotta a díjat, akik a legméltóbbak arra, és a legfontosabb hozzájárulásokat teszik.

Az akadémia vezetője emlékeztetett, hogy Nyugat-Európában vagy Észak-Amerikában a természettudományok professzorainak csak mintegy 10 százaléka a nő, és Kelet-Ázsiában még ennél is kevesebb.

Hansson szerint arra figyelmet fordítanak majd, hogy minél több női tudóst hívjanak meg jelölésre, de segítségre van szükségük, és a társadalmi szerepfelfogásoknak kell változniuk ahhoz, hogy minél több nő lépjen a tudományok területért, és esélyt kapjanak díjazott felfedezésekhez. (BBC)

Családjával együtt sikerült evakuálni és megmenekült Afganisztánból az az afgán tolmács, aki 2008-ban segített kimenekíteni Joe Biden akkori demokrata szenátort - jelenlegi amerikai elnököt - egy afganisztáni konfliktuszónából.

2008-ban egy Bident és más amerikai törvényhozókat - köztük Biden mellett John Kerry demokrata szentátort is - szállító helikopter hóvihar miatt kényszerleszállást hajtott végre egy völgyben Afganisztánban, és komoly kockázata volt, hogy a diplomaták fogságba eshetnek. Aman Halili volt az amerikai kormány afgán alkalmazottai közül az egyik, aki akkor biztonságba helyezte a csoportot.

Halili augusztusban kért segítséget a vízumproblémái megoldásához, hogy elhagyhassa a tálib uralom alá került országot. Halili azért küzdött, hogy megszerezze az amerikai különleges bevándorlási vízumot, amivel elmenekülhet Afganisztánból.

Az amerikai külügyminisztérium hétfőn a BBC Newsnak azt nyilatkozta, hogy Halili és családja biztonságban elhagyta Afganisztánt, és már továbbutazott Pakisztánból is.

Az augusztusban megkezdődött amerikai kivonulás után Halili a CNN-nek nyilatkozva Bidenhez fordult, hogy mentse meg őt, feleségét és öt gyermekét. Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkára szeptemberben közölte, hogy mindent megtesznek az evakuálás érdekében.

A Human First Coalition nevű szervezet hajtotta végre az akciót. A szervezet már több mint 200 Pakisztánban tartózkodó afgán megmentésében segédkezett azzal, hogy biztosította a hozzáférést a különleges bevándorlási vízumból. Az a híradásból nem derül ki, hogy Halili ténylegesen megkapta-e ezt a speciális vízumot, vagy hogy az Egyesült Államokba utazik-e. (BBC)

Márki-Zay Péter és a Mindenki Magyarországa Mozgalom a Madách téren indította útjára kampányát az előválasztás második fordulójának első napján, vasárnap délután.

A következő egy hétben dől el, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester vagy a Demokratikus Koalíció politkusa, Dobrev Klára lesz-e az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje.

A rendezvényen beszédet mondott többek között Szél Bernadett és Hadházy Ákos független képviselő is, majd színpadra lépett Karácsony Gergely főpolgármester, aki Márki-Zay Pétert ajánlotta a választópolgárok figyelmébe, mielőtt felkonferálta maga mellé a hódmezővásárhelyi polgármestert, akit meg is ölelt.

Márki-Zay megköszönte Karácsony támogatását, sőt, államférfiként emlegette a főpolgármestert, és megismételte: be fog lépni Karácsony-féle 99 Mozgalomba, és erre bíztatja híveit is. Ezután hosszan sorolta azokat a szervezeteket, akik támogatják a kampányát: köztük a Momentumot, Székelyes Világszövetségét, az Új Világ Néppártot és több jobbikos alapszervezetet is, de utalt rá, hogy több párt még hezitál támogatni őt, jóllehet az MMM továbbra is nyitott az együttműködésre velük is. Polgármesterek, önkormányzatok támogatását kérte, majd megköszönte azoknak az újságíróknak a közreműködést, akik nyilvánosságot biztosítottak a megszólalásaihoz, interjúihoz.

„Önökért, értetek vagyok radikális”

- mondta Márki-Zay, utalva arra, hogy az elmúlt tizenegy évben minden ellenzéki kormányváltó kísérlet elbukott.

A hódmezővásárhelyi polgármester ezután röviden szakpolitikai elképzeléseit sorolta: többek közt a családi pótlék emelését, állami bérlakásrendszert és emelkedő köztisztviselői fizetéseket ígért.

Márki-Zay kijelentette: polgármesterként márpedig nála többet senki nem tett a cigányok felzárkóztatásáért, és tovább hízelgett a baloldali-liberális szavazókank.

„A liberálisok megnyugtatására mondom, nálam többször senki nem állt ki az azonos neműek szexuális egyenjogúsága mellett”

- jelentette ki, majd váratlanul megjegyezte, hogy egyébként Jézus Krisztus is baloldali ember volt.

A megosztottságot és a társadalmi csoportokat egymással szembeállító politikát nevezte az ország legnagyobb problémájának, és hangsúlyozta: szerinte csak olyan jelölt képes ezen felülemelkedni, aki mindenki számára elfogadható, függetlenül attól, hogy az illető jobbról vagy balról érkezik. Orbán Viktor legendás mottóját idézve arról is beszélt: mindenkinek el kell vinni magával még egy embert, - vagy akár húszat is -, mert nagyon nagy a következő hét nap tétje; eldőlhet, hogy van-e esély leváltani a korrupt kormányt. A külföldön élőket, sőt még a DK-sokat is arra kérte, mérlegeljék, hogy mi a bölcs döntés most.

„A Fidesz érdeke, hogy Dobrev nyerjen”

- szögezte le Márki-Zay, aki szerint ha a DK jelölte győz az előválasztáson, nem fogja tudni megvalósítani kormányprogramját, mert nem lesz esélye legyőzni Orbán Viktort és a Fideszt jövő tavasszal.

Az interneten már többségük van, folytatta, de ez nem elég a győzelemhez - külön szólt az önkéntesekhez és aktivistákhoz is, és az alulról épülő kampány fontosságát hangsúlyozta; arra kérte a jelenlévőket, állítsanak be MMM-es profilképet, hívják fel ismerőseiket, mozgósítsák közvetlen környezetüket.

Márki-Zay végezetül visszahívta Karácsony Gergelyt a színpadra és közösen köszöntek el a Madách téren összegyűlt többszázfős tömegtől.

Vasárnap délután a Madách téren indítja el második fordulós kampányát Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyarországa Mozgalom miniszterelnök-jelöltje. A rendezvényen beszédet mondott többek között Király Júlia MNB-alelnök, továbbá Hadházy Ákos és Szél Bernadett is.

Levélben üdvözölte a Márki-Zay tábort Pálinkás József, az MTA volt elnöke és korábbi miniszterelnök-jelölt továbbá Botka László szegedi polgármester is. Beszédet mondott Kabai Tibor, az MMM nyugdíjas tagozatának elnöke és Gyurcsik Ádám az MMM ifjúsági tagozatának vezetője is.

Nagyjából délután fél 5 magasságában lépett a színpadra Karácsony Gergely, akit nagy ováció és taps fogadott.

„Ami most történik, az történelem, az egy szelíd forradalom, hogy felszabadítsuk és újraegyesítsük Magyarországot. Ennek a szelíd forradalomnak a legfontosabb szereplői ti vagytok, akik részt vesztek az előválasztáson, aktivisták és önkéntesek, akik segítik a szavazást. Mind bevonultok a történelemkönyvekbe”

- mondta Karácsony, aki szerint „Magyarországnak, ennek a meglopott és meggyötört országnak arra van szüksége, hogy újraegyesítsük.” A főpolgármester szerint az előválasztás az egyetlen lehetséges út ebbe az irányba.

Márki-Zayt igazi demokratának nevezte, aki hozzá hasonlóan a politikára szolgálatként és nem uralomként tekint. Karácsony szerint ez a fő különség kormány és ellenzék között, mert eközben olyan miniszterelnökünk van, aki tíz körömmel kapaszkodik a hatalomba.

„Nehéz döntés volt, hiszen közel 170 ezer ember, aki rám szavazott az előválasztáson, a pártok mögöttem, szomorú és csalódott. Üzenem nekik: amit teszek, azért teszem, hogy újraegyesítsük Magyarországot. Azért támogatok most egy jobbközép politikát, mert ha Orbán győz, akkor minden közös álmuk semmibe vész” - folytatta Karácsony, aki ezután nemzeti egységkormányt javasolt az országnak, és erre egy esélyt lát: Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltségét.

„Nem azért dolgozunk, hogy ne Dobrev Klára legyen a jelölt. Mi igent akarunk mondani. De ezzel együtt is én mélyen hiszek abban, hogy akkor lesz esélyünk Magyarországon, ha olyan politikai ajánlatot teszünk, ami mindenki számára világossá teszi, hogy az elmúlt harminc év politikai hidegháborújával is le kell számolni. Ennek a jövőbe vető politikának ma Márki-Zay Péter tud többséget szerezni Magyarországon. Arra kérem ezért azokat a szociáldemokrata és zöld szavazókat, akik nehéz szívvel követték, hogy visszaléptem a jelölti versenytől, hogy fontolják meg, nem ezerszer jobb-e ma egy Márki-Zay Péter, mint holnap egy Orbán Viktor” - mondta a főpolgármester, aki ezután maga konferálta fel a színpadra a hódmezővásárhelyi polgármestert.

Vasárnap délután a Madách téren löki be második fordulós előválasztási kampányát Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, aki Dobrev Klárával, a Demokratikus Koalíció jelöltjével száll versenybe az egységesült ellenzék miniszterelnök-jelölti posztjáért.

Ez Márki-Zay első nagyobb gyűlése azóta, hogy Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette: befejezi kampányát, és a második fordulóban a hódmezővásárhelyi polgármestert támogatja. Karácsony mellett beszédet mond többek között Szél Bernadett és Hadházy Ákos független képviselő is.

Az esemény első felszólalója Vajda Zoltán, a Mindenki Magyarországért Mozgalom (MMM) jelöltje volt, aki után Király Júlia volt MNB-alelnök méltatta hosszasan Márki-Zayt.

Őt Hadházy Ákos követte a színpadon. A szekszárdi politikus megköszönte Márki-Zay meghívását, és a mozgalom támogatását zuglói kampánya mellett. Az előválasztás intézményét méltatta - szerinte ez az ellenzéki politizálás legnagyobb vívmánya az elmúlt tíz évben. Hadházy szerint az előválasztás célja az, hogy olyan jelöltet válasszanak, aki képes megmozgatni 300-400 ezer bizonytalan és/vagy fideszes szavazót, hogy az ellenzékre szavazzanak.

A független képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az ellenzék még nincs nyerő helyzetben, ráadásul azzal is számolni kell, hogy a kormány választási osztogatásra készül.

„Teljes önbecsapás azt hinni, hogy a győzelem már a zsebünkben van” - mondta, figyelmeztetve arra, hogy bárki győz is majd, csak akkor van esély a kormányváltásra, ha az ellenzéki választók beállnak mögé. Hadházy szerint épp ezért volt fontos Zugló üzenete, ahol végül egy oldalra álltak az ellenzék erői, és győzedelmeskedtek.

„Nem a győztes személye a legfontosabb, hanem hogy lesz-e húszezer aktivista az ellenzék oldalán a választási kampányban és a választás idején. Ezen múlik a választás sikere”

- mondta Hadházy, aki szerint még a közös országos lista „minősége” is talán fontosabb mint a listavezető személye.

A listavezetőnek képesnek kell lennie arra, hogy megszólítsa a bizonytalanokat, és azt javasolta az egybegyűlteknek: arra szavazzanak, akiről képesek ezt feltételezni. Nem mondta ki, hogy Márki-Zayt támogatja, de emlékeztetett, hogy az MMM elsők között állt ki mellette és az ellenzéki oldal megtisztítása illetve megújítása mellett.

A Hadházyt követő Szél Bernadett is az előválasztás intézményének méltatásával kezdte beszédét. Márki-Zayt a remény embereként mutatta be, és megköszönte neki, hogy hitet adott azoknak az ellenzéki választóknak, akik új szereplőkre és üzenetekre vártak. Azt javasolta az előválasztás második fordulója előtt, az MMM kampányszlogenére utalva, hogy ideje elindulni felfelé. Szerinte az igazi változás Márki-Zay jelöltségével lehetséges, de figyelmeztetett, hogy a győztest mindenkinek támogatnia kell. Emlékeztetett, hogy az út végén együtt kell majd kormányozni az országot.

Elővásárlási jogot szerzett az állam Budapest legértékesebb lakóingatlanai felett - írja kedd délelőtti cikkében a Telex.

Olyan 200 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakásokról van szó, amik a Duna partján, a budai Várnegyedben vagy az Andrássy úton, azaz a főváros világörökségi helyszínein találhatóak.

A dolog hátterében az áll, hogy 2017 decemberében a kormány egy törvénnyel megágyazott annak, hogy világörökségi területeken található ingatlanok felett az állam elővásárlási jogot szerezzen.

Akkor a Miniszterelnökség sietve jelezte, hogy lakások, lakóházak és termőföldek nem esnek majd a törvény hatálya alá, a törvény célja pedig megakadályozni, hogy értékes, világörökségi területen fekvő (jórészt vidéki) ingatlanok tömegesen külföldi kézre kerüljenek.

Idén nyáron azonban megváltozott az örökségvédelmi szabályozás, és a törvényhez kapcsolt végrehajtási terv már érinti Budapest legértékesebb ingatlanjait is. A törvényt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes terjesztette elő, és június 29-én lépett hatályba.

A Telex értesülései szerint a nyáron több ingatlantulajdonost is arról tájékoztattak, hogy az államnak elővásárlási joga keletkezett 200 négyzetméternél nagyobb alapterületű ingatlanja felett. Ezzel a joggal az állam abban az esetben élhet, ha a tulajdonos az eladás mellett dönt. Az ilyen esetekben, ha megállapodik a vevővel, az állam 8 napig a megállapodott vételi ár értékben megvásárolhatja az ingatlant a vevő elől.

Egy érintett szerint kényelmetlen érzés volt értesülni minderről: az államosítás és a kommunizmus jutott az eszébe, ahogy a levelet olvasta. Az eladók szempontjából kifejezetten kellemetlen is lehet az állam belépése, mert az elővásárlási opció alaposan megnehezíthet egy adás-vételi egyeztetést, hiszen a vevő nem lehet biztos abban, hogy ha meg is állapodik az árról, tényleg övé lehet az ingatlan.

Az állam motivációi nem világosak, de a budavári ingatlanokkal kapcsolatban rendre felmerülő anomáliák nyomán azért okkal sejthető, hogy magánérdekek (is) lehetnek az ügy hátterében. Így például lehetősége nyílik egyes tulajdonosoknak, hogy a piaci ár felett értékesítsék az ingatlanjaikat - az államnak pedig, hogy olcsón továbbértékesítse ezeket a többnyire luxuskategóriás, de legalábbis rendkívül értékes lakásokat a holdudvarnak. (Telex)

Feljelentést tett az önkormányzati tulajdonban lévő Pécsi Kommunikációs Központ több korábbi médiaszerződés miatt - írja a pecsma.hu, aminek történetesen a PKK a kiadója. A cikk szerint a rendőrség már meg is kezdte a nyomozás hűtlen kezelés gyanújával.

A vitatott szerződések rádiós híranyagok elkészítésére vonatkoztak. A PKK a Fidesz-közeli Pécs Aktuált kiadó cég tulajdonosának korábbi érdekeltségével kötött olyan szerződéseket, amik előnytelenek lehettek a megrendelő számára.

A pécsi önkormányzat korábbi ügyeinek feltárását és átvilágítását vezető dr. Bodnár Imre a pecsma.hu-nak arról beszélt, hogy az önkormányzati cég a szerződés megkötésekor szakszerűtlenül járt el, mert nem voltak díjak rendelve a szolgáltatásokhoz. Így aztán nem volt konkrét elszámolás, és nem volt dokumentumokkal alátámasztva a kifizetések megalapozottsága sem.

Bodnár szerint egyik évről a másikra duplájára emelték a szolgáltatás összegét, miközben annak tartalma csökkent.

„Ez álláspontunk szerint klasszikus túlszámlázás. A teljesítés igazolásai hiányosak, nem ellenőrizhető, hogy a teljesítés megtörtént-e”

– mondta még dr. Bodnár Imre.

Az ügyvéd szerint az átvilágítás során láthatóvá vált az is, hogy a számlák és teljesítésigazolások között jelentős különbségek vannak, továbbá a havi díjak összege teljesítésigazolással nincs alátámasztva, miközben kifizették őket. Az átvilágításból Bodnár szerint kiderült az is, hogy a rádióban le nem adott hanganyag után is fizetett PKK, jóllehet a szerződés erre nem kötelezte.

A fideszes Páva Zsoltot 2019-ben váltotta a város élén Péterffy Attila. Páva és a Fidesz előtte tíz éven keresztül irányította a várost. (pecsma.hu)

Címlapi fotó: Páva Zsolt, Pécs volt polgármestere (Sóki Tamás)

Még kedden nyomdába kell küldenie az Országos Előválasztási Bizottságnak (OEVB) a szavazólapokat, ezért sürgető annak kérdése, hogy Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter közül melyikük indul el az előválasztás második fordulójában a DK-s győztes Dobrev Klárával szemben - írja a hvg.hu.

Egyelőre sem a hódmezővásárhelyi polgármester, sem a főpolgármester nem lépett vissza a másik javára - sőt, Karácsony azt nyilatkozta hétfőn, hogy kezdeményezni fogják az Országos Előválasztási Bizottságnál, hogy egymás mellett, közös ajánlatként indulhassanak el a második körben.

A gond ezzel az, írja a hvg.hu, hogy a hatpárti konszenzussal megalkotott szabályok nem teszik lehetővé. Abban ugyanis az áll, hogy a három, az első fordulóban legalább 15 százalékig jutó jelöltek neve kerül fel egymás alá a lapokra, és mindenkire külön lehet szavazni.

A megoldást nem támogatta Dobrev Klára, bár ez azért várható volt, annál érdekesebb, hogy ellene van az előválasztás Civil Választási Bizottságának (CVB) elnöke is. A CVB szerepe márpedig jelentős: a hatpárti OEVB mellett, illetve felett ők testesítik meg a civil kontrollt a választás felett, a lebonyolításért felelős aHang is része a bizottságnak. A CVB elnöke, Magyar György ügyvéd a hvg.hu-nak azt nyilatkozta:

„nincs tandem - játék közben a szabályokon nem változtatunk, erről szól a demokrácia, döntsék el, kinek a neve szerepeljen a szavazólapon.”

Magyar szerint ha együtt szerepelnének a szavazólapon, azzal nemcsak a hatpárti megállapodás szabályait rúgnák fel, de megcsúfolnák az előválasztást és a választókat is. Az elnök annyira köti magát ehhez az állásponthoz, hogy akkor sem hajlandó változtatni ezen, ha a hat párt egyöntetű döntése megszületne az ügyben. (Ami nem csak a DK, de a többi párt ellenállása miatt sem látszik életszerűnek.)

A Civil Választási Bizottság, a CVB a 2019. évi önkormányzati választások során a fővárosi és a ferencvárosi előválasztások megszervezésében és lebonyolításában is komoly szerepet vállalt, ennek nyomán kérte fel őket az OEVB, hogy testesítsék meg a civil kontrollt az előválasztás felett. (hvg.hu)

Tárgyalás nélkül 3 év próbaidőre felfüggesztve 1 év fogházbüntetésre ítélt egy férfit a Debreceni Járásbíróság fogolyszökés vétségének kísérlete miatt - írja a törvényszék honlapja.

A vádlott ellen egy német bíróság még 2020 januárjában európai elfogatóparancsot adott ki. Ez alapján 2021. június 10-én a férfit a magyar hatóságok őrizetbe vették.

A Fővárosi Törvényszék már másnap elrendelte a bűnügyi felügyeletet az európai elfogatóparancs megérkezéséig, és a felügyelet betartása érdekében a vádlott mozgását nyomkövető technikai eszközzel ellenőrizte a bíróság.

A férfi Hajdú-Bihar megye közigazgatási területét a rendelet nyomán engedély nélkül nem hagyhatta volna el, engedély nélkül nem változtathatta volna meg.

A vádlott viszont nagyon félt attól, hogy a német hatóságok Németországba szállítják, és bebörtönözik, ezért hajdúbagosi lakóhelyéről Görbeházára szökött volt élettársához, majd Debrecenbe utazott. Ott a buszvégállomáson 2021. július 26-án reggel egy ismerős gépkocsijában levágta magáról a nyomkövetőt, és egy kukába dobta, majd egy építkezésen - egykori munkahelyén - rejtőzött el.

A rendőrök érzékelték, hogy a nyomkövető szíj megrongálódott, a férfi pedig nem elérhető, és a járőrök a GPS jel alapján az eszközt meg is találták. Debrecen kivezető fő útvonalain ellenőrző átengedő pontokat alakítottak ki, majd megkezdték a férfi felkutatását, amely 2021. július 27-én hajnalban eredményre vezetett. A vádlottat a Balmazújvárosi út mellett lévő építkezésen elfogták és a rendőrkapitányságra előállították.

A büntetővégzés ellen nincs helye fellebbezésnek, de a kézbesítésétől számított 8 napon belül tárgyalás tartását lehet kérni. A bíróság a tárgyalás tartására irányuló kérelem esetén előkészítő ülést tart. A büntetővégzés 2021. szeptember 28-án jogerőre emelkedett.

Egy Facebook-posztban jelentette be Fekete-Győr András, a Momentum elnöke, hogy vállalja a felelősséget a gyenge eredményért a miniszterelnök-jelölti versenyben, és ezért bizalmi szavazást kezdeményez magával szemben.

Fekete-Győr megköszönte annak a 130 ezer embernek a szavazatát. akik momentumos jelöltre szavaztak az első fordulóban, és aminek eredményeként 15 momentumos nyerte el az összellenzéki jelöltséget.

Ezután arról írt, hogy neki viszont sajnos nem sikerült demonstrálni a kormányzóképességet és esélyes jelöltté válni az első forduló végére. Hibákat is elkövetett, írja, és fontos visszajelzés, hogy fiatal még, és nincs vezetői tapasztalata. Megköszönte annak a 21 ezer embernek, aki így is rá szavazott.

„A politikában a felelősség vállalása egy nagyon fontos, sajnos a magyar politika világában alig-alig teljesülő kívánalom. A miniszterelnök-jelölti végeredményért mindenekelőtt én vagyok a felelős. Ezért 24 órával a véglegesített eredmények után, múlt hét péntek este bizalmi szavazást kezdeményeztem a Momentum Küldöttgyűlésénél a személyemet illetően” - írja Fekete-Győr, akinek mandátuma a párt élén 2022 nyaráig tart.

Bárhogyan is alakul a bizalmi szavazás, „rám nemcsak a Momentum, de az összefogás szövetsége is mindenben számíthat majd” - zárja a posztot a pártelnök.

Közösségi médiatartalmakban nehéz felvenni a versenyt Varga Judit igazságügyi miniszterrel, aki jó pár képet kiposztolt magáról az Instagramon a budapesti igazságügyi miniszteri konferenciáról, mielőtt a Facebook és csatolt hálózatainak szolgáltatása hétfő este akadozni kezdett, majd leállt. Nem lehetett ezt szó nélkül hagyni:

„Milyen érdekes egybeesés, hogy éppen mikor annak az általunk szervezett miniszteri konferenciának a delegációit fogadtam, amelynek középpontjában igazságszolgáltatás digitalizációja és a mesterséges intelligencia biztonságos kihasználása áll, pont akkor állt le világszerte a Facebook összes szolgáltatása”

- írta Varga a Facebookon a videó mellé, ami a miniszteri konferencia gálavacsoráján készült.

A magyar igazságügyi minisztérium szerint a konferencián épp a technológiai fejlődés nyújtotta lehetőségekkel foglalkoztak sokat, erről is szól többek közt a konferencia - hogy tk. miként hasznosítsuk a digitalizáció vívmányait és a mesterséges intelligenciát a nemzeti jogrendszerekben és igazságszolgáltatásokban.

A leállás technikai hátteréről a Qubiton olvashat. Annak lehetőségét, hogy külső beavatkozás vagy valamilyen kibertámadás állt volna a kimaradás hátterében, a Facebook azonnal kizárta.

A hétfői kétszázalékos drágulás után kedden reggel folytatódott a kőolaj áremelkedése annak hatására, hogy az OPEC és a szervezeten kívüli nagy olajtermelők informális szövetsége, az OPEC+ a havi termelési kvóta korábban is tervezett napi 400 ezer hordós megemelése mellett döntött - írja a Reuters hírügynökség jelentése alapján az MTI.

A hétfői döntést megelőzően voltak olyan piaci várakozások, hogy az OPEC+ napi 800 ezer hordós termelésnövelésről határoz majd, hogy ezzel elejét vegye a kőolaj további drágulásának, ami már akár a globális gazdaság növekedését is lassíthatja.

A decemberi jegyzésű északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 2018 októbere óta legmagasabb szinten, 81,46 dolláron állt kedden kora reggel, ami 20 cent drágulás a hétfői záróértékéhez viszonyítva.

A novemberi jegyzésű WTI amerikai könnyű-olajfajta hordónkénti ára 2014 novembere óta a legmagasabb szintre, 77,71 dollárra emelkedett, ami a hétfői záróértékéhez viszonyítva 9 centes drágulás.

Enyhítette a II.-III. kerületi bíróság a szexuális zaklatással és könnyű testi sértéssel vádolt Donáth László ellen hozott korábbi végzést - írta még hétfőn a mandiner.hu.

Az evangélikus lelkésznek 600 ezer forint büntetést kell fizetnie becsületsértés miatt. Az egykori szocialista képviselő tudomásul vette az ítéletet, ellenben az ügyészség súlyosbításért fellebbezett, ezért az ítélet nem jogerős.

Donáthot a Gaudiopolis Békásmegyeri Evangélikus Szeretetház alkalmazottja jelentette fel, amiért állítása szerint 2019 júniusában a férfi bántalmazta őt. Az alkalmazott azt állította, hogy a lelkész nekitámadt, és fojtogatni kezdte, miután szerinte rossz helyre tolta a takarítókocsit. Szerepelt a vádban továbbá, hogy Donáth többször szexuálisan is közeledett a nőhöz, akinek ajánlatokat tett, és akit fogdosott is.

A bíróság februárban bűnösnek találta Donáthot aljas indokból elkövetett könnyű testi sértés és folytatólagosan elkövetett szeméremsértés miatt, és másfél év börtönbüntetésre ítélte két és fél év próbaidőre felfüggesztve.

Donáth tagadta a vádakat, és tárgyalást kért. A szeptemberi meghallgatáson végül annyit bevallott, hogy valóban ingerülten közeledett az alkalmazotthoz, és durván, sőt fenyegetően beszélt vele, de a testi sértés és a szexuális zaklatás vádját visszautasította.

Az első fokú ítéletében a bíróság végül enyhített az eredeti végzésen: Donáthot csak becsületsértésben találta bűnösnek, szeméremsértés miatt nem, azt a büntetőeljárást meg is szüntette. A bíróság bizonyítottnak találta, hogy Donáth megszorította a nő nyakát, de mivel azt nem bizonyította semmi, hogy a nő sérülései ebből a szorongatásból származtak, csak becsületsértést állapított meg a bíróság.

Az egykori képviselőnek 600 ezer forint pénzbüntetést kell megfizetnie. Donáth ezt tudomásul vette, az ügyészség viszont fellebbezett súlyosbításért. (Mandiner.hu)

Leégett egy könnyűszerkezetes, lemezfedésű, hatszáz négyzetméteres raktárépület Maglódon, a Sugár úton.

A tüzet kedden hajnalban eloltották, így a raktár mellett található lakóépületből kimenekített hat ember visszatérhetett otthonába - közölte a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az MTI-vel kedd hajnalban.

A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a raktárban főként kályhacsöveket és faanyagot tároltak. A tűz miatt a csarnok teteje behajlott, az épületben tárolt két elektromos targonca pedig megolvadt.

A lángokat a fővárosi és monori hivatásos, és a gyömrői önkéntes tűzoltók fékezték meg, a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányításával.

Alig néhány óra alatt 7 milliárd dollárral csappant meg a Facebook-CEO Mark Zuckerberg vagyona, miután hétfőn minden idők egyik legkiterjedtebb és leghosszabb idejű leállását produkálta a Facebook és az alá tartozó közösségi hálózatok, így az Instagram és a WhatsApp üzenetküldő szolgáltatásai is.

A hír nyomán a Facebook részvényeinek értéke rövid idő alatt 5 százalékot esett. Sokadik pofon ez az az elmúlt hetekben a részvényeseknek, azok után, hogy szeptember közepe óta folyamatosak az ügyek a közösségi hálózat körül, és egyre esik a részvények ára.

A cég egykori alkalmazottja, Frances Haugen három hete szivárogtatott ki a cégről kellemetlen információkat a Wall Street Journalnek; ebből derült ki, hogy a Facebook többmilliós taglétszámú elitklubokat működtetett olyan userekből, akik mentesültek a moderáció alól, és hogy tudatában voltak annak, mennyire pusztító hatással van az Instagram a kamaszok személyiségfejlődésére, mégsem tettek ellene semmit.

A 15 százalékos részvényár-csökkenést a mostani leállás miatt további 5 százalékos esés követte, jóllehet, a további esés már azelőtt megindult, hogy ténylegesen leállt volna a közösségi hálózat szolgáltatása.

A hétfői nap Zuckerbergnek dollárosítva elég sok pénzbe került: a Bloomberg milliárdos-adatbázisa alapján 7 milliárd dollárt bukott, így jelenleg be kell érnie 120,9 milliárd dolláros vagyonnal. Külön szomorúságot okozhat számára, hogy ezzel a malőrrel Bill Gates mögött találja magát a leggazdagabbak listáján.

Hétfőn az elmúlt 13 év egyik legsúlyosabb leállását produkálta a Facebook, aminek szolgáltatásai mintegy hat órán keresztül elérhetetlenek vagy zavartak voltak Európában, Ázsiában, Dél- és Észak-Amerika jelentősebb részén is. (Bloomberg)

• Rogán Antal teljhatalommal irányítja a Fidesz kampányát. Az összes kormánytagot neki rendelte alá a miniszterelnök.
• Nem mindenki boldog emiatt. Szijjártó Péter többször kritizálta a kampányt házon belül.
• A kritika magja, hogy nincs világos narratívája 2022 előtt a Fidesznek. Egy dolog biztos csak: a gyurcsányozás.
• A közvélemény-kutatások a kormány előnyét mutatják, de a kampány alapján valamelyest ingatagabbnak látszik a Fidesz, mint előző választások előtt volt.

„Finkelstein halott. Habony az operatív működésben régóta nem vesz részt. Ez már kizárólag Tóni kampánya. Orbán teljhatalmat adott neki. A kormánytagok és a pártszervezet vezetői utasításba kapták, hogy minden körülmények között teljesítsék és továbbítsák a kabinetiroda iránymutatásait. Még a Facebook-posztjaikról is Rogánék felé kell elszámolniuk. A szervezeti kérdésekért felelős Gyürk András és Kubatov Gábor is nekik felelnek.”

A Karmelita kolostor egyik gyakori vendége mondta ezt, amikor szeptember elején beszélgettünk vele a Fidesz-kampány hátteréről, és rajta kívül két befolyásos informátor is megerősítette, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető - a kormány kommunikációért miniszteri rangban felelős - Rogán Antal iránymutatásait olyan fegyelemmel kötelesek teljesíteni a kormány- és párttagok, „mintha maga a főnök adná azokat utasításba”.

Orbán a kormányüléseken többször világossá tette a miniszterek előtt, hogy kommunikációs kérdésekben ragaszkodik a kabinetiroda útmutatásaihoz, és ezt elvárja a kormány összes tagjától is. Az egyes miniszteri apparátusoknak arról is Rogán irodája felé kell beszámolniuk, hogy az adott héten hány közösségi médiatartalmat osztottak meg, és mennyi követőhöz jutottak el.

Varga Judit vagy Novák Katalin mellett ma már kisebb médiastábok dolgoznak azon, hogy Facebook- és Instagram-posztjaik mind mennyiségben, mind minőségben hozzák a felülről elvárt szintet. A kabinetiroda munkatársai néhány éve még azt ellenőrizték, ki hány lakossági fórumra látogat el - ma már ezeket az elvárásokat lájkokban és követőkben mérik. A hatékony kommunikáció az egyik legfontosabb kritérium azokkal a kormánytagokkal szemben, akik olyan szimbolikusan fontos ügyeket visznek, mint a családtámogatás (Novák Katalin) vagy akár az uniós intézményekkel szemben vívott jogi és politikai küzdelem (Szijjártó Péter és Varga Judit).

Különleges státuszát mutatja, hogy Pintér Sándor belügyminiszteren kívül Rogán az egyedüli kormánytag, aki teljesen mentesül a nyilvános megszólalások és kommunikáció kötelezettségek alól - jóllehet, ebben szerepe van annak is, hogy a propagandaminiszter népszerűsége a hozzá köthető korrupciós és helikopterezős ügyek miatt az évek során alaposan megroggyant.

A kabinetiroda, bár elvileg minisztérium, kizárólag kampánnyal és kommunikációval foglalkozik; a kormányzás operatív feladataiban nem vesz részt. Orbán külön kezeli ezt a két területet, amit jelez az is, hogy Rogán az egyetlen, akitől nem várja el, hogy minden kormányülésen részt vegyen. A miniszterelnök és a kommunikációs miniszter elsősorban négyszemközt, kormányülésen kívül egyeztetnek. Rogánon kívül csak néhány kormánytag van, akit a miniszterelnök rendszeresen az irodájába hívat - Gulyás Gergely, és politikai igazgatónak megtett helyettese, Orbán Balázs például ilyenek.

Rogán felügyeli a kormányzati kommunikáció teljes spektrumát, és ez jóval több annál, mint ami kifelé látszik: az ő kezében futnak össze azok a kutatások, amiket a kormányközeli elemzőintézetek hétről hétre lefuttatnak. Rogán és Orbán rendszeresen naprakész elemzést kérnek arról, hogy az elkötelezett és a bizonytalan választók miként reagálnak egy-egy aktuálpolitikai fejleményre. A készültség állandó, és a stáb minden rezdülésre azonnal mozdul. Véget sem ért az előválasztás első fordulója, a Youtube-on tolt gyurcsányozós kormányreklámok órákon belül reagáltak a várható végeredményre.

Ebben a munkában kulcsszerepe van a közvélemény-kutatásokat és háttérelemzéseket lefolytató Századvég kutatóintézetnek - személy szerint a vezérigazgató Fűrész Gábornak, a Magashegyi Underground frontemberének, aki a fesztiválszezon levonulásával minden idejét a választói preferenciáinak feltérképezésének szentelheti. Hozzá hasonlóan fontos szereplő a rendszerben a kreatív koncepciók megvalósításáért felelős Balásy Gyula is.

Rogán személyesen találkozik heti rendszerességgel a kormánypárti lapok szerkesztőivel és illetékeseivel is a kabinetirodában. Mivel a minisztérium alá sorolt Nemzeti Kommunikációs Hivatal dönti el, ki mennyi állami hirdetést vihet házhoz, ezek erősen hierarchizált kapcsolatok. Az elhangzottakat senki sem kérdőjelezi meg. Rogán nem ritkán azt is prezentálja, hogy adott témában milyen szóhasználatot vár el a szerkesztőktől. Egy forrás szerint, aki részt vett már egy ilyen ülésen, pontosan úgy zajlanak ezek a találkozók, akár egy munkamegbeszélés: bejön a főnök, értékeli az elmúlt időszak teljesítményét, majd szenvtelenül elmondja, mit vár a következő időszakban a beosztottaktól.

Orbán azért is támaszkodik rá szívesen, mert Rogán nem különösebben népszerű a kormányon belül sem. Amíg Novák Katalin, Varga Judit, Szijjártó Péter vagy Gulyás Gergely keresi a többi miniszter társaságát, szívesen járnak fogadásokra, és magabiztosan használják az instagramfiltereket, addig Rogán nagyon ritkán tölt időt az üléseken kívül kormánytagokkal; nem jelenik meg a kolostor étkezőjében sem. Egy vele korábban közeli munkakapcsolatban lévő munkatárs szerint köszönni sem nagyon szokott, kerüli a szemkontaktust, többnyire leszegett fejjel közlekedik a folyosókon. Ideje jelentős részét egyedül tölti, nem ritkán éjjelbe nyúlóan dolgozik az irodájában. Nem épít bizalmi kapcsolatokat; minden hatalmát Orbánhoz fűződő szoros kapcsolatából meríti, közvetlen munkatársai is gyakran különcként beszélnek róla. „Gépiesen működik” - mondta róla a volt munkatárs; utalva arra, hogy Rogán soha nem emeli fel a hangját, monoton ritmusban és hangerőn beszél. Az utasításokat asszisztensein vagy Nagy János államtitkáron, illetve Kocsis Máté frakcióvezetőn keresztül közvetíti ki a többi tárcához és képviselőhöz - köztük az olyan közösségi médiás akciók ütemezését is, mint amikor vezényszóra kommentelnek fideszes politikusok egy-egy fontosnak ítélt Facebook-bejegyzés alatt.

Rogán egyik kritikusa Szijjártó Péter külügyminiszter, aki a párt szeptember eleji elnökségi ülésén finoman meg is szólta a Fidesz kampányát. Többek által osztott észrevétel a pártban, hogy bár agresszivitásból nem veszített a Fidesz, nyolc hónappal a választások előtt sem állt össze ahhoz hasonló, világos kommunikációs narratíva, mint ami az előző választási kampányok során sikerre vezette a pártot. Nem kristályosodott ki a kampány karaktere: hónapok óta több párhuzamos tematikát futtat a kormány, de egyik sem kellően domináns ahhoz, hogy uralja a kommunikációt és kijelölje a közelgő választás tétjeit. Rogán stábja szerint a „többtémás kampány” előnyére válhat a Fidesznek, és a legfontosabb cél egyébként is az, hogy a gyurcsányozással elriasszák az ellenzék mellől a bizonytalan választókat.

A „rugalmas tematika” intenzív negatív kampánnyal kombinálva sikerre vezetheti a csapatot, érvel Rogán, csakhogy távolról sem mindenki osztja ezt az álláspontot. (Amiben persze szerepet játszhat az a frusztráció is, amit egy-két miniszter érez, amiért alá kell rendelniük a nyilvános szerepléseiket a kabinetirodának.) Létezik mindenesetre olyan vélemény is a Fideszben, ami szerint Rogánék inkább görcsösen igyekeznek hétről hétre dominálni a napirendet, - másként fogalmazva

„uralni a pillanatot”,

azaz folyamatosan, megszakítás nélkül, napról napra meghatározni a közbeszéd témáit, ahogy azt a házi elemzők - mindenekelőtt G. Fodor Gábor - egymás között emlegetni szokták. Az egyik „konkurens” minisztérium erős embere szerint ez nem többtémás kampány. Inkább szimpla kapkodás.

Single issues

Az erős politikai narratívák mindig fontos alkotóelemei a Fidesz kormányzati kampányainak. A történetszerűen felépített kampányok átélhetővé teszik a választás jelentőségét, és mozgósító erővel hatnak az elkötelezett választókra.

2014-ben a rezsicsökkentés volt középpontban, amit a ciklus végére a kommunikációs csapat sikeresen kapcsolt össze a multinacionális nagyvállalatokkal és a brüsszeli bürokráciával vívott látványos (különadók) és hangzatos (kötelezettségszegési eljárások) konfliktusokkal.

2018-ban a migrációs válság mögé tudott olyan összeesküvés-elméletet építeni a kormány, amiben a menekültek, a „bevándorláspárti ellenzék” és az unió vezetői egységes legyőzendő ellenfélként tűntek fel.

Orbánék biztosra mennek: a nemzeti konzultációkkal párhuzamosan megrendelt - a Századvég és a Kód közvélemény-kutató berkeiben - készülő felmérések néhány hét alatt feltérképezik egy-egy ilyen kormányzati kampány várható hatásait. Egyszerű és erős témákat keresnek - olyanokat, amik mögött az 1,3 milliósra becsült törzsszavazói bázis mellé további bizonytalan százezrek támogatása is megnyerhető. Olyan ügyeket, amik minden mást képesek maguk alá gyűrni.

A politológiai szakirodalom és a kolostorban közlekedő elemzők egyaránt »single issue«-ként hivatkoznak ezekre az uralkodó narratívákra.

2022-re azonban nincs még ilyen uralkodó narratívája a kormánynak. Jelenleg a homofób hangulatkeltés, az adócsökkentés, a családpolitika, a brüsszelezés, az afgán válság nyomán újrapörgetett migránsozás, az energiaárak visszaszorítása, de még az oltottsági szint és a „Működő Magyarország”- a stabilitást adó kormány illúziója - is hangsúlyos eleme a kommunikációnak. Viszont hogy melyik dominál majd a választás előtti hónapokban, egyelőre eldöntetlen kérdés.

Tavaly év elején a kormány épp a következő kampányforgatókönyv kidolgozásával kísérletezett, amikor beütött a járvány. 2020 februárjában, alig pár héttel a Covid-19 berobbanása előtt, nemzeti konzultációt hirdettek többek között az „iparosított börtönbizniszről” és a gyöngyöspatai romáknak nyújtott jogi és pénzügyi támogatásokról. A tesztelésre váró narratíva körvonalai hamar kirajzolódtak: újabb kisebbségi csoportok (rabok és cigányok) körül kezdett hangulatot kelteni a hatalom, akik mögött fel lehetett mutatni a magyar államszervezet megroppantásán dolgozó „sorosista” jogvédő szervezeteket (mint a foglyok és a romák jogaiért kiálló TASZ-t vagy Helsinki Bizottságot).

Volt idő a választásokig, és volt idő kísérletezni is. Orbán ezekben a hetekben még nem vetette el azt sem, hogy migránsozással fut neki 2022-nek is: még a járványkitörés kapujában is arról lamentált, hogy a történelmi kihívás továbbra is a bevándorlás, nem pedig a koronavírus. A covid azonban sokkal nagyobb horderejű ügy lett, mint arra a tavalyi év első hónapjaiban számítottak, sőt:

a covid lett az igazi „single issue”. A járványkezelés elvitte a 2020-as évet; a rabok és a cigányok helyett a felhatalmazási törvényt visszautasító - „víruspárti” - baloldal lett a főellenség. Orbán néhány hét alatt alkalmazkodott az új helyzethez; már az első hullám idején a védekezés élére állt - maga jelentette be az első fertőzötteket, vezette az operatív törzs üléseit, látványosan kezébe vette az irányítást.

2020 nyarán, ahogy a vírus is épp megpihent, tesztelni kezdte a kormány a homofób üzenetek hatásait. A Századvég azután kezdte monitorozni a közvélemény reakcióit, hogy augusztusban a Mi Hazánkos Dúró Dóra unalmában ledarált egy mesekönyvet. Fideszes influenszerek ujjongása kísérte Novák Elődöt, aki szivárványszínű zászlókat kobzott el városszerte. Toroczkai László népszavazást kezdeményezett, hogy „tiltsák be az oktatási intézményekben a homoszexuális propagandát”. Elsőként Orbán személyesen mosta össze a melegjogokat a pedofíliával, amikor egy rádióinterjúban a könyvdarálásról szólva azt üzente az LMBTQ-közösségnek, hogy „hagyják békén a gyerekeinket”.

De a homofób kártyát ekkor még visszacsúsztatta zsebébe a kormány. 2020 őszén, az első hullám sikeres átvészelése után az látszott a legvalószínűbbnek, hogy a Fidesz az eredményes járványkezelést állítja a közelgő kampány középpontjába. A második hullám küszöbén a miniszterelnök büszkén hirdette, hogy Magyarország a védekezés sikerét emberéletekben méri, és „ott az első csatát megnyertük”. Figyelmeztetett, hogy „nagyon kell vigyázni arra, hogy a kialakult és az eddig bevált kompakt védelmi rendszer melyik elemén változtatnak, nehogy épp ellenkező legyen a hatás.”

Csakhogy a harmadik hullám idejére a lakosság rettenetesen elfáradt a járvány elleni védekezésben, a korlátozások egyre terhesebbé váltak a többség számára, és a népszerűségét minden pillanatban árgus szemmel figyelő kormány, érzékelve a türelmetlenséget, a mielőbbi nyitás irányába tett azonnali lépéseket.

Emberek élete helyett az emberek közérzete lett a legfontosabb szempont. Így aztán 2021 februárjában a kormány ismét nemzeti konzultációt hirdetett, hogy a romló halálozási adatok dacára mielőbb feloldhassák a korlátozásokat, és újra kinyithasson az ország. Áprilisban már Magyarországon haltak meg lakosságarányosan a legtöbben az egész világon koronavírusban vagy annak szövődményeiben. Innentől fogva a lépéseket a kormány már nem a halálozások emelkedésétől, hanem az oltottsági szinttől tette függővé, és Orbán következetesen a nemzeti konzultáció eredményeire hivatkozva nyitotta ki az országot.

Kihúzni a dugót

Ebben a politikailag egyébként sem túl kényelmes pillanatban szakadt a kormány nyakába a Fudan-egyetem ügye. A Direkt36 április 6-án írta meg, hogy a tervek szerint gigantikus - több mint 500 milliárd forint értékű - kínai hitelből épül meg a Diákváros helyén a kínai állampárt sanghaji elitegyetemének első európai kampusza.

Karácsony Gergely rárepült a témára, és a több szempontból is szimbolikus beruházás valóban alkalmasnak látszott arra, hogy felhozza a miniszterelnök-jelöltségre készülő főpolgármester népszerűségét. Hamar rácsatlakozott az ügyre a komplett ellenzék: négynemes konzultációt hirdetett a baloldali pártok formálódó szövetsége, és az ellenzéki előválasztást szervező aHang felhívása mellett felsorakozott a tüntetést szervező Szikra Mozgalom, az LMP, a Momentum, az MSZP, a Kutyapárt, a Párbeszéd, a DK, a Sétáló Budapest és a Kulcs a Városhoz, Kulcs a Közélethez Egyesület is.

Június 5-én - a covid miatt hosszú idő után először ismét - tízezres nagyságrendű tömeg vonult végig Budapest utcáin, hogy tiltakozzon a kínai egyetemalapítás ellen. Karácsony itt már az egyesített ellenzék szimbolikus vezetőjeként fellépve beszélhetett arról, hogy a Fudan-ügy a Fidesz végső és teljes erkölcsi öngyilkossága.

A Fudan-ügy fontos pillanat lett a formálódó ellenzéki összefogás alakulásában, és ezt gyorsan felismerte a miniszterelnöki stáb is. Június 7-én Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már arról beszélt, hogy az egész kampusz csak egy terv, ami nem is biztos, hogy megvalósul, és különben is támogatnának egy erről szóló megerősítő népszavazást. A visszakozás azonban kevés volt:

Orbánéknak minden áron vissza kellett szerezni a pillanatot, ezért már a tervezett időpont előtt hónapokkal bedobták a homofób kártyát. Öt nappal a tüntetés után a kormánypártok módosították a pedofilellenes törvényt, amit Kocsis Máté még május 16-án nyújtott be az országgyűlésnek, ami így kikötötte azt is, hogy „az iskolai szexuális felvilágosítás nem irányulhat a nem megváltoztatása, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére.” A Fidesz új mederbe terelte a közbeszédet, megosztották az ellenzéket is, miután a Jobbik végül megszavazta a törvényjavaslatot. Ha dagály van, ki kell húzni a dugót - írta le ezt a reflexet egy fideszes elemző. A cél egyértelmű volt: megakasztani a Fudan-ügy lendületét, eltéríteni róla a közbeszédet.

Hogy mennyire nem a kormány eredeti tervei szerint alakult a politikai napirend, arra a német-magyar Európa-bajnoki mérkőzésen történtek adták a legjobb példát. A hirtelen benyújtott homofób törvénymódosításból nagyon rövid idő leforgása alatt nemzetközi botrány kerekedett - épp a futballtorna legfontosabb meccse előtt. Nem csak az MLSZ vezetősége, de szűkebb körben egy-két fideszes politikus is hangot adott csalódottságának, amiért a miniszterelnök a meccsnap délelőttjén végül lemondta részvételét a történelmi sikerrel kecsegtető müncheni meccs előtt. Orbán attól tartott, hogy provokációk érhetik majd a mérkőzés előtt vagy közben. Akár a VIP-páholyban is.

A kapkodás folytatódott júliusban is, amikor egy nemzetközi újságíró-hálózat - a magyar Direkt36-al a soraiban - feltárta és nyilvánosságra hozta, hogy egy izraeli katonai kémszoftver segítségével figyeltek meg politikusokat és újságírókat világszerte, többek közt Magyarországon.

A Pegasus-ügy miatt újfent elveszítette a kezdeményezést a kormány, Orbán pedig ismét azonnal reagált: három nappal a cikksorozat megjelenése után bejelentette, hogy népszavazást kezdeményez a (már megszavazott!) gyermekvédelmi törvény ügyében.

Olyan értelmetlen és életszerűtlen kérdések is bekerültek a szórásba, mint hogy elérhetővé szabad-e tenni nemváltó műtéteket gyerekek számára. Rendszeren belül is szemet szúrt az akció előkészítetlensége, amit a padsorok között azzal magyaráztak, hogy a kérdéseket Rogán stábja alig pár óra alatt rakta össze.

„A kontrollvesztés okozta szorongás”

- mutatott rá egy tűzközelben mozgó forrás, amikor a miértekről kérdeztük, és utalt arra, hogy kínjában olyan ügyet tartott a felszínen a kormány, amiről a kutatások időközben kimutatták, nem áll mögötte egyértelmű támogatás - sőt, a fideszes tábort is képes megosztani. Szeptemberben egy kormánypárti elemző beszélgetésünk során célzott is rá, hogy

még azt is a későbbi felmérések eredményeitől teszik majd függővé, vajon érdemes-e egyáltalán megtartani a gyermekvédelmi népszavazást a választás előtt.

Megint együtt tenni tönkre

A járvány és a forró 2021-es nyár miatt a Fidesznek nem maradt ideje és tere kész narratívával ráfutni a kampányra. Nem segített az sem, hogy az ellenzéki összefogás formálódása valódi érdeklődést váltott ki a nyilvánosságban. Részben emiatt is dobál be a nyilvánosságba újabb és újabb kezdeményezéseket és ötleteket a kabinetiroda, de ugyanígy cél az is, hogy elvonják a figyelmet az elszabaduló inflációról; az egyre növekvő élelmiszer- és energiaárakról és a covidkárosultak támogatásának elmaradásáról.

Augusztus végén megtartották „minden idők legnagyobb tűzijátékát,” majd országos őszi hacacárét hirdettek a legismertebb előadókat felvonultatva, az önálló lépésekre ritkán vetemedő Fricz Tamás pedig azzal adott témát a nyilvánosságnak, hogy a Fidesz uniós kilépéséről fantáziált a Magyar Nemzetben - hogy aztán napokkal később maga Orbán tegyen pontot a Huxit néven lefuttatott néhány napos álvita végére. A miniszterelnök saját logót csináltatott magának, és igazított valamit az outfiten is.

A Fidesz domináns narratíva nélkül is minden pillanatban uralni akarja a közbeszédet. Mindeközben a kormánymédiában, az óriásplakátokon és a fideszes influenszerek Facebookjain egymást váltogatják a kormánypárti üzenetek:

• Az oltás működik. Magyarország működik.
• Brüsszel, Soros és a baloldal bevándorlókontinenst csinálna Európából.
• Hagyják békén a gyerekeinket (a melegek)!
• Harcolunk a családjainkért!
• Osztogatás: adókedvezmények, 13. havi nyugdíj, fiatalok SZJA-mentessége, minimálbér emelése, fegyverpénz. Pénz, pénz, pénz.

A látszólagos nyugodtság a miniszterelnöki stáb környékén leginkább a mindent beterítő gyurcsányozásnak köszönhető. Az a meggyőződés alakult ki, hogy ez van olyan erős lap, ami mellett nincs is szükség narratív kampányra.

Nyáron még csak azt igyekezett a Fidesz a fejekbe verni, hogy Gyurcsány Ferenc saját feleségével és pártjával szemben is inkább Karácsony Gergelyt látná szívesen a hatalomban. Őszre aztán már úgy fordult a kampány, hogy bármi történik az ellenzéki oldalon, az Gyurcsány műve. Innentől minden kérdésre ez a válasz: Gyurcsány.

A cél világos: a Fidesz abban érdekelt, hogy a 2022-es választás az elkötelezett táborok szavazása legyen, és eltántorítsa a bizonytalanokat az ellenzéki összefogás mellől. Frissítik és helyenként újra is írják a politikai emlékezetet. A kormány és sajtója nemzeti gyásznapként emlékezett meg az őszödi beszéd kiszivárgásának 15. évfordulójáról, már nyáron agresszív kampányt indítottak a 99 százalékban összegyurcsányozott dugófelelős és alkalmatlan Karácsonyról, és hamarosan a mozikban is bemutatják a 2006 őszi eseményeket feldolgozó kurzusfilmet is.

A taktika nem feltétlenül elhibázott: Gyurcsány még mindig az egyik legnépszerűtlenebb politikus az országban - jellemző módon ezen a téren csak az ellene zajló kampányt vezénylő Rogán Antal vetekedhet vele -; a választópolgárok alig 26 százaléka látná szívesen fontos kormányzati pozícióban. Kérdés viszont, hogy az ellenzéki választókban az összefogás iránti vágy mennyire homályosítja el ezeket az ellenérzéseket.

A Fidesz kifele mutatott magabiztossága mögött azért bizonytalanság is érzékelhető. Az utolsó pillanatokban útjára indított „Stop Gyurcsány-Stop Karácsony!” petícióval a kormány kétségbeesetten igyekszik azt a benyomást kelteni, hogy az utcán („lábbal”) bármikor képes megverni az ellenzéket.

A Fidesz felé nem elkötelezett választóközönség hosszú idő után valódi vetélkedést lát - az előzetesen vártnál majdnem kétszer annyian, több mint 600 ezren vettek részt az előválasztáson -, és ez a jelenség láthatóan nehezen keretezhető a kormánypárti nyilvánosságban. A Fidesz emiatt napok, sőt hetek óta nem ura a pillanatnak.

Egyszerre próbálják agyonhallgatni és előre lejátszott meccsként bemutatni az előválasztást; az ellenzék pedig egyszerre nevetséges, szánalmas, veszedelmes és gonosz. Talán a legárulkodóbb momentum, hogy Orbán személyesen is aktivizálta magát a mindent beterítő gyurcsányozásban.

Amikor 2014-ben az volt a cél, hogy a miniszterelnökségért harcba induló volt miniszterelnök Bajnai Gordont a múlt embereként állítsák be, aki „együtt tette tönkre az országot” Gyurcsánnyal, Orbánnak eszébe nem jutott volna nevesíteni legfőbb politikai ellenfelét. Még a kormány sem vállalta fel a kezdeményezést - az egész kampányt a Civil Összefogás Fórum tervezte. Orbán és köre véletlenül sem akarta azt a látszatot idézni, hogy egy súlycsoportban küzdenének. Azt üzente, más ligában focizik.

A teljes ellenzéki összefogás megvalósulásával ezek a trükkök már nem működnek. Az idénynyitó esztergomi frakcióülésen Orbán már azzal tüzelte a párttagokat, hogy a Gyurcsány-korszak visszatérése fenyeget - és még Karácsonyt is név szerint emlegette, pedig erre a 2019-es önkormányzati választási vereség után sem volt hajlandó. Miután az előválasztáson a részvétel meghaladta az 500 ezret, Orbán Sárospatakon aláírta pártja petícióját, majd kihirdette, már 700 ezren aláírták a tiltakozást. Kényszeredetten próbált reagálni az előválasztás nem várt sikerére, és felmutatni, hogy de igenis „mi vagyunk többen”.

A Fidesz éveken keresztül úgy dominálta a politikai teret, hogy számháborúkba ritkán ment bele - a 2014-es és 2018-as kampányban egyaránt érzékeltette nagyságrendi fölényét az ellenzékkel szemben. 2022-re a centrális erőtér megdőlésével és az ellenzéki összefogás megszületésével, alaposan megváltozott a képlet. A Fidesz-kampány reaktív megoldásaiból és hirtelen irányváltásaiból egyaránt érzékelhető, hogy Orbánék egyenlőbb erők küzdelmére számítanak a jövő évi választásokon.

Vannak más jelei annak is, hogy a miniszterelnök és környezete reális lehetőségként számol egy esetleges vereséggel is. Folyamatosan zajlik az állami vagyon jelentős részének alapítványi kezekbe való kiszervezése. Újabb és újabb kádereket betonoznak be ciklusokon átívelő mandátummal, az elnöki család leginkább támadható tagjai pedig úgy döntöttek, a közelgő választások előtt melegebb éghajlatra költöznek. Ezek most nem egy végtelenül magabiztos hatalom manőverei.

Címlapi és cím feletti illusztráció: Kiss Bence

Csütörtökön Görögországba utazott Szijjártó Péter magyar külügyminiszter, hogy megossza gondolatait a modern demokráciák problémáiról az Athéni Demokrácia Fórum résztvevőivel, és ha már ott volt, tett arról, hogy nyoma legyen a látogatásának.

Szijjártó, aki Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz aktivistával vett részt egy közös panelbeszélgetésen, arra fűzte fel mondandóját, hogy a liberális demokráciák hívei kisajátítják a demokrácia fogalmát - és épp ezáltal válnak valójában antidemokratikussá.

A magyar külügyminiszter arról is beszélt, hogy a demokrácia fogalma nem igényel különösebb minősítést: egy ország addig demokráciának nevezhető, amíg a nép dönthet a saját és a hazája sorsáról.

Szijjártó szerint Magyarország nem volt olyan szerencsés, mint a nyugati országok, négy évtizeden át volt kénytelen harcolni a szabadságáért - erre most a szerencsésebb országok kioktatják, hogyan kéne működtetni a magyar politikai rendszert: „azt állítják, hogy nem vagyunk demokratikus ország, pusztán azért, mert nem liberális a kormány.”

A jogállamisági kritikákat Szijjártó azzal szerelte le, hogy ezek egyetlen oka az, hogy konzervatív-hazafias kormánya van az országnak, aztán ezen a ponton, némileg váratlanul, ledobta az atomot:

„Orbán Viktor a legdemokratikusabb vezető Európában.”

Szijjártó fontosnak gondolta azt is, hogy a fehérorosz helyzetről ejtsen pár szót. Azt elemezte, hogy azok a szankciók, amiket például az uniós intézmények alkalmaztak Fehéroroszországgal szemben, hatástalannak bizonyultak, ezért szerinte részletesebb vitára volna szükség az ilyen gazdasági és politikai szankciók szükségességéről.

Odáig ment, hogy megkérdezte, vajon nem számít-e álszentségnek a különböző szankciók elrendelése, miközben a tagállamok hatalmas üzleteket kötnek a bírált országokkal. Említette a kínai tisztségviselők elleni korlátozásokat, amiket úgy hoztak meg, hogy eközben Kína volt tavaly az unió első számú kereskedelmi partnere.

Erre Szvjatlana Cihanouszkaja disszidens, a polgárjogi aktivista, aki speciel tényleg képben van azzal kapcsolatban, micsoda elnyomás is van Fehéroroszországban, átvette a szót, és jelezte, hogy márpedig az uniós szankciók jelentik a közösség egyetlen eszközét a nyomásgyakorlásra. (MTI)

A minszki legfelsőbb bíróság - az igazságügyi minisztérium keresetének helyt adva - betiltotta a Fehérorosz Helsinki Bizottságot (BHK) - adta hírül pénteken a Fehérorosz Újságírók Szövetsége (BAZS).

A hír úgy kerek, hogy az értesülésről beszámoló újságíró-szövetséget egy hónappal korábban szintén betiltották már, így annak munkatársai csak titkosított Telegram üzenetküldő szolgálaton továbbított közleményben tudtak tudósítani a fejleményekről.

A BAZS üzenete úgy szól, hogy a legfelsőbb bíróság likvidálta a Fehérorosz Helsinki Bizottságot, és ezzel megszűnt az utolsó regisztrált jogvédő szervezet is az országban.

Nemzetközi jogvédő szervezetek hiába kérték a kormányt, hogy vonja vissza a keresetet, erre a minisztérium nem volt hajlandó.

A fehérorosz Helsinki Bizottság 1995 óta működött az országban. Alapítói közt tagjai volt Vaszil Bikov szovjet és fehérorosz író, Szvjatlana Aljakszijevics irodalmi Nobel-díjas író, Rigor Baraduljin költő, illetve a fehérorosz társadalmi és kulturális élet számos más kiemelkedő képviselője.

Fehéroroszországban tavaly nyár óta pörögtek fel az események: a botrányos elnökválasztás után Lukasenka kormánya, illetve az annak nyomása alatt működő hatóságok egymás után folytattak házkutatásokat független jogvédő szervezeteknél és újságíróknál; több szervezetet meg is gyanúsítottak azzal, hogy külföldről pénzelik őket, és megsértik az adószabályokat. Az igazságügyi minisztérium keresete nyomán a legfelső bíróság végül augusztusban feloszlatta a a Fehérorosz Újságírók Szövetségét. (MTI)

Ha igaz, amit a Fidesz tízmilliókból sulykolt egész nyáron a Youtube-on és a Facebookon, hogy Karácsony Gergely 99 százalékban Gyurcsány, akkor minden idők színjátéka zajlik a szemünk előtt. A valóság ennél persze sokkal letisztultabb:

alig ért véget az előválasztás első fordulója, máris durván egymásnak esett az előválasztás első fordulójában Dobrev Klárával diadalmaskodó DK és a második helyezett Karácsony Gergely.A DK-t az bosszantja, hogy Karácsony már egyeztet is egy lehetséges visszalépésről a harmadik Márki-Zay Péterrel Dobrev kárára. Abban ugyanis konszenzus látszik kibontakozni Karácsony és Márki-Zay között, hogy meg kell akadályozni a DK győzelmét, mert nekik nincs esélyük Orbán ellen.

Karácsony csütörtökön beszélt arról a Partizán műsorában, hogy szerinte a legfontosabb különbség az ellenzéken belül az, ki miként viszonyul a Fidesz előtti időkhöz; ki mennyire akar valódi generációváltást. Azaz leegyszerűsítve:

egyik oldalon áll a DK, és vele szemben mindenki más. Péntek délelőtt beszólt már Karácsonynak Czeglédy Csaba Szombathely DK-s jelöltje is, és néhány órával rá Gyurcsány maga is billentyűt ragadott. A volt miniszterelnök arra emlékeztette Karácsonyt, hogy Gyurcsány volt az, aki szakított az MSZP-vel, és Karácsony élvezi azóta is a szocialisták támogatását:

„Karácsony miniszterelnök-jelölt szerint megosztott az ellenzék. Szerinte a 2010 előtti időszakhoz való viszony oszt meg bennünket. Tényleg? Akkor kérdezem: Ki szakított az MSZP-vel és alapított új pártot 2010 után?Ki szövetkezett az MSZP-vel és fogadja el annak támogatását 2010 után különböző posztokra jelentkezve? Szóval?”

Brutálisan emelkednek az árak egész Európában, és folyamatosan dőlnek meg a rekordok. Alig két hete évtizedes csúcsról számolt be az Európai Unió statisztikai hivatala, és azóta csak romlott a helyzet.

Az Eurostat pénteken kiadott előzetes adatai szerint éves összvetésben 3,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az eurózónában; ilyen ütemő növekedésre 2008 szeptembere óta nem volt példa.

Az augusztusban regisztrált 3 százalékos után ennél valamivel lassabb ütemre számítottak a szakértők.

Továbbra is az energiaárak rakétáznak a legdurvábban: 17,4 százalékkal nőtt az áruk, míg az élelmiszerek, az alkohol- és dohánytermékek 2,1 százalékkal, a szolgáltatások pedig 1,7 százalékkal lettek drágábbak.

A 19 országot tömörítő eurózóna legnagyobb gazdaságai közül Németországban 4,1 százalékkal, Franciaországban 2,7 százalékkal, Olaszországban 3,0 százalékkal, Spanyolországban 4,0 százalékkal nőttek a fogyasztói árak éves összevetésben.

A legerősebb ütemet - 6,4 százalékot - Észtországban mérték, mögötte Litvánia áll 6,3 százalékkal, és Szlovákia 5,1 százalékkal.

A közgazdászok közt konszenzus van azzal kapcsolatban, hogy a magas inflációs értékek átmenetiek, és erről beszélt Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke is, bár ő arra figyelmeztetett, hogy az inflációt okozó tényezők egy része a covid-járványt is túlélheti majd.

Az infláció és az energiaárak drágulása az euróövezeten kívül - így Magyarországon - is érezteti hatását. (MTI)

Rövid, ám annál jelentősebb közleményt adott ki honlapján az Országos Atomenergia Hivatal (OAH).

A Paks II. Atomerőmű Zrt. 2020. június 30-án nyújtott be kérelmet az új atomerőművi blokkok létesítésére. Ettől számítva az OAH-nak 12 hónapja volt arra, hogy lefolytassa a létesítési engedélyezési eljárást. Ezt a határidőt a törvényi kereteknek megfelelően három hónappal meghosszabbították.

Az engedélyezési eljárás lényege igazolni, hogy a nukleáris blokkok megfelelnek majd a hazai, legmagasabb szintű nukleáris biztonsági elvárásoknak és előírásoknak.

A hivatal ennek érdekében az engedélyezési eljárásbe bevont nemzetközi és hazai szakértőket is.

A hivatal az eljárás során azt állapította meg, hogy

„a benyújtott dokumentáció több tekintetben rendkívül alapos, ugyanakkor azért, hogy a hatóság meg tudjon győződni valamennyi követelmény maradéktalan teljesüléséről, néhány területen további értékelésre, elemzésre van szükség, figyelembe véve a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a létesítési engedélyezési eljárással párhuzamosan lefolytatott missziójából származó ajánlásokat. Ennek érdekében az Országos Atomenergia Hivatal az engedélyezési eljárásban további hiánypótlást rendel el.”

Megkezdődött a kóstolgatás a Demokratikus Koalíció és Karácsony Gergely között az előválasztás második fordulója előtt.

Czeglédy Csaba, a DK Szombathelyen győztes jelöltje péntek délelőtt a Facebookon szállt bele a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltjébe, aki hét százalékkal maradt le Dobrev Klára mögött, majd tárgyalásokat kezdeményezett a harmadik helyezett Márki-Zay Péterrel, hogy lépjen vissza a javára. Czeglédy azt írta:

„A rendkívül nagy arccal, legtöbb pénzből kampányoló Karácsony, aki sofőr nélkül Szombathelyre sem találna el magától, vidéken csúfosan leszerepelt.”

(Czeglédy a nagy arcú félmondatot később törölte, de az üzenet így is átjön.)

A DK-s politikus azt írja, hogy Márki-Zay harmadik helye megérdemelt, gratulációt érdemel, Karácsony viszont nem véletlenül erőltette a kétfordulós választást, mert tudta, hogy egy fordulóban nincs esélye Dobrev ellen. Szerinte Karácsony most a szabályok további hajlítására tör, amikor visszalépésekben gondolkozik, és az a célja, hogy csak két jelölt versenyezzen a második körben három helyett:

„Úgy akarja csűrni-csavarni, hogy a végén ő nyerjen, mert azt hiszi, hogy ez jár neki. Ne vegye el az érdemi választás lehetőségét a kormányváltást akaró választóktól! Bátorság és küzdeni tudás nélkül akar Hazánk miniszterelnöke lenni?”

A Fidesz budapesti várospolitikusa a Facebook-oldalán jelezte, hogy tartja ígéretét, és vitára hívja a vele szemben induló ellenzéki jelöltet a budapesti 3-as számú választókerületben, azaz a Hegyvidéken. (Ide tartozik a XII. kerület mellett a II. kerület egy része is.)

Fürjes azt írja, az előválasztás után felhívta vesztes jelölteket, Visi Piroskát (Új Világ Néppárt) és Komáromi Zoltánt (Demokratikus Koalíció), és gratulált nekik az eredményükhöz.

Hajnal Miklósnak, a Momentum győztes jelöltjének ugyanitt azt üzente, hogy - ígéretéhez híven - szeretne vitázni vele, majd azt javasolta: „kérjük fel közösen Gundel-Takács Gábort vitavezetőnek és folytassunk le nyilvános vitát a Hegyvidék tv-ben, ha ott van rá fogadókészség!”

Fürjes azzal zárta a posztot, hogy reméli, a baloldali jelölt elfogadja a felkérést, várja válaszát, és arról azonnal tájékoztatja majd a kerületieket.

Vádat emelt az Érdi Járási Ügyészség egy férfi ellen, aki engedély nélkül tartott fenn magánállatkertet - írja az ügyészségi honlap.

A vádiratban az áll, hogy engedély nélkül alakított ki és nyitott meg a nagyközönség előtt Érden egy magánállatkertet, ahol oroszlánokat, pumákat, tarajos sült, sarki rókákat és egyéb állatokat tartott.

Az állatok között több veszélyes és különösen veszélyes is van, számos közülük természetvédelmi szempontból is veszélyes.

A történet évekkel ezelőtt kezdődött: még 2017-ben tartottak először ellenőrzést az ingatlanon az állatvédelemtől, és mivel nem voltak meg az engedélyek, bezáratták a helyszínt, a szakhatóság pedig a ketrecekben tartott oroszlánokat, pumákat, és tarajos sülöket elkobozta.

Az elkövető 2018-ban „állatsimogató” kialakítása érdekében újfent állásfoglalást kért a szakhatóságtól, de azt a választ kapta, hogy veszélyes állatokat nem tarthat - ennek ellenére az év áprilisában, a korábbi hatósági tiltást figyelmen kívül hagyva, újra megnyitotta az állatkertet. Pechére néhány héten belül ismét ellenőrzést tartottak a helyszínen, és újabb oroszlánokat, tarajos sülöket és sarki rókákat foglaltak le.

A férfit nem nagyon lehetett eltántorítani: 2019-ben, részben természetes szaporulat révén, részben pedig beszerzés útján további hét oroszlánnal töltötte fel a ketreceket - miközben sem szakhatósági engedéllyel, sem az állatok tartására vagy bemutatására vonatkozó engedéllyel nem rendelkezett.

Az Érdi Járási Ügyészség természetkárosítás bűntette miatt emelt vádat a férfi ellen.

Kásler Miklós humánminiszter 2022 februárjától további öt évre meghosszabbította Dörner György megbízását az Újszínház igazgatói székében - írja a kormányzati portálra hivatkozva a napi.hu.

A miniszter egy 9 tagú bizottság javaslatára döntött a folytatás mellett. Dörner 2012 óta vezeti a színházat, így a harmadik ciklusát kezdheti meg majd jövőre. A minisztérium közleménye szerint indult a pályázaton még Pozsgai Zsolt író-rendező is, de az ő személye csak egy voksot kapott, Dörnert viszont nyolcan támogatták a testületben.

Dörner bére bruttó 1,1 millió forint lesz, ami nagyjából megegyezik az eddigi jövedelmével.

A lap azt is írja, hogy Kásler Dörner mellet meghosszabbítja a Madách Színház vezetőjének, Szirtes Tamásnak a megbízását is. A Kossuth-díjas Szirtes, aki 2004 óta vezeti a színházat, szintén 1,1 millió bruttót keres majd.

Az Újszínház 2021-ben 665 millió, a Madách 1,62 milliárd forintból gazdálkodhat.

Az Újszínház fenntartója egyébként a fővárosi önkormányzat, de a kormány és a főváros megállapodása nyomán tavaly óta közös működtetésű színházként működik. A támogatást az Emmi biztosítja, de az ingatlan tulajdonosa a főváros, amit a színház haszonbérleti szerződéssel használ. (napi.hu)

Péntek reggel, ahogy szokás, a Kossuth Rádióban beszélt az országhoz Orbán Viktor miniszterelnök, aki elégedettségének adott hangot, amiért megvalósult a tervezett és várva várt 5,5 százalékos gazdasági növekedés, mert így meg tudta ígérni, hogy még novemberben 80 ezer forint nyugdíjprémiumot fizetnek majd ki a nyugdíjasoknak.

A prémium, folytatta, azok esetében is eléri majd ezt az összeget, akik fogyatékkal élők vagy már nagyon rég nyugdíjba mentek, mert nekik is felfele korrigálja az összeget a kormány. Orbán azt is megígérte, hogy a vártnál magasabb inflációt is kompenzálják majd a nyugdíjak megállapítása során.

A beszélgetés jelentős részben a Gyurcsány-kormányok bűneinek helyreállításáról szólt. Orbán elmondta: 2010 -ben azt vállalta, hogy amit a Guurcsány-Bajnai kormány tönkretett, ki fogják javítani, és így is lett: csökkent a munkanélküliség, nőttek a bérek, és visszaépítik a 13. havi nyugdíjat. Kétheti plusznyugdíjat mindenképp „visszaadunk” év elején, de Orbán lát esélyt arra, hogy februárig egy egész havi nyugdíjat „vissza tudunk majd adni”. A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a gyerekeket nevelő családoknak mind adóvisszatérítés jár majd, mert őket viselte meg legjobban a járvány.

A Gyurcsány-szálra fűzte fel az európai gázhelyzet értékelését is. Nagy Katalinnal nagy egyetértésben méltatták azt a 15 éves megállapodást, amit Szijjártó Péter írt alá az orosz külügyminiszterrel. Orbán emlékeztetett, hogy amíg a nyugati országokban elszállnak az üzemanyagárak, nálunk nem. És hozzátette: Gyurcsány idejében megígérték, hogy nem lesz gázáremelés - aztán háromszorosára emelték a gáz, kétszeresre az áram árát.

Beszélt a határvédelemről is, amire Magyarország már 590 milliárdot költött, de Brüsszel csak mogyorónyi segítséget nyújtott hozzá, ami nem szép tőlük, elvégre őket is védjük a keleti veszedelmektől. Fülük botját sem mozdították, de most az unió más országoknak is megtérít valamit a határzárak építéséből, úgyhogy mi is kérni fogunk ezért támogatást.

„A kényelmes, jómódú, nyugati polgári életet a magyar határőrök biztosítják.”

Orbán végül arról beszélt, hogy a negyedik hullám kapujában azt javasolja mindenkinek, hogy oltassa be magát, mert a korlátozások nem működnek, de a vakcina működik, és komoly egészségügyi kockázatot vállal az, aki nem oltatja be magát.

„A zaklatást elszenvedő gyerekek 93 százaléka ismeri és megbízik a zaklatójában. Tudom, hogy így van, mert én is egy voltam közülük” - nyilatkozta csütörtökön a háromszoros Grammy-díjas kubai előadó, Gloria Estefan, aki először beszélt nyilvánosan arról, hogy kisgyerekként zaklatták.

A 64 éves énekest elmondása szerint 9 éves korábban abúzálta egy családtagja. Estefan egy Facebook Watch-showban beszélt traumájáról, oldalán kislányával és unokahúgával.

Estefan azért tartotta fontosnak, hogy megnyíljon erről az esetről, mert segíteni akarja a hasonló esetek megelőzését, és bátorítani az áldozatokat, hogy álljanak ki magukért és az őket ért sérelmekkel szemben.

Estefant egy távoli rokon molesztálta, aki visszaélt a kislány édesanyjának bizalmával. A műsorban a férfiról annyi derült ki, hogy zeneiskolát működtetett, és meggyőzte az édesanyját, hogy küldje oda őt, mert annyira tehetséges, és különleges odafigyelést igényel. „Lépésről lépésre közeledett, aztán nagyon felgyorsult a dolog” - emlékezett Estefan, aki szerint hiába tiltakozott, a férfi meg is fenyegette, hogy megöli, ha beszél az anyjának a valódi énjéről.

Estefant rettenetesen megviselte az eset, a haja is hullani kezdett, és tényleg félt, hogy édesanyjának baja eshet. Végül mégis beszélt neki a traumáról. Az édesanya a rendőrséghez fordult, ám végül a hatóság javaslatára nem tettek feljelentést, mert meggyőzték az anyát, hogy az eljárás és a kihallgatások további traumákat és megrázkódtatást jelentenének a gyereknek. (BBC)

„18.15-kor még mindig nincs eredmény a Baranya04 körzetben! Azt kell gondoljam, hogy ebben semmi demokratikus és semmi tiszta dolog nincs! Kövezzetek meg de azt gondolom, innentől kezdve nem gondolom hitelesnek az előválasztást, főleg a számolás végeredményét!”

- írta Facebook-oldalán sejtetően csütörtökön Drávaszerdahely polgármestere, Alpár György, akit csak „mulatós polgármesterként” szokás emlegetni, mióta piacra dobta mulatós lemezét, és ezúttal úgy döntött, megméreti magát az előválasztáson is Baranya 4-es számú választókerületében.

Alpár nem tartotta magában a gyanúját, és néhány órával később így folytatta: „...még mindíg nem sikerült megszámolni, hogy a Dk nyert! Ha pedig nem akkor, igen! Gondolom, nagy a baj hisz itt nem egyértelmű, hogy Klárikát és vele együtt a Dk képviselőjét akarják!”

A DK-s jelölt végül valóban nyert: Szarkándi Lajosné 1392 szavazattal, 37,6 százalékkal végzett az élen, alig megelőzve az MSZP-s Koltai Pétert, aki 1285 voksot, azaz 34,7 százalékot kapott. Alpár György 1021 szavazatig jutott, ami 27 százaléknak felel meg.

Alpár 2006 óta vezeti a falut, közismert figura, aki korábban nem volt félős beszólni Szijjártó Péternek sem.

Ajánlott: az Abcúg 2015-ös riportja Drávaszerdahelyről.

Dobrev Klára nyerte meg a baloldali előválasztás miniszterelnök-jelölti versenyét - számolt be rövid híradásában péntek hajnalban az MTI, a magyar állami hírügynökség, ami eddig gyakorlatilag alig adott hírt az ellenzéki pártok előválasztásáról.

A rövid hír arról tájékoztatja az olvasókat, hogy a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd közösen indul a 2022-es országgyűlési választáson, és az elmúlt héten közös ellenzéki miniszterelnök-jelöltet és egyéni képviselőjelölteket választottak. Összesen 633 811-en szavaztak, és a DK-s Dobrev Klár győzött a miniszterelnök-jelöltek versenyében 214 319 szavazattal, ami a voksok 34,76 százalékának felel meg.

Karácsony Gergely, az MSZP, a Párbeszéd és az LMP jelöltje 168 396 szavazattal, 27,31 százalékkal lett második, 123 453 szavazattal, azaz 20 százalékkal Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje lett a harmadik. A jobbikos Jakab Péter és a momentumos Fekete-Győr András nem jutott be a második körbe.

Az MTI eddig gyakorlatilag csak néhány sorban számolt be arról, hogy több százezer magyar állampolgár kinyilvánította politikai véleményét. Az elmúlt napokban a témában Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető, valamint Székely Sándor független képviselő és a Volner Párt közleményét adták csak közre.

A teljes igazsághoz azért hozzátartozik, hogy az M1 híradójában volt szó az eseményről, és elhangzott, hogy az előválasztáson valójában mindegy ki nyer, mert Gyurcsány.

Az előválasztás egyik érdekes epizódjának ígérkeztek azok a budai kerületek, ahol régről ismert baloldali politikusok mérkőztek meg a momentumos új generációval, hogy eldöntsék, melyikük küzdhet meg jövőre a Fidesz helyi jelöltjével.

A Hegyvidéken a momentumos Hajnal Miklós szoros meccsen végül lenyomta a DK-s Komáromi Zoltánt, Újbudán Orosz Anna viszont meglepően nagy, sőt elsöprő arányú győzelmet aratott Gy. Németh Erzsébet felett.

A momentumos Orosz 8445 szavazattal a voksok 69 százalékát szerezte meg. Gy. Németh 3801 szavazatig és 31 százalékig jutott. Orosznál több szavazatot budapesti választókörzetben csak a szintén momentumos támogatással indult Hadházy Ákos szerzett Zuglóban.

Orosz szerint a nagy győzelem egyik oka a magas részvételi arány volt: Budapest 2. számú választókörzetében több mint 12 ezren adták le szavazatukat, és mivel a DK-nak van a legelkötelezettebb tábora, a sok bizonytalan vagy nem pártos szavazó aktivitása inkább a momentumos jelöltnek kedvezett.

Újbudán a választásra jogosultak 18 százaléka adta le a szavazatát, ami a legmagasabb arány az egész országban. Legalább ennyire fontos szempont lehetett Orosz szerint a győzelemben, hogy alpolgármesterként két éve a kerületben dolgozik, Gy. Németh-tel ellentétben ő újbudai lakos is, és nem csak kampányolni járt ki a Móriczra és a piacra, de állandó kapcsolatban állt a szavazókkal. Ezzel együtt Oroszt nagyon meglepte, hogy ekkora arányban tudott győzni.

Az önkormányzati munka szerinte döntő szempont volt a többi momentumos győzelem mögött is:

"Meghatározta az eredményeket, hogy mennyire erős a helyi beágyazottságunk: Szegeden vagy Debrecenben erős szervezetünk van, és nem 3 hónappal ezelőtt kezdtek el dolgozni a jelöltjeink, mint sok más helyen, hanem 3 éve. Elekes István győzelme mögött is ez állhat."

Csongrád 2-ben a szegedi Momentumot vezető önkormányzati képviselő, Mihalik Edvin Máté több mint 50 százalékkal nyert, Hajdú-Bihar 2-ben a debreceni Momentum színeiben induló önkormányzati képviselő, Mándi László hasonló arányban győzött. Elekes István Cserszegtomaj momentumos polgármestereként győzött a Zala megyei 2-es körzetben. Bejött a két volt LMP-s társelnök, Szél Bernadett és Hadházy Ákos „leigazolása” - mindketten elsöprő győzelmet arattak.

Eddig összesen tíz helyen futott be a Momentum, ami Orosz szerint „elfogadható” eredmény, de ki kell majd elemezni, hol lehetett volna még jobban futni a pártnak. Csalódásként említette, hogy kemény kampányaik ellenére sem Paróczai Anikó (Budapest 9., itt a DK-s Arató Gergely győzött), sem Tompos Márton (Budapest 5., itt szintén a DK-s Oláh Lajos futott be) nem tudott győzni. Nagyon bíznak abban, hogy Tóth Endre és Szabó Szabolcs is megnyeri a körzetét.

Megkérdeztük Oroszt, az eredmények tükrében hiba volt-e Fekete-Győr Andrást megtenni miniszterelnök-jelöltnek. Fekete-Győr eredménye egyértelmű csalódás: azok után, hogy pártja 2019-ben közel 10 százalékot szerzett az EP-választáson, támogatottságuk 2020-ra visszaesett, de a pártelnök az ingadozó 5-8 százalékos szinthez képest is alulteljesített az előválasztáson. Nagyjából 4 százalékon áll jelenleg, azaz saját párthívei sem szavaztak mind rá.

Fekete-Győr jelöléséről Orosz azt mondta: egy miniszterelnök-jelölt kampányának sikere nem egy döntésen múlik:

„Ez az eredmény természetesen nem jó, és nem örülünk neki, nem értük el az általunk elvárt szintet ebben a versenyben. A hibákat ki kell elemezni, a következtetéseket le kell vonni. De fontos látni a párt összteljesítményét is a kampányban, ami nem volt rossz: az egyéni képviselőjelöltek versenyében a DK után a Momentum kapta a legtöbb szavazatot.”

Arról, hogy a Momentum kit támogatna a miniszterelnök-jelöltek versenyének második körében, még nincs döntés - erről egyeztetés zajlik a felek között. Abban a kérdésben, hogy a közös ellenzéki listán kikhez ragaszkodik majd a Momentum, a küldöttgyűlés dönt majd. Orosz szerint az biztos, hogy a pártelnök Fekete-Győr lesz első helyen, de ezen túl konkrétumokról még nincs határozat.

Nehezen volt megjósolható, hogy a budai kerületekben inkább a DK-s vagy a momentumos jelöltek kerekednek majd felül, de egyelőre úgy tűnik, hogy a fiatalabb generáció itt már könnyebben utat tört magának.

Újbudán - Budapest 2. számú választókerületében - kifejezetten könnyen: ott a momentumos Orosz Anna - aki egyben a kerület alpolgármestere - rettenetesen megverte Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettest.

Orosz Annára - akit az MSZP, a Párbeszéd és Márki-Zay Péter mozgalma is támogatott - 8445-en szavaztak, ami majdnem a szavazatok 69 százalékát jelenti. Gy. Németh, akit pártján kívül csak az LMP támogatott, be kellett érje 3801 szavazattal és 31 százalékkal.

De győzött a Momentum a Hegyvidéken is, bár sokkal szorosabb versenyben. Itt Hajnal Miklós (Jobbik, MSZP, Párbeszéd támogatással) 5381 voksot szedett össze, előzve a 4803-ig jutó DK-s Komáromi Zoltánt. A diadalhoz kellett az is, hogy az Új Világ Néppárt színeiben induló Visi Piroska elvigyen 1520 szavazatot.

Nagyon úgy fest, hogy az MSZP egykori elnöke és miniszterelnökjelöltje, Mesterházy Attila 2022 után már nem lesz képviselő, ugyanis nagyon csúnyán megverte őt a Demokratikus Koalíció jelöltje az előválasztáson a Veszprém megye 1. számú választókerületében.

Csonka Balázs 3689 szavazatot kapott, azaz majdnem kétszer annyit mint Mesterházy, akire összesen 1821-en szavaztak.

Korábban a Momentum Mozgalom elnöke és miniszterelnökjelöltje, Fekete-Győr András már beszélt arról, hogy semmiképp nem fognak beleegyezni abba, hogy Tóth Csaba vagy Mesterházy Attila szerepeljen a közös ellenzéki listán, így nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy 2022-től az egykori pártelnök már nem lesz képviselő.

Csonka Balázs ügyvéd, a TASZ Veszprém megyei munkatársaként is dolgozott. Jelöltségét támogatta a Jobbik, az LMP és a Liberálisok is.

Bár nincs még hivatalos végeredmény, a magyar közszolgálati csatorna már kihirdette a győztest, aki nem más mint Gyurcsány. Az üzenetet ezúttal is Schmidt Mária asszisztense (a XXI. Század Intézet elemzője), a minden poszton bevethető Deák Dániel mondta mikrofonba, aki éles látóan megállapította, hogy Gyurcsány egyik legfőbb szövetségese felesége, illetve mindegy ki nyer, Gyurcsány nyer, mert mindenki mögött Gyurcsány áll, mindenkit maga alá gyűrt már Gyurcsány, csak azt nem, akit bábként mozgat, vagy akivel leszámolt Gyurcsány. Gyurcsány - tette hozzá az elemző.

Az előválasztás szervezői szerda délután Facebook-oldalukon is megerősítették, hogy a vártnál lassabban halad a szavazatok számlálása, és nagyon valószínű, hogy

csak csütörtökre lesz hivatalos végeredménye a miniszterelnök-jelölti verseny első fordulójának. Reggel 10 órakor húsz helyszínen indult el a szavazatok összeszámolása, de a folyamatot több körülmény is lassítja.

Az előválasztási bizottság szerint ennek fő oka az, hogy az általános választásokhoz képest az előválasztáson a szavazólapokat QR-kódok használatával hitelesítik.

A szavazás során a szavazóbiztosok előbb hitelesítették a szavazólapokat (lecsippantották a kódot), mielőtt a választók kitölthették azokat. Ezeket a kódokat most a szavazatszámlálóknak egyenként ellenőrizni kell, mert a nem hitelesített szavazatok érvénytelennek minősülnek.

Az 1.008.076 egyéni és miniszterelnök-jelölti szavazólapból óránként 50-70 ezer szavazólapot tudnak hitelesíteni a szavazatszámlálók; ez a munka főleg a fővárosban halad lassan, ahol összesen harminc választókerület van.

Az előválasztáson összesen 633 811 ember szavazott, ami nagyon sok. A választás előtt a szervezésben résztvevő civilek és a pártok politikusai is arra számítottak, hogy a 300 ezres részvétel már szép eredmény lenne - ezt sikerült duplán megugrani.

További lassító körülmény, írja az előválasztási bizottság, hogy a vidéki számlálók a számlálás eredményét adatbeküldő rendszeren keresztül juttatják el a központba, azonban ezeket a budapesti központ összeveti az elkészült papíralapú jegyzőkönyvek tartalmával is, hogy pontos és végleges adatok alapján tudja az eredményt megállapítani.

A bizottság szerda délután jelezte is, hogy a fentiek miatt szerdán nem várható a miniszterelnök-jelölti választás végleges eredménye, viszont több választókerületben már lehet számítani a következő órákban is megbízható eredményekre, amiket a bizottság ki is hirdet majd.

Ahogy a 444 percről percre közvetítésében is írtuk, a szervezők már korábban jelezték, hogy az első négy-öt választókerület végeredménye ugyan délután már 4 óra körül meglesz, de országos eredmény csak másnap várható.

Egész egyszerűen túl sok a szavazat, viszont túl kevés az önkéntes és a szavazatszámláló; az előválasztás lebonyolítása teljesen kimerítette a bizottság erőforrásait. Vannak olyan körzetek, ahol több ezer szavazat hitelesítésére és megszámlálására alig 4-5 ember jut.

A vadászat mélyebb, antropológiai és filozófiai értelmébe engedett betekintést Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vasárnap az „Egy a természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás vásárosnaményi programsorozatának megnyitóján.

Semjén az MTI tudósítása szerint arról beszélt, hogy bizony nem az szorul magyarázatra, miért is vadászunk, hanem az, „ha valaki előítéletes módon, eleve ellenszenvvel és ellenérzéssel, sőt, sokszor gyűlölettel viseltetik a vadászok iránt.”

Egyértelműen célzott rá, hogy ma a vadászok az üldözöttek - hogy egyesek a vadászokra vadásznak.

Pedig semmilyen természetgazdálkodás nem lehetséges fenntartható vadászat nélkül, folytatta Semjén, mert a korlátlanul szaporodó vadállomány elpusztítaná az erdőt, saját életterét.

„A vad nem jövevény, nem valamilyen elemi csapás az erdőn és a mezőn, a természet rendje szerint nincs erdő vad nélkül, és nincs normális mező vad nélkül" - futtatta tovább vadászfilozófiai értekezését a miniszterelnök-helyettes, aki szerint az egyensúly fenntartásához, a minőségi és megfelelő mennyiségű vadállományhoz fenntartható vadászat szükséges. Vadászni nem csak jó, de fontos is.

Üzent a fotel-vadászkritikusoknak is, hogy menjenek le a terepre, ne otthonról okoskodjanak:

„Nem íróasztalok mellől kell megmondani, hanem az erdő- és földtulajdonosokra, a gazdák és a vadgazdák megállapodására szükséges bízni azt, hogy mekkora legyen egy adott terület vadeltartó képessége.”

Mindenkinek meg kell tudnia, hogy amikor megszüntetik a vadászatot, egy évtized múlva nem lesz horgászat, aztán disznóvágás sem lesz már:

„mert mindenféle kitalált állatvédelmi fikcióra hivatkozva be fogják tiltani a házi disznóvágást és az antibiotikummal teletöltött, mesterséges húst kell majd vásárolni.”

Kimondta: amikor a vadászat szabadságáért harcolunk, identitásunkért, életformánkért, ősi örökségünkért harcolunk. Nincs hova hátrálni.

A vásárosnaményi programsorozat keretében nyílt meg a Természet és vadvilág című állandó kiállítás, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság tárlata és egy természetfotó-kiállítás is.

Sporttörténelmi tettet hajtott végre Lewis Hamilton, a Mercedes 36 éves brit pilótája, aki megnyerte a vasárnapi Forma-1-es Orosz Nagydíjat, és ezzel a sportág történetében elsőként 100. alkalommal állhatott a dobogó legfelső fokára.

A hétszeres világbajnok Hamilton győzelmével átvette a vezetést a világbajnoki pontversenyben is.

Hamiltonnak idén ez volt az ötödik futamgyőzelme. A brit versenyző a Red Bullt vezető holland Max Verstappent előzte meg, a harmadik a spanyol Carlos Sainz Jr. volt a Ferrarival.

Jelenleg Lewis Hamilton és Michael Schumacher együttesen tartják a világbajnoki rekordot: mindkét versenyző hétszer nyerte meg a világbajnoki pontversenyt.

Hamilton Verstappent előzte meg a pontversenyben a Szocsiban aratott győzelmével. Csak nekik van még esélyük a világbajnoki címre: a brit 246,5 pontja van, míg a hollandnak 244,5. Mögöttük a finn Valtteri Bottas (szintén Mercedes autóval) 151 ponton áll.

Az idei kiírásnak más szempontból is sporttörténeti jelentősége lehet. Amennyiben Hamilton megőrzi előnyét a szezon végéig, ő lesz a sportág történetének első nyolcszoros világbajnoka, és minden idők legeredményesebb versenyzője. (MTI)

Vasárnap a Pfizer gyógyszergyár vezérigazgatója az ABC News egyik hírműsorában nyilatkozva arról beszélt, hogy nagyjából egy év múlva lecseng a Covid-19 világjárvány, és visszatérhetünk a normális, korlátozásoktól mentes mindennapokhoz.

Albert Bourla szerint a Covid-19 tovább fog ugyan fejlődni, újabb mutációkra is számítani kell, sőt, éves oltásokra is szükséges lehet, de csatlakozott a Moderna vezérigazgatójához, Stéphane Bancelhez, aki a múlt héten hasonló véleményének adott hangot.

Bancel a Neue Zürcher Zeitungnak beszélt arról csütörtökön, hogy a jelenleg gyártási kapacitások mellett 2022 közepére elegendő vakcina áll majd rendelkezésre, amivel mindenkit be lehet oltani a Földön, és ezzel 2022 végére nagyjából lehetővé válthat a korlátozásoktól mentes élet.

Bancel szerint azok, akik nem oltatják be magukat, „természetes úton immunizálják magukat”, és így az influenzához hasonló helyzetbe kerülünk. „Vagy beoltatjuk magunkat, és akkor jó telünk lesz. Vagy nem teszed meg, és kockáztatod, hogy megbetegszel, és esetleg kórházba kerülsz" - fogalmazott a Moderna vezérigazgatója.

A teljes képhez azért hozzátartozik, hogy ehhez hasonlatos ígéretek már a korábban is elhangoztak. Épp Bourla fogalmazott úgy idén áprilisban, hogy várhatóan már 2021 őszére rendelkezésre áll majd olyan oltáskapacitás, ami lehetővé teszi a legtöbb korlátozás feloldását.

Bourla akkor a Corriere della Sera olasz napilapnak beszélt arról, hogy a Covid hamarosan ugyanolyan része lesz a mindennapjainknak, mint az influenza. Már akkor valószínűsítette, hogy a Pfizerrel oltottaknak harmadik, emlékeztető oltásra szükségük lesz, de évente beadandó oltásról még nem esett szó. (Business Insider)

Ahogy arra számítani lehetett, nagyon szorosan alakulnak a szövetségi parlamenti választások Németországban: az ARD közszolgálati csatorna exit poll-felmérései szerint a szociáldemokraták (SPD) és a kereszténydemokraták (CDU/CSU) egyaránt 25 százalék körüli eredményre számíthatnak majd a végelszámolásnál.

A másik közszolgálati adó, a ZDF felmérése is nagyon hasonló eredményre jutott: az SPD az ő becslésük szerint 26, a CDU és a CSU szövetsége pedig 24 százalékot szerezhet majd. Ami biztosnak látszik, hogy a Zöldek végeznek majd a harmadik helyen 14-15 százalék körüli eredménnyel, a szélsőjobboldali AFD-t és a liberális FDP-t pedig egyaránt 10-11 százalékra várják. A Baloldal (Die Linke) az első előrejelzések szerint 5 százalékon, azaz a bejutási küszöb szélén áll.

Az előrejelzések alapján még órákba telhet, mire egyértelmű kép alakul ki arról, hogy kinek van a legnagyobb esélye arra, hogy Angela Merkel után kancellár legyen - a szociáldemokrata Olaf Scholznak vagy a kereszténydemokrata Armin Laschetnek.

Az új koalíció megalakítása hónapokig eltarthat, mert egyik nagy párt sem kap majd egyértelmű felhatalmazást a kormányalakításra, és a két nagypárt - nyolc év együttműködés után - az újabb nagykoalíciót egyaránt elutasítja.

A szocdemek azzal érvelhetnek majd, hogy a választók kiszavazták a konzervatívokat, akik 2017-ben még 33 százalékon végeztek, de a döntő kérdés mégis az lesz, melyik oldal köt majd könnyebben kompromisszumokat, és tud koalícióra lépni valamely középpárttal. (Sok más európai országgal ellentétben a pártoknak nincs szükségük az államfő mandátumára a kormányalakításhoz.)

Az FDP szívesebben csatlakozna egy konzervatív vezetésű koalícióhoz, a Zöldek viszont inkább egy szociáldemokrata szövetséget részesítenék előnyben. (Politico)