Rényi Pál Dániel

A minszki legfelsőbb bíróság - az igazságügyi minisztérium keresetének helyt adva - betiltotta a Fehérorosz Helsinki Bizottságot (BHK) - adta hírül pénteken a Fehérorosz Újságírók Szövetsége (BAZS).

A hír úgy kerek, hogy az értesülésről beszámoló újságíró-szövetséget egy hónappal korábban szintén betiltották már, így annak munkatársai csak titkosított Telegram üzenetküldő szolgálaton továbbított közleményben tudtak tudósítani a fejleményekről.

A BAZS üzenete úgy szól, hogy a legfelsőbb bíróság likvidálta a Fehérorosz Helsinki Bizottságot, és ezzel megszűnt az utolsó regisztrált jogvédő szervezet is az országban.

Nemzetközi jogvédő szervezetek hiába kérték a kormányt, hogy vonja vissza a keresetet, erre a minisztérium nem volt hajlandó.

A fehérorosz Helsinki Bizottság 1995 óta működött az országban. Alapítói közt tagjai volt Vaszil Bikov szovjet és fehérorosz író, Szvjatlana Aljakszijevics irodalmi Nobel-díjas író, Rigor Baraduljin költő, illetve a fehérorosz társadalmi és kulturális élet számos más kiemelkedő képviselője.

Fehéroroszországban tavaly nyár óta pörögtek fel az események: a botrányos elnökválasztás után Lukasenka kormánya, illetve az annak nyomása alatt működő hatóságok egymás után folytattak házkutatásokat független jogvédő szervezeteknél és újságíróknál; több szervezetet meg is gyanúsítottak azzal, hogy külföldről pénzelik őket, és megsértik az adószabályokat. Az igazságügyi minisztérium keresete nyomán a legfelső bíróság végül augusztusban feloszlatta a a Fehérorosz Újságírók Szövetségét. (MTI)

Ha igaz, amit a Fidesz tízmilliókból sulykolt egész nyáron a Youtube-on és a Facebookon, hogy Karácsony Gergely 99 százalékban Gyurcsány, akkor minden idők színjátéka zajlik a szemünk előtt. A valóság ennél persze sokkal letisztultabb:

alig ért véget az előválasztás első fordulója, máris durván egymásnak esett az előválasztás első fordulójában Dobrev Klárával diadalmaskodó DK és a második helyezett Karácsony Gergely.A DK-t az bosszantja, hogy Karácsony már egyeztet is egy lehetséges visszalépésről a harmadik Márki-Zay Péterrel Dobrev kárára. Abban ugyanis konszenzus látszik kibontakozni Karácsony és Márki-Zay között, hogy meg kell akadályozni a DK győzelmét, mert nekik nincs esélyük Orbán ellen.

Karácsony csütörtökön beszélt arról a Partizán műsorában, hogy szerinte a legfontosabb különbség az ellenzéken belül az, ki miként viszonyul a Fidesz előtti időkhöz; ki mennyire akar valódi generációváltást. Azaz leegyszerűsítve:

egyik oldalon áll a DK, és vele szemben mindenki más. Péntek délelőtt beszólt már Karácsonynak Czeglédy Csaba Szombathely DK-s jelöltje is, és néhány órával rá Gyurcsány maga is billentyűt ragadott. A volt miniszterelnök arra emlékeztette Karácsonyt, hogy Gyurcsány volt az, aki szakított az MSZP-vel, és Karácsony élvezi azóta is a szocialisták támogatását:

„Karácsony miniszterelnök-jelölt szerint megosztott az ellenzék. Szerinte a 2010 előtti időszakhoz való viszony oszt meg bennünket. Tényleg? Akkor kérdezem: Ki szakított az MSZP-vel és alapított új pártot 2010 után?Ki szövetkezett az MSZP-vel és fogadja el annak támogatását 2010 után különböző posztokra jelentkezve? Szóval?”

Brutálisan emelkednek az árak egész Európában, és folyamatosan dőlnek meg a rekordok. Alig két hete évtizedes csúcsról számolt be az Európai Unió statisztikai hivatala, és azóta csak romlott a helyzet.

Az Eurostat pénteken kiadott előzetes adatai szerint éves összvetésben 3,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az eurózónában; ilyen ütemő növekedésre 2008 szeptembere óta nem volt példa.

Az augusztusban regisztrált 3 százalékos után ennél valamivel lassabb ütemre számítottak a szakértők.

Továbbra is az energiaárak rakétáznak a legdurvábban: 17,4 százalékkal nőtt az áruk, míg az élelmiszerek, az alkohol- és dohánytermékek 2,1 százalékkal, a szolgáltatások pedig 1,7 százalékkal lettek drágábbak.

A 19 országot tömörítő eurózóna legnagyobb gazdaságai közül Németországban 4,1 százalékkal, Franciaországban 2,7 százalékkal, Olaszországban 3,0 százalékkal, Spanyolországban 4,0 százalékkal nőttek a fogyasztói árak éves összevetésben.

A legerősebb ütemet - 6,4 százalékot - Észtországban mérték, mögötte Litvánia áll 6,3 százalékkal, és Szlovákia 5,1 százalékkal.

A közgazdászok közt konszenzus van azzal kapcsolatban, hogy a magas inflációs értékek átmenetiek, és erről beszélt Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke is, bár ő arra figyelmeztetett, hogy az inflációt okozó tényezők egy része a covid-járványt is túlélheti majd.

Az infláció és az energiaárak drágulása az euróövezeten kívül - így Magyarországon - is érezteti hatását. (MTI)

Rövid, ám annál jelentősebb közleményt adott ki honlapján az Országos Atomenergia Hivatal (OAH).

A Paks II. Atomerőmű Zrt. 2020. június 30-án nyújtott be kérelmet az új atomerőművi blokkok létesítésére. Ettől számítva az OAH-nak 12 hónapja volt arra, hogy lefolytassa a létesítési engedélyezési eljárást. Ezt a határidőt a törvényi kereteknek megfelelően három hónappal meghosszabbították.

Az engedélyezési eljárás lényege igazolni, hogy a nukleáris blokkok megfelelnek majd a hazai, legmagasabb szintű nukleáris biztonsági elvárásoknak és előírásoknak.

A hivatal ennek érdekében az engedélyezési eljárásbe bevont nemzetközi és hazai szakértőket is.

A hivatal az eljárás során azt állapította meg, hogy

„a benyújtott dokumentáció több tekintetben rendkívül alapos, ugyanakkor azért, hogy a hatóság meg tudjon győződni valamennyi követelmény maradéktalan teljesüléséről, néhány területen további értékelésre, elemzésre van szükség, figyelembe véve a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a létesítési engedélyezési eljárással párhuzamosan lefolytatott missziójából származó ajánlásokat. Ennek érdekében az Országos Atomenergia Hivatal az engedélyezési eljárásban további hiánypótlást rendel el.”

Megkezdődött a kóstolgatás a Demokratikus Koalíció és Karácsony Gergely között az előválasztás második fordulója előtt.

Czeglédy Csaba, a DK Szombathelyen győztes jelöltje péntek délelőtt a Facebookon szállt bele a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltjébe, aki hét százalékkal maradt le Dobrev Klára mögött, majd tárgyalásokat kezdeményezett a harmadik helyezett Márki-Zay Péterrel, hogy lépjen vissza a javára. Czeglédy azt írta:

„A rendkívül nagy arccal, legtöbb pénzből kampányoló Karácsony, aki sofőr nélkül Szombathelyre sem találna el magától, vidéken csúfosan leszerepelt.”

(Czeglédy a nagy arcú félmondatot később törölte, de az üzenet így is átjön.)

A DK-s politikus azt írja, hogy Márki-Zay harmadik helye megérdemelt, gratulációt érdemel, Karácsony viszont nem véletlenül erőltette a kétfordulós választást, mert tudta, hogy egy fordulóban nincs esélye Dobrev ellen. Szerinte Karácsony most a szabályok további hajlítására tör, amikor visszalépésekben gondolkozik, és az a célja, hogy csak két jelölt versenyezzen a második körben három helyett:

„Úgy akarja csűrni-csavarni, hogy a végén ő nyerjen, mert azt hiszi, hogy ez jár neki. Ne vegye el az érdemi választás lehetőségét a kormányváltást akaró választóktól! Bátorság és küzdeni tudás nélkül akar Hazánk miniszterelnöke lenni?”

A Fidesz budapesti várospolitikusa a Facebook-oldalán jelezte, hogy tartja ígéretét, és vitára hívja a vele szemben induló ellenzéki jelöltet a budapesti 3-as számú választókerületben, azaz a Hegyvidéken. (Ide tartozik a XII. kerület mellett a II. kerület egy része is.)

Fürjes azt írja, az előválasztás után felhívta vesztes jelölteket, Visi Piroskát (Új Világ Néppárt) és Komáromi Zoltánt (Demokratikus Koalíció), és gratulált nekik az eredményükhöz.

Hajnal Miklósnak, a Momentum győztes jelöltjének ugyanitt azt üzente, hogy - ígéretéhez híven - szeretne vitázni vele, majd azt javasolta: „kérjük fel közösen Gundel-Takács Gábort vitavezetőnek és folytassunk le nyilvános vitát a Hegyvidék tv-ben, ha ott van rá fogadókészség!”

Fürjes azzal zárta a posztot, hogy reméli, a baloldali jelölt elfogadja a felkérést, várja válaszát, és arról azonnal tájékoztatja majd a kerületieket.

Vádat emelt az Érdi Járási Ügyészség egy férfi ellen, aki engedély nélkül tartott fenn magánállatkertet - írja az ügyészségi honlap.

A vádiratban az áll, hogy engedély nélkül alakított ki és nyitott meg a nagyközönség előtt Érden egy magánállatkertet, ahol oroszlánokat, pumákat, tarajos sült, sarki rókákat és egyéb állatokat tartott.

Az állatok között több veszélyes és különösen veszélyes is van, számos közülük természetvédelmi szempontból is veszélyes.

A történet évekkel ezelőtt kezdődött: még 2017-ben tartottak először ellenőrzést az ingatlanon az állatvédelemtől, és mivel nem voltak meg az engedélyek, bezáratták a helyszínt, a szakhatóság pedig a ketrecekben tartott oroszlánokat, pumákat, és tarajos sülöket elkobozta.

Az elkövető 2018-ban „állatsimogató” kialakítása érdekében újfent állásfoglalást kért a szakhatóságtól, de azt a választ kapta, hogy veszélyes állatokat nem tarthat - ennek ellenére az év áprilisában, a korábbi hatósági tiltást figyelmen kívül hagyva, újra megnyitotta az állatkertet. Pechére néhány héten belül ismét ellenőrzést tartottak a helyszínen, és újabb oroszlánokat, tarajos sülöket és sarki rókákat foglaltak le.

A férfit nem nagyon lehetett eltántorítani: 2019-ben, részben természetes szaporulat révén, részben pedig beszerzés útján további hét oroszlánnal töltötte fel a ketreceket - miközben sem szakhatósági engedéllyel, sem az állatok tartására vagy bemutatására vonatkozó engedéllyel nem rendelkezett.

Az Érdi Járási Ügyészség természetkárosítás bűntette miatt emelt vádat a férfi ellen.

Kásler Miklós humánminiszter 2022 februárjától további öt évre meghosszabbította Dörner György megbízását az Újszínház igazgatói székében - írja a kormányzati portálra hivatkozva a napi.hu.

A miniszter egy 9 tagú bizottság javaslatára döntött a folytatás mellett. Dörner 2012 óta vezeti a színházat, így a harmadik ciklusát kezdheti meg majd jövőre. A minisztérium közleménye szerint indult a pályázaton még Pozsgai Zsolt író-rendező is, de az ő személye csak egy voksot kapott, Dörnert viszont nyolcan támogatták a testületben.

Dörner bére bruttó 1,1 millió forint lesz, ami nagyjából megegyezik az eddigi jövedelmével.

A lap azt is írja, hogy Kásler Dörner mellet meghosszabbítja a Madách Színház vezetőjének, Szirtes Tamásnak a megbízását is. A Kossuth-díjas Szirtes, aki 2004 óta vezeti a színházat, szintén 1,1 millió bruttót keres majd.

Az Újszínház 2021-ben 665 millió, a Madách 1,62 milliárd forintból gazdálkodhat.

Az Újszínház fenntartója egyébként a fővárosi önkormányzat, de a kormány és a főváros megállapodása nyomán tavaly óta közös működtetésű színházként működik. A támogatást az Emmi biztosítja, de az ingatlan tulajdonosa a főváros, amit a színház haszonbérleti szerződéssel használ. (napi.hu)

Péntek reggel, ahogy szokás, a Kossuth Rádióban beszélt az országhoz Orbán Viktor miniszterelnök, aki elégedettségének adott hangot, amiért megvalósult a tervezett és várva várt 5,5 százalékos gazdasági növekedés, mert így meg tudta ígérni, hogy még novemberben 80 ezer forint nyugdíjprémiumot fizetnek majd ki a nyugdíjasoknak.

A prémium, folytatta, azok esetében is eléri majd ezt az összeget, akik fogyatékkal élők vagy már nagyon rég nyugdíjba mentek, mert nekik is felfele korrigálja az összeget a kormány. Orbán azt is megígérte, hogy a vártnál magasabb inflációt is kompenzálják majd a nyugdíjak megállapítása során.

A beszélgetés jelentős részben a Gyurcsány-kormányok bűneinek helyreállításáról szólt. Orbán elmondta: 2010 -ben azt vállalta, hogy amit a Guurcsány-Bajnai kormány tönkretett, ki fogják javítani, és így is lett: csökkent a munkanélküliség, nőttek a bérek, és visszaépítik a 13. havi nyugdíjat. Kétheti plusznyugdíjat mindenképp „visszaadunk” év elején, de Orbán lát esélyt arra, hogy februárig egy egész havi nyugdíjat „vissza tudunk majd adni”. A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a gyerekeket nevelő családoknak mind adóvisszatérítés jár majd, mert őket viselte meg legjobban a járvány.

A Gyurcsány-szálra fűzte fel az európai gázhelyzet értékelését is. Nagy Katalinnal nagy egyetértésben méltatták azt a 15 éves megállapodást, amit Szijjártó Péter írt alá az orosz külügyminiszterrel. Orbán emlékeztetett, hogy amíg a nyugati országokban elszállnak az üzemanyagárak, nálunk nem. És hozzátette: Gyurcsány idejében megígérték, hogy nem lesz gázáremelés - aztán háromszorosára emelték a gáz, kétszeresre az áram árát.

Beszélt a határvédelemről is, amire Magyarország már 590 milliárdot költött, de Brüsszel csak mogyorónyi segítséget nyújtott hozzá, ami nem szép tőlük, elvégre őket is védjük a keleti veszedelmektől. Fülük botját sem mozdították, de most az unió más országoknak is megtérít valamit a határzárak építéséből, úgyhogy mi is kérni fogunk ezért támogatást.

„A kényelmes, jómódú, nyugati polgári életet a magyar határőrök biztosítják.”

Orbán végül arról beszélt, hogy a negyedik hullám kapujában azt javasolja mindenkinek, hogy oltassa be magát, mert a korlátozások nem működnek, de a vakcina működik, és komoly egészségügyi kockázatot vállal az, aki nem oltatja be magát.

„A zaklatást elszenvedő gyerekek 93 százaléka ismeri és megbízik a zaklatójában. Tudom, hogy így van, mert én is egy voltam közülük” - nyilatkozta csütörtökön a háromszoros Grammy-díjas kubai előadó, Gloria Estefan, aki először beszélt nyilvánosan arról, hogy kisgyerekként zaklatták.

A 64 éves énekest elmondása szerint 9 éves korábban abúzálta egy családtagja. Estefan egy Facebook Watch-showban beszélt traumájáról, oldalán kislányával és unokahúgával.

Estefan azért tartotta fontosnak, hogy megnyíljon erről az esetről, mert segíteni akarja a hasonló esetek megelőzését, és bátorítani az áldozatokat, hogy álljanak ki magukért és az őket ért sérelmekkel szemben.

Estefant egy távoli rokon molesztálta, aki visszaélt a kislány édesanyjának bizalmával. A műsorban a férfiról annyi derült ki, hogy zeneiskolát működtetett, és meggyőzte az édesanyját, hogy küldje oda őt, mert annyira tehetséges, és különleges odafigyelést igényel. „Lépésről lépésre közeledett, aztán nagyon felgyorsult a dolog” - emlékezett Estefan, aki szerint hiába tiltakozott, a férfi meg is fenyegette, hogy megöli, ha beszél az anyjának a valódi énjéről.

Estefant rettenetesen megviselte az eset, a haja is hullani kezdett, és tényleg félt, hogy édesanyjának baja eshet. Végül mégis beszélt neki a traumáról. Az édesanya a rendőrséghez fordult, ám végül a hatóság javaslatára nem tettek feljelentést, mert meggyőzték az anyát, hogy az eljárás és a kihallgatások további traumákat és megrázkódtatást jelentenének a gyereknek. (BBC)

„18.15-kor még mindig nincs eredmény a Baranya04 körzetben! Azt kell gondoljam, hogy ebben semmi demokratikus és semmi tiszta dolog nincs! Kövezzetek meg de azt gondolom, innentől kezdve nem gondolom hitelesnek az előválasztást, főleg a számolás végeredményét!”

- írta Facebook-oldalán sejtetően csütörtökön Drávaszerdahely polgármestere, Alpár György, akit csak „mulatós polgármesterként” szokás emlegetni, mióta piacra dobta mulatós lemezét, és ezúttal úgy döntött, megméreti magát az előválasztáson is Baranya 4-es számú választókerületében.

Alpár nem tartotta magában a gyanúját, és néhány órával később így folytatta: „...még mindíg nem sikerült megszámolni, hogy a Dk nyert! Ha pedig nem akkor, igen! Gondolom, nagy a baj hisz itt nem egyértelmű, hogy Klárikát és vele együtt a Dk képviselőjét akarják!”

A DK-s jelölt végül valóban nyert: Szarkándi Lajosné 1392 szavazattal, 37,6 százalékkal végzett az élen, alig megelőzve az MSZP-s Koltai Pétert, aki 1285 voksot, azaz 34,7 százalékot kapott. Alpár György 1021 szavazatig jutott, ami 27 százaléknak felel meg.

Alpár 2006 óta vezeti a falut, közismert figura, aki korábban nem volt félős beszólni Szijjártó Péternek sem.

Ajánlott: az Abcúg 2015-ös riportja Drávaszerdahelyről.

Dobrev Klára nyerte meg a baloldali előválasztás miniszterelnök-jelölti versenyét - számolt be rövid híradásában péntek hajnalban az MTI, a magyar állami hírügynökség, ami eddig gyakorlatilag alig adott hírt az ellenzéki pártok előválasztásáról.

A rövid hír arról tájékoztatja az olvasókat, hogy a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd közösen indul a 2022-es országgyűlési választáson, és az elmúlt héten közös ellenzéki miniszterelnök-jelöltet és egyéni képviselőjelölteket választottak. Összesen 633 811-en szavaztak, és a DK-s Dobrev Klár győzött a miniszterelnök-jelöltek versenyében 214 319 szavazattal, ami a voksok 34,76 százalékának felel meg.

Karácsony Gergely, az MSZP, a Párbeszéd és az LMP jelöltje 168 396 szavazattal, 27,31 százalékkal lett második, 123 453 szavazattal, azaz 20 százalékkal Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje lett a harmadik. A jobbikos Jakab Péter és a momentumos Fekete-Győr András nem jutott be a második körbe.

Az MTI eddig gyakorlatilag csak néhány sorban számolt be arról, hogy több százezer magyar állampolgár kinyilvánította politikai véleményét. Az elmúlt napokban a témában Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető, valamint Székely Sándor független képviselő és a Volner Párt közleményét adták csak közre.

A teljes igazsághoz azért hozzátartozik, hogy az M1 híradójában volt szó az eseményről, és elhangzott, hogy az előválasztáson valójában mindegy ki nyer, mert Gyurcsány.

Az előválasztás egyik érdekes epizódjának ígérkeztek azok a budai kerületek, ahol régről ismert baloldali politikusok mérkőztek meg a momentumos új generációval, hogy eldöntsék, melyikük küzdhet meg jövőre a Fidesz helyi jelöltjével.

A Hegyvidéken a momentumos Hajnal Miklós szoros meccsen végül lenyomta a DK-s Komáromi Zoltánt, Újbudán Orosz Anna viszont meglepően nagy, sőt elsöprő arányú győzelmet aratott Gy. Németh Erzsébet felett.

A momentumos Orosz 8445 szavazattal a voksok 69 százalékát szerezte meg. Gy. Németh 3801 szavazatig és 31 százalékig jutott. Orosznál több szavazatot budapesti választókörzetben csak a szintén momentumos támogatással indult Hadházy Ákos szerzett Zuglóban.

Orosz szerint a nagy győzelem egyik oka a magas részvételi arány volt: Budapest 2. számú választókörzetében több mint 12 ezren adták le szavazatukat, és mivel a DK-nak van a legelkötelezettebb tábora, a sok bizonytalan vagy nem pártos szavazó aktivitása inkább a momentumos jelöltnek kedvezett.

Újbudán a választásra jogosultak 18 százaléka adta le a szavazatát, ami a legmagasabb arány az egész országban. Legalább ennyire fontos szempont lehetett Orosz szerint a győzelemben, hogy alpolgármesterként két éve a kerületben dolgozik, Gy. Németh-tel ellentétben ő újbudai lakos is, és nem csak kampányolni járt ki a Móriczra és a piacra, de állandó kapcsolatban állt a szavazókkal. Ezzel együtt Oroszt nagyon meglepte, hogy ekkora arányban tudott győzni.

Az önkormányzati munka szerinte döntő szempont volt a többi momentumos győzelem mögött is:

"Meghatározta az eredményeket, hogy mennyire erős a helyi beágyazottságunk: Szegeden vagy Debrecenben erős szervezetünk van, és nem 3 hónappal ezelőtt kezdtek el dolgozni a jelöltjeink, mint sok más helyen, hanem 3 éve. Elekes István győzelme mögött is ez állhat."

Csongrád 2-ben a szegedi Momentumot vezető önkormányzati képviselő, Mihalik Edvin Máté több mint 50 százalékkal nyert, Hajdú-Bihar 2-ben a debreceni Momentum színeiben induló önkormányzati képviselő, Mándi László hasonló arányban győzött. Elekes István Cserszegtomaj momentumos polgármestereként győzött a Zala megyei 2-es körzetben. Bejött a két volt LMP-s társelnök, Szél Bernadett és Hadházy Ákos „leigazolása” - mindketten elsöprő győzelmet arattak.

Eddig összesen tíz helyen futott be a Momentum, ami Orosz szerint „elfogadható” eredmény, de ki kell majd elemezni, hol lehetett volna még jobban futni a pártnak. Csalódásként említette, hogy kemény kampányaik ellenére sem Paróczai Anikó (Budapest 9., itt a DK-s Arató Gergely győzött), sem Tompos Márton (Budapest 5., itt szintén a DK-s Oláh Lajos futott be) nem tudott győzni. Nagyon bíznak abban, hogy Tóth Endre és Szabó Szabolcs is megnyeri a körzetét.

Megkérdeztük Oroszt, az eredmények tükrében hiba volt-e Fekete-Győr Andrást megtenni miniszterelnök-jelöltnek. Fekete-Győr eredménye egyértelmű csalódás: azok után, hogy pártja 2019-ben közel 10 százalékot szerzett az EP-választáson, támogatottságuk 2020-ra visszaesett, de a pártelnök az ingadozó 5-8 százalékos szinthez képest is alulteljesített az előválasztáson. Nagyjából 4 százalékon áll jelenleg, azaz saját párthívei sem szavaztak mind rá.

Fekete-Győr jelöléséről Orosz azt mondta: egy miniszterelnök-jelölt kampányának sikere nem egy döntésen múlik:

„Ez az eredmény természetesen nem jó, és nem örülünk neki, nem értük el az általunk elvárt szintet ebben a versenyben. A hibákat ki kell elemezni, a következtetéseket le kell vonni. De fontos látni a párt összteljesítményét is a kampányban, ami nem volt rossz: az egyéni képviselőjelöltek versenyében a DK után a Momentum kapta a legtöbb szavazatot.”

Arról, hogy a Momentum kit támogatna a miniszterelnök-jelöltek versenyének második körében, még nincs döntés - erről egyeztetés zajlik a felek között. Abban a kérdésben, hogy a közös ellenzéki listán kikhez ragaszkodik majd a Momentum, a küldöttgyűlés dönt majd. Orosz szerint az biztos, hogy a pártelnök Fekete-Győr lesz első helyen, de ezen túl konkrétumokról még nincs határozat.

Nehezen volt megjósolható, hogy a budai kerületekben inkább a DK-s vagy a momentumos jelöltek kerekednek majd felül, de egyelőre úgy tűnik, hogy a fiatalabb generáció itt már könnyebben utat tört magának.

Újbudán - Budapest 2. számú választókerületében - kifejezetten könnyen: ott a momentumos Orosz Anna - aki egyben a kerület alpolgármestere - rettenetesen megverte Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettest.

Orosz Annára - akit az MSZP, a Párbeszéd és Márki-Zay Péter mozgalma is támogatott - 8445-en szavaztak, ami majdnem a szavazatok 69 százalékát jelenti. Gy. Németh, akit pártján kívül csak az LMP támogatott, be kellett érje 3801 szavazattal és 31 százalékkal.

De győzött a Momentum a Hegyvidéken is, bár sokkal szorosabb versenyben. Itt Hajnal Miklós (Jobbik, MSZP, Párbeszéd támogatással) 5381 voksot szedett össze, előzve a 4803-ig jutó DK-s Komáromi Zoltánt. A diadalhoz kellett az is, hogy az Új Világ Néppárt színeiben induló Visi Piroska elvigyen 1520 szavazatot.

Nagyon úgy fest, hogy az MSZP egykori elnöke és miniszterelnökjelöltje, Mesterházy Attila 2022 után már nem lesz képviselő, ugyanis nagyon csúnyán megverte őt a Demokratikus Koalíció jelöltje az előválasztáson a Veszprém megye 1. számú választókerületében.

Csonka Balázs 3689 szavazatot kapott, azaz majdnem kétszer annyit mint Mesterházy, akire összesen 1821-en szavaztak.

Korábban a Momentum Mozgalom elnöke és miniszterelnökjelöltje, Fekete-Győr András már beszélt arról, hogy semmiképp nem fognak beleegyezni abba, hogy Tóth Csaba vagy Mesterházy Attila szerepeljen a közös ellenzéki listán, így nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy 2022-től az egykori pártelnök már nem lesz képviselő.

Csonka Balázs ügyvéd, a TASZ Veszprém megyei munkatársaként is dolgozott. Jelöltségét támogatta a Jobbik, az LMP és a Liberálisok is.

Bár nincs még hivatalos végeredmény, a magyar közszolgálati csatorna már kihirdette a győztest, aki nem más mint Gyurcsány. Az üzenetet ezúttal is Schmidt Mária asszisztense (a XXI. Század Intézet elemzője), a minden poszton bevethető Deák Dániel mondta mikrofonba, aki éles látóan megállapította, hogy Gyurcsány egyik legfőbb szövetségese felesége, illetve mindegy ki nyer, Gyurcsány nyer, mert mindenki mögött Gyurcsány áll, mindenkit maga alá gyűrt már Gyurcsány, csak azt nem, akit bábként mozgat, vagy akivel leszámolt Gyurcsány. Gyurcsány - tette hozzá az elemző.

Az előválasztás szervezői szerda délután Facebook-oldalukon is megerősítették, hogy a vártnál lassabban halad a szavazatok számlálása, és nagyon valószínű, hogy

csak csütörtökre lesz hivatalos végeredménye a miniszterelnök-jelölti verseny első fordulójának. Reggel 10 órakor húsz helyszínen indult el a szavazatok összeszámolása, de a folyamatot több körülmény is lassítja.

Az előválasztási bizottság szerint ennek fő oka az, hogy az általános választásokhoz képest az előválasztáson a szavazólapokat QR-kódok használatával hitelesítik.

A szavazás során a szavazóbiztosok előbb hitelesítették a szavazólapokat (lecsippantották a kódot), mielőtt a választók kitölthették azokat. Ezeket a kódokat most a szavazatszámlálóknak egyenként ellenőrizni kell, mert a nem hitelesített szavazatok érvénytelennek minősülnek.

Az 1.008.076 egyéni és miniszterelnök-jelölti szavazólapból óránként 50-70 ezer szavazólapot tudnak hitelesíteni a szavazatszámlálók; ez a munka főleg a fővárosban halad lassan, ahol összesen harminc választókerület van.

Az előválasztáson összesen 633 811 ember szavazott, ami nagyon sok. A választás előtt a szervezésben résztvevő civilek és a pártok politikusai is arra számítottak, hogy a 300 ezres részvétel már szép eredmény lenne - ezt sikerült duplán megugrani.

További lassító körülmény, írja az előválasztási bizottság, hogy a vidéki számlálók a számlálás eredményét adatbeküldő rendszeren keresztül juttatják el a központba, azonban ezeket a budapesti központ összeveti az elkészült papíralapú jegyzőkönyvek tartalmával is, hogy pontos és végleges adatok alapján tudja az eredményt megállapítani.

A bizottság szerda délután jelezte is, hogy a fentiek miatt szerdán nem várható a miniszterelnök-jelölti választás végleges eredménye, viszont több választókerületben már lehet számítani a következő órákban is megbízható eredményekre, amiket a bizottság ki is hirdet majd.

Ahogy a 444 percről percre közvetítésében is írtuk, a szervezők már korábban jelezték, hogy az első négy-öt választókerület végeredménye ugyan délután már 4 óra körül meglesz, de országos eredmény csak másnap várható.

Egész egyszerűen túl sok a szavazat, viszont túl kevés az önkéntes és a szavazatszámláló; az előválasztás lebonyolítása teljesen kimerítette a bizottság erőforrásait. Vannak olyan körzetek, ahol több ezer szavazat hitelesítésére és megszámlálására alig 4-5 ember jut.

A vadászat mélyebb, antropológiai és filozófiai értelmébe engedett betekintést Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vasárnap az „Egy a természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás vásárosnaményi programsorozatának megnyitóján.

Semjén az MTI tudósítása szerint arról beszélt, hogy bizony nem az szorul magyarázatra, miért is vadászunk, hanem az, „ha valaki előítéletes módon, eleve ellenszenvvel és ellenérzéssel, sőt, sokszor gyűlölettel viseltetik a vadászok iránt.”

Egyértelműen célzott rá, hogy ma a vadászok az üldözöttek - hogy egyesek a vadászokra vadásznak.

Pedig semmilyen természetgazdálkodás nem lehetséges fenntartható vadászat nélkül, folytatta Semjén, mert a korlátlanul szaporodó vadállomány elpusztítaná az erdőt, saját életterét.

„A vad nem jövevény, nem valamilyen elemi csapás az erdőn és a mezőn, a természet rendje szerint nincs erdő vad nélkül, és nincs normális mező vad nélkül" - futtatta tovább vadászfilozófiai értekezését a miniszterelnök-helyettes, aki szerint az egyensúly fenntartásához, a minőségi és megfelelő mennyiségű vadállományhoz fenntartható vadászat szükséges. Vadászni nem csak jó, de fontos is.

Üzent a fotel-vadászkritikusoknak is, hogy menjenek le a terepre, ne otthonról okoskodjanak:

„Nem íróasztalok mellől kell megmondani, hanem az erdő- és földtulajdonosokra, a gazdák és a vadgazdák megállapodására szükséges bízni azt, hogy mekkora legyen egy adott terület vadeltartó képessége.”

Mindenkinek meg kell tudnia, hogy amikor megszüntetik a vadászatot, egy évtized múlva nem lesz horgászat, aztán disznóvágás sem lesz már:

„mert mindenféle kitalált állatvédelmi fikcióra hivatkozva be fogják tiltani a házi disznóvágást és az antibiotikummal teletöltött, mesterséges húst kell majd vásárolni.”

Kimondta: amikor a vadászat szabadságáért harcolunk, identitásunkért, életformánkért, ősi örökségünkért harcolunk. Nincs hova hátrálni.

A vásárosnaményi programsorozat keretében nyílt meg a Természet és vadvilág című állandó kiállítás, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság tárlata és egy természetfotó-kiállítás is.

Sporttörténelmi tettet hajtott végre Lewis Hamilton, a Mercedes 36 éves brit pilótája, aki megnyerte a vasárnapi Forma-1-es Orosz Nagydíjat, és ezzel a sportág történetében elsőként 100. alkalommal állhatott a dobogó legfelső fokára.

A hétszeres világbajnok Hamilton győzelmével átvette a vezetést a világbajnoki pontversenyben is.

Hamiltonnak idén ez volt az ötödik futamgyőzelme. A brit versenyző a Red Bullt vezető holland Max Verstappent előzte meg, a harmadik a spanyol Carlos Sainz Jr. volt a Ferrarival.

Jelenleg Lewis Hamilton és Michael Schumacher együttesen tartják a világbajnoki rekordot: mindkét versenyző hétszer nyerte meg a világbajnoki pontversenyt.

Hamilton Verstappent előzte meg a pontversenyben a Szocsiban aratott győzelmével. Csak nekik van még esélyük a világbajnoki címre: a brit 246,5 pontja van, míg a hollandnak 244,5. Mögöttük a finn Valtteri Bottas (szintén Mercedes autóval) 151 ponton áll.

Az idei kiírásnak más szempontból is sporttörténeti jelentősége lehet. Amennyiben Hamilton megőrzi előnyét a szezon végéig, ő lesz a sportág történetének első nyolcszoros világbajnoka, és minden idők legeredményesebb versenyzője. (MTI)

Vasárnap a Pfizer gyógyszergyár vezérigazgatója az ABC News egyik hírműsorában nyilatkozva arról beszélt, hogy nagyjából egy év múlva lecseng a Covid-19 világjárvány, és visszatérhetünk a normális, korlátozásoktól mentes mindennapokhoz.

Albert Bourla szerint a Covid-19 tovább fog ugyan fejlődni, újabb mutációkra is számítani kell, sőt, éves oltásokra is szükséges lehet, de csatlakozott a Moderna vezérigazgatójához, Stéphane Bancelhez, aki a múlt héten hasonló véleményének adott hangot.

Bancel a Neue Zürcher Zeitungnak beszélt arról csütörtökön, hogy a jelenleg gyártási kapacitások mellett 2022 közepére elegendő vakcina áll majd rendelkezésre, amivel mindenkit be lehet oltani a Földön, és ezzel 2022 végére nagyjából lehetővé válthat a korlátozásoktól mentes élet.

Bancel szerint azok, akik nem oltatják be magukat, „természetes úton immunizálják magukat”, és így az influenzához hasonló helyzetbe kerülünk. „Vagy beoltatjuk magunkat, és akkor jó telünk lesz. Vagy nem teszed meg, és kockáztatod, hogy megbetegszel, és esetleg kórházba kerülsz" - fogalmazott a Moderna vezérigazgatója.

A teljes képhez azért hozzátartozik, hogy ehhez hasonlatos ígéretek már a korábban is elhangoztak. Épp Bourla fogalmazott úgy idén áprilisban, hogy várhatóan már 2021 őszére rendelkezésre áll majd olyan oltáskapacitás, ami lehetővé teszi a legtöbb korlátozás feloldását.

Bourla akkor a Corriere della Sera olasz napilapnak beszélt arról, hogy a Covid hamarosan ugyanolyan része lesz a mindennapjainknak, mint az influenza. Már akkor valószínűsítette, hogy a Pfizerrel oltottaknak harmadik, emlékeztető oltásra szükségük lesz, de évente beadandó oltásról még nem esett szó. (Business Insider)

Ahogy arra számítani lehetett, nagyon szorosan alakulnak a szövetségi parlamenti választások Németországban: az ARD közszolgálati csatorna exit poll-felmérései szerint a szociáldemokraták (SPD) és a kereszténydemokraták (CDU/CSU) egyaránt 25 százalék körüli eredményre számíthatnak majd a végelszámolásnál.

A másik közszolgálati adó, a ZDF felmérése is nagyon hasonló eredményre jutott: az SPD az ő becslésük szerint 26, a CDU és a CSU szövetsége pedig 24 százalékot szerezhet majd. Ami biztosnak látszik, hogy a Zöldek végeznek majd a harmadik helyen 14-15 százalék körüli eredménnyel, a szélsőjobboldali AFD-t és a liberális FDP-t pedig egyaránt 10-11 százalékra várják. A Baloldal (Die Linke) az első előrejelzések szerint 5 százalékon, azaz a bejutási küszöb szélén áll.

Az előrejelzések alapján még órákba telhet, mire egyértelmű kép alakul ki arról, hogy kinek van a legnagyobb esélye arra, hogy Angela Merkel után kancellár legyen - a szociáldemokrata Olaf Scholznak vagy a kereszténydemokrata Armin Laschetnek.

Az új koalíció megalakítása hónapokig eltarthat, mert egyik nagy párt sem kap majd egyértelmű felhatalmazást a kormányalakításra, és a két nagypárt - nyolc év együttműködés után - az újabb nagykoalíciót egyaránt elutasítja.

A szocdemek azzal érvelhetnek majd, hogy a választók kiszavazták a konzervatívokat, akik 2017-ben még 33 százalékon végeztek, de a döntő kérdés mégis az lesz, melyik oldal köt majd könnyebben kompromisszumokat, és tud koalícióra lépni valamely középpárttal. (Sok más európai országgal ellentétben a pártoknak nincs szükségük az államfő mandátumára a kormányalakításhoz.)

Az FDP szívesebben csatlakozna egy konzervatív vezetésű koalícióhoz, a Zöldek viszont inkább egy szociáldemokrata szövetséget részesítenék előnyben. (Politico)

Orbán Viktor vasárnap Pesterzsébetre látogatott, és beszédet mondott a helyi református Összetartozás-templom felszentelésén.

A miniszterelnök az MTI jelentése szerint az állam és egyház kapcsolatáról beszélt hosszasan, és azt fejtegette, hogy a magyarok csak keresztényként maradhatnak meg:

„minden egyes új templom bástyát jelent a nemzet szabadságáért és nagyságáért folyó küzdelemben.”

Orbán szerint „mi magyarok ezer éve templomépítő nemzet vagyunk", és ezt Szent István idején a magyarokon kívül még kevesen mondhatták magukról. A kormányfő elmondása alapján ma sem jobb a helyzet, mert nem egyre több, hanem egyre kevesebb templomépítő nemzet van Európában.

A beszéd központi eleme ezúttal is a „hanyatló nyugat” volt. Orbán némi képzavarral azt fejtegette, hogy Nyugat-Európa a „kulturális és civilizációs talaj- és egyensúlyvesztés fázisában van”, és emiatt a keresztény Európa mint történelmi küldetés nem áll jól, gyengélkedik, a jövőkép borús, mert tőlünk nyugatra már nem templomokat építenek, hanem mecseteket.

Viszont itt vannak a magyarok, akik nem hajlandóak letérni az ezeréves ösvényről, ez pedig azért van így, mert mi tudjuk, hogy államnak és egyháznak együtt kell működniük. Orbán ezen a ponton az alaptörvényre utalt, ami kimondja, hogy „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége.”

A miniszterelnök lényegében egyenlőségjelet tett a nemzet túlélése és a keresztény identitás megmaradása között; a keresztény megmaradás záloga pedig a templomok építése. Mint kiderült,

„mi nem csak templomépítő nemzet vagyunk, hanem, hogy megmaradjunk, templomépítő nemzetnek kell lennünk - minden egyes új templom bástyát jelent a nemzet szabadságáért és nagyságáért folyó küzdelemben.”

2010 óta a Kárpát-medence magyarlakta területein 150 új magyar templom épült, és 3000 templom újult meg - húzta alá Orbán: „a templom annak a jele, hogy bízunk Istenben, és ezért hittel tekintünk a jövőbe. A templomaink világítótornyok, amikor új épül, növekszik a fény a világban - hangsúlyozta.”

A hálaadó istentiszteleten Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke is részt vett, és beszédet mondott mellette Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus is, aki gyűjtést szervezett a templomépítésre.

A Mátyás király téren felépült templom terveinek vázlatát Makovecz Imre Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész készítette, alapkövét 2018-ban tették le, az építkezést 2019-ben kezdték el.

Izland az első európai ország, ahol többségben vannak a nők a nemzeti parlamentben.

A szombaton lezajlott országos választáson a akormányzó koalíció megerősítette többségét, és ez egyben azt is jelenti, hogy 63 képviselői helyből 33-at nők foglalnak majd el - ez a szám 9-el magasabb mint az előző ciklusban volt.

Az Interparlamentáris Unió adatai szerint csupán három másik országban - Ruandában, Kubában és Nicaraguában - van több nő, mint férfi képviselő a parlamentben, míg Mexikóban és az Egyesült Arab Emírségekben pontosan 50-50 százalékos az arány. Svédországban 47, Finnországban 46 százalék a nők aránya a parlamentben.

A 371 ezer lakosú Izland a Világgazdasági Fórum (WEF) márciusi jelentése alapján első azon a listán, ami a nemi esélyegyenlőség alapján rangsorolja az országokat.

A választásokon a Katrin Jakobsdottir miniszterelnök által vezetett jelenlegi koalíciós kormány összességében növelte többségét, de a miniszterelnök pártja, a Baloldali Zöld Mozgalom több képviselői helyet veszített, míg jobboldali partnerei öt képviselőhelyet nyertek - ez a kiegyensúlyozottabb eredmény pedig egyelőre kétségessé teszi a miniszterelnöki jövőjét.

Gudni Johannesson államelnök kijelentette, egyelőre nem ad megbízást új kormányalakításra egyik pártnak sem, hanem megvárja a három párt közötti koalíciós tárgyalásokat. (Reuters)

Egy fideszes instagram-profil hozott nyilvánosságra vasárnap egy felvételt a Demokratikus Koalíció szombaton megtartott, debreceni kampányrendezvényéről, amin részt vett Gyurcsány Ferenc pártelnök, volt miniszterelnök is.

A néhány másodperces klipen az látható, hogy Gyurcsány egészen közelről rendreutasít egy férfit, és arról beszél neki, hogy nem lehet így viselkedni egy európai országban, ezért azt javasolja neki, hogy fogja be a száját, és viselkedjen rendesen. A beszélgetést többen kamerázták és kommentálták is, miután Gyurcsány hátrafordult majd távozott.

View this post on Instagram

A post shared by Hipokrácia hatalma (@a_hipokracia_hatalma)

A felvételt, minden előzmény vagy kontextus nélkül, vasárnap reggel óta sorozatban osztja meg a kormányzati média.

Néhány órával megjelenése után Gyurcsány Facebook-videóban reagált az incidensre. A volt kormányfő ezen azt mondta, hogy valóban rendreutasított egy férfit, aki megpróbálta széttrollkodni a rendezvényüket - egyébként másokkal együtt, akik elmondása szerint kiabáltak, káromkodtak, és „küldték el a mieinket, akikkel beszélgettünk az ország dolgairól”.

Gyurcsány szerint volt olyan, akit annyira feldúlt a provokáció, hogy sírva távozott a helyszínről. Szerinte ezt nem lehet hagyni: „...meg kell védenünk magunkat, és vissza kell utasítani - ez az egyetlen módja, hogy érezzék, nem csinálhatnak ebben az országban azt, amit akarnak, mert ez a mi országunk is. És ezt fogom tenni legközelebb is. Ez a legkevesebb.” (hvg.hu)

Armin Laschet, a kormányzó CDU kancellárjelöltje szülővárosában, az észak-rajna-vesztfáliai Aachenben adta le szavazatát vasárnap a német szövetségi választásokon.

A pillanatról természetesen több tucat sajtófotó készült, mint ilyenkor szokás, és a német közösségi médiában gyorsan téma lett abból, hogy Laschet nem teljesen szabályosan dobta az urnába a voksát.

Sokan most azon kacarásznak különböző politikai fórumokon, hogy a kereszténydemokraták sokat kritizált jelöltje még ahhoz is alkalmatlan, hogy szabályosan adja le szavazatát.

A német választási hivatal szerint a szavazólapokat úgy kell az urnába dobni, hogy semmiképp ne legyen látható, kire szavazott a választópolgár. Laschet viszont rosszul hajtogatta össze a papírt, és nem meglepő persze, hogy a CDU-t ikszelte be a tartományi és a szövetségi listán is, viszont óvatlanságával megsértette a titkos szavazás szabályát.

A szabályzat szerint a helyi szavazatszámláló tisztviselőnek azelőtt meg kellett volna akadályoznia a szavazat leadását, hogy Laschet az urnába dobta a papírt. A választási hivatal utólag tisztázta a helyzetet, és azt közölték: mivel jól ismert politikusról van szó, akinek választása senkit nem lephetett meg, nem történt befolyásolási kísérlet.

Abban az esetben, ha valaki tévedésből rosszul hajtogatja össze a szavazólapját, újat kell adni neki, de ha a szavazólap már az urnában van, akkor már nem lehet kivenni, és a voks érvényes - szólt az érvelés.

Az esetnek inkább szimbolikus a jelentősége, és ezért is lett belőle téma a német közösségi médiában: Laschet jelölése óta a CDU mélyrepülésben van, nyilvános szereplései során több bakit is vétett, közülük is a legemlékezetesebb az volt, amikor júliusban a háttérben rötyörészett, miközben Steinmeier államelnök épp a német árvizek áldozataihoz szólt.

A CDU évtizedek rég nem látott alacsony népszerűség mellett vágott neki a választásoknak, és 15 év után először nyílik reális esélye annak, hogy a szociáldemokraták megelőzzék a kereszténydemokratákat, és ők adjanak új kancellárt Németországnak. Ezzel együtt elképzelhető, hogy a CDU végül győzni tud - az utolsó hetekben faragtak valamennyit a hátrányukból -, ám ha így is lesz, az aligha Laschet teljesítménye miatt, hanem inkább dacára történik majd.

Délután 2 óráig egyébként a jogosultak 36,5 százaléka szavazott Németországban, ami visszaesésnek számít a 2017-ben regisztrált 41,1 százalékhoz képest. (Deutsche Welle)

30 éve jelent meg a Nirvana legendás albuma, a Nevermind, és a kerek évforduló egészen különböző módon ihleti meg a rajongókat szerte a világon.

Az ausztrál Pete Stokes amatőr kerékpáros például azzal tisztelgett Kurt Cobain és társainak ikonikus lemeze előtt, hogy a Strava GPS-applikáció segítségével megrajzolta a Never Mind legendás borítóját.

A 150 kilométeres túra Stokes egysebességes bringáján mintegy nyolc órán keresztül tartott Adelaide belvárosában, a kiadott kép pedig nem csupán a baba alakját és jellegzetesen mufurc arckifejezését adja ki, de azt a bankjegyet is, ami a képen Elden babakori arca előtt lebeg a vízben.

Stokes korábban a Strava-programmal megrajzolt már különböző sárkányokat, mesehősöket, emberarcokat, köztük Ludwig van Beethovent is, azaz nem a Nirvanával kezdte a műfajt. Az amatőr bringás egyébként civilben egy nemzeti parkban dolgozik menedzserként.

A Nirvana állítólag ugyanúgy tervezi az album ismételt kiadását, mint tíz évvel ezelőtt. A november 21-re tervezett régi-új lemez borítója a tervek szerint ugyanaz lesz mint 1991-ben.

Ez az a borító, aminek főszereplője, a babakorában meztelenül lefotózott Spencer Elden nemrég a zenekar még élő tagjait, sőt Cobain örököseit, a fotóst, és a kiadót is gyermekpornográfia miatt, mert állítja, hogy „élethosszig tartó károkat” okozott neki a borító. Elden szerint kisgyermekként a kép elkészítésével és publikálásával szexuálisan kizsákmányolták őt, mivel nem volt elég idős ahhoz, hogy beleegyezését adja a döntéshez. (Guardian)

Sok esővel és némi lehűléssel indul a jövő hét, aminek második felében a maximumok már a 20 fokot is inkább alulról közelítik majd, a minimumok pedig akár 5-ig is süllyedhetnek - figyelmeztet minden szempontból borús közleményében az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) a verőfényes-nyárias vasárnap délután.

Hétfőn még a hőmérséklet szempontjából nem várható drámai zuhanás - a legalacsonyabb 7 és 15 között, a legmagasabb 19 és 28 között mozog majd -, de esőre már az ország döntő részében lehet számítani; napsütésre pedig elsősorban csak az északkeleti országrészben. Már délelőtt záporok és zivatarok lesznek valószínűek, elsősorban az ország középső részén, és a Dunántúlon is kifejezetten jelentős mennyiségű csapadék várható.

A zivatar és a felhőszakadás veszélye miatt - Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye kivételével - az egész országra kiadta az elsőfokú figyelmeztetést az OMSZ.

Kedden ködös-felhős idő lesz, valamivel kevesebb csapadékkal, de tovább mérséklődő hőmérséklettel: hajnalban 7-16, délután 21-26 fok lesz, és erősödő széllökések. Szerdán már a maximumok a 24-et sem érik majd el, miközben továbbra is esős idő várható. Csütörtökön már az egész országban borús-felhős idő lesz, a szél sem hagy alább, és a maximumok már a 20 fokot is alig lépik majd át. Hajnalban már 2 fokig is lehűlhet a levegő.

A hétvégén szárazabb idő lesz már, de a széllökések maradnak, és a lehűlés is folytatódik: szombaton 3-12, vasárnap 2-10 fok között valószínű a legalacsonyabb hőmérsékletek alakulása, míg a csúcsértékek mindkét nap a 17 és 22 fok közötti tartományban mozognak majd.

A TASZSZ orosz hírügynökség jelentése szerint Vlagyimir Putyin örülne, ha 2018 után a közeljövőben ismét Oroszország adna helyt a labdarúgó-világbajnokságnak.

Az orosz elnök politikai pártok vezetőivel találkozott vasárnap, amikor is előállt javaslatával. Putyin méltatta a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) vezetőit, hogy három éve Oroszország lehetett a torna házigazdája, és kiemelte azt is, hogy a 2018-as vébé nagy anyagi siker is volt: 5,357 milliárd dollár bevételt és 3,533 milliárd dollár nettó jövedelmet hozott a nemzetközi szövetségnek.

2022-ben Katar ad otthont a világtornának, 2026-ban pedig az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó lesznek közösen a házigazdák.

Papíron tehát Moszkva 2030-ban pályázhatna először egy újabb vébére, csakhogy időközben a FIFA technikai bizottsága már azon dolgozik, hogy 2026 után kétévente rendezzék meg a világbajnokságokat, így az sem kizárt, hogy 2028-ban is megrendezik majd a tornát. Az UEFA és többek közt az MLSZ is ellenzi a FIFA ezirányú terveit.

Vasárnap friss adatokat tett közzé a román operatív törzs, és ezek szerint már több mint 10 ezer embert ápolnak kórházban covid-fertőzés illetve annak valamilyen szövődménye miatt. Közülük 1220-an intenzív terápiás ellátást kapnak. További 50 ezer ember otthon, 9 ezer állampolgár pedig valamilyen egyéb egészségügyi intézményben gyógyul elkülönítve - írja az MTI.

Napok óta stabilan 7000 feletti az esetszám Romániában, igaz vasárnapra némileg enyhült a növekedés, és 6300 új fertőzöttet regisztráltak, bár ez feltehetően amiatt van így, mert hétvégén kevesebb tesztet végeznek az országban.

Az elmúlt héten közel 50 ezer új esetet jelentettek, ami 63 százalékos növekedés az előző héthez képest.

Az elmúlt 24 órában 111-en haltak meg; ez több mint 20 százalékkal magasabb az elmúlt két hét napi átlagánál.

A rossz járványadatok nagyban összefüggenek azzal, hogy Romániában alacsony a társadalom átoltottsági szintje. A kórházban kezelt betegek legalább 90 százaléka nincs beoltva.

Romániában a felnőttek mindössze 33,6 százaléka van beoltva legalább egy adag vakcinával. Magyarországon ez a szám 68,4 százalék, az EU átlaga 78,3 százalék.

Pozitívum viszont, hogy a romló járványadatok miatt némileg nőtt az oltási hajlandóság: a korábbi tízezres átlaghoz képest pénteken már több mint 20 ezer ember, szombaton pedig további 17 ezer oltatta be magát.

Szeptember 9-én új szervezet költözött be a Mészáros Lőrinchez és Vida Józsefhez köthető Andrássy út 105. szám alatti villaépületbe: ezúttal nem egy cég, hanem egy nyáron létrehozott alapítvány: az Alapítvány az innovatív oktatásért.

Az alapítványt június 18-án alapították, a Fővárosi Törvényszék július 31-én rendelte el a nyilvántartásba vételét. A kuratórium elnöke Mészáros Lőrinc leendő felesége, Várkonyi Andrea.

Várkonyi ezúttal az oktatás ingoványos területét nézte ki magának: a szervezet céljai közt szerepel „köznevelési vagy szakképzési intézmény oktatástechnológiai, infrastrukturális fejlesztése, dolgozó pedagógusainak szakmai fejlődésének támogatása, a tanulók tehetséggondozása vagy felzárkóztató esélyteremtése, továbbá hazai és határon túli tudásmegosztásának támogatása”.

A szervezetnek két további képviselője van: Horváth Ádám kuratóriumi tag és Szentes Richárd, kreatív producer, az Echo TV egykori alkalmazottja.

Az mfor.hu szerint vastag az átfedés az alapítvány és a Várkonyi vezette Whitedog Media tevékenysége között. Utóbbi fő feladata a Mészáros-csoport jótékonysági programjainak menedzselése, míg az alapítvány hasonló tevékenységet folytathat, hiszen a technológiai és infrastrukturális fejlesztés is a profiljához tartozik.

„Talán leendő férje példáját szeretné követni, vagy egyszerűen csak több lábon szeretne állni, de mióta új párjával együtt van a tévés, azóta sorra újabb érdekeltségekkel gyarapodik” - írja sejtetően az mfor.hu.

Várkonyi 2020 szeptemberében alapította a Whitedog Media Kft.-t. A cég négy hónap alatt 127 milliós árbevételre tett szert, 52,8 milliós nyereség mellett. A tulajdonos 35,35 millió forint osztalékot vett ki a vállalatból.

Augusztus 31-től aztán Várkonyi Mészárossal közösen lett tulajdonosa az Ekho Belvedere Kft.-nek. (mfor.hu)

Az RTL Klub utánament annak, hogy milyen protokollt alkalmaznak az egyes nagyvállalatok a covid negyedik hullámának elején, és mi az, amit jelenleg előírnak a hatóságok.

Mint a riportból kiderül, viszonylag nagy a tanácstalanság a munkáltatók körében, mivel hatósági protokoll nemigen van érvényben. A legtöbb vállalat maga is bizonytalan abban, hogy milyen eszközökkel éljen a járvány megfékezése érdekében. Vannak gyárak, ahol felméréssel igyekszenek felderíteni az oltottságot, a legtöbb helyen pedig negatív teszttel mehet dolgozni az, aki korábban fertőzött volt.

Ami érdekes, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ, az NNK az RTL kérdésére elárulta, hogy amennyiben valaki pozitív tesztet produkál, annak akkor is karanténba kell vonulnia, ha egyébként kapott oltásokat. Viszont azok, akik beoltottként kapcsolatba kerültek fertőzött személlyel, mentesülnek a karanténkötelezettség alól.

A hétvégén Magyarországon összesen 1072 fertőzöttet regisztráltak, 13 beteg hunyt el, 380-an vannak kórházban covid vagy annak szövődményei miatt.

A Bázeli Egyetem kutatóinak jutott eszébe az ötlet, hogy egy alkalmazás segítségével szabadítsanak meg embereket a pókoktól való félelemtől, azaz az arachnofóbiától.

Vagy ha ez talán túlzottan ambiciózus vállalás volna - legalább csökkentsék a szorongást azokban, akik azért nem mernek pincék vagy padlások közelébe menni, mert félnek, hogy pókhálóba gabalyodnak, vagy a nyakukra ereszkedik egy nyolclábú.

Az app két héten keresztül való használata után a pókoktól félők vagy azoktól undorodók könnyebben és bátrabban közelítették meg ezeket az állatokat, mint azok, akik nem használták az alkalmazást, de szintúgy pókiszonnyal élnek - áll a Journal of Anxiety Disorders című tudományos lapban megjelent tanulmányban.

A phobys fantázianévre keresztelt app egyébiránt viszonylag egyszerű módszerrel él: a program virtuális pókokat mutogat a usernek, aki megfigyelheti, mozgathatja, nézegetheti, forgathatja az állatot, ami aztán meg is mozdul a képernyőn. Olyan funkció is van, ami a kamerát a kézre irányítva azt a hatást kelti, mintha a pók a felhasználó bőrére mászna rá.

A virtuális ismerkedés a tanulmány szerzői szerint enyhíti a későbbi valódi találkozás előtti szorongást. A program fokozatosan hozza közelebb az állatot az emberhez, és enyhíti ilyen módon az iszony érzését.

A kutatásban, amiről az MTI számolt be a DPA nyomán, összesen 66 arachnofóbiás ember vett részt. 33 ember két héten keresztül, összesen hat félórás tréningen vett részt. A kísérlet után készült felmérés alapján az app érdemben enyhítette a félelmeiket.

Összesen nettó 43,4 milliárd forint értékben építheti fel a West Hungária Bau Kft. a Kovács Katalinról elnevezett kajak-kenu akadémiát a Velencei-tónál - írja az atlatszo.hu az uniós közbeszerzési értesítő pénteki száma alapján.

A nyílt eljárásra három ajánlat futott be, de a Laterex Építő Zrt. érvénytelenül pályázott, a veszprémi VEMÉV-SZER Építő- és Szerelőipari Kft.-nél pedig jobbnak bizonyult a WHB ajánlata. Elképzelhető, hogy ebben szerepet játszott az is, hogy a vállalat többségi tulajdonosa az a Paár Attila, aki néhány éve kivásárolta a miniszterelnök vejét, Tiborcz Istvánt az Eliosból.

Paár, emlékeztet a cikk, jelenleg is az ország 41. leggazdagabb embere a Forbes szerint, bő 35 milliárdos vagyonával.

A 19 ezer négyzetméter nettó alapterületű, kétemeletes főépületben lesz 50 méteres versenymedence, 15 méteres tanmedence, wellness részleg, multifunkciós tornacsarnok - benne kézi-, kosár- és röplabdapálya; továbbá cross-fit, konditerem és fallabda pálya.

A kültéren helyet kap street workout pálya, strandkézilabda pálya, futópálya, műfüves focipálya és két teniszpálya is. Épül továbbá egy háromszintes kollégium 66 szobával.

Azt írják, hogy a mintegy 8 ezer négyzetméteres kajak-kenu épület fedett tesztpályaként és mérési központként, továbbá kajak-kenu és evezős hajótárolóként is üzemel majd.

Az akadémia eredetileg a Hajógyári-szigeten kapott volna helyet, de miután 2020 őszén véglegessé vált, hogy nem épül meg ott a mobilgát, a terveket újragondolták - így végül a központ Sukoró külterületén épülhet fel.

Az atlatszo.hu sem felejti el megjegyezni, hogy miközben sportközpont épül több mint 40 milliárdból, a víztározók rekonstrukciójára és az ökoszisztéma helyreállítására a kormány nem áldoz pénzt. (atlatszo.hu)

Alaszkából Új-Zélandra tartott egy kis goda (Limosa lapponica), aminek a lábához erősített jeladón keresztül követte mozgását egy új-zélandi kutatócsoport.

A megfigyelést folytató új-zélandi környezetvédelmi minisztérium hétfőn arról számolt be, hogy a költözőmadár 2000 kilométer folyamatos repülés után úgy döntött, hogy a nagy szél miatt visszafordul, és visszatér az alaszkai partokhoz.

A döntés szokatlannak mondható, legalábbis a kísérletet vezető Phil Battley, az új-zélandi Massey Egyetem zoológusa szerint - a kutató elmondása szerint legalábbis az elmúlt évek során közel 70 kis godát követtek figyelemmel az Alaszka-Új-Zéland útvonalon, de korábban soha nem fordult elő, hogy a megfigyelt madár a rossz időjárási körülmények miatt visszafordult volna. Pláne nem 2000 kilométer után.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy nem volt előzmények nélküli a hátraarc. Ugyanez a kis goda a nagy út során tavaly is heves szelekkel találkozott, és akkor jobbnak látta egy hónapot eltölteni a csendes-óceáni Új-Kaledónia szigetein.

A kísérletnek ettől függetlenül még nincs vége - most a kutatók arra kíváncsiak, mennyi idő alatt piheni ki magát a kis goda, és vajon nekivág-e újra az útnak.

A kis godák egyébként vándorútjuk során 11 ezer kilométert repülnek megállás nélkül, ez a madárvilág egyik leghosszabb vándorlása.

Elisabeth Köstinger osztrák turizmusért felelős miniszter és Wolfgang Mückstein egészségügyi miniszter hétfőn közösen tartottak sajtótájékoztatót Bécsben, és bejelentették, hogy szigorú szabályok mellett ugyan, de lesz síszezon idén Ausztriában.

Köstinger arról beszélt, hogy az osztrák síparadicsomok idén biztos nem kerülnek zárlat alá, és annak érdekében, hogy mindenki biztonságban élvezhesse a szezont, szigorú járványügyi szabályozást vezetnek be.

A rendelkezés illeszkedik a kormány háromlépcsős intézkedési tervéhez, aminek értelmében a kórházak intenzív ágyainak telítettsége határozza meg a járványügyi intézkedéseket.

Az intenzív ágykapacitás elérte a 10 százalékos telítettséget, azaz jelenleg az első fokozat van érvényben. Ez azt jelenti, hogy szeptember 15-étől az alapvető szükségleti cikkeket árusító üzletekben, gyógyszertárakban, továbbá a tömegközlekedésben kötelező az FFP2-es maszk viselése, és ugyanez vonatkozik a sífelvonók zárt gondoláira is. Az elfogadott antigén gyorstesztek érvényességi ideje 48 óráról 24 órára csökkent.

A második fokozat 15 százalékos telítettségnél lép életbe - ettől fogva az éjszakai szórakozóhelyeket és az 500 főnél nagyobb létszámú rendezvényeket csak a beoltottak és a gyógyultak látogathatják. A szabályozás vonatkozik a hüttékben tartott sípartikra is.

Amennyiben az ágykapacitás telítettsége eléri a 20 százalékot, az éttermek napközbeni látogatásához vagy védettségi igazolás vagy PCR-teszt lesz szükséges.

A sílifteknél nem lesznek kapacitáskorlátozások és kötelező távolságtartás, viszont a jegyvásárlásnál elkérik majd a védettségi igazolásokat. A karácsonyi vásárokra ugyanezek a szabályok vonatkoznak majd. A védettségi igazolásokat és a negatív teszteredményeket a rendőrök és az egészségügyi hatóságok munkatársai ellenőrzik majd.

Az egészségügyi miniszter szerint ha ennél is rosszabbak lesznek a járványadatok, akkor is arra törekednek majd, hogy a védettségi igazolással rendelkezők továbbra is látogathassák majd az éttermeket és a rendezvényeket.

Ausztriában 5 662 823 ember kapta meg a Covid-vakcina első adagját, mindkettőt pedig 5 348 140-en. A kórházban ápoltak száma jelenleg 839, az intenzív kezelésre szorulók 219-en vannak. A Covid-19 szövődményeibe az elmúlt napon egy ember halt bele, a járvány halálos áldozatainak száma ezzel 10 896-ra emelkedett. (MTI)

Három egymástól független uniós vezető szerint Washington hamarosan bejelenti a az uniós állampolgárok beutazási tilalmának feloldását - írja a Politico hétfő délután. Az értesülés szerint mindenkinek, aki tudja igazolni, hogy Covid-vakcinát kapott, szabad lesz a beutazás az Egyesült Államokba Európából.

Az Egyesült Államokkal folytatott diplomáciai kapcsolatért felelős uniós nagykövet, Sztavrosz Lambrindisz a Twitteren szintén arról posztolt, hogy nagyon előremutató bejelentésre számít. Thierry Breton nemzetközi kereskedelemért felelős uniós biztos hétfőn Jeffrey Zientsel, a Fehér Ház covid-ügyekben illetékes koordinátorával találkozott, és a hírek szerint akár még a nap folyamán bejelentést is tehetnek.

A megállapodás várhatóan a schengeni övezet országait, az Egyesült Királyságot és Írországot érinti majd.

Az Egyesült Államok több mint 17 hónapja zárva tartja határait a nemzetközi turizmus előtt a közegészségügy védelmére és a covid-mutációk terjedésének veszélyeire hivatkozva. A külügyminisztérium 2020-ban négy olyan kihirdetést vezetett be, amik határozatlan ideig megtiltották a beutazást a schengeni térség országaiból, Írországból, az Egyesült Királyságból, Brazíliából és Dél-Afrikából érkezők számára. (Politico)

„A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének Elnöksége (MKKE) a jelenleg növekvő számú megbetegedések és a járványhelyzet fokozatos romlása miatt úgy határozott, hogy a novemberre tervezett Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál megrendezését elhalasztja” - áll a könyvterjesztők és könyvkiadók fő érdekvédelmi szervezetének hétfő délutáni közleményében.

Az MKKE vezetősége szerint a külföldi kiállítók többsége már most sem szívesen vállalkozik arra, hogy tömegrendezvényeken vegyen részt, és novemberre ez a helyzet alighanem csak romlani fog.

Azt is írják, hogy a zárt térben tervezett eseményeknél nem tudják betartatni a maximum 500 fős látogató létszámot, továbbá a csoportos, termekben zajló beszélgetések kivitelezése is korlátokba ütközik.

Az MKKE szerint az Ünnepi Könyvhetet sikerült biztonságosan megtartani, viszont a továbbiakban nem szabad figyelmen kívül hagyni az egyre fokozódó egészségügyi kockázatot.

Hétfőn közleményt adott ki a nemzetközi labdarúgó-szövetség, azaz a FIFA, és közölték, hogy következő héten online egyeztetésre kerül sor arról az előterjesztésről, ami alapján a jövőben nem négy, hanem kétévente rendeznének labdarúgó-világbajnokságot.

A közleményben az áll, hogy a szövetség igyekszik bevonni a döntési folyamatba nem csak a nemzeti szövetségeket, de a játékosokat és edzőket is, ezért "az elkövetkező hónapokban konstruktív és nyílt egyeztetéseket folytatnak majd globális és regionális szinten is".

A kétévenkénti rendezésre vonatkozó javaslatot támogatta már a FIFA technikai bizottsága is. Az ötlet (ami 2026-tól változtatná meg a szabályokat) a bizottságot vezető egykori futballmenedzser, a londoni Arsenal élén ismertté vált francia Arséne Wenger nevéhez fűződik, de nagy támogatója a szövetség elnöke, Gianni Infantino is. A tervhez Infantinónak a szervezet 211 tagjából már 166 támogatását sikerült megnyernie.

Wenger már futballedzőként sem számított kifejezetten népszerűnek, ezzel az ötletével pedig aligha szerzett magának újabb híveket az európai futballvilágban. Az UEFA részéről például azonnal heves tiltakozást váltott ki a terv, tekintettel arra, hogy a versenynaptára a játékosoknak már így is rettenetesen túlzsúfolt; Aleksander Ceferin, az európai szövetség (UEFA) elnöke egyenesen bojkottot helyezett kilátásba.

Wenger érve az, hogy az egyetlen igazán nagy volumenű futballesemény a vb, ez tudja csak növelni a sportág népszerűségét a fiatalok körében. A francia szakember szerint az Európa-bajnokságokat közben lehetne páratlan években megtartani, és akkor nem ütköznének a világbajnokságok időpontjaival.

Hétfőn az MLSZ is közleményt adott ki a kérdésben. A magyar szövetség elutasítja a tervet, ami veszélyeztetné a játékosok testi épségét, és túlzsúfolttá tenné a versenynaptárat. Az MLSZ az UEFA mellett van ebben a kérdésben. Az európai tagszövetségek többsége továbbra is négyévente részt Európa-bajnokságon és világbajnokságon egyaránt.

Egy ritka, ám annál brutálisabb esetről számoltak be dél-afrikai madárvédők a BBC tudósítása szerint: egy méhraj összesen 63 veszélyeztetett afrikai pingvint ölt meg Fokváros közelében.

A Simon's Towni kolóniából származó madarak tetemeire a parton találtak rá. Mindegyiken több méhcsípést fedeztek fel az állatvédők, más fizikai sérülésük viszont nem volt.

A dél-afrikai nemzeti parkok működtetői szerint ez volt az első méhtámadás a Boulders Beach tengeröbölben, ami egyébként egy kifejezetten népszerű turistacélpontnak is számít az országban.

Dr. Alison Kock tengerbiológus a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy a méhek maguktól sosem csípnek meg madarakat, hacsak nem provokálják őket. Feltehetően az történt, hogy egy pingvin vagy valamely más állat megzavarta a méhkaptárt, ahonnan a méhek menekülni kezdtek, rajba álltak, és agresszívvá váltak.

A méhek a szemük környékén csípték össze a madarakat - volt olyan pingvin, ami összesen 27 csípést szenvedett el.

A kis méretű afrikai pingvinek jellemzően Dél-Afrika és Namíbia partjainál és szigetein élnek. Populációjuk gyorsan csökken, elsősorban a kereskedelmi célú halászat és az az által okozott környezeti változások miatt. (BBC)

Mind a lengyel, mind a fehérorosz hatóságok illetve kormányok megerősítették, hogy négy bevándorló meghalt a két ország közös határától nem messze. Három emberre a határ lengyel oldalán találtak rá, egy pedig Fehéroroszország területén halt meg.

Egy iraki férfi holttestét vasárnap találták meg a lengyel határőrök Dworczysko falu mellett. Két másik férfit ugyaninnen kórházba szállítottak. Mindketten hipotermiától szenvedtek. A lengyel határőrök két további holttestet találtak, de azokat más helyszíneken.

Mindeközben a fehérorosz hatóságok egy 39 éves iraki nő holttestére bukkantak a határ belorusz oldalán. A holttest közelében megtalálták a nő családját is, köztük három 7 és 15 év közötti gyereket. Az elhunyt nő férje a BelTA belorusz állami ügynökségnek azt mondta, hogy a családot a lengyel határőrök szorították vissza Fehéroroszországba.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök és Mariusz Kaminski belügyminiszter a hétfő reggeli sajtótájékoztatóján a fehérorosz rezsim felelősségét firtatta a migránsok Lengyelországba terelésében.

Augusztus eleje óta több ezer, jórészt a Közel-Keletről és Afganisztánból menekülő ember próbál átjutni a Lengyelországgal, Lettországgal és Litvániával közös fehérorosz határon.

Kaminski arról beszélt a sajtótájékoztatón, hogy a lengyel földön talált iraki férfi kiszámíthatatlanul viselkedett; esetében felmerült a gyanú, hogy kábítószert fogyaszthatott.

A lengyel határőrök szerint naponta mintegy 300 határátlépési kísérlet történik a határon. Január óta több mint 1400 embert tartóztattak le, több ezer másikat pedig megakadályoztak a továbbhaladásban.

Kaminski emberkereskedelem elősegítésével vádolta meg Minszket, amiért Fehéroroszország többek között Pakisztán, Jordánia, illetve bizonyos afrikai országok esetében is felfüggesztette a vízumkötelességet.

Emberi jogi szervezetek szerint a lengyel kormány nemzetközi jogot sért, amikor tömegesen toloncol vissza Fehéroroszországból érkező bevándorlókat, és várható volt, hogy ez a gyakorlat előbb-utóbb emberéleteket követel majd, és az idő rosszabbra fordulásával további áldozatokra lehet számítani.

A lengyel kormány szeptember 2-án szükségállapotot hirdetett a határ közelében. A médiát és az emberi jogi NGO-kat sem engedik be a határátkelők közelébe. (Balkan Insight)

Legalább két rakéta emberek közé csapódott a mátészalkai Fényes Napok fesztivál második napján péntek este.

Több százan figyelték a tűzijátékot Mátészalkán, amikor az egyik rakéta hirtelen a földbe csapódott, és ott felrobbant. Többen megijedtek és futni kezdtek.

Ettől függetlenül, az első becsapódás után tovább folytatódott a tűzijáték és egy újabb rakéta is a tömeghez közel ért földet. A második rakéta egy parkoló autót talált telibe.

A rakétákat a polgármesteri hivatal épületének tetejéről lőtték ki. A szervezők szerint az időjárási körülmények csendesek voltak, hirtelen szélmozgásnak aligha volt köze a becsapódásokhoz.

A rendőrség és a katasztrófavédelem is vizsgálja az ügyet.

Meghalt egy 10 éves lány szombaton az M7-es autópálya Budapest felé vezető oldalán Tárnoknál, ahol egy autó szalagkorlátnak ütközött - adta hírül az MTI délután a Budapesti Rendőr-főkapitányság közleménye nyomán.

A baleset okáról és körülményeiről a hatóság nem közölt részleteket. A jelentés alapján csak annyit tudni, hogy a lány már a helyszínen életét veszítette.

A baleset miatt több mint hét kilométeres a torlódás alakult ki az M7-esen. A helyszínelés idejére a rendőrök lezárták az autópálya főváros felé vezető oldalát.

Továbbra is áldatlan állapotok uralkodnak a pózvai szociális otthonban - írja egy szombati bejegyzésében Szél Bernadett független képviselő, aki megszerezte a Napraforgó Otthon higiéniai állapotának egy friss felmérését.

A fogyatékkal élőket gondozó Napraforgó Otthon tavaly ősszel került be a hírekbe, miután az ombudsman vizsgálatot rendelt el hat beteg halála miatt. Mindannyian koronavírussal fertőződtek. Mint kiderült, lényegében semmilyen járványi elleni védekezés nem történt, nem voltak tisztító-, sem mosakodószerek. Volt beteg, akit bezárva tartottak. A szabályok be nem tartása és az elégtelen ellátás miatt a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) leváltotta a 100 fős otthon vezetőjét, sőt, jogi lépéseket is fontolgatott.

Szél most azt írja, hogy a dolgozók szerint a helyzet alig javult; sőt - az ellátottak elhanyagoltak, koszosak, az ágyneműiket nem cserélik, többnyire azért, mert nincs mire.

Közérdekű bejelentés nyomán az SZGYF ismét vizsgálni kezdte az intézményt, ennek a vizsgálatnak az eredménye jutott el a képviselőhöz. Szerepel benne többek közt, hogy a „textília a telephelyen gyakorlatilag a minimálisan szükséges szint alatt van, a felhúzott ágyneműk szennyezettek, több ágyon nem volt textília. A telephelyen a szakmai munka kivitelezése (…) kritikán aluli, a dolgozók munkavégzése nem minősíthető.”

A jelentés alapján a 42 szakmai álláshelyből 26 van csak betöltve. Van egy ellátott, aki minden nap egy matrac nélküli (!) ágyon alszik. Ruha és tisztálkodáshoz alkalmas szerek nincsenek, a falak piszkosak, vannak vizelettel szennyezett matracok. A gondozók állítólag saját pénzből vásárolt borotvákat használnak, és egyetlen ollóval kénytelenek vágni a 82 beteg körmeit.

„Amikor tavaly az EMMI-hez fordultam, még engem fenyegettek perrel, amiért nyilvánosságra hoztam a vizsgálati jelentésüket. Egy éve az ombudsmant is megkerestem írásbeli kérdéssel, aki akkor azt írta, hogy átfogó vizsgálatot indított – azonban azóta se hallani róla, mire jutottak” - írja szép, aki az ombudsmanhoz fordul (ismét), és megkeresi az ügyészséget is a tartósan fennálló jogsértő állapotok miatt.

Megkezdték az amerikai csapatok kivonását Kabulból - jelentette be a Reuters tudósítása alapján szombaton John Kirby, a Pentagon szóvivője.

A Reuters értesülései szerint valamivel kevesebb mint négyezer amerikai katona van még jelenleg az afgán főváros repülőterén.

Péntekig több mint 18700 katona, diplomata és afgán civil hagyta el Afganisztánt és érkezett meg az amerikai légierő németországi légitámaszpontjára, Ramsteinba, mióta a tálibok elfoglalták az országot, és megkezdték a reptér bekerítését. Az iszlamisták már a reptér több részét is irányításuk alá vették.

Kirby a sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy a csütörtöki kabuli merényletre válaszul indított dróntámadás sikeres volt. Az Iszlám Állam két terroristája is meghalt, egy pedig megsebesült a Nangarhar tartományban végrehajtott támadás során.

A csütörtöki pokolgépes robbantásokban tizenháom amerikai katona, több tucat afgán civil és tálib vesztette életét. (Reuters)

Kénytelen volt lemondani egy választási gyűlést Justin Trudeau, miután dühös tüntetők tömege megzavarta a rendezvényt.

A kanadai miniszterelnök az általa a hónap elején kiírt előrehozott parlamenti választásokra készül, és az ontariói Boltonban találkozott volna támogatóival, mielőtt a rendezvényt biztonsági okokból lefújták.

Több tucat tüntető gyűlt össze a gyűlésen, és folyamatos bekiabálásokkal illették a kormányt és annak vezetőjét. Trudeau nem is tudott felszólalni végül, sőt, kampánybuszát rendőrök kísérték el a helyszínről, miután a rendezvényt kétórás késéssel lefújták.

Az egyes csoportok számára kötelezően előírt Covid-oltások és a kormányzati megszorítások miatt sorozatos tiltakozás kíséri a miniszterelnök kampánykörútját.

"Mindannyiunknak nehéz éve volt. Azoknak az embereknek is nehéz évük volt, akik tüntetnek, és tudom és hallom a dühöt, a csalódottságot, talán a félelmet is" - nyilatkozta Trudeau a tiltakozásokról.

Korábban megzavarták a kormányfő látogatását Brit Kolumbiában, egy nobletoni pékségben is, ahol szintén tüntetők fogadták.

Az előrehozott választásokra szeptember 20-án kerül sor, két évvel az eredetileg tervezett időpont előtt. (BBC)

Nyolc év után először rendezték meg Kecskeméten a Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai bemutatót, ennek megfelelően jelentős várakozás előzte meg a rendezvényt, a vendégek egy jelentős részének azonban csalódnia kellett. Erről tanúskodnak legalábbis az esemény Facebook-oldalán elhelyezett kommentek.

A helyszínre igyekvő nézők szerint a rendezvény gyakorlatilag megközelíthetetlen a forgalom rossz irányítása miatt. Többen 4-5 órás várakozásról és araszolásról számoltak be. A parkolóhelyek hamar megteltek, rengetegen nem is tudtak bejutni a rendezvényre. Sokan inkább visszafordultak, köztük olyanok is, akik egyébként már előre megváltották jegyeiket.

„Reggel 7kor indultunk 2 órát araszoltunk, majd jött a tájékoztatás, hogy megtelt a parkoló még 2-3 óra kb VAGY forduljunk vissza és próbáljuk meg máshonnan megközelíteni de az is 2-3 óra...hazamegyünk. Szép nap volt, köszi.”

„Ha a BM/HM -nek ilyen gyalázatos, gyenge és amatőr módon sikerült egy ilyen egyszerű dolgot megszervezni, hogy tízezrek állnak sorban a bejutásra várva (ELŐRE MEGVETT JEGGYEL, tehát csak egy leolvasó kell és mehet is), órákig araszolnak az autókkal, még a buszok is brutális idő alatt tudják bevinni a vendégeket a parkolókból, akkor MI TÖRTÉNNE, HA HÁBORÚS HELYZET LENNE?” - áll egy másik bejegyzésben.

„Sárga parkolóban a rendőr: álljanak ahova tudnak, jóformán már csak a fákra nem parkolnak az emberek... 8-kor indultunk, most fel1. Szégyen ez az ország” - egy újabb panasz.

„Fantasztikus szervezés...fél 6-kor indultunk, fél 9-kor jöttünk le az M5-ös autópályáról, azóta araszolunk az 5-ös úton...” - írta valaki 11 óra magasságában.

A rendezvényt Benkő Tibor honvédelmi miniszter nyitotta meg. Aki bejutott, biztos jól szórakozott. Ejtőernyős ugrást hajtott végre Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka. Egy kommentelő meg is jegyezte, hogy „ja, hát úgy könnyű bejutni.”

A kétnapos rendezvényen, ami vasárnap is tart, a magyar légierő mellett mintegy tucat nemzet tart légi bemutatót. (Telex)

Feljelentést tett Varga Gergő, a Demokratikus Koalíció újbudai önkormányzati vezetője, miután állítása szerint egy férfi megütötte, mialatt ajánlásokat gyűjtött az őszi ellenzéki előválasztásra. Az esetről a párt sajtóirodája tájékoztatta az MTI-t.

Varga a Facebook-oldalán azt írja: „egy őrjöngő Fidesz-hívő úgy gondolta, a véleményének úgy ad nyomatékot, hogy mellbe vág a táskájával.”

A bántalmazó férfi a jelentés szerint a kiérkező rendőrökkel is vitába keveredett, és azt mondta nekik, hogy a „DK képviselőjének és aktivistáinak baseballütővel kell szétverni a fejét”.

„Elkeserítő, hogy Orbánék uralma alatt ilyen szintű gyűlölet harapózott el az országban, de mi, európai magyarok hiszünk abban, hogy a 2022-es választás után ez is megváltozik" - zárul a közlemény.

Varga Gergőnek volt már köztéri incidense: 2019. februárjában, a miniszterelnöki évértékelő idején a biztonságiakkal került összetűzésbe a Várkert Bazárnál. Akkor az általa kifeszített O1G-feliratú molinókat a biztonságiak eltávolították, Varga állítása szerint pedig eközben az egyik őr arcon ütötte és leverte a szemüvegét.

Később feljelentést tett, és egyben panaszt is amiatt, hogy a helyszínen tartózkodó rendőrök igazoltatták, miközben egy vetítőgéppel O1G-feliratot próbált kivetíteni a a Magyar Tudományos Akadémia épületére.

Váratlan felfedezést tett egy dán tudóscsapat Grönland partjaitól nem messze: a sarkvidéki kutatóintézetet vezető Morten Rasch és csapata épp mintákat gyűjtött a vízfelszínen, amikor egy új, korábban ismeretlen szigetre bukkantak. Az egészen apró sziget egy nagyobb jégtábla elmozdulását követően vált láthatóvá.

Rasch és csapata eleinte meg volt győződve arról, hogy a dán kutatók által 1978-ban felfedezett Oodaaq szigetére érkeztek meg, ám a koordináták egyeztetése nyomán hamar kiderült, hogy az új sziget 780 méterrel északnyugatra van Oodaaq-tól.

Az expedíciót finanszírozó Leister Alapítvány svájci alapítója, Christiane Leister ahhoz hasonlította az élményt, amit a régi nagy felfedezők élhettek át egy-egy új sziget vagy akár kontinens felfedezésekor. Biztosak voltak benne, hogy egy bizonyos helyen kötöttek ki, és csak később jöttek rá, hogy eddig ismeretlen helyen járnak.

A sziget átmérője nagyjából 30 méter, csúcsa hozzávetőleg három méter, tengerfenéki iszapból, valamint morénából - a mozgó gleccserek által hátrahagyott talajból és kőzetből - áll. A csapat a "Qeqertaq Avannarleq" nevet javasolja adni a szigetnek, ami grönlandi nyelven legészakibb szigetet jelent.

Ebben a térségben több amerikai expedíció is kereste már a világ legészakibb szigetét az elmúlt néhány évtizedben. Legutóbb 2007-ben Dennis Schmitt fedezett fel hasonló szigetet a közelben.

Bár a szigetet az elmozduló jégtakaró miatt fedték fel, a tudósok szerint a sziget mostani megjelenése nem a globális felmelegedés közvetlen következménye, amely miatt Grönland jégtakarója zsugorodik.

A szigetnek a dagály idején a tengerszint felett kell maradnia, és a kutatók szerint ez a sziget megfelel ennek a kritériumnak, így ez a világ legészakibb szárazföldje. A dán kormány illetékes tanácsadója, René Forsberg szerint ugyanakkor nem valószínű, hogy e felfedezéstől Dánia területi igénye Grönlandtól északra megváltozna.

A felfedezésről először a Weekendavisen című dán újság számolt be pénteken. (Reuters)

Pénteken levelet küldött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) intézetigazgatója, Heltai Miklós az egyetem hallgatóinak, és tájékoztatta őket arról, hogy mindannyian kötelesek önkéntes munkában segíteni a 77 milliárdos költségvetésű Vadászati Világkiállítás megrendezését.

Az Átlátszó Oktatáshoz eljuttatott levél alapján a felhívás az egyetem minden természetvédelmi mérnök alapszakos, nappali tagozatos hallgatóját érinti a második és harmadik évfolyamban. Az ingyenmunkát a diákok tanítási időben végzik majd el október 4. és 10. között.

Az intézetvezető kijelentő módban ír arról, hogy a hallgatók önkéntes szerződést fognak kötni a rendezvényt lebonyolító vállalattal, az Egy a Természettel Nonprofit Kft.-vel, és a cég aztán igazolja távollétüket az órákról. Szerepel a levélben az is, hogy

a részvétel mindenki számára kötelező. A hallgatók pénzt nem kapnak, csak ebédet és ásványvizet, és mindannyiuknak meg kell jelenniük a szeptember 14-én esedékes első, eligazító napon. Az intézetvezető a levél végén egyértelműsíti, hogy ez a munka csak nevében önkéntes, valójában

“Mindenki részvételére feltétlenül számítunk!”

Aligha törvényes, ha egy felsőoktatási intézmény arra kötelezi a hallgatóit, hogy tanítási időben (bármilyen juttatás nélkül) az egyetemen kívül munkát végezzenek. De talán még ennél is nagyobb talány, vajon a gigantikus, az elmúlt négy év során 77 milliárdos költségvetéssel megtartott vadászfesztivált szervező cég hogyhogy épp a rendezvényen közreműködő alkalmazottak megfizetésére nem szán elegendő pénzt.

Frissítés 16.18:

A MATE levélben reagált a cikkre. Azt írják, hogy a hallgatók szakmai gyakorlat keretében vesznek részt a Vadászati Világkiállításon, és „történelmi lehetőség, hogy kötelező szakmai gyakorlatukat egy világszínvonalú, magyar rendezésű esemény keretében, nemzetközi környezetben teljesíthetik 2021-ben a Vadászati Világkiállítás keretében.”

Az intézetvezető által küldött levélben ugyanakkor erről egyáltalán nem esik szó, csak az áll benne, hogy a hallgatóknak kötelező önkéntesen szerződni a rendező céggel. Maga az intézetvezető is azzal kezdte a levelet, hogy a MATE többféle módon segíti a rendezvény lebonyolítását, és még csak nem is utal rá, hogy bármilyen tanulmányi-szakmai vonatkozása lenne az utasításnak.

(Átlátszó Oktatás)

Egész pontosan 30 441 (nagyjából 9 millió forintnak megfelelő mennyiségű) dollárt kell fizetnie a 43 éves David Werking szüleinek, miután fiuk beperelte őket egy michigani bíróságon. A Werking-szülők bűne az volt, hogy kidobták a fiú éveken át gyűjtögetett pornómagazin- és videókollekcióját.

David 2016-ban elvált, hazaköltözött, tíz hónapot töltött szüleinél, Grand Havenben. Miután új otthont talált magának, 12 doboznyi gyűjteményét új címére küldette. Azok a dobozok azonban sosem érkeztek meg. Apja valamit félreérthetett, mert később üzent is a fiának, hogy ne aggódjon, kidobta a kukába a feleslegesnek hitt pornógyűjteményt.

David perre ment az ügyben és tavaly decemberben nyert is, miután a bíró nem fogadta el a szülők jogi képviselőjének érvelését arról, hogy a ház tulajdonosaiként Werkingéknek joguk volt kidobni a gyűjteményt.

A férfi az általa becsült kár háromszorosát, 87 ezer dollárt szeretett volna bevasalni a szülein, végül be kell érnie ennek a harmadával a csütörtöki ítélet értelmében. A szülőknek további 14 500 dollárt kell fizetniük a fiú ügyvédjének is. (Guardian)