Rényi Pál Dániel

Nagyinterjút adott a Forbesnak Varga Zoltán milliárdos médiabefektető, a 36. leggazdagabb magyar, a többek közt a 24.hu is működtető Centrál Médiacsoport tulajdonosa.

Az interjúban Varga elsősorban arról beszél, miért külföldön - elsősorban Lengyelországban - építi oktatási, média- és távközlési befektetéseit, de természetszerűen a magyar médiával összefüggésben szóba kerülnek politikai kérdések.

Varga egyike volt azoknak az üzletembereknek, akikről bebizonyosodott, hogy megfigyelték a Pegasus kémszoftverrel - azzal a Pegasus kémszoftverrel, amiről Kósa Lajos Fidesz-alelnöke bevallotta, hogy a magyar Belügyminisztérium is beszerezte.

A Centrálról Varga azt mondja, esze ágában sincs megválni tőle, bár a napi működtetésében már nem vesz részt: „Bejárok az irodába és tájékoztatást kapok a folyó ügyekről. Havonta egyszer van egy nagy board meeting, amikor mindenki beszámol, én pedig kérdezek. De az már nincs, hogy nagyon sok megbeszélésen részt kellene vennem a kollégákkal.”

Beszélt arról is, hogy négy hónapra fizetést kellett csökkenteni a covid-betörés idején, de kitartottak, mert a fennmaradás, illetve a munkahelyek megőrzése nem pusztán üzleti kérdés volt:

„Nekünk a Centrált úgy kell működtetni, hogy mi vagyunk a magyar média függetlenségnek az egyik oszlopa, ezért a működőképességet minden áron fenn kell tartani, és itt az érdekeltek nem csak a tulajdonosok, hanem a dolgozók is.”

Varga azt mondta, egyedül az Elle divatmagazintól vált meg a válság alatt a cégcsoport, mert tudták, hogy pénzt nem lehet azzal csinálni. Meg is lepődtek, amikor ajánlatot tett az újságra Milkovics Pál cége, „olyan feltételekkel, ami arra utalt, hogy itt valami más van a háttérben.”

Milkovics Pál tavaly aztán eladta a Brit Média kiadóvállalat felét a Rogán Antalhoz kötődő izraeli Shabi Michaelinek, és létrejött a Michaeli, Schwartz & Brit Media kiadóvállalat. Ők adják ki a 168 órát és a Pesti Hírlapot is.

„Nekem ami az előválasztási kampányban a Pesti Hírlapnál történt, mindent megmagyaráz” - utalt rá, hogy a baloldalinak mondott ingyenes lap az előválasztás utolsó heteiben egyértelműen beszállt a kampányba a kormánynak kedves narratívát erősítve.

A fizetős online tartalommal kapcsolatban Vargának felemás érzései vannak, azt mondta, folyamatosan tesztelik hogy érdemes-e pénzt kérni a tartalmakért, és ha igen, milyenért, a női termékeknél - például a noklapja.hu-n, ahol már bevezették - azt mondta, „egy női terméknél alapvetően mindent elérsz ingyenesen. Minden fönn van a neten ingyen, ezért nagyon nehéz fizettetni. (...) Az biztos, hogy még nem találtuk meg a jó megoldást, nem azt hozták eddig az előfizetős számok, amit vártunk. Nagyon sok tudást szereztünk belőle, de nem értük el azt, amit akartunk.” Hasonlóan nyilatkozott a Sport24-ről, a 24.hu futballmagazinjáról.

Szerinte a magyar olvasók még szeretnek ingyen fogyasztani, ha mégis fizetnek, akkor „elvekért fizetnek, mondjuk egy Telexért vagy egy 444-ért. Az inkább egy kiállás, azért, hogy megmaradjon a termék. Egy nőklapja.hu-nál ezt nem érezzük. És ez egy nehéz pálya.”

Azt mondta, dolgoznak újszerű fizetős tartalmakon, mert láthatóan a hírszolgáltatásokért és niche termékekrt hajlandóak elsősorban fizetni az olvasók, paywall megoldásuk van, tudják mit akarnak vele kezdeni. Dicsérte a 24.hu és a Telex szerkesztőségét, az Indexről pedig azt mondta: számaik azt mutatják, hogy még mindig nagyon erős brand, és az olvasottságukat fenntartja, hogy nem léptek egyelőre az Origo útjára. Nem biztos persze, hogy ez így is marad:

„A Pesti Hírlap példája is azt mutatja, hogy amikor kritikus helyzet van, akkor bedobják az atombombát. Ezt a valóban a kritikus helyzetek fogják megmutatni.”

Kérdezték arról is, hogy még mindig meg akarja-e venni a hatalom a Centrált, kapott egy ajánlatokat újabban:

„Az elmúlt fél évben már nem kaptam, de előtte sokat és intenzíven. Csak kormányzati oldalról, vagy olyan emberektől, akik a kormányzattal üzletelnek. Tehát ma Magyarországon médiát más nem vesz, szerintem külföldi erő nincsen. (...) Én most már nagyon sok éve mondom, hogy a Central nem eladó. Szerintem ez mostanra már átment.”

Amikor megkérdezték tőle, hogy másként kommunikál-e azóta, hogy megtudta, lehallgatják, azt mondta egyáltalán nem, méghozzá

„...azért nem, mert engem már előtte is lehallgattak. Az, hogy a Pegasussal, ezzel az új technológiával, az meglepett. De régebben is kaptam már jelzéseket, saját magam is megnézettem bizonyos rendszereken az eszközeimet, ezért tudtam, hogy lehallgatnak és követnek.”

(Forbes)

Kétnapos médiakonferenciát tartott a médiaviszonyok átalakulása miatt aggódó Matthias Corvinus Collegium, állami ingatlan és vállalati vagyonból létrehozott tehetséggondozó intézmény. Ezzel kapcsolatban a Magyar Nemzet kérdezte Orbán Balázst, aki nem csak a Miniszterelnökség stratégiai államtitkára, de az MCC kuratóriumi elnöke is egyben.

Orbán egészen a Gutenberg-galaxisig utazott vissza, hogy megindokolja, miért volt jelentősége a konferenciának: szerinte olyan mélységig alakultak át a médiaviszonyok a nyugati világban, hogy azzal fontos foglalkozni nemzetközi konferencia keretében is.

Az államtitkár szerint a legfontosabb hozománya a médiatér átalakulásának, így az internet és a közösségi média elterjedésének is, a hagyományos médiumok befolyásának visszaszorulása. Ezek a médiumok Orbán meglátása alapján ezért politizálni kezdtek:

„Azok a médiafelületek, amelyeket néhány évtizeddel ezelőtt még a hiteles tájékoztatás szimbólumának tekintettünk – a New York Timestól a BBC-ig –, mára egyértelműen egy progresszív politikai program kiszolgálóivá váltak.”

A véleménypluralizmus, Orbán szerint felborult: a liberális média számára ma már a hír szentségének és a vélemény szabadságának a szétválasztása helyett a progresszív liberális ideológia képviselete vált fontossá, ezért a konzervatív hangokat kiszorítják a mainstreamből.

Erre pedig reagálnia kell az államnak, aminek két feladata is van: „...egyrészt fenn kell tartani a véleményszabadságot, ugyanis egy-egy kijelentés nem cenzúrázható ideológiai alapon, másrészt valamilyen módon biztosítania kell a jogszabálysértő véleményekkel szembeni fellépést.”

Orbán szerint a közép-európai országokban a helyzet jobb: itt az emberek még több forrásból tájékozódnak, nem élnek olyan közösségi média-buborékokban mint nyugaton; a magyarok 63 százalékának magas vagy középmagas a bizalmi indexe a média iránt, ami meghaladja az uniós átlagot.

„Biztosítani kell, hogy a jobboldali hangok is kellő súllyal jussanak el a magyar emberekhez annak érdekében, hogy minden típusú információhoz hozzáférhessenek. Tekintettel arra, hogy mi a kormányzati politikánkat az emberek véleményére alapozzuk, ezért csak így reménykedhetünk abban, hogy a választópolgárok a jobboldalt ismét kitüntetik majd a bizalmukkal.”

Orbán valójában egy történeti-ideológiai keretet próbált megfogalmazni, ami indokolja mindazt a felülről vezényelt erőszakos átalakítást, ami az elmúlt tíz évben - a magyar állam által rendelkezésre bocsátott, elképesztő közpénzmennyiséget felhasználva - végbement.

Az államtitkár arra nem tért ki, a Magyar Nemzet pedig elfelejtett rákérdezni, hogy amennyiben a hagyományos média tényleg visszaszorulóban van, miért kölcsönöztek az állam felügyelete alatt álló bankok, mint az MKB vagy az Eximbank, tízmilliárdokat olyan hagyományos médiacégek megvásárlásához, mint a TV2, az Origo vagy a Mediaworks. (Magyar Nemzet)

A dán labdarúgó-válogatott játékosai és edzői emberi jogi üzeneteket viselnek majd edzőmezeiken a jövő évi katari világbajnokságon.

A skandináv ország labdarúgó-szövetsége (DBU) szerdán közleményben jelezte, hogy a saját eszközeikkel tiltakozni fognak Katar diszkriminatív törvényhozása és a torna szervezőbizottsága ellen azok után, hogy több ezer vendégmunkás veszítette életét az elmúlt tíz évben a torna előkészületei során az embertelen körülmények miatt.

A DBU közölte, hogy az edzőruhákon a szponzorok logói helyett kritikus üzeneteket tüntetnek majd fel, továbbá a csapattal utazó személyzet és a partnerek számát is minimalizálják, hogy „a vb-döntőn való részvétel elsősorban a sportolásról szóljon, és ne a vb-szervezők rendezvényeinek népszerűsítéséről”.

Jacob Jensen, a dán futballszövetség ügyvezető igazgatója szerint a DBU régóta kritikusan viszonyul a katari világbajnoksághoz, de szeretnének nyomatékot is adni véleményüknek a tornán is.

A szövetség hozzátette, hogy kellő körültekintéssel fognak eljárni a szállodák és egyéb szolgáltatások kiválasztása során, hogy meggyőződjenek a munkajogok tiszteletben tartásáról.

A földgázban gazdag emírség több tízmilliárd dollárt költött szállodák, új közlekedési rendszer és stadionok építésére a világbajnokság megrendezése érdekében.

A katari vébé visszásságairól ebben a cikkben írtunk részletesen. (ABC via AP)

2006 óta Európában mindenhol, így Magyarországon is csökken a dohányzók száma, ezt az eredményt azonban veszélyeztetik az új típusú füstmentes dohánytermékek, amelyek egyáltalán nem támogatják a leszokást - közölte az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet az MTI-vel a Ne gyújts rá! világnap apropóján.

A Korányi szerint a dohányzás visszaszorítására tett intézkedések hatására a dohányzók száma az Európai Unióban 9, Magyarországon pedig 8 százalékponttal - 36 százalékról 28 százalékra - csökkent az elmúlt 15 évben.

Magyarország ezzel az eredménnyel a 21. helyen áll Magyarország az unióban, ahol jelenleg az emberek kevesebb mint negyede dohányzik. A Korányi szerint viszont nagy probléma, hogy Magyarországon kiemelkedően magas a dohányzó fiatalok aránya: míg az európai átlag szerint csak minden ötödik fiatal dohányzik,

Magyarországon minden harmadik 15-24 év közötti fogyaszt valamilyen dohányterméket.A serdülők és a fiatal felnőttek kifejezetten fogékonyak az olyan modern eszközökre, mint amilyennek az e-cigarettát szeretik beállítani, írják a pulmonológiai intézet munkatársai, és ezt problémának látják. „Mindent meg kell tenni annak érekében, hogy a fiatalok ne kezdjék el használni a füstmentes dohánytermékeket, vagy ha már használják, akkor kapjanak segítséget a mielőbbi leszokáshoz” - írják.

Az intézet szakemberei a leszokás támogatására applikációt fejlesztettek ki. A „Gond egy szál se!” app segít a leszokás folyamatának megtervezésében és a motiváció fenntartásában.

A leszokást támogató csoportos vagy egyéni foglalkozások elérhetőek a területileg illetékes tüdőgondozókban, illetve egészségfejlesztési irodákban, és létezik ingyenes, országosan elérhető telefonos, leszokást támogató program is, amely a 06/80-44-20-44-es számon érhető el.

A maszkviselés a leghatékonyabb közegészségügyi intézkedés a Covid elleni küzdelemben - állítja az első olyan tanulmány, ami egy globális kutatás eredményei alapján készült. A maszkviselés a BMJ vezető orvosi szaklapban publikált felmérés tanúsága szerint 53% százalékkal csökkenti a betegség előfordulását.

A tanulmány készítői - az ausztrál Monash Egyetem és a skóciai Edinburghi Egyetem kutatói - leszögezik, hogy a védőoltások biztonságosak és hatékonyak, és életeket mentenek, legtöbbjük azonban nem nyújt 100 százalékos védelmet, nem lehet sehol elérni, csak megközelíteni a teljes átoltottságot, és azt sem lehet egyelőre tudni, hogy az oltások megakadályozzák-e az újonnan megjelenő koronavírus-változatok jövőbeni terjedését.

A nem gyógyszeres beavatkozások szisztematikus áttekintése és metaanalízise most először állapította meg, hogy a maszk viselése, a távolságtartás és a kézmosás mind hatékony intézkedések az esetek visszaszorítására, közülük pedig a maszk viselése a leghatékonyabb. A kutatást végző tudósok szerint az eredmények azt mutatják, hogy a védőoltási programok mellett folytatni kell a maszkok viselését.

A közegészségügyi vagy nem gyógyszeres beavatkozásokról köztudott, hogy hasznosak a légúti fertőzések, például az influenza elleni küzdelemben, mostanáig azonban a kutatási eredmények nem voltak elég szilárdak ahhoz, hogy határozott következtetéseket lehessen levonni az ilyen intézkedések hatékonyságáról a Covid elleni küzdelemben.

A több mint harminc ország eredményei alapján készült elemzés kimutatta, hogy statisztikailag szignifikánsan 53 százalékkal csökkent a Covid előfordulása a maszk viselésével és 25 százalékkal a fizikai távolságtartással.

A részletes elemzés nem volt elvégezhető más intézkedések, köztük a karantén és az általános zárások, valamint a határok, iskolák és munkahelyek lezárása esetében a mérések minőségben mutatkozó különbségek miatt.

A maszk viselését a világjárvány kezdetén számos ország elfogadta, de közel két évvel később több helyen elvetették az eredeti követelmények egy részét vagy egészét. A Guardian cikke külön említi Magyarországot: míg Románia, a Csehország, Szlovákia és Lengyelország szigorította a maszk viselésére vonatkozó szabályokat, Magyarországon, ahol ebben a hónapban meredeken emelkedett a megbetegedések száma, ellenállt a maszkkötelezettségnek a zárt helyiségekben. Angliában is hasonló a helyzet: júliusban megszűnt a maszk viselésének törvényi előírása, kivéve az egészségügyi intézményekben. (Guardian)

• Bárkit megrágalmaz a Fidesz sajtója, aki épp útjában áll a kormány politikai céljainak.
• A bíróságok észlelik a gyakorlatot, és egyre sűrűbben mondják ki, hogy a Fidesz-média szándékosan manipulál és téveszti meg a közönséget.
• Van olyan kormánylap, ahol a főszerkesztő sem bírja már követni, hol és mit hazudnak a beosztottai.
• Akár a jogerős ítélet végrehajtását is megtagadják, hogy körmük szakadtáig védhessék rágalmaikat.

Fontos bírósági ítéletről számolt be pénteken a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közleménye: jogerősen pert nyert a TV2-el szemben Filó Mariann és Krasznahorkai Emma, a 2018. december 14-i túlóratörvény elleni tüntetés két szervezője, akik szűk három évvel ezelőtt áldozatai voltak egy kormánymédiában levezényelt lejáratás-sorozatnak.

A Fővárosi Ítélőtábla kimondta, hogy személyiségi jogaikban sértette meg a két felperest a TV2, amikor 2018. december 17-i Tények című „hírműsorában” arcképeiket kimerevítve „felbujtóként, randalírozóként és bűnözőként” mutatták be őket, mint vandálokat, akik „célja egyedül a pusztítás”.

A tüntetést követően valóban történtek erőszakos cselekmények a fővárosban. De ahogy a bírósági ítéletben is szerepel, ebben a két szervező nem, csak olyanok vettek részt, akik „kiléptek a rendezvény korábbi békés medréből és rendbontó, valamint erőszakos magatartást tanúsítottak.”

A kormánymédia nem ragadt le ilyen részleteknél: a 888.hu "Ők azok" címen írt cikket, és képekkel illusztrálva mutatta be a két szervezőt, valamint az erőszakos események további vélelmezett felelőseit. Az írás úgy állította be az aktivistákat, mint akik két kezükkel borították lángba a várost. „Íme Soros emberei, akik a randalírozásról tehetnek - arcképcsarnok!” - tudósított tőle megszokott távolságtartással a cikk alapján az Origo. Rájuk böktek, hogy őket tessék most gyűlölni, miközben ott sem voltak. Az érintetteket egyik lap sem kereste meg az ügyben.

A két felperes beperelte 888.hu-t, a cikket szemléző Origót és az abból riportot készítő TV2-t is. Bodrogi Bea, a TASZ ügyvédje - a tüntetők védője - a 444-nek elmondta, hogy a 888 és az Origo még csak nem is reagált a keresetlevélre, nem vitatták a felperes keresetét, és egyáltalán nem foglalkoztak azzal. 2020 januárjában a Fővárosi Törvényszék ez alapján meghozta az ügyben meghagyásos végzését, és jogerőre emelte a keresetben foglaltakat - köztük azt is, hogy szándékos lejáratás történt. Jellemző ellentmondás, hogy a két propagandalap kifizette ugyan fejenként a 1,2 millió forintos büntetést, az ítélet tartalmi részeit azonban azóta sem hajtották végre: nem tüntették fel az ítéletet az eredeti cikkben, nem kértek ugyanott bocsánatot az érintettektől.

Főszerkesztő úr, akinek fogalma sincs

Ezzel kapcsolatban megkerestük az Origót és a 888-at is. Az Origo szerkesztősége nem reagált a kérdéseinkre, sikerült viszont elérni G. Fodor Gábor 888 főszerkesztőt, de neki sajnos fogalma sem volt az ügyről, tőlünk tájékozódott annak részleteiről, köztük arról is, hogy már fizettek is a sértetteknek, csak az oldalukon nem jelentették meg az ítéletet, és több mint másfél éves csúszásban vannak.

G. Fodor, aki a Századvég Alapítvány éléről időközben a XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorának stúdiójába tette át a székhelyét, - ahol egy kaktusszal és Gerő Andrással beszélget - fontosnak tartotta elmondani, ők minden esetben tiszteletben tartják a bíróság ítéleteit illetve álláspontját, jogkövető magatartást tanúsítanak, és ebben az esetben is így fognak majd eljárni. Hogy akkor miért nem közölték az ítéletet oldalukon az elmúlt másfél évben, nem derült ki.

A TV2 ellenben beleállt a perbe, fellebbezett is az elsőfokú ítélet ellen, de az ítélőtábla másodfokon is a felpereseknek adott igazat. A TV2-nek e szerint 800 000 forint sérelemdíjat kell fizetnie a sértetteknek, valamint 15 napon belül a Tények című műsorban fel kell olvasniuk az ítéletet, és a honlapjukon is közzé kell tenniük azt legalább egy évig - még akkor is, ha a jogsértő tartalmat onnét eltávolítják. (Azért 800 ezret ítélt meg a bíróság, mert az egyik kifogásolt mondatot véleményként értékelte.)

Egyelőre a TV2 sem hajtotta végre az ítélet tartalmi részét, de nekik erre még van idejük. Így aztán nem csoda, ha a hírigazgató is inkább díszvendégként, sőt rajongóként vett részt a Fidesz-kongresszuson, nem pedig újságíróként.

A kormánymédia sorozatban bukja el a sajtópereket, és hasonlatos ítéletek sűrűn születnek az ítélőtáblán. 2017-ben a Fidesz-média 53 helyreigazítási pert vesztett, 2018-ban - választási évben - 109-et, 2019-ben 74-et. 2020-ban 57 pert buktak el; összehasonlításképpen ugyanebben az évben a kritikus sajtó összesen 7-et.

Hogy mégis mi a különleges a két tüntető esetében? Az, hogy a bíróság a túlóratörvény ellen tüntető aktivisták esetében nem csak a személyiségi jogok megsértését állapította meg, de azt is, hogy a

„csatorna célja a nézők félretájékoztatása volt, és szándékosan torzították el a történéseket ennek érdekében.”

A szándék a lényeg: a híradó nem hibázott, hanem a valótlan tényállítással az átlagosan tájékozott és körültekintő átlagnéző véleményalkotását kívánta befolyásolni.

Nem arról van szó tehát, hogy nem dolgozott elég alaposan, hanem a riport eleve a céllal készült, hogy manipulálja, félretájékoztassa, megvezesse a nézőt: "...a III. rendű alperes - a TV2 - nem törekedett az objektív, kiegyensúlyozott tájékoztatásra és beszámolója nem tükrözte megfelelően a tényeket. A riport a valótlan, a felpereseket az erőszakos rombolással kapcsolatba hozó tényállításával szándékosan eltorzította a felperesek cselekményét és felelősségét, amelyet felerősített a híradásban bejátszott képanyag. Ezért a III. rendű alperes által állított hamis tény okán a véleménynyilvánítás szabadsága nem védte a sajtószervet."

Két ponton is megállapítja a szándékosságot az ítélet. A sérelemdíj mértékét is befolyásolta ugyanis a tudatos ferdítése a tényeknek, így ennek megállapítása során a bíróság „figyelemmel volt a jogsértés jelentős súlyára, a kiegyensúlyozott, ellenőrzött tényeken nyugvó, sokoldalú tájékoztatás műsorkészítési elveinek szándékos megsértésére, valamint a jogsértő tartalom rendkívül széles elérhetőségére."

Bodrogi Bea a 444-nek azt mondta, egyre több ítélet állapítja meg a szándékosságot a személyiségi jogi perekben, és ez feltehetően összefügg azzal, hogy évről évre több a politikailag motivált, a valóságot szándékoltan torzító írás - ezek nyomán a sajtóper és a személyiségi jogi per is, a bírói gyakorlat pedig észleli ezt a folyamatot, és időről időre reflektál rá.

Nehéz ugyanakkor azzal mit kezdeni Bodrogi szerint, hogy a cégek gyakran nem hajtják végre az ítéletet: a büntetést kifizetik, de a politikai presztízsveszteséggel járó közleményeket és bocsánatkéréseket gyakran nem teszik közzé. Ilyenkor kevés opciója marad a sértetteknek: végrehajtási eljárást lehet ugyan indítani, de ez egy költséges és hosszú jogi folyamat, ami nem ígér biztos sikert.

Tönkretenni, bármi áron

Történt a közelmúltban egy másik eset is, ahol a bíróság kimondta a szándékosságot, és ami súlyosabb is talán a tüntetők perénél.

2019. január 30-án jelent meg az Origón egy jó hangulatú írás arról, hogy Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt és felesége egy csecsemő halálában érintett. A cikk nagy sikert arathatott, mert már másnap érkezett a folytatás: Márki-Zayék már több csecsemő halálában is érintettek lettek. Márki-Zay és felesége, Vincze Felícia pereltek, a bíróság jogerős ítélete pedig megállapította, hogy mindkét cikk fő állításai hamisak voltak, sőt: tudatos manipuláció eredményei.

Az Origo jogosulatlanul és megvágva közölt újra egy hangfelvételt, amin Vincze Felícia egy Budakörnyéki Törvényszéken zajló büntetőperben tett tanúvallomást. A cikkben úgy állították be, mintha az otthonszüléseket levezető Vincze Felícia felelőssége lett volna, hogy adjon K-vitamint egy kisbabának, aki később elhunyt, holott ehhez nem is lett volna joga.

A Fővárosi Ítélőtábla az ítéletben megállapította, hogy „az alperes valótlan tényállításon alapuló értékítélete levonásához szándékosan eltorzítja a felperes tanúvallomását (...)”, továbbá azt is, hogy „a felperes vallomásából a lejáratás szándékával önkényesen szelektálva kiragadott részeket tettek közzé, a figyelem felkeltése és az egyébként teljességgel alaptalan következtetésük megalapozása és nyomatékosítása érdekében (...).”

A törvényszék kimondta továbbá, hogy az írás - aminek persze szerzője sem volt - egyértelműen politikai motivációból született: „a cikk egyoldalú, elfogult, az önálló véleményalkotást kizáró módon manipulatív, a felperes álláspontját meg sem kérdezték, úgy mondtak ítéletet a tevékenységéről, hogy vele szemben még a gyanú sem merült fel. Az alperesi jogsértések kétségkívül hozzájárultak a felperes egészségügyi szolgáltató tevékenységének ellehetetlenüléséhez, továbbá a házastársával szembeni támadásokhoz is újabb muníciót szolgáltattak.”

Márki-Zay feleségének a cikksorozat nyomán fel kellett függesztenie a praxisát. Hiába állapította meg a bíróság, hogy minden felhozott vád hamis volt ellene, pályáját tönkretette a propagandasajtó.

Az Origo - aminek főszerkesztője, Gábor László állítása szerint maga sem tudja, kik írnak lejárató cikkeket az oldalon - kifizette a felperesnek a 2 millió forintos megítélt büntetést, de az ítélet tartalmi részét nem hajtották végre, és nem közölték az ítéletet sem. De nem is érték be ennyivel: miután biztossá vált Márki-Zay Péter indulása az előválasztáson, némi átszerkesztés után újra megjelentették a cikket benne a már jogerősen hamisnak ítélt állításokkal.

Egy rogánozós cikkel kezdődött

2015 óta - amikor is a Simicska-botrány után Rogán Antal vezetésével a Fidesz újraszervezte a kommunikációját - a kormány tudatosan használja politikai fegyverként a rendelkezésére álló felületeit. Aligha véletlen, hogy a provokációk és lejáratások gyakorlata az elmúlt években egyre világosabban tükröződik vissza a bíróságok ítéleteiben is.

Fazekas Tamás és Tóth Balázs - akik jelenleg mindketten a Helsinki Bizottság ügyvédei - egyaránt úgy emlékeznek, hogy a kormánypropaganda Juhász Péterrel szemben indított rágalomhadjárata volt az első jelentősebb ügy ebben a folyamatban.

Ugyan nem a Helsinki ügyvédjeként, de mindketten képviselték Juhászt ebben a persorozatban, ahol a bíróság kimondta, hogy a televízió szándékosan és politikai motiváció által vezérelve próbált lejáratni Juhászt.

2016-ot írtunk, amikor a TV2 keményen rászállt Juhászra, az Együtt akkori elnökére, akit azzal vádoltak meg, hogy a börtönben ülő - a '90-es évek olajügyeiből ismert, a Prisztás- és Fenyő-gyilkosságok miatt jelenleg is börtönbüntetését töltő - Portik Tamásnak dolgozik; hogy ő irányítja, tőle pénzt milliókat kap, információkkal látja el, nyaraltatja, szponzorálja, irányítja, vele összejátszik - azaz a csicskája.

Az esetnek kezdettől fogva bosszú-hangulata volt: Juhász ezt megelőzően sokszorosan bűnözőnek nevezte Rogán Antalt, a kormánymédia elsőszámú irányítóját, aki ezt követően beperelte őt. Ennek a személyiségi jogi pernek az egyik meghallgatásán vallotta azt Portik Tamás, hogy egy alkalommal 10 millió forintnyi eurót vitt Rogán Antalnak. A Portik-vallomás után azonnal rárepült Juhászra a TV2 - és utána a hadrendbe állított kormánylapok -; és legalább egy tucat Tények-műsorban támadták Juhászt, akit később magánéleti ügyeivel is elővettek.

A csicskázásért Juhász sajtópereket és személyiségi jogi pert indított a TV2-el szemben. A személyiségi jogi per során a törvényszék első fokon megállapította, hogy a nagyközönség előtt közölt rágalmak hamisak, és azok mögött egyértelmű politikai szándék húzódott meg:

„A közlések számából, gyakoriságából, a híradások időszakának hosszából, valamint abból a tényből, hogy az alperes ugyanolyan közléseket rendre újra leadott anélkül, hogy újabb, hírértékkel bíró információk jelentek volna meg benne, a bíróság bizonyítottnak látja, hogy a kifogásolt híradások lejárató szándékkal jelentek meg és alkalmasak voltak a felperes politikai ellehetetlenítésére.”

A jogerős ítélet ismételten aláhúzta, hogy a riportsorozat célja a lejáratás, és Juhász politikai ellehetetlenítése volt. A 2020 júliusában jogerőre emelkedett ítélet nyomán a TV2-nek végül 2,5 millió forintos sérelemdíjat kellett megfizetnie Juhász Péternek.

Az eset utóélete hasonlóan zajlott, mint az idézett példák során: a TV2 fizetett ugyan, de a személyiségi jogi perben Juhász kifejezetten arra hivatkozott, hogy nincs tudomása a megnyert sajtóperek ítéleteinek teljesítéséről, és ezt a személyiségi jogi perben nem is cáfolta a TV2. A személyiségi jogi per esetében a televízió a Kúriánál kezdeményezte az ítélet felülvizsgálatát, és a végrehajthatóságának felfüggesztését.

Megszokott showhangulatban zajlott vasárnap a Fidesz 29. kongresszusa, amit konferansziéként Koncz Zsófia és Zsigó Róbert celebráltak a X. kerületi Hungexpo épületegyüttesében.

Ahogy két évvel ezelőtt, most is gigantikus LED-fal előtt mondták el beszédeiket a párt prominensei, ellenben a fellépők sora szép lassan átalakult - Rogán Antal, Lázár János vagy Szájer József, akik éveken keresztül elengedhetetlen kellékei voltak ezeknek az alkalmaknak, különböző okokból már nem léptek fel a színpadra, helyettük az új Fidesz-generáció mutatta meg magát Illés Boglárkától Dömötör Csabán át Varga Juditig.

A legbeszédesebb pillanatai a kongresszusnak - leszámítva persze az alelnökök és az elnök kérdés nélkül történő megszavazását - azok voltak, amikor az épp színpadra lépő szónok köszöntötte a miniszterelnököt - aki ekkor még csak a teremben sem volt.

Orbán távolmaradása indokolt volt, mert a közel öt órán keresztül zajló beszédek elég alacsony intellektuális szinten szálltak - a menetrend szerinti rezsizés és migránsozáson túl csak különbséget leginkább csak abban mutattak, hogy Karácsony Gergelyt vagy Márki-Zay Pétert pocskondiázták épp.

Egyedül Kovács Péter XVI. kerületi fideszes polgármester tudott váratlant húzni, aki beszédében sürgette a pártközpontot: mielőbb mondják meg nekik, mit kell válaszolniuk egy-egy kellemetlenebb kérdésre, nehogy ezen múljon már a végső siker.

A küldöttgyűlés végül 1061 szavazattal választotta meg elnöknek Orbánt, aki meglepő, személyes mondandóval kezdte a beszédét, és feleségének, Lévai Anikónak mondott köszönetet, akitől elkérte magát újabb néhány évre a párt számára, és aki el is engedte.

„Több mint 35 éve csinálom, mindig velem voltál, akkor is, amikor nem érdemeltem meg. Köszönöm, köszönöm, Ani!”

Furcsa módon Orbán valamiért úgy érezte, meg kell magyaráznia, miért kért mandátumot 17. alkalommal is a Fidesz elnöki posztjára - holott 16 alkalommal még kihívója sem voilt. Méltatta az őt követő új generációt - név szerint említette Gulyás Gergelyt, Szijjártó Pétert, Varga Juditot és Novák Katalint -, de megjegyezte, elsősorban azért vállalja az újabb mandátumot,

„mert úgy érzem, a legjobb korban vagyok.”

Aztán, a tapsvihar csendesedését követő hatásszünet után hozzátette: „Jó, az azért kicsit nekem is gyanús, hogy eddig is mindig így éreztem.”

Orbán azzal folytatta az okfejtést, ami egyébként a jellemzően sajátjaihoz intézett kongresszusi beszédeiben visszatérő elem, hogy a Fidesz ugyan már nem fiatal párt, de küldetését még messze nem teljesítette be: „úgy látom, az első 33 év, minden ami eddig történt, csak bemelegítés volt.”

A Fideszt a hűség, a hit és a bizalom pártjának, szenvedélyüknek pedig Magyarországot jelezte. Talán a legnagyobb ovációt akkor kapta, amikor kijelentette, hogy egészen addig a pályán lesz, ameddig ereje engedi:

„Amíg bírom, és amíg ti bírjátok, csinálni kell és csinálni is fogom.”

Nagyjából eddig tartott ki a beszéd kezdeti lendülete, ezután az Orbántól megszokott történeti-geopolitikai kitekintéssel folytatódott a beszéd, kevés újdonsággal.

A 2010 óta eltelt kormányzati ciklusok eredményeit méltatta, köztük a munkahelyteremtést és a cigányok felzárkóztatását, de említette az adósrabszolgaság megszüntetését, ami az idei rekordmagas államadóssági szint mellett meglepő fordulatként hatott, főleg hogy ezután azzal folytatta: a Fidesz legfontosabb szövetségese a valóság, szemben a liberálisokkal, akik eladnák a városházát, és unják a miniszterelnökjelölti vitát. (Amit, bár ezt már nem tette hozzá, feltehetőleg ő maga is unhatott, mert 15 éve nem vállalt ilyesmit.)

A jellegzetes orbáni versenyszemlélet domborodott ki, amikor arról beszélt, hogy az adócsökkentésekkel, beruházásokkal, egyetemfejlesztéssel, a kutatás, az innováció, és a vidékfejlesztés támogatásával tíz év alatt Magyarország a világ legfejlettebb gazdaságai mögé. Hosszasan sorolta, hogy egyes népesedési, gazdasági- és exportmutatókban Magyarország hanyadik helyen áll a világ országai között. Van 183 olimpiai aranyunk. 12 természettudómányos Nobel-díjasunk - sorolta, mintha az ország jólétét azon múlna, ki mindenkit tudunk meghaladni az élet különböző területein.

Említett konkrétumokat is azért. Például hogy nagy forrásokat bocsájt a kormány a haderőfejlesztésre a következő tíz évben, 8000 autóbuszt cserélnek le, fellendítik a vasúti járműgyártást, megépítik a V0-ás vasúti gyűrűt, visszavásárolják a repteret, megépítik Paks2-t, és 2030-ig a villamosenergia 90%-át karbonmentesen állítja majd elő az ország.

Orbán szerint a járványok és népvándorlás korába lépünk, ezért legfontosabb a biztonság kérdése lesz a következő időszakban. A határvédelem fontosságáról és az újra fellendül illegális migrációról beszélt, és nem csak a lengyel-fehérorosz határkonfliktust emlegette, de az európai partoknál kikötő „Soros-féle NGO-k hajóit is.”

A járvány elleni védekezésre rátérve köszönetet mondott az egészségügyi dolgozóknak, ápolóknak, orvosoknak, katonáknak, rendőröknek és az államigazgatásban dolgozóknak. Új, vagy inkább rég nem használt elem volt viszont, hogy ismét oltásellenességgel vádolta meg az ellenzéket, amikor azt mondta, hogy a Brüsszelből támogatott hazai baloldal "sunyi módon támogatja az oltáselleneseket."

El is időzött kicsit ismét az ellenzéknél, akik ezen túl meg akarják szüntetni a rezsicsökkentést, nevet persze nem mondott, de utalt is egy Márki-Zay Péter nyilatkozatra, amikor azt mondta: azt üzenik nekünk, hogy inkább fogyasszunk kevesebb vizet. Nevettetés következett:

„nem a zsemle kicsi, mondták Kádárék, hanem a pofátok nagy.”

Brüsszelt Orbán szerint meg kell reformálni, sőt, még az is kevés lehet - meg kell újítani mielőtt darabokra hullik, ezért támogatják a lengyeleket a teljes európai jobboldal újraszervezésében.

„Az apa férfi, az anya nő, a gyermekeinket pedig hagyják békén”

- mondta ezen a ponton, követte is a menetrend szerinti tapsorkán, jóllehet a genderezés érezhetően kevésbé volt hangsúlyos elem ebben a beszédben, mint a rezsi vagy a migráció. Utalt a klasszikus smárolós Brezsnyev-Honecker Fidesz-plakátra az 1990-es választás idejéből, rajta a szlogennel: "Tessék választani!"

Ugyanitt némi sorosozással rövidre zárt egy néhány hónapja újranyitott vitát a jobboldalon. Szó sincs arról, hogy ki akarna lépni az EU-ból:

„Az unió el van rontva. De eszünk ágába sincs kilépni, ilyen könnyen nem fognak tudni megszabadulni tőlünk. Meg kell állítanunk a lopakodó egyesítést, ami az európai elit érdeke, nem az embereké, a bürokratáké, a vállalatoké. Ez Gyuri bácsi érdeke.”

Orbán ezután Kína geopolitikai helyzetéről, a képmutató nyugati politikáról és a magyar Kína-politikát ért kritikákról értekezett hosszan - kicsit kényszeredettnek tűnt; mintha feltétlenül szükségét érezné, hogy az egész világot megfejtse a Fidesz-tagság számára, ne maradjon egyetlen olyan puzzle sem, ami nincs a helyén, vagy ami elmozdulhatott a két évvel ezelőtti utolsó küldöttgyűlés óta.

És újra és újra megpróbálta távlatból érzékeltetni, micsoda óriási erkölcsi és tudásbeli különbségek vannak a kormány és ellenzéke között. A posztkommunistáknak és liberálisoknak is meg volt az esélyük, mondta, sőt volt hozzá kétharmaduk is, kaptak kétszer 4 év felhatalmazást 2002 és 2010 között. de nem tudtak élni a lehetőséggel. „Mi tudtunk. Erős, egységes párt, komoly vízió, lelkesedés, szenvedély kellett hozzá.” Szerinte az ő politikájukkal az is jól jár, aki nem rájuk szavaz, a baloldallal viszont az is rosszul jár, aki rájuk szavaz.

„Mindenkit a titok érdekel, hogyan lehet újra és újra kiérdemelni a bizalmat. Nincs semmi rejtély. Kitartás van és állhatatosság. Hány önjelölt üstököst láttunk már a túloldalon, és hogy szokták végezni? Korábban kell felkelnie annak aki át akarja verni a magyarokat.”

A végén felsorolta, mi mindennel fordulnak rá a választásra. Zakatol a gazdaság, mondta, és így olyasmik történnek majd, amiket még senki sem látott

80 ezer forintos nyugdíjprémium, 13. havi nyugdíj kifizetése, fiatalok SZJA-eltörlése, 200 ezres minimálbér és 260 ezres garantált bérminimum, családoknak visszafizetjük a 2021-ben befizetett adójukat - sorolta tapsvihar közepette.

Orbán a békemenetre emlékeztette az egybegyűlteket, és megnyugtatott mindenkit, ha a munka el lesz végezve, akkor a diadal garantál:

„Október 23-án átmozgató jellegű összejövetelt tartottunk, nem néztünk ki rosszul. Együtt a legvastagabb falon is át fogunk menni, Soros György és Brüsszel serege se állíthat meg bennünket, és újra győzni fogunk.”

Október 29-én tartotta utolsó ülését Karas Mónika vezetésével a magyar médiapiacot szabályozó és felügyelő testület, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa.

A médiahatóság elnökének kilencéves mandátuma jövő nyáron járt volna le, Karas azonban október 15-én bejelentette lemondását, és ezzel lehetőséget teremtett a kormánytöbbség számára, hogy a jövő választások eredményétől függetlenül újabb kilenc évig megbízható Fidesz-kádert bízzon meg a hivatal vezetésével.

Karas nagyvonalú gesztusa nem volt különösebben váratlan. Amikor egy évvel korábban a Szabad Európa megszellőztette, hogy idő előtt távozhat posztjáról, az elnök érdemben nem cáfolta az értesülést - annyit válaszolt csupán, hogy „a köztársasági elnök úr által átadott kinevezési okmányomban az szerepel, hogy a mandátumom 2022. augusztus 18-ig tart.”

A választások közeledtével a Fidesz leplezetlenül betonozza be a párt embereit a formailag független hatóságok élére - ennek a folyamatnak a következő lépése Karas leléptetése. Április előtt épp jut idő a fideszes többségű Országgyűlésnek, hogy kijelölje a távozó elnök megfelelő utódját - a várakozások szerint ő Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora lesz.

Koltaynak, bár több mint tíz éve tagja a Médiatanácsnak maga is, nem lesz könnyű pótolnia Karast, mert az ilyen fegyelmezett, alázatos és precíz pártkáder még az Orbán-rendszerben is ritka.

Az elmúlt években a magyar nyilvánosság soha korábban nem tapasztalt mértékű átalakulásokon ment keresztül. 2015 - azaz az Orbán-Simicska háború eszkalálódása után a kétharmados kormánytöbbség és hátországa olyan mélységben látott hozzá a médiakörnyezet átalakításához, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt.

• Állami bankok nyújtottak milliárdos hiteleket kormányközeli vállalkozóknak, hogy médiacégeket állíthassanak a Fidesz szolgálatába.
• A kritikus sajtó több fontos állását egyszerűen megszállták kormányzati körök - a tulajdonosi kör behálózásával megtörte a hatalom az Origót, a Figyelőt, a TV2-t, és további lapok és csatornák függetlenségét.
• Rogán Antal irányításával miniszteri szinten központosították az állami szervek reklámköltéseinek több tízmilliárdos kereteit.
• Kormányközeli strómanok felvásárolták és egy kézbe csoportosították a komplett megyei lappiacot.
• Több tízmilliárdos értéket képviselő, kereskedelmi médiacégek százai kerültek egy politikailag egyértelműen beazonosítható alapítvány tulajdonába.

A magyar nyilvánosság az elmúlt években szinte háborús övezetté változott, és ebben elévülhetetlen szerepe volt a háttérben csendben, ám annál precízebben dolgozó Karas Mónikának.

Orbán a médiában biztosra akart menni

Karast 2013 tavaszán szavazta be a Médiatanács élére az országgyűlés kétharmados fideszes többsége. A nagyközönség előtt nem volt ismert a neve, de a Fidesz hátországában hosszú évek óta megbízható jogászként ismerték.

A kilencvenes években sokáig a Hírlapkiadó Vállalatnál dolgozott jogtanácsosként, itt került munkakapcsolatba a cégvezető Liszkay Gáborral, a Magyar Nemzet későbbi főszerkesztőjével, és a későbbi tulajdonos Simicska Lajossal; majd a Magyar Fórumnál kapott állást.

Rendszeresen védte a Fidesz emblematikus csatornáit sajtóperekben, képviselte a Lánchíd Rádiót és a Hír TV-t. 2005-ben a Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja kft. jogi képviselőjeként megnyerte Orbán és Lévai Anikó perét az Élet és Irodalommal szemben - jóllehet a cikk főbb állításait nem sikerült cáfolni. Később volt Habony Árpád jogi képviselője is, kinevezése pillanatában pedig épp egy 3,6 milliós szerződés kötötte a Fidesz-frakcióhoz.

A mindenkori médiafelügyeleti szerv - a korábbi ORTT, jelenlegi Médiatanács - rengeteg funkciót ellát a nyilvánosságban; a gyermekvédelmi szempontok érvényesítésétől kezdve a műsorkvóták megállapításáig. Elsődleges feladata mégis a demokratikus nyilvánosság működésének biztosítása, továbbá „megteremteni és fenntartani a közönség és a médiumok érdekei közti egészséges egyensúlyt, biztosítani a kiegyensúlyozott médiakörnyezetet és megakadályozni továbbá a jogszabályba ütköző piaci koncentrációt”.

A valóságban Karas Mónika politikai kinevezett volt, és a bizalmat 8,5 éves elnöksége alatt azzal hálálta meg, hogy a lehető leghatékonyabban érvényesítette az őt megbízó kormányhatalom érdekeit.

A fideszes keménymag egyik alapélménye, hogy 2002-ben a „baloldali médiatúlsúly” miatt bukták el a hatalmat, és mert nem tettek eleget az erőviszonyok átrendezéséért. Orbán és pártja újra kormányra kerülve elsőszámú küldetésének tekintette a médiatérkép újrarajzolását - ezért ragaszkodott a tisztán pártmegbízottakból álló Médiatanácshoz, az új médiatörvényhez, és ezért 2011 elején hajlandó is volt felvállalni első súlyosabb brüsszeli konfliktusait. Tudta, hogy vannak területek, ahol engedhet, de

a hatalomban maradáshoz a médiában első pillanattól fogva kíméletlennek lennie. Így lett a Médiatanács első elnöke és a médiatörvény fő politikai felelőse Szalai Annamária, aki nem csak a médiajogot ismerte, de párttag is volt, és a belső kör tagja; az ő 2013 tavaszán bekövetkezett halálával azonban új embert kellett találni a feladatra - így szállt a küldetés Karas Mónikára. Neki kellett hatósági szintről biztosítania, hogy a Fidesz médiapiaci térfoglalását ne fenyegesse veszély.

Pártállami gyakorlat

Az első újkori Orbán-ciklus a Simicska-médiabirodalom továbbépítéséről szólt. Az állami hirdetők, élükön a Szerencsejáték Zrt.-vel és az MVM-mel faképnél hagyták a szocialista kötődésű Neo FM-et, a piac követte őket, és a Fidesz egy év alatt megfojtotta két nagy kereskedelmi rádió egyikét, így a Simicska-közeli Class FM egyeduralkodóvá vált a piacon. A hatóság felfüggesztette az eladósodott Neo FM működését, frekvenciáját államosította, szétdarabolta, és felosztotta a lojális szolgáltatók között - ekkor erősödött meg a szintén Fidesz-istállóhoz sorolt Lánchíd Rádió, ami a Hír TV-vel és a Magyar Nemzettel karöltve a pártmédia gerincét adta.

Karas láttamozta az első újkori Orbán-ciklus legfontosabb médiapiaci tranzakcióját is, amit hasonlóképpen a pártközpontból vezényeltek le. Az új médiatörvény, illetve egy annak nyomán született határozat lehetővé tette a hatóság számára, hogy piaci fúziók esetében vétójogot szerezzen magának. A hatalom ezzel 2014-ig akadályozta a két nagy nemzetközi médiavállalat, a svájci Ringier és a német Axel Springer fúzióját, ami Európa több országában már korábban megvalósult.

Éveken keresztül zajló revolverezés végén a hatóság engedélyezte az egyesülést, de az egyezség nyomán néhány vállalatot külön cégbe szerveznek ki a felek. Így született meg a megyei lappiac jelentékeny részét - és többek között a Népszabadságot is - megkaparintó Mediaworks, és került a Fidesz-stróman Heinrich Pecina osztrák üzletember irányítása alá. Ez a döntés ágyazott meg az új fideszes médiabirodalom későbbi kiépülésének, és később a Népszabadság megszüntetésének is.

Ebben az időszakban indultak meg az első súlyosabb támadások a független nyilvánosság bástyái ellen: 2014 augusztusában egyértelmű politikai nyomásgyakorlás végén eltávolították posztjáról Sáling Gergőt, az Origo főszerkesztőjét, de a hatóság nem látta indokoltnak, hogy állást foglaljon az ügyben. A kormány ugyanitt politikai fegyvert faragott a reklámadóból, ezzel csuklóztatva az RTL Klubot, továbbá a TV2 tulajdonosait, hogy kizsarolja tőlük magának a társaságot.

Hatósági vezetőként Karas azonnal a kormány oldalára állt az Orbán és Simicska között kitört konfliktusban, így történhetett meg, hogy míg előzőleg minden eszközzel segítette a Simicska-csoport terebélyesedését, 2015 után ugyanilyen hatékonyan tett annak visszaszorításáért is. A korábban államilag támogatott Class FM-et eljárás alá vette a Médiatanács tartalmi kérdések miatt, és jogalapot teremtett ahhoz, hogy ne hosszabbítsák meg frekvenciajogosultságát.

2021-ből visszatekintve kedves részlet, hogy a Médiatanács 2016-ben azért marasztalta el Sebestyén Balázs műsorát a Class FM-et, mert "aggályos kontextusban dolgozta fel a homoszexualitás témáját". Más idők jártak még: egy buzizás tette lehetővé, hogy Simicska rádióját kilőjék az éterből.

Hirtelen új szelek kezdtek fújni. A hatóság kizárta a Vajna-féle Rádió 1 vetélytársait a 96.4-es rádiófrekvencia pályázatáról, megnyitva a pályát a Simicska helyére benyomuló filmbiztos terjeszkedése előtt, és engedélyezték, hogy az adó további rádióüzemeltetőkkel hálózatba kapcsolódva növekvő országos lefedettségre tegyen szert. Összesen tizenhat vidéki rádiófrekvenciára kapcsolódhatott rá a Rádió 1; komplett strómancég-hálózat épült ki Vajna körül a vidéki rádióspiac bekebelézéséhez, a hatóság pedig nem hogy nem emelt szót emiatt, de minden eszközzel támogatta a terjeszkedést. OIyan is előfordult, hogy Vajna cége szabálytalanul pályázott, mégis nyerhetett. A simicskista Lánchíd Rádió frekvenciáit a hatóság eközben egész egyszerűen átirányította a Karc FM-hez.

Vajna felfuttatásával párhuzamosan zajlott az állami hirdetési piac teljes politikai megszállása: 2015 októberében hozta létre a kormány a Miniszterelnöki Kabinetirodát, és a közvetlen irányítása alá rendelt Nemzeti Kommunikációs Hivatalt (NKH). Az NKH lett felelős a kormányzati szervek és intézmények hirdetési költéseinek kizárólagos felügyeletéért. Az első évben 25 milliárd forintot különített el ilyen célra a kormány, és három versenyző között osztotta szét a munkákat. Azóta ennek a pénznek akár négyszeresét is elkölti a kormány propagandára egy évben, és még a házi versenyt is kiiktatta a rendszerből.

A hatóságnak fontosabb dolga akadt annál, minthogy ezzel bajlódjon - biztosítani kellett a Mészáros Lőrinc és Andy Vajna környezetében terebélyesedő médiabirodalom növekedését.

Előbb engedélyezték, hogy a Mediaworks felvásárolja a négy megyei lapot kiadó Pannon Lapok Társaságát, majd jóváhagyták, hogy Pecina a komplett lapcsaládot eladja a Mészáros-körhöz tartozó Opimus Pressnek. Néhány hét alatt több mint 190 médium - a megyei lappiac kétharmada - került Mészároshoz, de a hatóság nem állapított meg túlzott piaci koncentrációt, se politikai befolyásolási kísérletet. Hasonló folyamat zajlott Vajna oldalán: a producer a Lapcom Zrt. és a Russmedia kiadók megvásárlásával maga köré gyűjtötte a megyei lappiac maradék állásait - a hatóság ehhez is zöld utat adott. Amikor viszont kormánytól független médiacégek léptek volna fúzióra - az RTL Klub tett ajánlatot a Centrál Média digitális portfóliójára - Karas és testülete azonnal veszélyeztetve érezte a sokszínű tájékoztatást, és megtorpedózta az üzletet.

A nagy fideszes médiavásárlások döntő többségéhez állami felügyelet alatt álló bankok nyújtottak hiteleket - MKB-s millárdokból lett kormánypárti lap az Origóból, így lett a megyei lapok jelentékeny része Vajna-tulajdon, szintén MKB-hitelt vett fel a Mediaworks, a TV2 bekebelezéséhez pedig az Eximbank is hozzájárult egy 6,7 milliárdos kölcsönnel.

Közpénzek tízmilliárdjai mozdultak meg a médiapiac átforgatása érdekében, de a hatóság továbbra sem érzékelte úgy, hogy veszélybe került volna a médiakörnyezet kiegyensúlyozottsága.

A színjáték vége

A kormány több év munkájával, és legalább fél tucat stróman bevonásával vonzáskörzeten belülre terelt minden lehetséges és megvásárolható médiumot, hogy végül egy alapítvány ernyője alatt létrehozza saját gigantikus médiaholdingját.

Az összesen 476 sajtótermékből összeállt Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) már annak a bizonyítéka volt, hogy

a médiahatóság által lefolytatott szakhatósági engedélyezések mind politikai színjáték részei voltak;

a miniszterelnök s.k. minősítette nemzetgazdasági stratégiai jelentőségűnek az alapítványt, és mentette ezzel ki a versenyjogi vizsgálat alól az évi 60 milliárdos forgalmat bonyolító médiakonglomerátumot, melynek elemeit a kormánypártnak állami hitelekből frontoló üzletemberek dobták össze.

Karas Mónikának az asszisztenciáért cserébe megháromszorozták a fizetését: 2019 nyarán a parlament az NMHH elnökének bérét a jegybank elnöki fizetésének 80 százalékában, azaz havi 4 millió forintban állapította meg. Karas emellé kapott még 400 ezer forintot a tanácselnöki posztja után, személyzeti autót és lakhatási támogatást is. 50 millió forintot egy évben. Az indoklás szerint azért, mert "időszerű volt".

A kormány és a hatóság ettől fogva a látszatát sem igyekezett fenntartani annak, hogy az NMHH független szabályozó szervként működne. 2019 őszén a Fidesz saját sarkallatos törvényét is kijátszotta annak érdekében, hogy újabb 9 évre fideszesekkel tölthessék fel a Médiatanácsot. (A tanács rendes tagjainak előbb lejárt a mandátumuk, mint Karasnak, aki csak Szalai halála után került a testületbe.)

Tartalmi kérdésekben is tartotta magát a hivatal ehhez: nem kritizálták a közmédia teljesen eltorzult tájékoztatását; sem a pártérdekeket kiszolgáló kormányzati plakátkampányokat, nem vizsgálták azokat a hangfelvételeket sem, amik egyértelmű bizonyítékául szolgáltak a közmédia politikai befolyásolásának; ellenben a gyerekek védelmére hivatkozva eljárást indítottak, amikor az RTL Klub egyetlen alkalommal leadta a Háttér Társaság nemek egyenjogúságáról szóló, társadalmi célú hirdetését. Nagyvonalúbb volt a viszont hatóság, amikor saját alkalmazottai pihenéséről volt szó: három évre 200 milliós értékű bérletet vettek egy hévízi luxusszálló szolgáltatásaira.

Ezeknél az eseteknél is többet elmondott Karas szerepfelfogásáról az a szenvtelenség, amit a hivatal a politikai nyilvánosság szétzilálása során tanúsított. Az Origo megszállása vagy a Simicska-botrány után történt visszafoglalások - Magyar Nemzet, Hír TV - nyomán, majd az Index-ügy miatt is százával kényszerültek újságírók és riporterek elhagyni állásukat. A Médiatanács egyetlen alkalommal sem találta fontosnak, hogy bármilyen gesztust gyakoroljon ezekben az ügyekben.

A Karas-éra utolsó fontos döntése a Klubrádió 92,9 MHz frekvenciára kiírt pályázatának elkaszálása volt: a hatóság 2020 szeptemberében nem hosszabbította meg a rádió frekvenciajogosultságát, ismételt jogsértések miatt, ezután pedig hiába indult el a meghirdetett újabb pályázaton a rádió, a Médiatanács nem fogadta be a tenderüket azzal, hogy a programterv "nem felelt meg a rádiózás alapvető követelményeinek, ellentmondásokat tartalmazott." A frekvenciát ezután ideiglenesen az ATV-csoporthoz tartozó Spirit FM foglalta el.

Karas azzal lett a NER mintahivatalnoka, hogy miközben a politikai érdeket szem előtt tartva cselekedett, tudta, hogy a háttérben van a helye; szürke eminenciásként tette a dolgát. Interjúkat alig adott. A nyilvánosságot, aminek átalakításáért több mint nyolc évet dolgozott, messziről kerülte. Egy alkalommal szabályosan felháborodott és provokációról beszélt, amikor Erdélyi Péter a Népszabadság ügyéről kérdezte a debreceni Bűvösvölgy médiaértés-oktató központ jövője helyett.

„A Médiatanács határozatai mindig a jogszabályokon alapulnak, és minden határozata a Médiatanácsnak, minden döntése bíróság előtt megtámadható” - ezt az RTL-nek mondta egy alkalommal, amikor Mészáros és Vajna térnyeréséről kérdezték, ki sem ejtve említett urak nevét, vagy azt, hogy neki tudomása lenne bármilyen befolyásszerzésről a médiában. A Klubrádió ügyéről közleményben nyilatkozott; akkor azt írta: ő a jogállamban hisz, minden jogszerűen történt.

A rendszer megbecsülésével jelezte, hogy a hivatalnoki posztok betöltőitől pontosan ezt a hozzállást várják el, Karas pedig lemondásával tette világossá, hogy továbbra is kész szolgálni az őt megbízók érdekeit. Ezért aztán nem is hagyják állás nélkül a Médiahatóság távozó vezetőjét: a közmédia már tudni véle, hogy Karas lesz az Állami Számvevőszék (ÁSZ) következő alelnöke.

Az ÁSZ-elnök Domokos László mandátuma jövőre jár le, és ahogy Haszán Zoltán írta, ha sikerülne elmozdítani Domokost a helyéről, Karas alelnöki megbízatása attól függetlenül is érvényben maradna. 2020 nyarán a kormánytöbbség ugyanis átírta az ÁSZ vezetési rendjét, és az most már lehetővé teszi, hogy az elnök két alelnököt is jelöljön maga mellé. Karas megbízatása ÁSZ-alelnökként 12 évre szólhat, jelenléte egészen 2033-ig adna jelentene biztos pozíciót a Fidesz számára az állami szervek és pártok költéseit felügyelő számvevőszék vezetésében.

Egészen elképesztő, 308 000 dolláros - közel 100 millió forintos - áron kelt el egy árverésen a 2000-es Cast Away (Számkivetett) című filmben kellékként használt röplabda, Wilson.

A film, aminek fontos mellékszereplője Wilson, egy modernkori Robinson Crusoe megpróbáltatásairól szól. A főszereplőt alakító Tom Hanks repülőgépe lezuhan, ő pedig egyedüli túlélőként egy lakatlan szigeten talál menedéket.

Hanks modernkori Robinson Crusoe-ként igyekszik életben maradni a szigeten. A partra sodort dolgok között talál egy röplabdát, aki legjobb barátja lesz. Hozzá beszél, és vele törődik annak érdekében, hogy ne kergesse őrületbe a magány.

Hanks Oscar-jelölést kapott a Robert Zemeckis-filmben nyújtott legjobb színészi alakításáért, bezzeg Wilsont nem jelölték semmilyen díjra, pedig komoly átalakuláson megy keresztül ő is a film során.

A labda egyébként már eredetileg mocskosnak készült, és a forgatás alatt sok időt töltött a vízben - mondta róla az aukciós ház vezetője, aki szerint a labda sok helyen sérült, festékkel felhordott, kopott, koszos. Mintha csak srófolni akarta volna az árát.

A Prop Store több mint 1100 darab egyéb filmes emléktárgyat tett pénzzé az árverésen, ekkor talált új gazdát magának Wilson is. (BBC)

Az RTL Klub híradója számolt be arról, hogy Szombathelyen feladta magát három tizenéves, miután a rendőrség nyomozni kezdett egy Facebookra feltöltött videó nyomán.

A videófelvételen az látszik, hogy a kamaszok egy parkban körbeállnak egy fiút, akit arra kényszerítenek, hogy egyenként csókolja végig a cipőiket. „Okos kutya” - hangzik el az egyik fiú szájából. A megaláztatás percekig tartott.

Az esetről hétfőn már beszámolt a csatorna híradója, amiben megszólalt a megalázott fiú apja, aki azt mondta: nem tudja, hogy a fia ismerte-e a többi fiút, de „ilyet ismerőssel sem tesz az ember”.

A férfi feljelentést tett a rendőrségen, a nyomozás kezdete után nem sokkal pedig a fiatalok feladták magukat. Hét órán keresztül hallgatták ki őket - mondta el a gyerekek ügyvédje a riportban -, és részletes beismerő vallomást tettek. Az elkövetők közül a legidősebb fiú is csak 15 éves.

A kamaszok közül, mint kiderült, ketten nem ismerték az áldozatok. Mindannyian bocsánatot kértek a fiútól és a családtól is. A védőügyvéd a műsorban elmondta, hogy nem védencei készítették a felvételt.

A nyomozás továbbra is zajlik, és az RTL riportere is úgy tudja, hogy többen voltak jelen a megaláztatás során, öt fiú és egy lány.

Csalódottságának adott hangot Julia Hawkins, annak ellenére, hogy vasárnap világrekordot állított fel 100 méteres síkfutásban, méghozzá a 105 éven felüliek kategóriájában.

Julia Hawkins, aki sportolóként a Hurrikán becenevet is viseli, azért nem volt maradéktalanul elégedett, mert mindenáron szerette volna 1 perc alatt megfutni a távot. Ez végül nem sikerült: be kellett érnie 1.02.95-ös idővel.

Julia Hawkins egyébként nyugdíjazott tanár, aki idős korára találta rá a versenysport szépségeire: már 80 éves volt, amikor rajthoz állt a Nemzeti Szenior Játékokon, első körben kerékpáros számokban. Többször bajnok is lett, de kénytelen volt befejezni szenior biciklis pályafutását, mert néhány év után nem maradt senki a korában, akivel versenyezhetett volna.

Így lett 100 évesen sprinter. 2017-ben 39:62-es idővel beállította a 100 méteres futás világrekordját a 100 év feletti nők kategóriájában. Amikor aztán meg is döntötte a rekordot, úgy döntött, hogy új korosztályban versenyez.

Idén egyébként több 100 méteres korrekord is megdőlt. Augusztusban a japán Hiroo Tanaka 16,69 másodperc alatt ért célba, és ezzel beállította a 90 év feletti korosztály férfi rekordját.

A nőknél az ausztrál Julie Brims 12:24-es idővel megdöntötte az 55 év felettiek rekordját, míg az amerikai Kathy Bergen 16.26-al futott át a célvonalon a 80 év feletti kategóriában. Bergen egyébként magasugrásban, 60 méteren és 200 méteren is korrekordot döntött.

Nemzetközi sajtótájékoztatót tartott Brüsszelben Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt csütörtökön délután.

A hódmezővásárhelyi polgármester az őt jelölő Mindenki Magyarországa Mozgalom közleménye szerint arról beszélt, hogy az ellenzéki összefogásban mindenki fontosnak tartja a demokráciát, a jogállamiságot, a piacgazdaságot és az európai integrációt, ezért

„lázadunk a diktatúra, a gyűlölet és a korrupció ellen.”

Márki-Zay azt is hangsúlyozta, hogy az ellenzéki összefogás tagjai között ugyan vannak különbségek, mégis nagyon hasonlóan látják Magyarország jövőjét, amit mindannyian az Európai Unión belül képzelik el:

„Mi magyarok otthon érezzük magunkat Európában, de attól tartunk, hogy Orbán kivezetné Magyarországot az Unióból”.

Megismételte, hogy az Orbán-kormány csak retorikájában bevándorlás-ellenes, mert közben politikai és gazdasági bűnözőknek ad otthont. Előbbire Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnököt, utóbbira a letelepedési kötvényprogram orosz és iszlamista kedvezményezettjeit hozta fel példaként.

Márki-Zay Péter a nap folyamán korábban találkozott Věra Jourovával, az Európai Bizottság alelnökével, az európai értékekért és átláthatóságért felelős biztosával, akivel az uniós pénzek tisztább felhasználásának szükségességéről beszéltek.

Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt kétnapos brüsszeli látogatása során hat európai biztossal és négy pártcsalád vezetőjével is találkozott.

Ülésezett csütörtökön a Magyar Rektori Konferencia elnöksége, és arra jutottak a tagok, hogy a jelenlegi járványhelyzetben a jelenléti oktatás folytatása mellett a kötelező távolságtartás és kötelező maszkhasználat előírását javasolják a magyarországi felsőoktatási intézmények számára.

A döntésről MTI számolt be a testület közleménye alapján.

Annak érdekében, hogy a jelenléti oktatás a továbbiakban is fenntartható legyen, a konferencia javasolja továbbá minden felsőoktatási hallgató, oktató, kutató és munkavállaló számára a 3. oltás felvételét is.

Komoly pereskedésben áll az egyik legnagyobb amerikai gyorsétterem-lánc, a Subway szendvicsező, azok után, hogy többen beperelték a vállalatot, mert állításuk szerint az a valami, amit a cég tonhalként árul, az nem is tonhal, hanem valami egészen más.

A felperesek most nyilvánosságra hozták az állításaikat alátámasztó vizsgálati anyagokat. Ebből az derül ki, hogy az általuk megvizsgáltatott 20 tonhalminta közül 19 nem csak hogy nem tartalmazott azonosítható tonhal DNS-t, de mindegyikben találtak vagy sertés-, marha- vagy csirkehús. A mintákat a UCLA Ökológiai és Evolúciós Biológiai Tanszékén vizsgálták meg.

A peranyag szerint a Subway szándékosan veszi rá a vásárlókat prémium árkategóriás termékek megvásárlására, azt állítva, hogy azok 100% tonhalfilét tartalmaznak, és nincs bennük se más halfajta, se szárnyas vagy vörös hús.

Ha az állítások igazak, azok nem csak jogi kérdéseket vetnek fel a világ egyik legnagyobb fast food-láncával szemben, de etikai, vallási és étrendi kérdéseket is, például azokat érintően is, akik hitük miatt kerülik a vörös húst vagy nem esznek sertéshúst.

A Subway ezzel szemben továbbra is tagadja, hogy a tonhalak más fehérjéket tartalmaznának, és a céget képviselő jogi iroda már indítványt is benyújtott a San Fransisco-i bíróságon az állítások elutasítására, amelyek szerintük zavarosak, hibás teszteken alapulnak, és félreérthetően tájékoztatnak a Subway tonhalas szendvicseinek, salátáinak és csomagolásainak tartalmáról. Ezzel szemben a Subway szóvivője szerint a vitatott termék valójában kiváló minőségű, vadon fogott, 100%-os tonhal, amit az élelmiszer-felügyelet, az FDA szigorúan szabályoz.

A Subway jogi képviselete jelezte, hogy a felpereseknek ez már a harmadik kísérlete arra, hogy bizonyítsák igazukat. Eredeti panaszukban Karen Dhanowa és Nilima Amin - alamedai lakosok - azt állították, hogy a Subway kaliforniai helyiségeiből származó minták egyáltalán nem tartalmaznak tonhalat. Viszont ez az első alkalom, hogy a felperesek vizsgálati eredményt is csatoltak a beadványhoz. Ez alapján viszont a peranyag egyértelműen fogalmaz: a UCLA Ökológiai és Evolúciós Biológiai Tanszékének Barber Laboratóriuma által végzett DNS-vizsgálatok alapján 20 dél-kaliforniai Subway üzletből kölcsönzött minta közül tizenkilencben egyáltalán nem volt kimutatható tonhal DNS-szekvencia. (Washington Post)

Ahogy azt a Cyclingnews szakportál október utolsó napjaiban előre jelezte, bemutatták Budapesten a jövő évi Giro d'Italia három magyarországi szakaszát.

A 444-en is beszámoltunk róla, hogy 2022-ben Magyarországról startol el Európa egyik legfontosabb országúti kerékpárversenye.

Most már ismertek a magyarországi szakaszok fontosabb állomásai is.

Május 6-án egy 195 km-es Budapest – Visegrád etappal nyit a verseny, másnap tartják a 9 kilométeres időfutamot Budapesten, a harmadik szakasz pedig jó eséllyel mezőnyhajrát hozhat Balatonfüreden, majd egy 201 kilométeres Kaposvár – Balatonfüred menettel zárul a verseny magyarországi szakasza.

Az RCS Sport bontásában, amit a 64 tumblr vett észre elsőként, az is pontosan látszik, hogy mely településeket érintik majd a versenyzők az itteni szakaszok során.

Itt látszik, hogy az első etapot meghosszabbították Bicskéig, és érinti Felcsút községét is:

Magyarország eredetileg tavaly lett volna a házigazdája a Grande Partenzának, a koronavírus-járvány miatt azonban őszre halasztották és teljes egészében Olaszországban rendezték a versenyt.

A 105. Giro d'Italia május 6-án indul, a három magyarországi szakaszt követően május 9-én szünnap következik, mielőtt Olaszországban folytatódna a verseny, ami végül május 29-én ér véget.

Magyarországot korábban még egyik Giro sem érintette.

Hosszú médiatörténeti és politikafilozófia fejtegetésbe bonyolódott csütörtökön Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára csütörtök délelőtt, miközben megnyitotta a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Szabad véleménynyilvánítás a digitális korban című kétnapos nemzetközi médiakonferenciát.

Orbán arról beszélt, hogy megváltozott a sajtó szerepe a modern nyilvánosságban, mert miután az internet térnyerésével elveszítette korábbi monopol tájékoztató funkcióját, politizálni kezdett. Szerinte ezért van az, hogy a valóságtól elrugaszkodott dolgokat lehet olvasni a sajtóban. Például azt, hogy Magyarországon a kormány felszámolta a médiapluralizmust, a szabad sajtót, a vélemények sokszínűségét.

Orbán szerint új intellektuális divat terjedt el: a liberális sajtó már nem tájékoztatni, hanem kioktatni próbálja közönségét; ideológiai kiképzést folytat a függetlenség és az objektivitás hamis álcája mögé bújva, így aztán

„a konzervatív médiapiaci szereplők feladatává vált, hogy tájékoztassanak, érvényesítsék a hír szentségét.”

Az utolsó megjegyzésben Orbán Balázs feltehetően az utána felszólaló Szalai Zoltánra is célzott, aki nem csak az állam által legkevesebb 400 milliárdos ingatlan- és vállalati vagyonnal felruházott MCC főigazgatója, de az állami forrásokból mesterségesen életben tartott Mandiner nevű jobboldali portál főszerkesztője is egyben.

Szalai Zoltán, az általa vezetett MCC végtelennek látszó vagyonával a háta mögött - az MTI híradás szerint anélkül, hogy hangosan elkuncogta volna magát - maga is elismételte, hogy „a liberális médiumok folytatnak politikai-ideológiai küzdelmet Magyarországon”.

A valóságban a magyar állam rengeteg adóforintot költött arra az elmúlt években, különösen 2015 után, hogy felvásároljon és kifejezetten a politikai befolyásolás céljából maga oldalára állítsa a független média megmaradt állásait. A Fidesz politikai koncepciójának kifejezetten központi eleme lett 2015 után hogy a független újságírókat jelölje ki elsődleges politikai ellenfélként.

Állami felügyelet alatt álló bankok, mint az MKB és az Eximbank együttesen több tízmilliárd forint hitelt biztosítottak a TV2, az Origo, a Mediaworks, a megyei lapok és sok más médium felvásárlásához. A műveletben részt vevő strómanok közreműködésével állt később össze a KESMA-birodalom, amiben mind a 476 médiavállalata közvetlen kormányzati-politikai befolyás alatt áll.

Bírálta Kínát és Oroszországot az amerikai elnök, Joe Biden a Glasgow-ban zajló COP26 klímacsúcson, ahol a két keleti nagyhatalom delegációik révén képviseltette magát, de személyesen se Hszi Csin-ping kínai elnök, se Vlagyimir Putyin orosz elnök nem utazott el a konferenciára. „

Biden kedd este kérdésre válaszolva nyilatkozta azt, hogy a klímaválság jelenleg a legfontosabb globális ügye a nemzetközi közösségnek, és ebben minden nagyobb kibocsátó országnak megvan a maga felelőssége. Az amerikai elnök úgy fogalmazott, Kína egyszerűen nem vett erről tudomást, és ugyanez a helyzet Oroszországgal.

Biden különösen Kínát pécézte ki, Kína ugyanis a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, őt követi az Egyesült Államok, az Európai Unió, India és utána Oroszország.

"Kína a világ vezető nagyhatalma kíván lenni, erre nem jelenik meg a csúcson? Ugyan már” - méltatlankodott az amerikai elnök, aki szerint Hszi hibát követett el ezzel a lépéssel. Putyinra azt mondta, érthetetlen, miért hallgat, miközben Oroszország alaposan megsínyli a válságot.

A glasgow-i csúcs két hétig, november 14-ig tart, és 120 vezető politikus vesz részt rajta.

Hszi állítólag 2020 eleje, azaz a koronavírus-válság kitörése óta nem hagyta el Kínát. Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője sem indokolta meg, miért maradt távol az orosz elnök.

A két keleti vezető már nem utazott el a római G20-csúcsra sem, de ott legalább videókonferencián tolmácsolták üzenetüket. (BBC)

„Nagyon kezdek félni. Iszonyatos hullám jön. Éjjel-nappal. Járőröznek a rendőrök. Köröz a helikopter felettünk. A szerbiai kisfalvak már kiürültek a migránsok miatt, akik megtámadják a lakosokat. Csak a kerítés segít. Anélkül az élet már olyan lenne mint Szerbiában. Hat unokám van. Csak erre tudok gondolni, hogy megvédjük a hazát mindenáron. Ahogy tették a magyarok mindig.”

Ezek a kulcsmondatai a legújabb kormányzati kisfilmnek, ami Mórahalmon készült.

Ha a veszély valós, arról valóban érdemes lenne tájékoztatni a lakosságot, ez a klip azonban nem közöl semmit arról, kik jönnek, miért, honnan, milyen hullám ez, mi idézi elő, és mi a teendő. Nem informál, mint a kormányától jogosan várná az ember, csupán a félelem és az egzisztenciális szorongás megidézésére alkalmas; hogy felkeltse az emberekben a bizonytalanság érzését, és rámutasson azokra, akiktől a gyermekeket félteni érdemes. Hiszen ezért készült.

Inaktiválja arcfelismerő rendszerét, és ezzel párhuzamosan több mint 1 milliárd emberi arcképet töröl rendszeréből a Facebook - jelentette be kedden Jerome Pesenti, a Facebook anyavállalata, a Meta mesterséges intelligenciáért felelős alelnöke.

A cég közlése szerint minden harmadik, napi aktív felhasználó használta az arcfelismerő funkciót, - ez nagyjából 640 millió embert jelent -, és most ezeknek a felhasználóknak az összes arcfelismerő sablonját törölni fogják.

A döntés hátteréről Pesenti annyit árult el bejegyzésében, hogy a Facebook egyidejűleg mérlegeli a technológia pozitív hozadékát a növekvő társadalmi aggodalmakkal párhuzamosan, különös tekintettel arra, hogy ilyen kényes személyiségi jogi kérdésekben a hatóságok még nem hoztak egyértelmű szabályokat.

A Facebook egyébként már az elmúlt években sem fejlesztette aktívan ezt a funkciót, sőt, rég megkezdődött a technológia leépítése. 2019-ben megszüntették azt a gyakorlatot, hogy az arcfelismerő szoftver segítségével azonosítani lehetett a felhasználók ismerőseit a feltöltött fotókon. Megszűnt annak lehetősége is, hogy automatikusan címkézzék a fotókon látható arcokat. Utóbbi gyakorlat miatt Illinois államban be is perelték a Facebookot.

Egyes amerikai városok már korábban az arcfelismerő szoftverek rendőrségi és más önkormányzati szervek általi használatának betiltását kezdeményezték. 2019-ben San Francisco volt az első amerikai város, amely a privátszféra és a polgári szabadságjogok védelmében betiltotta a technológia használatát. (AP)

Komoly vita támadt Izraelben azok után, hogy egy jeruzsálemi aukciós ház áruba bocsátott egy bélyegzőkészletet, amit az auschwitzi haláltáborban a rabok tetoválásához használtak.

A Tzolmans aukciós ház honlapján úgy hirdeti a tárgyakat mint a holokauszt egyik legmegdöbbentőbb tárgyi hagyatékát, és természetesen nem is ez volt a vita tárgya, hanem az, hogy árverésen van-e a helye az ezekhez hasonló, történelmi jelentőségű emléktárgyaknak.

A házat működtető Meir Tzolman a Times of Israel kérdésére azt mondta, ő lenne az utolsó, aki alábecsülné a holokauszt emlékét vagy tiszteletlenül állna hozzá, célja pedig az árveréssel épp az, hogy növelje az emberek vágyát a múlt tragédiáinak megértése iránti, valamint biztosítsa, hogy a tárgy a megfelelő kezekbe kerüljön, és ne tűnjön el a történelem lapjairól.

A tétel 14 bélyegzőből és a gyártócég, az Aesculap használati utasításából áll.

Az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeuma szerint a foglyokat eredetileg számok alakjában elrendezett, cserélhető tűkből álló bélyegzőkkel tetoválták, majd a tintát a sebbe dörzsölték.

Az aukciós ház szerint mindössze három hasonló készlet létezése ismert. Az egyiket a Szentpéterváron található Katonai Orvosi Múzeumban, a másikat az Auschwitzi Múzeumban őrzik, amely a tábor helyszínének állít emléket.

Zsidó vezetők és szervezetek viszont amorálisnak tartják az aukciós ház árverését. Az izraeli Yad Vasem nemzeti holokauszt-emlékhely elnöke, Dani Dayan ellenzi a holokauszt idejéből származó zsidó vagy náci tárgyak piacának létezését, és szerinte egyszerű kapzsiság vezérli a ház működtetőit.

Az Európai Zsidó Szövetség vezetője, Menachem Margolin rabbi levélben fordult az izraeli igazságügyi miniszterhez, és felszólította, hogy akadályozza meg az aljas szándékú nyerészkedést.

A tárgyak árverésére a tervek szerint november 9-én kerül sor. (BBC)

Sepp Blatter volt FIFA-elnököt és korábbi tanácsadóját - a későbbi UEFA-elnökké avanzsált - Michel Platinit csalással és más bűncselekményekkel vádolják a svájci hatóságok egy 2011-ben történt kifizetéssel kapcsolatban.

A svájci főügyészség kedden tette közzé a vádiratot egy 2015 óta, azaz hat éve zajló nyomozás végén.

Az egykori sportvezetőket azzal vádolják, hogy 2011-ben jogalap nélkül folyósítottak 2 millió svájci frankos kifizetést a szövetség számlájáról Platini részére.

Az egykori elnöknek, a jelenleg 85 éves Blatternek és az UEFA-t éveken át elnökként vezető 65 éves Platininek a svájci szövetségi büntetőbíróság (FCC) előtt kell felelniük az ügyben - akár hónapokon belül.

A vádirat szerint Platini 2011-ben azzal fordult a szövetséghez, hogy fizessenek ki neki visszamenőleg plusz prémiumot azért, mert 1998 és 2002 között - Blatter első mandátuma idején - elnöki tanácsadóként dolgozott. Blatter heteken belül engedélyezte és felügyelte az összeg kifizetését, amiről állítása szerint korábban szóban megállapodtak.

Az ügyészség szerint erre jogalap nélkül került sor, azaz a felek megkárosították a FIFA vagyonát, és gyarapították Platiniét, aki a nevezett időszakban évi 300 000 svájci frankot kapott a szövetségtől tanácsadói munkájáért, és erről szerződést is kötöttek vele. Viszont az állítólagos prémiumról nincs szerződés.

A legviccesebb részlet, hogy Blatter állítása szerint Platini azért csak 2010-ben követelte a pénzt, mert a FIFA korábban nem tudta kifizetni a teljes összeget, és a kifizetés késett.

A csalás vádja mellett Blattert hűtlen kezeléssel és okirat-hamisítással is megvádolták - Platinit csalással, hűtlen kezeléssel, hamisítással és Blatter állítólagos hűtlen kezelésében történt bűnrészességgel vádolják. Csalásért akár öt évig terjedő börtönbüntetés is adható Svájcban. (Fotmob / Sky News)

Szijjártó Péter, a magyar külügyminiszter az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén vett részt kedden.

A testület egyetemes időszakos felülvizsgálatának keretében tartott meghallgatást - ezt az eljárást 2008 óta a világszervezet minden egyes tagállamára vonatkozóan elvégzik, majd értékelik az adott ország emberi jogi helyzetét, feltárják a problémákat, adott esetben ajánlásokat fogalmaznak meg. Magyarország 2011-ben és 2016-ban került sorra - és most. Évente 42 országot vonnak vizsgálat alá.

Szijjártó állta a kérdéseket, és a tárca közleménye szerint mindenről elmondta, hogy nem úgy van, ahogy mondják, és a magyar kormány visszautasít mindent.

A külgazdasági és külügyminisztérium szerint Szijjártó a teljesség igénye nélkül az alábbi dolgokat utasította vissza a kormány nevében, kronologikus sorrendben:

• Magyarország demokratikus jellegének megkérdőjelezését.
• Azt, hogy a nemzetközi liberális fősodor kioktat egy szuverén országot, csak azért, mert jobboldali, kereszténydemokrata, hazafi kormánya van.
  
• Az utóbbi évek jogállamisági bírálatait.
• Azt, hogy a gyermekvédelmi törvény LMBT-ellenes lenne.
• Azt, hogy ne a szülők kizárólagos joga legyen a gyermekeik szexuális nevelése.
• Azt, hogy Magyarországon ne érvényesülne teljes mértékben a sajtószabadság.
• Azt, hogy a mainstream szerint a médiaszabadság azt jelenti, hogy a sajtó 95 százaléka liberális irányultságú.
  
• A migrációt.
• Azt, hogy Magyarországon bárkinek félnie kellene azért, mert valamilyen közösséghez tartozik.

A magyar válogatott és a német RB Leipzig kapusa, Gulácsi Péter is egyike a posztján a világ legjobbjai címre jelölteknek a labdarúgás történetével és statisztikáival foglalkozó szervezetnél, az IFFHS-nél - adta hírül az MTI kedd délután.

A győztest és a végeredményt novemberben hozza nyilvánosságra az IFFHS. A nagy esélyes idén is az a Manuel Neuer, aki az elmúlt hét évben ötször nyert, de komoly vetélytársa lehet az olasz válogatottal Európa-bajnokságot nyerő Gianluigi Donnarumma, a Chelsea kapuját védő szenegáli Édouard Mendyt, és az atléticós szlovén Jan Oblak is.

Az IFFHS jelöltjei az év kapusa címre:

Gianluigi Donnarumma (olasz, Milan AC, Paris SG)
Thibaut Courtois (belga, Real Madrid CF)
Kasper Schmeichel (dán, Leicester City)
Jordan Pickford (angol, Everton FC)
David de Gea (spanyol, Manchester United FC)
Manuel Neuer (német, FC Bayern München)
Ederson (brazil, Manchester City FC)
Édouard Mendy (szenegáli, Chelsea)
Emiliano Martínez (argentin, Aston Villa)
Jan Oblak (szlovén, Atlético Madrid)
Gulácsi Péter (RB Leipzig)
Keylor Navas (Costa Rica-i, Paris SG)
Allison (brazil, Liverpool FC)
Andre Onana (kameruni, Ajax Amsterdam)
Mohamed El Shenawy (egyiptomi, Al Ahly SC)
Matt Turner (amerikai, New England Revolution)
Andre Blake (jamaicai, Philadelphia Union)
Pedro Gallese (perui, Orlando City)
Guillermo Ochoa (mexikói, CF America)
Amir Abedzadeh (iráni, Maritimo)

„Felszólította Ursula von der Leyent Orbán Viktor, hogy az Európai Bizottság térítse meg a magyar határvédelmi intézkedések költségeit. Ezek az intézkedések az utóbbi időszakban mintaadóvá váltak több európai országban, most pedig a 2015-ben tapasztaltnál is súlyosabb migrációs válsághelyzet fenyeget kontinensünkön”

- erről tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

Orbán levele szerint új migrációs válság bontakozik ki az unió kapui előtt, mert a migráció hibrid fenyegetésként történő felhasználása Belarusz részéről, valamint a biztonsági erők katasztrofális kivonása Afganisztánból a hat évvel ezelőttinél is durvább krízissel fenyeget.

A törékeny stabilitás záloga az, folytatta Orbán, ha a magyarok más tagállamokkal közösen védik a külső határokat, és ezért pénzt kapnak a Bizottságtól. A kormányfő arra panaszkodott, hogy csak Magyarország több mint 590 milliárd forintot fordított nemzeti költségvetéséből határvédelemre; javarészt kerítésre, hogy hatékonyan védhesse az Európai Unió területét.

A magyar miniszterelnök szerint egyenesen mintaadóvá vált a magyar védekezési mechanizmus: ma már határzárat épít Görögország, Spanyolország, Bulgária, Szlovénia, Észtország, Litvánia, Lettország és Lengyelország is. Ezután felidézte Ausztria, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Görögország, Magyarország, Litvánia, Lettország, Lengyelország és Szlovákia belügyminisztereinek október 7-én aláírt levelét, ami szerint a fizikai akadályok létesítése hatékony határvédelmi eszköznek tűnik, és az egész EU érdekét szolgálja.

Az intézkedések Orbán szerint haladéktalanul további megfelelő finanszírozást igényelnek az EU költségvetéséből. A kormányfő azt írta, eljött az ideje, hogy a Bizottság ismerje el: a külső határok védelme az európai szolidaritás vitathatatlan megnyilvánulása, és a tagállamok ez irányú erőfeszítései elismerést és támogatást érdemelnek. Ezután felszólította a Bizottságot, hogy térítse meg a magyar határvédelmi intézkedések költségeit.

Glasgow-ban tartja 26. klímakonferenciáját az ENSZ - ez a COP26 - október 31. és november 12. között, és a csúcson felsorakoztak a világ vezetői Joe Bidentől Boris Johnsonon, Károly hercegen és Ursula von der Leyenen át egészen Justin Trudeau-ig. Az egyik legnagyobb hatású beszédet idáig mégsem egy nagyhatalmi vezető adta elő, hanem Surangel Whipps Jr., a csendes-óceáni - Karolina-szigetekhez tartozó - Palau szigetország elnöke.

Whipps anekdotikusan kezdte felszólalását, és arról beszélt: párhuzamot lehet vonni az éghajlati válság és egy palaui fiúról szóló népmesei történet között.

A fiú féktelen étvágya miatt egyre csak nőtt, és mivel nem volt hajlandó türtőztetni szükségleteit, a közösség kénytelen volt állandóan etetni őt, kimerítve ezzel minden természeti erőforrását. A fiúból olyan mohó óriás lett, hogy a szigetlakók végül kénytelenek voltak felgyújtani őt, miután őket is megpróbálta megenni. Whipps szerint ez a történet kísértetiesen emlékeztet a mai klímaválságra.

„A telhetetlen étvágyú kibocsátók továbbra is visszaélnek a környezetünkkel, és a puszta túlélésünket fenyegetik. A Cop26-nak kell meggyújtania a tüzet” - mondta.

Whipps eztán drámaibb hangot megütve azzal folytatta: az „elpusztított” szigetországok, köztük Palau, követelik, hogy a nagyhatalmak növeljék az évi 100 milliárd dolláros klímaügyi vállalásaikat, mert a Világbank számításai szerint 4 trillió dollárra van szükség az éghajlatváltozás megfékezéséhez, a mostani hozzájárulásuk így nem elegendő. Egyszerre kritizálta az egybegyűlteket és kérte mielőbbi segítségüket:

„Saját bőrünkön érezzük a perzselő nap elviselhetetlen hőségét, hogy a felmelegedő tenger eláraszt minket, a szelek minden irányba fújnak, erőforrásaink szemünk láttára válnak semmissé. A jövőnket elrabolják tőlünk. Őszintén szólva, nincs méltósága a lassú és fájdalmas halálnak - ennyi erővel le is bombázhatnátok a szigeteinket, ahelyett, hogy szenvedni hagytok bennünket, és tanúi lehetünk a lassú és fájdalmas pusztulásunknak.”

G20-ak, zárta beszédét Whipps, fuldoklunk, az egyetlen reményünk az önök által dobott mentőöv. Most kell cselekedniük, együtt kell cselekednünk. (Guardian)

Fiatalos és flegma yuppie stílus, tiptop öltöny, designos open space iroda, luxuslakás, fekete Audi, befolyásos politikus barátok - nem túlzás: az élet és a gyurcsányizmus egyik legnagyobb császáraként mutatja be Hann Endre közvélemény-kutatót Kálomista Gábor elkxrt kurzusfilmje.

Egészen biztosan Hann az első szociálpszichológus a filmtörténetben, akit úgy ábrázolnak, mintha Patrick Batemant keresztezték volna a frissen ibizázott Habony Árpáddal.

Hann több is itt mint egyszerű közvélemény-kutató - ő az egyik főgonosz a történetben, egy háttérből machináló spin doctor, aki szálakat mozgat, aki kormányzati kisbuszok hátsó ülésén és füstös szobákban súg a titokminiszternek arról, melyik újságírót érdemes megfigyelni, és hogyan lehetne megvezetni a közvéleményt. Jelentőségteljes pillantások közepette kortyol viszkijéből, mielőtt válla felett odavet egy tanácsot az épp legközelebb eső államtitkárnak.

A róla alkotott kép épp annyira valóságos, mint az egész Elkxrtuk dramaturgiája: semennyire. Hann, akit a politika világában szinte mindenki ismer, a valóságban egy zömök termetű, jámbor természetű és puritán ember; talán a sokszorosan földre vitt közvélemény-kutató szakma egyik utolsó olyan figurája, aki valamit meg tudott őrizni hiteléből mindkét politikai oldalon.

Az általa 1989 óta vezetett Medián közvélemény-kutató kétségtelenül több kapcsolódással bír a baloldalon, kutatási eredményei viszont rendre kiállták a szakma próbáját: a közelmúltban éppúgy előre jelezték a 2018-as fideszes kétharmadot, mint másfél évvel később Karácsony Gergely fővárosi győzelmét, és a mai napig vannak a kormányoldalhoz köthető megbízásai is. (Jellemző eset: egy bajszos Fidesz-influenszer májusban még Hannék kormánynak kedvező mérését méltatta, most a filmtől van épp elélvezve.)

Nem csoda, ha Hann maga sem érti, mit keres a film egyik főszerepében. Azt mondta, szerepeltetése azt jelzi: nem tudják, kire lőjenek, és „ez a film még propagandának is rossz”. Bár úgy van beállítva, mint aki mindennapos vendég volt Gyurcsánynál a Szemlőhegy utca villájában, ahol nagy politikusi tivornyák zajlottak, Hann a 444-nek azt mondta, sosem járt ott, az akkori miniszterelnökkel egyébként is ritkásan találkozott csak:

A WHO által jóváhagyott covid-vakcinák kölcsönös elismerésére szólította fel szombaton Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a G20-csúcs résztvevőit - írja az MTI.

A két elnök közül egyik sem volt jelen, videón keresztül tolmácsolták üzenetüket a jelenlévőknek. Hszi konkrétan el sem hagyta Kínát a világjárvány kitörése óta.

A kínai elnök egyenlő bánásmódot sürgetett azon vakcinák esetében, amelyek vészhelyzeti alkalmazását a WHO már jóváhagyta, hogy még inkább hozzáférhetővé válhassanak az oltások a fejlődő országokban. Két olyan kínai védőoltás van, amelyik már megkapta ezt a minősítést: a Sinovac és a Magyarországon is elérhető Sinopharm.

Kína több mint 1,6 milliárd adag oltást bocsátott a világ rendelkezésére, és a célja, hogy növelje az oltások piacait, és elérje, hogy a a fejlődő országok még könnyebben hozzájuthassanak az oltásokhoz.

A kínai elnök azt is elmondta: támogatják, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) mielőbb döntést hozzon a koronavírus elleni vakcinák szellemi tulajdonjogi védelmének feloldásáról, és arra kérte a vakcinagyártókat, bocsássák a technológiát a fejlődő országok rendelkezésére.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szintén a koronavírus elleni védettségi igazolások mielőbbi kölcsönös elismerését szorgalmazta. Az oroszok sürgetik, hogy a G20-tagállamok egészségügyi minisztériumai azonnal foglalkozzanak a kérdéssel, és kérték továbbá a WHO-t, hogy pörgesse fel az új készítmények tesztelését.

Putyin nyilván a Szputynik V vizsgálataira célzott, a WHO ugyanis nemrég kezdte el ismét vizsgálni az orosz vakcinak lehetséges vészhelyzeti alkalmazását. A bökkenő az, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) még mindig nem engedélyezte a védőoltást.

A nyugati országok döntő többsége nem fogadja el egyelőre sem a kínai, sem az orosz vakcinákat beutazáskor.

A G20-csúcs szombaton kezdődött Rómában. Ez az első személyes találkozása a legnagyobb gazdaságok vezetőinek a covid-kitörés óta. Az ülések fő témáját azok a vállalások adják, amelyek lehetővé tehetik a szén-dioxid-kibocsátás minimalizálását 2050-ig.

Még szerdán történt az eset, de a szlovák sajtó csak szombaton számolt be arról az incidensről, ami Privigye (Prievidza) városában történt, közelebbről egy helyi Lidl boltban.

Egy maszkellenes csoport valósággal megszállta az üzletet, elállták a bejáratot, és a pénztárakat, és lakmározni kezdtek a bolt termékeiből. (Szlovákiában, ahogy az európai országok többségében, kötelező a maszkviselés az üzletekben is.)

Az alkalmazottak riasztották a rendőröket, akik a helyszínre érkeztek. A felvétel alapján az látszik, hogy patthelyzet állt elő, miután a bolti megszállók nem akarták beengedni a vásárlókat, és nem is fejezték be a fogyasztást.

Végül a hatóságok rendet tettek. Az incidens nagyjából két órán keresztül tartott, ezalatt senki más nem tudott bemenni a boltba. A rendőrség azonosította az elkövetőket, akik pénzbírságot kapnak majd. (Új Szó)

Egy több mint ezerévesnek vélt maja kenut fedeztek fel régészek Mexikó déli részén.

A több mint másfél méteres, fából készült, és majdnem teljesen ép kenut egy édesvízi tóban találták meg a maja romváros, Chichen Itza közelében.

A régészek azt valószínűsítik, hogy vízmeréshez vagy valamiféle rituális aktusokhoz használhatták.

A kenura egy új turisztikai vasútvonal építési munkálatai során bukkantak rá. A régészek a közelben kerámiákat, egy kést és festett kézfestményeket is találtak a cenote néven ismert medence sziklafalán.

A párizsi Sorbonne Egyetem szakértői segítettek a kenu pontos korának és típusának meghatározásában. A kutatók egy 3D-s modellt is készítenek a csónakról, hogy lehetővé tegyék a másolatainak elkészítését, és megkönnyítsék a további tanulmányozást.

A kenu az előzetes becslések szerint Kr. u. 830-950 körül, a maja civilizáció aranykorának vége felé készülhetett el. (BBC)

Joe Biden elnök és a G20 többi vezetője a római csúcson hivatalosan is hitett tett a 15%-os globális társasági minimumadó bevezetése mellett - adta hírül szombat délután a Business Insider és a Guardian.

A minimumadó jóváhagyása a résztvevő országok közös - várhatóan vasárnap nyilvánosságra kerülő - közleményében is szerepel majd, de a csúcs után a G20-országoknak természetesen külön-külön kell majd ratifikálniuk az új globális adót.

A minimumadó célja, hogy megfékezze a társasági adókulcsok évtizedek óta tartó csökkenését, ami világszerte akadályozza a kormányokat abban, hogy forrásokat rendeljenek a nemzetközi közösség számára fontos programokhoz és célokhoz.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által kidolgozott megállapodás az adóterhet nem a székhelyükre, hanem arra a helyre helyezi át, ahol a vállalatok a fogyasztóknak értékesítenek. A nemzetközi vállalatoknak így a terv szerint kevesebb lehetőségük lesz az adóelkerülésre.

A tervezet célja megszüntetni a munkahelyek és a nyereség áthelyezésére irányuló ösztönzőket, és ezáltal rákényszeríteni a multinacionális cégeket arra, hogy székhelyükön is méltányos mértékben adózzanak. A G20-ak vállalása 2023-tól érvényes.

Mario Draghi olasz miniszterelnök történelminek nevezte a megállapodást, ami nagy lépés egy igazságosabb nemzetközi adórendszer felé. A megállapodás legfőbb szorgalmazója az amerikai Biden-kormány volt, amely még magasabb kulcsot szeretett volna elérni, de így is a megállapodás egyik győztesének mondható. Az Egyesült Államokban a kongresszus feladata lesz, hogy jóváhagyja a jogszabályt, ami 15 százalékra emeli az amerikai vállalatok nemzetközi nyeresége után fizetendő adót. Ez a kalkulációk szerint 60 milliárd dollár pluszt hoz majd a költségvetésnek.

A G20-nak az Egyesült Államok mellett tagjai többek között Argentína, Nagy-Britannia, Kína, Franciaország, Németország, India, Olaszország, Japán, Oroszország, Franciaország, Dél-Afrika és Oroszország. (Business Insider / Guardian)

Lemondott a belga KBC Groupnál betöltött igazgatósági tagságáról Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank egykori alelnöke, miután a bank tulajdonosai fenyegető üzeneteket kaptak - írta meg elsőként szombat délután a hvg.hu.

A fenyegetés azt követően érkezett, hogy október 10-én Király felszólalt egy Márki-Zay Péter mellett szervezett nagygyűlésen, az ellenzéki előválasztás második fordulójában. A közgazdász szerint egyértelmű, hogy a kormány üzent a KBC tulajdonosainak.

A 444 információi szerint a pénzügypolitika egyik vezetője személyesen fáradt el a KH vezetéséhez, hogy jelezze: a kormány nagyon nem nézi jó szemmel, hogy politikailag aktív emberek ülnek egy független bank független igazgatóságában.

Király Júlia, aki a rendszerváltást követő években a Fidesz gazdaságpolitikai tanácsadója volt, és több kereskedelmi bank vezetésében is dolgozott, 2007-ben lett az MNB alelnöke. 2013-ban, Matolcsy György érkezését követően nem sokkal távozott - ezután fogadta el a felkérést, és lett a K&H bank belga tulajdonosának, a brüsszeli KBC Group igazgatóságának tagja.

Király a 444-nek azt mondta, hogy a mostani lépés a kormány részéről nem volt előzmény nélküli. Már közvetlenül kinevezését követően megpróbáltak utánanyúlni:

"A belga bankfelügyeletnek jelezte a jegybank akkori alelnöke, hogy a személyemben politikailag jól beazonosítható személy lett tagja a KBC vezetésének, onnét jutott el az üzenet hozzám. Másodjára - ez nagyjából négy éve történt - már közvetlenül a KBC-nek üzentek. Akkoriban én gyakran írtam és nyilatkoztam a kormány monetáris politikájáról, és ez nem tetszett a hatalomnak, amit jeleztek is a bank felé."

Király hangsúlyozta: mindig kerülte azt, hogy ha politikai véleményt nyilvánít, KBC-s tisztsége előtérbe kerüljön, és ezzel tisztában voltak a bank vezetői is. Soha nem a bank nevében, hanem mindig mint civil nyilatkozott.

"Úgy éreztem, amikor elvállaltam a fellépést Márki-Zay Péter mellett, hogy ez ugyan minden formális szabály szerint összeegyeztethető tisztségemmel, ebben az országban már ez sem biztos. Ezért jeleztem a KBC-nek: fellépek a rendezvényen. A helyzet azonban az, hogy Magyarországon ma nem lehet civilnek lenni. Barátok vannak és ellenségek. A mostani kiélezett politikai helyzetben a bank úgy érezte, hogy ezt a kockázatot már nem kell bevállalnia."

Hogy maga a fenyegetés kitől, kinek és milyen formában érkezett, arról Király nem akart beszélni.

A brüsszeli székhelyű KBC Group nem csak Belgium egyik legnagyobb vállalata, de az egyik legnagyobb forgalmat bonyolító pénzügyi szolgáltató egész Európában.

A KBC 100 százalékos tulajdonosa a Magyarországon működő K&H Banknak, ami jelenlegi formájában 2001 óta működik, akkor olvasztotta össze a hitelbankot és a holland ABN Amro magyarországi érdekeltségét a belga vállalat.

Narendra Modi miniszterelnök meghívta Ferenc pápát, hogy látogasson el Indiába - írja a politikus Twitter-posztjára hivatkozva szombat délután a BBC.

Mindez jelentős fordulatot jelent azok után, hogy 2017-ben meghiúsultak a tárgyalások az indiai pápalátogatásról.

Modi, aki a G20 csúcstalálkozójára érkezett Rómába, a Vatikában találkozott Ferenc pápával szombaton, és képeket is megosztott a találkozóról.

A meghívás azért is jelentős fejlemény, mert Indiát rendszeresen kritizálja a nemzetközi közvélemény a vallási kisebbségekkel, köztük a keresztényekkel szembeni diszkrimináció és erőszak miatt.

A BJP-t - Modi pártját - gyakran éri a vád, hogy hindu-párti identitást épít és ellenséges a más vallást követő csoportokkal szemben.

Az utolsó pápa, aki Indiába látogatott, II. János Pál volt 1999-ben.

A Hindu című lap szerint Modi és a pápa a szegénység és a klímaváltozás elleni küzdelemről tárgyalt a Vatikánba, arra azonban nincs utalás, hogy a találkozón szóba került volna a vallásszabadság kérdése is. (BBC)

Egy másik személygépkocsival ütközött, majd a Rákos-patakba hajtott egy Suzuki a Füredi utca és a Gvadányi utca kereszteződésében, szombaton, a déli órákban. A balesetben ketten megsérültek.

Budapesten és számos további településeken nőtt a légszennyezettség az országban, olyannyira, hogy négy településen már egyenesen veszélyes a levegő minősége a megnövekedett szállópor-koncentráció miatt. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által szombaton közölt adatokat az MTI adta közre még a reggeli órákban.

A légszennyezettség egészségügyi értékelése során négy szintet különböztet meg az NNK: kék (elfogadható), zöld (kifogásolt), narancssárga (egészségtelen), piros (veszélyes).

Az NNK szombaton már négy települést jelöltek piros színnel: Kazincbarcikát, Sajószentpétert, Nyíregyházát és Dorogot, míg Budapest, Százhalombatta, Tatabánya, Várpalota, Putnok, Miskolc, Oszlár és Debrecen levegőjét is egészségtelennek minősítették.

Ezek mellett tizenegy, mérőállomással rendelkező településen kifogásolt a levegőminőség a szálló por miatt.

A levegőminőség különösen az északkeleti országrész városaiban rossz: azokon a területeken a tájékoztatási küszöbérték fölött, olykor már a riasztási küszöbérték környékén alakul a szálló por (PM10) koncentrációja. A kedvezőbb szélmozgásoknak köszönhetően a Győr-Baja vonal környezetében, illetve az Észak-Dunántúl más részein is javuló tendencia veheti kezdetét.

Az NNK már pénteken jelezte, hogy a rossz levegőminőség miatt a légzőszervi betegségben szenvedők tünetei tovább súlyosbodhatnak, ezért azt javasolják, hogy ahol veszélyes a levegő minősége, a gyerekek, a várandós nők, az idősek és a krónikus légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri betegségben szenvedők inkább kerüljék a szabadban történő tartózkodást.

Az NNK azt is kéri, mellőzzék a helytelen fűtési módok alkalmazását, valamint a zöldhulladék égetését.

Egy marylandi férfi néhány éven belül másodjára nyerte meg a 2 millió dolláros fődíjat egy kaparós sorsjegyes játékon.

A szerencsés kezű férfi Salisbury városában dolgozott közüzemi dolgozóként, legalábbis amíg rászorult, mert aztán néhány évvel ezelőtt 2 millió dollárt nyert egy lottószelvénnyel. Azóta nyugdíjba vonult, de játékszenvedélyét megőrizte.

Még bőven tartott a járvány, amikor egy alkalommal két szelvényt vásárolt egy Exxon benzinkútnál: az elsővel nyert a 100 dollárt, a másodikkal pedig - mint később, a sorsolás után kiderült - ismét megütötte a jackpotot - 2 millió dollárt.

A férfi csak a férfi világjárvány idején fedezte fel, hogy nyert, így nem is tudta sokáig beváltani a szelvényt, amit egészen a lejárat előtti napokig egy széfben rejtegetett.

Az első nyereménye után a férfi elmondta a lottóhivatalnokoknak, hogy a pénzt családi nyaralásra tervezte fordítani - most, hogy nyugdíjba vonult, az új nyereményét egy újabb családi nyaralásra és lakásfelújításra költi majd.

Amikor a tanulságokról kérdezték, azt felelte, a legfontosabb, hogy amikor játszik az ember, ne csak a jackpotra utazzon, és hogy az ember élvezze a játékot, mert amíg élvezi az ember, addig az se fontos, hogy nyer vagy veszít éppen. Azért valószínűleg egy kis szerencse sem árt. (CNN)

Megérkezett Nagy-Britanniában az afganisztáni LMBTQ-közösség első nagyobb csoportja - adta hírül szombat délelőtt a Guardian.

29 melegjogi aktivistát illetve LMBTQ-csoporthoz tartozó diák evakuálásában segédkezett a brit külügyminisztérium azok után, hogy az országot elfoglaló tálib vezetés világossá tette, nem fogják tiszteletben tartani az LMBTQ közösségek jogait.

A tálibok augusztusi hatalomra kerülése óta egyre nagyobb az aggodalom a meleg és transznemű afgánok körében, akik az iszlamisták uralma alatt üldöztetéstől tartanak. Nem alaptalanul: a tálibok 1996-ban kezdődött ötéves uralma idején meleg férfiakat gyakran halálra köveztek vagy nyilvánosan megszégyenítettek.

Több ezer embernek még augusztusban sikerült elmenekülnie az országból, de nem mindenkinek jutott hely az első külföldi evakuációs járatokon.

Az akcióval kapcsolatban Liz Truss brit külügyminiszter kijelentette, mindent megtesznek annak érdekében, hogy segítsék a veszélyeztetett afgánoknak elhagyni az országot, Nagy-Britannia pedig továbbra is védelmezni fogja „minden ember jogát arra, hogy önmaga legyen és azt szeresse, akit akar”.

A külügy nem adott részletes tájékoztatást arról, hogy milyen módon evakuálták az első LMBTQ-csoportot, csak annyit árultak el, hogy jelenleg egy ideiglenes szálláshelyen tartózkodnak Nagy-Britanniában.

Az Egyesült Királyság eddig több mint 1300 embernek, döntően brit és afgán állampolgároknak segített elhagyni Afganisztánt az elmúlt két hónapban.

A következő hónapokban várhatóan további LMBTQ-csoportok érkeznek az Egyesült Királyságba Afganisztánból. (Guardian)

Elsőként a Krónika Online számolt be arról, hogy a bukaresti ítélőtábla 60 ezer lej megfizetésére kötelezte a román oktatási minisztériumot és a Kolozs megyei tanfelügyelőséget, amiért elutasították a kolozsvári Apáczai Csere János Gimnázium egyik képzőművészeti osztályának elindítását.

A bukaresti ítélőtábla jogerős ítéletében megállapította, hogy hátrányosan különböztették meg azokat a magyar gyerekeket, akik a 2016-2017-es tanévben szerették volna elkezdeni az ötödik osztályt, de a megyei tanfelügyelőség és a minisztérium - az alacsony gyermeklétszámra hivatkozva - nem járult hozzá ehhez.

Első alkalommal történt meg, hogy egy romániai bíróság anyagi kártérítésről hozott döntést nyelvi diszkrimináció miatt.

A bíróság kötelezte a szaktárcát és a tanfelügyelőséget személyenként hatezer lej - nagyjából 430 ezer forint - kártérítés megfizetésére. Az a tíz diák kapja meg ezt az összeget, akik képviseletében a Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért (Advocacy Group for Freedom of Identity, AGFI) perre vitte az esetet.

Az osztályba 16 gyerek jelentkezett, elindításának elutasítását pedig a kisebbségi oktatásért felelős államtitkár Király Andrásnak sem sikerült orvosolnia.

Az érintettek panasza nyomán a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) 2017 áprilisában elmarasztalta a tanfelügyelőséget, és a határozatot a tanfelügyelőséghez és az oktatási tárcához eljuttatva kérte az ügy mielőbbi rendezését.

A tanács határozatára hivatkozva 12 gyerek kitartott amellet, hogy a képzőművészeti osztályban szeretne tanulni. A szüleik kérelemmel fordultak a tanfelügyelőséghez, hogy a hatodik osztályt 2017 szeptemberében elkezdhessék. Ezt a főtanfelügyelő elutasította. Ekkor indítottak a tíz érintett gyerek szülei kártérítési pert. Ezt a pert mind első, mind másodfokon megnyerték. (Krónika Online / MTI)

„Ma Magyarországon több, mint 60 ezer siket és nagyothalló ember él. A Stop, Gyurcsány! Stop, Márki-Zay! petíció jelnyelvi akadálymentesítésének célja, hogy azok a siketek és nagyothallók, akik jelnyelven kommunikálnak, egyből anyanyelvükön, magyar jelnyelven juthassanak hozzá az információkhoz”

- tudatta a Fidesz az MTI-vel szerda délután, és a párt Facebook-oldalán elérhető a videó is.

Kósa Ádám és Nyitrai Zsolt fideszes képviselők emlékeztettek arra, hogy nem engedhetjük a múlt visszatérését, és hogy azok ragadják meg a hatalmat, akik egyszer már tönkretették az országot.

Ezért fontos aláírni a Stop, Gyurcsány! Stop, Karácsony! címen indított aláírásgyűjtését, ami a menet közben megváltozott felállás miatt Stop, Gyurcsány! Stop, Márki-Zay! elnevezéssel megy tovább.

A két képviselő, áll az MTI-közleményben. közösen kezdeményezte a Stop, Gyurcsány! Stop, Márki-Zay! aláírásgyűjtés jelnyelvi akadálymentesítését, „annak érdekében, hogy a jelnyelvet használó siket és nagyothalló honfitársaink is csatlakozhassanak a petícióhoz”.

Sokkal szigorúbb adószabályok vonatkoznának a 700 leggazdagabb amerikaira, és a rájuk kivetett extra terhek illetve szigorítások segítenek majd megvalósítani Joe Biden „Build Back Better” néven ismert munkahelyteremtő-adócsökkentő programját. Ez derült ki a szenátus pénzügyi bizottságának demokrata elnöke, Ron Wyden szerdán közzétett javaslatából.

A milliárdosok jövedelemadója biztosítaná, hogy az egymilliárd dollárnál nagyobb vagyonnal rendelkező, vagy a három egymást követő évben 100 millió dollárnál nagyobb jövedelemmel rendelkező amerikaiak ne késleltethessék adóbefizetésüket. Csak ez az intézkedés több százmilliárd dollár pluszbevételt jelentene az államoknak, amit aztán munkahelyteremtésre fordíthatnának Wyden szerint.

A javaslat megadóztatná a részvényekből származó pénzügyi nyereséget is, ugyanakkor lehetővé tenné a milliárdosok számára a veszteségek levonását. Az ingatlan- vagy üzleti érdekeltségeket nem adóztatnák évente, de a milliárdosok továbbra is tőkenyereség-adót fizetnének.

Kevés ember éves jövedelme haladja meg a 100 millió dollárt, a javaslat által generált bevétel nagy része a vagyon megadóztatásából származna.

A Biden-kormány és több progresszív képviselő régóta amellett érvel, hogy a milliárdosoknak több adót kellene fizetniük. Wyden javaslatához mind az 50 demokrata szavazó szenátor támogatására szükség lenne.

A napokban ez már a második nyilvánosságra került terv, ami Biden munkahelyteremtő-adócsökkentő programjához keres forrásokat.

Wyden más szenátusi demokratákkal, például a massachusettsi Elizabeth Warrennel együtt kedden egy olyan javaslatot tett közzé, amely 15 százalékos minimális társasági adót vetne ki az 1 milliárd dollárnál nagyobb nyereséggel rendelkező vállalatokra. (NBC)

Alighanem komoly tárgyalásokra készül a Külügyminisztériumot vezető Szijjártó Péter Tallinnban, mert olyan katonás hangulatban utazott el kedd éjszaka Észtországba, mintha már másnap délután éles bevetésen venne részt a Pszkovi-tó menti határterületeken.

Észtországban a NATO keleti szárnyán elhelyezkedő országok külügyminiszterei tartanak értekezletet a kontinens biztonsági kihívásairól. A tét Szijjártó szerint az életben maradásunk, azaz az illegális migráció megállítása, a veszély pedig egyszerre két oldalról leselkedik ránk, mert a minap már az ENSZ menekültügyi főbiztosa is azt javasolta Lettországnak, hogy engedjenek be bevándorlókat.

Hogy ez a fenyegetés mennyire valós, arról tanúskodik a miniszter blockbuster-trailereket megszégyenítő megérkezése a tallinni légtérbe.

Már a repülőgépről árgus szemekkel, felderítő módjára pásztázta a terepet, a szárazföldön landolva aztán minden fontos bevetési egységgel és hadi parancsnokkal lepacsizott, mielőtt bepattant a száguldó Mercedes-konvojba, hogy a rejtélyes fekete öltönyösök társaságában időben megérkezzen a csúcs helyszínére.

Ez nem az első epizód egyébként, az igazán figyelmes nézők emlékezhetnek az első rész hasonló hangulatú előzetesére, amit még januárban közölt a csatorna a zúzmarás Moszkvából.

Letöltendő börtönbüntetést kért az ügyészség arra a 46 éves férfira, aki volt barátnőjét zaklatta, és csaknem 18 ezerszer hívta fel őt, illetve üzent neki telefonon - adta hírül a Fővárosi Főügyészségre hivatkozva szerda délelőtt az MTI.

A férfi a távoltartást elrendelő bírósági határozat, majd a távoltartási szabályok megszegése miatt kiszabott rendbírság ellenére sem hagyott fel volt barátnője zaklatásával. Idén májusban ezért a bíróság elrendelte a letartóztatását.

A vádlott 2016-tól 2020-ig élt párkapcsolatban a sértettel, amikor a nő szakított vele. A férfi a szakítást nem volt hajlandó elfogadni, és naponta - főként telefonhívásokkal, de üzenetekkel is - próbált kapcsolatba lépni vele. Többször megjelent a lakásánál is azért, hogy béküljön ki vele.

A férfi ismerte a nő közösségi oldalon lévő profiljához, valamint az e-mailfiókjához tartozó jelszavakat, és többször kutakodott volt barátnője üzeneteiben, sőt, a közösségi oldalon üzeneteket és ismerősöket is törölt.

Az ügyészség közlése szerint a férfi 2020 májusa és 2021 januárja között mintegy 14 ezer alkalommal kereste a nőt telefonon, szóban vagy írásban. Az napi átlag 38 hívást vagy üzenetet jelent.

A Budai Központi Kerületi Bíróság a vádlottal szemben idén januárban távoltartást rendelt el, de a férfit ez nem nagyon hatotta meg, és folytatta a zaklatást. A Budapesti X. és XVII. Kerületi Ügyészség indítványára 2021 májusában végül a nyomozási bíró elrendelte a vádlott letartóztatását.

Az ügyészség zaklatás, valamint információs rendszer megsértése miatt nyújtott be vádiratot, végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozva a férfire.

A tömeges felvásárlások miatt korlátozza az AdBlue értékesítését a Mol - közölte az olajvállalat az MTI-vel szerda délelőtt.

A döntés értelmében egyszerre csak 1 darab kannás terméket lehet majd vásárolni, pisztolyos AdBlue-tankolásnál pedig 50 liter az alkalmanként kiadható maximum mennyiség.

A korlátozás alól csak a közfeladatot ellátó szervek, a mentők, a tűzoltóság és a rendőrség mentesülnek.

Az ellátásbiztonságot azért kell garantálni, mert a dízelmotoros járművek adalékanyaga iránt néhány nap alatt a tízszeresére-húszszorosára nőtt a kereslet.

Megkezdődött a nyerészkedési célú felvásárlás is, ami felborította a piacot, jóllehet, a lakossági igényeket a Mol továbbra is ki tudná elégíteni.

Egész Európában hiánycikk az AdBlue a gáz drágulása miatt.

„A kormánynak azért szűk a mozgástere, mert 2004-ben az uniós csatlakozási tárgyalások során a baloldali (Medgyessy-Gyurcsány) kormány kérhetett volna kedvezőbb számítási szabályt a kötelezően alkalmazandó jövedéki és áfa-rendelkezések alól; de nem tette”

- írta a Kormányzati Tájékoztatási Központ az ATV Híradó kérdésére válaszul szerda reggel, miután arról kérdezték, miért magasak az üzemanyagárak, és mit készült tenni a kormány annak érdekében, hogy megfékezze további növekedésüket.

A kormányzati tájékoztató szerv hozzátette még azt is, hogy a magyar kormány az EU-ban egyedülálló módon csökkentette az üzemanyagok jövedéki adóját idén április 1-én, a gázolaj esetében literenként 10 forinttal, a benzin esetében literenként 5 forinttal.

(Ez azonban, mint arra egy olvasónk felhívta a figyelmet, nem teljesen igaz: a kormány arról intézkedett öt évvel ezelőtt, hogy amennyiben 50 dollár alá esik az olaj átlagára, akkor automatikusan emelkedik az üzemanyagok jövedéki adója Magyarországon. A világpiaci ár változásával ez az automatikus emelés szűnt csak meg, illetve állt helyre.)

Mindez egyébként sem sok segítséget jelent a magyar autósoknak: szerdán a gázolaj literenkénti ára 512, a benziné 501 forintra emelkedett.

Az Eurostat szerint, ha az adókat nem tartalmazó termelői árakat vesszük alapul, az unió országai közül Magyarország kilencedik azon országok sorában, ahol a legdrágább a 95-ös benzin. Ami viszont a gázolajt illeti, ott listavezetők vagyunk, és ez nagyban összefügg a gyenge forintárfolyammal.

A Jobbik az ár befagyasztását és a jövedéki adó további csökkentését szorgalmazza. A kormány egyelőre kivár, de a parlamentben kedden Orbán Viktor nem zárta ki az árak befagyasztásának lehetőségét. (atv.hu)

Három hónapon keresztül nem volt hajlandó elárulni a Nemzeti Infokommunikációs Zrt. (NISZ), hogy pontosan hány darab védettségi igazolványt rendeltek meg az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-től idén márciusban, és pontosan mekkora értékben.

A NISZ arra hivatkozva tagadta meg az adatközlést, hogy abban érzékeny technikai információk találhatóak. Az Átlátszó szerkesztősége nem fogadta el ezt az érvelést, mert ilyen esetben az adatszolgáltatónak lehetősége nyílik, hogy kitakarja a kérdéses részeket.

A lap áprilisban kérte ki az adatokat, a NISZ végül csak júniusban közölte, hogy nem teljesíti az adatkérést. Válaszul az Átlátszó perelt, ám még azelőtt, hogy erre sor került volna, az állami vállalat kiadta az adatokat.

Nem csoda, hogy az utolsó pillanatig vissza akarták tartani azokat, mert a NISZ igen komoly árat fizetett a védettségi igazolványokért.

Az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. március 10-én jelentette be a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján, hogy kétéves szerződést írt alá NISZ-szel védettségi igazolványok szállítására. Az október 25-én kiadott dokumentumokból az derül ki, hogy a vállalat két ütemben összesen 8 millió védettségi igazolvány legyártására szerződött le bruttó 9,9 milliárd forint értékben. Egy igazolványért nettó 979,5 forintot fizetett a NISZ a nyomdának.

Érdekesség, hogy az eredeti tervek szerint szerepelt volna az igazolványon az oltás típusa is, de egy februári kormányrendelet ezt lényegében felülírta, és ennek szellemében módosították is a NISZ ész az ANY közötti szerződést is március elején.

Védettségit az kap, akit beoltottak vagy aki átesett a fertőzésen. A kártyának az oltottak esetében lejárati dátuma nincs, és már az első oltás után megkapható. A gyógyultak kártyája ellenben 6 hónapig érvényes. A friss adatok szerint az oltottak száma 5,94 millió, a gyógyultaké 795 ezer, így nagyjából 6,73 millió kártyát utalt már ki a NISZ.

A '90-es évek elején privatizált ANY Biztonsági Nyomda Erdős Ákos érdekeltségi köréhez tartozik, és az Átlátszó megjegyzi, hogy a vállalat minden kormány idején kapott megrendeléseket; elsősorban kifejezetten biztonsági okmányok gyártására. (Átlátszó)

Egy éve tett először ajánlatot a kormány a Budapest Airport tulajdonosainak, de a 3 milliárd eurós ajánlatot akkor a tulajdonosok kevesellték.

Néhány hónapja 4 milliárdra kúszott fel az ajánlat, még alig két hete is ez a szám keringett a sajtóban, de így sem született meg a megállapodás.

A 24.hu most arról ír, hogy a kabinet 4,44 milliárd eurót, azaz közel 1600 milliárd forintot sem sajnálna a Liszt Ferenc Nemzetközi Repteret üzemeltető cégért.

Erről elsősorban a tulajdonos német reptér-üzemeltető AviAlliance (kb. 55% százalék) konszern, egy szingapúri befektetési alap tulajdonában álló cég, a Malton (kb. 23%), továbbá egy kanadai nyugdíjalap (Caisse de dépot et placement du Québec - kb. 21%) képviselőivel kell megegyeznie a kormánynak.

Orbán Viktor miniszterelnök mindenesetre magabiztosan nyilatkozott a napokban, és azt ígérte, hogy az üzlet még ebben a naptári évben lezárul.

A lap szerint a vételi ajánlatot tevő konzorciumnak tagja lehet a Mol Nyrt. és Jellinek Dániel cége, az Indotek Csoport, de a magyar állam ragaszkodik a legalább 51 százalékos üzletrészhez.

A cikk megjegyzi, hogy a vételár meglehetősen combos, különös tekintettel arra, hogy milyen veszteségeket szenvedtek el a légi utaztatásban érdekelt vállalatok a koronavírus-járvány kitörése óta, így például a repülőteret üzemeltető Budapest Airport utasforgalma is a negyedére, 16,2 millióról 3,86 millió főre zsugorodott, 30 milliárdos nyeresége egy év alatt 40 milliárdos mínuszba fordult át, hitelekre szorult.

A Deutsche Bank ezzel együtt 4,2 és 4,7 milliárd euró közé teszi a cég értékét, viszont az árba beletartozik annak az 1,4 milliárd eurós hitelnek az átvétele is, ami kötelezettségként szerepel a mérlegben, és amit még a 2005-ben történt privatizáció idejében vettek fel.

A 24.hu szerint az ajánlattevők úgy kalkulálnak, hogy 2023-ra visszarendeződik a légiforgalom a koronavírus előtti szintre, és a befektetés akár 15 év alatt megtérülhet, de ezt a megkérdezettek túlzottan ambiciózus elképzelésnek látják, mivel a reptér rengeteg fejlesztésre és beruházásra szorul. (24.hu)

Többségében decemberig, de januárra legkésőbb szinte valamennyi városi kórház elveszti gazdasági önállóságát - írja szerda reggeli cikkében a Népszava.

Az „integráció” során hatvan-hetven kórház gazdasági, közbeszerzési és személyügyi, valamint informatikai feladatai kerülnek át a megyei kórházakhoz, a Fővárosban pedig a centrumkórházakhoz.

Az egyes városi kórházak megőrzik főigazgatóságukat, de a pénzügyi szervezetük és önállóságuk lényegében megszűnik.

A cikk szerint az átstrukturálás pontos menetrendjét múlt héten kapták kézhez a centrumkórházak illetékesei, ebben pedig az országos kórházi főigazgató azzal magyarázta a lépést, hogy

„a városi intézmény főigazgatója munkaidejének azon részét, amit eddig a működtetéssel töltött, ezentúl a betegellátás színvonalának növelésre tudja majd fordítani”.

A Népszava szerint a városi kórházak „integrálása” megtörtént a járvány alatt, a pénzügyi jogosítványok átcsoportosítása viszont még folyamatban van.

Budapesten a folyamatot bonyolítja, hogy a négy centrumkórházhoz, a Dél-Pestihez , az Észak-Közép Budaihoz (egykori Szent János) és a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjához sorolták be az összes fővárosi és a Pest-megyei fekvő-betegellátót is.

A Szent Imre kórház megőrzi önállóságát, mert ez az intézmény szolgáltatja majd az épülő szuperkórház, a Dél-budai Centrumkórház szakmai kapacitásait, és nem részei a folyamatnak az orvosképzést folytató egyetemek, valamint a Honvédelmi Minisztérium felügyelete alatt működő Honvédkórház alá rendelt Uzsoki sem.

Az érintett egészségügyi vezetők érthetően nem lelkesek. A lap példaként azt hozza fel, hogy nem valószínű, hogy „a budapesti Országos Korányi és Pulmonológiai Intézet menedzsmentje gyorsan és rugalmasan lesz képes reagálni arra, ha eltörik egy vízcső a Veszprém megyében lévő farkasgyepűi tüdőgyógyintézetben”.

A Dél-Pest Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézethez például az átszervezés során összesen 5667 ágyat és évente 56,2 milliárdos költségvetést rendeltek, lévén hozzájuk tartozik a Bajcsy, a Jahn Ferenc Dél-Pesti kórház, a Péterfy, és több vidéki városi kórház is.

A Népszavának egyetlen főigazgató sem mert névvel nyilatkozni, de többen szóvá tették, hogy a sajtó alig foglalkozik az átalakításokkal.

Általános vélekedés egyébként a főigazgatók körében, hogy az átstrukturálás inkább többe fog kerülni, mint kevesebbe, mert az ellátórendszer lassabban és nehézkesebben működik majd ebben a formában - tekintettel többek közt arra, hogy az irányító kórházak vagy a megyei intézmények pénzügyi vezetőinek a saját kórházaik felügyelete is épp elegendő problémát jelent. Azáltal, hogy a döntéseket nem helyben, a városi kórházakban hozzák majd, bonyolódik majd az ügyintézés, és van, aki szerint ez akár a betegellátás rovására is mehet. (Népszava)

Országszerte QR-kódos ellenőrzéseket vezetnek be az éttermekbe, szórakozóhelyekre és sportlétesítményekbe való belépéshez Belgiumban - írja az MTI a TASZSZ orosz hírügynökségre hivatkozva.

Alexander De Croo belga miniszterelnök kedd este a koronavírus elleni küzdelemmel foglalkozó szövetségi bizottság rendkívüli ülését követő sajtótájékoztatón jelentette be az intézkedéseket.

De Croo azzal indokolta a döntést, hogy ugrásszerűen nő a covid-esetek száma az országban: egy hét alatt 70 százalékkal több koronavírus-fertőzöttet regisztráltak. Naponta átlag 5300 új megbetegedés történik az országban. A halálesetek száma is emelkedett, egy hét alatt 13 százalékkal, most átlag napi 13 ember hal meg koronavírussal összefüggő megbetegedés miatt. A miniszterelnök szerint ha nem lenne védőoltás, katasztrofális lenne a helyzet a kórházakban.

Az átoltottság Belgiumban 74 százalékos, de már oltják az idősebb gyerekeket, a 12 és 18 év közötti korosztályt is.

A QR-kódos ellenőrzés eddig csak a brüsszeli szövetségi régióban volt kötelező, ezt most kiterjesztik a teljes országra. Azaz a belgák most már csak úgy mehetnek éttermekbe, koncerttermekbe, mozikba, színházakba és sportcsarnokokba, illetve látogathatják a kórházi betegeket, ha vagy oltottak, vagy az elmúlt 72 órában PCR-tesztet végeztek, és a teszt negatív lett.

Az ország teljes területén szigorítják a maszkok viselésének ellenőrzését, és a munkaadóknak azt javasolják, hogy távmunkában dolgoztassák alkalmazottaikat.

Megnyitja a bécsi császári palota, a Hofburg termeit az osztrák elnök a Covid-19 oltásra jelentkező állampolgárok előtt - adta hírül az MTI szerda hajnalban.

Alexander Van der Bellen 300 embert hívott meg, hogy vegyék fel az oltást a császári palotában. 230-an közülük előre regisztráltak, a többi vakcinát a spontán helyszínre érkezők között osztják szét. Az oltások beadásában egy segélyszervezet munkatársai segédkeznek.

Van der Bellen úgy nyilatkozott, hogy a saját eszközeivel és lehetőségeivel igyekszik hozzájárulni ahhoz, hogy minél többen megkapják a védőoltást.

Ausztriában a lakosság 63,7 százalékát oltották be teljesen koronavírus ellen, azaz még mindig relatíve alacsony az átoltottság.

Nem mindenki volt lelkes az akció miatt: többen a palota előtt tüntettek azért, hogy a kormány oldja fel a járvány miatt bevezetett korlátozásokat. Ausztriában november 1-től a munkavállalók többségének igazolnia kell, hogy oltva van, gyógyult covidos, vagy negatív teszttel rendelkezik.

Aki nincs beoltva, arra vesztegzári intézkedések várhatnak, amennyiben az ellátórendszer kapacitásai vészesen fogyni kezdenek. Ez azt jelentheti, hogy nem látogathatnak kulturális és sporteseményeket sem, sőt, előfordulhat az is, hogy megfelelő indoklás nélkül otthonaikat sem hagyhatják el.

Három órán keresztül hivatásos komikusoknak is komoly feladat viccesnek maradni, a kétfarkú kutyák esetében pedig eleve megnehezíti ezt a feladványt, hogy Kovács Gergő kutyaelnöknek van ugyan egy jellegzetes (borízű!) humora, végeredményben ez a párt is éppolyan fejnehéz, mint bármelyik másik, és a második vonal rettenetesen csikorog, egy ponton túl pedig nem tud mást csinálni, mint utánozni a vezetőt.

Pedig egészen felszabadult és laza hangulatban, derűs időben gyülekeztek a kutyapárt szimpatizánsai az Oktogonon, ahol Kovács után Terdik Roland kerületi jelölt mondott beszédet, mielőtt elindult volna a nagyjából 1500 fős tömeg a körúton a Moszkva felé. Mindkét stand-up rövid volt, pörgős, lehetett rajtuk nevetni és jókedvűen megindulni a molinók alatt.

Csakhogy ahogy haladt az idő és a sor, úgy lett egyre rozsdásabb a humor, és fáradtabb a menet, amit kétszer állítottak meg beszédek kedvéért a Margit híd közepén, majd a Mechwart téren. Itt már többször (sőt szinte végig) olyan érzése volt az embernek, mintha hajnalba torkolló karaoke-buliba tévedt volna, ahol szabad a színpad, szabad a mikrofon, és csak az nem kornyikál bele, aki már arccal borult az asztalra.

A menet második felében a performansz többnyire kimerült abban, hogy rommá sörözött felnőttek csirke- és lófejmaszkban rázzák magukat perceken keresztül a Listen to your heart és az orosz himnusz dubstep mashupjára; jobb esetben gyurcsányoztak, ferenceztek, gyurcsányoztak, ismét gyurcsányoztak, sorosoztak, vagy kínjukban épp úgy kántáltatták a tömeget, ahogy Kovács. Nem csoda, hogy mire átért Budára a menet, és elhagyta a Mechwart ligetet, a tüntetőnép néhány száz fős kemény maggá zsugorodott.

A hosszúra és erőltetettre sikeredett performansz sem változtat azon, hogy a kutyapárt és a hozzá hasonló anti-establishment formációk ténylegesen hozzátesznek valamit a kedélytelen, humortalan, szürke és rosszkedvű magyar politikai kultúrához. Valahol érdemes is megbecsülni őket. Az önfeledt vicc és az öncélú színpadiaskodás között viszont elég vékony a határvonal, és ez valószínűleg azért is van így, mert valójában a humor semmivel sem könnyebb műfaj a Nagybetűs Politikánál: mindkettőt illik komolyan venni.

Fotóink a kutyapárti békemenetről.

• 2006 nyarán, két egymást követő választási vereség után Orbán Viktor politikai pályafutása kis híján megfeneklett.
• Valóságos mentőövként érkezett számára az őszödi beszéd.
• Azzal őrizhette meg vezető pozícióját a jobboldalon, ha az események forradalmi hangulatba torkollanak, ezért alaposan rákészült a beszéd kiszivárgására.
• A Fidesz elnöksége viszont nem akarta végsőkig feszíteni a húrt, és végül kevésen múlt, hogy vezetőjük ellen forduljanak.
• A cikket a 444 kiadásában megjelent Győzelmi kényszer egyes fejezeteinek szerkesztett és rövidített részleteiből állítottuk össze.
  

2006. június 8-án – alig 24 órával azelőtt, hogy a Németország–Costa Rica meccsel elkezdődött volna a németországi labdarúgó-világbajnokság –, a kormányprogram parlamenti vitáján Veres János, a második Gyurcsány-kormány pénzügyminisztere nyilvánosan elismerte, hogy a választások előtt megtiltotta bizonyos gazdasági adatok közlését. A célja az volt, és ezt nem is titkolta, hogy a nagyközönség ne értesülhessen a költségvetési hiány tényleges mértékéről.

1500 milliárdos, a GDP arányában 4,7 százalékos hiánnyal számolt 2006-ra a kormány eredetileg. A kormányprogram vitájában ehhez képest az derült ki, hogy további 1000 milliárdos lyuk tátong a költségvetésen, így a nyugdíjkorrekciót is hozzászámolva a hiányszám 9,4 százalékra rúgott. Ez már nem csak az eredeti várakozásokhoz képest festett lesújtó képet: a Fitch Ratings hitelminősítő szerint 2006-ban Magyarországon halmozódott fel a legnagyobb arányú költségvetési hiány az egész világon.

Hiába állította Gyurcsány az ellenkezőjét még a két választási forduló között is, a kiigazítás elkerülhetetlen volt. A háztartási gáz átlagárát 30, a villamos energia árát 10-14 százalékkal emelték meg. Az áfa 15 százalékos kulcsát 20-ra emelték fel. Növelték az egészségbiztosítási és munkavállalói járulékterheket is, és ingatlanadó bevezetését tervezték. Tandíj-kötelezettséget vezettek be a felsőoktatásban, és az egészségügyi kormányzat belengette, hogy a jövőben vizitdíjat, a fekvőbeteg-ellátásért pedig ágydíjat szednének a betegektől. A forint azonnal mélyrepülésbe kezdett, a Budapesti Értéktőzsde 600 pontot zuhant, és több részvény kereskedését felfüggesztették. A Szonda adatai szerint májushoz képest egyetlen hónap alatt 9 százalékpontot esett a nagyobbik kormánypárt népszerűsége.

A szakszervezetek vezetésével tüntetések kezdődtek a fővárosban. Ezrek vonultak az utcára, bal- és jobboldali civil szervezetekkel. A kormányt nem hatotta meg a néhány ezres tömeg: július 10-én elfogadta az Új egyensúly néven előterjesztett csomagot.

Orbán Viktor, aki 2006 tavaszán sorozatban második választási vereségét szenvedte el, és politikai túlélése erősen kétségesnek látszott, a világbajnokság ideje alatt egyáltalán nem szólalt meg, sem a sajtóban, sem a parlamentben. Olybá tűnt, elvonul a nyilvánosság elől; és szokásához híven meccsnézéssel enyhíti a vereség fájdalmait. Valójában egy új tervet készített elő. Két hónap hallgatás után, július 22-én elutazott Tusnádfürdőre, hogy megtartsa szokásos nyári beszédét a szabadegyetemen, és azonnal támadásba lendült.