Rényi Pál Dániel

A DK-s politikus, Czeglédy Csaba néhány órával ezelőtt posztolt egy képet egy szombathelyi plakátról, ami Gattyán György üzletembert ábrázolja, közvetlenül egy kormányzati, oltásnépszerűsítő plakát szomszédságában.

A plakát a „Nyomja meg a gombot!” feliratot viseli, ami alighanem egyszerre utal az üzletember egész országot áthálózó digitalizációs programjára és homályos hátterű, mégis határozottnak látszó politikai ambícióira.

Czeglédy szerint több helyen feltűnt ugyanez a plakát a városban, és ezeken a helyeken korábban jellemzően kormányzati hirdetések futottak.

A szexkamera-iparágon meggazdagodott Gattyán György 280 milliárd forintosra becsült vagyonával a harmadik leggazdagabb magyar Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor mögött, az elmúlt hetekben azzal került a figyelem középpontjába, hogy kampányolni kezdett digitalizációs mozgalma mellett - folyvást lebegtetve annak lehetőségét, hogy mozgalomból pártot szervez és elindul a 2022-es országgyűlési választásokon.

Az üzletember egyelőre inkább levegőben hagyja ezt a kérdést, de a plakátok megjelenése újabb jele lehet annak, hogy valósak a politikai ambíciói.

A kormányoldal eddig nem vette célba Gattyánt, ellenben az ellenzéki oldalról nagyon gyanúsan szemlélik a ténykedését, különös tekintettel arra, hogy egyik cég 900 millió forintot kapott egy kormányközeli tőkealaptól.

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének, Márki-Zay Péternek is az a véleménye, hogy Gattyán az ellenzéki szavazók megosztására törekszik.

Hogy pontosan mit akarhat Gattyán, arról Csurgó Dénes írt hosszú elemzést a 444-en.

83 éves korában elhunyt Avar János, újságíró, külpolitikai szakértő. Erről Hann Endre szociológus és közvéleménykutató - Avar János közeli barátja - számolt be privát Facebook-oldalán csütörtök délben.

Avar János 1938-ban született a csehszlovákiai Rozsnyón. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatója volt, mielőtt 1961-ben a Népszabadságnál kezdett dolgozni. Kilenc évig írt a lapnak, kezdettől elsősorban külpolitikai témákról.

1966 után a Magyar Televízióban is jelentkezett külpolitikai kommentárokkal, 1970 után pedig a Magyar Nemzet munkatársa lett, ahol két időszakban - 1971 és 1975 illetve 1989 és 1993 között - washingtoni tudósítóként is dolgozott. 2002 után a Vasárnapi Hírek című lapott szerkesztette. Hosszú ideig állandó résztvevője volt az ATV Újságíróklub című műsorának.

Összesen 12 könyvet írt az amerikai politikáról és amerikai politikusokról.

• Rogán Antal kommunikációs miniszter a kampány előtti utolsó pillanatban sort cserél a Mediaworks élén.
• Kevesekhez jut el a tartalom, nincsenek megszólítva a fiatalok, a kampány meg már itt van a küszöbön.
• A leváltott Szabó László olyan nehezen fogadta el a döntést, hogy a miniszternek személyesen kellett megmutatni, merre az ajtó.
• Kipróbált emberek kerülnek helyzetbe: a Népszabadság bezáratásában is fontos szerepet játszó Kálmán Erika lesz a kormánysajtó új nagyasszonya.

Váratlanul lefejezték a kormánypárti médiabirodalom központi vállalatának vezetését az elmúlt héten: távozott a Mediaworks elnök-vezérigazgatói székéből Szabó László, majd néhány napra rá a menedzsment öt további tagja: Páldi Tamás szervezetfejlesztésért felelős igazgató, Arany János értékesítési és marketing igazgató, Paplanos Péter innovációs igazgató, Bodnár Gyula oktatási és továbbképzési igazgató és Nagy Tamás digitális igazgató.

Az elnök-vezérigazgatói posztot az eddigi vezérigazgató-helyettes, Kálmán Erika veszi át; a közös megegyezéssel történt távozásokról már az ő vezetése alatt született döntés. Szabó a továbbiakban a Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszteri biztosaként folytatja, vagy ahogy a Mediaworks közleménye találóan fogalmazott,

„más fontos kormányzati megbízatást kap.”

Tóninak kellett leszólni, hogy pakoljon

Az elnök-vezérigazgató távozása nem akkora meglepetés, mint amekkora az érkezése volt, mert bár kipróbált káder, az orvos végzettségű Szabó területe a '90-es évektől kezdve a gyógyszeripar volt, nem pedig a média. 2010 és 2014 között a Teva Magyarország Zrt. vezérigazgatójaként lett igazán ismert az üzleti életben, mielőtt Szijjártó Péter helyettesének majd parlamenti államtitkárnak tette meg a külügyminisztériumban. 2017 után washingtoni nagyköveti posztot kapott.

A covid-válság kezdetén váratlanul hazarendelték. A Fidesz-média veteránja, Liszkay Gábor elnök-vezérigazgató leköszönt a Mediaworks éléről, és Orbán Viktor jóváhagyásával - évtizedes érdemei elismeréseként - nyugdíjba vonulhatott. Rogán Antal kormánymédiáért felelős miniszter olyasvalakit keresett Liszkay helyére, aki szervezetileg és szerkezetileg képes hatékonyabbá tenni a kiadót. Így esett a választás Szabóra.

Az új vezető feladata lett volna racionalizálni a cégcsoport működését azok után, hogy a Mediaworks a kormánymédia olvasztótégelye lett: az alapítványi átalakulás során egyenként felajánlott médiacégek többsége a kiadóvállalat ernyője alá sorolódott be. 2019-ben 11 KESMA-tulajdonú médiacég olvadt be a cégcsoportba, további 28 pedig uralmi szerződés szerint került a Mediaworks irányítása alá; utóbbiak közül később újabb 11 olvadt be teljesen. A magyar médiapiacon sosem látott méretű médiaóriás jött létre: csatolmányaival együtt több mint 500 cím és 2730 alkalmazott tartozik a Mediaworks alá, ami csak 2020-ban 66,7 milliárdos árbevételt könyvelhetett el; ezzel messze a legnagyobb forgalmat bonyolító médiavállalat az országban.

A Mediaworks árbevételének harmada hirdetésekből származik, ez nagyjából 22 milliárd forintot jelent - ennek a pénznek jelentős részét pedig a költségvetésből élő állami hirdetők dobják össze. 2020 tavaszától ráadásul - az Evomedia portfóliójára épülve - felállt a kizárólag kormánymédiumok hirdetéseit értékesítő sales house, a Salesworks is - de ezzel együtt sem sikerült igazán felizgatni a piaci hirdetőket. Bár erről nincs hivatalos adat, információnk szerint a 2019-es 5 milliárdos bázishoz képest nagyságrendileg több - 10 milliárd forintot is meghaladó - forrást kellett becsatornázni a céghez a kommunikációs tendereken keresztül ahhoz, hogy az értékesítések visszaesésével keletkezett lukat sikerüljön betömni.

A megyei lappiacot több lépésben vásárolták fel azok a Fideszhez kötődő közvetítők, akik később felajánlották azokat a KESMA számára. A Mediaworks, az Axel Springer, a Pannon Lapok Társasága, a Radio Bridge Media és a Russmedia voltak a megyei lapok korábbi tulajdonosai. Szabó egyik fontos megbízása lett volna, hogy legyártasson és üzembe helyezzen egy olyan integrált informatikai rendszert, ami lehetővé teszi a szerkesztőségi folyamatok központi irányítását. A hírek szerint erre legalább 2 milliárd forintot költött el a cég, de a rendszer így sem állt fel időben, miközben csak hónapok maradtak hátra a választásokig.

A vezérigazgató másik fő küldetését sem tudta maradéktalanul teljesíteni. Ez ugyanaz lett volna, amit a 2019 őszi önkormányzati bukta után a kabinetiroda a teljes Fidesz-világnak utasításba adott:

Megszólítani A Fiatalokat. Mint azt a Gemius adatai mutatják, a teljes Saleswork digitális portfóliója stagnál, sőt, inkább esik: a cégcsoport valódi havi egyedi látogatóinak száma a tavaly nyári 5,8 millióról 5,2 millió környékére esett vissza. Ennek a forgalomnak meghatározó részét jelenti az Origo; ami stabilan havi 3 millió egyedi olvasóhoz jut el. De az elvárás nem is annyira a nagyobb termékek, mint az Origo vagy a Bors menedzselése volt, - ezek méretüknél fogva szervezetileg önálló egységnek számítanak a cégen belül -; hanem a megyei lapok online divízióinak fellendítése. Ebben sem sikerült eredményt felmutatni.

Bár vannak megyei oldalak, ahol hangyányi előrelépés történt, az összkép borús. A baranyai bama.hu például másfél év alatt elveszítette olvasói közel harmadát, a 2020. januári 460 ezerhez képest most októberben már csak 300 ezer egyedi látogatójuk volt. A hajdú-bihari haon.hu olvasottsága, ingadozva ugyan, de 500 ezres egyedi userszámról 450 ezer közelébe esett vissza, a veszprémi veol.hu negatív rekordot döntve már a 300 ezres egyedi látogatószámot sem érte el a múlt hónapban. Bezuhant az mno.hu: az oldalletöltések száma közel harmadával esett a 2020 eleji számokhoz képest; a 888 havi látogatottsága felére esett vissza, egy kisebb megyei lap számait hozza. Egyedül a fiatalos-alternatív jobboldaliból vonalas kormánylappá darált mandiner.hu látogatottságában volt tapasztalható érdemi növekedés - egy év alatt 600 ezres bázisról 1 millió közelébe szökött fel a havi látogatószám.

Kevésbé meglepő, hogy nem sikerült megállítani a nyomtatott kiadványok példányszámainak zuhanását sem. A MATESZ adatai szerint a Bors 2020 februárjában még 43 ezer példányban ment el, idén szeptemberben már csak 29 ezer fogyott belőle, és a szám folyamatosan esik. A nagyobb megyei lapok közül a Kisalföld másfél év alatt 44 ezerről 36 ezer példányra sorvadt, a Délmagyarország 24 ezerről 20 ezerre, de a kisebbek esetében is folyamatos az esés, és még egy olyan örökzöld termék, mint a Nemzeti Sport sem tud megállni a lejtőn: 43 ezerről 33 ezerre esett másfél év alatt a sportlap napi példányszáma. A vezetés válaszul ingyenes lapokkal igyekezett kozmetikázni a helyzetet: előbb feltámasztották a Metropolt Budapesten, majd City néven új kampánylapot indítottak, amit több százezer példányban terjesztenek az ellenzéki vezetésű nagyvárosokban.

Szabó, akinek feladata épp a működés egyszerűsítése volt, eközben úgy vett fel igazgatókat, hogy nem mert hozzányúlni régiekhez. Egymás után hozta volt kollégáit a cégbe - Páldi Tamással korábban együtt dolgozott egy amerikai gyógyszercégnél, Bodnár Gyula a Tevánál volt értékesítési menedzser a kezei alatt, Paplanos Péter Washingtonban kabinetfőnökeként dolgozott. Emiatt párhuzamosságok jöttek létre a menedzsmenten belül, sokasodtak a konfliktusok is a régi garnitúra és az új elnök által kinevezett igazgatók között is.

Szabó nemigen érzékelte, hogy fogy körülötte a levegő. A vezérigazgató november 12-én, egy pénteki napon optimista, távlati terveket felvonultató interjút adott saját beosztottjának, Néző Lászlónak a Médiapiac nevű oldalon. Dicsérte a kiadócsoport eredményeit, és további sikereket helyezett kilátásba.

„Sokat haladtunk előre, igaz, a tempót szeretném kicsit felpörgetni, de ebben segítenek a kiváló kollégáim is”

- nyilatkozta, de a felpörgetésre már nem maradt idő - még aznap megüzenték neki írásban a kabinetirodából, hogy a küldetés véget ért.

Azt nem lehet tudni, ki volt a feladó, de a médiavilág ismerői szerint ilyen esetekben Rogán Antal titkára, Nagy Ádám jelentkezik egy udvarias levéllel, ami arról szól, hogy ha az igazgató úr tényleg menni akar - és ugyebár menni akar -, akkor annak nincs akadálya. Szabó mindenesetre nem észlelte a jelzést, a hétvégén továbbra is igazgatóként kommunikált a beosztottakkal, új programokat is lekötött, így aztán Rogánnak személyesen kellett odatelefonálnia, hogy pakoljon, mert nagyon várják az ITM-nél. Alig hogy hivatalosan bejelentették a távozását, Szabó emberei „közös megegyezéssel” távoztak a menedzsmentből.

Túlélési esélyeinek biztos nem tett jót, hogy Szabónak erős konfliktusa támadt a régi Mediaworks-garnitúrával, mindenek előtt Csermely Péter tartalomfejlesztésért felelős helyettessel, és általában a tartalmi emberekkel, akik közül a bulvárdivíziót vezető Ómolnár Miklós számít még jelentős tényezőnek.

Csermely az egész kormánypárti média egyik legbefolyásosabb tartalmi embere, korábban hosszú évekig Liszkay jobbkeze volt a Magyar Nemzetnél és a Mediaworks vezetésében is; - a pártlapot egy időben főszerkesztőként is vezette. Legendássá lett mondása szerint: aki tőle jobbra áll, az már leesik a palettáról. Vele nem jó rosszban lenni, mert évtizedes kapcsolata fűzi a Fidesz vezetéséhez, és a tartalmi ügyekben intenzív kapcsolatot tart Kocsis Mátéval és Rogán Antallal is. Aligha hallgatta el véleményét az igazgatóról, amikor a pártban kérdezték.

Csermelynél egyetlen befolyásosabb vezető dolgozott a médiavállalatnál - az a most kinevezett Kálmán Erika, aki egyetlen vezetőségi tagként a Mediaworks 2014-es megalakulása óta része a menedzsmentnek, és aki hosszú évek szívós munkájával, külsős emberből a kormánypárti média egyik legmegbízhatóbb és legnagyobb hatalmú vezetője lett.

Bejáratott emberek

A Kijevi Állami Egyetemen bölcsész, a Közgázon pedig közgazdász végzettséget szerző Kálmán Erika a 2000-es évek elején a kazincbarcikai Borsodchemnél dolgozott HR-igazgatóként, amikor Heinrich Pecina osztrák üzletember felvásárolta a vegyipari vállalatot. Pecina már akkoriban keleti befektetőknek és helyi politikai kalandoroknak frontolt különböző a közép-európai piacokon - a Borsodchemen is hamar túladott a kínai Wanhua Industrial befektetőcsoport javára.

Így került képbe a Mediaworks megalakulása idején is, amiben kulcsszerepet játszott a Fidesz-kormány: a politikai befolyás alatt álló médiahatóság és a versenyhivatal csak azt követően volt hajlandó engedélyezni a svájci Ringier és a német Axel Springer médiavállalatok fúzióját, ha egy jelentősebb cégcsoportot kiszerveznek a portfóliójukból.

Ezzel jött létre a Mediaworks - és ezzel került a később bezáratott Népszabadság, a Nemzeti Sport, több megyei lap és a Ringier nyomdája is a Pecina vezette Vienna Capital Partners tulajdonába. A kormányhoz kötődő üzletemberekkel egyre szorosabb kapcsolatot ápoló Pecina ideális jelöltnek látszott arra, hogy néhány évig kézben tartsa a vállalatot; az osztrák cég mögött ugyanis nehezebb volt felfedni a sajtónak a politikai kapcsolatokat.

Kálmán Erika lett Pecina legfontosabb embere a Mediaworksnél is; hivatalosan tanácsadóként működött közre az akvizíció során, mielőtt a cég vállalatszervezési és szervezetfejlesztési igazgatója lett. 2016 őszén, a Népszabadság bezáratása idején már ő vezette a tárgyalásokat a távozó újságírókkal a Mediaworks nevében. Következő évben ügyvezetőként aktív részt vállalt a kelet-magyarországi megyei lapokat birtokló Russmedia termékeinek integrálásában is, miután Pecina a kormány bátorítására felvásárolta a kiadót, hogy aztán továbbadja azt Mészáros Lőrincnek és az Opimus Pressnek.

Kálmánt pragmatikus, okos és szenvtelen vezetőként írják le azok, akiknek volt alkalmuk dolgozni vele. Az évek során elnyerte a politikai vezetés bizalmát - és ez kitartott azt követően is, hogy Pecina végül belebukott sorozatos ügyeibe. 2017-ben az osztrák strómant jogerősen 22 hónap börtönre ítélték csalás és hűtlen kezelés miatt, miután egy bécsi bíróság bizonyítottnak találta, hogy a Hypo Bank több eurómilliós tételben állított ki hamis számlát a VCP nevére. Pecina neve később előkerült a Strache-botrányban is, miután az FPÖ-s alkancellár az elhíresült ibizai videóján arról beszélt, hogy „Pecina egy olyan befektető, aki az elmúlt 15 évben minden magyar lapot megvett és előkészített Orbánnak”.

Kálmánnak elegáns modora van, viszont kerüli a nyilvánosságot; jól átlátja a hatalmi viszonyokat és kíméletlen végrehajtó hírében áll - egy befolyásos médiapiaci szakember egyenesen „tartuffe-i karakterként” beszélt róla -, a rendszer pedig épp az ilyen végrehajtó típusokat kedveli. Az elmúlt időszakban Kálmán egyre tudatosabban készült a váltásra - állítólag már a vele való rossz viszony miatt távozott idén februárban Lóczi János általános vezérigazgató-helyettes is.

Az új vezérigazgató hosszú távra tervez és alighanem vele is hosszú távra terveznek, de most a kampány a legfontosabb, a kormánysajtó termékeit hadrendbe kell állítani a választások előtt. Kálmán vezetésével egészen biztosan új korszak kezdődik a cég életében. Ezt elég pontosan szemlélteti, hogy a távozásokkal párhuzamosan a Mediaworks honlapjáról rekordgyorsasággal tüntették el a leváltott menedzsment és a felsővezetés tagjait, továbbá 30 főszerkesztőt. Kálmán Erika elnök-vezérigazgató, Csermely Péter tartalomfejlesztésért felelős igazgatóhelyettes és Halmai Ádám általános vezérigazgató-helyettes alkotják jelenleg a három fős igazgatói tagságot és a cégvezetést.

A kinevezés formailag a KESMA-hoz tartozik, és az alapítvány közleményben számolt be a vezetőváltásról. Hogy a szöveg pontosan melyik íróasztalon született, azt nem tudni, de értesüléseink szerint az alapítványt formálisan vezető Szánthó Miklós kuratóriumi elnököt csak utólag értesítették arról, hogy pontosan milyen döntést is hozott.

Kerestük a cégtől távozott igazgatókat, de ők a szerződésükben vállalt titoktartási kötelezettség miatt nem válaszoltak kérdéseinkre. A történtek pontos rekonstruálása végett kérdéseket küldtünk a Mediaworks vezetésének, a KESMA kuratóriumának, kerestük továbbá Csermely Pétert és az ITM-en keresztül kérdéseket intézetünk Szabó Lászlóhoz. Senki nem adott válaszokat a felvetéseinkre. Amennyiben ez megváltozik, jelezni fogjuk.

Tekervényes levélben kérte Orbán Viktor Ursula von der Leyent és az Európai Bizottságot, hogy ugyan függesszék már fel azokat a Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásokat, amik „aláássák a tagállamok területi és nemzeti integritását, valamint polgárai biztonságának védelmét célzó intézkedéseit."

Az Európai Bizottság több ügyben - többek közt a jogállamisági mechanizmussal összefüggésben - is indított ilyen eljárást Magyarország ellen, sőt: november közepén az Európai Bírósághoz fordult, és pénzbírság kiszabását kérte, mivel Magyarország nem tartotta be a menekültügyre és a visszatérésre vonatkozó uniós szabályokkal kapcsolatos tavaly decemberi bírósági ítéletet.

Ha lehet hinni Havasi Bertalannak - és ha valakinek Orbán-ügyben lehet, akkor az ő - a miniszterelnök hosszú vaskos bekezdésekben védte igazát a levélben.

A kormányfő részletesen taglalta, hogy a globális kihívások megkövetelik a válságokkal szembeni ellenálló képesség növelését, ebben a szellemben döntött úgy Magyarország tavaly júliusban, hogy nem válik a Covid által sújtott unió pénzügyi helyreállításának akadályává.

Szerinte viszont el kell ismerni, hogy a jelenlegi rendkívüli migrációs helyzetet is különleges intézkedésekkel kell kezelni, mert a biztonságunk és területi integritásunk forog kockán. Ebből az következik, így Orbán, hogy a jogi kereteket a valósághoz kell igazítani, és „a tagállamokat nem lehet felelősségre vonni vagy büntetni azért, mert működőképes - egyszersmind arányos - megoldásokat alkalmaznak a mindnyájunkat fenyegető kihívásokra.”

A magyar miniszterelnök hosszasan - tőle szokatlan, bürokratikus nyelvezetet használva - értekezett „nem megfelelő jogi keretekről és eszközökről”. Arról is írt, a jelenlegi menekültügyi rendszer egyik gyengepontja, hogy a tagállam területére történő belépés jogát mindenki számára biztosítani kell anélkül, hogy lehetőség lenne a kérelmező hátterének alapos vizsgálatára a határon, mielőtt engedélyeznék a belépést az országba.

A különleges eljárásokra példaként említette azt, amikor az unió úgy döntött, hogy lazít az állami támogatás szabályain és aktiválják az általános mentességi záradékot, így lehetővé téve a tagállamoknak, hogy eltérjenek a költségvetési követelményektől. Szerinte most minden területen új megközelítésre van szükség.

Hasonlóan különleges eljárás alá esnek szerinte a jelen migrációs krízisben a kötelezettségszegési eljárások, és azt kérte a Bizottságtól, tegyen javaslatot a jogi keretrendszer megváltozott realitásokhoz igazított átalakítására, haladéktalanul szüntesse meg a hatályban lévő, elavult és a helyzet megoldását gátló szabályozás kikényszerítését.

Nem hatotta meg a bikkfanyelvű fejtegetés a Bizottságot. Írásban még nem válaszoltak, de Margaritisz Szkínász bizottsági alelnök egy Strasbourgban tartott sajtótájékoztatón kérdésre felelve azt mondta, nincs nagyon miről beszélni:

„Nincs politikai mozgástér a kötelezettségszegési eljárásokban. Szigorúan meghatározott, könyv szerinti folyamatokról van szó. Az ilyen eljárás lezárására az egyetlen lehetőség az, ha annak az alapját jelentő ügy megoldódik. Politikai okokból, vagy levelekkel nem lehet leállítani egy kötelezettségszegési eljárást.”

(Euronews)

Őrsi Gergely II. kerületi polgármester a Facebook-oldalán keres önkéntes magán-egészségügyi dolgozókat, akik segíthetnek folytatni a kerület tesztprogramját.

Az önkormányzat az I. kerületi önkormányzattal összefogva, a Szent Ferenc Kórházzal és a Budai Irgalmasrendi Kórházzal együttműködésben szervezett ingyenes koronavírus-szűrést több helyszínen. Az antigén gyorsteszttel való szűrés ingyenes, és bárki által igénybe vehető volt.

A budapesti II. kerületben november 10-től végeztek ingyenes koronavírus-teszteket a lakosságnak tíz napon keresztül. 4351-en éltek a lehetőséggel, és 327 esetben lett pozitív a teszt.

Őrsi azt írja, mindenképp szeretnék folytatni a programot, és ehhez keresünk önkénteseket a magán-egészségügyi szektorból.

Jelentkezni a [email protected] címen lehet.

A felhívást elküldték a kerületi magán-egészségügyi intézményeknek, és arra kérek mindenkit, hogy osszák meg a bejegyzést. A polgármester megköszönte az önkéntesek és egészségügyisek eddigi munkáját.

Közös közleményben tiltakoznak az ellenzéki pártok a Jobbik-elnök Jakab Péter ellen indított lejárató kampány ellen.

Jakab pert indított a Bors ellen azok után, hogy a kormánypárti bulvárlap felvételekre és fényképekre hivatkozva házasságtöréssel vádolta meg, miután a politikus és kabinetfőnöke egyszerre érkeztek meg majd távoztak egy házból.

A kormánypárti média ezután több cikkben támadta Jakabot azért is, mert állítólag másnak adja ki a lakását, amit az Országgyűlés Hivatala a számára bérel. A politikus emiatt is feljelentéseket tett.

Erre válaszul kedd délután az ellenzéki pártok egyenként és közösen is közleményt juttattak el az MTI-hez.

„Mi, az egységes ellenzék képviselői megannyi mindent elviseltünk már és elviselünk az Orbán-rezsim aljas, hazug hatalomgyakorlásával szemben, ám van egy vörös vonal: ezt akkor húzzuk meg, amikor az állami pénzből fizetett, politikailag támogatott propagandasajtó kreált ügyekkel átlépi a magánszféra határait. Most ez történt. Tiltakozunk a Jobbik elnökét, Jakab Pétert ért támadások ellen, egyúttal felszólítjuk a közéleti pitbullként használt (úgynevezett) sajtótermékeket: hagyjanak fel a tényeket nélkülöző, nemtelen, lejárató tartalmak készítésével!” - írja közösen a Demokratikus Koalíció, az MSZP, a Párbeszéd, a Momentum, a Mindenki Magyarországa Mozgalom, a Jobbik és az LMP.

Magyarországra 2021-ben minden elemében autokratikus rendszerű országgá vált, amelyben az uralkodó osztállyal szemben álló szereplők gyűlölt, elpusztítandó ellenséggé váltak - állítják a pártok, akik szerint a hatalom ma már az '50-es éveket idéző eszközökkel és módszerekkel figyeli meg és igyekszik besározni politikai ellenfeleit, amit mutat az is, hogy a kormány kész bevetni ennek érdekében a terror- és bűncselekmények megelőzésére kifejlesztett Pegasus-kémszoftvert is.

„Ebből elég! Mi, az egységes ellenzék képviselői a leghatározottabban rögzítjük: minden eszközzel fellépünk ez ellen, és a leghatározottabban kiállunk politikusaink és családjaik védelmében. (...) Jövőre, a kormányváltás után elszámoltatjuk a hatalom embereit, és elszámolunk minden aljas, mocskos, korrupt üggyel, hogy felépíthessünk egy igazságos, tisztességes, szolidáris, zöld Magyarországot!” - zárul az összes ellenzéki párt által szignált közlemény.

„Az ügycsoportot érintően a rendőrségre több feljelentés is érkezett, amelyek alapján befolyással üzérkedés, csalás, vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali visszaélés és hűtlen kezelés elkövetésének gyanúja miatt eljárásokat folytatunk ismeretlen tettes ellen. A nyomozások érdekeire tekintettel ezekről nem adunk bővebb tájékoztatást.”

Ezt a Mediaworks Hírcentrumának érdeklődésére közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda kedd késő délután. A hír elsőként a Magyar Nemzet híroldalán jelent meg.

November elején jelent meg először a hír, hogy a forráshiánnyal küzdő Fővárosi Önkormányzat eladná a Városházát. Az Indexhez jutott el egy dokumentum, ami erre engedett következtetni.

Akkor Karácsony Gergely tagadta, hogy ilyen szándéka lenne Budapestnek, később aztán kiderült, hogy Barts J. Balázst, a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. elnök-vezérigazgatója valóban folytatott ebben az ügyben egyeztetéseket, a hivatal szerint a főpolgármester tudta nélkül, és emiatt megrovásban is részesült.

Barts érintettségét egy hangfelvétel bizonyította, majd egymás után kerültek újabb hangfelvételek is nyilvánosságra a Bennfentes.net nevű oldalon.

A másodikon egy üzletember - állítólag Gansperger Gyula - beszélt, és többek közt az is elhangzott, hogy egy másik illető, Berki Zsolt - aki az első alkalommal kiszivárogtatott felvételek szerint szerződést kötött a Városháza eladására egy ingatlanirodával - Kiss Ambrus főpolgármester-helyettessel állhat kapcsolatban. A hangfelvételen egy jutalékos rendszerről esik szó.

Karácsony ezt követően közölte, hogy a városvezetés egyetlen tagja sem találkozott soha semmilyen tárgyaláson sem Gansperger Gyulával, sem Berki Zsolttal, és a felvételeket manipulálták. A főpolgármester azt mondta, hogy feljelentést tesznek az ügyben. Ugyanezt nyilatkozta Kiss Ambrus is.

Pár nappal később olyan felvétel jelent meg, amin Bajnai Gordon volt miniszterelnök hallható, aki arról beszél, hogy van fővárosi szándék a Városháza eladására, ami az önkormányzatnak érdemi bevételt hozhatna, de a politikai támadások elkerülése miatt az ügyletet a választások utánra időzítenék.

Bajnai később azt írta Facebook-oldalán, hogy találkozott Gansperger Gyulával a nyáron, de világossá tette, hogy ebben az ügyben nincs befolyásom, közvetítői szerepe, és hogy szerinte egy ilyen szimbolikus jelentőségű épületet érintő beruházás a jelenlegi irracionális politikai környezetben mindenképpen politikai támadások kereszttüzébe kerülne.

Az egykori kormányfő szerint nyilvánvalóan titkosszolgálati eszközökkel figyelhették meg.

Megtelt a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancia - számolt be az intézmény kedd délelőtt kiküldött közleménye, ami számszerűen azt jelenti, hogy

a 2019-es, azaz a járványt megelőző őszi időszakhoz képest 40 százalékkal emelkedett a kezelést igénylő esetek száma. A szorongásos és depressziós zavarokkal küzdő gyerekek aránya egyenesen ötszörösére nőtt, de megkétszereződött a kényszeres gondolatokkal és cselekedetekkel jelentkező fiatalok száma is.

2021 szeptember/októberében 1910 esetet fogadtak az intézményben, 2019-ben ugyanebben a periódusban „csak” 1360-at. 613-ról 857-re nőtt a figyelemzavaros esetek száma, 30-ról 60-ra szökött fel azoknak a gyerekeknek a száma, akiket kényszeres gondolatok gyötörnek és kezelésre szorulnak.

A szakambulancián jelenleg ötszázan várnak időpontra és a szám folyamatosan nő.

A szakambulancia közlése szerint már a tavalyi évben is érezhető volt a koronavírus-járvány negatív hatása, azonban az idei ősz kezdet minden korábbi rekordot megdöntött.

A koronavírus-járvány - és az azzal járó korlátozások - pszichológiai hatásai a pszichiáterek szerint elsősorban a serdülőkorban lévőket sújtják; közöttük nagyon sokan okoznak saját maguknak könnyebb, de esetenként súlyosabb sérülést is.

„A pandémia katalizátorként hatott a serdülők és a családok problémáira, az amúgy is létező gondok a bizonytalanság és a krízis hatására még erősebben jelentkeznek. A serdülők azért élik meg nehezebben ezt az időszakot, mert ők már elég nagyok ahhoz, hogy tudatosítsák magukban a feszültségeket, és amúgy is kritikus életszakaszban vannak” – idézi a közlemény dr. Tárnok Zsanettet, a Vadaskert Alapítvány igazgatóját.

Tárnok szerint ugrásszerűen megnőtt az önsértő gyerekek száma, és ezek a gyerekek jellemzően nem azért okoznak maguknak sérülést, mert el akarják dobni az életüket, inkább a feszültséget, a frusztrációt akarják levezetni. Ezzel együtt, folytatja az igazgató, sok az öngyilkosságot megkísérlő, vagy szuicid gondolatokat megfogalmazó fiatal is.

A szakambulancián elsősorban a súlyos esetek számának meredek emelkedése miatt aggódnak. A fizikai kontaktus hiánya sokaknak gondot okoz, ahogy az iskolába való visszatérés is. Az intézményben folyamatosan próbálják bővíteni a kapacitásokat, hogy így segítsék a gyermekeket és szüleiket, hiszen a gyerekek akkor vannak jól, ha a családok is egészségesek.

Feldúlt közleményben reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) kedden, azok után, hogy a Népszava megírta, állandó rendőri felügyelettel őrzik Kásler Miklós otthonát a hatóságok. A hírről a 444-en is beszámoltunk.

A minisztériumot két dolog bosszantotta fel. Egyrészt az, hogy a napilap szerint a minisztert „luxus-titkos lakóbuszból őrzik”; másfelől az, hogy a rendőrség közleményéből nem derült ki: Káslert azért őrzik, mert áldozata vagy esetleg elkövetője egy lehetséges bűncselekménynek.

Az ORFK alábbi választ küldte a Népszavának: ,,Miniszter úr személyi védelmét a Készenléti Rendőrség saját állományával és saját tulajdonú járművekkel végzi a büntetőeljárással összefüggésben személyi védelemben részesíthető személyekről és a személyi védelem ellátásának szabályairól szóló rendelet alapján. További részletekről a rendőrség nem adhat tájékoztatást.”

Az EMMI szerint az ellenzéki média rosszindulatúan félremagyarázza a helyzetet, és tiszteletlenül is jár el, amennyiben „egy nemzetközileg is elismert orvos professzor miniszterről van szó, aki (...) heroikus küzdelmet vezet a koronavírus világjárvánnyal szemben.”

„Az ellenzéki média inkább azokkal foglalkozzon, akik miatt a miniszter és családja kénytelen elszenvedni azokat a méltatlan támadásokat, amelyek nem riadnak meg attól sem, hogy egy köztiszteletben álló kormánytagot életveszélyesen megfenyegetnek”

- szól a minisztérium tanácsa az újságíróknak, azaz Káslert minden bizonnyal megfenyegethették, ezért kapott rendőri védelmet.

A minisztérium szerint az ellenzéki sajtónak a megtévesztő információk közlése helyett az oltakozás egyéni, családi és társadalmi szintű fontosságára kéne felhívnia a figyelmet.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a Népszava kereste a Központi Nyomozó Főügyészséget, de nem kaptak az ügyben felvilágosítást, és kereste az EMMI-t is az ügy tisztázása végett, de a lap szerint hónapok óta nem kaptak választ Kásler titkárságától.

Kedd reggel a közmédiát működtető Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, Dobos Menyhért volt a maga által igazgatott M1 reggeli műsorának vendége, és megragadva az alkalmat kijelentette, hogy márpedig a magyar közmédiában komoly kontrollmechanizmus működik.

Dobos azért kérhetett időpontot a hírműsorban, mert Magyarországon járt az ENSZ szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának védelmét vizsgáló Irene Khan, aki újságírók és médiaszakemberek mellett találkozott a közmédia vezetőivel, így Papp Dániellel a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatójával és Dobossal is.

Dobos úgy gondolta, erről illik beszámolnia a nézőknek, akiket megnyugtatott, hogy hiteles képet adtak az ENSZ-nek a közmédia működéséről. Ezt a kemény kérdéseiről híres riporter, Fábián Barna sem kérdőjelezte ezt meg.

A vezérigazgató szerint elsősorban a törvény háttérről beszéltek, és jelezték,

nagyon komoly kontrollmechanizmus működik a közmédiában, amennyiben a kuratóriumot a parlament választja paritásos alapon, és működik a tartalomért Közszolgálati Testület is, benne különböző társadalmi és kulturális szervezetek képviseleteivel.

A műsorban az sajnos nem hangzott el, hogy a Közszolgálati Közalapítványban is fideszes többség ül, a médiahatóság és annak Médiatanácsa pedig totális kormánypárti irányítás alatt áll tizenegy éve, és a kormánytöbbség várhatóan még a választások előtt újabb kilenc évre bebetonozza a hatóság új elnökét.

Viszont Dobos felelevenített egy kritikus kérdést, amit állítása szerint nagyon frappánsan meg is válaszolt. Khan azt kérdezte tőle: érzékelt-e politikai befolyásolási kísérletet a közmédiában, és a vezérigazgató tudott példát mondani.

Nem az elhallgatott ellenzéki tüntetésre és előválasztásra, a dühöngő Bende Balázsra, vagy a bediktálásra nyilatkozó Lomnici Zoltánra gondolt, és nem is arra, hogy konkrét dokumentumok bizonyítják a kormánypárt közvetlen politikai befolyását a közmédiában. És nem arra, amikor meghamisították Hadházy Ákos sajtótájékoztatóját. Dobosnak egészen más jutott eszébe.

„Bizonyára emlékeznek a kedves nézők, hogy néhány évvel ezelőtt ellenzéki képviselők betörtek a székházba, és be akarták olvasni a követeléseiket. Szégyen volt ez a magyar demokrácia történetében”

- válaszolta a vezérigazgató, aki szerint a jelentéstevőt is meglepte az eset, ami már bírósági fázisba érkezett.

A vezérigazgató sietve jelezte, nagyon készülnek a választásokra: „a hagyományoknak megfelelően” létrehozzák a közmédia választási irodáját, aminek három tagját a Duna Médiaszolgáltató, másik hármat az MTVA delegálja majd, ami nyilvánvaló biztosítéknak látszik a pártatlanságra. Arról, hogy a 2018-as választás előtt távol tartották az ellenzéki politikusokat és független szakértőket a csatornától, és ezt az Alkotmánybíróság is megállapította, nem esett szó.

A vezérigazgató hangsúlyozta: nagyon remélik, hogy az ENSZ hiteles jelentést ad majd ki, amely az ő véleményüket is tükrözi.

Nem óvatoskodott kedd délutáni nyilatkozatában a magyar miniszterelnök, aki ezt megelőzően a visegrádi országok (V4) kormányfőinek csúcstalálkozóján vett részt Budapesten.

Orbán a Csehország, Lengyelország és Szlovákia vezetőivel tett sajtónyilatkozatában arról beszélt, hogy soha nem volt még az Európai Unió ilyen migrációs nyomás alatt, sosem érte a nyomás egyszerre három irányból, ami óriási kihívás az egész unió számára.

Ezt a kihívást a magyar kormányfő szavai alapján az unió vezetése valójában maga teremti meg, Orbán azt mondta legalábbis, hogy

„Brüsszel elhibázott politikát folytat, gyakorlatilag mindent finanszíroz, ami növeli a migrációs nyomást."

A magyar miniszterelnök szerint a legégetőbb és legárulkodóbb momentum az, hogy az unió továbbra sem térítette meg a magyar határvédelem költségeit, jóllehet a határzár nem csak Magyarországot, de egész Európát is védi. Orbán szerint az lenne egy fair megállapodás, ha feleznék a költségeket.

A magyar miniszterelnök hangsúlyozta továbbá, hogy azt javasolják: az unió ne támogasson egyetlen olyan országot sem, amelynek direkt vagy indirekt köze van az EU külső határára, így a lengyel határra nehezedő migrációs nyomáshoz.

Balog Zoltán, egykori emberminiszter, püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke kedden a Berekfürdő tartott zsinati ülésen tartott beszédet többek között a járványról, a református törvények reformjáról és a református felsőoktatásról.

A koronavírussal kapcsolatban Balog azonnal a lényeggel kezdte: szerinte a Covid-19 „nem Isten büntetése, még csak nem is Isten üzenete, ugyanakkor érdemes az ige fényében megvizsgálni.”

Így is tett hát a püspök, szerint ilyen globális, az egész világot érintő válság utoljára az őstörténetben volt, Bábel tornya vagy az özönvíz történetének idején, érdemes hát, így Balog, ezen ószövetségi szövegek alapján értelmezni a világjárványt.

„A határokat nem tisztelő embert figyelmezteti a járvány, aki azt gondolja, hogy büntetlenül át lehet lépni a teremtési rendben gyökerező határokat, lehet röpködni a világban, át lehet lépni a tudományok, a nemzet, a család határait”

- mondta Balog, amit nehéz másként értelmezni, mint hogy a globalizáción és az iparivá váló nemzetközi turizmus mellett a vírus terjedéséhez hozzájárult az is, hogy a nyugati világban család alatt mást (is) értenek, mint például Magyarországon.

Azért is valószínű, hogy a volt miniszter az LMBTQ-közösségek terjedésére utalt, mert korábban - néhány hónappal ezelőtt - már egyszer kifejtette, hogy egyházával egyetemben nem tudja elfogadni a homoszexualitást. Ám hogy ennek mi köze lehet a koronavírushoz, erre nem tért ki a lelkész, ahogy a szavait idéző MTI sem.

Balog ugyanitt tanulságosnak nevezte azt is, hogy a járvány megmutatta, Magyarországon a lakosság körülbelül egyharmada bizalmatlan bármilyen központi utasítással szemben, még akkor is, ha politikai konszenzus van mögötte.

A püspök szólt a református egyház törvényeinek reformjáról, aminek során létrejön egy olyan jogalkotási, jogértelmezési hierarchia, amelyben az egyház alkotmánytörvényének szellemében kell a többi törvényt meghozni, illetve alkalmazni. Balog abban bízik, hogy a következő zsinati ülésen a testület elfogadhatja majd az alkotmánytörvényt.

A felsőoktatási modellváltásról, az alapítványi fenntartásról és a felsőoktatásra fordítható források megkétszereződéséről is beszélt a lelkész, amiből szerinte a református egyetem sem maradhat ki. Elmondása szerint komoly tárgyaláson vannak túl a minisztériummal, de még nem állnak túl jól. Balog szerint a Károli Gáspár Református Egyetemen is szükséges az átalakítás a hatékonyabb működéshez.

A Tisza teljes hosszának feltérképezésével zárult az a határokon átnyúló program, amelyet a Tiszai PET Kupa két évvel ezelőtt indított el a Nemzetközi Beruházási Bank támogatásával.

A Tiszta víz, boldog Tisza fantázianéven futó program során a PET Kupa szakemberei, önkéntesei, hulladékgazdálkodási szakértői együttesen mérték fel a műanyag szennyezés gócpontjait, és építettek fel egy online adatbázist, hogy hatékonyabbá és átláthatóbbá váljon a Tisza vízgyűjtő területén kifejtett folyóvédelmi tevékenység.

A folyót szegélyező hazai ártéri erdőkben közel 3000 szennyezett területet tártak fel, ezek közül 300-at sikerült megtisztítani. Az elmúlt években nagyjából 180 tonna hulladékot távolítottak el a folyóból és árteréből.

Az online tiszai hulladéktérkép 2792 különböző mértékben szennyezett és 300 megtisztított területet mutat a folyó és mellékfolyóinak magyarországi szakaszán. A román, szerb, ukrán és szlovák folyószakaszokon további 1071 szennyezett és 87 megtisztított helyszínt tár fel.

A hagyományos, többnapos folyami pethajós versenyekből idén hármat szerveztek, - a Tisza-tavon, a Felső-Tiszán és a Bodrogon. Az idei versenyek során több száz önkéntes, 32 pillepalack hajóval evező csapat, több tucatnyi kenus különítmény tisztította a Tiszát és a Bodrogot, amelynek eredményeként 20 tonna hulladékot sikerült eltávolítaniuk.

A PET Kupa kilenc éve töretlenül küzd azért, hogy felhívja a figyelmet arra a komplex környezetvédelmi problémára, amely a megfelelő hulladékgazdálkodási rendszerek hiányára, valamint a hiányzó hulladékkezelési infrastruktúrára vezethető vissza a Tisza határon túli szakaszain.

A Nemzetközi Beruházási Bank támogatásával indított program lehetőséget teremtett arra, hogy a szakemberek átfogó felmérést indítsanak a folyón és árterén, és a folyómenti települések lakóinak körében.

Pozitív lett a koronavírustesztje Gulácsi Péternek, az RB Leipzig magyar kapusának és Jesse Marschnak, a labdarúgócsapat vezetőedzőjének - írja az MTI a német klub Twitter-oldalára hivatkozva.

Az amerikai trénert és a magyar válogatott játékost elkülönítették a csapattól, és házi karanténba kerültek, emiatt pedig nem utaznak el az együttessel a Brugge elleni szerdai Bajnokok Ligája-mérkőzésre.

A Leipzigben két további magyar labdarúgó - Willi Orbán és Szoboszlai Dominik - szerepel, utóbbi játéka kisebb sérülés miatt kérdéses a BL-találkozón.

Egyetlen nap sem telik el úgy, hogy a baloldal ne támadná a rezsicsökkentést - állítja a Fidesz kedd délután kiadott közleménye, ami Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselőjének nyilatkozatára adott reakcióként közölt az MTI.

Dobrev kedd délben egy online sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy önrész nélküli panel- és társasház-felújítási programok indítását tervezi választási győzelme esetén a DK, és ezt a projekteket európai uniós forrásból finanszíroznák.

A politikus felhívta rá a figyelmet, hogy az uniónak benyújtott magyar helyreállítási terv nem tartalmaz külön energiahatékonysági vagy épület-felújítási fejezetet; a források kevesebb mint 10 százalékát fordítanák csak ilyen célra, és azt sem panelekre vagy társasházakra.

Az MTI tudósítása szerint egyetlen szóval sem támadta a Fidesz rezsicsökkentő-programját. Annyit mondott csak, hogy „ha a kormány számára az energiatakarékosság nem csak üres politikai szlogen lenne, akkor a kabinet az épületfelújításokkal közel 16 százalékkal tudná csökkenteni az összes energiafogyasztást Magyarországon.”

Erre válaszul a Fidesz határozottan kijelentette: Gyurcsány. A kormánypárt úgy értelmezte a fentieket, hogy „nem telik el nap, hogy a Gyurcsány-Márki-Zay-féle baloldal ne támadná a rezsicsökkentést és ne tenné nyilvánvalóvá, hogy ők eltörölnék azt.”

Dobrevet ezúttal is elegánsan Gyurcsánynéként tüntették fel, és azt állították, hogy ő pártjával egyetemben az emberek helyett továbbra is a multik érdekeit képviseli, és szerintük korlát nélkül rá kellene ereszteni a világpiaci árakat a lakosságra.

Nem felejtették el megemlíteni a baloldalnál is baloldalibb Márki-Zay Pétert, aki „ellenzi a rezsicsökkentést, ostobaságnak nevezi, és cinikusan azt üzeni az embereknek, hogy inkább fűtsenek, fürödjenek és főzzenek kevesebbet.”

A Fidesz szerint a baloldal idején a magyar családok fizették a legtöbbet a gázért és az áramért az unióban, a jobboldali kormánynak hála viszont ma Magyarországon a legolcsóbb a gáz és a második legolcsóbb áram.

„A Főváros vezetése nem fog a kormányra várni, a Fővárosi Közgyűlés jövő heti ülésén dönteni fognak arról, hogy elrendeljék Budapest közigazgatási területén zárt terekben a maszkviselést”

- írja csütörtök délutáni közleményében a Fővárosi Önkormányzat.

Szombattól a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. fürdői csak védettségi igazolvánnyal vagy az oltást igazoló dokumentummal lesznek látogathatóak.

Az önkormányzat szerint - mivel az esetszámok egyre jobban emelkednek -, „a közös együttélés szabályai miatt kell cselekedni, hiszen az emberéleteknél semmi sem fontosabb”.

Azt is írják: „a kormány tétlensége több, mint felelőtlenség; semmilyen politikai haszon nem származhat emberéletek veszélyeztetéséből.”

A közlemény végén az önkormányzat megköszöni a budapestiek együttműködését, mert amióta kötelező a maszk használata a közösségi közlekedés járatain, nem kellett komoly büntetéseket kiosztani. Az intézkedés részleteiről nem írtak semmit.

A döntés annyiban figyelemreméltó, hogy Karácsony Gergely és önkormányzata már egy hónappal ezelőtt elrendelte volna a maszkviselést, de akkor nem tették meg, arra hivatkozva, hogy nincs hatáskörük meghozni ezt a döntést. A Belügyminisztériumhoz fordultak engedélyért, viszont ezt nem kapták meg.

Azóta elrendelték a kötelező maszkviselést a mozikban és színházakban, de ekkor is arra panaszkodtak, hogy nincs joguk általános maszkviselési kötelezettséget előírni.

A főváros az első hullám idején előírta a maszkviselést bizonyos helyeken, amihez Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint azért volt joguk, mert akkor nem létezett ebben állami szabályozás. Azóta kormányrendelet szabályozza ezt a kérdést, amiben az áll, hogy az egészségügyi és szociális intézményekről külön rendeletet alkotnak, de a maszkhordás sehol máshol nem kötelező. Kiss októberben azt nyilatkozta, hogy ezzel nem mehetnek szembe az önkormányzatok. Most mégis meglépi ezt a Főváros.

Két húszas éveit taposó amerikai turista hétfő hajnalban jó poénnak találta, hogy beosonnak a római Colosseumba, és elkortyolnak ott egy-egy sört.

A gond az volt, hogy a közel kétezer éves Colosseumba éjnek idején tilos a belépés, így amikor hajnalban észre vette őket az őr, ahogy ülnek az aréna lelátóján, riasztotta a rendőrséget.

A két fiatal, akiket nem nevezett meg a hatóság, 800 eurós - nagyjából 290 ezer forintos - bírságot kaptak az illegális behatolásért. Sörnek kicsit drága. (BBC)

Thomas Stelzer tartományi kormányzó csütörtökön bejelentette, hogy egységesen kemény megközelítést fog szorgalmazni a tartományi kormányzók pénteki konferenciáján, és ha nem születik döntés az országos zárlatról, „Felső-Ausztria és Salzburg a jövő héttől zárlat alá kerül."

Stelzer csütörtök délutánra összehívta az orvosszakértői testületet, hogy megvitassa velük a további lépéseket. A salzburgi kormányzó, az ÖVP-s Wilfried Haslauer is megerősítette a tartományra vonatkozó kemény zárlatot.

A zöldpárti Wolfgang Mückstein egészségügyi miniszter üdvözölte, hogy a negyedik hullám által leginkább sújtott két tartományban behúzzák a vészféket.

Ausztria kilenc kormányzója pénteken tart tanácskozást, amelyre meghívták Alexander Schallenberg konzervatív kancellárt és Wolfgang Mückstein egészségügyi minisztert.

A lockdown a teljes lakosságra és minden területre vonatkozik majd, mondta Haslauer, hozzátéve, hogy nem látnak más alternatívát. A zárlat kezdeti időpontjáról és időtartamáról még nincs döntés, de jövő héten mindenképp érvénybe lép.

Christian F. Schneider alkotmányjogi szakértő és jogász a Die Presse című napilap csütörtöki számában azt nyilatkozta, hogy a túlterhelt kórházakra való tekintettel törvényi kötelezettség van a teljes lezárásra.

„Ha az egészségügyi rendszer összeomlással fenyeget, ahogyan ez jelenleg Salzburgban történik, akkor a Covid-19 intézkedésről szóló törvényben szereplő, mindenki számára kötelezővé tett zárlatra vonatkozó fakultatív rendelkezés kötelezővé válik” - szólt az érvelés.

Az egészségügyi miniszter Mückstein hangsúlyozta, a kormány szoros kapcsolatban áll a járvány által leginkább sújtott két tartomány vezetésével.

Ausztriában csütörtökön új rekordot döntött a napi koronavírus-fertőzések száma - 15 145-en betegedtek meg egy nap alatt. A lakosság 66%-a teljesen be van oltva, ami az egyik legalacsonyabb arány Nyugat-Európában, és a fertőzések száma az egyik legmagasabb a kontinensen: a hétnapos incidencia 971/100 000 fő.

Ausztria kilenc tartománya közül Felső-Ausztria - a szélsőjobboldali és oltáskritikus Szabadságpárt fellegvára, ahol a legmagasabb a fertőzési arány és a legalacsonyabb az oltási arány az országban - és a szomszédos Salzburg a legsúlyosabban érintett. (Krone / Reuters)

Megvásárolta az Antenna Hungária (AH) az állami vállalatok - köztük az MVM Zrt. - és nagykereskedelmi ügyfelek számára távközlési szolgáltatásokat biztosító MVM Net Zrt.-t - adta hírül az MTI a két társaság közös közleménye alapján csütörtök délelőtt.

A cég az AH leányaként, AH NET Távközlési Zrt. néven folytatja működését.

„Az AH NET csatlakozásával az Antenna Hungária az eddigieknél magasabb szinten és minőségben tudja kiszolgálni ügyfelei igényeit, szélesebb szolgáltatási portfoliója révén eredményesebben tud reagálni a távközlési piac változásaira” - írja a közlemény.

A kibővült szolgáltatási kör meghatározó részét képezi a villamos energia iparághoz szorosan kapcsolódó rendszerérdekű távközlési tevékenység és a kormányzati célú távközlési hálózat biztosítása - írják, és hozzáteszik, hogy az AH évtizedek óta meghatározó szereplője a hazai telekommunikációs szektornak, egyben az országos digitális földfelszíni televíziós- és analóg rádiós műsorterjesztés kizárólagos szolgáltatója Magyarországon, és 25 százalékos tulajdonnal rendelkezik a magyarországi Telenorban is.

Amit nem tesznek hozzá, hogy az állami tulajdonban lévő AH jövője alighanem szorosan összefűződik az állami megrendeléseken keresztül távközlési szupervállalattá duzzasztott, Jászai Gellért nevével fémjelzett 4iG-vel. A 4iG szándékai között szerepel a DIGI Csoport felvásárlása, és nemrég megszerezték a Telenor montenegrói leányvállalatát is.

Augusztusban jelent meg a hír, hogy a Mészáros Lőrinc vonzáskörzetéből kinőtt 4iG és az állami AH „stratégiai együttműködésre” lépnek, ennek a „stratégiai együttműködésnek” részeként pedig Jászai és Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter előzetes megállapodást írtak alá arról, hogy a 4iG többségi tulajdont szerezhet az Antenna Hungáriában.

Zöld Michelin minősítésre pályázik Tiborcz Istvánnak a turai Ybl-kastélyban újonnan megnyílt új étterme, a Clarisse. Erről maga Orbán Viktor vejének cége, a BDPST tájékoztatta az érdeklődő HVG360 újságíróját.

Az ambíciót az táplálja, hogy Tiborczék a két Michelin-csillaggal már megtisztelt - korábban az Onyx-ban dolgozó - Mészáros Ádám séfre bízták a konyhát.

A menüsorban „a patak, az avar, a gyep, a cserje, a lombkorona, valamint az ég szintjét jelenítik meg a fogások”, ami a HVG fordításában magyarul pisztrángot, gombát, a fürjet, szarvasgerincet és körtét jelent.

„A Michelin-csillagokkal fémjelzett legmagasabb szintű csúcsgasztronómia világszerte olyan célközönséget szólít meg, amely akár hosszabb külföldi utazást is hajlandó megszervezni csak azért, hogy részesülhessen az adott élményben” - magyarázta magabiztosan Tiborcz cége, miért pályáznak a kitüntetésre.

A terv állítólag az, hogy az alapanyagokat is a kastély kertjében, vagy annak közvetlen környezetében termelik majd meg, és így megcsíphetik akár a fenntartható konyháknak járó zöld Michelin minősítést is.

Tiborcz István és felesége Orbán Ráhel gyerekeikkel néhány hónapja Marbellára költöztek. A miniszterelnök veje azóta lenyilatkozta, hogy visszatérnek majd az országba, és a nyomaték kedvéért ezt követően vett is öt szállodát az országban, többek közt Mészáros Lőrinctől is. (HVG360)

Egy 59 oldalas dokumentumra hivatkozva az EUObserver azt írja, hogy jövőre több tucat műveletet készül végrehajtani az unió határait felügyelő Frontex és az Europol, és összesen 1400 embercsempész ellen intézkednek majd.

A november 13-i keltezésű uniós dokumentum 30 különböző tervezett műveletről nyújt áttekintést, ezek közül egyeseket tagállamok, másokat az uniós ügynökségek, köztük a Frontex és az Europol vezetnek majd.

A tervek egy része teljesítménymutatókat tartalmaz, többek között a letartóztatások, a lefoglalt hamis iratok, a hírszerzési jelentések és a megindított nyomozások elvárt számát.

Az intézkedés egy szélesebb körű együttműködés részét képezi, aminek célja

„megakadályozni az oltalmat kereső személyek bejutását az EU-ba, mivel a tagállamok között továbbra sincs döntést az unió menekültügyi szabályainak felülvizsgálatáról.”

A terv elsődleges stratégiai célja képet alkotni a bűnszervezetek, emberszervezetek és az ezekben résztvevő egyéb csoportok kiterjedtségéről és működéséről, de része lesz új szabályozások megalkotása is a határokon átívelő, a bevándorlással összefüggő bűncselekmények pontosabb meghatározásával is.

Az Europolnak a dokumentum szerint stratégiai és operatív megállapodások mentén együttműködniük a balkáni országokkal, Kínával, Oroszországgal és Törökországgal is.

Ausztria, Franciaország, Görögország, Németország, Olaszország, Lengyelország, Portugália és Spanyolország, valamint az EU-n kívüli Egyesült Királyság is vezetnek majd műveleteket. Ausztria feladata lesz például 200 embercsempész letartóztatása a nyugat-balkáni művelet keretében.

Németország három műveletet vezet majd, ezek a Nyugat-Balkánra, az okmányhamisítás felderítésére és a vízumcsalásokra vonatkozó hírszerzési információk begyűjtésére terjednek majd ki.

Legalább 200 letartóztatást kívánnak végrehajtani ezekkel a bűncselekményekkel összefüggésben.

Olaszország a „közép-mediterrán útvonal” mentén működő szervezett bűnözői csoportokat felderítését, valamint a Líbiával és Tunéziával való együttműködés előremozdítását vállalta. Franciaország négy műveletet vezet, ezek többek közt okmányhamisításokat, a bevándorlók unión belüli mozgásait, és a La Manche-csatornán átkelő csónakokkal érkező bevándorlókat érintik.

Spanyolország két műveletet hajt végre a Földközi-tenger mediterrán útvonalára nehezedő migrációs nyomás megfékezésére, valamint az Afrikából, Ázsiából és Dél-Amerikából érkező légi csempészútvonalak elvágására.

Az Europol három, a Frontex nyolc műveletet vezet majd, amik többek közt az illegális határátlépésekre és a külső határoknál zajló hírszerzésre koncentrálnak majd. (EUObserver)

Nagyinterjút adott a Forbesnak Varga Zoltán milliárdos médiabefektető, a 36. leggazdagabb magyar, a többek közt a 24.hu is működtető Centrál Médiacsoport tulajdonosa.

Az interjúban Varga elsősorban arról beszél, miért külföldön - elsősorban Lengyelországban - építi oktatási, média- és távközlési befektetéseit, de természetszerűen a magyar médiával összefüggésben szóba kerülnek politikai kérdések.

Varga egyike volt azoknak az üzletembereknek, akikről bebizonyosodott, hogy megfigyelték a Pegasus kémszoftverrel - azzal a Pegasus kémszoftverrel, amiről Kósa Lajos Fidesz-alelnöke bevallotta, hogy a magyar Belügyminisztérium is beszerezte.

A Centrálról Varga azt mondja, esze ágában sincs megválni tőle, bár a napi működtetésében már nem vesz részt: „Bejárok az irodába és tájékoztatást kapok a folyó ügyekről. Havonta egyszer van egy nagy board meeting, amikor mindenki beszámol, én pedig kérdezek. De az már nincs, hogy nagyon sok megbeszélésen részt kellene vennem a kollégákkal.”

Beszélt arról is, hogy négy hónapra fizetést kellett csökkenteni a covid-betörés idején, de kitartottak, mert a fennmaradás, illetve a munkahelyek megőrzése nem pusztán üzleti kérdés volt:

„Nekünk a Centrált úgy kell működtetni, hogy mi vagyunk a magyar média függetlenségnek az egyik oszlopa, ezért a működőképességet minden áron fenn kell tartani, és itt az érdekeltek nem csak a tulajdonosok, hanem a dolgozók is.”

Varga azt mondta, egyedül az Elle divatmagazintól vált meg a válság alatt a cégcsoport, mert tudták, hogy pénzt nem lehet azzal csinálni. Meg is lepődtek, amikor ajánlatot tett az újságra Milkovics Pál cége, „olyan feltételekkel, ami arra utalt, hogy itt valami más van a háttérben.”

Milkovics Pál tavaly aztán eladta a Brit Média kiadóvállalat felét a Rogán Antalhoz kötődő izraeli Shabi Michaelinek, és létrejött a Michaeli, Schwartz & Brit Media kiadóvállalat. Ők adják ki a 168 órát és a Pesti Hírlapot is.

„Nekem ami az előválasztási kampányban a Pesti Hírlapnál történt, mindent megmagyaráz” - utalt rá, hogy a baloldalinak mondott ingyenes lap az előválasztás utolsó heteiben egyértelműen beszállt a kampányba a kormánynak kedves narratívát erősítve.

A fizetős online tartalommal kapcsolatban Vargának felemás érzései vannak, azt mondta, folyamatosan tesztelik hogy érdemes-e pénzt kérni a tartalmakért, és ha igen, milyenért, a női termékeknél - például a noklapja.hu-n, ahol már bevezették - azt mondta, „egy női terméknél alapvetően mindent elérsz ingyenesen. Minden fönn van a neten ingyen, ezért nagyon nehéz fizettetni. (...) Az biztos, hogy még nem találtuk meg a jó megoldást, nem azt hozták eddig az előfizetős számok, amit vártunk. Nagyon sok tudást szereztünk belőle, de nem értük el azt, amit akartunk.” Hasonlóan nyilatkozott a Sport24-ről, a 24.hu futballmagazinjáról.

Szerinte a magyar olvasók még szeretnek ingyen fogyasztani, ha mégis fizetnek, akkor „elvekért fizetnek, mondjuk egy Telexért vagy egy 444-ért. Az inkább egy kiállás, azért, hogy megmaradjon a termék. Egy nőklapja.hu-nál ezt nem érezzük. És ez egy nehéz pálya.”

Azt mondta, dolgoznak újszerű fizetős tartalmakon, mert láthatóan a hírszolgáltatásokért és niche termékekrt hajlandóak elsősorban fizetni az olvasók, paywall megoldásuk van, tudják mit akarnak vele kezdeni. Dicsérte a 24.hu és a Telex szerkesztőségét, az Indexről pedig azt mondta: számaik azt mutatják, hogy még mindig nagyon erős brand, és az olvasottságukat fenntartja, hogy nem léptek egyelőre az Origo útjára. Nem biztos persze, hogy ez így is marad:

„A Pesti Hírlap példája is azt mutatja, hogy amikor kritikus helyzet van, akkor bedobják az atombombát. Ezt a valóban a kritikus helyzetek fogják megmutatni.”

Kérdezték arról is, hogy még mindig meg akarja-e venni a hatalom a Centrált, kapott egy ajánlatokat újabban:

„Az elmúlt fél évben már nem kaptam, de előtte sokat és intenzíven. Csak kormányzati oldalról, vagy olyan emberektől, akik a kormányzattal üzletelnek. Tehát ma Magyarországon médiát más nem vesz, szerintem külföldi erő nincsen. (...) Én most már nagyon sok éve mondom, hogy a Central nem eladó. Szerintem ez mostanra már átment.”

Amikor megkérdezték tőle, hogy másként kommunikál-e azóta, hogy megtudta, lehallgatják, azt mondta egyáltalán nem, méghozzá

„...azért nem, mert engem már előtte is lehallgattak. Az, hogy a Pegasussal, ezzel az új technológiával, az meglepett. De régebben is kaptam már jelzéseket, saját magam is megnézettem bizonyos rendszereken az eszközeimet, ezért tudtam, hogy lehallgatnak és követnek.”

(Forbes)

Kétnapos médiakonferenciát tartott a médiaviszonyok átalakulása miatt aggódó Matthias Corvinus Collegium, állami ingatlan és vállalati vagyonból létrehozott tehetséggondozó intézmény. Ezzel kapcsolatban a Magyar Nemzet kérdezte Orbán Balázst, aki nem csak a Miniszterelnökség stratégiai államtitkára, de az MCC kuratóriumi elnöke is egyben.

Orbán egészen a Gutenberg-galaxisig utazott vissza, hogy megindokolja, miért volt jelentősége a konferenciának: szerinte olyan mélységig alakultak át a médiaviszonyok a nyugati világban, hogy azzal fontos foglalkozni nemzetközi konferencia keretében is.

Az államtitkár szerint a legfontosabb hozománya a médiatér átalakulásának, így az internet és a közösségi média elterjedésének is, a hagyományos médiumok befolyásának visszaszorulása. Ezek a médiumok Orbán meglátása alapján ezért politizálni kezdtek:

„Azok a médiafelületek, amelyeket néhány évtizeddel ezelőtt még a hiteles tájékoztatás szimbólumának tekintettünk – a New York Timestól a BBC-ig –, mára egyértelműen egy progresszív politikai program kiszolgálóivá váltak.”

A véleménypluralizmus, Orbán szerint felborult: a liberális média számára ma már a hír szentségének és a vélemény szabadságának a szétválasztása helyett a progresszív liberális ideológia képviselete vált fontossá, ezért a konzervatív hangokat kiszorítják a mainstreamből.

Erre pedig reagálnia kell az államnak, aminek két feladata is van: „...egyrészt fenn kell tartani a véleményszabadságot, ugyanis egy-egy kijelentés nem cenzúrázható ideológiai alapon, másrészt valamilyen módon biztosítania kell a jogszabálysértő véleményekkel szembeni fellépést.”

Orbán szerint a közép-európai országokban a helyzet jobb: itt az emberek még több forrásból tájékozódnak, nem élnek olyan közösségi média-buborékokban mint nyugaton; a magyarok 63 százalékának magas vagy középmagas a bizalmi indexe a média iránt, ami meghaladja az uniós átlagot.

„Biztosítani kell, hogy a jobboldali hangok is kellő súllyal jussanak el a magyar emberekhez annak érdekében, hogy minden típusú információhoz hozzáférhessenek. Tekintettel arra, hogy mi a kormányzati politikánkat az emberek véleményére alapozzuk, ezért csak így reménykedhetünk abban, hogy a választópolgárok a jobboldalt ismét kitüntetik majd a bizalmukkal.”

Orbán valójában egy történeti-ideológiai keretet próbált megfogalmazni, ami indokolja mindazt a felülről vezényelt erőszakos átalakítást, ami az elmúlt tíz évben - a magyar állam által rendelkezésre bocsátott, elképesztő közpénzmennyiséget felhasználva - végbement.

Az államtitkár arra nem tért ki, a Magyar Nemzet pedig elfelejtett rákérdezni, hogy amennyiben a hagyományos média tényleg visszaszorulóban van, miért kölcsönöztek az állam felügyelete alatt álló bankok, mint az MKB vagy az Eximbank, tízmilliárdokat olyan hagyományos médiacégek megvásárlásához, mint a TV2, az Origo vagy a Mediaworks. (Magyar Nemzet)

A dán labdarúgó-válogatott játékosai és edzői emberi jogi üzeneteket viselnek majd edzőmezeiken a jövő évi katari világbajnokságon.

A skandináv ország labdarúgó-szövetsége (DBU) szerdán közleményben jelezte, hogy a saját eszközeikkel tiltakozni fognak Katar diszkriminatív törvényhozása és a torna szervezőbizottsága ellen azok után, hogy több ezer vendégmunkás veszítette életét az elmúlt tíz évben a torna előkészületei során az embertelen körülmények miatt.

A DBU közölte, hogy az edzőruhákon a szponzorok logói helyett kritikus üzeneteket tüntetnek majd fel, továbbá a csapattal utazó személyzet és a partnerek számát is minimalizálják, hogy „a vb-döntőn való részvétel elsősorban a sportolásról szóljon, és ne a vb-szervezők rendezvényeinek népszerűsítéséről”.

Jacob Jensen, a dán futballszövetség ügyvezető igazgatója szerint a DBU régóta kritikusan viszonyul a katari világbajnoksághoz, de szeretnének nyomatékot is adni véleményüknek a tornán is.

A szövetség hozzátette, hogy kellő körültekintéssel fognak eljárni a szállodák és egyéb szolgáltatások kiválasztása során, hogy meggyőződjenek a munkajogok tiszteletben tartásáról.

A földgázban gazdag emírség több tízmilliárd dollárt költött szállodák, új közlekedési rendszer és stadionok építésére a világbajnokság megrendezése érdekében.

A katari vébé visszásságairól ebben a cikkben írtunk részletesen. (ABC via AP)

2006 óta Európában mindenhol, így Magyarországon is csökken a dohányzók száma, ezt az eredményt azonban veszélyeztetik az új típusú füstmentes dohánytermékek, amelyek egyáltalán nem támogatják a leszokást - közölte az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet az MTI-vel a Ne gyújts rá! világnap apropóján.

A Korányi szerint a dohányzás visszaszorítására tett intézkedések hatására a dohányzók száma az Európai Unióban 9, Magyarországon pedig 8 százalékponttal - 36 százalékról 28 százalékra - csökkent az elmúlt 15 évben.

Magyarország ezzel az eredménnyel a 21. helyen áll Magyarország az unióban, ahol jelenleg az emberek kevesebb mint negyede dohányzik. A Korányi szerint viszont nagy probléma, hogy Magyarországon kiemelkedően magas a dohányzó fiatalok aránya: míg az európai átlag szerint csak minden ötödik fiatal dohányzik,

Magyarországon minden harmadik 15-24 év közötti fogyaszt valamilyen dohányterméket.A serdülők és a fiatal felnőttek kifejezetten fogékonyak az olyan modern eszközökre, mint amilyennek az e-cigarettát szeretik beállítani, írják a pulmonológiai intézet munkatársai, és ezt problémának látják. „Mindent meg kell tenni annak érekében, hogy a fiatalok ne kezdjék el használni a füstmentes dohánytermékeket, vagy ha már használják, akkor kapjanak segítséget a mielőbbi leszokáshoz” - írják.

Az intézet szakemberei a leszokás támogatására applikációt fejlesztettek ki. A „Gond egy szál se!” app segít a leszokás folyamatának megtervezésében és a motiváció fenntartásában.

A leszokást támogató csoportos vagy egyéni foglalkozások elérhetőek a területileg illetékes tüdőgondozókban, illetve egészségfejlesztési irodákban, és létezik ingyenes, országosan elérhető telefonos, leszokást támogató program is, amely a 06/80-44-20-44-es számon érhető el.

A maszkviselés a leghatékonyabb közegészségügyi intézkedés a Covid elleni küzdelemben - állítja az első olyan tanulmány, ami egy globális kutatás eredményei alapján készült. A maszkviselés a BMJ vezető orvosi szaklapban publikált felmérés tanúsága szerint 53% százalékkal csökkenti a betegség előfordulását.

A tanulmány készítői - az ausztrál Monash Egyetem és a skóciai Edinburghi Egyetem kutatói - leszögezik, hogy a védőoltások biztonságosak és hatékonyak, és életeket mentenek, legtöbbjük azonban nem nyújt 100 százalékos védelmet, nem lehet sehol elérni, csak megközelíteni a teljes átoltottságot, és azt sem lehet egyelőre tudni, hogy az oltások megakadályozzák-e az újonnan megjelenő koronavírus-változatok jövőbeni terjedését.

A nem gyógyszeres beavatkozások szisztematikus áttekintése és metaanalízise most először állapította meg, hogy a maszk viselése, a távolságtartás és a kézmosás mind hatékony intézkedések az esetek visszaszorítására, közülük pedig a maszk viselése a leghatékonyabb. A kutatást végző tudósok szerint az eredmények azt mutatják, hogy a védőoltási programok mellett folytatni kell a maszkok viselését.

A közegészségügyi vagy nem gyógyszeres beavatkozásokról köztudott, hogy hasznosak a légúti fertőzések, például az influenza elleni küzdelemben, mostanáig azonban a kutatási eredmények nem voltak elég szilárdak ahhoz, hogy határozott következtetéseket lehessen levonni az ilyen intézkedések hatékonyságáról a Covid elleni küzdelemben.

A több mint harminc ország eredményei alapján készült elemzés kimutatta, hogy statisztikailag szignifikánsan 53 százalékkal csökkent a Covid előfordulása a maszk viselésével és 25 százalékkal a fizikai távolságtartással.

A részletes elemzés nem volt elvégezhető más intézkedések, köztük a karantén és az általános zárások, valamint a határok, iskolák és munkahelyek lezárása esetében a mérések minőségben mutatkozó különbségek miatt.

A maszk viselését a világjárvány kezdetén számos ország elfogadta, de közel két évvel később több helyen elvetették az eredeti követelmények egy részét vagy egészét. A Guardian cikke külön említi Magyarországot: míg Románia, a Csehország, Szlovákia és Lengyelország szigorította a maszk viselésére vonatkozó szabályokat, Magyarországon, ahol ebben a hónapban meredeken emelkedett a megbetegedések száma, ellenállt a maszkkötelezettségnek a zárt helyiségekben. Angliában is hasonló a helyzet: júliusban megszűnt a maszk viselésének törvényi előírása, kivéve az egészségügyi intézményekben. (Guardian)

• Bárkit megrágalmaz a Fidesz sajtója, aki épp útjában áll a kormány politikai céljainak.
• A bíróságok észlelik a gyakorlatot, és egyre sűrűbben mondják ki, hogy a Fidesz-média szándékosan manipulál és téveszti meg a közönséget.
• Van olyan kormánylap, ahol a főszerkesztő sem bírja már követni, hol és mit hazudnak a beosztottai.
• Akár a jogerős ítélet végrehajtását is megtagadják, hogy körmük szakadtáig védhessék rágalmaikat.

Fontos bírósági ítéletről számolt be pénteken a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közleménye: jogerősen pert nyert a TV2-el szemben Filó Mariann és Krasznahorkai Emma, a 2018. december 14-i túlóratörvény elleni tüntetés két szervezője, akik szűk három évvel ezelőtt áldozatai voltak egy kormánymédiában levezényelt lejáratás-sorozatnak.

A Fővárosi Ítélőtábla kimondta, hogy személyiségi jogaikban sértette meg a két felperest a TV2, amikor 2018. december 17-i Tények című „hírműsorában” arcképeiket kimerevítve „felbujtóként, randalírozóként és bűnözőként” mutatták be őket, mint vandálokat, akik „célja egyedül a pusztítás”.

A tüntetést követően valóban történtek erőszakos cselekmények a fővárosban. De ahogy a bírósági ítéletben is szerepel, ebben a két szervező nem, csak olyanok vettek részt, akik „kiléptek a rendezvény korábbi békés medréből és rendbontó, valamint erőszakos magatartást tanúsítottak.”

A kormánymédia nem ragadt le ilyen részleteknél: a 888.hu "Ők azok" címen írt cikket, és képekkel illusztrálva mutatta be a két szervezőt, valamint az erőszakos események további vélelmezett felelőseit. Az írás úgy állította be az aktivistákat, mint akik két kezükkel borították lángba a várost. „Íme Soros emberei, akik a randalírozásról tehetnek - arcképcsarnok!” - tudósított tőle megszokott távolságtartással a cikk alapján az Origo. Rájuk böktek, hogy őket tessék most gyűlölni, miközben ott sem voltak. Az érintetteket egyik lap sem kereste meg az ügyben.

A két felperes beperelte 888.hu-t, a cikket szemléző Origót és az abból riportot készítő TV2-t is. Bodrogi Bea, a TASZ ügyvédje - a tüntetők védője - a 444-nek elmondta, hogy a 888 és az Origo még csak nem is reagált a keresetlevélre, nem vitatták a felperes keresetét, és egyáltalán nem foglalkoztak azzal. 2020 januárjában a Fővárosi Törvényszék ez alapján meghozta az ügyben meghagyásos végzését, és jogerőre emelte a keresetben foglaltakat - köztük azt is, hogy szándékos lejáratás történt. Jellemző ellentmondás, hogy a két propagandalap kifizette ugyan fejenként a 1,2 millió forintos büntetést, az ítélet tartalmi részeit azonban azóta sem hajtották végre: nem tüntették fel az ítéletet az eredeti cikkben, nem kértek ugyanott bocsánatot az érintettektől.

Főszerkesztő úr, akinek fogalma sincs

Ezzel kapcsolatban megkerestük az Origót és a 888-at is. Az Origo szerkesztősége nem reagált a kérdéseinkre, sikerült viszont elérni G. Fodor Gábor 888 főszerkesztőt, de neki sajnos fogalma sem volt az ügyről, tőlünk tájékozódott annak részleteiről, köztük arról is, hogy már fizettek is a sértetteknek, csak az oldalukon nem jelentették meg az ítéletet, és több mint másfél éves csúszásban vannak.

G. Fodor, aki a Századvég Alapítvány éléről időközben a XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorának stúdiójába tette át a székhelyét, - ahol egy kaktusszal és Gerő Andrással beszélget - fontosnak tartotta elmondani, ők minden esetben tiszteletben tartják a bíróság ítéleteit illetve álláspontját, jogkövető magatartást tanúsítanak, és ebben az esetben is így fognak majd eljárni. Hogy akkor miért nem közölték az ítéletet oldalukon az elmúlt másfél évben, nem derült ki.

A TV2 ellenben beleállt a perbe, fellebbezett is az elsőfokú ítélet ellen, de az ítélőtábla másodfokon is a felpereseknek adott igazat. A TV2-nek e szerint 800 000 forint sérelemdíjat kell fizetnie a sértetteknek, valamint 15 napon belül a Tények című műsorban fel kell olvasniuk az ítéletet, és a honlapjukon is közzé kell tenniük azt legalább egy évig - még akkor is, ha a jogsértő tartalmat onnét eltávolítják. (Azért 800 ezret ítélt meg a bíróság, mert az egyik kifogásolt mondatot véleményként értékelte.)

Egyelőre a TV2 sem hajtotta végre az ítélet tartalmi részét, de nekik erre még van idejük. Így aztán nem csoda, ha a hírigazgató is inkább díszvendégként, sőt rajongóként vett részt a Fidesz-kongresszuson, nem pedig újságíróként.

A kormánymédia sorozatban bukja el a sajtópereket, és hasonlatos ítéletek sűrűn születnek az ítélőtáblán. 2017-ben a Fidesz-média 53 helyreigazítási pert vesztett, 2018-ban - választási évben - 109-et, 2019-ben 74-et. 2020-ban 57 pert buktak el; összehasonlításképpen ugyanebben az évben a kritikus sajtó összesen 7-et.

Hogy mégis mi a különleges a két tüntető esetében? Az, hogy a bíróság a túlóratörvény ellen tüntető aktivisták esetében nem csak a személyiségi jogok megsértését állapította meg, de azt is, hogy a

„csatorna célja a nézők félretájékoztatása volt, és szándékosan torzították el a történéseket ennek érdekében.”

A szándék a lényeg: a híradó nem hibázott, hanem a valótlan tényállítással az átlagosan tájékozott és körültekintő átlagnéző véleményalkotását kívánta befolyásolni.

Nem arról van szó tehát, hogy nem dolgozott elég alaposan, hanem a riport eleve a céllal készült, hogy manipulálja, félretájékoztassa, megvezesse a nézőt: "...a III. rendű alperes - a TV2 - nem törekedett az objektív, kiegyensúlyozott tájékoztatásra és beszámolója nem tükrözte megfelelően a tényeket. A riport a valótlan, a felpereseket az erőszakos rombolással kapcsolatba hozó tényállításával szándékosan eltorzította a felperesek cselekményét és felelősségét, amelyet felerősített a híradásban bejátszott képanyag. Ezért a III. rendű alperes által állított hamis tény okán a véleménynyilvánítás szabadsága nem védte a sajtószervet."

Két ponton is megállapítja a szándékosságot az ítélet. A sérelemdíj mértékét is befolyásolta ugyanis a tudatos ferdítése a tényeknek, így ennek megállapítása során a bíróság „figyelemmel volt a jogsértés jelentős súlyára, a kiegyensúlyozott, ellenőrzött tényeken nyugvó, sokoldalú tájékoztatás műsorkészítési elveinek szándékos megsértésére, valamint a jogsértő tartalom rendkívül széles elérhetőségére."

Bodrogi Bea a 444-nek azt mondta, egyre több ítélet állapítja meg a szándékosságot a személyiségi jogi perekben, és ez feltehetően összefügg azzal, hogy évről évre több a politikailag motivált, a valóságot szándékoltan torzító írás - ezek nyomán a sajtóper és a személyiségi jogi per is, a bírói gyakorlat pedig észleli ezt a folyamatot, és időről időre reflektál rá.

Nehéz ugyanakkor azzal mit kezdeni Bodrogi szerint, hogy a cégek gyakran nem hajtják végre az ítéletet: a büntetést kifizetik, de a politikai presztízsveszteséggel járó közleményeket és bocsánatkéréseket gyakran nem teszik közzé. Ilyenkor kevés opciója marad a sértetteknek: végrehajtási eljárást lehet ugyan indítani, de ez egy költséges és hosszú jogi folyamat, ami nem ígér biztos sikert.

Tönkretenni, bármi áron

Történt a közelmúltban egy másik eset is, ahol a bíróság kimondta a szándékosságot, és ami súlyosabb is talán a tüntetők perénél.

2019. január 30-án jelent meg az Origón egy jó hangulatú írás arról, hogy Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt és felesége egy csecsemő halálában érintett. A cikk nagy sikert arathatott, mert már másnap érkezett a folytatás: Márki-Zayék már több csecsemő halálában is érintettek lettek. Márki-Zay és felesége, Vincze Felícia pereltek, a bíróság jogerős ítélete pedig megállapította, hogy mindkét cikk fő állításai hamisak voltak, sőt: tudatos manipuláció eredményei.

Az Origo jogosulatlanul és megvágva közölt újra egy hangfelvételt, amin Vincze Felícia egy Budakörnyéki Törvényszéken zajló büntetőperben tett tanúvallomást. A cikkben úgy állították be, mintha az otthonszüléseket levezető Vincze Felícia felelőssége lett volna, hogy adjon K-vitamint egy kisbabának, aki később elhunyt, holott ehhez nem is lett volna joga.

A Fővárosi Ítélőtábla az ítéletben megállapította, hogy „az alperes valótlan tényállításon alapuló értékítélete levonásához szándékosan eltorzítja a felperes tanúvallomását (...)”, továbbá azt is, hogy „a felperes vallomásából a lejáratás szándékával önkényesen szelektálva kiragadott részeket tettek közzé, a figyelem felkeltése és az egyébként teljességgel alaptalan következtetésük megalapozása és nyomatékosítása érdekében (...).”

A törvényszék kimondta továbbá, hogy az írás - aminek persze szerzője sem volt - egyértelműen politikai motivációból született: „a cikk egyoldalú, elfogult, az önálló véleményalkotást kizáró módon manipulatív, a felperes álláspontját meg sem kérdezték, úgy mondtak ítéletet a tevékenységéről, hogy vele szemben még a gyanú sem merült fel. Az alperesi jogsértések kétségkívül hozzájárultak a felperes egészségügyi szolgáltató tevékenységének ellehetetlenüléséhez, továbbá a házastársával szembeni támadásokhoz is újabb muníciót szolgáltattak.”

Márki-Zay feleségének a cikksorozat nyomán fel kellett függesztenie a praxisát. Hiába állapította meg a bíróság, hogy minden felhozott vád hamis volt ellene, pályáját tönkretette a propagandasajtó.

Az Origo - aminek főszerkesztője, Gábor László állítása szerint maga sem tudja, kik írnak lejárató cikkeket az oldalon - kifizette a felperesnek a 2 millió forintos megítélt büntetést, de az ítélet tartalmi részét nem hajtották végre, és nem közölték az ítéletet sem. De nem is érték be ennyivel: miután biztossá vált Márki-Zay Péter indulása az előválasztáson, némi átszerkesztés után újra megjelentették a cikket benne a már jogerősen hamisnak ítélt állításokkal.

Egy rogánozós cikkel kezdődött

2015 óta - amikor is a Simicska-botrány után Rogán Antal vezetésével a Fidesz újraszervezte a kommunikációját - a kormány tudatosan használja politikai fegyverként a rendelkezésére álló felületeit. Aligha véletlen, hogy a provokációk és lejáratások gyakorlata az elmúlt években egyre világosabban tükröződik vissza a bíróságok ítéleteiben is.

Fazekas Tamás és Tóth Balázs - akik jelenleg mindketten a Helsinki Bizottság ügyvédei - egyaránt úgy emlékeznek, hogy a kormánypropaganda Juhász Péterrel szemben indított rágalomhadjárata volt az első jelentősebb ügy ebben a folyamatban.

Ugyan nem a Helsinki ügyvédjeként, de mindketten képviselték Juhászt ebben a persorozatban, ahol a bíróság kimondta, hogy a televízió szándékosan és politikai motiváció által vezérelve próbált lejáratni Juhászt.

2016-ot írtunk, amikor a TV2 keményen rászállt Juhászra, az Együtt akkori elnökére, akit azzal vádoltak meg, hogy a börtönben ülő - a '90-es évek olajügyeiből ismert, a Prisztás- és Fenyő-gyilkosságok miatt jelenleg is börtönbüntetését töltő - Portik Tamásnak dolgozik; hogy ő irányítja, tőle pénzt milliókat kap, információkkal látja el, nyaraltatja, szponzorálja, irányítja, vele összejátszik - azaz a csicskája.

Az esetnek kezdettől fogva bosszú-hangulata volt: Juhász ezt megelőzően sokszorosan bűnözőnek nevezte Rogán Antalt, a kormánymédia elsőszámú irányítóját, aki ezt követően beperelte őt. Ennek a személyiségi jogi pernek az egyik meghallgatásán vallotta azt Portik Tamás, hogy egy alkalommal 10 millió forintnyi eurót vitt Rogán Antalnak. A Portik-vallomás után azonnal rárepült Juhászra a TV2 - és utána a hadrendbe állított kormánylapok -; és legalább egy tucat Tények-műsorban támadták Juhászt, akit később magánéleti ügyeivel is elővettek.

A csicskázásért Juhász sajtópereket és személyiségi jogi pert indított a TV2-el szemben. A személyiségi jogi per során a törvényszék első fokon megállapította, hogy a nagyközönség előtt közölt rágalmak hamisak, és azok mögött egyértelmű politikai szándék húzódott meg:

„A közlések számából, gyakoriságából, a híradások időszakának hosszából, valamint abból a tényből, hogy az alperes ugyanolyan közléseket rendre újra leadott anélkül, hogy újabb, hírértékkel bíró információk jelentek volna meg benne, a bíróság bizonyítottnak látja, hogy a kifogásolt híradások lejárató szándékkal jelentek meg és alkalmasak voltak a felperes politikai ellehetetlenítésére.”

A jogerős ítélet ismételten aláhúzta, hogy a riportsorozat célja a lejáratás, és Juhász politikai ellehetetlenítése volt. A 2020 júliusában jogerőre emelkedett ítélet nyomán a TV2-nek végül 2,5 millió forintos sérelemdíjat kellett megfizetnie Juhász Péternek.

Az eset utóélete hasonlóan zajlott, mint az idézett példák során: a TV2 fizetett ugyan, de a személyiségi jogi perben Juhász kifejezetten arra hivatkozott, hogy nincs tudomása a megnyert sajtóperek ítéleteinek teljesítéséről, és ezt a személyiségi jogi perben nem is cáfolta a TV2. A személyiségi jogi per esetében a televízió a Kúriánál kezdeményezte az ítélet felülvizsgálatát, és a végrehajthatóságának felfüggesztését.

Megszokott showhangulatban zajlott vasárnap a Fidesz 29. kongresszusa, amit konferansziéként Koncz Zsófia és Zsigó Róbert celebráltak a X. kerületi Hungexpo épületegyüttesében.

Ahogy két évvel ezelőtt, most is gigantikus LED-fal előtt mondták el beszédeiket a párt prominensei, ellenben a fellépők sora szép lassan átalakult - Rogán Antal, Lázár János vagy Szájer József, akik éveken keresztül elengedhetetlen kellékei voltak ezeknek az alkalmaknak, különböző okokból már nem léptek fel a színpadra, helyettük az új Fidesz-generáció mutatta meg magát Illés Boglárkától Dömötör Csabán át Varga Juditig.

A legbeszédesebb pillanatai a kongresszusnak - leszámítva persze az alelnökök és az elnök kérdés nélkül történő megszavazását - azok voltak, amikor az épp színpadra lépő szónok köszöntötte a miniszterelnököt - aki ekkor még csak a teremben sem volt.

Orbán távolmaradása indokolt volt, mert a közel öt órán keresztül zajló beszédek elég alacsony intellektuális szinten szálltak - a menetrend szerinti rezsizés és migránsozáson túl csak különbséget leginkább csak abban mutattak, hogy Karácsony Gergelyt vagy Márki-Zay Pétert pocskondiázták épp.

Egyedül Kovács Péter XVI. kerületi fideszes polgármester tudott váratlant húzni, aki beszédében sürgette a pártközpontot: mielőbb mondják meg nekik, mit kell válaszolniuk egy-egy kellemetlenebb kérdésre, nehogy ezen múljon már a végső siker.

A küldöttgyűlés végül 1061 szavazattal választotta meg elnöknek Orbánt, aki meglepő, személyes mondandóval kezdte a beszédét, és feleségének, Lévai Anikónak mondott köszönetet, akitől elkérte magát újabb néhány évre a párt számára, és aki el is engedte.

„Több mint 35 éve csinálom, mindig velem voltál, akkor is, amikor nem érdemeltem meg. Köszönöm, köszönöm, Ani!”

Furcsa módon Orbán valamiért úgy érezte, meg kell magyaráznia, miért kért mandátumot 17. alkalommal is a Fidesz elnöki posztjára - holott 16 alkalommal még kihívója sem voilt. Méltatta az őt követő új generációt - név szerint említette Gulyás Gergelyt, Szijjártó Pétert, Varga Juditot és Novák Katalint -, de megjegyezte, elsősorban azért vállalja az újabb mandátumot,

„mert úgy érzem, a legjobb korban vagyok.”

Aztán, a tapsvihar csendesedését követő hatásszünet után hozzátette: „Jó, az azért kicsit nekem is gyanús, hogy eddig is mindig így éreztem.”

Orbán azzal folytatta az okfejtést, ami egyébként a jellemzően sajátjaihoz intézett kongresszusi beszédeiben visszatérő elem, hogy a Fidesz ugyan már nem fiatal párt, de küldetését még messze nem teljesítette be: „úgy látom, az első 33 év, minden ami eddig történt, csak bemelegítés volt.”

A Fideszt a hűség, a hit és a bizalom pártjának, szenvedélyüknek pedig Magyarországot jelezte. Talán a legnagyobb ovációt akkor kapta, amikor kijelentette, hogy egészen addig a pályán lesz, ameddig ereje engedi:

„Amíg bírom, és amíg ti bírjátok, csinálni kell és csinálni is fogom.”

Nagyjából eddig tartott ki a beszéd kezdeti lendülete, ezután az Orbántól megszokott történeti-geopolitikai kitekintéssel folytatódott a beszéd, kevés újdonsággal.

A 2010 óta eltelt kormányzati ciklusok eredményeit méltatta, köztük a munkahelyteremtést és a cigányok felzárkóztatását, de említette az adósrabszolgaság megszüntetését, ami az idei rekordmagas államadóssági szint mellett meglepő fordulatként hatott, főleg hogy ezután azzal folytatta: a Fidesz legfontosabb szövetségese a valóság, szemben a liberálisokkal, akik eladnák a városházát, és unják a miniszterelnökjelölti vitát. (Amit, bár ezt már nem tette hozzá, feltehetőleg ő maga is unhatott, mert 15 éve nem vállalt ilyesmit.)

A jellegzetes orbáni versenyszemlélet domborodott ki, amikor arról beszélt, hogy az adócsökkentésekkel, beruházásokkal, egyetemfejlesztéssel, a kutatás, az innováció, és a vidékfejlesztés támogatásával tíz év alatt Magyarország a világ legfejlettebb gazdaságai mögé. Hosszasan sorolta, hogy egyes népesedési, gazdasági- és exportmutatókban Magyarország hanyadik helyen áll a világ országai között. Van 183 olimpiai aranyunk. 12 természettudómányos Nobel-díjasunk - sorolta, mintha az ország jólétét azon múlna, ki mindenkit tudunk meghaladni az élet különböző területein.

Említett konkrétumokat is azért. Például hogy nagy forrásokat bocsájt a kormány a haderőfejlesztésre a következő tíz évben, 8000 autóbuszt cserélnek le, fellendítik a vasúti járműgyártást, megépítik a V0-ás vasúti gyűrűt, visszavásárolják a repteret, megépítik Paks2-t, és 2030-ig a villamosenergia 90%-át karbonmentesen állítja majd elő az ország.

Orbán szerint a járványok és népvándorlás korába lépünk, ezért legfontosabb a biztonság kérdése lesz a következő időszakban. A határvédelem fontosságáról és az újra fellendül illegális migrációról beszélt, és nem csak a lengyel-fehérorosz határkonfliktust emlegette, de az európai partoknál kikötő „Soros-féle NGO-k hajóit is.”

A járvány elleni védekezésre rátérve köszönetet mondott az egészségügyi dolgozóknak, ápolóknak, orvosoknak, katonáknak, rendőröknek és az államigazgatásban dolgozóknak. Új, vagy inkább rég nem használt elem volt viszont, hogy ismét oltásellenességgel vádolta meg az ellenzéket, amikor azt mondta, hogy a Brüsszelből támogatott hazai baloldal "sunyi módon támogatja az oltáselleneseket."

El is időzött kicsit ismét az ellenzéknél, akik ezen túl meg akarják szüntetni a rezsicsökkentést, nevet persze nem mondott, de utalt is egy Márki-Zay Péter nyilatkozatra, amikor azt mondta: azt üzenik nekünk, hogy inkább fogyasszunk kevesebb vizet. Nevettetés következett:

„nem a zsemle kicsi, mondták Kádárék, hanem a pofátok nagy.”

Brüsszelt Orbán szerint meg kell reformálni, sőt, még az is kevés lehet - meg kell újítani mielőtt darabokra hullik, ezért támogatják a lengyeleket a teljes európai jobboldal újraszervezésében.

„Az apa férfi, az anya nő, a gyermekeinket pedig hagyják békén”

- mondta ezen a ponton, követte is a menetrend szerinti tapsorkán, jóllehet a genderezés érezhetően kevésbé volt hangsúlyos elem ebben a beszédben, mint a rezsi vagy a migráció. Utalt a klasszikus smárolós Brezsnyev-Honecker Fidesz-plakátra az 1990-es választás idejéből, rajta a szlogennel: "Tessék választani!"

Ugyanitt némi sorosozással rövidre zárt egy néhány hónapja újranyitott vitát a jobboldalon. Szó sincs arról, hogy ki akarna lépni az EU-ból:

„Az unió el van rontva. De eszünk ágába sincs kilépni, ilyen könnyen nem fognak tudni megszabadulni tőlünk. Meg kell állítanunk a lopakodó egyesítést, ami az európai elit érdeke, nem az embereké, a bürokratáké, a vállalatoké. Ez Gyuri bácsi érdeke.”

Orbán ezután Kína geopolitikai helyzetéről, a képmutató nyugati politikáról és a magyar Kína-politikát ért kritikákról értekezett hosszan - kicsit kényszeredettnek tűnt; mintha feltétlenül szükségét érezné, hogy az egész világot megfejtse a Fidesz-tagság számára, ne maradjon egyetlen olyan puzzle sem, ami nincs a helyén, vagy ami elmozdulhatott a két évvel ezelőtti utolsó küldöttgyűlés óta.

És újra és újra megpróbálta távlatból érzékeltetni, micsoda óriási erkölcsi és tudásbeli különbségek vannak a kormány és ellenzéke között. A posztkommunistáknak és liberálisoknak is meg volt az esélyük, mondta, sőt volt hozzá kétharmaduk is, kaptak kétszer 4 év felhatalmazást 2002 és 2010 között. de nem tudtak élni a lehetőséggel. „Mi tudtunk. Erős, egységes párt, komoly vízió, lelkesedés, szenvedély kellett hozzá.” Szerinte az ő politikájukkal az is jól jár, aki nem rájuk szavaz, a baloldallal viszont az is rosszul jár, aki rájuk szavaz.

„Mindenkit a titok érdekel, hogyan lehet újra és újra kiérdemelni a bizalmat. Nincs semmi rejtély. Kitartás van és állhatatosság. Hány önjelölt üstököst láttunk már a túloldalon, és hogy szokták végezni? Korábban kell felkelnie annak aki át akarja verni a magyarokat.”

A végén felsorolta, mi mindennel fordulnak rá a választásra. Zakatol a gazdaság, mondta, és így olyasmik történnek majd, amiket még senki sem látott

80 ezer forintos nyugdíjprémium, 13. havi nyugdíj kifizetése, fiatalok SZJA-eltörlése, 200 ezres minimálbér és 260 ezres garantált bérminimum, családoknak visszafizetjük a 2021-ben befizetett adójukat - sorolta tapsvihar közepette.

Orbán a békemenetre emlékeztette az egybegyűlteket, és megnyugtatott mindenkit, ha a munka el lesz végezve, akkor a diadal garantál:

„Október 23-án átmozgató jellegű összejövetelt tartottunk, nem néztünk ki rosszul. Együtt a legvastagabb falon is át fogunk menni, Soros György és Brüsszel serege se állíthat meg bennünket, és újra győzni fogunk.”

Október 29-én tartotta utolsó ülését Karas Mónika vezetésével a magyar médiapiacot szabályozó és felügyelő testület, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa.

A médiahatóság elnökének kilencéves mandátuma jövő nyáron járt volna le, Karas azonban október 15-én bejelentette lemondását, és ezzel lehetőséget teremtett a kormánytöbbség számára, hogy a jövő választások eredményétől függetlenül újabb kilenc évig megbízható Fidesz-kádert bízzon meg a hivatal vezetésével.

Karas nagyvonalú gesztusa nem volt különösebben váratlan. Amikor egy évvel korábban a Szabad Európa megszellőztette, hogy idő előtt távozhat posztjáról, az elnök érdemben nem cáfolta az értesülést - annyit válaszolt csupán, hogy „a köztársasági elnök úr által átadott kinevezési okmányomban az szerepel, hogy a mandátumom 2022. augusztus 18-ig tart.”

A választások közeledtével a Fidesz leplezetlenül betonozza be a párt embereit a formailag független hatóságok élére - ennek a folyamatnak a következő lépése Karas leléptetése. Április előtt épp jut idő a fideszes többségű Országgyűlésnek, hogy kijelölje a távozó elnök megfelelő utódját - a várakozások szerint ő Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora lesz.

Koltaynak, bár több mint tíz éve tagja a Médiatanácsnak maga is, nem lesz könnyű pótolnia Karast, mert az ilyen fegyelmezett, alázatos és precíz pártkáder még az Orbán-rendszerben is ritka.

Az elmúlt években a magyar nyilvánosság soha korábban nem tapasztalt mértékű átalakulásokon ment keresztül. 2015 - azaz az Orbán-Simicska háború eszkalálódása után a kétharmados kormánytöbbség és hátországa olyan mélységben látott hozzá a médiakörnyezet átalakításához, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt.

• Állami bankok nyújtottak milliárdos hiteleket kormányközeli vállalkozóknak, hogy médiacégeket állíthassanak a Fidesz szolgálatába.
• A kritikus sajtó több fontos állását egyszerűen megszállták kormányzati körök - a tulajdonosi kör behálózásával megtörte a hatalom az Origót, a Figyelőt, a TV2-t, és további lapok és csatornák függetlenségét.
• Rogán Antal irányításával miniszteri szinten központosították az állami szervek reklámköltéseinek több tízmilliárdos kereteit.
• Kormányközeli strómanok felvásárolták és egy kézbe csoportosították a komplett megyei lappiacot.
• Több tízmilliárdos értéket képviselő, kereskedelmi médiacégek százai kerültek egy politikailag egyértelműen beazonosítható alapítvány tulajdonába.

A magyar nyilvánosság az elmúlt években szinte háborús övezetté változott, és ebben elévülhetetlen szerepe volt a háttérben csendben, ám annál precízebben dolgozó Karas Mónikának.

Orbán a médiában biztosra akart menni

Karast 2013 tavaszán szavazta be a Médiatanács élére az országgyűlés kétharmados fideszes többsége. A nagyközönség előtt nem volt ismert a neve, de a Fidesz hátországában hosszú évek óta megbízható jogászként ismerték.

A kilencvenes években sokáig a Hírlapkiadó Vállalatnál dolgozott jogtanácsosként, itt került munkakapcsolatba a cégvezető Liszkay Gáborral, a Magyar Nemzet későbbi főszerkesztőjével, és a későbbi tulajdonos Simicska Lajossal; majd a Magyar Fórumnál kapott állást.

Rendszeresen védte a Fidesz emblematikus csatornáit sajtóperekben, képviselte a Lánchíd Rádiót és a Hír TV-t. 2005-ben a Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja kft. jogi képviselőjeként megnyerte Orbán és Lévai Anikó perét az Élet és Irodalommal szemben - jóllehet a cikk főbb állításait nem sikerült cáfolni. Később volt Habony Árpád jogi képviselője is, kinevezése pillanatában pedig épp egy 3,6 milliós szerződés kötötte a Fidesz-frakcióhoz.

A mindenkori médiafelügyeleti szerv - a korábbi ORTT, jelenlegi Médiatanács - rengeteg funkciót ellát a nyilvánosságban; a gyermekvédelmi szempontok érvényesítésétől kezdve a műsorkvóták megállapításáig. Elsődleges feladata mégis a demokratikus nyilvánosság működésének biztosítása, továbbá „megteremteni és fenntartani a közönség és a médiumok érdekei közti egészséges egyensúlyt, biztosítani a kiegyensúlyozott médiakörnyezetet és megakadályozni továbbá a jogszabályba ütköző piaci koncentrációt”.

A valóságban Karas Mónika politikai kinevezett volt, és a bizalmat 8,5 éves elnöksége alatt azzal hálálta meg, hogy a lehető leghatékonyabban érvényesítette az őt megbízó kormányhatalom érdekeit.

A fideszes keménymag egyik alapélménye, hogy 2002-ben a „baloldali médiatúlsúly” miatt bukták el a hatalmat, és mert nem tettek eleget az erőviszonyok átrendezéséért. Orbán és pártja újra kormányra kerülve elsőszámú küldetésének tekintette a médiatérkép újrarajzolását - ezért ragaszkodott a tisztán pártmegbízottakból álló Médiatanácshoz, az új médiatörvényhez, és ezért 2011 elején hajlandó is volt felvállalni első súlyosabb brüsszeli konfliktusait. Tudta, hogy vannak területek, ahol engedhet, de

a hatalomban maradáshoz a médiában első pillanattól fogva kíméletlennek lennie. Így lett a Médiatanács első elnöke és a médiatörvény fő politikai felelőse Szalai Annamária, aki nem csak a médiajogot ismerte, de párttag is volt, és a belső kör tagja; az ő 2013 tavaszán bekövetkezett halálával azonban új embert kellett találni a feladatra - így szállt a küldetés Karas Mónikára. Neki kellett hatósági szintről biztosítania, hogy a Fidesz médiapiaci térfoglalását ne fenyegesse veszély.

Pártállami gyakorlat

Az első újkori Orbán-ciklus a Simicska-médiabirodalom továbbépítéséről szólt. Az állami hirdetők, élükön a Szerencsejáték Zrt.-vel és az MVM-mel faképnél hagyták a szocialista kötődésű Neo FM-et, a piac követte őket, és a Fidesz egy év alatt megfojtotta két nagy kereskedelmi rádió egyikét, így a Simicska-közeli Class FM egyeduralkodóvá vált a piacon. A hatóság felfüggesztette az eladósodott Neo FM működését, frekvenciáját államosította, szétdarabolta, és felosztotta a lojális szolgáltatók között - ekkor erősödött meg a szintén Fidesz-istállóhoz sorolt Lánchíd Rádió, ami a Hír TV-vel és a Magyar Nemzettel karöltve a pártmédia gerincét adta.

Karas láttamozta az első újkori Orbán-ciklus legfontosabb médiapiaci tranzakcióját is, amit hasonlóképpen a pártközpontból vezényeltek le. Az új médiatörvény, illetve egy annak nyomán született határozat lehetővé tette a hatóság számára, hogy piaci fúziók esetében vétójogot szerezzen magának. A hatalom ezzel 2014-ig akadályozta a két nagy nemzetközi médiavállalat, a svájci Ringier és a német Axel Springer fúzióját, ami Európa több országában már korábban megvalósult.

Éveken keresztül zajló revolverezés végén a hatóság engedélyezte az egyesülést, de az egyezség nyomán néhány vállalatot külön cégbe szerveznek ki a felek. Így született meg a megyei lappiac jelentékeny részét - és többek között a Népszabadságot is - megkaparintó Mediaworks, és került a Fidesz-stróman Heinrich Pecina osztrák üzletember irányítása alá. Ez a döntés ágyazott meg az új fideszes médiabirodalom későbbi kiépülésének, és később a Népszabadság megszüntetésének is.

Ebben az időszakban indultak meg az első súlyosabb támadások a független nyilvánosság bástyái ellen: 2014 augusztusában egyértelmű politikai nyomásgyakorlás végén eltávolították posztjáról Sáling Gergőt, az Origo főszerkesztőjét, de a hatóság nem látta indokoltnak, hogy állást foglaljon az ügyben. A kormány ugyanitt politikai fegyvert faragott a reklámadóból, ezzel csuklóztatva az RTL Klubot, továbbá a TV2 tulajdonosait, hogy kizsarolja tőlük magának a társaságot.

Hatósági vezetőként Karas azonnal a kormány oldalára állt az Orbán és Simicska között kitört konfliktusban, így történhetett meg, hogy míg előzőleg minden eszközzel segítette a Simicska-csoport terebélyesedését, 2015 után ugyanilyen hatékonyan tett annak visszaszorításáért is. A korábban államilag támogatott Class FM-et eljárás alá vette a Médiatanács tartalmi kérdések miatt, és jogalapot teremtett ahhoz, hogy ne hosszabbítsák meg frekvenciajogosultságát.

2021-ből visszatekintve kedves részlet, hogy a Médiatanács 2016-ben azért marasztalta el Sebestyén Balázs műsorát a Class FM-et, mert "aggályos kontextusban dolgozta fel a homoszexualitás témáját". Más idők jártak még: egy buzizás tette lehetővé, hogy Simicska rádióját kilőjék az éterből.

Hirtelen új szelek kezdtek fújni. A hatóság kizárta a Vajna-féle Rádió 1 vetélytársait a 96.4-es rádiófrekvencia pályázatáról, megnyitva a pályát a Simicska helyére benyomuló filmbiztos terjeszkedése előtt, és engedélyezték, hogy az adó további rádióüzemeltetőkkel hálózatba kapcsolódva növekvő országos lefedettségre tegyen szert. Összesen tizenhat vidéki rádiófrekvenciára kapcsolódhatott rá a Rádió 1; komplett strómancég-hálózat épült ki Vajna körül a vidéki rádióspiac bekebelézéséhez, a hatóság pedig nem hogy nem emelt szót emiatt, de minden eszközzel támogatta a terjeszkedést. OIyan is előfordult, hogy Vajna cége szabálytalanul pályázott, mégis nyerhetett. A simicskista Lánchíd Rádió frekvenciáit a hatóság eközben egész egyszerűen átirányította a Karc FM-hez.

Vajna felfuttatásával párhuzamosan zajlott az állami hirdetési piac teljes politikai megszállása: 2015 októberében hozta létre a kormány a Miniszterelnöki Kabinetirodát, és a közvetlen irányítása alá rendelt Nemzeti Kommunikációs Hivatalt (NKH). Az NKH lett felelős a kormányzati szervek és intézmények hirdetési költéseinek kizárólagos felügyeletéért. Az első évben 25 milliárd forintot különített el ilyen célra a kormány, és három versenyző között osztotta szét a munkákat. Azóta ennek a pénznek akár négyszeresét is elkölti a kormány propagandára egy évben, és még a házi versenyt is kiiktatta a rendszerből.

A hatóságnak fontosabb dolga akadt annál, minthogy ezzel bajlódjon - biztosítani kellett a Mészáros Lőrinc és Andy Vajna környezetében terebélyesedő médiabirodalom növekedését.

Előbb engedélyezték, hogy a Mediaworks felvásárolja a négy megyei lapot kiadó Pannon Lapok Társaságát, majd jóváhagyták, hogy Pecina a komplett lapcsaládot eladja a Mészáros-körhöz tartozó Opimus Pressnek. Néhány hét alatt több mint 190 médium - a megyei lappiac kétharmada - került Mészároshoz, de a hatóság nem állapított meg túlzott piaci koncentrációt, se politikai befolyásolási kísérletet. Hasonló folyamat zajlott Vajna oldalán: a producer a Lapcom Zrt. és a Russmedia kiadók megvásárlásával maga köré gyűjtötte a megyei lappiac maradék állásait - a hatóság ehhez is zöld utat adott. Amikor viszont kormánytól független médiacégek léptek volna fúzióra - az RTL Klub tett ajánlatot a Centrál Média digitális portfóliójára - Karas és testülete azonnal veszélyeztetve érezte a sokszínű tájékoztatást, és megtorpedózta az üzletet.

A nagy fideszes médiavásárlások döntő többségéhez állami felügyelet alatt álló bankok nyújtottak hiteleket - MKB-s millárdokból lett kormánypárti lap az Origóból, így lett a megyei lapok jelentékeny része Vajna-tulajdon, szintén MKB-hitelt vett fel a Mediaworks, a TV2 bekebelezéséhez pedig az Eximbank is hozzájárult egy 6,7 milliárdos kölcsönnel.

Közpénzek tízmilliárdjai mozdultak meg a médiapiac átforgatása érdekében, de a hatóság továbbra sem érzékelte úgy, hogy veszélybe került volna a médiakörnyezet kiegyensúlyozottsága.

A színjáték vége

A kormány több év munkájával, és legalább fél tucat stróman bevonásával vonzáskörzeten belülre terelt minden lehetséges és megvásárolható médiumot, hogy végül egy alapítvány ernyője alatt létrehozza saját gigantikus médiaholdingját.

Az összesen 476 sajtótermékből összeállt Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) már annak a bizonyítéka volt, hogy

a médiahatóság által lefolytatott szakhatósági engedélyezések mind politikai színjáték részei voltak;

a miniszterelnök s.k. minősítette nemzetgazdasági stratégiai jelentőségűnek az alapítványt, és mentette ezzel ki a versenyjogi vizsgálat alól az évi 60 milliárdos forgalmat bonyolító médiakonglomerátumot, melynek elemeit a kormánypártnak állami hitelekből frontoló üzletemberek dobták össze.

Karas Mónikának az asszisztenciáért cserébe megháromszorozták a fizetését: 2019 nyarán a parlament az NMHH elnökének bérét a jegybank elnöki fizetésének 80 százalékában, azaz havi 4 millió forintban állapította meg. Karas emellé kapott még 400 ezer forintot a tanácselnöki posztja után, személyzeti autót és lakhatási támogatást is. 50 millió forintot egy évben. Az indoklás szerint azért, mert "időszerű volt".

A kormány és a hatóság ettől fogva a látszatát sem igyekezett fenntartani annak, hogy az NMHH független szabályozó szervként működne. 2019 őszén a Fidesz saját sarkallatos törvényét is kijátszotta annak érdekében, hogy újabb 9 évre fideszesekkel tölthessék fel a Médiatanácsot. (A tanács rendes tagjainak előbb lejárt a mandátumuk, mint Karasnak, aki csak Szalai halála után került a testületbe.)

Tartalmi kérdésekben is tartotta magát a hivatal ehhez: nem kritizálták a közmédia teljesen eltorzult tájékoztatását; sem a pártérdekeket kiszolgáló kormányzati plakátkampányokat, nem vizsgálták azokat a hangfelvételeket sem, amik egyértelmű bizonyítékául szolgáltak a közmédia politikai befolyásolásának; ellenben a gyerekek védelmére hivatkozva eljárást indítottak, amikor az RTL Klub egyetlen alkalommal leadta a Háttér Társaság nemek egyenjogúságáról szóló, társadalmi célú hirdetését. Nagyvonalúbb volt a viszont hatóság, amikor saját alkalmazottai pihenéséről volt szó: három évre 200 milliós értékű bérletet vettek egy hévízi luxusszálló szolgáltatásaira.

Ezeknél az eseteknél is többet elmondott Karas szerepfelfogásáról az a szenvtelenség, amit a hivatal a politikai nyilvánosság szétzilálása során tanúsított. Az Origo megszállása vagy a Simicska-botrány után történt visszafoglalások - Magyar Nemzet, Hír TV - nyomán, majd az Index-ügy miatt is százával kényszerültek újságírók és riporterek elhagyni állásukat. A Médiatanács egyetlen alkalommal sem találta fontosnak, hogy bármilyen gesztust gyakoroljon ezekben az ügyekben.

A Karas-éra utolsó fontos döntése a Klubrádió 92,9 MHz frekvenciára kiírt pályázatának elkaszálása volt: a hatóság 2020 szeptemberében nem hosszabbította meg a rádió frekvenciajogosultságát, ismételt jogsértések miatt, ezután pedig hiába indult el a meghirdetett újabb pályázaton a rádió, a Médiatanács nem fogadta be a tenderüket azzal, hogy a programterv "nem felelt meg a rádiózás alapvető követelményeinek, ellentmondásokat tartalmazott." A frekvenciát ezután ideiglenesen az ATV-csoporthoz tartozó Spirit FM foglalta el.

Karas azzal lett a NER mintahivatalnoka, hogy miközben a politikai érdeket szem előtt tartva cselekedett, tudta, hogy a háttérben van a helye; szürke eminenciásként tette a dolgát. Interjúkat alig adott. A nyilvánosságot, aminek átalakításáért több mint nyolc évet dolgozott, messziről kerülte. Egy alkalommal szabályosan felháborodott és provokációról beszélt, amikor Erdélyi Péter a Népszabadság ügyéről kérdezte a debreceni Bűvösvölgy médiaértés-oktató központ jövője helyett.

„A Médiatanács határozatai mindig a jogszabályokon alapulnak, és minden határozata a Médiatanácsnak, minden döntése bíróság előtt megtámadható” - ezt az RTL-nek mondta egy alkalommal, amikor Mészáros és Vajna térnyeréséről kérdezték, ki sem ejtve említett urak nevét, vagy azt, hogy neki tudomása lenne bármilyen befolyásszerzésről a médiában. A Klubrádió ügyéről közleményben nyilatkozott; akkor azt írta: ő a jogállamban hisz, minden jogszerűen történt.

A rendszer megbecsülésével jelezte, hogy a hivatalnoki posztok betöltőitől pontosan ezt a hozzállást várják el, Karas pedig lemondásával tette világossá, hogy továbbra is kész szolgálni az őt megbízók érdekeit. Ezért aztán nem is hagyják állás nélkül a Médiahatóság távozó vezetőjét: a közmédia már tudni véle, hogy Karas lesz az Állami Számvevőszék (ÁSZ) következő alelnöke.

Az ÁSZ-elnök Domokos László mandátuma jövőre jár le, és ahogy Haszán Zoltán írta, ha sikerülne elmozdítani Domokost a helyéről, Karas alelnöki megbízatása attól függetlenül is érvényben maradna. 2020 nyarán a kormánytöbbség ugyanis átírta az ÁSZ vezetési rendjét, és az most már lehetővé teszi, hogy az elnök két alelnököt is jelöljön maga mellé. Karas megbízatása ÁSZ-alelnökként 12 évre szólhat, jelenléte egészen 2033-ig adna jelentene biztos pozíciót a Fidesz számára az állami szervek és pártok költéseit felügyelő számvevőszék vezetésében.

Egészen elképesztő, 308 000 dolláros - közel 100 millió forintos - áron kelt el egy árverésen a 2000-es Cast Away (Számkivetett) című filmben kellékként használt röplabda, Wilson.

A film, aminek fontos mellékszereplője Wilson, egy modernkori Robinson Crusoe megpróbáltatásairól szól. A főszereplőt alakító Tom Hanks repülőgépe lezuhan, ő pedig egyedüli túlélőként egy lakatlan szigeten talál menedéket.

Hanks modernkori Robinson Crusoe-ként igyekszik életben maradni a szigeten. A partra sodort dolgok között talál egy röplabdát, aki legjobb barátja lesz. Hozzá beszél, és vele törődik annak érdekében, hogy ne kergesse őrületbe a magány.

Hanks Oscar-jelölést kapott a Robert Zemeckis-filmben nyújtott legjobb színészi alakításáért, bezzeg Wilsont nem jelölték semmilyen díjra, pedig komoly átalakuláson megy keresztül ő is a film során.

A labda egyébként már eredetileg mocskosnak készült, és a forgatás alatt sok időt töltött a vízben - mondta róla az aukciós ház vezetője, aki szerint a labda sok helyen sérült, festékkel felhordott, kopott, koszos. Mintha csak srófolni akarta volna az árát.

A Prop Store több mint 1100 darab egyéb filmes emléktárgyat tett pénzzé az árverésen, ekkor talált új gazdát magának Wilson is. (BBC)

Az RTL Klub híradója számolt be arról, hogy Szombathelyen feladta magát három tizenéves, miután a rendőrség nyomozni kezdett egy Facebookra feltöltött videó nyomán.

A videófelvételen az látszik, hogy a kamaszok egy parkban körbeállnak egy fiút, akit arra kényszerítenek, hogy egyenként csókolja végig a cipőiket. „Okos kutya” - hangzik el az egyik fiú szájából. A megaláztatás percekig tartott.

Az esetről hétfőn már beszámolt a csatorna híradója, amiben megszólalt a megalázott fiú apja, aki azt mondta: nem tudja, hogy a fia ismerte-e a többi fiút, de „ilyet ismerőssel sem tesz az ember”.

A férfi feljelentést tett a rendőrségen, a nyomozás kezdete után nem sokkal pedig a fiatalok feladták magukat. Hét órán keresztül hallgatták ki őket - mondta el a gyerekek ügyvédje a riportban -, és részletes beismerő vallomást tettek. Az elkövetők közül a legidősebb fiú is csak 15 éves.

A kamaszok közül, mint kiderült, ketten nem ismerték az áldozatok. Mindannyian bocsánatot kértek a fiútól és a családtól is. A védőügyvéd a műsorban elmondta, hogy nem védencei készítették a felvételt.

A nyomozás továbbra is zajlik, és az RTL riportere is úgy tudja, hogy többen voltak jelen a megaláztatás során, öt fiú és egy lány.

Csalódottságának adott hangot Julia Hawkins, annak ellenére, hogy vasárnap világrekordot állított fel 100 méteres síkfutásban, méghozzá a 105 éven felüliek kategóriájában.

Julia Hawkins, aki sportolóként a Hurrikán becenevet is viseli, azért nem volt maradéktalanul elégedett, mert mindenáron szerette volna 1 perc alatt megfutni a távot. Ez végül nem sikerült: be kellett érnie 1.02.95-ös idővel.

Julia Hawkins egyébként nyugdíjazott tanár, aki idős korára találta rá a versenysport szépségeire: már 80 éves volt, amikor rajthoz állt a Nemzeti Szenior Játékokon, első körben kerékpáros számokban. Többször bajnok is lett, de kénytelen volt befejezni szenior biciklis pályafutását, mert néhány év után nem maradt senki a korában, akivel versenyezhetett volna.

Így lett 100 évesen sprinter. 2017-ben 39:62-es idővel beállította a 100 méteres futás világrekordját a 100 év feletti nők kategóriájában. Amikor aztán meg is döntötte a rekordot, úgy döntött, hogy új korosztályban versenyez.

Idén egyébként több 100 méteres korrekord is megdőlt. Augusztusban a japán Hiroo Tanaka 16,69 másodperc alatt ért célba, és ezzel beállította a 90 év feletti korosztály férfi rekordját.

A nőknél az ausztrál Julie Brims 12:24-es idővel megdöntötte az 55 év felettiek rekordját, míg az amerikai Kathy Bergen 16.26-al futott át a célvonalon a 80 év feletti kategóriában. Bergen egyébként magasugrásban, 60 méteren és 200 méteren is korrekordot döntött.

Nemzetközi sajtótájékoztatót tartott Brüsszelben Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt csütörtökön délután.

A hódmezővásárhelyi polgármester az őt jelölő Mindenki Magyarországa Mozgalom közleménye szerint arról beszélt, hogy az ellenzéki összefogásban mindenki fontosnak tartja a demokráciát, a jogállamiságot, a piacgazdaságot és az európai integrációt, ezért

„lázadunk a diktatúra, a gyűlölet és a korrupció ellen.”

Márki-Zay azt is hangsúlyozta, hogy az ellenzéki összefogás tagjai között ugyan vannak különbségek, mégis nagyon hasonlóan látják Magyarország jövőjét, amit mindannyian az Európai Unión belül képzelik el:

„Mi magyarok otthon érezzük magunkat Európában, de attól tartunk, hogy Orbán kivezetné Magyarországot az Unióból”.

Megismételte, hogy az Orbán-kormány csak retorikájában bevándorlás-ellenes, mert közben politikai és gazdasági bűnözőknek ad otthont. Előbbire Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnököt, utóbbira a letelepedési kötvényprogram orosz és iszlamista kedvezményezettjeit hozta fel példaként.

Márki-Zay Péter a nap folyamán korábban találkozott Věra Jourovával, az Európai Bizottság alelnökével, az európai értékekért és átláthatóságért felelős biztosával, akivel az uniós pénzek tisztább felhasználásának szükségességéről beszéltek.

Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt kétnapos brüsszeli látogatása során hat európai biztossal és négy pártcsalád vezetőjével is találkozott.

Ülésezett csütörtökön a Magyar Rektori Konferencia elnöksége, és arra jutottak a tagok, hogy a jelenlegi járványhelyzetben a jelenléti oktatás folytatása mellett a kötelező távolságtartás és kötelező maszkhasználat előírását javasolják a magyarországi felsőoktatási intézmények számára.

A döntésről MTI számolt be a testület közleménye alapján.

Annak érdekében, hogy a jelenléti oktatás a továbbiakban is fenntartható legyen, a konferencia javasolja továbbá minden felsőoktatási hallgató, oktató, kutató és munkavállaló számára a 3. oltás felvételét is.

Komoly pereskedésben áll az egyik legnagyobb amerikai gyorsétterem-lánc, a Subway szendvicsező, azok után, hogy többen beperelték a vállalatot, mert állításuk szerint az a valami, amit a cég tonhalként árul, az nem is tonhal, hanem valami egészen más.

A felperesek most nyilvánosságra hozták az állításaikat alátámasztó vizsgálati anyagokat. Ebből az derül ki, hogy az általuk megvizsgáltatott 20 tonhalminta közül 19 nem csak hogy nem tartalmazott azonosítható tonhal DNS-t, de mindegyikben találtak vagy sertés-, marha- vagy csirkehús. A mintákat a UCLA Ökológiai és Evolúciós Biológiai Tanszékén vizsgálták meg.

A peranyag szerint a Subway szándékosan veszi rá a vásárlókat prémium árkategóriás termékek megvásárlására, azt állítva, hogy azok 100% tonhalfilét tartalmaznak, és nincs bennük se más halfajta, se szárnyas vagy vörös hús.

Ha az állítások igazak, azok nem csak jogi kérdéseket vetnek fel a világ egyik legnagyobb fast food-láncával szemben, de etikai, vallási és étrendi kérdéseket is, például azokat érintően is, akik hitük miatt kerülik a vörös húst vagy nem esznek sertéshúst.

A Subway ezzel szemben továbbra is tagadja, hogy a tonhalak más fehérjéket tartalmaznának, és a céget képviselő jogi iroda már indítványt is benyújtott a San Fransisco-i bíróságon az állítások elutasítására, amelyek szerintük zavarosak, hibás teszteken alapulnak, és félreérthetően tájékoztatnak a Subway tonhalas szendvicseinek, salátáinak és csomagolásainak tartalmáról. Ezzel szemben a Subway szóvivője szerint a vitatott termék valójában kiváló minőségű, vadon fogott, 100%-os tonhal, amit az élelmiszer-felügyelet, az FDA szigorúan szabályoz.

A Subway jogi képviselete jelezte, hogy a felpereseknek ez már a harmadik kísérlete arra, hogy bizonyítsák igazukat. Eredeti panaszukban Karen Dhanowa és Nilima Amin - alamedai lakosok - azt állították, hogy a Subway kaliforniai helyiségeiből származó minták egyáltalán nem tartalmaznak tonhalat. Viszont ez az első alkalom, hogy a felperesek vizsgálati eredményt is csatoltak a beadványhoz. Ez alapján viszont a peranyag egyértelműen fogalmaz: a UCLA Ökológiai és Evolúciós Biológiai Tanszékének Barber Laboratóriuma által végzett DNS-vizsgálatok alapján 20 dél-kaliforniai Subway üzletből kölcsönzött minta közül tizenkilencben egyáltalán nem volt kimutatható tonhal DNS-szekvencia. (Washington Post)

Ahogy azt a Cyclingnews szakportál október utolsó napjaiban előre jelezte, bemutatták Budapesten a jövő évi Giro d'Italia három magyarországi szakaszát.

A 444-en is beszámoltunk róla, hogy 2022-ben Magyarországról startol el Európa egyik legfontosabb országúti kerékpárversenye.

Most már ismertek a magyarországi szakaszok fontosabb állomásai is.

Május 6-án egy 195 km-es Budapest – Visegrád etappal nyit a verseny, másnap tartják a 9 kilométeres időfutamot Budapesten, a harmadik szakasz pedig jó eséllyel mezőnyhajrát hozhat Balatonfüreden, majd egy 201 kilométeres Kaposvár – Balatonfüred menettel zárul a verseny magyarországi szakasza.

Az RCS Sport bontásában, amit a 64 tumblr vett észre elsőként, az is pontosan látszik, hogy mely településeket érintik majd a versenyzők az itteni szakaszok során.

Itt látszik, hogy az első etapot meghosszabbították Bicskéig, és érinti Felcsút községét is:

Magyarország eredetileg tavaly lett volna a házigazdája a Grande Partenzának, a koronavírus-járvány miatt azonban őszre halasztották és teljes egészében Olaszországban rendezték a versenyt.

A 105. Giro d'Italia május 6-án indul, a három magyarországi szakaszt követően május 9-én szünnap következik, mielőtt Olaszországban folytatódna a verseny, ami végül május 29-én ér véget.

Magyarországot korábban még egyik Giro sem érintette.

Hosszú médiatörténeti és politikafilozófia fejtegetésbe bonyolódott csütörtökön Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára csütörtök délelőtt, miközben megnyitotta a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Szabad véleménynyilvánítás a digitális korban című kétnapos nemzetközi médiakonferenciát.

Orbán arról beszélt, hogy megváltozott a sajtó szerepe a modern nyilvánosságban, mert miután az internet térnyerésével elveszítette korábbi monopol tájékoztató funkcióját, politizálni kezdett. Szerinte ezért van az, hogy a valóságtól elrugaszkodott dolgokat lehet olvasni a sajtóban. Például azt, hogy Magyarországon a kormány felszámolta a médiapluralizmust, a szabad sajtót, a vélemények sokszínűségét.

Orbán szerint új intellektuális divat terjedt el: a liberális sajtó már nem tájékoztatni, hanem kioktatni próbálja közönségét; ideológiai kiképzést folytat a függetlenség és az objektivitás hamis álcája mögé bújva, így aztán

„a konzervatív médiapiaci szereplők feladatává vált, hogy tájékoztassanak, érvényesítsék a hír szentségét.”

Az utolsó megjegyzésben Orbán Balázs feltehetően az utána felszólaló Szalai Zoltánra is célzott, aki nem csak az állam által legkevesebb 400 milliárdos ingatlan- és vállalati vagyonnal felruházott MCC főigazgatója, de az állami forrásokból mesterségesen életben tartott Mandiner nevű jobboldali portál főszerkesztője is egyben.

Szalai Zoltán, az általa vezetett MCC végtelennek látszó vagyonával a háta mögött - az MTI híradás szerint anélkül, hogy hangosan elkuncogta volna magát - maga is elismételte, hogy „a liberális médiumok folytatnak politikai-ideológiai küzdelmet Magyarországon”.

A valóságban a magyar állam rengeteg adóforintot költött arra az elmúlt években, különösen 2015 után, hogy felvásároljon és kifejezetten a politikai befolyásolás céljából maga oldalára állítsa a független média megmaradt állásait. A Fidesz politikai koncepciójának kifejezetten központi eleme lett 2015 után hogy a független újságírókat jelölje ki elsődleges politikai ellenfélként.

Állami felügyelet alatt álló bankok, mint az MKB és az Eximbank együttesen több tízmilliárd forint hitelt biztosítottak a TV2, az Origo, a Mediaworks, a megyei lapok és sok más médium felvásárlásához. A műveletben részt vevő strómanok közreműködésével állt később össze a KESMA-birodalom, amiben mind a 476 médiavállalata közvetlen kormányzati-politikai befolyás alatt áll.

Bírálta Kínát és Oroszországot az amerikai elnök, Joe Biden a Glasgow-ban zajló COP26 klímacsúcson, ahol a két keleti nagyhatalom delegációik révén képviseltette magát, de személyesen se Hszi Csin-ping kínai elnök, se Vlagyimir Putyin orosz elnök nem utazott el a konferenciára. „

Biden kedd este kérdésre válaszolva nyilatkozta azt, hogy a klímaválság jelenleg a legfontosabb globális ügye a nemzetközi közösségnek, és ebben minden nagyobb kibocsátó országnak megvan a maga felelőssége. Az amerikai elnök úgy fogalmazott, Kína egyszerűen nem vett erről tudomást, és ugyanez a helyzet Oroszországgal.

Biden különösen Kínát pécézte ki, Kína ugyanis a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, őt követi az Egyesült Államok, az Európai Unió, India és utána Oroszország.

"Kína a világ vezető nagyhatalma kíván lenni, erre nem jelenik meg a csúcson? Ugyan már” - méltatlankodott az amerikai elnök, aki szerint Hszi hibát követett el ezzel a lépéssel. Putyinra azt mondta, érthetetlen, miért hallgat, miközben Oroszország alaposan megsínyli a válságot.

A glasgow-i csúcs két hétig, november 14-ig tart, és 120 vezető politikus vesz részt rajta.

Hszi állítólag 2020 eleje, azaz a koronavírus-válság kitörése óta nem hagyta el Kínát. Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője sem indokolta meg, miért maradt távol az orosz elnök.

A két keleti vezető már nem utazott el a római G20-csúcsra sem, de ott legalább videókonferencián tolmácsolták üzenetüket. (BBC)

„Nagyon kezdek félni. Iszonyatos hullám jön. Éjjel-nappal. Járőröznek a rendőrök. Köröz a helikopter felettünk. A szerbiai kisfalvak már kiürültek a migránsok miatt, akik megtámadják a lakosokat. Csak a kerítés segít. Anélkül az élet már olyan lenne mint Szerbiában. Hat unokám van. Csak erre tudok gondolni, hogy megvédjük a hazát mindenáron. Ahogy tették a magyarok mindig.”

Ezek a kulcsmondatai a legújabb kormányzati kisfilmnek, ami Mórahalmon készült.

Ha a veszély valós, arról valóban érdemes lenne tájékoztatni a lakosságot, ez a klip azonban nem közöl semmit arról, kik jönnek, miért, honnan, milyen hullám ez, mi idézi elő, és mi a teendő. Nem informál, mint a kormányától jogosan várná az ember, csupán a félelem és az egzisztenciális szorongás megidézésére alkalmas; hogy felkeltse az emberekben a bizonytalanság érzését, és rámutasson azokra, akiktől a gyermekeket félteni érdemes. Hiszen ezért készült.

Inaktiválja arcfelismerő rendszerét, és ezzel párhuzamosan több mint 1 milliárd emberi arcképet töröl rendszeréből a Facebook - jelentette be kedden Jerome Pesenti, a Facebook anyavállalata, a Meta mesterséges intelligenciáért felelős alelnöke.

A cég közlése szerint minden harmadik, napi aktív felhasználó használta az arcfelismerő funkciót, - ez nagyjából 640 millió embert jelent -, és most ezeknek a felhasználóknak az összes arcfelismerő sablonját törölni fogják.

A döntés hátteréről Pesenti annyit árult el bejegyzésében, hogy a Facebook egyidejűleg mérlegeli a technológia pozitív hozadékát a növekvő társadalmi aggodalmakkal párhuzamosan, különös tekintettel arra, hogy ilyen kényes személyiségi jogi kérdésekben a hatóságok még nem hoztak egyértelmű szabályokat.

A Facebook egyébként már az elmúlt években sem fejlesztette aktívan ezt a funkciót, sőt, rég megkezdődött a technológia leépítése. 2019-ben megszüntették azt a gyakorlatot, hogy az arcfelismerő szoftver segítségével azonosítani lehetett a felhasználók ismerőseit a feltöltött fotókon. Megszűnt annak lehetősége is, hogy automatikusan címkézzék a fotókon látható arcokat. Utóbbi gyakorlat miatt Illinois államban be is perelték a Facebookot.

Egyes amerikai városok már korábban az arcfelismerő szoftverek rendőrségi és más önkormányzati szervek általi használatának betiltását kezdeményezték. 2019-ben San Francisco volt az első amerikai város, amely a privátszféra és a polgári szabadságjogok védelmében betiltotta a technológia használatát. (AP)

Komoly vita támadt Izraelben azok után, hogy egy jeruzsálemi aukciós ház áruba bocsátott egy bélyegzőkészletet, amit az auschwitzi haláltáborban a rabok tetoválásához használtak.

A Tzolmans aukciós ház honlapján úgy hirdeti a tárgyakat mint a holokauszt egyik legmegdöbbentőbb tárgyi hagyatékát, és természetesen nem is ez volt a vita tárgya, hanem az, hogy árverésen van-e a helye az ezekhez hasonló, történelmi jelentőségű emléktárgyaknak.

A házat működtető Meir Tzolman a Times of Israel kérdésére azt mondta, ő lenne az utolsó, aki alábecsülné a holokauszt emlékét vagy tiszteletlenül állna hozzá, célja pedig az árveréssel épp az, hogy növelje az emberek vágyát a múlt tragédiáinak megértése iránti, valamint biztosítsa, hogy a tárgy a megfelelő kezekbe kerüljön, és ne tűnjön el a történelem lapjairól.

A tétel 14 bélyegzőből és a gyártócég, az Aesculap használati utasításából áll.

Az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeuma szerint a foglyokat eredetileg számok alakjában elrendezett, cserélhető tűkből álló bélyegzőkkel tetoválták, majd a tintát a sebbe dörzsölték.

Az aukciós ház szerint mindössze három hasonló készlet létezése ismert. Az egyiket a Szentpéterváron található Katonai Orvosi Múzeumban, a másikat az Auschwitzi Múzeumban őrzik, amely a tábor helyszínének állít emléket.

Zsidó vezetők és szervezetek viszont amorálisnak tartják az aukciós ház árverését. Az izraeli Yad Vasem nemzeti holokauszt-emlékhely elnöke, Dani Dayan ellenzi a holokauszt idejéből származó zsidó vagy náci tárgyak piacának létezését, és szerinte egyszerű kapzsiság vezérli a ház működtetőit.

Az Európai Zsidó Szövetség vezetője, Menachem Margolin rabbi levélben fordult az izraeli igazságügyi miniszterhez, és felszólította, hogy akadályozza meg az aljas szándékú nyerészkedést.

A tárgyak árverésére a tervek szerint november 9-én kerül sor. (BBC)

Sepp Blatter volt FIFA-elnököt és korábbi tanácsadóját - a későbbi UEFA-elnökké avanzsált - Michel Platinit csalással és más bűncselekményekkel vádolják a svájci hatóságok egy 2011-ben történt kifizetéssel kapcsolatban.

A svájci főügyészség kedden tette közzé a vádiratot egy 2015 óta, azaz hat éve zajló nyomozás végén.

Az egykori sportvezetőket azzal vádolják, hogy 2011-ben jogalap nélkül folyósítottak 2 millió svájci frankos kifizetést a szövetség számlájáról Platini részére.

Az egykori elnöknek, a jelenleg 85 éves Blatternek és az UEFA-t éveken át elnökként vezető 65 éves Platininek a svájci szövetségi büntetőbíróság (FCC) előtt kell felelniük az ügyben - akár hónapokon belül.

A vádirat szerint Platini 2011-ben azzal fordult a szövetséghez, hogy fizessenek ki neki visszamenőleg plusz prémiumot azért, mert 1998 és 2002 között - Blatter első mandátuma idején - elnöki tanácsadóként dolgozott. Blatter heteken belül engedélyezte és felügyelte az összeg kifizetését, amiről állítása szerint korábban szóban megállapodtak.

Az ügyészség szerint erre jogalap nélkül került sor, azaz a felek megkárosították a FIFA vagyonát, és gyarapították Platiniét, aki a nevezett időszakban évi 300 000 svájci frankot kapott a szövetségtől tanácsadói munkájáért, és erről szerződést is kötöttek vele. Viszont az állítólagos prémiumról nincs szerződés.

A legviccesebb részlet, hogy Blatter állítása szerint Platini azért csak 2010-ben követelte a pénzt, mert a FIFA korábban nem tudta kifizetni a teljes összeget, és a kifizetés késett.

A csalás vádja mellett Blattert hűtlen kezeléssel és okirat-hamisítással is megvádolták - Platinit csalással, hűtlen kezeléssel, hamisítással és Blatter állítólagos hűtlen kezelésében történt bűnrészességgel vádolják. Csalásért akár öt évig terjedő börtönbüntetés is adható Svájcban. (Fotmob / Sky News)

Szijjártó Péter, a magyar külügyminiszter az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén vett részt kedden.

A testület egyetemes időszakos felülvizsgálatának keretében tartott meghallgatást - ezt az eljárást 2008 óta a világszervezet minden egyes tagállamára vonatkozóan elvégzik, majd értékelik az adott ország emberi jogi helyzetét, feltárják a problémákat, adott esetben ajánlásokat fogalmaznak meg. Magyarország 2011-ben és 2016-ban került sorra - és most. Évente 42 országot vonnak vizsgálat alá.

Szijjártó állta a kérdéseket, és a tárca közleménye szerint mindenről elmondta, hogy nem úgy van, ahogy mondják, és a magyar kormány visszautasít mindent.

A külgazdasági és külügyminisztérium szerint Szijjártó a teljesség igénye nélkül az alábbi dolgokat utasította vissza a kormány nevében, kronologikus sorrendben:

• Magyarország demokratikus jellegének megkérdőjelezését.
• Azt, hogy a nemzetközi liberális fősodor kioktat egy szuverén országot, csak azért, mert jobboldali, kereszténydemokrata, hazafi kormánya van.
  
• Az utóbbi évek jogállamisági bírálatait.
• Azt, hogy a gyermekvédelmi törvény LMBT-ellenes lenne.
• Azt, hogy ne a szülők kizárólagos joga legyen a gyermekeik szexuális nevelése.
• Azt, hogy Magyarországon ne érvényesülne teljes mértékben a sajtószabadság.
• Azt, hogy a mainstream szerint a médiaszabadság azt jelenti, hogy a sajtó 95 százaléka liberális irányultságú.
  
• A migrációt.
• Azt, hogy Magyarországon bárkinek félnie kellene azért, mert valamilyen közösséghez tartozik.

A magyar válogatott és a német RB Leipzig kapusa, Gulácsi Péter is egyike a posztján a világ legjobbjai címre jelölteknek a labdarúgás történetével és statisztikáival foglalkozó szervezetnél, az IFFHS-nél - adta hírül az MTI kedd délután.

A győztest és a végeredményt novemberben hozza nyilvánosságra az IFFHS. A nagy esélyes idén is az a Manuel Neuer, aki az elmúlt hét évben ötször nyert, de komoly vetélytársa lehet az olasz válogatottal Európa-bajnokságot nyerő Gianluigi Donnarumma, a Chelsea kapuját védő szenegáli Édouard Mendyt, és az atléticós szlovén Jan Oblak is.

Az IFFHS jelöltjei az év kapusa címre:

Gianluigi Donnarumma (olasz, Milan AC, Paris SG)
Thibaut Courtois (belga, Real Madrid CF)
Kasper Schmeichel (dán, Leicester City)
Jordan Pickford (angol, Everton FC)
David de Gea (spanyol, Manchester United FC)
Manuel Neuer (német, FC Bayern München)
Ederson (brazil, Manchester City FC)
Édouard Mendy (szenegáli, Chelsea)
Emiliano Martínez (argentin, Aston Villa)
Jan Oblak (szlovén, Atlético Madrid)
Gulácsi Péter (RB Leipzig)
Keylor Navas (Costa Rica-i, Paris SG)
Allison (brazil, Liverpool FC)
Andre Onana (kameruni, Ajax Amsterdam)
Mohamed El Shenawy (egyiptomi, Al Ahly SC)
Matt Turner (amerikai, New England Revolution)
Andre Blake (jamaicai, Philadelphia Union)
Pedro Gallese (perui, Orlando City)
Guillermo Ochoa (mexikói, CF America)
Amir Abedzadeh (iráni, Maritimo)

„Felszólította Ursula von der Leyent Orbán Viktor, hogy az Európai Bizottság térítse meg a magyar határvédelmi intézkedések költségeit. Ezek az intézkedések az utóbbi időszakban mintaadóvá váltak több európai országban, most pedig a 2015-ben tapasztaltnál is súlyosabb migrációs válsághelyzet fenyeget kontinensünkön”

- erről tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

Orbán levele szerint új migrációs válság bontakozik ki az unió kapui előtt, mert a migráció hibrid fenyegetésként történő felhasználása Belarusz részéről, valamint a biztonsági erők katasztrofális kivonása Afganisztánból a hat évvel ezelőttinél is durvább krízissel fenyeget.

A törékeny stabilitás záloga az, folytatta Orbán, ha a magyarok más tagállamokkal közösen védik a külső határokat, és ezért pénzt kapnak a Bizottságtól. A kormányfő arra panaszkodott, hogy csak Magyarország több mint 590 milliárd forintot fordított nemzeti költségvetéséből határvédelemre; javarészt kerítésre, hogy hatékonyan védhesse az Európai Unió területét.

A magyar miniszterelnök szerint egyenesen mintaadóvá vált a magyar védekezési mechanizmus: ma már határzárat épít Görögország, Spanyolország, Bulgária, Szlovénia, Észtország, Litvánia, Lettország és Lengyelország is. Ezután felidézte Ausztria, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Görögország, Magyarország, Litvánia, Lettország, Lengyelország és Szlovákia belügyminisztereinek október 7-én aláírt levelét, ami szerint a fizikai akadályok létesítése hatékony határvédelmi eszköznek tűnik, és az egész EU érdekét szolgálja.

Az intézkedések Orbán szerint haladéktalanul további megfelelő finanszírozást igényelnek az EU költségvetéséből. A kormányfő azt írta, eljött az ideje, hogy a Bizottság ismerje el: a külső határok védelme az európai szolidaritás vitathatatlan megnyilvánulása, és a tagállamok ez irányú erőfeszítései elismerést és támogatást érdemelnek. Ezután felszólította a Bizottságot, hogy térítse meg a magyar határvédelmi intézkedések költségeit.

Glasgow-ban tartja 26. klímakonferenciáját az ENSZ - ez a COP26 - október 31. és november 12. között, és a csúcson felsorakoztak a világ vezetői Joe Bidentől Boris Johnsonon, Károly hercegen és Ursula von der Leyenen át egészen Justin Trudeau-ig. Az egyik legnagyobb hatású beszédet idáig mégsem egy nagyhatalmi vezető adta elő, hanem Surangel Whipps Jr., a csendes-óceáni - Karolina-szigetekhez tartozó - Palau szigetország elnöke.

Whipps anekdotikusan kezdte felszólalását, és arról beszélt: párhuzamot lehet vonni az éghajlati válság és egy palaui fiúról szóló népmesei történet között.

A fiú féktelen étvágya miatt egyre csak nőtt, és mivel nem volt hajlandó türtőztetni szükségleteit, a közösség kénytelen volt állandóan etetni őt, kimerítve ezzel minden természeti erőforrását. A fiúból olyan mohó óriás lett, hogy a szigetlakók végül kénytelenek voltak felgyújtani őt, miután őket is megpróbálta megenni. Whipps szerint ez a történet kísértetiesen emlékeztet a mai klímaválságra.

„A telhetetlen étvágyú kibocsátók továbbra is visszaélnek a környezetünkkel, és a puszta túlélésünket fenyegetik. A Cop26-nak kell meggyújtania a tüzet” - mondta.

Whipps eztán drámaibb hangot megütve azzal folytatta: az „elpusztított” szigetországok, köztük Palau, követelik, hogy a nagyhatalmak növeljék az évi 100 milliárd dolláros klímaügyi vállalásaikat, mert a Világbank számításai szerint 4 trillió dollárra van szükség az éghajlatváltozás megfékezéséhez, a mostani hozzájárulásuk így nem elegendő. Egyszerre kritizálta az egybegyűlteket és kérte mielőbbi segítségüket:

„Saját bőrünkön érezzük a perzselő nap elviselhetetlen hőségét, hogy a felmelegedő tenger eláraszt minket, a szelek minden irányba fújnak, erőforrásaink szemünk láttára válnak semmissé. A jövőnket elrabolják tőlünk. Őszintén szólva, nincs méltósága a lassú és fájdalmas halálnak - ennyi erővel le is bombázhatnátok a szigeteinket, ahelyett, hogy szenvedni hagytok bennünket, és tanúi lehetünk a lassú és fájdalmas pusztulásunknak.”

G20-ak, zárta beszédét Whipps, fuldoklunk, az egyetlen reményünk az önök által dobott mentőöv. Most kell cselekedniük, együtt kell cselekednünk. (Guardian)

Fiatalos és flegma yuppie stílus, tiptop öltöny, designos open space iroda, luxuslakás, fekete Audi, befolyásos politikus barátok - nem túlzás: az élet és a gyurcsányizmus egyik legnagyobb császáraként mutatja be Hann Endre közvélemény-kutatót Kálomista Gábor elkxrt kurzusfilmje.

Egészen biztosan Hann az első szociálpszichológus a filmtörténetben, akit úgy ábrázolnak, mintha Patrick Batemant keresztezték volna a frissen ibizázott Habony Árpáddal.

Hann több is itt mint egyszerű közvélemény-kutató - ő az egyik főgonosz a történetben, egy háttérből machináló spin doctor, aki szálakat mozgat, aki kormányzati kisbuszok hátsó ülésén és füstös szobákban súg a titokminiszternek arról, melyik újságírót érdemes megfigyelni, és hogyan lehetne megvezetni a közvéleményt. Jelentőségteljes pillantások közepette kortyol viszkijéből, mielőtt válla felett odavet egy tanácsot az épp legközelebb eső államtitkárnak.

A róla alkotott kép épp annyira valóságos, mint az egész Elkxrtuk dramaturgiája: semennyire. Hann, akit a politika világában szinte mindenki ismer, a valóságban egy zömök termetű, jámbor természetű és puritán ember; talán a sokszorosan földre vitt közvélemény-kutató szakma egyik utolsó olyan figurája, aki valamit meg tudott őrizni hiteléből mindkét politikai oldalon.

Az általa 1989 óta vezetett Medián közvélemény-kutató kétségtelenül több kapcsolódással bír a baloldalon, kutatási eredményei viszont rendre kiállták a szakma próbáját: a közelmúltban éppúgy előre jelezték a 2018-as fideszes kétharmadot, mint másfél évvel később Karácsony Gergely fővárosi győzelmét, és a mai napig vannak a kormányoldalhoz köthető megbízásai is. (Jellemző eset: egy bajszos Fidesz-influenszer májusban még Hannék kormánynak kedvező mérését méltatta, most a filmtől van épp elélvezve.)

Nem csoda, ha Hann maga sem érti, mit keres a film egyik főszerepében. Azt mondta, szerepeltetése azt jelzi: nem tudják, kire lőjenek, és „ez a film még propagandának is rossz”. Bár úgy van beállítva, mint aki mindennapos vendég volt Gyurcsánynál a Szemlőhegy utca villájában, ahol nagy politikusi tivornyák zajlottak, Hann a 444-nek azt mondta, sosem járt ott, az akkori miniszterelnökkel egyébként is ritkásan találkozott csak:

A WHO által jóváhagyott covid-vakcinák kölcsönös elismerésére szólította fel szombaton Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a G20-csúcs résztvevőit - írja az MTI.

A két elnök közül egyik sem volt jelen, videón keresztül tolmácsolták üzenetüket a jelenlévőknek. Hszi konkrétan el sem hagyta Kínát a világjárvány kitörése óta.

A kínai elnök egyenlő bánásmódot sürgetett azon vakcinák esetében, amelyek vészhelyzeti alkalmazását a WHO már jóváhagyta, hogy még inkább hozzáférhetővé válhassanak az oltások a fejlődő országokban. Két olyan kínai védőoltás van, amelyik már megkapta ezt a minősítést: a Sinovac és a Magyarországon is elérhető Sinopharm.

Kína több mint 1,6 milliárd adag oltást bocsátott a világ rendelkezésére, és a célja, hogy növelje az oltások piacait, és elérje, hogy a a fejlődő országok még könnyebben hozzájuthassanak az oltásokhoz.

A kínai elnök azt is elmondta: támogatják, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) mielőbb döntést hozzon a koronavírus elleni vakcinák szellemi tulajdonjogi védelmének feloldásáról, és arra kérte a vakcinagyártókat, bocsássák a technológiát a fejlődő országok rendelkezésére.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szintén a koronavírus elleni védettségi igazolások mielőbbi kölcsönös elismerését szorgalmazta. Az oroszok sürgetik, hogy a G20-tagállamok egészségügyi minisztériumai azonnal foglalkozzanak a kérdéssel, és kérték továbbá a WHO-t, hogy pörgesse fel az új készítmények tesztelését.

Putyin nyilván a Szputynik V vizsgálataira célzott, a WHO ugyanis nemrég kezdte el ismét vizsgálni az orosz vakcinak lehetséges vészhelyzeti alkalmazását. A bökkenő az, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) még mindig nem engedélyezte a védőoltást.

A nyugati országok döntő többsége nem fogadja el egyelőre sem a kínai, sem az orosz vakcinákat beutazáskor.

A G20-csúcs szombaton kezdődött Rómában. Ez az első személyes találkozása a legnagyobb gazdaságok vezetőinek a covid-kitörés óta. Az ülések fő témáját azok a vállalások adják, amelyek lehetővé tehetik a szén-dioxid-kibocsátás minimalizálását 2050-ig.

Még szerdán történt az eset, de a szlovák sajtó csak szombaton számolt be arról az incidensről, ami Privigye (Prievidza) városában történt, közelebbről egy helyi Lidl boltban.

Egy maszkellenes csoport valósággal megszállta az üzletet, elállták a bejáratot, és a pénztárakat, és lakmározni kezdtek a bolt termékeiből. (Szlovákiában, ahogy az európai országok többségében, kötelező a maszkviselés az üzletekben is.)

Az alkalmazottak riasztották a rendőröket, akik a helyszínre érkeztek. A felvétel alapján az látszik, hogy patthelyzet állt elő, miután a bolti megszállók nem akarták beengedni a vásárlókat, és nem is fejezték be a fogyasztást.

Végül a hatóságok rendet tettek. Az incidens nagyjából két órán keresztül tartott, ezalatt senki más nem tudott bemenni a boltba. A rendőrség azonosította az elkövetőket, akik pénzbírságot kapnak majd. (Új Szó)

Egy több mint ezerévesnek vélt maja kenut fedeztek fel régészek Mexikó déli részén.

A több mint másfél méteres, fából készült, és majdnem teljesen ép kenut egy édesvízi tóban találták meg a maja romváros, Chichen Itza közelében.

A régészek azt valószínűsítik, hogy vízmeréshez vagy valamiféle rituális aktusokhoz használhatták.

A kenura egy új turisztikai vasútvonal építési munkálatai során bukkantak rá. A régészek a közelben kerámiákat, egy kést és festett kézfestményeket is találtak a cenote néven ismert medence sziklafalán.

A párizsi Sorbonne Egyetem szakértői segítettek a kenu pontos korának és típusának meghatározásában. A kutatók egy 3D-s modellt is készítenek a csónakról, hogy lehetővé tegyék a másolatainak elkészítését, és megkönnyítsék a további tanulmányozást.

A kenu az előzetes becslések szerint Kr. u. 830-950 körül, a maja civilizáció aranykorának vége felé készülhetett el. (BBC)