Rényi Pál Dániel

Több részletet is közölt a Legfőbb Ügyészség az Országgyűlés Mentelmi bizottságával Völner Pál volt igazságügyi államtitkár hivatali vesztegetési ügyével összefüggésben - írja hétfő délutáni cikkében a 24.hu.

Az ügyészség közölte, hogy a lemondott államtitkár, aki maga is kezdeményezte mentelmi joga felfüggesztését, három éven keresztül, rendszeresen kapott pénzt a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől, Schadl Györgytől.

Völner és Schadl korrupciós kapcsolata valamikor 2017 augusztusát megelőzően kezdődött.

Schadl, aki már előzetes letartóztatásban ül, több mint 880 millió forint illegális jövedelemre tett szert a kapcsolat nyomán. Völner 2-5 millió forintos részletekben összesen 83 millió forintot tett zsebre.

Az ügyészség közölte azt is, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat által folytatott rejtett megfigyelés nyomán jutott ez a nyomozóhatóságok tudomására.

A megbízás a közlés alapján arra irányult, hogy Völner a megfelelő embereket nevezze ki a megfelelő ügyek felelősének, azaz

„azokat a személyeket nevezzék ki végrehajtónak, akiket informálisan a kar elnöke támogatott, és támogassa a kar elnökét abban, hogy a karral kapcsolatos működési-, gazdasági-, szervezeti elképzelései érvényre jussanak.”

Kiderült továbbá az is, hogy Völner hivatali kapcsolatait felhasználva igyekezett minisztériumi támogatásokat Schadl által megjelölt személyes és cégeknek megnyerni.

„A kar elnöke a rendszeres jogtalan előnyt nem kizárólag konkrét ügyekben nyújtott segítségéért, hanem folyamatos rendelkezésre állása érdekében, lényegében fizetésként adta Völner Pálnak”

- áll az ügyészségi jelentésben, ami szerint Völner vállalta, hogy az önálló bírósági végrehajtók feletti minden jogkörét a kar elnöke kéréseinek megfelelően fogja gyakorolni, továbbá a pályázatokat és hatósági eljárásokat is az ő érdekei szerint befolyásolja majd.

Kitér a dokumentum arra is, hogy Schadl és Völner gyakran éttermekben és az utcán találkoztak, és ekkor adta át a pénzt Schadl Völnernek, jellemzően konspirált módon.

Az ügyészség szerint ők ketten hierarchikus rendszert alakítottak ki és működtetettek hosszabb időn keresztül, ebben a hierarchiában Völnerrel kizárólag Schadllal állt kapcsolatban, és Schadl több bírósági végrehajtóként tevékenykedni kívánó személlyel előre megállapodott, hogy kinevezteti őket Völnerrel. Schadl cserébe osztalékot kért a végrehajtói irodáktól, és

„ennek alapján az önálló bírósági végrehajtói irodák által termelt haszon lényegében a kar elnöke illegális vagyonát gyarapította, amely megteremtette azon korrupciós összegek hátterét, amelyekből Völner Pál folyamatosan részesült.”

Völner közbenjárására nevezték ki a Győri Járásbíróság mellett működő, a Monori Járásbíróság mellett működő, a Budai Központi Kerületi Bíróság mellett működő, a Szekszárdi Járásbíróság mellett működő, a Szigetszentmiklósi Járásbíróság mellett működő, a Ceglédi Járásbíróság mellett működő, és a Fonyódi Járásbíróság mellett működő önálló bírósági végrehajtót.

A jelölteknek több esetben nem volt végrehajtói tapasztalatuk, és előfordult, hogy a győztesek magasabb pályázati pontszámot elérő jelölteket is megelőztek.

Az is kiderült a jelentésből, hogy a Győri Járásbíróság mellett működő végrehajtó 39 millió forintot, a Monori Járásbíróság mellett működő végrehajtó 190 millió forintot, a Budai Központi Kerületi Bíróság mellett működő végrehajtó 254 millió forintot, a Szekszárdi Járásbíróság mellett működő végrehajtó 78 millió forintot, a Szigetszentmiklósi Járásbíróság mellett működő végrehajtó 197 millió forintot, a Ceglédi Járásbíróság mellett működő végrehajtó 81 millió forintot, a Fonyódi Járásbíróság mellett működő végrehajtó 42 millió forintot fizetett ki Schadlnak, a végrehajtói kar vezetője pedig ezekből a pénzekből fizette folyamatosan Völnert. (24.hu)

Az afganisztáni egészségügyi rendszer az összeomlás szélén áll a tálibok elleni nyugati szankciók miatt - figyelmeztetnek egészségügyi szakértők, akik szerint ezzel párhuzamosan az országot a járványveszély és az éhezés miatt humanitárius katasztrófa is fenyegeti.

Sem az egészségügyi személyzet bérezésére, és az alapvető orvosi ellátáshoz szükséges eszközök és gyógyszerek beszerzéséhez nem áll rendelkezésre megfelelő forrás. Az orvosok gyakorlatilag az augusztusi tálib hatalomátvétel óta nem kapnak fizetést.

Dr. Paul Spiegel, a Johns Hopkins Egyetem Humanitárius Egészségügyi Központjának igazgatója nemrégiben tett öthetes afganisztáni útja során azt tapasztalta, hogy az állami kórházakban - amelyek a legkiszolgáltatottabbak ellátását végzik - nincsenek sem gyógyszerek, sem megfelelő higiéniai termékek, és alapvető egészségügyi felszerelések sem.

Spiegel, aki korábban az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának közegészségügyi vezetője volt, a Guardiannek arról beszélt, hogy a helyzet folyamatosan romlik, és még sokkal rosszabb is lesz, mert a covid mellett a kolera, a kanyaró, a gyermekbénulás, a malária és a Dengue-láz is fenyegeti a lakosságot.

Az orvoskutató szerint még válságövezetekben és időszakokban is ritka az, ami Afganisztánban most megtörténik, azaz hogy az egészségügyi rendszer majdhogynem teljesen összeroskad, és legalapvetőbb funkcióit is alig képes ellátni.

Az afganisztáni egészségügyi ellátást támogató ENSZ-szervezeteknek és nem kormányzati szervezetek így most nem elég akut vészhelyzetekkel foglalkozniuk, hanem az alapvető dolgok helyreállítására is reagálniuk kell.

Spiegel szerint 39 kórháznak kellene foglalkoznia a Covid-19-es esetekkel, de ezeknek csak 7,7%-a teljesen működőképes; ráadásul a kórházakon túl a közegészségügyi rendszer sem működik, sem a hatósági felügyeleti rendszerek, sem tesztelés. A kabuli központi covid-kórházat az orvoskutató úgy jellemezte, mint ami egyszerűen "térdre rogyott". Elmondása szerint alig van gyógyszer, és az udvaron fákat vágnak, hogy fűtsék a szobákat, mert nincs gáz. Más nagyvárosokban, így például Sarobiban, még víz és szappan sincs elegendő.

A problémát súlyosbítja, hogy Afganisztán gazdasági problémái - az IMF mintegy 30%-os visszaesésre figyelmeztet - egyre több embert taszítottak mélyszegénységbe; egészségügyi ellátásra van szükségük, de nem engedhetik meg maguknak, hogy orvoshoz forduljanak.

Dave Michalski, az Orvosok Határok Nélkül afganisztáni programvezetője a múlt héten az NPR-nek adott interjújában arra figyelmeztetett, hogy valószínűleg lesznek olyan egészségügyi ellátásra szoruló afgánok, akik még a rendelkezésre álló csökkentett szinthez sem tudnak hozzáférni.

Az ENSZ gyermekeket segítő szervezete, az UNICEF arra figyelmeztet, hogy az egészségügyi rendszer növekvő válsága súlyosbítja az Afganisztán egyre súlyosbodó éhezés okozta problémákat is. A szervezet szerint afgán gyermekek millióit fenyegeti az éhezés és a halál veszélye.

Spiegel szerint a nyugatnak más megközelítést kell találnia a tálibokkal szembeni szankciók bevezetéséhez.

Az afganisztáni kivonulás és a tálib hatalomátvételt követően az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei szankciókat vetettek ki Afganisztánra: Washington többek között az afgán központi bank mintegy 9,5 milliárd dollárnyi számláját fagyasztotta be. A nemzetközi segélyektől függő gazdaság összeomlott, a köztisztviselők hónapok óta nem kapnak fizetést, az államkincstár pedig nem tudja kifizetni az importot - emlékeztetnek hírügynökségek.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank is felfüggesztette afganisztáni tevékenységét, visszatartva a segélyeket és az IMF által augusztusban kibocsátott 300 millió eurós tartalékot. (Guardian)

Nyonban másodjára sikerült szabályszerűen lebonyolítani az UEFA elöljáróinak a Bajnokok Ligája nyolcaddöntőinek sorsolását, azok után, hogy az első próbálkozás csúfos kudarcba fulladt, miután olyan csapatokat is sikerült összesorsolni, akik korábban már összetalálkoztak a csoportkörben.

A nyíltan magyarázatot követelő Atlético Madrid csak kicsivel járt jobban: a Bayern München helyett a Manchester United ellen léphet majd pályára. A kör slágermeccsei egyértelműen az Inter-Liverpool és a PSG-Real lesznek. ű

A Real elég rosszul járt, mert a Benfica helyett a Neymarral, Messivel, Mbappéval felálló PSG ellen kezdhet. Érdekesség még, hogy a Chelsea - Lille párosítást ugyanúgy kisorsolták mindkét próbálkozáskor.

A nyolcaddöntők odavágóit február 15-én, 16-án, 22-én és 23-án, a visszavágókat március 8-án, 9-én, 15-én és 16-án rendezik este 9 órától.

FC Salzburg - Bayern München
Sporting - Manchester City
Benfica - Ajax
Chelsea - Lille
Atlético - Manchester United
Villareal - Juventus
Internazionale - Liverpool
PSG - Real Madrid

Emmanuel Macron francia köztársasági elnök hivatalos budapesti programját megelőzően magánlátogatást tett a Kozma utcai zsidó temetőben, és lerótta kegyeletét Heller Ágnes filozófus sírjánál - közölte honlapján a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz).

A temető bejáratánál Heisler András, a Mazsihisz elnöke és Kardos Péter főrabbi fogadta a francia köztársasági elnököt, aki találkozott Heller Ágnes családjával is.

A francia elnök nagy tisztelője volt Hellernek, akivel 2019-ben találkozott Párizsban.

A Kozma utcai központi Holokauszt Emlékműnél Emmanuel Macron főhajtással emlékezett a vészkorszak magyarországi áldozataira, ahol emlékkövet helyezett el.

Heisler Heller Ágnes egyik művének francia fordítását adta ajándékba Macronnak, és kezdeményezte, hogy legközelebb tekintse meg a Dohány utcai zsinagógát és találkozzon a magyar zsidóság képviselőivel.

Rettenetesen kínos incidens történt hétfő délben a svájci Nyonban, ahol kisorsolták a Bajnokok Ligája 2021-2022-es kiírásának nyolcaddöntőit.

A sorsolást a volt orosz válogatott csatár Andrej Arsavin, valamint a szervezet főtitkárhelyettese, Giorgio Marchetti és Michael Heselschwerdt versenyigazgató bonyolították le.

Hamar kiderült, hogy valami nem stimmelt a kalapok kiosztása során, miután a Manchester United a Villarealt kapta ellenfeléül, jóllehet erre nem kerülhetett volna sor, mert a két csapat egy csoportban volt a csoportküzdelmek során.

Már ez is elég nagy baki volt ahhoz, hogy indokolt legyen az újrasorsolás, de itt még nem volt vége a történetnek. A harmadik párosítás kihúzásánál az Atlético Madrid lehetséges ellenfelei közé a Manchester United helyett a Liverpoolt emelték be, pedig a Madrid és a Liverpool is egy csoportban szerepeltek, ezért nem kaphatták volna egymást ellenfélként a nyolcaddöntőben.

Érdekes, hogy az Átlético végül a Bayern Münchent kapta, azaz nem befolyásolta a sorsolásukat a malőr, de a spanyolok ettől még méltatlankodtak, és hivatalos Twitter-oldalukon jelezték, hogy magyarázatot követelnek az UEFA-tól.

Az UEFA utólag azt közölte, hogy a sorsolást vezérlő szoftver meghibásodott, és új sorsolásra lesz szükség. Erre 15 órától kerül sor.

Ezek a semmisnek tekintendő párosítások:

Benfica (portugál)–Real Madrid (spanyol)
Villarreal (spanyol)–Manchester City (angol)
Atlético Madrid (spanyol)–Bayern München (német)
FC Salzburg (osztrák)–Liverpool FC (angol)
Internazionale (olasz)–Ajax (holland)
Sporting CP (portugál)–Juventus (olasz)
Chelsea (angol)–Lille OSC (francia)
Paris Saint-Germain (francia)–Manchester United (angol)

Pontosan öt hónappal ezelőtt jelent meg Rényi Pál Dániel és a 444 első tényfeltáró könyve, a Győzelmi kényszer, ami Orbán Viktor politikai- és futballpályafutásának párhuzamos bemutatásával segít megérteni a Fidesz működését, belső kultúráját, és a mai magyar közélet dinamikáját.

A könyv nagy siker lett a 444 webshopjában és a könyvesboltokban is; már harmadik kiadása is kijött a nyomdából, miután az első készleteket gyorsan elkapkodták az olvasók. Sokáig vezette a Bookline listáját, és kitűnő kritikákat kapott.

Méltatta a Győzelmi kényszert méltatta a Telex, a HVG, a Könyves Magazin, a Magyar Hang , a Magyar Narancs és több politikai-, illetve futballblogger - köztük Kele János - is. Váncsa István, az Élet és Irodalom kritikusa egyenesen azt írta róla, hogy "letehetetlen, és ez csak egy érdeme a sok közül."

Nem csak a kritika, de az olvasók is szeretik: a legnagyobb nemzetközi olvasói adatbázis, a Goodreads 64 értékelésből 4,55-ösre mérette a Győzelmi Kényszert, míg a hazai olvasói körök fő bázisán, a moly.hu-n 93 százalékot kapott 36 osztályzat alapján.

Friss infó, hogy a könyv főhősének egyik munkatársa megerősítette: Orbán Viktor is alaposan átolvasta a neki megküldött példányt, amit onnan is tudni, hogy egy apró névhibát ki is szúrt az egyetemi bajnokságokról szóló fejezetben, és érdeklődött kollégáinál, vajon lesz-e folytatása a kötetnek.

Részletek a könyvből itt és itt olvashatóak, ebben a cikkben pedig öt érdekességet emeltünk ki Orbán Viktor és a futball kapcsolatáról.

A könyv az ünnepekre a 444 webshopjában kapható, Sarkadi Zsolt A banánujjú ember című könyvével együtt pedig akciósan is megvásárolható, de a Győzelmi Kényszer természetesen elérhető a könyvesboltok polcain, és ekönyv formátumban is, az ekonyv.hu oldalán.

Győzött utolsó Bajnokok Ligája-csoportmeccsén a Manchester City ellen és így az Európa Ligában folytathatja nemzetközi kupaszereplését az RB Leipzig.

A német csapat Willi Orbán távollétében ezúttal csak két magyarral állt fel, de így is győzni tudott az angol sztárcsapat ellen, ami akkor is nagy fegyvertény, ha a City számára már semmi tétje nem volt a meccsnek, mert már korábban bebiztosították csoportelsőségüket és továbbjutásukat.

A hazai csapat épp edzőváltáson van túl: Jesse Marschnak vasárnap megköszönték a munkáját, helyette ideiglenesen Achim Beierlorzer vezeti a csapatot.

Szoboszlai Dominik főszereplője volt a meccsnek. A 24. percben Konrad Laimer passzából lőtt nagyon szép gólt, és később is jól játszott.

A 71. percben André Silva volt eredményes Emil Forsberg passzából, ezzel már 2-0 volt a hazaiaknak. Négy perccel később Oleg Zincsenkó passzából Rijad Mahrez szépített, de az angoloknak már nem sok esélyük maradt az egyenlítésre azok után, hogy a 82. percben Kyle Walkert kiállították.

A csoport másik meccsén a Paris SG Lionel Messi és Kylian Mbappé két góljával hazai pályán 4-1-re legyőzte az FC Bruges-t.

Sajid David brit egészségügyi miniszter szombaton bejelentette, hogy jövő keddtől kizárólag negatív koronavírusz-teszttel lehet majd beutazni Angliába. A tesztet még beutazás előtt el kell végezni, és a hatóságoknak be kell mutatni.

Javid elmondása szerint a szabályozás december 7-én brit idő szerint hajnali 4 órától - közép-európai idő szerint 5 órától - lép érvénybe.

A miniszter kifejezetten hangsúlyozta, hogy átmeneti rendelkezésről van szó, és ezt a brit kormány kész az első lehetséges pillanatban visszavonni. Javid szerint egyre több fertőzést regisztrálnak az utazások miatt, ez indokolja az intézkedést.

A beutazók számára egyébként korábban is kötelező volt a tesztelés, de ezt a kötelezettséget október 4-én a brit kormány feloldotta. A járványadatok alapján most újra bevezetik ezt az intézkedést.

A hét eleje óta egyébként már kötelezővé tették a PCR-tesztek elvégzését az angliai érkezés után is, és a negatív teszteredmény megérkezéséig a beutazóknak tartózkodási helyükön elkülönítésben kell maradniuk.

Fehéroroszország szombaton azzal vádolta meg egy Ukrajnát, hogy egyik katonai helikoptere megsértette a két ország határát, és nagyjából 1 kilométerrel a határon túl fehéroroszországi területre manőverezett.

„Az ukrán Mi-8-as katonai helikopter mintegy 100 méteres magasságban átlépte az államhatárt, és 1 km mélységben berepült Fehéroroszország területére. Az ukrán felet tájékoztatták erről az incidensről" - áll a közleményben.

A fehérorosz határőrség a jelentéshez egy videót is mellékelt, amin az ukrán helikopter egy havas, erdős területen átrepülve elhagy egy ellenőrzőpontot.

Az ukrán állami határőrszolgálat szóvivője tagadta a határsértést.

A közleménynek különös jelentőséget a térségben fokozódó politikai-katonai feszültség. Ukrajna és NATO-szövetségesei azzal vádolják Oroszországot, hogy több tízezer katonát vonultat fel Ukrajna határai közelében, és 2022 elején támadásra készül. Oroszország tagadja ezeket a terveket. A konfliktus hátteréről részletesen is írtunk.

A Fehéroroszország és Ukrajna közötti kapcsolatok tavaly mélypontra zuhantak, miután Oroszország a tömeges utcai tüntetések során Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök mellé állt, Lukasenka pedig egyre hangosabban kiállt Moszkva mellett Ukrajnával szemben.

Ukrajna azzal vádolja Fehéroroszországot és Oroszországot, hogy szándékolt migrációs válságot idézett elő az EU keleti határainál és Fehéroroszországban, és emiatt több ezer ember rekedt a fagyos körülmények között. (Reuters)

Sánta Mária az RTL Híradójának újságolta el, hogy épp egy laborvizsgálati leletet keresgélt a 2017 óta működő Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT), azaz az online egészségügyi nyilvántartásba, amikor váratlanul szembesült azzal, hogy már boncolják.

November 18-án történt Mária halottkezelése, tudta meg Mária az Ügyfélkapuján néhány nappal később. A boncolás helyszíne elvileg a Péterfy Kórház pathológiai osztálya volt.

A 32 éves nő okkal gyanakodott, hogy a rendszerben van a hiba, ő pedig valójában életben van, mert az EESZT az elhunyt vizsgálata után még két, további járóbeteg-ellátást is rögzített. Az alighanem a vizsgálatot végző orvosoknak is feltűnt volna, ha a páciens már halott.

A helyszín annyiban stimmelt is, hogy novemberben Mária valóban járt a Péterfyben, csak nem boncolták, hanem egy laborvizsgálaton járt.

Az RTL riportjában Késmárky András háziorvos jelezte, hogy a tévedés valószínűleg emberi hiba lehet, de annyiban nem meghökkentő, hogy orvosi értelemben a pathológiai vizsgálat sem különbözik az élő emberek ellátásától, és ezt a különbséget az EESZT sem feltétlenül érzékeli.

A halottá nyilvánításnak ellenben bonyolultabb és hosszadalmasabb adminisztratív háttere van, így Máriát és senki mást sem fenyegeti az a veszély, hogy a rendszer automatikusan halottnak tekinti majd, és hogy emiatt az ellátásának dokumentációja ne lenne a továbbiakban elérhető.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szombaton kiadott helyzetjelentése szerint nem kell már sokat várni arra, hogy az országot beborítsa a hó.

Magyarország fölé szombat estétől azonban már nagyobb nedvességtartalmú, dél, délkeleti irányból átmenetileg enyhébb, majd észak, északnyugat felől egyre hidegebb levegő áramlik.

Ennek hatására már éjjel mindenhol beborul az ég, és délkeleten reggelig még ugyan nem valószínű számottevő csapadék, az ország többi részén egyre több helyen várható eső. Az Észak-Dunántúlon és az Észak-Alföldön havas eső, néhol ónos eső is előfordul majd, Komárom megyétől Borsodig és Szabolcsig viszont főleg havazásra van kilátás.

Vasárnap nagyrészt borult lesz az ég: északkeleten átmenetileg szűnik a csapadék, máshol sok helyütt számítani lehet esőre, havas esőre. Délutántól, estétől pedig egyre többfelé havazik majd, jóllehet nyugat felől csökken a csapadék kiterjedése, illetve mennyisége.

A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -4 és +2 fok között alakul majd, de északkeleten ennél hidegebb is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 1 és 7 fok között alakul, északkeleten mérhetik az alacsonyabb, délkeleten a magasabb értékeket. (MTI)

Videókonferenciát tart kedden Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök: a két nagyhatalom vezető elsősorban az ukrajnai politikai krízis miatt egyeztetnek egymással, de nyilván szóba kerülnek majd kettejük között az egyre borúsabban alakuló kétoldalú kapcsolatok is. A konferenciáról Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő tájékoztatta a Reuters hírügynökséget.

Az elnökök maguk döntik el, hogy meddig tart a beszélgetés - mondta a Kreml szóvivője, akinek szavait a Fehér Ház nem kommentálta.

A legfontosabb téma alighanem Ukrajna és a NATO kapcsolata lesz. A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg a múlt héten világossá tette, hogy Oroszországnak nincs beleszólása más országok vagy a szövetség bővítési terveibe - Oroszország viszont ragaszkodik ahhoz, hogy az Egyesült Államok garantálja: Ukrajnát nem veszik fel a NATO katonai szövetségbe. Az amerikai elnök erre reagálva pénteken azt mondta, hogy nem fogad el semmilyen nyomásgyakorlást ebben a kérdésben az oroszok oldaláról.

Az amerikai hírszerzés szerint Oroszország mintegy 70 000 katonát vonultatott fel az ukrán határ közelében, és már a jövő év elején megkezdheti egy lehetséges invázió tervezését. Erről a Biden-kormányzat egyik neve elhallgatását kérő tisztviselője beszélt az AP szerint.

Hasonlóan nyilatkozott Olekszij Reznikov ukrán védelmi miniszter, aki szintén hírszerzési jelentésekre hivatkozva beszélt arról, hogy Moszkva katonai offenzívára készül január végén, mivel több mint 94 ezer orosz katona vonult fel az ukrán határ térségében.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég arról beszélt, hogy oroszok és ukránok csoportja puccskísérletet tervez országában, és az összeesküvőket Ukrajna leggazdagabb embere, Rinat Ahmetov is segítheti. Mind az orosz kormány, mind Ahmetov tagadt, hogy bármilyen összeesküvésre készülnének.

Az Egyesült Államok és Oroszország kapcsolata Biden hivatalba lépése óta igencsak megromlott: Amerika szankciókat vezetett be orosz célpontok ellen, és folyamatosan kritizálja Moszkvát a kibertevékenysége, a külföldi választások manipulálása valamint Alekszej Navalnij meghurcolása miatt. B

iden júniusban Genfben arra figyelmeztette Putyint, hogy ha Oroszország átlép bizonyos vörös vonalakat - beleértve a jelentős amerikai infrastruktúrák elleni támadást -, kormánya válaszlépéseket fog tenni, és „ennek következményei pusztítóak lesznek”. (AP)

A helyi rendőrség két felnőtt és három gyerek holttestét találta meg szombat délután egy családi házban a brandenburgi Koenigs Wusterhausen városában. A két felnőtt 40 éves, a gyerekek 10, 8 és 4 évesek voltak.

A holttesteket egyaránt találtak szúrt és lőtt sebeket is - jelentette ki Gernot Bantleon főügyész a Deutsche Presse-Agentur kérdésére.

A rendőrség és az ügyészség szerint helyiek riasztották a hatóságokat, miután hosszú ideje nem adtak életjelet a szomszédok. További részleteket nem árultak el, csak azt, hogy gyilkosság miatt indítottak nyomozást.

A német sajtó értesülései szerint a teljes család karanténban volt valamelyik családtag covid-fertőzése miatt. (Reuters / FAZ)

Petícióval fordul angliai magyarok egy politikai közössége a kormányhoz, a Nemzeti Választási Bizottsághoz illetve a Nemzeti Választási Irodához, mert azt szeretnék elérni, hogy több szavazóhelyiség álljon rendelkezésre a 2022-es választáson a Nagy-Britanniában élő magyarok számára.

A petíció szövegezői - az Angliai magyarok a 2022-es kormányváltásért csoport -, hivatkozva a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 269. §-ára, a korábbi választások tapasztalatai és a helyben élők igényei alapján azt kérik az NVB és NVI illetékeseitől, hogy

biztosítsák a szavazás lehetőségét időszakos külképviseleti választási irodák és szavazóhelyiségek létesítésével London, Manchester, Leeds, Liverpool, Birmingham, Edinburgh, Cardiff, Brighton, Bristol, Norwich, Nottingham, Cambridge, Canterbury városaiban. Kérik továbbá, hogy „a korábbi áldatlan állapotok megelőzése érdekében” a hivatalos londoni és manchesteri külképviseleteken növeljék a szavazás lebonyolítására alkalmas helyiségek számát.

A kezdeményezők felhívják a figyelmet arra, hogy hivatalosan több mint 155 ezer magyar él Nagy-Britanniában, sokan közülük állandó magyar lakcímmel rendelkeznek, de az Orbán-kormány alaposan megnehezítette számukra a voksolást, és jelen állás szerint elképzelhető, hogy csak Londonban (talán Manchesterben) élhetnek szavazati jogukkal a jövő évi országgyűlési választáson.

A kormány eközben megfosztotta ezeket az embereket a levélszavazás lehetőségével, miközben biztosítja ezt a lehetőséget olyanok számára is, akik soha nem éltek Magyarországon, vagy nincs állandó magyarországi lakcímük.

„Úgy érezzük, hogy ez a javarészt ellenzéki külföldi magyarok szándékos akadályozása, valamint a kormánybarát külföldi magyarok nyílt támogatása, vagyis a választási rendszer tudatos torzítása. A kormány ezzel párhuzamosan legalizálta a voksturizmust, a fiktív lakcímek létesítését is, ami a választási csalás melegágya. Mi nem csalni akarunk, mindösszesen élni a jogainkkal, nagyobb utazgatás és utazással járó anyagi terhek nélkül!”

A csoport célja a választási aktivitás növelése Angliában, és hogy „ne kelljen ezért senkinek 50-100 fontot fizetnie vagy több száz kilométert utaznia, miközben mások kényelmesen, levélben is szavazhatnak”.

Optimista hangulatú jelentésben számolt be az állami hírügynökség, az MTI arról, hogy Varsóban megkezdődött az európai konzervatív pártok vezetőinek Varsói Csúcstalálkozója, a valóságban azonban nem egészen úgy alakult a nagy jobboldali tanácskozás, ahogy azt a meghívó lengyel Jog és Igazságosság párt képviselői tervezték.

A meghívottak hivatalosan az Európai Unió jövőjéről és a konzervatívok jövőbeni együttműködéséről kezdeményeztek egyeztetéseket, de a találkozót korábban több helyen is az alternatív jobboldali pártok új európai frakciójának zászlóbontásaként harangozták be.

A csúcson megjelent Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés elnökjelöltje, Santiago Abascal, a spanyol Vox elnöke, a lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) elnöke, Jaroslaw Kaczynski valamint Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

Nagyobb feltűnést keltettek viszont a hiányzók: nem jelent meg ugyanis a lengyel fővársban a két olasz jobboldali párt, a Liga és az Olasz Testvérek vezetője, Matteo Salvini és Giorgia Meloni, hivatalosan „más elfoglaltság” miatt.

A PiS főtitkára, Krzysztof Sobolewski a találkozó kezdete után nem sokkal arról posztolt, hogy fontos tárgyalások zajlanak az Európai Parlamenten (EP) belüli közelebbi együttműködésről, és a résztvevők választ keresnek „azon fenyegetésekre (...) is, amelyek az európai szervek, különösen az Európai Bizottság alapszerződésekbe ütköző lépéseiből erednek”.

Az egyeztetések szünetében a PiS több politikusa is úgy nyilatkozott, hogy a következő hónapokban szakértői konferenciákat fognak szervezni, és azon dolgoznak majd, hogy egységes vízióval álljanak ki választóik elé.

Egyikük - Tomas Poreba - ki is jelentette, hogy nagyon fontos minden pillanata a csúcsnak, de az új EP-frakció megalakulása legfeljebb a jövő zenéje lehet: „a jövőben majd meglátjuk, jelenleg a téma nincs napirenden”.

A párt helyettes szóvivője is inkább csak maszatolt arról, hogy mi zajlik a zárt ajtók mögött: Radoslaw Fogiel az fejtegette, hogy a konzervatív pártok különböznek egymástól, de keresik az őket összekötő témákat.

Le Pennel például biztos nem lesz zavartalan a lengyel együttműködés, az már látszik, mert őt a helyi közvélemény egyértelműen oroszbarát politikusként tartja számon, amit néhány tüntető a varsói Regent Hotel előtt szóvá is tett.

A jelek szerint Orbán Viktort és stábját sem hozza nagyon lázba a kupaktanács: az egyeztetés alatt a miniszterelnök inkább a rezsicsökkentésről posztolt Facebook-oldalán.

Szombaton kongresszust tartott a Párbeszéd és a párt tagsága döntött a 2022-es országgyűlési választáson induló jelöltekről is.

A listát Karácsony Gergely főpolgármester vezeti, aki azonban elmondta a kongresszuson, hogy nem tervez átülni a parlamentbe, marad főpolgármester, így listavezetői pozíciója inkább szimbolikus.

Elhangzott Karácsony részéről, hogy a párt elkötelezett Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt és az egységes ellenzék politikája mellett, pártjuk célja pedig a zöldpolitika megvalósítása mellett a jogállamiság helyreállítását, a korrupció felszámolása, az elszámoltatás, és az igazságos és szolidáris Magyarország felépítése.

A választási jelöltlistája sorrendje a következő:

1. Karácsony Gergely
2. Szabó Rebeka
3. Kocsis-Cake Olivio
4. Berki Sándor
5. Jakál Adrienn
6. Béres András
7. Szabó Zsolt
8. Szabó Tímea
9. V. Naszályi Márta
10. Barabás Richárd
11. Temesvári Szilvia
12. Erőss Gábor
13. Varga Attila
14. Major Petra
15. Dorosz Dávid

Az egységes ellenzék előválasztásán győztes egyéni Párbeszéd-jelöltek: Szabó Tímea (Budapest 10), Tordai Bence (Budapest 4), Jámbor András (Budapest 6), Dorosz Dávid (Pest 5), Gér Mihály (Pest 10), Mellár Tamás (Baranya 1).

Pánikszerűen menekülnek a lakóhelyeikről a helyiek Jáva szigetén, ahol kitört az Semeru, a sziget legmagasabb vulkánja, és nagyobb térségeket, azokon belül pedig több falut is beborított a hamu.

Áldozatokról egyelőre nincs hír, viszont sokan égési sérüléseket szenvedtek, de pontos számot nem tudott közölni az egészségügyi minisztérium.

Sok lakost kellett evakuálni kellett, amikor a lávafolyam elérte a falvakat és lerombolt egy hidat Lumajang járásban, ezért több településén ideiglenes befogadóhelyeket létesítettek. A hatóságok a kráter körül öt kilométeres körzetben biztonsági övezetet hoztak létre.

A Semeru legutóbbi nagyobb kitörése 2020 decemberében volt, akkor több ezer ember menekült el a térségből, mivel a láva egész falvakat árasztott el.

Indonézia a csendes-óceáni tűzgyűrűn fekszik, ahol a tektonikus lemezek találkozása miatt gyakoriak a földmozgások. A dél-ázsiai ország területén mintegy 130 működő vulkán található. 2018 végén Jáva és Szumátra között a tenger mélyén történt földmozgás következtében szökőár keletkezett, amely megközelítőleg négyszáz emberéletet követelt. (Al Jazeera / MTI)

Maga a Kékestető - jobban mondva a Kékestető Nonprofit kft. Facebook-oldala - számolt be arról szombat délután, hogy tele van a hegy, mert mindenki havat akar látni, a csúcson pedig már bőven van.

A tető szerint:

„Araszolnak felfelé az autók, fél óra az út Mátraházáról a csúcsra. Sokan az út mentén parkolnak az erdőben vagy inkább visszafordulnak. Aki teheti válassza a tömegközlekedést és parkoljon Mátraháza környékén.”

A kéketetői bekötőúton akkora a tömeg, hogy rendőrök szabályozzák a forgalmat.

A Kékesen van csak hó, Mátraházán viszont már nincs, ezért a csúcson mindenki szánkózik vagy hógolyózik, és jelentős a gyalogos tömeg.

Pereskedésbe torkollott a Budavári Önkormányzat és Szamos Miklós vitája a több mint 190 éves Ruszwurm cukrászda használati és bérleti jogairól, a bíróság pedig az ügyben az önkormányzatnak adott igazat. Erről V. Naszályi Márta, I. kerületi polgármester számolt be Facebook-oldalán szombat délelőtt.

A cukrászda és az önkormányzat viszonya még az előző fideszes polgármester, Nagy Gábor Tamás idején durvult el, miután az ingatlant tulajdonló kerület fel akarta emelni a cukrászda rendkívül alacsony bérleti díját.

A bérleti szerződést 2015-ben Nagy és hivatala felmondta, amit Szamos megtámadott, válaszul 2019-ben az önkormányzat pert indított. Miután az önkormányzati választáson győzött, V. Naszályi a per felfüggesztését kezdeményezte és egyezkedni próbált Szamossal.

A polgármester elmondása szerint jól is haladtak a tárgyalások, de az utolsó pillanatban a cukrászda üzemeltetője kihátrált a megállapodásból, azzal, hogy nem is csupán bérleti joga van a Szamos családnak, hanem tulajdonjoga.

A megállapodás elmaradásával a per folytatódott, és az I. kerületi önkormányzat első fokon mindenben győzött, egy eljárásban pedig már másodfokon is nekik adott igazat a bíróság. A bíróság kimondta a bérleti jogviszonyok megszűnését, és hogy 100 milliós nagyságrendű használati díj illeti meg.

Személy szerint csalódottságot érzek azért, mert a rengeteg belefektetett munka és a segítő szándék ellenére Szamos Miklós nem fogadta el a felé nyújtott segítő kezet, a bíróság döntését követően pedig olyan személyeskedő kijelentéseket tett és tesz, amelyek méltatlanok egy ilyen szakmájában kiváló ember életútjához és az általa létrehozott vállalkozáshoz” - írja a poszt végén V. Naszályi Márta. (hvg.hu)

Kósa Lajos alelnök Facebook-oldalán jelent meg először a kép, amin a Fidesz legújabb elnökségének tagjai sorakoznak vagy inkább ölelkeznek. Az alábbi szöveggel:

„Ez az első fénykép a teljes új Fidesz Elnökségről. Készen állunk Magyarország szolgálatára. Hajrá Magyarország! Hajrá Fidesz!”

A fotó jól láthatóan a Karmelita-kolostor valamelyik termében készült, a fényképész pedig maga Kósa, akinek a pozícióján láthatóan semmit sem rontott az, hogy elkotyogta a Belügyminisztérium érintettségét a Pegasus-botrányban, majd ráadásul az ügyészség meg is hazudtolta.

Kósa mellett Gál Kinga, az elnökség egyetlen új tagja látható, akit baloldalról Orbán Viktor miniszterelnök ölel át. Németh Szilárd balszélről támogatja az egységet, miközben Kubatov Gábor pártigazgató hátulról biztosít.

Európa: megmentve.

Kövér Lászlónak, ahogy arról napközben beszámoltunk, csütörtökön volt alkalma találkozni egy klinikai szakpszichológussal, miután Bagdy Emőke kapta idén a Duna Televízió által alapított Duna-díjat, amit az Országgyűlés elnöke és Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója közösen adtak át.

Természetesen az eseményen képviseltette magát a közmédia híradója is, és ha már ott voltak, készítettek is egy mini-interjút Kövérrel, ami viszont csak az esti órákban került fel a közmédia honlapjára.

Kövér az interjúban arról beszélt, hogy leginkább nagyapaként aggódik a gyerekekért; felelősnek érzi magát aktív politikusként, hogy a normalitás érvényesüljön a politikában - úgy is mint vallásszabadság, és a család szentsége.

Kövér, bár szerencsére hozzánk még nem gyűrűzött be a téboly, nagyon aggódik a Nyugat hanyatlása miatt, mert hogy milyen népesség ver tanyát Európa katedrálisai körül, és rombolja az egyetemes európai kultúrát, az nekünk sem mindegy.

Valamiért az M1 fontosnak gondolta megkérdezni véleményét a norvég posta hirdetéséről, amiben homoszexuálisként ábrázolják a mikulást:

„Rég találkoztunk ennyire ocsmány és gusztustalan provokációval, ami a hitünket és meggyőződésünket érte. Súlyosbító tényező, hogy egy állami intézményről van szó, nem pedig Soros Gyuri bácsi NGO-iról, ráadásul ezekkel az eszközökkel a gyerekeinkre törnek, ami még aljasabbá teszi ezeket a törekvéseket.”

Valamiért az M1 stábja annyira tartott Kövértől, hogy még a saját kérdéseiket sem merték bejátszani, helyette inkább feliratozták őket. Így viszont lehetőségünk nyílt látványosan kigyűjteni őket. Íme az állami média kérdései egy jelentős hatalommal és főleg befolyással rendelkező állami tisztségviselő felé:

Különleges jövevény érkezéséről számolt be csütörtöki közleményében a Debreceni Állatkert: november 26-án egy nőstény fekete-fehér vari érkezett hozzájuk a franciaországi Calviac állatkertjéből az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) keretében.

A vari Chari névre hallgat, 2012-es születésű és már meg is tekinthető az állatkertben a Katta-sétány szomszédságában. Chari nem fog unatkozni, ugyanis Debrecenben él már egy a súlyosan veszélyeztetett fajból: a hím vari Fifi nagy tiszteletnek és népszerűségnek örvendő lakója a nagyerdei állatparknak. Kettejük először állhat össze tenyészpár Debrecenben.

A Madagaszkár keleti részén fekvő trópusi esőerdőkben honos fekete-fehér vari (Varecia variegata) a nagyobb termetű makifélék egyike. Az esőerdei lombkoronaszinthez alkalmazkodott: kiválóan ugrik fáról fára, jellegzetes színezetű, sűrű bundája pedig megvédi a bőséges csapadéktól. Kisebb családi közösségekben él, amelyeket a domináns nőstény vezet.

A vari leveleket, gyümölcsöket, valamint nektárt fogyaszt, és különlegessége, hogy ő a világ legnagyobb beporzója; egyedülálló módon képes kinyitni az élőhelyén őshonos utazók pálmájának virágait, amelyről szőrzetén szállítja tovább a pollent.

A varik súlyosan veszélyeztetett besorolással szerepelnek a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján.

Roberto Gualtieri római főpolgármester csütörtökön egy sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az olasz fővárosban ismét kötelező az orrot és szájat elfedő maszk használata szombattól egészen újévig.

A döntés a polgármester szerint elsősorban a belvárosra vonatkozik, ahol a vásárlóutcák és a turisztikai látványosságok zöme található, de a városközpont mellett több peremkerületre is érvényes.

Mivel azonban a rómaiak nehezen tudják követni, pontosan melyik kerületben vagy utcán kötelező a maszk, az általános vélekedés az, hogy jobb mindig viselni.

A rendelkezés szombattól december 31-ig érvényes, de Gualtieri szerint a szigor akár tovább is tarthat. A szabályszegőket 400-tól 1000 euróig terjedő bírsággal büntetik.

A maszk ezen túl kötelező az összes piacon, szabadtéri rendezvényen és minden más tömegeseményen.

A szabadtéri maszkhasználatot júniusban törölték el Rómában. Viszont beltéren 2020 februára óta kötelező a maszk és ezt azóta egy pillanatra sem függesztették fel.

Ugyanezt a korlátozást vezették be több olasz nagyvárosban, például Torinóban, Milánóban, vagy Nápolyban, és csütörtöktől Szicília egész területén, valamint Friuli-Venezia Giulia tartományban. Az észak-olasz Trentino-Alto Adigéban hétfőtől lesznek kötelezőek ugyanezek a korlátozások.

A polgármesterek azt szeretnék, hogy a kormány december 6-tól országosan rendelje el a kötelező maszkviseletet az akkor életbe lépő - és az oltás nélkülieket korlátozó - szigorításokkal egy időben. (MTI)

Lelkes - a megszokottnál is lelkesebb - poszttal rukkolt elő Szijjártó Péter magyar külügyminiszter, miután alkalma nyílt orosz kollégájával, Szergej Lavrovval áttekinteni Magyarország és Oroszország együttműködésének legfontosabb pontjait.

„Minden túlzás nélkül kijelenthető, hogy a vakcina-vásárlás és a hosszútávú gázvásárlási szerződés megkötése miatt 2021 volt az eddigi legsikeresebb év a magyar-orosz kapcsolatokban” - írta a találkozó után Szijjártó, aki szerint ettől fogva egy ambíciója lehet csak a két félnek, éspedig az, hogy 2022 is legalább ilyen sikeres legyen.

A felek ezért egy ötpontos akcióterv szerint fogunk haladni. A célok az alábbiak:

• hogy a paksi építkezés létesítési fázisba lépjen,
• hogy megkezdődjön a Szputnyik oltóanyag gyártása a Nemzeti Oltóanyaggyárban,
• hogy a december 16-án létrejövő vasúti közlekedési vegyesvállalat működése nyomán évi több százra növeljék a Záhonynál belépő konténervonatok számát,
• hogy véglegesítsék a közös űrkutatási projekteteket,
• és hogy még több magyar mezőgazdasági termék kapjon belépési lehetőséget az orosz piacra.

Ma nem volt sok új ötlete a Fidesz kreatív kampánycsapatának, ezért délelőtt és délután is ugyanazt a homofób lemezt rakták fel és küldték meg az MTI-nek.

A déli órákban Halász János frakcióvezető-helyettes jelentkezett egy még tőle is meglehetősen langyos hangulatú videóval. Egy papírból olvasta fel a közelgő világvégét, ami nemátalakító műtétek formájában éri el hazánkat az ország nyugati határánál, méghozzá pillanatokon belül.

Halász és pártja szerint meg kell védeni a gyermekeket a nemátalakító műtétek népszerűsítésétől, ezért is teszik fel majd a kérdést, hogy „támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek.” (A helyes válasz a NEM lesz.)

Aztán Halász minden kontextus és forrás nélkül arról beszél a felvételen, hogy Skóciában a 11-18 év közötti gyerekek számára zajlik a transzvesztitává válás népszerűsítése nyári táborokban, és az LMBTQ-lobbi már az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Németországban, Dániában, Svédországban, Ausztráliában, Japánban és Mexikóban is elindított valamilyen világméretű kezdeményezést, ami szintén a gyerekek nemi átalakítását célozza.

Halász szerint felolvasást tartanak iskolákban, könyvtárakban és könyvesboltokban nőnek öltözött férfiak a drag queen-történetekről, ezzel is népszerűsítve a nemváltást, és az érzékenyítés kezdi elérni célját, mert hogy Svédországban 1500 százalékkal nőtt meg azoknak a 13-17 éves kislányoknak a száma, akik fiúnak érzik magukat.

Hogy milyen bázishoz képest, és pontosan minek hatására történt ez, vagy hogy kinek milyen célja volna ezzel, arról a frakcióvezető nem árult el részleteket, helyette azzal igyekezett sokkolni, hogy „naponta legalább egy kiskorú változtatja meg a nemi identitását Nagy-Britanniában."

Halász felhívta a figyelmet rá, hogy Spanyolországban 14 év felett már nemváltó műtétre jelentkezhet bárki szülői beleegyezés nélkül. És hogy a Momentum eltörölnék a nemváltoztatás korlátozó jogszabályt, és ezért meg kell állítani az LMBTQ-lobbit gyermekeink épsége érdekében.

Néhány órával később a Fidesz-frakció adott ki közleményt arról, hogy oltári LMBTQ-para van.

Brüsszel és a baloldal be akarja engedni az LMBTQ-propagandát az iskolákba, amit jelez, hogy az Európai Bizottság csütörtökön újabb „fokozatba kapcsolta” a gyermekvédelmi törvény miatti eljárást. Ennek egy oka van, hogy a magyar kormány nem akarja beengedni az LMBTQ-propagandát az iskolákba és az óvodákba, bezzeg a baloldali Márki-Zay Péter igen, és eltörölné a gyermekvédelmi törvényt. (Jóllehet, Márki-Zay sem jön zavarba, ha homofób húrokat kell pengetni.)

A Fidesz-KDNP kiáll a gyermekek védelméért és Európában először a magyar emberek mondhatják el véleményüket egy népszavazáson a gyermekekre irányuló és szülőket megkerülő agresszív szexuális propagandáról - zárul a magyar kormánypárt büszke közleménye.

Előbb nyaralt, később november eleji határidőt ígért, aztán azt visszavonta, most pedig, hogy már decembert írtunk, az Amnesty International-re mutogat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Péterfalvi Attila, aki szűk öt hónap alatt sem tudott elkészülni jelentésével a Pegasus-ügyben.

Július 18-án jelent meg egy nemzetközi újságíró-hálózat tényfeltáró cikksorozata arról, hogy világszerte több száz ellenzéki politikust, aktivistát és kritikus újságírót figyelnek meg egy izraeli gyártású informatikai kémfegyverrel.

A Pegasus-ügyben - amit magyar oldalról a Direkt36 göngyölített fel - az elmúlt hónapokban kiderült, hogy magyar üzletembereket és újságírókat is megfigyeltek a szoftverrel.

Időközben Kósa Lajos elismerte azt is, hogy a Belügyminisztérium beszerezte a programot a gyártó NSO-tól. A Fidesz-politikus állításáról az ügyészség később azt állította, hogy nem igaz.

Péterfalvi Attila nem szakította meg nyaralását az ügy miatt, így az adatvédelmi vizsgálat eleve csak augusztus végén kezdődhetett meg. Akkor az adatvédelmi biztos azt ígérte, hogy ha indul vizsgálat, azt biztosan meg tudják majd állapítani, hogy kaptak-e a szakszolgálatok felhatalmazást, jóllehet ez csak annyit jelentene, hogy a bíróság vagy az igazságügyi miniszter megadta arra az engedélyt.

De Péterfalvinak nem sikerült a munka végére érni. November elején a biztos még nem tudta megmondani, mikor végeznek a munkával.

A hvg.hu most ismét megkérdezte Péterfalvit, hogy halad a munka, mire a biztos azt válaszolta, szinte kész van, minden rendelkezésre áll, de nem tudja befejezni a vizsgálatot, mivel az Amnesty International jogvédő hálózat nem bocsátja rendelkezésére annak a 300 célszemélynek a nevét, akiket Magyarországon megfigyelhettek.

Az Amnesty úgy jön képbe, hogy a szervezet kiberegysége, a berlini székhelyű Security Lab vizsgálat be a telefonokat, amikre a kémprogramokat telepítették. Péterfalvi valamiért mégis az Amnesty Magyarországnál kopogtatott az adatokért, és nem a nemzetközi irodánál, így nem is tudott hozzájutni a számokhoz.

„Nem tudjuk lezárni az ügyet a lista nélkül, mert kéthetente nyilvánosságra kerül egy új név, így mindig újrakezdhetnénk az ellenőrzést, hogy a kikerült szám tulajdonosát tényleg megfigyelték-e és ez jogszerűen történt-e” - mondta a biztos a hvg.hu-nak, bár ebből nem derült ki, hogy az eddig nyilvánosságra került nevek és adatok alapján miért nem lehet érvényes megállapításokat tenni.

Az Amnesty oldaláról mindenesetre azt közölték a hvg.hu-val, hogy nincs tudomásuk arról, hogy a biztos felvette-e a kapcsolatot a nemzetközi irodájukkal.

Péterfalvi azt mondta még a lapnak, hogy készül egy nyilvános verziója a jelentésnek és egy olyan is, amit nemzetbiztonsági okból nem lehet majd nyilvánosságra hozni.

A biztos is utalt rá, hogy az Európai Bizottság is várja a jelentést. Az igazságügyi biztos Didier Reynders is sürgette az ügy mielőbbi feltárását. (hvg.hu)

Miközben belengette a kötelező oltás bevezetését, jelentős korlátozó-intézkedésekről hozott döntést az épp leköszönő német kormány csütörtökön.

Angela Merkel kancellár bejelentette, hogy a szövetségi kormány és a tartományi kormányfők konszenzussal úgy határoztak: kitiltják az oltatlanokat a nem alapellátást biztosító üzletekből.

Ez azt jelenti, hogy aki nincs beoltva koronavírus ellen, azt jószerivel csak élelmiszerboltokban, gyógyszertárakban és higiéniás üzletekben szolgálhatják ki.

A kancellár azzal indokolta a szigorítást, hogy a vírus olyan ütemben terjed, ami már az egészségügyi rendszer működését veszélyezteti.

Szintén döntöttek a beltéri rendezvények kapacitásainak maximumairól is. Az elkövetkező időszakban legfeljebb 15 ezer nézőt fogadhatnak majd a Bundesliga-stadionok, ahol így is kötelező lesz a védettség igazolása és a maszkviselés is; de a rendező akár friss negatív teszthez is kötheti a beengedést.

Minden más sportlétesítményre igaz ez a létszámhatár, és egyetlen stadionban (vagy már nyitott létesítményben) sem haladhatja meg a látogatók arány a teljes kapacitás 50 százalékát.

Beltéri rendezvényeken a résztvevők maximumát 5000 főben határozták meg.

Németországban a napi új fertőzések száma az elmúlt hetekben rekordokat döntött. A kórházak jelentős része kapacitáshiánnyal küzd. A hatóságok szerint az elmúlt 24 órában 73 209 új esetet regisztráltak.

A szakértők az ország viszonylag alacsony, 68 százalék körüli átoltottságával magyarázzák a rossz adatokat. Spanyolországban a lakosság 79 százalékát teljesen beoltották, Portugáliában pedig 86 százalékos az átoltottság.

Emiatt is merült fel Merkel leköszönő és Olaf Scholz leendő kancellárban egyaránt a kötelező oltás, amit a CDU-kormány korábban egyszer már elvetett. A következő hetekben a kormány etikai bizottsága vizsgálja meg annak kérdését, hogy lehetséges-e a kötelező oltás elrendelése februártól. (Guardian)

Indulatos posztban jelezte Karácsony Gergely főpolgármester csütörtök délután, hogy a Fővárosi Önkormányzat mindenben segíti annak a vizsgálóbizottságnak a munkáját, amit az ún. Városháza-ügy kivizsgálása érdekében állítottak fel.

Az indulat persze nem a bizottságnak szól, mint inkább az ügynek, aminek hátterében Karácsony szerint egyértelműen fideszes sziluettek rajzolódnak ki. A főpolgármester azt írja, hogy

„titkosszolgálati eszközökkel, az orosz kompromat-módszer szerint szerveztek hazug lejárató kampányt a városvezetés ellen, közelebbről: fideszes pénzemberek meg akarták szerezni maguknak, vagy más Fidesz-oligarcháknak a Városházát.”

Karácsony szerint a fővárosi vizsgálóbizottság több gigabájtnyi dokumentumot kapott a hivataltól, és ezeket nyilvánosságra is hozták. Feljelentést is tett a városvezetés, és a főpolgármester szerint azok, akik a budapesti ellenzék vezetőit próbálták lejáratni, előbb-utóbb felelni is fognak.

Karácsony felhívta a figyelmet arra, hogy az ügy kulcssszereplője, Gansperger Gyula ezer szálon kapcsolódik a Fideszhez. Kifejezetten kérte a vizsgálóbizottságot és a rendőrséget is, hogy hallgassák meg őt.

Gansperger az, akiről több hangfelvétel is nyilvánosságra került az elmúlt hetekben, amint a Városháza eladásáról, és egy jutalékos rendszerről beszél. Az egyik ilyen beszélgetést Bajnai Gordonnal folytatta.

Róla Karácsony ezt írja:

„Én ezt az embert nem ismerem, soha nem is láttam, de bevallom, nem is vágyom rá különösebben. Ganspergerrel a 2019-ben megválasztott fővárosi vezetés egyetlen tagja sem tárgyalt soha, semmiről. És már nem is fog, mert ő a Városházára eztán be se teheti a lábát.”

Karácsony a posztban összeszedi Gansperger fideszes múljtát. Tény, hogy Gansperger Simicska Lajos oldalán már a '90-es években fontos fideszes háttérember volt, közel volt a tűzhöz az „ősbűnként” emlegetett székházügy idején, később a párt delegálta őt az ÁPV Rt. felügyelőbizottságába. Ahogy azt említi a szöveg is, Gansperger aztán dolgozott együtt Bajnaival a Wallisnál is, és Karácsony szerint ezért címkézi őt a kormánymédia balosnak.

„Ha ezt a logikát követjük, akkor az ugyanezen cégnél ugyanezen idő alatt dolgozó Fürjes Balázs sem lehet más, csak baloldali, vagyis a Fidesz 2022-ben egy baloldali jelöltet indít a XII. kerületben. Szerintem az urak ezt kikérnék maguknak.”

Gansperger Karácsony szerint az elmúlt években is inkább kormányközeli körökben bukkant fel - Habony Árpád hitelezőjét és az Elios-ügyet említi ebben az összefüggésben -, és további konkrétumokat ígért a posztban, amit azzal zárt, hogy annak folytatása „következik”.

„Februártól kötelező lesz a koronavírus elleni védőoltás Németországban”

- jelentette be Angela Merkel leköszönő kancellár csütörtökön délben.

Németország ezen túl országszerte több olyan korlátozást vezet be, ami a nem beoltott emberek társadalmi érintkezését érinti.

Az újabb intézkedések azonban nem csak az oltatlanokat érintik. A kluboknak és szórakozóhelyeknek be kell zárniuk, ha a körzetükben a járványadatok elérnek egy szintértéket, ami ezt indokolttá teszi.

Merkel figyelmeztetett, hogy a Covid helyzete „nagyon súlyos”, a megbetegedések száma nagyon magas, és a beadott védőoltások aránya Németországban még mindig alacsonyabb, mint sok más európai országban.

Ausztria volt az első nyugati ország, ahol döntöttek a kötelező oltás bevezetése mellett. Görögországban a 60 év felettiek számára tették kötelezővé a vakcinát.

A bejelentésre azt követően került sor, hogy Merkel találkozott Olaf Scholz leendő kancellárral és az ország tartományi vezetőivel. (Guardian)

A DK-s politikus, Czeglédy Csaba néhány órával ezelőtt posztolt egy képet egy szombathelyi plakátról, ami Gattyán György üzletembert ábrázolja, közvetlenül egy kormányzati, oltásnépszerűsítő plakát szomszédságában.

A plakát a „Nyomja meg a gombot!” feliratot viseli, ami alighanem egyszerre utal az üzletember egész országot áthálózó digitalizációs programjára és homályos hátterű, mégis határozottnak látszó politikai ambícióira.

Czeglédy szerint több helyen feltűnt ugyanez a plakát a városban, és ezeken a helyeken korábban jellemzően kormányzati hirdetések futottak.

A szexkamera-iparágon meggazdagodott Gattyán György 280 milliárd forintosra becsült vagyonával a harmadik leggazdagabb magyar Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor mögött, az elmúlt hetekben azzal került a figyelem középpontjába, hogy kampányolni kezdett digitalizációs mozgalma mellett - folyvást lebegtetve annak lehetőségét, hogy mozgalomból pártot szervez és elindul a 2022-es országgyűlési választásokon.

Az üzletember egyelőre inkább levegőben hagyja ezt a kérdést, de a plakátok megjelenése újabb jele lehet annak, hogy valósak a politikai ambíciói.

A kormányoldal eddig nem vette célba Gattyánt, ellenben az ellenzéki oldalról nagyon gyanúsan szemlélik a ténykedését, különös tekintettel arra, hogy egyik cég 900 millió forintot kapott egy kormányközeli tőkealaptól.

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének, Márki-Zay Péternek is az a véleménye, hogy Gattyán az ellenzéki szavazók megosztására törekszik.

Hogy pontosan mit akarhat Gattyán, arról Csurgó Dénes írt hosszú elemzést a 444-en.

83 éves korában elhunyt Avar János, újságíró, külpolitikai szakértő. Erről Hann Endre szociológus és közvéleménykutató - Avar János közeli barátja - számolt be privát Facebook-oldalán csütörtök délben.

Avar János 1938-ban született a csehszlovákiai Rozsnyón. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatója volt, mielőtt 1961-ben a Népszabadságnál kezdett dolgozni. Kilenc évig írt a lapnak, kezdettől elsősorban külpolitikai témákról.

1966 után a Magyar Televízióban is jelentkezett külpolitikai kommentárokkal, 1970 után pedig a Magyar Nemzet munkatársa lett, ahol két időszakban - 1971 és 1975 illetve 1989 és 1993 között - washingtoni tudósítóként is dolgozott. 2002 után a Vasárnapi Hírek című lapott szerkesztette. Hosszú ideig állandó résztvevője volt az ATV Újságíróklub című műsorának.

Összesen 12 könyvet írt az amerikai politikáról és amerikai politikusokról.

• Rogán Antal kommunikációs miniszter a kampány előtti utolsó pillanatban sort cserél a Mediaworks élén.
• Kevesekhez jut el a tartalom, nincsenek megszólítva a fiatalok, a kampány meg már itt van a küszöbön.
• A leváltott Szabó László olyan nehezen fogadta el a döntést, hogy a miniszternek személyesen kellett megmutatni, merre az ajtó.
• Kipróbált emberek kerülnek helyzetbe: a Népszabadság bezáratásában is fontos szerepet játszó Kálmán Erika lesz a kormánysajtó új nagyasszonya.

Váratlanul lefejezték a kormánypárti médiabirodalom központi vállalatának vezetését az elmúlt héten: távozott a Mediaworks elnök-vezérigazgatói székéből Szabó László, majd néhány napra rá a menedzsment öt további tagja: Páldi Tamás szervezetfejlesztésért felelős igazgató, Arany János értékesítési és marketing igazgató, Paplanos Péter innovációs igazgató, Bodnár Gyula oktatási és továbbképzési igazgató és Nagy Tamás digitális igazgató.

Az elnök-vezérigazgatói posztot az eddigi vezérigazgató-helyettes, Kálmán Erika veszi át; a közös megegyezéssel történt távozásokról már az ő vezetése alatt született döntés. Szabó a továbbiakban a Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszteri biztosaként folytatja, vagy ahogy a Mediaworks közleménye találóan fogalmazott,

„más fontos kormányzati megbízatást kap.”

Tóninak kellett leszólni, hogy pakoljon

Az elnök-vezérigazgató távozása nem akkora meglepetés, mint amekkora az érkezése volt, mert bár kipróbált káder, az orvos végzettségű Szabó területe a '90-es évektől kezdve a gyógyszeripar volt, nem pedig a média. 2010 és 2014 között a Teva Magyarország Zrt. vezérigazgatójaként lett igazán ismert az üzleti életben, mielőtt Szijjártó Péter helyettesének majd parlamenti államtitkárnak tette meg a külügyminisztériumban. 2017 után washingtoni nagyköveti posztot kapott.

A covid-válság kezdetén váratlanul hazarendelték. A Fidesz-média veteránja, Liszkay Gábor elnök-vezérigazgató leköszönt a Mediaworks éléről, és Orbán Viktor jóváhagyásával - évtizedes érdemei elismeréseként - nyugdíjba vonulhatott. Rogán Antal kormánymédiáért felelős miniszter olyasvalakit keresett Liszkay helyére, aki szervezetileg és szerkezetileg képes hatékonyabbá tenni a kiadót. Így esett a választás Szabóra.

Az új vezető feladata lett volna racionalizálni a cégcsoport működését azok után, hogy a Mediaworks a kormánymédia olvasztótégelye lett: az alapítványi átalakulás során egyenként felajánlott médiacégek többsége a kiadóvállalat ernyője alá sorolódott be. 2019-ben 11 KESMA-tulajdonú médiacég olvadt be a cégcsoportba, további 28 pedig uralmi szerződés szerint került a Mediaworks irányítása alá; utóbbiak közül később újabb 11 olvadt be teljesen. A magyar médiapiacon sosem látott méretű médiaóriás jött létre: csatolmányaival együtt több mint 500 cím és 2730 alkalmazott tartozik a Mediaworks alá, ami csak 2020-ban 66,7 milliárdos árbevételt könyvelhetett el; ezzel messze a legnagyobb forgalmat bonyolító médiavállalat az országban.

A Mediaworks árbevételének harmada hirdetésekből származik, ez nagyjából 22 milliárd forintot jelent - ennek a pénznek jelentős részét pedig a költségvetésből élő állami hirdetők dobják össze. 2020 tavaszától ráadásul - az Evomedia portfóliójára épülve - felállt a kizárólag kormánymédiumok hirdetéseit értékesítő sales house, a Salesworks is - de ezzel együtt sem sikerült igazán felizgatni a piaci hirdetőket. Bár erről nincs hivatalos adat, információnk szerint a 2019-es 5 milliárdos bázishoz képest nagyságrendileg több - 10 milliárd forintot is meghaladó - forrást kellett becsatornázni a céghez a kommunikációs tendereken keresztül ahhoz, hogy az értékesítések visszaesésével keletkezett lukat sikerüljön betömni.

A megyei lappiacot több lépésben vásárolták fel azok a Fideszhez kötődő közvetítők, akik később felajánlották azokat a KESMA számára. A Mediaworks, az Axel Springer, a Pannon Lapok Társasága, a Radio Bridge Media és a Russmedia voltak a megyei lapok korábbi tulajdonosai. Szabó egyik fontos megbízása lett volna, hogy legyártasson és üzembe helyezzen egy olyan integrált informatikai rendszert, ami lehetővé teszi a szerkesztőségi folyamatok központi irányítását. A hírek szerint erre legalább 2 milliárd forintot költött el a cég, de a rendszer így sem állt fel időben, miközben csak hónapok maradtak hátra a választásokig.

A vezérigazgató másik fő küldetését sem tudta maradéktalanul teljesíteni. Ez ugyanaz lett volna, amit a 2019 őszi önkormányzati bukta után a kabinetiroda a teljes Fidesz-világnak utasításba adott:

Megszólítani A Fiatalokat. Mint azt a Gemius adatai mutatják, a teljes Saleswork digitális portfóliója stagnál, sőt, inkább esik: a cégcsoport valódi havi egyedi látogatóinak száma a tavaly nyári 5,8 millióról 5,2 millió környékére esett vissza. Ennek a forgalomnak meghatározó részét jelenti az Origo; ami stabilan havi 3 millió egyedi olvasóhoz jut el. De az elvárás nem is annyira a nagyobb termékek, mint az Origo vagy a Bors menedzselése volt, - ezek méretüknél fogva szervezetileg önálló egységnek számítanak a cégen belül -; hanem a megyei lapok online divízióinak fellendítése. Ebben sem sikerült eredményt felmutatni.

Bár vannak megyei oldalak, ahol hangyányi előrelépés történt, az összkép borús. A baranyai bama.hu például másfél év alatt elveszítette olvasói közel harmadát, a 2020. januári 460 ezerhez képest most októberben már csak 300 ezer egyedi látogatójuk volt. A hajdú-bihari haon.hu olvasottsága, ingadozva ugyan, de 500 ezres egyedi userszámról 450 ezer közelébe esett vissza, a veszprémi veol.hu negatív rekordot döntve már a 300 ezres egyedi látogatószámot sem érte el a múlt hónapban. Bezuhant az mno.hu: az oldalletöltések száma közel harmadával esett a 2020 eleji számokhoz képest; a 888 havi látogatottsága felére esett vissza, egy kisebb megyei lap számait hozza. Egyedül a fiatalos-alternatív jobboldaliból vonalas kormánylappá darált mandiner.hu látogatottságában volt tapasztalható érdemi növekedés - egy év alatt 600 ezres bázisról 1 millió közelébe szökött fel a havi látogatószám.

Kevésbé meglepő, hogy nem sikerült megállítani a nyomtatott kiadványok példányszámainak zuhanását sem. A MATESZ adatai szerint a Bors 2020 februárjában még 43 ezer példányban ment el, idén szeptemberben már csak 29 ezer fogyott belőle, és a szám folyamatosan esik. A nagyobb megyei lapok közül a Kisalföld másfél év alatt 44 ezerről 36 ezer példányra sorvadt, a Délmagyarország 24 ezerről 20 ezerre, de a kisebbek esetében is folyamatos az esés, és még egy olyan örökzöld termék, mint a Nemzeti Sport sem tud megállni a lejtőn: 43 ezerről 33 ezerre esett másfél év alatt a sportlap napi példányszáma. A vezetés válaszul ingyenes lapokkal igyekezett kozmetikázni a helyzetet: előbb feltámasztották a Metropolt Budapesten, majd City néven új kampánylapot indítottak, amit több százezer példányban terjesztenek az ellenzéki vezetésű nagyvárosokban.

Szabó, akinek feladata épp a működés egyszerűsítése volt, eközben úgy vett fel igazgatókat, hogy nem mert hozzányúlni régiekhez. Egymás után hozta volt kollégáit a cégbe - Páldi Tamással korábban együtt dolgozott egy amerikai gyógyszercégnél, Bodnár Gyula a Tevánál volt értékesítési menedzser a kezei alatt, Paplanos Péter Washingtonban kabinetfőnökeként dolgozott. Emiatt párhuzamosságok jöttek létre a menedzsmenten belül, sokasodtak a konfliktusok is a régi garnitúra és az új elnök által kinevezett igazgatók között is.

Szabó nemigen érzékelte, hogy fogy körülötte a levegő. A vezérigazgató november 12-én, egy pénteki napon optimista, távlati terveket felvonultató interjút adott saját beosztottjának, Néző Lászlónak a Médiapiac nevű oldalon. Dicsérte a kiadócsoport eredményeit, és további sikereket helyezett kilátásba.

„Sokat haladtunk előre, igaz, a tempót szeretném kicsit felpörgetni, de ebben segítenek a kiváló kollégáim is”

- nyilatkozta, de a felpörgetésre már nem maradt idő - még aznap megüzenték neki írásban a kabinetirodából, hogy a küldetés véget ért.

Azt nem lehet tudni, ki volt a feladó, de a médiavilág ismerői szerint ilyen esetekben Rogán Antal titkára, Nagy Ádám jelentkezik egy udvarias levéllel, ami arról szól, hogy ha az igazgató úr tényleg menni akar - és ugyebár menni akar -, akkor annak nincs akadálya. Szabó mindenesetre nem észlelte a jelzést, a hétvégén továbbra is igazgatóként kommunikált a beosztottakkal, új programokat is lekötött, így aztán Rogánnak személyesen kellett odatelefonálnia, hogy pakoljon, mert nagyon várják az ITM-nél. Alig hogy hivatalosan bejelentették a távozását, Szabó emberei „közös megegyezéssel” távoztak a menedzsmentből.

Túlélési esélyeinek biztos nem tett jót, hogy Szabónak erős konfliktusa támadt a régi Mediaworks-garnitúrával, mindenek előtt Csermely Péter tartalomfejlesztésért felelős helyettessel, és általában a tartalmi emberekkel, akik közül a bulvárdivíziót vezető Ómolnár Miklós számít még jelentős tényezőnek.

Csermely az egész kormánypárti média egyik legbefolyásosabb tartalmi embere, korábban hosszú évekig Liszkay jobbkeze volt a Magyar Nemzetnél és a Mediaworks vezetésében is; - a pártlapot egy időben főszerkesztőként is vezette. Legendássá lett mondása szerint: aki tőle jobbra áll, az már leesik a palettáról. Vele nem jó rosszban lenni, mert évtizedes kapcsolata fűzi a Fidesz vezetéséhez, és a tartalmi ügyekben intenzív kapcsolatot tart Kocsis Mátéval és Rogán Antallal is. Aligha hallgatta el véleményét az igazgatóról, amikor a pártban kérdezték.

Csermelynél egyetlen befolyásosabb vezető dolgozott a médiavállalatnál - az a most kinevezett Kálmán Erika, aki egyetlen vezetőségi tagként a Mediaworks 2014-es megalakulása óta része a menedzsmentnek, és aki hosszú évek szívós munkájával, külsős emberből a kormánypárti média egyik legmegbízhatóbb és legnagyobb hatalmú vezetője lett.

Bejáratott emberek

A Kijevi Állami Egyetemen bölcsész, a Közgázon pedig közgazdász végzettséget szerző Kálmán Erika a 2000-es évek elején a kazincbarcikai Borsodchemnél dolgozott HR-igazgatóként, amikor Heinrich Pecina osztrák üzletember felvásárolta a vegyipari vállalatot. Pecina már akkoriban keleti befektetőknek és helyi politikai kalandoroknak frontolt különböző a közép-európai piacokon - a Borsodchemen is hamar túladott a kínai Wanhua Industrial befektetőcsoport javára.

Így került képbe a Mediaworks megalakulása idején is, amiben kulcsszerepet játszott a Fidesz-kormány: a politikai befolyás alatt álló médiahatóság és a versenyhivatal csak azt követően volt hajlandó engedélyezni a svájci Ringier és a német Axel Springer médiavállalatok fúzióját, ha egy jelentősebb cégcsoportot kiszerveznek a portfóliójukból.

Ezzel jött létre a Mediaworks - és ezzel került a később bezáratott Népszabadság, a Nemzeti Sport, több megyei lap és a Ringier nyomdája is a Pecina vezette Vienna Capital Partners tulajdonába. A kormányhoz kötődő üzletemberekkel egyre szorosabb kapcsolatot ápoló Pecina ideális jelöltnek látszott arra, hogy néhány évig kézben tartsa a vállalatot; az osztrák cég mögött ugyanis nehezebb volt felfedni a sajtónak a politikai kapcsolatokat.

Kálmán Erika lett Pecina legfontosabb embere a Mediaworksnél is; hivatalosan tanácsadóként működött közre az akvizíció során, mielőtt a cég vállalatszervezési és szervezetfejlesztési igazgatója lett. 2016 őszén, a Népszabadság bezáratása idején már ő vezette a tárgyalásokat a távozó újságírókkal a Mediaworks nevében. Következő évben ügyvezetőként aktív részt vállalt a kelet-magyarországi megyei lapokat birtokló Russmedia termékeinek integrálásában is, miután Pecina a kormány bátorítására felvásárolta a kiadót, hogy aztán továbbadja azt Mészáros Lőrincnek és az Opimus Pressnek.

Kálmánt pragmatikus, okos és szenvtelen vezetőként írják le azok, akiknek volt alkalmuk dolgozni vele. Az évek során elnyerte a politikai vezetés bizalmát - és ez kitartott azt követően is, hogy Pecina végül belebukott sorozatos ügyeibe. 2017-ben az osztrák strómant jogerősen 22 hónap börtönre ítélték csalás és hűtlen kezelés miatt, miután egy bécsi bíróság bizonyítottnak találta, hogy a Hypo Bank több eurómilliós tételben állított ki hamis számlát a VCP nevére. Pecina neve később előkerült a Strache-botrányban is, miután az FPÖ-s alkancellár az elhíresült ibizai videóján arról beszélt, hogy „Pecina egy olyan befektető, aki az elmúlt 15 évben minden magyar lapot megvett és előkészített Orbánnak”.

Kálmánnak elegáns modora van, viszont kerüli a nyilvánosságot; jól átlátja a hatalmi viszonyokat és kíméletlen végrehajtó hírében áll - egy befolyásos médiapiaci szakember egyenesen „tartuffe-i karakterként” beszélt róla -, a rendszer pedig épp az ilyen végrehajtó típusokat kedveli. Az elmúlt időszakban Kálmán egyre tudatosabban készült a váltásra - állítólag már a vele való rossz viszony miatt távozott idén februárban Lóczi János általános vezérigazgató-helyettes is.

Az új vezérigazgató hosszú távra tervez és alighanem vele is hosszú távra terveznek, de most a kampány a legfontosabb, a kormánysajtó termékeit hadrendbe kell állítani a választások előtt. Kálmán vezetésével egészen biztosan új korszak kezdődik a cég életében. Ezt elég pontosan szemlélteti, hogy a távozásokkal párhuzamosan a Mediaworks honlapjáról rekordgyorsasággal tüntették el a leváltott menedzsment és a felsővezetés tagjait, továbbá 30 főszerkesztőt. Kálmán Erika elnök-vezérigazgató, Csermely Péter tartalomfejlesztésért felelős igazgatóhelyettes és Halmai Ádám általános vezérigazgató-helyettes alkotják jelenleg a három fős igazgatói tagságot és a cégvezetést.

A kinevezés formailag a KESMA-hoz tartozik, és az alapítvány közleményben számolt be a vezetőváltásról. Hogy a szöveg pontosan melyik íróasztalon született, azt nem tudni, de értesüléseink szerint az alapítványt formálisan vezető Szánthó Miklós kuratóriumi elnököt csak utólag értesítették arról, hogy pontosan milyen döntést is hozott.

Kerestük a cégtől távozott igazgatókat, de ők a szerződésükben vállalt titoktartási kötelezettség miatt nem válaszoltak kérdéseinkre. A történtek pontos rekonstruálása végett kérdéseket küldtünk a Mediaworks vezetésének, a KESMA kuratóriumának, kerestük továbbá Csermely Pétert és az ITM-en keresztül kérdéseket intézetünk Szabó Lászlóhoz. Senki nem adott válaszokat a felvetéseinkre. Amennyiben ez megváltozik, jelezni fogjuk.

Tekervényes levélben kérte Orbán Viktor Ursula von der Leyent és az Európai Bizottságot, hogy ugyan függesszék már fel azokat a Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásokat, amik „aláássák a tagállamok területi és nemzeti integritását, valamint polgárai biztonságának védelmét célzó intézkedéseit."

Az Európai Bizottság több ügyben - többek közt a jogállamisági mechanizmussal összefüggésben - is indított ilyen eljárást Magyarország ellen, sőt: november közepén az Európai Bírósághoz fordult, és pénzbírság kiszabását kérte, mivel Magyarország nem tartotta be a menekültügyre és a visszatérésre vonatkozó uniós szabályokkal kapcsolatos tavaly decemberi bírósági ítéletet.

Ha lehet hinni Havasi Bertalannak - és ha valakinek Orbán-ügyben lehet, akkor az ő - a miniszterelnök hosszú vaskos bekezdésekben védte igazát a levélben.

A kormányfő részletesen taglalta, hogy a globális kihívások megkövetelik a válságokkal szembeni ellenálló képesség növelését, ebben a szellemben döntött úgy Magyarország tavaly júliusban, hogy nem válik a Covid által sújtott unió pénzügyi helyreállításának akadályává.

Szerinte viszont el kell ismerni, hogy a jelenlegi rendkívüli migrációs helyzetet is különleges intézkedésekkel kell kezelni, mert a biztonságunk és területi integritásunk forog kockán. Ebből az következik, így Orbán, hogy a jogi kereteket a valósághoz kell igazítani, és „a tagállamokat nem lehet felelősségre vonni vagy büntetni azért, mert működőképes - egyszersmind arányos - megoldásokat alkalmaznak a mindnyájunkat fenyegető kihívásokra.”

A magyar miniszterelnök hosszasan - tőle szokatlan, bürokratikus nyelvezetet használva - értekezett „nem megfelelő jogi keretekről és eszközökről”. Arról is írt, a jelenlegi menekültügyi rendszer egyik gyengepontja, hogy a tagállam területére történő belépés jogát mindenki számára biztosítani kell anélkül, hogy lehetőség lenne a kérelmező hátterének alapos vizsgálatára a határon, mielőtt engedélyeznék a belépést az országba.

A különleges eljárásokra példaként említette azt, amikor az unió úgy döntött, hogy lazít az állami támogatás szabályain és aktiválják az általános mentességi záradékot, így lehetővé téve a tagállamoknak, hogy eltérjenek a költségvetési követelményektől. Szerinte most minden területen új megközelítésre van szükség.

Hasonlóan különleges eljárás alá esnek szerinte a jelen migrációs krízisben a kötelezettségszegési eljárások, és azt kérte a Bizottságtól, tegyen javaslatot a jogi keretrendszer megváltozott realitásokhoz igazított átalakítására, haladéktalanul szüntesse meg a hatályban lévő, elavult és a helyzet megoldását gátló szabályozás kikényszerítését.

Nem hatotta meg a bikkfanyelvű fejtegetés a Bizottságot. Írásban még nem válaszoltak, de Margaritisz Szkínász bizottsági alelnök egy Strasbourgban tartott sajtótájékoztatón kérdésre felelve azt mondta, nincs nagyon miről beszélni:

„Nincs politikai mozgástér a kötelezettségszegési eljárásokban. Szigorúan meghatározott, könyv szerinti folyamatokról van szó. Az ilyen eljárás lezárására az egyetlen lehetőség az, ha annak az alapját jelentő ügy megoldódik. Politikai okokból, vagy levelekkel nem lehet leállítani egy kötelezettségszegési eljárást.”

(Euronews)

Őrsi Gergely II. kerületi polgármester a Facebook-oldalán keres önkéntes magán-egészségügyi dolgozókat, akik segíthetnek folytatni a kerület tesztprogramját.

Az önkormányzat az I. kerületi önkormányzattal összefogva, a Szent Ferenc Kórházzal és a Budai Irgalmasrendi Kórházzal együttműködésben szervezett ingyenes koronavírus-szűrést több helyszínen. Az antigén gyorsteszttel való szűrés ingyenes, és bárki által igénybe vehető volt.

A budapesti II. kerületben november 10-től végeztek ingyenes koronavírus-teszteket a lakosságnak tíz napon keresztül. 4351-en éltek a lehetőséggel, és 327 esetben lett pozitív a teszt.

Őrsi azt írja, mindenképp szeretnék folytatni a programot, és ehhez keresünk önkénteseket a magán-egészségügyi szektorból.

Jelentkezni a [email protected] címen lehet.

A felhívást elküldték a kerületi magán-egészségügyi intézményeknek, és arra kérek mindenkit, hogy osszák meg a bejegyzést. A polgármester megköszönte az önkéntesek és egészségügyisek eddigi munkáját.

Közös közleményben tiltakoznak az ellenzéki pártok a Jobbik-elnök Jakab Péter ellen indított lejárató kampány ellen.

Jakab pert indított a Bors ellen azok után, hogy a kormánypárti bulvárlap felvételekre és fényképekre hivatkozva házasságtöréssel vádolta meg, miután a politikus és kabinetfőnöke egyszerre érkeztek meg majd távoztak egy házból.

A kormánypárti média ezután több cikkben támadta Jakabot azért is, mert állítólag másnak adja ki a lakását, amit az Országgyűlés Hivatala a számára bérel. A politikus emiatt is feljelentéseket tett.

Erre válaszul kedd délután az ellenzéki pártok egyenként és közösen is közleményt juttattak el az MTI-hez.

„Mi, az egységes ellenzék képviselői megannyi mindent elviseltünk már és elviselünk az Orbán-rezsim aljas, hazug hatalomgyakorlásával szemben, ám van egy vörös vonal: ezt akkor húzzuk meg, amikor az állami pénzből fizetett, politikailag támogatott propagandasajtó kreált ügyekkel átlépi a magánszféra határait. Most ez történt. Tiltakozunk a Jobbik elnökét, Jakab Pétert ért támadások ellen, egyúttal felszólítjuk a közéleti pitbullként használt (úgynevezett) sajtótermékeket: hagyjanak fel a tényeket nélkülöző, nemtelen, lejárató tartalmak készítésével!” - írja közösen a Demokratikus Koalíció, az MSZP, a Párbeszéd, a Momentum, a Mindenki Magyarországa Mozgalom, a Jobbik és az LMP.

Magyarországra 2021-ben minden elemében autokratikus rendszerű országgá vált, amelyben az uralkodó osztállyal szemben álló szereplők gyűlölt, elpusztítandó ellenséggé váltak - állítják a pártok, akik szerint a hatalom ma már az '50-es éveket idéző eszközökkel és módszerekkel figyeli meg és igyekszik besározni politikai ellenfeleit, amit mutat az is, hogy a kormány kész bevetni ennek érdekében a terror- és bűncselekmények megelőzésére kifejlesztett Pegasus-kémszoftvert is.

„Ebből elég! Mi, az egységes ellenzék képviselői a leghatározottabban rögzítjük: minden eszközzel fellépünk ez ellen, és a leghatározottabban kiállunk politikusaink és családjaik védelmében. (...) Jövőre, a kormányváltás után elszámoltatjuk a hatalom embereit, és elszámolunk minden aljas, mocskos, korrupt üggyel, hogy felépíthessünk egy igazságos, tisztességes, szolidáris, zöld Magyarországot!” - zárul az összes ellenzéki párt által szignált közlemény.

„Az ügycsoportot érintően a rendőrségre több feljelentés is érkezett, amelyek alapján befolyással üzérkedés, csalás, vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali visszaélés és hűtlen kezelés elkövetésének gyanúja miatt eljárásokat folytatunk ismeretlen tettes ellen. A nyomozások érdekeire tekintettel ezekről nem adunk bővebb tájékoztatást.”

Ezt a Mediaworks Hírcentrumának érdeklődésére közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda kedd késő délután. A hír elsőként a Magyar Nemzet híroldalán jelent meg.

November elején jelent meg először a hír, hogy a forráshiánnyal küzdő Fővárosi Önkormányzat eladná a Városházát. Az Indexhez jutott el egy dokumentum, ami erre engedett következtetni.

Akkor Karácsony Gergely tagadta, hogy ilyen szándéka lenne Budapestnek, később aztán kiderült, hogy Barts J. Balázst, a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. elnök-vezérigazgatója valóban folytatott ebben az ügyben egyeztetéseket, a hivatal szerint a főpolgármester tudta nélkül, és emiatt megrovásban is részesült.

Barts érintettségét egy hangfelvétel bizonyította, majd egymás után kerültek újabb hangfelvételek is nyilvánosságra a Bennfentes.net nevű oldalon.

A másodikon egy üzletember - állítólag Gansperger Gyula - beszélt, és többek közt az is elhangzott, hogy egy másik illető, Berki Zsolt - aki az első alkalommal kiszivárogtatott felvételek szerint szerződést kötött a Városháza eladására egy ingatlanirodával - Kiss Ambrus főpolgármester-helyettessel állhat kapcsolatban. A hangfelvételen egy jutalékos rendszerről esik szó.

Karácsony ezt követően közölte, hogy a városvezetés egyetlen tagja sem találkozott soha semmilyen tárgyaláson sem Gansperger Gyulával, sem Berki Zsolttal, és a felvételeket manipulálták. A főpolgármester azt mondta, hogy feljelentést tesznek az ügyben. Ugyanezt nyilatkozta Kiss Ambrus is.

Pár nappal később olyan felvétel jelent meg, amin Bajnai Gordon volt miniszterelnök hallható, aki arról beszél, hogy van fővárosi szándék a Városháza eladására, ami az önkormányzatnak érdemi bevételt hozhatna, de a politikai támadások elkerülése miatt az ügyletet a választások utánra időzítenék.

Bajnai később azt írta Facebook-oldalán, hogy találkozott Gansperger Gyulával a nyáron, de világossá tette, hogy ebben az ügyben nincs befolyásom, közvetítői szerepe, és hogy szerinte egy ilyen szimbolikus jelentőségű épületet érintő beruházás a jelenlegi irracionális politikai környezetben mindenképpen politikai támadások kereszttüzébe kerülne.

Az egykori kormányfő szerint nyilvánvalóan titkosszolgálati eszközökkel figyelhették meg.

Megtelt a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancia - számolt be az intézmény kedd délelőtt kiküldött közleménye, ami számszerűen azt jelenti, hogy

a 2019-es, azaz a járványt megelőző őszi időszakhoz képest 40 százalékkal emelkedett a kezelést igénylő esetek száma. A szorongásos és depressziós zavarokkal küzdő gyerekek aránya egyenesen ötszörösére nőtt, de megkétszereződött a kényszeres gondolatokkal és cselekedetekkel jelentkező fiatalok száma is.

2021 szeptember/októberében 1910 esetet fogadtak az intézményben, 2019-ben ugyanebben a periódusban „csak” 1360-at. 613-ról 857-re nőtt a figyelemzavaros esetek száma, 30-ról 60-ra szökött fel azoknak a gyerekeknek a száma, akiket kényszeres gondolatok gyötörnek és kezelésre szorulnak.

A szakambulancián jelenleg ötszázan várnak időpontra és a szám folyamatosan nő.

A szakambulancia közlése szerint már a tavalyi évben is érezhető volt a koronavírus-járvány negatív hatása, azonban az idei ősz kezdet minden korábbi rekordot megdöntött.

A koronavírus-járvány - és az azzal járó korlátozások - pszichológiai hatásai a pszichiáterek szerint elsősorban a serdülőkorban lévőket sújtják; közöttük nagyon sokan okoznak saját maguknak könnyebb, de esetenként súlyosabb sérülést is.

„A pandémia katalizátorként hatott a serdülők és a családok problémáira, az amúgy is létező gondok a bizonytalanság és a krízis hatására még erősebben jelentkeznek. A serdülők azért élik meg nehezebben ezt az időszakot, mert ők már elég nagyok ahhoz, hogy tudatosítsák magukban a feszültségeket, és amúgy is kritikus életszakaszban vannak” – idézi a közlemény dr. Tárnok Zsanettet, a Vadaskert Alapítvány igazgatóját.

Tárnok szerint ugrásszerűen megnőtt az önsértő gyerekek száma, és ezek a gyerekek jellemzően nem azért okoznak maguknak sérülést, mert el akarják dobni az életüket, inkább a feszültséget, a frusztrációt akarják levezetni. Ezzel együtt, folytatja az igazgató, sok az öngyilkosságot megkísérlő, vagy szuicid gondolatokat megfogalmazó fiatal is.

A szakambulancián elsősorban a súlyos esetek számának meredek emelkedése miatt aggódnak. A fizikai kontaktus hiánya sokaknak gondot okoz, ahogy az iskolába való visszatérés is. Az intézményben folyamatosan próbálják bővíteni a kapacitásokat, hogy így segítsék a gyermekeket és szüleiket, hiszen a gyerekek akkor vannak jól, ha a családok is egészségesek.

Feldúlt közleményben reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) kedden, azok után, hogy a Népszava megírta, állandó rendőri felügyelettel őrzik Kásler Miklós otthonát a hatóságok. A hírről a 444-en is beszámoltunk.

A minisztériumot két dolog bosszantotta fel. Egyrészt az, hogy a napilap szerint a minisztert „luxus-titkos lakóbuszból őrzik”; másfelől az, hogy a rendőrség közleményéből nem derült ki: Káslert azért őrzik, mert áldozata vagy esetleg elkövetője egy lehetséges bűncselekménynek.

Az ORFK alábbi választ küldte a Népszavának: ,,Miniszter úr személyi védelmét a Készenléti Rendőrség saját állományával és saját tulajdonú járművekkel végzi a büntetőeljárással összefüggésben személyi védelemben részesíthető személyekről és a személyi védelem ellátásának szabályairól szóló rendelet alapján. További részletekről a rendőrség nem adhat tájékoztatást.”

Az EMMI szerint az ellenzéki média rosszindulatúan félremagyarázza a helyzetet, és tiszteletlenül is jár el, amennyiben „egy nemzetközileg is elismert orvos professzor miniszterről van szó, aki (...) heroikus küzdelmet vezet a koronavírus világjárvánnyal szemben.”

„Az ellenzéki média inkább azokkal foglalkozzon, akik miatt a miniszter és családja kénytelen elszenvedni azokat a méltatlan támadásokat, amelyek nem riadnak meg attól sem, hogy egy köztiszteletben álló kormánytagot életveszélyesen megfenyegetnek”

- szól a minisztérium tanácsa az újságíróknak, azaz Káslert minden bizonnyal megfenyegethették, ezért kapott rendőri védelmet.

A minisztérium szerint az ellenzéki sajtónak a megtévesztő információk közlése helyett az oltakozás egyéni, családi és társadalmi szintű fontosságára kéne felhívnia a figyelmet.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a Népszava kereste a Központi Nyomozó Főügyészséget, de nem kaptak az ügyben felvilágosítást, és kereste az EMMI-t is az ügy tisztázása végett, de a lap szerint hónapok óta nem kaptak választ Kásler titkárságától.

Kedd reggel a közmédiát működtető Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, Dobos Menyhért volt a maga által igazgatott M1 reggeli műsorának vendége, és megragadva az alkalmat kijelentette, hogy márpedig a magyar közmédiában komoly kontrollmechanizmus működik.

Dobos azért kérhetett időpontot a hírműsorban, mert Magyarországon járt az ENSZ szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának védelmét vizsgáló Irene Khan, aki újságírók és médiaszakemberek mellett találkozott a közmédia vezetőivel, így Papp Dániellel a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatójával és Dobossal is.

Dobos úgy gondolta, erről illik beszámolnia a nézőknek, akiket megnyugtatott, hogy hiteles képet adtak az ENSZ-nek a közmédia működéséről. Ezt a kemény kérdéseiről híres riporter, Fábián Barna sem kérdőjelezte ezt meg.

A vezérigazgató szerint elsősorban a törvény háttérről beszéltek, és jelezték,

nagyon komoly kontrollmechanizmus működik a közmédiában, amennyiben a kuratóriumot a parlament választja paritásos alapon, és működik a tartalomért Közszolgálati Testület is, benne különböző társadalmi és kulturális szervezetek képviseleteivel.

A műsorban az sajnos nem hangzott el, hogy a Közszolgálati Közalapítványban is fideszes többség ül, a médiahatóság és annak Médiatanácsa pedig totális kormánypárti irányítás alatt áll tizenegy éve, és a kormánytöbbség várhatóan még a választások előtt újabb kilenc évre bebetonozza a hatóság új elnökét.

Viszont Dobos felelevenített egy kritikus kérdést, amit állítása szerint nagyon frappánsan meg is válaszolt. Khan azt kérdezte tőle: érzékelt-e politikai befolyásolási kísérletet a közmédiában, és a vezérigazgató tudott példát mondani.

Nem az elhallgatott ellenzéki tüntetésre és előválasztásra, a dühöngő Bende Balázsra, vagy a bediktálásra nyilatkozó Lomnici Zoltánra gondolt, és nem is arra, hogy konkrét dokumentumok bizonyítják a kormánypárt közvetlen politikai befolyását a közmédiában. És nem arra, amikor meghamisították Hadházy Ákos sajtótájékoztatóját. Dobosnak egészen más jutott eszébe.

„Bizonyára emlékeznek a kedves nézők, hogy néhány évvel ezelőtt ellenzéki képviselők betörtek a székházba, és be akarták olvasni a követeléseiket. Szégyen volt ez a magyar demokrácia történetében”

- válaszolta a vezérigazgató, aki szerint a jelentéstevőt is meglepte az eset, ami már bírósági fázisba érkezett.

A vezérigazgató sietve jelezte, nagyon készülnek a választásokra: „a hagyományoknak megfelelően” létrehozzák a közmédia választási irodáját, aminek három tagját a Duna Médiaszolgáltató, másik hármat az MTVA delegálja majd, ami nyilvánvaló biztosítéknak látszik a pártatlanságra. Arról, hogy a 2018-as választás előtt távol tartották az ellenzéki politikusokat és független szakértőket a csatornától, és ezt az Alkotmánybíróság is megállapította, nem esett szó.

A vezérigazgató hangsúlyozta: nagyon remélik, hogy az ENSZ hiteles jelentést ad majd ki, amely az ő véleményüket is tükrözi.

Nem óvatoskodott kedd délutáni nyilatkozatában a magyar miniszterelnök, aki ezt megelőzően a visegrádi országok (V4) kormányfőinek csúcstalálkozóján vett részt Budapesten.

Orbán a Csehország, Lengyelország és Szlovákia vezetőivel tett sajtónyilatkozatában arról beszélt, hogy soha nem volt még az Európai Unió ilyen migrációs nyomás alatt, sosem érte a nyomás egyszerre három irányból, ami óriási kihívás az egész unió számára.

Ezt a kihívást a magyar kormányfő szavai alapján az unió vezetése valójában maga teremti meg, Orbán azt mondta legalábbis, hogy

„Brüsszel elhibázott politikát folytat, gyakorlatilag mindent finanszíroz, ami növeli a migrációs nyomást."

A magyar miniszterelnök szerint a legégetőbb és legárulkodóbb momentum az, hogy az unió továbbra sem térítette meg a magyar határvédelem költségeit, jóllehet a határzár nem csak Magyarországot, de egész Európát is védi. Orbán szerint az lenne egy fair megállapodás, ha feleznék a költségeket.

A magyar miniszterelnök hangsúlyozta továbbá, hogy azt javasolják: az unió ne támogasson egyetlen olyan országot sem, amelynek direkt vagy indirekt köze van az EU külső határára, így a lengyel határra nehezedő migrációs nyomáshoz.

Balog Zoltán, egykori emberminiszter, püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke kedden a Berekfürdő tartott zsinati ülésen tartott beszédet többek között a járványról, a református törvények reformjáról és a református felsőoktatásról.

A koronavírussal kapcsolatban Balog azonnal a lényeggel kezdte: szerinte a Covid-19 „nem Isten büntetése, még csak nem is Isten üzenete, ugyanakkor érdemes az ige fényében megvizsgálni.”

Így is tett hát a püspök, szerint ilyen globális, az egész világot érintő válság utoljára az őstörténetben volt, Bábel tornya vagy az özönvíz történetének idején, érdemes hát, így Balog, ezen ószövetségi szövegek alapján értelmezni a világjárványt.

„A határokat nem tisztelő embert figyelmezteti a járvány, aki azt gondolja, hogy büntetlenül át lehet lépni a teremtési rendben gyökerező határokat, lehet röpködni a világban, át lehet lépni a tudományok, a nemzet, a család határait”

- mondta Balog, amit nehéz másként értelmezni, mint hogy a globalizáción és az iparivá váló nemzetközi turizmus mellett a vírus terjedéséhez hozzájárult az is, hogy a nyugati világban család alatt mást (is) értenek, mint például Magyarországon.

Azért is valószínű, hogy a volt miniszter az LMBTQ-közösségek terjedésére utalt, mert korábban - néhány hónappal ezelőtt - már egyszer kifejtette, hogy egyházával egyetemben nem tudja elfogadni a homoszexualitást. Ám hogy ennek mi köze lehet a koronavírushoz, erre nem tért ki a lelkész, ahogy a szavait idéző MTI sem.

Balog ugyanitt tanulságosnak nevezte azt is, hogy a járvány megmutatta, Magyarországon a lakosság körülbelül egyharmada bizalmatlan bármilyen központi utasítással szemben, még akkor is, ha politikai konszenzus van mögötte.

A püspök szólt a református egyház törvényeinek reformjáról, aminek során létrejön egy olyan jogalkotási, jogértelmezési hierarchia, amelyben az egyház alkotmánytörvényének szellemében kell a többi törvényt meghozni, illetve alkalmazni. Balog abban bízik, hogy a következő zsinati ülésen a testület elfogadhatja majd az alkotmánytörvényt.

A felsőoktatási modellváltásról, az alapítványi fenntartásról és a felsőoktatásra fordítható források megkétszereződéséről is beszélt a lelkész, amiből szerinte a református egyetem sem maradhat ki. Elmondása szerint komoly tárgyaláson vannak túl a minisztériummal, de még nem állnak túl jól. Balog szerint a Károli Gáspár Református Egyetemen is szükséges az átalakítás a hatékonyabb működéshez.

A Tisza teljes hosszának feltérképezésével zárult az a határokon átnyúló program, amelyet a Tiszai PET Kupa két évvel ezelőtt indított el a Nemzetközi Beruházási Bank támogatásával.

A Tiszta víz, boldog Tisza fantázianéven futó program során a PET Kupa szakemberei, önkéntesei, hulladékgazdálkodási szakértői együttesen mérték fel a műanyag szennyezés gócpontjait, és építettek fel egy online adatbázist, hogy hatékonyabbá és átláthatóbbá váljon a Tisza vízgyűjtő területén kifejtett folyóvédelmi tevékenység.

A folyót szegélyező hazai ártéri erdőkben közel 3000 szennyezett területet tártak fel, ezek közül 300-at sikerült megtisztítani. Az elmúlt években nagyjából 180 tonna hulladékot távolítottak el a folyóból és árteréből.

Az online tiszai hulladéktérkép 2792 különböző mértékben szennyezett és 300 megtisztított területet mutat a folyó és mellékfolyóinak magyarországi szakaszán. A román, szerb, ukrán és szlovák folyószakaszokon további 1071 szennyezett és 87 megtisztított helyszínt tár fel.

A hagyományos, többnapos folyami pethajós versenyekből idén hármat szerveztek, - a Tisza-tavon, a Felső-Tiszán és a Bodrogon. Az idei versenyek során több száz önkéntes, 32 pillepalack hajóval evező csapat, több tucatnyi kenus különítmény tisztította a Tiszát és a Bodrogot, amelynek eredményeként 20 tonna hulladékot sikerült eltávolítaniuk.

A PET Kupa kilenc éve töretlenül küzd azért, hogy felhívja a figyelmet arra a komplex környezetvédelmi problémára, amely a megfelelő hulladékgazdálkodási rendszerek hiányára, valamint a hiányzó hulladékkezelési infrastruktúrára vezethető vissza a Tisza határon túli szakaszain.

A Nemzetközi Beruházási Bank támogatásával indított program lehetőséget teremtett arra, hogy a szakemberek átfogó felmérést indítsanak a folyón és árterén, és a folyómenti települések lakóinak körében.

Pozitív lett a koronavírustesztje Gulácsi Péternek, az RB Leipzig magyar kapusának és Jesse Marschnak, a labdarúgócsapat vezetőedzőjének - írja az MTI a német klub Twitter-oldalára hivatkozva.

Az amerikai trénert és a magyar válogatott játékost elkülönítették a csapattól, és házi karanténba kerültek, emiatt pedig nem utaznak el az együttessel a Brugge elleni szerdai Bajnokok Ligája-mérkőzésre.

A Leipzigben két további magyar labdarúgó - Willi Orbán és Szoboszlai Dominik - szerepel, utóbbi játéka kisebb sérülés miatt kérdéses a BL-találkozón.

Egyetlen nap sem telik el úgy, hogy a baloldal ne támadná a rezsicsökkentést - állítja a Fidesz kedd délután kiadott közleménye, ami Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselőjének nyilatkozatára adott reakcióként közölt az MTI.

Dobrev kedd délben egy online sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy önrész nélküli panel- és társasház-felújítási programok indítását tervezi választási győzelme esetén a DK, és ezt a projekteket európai uniós forrásból finanszíroznák.

A politikus felhívta rá a figyelmet, hogy az uniónak benyújtott magyar helyreállítási terv nem tartalmaz külön energiahatékonysági vagy épület-felújítási fejezetet; a források kevesebb mint 10 százalékát fordítanák csak ilyen célra, és azt sem panelekre vagy társasházakra.

Az MTI tudósítása szerint egyetlen szóval sem támadta a Fidesz rezsicsökkentő-programját. Annyit mondott csak, hogy „ha a kormány számára az energiatakarékosság nem csak üres politikai szlogen lenne, akkor a kabinet az épületfelújításokkal közel 16 százalékkal tudná csökkenteni az összes energiafogyasztást Magyarországon.”

Erre válaszul a Fidesz határozottan kijelentette: Gyurcsány. A kormánypárt úgy értelmezte a fentieket, hogy „nem telik el nap, hogy a Gyurcsány-Márki-Zay-féle baloldal ne támadná a rezsicsökkentést és ne tenné nyilvánvalóvá, hogy ők eltörölnék azt.”

Dobrevet ezúttal is elegánsan Gyurcsánynéként tüntették fel, és azt állították, hogy ő pártjával egyetemben az emberek helyett továbbra is a multik érdekeit képviseli, és szerintük korlát nélkül rá kellene ereszteni a világpiaci árakat a lakosságra.

Nem felejtették el megemlíteni a baloldalnál is baloldalibb Márki-Zay Pétert, aki „ellenzi a rezsicsökkentést, ostobaságnak nevezi, és cinikusan azt üzeni az embereknek, hogy inkább fűtsenek, fürödjenek és főzzenek kevesebbet.”

A Fidesz szerint a baloldal idején a magyar családok fizették a legtöbbet a gázért és az áramért az unióban, a jobboldali kormánynak hála viszont ma Magyarországon a legolcsóbb a gáz és a második legolcsóbb áram.

„A Főváros vezetése nem fog a kormányra várni, a Fővárosi Közgyűlés jövő heti ülésén dönteni fognak arról, hogy elrendeljék Budapest közigazgatási területén zárt terekben a maszkviselést”

- írja csütörtök délutáni közleményében a Fővárosi Önkormányzat.

Szombattól a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. fürdői csak védettségi igazolvánnyal vagy az oltást igazoló dokumentummal lesznek látogathatóak.

Az önkormányzat szerint - mivel az esetszámok egyre jobban emelkednek -, „a közös együttélés szabályai miatt kell cselekedni, hiszen az emberéleteknél semmi sem fontosabb”.

Azt is írják: „a kormány tétlensége több, mint felelőtlenség; semmilyen politikai haszon nem származhat emberéletek veszélyeztetéséből.”

A közlemény végén az önkormányzat megköszöni a budapestiek együttműködését, mert amióta kötelező a maszk használata a közösségi közlekedés járatain, nem kellett komoly büntetéseket kiosztani. Az intézkedés részleteiről nem írtak semmit.

A döntés annyiban figyelemreméltó, hogy Karácsony Gergely és önkormányzata már egy hónappal ezelőtt elrendelte volna a maszkviselést, de akkor nem tették meg, arra hivatkozva, hogy nincs hatáskörük meghozni ezt a döntést. A Belügyminisztériumhoz fordultak engedélyért, viszont ezt nem kapták meg.

Azóta elrendelték a kötelező maszkviselést a mozikban és színházakban, de ekkor is arra panaszkodtak, hogy nincs joguk általános maszkviselési kötelezettséget előírni.

A főváros az első hullám idején előírta a maszkviselést bizonyos helyeken, amihez Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint azért volt joguk, mert akkor nem létezett ebben állami szabályozás. Azóta kormányrendelet szabályozza ezt a kérdést, amiben az áll, hogy az egészségügyi és szociális intézményekről külön rendeletet alkotnak, de a maszkhordás sehol máshol nem kötelező. Kiss októberben azt nyilatkozta, hogy ezzel nem mehetnek szembe az önkormányzatok. Most mégis meglépi ezt a Főváros.

Két húszas éveit taposó amerikai turista hétfő hajnalban jó poénnak találta, hogy beosonnak a római Colosseumba, és elkortyolnak ott egy-egy sört.

A gond az volt, hogy a közel kétezer éves Colosseumba éjnek idején tilos a belépés, így amikor hajnalban észre vette őket az őr, ahogy ülnek az aréna lelátóján, riasztotta a rendőrséget.

A két fiatal, akiket nem nevezett meg a hatóság, 800 eurós - nagyjából 290 ezer forintos - bírságot kaptak az illegális behatolásért. Sörnek kicsit drága. (BBC)

Thomas Stelzer tartományi kormányzó csütörtökön bejelentette, hogy egységesen kemény megközelítést fog szorgalmazni a tartományi kormányzók pénteki konferenciáján, és ha nem születik döntés az országos zárlatról, „Felső-Ausztria és Salzburg a jövő héttől zárlat alá kerül."

Stelzer csütörtök délutánra összehívta az orvosszakértői testületet, hogy megvitassa velük a további lépéseket. A salzburgi kormányzó, az ÖVP-s Wilfried Haslauer is megerősítette a tartományra vonatkozó kemény zárlatot.

A zöldpárti Wolfgang Mückstein egészségügyi miniszter üdvözölte, hogy a negyedik hullám által leginkább sújtott két tartományban behúzzák a vészféket.

Ausztria kilenc kormányzója pénteken tart tanácskozást, amelyre meghívták Alexander Schallenberg konzervatív kancellárt és Wolfgang Mückstein egészségügyi minisztert.

A lockdown a teljes lakosságra és minden területre vonatkozik majd, mondta Haslauer, hozzátéve, hogy nem látnak más alternatívát. A zárlat kezdeti időpontjáról és időtartamáról még nincs döntés, de jövő héten mindenképp érvénybe lép.

Christian F. Schneider alkotmányjogi szakértő és jogász a Die Presse című napilap csütörtöki számában azt nyilatkozta, hogy a túlterhelt kórházakra való tekintettel törvényi kötelezettség van a teljes lezárásra.

„Ha az egészségügyi rendszer összeomlással fenyeget, ahogyan ez jelenleg Salzburgban történik, akkor a Covid-19 intézkedésről szóló törvényben szereplő, mindenki számára kötelezővé tett zárlatra vonatkozó fakultatív rendelkezés kötelezővé válik” - szólt az érvelés.

Az egészségügyi miniszter Mückstein hangsúlyozta, a kormány szoros kapcsolatban áll a járvány által leginkább sújtott két tartomány vezetésével.

Ausztriában csütörtökön új rekordot döntött a napi koronavírus-fertőzések száma - 15 145-en betegedtek meg egy nap alatt. A lakosság 66%-a teljesen be van oltva, ami az egyik legalacsonyabb arány Nyugat-Európában, és a fertőzések száma az egyik legmagasabb a kontinensen: a hétnapos incidencia 971/100 000 fő.

Ausztria kilenc tartománya közül Felső-Ausztria - a szélsőjobboldali és oltáskritikus Szabadságpárt fellegvára, ahol a legmagasabb a fertőzési arány és a legalacsonyabb az oltási arány az országban - és a szomszédos Salzburg a legsúlyosabban érintett. (Krone / Reuters)

Megvásárolta az Antenna Hungária (AH) az állami vállalatok - köztük az MVM Zrt. - és nagykereskedelmi ügyfelek számára távközlési szolgáltatásokat biztosító MVM Net Zrt.-t - adta hírül az MTI a két társaság közös közleménye alapján csütörtök délelőtt.

A cég az AH leányaként, AH NET Távközlési Zrt. néven folytatja működését.

„Az AH NET csatlakozásával az Antenna Hungária az eddigieknél magasabb szinten és minőségben tudja kiszolgálni ügyfelei igényeit, szélesebb szolgáltatási portfoliója révén eredményesebben tud reagálni a távközlési piac változásaira” - írja a közlemény.

A kibővült szolgáltatási kör meghatározó részét képezi a villamos energia iparághoz szorosan kapcsolódó rendszerérdekű távközlési tevékenység és a kormányzati célú távközlési hálózat biztosítása - írják, és hozzáteszik, hogy az AH évtizedek óta meghatározó szereplője a hazai telekommunikációs szektornak, egyben az országos digitális földfelszíni televíziós- és analóg rádiós műsorterjesztés kizárólagos szolgáltatója Magyarországon, és 25 százalékos tulajdonnal rendelkezik a magyarországi Telenorban is.

Amit nem tesznek hozzá, hogy az állami tulajdonban lévő AH jövője alighanem szorosan összefűződik az állami megrendeléseken keresztül távközlési szupervállalattá duzzasztott, Jászai Gellért nevével fémjelzett 4iG-vel. A 4iG szándékai között szerepel a DIGI Csoport felvásárlása, és nemrég megszerezték a Telenor montenegrói leányvállalatát is.

Augusztusban jelent meg a hír, hogy a Mészáros Lőrinc vonzáskörzetéből kinőtt 4iG és az állami AH „stratégiai együttműködésre” lépnek, ennek a „stratégiai együttműködésnek” részeként pedig Jászai és Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter előzetes megállapodást írtak alá arról, hogy a 4iG többségi tulajdont szerezhet az Antenna Hungáriában.

Zöld Michelin minősítésre pályázik Tiborcz Istvánnak a turai Ybl-kastélyban újonnan megnyílt új étterme, a Clarisse. Erről maga Orbán Viktor vejének cége, a BDPST tájékoztatta az érdeklődő HVG360 újságíróját.

Az ambíciót az táplálja, hogy Tiborczék a két Michelin-csillaggal már megtisztelt - korábban az Onyx-ban dolgozó - Mészáros Ádám séfre bízták a konyhát.

A menüsorban „a patak, az avar, a gyep, a cserje, a lombkorona, valamint az ég szintjét jelenítik meg a fogások”, ami a HVG fordításában magyarul pisztrángot, gombát, a fürjet, szarvasgerincet és körtét jelent.

„A Michelin-csillagokkal fémjelzett legmagasabb szintű csúcsgasztronómia világszerte olyan célközönséget szólít meg, amely akár hosszabb külföldi utazást is hajlandó megszervezni csak azért, hogy részesülhessen az adott élményben” - magyarázta magabiztosan Tiborcz cége, miért pályáznak a kitüntetésre.

A terv állítólag az, hogy az alapanyagokat is a kastély kertjében, vagy annak közvetlen környezetében termelik majd meg, és így megcsíphetik akár a fenntartható konyháknak járó zöld Michelin minősítést is.

Tiborcz István és felesége Orbán Ráhel gyerekeikkel néhány hónapja Marbellára költöztek. A miniszterelnök veje azóta lenyilatkozta, hogy visszatérnek majd az országba, és a nyomaték kedvéért ezt követően vett is öt szállodát az országban, többek közt Mészáros Lőrinctől is. (HVG360)

Egy 59 oldalas dokumentumra hivatkozva az EUObserver azt írja, hogy jövőre több tucat műveletet készül végrehajtani az unió határait felügyelő Frontex és az Europol, és összesen 1400 embercsempész ellen intézkednek majd.

A november 13-i keltezésű uniós dokumentum 30 különböző tervezett műveletről nyújt áttekintést, ezek közül egyeseket tagállamok, másokat az uniós ügynökségek, köztük a Frontex és az Europol vezetnek majd.

A tervek egy része teljesítménymutatókat tartalmaz, többek között a letartóztatások, a lefoglalt hamis iratok, a hírszerzési jelentések és a megindított nyomozások elvárt számát.

Az intézkedés egy szélesebb körű együttműködés részét képezi, aminek célja

„megakadályozni az oltalmat kereső személyek bejutását az EU-ba, mivel a tagállamok között továbbra sincs döntést az unió menekültügyi szabályainak felülvizsgálatáról.”

A terv elsődleges stratégiai célja képet alkotni a bűnszervezetek, emberszervezetek és az ezekben résztvevő egyéb csoportok kiterjedtségéről és működéséről, de része lesz új szabályozások megalkotása is a határokon átívelő, a bevándorlással összefüggő bűncselekmények pontosabb meghatározásával is.

Az Europolnak a dokumentum szerint stratégiai és operatív megállapodások mentén együttműködniük a balkáni országokkal, Kínával, Oroszországgal és Törökországgal is.

Ausztria, Franciaország, Görögország, Németország, Olaszország, Lengyelország, Portugália és Spanyolország, valamint az EU-n kívüli Egyesült Királyság is vezetnek majd műveleteket. Ausztria feladata lesz például 200 embercsempész letartóztatása a nyugat-balkáni művelet keretében.

Németország három műveletet vezet majd, ezek a Nyugat-Balkánra, az okmányhamisítás felderítésére és a vízumcsalásokra vonatkozó hírszerzési információk begyűjtésére terjednek majd ki.

Legalább 200 letartóztatást kívánnak végrehajtani ezekkel a bűncselekményekkel összefüggésben.

Olaszország a „közép-mediterrán útvonal” mentén működő szervezett bűnözői csoportokat felderítését, valamint a Líbiával és Tunéziával való együttműködés előremozdítását vállalta. Franciaország négy műveletet vezet, ezek többek közt okmányhamisításokat, a bevándorlók unión belüli mozgásait, és a La Manche-csatornán átkelő csónakokkal érkező bevándorlókat érintik.

Spanyolország két műveletet hajt végre a Földközi-tenger mediterrán útvonalára nehezedő migrációs nyomás megfékezésére, valamint az Afrikából, Ázsiából és Dél-Amerikából érkező légi csempészútvonalak elvágására.

Az Europol három, a Frontex nyolc műveletet vezet majd, amik többek közt az illegális határátlépésekre és a külső határoknál zajló hírszerzésre koncentrálnak majd. (EUObserver)