Rényi Pál Dániel

87 éves korában meghalt Kalász Márton Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas költő, író, műfordító, egyetemi tanár, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja, a nemzet művésze. A halál hírét az MMA közölte csütörtökön az MTI-vel.

Kalász Márton 1934. szeptember 8-án született Krisztmann Márton néven a Baranya megyei Sombereken.

Gondolkodását, nyelvezetét és művészi érdeklődését is meghatározta az a tény, hogy tízéves koráig csak németül beszélt; rendszeresen fordított és lektorált német szövegeket, járt Berlinben ösztöndíjasként, dolgozott a berlini Magyar Kulturális Intézet munkatársaként (1971-1974) és a stuttgarti Magyar Kulturális- és Tájékoztatási Központ igazgatójaként (1990-1994) is. A Magyarországon élő németek múltjára vonatkozó dokumentumok, visszaemlékezések, interjúk gyűjtője volt.

Egészen fiatal korával kezdődően Kalász néven publikált. Előbb az Európa Könyvkiadó, majd az Új Írás munkatársa volt, a nyolcvanas években pedig a Vigilia és a Jelenkor szerkesztőjeként dolgozott. Összesen 31 verseskönyvet írt, ezek közül az utolsó még nem jelent meg.

1998 és 1991 között a Vörösmarty Társaság 2001 és 2007 között pedig a Magyar Írószövetség elnöke volt, és majdnem két évtizeden át tanított a Károli Gáspár Református Egyetemen. 2011-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja volt.

1971-ben és 1987-ben József Attila-díjat kapott, 1996-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki, 2013-ban Kossuth-díjat kapott, 2016-ban a nemzet művészévé választották.

Két független parlamenti képviselő, Szél Bernadett és Szabó Szabolcs a Nemzeti Választási Irodához fordult, hogy létesítsenek szavazóhelyiségeket a 2022-es választásra a külföldi nagyvárosok külképviseletein kívül is - ott, ahol erre tényleges igény mutatkozik.

A képviselők azt kérik az irodától, hogy szerezzen érvényt a törvénynek, ami már most is lehetővé teszi, hogy külső helyszínen biztosítsák a szavazást, ha arra a külképviselet épülete nem alkalmas.

A 2014-es és 2018-as választásokon is tömegjelenetek alakultak ki több európai nagyvárosban, köszönhetően annak is, hogy például a törvény nem teszi lehetővé az állandó magyar lakcímmel rendelkezők számára a levélszavazást; jóllehet sokan ilyen státuszban dolgoznak külföldön.

A választási iroda szerint ez a kormány hatásköre, és csak annyi lehetőségük van, hogy nagyobb szavazóhelyiséget biztosítanak, és erre már készülnek is.

A képviselők azt szeretnék elérni, hogy a kormány nyisson időszakos külképviseleti irodákat azokban a városokban, ahol erre igény van.

A kérdéskör foglalkoztatja a külhonban élő magyarokat, amit mutat, hogy angliai magyarok egy politikai közössége december elején a kormányhoz, a Nemzeti Választási Bizottsághoz illetve a Nemzeti Választási Irodához fordult, mert azt próbálják elérni, hogy több szavazóhelyiség álljon rendelkezésre a 2022-es választáson a Nagy-Britanniában élő magyarok számára.

Izraelben szabad téren is kötelező lesz a maszkviselés az ötven főnél népesebb tömegeknél már csütörtök éjféltől az omikron koronavírus-változat elleni védekezés érdekében - jelentette a Jediót Ahronót című lap hírportálja, a ynet csütörtök este.

A cikk, amit az MTI szemlézett, idézi Nicán Horovic egészségügyi minisztert, aki szerint a kormány ellenőrzése alatt tartjuk a helyzetet, és sokkal jobban állunk a világ más részeihez viszonyítva az omikron elleni védekezésben. Horovic figyelmeztetett, hogy nem szabad félvállról venni a koronavírust.

„Az elkövetkező hetekben többet meg fogunk tudni arról, miként viselkedik az omikron változat, milyen veszélyes, és mi kell ahhoz, hogy sikeresen átvészeljük ezt a hullámot” - mondta sajtótájékoztatóján a miniszter, aki szerint egyelőre nem indokolt a gazdaság leállításáról beszélni, és mindez nincs is napirenden.

Izraelben egyelőre csak az immunhiányos betegek számára engedélyezték a negyedik oltást, bár egyes szakértők már azt javasolják, hogy ez a lehetőség minden 60 év feletti állampolgár előtt nyitva álljon.

Csütörtökön megérkezett Izraelbe az első szállítmány a Pfizer gyógyszergyár tablettájából, amit szintén a koronavírus okozta betegség kezelésére szánnak. A tablettákat is először a veszélyeztetett csoportokba tartozó fertőzöttek számára teszik elérhetővé.

A koronavírus omikron változatának elterjedése nyomán Izraelben szerdán 3947 új vírushordozót azonosítottak, a mintegy 135 ezer teszt pozitivitási aránya 2,93 százalék volt.

A kábítószer-túladagolás okozta halálesetek száma meghaladta az 1 milliót azóta, hogy az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) nagyjából húsz évvel ezelőtt elkezdett részletes adatokat gyűjteni a droggal összefüggő halálesetekről.

A CDC statisztikai részlege csütörtökön közzétett tanulmánya szerint 1999 és 2020 között 932 364 ember halt meg az Egyesült Államokban túladagolásban, az előzetes becslések alapján pedig 2021-ben további 100 ezer kábítószer okozta haláleset történt. Ennyien haltak meg túladagolásban a koronavírus-járvány első egy éve alatt is - azaz a Covid alatt brutálisan megugrott a halálos túladagolások száma és aránya.

A járványtól eltérően, amely az idős amerikaiakat sújtotta a legsúlyosabban, a droghalálozás a függőséggel küzdő fiatal és középkorú felnőttek körében emelkedett a leggyorsabban. A jelentés szerint a 35-44 éves felnőttek körében a túladagolás okozta halálozás 2019 és 2020 között 33% százalékkal nőtt, és az áldozatok többsége férfi.

Az opioid-válság az 1990-es évek végén kezdődött, amikor a gyógyszeripar és az egészségügy sokkal agresszívebben kezdte el forgalmazni és tette elérhetővé a nagy függőséget okozó fájdalomcsillapítókat. Az elmúlt években a legtöbb túladagolásos haláleset a tiltott szintetikus opioidhoz, a fentanilhoz, annak származékaihoz, továbbá a kokainhoz és a metamfetaminokhoz köthetőek.

2013-ig egy kedvezőbb tendencia volt megfigyelhető, de azóta újra és folyamatosan romlik a helyzet, amit a koronavírus-járvány csak súlyosbított. A 15 és 24 év közötti fiatalok körében nőtt a legnagyobb mértékben a halálos túladagolások száma évről évre: 2020-ra 49 százalékkal nőtt a halálesetek száma.

Az opioid alapú fájdalomcsillapítók mint az OxyContin elterjedéséről és a fentanil amerikai karrierjéről is részletesen írtunk korábban a 444-en. (NPR)

Diadalittas közleményben számolt be Kálomista Gábor gyártócége, a Megafilm arról, hogy 130 ezer nézővel az Elk.rtuk lett az év legnézettebb filmje a magyar mozikban.

Sajnos, hogy a közlemény miként szól, nem derül ki, mert a közlemény egyelőre az Origo szerkesztősége kapta csak meg, csütörtök kora este legalábbis se az MTI-ben, se a cég honlapján még nem elérhető.

A kormánypárti portál szerint mindenesetre semmi meglepő nincs ezen, hiszen egy „világszínvonalú thrillerről” van szó, aminek sikerét az is mutatja, hogy a film médiamegjelenéseinek száma 5 ezer, és „ebbe beletartoznak a filmről szóló cikkek, tudósítások, reakciók az online és az offline média területén.”

A valóságban, amihez egyébként a filmnek elég (nagyon) kevés köze van, ez a 130 ezer azért annyira nem izmos szám, ha számba vesszük, hogy a teljes kormánypárti médiabirodalom és az összes kormányzati influenszer heteken keresztül ezt a filmet reklámozta, a közmédia komplett kampányt épített köré, beszámolt róla Orbán Viktor Facebook-oldala is, és kiplakátolták vele szó szerint az egész országot.

A kormánypárt politikusai ingyenes vetítéseket szerveztek országszerte, és a filmet még művészfilmnek is minősítették, csak hogy a multiplexeken túl az utolsó vidéki művelődési házban is vetíteni lehessen. A Fidesz második és harmadik vonala eközben úgy próbált piros pontokat szerezni a kormány vezetésénél, hogy vidéki mozikat zaklattak, ha nem tűzték műsorra a filmet.

Alighanem ebbe a számba beletartoznak sok más sorstársuk mellet azok a karcagi diákok is, akiket tanítási időben ráncigáltak el egy vetítésre, mint ahogy az agrárkamara tagjai is, akiket az elnökük, Győrffy Balázs fideszes parlamenti képviselő vitt el a filmre.

A második legnézettebb magyar film, a Nagykarácsony hasonló hátszél nélkül, alig néhány hét alatt 114 ezer nézőig jutott.

Közleményt adott ki csütörtök este Wladár Sándor, a Magyar Úszó Szövetség elnöke (MÚSZ), aki elrendelte a szövetség fegyelmi és gyermekvédelmi bizottságának vizsgálatát Szilágyi Zoltán edzői tevékenységével kapcsolatban.

A döntésre azután került sor, hogy az edző lánya, Szilágyi Liliána szerdán arról nyilatkozott, hogy apja gyerekkorában rendszeresen bántalmazta testileg, lelkileg és szexuálisan is.

A szövetség közleménye szerint a testületek feladata valamennyi érintett meghallgatásával feltárni, hogy „a Stamina SK-t irányító Szilágyi Zoltán edzői tevékenysége során megsértette-e, és ha igen, milyen mértékben a szövetség etikai, fegyelmi és gyermekvédelmi szabályzatát”.

Wladár leszögezte a közleményben, hogy bántalmazásnak nincs helye az uszodában, és ezt az ügyet is a lehető legalaposabban szeretnénk kivizsgálni, hogy a végén felelős döntés születhessen.

Szilágyi Zoltánnak, ahogy a közlemény emlékeztet, idén volt már egy fegyelmi ügye, miután egy versenyen minősíthetetlen hangnemben támadt a versenybíróság vezetőjére, amiért korábban a kisebbik lányát, Gerdát kizárták egy szabálytalanság miatt az egyik hátúszószámból. Szilágyi Zoltán akkor írásbeli megrovásban részesült.

Az edző csütörtökön nyílt levélben reagált a vádakra, amiket visszautasított. Feljelentést helyezett kilátásba, és arra kérte lányát, hogy többet ne használja a családnevét.

Csütörtökön Hódmezővásárhelyre utazott Jakab Péter, a Jobbik elnöke, hogy találkozzon Márki-Zay Péter polgármesterrel illetve közös ellenzéki miniszterelnök-jelölttel.

A találkozóról, ami zárt ajtók mögött zajlott, mindkét politikus beszámolt közösségi oldalán, de a posztjaikban egyikük sem árult el részleteket arról, pontosan miről is volt szó a megbeszélésen.

„Az ellenzéki egység a győzelem kulcsa. Vigyázni kell rá minden körülmények között. Ma személyesen mentem el a közös miniszterelnök-jelölthöz Hódmezővásárhelyre, hogy felhívjam a figyelmet ennek fontosságára” - írta a Facebookon Jakab, Márki-Zay még ennél is szűkszavúbb volt Instagram-posztjában.

A Telex megkérdezte a politikusokat, miről volt szó, és bár mindketten pozitívnak mutatkoztak, mégis úgy tűnik, hogy alapvető kérdésekben sem értettek egyet a felek.

Például abban, hogy a Jobbiknak milyen anyagi lehetőségei vannak, és mennyiben járul hozzá a közös ellenzéki kampányhoz.

Jakab korábban azt írta, hogy a Jobbiknak komoly teher a számvevőszék által több tételben kiszabott, több százmillió forintos büntetés, de még így is az ő pártjuk teszi be a legtöbbet a közös kampányba - kétszer annyit, mint a többi párt együtt. Márki-Zay ellenben azt hangsúlyozta, hogy a pártok együttes hozzájárulása sem éri el azt az összeget, amit az ő stábja bocsát a közös kampány rendelkezésére.

A másik vitás pont a hetedik frakció kérdése, amihez a hódmezővásárhelyi polgármester ragaszkodni látszik, ellenben a Jobbik nem támogatja az ötletet.

Jakab a Szabad Európának adott csütörtöki interjújában egyenesen úgy fogalmazott, hogy aki az előválasztás szabályainak lefektetése után „új parlamenti frakciót szeretne létrehozni belőlük, az a választói akarat semmibevétele.” Márki-Zay erre annyit reagált, hogy értik egymás álláspontját ebben a kérdésben, de egyelőre nem sikerült megállapodniuk. (Telex)

„A családokért felelős tárca nélküli miniszter általános jogutódja a Miniszterelnökséget vezető miniszter” - áll a csütörtökön megjelent kormányrendelet első pontjában, ami alapján a nemrég lemondott Novák Katalin feladat- és hatáskörét Gulyás Gergely veszi át.

Ez azt jelenti, hogy a továbbiakban ő felel majd a kormányban a szociál- és nyugdíjpolitikáért, továbbá a gyermekek és az ifjúság védelméért.

Novák Katalinra utal ezidáig többek között az örökbefogadással összefüggő eljárásrendet módosító, idén februári kormányrendelet is, ami miniszteri engedélyhez köti az egyedülálló szülők örökbefogadását.

Orbán Viktor kormányfő karácsony előtti sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre erősítette meg, hogy a Fidesz Novák Katalint fogja jelölni köztársasági elnöknek, ezért a miniszter néhány napra rá jelezte, hogy távozik a kormányból, hogy minden erejével az előtte álló feladatra koncentrálhasson.

A családügyekben magát minden fronton és rendszeresen exponáló Novák, aki a miniszterelnök szavait az egész családját érintő felkérésként illette, azt mondta, férjével és gyerekeivel közösen döntöttek úgy, hogy vállalják a feladatot.

Gulyás esetében ez biztosan nem így történt, mert a politikusnak a Miniszterelnökség oldalán elérhető miniszteri bemutatása szerint, ami minden miniszter esetében beszámol a családi állapotról, nincs felesége és nincsenek gyerekei sem.

Nyílt levelet juttatott el az úszónő Szilágyi Liliána apja, dr. Szilágyi Zoltán - volt olimpikon, jelenleg ügyvéd - egyes magyar sajtótermékeknek, amiben reagál azokra az állításokra, amiket Szilágyi Liliána szerdán a Facebook-oldalán jelentetett meg.

Szilágyi Liliána közösségi oldalain írta, és ezzel nagyjából párhuzamosan a médiában is több helyen beszélt arról, hogy apja gyermekkorától kezdve rendszeresen bántalmazta testileg, lelkileg és szexuálisan is. 19 évesen végül édesanyjával együtt elköltöztek, de a húga az apánál maradt.

Szilágyi Zoltán a nyílt levélben arra utal, mintha a konfliktus mögött anyagi motivációk is meghúzódnának. Jelzi benne, hogy többet nem fog megszólalni az ügyben, büntetőfeljelentést tesz, és azt kéri lányától: ne használja a továbbiakban a Szilágyi nevet.

A levelet a magyarhirlap.hu-n megjelent formájában változatlanul közöljük:

Kedves Liliána!

Hat éve teszed velem, amit teszel, eddig csendben tűrtem. Most, hogy már a húgodat is belekeverted, s mindezt a nagy nyilvánosság előtt, először és utoljára meg kell szólalnom - szintúgy a nyilvánosság előtt. Ezt követően nem kívánok a sajtóban védekezni vagy magyarázkodni, mert amit állítasz, az ellen nem lehet védekezni, hiszen hogyan bizonyítsam, hogy sosem vertelek vagy bántalmaztalak sem Téged, sem édesanyádat, sem húgodat...ugyanakkor az ügyben a kijelentéseid miatt általam indítandó büntetőeljárás során ez várhatóan tisztázódni fog.

Aki valóban ismer engem és Téged, az úgyis tudja az igazat. Bármit is állítasz, szilárdan kitartok a hat évvel ezelőtti elhatározásom mellett, azaz bármennyire is tönkre akarsz tenni ezért vagy azért, illetve bármennyire próbálod magadra irányítani a figyelmet: nem támogatlak tovább anyagilag sem Téged, sem édesanyádat, ennek valódi okát pedig mindketten pontosan tudjátok.

Minden egyes hamis szavad egy-egy késszúrás a szívembe, de nagykorú vagy és felelős a saját döntéseidért, cselekedeteidért. Azt csak remélni merem, hogy egyszer, amikor majd szembenézel azzal, hogy mit tettél, Te meg tudsz majd bocsátani magadnak.

Addig viszont arra kérnélek – amit már korábban is kértem Tőled-, hogy a Szilágyi név helyett viseld édesanyád családnevét, mert nem hiszem, hogy akár a Te, akár az én vonatkozásomban a továbbiakban bármilyen okból is indokolt lenne, hogy te Szilágyi Liliánának nevezd magad.

Dr. Szilágyi Zoltán

Az olasz sportminisztérium csütörtökön bejelentette, hogy a koronavírus erős terjedése miatt csökkentették a megengedett maximális nézőszámot a Serie A mérkőzésein.

A bejelentése szerint a stadionok befogadóképességének csupán a felét használhatják a szurkolók az eddigi 75 százalék helyett a szabadtéri sporteseményeken.

A Serie A klubjai a bejelentés után azonnal leállították a jegyértékesítést a következő mérkőzéseikre.

A beltéri rendezvények esetében a sportminisztérium 35 százalékra csökkentették a maximális kapacitást.

A labdarúgó-élvonal következő fordulóját a jövő hétvégén rendezik. (MTI)

Szijjártó Péter külügyminiszter intenzív orosznapot tartott csütörtökön Moszkvában: előbb átvette a „Barátságért” kitüntetést a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében elért eredmények miatt Szergej Lavrov külügyminisztertől, majd bejelentette, hogy 2021 volt minden idők legeredményesebb éve volt az idei a magyar-orosz együttműködés szempontjából. Ezt a mérföldkövet a két ország vezetője szeretné közösen is megünnepelni.

„Orbán Viktor miniszterelnök február elején találkozik majd Vlagyimir Putyin elnökkel, az előkészítés már zajlik, szeretnénk, ha 2022-ben is lenne néhány mérföldkő a kapcsolatainkban”

- írta Facebook-oldalán a külügyminiszter, aki szerint a találkozó főbb témái

• a Paksi Atomerőmű projektje,
• a Szputnyik gyártására is kalibrált Nemzeti Oltóanyaggyár, az űrtechnológiai együttműködés,
• a záhonyi térség szerepének erősítése a kelet-nyugat irányú vasúti forgalomban,
• valamint az Oroszország felé irányuló magyar élelmiszeripari export fellendítése lesznek.

Arról, hogy mi lesz a helyszíne a találkozónak, a külügyminiszter egyelőre nem adott pontos felvilágosítást.

A Magyar Hang szerkesztőinek tartozunk hálával, amiért kiszúrták és Youtube-csatornájukra feltöltötték az M1 legendás külpolitikai kommentátora, Bende Balázs ünnepi monológját arról, hogy aktuálisan miért is érdemes, illendő, illetve ajánlott hálásnak lennünk a magyar kormánynak. Erős audio- és vizuális élmény, de azért legyen meg írásban is:

„Több országban a többszörösére emelkedett a rezsiárak és a benzinárak. Van, ahol dönteni kell, ajándék és ünnepi vacsora lesz, vagy fűtés karácsonykor. Magyarország előrelátó volt, a kormány 15 évre bebiztosította az ország energiaellátását. 2013-ban befagyasztotta a rezsiárakat, és nemrég átmenetileg az üzemanyagárakat is, ezért nekünk áldott, békés, gondtalan ünnepünk lehet.”

A teljes műsort is érdemes megtekinteni, abban olyasmikről is szó esik, minthogy Brüsszel eltörölné a karácsonyt is.

Bende Balázs korábban sem titkolta elkötelezettségét. Egy 2019-es szerkesztőségi ülésről kiszivárgott felvételen világosan artikulálta elvárásait beosztottjai felé, és többek közt azzal húzta alá mindezt, hogy „ebben az intézményben nem az ellenzéki összefogást támogatják.”

Idén októberben a Világ című műsorban arról beszélt, hogy „a jövő évi választáson biztosíthatjuk, hogy ne kerüljön olyan pártok kezébe a kormányzás, akik gyűlölnek mindent, ami magyar és keresztény, és inkább, akár bosszúból is, bevándorló országgá változtatnák hazánkat.”

A közmédia teljes intézményrendszere 130 milliárd forintos költségvetéssel vághat neki a választási évnek.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtökön országos, középtávú előrejelzést juttatott el az MTI-hez, és eszerint 1-2 nap alatt több mint 10 Celsius-fokot is melegedhet a levegő az ország egyes részein.

Az előrejelzés alapján szilveszter napján néhol plusz 16 Celsius-fokot is mérhetnek majd, és csak az ország északkeleti részén várható némileg hűvösebb idő.

Bár napsütésre nagyon nem érdemes számítani, sokfelé ködös, borús lesz az idő, viszont érdemi csapadék sem várható.

Pénteken délnyugat, nyugat felől egyre nagyobb területen csökken a felhőzet, és csak az északkeleti megyékben maradhatnak borult, párás vidékek, ködfoltokkal. Az ország északkeleti felén még várható szórványosan szitálás, kisebb eső, de estétől már inkább csak Borsodban, Szabolcsban valószínű csapadék. Több helyen lesz élénk, a középső országrészben néhol erős a szél.

A minimumok mínusz 1 és plusz 7, a maximumok általában plusz 9 és 16, északkeleten viszont csak plusz 2 és 8 Celsius-fok között alakulnak.

Szombatra a szélcsendes tájakon pára, köd képződhet. Ennek feloszlásáig délnyugaton is tartósabban felhős, borult maradhat az idő. Elsősorban az északkeleti, keleti megyékben reggelig előfordulhat eső, záporeső, ezt követően már nem valószínű érdemi csapadék. Napközben általában gyengén vagy közepesen felhős lesz az ég, többórás napsütéssel. Hajnalban sokfelé megerősödik, helyenként viharossá fokozódik a szél, ugyanakkor a délnyugati országrészben végig gyenge maradhat a légmozgás. Hajnalban 0 és plusz 7, délután általában 10 és 14 fok közötti értékeket mérhetnek, de a felhősebb északkeleti tájakon több fokkal hidegebb lehet.

Vasárnapra virradóra is többfelé köd képződik, amelynek egy része tartósan megmaradhat. Napközben északnyugat felől fokozatosan megnövekszik a felhőzet, de számottevő csapadék nem valószínű. Az Észak-Dunántúlon élénkülhet meg helyenként a légmozgás. A leghidegebb órákban mínusz 4 és plusz 4 fok között, délután a napos tájakon 7-12, a tartósan borult, párás, ködös részeken csak plusz 2 és 6 fok közötti értékek várhatók - olvasható az előrejelzésben.

Horvátország a svájci szövetségi legfelsőbb bírósághoz fordul, hogy helyezze hatályon kívül a genfi Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságnak (UNCITRAL) az Ivo Sanader volt horvát kormányfő korrupciós ügyében hozott ítéletét. Ezt Andrej Plenkovic horvát kormányfő jelentette be a kormány csütörtöki ülésén.

A horvát kormány azt a nemzetközi választottbíróságon hozott ítéletet támadná meg a Mol-INA-ügyben, ami korrupciós gyakorlatot állapított meg. Plenkovic elmondta továbbá, hogy utasítani fogja a gazdasági minisztériumot, hogy kezdeményezze az ítélet felülvizsgálatát.

Ivo Sanader volt horvát miniszterelnököt hat, Hernádi Zsolt Mol-vezérigazgatót pedig két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a zágrábi Legfelsőbb Bíróság. (Hernádi Zsoltot Magyarország valószínűleg nem fogja kiadni Horvátországnak.)

Plenkovic hozzátette azt is, hogy a horvát legfelsőbb bíróság legutóbbi, korrupciót megállapító ítélete alapján a Mol és a horvát állam közötti megállapodások az INA-ról nem maradhatnak fenn, ezért felfüggesztenék a Mol kivásárlására tett törekvéseket is. Plenkovic elmondása szerint konzultáltak a horvát ügyészséggel (DORH), valamint a jogi egyetemmel, mielőtt utóbbi döntésüket meghozták.

A horvát kormány még 2014 elején fordult nemzetközi döntőbírósághoz. A horvát álláspont szerint a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítását, elmaradtak a részvényesi szerződésben vállalt, a horvát olajfinomítókban eszközlendő Mol-befektetések, és a magyar befektető megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket. A Mol mindvégig tagadta a vádakat. A genfi döntőbíróság Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította.

A döntőbírósági határozat után Plenkovic 2016. december 24-én rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a horvát állam kivásárolja a Mol Nyrt. részesedését az INA-ból.

A Mol 2003-ban, az INA privatizációja során szerzett 25 százalék plusz egy részvény mértékű részesedést a horvát olajvállalatban. 2009-ben a Mol megállapodást kötött a horvát kormánnyal, amellyel a Mol irányítói jogokat szerzett az INA-ban, és átvette a horvát vállalat gázüzletágát. Jelenleg az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a társaságban. A cég 44,84 százaléka a horvát államé.

• Kommunikációban mérik a teljesítményt a negyedik Orbán-kormányban.
• Miniszterek, ha kell, egymásnak is nekifeszülnek, hogy a nyilvánosságban bizonyítsák rátermettségüket.
• Novák Katalin államfői jelölésében nagy szerepe volt annak, hogy sikeresen építette fel a mintaszerű fideszes családanya imázsát.
• Alig három hónappal a választás előtt a kampánygépezet már katonás rendben pörög, mert "minden áldott napot meg kell nyerni."

Orbán Viktor már a '90-es évek elején felismerte a hatékony politikai kommunikáció jelentőségét, a 2002-es választási vereség pedig megerősítette abban, hogy a nyilvánosság feletti kontroll a garanciája a hatalomban maradásnak. A Fidesz a baloldali médiafölényben találta meg a 2002-es vereség legfőbb okait, ezért ellenzékben minden erőforrását médiabirodalma kiépítésére fordította.

2010 és a kétharmados győzelem után a jobboldal lépésről lépésre gyűrte maga alá a nyilvánosság különböző tereit: előbb a közmédiát, majd a kereskedelmi rádiókat, és a köztéri hirdetések piacát. 2015-ben újabb szintet lépett a rendszer: a Simicska-konfliktus után központosították majd megsokszorozták az állami reklámkiadásokat, és gigantikus médiabirodalmat építettek állami bankok nyújtotta milliárdos hitelekből. Azóta százmilliárdos nagyságrendű közpénzt fordtott a kabinet saját maga népszerűsítésére.

A kormányzati munka fókusza egyre a kommunikáció irányába tolódott: Orbán Rogán Antal vezetésével létrehozott a Miniszterelnökség mellett egy „párhuzamos kancelláriát” - a kizárólag a kommunikáció irányításával megbízott Miniszterelnöki Kabinetirodát.

Az agresszív médiapolitika és a nyilvánosság szerkezeti átalakulása - az internet és a közösségi média tömeges elérésével - újszerű kormányzati működést követelt meg. Ez a fő oka annak, hogy az elmúlt négy évben

a kormányzati politika és a stratégiai döntéshozatal szinte teljesen alárendelődött a kommunikációs- és kampányszempontoknak. A sokáig csúcsminisztériumként működő Miniszterelnökség Gulyás Gergely alatt lassan elsúlytalanodott, feladatai többsége a közigazgatás működtetésére korlátozódik. A jelentősebb közpolitikai döntések - mint a rezsicsökkentés, a határzár építése, LMBTQ-törvény - elsősorban választási-tematizációs célt szolgálnak; ezekben a kormánytagok többségének végrehajtó-közvetítő szerepet osztanak csupán. Politikai kérdésekben Orbán rendszerint Rogán és az állandó kampánystáb - Kubatov Gábor, Gyürk András, Habony Árpád, olykor Orbán Balázs - véleményét kéri ki, mielőtt határoz.

Sergio Agüero, a Barcelona és az argentin válogatott 33 éves csatára szívproblémái miatt szerdán bejelenti visszavonulását - írja a Guardian.

Agüero, aki alig fél éve csatlakozott a katalán csapathoz a Manchester Citytől, az Alavés ellen október 30-án játszott bajnoki mérkőzés első félidejében lett rosszul: a földre feküdt, percekig ápolták, és csak újabb percek múltán tudta elhagyni a pályát, segítséggel.

A játékost mellkasi fájdalmak és légzési nehézségek miatt lecserélték, és alapos orvosi vizsgálatnak vetették alá egy barcelonai kórházban.

A klub később azt közölte, hogy nagyjából három hónapig lesz távol, amíg a teljes terápiás folyamatot le nem folytatják nála.

Hetek óta arról szólnak a hírek, hogy olyan rendellenességre bukkantak az orvosok Agüero szervezetében, ami lehetetlenné teszi visszatérését a futballpályára. A Guardian most már tényszerűen azt írja, hogy a diagnózis miatt szerdán Agüero be is jelenti a visszavonulását.

Agüero 18 éve az Independiente csapatában lett igazolt játékos, mielőtt 2006-ban szerződtette az Atlético Madrid. 2011 nyarán igazolt Manchesterbe. Első szezonja végén az ő 94. percben lőtt góljával szerezte meg a City a bajnoki címet 1968 után először - épp a városi rivális Manchester United elől.

10 év alatt megdöntötte a klub gólrekordját: 390 meccsen 260-at lőtt. Bajnokok Ligáját és világbajnokságot nem tudott nyerni - mindkét fronton a döntőben bukott el. A válogatottban 101 meccsen 41 gólig jutott. (Guardian)

Hétfőn Budapesten járt Emmanuel Macron francia köztársasági elnök, aki a V4-országok csúcstalálkozójára érkezett a magyar fővárosba.

14 év után - Nicolas Sarközy 2007-es látogatása óta - először járt Magyarországon francia elnök.

A látogatásnak különleges apropót adott, hogy januártól Franciaország tölti be az unió soros elnökségét egészen júniusig. Politikailag fontos periódus lesz ez tehát a francia elnök karrierjében, akire szintén választások várnak jövőre.

Macron - kivált Angela Merkel távozásával a kancellári posztról - szívesen tünteti fel magát odahaza Európa egyik új erős embereként, és a kampányban, az unió vezetőjeként, alighanem még inkább rá kíván erősíteni erre a képre. Ebben a periódusban a köztársasági elnök találkozása a közép-európai térség országaival indokoltnak volt mondható.

Politikailag jól jött az alkalom a magyar oldalon is - méghozzá mindenkinek. A kormány és ellenzék egyaránt saját politikai jelentőségének megerősítését látta a látogatásban. A rendre nyugati elszigetelődéssel illetett Orbán Viktor a Fidesz követői előtt mutathatta fel, hogy a legnagyobb hatalmú európai politikusok is partnernek tekintik. Másik oldalról, az elmúlt hetekben-hónapokban széttöredezettnek és gyengének mutatkozó ellenzék esélyt kapott, hogy újra markáns politikai kihívóként mutassa meg magát saját közönsége előtt.

Ennek megfelelően Macron látogatása pont azt hozta, amit várni lehetett. A francia elnök délelőtti érkezése után magánlátogatást tett az általa nagyra tartott Heller Ágnes filozófus sírjánál a Kozma utcai temetőben, mielőtt Áder János államfő fogadta a Sándor-palotában.

Macron már Áder (testőrei és telefonjaik) jelenlétében megkezdte az egyensúlyozást: a két elnök egyetértésben beszélgettek a glasgow-i klímacsúcs céljairól, és a COP26-on vállalt kötelezettségekről, és a hivatalos közlemények alapján nem volt nézetkülönbség az Ukrajna szuverenitása és területi integritása iránti elkötelezettség kérdésében sem. De Macron azért felvetette a jogállamiság és a szexuális kisebbségek jogaival kapcsolatos aggályokat Ádernek.

A francia elnök ezután Orbán Viktorhoz látogatott el a Karmelita-kolostorba. A magyar miniszterelnök közösségi oldalai természetesen bőségesen dokumentálhatták a jókedvű találkozót.

Orbán nem csak mint Macron vitapartnere, hanem a V4 országok vezető politikusaként is megmutathatta magát házigazdaként, és ekként - már-már európai középhatalom vezetőjeként - is pozícionálta magát a két vezető sajtótájékoztatóján.

„Három dologban biztos egyet fogunk érteni” - jelezte Orbán, hogy vannak közös és vitapontok is. „Mindketten szeretjük a hazánkat, mindketten Európa megerősítésén dolgozunk, és mindketten elkötelezettek vagyunk Európa stratégiai autonómiája mellett” - mondta, kiemelve, hogy Európának saját védelmi iparra van szüksége; továbbá meg kell teremteni Európa energetikai függetlenségét, - erre Orbán szerint az atomenergia a válasz -; és mezőgazdaságilag önellátónak kell lennie a kontinensnek.

Macron nagyon hasonló tónusban válaszolt: kölcsönös tiszteletet, nézeteltéréseket, de lojális partnerséget emlegetett. A stratégiai autonómia fő kérdéseiben egyetértett, kiegészítve azzal, hogy az energiafüggetlenség megteremtésének egyik feltétele a gázimport-függőség csökkentése, és gesztust is gyakorolt, amikor arra utalt, hogy keresik a közös pontokat Orbánnal migrációs kérdésekben is.

A francia államfő ugyanezt a „hoztam is ajándékot meg nem is” játékot játszott az ellenzéki vezetőkkel, akikkel a nagykövetségen találkozott később a délutáni órákban. Dobrev Klára, a DK EP-képviselője elmondása szerint Macron beszélgetésük során ígéretet tett arra, hogy a francia elnökség alatt működésbe lép az unió jogállamisági mechanizmusa. Elhangzott továbbá, hogy az unió az újjáépítési alapból nem fog forrást biztosítana Magyarországnak addig, amíg ezek a konfliktusok nem rendeződnek megnyugtatóan. A francia elnök kifejezte aggodalmát a médiapluralizmus hiányának kérdésében is, és az összes ellenzéki politikus nagyon előremutatónak és bátorítónak titulálta a találkozót.

De Macron persze ebben a körben is igyekezett középen maradni. A francia elnöki hivatal közleménye, ami Macron sajtótájékoztatója nyomán született, aggodalmai mellett egyértelműen állást foglal abban a kérdésben, hogy Magyarország és a magyar választók döntése, hogy tovább kívánnak-e haladni az európai projekttel, és nem elvárható, hogy a nemzetközi közösség gyakoroljon nyomást a magyar kormányra a magyarok helyett; Macron ezért is fókuszált a találkozó során inkább a közös európai napirend előmozdítására.

Ahogy előre várható volt, egy mindenkinek jó döntetlen - szalonremi - született Macron látogatásából, egy-egy gólt mindenki lőhetett, mindenki figyelhetett arra a részletre, amitől kicsit nagyobbnak látszott a valóságosnál, amiből önbizalmat meríthet, és amivel készülhet tovább a jövő évi választásokra.

Két hónap börtönbüntetésre ítélték Inger Støjberg volt dán bevándorlásügyi minisztert, miután egy dániai bíróság bűnösnek találta egy menekült pár törvénytelenül történt szétválasztásának ügyében. A törvénytelenség oka az volt, hogy több esetben a férfitől elválasztott nők nem töltötték be 18. életéveiket.

Støjberg a vád szerint megsértette az emberi jogokról szóló európai egyezményt azzal, hogy elrendelte a párok szétválasztását, akik közül többeknek gyermeke is volt. A bíróság kimondta továbbá, hogy a miniszter, aki a szeptemberben kezdődött perben végig ártatlannak vallotta magát, szándékosan sértette meg miniszteri beosztásáról rendelkező törvényt.

Bár a büntetést nem függesztették fel, Dániában a hat hónapnál rövidebb büntetésre ítélt elkövetők számára a jog lehetőséget biztosít, hogy elektronikus megfigyelés alatt töltsék le büntetésüket, ami azt jelenti, hogy Støjberg valószínűleg nem megy börtönbe. A parlamentnek arról még döntenie kell, hogy megfosztja-e őt a képviselői tisztségétől, mert jelenleg is a parlament tagja.

Støjberg 2015 és 2019 között volt a jobboldali-populista dán kormány bevándorlásügyi minisztere. 2016-ban a miniszter utasítására 23 párt választottak külön ügyeik eseti vizsgálata nélkül, majd különböző bevándorlóknak fenntartott központokban helyezték el őket, mialatt az ügyeik kivizsgálása folyamatban volt. A döntést utólag jogellenesnek találták, mivel a bevándorlási hivatal nem vizsgálta az egyedi eseteket, így derült fény arra, hogy több alkalommal úgy választottak szét párokat, hogy a pár egyik fele nem töltötte be a 18. életévét.

Støjberg ismert bevándorlásellenes nézeteiről és politikájáról. Büszkélkedett azzal, hogy több mint 110, a külföldiek jogait korlátozó törvénymódosítást fogadott el. Hivatali ideje alatt olyan törvényt is elfogadott, amely lehetővé tette a menekültek vagyonának elkobzását, hogy finanszírozni lehessen a Dániában való ellátásukat. (Guardian)

Megállapodás született az Amerikai Tornászszövetség (USA Gymnastics) illetve az Amerikai Olimpiai és Paralimpiai Bizottság (U.S. Olympic & Paralympic Committee) és Larry Nassar egykori olimpiai orvos áldozatainak ügyvédei között.

A két sportszövetség összesen 380 millió dollárt fizet ki, és teljesít több más nem pénzbeli kérést is, hogy a felperesek elálljanak kereseteiktől.

Az egyezségre Indianapolisban került sor, egész pontosan öt évvel azután, hogy Jamie Dantzscher egykori tornász-olimpikon benyújtotta az első polgári keresetet a később elítélt szexuális ragadozó ellen. Dantzscher nyomán további 500 kereset született. 265-en vallottak ellene.

Ez a második ilyen megállapodás azok után, hogy a Michigan Állami Egyetem, ahol Nassar szintén vezetett tornászcsapatot, 2018 májusában 500 millió dolláros egyezségre jutott a felperesek ügyvédeivel.

Az ügyvéd John Manly szerint - aki egymaga több mint 180 áldozatot képvisel az ügyben - a 880 millió dolláros egyezség a legnagyobb, amit egy elkövető által elkövetett szexuális erőszak következményeként valaha megítéltek amerikai bíróságok.

Nassar több mint két évtizeden át önkéntesként dolgozott az Amerikai Tornászszövetségnél, 1996-tól a válogatott orvosi koordinátoraként. 2017-ben bűnösnek vallotta magát gyermekpornográfia birtoklásában, 2018 elején pedig beismerte azt is, hogy szexuálisan zaklatta pácienseit és diákjait. Azóta több mint 300 év börtönbüntetésre ítélték.

A tornászszövetségről és a Michigan Állami Egyetem tisztviselőiről bebizonyosodott, hogy tudtak bizonyos visszaélésekről, mégsem vizsgálták ki azokat, a panaszok ellenére sem.

Vizsgálat indult az FBI-n belül is, ahol több nyomozónak már 2015-ben tudomása volt olyan tanúvallomásokról, amik szerint Nassar molesztálta a rábízott gyerekeket, mégsem tettek semmit - sőt, egyes nyomozók nem egyszerűen félrekezelték az ügyet, de meghamisították az áldozatok tanúvallomásait is. A nyomozóhatóság vezetője nemrég bocsánatot kért az áldozatoktól emiatt.

Nassar tetteiről és ügyéről a Netflix nagysikerű dokumentumfilmet készített. Cikkünk a filmről és a történetről a 444-en itt olvasható. (ESPN)

Sajtótájékoztatót tartott hétfőn késő délután Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Karácsony Gergely főpolgármester, Donáth Anna, a Momentum elnöke és Dobrev Klára, a DK EP-képviselője Budapesten, azok után, hogy találkoztak a Magyarországra látogató Emmanuel Macron francia köztársasági elnökkel a francia nagykövetségen.

A beszámolót Márki-Zay kezdte, aki azt mondta, hogy a megbeszélés nagyjából egy órán keresztül tartott, és rendkívül pozitív hangulatban telt.

A hódmezővásárhelyi polgármester szerint a relatíve hosszú egyeztetés is azt mutatja, hogy a francia elnök számára fontosak azok az értékek, amik mentén az ellenzék meghatározza magát - úgy is mint a jogállamiság kérdése vagy a korrupció elleni harc.

Márki-Zay hozzátette: a beszélgetés alapján nem várható, hogy az unió az újjáépítési alapból tudna forrást biztosítani Magyarországnak addig, amíg korrupt kormánya van - ez csak egy kormányváltás után lehetne reális opció.

Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt ezúttal sem felejtett el migránsozni, és azt mondta: amennyiben ő lesz az ország következő vezetője, kiutasítják az országból - és kiadják akár Franciaországnak is - a Fidesz-kormány által betelepített „bűnözőket.”

Dobrev Klára kapott ezután szót, és azt mondta, hogy a francia elnök „határozott ígéretet tett arra, hogy a jogállamisági mechanizmust be fogják vezetni még a francia elnökség alatt.” (A francia uniós elnökség 2021. januárjában veszi kezdetét és 2021. júniusáig tart - szerk.)

Szintén kiemelte a találkozó baráti-optimista hangulatát, és örömét fejezte ki amiatt, hogy egy erős és föderális Európában hívő politikus a francia elnök, aki osztja azt a nézetét az ellenzéknek, miszerint szorosabb uniós együttműködésre van szükség, többek között a digitalizáció és a biztonságpolitika területén is.

Donáth Anna előremutató találkozóról beszélt, ami megerősítette abban, hogy a jogállamiság a francia vezetés számára sem lehet alku tárgya; mert ma már nem jogi, hanem politikai kérdés, hogy komolyan kell venni és számonkérhetővé kell tenni az európai értékeket.

Karácsony Gergely annyit tett hozzá mindehhez, hogy kifejtették: a magyar kormány politikájában a korrupció együtt jár a kínai és orosz érdek képviseletével, Macron elnök ellenben kiáll az erős és egységes Európa víziója mellett, mert pontosan tudja, milyen az, amikor Oroszország be akar avatkozni egy ország választásába.

Nyáron több nyugdíjas dühödt levélben fordult a szegedi fürdő üzemeltetéséhez, miután a helyi Napfényfürdő Aquapolisnál brutális áremelkedés is történt. Többek között megszűnt a 10 hónapos nyugdíjas bérlet, és ezzel akár 300 ezer forintba is belekerülhet egy nyugdíjasnak, ha a korábbi bérletet 30 alkalomra szóló bérletekkel váltaná ki.

Akkor a nyugdíjasok írtak a szegedi Fidesz-elnöknek, Botka László polgármesternek, de még Joób Mártonnak is, az újszegedi választókörzet képviselőjének, de visszapattantak mindenhonnan azzal, hogy magánbefektetőkre nem tudnak nyomást gyakorolni.

December 13-án viszont a Mészáros Csoport közleményéből megtudhattuk, hogy levélben fordultak Mészáros Lőrinchez a szegedi nyugdíjasok, mert újra a kedvezményes bérletekkel szeretnék igénybe venni a Napfényfürdő Aquapolis Szeged élményfürdő- és wellness-szolgáltatásait. A választ szerint

„Mészáros Lőrincnek, mint az OPUS GLOBAL Nyrt. többségi részvényesének a szegedi fürdő üzletmenetébe, menedzsment-döntéseibe nincs beleszólása, de magánszemélyként a társadalmi felelősségvállalás jegyében kompenzációt nyújt a helyben élő nyugdíjasoknak, akik így a teljes 2022-es évre újra a 2019-es kedvezményes árakon válthatják meg a két bérlet-típust.”

Több részletet is közölt a Legfőbb Ügyészség az Országgyűlés Mentelmi bizottságával Völner Pál volt igazságügyi államtitkár hivatali vesztegetési ügyével összefüggésben - írja hétfő délutáni cikkében a 24.hu.

Az ügyészség közölte, hogy a lemondott államtitkár, aki maga is kezdeményezte mentelmi joga felfüggesztését, három éven keresztül, rendszeresen kapott pénzt a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől, Schadl Györgytől.

Völner és Schadl korrupciós kapcsolata valamikor 2017 augusztusát megelőzően kezdődött.

Schadl, aki már előzetes letartóztatásban ül, több mint 880 millió forint illegális jövedelemre tett szert a kapcsolat nyomán. Völner 2-5 millió forintos részletekben összesen 83 millió forintot tett zsebre.

Az ügyészség közölte azt is, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat által folytatott rejtett megfigyelés nyomán jutott ez a nyomozóhatóságok tudomására.

A megbízás a közlés alapján arra irányult, hogy Völner a megfelelő embereket nevezze ki a megfelelő ügyek felelősének, azaz

„azokat a személyeket nevezzék ki végrehajtónak, akiket informálisan a kar elnöke támogatott, és támogassa a kar elnökét abban, hogy a karral kapcsolatos működési-, gazdasági-, szervezeti elképzelései érvényre jussanak.”

Kiderült továbbá az is, hogy Völner hivatali kapcsolatait felhasználva igyekezett minisztériumi támogatásokat Schadl által megjelölt személyes és cégeknek megnyerni.

„A kar elnöke a rendszeres jogtalan előnyt nem kizárólag konkrét ügyekben nyújtott segítségéért, hanem folyamatos rendelkezésre állása érdekében, lényegében fizetésként adta Völner Pálnak”

- áll az ügyészségi jelentésben, ami szerint Völner vállalta, hogy az önálló bírósági végrehajtók feletti minden jogkörét a kar elnöke kéréseinek megfelelően fogja gyakorolni, továbbá a pályázatokat és hatósági eljárásokat is az ő érdekei szerint befolyásolja majd.

Kitér a dokumentum arra is, hogy Schadl és Völner gyakran éttermekben és az utcán találkoztak, és ekkor adta át a pénzt Schadl Völnernek, jellemzően konspirált módon.

Az ügyészség szerint ők ketten hierarchikus rendszert alakítottak ki és működtetettek hosszabb időn keresztül, ebben a hierarchiában Völnerrel kizárólag Schadllal állt kapcsolatban, és Schadl több bírósági végrehajtóként tevékenykedni kívánó személlyel előre megállapodott, hogy kinevezteti őket Völnerrel. Schadl cserébe osztalékot kért a végrehajtói irodáktól, és

„ennek alapján az önálló bírósági végrehajtói irodák által termelt haszon lényegében a kar elnöke illegális vagyonát gyarapította, amely megteremtette azon korrupciós összegek hátterét, amelyekből Völner Pál folyamatosan részesült.”

Völner közbenjárására nevezték ki a Győri Járásbíróság mellett működő, a Monori Járásbíróság mellett működő, a Budai Központi Kerületi Bíróság mellett működő, a Szekszárdi Járásbíróság mellett működő, a Szigetszentmiklósi Járásbíróság mellett működő, a Ceglédi Járásbíróság mellett működő, és a Fonyódi Járásbíróság mellett működő önálló bírósági végrehajtót.

A jelölteknek több esetben nem volt végrehajtói tapasztalatuk, és előfordult, hogy a győztesek magasabb pályázati pontszámot elérő jelölteket is megelőztek.

Az is kiderült a jelentésből, hogy a Győri Járásbíróság mellett működő végrehajtó 39 millió forintot, a Monori Járásbíróság mellett működő végrehajtó 190 millió forintot, a Budai Központi Kerületi Bíróság mellett működő végrehajtó 254 millió forintot, a Szekszárdi Járásbíróság mellett működő végrehajtó 78 millió forintot, a Szigetszentmiklósi Járásbíróság mellett működő végrehajtó 197 millió forintot, a Ceglédi Járásbíróság mellett működő végrehajtó 81 millió forintot, a Fonyódi Járásbíróság mellett működő végrehajtó 42 millió forintot fizetett ki Schadlnak, a végrehajtói kar vezetője pedig ezekből a pénzekből fizette folyamatosan Völnert. (24.hu)

Az afganisztáni egészségügyi rendszer az összeomlás szélén áll a tálibok elleni nyugati szankciók miatt - figyelmeztetnek egészségügyi szakértők, akik szerint ezzel párhuzamosan az országot a járványveszély és az éhezés miatt humanitárius katasztrófa is fenyegeti.

Sem az egészségügyi személyzet bérezésére, és az alapvető orvosi ellátáshoz szükséges eszközök és gyógyszerek beszerzéséhez nem áll rendelkezésre megfelelő forrás. Az orvosok gyakorlatilag az augusztusi tálib hatalomátvétel óta nem kapnak fizetést.

Dr. Paul Spiegel, a Johns Hopkins Egyetem Humanitárius Egészségügyi Központjának igazgatója nemrégiben tett öthetes afganisztáni útja során azt tapasztalta, hogy az állami kórházakban - amelyek a legkiszolgáltatottabbak ellátását végzik - nincsenek sem gyógyszerek, sem megfelelő higiéniai termékek, és alapvető egészségügyi felszerelések sem.

Spiegel, aki korábban az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának közegészségügyi vezetője volt, a Guardiannek arról beszélt, hogy a helyzet folyamatosan romlik, és még sokkal rosszabb is lesz, mert a covid mellett a kolera, a kanyaró, a gyermekbénulás, a malária és a Dengue-láz is fenyegeti a lakosságot.

Az orvoskutató szerint még válságövezetekben és időszakokban is ritka az, ami Afganisztánban most megtörténik, azaz hogy az egészségügyi rendszer majdhogynem teljesen összeroskad, és legalapvetőbb funkcióit is alig képes ellátni.

Az afganisztáni egészségügyi ellátást támogató ENSZ-szervezeteknek és nem kormányzati szervezetek így most nem elég akut vészhelyzetekkel foglalkozniuk, hanem az alapvető dolgok helyreállítására is reagálniuk kell.

Spiegel szerint 39 kórháznak kellene foglalkoznia a Covid-19-es esetekkel, de ezeknek csak 7,7%-a teljesen működőképes; ráadásul a kórházakon túl a közegészségügyi rendszer sem működik, sem a hatósági felügyeleti rendszerek, sem tesztelés. A kabuli központi covid-kórházat az orvoskutató úgy jellemezte, mint ami egyszerűen "térdre rogyott". Elmondása szerint alig van gyógyszer, és az udvaron fákat vágnak, hogy fűtsék a szobákat, mert nincs gáz. Más nagyvárosokban, így például Sarobiban, még víz és szappan sincs elegendő.

A problémát súlyosbítja, hogy Afganisztán gazdasági problémái - az IMF mintegy 30%-os visszaesésre figyelmeztet - egyre több embert taszítottak mélyszegénységbe; egészségügyi ellátásra van szükségük, de nem engedhetik meg maguknak, hogy orvoshoz forduljanak.

Dave Michalski, az Orvosok Határok Nélkül afganisztáni programvezetője a múlt héten az NPR-nek adott interjújában arra figyelmeztetett, hogy valószínűleg lesznek olyan egészségügyi ellátásra szoruló afgánok, akik még a rendelkezésre álló csökkentett szinthez sem tudnak hozzáférni.

Az ENSZ gyermekeket segítő szervezete, az UNICEF arra figyelmeztet, hogy az egészségügyi rendszer növekvő válsága súlyosbítja az Afganisztán egyre súlyosbodó éhezés okozta problémákat is. A szervezet szerint afgán gyermekek millióit fenyegeti az éhezés és a halál veszélye.

Spiegel szerint a nyugatnak más megközelítést kell találnia a tálibokkal szembeni szankciók bevezetéséhez.

Az afganisztáni kivonulás és a tálib hatalomátvételt követően az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei szankciókat vetettek ki Afganisztánra: Washington többek között az afgán központi bank mintegy 9,5 milliárd dollárnyi számláját fagyasztotta be. A nemzetközi segélyektől függő gazdaság összeomlott, a köztisztviselők hónapok óta nem kapnak fizetést, az államkincstár pedig nem tudja kifizetni az importot - emlékeztetnek hírügynökségek.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank is felfüggesztette afganisztáni tevékenységét, visszatartva a segélyeket és az IMF által augusztusban kibocsátott 300 millió eurós tartalékot. (Guardian)

Nyonban másodjára sikerült szabályszerűen lebonyolítani az UEFA elöljáróinak a Bajnokok Ligája nyolcaddöntőinek sorsolását, azok után, hogy az első próbálkozás csúfos kudarcba fulladt, miután olyan csapatokat is sikerült összesorsolni, akik korábban már összetalálkoztak a csoportkörben.

A nyíltan magyarázatot követelő Atlético Madrid csak kicsivel járt jobban: a Bayern München helyett a Manchester United ellen léphet majd pályára. A kör slágermeccsei egyértelműen az Inter-Liverpool és a PSG-Real lesznek. ű

A Real elég rosszul járt, mert a Benfica helyett a Neymarral, Messivel, Mbappéval felálló PSG ellen kezdhet. Érdekesség még, hogy a Chelsea - Lille párosítást ugyanúgy kisorsolták mindkét próbálkozáskor.

A nyolcaddöntők odavágóit február 15-én, 16-án, 22-én és 23-án, a visszavágókat március 8-án, 9-én, 15-én és 16-án rendezik este 9 órától.

FC Salzburg - Bayern München
Sporting - Manchester City
Benfica - Ajax
Chelsea - Lille
Atlético - Manchester United
Villareal - Juventus
Internazionale - Liverpool
PSG - Real Madrid

Emmanuel Macron francia köztársasági elnök hivatalos budapesti programját megelőzően magánlátogatást tett a Kozma utcai zsidó temetőben, és lerótta kegyeletét Heller Ágnes filozófus sírjánál - közölte honlapján a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz).

A temető bejáratánál Heisler András, a Mazsihisz elnöke és Kardos Péter főrabbi fogadta a francia köztársasági elnököt, aki találkozott Heller Ágnes családjával is.

A francia elnök nagy tisztelője volt Hellernek, akivel 2019-ben találkozott Párizsban.

A Kozma utcai központi Holokauszt Emlékműnél Emmanuel Macron főhajtással emlékezett a vészkorszak magyarországi áldozataira, ahol emlékkövet helyezett el.

Heisler Heller Ágnes egyik művének francia fordítását adta ajándékba Macronnak, és kezdeményezte, hogy legközelebb tekintse meg a Dohány utcai zsinagógát és találkozzon a magyar zsidóság képviselőivel.

Rettenetesen kínos incidens történt hétfő délben a svájci Nyonban, ahol kisorsolták a Bajnokok Ligája 2021-2022-es kiírásának nyolcaddöntőit.

A sorsolást a volt orosz válogatott csatár Andrej Arsavin, valamint a szervezet főtitkárhelyettese, Giorgio Marchetti és Michael Heselschwerdt versenyigazgató bonyolították le.

Hamar kiderült, hogy valami nem stimmelt a kalapok kiosztása során, miután a Manchester United a Villarealt kapta ellenfeléül, jóllehet erre nem kerülhetett volna sor, mert a két csapat egy csoportban volt a csoportküzdelmek során.

Már ez is elég nagy baki volt ahhoz, hogy indokolt legyen az újrasorsolás, de itt még nem volt vége a történetnek. A harmadik párosítás kihúzásánál az Atlético Madrid lehetséges ellenfelei közé a Manchester United helyett a Liverpoolt emelték be, pedig a Madrid és a Liverpool is egy csoportban szerepeltek, ezért nem kaphatták volna egymást ellenfélként a nyolcaddöntőben.

Érdekes, hogy az Átlético végül a Bayern Münchent kapta, azaz nem befolyásolta a sorsolásukat a malőr, de a spanyolok ettől még méltatlankodtak, és hivatalos Twitter-oldalukon jelezték, hogy magyarázatot követelnek az UEFA-tól.

Az UEFA utólag azt közölte, hogy a sorsolást vezérlő szoftver meghibásodott, és új sorsolásra lesz szükség. Erre 15 órától kerül sor.

Ezek a semmisnek tekintendő párosítások:

Benfica (portugál)–Real Madrid (spanyol)
Villarreal (spanyol)–Manchester City (angol)
Atlético Madrid (spanyol)–Bayern München (német)
FC Salzburg (osztrák)–Liverpool FC (angol)
Internazionale (olasz)–Ajax (holland)
Sporting CP (portugál)–Juventus (olasz)
Chelsea (angol)–Lille OSC (francia)
Paris Saint-Germain (francia)–Manchester United (angol)

Pontosan öt hónappal ezelőtt jelent meg Rényi Pál Dániel és a 444 első tényfeltáró könyve, a Győzelmi kényszer, ami Orbán Viktor politikai- és futballpályafutásának párhuzamos bemutatásával segít megérteni a Fidesz működését, belső kultúráját, és a mai magyar közélet dinamikáját.

A könyv nagy siker lett a 444 webshopjában és a könyvesboltokban is; már harmadik kiadása is kijött a nyomdából, miután az első készleteket gyorsan elkapkodták az olvasók. Sokáig vezette a Bookline listáját, és kitűnő kritikákat kapott.

Méltatta a Győzelmi kényszert méltatta a Telex, a HVG, a Könyves Magazin, a Magyar Hang , a Magyar Narancs és több politikai-, illetve futballblogger - köztük Kele János - is. Váncsa István, az Élet és Irodalom kritikusa egyenesen azt írta róla, hogy "letehetetlen, és ez csak egy érdeme a sok közül."

Nem csak a kritika, de az olvasók is szeretik: a legnagyobb nemzetközi olvasói adatbázis, a Goodreads 64 értékelésből 4,55-ösre mérette a Győzelmi Kényszert, míg a hazai olvasói körök fő bázisán, a moly.hu-n 93 százalékot kapott 36 osztályzat alapján.

Friss infó, hogy a könyv főhősének egyik munkatársa megerősítette: Orbán Viktor is alaposan átolvasta a neki megküldött példányt, amit onnan is tudni, hogy egy apró névhibát ki is szúrt az egyetemi bajnokságokról szóló fejezetben, és érdeklődött kollégáinál, vajon lesz-e folytatása a kötetnek.

Részletek a könyvből itt és itt olvashatóak, ebben a cikkben pedig öt érdekességet emeltünk ki Orbán Viktor és a futball kapcsolatáról.

A könyv az ünnepekre a 444 webshopjában kapható, Sarkadi Zsolt A banánujjú ember című könyvével együtt pedig akciósan is megvásárolható, de a Győzelmi Kényszer természetesen elérhető a könyvesboltok polcain, és ekönyv formátumban is, az ekonyv.hu oldalán.

Győzött utolsó Bajnokok Ligája-csoportmeccsén a Manchester City ellen és így az Európa Ligában folytathatja nemzetközi kupaszereplését az RB Leipzig.

A német csapat Willi Orbán távollétében ezúttal csak két magyarral állt fel, de így is győzni tudott az angol sztárcsapat ellen, ami akkor is nagy fegyvertény, ha a City számára már semmi tétje nem volt a meccsnek, mert már korábban bebiztosították csoportelsőségüket és továbbjutásukat.

A hazai csapat épp edzőváltáson van túl: Jesse Marschnak vasárnap megköszönték a munkáját, helyette ideiglenesen Achim Beierlorzer vezeti a csapatot.

Szoboszlai Dominik főszereplője volt a meccsnek. A 24. percben Konrad Laimer passzából lőtt nagyon szép gólt, és később is jól játszott.

A 71. percben André Silva volt eredményes Emil Forsberg passzából, ezzel már 2-0 volt a hazaiaknak. Négy perccel később Oleg Zincsenkó passzából Rijad Mahrez szépített, de az angoloknak már nem sok esélyük maradt az egyenlítésre azok után, hogy a 82. percben Kyle Walkert kiállították.

A csoport másik meccsén a Paris SG Lionel Messi és Kylian Mbappé két góljával hazai pályán 4-1-re legyőzte az FC Bruges-t.

Sajid David brit egészségügyi miniszter szombaton bejelentette, hogy jövő keddtől kizárólag negatív koronavírusz-teszttel lehet majd beutazni Angliába. A tesztet még beutazás előtt el kell végezni, és a hatóságoknak be kell mutatni.

Javid elmondása szerint a szabályozás december 7-én brit idő szerint hajnali 4 órától - közép-európai idő szerint 5 órától - lép érvénybe.

A miniszter kifejezetten hangsúlyozta, hogy átmeneti rendelkezésről van szó, és ezt a brit kormány kész az első lehetséges pillanatban visszavonni. Javid szerint egyre több fertőzést regisztrálnak az utazások miatt, ez indokolja az intézkedést.

A beutazók számára egyébként korábban is kötelező volt a tesztelés, de ezt a kötelezettséget október 4-én a brit kormány feloldotta. A járványadatok alapján most újra bevezetik ezt az intézkedést.

A hét eleje óta egyébként már kötelezővé tették a PCR-tesztek elvégzését az angliai érkezés után is, és a negatív teszteredmény megérkezéséig a beutazóknak tartózkodási helyükön elkülönítésben kell maradniuk.

Fehéroroszország szombaton azzal vádolta meg egy Ukrajnát, hogy egyik katonai helikoptere megsértette a két ország határát, és nagyjából 1 kilométerrel a határon túl fehéroroszországi területre manőverezett.

„Az ukrán Mi-8-as katonai helikopter mintegy 100 méteres magasságban átlépte az államhatárt, és 1 km mélységben berepült Fehéroroszország területére. Az ukrán felet tájékoztatták erről az incidensről" - áll a közleményben.

A fehérorosz határőrség a jelentéshez egy videót is mellékelt, amin az ukrán helikopter egy havas, erdős területen átrepülve elhagy egy ellenőrzőpontot.

Az ukrán állami határőrszolgálat szóvivője tagadta a határsértést.

A közleménynek különös jelentőséget a térségben fokozódó politikai-katonai feszültség. Ukrajna és NATO-szövetségesei azzal vádolják Oroszországot, hogy több tízezer katonát vonultat fel Ukrajna határai közelében, és 2022 elején támadásra készül. Oroszország tagadja ezeket a terveket. A konfliktus hátteréről részletesen is írtunk.

A Fehéroroszország és Ukrajna közötti kapcsolatok tavaly mélypontra zuhantak, miután Oroszország a tömeges utcai tüntetések során Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök mellé állt, Lukasenka pedig egyre hangosabban kiállt Moszkva mellett Ukrajnával szemben.

Ukrajna azzal vádolja Fehéroroszországot és Oroszországot, hogy szándékolt migrációs válságot idézett elő az EU keleti határainál és Fehéroroszországban, és emiatt több ezer ember rekedt a fagyos körülmények között. (Reuters)

Sánta Mária az RTL Híradójának újságolta el, hogy épp egy laborvizsgálati leletet keresgélt a 2017 óta működő Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT), azaz az online egészségügyi nyilvántartásba, amikor váratlanul szembesült azzal, hogy már boncolják.

November 18-án történt Mária halottkezelése, tudta meg Mária az Ügyfélkapuján néhány nappal később. A boncolás helyszíne elvileg a Péterfy Kórház pathológiai osztálya volt.

A 32 éves nő okkal gyanakodott, hogy a rendszerben van a hiba, ő pedig valójában életben van, mert az EESZT az elhunyt vizsgálata után még két, további járóbeteg-ellátást is rögzített. Az alighanem a vizsgálatot végző orvosoknak is feltűnt volna, ha a páciens már halott.

A helyszín annyiban stimmelt is, hogy novemberben Mária valóban járt a Péterfyben, csak nem boncolták, hanem egy laborvizsgálaton járt.

Az RTL riportjában Késmárky András háziorvos jelezte, hogy a tévedés valószínűleg emberi hiba lehet, de annyiban nem meghökkentő, hogy orvosi értelemben a pathológiai vizsgálat sem különbözik az élő emberek ellátásától, és ezt a különbséget az EESZT sem feltétlenül érzékeli.

A halottá nyilvánításnak ellenben bonyolultabb és hosszadalmasabb adminisztratív háttere van, így Máriát és senki mást sem fenyegeti az a veszély, hogy a rendszer automatikusan halottnak tekinti majd, és hogy emiatt az ellátásának dokumentációja ne lenne a továbbiakban elérhető.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szombaton kiadott helyzetjelentése szerint nem kell már sokat várni arra, hogy az országot beborítsa a hó.

Magyarország fölé szombat estétől azonban már nagyobb nedvességtartalmú, dél, délkeleti irányból átmenetileg enyhébb, majd észak, északnyugat felől egyre hidegebb levegő áramlik.

Ennek hatására már éjjel mindenhol beborul az ég, és délkeleten reggelig még ugyan nem valószínű számottevő csapadék, az ország többi részén egyre több helyen várható eső. Az Észak-Dunántúlon és az Észak-Alföldön havas eső, néhol ónos eső is előfordul majd, Komárom megyétől Borsodig és Szabolcsig viszont főleg havazásra van kilátás.

Vasárnap nagyrészt borult lesz az ég: északkeleten átmenetileg szűnik a csapadék, máshol sok helyütt számítani lehet esőre, havas esőre. Délutántól, estétől pedig egyre többfelé havazik majd, jóllehet nyugat felől csökken a csapadék kiterjedése, illetve mennyisége.

A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -4 és +2 fok között alakul majd, de északkeleten ennél hidegebb is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 1 és 7 fok között alakul, északkeleten mérhetik az alacsonyabb, délkeleten a magasabb értékeket. (MTI)

Videókonferenciát tart kedden Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök: a két nagyhatalom vezető elsősorban az ukrajnai politikai krízis miatt egyeztetnek egymással, de nyilván szóba kerülnek majd kettejük között az egyre borúsabban alakuló kétoldalú kapcsolatok is. A konferenciáról Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő tájékoztatta a Reuters hírügynökséget.

Az elnökök maguk döntik el, hogy meddig tart a beszélgetés - mondta a Kreml szóvivője, akinek szavait a Fehér Ház nem kommentálta.

A legfontosabb téma alighanem Ukrajna és a NATO kapcsolata lesz. A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg a múlt héten világossá tette, hogy Oroszországnak nincs beleszólása más országok vagy a szövetség bővítési terveibe - Oroszország viszont ragaszkodik ahhoz, hogy az Egyesült Államok garantálja: Ukrajnát nem veszik fel a NATO katonai szövetségbe. Az amerikai elnök erre reagálva pénteken azt mondta, hogy nem fogad el semmilyen nyomásgyakorlást ebben a kérdésben az oroszok oldaláról.

Az amerikai hírszerzés szerint Oroszország mintegy 70 000 katonát vonultatott fel az ukrán határ közelében, és már a jövő év elején megkezdheti egy lehetséges invázió tervezését. Erről a Biden-kormányzat egyik neve elhallgatását kérő tisztviselője beszélt az AP szerint.

Hasonlóan nyilatkozott Olekszij Reznikov ukrán védelmi miniszter, aki szintén hírszerzési jelentésekre hivatkozva beszélt arról, hogy Moszkva katonai offenzívára készül január végén, mivel több mint 94 ezer orosz katona vonult fel az ukrán határ térségében.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég arról beszélt, hogy oroszok és ukránok csoportja puccskísérletet tervez országában, és az összeesküvőket Ukrajna leggazdagabb embere, Rinat Ahmetov is segítheti. Mind az orosz kormány, mind Ahmetov tagadt, hogy bármilyen összeesküvésre készülnének.

Az Egyesült Államok és Oroszország kapcsolata Biden hivatalba lépése óta igencsak megromlott: Amerika szankciókat vezetett be orosz célpontok ellen, és folyamatosan kritizálja Moszkvát a kibertevékenysége, a külföldi választások manipulálása valamint Alekszej Navalnij meghurcolása miatt. B

iden júniusban Genfben arra figyelmeztette Putyint, hogy ha Oroszország átlép bizonyos vörös vonalakat - beleértve a jelentős amerikai infrastruktúrák elleni támadást -, kormánya válaszlépéseket fog tenni, és „ennek következményei pusztítóak lesznek”. (AP)

A helyi rendőrség két felnőtt és három gyerek holttestét találta meg szombat délután egy családi házban a brandenburgi Koenigs Wusterhausen városában. A két felnőtt 40 éves, a gyerekek 10, 8 és 4 évesek voltak.

A holttesteket egyaránt találtak szúrt és lőtt sebeket is - jelentette ki Gernot Bantleon főügyész a Deutsche Presse-Agentur kérdésére.

A rendőrség és az ügyészség szerint helyiek riasztották a hatóságokat, miután hosszú ideje nem adtak életjelet a szomszédok. További részleteket nem árultak el, csak azt, hogy gyilkosság miatt indítottak nyomozást.

A német sajtó értesülései szerint a teljes család karanténban volt valamelyik családtag covid-fertőzése miatt. (Reuters / FAZ)

Petícióval fordul angliai magyarok egy politikai közössége a kormányhoz, a Nemzeti Választási Bizottsághoz illetve a Nemzeti Választási Irodához, mert azt szeretnék elérni, hogy több szavazóhelyiség álljon rendelkezésre a 2022-es választáson a Nagy-Britanniában élő magyarok számára.

A petíció szövegezői - az Angliai magyarok a 2022-es kormányváltásért csoport -, hivatkozva a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 269. §-ára, a korábbi választások tapasztalatai és a helyben élők igényei alapján azt kérik az NVB és NVI illetékeseitől, hogy

biztosítsák a szavazás lehetőségét időszakos külképviseleti választási irodák és szavazóhelyiségek létesítésével London, Manchester, Leeds, Liverpool, Birmingham, Edinburgh, Cardiff, Brighton, Bristol, Norwich, Nottingham, Cambridge, Canterbury városaiban. Kérik továbbá, hogy „a korábbi áldatlan állapotok megelőzése érdekében” a hivatalos londoni és manchesteri külképviseleteken növeljék a szavazás lebonyolítására alkalmas helyiségek számát.

A kezdeményezők felhívják a figyelmet arra, hogy hivatalosan több mint 155 ezer magyar él Nagy-Britanniában, sokan közülük állandó magyar lakcímmel rendelkeznek, de az Orbán-kormány alaposan megnehezítette számukra a voksolást, és jelen állás szerint elképzelhető, hogy csak Londonban (talán Manchesterben) élhetnek szavazati jogukkal a jövő évi országgyűlési választáson.

A kormány eközben megfosztotta ezeket az embereket a levélszavazás lehetőségével, miközben biztosítja ezt a lehetőséget olyanok számára is, akik soha nem éltek Magyarországon, vagy nincs állandó magyarországi lakcímük.

„Úgy érezzük, hogy ez a javarészt ellenzéki külföldi magyarok szándékos akadályozása, valamint a kormánybarát külföldi magyarok nyílt támogatása, vagyis a választási rendszer tudatos torzítása. A kormány ezzel párhuzamosan legalizálta a voksturizmust, a fiktív lakcímek létesítését is, ami a választási csalás melegágya. Mi nem csalni akarunk, mindösszesen élni a jogainkkal, nagyobb utazgatás és utazással járó anyagi terhek nélkül!”

A csoport célja a választási aktivitás növelése Angliában, és hogy „ne kelljen ezért senkinek 50-100 fontot fizetnie vagy több száz kilométert utaznia, miközben mások kényelmesen, levélben is szavazhatnak”.

Optimista hangulatú jelentésben számolt be az állami hírügynökség, az MTI arról, hogy Varsóban megkezdődött az európai konzervatív pártok vezetőinek Varsói Csúcstalálkozója, a valóságban azonban nem egészen úgy alakult a nagy jobboldali tanácskozás, ahogy azt a meghívó lengyel Jog és Igazságosság párt képviselői tervezték.

A meghívottak hivatalosan az Európai Unió jövőjéről és a konzervatívok jövőbeni együttműködéséről kezdeményeztek egyeztetéseket, de a találkozót korábban több helyen is az alternatív jobboldali pártok új európai frakciójának zászlóbontásaként harangozták be.

A csúcson megjelent Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés elnökjelöltje, Santiago Abascal, a spanyol Vox elnöke, a lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) elnöke, Jaroslaw Kaczynski valamint Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

Nagyobb feltűnést keltettek viszont a hiányzók: nem jelent meg ugyanis a lengyel fővársban a két olasz jobboldali párt, a Liga és az Olasz Testvérek vezetője, Matteo Salvini és Giorgia Meloni, hivatalosan „más elfoglaltság” miatt.

A PiS főtitkára, Krzysztof Sobolewski a találkozó kezdete után nem sokkal arról posztolt, hogy fontos tárgyalások zajlanak az Európai Parlamenten (EP) belüli közelebbi együttműködésről, és a résztvevők választ keresnek „azon fenyegetésekre (...) is, amelyek az európai szervek, különösen az Európai Bizottság alapszerződésekbe ütköző lépéseiből erednek”.

Az egyeztetések szünetében a PiS több politikusa is úgy nyilatkozott, hogy a következő hónapokban szakértői konferenciákat fognak szervezni, és azon dolgoznak majd, hogy egységes vízióval álljanak ki választóik elé.

Egyikük - Tomas Poreba - ki is jelentette, hogy nagyon fontos minden pillanata a csúcsnak, de az új EP-frakció megalakulása legfeljebb a jövő zenéje lehet: „a jövőben majd meglátjuk, jelenleg a téma nincs napirenden”.

A párt helyettes szóvivője is inkább csak maszatolt arról, hogy mi zajlik a zárt ajtók mögött: Radoslaw Fogiel az fejtegette, hogy a konzervatív pártok különböznek egymástól, de keresik az őket összekötő témákat.

Le Pennel például biztos nem lesz zavartalan a lengyel együttműködés, az már látszik, mert őt a helyi közvélemény egyértelműen oroszbarát politikusként tartja számon, amit néhány tüntető a varsói Regent Hotel előtt szóvá is tett.

A jelek szerint Orbán Viktort és stábját sem hozza nagyon lázba a kupaktanács: az egyeztetés alatt a miniszterelnök inkább a rezsicsökkentésről posztolt Facebook-oldalán.

Szombaton kongresszust tartott a Párbeszéd és a párt tagsága döntött a 2022-es országgyűlési választáson induló jelöltekről is.

A listát Karácsony Gergely főpolgármester vezeti, aki azonban elmondta a kongresszuson, hogy nem tervez átülni a parlamentbe, marad főpolgármester, így listavezetői pozíciója inkább szimbolikus.

Elhangzott Karácsony részéről, hogy a párt elkötelezett Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt és az egységes ellenzék politikája mellett, pártjuk célja pedig a zöldpolitika megvalósítása mellett a jogállamiság helyreállítását, a korrupció felszámolása, az elszámoltatás, és az igazságos és szolidáris Magyarország felépítése.

A választási jelöltlistája sorrendje a következő:

1. Karácsony Gergely
2. Szabó Rebeka
3. Kocsis-Cake Olivio
4. Berki Sándor
5. Jakál Adrienn
6. Béres András
7. Szabó Zsolt
8. Szabó Tímea
9. V. Naszályi Márta
10. Barabás Richárd
11. Temesvári Szilvia
12. Erőss Gábor
13. Varga Attila
14. Major Petra
15. Dorosz Dávid

Az egységes ellenzék előválasztásán győztes egyéni Párbeszéd-jelöltek: Szabó Tímea (Budapest 10), Tordai Bence (Budapest 4), Jámbor András (Budapest 6), Dorosz Dávid (Pest 5), Gér Mihály (Pest 10), Mellár Tamás (Baranya 1).

Pánikszerűen menekülnek a lakóhelyeikről a helyiek Jáva szigetén, ahol kitört az Semeru, a sziget legmagasabb vulkánja, és nagyobb térségeket, azokon belül pedig több falut is beborított a hamu.

Áldozatokról egyelőre nincs hír, viszont sokan égési sérüléseket szenvedtek, de pontos számot nem tudott közölni az egészségügyi minisztérium.

Sok lakost kellett evakuálni kellett, amikor a lávafolyam elérte a falvakat és lerombolt egy hidat Lumajang járásban, ezért több településén ideiglenes befogadóhelyeket létesítettek. A hatóságok a kráter körül öt kilométeres körzetben biztonsági övezetet hoztak létre.

A Semeru legutóbbi nagyobb kitörése 2020 decemberében volt, akkor több ezer ember menekült el a térségből, mivel a láva egész falvakat árasztott el.

Indonézia a csendes-óceáni tűzgyűrűn fekszik, ahol a tektonikus lemezek találkozása miatt gyakoriak a földmozgások. A dél-ázsiai ország területén mintegy 130 működő vulkán található. 2018 végén Jáva és Szumátra között a tenger mélyén történt földmozgás következtében szökőár keletkezett, amely megközelítőleg négyszáz emberéletet követelt. (Al Jazeera / MTI)

Maga a Kékestető - jobban mondva a Kékestető Nonprofit kft. Facebook-oldala - számolt be arról szombat délután, hogy tele van a hegy, mert mindenki havat akar látni, a csúcson pedig már bőven van.

A tető szerint:

„Araszolnak felfelé az autók, fél óra az út Mátraházáról a csúcsra. Sokan az út mentén parkolnak az erdőben vagy inkább visszafordulnak. Aki teheti válassza a tömegközlekedést és parkoljon Mátraháza környékén.”

A kéketetői bekötőúton akkora a tömeg, hogy rendőrök szabályozzák a forgalmat.

A Kékesen van csak hó, Mátraházán viszont már nincs, ezért a csúcson mindenki szánkózik vagy hógolyózik, és jelentős a gyalogos tömeg.

Pereskedésbe torkollott a Budavári Önkormányzat és Szamos Miklós vitája a több mint 190 éves Ruszwurm cukrászda használati és bérleti jogairól, a bíróság pedig az ügyben az önkormányzatnak adott igazat. Erről V. Naszályi Márta, I. kerületi polgármester számolt be Facebook-oldalán szombat délelőtt.

A cukrászda és az önkormányzat viszonya még az előző fideszes polgármester, Nagy Gábor Tamás idején durvult el, miután az ingatlant tulajdonló kerület fel akarta emelni a cukrászda rendkívül alacsony bérleti díját.

A bérleti szerződést 2015-ben Nagy és hivatala felmondta, amit Szamos megtámadott, válaszul 2019-ben az önkormányzat pert indított. Miután az önkormányzati választáson győzött, V. Naszályi a per felfüggesztését kezdeményezte és egyezkedni próbált Szamossal.

A polgármester elmondása szerint jól is haladtak a tárgyalások, de az utolsó pillanatban a cukrászda üzemeltetője kihátrált a megállapodásból, azzal, hogy nem is csupán bérleti joga van a Szamos családnak, hanem tulajdonjoga.

A megállapodás elmaradásával a per folytatódott, és az I. kerületi önkormányzat első fokon mindenben győzött, egy eljárásban pedig már másodfokon is nekik adott igazat a bíróság. A bíróság kimondta a bérleti jogviszonyok megszűnését, és hogy 100 milliós nagyságrendű használati díj illeti meg.

Személy szerint csalódottságot érzek azért, mert a rengeteg belefektetett munka és a segítő szándék ellenére Szamos Miklós nem fogadta el a felé nyújtott segítő kezet, a bíróság döntését követően pedig olyan személyeskedő kijelentéseket tett és tesz, amelyek méltatlanok egy ilyen szakmájában kiváló ember életútjához és az általa létrehozott vállalkozáshoz” - írja a poszt végén V. Naszályi Márta. (hvg.hu)

Kósa Lajos alelnök Facebook-oldalán jelent meg először a kép, amin a Fidesz legújabb elnökségének tagjai sorakoznak vagy inkább ölelkeznek. Az alábbi szöveggel:

„Ez az első fénykép a teljes új Fidesz Elnökségről. Készen állunk Magyarország szolgálatára. Hajrá Magyarország! Hajrá Fidesz!”

A fotó jól láthatóan a Karmelita-kolostor valamelyik termében készült, a fényképész pedig maga Kósa, akinek a pozícióján láthatóan semmit sem rontott az, hogy elkotyogta a Belügyminisztérium érintettségét a Pegasus-botrányban, majd ráadásul az ügyészség meg is hazudtolta.

Kósa mellett Gál Kinga, az elnökség egyetlen új tagja látható, akit baloldalról Orbán Viktor miniszterelnök ölel át. Németh Szilárd balszélről támogatja az egységet, miközben Kubatov Gábor pártigazgató hátulról biztosít.

Európa: megmentve.

Kövér Lászlónak, ahogy arról napközben beszámoltunk, csütörtökön volt alkalma találkozni egy klinikai szakpszichológussal, miután Bagdy Emőke kapta idén a Duna Televízió által alapított Duna-díjat, amit az Országgyűlés elnöke és Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója közösen adtak át.

Természetesen az eseményen képviseltette magát a közmédia híradója is, és ha már ott voltak, készítettek is egy mini-interjút Kövérrel, ami viszont csak az esti órákban került fel a közmédia honlapjára.

Kövér az interjúban arról beszélt, hogy leginkább nagyapaként aggódik a gyerekekért; felelősnek érzi magát aktív politikusként, hogy a normalitás érvényesüljön a politikában - úgy is mint vallásszabadság, és a család szentsége.

Kövér, bár szerencsére hozzánk még nem gyűrűzött be a téboly, nagyon aggódik a Nyugat hanyatlása miatt, mert hogy milyen népesség ver tanyát Európa katedrálisai körül, és rombolja az egyetemes európai kultúrát, az nekünk sem mindegy.

Valamiért az M1 fontosnak gondolta megkérdezni véleményét a norvég posta hirdetéséről, amiben homoszexuálisként ábrázolják a mikulást:

„Rég találkoztunk ennyire ocsmány és gusztustalan provokációval, ami a hitünket és meggyőződésünket érte. Súlyosbító tényező, hogy egy állami intézményről van szó, nem pedig Soros Gyuri bácsi NGO-iról, ráadásul ezekkel az eszközökkel a gyerekeinkre törnek, ami még aljasabbá teszi ezeket a törekvéseket.”

Valamiért az M1 stábja annyira tartott Kövértől, hogy még a saját kérdéseiket sem merték bejátszani, helyette inkább feliratozták őket. Így viszont lehetőségünk nyílt látványosan kigyűjteni őket. Íme az állami média kérdései egy jelentős hatalommal és főleg befolyással rendelkező állami tisztségviselő felé:

Különleges jövevény érkezéséről számolt be csütörtöki közleményében a Debreceni Állatkert: november 26-án egy nőstény fekete-fehér vari érkezett hozzájuk a franciaországi Calviac állatkertjéből az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) keretében.

A vari Chari névre hallgat, 2012-es születésű és már meg is tekinthető az állatkertben a Katta-sétány szomszédságában. Chari nem fog unatkozni, ugyanis Debrecenben él már egy a súlyosan veszélyeztetett fajból: a hím vari Fifi nagy tiszteletnek és népszerűségnek örvendő lakója a nagyerdei állatparknak. Kettejük először állhat össze tenyészpár Debrecenben.

A Madagaszkár keleti részén fekvő trópusi esőerdőkben honos fekete-fehér vari (Varecia variegata) a nagyobb termetű makifélék egyike. Az esőerdei lombkoronaszinthez alkalmazkodott: kiválóan ugrik fáról fára, jellegzetes színezetű, sűrű bundája pedig megvédi a bőséges csapadéktól. Kisebb családi közösségekben él, amelyeket a domináns nőstény vezet.

A vari leveleket, gyümölcsöket, valamint nektárt fogyaszt, és különlegessége, hogy ő a világ legnagyobb beporzója; egyedülálló módon képes kinyitni az élőhelyén őshonos utazók pálmájának virágait, amelyről szőrzetén szállítja tovább a pollent.

A varik súlyosan veszélyeztetett besorolással szerepelnek a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján.

Roberto Gualtieri római főpolgármester csütörtökön egy sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az olasz fővárosban ismét kötelező az orrot és szájat elfedő maszk használata szombattól egészen újévig.

A döntés a polgármester szerint elsősorban a belvárosra vonatkozik, ahol a vásárlóutcák és a turisztikai látványosságok zöme található, de a városközpont mellett több peremkerületre is érvényes.

Mivel azonban a rómaiak nehezen tudják követni, pontosan melyik kerületben vagy utcán kötelező a maszk, az általános vélekedés az, hogy jobb mindig viselni.

A rendelkezés szombattól december 31-ig érvényes, de Gualtieri szerint a szigor akár tovább is tarthat. A szabályszegőket 400-tól 1000 euróig terjedő bírsággal büntetik.

A maszk ezen túl kötelező az összes piacon, szabadtéri rendezvényen és minden más tömegeseményen.

A szabadtéri maszkhasználatot júniusban törölték el Rómában. Viszont beltéren 2020 februára óta kötelező a maszk és ezt azóta egy pillanatra sem függesztették fel.

Ugyanezt a korlátozást vezették be több olasz nagyvárosban, például Torinóban, Milánóban, vagy Nápolyban, és csütörtöktől Szicília egész területén, valamint Friuli-Venezia Giulia tartományban. Az észak-olasz Trentino-Alto Adigéban hétfőtől lesznek kötelezőek ugyanezek a korlátozások.

A polgármesterek azt szeretnék, hogy a kormány december 6-tól országosan rendelje el a kötelező maszkviseletet az akkor életbe lépő - és az oltás nélkülieket korlátozó - szigorításokkal egy időben. (MTI)

Lelkes - a megszokottnál is lelkesebb - poszttal rukkolt elő Szijjártó Péter magyar külügyminiszter, miután alkalma nyílt orosz kollégájával, Szergej Lavrovval áttekinteni Magyarország és Oroszország együttműködésének legfontosabb pontjait.

„Minden túlzás nélkül kijelenthető, hogy a vakcina-vásárlás és a hosszútávú gázvásárlási szerződés megkötése miatt 2021 volt az eddigi legsikeresebb év a magyar-orosz kapcsolatokban” - írta a találkozó után Szijjártó, aki szerint ettől fogva egy ambíciója lehet csak a két félnek, éspedig az, hogy 2022 is legalább ilyen sikeres legyen.

A felek ezért egy ötpontos akcióterv szerint fogunk haladni. A célok az alábbiak:

• hogy a paksi építkezés létesítési fázisba lépjen,
• hogy megkezdődjön a Szputnyik oltóanyag gyártása a Nemzeti Oltóanyaggyárban,
• hogy a december 16-án létrejövő vasúti közlekedési vegyesvállalat működése nyomán évi több százra növeljék a Záhonynál belépő konténervonatok számát,
• hogy véglegesítsék a közös űrkutatási projekteteket,
• és hogy még több magyar mezőgazdasági termék kapjon belépési lehetőséget az orosz piacra.

Ma nem volt sok új ötlete a Fidesz kreatív kampánycsapatának, ezért délelőtt és délután is ugyanazt a homofób lemezt rakták fel és küldték meg az MTI-nek.

A déli órákban Halász János frakcióvezető-helyettes jelentkezett egy még tőle is meglehetősen langyos hangulatú videóval. Egy papírból olvasta fel a közelgő világvégét, ami nemátalakító műtétek formájában éri el hazánkat az ország nyugati határánál, méghozzá pillanatokon belül.

Halász és pártja szerint meg kell védeni a gyermekeket a nemátalakító műtétek népszerűsítésétől, ezért is teszik fel majd a kérdést, hogy „támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek.” (A helyes válasz a NEM lesz.)

Aztán Halász minden kontextus és forrás nélkül arról beszél a felvételen, hogy Skóciában a 11-18 év közötti gyerekek számára zajlik a transzvesztitává válás népszerűsítése nyári táborokban, és az LMBTQ-lobbi már az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Németországban, Dániában, Svédországban, Ausztráliában, Japánban és Mexikóban is elindított valamilyen világméretű kezdeményezést, ami szintén a gyerekek nemi átalakítását célozza.

Halász szerint felolvasást tartanak iskolákban, könyvtárakban és könyvesboltokban nőnek öltözött férfiak a drag queen-történetekről, ezzel is népszerűsítve a nemváltást, és az érzékenyítés kezdi elérni célját, mert hogy Svédországban 1500 százalékkal nőtt meg azoknak a 13-17 éves kislányoknak a száma, akik fiúnak érzik magukat.

Hogy milyen bázishoz képest, és pontosan minek hatására történt ez, vagy hogy kinek milyen célja volna ezzel, arról a frakcióvezető nem árult el részleteket, helyette azzal igyekezett sokkolni, hogy „naponta legalább egy kiskorú változtatja meg a nemi identitását Nagy-Britanniában."

Halász felhívta a figyelmet rá, hogy Spanyolországban 14 év felett már nemváltó műtétre jelentkezhet bárki szülői beleegyezés nélkül. És hogy a Momentum eltörölnék a nemváltoztatás korlátozó jogszabályt, és ezért meg kell állítani az LMBTQ-lobbit gyermekeink épsége érdekében.

Néhány órával később a Fidesz-frakció adott ki közleményt arról, hogy oltári LMBTQ-para van.

Brüsszel és a baloldal be akarja engedni az LMBTQ-propagandát az iskolákba, amit jelez, hogy az Európai Bizottság csütörtökön újabb „fokozatba kapcsolta” a gyermekvédelmi törvény miatti eljárást. Ennek egy oka van, hogy a magyar kormány nem akarja beengedni az LMBTQ-propagandát az iskolákba és az óvodákba, bezzeg a baloldali Márki-Zay Péter igen, és eltörölné a gyermekvédelmi törvényt. (Jóllehet, Márki-Zay sem jön zavarba, ha homofób húrokat kell pengetni.)

A Fidesz-KDNP kiáll a gyermekek védelméért és Európában először a magyar emberek mondhatják el véleményüket egy népszavazáson a gyermekekre irányuló és szülőket megkerülő agresszív szexuális propagandáról - zárul a magyar kormánypárt büszke közleménye.

Előbb nyaralt, később november eleji határidőt ígért, aztán azt visszavonta, most pedig, hogy már decembert írtunk, az Amnesty International-re mutogat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Péterfalvi Attila, aki szűk öt hónap alatt sem tudott elkészülni jelentésével a Pegasus-ügyben.

Július 18-án jelent meg egy nemzetközi újságíró-hálózat tényfeltáró cikksorozata arról, hogy világszerte több száz ellenzéki politikust, aktivistát és kritikus újságírót figyelnek meg egy izraeli gyártású informatikai kémfegyverrel.

A Pegasus-ügyben - amit magyar oldalról a Direkt36 göngyölített fel - az elmúlt hónapokban kiderült, hogy magyar üzletembereket és újságírókat is megfigyeltek a szoftverrel.

Időközben Kósa Lajos elismerte azt is, hogy a Belügyminisztérium beszerezte a programot a gyártó NSO-tól. A Fidesz-politikus állításáról az ügyészség később azt állította, hogy nem igaz.

Péterfalvi Attila nem szakította meg nyaralását az ügy miatt, így az adatvédelmi vizsgálat eleve csak augusztus végén kezdődhetett meg. Akkor az adatvédelmi biztos azt ígérte, hogy ha indul vizsgálat, azt biztosan meg tudják majd állapítani, hogy kaptak-e a szakszolgálatok felhatalmazást, jóllehet ez csak annyit jelentene, hogy a bíróság vagy az igazságügyi miniszter megadta arra az engedélyt.

De Péterfalvinak nem sikerült a munka végére érni. November elején a biztos még nem tudta megmondani, mikor végeznek a munkával.

A hvg.hu most ismét megkérdezte Péterfalvit, hogy halad a munka, mire a biztos azt válaszolta, szinte kész van, minden rendelkezésre áll, de nem tudja befejezni a vizsgálatot, mivel az Amnesty International jogvédő hálózat nem bocsátja rendelkezésére annak a 300 célszemélynek a nevét, akiket Magyarországon megfigyelhettek.

Az Amnesty úgy jön képbe, hogy a szervezet kiberegysége, a berlini székhelyű Security Lab vizsgálat be a telefonokat, amikre a kémprogramokat telepítették. Péterfalvi valamiért mégis az Amnesty Magyarországnál kopogtatott az adatokért, és nem a nemzetközi irodánál, így nem is tudott hozzájutni a számokhoz.

„Nem tudjuk lezárni az ügyet a lista nélkül, mert kéthetente nyilvánosságra kerül egy új név, így mindig újrakezdhetnénk az ellenőrzést, hogy a kikerült szám tulajdonosát tényleg megfigyelték-e és ez jogszerűen történt-e” - mondta a biztos a hvg.hu-nak, bár ebből nem derült ki, hogy az eddig nyilvánosságra került nevek és adatok alapján miért nem lehet érvényes megállapításokat tenni.

Az Amnesty oldaláról mindenesetre azt közölték a hvg.hu-val, hogy nincs tudomásuk arról, hogy a biztos felvette-e a kapcsolatot a nemzetközi irodájukkal.

Péterfalvi azt mondta még a lapnak, hogy készül egy nyilvános verziója a jelentésnek és egy olyan is, amit nemzetbiztonsági okból nem lehet majd nyilvánosságra hozni.

A biztos is utalt rá, hogy az Európai Bizottság is várja a jelentést. Az igazságügyi biztos Didier Reynders is sürgette az ügy mielőbbi feltárását. (hvg.hu)

Miközben belengette a kötelező oltás bevezetését, jelentős korlátozó-intézkedésekről hozott döntést az épp leköszönő német kormány csütörtökön.

Angela Merkel kancellár bejelentette, hogy a szövetségi kormány és a tartományi kormányfők konszenzussal úgy határoztak: kitiltják az oltatlanokat a nem alapellátást biztosító üzletekből.

Ez azt jelenti, hogy aki nincs beoltva koronavírus ellen, azt jószerivel csak élelmiszerboltokban, gyógyszertárakban és higiéniás üzletekben szolgálhatják ki.

A kancellár azzal indokolta a szigorítást, hogy a vírus olyan ütemben terjed, ami már az egészségügyi rendszer működését veszélyezteti.

Szintén döntöttek a beltéri rendezvények kapacitásainak maximumairól is. Az elkövetkező időszakban legfeljebb 15 ezer nézőt fogadhatnak majd a Bundesliga-stadionok, ahol így is kötelező lesz a védettség igazolása és a maszkviselés is; de a rendező akár friss negatív teszthez is kötheti a beengedést.

Minden más sportlétesítményre igaz ez a létszámhatár, és egyetlen stadionban (vagy már nyitott létesítményben) sem haladhatja meg a látogatók arány a teljes kapacitás 50 százalékát.

Beltéri rendezvényeken a résztvevők maximumát 5000 főben határozták meg.

Németországban a napi új fertőzések száma az elmúlt hetekben rekordokat döntött. A kórházak jelentős része kapacitáshiánnyal küzd. A hatóságok szerint az elmúlt 24 órában 73 209 új esetet regisztráltak.

A szakértők az ország viszonylag alacsony, 68 százalék körüli átoltottságával magyarázzák a rossz adatokat. Spanyolországban a lakosság 79 százalékát teljesen beoltották, Portugáliában pedig 86 százalékos az átoltottság.

Emiatt is merült fel Merkel leköszönő és Olaf Scholz leendő kancellárban egyaránt a kötelező oltás, amit a CDU-kormány korábban egyszer már elvetett. A következő hetekben a kormány etikai bizottsága vizsgálja meg annak kérdését, hogy lehetséges-e a kötelező oltás elrendelése februártól. (Guardian)

Indulatos posztban jelezte Karácsony Gergely főpolgármester csütörtök délután, hogy a Fővárosi Önkormányzat mindenben segíti annak a vizsgálóbizottságnak a munkáját, amit az ún. Városháza-ügy kivizsgálása érdekében állítottak fel.

Az indulat persze nem a bizottságnak szól, mint inkább az ügynek, aminek hátterében Karácsony szerint egyértelműen fideszes sziluettek rajzolódnak ki. A főpolgármester azt írja, hogy

„titkosszolgálati eszközökkel, az orosz kompromat-módszer szerint szerveztek hazug lejárató kampányt a városvezetés ellen, közelebbről: fideszes pénzemberek meg akarták szerezni maguknak, vagy más Fidesz-oligarcháknak a Városházát.”

Karácsony szerint a fővárosi vizsgálóbizottság több gigabájtnyi dokumentumot kapott a hivataltól, és ezeket nyilvánosságra is hozták. Feljelentést is tett a városvezetés, és a főpolgármester szerint azok, akik a budapesti ellenzék vezetőit próbálták lejáratni, előbb-utóbb felelni is fognak.

Karácsony felhívta a figyelmet arra, hogy az ügy kulcssszereplője, Gansperger Gyula ezer szálon kapcsolódik a Fideszhez. Kifejezetten kérte a vizsgálóbizottságot és a rendőrséget is, hogy hallgassák meg őt.

Gansperger az, akiről több hangfelvétel is nyilvánosságra került az elmúlt hetekben, amint a Városháza eladásáról, és egy jutalékos rendszerről beszél. Az egyik ilyen beszélgetést Bajnai Gordonnal folytatta.

Róla Karácsony ezt írja:

„Én ezt az embert nem ismerem, soha nem is láttam, de bevallom, nem is vágyom rá különösebben. Ganspergerrel a 2019-ben megválasztott fővárosi vezetés egyetlen tagja sem tárgyalt soha, semmiről. És már nem is fog, mert ő a Városházára eztán be se teheti a lábát.”

Karácsony a posztban összeszedi Gansperger fideszes múljtát. Tény, hogy Gansperger Simicska Lajos oldalán már a '90-es években fontos fideszes háttérember volt, közel volt a tűzhöz az „ősbűnként” emlegetett székházügy idején, később a párt delegálta őt az ÁPV Rt. felügyelőbizottságába. Ahogy azt említi a szöveg is, Gansperger aztán dolgozott együtt Bajnaival a Wallisnál is, és Karácsony szerint ezért címkézi őt a kormánymédia balosnak.

„Ha ezt a logikát követjük, akkor az ugyanezen cégnél ugyanezen idő alatt dolgozó Fürjes Balázs sem lehet más, csak baloldali, vagyis a Fidesz 2022-ben egy baloldali jelöltet indít a XII. kerületben. Szerintem az urak ezt kikérnék maguknak.”

Gansperger Karácsony szerint az elmúlt években is inkább kormányközeli körökben bukkant fel - Habony Árpád hitelezőjét és az Elios-ügyet említi ebben az összefüggésben -, és további konkrétumokat ígért a posztban, amit azzal zárt, hogy annak folytatása „következik”.

„Februártól kötelező lesz a koronavírus elleni védőoltás Németországban”

- jelentette be Angela Merkel leköszönő kancellár csütörtökön délben.

Németország ezen túl országszerte több olyan korlátozást vezet be, ami a nem beoltott emberek társadalmi érintkezését érinti.

Az újabb intézkedések azonban nem csak az oltatlanokat érintik. A kluboknak és szórakozóhelyeknek be kell zárniuk, ha a körzetükben a járványadatok elérnek egy szintértéket, ami ezt indokolttá teszi.

Merkel figyelmeztetett, hogy a Covid helyzete „nagyon súlyos”, a megbetegedések száma nagyon magas, és a beadott védőoltások aránya Németországban még mindig alacsonyabb, mint sok más európai országban.

Ausztria volt az első nyugati ország, ahol döntöttek a kötelező oltás bevezetése mellett. Görögországban a 60 év felettiek számára tették kötelezővé a vakcinát.

A bejelentésre azt követően került sor, hogy Merkel találkozott Olaf Scholz leendő kancellárral és az ország tartományi vezetőivel. (Guardian)