Egymás után mondják ki a bíróságok, hogy amit a kormánymédia csinál, annak nincs sok köze az újságíráshoz

• Bárkit megrágalmaz a Fidesz sajtója, aki épp útjában áll a kormány politikai céljainak.
• A bíróságok észlelik a gyakorlatot, és egyre sűrűbben mondják ki, hogy a Fidesz-média szándékosan manipulál és téveszti meg a közönséget.
• Van olyan kormánylap, ahol a főszerkesztő sem bírja már követni, hol és mit hazudnak a beosztottai.
• Akár a jogerős ítélet végrehajtását is megtagadják, hogy körmük szakadtáig védhessék rágalmaikat.

Fontos bírósági ítéletről számolt be pénteken a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közleménye: jogerősen pert nyert a TV2-el szemben Filó Mariann és Krasznahorkai Emma, a 2018. december 14-i túlóratörvény elleni tüntetés két szervezője, akik szűk három évvel ezelőtt áldozatai voltak egy kormánymédiában levezényelt lejáratás-sorozatnak.

A Fővárosi Ítélőtábla kimondta, hogy személyiségi jogaikban sértette meg a két felperest a TV2, amikor 2018. december 17-i Tények című „hírműsorában” arcképeiket kimerevítve „felbujtóként, randalírozóként és bűnözőként” mutatták be őket, mint vandálokat, akik „célja egyedül a pusztítás”.

A tüntetést követően valóban történtek erőszakos cselekmények a fővárosban. De ahogy a bírósági ítéletben is szerepel, ebben a két szervező nem, csak olyanok vettek részt, akik „kiléptek a rendezvény korábbi békés medréből és rendbontó, valamint erőszakos magatartást tanúsítottak.”

A kormánymédia nem ragadt le ilyen részleteknél: a 888.hu "Ők azok" címen írt cikket, és képekkel illusztrálva mutatta be a két szervezőt, valamint az erőszakos események további vélelmezett felelőseit. Az írás úgy állította be az aktivistákat, mint akik két kezükkel borították lángba a várost. „Íme Soros emberei, akik a randalírozásról tehetnek - arcképcsarnok!” - tudósított tőle megszokott távolságtartással a cikk alapján az Origo. Rájuk böktek, hogy őket tessék most gyűlölni, miközben ott sem voltak. Az érintetteket egyik lap sem kereste meg az ügyben.

A két felperes beperelte 888.hu-t, a cikket szemléző Origót és az abból riportot készítő TV2-t is. Bodrogi Bea, a TASZ ügyvédje - a tüntetők védője - a 444-nek elmondta, hogy a 888 és az Origo még csak nem is reagált a keresetlevélre, nem vitatták a felperes keresetét, és egyáltalán nem foglalkoztak azzal. 2020 januárjában a Fővárosi Törvényszék ez alapján meghozta az ügyben meghagyásos végzését, és jogerőre emelte a keresetben foglaltakat - köztük azt is, hogy szándékos lejáratás történt. Jellemző ellentmondás, hogy a két propagandalap kifizette ugyan fejenként a 1,2 millió forintos büntetést, az ítélet tartalmi részeit azonban azóta sem hajtották végre: nem tüntették fel az ítéletet az eredeti cikkben, nem kértek ugyanott bocsánatot az érintettektől.

Főszerkesztő úr, akinek fogalma sincs

Ezzel kapcsolatban megkerestük az Origót és a 888-at is. Az Origo szerkesztősége nem reagált a kérdéseinkre, sikerült viszont elérni G. Fodor Gábor 888 főszerkesztőt, de neki sajnos fogalma sem volt az ügyről, tőlünk tájékozódott annak részleteiről, köztük arról is, hogy már fizettek is a sértetteknek, csak az oldalukon nem jelentették meg az ítéletet, és több mint másfél éves csúszásban vannak.

G. Fodor, aki a Századvég Alapítvány éléről időközben a XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorának stúdiójába tette át a székhelyét, - ahol egy kaktusszal és Gerő Andrással beszélget - fontosnak tartotta elmondani, ők minden esetben tiszteletben tartják a bíróság ítéleteit illetve álláspontját, jogkövető magatartást tanúsítanak, és ebben az esetben is így fognak majd eljárni. Hogy akkor miért nem közölték az ítéletet oldalukon az elmúlt másfél évben, nem derült ki.

A TV2 ellenben beleállt a perbe, fellebbezett is az elsőfokú ítélet ellen, de az ítélőtábla másodfokon is a felpereseknek adott igazat. A TV2-nek e szerint 800 000 forint sérelemdíjat kell fizetnie a sértetteknek, valamint 15 napon belül a Tények című műsorban fel kell olvasniuk az ítéletet, és a honlapjukon is közzé kell tenniük azt legalább egy évig - még akkor is, ha a jogsértő tartalmat onnét eltávolítják. (Azért 800 ezret ítélt meg a bíróság, mert az egyik kifogásolt mondatot véleményként értékelte.)

Egyelőre a TV2 sem hajtotta végre az ítélet tartalmi részét, de nekik erre még van idejük. Így aztán nem csoda, ha a hírigazgató is inkább díszvendégként, sőt rajongóként vett részt a Fidesz-kongresszuson, nem pedig újságíróként.

A kormánymédia sorozatban bukja el a sajtópereket, és hasonlatos ítéletek sűrűn születnek az ítélőtáblán. 2017-ben a Fidesz-média 53 helyreigazítási pert vesztett, 2018-ban - választási évben - 109-et, 2019-ben 74-et. 2020-ban 57 pert buktak el; összehasonlításképpen ugyanebben az évben a kritikus sajtó összesen 7-et.

Hogy mégis mi a különleges a két tüntető esetében? Az, hogy a bíróság a túlóratörvény ellen tüntető aktivisták esetében nem csak a személyiségi jogok megsértését állapította meg, de azt is, hogy a

„csatorna célja a nézők félretájékoztatása volt, és szándékosan torzították el a történéseket ennek érdekében.”

A szándék a lényeg: a híradó nem hibázott, hanem a valótlan tényállítással az átlagosan tájékozott és körültekintő átlagnéző véleményalkotását kívánta befolyásolni.

Nem arról van szó tehát, hogy nem dolgozott elég alaposan, hanem a riport eleve a céllal készült, hogy manipulálja, félretájékoztassa, megvezesse a nézőt: "...a III. rendű alperes - a TV2 - nem törekedett az objektív, kiegyensúlyozott tájékoztatásra és beszámolója nem tükrözte megfelelően a tényeket. A riport a valótlan, a felpereseket az erőszakos rombolással kapcsolatba hozó tényállításával szándékosan eltorzította a felperesek cselekményét és felelősségét, amelyet felerősített a híradásban bejátszott képanyag. Ezért a III. rendű alperes által állított hamis tény okán a véleménynyilvánítás szabadsága nem védte a sajtószervet."

Két ponton is megállapítja a szándékosságot az ítélet. A sérelemdíj mértékét is befolyásolta ugyanis a tudatos ferdítése a tényeknek, így ennek megállapítása során a bíróság „figyelemmel volt a jogsértés jelentős súlyára, a kiegyensúlyozott, ellenőrzött tényeken nyugvó, sokoldalú tájékoztatás műsorkészítési elveinek szándékos megsértésére, valamint a jogsértő tartalom rendkívül széles elérhetőségére."

Bodrogi Bea a 444-nek azt mondta, egyre több ítélet állapítja meg a szándékosságot a személyiségi jogi perekben, és ez feltehetően összefügg azzal, hogy évről évre több a politikailag motivált, a valóságot szándékoltan torzító írás - ezek nyomán a sajtóper és a személyiségi jogi per is, a bírói gyakorlat pedig észleli ezt a folyamatot, és időről időre reflektál rá.

Nehéz ugyanakkor azzal mit kezdeni Bodrogi szerint, hogy a cégek gyakran nem hajtják végre az ítéletet: a büntetést kifizetik, de a politikai presztízsveszteséggel járó közleményeket és bocsánatkéréseket gyakran nem teszik közzé. Ilyenkor kevés opciója marad a sértetteknek: végrehajtási eljárást lehet ugyan indítani, de ez egy költséges és hosszú jogi folyamat, ami nem ígér biztos sikert.

Tönkretenni, bármi áron

Történt a közelmúltban egy másik eset is, ahol a bíróság kimondta a szándékosságot, és ami súlyosabb is talán a tüntetők perénél.

2019. január 30-án jelent meg az Origón egy jó hangulatú írás arról, hogy Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt és felesége egy csecsemő halálában érintett. A cikk nagy sikert arathatott, mert már másnap érkezett a folytatás: Márki-Zayék már több csecsemő halálában is érintettek lettek. Márki-Zay és felesége, Vincze Felícia pereltek, a bíróság jogerős ítélete pedig megállapította, hogy mindkét cikk fő állításai hamisak voltak, sőt: tudatos manipuláció eredményei.

Az Origo jogosulatlanul és megvágva közölt újra egy hangfelvételt, amin Vincze Felícia egy Budakörnyéki Törvényszéken zajló büntetőperben tett tanúvallomást. A cikkben úgy állították be, mintha az otthonszüléseket levezető Vincze Felícia felelőssége lett volna, hogy adjon K-vitamint egy kisbabának, aki később elhunyt, holott ehhez nem is lett volna joga.

A Fővárosi Ítélőtábla az ítéletben megállapította, hogy „az alperes valótlan tényállításon alapuló értékítélete levonásához szándékosan eltorzítja a felperes tanúvallomását (...)”, továbbá azt is, hogy „a felperes vallomásából a lejáratás szándékával önkényesen szelektálva kiragadott részeket tettek közzé, a figyelem felkeltése és az egyébként teljességgel alaptalan következtetésük megalapozása és nyomatékosítása érdekében (...).”

A törvényszék kimondta továbbá, hogy az írás - aminek persze szerzője sem volt - egyértelműen politikai motivációból született: „a cikk egyoldalú, elfogult, az önálló véleményalkotást kizáró módon manipulatív, a felperes álláspontját meg sem kérdezték, úgy mondtak ítéletet a tevékenységéről, hogy vele szemben még a gyanú sem merült fel. Az alperesi jogsértések kétségkívül hozzájárultak a felperes egészségügyi szolgáltató tevékenységének ellehetetlenüléséhez, továbbá a házastársával szembeni támadásokhoz is újabb muníciót szolgáltattak.”

Márki-Zay feleségének a cikksorozat nyomán fel kellett függesztenie a praxisát. Hiába állapította meg a bíróság, hogy minden felhozott vád hamis volt ellene, pályáját tönkretette a propagandasajtó.

Az Origo - aminek főszerkesztője, Gábor László állítása szerint maga sem tudja, kik írnak lejárató cikkeket az oldalon - kifizette a felperesnek a 2 millió forintos megítélt büntetést, de az ítélet tartalmi részét nem hajtották végre, és nem közölték az ítéletet sem. De nem is érték be ennyivel: miután biztossá vált Márki-Zay Péter indulása az előválasztáson, némi átszerkesztés után újra megjelentették a cikket benne a már jogerősen hamisnak ítélt állításokkal.

Egy rogánozós cikkel kezdődött

2015 óta - amikor is a Simicska-botrány után Rogán Antal vezetésével a Fidesz újraszervezte a kommunikációját - a kormány tudatosan használja politikai fegyverként a rendelkezésére álló felületeit. Aligha véletlen, hogy a provokációk és lejáratások gyakorlata az elmúlt években egyre világosabban tükröződik vissza a bíróságok ítéleteiben is.

Fazekas Tamás és Tóth Balázs - akik jelenleg mindketten a Helsinki Bizottság ügyvédei - egyaránt úgy emlékeznek, hogy a kormánypropaganda Juhász Péterrel szemben indított rágalomhadjárata volt az első jelentősebb ügy ebben a folyamatban.

Ugyan nem a Helsinki ügyvédjeként, de mindketten képviselték Juhászt ebben a persorozatban, ahol a bíróság kimondta, hogy a televízió szándékosan és politikai motiváció által vezérelve próbált lejáratni Juhászt.

2016-ot írtunk, amikor a TV2 keményen rászállt Juhászra, az Együtt akkori elnökére, akit azzal vádoltak meg, hogy a börtönben ülő - a '90-es évek olajügyeiből ismert, a Prisztás- és Fenyő-gyilkosságok miatt jelenleg is börtönbüntetését töltő - Portik Tamásnak dolgozik; hogy ő irányítja, tőle pénzt milliókat kap, információkkal látja el, nyaraltatja, szponzorálja, irányítja, vele összejátszik - azaz a csicskája.

Az esetnek kezdettől fogva bosszú-hangulata volt: Juhász ezt megelőzően sokszorosan bűnözőnek nevezte Rogán Antalt, a kormánymédia elsőszámú irányítóját, aki ezt követően beperelte őt. Ennek a személyiségi jogi pernek az egyik meghallgatásán vallotta azt Portik Tamás, hogy egy alkalommal 10 millió forintnyi eurót vitt Rogán Antalnak. A Portik-vallomás után azonnal rárepült Juhászra a TV2 - és utána a hadrendbe állított kormánylapok -; és legalább egy tucat Tények-műsorban támadták Juhászt, akit később magánéleti ügyeivel is elővettek.

A csicskázásért Juhász sajtópereket és személyiségi jogi pert indított a TV2-el szemben. A személyiségi jogi per során a törvényszék első fokon megállapította, hogy a nagyközönség előtt közölt rágalmak hamisak, és azok mögött egyértelmű politikai szándék húzódott meg:

„A közlések számából, gyakoriságából, a híradások időszakának hosszából, valamint abból a tényből, hogy az alperes ugyanolyan közléseket rendre újra leadott anélkül, hogy újabb, hírértékkel bíró információk jelentek volna meg benne, a bíróság bizonyítottnak látja, hogy a kifogásolt híradások lejárató szándékkal jelentek meg és alkalmasak voltak a felperes politikai ellehetetlenítésére.”

A jogerős ítélet ismételten aláhúzta, hogy a riportsorozat célja a lejáratás, és Juhász politikai ellehetetlenítése volt. A 2020 júliusában jogerőre emelkedett ítélet nyomán a TV2-nek végül 2,5 millió forintos sérelemdíjat kellett megfizetnie Juhász Péternek.

Az eset utóélete hasonlóan zajlott, mint az idézett példák során: a TV2 fizetett ugyan, de a személyiségi jogi perben Juhász kifejezetten arra hivatkozott, hogy nincs tudomása a megnyert sajtóperek ítéleteinek teljesítéséről, és ezt a személyiségi jogi perben nem is cáfolta a TV2. A személyiségi jogi per esetében a televízió a Kúriánál kezdeményezte az ítélet felülvizsgálatát, és a végrehajthatóságának felfüggesztését.