Rényi Pál Dániel

Helyi összefogás eredményeként menekült meg a haláltól egy négyméteres krokodil Szulavézi (Celebesz) szigetén, Indonéziában, a Palu folyó mentén.

A szerencsétlenül járt hüllő nyakára egy gumiabroncs szorult, és legalább hat éve nem tudott attól megszabadulni.

Korábban állatszakértők és helyi hatóságok egyaránt megpróbálták becserkészni az állatot, hogy levághassák róla a gumit, mert fenyegetett, hogy a növésben lévő hüllő egyszer csak megfullad a szorítástól. Az állatot először 2016-ban látták gumival a nyakán.

A krokodil megmentője végül egy helyi lakos, a 35 éves Tili volt, aki heteken át készült az akcióra, több csapdát is állította, de csak a harmadik kísérlete járt sikerre. A férfi állítása szerint galambokkal és tyúkokkal csalogatta magához az emberektől egyébként tartó állatot.

Hogy maga a becserkészés miként történt, az nem derül ki a híradásból, de az biztos, hogy végül vagy tucatnyi férfi vonszolta partra a krokodilt. Ott aztán száját bekötözték, fejét letakarták, hogy megnyugodjon, és egy fűrésszel levágták róla a gumiabroncsot, majd elengedték.

Cserébe annyit kellett csak kibírnia, hogy egyszerre legalább 30 ember vakuzta körbe az épp szabaduló hüllőt. (Reuters / MTI)

A norvég büntetésvégrehajtási hatóság, a Kriminalomsorgen kedden közleményt adott ki arról, hogy másik börtönbe helyezik át Anders Behring Breivi neonáci tömeggyilkost, aki eddig a Skienben található Telemark fegyintézetben töltötte büntetését.

Breivik a Ringerike településen működő börtönbe kerül. Ez a fegyintézet alig 10 kilométerre fekszik Utoya szigetétől, ahol 2011. július 22-én Breivik 69 embert - döntően fiatalokat, a Munkáspárt ifjúsági táborának lakóit - mészárolt le. A tömeggyilkos további nyolc emberrel végzett egy gépkocsiba rejtett pokolgéppel Oslóban.

Ringerike hozzávetőleg 40 kilométerre északnyugatra található Oslótól a Tyrifjorden - Norvégia ötödik legnagyobb tava - partján.

A hatóságok a hosszú ideje fontolgatott áthelyezést döntően azzal magyarázták, hogy Breivik 2013 óta magánzárkában van a magas biztonsági fokozatú Telemark fegyintézetben, és környezetváltoztatásra van szüksége. Emögött az állhat, hogy Breivik eredetileg 21 éves börtönbüntetést kapott, de ez korlátlanul meghosszabbítható, amennyiben a bíróság úgy ítéli meg, hogy továbbra is veszélyt jelent a társadalomra. Ezért fegyencként időnként át kell helyezni őt új fegyintézetbe.

Az egyik norvég bíróság egyébként február elsején utasította el Breivik feltételes szabadon bocsátási kérelmét. A meghallgatásán a tömeggyilkos fogva tartásának körülményeire. (MTI / DPA)

Összesen kilenc különböző égetett szeszes ital forgalmát vizsgálta a Nielsen kiskereskedelmi indexe 2020 decembere és 2021 novembere között, és masszív arányú növekedést regisztráltak az egy évvel korábbi időszakhoz képest.

A komplett forgalom több mint 124 milliárd forint volt, ami 18 százalékkal több az egy évvel korábbiakhoz képest. Összesen 12 százalékkal, 219 ezert hektoliter égetett szesszel nőtt az értékesített mennyiség.

Legnagyobb arányban a gyomorkeserűk fogytak. Bő 34 milliárd forintot költöttek erre a magyarok, ami 19 százalékos növekedésnek felel meg - mennyiségben ez 13 százalékkal, azaz 52 ezer hektoliterrel egyenlő.

Örök sláger a vodka: letisztult ízvilág, kevés kockázat, biztos eredmény. El is ment rá 31 milliárd forint, 15 százalékos bővülés értékben, mennyiségben pedig 11 százalékos plusz.

Azon se lepődhetnénk meg, hogy nagyon jön fel a divatos ginfogyasztás, de az arány azért súlyos. 53 százalékkal nagyobb forgalma volt a gineknek, mint egy évvel korábban, ez mennyiségben 39 százalékot tesz ki. A legnagyobb bővülést egyértelműen itt regisztrálta a Nielsen. Jó hír alighanem a tonikot forgalmazóknak is.

A trendek követőit aligha hökkenti meg, hogy szinte locsoltuk a rumot egész évben. 19 százalékkal többet költöttünk rumra, mint egy évveé korábban, összesen 4,5 milliárd forintot.

Whisky 18,5 milliárd forint értékben fogyott, 21 százalékkal több mint egy évvel korábban (17 százalékos bővülés mennyiségben), és tartja a tempót a hagyományos helyi ízvilág, a pálinka is: 14 milliárd forintos forgalom, 14 százalékos értéknövekmény, 10 százalékos mennyiségi növekedés.

Valamelyest meglepő, hogy nagyon fogynak még mindig a likőrök. 9,5 milliárd forintot költöttünk likőrre a tárgyalt évben, ami 10 százalékkal több az egy évvel korábbihoz képest.

Hogy milyen megterhelő volt a járványidőszak, azt szépen példázza, hogy még brandyből és a vermutfélékből is több fogyott a korábban jegyzettekhez képes. Előbbit 5,5 milliárdért vettünk (17 százalékkal többet költöttünk rá, mint egy évvel korábban), utóbbira 2 milliárd forintunk ment el; ez 12 százalékkal több az egy évvel korábbinál. (mfor.hu)

Nagyjából ezer Mi Hazánk-szimpatizáns vonul át vasárnap délután Budapesten, és emlékezik a 65 éve elhunyt Horthy Miklós volt kormányzóra.

A „Nemzeti Összefogás Seregszemléje” fantázianéven meghirdetett rendezvényen részt vesz a párt mellett a Horthy Miklós Társaság, a Trianon Társaság, az 1956-os Vitézi Lovagrend Világszövetsége, a MIÉP, az FKgP, a Betyársereg, a Mi Hazánk Motorosai, a Magyar Önvédelmi Mozgalom, a HVIM, a Mi Hazánk Ifjai, az Identitesz és a Magyarok Világszövetsége is.

A szervezetek a Gellért téren gyülekeztek, onnét pedig a Parlament felé vették az irányt. Beszélt már Novák Előd, de felszólal többek között Toroczkai László miniszterelnök-jelölt és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke is. A fáklyákkal vonuló tömeget hagyományőrző jelmezbe öltözött lovasok vezetik.

Karácsony Gergely főpolgármester a Facebook-oldalán osztotta meg véleményét az eseménnyel kapcsolatban. Azt írta, hogy Budapest nem kér a gyűlölködésből:

„Ma Horthy Miklós halálának közelgő évfordulója alkalmából szélsőjobboldali szervezetek és álellenzéki pártok felvonulással egybekötött erődemonstrációt szerveztek fővárosunkba, félelmet keltve ezzel a lakosság egy részében. (...) Elfogadhatatlannak tartom, hogy Horthy Miklós máig vitatott örökségét, politikai erők gyűlöletkeltésre használják, megzavarva ezzel Budapest békéjét. Köszönöm azok bátor kiállását, akik ma is felszólalnak a gyűlölködés ellen.”

Gyorsan reflektorfénybe került Erős Gábor fideszes esztergomi alpolgármester, akit Völner Pál helyén indít Komárom-Esztergom megye 2. számú egyéni választókerületében a kormánypárt.

Erősről a Szabad Európa írta meg, hogy egyik cége 2018-ban felkerült a feketén foglalkoztató vállalatokat jegyző NAV-listára, és szintén a Szabad Európa vette észre, hogy valami nem stimmel Erős diplomájával sem: 2014-ben még a szakterületén diplomát szerző szakemberként hivatkozott saját magára, de később a diplomára történt utalás eltűnt az életrajzából.

A lap kereste a politikust, hogy árulja el, mi történt a diplomájával, de Erős nem reagált, viszont szombaton a Facebook-oldalán megosztotta az MLSZ Felnőttképzési Intézetétől kapott játékvezetői diplomáját.

Az alpolgármester azt írta, hogy soha, sehol nem állította magáról, hogy a diplomáját egyetemi/főiskolai képzés keretein belül szerezte volna. Arra nem reagált, hogy akkor miért törölte az életrajzából az erre utaló bekezdést.

A NAV-ügyre azt reagálta, hogy 2018 őszén könyvelője mulasztásából egy munkavállalója késve lett bejelentve, a könyvelő pedig a felelősségét elismerte, és a kirótt bírságot a biztosítója rendezte.

„Javaslom a politikai ellenfeleimnek is, hogy az esztergomi és a környékbeli emberekért dolgozzanak, ne álhírgyártásra pazarolják idejüket. A magam részéről az ügyeket lezártnak tekintem.” - írta posztja végén Erős Gábor, aki egyébként partjelzőként nemzetközi karriert futott be, Kassai Viktor asszisztenseként világbajnoki-, és BL-meccseken is lengetett. (hvg.hu)

Nem lesz jelentősebb lehűlés jövő héten, sőt, az országban többfelé már-már kora tavaszias, 10 Celsius-foknál is melegebb idő lehet - írja az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) jelentésére hivatkozva vasárnap délután az MTI. Ezzel együtt változékony lesz az időjárás: a napsütés dominál majd, de az ország egyes részein hózápor is lehet.

Hétfőn a legtöbb országrészben száraz, ámde szeles időre lehet számítani, záporeső, hózápor csak északkeleten fordulhat elő. Napsütés lesz; a legalacsonyabb hőmérséklet plusz 2 és 8 fok között mozoghat, napközben 7-8 fok körül alakul a hőmérséklet.

Kedden is eleinte napos idő várható, de napközben megnövekszik a felhőzet, és néhol zápor, hózápor sem kizárt. A szél továbbra is erős lesz. A leghidegebb órákban mínusz 2 és plusz 3 fok között lesz a hőmérséklet, a legmagasabb hőmérséklet plusz 6 és 9 fok között alakul majd.

Szerdán is elsősorban az ország északkeleti felén lehet csak kisebb eső, zápor, arra is inkább csak a reggeli órákban, egyébként sütni fog a nap, de a szél nem csitul, viszont a levegő melegszik. A minimumhőmérséklet mínusz 1 és plusz 7 fok között, a maximumhőmérséklet plusz 9 és 15 fok között várható.

Csütörtök már teljesen száraz lesz mindenhol, a legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 4 és plusz 1, a legmagasabb hőmérséklet plusz 9 és 14 fok között alakul.

Pénteken megnövekedhet a felhőzet, de csapadék nélkül, és marad az enyhe idő: a leghidegebb órákban mínusz 3 és plusz 2, délután plusz 8 és 13 fok között alakul a hőmérséklet.

Szombaton és vasárnap előfordulhat futó zápor, hózápor, és ismét kicsit hűl a levegő. Szombaton hajnalban mínusz 3 és plusz 3, kora délután plusz 3 és 9 fok közötti értékekre lehet számítani. Vasárnap a leghidegebb órákban mínusz 7 és 0, napközben plusz 1 és 7 fok között alakul a hőmérséklet.

Jelenleg a pekingi téli olimpián a legtöbb szó egy török síugróról, Fatih Ardáról esik.

Ardából a Twitteren és más közösségi oldalakon az ujgur függetlenségi mozgalom egyik hőse lett, miután vasárnap világoskék színű, fehér félholddal és csillaggal dekorált síléccel állt rajthoz. Ez a kombináció megegyezik a kelet-turkesztáni függetlenségi mozgalom zászlajával.

A dolog azért nem teljesen egyértelmű, mert a félhold és a csillag motívuma a török nemzeti lobogón is szerepel, csak éppen vörös alapon. Ezért valójában a közvélemény is inkább csak találgatja, hogy Arda politikai véleményt nyilvánított-e a Pekingben. A versenyző ráadásul maga sem akart rendet vágni ebben a kérdésben.

A Reuters kérdésére Arda megtagadta a válaszadást. Azt mondta, hogy török színekben versenyez, csak arról tud nyilatkozni: „Sportoló vagyok, csak a munkámat végzem. A többi dolog nem érdekel, az nem az én dolgom. Nem akarok ezekre a kérdésekre válaszolni.”

Nem csak politikai jelentősége van a kérdésnek, amit Ardának szegeztek, hanem versenyjogi is, ugyanis az olimpián szigorúan tilos bármilyen politikai szimbólum viselése. A török csapat később tagadta, hogy szándékos szabályszegést követett volna el, a török olimpiai bizottság pedig közleményt adott ki arról, hogy Arda szerelése határozottan nem politikai nyilatkozat volt. A török sportolók a továbbiakban az olimpiai bizottság emblémáját viselik majd a léceiken és szerelésükön.

A közösségi médiában mindenesetre tömegek vannak meggyőződve arról, hogy Arda az ujgur függetlenségi mozgalom melletti szolidaritását fejezte ki, és hősként éltetik a sportolót.

Pénteken a kínai muzulmán ujgur közösség több száz tagja tüntetett Isztambulban, és a pekingi játékok bojkottjára szólították fel a résztvevőket.

Becslések szerint mintegy 50 000 ujgur él Törökországban, ez a legnagyobb ujgur diaszpóra Közép-Ázsián kívül.

ENSZ-szakértők és jogvédő csoportok becslései szerint 2016 óta több mint egymillió, főként ujgur és más muszlim kisebbséghez tartozó embert tartanak fogva kényszermunka-táborokban Hszincsiangban. Kína tagadja a táborok létezését. (Reuters)

Bajban van az MTK, miután hazai pályán 2-0-ás vereséget szenvedett a Zalaegerszeg ellen az NB1 első téli fordulójában. A csapat ezzel a tabella utolsó helyén áll, 4 pontra lemaradva a még bennmaradón helyen állomásozó Gyirmót csapatától.

Pedig szakvezetés mindent elkövetett, hogy a téli pihenő idején megerősítsék a keretet: ezért érkezett a csapathoz többek között Újpestről Stieber Zoltán, aki pályán is volt a Zalaegerszeg ellen.

Az M4 Sport az elkeseredett Márton Gábor vezetőedző mellett az egykori válogatott játékost kérdezte a vereség okairól, és jól tették, a középpályás jókedvűen válaszolt:

„Pozitívnak kell maradni, nyilván lejjebb már nem kerülhetünk a tabellán. Ez a pozitív ebben a pillanatban, de csináljuk tovább a dolgunkat, pontokat kell gyűjtenünk minél hamarabb.”

A következő fordulóban az MTK a Puskás Akadémiához látogat Felcsútra. Ha nyernek, és az Újpest nem veri meg otthon a Kisvárdát, akkor a kék-fehérek feljöhetnek a 11. helyre. De ha nem nyernek, dráma akkor sincs, lejjebb már nem kerülhetnek. (24.hu)

Mark Zuckerberg álma, hogy a Metaverzum, a Facebook új virtuális világa minél több dimenzióban hasonlítson az általunk ismert valósághoz, és minden jel szerint a legjobb úton jár.

Egy nőt 3-4 férfi, illetve férfinek látszó virtuális projekció csoportosan megerőszakolta, alig pár másodperccel azután, hogy belépett a Metaverzum tesztelés alatt álló beta-verziójába.

„60 másodperc sem telt el, és már verbálisan és szexuálisan is zaklatott 3-4 férfi avatar, majd miután inzultáltak, csoportosan megerőszakoltak, és erről fotókat is készítettek” - írta Nina Jane Patel, egy 43 éves londoni családanya még egy decemberi blogposztjában, ami most kezdett el terjedni az amerikai weben.

Patel azt írta, miután szabadulni próbáld, utána üvöltötték, hogy „ne mondd, hogy nem élvezted” és „élvezz a fotóra” - akár csak a való világban.

„Szürreális volt. Egy rémálom” - írja Patel, aki nem az első áldozat. A szexuális zaklatás, bár még élesben el sem indult, már most súlyos probléma a Metaverzumban.

A Verge hetekkel korábban írt arról, hogy egy beta tesztelőt egy idegen zaklatta. Az áldozat azt emelte ki, hogy a verbális zaklatás gyakori dolog a weben is, de egy virtuális valóságban ez sokkal megrázóbb és valóságosabb élmény, kiemelve, hogy a legmegalázóbb része az élménynek a bámészkodó avatarok voltak, akik láthatóan élvezték a helyzetet.

A Meta alelnöke, Vivek Sharma sajnálkozott az eset miatt, de belefért részéről egy finom áldozathibáztatás is, amiért a user nem kapcsolta be azt a biztonsági beálítást, ami blokkolja az idegenek közeledését.

A Meta sajnálatát fejezte ki utóbbi incidens miatt is. A cég szóvivője, Joe Osborne azt közölte a Vice megkeresésére, hogy ezt az esetet, ahogy minden más erőszakos esetet kivizsgálnak. (Vice)

Mostantól a Harcsa utca és a Frankel Leó út kereszteződésében található kis tér a 25 éve elhunyt egykori szociológus, újságíró és országgyűlési képviselő, Solt Ottília nevét viseli.

A teret Őrsi Gergely, a II. kerület MSZP-s polgármestere avatta fel kedden délután, és arról beszélt, hogy a tavaly az önkormányzat nőnapi utcanévadó-pályázatot hirdetett, a négy, eddig névtelen közterület elnevezésére közel 1000 javaslat érkezett.

Ennek nyomán avatták fel előbb a Szabó Magda sétányt, és a nagyszámú ajánlás miatt kapott teret a budai kerületben Solt Ottilia is.

A helyválasztás is tudatos: Solt Ottilia, ahogy Őrsi elmondta, „Solt Ottilia e tér mellett haladt el nap mint nap, amikor Komjádi Béla utcai otthonából elindult boltba, kutyát sétáltatni vagy éppen a SZETA vagy a demokratikus ellenzék ügyeit intézni. Bár fájdalmasan korai halála miatt már huszonöt éve nincs velünk, szinte azonnal példaképpé nemesült.”

Az eseményen részt vett többek között Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes, Rostás Mónika és Rostás Csaba zeneművész, és Nagy Zsolt és Cserna Antal színművész is.

Solt Ottilia a hetvenes években a Gazdaságkutató Intézet, majd a Fővárosi Pedagógiai Intézetnél dolgozott szociológusként, és volt tagja Kemény István mellett az MTA szociológiai kutatócsoportjának. A cseh Charta '77-vel vállalt szolidaritási nyilatkozat aláírása után elbocsátották, tanárként és könyvtárosként dolgozott.

A hetvenes évek legaktívabb szegénységkutatója volt, ő hozta létre a Szegényeket Támogató Alapot (SZETA) 1979-ben, és lett a Beszélő című illegális ellenzéki lap szerkesztője. Résztvevője volt az 1985-ös illegális monori értelmiségi találkozónak, alapítója és 1990 és 1994 között képviselője az SZDSZ-nek, de a párttól már 1993-ban eltávolodott. Élete utolsó éveiben szociális munkások képzésével foglalkozott a Wesley János Lelkészképző Főiskolán. Hosszú betegség után 1997 február 1-én

Pegasus-ügyben ült össze kedden az Európai Parlament szakbizottsága, ahol a meghallgatás egyik résztvevője Panyi Szabolcs volt, a Direkt36 újságírója, aki tagja volt a nemzetközi megfigyelési ügyet feltáró újságíró-konzorciumnak, és akit az elmúlt években meg is figyeltek a Pegasus kémszoftver segítségével miközben a magyar kormány számára kényes ügyekben nyomozott.

Az EUrológus beszámolója szerint Panyi a meghallgatáson arról beszélt, hogy több mint kétszáz újságírót figyeltek a szoftverrel, és összesen tíz európai országban vetették a be a programot, amit eredetileg azért dobtak piacra, hogy a hatóságok hatékonyan küzdhessenek a szervezett bűnözés és a terrorizmus ellen.

Panyi mellett a meghallgatáson felszólalt Gurkan Özturan, a Sajtó- és Médiaszabadság Európai Központjának munkatársa, aki szintén arról beszélt, hogy igen sok esetet regisztráltak, amikor a Pegasust újságírók ellen használták fel, kifejezetten politikai célból.

A kémszoftverrel szintén megfigyelt Ewa Wrzosek lengyel ügyész ugyanitt arról beszélt, hogy azért kerülhetett célkeresztbe, mert a választások tisztaságával kapcsolatban kezdeményezett nyomozást, de alighanem a kémkedés hatására végül áthelyezték egy másik ügyészségre és állandó megfigyelés alá vonták.

A riport szerint a jelenlévő EP-képviselőket felháborították az elhangzottak, vizsgálóbizottság felállítását sürgették, és az Európai Bizottságot kritizálták tétlensége miatt. Egyetlen kivétel akadt köztük: a fideszes Hidvéghi Balázs, aki állította, hogy Orbán Viktor alatt illegális megfigyelés Magyarországon márpedig nem történt, ahogy azt az adatvédelmi hatóság is megállapította nemrég, ráadásul:

Gyurcsány.

Hidvéghi szerint nem a Pegasus a botrány, hanem ami 2010 előtt történt Magyarországon Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt, amikor

„gyilkosokkal, bűnözőkkel, maffiózókkal tartott kapcsolatot a nemzetbiztonsági szolgálat, hogy a jelenlegi miniszterelnökre terhelő bizonyítékokat gyűjtsenek.”

A fideszes politikusra Panyi azzal reagált, hogy Hidvéghinek saját párttársait kellene megkérdeznie, hogy vajon amikor a most gyanúsítás alatt álló Völner Pál engedélyezte az ő megfigyelését, azt vajon nyomásra vagy önszántából tette-e.

Március 31-én ismét foglalkozik a témával a szakbizottság. (hvg.hu)

Egy norvég bíróság elutasította a neonáci tömeggyilkos Anders Breivik szabadlábra helyezésére irányuló kérelmet, miután úgy ítélte meg, hogy az elkövető továbbra is komoly veszélyt jelent a társadalomra.

Breivik 2011 júliusában nyolc embert ölt meg egy autóba rejtett bombával Oslóban, majd további 69 embert - nagy többségében fiatal kamaszokat - lőtt agyon a közeli Utøya szigetén, a norvég Munkáspárt ifjúsági szervezetének nyári táborában.

Breivik a maximálisan kiszabható 21 éves börtönbüntetést kapta, de 2022. janurjában kérte feltételes szabadlábra helyezését.

Az elkövető, aki a tárgyalás nyitónapján náci tisztelgést mutatott be, indoklásként azt írta, hogy már nem az erőszak híve, de a bíróságot nem hatotta meg ezzel.

A délkelet-norvégiai Telemarkban működő bíróság ítélete kimondta, hogy nem bízik Breivik állításában, miszerint bár ideológiája nem változott, mostantól békés eszközökkel fog küzdeni azokért.

Hulda Karlsdottir ügyész szerint a tömeggyilkos még mindig nagyon veszélyes ember, és hasonló értékelést adott Randi Rosenqvist pszichiáter is, aki többször is megvizsgálta Breiviket.

A három bíró együttesen úgy ítélte meg, hogy mivel pszichiátriai állapota nem változott, fennáll a veszélye annak, hogy Breivik megismétli a 2011. július 22-én elkövetett gyilkosságokat kiváltó magatartását, és kétség nem férhet hozzá, hogy „még ma is képes újabb súlyos bűncselekményeket elkövetni".

A fogvatartott ügyvédje, Oeystein Storrvik szerint börtönkörülményei miatt nehéz bizonyítani Breivik számára, hogy megbízható. volna. Azt mondta, hogy fellebbezni fog a bíró egyhangú döntése ellen

A 42 éves Anders Behring Breivik soha nem mutatott megbánást a gyilkosságok miatt.

A feltételes szabadlábra helyezési meghallgatáson, amelyre 10 évvel Breivik bebörtönzése után került sor, megismételte szélsőjobboldali összeesküvés-elméleteit ismételgetett és náci tisztelgést mutatott be. (BBC)

Egy 440 négyzetméteres molekuláris mikrobiológiai laboratóriumot adtak át az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán (ELTE TTK) kedden Lágymányoson. A komplexum elsődleges funkciója, hogy támogassa a koronavírus-járvány elleni védekezést és kutatásokat, és hogy szolgáltatásokat nyújtson ipari partnerek számára. A labor kialakításának költséges nagyjából 1 milliárd forint volt.

Az átadáson Gulyás Tibor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára nagyon ambíciózusnak mutatkozott, és kijelentette: Magyarország 2030-ra a „jelentős innovátorok táborába” kíván tartozni. Gulyás elvitathatatlan fejlődésről beszélt, mert elmondása aszerint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap főösszege megduplázódott 2015-höz képest, és a teljes kutatás-fejlesztési ráfordítás is 100 milliárdokkal emelkedett.

Az ELTE rektora, Borhy László szerint a laboratórium hozzájárulhat a koronavírus-járvány elleni küzdelemhez, és fontos mérföldkő az egyetem történetében is, amennyiben a járvány levonulásával is világszínvonalon tudja majd szolgálni a biotechnológiai kutatás igényeit.

Az ELTE TTK dékánja, Kacskovics Imre a molekuláris biomarker lehetővé tehet olyan személyre szabott terápiákat, amik a mainál eredményesebb gyógyulással kecsegtetnek; segít pontosabban meghatározni egyéni egészségügyi problémákat és beazonosítani gyógymódjaikat.

A laboratórium lehetőséget ad arra, hogy kar részt vegyen a járvány leküzdésében, és hogy a krónikus betegségekkel összefüggésben molekuláris biomarker kutatásokat végezzen.

A laborban lehetővé válik majd különféle kórokozók, köztük a Covid-19 és variánsai által kiváltott fertőzések kiszűrése, valamint a természetes és a védőoltásokkal létrehozott immunválasz elemzése.

A laboratóriumot az ELTE Biotechnológiai FIEK (Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ) hozta létre egy NKFIH-projekt keretében, többek közt az ELKH Természettudományi Kutatóközponttal együttműködésben.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFIA) támogatásával 2017-ben indult projekt célja eredetileg egy olyan akkreditált molekuláris biomarker-laboratórium létrehozása volt, amely genetikai és sejtbiológiai vizsgálatokat végez a tudomány, a gyógyszeripar és a nemzeti egészségügyi rendszer számára.

A 2019 végén kialakult világjárványra reagálva átdolgozták az eredeti fejlesztési koncepciót és úgy alakították ki, hogy a létesítmény alkalmas legyen a Covid-19 pandémia megfékezésére is.

Hosszú cikkben mutatja be a Telex, hogy helyenként mennyire zavaros a kormányzat és az általa támogatott szervezetek közötti kommunikáció, még olyan, a hatalom számára egyébként látszólag fontos ügyben is, mint amilyen az antiszemitizmus vagy a zsidó hitközségekkel fenntartott viszony.

Novemberben egy nemzetközi összehasonlító-kutatás arra jutott, hogy Magyarországon továbbra is relatíve erősek az antiszemita előítéletek: a magyarok 24 százaléka masszívan, további 18 százaléka pedig mérsékelten antiszemita. Ez Európában a top3-hoz elég: csak a görögök és lengyelek produkálnak ennél magasabb számokat. A számok ezzel együtt a korábban készült kutatásokkal összevetve nem számítanak kirívónak.

Ami érdekes, hogy a 16 országban lefolytatott kutatás közvetetten a magyar kormány pénzelte, méghozzá a közpénzből életre hívott és működtetett - Tett és Védelem Alapítványon (TEV) - keresztül.

A Köves Slomó-féle Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséghez (EMIH) szorosan kötődő alapítvány tíz éve kutatja az antiszemitizmust a kontinensen; a nyomaiban 2018-ban ó megalakult Tett és Védelem Liga évi 500 millió forintos állami támogatásból működik, és több ütemben kapott további forrásokat a kutatások finanszírozásához.

A kutatást Kovács András, a CEU egyetemi professzora, a magyarországi antiszemitizmus nemzetközileg is elismert - 2013-ban Széchenyi-díjjal kitüntetett - kutatója készítette illetve felügyelte.

Köves Slomó az államilag Mandinernek adott interjújában kritikával illette a kutatást szemléző Telexet, amiért előítéletekre fókuszált ahelyett, hogy kiemelte volna: a zsidó közösségek nagyobb biztonságban élnek Magyarországon, mint egyes nyugat-európai országokban.

Hasonló érvet húzott elő aztán a Szombatnak adott interjújában Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség egyházügyi kapcsolatokban illetékes helyettes államtitkára, aki viszont már nem a lapot, hanem Kovács Andrást kritizálta, és kijelentette, hogy „ez a közvélemény-kutatás, a mi álláspontunk szerint nem tükrözi a valóságot.”

Szalay-Bobrovniczky szerint Magyarország nem tartozik a leginkább antiszemita országok közé, hiszen itt biztonságosan élhetik az életüket, és

„nem tisztázott, hogy a Tett és Védelem Alapítvány milyen megfontolásból rendelt meg egy ehhez hasonló, egyértelműen tendenciózus közvélemény-kutatást, de lévén, hogy az általam amúgy tisztelt Kovács András a CEU professzora, így nem is várhattunk objektív eredményeket.”

Szalay Bobrovniczkynak, aki korábban ittas vezetés, erős kiszólások és egy megalázó füttykoncerttel tudott csak hírekbe kerülni, nem állt össze, hogy az őt foglalkoztató kormány épp az ilyen kutatások miatt is támogatja évi 500 millióval a Tett és Védelmet.

Kovács úgy reagált a Telexnek: aggasztó, hogy az államapparátus magas szintjén mennyire súlyos szövegértelmezési nehézségekkel küzdenek egyesek. A kutató elismételte, hogy az előítéletesség nem feltétlenül vezet agresszióhoz, és kifejezte meglepettését, hogy a mostani eredmények ekkora meglepetést okoztak kormánykörökben, hiszen a mérési adatok alig változtak az elmúlt évtizedben: Magyarország több nemzetközi összehasonlító vizsgálat eredményei alapján is ugyanott állt az előítéletesség-skálán. (Telex)

Twitter- és Instagram-profilján bejelentette visszavonulását minden idők legeredményesebb amerikai futballistája, Tom Brady.

A Tampa Bay Buccaneers irányítója helyi idő szerint kedd reggeli bejegyzésében azt írta, hogy a futballt csak teljes erőbedobással lehet játszani eredményesen, és amint nincs meg valakiben a megfelelő versenyszellem, új kihívások után kell nézni. Brady számára most jött el az idő.

„Imádtam az NFL-karrieremet, és most itt az ideje, hogy időmet és energiáimat más dolgokra összpontosítsam. Az elmúlt héten sokat gondolkodtam, és nehéz kérdéseket tettem fel magamnak. Nagyon büszke vagyok arra, amit elértünk. A csapattársaim, az edzőim, a versenyzőtársaim és a szurkolóim 100%-ban megérdemlik a dicséretet, de most az a legjobb, ha átadom a játékteret az elkötelezett és elkötelezett sportolók következő generációjának”

- írta Brady, aki 22 szezont húzott le az NFL-ben, húszat a New England Patriots és kettőt a Buccaneers színeiben.

A 44 éves Brady visszavonulásával minden idők legeredményesebb játékosa hagyja el a pályát. Ő szerepelt legtöbbször a Super Bowl-ok történetében (10) és ő is nyerte meg legtöbbször a győztesnek járó Vince Lombardi-trófeát (7). Ötször választották a Super Bowl legjobbjának.

❤️ pic.twitter.com/B3KKl7DFk3

— Tom Brady (@TomBrady) February 1, 2022

(ESPN)

Január közepén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felügyelete alatt létrejött az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft.

A céget azért hozták létre, hogy fékezze, de legalábbis lassítsa a nagykereskedelemben tapasztalható élelmiszer-pazarlást. Februártól ez a cég gyűjti be a boltok polcairól a 48 órán belül lejáró termékeket.

A vállalatot 3 millió forintos tőkével hozták létre: tulajdonosai a pedig a magyar állam és a Nébih lesznek.

A céget az a Hodorics András irányítja, aki a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vezérigazgató-helyettese volt korábban.

A nonprofit céget azért hozta létre az állam, mert az Európai Parlament és Tanács egy friss döntése értelmében mostantól eladományozhatóak lesznek azok az élelmiszertermékek, amiknek a minősége lejárt vagy a nagyon közeli jövőben le fog járni.

Az fontos változás viszont, hogy az adományozni kívánt termékek biztonságosságáért és megfelelőségéért az adományozó, azaz a kereskedő felel.

Az élelmiszer-pazarlás csökkentését célzó, decemberben módosított törvény kötelezi a nagy élelmiszerláncokat, hogy ajánlják fel lejáráshoz közelítő - de minimum 48 órán keresztül még nem lejárt - termékeiket az államnak. (napi.hu)

Tíz év börtönre ítélt a Budapest Környéki Törvényszék kedden kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében azt a 87 éves férfit, aki tavaly januárban azért ölte meg élettársa lányát, mert azt hitte, elvette a nyugdíját - adta hírül a bíróság honlapján.

Az eljárás során kiderült, hogy az idős férfi azt gondolta: a sértett és a számláját vezető bank összeesküdtek ellene, hogy elvegyék a pénzét. Hiába kérte a nő, hogy menjenek el a bankba és kérjék el a bizonyító erejű kamerafelvételeket.

Az elkövetés előtt nem sokkal a férfi életveszélyesen megfenyegette a sértettet, de ő ezt csak az idős férfi szellemi leépülésének tulajdonította.

2021. január 8-án a sértett meglátogatta Fóton élő édesanyját és annak 87 éves élettársát. Az idős férfi ismét szóvá tette, hogy a sértett elvette a nyugdíját, késsel nyakon szúrta a nőt, aki kimenekült a lakásból, de az utcán összeesett. A vádlott az utcán még egyszer megszúrta a nőt, többször téglát vágott a fejéhez, majd elment.

A sértett a helyszínen meghalt.

Az ügyészség 13 év fegyházbüntetés kiszabását indítványozta.

A vádlott a törvényszéken beismerte a bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról; beismerő nyilatkozatát elfogadta a törvényszék és a vádlottat emberölés miatt 10 év börtönre ítélte.

Az ügyész jogorvoslat benyújtására 3 nap gondolkodási időt tartott fenn, ezért az elsőfokú ítélet egyelőre nem jogerős.

Képeket adott ki a Kreml Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor moszkvai találkozójáról, és az MTI hírügynökség azonnal közölte is azokat.

Az orosz elnök és a magyar miniszterelnök tizenegyedszer találkoznak négyszemközt Orbán 2010-es hatalomra lépése óta, de ilyen hosszú és impozáns étkezőasztalnál talán még sosem készült róluk kép.

Ránézésre a fotósnak legalább öt-hat méteres távolságból kellett elkészítenie a totálokat, hogy mindkét vezető (és tolmács illetve írnok) ráférjen.

Az egyeztetésen sorra kerülő témákról Magyari Péter írt részletes elemzést a 444-re.

• Évek óta létezik egy független lap Magyarországon, ami minden héten megjelenik, és csúcsszezonban akár sok százezer példányban is terjesztik.
• A bárki által ingyenesen letölthető, kinyomtatható és terjeszthető Nyomtass te is!-t annak felismerése hívta életre, hogy a vidéki kistelepüléseken gyakorlatilag megszűnt a kormánytól független nyilvánosság.
• A cél: eljutni legalább 1000 kisebb lélekszámú településre. 2 millió emberhez.
• Interjúnk az alapító-főszerkesző L. László Jánossal.

Hányadik kiadását éli az újság?

Ez a 236. szám. Négy és fél éve alapítottuk, és azóta minden héten megjelent. Egy sem maradt ki. Már az is egy politikai fricska, hogy újságnak nevezzük, valójában Újságnak talán nem nevezném: ez egy félbehajtott A4-es lap az elmúlt hét legfontosabb belpolitikai vonatkozású híreivel.

2017-ben, amikor a megyei lapok felvásárlásával nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány bekeríti a vidéki nyilvánosságot, és kizárja az ott élőket a szabad információáramlásból, azt éreztük néhányan, hogy ezt nem hagyhatjuk szó nélkül. Ezzel párhuzamosan zajlott a teljes rádiós piac elfoglalása is, ami aztán a Klubrádió frekvenciától való megfosztásával tetőzött nemrég. A kormány ma már közpénzek tízmilliárdjait sem sajnálja arra, hogy alternatív valóságot teremtsen az információkhoz eleve nehezebben hozzájutó vidéki lakosság számára.

Azt láttuk, hogy a szabad sajtó egy része funkcionálisan működik, jó dolgokat csinál, csak ezek az információk nem jutnak el a megfelelő helyekre a megfelelő formában - azokról csak egy jól behatárolható, felvilágosultabb, városiasabb réteg értesül. A politikai nyilvánosság viszont ennél sokkal szélesebb.

A második kérdés úgy merült fel, hogy miként lehetne ezeket a már feltárt híreket és ügyeket legolcsóbban és legpraktikusabban célba juttatni. Ennél olcsóbban és egyszerűbben nem lehet: egy fekete-fehér, bárki által kinyomtatható, egyoldalas sajtószemle a hét a legfontosabb híreivel és eseményeivel. Ez nem kinyomtatott internet, ahogy valamelyik kormányhecclap hívta: az ereje abban rejlik, hogy bárki és bárhol kinyomtathatja és terjesztheti.

És terjeszti is?

Most már igen. Amikor kitaláltuk, annyira megörültünk az ötlet egyszerűségének, hogy elhittük, magától is futótűzként terjed majd. Ehhez nem kellett volna sok: pár ezer ember, aki hetente kinyom száz példányt, elsétál a közeli faluba, és bedobálja a ládákba. Sokan csatlakoztak, de nem tudtuk áttörni a fásultság falát; önkritikusan: nem tudtuk hitelesen elmagyarázni a társadalomnak, mennyire fontos az, hogy minél több polgártársunk hozzáférjen a kormányzati akarattól független hírekhez, és mennyire egyszerű és olcsó megoldása is létezhet ennek a problémának.

Voltak nagyobb hullámok. A 2018-as választás előtt voltak lapszámok, amiket jóval több mint 500 ezer példányban nyomtunk ki. A milliótól sem voltunk messze. A rabszolgatörvény elleni tüntetés idején is hatalmas volt az érdeklődés. Békeidőben ugyanez inkább 100-200 ezer példányt jelent. Ezen a héten 370 településről érkeztek fotók önkéntes csoportok részéről, de sokan úgy nyomják és osztják, hogy nem is jelentkeznek, inkább nem küldenek fotót, csak nyomtatnak, és viszik körbe a lapot. Volt olyan nemrég, hogy hívtak Domonyból, hogy jöttek ők újságot osztani, de már minden postaládában van. És mi erről nem is tudtunk.

Mit jelent ebben az esetben az, hogy nem sikerült áttörni a fásultság falát?

Azt, hogy nem indult el organikusan a folyamat. Most már spontán is fejlődik a mozgalom, de az elején szervezni kellett. Több mint négy év után jutottunk el oda, hogy már minden megyében vannak koordinátorok, akik a terjesztés logisztikájáért felelnek. Ha valaki jelentkezik a honlapon, hogy akar csatlakozni, akkor összekötjük az ő megyéjében felelős koordinátorral . Ők kapcsolják össze logisztikailag az embereket, és segítenek összeszervezni, hogy ki nyomtat, ki hajtogat, ki vezet, ki hordja a lapot és így tovább. Ez időbe telt.

Van egy önmagát serkentő természete a folyamatnak. Ha valahol már tíz ember csinálja, akkor hirtelen minden beindul: megjelenik a helyi vállalkozó, aki segít, van aki pénzt ad, más nyomtatót ajándékoz, a harmadik helyiséget kisebb találkozókhoz, a negyedik teát főz, és így tovább. Lesz egy önálló élete a közösségnek, megindul egy önszerveződés élőben és a Facebookon, és ezt nagy élmény látni.

Hozzávetőleg hány emberről, milyen széles hálózatról beszélünk?

Akiről tudunk, és akire biztosan számítunk, az 1000 ember lehet. De akik csapódnak, vagy lazábban kapcsolódnak, azokkal együtt többszöröse is lehet ez a szám, főleg így kampányidőszakban

A példányszám most 100 ezer körül jár, de ez meredeken megy fel, megsokszorozódik a csúcsidőszakokban. Múlt héten 80 ezret küldtünk Budapestről csomagokban, levelekben, futárszolgálatok és önkéntesek segítségével, de rengeteget nyomtatnak helyben is. Van, ahol helyi pártszervezetek is besegítenek, az meg tudja dobni a számokat.

Hogy néz ki a szerkesztőségi munka is?

Hétfőn este elkészül a szám, kedden már elérhető a honlapon, és nyomjuk is. Hétközben hosszasan vitatkozunk, mi férjen bele, mi maradjon ki. Törekszünk arra, hogy minden számban legyen valami egyszerű grafika vagy képi elem. A végén még egyszer körbemegy a lapszám, sokan megnézik, nincs-e benne hiba, hol érdemes esetleg még a címadáson alakítani. Minden van. Tördelő, grafika, korrektor, ülés, lapzárta - akár egy hagyományos szerkesztőségben.

Nem könnyű tényfeltáró cikkeket néhány száz karakterben összefoglalni úgy, hogy az ne tűnjön demagóg hangulatkeltésnek.

Nem az, de kitapasztalja az ember. A Magyar Hírlapnál voltam belpolitikai rovatvezető a 2000-es évek elejéig. Később dolgoztam a Budapest portálnál, csináltam egy szakmai lapot az önkormányzatoknak. Megtanultam, hogy mi a fontos, mi lényegtelen.

De ez nem csak tartalmi, nyelvi kérdés is. Azt szoktam mondani, hogy az idők során egy falusi szemüveg került rám. Annyit jártam falvakba, hogy látom magam előtt - inkább hallom - azokat az embereket, akik kezükbe veszik a lapot, akiknek, akikért ezt csináljuk. A tapasztalataink fokozatosan alakították, elsősorban szűkítették a tematikát, a stílust, formálták a nyelvezetet.

Igyekszünk közérthetőek és figyelemfelkeltőek maradni, de a tényekre fókuszálunk. Rengeteg gondolkodás volt arról, hogy kinek írunk? Ki érti meg? A magyar társadalom több mint 20 százaléka funkcionálisan analfabéta. Érdemes-e rájuk célozni? Arra jutottunk, hogy a mi célközönségünk elsősorban az információtól elzárt közösségek, falvak véleményvezérei kell legyenek. Ha nekik segítünk megérteni, és átlátni a politika összefüggéseit, könnyebben eljutunk az ismerősökhöz, a kocsmai közönséghez, a faluházak népének.

Mindenki önkéntes?

Nagyjából igen, főállású ember nincs. Olyan előfordul, hogy fotózásért, tördelésért fizetünk jelképes összegeket. Az adományaink és a pályázatokon szerzett pénzeink a logisztikára, benzinre, nyomtatásra és egyéb technikai költségekre mennek el. Ilyenkor, a választások közeledtével, szerencsére fellendül a támogatók száma is.

Az önkéntességnek van egy érdekes pszichológiája. "Trójai falónak" is szoktam hívni viccesen a lapot, mert valójában túlmutat önmagán: sokaknak megadja azt az élményt, hogy tesznek valamit a rendszer igazságtalansága ellen. Végső soron engem is ez indított el ezen az úton. Magyarázni mindenki tud. Csinálni kell.

A másik fele az, hogy a falvakban az önkéntesek jelenléte is nagyon fontos. A helyiek olyan arcokat látnak hétről hétre, akik nem félnek, akik mernek vitatkozni, és úgy beszélnek, olyan információkat hoznak, amik újszerűen hatnak.

Mi nem tekintünk magunkra ellenzéki szervezetként - de a falvakban sokszor úgy néznek ránk, mint bizonyítékára annak, hogy létezik másik erő is a kormányon kívül, amivel még sosem találkoztak.

A fideszesekben ellenben óriási indulatokat tudunk kiváltani. A többségük számára nagyon zavaró, sőt bántó, hogy a koherens világképüket kívülről meg akarja zavarni valami. Összetépik, felgyújtják, nagyon változatos módon reagálnak. Nemrég ököllel támadták meg az egyik önkéntesünket.

Mégis: én az indulatot is tudom pozitívan látni valahol; mert ők is kapnak egy jelzést, hogy nem természetes dolog az, amikor az állami média és a politikailag leuralt megyei lapokból sugárzott világképnek nincs hozzáférhető alternatívája. Az agresszió szerencsére áltlában megmarad a verbalitásnál, a különböző hőfokú utcai vitáknál.

Van módja annak, hogy felmérjék a mozgalom erejét, hatékonyságát, hogy mennyire megy át ténylegesen az üzenet?

Turára hat héten keresztül hordtuk az újságot, és azt követően a Medián készített egy alapos felmérést. Rengeteg szilárd adat a birtokunkba került. Korábban sokan legyintettek ránk, hogy bedobjuk a postaládába a lapot, de úgyse hederít rá senki - megy egyből a kukába. A kutatás bizonyította, hogy ez nincs így: 30 százalék elolvassa, arra a kérdésre pedig, hogy megváltoztatta-e a véleményét, 10 százalék felelte, hogy igen. Hat hét után. Ezért is szoktam mondani értekezleteken, hogy ha tudunk, ne össze-vissza cikázzunk az országban, próbáljunk elidőzni egy-egy településen és visszajárni hetekig. A vélemény lassan változik.

Mennyire kézzelfogható a propagandisztikus állami média hatása?

Súlyosan. 2018-ban rettegtek a migránsoktól. Azt hallgattuk, hogy mi be akarunk engedni bevándorlókat, akik elfoglalják az országot. Ma ez már nincs, letekerték. Most főleg az megy, hogy nem szeretnék, ha a gyerekük buzi lenne. Pontosan érzékeled, hogy épp melyik lemez forog.

Az egyik önkéntes vitába keveredett egy falubélivel, és azzal győzködte őt: értse meg, hazudik a tévé! Mire ő: de hát a rádió is ugyanazt mondja! Így működik ez. Ugyanaz jön a tévéből, a rádióból, az önkormányzati újságból, a megyei lapból, a szomszédból, a kocsmából - nyilván elhiszik, miért ne hinnék? Egy koherens világképet gyártanak le számukra, és teljesen védtelenek ezzel szemben.

Meggyőződésem, hogy azokon a helyeken, ahova már hosszú ideje járunk, áttörtük az információs gettó falát. Ott a kocsmában már nem lehet bármit mondani, mert valaki át fog szólni a pult végéből, hogy hát az nem egészen úgy van. Nagyon kíváncsi leszek arra, hogy azokon a településeken, ahova három éve megállás nélkül hordjuk a lapot, lesz-e eltérés a környékbeli, hasonló adottságú falvakban vagy településeken a választási eredményekben.

A politika hogy reagál minderre?

Ez az első kérdés a falvakban, hogy melyik párttól jöttünk? Mondjuk, hogy pártoktól függetlenek vagyunk. Ez megnyugtatja az embereket, és különösen fontos emiatt, hogy ezt feltüntessük a címlapon is.

Próbáltunk azért velük együttműködni, a Jobbik és a Momentum mutatott némi nyitottságot, és sok helyen segítettek a terjesztésben - úgy, hogy egyébként nem nagyon volt róluk szó az újságban az előválasztásokig. Önkormányzatok szinte soha nem segítenek. De nem is kérjük.

Mi nem politikai aktivisták vagyunk. Nekünk az a missziónk, hogy az emberek az összes hozzáférhető információ alapján hozzák meg a döntésüket a választáson. Nézze meg a köztévét, hallgassa meg a rádiót, olvasson el minket, és hozzon önálló döntést. Ilyen értelemben nem akarjuk őket befolyásolni, csak szeretnénk, ha tudnák: létezik más valóság is, mint amit a kormány el akar velük hitetni.

De a civil pályán nagyon aktívak vagyunk. Volt előválasztási különszámunk, és benne voltunk a Civil Választási Bizottságban. Mind a 106 egyéni választókerületben különféle újságot csináltunk, a jelöltek életrajzával, a szavazás menetével, arról, hogy hol lesznek a sátrak. 40 ember dolgozott rajta. Lokális ügyekre is gyakran rácsatlakozunk, tematikus különszámaink is vannak.

A kampány közeledtével azért többet foglalkozunk az ellenzékkel, főleg ha bármit közzétesznek a választási vagy kormányprogramjukból, mert abból tényleg a világon semmi nem jut el a független információktól elzárt közönséghez.

Van-e valami számszerű kitűzött cél?

A célunk kezdettől az volt, hogy 1000 - többségében lehetőleg 5000-nél alacsonyabb lélekszámú - településre eljussunk, visszatérően. Az potenciálisan 2-2,5 millió olyan ember elérését jelenthetné, akik egyébként többnyire el vannak zárva a valódi információktól. Most már tartunk ott, hogy minden megyében megszerveződtünk, ez nagy lépés. Azért vannak korlátaink. Az önkéntesek zöme idős. Jobban ráérnek, nem félnek a munkahelyi retorzióktól.

A fiatalabbak igen?

Persze, sokan nem vállalják az arcukat. Egy alkalommal tízfős csapattal jártuk a vidéket. Képet akartam csinálni. Mondtam, hogy akinek ez ciki, menjen le nyugodtan. Lement egy. Aztán kettő. A harmadik, hogy ő most felvételizik. A negyedik az önkormányzatnál dolgozik. Az ötödiknek a férje... És így tovább. Végül hárman maradtunk a képen.

Mi változik a választások közeledtével?

Ilyenkor nagyságrendileg ugrik meg minden: ömlenek az emberek, akik régóta mondogatták maguknak, hogy tenni kellene valamit. A legjobb az volna, ha ciklus közben is megmozdulnának a tömegek, mert valódi hatást a hosszú-, de legalább középtávú munkával lehet elérni, de örülünk így is.

A felfokozott időszakban sűrűsödnek a személyes találkozók: Pesten rendszeres tartunk „közéleti origamit”, amikor közösen hajtogatjuk az újságot, hogy spóroljunk a gépi költségeken. Az emberek érezhetően könnyebben kapcsolódnak egy civil társasághoz, mint egy párthoz, és ez érződik az összejöveteleken.

Február 12-re szeretnénk megkétszerezni az ezer fős önkéntes-gárda számát. Ilyenkor ugrásszerűen nő a tenni akarás, és egymásra találtak a civil hálózatok is - együttműködünk az aHang-gal, a 20K-val és másokkal is. Már fizetett reklámokat tudunk indítani a Facebookon a növekvő támogatásoknak hála, akár megyékre targetálva is. Próbálunk priorizálni: billegő körzetekbe küldjük azt, aki mobil.

Olyan meghatározó civil szervezet akarunk lenni a kampányban, amelyik érezhető hatást ér el akár többszázezer ember gondolkodásában.

• Közepes méretű médiabirodalom került Shabtai Michaelihez, Rogán Antal grúz-izraeli barátjához, aki a letelepedési kötvénybiznisz idején lett ismert a magyar közéletben.
• Michaeli nyáron szállt be Milkovics Pál üzletember cégcsoportjába, ahol varázsütésre megjelentek az állami hirdetések is.
• A Köves Slomó és haszid hitközsége környezetéből kinőtt Brit Media baloldali-városi közönséget vonzó lapjai adják a cégcsoport gerincét.
• A cél az állami források átfolyatása mellett a kormánykritikus közönség finomhangolása lehet.
• Több részlete a történetnek tipikusnak mondható a rogáni médiaépítkezésben.

December 31-én jelentette be a Michaeli, Schwartz & Brit Zrt. kiadóvállalat, hogy megvásárolta a Klasszik és a Jazzy Rádiókat üzemeltető Magyar Jazz Rádió Kft.-t Antal Zoltán tulajdonostól.

Bár erről már nem szólt a közlemény, a kiadóvállalat ezzel egyidejűleg megvette a Pannon Plakát kft. közterületi hirdetővállalatot is, ami nagyjából 600 óriásplakáthelyet birtokol országszerte. A hvg.hu információi szerint a vételár 1 milliárd forint körül állt meg.

A Michaeli, Schwartz & Brit Zrt. ezzel jelentős szereplője lett a médiapiacnak: portfóliójukhoz tartozik a 168 óra hetilap és az ingyenesen terjesztett Pesti Hírlap napilap, ezek online kiadásai, az Elle magazin, továbbá a most vásárolt rádiócsatornák és plakátcég.

Az egyetlen olyan cégcsoportról van szó, ami a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA), azaz az orbáni médiakonglomerátum 2018-as megalapítása óta újabb termékekkel gyarapodhatott a közéleti médiapiacon - és ez aligha véletlen.

A vállalatnak két tulajdonosa van: Milkovics Pál és Shabtai Michaeli. Mindkettejük háttere izgalmas, érdemes mégis inkább előbbivel foglalkozni, egyrészt mert Milkovics alapította a céget, ami az azóta sokat formálódott kiadó hátterét adja, másrészt mai napig az a látszat, hogy szakmainak tűnő kérdésekben ő irányít.

Ingyenkölcsön, ingyenlap

Milkovics a 2018-as kampány heteiben, 36 évesen tűnt fel először a médiapiacon, amikor bejelentkezett Simicska Lajosnál, hogy szívesen megvenné tőle a Magyar Nemzetet, és csinálna belőle egy ingyenes közéleti lapot. Egyből óriási ambíciókkal lépett fel: vitte volna a Heti Választ és a Lánchíd Rádiót is.

Többen, akik ismerik húszas évei elejéről, meglepődtek, hogy befektetőként találkoztak Milkovics nevével az újságokban. Fiatal riporterként és szerkesztőként Milkovics dolgozott mindkét nagy kereskedelmi tévénél, de riportjai helyett inkább zűrös ügyei és tartozásai miatt emlékeztek rá a munkatársak.

Pedig alapvetően kedvelték: a TV2-nél, és nem is elsősorban pénztelensége miatt vannak róla rossz emlékei egyeseknek, inkább soha véget nem érő ígérgetései miatt. Utolsó riportjához, ami Indiában készült, egyik kollégájától kért kölcsön mobiltelefont. Az út során rejtélyes körülmények között elhagyta a rá bízott kamerát, a kölcsön mobilról pedig gigantikus számlát telefonált össze. Nem marasztalták.

Milkovics elsöprő lendülettel volt képes eladni magát már fiatalon is. A modora kifogástalan, ennek tulajdonítják korábbi munkatársai, hogy miután a TV2-től elküldték, az RTL fogadta. A Balázs-showban dolgozott, majd alig 22 évesen a Reggeli főszerkesztője volt. Megnyerő fellépésével könnyen bedumálta magát fontos embereknél is, a jó hangulat csak akkor hagyott alább, amikor melóra került a sor.

„Újra és újra kért azoktól, akiknek tartozott, miközben új robogóval járt a stúdióba” - írta róla egy volt munkatársa, és erre a motoros momentumra az ekkoriban a Reggeliben műsorvezetőként dolgozó Falusi Mariann is emlékezett. Az RTL akkori stábjából ketten is felidézték, hogy Csonka Andrásnak volt egy kellemetlen esete Milkoviccsal. „Pali” azzal kereste fel Csonkát, hogy véletlenül többet utalt vissza neki annál, mint amit kölcsönadott, úgyhogy szüksége lenne a különbözetre. El is kérte gyorsan, csak az utalás nem érkezett meg. (A színész telefonban nevetve azt mondta, hogy később Pali rendezte az ügyet.)

Milkovics ezután külföldön próbálkozott: Finnországban Nordic Food Channel néven alapított rövid életű tévécsatornát, mielőtt 2014-ben áttette a székhelyét Csehországba, ahol a Mňau TV-re állatos, a Mňam TV-re pedig életmód- és gasztroműsorokat gyártott CE Broadcasting nevű cégével. Később azzal az ambícióval lépett fel, hogy elindítja az első élő közép-európai late night-showt a híres helyi showmannel, Leoš Mareš-sel. Gyorsan elfogyott a pénz, nem fizettek ki alkalmazottakat, és Milkovics alig két hónap után be is dobta a törölközőt, elismerve a helyi sajtóban, hogy kockáztatott, de nem jött be. (Mareš nem válaszolt megkeresésünkre.)

Milkovicsnál kevés jobb sales-est találni a médiában, mondta róla egy tapasztalt szakmabeli, aki szerint tökéletesen képes azt a benyomást kelteni, hogy amit árul, az tényleg valami. „Logó, arculat, tárgyalás a disztribútorokkal, öltönyös PR-interjúk, sofőrrel érkezés, kifogástalan angol, nagy bemondások, néhány perces beharangozó videók, weboldal. Hatalmas hype. Az ötlet lényege, hogy még a tényleges indulás előtt eladja jó haszonnal a céget" - ezt egy volt munkatársa írta róla, aki éveken keresztül dolgozott közelében. A sofőr visszatérő eleme a kelléktárnak: az egyik kertévé korábbi szerkesztője egy TV2-s születésnapi bulit idézett fel, ahol sokak elképedésére Milkovics öltönyben, sofőrrel érkezett, és már furán törte a magyart, mint aki úgy befutott külföldön, hogy csak látogatóba jár haza.

Kitartásához viszont nem fér kétség, és végül rá is talált a szerencse. Amikor több mint tíz év után tényleg hazatért, és Simicska elhajtotta a Nemzet-csoport közeléből, 2019 elején a Pesti Hírlap ötletével kezdett el forgolódni az itthoni médiapiacon. Az volt az elképzelése, hogy ingyenes terjesztés mellett, tisztán hirdetésekből épít fel egy könnyedebb közéleti lapot. Ilyen modell Magyarországon korábban csak politikai hátszéllel működött: a Simicska-féle Metropol, majd a Habony-féle Lokál is egyedül a bőséges állami hirdetéseknek és a hatóságok által garantált monopolhelyzetének köszönhette létezését. (Most ismét Metropol van, már a KESMA részeként, továbbra is az adófizetők pénzéből.)

Nem csoda, ha gyanakodva figyelték minden oldalról: a kormány emberei a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzatot, Karácsonyék Habony Árpádot képzelték mögé.

Az orbánizmus kilencedik évében képtelenségnek látszott, hogy valaki mindenféle politikai kapcsolat nélkül akarna belépni a közéleti lapok piacára. Pedig ez volt a helyzet.

Milkovics messziről jött emberként, mindenféle megilletődöttség nélkül, magabiztosan járta végig a magyar médiapiac jelentősebb szereplőit,

és épp ez a meglepetés-faktor volt az, ami utat nyitott előtte.

2020 januárjában aztán - két hónap csúszással ugyan, de mégis - elindult a Pesti Hírlap, méghozzá egész pofásan: az első szám politikailag felszínes, de kiegyensúlyozott képet mutatott, és közel 40 ezer példányban került utcára. A háttérben kezdettől bizonytalanság honolt: Milkovics eleinte arra sem tudott garanciát adni a munkatársaknak, hogy 2-3 hónapig kihúzzák. Kezdettől furcsa körülmény volt, hogy olyan kiadó adta ki a lapot - a Global Post Hun Kft. - aminek hátterében nem lehetett azonosítani a tulajdonost, csak egy liechtensteini hátterű offshore céget. De nem is tűnt úgy, hogy sokáig talpon maradnak: két hónap után a főszerkesztő Kerényi György felmondott, állítólag azért, mert nem fizették ki megállapodás szerint. (Az érintett titoktartási kötelezettségre hivatkozva nem nyilatkozott.) Beütött a covid, az utcai terjesztésnek hosszú időre lőttek. 2020. áprilisban elküldték a munkatársak felét, - 14 embert - és a volt 168 órás Trencséni Dávid lett a főszerkesztő. Digitális terjesztésre álltak át, de reménytelennek látszott a projekt.

Kormánybarát zsidó hitközség frontembert keres

Alighanem bele is állt volna a földbe a Pesti Hírlap, ám ekkor hirtelen fordulat történt: kisebbségi tulajdonosként beszállt a Global Postba az EMIH által fémjelzett Brit Média kiadó. Milkovics ekkor már hetek óta járta a piaci szereplőket befektetők után kutatva, és végül megtalálta azt, amit keresett.

A kormány által több szálon is milliárdokkal tolt EMIH-hez kötődő Brit Media a 168 óra hetilap és a Neokohn zsidó hír- és véleményoldal kiadójaként, valamint a Klubrádió kisebbségi tulajdonosaként éveken át aktív volt a médiapiacon. Köves és hitközsége soha nem titkolta kapcsolatát a céggel, de a kiadó tulajdonosi háttere sosem volt tiszta: biztosan annyit lehetett tudni, hogy a chábád zsidó haszid mozgalomhoz köthető amerikai források pénzelik a Brit Média kft. Belgiumban bejegyzett tulajdonosát, a Brit Media Foundationt.

Pénzügyeikben kezdettől az antiszemitizmus elleni küzdelmet zászlójára tűző Tett és Védelem Alapítvány (TEV) kuratóriumának elnöke - egyben az EMIH Milton Friedmann Egyetemének elnöke - Bodnár Dániel járt el. Hatalmas ambíciókkal léptek a piacra 2016-ban: pályáztak többek között a Deutsche Telekom által akkor piacra dobott Origo megszerzésére is, de aztán évről évre kevesebb pénzt fektetettek a vállalatba.

A Media1 megkeresésére a Brit Média 2020 tavaszán azt közölte: hosszútávú terveik vannak, és a Pesti Hírlappal szoros együttműködésben építenék tovább a médiaportóliót, amit már több mint hat éve építgetnek Magyarországon. Visszatekintve inkább úgy tűnik, hogy

az EMIH körei ebben az időszakban már a kiszállásukat készítették elő a média frontvonalából, és épp kapóra jött nekik a befektetőket kereső Milkovics.

Kezdettől nem volt világos, hogy Kövesék pontosan mit is láttak meg a kiadóban: a Global Post 2019-ben alig több mint 2, 2020-ben 5 millió forint árbevételt tudott felmutatni 186 milliós mínusz mellett, az utcáról épp kiszorult Pesti Hírlapnak pedig nem igazán volt olvasótábora. Egy ingyenesen az utcán terjesztett és adósságban úszó lap egy világjárvány kellős közepén nem látszott az évszázad üzletének.

Aztán lépésről lépésre derült fény a valódi szándékra. A Brit Média júliusban előbb megvásárolta a Pesti Hírlap kiadójának 100 százalékát, Milkovics pedig ezért 20 százalékos tulajdonrészt kapott az EMIH-közeli cégben, és vezető pozíciót a kiadóban. És végül nem az EMIH emberei vásárolták ki Milkovicsot, mint ahogy azt a belépő közlemény előrevetítette, hanem fordítva történt: szeptemberben Köves Slomó egy HVG-interjúban bejelentette:

a Brit Média teljes portfóliójának irányítását és tulajdonosi jogait átadják Milkovicsnak.

Az elmúlt években a médiabefektetések, ahogy ezt Köves ki is fejtette az interjúban, egyre terhesebb lettek az EMIH számára. Állandó politikai támadás alatt állt a hitközség a politikai szerepvállalása miatt, és ellenkező hatást értek el a lapokkal, mint tervezték: rontottak közéleti megítélésükön, ahelyett hogy javítottak volna. A támogatóiknak Köves elmondása szerint ez négy év alatt 700 millió forintjukba került, jóllehet rosszhírüket épp annak is köszönhették, mert 2016 óta többször szóltak hírek a fizetések csúszásáról és elmaradásáról. (Lakner Zoltán volt főszerkesztő 2019-ben felszámolási eljárást is indított emiatt a kiadó ellen.)

Milkovics kapóra jött Köveséknek azzal, hogy kész volt nevére venni a cégcsoportot. A rabbi ennél természetesen diplomatikusabban fogalmazott: „A folytatáshoz egy olyan szakmai befektetőt kerestünk, aki komoly szakmai vízióval a további fenntartható működés lehetőségét tudja biztosítani. Őt a Pesti Hírlap tulajdonosa, Milkovics Pál személyében találtuk meg.”

Az új tulajdonos megérezte, mi a teendő, ha nyeregben akar maradni. Keresztesi Péterrel, a Lokál és a Ripost egykori lapvezetőjével, Habony Árpád egyik legközelebbi munkatársával kezdett együtt dolgozni. Két hónap sem telt bele, és a 168 órától kirúgták a főszerkesztő Rózsa Pétert egy teljesen ártatlan Orbán-családot ábrázoló kép miatt. 2020. októberében Milkovics már arról beszélt a Telexnek: tetszik neki az itthoni piac, a magyar sajtószabadság nagyon rendben van, nem lát problémát. Néhány héttel később felmondott a Neokohn főszerkesztője, Seres László - arra hivatkozva, hogy politikai okból megkötötték a kezét személyi kérdésekben, és ő nem akar egy NER-projektben részt vállalni.

„A döntéseimet nem valamilyen politikai értékrendszer szerint hozom meg, én egy üzletember vagyok. Ebből persze le lehet vezetni, hogy opportunista vagyok, ami lehet, hogy nem hangzik túl szépen és fennkölten, de azt gondolom, hogy talán jól leír engem”

- mondta a Telexnek Milkovics, és minden jel szerint igazat mondott. Csak figyelt, hogy merről fúj a szél.

Az átmenetinek szánt időszakban, amíg csak Milkovics nevén volt a vállalat, a 168 óra kiadójának (Telegráf Kft.) egyik korábbi alkalmazottja szerint az EMIH köreiből finanszírozták a költségek döntő részét, és rengeteg apró jel utal arra, hogy a hitközségi körök nem vonultak ki a kiadó mögül - csak a felszínt hagyták el. (A Pesti Hírlap és a 168 óra szerkesztősége jelenleg is az EMIH Milton Friedmann Egyetemen kap helyet.) Az EMIH közeléből érkező támogatások tehették lehetővé, hogy 2021 áprilisában a Brit Média megvásárolja az Elle Magyarország kiadói jogait, amikről előző év novemberében lemondott a Centrál Médiacsoport.

Ez a rövid átmeneti időszak, amíg Milkovics egyedül állt a cég kirakatában, csak nyárig tartott: már júliusban megérkezett a politikailag megbízható befektető, miután bejelentették, hogy Shabtai Michaeli 50 százalékos részesedést vásárolt a kiadóban, és létrejött a Michaeli, Schwartz & Brit Zrt.

A grúz-izraeli üzletember szerepvállalása aztán kétséget sem hagyott afelől, hogy a kormányzat szorosabb befolyás alá vonja a kiadót.

Álcázás minden szinten

A gyógyszerész végzettségű Michaeli több mint harminc éve él Magyarországon: anyagi biztonságát a Michael Gagellel közös Princess Pékség elindításával teremtette meg, de számos ingatlanberuházásban is részt vállalt, és övé a legnagyobb forgalmat bonyolító magyar fogászati implantátum-kereskedő cég is, az SGS International.

Sikereit nem a politikának köszönhette, de okosan alkalmazkodott az új időkhöz. 2010 után megsűrűsödtek a politikai kapcsolatai, és ma már Rogán Antal és Habony Árpád körének legmegbízhatóbb embereként emlegetik. Korábban a Direkt36 dokumentumokkal igazolta, hogy szerepet vállalt az Oroszországban letelepedési kötvényeket forgalmazó - Liechtensteinben bejegyzett - VolDan Investments Limited működésében. (A haszonélvezőknek több milliárd forint profitot hajtó kötvényprogramot a parlament gazdasági bizottságát vezető Rogán Antal készítette elő.)

2016-ben Michaeli feltűnt a Monavis tanácsadócég Aulich utcai irodája előtt készült Index-felvételeken Nikoloz Gilauri volt grúz miniszterelnök és Irakli Rekhviashvili egykori gazdasági miniszterrel oldalán is, amint épp üzleti ügyeket tárgyaltak Rogán Antal bizalmasának irodája előtt, ahol korábban a miniszter és Habony is vendég volt.

Michaeli nem is tagadja a közeli ismeretséget: a Media1-nek adott tavaly őszi interjújában Rogánt tízéves barátjának nevezte, de tagadta, hogy valaha üzleti kapcsolatban álltak volna, miként a kötvényprogramban való érintettségét is. Perelte is az erről cikkező lapokat, sikertelenül. Elmondása szerint Bodnár Dániel hozta össze Milkoviccsal, és bár soha nem volt köze a médiához, nagyon izgalmasnak találta az elképzeléseket, ezért úgy döntött, beszáll. Nagy szerencséjére Rogán Antal is izgalmasnak találta a terveket, és 2021 nyarán megindultak az állami költések a portfólió irányába. Máskülönben nehéz is lett volna életben tartani a cégcsoportot, élén a 168 óra kiadójával, az évi 70-80 milliós tartozást felhalmozó Telegráf Kft.-vel.

Ömleni kezdett az állami pénz. A Telex készített erről részletes kimutatást, és elég meghökkentő eredményre jutottak: a vizsgált időszakban - 2021 október 1. és november 8. között - listaáron összesen 177 millió forint értékben jelentek meg hirdetések a Pesti Hírlapban. Ebből 113 milliót tettek ki különböző kormányzati hirdetések, 59-et a saját lapcsoport egyéb kiadványainak hirdetései - ez tehát nem tényleges bevétel -, és összesen 4,2 millió forint érkezett piaci ügyfelektől. Ez alig több mint 2 százaléka a teljes reklámbevételnek.

Döntő arányban a kormány maga hirdetett a lapban, méghozzá az oltás népszerűsítése miatt, de a miniszterelnök október 23-i beszédének is jutott hely, és tízmilliókat költött a Szerencsejáték Zrt., az MVM, milliós tételben pedig a Magyar Fejlesztési Bank, a Magyar Állami Operaház, és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal is. Ezekről a hirdetésekről kivétel nélkül a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá sorolt Nemzeti Kommunikációs Hivatal döntött. Ha tartják ezt a tempót, akkor egy év alatt több mint 1 milliárd forint jut csak a Pesti Hírlaphoz: az egy 10 és 20 ezer közötti példányszámban utcára kerül lap esetében nem rossz.

De mire lehet hasznos egy hatalmi befolyás alatt álló ellenzéki alapállású lap? Például a kormánykritikus olvasótábor finomhangolására. Tavaly októberben a békeidőben kiegyensúlyozott lap hirtelen kampányolni kezdett a Fidesz számára kényelmesebb ellenfélnek látszó Dobrev Klára mellett az előválasztáson Márki-Zay Péterrel szemben. A trend illeszkedett a kormányzati szándékhoz, de talán nem is lett volna annyira feltűnő, ha nem teng túl a bizonyítási vágy. Az előválasztás utolsó napjai mutatták meg, miért lehet érdeke a hatalomnak befolyást szerezni a kritikus közönséghez szóló médiaterületek felett is. A kormánykritikus olvasókat elérő termékek hatékonyabb eszközök a propagandánál, ha a cél az ellenzéket pártolók elbizonytalanítása. Nem véletlen, hogy az előválasztási finisben hatalmas, elrettentőnek szánt idézetekkel címlapján jelent meg az állami hirdetésektől hemzsegő újság:

Néhány nappal később felmondott a főszerkesztő Pion István, és két szerkesztő, Csider István Zoltán és Aradi Péter. A főszerkesztő Pion azt nyilatkozta akkor, hogy szép időszakot töltött a Hírlapnál, csak a végéről nem szeretne beszélni. Csider azt tette hozzá, hogy az utolsó néhány napban megjelent címlapok

„szakmailag vállalhatatlanok voltak; nem mi találtuk ki, nem a főszerkesztő ötlete volt.”

Az operatív kérdésekben továbbra is Milkovics dönt, források vannak, a fizetések is időben és rendben, igaz, a pénzbőséget az elmúlt évben még nem sikerült eredményekre váltani. Különösen a jelenleg 26 főt foglalkoztató 168 órára igaz ez. A hetilap példányszámai folyamatosan estek az elmúlt két évben: a MATESZ adatai szerint 2020 harmadik negyedévében 6900 példány került forgalomba, egy évvel később ez a szám több mint harmadával, 4400 körülre esett vissza.

Ez persze tendencia a piacon is, de az online platformon is jóindulattal felemásnak mondható a kép. A látogatottsági adatok javultak - a Gemius szerint a 168.hu újabban 200 ezernél is több egyedi látogatót vonz naponta; többnyire veri az ATV, a Népszava de még a Mandiner olvasottságát is. Viszont az olvasók gyorsan tovább is állnak - az oldallátogatás átlagos időtartama (ATS) 2 perc alatt marad -, és ez a befektetett energiákhoz képest harmatosnak tűnik.

Pedig komplett stúdiót építettek fel a szerkesztőség mellett, nagy nevekkel: M. Kiss Csaba rendező-műsorvezető keze alatt Gundel Takács Gábor, Csernus Imre, Szilágyi János, Fiala János csinálták a naphosszat egymást követő műsorokat, a néhány ezres Youtube-megtekintések mégis kiugrónak számítottak. M. Kiss egy év után távozott, és szép sorban a többiek is. Az elmúlt hetekben Fiala magányos mohikánként küzd nézettségért a csatornán.

Az alaposan megtámogatott cégtulajdonosokat persze nem tántorították el a szerény eredmények: további terjeszkedést is kilátásba helyeztek. Milkovics a Media1-nek vidéki laphálózatról is beszélt már, szemet vetett a Cosmopolitan online kiadására, és csak idén négy újabb médiacéget hozott létre.

Üzleti logikát kár keresgélni. A választások közeledtével a hatalom legfontosabb törekvése a médiatérben a lehetséges őrhelyek elfoglalása. Politikai szempontból a szilveszterkor bejelentett rádióvásárlások - Klasszik, Jazzy - mellett elsősorban a Pannon Plakát kft. megszerzésének van nagy jelentősége. Ez a cég 600 plakáthelyet felügyel országszerte, ami ahhoz képest, hogy a kormánypártok több mint 12 ezret, nem sok. Az ellenzéki pártok számára azonban, akik összesen alig 1300 plakáthelyre számíthatnak, a piacon elérhető minden hely számíthatna. A hatalom alapvető érdeke, hogy minimalizálja a hozzáférhető felületeket. E szerint is cselekszik.

Milkovics Pál csak interjú formában lett volna hajlandó nyilatkozni. A cikket látatlanul nem kívánta kommentálni és írásbeli kérdéseinkre sem kívánt válaszolni. Bodnár Dániel a cikk megjelenéséig nem reagált írásos megkeresésünkre.

Címlapi és cím feletti kép: Kiss Bence.

• Marad a politikában akkor is, ha nem veri meg a fideszes Simicskó Istvánt Újbudán.
• Fekete-Győr Andrást le kellett váltani látványos bukása után.
• Donáth Anna erőskezű elnök, de nem nagy barátnők.
• Érvénytelenül szavaz a gyermekvédelmi népszavazáson.
• „Ez nem az a pillanat, amikor nyilvánosan kell tárgyalni a konfliktusokat.”
  
• Interjú Orosz Annával, a 2. számú egyéni választókerület, Újbuda közös ellenzéki jelöltjével, momentumos alpolgármesterrel.

Egy szűk évvel korábban kilépett, aztán a 2019-es önkormányzati választás előtt újra belépett a Momentumba. Miért szállt ki a politikából és miért tért vissza?

2017 januárjában lépett a nyilvánosság elé a Momentum, és én is akkor kezdtem el politizálni. Természetes lépés volt számomra, mert tenni akartam valamit az országért és a rendszer ellen, a Momentum pedig lelkes és új politikai közösség volt, ahol ezt meg tudtam valósítani.

Ez nem tudatos elhatározás volt, inkább organikus folyamat eredménye, és ezek intenzív évek voltak: a népszavazási majd a választási kampány alatt végig nagy nyomás alatt dolgoztunk. Kellett egy kis szünet, hogy átgondoljam, mit jelent, mivel jár a politika, hogyan tudom ezt csinálni.

Átmeneti időszakként tekintek arra a háromnegyed évre, amit a Political Capital elemzőjeként töltöttem, és amíg nem voltam a párt tagja. Közben gyorsan világossá vált számomra, hogy nem tudok úgy itthon élni, hogy ebben aktívan nem veszek részt. Békés, demokratikus klímában nem biztos, hogy pártpolitizálnék. De így, hogy az életünk megy rá, nehezebb azt mondani, hogy oké, csinálja más.

Volt egy konkrét pillanat, vagy esemény, ami kiváltotta ezt a döntést, vagy csak a választások miatt időzített így?

Az egy elég intenzív kilenc hónap volt a politikában: akkor zajlottak a rabszolgatörvény ellen parázs tüntetések. Emlékszem: beteg voltam, influenzásan feküdtem otthon, onnan néztem a tüntetéseket, és azt éreztem, hogy nekem az utcán kéne lennem; hogy rettenetes érzés az, hogy ebben nem veszek részt.

Akkor ezzel elkötelezte magát a politikusi hivatás mellett?

2013-ban, miután hazajöttem Berlinből, a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet elemzőjeként magyar és európai kormányzati programok értékelésével foglalkoztam. Azt kutattam, mitől lesz hatékonyabb egy iskolarendszer, miként lehet érdemben segíteni a munkakeresőknek, hogyan lehet a nők visszatérését segíteni a munkaerőpiacra gyerekszülés után. Akkor tudatosult bennem, hogy a szakpolitikai tervezésnek a Fidesz rendszerében nem sok értelme van, ha az ember tényleg változást szeretne elérni.

Olyan értelemben vagyok tehát elhivatott, hogy felelősségemnek érzem tenni az országért. A képességeim, tudásom és tapasztalatom alapján azt gondolom, hogy ez az a terület, ahol a leginkább tudok tenni ezért. Az biztos, hogy engem mindig az fog hajtani, hogy a köz érdekében tegyek jót, de ezt nem feltétlenül örökké politikusként kell tennem. Sőt, szerintem nem is szabad 30-40 évekig űzni az aktív pártpolitizálást.

Másként kérdezem akkor: hogy ha idén nem jut be a parlamentbe, nyomja tovább? Vagy van B terv?

Nem számolok a vereség lehetőségével, a csapatommal minden erőnkkel azon dolgozunk, hogy Újbudán és az országban is leváltsuk a Fideszt. Arra készülök, hogy április 3-ától az országgyűlésben képviselem tovább az újbudaiakat - ha véletlenül mégsem sikerülne, biztosan nyomom tovább. Alpolgármesterként és önkormányzati képviselőként is lesz dolgom.

Sima előválasztási győzelmét - 70 százalékkal verte Gy. Németh Erzsébetet - az elemzők az erős utcai jelenléttel magyarázták. Mi a mindennapi tapasztalat: mennyire a nagypolitika és mennyire a helyi ügyek határozzák meg a választói preferenciákat?

A két dolog összefonódik. A választás a rendszerrel való elégedetlenségben gyökerezik, de ez az elégedetlenség nem a nagypolitikai kommunikáció szintjén megfogalmazott problémákból, hanem a mindennapi tapasztalatból fakad: hogy nem működnek az iskolák, a kórházak, és megfizethetetlenül drága az élelmiszer.

Nemrég egy negyedik generációs pedagógus - egy iskolaigazgató - azt mondta nekem, hogy már saját gyerekét is pályaelhagyásra buzdítja, annyira elhanyagolja a Fidesz az oktatást, olyan rettenetesen alacsony a pedagógusok fizetése és megbecsültsége.

Kopogtatás alkalmával pedig egy fiatal apuka arról mesélt, hogy édesanyja hónapok óta vár egy életmentő műtétre az állami egészségügyben. A zöldterületeink beépítése gyakorlatilag mindennapos élménye az újbudaiaknak. A Fidesz fékezhetetlen lopásvágya és felelőtlensége az életünk minden területén nyomot hagy.

Azért a helyi ügyeket képviselem, mert ameddig lózungokban van szó arról, hogy a Fidesz tiporja a demokráciát, felszámolja a zöldfelületeket, kiárusítja az országot, lerohasztja a közintézményeket, addig nincs esély a győzelemre. Össze kell kötni a szöveget a mindennapok tapasztalatával.

Itt van a Déli Körvasút ügye: eszetlenül túlárazott tender, amit Mészáros Lőrinc és köre valósít meg, és ami miatt 1000 fa kerül veszélybe a Hamzsabégi sétányon. Ugyanígy fennáll a veszélye annak, hogy magánbefektetők szerzik meg a Budai Arborétum és az alapítványi tulajdonba utalt Kertészeti Egyetem ingatlanjait. Ez nem valami elefántcsonttoronyban zajlik, hanem itt a szomszédban.

A 2. számú egyéni választókerületben Simicskó Istvánnal vív a mandátumért, de itt úgy tűnik, az ellenzék jobb helyzetben van, ahogy a legtöbb fővárosi körzetben. Elengedte a Fidesz a körzetet vagy zajlik már a helyi kampány?

Simicskó a választások előtt újra nagyon aktív lett, részt vesz a kerületi rendezvényeken, tanévnyitókon, az egyházi gimnáziumok mellé épített sportcsarnokok megnyitóján is ott volt, és elég nagy erőkkel kampányolnak. Ez a Fidesz: ők egyetlen körzetet sem engednek el. De mi sem fogunk.

Nagyjából 70 ezres körzetről beszélünk. Az előválasztáson közel 9 ezer szavazatot kapott. Mit számol, áprilisban hány kellhet a mandátumhoz?

Itt jellemzően mindig magas a részvétel: 2018-ban is 80 százalék felett volt, az egyik legmagasabb az országban, így 25 ezer biztos minimum kelleni fog a győzelemhez. De az sem mindegy, milyen arányban győzünk, és mennyit teszünk hozzá az országos listához.

Több más momentumossal - Fekete-Győr András, Donáth Anna, Hajnal Miklós - ellentétben nem nagyon került a kormányzati lejáratás célkeresztjébe, csak amikor bejelentette, hogy elindul az elnökségért.

Ugyanúgy kapom a fizetett és targetált Facebook-lejáratásokat, mint bárki más - itt is megy az „Orosz Anna fizetős egészségügyet” akar hazugságkampány, és az sem zavarja őket, hogy épp Simicskó jópofizik Szijjártó Péterrel Kóka János 300 millióval államilag is megtámogatott magánklinikáján. Az előválasztás idején éreztem csak némi bénultságot a Fidesz részéről, de most már teljes gázzal mennek előre.

Volt, aki meglepett, hogy Donáth Anna lett a Momentum-elnök, főleg a nagyarányú előválasztási győzelem után.

Két erős női induló volt, kétesélyes küzdelem zajlott. Ez egy jó dolog a párt és általában a magyar demokratikus politikai kultúra számára is.

Mennyire volt szoros a verseny?

Végül sima volt. Hárman indultunk, és Anna több mint 50 százalékot kapott.

Mennyiben lett volna más egy Orosz-Momentum mint a mostani?

Amit a tisztújítás idején elmondtam, az most is áll: én is szociálisan érzékeny embernek tartom magam, és bár az állami beavatkozás esetén az óvatosság híve vagyok, alapvetően baloldali beállítottságú politikusként tekintek magamra. De azt is elmondtam, hogy nem ebben a félévben kell nekiállni egy ideológiai megújulásnak, mert ez hamis várakozást kelt a párttagokban. Most konkrét feladataink vannak: az a dolgunk, hogy az összefogás 15 egyéni jelöltünk a lehető legjobban szerepeljen és áprilisban győzzünk.

De akkor ez az ideológiai átalakulás most már zajlik?

Nem zajlik, mert ahogy számítani lehetett rá, most mindenki kampányol.

Jövő ősszel újra megpályázza az elnökséget?

Most csak az újbudai és a 15 momentumos jelölt győzelmével foglalkozom, sok dolgunk van addig.

Milyen elnök Donáth Anna?

Karakteres és tehetséges politikus, jó fellépése van, jó politikai és kommunikációs érzékkel rendelkezik. Örülök annak, hogy női elnöke van a pártnak. A verseny jó, garantálja a párt fejlődését, még akkor is, ha súrlódások, belső feszültségek is járnak vele. Ez viszont egy pártban normális dolog.

Akkor nem barátnők?

Szövetségesek vagyunk a jövőnkért zajló küzdelemben. Annával együtt dolgozunk az elnökségben egy olyan országért, ahol működő iskolák, kórházak, munkahelyek teszik élhetővé a mindennapjainkat.

A tisztújítás idején azt mondta, sorsdöntő korszak ez a Momentum számára. Ez az ország és az ellenzék szempontjából nehezen vitatható, de mi a párt számára a következő hónapok jelentősége?

Az elsődleges célunk az Orbán-rendszer felszámolása. Nincs még négy évünk. Akárki nyer, rettentő nehéz időszak következik, az elmúlt kilenc év konjunktúrája alighanem véget ér. Minden bizonnyal parlamenti párt leszünk, és ez várhatóan komoly kihívás lesz egy olyan szervezetnek, ami néhány éve még szinte földalatti mozgalom volt. Egyszerre leszünk jelen az EP-ben, az országgyűlésben, az önkormányzatokban, és mögötte ott lesz a párt. Más nagyságrendű politikai és szervezeti kihívásokkal nézünk szembe. Ezt okosan kell menedzselnünk, mert meghatározhatja a párt jövőjét.

A Momentum ellenzéken belüli pozíciójának biztosan nem tett jót Fekete-Győr András miniszterelnök-jelölti kampánya. Az ő bukása - 3,4 százalékot ért el az előválasztás első fordulójában - mennyire rendezte át a belső erőviszonyokat?

Alaposan. András öt évig vezette a pártot, hatása volt a párton belüli hierarchiára is. Most egy új korszak jön, és bár András továbbra is fontos politikusa a pártnak, az átrendeződés elkezdődött, de ez lassabb folyamat.

A 444 forrásai szerint egyik katalizátora volt ennek a folyamatnak, és Bárdi Zsuzsannával közösen telefonálták körbe az elnökséget, sürgetve a tisztújítást.

Nem tagadtam, hogy volt kritikám vele szemben, és nekünk politikai közösségként abban az értelemben is példát kell mutatnunk, hogy a sikernek és a kudarcnak egyaránt kell legyen politikai következménye. Ez nem azt jelenti, hogy András mehet a süllyesztőbe, de látható következményeknek lenniük kell.

Mik voltak ezek a kritikák?

Ezek belső ügyek, a választók pedig remélem, azt látják, hogy nálunk vannak következmények.

Politikailag furcsa küldöttgyűlési döntés egy ilyen eredmény után, hogy Fekete-Győrt rakta a párt a lista élére. Ez valami vigaszdíj?

Az elnökség terjesztette a javaslatot a küldöttgyűlés elé, hogy ő vezesse a listát. Azt fejezi ki, hogy ez az ügy nem fekete-fehér: András sokat tett a Momentumért, a közösségért, a dolog nem ér ott véget, hogy le van váltva, és menj, amerre visz az utad. Fontos helye van a közösségben. De fontos tanulni a hibákból.

Elvékonyítja az ellenzék esélyeit az, hogy a sokszínűségből adódóan a kommunikációja nem egységes. Márki-Zay szerint arról kell beszélni, hogy Orbán vagy nem Orbán. A pártok inkább ügyekre próbál koncentrálni, mint a Fudan, a korrupció vagy a koronavírus. Közben szüntelen reaktív kommunikációra kényszerülnek, és a Fidesz diktálja a témákat: csirkefarhát, rezsi, kerítés, levágott disznó, gender.

Az ügyek fontosak, de mindennél előrébb való, hogy erőt és főleg egységet tudjunk mutatni. Abban a pillanatban, hogy egységes a kiállás, az elkötelezett ellenzékiek felsorakoznak mellénk, eljönnek a fórumokra, követnek a Facebookon - innen indulva könnyebb bevonni a bizonytalanokat és az apolitikusokat.

Tizenkét év Fidesz után a fél ország nem érzi magát otthon Magyarországon - ez katasztrófa. És nemcsak az uszítás és a gyűlöletkeltés, a buzizás, a sorosozás, a kirekesztés miatt, hanem mert alapjában véve nem működik az ország; nem tudod elvinni a gyereket egy normális állami iskolába, ha súlyos beteg az anyád, féléves a várólista. Ezért is tartom, hogy nem értékvitákra van szükség, hanem a hétköznapi élet válságainak feloldására.

Az milyen üzenet akkor, ha a Jobbik elnöke nem vesz részt a közös sajtótájékoztatókon, vagy arról szólnak hírek, hogy egyes pártok aktivistái egyáltalán nem teszik bele a melót a kampányba.

Ez most nem az a pont, amikor a nyilvánosság előtt kell tárgyalni a konfliktusokat. Nekem Újbudán nagyon jók a tapasztalataim. Nyilván nem zökkenőmentes hat plusz egy nagyon eltérő kultúrával, múlttal és belső hierarchiával rendelkező politikai szervezetet néhány hét alatt összehangolni, miközben októberben még egymással versenyeztünk. Ez meló. Nem mentség, de fontos rögzíteni.

Donáth Anna megtette ez a kritikát nyilvánosan is. Azt mondta, hogy a DK és a Jobbik lassítják a jelöltállítást, és nem minden párt veti be az aktivistáit. Vagy nem eléggé.

Ő a párt elnöke. Én egyéni képviselőjelöltként nem szeretném kommentálni ezt.

Az előválasztási megállapodás arról szólt, hogy minden párt elfogadja az eredményt.

Ezek a pártok sok áldozatot hoztak azért, hogy idáig eljussunk - a közös miniszterelnök-jelölt és a 106 egyéni választókerületi jelölt szintjén egyaránt. 2018-hoz képest ez nagy előrelépés. Azt pedig mindenki látja, aki ebben az összefogásban részt vesz, hogy ha nem nyerünk, négy év múlva pokolian nehéz lesz már.

Látványosan megtört a lendület az előválasztás után, és a népszavazási aláírásgyűjtés is lassan pörgött fel. Ez azért nagy gond az ellenzéknek, mert a választók növekvő többsége is kormánypárti győzelemre számít, és könnyen önbeteljesítő jóslattá válhat.

Azt ne felejtsük el, hogy a vírushelyzet miatt január óta lebegett az előválasztás időpontja, ez folyamatos készenléti állapotot követelt meg az aktivistáktól és önkéntesektől. Először úgy volt, hogy tavasszal rendezzük meg, aztán ősszel, végül az is csúszott még heteket, és az egész év várakozással és felkészüléssel. Nem lehet így dolgoztatni embereket, muszáj volt engedni pihenni őket. Az aláírásgyűjtéssel ez felpörgött, és most már nyomjuk ezerrel. Nincs még késő.

Az április 3-i népszavazáshoz valószínűleg késő van már.

Meggyőződésem, hogy ez független attól, pontosan mikor gyűlnek össze az aláírások. A Fidesznek nem érdeke, és ha nem érdeke, akkor a feldolgozás nem fog olyan tempóban haladni, hogy április 3-ra ki lehessen írni a népszavazást. Nem véletlenül húzták az időt a kérdések átengedésével sem. Ez fordítva is igaz: ha akarnák, hogy a választás és az ellenzéki népszavazás is egyidejűleg legyen, meg tudnák oldani, olcsóbb és egyszerűbb is lenne, és demokratikusabb is. De hát ez a Fidesz.

Mit üzen a választóknak, hogyan szavazzanak a gyermekvédelmi népszavazáson? Van már erről közös ellenzéki döntés?

Tudtommal van már döntés, de az érintett civil szervezetekkel zajlik az egyeztetés a kérdésben. Én mindenkinek azt javasolnám, hogy szavazzon érvénytelenül. Gyalázat az egész.

Hol zajlanak a pártok közti viták? Mik a legfontosabb fórumai a hatpárti egyeztetéseknek?

A hat pártelnök és a miniszterelnök-jelölt döntenek a legfontosabb politikai-stratégiai döntésekről. Van egy kampánytanács, ahol leginkább operatív döntések születnek. Van egy ellenállási bizottság, ami egy köztes koordináló szint: itt többnyire alelnökök ülnek, és lista- illetve programkérdésekben egyeztetnek. Ez készíti elő a pártelnöki egyeztetéseket.

Stratégiai kérdésekben Márki-Zay, Gyurcsány, Jakab, Tóth Bertalan, Donáth, Karácsony és Szabó Tímea, és Kanász-Nagy és Schmuck döntenek. És mind ott is ülnek az asztalnál.

Igen, és tovább egy-két ember pártonként. Az előkészítő munka, a pártmunka összehangolása, az ellenállási bizottságban zajlik, és minden reggel van napi tematikáról szóló politikai kommunikációs meeting is. A folyamatokat illetőn úgy működik, mintha egy párt lenne az egész.

Mikor lesz végleges az országos lista?

Remélem, minél hamarabb, mert ez az a kérdés, ami csak a pártokat érdekli a választókat nem. Mi sürgetjük. Egy-két hét, úgy tippelem.

Elhangzott a Partizánban vasárnap, hogy Hadházy Ákost felkérték korrupciót felügyelő tárca nélküli miniszternek egy leendő Márki-Zay kormányban. Ezek szerint már megkezdődött a székek kiosztása is?

Zajlik kormányzati előkészítő munka, de amennyire tudom, Márki-Zay sem akar erről beszélni a kampány idején. A programegyeztetésen értelemszerűen olyanok vesznek részt, akik adott esetben vállalnának kormányzati pozíciót, de ez sem jelent teljes átfedést. Nem erről kell most nyilvánosan beszélni, viszont nyilván készen kell állni április 3-án arra, hogy mindenki pontosan tudja, hova kell mennie dolgozni másnap.

Vállalna most kormányzati feladatot?

Előbb győzzünk, az a legfontosabb, utána majd eldöntjük hogy hol tudom legjobban szolgálni a választókat.

A Fővárosi Közgyűlés többsége tudomásul vette a Városháza eladásának ügyét vizsgáló bizottság jelentését szerdán - adta hírül az MTI szerda délután.

Korábban a Fidesz-KDNP képviselőcsoportja ragaszkodott ahhoz, hogy a városvezetés vizsgálja ki az állítólag Városháza-ügyet, miután heteken keresztül kiszivárogtatott beszélgetések arra utaltak, hogy az Önkormányzat el akarja vagy akarta adni az épületet - ezért állt fel a vizsgálóbizottság novemberben.

„A dokumentum rögzíti: nem született olyan döntés, hogy a városvezetés eladja a Városháza épületét, és nem támasztotta alá semmilyen bizonyíték az irányított pályázatokra vonatkozó sejtetéseket sem, ahogyan a «jutalékos rendszer» működésére utaló nyomokat sem találtak.”

Ez azért is aláhúzandó, mert a vizsgálóbizottságot a fideszes polgármester Kovács Péter vezette.

A fideszes képviselők kisebbségi véleményben foglalták össze, hogy mit gondolnak az ügyről, és érezhetően óvatosabbak voltak, mint két hónappal ezelőtt, amikor még a teljes kormánysajtó teljes beleállással ezt az ügyet tolta:

„...a rendelkezésre álló dokumentumok, a nyilvánosságra került hangfelvételek és a testület előtt tanúként megjelentek elmondása alapján megállapítható, hogy a Városháza eladása valószínűsíthetően tervbe volt véve, a jutalékos formában működő ingatlan eladási rendszer működése pedig valószínű, de azt csak a nyomozóhatóság tudja bebizonyítani.”

Kovács Péter, a vizsgálóbizottság elnöke is csak addig merészkedett, hogy a Városháza eladása nagy valószínűséggel napirenden volt, és vállalja a felelősséget a kisebbségi véleményben foglalt állításokért.

Soproni Tamás, VI. kerületi momentumos polgármester, a bizottság alelnöke szerint a kisebbségi vélemény tele van szubjektív elemekkel, a propagandasajtóban megjelent vélemények felerősítése csupán. V. Naszályi Márta, a Párbeszéd I. kerületi polgármestere szerint is sikerült bizonyítani, hogy csak egy lejárató kommunikációs kampány zajlott. Karácsony Gergely főpolgármester is azt emelte ki, hogy a kormánypárti képviselők asszisztáltak egy lejárató-kampányhoz.

Az igazán árulkodó a fideszes képviselők nyilatkozata volt. Bagdy Gábor azt mondta, hogy sok kérdésben nem tudtak döntő megállapításokat tenni, mert nem nyomozóhatóság a bizottság. A frakcióvezető Láng Zsolt pedig azt nyilatkozta, hogy nem tudtak fontos kérdésekre válaszolni, de volt értelme, de ő „sosem vádolt senkit, nem prejudikált, csak azt idézte, amit a hangfelvételen szereplők mondtak és nem cáfoltak, és jelezte, szerették volna az objektív tényeket megállapítani.”

A Városháza-ügyről itt olvashat részletesen.

Magához képest is komoly szintet ugrott a keresztény-konzervatív, sőt polgári kormánypárti médiaportfólió.

Az orbáni médialapítványba sorolt nemzetstratégiai lapok ezúttal varázsütésre fedeztek fel egy 2015-ös, minimum kétes eredetű felvételt a Youtube-on, amin a tányér méretű napszemüveglencsék mögül beszélő állítólagos prostituált Hadházy Ákossal folytatott állítólagos együttlétét idézi fel.

Az egymás után átvett posztokból az látszik, hogy ehhez a felvételhez bármit hozzáírni ebben a körben is csak Huth Gergelynek - Bayer Zsolt cimborájának, a „Hutgerinek” - volt gusztusa. De még ő is elismeri a sorok között, hogy a videó minimum kamuízű, mert hogy persze nem tudhatja, vajon tényleg kurvázott-e a Hadházy, döntse el az olvasó.

Tőle és a Pesti Srácoktól vette át a bombahírt Pethő Sándor, Hegedűs Gyula és Márai Sándor egykor volt sokszínű polgári lapja, a Magyar Nemzet, a Nívó-díjas TV2 és Origo.hu is - utóbbi, Gábor László hírlapja volt mind közül a legeredetibb, ők azt írták a hétéves felvételre: „Most a Pesti Srácok talált rá a videóra.”

Nem volt finnyás az államilag finanszírozott fiatal yuppiekat tömörítő mandiner.hu sem, simán átvették a cikket, ami szerint „....persze nem lehet tudni pontosan, hogy a bilibe lógó kézzel magát legfőbb elszámoltatónak gondoló Hadházy Ákos valóban járt-e az örömlánynál és milyen ígéretekkel szédítette őt (...) de hát k...rvázni amúgy sem bűncselekmény és alapvetően magánügy.”

Hadházy Facebook-oldalán reagált:

„Úgy néz ki, ha újabb dolgot derítek ki Rogánról, akkor pár nap múlva a propaganda már arról fog cikkezni, hogy a páciensemmel flörtöltem... Bár talán egy szegény ebet nehezebb rávenni, hogy felolvasson egy elé tartott papírlapot. Persze megoldanak mindent és még az is lehet, hogy jobban vigyáznak arra, hogy a napszemüvegben ne tükröződjön vissza a papír. Mint azon a hétéves(!) kamu videón, amit Rogán kínjában 2015 után újra elővett, bár egyszer már felsült vele. (a videót akkor készítették, amikor Farkas Flórián munkahídját lelepleztem) Persze ha megtennék, ugyanúgy feljelentem őket, mint most. Sajnos tudva azt, hogy semmit nem érek el vele, ha pár év múlva a bíróság százezer forint pénzbüntetésre ítéli őket, a helyreigazítást pedig nem hozzák le. Úgyhogy marad a bizakodás abban, hogy az emberek többségének nem ment el a józan esze, mert tudom, hogy nem ment el.”

Hadházy alighanem arra utal, hogy fontos tényállást derített ki a Völner-Schadl ügyben, amikor megírta: Rogán Antal kabinetfőnökének nevére került a végrehajtói kar közel félmilliárd forint értékű irodaháza.

A szerdai cikksorozat csak néhány nappal követi az előző Hadházy-ellenes kampányt, amiben egy 2005-ös családon belüli erőszak elkövetésével vádolják a független képviselőt.

Hollywood egyik legismertebb latino színésze, John Leguizamo hétfőn Nick Barili argentin producer és showman új podcastjának vendége volt New Yorkban. Az 57 éves Leguizamo a műsorban arról beszélt, hogy éveken keresztül kerülte a napfényt, és igyekezett minél sápadtabb formában lenni, ha castingra ment.

„Szerepeket akartam, és ehhez ügyelnem kellett a bőrszínemre. Tudatos voltam ebben, éveken keresztül. Ahogy egyébként a legtöbb latino színész, akinek sikerült befutnia”

- magyarázta a Karlito útja, az Ivadék és a Moulin Rouge filmek sztárja.

Leguizamo szerint ideje beszélni arról, hogy milyen súlyos érvényesülési hátrányokkal küzdenek a show-bizniszben a latin-amerikai és afro-amerikai művészek. Sőt, nem is elég beszélni, cselekedni kell.

Azt is mondta: neki azért könnyebb már erről beszélni, mert sikerült áttörnie, de ez felelősséggel is jár, nem hallgathat: „Nem akarom, hogy még több latino-, afro-amerikai vagy ázsiai kölyök ugyanazon menjen keresztül, amin nekem és kortársaimnak kellett.”

Leguizamo és talán a '90-es évek hollywoodi termésének egyik ikonikus jelenete, Tybalt Capulat belépője Baz Luhrmann Rómeó és Júliájában:

(IBT)

Kedden a thaiföldi kormány az ázsiai országok közül elsőként hagyta jóvá a marihuána de facto dekriminalizálását.

A döntés azzal együtt is nagy dolog, hogy az első hírek szerint azért a jogalkotó hagyott némi „szürke zónát” a rekreációs használat kritériumai körül.

Anutin Charnvirakul egészségügyi miniszter jelentette be, hogy a kábítószerügyi hatóság jóváhagyta a kannabisz törlését a minisztérium által ellenőrzött szerek listájáról. A döntés egyenes folyománya annak, hogy decemberben levették a kannabiszt a thaiföldi drogtörvény szerinti illegális kábítószerek listájáról. A rendelkezés 120 nappal a kormányközlönyben való közzétételt követően lép hatályba.

Az Associated Press által megkeresett rendőrök és ügyvédek ezzel együtt azt állítják: még nem világos, hogy a marihuána birtoklása többé nem lesz-e büntethető cselekmény. A marihuána termesztése és birtoklása ugyanis a jelen jogi környezetben egyelőre szabályozott marad, így a szabadidős marihuána-fogyasztás jogi státusza még nem tisztázott.

Thaiföld 2020-ban az első ázsiai országként engedélyezte a marihuána gyógyászati célú előállítását és használatát. Akkor a kannabisz növény legtöbb része lekerült az ellenőrzött kábítószerek „5. kategóriás” listájáról, de a magok és a rügyek, amelyek a rekreációs használathoz kapcsolódnak, rajta maradtak. A hatóságok által most végrehajtott javaslat az összes növényi részt leveszi a listáról.

Az egészségügyi miniszter volt a marihuána dekriminalizálásának motorja. Anutin Charnvirakul, aki a Bhumjai Thai Párt vezetőjeként lett a koalíciós kormány tagja, már a 2019-es parlamenti választásokon a marihuána termesztésének legalizálásával kampányolt a gazdák megsegítése érdekében.

A miniszter nem éri be a most bejelentett eredménnyel, pártja már bejelentette, hogy javaslatot tesz a parlamentben egy olyan törvénytervezetre, amely tisztázza a marihuána jogi státuszát. (Time)

Facebook-oldalán számolt be róla Dragomán György író-műfordító, hogy 29 másik művésszel egyetemben, 57. közgyűlésén, tagjává választotta a Berlini Művészeti Akadémia.

A választásra 2021. november 12. és 14. között került sor Berlinben, azóta valamennyi újonnan megválasztott tag elfogadta megválasztását.

Dragomán Györgyöt értelemszerűen az irodalmi szekcióba vették fel, Esther Kinsky, Eva Menasse, Steffen Mensching és Katharina Schultens mellett.

A Berlini Művészeti Akadémiának jelenleg 426 tagja van a hat művészeti szekcióban.

Dragomán György 1973-ban született Marosvásárhelyen. Első könyve A pusztítás könyve című regény volt 2002-ben. Máig leghíresebb könyve, A fehér király 2005-ben jelent meg, több mint 30 nyelvre fordították le. Novellás kötetei és műfordításai is híresek.

Magyarországon gyakorlatilag minden lehetséges irodalmi díjat és kitüntetést megkapott: többek között Bródy Sándor-díjjal, Déry Tibor-díjjal, Márai Sándor-díjjal és József Attila-díjjal kitüntetett művész.

Bajorországi városokban megteltek az időpontok az anyakönyvi hivatalokban azok után, hogy nyilvánosságra hozták a müncheni és freising katolikus érsekségen fiatalok ellen elkövetett szexuális erőszakról szóló jelentéseket.

A két érsekség által felkért ügyvédi iroda (Westpfahl Spilker Wastl - WSW) nemrég publikált szakértői véleménye szerint az egyházmegyében évtizedek óta nem kezelték megfelelően a szexuális visszaélésekkel kapcsolatos ügyeket. Friedrich Wetter és Joseph Ratzinger bíborosokat valamint korábbi érsekeket és a jelenlegi érsek Reinhard Marxot vádolják visszaélésekkel. A szakértők legalább 497 áldozatról és 235 feltételezett elkövetőről beszélnek, de becslések szerint az áldozatok tényleges száma ennél akár nagyságrenddel is nagyobb lehet. Az ügyben Benedek pápa felelősségét is felvetette a vizsgálat.

A botrány méretét jelzi, hogy - a jelentés múlt csütörtöki megjelenése óta - Münchenben már több mint 650 időpontot foglaltak le az anyakönyvi hivatalokban, hogy megszüntessék egyházi tagságukat.

Az áradat kezelése érdekében az anyakönyvi hivatal meghosszabbítja nyitvatartási idejét, és két további alkalmazottat is munkába állít. Összességében megháromszorozzák kapacitásaikat, de előreláthatóan ez sem lesz elég, ezért lehetővé teszik az egyház elhagyását írásban is - ha azt az illető közjegyzővel hitelesítteti.

Regensburg, Ingolstadt, Ebersberg és Würzburg városaiban is bővítik a hivatali kapacitásokat. Würzburgban egy hét alatt 50 megkeresés érkezett - ötször annyi mint ugyanebben az időszakban egy évvel ezelőtt. Idén összesen 109-en léptek ki Würzburgban az egyházból, közülük 70 katolikus volt.

Nürnbergben az időpontokat két héttel előre le kell foglalni. A nürnbergi katolikusok és protestánsok körében az egyházból kilépők száma idén ár elérte a 371-et, ami 73 százalékkal több, mint tavaly január 25-ig. (Spiegel via DPA)

Közleményben jelentette be a Disney+, a Walt Disney Company streaming szolgáltatója, hogy szolgáltatását idén nyártól 42 új országban - köztük Magyarországon is - elérhetővé teszi.

A szolgáltató kínálatában sok ezer eredeti Disney, Pixar, Marvel, Star Wars és NatGeo epizód és film, dokumentumfilm, animációs sorozat és rövid formátumú tartalom lesz elérhető.

A Disney+ a nagyobb nyugat-európai országokban eddig is elérhető volt, hozzájuk csatlakozott most Magyarország mellett többek között Csehország, Lengyelország és Románia, gyakorlatilag az összes uniós ország, de a szolgáltatás nyártól hozzáférhető lesz az Egyesült Arab Emírségekben, Törökországban, de még Szaúd-Arábiában is.

A Disney+ a The Walt Disney Company legfontosabb streaming szolgáltatása, mely a Disney Media & Entertainment Distribution üzleti szegmenshez tartozik - írja a stúdió magyar nyelvű közleménye. Az előfizetők reklámmentes környezetben élvezhetik majd a szolgáltató folyamatosan gyarapodó kínálatát.

Kevés a méz a piacon a tavalyi gyenge termés miatt, ráadásul nem csak a kínálat alacsony, a magas árak miatt a belföldi mézcsomagolók és a külföldi vevők sem jelentkeznek kereslettel - írja szerdai a Világgazdaságra hivatkozva az MTI.

A kedvezőtlen időjárás miatt 2021 ismét rossz év volt a méhészek számára, az akácméz egyedül a Tiszántúlon hozott jó termést.

Boross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke szerint a belföldön eladott akácméz 90 százalékát a méhészek értékesítik közvetlenül, és csak 10 százaléknyi megy a boltokba.

Az ok az, hogy a méz felvásárlási ára magasra emelkedett, erre a mézkiszerelő és a kiskereskedő is ráteszi a saját hasznát, és az így kialakult árat már nem fizetik meg a vásárlók. A termelők a piacon kilónként 3 és 4,5 ezer forint között árulták az üveges akácmézet.

A nemzetközi piacon is megemelkedett a természetes méz ára, ezért is mentek történelmi csúcsra a felvásárlási árak. Virágmézből a tavalyi évhez hasonlóan az idén is hiány lesz, mert a termés már elment exportra. Boross szerint a hordós export ismét 15 ezer tonna körül lesz.

Nem csoda, ha az elmúlt időszakban a polcokon feltűntek az importmézek. A kínaival még óvatosak a beszállítók, de az ukrán méz már hasít.

A magyar méhészeti ágazat évente hárommilliárd forint támogatást kap, ennek a felét az uniós, másik felét pedig a hazai költségvetés finanszírozza.

Az első és eredeti 1937-es Hófehérke és a hét törpe című animációs film után első alkalommal készül remake-et gyártani Grimm klasszikus meséjéhez a Disney filmstúdió.

A projekt azonban a viták kereszttüzébe került, azok után, hogy a West Side Story 2021-es Steven Spielberg-féle filmadaptációjával világhírt szerzett, latin-amerikai származású Rachel Zeglert választották ki Hófehérke szerepére.

A Disney büszke arra, amiért ügyelt a szereplők faji sokszínűségére, de nem mindenki volt elégedett a döntéssel - és nem elsősorban Zegler miatt.

A Trónok harca színésze, Peter Dinklage kettős mércével vádolja a stúdiót, amiért más káros sztereotípiákkal közben nem foglalkozik: szerinte ezzel Hollywood kurvára visszafelé halad, nem előre.

„Kicsit meglepett a tény, hogy olyan büszkék voltak arra, hogy egy latin színésznőt választottak Hófehérke szerepére" - nyilatkozta Dinklage a podcaster Marc Maronnak.

„Egyfelől progresszívek vagytok, de még mindig ugyanezt a kibaszottul visszás történetet játsszátok el a barlangban élő hét törpéről. Mi a faszt csináltok, emberek? Tényleg nem tettem eleget az ügy előmozdításáért? Gondolom, nem vagyok elég hangos”

- kérdezte fel a stúdiót a színész, aki a törpeség egy formájával, achondropláziával él együtt.

Dinklage szerint a Disney-nek vissza kellett volna lépnie és újraértékelnie a projektet.

„Minden szeretet és tisztelet a színésznőnek, és azoknak az embereknek, akik azt hitték, hogy helyesen cselekszenek, de muszáj megkérdeznem: mit műveltek?”

Dinklage azt is mondta a műsorban, hogy ő a részéről benne lett volna egy vagány, progresszív remake-ben.

A Disney azóta közleményben reagált:

„Hogy elkerüljük az eredeti animációs filmből származó sztereotípiák megerősítését, más megközelítést alkalmazunk a hét karakterrel kapcsolatban. Konzultáltunk a törpék közösségének tagjaival. Alig várjuk, hogy részleteket is megoszthassunk a fejlesztési időszakot követően arról, hogy már a gyártás is halad.”

A filmet Marc Webb rendezi és az 1937-es Disney-animációs klasszikus adaptációja és egyben folytatása lesz.

Egyébként a Kristen Stewart főszereplésével készült Hófehérke és a vadász című remake egy évtizeddel ezelőtti bemutatásakor visszatetszést szintén váltott ki, miután a törpéket átlagos magasságú színészek - köztük Bob Hoskins és Ian McShane - játszották, akiknek az arcát digitálisan kis testekre montírozták rá.

A főszereplőkön kívül az új Disney-film szereposztását, beleértve a törpékét is, még nem jelentették be. (Guardian)

Levettek a szívátültetésre váró páciensek listájáról egy beteget a Harvard Orvosi Iskola második legnagyobb oktatókórháza, a massachusetts-i Brigham and Women's Kórházban, legalább részben azért, mert nem volt beoltva Covid-19 ellen.

A 31 éves DJ Ferguson apja elmondása szerint nem hisz a vakcinában, és az oltás hiánya szerepel a kórház által kiadott indoklásban is. Az intézmény azt közölte a BBC érdeklődésére, hogy az irányelveket és protokollt követett a döntése során.

„Tekintettel a rendelkezésre álló szervek hiányára, mindent megteszünk annak érdekében, hogy az átültetett szervet kapó betegnek a lehető legnagyobb esélye legyen a túlélésre” - írták.

A kórház szóvivője szerint az intézmény objektív feltételeket ír elő a transzplantációra jelentkezők számára,, köztük életmódbeli magatartásformák, és a Covid-19 vakcinát is. A feltételeket azért támasztják, hogy a legjobb esélyt teremtsék meg a sikeres műtétre, és optimalizálják a beteg túlélését a transzplantáció után, tekintettel a immunrendszert érő drasztikus terhelésre.

A kórház óvatosan megfogalmazott közleménye arra utalhat, hogy a beteg oltatlan státuszán kívül egyéb tényezők is szerepet játszottak a döntésben, de a kórház a beteg adatainak védelmére hivatkozva nem volt hajlandó konkrétumokat megosztani.

Hozzátették, hogy a szervátültetésre váró listán lévő 100 000 ember többsége öt éven belül nem kap szervet, mert a rendelkezésre álló szervekből hiány van.

DJ Ferguson 2021. november 26. óta van kórházban, és egy örökletes szívproblémában szenved, amely miatt a tüdeje megtelik vérrel és folyadékkal. Ferguson azért sem oltatta be magát, mert aggódott a szívgyulladás, a koronavírus elleni védőoltás egyik lehetséges, ritka mellékhatása miatt.

Az amerikai járványügyi és megelőzési központ (CDC) szerint ez a mellékhatás ritka és átmeneti, és arra biztatja a transzplantáción átesetteket és a közvetlen környezetükben élőket, hogy teljes körűen oltassák be magukat és erősítsék fel szervezetüket.

Az ilyen műtétek után az immunrendszer szinte teljesen leáll, egy közönséges megfázás is végzetes lehet. A rendelkezésre álló szervek szűkösek, és a kórházak nem fogják kiosztani őket olyanoknak, akiknek rosszak az esélyeik az életben maradásra másokhoz - oltatlan betegekhez - képest. Ezt Dr. Arthur Caplan, az NYU Grossman School of Medicine etikai tanszékének vezetője nyilatkozta az ügyben a CBS Newsnak. (BBC)

Az Ann Arborban található Michigan Egyetem összesen 490 millió dollárt kártérítést fizet ki 1050 korábbi hallgatójának. Az egykori diákok szexuális visszaéléssel vádolták meg az intézményt illetve egykori sportorvosát, aki amerikai futballistákkal és más sportolókkal foglalkozott.

Ez a máig ismert legnagyobb összegű kártérítési megállapodás, amit amerikai egyetem szexuális visszaélésekkel összefüggésben valaha kötött. Az egyezségre három évvel azt követően került sor, hogy az első korábbi diák beszámolt az őt ért visszaélésekről, amik még a '70-es években történtek.

Az első, és vele együtt nagyjából tucatnyi hallgató, köztük volt élsportolók, akik elsőként jelentkeztek az a hatóságoknál a zaklatások miatt, azt állították, hogy Dr. Robert E. Anderson rendszeresen molesztálta őket a fizikai vizsgálatok során, amelyek a michigani atlétikai versenyeken való részvételhez voltak szükségesek. Többen elmondták azt is, hogy korábban is tettek már panaszt vele kapcsolatban edzőknek, de mindhiába.

Anderson 1966 és 2003 között volt az egyetem munkatársa, és 2008-ban halt meg.

A sportorvos a nyomozók szerint több esetben olyan vizsgálatokat végzett, amelyek szükségtelenek és helytelenek voltak; ragaszkodott például egy torokfájásra panaszkodó nő medencevizsgálatához.

A világhírű futballedző, a 2006-ban elhunyt Bo Schembechler egyik fia 2021 nyarán azt nyilatkozta, hogy apja is egyike volt Anderson áldozatainak.

A több áldozat ügyében eljáró Jamie White ügyvéd az egyezség után azt nyilatkozta, hogy az egyetemet dicséret illeti, nem pedig elítélés, amiért vállalta a felelősséget a történtekért. Az ügyfelei többsége, tette hozzá, szerette az egyetemet, és nem akartak kárt okozni az intézménynek, de azt sem, hogy ne történjen felelősségre vonás.

Az egyetem 2020 februárjában közölte: vizsgálják, hogy Anderson molesztált-e diákokat, és arra kérte azokat, akik áldozatként tekintenek magukra, hogy jelentkezzenek. Addigra a hatóságok már több mint egy éve titokban folytattak nyomozást.

Két hét alatt több mint 100 bejelentés érkezett. Tavaly májusban az egyetem által felbérelt ügyvédi iroda arra a következtetésre jutott, hogy a 2008-ban elhunyt Anderson, akit soha nem vontak felelősségre semmilyen visszaélés miatt, számtalan alkalommal követett el szexuális visszaélést a betegekkel. (New York Times)

30 ezer amerikai dollárt, azaz 9,4 millió forintot fizetett a Matthias Corvinus Collegium Dennis Prager amerikai újságírónak, hogy ideutazzon az Egyesült Államokból, megtartson egy félórás beszédet az elitképző esztergomi fesztiválján, és még félórát szánjon az életéből egy podcast-adásra.

Az adat a Southern Poverty Law Center amerikai faji esélyegyenlőségért és a szélsőjobboldali propaganda ellen küzdő NGO közérdekű adatigénylése nyomán kapott nyilvánosságot. A jelentést a riportban megszólaló atlatszo.hu szemlézte elsőként Magyarországon.

Az 1948-as születésű Prager konzervatív-trumpista-bevándorlásellenes rádiós műsorvezetőként ismert Amerikában, a beszédes című Dennis Prager Show a műsora, és van egy PragerU név alatt futó projektje is, amiben ötperces videókban magyaráz el nagyon egyszerűen bonyolult politikai, gazdasági és filozófiai összefüggéseket azoknak, akik ennyivel is beérik.

Prager 2021. augusztus 5. és 7. között tartózkodott Magyarországon. Szerződése szerint 15 ezer dollárt, azaz olyan 4,7 millió forintot kapott egy bő félórás beszédért, amit Esztergomban mondott el. Ebből is lecsípett kicsit: 25 perc után abbahagyta, és utána már inkább csak kérdésekre válaszolt.

A beszéd utáni szórványos taps, és a hozzáférhető képanyagok alapján talán 200-an hallhatták a helyszínen.

Az oktatás helyzetéről tartott 15 perces podcastért ugyanennyit kapott. Ezt nem tudni, mennyien hallgatták meg, a Youtube-on félév alatt 1200 megtekintésig jutott.

Prager kényelmes ember lehet, mert a pénzből 10 ezer dollárt arra költött, hogy Kaliforniából business classon utazhasson Budapestre, és vissza. Szállásáról ellenben az MCC gondoskodott.

Nem ő volt a legnagyobb név egyébként ugyanitt, hanem az Orbán Viktorral is asztalhoz ülő Tucker Carlson, de az ő apanázsáról nem érkezett információ.

A beszédében Prager nem volt hálátlan: a keresztény kultúra leáldozása, és zavaros Covid-összeesküvések mellett beszélt Magyarországról a nyugati kultúra megmentőjeként beszélt, óvta a gyermekeket az LMBTQ-propagandától, megvédte a magyar sajtószabadságot, és Orbán Viktor karakán bevándorlás-ellenes politikáját.

2020. júniusában a szerb világelső teniszező, Novak Djokovic és felesége, Jelena Djokovic közösen 80 százalékos tulajdonrészt vásároltak egy dán biotech cégben, aminek fő profilja egy koronavírus elleni kezelés kifejlesztése. Erről a Reuters hírügynökség számolt be szerda délután.

A hírügynökség jelentése alapján a QuantBioRes nevű orvosi kutató-fejlesztő központról van szó. A céget Ivan Loncarevic megerősítette, hogy Djokovicék voltak a vevők, de azt nem árulta el, hogy mennyit fizettek a tulajdonrészért.

A QuantBioRes olyan peptideket fejleszt, amik gátolják a vírus emberi sejtbe való bejutását. A klinikai vizsgálataik még a nyáron elkezdődhetnek Nagy-Britanniában. Loncarevic hangsúlyozta a megkeresés során, hogy nem vakcinán dolgoznak, hanem kezelésen.

A cégnek mintegy tucatnyi kutatója dolgozik Dániában, Ausztráliában és Szlovéniában. Djokovic szóvivője nem reagált az értesülésre.

Djokovic, aki nem vett fel oltást a koronavírus ellen, azóta került az oltásvita középpontjába, hogy január 5-én megérkezett Ausztráliába megvédeni bajnoki címét az Australian Openen. Ausztrália csak oltott vendégeket fogad, szigorú beutazási szabályok vannak érvényben, így 11 napos kálvária végén Djokovicot végül kitoloncolták az országból, miután vízumát visszavonták.

A szerb világelsőnek 20 Grand Slam-győzelme van, csakúgy mint a tornán résztvevő spanyol Rafael Nadalnak és a jelenleg sérült svájci Roger Federernek.

Djokovic karrierje a következő időszakban komoly veszélybe került. A francia kormány már jelezte, hogy amennyiben nem oltatja be magát, a játékos nem vehet részt a tavasszal esedékes Roland Garroson sem. (Reuters)

Véres helyi ügyről számolt be a Nyomtass Te is! mozgalom közleménye szerda késő délután.

A Nyomtass Te is! afféle modernkori szamizdat, ami annak hatására született, hogy a kormány lényegében felszámolta a vidéki nyilvánosságot, így rengeteg kistelepülésre csak az állam, és az azt vezető párt által kontrollált információk jutnak el.

A Nyomtass Te is! felületein az aktivistáknak lehetőségük van beleszólni egy közösségi lap szerkesztésébe, illetve egyszerűen kinyomtatni azt, és terjeszteni ott, ahol arra szükség mutatkozik.

A mozgalom egyik önkéntese Dunabogdányban osztogatta épp a lapot kedden, aminek a címlapján Orbán Viktor gazdasági kudarcai és a csirkefarhát szerepelnek. Jellemzően postaládákba szokták bedobálni az ilyesmit, de olykor személyesen is átadják, ha az illető épp otthon van, vagy szembejön az utcán, és elfogadja.

Az önkéntes megkérdezte az épp ház előtt álló háztulajdonost, adhat-e neki egyet. Ő elfogadta, ám miután beleolvasott, ököllel az önkéntesre támadt, és ütlegelni kezdte. A mozgalom közleménye ezt írta:

„Szerda délelőtt Dunabogdányban megtámadtak és ököllel bántalmaztak egy nyugdíjaskorú Nyomtass te is!-aktivistát, aki a mozgalom hetilapját terjesztette. Szervezetünk nyilvánosan felszólítja a kormányt, hogy hasson oda: a Fidesz szavazótábora ne félemlítse meg és ne inzultálja azokat, akik önkéntes munkával igyekeznek olyan híreket eljuttatni a falvakba, amelyeket a kormánymédia elhallgat a választók elől. Biztosítsák a sajtószabadság gyakorlását!”

Felhívtuk a lapot alapító és szerkesztő L. László Jánost, aki elmondta, hogy önkénteseiket sűrűn éri szóbeli attrocitás, de a tettlegesség ritka. Most másodszor fordul elő ilyesmi, ez azonban súlyosabb volt a korábbinál.

„Akárhova megyünk, minden faluban van egy-két vehemens kormánypárti, akinek fáj, hogy abba a térbe, ahol addig nem volt más információ, csak a központi iránymutatás, mi benyomulunk. De a tettlegesség így is ritka” - mondta L. László, hozzátéve, hogy mindig udvariasak; a cél nem az erőszakos térítés, és személyesen is csak annak adnak, aki kéri, nem tukmálják a lapot. Nem pártlap ez, teszi hozzá, de van benne politika, így is kezeljük - tette hozzá.

Ebben az esetben az történt, hogy a nyugdíjas önkéntes megkínálta a lappal a háza előtt álló férfit, aki miután beleolvasott, összetépte azt, és közölte az aktivistával, hogy takarodjon a faluból.

Az ellenállást érzékelve ő odébbállt, de a lakó nem érte be ennyivel, és utánavetette magát, majd ököllel ütni kezdte a fejét. L. László elmondása szerint csak akkor hagyta abba, amikor a szomszéd kijött a házból, és rászólt, hogy „én is a Fideszre szavazok, de ilyet akkor sem lehet csinálni.”

A rendőrség csak két óra múlva tudott volna kijönni, ezért végül a férfi és a főszerkesztő együtt mentek el orvoshoz és a szentendrei kapitányságra, ahol megtették a feljelentést. L. László elmondta még, hogy ugyanitt volt már azért feszültség, miután tavaly emléktáblát avattak Dunabogdányban annak tiszteletére, hogy 1981 és 1986 között ott - Orosz István és felesége házában - nyomtatták titokban a Beszélő szamizdatot.

A Nyomtass Te is! közleményében az áll, hogy a következő hetekben a mozgalom több ezer aktivistája fogja járni a falvakat, és nem lenne jó, ha ezt olyan légkörben kellene tenniük, hogy félteniük kelljen a testi épségüket:

„Ezért felszólítjuk a Fidesz-kormányt, hogy biztosítsa a sajtószabadság gyakorlásának jogát. Értesse meg a híveivel, hogy a kormányhűségüket nem ököllel kell kifejezniük, hanem majd a szavazóurnáknál. (...) Fontos leszögeznünk, hogy még az erőszak sem fogja meghátrálásra kényszeríteni a sajtószabadság híveit, nem vagyunk hajlandók félni. El fogjuk juttatni a falvakba a valós híreket.”

Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer dokumentumai alapján arról számolt be szerda délután az rtl.hu, hogy nettó 22 milliárd forintért - bruttó 28 milliárdért - a Fejér B.Á.L. Zrt. és az Építő- és épületkarbantartó (Épkar) Zrt. konzorciuma építheti meg a BVSC-Zugló Sportcentrum létesítményeit:

• egy 1999 fős, fedett lelátóval ellátott labdarúgó-stadiont,
• egy bruttó 4300 négyzetméteres, multifunkciós versenycsarnokot 432 fős fedett lelátóval,
• egy küzdősport edzőcsarnokot,
• és további kapcsolódó külső létesítményeket.

A lap emlékeztet, hogy a Fejér B.Á.L. a Mészáros-család építőcége; nem véletlenül viseli magán a három Mészáros-gyerek keresztneveinek első betűjét: Beatrix, Ágnes, Lőrinc. Az Épkar a Szeivolt-család érdekeltsége, és jellemzően szorosan együttműködnek Mészárosékkal: dolgoztak közösen többek közt a Puskás-Stadion újjáépítésén is.

A közbeszerzést október végén írták ki, és relatíve gyorsan, december végére le is zavarták.

A komplexum helyszínéül szolgáló Szőnyi úti telephez hozzácsatolják a Rákosrendező felé eső következő telket is, ami eddig döntően a MÁV tulajdonában volt. A helyzetet jellegzetes fideszes stílusban rendezték: előbb írták ki a közbeszerzést, de csak utólag, egy salátatörvényben jelölték ki vagyonkezelőnek a BVSC-t.

A BVSC-nek fideszes elnöke van: Szathmáry Kristóf, a tiszteletbeli elnök pedig Karácsony Gergely, volt zuglói polgármester, jelenlegi főpolgármester.

Egyébként 2014-ben már egyszer felújították a BVSC Szőnyi úti stadionját, és még műfüves pályákat is kialakítottak, és akkor Szathmáry még arról beszélt, hogy további felújításokat szeretnének végrehajtani a telepen. Végül a teljes újjáépítésről született döntés. (RTL.hu)

Szerda délután Déri Tibor, IV. kerületi polgármester a Facebook-oldalán adott hírt arról, hogy kedd késő délután életét vesztette egy 7 éves kisfiú egy iskolában megtartott születésnapi tortázás jután.

A polgármester közlése szerint a mentők másfél órán keresztül küzdöttek a kisfiú életéért, de már nem tudtak rajta segíteni.

Az első gyanú szerint a kisfiú halálát ételallergia következtében kialakult heves reakció okozhatta.

A Blikk szerda délelőtt arról számolt be, hogy információik szerint a kisfiú nem az iskolában, hanem már szüleivel eltávozva onnan, egy közeli benzinkútnál, a Fóti úton lett rosszul. A lap értesülései egybevágnak a polgármesterével: azt írták, ételallergia okozhatta a rohamot.

Németország fegyverexportja 2021-ben rekordszintet ért el, főként jelentős részben az Egyiptomnak eladott tengeri és légvédelmi fegyverek miatt - közölték kedden kormányzati tisztviselők az amerikai AP hírügynökség tudósítása szerint.

A német gazdasági minisztérium által közzétett előzetes adatok szerint Németország 2021-ben 9,35 milliárd euró - mintegy 10,65 milliárd dollár - értékben exportált fegyvereket, ami 61 százalékos növekedést jelent 2020-hoz képest.

Az összeg jelentősen meghaladja az eddigi rekordot, a 2019-ben regisztrált 8 milliárd eurót.

Az export nagy részét - több mint 9 milliárd euró értékben - még az Angela Merkel vezette kormány engedélyezte - áll a minisztérium közleményében.

Németország 2021-ben 1 milliárd euró értékben exportált fegyvereket az Egyesült Államokba, a legnagyobb falat azonban nem ez. Ugyanebben az időszakban a német állam Egyiptomba mintegy 4,3 milliárd euró értékben exportált fegyvereket.

Jogvédő csoportok és aktivisták a jemeni és líbiai konfliktusokban való részvétellel vádolják az egyiptomi kormányt. Németországban rendszeresek a tüntetések a kormányzatok növekvő fegyverexportja miatt. (AP)

37 éves korában síbalesetben elhunyt Gaspard Ulliel - közölte a francia színész családja szerdán egy rövid közleményben.

Ulliel 1984. november 25-én született Párizs mellett. Kis gyerek volt, amikor egy kutya megharapta, és az így keletkezett apró heg az arcán később szexepilje lett, amit későbbi karrierje során gyakran emlegetett.

Ulliel már egészen fiatal korától kezdve nagy sztárnak számított Franciaországban: 2004-ben - alig 20 évesen - megkapta a legígéretesebb színésznek járó César-díjat Jean-Pierre Jeunet Hosszú jegyesség című világháborús drámában játszott szerepéért, amiben Audrey Tautou partnere volt.

2007-ben ő alakította Hannibal Lectert a Hannibal ébredése (Hannibal Rising) című Peter Webber thrillerben.

2014-ben az Yves Saint Lauren-ról szóló két életrajzi film egyikében is szerepelt, de a César-díjátadón ezután alulmaradt a rivális film főszereplőjével, Pierre Niney-vel szemben.

2017-ben aztán ismét elnyerte a legjobb színésznek járó César-díjat Xavier Dolan „Csak a világ vége” című filmjének főszerepéért, amiben Marion Cotillard és Lea Seydoux mellett játszott.

Ulliel modellként is sikeres nemzetközi karriert futott be. A színészt gyászolja a francia művészvilág és közélet. „A francia filmművészet egy hatalmas tehetséget veszít el, aki tele van bájjal és energiával” - írta Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter a Twitteren. (France24 / AFP / Reuters)

Szerdán a holland szenátus jóváhagyta, hogy a holland állam, a Rembrandt Egyesület és a Rijksmuseum együttesen megvásárolja Rembrandt van Rijn 1636-os Zászlóvivő című festményét.

A vételi szándékot először a holland kulturális minisztérium jelentette be december elején, azok után, hogy a francia állam lemondott elővásárlási jogáról. A festmény évszázadokon keresztül az angol király, majd 1844-től egészen 2019-ig a Rothschild család tulajdona volt.

Az eladási szándék bejelentése után a francia állam nemzeti kincsnek nyilvánította a Zászlóvivőt, és két és fél éves kiviteli tilalmat rendelt el rá, lehetőséget adva ezzel francia intézményeknek a megvásárlására. A határidő lejártáig sem a Louvre, sem más francia múzeum nem tudta összekalapozni az összeget, így az elővásárlási jog elillant.

Hollandia 175 millió eurót - mintegy 62,2 milliárd forintot - fizet a festményért. A holland állam ebből 150 milliót, a Rembrandt Egyesület és a Rijksmuseum pedig 25 millió eurót fizet az összegből.

A hágai kormány már decemberben rendelkezésre bocsátotta a szükséges összeget, de a szenátus jóváhagyása nélkül nem lehetett megkötni az üzletet. Ez az akadály is elhárult.

A teljes vásárlási folyamat négy héten belül lezajlik, azt követően pedig a festmény a Rijksmuseumba kerül, ahol Rembrandt 340 festménye közül 22-t őriznek, köztük az Éjjeli őrjáratot.

A holland állam egyébként szívesen áldoz műtárgyakra, ha lehetősége adódik rá. 1998-ban 80 millió holland fontot fizettek Piet Mondrian Victory Boogie Woogie című festményéért, 2016-ban pedig a francia állammal közösen vásároltak meg két Rembrandt-festményt. (NL Times / MTI)

Dobos Menyhért a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója és Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója az EBESZ képviselőivel találkoztak kedden, és erről beszámoltak a közmédia nézőinek illetve hallgatóinak is. Dobos beszélt a Kossuth Rádión, és az M1-en is arról, hogy mi hangzott el az egyeztetéseken.

A hvg.hu szerint a rádióban Dobos azt emelte ki, hogy ígéretet tettek arra: ahogy eddig, úgy ezen túl is kiegyensúlyozott marad az állami média, így a kampányban sem tesz majd másként.

„Fokozottan kell odafigyelni a kiegyensúlyozottságra”, amire garancia az, idáig is megbirkóztunk ezzel az óriási feladattal” – mondta Dobos, aki szerint az M1 struktúrája alkalmas arra, hogy a közszolgálati műsorkészítés irányelveit megvalósítsa.

Az M1-en Dobos arról beszélt, hogy jelezték az EBESZ-képviselőknek: a Közszolgálati Kódex biztosítja a közszolgálatiság feltételeinek érvényesülését az összes állami csatornán. (Azt nem tette hozzá, a riporter pedig nyilván nem emlékeztette, hogy a Kódexet egy olyan kuratórium felügyeli, amiben a médiahatóság és a fideszes delegáltak útján a kormánypárt befolyása garantált.)

A vezérigazgató elismételte, amit a rádióban is elmondott, hogy minden párt egyenlő lehetőséget kap majd a politikai reklámok elhelyezésére a csatornán. Beszélt a Közmédia Választási Irodájáról, amit külön azért hoztak létre, hogy biztosítsa a közszolgálatiság érvényesülését a közmédia csatornáin. A miniszterelnöki vita kérdése állítólag felmerült az EBESZ-egyeztetésen. Dobos azt mondta erre: „a közmédia nem csinálja, hanem közvetíti a politikát.” Ha lesz közvetítik, de ez nem az ő döntésük.

A riport végén a vezérigazgató még tett egy emlékezetes megjegyzést: közölte, hogy a közmédia 130 milliárdos költségvetése inflációstul egyáltalán nem számít magasnak; hasonló méretű országok - mint például Ausztria - ennek az összegnek akár a háromszorosát is ráköltik az állami média finanszírozására.

Utóbbi példa nem csak az országok nettó nemzeti jövedelmének vagy bérszintjének összevetése miatt ferdít, hanem történetesen azért is, mert az osztrák közszolgálati csatornák, mint az ORF1 vagy ORF2, a legnézettebb televíziós adók közé tartoznak az országban, ahol - épp a közszolgálati kritériumok komolysága okán - jelentős szakmai presztízst jelent dolgozni a tévés újságíróknak. Ezt az MTVA csatornáiról 2022-ben nehéz lenne elmondani.

A napi kétszázezret is elérheti az új fertőzöttek valódi száma Izraelben az egészségügyi minisztérium járványfelelőse, Nachman As professzor szerint. As a Jediót Ahronót hírportálja, a ynetnek szerdán beszélt az omikron-hullám tapasztalatairól, és azt mondta, hogy kedden csak a teszteltek körében több mint 70 ezer új fertőzöttet találtak.

Már ez is messze a legmagasabb szám a járvány elmúlt két évében, de a professzor szerint a valódi szám ennek két-háromszorosa is lehet. Ennek részben az az oka, hogy sokan tünetmentesen vészelik át a fertőződést, de az MTI szemléje alapján akad itt más is:

„A minisztérium vasárnap óta nem közli a friss járványügyi adatokat a számítógépes rendszer hibája miatt, ugyanis az adatbázisok kialakításakor nem számítottak ilyen nagy számokra, s át kell alakítani a számítógépes rendszert feldolgozásuk és nyilvánossá tételük érdekében.”

A jó hír az, hogy a magas átfertőzöttséggel együtt szinte elenyésző a komolyabb esetek száma: csak 526 súlyos Covid-beteget ápolnak az izraeli kórházakban.

A Weizman Tudományos Intézet biológus és statisztikus professzora, Eran Szegál szerint ez a szám valószínűleg ezer körül marad majd, annál feljebb aligha kúszik.

Az oktatásban az izraeli kormány a teszteléssel próbál rendet tartani.

Januártól új rendszert vezetnek be: megszűnik karantén-kötelezettség abban az esetben is, ha valamelyik diákról kiderül, hogy fertőzött, ehelyett a gyerekek heti háromszori tesztelésével próbálják majd megakadályozni a járvány terjedését, és elősegíteni a fertőzöttek elkülönítését.

A The Times of Israel információi szerint jövő héten megkezdik 25-30 millió gyorsteszt kiosztását a kisiskolásoknak, a felsőoktatásban tanuló diákoknak és a rászoruló családoknak.

Január végén figyelmeztető demonstrációt tart a Magyar Szakszervezeti Szövetség - soraiban természetesen a Pedagógusok Szakszervezetével (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével (PDSZ) - a pedagógus társadalom melletti szolidaritás és a tagszervezetek bértárgyalásainak támogatása érdekében.

Erről már decemberben döntés született, miután a kormánnyal történt egyeztetés végén a szakszervezeteknek nem sikerült elérniük, hogy vonja vissza a rendeletet, ami alapján fizetés nélküli szabadságra küldi az oltatlan tanárokat, és nem született megállapodás a béremelésről sem, miután a kormány ragaszkodik a 10 százalékos 2022-es emeléshez.

Múlt héten a szövetség elnökségi ülésén arról is döntött, hogy is támogatják a 3 havi álláskeresési idő meghosszabbítását 270 napra.

A résztvevők petíciót is indítottak, és ezt már több ezer pedagógus aláírta. Azt írják, hogy ha a januári figyelmeztető megmozdulás eredménytelen lesz, március 16-ra határozatlan idejű munkabeszüntetés jöhet.

„A kormány gyermekmegőrzőként tekint az állami oktatásra.”

A tüntetés szervezői szerint a kormány nem halogathatja az elhanyagolt közoktatás ügyét, és minden szülőtől, diáktól és tanártól kérik, hogy segítsék akciójukat. Azt írják, hogy minden, ami ma az oktatásban történik, minden magyar állampolgárt és a gyermekeket is közvetlenül fenyeget, miután a tanárok bérei a garantált bérminimum szintjén billegnek, és az oktatás feltételei egyre gyatrábbak. (hvg.hu)

Egy hónap után válaszolt az Igazságügyi Minisztérium és a Külügyminisztérium arra közérdekű adatigénylésre, amit még az influenszerkormányzás jellegzetességeiről szóló cikkünk miatt küldtünk meg az illetékes tárcáknak.

Azt az egyszerű kérdést tettük fel, hogy pontosan kik és milyen beosztásban dolgoznak a miniszterek kommunikációs és sajtómunkatársaként, és milyen javadalmazásban részesülnek.

A törvényi előírás szerint az ilyen adatigénylésre 15 napon belül kötelesek válaszolni az állami szervek, de a minisztérium a veszélyhelyzetre való hivatkozással 30 napra hosszabbítatta meg az adatszolgáltatás határidejét.

Végül mindkét minisztérium egyszerre válaszolt – ez annyiban nem meglepő, hogy az ilyen adatigényléseket mindegyikük végigfuttatja a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetirodán, ezt követően fogalmazzák meg és küldik meg végleges válaszaikat.

Így az sem váratlan, hogy mindkét minisztérium ugyanazzal a hivatkozással tagadta meg a részletes információk közlését: azt írták, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 2015-ös állásfoglalása alapján indokolatlan, hogy ugyanazokat az adatokat megismerhesse a közvélemény egy döntés-előkészítéssel és napi ügyintézéssel foglalkozó köszolga, mint egy választott politikus esetén, ezért csak összesített információkat osztottak meg a 444-el. Ebből az derült ki, hogy

az Igazságügyi Minisztériumban a miniszter oldalán 8 fő folytat kommunikációs- és sajtótevékenységet, sajtófőnöki és ügyintézői beosztásban, határozatlan idejű kormányzati jogviszony, valamint szerződéses jogviszony keretében. Ők együttesen bruttó 5,77 millió forint illetményt, illetve megbízási díjat kapnak ezért, ami havi átlagban 721 ezer forint bruttót jelent.

(Varga Judit Facebook-oldaláról annyi kiderül, hogy a Grazmel Photography rendszeresen készít számára profi fotókat.)

A Külügyminisztériumban ugyanez a stáb 9 fős. Ők 9-en együtt 7,74 millió bruttót visznek haza, ami fejenként átlagosan 859 bruttóra jön ki havonta. Szijjártó stábja annyival profibb, hogy neki sajtófőnök-helyettese (!) is van. (A hvg.hu korábban már írt arról, hogy kisebb szerkesztőség dolgozik a külügyminiszter mellett.)

Információnk szerint Orbán Viktor mellett ennél kevesebben dolgoznak. A miniszterelnök egy 3-4 fős kommunikációs stábot tűr meg maga mellett, amelyet Kaminski Fanny vezet.

A kérdés aktualitását az adta, hogy a kormánytagok egyre aktívabb kommunikációs tevékenységet folytatnak, elsősorban a közösségi médiában, és ez a kormányon belül a teljesítményük fontos fokmérője lett.

Varga és Szijjártó naponta tucatnyi, nemritkán annál is több profi képpel töltik fel oldalaikat, és hetente több videó is készül a Facebook- és Instagram-profiljaikhoz. A kormányzati intézkedéséket is egyre sűrűbben jelentik be ilyen formában:

„Elnöki jelöltsége idején volt szerencsém kétszer is találkozni Hillary Clintonnal – talán mellette láttam utoljára akkora stábot, mint a magyar igazságügyi miniszter fogadásán. Budapesten az volt az érzésem, mintha minimum egy világsztár látna vendégül bennünket” – ezt egy névtelenséget kérő külföldi politikus stábtagja mesélte influenszerkormány-cikkünkhöz, aki tavaly október 5-én egy küldöttség tagjaként jelen volt az Európai Tanács igazságügyi minisztereinek konferenciáján Gödöllőn, és az azt megelőző gálavacsorán Budapesten.

A járvány előtti időszakban Brüsszelben is feltűnést keltett több forrás szerint, hogy Varga Judit milyen terjedelmes stábbal közlekedik a parlament folyosóin:

Más kérdés, hogy még egy nyolcfős stáb sem tud minden apróságot kiszűrni, pedig ha valaki kiszúrja a miniszter asszony 1,5 milliós óráját a húsboltban, nem biztos hogy ezzel a képpel reklámozták volna a befagyasztott árú sertéscombot.

Az aktív egyirányú kommunikáció annyiban kelt feltűnést, hogy miközben a kormánytagok előszeretettel készítenek imázsvideókat akár napi szinten is, a kritikus kérdésekre nem szívesen válaszolnak.

Varga esetében ez különösen látványos volt mind a Pegasus-ügy, mind a Völner-ügy után. Kerülik a riportereket, és csak a legritkábban osztják meg a nagy nyilvánossággal, hogy milyen nyilvános programon vesznek részt:

Szijjártó eközben akciófilmszerű megoldásokkal kápráztatja el követőit.

A külügyminiszter alig két év alatt épített magának 300 ezres követőtábort a Facebookon, pedig azelőtt egyáltalán nem volt aktív a közösségi médiában. Viszont el kell ismerni, hogy Szijjártó nem mindig futamodik meg a kritikus kérdések elől, bár jachtügyben ő is csak egy mondatot tudott ismételgetni a végtelenségig.

Hogy mi motiválhatja a külügyminiszter egyre aktívabb közösségi médiás tevékenységét, és hogy mik a legjobb Szijjártó-akciófilmek a Facebookon, arról influenszerkormányzás-cikkünkben írtunk részletesen.

A 2022-es választás esélyeinek latolgatásakor nem lehet eléggé hangsúlyozni annak a jelentőségét, hogy milyen alapvető változások történtek a magyar nyilvánosság szerkezetében az elmúlt tíz-tizenkét évben.

1990 óta az összes kormány tett kísérleteket arra, hogy saját politikai érdekei szerint formálja át az ország médiatérképét, de egyiknek sem volt akkora tere, hatalma és főleg ambíciója, mint a kétharmaddal hatalomra lépő Fidesznek.

Orbán Viktor, aki már a 2002-es vereség okait is elsősorban a baloldali médiatúlsúlyban találta meg,

2010 óta úgy tekint a médiára, mint katonai terepasztalra, tele ellenséges csapatokkal és elfoglalásra váró bástyákkal. Az ellenállás letörését és a legfontosabb hadállások meghódítását tűzte ki maga elé, és azzal a szándékkal kezdte a kormányzást, hogy végérvényesen megnyeri a magyar médiaháborút.

A miniszterelnök ebben a harcban kulcsszerepet szánt Simicska Lajosnak, évtizedes üzlet- és harcostársának, aki a párt alapításától kezdve menedzselte a Fidesz lapjait.

A sors és a Nemzeti Együttműködés sajátos fintora, hogy Orbán végül épp a Simicskával való leszámolás jegyében vitte végig a harcát a független magyar nyilvánossággal szemben.

Ez a háború aligha fog véget érni 2022-ben.

A jelenkori hatalom természete azt diktálja, hogy a küzdelem folytatódjék, amíg akár csak egyetlen ellenséges bábu van még a táblán. A 2010 előtti korszakhoz képest a változás már így is történelmi léptékűnek mondható, ezért is érdemes összefoglalni, mely lépések sorozatával szállta meg Orbán Viktor és a Fidesz a magyar nyilvánosságot.

Médiafelügyelet

A Sevilla játékosa, a 29 éves argentin Erik Lamela nyerte a 2021-es év legszebb gólja után járó Puskás-díjat egy olyan gólért, amit novemberben még a Tottenham Hotspur színeinben szerzett, ráadásul történetesen épp a nagy londoni rivális, az Arsenal ellen idegenben megvívott PL-meccsen.

A gól a 32. percben született, ezzel szerzett vezetést a Tottenham, és a szépségében nem von le sokat az sem, hogy végül a meccset az Arsenal nyerte 2-1-re.

Lucas Moura készített le egy labdát az argentinnak a 16-oson belül, és Lamela a kézenfekvőnek látszó belsős csavarás helyett teljesen váratlanul jobbal a bal láb mögött átnyúlva, állítás nélkül, rabonából csavart laposan, a lábak között a hosszú sarokba.

Saját csapattársai is csak a fejüket fogták, hogy mekkora gól is volt, kár, hogy élőben nézők nem láthatták.

Lamela a cseh Patrik Schick Skócia elleni félpályás EB-gólját és a portós Mehdi Taremi Chelsea elleni BL-meccsen lőtt ollózós gólját előzte meg a hármas döntőben.

Először tért vissza Magyarországra 2018 augusztusi szabadulása óta Eva Rezešová, - a Mečiar-kormány egykori közlekedési minisztere, Alexander Rezeš lánya -, aki 2012. augusztus 21-én négy ember halálát okozta egy autóbalesetben Hévízgyörk mellett.

A most 44 éves Rezešová, akinek Szlovákiában októberben jelent meg önéletrajzi ihletésű könyve a volt újságíró Štefan Šperka közreműködésével, Friderikusz Sándornak adott interjút, az elsőt a magyar nyilvánosságban.

A baleset, és az azt követő tárgyalássorozat éveken keresztül lázban tartotta a magyar és a szlovák sajtót, - olykor a politikát is -, és Rezešová karaktere, háttere, valamint a tragédia körülményei ismeretében ebben semmi meglepő nincs.

2012. augusztus 21-én, a hajnali órákban, a BMW X5-ösét vezető Eva Rezešová nagyjából 170 km/h-s sebességgel hátulról nekiszáguldott egy épp szabályosan előzni próbáló Fiat Puntónak az M3-as autópálya 45-ös kilométerkövénél. A Punto, amiben két karácsondi házaspár utazott, felborult és azonnal kigyulladt; hárman a helyszínen meghaltak, egy áldozat a kórházban halt bele égési sérüléseibe.

Rezešová, aki könnyű sérülésekkel megúszta az ütközést, a baleset idején alkoholos befolyásoltság alatt állt. Erre a nő és ügyvédjei különböző magyarázatokkal álltak elő; köztük azzal, hogy arcüreg-gyulladására gyógyszert szedett, illetve csak az ütközés után, a sokk hatására fogyasztott alkoholt (egy vodkás üveget találtak a kocsijában).

A vádlott mindvégig tagadta bűnösségét, de 2013. novemberében első fokon a Gödöllői Járásbíróság 6 év fogházra ítélte több ember halálát okozó ittas vezetés miatt. Az ítélet ellen mindkét fél fellebbezett. A másodfokú ítéletig szabadlábra helyezték Rezešovát, erre az időre családja a dunaparti Prestige Towers egyik luxuslakását bérelte ki számára.

A döntés felbőszítette a közvéleményt, és Rogán Antal fideszes frakcióvezetőt is, aki december 3-án a Prestige Towers előtt tartott sajtótájékoztatón felszólította az igazságügyi miniszter Navracsics Tibort: vizsgáltassa felül a szabadlábra helyezés körülményeit.

Hosszú idő után tényleg eredeti húzással jelentkezett a sokat kritizált közszolgálati média: januárral betört a közéleti műsorok piacára a 48 perc című magazinműsor, aminek csak elnevezése színtelen-szagtalan, a formátumát bátran nevezhetjük forradalminak is.

Egy átlagos fideszes beszélgetős műsort kell elképzelni, amiben a műsorvezető és a vendégek a félidőben - 24 perc után - minden előzmény nélkül elhagyják a tévéstúdiót, lógva hagyják gyanútlan tévénézőket, hogy átüljenek egy kivilágítatlan feketelyukba, és a hirado.hu-n folytassák a beszélgetést, az internetezők előtt.

Üzleti modellre szerencsére a közmédiánál nincs szükség, értelmetlen hát azon rugózni, hogy ez valami újszerű fiatalmegszólítási kísérlet a Kunigunda útján, vagy egyszerűen több helyre lehet beszámlázni a gyártásért. De amikor a 24. percnél a műsorvezető felállítja a vendégeket, és átkíséri őket az internetre, az azért váratlanul éri a nézőt.

További újítás Lánczi Tamás, aki tényleg minden volt már a NER-ben, csak műsorvezető nem, és nem véletlenül hagyta ezt a végére. Navracsics Tibor kabinetfőnökeként kezdte, onnan kipenderülve Habony Árpád első kifutóembere lett a Századvégnél, ahol „beszélő fejet” csináltak belőle, de jól jött a pénzek számolgatásánál is, amikor be kellett ültetni valakit az évi több milliárdos hasznot hozó pécsi BAT dohány-nagykereskedő felügyelő bizottságába.

A Figyelő főszerkesztője és a XXI. Század elemzője is volt, aztán Schmidt Mária szerint Lánczi megpuccsolta őt, és tönkretette az ő szakmai műhelyét, amikor felállt és elvitte az összes emberét. (Egy elemzőt hagyott csak meg, így lett a XXI. Század Intézetéből a fidelitasos szlengben „Deák Dániel Intézet.”)

Lánczinak maradt a bloggerkedés az MTVA-nak, most pedig műsort vezet az M1-en, ami nem a tápláléklánc csúcsa a NER-ben, de legalább odateszi magát, lojalitásához nem férhet kétség, és úgy tűnik, szerkesztőként is jól választ. Második műsorának vendégei két Fidesz-alapító: a most is fideszes Bayer Zsolt és az egykori tékozló fiú, az 1993-ban az SZDSZ-be átvitorlázott Fodor Gábor voltak, és abszolút megvolt köztük a kémia.

A fideszes és az emberarcú ex-ellenzéki felállás nagyon fut most a kormánypárti médiában, hasonlóval kísérletezik például G. Fodor Gábor is, aki Gerő András történésszel és egy kaktusszal szokott beszélgetni, és szidni a baloldalt. Az emberarcú ex-ellenzéki régen politizált vagy értelmiségi volt, de azóta távol került a balos tűztől, kritikus és csalódott lett, előtört belőle az elemző, és roppant mód elégedetlen a mostani ellenzékkel.

Nyilván ennek a műfajnak is vannak szintjei, lehet ízlésesen és visszafogottan is csinálni, és úgy is, ahogy Fodor Gábor, akit aligha lephetett meg az első, és lényegében az egész műsort beterítő kérdés, hogy

most akkor mégis mi van az ellenzékkel?

Hát 200 ezer aláírást sem tudnak összegyűjteni a népszavazásukhoz?

Bayer szerint senkit nem döbbenthet meg, hogy Taktaharkányban nem tapossák egymást az emberek, ha meghallják azt, hogy Fudan, és Fodor már csatlakozik is.

Fodor: Zsoltnak igaza van. Nem mobilizálnak tömegeket. 200 ezret csak össze lehetne gyűjteni. Mobilizálási probléma van. Baj van.

Ősszel még több mint 500 ezer szavazó vett részt az előválasztáson, most viszont még 200 ezer se jött össze egy hónap alatt, pedig a szociális népszavazás idején 300 ezret össze tudott gyűjteni a Fidesz, hangzik el Lánczitól, de máris a helyeslő Bayeré a szó.

„Nagy igazsága van Gábornak abban, hogy van baj. Nem látok bele, de van baj, az biztos” - ért egyet az egyetértő Fodorral Bayer, és rögtön hoz egy hasznos ellenzéki példát. Szerinte már október 23-án látszott, hogy kipukkadt az ellenzék, mert

„a Hont András, aki aztán nem egy kormánypárti publicista, tökéletesen összefoglalta a látványt, hogy név szerint ismer mindenkit, aki ott volt.”

Fodor: Igen!

Fodor, aki azért nem állt sztahanovista hírében - miniszterként azzal csúfolták, hogy bevezette a négynapos munkahetet saját magának -, továbbra is az elhivatott munkát, és a mobilizálást hiányolja ellenzéki oldalon. Bayer viszont áttér a stratégiai problémákra, miszerint Márki-Zay Péter a rezsicsökkentés és a határzár ellen kampányol, és micsoda öngyilkosság ez. Szerencséje van, mert vitapartnere ide is követi.

Fodor: Igen. Ez látható amit mondtál. Hibás a stratégia. Zsidózás, melegezés, micsoda dolog ez? El fogja riasztani a választókat. Rossz a stratégia.

Bayer innentől már nem tud olyat mondani, ahova Fodor ne menne utána. A csodavárás is baj az ellenzékkel, hogy a határon kívülről várják a segítséget.

Fodor: Igazad van. Jól világítottál rá a helyzet groteszkségére. (...) Nem külső erőre kell várni, hanem önmaga meg kell tudja fogalmazni az ellenzék, hogy mit akar.

Itt a volt SZDSZ-es miniszter váratlanul kezdeményezőként lép fel, és behoz egy új szempontot Márki-Zay-jal szemben.

Fodor: A politikai tudáshoz tapasztalat kell. Egy gyönyörű hivatás. Nem lehet így a semmiből jönni.Bayer egyetért, áttérhetünk a másik fontos ellenzéki kérdésre: hogy végtére is ki vezeti a baloldalt. A publicista szerint megmondta Bruck Gábor is, hogy Gyurcsány.

Fodor: Igen. Ez egyértelmű. Én is így gondolom. Természetesen Gyurcsány fogalmazza meg a baloldal politikáját. Tehetségben, képességben, messze ő az első a baloldalon. Viszont most baj van, és kérdés, mit lép Gyurcsány. Fennhagyja a táblán Márki-Zayt, vagy húz egy merészet, és lecseréli? Bayer szerint őt legalább megválasztották, és annak az 500 ezer előválasztónak mondani kell valamit, ha csak úgy leváltják a listavezetőt.

Fodor: Hát ez az, amit a Zsolt mond! Ezt nem lehet megcsinálni. Most mondta a Zsolt. Hát ki áll ki az ellenzéki szavazók elé?Bayer szerint nem tudnak nekik mint mondani, mert azt fogják üzenni nekik a híveik, hogy elmentek ti a francba.

Fodor: Így van. Ezen a ponton a tévénézőktől elbúcsúzunk, és irány az internet és a sötét szoba. Érződik hogy kezdetleges a formátum, mert Bayer mikrofonja az átállás alatt bekapcsolva marad, így megtudjuk, hogy a sötét szoba széke sokkal kényelmesebb, mert van háttámlája. De már folytatódik is a műsor. A második blokk fő témája: az ellenzék.

Röviden visszamegyünk a rendszerváltás időszakába, és kiderül, több köt össze, mint ami szétválaszt. Bayer szerint igaz, hogy életútjaik 1993 tájékán szétváltak, de bizonyos alapkérdésekben egyre inkább konvergálnak egymás felé. (Nem kerül szóba, de ebben az időszakban Bayer is kiszállt a politikából, és a Népszabadság újságírója lett, igaz ő hamarabb visszatalált a helyes útra.)

Fodor szerint a bibós emlékek és a Fidesz alapításának élmény stabil fundamentum, ami örökké összeköt. És itt az egykori szabad demokrata váratlanul ismét saját gondolattal jelentkezik:

Fodor: Ma Magyarországon, ahogy a nemzetközi térben, a szabadság védelemre szorul. A baloldal jelenít meg szabadságkorlátozó intézkedéseket, itthon is és külföldön is. Hiba volt a baloldal részéről, hogy elszívott liberális gondolatokat.

Ez a fordulat Bayert is mintha meglepné, a liberalizmus és nacionalizmus közös gyökereiről lamentál, és progresszív baloldalban majd az új német kormányban találja meg az újabb közös ellenséget. De szó szerint. „A Gábor kijönne velem a frontra, ha meg kéne védeni ezt az országot” - mondja az újságíró, és gesztusa nem marad viszonzatlan:

Fodor: Aggasztónak látom a nemzetközi baloldalt. Rossz irányba megy. Identitást veszített. Elaprózódott. A munkásosztály felszámolódott, és a baloldal a haladásért kész feladni a szabadságát is.Lánczi végül behozza az energiaárak kérdését, amiben Bayer láthatóan naprakészebb mint az egykori környezetvédelmi miniszter, és az atomerőműveket leállító Németország farizeus energiapolitikáját kritizálja.

Nem tudja ezzel kibillenteni Fodort, aki egyetért abban, hogy nukleáris energiára szükség van, és egészséges energiamixet kell létrehozni Európának, amiben megújulók és hagyományos források együttesen biztosítják az energiát.

Ennyi fért a 48 perc második adásába, de jövő héten is lesz műsor, Lánczi Tamás okkal számít figyelmükre.

A műsor első epizódjában Schiffer András volt országgyűlési képviselő beszélgetett Lomnici Zoltán alkotmányjogásszal, akinek korábban szavanként adogatják a szájába a mondandót az MTVA-nál.

• Hetek óta bénázik az ellenzék, rettenetesen lejt a pálya a Fidesznek, mégsem dőlt még el a választás.
• A bizonytalanoknál inkább a baloldalon van még tartalék.
• És nem éppen a magabiztosság jele, ha a miniszterelnök személyesen jelenti be a sertéscomb árát.
  
• A labda gömbölyű, még bármi előfordulhat, és annak az ellenkezője is.
• Először ültek asztalhoz kormánypárti és ellenzéki elemzők a választási évben.

Célegyenes címmel tartotta meg az első idei kerekasztal-beszélgetést szerda délután a Republikon Alapítvány. Az elemzők már annak tudatában ülhettek le beszélgetni, hogy a köztársasági elnök kitűzte az országgyűlési választások dátumát április 3-ra.

A beszélgetésen, amit a Republikon Alapítvány részéről Horn Gábor volt szabad demokrata államtitkár moderált, László Róbert (Political Capital), Mráz Ágoston Sámuel (Nézőpont Csoport), Virág Andrea (Republikon Intézet) és Závecz Tibor (Závecz Research) elemzők vettek részt, és közösen négy nagyobb témát vitattak meg.

Hogy állnak a csapatok most?

Závecz Tibor kezdte a politikai pártok aktuális népszerűségének értékelését, és rögtön azt emelte ki, hogy nagyon más előjelekkel indul a választásnak az ellenzék 2022-ben mint négy évvel korábban. Akkor az volt a kérdés, hogy lesz-e újabb Fidesz kétharmad, vagy sem - most viszont még a győztes kiléte is kérdéses.

Az ellenzék szerinte az előválasztással végre maga is felépített egy sztorit, és szoros versenyre kényszerítheti a kormányt. Vannak persze eltérő kutatások, de Závecz szerint kiegyenlítettek az erőviszonyok. Az ellenzék megítélése dinamikusan változik, alapvetően az ő támogatottságuk lesz döntő - a Fidesz ilyen szempontból stabilabb. A választók is szokják ezt az új helyzetet, emiatt is térhetnek el adatok egymástól.

Závecz hangsúlyozta: nem feltétlenül a listás szavazatok arányát érdemes csak követni, hanem a választókerületeken belüli méréseket is - utóbbiak közül sok szorosnak látszik, nehéz is megmondani, hogy kinek van nagyobb esélye a végső győzelemre.

Mráz egyetértett azzal, hogy nem dőlt még el semmi, viszont szerinte belülről alaposan megosztott az ellenzék - épp ez a versenyhátránya az egységes Fidesszel szemben. Példaként azt hozta fel, hogy még „a baloldali sajtóban” is az ellenzéki pártok közötti viszályokról cikkeznek.

A kormánnyal szerződésben álló Nézőpont Intézet elemzője kijelentette, hogy szerint 2026-ban már nem lesz a mostanihoz hasonló előválasztás. Az egykori örömünnep a múlté, a lendület alábbhagyott. A Nézőpont számai szerint minden második szavazó a Fidesz listájára szavazna, míg az ellenzék 43 százalékon áll, és akár Gattyán György pártja és a Kutyapárt is elvihet voksokat a baloldalról - utóbbi náluk 3 százalékon áll, de ha nem lesz magabiztosabb a baloldal, még jobban feljöhetnek. Azzal Mráz is egyetértett, hogy az egyéni választókerületek sokat fognak számítani, ahogy sok múlik azon is, mit hisznek el az esélyekről a választók. Márpedig most 65-70 százalék szerint a Fidesz fog nyerni.

Virág Andrea arra emlékeztetett, hogy négy éve a koordinálás és a visszalépések miatt az állandó belső vitákról szólt a kampány a baloldalon. Az előválasztás ezt a kérdést szerinte rendezte: egy darab miniszterelnök-jelölt és 106 egyéni jelölt is van. Erről már nem kell vitázni, és ez előrelépés, amit sokszor nem vesz a közvélemény kellően figyelembe. Az egy láthatóan jobb helyzet, hogy nincs taktikai szavazás. A listaállítás kérdése ugyan hátravan, ez tény, de inkább a programkérdések vagy kommunikációs kérdések uralják ezt a belső vitát. A mostani bénult állapota az ellenzéknek Virág szerint épp az előválasztással is magyarázható. Az őszi időszak dinamikus volt, megemelte az elvárásokat, ami végsősorban az ellenzék potenciálját mutatja.

László Róbert egy közelebbi analógiát hozott fel: 2021 júniusát. A PC elemzője emlékeztetett, hogy tavaly nyár elején is az ellenzéki bénázástól volt hangos a sajtó, miután megtörténtek az első visszalépések az előválasztások előtt. Kamu-előválasztásnak címkézték a folyamatot még a baráti sajtóban is, mert több helyen csak két jelölt marad állva. Aztán a kerületek döntő többségében érdemi kampány és viták voltak, és a közvélemény óriási igénye a vitára és diskurzusra nagy nyilvánosságot kapott. Augusztusban már senki nem is emlékezett a júniusi hangulatra. Hasonló helyzet állhat elő mint a mostani leállásnál. Nincs garancia arra, hogy hasonló felfutás lesz, de mégis érzékelhető egyfajta analógia. Arról szerinte is kevés szó esik, hogy az egyéni kerületekben dőlhet el a választás: a helyi jelöltek biztosan bele fognak állni a kampányba, szemben a négy évvel ezelőttihez képest, amikor rengetegen esélytelenül indultak el.

Mennyire lehet számítani április 3. másnapján a választások tisztaságának megkérdőjelezésére?

László Róbert több aggasztó pontot is felhozott ennél a kérdésnél, például hogy a kormány novemberben legalizálta a fiktív lakcímlétesítést. Nem tudni, mi célból döntött így, miközben még azt sem tudjuk, mennyire volt intenzív a fiktív lakcímbejelentések nyomán előállt voksturizmus 2018-ban, a Belügyminisztérium ugyanis mai napi visszatartja az erre vonatkozó adatokat. Szerinte épp ezért volna fontos, hogy minél több civilszervezet és nemzetközi megfigyelő venne részt a választásokon, és ilyen szempontból jó hír, hogy az EBESZ kibővített delegációval készül április 3-ra.

Mráz szerint minden pártnak az az érdeke, hogy tiszta legyen a választás, és

„ne lehessen felépíteni a csalás mítoszát”;

számára inkább az kérdés, ki tudja vizsgálni tisztességesen, hogy történik-e manipuláció vagy sem. Az EBESZ szerinte ugyanis nem független, egyre inkább baloldali narratívát tol, legalábbis az elmúlt ciklusban végzett tevékenysége erre utal. Mráz szerint közös érdeke a pártoknak, hogy „ne legyen olyan akciósorozat, mint 2018-ban, hídfoglalás, lázadás, MTVA-ostrom. Ideális lenne, ha a politikai szereplők elköteleződnének amellett, hogy nem asszisztálnak az ilyen erőszakos elégedetlenségnek."

Závecz eggyel hátrébbról indította a gondolatmenetet, és leszögezte: nagyon lejt a Fidesznek a pálya. 4-5-6 százalékos előny kellhet listán ahhoz az ellenzéknek, hogy meglegyen a mandátumtöbbsége, köszönhetően a választókerületek eltorzításának. „Amelyik választási rendszer ilyen, nem biztos, hogy egyenlő esélyeket biztosít a szereplőknek” - mondta. Závecz szerint sérti a választási egyenlőséget, hogy másként van mérve a rendszerben, más hozzáférése van a szavazáshoz egy Londonban élő magyarnak mint egy határontúli magyarnak. És akkor még nem esett szó a győzteskompenzációról és a kormányzati médiafölényről.

„Nem a tisztességtelenség kategóriája, de az esélyegyenlőséget sértik ezek a dolgok” - tette hozzá a kutató, aki egyetért abban, hogy annál nagyobb a legitimációja egy választásnak, minél több különböző szervezet ellenőrzi és kontrollálja a folyamatokat.

Virág Andrea annyit tett hozzá az elhangzottakhoz, hogy a kérdés az, miként reagálnak a pártok erre az egyenlőtlen helyzetre. Az ellenzék most felkészültebbnek látszik mint négy éve: van elegendő aktivista, elegendő választókerületi ellenőr, de vigyázniuk kell a csalással való riogatással, mert ennek lehet demotiváló hatása is, főleg a nem elkötelezett kormánykritikus réteg esetében.

Mráz szerint viszont annak az oka, hogy 4-6 százalékos előnyre van szüksége listán az ellenzéknek a győzelemhez, nem a rendszerben rejlik, hanem a baloldali bázis országos aránytalanságaiban; mert az ellenzéki blokk döntő része Budapesten és környékén koncentrálódik. László Róbert szerint túlzás a 4-6 százalék, inkább 1-2-3 százalékról lehet szó, de nem Budapest ellenzéki túlsúlya, hanem a választókerületek kialakítása miatt. Az idei választási helyzet szerinte jobban hasonlít 2002-re és 2006-ra, tehát egy kétosztatú választási térkép alakul; épp emiatt nehezebb kiindulni akár a négy évvel ezelőtti tapasztalatokból.

László a rendszer legbotrányosabb és legkevésbé demokratikus elemének nevezte a (német illetve roma) nemzetiségi képviselők „választását”, ami 2014-ben és 2018-ban nem számított, hiszen nagyot győzött a Fidesz, most azonban akár döntő is lehet.

Ezen a ponton Závecz még pesszimistább volt: ő úgy matekozott, hogy 5-6 mandátumot már előre kioszthatunk a Fidesznek, a kerülethatárok, a nemzetiségi képviselők, a határontúli képviselők közti különbségek miatt.

Milyen lesz a Fidesz kampánya?

A kormánypárt kampányáról szóló blokk elején Závecz beolvasta a miniszterelnök szerda délutáni bejelentését arról, hogy hat alapvető élelmiszer árát rögzíti a kormány tavaly októberi szinten.

Závecz további ilyen intézkedésekre számít, mert szerinte a lakosság rezonál ezekre: a benzinárak befagyasztásánál például 85 százalékos támogatást mértek. Ezek persze nagyon rövidtávú megoldások, de most csak április 3. számít.

A kormány célzottan igyekszik jóléti intézkedésekkel kedveskedni egyes társadalmi csoportoknak, fiataloktól nyugdíjasokig, - akár Kádár idejében, tette hozzá -, és ez hatékony eszköz lehet a szavazótáboron túli vagy nem elkötelezett választók megszólítására.

A kampány másik fontos eleme az identitáserősítő témák sulykolása. Az elkötelezettekkel azért kell foglalkozzon a kormány, hogy ne bízzák el magukat, ne gondolják előre, hogy megvan a siker. Az LMBTQ-népszavazás Závecz szerint ezt szolgálja: értékalapú, identitáserősítő lépés.

Van továbbá egy Orbán imázskampány is. Bizonyos gazdaságélénkítő döntéseknél Závecz szerint furcsa, hogy azokat a miniszterelnök jelenti be.

„A sertéscomb árával foglalkozni normál esetben egy helyettes államtitkár szintje kéne legyen. Ki van matekozva gondolom, hogy az ő megítélése segít ezeken az ügyeken. Nincs olyan színes zenekar mint régen, amikor még szerepeltették Németh Szilárdot, Navracsics Tibort, Deutsch Tamást. Most nem látom ennyire színesnek a palettát - Rácz Zsófia ehhez kevés -, pedig erőforrás volna rá”

- mondta Závecz, utalva arra, hogy már most mindenhol fideszes aktivisták, újságok, plakátok vannak, és egyre radikálisabb a hangnem. Durva kampányra számít, atombombára nem, csak petárda, de abból bőven.

Virág Andrea szerint a Fidesz alapvető célja a saját tábor egyben tartása. Kisebb erőfeszítés őket mobilizálni, és vannak erre bejáratott témáik - ilyen szerinte is az LMBTQ-népszavazás.

A bizonytalanok nagyobb kérdés. Voltak kutatásaik, amik azt támasztották alá, hogy több ezen a téren az ellenzék tartaléka mint a kormánynak. Lehet céljuk, hogy innen is megszólítsanak, de szerinte

inkább az a terv, hogy eltántorítsák a bizonytalanokat az ellenzéktől.

A Fidesz Virág Andrea szerint egy Gyurcsány-Orbán meccsre akarja átpozícionálni a választást: szembeállítani a 2010 előtti világ az utána lévő világgal. Kérdés, hogy mennyire sikerül elhitetni a bizonytalanokkal, hogy Márki-Zay tényleg nem önálló szereplő. (Nem biztos, hogy könnyű lesz: olykor épp hogy túl önállónak tűnik.)

László Róbert ezen a ponton nekiszegezett egy kérdést Mráz Ágostonnak: tényleg léteznek olyan szavazó, akik nem menne el országgyűlési választásra, de népszavazni igen, és ha már ott van, akkor behúzza a Fideszre is?

Mráz azon se lepődne meg, ha volna baloldali szavazó, aki ebben a témában a kormánypártokkal értene egyet.

„Ha arányaiban többen szavaznak nemmel az LMBTQ-kérdésekre, mint a Fideszre, az árulkodó lesz”

- utalt arra az elemző, hogy szerinte simán elbizonytalaníthat ellenzékieket ez a kérdés.

A rezsicsökkentéssel is 28 százaléka a baloldaliaknak egyetért, mondta, és simán lehet a Fidesz célja demobilizálni az ellenzékieket. A köztársasági elnök kérdése szerinte nem lesz kampánytéma, és az ellenzék is mintha megúszni akarná ezt a kérdést. Závecz sertéscombos felvetésére annyival reagált, hogy „Orbán még a Fidesznél is népszerűbb. Hiba lenne nem rájátszani.”

Mit csinál az ellenzék?

Az utolsó, az ellenzék lehetőségeit elemző részben Virág Andrea több problémát emelt ki. Az még érthető, mondta, hogy elengedték látványosan az LMBTQ-szavazást, nem akarnak kampányolni az érvénytelen szavazás mellett, a köztársasági elnök választást sem tematizálják. A covidot ellenben szerinte hiba nem kihasználni, pedig ez a téma nagyon ott van az emberek homlokterében, mindeni a saját bőrén érzi következményeit a járványnak.

Virág szerint az ellenzék elsősorban szociális oldalról támadja a kormányt, ezt próbálja összekötni a korrupcióval - kérdéses ennek hatékonysága, de az mindenképp előrelépés, hogy nem annyira a jogállami problémákkal foglalkoznak, hanem inkább a megélhetési kérdésekkel.

Závecz szerint hosszú meló egy platform megalkotása, a Fidesznek is 6-7 évébe telt a jobboldal egységesítése. „A politikának van egy kihordása. Ez a folyamat eddig tart” - foglalta össze, hogy miért tartott ilyen sokáig az összefogás kialakulása.

„Azt várom az ellenzéktől, hogy tartják magukat az elnevezéshez, miszerint «Egységben Magyarországért». Ezt kell mutatniuk a választók felé. És az is jó lenne, ha az ellenzéki politikusok nem elemzőként beszélnének, hanem politikusként. Ennek nincs helye egy kampányidőszakban”

- fogalmazta meg némileg váratlanul vágyait az elemző.

Hiba volt a rezsicsökkentést és a migrációt tematizálni a baloldalnak - emelte ki Mráz, aki példaként a migráns-számlálót említette, és hogy rezsicsökkentés ügyben most Márki-Zay épp kénytelen ellenkormányozni. Ami maradt: az infláció, korrupció és jogállami kérdések. „Utóbbiról megtanulta az ellenzék, hogy nem elég erős történet. A korrupció témában a Városháza ügy erős kártya most a Fidesz kezében. Inflációügyben pedig a kormány az árbefagyasztással és rezsicsökkentéssel tud kontrázni” - foglalta össze, miért hatásos szerinte a Fidesz-kampány.

László Róbert szerint az ellenzéki oldalon probléma, hogy nem a miniszterelnök-jelölt jelent be fontos programpontokat. Látszik és érzékelhető a zavar a gépezetben.

Ami működik, hogy Fidesz vagy nem Fidesz kérdéssé akarják degradálni a választás tétjét. Ezt erőteljesen kommunikálniuk kell, ami viszont szerinte problémás, az az alternatíva felmutatása:

„Nem egyértelmű, mi történik másnap, vagy fél év múlva, mi a garanciája annak, hogy nem omlik össze a konstrukciója. Ez a leggyengébb pontja az ellenzéknek, ezen változtatniuk kell.”

Sajtóközleményben számolt be róla az Uncle Ben's, illetve a gyártó Mars Food magyarországi képviselete, hogy mostantól nem lesznek Uncle Ben's, hanem helyette Ben's Originals néven árulják majd termékeiket.

A hírről még 2020 őszén a 444-en is beszámoltunk, de a változás csak most érte el a magyar üzletek polcait is.

A Mars Food a 2020 májusában a rendőri erőszak és az intézményi rasszizmus ellen kirobbant - a Black Lives Matter mozgalomban testet öltő - tiltakozási hullám után vizsgálta meg annak kérdését, hogy a márka mennyiben erősíthet fel bizonyos rasszista sztereotípiákat, mennyire érezhetik esetleg az afroamerikaiak, hogy magán viseli rabszolgatartásra utaló motívumokat.

Az USA legnépszerűbb gyorsrizsét gyártó cég számos felmérést végzett a fogyasztók körében, és arra jutott, hogy változtatni kell.

A döntést már korábban meghozták, és az nem csak a márkanevet érinti, de a logók megváltoztatását is.

A cég kabalafigurája, Uncle Ben leginkább szolgának tűnt az ábrázolásokon, bár a Mars Food 2007-ben már próbálta újrabrandelni, mintha a fekete csokornyakkendős figura a cég igazgatótanácsának tagja lenne.

„A korábbi arckép eltávolítása hozzájárul a méltányosabb ábrázoláshoz, valamint jelzi a márka törekvését egy nyitottabb és elfogadóbb jövő megteremtéséért. A csomagolások lecserélése világszerte 2021-ben elkezdődött, a magyarországi boltok polcain 2022 januárjától lesznek elérhetőek a megújult termékek” - írja közleményében a cég. (Telex)