A saját maga által pénzelt antiszemitizmus-kutatásnak sem hisz a kormány

Hosszú cikkben mutatja be a Telex, hogy helyenként mennyire zavaros a kormányzat és az általa támogatott szervezetek közötti kommunikáció, még olyan, a hatalom számára egyébként látszólag fontos ügyben is, mint amilyen az antiszemitizmus vagy a zsidó hitközségekkel fenntartott viszony.

Novemberben egy nemzetközi összehasonlító-kutatás arra jutott, hogy Magyarországon továbbra is relatíve erősek az antiszemita előítéletek: a magyarok 24 százaléka masszívan, további 18 százaléka pedig mérsékelten antiszemita. Ez Európában a top3-hoz elég: csak a görögök és lengyelek produkálnak ennél magasabb számokat. A számok ezzel együtt a korábban készült kutatásokkal összevetve nem számítanak kirívónak.

Ami érdekes, hogy a 16 országban lefolytatott kutatás közvetetten a magyar kormány pénzelte, méghozzá a közpénzből életre hívott és működtetett - Tett és Védelem Alapítványon (TEV) - keresztül.

A Köves Slomó-féle Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséghez (EMIH) szorosan kötődő alapítvány tíz éve kutatja az antiszemitizmust a kontinensen; a nyomaiban 2018-ban ó megalakult Tett és Védelem Liga évi 500 millió forintos állami támogatásból működik, és több ütemben kapott további forrásokat a kutatások finanszírozásához.

A kutatást Kovács András, a CEU egyetemi professzora, a magyarországi antiszemitizmus nemzetközileg is elismert - 2013-ban Széchenyi-díjjal kitüntetett - kutatója készítette illetve felügyelte.

Köves Slomó az államilag Mandinernek adott interjújában kritikával illette a kutatást szemléző Telexet, amiért előítéletekre fókuszált ahelyett, hogy kiemelte volna: a zsidó közösségek nagyobb biztonságban élnek Magyarországon, mint egyes nyugat-európai országokban.

Hasonló érvet húzott elő aztán a Szombatnak adott interjújában Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség egyházügyi kapcsolatokban illetékes helyettes államtitkára, aki viszont már nem a lapot, hanem Kovács Andrást kritizálta, és kijelentette, hogy „ez a közvélemény-kutatás, a mi álláspontunk szerint nem tükrözi a valóságot.”

Szalay-Bobrovniczky szerint Magyarország nem tartozik a leginkább antiszemita országok közé, hiszen itt biztonságosan élhetik az életüket, és

„nem tisztázott, hogy a Tett és Védelem Alapítvány milyen megfontolásból rendelt meg egy ehhez hasonló, egyértelműen tendenciózus közvélemény-kutatást, de lévén, hogy az általam amúgy tisztelt Kovács András a CEU professzora, így nem is várhattunk objektív eredményeket.”

Szalay Bobrovniczkynak, aki korábban ittas vezetés, erős kiszólások és egy megalázó füttykoncerttel tudott csak hírekbe kerülni, nem állt össze, hogy az őt foglalkoztató kormány épp az ilyen kutatások miatt is támogatja évi 500 millióval a Tett és Védelmet.

Kovács úgy reagált a Telexnek: aggasztó, hogy az államapparátus magas szintjén mennyire súlyos szövegértelmezési nehézségekkel küzdenek egyesek. A kutató elismételte, hogy az előítéletesség nem feltétlenül vezet agresszióhoz, és kifejezte meglepettését, hogy a mostani eredmények ekkora meglepetést okoztak kormánykörökben, hiszen a mérési adatok alig változtak az elmúlt évtizedben: Magyarország több nemzetközi összehasonlító vizsgálat eredményei alapján is ugyanott állt az előítéletesség-skálán. (Telex)