Rényi Pál Dániel

Több tucat embert szállítottak kórházba, többeket válságos állapotban a vasárnapi bronxi tűzvész után, amiben legalább 17-en meghaltak.

Oswald Feliz, a városi tanács tagja szerint az elhunytak között 4 éves gyerekek is voltak.

A New York-i polgármester Eric Adams a helyszín közelében tartott sajtótájékoztatóján „felfoghatatlan tragédiának” nevezte a történteket.

A nyomozók a helyszínelés után megállapították, hogy a 19 emeletes épületben egy meghibásodott elektromos fűtőberendezés okozta a tüzet, amit reggel kapcsoltak be.

A lángok az épületnek ugyan csak egy kis részét rongálták meg, de a lakás ajtaja, ahonnan a tűz indult, nyitva volt, a füst pedig a lépcsőházakat - az egyetlen menekülési útvonalat a tűzlépcsőkhöz túl magas épületben - hamuval teli halálos csapdává változtatta.

Adams elmondta, hogy az épületben maguktól záródó ajtók voltak, és a nyomozók vizsgálják, hogy az egyik ajtó nem működött-e rosszul.

„Lehet, hogy karbantartási probléma volt ezzel az ajtóval. Ez is a folyamatban lévő nyomozás része lesz” - mondta a polgármester az ABC reggeli műsorában.

Az ilyen nagy lakóházaknak úgynevezett sprinkler rendszerrel és automatikusan becsukódó belső ajtókkal kell rendelkezniük, hogy visszaszorítsák a füstöt és megfosszák a tüzet az oxigéntől.

Az épület fel volt szerelve füstjelzőkkel, de több lakó azt mondta, hogy kezdetben figyelmen kívül hagyták őket, mert a 120 lakásos épületben eddig is gyakoriak voltak a riasztások.

A tűzoltóparancsnok Daniel Nigro szerint néhány ember nem tudott elmenekülni a füst miatt, mások mozgásképtelenné váltak, amikor megpróbáltak kijutni. A tűzoltók minden emeleten találtak áldozatokat, sokan szív- és légzésleállásban. A megbénult gyerekeknek oxigént adtak, miután kivitték őket. Néhány menekülőnek korom borította az arcát. Adams szerint a tűzoltók még akkor is folytatták a mentést, amikor a levegőellátásuk elfogyott.

Ez volt a leghalálosabb tűz New Yorkban 1990 óta. Akkor 87 ember halt meg a szintén Bronxban található Happy Land nevű társasági klubban történt gyújtogatás miatt.

A vasárnapi tűz néhány nappal azután történt, hogy Philadelphiában 12 ember, köztük nyolc gyermek vesztette életét egy lakástűzben. (AP)

Szűk szavú közleményben számolt be róla az Európai Parlament, hogy december 26. óta kórházban ápolják David Sassolit, az EP olasz elnökét.

„A kórházi kezelésre az immunrendszer működési zavara nyomán fellépő súlyos szövődmények miatt van szükség” - írja Roberto Cuillo szóvivő bejegyzése.

Értelemszerűen Sassoli minden hivatalos programját meghatározatlan ideig lemondták.

Sassolit 2019. július 3-án választották meg az EP elnökének 345 szavazattal. A mandátuma hivatalosan két és fél évig tart, utána az Európai Néppárt adja a következő elnököt.

Sassoli Olaszországban televíziós újságíróként dolgozott mielőtt 2009-ben politikai pályára lépett.

A politikus a mérsékelt baloldali olasz Demokrata Párt képviselőjeként került az Európai Parlamentbe, és a baloldali S&D tömb tagja.

A német szövetségi rendőrség számolt be hétfőn arról, hogy vasárnap két szülő szerencsétlen körülmények között elveszítette kisbabáját, de sikerült megtalálni a csecsemőt, és visszajuttatni a szülőkhöz.

Az AP hírügynökség jelentése szerint.a német szülők a düsseldorfi vasútállomáson készültek felszállni egy vonatra vasárnap kora reggel. A férj feltolta a szerelvényre a babakocsit, és várta, hogy felesége megérkezzen. Időközben azonban a mozdonyvezető becsukta az ajtókat, és a vonat útjára indult.

A pánikba esett szülők egy közelben parkoló taxishoz rohantak, abban a reményben, hogy a vonatot a közeli Duisburgban lévő megállóban utolérik. El is indultak. A kísérő nélküli gyermeket időközben észrevette több utas is, akik azonnal riasztották a kalauzt és a mozdonyvezetőt. A vonat ezt követően visszafordult és visszatért Düsseldorfba.

Az nem derül ki a jelentésből, hogy kik és hogyan érték el a szülőket, de végül ők is visszatértek Düsseldorfba, ahol a rendőrök visszaadták nekik a gyereket. (AP)

Gyurcsány

- írta hétfő délután kiadott közleményében Magyarország legerősebb pártja, a kétharmaddal kormányzó Fidesz - Magyar Polgári Szövetség.

Az Országos Sajtószolgálathoz eljuttatott levél szerint Gyurcsány és pártja, a Gyurcsány-párt vasárnap és hétfőn ismét arról tett tanúbizonyságot, hogy bevándorláspártiak, és lebontanák a kerítést.

A párt Gyurcsány illetve Niedermüller Péter, a Gyurcsány-párt politikusának nyilatkozatára reagálva kijelentette továbbá, hogy Gyurcsány.

A baloldal semmit sem változott, írta még a Fidesz, és ennek ismét hangot adtak: előbb Gyurcsány állt ki az illegális migráció mellett, majd Gyurcsány polgármestere, Niedermüller Péter, aki azt mondta, ha kormányra kerülnének, lebontanák a határkerítést.

A baloldal, amit a Fidesz szerint Gyurcsány vezet, a magyar emberek helyett továbbra is Brüsszel oldalán áll, és együtt tennék legálissá az illegális migrációt, feltehetően Gyurcsány vezetésével.

A Fidesz-KDNP-nek a közlemény szerint ellenben a magyar emberek biztonsága az első, és továbbra is azon fogunk dolgozni, hogy megvédje Magyarország határait.

Sajtótájékoztatót tartott az Egységben Magyarországért, vagyis az ellenzéki pártok összefogása hétfőn a 80 százalékot is meghaladó államadósság ügyében.

A tájékoztatón a hatpárti koalíciót ezúttal egy jobbikos, egy momentumos és egy párbeszédes politikus képviselte.

A Jobbik nevében Potocskáné Kőrösi Anita kapott szót, és arról beszélt, hogy tíz éve nem látott magasságokba szökött az infláció, folyamatosan romlik a külkereskedelmi és a fizetési mérleg, soha nem volt még ilyen drága az euró, és soha nem volt még ennyire gyenge a forint.

Az ok szerinte az Orbán-kormány túlköltekezése és a mérhetetlen korrupció. Mindeközben rekordokat dönt az államadósság, és nem segít az sem, hogy a Pénzügyminisztérium és a jegybank is egymásra mutogat, és keresik a felelősöket a történelmi kudarcért. Az egyik oka a magas államadósságnak szerinte, hogy a kormány a hiteleit a strómanok pénzelésére költi, miközben az állampolgároknak kell majd visszafizetni azokat.

Potocskáné Kőrösi Anita szerint hiába mondogatja a kormány, hogy előre megy az ország nem hátra, valójában tönkremegy, nem előre, amit szépen példáz, hogy az itthoni 80 százalékoshoz képest Csehországban 40, Lengyelországban 60, Szlovákiában pedig 70 százalékos az államadósság.

Illyés Márton, a Momentum alelnöke, gazdasági szakpolitikusa arról beszélt, hogy a kormányváltás esélye miatt kényszerült rá a kormány arra, hogy adó- és bérintézkedéseket hozzon, miközben ezeknek a fedezete nincs meg a rendszerben. Az intézkedéseket ezért a kormány hiányból és államadósságból finanszírozza, ami megszorításokhoz vezet majd.

„A jelenleg felfüggesztett európai uniós forrásokat fel fogjuk szabadítani, át fogjuk vizsgálni a látványberuházásokat és megtisztítjuk a közbeszerzéseket” - mondta Illyés, példáként hozva a Fudan Egyetemet és a Budapest-Belgrád vasútvonalat.

Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese ugyanitt azt mondta, hogy az Orbán-kormány elszalajtotta az államadósság csökkentését akkor, amikor a magánnyugdíjpénztárak háromezer-milliárd forintját elvette a magyaroktól. A politikus szerint még a 80 százalékos arány is kozmetikázott adat, mert a valós eladósodottság a 100 százalék felé közelít.

Tordai kritizálta a válságkezelését, mert amíg szerinte máshol az embereket érdemben segítették, itthon alacsony jövedelempótló támogatásokat adtak, nem juttattak pénzt az embereknek, az erre szánt összegeket a klientúra etetésére használták fel, „hogy felkészüljenek 4-8-12 ellenzékben eltöltött évre, mert tudják, hogy a magyarok nem fognak még egy esélyt adni nekik.”

Még 2022 első félévében elérhető lesz az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) omikron nevű változatára specializált oltóanyag.

Erről a vakcinákért felelős német szövetségi szakhatóság, a Paul Ehrlich Intézet (PEI) vezetője, Klaus Cichutek beszélt egy hétfői ZDF-interjúban.

Az úgynevezett hírvivő RNS (mRNS) technológiára épülő oltóanyagokkal foglalkozó gyártók már elkezdték az omikronhoz igazított vakcinák fejlesztését, mondta Cichutek, és ezzel párhuzamosan megkezdődött az új készítmények engedélyeztetési eljárása is.

Ez a folyamat legkésőbb júniusban lezárul, és addigra nemcsak az új készítmény és a forgalmazási engedély lesz meg, de az oltási kampányhoz kellő mennyiség is.

Az ugyanakkor egyelőre nem teljesen biztos, hogy pontosan milyen tulajdonságokkal rendelkezik majd az új oltóanyag. A vita arról szól, hogy egyszerűen hozzáigazítsák a vakcinát az omikronhoz, vagy kifejlesszenek egy olyan készítményt, ami nem csak ezzel a mutánssal szemben hatékony, de már létrejött, vagy esetleg később kialakuló variánsokkal szemben is.

A világjárvány megállításához Cichutek szerint egyszerre több intézkedésre, azaz a védekezést szolgáló eszközök kombinációjára van szükség. Az emlékeztető oltások ugyan erősítik a védelmet az omikron változattal szemben, de szerinte továbbra is szükséges például a maszkviselés és a higiéniai szabályok betartása.

A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) hétfői adatai szerint az utóbbi 24 órában 25 255 ember szervezetében mutatták ki a koronavírust, ami csaknem 40 százalékos emelkedés az egy héttel korábbi 18 518-hoz képest; a szakértők szerint ez már egyértelműen az ötödik hullám felfutó szakaszát jelöli.

Teljes védőoltással a németországi lakosság 71,9 százaléka - 59,8 millió ember - rendelkezik. Az emlékeztető oltást a lakosság 42,9 százaléka - 35,6 millió ember - kapta meg. Az oltatlanok 21,1 millióan vannak, a lakosság 25,4 százalékát teszik ki. (MTI)

Drámai felvételek járják be az amerikai médiát, miután vasárnap délután rendőrök heroikus körülmények között mentették meg egy férfi életét.

Vasárnap kora délután egy Cesna 172-es szállt fel a kaliforniai Paicoma Whiteman repteréről, ám meghibásodás miatt hamar kényszerleszállást kellett végrehajtania. A kényszerleszállás azonban alaposan félresikerült, és a gép vasúti síneken ért földet, a pilóta pedig a becsapódás során megsérült.

A Los Angeles-i rendőrség két rendőrtisztjének testkamerás felvételein látható, amint a véres pilótát biztonságba helyezik pillanatokkal azelőtt, hogy egy közeledő vonat összeütközne a repülőgéppel. A vonat darabokra zúzta a roncsot, amiben néhány másodperccel korábban még ott ült a pilóta.

A pilóta volt az egyetlen a gép fedélzeten. Állapotáról illetve más sérültekről egyelőre nincs hír.

„A Foothill körzet rendőrei hősiességről és gyors cselekvésről tettek tanúbizonyságot, amikor megmentették egy pilóta életét, aki kényszerleszállást hajtott végre a vasúti síneken a San Fernando Rd. és az Osborne St. sarkán, mielőtt egy szembejövő vonat összeütközött volna a repülőgéppel" - írta a Los Angeles-i rendőrség Twitter-oldalán.

A Metrolink vonatközlekedést leállították, a közúti forgalmat pedig elterelték a Los Angeles belvárosától mintegy 20 mérföldre északnyugatra fekvő területen. A Nemzeti Közlekedésbiztonsági Hivatal vizsgálja a történteket. (USA Today)

Nyílt levelet jelentetett meg hétfőn Gattyán György, Magyarország második leggazdagabb embere, aki a Live Jasmin pornó-webcam szolgáltatásnak köszönheti vagyona jelentős részét, és aki Megoldás Mozgalom néven hozott létre politikai szervezetet december közepén, azzal a céllal, hogy elinduljon a 2022-es országgyűlési választásokon.

Az ellenzéki pártok érthető kétkedéssel fogadták a korábban politikai kérdésekben soha meg nem nyilvánuló Gattyán váratlan bejelentését alig néhány hónappal a választás előtt.

Miután novemberben álláshirdetésben kezdte keresni jelöltjeit, Márki-Zay Péter egyből kijelentette, hogy a pornómilliárdos célja egyértelműen az ellenzéki szavazók megosztása. Gattyán azóta plakátokon kampányol, hetekig mégis csak lebegtette indulását, mielőtt be nem jelentette, hogy a politikai mozgalmat indít - sokan emiatt a Fidesz szándékait vélték felfedezni váratlan feltűnése mögött. Nem keltett bizalmat körülötte az sem, hogy olyan „„szakértőket”” kért fel a kampányához, akik már az Index.hu bedöntésében is tevékeny részt vállaltak.

Gattyán most nyílt levélben fordult az ellenzékhez, hogy tárgyaljanak vele, mert ő igenis jót akar. Azaz kormányváltást. Csak tárgyalni kéne.

„A Megoldás Mozgalom alapító-elnökeként fontosnak tartom újra tisztázni politikai szerepvállalásom alaptézisét. Ragaszkodva eddigi megnyilvánulásaim legfontosabb gondolataihoz, leszögezem, hogy célom a kormányváltás biztos és zökkenőmentes megvalósítása, nem pedig annak késleltetése vagy megakadályozása”

- írja Gattyán az ellenzéki pártvezetőknek címzett levélben.

A milliárdos azt szeretné, ha Magyarország végre „tényleg átlépne a XXI. századba”, és ezért kész felajánlani szolgálatait az ellenzéknek. Arra kéri az összefogás résztvevőit, hogy tegyenek szándéknyilatkozatot, amiben kifejezik támogató hozzáállásukat, elhatározásukat a Megoldás Mozgalom alább felsorolt pontjaival kapcsolatban, és január 17-ig jelezzék felé, hogy készek azokról tárgyalni.

Gattyán öt pontot sorol fel ezután. A következőket:

1. Alakítsák át a közbeszerzési rendszert úgy, hogy azt digitális informatikai rendszer felügyelje, ami ki tudja szűrni a visszaéléseket a „mesterséges intelligencia előnyeit kihasználva.”

2. 10 százalékos alapbéremelést kell végrehajtani az állami közoktatásban dolgozók részére, a jelenlegi egyházi támogatások terhére.

3. Minden 14. életévét betöltött magyar állami közoktatásban részt vevő fiatalnak biztosítson az állam alanyi jogon egy szoftverekkel felszerelt, távoktatásra alkalmas hordozható számítógépet.

4. A kormányzati szervezetek és az állami tulajdonban lévő, nonprofit vállalatok kommunikációs és hirdetési kiadásai nem haladhatják meg a 10 milliárd forintot.

5. Jelentősen csökkenteni kell a közmédia költségvetését, hogy az ne legyen magasabb a kormányváltást követően a mindenkori, legnagyobb kereskedelmi televíziós társaságok megelőző éves nettó árbevételénél, ami nagyjából 40 milliárd forint.

Gattyán szerint az intézkedések nyomán felszabaduló százmilliárdokat vidékfejlesztésre és digitalizációs átállásra kéne fordítani.

Komoly szigorításokat vezetett be hétfői kezdéssel az olasz kormány, és számos új koronavírus elleni korlátozás lép érvénybe be, javarészt az oltatlanokkal szemben.

A tömegközlekedési eszközökre, kávézókba, szállodákba, edzőtermekbe és egyéb mindennapos szolgáltatóegységbe való belépéshez mostantól igazolni kell a védőoltást vagy a közelmúltban történt fertőzésből való felépülést.

Az új „szuper” egészségügyi igazolvány bevezetése ugyanis megszünteti a negatív teszt felmutatásának lehetőségét a szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez. Az már kevés: oltottság vagy a betegségen történt átesés igazolására van szükség.

Hétfőtől a tömegközlekedési eszközökön kötelező továbbá az FFP2-es védőmaszk használata is.

Erről azután döntött a kormány, hogy az ünnepek után durván bedurrantak a számok az országban: naponta több mint 100 ezer esetet regisztrálnak az omikron meglódulása óta.

Az olaszok többsége egyébként támogatja a korlátozásokat. Köztük azt is, hogy a szabadtéri eseményeken is kötelező a maszkviselés, és a munkahelyen is igazolni kell a védettséget.

Olaszországban, ahol az 50 év felettieknek kötelezővé tették az oltást, a 12 év feletti lakosság 86%-a teljeskörűen be van oltva, és a jogosultak közel 75%-a megkapta a védőoltást.

16 ezer korona-beteg van kórházban és 1600 intenzív osztályon. Ez jóval kevesebb, mint az első hullám csúcspontján, amikor előfordult, hogy az intenzív osztályokon 4000 embert kellett egyidejűleg ápolni. A hatóságok azt közölték, hogy a most kórházba kerültek kétharmada nem oltott. (Independent via AP)

Először szólalt meg a világelső Novak Djokovic azóta, hogy öt napja megérkezett Ausztráliába megvívni 21. Grand Slam-trófeájáért.

A szerb teniszező érkezése komoly diplomáciai összetűzésbe torkollott, miután közölték vele, hogy a vízuma nem érvényes, ugyanis nem győzte meg a hatóságokat annak orvosi indokairól, hogy nincs beoltva. Ausztráliába kötelező a covid-oltás a beutazóknak.

A játékos fellebbezett a döntés ellen, arra hivatkozva hogy átesett korábban a fertőzésen, és egy karanténhotelben várta a hétfői - Sydneyben esedékes - ítéletet, ami végül számára kedvezően alakult. (Az ügy hátteréről itt olvashat részletesen.)

Djokovicot így papíron nem toloncolhatják ki, és vízumát is visszakapja, de ezzel együtt továbbra sem dőlt el, hogy játszhat-e a tornán, mert a kormány még megvonhatja tőle a vízumot. Az ügy miatt a szerb és az ausztrál kormány között már fel is hevült a diplomáciai kapcsolat.

A Djokovic-család időközben hétfő délben online sajtótájékoztatót tartott az ügyben. Úgy volt, hogy ezen Novak Djokovic is részt vesz, de végül erre nem került sor. Viszont a játékos Twitter-oldalán üzent a szurkolóinak:

„Boldog és hálás vagyok, amiért a bíró hatályon kívül helyezte a vízum visszavonását. Mindannak ellenére, ami történt, maradni és versenyezni szeretnék, és továbbra is erre koncentrálok. Azért repültem ide, hogy az egyik legfontosabb tornán játszhassak a csodálatos szurkolók előtt.”

Az egész sztori egy olyan sporttörténeti pillanatban bontakozik ki, amikor a sportág történetének három legeredményesebb játékosa még aktív, és továbbra sem dőlt el, melyikük fejezheti be pályafutását a legtöbb GS-diadallal. Jelenleg a svájci Roger Federer, a spanyol Rafael Nadal és Djokovic is 20-20 győzelmet tudhat magáénak. Federer jelenleg sérült, Nadal viszont rajthoz áll Melbourne-ben. (Guardian)

Magyarországon fedezték fel az új év első üstökösét - írja hétfő délután a csillagszat.hu friss cikkére hivatkozva az MTI.

A felfedezést Sárneczky Krisztián, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársa tette 2022. január 2-án a Piszkéstetői Obszervatórium 60 centiméteres Schmidt-távcsövével.

Az üstököst egy hagyományos és egy ultragyorsan forgó földsúroló kisbolygóval egyetemben vette észre a magyar csillagász, és ez azért is nagy szó, mert 36 éve nem fedeztek fel ilyen égitestet Magyarországról.

Sárneczky cikkében azt írja, hogy a harmadik átvizsgált képhármason tűnt fel egy korábban ismeretlen, 30-40 méter átmérőjű földközeli kisbolygó, ami december 28-án 1,1 millió kilométerre haladt el mellettünk. Aztán hajnali fél 4 körül az egyik felvételsorozaton feltűnt egy újabb kisbolygó is.

„Igazából még felfogni sem sikerült, hogy megvan az éjszaka második kisbolygója is, mert pár perccel később, rögtön a következő területen feltűnt egy újabb mozgó égitest, amely azonban más volt, mint az elmúlt másfél évben felfedezett ötven földközeli kisbolygó. Ez is gyorsan haladt a csillagos háttér előtt, de határozott ködösség vette körül” - idézi az MTI Sárneczky Krisztiánt, aki az elmúlt években több földközeli kisbolygót fedezett már fel a Piszkéstetői Obszervatórium Schmidt-távcsövével.

A csillagász bejelentette az égitest felfedezését a Minor Planet Centernek (MPC), ez ugyanis a feltétele annak, hogy a megtaláló személyről nevezzék el az üstököst.

A beszámoló szerint megtalálása idején az üstökös mindössze 60 millió kilométerre volt bolygónktól, ami azért is különös, mert egy átlagos égitestet a Jupiter naptávolságában (750 millió kilométer) vagy még messzebb szoktak általában felfedezni.

"Valószínűleg minden idők egyik leghalványabb, parabola közeli pályán járó üstököse akadt a hálómba, amely gyorsan közeledett felénk, így egy hónappal korábban jóval halványabb, két hónappal ezelőtt pedig még a legnagyobb keresőtávcsövek számára is elérhetetlen volt" - írta még cikkében Sárneczky.

A felfedezést követően Európából, Amerikából és Ázsiából is megfigyelték a kicsi, gyors mozgású üstököst.

Kulin György (1942) és Lovas Miklós (1942-1986 között öt felfedezés) után Sárneczky Krisztián a harmadik magyar csillagász, akiről üstököst neveztek el.

(A címlapi kép illusztráció, azon a Neowise-üstökös Pécs felett 2020. július 13-án éjjel.)

A rendőrség statisztikái szerint szombat délután mintegy 40 ezer ember tiltakozott a koronavírus miatt bevezetett korlátozások ellen Bécs belvárosában.

A tüntetés a késő délutáni órákig békésen zajlott, bár akadtak azért kisebb incidensek és letartóztatások is.

A résztvevők a Heldenplatzon és a szomszédos Maria-Theresien-Platzon gyülekeztek, mielőtt végigvonultak a Ringstrassén.

A 15 órától útjára induló menetet nem sokkal indulás után, nagyjából az Operaháznál leállították, a rendőrség ugyanis pirotechnikai eszközöket és egyéb veszélyes eszközöket talált a menetet vezető tüntetők között. Amíg ezeket az embereket ellenőrizték és megmotozták, megállt a menet. Néhány tüntető ugyan megpróbálta erőszakkal áttörni a kordont, de a rendőrség paprikaspray bevetésével elhárította a kísérletet. Több embert letartóztattak, de nem sokkal később - nagyjából 15.30 körül - folytatódhatott a vonulás.

A tüntetők többsége a tervezett kötelező védőoltás ellen tiltakozott, miközben tehénharangokat kongattak, kürtöket és sípokat fújtak. Egyes transzparensek a náci diktatúrához hasonlították a már bevezetett és a tervezett intézkedéseket, más tüntetők pedig a gyerekeiket féltették a kötelező oltástól.

A megmozdulás miatt a belvárosában ideiglenes forgalmi akadályok is kialakultak. A vonulást, ami végül békés keretek között ért véget, nagyjából 1000 rendőr biztosította.

Ausztriában február 1-től vezetnék be a kötelező koronavírus-oltást a 14 év felettiek számára, ám az omikron miatt meginogni látszik a döntést övező politikai konszenzus, mert egyes szakértők szerint az új mutáció annyira gyorsan terjed, hogy valószínűleg a lakosság akkora része szerez immunitást, mint a korábbi hullámok alatt egyszer sem. (ORF)

Türkmenisztán elnöke elrendelte a rejtélyes - a közeli faluról elnevezett - Darvaza-gázkráter évtizedek óta égő tüzének, azaz a „pokol kapujának” betemetését.

A közép-ázsiai Karakum-sivatag közepén található katlan keletkezését máig rejtély övezi. A legtöbbet hivatkozott verzió szerint a kráter 1971 óta lángol, feltehetően egy félresikerült szovjet bányafúrási kísérlet óta. A fúrás behatolt egy földalatti gázkamrába, beomlott a felszín, és megnyílt a metánnal töltött mélyedés, ahonnan földgáz szivárgott.

A szivárgó földgázt a geológusok meggyújtották, bízva abban, hogy az rövid idő alatt elég. Hát azóta is ég. Viszont elég jól néz ki, bár olyan hőseg áramlik ki belőle, hogy közelről az csak néhány percig kibírható. A turisták ezért inkább távolabbról szemlélik a lángoló üstöt.

Türkmén geológusok ellenben állítják, hogy a kráter már az 1960-as években kialakult, és csak az 1980-as években gyulladt ki.

Gurbanguly Berdymukhamedov elnök részben környezetvédelmi és egészségügyi okból döntött a betemetés mellett, de legalább ennyire nyomós érv, hogy az ország értékes természeti erőforrásokat veszít.

Nem ez lesz az első kísérlet a tűz eloltására. Berdymukhamedov 2010-ben már egyszer utasította a geológusokat és szakembereket, hogy találjanak megoldást. (BBC)

4-1-re legyőzte az RB Leipzig a Mainzot szombat délután a Bundesliga 18. fordulójában, és ezzel nyolcadik helyre jött fel a tabellán.

A meccsen három magyar játékos is pályára lépett, a kapuban Gulácsi Péter, a védelem tengelyében Willi Orbán, a támadásokat vezető Szoboszlai Dominik pedig a meccs legjobbja lett.

A meccs relatíve hamar eldőlt, miután a Mainz 20 perc után emberhátrányba került, André Silva tizenegyesből lőtt góljával pedig vezetést szereztek a hazaiak. A második félidőben aztán Szoboszlai növelte az előnyt Christopher Nkunku gólpassza után a 47. percben:

Az 57. percben a Mainz Lee góljával szépített, de egy percre rá ismét növelte előnyét a Leipzig. Ezúttal fordított volt a szereposztás, és Szoboszlai szolgálta ki Nkunkut:

A végeredményt a 61. percben André Silva állította be, neki ismét Nkunku adta a gólpasszt.

A Mainz játékosa, Szalai Ádám nem volt a keret tagja, mert még műtétből lábadozik.

A Freiburg Sallai Rolanddal a sorban 2-2-es döntetlent játszott otthon az utolsó előtti Bielefeld ellen.

Oltásellenesek és vírusszkeptikusok ezrei tüntetett a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozását célzó óvintézkedések ellen szombaton Németországban - írja az MTI.

A legnagyobb megmozdulást Hamburgban szervezték: az északi városban körülbelül 16 ezren vettek részt a rendőrség szerint a tiltakozó gyűlésen.

Ugyan a szervezők hangosbemondón keresztül figyelmeztették a résztvevőket, hogy viseljenek maszkot, és tartsák az előírt távolságot, sokan nem tettek eleget a felszólításnak.

Egy tiltakozó a jelentések szerint Dávid-csillagot viselt a ruháján oltatlan felirattal. Ellene uszítás gyanúja miatt vizsgálatot indított a rendőrség.

Magdeburban, Freiburgban és Schwerinben is sokan tüntettek, viszont meglepő módon Berlinben alig kétszáz ember ment ki az utcára az intézkedések ellen.

Zwönitzben egy péntek esti tüntetés során pirotechnikai eszközökkel támadtak a rendőrökre. A tiltakozókat végül visszaszorították, mire szétszéledtek. A rendőrség nyomozást indított.

Németországban a karanténszabályokon épp enyhített a szövetségi kormány, de a szolgáltatások terén viszont pénteken szigorítottak a szabályokon: éttermekbe ezen túl csak azok léphetnek be, akik oltottnak vagy gyógyultnak számítanak, és ezen felül fel tudják mutatni az emlékeztető (harmadik) oltásról szóló igazolásukat vagy egy friss, negatív covid-tesztet.

Nem könnyű műfajilag meghatározni, pontosan mit forgatott le a Hír TV Szijjártó Péterrel, de mindenképp emlékezetes az a bő 20 perces kisfilm, amit a Fidesz házi tévéjén közöltek le a hétvégén.

A Hír TV stábja egy észak-afrikai illetve közel-keleti utazásra kísérte el a külügyminisztert. A riport egy útifilm és egy imázsfilm morbid keveréke, amiből kiderül, hogy Tunézia más kultúra mint Magyarország, Irán veszélyes hely, a migráció rossz, Szijjártó Péter pedig egy vasember.

Indulás hajnalban Ferihegyről, ahonnan életmenő vakcinákat és lélegeztető-gépeket visz a külügy Tunéziába és Iránba. Szerencsére utóbbiból jól állunk, miután néhány ezer azóta is raktáron áll (nyereség a szerencsés kiválasztottaknak: 17 milliárd forint) - ehhez képest annyira nem voltunk bőkezűek Tunisszal, kaptak belőle összesen 10 darabot.

A fő állítása a riportnak, kérdések helyett, az hogy Szijjártó folyamatosan úton van - hajnaltől hajnalig: Facebook-bejelentkezéssel kezd, „tudják, ezek azok a rövid üzenetek, amikből korábban megtudhattuk, honnan, mikor és mennyi vakcina érkezik Magyarországra..." - hangzik el, mintha nem lenne a kormánynak elég csatornája, ahol ezt kommunikálhatná.

A külügyi diplomácia, tisztázza a riporter idejekorán, nem turista kiruccanás: bizony Szijjártónak sincs általában ideje várost nézni. A diplomácia, a gazdasági kapcsolatok erősítése mellett csak arra van ideje, hogy felkeresse a magyar futballisták emlékhelyeit és kipróbálja az edzőtermeket.

A másik fő állítás: a profizmus:„Itt minden percre pontosan történik. A színfalak mögött folyamatos az egyeztetés, hogy a program terv szerint menjen. Szinte fel sem ocsúdunk, és már a levegőben vagyunk."

A leginkább zavarba ejtő pillanatai a műsornak nem is annyira a tuniszi szálloda edzőtermében készülő képsorok, inkább azok a betétek, amikor a nézőt felvilágosítják arról, pontosan hol is fekszik Tunézia, a mesés bazárok és a tenger sósságával keveredő, fűszeres illatú levegő világa, ami ráadásul nem is olyan távoli ország, mint sokan hinnénk, hiszen például Tunisz nincs messzebb Budapestről mint Brüsszel:

„Ha figyeltek a történelemórán, akkor Tunéziáról - az ókori Karthágóról - beugrik, hogy innen indult elefántjaival Hannibál Róma ellen. És itt tört ki az Arab tavasz 2011-ben is, ami az egész térségre komoly hatást gyakorolt."

Kilóg viszont a műsor folyamából az a rész, amiben idézik azt a Skype-beszélgetést, amit Orbán Viktor és Szijjártó folytattak, amikor a külügyminiszter covidos volt. Illetve hogy pont a legalázósabb mondat került bele a riportba, amikor a miniszterelnök leszólja szegény koronás külügyminiszterét, hogy nyugodtan vegye le a maszkot,

„interneten keresztül nem fertőzöl.”

Tuniszban Szijjártó találkozott Oszman Dzserandi külügyminiszterrel, és ezen a találkozón azt látjuk csak, hogy a minisztert elkísérte a 444 szerkesztősége környékén is ismerős, a különböző vadregényes keleti országok külgazdasági kapcsolatait menedzselgető Joó István külügyi helyettes államtitkár.

A köztes betétekben, amikor a külügyminiszter épp zárt ajtók mögött tárgyal, a téma általában a migrációra terelődik: lampedusai vágóképeket sodor a szerkesztő Tunéziába, és elhangzik, hogy túlzsúfolt léletvesztőkben indítják útjukra a menekülteket, mondván, hogy a civil szervezetek hajói vagy a parti őrség, kimentik őket.

Az sajnos nem derül ki a riport végére sem, hogy miért tartott a delegációval a kulturális ügyekben felkent Hoppál Péter, de amikor Szijjártó megszólította a képviselőt, minden igyekezetével bólogatott, és nem okozott csalódást. Arra viszont cserébe fény derül, hogy különleges a magyar külügy azért is, mert kevés olyan ország van, ahol ennyi időt, energiát és erőforrást fektetnek a hazai magánszektor külföldi térnyerésébe.

„Ne számolgassák: Tunisz és Teherán között mintegy 3700 kilométer van”

- hangzik el a riportban, de olyan hanglejtéssel, mintha szegény Szijjártó saját szárnyain kellene megtennie a két város közti távolságot.

Tudták, hogy Irán eredetileg Perzsia volt? És hogy Dareiosz és Xerxész is itt látta meg a napvilágot? És hogy tilos az alkohol, a sertéshús, a pornó, sőt a rövidnadrág, a tetoválás is? És az első teheráni emlékek már 8 ezer évesek.

Természetesen elhangzik a magyar külügy kedvenc alapvetése, miszerint nem azért utazunk más országokba, hogy elmondjuk, hogy éljenek, mert semmi közünk hozzá, az ő dolguk, hanem hogy a magyar nemzeti érdeket érvényesítsük, gazdasági és biztonságpolitikai kérdésekben. Ezután újabb útifilm-blokk következik Afganisztánról, és hogy a tálib hatalomátvétel és az elvándorlás mennyiben érintette Iránt. (Spoiler: jelentősen.) De időközben Szijjártó végez egy újabb megbeszéléssel, kioszt 100 ezer vakcinát, és ismét velünk van.

„Már nem számolja a megtett kilométereket...”

- derül ki a külügyminiszterről, aki a fél életét repülőn tölti.

Hogy hogyan bírja? Minden napi sporttal. Hiányzik a család azért, már nem szívesen alszik külföldön. Nem mondja, de mintha az arcára lenne írva, hogy azért már szívesen hazatérne. Erről nem beszél, hiszen nincs szebb dolog, mint a hazát szolgálni szerte a világban.

„Miközben a nővér a beteg személyes tárgyait rakta össze, észrevette, hogy a plüssállaton egy rés van. A belsejében ivermectin volt" - írta David Musyj, a kanadai Windsor Regionális Kórház igazgatója a CBC News birtokába került egyik feljegyzésben.

A beteg a jelentés szerint alaposan kitömte a gyógyszerrel szegény állatot. A feljegyzésben Musyj megdicsérte a munkatársat, amiért megtalálta a plüssállatba rejtett gyógyszert, és felszólította az alkalmazottakat, hogy tartsák nyitva a szemüket hasonló helyzetekben. Most már ugyanis, így az igazgató, nem csak arra kell felkészülni, hogy drogot csempésznek a betegek a kórházba, de gyógyszereket is.

Ilyesmi elég gyakran előfordul a tengerentúlon, ugyanis továbbra is sokan hiszik Amerikában és Kanadában is, hogy a többnyire állatok féregtelenítésére is használt ivermectin hatékonyan enyhíti a koronavírus-fertőzés okozta tüneteket.

Konzvervatív megmondóemberek továbbra is kitartanak amellett, hogy az ivermectin segít leküzdeni a betegséget, jóllehet erre semmilyen egészségügyileg megalapozott bizonyíték nincs.

A korai kutatások alapján látszott ennek valami esélye, de azóta ezt a kutatók elvetették. Ezzel együtt hiába nem írják fel a gyógyszert orvosok, sok beteg megvásárolja egyszerűen az állatoknak készített készítményt, és azt használják. Ami azért is problémás és veszélyes, mert ezeket jellemzően nagyobb testű állatokra, lovakra vagy tehenekre kalibrálják.

Az év elején az Egészségügyi Világszervezet is kimondta, hogy az ivermectin COVID-19 betegek kezelésére történő alkalmazásával kapcsolatos bizonyítékok nem meggyőzőek, sőt, az akár meg is betegítheti az embert.

A kórház szóvivője megerősítette a feljegyzés hitelességét, és azt mondta, hogy a kórház nem kommentálja tovább az ügyet. (CBC)

Két nappal azután, hogy eltűnését bejelentették, megtalálták Shane O'Connor, a világhírű énekesnő, Sinéad O'Connor 17 éve fiának holttestét. Sinéad O'Connor szombat kora reggel a Twitteren osztotta meg a hírt.

A következőket írta:

„Csodálatos fiam, Nevi'im Nesta Ali Shane O'Connor, életem fénye, ma úgy döntött, hogy véget vet földi szenvedéseinek, és most már Istennel van. Nyugodjon békében, és senki ne kövesse a példáját. Az én kisbabám. Annyira szeretlek téged. Kérlek, nyugodj békében.”

Shane O'Connor csütörtökön tűnt el az írországi Newbridge-ből. Utoljára péntek reggel látták a dublini Tallaght 24 körzetben. A rendőrség szombaton megerősítette a tinédzser halálhírét.

Sinéad O'Connor az eltűnés után a közösségi médiában is üzent fiának, és kérte, hogy keresse őt, és ne ártson magának.

Az énekesnő öt évvel ezelőtt szintén eltűnt pár napra Chicagóban, de végül két nap után rátaláltak.

A TMZ akkor azt írta, hogy az énekesnő veszélyben lehet, és eltűnése körülményei valamint előélete alapján nem lehet kizárni, hogy öngyilkosságot kísérelt meg. (Guardian)

Az öngyilkosság megelőzhető. Ha bajban van, lelki gondok, sötét gondolatok nyomasztják, kérhet segítséget!

Interjút adott a Die Welt am Sonntag-nak a német egészségügyi miniszter, és a DPA hírügynökség már megjelenés előtt idézte Karl Lauterbach szavait.

Eszerint a miniszter az interjúban arról beszélt, hogy a kötelező oltás lenne a legjobb megoldás a koronavírus ellen, azzal együtt, hogy még így sem sikerülne valószínűleg mindenkit beoltatni és mindenkinek a teljes védettségét elérni.

Lauterbach szerint fontos lenne elkerülni azt a helyzetet, hogy egy kedvező adatokat hozó nyár után ősszel újabb visszaesés következik, és újabb variánsok lepik meg a lakosságot, úgy hogy sokaknak nincs meg a kellő védettségük, „mert akkor kezdődik minden elölről.”

A miniszter arról is beszélt, hogy hiába okoz enyhébb tüneteket az omikron, sokkal gyorsabban terjed, és hiába fertőződik meg valaki, az nem jelenti azt, hogy később felbukkanó mutációkkal szemben is védettséget élvez majd.

Lauterbach kifejezetten pesszimistán nyilatkozott a világjárvánnyal kapcsolatban, ami szerinte korántsem fog véget érni az omikron-hullámmal, ahogy azt néhány szakember egyébként valószínűsíti.

A parlament várhatóan még januárban vitát tart majd a kötelező oltásokról, de azonnali döntés nem várható.

A kormány és a tartományok vezetése pénteken úgy döntött, hogy enyhítik a karanténelőírásokat, viszont szigorítják a szolgálatatások igénybevételének feltételeit, így például az éttermek és szórakozóhelyek látogathatóságát. (DPA / MTI)

Ha az ember pár perc alatt szeretné megérteni, hova jutott az Egyesült Államok politikai kultúrája az elmúlt években-évtizedekben, Tucker Carlson jobboldali megmondóember és Ted Cruz republikánus szenátor pénteki Fox News-interjújánál nehezen fog tömörebb összefoglalót találni a célra.

Önmagában árulkodó, hogy Cruz, aki azért mégiscsak a Republikánus Párt egyik legbefolyásosabb tagja, texasi szenátor, és az igazságügyi bizottság tagja, maga töltötte fel az interjút Twitter-profiljára, hogy minél látványosabb gesztust gyakoroljon a megsértett amerikai jobboldaliak felé.

A bűn, amit Cruz elkövetett, az volt, hogy a Capitolium 2021-es ostromának első évfordulóján terroristának nevezte azokat az embereket, akik a törvényes rend megdöntésére törve behatoltak az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusába, és rendőröket támadtak meg.

Tucker Carlson - akit a magyar közönség is jól ismerhet, mert az egyetlen újságíró volt Magyarországon az elmúlt tíz évben, aki közjogi méltóságoknak járó fogadtatásban részesült - hüledezve kérdezte fel Cruzt, hogy mégis miként gondolta ezt. A szerkesztő szerint Cruz tudatosan hazudott, amikor terrortámadásnak nevezte az ostromot.

Cruz azt is bevallja: SMS-t írt Carlsonnak, hogy engedje bejelentkezni a műsorban, és bocsánatot kérni, mert pontatlanul és hülyén fogalmazott. A legbeszédesebb momentuma az interjúnak mégis az, hogy Carlson nem fogadja ezt el, hanem addig pusholja Cruzt, amíg az majdnem csúszva-mászva esedezik bocsánatért.

Cruz azzal próbálja menteni a menthetőt, hogy ő csak a rendőröket megtámadókra gondolt, nem a békés tömegekre, akik kifejezték véleményüket Washingtonban, és akiknek nincs rács mögött a helyük. Carlson azonban hajthatatlan: folyamatos lehazugozza Cruzt, aki percről percre egyre csak mélyebbre süllyed a mocsárban.

Végül a szenátor hosszú percek canossája végén valahogy kiássa magát azzal, hogy ő mindig terroristázta a rendőrökre támadókat, az évfordulón viszont tényleg nem lett volna szabad így tennie. Hogy miért? Mert a demokraták és a mainstream média nagyon ki volt hegyezve arra, hogy kiforgassa szavait, és így is történt.

Ezen a ponton sikerült végre megtörnie Carlsont, és szinte könnyek közt egyez ki vele egy döntetlenben.

„Ma megnyitotta a kapuit a város első McDonald's étterme a város szélén a 4-es főút mentén. Az étteremre akkora érdeklődés mutatkozott, hogy a bejáratnál több 10 méteres, a McDrive-nál pedig csaknem 2 kilométeres sor alakult ki, aminek a vége már Kisvárda belvárosában van, de a sor továbbra is bővül. A forgalmat késő délután óta rendőr irányítja, bár a belvárosból nézve nem igazán tudni, hogy ki az aki ezek közül sajtburgerre éhes, és ki az aki a várost szeretné elhagyni” - írta este olvasónk, Péter, sajnálkozva, hogy csak egy ilyen maszatos fotót tudött küldeni.

Kisvárdán hónapok óta készültek az eseményre, azok után, hogy júliusban Seszták Miklós országgyűlési képviselő, egykori fejlesztési miniszter bejelentette, hogy

„sokak régi vágya teljesül Kisvárda és környékéről: itt hamarosan egy MCDONALD’S étterem épül.”

Mint a mellékelt ábra mutatja, Seszták nem tévedett - ezúttal sem. Egy kisvárdai csoportban is arról írnak a Facebookon, hogy a Tescónál található körfogalomnál rendőrök irányítják a forgalmat, az autósor be sem látható, és a gyalogos sor is legalább 30 méteres.

Egy komolyabb étteremről van szó: nyílt itt a McDrive mellett egy McCafé is; a Napi cikke szerint 90 fő befogadására alkalmas a hely, amihez egy 30 fős terasz is tartozik. 70-en dolgoznak majd itt, és a magyarországi McDonald’sokat üzemeltető Progress Étteremhálózat Kft. ügyvezetője, Égi Zsolt szerint itt dolgozik először „vendégélmény menedzser,” akinek feladata lesz gondoskodni a vendégek kényelméről, köszönteni őket, ha kell megmutatni nekik az eszközök használatát. Ma este bőven lesz dolga.

Számos francia képviselő halálos fenyegetéseket kapott, miután egy olyan törvényjavaslatot készül elfogadni a parlament, ami számos szolgáltatás igénybe vételét oltási igazolványhoz kötné.

Több párt irodáit is megrongálták radikális oltásellenes csoportok Párizsban és máshol az országban is, de az előterjesztést a fenyegetések dacára minden valószínűség szerint hétfő éjjel vagy kedd hajnalban megszavazzák.

Olivier Véran egészségügyi miniszter szerint az intézkedés célja az életmentés, és hogy rábírják azt a nagyjából 5 millió embert, aki eddig vonakodott tőle, hogy oltassa be magát. A miniszter leszögezte azt is: súlyos következményei lesznek a fenyegetőzéseknek, egyben önzőnek titulálta mindazokat, akik ellenzik a védőoltásokat.

Az Emmanuel Macron vezette kormánypárt, az En Marche! egyik képviselője, Barbara Bessot Ballot szerint 52 képviselő kapott halálos fenyegetéseket.

A magas átoltottság ellenére az oltásellenes csoportok Franciaországban sokkal hangosabbak és agresszívabbak, mint a szomszédos országokban, és a törvénytervezet vitájának időpontjára is tüntetést szerveztek a Nemzetgyűlés elé.

Franciaországban idáig az oltási igazolás mellett negatív teszttel is lehetett moziba vagy étterembe menni, rendezvényekre, moziba, koncertre vagy színházba járni, egy teraszra kiülni, vagy vonatra ülni. Január 15-től - a törvénytervezet értelmében - ezekre a helyekre az oltás mindhárom adagjával rendelkezők léphetnek csak be szabadon, az egy vagy két oltási adaggal rendelkezőknek negatív tesztet is fel kell majd mutatniuk az oltási igazolásuk mellett, az oltatlanok pedig ezeket a szolgáltatásokat nem vehetik igénybe.

A törvény elő fogja írni, hogy február 15-től a második védőoltást követően legkésőbb négy hónappal mindenkinek meg kell kapnia az emlékeztető oltást is, különben az igazolása érvényét veszti. A betegségen történt átesés egyetlen oltási adagnak felel meg az igazolásban.

A javaslat a védettségi igazolással történő visszaéléseket a korábbiaknál szigorúbban bünteti, akár öt év szabadságvesztés és 75 ezer eurós pénzbírság is kiszabható a szabályszegőkre.

A javaslatot a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés és a Jean-Luc Mélenchon által irányított radikális baloldal nem támogatja, de a kormánypárt a jobbközép Köztársaságiak és a szocialisták támogatásával várhatóan elfogadja.

Franciaországban jelenleg 19 ezer fertőzöttet ápolnak kórházban, intenzív osztályon 3500-an vannak. Az oltásra jogosultak több mint 91 százaléka már felvette az oltás legalább első adagját, 50 százalékuk már a harmadik adagot is megkapta, a teljes lakosságra vetítve 78 százalékos az átoltottság. (Reuters / MTI)

Egyenszövegben kötelesek tájékoztatni a bankok és pénzintézetek ügyfeleiket arról, hogy nem nekik, hanem a kormánynak köszönhetik a jelzáloghitel-kamatok rögzítését. Nem elég ennyit feltüntetni: pontosan jelezniük kell az ügyfelek felé azt is, hogy hány forintot köszönhetnek az intézkedésnek.

Mindez egy Rogán Antal kommunikációs miniszter által jegyzett hétfői kormányrendeletből derül ki. A rendelet alapján a bankokat épp olyan adatközlési kötelezettség köti majd mint az energiaszolgáltatókat, akiknek be kell számolniuk arról, hogy pontosan mennyit spórolt meg a háztartás a rezsicsökkentésnek köszönhetően.

A kormány és annak vezetője láthatóan büszke az intézkedésre: Orbán Viktor személyesen jelentette be Facebook-oldalán a folyamatosan emelkedő kamatokra és az elszabadult inflációra hivatkozva, hogy 2022 első félévének végéig az októberi szinten rögzíti a kormány a változó kamatozású jelzáloghitel-kamatokat.

A változó kamatozású ingatlanhitelek a komplett hitelállománynak mintegy 40 százalékát, 466 ezer szerződést érintenek.

A most nyilvánosságra hozott rendelet, épp mint a rezsicsökkentés esetében, azért is félrevezető, mert az intézkedés miatt kiesős összegeket a bankrendszer bukja be, nem a költségvetés - az a kormány részéről nem követel semmilyen áldozatot. (A jegybank becslése szerint nagyjából 30 milliárd forint ez a veszteség.)

A szöveget pontosan kell közölni, még a bekezdések elrendezését is megszabja a rendelet, és a kamatstop kifejezés használatát is több ponton rögzíti. (hvg.hu)

Novemberben felállt az Index belpolitikai rovatát vezető Gabay Balázs, és távozott a laptól.

Gabay, aki korábban a Magyar Nemzet, a Hamu és Gyémánt és a Népszava újságírója is volt, egy nem nyilvános Facebook-posztban számolt be távozásának okairól és körülményeiről, és a Magyar Hang kérésére hozzájárult, hogy idézzenek a bejegyzéséből.

Az újságíró ebben a bejegyzésben azt írja, hogy dolgozott már olyan újságnál, ahol egyértelmű politikai befolyás érvényesült - a Magyar Nemzetnél, ami 2015 előtt Simicska és Orbán közös médiabirodalmának zászlóshajója volt. 2018-ig volt a Nemzet szerzője, azaz a gecibotrány után is maradt a lapnál.

Gabay nem sokkal azelőtt került az Indexhez, 2020 őszén, hogy távozott onnan Szombathy Pál főszerkesztő, akinek a posztját Fekete-Szalóky Zoltán vette át.

Gabay tudta, hogy kormánypárti befolyás van a menedzsmentben. Ismerte Vaszily Miklós karrierútját, aki - miután az Echo TV és az MTVA vezérigazgatója volt, majd a TV2 vezérigazgatója lett - tavaly 2020. novemberében az Indamedia-csoport vezetőjeként átvette az Indexet működtető Index.hu Zrt. részvényeit is. De mivel - folytatja Gabay -, tudta milyen az, amikor nyomásgyakorlás történik egy lapnál, kivárt, és figyelte a jeleket.

„Bízva a tapasztalatomban, elhatároztam, amíg nem jelennek meg gyanús cikkek az oldalon, és gyanús egyedek a szerkesztőségben, illetve tőlem sem «rendelnek» gyanús cikkeket vagy áramvonalasítják az anyagaimat, csinálom.”

Miután az alapítvány formula megszűnt, és távozott Bodolai László és Szombathy is a szerkesztőség környékéről, bizonytalanság lett úrra a szerkesztőségben, különösen azok körében, akiket már az új - a szerkesztőség kollektív felállása után szerepet kapó - vezetés hozott az Indexhez.

Gabay bízott benne, hogy egy középre húzó, objektív lapnál tud majd dolgozni, és egy ideig szerinte maradt is ez az irány.

„Aztán megjelent pár közéleti ügyeket érintő, álnéven írt anyag, köztük olyan is, mely Rogán Antal feleségének elhíresült, 1,6 milliárdos földvásárlásáról szólt – némiképp a mundér becsületét védve. Figyeltem, olvastam, szarul éreztem magam, és teljesen elhibázott módon, nem szólaltam fel ellene. Cinkosság. Aztán jött a Mészáros Lőrinc-interjú. (...) Telt a pohár, jeleztem, határozottan, nyíltan.”

Gabay szerint felmondhatott volna már, de még hinni akart - meg is jegyzi ezen a ponton, hogy jelenleg is számos újságíró táplálja magában ugyanezt a reményt, és egyébiránt nem is az újságírók integritását érte fenyegetés. Azt írhatott, amit akart, nem tették hamis kontextusba a cikkeit, és több szerző is ellenzéki lapoktól érkezett, velük sem tették ezt meg a szerkesztők, de a gyanús hátterű anyagok sokakat zavarni kezdtek:

„Az utóbbi időben egyre erőteljesebben éreztem, hogy kormányoldalról nyomás alá kerültünk, de meggyőződésem, hogy ezt más olyan kormánykritikus szerkesztőség is érzékeli, megszenvedi, amelyről a mezei olvasó nem is feltételezné.”

„A kaput a Városháza eladásáról szóló cikksorozat tette be. Fogalmam sincs, hogy miért most sokalltam be, de abban biztos vagyok, hogy ez a sorozat az újságírás etikai normáival, szakmai alapelveivel szembe menve jelent meg. Számomra nyilvánvalónak tűnik, hogy ez esetben az Indexet platformként használta valaki, hogy politikai támadást hajtson végre az ellenfeleivel szemben. Ez ilyen formában akkor sem fér bele, ha a Városházán volt vaj az érintettek füle mögött, de ugyanígy elfogadhatatlan lenne, ha hasonló hátsó szándékkal Kocsis Máté, Kövér László, Orbán Viktor vagy bármelyik kormánypárti politikus ellen vetette volna be a lap.

A fenntartásaimat széles körben, és a vezetőknek külön-külön is jeleztem több alkalommal, és rengeteget beszélgettem róla a kollégáimmal. Soha életemben nem őrlődtem annyit munkahelyi problémán, mint most, megroggyantam lelkileg, most először fizikailag is.

Az okokat fent részleteztem: minden eddiginél erősebben akartam hinni valamiben, még úgy is, hogy páran talán megbélyegeztek miatta. Úgy éreztem, ha ebben az ügyben cinkosként néma maradok, szertefoszlik mindaz, amit az újságírásról, mint hivatásról gondolok. Végül nem láttam más kiutat, felmondtam.”

Gabay azzal zárja a hosszú posztot, hogy búcsúlevelet írt kollégáinak, és azt kérte tőlük, őrködjenek az őrláng felett, akkor is, ha mások azt el akarják fújni.

Megtiszteltetésként élte meg, hogy az Indexnél dolgozhatott, és nem veszítette el minden reményét, hogy létezhet részrehajlástól mentes újságírás, de a lelkiismerete számára fontosabb volt: „A lelkiismeret rendületlenül küldi a jeleket, időnként elsorvad egy kis darabkája, de nem hagyja magát, a fiókból is kimászik, és végigkíséri az életünket. Ezért hasztalan küzdeni vele. Érdemes inkább becsben tartani, és hallgatni rá.”

Fejükhöz kaphatnak mindazok, akik amerikai beavatkozástól tartanak a jövő tavaszi választásokon: a volt amerikai elnök, Donald Trump a Save America PAC által hétfőn küldött nyilatkozatában kiállt Orbán Viktor magyar miniszterelnök újraválasztása mellett - írja a Hill, és a Twitteren is terjed már az egykori republikánus országvezető levele:

A nyilatkozat szerint Orbán nagyon szereti az országát, biztonságot akar a népének, és nem véletlenül vállalt konfliktust az Európai Unióval a bevándorlás kérdésében.

"(...) Csodálatos munkát végzett Magyarország védelmében, az illegális bevándorlás megállításában, a munkahelyteremtésben, és hagyni kell, hogy folytassa munkáját a közelgő választások után is. Erős vezető, akit mindenki tisztel"

- írja Trump, aki teljes támogatásáról biztosította a magyar miniszterelnököt az országgyűlési választásokon.

A Hill emlékeztet, hogy Orbán személyében arról a széles körben bírált autoriter magyar miniszterelnökről van szó, akit a Biden-kormány nem hívott meg a közelmúltban tartott demokrácia-csúcstalálkozóra, és akinek Márki-Zay Péter konzervatív politikussal, valamint a mögötte sorakozó egyesült ellenzékkel kell harcba szállnia negyedik hivatali ciklusáért idén tavasszal. (The Hill)

Közleményben számolt be róla az első magyar omikron-megbetegedést regisztráló Neumann Labs, hogy Magyarországon már két betegnél is kimutatták a koronavírust és az influenza kettős fertőzését, a „fluronát”, amit elsőnek virológusok Izraelben azonosítottak a napokban.

A Neumann Labs szerint mindkét azonosított magyar fluronás beteg 30 év alatti.

A labor azt írja, hogy mostantól a náluk vizsgált pozitív teszteken minden COVID-19 PCR teszt mellett ingyen elvégezi az influenza-vizsgálatot is, hogy adott esetben kimutathassák az influenzával együttes jelenlétét is a koronavírusnak.

„ (...) A tudósok eddig is hangsúlyozták, hogy a két vírus akár egyszerre is elkapható, és ebben az esetben akár súlyosabb lefolyású lehet a megbetegedés, és jelentősen nagyobb esély is lehet a halálos kimenetelre. Tömegesen szerencsére eddig ez nem fordult elő, de az már biztos, hogy az egészségügyi és diagnosztikai ellátásnak fel kell készülnie, hogy lesznek kettős fertőzött esetek is. Nálunk jelenleg napi 4-5 influenzás esetet találunk, de az influenza-járvány még el sem kezdődött, és az omikron gyors terjedése miatt az ötödik hullám is valószínűsíthető” – áll Nyíri Miklós, a Neumann Labs ügyvezetőjének nyilatkozata a közleményben.

A közlemény arról is beszámolt, hogy a Neumann Labs-ben vizsgált pozitív minták 78 százaléka már az omikron-variánst tartalmazza.

Hosszú elemzést tett közzé hétfőn a New York Times Orbán Viktor és az Európai Unió viszonyáról, és arról, hogy miként nézte végig az európai közösség, ahogy a magyar miniszterelnök egy illiberális államot épít fel a kontinens közepén.

A cikk, amit a lap brüsszeli tudósítója, Steven Erlanger jegyez, több mint egy tucat volt és jelenleg uniós vezetővel készült interjú nyomán készült.

A magyar bel- és külpolitikát ismerő olvasóközönség számára az összefoglalóban kevés új, eddig ismeretlen részlet olvasható - ezzel együtt a szöveg, ilyen rövid terjedelmében, viszonylag pontos rekonstruálása annak a folyamatnak, aminek a végén a Fidesz kiszorult az európai fősodorból.

Erlanger végigveszi a viszony megromlásának legfontosabb állomásait a médiatörvény és az alkotmány kétharmados elfogadásától kezdve a migrációs krízisen át a Néppárton belüli konfliktusokig.

A magyar szemszögből legérdekesebb és talán egyedüliként újszerűnek mondható részlet az utolsó bekezdések egyikében található.

E szerint 2018 májusában, nem sokkal a Fidesz újabb kétharmados győzelme után, Orbán Brüsszelben asztalhoz ült Joseph Daul akkori pártelnökkel és későbbi utódjával, Manfred Weberrel (akit egyébként a cikkben is megszólaltat a lap).

A szerző egy tisztviselőre hivatkozik, akit azonnal értesítettek a találkozón elhangzottakról - az ő beszámolója szerint pedig Daulék figyelmeztették a magyar miniszterelnököt, hogy ha folytatja agresszív politikáját, veszélybe kerülhet a Fidesz néppárti tagsága.

Orbán a forrás szerint a friss kétharmaddal a háta mögött „úgy érezte magát, mint aki szteroidon van”, és kőkeményen visszavágott a néppárti vezetőknek:

„Ha megpróbáltok kirúgni, elpusztítalak benneteket.”

A Fidesz végül csak 2021 tavaszán lépett ki a Néppártból, jóllehet évekkel korábban eldőlt már a sorsa.

Manfred Weber, aki csúcsjelöltnek készült, a 2019 tavaszi EP-választás előtt már nem akart frontot nyitni a Néppártban akkor már felfüggesztett Fidesszel, és ugyan az évn végén már biztosnak látszott a szakítás, a koronavírus-válság kitörése miatt formálisan erre csak a 2021-es évben került sor.

A New York Times cikke ezen a linken elérhető.

Ausztria a továbbiakban nem fogadja el teljes értékű oltásként a Janssen vakcinájának egyetlen adagját - írja az osztrák közszolgálati ORF-re hivatkozva hétfő délután a hvg.hu.

A novemberben meghozott, de hétfőn életbe lépő járványügyi szabályok szerint azoknak az osztrák lakosoknak, illetve Ausztriába utazóknak, akik csak a Johnson&Johnson egydózisú vakcináját kapták meg, fel kell venniük még egy oltást. (Az osztrák hatóságok a Pfizer–Biontech, vagy a Moderna oltóanyagát ajánlják.)

260 ezer ember kapott Janssen-oltást Ausztriában, közülük 75 ezer embert érint ez a szabályozás - ők nem vettek még fel emlékeztető oltást. A hatóságok névre szólóan tájékoztatják ezeket az embereket az intézkedésről.

A védettségi igazolványuk érvényét veszíti, amennyiben nem oltatják be magukat újra, így egész napos kijárási korlátozás lesz érvényes rájuk.

A változás a magyarokat is érinti, mert a beutazás során sem fogadják el a hatóságok immáron az egyetlen Janssen-oltást.

Aki nem rendelkezik megfelelő védettséggel, vagy nem tudja igazolni, hogy átesett a fertőzésen, annak 10 nap karantént ír elő a szabályzás, ez alól pedig csak egy 5. napon végzett negatív PCR-rel mentesülhetnek. (hvg.hu)

Hétfőn az izraeli hatóságok lehetővé tették, és felajánlották a 60 évnél idősebb állampolgároknak, hogy felvegyék a negyedik koronavírus elleni oltásukat is.

Ez a lehetőség eddig csak a legyengült immunrendszerrel rendelkező lakosok és egészségügyi dolgozók egyes csoportjai számára állt fenn.

A kormányzat egészségügyi szakértői múlt héten azt mondták, hogy egyelőre további elemzésekre és kutatási eredményekre várnak, mielőtt engedélyeznék a negyedik oltást a lakosság teljes körében.

Naftali Bennett miniszterelnök aztán néhány nappal később közölte, hogy az újabb emlékeztető oltás mindenki számára elérhető lesz, aki 60 éves vagy idősebb, és aki az utolsó oltását legalább négy hónappal ezelőtt kapta.

Bennett azt is nyilatkozta, hogy egyelőre a legveszélyeztetettebbeket kell megvédeni az omikron-variánstól, mert az egészen más formában terjed, mint az előző hullámban meghatározó delta-variáns. Így arról nem született még döntés, hogy a negyedik oltás mindenki számára elérhető lesz-e a közeljövőben.

Az Egészségügyi Minisztérium adatai szerint Izraelben hétfőn több mint 6500 pozitív esetet regisztráltak, ami hónapok óta a legmagasabb napi adat. A járványügyi szakemberek szerint az omikron változattól - ami fertőzőbbnek tűnik, de kevésbé súlyos betegséget okoz mint a delta -, 1000 fertőzöttből körülbelül 3 ember kerül kórházba. Viszont az esetszámok meredek emelkedése miatt így sem becsülik alá a kockázatot, mert az heteken belül elérheti akár az 50 ezret is az országban.

A múlt héten a kormány visszavonta az oltott emberekre vonatkozó karantén-követelmények egy részét, attól tartva, hogy a szabályok tízezreket érinthetnek, és de facto zárlathoz vezethetnek. Az új szabályok szerint a teljesen beoltott emberek elkerülhetik a karantént, amint negatív a vírustesztjük.

A minisztérium szerint Izrael 9,3 millió lakosából körülbelül 6,4 millióan kapták meg az első, 5,8 millióan a második és 4,1 millióan a harmadik oltást. (Washington Post)

87 éves korában meghalt Kalász Márton Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas költő, író, műfordító, egyetemi tanár, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja, a nemzet művésze. A halál hírét az MMA közölte csütörtökön az MTI-vel.

Kalász Márton 1934. szeptember 8-án született Krisztmann Márton néven a Baranya megyei Sombereken.

Gondolkodását, nyelvezetét és művészi érdeklődését is meghatározta az a tény, hogy tízéves koráig csak németül beszélt; rendszeresen fordított és lektorált német szövegeket, járt Berlinben ösztöndíjasként, dolgozott a berlini Magyar Kulturális Intézet munkatársaként (1971-1974) és a stuttgarti Magyar Kulturális- és Tájékoztatási Központ igazgatójaként (1990-1994) is. A Magyarországon élő németek múltjára vonatkozó dokumentumok, visszaemlékezések, interjúk gyűjtője volt.

Egészen fiatal korával kezdődően Kalász néven publikált. Előbb az Európa Könyvkiadó, majd az Új Írás munkatársa volt, a nyolcvanas években pedig a Vigilia és a Jelenkor szerkesztőjeként dolgozott. Összesen 31 verseskönyvet írt, ezek közül az utolsó még nem jelent meg.

1998 és 1991 között a Vörösmarty Társaság 2001 és 2007 között pedig a Magyar Írószövetség elnöke volt, és majdnem két évtizeden át tanított a Károli Gáspár Református Egyetemen. 2011-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja volt.

1971-ben és 1987-ben József Attila-díjat kapott, 1996-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki, 2013-ban Kossuth-díjat kapott, 2016-ban a nemzet művészévé választották.

Két független parlamenti képviselő, Szél Bernadett és Szabó Szabolcs a Nemzeti Választási Irodához fordult, hogy létesítsenek szavazóhelyiségeket a 2022-es választásra a külföldi nagyvárosok külképviseletein kívül is - ott, ahol erre tényleges igény mutatkozik.

A képviselők azt kérik az irodától, hogy szerezzen érvényt a törvénynek, ami már most is lehetővé teszi, hogy külső helyszínen biztosítsák a szavazást, ha arra a külképviselet épülete nem alkalmas.

A 2014-es és 2018-as választásokon is tömegjelenetek alakultak ki több európai nagyvárosban, köszönhetően annak is, hogy például a törvény nem teszi lehetővé az állandó magyar lakcímmel rendelkezők számára a levélszavazást; jóllehet sokan ilyen státuszban dolgoznak külföldön.

A választási iroda szerint ez a kormány hatásköre, és csak annyi lehetőségük van, hogy nagyobb szavazóhelyiséget biztosítanak, és erre már készülnek is.

A képviselők azt szeretnék elérni, hogy a kormány nyisson időszakos külképviseleti irodákat azokban a városokban, ahol erre igény van.

A kérdéskör foglalkoztatja a külhonban élő magyarokat, amit mutat, hogy angliai magyarok egy politikai közössége december elején a kormányhoz, a Nemzeti Választási Bizottsághoz illetve a Nemzeti Választási Irodához fordult, mert azt próbálják elérni, hogy több szavazóhelyiség álljon rendelkezésre a 2022-es választáson a Nagy-Britanniában élő magyarok számára.

Izraelben szabad téren is kötelező lesz a maszkviselés az ötven főnél népesebb tömegeknél már csütörtök éjféltől az omikron koronavírus-változat elleni védekezés érdekében - jelentette a Jediót Ahronót című lap hírportálja, a ynet csütörtök este.

A cikk, amit az MTI szemlézett, idézi Nicán Horovic egészségügyi minisztert, aki szerint a kormány ellenőrzése alatt tartjuk a helyzetet, és sokkal jobban állunk a világ más részeihez viszonyítva az omikron elleni védekezésben. Horovic figyelmeztetett, hogy nem szabad félvállról venni a koronavírust.

„Az elkövetkező hetekben többet meg fogunk tudni arról, miként viselkedik az omikron változat, milyen veszélyes, és mi kell ahhoz, hogy sikeresen átvészeljük ezt a hullámot” - mondta sajtótájékoztatóján a miniszter, aki szerint egyelőre nem indokolt a gazdaság leállításáról beszélni, és mindez nincs is napirenden.

Izraelben egyelőre csak az immunhiányos betegek számára engedélyezték a negyedik oltást, bár egyes szakértők már azt javasolják, hogy ez a lehetőség minden 60 év feletti állampolgár előtt nyitva álljon.

Csütörtökön megérkezett Izraelbe az első szállítmány a Pfizer gyógyszergyár tablettájából, amit szintén a koronavírus okozta betegség kezelésére szánnak. A tablettákat is először a veszélyeztetett csoportokba tartozó fertőzöttek számára teszik elérhetővé.

A koronavírus omikron változatának elterjedése nyomán Izraelben szerdán 3947 új vírushordozót azonosítottak, a mintegy 135 ezer teszt pozitivitási aránya 2,93 százalék volt.

A kábítószer-túladagolás okozta halálesetek száma meghaladta az 1 milliót azóta, hogy az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) nagyjából húsz évvel ezelőtt elkezdett részletes adatokat gyűjteni a droggal összefüggő halálesetekről.

A CDC statisztikai részlege csütörtökön közzétett tanulmánya szerint 1999 és 2020 között 932 364 ember halt meg az Egyesült Államokban túladagolásban, az előzetes becslések alapján pedig 2021-ben további 100 ezer kábítószer okozta haláleset történt. Ennyien haltak meg túladagolásban a koronavírus-járvány első egy éve alatt is - azaz a Covid alatt brutálisan megugrott a halálos túladagolások száma és aránya.

A járványtól eltérően, amely az idős amerikaiakat sújtotta a legsúlyosabban, a droghalálozás a függőséggel küzdő fiatal és középkorú felnőttek körében emelkedett a leggyorsabban. A jelentés szerint a 35-44 éves felnőttek körében a túladagolás okozta halálozás 2019 és 2020 között 33% százalékkal nőtt, és az áldozatok többsége férfi.

Az opioid-válság az 1990-es évek végén kezdődött, amikor a gyógyszeripar és az egészségügy sokkal agresszívebben kezdte el forgalmazni és tette elérhetővé a nagy függőséget okozó fájdalomcsillapítókat. Az elmúlt években a legtöbb túladagolásos haláleset a tiltott szintetikus opioidhoz, a fentanilhoz, annak származékaihoz, továbbá a kokainhoz és a metamfetaminokhoz köthetőek.

2013-ig egy kedvezőbb tendencia volt megfigyelhető, de azóta újra és folyamatosan romlik a helyzet, amit a koronavírus-járvány csak súlyosbított. A 15 és 24 év közötti fiatalok körében nőtt a legnagyobb mértékben a halálos túladagolások száma évről évre: 2020-ra 49 százalékkal nőtt a halálesetek száma.

Az opioid alapú fájdalomcsillapítók mint az OxyContin elterjedéséről és a fentanil amerikai karrierjéről is részletesen írtunk korábban a 444-en. (NPR)

Diadalittas közleményben számolt be Kálomista Gábor gyártócége, a Megafilm arról, hogy 130 ezer nézővel az Elk.rtuk lett az év legnézettebb filmje a magyar mozikban.

Sajnos, hogy a közlemény miként szól, nem derül ki, mert a közlemény egyelőre az Origo szerkesztősége kapta csak meg, csütörtök kora este legalábbis se az MTI-ben, se a cég honlapján még nem elérhető.

A kormánypárti portál szerint mindenesetre semmi meglepő nincs ezen, hiszen egy „világszínvonalú thrillerről” van szó, aminek sikerét az is mutatja, hogy a film médiamegjelenéseinek száma 5 ezer, és „ebbe beletartoznak a filmről szóló cikkek, tudósítások, reakciók az online és az offline média területén.”

A valóságban, amihez egyébként a filmnek elég (nagyon) kevés köze van, ez a 130 ezer azért annyira nem izmos szám, ha számba vesszük, hogy a teljes kormánypárti médiabirodalom és az összes kormányzati influenszer heteken keresztül ezt a filmet reklámozta, a közmédia komplett kampányt épített köré, beszámolt róla Orbán Viktor Facebook-oldala is, és kiplakátolták vele szó szerint az egész országot.

A kormánypárt politikusai ingyenes vetítéseket szerveztek országszerte, és a filmet még művészfilmnek is minősítették, csak hogy a multiplexeken túl az utolsó vidéki művelődési házban is vetíteni lehessen. A Fidesz második és harmadik vonala eközben úgy próbált piros pontokat szerezni a kormány vezetésénél, hogy vidéki mozikat zaklattak, ha nem tűzték műsorra a filmet.

Alighanem ebbe a számba beletartoznak sok más sorstársuk mellet azok a karcagi diákok is, akiket tanítási időben ráncigáltak el egy vetítésre, mint ahogy az agrárkamara tagjai is, akiket az elnökük, Győrffy Balázs fideszes parlamenti képviselő vitt el a filmre.

A második legnézettebb magyar film, a Nagykarácsony hasonló hátszél nélkül, alig néhány hét alatt 114 ezer nézőig jutott.

Közleményt adott ki csütörtök este Wladár Sándor, a Magyar Úszó Szövetség elnöke (MÚSZ), aki elrendelte a szövetség fegyelmi és gyermekvédelmi bizottságának vizsgálatát Szilágyi Zoltán edzői tevékenységével kapcsolatban.

A döntésre azután került sor, hogy az edző lánya, Szilágyi Liliána szerdán arról nyilatkozott, hogy apja gyerekkorában rendszeresen bántalmazta testileg, lelkileg és szexuálisan is.

A szövetség közleménye szerint a testületek feladata valamennyi érintett meghallgatásával feltárni, hogy „a Stamina SK-t irányító Szilágyi Zoltán edzői tevékenysége során megsértette-e, és ha igen, milyen mértékben a szövetség etikai, fegyelmi és gyermekvédelmi szabályzatát”.

Wladár leszögezte a közleményben, hogy bántalmazásnak nincs helye az uszodában, és ezt az ügyet is a lehető legalaposabban szeretnénk kivizsgálni, hogy a végén felelős döntés születhessen.

Szilágyi Zoltánnak, ahogy a közlemény emlékeztet, idén volt már egy fegyelmi ügye, miután egy versenyen minősíthetetlen hangnemben támadt a versenybíróság vezetőjére, amiért korábban a kisebbik lányát, Gerdát kizárták egy szabálytalanság miatt az egyik hátúszószámból. Szilágyi Zoltán akkor írásbeli megrovásban részesült.

Az edző csütörtökön nyílt levélben reagált a vádakra, amiket visszautasított. Feljelentést helyezett kilátásba, és arra kérte lányát, hogy többet ne használja a családnevét.

Csütörtökön Hódmezővásárhelyre utazott Jakab Péter, a Jobbik elnöke, hogy találkozzon Márki-Zay Péter polgármesterrel illetve közös ellenzéki miniszterelnök-jelölttel.

A találkozóról, ami zárt ajtók mögött zajlott, mindkét politikus beszámolt közösségi oldalán, de a posztjaikban egyikük sem árult el részleteket arról, pontosan miről is volt szó a megbeszélésen.

„Az ellenzéki egység a győzelem kulcsa. Vigyázni kell rá minden körülmények között. Ma személyesen mentem el a közös miniszterelnök-jelölthöz Hódmezővásárhelyre, hogy felhívjam a figyelmet ennek fontosságára” - írta a Facebookon Jakab, Márki-Zay még ennél is szűkszavúbb volt Instagram-posztjában.

A Telex megkérdezte a politikusokat, miről volt szó, és bár mindketten pozitívnak mutatkoztak, mégis úgy tűnik, hogy alapvető kérdésekben sem értettek egyet a felek.

Például abban, hogy a Jobbiknak milyen anyagi lehetőségei vannak, és mennyiben járul hozzá a közös ellenzéki kampányhoz.

Jakab korábban azt írta, hogy a Jobbiknak komoly teher a számvevőszék által több tételben kiszabott, több százmillió forintos büntetés, de még így is az ő pártjuk teszi be a legtöbbet a közös kampányba - kétszer annyit, mint a többi párt együtt. Márki-Zay ellenben azt hangsúlyozta, hogy a pártok együttes hozzájárulása sem éri el azt az összeget, amit az ő stábja bocsát a közös kampány rendelkezésére.

A másik vitás pont a hetedik frakció kérdése, amihez a hódmezővásárhelyi polgármester ragaszkodni látszik, ellenben a Jobbik nem támogatja az ötletet.

Jakab a Szabad Európának adott csütörtöki interjújában egyenesen úgy fogalmazott, hogy aki az előválasztás szabályainak lefektetése után „új parlamenti frakciót szeretne létrehozni belőlük, az a választói akarat semmibevétele.” Márki-Zay erre annyit reagált, hogy értik egymás álláspontját ebben a kérdésben, de egyelőre nem sikerült megállapodniuk. (Telex)

„A családokért felelős tárca nélküli miniszter általános jogutódja a Miniszterelnökséget vezető miniszter” - áll a csütörtökön megjelent kormányrendelet első pontjában, ami alapján a nemrég lemondott Novák Katalin feladat- és hatáskörét Gulyás Gergely veszi át.

Ez azt jelenti, hogy a továbbiakban ő felel majd a kormányban a szociál- és nyugdíjpolitikáért, továbbá a gyermekek és az ifjúság védelméért.

Novák Katalinra utal ezidáig többek között az örökbefogadással összefüggő eljárásrendet módosító, idén februári kormányrendelet is, ami miniszteri engedélyhez köti az egyedülálló szülők örökbefogadását.

Orbán Viktor kormányfő karácsony előtti sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre erősítette meg, hogy a Fidesz Novák Katalint fogja jelölni köztársasági elnöknek, ezért a miniszter néhány napra rá jelezte, hogy távozik a kormányból, hogy minden erejével az előtte álló feladatra koncentrálhasson.

A családügyekben magát minden fronton és rendszeresen exponáló Novák, aki a miniszterelnök szavait az egész családját érintő felkérésként illette, azt mondta, férjével és gyerekeivel közösen döntöttek úgy, hogy vállalják a feladatot.

Gulyás esetében ez biztosan nem így történt, mert a politikusnak a Miniszterelnökség oldalán elérhető miniszteri bemutatása szerint, ami minden miniszter esetében beszámol a családi állapotról, nincs felesége és nincsenek gyerekei sem.

Nyílt levelet juttatott el az úszónő Szilágyi Liliána apja, dr. Szilágyi Zoltán - volt olimpikon, jelenleg ügyvéd - egyes magyar sajtótermékeknek, amiben reagál azokra az állításokra, amiket Szilágyi Liliána szerdán a Facebook-oldalán jelentetett meg.

Szilágyi Liliána közösségi oldalain írta, és ezzel nagyjából párhuzamosan a médiában is több helyen beszélt arról, hogy apja gyermekkorától kezdve rendszeresen bántalmazta testileg, lelkileg és szexuálisan is. 19 évesen végül édesanyjával együtt elköltöztek, de a húga az apánál maradt.

Szilágyi Zoltán a nyílt levélben arra utal, mintha a konfliktus mögött anyagi motivációk is meghúzódnának. Jelzi benne, hogy többet nem fog megszólalni az ügyben, büntetőfeljelentést tesz, és azt kéri lányától: ne használja a továbbiakban a Szilágyi nevet.

A levelet a magyarhirlap.hu-n megjelent formájában változatlanul közöljük:

Kedves Liliána!

Hat éve teszed velem, amit teszel, eddig csendben tűrtem. Most, hogy már a húgodat is belekeverted, s mindezt a nagy nyilvánosság előtt, először és utoljára meg kell szólalnom - szintúgy a nyilvánosság előtt. Ezt követően nem kívánok a sajtóban védekezni vagy magyarázkodni, mert amit állítasz, az ellen nem lehet védekezni, hiszen hogyan bizonyítsam, hogy sosem vertelek vagy bántalmaztalak sem Téged, sem édesanyádat, sem húgodat...ugyanakkor az ügyben a kijelentéseid miatt általam indítandó büntetőeljárás során ez várhatóan tisztázódni fog.

Aki valóban ismer engem és Téged, az úgyis tudja az igazat. Bármit is állítasz, szilárdan kitartok a hat évvel ezelőtti elhatározásom mellett, azaz bármennyire is tönkre akarsz tenni ezért vagy azért, illetve bármennyire próbálod magadra irányítani a figyelmet: nem támogatlak tovább anyagilag sem Téged, sem édesanyádat, ennek valódi okát pedig mindketten pontosan tudjátok.

Minden egyes hamis szavad egy-egy késszúrás a szívembe, de nagykorú vagy és felelős a saját döntéseidért, cselekedeteidért. Azt csak remélni merem, hogy egyszer, amikor majd szembenézel azzal, hogy mit tettél, Te meg tudsz majd bocsátani magadnak.

Addig viszont arra kérnélek – amit már korábban is kértem Tőled-, hogy a Szilágyi név helyett viseld édesanyád családnevét, mert nem hiszem, hogy akár a Te, akár az én vonatkozásomban a továbbiakban bármilyen okból is indokolt lenne, hogy te Szilágyi Liliánának nevezd magad.

Dr. Szilágyi Zoltán

Az olasz sportminisztérium csütörtökön bejelentette, hogy a koronavírus erős terjedése miatt csökkentették a megengedett maximális nézőszámot a Serie A mérkőzésein.

A bejelentése szerint a stadionok befogadóképességének csupán a felét használhatják a szurkolók az eddigi 75 százalék helyett a szabadtéri sporteseményeken.

A Serie A klubjai a bejelentés után azonnal leállították a jegyértékesítést a következő mérkőzéseikre.

A beltéri rendezvények esetében a sportminisztérium 35 százalékra csökkentették a maximális kapacitást.

A labdarúgó-élvonal következő fordulóját a jövő hétvégén rendezik. (MTI)

Szijjártó Péter külügyminiszter intenzív orosznapot tartott csütörtökön Moszkvában: előbb átvette a „Barátságért” kitüntetést a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében elért eredmények miatt Szergej Lavrov külügyminisztertől, majd bejelentette, hogy 2021 volt minden idők legeredményesebb éve volt az idei a magyar-orosz együttműködés szempontjából. Ezt a mérföldkövet a két ország vezetője szeretné közösen is megünnepelni.

„Orbán Viktor miniszterelnök február elején találkozik majd Vlagyimir Putyin elnökkel, az előkészítés már zajlik, szeretnénk, ha 2022-ben is lenne néhány mérföldkő a kapcsolatainkban”

- írta Facebook-oldalán a külügyminiszter, aki szerint a találkozó főbb témái

• a Paksi Atomerőmű projektje,
• a Szputnyik gyártására is kalibrált Nemzeti Oltóanyaggyár, az űrtechnológiai együttműködés,
• a záhonyi térség szerepének erősítése a kelet-nyugat irányú vasúti forgalomban,
• valamint az Oroszország felé irányuló magyar élelmiszeripari export fellendítése lesznek.

Arról, hogy mi lesz a helyszíne a találkozónak, a külügyminiszter egyelőre nem adott pontos felvilágosítást.

A Magyar Hang szerkesztőinek tartozunk hálával, amiért kiszúrták és Youtube-csatornájukra feltöltötték az M1 legendás külpolitikai kommentátora, Bende Balázs ünnepi monológját arról, hogy aktuálisan miért is érdemes, illendő, illetve ajánlott hálásnak lennünk a magyar kormánynak. Erős audio- és vizuális élmény, de azért legyen meg írásban is:

„Több országban a többszörösére emelkedett a rezsiárak és a benzinárak. Van, ahol dönteni kell, ajándék és ünnepi vacsora lesz, vagy fűtés karácsonykor. Magyarország előrelátó volt, a kormány 15 évre bebiztosította az ország energiaellátását. 2013-ban befagyasztotta a rezsiárakat, és nemrég átmenetileg az üzemanyagárakat is, ezért nekünk áldott, békés, gondtalan ünnepünk lehet.”

A teljes műsort is érdemes megtekinteni, abban olyasmikről is szó esik, minthogy Brüsszel eltörölné a karácsonyt is.

Bende Balázs korábban sem titkolta elkötelezettségét. Egy 2019-es szerkesztőségi ülésről kiszivárgott felvételen világosan artikulálta elvárásait beosztottjai felé, és többek közt azzal húzta alá mindezt, hogy „ebben az intézményben nem az ellenzéki összefogást támogatják.”

Idén októberben a Világ című műsorban arról beszélt, hogy „a jövő évi választáson biztosíthatjuk, hogy ne kerüljön olyan pártok kezébe a kormányzás, akik gyűlölnek mindent, ami magyar és keresztény, és inkább, akár bosszúból is, bevándorló országgá változtatnák hazánkat.”

A közmédia teljes intézményrendszere 130 milliárd forintos költségvetéssel vághat neki a választási évnek.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtökön országos, középtávú előrejelzést juttatott el az MTI-hez, és eszerint 1-2 nap alatt több mint 10 Celsius-fokot is melegedhet a levegő az ország egyes részein.

Az előrejelzés alapján szilveszter napján néhol plusz 16 Celsius-fokot is mérhetnek majd, és csak az ország északkeleti részén várható némileg hűvösebb idő.

Bár napsütésre nagyon nem érdemes számítani, sokfelé ködös, borús lesz az idő, viszont érdemi csapadék sem várható.

Pénteken délnyugat, nyugat felől egyre nagyobb területen csökken a felhőzet, és csak az északkeleti megyékben maradhatnak borult, párás vidékek, ködfoltokkal. Az ország északkeleti felén még várható szórványosan szitálás, kisebb eső, de estétől már inkább csak Borsodban, Szabolcsban valószínű csapadék. Több helyen lesz élénk, a középső országrészben néhol erős a szél.

A minimumok mínusz 1 és plusz 7, a maximumok általában plusz 9 és 16, északkeleten viszont csak plusz 2 és 8 Celsius-fok között alakulnak.

Szombatra a szélcsendes tájakon pára, köd képződhet. Ennek feloszlásáig délnyugaton is tartósabban felhős, borult maradhat az idő. Elsősorban az északkeleti, keleti megyékben reggelig előfordulhat eső, záporeső, ezt követően már nem valószínű érdemi csapadék. Napközben általában gyengén vagy közepesen felhős lesz az ég, többórás napsütéssel. Hajnalban sokfelé megerősödik, helyenként viharossá fokozódik a szél, ugyanakkor a délnyugati országrészben végig gyenge maradhat a légmozgás. Hajnalban 0 és plusz 7, délután általában 10 és 14 fok közötti értékeket mérhetnek, de a felhősebb északkeleti tájakon több fokkal hidegebb lehet.

Vasárnapra virradóra is többfelé köd képződik, amelynek egy része tartósan megmaradhat. Napközben északnyugat felől fokozatosan megnövekszik a felhőzet, de számottevő csapadék nem valószínű. Az Észak-Dunántúlon élénkülhet meg helyenként a légmozgás. A leghidegebb órákban mínusz 4 és plusz 4 fok között, délután a napos tájakon 7-12, a tartósan borult, párás, ködös részeken csak plusz 2 és 6 fok közötti értékek várhatók - olvasható az előrejelzésben.

Horvátország a svájci szövetségi legfelsőbb bírósághoz fordul, hogy helyezze hatályon kívül a genfi Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságnak (UNCITRAL) az Ivo Sanader volt horvát kormányfő korrupciós ügyében hozott ítéletét. Ezt Andrej Plenkovic horvát kormányfő jelentette be a kormány csütörtöki ülésén.

A horvát kormány azt a nemzetközi választottbíróságon hozott ítéletet támadná meg a Mol-INA-ügyben, ami korrupciós gyakorlatot állapított meg. Plenkovic elmondta továbbá, hogy utasítani fogja a gazdasági minisztériumot, hogy kezdeményezze az ítélet felülvizsgálatát.

Ivo Sanader volt horvát miniszterelnököt hat, Hernádi Zsolt Mol-vezérigazgatót pedig két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a zágrábi Legfelsőbb Bíróság. (Hernádi Zsoltot Magyarország valószínűleg nem fogja kiadni Horvátországnak.)

Plenkovic hozzátette azt is, hogy a horvát legfelsőbb bíróság legutóbbi, korrupciót megállapító ítélete alapján a Mol és a horvát állam közötti megállapodások az INA-ról nem maradhatnak fenn, ezért felfüggesztenék a Mol kivásárlására tett törekvéseket is. Plenkovic elmondása szerint konzultáltak a horvát ügyészséggel (DORH), valamint a jogi egyetemmel, mielőtt utóbbi döntésüket meghozták.

A horvát kormány még 2014 elején fordult nemzetközi döntőbírósághoz. A horvát álláspont szerint a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítását, elmaradtak a részvényesi szerződésben vállalt, a horvát olajfinomítókban eszközlendő Mol-befektetések, és a magyar befektető megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket. A Mol mindvégig tagadta a vádakat. A genfi döntőbíróság Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította.

A döntőbírósági határozat után Plenkovic 2016. december 24-én rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a horvát állam kivásárolja a Mol Nyrt. részesedését az INA-ból.

A Mol 2003-ban, az INA privatizációja során szerzett 25 százalék plusz egy részvény mértékű részesedést a horvát olajvállalatban. 2009-ben a Mol megállapodást kötött a horvát kormánnyal, amellyel a Mol irányítói jogokat szerzett az INA-ban, és átvette a horvát vállalat gázüzletágát. Jelenleg az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a társaságban. A cég 44,84 százaléka a horvát államé.

• Kommunikációban mérik a teljesítményt a negyedik Orbán-kormányban.
• Miniszterek, ha kell, egymásnak is nekifeszülnek, hogy a nyilvánosságban bizonyítsák rátermettségüket.
• Novák Katalin államfői jelölésében nagy szerepe volt annak, hogy sikeresen építette fel a mintaszerű fideszes családanya imázsát.
• Alig három hónappal a választás előtt a kampánygépezet már katonás rendben pörög, mert "minden áldott napot meg kell nyerni."

Orbán Viktor már a '90-es évek elején felismerte a hatékony politikai kommunikáció jelentőségét, a 2002-es választási vereség pedig megerősítette abban, hogy a nyilvánosság feletti kontroll a garanciája a hatalomban maradásnak. A Fidesz a baloldali médiafölényben találta meg a 2002-es vereség legfőbb okait, ezért ellenzékben minden erőforrását médiabirodalma kiépítésére fordította.

2010 és a kétharmados győzelem után a jobboldal lépésről lépésre gyűrte maga alá a nyilvánosság különböző tereit: előbb a közmédiát, majd a kereskedelmi rádiókat, és a köztéri hirdetések piacát. 2015-ben újabb szintet lépett a rendszer: a Simicska-konfliktus után központosították majd megsokszorozták az állami reklámkiadásokat, és gigantikus médiabirodalmat építettek állami bankok nyújtotta milliárdos hitelekből. Azóta százmilliárdos nagyságrendű közpénzt fordtott a kabinet saját maga népszerűsítésére.

A kormányzati munka fókusza egyre a kommunikáció irányába tolódott: Orbán Rogán Antal vezetésével létrehozott a Miniszterelnökség mellett egy „párhuzamos kancelláriát” - a kizárólag a kommunikáció irányításával megbízott Miniszterelnöki Kabinetirodát.

Az agresszív médiapolitika és a nyilvánosság szerkezeti átalakulása - az internet és a közösségi média tömeges elérésével - újszerű kormányzati működést követelt meg. Ez a fő oka annak, hogy az elmúlt négy évben

a kormányzati politika és a stratégiai döntéshozatal szinte teljesen alárendelődött a kommunikációs- és kampányszempontoknak. A sokáig csúcsminisztériumként működő Miniszterelnökség Gulyás Gergely alatt lassan elsúlytalanodott, feladatai többsége a közigazgatás működtetésére korlátozódik. A jelentősebb közpolitikai döntések - mint a rezsicsökkentés, a határzár építése, LMBTQ-törvény - elsősorban választási-tematizációs célt szolgálnak; ezekben a kormánytagok többségének végrehajtó-közvetítő szerepet osztanak csupán. Politikai kérdésekben Orbán rendszerint Rogán és az állandó kampánystáb - Kubatov Gábor, Gyürk András, Habony Árpád, olykor Orbán Balázs - véleményét kéri ki, mielőtt határoz.

Sergio Agüero, a Barcelona és az argentin válogatott 33 éves csatára szívproblémái miatt szerdán bejelenti visszavonulását - írja a Guardian.

Agüero, aki alig fél éve csatlakozott a katalán csapathoz a Manchester Citytől, az Alavés ellen október 30-án játszott bajnoki mérkőzés első félidejében lett rosszul: a földre feküdt, percekig ápolták, és csak újabb percek múltán tudta elhagyni a pályát, segítséggel.

A játékost mellkasi fájdalmak és légzési nehézségek miatt lecserélték, és alapos orvosi vizsgálatnak vetették alá egy barcelonai kórházban.

A klub később azt közölte, hogy nagyjából három hónapig lesz távol, amíg a teljes terápiás folyamatot le nem folytatják nála.

Hetek óta arról szólnak a hírek, hogy olyan rendellenességre bukkantak az orvosok Agüero szervezetében, ami lehetetlenné teszi visszatérését a futballpályára. A Guardian most már tényszerűen azt írja, hogy a diagnózis miatt szerdán Agüero be is jelenti a visszavonulását.

Agüero 18 éve az Independiente csapatában lett igazolt játékos, mielőtt 2006-ban szerződtette az Atlético Madrid. 2011 nyarán igazolt Manchesterbe. Első szezonja végén az ő 94. percben lőtt góljával szerezte meg a City a bajnoki címet 1968 után először - épp a városi rivális Manchester United elől.

10 év alatt megdöntötte a klub gólrekordját: 390 meccsen 260-at lőtt. Bajnokok Ligáját és világbajnokságot nem tudott nyerni - mindkét fronton a döntőben bukott el. A válogatottban 101 meccsen 41 gólig jutott. (Guardian)

Hétfőn Budapesten járt Emmanuel Macron francia köztársasági elnök, aki a V4-országok csúcstalálkozójára érkezett a magyar fővárosba.

14 év után - Nicolas Sarközy 2007-es látogatása óta - először járt Magyarországon francia elnök.

A látogatásnak különleges apropót adott, hogy januártól Franciaország tölti be az unió soros elnökségét egészen júniusig. Politikailag fontos periódus lesz ez tehát a francia elnök karrierjében, akire szintén választások várnak jövőre.

Macron - kivált Angela Merkel távozásával a kancellári posztról - szívesen tünteti fel magát odahaza Európa egyik új erős embereként, és a kampányban, az unió vezetőjeként, alighanem még inkább rá kíván erősíteni erre a képre. Ebben a periódusban a köztársasági elnök találkozása a közép-európai térség országaival indokoltnak volt mondható.

Politikailag jól jött az alkalom a magyar oldalon is - méghozzá mindenkinek. A kormány és ellenzék egyaránt saját politikai jelentőségének megerősítését látta a látogatásban. A rendre nyugati elszigetelődéssel illetett Orbán Viktor a Fidesz követői előtt mutathatta fel, hogy a legnagyobb hatalmú európai politikusok is partnernek tekintik. Másik oldalról, az elmúlt hetekben-hónapokban széttöredezettnek és gyengének mutatkozó ellenzék esélyt kapott, hogy újra markáns politikai kihívóként mutassa meg magát saját közönsége előtt.

Ennek megfelelően Macron látogatása pont azt hozta, amit várni lehetett. A francia elnök délelőtti érkezése után magánlátogatást tett az általa nagyra tartott Heller Ágnes filozófus sírjánál a Kozma utcai temetőben, mielőtt Áder János államfő fogadta a Sándor-palotában.

Macron már Áder (testőrei és telefonjaik) jelenlétében megkezdte az egyensúlyozást: a két elnök egyetértésben beszélgettek a glasgow-i klímacsúcs céljairól, és a COP26-on vállalt kötelezettségekről, és a hivatalos közlemények alapján nem volt nézetkülönbség az Ukrajna szuverenitása és területi integritása iránti elkötelezettség kérdésében sem. De Macron azért felvetette a jogállamiság és a szexuális kisebbségek jogaival kapcsolatos aggályokat Ádernek.

A francia elnök ezután Orbán Viktorhoz látogatott el a Karmelita-kolostorba. A magyar miniszterelnök közösségi oldalai természetesen bőségesen dokumentálhatták a jókedvű találkozót.

Orbán nem csak mint Macron vitapartnere, hanem a V4 országok vezető politikusaként is megmutathatta magát házigazdaként, és ekként - már-már európai középhatalom vezetőjeként - is pozícionálta magát a két vezető sajtótájékoztatóján.

„Három dologban biztos egyet fogunk érteni” - jelezte Orbán, hogy vannak közös és vitapontok is. „Mindketten szeretjük a hazánkat, mindketten Európa megerősítésén dolgozunk, és mindketten elkötelezettek vagyunk Európa stratégiai autonómiája mellett” - mondta, kiemelve, hogy Európának saját védelmi iparra van szüksége; továbbá meg kell teremteni Európa energetikai függetlenségét, - erre Orbán szerint az atomenergia a válasz -; és mezőgazdaságilag önellátónak kell lennie a kontinensnek.

Macron nagyon hasonló tónusban válaszolt: kölcsönös tiszteletet, nézeteltéréseket, de lojális partnerséget emlegetett. A stratégiai autonómia fő kérdéseiben egyetértett, kiegészítve azzal, hogy az energiafüggetlenség megteremtésének egyik feltétele a gázimport-függőség csökkentése, és gesztust is gyakorolt, amikor arra utalt, hogy keresik a közös pontokat Orbánnal migrációs kérdésekben is.

A francia államfő ugyanezt a „hoztam is ajándékot meg nem is” játékot játszott az ellenzéki vezetőkkel, akikkel a nagykövetségen találkozott később a délutáni órákban. Dobrev Klára, a DK EP-képviselője elmondása szerint Macron beszélgetésük során ígéretet tett arra, hogy a francia elnökség alatt működésbe lép az unió jogállamisági mechanizmusa. Elhangzott továbbá, hogy az unió az újjáépítési alapból nem fog forrást biztosítana Magyarországnak addig, amíg ezek a konfliktusok nem rendeződnek megnyugtatóan. A francia elnök kifejezte aggodalmát a médiapluralizmus hiányának kérdésében is, és az összes ellenzéki politikus nagyon előremutatónak és bátorítónak titulálta a találkozót.

De Macron persze ebben a körben is igyekezett középen maradni. A francia elnöki hivatal közleménye, ami Macron sajtótájékoztatója nyomán született, aggodalmai mellett egyértelműen állást foglal abban a kérdésben, hogy Magyarország és a magyar választók döntése, hogy tovább kívánnak-e haladni az európai projekttel, és nem elvárható, hogy a nemzetközi közösség gyakoroljon nyomást a magyar kormányra a magyarok helyett; Macron ezért is fókuszált a találkozó során inkább a közös európai napirend előmozdítására.

Ahogy előre várható volt, egy mindenkinek jó döntetlen - szalonremi - született Macron látogatásából, egy-egy gólt mindenki lőhetett, mindenki figyelhetett arra a részletre, amitől kicsit nagyobbnak látszott a valóságosnál, amiből önbizalmat meríthet, és amivel készülhet tovább a jövő évi választásokra.

Két hónap börtönbüntetésre ítélték Inger Støjberg volt dán bevándorlásügyi minisztert, miután egy dániai bíróság bűnösnek találta egy menekült pár törvénytelenül történt szétválasztásának ügyében. A törvénytelenség oka az volt, hogy több esetben a férfitől elválasztott nők nem töltötték be 18. életéveiket.

Støjberg a vád szerint megsértette az emberi jogokról szóló európai egyezményt azzal, hogy elrendelte a párok szétválasztását, akik közül többeknek gyermeke is volt. A bíróság kimondta továbbá, hogy a miniszter, aki a szeptemberben kezdődött perben végig ártatlannak vallotta magát, szándékosan sértette meg miniszteri beosztásáról rendelkező törvényt.

Bár a büntetést nem függesztették fel, Dániában a hat hónapnál rövidebb büntetésre ítélt elkövetők számára a jog lehetőséget biztosít, hogy elektronikus megfigyelés alatt töltsék le büntetésüket, ami azt jelenti, hogy Støjberg valószínűleg nem megy börtönbe. A parlamentnek arról még döntenie kell, hogy megfosztja-e őt a képviselői tisztségétől, mert jelenleg is a parlament tagja.

Støjberg 2015 és 2019 között volt a jobboldali-populista dán kormány bevándorlásügyi minisztere. 2016-ban a miniszter utasítására 23 párt választottak külön ügyeik eseti vizsgálata nélkül, majd különböző bevándorlóknak fenntartott központokban helyezték el őket, mialatt az ügyeik kivizsgálása folyamatban volt. A döntést utólag jogellenesnek találták, mivel a bevándorlási hivatal nem vizsgálta az egyedi eseteket, így derült fény arra, hogy több alkalommal úgy választottak szét párokat, hogy a pár egyik fele nem töltötte be a 18. életévét.

Støjberg ismert bevándorlásellenes nézeteiről és politikájáról. Büszkélkedett azzal, hogy több mint 110, a külföldiek jogait korlátozó törvénymódosítást fogadott el. Hivatali ideje alatt olyan törvényt is elfogadott, amely lehetővé tette a menekültek vagyonának elkobzását, hogy finanszírozni lehessen a Dániában való ellátásukat. (Guardian)

Megállapodás született az Amerikai Tornászszövetség (USA Gymnastics) illetve az Amerikai Olimpiai és Paralimpiai Bizottság (U.S. Olympic & Paralympic Committee) és Larry Nassar egykori olimpiai orvos áldozatainak ügyvédei között.

A két sportszövetség összesen 380 millió dollárt fizet ki, és teljesít több más nem pénzbeli kérést is, hogy a felperesek elálljanak kereseteiktől.

Az egyezségre Indianapolisban került sor, egész pontosan öt évvel azután, hogy Jamie Dantzscher egykori tornász-olimpikon benyújtotta az első polgári keresetet a később elítélt szexuális ragadozó ellen. Dantzscher nyomán további 500 kereset született. 265-en vallottak ellene.

Ez a második ilyen megállapodás azok után, hogy a Michigan Állami Egyetem, ahol Nassar szintén vezetett tornászcsapatot, 2018 májusában 500 millió dolláros egyezségre jutott a felperesek ügyvédeivel.

Az ügyvéd John Manly szerint - aki egymaga több mint 180 áldozatot képvisel az ügyben - a 880 millió dolláros egyezség a legnagyobb, amit egy elkövető által elkövetett szexuális erőszak következményeként valaha megítéltek amerikai bíróságok.

Nassar több mint két évtizeden át önkéntesként dolgozott az Amerikai Tornászszövetségnél, 1996-tól a válogatott orvosi koordinátoraként. 2017-ben bűnösnek vallotta magát gyermekpornográfia birtoklásában, 2018 elején pedig beismerte azt is, hogy szexuálisan zaklatta pácienseit és diákjait. Azóta több mint 300 év börtönbüntetésre ítélték.

A tornászszövetségről és a Michigan Állami Egyetem tisztviselőiről bebizonyosodott, hogy tudtak bizonyos visszaélésekről, mégsem vizsgálták ki azokat, a panaszok ellenére sem.

Vizsgálat indult az FBI-n belül is, ahol több nyomozónak már 2015-ben tudomása volt olyan tanúvallomásokról, amik szerint Nassar molesztálta a rábízott gyerekeket, mégsem tettek semmit - sőt, egyes nyomozók nem egyszerűen félrekezelték az ügyet, de meghamisították az áldozatok tanúvallomásait is. A nyomozóhatóság vezetője nemrég bocsánatot kért az áldozatoktól emiatt.

Nassar tetteiről és ügyéről a Netflix nagysikerű dokumentumfilmet készített. Cikkünk a filmről és a történetről a 444-en itt olvasható. (ESPN)

Sajtótájékoztatót tartott hétfőn késő délután Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Karácsony Gergely főpolgármester, Donáth Anna, a Momentum elnöke és Dobrev Klára, a DK EP-képviselője Budapesten, azok után, hogy találkoztak a Magyarországra látogató Emmanuel Macron francia köztársasági elnökkel a francia nagykövetségen.

A beszámolót Márki-Zay kezdte, aki azt mondta, hogy a megbeszélés nagyjából egy órán keresztül tartott, és rendkívül pozitív hangulatban telt.

A hódmezővásárhelyi polgármester szerint a relatíve hosszú egyeztetés is azt mutatja, hogy a francia elnök számára fontosak azok az értékek, amik mentén az ellenzék meghatározza magát - úgy is mint a jogállamiság kérdése vagy a korrupció elleni harc.

Márki-Zay hozzátette: a beszélgetés alapján nem várható, hogy az unió az újjáépítési alapból tudna forrást biztosítani Magyarországnak addig, amíg korrupt kormánya van - ez csak egy kormányváltás után lehetne reális opció.

Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt ezúttal sem felejtett el migránsozni, és azt mondta: amennyiben ő lesz az ország következő vezetője, kiutasítják az országból - és kiadják akár Franciaországnak is - a Fidesz-kormány által betelepített „bűnözőket.”

Dobrev Klára kapott ezután szót, és azt mondta, hogy a francia elnök „határozott ígéretet tett arra, hogy a jogállamisági mechanizmust be fogják vezetni még a francia elnökség alatt.” (A francia uniós elnökség 2021. januárjában veszi kezdetét és 2021. júniusáig tart - szerk.)

Szintén kiemelte a találkozó baráti-optimista hangulatát, és örömét fejezte ki amiatt, hogy egy erős és föderális Európában hívő politikus a francia elnök, aki osztja azt a nézetét az ellenzéknek, miszerint szorosabb uniós együttműködésre van szükség, többek között a digitalizáció és a biztonságpolitika területén is.

Donáth Anna előremutató találkozóról beszélt, ami megerősítette abban, hogy a jogállamiság a francia vezetés számára sem lehet alku tárgya; mert ma már nem jogi, hanem politikai kérdés, hogy komolyan kell venni és számonkérhetővé kell tenni az európai értékeket.

Karácsony Gergely annyit tett hozzá mindehhez, hogy kifejtették: a magyar kormány politikájában a korrupció együtt jár a kínai és orosz érdek képviseletével, Macron elnök ellenben kiáll az erős és egységes Európa víziója mellett, mert pontosan tudja, milyen az, amikor Oroszország be akar avatkozni egy ország választásába.

Nyáron több nyugdíjas dühödt levélben fordult a szegedi fürdő üzemeltetéséhez, miután a helyi Napfényfürdő Aquapolisnál brutális áremelkedés is történt. Többek között megszűnt a 10 hónapos nyugdíjas bérlet, és ezzel akár 300 ezer forintba is belekerülhet egy nyugdíjasnak, ha a korábbi bérletet 30 alkalomra szóló bérletekkel váltaná ki.

Akkor a nyugdíjasok írtak a szegedi Fidesz-elnöknek, Botka László polgármesternek, de még Joób Mártonnak is, az újszegedi választókörzet képviselőjének, de visszapattantak mindenhonnan azzal, hogy magánbefektetőkre nem tudnak nyomást gyakorolni.

December 13-án viszont a Mészáros Csoport közleményéből megtudhattuk, hogy levélben fordultak Mészáros Lőrinchez a szegedi nyugdíjasok, mert újra a kedvezményes bérletekkel szeretnék igénybe venni a Napfényfürdő Aquapolis Szeged élményfürdő- és wellness-szolgáltatásait. A választ szerint

„Mészáros Lőrincnek, mint az OPUS GLOBAL Nyrt. többségi részvényesének a szegedi fürdő üzletmenetébe, menedzsment-döntéseibe nincs beleszólása, de magánszemélyként a társadalmi felelősségvállalás jegyében kompenzációt nyújt a helyben élő nyugdíjasoknak, akik így a teljes 2022-es évre újra a 2019-es kedvezményes árakon válthatják meg a két bérlet-típust.”