Rényi Pál Dániel

Az első és eredeti 1937-es Hófehérke és a hét törpe című animációs film után első alkalommal készül remake-et gyártani Grimm klasszikus meséjéhez a Disney filmstúdió.

A projekt azonban a viták kereszttüzébe került, azok után, hogy a West Side Story 2021-es Steven Spielberg-féle filmadaptációjával világhírt szerzett, latin-amerikai származású Rachel Zeglert választották ki Hófehérke szerepére.

A Disney büszke arra, amiért ügyelt a szereplők faji sokszínűségére, de nem mindenki volt elégedett a döntéssel - és nem elsősorban Zegler miatt.

A Trónok harca színésze, Peter Dinklage kettős mércével vádolja a stúdiót, amiért más káros sztereotípiákkal közben nem foglalkozik: szerinte ezzel Hollywood kurvára visszafelé halad, nem előre.

„Kicsit meglepett a tény, hogy olyan büszkék voltak arra, hogy egy latin színésznőt választottak Hófehérke szerepére" - nyilatkozta Dinklage a podcaster Marc Maronnak.

„Egyfelől progresszívek vagytok, de még mindig ugyanezt a kibaszottul visszás történetet játsszátok el a barlangban élő hét törpéről. Mi a faszt csináltok, emberek? Tényleg nem tettem eleget az ügy előmozdításáért? Gondolom, nem vagyok elég hangos”

- kérdezte fel a stúdiót a színész, aki a törpeség egy formájával, achondropláziával él együtt.

Dinklage szerint a Disney-nek vissza kellett volna lépnie és újraértékelnie a projektet.

„Minden szeretet és tisztelet a színésznőnek, és azoknak az embereknek, akik azt hitték, hogy helyesen cselekszenek, de muszáj megkérdeznem: mit műveltek?”

Dinklage azt is mondta a műsorban, hogy ő a részéről benne lett volna egy vagány, progresszív remake-ben.

A Disney azóta közleményben reagált:

„Hogy elkerüljük az eredeti animációs filmből származó sztereotípiák megerősítését, más megközelítést alkalmazunk a hét karakterrel kapcsolatban. Konzultáltunk a törpék közösségének tagjaival. Alig várjuk, hogy részleteket is megoszthassunk a fejlesztési időszakot követően arról, hogy már a gyártás is halad.”

A filmet Marc Webb rendezi és az 1937-es Disney-animációs klasszikus adaptációja és egyben folytatása lesz.

Egyébként a Kristen Stewart főszereplésével készült Hófehérke és a vadász című remake egy évtizeddel ezelőtti bemutatásakor visszatetszést szintén váltott ki, miután a törpéket átlagos magasságú színészek - köztük Bob Hoskins és Ian McShane - játszották, akiknek az arcát digitálisan kis testekre montírozták rá.

A főszereplőkön kívül az új Disney-film szereposztását, beleértve a törpékét is, még nem jelentették be. (Guardian)

Levettek a szívátültetésre váró páciensek listájáról egy beteget a Harvard Orvosi Iskola második legnagyobb oktatókórháza, a massachusetts-i Brigham and Women's Kórházban, legalább részben azért, mert nem volt beoltva Covid-19 ellen.

A 31 éves DJ Ferguson apja elmondása szerint nem hisz a vakcinában, és az oltás hiánya szerepel a kórház által kiadott indoklásban is. Az intézmény azt közölte a BBC érdeklődésére, hogy az irányelveket és protokollt követett a döntése során.

„Tekintettel a rendelkezésre álló szervek hiányára, mindent megteszünk annak érdekében, hogy az átültetett szervet kapó betegnek a lehető legnagyobb esélye legyen a túlélésre” - írták.

A kórház szóvivője szerint az intézmény objektív feltételeket ír elő a transzplantációra jelentkezők számára,, köztük életmódbeli magatartásformák, és a Covid-19 vakcinát is. A feltételeket azért támasztják, hogy a legjobb esélyt teremtsék meg a sikeres műtétre, és optimalizálják a beteg túlélését a transzplantáció után, tekintettel a immunrendszert érő drasztikus terhelésre.

A kórház óvatosan megfogalmazott közleménye arra utalhat, hogy a beteg oltatlan státuszán kívül egyéb tényezők is szerepet játszottak a döntésben, de a kórház a beteg adatainak védelmére hivatkozva nem volt hajlandó konkrétumokat megosztani.

Hozzátették, hogy a szervátültetésre váró listán lévő 100 000 ember többsége öt éven belül nem kap szervet, mert a rendelkezésre álló szervekből hiány van.

DJ Ferguson 2021. november 26. óta van kórházban, és egy örökletes szívproblémában szenved, amely miatt a tüdeje megtelik vérrel és folyadékkal. Ferguson azért sem oltatta be magát, mert aggódott a szívgyulladás, a koronavírus elleni védőoltás egyik lehetséges, ritka mellékhatása miatt.

Az amerikai járványügyi és megelőzési központ (CDC) szerint ez a mellékhatás ritka és átmeneti, és arra biztatja a transzplantáción átesetteket és a közvetlen környezetükben élőket, hogy teljes körűen oltassák be magukat és erősítsék fel szervezetüket.

Az ilyen műtétek után az immunrendszer szinte teljesen leáll, egy közönséges megfázás is végzetes lehet. A rendelkezésre álló szervek szűkösek, és a kórházak nem fogják kiosztani őket olyanoknak, akiknek rosszak az esélyeik az életben maradásra másokhoz - oltatlan betegekhez - képest. Ezt Dr. Arthur Caplan, az NYU Grossman School of Medicine etikai tanszékének vezetője nyilatkozta az ügyben a CBS Newsnak. (BBC)

Az Ann Arborban található Michigan Egyetem összesen 490 millió dollárt kártérítést fizet ki 1050 korábbi hallgatójának. Az egykori diákok szexuális visszaéléssel vádolták meg az intézményt illetve egykori sportorvosát, aki amerikai futballistákkal és más sportolókkal foglalkozott.

Ez a máig ismert legnagyobb összegű kártérítési megállapodás, amit amerikai egyetem szexuális visszaélésekkel összefüggésben valaha kötött. Az egyezségre három évvel azt követően került sor, hogy az első korábbi diák beszámolt az őt ért visszaélésekről, amik még a '70-es években történtek.

Az első, és vele együtt nagyjából tucatnyi hallgató, köztük volt élsportolók, akik elsőként jelentkeztek az a hatóságoknál a zaklatások miatt, azt állították, hogy Dr. Robert E. Anderson rendszeresen molesztálta őket a fizikai vizsgálatok során, amelyek a michigani atlétikai versenyeken való részvételhez voltak szükségesek. Többen elmondták azt is, hogy korábban is tettek már panaszt vele kapcsolatban edzőknek, de mindhiába.

Anderson 1966 és 2003 között volt az egyetem munkatársa, és 2008-ban halt meg.

A sportorvos a nyomozók szerint több esetben olyan vizsgálatokat végzett, amelyek szükségtelenek és helytelenek voltak; ragaszkodott például egy torokfájásra panaszkodó nő medencevizsgálatához.

A világhírű futballedző, a 2006-ban elhunyt Bo Schembechler egyik fia 2021 nyarán azt nyilatkozta, hogy apja is egyike volt Anderson áldozatainak.

A több áldozat ügyében eljáró Jamie White ügyvéd az egyezség után azt nyilatkozta, hogy az egyetemet dicséret illeti, nem pedig elítélés, amiért vállalta a felelősséget a történtekért. Az ügyfelei többsége, tette hozzá, szerette az egyetemet, és nem akartak kárt okozni az intézménynek, de azt sem, hogy ne történjen felelősségre vonás.

Az egyetem 2020 februárjában közölte: vizsgálják, hogy Anderson molesztált-e diákokat, és arra kérte azokat, akik áldozatként tekintenek magukra, hogy jelentkezzenek. Addigra a hatóságok már több mint egy éve titokban folytattak nyomozást.

Két hét alatt több mint 100 bejelentés érkezett. Tavaly májusban az egyetem által felbérelt ügyvédi iroda arra a következtetésre jutott, hogy a 2008-ban elhunyt Anderson, akit soha nem vontak felelősségre semmilyen visszaélés miatt, számtalan alkalommal követett el szexuális visszaélést a betegekkel. (New York Times)

30 ezer amerikai dollárt, azaz 9,4 millió forintot fizetett a Matthias Corvinus Collegium Dennis Prager amerikai újságírónak, hogy ideutazzon az Egyesült Államokból, megtartson egy félórás beszédet az elitképző esztergomi fesztiválján, és még félórát szánjon az életéből egy podcast-adásra.

Az adat a Southern Poverty Law Center amerikai faji esélyegyenlőségért és a szélsőjobboldali propaganda ellen küzdő NGO közérdekű adatigénylése nyomán kapott nyilvánosságot. A jelentést a riportban megszólaló atlatszo.hu szemlézte elsőként Magyarországon.

Az 1948-as születésű Prager konzervatív-trumpista-bevándorlásellenes rádiós műsorvezetőként ismert Amerikában, a beszédes című Dennis Prager Show a műsora, és van egy PragerU név alatt futó projektje is, amiben ötperces videókban magyaráz el nagyon egyszerűen bonyolult politikai, gazdasági és filozófiai összefüggéseket azoknak, akik ennyivel is beérik.

Prager 2021. augusztus 5. és 7. között tartózkodott Magyarországon. Szerződése szerint 15 ezer dollárt, azaz olyan 4,7 millió forintot kapott egy bő félórás beszédért, amit Esztergomban mondott el. Ebből is lecsípett kicsit: 25 perc után abbahagyta, és utána már inkább csak kérdésekre válaszolt.

A beszéd utáni szórványos taps, és a hozzáférhető képanyagok alapján talán 200-an hallhatták a helyszínen.

Az oktatás helyzetéről tartott 15 perces podcastért ugyanennyit kapott. Ezt nem tudni, mennyien hallgatták meg, a Youtube-on félév alatt 1200 megtekintésig jutott.

Prager kényelmes ember lehet, mert a pénzből 10 ezer dollárt arra költött, hogy Kaliforniából business classon utazhasson Budapestre, és vissza. Szállásáról ellenben az MCC gondoskodott.

Nem ő volt a legnagyobb név egyébként ugyanitt, hanem az Orbán Viktorral is asztalhoz ülő Tucker Carlson, de az ő apanázsáról nem érkezett információ.

A beszédében Prager nem volt hálátlan: a keresztény kultúra leáldozása, és zavaros Covid-összeesküvések mellett beszélt Magyarországról a nyugati kultúra megmentőjeként beszélt, óvta a gyermekeket az LMBTQ-propagandától, megvédte a magyar sajtószabadságot, és Orbán Viktor karakán bevándorlás-ellenes politikáját.

2020. júniusában a szerb világelső teniszező, Novak Djokovic és felesége, Jelena Djokovic közösen 80 százalékos tulajdonrészt vásároltak egy dán biotech cégben, aminek fő profilja egy koronavírus elleni kezelés kifejlesztése. Erről a Reuters hírügynökség számolt be szerda délután.

A hírügynökség jelentése alapján a QuantBioRes nevű orvosi kutató-fejlesztő központról van szó. A céget Ivan Loncarevic megerősítette, hogy Djokovicék voltak a vevők, de azt nem árulta el, hogy mennyit fizettek a tulajdonrészért.

A QuantBioRes olyan peptideket fejleszt, amik gátolják a vírus emberi sejtbe való bejutását. A klinikai vizsgálataik még a nyáron elkezdődhetnek Nagy-Britanniában. Loncarevic hangsúlyozta a megkeresés során, hogy nem vakcinán dolgoznak, hanem kezelésen.

A cégnek mintegy tucatnyi kutatója dolgozik Dániában, Ausztráliában és Szlovéniában. Djokovic szóvivője nem reagált az értesülésre.

Djokovic, aki nem vett fel oltást a koronavírus ellen, azóta került az oltásvita középpontjába, hogy január 5-én megérkezett Ausztráliába megvédeni bajnoki címét az Australian Openen. Ausztrália csak oltott vendégeket fogad, szigorú beutazási szabályok vannak érvényben, így 11 napos kálvária végén Djokovicot végül kitoloncolták az országból, miután vízumát visszavonták.

A szerb világelsőnek 20 Grand Slam-győzelme van, csakúgy mint a tornán résztvevő spanyol Rafael Nadalnak és a jelenleg sérült svájci Roger Federernek.

Djokovic karrierje a következő időszakban komoly veszélybe került. A francia kormány már jelezte, hogy amennyiben nem oltatja be magát, a játékos nem vehet részt a tavasszal esedékes Roland Garroson sem. (Reuters)

Véres helyi ügyről számolt be a Nyomtass Te is! mozgalom közleménye szerda késő délután.

A Nyomtass Te is! afféle modernkori szamizdat, ami annak hatására született, hogy a kormány lényegében felszámolta a vidéki nyilvánosságot, így rengeteg kistelepülésre csak az állam, és az azt vezető párt által kontrollált információk jutnak el.

A Nyomtass Te is! felületein az aktivistáknak lehetőségük van beleszólni egy közösségi lap szerkesztésébe, illetve egyszerűen kinyomtatni azt, és terjeszteni ott, ahol arra szükség mutatkozik.

A mozgalom egyik önkéntese Dunabogdányban osztogatta épp a lapot kedden, aminek a címlapján Orbán Viktor gazdasági kudarcai és a csirkefarhát szerepelnek. Jellemzően postaládákba szokták bedobálni az ilyesmit, de olykor személyesen is átadják, ha az illető épp otthon van, vagy szembejön az utcán, és elfogadja.

Az önkéntes megkérdezte az épp ház előtt álló háztulajdonost, adhat-e neki egyet. Ő elfogadta, ám miután beleolvasott, ököllel az önkéntesre támadt, és ütlegelni kezdte. A mozgalom közleménye ezt írta:

„Szerda délelőtt Dunabogdányban megtámadtak és ököllel bántalmaztak egy nyugdíjaskorú Nyomtass te is!-aktivistát, aki a mozgalom hetilapját terjesztette. Szervezetünk nyilvánosan felszólítja a kormányt, hogy hasson oda: a Fidesz szavazótábora ne félemlítse meg és ne inzultálja azokat, akik önkéntes munkával igyekeznek olyan híreket eljuttatni a falvakba, amelyeket a kormánymédia elhallgat a választók elől. Biztosítsák a sajtószabadság gyakorlását!”

Felhívtuk a lapot alapító és szerkesztő L. László Jánost, aki elmondta, hogy önkénteseiket sűrűn éri szóbeli attrocitás, de a tettlegesség ritka. Most másodszor fordul elő ilyesmi, ez azonban súlyosabb volt a korábbinál.

„Akárhova megyünk, minden faluban van egy-két vehemens kormánypárti, akinek fáj, hogy abba a térbe, ahol addig nem volt más információ, csak a központi iránymutatás, mi benyomulunk. De a tettlegesség így is ritka” - mondta L. László, hozzátéve, hogy mindig udvariasak; a cél nem az erőszakos térítés, és személyesen is csak annak adnak, aki kéri, nem tukmálják a lapot. Nem pártlap ez, teszi hozzá, de van benne politika, így is kezeljük - tette hozzá.

Ebben az esetben az történt, hogy a nyugdíjas önkéntes megkínálta a lappal a háza előtt álló férfit, aki miután beleolvasott, összetépte azt, és közölte az aktivistával, hogy takarodjon a faluból.

Az ellenállást érzékelve ő odébbállt, de a lakó nem érte be ennyivel, és utánavetette magát, majd ököllel ütni kezdte a fejét. L. László elmondása szerint csak akkor hagyta abba, amikor a szomszéd kijött a házból, és rászólt, hogy „én is a Fideszre szavazok, de ilyet akkor sem lehet csinálni.”

A rendőrség csak két óra múlva tudott volna kijönni, ezért végül a férfi és a főszerkesztő együtt mentek el orvoshoz és a szentendrei kapitányságra, ahol megtették a feljelentést. L. László elmondta még, hogy ugyanitt volt már azért feszültség, miután tavaly emléktáblát avattak Dunabogdányban annak tiszteletére, hogy 1981 és 1986 között ott - Orosz István és felesége házában - nyomtatták titokban a Beszélő szamizdatot.

A Nyomtass Te is! közleményében az áll, hogy a következő hetekben a mozgalom több ezer aktivistája fogja járni a falvakat, és nem lenne jó, ha ezt olyan légkörben kellene tenniük, hogy félteniük kelljen a testi épségüket:

„Ezért felszólítjuk a Fidesz-kormányt, hogy biztosítsa a sajtószabadság gyakorlásának jogát. Értesse meg a híveivel, hogy a kormányhűségüket nem ököllel kell kifejezniük, hanem majd a szavazóurnáknál. (...) Fontos leszögeznünk, hogy még az erőszak sem fogja meghátrálásra kényszeríteni a sajtószabadság híveit, nem vagyunk hajlandók félni. El fogjuk juttatni a falvakba a valós híreket.”

Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer dokumentumai alapján arról számolt be szerda délután az rtl.hu, hogy nettó 22 milliárd forintért - bruttó 28 milliárdért - a Fejér B.Á.L. Zrt. és az Építő- és épületkarbantartó (Épkar) Zrt. konzorciuma építheti meg a BVSC-Zugló Sportcentrum létesítményeit:

• egy 1999 fős, fedett lelátóval ellátott labdarúgó-stadiont,
• egy bruttó 4300 négyzetméteres, multifunkciós versenycsarnokot 432 fős fedett lelátóval,
• egy küzdősport edzőcsarnokot,
• és további kapcsolódó külső létesítményeket.

A lap emlékeztet, hogy a Fejér B.Á.L. a Mészáros-család építőcége; nem véletlenül viseli magán a három Mészáros-gyerek keresztneveinek első betűjét: Beatrix, Ágnes, Lőrinc. Az Épkar a Szeivolt-család érdekeltsége, és jellemzően szorosan együttműködnek Mészárosékkal: dolgoztak közösen többek közt a Puskás-Stadion újjáépítésén is.

A közbeszerzést október végén írták ki, és relatíve gyorsan, december végére le is zavarták.

A komplexum helyszínéül szolgáló Szőnyi úti telephez hozzácsatolják a Rákosrendező felé eső következő telket is, ami eddig döntően a MÁV tulajdonában volt. A helyzetet jellegzetes fideszes stílusban rendezték: előbb írták ki a közbeszerzést, de csak utólag, egy salátatörvényben jelölték ki vagyonkezelőnek a BVSC-t.

A BVSC-nek fideszes elnöke van: Szathmáry Kristóf, a tiszteletbeli elnök pedig Karácsony Gergely, volt zuglói polgármester, jelenlegi főpolgármester.

Egyébként 2014-ben már egyszer felújították a BVSC Szőnyi úti stadionját, és még műfüves pályákat is kialakítottak, és akkor Szathmáry még arról beszélt, hogy további felújításokat szeretnének végrehajtani a telepen. Végül a teljes újjáépítésről született döntés. (RTL.hu)

Szerda délután Déri Tibor, IV. kerületi polgármester a Facebook-oldalán adott hírt arról, hogy kedd késő délután életét vesztette egy 7 éves kisfiú egy iskolában megtartott születésnapi tortázás jután.

A polgármester közlése szerint a mentők másfél órán keresztül küzdöttek a kisfiú életéért, de már nem tudtak rajta segíteni.

Az első gyanú szerint a kisfiú halálát ételallergia következtében kialakult heves reakció okozhatta.

A Blikk szerda délelőtt arról számolt be, hogy információik szerint a kisfiú nem az iskolában, hanem már szüleivel eltávozva onnan, egy közeli benzinkútnál, a Fóti úton lett rosszul. A lap értesülései egybevágnak a polgármesterével: azt írták, ételallergia okozhatta a rohamot.

Németország fegyverexportja 2021-ben rekordszintet ért el, főként jelentős részben az Egyiptomnak eladott tengeri és légvédelmi fegyverek miatt - közölték kedden kormányzati tisztviselők az amerikai AP hírügynökség tudósítása szerint.

A német gazdasági minisztérium által közzétett előzetes adatok szerint Németország 2021-ben 9,35 milliárd euró - mintegy 10,65 milliárd dollár - értékben exportált fegyvereket, ami 61 százalékos növekedést jelent 2020-hoz képest.

Az összeg jelentősen meghaladja az eddigi rekordot, a 2019-ben regisztrált 8 milliárd eurót.

Az export nagy részét - több mint 9 milliárd euró értékben - még az Angela Merkel vezette kormány engedélyezte - áll a minisztérium közleményében.

Németország 2021-ben 1 milliárd euró értékben exportált fegyvereket az Egyesült Államokba, a legnagyobb falat azonban nem ez. Ugyanebben az időszakban a német állam Egyiptomba mintegy 4,3 milliárd euró értékben exportált fegyvereket.

Jogvédő csoportok és aktivisták a jemeni és líbiai konfliktusokban való részvétellel vádolják az egyiptomi kormányt. Németországban rendszeresek a tüntetések a kormányzatok növekvő fegyverexportja miatt. (AP)

37 éves korában síbalesetben elhunyt Gaspard Ulliel - közölte a francia színész családja szerdán egy rövid közleményben.

Ulliel 1984. november 25-én született Párizs mellett. Kis gyerek volt, amikor egy kutya megharapta, és az így keletkezett apró heg az arcán később szexepilje lett, amit későbbi karrierje során gyakran emlegetett.

Ulliel már egészen fiatal korától kezdve nagy sztárnak számított Franciaországban: 2004-ben - alig 20 évesen - megkapta a legígéretesebb színésznek járó César-díjat Jean-Pierre Jeunet Hosszú jegyesség című világháborús drámában játszott szerepéért, amiben Audrey Tautou partnere volt.

2007-ben ő alakította Hannibal Lectert a Hannibal ébredése (Hannibal Rising) című Peter Webber thrillerben.

2014-ben az Yves Saint Lauren-ról szóló két életrajzi film egyikében is szerepelt, de a César-díjátadón ezután alulmaradt a rivális film főszereplőjével, Pierre Niney-vel szemben.

2017-ben aztán ismét elnyerte a legjobb színésznek járó César-díjat Xavier Dolan „Csak a világ vége” című filmjének főszerepéért, amiben Marion Cotillard és Lea Seydoux mellett játszott.

Ulliel modellként is sikeres nemzetközi karriert futott be. A színészt gyászolja a francia művészvilág és közélet. „A francia filmművészet egy hatalmas tehetséget veszít el, aki tele van bájjal és energiával” - írta Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter a Twitteren. (France24 / AFP / Reuters)

Szerdán a holland szenátus jóváhagyta, hogy a holland állam, a Rembrandt Egyesület és a Rijksmuseum együttesen megvásárolja Rembrandt van Rijn 1636-os Zászlóvivő című festményét.

A vételi szándékot először a holland kulturális minisztérium jelentette be december elején, azok után, hogy a francia állam lemondott elővásárlási jogáról. A festmény évszázadokon keresztül az angol király, majd 1844-től egészen 2019-ig a Rothschild család tulajdona volt.

Az eladási szándék bejelentése után a francia állam nemzeti kincsnek nyilvánította a Zászlóvivőt, és két és fél éves kiviteli tilalmat rendelt el rá, lehetőséget adva ezzel francia intézményeknek a megvásárlására. A határidő lejártáig sem a Louvre, sem más francia múzeum nem tudta összekalapozni az összeget, így az elővásárlási jog elillant.

Hollandia 175 millió eurót - mintegy 62,2 milliárd forintot - fizet a festményért. A holland állam ebből 150 milliót, a Rembrandt Egyesület és a Rijksmuseum pedig 25 millió eurót fizet az összegből.

A hágai kormány már decemberben rendelkezésre bocsátotta a szükséges összeget, de a szenátus jóváhagyása nélkül nem lehetett megkötni az üzletet. Ez az akadály is elhárult.

A teljes vásárlási folyamat négy héten belül lezajlik, azt követően pedig a festmény a Rijksmuseumba kerül, ahol Rembrandt 340 festménye közül 22-t őriznek, köztük az Éjjeli őrjáratot.

A holland állam egyébként szívesen áldoz műtárgyakra, ha lehetősége adódik rá. 1998-ban 80 millió holland fontot fizettek Piet Mondrian Victory Boogie Woogie című festményéért, 2016-ban pedig a francia állammal közösen vásároltak meg két Rembrandt-festményt. (NL Times / MTI)

Dobos Menyhért a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója és Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója az EBESZ képviselőivel találkoztak kedden, és erről beszámoltak a közmédia nézőinek illetve hallgatóinak is. Dobos beszélt a Kossuth Rádión, és az M1-en is arról, hogy mi hangzott el az egyeztetéseken.

A hvg.hu szerint a rádióban Dobos azt emelte ki, hogy ígéretet tettek arra: ahogy eddig, úgy ezen túl is kiegyensúlyozott marad az állami média, így a kampányban sem tesz majd másként.

„Fokozottan kell odafigyelni a kiegyensúlyozottságra”, amire garancia az, idáig is megbirkóztunk ezzel az óriási feladattal” – mondta Dobos, aki szerint az M1 struktúrája alkalmas arra, hogy a közszolgálati műsorkészítés irányelveit megvalósítsa.

Az M1-en Dobos arról beszélt, hogy jelezték az EBESZ-képviselőknek: a Közszolgálati Kódex biztosítja a közszolgálatiság feltételeinek érvényesülését az összes állami csatornán. (Azt nem tette hozzá, a riporter pedig nyilván nem emlékeztette, hogy a Kódexet egy olyan kuratórium felügyeli, amiben a médiahatóság és a fideszes delegáltak útján a kormánypárt befolyása garantált.)

A vezérigazgató elismételte, amit a rádióban is elmondott, hogy minden párt egyenlő lehetőséget kap majd a politikai reklámok elhelyezésére a csatornán. Beszélt a Közmédia Választási Irodájáról, amit külön azért hoztak létre, hogy biztosítsa a közszolgálatiság érvényesülését a közmédia csatornáin. A miniszterelnöki vita kérdése állítólag felmerült az EBESZ-egyeztetésen. Dobos azt mondta erre: „a közmédia nem csinálja, hanem közvetíti a politikát.” Ha lesz közvetítik, de ez nem az ő döntésük.

A riport végén a vezérigazgató még tett egy emlékezetes megjegyzést: közölte, hogy a közmédia 130 milliárdos költségvetése inflációstul egyáltalán nem számít magasnak; hasonló méretű országok - mint például Ausztria - ennek az összegnek akár a háromszorosát is ráköltik az állami média finanszírozására.

Utóbbi példa nem csak az országok nettó nemzeti jövedelmének vagy bérszintjének összevetése miatt ferdít, hanem történetesen azért is, mert az osztrák közszolgálati csatornák, mint az ORF1 vagy ORF2, a legnézettebb televíziós adók közé tartoznak az országban, ahol - épp a közszolgálati kritériumok komolysága okán - jelentős szakmai presztízst jelent dolgozni a tévés újságíróknak. Ezt az MTVA csatornáiról 2022-ben nehéz lenne elmondani.

A napi kétszázezret is elérheti az új fertőzöttek valódi száma Izraelben az egészségügyi minisztérium járványfelelőse, Nachman As professzor szerint. As a Jediót Ahronót hírportálja, a ynetnek szerdán beszélt az omikron-hullám tapasztalatairól, és azt mondta, hogy kedden csak a teszteltek körében több mint 70 ezer új fertőzöttet találtak.

Már ez is messze a legmagasabb szám a járvány elmúlt két évében, de a professzor szerint a valódi szám ennek két-háromszorosa is lehet. Ennek részben az az oka, hogy sokan tünetmentesen vészelik át a fertőződést, de az MTI szemléje alapján akad itt más is:

„A minisztérium vasárnap óta nem közli a friss járványügyi adatokat a számítógépes rendszer hibája miatt, ugyanis az adatbázisok kialakításakor nem számítottak ilyen nagy számokra, s át kell alakítani a számítógépes rendszert feldolgozásuk és nyilvánossá tételük érdekében.”

A jó hír az, hogy a magas átfertőzöttséggel együtt szinte elenyésző a komolyabb esetek száma: csak 526 súlyos Covid-beteget ápolnak az izraeli kórházakban.

A Weizman Tudományos Intézet biológus és statisztikus professzora, Eran Szegál szerint ez a szám valószínűleg ezer körül marad majd, annál feljebb aligha kúszik.

Az oktatásban az izraeli kormány a teszteléssel próbál rendet tartani.

Januártól új rendszert vezetnek be: megszűnik karantén-kötelezettség abban az esetben is, ha valamelyik diákról kiderül, hogy fertőzött, ehelyett a gyerekek heti háromszori tesztelésével próbálják majd megakadályozni a járvány terjedését, és elősegíteni a fertőzöttek elkülönítését.

A The Times of Israel információi szerint jövő héten megkezdik 25-30 millió gyorsteszt kiosztását a kisiskolásoknak, a felsőoktatásban tanuló diákoknak és a rászoruló családoknak.

Január végén figyelmeztető demonstrációt tart a Magyar Szakszervezeti Szövetség - soraiban természetesen a Pedagógusok Szakszervezetével (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével (PDSZ) - a pedagógus társadalom melletti szolidaritás és a tagszervezetek bértárgyalásainak támogatása érdekében.

Erről már decemberben döntés született, miután a kormánnyal történt egyeztetés végén a szakszervezeteknek nem sikerült elérniük, hogy vonja vissza a rendeletet, ami alapján fizetés nélküli szabadságra küldi az oltatlan tanárokat, és nem született megállapodás a béremelésről sem, miután a kormány ragaszkodik a 10 százalékos 2022-es emeléshez.

Múlt héten a szövetség elnökségi ülésén arról is döntött, hogy is támogatják a 3 havi álláskeresési idő meghosszabbítását 270 napra.

A résztvevők petíciót is indítottak, és ezt már több ezer pedagógus aláírta. Azt írják, hogy ha a januári figyelmeztető megmozdulás eredménytelen lesz, március 16-ra határozatlan idejű munkabeszüntetés jöhet.

„A kormány gyermekmegőrzőként tekint az állami oktatásra.”

A tüntetés szervezői szerint a kormány nem halogathatja az elhanyagolt közoktatás ügyét, és minden szülőtől, diáktól és tanártól kérik, hogy segítsék akciójukat. Azt írják, hogy minden, ami ma az oktatásban történik, minden magyar állampolgárt és a gyermekeket is közvetlenül fenyeget, miután a tanárok bérei a garantált bérminimum szintjén billegnek, és az oktatás feltételei egyre gyatrábbak. (hvg.hu)

Egy hónap után válaszolt az Igazságügyi Minisztérium és a Külügyminisztérium arra közérdekű adatigénylésre, amit még az influenszerkormányzás jellegzetességeiről szóló cikkünk miatt küldtünk meg az illetékes tárcáknak.

Azt az egyszerű kérdést tettük fel, hogy pontosan kik és milyen beosztásban dolgoznak a miniszterek kommunikációs és sajtómunkatársaként, és milyen javadalmazásban részesülnek.

A törvényi előírás szerint az ilyen adatigénylésre 15 napon belül kötelesek válaszolni az állami szervek, de a minisztérium a veszélyhelyzetre való hivatkozással 30 napra hosszabbítatta meg az adatszolgáltatás határidejét.

Végül mindkét minisztérium egyszerre válaszolt – ez annyiban nem meglepő, hogy az ilyen adatigényléseket mindegyikük végigfuttatja a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetirodán, ezt követően fogalmazzák meg és küldik meg végleges válaszaikat.

Így az sem váratlan, hogy mindkét minisztérium ugyanazzal a hivatkozással tagadta meg a részletes információk közlését: azt írták, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 2015-ös állásfoglalása alapján indokolatlan, hogy ugyanazokat az adatokat megismerhesse a közvélemény egy döntés-előkészítéssel és napi ügyintézéssel foglalkozó köszolga, mint egy választott politikus esetén, ezért csak összesített információkat osztottak meg a 444-el. Ebből az derült ki, hogy

az Igazságügyi Minisztériumban a miniszter oldalán 8 fő folytat kommunikációs- és sajtótevékenységet, sajtófőnöki és ügyintézői beosztásban, határozatlan idejű kormányzati jogviszony, valamint szerződéses jogviszony keretében. Ők együttesen bruttó 5,77 millió forint illetményt, illetve megbízási díjat kapnak ezért, ami havi átlagban 721 ezer forint bruttót jelent.

(Varga Judit Facebook-oldaláról annyi kiderül, hogy a Grazmel Photography rendszeresen készít számára profi fotókat.)

A Külügyminisztériumban ugyanez a stáb 9 fős. Ők 9-en együtt 7,74 millió bruttót visznek haza, ami fejenként átlagosan 859 bruttóra jön ki havonta. Szijjártó stábja annyival profibb, hogy neki sajtófőnök-helyettese (!) is van. (A hvg.hu korábban már írt arról, hogy kisebb szerkesztőség dolgozik a külügyminiszter mellett.)

Információnk szerint Orbán Viktor mellett ennél kevesebben dolgoznak. A miniszterelnök egy 3-4 fős kommunikációs stábot tűr meg maga mellett, amelyet Kaminski Fanny vezet.

A kérdés aktualitását az adta, hogy a kormánytagok egyre aktívabb kommunikációs tevékenységet folytatnak, elsősorban a közösségi médiában, és ez a kormányon belül a teljesítményük fontos fokmérője lett.

Varga és Szijjártó naponta tucatnyi, nemritkán annál is több profi képpel töltik fel oldalaikat, és hetente több videó is készül a Facebook- és Instagram-profiljaikhoz. A kormányzati intézkedéséket is egyre sűrűbben jelentik be ilyen formában:

„Elnöki jelöltsége idején volt szerencsém kétszer is találkozni Hillary Clintonnal – talán mellette láttam utoljára akkora stábot, mint a magyar igazságügyi miniszter fogadásán. Budapesten az volt az érzésem, mintha minimum egy világsztár látna vendégül bennünket” – ezt egy névtelenséget kérő külföldi politikus stábtagja mesélte influenszerkormány-cikkünkhöz, aki tavaly október 5-én egy küldöttség tagjaként jelen volt az Európai Tanács igazságügyi minisztereinek konferenciáján Gödöllőn, és az azt megelőző gálavacsorán Budapesten.

A járvány előtti időszakban Brüsszelben is feltűnést keltett több forrás szerint, hogy Varga Judit milyen terjedelmes stábbal közlekedik a parlament folyosóin:

Más kérdés, hogy még egy nyolcfős stáb sem tud minden apróságot kiszűrni, pedig ha valaki kiszúrja a miniszter asszony 1,5 milliós óráját a húsboltban, nem biztos hogy ezzel a képpel reklámozták volna a befagyasztott árú sertéscombot.

Az aktív egyirányú kommunikáció annyiban kelt feltűnést, hogy miközben a kormánytagok előszeretettel készítenek imázsvideókat akár napi szinten is, a kritikus kérdésekre nem szívesen válaszolnak.

Varga esetében ez különösen látványos volt mind a Pegasus-ügy, mind a Völner-ügy után. Kerülik a riportereket, és csak a legritkábban osztják meg a nagy nyilvánossággal, hogy milyen nyilvános programon vesznek részt:

Szijjártó eközben akciófilmszerű megoldásokkal kápráztatja el követőit.

A külügyminiszter alig két év alatt épített magának 300 ezres követőtábort a Facebookon, pedig azelőtt egyáltalán nem volt aktív a közösségi médiában. Viszont el kell ismerni, hogy Szijjártó nem mindig futamodik meg a kritikus kérdések elől, bár jachtügyben ő is csak egy mondatot tudott ismételgetni a végtelenségig.

Hogy mi motiválhatja a külügyminiszter egyre aktívabb közösségi médiás tevékenységét, és hogy mik a legjobb Szijjártó-akciófilmek a Facebookon, arról influenszerkormányzás-cikkünkben írtunk részletesen.

A 2022-es választás esélyeinek latolgatásakor nem lehet eléggé hangsúlyozni annak a jelentőségét, hogy milyen alapvető változások történtek a magyar nyilvánosság szerkezetében az elmúlt tíz-tizenkét évben.

1990 óta az összes kormány tett kísérleteket arra, hogy saját politikai érdekei szerint formálja át az ország médiatérképét, de egyiknek sem volt akkora tere, hatalma és főleg ambíciója, mint a kétharmaddal hatalomra lépő Fidesznek.

Orbán Viktor, aki már a 2002-es vereség okait is elsősorban a baloldali médiatúlsúlyban találta meg,

2010 óta úgy tekint a médiára, mint katonai terepasztalra, tele ellenséges csapatokkal és elfoglalásra váró bástyákkal. Az ellenállás letörését és a legfontosabb hadállások meghódítását tűzte ki maga elé, és azzal a szándékkal kezdte a kormányzást, hogy végérvényesen megnyeri a magyar médiaháborút.

A miniszterelnök ebben a harcban kulcsszerepet szánt Simicska Lajosnak, évtizedes üzlet- és harcostársának, aki a párt alapításától kezdve menedzselte a Fidesz lapjait.

A sors és a Nemzeti Együttműködés sajátos fintora, hogy Orbán végül épp a Simicskával való leszámolás jegyében vitte végig a harcát a független magyar nyilvánossággal szemben.

Ez a háború aligha fog véget érni 2022-ben.

A jelenkori hatalom természete azt diktálja, hogy a küzdelem folytatódjék, amíg akár csak egyetlen ellenséges bábu van még a táblán. A 2010 előtti korszakhoz képest a változás már így is történelmi léptékűnek mondható, ezért is érdemes összefoglalni, mely lépések sorozatával szállta meg Orbán Viktor és a Fidesz a magyar nyilvánosságot.

Médiafelügyelet

A Sevilla játékosa, a 29 éves argentin Erik Lamela nyerte a 2021-es év legszebb gólja után járó Puskás-díjat egy olyan gólért, amit novemberben még a Tottenham Hotspur színeinben szerzett, ráadásul történetesen épp a nagy londoni rivális, az Arsenal ellen idegenben megvívott PL-meccsen.

A gól a 32. percben született, ezzel szerzett vezetést a Tottenham, és a szépségében nem von le sokat az sem, hogy végül a meccset az Arsenal nyerte 2-1-re.

Lucas Moura készített le egy labdát az argentinnak a 16-oson belül, és Lamela a kézenfekvőnek látszó belsős csavarás helyett teljesen váratlanul jobbal a bal láb mögött átnyúlva, állítás nélkül, rabonából csavart laposan, a lábak között a hosszú sarokba.

Saját csapattársai is csak a fejüket fogták, hogy mekkora gól is volt, kár, hogy élőben nézők nem láthatták.

Lamela a cseh Patrik Schick Skócia elleni félpályás EB-gólját és a portós Mehdi Taremi Chelsea elleni BL-meccsen lőtt ollózós gólját előzte meg a hármas döntőben.

Először tért vissza Magyarországra 2018 augusztusi szabadulása óta Eva Rezešová, - a Mečiar-kormány egykori közlekedési minisztere, Alexander Rezeš lánya -, aki 2012. augusztus 21-én négy ember halálát okozta egy autóbalesetben Hévízgyörk mellett.

A most 44 éves Rezešová, akinek Szlovákiában októberben jelent meg önéletrajzi ihletésű könyve a volt újságíró Štefan Šperka közreműködésével, Friderikusz Sándornak adott interjút, az elsőt a magyar nyilvánosságban.

A baleset, és az azt követő tárgyalássorozat éveken keresztül lázban tartotta a magyar és a szlovák sajtót, - olykor a politikát is -, és Rezešová karaktere, háttere, valamint a tragédia körülményei ismeretében ebben semmi meglepő nincs.

2012. augusztus 21-én, a hajnali órákban, a BMW X5-ösét vezető Eva Rezešová nagyjából 170 km/h-s sebességgel hátulról nekiszáguldott egy épp szabályosan előzni próbáló Fiat Puntónak az M3-as autópálya 45-ös kilométerkövénél. A Punto, amiben két karácsondi házaspár utazott, felborult és azonnal kigyulladt; hárman a helyszínen meghaltak, egy áldozat a kórházban halt bele égési sérüléseibe.

Rezešová, aki könnyű sérülésekkel megúszta az ütközést, a baleset idején alkoholos befolyásoltság alatt állt. Erre a nő és ügyvédjei különböző magyarázatokkal álltak elő; köztük azzal, hogy arcüreg-gyulladására gyógyszert szedett, illetve csak az ütközés után, a sokk hatására fogyasztott alkoholt (egy vodkás üveget találtak a kocsijában).

A vádlott mindvégig tagadta bűnösségét, de 2013. novemberében első fokon a Gödöllői Járásbíróság 6 év fogházra ítélte több ember halálát okozó ittas vezetés miatt. Az ítélet ellen mindkét fél fellebbezett. A másodfokú ítéletig szabadlábra helyezték Rezešovát, erre az időre családja a dunaparti Prestige Towers egyik luxuslakását bérelte ki számára.

A döntés felbőszítette a közvéleményt, és Rogán Antal fideszes frakcióvezetőt is, aki december 3-án a Prestige Towers előtt tartott sajtótájékoztatón felszólította az igazságügyi miniszter Navracsics Tibort: vizsgáltassa felül a szabadlábra helyezés körülményeit.

Hosszú idő után tényleg eredeti húzással jelentkezett a sokat kritizált közszolgálati média: januárral betört a közéleti műsorok piacára a 48 perc című magazinműsor, aminek csak elnevezése színtelen-szagtalan, a formátumát bátran nevezhetjük forradalminak is.

Egy átlagos fideszes beszélgetős műsort kell elképzelni, amiben a műsorvezető és a vendégek a félidőben - 24 perc után - minden előzmény nélkül elhagyják a tévéstúdiót, lógva hagyják gyanútlan tévénézőket, hogy átüljenek egy kivilágítatlan feketelyukba, és a hirado.hu-n folytassák a beszélgetést, az internetezők előtt.

Üzleti modellre szerencsére a közmédiánál nincs szükség, értelmetlen hát azon rugózni, hogy ez valami újszerű fiatalmegszólítási kísérlet a Kunigunda útján, vagy egyszerűen több helyre lehet beszámlázni a gyártásért. De amikor a 24. percnél a műsorvezető felállítja a vendégeket, és átkíséri őket az internetre, az azért váratlanul éri a nézőt.

További újítás Lánczi Tamás, aki tényleg minden volt már a NER-ben, csak műsorvezető nem, és nem véletlenül hagyta ezt a végére. Navracsics Tibor kabinetfőnökeként kezdte, onnan kipenderülve Habony Árpád első kifutóembere lett a Századvégnél, ahol „beszélő fejet” csináltak belőle, de jól jött a pénzek számolgatásánál is, amikor be kellett ültetni valakit az évi több milliárdos hasznot hozó pécsi BAT dohány-nagykereskedő felügyelő bizottságába.

A Figyelő főszerkesztője és a XXI. Század elemzője is volt, aztán Schmidt Mária szerint Lánczi megpuccsolta őt, és tönkretette az ő szakmai műhelyét, amikor felállt és elvitte az összes emberét. (Egy elemzőt hagyott csak meg, így lett a XXI. Század Intézetéből a fidelitasos szlengben „Deák Dániel Intézet.”)

Lánczinak maradt a bloggerkedés az MTVA-nak, most pedig műsort vezet az M1-en, ami nem a tápláléklánc csúcsa a NER-ben, de legalább odateszi magát, lojalitásához nem férhet kétség, és úgy tűnik, szerkesztőként is jól választ. Második műsorának vendégei két Fidesz-alapító: a most is fideszes Bayer Zsolt és az egykori tékozló fiú, az 1993-ban az SZDSZ-be átvitorlázott Fodor Gábor voltak, és abszolút megvolt köztük a kémia.

A fideszes és az emberarcú ex-ellenzéki felállás nagyon fut most a kormánypárti médiában, hasonlóval kísérletezik például G. Fodor Gábor is, aki Gerő András történésszel és egy kaktusszal szokott beszélgetni, és szidni a baloldalt. Az emberarcú ex-ellenzéki régen politizált vagy értelmiségi volt, de azóta távol került a balos tűztől, kritikus és csalódott lett, előtört belőle az elemző, és roppant mód elégedetlen a mostani ellenzékkel.

Nyilván ennek a műfajnak is vannak szintjei, lehet ízlésesen és visszafogottan is csinálni, és úgy is, ahogy Fodor Gábor, akit aligha lephetett meg az első, és lényegében az egész műsort beterítő kérdés, hogy

most akkor mégis mi van az ellenzékkel?

Hát 200 ezer aláírást sem tudnak összegyűjteni a népszavazásukhoz?

Bayer szerint senkit nem döbbenthet meg, hogy Taktaharkányban nem tapossák egymást az emberek, ha meghallják azt, hogy Fudan, és Fodor már csatlakozik is.

Fodor: Zsoltnak igaza van. Nem mobilizálnak tömegeket. 200 ezret csak össze lehetne gyűjteni. Mobilizálási probléma van. Baj van.

Ősszel még több mint 500 ezer szavazó vett részt az előválasztáson, most viszont még 200 ezer se jött össze egy hónap alatt, pedig a szociális népszavazás idején 300 ezret össze tudott gyűjteni a Fidesz, hangzik el Lánczitól, de máris a helyeslő Bayeré a szó.

„Nagy igazsága van Gábornak abban, hogy van baj. Nem látok bele, de van baj, az biztos” - ért egyet az egyetértő Fodorral Bayer, és rögtön hoz egy hasznos ellenzéki példát. Szerinte már október 23-án látszott, hogy kipukkadt az ellenzék, mert

„a Hont András, aki aztán nem egy kormánypárti publicista, tökéletesen összefoglalta a látványt, hogy név szerint ismer mindenkit, aki ott volt.”

Fodor: Igen!

Fodor, aki azért nem állt sztahanovista hírében - miniszterként azzal csúfolták, hogy bevezette a négynapos munkahetet saját magának -, továbbra is az elhivatott munkát, és a mobilizálást hiányolja ellenzéki oldalon. Bayer viszont áttér a stratégiai problémákra, miszerint Márki-Zay Péter a rezsicsökkentés és a határzár ellen kampányol, és micsoda öngyilkosság ez. Szerencséje van, mert vitapartnere ide is követi.

Fodor: Igen. Ez látható amit mondtál. Hibás a stratégia. Zsidózás, melegezés, micsoda dolog ez? El fogja riasztani a választókat. Rossz a stratégia.

Bayer innentől már nem tud olyat mondani, ahova Fodor ne menne utána. A csodavárás is baj az ellenzékkel, hogy a határon kívülről várják a segítséget.

Fodor: Igazad van. Jól világítottál rá a helyzet groteszkségére. (...) Nem külső erőre kell várni, hanem önmaga meg kell tudja fogalmazni az ellenzék, hogy mit akar.

Itt a volt SZDSZ-es miniszter váratlanul kezdeményezőként lép fel, és behoz egy új szempontot Márki-Zay-jal szemben.

Fodor: A politikai tudáshoz tapasztalat kell. Egy gyönyörű hivatás. Nem lehet így a semmiből jönni.Bayer egyetért, áttérhetünk a másik fontos ellenzéki kérdésre: hogy végtére is ki vezeti a baloldalt. A publicista szerint megmondta Bruck Gábor is, hogy Gyurcsány.

Fodor: Igen. Ez egyértelmű. Én is így gondolom. Természetesen Gyurcsány fogalmazza meg a baloldal politikáját. Tehetségben, képességben, messze ő az első a baloldalon. Viszont most baj van, és kérdés, mit lép Gyurcsány. Fennhagyja a táblán Márki-Zayt, vagy húz egy merészet, és lecseréli? Bayer szerint őt legalább megválasztották, és annak az 500 ezer előválasztónak mondani kell valamit, ha csak úgy leváltják a listavezetőt.

Fodor: Hát ez az, amit a Zsolt mond! Ezt nem lehet megcsinálni. Most mondta a Zsolt. Hát ki áll ki az ellenzéki szavazók elé?Bayer szerint nem tudnak nekik mint mondani, mert azt fogják üzenni nekik a híveik, hogy elmentek ti a francba.

Fodor: Így van. Ezen a ponton a tévénézőktől elbúcsúzunk, és irány az internet és a sötét szoba. Érződik hogy kezdetleges a formátum, mert Bayer mikrofonja az átállás alatt bekapcsolva marad, így megtudjuk, hogy a sötét szoba széke sokkal kényelmesebb, mert van háttámlája. De már folytatódik is a műsor. A második blokk fő témája: az ellenzék.

Röviden visszamegyünk a rendszerváltás időszakába, és kiderül, több köt össze, mint ami szétválaszt. Bayer szerint igaz, hogy életútjaik 1993 tájékán szétváltak, de bizonyos alapkérdésekben egyre inkább konvergálnak egymás felé. (Nem kerül szóba, de ebben az időszakban Bayer is kiszállt a politikából, és a Népszabadság újságírója lett, igaz ő hamarabb visszatalált a helyes útra.)

Fodor szerint a bibós emlékek és a Fidesz alapításának élmény stabil fundamentum, ami örökké összeköt. És itt az egykori szabad demokrata váratlanul ismét saját gondolattal jelentkezik:

Fodor: Ma Magyarországon, ahogy a nemzetközi térben, a szabadság védelemre szorul. A baloldal jelenít meg szabadságkorlátozó intézkedéseket, itthon is és külföldön is. Hiba volt a baloldal részéről, hogy elszívott liberális gondolatokat.

Ez a fordulat Bayert is mintha meglepné, a liberalizmus és nacionalizmus közös gyökereiről lamentál, és progresszív baloldalban majd az új német kormányban találja meg az újabb közös ellenséget. De szó szerint. „A Gábor kijönne velem a frontra, ha meg kéne védeni ezt az országot” - mondja az újságíró, és gesztusa nem marad viszonzatlan:

Fodor: Aggasztónak látom a nemzetközi baloldalt. Rossz irányba megy. Identitást veszített. Elaprózódott. A munkásosztály felszámolódott, és a baloldal a haladásért kész feladni a szabadságát is.Lánczi végül behozza az energiaárak kérdését, amiben Bayer láthatóan naprakészebb mint az egykori környezetvédelmi miniszter, és az atomerőműveket leállító Németország farizeus energiapolitikáját kritizálja.

Nem tudja ezzel kibillenteni Fodort, aki egyetért abban, hogy nukleáris energiára szükség van, és egészséges energiamixet kell létrehozni Európának, amiben megújulók és hagyományos források együttesen biztosítják az energiát.

Ennyi fért a 48 perc második adásába, de jövő héten is lesz műsor, Lánczi Tamás okkal számít figyelmükre.

A műsor első epizódjában Schiffer András volt országgyűlési képviselő beszélgetett Lomnici Zoltán alkotmányjogásszal, akinek korábban szavanként adogatják a szájába a mondandót az MTVA-nál.

• Hetek óta bénázik az ellenzék, rettenetesen lejt a pálya a Fidesznek, mégsem dőlt még el a választás.
• A bizonytalanoknál inkább a baloldalon van még tartalék.
• És nem éppen a magabiztosság jele, ha a miniszterelnök személyesen jelenti be a sertéscomb árát.
  
• A labda gömbölyű, még bármi előfordulhat, és annak az ellenkezője is.
• Először ültek asztalhoz kormánypárti és ellenzéki elemzők a választási évben.

Célegyenes címmel tartotta meg az első idei kerekasztal-beszélgetést szerda délután a Republikon Alapítvány. Az elemzők már annak tudatában ülhettek le beszélgetni, hogy a köztársasági elnök kitűzte az országgyűlési választások dátumát április 3-ra.

A beszélgetésen, amit a Republikon Alapítvány részéről Horn Gábor volt szabad demokrata államtitkár moderált, László Róbert (Political Capital), Mráz Ágoston Sámuel (Nézőpont Csoport), Virág Andrea (Republikon Intézet) és Závecz Tibor (Závecz Research) elemzők vettek részt, és közösen négy nagyobb témát vitattak meg.

Hogy állnak a csapatok most?

Závecz Tibor kezdte a politikai pártok aktuális népszerűségének értékelését, és rögtön azt emelte ki, hogy nagyon más előjelekkel indul a választásnak az ellenzék 2022-ben mint négy évvel korábban. Akkor az volt a kérdés, hogy lesz-e újabb Fidesz kétharmad, vagy sem - most viszont még a győztes kiléte is kérdéses.

Az ellenzék szerinte az előválasztással végre maga is felépített egy sztorit, és szoros versenyre kényszerítheti a kormányt. Vannak persze eltérő kutatások, de Závecz szerint kiegyenlítettek az erőviszonyok. Az ellenzék megítélése dinamikusan változik, alapvetően az ő támogatottságuk lesz döntő - a Fidesz ilyen szempontból stabilabb. A választók is szokják ezt az új helyzetet, emiatt is térhetnek el adatok egymástól.

Závecz hangsúlyozta: nem feltétlenül a listás szavazatok arányát érdemes csak követni, hanem a választókerületeken belüli méréseket is - utóbbiak közül sok szorosnak látszik, nehéz is megmondani, hogy kinek van nagyobb esélye a végső győzelemre.

Mráz egyetértett azzal, hogy nem dőlt még el semmi, viszont szerinte belülről alaposan megosztott az ellenzék - épp ez a versenyhátránya az egységes Fidesszel szemben. Példaként azt hozta fel, hogy még „a baloldali sajtóban” is az ellenzéki pártok közötti viszályokról cikkeznek.

A kormánnyal szerződésben álló Nézőpont Intézet elemzője kijelentette, hogy szerint 2026-ban már nem lesz a mostanihoz hasonló előválasztás. Az egykori örömünnep a múlté, a lendület alábbhagyott. A Nézőpont számai szerint minden második szavazó a Fidesz listájára szavazna, míg az ellenzék 43 százalékon áll, és akár Gattyán György pártja és a Kutyapárt is elvihet voksokat a baloldalról - utóbbi náluk 3 százalékon áll, de ha nem lesz magabiztosabb a baloldal, még jobban feljöhetnek. Azzal Mráz is egyetértett, hogy az egyéni választókerületek sokat fognak számítani, ahogy sok múlik azon is, mit hisznek el az esélyekről a választók. Márpedig most 65-70 százalék szerint a Fidesz fog nyerni.

Virág Andrea arra emlékeztetett, hogy négy éve a koordinálás és a visszalépések miatt az állandó belső vitákról szólt a kampány a baloldalon. Az előválasztás ezt a kérdést szerinte rendezte: egy darab miniszterelnök-jelölt és 106 egyéni jelölt is van. Erről már nem kell vitázni, és ez előrelépés, amit sokszor nem vesz a közvélemény kellően figyelembe. Az egy láthatóan jobb helyzet, hogy nincs taktikai szavazás. A listaállítás kérdése ugyan hátravan, ez tény, de inkább a programkérdések vagy kommunikációs kérdések uralják ezt a belső vitát. A mostani bénult állapota az ellenzéknek Virág szerint épp az előválasztással is magyarázható. Az őszi időszak dinamikus volt, megemelte az elvárásokat, ami végsősorban az ellenzék potenciálját mutatja.

László Róbert egy közelebbi analógiát hozott fel: 2021 júniusát. A PC elemzője emlékeztetett, hogy tavaly nyár elején is az ellenzéki bénázástól volt hangos a sajtó, miután megtörténtek az első visszalépések az előválasztások előtt. Kamu-előválasztásnak címkézték a folyamatot még a baráti sajtóban is, mert több helyen csak két jelölt marad állva. Aztán a kerületek döntő többségében érdemi kampány és viták voltak, és a közvélemény óriási igénye a vitára és diskurzusra nagy nyilvánosságot kapott. Augusztusban már senki nem is emlékezett a júniusi hangulatra. Hasonló helyzet állhat elő mint a mostani leállásnál. Nincs garancia arra, hogy hasonló felfutás lesz, de mégis érzékelhető egyfajta analógia. Arról szerinte is kevés szó esik, hogy az egyéni kerületekben dőlhet el a választás: a helyi jelöltek biztosan bele fognak állni a kampányba, szemben a négy évvel ezelőttihez képest, amikor rengetegen esélytelenül indultak el.

Mennyire lehet számítani április 3. másnapján a választások tisztaságának megkérdőjelezésére?

László Róbert több aggasztó pontot is felhozott ennél a kérdésnél, például hogy a kormány novemberben legalizálta a fiktív lakcímlétesítést. Nem tudni, mi célból döntött így, miközben még azt sem tudjuk, mennyire volt intenzív a fiktív lakcímbejelentések nyomán előállt voksturizmus 2018-ban, a Belügyminisztérium ugyanis mai napi visszatartja az erre vonatkozó adatokat. Szerinte épp ezért volna fontos, hogy minél több civilszervezet és nemzetközi megfigyelő venne részt a választásokon, és ilyen szempontból jó hír, hogy az EBESZ kibővített delegációval készül április 3-ra.

Mráz szerint minden pártnak az az érdeke, hogy tiszta legyen a választás, és

„ne lehessen felépíteni a csalás mítoszát”;

számára inkább az kérdés, ki tudja vizsgálni tisztességesen, hogy történik-e manipuláció vagy sem. Az EBESZ szerinte ugyanis nem független, egyre inkább baloldali narratívát tol, legalábbis az elmúlt ciklusban végzett tevékenysége erre utal. Mráz szerint közös érdeke a pártoknak, hogy „ne legyen olyan akciósorozat, mint 2018-ban, hídfoglalás, lázadás, MTVA-ostrom. Ideális lenne, ha a politikai szereplők elköteleződnének amellett, hogy nem asszisztálnak az ilyen erőszakos elégedetlenségnek."

Závecz eggyel hátrébbról indította a gondolatmenetet, és leszögezte: nagyon lejt a Fidesznek a pálya. 4-5-6 százalékos előny kellhet listán ahhoz az ellenzéknek, hogy meglegyen a mandátumtöbbsége, köszönhetően a választókerületek eltorzításának. „Amelyik választási rendszer ilyen, nem biztos, hogy egyenlő esélyeket biztosít a szereplőknek” - mondta. Závecz szerint sérti a választási egyenlőséget, hogy másként van mérve a rendszerben, más hozzáférése van a szavazáshoz egy Londonban élő magyarnak mint egy határontúli magyarnak. És akkor még nem esett szó a győzteskompenzációról és a kormányzati médiafölényről.

„Nem a tisztességtelenség kategóriája, de az esélyegyenlőséget sértik ezek a dolgok” - tette hozzá a kutató, aki egyetért abban, hogy annál nagyobb a legitimációja egy választásnak, minél több különböző szervezet ellenőrzi és kontrollálja a folyamatokat.

Virág Andrea annyit tett hozzá az elhangzottakhoz, hogy a kérdés az, miként reagálnak a pártok erre az egyenlőtlen helyzetre. Az ellenzék most felkészültebbnek látszik mint négy éve: van elegendő aktivista, elegendő választókerületi ellenőr, de vigyázniuk kell a csalással való riogatással, mert ennek lehet demotiváló hatása is, főleg a nem elkötelezett kormánykritikus réteg esetében.

Mráz szerint viszont annak az oka, hogy 4-6 százalékos előnyre van szüksége listán az ellenzéknek a győzelemhez, nem a rendszerben rejlik, hanem a baloldali bázis országos aránytalanságaiban; mert az ellenzéki blokk döntő része Budapesten és környékén koncentrálódik. László Róbert szerint túlzás a 4-6 százalék, inkább 1-2-3 százalékról lehet szó, de nem Budapest ellenzéki túlsúlya, hanem a választókerületek kialakítása miatt. Az idei választási helyzet szerinte jobban hasonlít 2002-re és 2006-ra, tehát egy kétosztatú választási térkép alakul; épp emiatt nehezebb kiindulni akár a négy évvel ezelőtti tapasztalatokból.

László a rendszer legbotrányosabb és legkevésbé demokratikus elemének nevezte a (német illetve roma) nemzetiségi képviselők „választását”, ami 2014-ben és 2018-ban nem számított, hiszen nagyot győzött a Fidesz, most azonban akár döntő is lehet.

Ezen a ponton Závecz még pesszimistább volt: ő úgy matekozott, hogy 5-6 mandátumot már előre kioszthatunk a Fidesznek, a kerülethatárok, a nemzetiségi képviselők, a határontúli képviselők közti különbségek miatt.

Milyen lesz a Fidesz kampánya?

A kormánypárt kampányáról szóló blokk elején Závecz beolvasta a miniszterelnök szerda délutáni bejelentését arról, hogy hat alapvető élelmiszer árát rögzíti a kormány tavaly októberi szinten.

Závecz további ilyen intézkedésekre számít, mert szerinte a lakosság rezonál ezekre: a benzinárak befagyasztásánál például 85 százalékos támogatást mértek. Ezek persze nagyon rövidtávú megoldások, de most csak április 3. számít.

A kormány célzottan igyekszik jóléti intézkedésekkel kedveskedni egyes társadalmi csoportoknak, fiataloktól nyugdíjasokig, - akár Kádár idejében, tette hozzá -, és ez hatékony eszköz lehet a szavazótáboron túli vagy nem elkötelezett választók megszólítására.

A kampány másik fontos eleme az identitáserősítő témák sulykolása. Az elkötelezettekkel azért kell foglalkozzon a kormány, hogy ne bízzák el magukat, ne gondolják előre, hogy megvan a siker. Az LMBTQ-népszavazás Závecz szerint ezt szolgálja: értékalapú, identitáserősítő lépés.

Van továbbá egy Orbán imázskampány is. Bizonyos gazdaságélénkítő döntéseknél Závecz szerint furcsa, hogy azokat a miniszterelnök jelenti be.

„A sertéscomb árával foglalkozni normál esetben egy helyettes államtitkár szintje kéne legyen. Ki van matekozva gondolom, hogy az ő megítélése segít ezeken az ügyeken. Nincs olyan színes zenekar mint régen, amikor még szerepeltették Németh Szilárdot, Navracsics Tibort, Deutsch Tamást. Most nem látom ennyire színesnek a palettát - Rácz Zsófia ehhez kevés -, pedig erőforrás volna rá”

- mondta Závecz, utalva arra, hogy már most mindenhol fideszes aktivisták, újságok, plakátok vannak, és egyre radikálisabb a hangnem. Durva kampányra számít, atombombára nem, csak petárda, de abból bőven.

Virág Andrea szerint a Fidesz alapvető célja a saját tábor egyben tartása. Kisebb erőfeszítés őket mobilizálni, és vannak erre bejáratott témáik - ilyen szerinte is az LMBTQ-népszavazás.

A bizonytalanok nagyobb kérdés. Voltak kutatásaik, amik azt támasztották alá, hogy több ezen a téren az ellenzék tartaléka mint a kormánynak. Lehet céljuk, hogy innen is megszólítsanak, de szerinte

inkább az a terv, hogy eltántorítsák a bizonytalanokat az ellenzéktől.

A Fidesz Virág Andrea szerint egy Gyurcsány-Orbán meccsre akarja átpozícionálni a választást: szembeállítani a 2010 előtti világ az utána lévő világgal. Kérdés, hogy mennyire sikerül elhitetni a bizonytalanokkal, hogy Márki-Zay tényleg nem önálló szereplő. (Nem biztos, hogy könnyű lesz: olykor épp hogy túl önállónak tűnik.)

László Róbert ezen a ponton nekiszegezett egy kérdést Mráz Ágostonnak: tényleg léteznek olyan szavazó, akik nem menne el országgyűlési választásra, de népszavazni igen, és ha már ott van, akkor behúzza a Fideszre is?

Mráz azon se lepődne meg, ha volna baloldali szavazó, aki ebben a témában a kormánypártokkal értene egyet.

„Ha arányaiban többen szavaznak nemmel az LMBTQ-kérdésekre, mint a Fideszre, az árulkodó lesz”

- utalt arra az elemző, hogy szerinte simán elbizonytalaníthat ellenzékieket ez a kérdés.

A rezsicsökkentéssel is 28 százaléka a baloldaliaknak egyetért, mondta, és simán lehet a Fidesz célja demobilizálni az ellenzékieket. A köztársasági elnök kérdése szerinte nem lesz kampánytéma, és az ellenzék is mintha megúszni akarná ezt a kérdést. Závecz sertéscombos felvetésére annyival reagált, hogy „Orbán még a Fidesznél is népszerűbb. Hiba lenne nem rájátszani.”

Mit csinál az ellenzék?

Az utolsó, az ellenzék lehetőségeit elemző részben Virág Andrea több problémát emelt ki. Az még érthető, mondta, hogy elengedték látványosan az LMBTQ-szavazást, nem akarnak kampányolni az érvénytelen szavazás mellett, a köztársasági elnök választást sem tematizálják. A covidot ellenben szerinte hiba nem kihasználni, pedig ez a téma nagyon ott van az emberek homlokterében, mindeni a saját bőrén érzi következményeit a járványnak.

Virág szerint az ellenzék elsősorban szociális oldalról támadja a kormányt, ezt próbálja összekötni a korrupcióval - kérdéses ennek hatékonysága, de az mindenképp előrelépés, hogy nem annyira a jogállami problémákkal foglalkoznak, hanem inkább a megélhetési kérdésekkel.

Závecz szerint hosszú meló egy platform megalkotása, a Fidesznek is 6-7 évébe telt a jobboldal egységesítése. „A politikának van egy kihordása. Ez a folyamat eddig tart” - foglalta össze, hogy miért tartott ilyen sokáig az összefogás kialakulása.

„Azt várom az ellenzéktől, hogy tartják magukat az elnevezéshez, miszerint «Egységben Magyarországért». Ezt kell mutatniuk a választók felé. És az is jó lenne, ha az ellenzéki politikusok nem elemzőként beszélnének, hanem politikusként. Ennek nincs helye egy kampányidőszakban”

- fogalmazta meg némileg váratlanul vágyait az elemző.

Hiba volt a rezsicsökkentést és a migrációt tematizálni a baloldalnak - emelte ki Mráz, aki példaként a migráns-számlálót említette, és hogy rezsicsökkentés ügyben most Márki-Zay épp kénytelen ellenkormányozni. Ami maradt: az infláció, korrupció és jogállami kérdések. „Utóbbiról megtanulta az ellenzék, hogy nem elég erős történet. A korrupció témában a Városháza ügy erős kártya most a Fidesz kezében. Inflációügyben pedig a kormány az árbefagyasztással és rezsicsökkentéssel tud kontrázni” - foglalta össze, miért hatásos szerinte a Fidesz-kampány.

László Róbert szerint az ellenzéki oldalon probléma, hogy nem a miniszterelnök-jelölt jelent be fontos programpontokat. Látszik és érzékelhető a zavar a gépezetben.

Ami működik, hogy Fidesz vagy nem Fidesz kérdéssé akarják degradálni a választás tétjét. Ezt erőteljesen kommunikálniuk kell, ami viszont szerinte problémás, az az alternatíva felmutatása:

„Nem egyértelmű, mi történik másnap, vagy fél év múlva, mi a garanciája annak, hogy nem omlik össze a konstrukciója. Ez a leggyengébb pontja az ellenzéknek, ezen változtatniuk kell.”

Sajtóközleményben számolt be róla az Uncle Ben's, illetve a gyártó Mars Food magyarországi képviselete, hogy mostantól nem lesznek Uncle Ben's, hanem helyette Ben's Originals néven árulják majd termékeiket.

A hírről még 2020 őszén a 444-en is beszámoltunk, de a változás csak most érte el a magyar üzletek polcait is.

A Mars Food a 2020 májusában a rendőri erőszak és az intézményi rasszizmus ellen kirobbant - a Black Lives Matter mozgalomban testet öltő - tiltakozási hullám után vizsgálta meg annak kérdését, hogy a márka mennyiben erősíthet fel bizonyos rasszista sztereotípiákat, mennyire érezhetik esetleg az afroamerikaiak, hogy magán viseli rabszolgatartásra utaló motívumokat.

Az USA legnépszerűbb gyorsrizsét gyártó cég számos felmérést végzett a fogyasztók körében, és arra jutott, hogy változtatni kell.

A döntést már korábban meghozták, és az nem csak a márkanevet érinti, de a logók megváltoztatását is.

A cég kabalafigurája, Uncle Ben leginkább szolgának tűnt az ábrázolásokon, bár a Mars Food 2007-ben már próbálta újrabrandelni, mintha a fekete csokornyakkendős figura a cég igazgatótanácsának tagja lenne.

„A korábbi arckép eltávolítása hozzájárul a méltányosabb ábrázoláshoz, valamint jelzi a márka törekvését egy nyitottabb és elfogadóbb jövő megteremtéséért. A csomagolások lecserélése világszerte 2021-ben elkezdődött, a magyarországi boltok polcain 2022 januárjától lesznek elérhetőek a megújult termékek” - írja közleményében a cég. (Telex)

Több tucat embert szállítottak kórházba, többeket válságos állapotban a vasárnapi bronxi tűzvész után, amiben legalább 17-en meghaltak.

Oswald Feliz, a városi tanács tagja szerint az elhunytak között 4 éves gyerekek is voltak.

A New York-i polgármester Eric Adams a helyszín közelében tartott sajtótájékoztatóján „felfoghatatlan tragédiának” nevezte a történteket.

A nyomozók a helyszínelés után megállapították, hogy a 19 emeletes épületben egy meghibásodott elektromos fűtőberendezés okozta a tüzet, amit reggel kapcsoltak be.

A lángok az épületnek ugyan csak egy kis részét rongálták meg, de a lakás ajtaja, ahonnan a tűz indult, nyitva volt, a füst pedig a lépcsőházakat - az egyetlen menekülési útvonalat a tűzlépcsőkhöz túl magas épületben - hamuval teli halálos csapdává változtatta.

Adams elmondta, hogy az épületben maguktól záródó ajtók voltak, és a nyomozók vizsgálják, hogy az egyik ajtó nem működött-e rosszul.

„Lehet, hogy karbantartási probléma volt ezzel az ajtóval. Ez is a folyamatban lévő nyomozás része lesz” - mondta a polgármester az ABC reggeli műsorában.

Az ilyen nagy lakóházaknak úgynevezett sprinkler rendszerrel és automatikusan becsukódó belső ajtókkal kell rendelkezniük, hogy visszaszorítsák a füstöt és megfosszák a tüzet az oxigéntől.

Az épület fel volt szerelve füstjelzőkkel, de több lakó azt mondta, hogy kezdetben figyelmen kívül hagyták őket, mert a 120 lakásos épületben eddig is gyakoriak voltak a riasztások.

A tűzoltóparancsnok Daniel Nigro szerint néhány ember nem tudott elmenekülni a füst miatt, mások mozgásképtelenné váltak, amikor megpróbáltak kijutni. A tűzoltók minden emeleten találtak áldozatokat, sokan szív- és légzésleállásban. A megbénult gyerekeknek oxigént adtak, miután kivitték őket. Néhány menekülőnek korom borította az arcát. Adams szerint a tűzoltók még akkor is folytatták a mentést, amikor a levegőellátásuk elfogyott.

Ez volt a leghalálosabb tűz New Yorkban 1990 óta. Akkor 87 ember halt meg a szintén Bronxban található Happy Land nevű társasági klubban történt gyújtogatás miatt.

A vasárnapi tűz néhány nappal azután történt, hogy Philadelphiában 12 ember, köztük nyolc gyermek vesztette életét egy lakástűzben. (AP)

Szűk szavú közleményben számolt be róla az Európai Parlament, hogy december 26. óta kórházban ápolják David Sassolit, az EP olasz elnökét.

„A kórházi kezelésre az immunrendszer működési zavara nyomán fellépő súlyos szövődmények miatt van szükség” - írja Roberto Cuillo szóvivő bejegyzése.

Értelemszerűen Sassoli minden hivatalos programját meghatározatlan ideig lemondták.

Sassolit 2019. július 3-án választották meg az EP elnökének 345 szavazattal. A mandátuma hivatalosan két és fél évig tart, utána az Európai Néppárt adja a következő elnököt.

Sassoli Olaszországban televíziós újságíróként dolgozott mielőtt 2009-ben politikai pályára lépett.

A politikus a mérsékelt baloldali olasz Demokrata Párt képviselőjeként került az Európai Parlamentbe, és a baloldali S&D tömb tagja.

A német szövetségi rendőrség számolt be hétfőn arról, hogy vasárnap két szülő szerencsétlen körülmények között elveszítette kisbabáját, de sikerült megtalálni a csecsemőt, és visszajuttatni a szülőkhöz.

Az AP hírügynökség jelentése szerint.a német szülők a düsseldorfi vasútállomáson készültek felszállni egy vonatra vasárnap kora reggel. A férj feltolta a szerelvényre a babakocsit, és várta, hogy felesége megérkezzen. Időközben azonban a mozdonyvezető becsukta az ajtókat, és a vonat útjára indult.

A pánikba esett szülők egy közelben parkoló taxishoz rohantak, abban a reményben, hogy a vonatot a közeli Duisburgban lévő megállóban utolérik. El is indultak. A kísérő nélküli gyermeket időközben észrevette több utas is, akik azonnal riasztották a kalauzt és a mozdonyvezetőt. A vonat ezt követően visszafordult és visszatért Düsseldorfba.

Az nem derül ki a jelentésből, hogy kik és hogyan érték el a szülőket, de végül ők is visszatértek Düsseldorfba, ahol a rendőrök visszaadták nekik a gyereket. (AP)

Gyurcsány

- írta hétfő délután kiadott közleményében Magyarország legerősebb pártja, a kétharmaddal kormányzó Fidesz - Magyar Polgári Szövetség.

Az Országos Sajtószolgálathoz eljuttatott levél szerint Gyurcsány és pártja, a Gyurcsány-párt vasárnap és hétfőn ismét arról tett tanúbizonyságot, hogy bevándorláspártiak, és lebontanák a kerítést.

A párt Gyurcsány illetve Niedermüller Péter, a Gyurcsány-párt politikusának nyilatkozatára reagálva kijelentette továbbá, hogy Gyurcsány.

A baloldal semmit sem változott, írta még a Fidesz, és ennek ismét hangot adtak: előbb Gyurcsány állt ki az illegális migráció mellett, majd Gyurcsány polgármestere, Niedermüller Péter, aki azt mondta, ha kormányra kerülnének, lebontanák a határkerítést.

A baloldal, amit a Fidesz szerint Gyurcsány vezet, a magyar emberek helyett továbbra is Brüsszel oldalán áll, és együtt tennék legálissá az illegális migrációt, feltehetően Gyurcsány vezetésével.

A Fidesz-KDNP-nek a közlemény szerint ellenben a magyar emberek biztonsága az első, és továbbra is azon fogunk dolgozni, hogy megvédje Magyarország határait.

Sajtótájékoztatót tartott az Egységben Magyarországért, vagyis az ellenzéki pártok összefogása hétfőn a 80 százalékot is meghaladó államadósság ügyében.

A tájékoztatón a hatpárti koalíciót ezúttal egy jobbikos, egy momentumos és egy párbeszédes politikus képviselte.

A Jobbik nevében Potocskáné Kőrösi Anita kapott szót, és arról beszélt, hogy tíz éve nem látott magasságokba szökött az infláció, folyamatosan romlik a külkereskedelmi és a fizetési mérleg, soha nem volt még ilyen drága az euró, és soha nem volt még ennyire gyenge a forint.

Az ok szerinte az Orbán-kormány túlköltekezése és a mérhetetlen korrupció. Mindeközben rekordokat dönt az államadósság, és nem segít az sem, hogy a Pénzügyminisztérium és a jegybank is egymásra mutogat, és keresik a felelősöket a történelmi kudarcért. Az egyik oka a magas államadósságnak szerinte, hogy a kormány a hiteleit a strómanok pénzelésére költi, miközben az állampolgároknak kell majd visszafizetni azokat.

Potocskáné Kőrösi Anita szerint hiába mondogatja a kormány, hogy előre megy az ország nem hátra, valójában tönkremegy, nem előre, amit szépen példáz, hogy az itthoni 80 százalékoshoz képest Csehországban 40, Lengyelországban 60, Szlovákiában pedig 70 százalékos az államadósság.

Illyés Márton, a Momentum alelnöke, gazdasági szakpolitikusa arról beszélt, hogy a kormányváltás esélye miatt kényszerült rá a kormány arra, hogy adó- és bérintézkedéseket hozzon, miközben ezeknek a fedezete nincs meg a rendszerben. Az intézkedéseket ezért a kormány hiányból és államadósságból finanszírozza, ami megszorításokhoz vezet majd.

„A jelenleg felfüggesztett európai uniós forrásokat fel fogjuk szabadítani, át fogjuk vizsgálni a látványberuházásokat és megtisztítjuk a közbeszerzéseket” - mondta Illyés, példáként hozva a Fudan Egyetemet és a Budapest-Belgrád vasútvonalat.

Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese ugyanitt azt mondta, hogy az Orbán-kormány elszalajtotta az államadósság csökkentését akkor, amikor a magánnyugdíjpénztárak háromezer-milliárd forintját elvette a magyaroktól. A politikus szerint még a 80 százalékos arány is kozmetikázott adat, mert a valós eladósodottság a 100 százalék felé közelít.

Tordai kritizálta a válságkezelését, mert amíg szerinte máshol az embereket érdemben segítették, itthon alacsony jövedelempótló támogatásokat adtak, nem juttattak pénzt az embereknek, az erre szánt összegeket a klientúra etetésére használták fel, „hogy felkészüljenek 4-8-12 ellenzékben eltöltött évre, mert tudják, hogy a magyarok nem fognak még egy esélyt adni nekik.”

Még 2022 első félévében elérhető lesz az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) omikron nevű változatára specializált oltóanyag.

Erről a vakcinákért felelős német szövetségi szakhatóság, a Paul Ehrlich Intézet (PEI) vezetője, Klaus Cichutek beszélt egy hétfői ZDF-interjúban.

Az úgynevezett hírvivő RNS (mRNS) technológiára épülő oltóanyagokkal foglalkozó gyártók már elkezdték az omikronhoz igazított vakcinák fejlesztését, mondta Cichutek, és ezzel párhuzamosan megkezdődött az új készítmények engedélyeztetési eljárása is.

Ez a folyamat legkésőbb júniusban lezárul, és addigra nemcsak az új készítmény és a forgalmazási engedély lesz meg, de az oltási kampányhoz kellő mennyiség is.

Az ugyanakkor egyelőre nem teljesen biztos, hogy pontosan milyen tulajdonságokkal rendelkezik majd az új oltóanyag. A vita arról szól, hogy egyszerűen hozzáigazítsák a vakcinát az omikronhoz, vagy kifejlesszenek egy olyan készítményt, ami nem csak ezzel a mutánssal szemben hatékony, de már létrejött, vagy esetleg később kialakuló variánsokkal szemben is.

A világjárvány megállításához Cichutek szerint egyszerre több intézkedésre, azaz a védekezést szolgáló eszközök kombinációjára van szükség. Az emlékeztető oltások ugyan erősítik a védelmet az omikron változattal szemben, de szerinte továbbra is szükséges például a maszkviselés és a higiéniai szabályok betartása.

A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) hétfői adatai szerint az utóbbi 24 órában 25 255 ember szervezetében mutatták ki a koronavírust, ami csaknem 40 százalékos emelkedés az egy héttel korábbi 18 518-hoz képest; a szakértők szerint ez már egyértelműen az ötödik hullám felfutó szakaszát jelöli.

Teljes védőoltással a németországi lakosság 71,9 százaléka - 59,8 millió ember - rendelkezik. Az emlékeztető oltást a lakosság 42,9 százaléka - 35,6 millió ember - kapta meg. Az oltatlanok 21,1 millióan vannak, a lakosság 25,4 százalékát teszik ki. (MTI)

Drámai felvételek járják be az amerikai médiát, miután vasárnap délután rendőrök heroikus körülmények között mentették meg egy férfi életét.

Vasárnap kora délután egy Cesna 172-es szállt fel a kaliforniai Paicoma Whiteman repteréről, ám meghibásodás miatt hamar kényszerleszállást kellett végrehajtania. A kényszerleszállás azonban alaposan félresikerült, és a gép vasúti síneken ért földet, a pilóta pedig a becsapódás során megsérült.

A Los Angeles-i rendőrség két rendőrtisztjének testkamerás felvételein látható, amint a véres pilótát biztonságba helyezik pillanatokkal azelőtt, hogy egy közeledő vonat összeütközne a repülőgéppel. A vonat darabokra zúzta a roncsot, amiben néhány másodperccel korábban még ott ült a pilóta.

A pilóta volt az egyetlen a gép fedélzeten. Állapotáról illetve más sérültekről egyelőre nincs hír.

„A Foothill körzet rendőrei hősiességről és gyors cselekvésről tettek tanúbizonyságot, amikor megmentették egy pilóta életét, aki kényszerleszállást hajtott végre a vasúti síneken a San Fernando Rd. és az Osborne St. sarkán, mielőtt egy szembejövő vonat összeütközött volna a repülőgéppel" - írta a Los Angeles-i rendőrség Twitter-oldalán.

A Metrolink vonatközlekedést leállították, a közúti forgalmat pedig elterelték a Los Angeles belvárosától mintegy 20 mérföldre északnyugatra fekvő területen. A Nemzeti Közlekedésbiztonsági Hivatal vizsgálja a történteket. (USA Today)

Nyílt levelet jelentetett meg hétfőn Gattyán György, Magyarország második leggazdagabb embere, aki a Live Jasmin pornó-webcam szolgáltatásnak köszönheti vagyona jelentős részét, és aki Megoldás Mozgalom néven hozott létre politikai szervezetet december közepén, azzal a céllal, hogy elinduljon a 2022-es országgyűlési választásokon.

Az ellenzéki pártok érthető kétkedéssel fogadták a korábban politikai kérdésekben soha meg nem nyilvánuló Gattyán váratlan bejelentését alig néhány hónappal a választás előtt.

Miután novemberben álláshirdetésben kezdte keresni jelöltjeit, Márki-Zay Péter egyből kijelentette, hogy a pornómilliárdos célja egyértelműen az ellenzéki szavazók megosztása. Gattyán azóta plakátokon kampányol, hetekig mégis csak lebegtette indulását, mielőtt be nem jelentette, hogy a politikai mozgalmat indít - sokan emiatt a Fidesz szándékait vélték felfedezni váratlan feltűnése mögött. Nem keltett bizalmat körülötte az sem, hogy olyan „„szakértőket”” kért fel a kampányához, akik már az Index.hu bedöntésében is tevékeny részt vállaltak.

Gattyán most nyílt levélben fordult az ellenzékhez, hogy tárgyaljanak vele, mert ő igenis jót akar. Azaz kormányváltást. Csak tárgyalni kéne.

„A Megoldás Mozgalom alapító-elnökeként fontosnak tartom újra tisztázni politikai szerepvállalásom alaptézisét. Ragaszkodva eddigi megnyilvánulásaim legfontosabb gondolataihoz, leszögezem, hogy célom a kormányváltás biztos és zökkenőmentes megvalósítása, nem pedig annak késleltetése vagy megakadályozása”

- írja Gattyán az ellenzéki pártvezetőknek címzett levélben.

A milliárdos azt szeretné, ha Magyarország végre „tényleg átlépne a XXI. századba”, és ezért kész felajánlani szolgálatait az ellenzéknek. Arra kéri az összefogás résztvevőit, hogy tegyenek szándéknyilatkozatot, amiben kifejezik támogató hozzáállásukat, elhatározásukat a Megoldás Mozgalom alább felsorolt pontjaival kapcsolatban, és január 17-ig jelezzék felé, hogy készek azokról tárgyalni.

Gattyán öt pontot sorol fel ezután. A következőket:

1. Alakítsák át a közbeszerzési rendszert úgy, hogy azt digitális informatikai rendszer felügyelje, ami ki tudja szűrni a visszaéléseket a „mesterséges intelligencia előnyeit kihasználva.”

2. 10 százalékos alapbéremelést kell végrehajtani az állami közoktatásban dolgozók részére, a jelenlegi egyházi támogatások terhére.

3. Minden 14. életévét betöltött magyar állami közoktatásban részt vevő fiatalnak biztosítson az állam alanyi jogon egy szoftverekkel felszerelt, távoktatásra alkalmas hordozható számítógépet.

4. A kormányzati szervezetek és az állami tulajdonban lévő, nonprofit vállalatok kommunikációs és hirdetési kiadásai nem haladhatják meg a 10 milliárd forintot.

5. Jelentősen csökkenteni kell a közmédia költségvetését, hogy az ne legyen magasabb a kormányváltást követően a mindenkori, legnagyobb kereskedelmi televíziós társaságok megelőző éves nettó árbevételénél, ami nagyjából 40 milliárd forint.

Gattyán szerint az intézkedések nyomán felszabaduló százmilliárdokat vidékfejlesztésre és digitalizációs átállásra kéne fordítani.

Komoly szigorításokat vezetett be hétfői kezdéssel az olasz kormány, és számos új koronavírus elleni korlátozás lép érvénybe be, javarészt az oltatlanokkal szemben.

A tömegközlekedési eszközökre, kávézókba, szállodákba, edzőtermekbe és egyéb mindennapos szolgáltatóegységbe való belépéshez mostantól igazolni kell a védőoltást vagy a közelmúltban történt fertőzésből való felépülést.

Az új „szuper” egészségügyi igazolvány bevezetése ugyanis megszünteti a negatív teszt felmutatásának lehetőségét a szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez. Az már kevés: oltottság vagy a betegségen történt átesés igazolására van szükség.

Hétfőtől a tömegközlekedési eszközökön kötelező továbbá az FFP2-es védőmaszk használata is.

Erről azután döntött a kormány, hogy az ünnepek után durván bedurrantak a számok az országban: naponta több mint 100 ezer esetet regisztrálnak az omikron meglódulása óta.

Az olaszok többsége egyébként támogatja a korlátozásokat. Köztük azt is, hogy a szabadtéri eseményeken is kötelező a maszkviselés, és a munkahelyen is igazolni kell a védettséget.

Olaszországban, ahol az 50 év felettieknek kötelezővé tették az oltást, a 12 év feletti lakosság 86%-a teljeskörűen be van oltva, és a jogosultak közel 75%-a megkapta a védőoltást.

16 ezer korona-beteg van kórházban és 1600 intenzív osztályon. Ez jóval kevesebb, mint az első hullám csúcspontján, amikor előfordult, hogy az intenzív osztályokon 4000 embert kellett egyidejűleg ápolni. A hatóságok azt közölték, hogy a most kórházba kerültek kétharmada nem oltott. (Independent via AP)

Először szólalt meg a világelső Novak Djokovic azóta, hogy öt napja megérkezett Ausztráliába megvívni 21. Grand Slam-trófeájáért.

A szerb teniszező érkezése komoly diplomáciai összetűzésbe torkollott, miután közölték vele, hogy a vízuma nem érvényes, ugyanis nem győzte meg a hatóságokat annak orvosi indokairól, hogy nincs beoltva. Ausztráliába kötelező a covid-oltás a beutazóknak.

A játékos fellebbezett a döntés ellen, arra hivatkozva hogy átesett korábban a fertőzésen, és egy karanténhotelben várta a hétfői - Sydneyben esedékes - ítéletet, ami végül számára kedvezően alakult. (Az ügy hátteréről itt olvashat részletesen.)

Djokovicot így papíron nem toloncolhatják ki, és vízumát is visszakapja, de ezzel együtt továbbra sem dőlt el, hogy játszhat-e a tornán, mert a kormány még megvonhatja tőle a vízumot. Az ügy miatt a szerb és az ausztrál kormány között már fel is hevült a diplomáciai kapcsolat.

A Djokovic-család időközben hétfő délben online sajtótájékoztatót tartott az ügyben. Úgy volt, hogy ezen Novak Djokovic is részt vesz, de végül erre nem került sor. Viszont a játékos Twitter-oldalán üzent a szurkolóinak:

„Boldog és hálás vagyok, amiért a bíró hatályon kívül helyezte a vízum visszavonását. Mindannak ellenére, ami történt, maradni és versenyezni szeretnék, és továbbra is erre koncentrálok. Azért repültem ide, hogy az egyik legfontosabb tornán játszhassak a csodálatos szurkolók előtt.”

Az egész sztori egy olyan sporttörténeti pillanatban bontakozik ki, amikor a sportág történetének három legeredményesebb játékosa még aktív, és továbbra sem dőlt el, melyikük fejezheti be pályafutását a legtöbb GS-diadallal. Jelenleg a svájci Roger Federer, a spanyol Rafael Nadal és Djokovic is 20-20 győzelmet tudhat magáénak. Federer jelenleg sérült, Nadal viszont rajthoz áll Melbourne-ben. (Guardian)

Magyarországon fedezték fel az új év első üstökösét - írja hétfő délután a csillagszat.hu friss cikkére hivatkozva az MTI.

A felfedezést Sárneczky Krisztián, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársa tette 2022. január 2-án a Piszkéstetői Obszervatórium 60 centiméteres Schmidt-távcsövével.

Az üstököst egy hagyományos és egy ultragyorsan forgó földsúroló kisbolygóval egyetemben vette észre a magyar csillagász, és ez azért is nagy szó, mert 36 éve nem fedeztek fel ilyen égitestet Magyarországról.

Sárneczky cikkében azt írja, hogy a harmadik átvizsgált képhármason tűnt fel egy korábban ismeretlen, 30-40 méter átmérőjű földközeli kisbolygó, ami december 28-án 1,1 millió kilométerre haladt el mellettünk. Aztán hajnali fél 4 körül az egyik felvételsorozaton feltűnt egy újabb kisbolygó is.

„Igazából még felfogni sem sikerült, hogy megvan az éjszaka második kisbolygója is, mert pár perccel később, rögtön a következő területen feltűnt egy újabb mozgó égitest, amely azonban más volt, mint az elmúlt másfél évben felfedezett ötven földközeli kisbolygó. Ez is gyorsan haladt a csillagos háttér előtt, de határozott ködösség vette körül” - idézi az MTI Sárneczky Krisztiánt, aki az elmúlt években több földközeli kisbolygót fedezett már fel a Piszkéstetői Obszervatórium Schmidt-távcsövével.

A csillagász bejelentette az égitest felfedezését a Minor Planet Centernek (MPC), ez ugyanis a feltétele annak, hogy a megtaláló személyről nevezzék el az üstököst.

A beszámoló szerint megtalálása idején az üstökös mindössze 60 millió kilométerre volt bolygónktól, ami azért is különös, mert egy átlagos égitestet a Jupiter naptávolságában (750 millió kilométer) vagy még messzebb szoktak általában felfedezni.

"Valószínűleg minden idők egyik leghalványabb, parabola közeli pályán járó üstököse akadt a hálómba, amely gyorsan közeledett felénk, így egy hónappal korábban jóval halványabb, két hónappal ezelőtt pedig még a legnagyobb keresőtávcsövek számára is elérhetetlen volt" - írta még cikkében Sárneczky.

A felfedezést követően Európából, Amerikából és Ázsiából is megfigyelték a kicsi, gyors mozgású üstököst.

Kulin György (1942) és Lovas Miklós (1942-1986 között öt felfedezés) után Sárneczky Krisztián a harmadik magyar csillagász, akiről üstököst neveztek el.

(A címlapi kép illusztráció, azon a Neowise-üstökös Pécs felett 2020. július 13-án éjjel.)

A rendőrség statisztikái szerint szombat délután mintegy 40 ezer ember tiltakozott a koronavírus miatt bevezetett korlátozások ellen Bécs belvárosában.

A tüntetés a késő délutáni órákig békésen zajlott, bár akadtak azért kisebb incidensek és letartóztatások is.

A résztvevők a Heldenplatzon és a szomszédos Maria-Theresien-Platzon gyülekeztek, mielőtt végigvonultak a Ringstrassén.

A 15 órától útjára induló menetet nem sokkal indulás után, nagyjából az Operaháznál leállították, a rendőrség ugyanis pirotechnikai eszközöket és egyéb veszélyes eszközöket talált a menetet vezető tüntetők között. Amíg ezeket az embereket ellenőrizték és megmotozták, megállt a menet. Néhány tüntető ugyan megpróbálta erőszakkal áttörni a kordont, de a rendőrség paprikaspray bevetésével elhárította a kísérletet. Több embert letartóztattak, de nem sokkal később - nagyjából 15.30 körül - folytatódhatott a vonulás.

A tüntetők többsége a tervezett kötelező védőoltás ellen tiltakozott, miközben tehénharangokat kongattak, kürtöket és sípokat fújtak. Egyes transzparensek a náci diktatúrához hasonlították a már bevezetett és a tervezett intézkedéseket, más tüntetők pedig a gyerekeiket féltették a kötelező oltástól.

A megmozdulás miatt a belvárosában ideiglenes forgalmi akadályok is kialakultak. A vonulást, ami végül békés keretek között ért véget, nagyjából 1000 rendőr biztosította.

Ausztriában február 1-től vezetnék be a kötelező koronavírus-oltást a 14 év felettiek számára, ám az omikron miatt meginogni látszik a döntést övező politikai konszenzus, mert egyes szakértők szerint az új mutáció annyira gyorsan terjed, hogy valószínűleg a lakosság akkora része szerez immunitást, mint a korábbi hullámok alatt egyszer sem. (ORF)

Türkmenisztán elnöke elrendelte a rejtélyes - a közeli faluról elnevezett - Darvaza-gázkráter évtizedek óta égő tüzének, azaz a „pokol kapujának” betemetését.

A közép-ázsiai Karakum-sivatag közepén található katlan keletkezését máig rejtély övezi. A legtöbbet hivatkozott verzió szerint a kráter 1971 óta lángol, feltehetően egy félresikerült szovjet bányafúrási kísérlet óta. A fúrás behatolt egy földalatti gázkamrába, beomlott a felszín, és megnyílt a metánnal töltött mélyedés, ahonnan földgáz szivárgott.

A szivárgó földgázt a geológusok meggyújtották, bízva abban, hogy az rövid idő alatt elég. Hát azóta is ég. Viszont elég jól néz ki, bár olyan hőseg áramlik ki belőle, hogy közelről az csak néhány percig kibírható. A turisták ezért inkább távolabbról szemlélik a lángoló üstöt.

Türkmén geológusok ellenben állítják, hogy a kráter már az 1960-as években kialakult, és csak az 1980-as években gyulladt ki.

Gurbanguly Berdymukhamedov elnök részben környezetvédelmi és egészségügyi okból döntött a betemetés mellett, de legalább ennyire nyomós érv, hogy az ország értékes természeti erőforrásokat veszít.

Nem ez lesz az első kísérlet a tűz eloltására. Berdymukhamedov 2010-ben már egyszer utasította a geológusokat és szakembereket, hogy találjanak megoldást. (BBC)

4-1-re legyőzte az RB Leipzig a Mainzot szombat délután a Bundesliga 18. fordulójában, és ezzel nyolcadik helyre jött fel a tabellán.

A meccsen három magyar játékos is pályára lépett, a kapuban Gulácsi Péter, a védelem tengelyében Willi Orbán, a támadásokat vezető Szoboszlai Dominik pedig a meccs legjobbja lett.

A meccs relatíve hamar eldőlt, miután a Mainz 20 perc után emberhátrányba került, André Silva tizenegyesből lőtt góljával pedig vezetést szereztek a hazaiak. A második félidőben aztán Szoboszlai növelte az előnyt Christopher Nkunku gólpassza után a 47. percben:

Az 57. percben a Mainz Lee góljával szépített, de egy percre rá ismét növelte előnyét a Leipzig. Ezúttal fordított volt a szereposztás, és Szoboszlai szolgálta ki Nkunkut:

A végeredményt a 61. percben André Silva állította be, neki ismét Nkunku adta a gólpasszt.

A Mainz játékosa, Szalai Ádám nem volt a keret tagja, mert még műtétből lábadozik.

A Freiburg Sallai Rolanddal a sorban 2-2-es döntetlent játszott otthon az utolsó előtti Bielefeld ellen.

Oltásellenesek és vírusszkeptikusok ezrei tüntetett a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozását célzó óvintézkedések ellen szombaton Németországban - írja az MTI.

A legnagyobb megmozdulást Hamburgban szervezték: az északi városban körülbelül 16 ezren vettek részt a rendőrség szerint a tiltakozó gyűlésen.

Ugyan a szervezők hangosbemondón keresztül figyelmeztették a résztvevőket, hogy viseljenek maszkot, és tartsák az előírt távolságot, sokan nem tettek eleget a felszólításnak.

Egy tiltakozó a jelentések szerint Dávid-csillagot viselt a ruháján oltatlan felirattal. Ellene uszítás gyanúja miatt vizsgálatot indított a rendőrség.

Magdeburban, Freiburgban és Schwerinben is sokan tüntettek, viszont meglepő módon Berlinben alig kétszáz ember ment ki az utcára az intézkedések ellen.

Zwönitzben egy péntek esti tüntetés során pirotechnikai eszközökkel támadtak a rendőrökre. A tiltakozókat végül visszaszorították, mire szétszéledtek. A rendőrség nyomozást indított.

Németországban a karanténszabályokon épp enyhített a szövetségi kormány, de a szolgáltatások terén viszont pénteken szigorítottak a szabályokon: éttermekbe ezen túl csak azok léphetnek be, akik oltottnak vagy gyógyultnak számítanak, és ezen felül fel tudják mutatni az emlékeztető (harmadik) oltásról szóló igazolásukat vagy egy friss, negatív covid-tesztet.

Nem könnyű műfajilag meghatározni, pontosan mit forgatott le a Hír TV Szijjártó Péterrel, de mindenképp emlékezetes az a bő 20 perces kisfilm, amit a Fidesz házi tévéjén közöltek le a hétvégén.

A Hír TV stábja egy észak-afrikai illetve közel-keleti utazásra kísérte el a külügyminisztert. A riport egy útifilm és egy imázsfilm morbid keveréke, amiből kiderül, hogy Tunézia más kultúra mint Magyarország, Irán veszélyes hely, a migráció rossz, Szijjártó Péter pedig egy vasember.

Indulás hajnalban Ferihegyről, ahonnan életmenő vakcinákat és lélegeztető-gépeket visz a külügy Tunéziába és Iránba. Szerencsére utóbbiból jól állunk, miután néhány ezer azóta is raktáron áll (nyereség a szerencsés kiválasztottaknak: 17 milliárd forint) - ehhez képest annyira nem voltunk bőkezűek Tunisszal, kaptak belőle összesen 10 darabot.

A fő állítása a riportnak, kérdések helyett, az hogy Szijjártó folyamatosan úton van - hajnaltől hajnalig: Facebook-bejelentkezéssel kezd, „tudják, ezek azok a rövid üzenetek, amikből korábban megtudhattuk, honnan, mikor és mennyi vakcina érkezik Magyarországra..." - hangzik el, mintha nem lenne a kormánynak elég csatornája, ahol ezt kommunikálhatná.

A külügyi diplomácia, tisztázza a riporter idejekorán, nem turista kiruccanás: bizony Szijjártónak sincs általában ideje várost nézni. A diplomácia, a gazdasági kapcsolatok erősítése mellett csak arra van ideje, hogy felkeresse a magyar futballisták emlékhelyeit és kipróbálja az edzőtermeket.

A másik fő állítás: a profizmus:„Itt minden percre pontosan történik. A színfalak mögött folyamatos az egyeztetés, hogy a program terv szerint menjen. Szinte fel sem ocsúdunk, és már a levegőben vagyunk."

A leginkább zavarba ejtő pillanatai a műsornak nem is annyira a tuniszi szálloda edzőtermében készülő képsorok, inkább azok a betétek, amikor a nézőt felvilágosítják arról, pontosan hol is fekszik Tunézia, a mesés bazárok és a tenger sósságával keveredő, fűszeres illatú levegő világa, ami ráadásul nem is olyan távoli ország, mint sokan hinnénk, hiszen például Tunisz nincs messzebb Budapestről mint Brüsszel:

„Ha figyeltek a történelemórán, akkor Tunéziáról - az ókori Karthágóról - beugrik, hogy innen indult elefántjaival Hannibál Róma ellen. És itt tört ki az Arab tavasz 2011-ben is, ami az egész térségre komoly hatást gyakorolt."

Kilóg viszont a műsor folyamából az a rész, amiben idézik azt a Skype-beszélgetést, amit Orbán Viktor és Szijjártó folytattak, amikor a külügyminiszter covidos volt. Illetve hogy pont a legalázósabb mondat került bele a riportba, amikor a miniszterelnök leszólja szegény koronás külügyminiszterét, hogy nyugodtan vegye le a maszkot,

„interneten keresztül nem fertőzöl.”

Tuniszban Szijjártó találkozott Oszman Dzserandi külügyminiszterrel, és ezen a találkozón azt látjuk csak, hogy a minisztert elkísérte a 444 szerkesztősége környékén is ismerős, a különböző vadregényes keleti országok külgazdasági kapcsolatait menedzselgető Joó István külügyi helyettes államtitkár.

A köztes betétekben, amikor a külügyminiszter épp zárt ajtók mögött tárgyal, a téma általában a migrációra terelődik: lampedusai vágóképeket sodor a szerkesztő Tunéziába, és elhangzik, hogy túlzsúfolt léletvesztőkben indítják útjukra a menekülteket, mondván, hogy a civil szervezetek hajói vagy a parti őrség, kimentik őket.

Az sajnos nem derül ki a riport végére sem, hogy miért tartott a delegációval a kulturális ügyekben felkent Hoppál Péter, de amikor Szijjártó megszólította a képviselőt, minden igyekezetével bólogatott, és nem okozott csalódást. Arra viszont cserébe fény derül, hogy különleges a magyar külügy azért is, mert kevés olyan ország van, ahol ennyi időt, energiát és erőforrást fektetnek a hazai magánszektor külföldi térnyerésébe.

„Ne számolgassák: Tunisz és Teherán között mintegy 3700 kilométer van”

- hangzik el a riportban, de olyan hanglejtéssel, mintha szegény Szijjártó saját szárnyain kellene megtennie a két város közti távolságot.

Tudták, hogy Irán eredetileg Perzsia volt? És hogy Dareiosz és Xerxész is itt látta meg a napvilágot? És hogy tilos az alkohol, a sertéshús, a pornó, sőt a rövidnadrág, a tetoválás is? És az első teheráni emlékek már 8 ezer évesek.

Természetesen elhangzik a magyar külügy kedvenc alapvetése, miszerint nem azért utazunk más országokba, hogy elmondjuk, hogy éljenek, mert semmi közünk hozzá, az ő dolguk, hanem hogy a magyar nemzeti érdeket érvényesítsük, gazdasági és biztonságpolitikai kérdésekben. Ezután újabb útifilm-blokk következik Afganisztánról, és hogy a tálib hatalomátvétel és az elvándorlás mennyiben érintette Iránt. (Spoiler: jelentősen.) De időközben Szijjártó végez egy újabb megbeszéléssel, kioszt 100 ezer vakcinát, és ismét velünk van.

„Már nem számolja a megtett kilométereket...”

- derül ki a külügyminiszterről, aki a fél életét repülőn tölti.

Hogy hogyan bírja? Minden napi sporttal. Hiányzik a család azért, már nem szívesen alszik külföldön. Nem mondja, de mintha az arcára lenne írva, hogy azért már szívesen hazatérne. Erről nem beszél, hiszen nincs szebb dolog, mint a hazát szolgálni szerte a világban.

„Miközben a nővér a beteg személyes tárgyait rakta össze, észrevette, hogy a plüssállaton egy rés van. A belsejében ivermectin volt" - írta David Musyj, a kanadai Windsor Regionális Kórház igazgatója a CBC News birtokába került egyik feljegyzésben.

A beteg a jelentés szerint alaposan kitömte a gyógyszerrel szegény állatot. A feljegyzésben Musyj megdicsérte a munkatársat, amiért megtalálta a plüssállatba rejtett gyógyszert, és felszólította az alkalmazottakat, hogy tartsák nyitva a szemüket hasonló helyzetekben. Most már ugyanis, így az igazgató, nem csak arra kell felkészülni, hogy drogot csempésznek a betegek a kórházba, de gyógyszereket is.

Ilyesmi elég gyakran előfordul a tengerentúlon, ugyanis továbbra is sokan hiszik Amerikában és Kanadában is, hogy a többnyire állatok féregtelenítésére is használt ivermectin hatékonyan enyhíti a koronavírus-fertőzés okozta tüneteket.

Konzvervatív megmondóemberek továbbra is kitartanak amellett, hogy az ivermectin segít leküzdeni a betegséget, jóllehet erre semmilyen egészségügyileg megalapozott bizonyíték nincs.

A korai kutatások alapján látszott ennek valami esélye, de azóta ezt a kutatók elvetették. Ezzel együtt hiába nem írják fel a gyógyszert orvosok, sok beteg megvásárolja egyszerűen az állatoknak készített készítményt, és azt használják. Ami azért is problémás és veszélyes, mert ezeket jellemzően nagyobb testű állatokra, lovakra vagy tehenekre kalibrálják.

Az év elején az Egészségügyi Világszervezet is kimondta, hogy az ivermectin COVID-19 betegek kezelésére történő alkalmazásával kapcsolatos bizonyítékok nem meggyőzőek, sőt, az akár meg is betegítheti az embert.

A kórház szóvivője megerősítette a feljegyzés hitelességét, és azt mondta, hogy a kórház nem kommentálja tovább az ügyet. (CBC)

Két nappal azután, hogy eltűnését bejelentették, megtalálták Shane O'Connor, a világhírű énekesnő, Sinéad O'Connor 17 éve fiának holttestét. Sinéad O'Connor szombat kora reggel a Twitteren osztotta meg a hírt.

A következőket írta:

„Csodálatos fiam, Nevi'im Nesta Ali Shane O'Connor, életem fénye, ma úgy döntött, hogy véget vet földi szenvedéseinek, és most már Istennel van. Nyugodjon békében, és senki ne kövesse a példáját. Az én kisbabám. Annyira szeretlek téged. Kérlek, nyugodj békében.”

Shane O'Connor csütörtökön tűnt el az írországi Newbridge-ből. Utoljára péntek reggel látták a dublini Tallaght 24 körzetben. A rendőrség szombaton megerősítette a tinédzser halálhírét.

Sinéad O'Connor az eltűnés után a közösségi médiában is üzent fiának, és kérte, hogy keresse őt, és ne ártson magának.

Az énekesnő öt évvel ezelőtt szintén eltűnt pár napra Chicagóban, de végül két nap után rátaláltak.

A TMZ akkor azt írta, hogy az énekesnő veszélyben lehet, és eltűnése körülményei valamint előélete alapján nem lehet kizárni, hogy öngyilkosságot kísérelt meg. (Guardian)

Az öngyilkosság megelőzhető. Ha bajban van, lelki gondok, sötét gondolatok nyomasztják, kérhet segítséget!

Interjút adott a Die Welt am Sonntag-nak a német egészségügyi miniszter, és a DPA hírügynökség már megjelenés előtt idézte Karl Lauterbach szavait.

Eszerint a miniszter az interjúban arról beszélt, hogy a kötelező oltás lenne a legjobb megoldás a koronavírus ellen, azzal együtt, hogy még így sem sikerülne valószínűleg mindenkit beoltatni és mindenkinek a teljes védettségét elérni.

Lauterbach szerint fontos lenne elkerülni azt a helyzetet, hogy egy kedvező adatokat hozó nyár után ősszel újabb visszaesés következik, és újabb variánsok lepik meg a lakosságot, úgy hogy sokaknak nincs meg a kellő védettségük, „mert akkor kezdődik minden elölről.”

A miniszter arról is beszélt, hogy hiába okoz enyhébb tüneteket az omikron, sokkal gyorsabban terjed, és hiába fertőződik meg valaki, az nem jelenti azt, hogy később felbukkanó mutációkkal szemben is védettséget élvez majd.

Lauterbach kifejezetten pesszimistán nyilatkozott a világjárvánnyal kapcsolatban, ami szerinte korántsem fog véget érni az omikron-hullámmal, ahogy azt néhány szakember egyébként valószínűsíti.

A parlament várhatóan még januárban vitát tart majd a kötelező oltásokról, de azonnali döntés nem várható.

A kormány és a tartományok vezetése pénteken úgy döntött, hogy enyhítik a karanténelőírásokat, viszont szigorítják a szolgálatatások igénybevételének feltételeit, így például az éttermek és szórakozóhelyek látogathatóságát. (DPA / MTI)

Ha az ember pár perc alatt szeretné megérteni, hova jutott az Egyesült Államok politikai kultúrája az elmúlt években-évtizedekben, Tucker Carlson jobboldali megmondóember és Ted Cruz republikánus szenátor pénteki Fox News-interjújánál nehezen fog tömörebb összefoglalót találni a célra.

Önmagában árulkodó, hogy Cruz, aki azért mégiscsak a Republikánus Párt egyik legbefolyásosabb tagja, texasi szenátor, és az igazságügyi bizottság tagja, maga töltötte fel az interjút Twitter-profiljára, hogy minél látványosabb gesztust gyakoroljon a megsértett amerikai jobboldaliak felé.

A bűn, amit Cruz elkövetett, az volt, hogy a Capitolium 2021-es ostromának első évfordulóján terroristának nevezte azokat az embereket, akik a törvényes rend megdöntésére törve behatoltak az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusába, és rendőröket támadtak meg.

Tucker Carlson - akit a magyar közönség is jól ismerhet, mert az egyetlen újságíró volt Magyarországon az elmúlt tíz évben, aki közjogi méltóságoknak járó fogadtatásban részesült - hüledezve kérdezte fel Cruzt, hogy mégis miként gondolta ezt. A szerkesztő szerint Cruz tudatosan hazudott, amikor terrortámadásnak nevezte az ostromot.

Cruz azt is bevallja: SMS-t írt Carlsonnak, hogy engedje bejelentkezni a műsorban, és bocsánatot kérni, mert pontatlanul és hülyén fogalmazott. A legbeszédesebb momentuma az interjúnak mégis az, hogy Carlson nem fogadja ezt el, hanem addig pusholja Cruzt, amíg az majdnem csúszva-mászva esedezik bocsánatért.

Cruz azzal próbálja menteni a menthetőt, hogy ő csak a rendőröket megtámadókra gondolt, nem a békés tömegekre, akik kifejezték véleményüket Washingtonban, és akiknek nincs rács mögött a helyük. Carlson azonban hajthatatlan: folyamatos lehazugozza Cruzt, aki percről percre egyre csak mélyebbre süllyed a mocsárban.

Végül a szenátor hosszú percek canossája végén valahogy kiássa magát azzal, hogy ő mindig terroristázta a rendőrökre támadókat, az évfordulón viszont tényleg nem lett volna szabad így tennie. Hogy miért? Mert a demokraták és a mainstream média nagyon ki volt hegyezve arra, hogy kiforgassa szavait, és így is történt.

Ezen a ponton sikerült végre megtörnie Carlsont, és szinte könnyek közt egyez ki vele egy döntetlenben.

„Ma megnyitotta a kapuit a város első McDonald's étterme a város szélén a 4-es főút mentén. Az étteremre akkora érdeklődés mutatkozott, hogy a bejáratnál több 10 méteres, a McDrive-nál pedig csaknem 2 kilométeres sor alakult ki, aminek a vége már Kisvárda belvárosában van, de a sor továbbra is bővül. A forgalmat késő délután óta rendőr irányítja, bár a belvárosból nézve nem igazán tudni, hogy ki az aki ezek közül sajtburgerre éhes, és ki az aki a várost szeretné elhagyni” - írta este olvasónk, Péter, sajnálkozva, hogy csak egy ilyen maszatos fotót tudött küldeni.

Kisvárdán hónapok óta készültek az eseményre, azok után, hogy júliusban Seszták Miklós országgyűlési képviselő, egykori fejlesztési miniszter bejelentette, hogy

„sokak régi vágya teljesül Kisvárda és környékéről: itt hamarosan egy MCDONALD’S étterem épül.”

Mint a mellékelt ábra mutatja, Seszták nem tévedett - ezúttal sem. Egy kisvárdai csoportban is arról írnak a Facebookon, hogy a Tescónál található körfogalomnál rendőrök irányítják a forgalmat, az autósor be sem látható, és a gyalogos sor is legalább 30 méteres.

Egy komolyabb étteremről van szó: nyílt itt a McDrive mellett egy McCafé is; a Napi cikke szerint 90 fő befogadására alkalmas a hely, amihez egy 30 fős terasz is tartozik. 70-en dolgoznak majd itt, és a magyarországi McDonald’sokat üzemeltető Progress Étteremhálózat Kft. ügyvezetője, Égi Zsolt szerint itt dolgozik először „vendégélmény menedzser,” akinek feladata lesz gondoskodni a vendégek kényelméről, köszönteni őket, ha kell megmutatni nekik az eszközök használatát. Ma este bőven lesz dolga.

Számos francia képviselő halálos fenyegetéseket kapott, miután egy olyan törvényjavaslatot készül elfogadni a parlament, ami számos szolgáltatás igénybe vételét oltási igazolványhoz kötné.

Több párt irodáit is megrongálták radikális oltásellenes csoportok Párizsban és máshol az országban is, de az előterjesztést a fenyegetések dacára minden valószínűség szerint hétfő éjjel vagy kedd hajnalban megszavazzák.

Olivier Véran egészségügyi miniszter szerint az intézkedés célja az életmentés, és hogy rábírják azt a nagyjából 5 millió embert, aki eddig vonakodott tőle, hogy oltassa be magát. A miniszter leszögezte azt is: súlyos következményei lesznek a fenyegetőzéseknek, egyben önzőnek titulálta mindazokat, akik ellenzik a védőoltásokat.

Az Emmanuel Macron vezette kormánypárt, az En Marche! egyik képviselője, Barbara Bessot Ballot szerint 52 képviselő kapott halálos fenyegetéseket.

A magas átoltottság ellenére az oltásellenes csoportok Franciaországban sokkal hangosabbak és agresszívabbak, mint a szomszédos országokban, és a törvénytervezet vitájának időpontjára is tüntetést szerveztek a Nemzetgyűlés elé.

Franciaországban idáig az oltási igazolás mellett negatív teszttel is lehetett moziba vagy étterembe menni, rendezvényekre, moziba, koncertre vagy színházba járni, egy teraszra kiülni, vagy vonatra ülni. Január 15-től - a törvénytervezet értelmében - ezekre a helyekre az oltás mindhárom adagjával rendelkezők léphetnek csak be szabadon, az egy vagy két oltási adaggal rendelkezőknek negatív tesztet is fel kell majd mutatniuk az oltási igazolásuk mellett, az oltatlanok pedig ezeket a szolgáltatásokat nem vehetik igénybe.

A törvény elő fogja írni, hogy február 15-től a második védőoltást követően legkésőbb négy hónappal mindenkinek meg kell kapnia az emlékeztető oltást is, különben az igazolása érvényét veszti. A betegségen történt átesés egyetlen oltási adagnak felel meg az igazolásban.

A javaslat a védettségi igazolással történő visszaéléseket a korábbiaknál szigorúbban bünteti, akár öt év szabadságvesztés és 75 ezer eurós pénzbírság is kiszabható a szabályszegőkre.

A javaslatot a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés és a Jean-Luc Mélenchon által irányított radikális baloldal nem támogatja, de a kormánypárt a jobbközép Köztársaságiak és a szocialisták támogatásával várhatóan elfogadja.

Franciaországban jelenleg 19 ezer fertőzöttet ápolnak kórházban, intenzív osztályon 3500-an vannak. Az oltásra jogosultak több mint 91 százaléka már felvette az oltás legalább első adagját, 50 százalékuk már a harmadik adagot is megkapta, a teljes lakosságra vetítve 78 százalékos az átoltottság. (Reuters / MTI)

Egyenszövegben kötelesek tájékoztatni a bankok és pénzintézetek ügyfeleiket arról, hogy nem nekik, hanem a kormánynak köszönhetik a jelzáloghitel-kamatok rögzítését. Nem elég ennyit feltüntetni: pontosan jelezniük kell az ügyfelek felé azt is, hogy hány forintot köszönhetnek az intézkedésnek.

Mindez egy Rogán Antal kommunikációs miniszter által jegyzett hétfői kormányrendeletből derül ki. A rendelet alapján a bankokat épp olyan adatközlési kötelezettség köti majd mint az energiaszolgáltatókat, akiknek be kell számolniuk arról, hogy pontosan mennyit spórolt meg a háztartás a rezsicsökkentésnek köszönhetően.

A kormány és annak vezetője láthatóan büszke az intézkedésre: Orbán Viktor személyesen jelentette be Facebook-oldalán a folyamatosan emelkedő kamatokra és az elszabadult inflációra hivatkozva, hogy 2022 első félévének végéig az októberi szinten rögzíti a kormány a változó kamatozású jelzáloghitel-kamatokat.

A változó kamatozású ingatlanhitelek a komplett hitelállománynak mintegy 40 százalékát, 466 ezer szerződést érintenek.

A most nyilvánosságra hozott rendelet, épp mint a rezsicsökkentés esetében, azért is félrevezető, mert az intézkedés miatt kiesős összegeket a bankrendszer bukja be, nem a költségvetés - az a kormány részéről nem követel semmilyen áldozatot. (A jegybank becslése szerint nagyjából 30 milliárd forint ez a veszteség.)

A szöveget pontosan kell közölni, még a bekezdések elrendezését is megszabja a rendelet, és a kamatstop kifejezés használatát is több ponton rögzíti. (hvg.hu)

Novemberben felállt az Index belpolitikai rovatát vezető Gabay Balázs, és távozott a laptól.

Gabay, aki korábban a Magyar Nemzet, a Hamu és Gyémánt és a Népszava újságírója is volt, egy nem nyilvános Facebook-posztban számolt be távozásának okairól és körülményeiről, és a Magyar Hang kérésére hozzájárult, hogy idézzenek a bejegyzéséből.

Az újságíró ebben a bejegyzésben azt írja, hogy dolgozott már olyan újságnál, ahol egyértelmű politikai befolyás érvényesült - a Magyar Nemzetnél, ami 2015 előtt Simicska és Orbán közös médiabirodalmának zászlóshajója volt. 2018-ig volt a Nemzet szerzője, azaz a gecibotrány után is maradt a lapnál.

Gabay nem sokkal azelőtt került az Indexhez, 2020 őszén, hogy távozott onnan Szombathy Pál főszerkesztő, akinek a posztját Fekete-Szalóky Zoltán vette át.

Gabay tudta, hogy kormánypárti befolyás van a menedzsmentben. Ismerte Vaszily Miklós karrierútját, aki - miután az Echo TV és az MTVA vezérigazgatója volt, majd a TV2 vezérigazgatója lett - tavaly 2020. novemberében az Indamedia-csoport vezetőjeként átvette az Indexet működtető Index.hu Zrt. részvényeit is. De mivel - folytatja Gabay -, tudta milyen az, amikor nyomásgyakorlás történik egy lapnál, kivárt, és figyelte a jeleket.

„Bízva a tapasztalatomban, elhatároztam, amíg nem jelennek meg gyanús cikkek az oldalon, és gyanús egyedek a szerkesztőségben, illetve tőlem sem «rendelnek» gyanús cikkeket vagy áramvonalasítják az anyagaimat, csinálom.”

Miután az alapítvány formula megszűnt, és távozott Bodolai László és Szombathy is a szerkesztőség környékéről, bizonytalanság lett úrra a szerkesztőségben, különösen azok körében, akiket már az új - a szerkesztőség kollektív felállása után szerepet kapó - vezetés hozott az Indexhez.

Gabay bízott benne, hogy egy középre húzó, objektív lapnál tud majd dolgozni, és egy ideig szerinte maradt is ez az irány.

„Aztán megjelent pár közéleti ügyeket érintő, álnéven írt anyag, köztük olyan is, mely Rogán Antal feleségének elhíresült, 1,6 milliárdos földvásárlásáról szólt – némiképp a mundér becsületét védve. Figyeltem, olvastam, szarul éreztem magam, és teljesen elhibázott módon, nem szólaltam fel ellene. Cinkosság. Aztán jött a Mészáros Lőrinc-interjú. (...) Telt a pohár, jeleztem, határozottan, nyíltan.”

Gabay szerint felmondhatott volna már, de még hinni akart - meg is jegyzi ezen a ponton, hogy jelenleg is számos újságíró táplálja magában ugyanezt a reményt, és egyébiránt nem is az újságírók integritását érte fenyegetés. Azt írhatott, amit akart, nem tették hamis kontextusba a cikkeit, és több szerző is ellenzéki lapoktól érkezett, velük sem tették ezt meg a szerkesztők, de a gyanús hátterű anyagok sokakat zavarni kezdtek:

„Az utóbbi időben egyre erőteljesebben éreztem, hogy kormányoldalról nyomás alá kerültünk, de meggyőződésem, hogy ezt más olyan kormánykritikus szerkesztőség is érzékeli, megszenvedi, amelyről a mezei olvasó nem is feltételezné.”

„A kaput a Városháza eladásáról szóló cikksorozat tette be. Fogalmam sincs, hogy miért most sokalltam be, de abban biztos vagyok, hogy ez a sorozat az újságírás etikai normáival, szakmai alapelveivel szembe menve jelent meg. Számomra nyilvánvalónak tűnik, hogy ez esetben az Indexet platformként használta valaki, hogy politikai támadást hajtson végre az ellenfeleivel szemben. Ez ilyen formában akkor sem fér bele, ha a Városházán volt vaj az érintettek füle mögött, de ugyanígy elfogadhatatlan lenne, ha hasonló hátsó szándékkal Kocsis Máté, Kövér László, Orbán Viktor vagy bármelyik kormánypárti politikus ellen vetette volna be a lap.

A fenntartásaimat széles körben, és a vezetőknek külön-külön is jeleztem több alkalommal, és rengeteget beszélgettem róla a kollégáimmal. Soha életemben nem őrlődtem annyit munkahelyi problémán, mint most, megroggyantam lelkileg, most először fizikailag is.

Az okokat fent részleteztem: minden eddiginél erősebben akartam hinni valamiben, még úgy is, hogy páran talán megbélyegeztek miatta. Úgy éreztem, ha ebben az ügyben cinkosként néma maradok, szertefoszlik mindaz, amit az újságírásról, mint hivatásról gondolok. Végül nem láttam más kiutat, felmondtam.”

Gabay azzal zárja a hosszú posztot, hogy búcsúlevelet írt kollégáinak, és azt kérte tőlük, őrködjenek az őrláng felett, akkor is, ha mások azt el akarják fújni.

Megtiszteltetésként élte meg, hogy az Indexnél dolgozhatott, és nem veszítette el minden reményét, hogy létezhet részrehajlástól mentes újságírás, de a lelkiismerete számára fontosabb volt: „A lelkiismeret rendületlenül küldi a jeleket, időnként elsorvad egy kis darabkája, de nem hagyja magát, a fiókból is kimászik, és végigkíséri az életünket. Ezért hasztalan küzdeni vele. Érdemes inkább becsben tartani, és hallgatni rá.”

Fejükhöz kaphatnak mindazok, akik amerikai beavatkozástól tartanak a jövő tavaszi választásokon: a volt amerikai elnök, Donald Trump a Save America PAC által hétfőn küldött nyilatkozatában kiállt Orbán Viktor magyar miniszterelnök újraválasztása mellett - írja a Hill, és a Twitteren is terjed már az egykori republikánus országvezető levele:

A nyilatkozat szerint Orbán nagyon szereti az országát, biztonságot akar a népének, és nem véletlenül vállalt konfliktust az Európai Unióval a bevándorlás kérdésében.

"(...) Csodálatos munkát végzett Magyarország védelmében, az illegális bevándorlás megállításában, a munkahelyteremtésben, és hagyni kell, hogy folytassa munkáját a közelgő választások után is. Erős vezető, akit mindenki tisztel"

- írja Trump, aki teljes támogatásáról biztosította a magyar miniszterelnököt az országgyűlési választásokon.

A Hill emlékeztet, hogy Orbán személyében arról a széles körben bírált autoriter magyar miniszterelnökről van szó, akit a Biden-kormány nem hívott meg a közelmúltban tartott demokrácia-csúcstalálkozóra, és akinek Márki-Zay Péter konzervatív politikussal, valamint a mögötte sorakozó egyesült ellenzékkel kell harcba szállnia negyedik hivatali ciklusáért idén tavasszal. (The Hill)

Közleményben számolt be róla az első magyar omikron-megbetegedést regisztráló Neumann Labs, hogy Magyarországon már két betegnél is kimutatták a koronavírust és az influenza kettős fertőzését, a „fluronát”, amit elsőnek virológusok Izraelben azonosítottak a napokban.

A Neumann Labs szerint mindkét azonosított magyar fluronás beteg 30 év alatti.

A labor azt írja, hogy mostantól a náluk vizsgált pozitív teszteken minden COVID-19 PCR teszt mellett ingyen elvégezi az influenza-vizsgálatot is, hogy adott esetben kimutathassák az influenzával együttes jelenlétét is a koronavírusnak.

„ (...) A tudósok eddig is hangsúlyozták, hogy a két vírus akár egyszerre is elkapható, és ebben az esetben akár súlyosabb lefolyású lehet a megbetegedés, és jelentősen nagyobb esély is lehet a halálos kimenetelre. Tömegesen szerencsére eddig ez nem fordult elő, de az már biztos, hogy az egészségügyi és diagnosztikai ellátásnak fel kell készülnie, hogy lesznek kettős fertőzött esetek is. Nálunk jelenleg napi 4-5 influenzás esetet találunk, de az influenza-járvány még el sem kezdődött, és az omikron gyors terjedése miatt az ötödik hullám is valószínűsíthető” – áll Nyíri Miklós, a Neumann Labs ügyvezetőjének nyilatkozata a közleményben.

A közlemény arról is beszámolt, hogy a Neumann Labs-ben vizsgált pozitív minták 78 százaléka már az omikron-variánst tartalmazza.

Hosszú elemzést tett közzé hétfőn a New York Times Orbán Viktor és az Európai Unió viszonyáról, és arról, hogy miként nézte végig az európai közösség, ahogy a magyar miniszterelnök egy illiberális államot épít fel a kontinens közepén.

A cikk, amit a lap brüsszeli tudósítója, Steven Erlanger jegyez, több mint egy tucat volt és jelenleg uniós vezetővel készült interjú nyomán készült.

A magyar bel- és külpolitikát ismerő olvasóközönség számára az összefoglalóban kevés új, eddig ismeretlen részlet olvasható - ezzel együtt a szöveg, ilyen rövid terjedelmében, viszonylag pontos rekonstruálása annak a folyamatnak, aminek a végén a Fidesz kiszorult az európai fősodorból.

Erlanger végigveszi a viszony megromlásának legfontosabb állomásait a médiatörvény és az alkotmány kétharmados elfogadásától kezdve a migrációs krízisen át a Néppárton belüli konfliktusokig.

A magyar szemszögből legérdekesebb és talán egyedüliként újszerűnek mondható részlet az utolsó bekezdések egyikében található.

E szerint 2018 májusában, nem sokkal a Fidesz újabb kétharmados győzelme után, Orbán Brüsszelben asztalhoz ült Joseph Daul akkori pártelnökkel és későbbi utódjával, Manfred Weberrel (akit egyébként a cikkben is megszólaltat a lap).

A szerző egy tisztviselőre hivatkozik, akit azonnal értesítettek a találkozón elhangzottakról - az ő beszámolója szerint pedig Daulék figyelmeztették a magyar miniszterelnököt, hogy ha folytatja agresszív politikáját, veszélybe kerülhet a Fidesz néppárti tagsága.

Orbán a forrás szerint a friss kétharmaddal a háta mögött „úgy érezte magát, mint aki szteroidon van”, és kőkeményen visszavágott a néppárti vezetőknek:

„Ha megpróbáltok kirúgni, elpusztítalak benneteket.”

A Fidesz végül csak 2021 tavaszán lépett ki a Néppártból, jóllehet évekkel korábban eldőlt már a sorsa.

Manfred Weber, aki csúcsjelöltnek készült, a 2019 tavaszi EP-választás előtt már nem akart frontot nyitni a Néppártban akkor már felfüggesztett Fidesszel, és ugyan az évn végén már biztosnak látszott a szakítás, a koronavírus-válság kitörése miatt formálisan erre csak a 2021-es évben került sor.

A New York Times cikke ezen a linken elérhető.

Ausztria a továbbiakban nem fogadja el teljes értékű oltásként a Janssen vakcinájának egyetlen adagját - írja az osztrák közszolgálati ORF-re hivatkozva hétfő délután a hvg.hu.

A novemberben meghozott, de hétfőn életbe lépő járványügyi szabályok szerint azoknak az osztrák lakosoknak, illetve Ausztriába utazóknak, akik csak a Johnson&Johnson egydózisú vakcináját kapták meg, fel kell venniük még egy oltást. (Az osztrák hatóságok a Pfizer–Biontech, vagy a Moderna oltóanyagát ajánlják.)

260 ezer ember kapott Janssen-oltást Ausztriában, közülük 75 ezer embert érint ez a szabályozás - ők nem vettek még fel emlékeztető oltást. A hatóságok névre szólóan tájékoztatják ezeket az embereket az intézkedésről.

A védettségi igazolványuk érvényét veszíti, amennyiben nem oltatják be magukat újra, így egész napos kijárási korlátozás lesz érvényes rájuk.

A változás a magyarokat is érinti, mert a beutazás során sem fogadják el a hatóságok immáron az egyetlen Janssen-oltást.

Aki nem rendelkezik megfelelő védettséggel, vagy nem tudja igazolni, hogy átesett a fertőzésen, annak 10 nap karantént ír elő a szabályzás, ez alól pedig csak egy 5. napon végzett negatív PCR-rel mentesülhetnek. (hvg.hu)

Hétfőn az izraeli hatóságok lehetővé tették, és felajánlották a 60 évnél idősebb állampolgároknak, hogy felvegyék a negyedik koronavírus elleni oltásukat is.

Ez a lehetőség eddig csak a legyengült immunrendszerrel rendelkező lakosok és egészségügyi dolgozók egyes csoportjai számára állt fenn.

A kormányzat egészségügyi szakértői múlt héten azt mondták, hogy egyelőre további elemzésekre és kutatási eredményekre várnak, mielőtt engedélyeznék a negyedik oltást a lakosság teljes körében.

Naftali Bennett miniszterelnök aztán néhány nappal később közölte, hogy az újabb emlékeztető oltás mindenki számára elérhető lesz, aki 60 éves vagy idősebb, és aki az utolsó oltását legalább négy hónappal ezelőtt kapta.

Bennett azt is nyilatkozta, hogy egyelőre a legveszélyeztetettebbeket kell megvédeni az omikron-variánstól, mert az egészen más formában terjed, mint az előző hullámban meghatározó delta-variáns. Így arról nem született még döntés, hogy a negyedik oltás mindenki számára elérhető lesz-e a közeljövőben.

Az Egészségügyi Minisztérium adatai szerint Izraelben hétfőn több mint 6500 pozitív esetet regisztráltak, ami hónapok óta a legmagasabb napi adat. A járványügyi szakemberek szerint az omikron változattól - ami fertőzőbbnek tűnik, de kevésbé súlyos betegséget okoz mint a delta -, 1000 fertőzöttből körülbelül 3 ember kerül kórházba. Viszont az esetszámok meredek emelkedése miatt így sem becsülik alá a kockázatot, mert az heteken belül elérheti akár az 50 ezret is az országban.

A múlt héten a kormány visszavonta az oltott emberekre vonatkozó karantén-követelmények egy részét, attól tartva, hogy a szabályok tízezreket érinthetnek, és de facto zárlathoz vezethetnek. Az új szabályok szerint a teljesen beoltott emberek elkerülhetik a karantént, amint negatív a vírustesztjük.

A minisztérium szerint Izrael 9,3 millió lakosából körülbelül 6,4 millióan kapták meg az első, 5,8 millióan a második és 4,1 millióan a harmadik oltást. (Washington Post)