
Pénteken késő estétől észak felől megvastagszik a felhőzet, és az éjszaka második felében egyre többfelé számíthatunk havazásra, hózáporokra. Az Időkép szerint nagyobb területen a Dunántúlon és délen várható csapadék, a Bakonyban 7-8 centi friss hó is hullhat.
Nyugaton a havazást néha havas eső, ónos eső és eső válthatja, keleten és az Északi-középhegységben inkább csak kisebb hózáporok lesznek.
Szombat délelőttől főként a középső és nyugati tájakon pedig feltámad a szél, amely helyenként hófúvást okozhat.

Az idei nyugdíj- és minimálbér-emelések eredményeként három megyében a nettó minimálbért sem fogja elérni az átlagos nyugdíj összege – írja az mfor.hu, hozzátéve, hogy az érintett megyékben közel 400 ezer nyugdíjas él.
A nyugdíjakat idén 5 százalékkal emelte a kormány, miközben a minimálbér január elsejétől közel 20 százalékkal nőtt. Az öt százalékos emeléssel az átlagos öregségi nyugdíj 165 610 forint lesz. Az mfor.hu szerint viszont érdemes nemcsak az öregségi nyugdíjasok juttatásait nézni, de azokét is, akik más jogcímen jogosultak nyugellátásra, mert az ilyen ellátások átlaga most 146 840 forint.
Az ellátások átlaga Budapesten a legmagasabb: 181 875 forint. Ezt követi Fejér megye, ahol az érintette átlagosan 156 522 forintot kapnak, harmadik helyen pedig Pest megye áll 155 259 forinttal. A nyugellátások átlaga Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb: 124 972 forint. Ezt előzi meg Békés megye 128 668 forinttal és Bács-Kiskun átlag 130 324 forinttal.
Vagyis idén a Szabolcs megyeiek, a Békés megyeiek és a Bács-Kiskun megyeiek átlag nyugdíjellátása már nem éri el a nettó minimálbér összegét, a 133 ezer forintot sem. A legmagasabb és a legalacsonyabb átlagot regisztráló Budapest és Szabolcs megye között 56 903 forintos különbség van. Az mfor.hu ehhez hozzáteszi, hogy 2000-ben még csak 12 ezer forinttal haladta meg a fővárosi átlag a Szabolcs megyeit, de ennél is érdekesebb, hogy idén a legkeletibb megyében élő érintettek annyit kapnak átlagosan, mint 2014-ben a fővárosiak.

Csütörtök este, 74 éves korában meghalt Meat Loaf, grammy-díjas énekes. A Deadline azt írja, az énekest szerettei, felesége és két lánya körében érte a halál. A halál okát nem közölték.
Marvin Lee Aday néven, 1947-ben született Dallasban, zenei karrierjét Los Angelesben kezdte, amikor megalakította zenekarát, a Meat Loaf Soult.
Meat Loaf 1977-ben megjelent lemeze, a Bat Out of Hell minden idők egyik legkelendőbb lemeze volt, 14 millió darabot adtak el belőle. Az énekes több mint ötven filmben és sorozatban is szerepelt, például a Harcosok klubjában és a Rocky Horror Picture Show 1975-ös filmváltozatában, utóbbiban Eddie-t alakította.

Orbán Viktor szokásos péntek reggeli Kossuth rádiós interjújában végre elmagyarázta, mit jelent pontosan a kormány jelmondata, a „Magyarország előre megy, nem hátra”.
„A politika egy olyan világ, amely közel van a költészethez. (...) Sok szépsége van a mi szakmánknak, az egyik szépsége annak a munkának, amit végzünk, valamilyen rokonságban áll az irodalommal. Az irodalomban is az a jó, hogy ha mondunk valamit, és az sokfajta gondolatot indít el az ember fejében. Ezért a »Magyarország előre megy, nem hátra« is egy olyan mondat, ami felől ha megkérdeznénk tíz vagy húsz embert, akkor nagyjából egy mondjuk úgy, hogy asszociációs vagy magyarázós körben mondanák megy, hogy nekik mit jelent ez a mondat, de mindegyik kicsit különbözne a másiktól. Én azok közé tartozom, akik azért szeretik ezt a mondatot, mert ebben benne van az a küzdelem, amit Magyarország az elmúlt 12 évben folytatott.”
– sorolta Orbán Viktor, aki végül úgy fogalmazott, hogy a „Magyarország előre megy, nem hátra” szlogen „az emberek eligazodásához segítséget nyújtó mondat”,és „aki szereti, szereti, aki nem, az nem használja”.
A miniszterelnök ezután hosszabb magyarázatot adott arról is, hogy miért ellenzi az egészségügy privatizálását: „Akinek sok pénze van, annak minden rendszer jó, de akinek nincs sok pénze, és a magyarok közül sokan vagyunk, sokan vannak, akik kispénzűek, tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy a magyar bérszínvonal még nincsen ott, hogy Magyarországot egy gazdag országnak lehessen nevezni, egyáltalán nem tartozunk még a gazdag országok közé, fogunk majd, és jó útvonalon is haladunk, de még nem tartozunk oda, egy ilyen országban a közegészségügyi rendszer privatizálása azt jelenti, hogy a kispénzű emberek ki fognak maradni az egészségügyi ellátásból.”
Az interjút azzal zárta, hogy elmondta, „a magyarok mindig várkapitányok is egyben, mi vagyunk a nyugati világ várkapitány szolgálatot teljesítő nemzete, egész Európa határát védjük”, ezt pedig „Brüsszel nem támogatja”, mert nem ad pénzt arra, hogy kerítést építsünk.

Elmarad M. Richárd pere, állapota nem teszi lehetővé, hogy megjelenjen a bíróságon – ezt a Dózsa György úti tragédia egyik okozójának ügyvédje, Dr. Jován László mondta a Borsnak.
M. Richárd decemberben sztrókot kapott a börtönben. A férfi, akit korábban a kecskeméti maffiaperben is elítéltek, karácsonykor lett rosszul, majd a szombathelyi börtönből a Büntetés-Végrehajtás Egészségügyi Központjába került, Berettyóújfaluba.
Az ügyvéd a Borsnak most azt mondta, sztrókja miatt M. Richárd bal oldala kezdetben teljesen lebénult, állapota javul, de lassú felépülés előtt áll. A három és fél évnyi fogházbüntetését töltő M. Richárd még mindig a Hajdú-Bihar megyei rabkórházban van. Állapota miatt a férfi jelenleg képtelen megjelenni a bíróságon, ezért egy másik, folyamatban lévő büntetőperében is elmaradnak a tárgyalások.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ csütörtök este közölt részleteket arról, hogy február 15-én oltási igazolvánnyá alakul a védettségi igazolvány. Egy új kormányrendelet szerint február közepétől csak azoknak lesz érvényes az igazolványuk, akik oltottak. Azok az oltatlanok, akik csak átestek a betegségen, nem jogosultak az oltási igazolványra.
Az oltási igazolvány a következő esetekben érvényes:
Azoknak, akiket az egydózisú Janssennel oltottak, szintén hat hónapon belül fel kell venni a megerősítő második oltást ahhoz, hogy az igazolvány érvényes maradjon.
18 éven aluliaknál az egydózisú oltóanyag esetén egy, a kétdózisú oltóanyag esetén két oltás elegendő marad az érvényességhez.
A jelenlegi védettségi igazolványok cseréjére nincs szükség, azoknak érvényességét a QR-kód alapján lehet majd ellenőrizni. (MTI)

Szentkirályi Alexandra rendkívül fiatalos tiktokos aktivitását nemrég mutattuk be egy cikkben, ebben szerepelt az a videója is, amelyben a fiatalosan tiktokozó kormányszóvivő felhívta fiatal követőinek figyelmét arra, hogy milyen szép szögesdrótokat halmoztak fel a határkerítésen. Mindezt egy nagyon fiatalosnak, menőnek és bulisnak hangzó zene kíséretében teszi, de hogy ez a zene pontosan miről szól, akkor még nem részleteztük.
Moreart és IHI dalát a TikTokon a legtöbben az úgynevezett „Food Dance TikTok Song”-ként ismerik, ez azt jelenti, hogy a legtöbben olyan videókat készítenek ezzel a számmal a háttérben, amelyekben esznek és táncolnak. Az nem derült ki, hogy miért pont erre a dalra teszik mindezt, de feltehetően ugyanúgy nem tudják, mint Szentkirályi Alexandra, hogy Moreart és IHI számának címe, a Я буду ебать azt jelenti: Baszni fogok. Moreart kazahsztáni rapper, aki 2020-ban kezdett szólókarrierbe, polgári neve Kuat Kuralbajev, 32 éves, házas és van egy gyereke. Nagyobb ismertségét a TikTokon elszabadult számának köszönheti.
A Я буду ебать/Baszni fogok című szám egy részét oroszul, egy részét kazahul adja elő a rapper és IHI, az orosz részeket Gazda Albert kollégám fordította le, neki köszönhetően most már Szentkirályi Alexandra is tudhatja, hogy a szögesdrótos határkerítést rendőrökkel együtt megtekintő videója alatt egy kazah rapper azt ordítja sokszor egymás után, hogy „baszni fogok és tartalmat tolni”, illetve hogy „a szuka érti a stílusomat és a szlenget”.
Zsaszik, Zsaszik (Pr-r), Zsaszik (igen, pr-r), Zsaszik (Szigi)
Hol van (Szigi) a cigim? Hol, Zsaszik, he?
Á, én, ó, igen
Baszni fogok és tartalmat tolni
Olyan ez most, mint egy comeback
A szuka érti a stílusomat és a szlenget
Baszni fogom, mint a dollár a tengét
Baszni fogok és tartalmat tolni
Olyan ez most, mint egy comeback
A szuka érti a stílusomat és a szlenget
Baszni fogom, mint a dollár a tengét
Kazah rész:
Betin am da (u), berri kara (u)
Abekene szalam szalaszin ba (a)
Teren asuli beri (u-u) beri
Berin kojsi szen
Tekpen ketken mefpen
Eri ket szen men szeni szigkem (oj)
Ojboj szen minajktaszin goj shit (shit)
Endi mennen kulki ket
Betine tamsi tamad kez ket
(Igen-igen-igen-igen)
Hangosan lövök, akár Cobain
A pénz csak arra jó, hogy upgrade-re költsem
Igen, ez CORD – egy ügy miatt jöttünk, keveset szólunk
(Igen-igen-igen-igen-igen-igen-igen-igen)
Baszni fogok és tartalmat tolni
Olyan ez most, mint egy comeback
A szuka érti a stílusomat és a szlenget
Baszni fogom, mint a dollár a tengét
Baszni fogok és tartalmat tolni
Olyan ez most, mint egy comeback
A szuka érti a stílusomat és a szlenget
Baszni fogom, mint a dollár a tengét
Baszni fogok és tartalmat tolni
Olyan ez most, mint egy comeback
A szuka érti a stílusomat és a szlenget
Baszni fogom, mint a dollár a tengét
(Tiki-tiki-tiki) Hogy emeljem a seggem
Nem kell hogy legyen oka (Aha)
Rettenetesen éhes vagyok ma megint
Kiütöm a főnököt brutális dózis Dimedrollal
Kézzel dolgozom, mint a nőgyógyászok
Mi van, testvérem, testvérem, testvérem, hol a szerződésem?
Igen, építem magam – mint Trump, Trump, Trump (Trump)
Kihívóimnak is van tanácsom: zárják magukra az ajtót (Igen, ej)
Üdvözlet azoknak, akik túl vannak már a harmincon
Hangosan lövök, akár Cobain
A pénz csak arra jó, hogy upgrade-re költsem
Igen, ez CORD – egy ügy miatt jöttünk, keveset szólunk
(Igen-igen-igen-igen-igen-igen-igen-igen)
Baszni fogok és tartalmat tolni
Olyan ez most, mint egy comeback
A szuka érti a stílusomat és a szlenget
Baszni fogom, mint a dollár a tengét
Baszni fogok és tartalmat tolni
Olyan ez most, mint egy comeback
A szuka érti a stílusomat és a szlenget
Baszni fogom, mint a dollár a tengét
(Címlakép: Instagram/Szentkirályi Alexandra)

Egészen biztos, hogy akadnak még olyanok, akik az elmúlt napokban a Völner-ügy miatt lemaradtak egy másik, az egész országot megmozgató, súlyos sztoriról, annak ellenére is, hogy az annyira foglalkoztatja a nagyközönséget, hogy naponta szólalnak meg a témában újabb szereplők, és az ügyet még az újabban dokumentumfilmes Skrabski Fruzsina is külön írásban véleményezte. Nem másról van szó, mint Kulcsár Edina és Szabó András, pontosabban Csuti válásáról. Bár a szakítást mindössze öt nappal ezelőtt jelentették be, azóta követhetetlenül sok cikk jelent meg a témában, a hírmennyiséget elnézve Kulcsár Edina és Csuti válása legalább annyira foglalkoztatja az embereket, mint korábban Brangelina, vagyis Angeline Jolie és Brad Pitt válása. Ezek alapján akár azt is kijelenthetnénk, hogy ők voltak a magyar Brangelina, és valószínűleg csak azért nem nevezték magukat sztárpárként Csudinának, mert Csuti neve önmagában is elég hatásos.
Azt, hogy miért érdekli ENNYIRE a nagyközönséget ennek a két embernek a válása és magánélete, valószínűleg soha senki nem fogja tudni megválaszolni. Egyedül csak abban tudok segíteni, hogy felzárkóztatom a kedves olvasót, ki kicsoda a magyar bulvár felfoghatatlanul hatalmas univerzumának ezen szeletében, és ezek a kicsodák mit csináltak.

„Az én álláspontjaimat tükrözik ezek a TikTok-videók, de természetesen mint kormányszóvivő teszem ki ezeket a videókat, tehát azt gondolom, hogy ugye az a felirat van rajta, hogy a baloldal az bizonyos kormányzati intézkedésekkel szemben milyen nagy ellenállást tanúsít. Ezt nyilván egy Tik-Tok-felületnek megfelelő formában teszi, tehát azzal a vizuális képi világgal”
– adott részletes magyarázatot Szentkirályi Alexandra a kormányinfón egyik legutóbbi TikTok-videójához, miután Herczeg Márk kollégánk megkérdezte tőle, mit akart kifejezni azzal, amikor kiposztolt egy kisfiút, aki németül káromkodva, pszichotikus rohamban töri össze a számítógépe billentyűzetét.
A kormánytagok közül talán a kormányszóvivő a legaktívabb TikTok-on, nagyon benne van a fiatal választók megszólításában, csak úgy ontja magából a zenékkel dúsított minivideókat. Szentkirályi Alexandra repertoárjából egyedül talán csak a táncos összeállítások hiányoznak, de van még pár hónap a választásig, lehet reménykedni, hogy addig elindít legalább egy csárdás-kihívást.

Január 18-án, 73 éves korában meghalt André Leon Talley, a Vogue egykori vezető szerkesztője. Halálhírét Instagramján jelentették be.
André Leon Talley a hetvenes években írt Andy Warhol magazinjába, az Interview-ba, később a Vogue korábbi főszerkesztőjének, Diana Vreelandnek dolgozott a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeumban. Anna Wintour, a Vogue jelenlegi főszerkesztője 1988-ban nevezte ki őt a magazin kreatív igazgatójának, utóbbival történelmet írtak, hisz először került fekete férfi vezető pozícióba az addig fehér férfiak és nők uralta divatiparban.
Talley később Párizsba költözött és otthagyta a magazint, amihez csak 1988-ban tért vissza, akkor már vezető szerkesztőként. Egészen 2013-ig maradt, majd Oroszországban lett a Numéro szerkesztője. A nagyobb közönséghez akkor jutott el a neve, amikor a Topmodell leszek című, modellválogatós reality egyik zsűritagja lett, illetve amikor olyan sorozatokban alakította saját magát, mint a Szex és New York vagy az Empire. 2005-ben ő öltöztette Melanie Trumpot esküvőjén, amikor összeházasodtak Donald Trumppal.
André Leon Talley életéről 2017-ben készült dokumentumfilm The Gospel According to André címmel, életrajzi könyve, a The Ciffon Trenches pedig 2020-ban jelent meg. Utóbbiban kemény vádakat fogalmazott meg Anna Wintourral szemben: azt írta, a Vogue főszerkesztője az együtt eltöltött évek alatt súlyos érzelmi és pszichológiai sebeket ejtett rajta, és pár évvel ezelőtt kizárta őt a köreiből, amiért ő „már öreg, túlsúlyos és nem elég menő”.

Tavaly novemberben módosították az észak-koreai felső vezetés védelmével megbízott testőrség tagjainak kiválasztására vonatkozó előírásokat, az erről szóló dokumentumokat pedig megszerezte a Daily NK. A lap szerint a testőrség leendő tagjai elsősorban az úgynevezett „első számú” iskolák végzősei közül kerülhetnek ki, a jelöltek szüleinek munkásoknak, földműveseknek vagy katonáknak kell lenniük.
A testőrjelölteknek minimum 17 évesnek kell lenniük és 167 centiméter magasnak (bár amikor először ajánlják be őket, ennél még lehetnek alacsonyabbak). A Daily NK szerint a korábbi elvárás még 163 centiméter volt, bár akkor is számításba vették azt, hogy a fiatal jelentkezők feltehetően még nőni fognak.
A potenciális jelentkezőknek a fizikális követelményeken felül bálványozniuk kell Kim Dzsongunt, és „ideológiailag késznek kell lenniük arra, hogy meghaljanak a védelméért”. A lap szerint a hatóságok emiatt választják a munkások és földművesek gyerekeit, mert ők hajlandóak „ kötelességteljesítés során” meghalni bárhol és bármikor, és „forradalmi harcosokként” az „életüket adni a legfelsőbb vezetőért”.
Elvárás, hogy ezek mellett legyenek egészségesek és mintatanulók, akik „kedvezőtlen körülmények között is panasz nélkül kell teljesítik feladataikat”, továbbá mentesek a „nepotista indulatoktól”.

A közönséges tapírokat a kihalás veszélye fenyegeti Dél-Amerika atlanti-óceáni partvidékén. A Neotropical Biology and Conservation című tudományos lapban bemutatott tanulmány szerint Brazíliában, Paraguayban és Argentínában eredeti élőhelyeiknek csupán 1,78 százalékán élnek még tapírok.
Az akár 250 kilósra is megnővő növényevő emlősök számának csökkenését elsősorban a vadászat és a fakitermelés okozta, most a legnagyobb veszélyt a szaporodásuk visszaesése jelenti.
A tapírok száma 48 vizsgált területen 15 992-ről 2665-re csökkent, élőhelyeik pedig annyira izoláltak, hogy az állatok nem találnak párt a szaporodáshoz. Becslések szerint tizennégyből csak három populáció lehet képes a túlélésre a következő száz évben.
A tapírok szaporodása kifejezetten lassú folyamat, mert a nőstények 13 hónapnyi vemhesség után csak egyetlen utódot hoznak a világra, és két szülés között gyakran akár három évet is kihagynak. Patrícia Medici, a dél-amerikai tapírok védelmére létrejött nemzetközi szervezet munkatársa szerint „szimulációink egyértelműen kimutatják, hogy a kisebb populációknál már évente egyetlen egyed elvesztése is a teljes lokális populáció gyors kihalásához vezethet”. (MTI)

Egy most megjelent tanulmány szerint a covid-igazolványok használatát bevezető európai országokban növekedett vakcinát felvevők száma, javult a közegészségügy és nőtt a gazdasági teljesítmény, ezek együttesen pedig segítik a korlátozások feloldását – írja a Financial Times.
A Franciaországban, Németországban és Olaszországban bevezetett covid-igazolványok 13, 6,2, illetve 9,7 százalékkal növelték az oltási arányt, ennek hatása pedig az idősebbek körében is „jelentős” volt
Becslések szerint az igazolványok bevezetésével több ezer kórházi felvételt és halálesetet előztek meg, Franciaországban csökkent az intenzív osztályokon fekvők száma, és nem volt szükség további lezárásokra. Németországban korábban alacsony volt az oltási kedv, de amint novemberben szigorítottak a szabályokon, és egyre több dolgot kötöttek az oltási igazolványokhoz, többen jelentkeztek oltásra.
A megjelent tanulmány becslése szerint az oltási igazolványok bevezetéséhez köthető intézkedések nélkül 2021 végére a GDP Franciaországban 6 milliárd euróval, Németországban 1,4 milliárd euróval, Olaszországban pedig 2,1 milliárd euróval lett volna alacsonyabb.
Franciaországban egyébként a napokban fogadtak el egy törvényt, amely szerint csak oltási igazolvánnyal lehet belépni bárokba, éttermekbe és más szórakozóhelyekre. Korábban az ilyen helyekre elég volt egy negatív teszteredmény is.
A tanulmány egyik vezető kutatója, Miquel Oliu-Barton szerint az oltási igazolványok széles körű alkalmazása fontos eszköz a világjárvány megfékezésében és abban, hogy elkerüljük az újabb lezárásokat. Hozzátette, hogy a tanulmányban tárgyaltakat nem feltétlenül lehet más országokban is alkalmazni, mert sok függ attól, hogy az adott országban milyen „a tesztek illetve a vakcinák kínálata”, a „politikai bizalom szintje”, vagy a „marginalizált csoportok hozzáférése” a tesztekhez és az oltásokhoz.

Visszatérhetnek a boszniai szövetségi intézményekbe a szerb politikusok, de egyelőre csak azokban a döntésekben vesznek részt, amelyek közvetlenül érintik a boszniai Szerb Köztársaságot, a szövetségi intézmények egyes jogköreinek átvétele folytatódik. Mindezt Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja jelentette be kedden.
Dodik ezt megelőzően találkozott Aleksandar Vucic szerb elnökkel, aki arra kérte, ne blokkolják tovább a bosznia-hercegovinai döntéshozatalt. Napokkal korábban az USA gazdasági szankciókat vetett ki Dodikra, akinek minden tulajdonát és érdekeltségét, ami az Egyesült Államokban van, zárolják.
A boszniai szerb parlament decemberben szavazta meg, hogy az országrész intézményei „átveszik” az országos igazságszolgáltatási, védelmi, biztonsági és adóügyi szervek jogköreit.
Milorad Dodik – akivel Orbán Viktor egyébként szívélyes viszonyt ápol és gyakran találkozik – évek óta hangoztatja, hogy a többségében szerbek lakta rész kiválna Bosznia-Hercegovinából, tavaly október óta pedig arról is beszél, hogy a boszniai szerbek kivonulnak Bosznia-Hercegovina szövetségi intézményeiből, valamint a hadseregből, az igazságügyi testületekből és az adózási rendszerből is. A lépést az Európai Unió és az Egyesült Államok is elítélte, és veszélyesnek véli a térség stabilitása szempontjából.
Milorad Dodik azután kezdett a szövetségi intézményektől történő elszakadásról beszélni, hogy a nemzetközi közösség korábbi főképviselője, Valentin Inzko törvényerejű rendeletet hozott, miszerint a srebrenicai népirtás, valamint más emberiesség elleni bűnök tagadása börtönbüntetéssel sújtható: hat hónaptól öt évig terjedő börtönre ítélhetik azt, aki nyilvánosan helyesli, tagadja, lekicsinyli vagy megpróbálja igazolni a népirtást, vagy így tesz más olyan háborús, illetve emberiesség elleni bűncselekménnyel kapcsolatban, amelyet valamely hágai vagy boszniai bíróság bizonyítottnak mondott ki.
A boszniai szerb politikus akkor közölte, hogy ezt a rendeletet a boszniai Szerb Köztársaság nem hajlandó végrehajtani, és azóta erre hivatkozva az országrész egyre több szövetségi törvénytől próbál elszakadni.
Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés két országrészre osztotta Bosznia-Hercegovinát: a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. A békeszerződésbe azt is belefoglalták, hogy a három államalkotó népcsoportnak – a bosnyáknak, a horvátnak és a szerbnek – egyenlő arányban kell részt vennie az állami szervek működésében. A nemzetközi közösség főképviselőjének funkcióját is ekkor hozták létre: a megbízottnak joga van törvényeket is hozni, nemcsak felügyelni a békeszerződésben foglaltak alkalmazását. Ezt a jogot Milorad Dodik mindig is megkérdőjelezte, és többször is közölte, hogy nem fogadja el a főképviselői megbízatás legitimitását. (MTI)

Nemrég derült ki, hogy Kálomista Gábor őszödi beszédes politikai thrillerét alig pár hónappal a mozipremier után bemutatja a TV2 is, akkor úgy volt, hogy a filmet január 23-án, este 21:20-kor lehet megnézni. A Sorozatwiki azonban észrevette, hogy valamiért műsorváltozás történt, és a TV2-n aznap este ebben az időpontban nem az Elkúrtuk című film, hanem a Valami Amerika harmadik része lesz látható.
Kerestük a TV2-t, hogy miért került le a műsorról a film, amint válaszolnak, frissítjük a cikket.

„Az elmúlt 12 év az erkölcsök rombolásáról is szólt. Arról, hogy vezető fideszes ismerősének, barátjának lenni a legfontosabb »tudás«, ami Magyarországon elképzelhető. Üti a tehetséget, a szorgalmat és leginkább a tisztességet. Aki ma Magyarországon nyakig van a NER-ben, annak még az egyetemi vizsgákon sem kell megjelennie, mert fentről intézik, hogy átmenjen. A többség éjszakákat tanul végig, de ha befolyásos fideszes az ember, akkor elég egy telefon és egy kacsintás a vizsgán”
– írta a Völner-ügyről Facebookon Márki-Zay Péter, az egyesült ellenzék miniszterelnök-jelöltje, aki hozzátette, szerinte „ez a történet kicsiben mutatja azt, ahogy a Fidesz az egész országot működteti”, miszerint „a kiváltságosoknak mindent szabad, a szabályok csak a többiekre vonatkoznak, akik a félelmetes áremelkedések és a megélhetési válság javát is cipelik”.
Hétfőn jelent meg a „Schadl-Völner ügy” nyomozati irata alapján készülő cikksorozatunk első része, amelyből kiderül, hogy a Völner-ügy kulcsfigurája, Schadl György egyetemi vizsgákat intézett Rogán kabinetfőnökének.

A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség gyorsított eljárásban állította bíróság elé azt a férfit, aki egy héttel ezelőtt egy zsebkéssel a kezében követelt pénzt egy taxistól. A bíróság elsőfokon két és fél év börtönbüntetésre ítélte.
A 31 éves férfi január 9-én rendelt taxi egy mobilappon keresztül, majd a budapesti Szent István parkhoz vitette magát, ahol kiszállt, rövid ideig beszélt valakivel, majd visszaült az autóba és arra kérte a sofőrt, vigye a Margit híd felé. Nem sokkal később a férfi közölte, hogy szüksége van 14 ezer forintra, amit visszaad, amint felváltja a nála lévő eurót. Miután a taxis közölte, hogy nincs nála ennyi pénz, a férfi elővett egy zsebkést, a fenyegetés miatt pedig a taxis adott a férfinak 14 ezer forintot.
Ezután a vádlott a VII. kerületbe, a Kertész utca és Dohány utca sarkához vitette magát, majd azt állította, hogy pár perc múlva visszajön, és hogy az autóban otthagyja a kabátját is, amiben a pénz van. A férfi eltűnt, a kabátban pedig nem volt pénz.
A férfit másnap elfogták a rendőrök, a kerületi ügyészség pedig gyorsított eljárásban, 72 órán belül bíróság elé állította. A férfit a Pesti Központi Kerületi Bíróság zsarolás miatt bűnösnek találta, két és fél év börtönbüntetésr ítélte. Az ítélet nem jogerős.

A Fidesz újra jelöli Járóka Lívia fideszes EP-képviselőt az Európai Parlament (EP) egyik alelnöki posztjára – írja a Népszava. Járóka 2017 óta az EP alelnöke, 2019-ben újraválasztották a jelenlegi képviselő-testület megalakulásakor, akkor még az Európai Néppárt színeiben. A fidesz márciusban lépett ki az EPP-ből, de a függetlenek közé került Járóka a helyén maradhatott, mandátuma most jár le.
Ahhoz, hogy elinduljon, a képviselő-testületből 36 képviselő aláírására van szüksége.
A lap szerint Járóka főként a szélsőjobb voksaira számíthat, mivel a lengyel kormánypártiakat tömörítő euroszkeptikus csoport inkább a saját jelöltjének a megválasztásáért harcol.
Az Európai Parlament előző elnöke, David Sassoli január 11-én halt meg egy súlyos betegség után. Az új elnököt és alelnököket kedden, illetve szerdán választja meg az EP plenáris ülése.

Január 17-én se volt nyoma annak, hogy valamilyen extra építkezés zajlana a Színház utca Karmelita felőli oldalán – írja a Telex.
Még november végén írtuk meg, hogy kordonokkal zárták le a Színház utcát a Miniszterelnökség épületegyüttesének két végénél, pedig a Karmelita kolostor előtere volt az a hely, ahol a kormányülések előtt a kocsijuk és a kapu között az újságíróknak sikerült néha elcsípniük és szóra bírniuk vezető kormányzati politikusokat.
A rendőrök akkor azt mondták, a korlátozást „az építkezés” miatt rendelték el, és úgy tájékoztatták őket, hogy ez évekig így lesz, a Várkapitányság Nonprofit Zrt. pedig akkor úgy fogalmazott, „érdemben megkezdődött a Honvéd Főparancsnokság megújításának daruállítással is járó szerkezetépítési szakasza”, ezért „a kivitelező kérte az organizációs terület módosítását”.
A Telexnek most a Várkapitányság azt mondta az építkezésről, amelyre hivatkozva lezárták a Színház utcát, hogy „az előkészítő munkák után 2021 novemberében megkezdődött a Honvéd Főparancsnokság megújításának következő szakasza. A munkálatok zavartalan lebonyolításához a kivitelező kérésére forgalomtechnikai átalakítást kellett végezni. Az építkezéshez szükséges északi daru felállítása már befejeződött, jelenleg a déli daru szerkezetállításán dolgozunk. Az épület Szent György téri oldalánál nagy mennyiségű földet és törmeléket kellett kitermelni, majd elszállítani. Megkezdtük a torzóépület tetőzetének bontását és a zsaluzás kialakítását”.
Ennek ellenére a szolgálati autók, a hivatal dolgozói, valamint a Karmelitába érkező vendégek továbbra is zavartalanul közlekedhetnek az elzárt közterületen.

Kína fővárosában igyekeznek megakadályozni az omikron terjedését, mivel február 4-én kezdődik a téli olimpia. Ezért döntöttek úgy, hogy bezárnak egy komplett irodaházat is a dolgozókkal együtt, miután kiderült, hogy valaki közülük megfertőződött a koronavírus omikron-variánsával.
A CNN szerint az épületbe most ágyneműket vittek, felkészülve arra, hogy az embereket napokig nem engedik majd ki onnan. Az épületet előzetes figyemeztetés nélkül zárták le, a bent tartózkodókat nem engedik ki, közülük mindenkit tesztelnek. Az egyik alkalmazott tesztje szombaton lett pozitív, a hírek szerint omikronnal fertőződött meg, és úgy néz ki, Pekingben ez az első feljegyzett eset, amikor valaki a koronavírus legújabb variánsát kapta el.
Nemrég a Pekingtől mindössze 30 percnyire található kikötővárosban, Tianjinban is találtak omikronos esetet, ahogy két másik, többszáz kilométerre fekvő városban is, de a pekingi vezetés szeretné megakadályozni, hogy a téli olimpia előtt beinduljon az új variáns. Pedig az feltehetően már helyben fertőz, mivel a most bezárt irodaházban dolgozó pekingi nő, akinél az omikront kimutatták, az elmúlt két hétben nem hagyta el a várost. Azért is ijedtek meg a hatóságok, mert a nő az olimpiai parktól 15 percre lakik. De közzétették azt is, hogy az elmúlt két hétben merre járt: metrózott, több nyilvános mosdóban is megfordult, ahogy egy szupermarketben is, egy bevásárlóközpontban, egy Dior üzletben, egy étteremben, egy moziban, de volt fordásznál is, megnézett egy stand-up comedy előadást és elment egy síparkba.
A hatóságok emiatt több mint 16 000 olyan embert vizsgáltak meg, akik ezeken a helyszíneken jártak. Eddig minden teszt negatív lett. Egy sajtótájékoztatón a hatóságok felvetették annak lehetőségét is, hogy a nő nemzetközi postai küldemények kezelése után kaphatta el a vírust. A kínai hatóságok már többször is okolták az importált árukat a helyi járványok kitöréséért. Pedig az amerikai járványügyi központ (CDC) szerint a koronavírus felületeken való terjedésének kockázata alacsony a levegőben történő terjedéshez képest.
Február 4-én kezdődik a téli olimpia Pekingben, hamarosan sportolók ezrei érkeznek a városba.
(CNN)

A Gellérthegyi Sikló Kft. megkapta a Citadellához vezető felvonó új építési engedélyét, erről a kft. ügyvezetője, Walton Imre beszélt a Népszavának. Elmondta, hogy korábban már megkapták az építési engedélyt, „de a Budavári Önkormányzat kezdeményezésére, egyetértésben a Fővárosi Önkormányzattal több olyan módosítást hajtottunk végre a projekt műszaki tartalmában, amelyek együttesen még inkább környezetkímélő módon teszik lehetővé a beruházás valóra váltását”.
Arról is beszélt, hogy abban bíznak, már 2023 második felében közlekedhet az új sikló, ami a tervek szerint 72 másodperc alatt teszi meg az utat a Gellérthegy lábától a tetejére tervezett kilátóig, és Walton szerint kiváltja majd a buszforgalmat, mert napi 7200, évi 7 millió utast tud majd felvinni a hegyre.
Az új építési engedéllyel most elkezdhetik a tereprendezési munkálatokat és a régészeti feltárásokat, hogy aztán megkezdődhessen a tényleges kivitelezés, ami a mostani ütemtervek szerint 13 hónapig tart majd. A Népszava azt írja, a beruházás összköltségét 12-13 milliárdra becsülik.
Az új engedélyezési terv három pontban tér el a korábbitól:
Utóbbi egy félköríves terasz, ami a felső állomáshoz csatlakozik, ezt pedig korábban, a környezetvédelmi engedélyezéskor erősen nehezményezte a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága.
A sikló nyomvonala a Hegyalja út és a Citadella között húzódik majd, a korábban ismertetett tervek szerint az alsó állomás üzletekkel és kávézóval közvetlenül a Rác fürdő mellett épül meg. A sikló egy 100 méteres alagútból indul majd, a kabin pedig az Orom utcánál bukik ki felszínre, ahonnan 190 méter hosszan átlag négy méter magasan halad majd a Citadella-sétány alatti végállomásig.
Walton a Népszavának azt mondta, utóbbihoz négy méter széles sávban vágnak ki 73 fát, amelynek harmada gyakorlatilag halott, és ki kell vágni a Tabán területén további 18 fát, amik közül 11 rossz állapotú, de mindegyik fát pótolják majd „a kerület által megjelölt helyszínen”.
A sikló megvalósítására létrehozott cégbe 2004-ben társult a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló Budapest Gyógyfürdő és Hévízei (BGYH) Zrt., az alsó állomás területe a cég tulajdonában van. A projektcégben 25 százalékos tulajdonrészt birtokló BGYH-t időközben a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) váltotta fel, a magánbefektetői oldalon Bató Csaba érdekeltségébe tartozó S-2018 Eszközkezelő mellett pedig megjelent a Gellért Hill Experience Kft., amely némi cégáttéten keresztül Kreinbacher Józsefhez köthető. Utóbbi a Népszava szerint idővel átvenné a teljes magánbefektetői hányadot. A lap úgy tudja, hogy Kreinbacher a fővárosi támogatás biztosítása érdekében a korábbi egyezségben szereplő 300 millió forint helyett 500 millió forintot adna a fővárosi tulajdonban lévő földterület használati jogának egyszeri megváltásaként, ezenfelül 40 éven keresztül további 250 millió forintot fizetne évente.
Eközben a kormány pedig megbízta a Budapest Fejlesztési Központot (BFK) a szakmai koncepció kidolgozásával, hogy kivizsgálják, a gellérthegyi közpark fenntartása finanszírozható-e a sikló működéséből származó nyereségből.

A négyéves Dean Verberckmoes eltűnését családja jelentette egy héttel ezelőtt, miután a gyereket bébiszitter nem vitte el a nagyszülőkhöz. A belga kisfiú maradványait hétfőn találta meg a rendőrség Hollandiában, Zeeland tartományban, egy mesterséges szigeten.
A rendőrség hétfő este kiadott közleménye szerint a keresésben egy rendőrségi helikopter is részt vett, így találták meg a nyomozók a „lehetséges tetthelyet” és „egy gyerek élettelen testét”.
A holland rendőrség közleménye szerint őrizetbe vettek egy 34 éves belga férfit. Róla egyelőre csak annyit árultak el, hogy a hollandiai Meerkerk városában tartóztatták le, 120 kilométerre attól a helytől, ahol a gyerek holttestét megtalálták.
A holland sajtó korábban arról számolt be, hogy a gyerek a család barátainál volt, mielőtt jelentették az eltűnését. A rendőrség korábbi közleménye szerint pedig a gyanúsítottat és a fiút szerdán látták utoljára a belga Sint Niklaas városában, Antwerpen közelében. (BBC)

Egy ausztrál földtani megfigyelőállomás hétfői jelentése szerint nemcsak szombaton, de vasárnap este is kitört a Csendes-óceán déli részén fekvő Tonga közelében található tenger alatti vulkán. A vasárnap esti kitörést a Csendes-óceáni Szökőárjelző Központ (PTWC) is megerősítette azzal, hogy nagyobb hullámokat rögzítettek a térségben.
A Hunga-Tonga-Hunga-Ha'apai vulkán szombaton tört ki hatalmas károkat okozva a főszigeten, Tongatapun és a hozzá tartozó 170 szigeten és zátonyon. A fővárost, Nuku'alofát hamuréteg fedi, a legsúlyosabb rombolás pedig Tongatapu nyugati partvidékét érintette, ahol több szálloda is található. Peter Lund, az új-zélandi kormány főbiztosa azt mondta, a távol eső szigetekkel még mindig nem sikerült helyreállítani a kapcsolatot.
A vulkánkitörés miatt szökőár is keletkezett, ami Japán, az Egyesült Államok és Új-Zéland partjait is elérte. A lökéshullám okozta légköri nyomásváltozás még Magyarországon is érzékelhető volt. A szökőár Tongán egy 50 éves brit nőt magával sodort, rajta kívül két ember halt még meg, őket Perunál sodorta el a cunami
A megszakadt kommunikáció és a sziget feletti hamufelhő miatt továbbra sem lehet pontosan megállapítani a pusztítás mértékét. Az új-zélandi kormány azt reméli, hogy a repülési viszonyok javulásával kedden már segélyszállítmányt, példáué ívóvizet küldhetnek a szigetre. Az internet helyreállítása viszont két hetet is igénybe vehet, mivel feltehetően elszakadt a tengerfenéken lévő kábel, a legközelebbi kábelfektető hajót pedig az ezer kilométerre lévő Pápua Új-Guineából tudják csak mozgósítani.
A nemzetközi mentési munkálatokat tovább bonyolítja, hogy Tongát elkerülte a koronavírus-járványt. Stéphane Dujarric, az ENSZ főtitkár, António Guterres szóvivője a világszervezet humanitárius tisztségviselőire és a tongai vezetésre hivatkozva hétfőn közölte, hogy jelentős infrastrukturális károk keletkeztek a főszigeten, Tongatapun. Hozzátette: az ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP) most azon fáradozik, hogyan tudna humanitárius szállítmányt és segítőket küldeni Tongára. (MTI)

„Egy-két hónapja tincsekben hullott a hajam, azt hittem, kopasz leszek, de elmúlt magától, már nőnek a babahajak. Most a barátnőmnek hullik. Több mint fél éve voltam covidos, én arra gondoltam, az okozta. Több ismerősöm is járt így covid után.”
„Covid után csomókban hullott a hajam, egy hónap után elmúlt.”
„A covidtol fele hajam kihullott, szedtem vitaminokat, fél év alatt visszajött, ugyanolyan dús lett.”
„Nekem covid után kihullott két hét alatt a fele. A gyógyszertárban vettem vitamint, amit ott ajánlottak, és a bőrgyógyász adott hajszeszt.”
„Kórházban kezeltek Covid fertőzés miatt. A hajam háromnegyede kihullott. Hogy a kezelés vagy a fertőzés okozta-e, azt nem tudom.”
„Fodrász vagyok, és rengeteg vendégem mondta, hogy covid után hullik a hajuk nagyon.”
A fentieket egy közel 170 ezer tagból álló Facebook-csoport kommentelői írták tucatnyi bejegyzés alá, amelyekben azt próbálták kideríteni, hogy másnak is hullott-e mostanában drasztikus módon a haja. A hajhullásokról szóló bejegyzésekből, cikkekből, Instagram/Facebook-posztokból 2020 közepén lett egyre több. Az egyik első ilyen témájú videót Alyssa Milano színésznő posztolta Twitterre: megmutatta, hogy egy hajmosás után mennyi haja hullik ki egy szimpla fésülködéstől.
A Cut erről szóló cikkében azt írja, a járvánnyal összefüggésbe hozott hajhullás olyan tömegeket érintett, hogy azzal még az Amerikai Bőrgyógyászati Akadémia is külön foglalkozott. Írásukban kiemelték, hogy láz vagy betegség után normális az átmeneti hajhullás, így az is normális, hogy a sok esetben lázzal is járó koronavírus után többeknél is jelentkezett hajhullás. Ugyanezen írásban viszont az is szerepel, hogy a hajhullás nem a covid mellékhatása. Ezt a típusú hajvesztést telogén effluviumnak (TE) hívják, és általában láz vagy betegség után következik be, amikor a normálisnál több hajszál lép egyszerre a haj növekedési ciklusának hullási fázisába. Bármilyen intenzív – fizikai vagy érzelmi – stressz akár a hajszálak 70 százalékát is a növekedési ciklus „telogén” fázisába taszíthatja, magyarul leállítja a hajszálak növekedését, megszakítja a vérellátást, mert a test az erőforrásokat más, fontosabb testi folyamatokra tartalékolja. Emiatt a meglévő hajszálak egy része egyszerűen elengedi a fejbőrt.
A Cutnak nyilatkozó Sharon Belmo, a haj és fejbőr betegségeire specializálódott bőrgyógyász is azt mondta, bármennyire is úgy tűnik, hogy a covid egyeseknél hajhullást is okozhat, a hajhullás nem a annak a tünete. Szerinte „nem kell elkapni a covidot ahhoz, hogy ilyen hajhullástól szenvedjünk”, mert „az elmúlt időszak zűrzavara elég volt ahhoz, hogy az sokaknál ilyen stresszreakciókat váltson ki”. Vagyis a TE nem kizárólag erre a vírusra jellemző mellékhatás, inkább egy stresszes esemény utóhatása. Stresszes esemény pedig lehet egy vírusos megbetegedés, érzelmi stressz, például a munkahely elvesztése, vagy az a szinte folyamatos bizonytalanság, ami közel két évvel ezelőtt kezdődött a világjárvánnyal. A legtöbb embernél két-három (vagy akár több) hónappal a láz vagy betegség után jelentkezik a hajhullás, jellemzően hajmosás közben, ekkor akár maroknyi haj is kihullhat. Ez a hajhullás hat-kilenc hónapig is eltarthat, közben azonban a legtöbb esetben újra elkezdenek nőni a babahajak, és végül megszűnik a probléma.
A TE nem egy olyan állapot, amikor egyik napról a másikra, gyakorlatilag egy éjszaka kihullik valakinek a haja, inkább „általános hajhullás”. Egy szintén a Cutnak nyilatkozó egészségügyi dolgozó mondta ezt, aki szerint normális, ha naponta akár 50-150 hajszálat is elveszítünk. „Egyesek csak abból veszik észre, hogy a hajgumit három helyett már négyszer tudják a copf köré tekerni, vagy hogy a korábbinál több a babahaj a halántékuknál.”
Persze bármennyire is nem kifejezetten covidspecifikus állapot a TE, tömegesen most mégis ez a betegség váltotta ki. Esther Freeman, a Harvard Medical School bőrgyógyásza és epidemiológusa, aki a koronavírus bőrre, körömre és hajra gyakorolt hatásairól szóló jelentéseket gyűjt, az Atlanticnak azt mondta, az elmúlt időszakban számos esetben valóban a covidfertőzés miatt alakult ki a TE, de azt ugyanúgy kiválthatja bármilyen más, magas lázzal járó betegség is, például az influenza.
De persze okozhat még hajhullást vashiány, hormonális változások, a genetika, de akár egy diéta is. Ezt erősítette meg dr. Belmo is, aki szerint a TE-t általában utólag diagnosztizálják, hónapokkal a betegség vagy stresszes esemény után. Sok esetben pedig a betegeknek eszébe sem jut a hónapokkal azelőtti betegségük, inkább egy új sampont okolnak, esetleg gyógyszer mellékhatásának tudják be a megmagyarázhatatlannak tűnő hajhullást.
Ha valaki maga próbál a neten utánanézni, hogy ilyenkor mi a megoldás, a találatok közt termérdek hajvitamin, sampon, szérum, kapszula és gumicukor szerepel, nehéz kiigazodni, melyik az, amelyik tényleg hatásos, és melyiknek nincs semmi haszna. A már említett Facebook-csoportokban sem feltétlenül találunk hasznos segítséget, bármennyire is próbálnak sokan csupa jóindulattal különböző illóolajokat vagy vitaminokat ajánlani az általuk vagy általunk diagnosztizált problémára. Érdemes inkább orvoshoz, bőrgyógyászhoz vagy akár a fodrászunkhoz fordulni, és nem azoknak az influenszereknek az Instagramján megoldást találni, akik hajerősítő gumivitamint promóznak a sztorijaikban, hogy aztán két nappal később ugyanott azt mutassák be, milyen típusú póthajat erősített a fejükre a fodrász.
Ranella Hirsch bőrgyógyász ezekben az esetekben minoxidil-hatóanyagú készítményeket ajánl, ami javítja a hajnövekedést. Szerinte „a legfontosabb dolog, amit a betegeknek ebben az esetben tudniuk kell, hogy ez általában nem végleges hajhullás”, és „egyszerűen csak várni kell, hogy idővel visszanőjön a haj”.

Emberiesség elleni bűntettek miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte a német bíróság a Bassár el-Aszad rendszerét támogató Anwar Raslant, a szíriai hírszerzés volt ezredesét. A Guardian azt írja, Raslan legalább 27 ember meggyilkolását és legalább 4000 ember megkínzását felügyelte egy damaszkuszi börtönben, ami 251-es telep néven volt ismert.
Egy német bíróság összesen 108 napon keresztül tárgyalta az ügyet, és 50 olyan ember tanúvallomását hallgatták meg, akik szintén ott voltak a 251-es telepen. Elmondásuk szerint a rezsim által összegyűjtött gyanúsítottakat az őrök ököllel, botokkal, kábelekkel és fémcsövekkel verték, és zsúfolt cellákban tartották őket, amelyek szellőzőaknáit időnként lezárták, hogy pánikot keltsenek.
Raslan 2012-ben menekült Jordániába, majd 2014-ben humanitárius okokból menedékjogot kapott Németországban, ahol elmondása szerint nem próbálta eltitkolni a múltját.
Anwar Raslant és Eyad al-Gharibot 2019 februárjában tartóztatták le a német és a francia rendőrség közös műveletében. Gharib állítólag Raslannak jelentett, tüntetőket tartóztatott le és szállított a 251-es telep börtönébe.

A világ legtöbbet megnézett klipje a dél-koreai Baby Shark lett, az öt évvel ezelőtt feltöltött videó elérte YouTube-on a tízmilliárdos nézőszámot, erről pedig még az MTI is beszámolt. A pokoli gyerekdal január 13-án döntött rekordot.
A Baby Sharkot 2016 júniusában töltötte fel a dél-koreai Pinkfong Company, 2020 novemberében hétmilliárd megtekintéssel a Guinness-világrekordok közé is bekerült, mint a legtöbbször megnézett videó.
A Pinkfong szerint a tízmilliárdos nézettség olyan, mintha a videót legalább egyszer már minden ember látta volna a Földön.
A Baby Shark után a második legtöbb megtekintést Luis Fonsi és Daddy Yankee hozta össze a Despacitóval, ami 7,7 milliárdos nézettségnél jár.

Az emberi erőforrások minisztere elrendelte Észak- és Dél-Alföldön a vörös kódot, ami kötelezi a szociális intézményeket, hogy befogadják a hajléktalanok vagy bajba jutott emberek befogadására. Az intézkedés csütörtökön este 8 órától érvényes, egyelőre hétfő este 8 óráig, miután a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napokban éjszakánként mínusz 10 fok alá esik a hőmérséklet.
Fülöp Attila, szociális ügyekért felelős államtitkár azt mondta, a hajléktalanellátó rendszer kihasználtsága országosan 76 százalékos, a fővárosban pedig 68 százalékos, vagyis a hajléktalanszállókon van szabad hely. Mindenkitől azt kérik, hogy ha hideg miatt bajba jutott emberrel találkozik, hívja az illetékes diszpécserszolgálatot. (MTI)

Áder János köztársasági elnök tavaly „2 óra 27 perc időtartamban vette igénybe a rendőrség szolgálati helikopterét”, erről az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatta az rtl.hu-t.
A rendőrségi járművet Áder feltehetően akkor használha, amikor Zuzana Caputová szlovák köztársasági elnökkel közösen átadta a Sátoraljaújhelytől 5 kilométerre lévő Rákóczi-várkastélyt, majd Kassára utazott.
A rendőrségnek összesen tizenöt szolgálati helikoptere van, négy MD-500 típusú és tizenegy MD-902-es típusú. Előbbiek használata 2021-ben óránként 562 478 forintba került, utóbbiak óránkénti díja pedig 755 112 forint volt. Áder MD-902-es géppel repült, vagyis az útja 1,85 millió forintot ért.
A védett személyek azonban, így a köztársasági elnök is, ingyen használhatják a rendőrségi gépeket, igényüket pedig a Belügyminisztériumhoz nyújthatják be, ahol azt a belbiztonsági államtitkár, Papp Károly hagyja jóvá.
A lap megkérdezte a Köztársasági Elnöki Hivatalt, hogy Áder János miért az autónál jóval környezetszennyezőbb utazást választotta. Erre azt a választ kapták, hogy
az elmúlt közel tíz év során minden esetben körültekintő vizsgálatot követően – figyelemmel a programokra és kötelezettségekre – született meg a döntés, hogy Áder János köztársasági elnök milyen közlekedési eszközt vesz igénybe.
Az nem derült ki, hogy az államfő Budapesttől vagy csak Sátoraljaújhelytől helikopterezett Kassára.
Áder János legutóbb 2021 novemberében vett igénybe hasonló utazási módot, amikor a glasgow-i klímacsúcsra a Magyar Honvédség különgépével repült. Szél Bernadett független képviselő a köztársasági elnök döntését akkor szembeállította Zuzana Caputová szlovák államfő döntésével, aki egy Bécsből induló kereskedelmi járattal utazott a klímacsúcsra. Szél akkor úgy fogalmazott, „nem zöldre festett politikusokra van szükségünk, akik beszélni tudnak, cselekendi nem, hanem olyanokra, akik hitelesek és a személyes példamutatást is fontosnak tartják”.
Vádat emeltek két fogvatartott ellen, akik áramot akartak vezetni a zárkaajtóba, hogy így álljanak bosszút a felügyelőkön. A Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség közleménye szerint emberölés előkészületével vádolják a két férfit, akik közül az egyik visszaeső, a másik pedig többszörös visszaeső.
A vád szerint a két, Szegeden fogvatartott vádlottnak 2020. szeptember 18-ára nem maradt kávéja és dohánya, a felügyelők pedig nem engedték, hogy más fogvatartottak kávét és cigarettát adjanak nekik. Emiatt találták ki azt, hogy megbontják a cellájukban található hosszabbítót, majd egy vezetékdarabot csatlakoztatnak az egyik konnektorba és a fém zárkaajtó kilincsébe, hogy az ajtóhoz legközelebb hozzáérő felügyelőnek halálos áramütést okozzanak. A két elítélt egy késsel meg is bontotta a hosszabbítót, és kihúzták a vezetékeket, de tervüket már nem tudták végrehajtani, mert a zárkafelelős elvette tőlük a hosszabbítót, és jelentette a történteket. (MTI)

A friss Magyar Közlöny szerint a kormány elrendelte, hogy „a gyermeket nevelő magánszemélyek adóvisszatérítésével kapcsolatos kedvezmény, ekho-kedvezmény, valamint visszatérítés előlegének kiutalásával kapcsolatban kormányzati tájékoztatást küld az érintett adózok részére”. Magyarul: a NAV kormányzati tájékoztató levelet küld a szülőknek, hogy tájékoztassák őket arról, hogy adóvisszatérítést kapnak.
Az nem derült ki, hogy miért kell tájékoztatni az SZJA-visszatérítésről azokat, akik februárban megkapják az SZJA-visszatérítést, mert azt csak azok kapják most vissza, akik tavaly év végéig nyilatkoztak erről, vagyis feltehetően maguktól is tudnak arról, hogy kapnak SZJA-visszatérítést.
Arról egyébként korábban nem küldött tájékoztató levelet sem a kormány, sem más a kormány nevében, hogy mit kell tenni a szülőknek ahhoz, hogy megkapják az SZJA-visszatérítést.

Magnus Heunicke dán egészségügyi miniszter szerdán bejelentette, hogy Dániában „a különösen veszélyeztetett társadalmi csoportok” számára elérhetővé teszik a negyedik oltás felvételét.A dán lakosság 55 százaléka már megkapta a harmadik, emlékeztető oltását. Ezzel Dánia az első európai ország, ahol engedélyezik a negyedik oltást. Eddig Izraelben és Chilében engedélyezték a negyedik oltást, Németországban egyelőre csak szó van róla, ahogy itthon is csak belengették a dolgot: Kásler Miklós január 9-én mondta, hogy teljesen biztos abban, hogy számolni kell a negyedik oltással.
Az MTI szerint Dániában azt is szerdán jelentették be, hogy az országban vasárnaptól újra megnyithatnak az állatkertek, vidámparkok, múzeumok, művésztermek és egyéb hasonló létesítmények, így a mozik és színházak is, utóbbiak viszont maximum ötszáz nézőt fogadhatnak. A legtöbb helyre viszont csak oltási igazolvánnyal lehet belépni.
Annak ellenére lazítanak a korlátozásokon, hogy a hatmillió lakosú országban az utóbbi időben többször is meghaladta a húszezret az új fertőzöttek napi száma. A hatóságok szerint az esetek 96 százalékáért már az omikron-variáns a felelős.
Az egészségügyi miniszter szerint azért időszerű a lazítás, mert az eddig meredeken emelkedő járványügyi görbe ellaposodni látszik. (MTI)

Már órákkal azután, hogy Kanada Québec tartományában bejelentették, egészségügyi adót vetnek ki az oltatlanokra, jelentősen megugrott az első oltásra jelentkezők száma. Azt, hogy mennyit fizettetnének az oltatlanokkal, nem közölték, csak annyit, hogy az összeg „jelentős” lesz.
Szerdai sajtótájékoztatóján Justin Trudeau Kanada miniszterelnöke azt mondta, nem kíván állást foglalni a kérdésben, hogy jó politikának tartja-e a québeci oltatlanokat sújtó pénzbüntetést, úgy fogalmazott, ehhez további részleteket kell ismernie.
Hangsúlyozta viszont, hogy Kanadában kötelező az oltás a szövetségi alkalmazottak számára és azoknak, akik a szövetségi kormány által szabályozott munkahelyeken dolgoznak, illetve a repülőjáratokra és vonatokra is csak azok szállhatnak fel, akik beoltatták magukat. Hozzátette, hogy továbbra is vitáznak arról, hogyan lehetne a legjobban ösztönözni az oltatlanokat.
A québeci kormány szerint bár az arra jogosultak már közel 90 százaléka kapott legalább egy oltást, az oltatlanok továbbra is terhet jelentenek a közegészségügyi rendszerre, mert ők teszik ki a kórházi esetek közel felét. (CNN)

Megint összeült a korrupciós ügyeket vizsgáló fővárosi bizottság, a Népszava szerint most azt vizsgálták, hogy a metrókocsik felújításakor miért kellett a „moszkvai kényszerpályát” választani.
A hármas metró szerelvényeinek felújítását végző orosz Metrowagonmash (MWM) magyarországi képviseletét ellátó Inter-line kft. ügyvezetője, Juhász Béla az ülésre nem ment el, mondván, hogy neki „semminemű rálátása” nem volt a hármas metró felújításához kapcsolódó beruházásokra. De nemcsak ő utasította vissza a meghívást: az ülésen az előző városvezetés részéről egy politikai vezető sem vett részt.
Az ülésen Élő Norbert, a bizottság Demokratikus Koalíció által delegált tagja azt mondta, „még mindig nem tudjuk, hogy Orbán Viktor miért vett nekünk elavult, klíma nélküli szerelvényeket, ahogy azt sem, hogy az előző városvezetés miért nem vizsgált meg más lehetőségeket”.
A Népszava azt írja, az MWM 219,2 millió euróért szállította le a kocsikat (akkori árfolyamon 68 milliárd forint), ehhez jön az utólagos klimatizálás, ami legalább 10 milliárdba kerül, miközben az Alstom és más nyugat-európai gyártók 79 milliárdra tették az új járművek árát.
Élő azt is megjegyezte, hogy a kocsikról időközben derült ki, hogy azok valójában újak, mégis gyenge az inverterek felfüggesztése, így leszakadhatnak az áramátalakítók, a fékeket tehervonatra tervezték, a valóban korszerű hajtásrendszert le kellett butítani, mivel az irányításrendszert nem cserélték le, az akkumulátorok töltése pedig annyira gyenge, hogy vészhelyzetben sötétben kell menekíteni az embereket.
A vizsgálóbizottság fideszes tagja, Bagdy Gábor erre annyit reagált, hogy már eltelt két év, de Karácsony Gergely még mindig nem teljesítette választási ígéretét, miszerint klimatizálják a kocsikat.
„A CAF villamosok repednek, az Alstom szerelvényeknek fékproblémái vannak. Az orosz szállítói szerződéssel nincs több gond, mint a többivel” – ezt már Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója mondta, hozzátéve, hogy a BKV a kötbér és a rendelkezésre állási átalány egyetlen fillérjéről se fog lemondani, és a követelést a most folyó perben vagy peren kívüli alku keretében érvényesítik. (Az MWM lassan két éve alatt a periratokat se volt hajlandó átvenni.) A BKV követelése már 35 millió eurónál tart, ami jelen árfolyamon 12,4 milliárd forint.
A Népszava szerint Bolla elismerte, hogy ők határozták meg a pályázati kiírás több szempontból versenyszűkítő feltételrendszerét is, mert „arra volt pénz, amire a kormány adott”, és mert „a felújítás jobb volt, mintha semmit se csináltak volna, hiszen akkor már 50 évesek voltak a metrókocsik”. A klímák beszerzésére már kiírták a tendert, a beépítés tízmilliárd forint körüli költségét hitelből fedeznék, de ehhez a kormánynak hozzá kell majd járulnia.

Második hete naponta többször, random időpontokban szólal meg a fejemben önkéntelenül az új magyar himnusz, hogy „Piros volt a paradicsom...”, igaz, az elmúlt napokban egy kicsit alábbhagyott, de ma minden újra fog kezdődni, és nem csak nálam, mert Zsigmond Barna Pál fideszes képviselő kiírta Facebookra, hogy:
„Piros volt a paradicsom, nem sárga. Olcsó lesz a kristálycukor, nem drága!”
A legfontosabbaknak ítélt élelmiszerek árának befagyasztását ünneplő képviselő posztja alatt aztán sorra jelentek meg egymás után a fideszes influenszerek, így Németh Zsolt is két emojival:

Erre nem sokkal később az Amerikai-Magyar Polgári Körök Szövetsége Facebook-oldala kontrázott rá pár csirkecombos, bagettes, tejes emojival:

Hogy aztán Harrach Péter vessen véget a bulinak a dal totálisan rímtelen, és emiatt végtelenül lelombozó befejezésével:
„Magyarország előre megy, az árak pedig vissza! Védjük meg az elért eredményeinket!”
Zsigmond Barna Pál azt már elfelejtette megemlíteni bejegyzésében, hogy a KSH adatai szerint 2021 novemberében pontosan ugyanannyiba került a kristálycukor kilója, mint 2017 januárjában: 267 forintba.

„Itt Srí Lankán most olyan sikertörténet indul el, amelynek keretében egy magyar építőipari vállalat a valaha volt legnagyobb magyar útépítési projektet valósítja meg a világnak ebben a térségében”
– jelentette Szijjártó Péter Srí Lankáról. A külügyminiszter Facebook-posztjában azt is elmondta, hogy „ez egy összesen 20 milliárd forintos fejlesztést jelent, amelyben két nagy felüljárót is épít a magyar Betonútépítő Zrt. a főváros, Colombo közelében”.

Az építkezéshez szükséges fémszerkezeteket Nyíregyházán gyártják, onnan szállítják majd Srí Lankára idén márcisuban, hogy májusban elkezdhessék az építkezést.

Az eddig sebészként dolgozó 57 éves Simon Bramhallt törölték az orvisi nyilvántartásból, miután beismerte, hogy 2013-ban, amikor a birminghami Queen Elizabeth kórházban dolgozott, argon lézerrel – amelyet egyébként arra használnak, hogy megállítsák a máj vérzését a műtétek során – „SB” feliratot írt páciensei szerveire.
Január 11-én az Orvosi Szakértői Bírósági Szolgálat (MPTS) felülvizsgálata megállapította, hogy az, amit Bramhall tett, „bizonyos fokú szakmai arroganciából fakadt”, és ezzel „aláásta” az orvosi szakmába vetett közbizalmat.
Bramhallt először 2013-ban függesztették fel, miután egy másik sebész észrevette a monogramot az egyik beteg utóműtétje során. A négy centiméteres monogramról akkor egy fotót is készített.
Bramhall korábban azt mondta, azért bélyegezte meg betegei szerveit, hogy enyhítse a feszültséget a műtőben. 2014-ben maga nyújtotta be lemondását, miután belső fegyelmi vizsgálatot indítottak vele szemben a birminghami kórházban. (Guardian)

Vért izzadnak, hogy egészségesen érkezzenek Magyarországra, az Európa-bajnokságra, majd összeeresztik őket a szálloda maszk nélküli vendégeivel – ezt a francia kézilabdások mondták a Le Figarónak, amit a hvg.hu szemlézett.
A francia férfi kézilabda-válogatott egyik tagja, Nikola Karabatic azt mondta, szigorú előírásokat követtek, hogy ne kapják el a koronavírust, ennek ellenére maszk nélküli vendégekkel kerültek össze a szállodában, akikkel egy helyen is kell enniük. Szerinte ez különösen problémás az után, hogy a karácsonyt és az újévet a családjuktól távol töltötték, nehogy megfertőződjenek az Eb előtt. Egy másik játékos, Vincent Gérard pedig úgy fogalmazott, „bizarr a helyzet”, tekintve, hogy a legutóbbi két nagy versenyen Egyiptomban és Japánban mennyire szigorú volt a szabályozás. Szerinte nem biztos, hogy ez tisztességes a játékosokkal és a stábtagokkal szemben, „akik vért izzadnak, hogy jó állapotban érkezzenek meg”.
Guillaume Gille szövetségi kapitány szerint sem elfogadható, hogy ekkora távolság van a nemzetközi szövetség és a rendező ország szabályai között.

Egy Hódmezővásárhely felől érkező tram-trainnel ütközött össze egy autó szerda reggel Szegeden a Boldogasszony sugárúton. A Szegeder azt írja, az autó valószínűleg le akart kanyarodni egy mellékutcába, de nem vette észre az érkező tram-traint. A lap olvasója szerint „a vasútvillamosnak csilingelni se volt ideje, az autót 10-15 méteren tolhatta maga előtt”. Az autó vezetője megsérült, mentők szállították el.

Beperelték Kim Kardashiant és Floyd Mayweathert, amiért félrevezették a befektetőket azzal, hogy az EthereumMax (EMAX) által értékesített tokeneket reklámozták annak érdekében, hogy növeljék annak árfolyamát, és saját maguk számára nyereséget termeljenek „a követőik és a befektetők kárára”.
Január 7-én nyújtották be a Los Angeles-i szövetségi bíróságon a keresetet, amely szerint „a vállalat vezetői, több hírességgel együttműködve hamis vagy félrevezető állításokat tettek az EthereumMaxról a közösségi médiában közzétett hirdetésekben”.
Kim Kardashian, akinek közel 280 millió követője van Instagramon, tavaly júniusban promózta egy posztjában az EthereumMax-ot. A realitysztár akkor úgy fogalmazott, „ez nem pénzügyi tanácsadás”, csak szeretné megosztani, amit a „barátai” mondtak neki az EthereumMax kriptotokenjeiről. A kereset szerint az #AD hashtaget is odaírta posztjához, hogy jelezze, a bejegyzés fizetett reklám volt.
Mayweather pedig a bokszruháján reklámozta az EthereumMaxot, többek közt akkor is, amikor júniusban a YouTube-sztár Logan Paullal szállt ringbe.
A Reuters azt írja, az ügyet egyelőre nem kommentálta sem Kardashian, sem Mayweather képviselője.
A keresetet egy New York-i lakos nyújtotta be, aki EMAX tokeneket vásárolt, majd pénzt veszített. Szeretné, ha mások is csatlakoznának hozzá, akik 2021 május közepe és június vége között vásároltak EMAX tokeneket. (Reuters)

„Mi magyar Magyarországot akarunk az utódainkra hagyni!”
– hogy pontosan mire gondolt ezalatt, azt nem fejtette ki, mindenesetre ezt írta Németh Szilárd a legújabb, Instagramra posztolt fotója mellé, pedig írhatta volna azt is, hogy „Nézzétek, itt van Rogán Antal, hát olyan régen láttátok már”.
A gigantikus csoportképen balról jobbra a következők szerepelnek: Rogán Antal, Zsigó Róbert, Havas Bertalan, Menczer Tamás, Tállai András, Farkas Sándor, Bakondi György, Németh Szilárd, Rétvári Bence, Nyitrai Zsolt, Kovács Zoltán, Fónagy János és Kontrát Károly.
Az nem derült ki, hogy milyen eseményre gyűltek össze ennyien, azt viszont már tudjuk a fotónak köszönhetően, hogy Németh Szilárdhoz hasonlóan Menczer Tamás is szereti a nemzetiszín gumikarkötőket. Rogán Antal ennél visszafogottabb volt, ő inkább egy fekete karkötőt választott kiegészítőnek a tengerészkék öltönyéhez.

Az Időkép előrejelzése szerint szerdán sütni fog a nap, csapadék nem lesz, napközben -3 és +2 fok közötti lesz a hőmérséklet, ami csütörtök hajnalban tovább csökken.
Csütörtök hajnalban a havas délkeleti és keleti tájakon többfelé mínusz 15 fok alá csökkenhet a hőmérséklet, néhol akár mínusz 20 fok lehet, máshol mínusz 13 és mínusz 3 fok közötti minimumokat mérhetünk. Kora délutánra ennek ellenére akár + 7 fokosra is melegedhet az idő. Délután helyenként keleten szállingózhat a hó, de jelentős csapadék sehol sem várható.

Szombat délután az M1-M7 bevezetőjén vette fel a Magyar Közút egyik kamerája, hogy egy furgon miután kivágott egy másik autó mögül, majd balról megelőzte azt, büntetőfékezett egyet és megállt, emiatt a mögötte lévő autósnak is meg kellett állnia, de az utánuk érkező autósok egyike már nem tudott időben fékezni, emiatt nekicsapódott a többi autónak.
A Magyar Közút az Instagramra posztolt videó mellé azt írta, „a büntetőfékezés nem menő, ne kövessétek a példájukat, magatok és a többi közlekedő biztonsága érdekében”.

December 18-án letartóztatták Mikó Istvánt – írja a 24.hu. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) tájékoztatása szerint Mikó István „vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt zajló nyomozásban gyanúsított, három másik személlyel együtt”.
Azt, hogy milyen ügyről van szó, nem tudni, mert az eljárás érdekeire hivatkozva a nyomozóhatóság nem adott tájékoztatást a részletekről. A 24.hu szerint a KNYF szerepe a történetben kifejezetten érdekes, mert a főügyészség csak a köztársasági elnök, miniszterelnök, kormánytag, államtitkár vagy rendvédelmi szervek vezető beosztású tagjai működésével kapcsolatban elkövetetett hivatali vesztegetés, hivatali vesztegetés elfogadása és befolyás vásárlása ügyében illetékes.Mikó neve legutóbb akkor bukkant fel, amikor 2021 áprilisában a Dunaferr-gyár területéhez riasztották a rendőrséget, miután nagyjából ötven „kopaszra borotvált, kimondottan militáns benyomást keltő férfi” akart bejutni a Dunai Vasmű területére.
Az ISD Dunaferr akkori közleménye szerint Mikó a vasmű ukrán kisebbségi tulajdonosának és köreinek képviseletében jelentkezett Dunaújvárosban, és a Dunaferr információi szerint ő volt az, aki „zsoldoscsapattal készült elfoglalni a vasművet”. Mikó akkor azt állította, azt akarták megakadályozni, hogy „a társaságot felszámoltassák, a vagyon eltulajdonítását tovább leplezzék, a beszállítói és köztartozásokat kifizetetlenül hátrahagyják”.
De Mikó István volt az is, aki a megjelent hírek szerint a tavaly letartóztatott Tóth Csaba partnereként elvette a Borkai Zsolték adriai orgiáján készült felvételeket attól az M. Richárdtól, akihez azok elkerültek még jóval azelőtt, hogy 2019-ben a Borkai-botrány kirobbant volna. Sőt, Mikó már 2016-ban is ott volt, amikor az erőemberek átvették a hatalmat a Városligetben.

Van olyan budapesti gimnázium, ahol a következő két hétben csak online tanítanak majd, máshol több mint ötven diák és tanár tesztje lett pozitív a múlt héten. A januárra-februárra tervezett nyílt napok szinte mindenhol elmaradnak, az Educatio-kiállítást viszont megtartják – írja az Eduline.
A lap szerint a téli szünet utáni második héten több általános és középiskolában is megugrott az igazolt fertőzött diákok száma, amihez hozzátették, hogy a diákok átoltottsága pedig nem elég nagy ahhoz, hogy az iskolákban ne terjedjen a vírus, mivel az 5-18 éveseknek csak a negyede kapott eddig két oltást, harmada pedig egyet.
A budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) közlése szerint csak január 10-én hat diáknak és egy pedagógusnak lett pozitív a tesztje, a múlt héten pedig összesen 52 AKG-snál igazolták a betegséget. Pedig a pedagógusok 100, a diákok 95 százaléka védett – vagy beoltatta magát, vagy korábban már átesett a betegségen.
A 21. kerületi Jedlik Ányos Gimnázium oldalán található keddi adatok szerint náluk egy felnőtt és huszonkilenc diák igazoltan fertőzött. A nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnáziumban öt diáknak, a szintén nyíregyházi Vasvári Pál Gimnáziumban pedig hét tanulónak lett pozitív a koronavírus-tesztje.
Részletes adatokat közölt a zalaegerszegi iskolák és óvodák fertőzöttségéről Balaicz Zoltán polgármester: a város óvodái közül csak egyben került karanténba egy csoport, az iskolák között viszont van olyan, ahol hét igazolt fertőzött van, így egy teljes osztály karanténba került, a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban tizenkét diák, a Zrínyi Miklós Gimnáziumban öt diák és egy dolgozó tesztje lett pozitív, a Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium pedig szintén hat fertőzöttről számolt be.
Az Eduline azt írja, hogy a romló járványadatok miatt a legtöbb iskola úgy döntött, hogy a nyílt napokat nem tartja meg, megtartják viszont az Educatio-kiállítást, amit tavaly a járvány miatt csak online rendeztek meg.
A háromnapos továbbtanulási, oktatási expóra évről évre több mint ötvenezer diák megy el, idén is hasonló létszámra számítanak. Idén annyit változtattak a szabályokon, hogy az eseményre előzetesen regisztrálni kell, a három napot pedig délelőtt és délutáni turnusokra osztották fel, a kiállítás szervezői szerint pedig „egy-egy turnus létszáma maximalizálva van: egyszerre nem lehetnek többen az eseményen ötezer főnél”, és kötelező lesz a maszk. A Hungexpo „A” pavilonjába a 18 éven felüliek csak védettségi igazolással léphetnek be, a 18 éven aluli oltatlanok viszont bemehetnek, ha van velük egy védettségi igazolvánnyal rendelkező felnőtt.

Kanadában Québec tartományban történt a legtöbb, koronavírussal kapcsolatos haláleset, most pedig újra emelkednek a számok. Emiatt kedden bejelentették, hogy az oltatlanokra egészségügyi adót vetnek ki.
A québecieknek csak 12,8 százaléka nem oltott, de ők teszik ki a kórházi esetek közel felét.
Francois Legault miniszterelnök keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy azoknak, akik nem kapták meg az oltás első adagját, „hozzájárulást” kell fizetniük. Hogy mennyit, arról még nem döntöttek, de Legault szerint az összeg „jelentős” lesz.
Québecben a múlt héten jelentették be, hogy már a kannabisz- és szeszesitalboltokban való vásárláshoz is fel kell mutatni az oltási igazolást. A tartományban emellett kijárási tilalom is van érvényben este tíz és reggel öt között.
Quebécben eddig több mint 12 ezren haltak meg a koronavírus miatt, az elmúlt 24 órában 62 halálesetet és 8710 új megbetegedést regisztráltak. Jelenleg 2742 koronavírus beteg van a québeci kórházakban, közölük 244 intenzív osztályon.
A tartományi adatok szerint az intenzív osztályon fekvő koronavírus betegek 45 százaléka nem kapott védőoltást.
Egyébként nem Québec az első, ahol fizetniük kell az oltatlanoknak. Görögországban januártól a hatvan év feletti görögöknek 100 eurós bírságot kell fizetniük havonta, amíg be nem oltatják magukat, Szingapúrban pedig a koronavírus betegek kötelesek maguk fizetni az orvosi ellátásukat, ha nem oltatják be magukat. (BBC)

Djokovic beismerte, és „hibás döntésnek” nevezte, hogy megszegte a karanténszabályokat, miután a múlt hónapban pozitív lett a koronavírustesztje.
Január 8-án derült ki, hogy Novak Djokovic az ausztráliai vízumkérelméhez mellékelt dokumentációjában az szerepel, hogy december 16-án pozitív lett a PCR-tesztje. A teniszező erre hivatkozva kért és kapott első körben egészségügyi felmentést az oltási kötelezettség alól, mivel így elvileg mostanra természetes immunitással rendelkezik. Csakhogy ő a pozitív tesztje utáni napokban több nyilvános eseményen is részt vett, ráadásul maszk nélkül, néhol gyerekek társaságában.
Djkovoic egy Instagram-posztban ismerte be, hogy nem tartotta be a szabályokat. Azt írta, figyelt arra, hogy tartsa a távolságot, és végig maszkot viselt, „kivéve, amikor a fotó készült”.
Azt is elismerte, hogy hazudott, amikor azt állította, nem járt máshol, mielőtt Ausztráliába utazott. Azt mondta, ügynöke hibát követett el, amikor kitöltötte azt a nyomtatványt, amin az áll, hogy Djokovic az Ausztráliába érkezését megelőző 14 napban nem utazott. „Az ügynököm őszintén elnézést kér az adminisztrációs hibáért, amiért a helytelen négyzetet pipálta ki.”
A BBC azt írja, az oltatlan teniszező nem sokkal korábban még Szerbiában és Spanyolországban is járt.
A szerb teniszezőt az ausztrál kormány ki akarta toloncolni, végül egy sydney-i bíróság Djokovic javára döntött, az ítélet értelmében a sportolót nem rakhatják ki az országból, és visszakaphatja a vízumát is. Az ausztrál kormány képviselői viszont már a tárgyaláson jelezték, hogy a vízuma visszakapása még nem jelenti azt, hogy a szerb indulhat is az Austral Openen. (BBC)
Január 12-én éjjel egy XIII. kerületi, Váci úti társasház harmadik emeleti erkélyéről a járdára esett egy nő. A police.hu szerint azért zuhanhatott le, mert kiszakadt az erkély korlátja. A nő olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy helyszínen meghalt.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság vizsgálatot indított.

A címben idézett komment az Országos Mentőszolgálat kedd este feltöltött videója alá érkezett, amit ÉRKEZNEK A MENTŐKHÖZ AZ ÚJ MUNKARUHÁK címmel tettek ki.
A videóban négy irodista nő látványosan unatkozva várja, hogy átadhassa az új munkaruhát az érkező mentős(ök?)nek, aki aztán valamiért úgy dönt, a szobában öltözik át a négy nő előtt, akik közben a hajukat csavargatva és a ruhájukat igazgatva legyezik magukat, mint egy huszadrangú, kilencvenes évekbeli, vígjátéknak szánt filmben. És ha ennek az egésznek nem lett volna önmagában elég egyértelmű az üzenete, még betolták alá Etta James „I just wanna make love to you" című számát is.
A többi kommentelő így reagált a mentőst tárgyiasító, szexista videóra:
„Egyáltalán nem bánom hogy már nem tartozom az omszhoz így ilyen videók után... iszonyatosan gáz.. de hajra ! Tetszik a népnek! Aztán csodálkozunk hogy a helyszínen meg semmi tekintélyünk....”
„Az egyetlen infó, amit megtudtam a videóból, hogy a mentősöknél az összes irodai dolgozó unatkozik egész nap és rá van gerjedve a mentősre az új cuccában. Azt pl nem tudtam meg, hogy mi az előnye az új felszerelésnek.”
„Miért kell már egy életmentő foglalkozást űző embert tárgyiasítani? Nagyon tisztelem az OMSZ munkásságát, általánosságban az online kommunikációjukat is, de szerintem ez nagyon félrement.”
De volt, akinek tetszett:
„Imádom hogy ilyen lazák/humorosak vagytok.”
„Valaki küldjön egy mentőt most (sírvaröhögős emoji)”
„Rosszúl vagyok..... asszem hívom is öket! De nekem aztán ezt küldjétek....(sírvaröhögős emoji)”
„Van felvétel az irodába? (három sírvaröhögős emoji és egy imádkozó emoji)”

Nyolcvan adag Szputnyik Light orosz koronavírus-vakcina érkezett Magyarországra, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakemberei megkezdhessék a szükséges vizsgálatokat, amelyek függvényében megindulhatnak majd a kereskedelmi tárgyalások is – Szijjártó Péter külügyminiszter jelentette be pénteken.
A minisztérium közleménye szerint „a tavalyi rendkívül nehéz év egyik legnagyobb sikere a magyar-orosz vakcinaegyüttműködés volt, amelynek köszönhetően csaknem egymillió embert immunizáltak, így Magyarország elsőként érte el a 60 százalékos oltottsági arányt Európában”. Ezt az együttműködés folytatnák most a Szputnyik Light bevizsgálásával.
„Amennyiben a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakemberei úgy ítélik meg, hogy a készítmény biztonságos, hatékony és jól alkalmazható harmadik oltásként, akkor megindulnak majd a kereskedelmi tárgyalások is a gyártóval” – mondta Szijjártó, aki szerint az egykomponensű vakcinát már olyan helyeken alkalmazzák, mint az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Argentína és India. De kapott használati engedélyt San Marinóban is, Szerbiában pedig zajlik a vonatkozó hatósági eljárás.
Szijjártó bejelentésével egy napon jelent meg cikkünk a Szputnyik engedélyezéséről, amiből kiderül, hogy a szakértők az engedélyezés előtti napokban is számos adatot, információt hiányoltak, és hogy ami az akkori közleményben modern gyárként szerepelt, azt a titkos jelentés szerint meg se tudták rendesen vizsgálni.

Tavaly olyanokat nyomtatott a Coca-Cola az üdítősdobozaira, mint: „meginstáztuk”, „bulika” vagy „puszi”, illetve „XOXO”, ami az angolban az „ölelések és csókok” elég gyakran használt, közismert rövidítése.
A Hell utóbbi felirat miatt perelt, és végül nyert is. A hvg.hu azt írja, az ítélet szerint a Coca-Cola a „XOXO” felirattal megsértette a Hell jegesteamárkájának, a XIXO-nak a védjegyét, mert a kettő „túlságosan hasonlít”.