Tíz év polgárháború alatt helyre kis narkóállam lett Szíriából

Új narkóállam emelkedett fel az elmúlt években a Földközi-tenger partvidékén, Európa közvetlen szomszédjában. A tíz éve tartó polgárháború dúlta Szíriában az elmúlt években az ország fő bevételi forrása az illegális drogkereskedelem lett, amit a New York Times oknyomozása alapján gyakorlatilag az ország diktátora, Bassár el-Aszad és családja tart kézben a hadsereg egyik leghűségesebb elitegysége, a 4. páncélos hadosztály segítségével. A páncéloshadosztály katonái a droglaborok és a csempészútvonalak védelmétől a szállításig mindenben részt vesznek. Ez nem csoda, a hadosztály parancsnoka Maher el-Aszad, az elnök öccse, egyben Szíria egyik legnagyobb hatalmú embere.

A 4. páncélos hadosztály érintettsége a drogkereskedelemben a környező országokban annyira köztudomású, hogy a szomszédos Jordánia Közbiztonsági Izgatgatósága drogfelderítési részlegének vezetője, Haszán al-Kudah ezredes már pusztán a hadosztály alakulatainak jelenlétét veszélyforrásként értékelte a jordán határ térségében. "A 4. hadosztály uralta területeken, a védelmük alatt captagon-gyárak működnek" - mondja.

Captagon. A fenetilin nevű amfetaminszármazékot a német Degusa AG 1961-ben kezdte ezen a márkanéven forgalmazni, a kor orvosi zsargonjában túlmozgásosnak nevezett, ma figyelemhiányos hiperaktivitásban (ADHD) szenvedőként diagnosztizált gyerekek kezelésére, mígnem 1986-ra a világ nagy részén be nem tiltották a forgalmazását, mert a szer erős függőséget tud okozni. A közel-keleten azonban népszerű maradt, 2013-ban pedig már a "háború drogjaként" cikkeztek róla, annyira széles körben terjedt el Szíriában a sokoldalú polgárháború minden frontján harcolók körében.

Ahol ekkora a kereslet, ott a kínálat is megjelenik. A polgárháború dúlta országban gyakorlatilag minden adott volt az illegális drogkereskedelem felfuttatásához. Akadt elég munkanélkülivé vált gyógyszerész, és elég felszerelés a harcok miatt bezárt gyógyszergyárakban. A romok között szépen sarjadtak a kisüzemek, ahol a kikevert porokat présekkel pasztillákká formázhatták, belenyomva a Captagon márkavédjegyét, az egymásra tükrözött, így két félholdat formázó C betüket, amikről a cucc az arab becenevét kapta: abu hilalain, vagyis a kétholdas.

Ezekben a gyárakban persze már kisbetűs captagont gyártottak, ami összetételében is eltérhet az eredetitől. Már nem feltétlenül fenitilint, hanem más amfetamin-származékokat, illetve stimulánsokat, például koffeint tartalmaznak. Kereskedelmi szempontból ez lényegében mindegy, csak az árfolyamot befolyásolja. A gyengébb eresztéseket pirulánként akár egy dollárért is árulják Szíriában, a jobban sikerült kotyvalékokat pirulánként akár 14 dollárért is árulhatják a legfőbb felvevőpiac Szaúd-Arábiában.

A Captagon, vagyis hát a captagon ugyanis elsősorban a Közel-Keleten népszerű - jellemző, hogy Európában annyira ismeretlen, hogy a vámosok gyakran nem is tudják, mi az. Pedig az elmúlt években Európa is célpiaccá vált - részben mert a drog igen népszerű volt az ISIS köreiben is. 2020 júliusában Salernóban például 84 millió tablettát találtak papírkötegek és fémalkatrészek közé rejtve. Az európai kikötők alapvetően azért csak közbenső állomások a drogcsempészetben. 2019 júniusában például öt tonna captagont találtak a pireuszi kikötőben, a sokszázmillió dollár értékű szállítmány végcélja azonban nem Európa, hanem Kína volt.

Az export mértékére jellemző, hogy a Times összegzése szerint 2020-ban világszerte 2,9 milliárd dollár értékben foglaltak le captagont a hatóságok - ez több mint háromszorosa Szíria teljes, 860 millió dolláros legális exportjának. Vagyis a szír gazdaságot lényegében ez, az illegális drogtermelés és -kereskedelem tartja fenn.

Ennek szálai pedig a legfelsőbb szíriai vezetés kezében futnak össze. Ahogy Aszad elnök erői Oroszország és Irán aktív támogatásával lassan újra uralmuk alá hajtották az egész országot, úgy vették át az irányítást a virágzó drogüzlet felett is. A Times szerint a captagonbiznisz egyik kulcsfigurája egy bizonyos Amer Hiti. Ő a polgárháború előtt élőállat-kereskedő volt, annak se túl jelentős. A polgárháború alatt csempészettel kezdett Damaszkusz és a lázadók kezére került elővárosai között. A lázadók kiverése után kezdett terjeszkedni, sorba vásárolta fel az elhagyott ingatlanokat, hogy ott csomagolóüzemeket létesítve futtassa fel a drogkereskedelmet. Mostanra már parlamenti képviselő, amivel persze a rezsimnek nyújtott látványos támogatását is jutalmazták: a tavalyi "választás" idején ő finanszírozta az elnök több kampányeseményét is. Szerepéért az Egyesült Államok már személyi szankciókkal is sújtotta.