Nincs az a világjárvány, ami véget vetne a háborúknak

Világjárvány ide, ellátásilánc-problémák oda, a jelek szerint semmi se szegi kedvét az emberiségnek, ha egymás mészárlásáról van szó. Az idei év számos globális nehézsége sem hozott enyhülést, Afganisztántól Ukrajnáig számos konfliktus tovább folytatódott, összességében emberek tízezreinek a halálát okozva. Az év végével tekintsük át 2021 legnagyobb vérveszteséggel járó, vagy potenciálisan azzá fajuló konfliktusait.

Afganisztán

2021-nek úgy futottunk neki, hogy bizonyos értelemben ennek a háborúnak vége lesz - már amennyiben arról már Donald Trump elnökségének utolsó évében megállapodtak a tálibokkal, hogy május végéig kivonulnak. Trump ugyan 2021-ben már nem volt elnök, de utódja, Joe Biden már 12 éve, még Barack Obama alelnökeként hasonló véleményen volt, és most is csak annyi módosításba ment bele, hogy a végső kivonulás dátumát szeptemberre tolta ki.

Ami ezután történt, arra igazán senki se számított. Hogy mást ne mondjak, az amerikai kormány augusztus 11-i vészjósló előrejelzésében 1-3 hónapot jósolt Kabul elestére. Az afgán főváros ehhez képest négy nappal később, augusztus 15-én került a tálibok kezére, káoszba taszítva ezzel az amerikai csapatok kivonását és a szövetségesekkel együttműködő afgán civilek kimenekítését.

Az amerikai történelem leghosszabb háborúja furán alakult. Akár értelme is lehetett volna, pláne, hogy a jelek szerint ehhez megvolt az állóképesség az amerikai közvéleményben. Az afganisztáni beavatkozás meglepően népszerű tudott maradni, ám az egymást váltó amerikai kormányok mégsem voltak képesek egy-két évnél hosszabb távon elköteleződni, így tervezni sem.

Akárhogy is, augusztus óta afgán viszonylatban viszonylagos nyugalom van, legalábbis a hadihelyzetben. Más tekintetben a helyzet drámai. Ahogy azt már májusban megjósoltuk, a tálib hatalomátvétel legnagyobb vesztesei a nők és a síita hazarák lettek, de a nemzetközi közösség kivonulásával általában is tragikusra fordult a helyzet.

Jobb lesz a helyzet 2022-ben?
Aligha. Bár jelenleg nincsenek nagyobb harcok, de nincs is harci idény. Afganisztán minden körülmények között nehéz terep, télen pedig szinte járhatatlan az ország, ilyenkor nem is nagyon szoktak háborúzni egymással. A hó olvadása után azonban számítani lehet rá, hogy újra fellángolnak a harcok - ehhez elég fegyver és kiképzett harcos van az országban, végül is csak az amerikai beavatkozás évei alatt több százezer afgánt képeztek ki.

Jemen

Szerencsétlen Jemen. Már annak is bő tíz éve, amikor a jemeniek hiába próbálkoztak kirobbantani a maguk arab tavaszát, rendre kiszorította a hírekből a forradalmukat egy kicsit fontosabb arab államban kirobbant felkelés, hogy aztán a szíriai polgárháború végleg levegye a napirendről az országot, ahol párhuzamosan zajlik felekezeti és polgárháború, gyilkolászik az al-Kaida, aszály és özönvíz, éhínség és kolera, és persze itt zajlik a nagy közel-keleti proxyháború is Irán, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek között.

Idén csak itt 22 ezernél többen vesztették életüket, ezzel úgy lett a jemeni az év második legvéresebb konfliktusa, hogy a borzalmak évtizedek óta tartó sorozatába belefáradt nemzetközi közvélemény nagyon már fel se kapja a fejét a történtekre. Pedig volna mire, az országban gyakorlatilag négy háború zajlik párhuzamosan:

• az, amit polgárháborúnak neveznek, és a siíta húszik és a kormányerők között zajlik;
• az ennek folyományaként kialakult háború, amit Szaúd-Arábia beavatkozása robbantott ki;
• A szaúdi beavatkozás folyományaként a húszik és a szaúdiak között kirobbant háború;
• és az országban aktív al-Kaida kormányellenes felkelése.

Az amúgy sem egyszerű helyzetet bonyolítja tovább, hogy a siíta húszikat Irán is támogatja, ami eleve Szaúd-Arábiával verseng a regionális nagyhatalom szerepéért, így határozottan érdekében áll élezni a húszik és a szaúdiak közti konfliktust.

Mindent egybevetve az elmúlt tíz évben már közel négyszázezer halálos áldozata volt csupán a harcoknak, amire még rátevődnek a kísérőjelenségek, az éhínség és a kolerajárvány áldozatai is.

Jobb lesz a helyzet 2022-ben?
Kizárt. Az elmúlt tíz évben sosem lett jobb, és nem történt semmi, ami arra utalna, hogy ez hirtelen megváltozhatna.

Etiópia

Két éve a Nobel-bizottság Abiy Ahmed etióp elnököt találta méltónak az azévi békedíjára, azzal az indoklással, hogy Ahmed sokat tett a békéért és a nemzetközi együttműködésért, azon belül is az etióp-eritreai határkonfliktus megoldásáért. Adjuk meg, Ahmednak Eritreával tényleg sikerült rendeznie Etiópia viszonyát, de annyira, hogy egy évre rá a két ország már hadseregei már összehangoltan kezdtek háborúba Etiópia legészakibb tartományában, Tigrében.

A tigréi háború idénre már az ország más részeire is átterjedt, omorók, amharák, tigrék és tigrinyák követnek el egymás kárára etnikai tisztogatásokat. A hadiszerencse forgandó, előbb az etióp kormányerőknek sikerült megszállniuk Tigré javát, hogy aztán azok ellentámadásba lendülve már az ország fővárosát fenyegessék. Az év végére közel húszezer halott árán nagyjából ott tartunk, ahonnan indultunk: a tigréi erőket visszaszorították a tartomány határai közé.

Jobb lesz 2022-ben?
Akár jobb is lehet, bár pillanatnyilag inkább terjedni látszik a konfliktus, ami novemberben északon Szudán, délen Szomália területére is átcsapott. Az áldozatok számát pedig megsokszorozhatja a fenyegető humanitárius katasztrófa - Tigré tartományban a túlélés javarészt a segélyszállítmányokon múlik, melyek most nem tudnak célba érni.

A mexikói drogháború

Talán túlzásnak tűnhet bűnbandák egymás közti leszámolásait, illetve a hatóságokkal folytatott harcát háborúnak minősíteni, de mégis minek nevezzük azt, ahol az állam a hadsereget, a drogkartelek pedig az amerikai fegyveripar széles termékskáláján túl drónokat, harci helikoptereket is bevetnek, és olykor százával vezényelnek ki civileket élő pajzsként, hogy megállítsák a hadsereg előretörését?

a termelők és a piac között, így hát nem meglepő, hogy az elmúlt négy évtizedben a folyamatos, több ezer halálos áldozatot követelő belső harcok és egymás közti rivalizálás ellenére is kisebb országok haderejével vetekedő erejű fegyveres bandák sora jöhetett létre.

Az elmúlt években már nagyon elfajult a helyzet, 2019-ben és 2020-ban is harmincezernél több, szervezet bűnözéshez köthető gyilkosságot követtek el az országban. 2021 ehhez, de csak ehhez képest már-már nyugodt év volt, a világszerte zajló fegyveres konfliktusok áldozatait összesítő Armed Conflict Location & Event Data Project aktuális összesítése alapján 2020. 12. 10-2021. 12.10 között 8251 halálos áldozata volt a drogháborúnak, közülük 1187-en estek el ütközetekben, a civil áldozatok száma pedig 5639 volt.

Jobb lesz 2022-ben?
Nagyon valószínűtlen. A drogháborúban a hatóságok is vastagon benne vannak, ha máshogy nem, hát úgy, hogy a rivalizáló bűnbandák gyalogként használják őket is. A bandák gyakori módszere, hogy korrupcióval, besúgással, tippekkel riválisaikra szabadítják a hatóságokat, hogy aztán erőszakkal vegyék át az így meggyengített banda helyét. Vagyis a hatóságok sikerei gyakran csak további vérontáshoz, a bandaháború fellángolásához vezetnek.

Ukrajna

Oroszország és Ukrajna 2014 óta húzódó különös háborúja idén kis lángon égett csak, már ha napi átlag két halálos áldozatot annak nevezhetünk. A feszültség annál nagyobb volt, aminek fenntartásán Oroszország bőszen dolgozott is nagylétszámú katonai alakulatok mozgatásával a két ország hivatalos határán, olykor azon is túl. Arról legalábbis már bírósági vallomások is vannak, hogy az oroszok minden tagadásuk ellenére ukrán területen is állomásoztatnak csapatokat, legalábbis egy korrupciós ügy gyanúsítottja kéthetente 1300 tonna élelmiszert szállított az ott nem is állomásozó orosz csapatok ellátására, ami a Szabadság Rádió számításai szerint 26 ezer katona ellátására elég.

Az orosz csapatmozgások az ukrán vezetést mindenesetre eléggé megriasztották, év végére már meggyőződésükké vált, hogy küszöbön áll az orosz invázió. Az is igaz, hogy időről időre bele szokták lovalni magukat ebbe, ez már legalább a harmincadik eset a háború elmúlt csaknem nyolc évében, amikor a totális háború kirobbanását jósolták. Tény, hogy most az Egyesült Államok is komolyan aggódott emiatt, ahhoz legalábbis eléggé, hogy Joe Biden elnök bénító gazdasági szankciókkal fenyegetőzzön, még ha attól határozottan el is zárkózott, hogy amerikai katonákat küldjenek Ukrajnába a háború megelőzésére.

Jobb lesz 2022-ben?
Ha változik a helyzet, akkor inkább romlani fog. Az enyhüléshez a főszereplő Oroszországnak nem sok érdeke fűződik. A feszültség fenntartásával sakkban tarthatja a nyugati szövetségeseket, és javíthatja tárgyalási pozícióit a NATO-val és az Egyesült Államokkal. Ukrajna meg nincs abban a helyzetben, hogy önállóan számottevő eredményt tudjon elérni.

Mali

Puccs hátán puccs. A mali hadsereg 2021 májusában, kilenc hónappal a 2020 augusztusi puccs után újra megpuccsolta az ország polgári vezetését. Közben az országban kilencedik éve dúl a polgárháború az ország északi részén független tuareg államért küzdő Nemzeti Mozgalom Azawad Felszabadításáért szervezet és iszlamista szövetségesei, a mali kormány és az azt támogató francia vezetésű nemzetközi koalíció, illetve az ilyen zavarosban szívesen halászó nemzetközi dzsihadisták, az al-Qaida és az ISIS helyi fiókszervezetei között, hamarosan magyar részvétellel.

Lényegében ez utóbbira, a magyar katonai részvételre tekintettel vettük fel a listára a mali háborút, aminek a már hivatkozott AcLED összesítése szerint 2021-ben 1873 halálos áldozata volt, közülük 483 civil. Vagyis a háború alacsony intenzitású, de ez korábban se volt másként, az elmúlt kilenc évben összesen mintegy 13 500-an vesztették életüket a harcokban.

Jobb lesz 2022-ben?
Maliban klasszikus gerillaháború zajlik, ráadásul az egyik harcoló fél, a tuaregek a függetlenségükért háborúznak. Az ilyen jellegű ellenállást nehéz felszámolni, a terep se kedvez igazán ennek - a tuaregek az ország északi, sivatagos vidékeinek elszakadásáért küzdenek, ez nem az a hagyományos értelemben véve ellenőrzés alatt tartható terület. A jobb helyismerettel bíró helyi erők könnyedén felszívódnak, hogy aztán újra lecsapjanak. A harcok intenzitása változhat, de véget aligha érhet.