beszélj szabadon! minden cikk kommentelhető.

Nyugi van, még nem jönnek az oroszok, üzenték Ukrajna vezetői a népüknek

Király András - 26 January 2022, 5:38 pm

Bár a veszély valós, nem fenyeget azonnali orosz invázió, igyekeztek nyugtatni népüket Ukrajna vezetői kedden. „Elég erősek vagyunk, hogy mindent ellenőrzés alatt tartsunk, is kisiklassunk bármilyen destabilizációs kísérletet” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök. Nyilatkozatára még Olekszij Reznyikov védelmi miniszter is ráerősített azzal, hogy „pillanatnyilag nincs okunk feltételezni”, hogy Oroszország hamarosan lerohanná az országot, mivel a határ túloldalán összevont csapataikat még nem szervezték harccsoportokba se. „Ne aggódjanak, aludjanak nyugodtan. Még nem kell összecsomagolni” – mondta. (Erre reagált ma Moszkvában, a parlament ülésén Szergej Lavrov külügyminiszter.

Meglepően más hangulatban beszéltek tehát a HELYZETről, mint az elmúlt hetekben a nyugati szövetségeseik. Ez utóbbiak még mindig izgatottabbnak tűnnek, az elmúlt napokban az angolszász szövetségesek, az USA, Nagy-Britannia, Kanada és Ausztrália mellett még az orosz-amerikai-európai vitában már pusztán gazdasági érdekei miatt is mindig a visszafogottabbak közé tartozó Németország is kivonta Kijevből nem létfontosságú diplomatáit – ezt jellemzően akkor lépik meg, ha egy országban válsághelyzet kialakulásától tartanak.

Az is inkább a feszült várakozás jele, hogy az amerikaiak csapaterősítésekről döntöttek, Biden bejelentése szerint már most 1000-5000 katonát, illetve harcfelszerelést és tengerészeti erőket küldenének a NATO keleti arcvonalának országaiba elrettentésként, ha pedig úgy alakul a helyzet, még tízszer ennyi katonát készek a térségbe küldeni.

Közben Biden már azzal is megfenyegette Putyint, hogy ha Oroszország mégis támadást indít, személye ellen is szankciókat fognak hozni.

A hangulat összességében mégis visszafogottabb az elmúlt két hétben tapasztaltnál, legalábbis orosz részről nem hangzottak el újabb abszurd követelések, fenyegetések - talán csak azt értékelhetjük így a nukleáris töltetű rakéták határokhoz közel telepítésének múlt heti belengetése után, hogy Putyin hétfőn Miguel Díaz-Canel kubai elnökkel barátkozott Moszkvában, márpedig Kubánál közelebb nem tudnának rakétákat telepíteni az Egyesült Államokhoz.

Ez lehetőséget teremtett rá, hogy a nyugati szövetség saját sorait is rendezze. Az előző két hétben ugyanis eléggé világossá vált, hogy a kifelé kommunikált egységes fellépés megosztottságot takar: miközben az Oroszországgal közvetlenül határos, vagy történelmi tapasztalataik miatt különösen gyanakvó kelet-európai NATO-tagállamok – Magyarország látványos kivételével – azon háborogtak, hogy az USA a rovásukra is kész volna engedményekre Putyin megbékítésére, az orosz gáztól erősen függő Németország inkább a túlontúl is harcias lépések, például az ukrán hadsereg felfegyverzése miatt akadékoskodott.

A német aggályok enyhítésére az USA az energiapiacon lépett akcióba, komoly tárgyalásokat kezdett LNG-termelőkkel arról, hogy szükség esetén azok akár már lekötött készleteiket is irányítsák át az európai piacra. Mostanra azt állítják, hogy még az orosz gázcsap elzárása esetén is biztosítani tudnák Európa energiaellátását.

Mindazonáltal az európai hatalmak még mindig sokkal visszafogottabbak az angolszász szövetségeseknél. Mert miközben Boris Johnson brit miniszterelnök azt ígérte, hogy kész még több csapatot Kelet-Európába küldeni, a francia elnök, Emmanuel Macron Olaf Scholz német kancellárral folytatott keddi egyeztetése után is a dialógus fontosságáról beszélt, és jelezte, hogy péntekre ütemezett telefonos egyeztetésükön igyekszik mad tisztázni Putyinnal az orosz álláspontot. Mint mondta, Franciaország és Németország „sosem adná fel” a párbeszédet Oroszországgal, de azért azt is hozzátette, hogy „az agresszióra megtorlás lesz a válasz, és annak igen nagy ára lesz”.