Horváth Bence

Az ex-elnök, Donald Trump nevével hirdetett Truth Social nevű közösségi oldal február 21-én fog élesedni, derült ki az App Store-ba feltöltött engedélyeztetési információkból, írja a Verge.

A lap szerint az ott látható fotók alapján a szolgáltatás készítői gyakorlatilag lemásolták a Twittert: a design is nagyon hasonló, mellette pedig ugyanazok a funkciók is érhetőek majd el. Igaz, itt nem tweet-eknek hívják majd az egyes posztokat, hanem truth-nak, azaz igazságnak, úgyhogy ha valaki megosztja majd másvalaki posztját, akkor nem retweetelni fog, hanem retruth-olni, azaz újraigazságolni, bármit is jelentsen ez.

A Verge is kiemeli, hogy az erőteljes hasonlóság a Twitterrel nem lehet a véletlen műve, hiszen közismerten ez a felület volt Trump kedvenc online helyszíne, míg 2021 januárjában, a Capitoliumnál kitört zavargások után ki nem tiltották onnan. Trump akkor előbb egy blogon tért vissza a közösségi médiába, de ezzel nem sikerült átütő sikereket elérnie, és alig egy hónap után be is zárta a felületet. A volt elnök októberben be is perelte a Twittert, hátha így sikerülhet majd visszaszereznie korábbi fiókját, de közben gőzerőkkel zajlott az új felület kialakítása is.

A Truth Social-t a Trump Media and Technology Group fejleszteni, melynek élén egy egykori republikánus képviselő, Devin Nunes áll. Az egyelőre nem világos, hogy a február 21-e, ami amúgy az Egyesült Államokban hagyományosan az „elnökök napja” csak az iOS-es indítás napja-e, vagy akkor fog az összes platformra megjelenni az alkalmazás. A Truth Social honlapján egyelőre csak egy feliratkozási gomb található. Azt is lehet tudni, hogy az alkalmazás tesztelése már december óta zajlik, de csak néhány, előre meghívott felhasználó részvételével.

A TMTG a videómegosztó Rumble-val fog majd együttműködni, azaz a videós tartalmakat is a Youtube-tól és egyéb ismert oldalaktól függetlenül akarják majd kezelni. Az elmúlt években sokat lehetett már hallani arról, hogy az amerikai alt-right/szélsőjobb új és saját netes platformokat akar építeni, melyeket nem érinti a nagy techcégek szabályozása. A Trump-féle közösségi oldal ennek a projektnek az egyik legnagyobb dobása lehet.

Legalább 13 koronavírussal fertőzött utas szökött ki az elrendelt karanténjából az indiai Amritszár városában, írja a BBC. Az utasok annak az Olaszországból induló járatnak az utasai voltak, melyen a 160 felnőtt utasból 125 fertőzöttet regisztráltak.

A helyi beszámolók szerint kilenc utas már a repülőtéren megszökött, míg négyen a helyi kórházból léptek meg. Ők állítólag becsapták az egészségügyi dolgozókat, és így tudtak elszökni. A rendőrség már jelezte, hogy eljárást fognak indítani velük szemben, és ha egy napon belül nem adják fel magukat, akkor a sajtóban fogják közzétenni a fényképüket.

Közben Indiába is megérkezett az omikron, pénteken több mint százezer új esetet regisztráltak. Az országban eddig mintegy 35 millió ismert fertőzöttje volt a vírusnak, és több mint 483 ezer halálesetet regisztráltak.

Érezhetően visszaesett a héten a bitcoin-termelésre fordított számítógépes kapacitás a világban, miután Kazahsztánban rendszerellenes tüntetések robbantak ki, ami a helyi internet vezetett.

A Reuters beszámolója szerint 2021-re Kazahsztán lett a világ második legnagyobb bitcoin-termelő országa az Egyesült Államok mögött, és az ország infrastruktúrájának kiesése érzékenyen érintette a globális bitcoinpiacot is. Kazahsztán főleg azután futott fel, hogy Kínából elkezdték kiszorítani a bitcoinbányászatot.

A bitcoinok előállítása rendkívül energiaigényes, mivel egyre bonyolultabbá váló számítási feladatokat kell megoldani minden egyes új bitcoin kibányásásért. Ezért míg a bitcoin-korszak kezdetén mezei felhasználók az otthoni gépeik segítségével is bányászhattak, ma már csak hatalmas kapacitású, rengeteg energiát fogyasztó, iparipark-léptékű számítógép-rendszerekkel érdemes belevágni.

A legfrissebb elérhető adatok tavaly augusztusról szólnak, akkor Kazahsztán volt az otthona a világ bitcoin-termelésre használt gépkapacitás 18 százalékának. Áprilisban, a kínai szigorítás előtt ez az érték csak 8 százalék volt.

A kazah bitcointermelők energiaigényét elsősorban öregedő szénerőművek adják, ami már a helyi vezetés szemét is szúrja: a kormány (amely most távozott a tüntetések hatására) tavaly még azt mondta, hogy fel akarnak lépni az engedélyek nélkül bányászók ellen, mivel a teljes bitcoinszektor a kazah energiafogyasztás 8 százalékát viszi el.

John Gonsalves 22 évesen, 1945-ben írt egy levelet Németországból az anyjának. A férfi akkor katonaként vett részt a második világháborúban, és a háború befejezésekor írt haza levelet Massachusetts államba, írja a Guardian.

A levele azonban elkallódott az amerikai posta rendszerében, és 75 évig bontatlanul hevert egy pittsburghi postaelosztó központban.

„Drága Mama, megkaptam ma a leveled, és örömmel hallottam, hogy minden rendben van. Ami engem illet, jól vagyok és jól boldogulok. De a kaja legtöbbször elég pocsék” – írta Gonsalves, aki levelét azzal zárta, hogy reméli, hamarosan találkozhatnak végre.

A férfi 2015-ben halt meg, míg anyja már korábban, de a postaszolgálat megtalálta Gonsalves özvegyét, Angeliánát, akivel Gonsalves öt évvel a levél elküldése után ismerkedett össze, és neki kézbesítették a levelet.

A nő egy helyi amerikai tévében csodálatosnak nevezte a levél megérkezését, hiszen újra láthatta férje kézírását. Mint mondta, ez egy újabb ünnepi szezon ugyan, amit a férje nélkül töltött el, de legalább egy kicsit most úgy érezhette, mintha visszatért volna hozzá.

Jó reggelt, januári hideg péntek reggel, természetesen küldünk mellé hírlevelet.

4 kiemelt cikkünk ma reggelre:

• Szputnyik-engedélyezés: ami a közleményben modern gyár, azt a titkos jelentés szerint meg se tudták rendesen vizsgálni
• Mi jöhet most, hogy itt az ötödik hullám?
• Almatiban szakadatlanul lőnek, de most még csak annyi látszik biztosnak, hogy a Nazarbajev-korszak véget ért
• Felnőtt ember végigcsinálja, amit elkezdett, pláne akkor, ha bosszúszomjas nyugdíjasok biztatják, akiknek komplett fegyverraktáruk van

Erre és a többi hírlevelünkre itt lehet feliratkozni, érdemes!

Olaszország egyik legismertebb immunológus szakértőjét rendőri védelem alá kellett helyezni, miután egy borítékban feladott golyót küldtek neki, írja a BBC. Antonella Viola professzort és családját azért fenyegethették meg, mert a nyilvánosság előtt érvelt a gyerekek beoltása mellett.

A Paduában dolgozó Viola a töltény mellett egy levelet is talált, melyben azt írták neki, hogy le fogják lőni a családját és őt is, ha nem mond nemet a gyerekek oltására. Viola az eset után a közösségi oldalán írt arról, hogy a fenyegetői oltásellenesek lehettek, akik csak gyűlölni tudnak, elutasítják a logikát és a törvényeket, és csak erőszakot meg feszültséget szítanak, de ő mindig ki fog állni amellett, hogy a tudomány érveit képviselje azok felé, akik meghallgatják.

Olaszországban már egy hónapja oltják az 5 és 11 év közötti gyerekeket, de az oltás beadása nem kötelező. Viola most írt arról is, hogy ő továbbra is azt tanácsolja majd a szülőknek, hogy adják be az oltást, mert szerinte ez a helyes döntés.

A lap beszámolója szerint Európa-szerte megszaporodtak a fenyegetések a szakértőkkel és közszereplőkkel szemben: Franciaországban több politikust is megfenyegettek, akik a védettség igazolvánnyal kapcsolatos jogszabály vitájában vettek részt, míg Hollandiában szerda este Sigrid Kaag politikus házánál jelent meg egy ismert összeesküvés-elmélet terjesztő, aki élőben közvetítette a Facebookon, ahogy egy nagyobb fadarabot gyújt meg a politikus bejárati ajtaja előtt.

Pénteken ragyogóan napos időre készülhetünk, a szél legyengül, mérséklődik. Csapadék sehol nem lesz. Hajnalban -10, -2 fokig süllyed a hőmérséklet, napközben pedig mindössze -1 és +4 fok közötti értékeket mérhetünk, írja az Időkép a hétvégére kiadott előrejelzésében.

A meteorológiai oldal előrejelzése szerint Szombaton a keleti, déli országrészbe érkezik csapadék, ami túlnyomóan hó formájában hullhat le. A legtöbb hó délkeleten hullhat. A Dunántúlon változóan felhős-napos idő lesz jellemző. Gyenge lesz a légmozgás. Ismét fagyos reggel jön, -11 és -2 fok közé hűl le a levegő, napközben pedig -2, +4 fokra készülhetünk.

Vasárnap északkeleten ígérkezik több napsütés, máshol felhős lesz az ég. A Dunántúlon és Pest megye területén kevés hó hullhat. Északnyugaton megélénkül a délies szél. A minimumok -14, -2, a maximumok -2, +4 fok között alakulnak. Délelőtt az Alföldön foltokban tartósabban megmaradhat a köd, figyelmeztet az Időkép.

Hétfőn újabb fagyos reggel indítja a napot, a csúcsértékek viszont többfelé újra elérhetik az 5 fokot. Eleinte sok felhő lesz az égen, de napközben mindenütt a napsütés veszi át a főszerepet. Kedden többfelé ködös lesz a reggel. Este északnyugatra vegyes halmazállapotú csapadék érkezhet.

Megérkeztek az oroszok vezette katonai erők Kazahsztánban, miután az ország elnöke, Kaszim-Zsomart Tokajev külföldi segítséget kért a rezsimellenes tüntetések leveréséhez. A BBC Almatiban tartózkodó tudósítója csütörtök este is heves összecsapásokról számolt be, közben az ENSZ, illetve a nyugati országok mindkét a tüntetőket és a kazah vezetést is arra szólították fel, hogy tartózkodjanak az erőszaktól.

Tokajev tévébeszédében a külföldön képzett terroristákat okolta a kialakult helyzetért, de ezzel kapcsolatban nem hozott fel bizonyítékokat. Ekkor jelentette be azt is, hogy segítséget kért az oroszok által vezetett Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetétől. A szervezet beszámolók szerint 2500 katonát küldött az országba, hivatalosan békefenntartó szerepben, illetve azért, hogy a katonailag kiemelt jelentőségű épületeket védjék. Az orosz RIA hírügynökség beszámolója szerint napokig, de akár hetekig is az országban maradhatnak.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma közben azt közölte, hogy szoros figyelemmel követik az orosz katonák mozgását, és az egész világ figyelni fogja, hogy megsértik-e majd az emberi jogokat, emellett pedig figyelni fognak minden előjelre, ami arra utalhat, hogy kazah intézmények elfoglalására készülhetnek.

A rezsim hivatalos tájékoztatása szerint eddig 18 rendfenntartó halt meg az összecsapásokban, míg a rendőrség több tucat „zavargót” ölt meg. A kormányellenes tüntetők között volt, aki arról számolt be, hogy a biztonsági erők válogatás nélkül kezdtek el éles lőszerrel lőni a tömegbe. A kazah belügyminiszter tájékoztatása szerint 2298 embert vettek eddig őrizetbe.

Kazahsztánban az üzemanyagárak emelkedése miatt törtek ki tüntetések, de aztán a helyzet hamar eszkalálódott. A kialakult helyzet okairól ebben a cikkünkben írtunk, míg csütörtökön részletesen írtunk arról is, hogy Almatiban szakadatlanul lőnek, de most még csak annyi látszik biztosnak, hogy a Nazarbajev-korszak véget ért.

Megszűnt pénteken a külföldről Angliába utazók indulás előtti koronavírus-tesztelési kötelezettsége, és az érkezés utáni teszt eredményét sem kell elkülönítésben megvárni, írja az MTI.

Az új szabályozás brit idő szerint hajnali 4 órától - közép-európai idő szerint 5 órától - lépett érvénybe.

A brit kormány két lépésben enyhíti az utazáshoz kötődő tesztelési előírásokat: vasárnap hajnaltól megszűnik az angliai érkezés utáni PCR-teszt elvégzésének kötelme is, és attól az időponttól elégséges egy gyorsteszt (lateral flow test) elvégzése az érkezés utáni második nap végéig.

Mindezt Boris Johnson brit miniszterelnök és Grant Shapps közlekedési miniszter jelentette be a héten.

Az előírások enyhítése a koronavírus ellen teljes körűen beoltott felnőtt beutazókra, illetve - oltási státustól függetlenül - a 18 éven aluliakra vonatkozik.

Az intézkedés hatálya Angliára terjed ki, mivel az Egyesült Királyság többi országában - Skóciában, Walesben és Észak-Írországban - a helyi kormányok hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy követik-e a brit kormány által bejelentett módosításokat.

A szabályozás értelmében az angliai érkezés utáni gyorsteszt elvégzéséhez nem használható a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) ingyenes tesztelési szolgáltatása, vagyis a gyorsteszteket egészségügyi magánszolgáltatóktól kell megrendelni.

Ha az angliai érkezés utáni gyorsteszt eredménye pozitív, az érintettnek elkülönítésbe kell vonulnia és PCR-tesztet kell elvégeztetnie, ehhez viszont már használható az NHS ingyenes tesztelési szolgáltatása.

A közlekedési miniszter bejelentette azt is, hogy a brit kormány még január vége előtt teljes körűen felülvizsgálja az utazásra vonatkozó intézkedéseket, és stabil szabályozási rendszert léptet életbe 2022 egészére. Ennek részleteit Grant Shapps egyelőre nem ismertette.

Az eddigi szabályozás alapján az Angliába beutazóknak az indulás előtt legfeljebb 48 órával PCR- vagy gyorstesztet kellett elvégeztetniük, és az érkezés után ugyancsak kötelező PCR-teszt eredményét elkülönítésben kellett megvárniuk.

Ezek közül péntek hajnaltól az indulás előtti tesztelési kötelezettség szűnt meg, és az érkezés utáni újabb teszt eredményének megérkezéséig sem kell már karanténban maradni.

Azoknak azonban, akik vasárnap előtt utaznak Angliába, még PCR-szűrésnek kell alávetniük magukat, és csak vasárnap hajnaltól lesz elégséges a néhány perc alatt eredményt mutató, jóval olcsóbb gyorsteszt.

A gyorsteszt időpontját is le kell foglalni még az indulás előtt.
A brit kormány a gyorsan terjedő omikron koronavírus-variáns behurcolásának megfékezése végett rendelte el tavaly a külföldről beutazók tesztelési kötelezettségének szigorítását.

Boris Johnson az enyhítéseket bejelentő szerda esti alsóházi tájékoztatóján elmondta: az omikron felbukkanása utáni időszakban még helyénvaló intézkedés volt e szigorítások elrendelése a vírusvariáns nagy-britanniai elterjedésének lassítása végett.

Azóta azonban ez a vírusváltozat olyan mértékben elterjedt Nagy-Britanniában, hogy az utazási tesztkötelezettségek már csak korlátozott hatást gyakorolnak a fertőződési esetszámok növekedésére, a turisztikai szektort viszont jelentős pótlólagos költségekkel terhelik.

Hozzátette: a szigorú tesztelési kötelezettségek az Angliából külföldre utazókat is elbizonytalanították, mivel sokan tartottak attól, hogy a visszaindulás előtti teszt esetleges pozitív eredménye miatt külföldön ragadnak.

Sikerült megfékezni kedden a dél-afrikai parlament épületében pusztító tüzet, amelynek következtében az alsóházi ülésterem teljesen megsemmisült - közölték a helyi hatóságok.

A vasárnap keletkezett tűz miatt egy 49 éves férfit őrizetbe vettek gyújtogatás és más bűncselekmények gyanújával. A gyanúsítottnak hét nap múlva kell megjelennie a bíróság előtt, hogy határozzanak arról, óvadék ellenében szabadlábra helyezik-e. A férfi ügyvédje azt mondta, védencéből "bűnbakot" csinálnak, és ártatlannak fogja vallani magát.

A parlament új szárnyában működő alsóház épületrésze teljesen romba dőlt - közölte Ian Schnetler, a fokvárosi tűzoltóság vezetője.

A tüzet sikerült elfojtani, a tűzoltók most szobáról szobára vizsgálják át az épületkomplexumot, hogy felderítsék és eloltsák a még megmaradt kisebb tűzfészkeket. Ez hosszú folyamat, mert egyes helyiségekben ehhez szét kell bontani a belső faborítást is - közölte a városvezetés.

A tűz először vasárnap lángolt fel, hétfő délelőtt ugyan rövid időre meg tudták fékezni, de az erős szél miatt délutánra a lángok ismét felcsaptak az épület tetején, és további súlyos károkat okoztak. Nagyjából éjfél utánra tudták a tüzet teljesen eloltani. Az 1884-ben épült, a felsőháznak helyt adó régi épületszárny teteje is részben leszakadt, több iroda megrongálódott.

A tűz keletkezésének okát még nem tudni pontosan. Nem kizárt, hogy a három részből álló épületkomplexum műszaki hibái is közrejátszottak abban, hogy a lángok ilyen hatalmas pusztítást okoztak.

A Dél-afrikai Köztársaság parlamentje Fokvárosban működik, míg a kormány székhelye az onnan 1400 kilométerre fekvő Pretoriában van. (MTI/dpa)

Különengedéllyel elindul a világelső Novak Djokovic a január 17-én rajtoló ausztrál nyílt teniszbajnokságon.

A Grand Slam-torna kilencszeres bajnoka kedden közölte, hogy megpróbálja megvédeni címét Melbourne-ben.

„Nagyszerű napokat töltöttem a szeretteimmel, ma pedig elindulok Ausztráliába, mert különengedélyt kaptam. Hajrá 2022!” - írta ki közösségi oldalára a 34 éves teniszező.

A bizonytalanságot az okozta, hogy az Australian Openen minden résztvevőtől elvárják, hogy be legyen oltva a koronavírus ellen, Djokovic azonban - magánélete védelmére hivatkozva - továbbra sem hozta nyilvánosságra, megfelel-e ennek a követelménynek.

Nemrég olyan találgatások láttak napvilágot, hogy mivel a 20-szoros GS-győztes belgrádi játékos nem hajlandó beoltatni magát, inkább visszalép a melbourne-i viadaltól. Ezt erősítette az is, hogy lemondta a szereplést a sydneyi ATP Kupán, amelyen a szerbek címvédőként indultak. (MTI, BBC)

Az átoltottság további növeléséért és a járvány újabb hullámának megfékezéséért januárban minden csütörtök és péntek délután, valamint szombaton is oltási akciókat tartanak a kórházi oltópontokon, valamint a kijelölt járásközponti szakrendelőkben, emellett a háziorvosok is szerveznek oltási akciónapokat - közölte a koronavirus.gov.hu kedden.

A kormányzati portálon azt írták: az első oltási akció január 6., csütörtök és január 8., szombat között lesz. Ezúttal is előzetes időpontfoglalás nélkül és helyszíni regisztrációval lehet felvenni az oltást.

Az akciónapokon továbbra is kiemelten várják az oltatlanokat és azokat is, akik már négy hónapnál régebben kapták meg a korábbi oltásukat. Az oltópontokon öt vakcina - Pfizer, Sinopharm, Moderna, Janssen, AstraZeneca - közül lehet választani.

Felhívták a figyelmet arra, hogy az oltási akciónapokon a 12 év feletti korosztályt várják az oltópontokon. Az 5-11 éves gyermekek oltása továbbra is csak előzetes időpontfoglalással lehetséges a kórházi oltópontokon vagy a házi gyermekorvosoknál.

A megerősítő oltás mindenkinek javasolt, aki négy hónapnál régebben kapta meg az előző oltását. A harmadik oltás felvételével ismét 80-90 százalékra emelhető a védettség.

Az továbbra sem világos, hogy miért kell még mindig fenntartani az előzetes regisztráció rendszerét, és miért nem lehet minden nap "oltási akciónap", mindenesetre helyette januárban ez lesz a rendszer:

A kórházi és a szakrendelőkben kijelölt járásközponti oltópontokon január 6-án és 7-én (csütörtökön és pénteken) 14-18 óra között, 8-án, szombaton 10-18 óra között, január 13-án és 14-én (csütörtökön és pénteken) 14-18 óra között, 15-én, szombaton 10-18 óra között, január 20-án és 21-én (csütörtökön és pénteken) 14-18 óra között, 22-én, szombaton 10-18 óra között, január 27-én és 28-án (csütörtökön és pénteken) 14-18 óra között, 29-én, szombaton 10-18 óra között tartják az oltási akciókat.

A központi oltópontok listája elérhető a koronavirus.gov.hu oldalon.

Hozzátették: a háziorvosok is folytatják az oltást, januárban ők is szerveznek a rendelési időn kívüli oltási akciónapokat. A hétvégi oltásért a háziorvosok külön díjazásban is részesülnek, és Pfizer-, Sinopharm-, valamint Janssen-vakcinákat igényelhetnek a megyei oltási munkacsoportokon keresztül.

Azoknak, akik a háziorvosuknál szeretnék felvenni az oltást, azt javasolták, hogy helyben tájékozódjanak az ott szervezett oltási akciónapokról.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy az oltást jelentősen gyorsítja, ha az oltandó magával viszi kinyomtatva, kitöltve és aláírva a hozzájáruló nyilatkozatot. Ezek letölthetők a koronavirus.gov.hu oldalról.

Pár nappal azután, hogy a Hit Gyülekezete fizetett hirdetésben hozta le Hszi Csin-ping kínai államfő újévi üzenetét, megjelentették a kormánnyal kifejezetten jó viszonyt ápoló „egyház” vezetőjének, Németh Sándornak az újévi beszédét is.

A kormány 2020-ban kötött megállapodást a Hit Gyülekezetével, melynek értelmében a Németh Sándor vezette gyülekezet állami és önkormányzati intézményekkel azonos támogatásra lett jogosult. Most pedig Németh elég egyértelműen kiállt a kormány mellett, hiszen beszédében a lap összefoglalója szerint arról beszélt, hogy

„a 2022-es választás tétje, hogy a globalisták hazai képviselői kezébe kerül az államhatalom vagy megmarad azoknál, akik az itt élő polgárok javára és érdekében használják azt”.

A Vidám Vasárnap című műsor újévi kiadásában Németh arról beszélt, hogy „a törvényalkotás eddig a természet és a tízparancsolat alapján történt. Nyilván nem volt ez tökéletes, de alapvetően figyelembe vették a természetet. Ma azt látjuk, hogy olyan törvénykezési folyamat indult el, főleg a nyugati világban, amely teljesen figyelmen kívül hagyja a természetet, például a szexuális törvényt, a házasság törvényét, ezért ez fundamentális probléma az emberiség számára. Nem egy kis következmény, hanem egy alapprobléma.”

Németh kitért arra is, hogy súlyos probléma ugyan a korrupció vagy a gyűlölködés, de szerinte Jézus ezeket a törvénytelenség következményének nevezte, és mint mondta, ennél összehasonlíthatatlanul nagyobb probléma az, hogy „elkezdődött egy természetellenes törvénykezés, és úgy tűnik, hogy nem áll le, és Magyarország is ennek a fenyegetettsége alatt áll. Ez a természetellenes törvénykezés összefüggésben van a globalizmus eszméjével, illetve mozgalmával”.

Ezért szerinte a legnagyobb kérdés a magyarok számára, hogy vajon kinek a kezébe kerül az állam irányítása. Szerinte vagy „a globalisták hazai képviselői, aktivistái kezébe kerül az államhatalom – itt mind a három ágazatára gondolok – irányítása, és Magyarországon gyors fölzárkózás indul el a törvénytelen, természetellenes törvénykezésben, hogy utolérjék, fölzárkózzanak a nyugati világhoz? Vagy pedig az államhatalmat továbbra sem a globalisták érdekeire fogják felhasználni tavasztól, hanem az itteni állampolgárok javaira és érdekeire használják föl? Óriási különbség van a kettő között.” Németh ezt olyan súlyos kérdésnek nevezte, amilyen „talán nem is volt még a magyar történelemben”.

Négy méhészt vettek őrizetbe Chile fővárosában, Santiagóban egy tüntetés után. A méhészek azért vonultak utcára, hogy kormányzati támogatást követeljenek az ágazatuk számára. Tiltakozásképp méhkaptárokkal zártak le egy kereszteződést, és amikor a rendőrök megpróbálták ezeket a torlaszokat odébb vinni, hét rendőrt megcsíptek a méhek.

Az országban elhúzódó szárazság okoz komoly gondot a méheknek, illetve az állatokat tartó embereknek. Hogy felhívják a figyelmet a problémáikra, a BBC beszámolója szerint a méhészek 60 kaptárt, és mintegy tízezer méhet vittek az elnöki palota elé. A tüntetők egyike arról beszélt a sajtónak, hogy a méhrajok pusztulása nemcsak számukra, de az egész világ számára súlyos csapást jelent.

A Reuters helyszíni beszámolója szerint a tüntetők többek azt szeretnék, ha a kormány segítene a mézárak szabályozásában, illetve ha támogatást kaphatnának a méztermelők. A mezőgazdasági minisztérium részéről az közölték, hogy osztoznak a méhészek aggodalmában a szárazság miatt, és hónapok óta nyújtanak segélyeket 20, a vízhiány miatt bajba került közösségnek.

A Samsung 2022-ben piacra kerülő tévéiben már lesz NFT-funkció, írja a Verge. Az NFT-k az elmúlt év digitális őrületei voltak, és egyelőre nem tűnik úgy, hogy csillapodna a láz: a non-fungible tokens (azaz nem helyettesíthető tokenek) rövidítése révén ismertté vált eszközök egy digitális tárgy eredetiségét tudják igazolni.

Kezdetben elsősorban digitális műalkotások révén váltak ismertté, több netes illusztrációt is súlyos összegekért árvereztek el, emellett a mémek piaca is felpörgött, de a középtávú használata elsősorban a különféle digitális világokban birtokolható tárgyak értékesítése lehet majd. Az NFT lényege, hogy digitális termékek tulajdonjogát lehet vele kikezdhetetlen módon igazolni, és a blockchain technológia révén ezt folyamatosan nyomon is lehet követni.

A Samsung pedig erre a felfutóban lévő szektorba érkezne meg, NFT-barát tévékkel: a vállalat sajtóközleménye szerint a céljuk az, hogy az NFT-k megjelenítését és értékesítését a tévéikben is elérhetővé tegyék, Sőt, a tévéken akár majd meg is lehet mutatni a megvásárolt termékeket, azaz elképzelhető egy jelenet, amikor valaki egy neten megvásárolt, egyedi digitális alkotást a tévéjén keresztül tesz ki a falára.

A Samsung emellett az NFT-piacra is betörne, a tévéik rendszerén keresztül lehetőséget kínálnának az NFT-k alkotóinak és a vásárlóknak, hogy egymásra találjanak.

A Samsung idei tévékollekcióját februárban fogják bemutatni, akkor majd derül ki több az NFT-s funkciókról. Mindenesetre ezzel a Samsung lett az első nagy tévégyártó, amelyik már figyelembe vette az NFT-lázat. Hogy vajon mások követni fogják-e őket, és tényleg egy új trend születésének szemtanúi vagyunk, vagy pedig csak egy átmeneti lázról van szó, ami hamarosan lecseng, azt egyelőre nem lehet megmondani persze.

Vádat emelt a Kiskőrösi Járási Ügyészség egy férfi ellen, aki azzal fenyegetett meg egy kiskőrösi háziorvost és asszisztensét, hogy megöli őket, mert nem írták fel neki a kért gyógyszereket.

Schmidt Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szóvivője kedden az MTI-vel közölte, hogy a férfit közfeladatot ellátó személy elleni erőszakkal vádolják.

A vádlott élettársa szeptember végén kereste fel a kiskőrösi háziorvosi rendelőt, hogy gyógyszereket írasson fel, de az asszisztens azt mondta, csak azokat a gyógyszereket kérheti, amelyeket már korábban is felírtak. A vádlott élettársa kiabálni kezdett, majd közölte, rendőrségi feljelentést tesz.

Később a vádlott - élettársával együtt - újra megjelent az orvosi rendelőben, ahol a férfi előbb az asszisztenst szidalmazta, majd rányitott az éppen beteget vizsgáló orvosra, akit kiabálás közben azzal fenyegetett meg, hogy megöli.

A férfit végül az orvos, egy beteg és az élettársa nyugtatta meg.

A büntetett előéletű, visszaesőnek minősülő férfi ellen végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozza az ügyész.

„A halál nem válogat pártszimpátia alapján, és úgy tűnik, hogy a hülyeség sem” – mondta el a Jobbik elnöke, Jakab Péter a párthoz közelálló Alfahírnek adott interjújában. Jakab ezzel Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt nyilatkozatát kommentálta, ami napok óta lázban tartja a fideszes sajtót.

Márki-Zay újévi beszédében mondta azt, hogy „ha 2018-ban már több körzetet nyerhetett volna az ellenzék, ha összefog, ha 2018-ban már a listán legyőzte volna a Fideszt, ha összefog, akkor most miért kételkednek? Mitől lett volna több szavazója a Fidesznek most, mint volt 2018-ban? A Covid miatt is megtizedelt időskorú magyar lakosság nagyobb része szavazott a Fideszre, de a fiatalok, akik minden eddiginél nagyobb számban jelentkeztek és csatlakoztak az előválasztás során már az ellenzékhez, ők messze nagy többségben kormánykritikusak.”

A Fidesz médiabirodalma erre a szakaszra hivatkozva építette fel azt a narratívát, mintha Márki-Zay arról beszélt volna, hogy örül annak, ahogy a fideszes nyugdíjasokat megtizedelte a kampány. A hvg.hu összefoglalója szerint amúgy Márki-Zay is érezhette másnap, hogy valami nem volt rendben a nyilatkozatával, mert egy újabb videójában már arról beszélt, hogy „egyik hazugságból megyünk a másikba: természetesen tegnapi köszöntőmben nem örvendeztem afelett, hogy a fideszes nyugdíjasokat pusztítaná valamilyen kór. Egyszerű tényként állapítottam meg azt, hogy az idős korosztályban nagyobb a Fidesz-szavazók aránya, a fiataloknál meg kisebb. És hogy egyébként a Covid miatt még több időskorú honfitársunk halt meg az idei évben is akár vagy a tavalyi évben, mint amennyi a természetes fogyás lett volna más években.”

Mindenesetre az Alfahír is arról kérdezte most Jakabot, hogy három hónappal a választások előtt miért azzal kell foglalkoznia az ellenzéknek, hogy a „karmester” fideszes nyugdíjasok haláláról beszélt, mire Jakab közölte, hogy szerinte is probléma van ezzel az állítással:

„Egészen abszurd maga a felvetés is, hogy a COVID áldozatai között milyen arányban vannak fideszes vagy ellenzéki szavazók. Politikusként két dolog érdekelhet: hogy a gyászolók minél hamarabb megnyugvást találjanak, és hogy a kormány elhibázott járványkezelése ne szedjen több áldozatot. A halál nem válogat pártszimpátia alapján, és úgy tűnik, hogy a hülyeség sem.”

Kicsivel később a Jobbik elnöke még hozzátette, hogy

„Ilyen mondatok esetében nekem nem lenne szükségem külső kontrollra, magamtól nem mondok olyat, ami összeegyeztethetetlen a keresztény értékekkel, vagy akár csak az emberséggel.”

Az interjú során szóba került az ellenzék választási programja, illetve maga a kampány is, amivel kapcsolatban Jakab elmondta, hogy ez sok pénzbe kerül, és az előválasztásba a Jobbik kétszer annyi erőforrást invesztált, mint a többi párt, valamint a közös kampányba is ők teszik a legtöbb pénzt, 60 millió forintot, ezért már Márki-Zay anyagi támogatását is kéri, „hiszen az üzletemberek, a pénzügyi körök őt keresik meg, és így neki is nagyobb áldozatot kell vállalnia, hogy a billegő körzeteket megnyerje az ellenzék”.

Felmerült kérdésként az is, hogy nyitott-e még a hetedik frakció kérdése, azaz Márki-Zay Péter igénye, aki a hat ellenzéki párt mellé szeretné bevinni hetedik félként a Mindenki Magyarországa Mozgalmat. Jakabb ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Márki-Zay „világossá tette, hogy ragaszkodik a hetedik frakcióhoz, mondván, hogy csak ezzel tudja garantálni a csalódott fideszes szavazók megszólítását. Ezt akár mondhatta volna az előválasztás előtt is, ám a szabályokat akkor mindenki elfogadta. A szervező hat párt fog frakciót alapítani, és Márki-Zay a Párbeszédet választotta. Még azt az engedményt is megadtuk neki, hogyha az Új Világ Néppárt öt körzetben megnyeri az előválasztást, akkor alakíthatnak egy frakciót. De a választók nem kértek sem az Új Világ Néppártból, sem pedig annak miniszterelnök-jelöltjéből. A szabályokon menet közben nem változtatunk, mert az káoszt eredményez, márpedig a Fidesz legyőzéséhez rendre, stabilitásra van szükség.”

Majd még hozzátette, hogy ha Márki-Zay Péter egy, a gyakorlatban nem létező pártból önálló frakciót akar grundolni, azzal semmibe veszi a választói akaratot. „Azt pedig tisztelni kell, akár tetszik nekünk, akár nem” – mondta el Jakab, aki hozzátette, hogy a hetedik frakció kérdésében világossá tette az álláspontját: nem támogatja, és bízik benne, hogy a hat ellenzéki párt egységet fog mutatni ebben a kérdésben, a miniszterelnök-jelölt pedig nem mehet szembe az egységgel.

A Jobbik vezetője elmondta azt is, hogy szeretné, ha napokon belül végső döntés születne erről, mert már így is késésben vannak: „Az egységes ellenzék kampányarculatára, a program véglegesítésére kellene koncentrálnunk, ehelyett egy korábban szavak szintjén sem létező frakcióról beszélünk.”

A két legnagyobb amerikai telekommunikációs vállalat végül eleget tesz a kormány kérésének, és elhalasztják a kereskedelmi 5G-hálózatok élesítését az Egyesült Államokban,írja a BBC. A közlekedési miniszter, Pete Buttigieg és a légiközlekedésért felelős szerv, az FAA kérte ezt tőlük korábban, repülésbiztonsági okokra hivatkozva.

Korábban repülőgépgyártók jelezték, hogy az 5G-hálózatok által használni tervezett egyik frekvenciasáv bekavarhat a repülőgépek érzékeny műszereinek működésébe. A két telekomcég, az AT&T és Verizon elsőnek visszautasította a halasztási kérelmet, és még vasárnap is azt tervezték, hogy a héten élesedik a hálózat, de végül belementek a csúszásba. Emellett azt ígérték, hogy technikai segíteni fognak nyújtani fél éven át az amerikai reptereknek, hasonló rendszert kialakítva, mint amilyen Franciaországban működik.

Múlt hónapban a világ két legnagyobb repülőgépgyártójának, az Airbus és a Boeing vezérigazgatója fordult közös levélben Buttigieghez, a kormány segítségét kérve. Egy 2019-es, a légitársaságokat összefogó érdekszövetség által készíttetett kutatást idéztek, mely szerint ha az 5G már abban az évben működött volna, összesen 345 ezer utasszállító és 5400 teherszállító járatot sújtott volna késés, elterelés vagy törlés.

A két telekommunikációs cég végül hétfőn közölte, hogy belementek a két hetes halasztásba, amire a miniszter kérte őket, ugyanakkor biztosak benne, hogy a repülésbiztonság és az 5G megfér egymás mellett.

Elon Musk autóipari vállalata, a Tesla új szalont nyitott a kínai Hszincsiang tartomány fővárosában, Ürümcsiben, de a lépés nem aratott osztatlan sikert. Ez az a tartomány, ahol Kína évek óta rendkívül súlyos elnyomással sújtja az ott élő ujgur lakosságot. Többek között munkatáborokról, szétszakított családok ezreiről, átnevelő programokról és minden rezdülést követő megfigyelőállamról szólnak a tartományból szóló beszámolók.

A Tesla december utolsó napján jelentett be az új bemutatószalont, beharangozva, hogy 2022-ben Hszincsianggal közösen vágnak bele egy elektromos utazásba. A poszt mellé fotókat is közöltek a megnyitóról, többek között „Tesla

A vállalat döntését élesen elítélték nemzetközi emberi jogi szervezetek, de emellett érdekes az az aspektus is, hogy az Egyesült Államok korábban már számos szankciót kirótt Kínára a tartományban elkövetett jogsértések miatt. Az amerikai cégeknek is megtiltották már, hogy helyi vállalatokkal és beszállítókkal üzleteljenek. Joe Biden elnök pedig a múlt hónapban írta alá azt a törvényt, ami biztosítani kívánja, hogy amerikai szereplőknek nem lehet köze ujgur kényszermunkához.

A most megnyílt üzlet a Tesla 211. kínai szalonja, és a megnyitását ujgur szervezetek mellett a Human Rights Watch nemzetközi szervezet is kritizálta: mint a jogvédő szervezet ausztrál kutatója, Sophie McNeill a Guardiannek elmondta, Peking és az üzleti körök már jóideje építettek arra a globális szándékra, ami a profitot az emberi jogok elé helyezte, még akkor is, ha emberiesség elleni bűncselekményekről szóló vádakról van szó, és ezt nem lenne szabad tovább engedniük 2022-ben is.

Az elmúlt években több nemzetközi, illetve amerikai vállalat is otthagyta a régiót. Legutóbb az Intel jelentette be, hogy azt kérték beszállítóiktól, hogy se termékeket, se szolgáltatásokat, se munkaerőt ne vegyenek igénybe a régiótól. A bejelentést akkor komoly felháborodás fogadta a kínai sajtóban és közéletben, mire az Intel közzétett egy bocsánatkérő levelet, melyben azzal védekeztek, hogy ők csak az amerikai törvényeknek kell megfeleljenek, és a döntés nem jelent részükről állásfoglalást a tartománnyal kapcsolatban.

Az rtl.hu számolt be arról, hogy a kormány által gyermekvédelminek nevezett, homofób törvénymódosítás óta megnőtt a feljelentési kedv, és fél év alatt több mint 130 panasz érkezett a médiahatósághoz. A panaszokat benyújtók a homoszexualitás megjelenítésére vagy kiskorúak védelmére hivatkozva mószeroltak be különféle médiatartalmakat. Egy évvel korábban ugyanebben az időszakban még csak 32 bejelentést kapott a médiahatóság.

A nyáron elfogadott módosítások értelmében tilos a 18 éven aluliak számára pornográf, illetve a szexualitást öncélúan ábrázoló tartalmakat bemutatni, és emellett tilos megjeleníteni, illetve „népszerűsíteni” „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást” , ám ahogy az rtl.hu is megjegyzi, erről még mindig nem derült ki pontosan, mit is értett rajta a jogalkotó.

A homoszexualitás bemutatásáért a kormányhivatalnál lehet panaszt tenni, de a lap információ szerint ez még kevésbé futott fel: 20 hivataltól kértek ki adatokat, eszerint október végéig csak hat bejelentés érkezett, és egyik eset sem zárult büntetéssel. Vas megyében vélhetően például csak a homofób jogszabályon akart gúnyolódni az, aki bejelentést tett azzal, hogy a Csipkerózsika, az Oroszlánkirály, a Mulan és a Pumukli történetei megkérdőjelezik a hagyományos nemi szerepeket. A magyar állam fogaskerekeit azonban némi gúnyolódással nem lehet megakasztani, és a kormányhivatal 14 napig vizsgálta az ügyet, mire arra jutottak, hogy a beadvány nem volt elég alapos.

A lap felidézi, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal korábban már szabott ki büntetést hasonló kérdésben, igaz, akkor nem a júniusi törvénymódosítás alapján indult eljárás: a Micsoda család! című könyv forgalmazója kapott 250 ezer forintos büntetést, mert a szivárványcsaládokról szóló könyv „megtévesztő helyen volt a könyvesboltokban, amely így a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvénybe ütközött”. Tarnai Richárd hivatalvezető akkor azt mondta a HírTV-ben, hogy a könyvön fel kellett volna tüntetni, hogy a szokásostól eltérő tartalommal rendelkezik. A döntés miatt a forgalmazó azóta bírósághoz fordult. Nyáron pedig mi is beszámoltunk arról a dunakanyari esetről, ahol a bejelentő azt kifogásolta, hogy a gyerekkönyvtárban mindenki számára elérhető helyre helyeztek ki egy könyvet, melyben megjelenik a homoszexualitás témaként. Akkor helyszíni vizsgálat is zajlott, de akkor már nem volt ott a könyv, ezért nem indult végül eljárás.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz viszont jóval több bejelentés érkezik: fél év alatt több mint 130 bejelentést kaptak a homoszexualitás megjelenítését kifogásoló feljelentőktől. Az rtl.hu összesítése szerint a Médiatanács a vizsgálatok elvégzését követően eddig egyetlen esetben sem indított eljárást. (A 84 esetből 23-nál még nem született döntés, ezek az ügyek társszabályozó szervezethez vagy külföldi társhatósághoz kerültek.)

A lapnak nyilatkozott egy leszbikus pár egyik tagja, akit a törvény elfogadása óta már dobtak meg tojással amiatt, mert barátnőjét csókkal köszöntötte az utcán. Szerinte az eset azért különösen aggasztó, mert ha őket 30-40-es párként ilyen támadás éri, akkor a fiataloknak szerinte jó eséllyel még több beszólást és atrocitást kell eltűrniük.

Mint mesélte, korábban is fordultak elő megjegyzések, beszólógátasok, de a törvény elfogadása és a kormányzati kampány kezdete óta rosszabb lett a helyzet: „Továbbra sem félünk, de úgy látom, hogy akik eddig is elutasítók voltak az LMBTQ-közösség tagjaival, bátrabban hangoztatják a véleményüket. Sokaknak már nem szalonképtelen, ha valaki melegellenes kijelentést tesz, pedig korábban ez még annak számított” – mondta még el.

Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője is arról beszélt a lapnak, hogy a törvénymódosítás ótaa több bejelentés érkezik az általuk működtetett panaszirodához. „Nőtt az utcai, szomszédok közötti és a munkahelyi bántalmazások száma. Elsősorban azok a támadók, akik eddig is homofóbok voltak, ők ugyanis azt érzik, ennek a véleményüknek hangot adhatnak, akár erőszakos úton is”.

Pár héttel azután, hogy befejezte első szemeszterét a Harvardon, pár napra az izlandi parlament képviselője lett Gunnhildur F. Hallgrímsdóttir, A fiatal képviselő mindössze 19 éves 241 napos, ezzel ő lett az izlandi parlament valaha volt legfiatalabb tagja. A korábbi rekorder ugyanis 20 évesen és 355 naposan vált képviselővé.

A Harvard Egyetem lapja, a Crimson számolt be az izlandi Kalózpártot képviselő Hallgrímsdóttir történetéről, aki egy megbetegedett párttársát helyettesítette az országgyűlésben, és a helyi szabályok értelmében ilyenkor ugyanúgy le kell tennie az esküt.

Hallgrímsdóttir korábban a klímamozgalmak tagja volt, több korrupcióellenes tüntetésen is részt vett, és kampányolt egy új alkotmányért is. A parlamenti szerepvállalását egyrészt aktivista múltjával, másrészt a klímaváltozás okozta szorongásával magyarázta. 2021-ben indult a Kalózpárt belső választásán, mivel úgy látta, hogy a politikusok nem tesznek eleget a klímaváltozás elleni harcban, és szükség van arra, hogy a klímaaktivisták megjelenjenek a politikában.

A választáson végül nem került parlamenti posztot érő helyre a pártjában, de helyettes képviselő lehetett. Amikor pedig képviselőtársa betegség miatt kiesett a munkából, beszállhatott a helyére. Kétnapos megbízatása során Hallgrímsdóttir egy költségvetési módosítóindítványt is benyújtott, ami növelte volna a karbonadót, de a javaslata nem ment át a parlamenten.

Mivel a képviselő-helyettesi poszt a párton belül nem viszi el túl sok idejét, egyelőre simán tud mellette a Harvardra járni, de ha egyszer felmerülne, hogy hosszabb időre is be kéne ülnie a parlamentbe, akkor elképzelhető, hogy hajlandó lenne kihagyni egy szemesztert. Ugyanakkor egyelőre elsősorban diákként tekint magára, és Izland következő választása csak 2025-ben lesz, így még van ideje, hogy kitalálja, akar-e indulni majd azon. De mint most a lapnak elmondta, a célja továbbra sem az, hogy karriert csináljon a politikában, hanem hogy kezdjenek végre valamit a klímaválsággal.

A Yellowstone nemzeti park munkatársai tettek közzé egy általuk szokatlannak nevezett jelenetet bemutató videót, írja a Guardian: a park területén élő farkasfalkához csapódott a vadászat során egy grizzlymedve, majd egyszerűen lenyúlta a zsákmányukat.

Az eset még októberben történt, csak most osztották meg a videót arról, ahogy a farkasok jávorszarvasokra indulnak vadászni. A falka több részre szakadt, és az egyik kontingens sikerrel is járt, elejtettek egy nőstény jávorszarvast. Ekkor azonban megjelent a falkával addig együtt mozgó medve, és ellopta a tetemet.

Az állatok viselt dolgaival foglalkozó szakirodalom kleptoparazitizmusként ismeri a jelenséget, amikor az egyik faj egyede lopás útján szerez meg javakat vagy erőforrást (elsősorban persze táplálékot) egy másik faj egyedeitől, és ugyan számos példát ismerni hasonló viselkedésre az állatok körében, medvék és farkasok között ritkán fordul elő az ilyesmi.

A nemzeti park tájékoztatása szerint ugyanis a farkasok és a medvék általában külön vadásznak, és olyan ugyan gyakrabban előfordul, hogy a farkasok által elejtett tetemre mennek rá a medvék, de az jóval ritkább, hogy a medve aktívan be is száll előbb a vadászatba. Közleményük szerint a medve szemszögégből nézve kifejezetten sok energiát igényel, hogy csatlakozzon egy farkasfalkához, ugyanakkor ha sikerrel jár a zsákmány megszerzésében, akkor kifizetődhet a stratégia. Egy frissen elejtett felnőtt jávorszarvas teteme pedig nagyszerű energiaforrás a téli hibernációra készülő medvének.

A kutatók megfigyelték azt is, ahogy a farkasok (vélhetően felháborodva és türelmetlenkedve, de) végignézték, ahogy a medve eszik az elejtett állatból, és csak utána mehettek rá a maradékra. Ebben semmi meglepő nincs: mivel vadászni rendkívül fáradtságos és kétes eredményekkel jár, a farkasok általában inkább kivárják, amíg a medve végez a tetemnél, mert még így is jobban járhatnak, mintha új vad után erednének.

A Yellowstone parkban az elmúlt években rögzítettek olyan jeleneteket is, amikor a medvék és a farkasok összecsaptak: 2019-ben például egy túravezető készített felvételt arról, hogy egy grizzly védte magát egy falkával szemben. A konfliktus tárgya akkor is egy jávorszarvas teteme volt.

A parkban amúgy 150 grizzly és mintegy 123 szürke farkas él, akik telente elsősorban jávorszarvason élnek.

Az amerikai technológiai óriáscég lett az első a világon, melynek tőzsdei értéke átlépte a 3 billió dollárt (angolul trillion, melynek használata nyelvterületenként eltérő lehet, de itt ezermilliárdot értenek rajta). Mint a BBC megjegyzi, a vállalat részvényeinek értéke 5800 százalékkal nőtt azóta, hogy Steve Jobs 2007-ben bemutatta az első iPhone-t.

A hétfői kereskedés során történt meg a történelmi határátlépés, hogy aztán a tőzsdék zárására az Apple becsült összértéke megint egy kicsivel visszacsússzon a 3 billió dolláros határ alá.

A cikk megjegyzi, hogy az Apple a koronavírus-járvány egyik nagy nyertese volt, hiszen a lezárások során megnőtt a különféle elektronikai eszközök iránti kereslet.

Egyelőre azt sem látni, hogy mi vethetne véget az Apple szárnyalásának, hiszen a vállalatnak mindössze 16 hónap kellett ahhoz, hogy a kétbillió dolláros határt átlépve elérjék a 3 billiós lépcsőt. 2018 augusztusában amúgy szintén az Apple volt az első cég, amelyik átlépte az ezermilliárd dolláros határt.

Ugyan még mindig az iPhone-okból származik az Apple bevételének jelentős része, de a tabletek és a számítógépek mellett egyre nagyobb jelentősége van a szoftvereknek, illetve a különféle szolgáltatásoknak, zenei és filmes stream-oldalaknak, vagy például a fitnesz-programjuknak. Elemzők szerint az Apple mostani értékelésében már ott van az is, hogy az Apple körül kialakuló szolgáltatószektort tartják sokra a befektetők.

Augusztusban Tim Cook, a vállalat vezérigazgatója több mint ötmillió részvényt kapott a cégtől, mivel 10 éve vezette a vállalatot. Azóta kiderült, hogy ezek többségét Cook eladta, több mint 750 millió dollárért.

Olvasónk Salgótarjánban akadt rá az alábbi kompozícióra, ahogy a magyar történelem legbénább kormányzati kampányplakátja ellepte egy eléggé elhagyatottnak ipari épület környékét.

Ha ennél is több plakátot láttál egyetlen helyen, esetleg még jobb háttér előtt akadtál rájuk, és van kedved megosztani, akkor küldd el a fényképet a megirom @ 444.hu címre!

Egy hónap múlva, február 4-én lobban fel a láng Pekingben a XXIV. téli olimpián, melyre eddig 11 magyar sportoló szerzett kvótát és további kettő-négy indulási jog remélhető, írja az MTI.

A legnépesebb különítményt a rövidpályás gyorskorcsolyázók alkotják annak köszönhetően, hogy a címvédő férfi váltó részvételi jogot szerzett. A nők most nem szerepelnek a váltóban, de mivel sikerült két kvótát szerezniük egyéniben, így az új számban, vegyes váltóban is indulhatnak a magyarok, ráadásul éremeséllyel. A távonkénti elosztás alapján a férfiaknál hárman állhatnak rajthoz 500, 1000 és 1500 méteren, míg mindhárom női számban két magyar induló lesz.

A magyar szövetség korábban az éremesélyesnek számító három férfi versenyzőt - Liu Shaolin Sándort, Liu Shaoangot és Krueger John-Henryt -, valamint Jászapáti Petrát "védetté" nyilvánította, azaz ők csak rendkívüli esetben maradnak ki a pekingi csapatból, így aztán elvileg a férfiaknál még két, a nőknél egy hely kiadó. Várhatóan január 19-én lesz kerethirdetés.

A magyar delegáció a rövidpályás gyorskorcsolyázók elmúlt években elért eredményei alapján komoly éremszerzési eséllyel kel útra. A sportág honi képviselői 2006 óta valamennyi játékokon elértek pontszerző helyezést, az előző két olimpiai ciklusban pedig a világ élvonalába emelkedett Magyarország rövidpályás gyorskorcsolyában. A világ- és Európa-bajnokságokon 2015 óta rendre volt magyar dobogós és nem ritkán aranyérmes is, akárcsak a világkupa-sorozatokban.

Műkorcsolyában a Chtchetinina Ioulia, Magyar Márk páros szerepelhet a kínai fővárosban, míg sífutásban minden bizonnyal Kónya Ádám és Pónya Sára.

Valószínűsíthető még egy-egy férfi és női alpesi síző indulása is, továbbá hódeszkában van esély félcsőben egy női kvótára. Gyorskorcsolyában Nagy Konrád harmadik számú tartalék, így az indulására kevés az esély.

Négy éve, Phjongcshangban hat sportágban 19 magyar versenyző indult.

A magyarok eddig hét érmet - egy aranyat, két ezüstöt és négy bronzot - szereztek a téli játékokon. Egészen Phjongcshangig valamennyi dobogós helyezés műkorcsolyában született, de 2018-ban a rövidpályás gyorskorcsolya férfi váltó történelmet írt, megszerezte az első győzelmet. Azt megelőzően legutóbb 1980-ban a Regőczy Krisztina, Sallay András jégtáncpáros lett második Lake Placidben.

A koronavírus-járvány miatt csak hazai szurkolók lehetnek jelen a versenyeken, de ők is több helyen korlátozott számban, a járvány újabb hulláma miatt azonban akár további korlátozásokat, tiltásokat vezethetnek be.

Az oroszok - akárcsak négy éve - a rendszerszintű doppingolás miatt nem vehetnek részt hazájuk zászlaja alatt a játékokon, ezért "orosz csapat" vagy "olimpiai sportoló Oroszországból" megjelöléssel szerepelhetnek.

A 16 hivatalos versenynapon át zajló téli játékokon 15 sportág 109 számában hirdetnek bajnokot. Phjongcshangban még héttel kevesebb aranyérmet osztottak.

Bűnősnek mondta ki egy kaliforniai bíróság a Theranos nevű technológiai startup alapítóját, Elizabeth Holmest, írja a BBC. A tárgyalást hónapok óta hatalmas médiaérdeklődés kísérte az Egyesült Államokban: az ügyészség azzal vádolta Holmest, hogy tudatosan hazudott az általuk fejlesztett technológia képességéről, és becsapta a befektetőket, amikor azt állította, hogy fejlesztésük pár csepp vérből képes kimutatni betegségeket.

Az esküdtszék négy vádpontban találta bűnösnek Holmest: a befektetők megtévesztéséért és a csalásokért vádpontonként akár 20-20 évet is kaphat majd. A nő végig azt állította a bíróságon, hogy nem követett el bűncselekményt. Az ítélethirdetés után nem vették őrizetbe, és még nincs kitűzve tárgyalás az ítélet kiszabására sem.

Az ügyészség összesen 11 vádpontban emelt ellene vádat, többek között a közvélemény megtévesztéséért is, de ebben, illetve hat további esetben az esküdtszék végül nem találta bűnösnek.

A Theranos a Szilícium-völgy egyik legfelkapottabb technológiai startupja volt, egy ponton 9 milliárd dollárra is becsülték az értékét. A vállalat azt ígérte, hogy képes lesz teljesen forradalmasítani az egészségügyi szektort, de aztán kiderült, hogy a vérelemzésre épülő diagnosztikai képességük hazugság volt. A leleplezésben hatalmas szerepe volt a független sajtónak: elsősorban a Wall Street Journal cikksorozata volt az, amelyik felhívta a figyelmet a csalásra. A vállalat végül 2018-ban függesztette fel a tevékenységét.

Elizabeth Holmes történetéről korábban részletesebben is írtunk, míg a Theranos által ígért technológia tudományos hátteréről Varga Máté írt hosszabb elemzést a Science MeetUp-ra még 2016-ban.

A hongkongi tőzsdén hétfőn felfüggesztették a kereskedést a kínai ingatlanfejlesztő óriásvállalat, az Evergrande Group részvényeivel – írja a Bloomberg. A kínai média pár nappal korábban pedig arról számolt be, hogy az eladósodott ingatlanfejlesztő kénytelen lerombolni hajnani lakóingatlan-projektjetjének már álló házait.

Az Evergrande sorsa szeptember óta foglalkoztatja Kína és a világ gazdasági elemzőit: a hatalmas, 300 milliárd dolláros (a 2020-as magyar nemzeti össztermék csaknem kétszerese) adósságállományt görgető óriáscég fizetésképtelenné válása óta leginkább az a kérdés, hogy Peking mennyire tudja majd irányítása alatt tartani az összeomlást, és hogy a hatalmas cég bedőlése mekkora sebeket ejthet a kínai (és persze a világ-) gazdaság egészén. A vállalat hónapok óta gondban volt a törlesztőrészletek kifizetésével, és a Fitch hitelminősítő decemberben hivatalosan is kimondta a részleges csődöt.

A Financial Times összefoglalója alapján a pekingi vezetés továbbra is a puha földet érésben bízik, és jelenleg is zajlik a vállalat adósságállományának átstrukturálása. Az Evergrande helyzete két szempontból is rendkívül kényes lehet a kínai vezetés számára: egyrészt a vállalatba sok tízezer kisbefektető szállt be, úgyhogy az összeomlás maga alá temetné sok család megtakarítását. Ehhez kapcsolódik, hogy a cég rengeteg beszállító és alkalmazott felé is tartozik, úgyhogy könnyen szektorokon túl nyúló hatása is lehet a csődnek. Másrészt a vállalat több mint egymillió kínai lakásvásárlónak ígért ingatlanokat, akik közül sokan komoly előleget is fizettek már.

Élni hagyni

A bedőlés szeptemberi kezdete óta mind a kínai kormány, mind a befektetők arra koncentráltak elsősorban, hogy az Evergrande be tudja fejezni a többszáz, félkész ingatlanprojektjét. A vállalat december 26-án azt közölte közösségi oldalán, hogy a projektjeik 92 százalékában folyik tovább a munka. Ez előrelépést jelentett a szeptemberi helyzethez képest, amikor a készülő ingatlanberuházások közel fele leállt.

De ezt a bejelentést beárnyékolta, amikor a hétvégén a Cailian nevű kínai híroldal arról számolt be, hogy az Evergrande-nek 39 készülő épületét kell 10 napon belül elbontania, mert jogsértő módon szerezte meg az építési engedélyeket. A problémás, bontásra ítélt projekt egy mesterséges szigeten épült eddig Danzhou partjainál, összesen 435 ezer négyzetméternyi ingatlanról van szó.

Az Evergrande részvényei tavaly már 89 százalékot veszítettek árfolyamukból, de az új fejlemény hatására ismét felfüggesztették a kereskedésüket. Az Evergrande eddig főleg nemzetközi kötvénykifizetésekkel csúszott el, de most hetekben belül több jelentős hiteltörlesztés határideje is eljön.

Az Evergrande válsága már most is súlyosabn érinti a kínai ingatlanpiac egészét: a nemzetközi hitelminősítők a tavalyi év második felében sorra minősítették le a kínai ingatlanfejlesztőket. Az óriásvállalat problémái mellett a szektort érzékenyen érinti a pekingi kormány szándéka, hogy áthelyezzék a kínai gazdaság súlypontját az építő- és ingatlanpiacról a termelésre, lehetőleg úgy, hogy közben ezt ne kísérjék súlyos gazdasági és társadalmi problémák. Erről a nagyon kockázatosnak tűnő, de szükséges manőverről októberben jóval részletesebben is írtunk.

Az Evergrande helyzetéhez szorosan kapcsolódik az is, hogy a kínai gazdaság egésze is mutat komoly válságtüneteket: a decemberi gazdasági adatok alapján a vártnál kisebb mértékben nőttek csak a fogyasztói kiadások, és ugyan a termelés mértéke egy kicsit nőtt a tavalyelőtti értékhez képest, de közben látványosan menekült a tőke az ingatlanpiacról: az ingatlanárak harmadik hónapja csökkennek az országban, decemberre 0,3 százalékkal csökkent az új ingatlanok értéke, ami 2015 eleje óta a legnagyobb havi visszaesés.

A kínai GDP negyede a tét

És mivel az ingatlanpiac az éves kínai GDP több mint negyedéért felel, érthető, hogy ez a visszaesés miért érinti annyira érzékenyen a kínai vezetést, és miért szeretnék annyira, ha a gazdaság egésze kevésbé lenne kitéve ennek a szektornak.

Mindenesetre december közepén elemzők arra számítottak, hogy 2022 első felében tovább fog folytatódni a kínai ingatlanpiac vesszőfutása, és majd talán az év második felére rendeződhet a helyzet. Persze ehhez az is kell, hogy a bedőlő vállalatok zuhanását sikerüljön megfogni, illetve hogy a rendkívül szigorú járványkezelés ne vesse nagyon vissza a gazdaságot.

Azt is látni, hogy a kínai jegybank igyekszik hűteni a kedélyeket: december elején 200 milliárd dollárt pumpáltak a kínai pénzügyi rendszerbe, és jelezték már a jegybank részéről azt is, hogy elképzelhető enyhítés a monetáris politikában, hogy ezzel támogassák a növekedést, de csak párhuzamosan az ingatlanpiac adósságszintjének visszafogásával.

Jó reggelt, ha minden igaz, ez az idei első napindító hírlevelünk. És mostantól vége az ünnepi tempónak, ismét minden hétköznap jelentkezünk majd a legfontosabb, érdekesebb cikkeink gyűjteményével, szombatonként pedig nagy heti összefoglalóval jövünk. A hírlevelekre itt lehet feliratkozni!

Gazdasági ki- és belátások

Csurgó Dénes foglalta össze, hogy mi befolyásolhatja a globális és magyar gazdaságot 2022-ben: a járványnak például talán végre vége lehet, de az infláció ettől függetlenül is velünk maradhat. Azaz minden jel szerint itt az ideje felkészülni egy új világra a gazdaságpolitikában.

Meghalt Homonnay Gergely, nyomoz az olasz rendőrség

Olasz lapértesülés szerint szombat hajnalban hunyt el egy fürdőben. Író, újságíró, ellenzéki és melegjogi aktivista is volt.

Változó dolgok

Január elsején minden évben egy sor szabály változik, cikkünkben összeszedtük, hogy mivel érdemes tisztában lenni mostantól. Drágább autópályák, többet kereső polgármesterek, emelkedő minimálbér, ingyenes egri tömegközlekedés; hogy csak párat említsünk a példák közül.

Nem változó dolgok

Emellett lesz megint Békemenet, nem sokkal a választások előtt, március 15-én.

Az eltűnő ásványi anyagok nyomában

Egyre olcsóbban egyre több élelmiszert állítunk elő, és a világ legtávolabbi településeire is elszállítjuk őket. Ez azonban az étel minőségét is befolyásolja. Arról, hogy a globális gazdasági folyamatok következményeként miért találunk az élelmiszerünkben egyre kevesebbet a szervezetünk számára szükséges vitaminokból és ásványi anyagokból, Sarkadi Zsolt írt részletesen még a Makro 3. számában, és most végre online is olvasható.

Ugyanebben a számban Haszán Zoltán a gyerekek táplálkozási szokásairól, illetve az ezt kísérő hazai kutatásokról írt. És arról a programról, melynek célja az volt, hogy valahogy kiutat találjanak abból az ördögi körből, hogy egyre több magyar gyerek túlsúlyos vagy elhízott, mert rossz táplálkozási és életmód- mintákat vesznek át a szüleiktől.

A humor nem lehet ellenzékben

Évek óta a szilveszter fixen egyik legerősebb produkciója, ahogy Bagi Iván nekifut annak, hogy a köztévén „parodizálja” Orbán Viktort. Ha az Office-ban lett volna egy hasonló karakter, lehet túlzásnak éreztük volna, de miután ez pár nappal azután történt, hogy az MTVA szerkesztőjétől megtudhattuk, a magyar kormánynak köszönhetően volt áldott karácsonyunk, igazából már a szemünk sem rebben.

Regényként megírt közelgő háború

2034 címmel írt két egykori amerikai katonai parancsnok utópisztikus regényt egy közelgő kínai-amerikai világháborúról. A könyv elsősorban nem irodalmi erényei miatt érdekes, hanem mert a szerzők rendkívül alaposan ismerik az amerikai hadsereg működését, és ezért nagyon érzékletesen tudnak írni az ott zajló folyamatokról.

Az orosz börtönviszonyok belülről

Alekszej Navalnij öccse, Oleg 1278 napon át volt orosz börtönkolónia foglya. Az ott szerzett tapasztalatairól írt könyvet, ami most magyarul is megjelent.

Hiányos járványhírek

Mivel az operatív törzs teljesen leállt azzal, hogy munkanapokon kívül bármit közöljenek a koronavírus magyarországi terjedéséről, így friss adatokra csak hétfő délelőtt érdemes számítani, de az azért fejlemény a hétvégéről, hogy hat nemzetközi kutatás is azt mutatja: az omikron kevésbé támadja a tüdőt, mint a korábbi variánsok

Egy év képekben

Kedvenc streetfotósunk, Soós Bertalan idén két galériával jelentkezett az év végén a járvány sújtotta, különleges Budapest elmúlt egy évéről. Első rész itt, második rész pedig itt nézhető végig.

Kicsit kapcsolódik, hogy egy coloradói kórházi asszisztens pedig mobiltelefonjával elkészítette azt a fotót, ami tökéletesen összefoglalja a 20-as évek minden kihívását: a fényképen maszkos kórházi ápolók nézik a közelben pusztító tűzvészt.

Divattörténések

Kiss Imola hangsúlyosan szubjektív válogatása 2021 tizenhárom rettenetes, vicces, kínos, virális, cuki stb. divatügyi pillanatképével.

Nem csak betű az élet

• Magyari Péter ajánlott 31 jó lemezt 2021-ből, érdemes időt szánni rá, mert igazi kincsek is rejlenek a listán.
• Herczeg Márk 101 (!) 2021-es sláger segítségével mutatta be Vidovics Antal munkásságát.
• A Hangover sorozatunk egy különleges, évnyitó válogatással jelentkezett, a Varsányi SzIrének női kórus jóvoltából.
  
• Podcaststúdiónkban pedig Dulai Péter volt Uj Péter vendége, aki nemrég könyvet írt a Kádár-rendszer több híres gyilkossági ügyéről.

A kormánnyal is szívélyes kapcsolatot ápoló Hit Gyülekezetét Németh Sándor által alapított és főszerkesztett Hetekben jelent meg fizetett hirdetésként a kínai államfő, Hszi Csin-ping újévi köszöntőjének magyar fordítása.

Az írásról beszámoló Magyar Hang megjegyzi, hogy a Hetek már jó ideje fogad be fizetett hirdetéseket és PR-cikkeket a kínai állami médiaügynökségtől, a China Media Grouptól, és most ennek új állomása lehetett, hogy Hszi üzenetét is lehozták.

A Hit Gyülekezete vezetése ugyan erőteljesen antikommunista álláspontot szokott képviselni, Kínában pedig állami szinten üldözik ugyan a kereszténységet, de ez még az ilyesmire elvben érzékeny magyar kormányt se érdekelte, szóval nem annyira meglepő, hogy a Hit Gyülekezete számára se jelentett problémát.

A meglehetősen rossz magyarsággal megjelent szövegben többek között ilyen bekezdések bukkannak fel:

„A Kínai Kommunista Párt 19. Országos Kongresszusának hatodik ülésszakán elfogadták a párt harmadik fontos történelmi határozatát. A száz év vívmányai fellendítettek, a százéves tapasztalatok pedig inspiráltak minket. Beszéltünk Mao Ce-tung volt kínai pártelnök és Huang Yanpei híres kínai pedagógus által barlanglakásban folytatott történelmi párbeszédről. Csak ha bátran végrehajtjuk a reformot, akkor szerezhetünk történelmi lehetőséget. A kínai nemzet revitalizálása nem valósulhat meg könnyen, nem is érhető el simán egyetlen nap alatt. Mindig fenn kell tartanunk az éberséget, még biztonságos helyzetben is, fenn kell tartanunk a stratégiai türelmet, a nagyobb és a legkisebb területekre is figyelmet kell fordítanunk.”

Családtagokra és hatósági személyekre hivatkozó vasárnapi spanyol hírek szerint a 89 éves Manuel Charlín szilveszter napján halt meg lakhelyén, Vilanova de Arousában, egy kocsmai látogatás után, amikor elesett és leállt a szíve.

A "drognagypapa" Spanyolország észak-nyugati tartományából, Galíciából irányította a Los Charlínes nevű klánt, Európa egyik legnagyobb drogcsempészmaffiáját, Dél-Amerikából származó kábítószerekkel beterítve számos európai országot. Főleg teherhajók fedélzetén csempészett nagy mennyiségű kokaint Kolumbiából Galíciába.

20 évet töltött börtönben, egyebek közt drogcsempészet és pénzmosás miatt, utoljára 2010-ben szabadult. Több gyilkossággal is megvádolták, de ezeket nem sikerült rábizonyítani.

Charlín és feltételezett bűntársai, köztük négy gyermeke és két lányunokája ellen jelenleg is folynak vizsgálatok. (MTI/dpa)

Elhunyt a Fino Kaposvár férfi röplabdacsapatának feladója, Iván Gergő, írta meg klub a Facebook-oldalán.

A kapos.hu hírportál azt írja, hogy a 19 éves tehetség 2020 nyarán igazolt a somogyi megyeszékhelyre testvérével, Iván Bencével együtt, a mostani szezonban pedig már egyre többször kapott lehetőséget a kezdőcsapatban is.

A portál úgy tudja, hogy a 19 éves röplabdázó a Tapolcánál történt balesetben vesztette életét, amelyben egy vonat és egy személygépkocsi ütközött össze szombaton.

A kaposvári klub vasárnap 18 órától közös gyertyagyújtással emlékezik Iván Gergőre az Arénánál.

A Nemzeti Sport információi szerint a baleset egy másik áldozata is egy korábbi röplabdázó volt, az ugyancsak 19 éves Sümegi Norbert, aki májusban még tagja volt az ifjúsági döntőben szereplő Sümeg-Dabronc csapatának.A lap cikke szerint a két röplabdázó korábban együtt nyert korosztályos bajnoki címet a Sümeg színeiben.

Időközben ötre emelkedett a baleset áldozatainak száma, az autó ötödik utasa a kórházba szállítást követően hunyt el. (MTI/Nemzeti Sport)

Január 22-étől az ukrán karmester, Oksana Lyniv vezeti a bolognai Teatro Comunale operaházat, a 43 éves művész megbízatása három évre szól. A kinevezés jelentőségét az adja, hogy ezzel Lyniv lesz az első nő, aki egy olasz operaház élére állhat.

Mint Lyniv a Guardiannek mesélte, nagyon örül és megtisztelőnek tartja, hogy e történelmi fordulópont részese lehet, de amikor felkérte a Teatro Comunale a posztra, nem is tudta, hogy kinevezésével ő lesz az első női zeneigazgató az országban.

Lyniv legutóbb a grazi opera vezető karmestere volt, tavaly nyáron pedig ő volt az első női karmester, aki a Bayreuthi Ünnepi Játékok 145 éves története során vezényelhetett. Többek között Angela Merkel tekintette meg a helyszínen, ahogy a Richard Wagner művei köré szervezett fesztivál nyitányaként Lyniv vezénylésével előadták A bolygó hollandit.

Lyniv zenészcsaládba született az ukrán Brodi városában, 16 éves volt, amikor először vezényelt zenekart, majd Lviv zeneakadémiáján tanult tovább. Ekkor még tanárai és a karmesterek többsége is férfi volt, és mint mesélte, nehéz volt emiatt egy női zenésznek előrejutnia. Ráadásul nem voltak olyan női pályatársak, akik tanácsokat adhattak volna neki. Szerinte mára javult a helyzet, a zenekarokban sokkal több a nő, és a társadalmi szemlélet is megváltozott, így egy női karmesternek nagyobb esélye van, hogy előrejusson.

Bolognában az első bemutatója a 20. század első felében alkotó olasz zeneszerző, Umberto Giordano darabja lesz, de tervei szerint kedvenc alkotóitól, így Wagnertől, Brucknertől, Richard Strausstól, Csajkovszkijtól és az ukrán zenenszerzőtől, Borisz Ljatosinszkijtől is mutatnak majd be darabokat.

A bolognai Teatro Comunale 1763-ban nyílt meg, és a legnagyobb olasz operaszerzők mellett többek között Wagnert is vendégül látták. Lyniv elmondása szerint az egyik legfontosabb céljának azt tekinti, hogy vezetése alatt minél több fiatalt tudjanak bevonzani az operaházba.

Az év utolsó napján a bajorországi Franz Hofmann és Sophie Hagemann Alapítvány jelentette be, hogy 285 ezer euró (105 millió forint) kártérítést fizetett Felix Hildesheimer zsidó zeneműkereskedő örököseinek. A teljes összeget átutalták az előző nap - közölték.

Hildesheimer 1938-ban vásárolta az 1706-ban Itáliában készült hangszert, nem sokkal később azonban zsidóként kénytelen volt eladni házát és zeneműkereskedését, 1939-ben pedig öngyilkos lett.

Sophie Hagemann, a zenei alapítvány 2010-ben elhunyt társalapítója 1974-ben vásárolta meg a hegedűt, és maga játszott rajta. Mivel a vásárlás jóhiszeműen történt és az alapítvány segített az eredet tisztázásában, a nácizmus idején eltulajdonított kulturális javak visszaadásával kapcsolatban javaslatokat megfogalmazó német bizottság 2016-ban nem ajánlotta a hegedű visszaadását, csak azt javasolta, hogy anyagilag kártalanítsák az örökösöket.

A javaslatot akkor mindkét fél elfogadta, az ambergi székhelyű és a fiatalok hegedűoktatását főleg Nürnberg környékén támogató alapítvány azonban halogatta a fizetést, majd 2021 elején meg is tagadta azzal az indoklással, hogy szerintük az egykori tulajdonos "nem olyan módon veszítette el a hangszert, amely alapján az örökösök igényt tarthatnának rá".

Ezzel azonban az alapítvány csak még rosszabbul járt, mert a restitúciós bizottság a kártérítés javasolt összegét ez év decemberének elején 100 ezer euróról 285 ezer euróra emelte, és leszögezte, maguk az érintett felek sem vitatják, hogy az értékes hegedűt a náci üldöztetés következtében veszítette el a család. Közben 2021 folyamán az alapítvány új elnökséget választott, amely állást foglalt a "méltányos megoldás" mellett.

A kártérítés megfizetésével kevesebb mint felére csökkent az alapítvány vagyona, de keresik a módját annak, hogy az eredeti céloknak megfelelően folytatódhasson a szervezet tevékenysége. Az alapítvány szerint megegyeztek az örökösökkel arról, hogy igyekeznek "a megértés hangszerévé" tenni a Guarnerit. (MTI/dpa)

Hatalmas tűzvésszel ért véget az év az amerikai Colorado államban: több tízezer embernek kellett elhagynia otthonát, és az eddigi információk alapján legalább ezer ház semmisült meg a lángokban. A pusztítás miatt szükségállapotot rendeltek el az államban, ahova a tűz után most jelentős havazástól tartanak.

A tűz által fenyegetett Lafayette város kórházában dolgozó sebészi asszisztens, Melanie Lueras telefonjával az év utolsó éjszakáinak egyikén fotózta le a tomboló lángokat, és fényképe olyan, mintha egyetlen festményre sűrítették volna mindazt, ami a 2020-as évek elején a világot nyomasztja, ahogy a kórházban maszkban dolgozó ápolók nézik a közelükben zajló természeti katasztrófát.

Watching the climate crisis while working inside a pandemic. #MarshallFire

Photo credit: Melanie Lueras, surgical tech at Good Samaritan Hospital Colorado. pic.twitter.com/Mj4dUSEc51

— KellyLovesColorado (@TweetLaVeta) January 1, 2022

Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a koronavírus omikron-variánsa jóval nagyobb eséllyel a torkot fertőzi meg, nem pedig a tüdőt, és ez magyarázhatja, hogy ez a variáns miért terjed sokkal hatékonyabban, de egyben azt is, hogy miért lehet kevésbé halálos, mint a korábbi törzsek. A Guardian hat friss nemzetközi kutatás alapján ír arról, hogy az omikron a jelek szerint kevésbé támadja meg a fertőzöttek tüdejét, mint a delta, illetve a korábbi variánsok.

Ezek mind elég új kutatások, nem estek át még peer review ellenőrzésen, de eredményeik egymástól függetlenül mutattak ugyanabba az irányba. Az University College London virológusa, Deenan Pillay arról beszélt a lapnak, hogy az omikron abban különbözik a korábbi variánsoktól, hogy más típusú sejteket támad meg, és ezek a sejtek a felső légutakban, azaz a torokban vannak. Emiatt több sejtet tud megfertőzni, és könnyebben is terjedhet, ugyanakkor kevésbé veszélyes az emberi egészségre, mint a tüdőt támadó variánsok.

Az idézett hat kutatás közül az egyiket a liverpooli Molekuláris Virológiai Kutatóközpont tette közzé karácsonykor, ők egereken végzett megfigyelések során találták azt, hogy az omikron kevésbé károsította az állatok tüdejét. Az állatok a kísérlet során kevesebb súlyt vesztettek, és kevésbé súlyos tüneteik voltak, ráadásul gyorsabban fel is gyógyultak, mint más törzsek esetében.

A kutatók hangsúlyozták, hogy az első jelek ugyan kedvezőek és jó hírekről van szó, de nem szabad felhagyni a védekezéssel, mert az omikron még így is veszélyes lehet azokra, akik rosszabb egészségügyi állapotba vannak.

Hasonló eredményre jutottak egymástól függetlenül belga, amerikai és hongkongi kutatások során is. Egy skót kutatás pedig arra jutott, hogy az omikron könnyebben fertőzi meg azokat, akik már két oltást kaptak, de a harmadik, megerősítő oltás képes részlegesen helyreállítani az immunitást.

Nagyobb anyagot közölt Márki-Zay Péterről a Guardian vasárnapi nyomtatott kiadása, az Observer, és a cikk a Guardian online felületére is felkerült. A portrécikk annak felidézésével indít, hogy amikor Márki-Zay tavaly év végén Brüsszelben járt, ellátogatott abba az utcába, ahol a fideszes alaptörvényt megalkotó Szájer József a kijárási korlátozások ellenére megrendezett melegorgiáról az ereszen át menekülve, hátizsákjában kábítószerrel bukott le.

Az Observer cikke szerint Márki-Zay ennek az eresznek a meglátogatásával is a kormány képmutatására akarta felhívni a figyelmet, miközben egyben hangsúlyozhatta azt is, hogy ő maga egyszerre konzervatív és kiáll a melegjogok mellett.

A cikk röviden felidézi, hogy hogyan alakult Magyarország története 2010 óta, és kitérnek arra is, hogy az egységes ellenzék fellépése az eddigi legnagyobb kihívást jelentheti Orbán számára. László Róbert, a Political Capital elemzője arról beszélt a lapnak, hogy korábban senki nem számított rá, hogy a balközép ellenzék élére végül egy jobbról érkező szereplő kerülhet, és Márki-Zay egyik szuperereje éppen az lehet, hogy őt nem lehet a baloldali pártok vagy Gyurcsány Ferenc bábjaként ábrázolni (ennek ellenére a Fidesz természetesen hónapok óta épít erre kampányt.)

László szerint Márki-Zay jelöltsége össze is zavarta a Fidesz propagandagépezetét, hiszen ő nem egy liberális értelmiségi, sokkal inkább tűnik egy Fidesz-tagnak. A cikk kiemeli, hogy ugyan Márki-Zay sosem volt párttag, de 2010-ig valóban a Fideszre szavazott. Mint a lapnak a miniszterelnök-jelölt elmondta, utána viszont egyre jobban felháborította a Fidesz populizmusa, és hogy hogyan lettek egyre korruptabban és árulták el a nyugati értékeket. „Orbán változott meg, nem én” – mondta erről Márki-Zay.

A cikk kitér arra is, hogy újságírókkal beszélve Márki-Zay mindig igyekszik elkülöníteni saját hitét attól, amit Orbán képvisel, aki Magyarország keresztény kultúrájának megvédéséről beszél.

„Én már jóval Orbán előtt keresztény voltam. Orbán még javában a KISZ-ben volt, amikor én már minden vasárnap templomba jártam, a kommunista időszakban.” – mondta erről a lapnak. A cikk kitér Márki-Zay amerikai és kanadai munkatapasztalataira, illetve arra is, hogy a magyar politikában azután lett ismert, hogy győzni tudott a fideszes fellegvárként ismert Hódmezővásárhelyen 2018-ban.

A lapnak nyilatkozott a German Marshall Fund elemzője, Hegedűs Dániel, aki szerint szoros választásra van kilátás, és nehezíti az ellenzék helyzetét, hogy a Fidesz úgy alakította át a választási körzeteket, hogy eleve előnyből indulnak. Emiatt az egységes ellenzéknek legalább 3-5 százalékkal több szavazatra lesz szüksége ahhoz, hogy tényleg többségbe kerülhessenek a parlamentben is. Ez jelentős különbség, és Hegedűs elmondása szerint ezt a különbséget egyelőre nem látni a közvélemény-kutatásokból.

A politikai verseny nem egy egyenlő pályán fog zajlani, hanem még jobban fog Orbán felé lejteni, mondta el a lapnak az elemző, aki szerint a választás integritása várhatóan még annál is rosszabb lesz, mint amilyen 2014-ben vagy 2018-ban volt. Ezért szerinte szabad, de nem tisztességes választás vár az országra.

A cikk azzal zárul, hogy közben Márki-Zaynak egy vékony vonalon kell mozognia, mellyel egyszerre szólíthatja meg a kiábrándult Fidesz-szavazókat, de közben nem tántorítja el a városi liberális-baloldali tábort sem.

42 éves korában meghalt Babicsek Bernát színész, harmonikaművész. A Blikk információi szerint a férfi egy január elsejei, solymári lakástűzben veszthette életét.

Babicsek többek között a Jóban Rosszban, a Szeress most és a Barátok közt című sorozatokban is szerepelt, emellett pedig számos zenés produkció közreműködője volt. December 31-én még a Centrál Színházban lépett fel Pokorny Lia társaságában.

Babicsek a színészi pályafutása mellett a Paddy and the Rats ír kocsmapunkot játszó miskolci zenekar tagja volt:

A helyszínről érkező fotók alapján nagy tűz tombol a parlament épületében Fokvárosban, a Dél-Afrikai Köztársaság fővárosában.

Egyelőre nem tudni, hogy mi okozta a tüzet, az AFP-nek a katasztrófavédelem szóvivője annyit tudott mondani, hogy a lángokat még nem sikerült ellenőrzésük alá vonniuk, és lángol az épület teteje is, valamint repedéseket jelentettek az épület falairól.

A tűz pár órával azután történt, hogy állami gyászszertartáson helyezték végső nyugalomra a 90 éves korában elhunyt Desmond Tutu Nobel-békedíjas anglikán érseket, a dél-afrikai apartheid-ellenes küzdelem egyik vezéralakját a fokvárosi Szent György-katedrálisban, ami a parlament közelében található.

Egy dél-koreai állampolgár átjutott a rendkívül erőteljesen őrzött határon, és Észak-Koreába disszidált, közölte a dél-koreai hadsereg vasárnap. A Reuters beszámolója szerint a dél-koreai katonaság szombat este indított keresőakciót a két, hivatalosan még mindig hadban álló országot elválasztó demilitarizált zónánál, majd megerősítették, hogy egy ember valóban átjutott Északra. Állapotáról semmiféle információ nem áll rendelkezésre.

Az átszökésről értesítették az északi rezsimet is, védelmet kérve a disszidensnek. A határátlépés eleve illegálisnak számít, és bonyolítja a helyzetet, hogy Észak-Korea rendkívül szigorú koronavírus elleni intézkedéseket vezetett be, bár Phenjan állítása szerint a vírus még mindig nem bukkant fel az országban.

Tavaly komoly felháborodást okozott, amikor észak-koreai határőrök lelőttek egy dél-koreai halászati tisztviselőt, aki korábban a tengeren tűnt el. Phenjan akkor a koronavírus-elleni intézkedéseket okolta a történtekért, és elnézést kértek.

Phenjan nyáron zárt le teljesen egy határvárost, és Kim Dzsongun akkor veszélyhelyzetet is hirdetett, miután egy illegális, Dél-Korea felől határátlépő a rezsim elmondása szerint koronavírusos tüneteket mutatott. A szigorú határzárak miatt rekord alacsonyan van az Észak-Koreából Dél-Koreába átszökő emberek száma.

Szilágyi Liliána úszó december 29-én előbb egy Facebook-posztban, majd két interjúban állította azt, hogy apja, Szilágyi Zoltán ügyvéd, aki egyben egy ideig az edzője is volt, testileg, lelkileg és szexuálisan is bántalmazta őt gyerekkorától kezdve, illetve az édesanyját is bántalmazta.

Az Úszószövetség másnap jelezte, hogy vizsgálatot indítanak, míg Szilágyi Zoltán egy nyílt levelet küldött el több szerkesztőségnek, melyben azt írta, hogy lánya nem mond igazat, és feljelentést tesz. December 31-én az Index kapott egy levelet Szilágyi Gerda, Liliána az apjukkal élő húgának aláírásával, melyben többek közt azt írja, Szilágyi Zoltán soha nem abuzálta sem őt, sem Liliánát. Édesanyjukról nem tesz említést.

Január elsején este megjelent új posztjában Szilágyi Liliána többek között ezekre a fejleményekre is reagált. Mint írta, az elmúlt napokban történt események után talán leginkább büszkeséget, erőt és reményt érez: rengeteg támogató üzenetet kapott, és reményt is, hogy igenis bárhonnan fel lehet állni: „Bármilyen mélyen is vagy, mindig van kiút! Mindig van megoldás, hiszen ahol megértés születik ott egy új út nyílik!”.

Szilágyi posztjában kitér arra is, hogy apja megnyilvánulására nem akar reflektálni, mert szerinte teljes mértékben önmagáért beszéltek a sorai. „Nem vagyok hajlandó nyílt vagdalkozásba kezdeni, mert ez az egész ügy sokkal de sokkal értékesebb annál, minthogy szappanoperát csináljunk belőle. A gyűlölet és a támadás csak rossz dolgot tud létrehozni. Én senkit nem akartam és nem is akarok tönkretenni, egyszerűen saját magamat szeretném tisztázni.”

A poszt legvégén pedig húgának üzent, mivel máshogy nem tudja elérni a testvérét, de tudja, hogy olvassa ezeket a sorokat:

„Tudd, hogy amióta megszülettél Te vagy a legnagyobb motivációm. Minden amit tettem és teszek, az nagy részben azért van, hogy egyszer Te is szabadon tudj élni! Mérhetetlen erő van benned és tudom, hogy nagyon-nagyon mélyen vagy most, de igenis egy igazi harcos és túlélő vagy! Mindig is az voltál! Sajnálom, ha nem érted miért történik most mindez. Sajnálom, hogy úgy alakult minden, hogy ott kell legyél! Legfőképpen pedig sajnálom, hogy önmaga védelme érdekében ugyanúgy pajzsként használ téged és a nevedet apánk, mint engem egykor. Ez nem a Te szégyened! Elmondhatatlanul szeretlek és hiányzol! De küzdök érted. Anyuval küzdünk érted minden téren! (Kérlek emlékezz mit mondtam 2016-ban!!!!!!)”

Őrizetbe vették az elismert ugandai írót, Kakwenza Rukirabashaiját, közölte az ügyvédje a hírügynökségekkel. A BBC beszámolója szerint egyelőre nem tudni, hogy miért tartóztatták le az írót, de nemrég Twitterén támadta az országot vezető Yoweri Musevenit, illetve fiát, Muhoozi Kainerugaba altábornagyot, akit többek között elhízottnak nevezett. Rubirabashaija arról is írt, hogy az elnöki család hatalmas szenvedést okozott az országnak.

A hatóságok nem erősítették meg Rubirabashaija letartóztatásának tényét, ugyanakkor ügyvédje, Eron Kiiza azt közölte a hatóságokkal, hogy a férfit a főváros, Kampala külvárosában, a rendőrségi hírszerzés központjában tartják fogva. Az ügyvéd elmondta azt is, hogy nem tudott kapcsolatba lépni az íróval, akit tudomása szerint hivatalosan még nem vádoltak meg semmivel.

Utolsó Facebook-posztjában kedden Rubirabashaija arról írt, hogy fegyveres emberek törtek be a házába, akik azt állítják magáról, hogy rendőrök, de nincs rajtuk egyenruha.

Rubirabashaija idén nyerte el a Pen Pinter Nemzetközi Bátorság-díjat, amit minden évben olyan írónak osztanak ki, akik üldöznek azért, mert leírja a véleményét. Legismertebb műve a Greedy Barbarian című szatirikus regény, amely egy elképzelt, rendkívül korrupt országban játszódik, illetve a Banán Köztársaság című műve, melyben arról írt, hogy hogyan kínozták meg, amikor 2020-ban őrizetbe vették.

Az idén 77 éves Museveni 1986 óta vezeti Ugandát, és gyakori feltételezések szerint fiát, a hadseregben nagyon befolyásos Kainerugabát látná szívesen utódjaként.

A koronavírus-járvány ötödik hullámára készülnek Romániában, írja az MTI. A járványról közölt hivatalos adatok azt jelzik, hogy az ötödik hullám el is kezdődött, Alexandru Rafila egészségügyi miniszter azonban ezt nem erősítette meg szerdai sajtótájékoztatóján.

A hírtelevíziók által élőben közvetített sajtótájékoztatón Adriana Pistol, a Közegészségügyi Intézet (INSP) igazgatója valószínűsítette, hogy már január közepére az omikron vírusváltozat válik dominánssá Romániában, és január végén a vírus közösségi terjedésével kell számolni. Utóbbi azt az állapotot jelzi, amikor már nem állapítható meg, hogy egy-egy fertőzött kitől kapta el a vírust.

Adriana Pistol megemlítette: míg a negyedik hullám kezdetétől 52 nap telt el a hullám tetőzéséig, az omikron vírusváltozat által okozott ötödik hullámnál már 31 napon belül elérhetik a napi 25 ezer új esetet, és megtörténhet, hogy a tetőzés ennél is nagyobb napi esetszámnál következik be.

Adriana Pistol optimista, közepes és pesszimista forgatókönyvet is bemutatott. Az optimista szerint napi tíz százalékkal nő az esetszám, a fertőzötteknek azonban csak öt százaléka kerül kórházba, és a beutaltak tíz százaléka szorul intenzív terápiára. A pesszimista forgatókönyv a napi fertőzések ugyanolyan ütemű növekedésével számol, de úgy tekinti, hogy a fertőzöttek több mint húsz százaléka kerül kórházba, és a beutaltak 12 százaléka szorul intenzív terápiás kezelésre.

Az egészségügyi szakember szerint az optimista forgatókönyv szerint 41 nap alatt emelkedik 25 ezerre a kórházban kezelt fertőzöttek száma, a közepes forgatókönyv szerint ez 37 nap alatt, a pesszimista szerint pedig már 27 nap alatt megtörténik. Az intenzív terápiás osztályokon az optimista forgatókönyv szerint 33, a közepes szerint 26, de a kedvezőtlen előrejelzés szerint már 20 nap alatt meghaladja az 1500-at a betegek száma.

Alexandru Rafila egészségügyi miniszter a tesztelési kapacitás növelését helyezte kilátásba, és olyan központok létrehozását jelentette be, amelyek felmérik az enyhe és közepes tüneteket mutató fertőzöttek állapotát, és kezelést is nyújtanak számukra.
A miniszter az Egészségügyi Operatív Információkat Kezelő Csoport (GMIOS) létrehozását is bejelentette, amely nyilvántartja az intenzív terápiás szabad ágyakat, és koordinálja a kapacitások elosztását. A miniszter megjegyezte: 2805 olyan intenzív terápiás ágy van az országban, amelyhez személyzet is biztosítható.

A miniszter fontosnak tartotta a könnyebb esetek ambuláns kezelésének a kiterjesztését, és az ehhez szükséges olyan innovatív gyógyszerek beszerzését, mint a Paxlovid és a Molnupiravir.

A miniszter arra is kitért, hogy újra kell éleszteni az oltási kampányt, hiszen csakis ezzel kerülhető el, hogy a fertőzés súlyos megbetegedést okozzon. Hozzátette: mindenképpen szeretnék elkerülni, hogy le kelljen zárni az országot, hogy be kelljen zárni az iskolákat, és minél alacsonyabbra szeretnék szorítani a halálos áldozatok számát. Reményét fejezte ki, hogy megszületik a politikai megállapodás a Covid-igazolvány munkahelyi megkövetelését előíró jogszabály elfogadásáról.

A hatóságok által közölt hivatalos adatok szerint kedd óta növekszik a hét nap alatt rögzített új esetek száma. A szerdával záruló hét napban immár tíz százalékkal több új esetet (5420) jegyeztek, mint a korábbi hét napon (4888). Alexandru Rafila egészségügyi miniszter a szerdai sajtótájékoztatón még vonakodott kijelenteni, hogy elkezdődött az ötödik hullám. Megjegyezte: meg kell győződniük arról, hogy tovább növekszik-e, vagy megállapodik az új esetek napi száma.

A szerda délután közölt hivatalos adatok szerint az elmúlt 24 órában 1271-en fertőződtek meg koronavírussal, és 33-an haltak meg a kór következtében Romániában. Jelenleg 2359 fertőzöttet kezelnek kórházban, 392-t intenzív terápiás osztályon. (MTI)

Elaine Thompson-Herah és Robert Lewandowski zárt az élen a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) hagyományos év végi szavazásán, amelyen Szilágyi Áron a hetedik lett, írja az MTI.

Az esztendő legjobb férfi sportolójának megválasztott lengyel labdarúgó a Bayern Münchennel bajnok lett és német Szuperkupát nyert, a naptári évben 43 Bundesliga-gólt szerzett, amivel megdöntötte Gerd Müller 1972-es rekordját. A sorozatban harmadik olimpiai bajnoki címét nyerve a kardozók közt történelmet író Szilágyi Áron a hetedik helyen zárt.

A női sportolók között győztes Thompson-Herah a tokiói ötkarikás játékokon 100 és 200 méteren is diadalmaskodott, valamint tagja volt a 4x100-on aranyérmes jamaicai váltónak.

Az internetes szavazáson idén 114 ország 529 sportújságírója vett részt.

Az AIPS Év legjobbjai szavazás dobogósai:

férfiak:

• 1. Robert Lewandowski (labdarúgás, lengyel) 435 pont
• 2. Max Verstappen (Formula-1, holland) 349
• 3. Lionel Messi (labdarúgás, argentin) 311
• ...7. SZILÁGYI ÁRON (vívás) 271

nők:

• 1. Elaine Thompson-Herah (atlétika, jamaicai) 605 pont
• 2. Alexia Putellas (labdarúgás, spanyol) 490
• 3. Yulimar Rojas (atlétika, venezuelai) 346

A természeti katasztrófákból származó globális gazdasági veszteségek 2020-ban 190 milliárd dollárra rúgtak, és az éghajlati szélsőségek miatt az Európai Unióban már most 3,4 milliárd eurót teszi ki az éves várható károk összege és ez a század végére a tízszeresére nőhet, írja a Másfélfokon megjelent cikkében Szabó Amanda Imola doktorandusz, meteorológus-éghajlatkutató.

A cikk szerint a kritikus infrastrukturális elemek egyike sincs biztonságban, mindegyik rendszerben van legalább egy súlyosan sérülékeny elem, ami komoly működési és ellátási zavarokhoz vezethet. És míg az EU gazdasági veszteségei az iparban, a közlekedésben és az energiaszektorban lehetnek a legnagyobbak, addig Magyarországon a magasfeszültségű vezetékeket tartó oszlopok és póznák kidőlése veszélyezteti a villamosenergiaellátó-rendszert, és a növekvő hőhullámos és aszályos időszakok miatt a Paksi atomerőmű termelési hatékonysága is bizonytalanná válhat időszakosan.

Szabó elemzése szerint az egyik legnagyobb kihívás, ami egyben magyarázza a nagyon jelentős költségeket is, hogy a kritikus infrastruktúrák tervezése és telepítése során nem számoltak a klímaváltozás hatásaival. Ezeket mind a mai napig úgy tervezik, hogy közben a maival nagyjából megegyező klímaviszonyokat feltételeznek. Ennek pedig nagy jelentősége van, hiszen például a széntüzelésű erőműveket 40-50 évre, a vízerőműveket vagy az egyes földműveket, mint a töltések, gátak, pedig akár 100 évre tervezik.

„Azonban a változó éghajlat és az ebből eredő szélsőségesebb időjárási események miatt a több évtizedre szóló tervezéshez használt éghajlati becslések elévülnek, a klímaváltozás pedig az infrastrukturális elemek korábban meghatározott tűrőképességi szintjét feszegeti” – írja a cikk.

Az ipar, a közlekedés és az energiaszektor a leginkább érintett Európában, és ezeket a kockázatokat Magyarországon is látni: a cikk hazai helyzettel foglalkozó részében Szabó kitér arra, hogy itthon például a paksi atomerőmű működtetését nehezítheti a klímaváltozás: „az erőmű hűtővíz-rendszerének részét képező Duna vízhőmérsékletének emelkedése is meghatározza a Paksi Atomerőmű blokkjainak hatékonyságát. Az elmúlt években több példa is volt, hogy a folyó alacsony vízállása és magas hőmérséklete miatt korlátozni kellett a termelést, sőt, kilátásba helyezték a hűtővízszivattyúk használatát. Az éghajlati modellek alapján mind a hőhullámok, mind az aszályos időszakok száma és intenzitása is növekedni fog Magyarországon.”

A cikk kitér arra is, hogy a hazai villamosenergiaellátó-rendszerben a legtöbb kárt jelenleg a szélnyomás jelenti: „a szélsőséges szeles események valószínűségének növekedésével tovább fokozódhat a rendszert érő terhelés és ez gyakran a tartóoszlopok szerkezetének károsodásához vezet. Jelentős veszélyeket hordoznak a tapadó csapadékkal (ónos eső, zúzmara, hó) és hirtelen nagy mennyiségben lezúduló esővel járó időjárási események, utóbbi esetén a kialakuló földcsuszamlás vezethet a tartóoszlopok kidőléséhez. Ezt előidézhetik aszályos és meleg időszakok is, mert a kiszáradó talaj veszíthet teherbíró képességéből”.

A teljes elemzést a Másfélfokon lehet elolvasni.

Mostanáig 130 embert hallgattak ki gyanúsítottként a hatóságok a koronavírus elleni védettségi igazolással kapcsolatos visszaélések miatt - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Bűnügyi Főigazgatóságának főosztályvezetője szerdán online sajtótájékoztatón.

Szelei Pál megerősítette, hogy az egészségügyi területen dolgozók egy része is érintett az eljárásokban, az ő esetükben vesztegetés, vesztegetés elfogadása és közokirathamisítás is előfordult.

Váradi Piroska, a Nemzeti Védelmi Szolgálat főosztályvezetője azt hangsúlyozta: az egészségügyi ellátórendszer oltásokkal, tesztelésekkel foglalkozó dolgozóira jelentős korrupciós nyomás nehezedik. Felhívta a figyelmet arra, hogy ha egy egészségügyi dolgozó kiállítja a védettségi igazolást egy be nem oltott számára, s ő később megfertőződik koronavírussal, akkor az egészségügyi dolgozó esetében a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés elkövetése is megállapítható. (MTI)

Felzúdulást keltett Cristiano Ronaldo új szobra Indiában, írja a helyi sajtó beszámolói alapján a BBC. Az aranyozott szobrot Goa államban állították fel, ahol a portugál csatár meglehetősen népszerű a fiatalok körében, ugyanakkor akadtak, akik szerint ízléstelen és szerencsétlen volt a szobor ötlete, hiszen Goa portugál gyarmat volt, és éppen 60 éve váltak függetlenné.

A szobor ellenzői között akadtak olyanok is, akik szerint inkább a helyi focistákat kéne kiemelni és ünnepelni, főleg, mert az indiai válogatottban számos Goából érkező játékos fordult már meg.

A beszámolók szerint a szobor avatása idején többen is fekete zászlókkal tiltakoztak. A gyarmati múlt ellenére a portugál válogatott népszerű az indiai államban, többek között azért, mert számos goai lakos élt korábban az európai országban, vagy élnek még ott rokonai.

Ugyanakkor épp idén van a függetlenné válás 60. évfordulója, és jobboldali tiltakozók szerint nem lett volna épp idén egy portugál hírességnek szobrot emelni, hiszen ezzel megsértették azoknak az emlékét, akik a gyarmatosítók ellen küzdöttek.

A hindu nacionalista kormánypárt, a BJP helyi képviselője, Michael Lobo ugyanakkor megosztotta a szoborról készült fotót közösségi oldalán, és arról beszélt, hogy a szobrot a fiatalok kérésére emelték, és inspirálhatja őket, hogy még magasabbra jussanak a labdarúgásban.

A BBC megjegyzi, hogy ugyan Indiában még mindig a krikett a legnépszerűbb sportág, az elmúlt években rendkívül felkapott lett a foci, elsősorban épp az angol Premier League, ahol Ronaldo is játszik.

29,4 milliárd forinttal emeli meg a kormány az orvosi ügyelet, a készenlét, az önként vállalt túlmunka és a sürgősségi osztályok szakdolgozóinál a sürgősségi betegellátási műszakpótlék kifizetéséhez szükséges keretet. Ez a Magyar Közlönyben kedd este megjelent kormányhatározatból derül ki, amiről a Magyar Rezidens Szövetség számolt be közleményében.

A rezidenszövetség egyfelől üdvözölte, hogy a kormány külön támogatást biztosít a kórházaknak az ügyeletek és a túlmunkák kifizetéséhez, másrészt viszont hangsúlyozták, hogy biztosítani kell: „a legnagyobb arányú ügyeletidíj-emelésben az ügyeleti munkából legnagyobb terhet viselő orvosok, köztük a rezidens orvosok részesüljenek”.

A Magyar Orvosi Kamara még december közepén figyelmeztetett arra, hogy rendezni kell az ügyeleti díjak rendszerét, hiszen nem tartható fenn az a helyzet, hogy az orvosok az ügyeletekért a normál órabérért kevesebbet kapnak.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő számolt be arról oldalán, hogy apjával közösen újabb pert nyertek meg az Origóval szemben. A per tárgya egy kereken öt évvel ezelőtt megjelent cikk volt, amivel kapcsolatban a jogerős ítélet ellenére, a határidő lejárta ellenére sem jelent meg helyreigazítás, írja Hadházy.

„Az Origo mindent megtett, hogy elkerülje, aztán hogy késleltesse a marasztaló ítéletet a »zöldbáró« szüleimre szórt mocsok miatt ( akik egyetlen négyzetméter állami földet nem vettek, viszont negyven éve saját kezűleg művelnek -apránként, szintén saját kezűleg telepített- 6,5 hektár szőlőt. )” – írja a képviselő, aki felidézte, hogy az Origo az első ítéletet fellebbezte, de az ítéletet az első eljárásban helybenhagyta a fellebviteli bíróság azzal, hogy a kártérítési összeget jobban kellett volna indokolnia az ítéletnek. Így új eljárás indult, amely megerősítette az összeget.

Az ítélet indoklásában az is szerepel, hogy a bíróság szerint „szándékos, kifejezetten ártó szándékú, folytatólagosan elkövetett lejárató kampányról” volt szó, és az összegnek nem csak a kártérítést, hanem a visszatartó hatású büntetést is szolgálnia kell.

Hadházy azzal folytatja, hogy „persze a 400 ezer forinton is csak röhög az Origo és röhögve nem teszi közzé a helyreigazítást. Mint korábban már beszámoltam róla, büntető perekben pedig röhögve letagadja, hogy tudná, ki írta a cikket. Így sem a kártérítéstől, sem a helyreigazítás miatti cikitől, sem a rágalmazás miatt kiszabott ítélettől nem kell tartaniuk.”

Nemrég részletes cikkben mutattuk be, hogy a központilag vezérelt fideszes médiabirodalommal kapcsolatban a bíróságok egyre gyakrabban mondják ki, hogy szándékosan manipulál és téveszti meg a közönséget, és ezek a felületek akár a jogerős ítélet végrehajtását is megtagadják, hogy körmük szakadtáig védhessék rágalmaikat.

A nyolc legnagyobb amerikai médiavállalkozás legkevesebb 115 milliárd dollárt tervez új filmek és sorozatok gyártására költeni 2022-ben, írja a Financial Times. A gigantikus kiadásokat az úgynevezett streamingháború hajtja előre: az elmúlt években rengeteg streamszolgáltató indult, hogy megtörjék a Netflix dominanciáját, és a versenyben, melyben egymástól próbálják elszipkázni az előfizetőket, egyre drágább és drágább tartalmak készülnek. Nem véletlen, hogy a streaming egyelőre a legtöbb vállalatbirodalom számára veszteséges üzletet jelent.

„Nem lehet visszafordulni, a verseny egyetlen módja, ha egyre többet és többet költenek prémium tartalmakra” – mondta erről a lapnak Michael Nathanson médiaelemző.

A minimum 115 milliárd dolláros költségvetést a Financial Times számolta ki az elérhető üzleti tervekből. És ha a sportesemények közvetítési jogait is bevesszük a képbe, akkor 140 milliárd dollár fölötti kiadásokról van már szó. A lap cikkéből kiderül, hogy a Disney például 35-40 százalékkal többet, 23 milliárd dollárt tervez költeni a streamfelületére szánt tartalmakra. Ha hozzávesszük a sportjogokat is, 33 milliárd dollárnál vagyunk, ami 65 százalékos növekedés 2020-hoz képest.

A Disney jövőre többek között a Tom Hanks-féle Pinokkióval, a Verdák új részével, és az Ewan McGregor főszereplésével készülő Obi-Wan Kenobival készül a jövő évre. A lapnak nyilatkozó egyik iparági forrás egyszerűen észbontónak nevezte a jövő évi számokat.

A Financial Times hangsúlyozza, hogy a legutóbbi negyedévekben a legnagyobb streamoldalak mind az új előfizetők számának csökkenését tapasztalták. A Netflix igazgatói szerint azért, mert nem készültek el a tervezett nagyobb produkciók, mivel a járvány nehéz helyzetbe hozta az egész szektort. Ugyanakkor vannak gazdasági elemzők, akik rendszerszintű problémáktól tartanak, hiszen kérdés, hogy mennyire lehet nyereséges az az üzletág, ahol az éllovasnak is erőteljesen kell befektetnie ahhoz, hogy megmaradjon az előnye.

A Netflix jövőre 17 milliárd dollárnál is többet költhet tartalomgyártásra, ez 25 százalékkal több mint 2021-ben és 57 százalékkal több a 2020-as adatnák. A vállalatnál ugyanakkor arra számítanak, hogy nyereségesre tudják majd fordítani a következő évet, ami mérföldkövet jelentene a Netflix számára.

A Morgan Stanley szerint különösen a hagyományos médiavállalatok kilátásait tépázhatja meg a streamingháború, mivel úgy érzik, hogy nem engedhetik meg maguknak, hogy kimaradjanak ebből a történetből, másrészt semmi nem garantálja, hogy a beleölt rengeteg pénz valaha megtérül.

Ráadásul a hatalmas verseny felvitte a gyártási költségeket is: gyakorlatilag mindenért, így háttéremberekért, technikai személyzetért, helyszínekért is nagy a küzdelem, ez pedig még drágábbá tette a vállalatok számára a gyártást.

„Mészáros Lőrinc és családja” végzett ismét az élen a Forbes listáján, melyen Magyarország leggazdagabb embereit összesítik évről évre. A második Csányi Sándor, míg a harmadik Felcsuti Zsolt, aki először került fel a dobogóra.

„Mészáros Lőrinc és családja” vagyonát a lap 488,1 milliárd forintra teszi a lap.