Horváth Bence

Hatalmas tűzvésszel ért véget az év az amerikai Colorado államban: több tízezer embernek kellett elhagynia otthonát, és az eddigi információk alapján legalább ezer ház semmisült meg a lángokban. A pusztítás miatt szükségállapotot rendeltek el az államban, ahova a tűz után most jelentős havazástól tartanak.

A tűz által fenyegetett Lafayette város kórházában dolgozó sebészi asszisztens, Melanie Lueras telefonjával az év utolsó éjszakáinak egyikén fotózta le a tomboló lángokat, és fényképe olyan, mintha egyetlen festményre sűrítették volna mindazt, ami a 2020-as évek elején a világot nyomasztja, ahogy a kórházban maszkban dolgozó ápolók nézik a közelükben zajló természeti katasztrófát.

Watching the climate crisis while working inside a pandemic. #MarshallFire

Photo credit: Melanie Lueras, surgical tech at Good Samaritan Hospital Colorado. pic.twitter.com/Mj4dUSEc51

— KellyLovesColorado (@TweetLaVeta) January 1, 2022

Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a koronavírus omikron-variánsa jóval nagyobb eséllyel a torkot fertőzi meg, nem pedig a tüdőt, és ez magyarázhatja, hogy ez a variáns miért terjed sokkal hatékonyabban, de egyben azt is, hogy miért lehet kevésbé halálos, mint a korábbi törzsek. A Guardian hat friss nemzetközi kutatás alapján ír arról, hogy az omikron a jelek szerint kevésbé támadja meg a fertőzöttek tüdejét, mint a delta, illetve a korábbi variánsok.

Ezek mind elég új kutatások, nem estek át még peer review ellenőrzésen, de eredményeik egymástól függetlenül mutattak ugyanabba az irányba. Az University College London virológusa, Deenan Pillay arról beszélt a lapnak, hogy az omikron abban különbözik a korábbi variánsoktól, hogy más típusú sejteket támad meg, és ezek a sejtek a felső légutakban, azaz a torokban vannak. Emiatt több sejtet tud megfertőzni, és könnyebben is terjedhet, ugyanakkor kevésbé veszélyes az emberi egészségre, mint a tüdőt támadó variánsok.

Az idézett hat kutatás közül az egyiket a liverpooli Molekuláris Virológiai Kutatóközpont tette közzé karácsonykor, ők egereken végzett megfigyelések során találták azt, hogy az omikron kevésbé károsította az állatok tüdejét. Az állatok a kísérlet során kevesebb súlyt vesztettek, és kevésbé súlyos tüneteik voltak, ráadásul gyorsabban fel is gyógyultak, mint más törzsek esetében.

A kutatók hangsúlyozták, hogy az első jelek ugyan kedvezőek és jó hírekről van szó, de nem szabad felhagyni a védekezéssel, mert az omikron még így is veszélyes lehet azokra, akik rosszabb egészségügyi állapotba vannak.

Hasonló eredményre jutottak egymástól függetlenül belga, amerikai és hongkongi kutatások során is. Egy skót kutatás pedig arra jutott, hogy az omikron könnyebben fertőzi meg azokat, akik már két oltást kaptak, de a harmadik, megerősítő oltás képes részlegesen helyreállítani az immunitást.

Nagyobb anyagot közölt Márki-Zay Péterről a Guardian vasárnapi nyomtatott kiadása, az Observer, és a cikk a Guardian online felületére is felkerült. A portrécikk annak felidézésével indít, hogy amikor Márki-Zay tavaly év végén Brüsszelben járt, ellátogatott abba az utcába, ahol a fideszes alaptörvényt megalkotó Szájer József a kijárási korlátozások ellenére megrendezett melegorgiáról az ereszen át menekülve, hátizsákjában kábítószerrel bukott le.

Az Observer cikke szerint Márki-Zay ennek az eresznek a meglátogatásával is a kormány képmutatására akarta felhívni a figyelmet, miközben egyben hangsúlyozhatta azt is, hogy ő maga egyszerre konzervatív és kiáll a melegjogok mellett.

A cikk röviden felidézi, hogy hogyan alakult Magyarország története 2010 óta, és kitérnek arra is, hogy az egységes ellenzék fellépése az eddigi legnagyobb kihívást jelentheti Orbán számára. László Róbert, a Political Capital elemzője arról beszélt a lapnak, hogy korábban senki nem számított rá, hogy a balközép ellenzék élére végül egy jobbról érkező szereplő kerülhet, és Márki-Zay egyik szuperereje éppen az lehet, hogy őt nem lehet a baloldali pártok vagy Gyurcsány Ferenc bábjaként ábrázolni (ennek ellenére a Fidesz természetesen hónapok óta épít erre kampányt.)

László szerint Márki-Zay jelöltsége össze is zavarta a Fidesz propagandagépezetét, hiszen ő nem egy liberális értelmiségi, sokkal inkább tűnik egy Fidesz-tagnak. A cikk kiemeli, hogy ugyan Márki-Zay sosem volt párttag, de 2010-ig valóban a Fideszre szavazott. Mint a lapnak a miniszterelnök-jelölt elmondta, utána viszont egyre jobban felháborította a Fidesz populizmusa, és hogy hogyan lettek egyre korruptabban és árulták el a nyugati értékeket. „Orbán változott meg, nem én” – mondta erről Márki-Zay.

A cikk kitér arra is, hogy újságírókkal beszélve Márki-Zay mindig igyekszik elkülöníteni saját hitét attól, amit Orbán képvisel, aki Magyarország keresztény kultúrájának megvédéséről beszél.

„Én már jóval Orbán előtt keresztény voltam. Orbán még javában a KISZ-ben volt, amikor én már minden vasárnap templomba jártam, a kommunista időszakban.” – mondta erről a lapnak. A cikk kitér Márki-Zay amerikai és kanadai munkatapasztalataira, illetve arra is, hogy a magyar politikában azután lett ismert, hogy győzni tudott a fideszes fellegvárként ismert Hódmezővásárhelyen 2018-ban.

A lapnak nyilatkozott a German Marshall Fund elemzője, Hegedűs Dániel, aki szerint szoros választásra van kilátás, és nehezíti az ellenzék helyzetét, hogy a Fidesz úgy alakította át a választási körzeteket, hogy eleve előnyből indulnak. Emiatt az egységes ellenzéknek legalább 3-5 százalékkal több szavazatra lesz szüksége ahhoz, hogy tényleg többségbe kerülhessenek a parlamentben is. Ez jelentős különbség, és Hegedűs elmondása szerint ezt a különbséget egyelőre nem látni a közvélemény-kutatásokból.

A politikai verseny nem egy egyenlő pályán fog zajlani, hanem még jobban fog Orbán felé lejteni, mondta el a lapnak az elemző, aki szerint a választás integritása várhatóan még annál is rosszabb lesz, mint amilyen 2014-ben vagy 2018-ban volt. Ezért szerinte szabad, de nem tisztességes választás vár az országra.

A cikk azzal zárul, hogy közben Márki-Zaynak egy vékony vonalon kell mozognia, mellyel egyszerre szólíthatja meg a kiábrándult Fidesz-szavazókat, de közben nem tántorítja el a városi liberális-baloldali tábort sem.

42 éves korában meghalt Babicsek Bernát színész, harmonikaművész. A Blikk információi szerint a férfi egy január elsejei, solymári lakástűzben veszthette életét.

Babicsek többek között a Jóban Rosszban, a Szeress most és a Barátok közt című sorozatokban is szerepelt, emellett pedig számos zenés produkció közreműködője volt. December 31-én még a Centrál Színházban lépett fel Pokorny Lia társaságában.

Babicsek a színészi pályafutása mellett a Paddy and the Rats ír kocsmapunkot játszó miskolci zenekar tagja volt:

A helyszínről érkező fotók alapján nagy tűz tombol a parlament épületében Fokvárosban, a Dél-Afrikai Köztársaság fővárosában.

Egyelőre nem tudni, hogy mi okozta a tüzet, az AFP-nek a katasztrófavédelem szóvivője annyit tudott mondani, hogy a lángokat még nem sikerült ellenőrzésük alá vonniuk, és lángol az épület teteje is, valamint repedéseket jelentettek az épület falairól.

A tűz pár órával azután történt, hogy állami gyászszertartáson helyezték végső nyugalomra a 90 éves korában elhunyt Desmond Tutu Nobel-békedíjas anglikán érseket, a dél-afrikai apartheid-ellenes küzdelem egyik vezéralakját a fokvárosi Szent György-katedrálisban, ami a parlament közelében található.

Egy dél-koreai állampolgár átjutott a rendkívül erőteljesen őrzött határon, és Észak-Koreába disszidált, közölte a dél-koreai hadsereg vasárnap. A Reuters beszámolója szerint a dél-koreai katonaság szombat este indított keresőakciót a két, hivatalosan még mindig hadban álló országot elválasztó demilitarizált zónánál, majd megerősítették, hogy egy ember valóban átjutott Északra. Állapotáról semmiféle információ nem áll rendelkezésre.

Az átszökésről értesítették az északi rezsimet is, védelmet kérve a disszidensnek. A határátlépés eleve illegálisnak számít, és bonyolítja a helyzetet, hogy Észak-Korea rendkívül szigorú koronavírus elleni intézkedéseket vezetett be, bár Phenjan állítása szerint a vírus még mindig nem bukkant fel az országban.

Tavaly komoly felháborodást okozott, amikor észak-koreai határőrök lelőttek egy dél-koreai halászati tisztviselőt, aki korábban a tengeren tűnt el. Phenjan akkor a koronavírus-elleni intézkedéseket okolta a történtekért, és elnézést kértek.

Phenjan nyáron zárt le teljesen egy határvárost, és Kim Dzsongun akkor veszélyhelyzetet is hirdetett, miután egy illegális, Dél-Korea felől határátlépő a rezsim elmondása szerint koronavírusos tüneteket mutatott. A szigorú határzárak miatt rekord alacsonyan van az Észak-Koreából Dél-Koreába átszökő emberek száma.

Szilágyi Liliána úszó december 29-én előbb egy Facebook-posztban, majd két interjúban állította azt, hogy apja, Szilágyi Zoltán ügyvéd, aki egyben egy ideig az edzője is volt, testileg, lelkileg és szexuálisan is bántalmazta őt gyerekkorától kezdve, illetve az édesanyját is bántalmazta.

Az Úszószövetség másnap jelezte, hogy vizsgálatot indítanak, míg Szilágyi Zoltán egy nyílt levelet küldött el több szerkesztőségnek, melyben azt írta, hogy lánya nem mond igazat, és feljelentést tesz. December 31-én az Index kapott egy levelet Szilágyi Gerda, Liliána az apjukkal élő húgának aláírásával, melyben többek közt azt írja, Szilágyi Zoltán soha nem abuzálta sem őt, sem Liliánát. Édesanyjukról nem tesz említést.

Január elsején este megjelent új posztjában Szilágyi Liliána többek között ezekre a fejleményekre is reagált. Mint írta, az elmúlt napokban történt események után talán leginkább büszkeséget, erőt és reményt érez: rengeteg támogató üzenetet kapott, és reményt is, hogy igenis bárhonnan fel lehet állni: „Bármilyen mélyen is vagy, mindig van kiút! Mindig van megoldás, hiszen ahol megértés születik ott egy új út nyílik!”.

Szilágyi posztjában kitér arra is, hogy apja megnyilvánulására nem akar reflektálni, mert szerinte teljes mértékben önmagáért beszéltek a sorai. „Nem vagyok hajlandó nyílt vagdalkozásba kezdeni, mert ez az egész ügy sokkal de sokkal értékesebb annál, minthogy szappanoperát csináljunk belőle. A gyűlölet és a támadás csak rossz dolgot tud létrehozni. Én senkit nem akartam és nem is akarok tönkretenni, egyszerűen saját magamat szeretném tisztázni.”

A poszt legvégén pedig húgának üzent, mivel máshogy nem tudja elérni a testvérét, de tudja, hogy olvassa ezeket a sorokat:

„Tudd, hogy amióta megszülettél Te vagy a legnagyobb motivációm. Minden amit tettem és teszek, az nagy részben azért van, hogy egyszer Te is szabadon tudj élni! Mérhetetlen erő van benned és tudom, hogy nagyon-nagyon mélyen vagy most, de igenis egy igazi harcos és túlélő vagy! Mindig is az voltál! Sajnálom, ha nem érted miért történik most mindez. Sajnálom, hogy úgy alakult minden, hogy ott kell legyél! Legfőképpen pedig sajnálom, hogy önmaga védelme érdekében ugyanúgy pajzsként használ téged és a nevedet apánk, mint engem egykor. Ez nem a Te szégyened! Elmondhatatlanul szeretlek és hiányzol! De küzdök érted. Anyuval küzdünk érted minden téren! (Kérlek emlékezz mit mondtam 2016-ban!!!!!!)”

Őrizetbe vették az elismert ugandai írót, Kakwenza Rukirabashaiját, közölte az ügyvédje a hírügynökségekkel. A BBC beszámolója szerint egyelőre nem tudni, hogy miért tartóztatták le az írót, de nemrég Twitterén támadta az országot vezető Yoweri Musevenit, illetve fiát, Muhoozi Kainerugaba altábornagyot, akit többek között elhízottnak nevezett. Rubirabashaija arról is írt, hogy az elnöki család hatalmas szenvedést okozott az országnak.

A hatóságok nem erősítették meg Rubirabashaija letartóztatásának tényét, ugyanakkor ügyvédje, Eron Kiiza azt közölte a hatóságokkal, hogy a férfit a főváros, Kampala külvárosában, a rendőrségi hírszerzés központjában tartják fogva. Az ügyvéd elmondta azt is, hogy nem tudott kapcsolatba lépni az íróval, akit tudomása szerint hivatalosan még nem vádoltak meg semmivel.

Utolsó Facebook-posztjában kedden Rubirabashaija arról írt, hogy fegyveres emberek törtek be a házába, akik azt állítják magáról, hogy rendőrök, de nincs rajtuk egyenruha.

Rubirabashaija idén nyerte el a Pen Pinter Nemzetközi Bátorság-díjat, amit minden évben olyan írónak osztanak ki, akik üldöznek azért, mert leírja a véleményét. Legismertebb műve a Greedy Barbarian című szatirikus regény, amely egy elképzelt, rendkívül korrupt országban játszódik, illetve a Banán Köztársaság című műve, melyben arról írt, hogy hogyan kínozták meg, amikor 2020-ban őrizetbe vették.

Az idén 77 éves Museveni 1986 óta vezeti Ugandát, és gyakori feltételezések szerint fiát, a hadseregben nagyon befolyásos Kainerugabát látná szívesen utódjaként.

A koronavírus-járvány ötödik hullámára készülnek Romániában, írja az MTI. A járványról közölt hivatalos adatok azt jelzik, hogy az ötödik hullám el is kezdődött, Alexandru Rafila egészségügyi miniszter azonban ezt nem erősítette meg szerdai sajtótájékoztatóján.

A hírtelevíziók által élőben közvetített sajtótájékoztatón Adriana Pistol, a Közegészségügyi Intézet (INSP) igazgatója valószínűsítette, hogy már január közepére az omikron vírusváltozat válik dominánssá Romániában, és január végén a vírus közösségi terjedésével kell számolni. Utóbbi azt az állapotot jelzi, amikor már nem állapítható meg, hogy egy-egy fertőzött kitől kapta el a vírust.

Adriana Pistol megemlítette: míg a negyedik hullám kezdetétől 52 nap telt el a hullám tetőzéséig, az omikron vírusváltozat által okozott ötödik hullámnál már 31 napon belül elérhetik a napi 25 ezer új esetet, és megtörténhet, hogy a tetőzés ennél is nagyobb napi esetszámnál következik be.

Adriana Pistol optimista, közepes és pesszimista forgatókönyvet is bemutatott. Az optimista szerint napi tíz százalékkal nő az esetszám, a fertőzötteknek azonban csak öt százaléka kerül kórházba, és a beutaltak tíz százaléka szorul intenzív terápiára. A pesszimista forgatókönyv a napi fertőzések ugyanolyan ütemű növekedésével számol, de úgy tekinti, hogy a fertőzöttek több mint húsz százaléka kerül kórházba, és a beutaltak 12 százaléka szorul intenzív terápiás kezelésre.

Az egészségügyi szakember szerint az optimista forgatókönyv szerint 41 nap alatt emelkedik 25 ezerre a kórházban kezelt fertőzöttek száma, a közepes forgatókönyv szerint ez 37 nap alatt, a pesszimista szerint pedig már 27 nap alatt megtörténik. Az intenzív terápiás osztályokon az optimista forgatókönyv szerint 33, a közepes szerint 26, de a kedvezőtlen előrejelzés szerint már 20 nap alatt meghaladja az 1500-at a betegek száma.

Alexandru Rafila egészségügyi miniszter a tesztelési kapacitás növelését helyezte kilátásba, és olyan központok létrehozását jelentette be, amelyek felmérik az enyhe és közepes tüneteket mutató fertőzöttek állapotát, és kezelést is nyújtanak számukra.
A miniszter az Egészségügyi Operatív Információkat Kezelő Csoport (GMIOS) létrehozását is bejelentette, amely nyilvántartja az intenzív terápiás szabad ágyakat, és koordinálja a kapacitások elosztását. A miniszter megjegyezte: 2805 olyan intenzív terápiás ágy van az országban, amelyhez személyzet is biztosítható.

A miniszter fontosnak tartotta a könnyebb esetek ambuláns kezelésének a kiterjesztését, és az ehhez szükséges olyan innovatív gyógyszerek beszerzését, mint a Paxlovid és a Molnupiravir.

A miniszter arra is kitért, hogy újra kell éleszteni az oltási kampányt, hiszen csakis ezzel kerülhető el, hogy a fertőzés súlyos megbetegedést okozzon. Hozzátette: mindenképpen szeretnék elkerülni, hogy le kelljen zárni az országot, hogy be kelljen zárni az iskolákat, és minél alacsonyabbra szeretnék szorítani a halálos áldozatok számát. Reményét fejezte ki, hogy megszületik a politikai megállapodás a Covid-igazolvány munkahelyi megkövetelését előíró jogszabály elfogadásáról.

A hatóságok által közölt hivatalos adatok szerint kedd óta növekszik a hét nap alatt rögzített új esetek száma. A szerdával záruló hét napban immár tíz százalékkal több új esetet (5420) jegyeztek, mint a korábbi hét napon (4888). Alexandru Rafila egészségügyi miniszter a szerdai sajtótájékoztatón még vonakodott kijelenteni, hogy elkezdődött az ötödik hullám. Megjegyezte: meg kell győződniük arról, hogy tovább növekszik-e, vagy megállapodik az új esetek napi száma.

A szerda délután közölt hivatalos adatok szerint az elmúlt 24 órában 1271-en fertőződtek meg koronavírussal, és 33-an haltak meg a kór következtében Romániában. Jelenleg 2359 fertőzöttet kezelnek kórházban, 392-t intenzív terápiás osztályon. (MTI)

Elaine Thompson-Herah és Robert Lewandowski zárt az élen a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) hagyományos év végi szavazásán, amelyen Szilágyi Áron a hetedik lett, írja az MTI.

Az esztendő legjobb férfi sportolójának megválasztott lengyel labdarúgó a Bayern Münchennel bajnok lett és német Szuperkupát nyert, a naptári évben 43 Bundesliga-gólt szerzett, amivel megdöntötte Gerd Müller 1972-es rekordját. A sorozatban harmadik olimpiai bajnoki címét nyerve a kardozók közt történelmet író Szilágyi Áron a hetedik helyen zárt.

A női sportolók között győztes Thompson-Herah a tokiói ötkarikás játékokon 100 és 200 méteren is diadalmaskodott, valamint tagja volt a 4x100-on aranyérmes jamaicai váltónak.

Az internetes szavazáson idén 114 ország 529 sportújságírója vett részt.

Az AIPS Év legjobbjai szavazás dobogósai:

férfiak:

• 1. Robert Lewandowski (labdarúgás, lengyel) 435 pont
• 2. Max Verstappen (Formula-1, holland) 349
• 3. Lionel Messi (labdarúgás, argentin) 311
• ...7. SZILÁGYI ÁRON (vívás) 271

nők:

• 1. Elaine Thompson-Herah (atlétika, jamaicai) 605 pont
• 2. Alexia Putellas (labdarúgás, spanyol) 490
• 3. Yulimar Rojas (atlétika, venezuelai) 346

A természeti katasztrófákból származó globális gazdasági veszteségek 2020-ban 190 milliárd dollárra rúgtak, és az éghajlati szélsőségek miatt az Európai Unióban már most 3,4 milliárd eurót teszi ki az éves várható károk összege és ez a század végére a tízszeresére nőhet, írja a Másfélfokon megjelent cikkében Szabó Amanda Imola doktorandusz, meteorológus-éghajlatkutató.

A cikk szerint a kritikus infrastrukturális elemek egyike sincs biztonságban, mindegyik rendszerben van legalább egy súlyosan sérülékeny elem, ami komoly működési és ellátási zavarokhoz vezethet. És míg az EU gazdasági veszteségei az iparban, a közlekedésben és az energiaszektorban lehetnek a legnagyobbak, addig Magyarországon a magasfeszültségű vezetékeket tartó oszlopok és póznák kidőlése veszélyezteti a villamosenergiaellátó-rendszert, és a növekvő hőhullámos és aszályos időszakok miatt a Paksi atomerőmű termelési hatékonysága is bizonytalanná válhat időszakosan.

Szabó elemzése szerint az egyik legnagyobb kihívás, ami egyben magyarázza a nagyon jelentős költségeket is, hogy a kritikus infrastruktúrák tervezése és telepítése során nem számoltak a klímaváltozás hatásaival. Ezeket mind a mai napig úgy tervezik, hogy közben a maival nagyjából megegyező klímaviszonyokat feltételeznek. Ennek pedig nagy jelentősége van, hiszen például a széntüzelésű erőműveket 40-50 évre, a vízerőműveket vagy az egyes földműveket, mint a töltések, gátak, pedig akár 100 évre tervezik.

„Azonban a változó éghajlat és az ebből eredő szélsőségesebb időjárási események miatt a több évtizedre szóló tervezéshez használt éghajlati becslések elévülnek, a klímaváltozás pedig az infrastrukturális elemek korábban meghatározott tűrőképességi szintjét feszegeti” – írja a cikk.

Az ipar, a közlekedés és az energiaszektor a leginkább érintett Európában, és ezeket a kockázatokat Magyarországon is látni: a cikk hazai helyzettel foglalkozó részében Szabó kitér arra, hogy itthon például a paksi atomerőmű működtetését nehezítheti a klímaváltozás: „az erőmű hűtővíz-rendszerének részét képező Duna vízhőmérsékletének emelkedése is meghatározza a Paksi Atomerőmű blokkjainak hatékonyságát. Az elmúlt években több példa is volt, hogy a folyó alacsony vízállása és magas hőmérséklete miatt korlátozni kellett a termelést, sőt, kilátásba helyezték a hűtővízszivattyúk használatát. Az éghajlati modellek alapján mind a hőhullámok, mind az aszályos időszakok száma és intenzitása is növekedni fog Magyarországon.”

A cikk kitér arra is, hogy a hazai villamosenergiaellátó-rendszerben a legtöbb kárt jelenleg a szélnyomás jelenti: „a szélsőséges szeles események valószínűségének növekedésével tovább fokozódhat a rendszert érő terhelés és ez gyakran a tartóoszlopok szerkezetének károsodásához vezet. Jelentős veszélyeket hordoznak a tapadó csapadékkal (ónos eső, zúzmara, hó) és hirtelen nagy mennyiségben lezúduló esővel járó időjárási események, utóbbi esetén a kialakuló földcsuszamlás vezethet a tartóoszlopok kidőléséhez. Ezt előidézhetik aszályos és meleg időszakok is, mert a kiszáradó talaj veszíthet teherbíró képességéből”.

A teljes elemzést a Másfélfokon lehet elolvasni.

Mostanáig 130 embert hallgattak ki gyanúsítottként a hatóságok a koronavírus elleni védettségi igazolással kapcsolatos visszaélések miatt - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Bűnügyi Főigazgatóságának főosztályvezetője szerdán online sajtótájékoztatón.

Szelei Pál megerősítette, hogy az egészségügyi területen dolgozók egy része is érintett az eljárásokban, az ő esetükben vesztegetés, vesztegetés elfogadása és közokirathamisítás is előfordult.

Váradi Piroska, a Nemzeti Védelmi Szolgálat főosztályvezetője azt hangsúlyozta: az egészségügyi ellátórendszer oltásokkal, tesztelésekkel foglalkozó dolgozóira jelentős korrupciós nyomás nehezedik. Felhívta a figyelmet arra, hogy ha egy egészségügyi dolgozó kiállítja a védettségi igazolást egy be nem oltott számára, s ő később megfertőződik koronavírussal, akkor az egészségügyi dolgozó esetében a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés elkövetése is megállapítható. (MTI)

Felzúdulást keltett Cristiano Ronaldo új szobra Indiában, írja a helyi sajtó beszámolói alapján a BBC. Az aranyozott szobrot Goa államban állították fel, ahol a portugál csatár meglehetősen népszerű a fiatalok körében, ugyanakkor akadtak, akik szerint ízléstelen és szerencsétlen volt a szobor ötlete, hiszen Goa portugál gyarmat volt, és éppen 60 éve váltak függetlenné.

A szobor ellenzői között akadtak olyanok is, akik szerint inkább a helyi focistákat kéne kiemelni és ünnepelni, főleg, mert az indiai válogatottban számos Goából érkező játékos fordult már meg.

A beszámolók szerint a szobor avatása idején többen is fekete zászlókkal tiltakoztak. A gyarmati múlt ellenére a portugál válogatott népszerű az indiai államban, többek között azért, mert számos goai lakos élt korábban az európai országban, vagy élnek még ott rokonai.

Ugyanakkor épp idén van a függetlenné válás 60. évfordulója, és jobboldali tiltakozók szerint nem lett volna épp idén egy portugál hírességnek szobrot emelni, hiszen ezzel megsértették azoknak az emlékét, akik a gyarmatosítók ellen küzdöttek.

A hindu nacionalista kormánypárt, a BJP helyi képviselője, Michael Lobo ugyanakkor megosztotta a szoborról készült fotót közösségi oldalán, és arról beszélt, hogy a szobrot a fiatalok kérésére emelték, és inspirálhatja őket, hogy még magasabbra jussanak a labdarúgásban.

A BBC megjegyzi, hogy ugyan Indiában még mindig a krikett a legnépszerűbb sportág, az elmúlt években rendkívül felkapott lett a foci, elsősorban épp az angol Premier League, ahol Ronaldo is játszik.

29,4 milliárd forinttal emeli meg a kormány az orvosi ügyelet, a készenlét, az önként vállalt túlmunka és a sürgősségi osztályok szakdolgozóinál a sürgősségi betegellátási műszakpótlék kifizetéséhez szükséges keretet. Ez a Magyar Közlönyben kedd este megjelent kormányhatározatból derül ki, amiről a Magyar Rezidens Szövetség számolt be közleményében.

A rezidenszövetség egyfelől üdvözölte, hogy a kormány külön támogatást biztosít a kórházaknak az ügyeletek és a túlmunkák kifizetéséhez, másrészt viszont hangsúlyozták, hogy biztosítani kell: „a legnagyobb arányú ügyeletidíj-emelésben az ügyeleti munkából legnagyobb terhet viselő orvosok, köztük a rezidens orvosok részesüljenek”.

A Magyar Orvosi Kamara még december közepén figyelmeztetett arra, hogy rendezni kell az ügyeleti díjak rendszerét, hiszen nem tartható fenn az a helyzet, hogy az orvosok az ügyeletekért a normál órabérért kevesebbet kapnak.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő számolt be arról oldalán, hogy apjával közösen újabb pert nyertek meg az Origóval szemben. A per tárgya egy kereken öt évvel ezelőtt megjelent cikk volt, amivel kapcsolatban a jogerős ítélet ellenére, a határidő lejárta ellenére sem jelent meg helyreigazítás, írja Hadházy.

„Az Origo mindent megtett, hogy elkerülje, aztán hogy késleltesse a marasztaló ítéletet a »zöldbáró« szüleimre szórt mocsok miatt ( akik egyetlen négyzetméter állami földet nem vettek, viszont negyven éve saját kezűleg művelnek -apránként, szintén saját kezűleg telepített- 6,5 hektár szőlőt. )” – írja a képviselő, aki felidézte, hogy az Origo az első ítéletet fellebbezte, de az ítéletet az első eljárásban helybenhagyta a fellebviteli bíróság azzal, hogy a kártérítési összeget jobban kellett volna indokolnia az ítéletnek. Így új eljárás indult, amely megerősítette az összeget.

Az ítélet indoklásában az is szerepel, hogy a bíróság szerint „szándékos, kifejezetten ártó szándékú, folytatólagosan elkövetett lejárató kampányról” volt szó, és az összegnek nem csak a kártérítést, hanem a visszatartó hatású büntetést is szolgálnia kell.

Hadházy azzal folytatja, hogy „persze a 400 ezer forinton is csak röhög az Origo és röhögve nem teszi közzé a helyreigazítást. Mint korábban már beszámoltam róla, büntető perekben pedig röhögve letagadja, hogy tudná, ki írta a cikket. Így sem a kártérítéstől, sem a helyreigazítás miatti cikitől, sem a rágalmazás miatt kiszabott ítélettől nem kell tartaniuk.”

Nemrég részletes cikkben mutattuk be, hogy a központilag vezérelt fideszes médiabirodalommal kapcsolatban a bíróságok egyre gyakrabban mondják ki, hogy szándékosan manipulál és téveszti meg a közönséget, és ezek a felületek akár a jogerős ítélet végrehajtását is megtagadják, hogy körmük szakadtáig védhessék rágalmaikat.

A nyolc legnagyobb amerikai médiavállalkozás legkevesebb 115 milliárd dollárt tervez új filmek és sorozatok gyártására költeni 2022-ben, írja a Financial Times. A gigantikus kiadásokat az úgynevezett streamingháború hajtja előre: az elmúlt években rengeteg streamszolgáltató indult, hogy megtörjék a Netflix dominanciáját, és a versenyben, melyben egymástól próbálják elszipkázni az előfizetőket, egyre drágább és drágább tartalmak készülnek. Nem véletlen, hogy a streaming egyelőre a legtöbb vállalatbirodalom számára veszteséges üzletet jelent.

„Nem lehet visszafordulni, a verseny egyetlen módja, ha egyre többet és többet költenek prémium tartalmakra” – mondta erről a lapnak Michael Nathanson médiaelemző.

A minimum 115 milliárd dolláros költségvetést a Financial Times számolta ki az elérhető üzleti tervekből. És ha a sportesemények közvetítési jogait is bevesszük a képbe, akkor 140 milliárd dollár fölötti kiadásokról van már szó. A lap cikkéből kiderül, hogy a Disney például 35-40 százalékkal többet, 23 milliárd dollárt tervez költeni a streamfelületére szánt tartalmakra. Ha hozzávesszük a sportjogokat is, 33 milliárd dollárnál vagyunk, ami 65 százalékos növekedés 2020-hoz képest.

A Disney jövőre többek között a Tom Hanks-féle Pinokkióval, a Verdák új részével, és az Ewan McGregor főszereplésével készülő Obi-Wan Kenobival készül a jövő évre. A lapnak nyilatkozó egyik iparági forrás egyszerűen észbontónak nevezte a jövő évi számokat.

A Financial Times hangsúlyozza, hogy a legutóbbi negyedévekben a legnagyobb streamoldalak mind az új előfizetők számának csökkenését tapasztalták. A Netflix igazgatói szerint azért, mert nem készültek el a tervezett nagyobb produkciók, mivel a járvány nehéz helyzetbe hozta az egész szektort. Ugyanakkor vannak gazdasági elemzők, akik rendszerszintű problémáktól tartanak, hiszen kérdés, hogy mennyire lehet nyereséges az az üzletág, ahol az éllovasnak is erőteljesen kell befektetnie ahhoz, hogy megmaradjon az előnye.

A Netflix jövőre 17 milliárd dollárnál is többet költhet tartalomgyártásra, ez 25 százalékkal több mint 2021-ben és 57 százalékkal több a 2020-as adatnák. A vállalatnál ugyanakkor arra számítanak, hogy nyereségesre tudják majd fordítani a következő évet, ami mérföldkövet jelentene a Netflix számára.

A Morgan Stanley szerint különösen a hagyományos médiavállalatok kilátásait tépázhatja meg a streamingháború, mivel úgy érzik, hogy nem engedhetik meg maguknak, hogy kimaradjanak ebből a történetből, másrészt semmi nem garantálja, hogy a beleölt rengeteg pénz valaha megtérül.

Ráadásul a hatalmas verseny felvitte a gyártási költségeket is: gyakorlatilag mindenért, így háttéremberekért, technikai személyzetért, helyszínekért is nagy a küzdelem, ez pedig még drágábbá tette a vállalatok számára a gyártást.

„Mészáros Lőrinc és családja” végzett ismét az élen a Forbes listáján, melyen Magyarország leggazdagabb embereit összesítik évről évre. A második Csányi Sándor, míg a harmadik Felcsuti Zsolt, aki először került fel a dobogóra.

„Mészáros Lőrinc és családja” vagyonát a lap 488,1 milliárd forintra teszi a lap.

Oldalán számolt be Jakab Péter, a Jobbik elnöke, hogy első fokon pert nyert az egyik fideszes újsággal szemben, amelyik azt állította, hogy az Országgyűlés által számára bérelt lakást nem ő használja, hanem a tulajdonossal együtt kiadta másnak.

November közepén a Bors nyomán a teljes fideszes médiabirodalom összehangoltan írt arról, hogy „Jakab Péter a hivatalos szerződések szerint Budapesten, a XI. kerületi Fraknó utcában bérel egy lakást évi közel 3 millióért, amelyet az Országgyűlés hivatala fizet”.

A jobbikos politikus már akkor jelezte, hogy jogi lépéseket tesz minden egyes lap ellen, amelyik átvette ezt az anyagot, és mint írja, most megjött az első bírósági ítélet.

„Ezúttal Mészáros Lőrinc megyei napilapját, a Fejér Megyei Hírlapot kötelezte a bíróság helyreigazításra és perköltség megfizetésére, amiért hazudtak nem csak az albérletemről, de arról is, hogy mindezt a Bors szerkesztőségének vezető jobbikosok mondták. A tárgyalásra a fideszes lap ügyvédje már el sem jött. Tudta ő is, ekkora hazugságot nincs ügyvéd, aki meg tudna védeni” – írta erről Jakab Péter.

A világ legismertebb klímaaktivistája, Greta Thunberg a Washington Postnak adott interjút, és a beszélgetés során többek között Joe Biden amerikai elnököt is kritizálta.

„Furcsa, hogy az emberek úgy tekintenek Joe Bidenre, mint a klímáért felelős vezetőre, miközben látjuk, hogy mit tesz a kormánya. Az Egyesült Államok valójában bővítette a fosszilis infrastruktúráját” – mondta Thunberg, aki szerint nem rajtuk, aktivistákon és fiatalokon kéne múljon, hogy felhívják a figyelmet a problémákra, és tájékoztassák az embereket arról, hogy valódi vészhelyzettel állunk szemben.

Novemberben Thunberg az ENSZ klímaügyi csúcstalálkozóját is kudarcnak nevezte, ami szerinte valójában egy PR-esemény volt, és az ott megjelent vezetők nem tettek semmit azon kívül, hogy rendkívül aktívan hoztak létre kiskapukat, illetve megteremtették a kereteit annak, hogy profitálhassanak egy pusztító rendszerből.

Most az interjúban a klímacsúcsot lezáró megállapodásról elmondta, hogy önmagában az eredménynek tekinthető, de semmit nem fog érni, ha nem növeli meg egyben a világ vezetőinek ambícióit is.

A klímacsúcs pozitív következményének nevezte, hogy kiderült, a jelenlegi körülmények között, a jelenlegi rendszeren belül nem lehet megoldani a klímaválságot, ha csak nem jön egy nagyon erőteljes nyomás kívülről. Thunberg szerint a hasonló események nagy lehetőséget jelentenek, hogy tömegeket mobilizáljanak a klímaválság miatt.

Mint a Guardian megjegyzi, a glasgowi klímacsúcson Biden azt ígérte, hogy jó példával elől járva fogják vezetni a klímaváltozás elleni harcot, többek között vállalva, hogy csökkentik a metánkibocsátást és az erdőirtásokat. Ugyanakkor hiába vállalta több mint 40 ország ugyanott, hogy felhagynak a szénbányászattal, az Egyesült Államok nem volt köztük. A lap által idézett ENSZ-előrejelzés szerint a következő 20 évben világszerte tovább nőhet a kőolaj és a földgáz előállítása, kétszer akkora léptékben, mint ami a párizsi klímacsúcson kitűzött 1,5 fokos melegedési korláton belül maradáshoz szükséges lenne. E előrejelzés szerint az Egyesült Államok kőolaj-termelése 17, míg földgáz-termelése 12 százalékkal nőhet 2030-ig.

A Biden-kormány emellett eddig legalább 3091 új fúrási engedélyt adott ki szövetségi tulajdonban lévő területeken, azaz gyorsabb ütemben engedélyezik az új feltárásokat, mint ahogy a Trump-kormány tette. Novemberben pedig minden idők legnagyobb feltárási aukcióját tartottak meg, amikor 32 millió hektárnyi területet kínáltak fel a Mexikói-öböl fenekén.

Thunberg szerint valójában a politikai akarat tart vissza minket: „A célunk az, hogy olyan megoldást találjunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy úgy folytassuk az életet, ahogy megszoktuk. De a kellemetlen igazság az, hogy ehhez már túl késő van. Vagy a világ vezetői hagyták túl későre. Most kell alapvetően megváltoztatnunk a társadalmainkat. Ha 30 évvel ezelőtt kezdtük volna el, simábban ment volna. De most más a helyzet." – mondta erről a lapnak.

Majdnem az év végéig kellett várni az év egyik legérdekesebb filmes felhördülésére, de megérte, mert izgalmas vita kerekedett belőle: december elején jelent meg a New Yorkerben egy nagyon hosszú portrécikk a Succession egyik főszereplőjét alakító Jeremy Strongról, és a cikknek meglepően komoly utóélete lett.

Strong ugyan már a negyvenes éveiben jár, évtizedek óta az amerikai filmiparban dolgozik, több híres filmben is volt már jelentősebb epizódszerepe, de igazán csak a HBO-s, nálunk Utódlás címen futó sorozattal futott be. A Succession az elmúlt évek legtöbbet díjazott és méltatott sorozata, egy fiktív, de elég valóságosnak bemutatott, családi kézben lévő konzervatív médiabirodalom sorsáról szól, és Strong alakítja az apjával szembeforduló Kendall Royt.

A Succession sikere talán magyarázható azzal is, hogy a készítők nagyon jó érzékkel nyúlnak a királydrámák klasszikus dramaturgiájához, a családon belüli átverések és árulások sokszor gyönyörűen megkomponált jelenetekben bomlanak ki. Például a harmadik évad zárórészének e híressé vált jelenetében:

De emellett sokat számít a remek színészválasztás is: az idős családfőt alakító Brian Cox sok évtizedes brit színházi múlttal érkezett, és a négy viaskodó testvér szerepére is nagyon jó érzékkel sikerült színészeket találni. Különösen igaz ez a Kendallt alakító Strong esetében, aki tavaly az Emmyt is elnyerte az alakításáért.

Kendall a sorozat egyik legösszetettebb karaktere, minden egyes másodpercben feszültség és bizonyítási kényszer hatja át, képtelen egy pillanatnyi felszabadultságra. És ugyan elvileg sokszor úgy tűnik, mintha ő lenne a sorozatban a „jó főhős”, aki a változásokban érdekelt, a Succession forgatókönyvírói elég profik abban, hogy egyik szereplővel se tudjunk túlságosan azonosulni. Különösen az első évadban lehetett az az érzésünk, hogy az egymással hadakozó szupergazdag családtagok közül képtelenség bárkivel is igazán szimpatizálni, az egész világuk úgy rohadt és nyomorúságos, ahogy van.

Strong pedig sosem csinált titkot abból, hogy hatalmas intenzitással vetette bele magát a szerepbe, korábbi interjúiban is beszélt arról, hogy ugyanannyira komolyan veszi Kendall szerepét, mint a saját életét, és az elhivatottságról meséltek már a sorozatbeli kollégái is. Ehhez képest is meglepő volt, hogy a New Yorker portrécikke milyen lendülettel szállt bele a szerepével túlságosan azonosuló Strongba.

„Nem tudok úgy dolgozni, mintha egy tévéműsort készítenék. Valamilyen oknál fogva el kell hinnem, hogy ez a valóság, és el kell köteleznem magam ennek a hitnek az érzése mellett” – mondta Strong a módszeréről egy ponton, és a cikkben bőven találni erre példákat: amikor a harmadik évad során annyira komolyan vett egy jelenetet, hogy végül leugrott egy emelvényről, és megsérült a lába. Vagy amikor még az első évadban egy drága, de futásra teljesen alkalmatlan Tom Ford cipőben rohant végig Manhattanen, ami persze komolyan feltörte a lábát, és erre amúgy semmi szükség nem lett volna a jelenet szempontjából, de ő ragaszkodott hozzá. Vagy hogy nem volt hajlandó a családtagjait alakító színészekkel egy stábbuszban sminkelni, hogy így is dolgozzon karakterének magányán. De előkerültek régebbi példák is, például az Aaron Sorkin rendezte The Trial of the Chicago 7 forgatásáról, ahol Strong el szerette volna érni, hogy tényleg fújják le őt és kollégáit igazi könnygázzal, hogy hitelesebb legyen a jelenet, ám amire Sorkin a jelenlévő 250 ember miatt nem volt hajlandó.

A 40 ezer karakteres, tényleg gigahosszú cikket a New Yorker állandó szerzője, Michael Schulman írta, aki évtizedek óta ismerni Strongot, és hónapokat töltött a portré megalkotásával. A cikk egyik hangsúlyos iránya, hogy Strong egyáltalán nem érti a viccet: míg a szerzők és többi színész is hajlamos a Successiont a nyilvánvaló családi dráma-szál mellett szatirikus, a leggazdagabbak világát abszurd módon kifigurázó sorozatnak tekinteni, addig Strong számára az egész véresen komoly, amiben nincs helye a szórakoztatásnak.

Ehhez Schulman elég erős idézeteket gyűjtött össze az interjúalanyaitól: Brian Cox, akit úgy jellemez a cikk, mint aki képes ide- és odakapcsolni a szerepe, illetve a hétköznapi énje között, például arról beszél, hogy ez a fajta túlzott beleélés egy kifejezetten amerikai betegség, míg a Strong karrierjében fontos szerepet betöltő Robert Downey Jr. úgy fogalmaz, hogy szerinte Strong átlépte a Rubicont, a sorozatban az öccsét alakító Kieran Culkintól pedig az jelent meg a lapban, hogy Strong színészi módszerei talán őt magát segítik, de az biztos, hogy Culkin számára nem jelentettek segítséget.

És ugyan sejteni lehet, hogy Schulman a portrécikk megírásához mindegyik interjúalanyával hosszabban beszélgetett, azaz vélhetően nem annyiból állt a kommunikációjuk, hogy ők Strong módszerét szidták, az elkészült cikkben nem egyszer csak hasonló rövid odaszúrások fértek bele.

A cikk megjelenése után kevéssel virális lett, és Hollywood-szerte egymást érték a tiltakozások: többek között Anne Hathaway, Vincent D’Onofrio vagy Jessica Chastain sietett Strong védelmére, ahogy az amerikai filmipar egyik legsikeresebb forgatókönyvírója, a New Yorker portrécikk megszületésében szintén segédkező Aaron Sorkin is megszólalt, aki szerint a lap egy rendkívül eltorzított portrét közölt a színészről, és védelmébe vette Strong színészi módszereit. Erre válaszul a sorozat producere, Adam McKay Twitteren írt arról, hogy „Jeremy nemcsak egy kedves fickó, de egy zseniális színész is, aki éppen a New Yorker írója által kigúnyolt szenvedélye miatt kapott szerepet a Successionban”.

A New Yorker cikk több pontján is Strong egészsége miatt aggódó brit színész, a Logan Royt alakító Brian Cox pedig egy amerikai talkshow vendégeként beszélt a cikkről, és elmondta, hogy szerinte Strong megközelítésével kapcsolatban az a lényeg, hogy mi jön ki mindebből. És amúgy semmi problémája nincs vele, nagyszerű apának és rendkívül egyedi személyiségnek gondolja. De szerinte Strong a munkája megszállottja: „És aggódom amiatt, hogy ez mit tesz vele. Ha az ember nem tudja elkülöníteni magát, mert minden nap ezzel foglalkozik. Nem tud benne élni, és a végére elhasználódik” – mondta Cox, aki a színészkedést szintén rendkívül intenzíven megélő Daniel Day-Lewis példáját hozta fel, aki 55 évesen visszavonult a filmezéstől.

A kiváltott hullámokat látva végül a New Yorker is megszólalt, megvédve a cikket. A lap szóvivője szerint az írás egy rendkívül elkötelezett színész árnyalt, sokoldalú portréja, ami sokféle reakciót váltott ki az emberekből, és közülük többen mondták azt, hogy a cikk elolvasása után még inkább lenyűgözte őket Jeremy Strong művészete.

De miért baj ez?

Az egyik legizgalmasabb kérdés a cikkel kapcsolatban, hogy miért akadtak ki ennyien rajta. Ami kiderült Strong színészi módszereiről, az hosszú évtizede a filmipar bevett része. Az, hogy egy-egy szerep kedvéért egy színész mondjuk durván meghízik vagy lefogy, hogy átalakítja a testét, vagy ahogy Robert De Niro taxis engedélyt szerzett a taxisofőr forgatása előtt, Daniel Day-Lewis tolószékbe költözött A bal lábamra készülve, Leonardo DiCaprio mindenféle állati belsőségeket fogyasztott A visszatérő szerepére hangolódva, mindezek lelkesen idézett példái voltak a színészi elköteleződésnek. Ahogy lehet tudni azt is, hogy Jim Carrey is rendkívül komolyan vette a kihívást, hogy Andy Kaufmant alakítsa, és a forgatás hónapjaiban teljesen azonosult a szerepével.

Ezeket a rendkívül intenzív, sokszor fizikailag is megterhelő beleéléseket leggyakrabban a method acting fogalmával szokás összefogni, ami a Sztanyiszlavszkij-módszer korszerűsített verziója. Ezt a kifejezést az elmúlt évtizedekben kopásig használták, sokszor nem is egy kidolgozott módszertant értve rajta, egyszerűen csak szinonimája lett annak, ha egy színész komolyan veszi a feladatát. Strong amúgy nem is tartja magát method-színésznek, a New Yorker újságírójának arról beszélt, hogy a szerepekhez nem a saját életéből merít ihletet, hanem épp ellenkezőleg, alakítás közben igyekszik mindent, de tényleg mindent kizárni, aminek nincs köze a karakterhez és a jelenthez.

Azt egyelőre csak találgatni lehet, hogy miért pont Strongon csattant ez az egész. Hadley Freeman, a Guardian rutinos filmügyi újságírója szerint például Strong legnagyobb hibája az lehetett, hogy ennyire intenzíven vetette bele magát egy olyan sorozat készítésébe, ami több színész közös munkája kéne legyen, és emiatt összeütközött a kollégáival. De, mint Freeman írja, egész biztos, hogy De Niróval se volt túl szórakoztató együtt dolgozni a Keresztapa 2. forgatásán, ahogy Marlon Brandóval sem az első részén, mégsem nevette ki őket senki a túlzott komolyságukért.

Az egyik lehetséges magyarázat éppen az lehet, hogy Strong egyszerűen nem annyira híres, mint De Niro vagy mondjuk a szerepével szintén vállaltan azonosuló Nicole Kidman, és ezért tőle sokkal kevésbé fogadják el ezt. De Freeman felveti azt is, hogy lehet, annyi csak a gond Stronggal, hogy egyszerűen nem elég jóképű, mint mondjuk Day-Lewis vagy Johnny Depp, akiket sosem gúnyoltak ki a túlzott átélésükért. Erre amúgy a New Yorker-cikkben is történik célzás, amikor Schulman egy ponton olyan lógóarcú emberként jellemzi Strongot, aki nem a sztárságra született.

Még tovább megy a történtek elemzésében a Vox cikke, melyben Aja Romano arról ír, hogy a különcség, az excentrikusság a művészek esetében régóta megszokottnak számított, de lehet, hogy az internet hatására ez épp a szemünk láttára változik meg. Romano úgy látja, hogy egyre nagyobb a közösségi igény bármiféle excentrikusság becsmérlésére. Szerinte ez a tendencia volt tetten érhető az év amerikai mikrobotrányában, a rossz művészbarát-vitában, amiről mi is hosszan megemlékeztünk.

A Vox elemzése szerint az interneten elterjedt az a mentalitás, hogy bárki, aki túlságosan esetlennek, öntudatlannak, túlzottan komolynak, szenvedélyesnek vagy ügyetlennek tűnik, az könnyen közösségi támadások célpontja lehet, annak ellenére is, hogy olyan személyiségjegyek miatt támadják, melyek valójában senkinek nem ártanak. És erre játszanak rá ezek a virális portrécikkek, melyek meglovagolva a netes közösségek ítélkezési kedvét, a különcséget teszik gúny tárgyává.

Tényleg elképzelhető, hogy a számtalan botrány, politikai fordulat és jogerős ítélet után Silvio Berlusconi még egyszer feltörhet, és Olaszország elnöke lehet? Ez az a kérdés, amit egyre többen tesznek fel Olaszország- és Európa-szerte, miután fennáll a lehetősége, hogy az olasz parlamenti képviselők jövő januárban a 85 éves politikust választják államfőnek.

Sergio Mattarella olasz köztársasági elnök hétéves mandátuma februárban véget ér, az olasz parlament két háza utódot választ. A jobbközép Forza Italia párt alelnöke, Antonio Tajani a BBC-nek azt mondta, hogy Berlusconi lehet a kiválasztott. Tajani és Berlusconi együtt alapították meg a Forza Italiát 1993-ban, és a párt évtizedeken át meghatározó szereplője volt az olasz politikának, Berlusconi pedig négyszer töltötte be a miniszterelnöki posztot, ezzel a világháború utáni időszakban ő volt leghosszabb ideig hivatalban Olaszországban.

Berlusconi december elején indította be a kampányát, többek között elküldte az államfőt választó közel ezer politikusnak a korábbi beszédeit tartalmazó antológiát, és igyekezett magát a liberális értékek mellett kiálló, az európai politikában is otthonosan mozgó államférfiként pozicionálni.

Az államfő megválasztásához a két ház képviselőinek kétharmada szükséges, de ha három kör alatt sem sikerül senkinek megszereznie a szükséges szavazatszámot, akkor feles többséggel választanak. December elején arról jelentek meg elemzések, hogy ha Berlusconi nem is tud magának összeszedni elegendő szavazatot, annyira azért lehet erős, hogy végül „királycsinálóként” érdemben beleszólhasson a következő köztársasági elnök megválasztásába. A helyzetet bonyolítja, hogy a szavazás titkos, és az olasz államfő választása hagyományosan megjósolhatatlan kimenetelű esemény, mindig akadnak, akik a pártjukkal szemben szavaznak.

Ha a jobbközép blokk összes képviselője támogatná Berlusconit, még akkor is legalább 50 szavazatot kéne levadásznia máshonnan, és az sem világos, hogy a jobboldali pártok mind támogatnák-e. A kereszténydemokraták már jelezték, hogy ha Berlusconi tényleg hivatalosan is jelölt lesz, akkor ők támogatják. A szélsőjobboldali Olaszország Fivérei vezetője, az Orbán Viktorral is szívélyes viszonyt ápoló Giorgia Meloni pedig azt mondta, hogy számukra a legfontosabb, hogy az új államfő „hazafi” legyen, és ezért támogatnák Berlusconit. Az Olaszország Fivérei a Forza Italia és a Liga társaságában alkot jobboldali szövetséget, de Meloni szélsőjobboldali pártja nem támogatja Mario Draghi egységkormányát. A Ligát vezető Matteo Salvini az év elején ugyan arról beszélt, hogy Berlusconi nagyszerű elnöke lenne az országnak, de december elején már jóval visszafogottabban nyilatkozott.

Vannak persze hangos ellenzők is: az 5 Csillag Mozgalom vezetője, az egykori miniszterelnök Giuseppe Conte már jelezte, hogy nem támogatnák a megválasztását, és nem meglepő módon ezt közölte a legnagyobb balközép párt, a Demokrata Párt is.

Olaszországban az államfői poszt nemcsak szimbolikus jelentőséggel bír, kormányválságok vagy egyéb politikai krízishelyzetek esetén az elnök szerepe kifejezetten fontos lehet. És az olasz politikában nem ritka az ilyen helyzet: legutóbb az év fordult elő, Conte kormányfő elveszítette a többségét a parlamentben, és Matteralla elnök hozta tető alá Draghi egységkormányát.

Tajani a brit lapnak arról beszélt, hogy Berlusconi tökéletes lenne az elnöki posztra: az ország egyik vezető vállalkozójaként és fociklub-tulajdonosaként is bizonyított, emellett pedig az ország történetének egyik legjelentősebb politikusa.

Berlusconi politikai tapasztalatát persze senki nem vitatja, de azért a nevét hallva a legtöbbeknek a botrányai szoktak beugrani: a rengeteg vizsgálat és nyomozás (igaz, csak egyetlen esetben, adócsalás miatt ítélték el jogerősen), a bunga-bunga szexpartik, a korrupciós vádak, a teljesen képtelen hazudozások. A legutóbbi ügyében végül, amikor azzal vádolták meg, hogy fizetett a szexért egy fiatalkorú marokkói lánynak, végül felmentették, de az ügy leágazásaként még bíróság elé állhat, amiért a gyanú szerint két szemtanút is lefizetett, hogy hallgassanak.

Arra a kérdésre, hogy ezek a botrányok nem teszik-e alkalmatlanná Berlusconit, hogy az ország államfője legyen, hűséges politikustársa, Tajani azt mondta, hogy ez csak „blabla”, és a baloldali pártokat, a sajtót és az igazságszolgálgatást okolta, amiért meghurcolták Berlusconit.

Berlusconi karakterének fontos eleme, hogy hiába milliárdos vállalkozó, az igazságszolgáltatással szemben vívott küzdelmei miatt évtizedek óta úgy tudja pozicionálni magát, mint aki az „elitekkel” szemben hadakozik. Ezzel bővebben is foglalkoztunk pár éve, amikor megírtuk, hogy évtizedekig kinevettük Berlusconit, pedig végig ő határozta meg a világunkat.

A BBC cikke is azt hangsúlyozza, hogy Berlusconi egyáltalán azért merülhet fel tényleg a jobboldal jelöltjeként, mert az olasz társadalom jelentős része azt gondolja, hogy az igazságszolgáltatást politikai célokra használják fel, és Berlusconi valójában áldozat.

A lapnak nyilatkozó baloldali képviselő, Lia Quartapelle viszont hangsúlyozta, hogy alapvetően nem a nemzetközi sajtót is megjárt botrányok miatt ellenzik Berlusconi államfői kinevezését, hanem mert alkalmatlan ember arra, hogy egyesítse a nemzetet, ráadásul karrierjét végigkísérték a nőgyűlölő, szexista megjegyzések.

Berlusconival kapcsolatban a kora is rendre előkerül: ha megválasztanák, 92 éves lenne, mire befejezi a ciklusát. Az elmúlt években többször is kórházba került, a koronavírus-fertőzése is kifejezetten súlyos tünetekkel járt. Mindenesetre a környezetéből származó beszámolók szerint Berlusconit nagyon feltüzelte az elnöki poszt lehetősége, és remek formában van.

Abban a Berlusconit támogató és kritizáló megszólalók is egyetértettek, hogy a politikus tényleg meghatározó alakja volt a modern Olaszországnak. „Berlusconi rendkívüli figura. Nagyon ellentmondásos, de fontos is egyben, és most ha nem is bosszúra készül, de azt várja, hogy rehabilitálják. Azt akarja, hogy az ország elfogadja, hogy ő egy államférfi, nem pedig elítélt” – mondta róla Giovanni Orsina politikatudós. A római LUISS Egyetem oktatója szerint egyetlen dolgot nem szabad soha megtenni Berlusconival kapcsolatban: alábecsülni, hogy mire képes.

Hétfőn mi is beszámoltunk arról, hogy Majkával és reggelig tartó karácsonyi bulival várta dolgozóit a Mészáros-cégcsoport Felcsúton, az Orbán Viktor háza mellett felhúzott stadionban, az úgynevezett „Pancho Arénában”.

A Magyar Hang már hétfőn arról írt, hogy nem Nagy Feró, Majka és Curtis lesz majd az este legismertebb fellépője, mert úgy tudták, hogy Magyarországra tart Enrique Iglesias is. A lap információi azóta igazolódni látszanak: a nap folyamán mi is találtunk olyan magánjellegű Facebook-posztot, ami Felcsúton készült tegnap, és amin a profil tulajdonosa látható, a háttérben a világhírű spanyol énekessel.

Kedd reggel pedig a 24.hu írt arról, hogy Iglesias állandó dobosa, GiImar Gomes a magyar fővárosból posztolt videót az Instagramjára.

Az Egyesült Államok kormánya 500 millió gyorstesztet oszt szét az emberek között, többek között ezzel küzdve a rendkívül gyorsan terjedő omikron variáns ellen. A BBC beszámolója szerint Joe Biden hamarosan beszédet is fog intézni az amerikaikhoz, elővigyázatosságra kérve őket az ünnepek alatt.

A kiszivárgott hírek szerint az amerikai kormány nem készül újabb korlátozások bevezetésére, de több vakcinát szereznek be, illetve növelik a kórházaknak nyújtott támogatást is.

Az omikron villámgyorsan domináns lett az Egyesült Államokban, az új fertőzöttek közel háromnegyedét már ez a törzs okozza. Az amerikai felnőtt lakosság 73 százaléka van teljesen beoltva, de a kormány továbbra is aggódik azért, hogy még sok az oltatlan.

A kiszivárgott hírek szerint a kormány 500 millió antigén gyorstesztet vásárolt, és januárban kipostázzák majd ezeket azoknak, akik igénylik. Ötször több katonai orvost vezényelnek ki a kórházakba, hogy ezzel is csökkenjen az ott dolgozó személyzeten a terhelés. Emellett új szövetségi szintű tesztállomásokat hoznak létre karácsonyig, az elsőt New York városában.

Biden a beszédében el fogja mondani azt is, hogy még az oltottak is megfertőződhetnek az új variánstól, de jó eséllyel sokkal kevésbé lesznek betegek, mint az oltatlanok. Emellett hangsúlyozni fogja a maszkviselés fontosságát, valamint az elővigyázatosságot utazás, illetve az ünnepi összejövetelek alatt.

Emmanuel Macron francia elnök feleségével kapcsolatos híresztelések terjednek a francia sajtóban - jelentette a Le Monde című francia napilap kedden. Brigitte Macron várhatóan pert indít az álhírek terjesztői ellen.

A Faits et Documents című szélsőjobboldali lap állítólagos "oknyomozó" összeállítása azt állítja, hogy a 68 éves Brigitte Macron Jean-Michel Trogneux néven férfiként született, majd később váltott nemet és nevet. A cikk nyomán az információ a közösségi médiában is terjedni kezdett.

A Libération című lap kiderítette, hogy az álhír mögött álnyomozás húzódik meg, amelyet a szélsőjobboldali és összeesküvéselmélet-hívő Natacha Rey újságíró köréhez tartozó egyik internetező készített, állítólag három éven keresztül, a Faits et Documents (Tények és Dokumentumok) megbízásából. De a hamis hír terjesztésében a legnagyobb szerepe annak a mintegy négyórás interjúnak volt, amely Natacha Reyjel készült, és december 10-én felkerült a YouTube-ra, mintegy 470 ezer fős nézettséget elérve, mielőtt törölték. A hamis hír közben napokon át a Twitter közösségi oldalon is az egyik legnépszerűbb téma volt, és számos írás foglalkozott vele.

A Le Monde című francia lap kedden aggodalmának adott hangot, hogy a francia választási kampány eldurvul és az amerikai elnökválasztási kampány hangneméhez válik hasonlatossá. A lap felidézte, hogy 2016-ban Hillary Clintont, a demokraták akkori elnökjelöltjét azzal vádolták meg, hogy köze volt egy washingtoni pizzériában működő pedofilhálózathoz, 2020-ban pedig Joe Bidenről a demokrata párti elnökjelöltről azt az álhírt terjesztették a médiában, hogy "nem megfelelően viselkedett" kiskorú lányokkal.

A Marianne című párizsi magazin meginterjúvolta a radikalizmussal, radikális közösségekkel foglalkozó Tristan Mendes France kommunikációs szakembert, a Sorbonne oktatóját, aki szintén a francia politika amerikanizálódásáról beszélt. Ő Barack Obama volt amerikai elnök feleségének példáját hozta fel: Michelle Obamáról ugyanis szintén olyan álhírek terjedtek, miszerint férfinak született volna.

A Le Figaro című lap úgy értesült, hogy a francia first lady per indítását tervezi rágalmazói ellen. (MTI)

Miután kedden Orbán Viktor sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Fidesz Novák Katalint jelöli a következő köztársasági elnöknek, majd pedig Novák Katalin közölte, hogy elfogadja a felkérést, hozzászólt a témához az összellenzék miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter is.

A politikus közösségi oldalán arról írt, hogy Orbán Viktor ráérzett arra az elvárásra, hogy a társadalom örömmel látna több női vezetőt a közéletben, de szerinte „Novák Katalin nem az a személy. Ő még Áder Jánosnál is alkalmatlanabb arra, hogy ellent tartson Orbán Viktornak. Az államfői tisztség esetén a jelölttel szemben alkotmányos követelmény, hogy pártok felett álló, a nemzet egységét kifejező, köztiszteletben álló személy legyen. Novák Katalin ezzel szemben a Fidesz nemrég leköszönt alelnöke. Orbán Viktoros fülbevalót hord, a Fidesz elnökéhez végletekig lojális, az ország nagyobbik fele által nem támogatott jelölt. Olyan ember, aki szerint a nők kevesebbet érnek, mint a férfiak. Aki arról beszél, hogy ne akarjanak a nők annyit keresni, mint a férfiak”.

Márki-Zay szerint Novák Katalint „személyes felelősség is terheli a jogállam lebontásáért, az ország megosztásáért, a gyűlöletkampányok szervezéséért, és a tomboló korrupcióért. A köztársasági elnöki feladatra teljesen alkalmatlan”.

A világ két legnagyobb repülőgépgyártójának vezetője is azt kérte az amerikai kormánytól, hogy halasszák el az 5G-hálózatok bevezetését. A Boeing és az Airbus igazgatója attól tart, hogy az új technológia súlyos negatív hatással lehet a légiipar működésére, írja a BBC.

Szakértők korábban is felvetették már, hogy az 5G technológiák bekavarhatnak a repülőgépek elektronikai rendszerének működésébe. A két amerikai telekomóriás, az AT&T és a Verzion január elejétől kezdi telepíteni az 5G-szolgáltatását.

Dave Calhoun és Jeffrey Knittel az amerikai közlekedési miniszternek, Pete Buttigiegnek írtak közös levelet, melyben azt írták, hogy az 5G veszélyeztetheti a repülők biztonságos működtetését. Levélhez csatoltak egy tanulmányt is, amit Airlines for America készített, és melyben azt találták, hogy ha 2019-ben engedélyezték volna az 5G hálózatok működését, akkor 345 ezer utasszállító és 5400 teherszállító járatnak kellett volna késekkel, elterelésekkel vagy törlésekkel szembesülnie.

Az igazgatók által idézett szakértők például a repülők magasságmérő berendezéseinek összezavarodásától tartanak. Mint írták, szorosan együttműködnek a légiipar minden szereplőjével, hogy megértsék, potenciálisan milyen zavarokat okozhat e eszközök működésében az 5G.

Az AT&T és a Verzion novemberben döntött úgy, hogy egy hónappal elhalasztják a kereskedelmi 5G-hálózat üzembe helyezését, és beépítettek több alkalmazást is, melyek a lehetséges interferenciák kiküszöbőlését szolgálták.

A légiipari szereplők szerint ugyanakkor ezek a lépések nem mentek elég messzire, és a Boeing és az Airbus azt szeretné, ha a repterek és más kritikus fontosságú területek közelében erősen korlátoznák a hálózatok működését.

A telekommunikációs cégek lobbiszervei szerint viszont az 5G biztonságos, és a légiipar csak félelmet akar kelteni, illetve eltorzítják a tényeket.

A MÁV-Volán-csoporthoz tartozó közlekedési társaságok - MÁV-START, Volánbusz, MÁV-HÉV - az ünnepekhez igazították a járatok közlekedési rendjét - közölte a vasúttársaság kedden az MTI-vel.

Azt írták, hogy a MÁV-START vonatai december 23-án a pénteki, december 24-én a szombati, december 25-én az ünnepnapi, december 26-án pedig a vasárnapi menetrend szerint járnak. Hozzátették, hogy várhatóan sokan kelnek útra vonattal is, ezért érdemes elővételben megváltani a menetjegyeket.

A kiemelt, frekventált vonalakon a csúcsidőszakokban közlekedő InterCity vonatokhoz - a lehetőségekhez képest - több kocsit kapcsolnak a helyjegy-fogyásától függően.

A Volánbusz helyi és helyközi autóbuszainak közlekedési rendje is változik: december 21-én munkanapon és a hét utolsó iskolai előadási napján, 22-én tanítási szünetes munkanapon, 23-án a hét utolsó tanítási szünetes munkanapján érvényes menetrend szerint indulnak a járatok.

Az elmúlt évekhez hasonlóan december 24-én, szenteste napján a szabadnapi menetrendnek megfelelően indulnak az autóbuszok, egyes járatok azonban nem közlekednek. December 25-én és 26-án, karácsonykor munkaszüneti nap, illetve a hét első tanítási szünetes munkanapját megelőző munkaszüneti nap beosztása szerint indulnak a buszok, egyes esetekben szintén korlátozásokkal.

December 27. és 31. között a tanítási szünet munkanapjain érvényes menetrend szerint közlekednek a Volánbusz járművei, ezen belül hétfőn a hét első, pénteken a hét utolsó tanítási szünetes munkanapjára meghirdetett menetrend lesz érvényben. Január 1-jén, újévkor munkaszüneti napnak megfelelő menetrend szerint indulnak a járatok. Szilveszter és újév napján egyes járatok nem közlekednek. Január 2-án a hét első iskolai előadási és munkanapját megelőző munkaszüneti nap menetrendje érvényes. Január 3-án, hétfőn a hét első munka- és tanítási napjára meghirdetett autóbuszok indulnak - figyelmeztettek, hozzátéve, hogy egyes településeken a helyi járatok a fentiektől eltérően közlekedhetnek.

A HÉV december 24-én 16 óra után is közlekedik, szilveszterkor pedig valamennyi vonalon éjszaka is járnak a szerelvények. December 24-én Budapesten a közösségi közlekedés nappali járatai körülbelül 16 óráig közlekednek, ezt követően éjszakai járatokkal lehet utazni.

A közlekedési társaságok azt kérik az utasoktól, hogy tartsák be a közegészségügyi előírásokat. Az állomások, megállók területén, illetve a járműveken kötelező az utazás teljes időtartama alatt az orrot és szájat eltakaró maszk viselése. Akik nem viselnek maszkot, kizárhatók az utazásból és 8000 forint pótdíj fizetésére kötelezhetők.

Emlékeztettek, az Innovációs és Technológiai Minisztérium döntése alapján a decemberi dolgozó- és tanulóbérleteket a vasúti és közúti közösségi közlekedési szolgáltatók január 5. helyett január 7-ig fogadják el a vonatokon és a helyközi buszjáratokon.

Cikkünk folyamatosan frissül.

Éves sajtótájékoztatóján Orbán Viktor miniszterelnök újságírói kérdésre erősítette meg, hogy a Fidesz Novák Katalint fogja jelölni köztársasági elnöknek.

Áder János mandátuma két ciklus után, jövő májusban jár le, és mint Orbán mondta, mivel a magyar alkotmányos berendezkedés alapján valaki csak kétszer lehet elnök, új jelöltet fog javasolni a Fidesz-frakció, és ez a jelölt a jelenlegi tárca nélküli miniszter, Novák Katalin.

Csaknem száz, védett foltos szalamandrát akartak átcsempészni a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren; a pénzügyőrök az állatokat átadták a fővárosi állatkertnek - tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kedden az MTI-t.

A kétéltűeket egy Magyarországról Németországba induló szállítmányban találták, amely a kísérő okmányok szerint játékot tartalmazott, de az ellenőrzésen, a röntgenkép alapján felmerült a gyanú, hogy állatok vannak benne - közölték.
A Fővárosi Állat- és Növénykert munkatársai megállapították, hogy a zsákokban 93 élő foltos szalamandra van. A szakértő szerint az állatok védettek, külföldre szállításuk engedélyköteles. A szalamandrák természetvédelmi értéke több mint 4,6 millió forint.

Kis Péter András, az adóhivatal szóvivője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az ügyben a NAV feljelentést tett a rendőrségen természetkárosítás bűntette miatt.

Péntektől új többségi van az Euronewsnak: a 15 nyelven műküdő tartalomszolgáltató 88 százalékát vásárolta meg a portugál befektetési cég, az Alpac Capital. A Szabad Európa cikke szerint a vételár nem ismert, de a tervezett tőkeemelések után tovább nőhet a portugál tulajdonos részesedése a tervek szerint 2022 elején lezáruló tranzakció nyomán.

Az üzlet magyarországi érdekeltsége, hogy az Alpac ügyvezető igazgatója, Pedro Vargas David közös befektetési céget alapított a magyar állami Exim Bankkal, és érdekelt a Jászai-féle 4iG-ben is. Apja, Mario David jobboldali portugál politikus pedig évtizedes baráti viszonyt ápol Orbán Viktorral.

Mint a lap felidézi, Szijjártó Péter külügyminiszter 2017 novemberében jelentette be egy magyar-portugál tőkealap indítását: az East West European Venture Capital Fund alapkezelője az Euronews új tulajdonosa, az Alpac Capital, magyar részről pedig az állami Exim, valamint az OTP és a Mol szállt be pénzzel.

Emellett Pedro Vargas David közvetlen üzlettársa Jászai Gellértnek, a Bartolomeu Investmentsen keresztül 5,25 százalékos tulajdonrésze van a 4iG-ben, és a portugál tagja a cég igazgatóságának is. Az Alpac Capital ezenkívül részt vesz a 4iG 120 milliárd forintos tőkeemelésében a német hadiipari óriással, a Rheinmetall AG-val közösen.

Még a NER-es megszállás előtti Index írt arról 2017-ben, hogy David és az apja, Mario David jobboldali politikus – akit Orbán Viktor 2016-ban tüntetett ki – jól képzett, rendelkezik nemzetközi, elsősorban dél-amerikai kapcsolatokkal. „Azt nem tudjuk, hogy amennyiben az édesapa nem lenne Orbán Viktor évtizedes jó barátja, akkor is megtalálták volna a hazai cégek Pedro Vargas Davidot a milliárdos alapkezelői feladatra” – fogalmaztak akkor a cikkben.

Portugáliában amúgy felmerült a vád Mário Daviddal szemben, hogy visszaélt politikai hatalmával, és hogy fia az üzleti sikereit részben apja politikai sikereinek köszönheti, valamint pénzügyi visszaéléseket, luxembourgi offshore-cégek üzemeltetését kötötték össze személyével. A férfi tagadta az ellene felhozott vádakat.

Az Alpac Capitalban vannak magyar szereplők is: egyik menedzserűk Vajai Péter, aki az első hazai bizalmi vagyonkezelőben, az Apelso Trustban is érdekelt. Mint a Szabad Európa írja, az Apelso a magyar szupergazdagoknak segít a vagyonkezelésben, míg az Apelso egyik alapítója és tulajdonosa Illés István, aki életrajza szerint segítette az Orbán-kormányt az új Polgári Törvénykönyv megalkotásában 2013-ban.

A 15 nyelven tartalmakat készítő Euronewst 1990-ben az európai CNN-nek szánták, a többségi tulajdonrészt az elmúlt években az egyiptomi Naguib Sawiris birtokolta a luxembourgi székhelyű Media Globe Networks holdingján keresztül. Az amerikai Comcast tulajdonában álló NBC News tavaly adta el 25 százalékos Euronews-részesedését Sawirisnak.A társaság az elmúlt években nehéz anyagi helyzetbe került, a járvány miatt tavaly 23 százalékkal, 58 millió euróra csökkent a bevételük.

Mário David 2018 nyara óta hivatalosan is tanácsadója Orbán Viktornak az EU-t érintő kérdésekben, a tanácsait a szerződés értelmében térítésmentesen adja, elvben 2021 végéig.

A tranzakció azért is érdekes, mert az Európai Bizottság éveken át komoly összeggel támogatta az Euronewst, és jelenelg is van egy 2023-ig érvényes megállapodás, ami ugyan nem tartalmaz közvetlen finanszírozási kötelezettségeket, viszont lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy egyedi finanszírozási szerződéseket írjon alá. Ilyen keretek között 2021 novemberében a bizottság több támogatási szerződést is aláírt a csatornával, összesen 16 millió euró értékben „az EU-val kapcsolatos tartalmak előállítására és terjesztésére, valamint többnyelvű (angol, magyar, portugál és arab) kínálat” fenntartására is, közölte a lappal a Bizottság szóvivője.

A tulajdonosváltást nem kommentálták, hiszen az Euronews egy magáncég, nincs érdekeltségük a csatornában, ahogyan a pénzügyi, menedzsment és személyi döntések meghozatalában sincs semmilyen szerepük. „Ennek ellenére szorosan figyelemmel kísérjük a fejleményeket, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy a vállalat vezetésében vagy a szerkesztési munkafolyamatokban bekövetkező változások nem befolyásolják szerződéses megállapodásainkat” – tették hozzá a válaszukban.

Két év óta először hajtottak végre halálos ítéletet Japánban, három embert akasztottak föl - közölte kedden a tokiói igazságügyi minisztérium.

Egyikük, egy 65 éves férfi, hét rokonát gyilkolta meg 2004-ben, a másik két elítélt, 54, illetve egy 44 éves férfiak, két-két alkalmazottjukat ölték meg egy játékteremben 2003-ban, két különálló bűnügyben.

Japánban jelenleg 107 halálra ítélt vár a kivégzésére a siralomházban.
Kihara Szeidzsi, a kormány kabinettitkár-helyettese újságíróknak nyilatkozva kijelentette: "Nem volna helyes eltörölni a halálbüntetést a jelen helyzetben, amikor a kegyetlen bűncselekmények száma nő az országban. Sok japán véleménye szerint a halálbüntetés elkerülhetetlen a legaljasabb bűncselekmények esetében".

Kapcsolódó hír, hogy novemberben pert indított két halálraítélt a japán állam ellen, mert embertelen bánásmódnak tartják, hogy pusztán pár órával a kivégzés előtt közlik velük, mikor kell meghalniuk. (MTI)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője, Tedros Adhanom Ghebreyesus a karácsonyi szezon előtt figyelmeztette a világot, hogy az ünnepek sokfelé megemelkedett esetszámokhoz, túlterhelődő egészségügyi rendszerekhez és több halálhoz vezethetnek.

„Egy lemondott esemény jobb, mint mint egy lemondott élet” – mondta erről Ghebreyesus az AFP beszámolója szerint. A WHO vezetőjét elsősorban az omikron variáns terjedési sebessége aggasztja, mivel a koronavírus új verziója sokkal hatékonyabban fertőz, mint a korábbi variánsok, és már beoltott, illetve a betegségen átesett emberek is elkaphatják.

A WHO vezető tudósa, Soumya Swaminathan szerint nem lenne bölcs túl korai következtetéseket levonni abból, hogy az első bizonyítékok alapján az omikron enyhébb tüneteket okoz, mint a korábbi variánsok. Mert ahogy menni fognak a fertőzésszámok, úgy fognak terhelődni az egészségügyi rendszerek.

Az eddigi adatok alapján ez a variáns sikeresen tudja elkerülni az immunreakciók egy részét, ezért szerinte célzottan kéne adni a megerősítő oltásokat, a gyengébb immunrendszerű embereket előrevéve.

Az Imperial College London múlt heti kutatása is azt találta, hogy az újrafertőződés esélye ötször nagyobb most, mint a delta idején, és egyelőre ők nem találták egyértelmű jelét annak, hogy enyhébb vírus lenne, mint a delta volt. A WHO tisztviselői szerint ugyanakkor vannak kedvező jelek is a T-sejtes védelem terén. Erről a napokban a Qubit írt hosszabban a Pfizer kutatása alapján: „A Pfizer-BioNTech által december 8-án közölt adatok alapján a három dózis Pfizer-oltás által generált antitestek képesek az omikron semlegesítésére. A jelentősen lecsökkent neutralizációt mutató két dózishoz képest a harmadik oltás már 25-szörösére emeli az antitestek neutralizáló aktivitását, ami a vállalatok szerint hasonló szintű, mint az eredeti vuhani vírus elleni, magas védelmet biztosító aktivitás. A közlemény kitér arra is, hogy mivel az adaptív immunrendszer CD8+ T-sejtjei által a vírus tüskefehérjéjén felismert régiók 80 százaléka változatlan maradt, a súlyos megbetegedés ellen két dózis is védelmet adhat. Független vizsgálatok is megerősítik, hogy a CD8+ T-sejtek továbbra is jól fel tudják ismerni az omikront.”

A WHO vezetői továbbra is abban bíznak, hogy 2022 a járvány végét hozhatja el, többek között a legújabb típusú, másod- és harmadgenerációs oltások fejlesztése, illetve egyéb eszközök révén. Mike Ryan, a WHO vezető vészhelyzeti szakértője elmondta, hogy abban bíznak, hogy sikerül egy relatíve enyhe betegséggé szelídíteni a koronavírust, amit könnyen meg lehet majd előzni, illetve kezelni is.

Az Egyesült Államok korábbi elnöke, Donald Trump egy dallasi esemény vendége volt vasárnap, amikor a házigazda Bill O'Reilly szóba hozta, hogy mindketten be vannak oltva, majd megkérdezte Trumpot, hogy megkapta-e a harmadik, megerősítő (booster) oltást. Erre Trump annyit mondott, hogy igen, mire a közönségből hallani, ahogy többen nemtetszésüknek adtak hangot.

Annyira hangosan, hogy ezt Trump is meghallotta. A „Ne, ne, ne, ne, ne” – mondta nekik a volt elnök, majd megjegyezte, hogy rendben van, csak a közönség egy kis része elégedetlenkedett.

Nem sokkal korábban Trump megvédte már a vakcinákat, és azt mondta, „az ő kezük alá játszanak” azok, akik elutasítják az oltásokat, ahelyett, hogy felvállalnák azt, mert mint elmondta, történelmi jelentőségű dolgot vittek véghez, több tízmillió ember életét mentették meg világszerte. Szerinte a koronavírus sokkal súlyosabb pusztítást okozott volna az országban, ha nincs vakcina, és ezért nagyszerű dolog, hogy lett oltás, legyenek büszkék erre, ne engedjék, hogy ezt a sikert elvegyék tőlük. Trump elmondta azt is, hogy a kötelező oltással ő sem ért egyet, ugyanakkor a vakcinák több tízmillió életet mentettek meg,

Trump még elnökként kapta el a koronavírust, és az első oltását a ciklusa végén kapta meg, erről azonban sem hivatalos fénykép, sem videófelvétel nem készült. Trump nem állt ki a többi egykori, még élő elnökkel sem, amikor azok az oltás felvételére buzdították az amerikaiakat. A volt elnök idén szeptemberben azt mondta a Wall Street Journalnak, hogy nem valószínű, hogy megkapja a harmadik oltást, mivel jó állapotban van. Mint akkor fogalmazott, nem ellenzi a megerősítő oltásokat, egyszerűen csak nem neki szól.

Mint a CNN cikke megjegyzi, nem ez az első eset, hogy Trump közönsége nem fogadja lelkesen a volt elnök oltással kapcsolatos meglátásait: Alabamában augusztusban arról beszélt egy rendezvényen, hogy hisz abban, hogy mindenkinek szabadságában áll azt tenni, amit akar, ugyanakkor arra biztat mindenkit, hogy vegyék fel az oltást. Akkor is voltak, akik hőbörögtek Trump szavait hallva, mire a volt elnök elmondta, hogy rendben van, éljenek a szabadságukkal, de ő felvette az oltást, és ha nem fog működni, el fogja nekik mondani.

Több magyar kórházban meghibásodtak, volt, ahol a bedugás után füstölni is kezdtek a Kínából vásárolt lélegeztetőképek. Máshol beüzemelni sem tudták a gépeket, mivel nem voltak megfelelők a csatlakozók. Többek között ez derül ki a Direkt36 cikkéből, melyben a 2020 tavaszán beszerzett kínai lélegeztetőgépek sorsát kutatták.

A járvány berobbanása után a Szijjártó Péter vezette KKM összesen 300 milliárd forintért vásárolt lélegeztetőgépekre: 16 ezer darab érkezett Kínából, többek között maláj, kínai, magyar és szlovák hátterű cégeken keresztül. Azt eddig is lehetett tudni, hogy nagy üzlet volt a kínai gépek értékesítése, korábban mi is írtunk arról a maláj férfiról, aki 6258 lélegeztetőgépet szállított a magyar kormánynak, majd vett egy magánrepülőt és egy luxusjachtot.

Tavaly augusztusban, a külügytől kikért szerződések alapján részletesen is bemutattuk, hogy hogyan rendelte jelentősen túl magát lélegeztetőgépekből Magyarország. A Direkt szintén tavaly augusztusi cikkéből pedig az derült ki, hogy a magyar kormány dicsekedett a lélegeztetőgépek vásárlásával, mégis ők kötötték a legrosszabb üzletet Kínával az egész EU-ból.

Most a Direkt36 arról is írt kutatásaik alapján, hogy a készülékekre kötött szerződések is rendkívül előnytelenek voltak: a magyaroknak előre kellett fizetnie, és lemondtunk a reklamáció jogáról is, a karbantartás kérdése sem került szóba. Az eladók sokszor csak a kínai repterekig szállították a gépeket, és csak pár napig fogadtak volna be reklamációt, ami nyilván irreális körülményeket teremtett.

A lapnak kórházi és lélegeztetőgépekkel foglalkozó források arról beszéltek, hogy a „kórházakba 2020 novembere óta kiszállított több mint 3000 kínai lélegeztetőgépből sok még ma is a kórházak raktáraiban áll. Ha valamelyik készülék meghibásodik, sokszor meg sem javíttatják, hanem csak elővesznek egy másikat a készletből”.

Gondot okozott az is, hogy üzembehelyező és karbantartó céget találjanak itthon a gépek mellé: a hazai szakemberek nem ismerték a kínai modelleket, emellett problémás volt az alkatrész-utánpótlás is, és sokszor a csatlakozók sem voltak kompatibilisek a magyar kórházakban lévőkkel. Emiatt például tavaly decemberben a Dél-pesti Centrumkórházban még a készülékek üzembe helyezésével sem boldogultak. Egy dunántúli kórházban pedig több lélegeztetőgép a hálózatra csatlakoztatás pillanatában füstölni kezdett. Ez az egyik leggyakrabban használt, VG70-es típus volt, melynek kínai gyártója 2020 óta három sürgős biztonsági figyelmeztetést is kiadott a saját terméke szoftverhibái vagy hibás kezelési útmutatója miatt, de ezek csak nyugat-európai egészségügyi hatóságok honlapjain olvashatók.

A lap igyekezett volna megkérdezni az OGYÉI-t is, de három hónapnyi gondolkodás után végül elutasították a közérdekű adatigénylést, mivel szerintük az „élethez és egészséghez való jogot” csorbítaná, így végül semmilyen információt nem közöltek a lélegeztetőgépekről. A Külügyminisztérium korábban rendre azzal védte meg a beszerzéseket, hogy elképesztő verseny volt a lélegeztetőgépek piacán, és nem lehetett piaci árakról és körülményekről beszélni, de Magyarország ebben a versenyben helyt állt.

Jó reggelt, feltartóztathatatlanul robogunk az ünnepek felé, ehhez a készülődös hangulathoz ajánljuk a 444 napindító hírlevelét.

4 cikk, amit külön is kiemelnék ma reggel:

• Putyin visszatolná a nyugati katonákat a hidegháborús határok mögé
  
• Annyi a pénze a közmédiának, hogy nem tudja elkölteni, pedig már Kóka János magánklinikájával is leszerződtek
• „Van egy feleségem, és van egy lányom is, ismerem ezeket a hisztis napokat”
• Hat remek könyv utolsó pillanatos ajándékvásárlóknak

A hírleveleinkre itt lehet feliratkozni, érdemes!

Eljött a karácsonyi készülődés utolsó pár napja, mi pedig igyekszünk egy kicsit segíteni azoknak, akik elcsúsztak az ajándékbeszerzésekkel: olyan könyveket szedtem össze, melyeket jó szívvel tudok ajánlani akár saját, akár ajándékozási célokra is. Ez egy hangsúlyosan szűk és szubjektív lista, mert csak olyan könyvek vannak rajta, amiket olvastam, így több idén felkapott, minden bizonnyal remek könyv nem szerepel rajta (pl. Irene Solà Énekelek, s táncot jár a hegy című regénye, amit még mindig nem olvastam, pedig nagyon tervezem, és egybehangzó beszámolók szerint szuper).

A nagy kitekintés mellé ide kívánkozik, hogy idén amúgy a 444 is nagy lendülettel jelent meg a könyvpiacon, összesen három könyvet adtunk ki:

• a Győzelmi kényszert, melyben Rényi Pál Dániel tárta fel Orbán Viktor és a labdarúgás viszonyát, illetve a foci felől mondta el a miniszterelnök pályáját.
• a Banánujjú embert, Sarkadi Zsolt vicces/abszurd/meghökkentő novelláinak gyűjteményét,
• végül pedig A tiltott könyv – a Mein Kampf és a nácizmus vonzereje című könyvet, Ewoud Kieft holland történész munkáját.

Ezeket a könyveket a webshopunkból is meg lehet vásárolni, akár együtt, akciós csomagokban is.

És akkor az idei megjelenések, melyek valamiért emlékezetesek voltak:

• Egyszerű gyűjtögető-vadászó népektől jutottunk el az összetett nemzetállamokig – történelemkönyvek szinte kivétel nélkül valahogy így, folyamatos társadalmi fejlődésként írják le az emberiség történetét.
• De mi van, ha ez tévút? Ha nem létezik egyetlen Nagy Narratíva?
• Az elmúlt 30 év régészeti és antropológiai eredményeit felhasználva David Graeber és David Wengrow radikálisan újraírt mindent, könyvük az év egyik legizgalmasabb történelmi tárgyú munkája.

Az ókori Egyiptomnak három nagy korszaka volt: az Óbirodalom, a Középbirodalom és az Újbirodalom, amelyeket átmeneti időszakok választottak el egymástól. Ezek az átmeneti szakaszok véresek és zűrzavarosak voltak, felfordulást és hanyatlást hoztak. Nagyjából így tudjuk a tankönyvekből, a múzeumi tárlatok kísérő szövegeiből vagy akár a Wikipedia-oldalakról.

Pedig sok jel mutat arra, hogy ezek az átmeneti időszakok nem sokban különbözhettek a „nagy” és „dicsőséges” birodalmak korszakától, leszámítva mondjuk, hogy ezekben a periódusokban nem egyetlen uralkodója volt Egyiptomnak. Az erős birodalmak vs. zűrzavaros válságidőszakok felosztás a 19. századi tudósok fejében jött létre, akik a kortárs, modern nemzetállamok ideáit vetítették át az ókori Egyiptom történetére. Azaz: a gondolkodásunkat máig meghatározó művekben aszerint vált az egyik időszak hanyatlóvá, a másik felívelővé, hogy éppen létezett-e erős központi hatalom, ami valamennyire megfeleltethető a modern államnak.

A zűrzavarosnak bélyegzett átmeneti időszakok az ókori Egyiptom történetének közel harmadát fedik le, és egyébként jelentős, izgalmas politikai fejleményeket hoztak. Közben a jellemzően virágzónak gondolt birodalmi időszakok egyes periódusaiban, a valóban erős központi hatalom létezése mellett is véres belső harcok zajlottak, erőszakosan üldözte az állam az etnikai kisebbségeket, terjedt a kényszermunka.

Ez csak egyike a példák sokaságának, amelyeket a „The Dawn of Everything: A New History of Humanity” (A mindenség hajnala: az emberiség új története) című könyv felvonultat. A két szerző, David Graeber és David Wengrow monumentális kísérletre vállalkozott: tényleg megpróbálta teljesen újraírni az emberiség történetét. De nem valami új óriásnarratívát akartak adni, hanem éppen azt akarják megmutatni, miért félrevezető, ha a történelmet teleologikus módon, valamilyen előre elképzelt céllal próbáljuk leírni.

Nincs Nagy Történet

A két szerző közül a tavaly váratlanul elhunyt Graeber az ismertebb: az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb és legelismertebb antropológusa volt, számos sikeres könyv szerzője, elkötelezett anarchista, az Occupy New York fontos szereplője. Szerzőtársa, David Wengrow régész, az University College London professzora. A könyv megjelenésekor Wengrow elmesélte, hogy 2011-ben, New Yorkban ismerkedtek össze, majd néhány átbeszélgetett és -vitatkozott este után Graeber emailekben kezdte kommentálni a Londonba visszaköltözött Wengrow munkáját, amire az afrikai és közel-keleti ásatásokon dolgozó régész válaszolt, és az évek során ebből állt össze a könyv magja.

Az eredeti terv az volt, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek eredetéről írnak könyvet, mivel ez akkor, a kétezertízes évek elején, az Occupy mozgalom csúcsán slágertéma volt. De ahogy elkezdtek dolgozni a szövegen, rá kellett jönniük, hogy tévúton járnak. Nem lehet olyan egységes történeti keretet alkotni ugyanis, ami egészében magyarázatot adna arra, hogy hogyan alakultak ki az egyenlőtlenségek. Egyszerűen azért, mert az emberiség történetének nincs egyetlen világos narratívája, nem létezik a Nagy Történet, amit el lehetne mesélni az elmúlt sok tízezer évről.

Graeber és Wengrow munkája nagyon kritikus az utóbbi évek tudományos bestsellerszerzőivel, akik mindig valami Nagy Narratívába illesztve mesélték újra fajunk történetét. Jared Diamond, Yuval Noah Harari vagy Steven Pinker könyveit is bírálják, többek között azért, mert szerintük túlzottan leegyszerűsítik az őstörténetet. A saját sztorijuk igényeinek megfelelően ragandak ki egy-egy példát a történelemből, hogy az egész emberiség sorsát alakító fordulatként mutassák be.

„Az egyik legkárosabb következménye a hagyományos világtörténelmi narratíváknak, hogy mindent kiszárítanak, az embereket kartonsztereotípiákká redukálják. Olyan mértékben egyszerűsítik le a kérdéseket (vagy eredendően önzőek és erőszakosak, vagy eredendően kedvesek és együttműködőek vagyunk), hogy az aláássa, esetleg el is lehetetleníti azt, amit az emberi lehetőségekkel kapcsolatban éreznénk” – írják erről.

Graeber és Wengrow szerint a modern nyugati történelemtudomány két egymással viaskodó, de ugyanúgy téves megközelítés közé van beragadva. A Rousseau nevéhez kapcsolt hagyomány szerint a mezőgazdaság, illetve a magántulajdon megjelenése előtt létezett egy idilli állapot, amikor az emberek kisebb közösségekben, békében és egyenlő keretek között éltek egymással. A Hobbes-féle felfogás azt vallja, ember embernek farkasa, és a központi hatalom megjelenése kellett ahhoz, hogy kitörjünk ebből a helyzetből.

Ezekben a modellekben az a közös, hogy az emberiség történetét alapvetően lineárisnak látják. A természeti állapotot elképzelő narratívában ez így néz ki: létezett egyszer egy eredeti, harmonikus világ, amelyben idővel kialakult a mezőgazdaság, ennek hatására megjelent a felesleg, abból a magántulajdon, nőni kezdett a népesség, az emberek egyre nagyobb csoportokba szerveződtek, szükség lett bürokráciára, jött az írásbeliség, felépültek az első városok, kialakultak a vagyoni hierarchiák, és így tovább, ment előre a „civilizáció” a modern nemzetállamokig.

A „primitívtől” az „összetettebb” felé tartó determinisztikus leírás meghatározó volt az elmúlt néhány évszázad nyugati gondolkodásában. De van vele egy igen jelentős gond Graeber és Wengrow szerint:

egyáltalán nem támasztják alá bizonyítékok.

Nem így éltünk

A Dawn of Everything szerzői hatalmas munkát végezve mozgatják meg az elmúlt 30 év régészeti és antropológiai eredményeit, hogy megmutassák: szó sincs „egykori természeti állapotról”, de világos ívű, lineáris történeti fejlődésről sem. Az emberek a kezdetektől fogva a legkülönfélébb közösségi konstrukciókban éltek együtt, gyakran váltogatva is a különféle modelleket.

A könyv tele van példákkal, ilyen a híres, 30-34 ezer éves őskőkorszaki temetkezési hely, amely arra utal, hogy már abban a korszakban is voltak, akiknek díszes, kitüntetett temetés járt. Vagy a mai Törökország területén található Göbekli Tepe, az 1990-es években feltárt körtemplom, ami időszámításunk előtt 9000 körül épülhetett, és méretei miatt nagyon sok ember összehangolt, komoly munkájára lehetett szükség ahhoz, hogy létrejöhessen. Vagy a mai Louisiana állam területén fekvő, időszámításunk előtt 1600 körül emelt Poverty Point, ez a zavarba ejtő méretű városszerűség, amelynek környékén nem találni nyomát mezőgazdasági gyakorlatnak, és ahol a méretei alapján akár több ezer, alapvetően gyűjtögető-vadászó ember is összegyűlhetett. De találni példát Európából és Japánból is arra, hogy a mezőgazdaság megjelenése előtt is komoly építményeket emeltek gyűjtögető-vadászó emberek.

Maradtak fenn nyomok egymás közelében élő csoportokról, amelyek teljesen más típusú életmódot folytattak. Graeber és Wengrow szerint sokszor akár csak azért, hogy megkülönböztessék magukat a közelben lévő másik csoporttól. Azaz találni történelmi példákat, amikor a technológiai determinista érv nem működik: hiába vált elérhetővé egy régióban mondjuk egy földművelési technika, voltak közösségek, amelyek tudatosan nem kértek belőle. A nyugati történetírásban a „civilizáció bölcsőjeként” emlegetett, termékeny félholdnak nevezett közel-keleti területen például a vadon élő gabonafélék első háziasításától kezdve 3000 évnek (!) kellett eltelnie, mire a haszonnövények háziasítása teljesen végbement.

Az őstörténettel foglalkozó történészek között akadnak olyanok, akik néhány rövid évezredként beszélnek egy ilyen léptékű változásról, de Graeber és Wengrow szerint azt kellene megértenünk, hogy ez a háromezer év a saját jogán is izgalmas és fontos szakasz volt. Ekkor a jelenlegi bizonyítékok alapján a gyűjtögető népek leginkább kísérletezgettek a földműveléssel, volt, amibe belevágtak, aztán felhagytak vele, volt, amivel szezonálisan foglalkoztak, de a fő tevékenységük a gyűjtögetés maradt.

Épp ezért mondják, hogy azt a modern elméletet, amely szerint a mezőgazdaság megjelenése szükségszerűen azonnali társadalmi változásokat is hozott, a bizonyítékok nem támasztják alá.

Ez a mezőgazdaság-központú gondolkodás ugyanakkor az újkorban kapóra jött a gyarmatosítóknak is. Az Európából érkezők arra hivatkozva is sajátíthatták ki az őslakosok földjeit Ausztráliától Amerikáig, hogy azokon nem zajlott európai értelemben vett mezőgazdaság, vagyis nem minősült a terület magántulajdonnak. Pedig attól, hogy egy terület a telepes szemében „elhanyagolt” vadonnak tűnt, őslakos közösségek évezredek óta végezhettek ott kevésbé invazív tevékenységet.

Hasonló a helyzet azzal a narratívával is, hogy az első városok megjelenésével meg kellett jelennie az erős központi hatalomnak is. A jelenleg ismert egyik legrégebbi város, a mai Ukrajna területén az 1970-es években felfedezett Taljanki romjain semmi nem utal központi hatalomra vagy vagyoni különbségekre. Graeber és Wengrow hosszan tárgyalja a hatalmas közép-amerikai Teotihuacan példáját is, ahol a fennmaradt nyomok alapján egy autoriter, zsarnoki korszakot követett egy olyan időszak, amikor nem végeztek már emberáldozatokat, a hatalmas szoborépítések is elmaradtak, helyette minden lakosnak igyekeztek hasonlóan magas színvonalú lakhatást biztosítani. Ennek a fejezetnek magyar vonatkozása is van: Graeberék elsősorban az 1956-ban az Egyesült Államokba emigrált Pásztory Eszter munkáira támaszkodnak, az ő kutatásai alapján írnak arról, hogy Teotihuacan tudatosan egalitárius, utópikus városi kísérlet lehetett.

A két szerző nem állítja, hogy az összes korai város egalitárius alapelvek mentén szerveződött volna (van olyan, amelyről biztosan tudható, hogy nem ilyen volt). Annyit mondanak, hogy a fennmaradt nyomok alapján kirajzolódik egy minta, amely ellentmond a bevett evolúciós megközelítésnek, és melyből azt látni, hogy az emberiség történetének egy pontján olyan nagy léptékű, szervezett épített közösségek jöttek létre, amelyek nem jártak együtt automatikusan a vagyon vagy a hatalom koncentrálódásával.

Mi lenne, ha emberekként gondolnánk el az embereket?

Graeber és Wengrow számos alkalommal hangsúlyozza: nem akartak mást, mint hogy összefoglalni az elmúlt bő 30 év tudományos eredményeit. Egyrészt a technológiai fejlődésnek köszönhetően, másrészt pedig annak, hogy világszerte fellendültek a régészeti és antropológiai kutatások, és az elmúlt évtizedek rengeteg új felfedezést hoztak. Ezekről rendszeresen be is számolnak a szaklapok, egyet-kettőt felkapnak a nagyobb tudományos folyóiratok és a sajtó is, majd amikor kiderül, hogy nem lehet beilleszteni őket a bevett narratívákba, akkor a cikkek szerzői rejtélyekről vagy anomáliákról beszélnek.

A sokszínűség egyfelől valóban lehetetlenné teszi, hogy Nagy Történetként meséljük el az elmúlt évezredeket, másrészt felszabadítóan hat: Graeber és Wengrow könyvének egyik legerősebb és legújszerűbb vonása, hogy felnőtt, tudatos lényekként gondolja el a több ezer évvel ezelőtt élt embereket. Olyanokként, akik nem passzív elszenvedői voltak a technológiai fejlődésnek és a civilizációs folyamatoknak, hanem egy közösség aktív és cselekvő tagjaiként átgondolt döntéseket hozhattak arról, hogy hogyan akarnak élni. Graeberék egy helyen arról írnak: számukra is meglepő, hogy ez az egyszerű felvetés – hogy a sok ezer éve élt emberek politikailag aktív és gondolkodó lények voltak – mennyire eretneknek hathat a társadalomtudományokban.

„A kollektív önteremtés eredményei vagyunk. Mi lenne, ha így közelítenénk meg az emberi történelmet is? Ha a kezdetektől úgy tekintenénk az emberekre, mint képzeletgazdag, intelligens, játékos teremtményekre, akik megérdemlik, hogy így értsük őket?”

– írják a Dawn of Everythingben, amelynek legnagyobb érdeme minden bizonnyal az, hogy egy egészen másfajta ember- és történelemképet lehet megismerni belőle, mint amivel a tanulmányaink alatt találkozhattunk. A két szerző lelkesen idézi a cambridge-i régészt, David Clarke-ot, aki az 1970-es években jósolta meg, hogy hamarosan a modern kutatásoknak hála az emberi evolúció régi építményének szinte minden aspektusa, „a modern ember fejlődésének magyarázatai, a háziasítás, a kohászat, a városiasodás és a civilizáció szemantikai csapdáknak és metafizikai délibáboknak” tűnhet majd. Graeber és Wengrow szerint Clarke-nak igaza volt, és eljött ez az idő.

A könyv megírásával párhuzamosan a legfontosabb tudományos állításaikat a szerzők peer review-s ellenőrzésen áteső folyóiratban és az egyik legnevesebb intézetben tartott előadáson is bemutatták, elébe menve a kritikák egy részének, de így is arra lehet számítani, hogy a Dawn of Everything komoly vitákat gerjeszt.

A felvilágosodás őslakos kritikája

Graeber és Wengrow nagyszerűek abban, hogy „alapigazságnak” vélt történelmi állításokat kezdjenek ki. Könyvük legtöbbet méltatott fejezetében azt állítják, hogy a nyugati felvilágosodás legfőbb szellemi vívmányait, a szabadság, egyenlőség, testvériség eszmeiségét sem lehet megérteni a gyarmatosított őslakos közösségek európai társadalmakkal szembeni kritikája nélkül.

Például a francia királyság északi-amerikai gyarmatán, Új-Franciaországban megjelenő gyarmatosítók, a telepesek és a hittérítők aktív közéleti vitákat folytató, fejlett, magas szintű társadalomképpel és értékrendszerrel rendelkező közösségeket találtak, amelyek egyértelmű kritikákat fogalmaztak meg az érkező európaiakkal szemben. Kifogásolták az egyéni szabadságjogok hiányát, a telepesek túlzott individualizmusát, anyagiasságát, az állandó versenyt, a vallási dogmatizmust, a nők alárendeltségét, és megdöbbenve figyelték, hogy a gyarmatosítók között mennyire nem tapasztalhatóak a kölcsönös segítségnyújtás jelei.

Pontosan lehet tudni, hogy ezek a kritikák eljutottak Európába, és sokan olvasták őket. A 17. századi jezsuita hittérítők tapasztalatait összegző írások bestsellernek számítottak Franciaországban, a középosztálybeli otthonok gyakori kellékei voltak, biztosra vehető, hogy a korszak jelentős európai gondolkodói közül is sokan ismerték ezeket. Amelyek amúgy egyértelműen fogalmaztak: egy francia jezsuita hittérítő széles körben ismert úti beszámolójában megírta, hogy a vendat őslakosok nap mint nap megvitatják a közös ügyeiket, közösen döntenek, és a legtöbbjük világosabban és tisztábban tud érvelni, mint amit otthon az átlagemberektől megszokhattak.

Graeberék szerint ezek a könyvek azért is lehettek annyira sikeresek, mert olyan gondolatokat tartalmaztak, amelyek Párizsban újdonságnak vagy akár botrányosnak számítottak akkoriban. Az európai felvilágosodás több szerzője nyíltan is hivatkozott ezekre az őslakos kritikákra, a szabadságról vagy az európai közbeszédből addig gyakorlatilag teljesen hiányzó demokráciáról is ezek felől kezdhettek el gondolkozni. Ám később a nyugati történészek nem vették figyelembe ezeket a hivatkozásokat, így végül a felvilágosodás története néhány kivételes „Nagy Férfi” gondolati teljesítményeként rögzült.

Hogyan ragadtunk be?

A rengeteg példa után – a Balin központi hatalom nélkül megépülő öntözőrendszertől az észak-amerikai őslakos közösségek döntéshozó mechanizmusain és a nőket központi szereplőként ábrázoló minószi civilizáción át azokig a dél-amerikai városromokig, ahol a nyomok alapján ezoterikus-pszichedelikus tapasztalatok vagy játékok magyarázhatták meg az elitek kialakulását – Graeber és Wengrow szerint be kellene végre látnunk: eddigi történetük során az emberek rendszeresen ki- és beléptek különféle társadalmi berendezkedésekbe, felállítottak, majd felfüggesztettek hierarchiákat, és igazából sokkal szabadabbak voltak, mint amennyire mi azok vagyunk.

Az emberiség történelme során ugyanis a többségnek általában szabadságában állt, hogy ne engedelmeskedjen a parancsnak, hogy odébbálljon valahonnan, és hogy elképzeljen új társadalmi valóságokat, amelyek között kedve szerint válogathat.

A Dawn of Everything újra és újra felbukkanó központi kérdése így az, hogy mi hogyan ragadtunk be. Hogyan történt, hogy miközben hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy egyedül a modern ember gondolkozik racionálisan, mégis belekeveredtünk egy helyzetbe, amelyben már nem tudunk elképzelni másmilyen berendezkedést, másfajta szabadságot, másfajta közösségeket, mint amiben élünk, és amellyel egyébként rengetegen nem vagyunk elégedettek.

Graeber és Wengrow több mint 600 oldalon át kering a kérdés körül, amelyre aztán nem tud egyértelmű választ adni. Ezt azonban nehéz lenne a két szerző szemére vetni, hiszen a könyvüket pont a nagy narratívákkal szemben írták, és furcsa lett volna, ha a végén ők maguk állnak elő egy másikkal. De a Dawn of Everything így is kiváló munka, mert megtanít arra, hogy lehet másképpen gondolkodni.

A felső képen a mai Törökország területén, Urfában talált szobor látható. Becslések alapján időszámításunk előtt 9000 évvel készülhetett, jelenlegi tudásunk szerint ez a legrégebbi fennmaradt egész alakos emberábrázolás a világon. A fotót Halil Fidan (Anadolu Agency via AFP) készítette.

Akárhányszor feléled a vita Budapesten, hogy talán ideje lenne némileg mérsékelni az autóforgalmat a belvárosban, érkezik az ellenérv: a csökkenő autóforgalom visszavetné a környékbeli üzletek forgalmát, azaz végső soron a vállalkozások fizetnék meg az autók visszaszorításának árát.

Ez az az érv világszerte előkerül a városi közlekedésről szóló vitákban, pedig a témában készült kutatások és a tapasztalatok egyáltalán nem támasztják alá. A járvány kezdete óta a világ számos nagyvárosában radikális átalakításokat kezdtek: gyalogos- és biciklibarátabbá tették a belvárosokat, mindenféle intézkedésekkel mérsékelték az autóforgalmat, csökkentették a parkolóhelyek számát, fejlesztettek a tömegközlekedésen.

A belvárosi üzlettulajdonosok leginkább a parkolóhelyek visszaszorításától tartanak. A CityLab nemzetközi kitekintésében példaként Toronto 2020-as sztoriját idézi, amikor a városvezetés úgy döntött, hogy a luxusüzleteknek is helyt adó Bloor Streetre elkülönített biciklisávot húznak fel. A helyi vállalkozásokat összefogó szövetség tiltakozni kezdett, mivel úgy látták, hogy visszeesik a forgalmuk, ha kiszorítják az autókat. A szövetség elnöke kifejezetten aggódott, hogy elmaradnak a vagyonosabb vásárlók, ha nem lehet megállni kocsival közvetlenül az üzleteknél. A városvezetést azonban nem lehetett meghatni, és a parkolósáv helyére bicikliutat építettek. Korábbi példák alapján nem kell aggódniuk a tulajdonosoknak.

A kanadai városban már zajlott hasonló vita, sőt éppen a Bloor Street szomszédságában, ahol 2016-ban 136 parkolóhelyet számoltak fel, és bicikliutat építettek a helyére. A kutatások szerint azóta sem a vásárlók száma, sem a vásárlóerő nem csökkent az utca boltjaiban.

Világszerte hasonló félelmek kísérik a városi közlekedés átszervezését: Berlintől Los Angelesig, Torontótól Minneapolisig háborogtak az üzlettulajdonosok, amikor először hallottak arról, hogy kevesebb parkolóhelyet terveznek a környékükön. Az üzletvezetők hajlamosak túlbecsülni az autóval érkező vásárlók arányát.

2012-ben Portland régiójában készült egy nagyobb kutatás, melyben a város 78 éttermének, bárjának és vegyesboltjának forgalmát vizsgálták aszerint, hogy milyen módon érkeztek vendégek. És a kutatókat is meglepte az eredmény: a bárokba látogatók 43 százaléka, az éttermi vendégek 63 százaléka, míg a boltba látogatók 58 százaléka érkezett autóval, a többiek gyalogoltak, bicikliztek vagy tömegközlekedést használtak. Akkor a kutatás vezetője is azt mondta, hogy magasabb autós arányra számított. Ugyanebből a kutatásból kiderült az is, hogy az autóval érkezők ugyan jellemzően többet költenek, viszont ritkábban, és ezért ez a két hatás szinte lenullázza egymást.

A CityLab már 2015-ben is készített egy globális kitekintést: akkoriban San Franciscóban készültek elkülönített biciklisávot létrehozni a Polk Streeten, és akkor is tiltakoztak az üzlettulajdonosok, elsősorban az imént említett érveket hangoztatva. Akkor Dublintól az új-zélandi Aucklandon át Grazig és Bristolig hasonló eredményeket bemutató kutatásokra hivatkozva írták meg, hogy az üzlettulajdonosok hajlamosak túlbecsülni az autóval érkező vásárlók arányát, és hogy ahol mértek ilyesmit, ott nem regisztrálták a forgalom visszaesését a parkolóhelyek felszámolása után.

A Melbourne-ben készült hasonló kutatásból pedig kiderült, hogy az autóval érkezők ugyan átlagban többet fogyasztanak, mint a biciklivel érkezők, de egyetlen autónyi parkolóhelyen legalább hat bicikli fér el, ahogy ezt az infografika is szemlélteti:

Ráadásul más kutatásokból kiderült, hogy lehet ugyan, hogy egyetlen boltban többet költ átlagban egy autóval érkező, de a gyalog, biciklivel vagy tömegközlekedéssel érkezők hajlamosabbak több boltba is bemenni, azaz az egész környék forgalmára jobb hatással lehetnek.

Az is izgalmas kérdés, hogy miért becsülik felül az üzletvezetők az autóval érkező vásárlók arányát. Az egyik visszatérő magyarázat, hogy sokan közülük maguk is autóval járnak be dolgozni, és általában hajlamosabbak vagyunk azt tekinteni a „természetes” viselkedésnek, ahogy mi magunk is eljárunk. Egy másik érdekes felvetés, hogy az autóval érkező vásárlók elejthetnek megjegyzéseket az üzletben arról, hogy mennyire nehéz volt a környéken parkolóhelyet találni, a hasonló panaszok meg kritikák pedig értelemszerűen megtapadnak a boltvezetők fejében.

A járvány hatására voltak városok, ahol az üzleti szereplők is megenyhültek a parkolócsökkentő változtatásokkal szemben: San Franciscóban például ma már 9000 úgynevezett „megosztott hely” létezik, azaz olyan utcaszakasz vagy egykori parkolóhely, amit ma az emberek, illetve a vállalkozások hasznosíthatnak, például kirakott pultokkal, asztalokkal, padokkal. És az derült ki nem túl meglepő módon, hogy az ilyesmi vonzza a vásárlókat: minél élettel telibb egy környék, annál többen mennek oda szívesen. Az amerikai város példéja alapján ezek folyamatok egymást erősítik: ha megjelennek a megosztott helyek, megnő a gyalog vagy biciklivel érkező emberek száma, és idővel csökken az új biciklisávokkal szembeni ellenállás.

Az észak-karolinai Durham városában pedig már egyenesen a helyi üzleti szektor köszöntötte lelkesen az új bicikliutakat. Egy könyvesbolt vezetője szerint semmi kétség, hogy fellendül az üzlet forgalma, ha egyre több a sétáló és bicikliző ember a környéken.

A San Francisco-i közlekedési vállalat ügyvezetője, Jeffrey Tumlin szerint sokat segíthet, ha az önkormányzatok megkeresik a vonakodó üzlettulajdonosokat, és közösen kezdenek ötletelni arról, hogy mire lehetne még felhasználni az üzlet előtt eddig parkolóhelyként funkcionáló területet. Ezekben a pár négyzetméteres területekben sokszor hatalmas üzleti lehetőségek is rejlenek. És az önkormányzatok azzal is sikeresen érvelhetnek, hogy az egész beavatkozás rendkívül kisléptékű és olcsó, azaz ha esetleg rosszul sülne el, akkor is könnyen vissza lehet csinálni.

Az utcai parkolóhelyek csökkentésére és az autóforgalom mérséklésére Budapesten is szükség lenne. Amszterdamtól Barcelonán át Párizsig egy sor európai nagyvárosban látták be, hogy mennyire elhibázott volt az a 20. századi városfejlesztési gyakorlat, ami alapvetően az autós közlekedést tekintette prioritásnak, és minden más módszert ennek rendelt alá. Ez pedig súlyos légszennyezéshez, élhetetlenül zsúfolt belvárosokhoz vezetett.

Kellemes szombat reggelt! Ugyan napsütéses idő lehet ma, de mellé viharos erősségű szelet jósolnak, így bátran merjük programként ajánlani a 444 elmúlt heti termésének legjavát. Ez ugyanis napindító hírlevelünk hétvégi kiadása, a héten megjelent nagyobb anyagainkkal. Itt tudsz feliratkozni erre és a minden hétköznap reggel küldött hírösszefoglalónkra is.

A hét közepén 69 éves korában meghalt bell hooks, az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb feminista gondolkodója. hooks íróként, költőként, tanárként, kutatóként és aktivistaként is ismert volt, halálhírének megjelenése után elöntötték az internetet a visszaemlékezések, rengetegen számoltak be arról, hogy mennyire sokat adott számukra hooks életműve.

Egy-egy híres kutató vagy író halálakor persze nem ritka, hogy ennyire sokan méltassák a műveit, de feltűnő volt, hogy a legtöbben most arról írtak, hogy személy szerint nekik mennyit jelentettek hooks írásai: a visszaemlékezők elsősorban azt a rengeteg személyes élményt hangsúlyozták, amit a szövegeitől kaptak.

bell hooks 1952-ben született Gloria Jean Watkins néven Kentucky állam Hopkinsville nevű kisvárosában. A főiskoláig szinte végig szegregált iskolákba járt, szülei takarítóként, illetve karbantartóként dolgoztak fehér családoknál. A középiskola elvégzése után a Stanford Egyetemre került, 19 évesen kezdte el írni első jelentősebb művét, a végül majd 1981-ben megjelenő Ain't I a Woman című könyvét, melyben a fekete nők és a feminizmus kapcsolatát vizsgálta.

A hetvenes évek elején első megjelent művei a versei voltak, ezeket már bell hooks néven publikálta. A név a dédnagyanyja, Bell Blair Hooks nevére utalt, a kisbetűt pedig a visszaemlékezések szerint azért választotta, hogy megkülönböztesse magát tőle, másrészt viszont hogy hangsúlyozza, nem a szerző, hanem a mű a fontos. Ez végül felemásan sült el, hiszen ahogy művei írásai révén hooks világhírű lett, úgy vált szinte védjegyévé a kisbetűs írás is.

Az 1981-ben megjelenő Ain't I a Woman egyik fő állítása, hogy nem képzelhető el olyan felszabadítási politika a feketék számára, amely csak a férfiak nézőpontjából indul ki, csak arra épít. hooks írásainak visszatérő motívuma volt, hogy a nők bőrszíne, politikai státusza, társadalmi helyzete vagy gazdasági megbecsültsége mind olyan tényező, amely önmagában nem magyarázza meg az élethelyzetüket, de mindegyiket figyelembe kell venni. Ma már ez elég elterjedt gondolatnak számít, de hooks az elsők között hívta fel arra a figyelmet, hogy a nem, a bőrszín és az osztályhelyzet mind alakítja identitásunkat, és ezek szétválaszthatatlanul összefüggnek, nem lehet csak az egyiket kiemelve leírni valakinek az élethelyzetét.

A nyolcvanas és kilencvenes években a Yale és a City College of New York oktatója is volt, rengeteget írt, híresek voltak kultúrakritikái, élete során közel 40 könyve jelent meg, számtalan folyóiratba és lapba publikált. Visszatérő témái voltak a feminizmus története, a férfiak és a maszkulinitás helyzete, valamint a szeretet, amiről egy külön könyvet is írt 2000-ben, All About Love címmel. A szeretet lett hooks egyik kulcsfogalma, és ez nála mindig törődéssel, elköteleződéssel, tudással, felelősséggel, tisztelettel és bizalommal teli cselekvés, ami szerinte az egyetlen ellenszere lehet az uralomnak és az elnyomásnak. A napokban több visszaemlékező is megemlítette, hogy szerencsés lehet az a gondolkodó, akinek a halálhírét követően mindenki a szeretetről kezd el beszélni.

2004-ben visszaköltözött Kentucky államban, és a tandíjmentesen működő Berea College oktatója lett, itt alapították meg a bell hooks Intézetet is 2010-ben. hooks ritkán vállalt szereplést a tévében, és a közösségi oldalakra is ritkán posztolt, de népszerűsége töretlen maradt, pár éve tematikus meme (mém)-projekt is futott a szövegei nyomán. Érték persze időnként kritikák is a fiatalabb generációs feminizmus képviselői részéről, a legismertebb vita talán akkor tört ki, amikor hooks a kapitalista pénztermelés csúcsaként értelmezte Beyonce Lemonde című munkáját.

2018-ban, amikor Kentucky valaha volt legismertebb írói közé beválasztották, azt mondta, hogy mindig is azt szerette volna, ha a munkája a gyógyulásról szólhatna. És épp ezért nagyon szerencsésnek érzi magát, mert alig telik el úgy nap, hogy valaki ne írna neki, hogy írásai megváltoztatták az életét.

hooks rendszeresen tiltakozott, amikor értelmiségiként hivatkoztak rá, de közben mégis azt a szerepet töltötte be, amit egy igazi értelmiségitől el szoktunk várni: írásaival rengeteg ember gondolkodását formálta. Amellett, hogy fekete szerzők és gondolkodók tömege hivatkozott rá mentoraként, hooks fontos inspirációs forrást jelentett a modell Emily Ratajkowski vagy például Emma Watson számára is. Margaret Atwood pedig azzal búcsúzott tőle, hogy hooks hatása messze túlnyúlt az Egyesült Államok határain, és világszerte sok nő rengeteget köszönhet neki.

Ha jól tudom, bell hooks egyetlen könyve sem jelent meg magyarul, két rövidebb esszéjét viszont a Szemen el lehet olvasni magyarul is, itt, illetve itt.

Jó reggelt, itt a napindító hírlevelünk! Az előrejelzések alapján elég szürke lesz a mai nap, tökéletes alkalom cikkeket olvasni.

A 4 legfontosabb hírünk ma reggel:

• Mit keres az Index főszerkesztője a Hunvald Györgyöt is indító egyesületben?
• Aznap is eltehetett ötmillió forint kenőpénzt, amikor felesküdött Magyarország szolgálatára
• 10 éve nem látott megszorítás lett az orbáni válságkezelés vége
• Birkózószőnyegen alakult meg a fideszes kalifátus

Ha tetszett, nyugodtan küldd tovább másoknak is! Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.

Kicsi ország

A NER által bekebelezett Indexet vezető Fekete-Szalóky Zoltán alelnök volt a Ferencvárosi Lokálpatrióták Egyesületben, ami a fideszes Bácskai János tanácsadóit indította rá az ellenzékre 2019-ben. A főszerkesztő felesége is indult a választáson.

Sűrű napirend

Napra és összegre pontosan leírta az ügyészség, mikor és mennyi kenőpénzt kaphatott Völner Pál államtitkár. Ezeket a dátumokat vetettük össze Völner ismert nyilvános szerepléseivel, tanulságos képet kapva a magyar közélet működéséről. A korrupcióval meggyanúsított fideszes politikus mentelmi jogát kedden függesztette fel a parlament egyhangú szavazással, ellenszavazat nélkül.

A megszorítás, amit nem neveznének annak

Az Orbán-kormány eddig arra volt büszke, hogy míg a baloldal megszorításokra alapozott a 2008-as válság idején, addig most semmiféle megszorításra nincs szükség. Aztán jött a 350 milliárd forintos csomag. Az elszabaduló infláció miatt a jegybank monetáris tanácsa kedden ismét alapkamatot emelt, de ez inkább csak szimbolikus lépés volt, lényegibb emelésről döntés majd csütörtökön születhet meg.

Van regisztráció, nincs oltás

A keddi járványadatokból kiderült, hogy nagyot csökkent az oltások száma az időpontfoglalás visszatérésével. A fontosabb járványadatok ugyanakkor javultak az előző héthez képest, de kérdés, hogy a fertőzésszámok alakulásán hogyan változtat majd az omikron, ami immár igazoltan is jelen van Magyarországon.

Megnéztük azt is, hogy a karácsony közeledtével mennyire lehet ingyenes tesztlehetőségekhez hozzáférni Magyarországon. És kiderült, hogy gyakorlatilag alig, pedig más országokból látni, hogy ennek lenne értelme.

A parlament fideszes többsége közben megszavazta a nap folyamán, hogy jövő június elejéig fennmaradhasson a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet.

Kedden érkezett meg az első adag vakcina, amivel az 5 és 11 év közöttieket oltják majd Magyarországon. Párhuzamosan ezzel Billie Eilish pedig arról beszélt egy interjúban, hogy meghalt volna, ha nincs beoltva. A Pfizer közben lelkesen számolt be arról, hogy az eddigi vizsgálatok alapján a vírusellenes tablettájuk megvéd a súlyos betegségtől.

Képmutatási világbajnokság

A Németh Szilárd Fidesz-alelnök által összehozott kaukázusi magyar muszlim birkózóválogatott címerére egy szó van hímezve: KÉPMUTATÁS.

A vaddisznó nagy futása

Kedd reggel Újlipótvárosban láttak sokan egy rohanó vaddisznót, délelőtt pedig már Budán tűnt fel az állat. Az észlelések alapján megpróbáltuk rekonstruálni az útját.

További hírek Magyarországról:

• Nem köztársasági elnök, hanem a Károli Gáspár Református Egyetem rektora lehet Trócsányi László
• Sikkasztás miatt nyomoz a rendőrség a Kövér László embere által vezetett alapítvány körül
• A napokban kezdik gyűjteni az aláírásokat az ellenzéki népszavazáshoz
• Az Alkotmánybíróság elnöke szerint a jogállamiságot és a demokráciát támadják azok, akik eltörölnék az Alaptörvényt
• Jakab Péter bohóccsomagot dobott Tállai András segge alá a Parlamentben, majd seggre esett
• Nemlétező kerékpárút átadásáról számolt be a fideszes képviselő

Megtévesztett Nobel-díjasok

Több mint 50 Nobel-díjas írta alá a nyílt levelet, ami a katonai kiadások 2 százalékos csökkentését javasolja globálisan a következő 5 évben. A levél aláírói szerint a megmaradt pénz feléből egy ENSZ-pénzalapot lehetne felállítani, ami a szegénység, a klímaválság és a járványok hatásai ellen küzdene.

Rekordhosszú tárgyalás és más hírek a világból

• 271 nap után megegyeztek a pártok, újra Mark Rutte lehet a holland miniszterelnök
• Elnézést kért a bank, amelyik tanároknak szervezett földön csúszós, pénztömködős viadalt
• Ketrecharccal döntötte el vitáját két brazil politikus
• Többek szerint a Time eddigi legrosszabb döntése volt, hogy Elon Muskot választották az év emberének

És szorosan kapcsolódik, hogy egy párizsi taxitársaság felfüggeszti a Tesláit, miután az egyik súlyos balesetet okozott.

Egyelőre nincs fék az NFT-vonaton

Senki ne vessen magára, ha még nem teljesen érti, miért áramlik ennyi pénz az NFT-piacra, a világ számos elemzője is egyelőre csak a fejét vakarja. Mindenesetre az látszik, hogy a lelkesedés még mindig töretlen, a Nike például most vásárolt meg egy tavaly év elején alapított vállalatot, amely csak digitálisan létező cipőket gyárt.

A bosszúpornó első áldozata

A britek egyik legmocskosabb bulvárpokláról, Argyll hercegének és hercegnéjének 1963-as válásáról, illetve annak körülményeiről készített most minisorozatot a BBC.

Az Alkotmánybíróság elnöke, Sulyok Tamás a hatalmi ágak képviselőihez, azaz Áder János köztársasági elnökhöz, Orbán Viktor miniszterelnökhöz és Kövér Lászlóhoz az Országgyűlés elnökéhez fordult nyílt levelében, arról írva, hogy az utóbbi hónapokban „egyre erősödő politikai jellegű elképzelések, amelyek egy kormányváltás esetén az Alaptörvény tollvonással történő eltörlését és az Alkotmánybíróság testületének feloszlatását helyezik kilátásba” szerinte támadást jelentenek a demokrácia és a jogállamiság ellen.

Sulyok Tamás levele szerint az egyes pártok által megfogalmazott és velük szimpatizáló értelmiségi körök által egyértelműen támogatott nézetek az a jogállamiság és a demokrácia elleni közvetlen és súlyos támadások, és mint ilyenek, egy demokratikus jogállamban teljességgel elfogadhatatlanok.

„Az alkotmánybíróságok a jogrendszer zavartalan működésének biztosítékaiként őrködnek afelett, hogy a hatalmi ágak aktusai megfeleljenek az alkotmányok előírásainak. A magyar Alkotmánybíróság más európai alkotmánybíróságokhoz hasonlóan olyan testület, amely a jogállami és demokratikus működésnek az európai alkotmányos demokráciákban általánosan elfogadott garanciája. Az Alkotmánybíróság valamennyi hatalmi ág felett alkotmányos kontrollt gyakorol, de zavartalan működését a törvényhozó és a végrehajtó hatalmi ágak együttesen kötelesek biztosítani.” – írja levelében az Alkotmánybíróság elnöke.

Ezt a témát még szeptemberben elsősorban Dobrev Klára dobta be a közbeszédbe, amikor egy interjúban felvetette, hogy a választások után a parlamentnek akár egyszerű többséggel is ki kell nyilvánítania, hogy az Alaptörvény alkotmányellenes, valamint hogy az Orbán-rendszer hatalmát bebetonozó kétharmados törvényeket feles többséggel is hatályon kívül kell helyezni. Arról, hogy mit jelenhet ez a felvetés, akkor részletesen is írtunk.

Azóta az Alkotmánybíróság és az alaptörvény szerepével kapcsolatban élénk vita alakult ki, több véleménycikk nálunk is megjelent (például ez, illetve ez) a témában, és kiderült az is, hogy az ellenzéki összefogás radikális lépésre készül, és ha tavasszal győznek, tényleg nekimennének feles többséggel az alaptörvénynek. Ekkor az alaptörvény általuk szükségesnek ítélt korrekciója mellett az új parlament első ülésén félreállítanák mások mellett a legfőbb ügyészt, az alkotmánybírókat és a Költségvetési Tanács tagjait, hogy utána egy új, minimalista alkotmányt alkossanak meg. Erről nemrég Márki-Zay Péter közjogi stábjának vezetője, Fleck Zoltán jogász-szociológus beszélt nekünk részletesebben.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 30 bázisponttal 2,4 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, és 80 bázisponttal 2,4 százalékra az egynapos betét kamatát; az egynapos és az egyhetes fedezett hitel kamata 30 bázisponttal emelkedett 4,4 százalékra.

Előző, novemberi kamatdöntő ülésén a monetáris tanács ugyancsak 30 bázisponttal emelte, 2,1 százalékra az alapkamatot és bejelentette, hogy ismét elválasztja az egyhetes betét kamatát az alapkamattól. Azóta kétszer 40, majd kétszer 20 bázisponttal összesen 120 bázisponttal emelte az alapkamat fölé az egyhetes kamatot, amely így 3,3 százalékos volt a múlt héten. Elemzők kedden 30-50 bázispontos kamatemelésre számítottak, megjegyezve, hogy ez nem jelent tényleges szigorítást, hiszen az egyhetes kamat lett az irányadó ráta, ugyanakkor üzenet a piacnak, hogy az MNB továbbra is kész lépni az infláció leszorítása érdekében.

A testület júniusban jelentette be és kezdte meg kamatemelési ciklusát, amely közlése szerint addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba. Az alapkamat a mostani emelési ciklus megkezdéséig tavaly július óta állt 0,60 százalékon.

A Portfólió elemzésében azt írja, hogy az igazi izgalmak csütörtökön jöhetnek majd, mivel a jegybank irányadó eszköze november óta valójában az egyhetes jegybanki betét kamata, ezért a mostani kamatemelés csak szimbolikusnak nevezhető. Csütörtökön viszont az irányadó egyhetes betéti kamat esetleges emeléséről is dönthetnek. Emellett az MNB délután publikálhatja a friss inflációs- és GDP-előrejelzését az inflációs jelentés csütörtöki megjelenése előtt, ami szintén válthat ki reakciókat.

Súlyos börtönbüntetésre ítélt kedden egy fehérorosz bíróság több ellenzéki személyiséget, köztük az emigrációban élő ellenzéki vezetőnek, Szvjatlana Cihanouszkajának a férjét - jelentették hírügynökségek.

A már másfél éve őrizetben tartott Szjarhej Cihanouszki népszerű aktivistát és videobloggert 18 évi börtönre ítélték. Az ellenzék egy másik vezető alakját, Mikola Sztatkevicset 14 évi, négy további vádlottat pedig 15-16 évi börtönre.

Cihanouszkaja Aljakszandr Lukasenka elnök bosszújának nevezte az ítéleteket. "A diktátor kemény és nyilvános bosszút áll" ellenzékieken - írta a Twitteren. "Látja ezt az egész világ, mi pedig nem állunk meg!" - tette hozzá.

Az országot 1994 óta vezető Lukasenka tavaly egy minden jel alapján elcsalt választás után maradt a hatalomban. Az akkor kirobbant tüntetéseket rendkívül erőszakosan nyomta el a rezsim, ami miatt végleg megromlott a viszony Minszk és a nyugati országok között, az EU tagállamai nem is ismerik el legitim elnöknek Lukasenkát. (MTI, BBC)

Kedd délben szavazott arról a parlament, hogy az ügyészség kérésére felfüggesszék-e a korrupcióval meggyanúsított fideszes politikus, Völner Pál mentelmi jogát. Mivel a kormánypártok már előre bejelentették, hogy igennel fognak szavazni, nem jelentett nagy meglepetést, hogy az indítvány simán átment az országgyűlésen. Völner Pál nem volt jelen, így nem szólhatott hozzá a döntéshez.

Az indítványt a parlament 128 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül fogadta el.

A hivatali vesztegetés elfogadásának közvádas ügyében érkezett ügyészi beadvány átment hétfőn a mentelmi bizottságon, a bizottság elnöke, a KDNP-s Hargitai János KNDP kedden a parlamentben elmondta, hogy Völner nem volt elégedett az ügyészi indítvány minőségével, és ezzel ő is egyetért, ez volt a legfelsőbb ügyészségtől érkező legrosszabb minőségű indítvány, amit ő a mentelmi bizottság elnökeként eddig látott. Ennek ellenére persze a mentelmi jog felfüggesztéséről döntöttek, hiszen ezt várta tőlük a közvélemény is, a szerintük felmerülő pontatlanságokat pedig majd a bíróságnak kell tisztáznia.

Az Országgyűlés elnöke múlt szerdán továbbította a mentelmi bizottság részére a legfőbb ügyész átiratát, amelyben Völner Pál országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta közvádas büntetőügyben. Ebből kiderült, hogy bűnszervezet módjára működött a fideszes államtitkár hivatala, Völner 83 milliót kapott feketén az államtitkár a végrehajtói kar elnökétől.

Völner Pál fideszes országgyűlési képviselő, lemondásáig az Igazságügyi Minisztérium miniszter-helyettese, parlamenti államtitkára volt, 2019 augusztusától a Magyar Bírósági Végrehajtói Karral kapcsolatos feladatokat ellátó miniszteri biztos is volt egyben. Völner a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség Komárom-Esztergom megyei szervezetének 2006-tól, az esztergomi szervezetének pedig 2015-től az elnöke.

Kedd reggel írtunk arról, hogy Újlipótváros több pontján is egy riadtan rohanó vaddisznóba futottak bele emberek. Akkor megkértük olvasóinkat, hogy ha esetleg látják az állatot, írják meg nekünk.

Több észlelést is kaptunk, ez alapján részben sikerült is rekonstruálni a vaddisznó útját (már ha ugyanarról az állatról van szó, de arra jutottunk, hogy valószínűbb, hogy egy vaddisznó átjut Pestről Budára, mint az, hogy egyetlen délelőtt a város két pontján egymástól függetlenül bukkan fel két hasonló állat. De persze sose lehet tudni!)

Mindenesetre a beérkező levelek alapján kora reggel a margitszigeti futópályán tűnt fel az állat. Olvasónk ekkor bejelentést tett a segélykérő készüléken, akik azt mondták, hogy tudnak az állatról, és már zajlik a befogása. Elképzelhető, hogy ez még az első újlipótvárosi észlelések előtt történt, ugyanis nem sokkal későbbi időpontból számolt be észlelésről egy másik olvasónk, az Árpád hídi lehajtónál, a Dagály utcánál.

Ha helyes a feltételezésem, akkor a vaddisznó ezután nyargalhatott át Újlipótváros körúthoz közel eső részén, a helyi Facebook-csoportokban ekkor több utcán is látták, és a reggeli cikkben linkelt videó is ekkor készülhetett.

A következő észlelés már a II. kerületi csoportokból származik, ahol előbb a Margit-híd budai hídfőjénél, a körúton látták a még mindig rohanó állatot, majd a Mecsek utcán felfelé rohanva.

Az utolsó észleléshez pedig fényképet is kaptunk, eszerint a disznó délelőtt ekkor Budán, a Barsi utcában a Bimbó út felé haladt.

Az általunk készített térkép persze csak spekuláció, sokfelé kalandozhatott ma még az állat. Reméljük, hamarosan eljut egy olyan erdős részre Budán, ahol végre nyugodtan megpihenhet.

Meghosszabbította 2022. június 1-jéig a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetet a kormány javaslatára az Országgyűlés kedden, írja az MTI. A Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által jegyzett, a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló törvényjavaslatot 133 igen, két nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.

A kormány arra hivatkozással kezdeményezte a december 31-ig tartó veszélyhelyzet meghosszabbítását, hogy így biztosítható a hatékony és gyors döntéshozatal ahhoz, hogy a járvány okozta nehézségekre rugalmasan lehessen válaszokat adni.
Amennyiben a járványhelyzet lehetővé teszi, a kormány kezdeményezni fogja a veszélyhelyzet korábbi megszüntetését - olvasható a törvény indoklásában.

György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára a korábbi parlamenti vitában hangsúlyozta, a törvény nincs hatással az országgyűlési képviselők választásának áprilisi vagy májusi megtartására, az országos népszavazások pedig a veszélyhelyzet alatt is lebonyolíthatók.

Döntöttek arról, hogy 2022. június 30-ig lesz érvényben a hiteltörlesztési moratórium.
Meghatározták a gyermeket nevelő magánszemélyek adóvisszatérítésével kapcsolatos szabályokat. A kedvezményt, legfeljebb 809 ezer forintot az adóhatóság jövő év február 15-ig utalja.

Az a hallgató, aki 2020. szeptember 1. és 2021. augusztus 31. között sikeres záróvizsgát tett, mentesül az oklevél kiadásának előfeltételéül szabott nyelvvizsga-kötelezettség alól.

Ismét meghosszabbítják a lejárt okmányok érvényességét, az új határidő 2022. június 30. A rendelkezés a magyar hatóság által kiállított, Magyarország területén hatályos, 2020. március 11. és 2020. július 3. között lejárt, vagy 2020. november 4. és 2022. május 31. között lejárt vagy lejáró hivatalos okmányokra vonatkozik, ideértve a forgalmi engedélybe bejegyzett műszaki érvényességi időt is.

Átemelik a normál jogrendben a veszélyhelyzet alatt a távmunkával kapcsolatban hozott szabályokat. Lehetővé válik a részbeni távmunkavégzés is. A feleknek továbbra is munkaszerződésben kell megállapodni az otthoni munkavégzésről. A munkáltató adminisztratív terheit pedig csökkenti, hogy az ellenőrzési jogát számítástechnikai eszköz alkalmazásával is gyakorolhatja.

Lehetőség lesz továbbra is arra, hogy az otthon dolgozó munkavállaló havonta a minimálbér 10 százalékáig adómentesen költségtérítést kapjon.
Meghosszabbodik az egészségügyi dolgozók utazási kedvezménye, ők a veszélyhelyzet megszűnése után még 14 napig ingyen utazhatnak.

A veszélyhelyzet alatt lehetőség van arra, hogy a közfeladatot ellátó szervek a közérdekű adatigényléseket hosszabb határidővel teljesítsék. A most elfogadott jogszabály szerint minden ilyen, a veszélyhelyzet megszűnésekor még folyamatban levő igényt a lehető legrövidebb időn belül, főszabály szerint legkésőbb az igény beérkezését követő 45 napon belül teljesíteni kell.

Ha a helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a veszélyhelyzet alatt feloszlatta magát, ennek hatálya a veszélyhelyzet megszűnését követően lép életbe. Időközi választást és helyi népszavazást a veszélyhelyzet megszűnését követő naptól lehet kitűzni.

A szálláshelyeken június 30-ig nem kell bemutatni a 14 év alatti gyermekek személyi okmányait, az adataikat a szülők nyilatkozata alapján rögzítik.

A törvény értelmében a veszélyhelyzet után is felmentést kap a közbeszerzési törvény alól a Magyar Export-Import Bank és a Magyar Exporthitel Biztosító bizonyos szerződései esetén.

Határidő nélkül marad hatályban a fordított adózás egyes gabona-, illetve acélipari termékek értékesítése, illetve az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog (kibocsátási egység) átruházása esetén. A törvény indoklása alapján azzal számolnak, hogy az EU meghosszabbítja a fordított adózás 2022. június 30-án lejáró határidejét.

Ugyancsak az adózást érinti, hogy hatályon kívül helyezték az adóhatóság általi áfabevallás-tervezet kiajánlásával kapcsolatos előírásokat, hivatkozásokat.
A törvényalkotási bizottság kezdeményezésére került a jogszabályba, hogy a kulturális örökség védelméről szóló törvényben foglaltaktól eltérő szabályok vonatkozzanak a nagyberuházásokra a régészeti feladatokkal összefüggő költségek csökkentése érdekében. Cél a nagyberuházások ösztönzése.

Egy évvel meghosszabbodnak a 2021. november 24-e és a veszélyhelyzet megszűnése közötti időszakban lejárt vagy lejáró építési engedélyek, hogy a járványhelyzet ideje alatt lelassult, esetleg abbamaradt beruházások hatékonyan, fölösleges adminisztrációs terhek nélkül folytatódhassanak, illetve újraindulhassanak.

Az Északi-sarkvidéken tavaly június 20-án mért 38 Celsius-fok a hivatalos rekord a Meteorológiai Világszervezet (WMO) keddi genfi bejelentése alapján.

A tavaly Szibériában mért hőmérséklet a legmagasabb, amit valaha az Északi-sarkkörtől északra feljegyeztek.

A rekord klímaváltozás jele, és arra utal, hogy meg kell kongatni a vészharangot - mondta Petteri Taalas, a WMO vezetője.

Az arktiszi hőmérséklet a világátlagnál több mint kétszer gyorsabban növekszik. A Föld ellentétes pólusán, az Antarktiszon is rekordot, 18,3 fokot mértek tavaly.
A csúcsokat a WMO tartja nyilván. Mielőtt rögzítené őket, ellenőrzi, milyen műszerekkel, milyen körülmények között végezték a méréseket, hogy kizárja a megbízhatatlan értékeket.

A szibériai rekordot az 1885 óta működő verhojanszki meteorológiai megfigyelőállomás jelentette a 2020-as hőhullám idején. Az állomás az Északi-sarkkörtől 115 kilométerre északra helyezkedik el.

A tavaly nyári szibériai hőhullám alatt mintegy 10 fokkal volt melegebb a sokéves átlagnál. A hőség pusztító erdőtüzeket és a tengeri jég jelentős olvadását okozta. A WMO szakértői három másik rekordot is vizsgálnak - jelentették be. Idén és tavaly két 54,4 fokos mérést is végeztek a világ legmelegebb helyén, a Kalifornia államban található Death Valleyben, Szicíliában pedig 2021 nyarán rögzítettek egy 48,8 fokos értéket. (MTI)

Megszületett a megállapodás az új holland kormánykoalícióról, így ismét az országot jelenleg ügyvivő miniszterelnökként vezető Mark Rutte alakíthat kormányt, immár sorozatban negyedszer, írja a Guardian.

Hollandiában márciusban tartottak választásokat, és 271 nap kellett ahhoz, hogy megállapodjanak a pártok a következő kormányról. A holland választási rendszer szabályai miatt nem ritka, hogy hosszas alkudozásra és kompromisszumokra legyen szükség a kormányalakításhoz, de ez a mostani hossz új rekordnak számít.

A megállapodás értelmében Rutta jobboldali-liberális VVD pártja, a progresszív D66, a kereszténydemokrata CDA és az ortodox keresztény Christen Unie alakíthat majd kormányt. Erre még előbb a pártok tagjainak, majd szerdán a parlamentnek is rá kell bólintania. Ha ez megtörténik, akkor Rutte lesz az ország történetének leghosszabb ideje szolgáló miniszterelnöke.

Rutte azután lesz ismét miniszterelnök, hogy harmadik kormánya lemondott, miután kiderült, hogy 2012 óta több ezer családot vádoltak meg tévesen adócsalással. Az új kormány várhatóan januártól állhat majd fel. Rutte azt mondta hétfő késő este, hogy jó megállapodás született a pártok között, de az igazi kérdés az lesz, hogy hogyan ültetik ezt majd át a gyakorlatba.

A koalíciós megállapodás részleteit még nem ismerni, de az eddig kiszivárgott részletek alapján az új kormány többek között a lakhatási problémákkal, gyerektámogatási rendszerrel készül, illetve többet költenének oktatásra és egészségügyre is.

Mark Rutte karrierjéről korábban részletesen is írtunk.

Az amerikai énekesnő egy rádióműsor vendége volt, és ott beszélt arról, hogy augusztusban elkapta a koronavírust, és biztos benne, hogy meghalt volna, ha nincs beoltva. A műsorban Ellish arról beszélt, hogy a „vakcina kibaszott csodálatos”, és megmentette testvérét és zenésztársát, Finneast, a szüleit és a barátjait is attól, hogy elkapják a vírust, írja a Guardian.

Ellish elmondta azt is, hogy két hónapon át rosszul volt a fertőzés miatt, és még mindig vannak szövődmények, melyeket tapasztal. Ezeket azonban nem nevezte meg. „Világos akarok lenni, a vakcina miatt vagyok jól. Azt gondolom, hogy ha nem lettem volna beoltva, meghaltam volna, annyira rossz volt” – mondta erről az elmúlt évek egyik legsikeresebb fiatal popsztárja. Hozzátette, hogy amikor arról beszél, hogy rosszul volt, akkor többről van szó, minthogy szörnyen érezte magát. De a koronavarus esetében még ez sem volt annyira rossz.

A december 18-án a 20. születésnapját ünneplő Ellist nemrég jelölték hét kategóriában is Grammy-díjakra, többek között az év albuma és az év dala díjat is besöpörheti jövőre. Jövőre pedig ő lesz a Glastonbury fesztivál történetének legfiatalabb fő fellépője.