Horváth Bence

Jó reggelt, feltartóztathatatlanul robogunk az ünnepek felé, ehhez a készülődös hangulathoz ajánljuk a 444 napindító hírlevelét.

4 cikk, amit külön is kiemelnék ma reggel:

• Putyin visszatolná a nyugati katonákat a hidegháborús határok mögé
  
• Annyi a pénze a közmédiának, hogy nem tudja elkölteni, pedig már Kóka János magánklinikájával is leszerződtek
• „Van egy feleségem, és van egy lányom is, ismerem ezeket a hisztis napokat”
• Hat remek könyv utolsó pillanatos ajándékvásárlóknak

A hírleveleinkre itt lehet feliratkozni, érdemes!

Eljött a karácsonyi készülődés utolsó pár napja, mi pedig igyekszünk egy kicsit segíteni azoknak, akik elcsúsztak az ajándékbeszerzésekkel: olyan könyveket szedtem össze, melyeket jó szívvel tudok ajánlani akár saját, akár ajándékozási célokra is. Ez egy hangsúlyosan szűk és szubjektív lista, mert csak olyan könyvek vannak rajta, amiket olvastam, így több idén felkapott, minden bizonnyal remek könyv nem szerepel rajta (pl. Irene Solà Énekelek, s táncot jár a hegy című regénye, amit még mindig nem olvastam, pedig nagyon tervezem, és egybehangzó beszámolók szerint szuper).

A nagy kitekintés mellé ide kívánkozik, hogy idén amúgy a 444 is nagy lendülettel jelent meg a könyvpiacon, összesen három könyvet adtunk ki:

• a Győzelmi kényszert, melyben Rényi Pál Dániel tárta fel Orbán Viktor és a labdarúgás viszonyát, illetve a foci felől mondta el a miniszterelnök pályáját.
• a Banánujjú embert, Sarkadi Zsolt vicces/abszurd/meghökkentő novelláinak gyűjteményét,
• végül pedig A tiltott könyv – a Mein Kampf és a nácizmus vonzereje című könyvet, Ewoud Kieft holland történész munkáját.

Ezeket a könyveket a webshopunkból is meg lehet vásárolni, akár együtt, akciós csomagokban is.

És akkor az idei megjelenések, melyek valamiért emlékezetesek voltak:

• Egyszerű gyűjtögető-vadászó népektől jutottunk el az összetett nemzetállamokig – történelemkönyvek szinte kivétel nélkül valahogy így, folyamatos társadalmi fejlődésként írják le az emberiség történetét.
• De mi van, ha ez tévút? Ha nem létezik egyetlen Nagy Narratíva?
• Az elmúlt 30 év régészeti és antropológiai eredményeit felhasználva David Graeber és David Wengrow radikálisan újraírt mindent, könyvük az év egyik legizgalmasabb történelmi tárgyú munkája.

Az ókori Egyiptomnak három nagy korszaka volt: az Óbirodalom, a Középbirodalom és az Újbirodalom, amelyeket átmeneti időszakok választottak el egymástól. Ezek az átmeneti szakaszok véresek és zűrzavarosak voltak, felfordulást és hanyatlást hoztak. Nagyjából így tudjuk a tankönyvekből, a múzeumi tárlatok kísérő szövegeiből vagy akár a Wikipedia-oldalakról.

Pedig sok jel mutat arra, hogy ezek az átmeneti időszakok nem sokban különbözhettek a „nagy” és „dicsőséges” birodalmak korszakától, leszámítva mondjuk, hogy ezekben a periódusokban nem egyetlen uralkodója volt Egyiptomnak. Az erős birodalmak vs. zűrzavaros válságidőszakok felosztás a 19. századi tudósok fejében jött létre, akik a kortárs, modern nemzetállamok ideáit vetítették át az ókori Egyiptom történetére. Azaz: a gondolkodásunkat máig meghatározó művekben aszerint vált az egyik időszak hanyatlóvá, a másik felívelővé, hogy éppen létezett-e erős központi hatalom, ami valamennyire megfeleltethető a modern államnak.

A zűrzavarosnak bélyegzett átmeneti időszakok az ókori Egyiptom történetének közel harmadát fedik le, és egyébként jelentős, izgalmas politikai fejleményeket hoztak. Közben a jellemzően virágzónak gondolt birodalmi időszakok egyes periódusaiban, a valóban erős központi hatalom létezése mellett is véres belső harcok zajlottak, erőszakosan üldözte az állam az etnikai kisebbségeket, terjedt a kényszermunka.

Ez csak egyike a példák sokaságának, amelyeket a „The Dawn of Everything: A New History of Humanity” (A mindenség hajnala: az emberiség új története) című könyv felvonultat. A két szerző, David Graeber és David Wengrow monumentális kísérletre vállalkozott: tényleg megpróbálta teljesen újraírni az emberiség történetét. De nem valami új óriásnarratívát akartak adni, hanem éppen azt akarják megmutatni, miért félrevezető, ha a történelmet teleologikus módon, valamilyen előre elképzelt céllal próbáljuk leírni.

Nincs Nagy Történet

A két szerző közül a tavaly váratlanul elhunyt Graeber az ismertebb: az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb és legelismertebb antropológusa volt, számos sikeres könyv szerzője, elkötelezett anarchista, az Occupy New York fontos szereplője. Szerzőtársa, David Wengrow régész, az University College London professzora. A könyv megjelenésekor Wengrow elmesélte, hogy 2011-ben, New Yorkban ismerkedtek össze, majd néhány átbeszélgetett és -vitatkozott este után Graeber emailekben kezdte kommentálni a Londonba visszaköltözött Wengrow munkáját, amire az afrikai és közel-keleti ásatásokon dolgozó régész válaszolt, és az évek során ebből állt össze a könyv magja.

Az eredeti terv az volt, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek eredetéről írnak könyvet, mivel ez akkor, a kétezertízes évek elején, az Occupy mozgalom csúcsán slágertéma volt. De ahogy elkezdtek dolgozni a szövegen, rá kellett jönniük, hogy tévúton járnak. Nem lehet olyan egységes történeti keretet alkotni ugyanis, ami egészében magyarázatot adna arra, hogy hogyan alakultak ki az egyenlőtlenségek. Egyszerűen azért, mert az emberiség történetének nincs egyetlen világos narratívája, nem létezik a Nagy Történet, amit el lehetne mesélni az elmúlt sok tízezer évről.

Graeber és Wengrow munkája nagyon kritikus az utóbbi évek tudományos bestsellerszerzőivel, akik mindig valami Nagy Narratívába illesztve mesélték újra fajunk történetét. Jared Diamond, Yuval Noah Harari vagy Steven Pinker könyveit is bírálják, többek között azért, mert szerintük túlzottan leegyszerűsítik az őstörténetet. A saját sztorijuk igényeinek megfelelően ragandak ki egy-egy példát a történelemből, hogy az egész emberiség sorsát alakító fordulatként mutassák be.

„Az egyik legkárosabb következménye a hagyományos világtörténelmi narratíváknak, hogy mindent kiszárítanak, az embereket kartonsztereotípiákká redukálják. Olyan mértékben egyszerűsítik le a kérdéseket (vagy eredendően önzőek és erőszakosak, vagy eredendően kedvesek és együttműködőek vagyunk), hogy az aláássa, esetleg el is lehetetleníti azt, amit az emberi lehetőségekkel kapcsolatban éreznénk” – írják erről.

Graeber és Wengrow szerint a modern nyugati történelemtudomány két egymással viaskodó, de ugyanúgy téves megközelítés közé van beragadva. A Rousseau nevéhez kapcsolt hagyomány szerint a mezőgazdaság, illetve a magántulajdon megjelenése előtt létezett egy idilli állapot, amikor az emberek kisebb közösségekben, békében és egyenlő keretek között éltek egymással. A Hobbes-féle felfogás azt vallja, ember embernek farkasa, és a központi hatalom megjelenése kellett ahhoz, hogy kitörjünk ebből a helyzetből.

Ezekben a modellekben az a közös, hogy az emberiség történetét alapvetően lineárisnak látják. A természeti állapotot elképzelő narratívában ez így néz ki: létezett egyszer egy eredeti, harmonikus világ, amelyben idővel kialakult a mezőgazdaság, ennek hatására megjelent a felesleg, abból a magántulajdon, nőni kezdett a népesség, az emberek egyre nagyobb csoportokba szerveződtek, szükség lett bürokráciára, jött az írásbeliség, felépültek az első városok, kialakultak a vagyoni hierarchiák, és így tovább, ment előre a „civilizáció” a modern nemzetállamokig.

A „primitívtől” az „összetettebb” felé tartó determinisztikus leírás meghatározó volt az elmúlt néhány évszázad nyugati gondolkodásában. De van vele egy igen jelentős gond Graeber és Wengrow szerint:

egyáltalán nem támasztják alá bizonyítékok.

Nem így éltünk

A Dawn of Everything szerzői hatalmas munkát végezve mozgatják meg az elmúlt 30 év régészeti és antropológiai eredményeit, hogy megmutassák: szó sincs „egykori természeti állapotról”, de világos ívű, lineáris történeti fejlődésről sem. Az emberek a kezdetektől fogva a legkülönfélébb közösségi konstrukciókban éltek együtt, gyakran váltogatva is a különféle modelleket.

A könyv tele van példákkal, ilyen a híres, 30-34 ezer éves őskőkorszaki temetkezési hely, amely arra utal, hogy már abban a korszakban is voltak, akiknek díszes, kitüntetett temetés járt. Vagy a mai Törökország területén található Göbekli Tepe, az 1990-es években feltárt körtemplom, ami időszámításunk előtt 9000 körül épülhetett, és méretei miatt nagyon sok ember összehangolt, komoly munkájára lehetett szükség ahhoz, hogy létrejöhessen. Vagy a mai Louisiana állam területén fekvő, időszámításunk előtt 1600 körül emelt Poverty Point, ez a zavarba ejtő méretű városszerűség, amelynek környékén nem találni nyomát mezőgazdasági gyakorlatnak, és ahol a méretei alapján akár több ezer, alapvetően gyűjtögető-vadászó ember is összegyűlhetett. De találni példát Európából és Japánból is arra, hogy a mezőgazdaság megjelenése előtt is komoly építményeket emeltek gyűjtögető-vadászó emberek.

Maradtak fenn nyomok egymás közelében élő csoportokról, amelyek teljesen más típusú életmódot folytattak. Graeber és Wengrow szerint sokszor akár csak azért, hogy megkülönböztessék magukat a közelben lévő másik csoporttól. Azaz találni történelmi példákat, amikor a technológiai determinista érv nem működik: hiába vált elérhetővé egy régióban mondjuk egy földművelési technika, voltak közösségek, amelyek tudatosan nem kértek belőle. A nyugati történetírásban a „civilizáció bölcsőjeként” emlegetett, termékeny félholdnak nevezett közel-keleti területen például a vadon élő gabonafélék első háziasításától kezdve 3000 évnek (!) kellett eltelnie, mire a haszonnövények háziasítása teljesen végbement.

Az őstörténettel foglalkozó történészek között akadnak olyanok, akik néhány rövid évezredként beszélnek egy ilyen léptékű változásról, de Graeber és Wengrow szerint azt kellene megértenünk, hogy ez a háromezer év a saját jogán is izgalmas és fontos szakasz volt. Ekkor a jelenlegi bizonyítékok alapján a gyűjtögető népek leginkább kísérletezgettek a földműveléssel, volt, amibe belevágtak, aztán felhagytak vele, volt, amivel szezonálisan foglalkoztak, de a fő tevékenységük a gyűjtögetés maradt.

Épp ezért mondják, hogy azt a modern elméletet, amely szerint a mezőgazdaság megjelenése szükségszerűen azonnali társadalmi változásokat is hozott, a bizonyítékok nem támasztják alá.

Ez a mezőgazdaság-központú gondolkodás ugyanakkor az újkorban kapóra jött a gyarmatosítóknak is. Az Európából érkezők arra hivatkozva is sajátíthatták ki az őslakosok földjeit Ausztráliától Amerikáig, hogy azokon nem zajlott európai értelemben vett mezőgazdaság, vagyis nem minősült a terület magántulajdonnak. Pedig attól, hogy egy terület a telepes szemében „elhanyagolt” vadonnak tűnt, őslakos közösségek évezredek óta végezhettek ott kevésbé invazív tevékenységet.

Hasonló a helyzet azzal a narratívával is, hogy az első városok megjelenésével meg kellett jelennie az erős központi hatalomnak is. A jelenleg ismert egyik legrégebbi város, a mai Ukrajna területén az 1970-es években felfedezett Taljanki romjain semmi nem utal központi hatalomra vagy vagyoni különbségekre. Graeber és Wengrow hosszan tárgyalja a hatalmas közép-amerikai Teotihuacan példáját is, ahol a fennmaradt nyomok alapján egy autoriter, zsarnoki korszakot követett egy olyan időszak, amikor nem végeztek már emberáldozatokat, a hatalmas szoborépítések is elmaradtak, helyette minden lakosnak igyekeztek hasonlóan magas színvonalú lakhatást biztosítani. Ennek a fejezetnek magyar vonatkozása is van: Graeberék elsősorban az 1956-ban az Egyesült Államokba emigrált Pásztory Eszter munkáira támaszkodnak, az ő kutatásai alapján írnak arról, hogy Teotihuacan tudatosan egalitárius, utópikus városi kísérlet lehetett.

A két szerző nem állítja, hogy az összes korai város egalitárius alapelvek mentén szerveződött volna (van olyan, amelyről biztosan tudható, hogy nem ilyen volt). Annyit mondanak, hogy a fennmaradt nyomok alapján kirajzolódik egy minta, amely ellentmond a bevett evolúciós megközelítésnek, és melyből azt látni, hogy az emberiség történetének egy pontján olyan nagy léptékű, szervezett épített közösségek jöttek létre, amelyek nem jártak együtt automatikusan a vagyon vagy a hatalom koncentrálódásával.

Mi lenne, ha emberekként gondolnánk el az embereket?

Graeber és Wengrow számos alkalommal hangsúlyozza: nem akartak mást, mint hogy összefoglalni az elmúlt bő 30 év tudományos eredményeit. Egyrészt a technológiai fejlődésnek köszönhetően, másrészt pedig annak, hogy világszerte fellendültek a régészeti és antropológiai kutatások, és az elmúlt évtizedek rengeteg új felfedezést hoztak. Ezekről rendszeresen be is számolnak a szaklapok, egyet-kettőt felkapnak a nagyobb tudományos folyóiratok és a sajtó is, majd amikor kiderül, hogy nem lehet beilleszteni őket a bevett narratívákba, akkor a cikkek szerzői rejtélyekről vagy anomáliákról beszélnek.

A sokszínűség egyfelől valóban lehetetlenné teszi, hogy Nagy Történetként meséljük el az elmúlt évezredeket, másrészt felszabadítóan hat: Graeber és Wengrow könyvének egyik legerősebb és legújszerűbb vonása, hogy felnőtt, tudatos lényekként gondolja el a több ezer évvel ezelőtt élt embereket. Olyanokként, akik nem passzív elszenvedői voltak a technológiai fejlődésnek és a civilizációs folyamatoknak, hanem egy közösség aktív és cselekvő tagjaiként átgondolt döntéseket hozhattak arról, hogy hogyan akarnak élni. Graeberék egy helyen arról írnak: számukra is meglepő, hogy ez az egyszerű felvetés – hogy a sok ezer éve élt emberek politikailag aktív és gondolkodó lények voltak – mennyire eretneknek hathat a társadalomtudományokban.

„A kollektív önteremtés eredményei vagyunk. Mi lenne, ha így közelítenénk meg az emberi történelmet is? Ha a kezdetektől úgy tekintenénk az emberekre, mint képzeletgazdag, intelligens, játékos teremtményekre, akik megérdemlik, hogy így értsük őket?”

– írják a Dawn of Everythingben, amelynek legnagyobb érdeme minden bizonnyal az, hogy egy egészen másfajta ember- és történelemképet lehet megismerni belőle, mint amivel a tanulmányaink alatt találkozhattunk. A két szerző lelkesen idézi a cambridge-i régészt, David Clarke-ot, aki az 1970-es években jósolta meg, hogy hamarosan a modern kutatásoknak hála az emberi evolúció régi építményének szinte minden aspektusa, „a modern ember fejlődésének magyarázatai, a háziasítás, a kohászat, a városiasodás és a civilizáció szemantikai csapdáknak és metafizikai délibáboknak” tűnhet majd. Graeber és Wengrow szerint Clarke-nak igaza volt, és eljött ez az idő.

A könyv megírásával párhuzamosan a legfontosabb tudományos állításaikat a szerzők peer review-s ellenőrzésen áteső folyóiratban és az egyik legnevesebb intézetben tartott előadáson is bemutatták, elébe menve a kritikák egy részének, de így is arra lehet számítani, hogy a Dawn of Everything komoly vitákat gerjeszt.

A felvilágosodás őslakos kritikája

Graeber és Wengrow nagyszerűek abban, hogy „alapigazságnak” vélt történelmi állításokat kezdjenek ki. Könyvük legtöbbet méltatott fejezetében azt állítják, hogy a nyugati felvilágosodás legfőbb szellemi vívmányait, a szabadság, egyenlőség, testvériség eszmeiségét sem lehet megérteni a gyarmatosított őslakos közösségek európai társadalmakkal szembeni kritikája nélkül.

Például a francia királyság északi-amerikai gyarmatán, Új-Franciaországban megjelenő gyarmatosítók, a telepesek és a hittérítők aktív közéleti vitákat folytató, fejlett, magas szintű társadalomképpel és értékrendszerrel rendelkező közösségeket találtak, amelyek egyértelmű kritikákat fogalmaztak meg az érkező európaiakkal szemben. Kifogásolták az egyéni szabadságjogok hiányát, a telepesek túlzott individualizmusát, anyagiasságát, az állandó versenyt, a vallási dogmatizmust, a nők alárendeltségét, és megdöbbenve figyelték, hogy a gyarmatosítók között mennyire nem tapasztalhatóak a kölcsönös segítségnyújtás jelei.

Pontosan lehet tudni, hogy ezek a kritikák eljutottak Európába, és sokan olvasták őket. A 17. századi jezsuita hittérítők tapasztalatait összegző írások bestsellernek számítottak Franciaországban, a középosztálybeli otthonok gyakori kellékei voltak, biztosra vehető, hogy a korszak jelentős európai gondolkodói közül is sokan ismerték ezeket. Amelyek amúgy egyértelműen fogalmaztak: egy francia jezsuita hittérítő széles körben ismert úti beszámolójában megírta, hogy a vendat őslakosok nap mint nap megvitatják a közös ügyeiket, közösen döntenek, és a legtöbbjük világosabban és tisztábban tud érvelni, mint amit otthon az átlagemberektől megszokhattak.

Graeberék szerint ezek a könyvek azért is lehettek annyira sikeresek, mert olyan gondolatokat tartalmaztak, amelyek Párizsban újdonságnak vagy akár botrányosnak számítottak akkoriban. Az európai felvilágosodás több szerzője nyíltan is hivatkozott ezekre az őslakos kritikákra, a szabadságról vagy az európai közbeszédből addig gyakorlatilag teljesen hiányzó demokráciáról is ezek felől kezdhettek el gondolkozni. Ám később a nyugati történészek nem vették figyelembe ezeket a hivatkozásokat, így végül a felvilágosodás története néhány kivételes „Nagy Férfi” gondolati teljesítményeként rögzült.

Hogyan ragadtunk be?

A rengeteg példa után – a Balin központi hatalom nélkül megépülő öntözőrendszertől az észak-amerikai őslakos közösségek döntéshozó mechanizmusain és a nőket központi szereplőként ábrázoló minószi civilizáción át azokig a dél-amerikai városromokig, ahol a nyomok alapján ezoterikus-pszichedelikus tapasztalatok vagy játékok magyarázhatták meg az elitek kialakulását – Graeber és Wengrow szerint be kellene végre látnunk: eddigi történetük során az emberek rendszeresen ki- és beléptek különféle társadalmi berendezkedésekbe, felállítottak, majd felfüggesztettek hierarchiákat, és igazából sokkal szabadabbak voltak, mint amennyire mi azok vagyunk.

Az emberiség történelme során ugyanis a többségnek általában szabadságában állt, hogy ne engedelmeskedjen a parancsnak, hogy odébbálljon valahonnan, és hogy elképzeljen új társadalmi valóságokat, amelyek között kedve szerint válogathat.

A Dawn of Everything újra és újra felbukkanó központi kérdése így az, hogy mi hogyan ragadtunk be. Hogyan történt, hogy miközben hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy egyedül a modern ember gondolkozik racionálisan, mégis belekeveredtünk egy helyzetbe, amelyben már nem tudunk elképzelni másmilyen berendezkedést, másfajta szabadságot, másfajta közösségeket, mint amiben élünk, és amellyel egyébként rengetegen nem vagyunk elégedettek.

Graeber és Wengrow több mint 600 oldalon át kering a kérdés körül, amelyre aztán nem tud egyértelmű választ adni. Ezt azonban nehéz lenne a két szerző szemére vetni, hiszen a könyvüket pont a nagy narratívákkal szemben írták, és furcsa lett volna, ha a végén ők maguk állnak elő egy másikkal. De a Dawn of Everything így is kiváló munka, mert megtanít arra, hogy lehet másképpen gondolkodni.

A felső képen a mai Törökország területén, Urfában talált szobor látható. Becslések alapján időszámításunk előtt 9000 évvel készülhetett, jelenlegi tudásunk szerint ez a legrégebbi fennmaradt egész alakos emberábrázolás a világon. A fotót Halil Fidan (Anadolu Agency via AFP) készítette.

Akárhányszor feléled a vita Budapesten, hogy talán ideje lenne némileg mérsékelni az autóforgalmat a belvárosban, érkezik az ellenérv: a csökkenő autóforgalom visszavetné a környékbeli üzletek forgalmát, azaz végső soron a vállalkozások fizetnék meg az autók visszaszorításának árát.

Ez az az érv világszerte előkerül a városi közlekedésről szóló vitákban, pedig a témában készült kutatások és a tapasztalatok egyáltalán nem támasztják alá. A járvány kezdete óta a világ számos nagyvárosában radikális átalakításokat kezdtek: gyalogos- és biciklibarátabbá tették a belvárosokat, mindenféle intézkedésekkel mérsékelték az autóforgalmat, csökkentették a parkolóhelyek számát, fejlesztettek a tömegközlekedésen.

A belvárosi üzlettulajdonosok leginkább a parkolóhelyek visszaszorításától tartanak. A CityLab nemzetközi kitekintésében példaként Toronto 2020-as sztoriját idézi, amikor a városvezetés úgy döntött, hogy a luxusüzleteknek is helyt adó Bloor Streetre elkülönített biciklisávot húznak fel. A helyi vállalkozásokat összefogó szövetség tiltakozni kezdett, mivel úgy látták, hogy visszeesik a forgalmuk, ha kiszorítják az autókat. A szövetség elnöke kifejezetten aggódott, hogy elmaradnak a vagyonosabb vásárlók, ha nem lehet megállni kocsival közvetlenül az üzleteknél. A városvezetést azonban nem lehetett meghatni, és a parkolósáv helyére bicikliutat építettek. Korábbi példák alapján nem kell aggódniuk a tulajdonosoknak.

A kanadai városban már zajlott hasonló vita, sőt éppen a Bloor Street szomszédságában, ahol 2016-ban 136 parkolóhelyet számoltak fel, és bicikliutat építettek a helyére. A kutatások szerint azóta sem a vásárlók száma, sem a vásárlóerő nem csökkent az utca boltjaiban.

Világszerte hasonló félelmek kísérik a városi közlekedés átszervezését: Berlintől Los Angelesig, Torontótól Minneapolisig háborogtak az üzlettulajdonosok, amikor először hallottak arról, hogy kevesebb parkolóhelyet terveznek a környékükön. Az üzletvezetők hajlamosak túlbecsülni az autóval érkező vásárlók arányát.

2012-ben Portland régiójában készült egy nagyobb kutatás, melyben a város 78 éttermének, bárjának és vegyesboltjának forgalmát vizsgálták aszerint, hogy milyen módon érkeztek vendégek. És a kutatókat is meglepte az eredmény: a bárokba látogatók 43 százaléka, az éttermi vendégek 63 százaléka, míg a boltba látogatók 58 százaléka érkezett autóval, a többiek gyalogoltak, bicikliztek vagy tömegközlekedést használtak. Akkor a kutatás vezetője is azt mondta, hogy magasabb autós arányra számított. Ugyanebből a kutatásból kiderült az is, hogy az autóval érkezők ugyan jellemzően többet költenek, viszont ritkábban, és ezért ez a két hatás szinte lenullázza egymást.

A CityLab már 2015-ben is készített egy globális kitekintést: akkoriban San Franciscóban készültek elkülönített biciklisávot létrehozni a Polk Streeten, és akkor is tiltakoztak az üzlettulajdonosok, elsősorban az imént említett érveket hangoztatva. Akkor Dublintól az új-zélandi Aucklandon át Grazig és Bristolig hasonló eredményeket bemutató kutatásokra hivatkozva írták meg, hogy az üzlettulajdonosok hajlamosak túlbecsülni az autóval érkező vásárlók arányát, és hogy ahol mértek ilyesmit, ott nem regisztrálták a forgalom visszaesését a parkolóhelyek felszámolása után.

A Melbourne-ben készült hasonló kutatásból pedig kiderült, hogy az autóval érkezők ugyan átlagban többet fogyasztanak, mint a biciklivel érkezők, de egyetlen autónyi parkolóhelyen legalább hat bicikli fér el, ahogy ezt az infografika is szemlélteti:

Ráadásul más kutatásokból kiderült, hogy lehet ugyan, hogy egyetlen boltban többet költ átlagban egy autóval érkező, de a gyalog, biciklivel vagy tömegközlekedéssel érkezők hajlamosabbak több boltba is bemenni, azaz az egész környék forgalmára jobb hatással lehetnek.

Az is izgalmas kérdés, hogy miért becsülik felül az üzletvezetők az autóval érkező vásárlók arányát. Az egyik visszatérő magyarázat, hogy sokan közülük maguk is autóval járnak be dolgozni, és általában hajlamosabbak vagyunk azt tekinteni a „természetes” viselkedésnek, ahogy mi magunk is eljárunk. Egy másik érdekes felvetés, hogy az autóval érkező vásárlók elejthetnek megjegyzéseket az üzletben arról, hogy mennyire nehéz volt a környéken parkolóhelyet találni, a hasonló panaszok meg kritikák pedig értelemszerűen megtapadnak a boltvezetők fejében.

A járvány hatására voltak városok, ahol az üzleti szereplők is megenyhültek a parkolócsökkentő változtatásokkal szemben: San Franciscóban például ma már 9000 úgynevezett „megosztott hely” létezik, azaz olyan utcaszakasz vagy egykori parkolóhely, amit ma az emberek, illetve a vállalkozások hasznosíthatnak, például kirakott pultokkal, asztalokkal, padokkal. És az derült ki nem túl meglepő módon, hogy az ilyesmi vonzza a vásárlókat: minél élettel telibb egy környék, annál többen mennek oda szívesen. Az amerikai város példéja alapján ezek folyamatok egymást erősítik: ha megjelennek a megosztott helyek, megnő a gyalog vagy biciklivel érkező emberek száma, és idővel csökken az új biciklisávokkal szembeni ellenállás.

Az észak-karolinai Durham városában pedig már egyenesen a helyi üzleti szektor köszöntötte lelkesen az új bicikliutakat. Egy könyvesbolt vezetője szerint semmi kétség, hogy fellendül az üzlet forgalma, ha egyre több a sétáló és bicikliző ember a környéken.

A San Francisco-i közlekedési vállalat ügyvezetője, Jeffrey Tumlin szerint sokat segíthet, ha az önkormányzatok megkeresik a vonakodó üzlettulajdonosokat, és közösen kezdenek ötletelni arról, hogy mire lehetne még felhasználni az üzlet előtt eddig parkolóhelyként funkcionáló területet. Ezekben a pár négyzetméteres területekben sokszor hatalmas üzleti lehetőségek is rejlenek. És az önkormányzatok azzal is sikeresen érvelhetnek, hogy az egész beavatkozás rendkívül kisléptékű és olcsó, azaz ha esetleg rosszul sülne el, akkor is könnyen vissza lehet csinálni.

Az utcai parkolóhelyek csökkentésére és az autóforgalom mérséklésére Budapesten is szükség lenne. Amszterdamtól Barcelonán át Párizsig egy sor európai nagyvárosban látták be, hogy mennyire elhibázott volt az a 20. századi városfejlesztési gyakorlat, ami alapvetően az autós közlekedést tekintette prioritásnak, és minden más módszert ennek rendelt alá. Ez pedig súlyos légszennyezéshez, élhetetlenül zsúfolt belvárosokhoz vezetett.

Kellemes szombat reggelt! Ugyan napsütéses idő lehet ma, de mellé viharos erősségű szelet jósolnak, így bátran merjük programként ajánlani a 444 elmúlt heti termésének legjavát. Ez ugyanis napindító hírlevelünk hétvégi kiadása, a héten megjelent nagyobb anyagainkkal. Itt tudsz feliratkozni erre és a minden hétköznap reggel küldött hírösszefoglalónkra is.

A hét közepén 69 éves korában meghalt bell hooks, az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb feminista gondolkodója. hooks íróként, költőként, tanárként, kutatóként és aktivistaként is ismert volt, halálhírének megjelenése után elöntötték az internetet a visszaemlékezések, rengetegen számoltak be arról, hogy mennyire sokat adott számukra hooks életműve.

Egy-egy híres kutató vagy író halálakor persze nem ritka, hogy ennyire sokan méltassák a műveit, de feltűnő volt, hogy a legtöbben most arról írtak, hogy személy szerint nekik mennyit jelentettek hooks írásai: a visszaemlékezők elsősorban azt a rengeteg személyes élményt hangsúlyozták, amit a szövegeitől kaptak.

bell hooks 1952-ben született Gloria Jean Watkins néven Kentucky állam Hopkinsville nevű kisvárosában. A főiskoláig szinte végig szegregált iskolákba járt, szülei takarítóként, illetve karbantartóként dolgoztak fehér családoknál. A középiskola elvégzése után a Stanford Egyetemre került, 19 évesen kezdte el írni első jelentősebb művét, a végül majd 1981-ben megjelenő Ain't I a Woman című könyvét, melyben a fekete nők és a feminizmus kapcsolatát vizsgálta.

A hetvenes évek elején első megjelent művei a versei voltak, ezeket már bell hooks néven publikálta. A név a dédnagyanyja, Bell Blair Hooks nevére utalt, a kisbetűt pedig a visszaemlékezések szerint azért választotta, hogy megkülönböztesse magát tőle, másrészt viszont hogy hangsúlyozza, nem a szerző, hanem a mű a fontos. Ez végül felemásan sült el, hiszen ahogy művei írásai révén hooks világhírű lett, úgy vált szinte védjegyévé a kisbetűs írás is.

Az 1981-ben megjelenő Ain't I a Woman egyik fő állítása, hogy nem képzelhető el olyan felszabadítási politika a feketék számára, amely csak a férfiak nézőpontjából indul ki, csak arra épít. hooks írásainak visszatérő motívuma volt, hogy a nők bőrszíne, politikai státusza, társadalmi helyzete vagy gazdasági megbecsültsége mind olyan tényező, amely önmagában nem magyarázza meg az élethelyzetüket, de mindegyiket figyelembe kell venni. Ma már ez elég elterjedt gondolatnak számít, de hooks az elsők között hívta fel arra a figyelmet, hogy a nem, a bőrszín és az osztályhelyzet mind alakítja identitásunkat, és ezek szétválaszthatatlanul összefüggnek, nem lehet csak az egyiket kiemelve leírni valakinek az élethelyzetét.

A nyolcvanas és kilencvenes években a Yale és a City College of New York oktatója is volt, rengeteget írt, híresek voltak kultúrakritikái, élete során közel 40 könyve jelent meg, számtalan folyóiratba és lapba publikált. Visszatérő témái voltak a feminizmus története, a férfiak és a maszkulinitás helyzete, valamint a szeretet, amiről egy külön könyvet is írt 2000-ben, All About Love címmel. A szeretet lett hooks egyik kulcsfogalma, és ez nála mindig törődéssel, elköteleződéssel, tudással, felelősséggel, tisztelettel és bizalommal teli cselekvés, ami szerinte az egyetlen ellenszere lehet az uralomnak és az elnyomásnak. A napokban több visszaemlékező is megemlítette, hogy szerencsés lehet az a gondolkodó, akinek a halálhírét követően mindenki a szeretetről kezd el beszélni.

2004-ben visszaköltözött Kentucky államban, és a tandíjmentesen működő Berea College oktatója lett, itt alapították meg a bell hooks Intézetet is 2010-ben. hooks ritkán vállalt szereplést a tévében, és a közösségi oldalakra is ritkán posztolt, de népszerűsége töretlen maradt, pár éve tematikus meme (mém)-projekt is futott a szövegei nyomán. Érték persze időnként kritikák is a fiatalabb generációs feminizmus képviselői részéről, a legismertebb vita talán akkor tört ki, amikor hooks a kapitalista pénztermelés csúcsaként értelmezte Beyonce Lemonde című munkáját.

2018-ban, amikor Kentucky valaha volt legismertebb írói közé beválasztották, azt mondta, hogy mindig is azt szerette volna, ha a munkája a gyógyulásról szólhatna. És épp ezért nagyon szerencsésnek érzi magát, mert alig telik el úgy nap, hogy valaki ne írna neki, hogy írásai megváltoztatták az életét.

hooks rendszeresen tiltakozott, amikor értelmiségiként hivatkoztak rá, de közben mégis azt a szerepet töltötte be, amit egy igazi értelmiségitől el szoktunk várni: írásaival rengeteg ember gondolkodását formálta. Amellett, hogy fekete szerzők és gondolkodók tömege hivatkozott rá mentoraként, hooks fontos inspirációs forrást jelentett a modell Emily Ratajkowski vagy például Emma Watson számára is. Margaret Atwood pedig azzal búcsúzott tőle, hogy hooks hatása messze túlnyúlt az Egyesült Államok határain, és világszerte sok nő rengeteget köszönhet neki.

Ha jól tudom, bell hooks egyetlen könyve sem jelent meg magyarul, két rövidebb esszéjét viszont a Szemen el lehet olvasni magyarul is, itt, illetve itt.

Jó reggelt, itt a napindító hírlevelünk! Az előrejelzések alapján elég szürke lesz a mai nap, tökéletes alkalom cikkeket olvasni.

A 4 legfontosabb hírünk ma reggel:

• Mit keres az Index főszerkesztője a Hunvald Györgyöt is indító egyesületben?
• Aznap is eltehetett ötmillió forint kenőpénzt, amikor felesküdött Magyarország szolgálatára
• 10 éve nem látott megszorítás lett az orbáni válságkezelés vége
• Birkózószőnyegen alakult meg a fideszes kalifátus

Ha tetszett, nyugodtan küldd tovább másoknak is! Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.

Kicsi ország

A NER által bekebelezett Indexet vezető Fekete-Szalóky Zoltán alelnök volt a Ferencvárosi Lokálpatrióták Egyesületben, ami a fideszes Bácskai János tanácsadóit indította rá az ellenzékre 2019-ben. A főszerkesztő felesége is indult a választáson.

Sűrű napirend

Napra és összegre pontosan leírta az ügyészség, mikor és mennyi kenőpénzt kaphatott Völner Pál államtitkár. Ezeket a dátumokat vetettük össze Völner ismert nyilvános szerepléseivel, tanulságos képet kapva a magyar közélet működéséről. A korrupcióval meggyanúsított fideszes politikus mentelmi jogát kedden függesztette fel a parlament egyhangú szavazással, ellenszavazat nélkül.

A megszorítás, amit nem neveznének annak

Az Orbán-kormány eddig arra volt büszke, hogy míg a baloldal megszorításokra alapozott a 2008-as válság idején, addig most semmiféle megszorításra nincs szükség. Aztán jött a 350 milliárd forintos csomag. Az elszabaduló infláció miatt a jegybank monetáris tanácsa kedden ismét alapkamatot emelt, de ez inkább csak szimbolikus lépés volt, lényegibb emelésről döntés majd csütörtökön születhet meg.

Van regisztráció, nincs oltás

A keddi járványadatokból kiderült, hogy nagyot csökkent az oltások száma az időpontfoglalás visszatérésével. A fontosabb járványadatok ugyanakkor javultak az előző héthez képest, de kérdés, hogy a fertőzésszámok alakulásán hogyan változtat majd az omikron, ami immár igazoltan is jelen van Magyarországon.

Megnéztük azt is, hogy a karácsony közeledtével mennyire lehet ingyenes tesztlehetőségekhez hozzáférni Magyarországon. És kiderült, hogy gyakorlatilag alig, pedig más országokból látni, hogy ennek lenne értelme.

A parlament fideszes többsége közben megszavazta a nap folyamán, hogy jövő június elejéig fennmaradhasson a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet.

Kedden érkezett meg az első adag vakcina, amivel az 5 és 11 év közöttieket oltják majd Magyarországon. Párhuzamosan ezzel Billie Eilish pedig arról beszélt egy interjúban, hogy meghalt volna, ha nincs beoltva. A Pfizer közben lelkesen számolt be arról, hogy az eddigi vizsgálatok alapján a vírusellenes tablettájuk megvéd a súlyos betegségtől.

Képmutatási világbajnokság

A Németh Szilárd Fidesz-alelnök által összehozott kaukázusi magyar muszlim birkózóválogatott címerére egy szó van hímezve: KÉPMUTATÁS.

A vaddisznó nagy futása

Kedd reggel Újlipótvárosban láttak sokan egy rohanó vaddisznót, délelőtt pedig már Budán tűnt fel az állat. Az észlelések alapján megpróbáltuk rekonstruálni az útját.

További hírek Magyarországról:

• Nem köztársasági elnök, hanem a Károli Gáspár Református Egyetem rektora lehet Trócsányi László
• Sikkasztás miatt nyomoz a rendőrség a Kövér László embere által vezetett alapítvány körül
• A napokban kezdik gyűjteni az aláírásokat az ellenzéki népszavazáshoz
• Az Alkotmánybíróság elnöke szerint a jogállamiságot és a demokráciát támadják azok, akik eltörölnék az Alaptörvényt
• Jakab Péter bohóccsomagot dobott Tállai András segge alá a Parlamentben, majd seggre esett
• Nemlétező kerékpárút átadásáról számolt be a fideszes képviselő

Megtévesztett Nobel-díjasok

Több mint 50 Nobel-díjas írta alá a nyílt levelet, ami a katonai kiadások 2 százalékos csökkentését javasolja globálisan a következő 5 évben. A levél aláírói szerint a megmaradt pénz feléből egy ENSZ-pénzalapot lehetne felállítani, ami a szegénység, a klímaválság és a járványok hatásai ellen küzdene.

Rekordhosszú tárgyalás és más hírek a világból

• 271 nap után megegyeztek a pártok, újra Mark Rutte lehet a holland miniszterelnök
• Elnézést kért a bank, amelyik tanároknak szervezett földön csúszós, pénztömködős viadalt
• Ketrecharccal döntötte el vitáját két brazil politikus
• Többek szerint a Time eddigi legrosszabb döntése volt, hogy Elon Muskot választották az év emberének

És szorosan kapcsolódik, hogy egy párizsi taxitársaság felfüggeszti a Tesláit, miután az egyik súlyos balesetet okozott.

Egyelőre nincs fék az NFT-vonaton

Senki ne vessen magára, ha még nem teljesen érti, miért áramlik ennyi pénz az NFT-piacra, a világ számos elemzője is egyelőre csak a fejét vakarja. Mindenesetre az látszik, hogy a lelkesedés még mindig töretlen, a Nike például most vásárolt meg egy tavaly év elején alapított vállalatot, amely csak digitálisan létező cipőket gyárt.

A bosszúpornó első áldozata

A britek egyik legmocskosabb bulvárpokláról, Argyll hercegének és hercegnéjének 1963-as válásáról, illetve annak körülményeiről készített most minisorozatot a BBC.

Az Alkotmánybíróság elnöke, Sulyok Tamás a hatalmi ágak képviselőihez, azaz Áder János köztársasági elnökhöz, Orbán Viktor miniszterelnökhöz és Kövér Lászlóhoz az Országgyűlés elnökéhez fordult nyílt levelében, arról írva, hogy az utóbbi hónapokban „egyre erősödő politikai jellegű elképzelések, amelyek egy kormányváltás esetén az Alaptörvény tollvonással történő eltörlését és az Alkotmánybíróság testületének feloszlatását helyezik kilátásba” szerinte támadást jelentenek a demokrácia és a jogállamiság ellen.

Sulyok Tamás levele szerint az egyes pártok által megfogalmazott és velük szimpatizáló értelmiségi körök által egyértelműen támogatott nézetek az a jogállamiság és a demokrácia elleni közvetlen és súlyos támadások, és mint ilyenek, egy demokratikus jogállamban teljességgel elfogadhatatlanok.

„Az alkotmánybíróságok a jogrendszer zavartalan működésének biztosítékaiként őrködnek afelett, hogy a hatalmi ágak aktusai megfeleljenek az alkotmányok előírásainak. A magyar Alkotmánybíróság más európai alkotmánybíróságokhoz hasonlóan olyan testület, amely a jogállami és demokratikus működésnek az európai alkotmányos demokráciákban általánosan elfogadott garanciája. Az Alkotmánybíróság valamennyi hatalmi ág felett alkotmányos kontrollt gyakorol, de zavartalan működését a törvényhozó és a végrehajtó hatalmi ágak együttesen kötelesek biztosítani.” – írja levelében az Alkotmánybíróság elnöke.

Ezt a témát még szeptemberben elsősorban Dobrev Klára dobta be a közbeszédbe, amikor egy interjúban felvetette, hogy a választások után a parlamentnek akár egyszerű többséggel is ki kell nyilvánítania, hogy az Alaptörvény alkotmányellenes, valamint hogy az Orbán-rendszer hatalmát bebetonozó kétharmados törvényeket feles többséggel is hatályon kívül kell helyezni. Arról, hogy mit jelenhet ez a felvetés, akkor részletesen is írtunk.

Azóta az Alkotmánybíróság és az alaptörvény szerepével kapcsolatban élénk vita alakult ki, több véleménycikk nálunk is megjelent (például ez, illetve ez) a témában, és kiderült az is, hogy az ellenzéki összefogás radikális lépésre készül, és ha tavasszal győznek, tényleg nekimennének feles többséggel az alaptörvénynek. Ekkor az alaptörvény általuk szükségesnek ítélt korrekciója mellett az új parlament első ülésén félreállítanák mások mellett a legfőbb ügyészt, az alkotmánybírókat és a Költségvetési Tanács tagjait, hogy utána egy új, minimalista alkotmányt alkossanak meg. Erről nemrég Márki-Zay Péter közjogi stábjának vezetője, Fleck Zoltán jogász-szociológus beszélt nekünk részletesebben.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 30 bázisponttal 2,4 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, és 80 bázisponttal 2,4 százalékra az egynapos betét kamatát; az egynapos és az egyhetes fedezett hitel kamata 30 bázisponttal emelkedett 4,4 százalékra.

Előző, novemberi kamatdöntő ülésén a monetáris tanács ugyancsak 30 bázisponttal emelte, 2,1 százalékra az alapkamatot és bejelentette, hogy ismét elválasztja az egyhetes betét kamatát az alapkamattól. Azóta kétszer 40, majd kétszer 20 bázisponttal összesen 120 bázisponttal emelte az alapkamat fölé az egyhetes kamatot, amely így 3,3 százalékos volt a múlt héten. Elemzők kedden 30-50 bázispontos kamatemelésre számítottak, megjegyezve, hogy ez nem jelent tényleges szigorítást, hiszen az egyhetes kamat lett az irányadó ráta, ugyanakkor üzenet a piacnak, hogy az MNB továbbra is kész lépni az infláció leszorítása érdekében.

A testület júniusban jelentette be és kezdte meg kamatemelési ciklusát, amely közlése szerint addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba. Az alapkamat a mostani emelési ciklus megkezdéséig tavaly július óta állt 0,60 százalékon.

A Portfólió elemzésében azt írja, hogy az igazi izgalmak csütörtökön jöhetnek majd, mivel a jegybank irányadó eszköze november óta valójában az egyhetes jegybanki betét kamata, ezért a mostani kamatemelés csak szimbolikusnak nevezhető. Csütörtökön viszont az irányadó egyhetes betéti kamat esetleges emeléséről is dönthetnek. Emellett az MNB délután publikálhatja a friss inflációs- és GDP-előrejelzését az inflációs jelentés csütörtöki megjelenése előtt, ami szintén válthat ki reakciókat.

Súlyos börtönbüntetésre ítélt kedden egy fehérorosz bíróság több ellenzéki személyiséget, köztük az emigrációban élő ellenzéki vezetőnek, Szvjatlana Cihanouszkajának a férjét - jelentették hírügynökségek.

A már másfél éve őrizetben tartott Szjarhej Cihanouszki népszerű aktivistát és videobloggert 18 évi börtönre ítélték. Az ellenzék egy másik vezető alakját, Mikola Sztatkevicset 14 évi, négy további vádlottat pedig 15-16 évi börtönre.

Cihanouszkaja Aljakszandr Lukasenka elnök bosszújának nevezte az ítéleteket. "A diktátor kemény és nyilvános bosszút áll" ellenzékieken - írta a Twitteren. "Látja ezt az egész világ, mi pedig nem állunk meg!" - tette hozzá.

Az országot 1994 óta vezető Lukasenka tavaly egy minden jel alapján elcsalt választás után maradt a hatalomban. Az akkor kirobbant tüntetéseket rendkívül erőszakosan nyomta el a rezsim, ami miatt végleg megromlott a viszony Minszk és a nyugati országok között, az EU tagállamai nem is ismerik el legitim elnöknek Lukasenkát. (MTI, BBC)

Kedd délben szavazott arról a parlament, hogy az ügyészség kérésére felfüggesszék-e a korrupcióval meggyanúsított fideszes politikus, Völner Pál mentelmi jogát. Mivel a kormánypártok már előre bejelentették, hogy igennel fognak szavazni, nem jelentett nagy meglepetést, hogy az indítvány simán átment az országgyűlésen. Völner Pál nem volt jelen, így nem szólhatott hozzá a döntéshez.

Az indítványt a parlament 128 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül fogadta el.

A hivatali vesztegetés elfogadásának közvádas ügyében érkezett ügyészi beadvány átment hétfőn a mentelmi bizottságon, a bizottság elnöke, a KDNP-s Hargitai János KNDP kedden a parlamentben elmondta, hogy Völner nem volt elégedett az ügyészi indítvány minőségével, és ezzel ő is egyetért, ez volt a legfelsőbb ügyészségtől érkező legrosszabb minőségű indítvány, amit ő a mentelmi bizottság elnökeként eddig látott. Ennek ellenére persze a mentelmi jog felfüggesztéséről döntöttek, hiszen ezt várta tőlük a közvélemény is, a szerintük felmerülő pontatlanságokat pedig majd a bíróságnak kell tisztáznia.

Az Országgyűlés elnöke múlt szerdán továbbította a mentelmi bizottság részére a legfőbb ügyész átiratát, amelyben Völner Pál országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta közvádas büntetőügyben. Ebből kiderült, hogy bűnszervezet módjára működött a fideszes államtitkár hivatala, Völner 83 milliót kapott feketén az államtitkár a végrehajtói kar elnökétől.

Völner Pál fideszes országgyűlési képviselő, lemondásáig az Igazságügyi Minisztérium miniszter-helyettese, parlamenti államtitkára volt, 2019 augusztusától a Magyar Bírósági Végrehajtói Karral kapcsolatos feladatokat ellátó miniszteri biztos is volt egyben. Völner a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség Komárom-Esztergom megyei szervezetének 2006-tól, az esztergomi szervezetének pedig 2015-től az elnöke.

Kedd reggel írtunk arról, hogy Újlipótváros több pontján is egy riadtan rohanó vaddisznóba futottak bele emberek. Akkor megkértük olvasóinkat, hogy ha esetleg látják az állatot, írják meg nekünk.

Több észlelést is kaptunk, ez alapján részben sikerült is rekonstruálni a vaddisznó útját (már ha ugyanarról az állatról van szó, de arra jutottunk, hogy valószínűbb, hogy egy vaddisznó átjut Pestről Budára, mint az, hogy egyetlen délelőtt a város két pontján egymástól függetlenül bukkan fel két hasonló állat. De persze sose lehet tudni!)

Mindenesetre a beérkező levelek alapján kora reggel a margitszigeti futópályán tűnt fel az állat. Olvasónk ekkor bejelentést tett a segélykérő készüléken, akik azt mondták, hogy tudnak az állatról, és már zajlik a befogása. Elképzelhető, hogy ez még az első újlipótvárosi észlelések előtt történt, ugyanis nem sokkal későbbi időpontból számolt be észlelésről egy másik olvasónk, az Árpád hídi lehajtónál, a Dagály utcánál.

Ha helyes a feltételezésem, akkor a vaddisznó ezután nyargalhatott át Újlipótváros körúthoz közel eső részén, a helyi Facebook-csoportokban ekkor több utcán is látták, és a reggeli cikkben linkelt videó is ekkor készülhetett.

A következő észlelés már a II. kerületi csoportokból származik, ahol előbb a Margit-híd budai hídfőjénél, a körúton látták a még mindig rohanó állatot, majd a Mecsek utcán felfelé rohanva.

Az utolsó észleléshez pedig fényképet is kaptunk, eszerint a disznó délelőtt ekkor Budán, a Barsi utcában a Bimbó út felé haladt.

Az általunk készített térkép persze csak spekuláció, sokfelé kalandozhatott ma még az állat. Reméljük, hamarosan eljut egy olyan erdős részre Budán, ahol végre nyugodtan megpihenhet.

Meghosszabbította 2022. június 1-jéig a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetet a kormány javaslatára az Országgyűlés kedden, írja az MTI. A Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által jegyzett, a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló törvényjavaslatot 133 igen, két nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.

A kormány arra hivatkozással kezdeményezte a december 31-ig tartó veszélyhelyzet meghosszabbítását, hogy így biztosítható a hatékony és gyors döntéshozatal ahhoz, hogy a járvány okozta nehézségekre rugalmasan lehessen válaszokat adni.
Amennyiben a járványhelyzet lehetővé teszi, a kormány kezdeményezni fogja a veszélyhelyzet korábbi megszüntetését - olvasható a törvény indoklásában.

György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára a korábbi parlamenti vitában hangsúlyozta, a törvény nincs hatással az országgyűlési képviselők választásának áprilisi vagy májusi megtartására, az országos népszavazások pedig a veszélyhelyzet alatt is lebonyolíthatók.

Döntöttek arról, hogy 2022. június 30-ig lesz érvényben a hiteltörlesztési moratórium.
Meghatározták a gyermeket nevelő magánszemélyek adóvisszatérítésével kapcsolatos szabályokat. A kedvezményt, legfeljebb 809 ezer forintot az adóhatóság jövő év február 15-ig utalja.

Az a hallgató, aki 2020. szeptember 1. és 2021. augusztus 31. között sikeres záróvizsgát tett, mentesül az oklevél kiadásának előfeltételéül szabott nyelvvizsga-kötelezettség alól.

Ismét meghosszabbítják a lejárt okmányok érvényességét, az új határidő 2022. június 30. A rendelkezés a magyar hatóság által kiállított, Magyarország területén hatályos, 2020. március 11. és 2020. július 3. között lejárt, vagy 2020. november 4. és 2022. május 31. között lejárt vagy lejáró hivatalos okmányokra vonatkozik, ideértve a forgalmi engedélybe bejegyzett műszaki érvényességi időt is.

Átemelik a normál jogrendben a veszélyhelyzet alatt a távmunkával kapcsolatban hozott szabályokat. Lehetővé válik a részbeni távmunkavégzés is. A feleknek továbbra is munkaszerződésben kell megállapodni az otthoni munkavégzésről. A munkáltató adminisztratív terheit pedig csökkenti, hogy az ellenőrzési jogát számítástechnikai eszköz alkalmazásával is gyakorolhatja.

Lehetőség lesz továbbra is arra, hogy az otthon dolgozó munkavállaló havonta a minimálbér 10 százalékáig adómentesen költségtérítést kapjon.
Meghosszabbodik az egészségügyi dolgozók utazási kedvezménye, ők a veszélyhelyzet megszűnése után még 14 napig ingyen utazhatnak.

A veszélyhelyzet alatt lehetőség van arra, hogy a közfeladatot ellátó szervek a közérdekű adatigényléseket hosszabb határidővel teljesítsék. A most elfogadott jogszabály szerint minden ilyen, a veszélyhelyzet megszűnésekor még folyamatban levő igényt a lehető legrövidebb időn belül, főszabály szerint legkésőbb az igény beérkezését követő 45 napon belül teljesíteni kell.

Ha a helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a veszélyhelyzet alatt feloszlatta magát, ennek hatálya a veszélyhelyzet megszűnését követően lép életbe. Időközi választást és helyi népszavazást a veszélyhelyzet megszűnését követő naptól lehet kitűzni.

A szálláshelyeken június 30-ig nem kell bemutatni a 14 év alatti gyermekek személyi okmányait, az adataikat a szülők nyilatkozata alapján rögzítik.

A törvény értelmében a veszélyhelyzet után is felmentést kap a közbeszerzési törvény alól a Magyar Export-Import Bank és a Magyar Exporthitel Biztosító bizonyos szerződései esetén.

Határidő nélkül marad hatályban a fordított adózás egyes gabona-, illetve acélipari termékek értékesítése, illetve az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog (kibocsátási egység) átruházása esetén. A törvény indoklása alapján azzal számolnak, hogy az EU meghosszabbítja a fordított adózás 2022. június 30-án lejáró határidejét.

Ugyancsak az adózást érinti, hogy hatályon kívül helyezték az adóhatóság általi áfabevallás-tervezet kiajánlásával kapcsolatos előírásokat, hivatkozásokat.
A törvényalkotási bizottság kezdeményezésére került a jogszabályba, hogy a kulturális örökség védelméről szóló törvényben foglaltaktól eltérő szabályok vonatkozzanak a nagyberuházásokra a régészeti feladatokkal összefüggő költségek csökkentése érdekében. Cél a nagyberuházások ösztönzése.

Egy évvel meghosszabbodnak a 2021. november 24-e és a veszélyhelyzet megszűnése közötti időszakban lejárt vagy lejáró építési engedélyek, hogy a járványhelyzet ideje alatt lelassult, esetleg abbamaradt beruházások hatékonyan, fölösleges adminisztrációs terhek nélkül folytatódhassanak, illetve újraindulhassanak.

Az Északi-sarkvidéken tavaly június 20-án mért 38 Celsius-fok a hivatalos rekord a Meteorológiai Világszervezet (WMO) keddi genfi bejelentése alapján.

A tavaly Szibériában mért hőmérséklet a legmagasabb, amit valaha az Északi-sarkkörtől északra feljegyeztek.

A rekord klímaváltozás jele, és arra utal, hogy meg kell kongatni a vészharangot - mondta Petteri Taalas, a WMO vezetője.

Az arktiszi hőmérséklet a világátlagnál több mint kétszer gyorsabban növekszik. A Föld ellentétes pólusán, az Antarktiszon is rekordot, 18,3 fokot mértek tavaly.
A csúcsokat a WMO tartja nyilván. Mielőtt rögzítené őket, ellenőrzi, milyen műszerekkel, milyen körülmények között végezték a méréseket, hogy kizárja a megbízhatatlan értékeket.

A szibériai rekordot az 1885 óta működő verhojanszki meteorológiai megfigyelőállomás jelentette a 2020-as hőhullám idején. Az állomás az Északi-sarkkörtől 115 kilométerre északra helyezkedik el.

A tavaly nyári szibériai hőhullám alatt mintegy 10 fokkal volt melegebb a sokéves átlagnál. A hőség pusztító erdőtüzeket és a tengeri jég jelentős olvadását okozta. A WMO szakértői három másik rekordot is vizsgálnak - jelentették be. Idén és tavaly két 54,4 fokos mérést is végeztek a világ legmelegebb helyén, a Kalifornia államban található Death Valleyben, Szicíliában pedig 2021 nyarán rögzítettek egy 48,8 fokos értéket. (MTI)

Megszületett a megállapodás az új holland kormánykoalícióról, így ismét az országot jelenleg ügyvivő miniszterelnökként vezető Mark Rutte alakíthat kormányt, immár sorozatban negyedszer, írja a Guardian.

Hollandiában márciusban tartottak választásokat, és 271 nap kellett ahhoz, hogy megállapodjanak a pártok a következő kormányról. A holland választási rendszer szabályai miatt nem ritka, hogy hosszas alkudozásra és kompromisszumokra legyen szükség a kormányalakításhoz, de ez a mostani hossz új rekordnak számít.

A megállapodás értelmében Rutta jobboldali-liberális VVD pártja, a progresszív D66, a kereszténydemokrata CDA és az ortodox keresztény Christen Unie alakíthat majd kormányt. Erre még előbb a pártok tagjainak, majd szerdán a parlamentnek is rá kell bólintania. Ha ez megtörténik, akkor Rutte lesz az ország történetének leghosszabb ideje szolgáló miniszterelnöke.

Rutte azután lesz ismét miniszterelnök, hogy harmadik kormánya lemondott, miután kiderült, hogy 2012 óta több ezer családot vádoltak meg tévesen adócsalással. Az új kormány várhatóan januártól állhat majd fel. Rutte azt mondta hétfő késő este, hogy jó megállapodás született a pártok között, de az igazi kérdés az lesz, hogy hogyan ültetik ezt majd át a gyakorlatba.

A koalíciós megállapodás részleteit még nem ismerni, de az eddig kiszivárgott részletek alapján az új kormány többek között a lakhatási problémákkal, gyerektámogatási rendszerrel készül, illetve többet költenének oktatásra és egészségügyre is.

Mark Rutte karrierjéről korábban részletesen is írtunk.

Az amerikai énekesnő egy rádióműsor vendége volt, és ott beszélt arról, hogy augusztusban elkapta a koronavírust, és biztos benne, hogy meghalt volna, ha nincs beoltva. A műsorban Ellish arról beszélt, hogy a „vakcina kibaszott csodálatos”, és megmentette testvérét és zenésztársát, Finneast, a szüleit és a barátjait is attól, hogy elkapják a vírust, írja a Guardian.

Ellish elmondta azt is, hogy két hónapon át rosszul volt a fertőzés miatt, és még mindig vannak szövődmények, melyeket tapasztal. Ezeket azonban nem nevezte meg. „Világos akarok lenni, a vakcina miatt vagyok jól. Azt gondolom, hogy ha nem lettem volna beoltva, meghaltam volna, annyira rossz volt” – mondta erről az elmúlt évek egyik legsikeresebb fiatal popsztárja. Hozzátette, hogy amikor arról beszél, hogy rosszul volt, akkor többről van szó, minthogy szörnyen érezte magát. De a koronavarus esetében még ez sem volt annyira rossz.

A december 18-án a 20. születésnapját ünneplő Ellist nemrég jelölték hét kategóriában is Grammy-díjakra, többek között az év albuma és az év dala díjat is besöpörheti jövőre. Jövőre pedig ő lesz a Glastonbury fesztivál történetének legfiatalabb fő fellépője.

Elnézést kért a hokicsapat és a bank, amelyik a hétvégén az amerikai Dél-Dakota államban szervezett tanárok számára pénzgyűjtő akciót, ami úgy nézett ki, hogy a kiválasztott tanároknak a stadion közepén, a földön csúszva kellett öt perc alatt minél több egydolláros bankjegyet a ruhájuk alá tömniük, írja a BBC.

Az eseményről készült videókat világszerte rengetegen megosztották hétfőn, és a jelenetek hatalmas felháborodást váltottak ki. Ennek hatására a helyi hokicsapat, a Sioux Falls Stampede és a jelzálogbank, a CU Mortgage Direct közös közleményt adott ki, melyben azt írták, hogy az eredeti céljuk ugyan az volt, hogy egy pozitív, szórakoztató élményt biztosítsanak a tanároknak, de már értik, hogy mások ezt miért tartják lealacsonyítónak és sértőnek a tanárokkal szemben, ezért nagyon sajnálják a történteket.

Elmondták azt is, hogy összesen 31 tanár jelentkezett a lehetőségre, és közülük véletlenszerűen választottak ki tízet, aki jégre léphetett. Közölték azt is, hogy mind a tíz tanár legalább 500 dollárt kapott a versenyen, és most mindegyikük kap még további 500 dollárt. Ennyit kap az a 21 tanár is, aki jelentkezett, de nem válogatták be őket.

A tanárok a helyi lapnak arról beszéltek, hogy a pénzt oktatási eszközökre, például az online oktatáshoz szükséges technikai eszközökre költenék. Dél-Dakotában a tanárok éves átlagfizetése 49 ezer dollár, ez országszerte a legalacsonyabb érték. Eközben azonban sok iskolában elvárják a tanároktól, hogy saját pénzükből vásároljanak oktatási eszközöket.

Egyelőre nem látni jeleit, hogy az NFT-láz csillapodna a közeljövőben, most éppen a világ egyik legnagyobb sportszergyártója, a Nike vásárolta fel az RTFKT Studios nevű vállalatot, ami szintén cipőket gyárt. Az egyetlen lényeges különbség, hogy az általuk gyártott cipők csak digitálisan léteznek.

Az RTFKT-nak van már némi köze az ódivatú cipőiparhoz is, februárban összeálltak az ismert „kriptoművész” FEWOCiOUS-szal, és 600 pár ténylegesen létező cipőt, illetve mellé NFT-cipőket értékesítettek. Mintegy hat perc alatt minden elfogyott, és 3,1 millió dolláros bevételre tettek szert. A Verge cikke ugyanakkor megjegyzi, hogy az még az egész NFT-őrület kezdete volt, és egyáltalán nem biztos, hogy még ma is érnek annyit az akkor megvásárolt digitális termékek, hiszen ma már sokkal több csak digitálisan létező, eredetiséget igazoló azonosítóval rendelkező dolgot lehet megvásárolni.

Az NFT lényege, hogy digitális termékek, műalkotások tulajdonjogát lehet vele kikezdhetetlen módon igazolni, és a blockchain technológia révén ezt folyamatosan nyomon is lehet követni. Az NFT-k hirtelen divatként robbantak rá a művészeti piacra, de sokan az igazán nagy áttörést a különféle digitális világokban birtokolható tárgyak megjelenésében látják.

Az NFT emellett alkalmas lehet arra is, hogy egy-egy márka gyűjtői relikviákat adjon ki, vagy a tervezett virtuális valóság-világok és metaverzumok számára hozzon létre megvásárolható tárgyakat. Vélhetően a Nike is ebben látott fantáziát, amikor a felvásárlás mellett döntöttek. Azt nem tudni, hogy a Nike mennyit fizetett a mindössze 2020 januárjában létrehozott RTFKT tulajdonjogáért.

Kedd reggel több helyen is olvastunk róla, hogy egy rémült vaddisznó tűnt fel Újlipótvárosban, és a helyi szülőket összefogó csoportban is többen beszámoltak az állatról, ami a beszámolók szerint a Hollán Ernő utcán is feltűnt, és egy darabig a Jászai Mari tér felé tartott, ám aztán megijedt valamitől, és visszafordult.

Azóta előkerült róla egy videó is a Hegedűs Gyula utcából:

Ha láttad esetleg te is a vaddisznót, és van fotód vagy videód róla, vagy tudod mi történt vele, írj nekünk a megirom @ 444.hu címre!

Nem ez lenne az első alkalom, hogy vaddisznó tűnik fel a környéken, 2017-ben a Balzac Zoltán névre keresztelt állat tűnt fel többfelé.

December 14-én hajnalban készült a fénykép, amin a salgótarjáni Beszterce-lakótelep felett látható a Geminidák meteorraj maximumának közelében. MTI/Komka Péter

November 20-án számolt be közösségi oldalán Gelencsér Attila fideszes képviselő, hogy kerékpárutat és autóbuszfordulót adtak át Kaposhomokon. Mint a képviselő posztjában írja, a „4,5 km hosszú út és a templom előtti tér rendbe tétele 60 millió forintba került. A kaposhomoki kerékpárutat elsősorban a település fiataljai, a több mint 60 iskolás gyermek használja majd. Minden beruházás azt szolgálja, hogy a kaposvári és a zselici emberek jobban éljenek. Hajrá Kaposhomok!”.

A poszt alatt azonban sokan értetlenkedtek, hiszen nem volt világos, hogy milyen bicikliútról van szó. Azóta a helyszínre utazott a Népszava újságírója is, és ő sem talált ott semmiféle bicikliutat, és az általa megkérdezett helyiek sem tudtak ilyesmiről. Igaz, szerintük nincs is rá nagy szükség, hiszen alig van autóforgalom az 500 fős faluban, nyugodtan lehet ott biciklizni.

Végül Barta István polgármester mondta el a lapnak, hogy valóban nem épült bicikliút, de egy pályázatnak köszönhetően kerékpározásra alkalmassá tették a falu útjainak nagy részét. Azaz leaszfaltozták ezeket, amire a hetvenes évek óta nem volt példa. Hogy ezt a térség országgyűlési képviselője, és nyomán a kormányzati médiabirodalomba tartozó megyei lap miért kerékpárút átadásaként hivatkozott a történésekre, a polgármester sem tudott mit mondani.

Ötödször is világbajnok minden idők vélhetően egyik legjobb sakkozója, a norvég Magnus Carlsen, miután pénteken megint legyőzte az orosz Jan Nyepomnyascsijt, ezzel a 14 meccsesre tervezett döntőn már a 11. parti után végeredményt hirdettek, Carlsen ugyanis átlépte a végső győzelemhez szükséges 7 pontot. (Győzelemért 1 pont jár a győztesnek, míg döntetlenért 0,5-05 pont jár mindkét versenyzőnek, így alakult ki a 7,5-3,5 pontos eredmény.)

A tavalyról az idei évre halasztott dubaji döntő első öt meccse döntetlent hozott (köztük rendkívül emlékezetes és elég egyhangú összecsapást is), a 6., a 8., és a 9. meccset viszont megnyerte a norvég játékos, többször is jelentős hibára kényszerítve ellenfelét. Ez történt a pénteki, 11. meccsen is, amin Nepo komoly hibáját Carlsen jelentős főlénybe került, és ezt aztán könyörtelenül kihasználta. Ezzel bebizonyosodott hogy a világranglistát 2010 óta vezető Carlsen továbbra is világbajnok marad, 2013 óta megszakítás nélkül.

Arról, hogy milyen messzemenőbb következményei lehetnek az idei döntőnek, és hogy hogyan vált a sakk a járvány alatt egy nagyon népszerű e-sporttá, nemrég hosszabb cikkben is írtunk.

Remek reggelt, szerda van, lassan december közepe, és robogunk az év vége felé.

A 4 legfontosabb hírünk ma reggel:

• Ki ez a Völner Pál, az eddigi legmagasabb beosztású fideszes kormányzati figura, akit korrupcióval gyanúsítanak?
• Drága hivatalok, valaki segítsen már ennek a szegény miniszternek!
• Megfenyegették egymást, de atomháborúról szó sem volt
• A macskás gifek beolvasztása miatt kaphatja az eddigi legkomolyabb pofont a Facebook

Ez a 444 reggeli, napindító hírlevele, erre és a többi hírlevélre itt lehet feliratkozni.

November utolsó napján született egy döntés, ami léptékét nézve viszonylag apróbb, esetleges következményeit tekintve viszont jóval jelentősebb lehet: ekkor jelentette be a brit versenyhatóság, hogy a Facebook nemrég létrehozott anyavállalata, a Meta köteles lesz eladni a Giphyt, a népszerű gifkereső algoritmust.

A Facebook tavaly vásárolta meg 315 millió dollárért a Giphyt, amit aztán be is épített a saját termékébe: amikor a Messengeren beszélgetve különféle állatos mozgóképekkel vagy filmekből kivágott pár képkockányi jelenettel szeretnénk kifejezni az álláspontunkat valamiről, akkor ezt jelenleg a Giphy algoritmusai segítségével tehetjük meg.

A Competition and Markets Authority (CMA) november 30-ai döntésében ugyanakkor arra jutott, hogy a Facebook a felvásárlással korlátozni kívánta a verseny lehetőségét a különféle online platformok között, ezért egy korábban kiszabott, 50 millió fontos büntetés megfizetése mellett tovább kell adják a vállalatot.

A járványkezelésben a "legutolsó megoldási lehetőségként" tekint a koronavírus elleni védőoltás kötelező tételére az Egészségügyi Világszervezet (WHO) - közölte kedden Hans Kluge, a WHO európai részlegének vezetője.

A vakcina beadását csak akkor szabad kötelezően elrendelni, ha már minden más lehetséges intézkedést megtettünk annak érdekében, hogy növeljük az átoltottság arányát - mondta el Kluge online sajtótájékoztatóján. Megjegyezte, hogy az oltás kötelezővé tételének hatékonysága nem egyértelmű, mindig az adott helyzettől függ, és az embereknek a hatóságokba vetett bizalma is fontos tényező, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni.

"Ami egy társadalomban vagy közösségben jól működhet, az máshol elfogadhatatlan lehet" - mondta a WHO regionális igazgatója.

Európa több országában, köztük Németországban és Ausztriában döntöttek úgy az utóbbi hetekben, hogy kötelezővé teszik a koronavírus elleni oltást. Az intézkedés tiltakozásokat váltott ki. Európán kívül Indonéziában, Mikronéziában és Türkmenisztánban tették kötelezővé az oltást a felnőtt lakosság számára.
Hans Kluge azt is hozzátette, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a gyerekek védelmére. Kluge szerint az 5 és 14 év közötti gyerekek vannak jelenleg leginkább kitéve a fertőzés veszélyének. (MTI, Reuters)

Még mindig várják az ELTE kutatói azokat, akik élénken emlékszenek az Október Elejei Nagy Leállásra, amikor egy délután-este erejéig egyszerre vált elérhetetlenné a Facebook, az Instagram és a WhatsApp.

A rövid, anonim kérdőívben kérik a 18 évesnél idősebbeket, hogy számoljanak be tapasztalataikról. Az eredményekről mi is beszámolunk majd. Íme a felvezető:

„Biztos mindenkiben élénken él Facebook leállása október 4-én, amikor este 6 óra magasságában nemcsak a Facebook, hanem az ahhoz kapcsolódó Messenger, Instagram és WhatsApp applikációk is leálltak. A leállás következtében a Facebook és az Instagram rekordhosszan, hat órán keresztül elérhetetlenné váltak, míg a WhatsApp-on a korábbi tartalmak elérhetőek maradtak, de az új üzenetek már nem jelentek meg.

Az ELTE kutatói most egy nemzetközi kutatás keretében vizsgálják, hogy hogyan élték meg ezt az időszakot a felhasználók, milyen érzéseket váltott ki belőlük, hogyan befolyásolta a közösségimédia-használatukat és egyáltalán a napjukat.

Ha ön is átélte a nagy leállást, és szívesen segítené a kutatókat egy ezzel kapcsolatos rövid, anonim kérdőív kitöltésével, akkor azt ide kattintva megteheti. Figyelem, a kérdőív kitöltéséhez 18 évesnek, vagy annál idősebbnek kell lennie.”

Peking ellenlépéseket helyezett kilátásba kedden annak kapcsán, hogy Washington diplomáciai bojkottot jelentett be a jövő februárban, a kínai fővárosban sorra kerülő téli olimpiára.

Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján elmondta: Kína határozott tiltakozását fejezte ki az Egyesült Államok felé a bojkott miatt. Hozzátette: amennyiben az amerikai fél kitart amellett, hogy politikai ügyet csináljon a pekingi téli ötkarikás játékokból, úgy Peking komoly ellenlépéseket tesz. A tervezett intézkedésekről a szóvivő további részleteket nem közölt, hangsúlyozta azonban: az Egyesült Államok megfizet majd a helytelen lépésért.

Csap úgy vélekedett: Washington ideológiai elfogultság, hazugságok és szóbeszédek alapján próbálja megzavarni az olimpiai játékokat, a bojkottal azonban csupán saját, ártó szándékát teszi világossá, tovább rombolva saját hitelét.

A Fehér Ház hétfőn jelentette be, hogy egyetlen diplomáciai képviselőt sem küld a februári téli olimpiára és a paralimpiára az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen folyó "népirtás és emberiesség elleni bűncselekmények" miatt. Kína rendszeresen tagadja az emberi jogi sérelmekről szóló vádakat, és a terrorizmus elleni küzdelemmel indokolja a területen alkalmazott intézkedéseket.

Washington mindazonáltal támogatásáról biztosította az amerikai sportolókat, akik részt vesznek majd a játékokon.

Az Egyesült Államokhoz csatlakozva kedden Új-Zéland is bejelentette, hogy nem küld diplomáciai képviselőket a jövő évi eseményre. (MTI, BBC)

Az indiai Mahárástra állam rendőrsége letartóztatott egy tinédzsert, aki a gyanú szerint lefejezte gyermeket váró nővérét. A 19 éves nő a családja hozzájárulása nélkül házasodott meg, írja a BBC a helyi rendőrség bejelentése alapján.

Az eddigi információk alapján a nő éppen otthon volt, és teát készített anyjának és öccsének, amikor a fiatal férfi megtámadta egy sarlóval. A rendőrség azt gyanítja, hogy a fiatal férfi szelfit is készített a levágott fejjel.

Mivel az ügyvédje azt állította, hogy a támadó még nem töltötte be még a 18 életévét, egy fiatalok számára fenntartott intézetbe került, de a rendőrség a bíróságon támadta meg ezt a döntést, mert olyan dokumentumok kerültek a birtokukban, mely alapján már nagykorú volt. Jelenleg a férfi anyja is rendőrségi őrizetben van.

A beszámolók szerint a fiatal nő júniusban szökött meg otthonról, és házasodott össze szerelmével, miután a családja ellenezte a házasságot. Ugyan egy kaszthoz tartoztak, de a férfi családja szegényebb volt, mint a nőé. A nő és a családja hónapokig nem kommunikált egymással, de egy héttel a gyilkosság előtt a nő anyja meglátogatta őt, ekkor derülhetett ki a család számára, hogy terhes volt.

Jogvédő szervezetek szerint Indiában évente több száz embert gyilkolhatnak meg azért, mert a családjuk akaratával szemben választanak párt maguknak.

A politikai kavarások, sértődések és hátbadöfések műfajának rajongói remekül szórakoztatnak azon, hogy egyetlen eseményről mennyire eltérő fotók tudnak megjelenni fideszes politikusok közösségi oldalán.

Hétfőn ülésezett a vidékfejlesztési kormánybizottság, és erről már aznap beszámolt Lázár János, ezzel a fotóval:

Erről az eseményről kedden megosztott egy fotót Navracsics Tibor is, aki uniós biztosi feladatai után tért vissza Magyarországra, hogy szakmai kompetenciáját többek között vidéki mozik programjának kritizálásában kamatoztathassa. A Navracsics által megosztott fotó egy lényeges ponton tér el a hétfőn megismert fényképtől:

Igen, valahogy pont nem fért fel rá Lázár János.

A két fideszes, egykor jóval befolyásosabb politikus konfliktusa jól ismert, pedig korábban szoros kapcsolat volt köztük: Navracsics gyakorlatilag mentora volt Lázárnak, egyengette párton belüli pályáját is. 2010 után azonban Orbán Viktor több alkalommal is Lázárt jelölte ki, hogy hajtson végre olyan változásokat, melyekről lehetett tudni, hogy Navracsics nem ért velük egyet. Rényi Pál Dániel 2014-ben a Magyar Narancsba írt hosszabban arról, hogy Orbán Viktor hogyan versenyeztette meg a két befolyásos politikust, majd hogyan került Lázár a csúcsminisztérium élére. Igaz, csak pár évre, hiszen az elmúlt időszakban Lázár látványosan kiszorult a NER felsővezetéséből, mostanában leginkább a német élelmiszermultik elleni kirohanásaival és a Szeged-Hódmezővásárhely között közlekedő villamossal tudott bekerülni a sajtóba.

Az amerikai jelzálogkezelő cég, a better.com ügyvezetője 900 embert rúgott ki egyetlen Zoom-hívás alkalmával, írja az amerikai sajtó az érintett ex-dolgozók beszámolói alapján..

Vishal Garg vezérigazgató a beszámolók szerint azzal kezdte a tömeges csoportos hívást múlt szerdán, hogy bárcsak jobb hírekkel érkezhetett volna. Majd elmondta, hogy valaki résztvevője ennek a hívásnak, az azt jelenti, hogy része annak a szerencsétlenül járt csoportnak, melynek tagjait elbocsátották, azonnali hatállyal. A közösségi oldalakra kiszivárgott a hívás felvétele, ez alapján Garg piaci folyamatokkal, és a vállalat hatékonyságával és termelékenységével kapcsolatos problémákkal magyarázta a tömeges kirúgásokat.

Garg elmondta azt is, hogy ez alapvetően az ő döntése volt, ezért szerette volna, ha tőle hallanak a dologról, de hamarosan a HR meg fogja őket keresni levélben a részletekkel. Az igazgató hangsúlyozta, hogy nehezen hozta meg a döntést, és pályafutása során másodszor kellett hasonló létszámleépítésről döntenie. Elmondta azt is, hogy legutóbb elsírta magát, de reméli, hogy most erősebb lesz.

Egy egykori alkalmazott szerint az egész jelenet maximum három percig tartott, és úgy érezték, hogy úgy bántak velük, mintha csak a szemetet dobták volna ki. A 900 ember a vállalat alkalmazottainak 9 százalékát jelenthette.

A jelzálogértékesítő cég a beszámolók szerint a múlt héten 750 millió dolláros tőkeinjekciót kapott befektetőktől. A Forbes nemrég arról írt, hogy a vállalatot hétmilliárd dollár értékűre becslik. A better.com befektetői között a japán óriás, a Softbank is megtalálható.

A vállalat pénzügyi igazgatója, Kevin Ryan azt írta a Forbesnak, hogy gyomorszorító levezényelni egy tömeges elbocsátást, főleg az évnek ebben az időszakában, ugyanakkor a megerősített pénzügyi mérlegükkel és a csökkentett, fókuszált munkaerővel képesek lesznek arra, hogy támadóan lépjenek fel a folyamatosan alakuló lakáspiacon.

Közleményt adott ki a Legfőbb Ügyészség, hogy hivatali vesztegetés és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tettek Völner Pál fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére.

Völner Pál országgyűlési képviselő, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára, aki 2019 augusztusától a Magyar Bírósági Végrehajtói Karral kapcsolatos feladatokat ellátó miniszteri biztos is egyben.

A közlemény szerint a Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozásban megalapozott gyanú merült fel arra, hogy Völner Pál a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott.

Völner Pál a gyanú szerint a jogtalan előny ellentételezéseként – felügyeleti, hatósági, igazgatási jogkörével visszaélve – vállalta, hogy konkrét ügyeket intéz, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke kérésének megfelelően.

Völner Pál cselekménye vezető beosztású hivatalos személy által az előnyért a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve, bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette megalapozott gyanúját kelti.

A felmerült bizonyítékok alapján a legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökénél indítványozta Völner Pál országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. A büntetőeljárás Völner Pál országgyűlési képviselővel szembeni lefolytatására a mentelmi jogának felfüggesztése esetén nyílik lehetőség.

Az ügyben jelenleg összesen tizenkét gyanúsított van – közülük nyolc végrehajtó és egy végrehajtó helyettes. Jelenleg hat gyanúsított letartóztatásban van, egy személy pedig bűnügyi felügyelet alatt áll.

November végén indította el a világ egyik leghíresebb képtára, a firenzei Uffizi a gyerekek számára létrehozott UffiziKids programját. A programban a gyerekek számára szeretnék átélhetőbbé tenni a múzeumi élményt, ehhez pedig egy sor olyan eszköz mellett, mellyel más múzeumok is próbálkoznak (új honlap, interaktív alkalmazások) bevezettek új megoldásokat is.

Többek között ezentúl lesznek a képtárban olyan teremőrök, akik kifejezetten a gyerekek felmerülő kérdéseit igyekeznek majd megválaszolni. Emellett lesz olyan tárlat, ahol a műalkotások leírását nemcsak a hagyományos módon, hanem képregényekkel, illetve egyszerűsített szövegekkel is kirakják majd. Egy novemberben megnyílt időszaki kiállításon pedig folytatódik az a 2019-ben elkezdett gyakorlat, hogy egyes műveket a megszokottnál lejjebb, a gyerekek szemmagasságába helyeznek ki.

Akkor a firenzei reneszánsz meghatározó festője, Fra Angelico egyik 1420-ra datált remekművét vitték lejjebb, mintegy 65 centiméter magasra. A terv az, hogy további festményeket is lejjebb visznek, és e festmények kiválasztásához a múzeumba látogató gyerekek véleményét is tervezik kikérni.

Minden decemberben a Spotify készít egy évösszesítőt a felhasználói számára, melyben végigveszi, hogy abban az évben ki mennyi zenét hallgatott, mi volt a kedvenc stílusa/előadója, melyik dalok voltak azok, melyek többször is lementek az év során. Ez nemcsak azért érdekes, mert végre akad egy techcég, ami a megszokottnál nyíltabban kommunikálja, hogy mennyire aprólékosan követik figyelemmel és dokumentálják a felhasználók minden rezzenését, hanem mert időnként akár leszűrhetünk belőle mindenféle olyan következtetéseket az elmúlt évünkről, melyek amúgy nem jutottak volna eszünkbe.

Én például eléggé meglepődtem, amikor szembesültem azzal, hogy mennyire sokat ment idén a Spotify. Ez egész biztos összefügg azzal, hogy az év egy jelentős részében otthonról kellett dolgozzak, és olyankor fel se merül, hogy ne szóljon valami.

A Spotify megközelítése amúgy azért is érdekes, mert a legtöbb közösségi oldal és platform kifejezetten nem érdekelt abban, hogy a felhasználók rádöbbenjenek, mennyi időt vett el életükből az alkalmazás. De a svéd cég szerencséjére a zenehallgatásnak más a státusza és a funkciója. Azt például elég nehéz elképzelni, hogy bárki büszkén posztolja ki év végén a Facebook értékelését, hogy hány ezer órát ütött el az oldalon, addig rengeteg Spotify-felhasználó dönt úgy, hogy legalább részleteket büszkén felvállal abból, hogy mit tett az elmúlt évben a platformon.

Emiatt lett kíváncsi az Atlantic újságírója, Charlie Warzel arra, hogy ki lehetett az, aki a legtöbbet használta idén az alkalmazást. Twitterén közösségi keresésbe fogott, és hamar záporozni kezdtek a rengeteg perces felhasználók: volt, aki 143 ezer perccel jelentkezett be, majd jött egy 202 ezer perces felhasználó, utána valaki, aki 376395 percet, azaz minden nap közel 17 órát használta a platformot.

Majd bejelentkezett a Párizs közelében élő Tiago, aki 432870 percet használta egy év alatt a Spoitfyt, ami a teljes év időtartamának 82 százaléka. Miután Warzel megbizonyosodott arról, hogy nem meghamisított képernyőfelvételt kapott, beszélgetni kezdett a francia férfival, aki elárulta, hogy alapvetően

a jogi egyetem, az álmatlan éjszakák és a távoktatás

magyarázza a kiugró adatokat. Warzel több olyan felhasználóval is beszélt, akinél nagyon magas percek jöttek ki, és jellemzően mind ugyanarról számoltak be: hogy elalváshoz is használják az alkalmazást, azaz a hallgatással töltött órák egy része olyan időszakot takar, amikor nem voltak ébren.

Tiago például alváshoz és tanuláshoz van, hogy fehér zajt hallgat, ha közelít egy leadási határidő, akkor motiválóbb dalokat, edzéshez és tömegközlekedéshez amerikai és francia rapet. Warzel rákérdezett arra is, hogy nem hiányzik-e neki néha a csend, mire a francia férfi elmondta, hogy minden nap meditál pár percet, és ez teljes csendben történik. Úgy érzi, hogy ez a napja legjobb része, de úgy fest, hogy zenefüggő, és nem bír nem hallgatni utána valamit.

Tiago négy évvel ezelőtt kezdett el több zenét streamelni, de a járvány hatására ugrott meg igazán a hallgatott zene mennyisége. „Azzal, hogy egész nap egyedül vagyok otthon, megváltozott az egész életem, egy rossz irányba” – mondta arról, hogy a zene egyre fontosabb szerepet töltött be az életében azzal, hogy segített a szorongás és a magány elleni küzdelemben, illetve hogy a távoktatás kellemetlen vonásainak kezelésében.

Walzer öt emberrel beszélt, aki az elmúlt év legalább egy negyedét végigstreamelték, és a legtöbben arról beszélte, hogy a zenének volt terápiás funkciója az életükben. A több mint 200 ezer percet hallgató DJ, Max Graham például minden kora reggel elindít halkan egy ambient playlistet, ami aztán a nap nagy részében szól, kivéve amikor időnként valami lelkesítőbb műfajra nem vált.

Mint Walzer írja, alapvetően puszta kíváncsiságból kezdte el felkutatni ezeket a „szuperstreamekereket”, de hamar rá kellett jönnie arra, hogy a legtöbbet használó felhasználók számára mennyire fontos volt ez a platform. Főleg az elmúlt két, rendkívül nehéz évben. A megkérdezett felhasználók között is akadt, aki úgy érezte, hogy túl sok zenét hallgat, Tiago például arról írt, hogy 2022-es célja, hogy naponta több órányi csendet építsen be az életébe, hogy kicsit jobban élvezhesse a világot, amiben él.

Hétfőn jelentette be az oldalán az Omega, hogy rövid betegség után meghalt a legendás zenekar énekese, Kóbor János. Ugyan már hetek óta lehetett hallani arról beszámolókat, hogy a 78 éves zenész koronavírussal küzdött, ezt hivatalosan csak a zenekar menedzsere, Trunkos András erősítette meg kedden a Blikknek.

„Me­cky haláláról egyelőre annyit tudok elmondani, hogy a koronavírus és annak következményei miatt ment el. Egy korszak zárult el az elvesztésével, még most sem fogom fel, hogy nincs többé, nem akarom elhinni” – mondta el a lapnak Trunkos.

A Blikk beszámolója szerint a zenekar tagjai is döbbenten fogadták a hírt, Molnár György Elefánt gitáros elmondta, hogy

„Hirtelen ért ez a megrázó hír, felfoghatatlan, hogy ilyen rövid az élet. Abban biztos vagyok, hogy az orvosok mindent megtettek azért, hogy megmentsék. Úgy tudom, a kórházban végig mélyaltatásban volt. Hiába volt minden próbálkozás, új tüdőt nem tudtak neki adni. Mecky nagyon makacs volt, nem hitt a vírusban, ezért nem is oltatta be magát. Szomorú vagyok amiatt, hogy így döntött, hiszen most ott van a kislánya, és miatta kellett volna kötelességének érezni, hogy mindent megtegyen. A szívem szakad meg érte.”

70 százalék körül van a rendvédelmi dolgozók átoltottsága, mondta el a Népszavának Powell Pál, a Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) munkavállalói oldalának vezetője. Az arány magasabb az adminisztrációs területen dolgozók körében, mint azoknál, akik terepen dolgoznak.

A lapnak Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) elnöke azt mondta, hogy az ő becslésük szerint a nagyjából 36 ezer hivatásos rendvédelmi alkalmazott közül legalább 10 ezren nem oltották be magukat, és a 15 ezer rendvédelmi igazgatási jogviszonyban dolgozó (riasz-os) közül legalább kétezren nem védettek még. Hasonló adatokat mutat az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) gyűjtése is, eszerint a munkatársaik 30 százaléka oltatlan, míg a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) szerint a hétezer tűzoltó 60 százaléka rendelkezik megfelelő oltásokkal.

Mint a Népszava írja, még mindig sok a kérdés a rendőrök, katasztrófavédők és a büntetés-végrehajtásban dolgozók kötelező védőoltásával kapcsolatban. November végén a Belügyminisztérium ugyan összehívta a BÉT ülését, de voltak kérdések, amire nem kaptak válaszokat. Például, hogy az ügyfelekkel közvetlenül nem találkozó alkalmazottak közül kinek és mikorra kell megkapnia az oltást ahhoz, hogy ne küldjék fizetés nélküli szabadságra.

A kormányrendelet korábban úgy rendelkezett, hogy a január végi határidőtől a megyei parancsnokok november 30-áig elkészített javaslatai alapján lehet eltérni, amit előbb Pintér Sándor miniszternek kell jóváhagynia. Azt azonban nem tudni, hogy ez mikorra fog megtörténni. A minisztérium csak annyit közölt a lappal, hogy betartják a jogszabályban rögzített határidőt, azaz január 31-e előtt elárulják majd a döntésüket.

A megélhetési gondok miatt ennek a hatalmas tömegnek egy része végül beoltatja majd magát, mondták el a Népszavának a rendvédelmisek érdekeit képviselő szervezeteknél, ugyanakkor biztosak abban, hogy lesznek, akik még így sem fogják ezt megtenni. Az érdekvédők szerették volna azt is, ha például haladékot kaphat az, aki antigénteszttel tudja igazolni a vírussal szembeni védettségét, de a minisztérium meg se fontolta az ötletüket.

A szakszervezetek közölték, hogy ők ugyan támogatják az oltást, de az oltásra kötelező „munkajogi pressziót nem tartják elfogadhatónak”. Többek között azt kifogásolták, hogy még mindig nem tudni, „a központi költségvetés fizet-e majd az nélküli szabadságra küldött oltatlan munkavállalók egészségügyi járulékát, ez az időszak beszámít-e a szolgálati időbe, garantált-e a korábbi beosztásba visszakerülés, lehet-e más kereső tevékenységet folytatni a kényszerszabadság alatt vagy hogy a munkavégzés alól felmentett dolgozó jogosult-e a beígért hathavi bérnek megfelelő összegű fegyverpénznek nevezett jutalomra, vagy sem”.

A szakszervezetek szerint a nagy kérdés továbbra is az, hogy mi lesz, ha az eleve régóta létszámhiánnyal küzdő szektorokból tömegeket fognak fizetés nélküli állományba küldeni. Szerintük ezt a hiányt már nem fogják tudni túlórákkal pótolni.

Az Egyesült Államokba és az Egyesült Királyságba menekült rohingyák csoportja beperelte a Facebookot, azt állítva, hogy a közösségi oldal nem tett semmit azért, hogy a rohingyák elleni gyűlöletbeszédet korlátozza 2017-ben, amikor a buddhista többségű Mianmar katonasága népirtást hajtott végre az ország muszlim kisebbsége ellen. Becslések szerint legalább tízezer ember halhatott meg, és sok százezer embernek kellett elmenekülnie otthonukból.

A BBC beszámolója szerint a tucatnyi rohingya menekült összesen 150 milliárd dollárnyi kártérítést követel a Facebook frissen létrehozott anyavállalatától, a Metától. A beadvány szerint a vállalat éveken át nem tett semmit azért, hogy gyűlöletkeltő, hamis információk áramoljanak a felületén. A kártérítést követelők ügyvédi levele szerint a Facebook algoritmusra felerősítette a rohingyákkal szembeni gyűlölködő posztokat, és a vállalat ugyan tisztában volt a politikai helyzettel Mianmarban, mégsem tettek azért semmit, hogy több moderátor és tényellenőr ellenőrizze a posztokat. Emellett a vállalat nem vagy csak késve vett le olyan posztokat, melyekben a rohingyák elleni erőszakra szólítottak fel. Még azután sem tettek megfelelő lépéseket, hogy a nemzetközi segélyszervezetek és a média is beszámolt a helyzetről.

A Reuters egy korábbi nyomozása során megállapította, hogy már 2013-tól kezdve fellelhetőek voltak olyan posztok, melyek a rohingyák tömeges megöléséről szóltak, és ezek simán fennmaradhattak a közösségi oldalon. A Facebooknak több mint 20 millió felhasználója van az országban, és sokak számára ez az elsődleges tájékozódási forrás.

A Facebook 2018-ban elismerte, hogy nem tettek eleget azért, hogy a rohingyák elleni erőszak szításának és a gyűlöletbeszédnek elejét vegyék. A vállalat által felkért független vizsgálat is arra jutott, hogy a platform egy olyan megengedő környezetet teremtett, amely megágyazott az emberi jogi visszaéléseknek. 2018-ban az ENSZ is azzal vádolta meg a Facebookot, hogy lassan és nem hatékonyan reagáltak a kialakult helyzetre.

Jó reggelt az első teljesen decemberi hét elején!

A 4 legfontosabb cikkünk ma reggel:

• „Nem sajnálatot, hanem felelősséget érzek”
• A kormányszóvivő férjének cége kézbesítheti a reklámokat a kormánykritikus RTL Klubnak is
• „Csóró vagyok, csúnya vagyok, szarok a ruháim és az emberiség szar”
• A hideg polgárháború nagyobb kárt okoz az országnak, mint a korrupció

Ez a 444 reggeli, napindító hírlevele, erre és a többi hírlevélre itt lehet feliratkozni.

„A legegészségesebben élő ember volt, akit ismertem” – mondta ikertestvére, Jenny McCann az idén júliusban koronavírus-fertőzésben meghalt 42 éves John Eyersről. Eyers testépítéssel foglalkozott, triatlonozott, hegyet mászott és rendkívül sportos életet élt. A vírus jelentette fenyegetést azonban nem vette komolyan, nem volt hajlandó beoltatni magát, és ez végül a halálát okozta.

Eyers történetével már augusztusban is sokat foglalkozott a brit sajtó, a napokban pedig a Guardian részletes cikkben járta körül a férfi döntésének körülményeit. A férfi anyja és testvére John elvesztése ugyanis után úgy döntött, hogy igyekeznek minél több mindenkinek mesélni a történtekről, hogy így győzzenek meg mindenkit arról, hogy a vírus valódi és hogy van értelme az oltásnak.

Jenny McCann egy júniusi családi kerti ünnepség felidézésével kezdi a történetét, ahol ahol az idilli hangulatot az tette tönkre, hogy a két testvér összeveszett az oltásokon. A nő visszaemlékezése szerint testvére összevissza beszélt, nonszensz érveket dobott be, például hogy az emberek csak az ingyenes gyorséttermi kuponokért oltatják be magukat, és hogy formaldehid van az oltásokban. A családtagok próbálták meggyőzni, hogy nincs igaza, volt, aki a telefonját is elővette, hogy kikeresse a vonatkozó cikkeket, de John meginghatatlan volt, és közölte, ő bizony nem lesz kísérleti tengerimalac. A férfi végül egy viccel ütötte el a vita komolyságát, és onnantól Jenny visszaemlékezése szerint semmi nem árnyékolta be a tökéletes családi hétvégét. És mint a nő meséli, fogalmuk se volt róla, hogy utoljára tölthetnek időt közösen.

Nővére visszaemlékezése szerint az építőiparban dolgozó John számára mindig is a sport volt az egyik legfontosabb dolog az életben. Fiatalon több sportágban is nagyon tehetséges volt, míg felnőttként a fitnesz, a súlyemelés és a falmászás töltötte ki az életét. A férfi a harmincas évei közepétől rendkívül belepörgött a testépítésbe, mint legjobb barátja mesélte, John annyira kigyúrta magát, hogy pár éve Marbellán rendszeresen megállították vadidegen férfiak, hogy az edzésprogramjáról kérdezzék.

Testvére elmondása szerint a férfit nagyon megviselték a járvány miatt elrendelt lezárások: nem sokkal korábban szakított barátnőjével, a lockdown alatt így teljesen egyedül volt, és nagyon zavarta, hogy nem járhat az edzőterembe vagy nem találkozhat a barátaival. Egykori legjobb barátja szerint John ekkor kezdett el egyre inkább vírusszkeptikus lenni. A visszaemlékezések szerint nem arról van szó, hogy abszolút nem hitt volna a vírus létezésében, de úgy gondolta, hogy a hatóságok eltúlozzák a helyzet súlyosságát: Southport városában, ahol élt, eleinte, a korlátozások elrendelésekor nem volt egyetlen ismerőse sem, aki elkapta volna már a betegséget, és eleve azt gondolta, hogy ha ő meg is fertőződne, enyhe tünetekkel átmenne rajta a vírus. Jenny szerint a férfi maszkot se volt hajlandó hordani, és az oltás beadását is egyre halogatta. Nem azt mondta, hogy soha nem fogja magát beoltatni, de mindig egy későbbi időpontra mutogatott.

A Guardian cikkében megszólaló orvos szerint a férfinak abban igaza volt, hogy valóban alacsony volt a valószínűsége, hogy megölje őt a koronavírus: negyvenes évei elején járt, kiváló fizikai állapotban, nem volt ismert alapbetegsége. De azért ez nem jelenti azt, hogy elképzelhetetlen a halálos kimenetel: a cikkben említett statisztika szerint a 40 év körüli, alapbetegség nélküli fertőzöttek között 1490 közül 1 simán meghalhat a vírus miatt. Ezt tudja érdemben tovább csökkenteni az oltás.

A férfi június 29-án lett igazoltan fertőzött, július 3-án már kifejezetten rosszul volt, mentőt kellett hívni hozzá, súlyos tüdőgyulladással került kórházba. Kórházi ágyán nem volt ereje ahhoz, hogy üzeneteket írjon a telefonján, de másnap reggel küldött egy hangüzenetet legjobb barátjának. Másfél perc alatt 12 szót tudott elmondani. Mint egykori barátja meséli, ez volt a legszörnyűbb hang, amit életében hallott. És ugyan nem küldte tovább senkinek a felvételt, de ha valaha azt hallja majd valakitől, hogy a koronavírus nem létezik, le fogja neki játszani.

John július 6-án az intezív osztályra került, 11-én pedig lélegeztetőgépre tették. Altatása előtt még felhívta a nővére: a férfi nem tudott beleszólni a telefonba, de utána annyit írt neki üzenetben, hogy ne hagyja, hogy lemondjanak róla. A család július 27-én kapott egy értesítést, hogy a férfi haldoklik. Berohantak a kórházba, de ott azt közölték velük, hogy John jobban van, így jobb, ha hazamennek. Egy órával később ismét hívták őket, hogy a férfi ismét rosszul lett. Ezúttal nem várta őket kedvező fordulat a kórházba érve, John már halott volt.

Még mindig nem ismerjük eléggé a koronavírust ahhoz, hogy biztosan meg lehessen mondani, min múlik, hogy vannak fiatal, egészséges emberek, akik szinte tünetmentesen vészelik át a fertőzést, míg másoknál ennyire súlyos következménye lehet a betegségnek. A McGill Egyetemen jelenleg is zajlik egy kutatás, melyben százezer, koronavírussal fertőzött ember génállományát vizsgálják meg, és a kutatásban részt vevő Guillaume Butler-Laporte szerint a genetikában rejlhet a rejtély kulcsa.

Mint a lapnak mesélte, amikor 2020 márciusában elkezdték a kutatást, nem számított meglepő eredményekre, akkor még az volt mindenki feltételezése, hogy a koronavírus mindenkit egyformán érinthet, csak minél idősebb vagy rosszabb egészségi állapotú valaki, annál jobban ki van téve a vírusnak. Ugyanakkor a kutatás során azt találták, hogy léteznek olyan variációk az emberi genomban, melyek valószínűbbé teszik a súlyosabb lefolyású fertőzéseket. Például a 3-as kromoszómarégióban előforduló mutáció kétszer valószínűbbé teszi a súlyos fertőzést. Ez a mutáció az európai ősöktől származó emberek 10 százalékánál van jelen.

Butler-Laporte szerint arról még korai lenne beszélni, hogy a genetikai meghatározottság jelentősége hogyan viszonyul más faktorokhoz, például az életkorhoz, de azt már látni, hogy a genetika igenis az egyik tényező lehet a súlyos fertőzések esetén. Szerinte szinte biztos, hogy John is rendelkezett valamilyen genetikai eltéréssel, ami sérülékenyebbé tehette.

Az oltás épp azért lett volna annyira fontos, mert ideális esetben kialakulhat a sterilizáló immunitás, azaz amikor a vírust már az orrlyukakba jutva semlegesítik az antitestek, megelőzve a fertőzést. De valószínűbb, hogy a nem sterilizáló immunitás alakult volna ki nála, amikor a vírus ugyan elkezdte volna megfertőzni a sejteket, de a szervezete képes lett volna ennek megállj parancsolni, mondta el a lapnak egy brit intenzív osztályon dolgozó orvos, Tom Lawton.

Nővére a pár napja megjelent cikkben arról beszélt, hogy a kezelő orvosa szerint halála előtt John magát korholta, és azt mondta, hogy mennyire megbánta, hogy nem oltatta be magát. Ez volt az a történet, ami miatt John családja úgy döntött, hogy megosztják a férfi történetét a nyilvánossággal. Jenny szerint a férfi jó eséllyel nem halt volna meg, ha beoltatja magát. „Ez annyira egyszerű. Volt egy rossz döntése. Mindannyian rendszeresen hozunk rossz döntéseket. De ő a legnagyobb árat fizette érte, és ez annyira igazságtalan” – mondja erről a nő, aki beszélt arról is, hogy testvére elvesztése hogyan vezetett ahhoz, hogy az oltások népszerűsítésével töltse az elmúlt hónapokat.

John Eyers testvére és anyja ezen kívül azt is hangsúlyozzák, ahol csak tudják, hogy a koronavírussal kapcsolatos kérdésekkel szakemberekhez kell fordulni, és nem a közösségi oldalakon fellelhető forrásokból tájékozódni. A férfira ugyanis nagy hatással voltak különféle életmód-influenszerek, akik között volt olyan, aki arról beszélt, hogy a járvány közel sem annyira veszedelmes, mint ahogy beállítják. Abban, amit John a vírusról és a vakcináról mondott családtagjainak, oltás- és vírusszkeptikus oldalak gyakori érvei köszöntek vissza.

„A legjobb, amit az emberek tehetnek, ha rájönnek, hogy a közösségi oldalak olyan alapvetően nem biztonságos felületei a járványról való tájékozódásnak, melyek akár meg is gyilkolhatnak minket” – mondta erről a lapnak egy online gyűlöletcsoportok ellen létrejött brit szervezet vezetője, Imran Ahmed.

Jó reggelt, ha minden igaz, eső nem, de hideg lesz ma, érdemes így készülni!

4 legfontosabb cikkünk ma reggel:

• „Tőlem bármit nyilvánosságra hozhatnak” - mosta kezeit Gulyás, mégse hoznak nyilvánosságra semmit
• Bukásra áll a magyar kormány pere az EU ellen
• Elborzadtak az építészek a Budai Vár giccses szörnyszülöttjétől
• Elkészült az első kép a pártvezetésről, amin Európa jövője múlik

Ez a 444 reggeli, napindító hírlevele, erre és a többi hírlevélre itt lehet feliratkozni.

Áprilisban volt utoljára ennyire sok áldozat

218 áldozatot jelentett az operatív törzs szerdáról csütörtökre, hasonlóan rossz adatra kilenc hónapja nem volt példa. Viszont csökken a kórházban lévők száma, ami jó hír. Csökken az új fertőzöttek száma is, de ez nem feltétlen árul el sokat, hiszen valamiért sokkal kevesebb tesztet végeztek.

Csütörtökön ott voltunk a kormányinfón, és megint felmerült a kérdés persze, hogy mi értelme van ennek. Amikor a hiányos, félrevezető állami adatszolgáltatást hoztuk szóba, Gulyás Gergely gyakorlatilag széttárta a kezét, és maximum olyan hivatalokhoz irányított minket, ahol általában semmilyen kérdésre nem válaszolnak.

Az is kiderült csütörtökön, hogy a delta variáns következtében sokkal több a fertőzött gyerek Magyarországon, mint a korábbi hullámok idején, és megnőtt a kórházba kerülők száma is.

És ugyan még mindig nem találtak omikronos fertőzöttet Magyarországon, de az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) már arra számít, hogy hónapokon belül az EU-n belüli koronavírusos fertőzések fele az új variánstól lehet majd. A Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla pedig arról beszélt, hogy évente lehet majd szükség oltásra a koronavírus különféle variánsai ellen.

További járványhírek Európából:

• A szlovák kormány még azt is elárulja, hogy mennyivel kerül többe az oltatlan betegek kezelése
• Németországban jelentősen korlátozzák az oltatlanok mozgástereit
• Olaszország nagyvárosaiban az utcán is újra kötelező lesz a maszkviselés

Viharos napok Brüsszelben

Több fronton is éleződik tovább a magyar kormány és az EU-s intézmények konfliktusa. Egyrészt kiderült, hogy bukásra áll a magyar kormány pere az EU ellen, és a főtanácsnoki (nem végleges, de általában iránymutató) vélemény szerint a Bíróság várhatóan visszautasítja majd a magyarok és a lengyelek panaszát, és nem semmisíti meg a jogállamisági mechanizmus nevű új szankciós eszközt. A várható ítélet alapján a Bíróság elismeri a tagállamok jogát, hogy megbüntethetik a demokratikus rendszert leépítő kormányokat.

Az Európai Bizottság csütörtökön közölte azt is, hogy több, Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárás is a következő szakaszába léphet, mivel egyáltalán nem győzték meg őket a magyar kormány válaszai, sem a homofób rendelkezések esetében, sem a Klubrádió ügyében.

A magyar diplomácia sem maradt adós: a magyar vétó miatt nem vehet részt az EU hivatalos formában a Joe Biden által összehívott, 110 ország vezetőjének részvételével zajló demokráciaügyi csúcstalálkozón. Állítólag azt kifogásoltuk, hogy Orbán Viktor volt az egyetlen olyan EU-s kormányfő, akit nem hívtak meg a találkozóra.

A brüsszeli történésekhez kapcsolódik, hogy miközben Orbán és a Fidesz már nyíltan az európai szélsőjobbal képzeli el a közös jövőt, az Európai Néppárt elnöke, Donald Tusk csütörtökön jelezte, szívesen látják soraik között Márki-Zay Péter mozgalmát, majd pártját.

A Fidesz közben itthon igyekezett megmagyarázni a brüsszeli fejleményeket: nem meglepő módon homofób gyalázkodásra futotta tőlük.

A polgármester kiakadt, hogy a bíróság a környezetvédő civileknek adott igazat

Miután a Veszprém Megyei Bíróság úgy határozott, hogy a tihanyi Kenderföldeknél létesítendő Balatoni Kapura vonatkozó környezetvédelmi engedélyek nem megfelelőek, és ismételt környezetvédelmi eljárásra van szükség, Tósoki Imre polgármester Tihany Facebook-oldalára öntötte ki a lelkét.

Polgári ízlés

Eddig is sok vita volt arról, hogy érdemes-e lebombázott régi épületeket eredeti formában újraépíteni. Most viszont sosemvolt merénylet készül a jó ízlés ellen a Budai Várban.

Itt az első fotó a Fidesz új elnökségéről

Tényleg.

További hírek itthonról:

• Kövér Lászlót rettenetesen felzaklatta a meleg norvég mikulás
• Az amerikai Kongresszus albizottsága hallgatta meg Karácsony Gergelyt
  
• Áder klímavédelemmel foglalkozó alapítványa 1,5 milliárd forintért vett egy budai villát
  
• Ugyan továbbra sem tudni, hogy mit is akar pontosan, de Gattyán György már plakátokon kampányol
• Karácsony szerint a Fidesz áll a titkosszolgálati eszközökkel kirobbantott Városháza-ügy mögött
• Péterfalvi Attila lassan fél éve képtelen végére jutni a Pegasus-ügy vizsgálatának

Az államcsíny érdeklődés hiányában elmaradt

Ukrán belföldi fejlemények összefoglalója: az elnök által vizionált puccs elmaradni látszik, a Zelenszkij–Ahmetov-háború viszont azzal is végződhet, hogy egyszerűen lekapcsolják a villanyt.

Hírek Európából:

• Miután Sebastian Kurz bejelentette, hogy visszavonul a politizálástól, az új osztrák kancellár, Alexander Schallenberg közölte, hogy kész lemondani.
• Egy francia lap szerint Macron szűk körben bohócnak nevezte Boris Johnsont
• Bűncselekmény lesz az iskolai bullyingolás Franciaországban, a legsúlyosabb esetben 10 év börtön is járhat érte

Lady Gaga és a Gucci-ház

Ridley Scott újragondolta a Gucci dinasztia történetét. Aki szigorú történelmi hűséget vár, annak nem ez lesz a kedvenc filmje, másoknak viszont simán ajánljuk.

A francia rendőrség csütörtöki közleménye szerint az ország nyugati részén fekvő Cherbourg városában egy nindzsának öltözött férfi próbált meg megtámadni két rendőrt, mire a rendőrök meglőtték a támadót, írja a CNN.

A rendőrségi beszámoló szerint a két rendőrnő egy autólopás ügyében akarta kikérdezni a férfit, mire az rájuk támadt. A rendőrök is megsérültek, de lövésekkel sikerült ártalmatlanítani a támadót. Azt nem tudni, hogy ő milyen sérülésekkel került kórházba. A két rendőr ugyanakkor jó állapotban van a hatóságok közleménye szerint.

Az RTL Klub Híradója számolt be róla, hogy az Áder János vezette Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány új helyre költözött: míg korábban a Várkert Bazár mellett béreltek havi közel 3 millió forintért panorámás irodákat, most lett egy saját ingatlanjuk a Pasaréti úton.

A napokban a Párbeszéd képviselője, Tordai Bence írt arról, hogy az alapítvány egyik cége ingatlantulajdonos lett: egy 2501 nm-es telken álló két épületet vásároltak meg, egy 940 nm-es szecessziós villát, és egy 2008-ban épült kb. 400 nm-es, háromszintes épületet.

A Híradóban elhangzik, hogy egy kormányhatározat értelmében az alapítvány évente közel 1,5 milliárd forint állami támogatást kap, illetve tőkeként is kaptak már 5,5 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást.

Gulyás Gergely erről azt mondta a kormányinfón, hogy a támogatásokkal az alapítványnak kell elszámolnia, de ő amúgy az alapítvány tevékenysége előtt „csak le tudja venni a kalapját”

Az alapítvány is válaszolt az RTL Klubnak, és elmondták, hogy azért vették az 1,5 milliárd forintos villát, hogy azt piaci áron bérbe adják, és így bevételt termeljen az alapítvány számára, és a befolyó pénzt az alapítvány tevékenységére, például a fenntarthatósági programjuk támogatására akarják fordítani. A villa árát amúgy az elmúlt három évben kapott állami támogatásból „gazdálkodták ki”.

Áder János klímavédelmi tevékenységével kapcsolatban amúgy ajánljuk 2019-es cikkünket, Áder János az elnök helyett a bolygó kapitányát játssza, de azt is szarul címmel. Ez a cikk a Fertő tó vagy a Balaton azóta felgyorsult körbebetonozása idején semmit nem veszített aktualitásából.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC), az Európai Unió közegészségügyi hivatalának csütörtöki bejelentése szerint a koronavírus omikron nevű variánsa pár hónapon belül az Európán belüli fertőzések feléért lehet felelős, írja a Reuters. Súlyos omikronos esetet még mindig nem jelentettek a régióból.

A csütörtökön közzé tett becslést arra alapozták, hogy az omikron az eddigi információk alapján rendkívül hatékonyan terjedhet. Hogy pontosan mennyire hatékonyan, azt még mindig nem lehet egyértelműen megmondani, de a WHO koronavírusos ügyekért felelős vezetője, Maria van Kerkhove szerdán azt mondta, hogy napokon belül biztos eredmények birtokában lehetnek ezzel kapcsolatban.

Csütörtökön a francia kormány vezető tudományos tanácsadója, Jean-Francois Delfraissy is azt mondta, hogy az omikron akár már januárra kiszoríthatja a delta variánst.

A kontinensen egyelőre 79 esetet fedeztek fel. A megfertőzöttek fele tünetmentes volt, míg a másik fele csak enyhe tüneteket mutatott. Sem súlyos láza, sem kórházi ellátást igénylő tünete nem volt egyetlen ismert fertőzöttnek sem. Ugyanakkor számíthat az is, hogy az ismert esetek közül azoknál, akiknél részletesebb adatok is rendelkezésre állnak, kiderült, hogy többségük fiatal és oltott volt.

Az Elle lett az első nagyobb divatipari lapkiadó, amely bejelentette, hogy többet nem fognak szőrmét bemutatni a lapszámaikban. Sem saját, szerkesztőségi anyagként, sem pedig hirdetésként.

A BBC szerint az Elle globális igazgatója, Valeria Bessolo LLopiz egy brit konferencián számolt be a lépésről. Döntésüket egyrészt állatvédelmi szempontokkal, másrészt a megváltozott közízléssel magyarázták.

A magazinnak jelenleg negyvenötféle kiadása jelenik meg a világban, és ezek mind aláírták a divatipari reformokat sürgető Creatives4Change kezdeményezését. 13 kiadás esetében már életben is léptek a változások, 20 2022 elején csatlakozik, míg a maradik kiadások 2023-ban.

A BBC cikke megjegyzi, hogy az állatok szőrméjével kereskedő ipari szereplők azzal érvelnek, hogy ha műszőrmét kezdenek el használni az eredeti bundák helyett, az bizony ártalmas lehet a környezetnek, hiszen ahhoz jellemzően műanyagokat használnak fel.

LLopiz szerint ugyanakkor a szőrme egyszerűen kiment a divatból, főleg a fiatal fogyasztók körében, akiket a leginkább szeretnének megszólítani a divat- és luxusipari vállalatok.

Korábban egyes lapok, például a brit Vogue és Cosmopolitan, illetve a skandináv Vogue már jelezte, hogy nem használnak fel többé szőrmét a szerkesztőségi tartalmaikban. Közben számos divatház és kereskedőcég is felhagyott már a szőrmék és a bőr használatával, többek között a fogyasztók és állatvédő szervezetek hatására.

Az Egyesült Államok Kongresszusának Európával foglalkozó albizottsága hallgatta meg csütörtökön Karácsony Gergely főpolgármestert. A hvg.hu beszámolója szerint az albizottság a közép-európai jogállamissággal foglalkozott ezen a napon, és az online zajló eseményen a V4-es országok főpolgármesterei számoltak be a hazájukban tapasztalt jogállamisági problémákról.

A lap beszámolója szerint Karácsony ötperces, angolul elmondott beszédében kiemelte, hogy Orbán Viktor a magyar társadalom elégedetlenségét kihasználva egy hibrid rezsimet épített ki. A polgármester kitért többek között a választójogi törvényre, az új alkotmányra, a civil társadalom és a média elleni támadásokra, és az aggasztó külpolitikai fordulatokra, például a Pekinggel és Moszkvával drasztikusan megnövekedett együttműködésre, illetve a Budapest-Belgrád vasútvonalra vagy a Paks 2-re.

Karácsony elmondta azt is, hogy Orbán Putyin módszereit alkalmazza, és kitért Kövér László nemrég kiszivárgott beszédére, illetve a Pegasus kémszoftver bevetésére is. Karácsony kiemelte, hogy a magyar kormány tettei nem tükrözik a magyar társadalom értékrendjét, és szerinte ezt mutatják a legutóbbi önkormányzati választások is, melyre válaszul a kormány megszorításokat vezetett be az önkormányzatokkal szemben.

A négy polgármester előadása után kérdéseket kaptak, melyek során Karácsony hangsúlyozta, hogy nem szabad egyenlőséget tenni Orbán, illetve a magyar emberek közé. Elmondta azt is, hogy Magyarország szerinte a kínai kormány trójai falova jelenleg az EU-ban.

Alexander Schallenberg osztrák kancellár csütörtökön bejelentette, hogy távozik posztjáról, amint pártja, a konzervatív az Osztrák Néppárt megállapodik arról, hogy ki legyen a következő vezetője, írja a Reuters.

Szintén csütörtökön jelentette be a korrupciós botránya miatt a kancellári posztról már korábban lemondó Sebastian Kurz, hogy visszavonul a politikától, és így távozik a párt éléről is.

Schallenberg közleményében úgy fogalmazott, hogy szerinte az a helyes, ha ugyanaz a személy tölti be a kormányfői posztot, aki egyben a legtöbb szavazatot kapó pártot is vezeti, épp ezért, amint meglesz az új pártelnök, ő szívesen átadja a posztját.

Schallenberg korábban Kurz külügyminisztere volt, októberben, amikor kancellár lett, részletesen írtunk pályájáról.

A francia parlament megszavazta azt a törvényjavaslatot, melynek értelmében bűncselekmény lesz az iskolai bullyingolás, és akár három évnyi börtönbüntetés is kiszabható lesz érte. A képviselők a vitában arról beszéltek, hogy a társadalomnak rá kell döbbennie, mennyire komoly problémát jelent, hogy a fiatalok rászállnak egymásra.

A törvényjavaslatot Emmanuel Macron oktatási minisztere, Jean-Michel Blanquer is támogatta. A miniszter arról beszélt, hogy a törvény erős üzenetet fog küldeni mindenkinek: nem fogják tűrni, hogy gyerekek élete tönkremenjen emiatt. Becslések szerint Franciaországból tízből egy gyereket ér rendszeres és célzott piszkálás és megalázás, amire fura mód nincs még igazán bevett magyar kifejezés, ezért itthon is leggyakrabban a bullyingolás kifejezést szokás használni. A miniszter beszélt arról is, hogy a közösségi oldalak csak felerősítették ezeket a folyamatokat, és a törvényre azért volt szükség, hogy be tudják tartatni a köztársaság értékeit.

A törvénytervezetet szerdán hagyta jóvá az alsóház, és hamarosan a szenátus elé kerülhet. Várhatóan februárra lehet belőle hatályos törvény, onnantól Franciaországban lesz érvényben a világ egyik legszigorúbb bullying-ellenes szabályozása.

A törvényt beterjesztő centrista képviselő, Erwan Balanant szerint nem az a céljuk, hogy gyerekeket küldjenek börtönbe, ugyanakkor foglalkozni kell a bullyingolás okozta pusztító hatásokkal. Az igazságszolgáltatás figyelembe fogja venni a vádlottak életkorát az eljárások során.

Az új törvény az iskolákra és egyetemekre fog vonatkozni, és a diákok mellett a dolgozókat is védi majd. A vádlottak akár 3 évnyi és 45 ezer eurónyi pénzbüntetést is kaphatnak, ha pedig egy sértett megöli vagy megkísérli megölni magát, a maximális büntetési tétel 10 évre és 150 ezer euróra nő meg.

A Guardian elemzése szerint a törvény bevezetése után nem lehet arra számítani, hogy gyerekek tömegei kapjanak letöltendő börtönbüntetést, ugyanakkor a jogszabály-változásnak része egy tájékoztató kampány is, illetve fel akarják hívni a figyelmet a problémára. A szigorítással párhuzamosan több forrás jut majd megelőzésre és oktatásra, és a gyerekeknek szerveznek majd közösségi programokat a bullying hatásáról és működéséről.

A törvényjavaslatot alapvetően a jobboldali és jobbközép pártok támogatták, míg voltak baloldali képviselők, akik ellene érveltek, mivel szerintük túl szigorú, és a gyerekek kriminalizálása nem lehet megoldás. Voltak, akik képmutató és túlzott reakciónak értékelték a dolgot, hiszen a bullying miatt már most is lehetett eljárást indítani, hiszen az kimerítette a zaklatás fogalmát.

Az iskolai bullying témája idén kiemelt figyelmet kapott a francia sajtóban, mivel több tragikus esemény is történt: októberben például egy 14 éves lány lett öngyilkos, és az anyja elmondása szerint a lánya rasszista és homofób támadások áldozata volt az osztálytársai részéről.

Egy nemzetközi kutatás keretében az ELTE kutatói arra kíváncsiak, hogy hogyan éltük meg október elején, amikor több órára elérhetetlenné vált a Facebook. Egy rövid, anonim kérdőívet lehet kitölteni, de csak 18 év fölöttiektől várnak most válaszokat.

Itt a felhívás szövege, alatta pedig a link a kérdőívhez. Az eredményekről természetesen beszámolunk majd!

„Biztos mindenkiben élénken él Facebook leállása október 4-én, amikor este 6 óra magasságában nemcsak a Facebook, hanem az ahhoz kapcsolódó Messenger, Instagram és WhatsApp applikációk is leálltak. A leállás következtében a Facebook és az Instagram rekordhosszan, hat órán keresztül elérhetetlenné váltak, míg a WhatsApp-on a korábbi tartalmak elérhetőek maradtak, de az új üzenetek már nem jelentek meg.

Az ELTE kutatói most egy nemzetközi kutatás keretében vizsgálják, hogy hogyan élték meg ezt az időszakot a felhasználók, milyen érzéseket váltott ki belőlük, hogyan befolyásolta a közösségi média használatukat és egyáltalán a napjukat.

Ha ön is átélte a nagy leállást és szívesen segítené a kutatókat egy ezzel kapcsolatos rövid, anonim kérdőív kitöltésével, akkor azt ide kattintva megteheti. Figyelem, a kérdőív kitöltéséhez 18 évesnek, vagy annál idősebbnek kell lennie.”

Tragédiával végződött egy egyházi gyülekezet vacsorája egy brit falu pubjában, miután a szakács nem megfelelően készítette el a pásztorpitét. Az ételmérgezés következtében egy ember meghalt, 31 ember pedig rosszul lett. A Guardian beszámolója szerint az áldozat egy 92 éves nő, Elizabeth Neuman volt.

Az eset még 2018 októberében történt, a bíróság most hozott ítéletet az ügyben: a Hinton-in-the-Hedges faluban működő Crewe Arms akkori főszakácsa, John Croucher négy hónap börtönt kapott, de az ítéletet egy évre felfüggesztették. Croucher a bíróság előtt bevallotta, hogy nem tartotta be az élelmiszer-biztonsági előírásokat.

A férfi 20 éve dolgozott konyhákon, és a tárgyaláson elmondta, hogy nagyon kapkodott aznap, rendkívül sajnálja a történteket. Azt is gondolja, hogy ez egy olyan történés, amit soha nem fog elfelejteni, és szerinte ettől jobb szakács lett, ugyanakkor szégyelli, hogy ehhez ezt az árat kellett megfizesse.

A bíróság megállapította, hogy a pitéhez használt darált hús nem főtt át rendesen, és mivel Crouchernek mennie kellett, befóliázta az edényt és a hűtőben hagyta éjszakára. Másnap felmelegítette és tört krumplit adott hozzá, viszont nem ellenőrizte a hőmérsékletét, mielőtt tálalta.

A bíróságon kiderült az is, hogy a kisegyház, illetve annak tagjai nem kívántak kártérítést, sem a pubtól, sem Crouchertől, aki már nem dolgozik ott.

Miközben itthon még azt sem lehet megtudni a kormánytól, hogy a kórházba került fertőzöttek hány százaléka volt beoltva, Szlovákiában az egészségügyi minisztérium még azt is nyilvánosságra hozta, hogy mennyibe került az államnak az oltott, illetve az oltatlan betegek kezelése.

A frissen közreadott minisztériumi adatok alapján november 1. és 28. között közel 300 ezer pozitív esetet igazoltak az országban, ezeknek több min 78 százaléka nem volt beoltva. A minisztérium egyben közölte azt is, hogy az állam idén ősszel 40 millió eurót fordított a betegek kezelésére, és ebből 37,5 milliót az oltatlanokra, 2,53 milliót pedig az oltottakra. (Paraméter)

Az Európai Bizottság csütörtökön négy döntést is közzétett, melyeket Magyarországgal kapcsolatban hoztak. Kettő a magyar kormány homofób gyakorlatai ellen, egy a Klubrádió, míg egy az európai elektronikus útdíjszedési (EETS) szolgáltatókról szól.

Közleményük szerint a Bizottság többek között ma úgy határozott, hogy megteszi a következő lépést a Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárásban azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon egy LMBTIQ-tartalmú gyermekkönyvre figyelmeztetés elhelyezését írták elő.

A magyar fogyasztóvédelmi hatóság a közelmúltban arra kötelezte egy LMBTIQ-személyeket bemutató gyermekkönyv kiadóját, hogy a kiadványon tüntessen fel figyelmeztetést, miszerint a könyv „a hagyományos nemi szerepektől eltérő viselkedésformákat” jelenít meg. A Bizottság megítélése szerint Magyarország azáltal, hogy tájékoztatási kötelezettséget ír elő a „hagyományos nemi szerepektől” való eltérés tekintetében, korlátozza a szerzők és a könyvkiadók véleménynyilvánítási szabadságát (az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikke), szexuális irányultságon alapuló indokolatlan megkülönböztetést alkalmaz (az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikke), és helytelenül alkalmazza a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó uniós szabályokat (2005/29/EK irányelv).

A Bizottság 2021 júliusában felszólító levelet küldve kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Magyarország válaszának alapos elemzését követően a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az aggályokat nem sikerült eloszlatni. Magyarország nem támasztotta alá a megkülönböztetésmentességhez és a véleménynyilvánítás szabadságához való alapvető jogok korlátozásának indokoltságát. Ezért a Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, két hónapot biztosítva számára a helyzet orvoslására. Ha erre nem kerül sor, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Ezzel párhuzamosan Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy tartsa be az uniós jogszabályokat az LMBTIQ-tartalmak tilalmának miatt. Mint írják, indokolással ellátott véleményt küldenek Magyarországnak azon nemzeti szabályai miatt, amelyek a 18 év alatti fiatalok olyan tartalmakhoz való hozzáférését hivatottak megtiltani vagy korlátozni, melyek „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, vagy a homoszexualitást” jelenítik meg.

A Bizottság 2021. július 15-én indította meg a kötelezettségszegési eljárást az ügyben azzal, hogy felszólító levelet küldött Magyarországnak. A Bizottság álláspontja szerint a szóban forgó nemzeti szabályok számos uniós jogszabállyal ellentétesek.

Mint írják, Magyarország nem támasztotta alá ezeknek a korlátozásoknak az indokoltságát. A Bizottság úgy véli, hogy ezeken az uniós jog alkalmazási körébe tartozó területeken a magyar rendelkezések sértik az emberi méltóságot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, valamint a megkülönböztetésmentességhez való jogot, amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartájának 1., 7., 11., illetve 21. cikke rögzít. A Bizottság nem találta kielégítőnek a magyar hatóságok felszólító levélre adott válaszát. Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy orvosolja a helyzetet, és válaszoljon a Bizottság indokolással ellátott véleményében megfogalmazott érvekre. Ha az ország ezt nem teszi meg, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Klubrádió

Emellett Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak a Médiatanács azon – erősen megkérdőjelezhető indokokra hivatkozó – döntésével kapcsolatban, hogy elutasította a Klubrádió rádióspektrum-használat iránti kérelmét.

A rádióspektrum használatának feltételei, illetve a kapcsolódó jogok odaítélésére, meghosszabbítására, megújítására vagy visszavonására vonatkozó eljárások az Európai Elektronikus Hírközlési Kódexben – az (EU) 2018/1972 irányelvben – lefektetett uniós hírközlési szabályok hatálya alá tartoznak. E szabályok meghatározó alapeleme az arányosság és a megkülönböztetésmentesség elve. A Bizottság álláspontja szerint a magyar Médiatanács által a Klubrádió jogainak megújítása ügyében kiadott elutasító határozatok aránytalanok és átláthatatlanok voltak, tehát sértik az uniós jogot.

A Bizottság emellett úgy ítéli meg, hogy a magyar médiatörvényt ebben a konkrét esetben diszkriminatív módon alkalmazták. A Bizottság 2021. június 9-én indította meg a kötelezettségszegési eljárást azzal, hogy felszólító levelet küldött a magyar hatóságoknak. A magyar hatóságok válasza nem oszlatta el a Bizottság által felvetett aggályokat. Ha Magyarország két hónapon belül nem hozza összhangba a szóban forgó határozatot az uniós hírközlési szabályokkal, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Be kell engedni az európai elektronikus útdíjszedési (EETS) szolgáltatókat

A Bizottság emellett úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld ki, mivel Magyarország nem biztosította, hogy az útdíjszedők elfogadják az EETS-szolgáltatókat az útdíjköteles közúthálózataikon, és hogy elinduljanak és lezáruljanak a piacán működő EETS-szolgáltatókra vonatkozó akkreditációs folyamatok. Az európai szabályok kulcsszerepet játszanak az EETS-szolgáltatások közös európai piacának létrehozásában, valamint abban, hogy a felhasználók számára biztosított legyen az interoperabilitás. E szabályok értelmében az útdíjszedők és a szolgáltatók közötti szerződéses tárgyalásokat késedelem nélkül kell lefolytatni, hogy az EETS-szolgáltatók tisztességes és megkülönböztetésmentes körülmények között férhessenek hozzá az útdíjszedési piachoz. A Bizottság 2020 decemberében felszólító levelet küldött Magyarországnak, melyet most indokolással ellátott vélemény követ. Magyarországnak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett érvekre. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.