Horváth Bence

Újabb fordulatot vett Nagy-Britanniában az a botrány, ami amiatt tört ki, hogy a koronavírus miatt elrendelt lezárások idején társasági eseményeket szerveztek a miniszterelnökségen. A legutóbb megismert információk alapján még az első lezárás idején száz meghívott számára rendeztek eseményt a Downing Streeten, ahova mindenkinek magának kellett hoznia azt, amit meg akart inni.

A 2020-as májusi rendezvényen végül mintegy 30-40 ember jelent meg, és szemtanúk elmondása szerint köztük volt Boris Johnson miniszterelnök és felesége is. A kijárási korlátozások tömeges megsértésének gyanúja miatt a rendőrség is nyomozást indított, és felvették a kapcsolatot a kormánnyal. Elsőnek az ITV News mutatta be a meghívó emailt, melyben a miniszterelnöki iroda és rezidencia kertjébe hívták meg az embereket egy „távolságtartó” italozásra. Ekkor Angliában még nagyon szigorú kijárási korlátozások voltak érdemben, csak 12 nappal később lazítottak annyira, hogy hatfős társaságok már találkozhattak szabadban.

Az újonnan megjelent információkkal kapcsolatban megszólalt az ország egészségügyi minisztere, Ed Argar is, aki elmondta, hogy szerinte az emberek joggal lesznek zaklatottak és dühösek a hír hallatán. Argar elmondta azt is, hogy ő maga nem volt ott az eseményen, nem kapott meghívót sem, és semmiféle eseményen nem vett részt a lezárások idején, többek között azért sem, mert segített összeállítani a lezárásokra vonatkozó szabályokat.

Kedden politikai össztűz zúdult Boris Johnsonra, a skót konzervatívok vezetője, Ruth Davidson azonnali magyarázatot követelt, míg a munkáspárti Ed Miliband szerint ez az eddigi legsúlyosabb vád, ami a kormánnyal szemben felmerült a járvány idején szervezett eseményekkel kapcsolatban.

A kerti esemény napján amúgy a brit kormány részéről a kulturális miniszter, Oliver Dowden épp arról beszélt a sajtó előtt, hogy az emberek maximum egyetlen emberrel találkozhatnak a szabadban, ott is kétméteres távolságot tartva. (BBC, Guardian)

Az Oroszország vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) két napon belül megkezdi csapatainak kivonását Kazahsztánból - közölte a kazah elnök kedden a parlamentben.

A Reuters összefoglalója szerint Kaszim-Zsomart Tokajev hozzátette, hogy a békefenntartó erők küldetése sikeresen befejeződött, a kontingens fokozatos kivonása megkezdődik. Ez a folyamat nem tart tovább tíz napnál. Párhuzamosan Tokajev bejelentette azt is, hogy Alihan Szmajilovot nevezte ki miniszterelnöknek. Szmajilov a miniszterelnök-helyettesi tisztséget töltötte be az előző kabinetben, amelyet Tokajev a múlt héten oszlatott fel, miután országszerte tüntetések robbantak ki.

Nem sokkal korábban a közép-ázsiai ország belügyminisztériuma arról számolt be, hogy a biztonsági erők a múlt heti zavargásokkal összefüggésben 9900 embert vettek őrizetbe. Tokajev azt mondta, hogy a támadók között iszlamista fegyveresek voltak, akik a régió országaiból, Afganisztánból és a Közel-Keletről érkeztek. Az elmúlt napokban többször is beszélt arról, hogy külföldi erők álltak a történtek mögött, de ezzel kapcsolatban eddig semmiféle bizonyíték nem látott napvilágot.

Arról, hogy miért törtek ki tüntetések Kazahsztánban, mi történt az elmúlt egy hét során és mi lehet Moszkva szerepe, épp kedd reggel írtunk részletesebben. (via MTI/Reuters)

Bűnösnek mondta ki a tapolcai bíróság Remete József sümegi fideszes képviselőt és társait, írja a Népszava. Az ítélet előzménye, hogy tavaly ősszel a tapolcai ügyészség természetkárosítás miatt vádat emelt egy budapesti és két sümegi férfival szemben, akik 2020-ban egy barna medvének a fejjel együtt kipreparált bundájával kereskedtek, illetve próbálták az interneten eladni.

Az egyik vádlott Remete József fideszes sümegi önkormányzati képviselő, a helyi Kinizsi Vadásztársaság titkára. A lap felidézi, hogy a vád szerint a medvetetemet Remete 2020 elején, 400 euróért vette, majd ugyanennyiért eladta egy budapesti férfinak (aki amúgy Sümeg díszpolgára), aki aztán 2020 őszén megkérte egy sümegi ismerősét, hogy értékesítse a kikészített medvebőrt, ami így került fel aztán az egyik magyar online értékesítő oldalra.

A tapolcai bíróság jogerős büntetővégzésében mindhárom vádlottat bűnösnek találta, és természetkárosítás miatt 1 évre próbára bocsátotta.

Évről évre süllyed és mintegy 7,6 centivel dől meg a Millenium Tower nevű felhőharcoló San Franciscóban, és a mérnökök versenyt futnak az idővel, hogy helyreállítsák az épületet, írja az AP amerikai hírügynökség.

Ha nem sikerül valahogy megállítani a folyamatot, az 58 emeletes, luxuslakásoknak otthont adó épületben pár éven belül nem lehet majd használni a lifteket és a csatornázást, közölte a felhőharcolóval foglalkozó mérnök, Ron Hamburger.

Hamburger múlt héten vett részt a városi önkormányzat meghallgatásán, ahol elmondta, hogy az épület továbbra is biztonságos, ugyanakkor 18 acéloszlopot lenne érdemes beépíteni az alapzatába, ezzel ugyanis nemcsak megállíthatnák a dőlést, de akár részben vissza is fordíthatnák részben az elmúlt évek dőléseit.

„Az épület továbbra is évente körülbelül fél centiméteres ütemben süllyed, és évente körülbelül 7,6 centiméteres ütemben dől"”- mondta a felügyelőknek a múlt héten. Az épületet nagy hírverés közepette adták át 2009-ben, a 419 lakását villámgyorsan eladták. Több ismert gazdag ember, például a 49er korábbi játékosa, Joe Montana, egy híres befektető, Tom Perkins vagy a Giants játékosa, Hunter Pence is vásárolt itt lakást.

De 2016-ra kiderült, hogy az épület már 40 centiméternyit süllyedt a puha talajba és emellett meg is dőlt: 5 centiméteres dőlést okozva az alapnál és 15 centiméteres dőlést a tetején. A lakók beperelték a kivitelezőt és a tervezőket.

1,35 millió új fertőzöttet regisztráltak az Egyesült Államokban hétfőn, soha ilyen magas napi új esetszámot nem regisztráltak még egyetlen országban sem a járvány kezdete óta, írja a Reuters. A korábbi napi rekord 1,03 millió volt, még január 3-áról.

A hétfői amerikai adatok általában amúgy kiugróak szoktak lenni, mert vannak államok, melyek hétvégente nem jelentenek napi szinten eseteket. Ugyanakkor az omikron felfutását jelzi az is, hogy meredeken nőtt az új fertőzöttek hétnapos mozgóátlaga a múlt hétre: két hét alatt a háromszorosára, 700 ezer új fertőzöttre.

Közben rekordot döntött a kórházba került amerikai száma is, 136604 embert ápolnak kórházban koronavírus következtében. A szám három hét alatt megduplázódott. A halálozások száma jelenleg 1700 körül alakul, ami kevésbé súlyos, mint tavaly télen volt.

Ugyan a jelek szerint az omikron variáns sokaknál enyhébb tüneteket okozhat, az egészségügyi szakértők már többször figyelmeztettek, hogy egyszerűen csak a jóval több fertőzött is hatalmas nyomást helyezhet az ellátórendszerre. Főleg, hogy az amerikai egészségügyben is egyéb beavatkozásokat, műtéteket kellett már korábban elhalasztani, és a rengeteg új fertőzött miatt ezek a problémák csak súlyosbodnak. Az omikron berobbanása miatt sok helyen szünetel az oktatás, számos iskola küzd azzal, hogy nincs elég egészséges tanáruk és személyzetük ahhoz, hogy fogadhassák a diákokat. New Yorkban három metrójáratot kellett leállítani, mert túl sok alkalmazott dőlt ki koronavírussal.

Karácsony előtt pár nappal emailben tudták meg a Királyok és szentek – Az Árpádok kora című nagyszabású, nemzetközi együttműködésben készülő kiállításhoz tartozó tanulmányokon dolgozók történészek és régészek, hogy az Emmi teljesen lecserélte a kiállítás szakmai vezetését.

A Válasz Online cikke szerint a három hónapon belül nyíló kiállítás anyaga ekkor már 90 százalékban kész volt, ám a minisztérium váratlanul a Magyarságkutató Intézetet nevezte ki a projekt élére. December 23-án pedig Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója írt az érintett régészeknek és történészeknek, hogy átvette a katalógus szerkesztését, ami„az új fenntartói iránymutatások figyelembevételével” folytatódik.

Mint a lap írja, január elejére vált sokak számára világossá, hogy az új csapat szerkezeti és tartalmi változásokat is tervez a katalógusban, és lesznek témák, amiket teljesen kihagynának.

A minisztériumi közbelépés miatt sorra léptek vissza kutatók: a Válasz úgy tudja, hogy az új tartalomjegyzékben már vagy témájának kihúzása vagy önkéntes visszamondás miatt, de nem fog szerepelni Biczó Piroska, Feld István, Haramza Márk, Langó Péter, Szőke Béla Miklós, Végh András és Wolf Mária régész, Földváry Miklós vallástörténész, Madas Edit irodalomtörténész, Rácz György és Spekner Enikő levéltáros, Szovák Kornél történész-filológus, Thoroczkay Gábor és Szende Katalin történész és Szakács Béla Zsolt művészettörténész.

Az eredetileg felkért kutatók azóta sem tudták meg, hogy kik lesznek „az új fenntartói iránymutatások figyelembevételével” bekerülő szerzők, vagy hogyan változik a tematika. A lap ugyanakkor úgy értesült, hogy Makoldi Miklósék

a kész kiállításkatalógusból teljesen kihúzták a honfoglalás idején helyben talált népességről szóló részt (szlávok, Karoling-kori népesség), illetve az Árpád-korban Magyarországra költözött idegen népcsoportoknak (muszlimok, zsidók, a kései nomádok) szentelt tanulmányt.

Új szerzőként került be viszont a Magyarságkutató Archeogenetikai Kutatóközpontjának két munktatársa, Török Tibor és Neparáczki Endre, akik az elmúlt években a hun-magyar rokonság genetikai bizonyításán tevékenykedett, illetve részben az ő nevükhöz fűződött az „Árpád-házi gén” azonosítása 2020-ban.

„Elfogadhatatlan, ami történt. Régóta vagyok a pályán, de még csak hasonló eljárást sem láttam soha, sem itthon, sem külföldön” – mondjael a lapnak Révész László régész, muzeológus, a Szegedi Tudományegyetem Régészeti tanszékének vezetője.

Azt senki nem vitatta, hogy a fenntartónak joga van javaslatokat tenni vagy kéréseket megfogalmazni, de ennek az utolsó reális alkalom a koncepcióalkotás időszaka, és a minisztérium 2017-ben fogadta el a kiállítás szakmai tervét. „Három hónappal a megnyitó előtt kívülről személyi és tartalmi kérdésekbe belenyúlni szakmailag teljesen vállalhatatlan” – mondta erről Révész.

A kiállítás amúgy jelentősnek ígérkezik, a 2022-es Aranybulla-emlékév kiemelt eseménye, a szentpétervári Ermitázsból, az oxfordi könyvtárból és a Vatikánból is érkeznek hozzá tárgyak. A kormány 506 millió forintot biztosított a kiállításra, ami egyben a Szent István Király Múzeum számára 5,3 milliárd forintból felújított és részben átalakított székesfehérvári egykori ciszterci rendházépület debütálása is lesz.

A cikk felidézi, hogy egy 2017-es kormányhatározat még a Magyar Nemzeti Múzeum szakmai körébe utalta a kiállítás megszervezését, közben társult be a székesfehérvári Szent István Múzeum, majd idővel a 2019 elején elindult Magyarságkutató Intézet, amely elvben főleg a marketing és kommunikációs feladatokért felelt eddig. Decemberben azonban Kásler Miklós leváltotta a projekt éléről a Nemzeti Múzeum Régészeti Tárának szakembereit, Ritoók Ágnes, Simonyi Erika és Kiss Etele kurátorokat, és a lényegében kész munkát átadta a Magyarságkutatónak. Ezzel kapcsolatban Thoroczkay Gábor, az ELTE Középkori Történeti Tanszék docense a tudomány einstandolásáróé beszélt. Szerinte a minisztériumi beavatkozás, a kurátorok indoklás nélküli menesztése és a katalógus átszerkesztése „még a mai viszonyok között is szokatlanul durva lépés”,

„Óriási értéke volt a katalógus szerzőcsapatának, hogy a régészettől az irodalomtörténetig az összes releváns tudományág megjelent benne a lehető legjobb színvonalon. Ez most elveszett, és nem tudni, mi jön helyette. A saját tanulmányom közlési engedélyét mindenesetre visszavontam, természetesen az érte járó honoráriumot is vissza fogom fizetni” – mondta el a Válasznak Thoroczkay Gábor.

A cikk kiemeli, hogy az új kurátornak, Makoldi Miklósnak nincs tudományos fokozata, egyetemi és be nem fejezett doktori évei alatt az önéletrajza szerint főként avar lovastemetkezésekkel foglalkozott. Emellett szakértője volt a történelmietlen és köznevetség tárgyává váló A pozsonyi csata című rajzfilmnek.

A lap úgy tudja, hogy azóta sem közölték az érintett tudósokkal, hogy miért menesztette őket a minisztérium. A tárgykölcsönzés jól állt, kész volt a kiállítási forgatókönyv, a katalógus magyar tanulmányai és az angol fordítások tördelésre vártak, a tervekben szereplő március közepi megnyitó tartható volt.

A Válasz feltételezése szerint ideológiai okok állhattak a beavatkozás mögött: a Magyarságkutató Intézet gyakorlatilag Kásler házi intézete, és a cél pedig sokszor a hun-magyar prekoncepciók igazolása. És A Királyok és szentek kiállítás, valamint a katalógusban szereplő szakértők munkái jó eséllyel nem voltak összhangban ezzel az iránnyal.

A Los Angeles-i rendőrség két tagját még 2017-ben rúgták ki állásukból, amiért munka közben Pokémon Go-val játszottak. Nem akartak beletörődni a sorsukba, ezért bíróságon szerették volna elérni, hogy visszahelyezzék őket, de a Verge információi szerint itt sem jártak sikerrel.

Évekkel ezelőtt a rendőrök szolgálati autójának kamerája rögzítette, ahogy Louis Lozano és Eric Mitchell figyelmen kívül hagyták, hogy egy kollégájuk épp erősítést kér, és inkább tovább játszottak. Pedig a páros egy betörés közelében volt éppen, onnan érkezett kérés az erősítésre, de Lozano és Mitchell nem törődött ezzel, hanem elhajtottak onnan.

Később azzal védekeztek, hogy zajos volt a környék, és nem hallották a diszpécsert. Felettesük azonban nem találta meggyőzőnek a magyarázatot, és megnézte a szolgálati kamera felvételét, melyből kiderült, hogy egyszerűen csak nem akartak segíteni. Belső vizsgálat indult, a kamera felvételeit alaposabban megnézve pedig kiderült, hogy a két rendőr a helyszínt elhagyva arról beszélt, hogy a közelben van egy Snorlax (egy ritka pokémon), és hogy mi a leggyorsabb út, ahogy odajuthatnak, hogy elkapják.

A két rendőr a következő 20 percben pokémonokról beszélgetett, közben pedig a várost járták a virtuális teremtmények után kutatva. A rendőrök azzal védekeztek, hogy nem is játszottak, csak a játékról beszélgettek. Menesztették őket, ők viszont bíróságon támadták meg a döntést, mivel szerintük a fedélzeti kamerák nem arra vannak, hogy a rendőrök magánbeszélgetését lehessen vele visszahallgatni. A bíró azonban teljesen elhibázottnak találta az érvelést, és elutasította a fellebbezést.

Jó reggelt, kedd van, hideg és ha minden igaz, később napsütés vár ma ránk. Ez itt a napindító hírlevelünk, négy cikkünket külön is ajánlom:

• Vidéken is főleg a Fudan miatt mennek aláírni az emberek
  
• Miközben a világ arra figyelt, hogy mi történhet Ukrajnában, Oroszország visszaszerezte Kazahsztánt
  
• Olyan magas halálozási csúccsal számol Kásler az ötödik hullámban, ami meghaladja a most őszi veszteségeket
  
• Régen a kamuállat is jobb volt: a mostani szökött fekete párduc elődjének “feltűnésekor” még hangosbeszélőn riogatták a lakosságot
  

A napindító és a többi hírlevelünkre itt lehet feliratkozni.

Az ausztrál határőrség vizsgálatot indított, hogy kiderüljön, a szerb teniszsztár hamis információt közölt-e velük, amikor az országba lépve azt közölte, hogy érkezése előtti két hétben csak egyetlen országban tartózkodott.

A közösségi médiában felbukkant posztok alapján ugyanis úgy látszik, hogy Djokovic karácsonykor még Belgrádban volt, míg január elején már Spanyolországban, és onnan utazott aztán Ausztráliába.

Közben kedden Scott Morrison ausztrál miniszterelnök már telefonon beszélt Ana Brnabić szerb miniszterelnökkel, hogy diplomáciai úton rendezzék a szerb teniszező vízuma körül kialakult helyzetet. Arról, hogy hogyan lett ekkora sztori Djokovic vízumából, és hogyan vált a szerb teniszező az oltásellenesekre utazó szélsőjobboldal hősévé, hétfőn részletesen is írtunk.

A legutóbbi fordulat az volt, hogy egy bíróság ugyan hétfőn visszaadta a vízumát a teniszezőnek, Djokovic sorsa ezután az ausztrál bevándorlásügyi miniszter, Alex Hawke kezébe kerül. A miniszter akár ismét dönthet úgy, hogy visszavonja Djokovic vízumát, ami viszont szinte biztosan új bírósági eljáráshoz vezetne.

A Guardian beszámolója szerint Djokovic ügynöke révén január elsején adta be a beutazási kérelmét Ausztrália felé, és arra a kérdésre, hogy az útja előtti 14 napban utazott vagy fog-e utazni más országba, nemmel felelt. Ehhez képest a közösségi oldalakon látható fotók alapján Djokovic végül utazott még az ausztrál útja előtt is. Ez akár indok lehet a vízuma ismételt megvonásához is.

Közben a Spiegel írt arról, hogy az a pozitív Covid-teszt is furcsa, ami elvileg december 16-ai, és amire hivatkozva Djokovic arra hivatkozott, hogy mentesülhet az oltás alól. A bírósági anyagokhoz csatolt teszten látható QR-kód ugyanis egy negatív eredményre vitt elsőre, és csak másodjára mutatott pozitív eredményt.

A Guardian cikke szerint az ausztrál kormány tagjai is megosztottak abban a kérdésben, hogy zérótoleranciát kell-e fenntartani az oltatlanokkal szemben, vagy pedig fogadják el Djokovic kérelmét, aki a nemrégi pozitív Covid-tesztjére hivatkozva mentené fel magát az oltások alól.

Kedden az Australian Opent szervező ATP Tour is közleményt adott ki, melyben közölték, hogy a szervezet maximálisan tiszteletben tartja Ausztrália bevándorláspolitikáját, ugyanakkor szerintük világos, hogy Djokovic jóhiszeműen járt el, amikor azt hitte, hogy a megfelelő orvosi felmentésekkel rendelkezik. A hétfői tárgyaláshoz vezető eseménysorozat pedig minden szinten rendkívül káros volt, Novak hogyléte és felkészülése szempontjából is.

Hétfőn a rendőrségnek könnygázzal kellett feloszlatnia Djokovic rajongóit Melbourne-ben, akik a tárgyalás helyszínéről kihajtó autót vettek körbe, Free Novak! kiabálás közben. A helyszíni beszámolók szerint amúgy az autóban nem is Djokovic, csak ügyvédje ült.

Az 57 éves David Bennett az első ember a világon, aki egy genetikailag módosított sertés szívét kapta meg. Az amerikai férfi három napja esett át a kísérleti, hét órán át tartó transzplantáción Baltimore városában, és a beszámolók szerint jól van.

A beavatkozás az utolsó esélyt jelentette Bennett életének megmentésére, ugyanakkor azt persze nem lehet tudni, hogy mekkora esélye van annak, hogy még hosszú évekig életben maradhat, írja a BBC. A műtét előtti napon Bennett azt mondta, hogy vagy meghal, vagy belevág a transzplantációba, és tudja, hogy gyakorlatilag vaktában lövöldöznek, de ez az utolsó esélye.

Az University of Maryland Medical Center orvosai különleges engedélyt kaptak az amerikai egészségügyi hatóságoktól, arra hivatkozva, hogy a műtét nélkül a férfi biztosan meghalna. Orvosi besorolása alapján ugyanis Bennett már nem volt jogosult emberi szívre, mivel nagyon rossz volt az egészségügyi állapota.

A műtéten résztvevő sebész, Bartley Griffith szerint a világ egy lépéssel közelebb jutott ahhoz, hogy megoldják a szervhiányt. Csak az Egyesült Államokban százezren várnak új szervekre, és naponta átlagosan 17 ember hal meg, aki várólistán volt ugyan, de még nem került rá sor. Épp ezért régóta komoly kutatások zajlanak azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehetne állati szerveket emberi testbe ültetni. A sertések szívbillentyűjének beültetése emberekbe például már most is gyakorinak számít.

2021 októberében pedig New York-i sebészek jelentették be, hogy sikeresen ültették be egy sertés veséjét egy emberbe. Ugyanakkor az annyiban is kísérleti eljárás volt, hogy a szervet kapó ember agyhalott volt, a felépülés esélye nélkül.

Hétfőn Bennett a beszámolók szerint már gépi segítség nélkül lélegzett, ugyanakkor jelenleg szervezetének minden rezdülését nyomon követik. Ugyanakkor azt nem lehet egyértelműen megmondani, hogy mi következik majd most: a sertést ugyan genetikailag módosították, remélve, hogy a szívét így be fogja fogadni az emberi szervezet, de ezzel együtt a kutatók ismeretlen területen vannak, és nem tudni, mire lehet számítani.

Bartley Griffith sebész elmondása szerint mivel soha nem csináltak még ilyet emberen, ezért szerinte ugyan jobb esélyei vannak a férfinak a túlélésre, mintha ha a korábbi terápiáját folytatták volna, de hogy napokig, hetekig, egy hónapig vagy egy évig fog-e élni még, azt nem tudja megmondani.

Súlyos betegség következtében kedden elhunyt az Európai Parlament (EP) elnöke, David Sassoli 65 éves volt - közöltel Roberto Cuillo, az EP-elnök szóvivője.

Roberto Cuillo Twitter-üzenete szerint Sassoli kedden 1 óra 15 perckor hunyt el az olaszországi Friuli-Venezia Giulia régióban található Aviano település kórházában.
A temetés időpontját és helyét a következő órákban közölik.

Hétfőn jelentették be azt is, hogy már hetek óta súlyos, az immunrendszerét megtámadó betegséggel kezelték.

Sassolit 2019. július 3-án választották meg az EP elnökének 345 szavazattal. A mandátuma hivatalosan két és fél évig tart, utána az Európai Néppárt adja a következő elnököt.

Sassoli Olaszországban televíziós újságíróként dolgozott, mielőtt 2009-ben politikai pályára lépett.

A politikus a mérsékelt baloldali olasz Demokrata Párt képviselőjeként került az Európai Parlamentbe, és a baloldali S&D tömb tagja volt. (MTI, BBC)

Az Európai Unió statisztikai hivatal, az Eurostat előzetes becslése alapján pénteken azt közölte, hogy éves összehasonlításban 5 százalékra emelkedett az uniós összehasonlítási célokra kalkulált harmonizált fogyasztói árindex (HICP) a 19 uniós országot tömörítő eurózónában.

Ilyen magas inflációt még nem jegyeztek fel 1997, az adat kezelésének kezdete óta az euróövezetben.

Tavaly novemberben 4,9 százalékot, októberben 4,1 százalékot, szeptemberben pedig 3,4 százalékot mértek, míg januárban és februárban egyaránt 0,9 százalék volt az áremelkedés üteme.

Az euróövezetben decemberben is az energiaárak emelkedtek a legnagyobb mértékben, 26 százalékkal a novemberi 27,5 százalék után éves összevetésben. A szolgáltatások 2,4 százalékkal drágultak a novemberi 2,7 százalék után, az élelmiszerek, az alkohol- és dohánytermékek pedig 3,2 százalékkal a novemberi 2,2 százalékot követően.

Az energiaárakat nem számolva 2,8 százalékkal emelkedtek egy év alatt a fogyasztói árak decemberben a novemberi 2,5 százalék után, a gyakran változékony energia-, élelmiszer-, alkohol- és dohányárakat nem tartalmazó maginfláció pedig 2,6 százalék volt decemberben ugyanúgy, mint novemberben.

Az előző hónaphoz viszonyítva 0,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az euróövezetben decemberben, miután novemberben is 0,4 százalékos emelkedést jegyeztek fel.

Éves összevetésben Észországban (+12 százalék) és Litvániában (+10,7 százalék) nőttek a legnagyobb mértékben a fogyasztói árak decemberben. A legkisebb drágulási ütemet Máltán (2,6 százalék) és Portugáliában (2,8 százalék) jegyezték fel.

A legnagyobb euróövezeti gazdaságok közül Németországban 5,7 százalékkal, Franciaországban 3,4 százalékkal, Olaszországban 4,2 százalékkal, Spanyolországban pedig 6,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak decemberben éves szinten.

Az Európai Központi Bank (EKB) elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, ennek jegyében arra törekszik, hogy az éves harmonizált fogyasztóiár-index középtávon 2 százalékos legyen. (MTI)

Távolmaradásáról Észak-Korea levélben értesítette a kínai illetékeseket, okként „az ellenséges erők fellépését és a járványt” jelölve meg.

A phenjani magyarázat szerint "az Egyesült Államok és az irányítása alatt álló erők egyre nyíltabban lépnek fel Kína ellen az olimpia sikeres megnyitásának megakadályozása céljával , emiatt nem vehetünk részt a játékokon" - áll a pekingi szervezőknek küldött KNDK-állásfoglalásban, amelyben egyszersmind leszögezik, hogy "teljes mértékben támogatjuk a kínai elvtársakat abban a munkában, amelyet egy csodálatos olimpiai fesztivál megszervezése érdekében végeznek".

Az észak-koreaiak távolmaradása egyben azt is jelenti, hogy nem lesz esély diplomáciai tárgyalásokra Észak- és Dél-Korea delegációi között, pedig épp az olimpia lehetett volna az egyik ritka alkalom, amikor összeülhetnek.

A Koreai NDK nem vett részt a 2021-es tokiói nyári olimpián sem.
Az idei téli ötkarikás játékokat február 4. és 20. között rendezik meg a kínai fővárosban. December 6-án az Egyesült Államok bejelentette a pekingi olimpia diplomáciai bojkottját, ami azt jelenti, hogy állami tisztségviselők nem utaznak Kínába, ugyanakkor amerikai sportolók részt vesznek a kínai havas-jeges versenyeken. A bojkottkezdeményezéshez, amelyet az emberi jogok súlyos kínai megsértésére hivatkozva indított el Washington, mások mellett Ausztrália, Nagy-Britannia és Kanada csatlakozott. (MTI, New York Times)

Kevéssel azután, hogy bemutatták, már meg is rongálták a hatalmas péniszű fura férfit ábrázoló szobrot Peruban, a mocsika kultúra egykori helyszínén lévő régészeti központban, ami turisták kedvelt helyszíne is. A mocsikák az Andok közelében, az 1–7. század között leginkább a folyóvölgyek oázisaiban éltek, izgalmas tárgyakat hagyva hátra.

A szobor egy élethű, de felnagyított másolata volt az egyik vázának, amit itt találtak meg régészek, és ami egy hatalmas pénisszel rendelkező embert ábrázolt. Az év elején bemutatott szobor hamar rendkívül népszerű lett, sokan autóztak ide a közelben lévő tartományi fővárosból, hogy közös képet készítsenek az óriásfallosszal.

Ugyanakkor a szoborállításnak ellenzői is voltak, és mint a Guardian beszámolt róla, már meg is rongálták azt: a beszámolók szerint a támadók egy lyukat ütöttek a szobor péniszrészére, miközben a levegőbe lőttek, majd elhagyták a helyszínt. A helyi polgármester szerint három kapucnis bűnöző hajnali kettőkor érkezett a helyszínre, késsel fenyegették meg a régészeti telep biztonsági őrét, majd megrongálták a péniszt.

Fernández Bazán polgármester beszélt arról is, hogy 30 további szobrot terveznek majd állítani, ami a mocsika kultúra fennmaradt tárgyait nagyítja ki hasonló módon. Ezek között lesznek még hasonlóan explicit alkotások, például olyanok, melyek erotikus jeleneteket ábrázolnak. Ugyanakkor a polgármester, aki korábban nőgyógyászként dolgozott, hangsúlyozta, hogy véleménye szerint a mocsikák ezeket nem erotikus ábrázolásként hozták létre, hanem istenségeket ábrázoltak.

A szobor átadása után a helyi közösség Facebook-csoportjában is váltott ki ellenérzéseket, volt, aki amellett érvelt, hogy ilyesmit nem lenne szabad gyerekeknek megmutatni. Ugyanakkor Peru kulturális minisztere nem ért egyet ezzel a vélekedéssel, szerinte az ország lakosságának büszkének kell lennie a sokszínű örökségükre, és ennek részei a szexuális-erotikus tartalmak is, melyek az emberi létezés alapjához tartoznak. Hozzátette, hogy semmivel nem lehet indokolni a biztonsági őrrel szembeni erőszakot, ugyanakkor ha többet tesznek azért, hogy elmagyarázzák a szobor kulturális jelentőségét, talán elejét vehetnék a hasonló eseményeknek.

Egészségügyi források alapján egy indiai férfi legalább nyolc alkalommal oltatta be magát a koronavírus ellen 2021-ben, írja a BBC. A 65 éves Brahmdeo Mandal amúgy azt állítja, hogy 11 alkalommal kapott oltást. A nyugdíjas ex-postás elmondása szerint az oltások segítettek abban, hogy elmúljanak a fájdalmai, és hogy egészséges maradjon, és semmiféle mellékhatást nem tapasztalt.

Csak a múlt héten bukott le, amikor saját elmondása szerint a 12. oltását kapta volna meg. Azóta vizsgálat indult az ügyében, és nyolc korábbi oltás nyomait már felfedezték a hatóságok. Egyelőre vizsgálják, hogy a Bihar államban élő férfi hogyan intézte el a többszörös oltást.

Az persze mindenképp segítségére volt, hogy India hatalmas ország, országszerte 90 ezer oltópont működik, és sok helyen előzetes regisztrációra sincs szükség, elég, ha besétál valaki, és bemutatja a dokumentumait. Ekkor az adatait elvileg felviszik a központi nyilvántartásba. A mostani vizsgálat azt már megállapította, hogy előfordult olyan, hogy Mandal félóra különbséggel két oltást adatott be magának ugyanazon az oltóponton.

A nyomozást végzők szerint a központi nyilvántartási rendszer hibája okozhatta, hogy Mandal többször is beoltathatta magát, de vizsgálják azt is, hogy a helyszíneken hibázott-e valaki. Egy közegészségügyi e

Mandal maga papíron vezette az oltásokat, eszerint február és december között 11 alkalommal oltották be. És nemcsak az otthona közelében járt oltásokért, hanem a szomszédos körzetekbe is átutazott, volt, hogy 100 kilométert tett meg. Emellett különféle okmányait használta az azonosításkor.

Inflációellenes csomaggal készül a lengyel kormány, közölte Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. A G7 lengyel hírügynökségek alapján ír arról, hogy a csomag egyik fő eleme a benzin és a gázolaj forgalmiadójának jelentős mérséklése lesz. Az eddigi 23 százalékról 8 százalékra.

Morawiecki bejelentéséből az nem derült ki egyértelműen, hogy mekkora időtávra vezeti be az áfacsökkentést a kormány, de a lap megjegyzi, hogy az intézkedés a lépés negyedévente körülbelül 120 milliárd forintnak megfelelő zloty bevételkiesést okoz a költségvetésnek, és a miniszterelnök utalt arra, hogy ha enyhül az infláció, fokozatos áfaemeléssel térhetnek vissza a korábbi szinthez.

Az alacsonyabb áfakulcs következtében 50-55 forintnak megfelelő zlotyval csökken majd a benzin és a dízel ára, emiatt a jelenlegi árfolyamon számolva 400 forint alá mehet az üzemanyagok literenkénti ára.

Morawiecki kitért arra is, hogy a tervre az Európai Unió még nem bólintott rá, egyelőre várják az állásfoglalásukat, de ennek ellenére belevágnak.

A lengyel kormány már korábban bejelentette azt is, hogy az alapvető élelmiszerek áfáját nullára csökkenti, azaz megszünteti, ám ennek részleteit szintén csak a jövő hétre ígérik, teszi hozzá a lap.

A New York Times megállapodott a The Athletic sportoldal megvásárlásáról, a vételár 550 millió dollár lesz, írja a Financial Times. Léptékét tekintve ez az elmúlt 30 év legjelentősebb felvásárlása a világ egyik legismertebb újságának életében.

A felvásárlás révén az Athletic 1,2 millió előfizetője is a New York Times médiabirodalmához kerül. A New York Times célja, hogy 2025-re 10 millió digitális előfizetőjük legyen. A legutóbbi állás szerint 8,3 milliónál tartottak.

Az Athletic az elmúlt évek egyik legérdekesebb médiaipari kísérlete volt, a San Francisco-i székhelyű, 2016-ban alapított lapról korábban mi is részletesen írtunk. Üzletpolitikájuk az volt, hogy nagyon jó fizetésért leigazolták a világ vezető lapjainak legjobb sportújságíróit, és aztán csak előfizetők számára elérhető, tematikus sportoldalt hoztak létre. Eleinte főleg a nagy amerikai sportokra szakosodtak, minden nagyobb csapatnak volt egy külön dedikált tudósítója, de pár éve áttértek a labdarúgásra is, ma pedig már többek között a legjobb Premier Leauge-ügyi szakírók dolgoznak náluk, így Európából is sok előfizetőjük lett.

A csütörtöki bejelentés alapján az Athletic szerkesztősége továbbra is függetlenül működhet tovább. A Financial Times információi szerint a New York Times sportrovatának mintegy három tucat alkalmazottját nem értesítették előre a felvásárlásról.

A New York Times részvényei 4,7 százalékkal erősödtek a bejelentés után. Az Athletic egy ideje már keresett vevőt, korábban 800 millió dolláros felvásárlási árban bíztak, ugyanakkor ezt több potenciális érdeklődő is túl magasnak találta. A vállalat az elmúlt években veszteséges volt, a tavalyi évre 77 millió dolláros bevételük volt.

A New York Times az elmúlt években több kisebb felvásárlást is végrehajtott, vettek például egy termékértékelő oldalt 30 millió dollárért, de hasonlóan nagyléptékű vásárlásra nem volt példa 1993 óta, amikor a Boston Globe-ot vásárolták meg.

Az ex-elnök, Donald Trump nevével hirdetett Truth Social nevű közösségi oldal február 21-én fog élesedni, derült ki az App Store-ba feltöltött engedélyeztetési információkból, írja a Verge.

A lap szerint az ott látható fotók alapján a szolgáltatás készítői gyakorlatilag lemásolták a Twittert: a design is nagyon hasonló, mellette pedig ugyanazok a funkciók is érhetőek majd el. Igaz, itt nem tweet-eknek hívják majd az egyes posztokat, hanem truth-nak, azaz igazságnak, úgyhogy ha valaki megosztja majd másvalaki posztját, akkor nem retweetelni fog, hanem retruth-olni, azaz újraigazságolni, bármit is jelentsen ez.

A Verge is kiemeli, hogy az erőteljes hasonlóság a Twitterrel nem lehet a véletlen műve, hiszen közismerten ez a felület volt Trump kedvenc online helyszíne, míg 2021 januárjában, a Capitoliumnál kitört zavargások után ki nem tiltották onnan. Trump akkor előbb egy blogon tért vissza a közösségi médiába, de ezzel nem sikerült átütő sikereket elérnie, és alig egy hónap után be is zárta a felületet. A volt elnök októberben be is perelte a Twittert, hátha így sikerülhet majd visszaszereznie korábbi fiókját, de közben gőzerőkkel zajlott az új felület kialakítása is.

A Truth Social-t a Trump Media and Technology Group fejleszteni, melynek élén egy egykori republikánus képviselő, Devin Nunes áll. Az egyelőre nem világos, hogy a február 21-e, ami amúgy az Egyesült Államokban hagyományosan az „elnökök napja” csak az iOS-es indítás napja-e, vagy akkor fog az összes platformra megjelenni az alkalmazás. A Truth Social honlapján egyelőre csak egy feliratkozási gomb található. Azt is lehet tudni, hogy az alkalmazás tesztelése már december óta zajlik, de csak néhány, előre meghívott felhasználó részvételével.

A TMTG a videómegosztó Rumble-val fog majd együttműködni, azaz a videós tartalmakat is a Youtube-tól és egyéb ismert oldalaktól függetlenül akarják majd kezelni. Az elmúlt években sokat lehetett már hallani arról, hogy az amerikai alt-right/szélsőjobb új és saját netes platformokat akar építeni, melyeket nem érinti a nagy techcégek szabályozása. A Trump-féle közösségi oldal ennek a projektnek az egyik legnagyobb dobása lehet.

Legalább 13 koronavírussal fertőzött utas szökött ki az elrendelt karanténjából az indiai Amritszár városában, írja a BBC. Az utasok annak az Olaszországból induló járatnak az utasai voltak, melyen a 160 felnőtt utasból 125 fertőzöttet regisztráltak.

A helyi beszámolók szerint kilenc utas már a repülőtéren megszökött, míg négyen a helyi kórházból léptek meg. Ők állítólag becsapták az egészségügyi dolgozókat, és így tudtak elszökni. A rendőrség már jelezte, hogy eljárást fognak indítani velük szemben, és ha egy napon belül nem adják fel magukat, akkor a sajtóban fogják közzétenni a fényképüket.

Közben Indiába is megérkezett az omikron, pénteken több mint százezer új esetet regisztráltak. Az országban eddig mintegy 35 millió ismert fertőzöttje volt a vírusnak, és több mint 483 ezer halálesetet regisztráltak.

Érezhetően visszaesett a héten a bitcoin-termelésre fordított számítógépes kapacitás a világban, miután Kazahsztánban rendszerellenes tüntetések robbantak ki, ami a helyi internet vezetett.

A Reuters beszámolója szerint 2021-re Kazahsztán lett a világ második legnagyobb bitcoin-termelő országa az Egyesült Államok mögött, és az ország infrastruktúrájának kiesése érzékenyen érintette a globális bitcoinpiacot is. Kazahsztán főleg azután futott fel, hogy Kínából elkezdték kiszorítani a bitcoinbányászatot.

A bitcoinok előállítása rendkívül energiaigényes, mivel egyre bonyolultabbá váló számítási feladatokat kell megoldani minden egyes új bitcoin kibányásásért. Ezért míg a bitcoin-korszak kezdetén mezei felhasználók az otthoni gépeik segítségével is bányászhattak, ma már csak hatalmas kapacitású, rengeteg energiát fogyasztó, iparipark-léptékű számítógép-rendszerekkel érdemes belevágni.

A legfrissebb elérhető adatok tavaly augusztusról szólnak, akkor Kazahsztán volt az otthona a világ bitcoin-termelésre használt gépkapacitás 18 százalékának. Áprilisban, a kínai szigorítás előtt ez az érték csak 8 százalék volt.

A kazah bitcointermelők energiaigényét elsősorban öregedő szénerőművek adják, ami már a helyi vezetés szemét is szúrja: a kormány (amely most távozott a tüntetések hatására) tavaly még azt mondta, hogy fel akarnak lépni az engedélyek nélkül bányászók ellen, mivel a teljes bitcoinszektor a kazah energiafogyasztás 8 százalékát viszi el.

John Gonsalves 22 évesen, 1945-ben írt egy levelet Németországból az anyjának. A férfi akkor katonaként vett részt a második világháborúban, és a háború befejezésekor írt haza levelet Massachusetts államba, írja a Guardian.

A levele azonban elkallódott az amerikai posta rendszerében, és 75 évig bontatlanul hevert egy pittsburghi postaelosztó központban.

„Drága Mama, megkaptam ma a leveled, és örömmel hallottam, hogy minden rendben van. Ami engem illet, jól vagyok és jól boldogulok. De a kaja legtöbbször elég pocsék” – írta Gonsalves, aki levelét azzal zárta, hogy reméli, hamarosan találkozhatnak végre.

A férfi 2015-ben halt meg, míg anyja már korábban, de a postaszolgálat megtalálta Gonsalves özvegyét, Angeliánát, akivel Gonsalves öt évvel a levél elküldése után ismerkedett össze, és neki kézbesítették a levelet.

A nő egy helyi amerikai tévében csodálatosnak nevezte a levél megérkezését, hiszen újra láthatta férje kézírását. Mint mondta, ez egy újabb ünnepi szezon ugyan, amit a férje nélkül töltött el, de legalább egy kicsit most úgy érezhette, mintha visszatért volna hozzá.

Jó reggelt, januári hideg péntek reggel, természetesen küldünk mellé hírlevelet.

4 kiemelt cikkünk ma reggelre:

• Szputnyik-engedélyezés: ami a közleményben modern gyár, azt a titkos jelentés szerint meg se tudták rendesen vizsgálni
• Mi jöhet most, hogy itt az ötödik hullám?
• Almatiban szakadatlanul lőnek, de most még csak annyi látszik biztosnak, hogy a Nazarbajev-korszak véget ért
• Felnőtt ember végigcsinálja, amit elkezdett, pláne akkor, ha bosszúszomjas nyugdíjasok biztatják, akiknek komplett fegyverraktáruk van

Erre és a többi hírlevelünkre itt lehet feliratkozni, érdemes!

Olaszország egyik legismertebb immunológus szakértőjét rendőri védelem alá kellett helyezni, miután egy borítékban feladott golyót küldtek neki, írja a BBC. Antonella Viola professzort és családját azért fenyegethették meg, mert a nyilvánosság előtt érvelt a gyerekek beoltása mellett.

A Paduában dolgozó Viola a töltény mellett egy levelet is talált, melyben azt írták neki, hogy le fogják lőni a családját és őt is, ha nem mond nemet a gyerekek oltására. Viola az eset után a közösségi oldalán írt arról, hogy a fenyegetői oltásellenesek lehettek, akik csak gyűlölni tudnak, elutasítják a logikát és a törvényeket, és csak erőszakot meg feszültséget szítanak, de ő mindig ki fog állni amellett, hogy a tudomány érveit képviselje azok felé, akik meghallgatják.

Olaszországban már egy hónapja oltják az 5 és 11 év közötti gyerekeket, de az oltás beadása nem kötelező. Viola most írt arról is, hogy ő továbbra is azt tanácsolja majd a szülőknek, hogy adják be az oltást, mert szerinte ez a helyes döntés.

A lap beszámolója szerint Európa-szerte megszaporodtak a fenyegetések a szakértőkkel és közszereplőkkel szemben: Franciaországban több politikust is megfenyegettek, akik a védettség igazolvánnyal kapcsolatos jogszabály vitájában vettek részt, míg Hollandiában szerda este Sigrid Kaag politikus házánál jelent meg egy ismert összeesküvés-elmélet terjesztő, aki élőben közvetítette a Facebookon, ahogy egy nagyobb fadarabot gyújt meg a politikus bejárati ajtaja előtt.

Pénteken ragyogóan napos időre készülhetünk, a szél legyengül, mérséklődik. Csapadék sehol nem lesz. Hajnalban -10, -2 fokig süllyed a hőmérséklet, napközben pedig mindössze -1 és +4 fok közötti értékeket mérhetünk, írja az Időkép a hétvégére kiadott előrejelzésében.

A meteorológiai oldal előrejelzése szerint Szombaton a keleti, déli országrészbe érkezik csapadék, ami túlnyomóan hó formájában hullhat le. A legtöbb hó délkeleten hullhat. A Dunántúlon változóan felhős-napos idő lesz jellemző. Gyenge lesz a légmozgás. Ismét fagyos reggel jön, -11 és -2 fok közé hűl le a levegő, napközben pedig -2, +4 fokra készülhetünk.

Vasárnap északkeleten ígérkezik több napsütés, máshol felhős lesz az ég. A Dunántúlon és Pest megye területén kevés hó hullhat. Északnyugaton megélénkül a délies szél. A minimumok -14, -2, a maximumok -2, +4 fok között alakulnak. Délelőtt az Alföldön foltokban tartósabban megmaradhat a köd, figyelmeztet az Időkép.

Hétfőn újabb fagyos reggel indítja a napot, a csúcsértékek viszont többfelé újra elérhetik az 5 fokot. Eleinte sok felhő lesz az égen, de napközben mindenütt a napsütés veszi át a főszerepet. Kedden többfelé ködös lesz a reggel. Este északnyugatra vegyes halmazállapotú csapadék érkezhet.

Megérkeztek az oroszok vezette katonai erők Kazahsztánban, miután az ország elnöke, Kaszim-Zsomart Tokajev külföldi segítséget kért a rezsimellenes tüntetések leveréséhez. A BBC Almatiban tartózkodó tudósítója csütörtök este is heves összecsapásokról számolt be, közben az ENSZ, illetve a nyugati országok mindkét a tüntetőket és a kazah vezetést is arra szólították fel, hogy tartózkodjanak az erőszaktól.

Tokajev tévébeszédében a külföldön képzett terroristákat okolta a kialakult helyzetért, de ezzel kapcsolatban nem hozott fel bizonyítékokat. Ekkor jelentette be azt is, hogy segítséget kért az oroszok által vezetett Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetétől. A szervezet beszámolók szerint 2500 katonát küldött az országba, hivatalosan békefenntartó szerepben, illetve azért, hogy a katonailag kiemelt jelentőségű épületeket védjék. Az orosz RIA hírügynökség beszámolója szerint napokig, de akár hetekig is az országban maradhatnak.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma közben azt közölte, hogy szoros figyelemmel követik az orosz katonák mozgását, és az egész világ figyelni fogja, hogy megsértik-e majd az emberi jogokat, emellett pedig figyelni fognak minden előjelre, ami arra utalhat, hogy kazah intézmények elfoglalására készülhetnek.

A rezsim hivatalos tájékoztatása szerint eddig 18 rendfenntartó halt meg az összecsapásokban, míg a rendőrség több tucat „zavargót” ölt meg. A kormányellenes tüntetők között volt, aki arról számolt be, hogy a biztonsági erők válogatás nélkül kezdtek el éles lőszerrel lőni a tömegbe. A kazah belügyminiszter tájékoztatása szerint 2298 embert vettek eddig őrizetbe.

Kazahsztánban az üzemanyagárak emelkedése miatt törtek ki tüntetések, de aztán a helyzet hamar eszkalálódott. A kialakult helyzet okairól ebben a cikkünkben írtunk, míg csütörtökön részletesen írtunk arról is, hogy Almatiban szakadatlanul lőnek, de most még csak annyi látszik biztosnak, hogy a Nazarbajev-korszak véget ért.

Megszűnt pénteken a külföldről Angliába utazók indulás előtti koronavírus-tesztelési kötelezettsége, és az érkezés utáni teszt eredményét sem kell elkülönítésben megvárni, írja az MTI.

Az új szabályozás brit idő szerint hajnali 4 órától - közép-európai idő szerint 5 órától - lépett érvénybe.

A brit kormány két lépésben enyhíti az utazáshoz kötődő tesztelési előírásokat: vasárnap hajnaltól megszűnik az angliai érkezés utáni PCR-teszt elvégzésének kötelme is, és attól az időponttól elégséges egy gyorsteszt (lateral flow test) elvégzése az érkezés utáni második nap végéig.

Mindezt Boris Johnson brit miniszterelnök és Grant Shapps közlekedési miniszter jelentette be a héten.

Az előírások enyhítése a koronavírus ellen teljes körűen beoltott felnőtt beutazókra, illetve - oltási státustól függetlenül - a 18 éven aluliakra vonatkozik.

Az intézkedés hatálya Angliára terjed ki, mivel az Egyesült Királyság többi országában - Skóciában, Walesben és Észak-Írországban - a helyi kormányok hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy követik-e a brit kormány által bejelentett módosításokat.

A szabályozás értelmében az angliai érkezés utáni gyorsteszt elvégzéséhez nem használható a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) ingyenes tesztelési szolgáltatása, vagyis a gyorsteszteket egészségügyi magánszolgáltatóktól kell megrendelni.

Ha az angliai érkezés utáni gyorsteszt eredménye pozitív, az érintettnek elkülönítésbe kell vonulnia és PCR-tesztet kell elvégeztetnie, ehhez viszont már használható az NHS ingyenes tesztelési szolgáltatása.

A közlekedési miniszter bejelentette azt is, hogy a brit kormány még január vége előtt teljes körűen felülvizsgálja az utazásra vonatkozó intézkedéseket, és stabil szabályozási rendszert léptet életbe 2022 egészére. Ennek részleteit Grant Shapps egyelőre nem ismertette.

Az eddigi szabályozás alapján az Angliába beutazóknak az indulás előtt legfeljebb 48 órával PCR- vagy gyorstesztet kellett elvégeztetniük, és az érkezés után ugyancsak kötelező PCR-teszt eredményét elkülönítésben kellett megvárniuk.

Ezek közül péntek hajnaltól az indulás előtti tesztelési kötelezettség szűnt meg, és az érkezés utáni újabb teszt eredményének megérkezéséig sem kell már karanténban maradni.

Azoknak azonban, akik vasárnap előtt utaznak Angliába, még PCR-szűrésnek kell alávetniük magukat, és csak vasárnap hajnaltól lesz elégséges a néhány perc alatt eredményt mutató, jóval olcsóbb gyorsteszt.

A gyorsteszt időpontját is le kell foglalni még az indulás előtt.
A brit kormány a gyorsan terjedő omikron koronavírus-variáns behurcolásának megfékezése végett rendelte el tavaly a külföldről beutazók tesztelési kötelezettségének szigorítását.

Boris Johnson az enyhítéseket bejelentő szerda esti alsóházi tájékoztatóján elmondta: az omikron felbukkanása utáni időszakban még helyénvaló intézkedés volt e szigorítások elrendelése a vírusvariáns nagy-britanniai elterjedésének lassítása végett.

Azóta azonban ez a vírusváltozat olyan mértékben elterjedt Nagy-Britanniában, hogy az utazási tesztkötelezettségek már csak korlátozott hatást gyakorolnak a fertőződési esetszámok növekedésére, a turisztikai szektort viszont jelentős pótlólagos költségekkel terhelik.

Hozzátette: a szigorú tesztelési kötelezettségek az Angliából külföldre utazókat is elbizonytalanították, mivel sokan tartottak attól, hogy a visszaindulás előtti teszt esetleges pozitív eredménye miatt külföldön ragadnak.

Sikerült megfékezni kedden a dél-afrikai parlament épületében pusztító tüzet, amelynek következtében az alsóházi ülésterem teljesen megsemmisült - közölték a helyi hatóságok.

A vasárnap keletkezett tűz miatt egy 49 éves férfit őrizetbe vettek gyújtogatás és más bűncselekmények gyanújával. A gyanúsítottnak hét nap múlva kell megjelennie a bíróság előtt, hogy határozzanak arról, óvadék ellenében szabadlábra helyezik-e. A férfi ügyvédje azt mondta, védencéből "bűnbakot" csinálnak, és ártatlannak fogja vallani magát.

A parlament új szárnyában működő alsóház épületrésze teljesen romba dőlt - közölte Ian Schnetler, a fokvárosi tűzoltóság vezetője.

A tüzet sikerült elfojtani, a tűzoltók most szobáról szobára vizsgálják át az épületkomplexumot, hogy felderítsék és eloltsák a még megmaradt kisebb tűzfészkeket. Ez hosszú folyamat, mert egyes helyiségekben ehhez szét kell bontani a belső faborítást is - közölte a városvezetés.

A tűz először vasárnap lángolt fel, hétfő délelőtt ugyan rövid időre meg tudták fékezni, de az erős szél miatt délutánra a lángok ismét felcsaptak az épület tetején, és további súlyos károkat okoztak. Nagyjából éjfél utánra tudták a tüzet teljesen eloltani. Az 1884-ben épült, a felsőháznak helyt adó régi épületszárny teteje is részben leszakadt, több iroda megrongálódott.

A tűz keletkezésének okát még nem tudni pontosan. Nem kizárt, hogy a három részből álló épületkomplexum műszaki hibái is közrejátszottak abban, hogy a lángok ilyen hatalmas pusztítást okoztak.

A Dél-afrikai Köztársaság parlamentje Fokvárosban működik, míg a kormány székhelye az onnan 1400 kilométerre fekvő Pretoriában van. (MTI/dpa)

Különengedéllyel elindul a világelső Novak Djokovic a január 17-én rajtoló ausztrál nyílt teniszbajnokságon.

A Grand Slam-torna kilencszeres bajnoka kedden közölte, hogy megpróbálja megvédeni címét Melbourne-ben.

„Nagyszerű napokat töltöttem a szeretteimmel, ma pedig elindulok Ausztráliába, mert különengedélyt kaptam. Hajrá 2022!” - írta ki közösségi oldalára a 34 éves teniszező.

A bizonytalanságot az okozta, hogy az Australian Openen minden résztvevőtől elvárják, hogy be legyen oltva a koronavírus ellen, Djokovic azonban - magánélete védelmére hivatkozva - továbbra sem hozta nyilvánosságra, megfelel-e ennek a követelménynek.

Nemrég olyan találgatások láttak napvilágot, hogy mivel a 20-szoros GS-győztes belgrádi játékos nem hajlandó beoltatni magát, inkább visszalép a melbourne-i viadaltól. Ezt erősítette az is, hogy lemondta a szereplést a sydneyi ATP Kupán, amelyen a szerbek címvédőként indultak. (MTI, BBC)

Az átoltottság további növeléséért és a járvány újabb hullámának megfékezéséért januárban minden csütörtök és péntek délután, valamint szombaton is oltási akciókat tartanak a kórházi oltópontokon, valamint a kijelölt járásközponti szakrendelőkben, emellett a háziorvosok is szerveznek oltási akciónapokat - közölte a koronavirus.gov.hu kedden.

A kormányzati portálon azt írták: az első oltási akció január 6., csütörtök és január 8., szombat között lesz. Ezúttal is előzetes időpontfoglalás nélkül és helyszíni regisztrációval lehet felvenni az oltást.

Az akciónapokon továbbra is kiemelten várják az oltatlanokat és azokat is, akik már négy hónapnál régebben kapták meg a korábbi oltásukat. Az oltópontokon öt vakcina - Pfizer, Sinopharm, Moderna, Janssen, AstraZeneca - közül lehet választani.

Felhívták a figyelmet arra, hogy az oltási akciónapokon a 12 év feletti korosztályt várják az oltópontokon. Az 5-11 éves gyermekek oltása továbbra is csak előzetes időpontfoglalással lehetséges a kórházi oltópontokon vagy a házi gyermekorvosoknál.

A megerősítő oltás mindenkinek javasolt, aki négy hónapnál régebben kapta meg az előző oltását. A harmadik oltás felvételével ismét 80-90 százalékra emelhető a védettség.

Az továbbra sem világos, hogy miért kell még mindig fenntartani az előzetes regisztráció rendszerét, és miért nem lehet minden nap "oltási akciónap", mindenesetre helyette januárban ez lesz a rendszer:

A kórházi és a szakrendelőkben kijelölt járásközponti oltópontokon január 6-án és 7-én (csütörtökön és pénteken) 14-18 óra között, 8-án, szombaton 10-18 óra között, január 13-án és 14-én (csütörtökön és pénteken) 14-18 óra között, 15-én, szombaton 10-18 óra között, január 20-án és 21-én (csütörtökön és pénteken) 14-18 óra között, 22-én, szombaton 10-18 óra között, január 27-én és 28-án (csütörtökön és pénteken) 14-18 óra között, 29-én, szombaton 10-18 óra között tartják az oltási akciókat.

A központi oltópontok listája elérhető a koronavirus.gov.hu oldalon.

Hozzátették: a háziorvosok is folytatják az oltást, januárban ők is szerveznek a rendelési időn kívüli oltási akciónapokat. A hétvégi oltásért a háziorvosok külön díjazásban is részesülnek, és Pfizer-, Sinopharm-, valamint Janssen-vakcinákat igényelhetnek a megyei oltási munkacsoportokon keresztül.

Azoknak, akik a háziorvosuknál szeretnék felvenni az oltást, azt javasolták, hogy helyben tájékozódjanak az ott szervezett oltási akciónapokról.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy az oltást jelentősen gyorsítja, ha az oltandó magával viszi kinyomtatva, kitöltve és aláírva a hozzájáruló nyilatkozatot. Ezek letölthetők a koronavirus.gov.hu oldalról.

Pár nappal azután, hogy a Hit Gyülekezete fizetett hirdetésben hozta le Hszi Csin-ping kínai államfő újévi üzenetét, megjelentették a kormánnyal kifejezetten jó viszonyt ápoló „egyház” vezetőjének, Németh Sándornak az újévi beszédét is.

A kormány 2020-ban kötött megállapodást a Hit Gyülekezetével, melynek értelmében a Németh Sándor vezette gyülekezet állami és önkormányzati intézményekkel azonos támogatásra lett jogosult. Most pedig Németh elég egyértelműen kiállt a kormány mellett, hiszen beszédében a lap összefoglalója szerint arról beszélt, hogy

„a 2022-es választás tétje, hogy a globalisták hazai képviselői kezébe kerül az államhatalom vagy megmarad azoknál, akik az itt élő polgárok javára és érdekében használják azt”.

A Vidám Vasárnap című műsor újévi kiadásában Németh arról beszélt, hogy „a törvényalkotás eddig a természet és a tízparancsolat alapján történt. Nyilván nem volt ez tökéletes, de alapvetően figyelembe vették a természetet. Ma azt látjuk, hogy olyan törvénykezési folyamat indult el, főleg a nyugati világban, amely teljesen figyelmen kívül hagyja a természetet, például a szexuális törvényt, a házasság törvényét, ezért ez fundamentális probléma az emberiség számára. Nem egy kis következmény, hanem egy alapprobléma.”

Németh kitért arra is, hogy súlyos probléma ugyan a korrupció vagy a gyűlölködés, de szerinte Jézus ezeket a törvénytelenség következményének nevezte, és mint mondta, ennél összehasonlíthatatlanul nagyobb probléma az, hogy „elkezdődött egy természetellenes törvénykezés, és úgy tűnik, hogy nem áll le, és Magyarország is ennek a fenyegetettsége alatt áll. Ez a természetellenes törvénykezés összefüggésben van a globalizmus eszméjével, illetve mozgalmával”.

Ezért szerinte a legnagyobb kérdés a magyarok számára, hogy vajon kinek a kezébe kerül az állam irányítása. Szerinte vagy „a globalisták hazai képviselői, aktivistái kezébe kerül az államhatalom – itt mind a három ágazatára gondolok – irányítása, és Magyarországon gyors fölzárkózás indul el a törvénytelen, természetellenes törvénykezésben, hogy utolérjék, fölzárkózzanak a nyugati világhoz? Vagy pedig az államhatalmat továbbra sem a globalisták érdekeire fogják felhasználni tavasztól, hanem az itteni állampolgárok javaira és érdekeire használják föl? Óriási különbség van a kettő között.” Németh ezt olyan súlyos kérdésnek nevezte, amilyen „talán nem is volt még a magyar történelemben”.

Négy méhészt vettek őrizetbe Chile fővárosában, Santiagóban egy tüntetés után. A méhészek azért vonultak utcára, hogy kormányzati támogatást követeljenek az ágazatuk számára. Tiltakozásképp méhkaptárokkal zártak le egy kereszteződést, és amikor a rendőrök megpróbálták ezeket a torlaszokat odébb vinni, hét rendőrt megcsíptek a méhek.

Az országban elhúzódó szárazság okoz komoly gondot a méheknek, illetve az állatokat tartó embereknek. Hogy felhívják a figyelmet a problémáikra, a BBC beszámolója szerint a méhészek 60 kaptárt, és mintegy tízezer méhet vittek az elnöki palota elé. A tüntetők egyike arról beszélt a sajtónak, hogy a méhrajok pusztulása nemcsak számukra, de az egész világ számára súlyos csapást jelent.

A Reuters helyszíni beszámolója szerint a tüntetők többek azt szeretnék, ha a kormány segítene a mézárak szabályozásában, illetve ha támogatást kaphatnának a méztermelők. A mezőgazdasági minisztérium részéről az közölték, hogy osztoznak a méhészek aggodalmában a szárazság miatt, és hónapok óta nyújtanak segélyeket 20, a vízhiány miatt bajba került közösségnek.

A Samsung 2022-ben piacra kerülő tévéiben már lesz NFT-funkció, írja a Verge. Az NFT-k az elmúlt év digitális őrületei voltak, és egyelőre nem tűnik úgy, hogy csillapodna a láz: a non-fungible tokens (azaz nem helyettesíthető tokenek) rövidítése révén ismertté vált eszközök egy digitális tárgy eredetiségét tudják igazolni.

Kezdetben elsősorban digitális műalkotások révén váltak ismertté, több netes illusztrációt is súlyos összegekért árvereztek el, emellett a mémek piaca is felpörgött, de a középtávú használata elsősorban a különféle digitális világokban birtokolható tárgyak értékesítése lehet majd. Az NFT lényege, hogy digitális termékek tulajdonjogát lehet vele kikezdhetetlen módon igazolni, és a blockchain technológia révén ezt folyamatosan nyomon is lehet követni.

A Samsung pedig erre a felfutóban lévő szektorba érkezne meg, NFT-barát tévékkel: a vállalat sajtóközleménye szerint a céljuk az, hogy az NFT-k megjelenítését és értékesítését a tévéikben is elérhetővé tegyék, Sőt, a tévéken akár majd meg is lehet mutatni a megvásárolt termékeket, azaz elképzelhető egy jelenet, amikor valaki egy neten megvásárolt, egyedi digitális alkotást a tévéjén keresztül tesz ki a falára.

A Samsung emellett az NFT-piacra is betörne, a tévéik rendszerén keresztül lehetőséget kínálnának az NFT-k alkotóinak és a vásárlóknak, hogy egymásra találjanak.

A Samsung idei tévékollekcióját februárban fogják bemutatni, akkor majd derül ki több az NFT-s funkciókról. Mindenesetre ezzel a Samsung lett az első nagy tévégyártó, amelyik már figyelembe vette az NFT-lázat. Hogy vajon mások követni fogják-e őket, és tényleg egy új trend születésének szemtanúi vagyunk, vagy pedig csak egy átmeneti lázról van szó, ami hamarosan lecseng, azt egyelőre nem lehet megmondani persze.

Vádat emelt a Kiskőrösi Járási Ügyészség egy férfi ellen, aki azzal fenyegetett meg egy kiskőrösi háziorvost és asszisztensét, hogy megöli őket, mert nem írták fel neki a kért gyógyszereket.

Schmidt Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szóvivője kedden az MTI-vel közölte, hogy a férfit közfeladatot ellátó személy elleni erőszakkal vádolják.

A vádlott élettársa szeptember végén kereste fel a kiskőrösi háziorvosi rendelőt, hogy gyógyszereket írasson fel, de az asszisztens azt mondta, csak azokat a gyógyszereket kérheti, amelyeket már korábban is felírtak. A vádlott élettársa kiabálni kezdett, majd közölte, rendőrségi feljelentést tesz.

Később a vádlott - élettársával együtt - újra megjelent az orvosi rendelőben, ahol a férfi előbb az asszisztenst szidalmazta, majd rányitott az éppen beteget vizsgáló orvosra, akit kiabálás közben azzal fenyegetett meg, hogy megöli.

A férfit végül az orvos, egy beteg és az élettársa nyugtatta meg.

A büntetett előéletű, visszaesőnek minősülő férfi ellen végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozza az ügyész.

„A halál nem válogat pártszimpátia alapján, és úgy tűnik, hogy a hülyeség sem” – mondta el a Jobbik elnöke, Jakab Péter a párthoz közelálló Alfahírnek adott interjújában. Jakab ezzel Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt nyilatkozatát kommentálta, ami napok óta lázban tartja a fideszes sajtót.

Márki-Zay újévi beszédében mondta azt, hogy „ha 2018-ban már több körzetet nyerhetett volna az ellenzék, ha összefog, ha 2018-ban már a listán legyőzte volna a Fideszt, ha összefog, akkor most miért kételkednek? Mitől lett volna több szavazója a Fidesznek most, mint volt 2018-ban? A Covid miatt is megtizedelt időskorú magyar lakosság nagyobb része szavazott a Fideszre, de a fiatalok, akik minden eddiginél nagyobb számban jelentkeztek és csatlakoztak az előválasztás során már az ellenzékhez, ők messze nagy többségben kormánykritikusak.”

A Fidesz médiabirodalma erre a szakaszra hivatkozva építette fel azt a narratívát, mintha Márki-Zay arról beszélt volna, hogy örül annak, ahogy a fideszes nyugdíjasokat megtizedelte a kampány. A hvg.hu összefoglalója szerint amúgy Márki-Zay is érezhette másnap, hogy valami nem volt rendben a nyilatkozatával, mert egy újabb videójában már arról beszélt, hogy „egyik hazugságból megyünk a másikba: természetesen tegnapi köszöntőmben nem örvendeztem afelett, hogy a fideszes nyugdíjasokat pusztítaná valamilyen kór. Egyszerű tényként állapítottam meg azt, hogy az idős korosztályban nagyobb a Fidesz-szavazók aránya, a fiataloknál meg kisebb. És hogy egyébként a Covid miatt még több időskorú honfitársunk halt meg az idei évben is akár vagy a tavalyi évben, mint amennyi a természetes fogyás lett volna más években.”

Mindenesetre az Alfahír is arról kérdezte most Jakabot, hogy három hónappal a választások előtt miért azzal kell foglalkoznia az ellenzéknek, hogy a „karmester” fideszes nyugdíjasok haláláról beszélt, mire Jakab közölte, hogy szerinte is probléma van ezzel az állítással:

„Egészen abszurd maga a felvetés is, hogy a COVID áldozatai között milyen arányban vannak fideszes vagy ellenzéki szavazók. Politikusként két dolog érdekelhet: hogy a gyászolók minél hamarabb megnyugvást találjanak, és hogy a kormány elhibázott járványkezelése ne szedjen több áldozatot. A halál nem válogat pártszimpátia alapján, és úgy tűnik, hogy a hülyeség sem.”

Kicsivel később a Jobbik elnöke még hozzátette, hogy

„Ilyen mondatok esetében nekem nem lenne szükségem külső kontrollra, magamtól nem mondok olyat, ami összeegyeztethetetlen a keresztény értékekkel, vagy akár csak az emberséggel.”

Az interjú során szóba került az ellenzék választási programja, illetve maga a kampány is, amivel kapcsolatban Jakab elmondta, hogy ez sok pénzbe kerül, és az előválasztásba a Jobbik kétszer annyi erőforrást invesztált, mint a többi párt, valamint a közös kampányba is ők teszik a legtöbb pénzt, 60 millió forintot, ezért már Márki-Zay anyagi támogatását is kéri, „hiszen az üzletemberek, a pénzügyi körök őt keresik meg, és így neki is nagyobb áldozatot kell vállalnia, hogy a billegő körzeteket megnyerje az ellenzék”.

Felmerült kérdésként az is, hogy nyitott-e még a hetedik frakció kérdése, azaz Márki-Zay Péter igénye, aki a hat ellenzéki párt mellé szeretné bevinni hetedik félként a Mindenki Magyarországa Mozgalmat. Jakabb ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Márki-Zay „világossá tette, hogy ragaszkodik a hetedik frakcióhoz, mondván, hogy csak ezzel tudja garantálni a csalódott fideszes szavazók megszólítását. Ezt akár mondhatta volna az előválasztás előtt is, ám a szabályokat akkor mindenki elfogadta. A szervező hat párt fog frakciót alapítani, és Márki-Zay a Párbeszédet választotta. Még azt az engedményt is megadtuk neki, hogyha az Új Világ Néppárt öt körzetben megnyeri az előválasztást, akkor alakíthatnak egy frakciót. De a választók nem kértek sem az Új Világ Néppártból, sem pedig annak miniszterelnök-jelöltjéből. A szabályokon menet közben nem változtatunk, mert az káoszt eredményez, márpedig a Fidesz legyőzéséhez rendre, stabilitásra van szükség.”

Majd még hozzátette, hogy ha Márki-Zay Péter egy, a gyakorlatban nem létező pártból önálló frakciót akar grundolni, azzal semmibe veszi a választói akaratot. „Azt pedig tisztelni kell, akár tetszik nekünk, akár nem” – mondta el Jakab, aki hozzátette, hogy a hetedik frakció kérdésében világossá tette az álláspontját: nem támogatja, és bízik benne, hogy a hat ellenzéki párt egységet fog mutatni ebben a kérdésben, a miniszterelnök-jelölt pedig nem mehet szembe az egységgel.

A Jobbik vezetője elmondta azt is, hogy szeretné, ha napokon belül végső döntés születne erről, mert már így is késésben vannak: „Az egységes ellenzék kampányarculatára, a program véglegesítésére kellene koncentrálnunk, ehelyett egy korábban szavak szintjén sem létező frakcióról beszélünk.”

A két legnagyobb amerikai telekommunikációs vállalat végül eleget tesz a kormány kérésének, és elhalasztják a kereskedelmi 5G-hálózatok élesítését az Egyesült Államokban,írja a BBC. A közlekedési miniszter, Pete Buttigieg és a légiközlekedésért felelős szerv, az FAA kérte ezt tőlük korábban, repülésbiztonsági okokra hivatkozva.

Korábban repülőgépgyártók jelezték, hogy az 5G-hálózatok által használni tervezett egyik frekvenciasáv bekavarhat a repülőgépek érzékeny műszereinek működésébe. A két telekomcég, az AT&T és Verizon elsőnek visszautasította a halasztási kérelmet, és még vasárnap is azt tervezték, hogy a héten élesedik a hálózat, de végül belementek a csúszásba. Emellett azt ígérték, hogy technikai segíteni fognak nyújtani fél éven át az amerikai reptereknek, hasonló rendszert kialakítva, mint amilyen Franciaországban működik.

Múlt hónapban a világ két legnagyobb repülőgépgyártójának, az Airbus és a Boeing vezérigazgatója fordult közös levélben Buttigieghez, a kormány segítségét kérve. Egy 2019-es, a légitársaságokat összefogó érdekszövetség által készíttetett kutatást idéztek, mely szerint ha az 5G már abban az évben működött volna, összesen 345 ezer utasszállító és 5400 teherszállító járatot sújtott volna késés, elterelés vagy törlés.

A két telekommunikációs cég végül hétfőn közölte, hogy belementek a két hetes halasztásba, amire a miniszter kérte őket, ugyanakkor biztosak benne, hogy a repülésbiztonság és az 5G megfér egymás mellett.

Elon Musk autóipari vállalata, a Tesla új szalont nyitott a kínai Hszincsiang tartomány fővárosában, Ürümcsiben, de a lépés nem aratott osztatlan sikert. Ez az a tartomány, ahol Kína évek óta rendkívül súlyos elnyomással sújtja az ott élő ujgur lakosságot. Többek között munkatáborokról, szétszakított családok ezreiről, átnevelő programokról és minden rezdülést követő megfigyelőállamról szólnak a tartományból szóló beszámolók.

A Tesla december utolsó napján jelentett be az új bemutatószalont, beharangozva, hogy 2022-ben Hszincsianggal közösen vágnak bele egy elektromos utazásba. A poszt mellé fotókat is közöltek a megnyitóról, többek között „Tesla

A vállalat döntését élesen elítélték nemzetközi emberi jogi szervezetek, de emellett érdekes az az aspektus is, hogy az Egyesült Államok korábban már számos szankciót kirótt Kínára a tartományban elkövetett jogsértések miatt. Az amerikai cégeknek is megtiltották már, hogy helyi vállalatokkal és beszállítókkal üzleteljenek. Joe Biden elnök pedig a múlt hónapban írta alá azt a törvényt, ami biztosítani kívánja, hogy amerikai szereplőknek nem lehet köze ujgur kényszermunkához.

A most megnyílt üzlet a Tesla 211. kínai szalonja, és a megnyitását ujgur szervezetek mellett a Human Rights Watch nemzetközi szervezet is kritizálta: mint a jogvédő szervezet ausztrál kutatója, Sophie McNeill a Guardiannek elmondta, Peking és az üzleti körök már jóideje építettek arra a globális szándékra, ami a profitot az emberi jogok elé helyezte, még akkor is, ha emberiesség elleni bűncselekményekről szóló vádakról van szó, és ezt nem lenne szabad tovább engedniük 2022-ben is.

Az elmúlt években több nemzetközi, illetve amerikai vállalat is otthagyta a régiót. Legutóbb az Intel jelentette be, hogy azt kérték beszállítóiktól, hogy se termékeket, se szolgáltatásokat, se munkaerőt ne vegyenek igénybe a régiótól. A bejelentést akkor komoly felháborodás fogadta a kínai sajtóban és közéletben, mire az Intel közzétett egy bocsánatkérő levelet, melyben azzal védekeztek, hogy ők csak az amerikai törvényeknek kell megfeleljenek, és a döntés nem jelent részükről állásfoglalást a tartománnyal kapcsolatban.

Az rtl.hu számolt be arról, hogy a kormány által gyermekvédelminek nevezett, homofób törvénymódosítás óta megnőtt a feljelentési kedv, és fél év alatt több mint 130 panasz érkezett a médiahatósághoz. A panaszokat benyújtók a homoszexualitás megjelenítésére vagy kiskorúak védelmére hivatkozva mószeroltak be különféle médiatartalmakat. Egy évvel korábban ugyanebben az időszakban még csak 32 bejelentést kapott a médiahatóság.

A nyáron elfogadott módosítások értelmében tilos a 18 éven aluliak számára pornográf, illetve a szexualitást öncélúan ábrázoló tartalmakat bemutatni, és emellett tilos megjeleníteni, illetve „népszerűsíteni” „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást” , ám ahogy az rtl.hu is megjegyzi, erről még mindig nem derült ki pontosan, mit is értett rajta a jogalkotó.

A homoszexualitás bemutatásáért a kormányhivatalnál lehet panaszt tenni, de a lap információ szerint ez még kevésbé futott fel: 20 hivataltól kértek ki adatokat, eszerint október végéig csak hat bejelentés érkezett, és egyik eset sem zárult büntetéssel. Vas megyében vélhetően például csak a homofób jogszabályon akart gúnyolódni az, aki bejelentést tett azzal, hogy a Csipkerózsika, az Oroszlánkirály, a Mulan és a Pumukli történetei megkérdőjelezik a hagyományos nemi szerepeket. A magyar állam fogaskerekeit azonban némi gúnyolódással nem lehet megakasztani, és a kormányhivatal 14 napig vizsgálta az ügyet, mire arra jutottak, hogy a beadvány nem volt elég alapos.

A lap felidézi, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal korábban már szabott ki büntetést hasonló kérdésben, igaz, akkor nem a júniusi törvénymódosítás alapján indult eljárás: a Micsoda család! című könyv forgalmazója kapott 250 ezer forintos büntetést, mert a szivárványcsaládokról szóló könyv „megtévesztő helyen volt a könyvesboltokban, amely így a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvénybe ütközött”. Tarnai Richárd hivatalvezető akkor azt mondta a HírTV-ben, hogy a könyvön fel kellett volna tüntetni, hogy a szokásostól eltérő tartalommal rendelkezik. A döntés miatt a forgalmazó azóta bírósághoz fordult. Nyáron pedig mi is beszámoltunk arról a dunakanyari esetről, ahol a bejelentő azt kifogásolta, hogy a gyerekkönyvtárban mindenki számára elérhető helyre helyeztek ki egy könyvet, melyben megjelenik a homoszexualitás témaként. Akkor helyszíni vizsgálat is zajlott, de akkor már nem volt ott a könyv, ezért nem indult végül eljárás.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz viszont jóval több bejelentés érkezik: fél év alatt több mint 130 bejelentést kaptak a homoszexualitás megjelenítését kifogásoló feljelentőktől. Az rtl.hu összesítése szerint a Médiatanács a vizsgálatok elvégzését követően eddig egyetlen esetben sem indított eljárást. (A 84 esetből 23-nál még nem született döntés, ezek az ügyek társszabályozó szervezethez vagy külföldi társhatósághoz kerültek.)

A lapnak nyilatkozott egy leszbikus pár egyik tagja, akit a törvény elfogadása óta már dobtak meg tojással amiatt, mert barátnőjét csókkal köszöntötte az utcán. Szerinte az eset azért különösen aggasztó, mert ha őket 30-40-es párként ilyen támadás éri, akkor a fiataloknak szerinte jó eséllyel még több beszólást és atrocitást kell eltűrniük.

Mint mesélte, korábban is fordultak elő megjegyzések, beszólógátasok, de a törvény elfogadása és a kormányzati kampány kezdete óta rosszabb lett a helyzet: „Továbbra sem félünk, de úgy látom, hogy akik eddig is elutasítók voltak az LMBTQ-közösség tagjaival, bátrabban hangoztatják a véleményüket. Sokaknak már nem szalonképtelen, ha valaki melegellenes kijelentést tesz, pedig korábban ez még annak számított” – mondta még el.

Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője is arról beszélt a lapnak, hogy a törvénymódosítás ótaa több bejelentés érkezik az általuk működtetett panaszirodához. „Nőtt az utcai, szomszédok közötti és a munkahelyi bántalmazások száma. Elsősorban azok a támadók, akik eddig is homofóbok voltak, ők ugyanis azt érzik, ennek a véleményüknek hangot adhatnak, akár erőszakos úton is”.

Pár héttel azután, hogy befejezte első szemeszterét a Harvardon, pár napra az izlandi parlament képviselője lett Gunnhildur F. Hallgrímsdóttir, A fiatal képviselő mindössze 19 éves 241 napos, ezzel ő lett az izlandi parlament valaha volt legfiatalabb tagja. A korábbi rekorder ugyanis 20 évesen és 355 naposan vált képviselővé.

A Harvard Egyetem lapja, a Crimson számolt be az izlandi Kalózpártot képviselő Hallgrímsdóttir történetéről, aki egy megbetegedett párttársát helyettesítette az országgyűlésben, és a helyi szabályok értelmében ilyenkor ugyanúgy le kell tennie az esküt.

Hallgrímsdóttir korábban a klímamozgalmak tagja volt, több korrupcióellenes tüntetésen is részt vett, és kampányolt egy új alkotmányért is. A parlamenti szerepvállalását egyrészt aktivista múltjával, másrészt a klímaváltozás okozta szorongásával magyarázta. 2021-ben indult a Kalózpárt belső választásán, mivel úgy látta, hogy a politikusok nem tesznek eleget a klímaváltozás elleni harcban, és szükség van arra, hogy a klímaaktivisták megjelenjenek a politikában.

A választáson végül nem került parlamenti posztot érő helyre a pártjában, de helyettes képviselő lehetett. Amikor pedig képviselőtársa betegség miatt kiesett a munkából, beszállhatott a helyére. Kétnapos megbízatása során Hallgrímsdóttir egy költségvetési módosítóindítványt is benyújtott, ami növelte volna a karbonadót, de a javaslata nem ment át a parlamenten.

Mivel a képviselő-helyettesi poszt a párton belül nem viszi el túl sok idejét, egyelőre simán tud mellette a Harvardra járni, de ha egyszer felmerülne, hogy hosszabb időre is be kéne ülnie a parlamentbe, akkor elképzelhető, hogy hajlandó lenne kihagyni egy szemesztert. Ugyanakkor egyelőre elsősorban diákként tekint magára, és Izland következő választása csak 2025-ben lesz, így még van ideje, hogy kitalálja, akar-e indulni majd azon. De mint most a lapnak elmondta, a célja továbbra sem az, hogy karriert csináljon a politikában, hanem hogy kezdjenek végre valamit a klímaválsággal.

A Yellowstone nemzeti park munkatársai tettek közzé egy általuk szokatlannak nevezett jelenetet bemutató videót, írja a Guardian: a park területén élő farkasfalkához csapódott a vadászat során egy grizzlymedve, majd egyszerűen lenyúlta a zsákmányukat.

Az eset még októberben történt, csak most osztották meg a videót arról, ahogy a farkasok jávorszarvasokra indulnak vadászni. A falka több részre szakadt, és az egyik kontingens sikerrel is járt, elejtettek egy nőstény jávorszarvast. Ekkor azonban megjelent a falkával addig együtt mozgó medve, és ellopta a tetemet.

Az állatok viselt dolgaival foglalkozó szakirodalom kleptoparazitizmusként ismeri a jelenséget, amikor az egyik faj egyede lopás útján szerez meg javakat vagy erőforrást (elsősorban persze táplálékot) egy másik faj egyedeitől, és ugyan számos példát ismerni hasonló viselkedésre az állatok körében, medvék és farkasok között ritkán fordul elő az ilyesmi.

A nemzeti park tájékoztatása szerint ugyanis a farkasok és a medvék általában külön vadásznak, és olyan ugyan gyakrabban előfordul, hogy a farkasok által elejtett tetemre mennek rá a medvék, de az jóval ritkább, hogy a medve aktívan be is száll előbb a vadászatba. Közleményük szerint a medve szemszögégből nézve kifejezetten sok energiát igényel, hogy csatlakozzon egy farkasfalkához, ugyanakkor ha sikerrel jár a zsákmány megszerzésében, akkor kifizetődhet a stratégia. Egy frissen elejtett felnőtt jávorszarvas teteme pedig nagyszerű energiaforrás a téli hibernációra készülő medvének.

A kutatók megfigyelték azt is, ahogy a farkasok (vélhetően felháborodva és türelmetlenkedve, de) végignézték, ahogy a medve eszik az elejtett állatból, és csak utána mehettek rá a maradékra. Ebben semmi meglepő nincs: mivel vadászni rendkívül fáradtságos és kétes eredményekkel jár, a farkasok általában inkább kivárják, amíg a medve végez a tetemnél, mert még így is jobban járhatnak, mintha új vad után erednének.

A Yellowstone parkban az elmúlt években rögzítettek olyan jeleneteket is, amikor a medvék és a farkasok összecsaptak: 2019-ben például egy túravezető készített felvételt arról, hogy egy grizzly védte magát egy falkával szemben. A konfliktus tárgya akkor is egy jávorszarvas teteme volt.

A parkban amúgy 150 grizzly és mintegy 123 szürke farkas él, akik telente elsősorban jávorszarvason élnek.

Az amerikai technológiai óriáscég lett az első a világon, melynek tőzsdei értéke átlépte a 3 billió dollárt (angolul trillion, melynek használata nyelvterületenként eltérő lehet, de itt ezermilliárdot értenek rajta). Mint a BBC megjegyzi, a vállalat részvényeinek értéke 5800 százalékkal nőtt azóta, hogy Steve Jobs 2007-ben bemutatta az első iPhone-t.

A hétfői kereskedés során történt meg a történelmi határátlépés, hogy aztán a tőzsdék zárására az Apple becsült összértéke megint egy kicsivel visszacsússzon a 3 billió dolláros határ alá.

A cikk megjegyzi, hogy az Apple a koronavírus-járvány egyik nagy nyertese volt, hiszen a lezárások során megnőtt a különféle elektronikai eszközök iránti kereslet.

Egyelőre azt sem látni, hogy mi vethetne véget az Apple szárnyalásának, hiszen a vállalatnak mindössze 16 hónap kellett ahhoz, hogy a kétbillió dolláros határt átlépve elérjék a 3 billiós lépcsőt. 2018 augusztusában amúgy szintén az Apple volt az első cég, amelyik átlépte az ezermilliárd dolláros határt.

Ugyan még mindig az iPhone-okból származik az Apple bevételének jelentős része, de a tabletek és a számítógépek mellett egyre nagyobb jelentősége van a szoftvereknek, illetve a különféle szolgáltatásoknak, zenei és filmes stream-oldalaknak, vagy például a fitnesz-programjuknak. Elemzők szerint az Apple mostani értékelésében már ott van az is, hogy az Apple körül kialakuló szolgáltatószektort tartják sokra a befektetők.

Augusztusban Tim Cook, a vállalat vezérigazgatója több mint ötmillió részvényt kapott a cégtől, mivel 10 éve vezette a vállalatot. Azóta kiderült, hogy ezek többségét Cook eladta, több mint 750 millió dollárért.

Olvasónk Salgótarjánban akadt rá az alábbi kompozícióra, ahogy a magyar történelem legbénább kormányzati kampányplakátja ellepte egy eléggé elhagyatottnak ipari épület környékét.

Ha ennél is több plakátot láttál egyetlen helyen, esetleg még jobb háttér előtt akadtál rájuk, és van kedved megosztani, akkor küldd el a fényképet a megirom @ 444.hu címre!

Egy hónap múlva, február 4-én lobban fel a láng Pekingben a XXIV. téli olimpián, melyre eddig 11 magyar sportoló szerzett kvótát és további kettő-négy indulási jog remélhető, írja az MTI.

A legnépesebb különítményt a rövidpályás gyorskorcsolyázók alkotják annak köszönhetően, hogy a címvédő férfi váltó részvételi jogot szerzett. A nők most nem szerepelnek a váltóban, de mivel sikerült két kvótát szerezniük egyéniben, így az új számban, vegyes váltóban is indulhatnak a magyarok, ráadásul éremeséllyel. A távonkénti elosztás alapján a férfiaknál hárman állhatnak rajthoz 500, 1000 és 1500 méteren, míg mindhárom női számban két magyar induló lesz.

A magyar szövetség korábban az éremesélyesnek számító három férfi versenyzőt - Liu Shaolin Sándort, Liu Shaoangot és Krueger John-Henryt -, valamint Jászapáti Petrát "védetté" nyilvánította, azaz ők csak rendkívüli esetben maradnak ki a pekingi csapatból, így aztán elvileg a férfiaknál még két, a nőknél egy hely kiadó. Várhatóan január 19-én lesz kerethirdetés.

A magyar delegáció a rövidpályás gyorskorcsolyázók elmúlt években elért eredményei alapján komoly éremszerzési eséllyel kel útra. A sportág honi képviselői 2006 óta valamennyi játékokon elértek pontszerző helyezést, az előző két olimpiai ciklusban pedig a világ élvonalába emelkedett Magyarország rövidpályás gyorskorcsolyában. A világ- és Európa-bajnokságokon 2015 óta rendre volt magyar dobogós és nem ritkán aranyérmes is, akárcsak a világkupa-sorozatokban.

Műkorcsolyában a Chtchetinina Ioulia, Magyar Márk páros szerepelhet a kínai fővárosban, míg sífutásban minden bizonnyal Kónya Ádám és Pónya Sára.

Valószínűsíthető még egy-egy férfi és női alpesi síző indulása is, továbbá hódeszkában van esély félcsőben egy női kvótára. Gyorskorcsolyában Nagy Konrád harmadik számú tartalék, így az indulására kevés az esély.

Négy éve, Phjongcshangban hat sportágban 19 magyar versenyző indult.

A magyarok eddig hét érmet - egy aranyat, két ezüstöt és négy bronzot - szereztek a téli játékokon. Egészen Phjongcshangig valamennyi dobogós helyezés műkorcsolyában született, de 2018-ban a rövidpályás gyorskorcsolya férfi váltó történelmet írt, megszerezte az első győzelmet. Azt megelőzően legutóbb 1980-ban a Regőczy Krisztina, Sallay András jégtáncpáros lett második Lake Placidben.

A koronavírus-járvány miatt csak hazai szurkolók lehetnek jelen a versenyeken, de ők is több helyen korlátozott számban, a járvány újabb hulláma miatt azonban akár további korlátozásokat, tiltásokat vezethetnek be.

Az oroszok - akárcsak négy éve - a rendszerszintű doppingolás miatt nem vehetnek részt hazájuk zászlaja alatt a játékokon, ezért "orosz csapat" vagy "olimpiai sportoló Oroszországból" megjelöléssel szerepelhetnek.

A 16 hivatalos versenynapon át zajló téli játékokon 15 sportág 109 számában hirdetnek bajnokot. Phjongcshangban még héttel kevesebb aranyérmet osztottak.

Bűnősnek mondta ki egy kaliforniai bíróság a Theranos nevű technológiai startup alapítóját, Elizabeth Holmest, írja a BBC. A tárgyalást hónapok óta hatalmas médiaérdeklődés kísérte az Egyesült Államokban: az ügyészség azzal vádolta Holmest, hogy tudatosan hazudott az általuk fejlesztett technológia képességéről, és becsapta a befektetőket, amikor azt állította, hogy fejlesztésük pár csepp vérből képes kimutatni betegségeket.

Az esküdtszék négy vádpontban találta bűnösnek Holmest: a befektetők megtévesztéséért és a csalásokért vádpontonként akár 20-20 évet is kaphat majd. A nő végig azt állította a bíróságon, hogy nem követett el bűncselekményt. Az ítélethirdetés után nem vették őrizetbe, és még nincs kitűzve tárgyalás az ítélet kiszabására sem.

Az ügyészség összesen 11 vádpontban emelt ellene vádat, többek között a közvélemény megtévesztéséért is, de ebben, illetve hat további esetben az esküdtszék végül nem találta bűnösnek.

A Theranos a Szilícium-völgy egyik legfelkapottabb technológiai startupja volt, egy ponton 9 milliárd dollárra is becsülték az értékét. A vállalat azt ígérte, hogy képes lesz teljesen forradalmasítani az egészségügyi szektort, de aztán kiderült, hogy a vérelemzésre épülő diagnosztikai képességük hazugság volt. A leleplezésben hatalmas szerepe volt a független sajtónak: elsősorban a Wall Street Journal cikksorozata volt az, amelyik felhívta a figyelmet a csalásra. A vállalat végül 2018-ban függesztette fel a tevékenységét.

Elizabeth Holmes történetéről korábban részletesebben is írtunk, míg a Theranos által ígért technológia tudományos hátteréről Varga Máté írt hosszabb elemzést a Science MeetUp-ra még 2016-ban.

A hongkongi tőzsdén hétfőn felfüggesztették a kereskedést a kínai ingatlanfejlesztő óriásvállalat, az Evergrande Group részvényeivel – írja a Bloomberg. A kínai média pár nappal korábban pedig arról számolt be, hogy az eladósodott ingatlanfejlesztő kénytelen lerombolni hajnani lakóingatlan-projektjetjének már álló házait.

Az Evergrande sorsa szeptember óta foglalkoztatja Kína és a világ gazdasági elemzőit: a hatalmas, 300 milliárd dolláros (a 2020-as magyar nemzeti össztermék csaknem kétszerese) adósságállományt görgető óriáscég fizetésképtelenné válása óta leginkább az a kérdés, hogy Peking mennyire tudja majd irányítása alatt tartani az összeomlást, és hogy a hatalmas cég bedőlése mekkora sebeket ejthet a kínai (és persze a világ-) gazdaság egészén. A vállalat hónapok óta gondban volt a törlesztőrészletek kifizetésével, és a Fitch hitelminősítő decemberben hivatalosan is kimondta a részleges csődöt.

A Financial Times összefoglalója alapján a pekingi vezetés továbbra is a puha földet érésben bízik, és jelenleg is zajlik a vállalat adósságállományának átstrukturálása. Az Evergrande helyzete két szempontból is rendkívül kényes lehet a kínai vezetés számára: egyrészt a vállalatba sok tízezer kisbefektető szállt be, úgyhogy az összeomlás maga alá temetné sok család megtakarítását. Ehhez kapcsolódik, hogy a cég rengeteg beszállító és alkalmazott felé is tartozik, úgyhogy könnyen szektorokon túl nyúló hatása is lehet a csődnek. Másrészt a vállalat több mint egymillió kínai lakásvásárlónak ígért ingatlanokat, akik közül sokan komoly előleget is fizettek már.

Élni hagyni

A bedőlés szeptemberi kezdete óta mind a kínai kormány, mind a befektetők arra koncentráltak elsősorban, hogy az Evergrande be tudja fejezni a többszáz, félkész ingatlanprojektjét. A vállalat december 26-án azt közölte közösségi oldalán, hogy a projektjeik 92 százalékában folyik tovább a munka. Ez előrelépést jelentett a szeptemberi helyzethez képest, amikor a készülő ingatlanberuházások közel fele leállt.

De ezt a bejelentést beárnyékolta, amikor a hétvégén a Cailian nevű kínai híroldal arról számolt be, hogy az Evergrande-nek 39 készülő épületét kell 10 napon belül elbontania, mert jogsértő módon szerezte meg az építési engedélyeket. A problémás, bontásra ítélt projekt egy mesterséges szigeten épült eddig Danzhou partjainál, összesen 435 ezer négyzetméternyi ingatlanról van szó.

Az Evergrande részvényei tavaly már 89 százalékot veszítettek árfolyamukból, de az új fejlemény hatására ismét felfüggesztették a kereskedésüket. Az Evergrande eddig főleg nemzetközi kötvénykifizetésekkel csúszott el, de most hetekben belül több jelentős hiteltörlesztés határideje is eljön.

Az Evergrande válsága már most is súlyosabn érinti a kínai ingatlanpiac egészét: a nemzetközi hitelminősítők a tavalyi év második felében sorra minősítették le a kínai ingatlanfejlesztőket. Az óriásvállalat problémái mellett a szektort érzékenyen érinti a pekingi kormány szándéka, hogy áthelyezzék a kínai gazdaság súlypontját az építő- és ingatlanpiacról a termelésre, lehetőleg úgy, hogy közben ezt ne kísérjék súlyos gazdasági és társadalmi problémák. Erről a nagyon kockázatosnak tűnő, de szükséges manőverről októberben jóval részletesebben is írtunk.

Az Evergrande helyzetéhez szorosan kapcsolódik az is, hogy a kínai gazdaság egésze is mutat komoly válságtüneteket: a decemberi gazdasági adatok alapján a vártnál kisebb mértékben nőttek csak a fogyasztói kiadások, és ugyan a termelés mértéke egy kicsit nőtt a tavalyelőtti értékhez képest, de közben látványosan menekült a tőke az ingatlanpiacról: az ingatlanárak harmadik hónapja csökkennek az országban, decemberre 0,3 százalékkal csökkent az új ingatlanok értéke, ami 2015 eleje óta a legnagyobb havi visszaesés.

A kínai GDP negyede a tét

És mivel az ingatlanpiac az éves kínai GDP több mint negyedéért felel, érthető, hogy ez a visszaesés miért érinti annyira érzékenyen a kínai vezetést, és miért szeretnék annyira, ha a gazdaság egésze kevésbé lenne kitéve ennek a szektornak.

Mindenesetre december közepén elemzők arra számítottak, hogy 2022 első felében tovább fog folytatódni a kínai ingatlanpiac vesszőfutása, és majd talán az év második felére rendeződhet a helyzet. Persze ehhez az is kell, hogy a bedőlő vállalatok zuhanását sikerüljön megfogni, illetve hogy a rendkívül szigorú járványkezelés ne vesse nagyon vissza a gazdaságot.

Azt is látni, hogy a kínai jegybank igyekszik hűteni a kedélyeket: december elején 200 milliárd dollárt pumpáltak a kínai pénzügyi rendszerbe, és jelezték már a jegybank részéről azt is, hogy elképzelhető enyhítés a monetáris politikában, hogy ezzel támogassák a növekedést, de csak párhuzamosan az ingatlanpiac adósságszintjének visszafogásával.

Jó reggelt, ha minden igaz, ez az idei első napindító hírlevelünk. És mostantól vége az ünnepi tempónak, ismét minden hétköznap jelentkezünk majd a legfontosabb, érdekesebb cikkeink gyűjteményével, szombatonként pedig nagy heti összefoglalóval jövünk. A hírlevelekre itt lehet feliratkozni!

Gazdasági ki- és belátások

Csurgó Dénes foglalta össze, hogy mi befolyásolhatja a globális és magyar gazdaságot 2022-ben: a járványnak például talán végre vége lehet, de az infláció ettől függetlenül is velünk maradhat. Azaz minden jel szerint itt az ideje felkészülni egy új világra a gazdaságpolitikában.

Meghalt Homonnay Gergely, nyomoz az olasz rendőrség

Olasz lapértesülés szerint szombat hajnalban hunyt el egy fürdőben. Író, újságíró, ellenzéki és melegjogi aktivista is volt.

Változó dolgok

Január elsején minden évben egy sor szabály változik, cikkünkben összeszedtük, hogy mivel érdemes tisztában lenni mostantól. Drágább autópályák, többet kereső polgármesterek, emelkedő minimálbér, ingyenes egri tömegközlekedés; hogy csak párat említsünk a példák közül.

Nem változó dolgok

Emellett lesz megint Békemenet, nem sokkal a választások előtt, március 15-én.

Az eltűnő ásványi anyagok nyomában

Egyre olcsóbban egyre több élelmiszert állítunk elő, és a világ legtávolabbi településeire is elszállítjuk őket. Ez azonban az étel minőségét is befolyásolja. Arról, hogy a globális gazdasági folyamatok következményeként miért találunk az élelmiszerünkben egyre kevesebbet a szervezetünk számára szükséges vitaminokból és ásványi anyagokból, Sarkadi Zsolt írt részletesen még a Makro 3. számában, és most végre online is olvasható.

Ugyanebben a számban Haszán Zoltán a gyerekek táplálkozási szokásairól, illetve az ezt kísérő hazai kutatásokról írt. És arról a programról, melynek célja az volt, hogy valahogy kiutat találjanak abból az ördögi körből, hogy egyre több magyar gyerek túlsúlyos vagy elhízott, mert rossz táplálkozási és életmód- mintákat vesznek át a szüleiktől.

A humor nem lehet ellenzékben

Évek óta a szilveszter fixen egyik legerősebb produkciója, ahogy Bagi Iván nekifut annak, hogy a köztévén „parodizálja” Orbán Viktort. Ha az Office-ban lett volna egy hasonló karakter, lehet túlzásnak éreztük volna, de miután ez pár nappal azután történt, hogy az MTVA szerkesztőjétől megtudhattuk, a magyar kormánynak köszönhetően volt áldott karácsonyunk, igazából már a szemünk sem rebben.

Regényként megírt közelgő háború

2034 címmel írt két egykori amerikai katonai parancsnok utópisztikus regényt egy közelgő kínai-amerikai világháborúról. A könyv elsősorban nem irodalmi erényei miatt érdekes, hanem mert a szerzők rendkívül alaposan ismerik az amerikai hadsereg működését, és ezért nagyon érzékletesen tudnak írni az ott zajló folyamatokról.

Az orosz börtönviszonyok belülről

Alekszej Navalnij öccse, Oleg 1278 napon át volt orosz börtönkolónia foglya. Az ott szerzett tapasztalatairól írt könyvet, ami most magyarul is megjelent.

Hiányos járványhírek

Mivel az operatív törzs teljesen leállt azzal, hogy munkanapokon kívül bármit közöljenek a koronavírus magyarországi terjedéséről, így friss adatokra csak hétfő délelőtt érdemes számítani, de az azért fejlemény a hétvégéről, hogy hat nemzetközi kutatás is azt mutatja: az omikron kevésbé támadja a tüdőt, mint a korábbi variánsok

Egy év képekben

Kedvenc streetfotósunk, Soós Bertalan idén két galériával jelentkezett az év végén a járvány sújtotta, különleges Budapest elmúlt egy évéről. Első rész itt, második rész pedig itt nézhető végig.

Kicsit kapcsolódik, hogy egy coloradói kórházi asszisztens pedig mobiltelefonjával elkészítette azt a fotót, ami tökéletesen összefoglalja a 20-as évek minden kihívását: a fényképen maszkos kórházi ápolók nézik a közelben pusztító tűzvészt.

Divattörténések

Kiss Imola hangsúlyosan szubjektív válogatása 2021 tizenhárom rettenetes, vicces, kínos, virális, cuki stb. divatügyi pillanatképével.

Nem csak betű az élet

• Magyari Péter ajánlott 31 jó lemezt 2021-ből, érdemes időt szánni rá, mert igazi kincsek is rejlenek a listán.
• Herczeg Márk 101 (!) 2021-es sláger segítségével mutatta be Vidovics Antal munkásságát.
• A Hangover sorozatunk egy különleges, évnyitó válogatással jelentkezett, a Varsányi SzIrének női kórus jóvoltából.
  
• Podcaststúdiónkban pedig Dulai Péter volt Uj Péter vendége, aki nemrég könyvet írt a Kádár-rendszer több híres gyilkossági ügyéről.

A kormánnyal is szívélyes kapcsolatot ápoló Hit Gyülekezetét Németh Sándor által alapított és főszerkesztett Hetekben jelent meg fizetett hirdetésként a kínai államfő, Hszi Csin-ping újévi köszöntőjének magyar fordítása.

Az írásról beszámoló Magyar Hang megjegyzi, hogy a Hetek már jó ideje fogad be fizetett hirdetéseket és PR-cikkeket a kínai állami médiaügynökségtől, a China Media Grouptól, és most ennek új állomása lehetett, hogy Hszi üzenetét is lehozták.

A Hit Gyülekezete vezetése ugyan erőteljesen antikommunista álláspontot szokott képviselni, Kínában pedig állami szinten üldözik ugyan a kereszténységet, de ez még az ilyesmire elvben érzékeny magyar kormányt se érdekelte, szóval nem annyira meglepő, hogy a Hit Gyülekezete számára se jelentett problémát.

A meglehetősen rossz magyarsággal megjelent szövegben többek között ilyen bekezdések bukkannak fel:

„A Kínai Kommunista Párt 19. Országos Kongresszusának hatodik ülésszakán elfogadták a párt harmadik fontos történelmi határozatát. A száz év vívmányai fellendítettek, a százéves tapasztalatok pedig inspiráltak minket. Beszéltünk Mao Ce-tung volt kínai pártelnök és Huang Yanpei híres kínai pedagógus által barlanglakásban folytatott történelmi párbeszédről. Csak ha bátran végrehajtjuk a reformot, akkor szerezhetünk történelmi lehetőséget. A kínai nemzet revitalizálása nem valósulhat meg könnyen, nem is érhető el simán egyetlen nap alatt. Mindig fenn kell tartanunk az éberséget, még biztonságos helyzetben is, fenn kell tartanunk a stratégiai türelmet, a nagyobb és a legkisebb területekre is figyelmet kell fordítanunk.”

Családtagokra és hatósági személyekre hivatkozó vasárnapi spanyol hírek szerint a 89 éves Manuel Charlín szilveszter napján halt meg lakhelyén, Vilanova de Arousában, egy kocsmai látogatás után, amikor elesett és leállt a szíve.

A "drognagypapa" Spanyolország észak-nyugati tartományából, Galíciából irányította a Los Charlínes nevű klánt, Európa egyik legnagyobb drogcsempészmaffiáját, Dél-Amerikából származó kábítószerekkel beterítve számos európai országot. Főleg teherhajók fedélzetén csempészett nagy mennyiségű kokaint Kolumbiából Galíciába.

20 évet töltött börtönben, egyebek közt drogcsempészet és pénzmosás miatt, utoljára 2010-ben szabadult. Több gyilkossággal is megvádolták, de ezeket nem sikerült rábizonyítani.

Charlín és feltételezett bűntársai, köztük négy gyermeke és két lányunokája ellen jelenleg is folynak vizsgálatok. (MTI/dpa)

Elhunyt a Fino Kaposvár férfi röplabdacsapatának feladója, Iván Gergő, írta meg klub a Facebook-oldalán.

A kapos.hu hírportál azt írja, hogy a 19 éves tehetség 2020 nyarán igazolt a somogyi megyeszékhelyre testvérével, Iván Bencével együtt, a mostani szezonban pedig már egyre többször kapott lehetőséget a kezdőcsapatban is.

A portál úgy tudja, hogy a 19 éves röplabdázó a Tapolcánál történt balesetben vesztette életét, amelyben egy vonat és egy személygépkocsi ütközött össze szombaton.

A kaposvári klub vasárnap 18 órától közös gyertyagyújtással emlékezik Iván Gergőre az Arénánál.

A Nemzeti Sport információi szerint a baleset egy másik áldozata is egy korábbi röplabdázó volt, az ugyancsak 19 éves Sümegi Norbert, aki májusban még tagja volt az ifjúsági döntőben szereplő Sümeg-Dabronc csapatának.A lap cikke szerint a két röplabdázó korábban együtt nyert korosztályos bajnoki címet a Sümeg színeiben.

Időközben ötre emelkedett a baleset áldozatainak száma, az autó ötödik utasa a kórházba szállítást követően hunyt el. (MTI/Nemzeti Sport)

Január 22-étől az ukrán karmester, Oksana Lyniv vezeti a bolognai Teatro Comunale operaházat, a 43 éves művész megbízatása három évre szól. A kinevezés jelentőségét az adja, hogy ezzel Lyniv lesz az első nő, aki egy olasz operaház élére állhat.

Mint Lyniv a Guardiannek mesélte, nagyon örül és megtisztelőnek tartja, hogy e történelmi fordulópont részese lehet, de amikor felkérte a Teatro Comunale a posztra, nem is tudta, hogy kinevezésével ő lesz az első női zeneigazgató az országban.

Lyniv legutóbb a grazi opera vezető karmestere volt, tavaly nyáron pedig ő volt az első női karmester, aki a Bayreuthi Ünnepi Játékok 145 éves története során vezényelhetett. Többek között Angela Merkel tekintette meg a helyszínen, ahogy a Richard Wagner művei köré szervezett fesztivál nyitányaként Lyniv vezénylésével előadták A bolygó hollandit.

Lyniv zenészcsaládba született az ukrán Brodi városában, 16 éves volt, amikor először vezényelt zenekart, majd Lviv zeneakadémiáján tanult tovább. Ekkor még tanárai és a karmesterek többsége is férfi volt, és mint mesélte, nehéz volt emiatt egy női zenésznek előrejutnia. Ráadásul nem voltak olyan női pályatársak, akik tanácsokat adhattak volna neki. Szerinte mára javult a helyzet, a zenekarokban sokkal több a nő, és a társadalmi szemlélet is megváltozott, így egy női karmesternek nagyobb esélye van, hogy előrejusson.

Bolognában az első bemutatója a 20. század első felében alkotó olasz zeneszerző, Umberto Giordano darabja lesz, de tervei szerint kedvenc alkotóitól, így Wagnertől, Brucknertől, Richard Strausstól, Csajkovszkijtól és az ukrán zenenszerzőtől, Borisz Ljatosinszkijtől is mutatnak majd be darabokat.

A bolognai Teatro Comunale 1763-ban nyílt meg, és a legnagyobb olasz operaszerzők mellett többek között Wagnert is vendégül látták. Lyniv elmondása szerint az egyik legfontosabb céljának azt tekinti, hogy vezetése alatt minél több fiatalt tudjanak bevonzani az operaházba.

Az év utolsó napján a bajorországi Franz Hofmann és Sophie Hagemann Alapítvány jelentette be, hogy 285 ezer euró (105 millió forint) kártérítést fizetett Felix Hildesheimer zsidó zeneműkereskedő örököseinek. A teljes összeget átutalták az előző nap - közölték.

Hildesheimer 1938-ban vásárolta az 1706-ban Itáliában készült hangszert, nem sokkal később azonban zsidóként kénytelen volt eladni házát és zeneműkereskedését, 1939-ben pedig öngyilkos lett.

Sophie Hagemann, a zenei alapítvány 2010-ben elhunyt társalapítója 1974-ben vásárolta meg a hegedűt, és maga játszott rajta. Mivel a vásárlás jóhiszeműen történt és az alapítvány segített az eredet tisztázásában, a nácizmus idején eltulajdonított kulturális javak visszaadásával kapcsolatban javaslatokat megfogalmazó német bizottság 2016-ban nem ajánlotta a hegedű visszaadását, csak azt javasolta, hogy anyagilag kártalanítsák az örökösöket.

A javaslatot akkor mindkét fél elfogadta, az ambergi székhelyű és a fiatalok hegedűoktatását főleg Nürnberg környékén támogató alapítvány azonban halogatta a fizetést, majd 2021 elején meg is tagadta azzal az indoklással, hogy szerintük az egykori tulajdonos "nem olyan módon veszítette el a hangszert, amely alapján az örökösök igényt tarthatnának rá".

Ezzel azonban az alapítvány csak még rosszabbul járt, mert a restitúciós bizottság a kártérítés javasolt összegét ez év decemberének elején 100 ezer euróról 285 ezer euróra emelte, és leszögezte, maguk az érintett felek sem vitatják, hogy az értékes hegedűt a náci üldöztetés következtében veszítette el a család. Közben 2021 folyamán az alapítvány új elnökséget választott, amely állást foglalt a "méltányos megoldás" mellett.

A kártérítés megfizetésével kevesebb mint felére csökkent az alapítvány vagyona, de keresik a módját annak, hogy az eredeti céloknak megfelelően folytatódhasson a szervezet tevékenysége. Az alapítvány szerint megegyeztek az örökösökkel arról, hogy igyekeznek "a megértés hangszerévé" tenni a Guarnerit. (MTI/dpa)