Horváth Bence

A két legnagyobb amerikai telekommunikációs vállalat végül eleget tesz a kormány kérésének, és elhalasztják a kereskedelmi 5G-hálózatok élesítését az Egyesült Államokban,írja a BBC. A közlekedési miniszter, Pete Buttigieg és a légiközlekedésért felelős szerv, az FAA kérte ezt tőlük korábban, repülésbiztonsági okokra hivatkozva.

Korábban repülőgépgyártók jelezték, hogy az 5G-hálózatok által használni tervezett egyik frekvenciasáv bekavarhat a repülőgépek érzékeny műszereinek működésébe. A két telekomcég, az AT&T és Verizon elsőnek visszautasította a halasztási kérelmet, és még vasárnap is azt tervezték, hogy a héten élesedik a hálózat, de végül belementek a csúszásba. Emellett azt ígérték, hogy technikai segíteni fognak nyújtani fél éven át az amerikai reptereknek, hasonló rendszert kialakítva, mint amilyen Franciaországban működik.

Múlt hónapban a világ két legnagyobb repülőgépgyártójának, az Airbus és a Boeing vezérigazgatója fordult közös levélben Buttigieghez, a kormány segítségét kérve. Egy 2019-es, a légitársaságokat összefogó érdekszövetség által készíttetett kutatást idéztek, mely szerint ha az 5G már abban az évben működött volna, összesen 345 ezer utasszállító és 5400 teherszállító járatot sújtott volna késés, elterelés vagy törlés.

A két telekommunikációs cég végül hétfőn közölte, hogy belementek a két hetes halasztásba, amire a miniszter kérte őket, ugyanakkor biztosak benne, hogy a repülésbiztonság és az 5G megfér egymás mellett.

Elon Musk autóipari vállalata, a Tesla új szalont nyitott a kínai Hszincsiang tartomány fővárosában, Ürümcsiben, de a lépés nem aratott osztatlan sikert. Ez az a tartomány, ahol Kína évek óta rendkívül súlyos elnyomással sújtja az ott élő ujgur lakosságot. Többek között munkatáborokról, szétszakított családok ezreiről, átnevelő programokról és minden rezdülést követő megfigyelőállamról szólnak a tartományból szóló beszámolók.

A Tesla december utolsó napján jelentett be az új bemutatószalont, beharangozva, hogy 2022-ben Hszincsianggal közösen vágnak bele egy elektromos utazásba. A poszt mellé fotókat is közöltek a megnyitóról, többek között „Tesla

A vállalat döntését élesen elítélték nemzetközi emberi jogi szervezetek, de emellett érdekes az az aspektus is, hogy az Egyesült Államok korábban már számos szankciót kirótt Kínára a tartományban elkövetett jogsértések miatt. Az amerikai cégeknek is megtiltották már, hogy helyi vállalatokkal és beszállítókkal üzleteljenek. Joe Biden elnök pedig a múlt hónapban írta alá azt a törvényt, ami biztosítani kívánja, hogy amerikai szereplőknek nem lehet köze ujgur kényszermunkához.

A most megnyílt üzlet a Tesla 211. kínai szalonja, és a megnyitását ujgur szervezetek mellett a Human Rights Watch nemzetközi szervezet is kritizálta: mint a jogvédő szervezet ausztrál kutatója, Sophie McNeill a Guardiannek elmondta, Peking és az üzleti körök már jóideje építettek arra a globális szándékra, ami a profitot az emberi jogok elé helyezte, még akkor is, ha emberiesség elleni bűncselekményekről szóló vádakról van szó, és ezt nem lenne szabad tovább engedniük 2022-ben is.

Az elmúlt években több nemzetközi, illetve amerikai vállalat is otthagyta a régiót. Legutóbb az Intel jelentette be, hogy azt kérték beszállítóiktól, hogy se termékeket, se szolgáltatásokat, se munkaerőt ne vegyenek igénybe a régiótól. A bejelentést akkor komoly felháborodás fogadta a kínai sajtóban és közéletben, mire az Intel közzétett egy bocsánatkérő levelet, melyben azzal védekeztek, hogy ők csak az amerikai törvényeknek kell megfeleljenek, és a döntés nem jelent részükről állásfoglalást a tartománnyal kapcsolatban.

Az rtl.hu számolt be arról, hogy a kormány által gyermekvédelminek nevezett, homofób törvénymódosítás óta megnőtt a feljelentési kedv, és fél év alatt több mint 130 panasz érkezett a médiahatósághoz. A panaszokat benyújtók a homoszexualitás megjelenítésére vagy kiskorúak védelmére hivatkozva mószeroltak be különféle médiatartalmakat. Egy évvel korábban ugyanebben az időszakban még csak 32 bejelentést kapott a médiahatóság.

A nyáron elfogadott módosítások értelmében tilos a 18 éven aluliak számára pornográf, illetve a szexualitást öncélúan ábrázoló tartalmakat bemutatni, és emellett tilos megjeleníteni, illetve „népszerűsíteni” „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást” , ám ahogy az rtl.hu is megjegyzi, erről még mindig nem derült ki pontosan, mit is értett rajta a jogalkotó.

A homoszexualitás bemutatásáért a kormányhivatalnál lehet panaszt tenni, de a lap információ szerint ez még kevésbé futott fel: 20 hivataltól kértek ki adatokat, eszerint október végéig csak hat bejelentés érkezett, és egyik eset sem zárult büntetéssel. Vas megyében vélhetően például csak a homofób jogszabályon akart gúnyolódni az, aki bejelentést tett azzal, hogy a Csipkerózsika, az Oroszlánkirály, a Mulan és a Pumukli történetei megkérdőjelezik a hagyományos nemi szerepeket. A magyar állam fogaskerekeit azonban némi gúnyolódással nem lehet megakasztani, és a kormányhivatal 14 napig vizsgálta az ügyet, mire arra jutottak, hogy a beadvány nem volt elég alapos.

A lap felidézi, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal korábban már szabott ki büntetést hasonló kérdésben, igaz, akkor nem a júniusi törvénymódosítás alapján indult eljárás: a Micsoda család! című könyv forgalmazója kapott 250 ezer forintos büntetést, mert a szivárványcsaládokról szóló könyv „megtévesztő helyen volt a könyvesboltokban, amely így a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvénybe ütközött”. Tarnai Richárd hivatalvezető akkor azt mondta a HírTV-ben, hogy a könyvön fel kellett volna tüntetni, hogy a szokásostól eltérő tartalommal rendelkezik. A döntés miatt a forgalmazó azóta bírósághoz fordult. Nyáron pedig mi is beszámoltunk arról a dunakanyari esetről, ahol a bejelentő azt kifogásolta, hogy a gyerekkönyvtárban mindenki számára elérhető helyre helyeztek ki egy könyvet, melyben megjelenik a homoszexualitás témaként. Akkor helyszíni vizsgálat is zajlott, de akkor már nem volt ott a könyv, ezért nem indult végül eljárás.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz viszont jóval több bejelentés érkezik: fél év alatt több mint 130 bejelentést kaptak a homoszexualitás megjelenítését kifogásoló feljelentőktől. Az rtl.hu összesítése szerint a Médiatanács a vizsgálatok elvégzését követően eddig egyetlen esetben sem indított eljárást. (A 84 esetből 23-nál még nem született döntés, ezek az ügyek társszabályozó szervezethez vagy külföldi társhatósághoz kerültek.)

A lapnak nyilatkozott egy leszbikus pár egyik tagja, akit a törvény elfogadása óta már dobtak meg tojással amiatt, mert barátnőjét csókkal köszöntötte az utcán. Szerinte az eset azért különösen aggasztó, mert ha őket 30-40-es párként ilyen támadás éri, akkor a fiataloknak szerinte jó eséllyel még több beszólást és atrocitást kell eltűrniük.

Mint mesélte, korábban is fordultak elő megjegyzések, beszólógátasok, de a törvény elfogadása és a kormányzati kampány kezdete óta rosszabb lett a helyzet: „Továbbra sem félünk, de úgy látom, hogy akik eddig is elutasítók voltak az LMBTQ-közösség tagjaival, bátrabban hangoztatják a véleményüket. Sokaknak már nem szalonképtelen, ha valaki melegellenes kijelentést tesz, pedig korábban ez még annak számított” – mondta még el.

Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője is arról beszélt a lapnak, hogy a törvénymódosítás ótaa több bejelentés érkezik az általuk működtetett panaszirodához. „Nőtt az utcai, szomszédok közötti és a munkahelyi bántalmazások száma. Elsősorban azok a támadók, akik eddig is homofóbok voltak, ők ugyanis azt érzik, ennek a véleményüknek hangot adhatnak, akár erőszakos úton is”.

Pár héttel azután, hogy befejezte első szemeszterét a Harvardon, pár napra az izlandi parlament képviselője lett Gunnhildur F. Hallgrímsdóttir, A fiatal képviselő mindössze 19 éves 241 napos, ezzel ő lett az izlandi parlament valaha volt legfiatalabb tagja. A korábbi rekorder ugyanis 20 évesen és 355 naposan vált képviselővé.

A Harvard Egyetem lapja, a Crimson számolt be az izlandi Kalózpártot képviselő Hallgrímsdóttir történetéről, aki egy megbetegedett párttársát helyettesítette az országgyűlésben, és a helyi szabályok értelmében ilyenkor ugyanúgy le kell tennie az esküt.

Hallgrímsdóttir korábban a klímamozgalmak tagja volt, több korrupcióellenes tüntetésen is részt vett, és kampányolt egy új alkotmányért is. A parlamenti szerepvállalását egyrészt aktivista múltjával, másrészt a klímaváltozás okozta szorongásával magyarázta. 2021-ben indult a Kalózpárt belső választásán, mivel úgy látta, hogy a politikusok nem tesznek eleget a klímaváltozás elleni harcban, és szükség van arra, hogy a klímaaktivisták megjelenjenek a politikában.

A választáson végül nem került parlamenti posztot érő helyre a pártjában, de helyettes képviselő lehetett. Amikor pedig képviselőtársa betegség miatt kiesett a munkából, beszállhatott a helyére. Kétnapos megbízatása során Hallgrímsdóttir egy költségvetési módosítóindítványt is benyújtott, ami növelte volna a karbonadót, de a javaslata nem ment át a parlamenten.

Mivel a képviselő-helyettesi poszt a párton belül nem viszi el túl sok idejét, egyelőre simán tud mellette a Harvardra járni, de ha egyszer felmerülne, hogy hosszabb időre is be kéne ülnie a parlamentbe, akkor elképzelhető, hogy hajlandó lenne kihagyni egy szemesztert. Ugyanakkor egyelőre elsősorban diákként tekint magára, és Izland következő választása csak 2025-ben lesz, így még van ideje, hogy kitalálja, akar-e indulni majd azon. De mint most a lapnak elmondta, a célja továbbra sem az, hogy karriert csináljon a politikában, hanem hogy kezdjenek végre valamit a klímaválsággal.

A Yellowstone nemzeti park munkatársai tettek közzé egy általuk szokatlannak nevezett jelenetet bemutató videót, írja a Guardian: a park területén élő farkasfalkához csapódott a vadászat során egy grizzlymedve, majd egyszerűen lenyúlta a zsákmányukat.

Az eset még októberben történt, csak most osztották meg a videót arról, ahogy a farkasok jávorszarvasokra indulnak vadászni. A falka több részre szakadt, és az egyik kontingens sikerrel is járt, elejtettek egy nőstény jávorszarvast. Ekkor azonban megjelent a falkával addig együtt mozgó medve, és ellopta a tetemet.

Az állatok viselt dolgaival foglalkozó szakirodalom kleptoparazitizmusként ismeri a jelenséget, amikor az egyik faj egyede lopás útján szerez meg javakat vagy erőforrást (elsősorban persze táplálékot) egy másik faj egyedeitől, és ugyan számos példát ismerni hasonló viselkedésre az állatok körében, medvék és farkasok között ritkán fordul elő az ilyesmi.

A nemzeti park tájékoztatása szerint ugyanis a farkasok és a medvék általában külön vadásznak, és olyan ugyan gyakrabban előfordul, hogy a farkasok által elejtett tetemre mennek rá a medvék, de az jóval ritkább, hogy a medve aktívan be is száll előbb a vadászatba. Közleményük szerint a medve szemszögégből nézve kifejezetten sok energiát igényel, hogy csatlakozzon egy farkasfalkához, ugyanakkor ha sikerrel jár a zsákmány megszerzésében, akkor kifizetődhet a stratégia. Egy frissen elejtett felnőtt jávorszarvas teteme pedig nagyszerű energiaforrás a téli hibernációra készülő medvének.

A kutatók megfigyelték azt is, ahogy a farkasok (vélhetően felháborodva és türelmetlenkedve, de) végignézték, ahogy a medve eszik az elejtett állatból, és csak utána mehettek rá a maradékra. Ebben semmi meglepő nincs: mivel vadászni rendkívül fáradtságos és kétes eredményekkel jár, a farkasok általában inkább kivárják, amíg a medve végez a tetemnél, mert még így is jobban járhatnak, mintha új vad után erednének.

A Yellowstone parkban az elmúlt években rögzítettek olyan jeleneteket is, amikor a medvék és a farkasok összecsaptak: 2019-ben például egy túravezető készített felvételt arról, hogy egy grizzly védte magát egy falkával szemben. A konfliktus tárgya akkor is egy jávorszarvas teteme volt.

A parkban amúgy 150 grizzly és mintegy 123 szürke farkas él, akik telente elsősorban jávorszarvason élnek.

Az amerikai technológiai óriáscég lett az első a világon, melynek tőzsdei értéke átlépte a 3 billió dollárt (angolul trillion, melynek használata nyelvterületenként eltérő lehet, de itt ezermilliárdot értenek rajta). Mint a BBC megjegyzi, a vállalat részvényeinek értéke 5800 százalékkal nőtt azóta, hogy Steve Jobs 2007-ben bemutatta az első iPhone-t.

A hétfői kereskedés során történt meg a történelmi határátlépés, hogy aztán a tőzsdék zárására az Apple becsült összértéke megint egy kicsivel visszacsússzon a 3 billió dolláros határ alá.

A cikk megjegyzi, hogy az Apple a koronavírus-járvány egyik nagy nyertese volt, hiszen a lezárások során megnőtt a különféle elektronikai eszközök iránti kereslet.

Egyelőre azt sem látni, hogy mi vethetne véget az Apple szárnyalásának, hiszen a vállalatnak mindössze 16 hónap kellett ahhoz, hogy a kétbillió dolláros határt átlépve elérjék a 3 billiós lépcsőt. 2018 augusztusában amúgy szintén az Apple volt az első cég, amelyik átlépte az ezermilliárd dolláros határt.

Ugyan még mindig az iPhone-okból származik az Apple bevételének jelentős része, de a tabletek és a számítógépek mellett egyre nagyobb jelentősége van a szoftvereknek, illetve a különféle szolgáltatásoknak, zenei és filmes stream-oldalaknak, vagy például a fitnesz-programjuknak. Elemzők szerint az Apple mostani értékelésében már ott van az is, hogy az Apple körül kialakuló szolgáltatószektort tartják sokra a befektetők.

Augusztusban Tim Cook, a vállalat vezérigazgatója több mint ötmillió részvényt kapott a cégtől, mivel 10 éve vezette a vállalatot. Azóta kiderült, hogy ezek többségét Cook eladta, több mint 750 millió dollárért.

Olvasónk Salgótarjánban akadt rá az alábbi kompozícióra, ahogy a magyar történelem legbénább kormányzati kampányplakátja ellepte egy eléggé elhagyatottnak ipari épület környékét.

Ha ennél is több plakátot láttál egyetlen helyen, esetleg még jobb háttér előtt akadtál rájuk, és van kedved megosztani, akkor küldd el a fényképet a megirom @ 444.hu címre!

Egy hónap múlva, február 4-én lobban fel a láng Pekingben a XXIV. téli olimpián, melyre eddig 11 magyar sportoló szerzett kvótát és további kettő-négy indulási jog remélhető, írja az MTI.

A legnépesebb különítményt a rövidpályás gyorskorcsolyázók alkotják annak köszönhetően, hogy a címvédő férfi váltó részvételi jogot szerzett. A nők most nem szerepelnek a váltóban, de mivel sikerült két kvótát szerezniük egyéniben, így az új számban, vegyes váltóban is indulhatnak a magyarok, ráadásul éremeséllyel. A távonkénti elosztás alapján a férfiaknál hárman állhatnak rajthoz 500, 1000 és 1500 méteren, míg mindhárom női számban két magyar induló lesz.

A magyar szövetség korábban az éremesélyesnek számító három férfi versenyzőt - Liu Shaolin Sándort, Liu Shaoangot és Krueger John-Henryt -, valamint Jászapáti Petrát "védetté" nyilvánította, azaz ők csak rendkívüli esetben maradnak ki a pekingi csapatból, így aztán elvileg a férfiaknál még két, a nőknél egy hely kiadó. Várhatóan január 19-én lesz kerethirdetés.

A magyar delegáció a rövidpályás gyorskorcsolyázók elmúlt években elért eredményei alapján komoly éremszerzési eséllyel kel útra. A sportág honi képviselői 2006 óta valamennyi játékokon elértek pontszerző helyezést, az előző két olimpiai ciklusban pedig a világ élvonalába emelkedett Magyarország rövidpályás gyorskorcsolyában. A világ- és Európa-bajnokságokon 2015 óta rendre volt magyar dobogós és nem ritkán aranyérmes is, akárcsak a világkupa-sorozatokban.

Műkorcsolyában a Chtchetinina Ioulia, Magyar Márk páros szerepelhet a kínai fővárosban, míg sífutásban minden bizonnyal Kónya Ádám és Pónya Sára.

Valószínűsíthető még egy-egy férfi és női alpesi síző indulása is, továbbá hódeszkában van esély félcsőben egy női kvótára. Gyorskorcsolyában Nagy Konrád harmadik számú tartalék, így az indulására kevés az esély.

Négy éve, Phjongcshangban hat sportágban 19 magyar versenyző indult.

A magyarok eddig hét érmet - egy aranyat, két ezüstöt és négy bronzot - szereztek a téli játékokon. Egészen Phjongcshangig valamennyi dobogós helyezés műkorcsolyában született, de 2018-ban a rövidpályás gyorskorcsolya férfi váltó történelmet írt, megszerezte az első győzelmet. Azt megelőzően legutóbb 1980-ban a Regőczy Krisztina, Sallay András jégtáncpáros lett második Lake Placidben.

A koronavírus-járvány miatt csak hazai szurkolók lehetnek jelen a versenyeken, de ők is több helyen korlátozott számban, a járvány újabb hulláma miatt azonban akár további korlátozásokat, tiltásokat vezethetnek be.

Az oroszok - akárcsak négy éve - a rendszerszintű doppingolás miatt nem vehetnek részt hazájuk zászlaja alatt a játékokon, ezért "orosz csapat" vagy "olimpiai sportoló Oroszországból" megjelöléssel szerepelhetnek.

A 16 hivatalos versenynapon át zajló téli játékokon 15 sportág 109 számában hirdetnek bajnokot. Phjongcshangban még héttel kevesebb aranyérmet osztottak.

Bűnősnek mondta ki egy kaliforniai bíróság a Theranos nevű technológiai startup alapítóját, Elizabeth Holmest, írja a BBC. A tárgyalást hónapok óta hatalmas médiaérdeklődés kísérte az Egyesült Államokban: az ügyészség azzal vádolta Holmest, hogy tudatosan hazudott az általuk fejlesztett technológia képességéről, és becsapta a befektetőket, amikor azt állította, hogy fejlesztésük pár csepp vérből képes kimutatni betegségeket.

Az esküdtszék négy vádpontban találta bűnösnek Holmest: a befektetők megtévesztéséért és a csalásokért vádpontonként akár 20-20 évet is kaphat majd. A nő végig azt állította a bíróságon, hogy nem követett el bűncselekményt. Az ítélethirdetés után nem vették őrizetbe, és még nincs kitűzve tárgyalás az ítélet kiszabására sem.

Az ügyészség összesen 11 vádpontban emelt ellene vádat, többek között a közvélemény megtévesztéséért is, de ebben, illetve hat további esetben az esküdtszék végül nem találta bűnösnek.

A Theranos a Szilícium-völgy egyik legfelkapottabb technológiai startupja volt, egy ponton 9 milliárd dollárra is becsülték az értékét. A vállalat azt ígérte, hogy képes lesz teljesen forradalmasítani az egészségügyi szektort, de aztán kiderült, hogy a vérelemzésre épülő diagnosztikai képességük hazugság volt. A leleplezésben hatalmas szerepe volt a független sajtónak: elsősorban a Wall Street Journal cikksorozata volt az, amelyik felhívta a figyelmet a csalásra. A vállalat végül 2018-ban függesztette fel a tevékenységét.

Elizabeth Holmes történetéről korábban részletesebben is írtunk, míg a Theranos által ígért technológia tudományos hátteréről Varga Máté írt hosszabb elemzést a Science MeetUp-ra még 2016-ban.

A hongkongi tőzsdén hétfőn felfüggesztették a kereskedést a kínai ingatlanfejlesztő óriásvállalat, az Evergrande Group részvényeivel – írja a Bloomberg. A kínai média pár nappal korábban pedig arról számolt be, hogy az eladósodott ingatlanfejlesztő kénytelen lerombolni hajnani lakóingatlan-projektjetjének már álló házait.

Az Evergrande sorsa szeptember óta foglalkoztatja Kína és a világ gazdasági elemzőit: a hatalmas, 300 milliárd dolláros (a 2020-as magyar nemzeti össztermék csaknem kétszerese) adósságállományt görgető óriáscég fizetésképtelenné válása óta leginkább az a kérdés, hogy Peking mennyire tudja majd irányítása alatt tartani az összeomlást, és hogy a hatalmas cég bedőlése mekkora sebeket ejthet a kínai (és persze a világ-) gazdaság egészén. A vállalat hónapok óta gondban volt a törlesztőrészletek kifizetésével, és a Fitch hitelminősítő decemberben hivatalosan is kimondta a részleges csődöt.

A Financial Times összefoglalója alapján a pekingi vezetés továbbra is a puha földet érésben bízik, és jelenleg is zajlik a vállalat adósságállományának átstrukturálása. Az Evergrande helyzete két szempontból is rendkívül kényes lehet a kínai vezetés számára: egyrészt a vállalatba sok tízezer kisbefektető szállt be, úgyhogy az összeomlás maga alá temetné sok család megtakarítását. Ehhez kapcsolódik, hogy a cég rengeteg beszállító és alkalmazott felé is tartozik, úgyhogy könnyen szektorokon túl nyúló hatása is lehet a csődnek. Másrészt a vállalat több mint egymillió kínai lakásvásárlónak ígért ingatlanokat, akik közül sokan komoly előleget is fizettek már.

Élni hagyni

A bedőlés szeptemberi kezdete óta mind a kínai kormány, mind a befektetők arra koncentráltak elsősorban, hogy az Evergrande be tudja fejezni a többszáz, félkész ingatlanprojektjét. A vállalat december 26-án azt közölte közösségi oldalán, hogy a projektjeik 92 százalékában folyik tovább a munka. Ez előrelépést jelentett a szeptemberi helyzethez képest, amikor a készülő ingatlanberuházások közel fele leállt.

De ezt a bejelentést beárnyékolta, amikor a hétvégén a Cailian nevű kínai híroldal arról számolt be, hogy az Evergrande-nek 39 készülő épületét kell 10 napon belül elbontania, mert jogsértő módon szerezte meg az építési engedélyeket. A problémás, bontásra ítélt projekt egy mesterséges szigeten épült eddig Danzhou partjainál, összesen 435 ezer négyzetméternyi ingatlanról van szó.

Az Evergrande részvényei tavaly már 89 százalékot veszítettek árfolyamukból, de az új fejlemény hatására ismét felfüggesztették a kereskedésüket. Az Evergrande eddig főleg nemzetközi kötvénykifizetésekkel csúszott el, de most hetekben belül több jelentős hiteltörlesztés határideje is eljön.

Az Evergrande válsága már most is súlyosabn érinti a kínai ingatlanpiac egészét: a nemzetközi hitelminősítők a tavalyi év második felében sorra minősítették le a kínai ingatlanfejlesztőket. Az óriásvállalat problémái mellett a szektort érzékenyen érinti a pekingi kormány szándéka, hogy áthelyezzék a kínai gazdaság súlypontját az építő- és ingatlanpiacról a termelésre, lehetőleg úgy, hogy közben ezt ne kísérjék súlyos gazdasági és társadalmi problémák. Erről a nagyon kockázatosnak tűnő, de szükséges manőverről októberben jóval részletesebben is írtunk.

Az Evergrande helyzetéhez szorosan kapcsolódik az is, hogy a kínai gazdaság egésze is mutat komoly válságtüneteket: a decemberi gazdasági adatok alapján a vártnál kisebb mértékben nőttek csak a fogyasztói kiadások, és ugyan a termelés mértéke egy kicsit nőtt a tavalyelőtti értékhez képest, de közben látványosan menekült a tőke az ingatlanpiacról: az ingatlanárak harmadik hónapja csökkennek az országban, decemberre 0,3 százalékkal csökkent az új ingatlanok értéke, ami 2015 eleje óta a legnagyobb havi visszaesés.

A kínai GDP negyede a tét

És mivel az ingatlanpiac az éves kínai GDP több mint negyedéért felel, érthető, hogy ez a visszaesés miért érinti annyira érzékenyen a kínai vezetést, és miért szeretnék annyira, ha a gazdaság egésze kevésbé lenne kitéve ennek a szektornak.

Mindenesetre december közepén elemzők arra számítottak, hogy 2022 első felében tovább fog folytatódni a kínai ingatlanpiac vesszőfutása, és majd talán az év második felére rendeződhet a helyzet. Persze ehhez az is kell, hogy a bedőlő vállalatok zuhanását sikerüljön megfogni, illetve hogy a rendkívül szigorú járványkezelés ne vesse nagyon vissza a gazdaságot.

Azt is látni, hogy a kínai jegybank igyekszik hűteni a kedélyeket: december elején 200 milliárd dollárt pumpáltak a kínai pénzügyi rendszerbe, és jelezték már a jegybank részéről azt is, hogy elképzelhető enyhítés a monetáris politikában, hogy ezzel támogassák a növekedést, de csak párhuzamosan az ingatlanpiac adósságszintjének visszafogásával.

Jó reggelt, ha minden igaz, ez az idei első napindító hírlevelünk. És mostantól vége az ünnepi tempónak, ismét minden hétköznap jelentkezünk majd a legfontosabb, érdekesebb cikkeink gyűjteményével, szombatonként pedig nagy heti összefoglalóval jövünk. A hírlevelekre itt lehet feliratkozni!

Gazdasági ki- és belátások

Csurgó Dénes foglalta össze, hogy mi befolyásolhatja a globális és magyar gazdaságot 2022-ben: a járványnak például talán végre vége lehet, de az infláció ettől függetlenül is velünk maradhat. Azaz minden jel szerint itt az ideje felkészülni egy új világra a gazdaságpolitikában.

Meghalt Homonnay Gergely, nyomoz az olasz rendőrség

Olasz lapértesülés szerint szombat hajnalban hunyt el egy fürdőben. Író, újságíró, ellenzéki és melegjogi aktivista is volt.

Változó dolgok

Január elsején minden évben egy sor szabály változik, cikkünkben összeszedtük, hogy mivel érdemes tisztában lenni mostantól. Drágább autópályák, többet kereső polgármesterek, emelkedő minimálbér, ingyenes egri tömegközlekedés; hogy csak párat említsünk a példák közül.

Nem változó dolgok

Emellett lesz megint Békemenet, nem sokkal a választások előtt, március 15-én.

Az eltűnő ásványi anyagok nyomában

Egyre olcsóbban egyre több élelmiszert állítunk elő, és a világ legtávolabbi településeire is elszállítjuk őket. Ez azonban az étel minőségét is befolyásolja. Arról, hogy a globális gazdasági folyamatok következményeként miért találunk az élelmiszerünkben egyre kevesebbet a szervezetünk számára szükséges vitaminokból és ásványi anyagokból, Sarkadi Zsolt írt részletesen még a Makro 3. számában, és most végre online is olvasható.

Ugyanebben a számban Haszán Zoltán a gyerekek táplálkozási szokásairól, illetve az ezt kísérő hazai kutatásokról írt. És arról a programról, melynek célja az volt, hogy valahogy kiutat találjanak abból az ördögi körből, hogy egyre több magyar gyerek túlsúlyos vagy elhízott, mert rossz táplálkozási és életmód- mintákat vesznek át a szüleiktől.

A humor nem lehet ellenzékben

Évek óta a szilveszter fixen egyik legerősebb produkciója, ahogy Bagi Iván nekifut annak, hogy a köztévén „parodizálja” Orbán Viktort. Ha az Office-ban lett volna egy hasonló karakter, lehet túlzásnak éreztük volna, de miután ez pár nappal azután történt, hogy az MTVA szerkesztőjétől megtudhattuk, a magyar kormánynak köszönhetően volt áldott karácsonyunk, igazából már a szemünk sem rebben.

Regényként megírt közelgő háború

2034 címmel írt két egykori amerikai katonai parancsnok utópisztikus regényt egy közelgő kínai-amerikai világháborúról. A könyv elsősorban nem irodalmi erényei miatt érdekes, hanem mert a szerzők rendkívül alaposan ismerik az amerikai hadsereg működését, és ezért nagyon érzékletesen tudnak írni az ott zajló folyamatokról.

Az orosz börtönviszonyok belülről

Alekszej Navalnij öccse, Oleg 1278 napon át volt orosz börtönkolónia foglya. Az ott szerzett tapasztalatairól írt könyvet, ami most magyarul is megjelent.

Hiányos járványhírek

Mivel az operatív törzs teljesen leállt azzal, hogy munkanapokon kívül bármit közöljenek a koronavírus magyarországi terjedéséről, így friss adatokra csak hétfő délelőtt érdemes számítani, de az azért fejlemény a hétvégéről, hogy hat nemzetközi kutatás is azt mutatja: az omikron kevésbé támadja a tüdőt, mint a korábbi variánsok

Egy év képekben

Kedvenc streetfotósunk, Soós Bertalan idén két galériával jelentkezett az év végén a járvány sújtotta, különleges Budapest elmúlt egy évéről. Első rész itt, második rész pedig itt nézhető végig.

Kicsit kapcsolódik, hogy egy coloradói kórházi asszisztens pedig mobiltelefonjával elkészítette azt a fotót, ami tökéletesen összefoglalja a 20-as évek minden kihívását: a fényképen maszkos kórházi ápolók nézik a közelben pusztító tűzvészt.

Divattörténések

Kiss Imola hangsúlyosan szubjektív válogatása 2021 tizenhárom rettenetes, vicces, kínos, virális, cuki stb. divatügyi pillanatképével.

Nem csak betű az élet

• Magyari Péter ajánlott 31 jó lemezt 2021-ből, érdemes időt szánni rá, mert igazi kincsek is rejlenek a listán.
• Herczeg Márk 101 (!) 2021-es sláger segítségével mutatta be Vidovics Antal munkásságát.
• A Hangover sorozatunk egy különleges, évnyitó válogatással jelentkezett, a Varsányi SzIrének női kórus jóvoltából.
  
• Podcaststúdiónkban pedig Dulai Péter volt Uj Péter vendége, aki nemrég könyvet írt a Kádár-rendszer több híres gyilkossági ügyéről.

A kormánnyal is szívélyes kapcsolatot ápoló Hit Gyülekezetét Németh Sándor által alapított és főszerkesztett Hetekben jelent meg fizetett hirdetésként a kínai államfő, Hszi Csin-ping újévi köszöntőjének magyar fordítása.

Az írásról beszámoló Magyar Hang megjegyzi, hogy a Hetek már jó ideje fogad be fizetett hirdetéseket és PR-cikkeket a kínai állami médiaügynökségtől, a China Media Grouptól, és most ennek új állomása lehetett, hogy Hszi üzenetét is lehozták.

A Hit Gyülekezete vezetése ugyan erőteljesen antikommunista álláspontot szokott képviselni, Kínában pedig állami szinten üldözik ugyan a kereszténységet, de ez még az ilyesmire elvben érzékeny magyar kormányt se érdekelte, szóval nem annyira meglepő, hogy a Hit Gyülekezete számára se jelentett problémát.

A meglehetősen rossz magyarsággal megjelent szövegben többek között ilyen bekezdések bukkannak fel:

„A Kínai Kommunista Párt 19. Országos Kongresszusának hatodik ülésszakán elfogadták a párt harmadik fontos történelmi határozatát. A száz év vívmányai fellendítettek, a százéves tapasztalatok pedig inspiráltak minket. Beszéltünk Mao Ce-tung volt kínai pártelnök és Huang Yanpei híres kínai pedagógus által barlanglakásban folytatott történelmi párbeszédről. Csak ha bátran végrehajtjuk a reformot, akkor szerezhetünk történelmi lehetőséget. A kínai nemzet revitalizálása nem valósulhat meg könnyen, nem is érhető el simán egyetlen nap alatt. Mindig fenn kell tartanunk az éberséget, még biztonságos helyzetben is, fenn kell tartanunk a stratégiai türelmet, a nagyobb és a legkisebb területekre is figyelmet kell fordítanunk.”

Családtagokra és hatósági személyekre hivatkozó vasárnapi spanyol hírek szerint a 89 éves Manuel Charlín szilveszter napján halt meg lakhelyén, Vilanova de Arousában, egy kocsmai látogatás után, amikor elesett és leállt a szíve.

A "drognagypapa" Spanyolország észak-nyugati tartományából, Galíciából irányította a Los Charlínes nevű klánt, Európa egyik legnagyobb drogcsempészmaffiáját, Dél-Amerikából származó kábítószerekkel beterítve számos európai országot. Főleg teherhajók fedélzetén csempészett nagy mennyiségű kokaint Kolumbiából Galíciába.

20 évet töltött börtönben, egyebek közt drogcsempészet és pénzmosás miatt, utoljára 2010-ben szabadult. Több gyilkossággal is megvádolták, de ezeket nem sikerült rábizonyítani.

Charlín és feltételezett bűntársai, köztük négy gyermeke és két lányunokája ellen jelenleg is folynak vizsgálatok. (MTI/dpa)

Elhunyt a Fino Kaposvár férfi röplabdacsapatának feladója, Iván Gergő, írta meg klub a Facebook-oldalán.

A kapos.hu hírportál azt írja, hogy a 19 éves tehetség 2020 nyarán igazolt a somogyi megyeszékhelyre testvérével, Iván Bencével együtt, a mostani szezonban pedig már egyre többször kapott lehetőséget a kezdőcsapatban is.

A portál úgy tudja, hogy a 19 éves röplabdázó a Tapolcánál történt balesetben vesztette életét, amelyben egy vonat és egy személygépkocsi ütközött össze szombaton.

A kaposvári klub vasárnap 18 órától közös gyertyagyújtással emlékezik Iván Gergőre az Arénánál.

A Nemzeti Sport információi szerint a baleset egy másik áldozata is egy korábbi röplabdázó volt, az ugyancsak 19 éves Sümegi Norbert, aki májusban még tagja volt az ifjúsági döntőben szereplő Sümeg-Dabronc csapatának.A lap cikke szerint a két röplabdázó korábban együtt nyert korosztályos bajnoki címet a Sümeg színeiben.

Időközben ötre emelkedett a baleset áldozatainak száma, az autó ötödik utasa a kórházba szállítást követően hunyt el. (MTI/Nemzeti Sport)

Január 22-étől az ukrán karmester, Oksana Lyniv vezeti a bolognai Teatro Comunale operaházat, a 43 éves művész megbízatása három évre szól. A kinevezés jelentőségét az adja, hogy ezzel Lyniv lesz az első nő, aki egy olasz operaház élére állhat.

Mint Lyniv a Guardiannek mesélte, nagyon örül és megtisztelőnek tartja, hogy e történelmi fordulópont részese lehet, de amikor felkérte a Teatro Comunale a posztra, nem is tudta, hogy kinevezésével ő lesz az első női zeneigazgató az országban.

Lyniv legutóbb a grazi opera vezető karmestere volt, tavaly nyáron pedig ő volt az első női karmester, aki a Bayreuthi Ünnepi Játékok 145 éves története során vezényelhetett. Többek között Angela Merkel tekintette meg a helyszínen, ahogy a Richard Wagner művei köré szervezett fesztivál nyitányaként Lyniv vezénylésével előadták A bolygó hollandit.

Lyniv zenészcsaládba született az ukrán Brodi városában, 16 éves volt, amikor először vezényelt zenekart, majd Lviv zeneakadémiáján tanult tovább. Ekkor még tanárai és a karmesterek többsége is férfi volt, és mint mesélte, nehéz volt emiatt egy női zenésznek előrejutnia. Ráadásul nem voltak olyan női pályatársak, akik tanácsokat adhattak volna neki. Szerinte mára javult a helyzet, a zenekarokban sokkal több a nő, és a társadalmi szemlélet is megváltozott, így egy női karmesternek nagyobb esélye van, hogy előrejusson.

Bolognában az első bemutatója a 20. század első felében alkotó olasz zeneszerző, Umberto Giordano darabja lesz, de tervei szerint kedvenc alkotóitól, így Wagnertől, Brucknertől, Richard Strausstól, Csajkovszkijtól és az ukrán zenenszerzőtől, Borisz Ljatosinszkijtől is mutatnak majd be darabokat.

A bolognai Teatro Comunale 1763-ban nyílt meg, és a legnagyobb olasz operaszerzők mellett többek között Wagnert is vendégül látták. Lyniv elmondása szerint az egyik legfontosabb céljának azt tekinti, hogy vezetése alatt minél több fiatalt tudjanak bevonzani az operaházba.

Az év utolsó napján a bajorországi Franz Hofmann és Sophie Hagemann Alapítvány jelentette be, hogy 285 ezer euró (105 millió forint) kártérítést fizetett Felix Hildesheimer zsidó zeneműkereskedő örököseinek. A teljes összeget átutalták az előző nap - közölték.

Hildesheimer 1938-ban vásárolta az 1706-ban Itáliában készült hangszert, nem sokkal később azonban zsidóként kénytelen volt eladni házát és zeneműkereskedését, 1939-ben pedig öngyilkos lett.

Sophie Hagemann, a zenei alapítvány 2010-ben elhunyt társalapítója 1974-ben vásárolta meg a hegedűt, és maga játszott rajta. Mivel a vásárlás jóhiszeműen történt és az alapítvány segített az eredet tisztázásában, a nácizmus idején eltulajdonított kulturális javak visszaadásával kapcsolatban javaslatokat megfogalmazó német bizottság 2016-ban nem ajánlotta a hegedű visszaadását, csak azt javasolta, hogy anyagilag kártalanítsák az örökösöket.

A javaslatot akkor mindkét fél elfogadta, az ambergi székhelyű és a fiatalok hegedűoktatását főleg Nürnberg környékén támogató alapítvány azonban halogatta a fizetést, majd 2021 elején meg is tagadta azzal az indoklással, hogy szerintük az egykori tulajdonos "nem olyan módon veszítette el a hangszert, amely alapján az örökösök igényt tarthatnának rá".

Ezzel azonban az alapítvány csak még rosszabbul járt, mert a restitúciós bizottság a kártérítés javasolt összegét ez év decemberének elején 100 ezer euróról 285 ezer euróra emelte, és leszögezte, maguk az érintett felek sem vitatják, hogy az értékes hegedűt a náci üldöztetés következtében veszítette el a család. Közben 2021 folyamán az alapítvány új elnökséget választott, amely állást foglalt a "méltányos megoldás" mellett.

A kártérítés megfizetésével kevesebb mint felére csökkent az alapítvány vagyona, de keresik a módját annak, hogy az eredeti céloknak megfelelően folytatódhasson a szervezet tevékenysége. Az alapítvány szerint megegyeztek az örökösökkel arról, hogy igyekeznek "a megértés hangszerévé" tenni a Guarnerit. (MTI/dpa)

Hatalmas tűzvésszel ért véget az év az amerikai Colorado államban: több tízezer embernek kellett elhagynia otthonát, és az eddigi információk alapján legalább ezer ház semmisült meg a lángokban. A pusztítás miatt szükségállapotot rendeltek el az államban, ahova a tűz után most jelentős havazástól tartanak.

A tűz által fenyegetett Lafayette város kórházában dolgozó sebészi asszisztens, Melanie Lueras telefonjával az év utolsó éjszakáinak egyikén fotózta le a tomboló lángokat, és fényképe olyan, mintha egyetlen festményre sűrítették volna mindazt, ami a 2020-as évek elején a világot nyomasztja, ahogy a kórházban maszkban dolgozó ápolók nézik a közelükben zajló természeti katasztrófát.

Watching the climate crisis while working inside a pandemic. #MarshallFire

Photo credit: Melanie Lueras, surgical tech at Good Samaritan Hospital Colorado. pic.twitter.com/Mj4dUSEc51

— KellyLovesColorado (@TweetLaVeta) January 1, 2022

Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a koronavírus omikron-variánsa jóval nagyobb eséllyel a torkot fertőzi meg, nem pedig a tüdőt, és ez magyarázhatja, hogy ez a variáns miért terjed sokkal hatékonyabban, de egyben azt is, hogy miért lehet kevésbé halálos, mint a korábbi törzsek. A Guardian hat friss nemzetközi kutatás alapján ír arról, hogy az omikron a jelek szerint kevésbé támadja meg a fertőzöttek tüdejét, mint a delta, illetve a korábbi variánsok.

Ezek mind elég új kutatások, nem estek át még peer review ellenőrzésen, de eredményeik egymástól függetlenül mutattak ugyanabba az irányba. Az University College London virológusa, Deenan Pillay arról beszélt a lapnak, hogy az omikron abban különbözik a korábbi variánsoktól, hogy más típusú sejteket támad meg, és ezek a sejtek a felső légutakban, azaz a torokban vannak. Emiatt több sejtet tud megfertőzni, és könnyebben is terjedhet, ugyanakkor kevésbé veszélyes az emberi egészségre, mint a tüdőt támadó variánsok.

Az idézett hat kutatás közül az egyiket a liverpooli Molekuláris Virológiai Kutatóközpont tette közzé karácsonykor, ők egereken végzett megfigyelések során találták azt, hogy az omikron kevésbé károsította az állatok tüdejét. Az állatok a kísérlet során kevesebb súlyt vesztettek, és kevésbé súlyos tüneteik voltak, ráadásul gyorsabban fel is gyógyultak, mint más törzsek esetében.

A kutatók hangsúlyozták, hogy az első jelek ugyan kedvezőek és jó hírekről van szó, de nem szabad felhagyni a védekezéssel, mert az omikron még így is veszélyes lehet azokra, akik rosszabb egészségügyi állapotba vannak.

Hasonló eredményre jutottak egymástól függetlenül belga, amerikai és hongkongi kutatások során is. Egy skót kutatás pedig arra jutott, hogy az omikron könnyebben fertőzi meg azokat, akik már két oltást kaptak, de a harmadik, megerősítő oltás képes részlegesen helyreállítani az immunitást.

Nagyobb anyagot közölt Márki-Zay Péterről a Guardian vasárnapi nyomtatott kiadása, az Observer, és a cikk a Guardian online felületére is felkerült. A portrécikk annak felidézésével indít, hogy amikor Márki-Zay tavaly év végén Brüsszelben járt, ellátogatott abba az utcába, ahol a fideszes alaptörvényt megalkotó Szájer József a kijárási korlátozások ellenére megrendezett melegorgiáról az ereszen át menekülve, hátizsákjában kábítószerrel bukott le.

Az Observer cikke szerint Márki-Zay ennek az eresznek a meglátogatásával is a kormány képmutatására akarta felhívni a figyelmet, miközben egyben hangsúlyozhatta azt is, hogy ő maga egyszerre konzervatív és kiáll a melegjogok mellett.

A cikk röviden felidézi, hogy hogyan alakult Magyarország története 2010 óta, és kitérnek arra is, hogy az egységes ellenzék fellépése az eddigi legnagyobb kihívást jelentheti Orbán számára. László Róbert, a Political Capital elemzője arról beszélt a lapnak, hogy korábban senki nem számított rá, hogy a balközép ellenzék élére végül egy jobbról érkező szereplő kerülhet, és Márki-Zay egyik szuperereje éppen az lehet, hogy őt nem lehet a baloldali pártok vagy Gyurcsány Ferenc bábjaként ábrázolni (ennek ellenére a Fidesz természetesen hónapok óta épít erre kampányt.)

László szerint Márki-Zay jelöltsége össze is zavarta a Fidesz propagandagépezetét, hiszen ő nem egy liberális értelmiségi, sokkal inkább tűnik egy Fidesz-tagnak. A cikk kiemeli, hogy ugyan Márki-Zay sosem volt párttag, de 2010-ig valóban a Fideszre szavazott. Mint a lapnak a miniszterelnök-jelölt elmondta, utána viszont egyre jobban felháborította a Fidesz populizmusa, és hogy hogyan lettek egyre korruptabban és árulták el a nyugati értékeket. „Orbán változott meg, nem én” – mondta erről Márki-Zay.

A cikk kitér arra is, hogy újságírókkal beszélve Márki-Zay mindig igyekszik elkülöníteni saját hitét attól, amit Orbán képvisel, aki Magyarország keresztény kultúrájának megvédéséről beszél.

„Én már jóval Orbán előtt keresztény voltam. Orbán még javában a KISZ-ben volt, amikor én már minden vasárnap templomba jártam, a kommunista időszakban.” – mondta erről a lapnak. A cikk kitér Márki-Zay amerikai és kanadai munkatapasztalataira, illetve arra is, hogy a magyar politikában azután lett ismert, hogy győzni tudott a fideszes fellegvárként ismert Hódmezővásárhelyen 2018-ban.

A lapnak nyilatkozott a German Marshall Fund elemzője, Hegedűs Dániel, aki szerint szoros választásra van kilátás, és nehezíti az ellenzék helyzetét, hogy a Fidesz úgy alakította át a választási körzeteket, hogy eleve előnyből indulnak. Emiatt az egységes ellenzéknek legalább 3-5 százalékkal több szavazatra lesz szüksége ahhoz, hogy tényleg többségbe kerülhessenek a parlamentben is. Ez jelentős különbség, és Hegedűs elmondása szerint ezt a különbséget egyelőre nem látni a közvélemény-kutatásokból.

A politikai verseny nem egy egyenlő pályán fog zajlani, hanem még jobban fog Orbán felé lejteni, mondta el a lapnak az elemző, aki szerint a választás integritása várhatóan még annál is rosszabb lesz, mint amilyen 2014-ben vagy 2018-ban volt. Ezért szerinte szabad, de nem tisztességes választás vár az országra.

A cikk azzal zárul, hogy közben Márki-Zaynak egy vékony vonalon kell mozognia, mellyel egyszerre szólíthatja meg a kiábrándult Fidesz-szavazókat, de közben nem tántorítja el a városi liberális-baloldali tábort sem.

42 éves korában meghalt Babicsek Bernát színész, harmonikaművész. A Blikk információi szerint a férfi egy január elsejei, solymári lakástűzben veszthette életét.

Babicsek többek között a Jóban Rosszban, a Szeress most és a Barátok közt című sorozatokban is szerepelt, emellett pedig számos zenés produkció közreműködője volt. December 31-én még a Centrál Színházban lépett fel Pokorny Lia társaságában.

Babicsek a színészi pályafutása mellett a Paddy and the Rats ír kocsmapunkot játszó miskolci zenekar tagja volt:

A helyszínről érkező fotók alapján nagy tűz tombol a parlament épületében Fokvárosban, a Dél-Afrikai Köztársaság fővárosában.

Egyelőre nem tudni, hogy mi okozta a tüzet, az AFP-nek a katasztrófavédelem szóvivője annyit tudott mondani, hogy a lángokat még nem sikerült ellenőrzésük alá vonniuk, és lángol az épület teteje is, valamint repedéseket jelentettek az épület falairól.

A tűz pár órával azután történt, hogy állami gyászszertartáson helyezték végső nyugalomra a 90 éves korában elhunyt Desmond Tutu Nobel-békedíjas anglikán érseket, a dél-afrikai apartheid-ellenes küzdelem egyik vezéralakját a fokvárosi Szent György-katedrálisban, ami a parlament közelében található.

Egy dél-koreai állampolgár átjutott a rendkívül erőteljesen őrzött határon, és Észak-Koreába disszidált, közölte a dél-koreai hadsereg vasárnap. A Reuters beszámolója szerint a dél-koreai katonaság szombat este indított keresőakciót a két, hivatalosan még mindig hadban álló országot elválasztó demilitarizált zónánál, majd megerősítették, hogy egy ember valóban átjutott Északra. Állapotáról semmiféle információ nem áll rendelkezésre.

Az átszökésről értesítették az északi rezsimet is, védelmet kérve a disszidensnek. A határátlépés eleve illegálisnak számít, és bonyolítja a helyzetet, hogy Észak-Korea rendkívül szigorú koronavírus elleni intézkedéseket vezetett be, bár Phenjan állítása szerint a vírus még mindig nem bukkant fel az országban.

Tavaly komoly felháborodást okozott, amikor észak-koreai határőrök lelőttek egy dél-koreai halászati tisztviselőt, aki korábban a tengeren tűnt el. Phenjan akkor a koronavírus-elleni intézkedéseket okolta a történtekért, és elnézést kértek.

Phenjan nyáron zárt le teljesen egy határvárost, és Kim Dzsongun akkor veszélyhelyzetet is hirdetett, miután egy illegális, Dél-Korea felől határátlépő a rezsim elmondása szerint koronavírusos tüneteket mutatott. A szigorú határzárak miatt rekord alacsonyan van az Észak-Koreából Dél-Koreába átszökő emberek száma.

Szilágyi Liliána úszó december 29-én előbb egy Facebook-posztban, majd két interjúban állította azt, hogy apja, Szilágyi Zoltán ügyvéd, aki egyben egy ideig az edzője is volt, testileg, lelkileg és szexuálisan is bántalmazta őt gyerekkorától kezdve, illetve az édesanyját is bántalmazta.

Az Úszószövetség másnap jelezte, hogy vizsgálatot indítanak, míg Szilágyi Zoltán egy nyílt levelet küldött el több szerkesztőségnek, melyben azt írta, hogy lánya nem mond igazat, és feljelentést tesz. December 31-én az Index kapott egy levelet Szilágyi Gerda, Liliána az apjukkal élő húgának aláírásával, melyben többek közt azt írja, Szilágyi Zoltán soha nem abuzálta sem őt, sem Liliánát. Édesanyjukról nem tesz említést.

Január elsején este megjelent új posztjában Szilágyi Liliána többek között ezekre a fejleményekre is reagált. Mint írta, az elmúlt napokban történt események után talán leginkább büszkeséget, erőt és reményt érez: rengeteg támogató üzenetet kapott, és reményt is, hogy igenis bárhonnan fel lehet állni: „Bármilyen mélyen is vagy, mindig van kiút! Mindig van megoldás, hiszen ahol megértés születik ott egy új út nyílik!”.

Szilágyi posztjában kitér arra is, hogy apja megnyilvánulására nem akar reflektálni, mert szerinte teljes mértékben önmagáért beszéltek a sorai. „Nem vagyok hajlandó nyílt vagdalkozásba kezdeni, mert ez az egész ügy sokkal de sokkal értékesebb annál, minthogy szappanoperát csináljunk belőle. A gyűlölet és a támadás csak rossz dolgot tud létrehozni. Én senkit nem akartam és nem is akarok tönkretenni, egyszerűen saját magamat szeretném tisztázni.”

A poszt legvégén pedig húgának üzent, mivel máshogy nem tudja elérni a testvérét, de tudja, hogy olvassa ezeket a sorokat:

„Tudd, hogy amióta megszülettél Te vagy a legnagyobb motivációm. Minden amit tettem és teszek, az nagy részben azért van, hogy egyszer Te is szabadon tudj élni! Mérhetetlen erő van benned és tudom, hogy nagyon-nagyon mélyen vagy most, de igenis egy igazi harcos és túlélő vagy! Mindig is az voltál! Sajnálom, ha nem érted miért történik most mindez. Sajnálom, hogy úgy alakult minden, hogy ott kell legyél! Legfőképpen pedig sajnálom, hogy önmaga védelme érdekében ugyanúgy pajzsként használ téged és a nevedet apánk, mint engem egykor. Ez nem a Te szégyened! Elmondhatatlanul szeretlek és hiányzol! De küzdök érted. Anyuval küzdünk érted minden téren! (Kérlek emlékezz mit mondtam 2016-ban!!!!!!)”

Őrizetbe vették az elismert ugandai írót, Kakwenza Rukirabashaiját, közölte az ügyvédje a hírügynökségekkel. A BBC beszámolója szerint egyelőre nem tudni, hogy miért tartóztatták le az írót, de nemrég Twitterén támadta az országot vezető Yoweri Musevenit, illetve fiát, Muhoozi Kainerugaba altábornagyot, akit többek között elhízottnak nevezett. Rubirabashaija arról is írt, hogy az elnöki család hatalmas szenvedést okozott az országnak.

A hatóságok nem erősítették meg Rubirabashaija letartóztatásának tényét, ugyanakkor ügyvédje, Eron Kiiza azt közölte a hatóságokkal, hogy a férfit a főváros, Kampala külvárosában, a rendőrségi hírszerzés központjában tartják fogva. Az ügyvéd elmondta azt is, hogy nem tudott kapcsolatba lépni az íróval, akit tudomása szerint hivatalosan még nem vádoltak meg semmivel.

Utolsó Facebook-posztjában kedden Rubirabashaija arról írt, hogy fegyveres emberek törtek be a házába, akik azt állítják magáról, hogy rendőrök, de nincs rajtuk egyenruha.

Rubirabashaija idén nyerte el a Pen Pinter Nemzetközi Bátorság-díjat, amit minden évben olyan írónak osztanak ki, akik üldöznek azért, mert leírja a véleményét. Legismertebb műve a Greedy Barbarian című szatirikus regény, amely egy elképzelt, rendkívül korrupt országban játszódik, illetve a Banán Köztársaság című műve, melyben arról írt, hogy hogyan kínozták meg, amikor 2020-ban őrizetbe vették.

Az idén 77 éves Museveni 1986 óta vezeti Ugandát, és gyakori feltételezések szerint fiát, a hadseregben nagyon befolyásos Kainerugabát látná szívesen utódjaként.

A koronavírus-járvány ötödik hullámára készülnek Romániában, írja az MTI. A járványról közölt hivatalos adatok azt jelzik, hogy az ötödik hullám el is kezdődött, Alexandru Rafila egészségügyi miniszter azonban ezt nem erősítette meg szerdai sajtótájékoztatóján.

A hírtelevíziók által élőben közvetített sajtótájékoztatón Adriana Pistol, a Közegészségügyi Intézet (INSP) igazgatója valószínűsítette, hogy már január közepére az omikron vírusváltozat válik dominánssá Romániában, és január végén a vírus közösségi terjedésével kell számolni. Utóbbi azt az állapotot jelzi, amikor már nem állapítható meg, hogy egy-egy fertőzött kitől kapta el a vírust.

Adriana Pistol megemlítette: míg a negyedik hullám kezdetétől 52 nap telt el a hullám tetőzéséig, az omikron vírusváltozat által okozott ötödik hullámnál már 31 napon belül elérhetik a napi 25 ezer új esetet, és megtörténhet, hogy a tetőzés ennél is nagyobb napi esetszámnál következik be.

Adriana Pistol optimista, közepes és pesszimista forgatókönyvet is bemutatott. Az optimista szerint napi tíz százalékkal nő az esetszám, a fertőzötteknek azonban csak öt százaléka kerül kórházba, és a beutaltak tíz százaléka szorul intenzív terápiára. A pesszimista forgatókönyv a napi fertőzések ugyanolyan ütemű növekedésével számol, de úgy tekinti, hogy a fertőzöttek több mint húsz százaléka kerül kórházba, és a beutaltak 12 százaléka szorul intenzív terápiás kezelésre.

Az egészségügyi szakember szerint az optimista forgatókönyv szerint 41 nap alatt emelkedik 25 ezerre a kórházban kezelt fertőzöttek száma, a közepes forgatókönyv szerint ez 37 nap alatt, a pesszimista szerint pedig már 27 nap alatt megtörténik. Az intenzív terápiás osztályokon az optimista forgatókönyv szerint 33, a közepes szerint 26, de a kedvezőtlen előrejelzés szerint már 20 nap alatt meghaladja az 1500-at a betegek száma.

Alexandru Rafila egészségügyi miniszter a tesztelési kapacitás növelését helyezte kilátásba, és olyan központok létrehozását jelentette be, amelyek felmérik az enyhe és közepes tüneteket mutató fertőzöttek állapotát, és kezelést is nyújtanak számukra.
A miniszter az Egészségügyi Operatív Információkat Kezelő Csoport (GMIOS) létrehozását is bejelentette, amely nyilvántartja az intenzív terápiás szabad ágyakat, és koordinálja a kapacitások elosztását. A miniszter megjegyezte: 2805 olyan intenzív terápiás ágy van az országban, amelyhez személyzet is biztosítható.

A miniszter fontosnak tartotta a könnyebb esetek ambuláns kezelésének a kiterjesztését, és az ehhez szükséges olyan innovatív gyógyszerek beszerzését, mint a Paxlovid és a Molnupiravir.

A miniszter arra is kitért, hogy újra kell éleszteni az oltási kampányt, hiszen csakis ezzel kerülhető el, hogy a fertőzés súlyos megbetegedést okozzon. Hozzátette: mindenképpen szeretnék elkerülni, hogy le kelljen zárni az országot, hogy be kelljen zárni az iskolákat, és minél alacsonyabbra szeretnék szorítani a halálos áldozatok számát. Reményét fejezte ki, hogy megszületik a politikai megállapodás a Covid-igazolvány munkahelyi megkövetelését előíró jogszabály elfogadásáról.

A hatóságok által közölt hivatalos adatok szerint kedd óta növekszik a hét nap alatt rögzített új esetek száma. A szerdával záruló hét napban immár tíz százalékkal több új esetet (5420) jegyeztek, mint a korábbi hét napon (4888). Alexandru Rafila egészségügyi miniszter a szerdai sajtótájékoztatón még vonakodott kijelenteni, hogy elkezdődött az ötödik hullám. Megjegyezte: meg kell győződniük arról, hogy tovább növekszik-e, vagy megállapodik az új esetek napi száma.

A szerda délután közölt hivatalos adatok szerint az elmúlt 24 órában 1271-en fertőződtek meg koronavírussal, és 33-an haltak meg a kór következtében Romániában. Jelenleg 2359 fertőzöttet kezelnek kórházban, 392-t intenzív terápiás osztályon. (MTI)

Elaine Thompson-Herah és Robert Lewandowski zárt az élen a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) hagyományos év végi szavazásán, amelyen Szilágyi Áron a hetedik lett, írja az MTI.

Az esztendő legjobb férfi sportolójának megválasztott lengyel labdarúgó a Bayern Münchennel bajnok lett és német Szuperkupát nyert, a naptári évben 43 Bundesliga-gólt szerzett, amivel megdöntötte Gerd Müller 1972-es rekordját. A sorozatban harmadik olimpiai bajnoki címét nyerve a kardozók közt történelmet író Szilágyi Áron a hetedik helyen zárt.

A női sportolók között győztes Thompson-Herah a tokiói ötkarikás játékokon 100 és 200 méteren is diadalmaskodott, valamint tagja volt a 4x100-on aranyérmes jamaicai váltónak.

Az internetes szavazáson idén 114 ország 529 sportújságírója vett részt.

Az AIPS Év legjobbjai szavazás dobogósai:

férfiak:

• 1. Robert Lewandowski (labdarúgás, lengyel) 435 pont
• 2. Max Verstappen (Formula-1, holland) 349
• 3. Lionel Messi (labdarúgás, argentin) 311
• ...7. SZILÁGYI ÁRON (vívás) 271

nők:

• 1. Elaine Thompson-Herah (atlétika, jamaicai) 605 pont
• 2. Alexia Putellas (labdarúgás, spanyol) 490
• 3. Yulimar Rojas (atlétika, venezuelai) 346

A természeti katasztrófákból származó globális gazdasági veszteségek 2020-ban 190 milliárd dollárra rúgtak, és az éghajlati szélsőségek miatt az Európai Unióban már most 3,4 milliárd eurót teszi ki az éves várható károk összege és ez a század végére a tízszeresére nőhet, írja a Másfélfokon megjelent cikkében Szabó Amanda Imola doktorandusz, meteorológus-éghajlatkutató.

A cikk szerint a kritikus infrastrukturális elemek egyike sincs biztonságban, mindegyik rendszerben van legalább egy súlyosan sérülékeny elem, ami komoly működési és ellátási zavarokhoz vezethet. És míg az EU gazdasági veszteségei az iparban, a közlekedésben és az energiaszektorban lehetnek a legnagyobbak, addig Magyarországon a magasfeszültségű vezetékeket tartó oszlopok és póznák kidőlése veszélyezteti a villamosenergiaellátó-rendszert, és a növekvő hőhullámos és aszályos időszakok miatt a Paksi atomerőmű termelési hatékonysága is bizonytalanná válhat időszakosan.

Szabó elemzése szerint az egyik legnagyobb kihívás, ami egyben magyarázza a nagyon jelentős költségeket is, hogy a kritikus infrastruktúrák tervezése és telepítése során nem számoltak a klímaváltozás hatásaival. Ezeket mind a mai napig úgy tervezik, hogy közben a maival nagyjából megegyező klímaviszonyokat feltételeznek. Ennek pedig nagy jelentősége van, hiszen például a széntüzelésű erőműveket 40-50 évre, a vízerőműveket vagy az egyes földműveket, mint a töltések, gátak, pedig akár 100 évre tervezik.

„Azonban a változó éghajlat és az ebből eredő szélsőségesebb időjárási események miatt a több évtizedre szóló tervezéshez használt éghajlati becslések elévülnek, a klímaváltozás pedig az infrastrukturális elemek korábban meghatározott tűrőképességi szintjét feszegeti” – írja a cikk.

Az ipar, a közlekedés és az energiaszektor a leginkább érintett Európában, és ezeket a kockázatokat Magyarországon is látni: a cikk hazai helyzettel foglalkozó részében Szabó kitér arra, hogy itthon például a paksi atomerőmű működtetését nehezítheti a klímaváltozás: „az erőmű hűtővíz-rendszerének részét képező Duna vízhőmérsékletének emelkedése is meghatározza a Paksi Atomerőmű blokkjainak hatékonyságát. Az elmúlt években több példa is volt, hogy a folyó alacsony vízállása és magas hőmérséklete miatt korlátozni kellett a termelést, sőt, kilátásba helyezték a hűtővízszivattyúk használatát. Az éghajlati modellek alapján mind a hőhullámok, mind az aszályos időszakok száma és intenzitása is növekedni fog Magyarországon.”

A cikk kitér arra is, hogy a hazai villamosenergiaellátó-rendszerben a legtöbb kárt jelenleg a szélnyomás jelenti: „a szélsőséges szeles események valószínűségének növekedésével tovább fokozódhat a rendszert érő terhelés és ez gyakran a tartóoszlopok szerkezetének károsodásához vezet. Jelentős veszélyeket hordoznak a tapadó csapadékkal (ónos eső, zúzmara, hó) és hirtelen nagy mennyiségben lezúduló esővel járó időjárási események, utóbbi esetén a kialakuló földcsuszamlás vezethet a tartóoszlopok kidőléséhez. Ezt előidézhetik aszályos és meleg időszakok is, mert a kiszáradó talaj veszíthet teherbíró képességéből”.

A teljes elemzést a Másfélfokon lehet elolvasni.

Mostanáig 130 embert hallgattak ki gyanúsítottként a hatóságok a koronavírus elleni védettségi igazolással kapcsolatos visszaélések miatt - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Bűnügyi Főigazgatóságának főosztályvezetője szerdán online sajtótájékoztatón.

Szelei Pál megerősítette, hogy az egészségügyi területen dolgozók egy része is érintett az eljárásokban, az ő esetükben vesztegetés, vesztegetés elfogadása és közokirathamisítás is előfordult.

Váradi Piroska, a Nemzeti Védelmi Szolgálat főosztályvezetője azt hangsúlyozta: az egészségügyi ellátórendszer oltásokkal, tesztelésekkel foglalkozó dolgozóira jelentős korrupciós nyomás nehezedik. Felhívta a figyelmet arra, hogy ha egy egészségügyi dolgozó kiállítja a védettségi igazolást egy be nem oltott számára, s ő később megfertőződik koronavírussal, akkor az egészségügyi dolgozó esetében a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés elkövetése is megállapítható. (MTI)

Felzúdulást keltett Cristiano Ronaldo új szobra Indiában, írja a helyi sajtó beszámolói alapján a BBC. Az aranyozott szobrot Goa államban állították fel, ahol a portugál csatár meglehetősen népszerű a fiatalok körében, ugyanakkor akadtak, akik szerint ízléstelen és szerencsétlen volt a szobor ötlete, hiszen Goa portugál gyarmat volt, és éppen 60 éve váltak függetlenné.

A szobor ellenzői között akadtak olyanok is, akik szerint inkább a helyi focistákat kéne kiemelni és ünnepelni, főleg, mert az indiai válogatottban számos Goából érkező játékos fordult már meg.

A beszámolók szerint a szobor avatása idején többen is fekete zászlókkal tiltakoztak. A gyarmati múlt ellenére a portugál válogatott népszerű az indiai államban, többek között azért, mert számos goai lakos élt korábban az európai országban, vagy élnek még ott rokonai.

Ugyanakkor épp idén van a függetlenné válás 60. évfordulója, és jobboldali tiltakozók szerint nem lett volna épp idén egy portugál hírességnek szobrot emelni, hiszen ezzel megsértették azoknak az emlékét, akik a gyarmatosítók ellen küzdöttek.

A hindu nacionalista kormánypárt, a BJP helyi képviselője, Michael Lobo ugyanakkor megosztotta a szoborról készült fotót közösségi oldalán, és arról beszélt, hogy a szobrot a fiatalok kérésére emelték, és inspirálhatja őket, hogy még magasabbra jussanak a labdarúgásban.

A BBC megjegyzi, hogy ugyan Indiában még mindig a krikett a legnépszerűbb sportág, az elmúlt években rendkívül felkapott lett a foci, elsősorban épp az angol Premier League, ahol Ronaldo is játszik.

29,4 milliárd forinttal emeli meg a kormány az orvosi ügyelet, a készenlét, az önként vállalt túlmunka és a sürgősségi osztályok szakdolgozóinál a sürgősségi betegellátási műszakpótlék kifizetéséhez szükséges keretet. Ez a Magyar Közlönyben kedd este megjelent kormányhatározatból derül ki, amiről a Magyar Rezidens Szövetség számolt be közleményében.

A rezidenszövetség egyfelől üdvözölte, hogy a kormány külön támogatást biztosít a kórházaknak az ügyeletek és a túlmunkák kifizetéséhez, másrészt viszont hangsúlyozták, hogy biztosítani kell: „a legnagyobb arányú ügyeletidíj-emelésben az ügyeleti munkából legnagyobb terhet viselő orvosok, köztük a rezidens orvosok részesüljenek”.

A Magyar Orvosi Kamara még december közepén figyelmeztetett arra, hogy rendezni kell az ügyeleti díjak rendszerét, hiszen nem tartható fenn az a helyzet, hogy az orvosok az ügyeletekért a normál órabérért kevesebbet kapnak.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő számolt be arról oldalán, hogy apjával közösen újabb pert nyertek meg az Origóval szemben. A per tárgya egy kereken öt évvel ezelőtt megjelent cikk volt, amivel kapcsolatban a jogerős ítélet ellenére, a határidő lejárta ellenére sem jelent meg helyreigazítás, írja Hadházy.

„Az Origo mindent megtett, hogy elkerülje, aztán hogy késleltesse a marasztaló ítéletet a »zöldbáró« szüleimre szórt mocsok miatt ( akik egyetlen négyzetméter állami földet nem vettek, viszont negyven éve saját kezűleg művelnek -apránként, szintén saját kezűleg telepített- 6,5 hektár szőlőt. )” – írja a képviselő, aki felidézte, hogy az Origo az első ítéletet fellebbezte, de az ítéletet az első eljárásban helybenhagyta a fellebviteli bíróság azzal, hogy a kártérítési összeget jobban kellett volna indokolnia az ítéletnek. Így új eljárás indult, amely megerősítette az összeget.

Az ítélet indoklásában az is szerepel, hogy a bíróság szerint „szándékos, kifejezetten ártó szándékú, folytatólagosan elkövetett lejárató kampányról” volt szó, és az összegnek nem csak a kártérítést, hanem a visszatartó hatású büntetést is szolgálnia kell.

Hadházy azzal folytatja, hogy „persze a 400 ezer forinton is csak röhög az Origo és röhögve nem teszi közzé a helyreigazítást. Mint korábban már beszámoltam róla, büntető perekben pedig röhögve letagadja, hogy tudná, ki írta a cikket. Így sem a kártérítéstől, sem a helyreigazítás miatti cikitől, sem a rágalmazás miatt kiszabott ítélettől nem kell tartaniuk.”

Nemrég részletes cikkben mutattuk be, hogy a központilag vezérelt fideszes médiabirodalommal kapcsolatban a bíróságok egyre gyakrabban mondják ki, hogy szándékosan manipulál és téveszti meg a közönséget, és ezek a felületek akár a jogerős ítélet végrehajtását is megtagadják, hogy körmük szakadtáig védhessék rágalmaikat.

A nyolc legnagyobb amerikai médiavállalkozás legkevesebb 115 milliárd dollárt tervez új filmek és sorozatok gyártására költeni 2022-ben, írja a Financial Times. A gigantikus kiadásokat az úgynevezett streamingháború hajtja előre: az elmúlt években rengeteg streamszolgáltató indult, hogy megtörjék a Netflix dominanciáját, és a versenyben, melyben egymástól próbálják elszipkázni az előfizetőket, egyre drágább és drágább tartalmak készülnek. Nem véletlen, hogy a streaming egyelőre a legtöbb vállalatbirodalom számára veszteséges üzletet jelent.

„Nem lehet visszafordulni, a verseny egyetlen módja, ha egyre többet és többet költenek prémium tartalmakra” – mondta erről a lapnak Michael Nathanson médiaelemző.

A minimum 115 milliárd dolláros költségvetést a Financial Times számolta ki az elérhető üzleti tervekből. És ha a sportesemények közvetítési jogait is bevesszük a képbe, akkor 140 milliárd dollár fölötti kiadásokról van már szó. A lap cikkéből kiderül, hogy a Disney például 35-40 százalékkal többet, 23 milliárd dollárt tervez költeni a streamfelületére szánt tartalmakra. Ha hozzávesszük a sportjogokat is, 33 milliárd dollárnál vagyunk, ami 65 százalékos növekedés 2020-hoz képest.

A Disney jövőre többek között a Tom Hanks-féle Pinokkióval, a Verdák új részével, és az Ewan McGregor főszereplésével készülő Obi-Wan Kenobival készül a jövő évre. A lapnak nyilatkozó egyik iparági forrás egyszerűen észbontónak nevezte a jövő évi számokat.

A Financial Times hangsúlyozza, hogy a legutóbbi negyedévekben a legnagyobb streamoldalak mind az új előfizetők számának csökkenését tapasztalták. A Netflix igazgatói szerint azért, mert nem készültek el a tervezett nagyobb produkciók, mivel a járvány nehéz helyzetbe hozta az egész szektort. Ugyanakkor vannak gazdasági elemzők, akik rendszerszintű problémáktól tartanak, hiszen kérdés, hogy mennyire lehet nyereséges az az üzletág, ahol az éllovasnak is erőteljesen kell befektetnie ahhoz, hogy megmaradjon az előnye.

A Netflix jövőre 17 milliárd dollárnál is többet költhet tartalomgyártásra, ez 25 százalékkal több mint 2021-ben és 57 százalékkal több a 2020-as adatnák. A vállalatnál ugyanakkor arra számítanak, hogy nyereségesre tudják majd fordítani a következő évet, ami mérföldkövet jelentene a Netflix számára.

A Morgan Stanley szerint különösen a hagyományos médiavállalatok kilátásait tépázhatja meg a streamingháború, mivel úgy érzik, hogy nem engedhetik meg maguknak, hogy kimaradjanak ebből a történetből, másrészt semmi nem garantálja, hogy a beleölt rengeteg pénz valaha megtérül.

Ráadásul a hatalmas verseny felvitte a gyártási költségeket is: gyakorlatilag mindenért, így háttéremberekért, technikai személyzetért, helyszínekért is nagy a küzdelem, ez pedig még drágábbá tette a vállalatok számára a gyártást.

„Mészáros Lőrinc és családja” végzett ismét az élen a Forbes listáján, melyen Magyarország leggazdagabb embereit összesítik évről évre. A második Csányi Sándor, míg a harmadik Felcsuti Zsolt, aki először került fel a dobogóra.

„Mészáros Lőrinc és családja” vagyonát a lap 488,1 milliárd forintra teszi a lap.

Oldalán számolt be Jakab Péter, a Jobbik elnöke, hogy első fokon pert nyert az egyik fideszes újsággal szemben, amelyik azt állította, hogy az Országgyűlés által számára bérelt lakást nem ő használja, hanem a tulajdonossal együtt kiadta másnak.

November közepén a Bors nyomán a teljes fideszes médiabirodalom összehangoltan írt arról, hogy „Jakab Péter a hivatalos szerződések szerint Budapesten, a XI. kerületi Fraknó utcában bérel egy lakást évi közel 3 millióért, amelyet az Országgyűlés hivatala fizet”.

A jobbikos politikus már akkor jelezte, hogy jogi lépéseket tesz minden egyes lap ellen, amelyik átvette ezt az anyagot, és mint írja, most megjött az első bírósági ítélet.

„Ezúttal Mészáros Lőrinc megyei napilapját, a Fejér Megyei Hírlapot kötelezte a bíróság helyreigazításra és perköltség megfizetésére, amiért hazudtak nem csak az albérletemről, de arról is, hogy mindezt a Bors szerkesztőségének vezető jobbikosok mondták. A tárgyalásra a fideszes lap ügyvédje már el sem jött. Tudta ő is, ekkora hazugságot nincs ügyvéd, aki meg tudna védeni” – írta erről Jakab Péter.

A világ legismertebb klímaaktivistája, Greta Thunberg a Washington Postnak adott interjút, és a beszélgetés során többek között Joe Biden amerikai elnököt is kritizálta.

„Furcsa, hogy az emberek úgy tekintenek Joe Bidenre, mint a klímáért felelős vezetőre, miközben látjuk, hogy mit tesz a kormánya. Az Egyesült Államok valójában bővítette a fosszilis infrastruktúráját” – mondta Thunberg, aki szerint nem rajtuk, aktivistákon és fiatalokon kéne múljon, hogy felhívják a figyelmet a problémákra, és tájékoztassák az embereket arról, hogy valódi vészhelyzettel állunk szemben.

Novemberben Thunberg az ENSZ klímaügyi csúcstalálkozóját is kudarcnak nevezte, ami szerinte valójában egy PR-esemény volt, és az ott megjelent vezetők nem tettek semmit azon kívül, hogy rendkívül aktívan hoztak létre kiskapukat, illetve megteremtették a kereteit annak, hogy profitálhassanak egy pusztító rendszerből.

Most az interjúban a klímacsúcsot lezáró megállapodásról elmondta, hogy önmagában az eredménynek tekinthető, de semmit nem fog érni, ha nem növeli meg egyben a világ vezetőinek ambícióit is.

A klímacsúcs pozitív következményének nevezte, hogy kiderült, a jelenlegi körülmények között, a jelenlegi rendszeren belül nem lehet megoldani a klímaválságot, ha csak nem jön egy nagyon erőteljes nyomás kívülről. Thunberg szerint a hasonló események nagy lehetőséget jelentenek, hogy tömegeket mobilizáljanak a klímaválság miatt.

Mint a Guardian megjegyzi, a glasgowi klímacsúcson Biden azt ígérte, hogy jó példával elől járva fogják vezetni a klímaváltozás elleni harcot, többek között vállalva, hogy csökkentik a metánkibocsátást és az erdőirtásokat. Ugyanakkor hiába vállalta több mint 40 ország ugyanott, hogy felhagynak a szénbányászattal, az Egyesült Államok nem volt köztük. A lap által idézett ENSZ-előrejelzés szerint a következő 20 évben világszerte tovább nőhet a kőolaj és a földgáz előállítása, kétszer akkora léptékben, mint ami a párizsi klímacsúcson kitűzött 1,5 fokos melegedési korláton belül maradáshoz szükséges lenne. E előrejelzés szerint az Egyesült Államok kőolaj-termelése 17, míg földgáz-termelése 12 százalékkal nőhet 2030-ig.

A Biden-kormány emellett eddig legalább 3091 új fúrási engedélyt adott ki szövetségi tulajdonban lévő területeken, azaz gyorsabb ütemben engedélyezik az új feltárásokat, mint ahogy a Trump-kormány tette. Novemberben pedig minden idők legnagyobb feltárási aukcióját tartottak meg, amikor 32 millió hektárnyi területet kínáltak fel a Mexikói-öböl fenekén.

Thunberg szerint valójában a politikai akarat tart vissza minket: „A célunk az, hogy olyan megoldást találjunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy úgy folytassuk az életet, ahogy megszoktuk. De a kellemetlen igazság az, hogy ehhez már túl késő van. Vagy a világ vezetői hagyták túl későre. Most kell alapvetően megváltoztatnunk a társadalmainkat. Ha 30 évvel ezelőtt kezdtük volna el, simábban ment volna. De most más a helyzet." – mondta erről a lapnak.

Majdnem az év végéig kellett várni az év egyik legérdekesebb filmes felhördülésére, de megérte, mert izgalmas vita kerekedett belőle: december elején jelent meg a New Yorkerben egy nagyon hosszú portrécikk a Succession egyik főszereplőjét alakító Jeremy Strongról, és a cikknek meglepően komoly utóélete lett.

Strong ugyan már a negyvenes éveiben jár, évtizedek óta az amerikai filmiparban dolgozik, több híres filmben is volt már jelentősebb epizódszerepe, de igazán csak a HBO-s, nálunk Utódlás címen futó sorozattal futott be. A Succession az elmúlt évek legtöbbet díjazott és méltatott sorozata, egy fiktív, de elég valóságosnak bemutatott, családi kézben lévő konzervatív médiabirodalom sorsáról szól, és Strong alakítja az apjával szembeforduló Kendall Royt.

A Succession sikere talán magyarázható azzal is, hogy a készítők nagyon jó érzékkel nyúlnak a királydrámák klasszikus dramaturgiájához, a családon belüli átverések és árulások sokszor gyönyörűen megkomponált jelenetekben bomlanak ki. Például a harmadik évad zárórészének e híressé vált jelenetében:

De emellett sokat számít a remek színészválasztás is: az idős családfőt alakító Brian Cox sok évtizedes brit színházi múlttal érkezett, és a négy viaskodó testvér szerepére is nagyon jó érzékkel sikerült színészeket találni. Különösen igaz ez a Kendallt alakító Strong esetében, aki tavaly az Emmyt is elnyerte az alakításáért.

Kendall a sorozat egyik legösszetettebb karaktere, minden egyes másodpercben feszültség és bizonyítási kényszer hatja át, képtelen egy pillanatnyi felszabadultságra. És ugyan elvileg sokszor úgy tűnik, mintha ő lenne a sorozatban a „jó főhős”, aki a változásokban érdekelt, a Succession forgatókönyvírói elég profik abban, hogy egyik szereplővel se tudjunk túlságosan azonosulni. Különösen az első évadban lehetett az az érzésünk, hogy az egymással hadakozó szupergazdag családtagok közül képtelenség bárkivel is igazán szimpatizálni, az egész világuk úgy rohadt és nyomorúságos, ahogy van.

Strong pedig sosem csinált titkot abból, hogy hatalmas intenzitással vetette bele magát a szerepbe, korábbi interjúiban is beszélt arról, hogy ugyanannyira komolyan veszi Kendall szerepét, mint a saját életét, és az elhivatottságról meséltek már a sorozatbeli kollégái is. Ehhez képest is meglepő volt, hogy a New Yorker portrécikke milyen lendülettel szállt bele a szerepével túlságosan azonosuló Strongba.

„Nem tudok úgy dolgozni, mintha egy tévéműsort készítenék. Valamilyen oknál fogva el kell hinnem, hogy ez a valóság, és el kell köteleznem magam ennek a hitnek az érzése mellett” – mondta Strong a módszeréről egy ponton, és a cikkben bőven találni erre példákat: amikor a harmadik évad során annyira komolyan vett egy jelenetet, hogy végül leugrott egy emelvényről, és megsérült a lába. Vagy amikor még az első évadban egy drága, de futásra teljesen alkalmatlan Tom Ford cipőben rohant végig Manhattanen, ami persze komolyan feltörte a lábát, és erre amúgy semmi szükség nem lett volna a jelenet szempontjából, de ő ragaszkodott hozzá. Vagy hogy nem volt hajlandó a családtagjait alakító színészekkel egy stábbuszban sminkelni, hogy így is dolgozzon karakterének magányán. De előkerültek régebbi példák is, például az Aaron Sorkin rendezte The Trial of the Chicago 7 forgatásáról, ahol Strong el szerette volna érni, hogy tényleg fújják le őt és kollégáit igazi könnygázzal, hogy hitelesebb legyen a jelenet, ám amire Sorkin a jelenlévő 250 ember miatt nem volt hajlandó.

A 40 ezer karakteres, tényleg gigahosszú cikket a New Yorker állandó szerzője, Michael Schulman írta, aki évtizedek óta ismerni Strongot, és hónapokat töltött a portré megalkotásával. A cikk egyik hangsúlyos iránya, hogy Strong egyáltalán nem érti a viccet: míg a szerzők és többi színész is hajlamos a Successiont a nyilvánvaló családi dráma-szál mellett szatirikus, a leggazdagabbak világát abszurd módon kifigurázó sorozatnak tekinteni, addig Strong számára az egész véresen komoly, amiben nincs helye a szórakoztatásnak.

Ehhez Schulman elég erős idézeteket gyűjtött össze az interjúalanyaitól: Brian Cox, akit úgy jellemez a cikk, mint aki képes ide- és odakapcsolni a szerepe, illetve a hétköznapi énje között, például arról beszél, hogy ez a fajta túlzott beleélés egy kifejezetten amerikai betegség, míg a Strong karrierjében fontos szerepet betöltő Robert Downey Jr. úgy fogalmaz, hogy szerinte Strong átlépte a Rubicont, a sorozatban az öccsét alakító Kieran Culkintól pedig az jelent meg a lapban, hogy Strong színészi módszerei talán őt magát segítik, de az biztos, hogy Culkin számára nem jelentettek segítséget.

És ugyan sejteni lehet, hogy Schulman a portrécikk megírásához mindegyik interjúalanyával hosszabban beszélgetett, azaz vélhetően nem annyiból állt a kommunikációjuk, hogy ők Strong módszerét szidták, az elkészült cikkben nem egyszer csak hasonló rövid odaszúrások fértek bele.

A cikk megjelenése után kevéssel virális lett, és Hollywood-szerte egymást érték a tiltakozások: többek között Anne Hathaway, Vincent D’Onofrio vagy Jessica Chastain sietett Strong védelmére, ahogy az amerikai filmipar egyik legsikeresebb forgatókönyvírója, a New Yorker portrécikk megszületésében szintén segédkező Aaron Sorkin is megszólalt, aki szerint a lap egy rendkívül eltorzított portrét közölt a színészről, és védelmébe vette Strong színészi módszereit. Erre válaszul a sorozat producere, Adam McKay Twitteren írt arról, hogy „Jeremy nemcsak egy kedves fickó, de egy zseniális színész is, aki éppen a New Yorker írója által kigúnyolt szenvedélye miatt kapott szerepet a Successionban”.

A New Yorker cikk több pontján is Strong egészsége miatt aggódó brit színész, a Logan Royt alakító Brian Cox pedig egy amerikai talkshow vendégeként beszélt a cikkről, és elmondta, hogy szerinte Strong megközelítésével kapcsolatban az a lényeg, hogy mi jön ki mindebből. És amúgy semmi problémája nincs vele, nagyszerű apának és rendkívül egyedi személyiségnek gondolja. De szerinte Strong a munkája megszállottja: „És aggódom amiatt, hogy ez mit tesz vele. Ha az ember nem tudja elkülöníteni magát, mert minden nap ezzel foglalkozik. Nem tud benne élni, és a végére elhasználódik” – mondta Cox, aki a színészkedést szintén rendkívül intenzíven megélő Daniel Day-Lewis példáját hozta fel, aki 55 évesen visszavonult a filmezéstől.

A kiváltott hullámokat látva végül a New Yorker is megszólalt, megvédve a cikket. A lap szóvivője szerint az írás egy rendkívül elkötelezett színész árnyalt, sokoldalú portréja, ami sokféle reakciót váltott ki az emberekből, és közülük többen mondták azt, hogy a cikk elolvasása után még inkább lenyűgözte őket Jeremy Strong művészete.

De miért baj ez?

Az egyik legizgalmasabb kérdés a cikkel kapcsolatban, hogy miért akadtak ki ennyien rajta. Ami kiderült Strong színészi módszereiről, az hosszú évtizede a filmipar bevett része. Az, hogy egy-egy szerep kedvéért egy színész mondjuk durván meghízik vagy lefogy, hogy átalakítja a testét, vagy ahogy Robert De Niro taxis engedélyt szerzett a taxisofőr forgatása előtt, Daniel Day-Lewis tolószékbe költözött A bal lábamra készülve, Leonardo DiCaprio mindenféle állati belsőségeket fogyasztott A visszatérő szerepére hangolódva, mindezek lelkesen idézett példái voltak a színészi elköteleződésnek. Ahogy lehet tudni azt is, hogy Jim Carrey is rendkívül komolyan vette a kihívást, hogy Andy Kaufmant alakítsa, és a forgatás hónapjaiban teljesen azonosult a szerepével.

Ezeket a rendkívül intenzív, sokszor fizikailag is megterhelő beleéléseket leggyakrabban a method acting fogalmával szokás összefogni, ami a Sztanyiszlavszkij-módszer korszerűsített verziója. Ezt a kifejezést az elmúlt évtizedekben kopásig használták, sokszor nem is egy kidolgozott módszertant értve rajta, egyszerűen csak szinonimája lett annak, ha egy színész komolyan veszi a feladatát. Strong amúgy nem is tartja magát method-színésznek, a New Yorker újságírójának arról beszélt, hogy a szerepekhez nem a saját életéből merít ihletet, hanem épp ellenkezőleg, alakítás közben igyekszik mindent, de tényleg mindent kizárni, aminek nincs köze a karakterhez és a jelenthez.

Azt egyelőre csak találgatni lehet, hogy miért pont Strongon csattant ez az egész. Hadley Freeman, a Guardian rutinos filmügyi újságírója szerint például Strong legnagyobb hibája az lehetett, hogy ennyire intenzíven vetette bele magát egy olyan sorozat készítésébe, ami több színész közös munkája kéne legyen, és emiatt összeütközött a kollégáival. De, mint Freeman írja, egész biztos, hogy De Niróval se volt túl szórakoztató együtt dolgozni a Keresztapa 2. forgatásán, ahogy Marlon Brandóval sem az első részén, mégsem nevette ki őket senki a túlzott komolyságukért.

Az egyik lehetséges magyarázat éppen az lehet, hogy Strong egyszerűen nem annyira híres, mint De Niro vagy mondjuk a szerepével szintén vállaltan azonosuló Nicole Kidman, és ezért tőle sokkal kevésbé fogadják el ezt. De Freeman felveti azt is, hogy lehet, annyi csak a gond Stronggal, hogy egyszerűen nem elég jóképű, mint mondjuk Day-Lewis vagy Johnny Depp, akiket sosem gúnyoltak ki a túlzott átélésükért. Erre amúgy a New Yorker-cikkben is történik célzás, amikor Schulman egy ponton olyan lógóarcú emberként jellemzi Strongot, aki nem a sztárságra született.

Még tovább megy a történtek elemzésében a Vox cikke, melyben Aja Romano arról ír, hogy a különcség, az excentrikusság a művészek esetében régóta megszokottnak számított, de lehet, hogy az internet hatására ez épp a szemünk láttára változik meg. Romano úgy látja, hogy egyre nagyobb a közösségi igény bármiféle excentrikusság becsmérlésére. Szerinte ez a tendencia volt tetten érhető az év amerikai mikrobotrányában, a rossz művészbarát-vitában, amiről mi is hosszan megemlékeztünk.

A Vox elemzése szerint az interneten elterjedt az a mentalitás, hogy bárki, aki túlságosan esetlennek, öntudatlannak, túlzottan komolynak, szenvedélyesnek vagy ügyetlennek tűnik, az könnyen közösségi támadások célpontja lehet, annak ellenére is, hogy olyan személyiségjegyek miatt támadják, melyek valójában senkinek nem ártanak. És erre játszanak rá ezek a virális portrécikkek, melyek meglovagolva a netes közösségek ítélkezési kedvét, a különcséget teszik gúny tárgyává.

Tényleg elképzelhető, hogy a számtalan botrány, politikai fordulat és jogerős ítélet után Silvio Berlusconi még egyszer feltörhet, és Olaszország elnöke lehet? Ez az a kérdés, amit egyre többen tesznek fel Olaszország- és Európa-szerte, miután fennáll a lehetősége, hogy az olasz parlamenti képviselők jövő januárban a 85 éves politikust választják államfőnek.

Sergio Mattarella olasz köztársasági elnök hétéves mandátuma februárban véget ér, az olasz parlament két háza utódot választ. A jobbközép Forza Italia párt alelnöke, Antonio Tajani a BBC-nek azt mondta, hogy Berlusconi lehet a kiválasztott. Tajani és Berlusconi együtt alapították meg a Forza Italiát 1993-ban, és a párt évtizedeken át meghatározó szereplője volt az olasz politikának, Berlusconi pedig négyszer töltötte be a miniszterelnöki posztot, ezzel a világháború utáni időszakban ő volt leghosszabb ideig hivatalban Olaszországban.

Berlusconi december elején indította be a kampányát, többek között elküldte az államfőt választó közel ezer politikusnak a korábbi beszédeit tartalmazó antológiát, és igyekezett magát a liberális értékek mellett kiálló, az európai politikában is otthonosan mozgó államférfiként pozicionálni.

Az államfő megválasztásához a két ház képviselőinek kétharmada szükséges, de ha három kör alatt sem sikerül senkinek megszereznie a szükséges szavazatszámot, akkor feles többséggel választanak. December elején arról jelentek meg elemzések, hogy ha Berlusconi nem is tud magának összeszedni elegendő szavazatot, annyira azért lehet erős, hogy végül „királycsinálóként” érdemben beleszólhasson a következő köztársasági elnök megválasztásába. A helyzetet bonyolítja, hogy a szavazás titkos, és az olasz államfő választása hagyományosan megjósolhatatlan kimenetelű esemény, mindig akadnak, akik a pártjukkal szemben szavaznak.

Ha a jobbközép blokk összes képviselője támogatná Berlusconit, még akkor is legalább 50 szavazatot kéne levadásznia máshonnan, és az sem világos, hogy a jobboldali pártok mind támogatnák-e. A kereszténydemokraták már jelezték, hogy ha Berlusconi tényleg hivatalosan is jelölt lesz, akkor ők támogatják. A szélsőjobboldali Olaszország Fivérei vezetője, az Orbán Viktorral is szívélyes viszonyt ápoló Giorgia Meloni pedig azt mondta, hogy számukra a legfontosabb, hogy az új államfő „hazafi” legyen, és ezért támogatnák Berlusconit. Az Olaszország Fivérei a Forza Italia és a Liga társaságában alkot jobboldali szövetséget, de Meloni szélsőjobboldali pártja nem támogatja Mario Draghi egységkormányát. A Ligát vezető Matteo Salvini az év elején ugyan arról beszélt, hogy Berlusconi nagyszerű elnöke lenne az országnak, de december elején már jóval visszafogottabban nyilatkozott.

Vannak persze hangos ellenzők is: az 5 Csillag Mozgalom vezetője, az egykori miniszterelnök Giuseppe Conte már jelezte, hogy nem támogatnák a megválasztását, és nem meglepő módon ezt közölte a legnagyobb balközép párt, a Demokrata Párt is.

Olaszországban az államfői poszt nemcsak szimbolikus jelentőséggel bír, kormányválságok vagy egyéb politikai krízishelyzetek esetén az elnök szerepe kifejezetten fontos lehet. És az olasz politikában nem ritka az ilyen helyzet: legutóbb az év fordult elő, Conte kormányfő elveszítette a többségét a parlamentben, és Matteralla elnök hozta tető alá Draghi egységkormányát.

Tajani a brit lapnak arról beszélt, hogy Berlusconi tökéletes lenne az elnöki posztra: az ország egyik vezető vállalkozójaként és fociklub-tulajdonosaként is bizonyított, emellett pedig az ország történetének egyik legjelentősebb politikusa.

Berlusconi politikai tapasztalatát persze senki nem vitatja, de azért a nevét hallva a legtöbbeknek a botrányai szoktak beugrani: a rengeteg vizsgálat és nyomozás (igaz, csak egyetlen esetben, adócsalás miatt ítélték el jogerősen), a bunga-bunga szexpartik, a korrupciós vádak, a teljesen képtelen hazudozások. A legutóbbi ügyében végül, amikor azzal vádolták meg, hogy fizetett a szexért egy fiatalkorú marokkói lánynak, végül felmentették, de az ügy leágazásaként még bíróság elé állhat, amiért a gyanú szerint két szemtanút is lefizetett, hogy hallgassanak.

Arra a kérdésre, hogy ezek a botrányok nem teszik-e alkalmatlanná Berlusconit, hogy az ország államfője legyen, hűséges politikustársa, Tajani azt mondta, hogy ez csak „blabla”, és a baloldali pártokat, a sajtót és az igazságszolgálgatást okolta, amiért meghurcolták Berlusconit.

Berlusconi karakterének fontos eleme, hogy hiába milliárdos vállalkozó, az igazságszolgáltatással szemben vívott küzdelmei miatt évtizedek óta úgy tudja pozicionálni magát, mint aki az „elitekkel” szemben hadakozik. Ezzel bővebben is foglalkoztunk pár éve, amikor megírtuk, hogy évtizedekig kinevettük Berlusconit, pedig végig ő határozta meg a világunkat.

A BBC cikke is azt hangsúlyozza, hogy Berlusconi egyáltalán azért merülhet fel tényleg a jobboldal jelöltjeként, mert az olasz társadalom jelentős része azt gondolja, hogy az igazságszolgáltatást politikai célokra használják fel, és Berlusconi valójában áldozat.

A lapnak nyilatkozó baloldali képviselő, Lia Quartapelle viszont hangsúlyozta, hogy alapvetően nem a nemzetközi sajtót is megjárt botrányok miatt ellenzik Berlusconi államfői kinevezését, hanem mert alkalmatlan ember arra, hogy egyesítse a nemzetet, ráadásul karrierjét végigkísérték a nőgyűlölő, szexista megjegyzések.

Berlusconival kapcsolatban a kora is rendre előkerül: ha megválasztanák, 92 éves lenne, mire befejezi a ciklusát. Az elmúlt években többször is kórházba került, a koronavírus-fertőzése is kifejezetten súlyos tünetekkel járt. Mindenesetre a környezetéből származó beszámolók szerint Berlusconit nagyon feltüzelte az elnöki poszt lehetősége, és remek formában van.

Abban a Berlusconit támogató és kritizáló megszólalók is egyetértettek, hogy a politikus tényleg meghatározó alakja volt a modern Olaszországnak. „Berlusconi rendkívüli figura. Nagyon ellentmondásos, de fontos is egyben, és most ha nem is bosszúra készül, de azt várja, hogy rehabilitálják. Azt akarja, hogy az ország elfogadja, hogy ő egy államférfi, nem pedig elítélt” – mondta róla Giovanni Orsina politikatudós. A római LUISS Egyetem oktatója szerint egyetlen dolgot nem szabad soha megtenni Berlusconival kapcsolatban: alábecsülni, hogy mire képes.

Hétfőn mi is beszámoltunk arról, hogy Majkával és reggelig tartó karácsonyi bulival várta dolgozóit a Mészáros-cégcsoport Felcsúton, az Orbán Viktor háza mellett felhúzott stadionban, az úgynevezett „Pancho Arénában”.

A Magyar Hang már hétfőn arról írt, hogy nem Nagy Feró, Majka és Curtis lesz majd az este legismertebb fellépője, mert úgy tudták, hogy Magyarországra tart Enrique Iglesias is. A lap információi azóta igazolódni látszanak: a nap folyamán mi is találtunk olyan magánjellegű Facebook-posztot, ami Felcsúton készült tegnap, és amin a profil tulajdonosa látható, a háttérben a világhírű spanyol énekessel.

Kedd reggel pedig a 24.hu írt arról, hogy Iglesias állandó dobosa, GiImar Gomes a magyar fővárosból posztolt videót az Instagramjára.

Az Egyesült Államok kormánya 500 millió gyorstesztet oszt szét az emberek között, többek között ezzel küzdve a rendkívül gyorsan terjedő omikron variáns ellen. A BBC beszámolója szerint Joe Biden hamarosan beszédet is fog intézni az amerikaikhoz, elővigyázatosságra kérve őket az ünnepek alatt.

A kiszivárgott hírek szerint az amerikai kormány nem készül újabb korlátozások bevezetésére, de több vakcinát szereznek be, illetve növelik a kórházaknak nyújtott támogatást is.

Az omikron villámgyorsan domináns lett az Egyesült Államokban, az új fertőzöttek közel háromnegyedét már ez a törzs okozza. Az amerikai felnőtt lakosság 73 százaléka van teljesen beoltva, de a kormány továbbra is aggódik azért, hogy még sok az oltatlan.

A kiszivárgott hírek szerint a kormány 500 millió antigén gyorstesztet vásárolt, és januárban kipostázzák majd ezeket azoknak, akik igénylik. Ötször több katonai orvost vezényelnek ki a kórházakba, hogy ezzel is csökkenjen az ott dolgozó személyzeten a terhelés. Emellett új szövetségi szintű tesztállomásokat hoznak létre karácsonyig, az elsőt New York városában.

Biden a beszédében el fogja mondani azt is, hogy még az oltottak is megfertőződhetnek az új variánstól, de jó eséllyel sokkal kevésbé lesznek betegek, mint az oltatlanok. Emellett hangsúlyozni fogja a maszkviselés fontosságát, valamint az elővigyázatosságot utazás, illetve az ünnepi összejövetelek alatt.

Emmanuel Macron francia elnök feleségével kapcsolatos híresztelések terjednek a francia sajtóban - jelentette a Le Monde című francia napilap kedden. Brigitte Macron várhatóan pert indít az álhírek terjesztői ellen.

A Faits et Documents című szélsőjobboldali lap állítólagos "oknyomozó" összeállítása azt állítja, hogy a 68 éves Brigitte Macron Jean-Michel Trogneux néven férfiként született, majd később váltott nemet és nevet. A cikk nyomán az információ a közösségi médiában is terjedni kezdett.

A Libération című lap kiderítette, hogy az álhír mögött álnyomozás húzódik meg, amelyet a szélsőjobboldali és összeesküvéselmélet-hívő Natacha Rey újságíró köréhez tartozó egyik internetező készített, állítólag három éven keresztül, a Faits et Documents (Tények és Dokumentumok) megbízásából. De a hamis hír terjesztésében a legnagyobb szerepe annak a mintegy négyórás interjúnak volt, amely Natacha Reyjel készült, és december 10-én felkerült a YouTube-ra, mintegy 470 ezer fős nézettséget elérve, mielőtt törölték. A hamis hír közben napokon át a Twitter közösségi oldalon is az egyik legnépszerűbb téma volt, és számos írás foglalkozott vele.

A Le Monde című francia lap kedden aggodalmának adott hangot, hogy a francia választási kampány eldurvul és az amerikai elnökválasztási kampány hangneméhez válik hasonlatossá. A lap felidézte, hogy 2016-ban Hillary Clintont, a demokraták akkori elnökjelöltjét azzal vádolták meg, hogy köze volt egy washingtoni pizzériában működő pedofilhálózathoz, 2020-ban pedig Joe Bidenről a demokrata párti elnökjelöltről azt az álhírt terjesztették a médiában, hogy "nem megfelelően viselkedett" kiskorú lányokkal.

A Marianne című párizsi magazin meginterjúvolta a radikalizmussal, radikális közösségekkel foglalkozó Tristan Mendes France kommunikációs szakembert, a Sorbonne oktatóját, aki szintén a francia politika amerikanizálódásáról beszélt. Ő Barack Obama volt amerikai elnök feleségének példáját hozta fel: Michelle Obamáról ugyanis szintén olyan álhírek terjedtek, miszerint férfinak született volna.

A Le Figaro című lap úgy értesült, hogy a francia first lady per indítását tervezi rágalmazói ellen. (MTI)

Miután kedden Orbán Viktor sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Fidesz Novák Katalint jelöli a következő köztársasági elnöknek, majd pedig Novák Katalin közölte, hogy elfogadja a felkérést, hozzászólt a témához az összellenzék miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter is.

A politikus közösségi oldalán arról írt, hogy Orbán Viktor ráérzett arra az elvárásra, hogy a társadalom örömmel látna több női vezetőt a közéletben, de szerinte „Novák Katalin nem az a személy. Ő még Áder Jánosnál is alkalmatlanabb arra, hogy ellent tartson Orbán Viktornak. Az államfői tisztség esetén a jelölttel szemben alkotmányos követelmény, hogy pártok felett álló, a nemzet egységét kifejező, köztiszteletben álló személy legyen. Novák Katalin ezzel szemben a Fidesz nemrég leköszönt alelnöke. Orbán Viktoros fülbevalót hord, a Fidesz elnökéhez végletekig lojális, az ország nagyobbik fele által nem támogatott jelölt. Olyan ember, aki szerint a nők kevesebbet érnek, mint a férfiak. Aki arról beszél, hogy ne akarjanak a nők annyit keresni, mint a férfiak”.

Márki-Zay szerint Novák Katalint „személyes felelősség is terheli a jogállam lebontásáért, az ország megosztásáért, a gyűlöletkampányok szervezéséért, és a tomboló korrupcióért. A köztársasági elnöki feladatra teljesen alkalmatlan”.

A világ két legnagyobb repülőgépgyártójának vezetője is azt kérte az amerikai kormánytól, hogy halasszák el az 5G-hálózatok bevezetését. A Boeing és az Airbus igazgatója attól tart, hogy az új technológia súlyos negatív hatással lehet a légiipar működésére, írja a BBC.

Szakértők korábban is felvetették már, hogy az 5G technológiák bekavarhatnak a repülőgépek elektronikai rendszerének működésébe. A két amerikai telekomóriás, az AT&T és a Verzion január elejétől kezdi telepíteni az 5G-szolgáltatását.

Dave Calhoun és Jeffrey Knittel az amerikai közlekedési miniszternek, Pete Buttigiegnek írtak közös levelet, melyben azt írták, hogy az 5G veszélyeztetheti a repülők biztonságos működtetését. Levélhez csatoltak egy tanulmányt is, amit Airlines for America készített, és melyben azt találták, hogy ha 2019-ben engedélyezték volna az 5G hálózatok működését, akkor 345 ezer utasszállító és 5400 teherszállító járatnak kellett volna késekkel, elterelésekkel vagy törlésekkel szembesülnie.

Az igazgatók által idézett szakértők például a repülők magasságmérő berendezéseinek összezavarodásától tartanak. Mint írták, szorosan együttműködnek a légiipar minden szereplőjével, hogy megértsék, potenciálisan milyen zavarokat okozhat e eszközök működésében az 5G.

Az AT&T és a Verzion novemberben döntött úgy, hogy egy hónappal elhalasztják a kereskedelmi 5G-hálózat üzembe helyezését, és beépítettek több alkalmazást is, melyek a lehetséges interferenciák kiküszöbőlését szolgálták.

A légiipari szereplők szerint ugyanakkor ezek a lépések nem mentek elég messzire, és a Boeing és az Airbus azt szeretné, ha a repterek és más kritikus fontosságú területek közelében erősen korlátoznák a hálózatok működését.

A telekommunikációs cégek lobbiszervei szerint viszont az 5G biztonságos, és a légiipar csak félelmet akar kelteni, illetve eltorzítják a tényeket.

A MÁV-Volán-csoporthoz tartozó közlekedési társaságok - MÁV-START, Volánbusz, MÁV-HÉV - az ünnepekhez igazították a járatok közlekedési rendjét - közölte a vasúttársaság kedden az MTI-vel.

Azt írták, hogy a MÁV-START vonatai december 23-án a pénteki, december 24-én a szombati, december 25-én az ünnepnapi, december 26-án pedig a vasárnapi menetrend szerint járnak. Hozzátették, hogy várhatóan sokan kelnek útra vonattal is, ezért érdemes elővételben megváltani a menetjegyeket.

A kiemelt, frekventált vonalakon a csúcsidőszakokban közlekedő InterCity vonatokhoz - a lehetőségekhez képest - több kocsit kapcsolnak a helyjegy-fogyásától függően.

A Volánbusz helyi és helyközi autóbuszainak közlekedési rendje is változik: december 21-én munkanapon és a hét utolsó iskolai előadási napján, 22-én tanítási szünetes munkanapon, 23-án a hét utolsó tanítási szünetes munkanapján érvényes menetrend szerint indulnak a járatok.

Az elmúlt évekhez hasonlóan december 24-én, szenteste napján a szabadnapi menetrendnek megfelelően indulnak az autóbuszok, egyes járatok azonban nem közlekednek. December 25-én és 26-án, karácsonykor munkaszüneti nap, illetve a hét első tanítási szünetes munkanapját megelőző munkaszüneti nap beosztása szerint indulnak a buszok, egyes esetekben szintén korlátozásokkal.

December 27. és 31. között a tanítási szünet munkanapjain érvényes menetrend szerint közlekednek a Volánbusz járművei, ezen belül hétfőn a hét első, pénteken a hét utolsó tanítási szünetes munkanapjára meghirdetett menetrend lesz érvényben. Január 1-jén, újévkor munkaszüneti napnak megfelelő menetrend szerint indulnak a járatok. Szilveszter és újév napján egyes járatok nem közlekednek. Január 2-án a hét első iskolai előadási és munkanapját megelőző munkaszüneti nap menetrendje érvényes. Január 3-án, hétfőn a hét első munka- és tanítási napjára meghirdetett autóbuszok indulnak - figyelmeztettek, hozzátéve, hogy egyes településeken a helyi járatok a fentiektől eltérően közlekedhetnek.

A HÉV december 24-én 16 óra után is közlekedik, szilveszterkor pedig valamennyi vonalon éjszaka is járnak a szerelvények. December 24-én Budapesten a közösségi közlekedés nappali járatai körülbelül 16 óráig közlekednek, ezt követően éjszakai járatokkal lehet utazni.

A közlekedési társaságok azt kérik az utasoktól, hogy tartsák be a közegészségügyi előírásokat. Az állomások, megállók területén, illetve a járműveken kötelező az utazás teljes időtartama alatt az orrot és szájat eltakaró maszk viselése. Akik nem viselnek maszkot, kizárhatók az utazásból és 8000 forint pótdíj fizetésére kötelezhetők.

Emlékeztettek, az Innovációs és Technológiai Minisztérium döntése alapján a decemberi dolgozó- és tanulóbérleteket a vasúti és közúti közösségi közlekedési szolgáltatók január 5. helyett január 7-ig fogadják el a vonatokon és a helyközi buszjáratokon.

Cikkünk folyamatosan frissül.

Éves sajtótájékoztatóján Orbán Viktor miniszterelnök újságírói kérdésre erősítette meg, hogy a Fidesz Novák Katalint fogja jelölni köztársasági elnöknek.

Áder János mandátuma két ciklus után, jövő májusban jár le, és mint Orbán mondta, mivel a magyar alkotmányos berendezkedés alapján valaki csak kétszer lehet elnök, új jelöltet fog javasolni a Fidesz-frakció, és ez a jelölt a jelenlegi tárca nélküli miniszter, Novák Katalin.

Csaknem száz, védett foltos szalamandrát akartak átcsempészni a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren; a pénzügyőrök az állatokat átadták a fővárosi állatkertnek - tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kedden az MTI-t.

A kétéltűeket egy Magyarországról Németországba induló szállítmányban találták, amely a kísérő okmányok szerint játékot tartalmazott, de az ellenőrzésen, a röntgenkép alapján felmerült a gyanú, hogy állatok vannak benne - közölték.
A Fővárosi Állat- és Növénykert munkatársai megállapították, hogy a zsákokban 93 élő foltos szalamandra van. A szakértő szerint az állatok védettek, külföldre szállításuk engedélyköteles. A szalamandrák természetvédelmi értéke több mint 4,6 millió forint.

Kis Péter András, az adóhivatal szóvivője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az ügyben a NAV feljelentést tett a rendőrségen természetkárosítás bűntette miatt.

Péntektől új többségi van az Euronewsnak: a 15 nyelven műküdő tartalomszolgáltató 88 százalékát vásárolta meg a portugál befektetési cég, az Alpac Capital. A Szabad Európa cikke szerint a vételár nem ismert, de a tervezett tőkeemelések után tovább nőhet a portugál tulajdonos részesedése a tervek szerint 2022 elején lezáruló tranzakció nyomán.

Az üzlet magyarországi érdekeltsége, hogy az Alpac ügyvezető igazgatója, Pedro Vargas David közös befektetési céget alapított a magyar állami Exim Bankkal, és érdekelt a Jászai-féle 4iG-ben is. Apja, Mario David jobboldali portugál politikus pedig évtizedes baráti viszonyt ápol Orbán Viktorral.

Mint a lap felidézi, Szijjártó Péter külügyminiszter 2017 novemberében jelentette be egy magyar-portugál tőkealap indítását: az East West European Venture Capital Fund alapkezelője az Euronews új tulajdonosa, az Alpac Capital, magyar részről pedig az állami Exim, valamint az OTP és a Mol szállt be pénzzel.

Emellett Pedro Vargas David közvetlen üzlettársa Jászai Gellértnek, a Bartolomeu Investmentsen keresztül 5,25 százalékos tulajdonrésze van a 4iG-ben, és a portugál tagja a cég igazgatóságának is. Az Alpac Capital ezenkívül részt vesz a 4iG 120 milliárd forintos tőkeemelésében a német hadiipari óriással, a Rheinmetall AG-val közösen.

Még a NER-es megszállás előtti Index írt arról 2017-ben, hogy David és az apja, Mario David jobboldali politikus – akit Orbán Viktor 2016-ban tüntetett ki – jól képzett, rendelkezik nemzetközi, elsősorban dél-amerikai kapcsolatokkal. „Azt nem tudjuk, hogy amennyiben az édesapa nem lenne Orbán Viktor évtizedes jó barátja, akkor is megtalálták volna a hazai cégek Pedro Vargas Davidot a milliárdos alapkezelői feladatra” – fogalmaztak akkor a cikkben.

Portugáliában amúgy felmerült a vád Mário Daviddal szemben, hogy visszaélt politikai hatalmával, és hogy fia az üzleti sikereit részben apja politikai sikereinek köszönheti, valamint pénzügyi visszaéléseket, luxembourgi offshore-cégek üzemeltetését kötötték össze személyével. A férfi tagadta az ellene felhozott vádakat.

Az Alpac Capitalban vannak magyar szereplők is: egyik menedzserűk Vajai Péter, aki az első hazai bizalmi vagyonkezelőben, az Apelso Trustban is érdekelt. Mint a Szabad Európa írja, az Apelso a magyar szupergazdagoknak segít a vagyonkezelésben, míg az Apelso egyik alapítója és tulajdonosa Illés István, aki életrajza szerint segítette az Orbán-kormányt az új Polgári Törvénykönyv megalkotásában 2013-ban.

A 15 nyelven tartalmakat készítő Euronewst 1990-ben az európai CNN-nek szánták, a többségi tulajdonrészt az elmúlt években az egyiptomi Naguib Sawiris birtokolta a luxembourgi székhelyű Media Globe Networks holdingján keresztül. Az amerikai Comcast tulajdonában álló NBC News tavaly adta el 25 százalékos Euronews-részesedését Sawirisnak.A társaság az elmúlt években nehéz anyagi helyzetbe került, a járvány miatt tavaly 23 százalékkal, 58 millió euróra csökkent a bevételük.

Mário David 2018 nyara óta hivatalosan is tanácsadója Orbán Viktornak az EU-t érintő kérdésekben, a tanácsait a szerződés értelmében térítésmentesen adja, elvben 2021 végéig.

A tranzakció azért is érdekes, mert az Európai Bizottság éveken át komoly összeggel támogatta az Euronewst, és jelenelg is van egy 2023-ig érvényes megállapodás, ami ugyan nem tartalmaz közvetlen finanszírozási kötelezettségeket, viszont lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy egyedi finanszírozási szerződéseket írjon alá. Ilyen keretek között 2021 novemberében a bizottság több támogatási szerződést is aláírt a csatornával, összesen 16 millió euró értékben „az EU-val kapcsolatos tartalmak előállítására és terjesztésére, valamint többnyelvű (angol, magyar, portugál és arab) kínálat” fenntartására is, közölte a lappal a Bizottság szóvivője.

A tulajdonosváltást nem kommentálták, hiszen az Euronews egy magáncég, nincs érdekeltségük a csatornában, ahogyan a pénzügyi, menedzsment és személyi döntések meghozatalában sincs semmilyen szerepük. „Ennek ellenére szorosan figyelemmel kísérjük a fejleményeket, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy a vállalat vezetésében vagy a szerkesztési munkafolyamatokban bekövetkező változások nem befolyásolják szerződéses megállapodásainkat” – tették hozzá a válaszukban.

Két év óta először hajtottak végre halálos ítéletet Japánban, három embert akasztottak föl - közölte kedden a tokiói igazságügyi minisztérium.

Egyikük, egy 65 éves férfi, hét rokonát gyilkolta meg 2004-ben, a másik két elítélt, 54, illetve egy 44 éves férfiak, két-két alkalmazottjukat ölték meg egy játékteremben 2003-ban, két különálló bűnügyben.

Japánban jelenleg 107 halálra ítélt vár a kivégzésére a siralomházban.
Kihara Szeidzsi, a kormány kabinettitkár-helyettese újságíróknak nyilatkozva kijelentette: "Nem volna helyes eltörölni a halálbüntetést a jelen helyzetben, amikor a kegyetlen bűncselekmények száma nő az országban. Sok japán véleménye szerint a halálbüntetés elkerülhetetlen a legaljasabb bűncselekmények esetében".

Kapcsolódó hír, hogy novemberben pert indított két halálraítélt a japán állam ellen, mert embertelen bánásmódnak tartják, hogy pusztán pár órával a kivégzés előtt közlik velük, mikor kell meghalniuk. (MTI)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője, Tedros Adhanom Ghebreyesus a karácsonyi szezon előtt figyelmeztette a világot, hogy az ünnepek sokfelé megemelkedett esetszámokhoz, túlterhelődő egészségügyi rendszerekhez és több halálhoz vezethetnek.

„Egy lemondott esemény jobb, mint mint egy lemondott élet” – mondta erről Ghebreyesus az AFP beszámolója szerint. A WHO vezetőjét elsősorban az omikron variáns terjedési sebessége aggasztja, mivel a koronavírus új verziója sokkal hatékonyabban fertőz, mint a korábbi variánsok, és már beoltott, illetve a betegségen átesett emberek is elkaphatják.

A WHO vezető tudósa, Soumya Swaminathan szerint nem lenne bölcs túl korai következtetéseket levonni abból, hogy az első bizonyítékok alapján az omikron enyhébb tüneteket okoz, mint a korábbi variánsok. Mert ahogy menni fognak a fertőzésszámok, úgy fognak terhelődni az egészségügyi rendszerek.

Az eddigi adatok alapján ez a variáns sikeresen tudja elkerülni az immunreakciók egy részét, ezért szerinte célzottan kéne adni a megerősítő oltásokat, a gyengébb immunrendszerű embereket előrevéve.

Az Imperial College London múlt heti kutatása is azt találta, hogy az újrafertőződés esélye ötször nagyobb most, mint a delta idején, és egyelőre ők nem találták egyértelmű jelét annak, hogy enyhébb vírus lenne, mint a delta volt. A WHO tisztviselői szerint ugyanakkor vannak kedvező jelek is a T-sejtes védelem terén. Erről a napokban a Qubit írt hosszabban a Pfizer kutatása alapján: „A Pfizer-BioNTech által december 8-án közölt adatok alapján a három dózis Pfizer-oltás által generált antitestek képesek az omikron semlegesítésére. A jelentősen lecsökkent neutralizációt mutató két dózishoz képest a harmadik oltás már 25-szörösére emeli az antitestek neutralizáló aktivitását, ami a vállalatok szerint hasonló szintű, mint az eredeti vuhani vírus elleni, magas védelmet biztosító aktivitás. A közlemény kitér arra is, hogy mivel az adaptív immunrendszer CD8+ T-sejtjei által a vírus tüskefehérjéjén felismert régiók 80 százaléka változatlan maradt, a súlyos megbetegedés ellen két dózis is védelmet adhat. Független vizsgálatok is megerősítik, hogy a CD8+ T-sejtek továbbra is jól fel tudják ismerni az omikront.”

A WHO vezetői továbbra is abban bíznak, hogy 2022 a járvány végét hozhatja el, többek között a legújabb típusú, másod- és harmadgenerációs oltások fejlesztése, illetve egyéb eszközök révén. Mike Ryan, a WHO vezető vészhelyzeti szakértője elmondta, hogy abban bíznak, hogy sikerül egy relatíve enyhe betegséggé szelídíteni a koronavírust, amit könnyen meg lehet majd előzni, illetve kezelni is.

Az Egyesült Államok korábbi elnöke, Donald Trump egy dallasi esemény vendége volt vasárnap, amikor a házigazda Bill O'Reilly szóba hozta, hogy mindketten be vannak oltva, majd megkérdezte Trumpot, hogy megkapta-e a harmadik, megerősítő (booster) oltást. Erre Trump annyit mondott, hogy igen, mire a közönségből hallani, ahogy többen nemtetszésüknek adtak hangot.

Annyira hangosan, hogy ezt Trump is meghallotta. A „Ne, ne, ne, ne, ne” – mondta nekik a volt elnök, majd megjegyezte, hogy rendben van, csak a közönség egy kis része elégedetlenkedett.

Nem sokkal korábban Trump megvédte már a vakcinákat, és azt mondta, „az ő kezük alá játszanak” azok, akik elutasítják az oltásokat, ahelyett, hogy felvállalnák azt, mert mint elmondta, történelmi jelentőségű dolgot vittek véghez, több tízmillió ember életét mentették meg világszerte. Szerinte a koronavírus sokkal súlyosabb pusztítást okozott volna az országban, ha nincs vakcina, és ezért nagyszerű dolog, hogy lett oltás, legyenek büszkék erre, ne engedjék, hogy ezt a sikert elvegyék tőlük. Trump elmondta azt is, hogy a kötelező oltással ő sem ért egyet, ugyanakkor a vakcinák több tízmillió életet mentettek meg,

Trump még elnökként kapta el a koronavírust, és az első oltását a ciklusa végén kapta meg, erről azonban sem hivatalos fénykép, sem videófelvétel nem készült. Trump nem állt ki a többi egykori, még élő elnökkel sem, amikor azok az oltás felvételére buzdították az amerikaiakat. A volt elnök idén szeptemberben azt mondta a Wall Street Journalnak, hogy nem valószínű, hogy megkapja a harmadik oltást, mivel jó állapotban van. Mint akkor fogalmazott, nem ellenzi a megerősítő oltásokat, egyszerűen csak nem neki szól.

Mint a CNN cikke megjegyzi, nem ez az első eset, hogy Trump közönsége nem fogadja lelkesen a volt elnök oltással kapcsolatos meglátásait: Alabamában augusztusban arról beszélt egy rendezvényen, hogy hisz abban, hogy mindenkinek szabadságában áll azt tenni, amit akar, ugyanakkor arra biztat mindenkit, hogy vegyék fel az oltást. Akkor is voltak, akik hőbörögtek Trump szavait hallva, mire a volt elnök elmondta, hogy rendben van, éljenek a szabadságukkal, de ő felvette az oltást, és ha nem fog működni, el fogja nekik mondani.

Több magyar kórházban meghibásodtak, volt, ahol a bedugás után füstölni is kezdtek a Kínából vásárolt lélegeztetőképek. Máshol beüzemelni sem tudták a gépeket, mivel nem voltak megfelelők a csatlakozók. Többek között ez derül ki a Direkt36 cikkéből, melyben a 2020 tavaszán beszerzett kínai lélegeztetőgépek sorsát kutatták.

A járvány berobbanása után a Szijjártó Péter vezette KKM összesen 300 milliárd forintért vásárolt lélegeztetőgépekre: 16 ezer darab érkezett Kínából, többek között maláj, kínai, magyar és szlovák hátterű cégeken keresztül. Azt eddig is lehetett tudni, hogy nagy üzlet volt a kínai gépek értékesítése, korábban mi is írtunk arról a maláj férfiról, aki 6258 lélegeztetőgépet szállított a magyar kormánynak, majd vett egy magánrepülőt és egy luxusjachtot.

Tavaly augusztusban, a külügytől kikért szerződések alapján részletesen is bemutattuk, hogy hogyan rendelte jelentősen túl magát lélegeztetőgépekből Magyarország. A Direkt szintén tavaly augusztusi cikkéből pedig az derült ki, hogy a magyar kormány dicsekedett a lélegeztetőgépek vásárlásával, mégis ők kötötték a legrosszabb üzletet Kínával az egész EU-ból.

Most a Direkt36 arról is írt kutatásaik alapján, hogy a készülékekre kötött szerződések is rendkívül előnytelenek voltak: a magyaroknak előre kellett fizetnie, és lemondtunk a reklamáció jogáról is, a karbantartás kérdése sem került szóba. Az eladók sokszor csak a kínai repterekig szállították a gépeket, és csak pár napig fogadtak volna be reklamációt, ami nyilván irreális körülményeket teremtett.

A lapnak kórházi és lélegeztetőgépekkel foglalkozó források arról beszéltek, hogy a „kórházakba 2020 novembere óta kiszállított több mint 3000 kínai lélegeztetőgépből sok még ma is a kórházak raktáraiban áll. Ha valamelyik készülék meghibásodik, sokszor meg sem javíttatják, hanem csak elővesznek egy másikat a készletből”.

Gondot okozott az is, hogy üzembehelyező és karbantartó céget találjanak itthon a gépek mellé: a hazai szakemberek nem ismerték a kínai modelleket, emellett problémás volt az alkatrész-utánpótlás is, és sokszor a csatlakozók sem voltak kompatibilisek a magyar kórházakban lévőkkel. Emiatt például tavaly decemberben a Dél-pesti Centrumkórházban még a készülékek üzembe helyezésével sem boldogultak. Egy dunántúli kórházban pedig több lélegeztetőgép a hálózatra csatlakoztatás pillanatában füstölni kezdett. Ez az egyik leggyakrabban használt, VG70-es típus volt, melynek kínai gyártója 2020 óta három sürgős biztonsági figyelmeztetést is kiadott a saját terméke szoftverhibái vagy hibás kezelési útmutatója miatt, de ezek csak nyugat-európai egészségügyi hatóságok honlapjain olvashatók.

A lap igyekezett volna megkérdezni az OGYÉI-t is, de három hónapnyi gondolkodás után végül elutasították a közérdekű adatigénylést, mivel szerintük az „élethez és egészséghez való jogot” csorbítaná, így végül semmilyen információt nem közöltek a lélegeztetőgépekről. A Külügyminisztérium korábban rendre azzal védte meg a beszerzéseket, hogy elképesztő verseny volt a lélegeztetőgépek piacán, és nem lehetett piaci árakról és körülményekről beszélni, de Magyarország ebben a versenyben helyt állt.