Herczeg Márk

Szombaton UFC 267-es gála volt Abu-Dzabiban, ahol MMA-harcosok csaptak össze, például Glover Teixeira, aki az eddigi legidősebb ember, aki megszerezte az első UFC-bajnoki címét.

De a valódi esemény ezúttal is a ringen kívül volt, az igazi harc ugyanis a nézőtéren folyt.

Hasbulla (magyarul Haszbulla Magomedov), a dagesztáni influenszer, bunyós, teológus törpe – akit májusban mutattunk be – hosszú idő után újra találkozott Abdu Rozikkal, a tádzsik influenszer, bunyós, popénekes törpével.

A két közép-ázsiai sztár (minden bizonnyal a nézettségi versenytől fűtve) az interneten különbözött össze, az első találkozásukkor egymásnak is estek:

Később viszont úgy tűnt, hogy már kibékültek, egy békegalambot is felküldtek az égbe:

De a jelek szerint a kapcsolatuk újra elmérgesedett, mert a hétvégi UFC-gálán a nézőtéren újra összefutottak, és először elkezdték egymást cukkolni, majd Hasbulla rá is rontott Abdu Rozikra.

A dagesztáni harcos egy mae gerit is be tudott vinni, mielőtt a barátaik és a szervezők szét tudták őket választani.

Abdu Rozik után egyébként végre Hasbulla is találkozott Burak Özdemirrel, a vigyorgó török séffel:

View this post on Instagram

A post shared by Burak Özdemir (@cznburak)

(Fox Sports)

„Lorem ipsum dolor sit amet” (Anonymus)

Mi előre szóltunk, már négy éve megmondtuk, hogy Orbán Viktorral való barátságát is próbára teheti Mészáros Lőrinc elképesztő gazdagodása: óriási empátia kell ahhoz, hogy a hatalmas gazdasági és kulturális különbségek ellenére megmaradjon egy dollármilliárdos és egy leszakadó középosztálybeli ember barátsága.

Quo vadis, két amigo?

Mészáros Lőrinc (vagy ahogyan mindenki ismeri: Mészáros Lőrinc) szerencse-szupernóvája azután ragyogott fel, hogy Simicska Lajos rárontott Orbán Viktorra, tehát minden magyar emberre.

Mire a kormánytól teljesen függetlenül dúsgazdaggá vált baloldali, ellenzéki oligarchát, Simicskát 2018-ban a Fideszre behúzott két iksszel sikerült félreállítani, addigra Mészáros a kormány szándékaitól szintén függetlenül, aranykalászos gazdához képest is elképesztően jól sáfárkodva, matematikai függvény alapján gazdagodott meg, csak idő kérdése, hogy sikerül-e felvásárolnia a Google-t.

Azóta minden nagyon szép, minden nagyon jó. Legalábbis az volt – eddig. A jelek szerint ugyanis a jelenleg a világ kb. 2000. leggazdagabb embereként boldoguló Mészáros Lőrinc és Orbán Viktor, tehát az egész nemzet között megromlott a viszony. A felcsúti vállalkozó ugyanis az utóbbi hónapokban egyre több területen dacol a nemzetépítő kormánnyal, sorra szeg meg írott és íratlan szabályokat.

Sötét felhők gyülekeznek Felcsúton…

Amikor azt láttuk, hogy 2010 után, a nemzetközi béklyóktól megszabadulva végre felemelkedhetett egy jó kiállású, felelős nemzeti tőkésosztály, még nem tudhattuk, hogy a következő évtizedben lesz valaki, aki ahelyett, hogy az üzleti ügyekkel nem foglalkozó miniszterelnöknek hálás lenne a kedvező üzleti környezet kialakításáért, gyakorlatilag a gazdaság minden területén fittyet hány a kormányzati célokra.

Csak néhány példa arról, hogy a Mészáros Csoport és maga a csoportvezető milyen területeken megy teljesen szembe a nemzetakarattal:

• Az ország egyik legnagyobb munkaadója nem írja elő a munkavállalók kötelező oltását, pedig megtehetné, és a kormány arra biztat mindenkit, hogy oltassa be magát.
• Az államnak meg kellett vennie Mészáros Lőrinctől a Mátrai Erőművet, mert attól féltek, hogy bezárja, és utcára teszi az ott dolgozókat.
• A kormánytól, aminek a legfontosabb föladata a magyar munkahelyek megvédése, a koronavírus-válság alatt 17 milliárdos támogatást kapott Mészárosék szállodalánca, mégis elbocsátottak 800 embert.
  
• A magyar kormány több milliárd forinttal támogatja Mészáros Lőrinc eszéki futballakadémiáját, ehhez képest szinte csak külföldi gyerekeket nevelnek. De a Puskás Akadémiában is többnyire légiósok szorítják ki a magyar labdazsonglőröket.
• Az iszlamizálódó Nyugat-Európában nyaral még akkor is, amikor a miniszterelnök itthoni vakációzásra buzdít, ezzel is kisegítve a hazai turizmust.
• A borásza a hazai borászat bordeaux-i konkurensévé vált.
• Az egyik cége leronthatja Göd ivóvizének minőségét, a másik pedig Délegyházán bányával rombolta volna a környezetet.
  
• Gyanúsan nemzetközi ételek voltak az esküvőjén (ahol a még nevében sem magyar Rod Stewart léphetett fel), ráadásul nincs hír arról, hogy ott lett volna Miniszterelnök Úr.
• Tevetenyésztésbe kezdett. Ezt, azt hiszem, nem is kell magyarázni… Nyílt: hadüzenet!

A sort még folytathatnám – nem fogom. Így is világosan látszik, hogy mintha csak egy baloldali programot kezdene megvalósítani: elbocsátások, migránsbetelepítés, nemzetközi hálózat építése, muszlimizmus. Ezt a sort is folytathatnám – nem tudom.

Srácok, légyszi béküljetek ki!

Hogy Orbán Viktor miért nem szól rá legalább nyilvánosan az egyre inkább eloligarchásodó nagyvállalkozóra? Egyelőre nem tudni semmi biztosat. Reméljük, nem félelemből vár ki, és még lépni fog azelőtt, hogy Mészáros Lőrinc akkorára nő, hogy már nem tudja megállítani.

Mark Zuckerberg egy több mint egy órás reklámvideóban hirdette a Metaverzumot, amivel az egyre több problémával küzdő Facebook (amit most átneveznek Metára) előremenekülne.

Toby Earl kritikus szúrta ki, hogy amikor a videó elejefelé a Facebook vezére (a Metavezér!) a virtuális másolatának ruhát választ, bár több különböző ruhát is felpróbál, végül pont ugyanolyat választ, mint amilyet a valóságban is hord.

Sokat elárul a Metavezér képzelőerejéről, hogy gyakorlatilag azt tette, amit Dwight Schrute az Office-ban, aki annyira beképzelt és ötlettelen, hogy a Second Life-ban egyszerűen lemásolta a saját életét (annyi módosítással, hogy a játékban tudott repülni).

Ahogy tavaly megírtuk: a 2000-es évek egyik legviccesebb sorozatának karaktere az nem csak humorforrás, hanem figyelmeztetés is volt, és mára eljött a Dwight Schrute-ok kora.

A Magyar Állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő végleges nyilvános vételi ajánlatot tett a Kartonpack Nyrt. részvényeire 2 534,82 forinton, és az ajánlatot a Magyar Nemzeti Bank jóváhagyta – közölte a papíripari cég a Budapesti Értéktőzsde.

A cégben jelenleg az MNV részesedése 91,41 százalék, a fennmaradó részvényekre mintegy 110 millió forintot letétbe helyezett az MNV az Equilor Befektetési Zrt-nél.

A társaságban a Deutsche Balaton AG7,88 százalékos részesedéssel rendelkezik, 0,71 százalék a közkézhányad.

Az igazgatóság szerint az ajánlat – amit december 9-ig fogadhatnak el az érintettek – nem gyakorol hatást a cég működésére, munkavállalóira, egyben az ajánlat elfogadását javasolja a részvénytulajdonosoknak.

Azt is közölték, hogy a végleges ajánlatot a cég 89 munkavállalója közül 12-en támogatták, a többiek nem nyilvánítottak véleményt.

A cég legutóbb közzétett éves jelentése szerint a 2020 végén 1,280 milliárd forint saját tőkével rendelkező vállalat árbevétele 2020-ban 2,562 milliárd forint volt szemben az egy évvel korábbi 2,498 milliárd forinttal. Minkét évben veszteséget könyveltek el, 2020-ban 118 millió forintot, 2019-ben 275 milliót.A debreceni cég fő tevékenysége különféle kartondobozok gyártása.

A cég vezetését tavaly áprilisban az állami tulajdonjogok gyakorlásával megbízott Juhász Edit kormánybiztos azonnali hatállyal állami felügyelet alá vonta, és leváltotta a teljes vezetőséget, köztük a könyvvizsgálót is.

A részvényeinek kereskedését a BÉT standard kategóriájában az MNB tavaly májusban felfüggesztette, mert nem tett közzé határidőben érvényes éves beszámolót, azóta nem kereskedtek a papírral. Utolsó ára 16 800 forint volt.

A romló járványhelyzet miatt szerdán a kormány védelmi intézkedésekről döntött: többek között kötelezővé tehetik a cégek a koronavírus elleni oltást, novembertől maszkot kell viselni a tömegközlekedésen.

A Telex megkérdezett több érdekvédelmi szervezetet, hogy mit gondolnak a szigorítási lehetőségről, illetve a legnagyobb magyarországi munkaadókat, hogy megtudják, kötelezik-e majd dolgozóikat, de a legnagyobb önkormányzatokat is megkeresték.

A lap azt írja, a többség még kivár, a polgármesterek a részletszabályokra és több helyi adatra várnak.

Az állam utáni egyik legnagyobb munkaadó, a Mészáros Lőrinc cégeit összefogó cégcsoport viszont már döntött: nem teszik kötelezővé a védőoltást.

Azt írták: „A közel huszonötezer munkavállalót foglalkoztató Mészáros Csoport egyelőre nem tervezi, hogy kötelezővé teszi dolgozói számára a koronavírus elleni védőoltást. A cégcsoporthoz tartozó vállalatok – ahogy eddig is – bíznak munkavállalóik felelősségteljes döntésében, hiszen a járvány megfékezése közös érdekünk. Ugyanakkor, az előző három hullámhoz hasonlóan a cégcsoport most is minden óvintézkedést megtesz dolgozói és partnerei érdekében.” (Telex)

Ungár Péter, az LMP parlamenti képviselője interjút adott a Magyar Hangnak, amiben arról is kérdezték, mit szól ahhoz, hogy Márki-Zay Péter többször is a miniszterelnök fiának szexuális orientációjával kapcsolatban nyilatkozott.

Ungár – aki vállaltan homoszexuális – azt mondta: „Drámaian nem értek egyet azzal, ahogy Orbán Gáspár orientációjáról beszélt. Viszont legitim arról beszélni, hogy vannak olyan fideszes politikusok, akik annak ellenére, hogy homofób kampányt csinálnak, a szexuális szabadság mozgalmainak vívmányaival maguk is élnek. A különbség, hogy XY fideszes politikus közhatalmat gyakorol, Orbán Gáspár pedig nem.”

Arra a kérdésre, hogy igaz-e, hogy a fél kormány meleg, Ungár – aki egyébként már csak az anyján, Schmidt Márián keresztül is régóta ismer sok fideszest – azt mondta, nem vezet „Google Excel táblát a fideszesek szexuális orientációjáról”,

de „mint a homoszexuális világban eléggé jártas ember azt tudom mondani: tényleg sok fideszes van, aki homoszexuális”.

A járvány terjedésének megállítása érdekében Szerbiában meghosszabbítják az őszi szünetet az általános és középiskolásoknak – jelentette be Zlatibor Loncar egészségügyi miniszter.

Azt mondta, az őszi szünet csak 3 napig tartana, de a diákok az egész hetet megkapják, és a hétvégékkel együtt az 9 olyan napot jelent, amikor a gyerekek nem találkoznak egymással, így talán megállítható az átfertőződés.

A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában 6948-cal 1 118 905-re, Koszovóban 22-vel 160 680-ra, Észak-Macedóniában 444-gyel 200 856-ra, Montenegróban 474-gyel 142 308-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig 1099-cel 251 263-ra nőtt.

A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában 64-gyel 9698-ra, Koszovóban eggyel 2976-ra, Észak-Macedóniában nyolccal 7058-ra, Montenegróban héttel 2082-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 27-tel 11 426-ra növekedett. (MTI)

Három New York-i általános iskola is betiltotta a Squid Game-es halloweeni jelmezt attól tartva, hogy a Netflix véres dél-koreai sorozatáért rajongó gyerekek a jelmezzel az erőszakot éltetnék.

A sorozat hitelkárosultak koncentrációs táboráról szól, ahol felnőtt embereknek gyerekjátékokat kell játszaniuk, és aki mind a hat körön továbbjut, elviheti a több milliárdos főnyereményt, aki viszont kiesik, az meghal. Az USA-ban 17 éves kortól ajánlják a megtekintését.

A három New York-i iskolában emailben figyelmeztették a szülőket, hogy a sorozat nagyon erőszakos, ezért nem lenne megfelelő a Squid Game-re emlékeztető halloweeni jelmez.

A tanulók a szünetekben állítólag újrajátszották a sorozat egyes jeleneteit, az igazgatók pedig figyelmeztették a szülőket, hogy „az erőszakos viselkedéssel kapcsolatos játékok nem megfelelőek”.

A New York-i Fayetteville–Manlius-iskolakörzetben létezik útmutató arról, hogy a fegyverre emlékeztető kellék és a túl véres vagy ijesztő jelmezek betiltandók.

Egyes szülők felháborodtak a tiltás miatt, hiszen csak egy jelmezről van szó, és a Halloween eleve arról szól, hogy félelmetes dolgoknak öltöznek be a gyerekek.

Még jó, hogy Magyarországon nincs halloween… (BBC)

Összeegyeztethetetlen az Emberi Jogok Európai Egyezményével az a szabályozás, ami életfogytig tartó büntetés esetén csak 40 év szabadságvesztés elteltével teszi lehetővé a feltételes szabadlábra helyezést – közölte a strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bírósága.

Az emberi jogi bíróság egy magyar ügyben hozott ítéletének indoklásában azt írta: az Emberi Jogok Európai Egyezményének az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmára vonatkozó, 3. cikkének megsértését jelenti, ha az érintettek ügyében hozott döntés életfogytiglani börtönbüntetés kiszabására vonatkozik, és feltételesen szabadlábra csak 40 év szabadságvesztés után bocsáthatók.

Az emberi jogi bíróság megállapította, hogy az ilyen ítéletek valójában nem kínálnak valós kilátást a szabadulásra, és mint ilyen, nem egyeztethetők össze az egyezménnyel.

Az ügy előzménye, hogy két magyar állampolgár fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához:

1. Az egyikük, akit emberölés miatt ítéltek el, azzal érvelt, hogy a szabadulása legkorábbi időpontjának meghatározása ellentétes a bíróság ítélkezési gyakorlatával, továbbá embertelen bánásmódot jelent.
2. A másik felperest 2010 szeptemberében, a büntető törvénykönyv (Btk.) akkor hatályos cikkei alapján feltételes szabadlábra bocsátás nélkül ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre. Szerinte az eljárás ellentétes Magyarországnak az Emberi Jogok Európai Egyezménye szerinti kötelezettségeivel.

A strasbourgi bíróság elutasította a magyar kormány vonatkozó kifogásait azzal érvelve, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása csak akkor összeegyeztethető az egyezménnyel, ha a szabadulás lehetőségét és a felülvizsgálat lehetőségét a kezdetektől fogva tartalmazza. Mivel a magyar jog nem rendelkezik ilyen felülvizsgálat lehetőségéről, a teljes életfogytiglani büntetés nem felel meg az egyezmény 3-as cikkében foglalt normáknak – állapították meg.

A nemzetközi jog egyértelműen támogatja olyan célzott nemzeti mechanizmus létrehozását, ami az életfogytiglani büntetés kiszabása után legkésőbb 25 éven belül garantálja a felülvizsgálatot, majd további időszakos felülvizsgálatokat – írja az MTI.

Karsai Dániel, az egyik panaszost képviselő ügyvéd a 444-nek elmondta, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága az ítélet 52. pontjában kifejezetten kimondta, hogy az egyezménysértés kimondása elégséges kártérítés, ezen felül nem ítél meg kártérítést, leszámítva azt, hogy az egyik felperesnek 3000 euró (kb. 1 millió forint) a másiknak pedig 10 600 euró (kb. 4 millió forint) ügyvédi költség megfizetésére kötelezte Magyarországot.

A Magyar Közlönyben megjelent határozatból derült ki, hogy 50 milliárd forintot csoportosít át a kormány, ezek közül az alábbiak a fontosabb tételek:

• 26,6 milliárd forintot kap beruházásra és felújításra a Pénzügyminisztérium Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósága.
• 5,578 milliárddal több megy kormányzati kommunikációra.
• 4,5 milliárd jut közgyűjteményekre.
• 3,8 milliárd megy el egyházi működési és fejlesztési programokra.
• 3,7 milliárd jár a rendőrségnek.
• 1,3 milliárd forint megy turisztikai fejlesztésekre.
• 789 millió forintot kap a büntetés-végrehajtás.
• 500 milliót csoportosítanak át a hit- és erkölcstanoktatásra meg az ahhoz kapcsolódó tankönyvtámogatásra.

(via Telex)

Alexander De Croo belga miniszterelnök ünnepi beszédet mondott Brugge-ben, a College of Europe-ban. A beszédében kiált az illiberalizmus ellen, arról beszélve, hogy a liberális demokrácia támadás alatt áll, és lehet, hogy nem ez a legkönnyebb út korunk válságaiban, de ez a helyes út.

De Croo arról beszélt, hogy a demokrácia nem lehet a többség zsarnoksága, meg kell védeni a kisebbséget és meg kell osztani a hatalmat, egy választási győzelem nem jogosíthat fel abszolút hatalomra. Azt mondta, ezért vannak a független bíróságok, és ezért teljesen elfogadhatatlan az Európai Unió Bírósága elleni közelmúltbeli támadás.

Lengyelországra utalt, ahol a hónap elején az alkotmánybírók arra jutottak, hogy több EU-s jogszabály is szembe megy a lengyel alkotmánnyal. Ezzel lényegében azt mondták ki, hogy a lengyel alkotmány a jogi hierarchiában az EU alapszerződése fölött áll. A Brüsszelben elterjedt nézet szerint a döntés alapjaiban forgatja fel az unió jogi hierarchiáját, és ezen keresztül egész működését. Az Európai Unió Bírósága napi 1 millió eurós pénzbüntetést szabott ki Lengyelországra, mivel a kormány a bíróság rendelkezésével szembe menve nem függesztette fel a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának működését.

De Croo szerint aki aláássa a közös értékeket és a független intézményekbe vetett bizalmat, a tagállamok és az európai népek közötti bizalmat ássa alá. A lengyel miniszterelnökre utalva azt mondta, veszélyes játékot űz az, aki – a tűzzel játszva, belpolitikai érdekekből – új világháborúval fenyeget a Financial Timesban.

De Croo szerint ez nem az úgynevezett régi tagállamok arroganciájáról szól: lehet, hogy néha az alapító tagállamok esetleg magas lóról beszélnek, de nem most. Ez nem régi és új, Kelet és Nyugat csatája. Most arról van szó, hogy a tagállamok túlnyomó többsége a Baltikumtól Portugáliáig azt vallja, hogy:

„Az Európai Unió az értékek uniója, nem pénzautomata. Nem lehet zsebre tenni az összes pénzt, de megtagadni az értékeket.”

De Croo azt mondta, erre nem az a válasz, hogy ki kell rúgni Lengyelországot az EU-ból, hanem beszélni kell, és meg kell hallgatni annak a 100 ezer lengyel tüntetőnek az üzenetét, akik a lengyel és az EU-s zászlóval kimentek tüntetni a saját kormányuk ellen. Szerinte ezt az üzenetet Ursula Von Der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nagyon jól megértette, és felkészült a jogállamisági mechanizmus elindítására.

Várják az Európai Bíróság döntését, de a félreértések elkerülése végett: az Európai Bizottság nem hagyhatja egyedül a harcban a bíróságot, ahogy azt a hibát az Európai Központi Bankkal megtették a gazdasági világválságban – mondta De Croo, aki szerint ez egy alapvető politikai probléma, amit politikailag kell megoldani.

Az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek úgy kell átalakítania az EU-t, hogy az alapvető értékeket be tudják tartatni, ennél kevesebbel csak annyira mennének, mintha a székeket átrendeznék a Titanicon – mondta.

A világvége fenyegetésének érzete szinte egyidős a történelemmel, mindig szóltak róla próféciák, hiedelmek. Ami viszont a korábbiaktól megkülönbözteti a mostani helyzetet, amikor is az emberiség jelentős része valamiféle globális katasztrófától tart, az az, hogy ezúttal nem revelációk vagy a történelemről szóló szekuláris metanarratívák (mint a marxizmus) alapján készülhetünk az összeomlásra, hanem a világ vezető tudósai mondják ezt tudományos kutatásokra alapozva.

A klímaváltozás, a Nap tevékenysége, a biotechnológiai forradalom, a mesterségesintelligencia-kutatás, a gazdaság egyre szélsőségesebb túlpörgetése, a tömegpusztító fegyverek elterjedése mind jó okot adnak az aggodalomra. Noam Chomsky szerint a kipusztulás az emberiség történelmében sosem volt még ennyire fenyegető, Max Tegmark szerint pedig vagy még az életünk során összekapja magát az emberiség, vagy kiirtjuk magunkat.

Az elmúlt két évtizedben egy csoport oxfordi teoretikus azzal volt elfoglalva, hogy kidolgozzon egy új erkölcsi világnézetet, amit longtermismnek, vagyis hosszútávizmusnak neveznek. Ez gyakorlatilag annak a hangsúlyozása, hogy a tetteinknek hosszú távú következményei lehetnek az univerzumban, évezredek, -milliók, -milliárdok vagy akár -billiók múlva. Karl Marx 1845-ben azt írta, „a régi materialisták »az ember lényegét« absztrakt módon értelmezték, nem pedig mint a (konkrétan történelmileg meghatározott) »társadalmi viszonyok összességét«, és ezért a világot csak »magyarázták«, holott az a feladat, hogy »megváltoztassuk«”. A hosszútávisták pedig éppen ezen dolgoznak.

Phil Torres filozófus az Aeonon 40 ezer karakteres cikkben állt ki a hosszútávizmus ellen, mert az szerinte a világ legveszélyesebb szekuláris hitvallása. Négy éve még egy egész könyvet írt arról, hogy a hosszútávizmus milyen jó, de azóta megváltozott a véleménye, és most az a célja, hogy minél többen megismerjék az ideológiát, amiről az elit egyetemeken és a Szilícium-völgyön kívül alig hallott valaki, miközben az elmúlt években a világ egyik legbefolyásosabb szellemi irányzatává vált.

Öntik a pénzt a távoli jövőbe

A hosszútávistákhoz köthető szervezetek az elmúlt egy-két évtizedben elképesztő mennyiségű pénzt szedtek össze, egyes számítások szerint összesen 46 milliárd dollárt.

Elon Musk 1,5 millió dollárt adományozott a hosszútávista Future of Humanity Institute-nak (FHI) a Future of Life Institute-on keresztül, amit Jaan Tallinn multimilliárdos tech-vállalkozó alapított, aki nem hisz abban, hogy a klímaváltozás „egzisztenciális kockázat” lenne az emberiségre nézve. A milliárdos libertárius és Donald Trump-támogató Peter Thiel nagy összegeket adományozott a hosszútávista Machine Intelligence Research Institute-nak, aminek az a küldetése, hogy megmentse az emberiséget a szuperintelligens gépektől.

Ezek a szervezetek hosszútávista projekteket és esszéket finanszíroznak, és bevallott céljuk, hogy az USA vezetésében magas szintű tisztségviselőik legyenek. Jason Matheny, az FHI korábbi kutatási asszisztense most Joe Biden technológiai és nemzetbiztonsági asszisztense, míg Toby Ord, az FHI egyik filozófusa adott már tanácsot a WHO-nak, a Világbanknak, a Világgazdasági Fórumnak, az USA Nemzeti Hírszerzési Tanácsának, az Egyesült Királyság Miniszterelnöki Hivatalának, és nemrég hozzájárult az ENSZ főtitkári jelentéséhez is, ami említi a „hosszú távú gondolkodást”.

Létezés

A cikk Frank Ramsey példáján keresztül érzékelteti a hosszútávizmus mibenlétét. Az angol matematikus-filozófus-közgazdász kora nagy ígérete volt, Keynes pártfogoltja és Wittgenstein barátja volt, de egy májbetegségben 1930-ban, 26 évesen meghalt. A halála után nemcsak azt emelték ki, milyen jó élete volt és mi mindent alkotott, hanem azt is, hogy micsoda veszteség érte a tudományt, hiszen egy ilyen briliáns elme a már soha meg nem születő műveivel talán teljesen új irányt adhatott volna a gondolkodásunknak.

A hosszútávisták az emberiséget kezelik úgy, mint ilyenkor az egyént: az emberiségnek is megvan a maga potenciálja, amivel vagy tud vagy nem tud élni az élettartama során. Például ha évekkel vagy évtizedekkel egy termonukleáris háború után délben a fagypont alatti hőmérsékleten a koromsötét ég alatt az utolsó ember is éhen halna, az felfoghatatlan tragédia lenne minden élő számára. De csillagászati távlatból van egy ennél is rosszabb olvasata a dolognak: a kihalásunk végleg eltörölné azt a hosszú és virágzó, potenciális jövőt, amit a következő mondjuk kb. 10100 év tartogathat számunkra. (Azután a „hőhalál”, a maximális entrópia úgyis lehetetlenné tenné az életet.)

Így viszont az egyénre is tekinthetünk a potenciál felől: mi lett volna, ha Ramsey nem meghal, hanem ahelyett, hogy tanul és ír, egy kocsmában múlatja az időt ivással és biliárdozással. Az eredmény az emberiség szemszögéből ugyanaz, pedig más okozta a hibát. A hosszútávisták szerint az emberiség is kihasználatlanul hagyhatja a lehetőségeit anélkül, hogy kihalna.

Ez a hosszútávizmus központi dogmája: etikailag semmi sem számít többet, mint a „Földről származó intelligens élet” fajában rejlő lehetőségek megvalósítása.

A jelen feláldozása a jövő oltárán

Hogy miért lehet veszélyes ez a koncepció, arra a szerző rövid válasza az, hogy ha mindenek fölé emeljük az emberiség feltételezett potenciáljának kiteljesedését, az éppen hogy növelheti annak a valószínűségét, hogy a ma és a közeljövőben élő emberek rendkívüli károkat szenvednek el, vagy akár meg is halnak miatta.

A hosszútávista ideológia alapján a klímaváltozással szemben is lehetünk érzéketlenek. Mert még ha a klímaváltozás hatására el is tűnnek szigetországok, tömeges migráció indul, és emberek milliói halnak meg, az nem feltétlenül fogja veszélyeztetni a hosszú távú lehetőségeinket az elkövetkező évmilliárdokban. Még egy olyan katasztrófa is, ami a következő két évezredre 75 százalékkal csökkenti az emberi populációt, a dolgok nagy rendszerében csak egy apró pofonnak tűnik, mint egy 90 éves embernek az, hogy 2 évesen beütötte a lábujját.

Nick Bostrom svéd filozófus, aki az emberiség hosszú távú jövőjével foglalkozva vált híressé, azzal érvel, hogy egy katasztrófa, ami a globális civilizáció összeomlását okozná, az egész emberiség szemszögéből nézve még potenciálisan helyrehozható visszaesést eredményezne, és hosszú távon szinte észrevehetetlen apróság lenne a fejlődésünkben. Eszerint a két világháború, az AIDS és a csernobili atomkatasztrófa is azoknak katasztrófa, akiket közvetlenül érintenek, de az ilyen katasztrófák közül a legrosszabbak is csak apró fodrozódások az élet nagy tengerének felszínén.

Homályos számításokkal a nagyobb közjóért

Bostrom szerint nem szabad „elpazarolnunk” a véges erőforrásainkat olyan „jó érzést nyújtó, de nem megfelelően hatékony projektekre”, mint például a globális szegénység vagy az állatok szenvedésének csökkentése, mivel egyik sem fenyegeti a hosszú távú potenciálunkat, és az az, ami igazán számít. Sőt a hosszútávisták szerint a gazdagabb országok megvédése fontosabb feladat, mint a szegényebbeké, mert a technológia és a gazdaság fejlődéséhez jobban hozzájárulnak, tehát a távlati cél elérésében hasznosabbak.

Toby Ord szerint a legfontosabb, hogy olyan stabil védőhálót biztosítsunk az emberiségnek – például azzal, hogy egy része elhagyja a Földet –, hogy semmilyen katasztrófa ne tudja önmagában a teljes emberiség pusztulását okozni. Ord homályos módszertannal érvelve úgy véli, annak az esélye, hogy a klímaváltozás az egész emberiséget elpusztítja, 1 az 1000-hez, míg az, hogy szuperintelligens gépek végeznek velünk, két nagyságrenddel valószínűbb, ezért sokkal fontosabb probléma.

Már Thomas Nagel amerikai filozófus levezette, hogy a nagyobb jóra hivatkozva például háború vagy nemzetbiztonsági veszély idején milyen atrocitásokat próbáltak igazolni, csak hogy csökkentsék a lelkiismeret-furdalást azokban, akik felelősek voltak a szörnyűségekért. És vajon milyen áldozat lehet indokolt, ha a tét a Földről származó intelligens élet kozmikus potenciálja az elkövetkező évbilliókban? A II. világháború idején 40 millió civil halt meg, ami semmi ahhoz a 1054 vagy még több emberhez képest, akik Bostrom becslése szerint még megszülethetnek, ha elkerüljük a kipusztulást.

Bostrom szerint komolyan meg kell fontolnunk egy globális, invazív megfigyelőrendszer létrehozását, ami valós időben figyeli a bolygó minden emberét, hogy megerősítse a „megelőző rendőri képességeket”, például megakadályozza a civilizációt elpusztító terrortámadásokat. Szerinte ha csak 1 százalék esélye van annak, hogy a jövőben élhet 1054 ember, akkor „az egzisztenciális kockázat 1 százalékpont milliárdod részének a milliárdod részével való csökkentésének várható értéke 100 milliárdszor akkora, mint 1 milliárd emberélet”.

Ilyen logika mentén ha a CIA információt szerez arról, hogy valahol Németországban egy terrorista a világot elpusztítani képes gépet épít, és 1 a millióhoz az esélye, hogy kiirthatja vele az emberiséget, akkor némi számítás után az amerikai elnöknek arra kellene jutnia, hogy le kell bombáznia egész Németországot a 1054 potenciális ember védelmében.

A hosszútávizmus három lába

Az emberiség hosszú távú potenciálja három alappilléren nyugszik.

Újra él a Monty Python szelleme egy brit rádióműsorban. A kevesebb mint 1 perces jelenet itt látható:

A talkRADIO-n, Mike Graham műsorában az Insulate Britain nevű klímacsoport aktivistája, Cameron Ford volt a vendég. (Ezek az aktivisták mostanában nagyon bosszantják a brit jobboldaliakat, mert mindenféle forgalomzavaró klímaakciókat tartanak, meg odaragasztják magukat a betonhoz.)

A műsorvezető megkérdezte a vendéget, hogy mi a foglalkozása, mire kiderült, hogy ács. Erre nagyjából a következő párbeszédet folytatták le:

– Hát az nem túl környezetbarát, kivágni a fákat.
– De, fából építkezni sokkal környezetbarátabb, mint betonból.
– Miért lenne az, amikor kivágjátok őket?
– Mert lehet helyettük újabb fákat ültetni.
– Ültetni mindenfélét lehet.
– Betont nem lehet.
– De, lehet.

Az aktivista ezután nem tud már megszólalni, a műsorvezető pedig elköszön tőle, és láthatóan úgy érzi, most megsemmisítette. Közli is, hogy többé nem akar ezekkel az emberekkel beszélni. (Independent)

A múlt héten Alec Baldwin színész véletlenül agyonlőtte Halyna Hutchins operatőrt és megsebesítette Joel Souza rendezőt a Rust című western forgatásán.

A Freedom's Path című film producerei hétfőn megerősítették az AFP hírügynökségnek, hogy a film rendezőasszisztensét, David Hallst a fegyverbiztonsági előírások megsértése miatt 2019-ben elbocsátották, miután egy stábtag „könnyű és átmeneti sérülést szenvedett, amikor egy fegyver váratlanul elsült”.

Dave Halls az Into the Dark című sorozat 2019-es forgatásán sem tartotta be a fegyverekkel és robbanóanyagokkal kapcsolatos biztonsági előírásokat – mondta Maggie Goll kellékes, pirotechnikus, aki akkor és most is együtt dolgozott Hallsszal.

A mostani incidenssel kapcsolatban benyújtott eskü alatt tett nyilatkozat szerint David Halls egy próbán átadta a fegyvert Baldwinnak, és azt mondta, nincs benne éles lőszer. „A rendezőasszisztens (Dave Halls) nem tudta, hogy éles lövedékek vannak a kellékfegyverben” – áll az eskü alatt tett nyilatkozatban.

A seriffhivatal szóvivője szerint komplikált esetről van szó. (BBC)

A Dűne című sci-fi második részét 2023 októberében kezdik el forgalmazni a mozikban – jelentette be a Warner Bros.

A Denis Villeneuve rendezte film első részének világpremierje szeptemberben volt a 78. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon. Az észak-amerikai mozikban és párhuzamosan az HBO Max streamingszolgáltatón a múlt héten mutatták be, és a nyitóhétvégéjén 41 millió dollárt forgalmazott, a nemzetközi piacokon pedig 225 millió dolláros jegybevételt ért el.

Villeneuve a történetet Timothée Chalamet, Zendaya, Oscar Isaac és Josh Brolin főszereplésével dolgozta fel a Warner Bros.-nek. A filmet a mozikban eredetileg 2020 őszén mutatták volna be, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották.

Villeneuve és a film szereplőgárdája már korábban közölte, hogy szeretnék megcsinálni a film folytatását, hogy teljes legyen a történet egy fontos bolygó feletti uralomért harcban álló politikai dinasztiákról. A kérdés csak az volt, hogy a 165 millió dollár költségvetésű film jegybevételei egyedül elegendők lesznek-e ahhoz, hogy legyen folytatás, de a Warner Bros. eddig nem kötelezte el magát a projekt mellett.

A Dűnét először David Lynch dolgozta fel 1984-ben, de az a film óriásit bukott. (MTI)

Az Origo szerző nélküli Lábszagú, besurranó tolvaj stílusban próbálja egy producer a nézőket elriasztani az Elk.rtuk című sikerfilmtől című cikkében arról írt, hogy Kovács Gábor filmproducer azt javasolta az embereknek, hogy „mindenki foglaljon sok helyet az Elkxrtukra”, a filmre, amit ő elítélt.

Kovács az Indexnek azt mondta, ironizált, de az Origo megszólaltatta az antigyurcsányista kurzusfilm egyik producerét, Kálomista Gábort is, aki azt mondta, a foglalások alapján telt ház ellenére az előadás előtt félórával több tucat át nem vett jegy marad a kasszában. Azt mondta:

„Én nem gondolom, hogy ez Kovács Gábor egyéni akciója volt, azt gondolom, hogy a Gyurcsány-kommandó újabb támadása volt a film ellen. (…) Az, hogy különböző olyan eszközöket vetnek be, szerintünk súrolja a bűncselekmény határát, vagy talán azt túl is lépi, ezért büntetőfeljelentést fogunk tenni az illetékes szerveknél.”

A film bemutatása előtt az orbánista producer (a kétharmados Orbán-korszak 11. évében) azt állította, Gyurcsány Ferenc vezetésével fenyegetik a vidéki mozikat, hogy ne merjék leadni a gyurcsányozós propagandafilmet.

Az Elkxrtuk a Dűne és a Venom 2 mögött harmadik volt a hétvégi nézettségi toplistán, miután a filmet művészfilmnek minősítették, így nemcsak a multiplexek, hanem az ország összes artmozija is vetítheti.

A Telex írta meg, hogy a jobboldali médiabirodalom, a KESMA lapjai egyöntetűen azzal a címmel tálalták a filmet méltató kritikát, hogy „Pörgős és izgalmas politikai krimi lett az Elkxrtuk”. A politikai hátszéllel finanszírozott kampányfilmet az Index szerint 1500 plakáthelyen hirdetik országszerte.

A nemzetközi acélipari szövetség, a World Steel Association (WSA) szerint szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest csökkent a világ acéltermelése.

A szervezet szerint szeptemberben a világ acéltermelése 144,4 millió tonna volt, 8,9 százalékkal kisebb a tavaly szeptemberinél.

Idén az első 9 hónapban 1,461 milliárd tonna volt a világ acéltermelése, 7,8 százalékkal nagyobb a tavaly azonos időszakinál.

A WSA 64 ország acéltermelőit fogja össze, tagjai a világ acéltermelésének kb. 98 százalékát adják.

Afrika acéltermelése 51 százalékkal, 1,4 millió tonnára nőtt szeptemberben tavaly szeptemberhez képest. Az ázsiai és csendes-óceáni térség acéltermelése 14,6 százalékkal, 101,9 millió tonnára csökkent, a Független Államok Közösségéé (FÁK) 1 százalékkal, 8,2 millió tonnára mérséklődött, az EU termelése 15,6 százalékkal, 12,7 millió tonnára nőtt, a Közel-Kelet acéltermelése 35,7 százalékkal, 2,2 millió tonnára esett, Észak-Amerikáé 19,2 százalékkal, 9,8 millió tonnára bővült, míg Dél-Amerika acéltermelése 17 százalékkal, 3,9 millió tonnára nőtt.

A rangsor

A messze legnagyobb acélgyártó Kína szeptemberi termelése tavaly szeptemberrel összevetve 21,2 százalékkal, 73,8 millió tonnára esett, a második legjelentősebb acéltermelő Indiáé viszont 7,2 százalékkal, 9,5 millió tonnára nőtt. A harmadik legnagyobb termelő, Japán acélgyártása szeptemberben 8,1 millió tonna volt, 25,6 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

A sorrendben negyedik legnagyobb acélgyártó, az USA termelése 22 százalékkal, 7,3 millió tonnára nőtt, az ötödik legnagyobb gyártóé, Oroszországé viszont 2,2 százalékkal, 5,9 millió tonnára süllyedt.

A sorban következő Dél-Korea acéltermelése 5 százalékkal, 5,5 millió tonnára csökkent, Németországé 10,7 százalékkal, 3,3 millió tonnára nőtt, Törökországé 2,4 százalékkal, ugyancsak 3,3 millió tonnára emelkedett, Brazíliáé 15,3 százalékkal, 3,1 millió tonnára ugrott, míg a tizedik helyen álló Iráné 51,4 százalékkal, 1,3 millió tonnára zuhant.

A WSA számításai szerint tavaly 0,9 százalékkal, 1,829 milliárd tonnára zsugorodott a globális acéltermelés. Kína termelése viszont 5,2 százalékkal 1,053 milliárd tonnára nőtt. Kína részesedése a világ acéltermelésében tavaly 56,5 százalékra emelkedett a 2019. évi 53,3 százalékról.

A WSA kimutatása szerint 2019-ben 3,4 százalékra lassult a világ acéltermelésének növekedése a 2018-as 4,8 százalékos bővülés után. (MTI)

„Szeretnék megkérni minden budapesti lakost, hogy a biztonságunk érdekében viseljék a maszkot a közösségi közlekedés járatain. A Fővárosi Önkormányzatnak jelenleg nincs jogköre előírni a maszk használatát, de követve az MTA szakembereinek javaslatait erősen ajánljuk az orr és a száj eltakarását az utazási idő alatt” – írja a Facebookon Karácsony Gergely.

A főpolgármester arról is beszámolt, hogy az idősotthonokban szigorító intézkedéseket kellett bevezetni: „Az ünnepek után, november 2-től azok a bentlakók, akiknek van védettségi igazolványuk, az intézményt elhagyhatják, de a visszatéréskor izoláció vár rájuk a többiek védelmében. Érintésmentes látogatás továbbra is lehetséges védettségi igazolvány bemutatása után.”

Már 9 kórház vezetett be korlátozásokat

Közben a negyedik hullám romló járványügyi adatai miatt újabb kórházakban rendeltek teljes vagy részleges látogatási tilalmat, például a szolnoki kórház zárta be kapuit a látogatók elől bizonytalan időre – írta meg az mfor.hu, ami szerint ezzel már kilencre nőtt a tiltó intézkedést meghozó kórházak száma.

A BME-n előírták a maszkviselést

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem már előírta, hogy november 2-től a BME belső, „zárt tereiben (tanterem, folyosó, iroda stb.) a szájat és orrot egyaránt takaró maszk viselete kötelező”. „A maszkviselés alól az éppen órát tartó oktató mentesül. A maszkot nem viselő hallgató tanórán, teljesítményértékelésen, vizsgán való részvétele megtagadható” – írják.

Orvosok szigorítást javasolnak

Civil szakértői kezdeményezésként több mint 20 egészségügyi szakértő felhívást intézett a lakosság és a kormány felé, határozottan kérve a járványügyi intézkedések szigorítását, széles körű, sok területre kiterjedő intézkedések bevezetését. „Későnek, de soha nem elkésettnek érezzük e döntések meghozatalát!” – írják az orvosok, akik szerint csak az alábbi intézkedések meghozatalával, az eddigi járványkezelésből tanulva csökkenthető az egészségügyi ellátórendszer újabb túlterhelése, „és így elkerülhető az újabb tragédia, ami felé az országunk halad”.

A kormánynak az alábbi 9 pontot javasolják:

1. Halasszák el, függesszék fel a tömegrendezvényeket.
2. Írják elő a kötelező maszkhasználatot minden nyilvános zárt térben (boltokban, hivatalokban, közösségi közlekedési eszközökön), illetve minden olyan nyílt terű helyszínen, ahol a megfelelő távolságtartás nem megvalósítható.
3. Tegyék kötelezővé a hatósági igazolás bemutatását (érvényes védettségi igazolvány vagy friss negatív antigén teszt, PCR eredmény) olyan nyilvános zárt terekben, melyek igénybevétele a mindennapi életvitel során szokásos (pl. éttermek, szórakozóhelyek, edzőtermek, stb).
4. A szabványos, európai védettségi igazolványt csak a szakmailag előírt oltási sor felvétele után, a védettség kialakulását követően állítsák ki.
5. Hozzanak létre lakóhely közeli, ingyenes tesztelési pontokat az ország minden részén a fertőzési gócok hatékony felismerésére, a kórokozó szóródásának megakadályozására.
6. Működtessenek hatékony hatósági karantén rendszert a fertőzöttekre és kontaktjaikra vonatkozóan. Megengedhetetlen, hogy hazánkban immár egy éve kisebb a karanténban lévő személyek száma, mint a fertőzötteké. A kontaktok eredményes izolálása így pusztán illúzió.
7. Kötelezzék a szoros COVID-19-kontakttá vált teljesen immunizált személyeket is a kontaktus utáni 5-7. napon a tesztelésre és a negatív teszt-eredmény elkészültéig az egyéni védelmi rendszabályok szigorú betartására.
8. Az anonimizált járványügyi adatokat rendszeresen, további feldolgozásra alkalmas módon publikálják, megadva a megbetegedettek oltási státusát, az oltás időpontját, a beteg korát, társbetegségeit, az ellátás helyét. Csak a semleges szakértők által megerősített járványadatokra épülően alakítható ki az a társadalmi bizalom, amely elengedhetetlen a járványkezelés sikeréhez, az átoltottság növeléséhez.
9. Tegyék lehetővé, hogy a sajtó reális képet közvetíthessen a járványhelyzetről. Amennyiben a társadalom nem, csak az egészségügyi ellátók ismerik a járvány valós képét, nem várhatjuk el a kívánatos társadalmi reakciók kialakulását.

Javasolják a 3. oltást azoknak is, akik legalább 6 hónapja megkapták az utolsó oltást
vagy átestek fertőzésen, illetve mindenkinek, akinek bizonyítottan nincs elég
antitestje. „A 60 felettiek, a túlsúlyosak, a krónikus betegséggel élők, a fokozott
kockázatú munkakörben dolgozók számára az ismétlő immunizálás javasolt időpontja a 4. hónap” – írják.

„A képviselő nem érezte jól magát, ezt jelezte a frakcióvezetésnek, és engedélyt kapott, hogy hazamenjen” – ezt válaszolta a Telexnek a Fidesz-frakció sajtóosztálya, miután megkeresték Simonka Györgyöt.

A több korrupciós ügyben is megvádolt fideszes képviselőről a Jobbik azt állította, hogy hétfőn illuminált állapotban jelent meg a parlamenti ülésen, ahol el is aludt, majd Kovács Sándor kormánypárti képviselő közbenjárása után kiment a teremből, és Orbán Viktor felszólalására már nem tért vissza.

A Fidesz-frakció arról nem írt semmit, hogy Simonka ivott, vagy sem.

A Jobbik erről levelet is írt Kövér László házelnöknek, aki májusban éppen a jobbikos képviselőket részegesezte le.

Hogy Simonka milyen állapotban volt, az a parlamenti közvetítésen 1 óra 28 perc után látszik. Itt van kiemelve csak a lényeg:

Az oktatás digitális átalakítását, az 5G meg a vezetékes hálózatok fejlesztését és az okosváros-megoldásokat is magában foglaló hosszú távú együttműködésről írt alá szándéknyilatkozatot Palkovics László innovációs és Colin Cai, a Huawei Technologies Hungary vezérigazgatója Budapesten, a cég által rendezett konferencián.

A Huawei Technologies szerint a Tech4Green – Digital Power Summit konferencia az olyan új technológiák, mint a mesterséges intelligencia, a felhő-számítástechnika vagy a Big Data jelentőségét mutatta be a klímasemlegesség felé vezető úton.

A közlemény szerint Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az előadásában hangsúlyozta, hogy Magyarország szempontjából a legfontosabb technológiák a digitalizációhoz és az energiahatékonyságot javító zöldtechnológiákhoz kapcsolódnak.

Palkovics szerint a jövő egyik legfontosabb technológiája az akkumulátor, az energiatárolás lesz, Magyarország pedig azt a célt tűzte ki, hogy Európában a második legnagyobb gyártási kapacitással bíró tagállam legyen Németország után.

A Mesterséges Intelligencia Stratégia kapcsán a miniszter jelezte, hogy az MI alkalmazások és platformok jelentős része ma már azzal foglalkozik, hogyan lehet a mesterséges intelligenciát a zöldgazdaság területén hasznosítani.

Mit vállal a Huawei?

A Huawei Technologies szerint az aláírt dokumentum rögzíti, hogy a Huawei továbbra is szorosan együttműködik hazai oktatási intézményekkel, innovációkkal és tudástranszferrel támogatva a digitális oktatás fejlesztését. A vállalat intelligens kampusz-megoldások tesztelésével és indításával támogatja a magyarországi felsőoktatást, folytatja a Wi-Fi-rendszerek és a szélessávú hálózat fejlesztését az oktatási intézményekben, valamint intelligens együttműködési és virtuális asztali megoldásokat kínál a távoktatás hatékonyságának növelése érdekében.

A Huawei folytatja a tehetséges mérnök-informatikusok, összesen kb. 2000 magyar diák képzésének támogatását is a magyarországi egyetemeken, a minisztériummal 2019-ben aláírt megállapodás szerint.

A Huawei továbbra is törekszik arra, hogy Magyarország vezető szerepet játsszon az 5G-technológiában és annak alkalmazásában. A vállalat elkötelezett az 5G-technológia kereskedelmi felhasználásának gyorsításában, hogy minden hazai iparág kihasználhassa az Ipar 4.0 előnyeit.

Mit vállal a kormány?

Az együttműködésben az Innovációs és Technológiai Minisztérium vállalta, hogy továbbra is biztosítja az ötödik generációs hálózatok fejlesztéséhez a nyitott és diszkrimináció-mentes üzleti környezetet Magyarországon.

A kis- és közepes vállalkozások digitális képességeinek fejlesztése érdekében a Huawei és a minisztérium edukációs kampányt kíván indítani, hogy az infokommunikáció előnyei mellett hasznos és egyszerű megoldásokat is bemutassanak a kkv-k számára.

A közleményben a Huawei Technologies Hungary vezérigazgatója jelezte azt is, hogy a vállalat okosváros megoldásaival szeretne hozzájárulni Magyarországon a fenntarthatóság és a környezetvédelem biztosításához, valamint az életkörülmények javításához – írja az MTI.

A Direkt36 tavaly írt arról, hogy elkezdték kiszorítani a Huaweit Európa 5G-hálózataiból, de az Orbán-kormány kitart a kínai cég mellett. Azóta a brit, a svéd és a román 5G-hálózatból is igyekeztek kizárni a céget, ami az ujgurok elleni arcfelismerő rendszeren is dolgozott, illetve aminek a telefonja letiltja az olyan keresőszavakat, mint például a „szabad Tibet”.

A holland fellebbviteli bíróság ítélete megerősítette azt a korábbi határozatot, ami szerint az ukrán államnak kell visszaszolgáltatni azokat a műtárgyakat, köztük értékes aranykincseket, amiket hét évvel ezelőtt egy holland múzeum kölcsönzött ki a Krím-félsziget múzeumaiból, de a félsziget orosz elcsatolása miatt a tulajdonjoguk vitatottá vált.

A műkincseket öt ukrán (közöttük négy krími) múzeumtól 2014 elején kölcsönözte ki az amszterdami Allard Pierson Múzeum A Krím: a Fekete-tenger aranya és titkai című kiállításhoz. Oroszország viszont 2014 tavaszán bekebelezte a félszigetet, így a holland múzeum néhány nappal a kiállítás bezárása előtt úgy döntött, nem adja vissza az értékes aranytárgyakból álló gyűjteményt. Az intézmény úgy ítélte meg, hogy ha a két állam közül visszaadná a műtárgyakat az egyiknek, ez azzal a kockázattal járna, hogy a másik magának követelhetné őket.

Az orosz fennhatóság alá került krími múzeumok többször emlékeztették a hollandokat szerződésben vállalt visszaszolgáltatási kötelezettségükre, de Kijev is magának követelte a tárgyakat mint állami tulajdont. A holland múzeum bírósághoz fordult a jogvita eldöntésére.

A holland fellebbviteli bíróság friss határozatának összefoglalóját ismertetve Pauline Hofmeijer-Rutten elnöklő bíró elmondta: Ukrajna nemzeti kulturális érdekei felülmúlják a krími múzeumok érdekeit. Az Allard Pierson Múzeum a döntés értelmében a műkincseket nem köteles visszaadni a krími múzeumoknak, az ukrán államnak az úgynevezett múzeumi törvényen alapuló jogai ugyanis elsőbbséget élveznek – mondta.

A döntés ellen a krími múzeumok a holland legfelsőbb bíróságon fellebbezhetnek.

A hollandiai tárlat kb. száz, a Fekete-tenger partján talált, i. e. 6. és 2. század közötti időszakból származó tárgyat mutatott be, többségük drágakőberakású aranyékszer, az ókori Görögország mitológiai alakjait idéző karperec, nyakék, gyűrű és fülbevaló, egy 2400 éves szkíta sisak, kínai lakkdobozok a Han-dinasztia korából, aranyból készült kardhüvely és más fegyverek. (MTI)

Nem lehetséges a magyar vidék fejlődése a közép-európai egység gondolatának megvalósítása nélkül, ha van közép-európai együttműködés, akkor tud boldogulni a magyar vidék is – mondta Orbán Viktor Tornyosnémetinél, a Miskolc és Kassa összeköttetését megteremtő M30-as gyorsforgalmi út átadásán.

Amit akarunk, az „nem egyszerűen csak virágzó vidéki Magyarország, hanem egy erős Közép-Európa”, ami elég erős ahhoz, hogy megvédje magát az olyan természetellenes beavatkozásokkal szemben, amiknek a mai napig érezni a következményeit – mondta.

Orbán szerint ahhoz, hogy ez a cél megvalósuljon, utakat kell építeni, amik összekötik a vidék különböző részeit, a vidékieket beviszik a nagyvárosba, összekötik az anyaországi magyarokat, a határon túli magyarokat és összekapcsolják a térség népeit. A most átadott út is ezt a célt szolgálja – mondta.

Azt mondta, régen a Lengyelország felé vezető kereskedelem fő gócpontja Kassa volt, nagyon fontos útvonal volt ez, és úgy lehetett egy jelentős nemzetközi útvonalat működtetni, hogy nem kellett hozzá érinteni a fővárost. Mi, Trianon utáni magyarok ezt nehezen tudjuk elképzelni – mondta.

Szerinte vissza kell alakítani a gondolkodásunkat, hogy rájöjjünk: egy olyan korszakba lépünk, amikor nem Budapestről kiindulva kell útvonalakat tervezni, hanem megvannak a régi természetes, egybetartozó térségek, amiket érdemes összekötni.

Orbán azt mondta, ez egy virágzó vidék volt, amíg a nagyhatalmak az első világháború után szét nem szabdalták, és a mi nemzedékünk küldetése, hogy amit az idegenek és a nagyhatalmak szétszabdaltak, azt megpróbáljuk összeölteni, és ha ezt nem tesszük meg, akkor a magyar vidék adottságai nem érvényesülnek.

Azt mondta, mindenhol határokba ütközünk, így a magyar vidék boldogulása akkor képzelhető el, ha a ma már különböző államokhoz tartozó területeket össze tudjuk egymással kapcsolni. Ez azt jelenti, hogy nem lehetséges a magyar vidék fejlődése a közép-európai egység gondolatának megvalósítása nélkül – mondta.

Orbán szerint 2010-ben három célt tűztek ki:

1. Minden megyei jogú város kapcsolódjon be a gyorsforgalmi úthálózatba.
2. Magyarország minden polgárának – bármilyen kis településen is éljen – legyen módja arra, hogy a lakóhelyétől legfeljebb fél óra alatt elérje a gyorsforgalmi úthálózatot.
3. Az összes gyorsforgalmi út érje el az országhatárt és kapcsolja össze Magyarországot a szomszédjaival.

Azt mondta, hatalmas erőket, rengeteg pénzt mozgósítottak a célok elérésére: 2010 májusa óta 33 autópálya- és egyéb gyorsforgalmi útszakaszt adtak át, összesen 600 km-t. Már csak három olyan megyei jogú város maradt, ami nem kapcsolódik be közvetlenül a gyorsforgalmi úthálózatba, 2010-ben még 9 ilyen volt, de a három város (Zalaegerszeg, Kaposvár és Békéscsaba) esetében is folynak az útépítési munkálatok – mondta.

Szerinte a magyar emberek 87 százaléka 30 percen belül rá tud kapcsolódni a gyorsforgalmi úthálózatra, ez az arány 2010-ben 60 százalék volt. Ami a határokat elérő utakat illeti, 2010 előtt csak 3 gyorsforgalmi út érte el az országhatárt, ma ez a szám 9, 2025-re pedig 11 lesz – mondta.

Orbán arról is beszélt, hogy a most átadott beruházás fél órával fogja lerövidíteni az utat Kassától Miskolcig. A beruházás értéke 200 milliárd forint, 2014 és 2020 között 700 milliárd forint érkezett a megyébe, és ha megnyerik a következő választást, ez a szám el fog törpülni azok mellett a fejlesztések mellett, amik itt megvalósulnak majd.

Szerinte a most átadott útnak köszönhetően könnyebben jut majd el ide a tőke, az áru, és könnyebben jönnek a turisták is.

Arról is beszélt, hogy senki sem tudja, mi fog történni a világban, meglehetősen zavaros a helyzet mindenhol, és mivel Magyarország a legnagyobb nemzetek játszmáját érdemben nem befolyásolhatja, az egyetlen biztos dolog, aminek értelme és haszna van a számunkra, hogy Közép-Európát építjük, erősítjük. Az ilyen fejlesztésekkel a határok csak politikai tények lesznek, a mindennapi élet zavartalanul folyhat, ami nemcsak a magyaroknak, hanem a többi térségbeli népnek is az érdeke – mondta Orbán, aki szerint az útátadással a magyarországi vidék fejlesztése és Közép-Európa megerősítése érdekében is fontos lépést tettek. (MTI)

Temesváron megszűnt a távhő- és melegvíz-szolgáltatás, fűtés nélkül maradtak a kórházak és 50 ezer háztartás – írta meg a Krónika.

A Colterm szolgáltatót a bíróság ma fizetésképtelenné nyilvánította az adósságai miatt, a Delgaz és az E.On pedig elzárta a gázcsapot.

„Kéréssel fordulok valamennyi romániai gázszolgáltatóhoz, hogy segítsen rajtunk”

– mondta a sajtótájékoztatóján Dominic Fritz polgármester. Elmondta, hogy a Victor Babeș-kórház és az Odobescu-szülészet kivétel, saját hőközpontjuk van.

A Coltermnek most nincs földgáz-szolgáltatója olyan körülmények között, hogy egész Európa gázválsággal küzd. Megpróbálnak legalább kis mennyiségre szerződést kötni, közben pedig széntüzelésre áttérni, erre igényeltek ellátást az állami tartalékokból, de ezt csak sürgősségi rendelettel lehet engedélyezni, ideiglenes, ügyvezető kormány pedig ilyet nem hozhat.

„Tudom, hogy pusztító erejű hír ez sok temesvári számára, azoknak, akik a kórházakban szenvednek, orvosoknak, ápolóknak, aki amúgy is kimerültek. Mindent megteszünk azért, hogy túllépjünk ezen az időszakon, és a lehető leggyorsabban újraindíthassuk a távhőszolgáltatást Temesváron” – mondta Fritz, aki szerint „egyetlen olyan forgatókönyv sincs, amely szerint a távhőszolgáltatók túlélhetnek jelentős kormánytámogatás nélkül”.

A polgármester a gigakalória árának megduplázását javasolja Temesváron, ahol szerinte a Colterm azért halmozott fel több mint 320 millió lejnyi adósságot, mert eddig jóval az előállítási áron alul szolgáltatott. (Krónika)

DJ Khaled világhírű producer pár hete kapott egy új Guild A-20 Marley akusztikus gitárt a néhai Bob Marley családjától, és egy rövid videóban egy gitárszólóval be is mutatta, hogyan szól a cájg, amit a reggae-legenda gitárjáról mintáztak. Így sikerült:

Talán Fred Durst óta nem szólózott ekkorát világsztár ilyen bátran ilyen minimális gitártudással:

(via Guitar)

A Telex írta meg, hogy a megszállt Színház- és Filmművészeti Egyetem pénteki, 1956-os megemlékezésén ez szerepel a programban:

„A Színház- és Filmművészeti Egyetem ünnepi megemlékezést tart az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójának alkalmából. Az ünnepségen bemutatják az Uránia Nemzeti Filmszínház fejlesztéseit és köszöntik az újonnan megalakult hallgatói önkormányzat tagjait. Program:

11:00: ünnepi beszélgetés Bodrogi Gyula és Dózsa László színművészekkel ’56-os emlékeikről.”

Emlékeztetőül: öt éve derült ki, hogy állításával ellentétben nem Dózsa László színész-rendező, hanem a 2000-ben elhunyt Pruck Pál volt azon az 1956-os fotón, amit Schmidt Máriáék használtak a plakátjaikon. Ezt azóta a bíróság is kimondta (miközben egyik peres sem kérte Dózsa meghallgatását), Schmidték pedig – akiknek bocsánatot kellett kérniük a Pruck családtól – végül eltüntettek minden nyomot.

Dózsa László még tavaly is azt állította, hogy ő sosem volt hazug. Erre elővenném saját korábbi összefoglalómat arról, miket állított az 1956-os szerepéről:

Nem elég, hogy Dózsát, ahogy azt mesélte, 14 éves korában, 1956-ban – amikor Csepelt egyébként repülőgépek bombázták – lefotózták fegyverrel, sapkában, majd – miután felgyújtott egy orosz tankot, és megölt két oroszt (akik aztán hasonlítottak a később megszületett gyerekeire) – elfogták, falhoz állították, légvédelmi ágyúval »széttrancsírozták«, átlőtték a nyakát, a holttestére tojásgránátot dobtak, de túlélte, napokig kórházban volt, majd az ÁVH elvitte, úgy fejbe rugdosták, hogy mindkét hallócsontja eltört, csontszilánkok mentek az agyába, és a klinikai halál állapotába került, tömegsírba tették, forró mésszel leöntötték, de egy sírásó meglátta, hogy mozog az ujja, majd »Kárpáti professzor« 10 órás műtéttel megmentette, és még ezután is megmaradt a máig megőrzött sapkája (ráadásul mindkét kivégzőjével találkozott), a megtorlást pedig azért kerülte el, mert halottnak hitték, de egy korábbi interjúból még az is kiderül, hogy Dózsa László eddig összesen háromszor halt meg, ugyanis 10 éves korában agytályog-gyulladása volt, és még a mentők is lemondtak róla, nem volt pulzusa, végül egy kitelepítésre ítélt orvos robbant be az ajtón, és injekciót adott a szívébe, ez mentette meg, sőt még egyszer Vámos László is megmentette a színművészetin, amikor közölte vele, hogy: »Most menjél, feküdj be a kórházba Kárpátihoz, mert beteg vagy, addig én mindent elintézek.«”

Történészek az 56-os eseményekkel kapcsolatban Dózsa összes főbb állítását cáfolták, és akkor még nem is említettük a témába nem vágó 8 fős csoportszex-fantáziáját, a nem létező cannes-i díját, vagy hogy állítása szerint 3 éves korában az oroszlánszelídítő Halbalek bácsi beszervezte egy mutatványba, amiben egy Józsi nevű oroszlán tátott szájába tette a fejét.

A 150 éves SZFE a kormány döntésével idén alapítványi tulajdonba került. Az alapítvány kuratóriumába egyetlenegy tagot sem delegálhatott az egyetem, viszont bekerültek olajipari vállalatok vezetői, az egyetem kancellárja egy volt gépesített lövész ezredes lett, az egyik új tanár pedig az egyetemükért kiálló SZFE-seket lejárató Hír Tv-s műsorvezető.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő kormányinfót tartott, miután szerdán az EU-val kapcsolatban ülésezett a kormány. (Ma kezdődik a brüsszeli EU-csúcs.)

Gulyás elmondta, hogy három témakör van napirenden. Az egyik az energiaárak elszabadulása, a másik a migráció kérdése, a harmadik pedig a lengyel alkotmánybíróság döntése. Erről szólt a kormányülés is.

Brüsszel miatt drágul az energia

Gulyás azt mondta, az energiaárak drámaian megnőttek, több okból is. A legfőbb oka szerinte az, hogy az Európai Bizottság átgondolatlan energiapolitikát folytat, és ráterhelné az áremeléseket a fogyasztókra, hiszen lakásokat és autókat adóztatnának meg. Gulyás szerint ez nyílt támadás a rezsicsökkentés ellen, és a V4-es országok vétózni tervezik. A földgáz ára 400 százalékkal nőtt egy év alatt, és az áram ára is nőtt 80 százalékkal – mondta.

Bécsben több mint kétszer, Berlinben több mint háromszor annyit fizetnek az áramért, mint Budapesten, és a gázért Berlinben több mint dupláját, Bécsben pedig háromszorosát fizetik, míg Stockholmban nyolcszor annyit kell fizetni – mondta Gulyás.

Gulyás azt mondta, az a baj, hogy az Európai Bizottság nem próbálta ellensúlyozni az áremelkedést, sőt hozzájárult a válság kialakításához. Például erőltették a klímavédelemre hivatkozva a hagyományos energiahordozók leépítését, privatizáltak, és már eddig is érződött a hatása: a kereslet nőtt, a kínálat csökkent. Brüsszel érdemben nem egyeztetett az Európát nyersanyaggal ellátó partnerekkel. Gulyás szerint nem klímavédelemről van szó, hanem a versenyképesség csökkentéséről és a rezsicsökkentés támadásáról.

Gulyás szerint ha a baloldal és Brüsszel által erőltetett piaci árakat érvényesítenék, az havi 32 ezer forint többlet lenne minden családnak. Szerinte veszélyes, hogy Brüsszel 2036-ig betiltaná a dízelautókat, illetve a dugódíj ellen is felszólalt Gulyás, aki szerint a multik minden akadály nélkül szennyezhetik a környezetet. Ezután a 2010 előtti MSZP-s kormányok energiapolitikáját bírálta.

Vissza kell állítani a tranzitzónákat

Gulyás rátért arra, hogy amíg tavaly ilyenkor 27 881 ember próbálta meg (eredménytelenül) engedély nélkül átlépni a határt, addig idén 91 509 ember próbálkozott, közülük 82 200-an a szerb határ felől próbálkoztak. Az 558 milliárd forintból eddig 7 milliárdhoz járult hozzá ez EU, ami elfogadhatatlan – mondta Gulyás, aki azt szeretné, hogy állítsák vissza a tranzitzónákat.

Az Európai Parlament szélsőséges szervezet

Gulyás szerint a lengyel miniszterelnök is megtapasztalta, hogy olyan szélsőséges szervezet előtt, mint az Európai Parlament, milyen felszólalni. A jogállamiság alapelve, hogy az alkotmánybíróság döntését tiszteletben kell tartani. Szerinte az Európai Bizottság elnöke nincs tisztában azzal, hogy az uniós jog elsőbbsége sehol sincs leírva, ezt az Európai Unió Bíróságának gyakorlata alakította ki, és főszabály szerint a tagállamok is elismerik. Gulyás ezután többek között cseh, lengyel és német alkotmánybírósági döntéseket idézve bizonyította ezt.

Ekkor jöttek a kérdések. Az udvaribolond-média alákérdezéseiből csak az érdekesebbeket közvetítem, a többi üzenet megtalálható a jobboldali médiabirodalomban.

Az M1 és a Magyar Nemzet is Márki-Zay Péterről kérdezett, hogy mi a véleménye róla Gulyásnak. A kérdések és a válaszok is arról szóltak, hogy Márki-Zay baloldali.

Nem lépnek a benzinárak miatt

Az ATV arról kérdezett, hogy rekordmagas, 500 forint közelében van a benzinár. Horvátországban befagyasztják egy szinten az árakat. Tervez-e a kormány ilyesmit? Gulyás azt mondta: korábban hoztak hasonló döntést, a jövedéki adó mértéke csökken, ahogy a kőolaj ára emelkedik, emiatt van az, hogy az EU-s országok között még így is az egyik legolcsóbb a benzinár. Hogy bármi más segítő intézkedést terveznek-e, arról azt mondta Gulyás, hogy egyelőre figyelik a benzinárat, és ha szükséges a kormány mindig tud újabb intézkedéseket hozni.

Túlbecsülték Karácsonyt

Az ATV felidézte, hogy Gulyás benézte, nem Karácsony Gergely nyert az előválasztáson, hanem Márki-Zay Péter. Kell-e a kormánynak változtatnia a kampánystratégiáján? Gulyás szerint túlbecsülték Karácsonyt, de az alapfeltételezésük az volt, hogy Gyurcsány pártja vigye el a legtöbb egyéni helyet, és most van valaki, akit maga előtt tolhat. Gulyás azt mondta, mindenki láthatja a pillanatnyi helyzetet: a DK a legerősebb párt, a döntő szó Gyurcsányé lesz.

Az ATV azt is megkérdezte, támogatja-e a kormány az ISZOMM-os Székely Sándor felvetését, hogy akik közös listán indulnak, azoknak egy frakcióba kelljen beülnie. Gulyás szerint a szabályzat nagyvonalú és ellenzékbarát, nem tervezik a házszabály módosítását.

Szemkilövetés, ártatlan emberek megveretése, csonttörés nem várható

Gulyás a Békemenetről azt mondta, Márki-Zay a lincselést tartja október 23-hoz méltónak (utána kell csak nézni). De az ünnepségnek méltó körülmények között kell lefolynia, és mivel nem baloldali kormány van, szemkilövetés, ártatlan emberek megverése és csonttörés nem várható.

Nem korlátozzák az október 23-i rendezvényeket

Müller Cecília a maszkviselést szigorítaná, de Gulyás azt mondta, aki akar, maszkot hordhat, a kormány nem tervez szigorítást, de a legfontosabb az oltás. Az október 23-i rendezvényeket sem akarják korlátozni.

Mindenkinek ajánlja az Elkxrtukat

Az Origo kérdésére Gulyás azt mondta, megnézi az Elkxrtukat és mindenkinek ajánlja. A film szerinte azért nem kapott állami támogatást, mert 15 év után, egy választási kampány előtt nem lett volna helyes, de a film fontos mű. (Több településen is ingyenesen lehet megnézni az Elkxrtukat, van olyan település, ahol önkormányzati buszokkal viszik majd a nézőket a moziig.)

A Telex kérdésére azt mondta, nem lehet, hogy a Klik vagy az állam kötelezővé tegye diákoknak a film megnézését.

Gulyás egy kérdésre azt mondta, az általános szűrővizsgálatok egy időben szüneteltek, Európában szinte mindenhol így volt, de a daganatos műtéteket elvégezték.

A korábban ígért ipari rezsicsökkentésről Gulyás azt mondta, a kisvállalkozásoknál a rezsicsökkentett ár az érvényes, afölött nem, de a jelenlegi helyzetben a kormány bármikor hozhat rezsicsökkentéssel kapcsolatos döntéseket.

Jó, hogy az oroszokkal hosszú távú szerződést kötöttünk

A hazai gázkészletek azért csökkennek, mert az a legolcsóbb, hiszen korábban szerezték be. Most igazolódik be az oroszokkal kötött, hosszútávú gázszerződés, mert egy része fix áras volt.

Az Index kérdésére Gulyás elmondta, hogy ma ér véget a Stop Gyurcsány! Stop Karácsony! petíció. Még nem tudni, lesz-e a választásokig más petíció. Úgy tudja, több mint 1,3 millióan írták alá.

A pedofilnyilvántartás készüléséről egyelőre nincs hír.

Gulyás elmondta, hogy nagyon közel vannak ahhoz, hogy megvegyék a Budapest Airportot, de komoly szabályok vannak.

A zamárdi fejlesztésről azt mondta, úgy tudja, újra összeül a képviselő-testület, és vissza fogják vonni a döntést.

A kormányszóvivő nem tudja, kér-e harmadik oltást

A harmadik oltások számát tekintve talán már 1 millió fölött vagyunk, nagyrészt idősebbek kapták meg, de már Gulyás is beadatta, Szentkirályi pedig még nem adatta meg, és nem tudja, hogy be fogja-e.

Nem tudni, mi ez az 55 százalék

Nem tudni, a kórházban ápoltak oltottsága, pedig Gulyás Gergely az előző kormányinfón azt mondta, a kórházban lévők 55 százaléka nincs beoltva, de ez nem egy összesített szám, hanem egyik kórházban ez volt az akkori érzékelés. Akinek harmadik oltás van, az gyakorlatilag nincs kórházban – mondta. Az RTL Híradó rákérdezett, hogy ez akkor nem országos átlag, hanem egy kórházé. Az RTL azt kérdezte, hogy nem túl magas-e a 45 százalék, ha ennyien vannak kórházban úgy, hogy be is vannak oltva. Gulyás szerint főleg idősekről van szó, és így is nyolcszor nagyobb a védettség.

Kínai vagy Pfizer?

Arra a kérdésre, hogy az oltottak többsége kínai oltást kapott-e, Gulyás azt mondta, többségében Pfizert kaptak, mert a legidősebbek 90 százaléka Pfizert kapott. Gulyás nem erősítette meg, hogy a kórházban ápolt oltottak többsége Pfizert kapott-e, úgy tudja, igen, de csak mert a legidősebbeket Pfizerrel oltották, de nem az oltóanyag a hibás, hanem egészségügyi helyzet, állapot és kor összefüggése miatt alakul így.

Nem javasolja, hogy tömegrendezvényekre Erdélyből buszoztassanak embereket

Az RTL azt kérdezte, hogy Romániában súlyos a helyzet, kevesebb a beoltott, és itthon is ápolnak román betegeket. Ehhez képest Romániából busszal hoznak a Békemenetre tüntetőket. Nincs-e ebben kockázat? Gulyás azt mondta, óvatosságot javasol, ilyen tömegrendezvényekre Erdélyből, Romániából nem javasolja, hogy buszoztassanak embereket. Óvatosan kell eljárni. De egy nagy tömegrendezvénynél a beléptetést nem lehet biztosítani úgy, hogy a védettségi igazolványokat ellenőrizzék. A maszkhasználatról mindenki maga dönthet.

Miért költött a kormányoldal többet hirdetésekre, mint az egész ellenzék?

Arra a kérdésre, hogy a kormányoldal többet költött hirdetésre az előválasztások alatt, mint az ellenzéki pártok összesen. Gulyás szerint mindenki tartsa be a szabályokat. Hogy miért költöttek ennyit, szerinte egy kényszerítő parancs volt az, hogy az ellenzék összeállt. Gulyás szerint ha kormányváltás lesz, a napi kára milliárdokban lesz mérhető, nem pedig milliókban, szóval megéri hirdetni.

Nem tömeges jelenség új köztisztviselők kinevezése

A Telex megkérdezte, jogállami/demokratikus megoldásnak tartják-e, hogy a legfőbb ügyész vagy más közjogi szereplőket érintő szabályokat módosítanak, vagy hogy a médiahatóság elnökének távozásával egy ciklusra előre megmondhatják, ki vezesse az intézményt. Gulyás azt mondta, ez a demokrácia lényege, hogy ciklusokon átívelve töltenek be pozíciókat nem kormányzati közjogi tisztviselők.

Polt Péternél csak az vált egyértelművé, hogy ha egy megbízatás kétharmados többséggel születik, akkor a megszüntetéséhez is az kell. Egy köztisztviselő mondott le, Karas Monika, helyette kell újat választani, ez nem egy tömeges jelenség, Gulyás ebben semmi rendkívülit nem lát.

Arra a kérdésre, hogy mikortól lát tömegesnek ilyen személycseréket, azt mondta, viszonylag sok ilyen megbízatás van, de ennyi személycserét még nem érez visszaélésnek. Ha 3, 4, 5 eset lenne, az már tendencia, de egy esetben nehéz ezt mondani.

A szputnyikosokkal mi lesz?

A majdnem 1 millió ember sokkal kevesebb helyre utazhat az orosz vakcinával, erről érdeklődött a 168 Óra. Gulyás elmondta, hogy ő Szputnyik V-re Janssent kapott harmadjára, de az államok nagy többsége a harmadikra beadott Pfizert/Modernát is elfogadja. Azt is mondta, hogy azért Janssent kért, mert az mRNS-technológia még túl új, de természetesen minden oltás jó.

A Szolnoki Rendőrkapitányság kábítószer-birtoklás megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást egy 44 éves szolnoki férfi ellen, aki a szolnoki ingatlanának területén egy fóliasátorban kannabiszt termesztett.

A rendőrök botanikus szaktanácsadóval helyszíni szemlét tartottak, ami során fejlődésben lévő növényi egyedeket, azok termesztéséhez használt eszközöket, továbbá kábítószer gyanúját keltő őrleményt és magvakat foglaltak le.

A jogsértőhöz köthető ingatlanokban a rendőrök több millió forintot és eurót találtak. A gyanúsított beismerő vallomást tett, de tagadta, hogy értékesítésre nevelte volna a növényeket.

Őrizetbe vették, és előterjesztést tettek a letartóztatása. (police.hu)

Két török vadászrepülőgép repült át három görög sziget felett, fokozva a térségben már amúgy is meglévő feszültséget.

A görög állami televízió beszámolója szerint a repülőgépek Farmakoníszi, Lipszi és Inússzesz felett repültek át, válaszul görög repülőgépek közelítették meg őket.

Az átrepülés egy másik ország területe felett a nemzeti szuverenitás súlyos megsértésének minősül. Az Európai Unió többször is elítélte Törökország ilyen cselekedeteit.

A két ország között régóta feszült a helyzet a tengeri határok kérdése miatt. A Görögország és Törökország közötti tárgyalásokon eddig nem sikerült áttörést elérni.

A görög kormányhoz közeli források szerint Athén az ügy felvetését tervezi a most kezdődő EU-csúcson. (MTI)

Egy új kormeghatározási technológiával holland kutatók megállapították, mikor érkezhettek a vikingek Észak-Amerikába: a kanadai Új-Fundlandon lévő L'Anse-aux-Méduse településen egykor felfedezett viking falu házaihoz használt faanyagot vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy a térséget pont ezer éve, 1021-ben vették birtokba az Európából érkezett hajósok.

Az egyetlen település

Észak-Amerikában Grönlandon kívül ez az egyetlen település, amiről igazolták, hogy a vikingek alapították. A falu maradványait még 1960-ban fedezték fel, és hosszas ásatásokkal igazolták, hogy a település házai a legkorábbi európai származású építészeti szerkezetek Észak-Amerikában, amiket valamikor a 11. században emeltek.

Egy 992-ben bekövetkezett napkitörést használva vonatkozási pontként az új kormeghatározási technika segítségével a Groningeni Egyetem kutatói megállapították, hogy 471 évvel Kolumbusz Kristóf első útja előtt érkezhettek a térségbe az első európai hajósok.

A radiokarbonos vizsgálat kevés volt

A vikingek korát a történészek 793-1066-ra teszik, ebben az időszakban a skandináv hajósok többször átkeltek az Atlanti-óceánon. A hagyományos radiokarbonos kormeghatározással a régészek az új-fundlandi település korát nem tudták pontosan megállapítani.

Ujjlenyomatok az évgyűrűkben

Az új kormeghatározás arra a tényre épül, hogy a napkitörések „ujjlenyomatai” látszódnak a fák évgyűrűiben, 992-ben pedig történt egy jelentős napkitörés. A településről vizsgált faanyagmintákban, amik három különböző fából származnak, a kutatók kimutatták, hogy 29 évgyűrű a napkitörés utáni időszakban alakult ki.

Fémpengéket használtak

Nem helyi őslakosok vágták ki ezeket a fákat, mivel bizonyíték van fémpengék használatára, amivel ők még nem rendelkeztek – magyarázta Michael Dee, a Nature-ben megjelent tanulmány vezető szerzője.

Azt nem tudni, mennyi ideig maradhattak a vikingek a térségben, valószínűleg egy évtizedig vagy kevesebb ideig, és valószínűleg kb. száz skandináv ember volt jelen egyidejűleg. Az épületek hasonlítanak azokhoz, amiket a vikingek Grönlandon és Izlandon építettek.

L'Anse aux Meadows települése legalább nyolc épületből állt, közöttük volt egy kovácsműhely, egy kohó és egy fűrészüzem, ami egy hajókészítő műhelynek termelt. (MTI)

Erős széllel érkezik a hidegfront, emiatt az ország nagy részére figyelmeztetéseket is kiadott csütörtökre az Országos Meteorológiai Szolgálat.

A veszélyjelzésük szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Csongrád-Csanád és Baranya megye kivételével az egész országra elsőfokú figyelmeztetést adtak ki az erős szél veszélye miatt.

Azt írták: csütörtökre virradóra már az érkező hidegfront előtt megerősödik a délnyugati szél. A nap folyamán az országban mindenhol megerősödhet a szél.

Elsősorban a Dunántúlon, a középső országrészben, az északi megyékben és az Alföld északi felében viharos, 70-80 km/órás szél is lehet, a hegységekben pedig akár 90 km/óra feletti széllökés is előfordulhat.

A délutáni óráktól először nyugaton enyhül a szél, majd az esti órákra mindenhol mérséklődik a légmozgás.

Az előrejelzés szerint csütörtökön a legalacsonyabb hőmérséklet általában 8 és 14 fok között várható, de a kevésbé szeles északkeleten ennél néhány fokkal hidegebb is lehet. Délelőtt többnyire napsütéses idő várható, de a déli órákban a Dunántúlon és az ország középső területein, délután a Tiszántúlon is erősen megnövekszik a felhőzet, beborul az ég. Ekkor előbb az északi országrészben, majd máshol is kialakulhat eső, zápor. A legmagasabb hőmérséklet 19 és 24 fok között alakul.

A következő napokban fokozatosan hűl az idő. Hétvégén a hajnali órákban néhol mínuszok is lesznek, és jellemzően 10-15 fokos maximumokra lehet számítani. (MTI)

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) december 20-án tanácskozást rendez a világbajnokság kétévenkénti megrendezéséről. Az időpontot Gianni Infantino FIFA-elnök jelentette be.

A 4 helyett 2 évenkénti vb-rendezés Infantino forradalmi terve, az erről szóló tanulmány elkészítéséhez májusban a szervezet 211 tagjából 166 támogatását sikerült megnyernie, többeknek viszont éles ellenkezés volt a reakciójuk. Bírálta a tervet az európai (UEFA) és a dél-amerikai (CONMEBOL) szövetség is, meg az ezekben a térségekben lévő klubok, játékosok és szurkolói csoportosulások. A magyar szövetség jelezte, hogy az UEFA-t támogatja a vb-rendezéssel kapcsolatban. Legutóbb a Nemzetközi Olimpiai Bizottság adott hangot aggodalmának.

Infantino most azt mondta, a célja, hogy mindenkit azonos nevezőre hozzon, vagyis teljes egyetértés és összefogás legyen a témában, bár elismerte, hogy jelenleg heves viták folynak az ügyben.

A német szövetség (DFB) vezetői eközben azt állítják, Infantino már rájött, hogy nincs értelme erőltetnie a tervet az európai klubok és szövetségek komoly ellenállása miatt. (MTI)

Az október 23-i rendezvények (a fideszes Békemenet és az MKKP demonstrációja, illetve az egyesült ellenzék rendezvénye) miatt ideiglenes forgalomkorlátozás lesz október 20. és 24. között a fővárosban.

A rendőrség a forgalomkorlátozásokat ezen a térképen színessel jelölte:

Hat hónap után új történelmi csúcsot ért el a legnagyobb piaci értékű kriptovaluta, a bitcoin: tegnap 4 százalékot nőtt, ma 2,8 százalékos pluszban áll, miután az USA-ban elindult az első bitcoin ETF – írja a Portfolio. A jegyzés elérte a 66 100 dollárt is, ami a júniusi mélyponthoz képest közel 130 százalékos növekedés.

A rég várt ProShares ETF nem a bitcoinnak, hanem a bitcoin határidős kereskedésének (az eszköz későbbi, megállapodás szerinti áron való vételére/eladására vonatkozó megállapodásoknak) kínál majd kitettséget.

A befektetők a kriptotőzsdéken keresztül vásárolhatnak bitcoint, de vannak biztonsági aggályok a hackerek vagy a vagyonukhoz hozzáférést biztosító privát kulcsok elvesztése miatt.

Az iparág azt szeretné elérni, hogy az alapok közvetlenül a bitcoinba fektessenek be, de a bitcoin futures ETF-ek nem ezt kínálják, hanem egy újabb választási lehetőséget, miközben a vállalatok versenyeznek az Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletnél, hogy szokásos bitcoin ETF-eket is indíthassanak – írja a Portfolio.

Pincehelyi Zitát, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt Baranya megyei 3-as számú országgyűlési egyéni választókerületének jelöltje a Facebookon arról írt, hogy a délelőttöt a rendőrségen töltötte, ahol kihallgatták, rabosították („megint, basszus”), aztán hazakísérték házkutatásra.

A rendőrség szerint ugyanis bizonyítékuk van rá, hogy Pincehelyi és Fulmer Gergely (szintén MKKP) július 24. előtt átragasztottak nemzeti konzultációs plakátokat, vagyis rongáltak.

„Megbilincselni, bezzeg, nem voltak hajlandóak, bárhogy bizonygattam, hogy veszélyes vagyok” – viccelődött. „A menza mindenesetre jó, a harcsapörkölt pazar, ha a parlament nem jön össze, a rendőrséghez épülök be. Hátha elévül addig a priuszom” – viccelődött megint.

„A plakáttépés egy (meglehetősen radikális) véleménynyilvánítás. A kormány plakátjait letépő korábbi ügyfeleink - mint minden magánember - véleménynyilvánítási szabadsága alkotmányosan védett” – írta a plakátrongálásokról még 2016-ban a TASZ.

Évről évre egyre több lett a nyugdíjas Szlovákiában, és 2018-ra először alakult úgy, hogy több volt az idős, mint a gyerek, csakhogy a koronavírus-járvány megváltoztatta a helyzetet.

A Paraméter arról ír, hogy a szlovák Statisztikai Hivatal adatai szerint 15 ezer ember halálát okozták a Covid-19 szövődményei, és ezek 80 százaléka 65 feletti volt.

Ez azt eredményezte, hogy a Szociális Biztosító nem merítette ki teljesen a költségvetésben tervezett nyugdíjalapot.

Év elején csökkent az öregségi nyugdíjak kifizetése: januárban 1,09 millió nyugdíjat fizettek ki, áprilisban már 14 ezerrel kevesebbet. Nyáron újra emelkedni kezdett a nyugdíjasok száma, augusztusban elérte az 1,09 milliót.

Az államkassza idén 8,1 milliárd euróval számolt öregségi nyugdíj kifizetésére, vélhetően ez csak 7,9 milliárd lesz majd, a megtakarítás 222 millió euró. Ján Šebo adórendszer-szakértő a lapnak azt mondta, főleg az idősek Covid-19 okozta túlzott elhalálozásának számlájára írható a különbség. (Paraméter)

Az egyiptomi közösségi média felhasználói „Egyiptom legmenőbb tolvajának” nevezték azt a férfit, aki véletlenül több ezer embernek sugározta élőben az arcát, miközben ellopta egy újságíró telefonját.

Subra el-Kheimában, Egyiptom negyedik legnagyobb városában egy 6,2-es erősségű földrengés után Mahmoud Ragheb, a Youm7 riportere éppen 20 ezer nézőnek közvetített élőben egy hídról, amikor a rabló elhajtott mellette motorral, és kikapta a kezéből a telefont. Látszik is, hogy közben hanyagul cigarettázik.

A rendőrség azóta bejelentette, hogy azonosították és letartóztatták. A munkanélküli férfi egyébként a letartóztatása előtt eladta a telefont. (BBC)

Szeptember végén nevezte ki Orbán Viktor az Országos Atomenergia Hivatal élére Kádár Andreát, és az utána következő napon a gödörásással kapcsolatos engedély iránti kérelemhez beadott hiánypótlás meg is érkezett a Paks II Zrt.-től.

Aznap az új főigazgató egy másik témában, az új blokkok létesítésével kapcsolatos engedélykérelemnél rendelt el hiánypótlást, és az OAH október 8-án meg is adta az engedélyt a gödör talajvízszintig való kiásására – írta meg a Portfolio a hivatalos dokumentumban.

A talajvízszintig való gödörásás a gyakorlatban átlagosan 5,5 méter mély gödröt jelent a Duna partján, a gödör 985 méter hosszú és 420 méter széles lesz.

A munkagödör területe 329 760 m2 és a gödörhöz 933 ezer m3 föld kitermelése szükséges. Az építéssel érintett területen kb. 3-6 méter mélységig a korábbi tevékenységekből származó feltöltött talaj található. A gödör déli széle a Paksi Atomerőmű meglévő 4. blokkjától körülbelül 120 méter távolságra lesz.

Tehát elindulhat a gödörásás, de nem a teljes mélységig, miközben az új blokkok létesítésével kapcsolatban még zajlik a hiánypótlási eljárás. A lap szerint úgy tűnik, az ezzel járó további időcsúszást kerüli el az OAH engedélye alapján a beruházó azzal, hogy megkapta a gödörásási engedélyt.

Mivel az egyik becsatolt szakhatósági anyag alapján a gödör teljes, 22 méter mélységig terjedő kiásása kb. 6 évet vesz majd igénybe, így most az OAH engedélye alapján a Paks II. Zrt-nek mint beruházónak nem kell megvárnia a gödör részleges kiásásával a létesítési engedély kérelembeli hiánypótlás benyújtását és elbírálását, hanem már elkezdheti a földmunkák előkészítését.

Egy brazil kongresszusi testület tömeges emberölés miatt vádemelést javasol Jair Bolsonaro elnök ellen, azt állítva, hogy szándékosan hagyta, hogy a koronavírus átjárja az országot és 100 ezreket gyilkoljon meg, miközben kudarcot vallott a Latin-Amerika legnagyobb gazdaságának újjáélesztése érdekében indított, a nyájimmunitás elérését célzó kísérlet.

A jelentés 69 másik ember ellen is büntetőeljárást javasol, köztük Bolsonaro három fia és több jelenlegi és volt kormánytisztviselő ellen.

A vádakat egy közel 1200 oldalas jelentésbe írták le, Bolsonaro politikáját okolva több mint 300 000 brazil haláláért. (Brazíliában kétszer ennyien haltak meg.) A jelentés sürgeti a brazil hatóságokat, hogy börtönözzék be az elnököt.

Renan Calheiros centrista brazil szenátor, a jelentés vezető szerzője azt mondta, a halálozások közül sok megelőzhető lett volna, és meg van győződve arról, hogy Bolsonaro felelős a járvány fokozódásáért.

Nem világos, hogy a jelentés büntetőeljárást vonhat-e maga után, viszont Bolsonaro jövőre újraindul az elnöki címért, és a népszerűsége csökken. (New York Times)

Az Opus Global Nyrt. igazgatósága közölte a befektetőivel, hogy a közvetett tulajdonában álló Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. nyerte el az Országos Vízügyi Főigazgatóság Balaton kotrására kiírt, „Balaton vízminőség-védelmi célú iszapkotrás I. ütem” nevű pályázatát a legjobb ár-érték arányt tartalmazó nettó 1 447 538 910 forintos ajánlatával.

Nemrég jelent meg a Balatonról szóló, negyedik Makro, akit érdekel, az itt megrendelheti. (Napi)

Újabb 2 évre Láng Zsoltot választották meg egyhangúlag a Fidesz budapesti szervezete elnökének – közölte a Fidesz budapesti választmánya.

Azt írták, az elnökség tagjaként Böröcz László, Dódity Gabriella, Fónagy János, Kocsis Máté, Kovács Péter és Szentgyörgyvölgyi Péter segíti majd a Fidesz budapesti elnökének munkáját.

Az új elnökség feladata a Fidesz budapesti politikájának erősítése, a pártépítés és a 2022-ben esedékes országgyűlési választásokra való felkészülés segítése – írják. (MTI)

Nem szabad megengedni, hogy civil szervezetek és más érintettek véleményének kritika nélküli átvétele alkossa az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének alapját – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter Luxembourgban.

Az EU-s tagországok általános EU-ügyekért felelős minisztereinek luxembourgi ülése után Varga Judit azt mondta: jogállamisági jelentésének elkészítéséhez a brüsszeli testület kormánykritikus civil szervezetek beszámolóját veszi át bármifajta ellenőrzés nélkül.

Az Európai Bizottság kiszervezi a munkát senki által meg nem választott, főként kormánykritikus civil szervezeteknek, ennek eredményeképpen a Magyarországot elemző jelentés négyszer több hivatkozást tesz civil szervezetek beszámolóira, mint a nyugati és északi országok esetében, a brüsszeli testület a civil szervezetek beszámolóját bármifajta ellenőrzés nélkül átveszi – mondta.

Varga szerint felvetődik a kérdés, hogy ha egy tagállam nem ért egyet az ajánlással, a jogállam szellemében milyen jogorvoslati eszköz áll rendelkezésére, hogy tiltakozzon az önkényesen, minden alap nélkül megállapított indítvány ellen. „Nem lehet a jogállamot jogellenes eszközökkel védeni, nem lehet az értékeket az értékek megsértésével védeni” – mondta a miniszter, aki szerint Magyarország sérelmezi azt is, hogy az uniós bizottság ahelyett, hogy biztosítaná a tagállamok közötti egyenlőséget, kettős mércét alkalmaz a jelentés elkészítésekor.

A lengyel döntés

A lengyel alkotmánybíróság a múlt heti döntésében a nemzeti alkotmány elsőbbségét állapította meg azokon a területeken, amiken az uniós jognak nincs kizárólagos hatásköre. Varga Judit szerint a lengyel következtetés azt mondta ki, hogy az európai jognak és az EU-s intézményeknek is megvannak a maguk korlátai.

Szerinte a Lengyelországot érő támadások azt mutatják, hogy „olyan időket élünk, amikor az uniós jogot és az uniós értékeket az uniós jog ellenében akarják álságosan védeni, hiszen maga az uniós szerződés állapítja meg azokat a korlátokat, hogy mely területek tartoznak uniós és melyek tagállami hatáskörbe”.

Az energiaárak elszabadulása

Az energiaárakról azt mondta, a klímavédelem eszközeinek megválasztása körültekintést igényel, ugyanis ezen múlik, hogy ki fizeti meg a „klímaharc” árát, és Magyarország fontosnak tartja, hogy ne a fogyasztók, a lakosság, a háztartások, hanem a nagy „klímarombolók" fizessenek.

Szerinte a brüsszeli testület asztalán heverő tervek nem elégítik ki ezt az igényt. Az Európai Bizottság elhibázott szabályrendszere is okozója az energiaárak elszabadulásának, tagállami szintre lebontott hatástanulmány kell mindenfajta vonatkozó intézkedés meghozatala előtt, le kell vonni a tanulságokat, a hiányosságokat orvosolni kell, mielőtt új közös vállalást tenne az európai közösség – mondta.

A menekültügyben lehessen eltérni

A migráció témakörében arra hívta fel a figyelmet, hogy a Litvánia határain jelentkező, Fehéroroszország felől érkező migrációs hullám jelentette vészhelyzetre a balti ország kormánya saját megoldásokat talált, ami mutatja, hogy az EU régóta zsákutcában veszteglő migrációs csomagja nem képes a válsághelyzetek azonnali és rugalmas kezelésére.

Bármilyen migrációs válsághelyzet esetében legyen meg a tagországok szabadsága arra, hogy eltérhessenek a közös menekültügyi jogszabályrendszertől – mondta Varga, aki szerint az olyan fizikai intézkedéseket, mint a migráció megállítását szolgáló határkerítés építése, az EU ne csak elvi alapon ismerje el, hanem fizesse is ki azok árát. Magyarország egy centet sem kapott az EU-tól az unió déli határának védelmét szolgáló kerítés megépítéséért – mondta.

Az Európa jövőjéről szervezett EU-s konferenciáról azt mondta, Magyarország aktívan hozzájárul a vitához, az Európa-szerte szervezett közel 2000 programból több mint 300 lesz Magyarországon a jövő nyárig tartó rendezvénysorozatban. (MTI)

A központi helyszínen, a Hungexpon 616 ezren látták az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás tárlatát, ezzel együtt másfél millió fölött van a programsorozat összlátogatottsága – mondta Kovács Zoltán, a világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos Budapesten.

Kovács Zoltán azt mondta, a világkiállítással kapcsolatos számok összesítése még tart, hiszen a vidéki rendezvények év végéig tartanak. December 29. és 31. között a még májusról elhalasztott nemzetközi kutyashow-val zárul a vadászati világkiállítás programsorozata.

A kormánybiztos azt mondta, a Hungexpón a tárlatot 60 ezer diák látta.

Azt is mondta, hogy a vidéki rendezvények nagyon népszerűek voltak, Vásárosnaményben például napi 5000-6000 érdeklődőt vonzott a rendezvény. Ez mind azt mutatja, hogy a vadászattal kapcsolatos témákra, főleg abban a kontextusban, ahogyan azt a világkiállítás programsorozatában megfogalmazták, meg lehet szólítani az embereket, túlmutatva az elsődleges szakmai célcsoportokon.

Ahogy arról korábban írtunk, a teljes látogatószám úgy jön ki, hogy olyan eseményeket is a programhoz csaptak, amiknek nem sok közük van a vadászathoz, de akár a természethez sem nagyon, viszont a látogatóikat be lehet számolni:

Kovács Zoltán szerint 20 nap alatt soha nem látott számú embert sikerült elhozni a Hungexpóra, a rendszerváltás óta ilyen méretű és komplexitású eseménysorozatot még nem rendeztek, és a legújabb turisztikai számok alapján az ilyenkor szokásosnak kb. a háromszorosa volt a vendégéjszakák száma Budapesten.

Október 1. és 16. között 1,3 millió vendégéjszaka realizálódott a hazai szálláshelyeken, 27 százalék a fővárosban. Tavaly 5000 körül realizálódott a napi szállásfoglalás ebben az időszakban, idén napi 17 ezer, a szobakapacitás kihasználtsága tavaly 10 százalék, idén 50 százalék volt szeptember végén, október elején – mondta. A fővárosi vendégforgalom 74 százaléka külföldi volt, főleg a közép-európai desztinációból érkeztek sokan a kiállításra. (Tavaly ilyenkor egyébként a koronavírus-járvány még sokkal súlyosabban sújtotta a világot és Magyarországot.)

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt mondta, 1500 rendezvényt tartottak az országban, számos építészeti projektet létrehoztak, közte Frigyes főherceg fa pavilonját Gemencen vagy a bodajki kastélyt.

Azt mondta, a Hungexpo a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készült el, hiszen ez volt az első ott tartott nemzetközi rendezvény, és csak a második a vadászati kiállítás, ettől kezdve pedig évente kb. 200 nagy rendezvényt tartanak majd ott. Korábbi tervek szerint a fővárosi állatkert biodómja is helyszínként szerepelt volna.

A járványhelyzet miatt több afrikai ország és Oroszország sem tudott eljönni a vadászati világkiállításra, de így is kb. 50 országnak volt saját tárlata, a 10 konferencián (ebből 6 nemzetközin) hivatalosan több mint 100 ország képviseltette magát – mondta.

Semjén szerint a turizmus tekintetében három nagy eseményre építették az őszi időszakot, augusztus 20., az eucharisztikus kongresszus és a vadászati kiállítás, és ezekben az időszakokban a turizmus ugrásszerűen megnőtt.

A tematikus kiállítást a fenntarthatóság jegyében rendezték, így minden eleme fenn fog maradni, például a Totem című alkotás a keszthelyi Vadászati Múzeum elé kerül – mondta Semjén Zsolt. (A szoborról közben kiderült, hogy miközben elvileg elhullajtott agancsokból áll, több agancs is fűrészelés nyomait viseli.) (via MTI)

A hirtelen meggazdagodott Newcastle United miatt hétfőn rendkívüli ülést tartottak az angol élvonalbeli labdarúgó-bajnokság, a Premier League klubjainak vezetői, hogy megakadályozzák a szaúdi tulajdonosok pénzügyi lépéseit – írja a BBC.

Két hete derült ki, hogy a szaúd-arábiai állami befektetési alapé (PIF) lett a Newcastle 80 százalékos részesedése.

Hétfőn a klubvezetők megegyeztek, hogy megtiltják az olyan szponzori szerződéseket, amikben a támogatók kapcsolatban állnak a klubtulajdonosokkal.

A hétfői rendkívüli ülésen 18 klub szavazott a tiltás mellett, a Newcastle nemmel szavazott, a Manchester City tartózkodott. A Manchester Citynél is vannak ilyen szponzorok, a klub legnagyobb támogatója az Etihad légitársaság, aminek a tulajdonosi köréé a focicsapat is.

Így a PIF tulajdonosi köréhez kapcsolódó támogatók nem tudnának még több pénzt a Newcastle-be önteni. A tiltás egy hónapig tart, de tárgyalnak arról, hogy végleges legyen. (BBC)

„Valójában azt kellene most írnom, hogy »nincs itt kérem semmi látnivaló«. Mert valójában nem kellene hírértékének lenni annak, hogy leültünk tárgyalni Márki-Zay Péterrel az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjével. De most más helyzet van” – írta ki Gyurcsány Ferenc a Facebookra.

A DK elnöke szerint „most ez hír sokaknak”, hogy „a jelölt és a DK elnöke leült tárgyalni”.

„De most szólok: sok ilyen találkozó lesz, mert a többi ellenzéki párt vezetőjével közösen tesszük a dolgunkat, találkozunk egymással, elemzünk, tervezünk, döntünk. Mint ahogy tettük ma is”

– írja Gyurcsány, aki szerint „semmi falrengető nem történt”, arról beszéltek, hogy mit kell tenniük, hogy közösen leváltsák a kormányt. „Közösen. Péter a miniszterelnök-jelölt, mi pedig az egyik leendő kormánypárt képviselői. Ennyi történt” – hangsúlyozza Gyurcsány Ferenc.

A DK elnöke egy nappal korábban 6 perces videóban értékelte az előválasztás eredményét, és egyszer sem mondta ki Márki-Zay Péter nevét.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal 1,80 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot az ülésén, és azonos mértékben emelte a kamatfolyosót is, 0,85 százalék és 2,75 százalék közé.

A bejelentés után gyengült a forint az euróval szemben. A korábban meghirdetett menetrend szerint így év végére 2,1 százalékon állhat majd az alapkamat.

A testület júniusban jelentette be és kezdte el a kamatemelési ciklusát, ami addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba. Az alapkamat a mostani emelési ciklus megkezdéséig tavaly július óta állt 0,60 százalékon.

A monetáris tanács ülésén a monetáris kondíciók szigorításának folytatásáról döntött. A döntéshozók értékelése alapján az inflációs kilátások és az ezeket övező, továbbra is felfelé mutató kockázatok egyértelműen a júniusban elkezdett kamatemelési ciklus havi ütemű folytatását indokolják – közölte a jegybank a kamatdöntés után.

Az egyhetes betéti eszköz kamatát a Magyar Nemzeti Bank továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg. A monetáris tanács szerint az egyhetes betéti eszköz kamatának az alapkamatéval azonos mértékű emelése indokolt.

A közlemény szerint a monetáris tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.

Az elmúlt hónapokban folytatódott a világgazdaság kilábalása, amivel párhuzamosan az infláció is nőtt. Az előző kamatdöntés óta kedvezőtlenebbé vált a globális befektetői hangulat.

Chiphiány, energiaválság, kínai ingatlanpiaci válság

Ehhez a már meglévő kockázatok közül főleg a koronavírus delta variánsának terjedése és a chiphiány, továbbá a meghatározó jegybankok monetáris politikai üzenetei járultak hozzá. Emellett új elemként az energiaválság és a kínai ingatlanpiachoz kapcsolódó kockázatok megjelenése is rontotta a befektetői hangulatot. A nyersanyagpiacokon szeptemberben újabb jelentős áremelkedési hullám következett be. Az energiahordozók esetében kiugró volt az árnövekedés. A földgáz ára nyár eleje óta több mint háromszorosára, míg az áram ára több mint kétszeresére nőtt. A kőolaj világpiaci ára 80 dollár fölé nőtt.

Az MTI azt írja, a magyar gazdaság sikeresen újraindult, a GDP a II. negyedévben elérte a válság előtti szintjét. A magyar GDP 2021-ben várhatóan 6,5-7 százalékkal, 2022-ben 5-6 százalékkal bővül.

Az infláció mérséklődésére számítanak

Az infláció az őszi hónapokban várhatóan tovább nő. A szeptemberi Inflációs jelentés előrejelzése szerint az infláció 2022 elejétől csökkenni kezd, és a II. negyedévben újra a jegybanki toleranciasávba kerül, majd várhatóan 2022 második felében a 3 százalékos jegybanki cél körül stabilizálódik.

Swappiaci feszültségek

Az MNB aktív piaci jelenlétével tompította a negyedév végi nemzetközi swappiaci feszültségek hazai begyűrűzését, hozzájárulva a monetáris kondíciók stabilitásának megőrzéséhez. A jegybanknak változatlanul kiemelt szempont, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon és minden időszakban a monetáris tanács által optimálisnak tartott rövid oldali kamatszinttel összhangban alakuljanak.

Ezt a célt erősítve az MNB a swappiaci folyamatokat figyelembe véve folytatja a forintlikviditást nyújtó swapeszközének dinamikus kivezetését. Emellett a jegybank a következő hónapokban további lépéseket készít elő a swappiac stabilitásának és a monetáris transzmisszió hatékonyságának megőrzése érdekében – írja az MNB.

Kulcsfontosságú az állampapírpiac

A monetáris tanács megítélése szerint az állampapírpiac stabil likviditási helyzete továbbra is kulcsfontosságú a monetáris transzmisszió szempontjából. A tanács a szeptemberi döntésével 40 milliárd forintban határozta meg az MNB vásárlásainak heti célmennyiségét.

Az MNB az állampapír-vásárlási programot a heti vásárlások mennyiségét és szerkezetét rugalmasan alakítva, a szükséges mértékben és a szükséges ideig használja. Ha a piaci stabilitás fenntartása indokolja, az MNB bármikor kész a heti vásárlások mennyiségének átmeneti növelésére.

A jegybank nem értékesíti a mérlegében lévő állampapír-állományt, a megvásárolt állampapírokat lejáratig tartja. A monetáris tanács legközelebb 2021 decemberben határozza meg a heti vásárlások következő negyedévre érvényes célmennyiségét. (MTI)

Az idén elfogadott homofób törvény ellenére november 14-én Budapesten tervezik megtartani az MTV Europe Music Awardsot, és a díjátadó szervezői azt ígérik, kiállnak a melegjogokért és a magyar LMBT-közösség mellett – írta meg a Washington Post.

Chris McCarthy, az MTV Entertainment Group Worldwide elnöke és vezérigazgatója azt mondta, a ceremónia jó alkalom arra, hogy világszerte kiálljanak a melegek és transzneműek polgári jogai mellett abban az országban, ahol éppen csökkenteni akarják azokat.

McCarthy azt mondta, nem hagyják, hogy a kormány cenzúrázza a televíziós közvetítést. Azt mondta, kezdettől világossá tették, hogy nem engednek meg beavatkozást a szerkesztésbe a művészekre és az MTV által létrehozott tartalomra vonatkozóan, és ez mindig feltétel, függetlenül attól, hogy melyik országba mennek.

Az MTV – ami 2 éve kötött megállapodást a műsor budapesti megrendezéséről – hosszú emlékeztetőt tervezett kiadni a munkatársaknak, a döntés esetleges kritikáját várva. „Ez meglephet mindenkit, aki tudja, hogy idén júniusban Magyarország elfogadta az LMBTQ+-ellenes törvényt, ami tiltja a melegeket napközbeni és főműsoridőben megjelenítő televíziós tartalmakat”, és csak éjszaka futhatnak ilyen műsorok – közölte az üzenetben McCarthy, aki maga is meleg.

Még nem tudni, kik fognak fellépni a műsorban. Tavaly a világjárvány miatt online, nézők nélkül rendezték meg a díjátadót. (Washington Post)

12:40 perc körül egy félmeztelen ember ráugrott a VIII. kerületi Baross utcában, az úttesten előtte megálló járőrautóra. A rendőrök igazoltatni próbálták a láthatóan zavart férfit, de ellenszegült, ezért megbilincselték.

A police.hu azt írja, az intézkedés közben az ismeretlen hirtelen összeesett, a rendőrök ezért azonnal levették a bilincset, és elkezdték az újraélesztést, amit a kiérkező mentők folytattak, de már nem lehetett megmenteni az életét.

„A jelenlegi adatok szerint nincs összefüggés a haláleset és a rendőri intézkedés között. A Budapesti Rendőr-főkapitányság közigazgatási eljárás keretében vizsgálja a körülményeket” – írja a rendőrség.

A 10 ezer darab, 10 tonnányi agancsból álló Totem című művön, amit Szőke Gábor Miklós a vadászati világkiállításra készített, fel lehet fedezni jó pár olyat is, amin fűrészelés nyomai láthatók – írta meg a Telex egy olvasó felfedezése alapján.

A hivatalos kísérőszövegben azt írják, „kivétel nélkül hullajtott” agancsokról van szó, de a vadászoknak címzett gyűjtési felhívás még nem szorítkozott kizárólag erre.

A kiírás szerint 2 év alatt gyűlt össze ennyi agancs, aminek a kilónkénti ára 5 ezer forint, de akár 10 is lehet. Ehhez képest a vadászokat – illetve azokat a vadgazdálkodókat, akik a törvény szerint jogosultak elhullajtott agancsot gyűjteni – megszólító felhívás ingyenes felajánlást kért, amiért cserébe oklevelet ígértek.

Az elvárás szövege szerint „gímszarvasbikától, dámbikától, vagy őzbaktól származó, jogszerűen gyűjtött, ép (nem fakult, nem törött vagy rágott), hullajtott vagy koponyáról elválasztott” agancsot kértek.

A koponyáról elválasztott agancsok elvileg származhatnak régi trófeáról is, de elhullott vagy akár elejtett állatról is.

A kiállítás szervezői egy hete nem válaszoltak a lapnak az agancsokkal kapcsolatos kérdésekre.

„A mai országgyűlés előtt rövid feltöltődés a csepeli Kis-Duna-parton” – ezzel a szerény, visszafogott szöveggel tette ki Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke, a honvédelmi miniszter helyettese élete fotóját:

Már csak az a kérdés, hogy Ivan Siskin és Konsztantyin Szavickij 1886-os festménye, a Reggel a fenyvesben

vagy Caspar David Friedrich 1818 körüli, Vándor a ködtenger felett című képe

ihlette-e.

Esetleg Mr. Darcy volt a példakép a Büszkeség és balítéletből?

Megannyi kérdés, de egy biztos: a fotó hibátlan.

El is készítettünk néhány remixet háttérképnek:

Frissítés: Elképesztő a hasonlóság hangulatában a Varga Viktor-féle friss Himnusszal is, mintha egy összehangolt esztétikai kényeztetés „áldozatai” lennénk.

Egy férfi bél- és hasi fertőzésre panaszkodva sietett be egy dél-egyiptomi egyetemi kórházba. Azonnal megröntgenezték, és kiderült, hogy egy mobiltelefon van a gyomrában.

Azonnal műteni kellett, mivel a férfi szervei megfertőződtek, és mert ki kellett venni belőle az idegen tárgyat, ami miatt nem tudta megemészteni az ételt. Ráadásul veszélyes anyagok szabadulhattak fel az akkumulátorból is.

A férfi szégyenkezve bevallotta, hogy lenyelte, ráadásul már fél évvel korábban, csak nem mert vele kórházba menni, és azt remélte, magától kijön egyszer.

Az nem világos, miért és hogyan tudta lenyelni az egyébként kis méretű, de így is egészen nagy mobiltelefont, amiről a műtét után, szétrohadt állapotában a Lad Bible közölt fotókat.

Arról nincs információ, hogy a férfi hogy van a műtét után, de állítólag teljesen fel fog épülni.

Az egyesült arab emírségekbeli Gulf Today szerint az egyiptomi kórházban először láttak ilyet, de a koszovói Pristinában néhány hete egy 33 éves férfi valahogy lenyelt egy egész Nokia 3310-es telefont, azt is ki kellett műteni. Írországban is történt hasonló öt évvel ezelőtt.