Herczeg Márk

A párizsi különleges, terrorcselekményekkel foglalkozó törvényszék megerősítette Carlos, a Sakál néven ismertté vált elítélt terrorista, a venezuelai Ilich Ramírez Sánchez legutolsó perében kimondott életfogytiglani börtönbüntetést.

„Nagyon köszönöm” – mondta semleges hangon a helyszíni tudósítások szerint a magát „profi forradalmárnak” nevező terrorista az ítélethirdetést követően.

Amíg az esküdtszék visszavonult meghozni az ítéletet, Carlos elmondta: „büszke a forradalmi múltjára”, ami során „legalább 83 embert ölt meg”, de az ún. Drugstore-ügyet, amiért most bíróság elé állították, „hatalmas manipulációnak” nevezte, és nem ismerte el a bűnösségét.

A terroristát 2017. márciusban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték egy 1974-ben elkövetett kézigránátos támadásért, amiben két ember meghalt, és 34-en megsebesültek. Az elsőfokú ítélet ellen a Sakál fellebbezett, a fellebbviteli bíróság egy évvel később megerősítette az ítéletet. De a semmítőszék 2019 novemberében elrendelte a per egy részének újratárgyalását.

A két napig tartó tárgyaláson csak a büntetési tétel volt a téma, miután a terrorista bűnössége már bizonyítást nyert.

40 perces vádbeszédében Rémi Crosson du Cormier ügyész – aki az előző két eljárásban is a vádat képviselte – megint a legszigorúbb büntetés kiszabását kérte az esküdtszéktől. Emlékeztetett arra, hogy a „történelmi támadás” volt a kezdete a franciaországi terrorcselekményeknek.

A párizsi Drugstore Publicis bevásárlóközpontban, amely a boulevard Saint-Germain és a rue de Rennes sarkán működött, az 1974. szeptember 15-én végrehajtott merényletben ketten meghaltak és 34-en megsebesültek. Ez a legrégebbi terrortámadás, amiért az 1970-es és 80-as évek első számú közellenességének felelnie kell.

A vád szerint a merénylet összefüggésben állt a hágai francia nagykövetségen 1974-ben végrehajtott túszejtéssel. A Japán Vörös Hadsereg nevű felkelőcsoport egyik kommandója, ami a Népi Front Palesztina Felszabadításért nevű szervezethez tartozott, a túszok elengedéséért cserébe egyik tagjuk szabadon engedését követelte a francia hatóságoktól.

Az ügyészség azt állította, hogy Carlos, aki ekkoriban a népi front különleges osztagának volt a tagja, azért hajtotta végre a kézigránátos támadást, hogy a francia kormányra nyomást gyakoroljon. Sikerrel is járt, miután a francia hatóságok el is engedték japán foglyukat.

A venezuelai állampolgárságú Carlos már több mint 20 éve ül börtönben Franciaországban. Szudánban 1994-ben fogta el a francia titkosszolgálat, és 1997 végén életfogytig tartó börtönre ítélték egy 1975-ben Párizsban elkövetett hármas rendőrgyilkosságért.

Elvileg 2012-ben kérhette volna, hogy feltételesen szabadlábra helyezzék, de 2011 decemberében az 1982-83-ban elkövetett merényletekért újabb életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte a héttagú terrorizmusellenes bíróság. Ezt az ítéletet 2013-ban megerősítette a fellebbviteli bíróság.

Carlos 38 évvel ezelőtt Franciaországban négy robbantásos merényletet követett el, amiben 11-en vesztették életüket és 191-en megsebesültek. (MTI)

Steve Thompson, a 2003-ban világbajnoki aranyérmes angol rögbiválogatott egyik tagja felajánlotta az agyát tudományos kutatásokra.

Thompson – akinél tavaly, 42 évesen az orvosok korai demenciát állapítottak meg – azt mondta: azért döntött így, hogy a kutatás eredményeinek köszönhetően az általa szeretett emberek gyerekei már ne éljék át ugyanazt, amit ő.

A posztját tekintve elsősoros Thompson felnőtt szinten 1998 és 2011 között rögbizett, az angol válogatottban 2002 és 2011 között 73 alkalommal lépett pályára. Egy évvel ezelőtt nagy port felkavaró nyilatkozatot adott, amiben elmondta: pályafutásáról nincsenek konkrét emlékei, és azzal kapcsolatos érzései sem. Még a 2003-as vb-győzelemből is csak homályosan tud felidézni pillanatokat, és a mentális állapotának megromlásáért egyértelműen a rögbit tette felelőssé.

Thompson egyike volt annak a kilenc rögbisnek, akik végül decemberben csoportos keresetet nyújtottak be a nemzetközi szövetség és a sportág más vezető testületeivel szemben, azt állítva, hogy a döntéseikkel hozzájárultak a demencia korai kialakulásához.

Thompson felidézte, hogy amíg a karrierje elején heti két edzésen vett részt, addig a profizmusra való teljes átállás után már mindennap tartottak edzéseket, és a lényegesen sűrűbbé váló klub- és válogatott-menetrenddel együtt ez extra fizikai igénybevétellel járt, ami magában hordozta a betegség korai kialakulásának a lehetőségét. Angliában a 2003-as vb-döntő napján is rendeztek meccseket az élvonalbeli bajnokságban, egy héttel később a következő fordulóban pedig már pályára léptek az Ausztráliából hazatért friss vb-aranyérmesek is. (MTI)

Vaddisznók és vadmalacok vonultak végig Róma utcáin szerdán. Az állatok annyira otthonosan érezték magukat a felvételek szerint, hogy a kocsiforgalom és az emberek közelsége sem zavarta őket.

Az utóbbi időben nem ritka jelenség, hogy vaddisznók jelennek meg Róma utcáin, valószínűleg a sokáig kiürítetlen kukákból áradó bűzlő szemét vonzza oda őket.

A probléma még az októberi római főpolgármester-választás kampányában is kiemelt szerepet kapott.

Virginia Raggi, az újraválasztásáért küzdő mostani polgármester, aki az Öt Csillag Mozgalom egyik tagja, már bíróságra is vitte az ügyet: szerinte az ellenzéki Demokrata Párt vezette fővárosi térség, Lazio nem tesz semmit a vaddisznók bejövetele ellen.

A térség vezetése viszont tagadja az ellenük felhozott vádakat, hiszen a város körüli területek igazgatása nem az ő hatáskörükbe tartozik.

„Még az iskolába járás is veszélyesé vált itt” – mondta a Róma északi részén élő Nunzia Cammino.

Roberto Gualtieri, aki a Demokrata Párt tagja és Raggi egyik fő ellenfele a főpolgármester-választáson, a keresetet nevetségesnek nevezte, és nem megfelelő igazgatással vádolja a főpolgármesteri hivatalt.

„Ahelyett, hogy polgármester lenne, Raggi zoológusként volt kénytelen dolgozni. Láttunk már vaddisznókat, labrador nagyságú patkányokat, gyilkos sirályokat” – mondta Giorgia Meloni, a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) párt vezetője, aki szerdán Raggi mellett kampányolt. (MTI)

Vasárnap délután a Gönci Rendőrőrsön tett bejelentést egy Telkibányán élő férfi, hogy az ingatlana udvaráról szomszédja elmondása alapján három férfi ellopott egy akkumulátort.

„A szemfüles szomszédasszony felírta annak a furgonnak a rendszámát, amivel a tolvajok közlekedtek Telkibányán” – írja a police.hu.

A rendőrök a megadott rendszám alapján azonnal az elkövetők felkutatásába kezdtek, pár órán belül meg is lettek.

A sértettől ellopott akkumulátort a rendőrök lefoglalták és visszaadták tulajdonosának.

A nyomozók az ügyben három férfit hallgattak ki gyanúsítottként lopás megalapozott gyanúja miatt. (police.hu)

Enyhültek azok a félelmek, hogy sokkhatást okozhat a globális pénzpiacokon a második legnagyobb kínai ingatlanfejlesztő csoport esetleges csődje, miközben a hitelezők azt várják, hogy kiderüljön, mennyit kaphatnak vissza a befektetett tőkéjükből.

Azt ígérték, fizetnek

A China Evergrande az egyik legnagyobb kínai magánvállalat. Az utóbbi hónapokban fizetési nehézségekkel küzdő cég adóssága 310 milliárd dollár, ami Kína éves hazai összterméke (GDP) 2 százalékának felel meg. A cégnek most 83,5 millió, a jövő héten pedig 47,5 millió dollár kamatot kellene kifizetnie dollárban a denominált kötvényei után. Ha nem teljesíti a fizetési kötelezettségét a határidőtől számított 30 napon belül, csődbe megy.

Az esedékes kamatfizetés megtörténtéről az Evergrande kínai idő szerint csütörtök estig nem adott hírt. Ennek ellenére a hongkongi tőzsdén jegyzett részvényei jelentősen erősödtek, miután a vállalat azt ígérte, hogy egyik, jüanban denominált kötvényének kamatát a határidőnek megfelelően kifizeti. A részvények 31 százalékos emelkedéssel nyitottak, és végül 17,6 százalékos pluszban zártak.

Az Evergrande szerdán közölte, hogy másnap az egyik, Kínán belül működő egysége, a Hengda Real Estate Group a fizetési határidőt betartva 232 millió jüan (35,9 millió dollár) kamatot fog kifizetni a 2025. szeptemberi lejáratú kötvényei után belföldi tulajdonosoknak.

Tüntetnek az ingatlanóriás ellen

A minden oldalról szorongatott konglomerátum ellen hetek óta tüntetések folynak az országban: feldühödött vásárlók és befektetők a lakásukat vagy a pénzüket követelik.

A China Securities Journal kínai tőzsdei lap azt írja, Hszü Csia-jin, a China Evergrande csoport elnöke előző nap arra kérte a cég kb. 4000 vezetőjét, hogy tegyenek meg mindent a termelés újraindításáért és az ígért ingatlanok átadásáért.

A kormányra várnak

Ebben a helyzetben minden figyelem a kínai kormányra irányul, ami még nem közölte világosan, hogy mentőövet dob-e a vállalatnak. De elemzők szerint bármilyen kormányzati lépés inkább arra irányul majd, hogy megvédje a kínai családokat, akik előre fizettek, és nem épült meg lakásuk, semmint a bankok vagy más hitelezők megmentésére.

Pekingnek megvannak a forrásai arra, hogy megakadályozzon egy hitelválságot, ha az Evergrande csődbe megy, de közgazdászok szerint nem akar olyan látszatot kelteni, hogy mentőakciót szervez, miközben másokat meg adósságcsökkentésre próbált kényszeríteni.

A Bloomberg hírügynökség bennfentes forrásra hivatkozva arról írt, hogy a kínai piaci szabályozók nemrég arra kérték a cégcsoportot, a dollárban denominált kötvényei után mindenképp fizesse ki a közeljövőben esedékes kamatokat, és folytasson proaktív kommunikációt a kötvénytulajdonosokkal a nemteljesítés elkerülése érdekében. De arra semmi sem utalt, hogy az állam pénzügyi támogatást ajánlott volna fel a törlesztési csőd elkerüléséhez.

A Wall Street Journal szintén bennfentes forrásra hivatkozva arról írt, hogy a pekingi kormány felszólította a helyi kormányzatokat, készüljenek fel az Evergrande esetleges bedőlésére. A helyi kormányzatoknak jogi és pénzügyi szakértők bevonásával meg kell vizsgálniuk az Evergrande tevékenységéhez kapcsolódó pénzügyeket a saját régióikban.

A kínai Lehman Brothers

Az utóbbi napokban erős mozgásokat váltott ki a globális pénz- és tőkepiacokon az a félelem, hogy Kínában, a világ második legnagyobb gazdaságában megismétlődik a Lehman Brothers esete. Az akkor negyedik legnagyobb amerikai befektetési bankcsoport és egyben a világ vezető brókercége 2008 szeptemberében csődbe ment, és a nagy gazdasági világválság (1929-19333) óta nem látott pénzügyi és gazdasági krízisbe süllyedt az egész világ. Elemzők szerint az Evergrande csődje esetén bankok és más hitelezők elveszítenék a pénzüket, de kevéssé valószínű, hogy ez megrengetné a kínai pénzügyi rendszer stabilitását és globális láncreakciót váltana ki. (MTI)

Az ukrán parlament nagy többséggel megszavazta az oligarchaellenes törvényt. A törvénytervezetet 279 képviselő támogatta a jelen lévő 379 közül.

Az UNIAN hírügynökség ismertetése szerint a törvényjavaslat, amit Volodimir Zelenszkij államfő terjesztett elő, csökkenteni hivatott azokat a nemzetbiztonsági kockázatokat, amik a jelentős gazdasági és politikai súllyal bíró személyek (oligarchák) túlzott befolyása miatt alakulnak ki.

Listázzák az oligarchákat

A törvény értelmében az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) dönti el, hogy ki minősül oligarchának, és nyilvántartásba veszi őket. Az oligarchákká nyilvánított személyek nem finanszírozhatnak politikai pártokat, nem vehetnek részt privatizációs eljárásokban.

Az oligarchák nyilvántartásba vételekor azt veszik figyelembe, hogy az illető részt vesz-e a politikai életben, befolyással bír-e a médiára, és tulajdonosa-e monopolhelyzetben lévő vállalatnak, a vagyona meghaladja-e a 85 millió dollárt (több mint 25 milliárd forintot). A törvény ezenkívül kötelezi az állami tisztségviselőket arra, hogy vallják be oligarchákkal lebonyolított ügyleteiket.

Az első olvasatban júliusban elfogadott törvényjavaslatot még az elnöknek is alá kell írnia ahhoz, hogy jogerőre emelkedjen. Zelenszkij májusban elmondta, hogy az RNBO 13 olyan személyt azonosított, akiket valószínűleg oligarcháknak minősítenek, de az elnök visszautasította, hogy megnevezze őket.

A helyi sajtó szerint az oligarchák jövőbeni listáján szerepelhet a 2019-es elnökválasztáson Zelenszkijt támogató Ihor Kolomojszkij is, aki Ukrajna egyik leggazdagabb üzletembere, az 1+1 nevű, legnépszerűbb ukrán tévécsatorna tulajdonosa, illetve az ukrán hatóságok által hazaárulással vádolt Viktor Medvedcsuk, a Kijev által oroszbarátnak mondott ukrán politikus.

Rálőttek az elnöki főtanácsadó autójára

A tervezetet alig egy nappal azután fogadták el, hogy ismeretlenek szerdán rálőttek Szerhij Sefir elnöki főtanácsadó autójára Kijev közeliében. Sefir sértetlenül úszta meg a támadást, de a sofőrje súlyosan megsebesült, meg kellett műteni.

Zelenszkij nem zárta ki, hogy a támadást az ő törvényjavaslata váltotta ki. A New Yorkban lévő államfő közölte, hogy az ENSZ-közgyűlésen elhangzó beszéde után azonnal hazautazik. Gyávaságnak nevezte a támadást, és fogadkozott, hogy a merénylet semmiképpen nem lesz befolyással a „csapata szilárdságára”, és nem lesz hatással a változások végrehajtásához választott irányvonalra, a gazdaság kifehérítésére, a bűnözés és a befolyásos pénzügyi csoportok elleni harcra sem.

Sefir már azelőtt ismerte Zelenszkijt, hogy megválasztották elnöknek. Az államfőhöz hasonlóan tévés múltja van, társszerzője volt Zelenszkij showműsorának, több filmnek és tévésorozatnak volt a producere. (MTI)

Bosszúból több száz szalma- és szénabálát gyújtott fel augusztusban egy férfi, akit a Ceglédi Járásbíróság gyorsított eljárásban 2 év börtönbüntetésre ítélt csütörtökön; a döntés nem jogerős – közölte a Budapest Környéki Törvényszék.

A vádlott lovászként dolgozott egy cégnél, aminek a telephelyén lakott. Miután a főnökével többször összeveszett a munkán, a férfi egy augusztus eleji hajnalon szándékosan meggyújtott néhány, a cég telephelyének közelében álló széna- és szalmabálát. A vádlott lefeküdt aludni, közben a tűz továbbterjedt, és a lángoknak 360 szalmabála és 600 szénabála vált martalékává. Ezzel a férfi 8,6 millió forintos kárt okozott a sértettnek.

A férfit augusztus második felében tartóztatták le. A Ceglédi Járásbíróság jelentős kárt okozó rongálás miatt 2 év börtönbüntetésre ítélte. A védő enyhítésért fellebbezett, így az ítélet nem jogerős.

A bíró a bűnismétlés és a szökés, elrejtőzés veszélye miatt fenntartotta a vádlott letartóztatását. (MTI)

Mustba fulladt egy férfi Garaboncon, az ügyben eljárást indított a rendőrség - közölte a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense. Pál-Tóth Evelin a zaol.hu információját megerősítve azt mondta: a baleset körülményeit közigazgatási eljárás keretében tisztázzák.

A lap azt írta, szerda hajnalban történt a tragédia: a 42 éves férfi beleejtette a telefonját egy hordóba, utána nyúlt, de belefulladt a már forrásban lévő mustba. (MTI)

„Pécs szerb megszállása után, 1922-ben a pécsi városvezetés betiltotta a tangót, mert túlfűtöttnek, túlzottan erotikusnak vélték a táncot az akkori döntéshozók. Erre persze a nép nagyjából fittyet hányt, viszont a rendeletet hivatalosan sosem törölték el. A mostani városvezetés a mai napon, ünnepélyes keretek között szimbolikusan elmozdította a tiltóhatározatot” – írta meg a PécsMa.

Mondjuk a lépésre valójában nem volt szükség, Vámos Eszternek az Újkorban megjelent cikkét (Dübörgő húszas évek Trianon után? Jazz és modern táncok az 1920-as évek Magyarországán) alaposan félreértették, ugyanis ha a tangót és a többi táncot be is tiltották a városban 1922 tavaszán, 1922 őszén akkor is visszavonták a tiltást – írja a cikk szerzője a Tumblren.

A fogyasztók érdekében és az elektromos hulladék felszámolása céljából az Európai Bizottság az elektronikus eszközök egységes töltésével kapcsolatos jogszabályt terjesztett elő.

A javaslat a töltők csatlakozóinak és a gyorstöltő technológiának az egységesítését célozza. A tervek szerint az okostelefonok, táblagépek, fényképezőgépek, fejhallgatók, hordozható hangszórók és kézi videojáték-konzolok szabványos portja az USB-C lesz.

Ezen felül az Európai Bizottság azt szorgalmazza, hogy a töltőket és az elektronikus eszközöket külön-külön értékesítsék. „Mindez kényelmesebb lenne a fogyasztóknak, és csökkentené a töltők – gyártásból és ártalmatlanításból adódó – környezeti lábnyomát, ezáltal támogatná a zöld és digitális átállást” – közölte a brüsszeli testület.

A döntés az Apple-t érzékenyen fogja érinteni, hiszen a legnagyobb gyártók között szinte ők az egyetlenek, akik ragaszkodnak a saját szabványukhoz, és már korábban is ellenezték az EU egységesítésre irányuló terveit. Az amerikai óriáscég szerint az egységes töltőre vonatkozó javaslat megállítja az innovációt, és még több környezetszennyezést okoz.

A javaslatot az Európai Parlamentnek és az EU-tagállamok szakminisztereit tömörítő Tanácsnak rendes jogalkotási eljárás, azaz együttdöntés útján kell elfogadnia. Az elfogadásától számított 24 hónapos átmeneti időszak elegendő időt fog biztosítani az ágazatnak arra, hogy felkészüljön az új előírások alkalmazására.

2020-ban kb. 420 millió mobiltelefont és egyéb hordozható elektronikus eszközt értékesítettek az EU-ban. A fogyasztók évente 2,4 milliárd eurót költenek külön értékesített töltők beszerzésére, a fel nem használt töltők évente akár 11 ezer tonna elektromos hulladékot is jelenthetnek. (MTI)

Négy magas rangú katolikus főpapról derült ki, hogy megfertőződött a Covid-19 delta variánsával, miután részt vettek Ferenc pápa budapesti és szlovákiai látogatásán – írta meg a 24 a Vatican News és az osztrák Kronen Zeitung cikkeire hivatkozva.

Az osztrák egyházi vezetők közül az 58 éves, eisenstadti (Kismarton) püspök, Egidius Zsifkovics és a St. Pölten-i segédpüspök, Anton Leichtfried tesztje lett pozitív. Zsifkovics korábban megkapta mindkét dózist az oltásból, de így súlyos influenzás tüneteket okozott a betegség, otthoni gondozásra szorul, Leichtfried betegsége könnyebb lefolyású.

A német Katolisch.de azt írja, a 67 éves eperjesi görögkatolikus érsek, a Szlovák Görögkatolikus Egyház vezetője, Jan Babjak is beteg. Őt is kétszer oltottak, most karanténban van otthon, enyhe tüneteket mutat. Azután tesztelte magát, hogy egy görög püspök jelezte neki, pozitív lett a tesztje. Babjak a pápához hasonlóan a jezsuita rend tagja, és ő volt a pápa házigazdája az eperjesi programok alatt, de itt volt Budapesten is.

A szlovák püspöki konferencia szóvivője felszólította a pápalátogatás eseményein résztvevőket, hogy figyeljenek az esetleges tünetekre, és ha kell, vizsgáltassák meg magukat. (24)

„Nem dolgom, hogy fake new-sokat fake news-nak nevezzek.” (Orbán Viktor)

Magyarországon a politikusok régebben álhírnek vagy hírlapi kacsának nevezték azt, amiről azt állították, hogy nem igaz. Aztán jött Donald Trump, aki a sajtó totális hiteltelenítésének kedvéért elkezdett agyba-főbe fake news-ozni, és meg is választották az Egyesült Államok elnökének. Azóta itthon is rendszeresen a jobban és bugyutábban hangzó fake news-t harsogják a kormány tagjai, mintha az álhíroldalak és a valódi újságok ugyanolyanok lennének.

Orbán Viktor már 2020 elején „fake news-os támadásvilágot” emlegetett (bármit is jelentsen ez a szóösszetétel), Szijjártó Péter szerint pedig globális fake news-támadás zajlik Magyarország ellen. De nézzük meg, hogy valóban álhír volt-e az, amit Orbánék az utóbbi években fake news-nak minősítettek. (És most nem arra a trumposan helytelen használatra gondolunk, mint amikor Orbán fake news-nak, azaz álhírnek nevezte az egész Hír Tv-t – mert éppen nem volt rá befolyása.)

Fake news, hogy Tiborcz István EU-s pénzből gazdagodott

„Bár a kérdés nem hozzám szólt, de ön nem mond igazat, ez egy fake news” – mondta Orbán egy finn újságírónak, aki arról kérdezte az Orbánnál sajtótájékoztatót tartó finn kormányfőt, hogy hogyan juthattak EU-s támogatások Orbán vejéhez, mit tehet az EU a jövőben a hasonlók ellen, és hogyan lehetne visszavonni ezeket a támogatásokat.

Az Eliosnak évekig Tiborcz István volt az egyik vezető tisztségviselője és egy ideig a résztulajdonosa. Az Elios a 2009-es indulása után pár év alatt lett milliárdos forgalmú cég, nagyrészt annak köszönhetően, hogy sorra nyerte az állami – azon belül is főleg EU-s finanszírozású – projekteket. Az mondjuk igaz, hogy a kormány végül inkább kivette az Európai Bizottságnak leadandó végleges számlacsomagból az Elios által megvalósított, az EU csalás elleni hivatala, az OLAF által vitatott közvilágítási projektek számláit.

Fake news, hogy a kormány leépíti az önkormányzatokat

Az afganisztáni küldetés befejezése egyben az új diplomácia korszakának a kezdete – mondta Joe Biden amerikai elnök az ENSZ-ben, védelmébe véve az USA kaotikus afganisztáni kivonulását. Azzal érvelt, hogy ez szükséges lépés volt ahhoz, hogy az Egyesült Államok politikáját a Covid-19 világjárvány és az éghajlatváltozás jelentette globális kihívásra meg az antidemokratikus rendszerekre összpontosíthassa.

„Véget vetettünk a 20 éve tartó afganisztáni konfliktusnak, és ahogyan lezárjuk a könyörtelen háború korszakát, egy új korszakot nyitunk meg, a fáradhatatlan diplomácia korszakát a katonai beavatkozás helyett”

– mondta Biden, aki az ENSZ-közgyűlés 76. ülésszakának általános vitájában szólalt fel, először mondva beszédet az ENSZ-közgyűlésben.

Azt mondta, azon fog dolgozni a kongresszussal együtt, hogy megkettőzzék a fejlődő országoknak a klímaváltozás leküzdésére nyújtott segítséget, és segítsék a koronavírus-világjárvány elleni fellépést.

„Az Egyesült Államok újabb kötelezettségvállalásokat jelent be szerdán a kevésbé fejlett országok átoltásának serkentése érdekében az általa szervezett virtuális csúcstalálkozón” – mondta az amerikai elnök.

Biden azt is megígérte, hogy megkettőzi a legszegényebb országoknak az USA által az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez nyújtott nemzetközi segítséget, de konkrét összeget nem közölt.

Nem kell a konfliktus Kínával

Az amerikai elnök azt mondta, körvonalazni fogja, hogyan kíván az USA együttműködni a partnereivel és a szövetségeseivel, hogy mindenki számára jobb jövőt teremtsenek.

„Ahhoz, hogy a saját népünket szolgálhassuk, mélyen elkötelezettnek kell lennünk a világ többi része iránt is” – mondta, ellentmondva elődje, Donald Trump „Amerika First”-elvének.

Joe Biden azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem kíván konfliktust Kínával: „Nem akarunk új hidegháborút”, az USA nem kívánja a világot merev tömbökre felosztani. Egyben megígérte, hogy együttműködik partnereivel és szövetségeseivel azokban a térségekben (így az Indiai- és Csendes-óceáni térségben), amikben Kína növekvő „önbizalmat” tanúsít.

A koreai és az iráni atom

Az országa diplomáciai eszközökkel kívánja atomfegyver-mentessé tenni a Koreai-félszigetet – mondta az elnök, aki Iránról azt mondta, az USA maradéktalanul visszatér a 2015-ben Bécsben megkötött és Trump által 3 évvel később felmondott iráni atomalkuhoz, ha Teherán is ezt teszi. „Az Egyesült Államok eltökélt és kész marad annak megakadályozására, hogy Iránnak atomfegyverei legyenek” – mondta.

„Együtt dolgozunk az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaival (Egyesült Királyság, Franciaország, Kína meg Oroszország) és Németországgal, hogy »diplomáciai« eszközökkel és teljes biztonsággal érjük el Irán visszatérését az atomprogramjáról kötött szerződéshez” – mondta Biden.

A kétállami megoldás a legjobb

A közel-keleti helyzettől azt mondta: a kétállami megoldás (azaz egy palesztin állam létrehozása Izrael mellett) a legjobb a konfliktus megoldására.

„Továbbra is azt hiszem, hogy a kétállami megoldás a legjobb Izrael, egy olyan demokratikus zsidó állam jövőjének a biztosítására, ami békében él egy életképes, szuverén és demokratikus palesztin állammal. Jelenleg messze vagyunk ettől a céltól, de soha nem szabad felhagynunk a hittel, hogy lehetséges az előrehaladás” – mondta.

Mindenhol demokratikus világ van

A beszédében Biden hitet tett a demokratikus értékek mellett. „A világban a vezetők mondhatják, hogy vége a demokrácia korszakának, de nincs igazuk. Az igazság az, hogy mindenhol demokratikus világ van” – mondta, utalva a korrupcióellenes aktivistákra, az emberi jogok védelmezőire, újságírókra és békés tüntetőkre Mianmarban, Szíriában, Kubában és Venezuelában.

„A demokrácia a szudáni bátor nőkben él, akik szembeszálltak az erőszakkal és az elnyomással, hogy elűzzék a hatalomból a népirtó diktátort”, a jövő azoké a vezetőké, akik hagyják a népüket szabadságban élni, ahelyett hogy „vaskézzel” fojtogatnák őket – mondta Joe Biden. (MTI)

Kiderült, hogy idén júliusban a Pegasus izraeli kémszoftverrel figyelték meg Németh Dánielt, akinél kevesen tettek többet azért, hogy közérthetően megmutassák az Orbán-rendszer lényegét: többek között Orbán repülős utazásáról és Szijjártó Péter meg Mészáros Lőrinc luxusjachtos nyaralásáról készített felvételeket.

A megfigyelések elrendelésére jogosult Igazságügyi Minisztérium vezetőjét egy konferencián érte utol az RTL Híradó, de Varga Judit nem mert válaszolni a kérdéseikre, elmenekült.

Varga Judit márciusban még azt a kérdést tette fel, hogy: „A titkolózás nem lehetetleníti el a polgárok tájékoztatáshoz való jogát?”

A párbeszédes Szabó Tímea arról kérdezte írásban a honvédelmi minisztert, hogy megírtuk, hogy Orbán Viktor családjával együtt Rómába utazott egy, a honvédség tulajdonában álló repülőgéppel: Horvátországból utazott el és érkezett meg a miniszterelnök, ahol magáncélú programot bonyolított.

Azt írja, egy ilyen út ezzel a repülőgéppel 9 millió forintba kerül. A kérdése:

1. Mennyibe került, és ki állta a miniszterelnök családjának római útját?
2. Miért Horvátországban vették fel és vitték vissza őket, ahol egyébként magáncélú programot bonyolítottak?
3. Miért honvédségi repülőgéppel szállították őt és családját?

Németh Szilárd, a honvédelmi miniszter helyettese a válaszában lényegében azt írta: a hivatalos utak nyilvánosak, de a magánprogramok nem, vagyis nem válaszol arra, hogy miért Horvátországban vették fel őket honvédségi géppel.

Korábban Hadházy Ákosnak sem válaszoltak az utazással kapcsolatos kérdésekre.

Közveszély okozás bűntette, továbbá garázdaság és rongálás vétsége miatt három év börtönnel sújtotta a Sárvári Járásbíróság azt a férfit, aki 2020. december 17-én éjszaka több autót felgyújtott Sárváron – közölte a Szombathelyi Törvényszék szóvivője.

Tóth András közleménye szerint az ukrán állampolgárságú vádlott ittasan elkövetett cselekményei „erőszakosak és kihívóan közösségellenesek” voltak, riadalmat kelthettek.

A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a férfi a Rába-parti város több pontján gyújtott fel autókat, amik közül egy teljesen kiégett, háromban pedig jelentős kár keletkezett. Az egyik helyszínen tizenegy másik parkoló gépkocsi is veszélybe került.

Az előkészítő ülésen meghozott ítélet – amivel a férfit 6 évre kitiltották Magyarország területéről – jogerős. (MTI)

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) felszólította Oroszországot, hogy „tegyen többet” Európa gázellátásának érdekében, miután a földgáz szabadpiaci ára egyre-másra döntött rekordokat a napokban.

A párizsi székhelyű kormányközi szervezet közölte: a rendelkezésre álló információk szerint Oroszország teljesíti az európai országokkal kötött hosszú távú szerződéseit, de az Európába irányuló gázexportjának szintje elmarad a 2019-estől.

„Az IEA szerint Oroszország tehetne többet azért, hogy növelje az Európában rendelkezésre álló gáz mennyiségét, és biztosítsa a tározók megfelelő szintre töltését a téli fűtési szezonra való felkészüléshez” – közölte a szervezet, ami szerint ez a helyzet egyben egy lehetőség is Oroszországnak, hogy rávilágítson hitelességére „az európai piac megbízható beszállítójaként”.

Nőtt a kereslet, a kínálati oldal küszködik

A Nemzetközi Energiaügynökség a fejlett országokat segíti tanácsaival az energiapolitikájuk alakításában. A felhívása egy olyan időszakban érkezett, amikor a gázárak rekord magas szintre emelkedtek Európában. Ennek az az oka, hogy a koronavírus-világjárvány visszaszorításával párhuzamosan fellendülő gazdaságokban nagyot nőtt a kereslet, miközben a kínálati oldalon nehézségek alakultak ki.

Északi Áramlat 2

Az AFP francia hírügynökség jelentése szerint Oroszország, Európa első számú földgáz-kereskedelmi partnere egyelőre visszafogja a gázszállításokat, amennyire csak tudja. Ezáltal támogatja az Oroszországot és Németországot összekötő, erősen vitatott gázvezetéket, az Északi Áramlat-2-t, aminek az építése másfél hete fejeződött be.

A hagyományos ukrán tranzitútvonalat megkerülő vezeték üzembe helyezését még jóvá kell hagynia az illetékes német hatóságoknak. A vezetéken a tervek szerint az év végéig el is indulnak a szállítások.

Elszabadult energiaárak

Több országban az elektromos energia ára is az egekbe szökött a gáz- és a szénárak emelkedése, illetve a szén-dioxid-kibocsátási kvóták drágulása miatt. Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója erről azt mondta: a jól irányított energetikai átmenetek megoldást jelentenek a gáz- és villamosenergia-piacokon tapasztalható problémákra, nem pedig okozzák azokat.

A földgáz nagykereskedelmi ára meredeken nőtt az utóbbi hetekben az európai piacokon, és megközelítette az 1000 m3-enkénti 1000 dolláros árat, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt. Csak a múlt héten közel 30 százalékkal, az év eleje óta pedig 250 százalékkal nőtt a földgáz szabadpiaci ára. (MTI)

„A Médiatanács tagjait jelölő eseti bizottság ellenzéki tagjai nem vesznek részt a további jelölési folyamatban, miután a keddi ülésen kiderült: a Fidesz továbbra sem hajlandó az ellenzéki pártok jelöltjét megválasztani” – közölte a jobbikos Brenner Koloman (Jobbik), a bizottság ellenzéki alelnöke, az MSZP-s Gurmai Zita, az LMP-s Keresztes László Lóránt és a párbeszédes Kocsis-Cake Olivio.

Az ülést azért tartották, mert az elhunyt Hankiss Ágnes helyére új tagot kell választania az Országgyűlésnek.

Az ellenzéki politikusok felidézték, hogy „2019. decemberében egy antidemokratikus döntéssel, kizárólag fideszes delegáltakból állt fel a 9 évre megválasztott Médiatanács új testülete”. „Annak ellenére volt ez a folyamat végeredménye, hogy az 5 ellenzéki frakció alapvetően az ötfős Médiatanácsban kettő szakértőt kívánt ugyan delegálni, de még abban is sikerült előzetesen konszenzust alkotnunk, hogy ha csak egyetlen személyt jelölhet az ellenzék, akkor ezt a személyt is tudjuk közösen előterjeszteni” – írják.

Azt írják, a mai ülést megfelelő előkészítés nélkül hívta össze a bizottság fideszes elnöke, Halász János. Az ellenzék Silhavy Mátét javasolta és támogatta a szavazáson, de a fideszesek nem támogatták. A Fidesz nem állított jelöltet, ezért a bizottságot újra összehívják, hogy már kétharmaddal is lehessen tagot jelölni. „Mivel látnivalóan az egypárti túlhatalmat kiépítő Fidesz nem hajlandó most sem ellenzéki tagot választani a Médiatanácsba, ezért a bizottság ellenzéki tagjai a továbbiakban nem vesznek részt a jelölési folyamatban, amelyet antidemokratikusnak és felháborítónak tartanak” – írja az ellenzék.

A Monetáris Tanács három intézkedés együttesével folytatja a monetáris kondíciók szigorítását, a kamatemelés havi ütemezése változatlan marad, a 15 bázispont pedig irányadó lesz a következő hónapokban – mondta Virág Barnabás, a jegybank alelnöke online háttérbeszélgetésen a monetáris politika aktuális kérdéseiről.

Az emelés 15 bázispontos mértékén a következő, decemberi Inflációs jelentéskor módosíthatnak a tervek szerint. Azt mondta, az inflációt emelő tényezők tartósabban maradnak, ezért az inflációs kilátásokat övező kockázatok változatlanul felfelé mutatnak.

Három intézkedéssel folytatódik a szigorítási ciklus:

1. Az alapkamat és a kamatfolyosó 15 bázispontos emelése.
2. Az állampapír-vásárlások heti célmennyiségét szeptember 27-től 10 milliárd forinttal, 40 milliárd forintra csökkentik.
3. A forintlikviditást nyújtó swapeszköz fokozatos kivezetésével szűkítik a forintlikviditást.

Virág szerint mindhárom intézkedésre szükség van. A forintlikviditást nyújtó swapeszköz állománya jelenleg 1100 milliárd forint, ennek több mint a fele év végéig lejár. Az állampapír-vásárlási programot legközelebb decemberben értékelik majd átfogóan. A tanács értékelése szerint az állampapírpiac stabil likviditási helyzete továbbra is kulcsfontosságú a monetáris transzmisszió szempontjából.

Virág azt mondta, hogy az inflációs cél elérése kitolódott. A jelenlegi kilátások szerint a következő hónapokban 5 százalék felett lehet az infláció. A mutató majd 2022 őszén érheti el ismét a 3 százalékos célértéket.

A magyar gazdaság sikeresen újraindult, az élénk növekedés a III. negyedévben is folytatódik, amikor 7-8 százalékos növekedésre van esély, de a IV. negyedévben némi lassulás lehet a negyedik hullám megjelenése miatt – mondta.

Idén a GDP bővülése 6,5-7 százalék között lehet, ez kedvezőbb a korábban vártnál. Az éves növekedés 2022-ben is dinamikus 5-6 százalék közötti lehet. Magyarország 2022 végére Európa öt leggyorsabb helyreállást felmutató országa közé tartozik majd a jelenlegi kilátások alapján – mondta.

A jegybank elkötelezett az árstabilitás fenntartása mellett. A kamatemelést addig folytatják, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak – mondta.

A bejelentés után hatheti mélypontról jött vissza és erősödni kezdett a forint – írja az MTI.

Magyarország 400-400 ezer adagot ad el Thaiföldnek és Vietnamnak az AstraZeneca koronavírus elleni oltóanyagából – közölte Szijjártó Péter New Yorkban.

A külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ 76. közgyűlésén van, onnan jelentette be, hogy megállapodás született a vakcinák átadásáról a két délkelet-ázsiai országgal, miután azok vásárlási szándékkal fordultak a kormányhoz.

Szijjártó szerint Magyarország a vakcinabeszerzésben kifejezetten sikeres volt, hiszen több forrásból tudott oltóanyagokat vásárolni, mint a többi EU-s tagállam, és így rendkívül gyorsan meg tudta kezdeni az oltási kampányát, majd elsőként nyithatta újra a gazdaságát Európában.

Ma több millió dózis van a különböző vakcinákból a raktárakban, így Magyarország másoknak is segítséget tud nyújtani, ahogyan eddig is tette – mondta Szijjártó. Szerinte az egész világ egymásra utaltságban él, és nekünk az is érdekünk, hogy a lehető legtöbb országban a lehető legmagasabb szintű legyen az átoltottság, hogy a megfertőződés esélye minél alacsonyabb legyen az utazások során.

A thaiföldi egészségügyi hatóságok júliusban döntöttek úgy, hogy megváltoztatják az oltási protokollt, miután több száz olyan egészségügyi dolgozó fertőződött meg, akiket korábban beoltottak a kínai Sinovac vakcinájával. Azóta a két adag Sinovac helyett második oltásnak AstraZenecát adnak be, hogy fokozzák a védettséget.

Júliusban írtunk arról, hogy a magyar kormány a drága vakcinát elajándékozza, a legolcsóbb, a kínai töredékébe kerülő AstraZenecát viszont pénzért árulja.

Folytatás készül Arnold Schwarzenegger és Danny DeVito 1988-as vígjátékához, az Ikrekhez.

A Triplets című filmet januártól forgatják Bostonban, a rendező most is Ivan Reitman lesz. Schwarzenegger és Reitman már háromszor dolgozott együtt, az Ikrek mellett még az Ovizsarun és a Junioron.

Az ikrekhez harmadik testvérként Tracy Morgan csatlakozik. A 74 éves rendező elmondta, hogy eredetileg Eddie Murphyt választották ki harmadik testvérnek, de a színész – akinek idén mutatták be Amerikába jöttem 2. című filmjét, amiben egyébként Morgan is szerepelt – az elfoglaltságai miatt nem tudta vállalni a forgatást.

A 18 millió dollárból (5,4 milliárd forintból) forgatott Ikrek nagy kasszasiker volt: 216 millió dollárért (65 milliárd forintért) vettek rá jegyet, és Schwarzeneggernek is rengeteg pénzt hozott, a bevétel közel 20 százalékát kapta meg.

A 74 éves hollywoodi akciósztár és volt kaliforniai kormányzó legutóbb 2019-ben színészkedett, a Terminátor: Sötét végzet című sci-fiben. (MTI)

A Mandiner írta meg, hogy rémhírterjesztésért 1 év börtönt kapott Gődény György, a büntetés végrehajtását 2 évre felfüggesztették. A Nyíregyházi Járásbíróság végzése nem jogerős, mert a vádlott és védője kérheti a tárgyalás megtartását, az ügyészség viszont megfelelőnek tartja büntetést.

A bíróság nyáron különleges jogrend idején elkövetett rémhírterjesztés miatt emelt vádat Gődény ellen, mivel Gődény novemberben „A választás szabadsága” címmel olyan írást jelentetett meg az oldalán és a közösségi oldalain, amiben valótlan és megalapozatlan állításokat tett a vészhelyzetről és a koronavírus-járvány elleni védekezésről. Az ügyészek szerint az állításai alkalmasak voltak a lakosság megtévesztésére és a védekezés irányítóival szembeni bizalmatlanság keltésére.

Gődényt december 11-én vitte be a rendőrség a lakásán tartott házkutatás után, és informatikai eszközöket, adathordozókat foglaltak le. Még aznap szabadulhatott.

Kiképzés miatt katonai gép- és harcjárművekből álló menetoszloppal találkozhatnak az autósok csütörtökön és pénteken több autópályán és főúton is – közölte a Honvédelmi Minisztérium.

Azt írták, a menetoszlop csütörtökön és pénteken 10 óra és 13:30 között közlekedik az autópályákon.

A járművek csütörtökön a Táborfalva-5-ös út-Örkény-M5-ös autópálya- M0-ás autópálya-M7-es autópálya-8-as út-Hajmáskér, pénteken a Hódmezővásárhely-47-es út-M43-as autópálya-M5-ös autópálya-Lajosmizse-5-ös út-Táborfalva útvonalon közlekednek majd.

A Magyar Honvédség azt kéri, a közlekedési szabályok betartásával és kellő óvatossággal közelítsék meg a katonai menetoszlopot. Arra törekszenek, hogy a lehető legkisebb mértékben zavarják az állampolgárok nyugalmát. (MTI)

A koronavírus-fertőzöttek számának gyors növekedése miatt Michael Ludwig bécsi polgármester szakértőkkel való konzultációja után délután szigorításokról döntött. Az intézkedések október 1-től lépnek érvénybe, egyelőre egy hónapra. Bécsben már eddig is szigorúbb szabályok voltak érvényben, mint a többi osztrák tartományban.

A szórakozóhelyeket és a nagyobb, 500 fő feletti bel- és kültéri rendezvényeket októbertől csak azok látogathatják, akik megfelelnek az úgynevezett 2G-szabálynak – vagyis oltva vannak, vagy már átestek a koronavírus-fertőzésen.

A személyzetre vonatkozó szabályok kicsit engedékenyebbek: ők akkor is dolgozhatnak, ha negatív PCR-tesztet tudnak felmutatni. A kereskedelemben a vásárlóknak a boltok területén FFP2-es maszkot kell majd hordaniuk, de az eladóknak elég bármilyen szájat és orrot eltakaró maszkot felvenni.

Az új intézkedések célja többek között az oltottak számának minél gyorsabb növelése. A bécsi kórházakban most 214 fertőzöttet ápolnak, az intenzíven levők átlagéletkora 48 év. A kapacitások bővítése érdekében a városvezetés már elrendelte a nem sürgős operációk elhalasztását. Michael Ludwig elmondta, ha szükséges, további szigorító intézkedések bevezetésére is sor kerül, fontolgatják például a 3G-szabály bevezetését a munkahelyeken.

Kálomista Gábor orbánista producer az – egykor csak jobb napokat látott – Indexnek adott interjúban kezdett el hisztizni, hogy a Budapest Film nem akarja játszani a mozikban az Elk*rtuk című fideszes propagandafilmet, ami állítólag 2006 őszét dolgozza fel.

Kálomista a harmadik kétharmados Fidesz-kormány idején, 2021-ben azt állítja, politikai okokból nem vetítik a filmjét: „Ez a film tele van kiváló alkotókkal, nagyon jól néz ki, történelmi témát dolgoz fel – DK-s politikusok mondogatják előszeretettel, hogy hagyjuk, mert ez már történelem –, bemennek az emberek, és a pénztárnál kérdezik, hogy mikortól vetítik. Hatalmas marketingje van, és nem vetítik.”

Kálomista azt mondja, a Budapest Film a Főváros tulajdonában van, és: „Nem tudom, mit hisznek, lehet, hogy tényleg ennyire ostobák, de megnyugtatok mindenki, fogunk találni alternatív lehetőségeket. De az nyilván nem lesz ugyanolyan, és ezek az emberek elvesznek attól a több száz embertől, a színészektől, a stábtól egy álmot, az örömet, hogy lássák, mit ér a munkájuk. Megöltek egy mozit. Ez óriási szégyen. Cenzort játszanak, visszaélnek a hatalmukkal. Ilyen alapon miért ítélik el a második világháborús könyvégetéseket, akik most filmet égetnek.”

Meg is nevezte, kinek a machinációját látja a háttérben: „Gyurcsány Ferencét. Lehet, hogy megsértődött, mert nem Hugh Grant játssza. Innentől az jön, hogy Budapesten megnézik, kinek mi a meggyőződése, és csak az szállhat fel a villamosra, aki rájuk szavaz? Milyen alapon élnek vissza a politikai hatalommal, milyen alapon döntenek a nézők előtt?”

A vidéki mozikról is azt állítja, hogy valamiféle Gyurcsány-terror tombol ott a mai napig: „Ott sok a kis mozi, amit szintén hálózat fog össze. Megkerestük a moziüzemeltetőket, örültek, számítottak a jó kis bevételre, aztán jöttek az üzenetek, hogy ha ezt levetítik, soha többet nem kapnak premierfilmet.” Ezt ugyan névvel senki sem vállalja, „mert félnek”, de Kálomista kimondja, hogy „megfenyegetik őket”.

Liszka Tamás, a Budapest Film Zrt. vezérigazgatója arra a kérdésre, hogy igaz-e, hogy a filmet a bemutató hetében csak egy mozijuk (Corvin) tervezi játszani, ráadásul csak egy délutáni időpontban, a 24-nek azt mondta: „Október végi bemutatóról beszélünk, most szeptember 21. van. Magát a filmet nem láttuk még, a gyártó által közreadott sillabusz és előzetes alapján jelenleg napi egy, főműsoridős (tehát nem délutáni) vetítést tudunk felelősséggel vállalni az évad legsűrűbb időszakában.”

Arról, hogy Gyurcsány Ferenc befolyásolta-e őket, azt mondta: „Ha ilyen politikai befolyásolás érné a Budapest Filmet, akkor azt elég rövid úton visszautasítanám, mert nagyon kényes vagyok az ilyesmire. Eddigi működésem során az első és egyetlen politikai befolyásolási kísérlet éppenséggel Kálomista Gábor fenti, teljesen alaptalan vádja.”

A Telex kérdésére a Cinema City sajtófőnöke, Buda Andrea azt mondta, nem született olyan döntés, hogy ne játszaná a hálózat az Elk*rtukat, de „a film nagyon az utolsó pillanatban került be a megjelenési naptárba, és az sem könnyíti meg a dolgát, hogy nagyon erősen kompetitív környezetben lesz a premierje: nagyjából egybeesik a Dűne, egy családi Disney-film és egy halloween-témájú film premierjével, illetve ekkor lesz aktuális még a Venom 2 és a James Bond is”.

Augusztus 21-én az egyik nagyvázsonyi szórakozóhelyen egy helyi lakos belekötött az ott tartózkodó párba. A férfi és a nő, hogy a további szóváltást elkerüljék, távoztak és beültek az autójukba. De a 39 éves férfi ezt nem hagyta annyiban, utánuk ment, és a nála lévő mankóval a járműre csapott, majd a gépkocsiból kiszálló sértettet egy viperával karon ütötte.

A rendőrök az elkövetőt még aznap éjjel elfogták a lakásán, és előállították a Veszprémi Rendőrkapitányságra, ahol a nyomozók gyanúsítottként kihallgatták.

Ellene felfegyverkezve elkövetett garázdaság megalapozott gyanúja miatt folyt büntetőeljárás. A nyomozást most zárták le, az ügyészséghez kerültek az iratok. (police.hu)

Az európai kereszténység nem él könnyű időket – mondta Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a budapesti Bárányfelhő Svábhegyi Református Óvoda átadó ünnepségén. A közeli református templomban tartott istentiszteleten és az óvoda átadásán részt vett Orbán Viktor miniszterelnök és a felesége, Lévai Anikó.

Gulyás Gergely a rendezvényen Robert Schumant idézve azt mondta: amellett, hogy az európai kereszténység nem él könnyű időket, Európa sincs jó állapotban, és még kevesekben született meg az a felismerés, hogy a két tény között összefüggést érdemes keresni.

A miniszter szerint Európát lassan nyolc évtizede nem fegyveres háborúk teszik próbára, ehelyett egy meg-megújuló kulturális és életmódbeli küzdelmet tapasztalni, ami mögött kézzelfogható hatalmi tényezők állnak.

Hit-, közösség- és kultúraellenes támadásoknak vagyunk tanúi nap mint nap – mondta Gulyás Gergely, aki szerint a technológiai fejlődés által alapvetően megváltozott életritmust kihasználva a keresztény kultúrából eredő alapértékeket kísérlik meg zárójelbe tenni.

Arról is beszélt, hogy Európa kettészakadt a népesedési problémára adandó válaszok keresésében, mert míg Nyugat-Európában a migrációban, addig Közép-Európában a családpolitikában és a családtámogatási rendszerben látják a megoldást. Ezért Közép-Európában „kulturális törést és társadalmi meghasonlást jelentene”, ha bármelyik országban azok jutnának hatalomra, akik a családtámogatási rendszert szétverik – mondta.

A miniszter azt mondta: mivel a nyugat-európai gyerekek közt a bevándorlók és gyerekeik aránya jelentős, ezért az európai életmód fenntartásának zálogát abban látják, ha a nevelés minél kevésbé a szülőkre és minél inkább az államra hárul. A nyugati államok ideológiáját mára „az államot foglyul ejtő, kötelező vallássá emelt neoliberális filozófia jellemzi” – mondta.

Magyarország álláspontja világos, és semmilyen zsarolás hatására nem módosítható: a gyerekek nevelése elsősorban a szülők feladata – mondta Gulyás, aki szerint a köznevelésnek a gyerekek ép testi és lelki fejlődésének elősegítése mellett a nemzeti önazonosság megerősítését és a legkorszerűbb ismeretekhez való hozzáférést kell biztosítania.

Ezeken a területeken az egyházi oktatás mindig is kiemelkedően teljesített, a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert is református gimnázium diákja volt – méltatta a miniszter az egyházi oktatást. (MTI)

Miután az előválasztás indulása után külső támadás érte az előválasztás háttérrendszerét, az Országos Előválasztási Bizottság a technikai kockázatok kezelése érdekében hétfő 7 óráig felfüggesztette az előválasztást.

„Tegnap kora délután óta az ellenzéki pártok és az aHang informatikusai számos átalakítást végeztek el az előválasztás háttérrendszerében. A tömeges terhelés okainak, módjának és származási helyének vizsgálatába pedig az ellenzéki pártok bevonták Frész Ferencet, a Cyber Services Zrt. szenior kibervédelmi szakértőjét, aki korábban az Európai Unió Tanácsával és a NATO-val is együtt dolgozott” – közölte az Országos Előválasztási Bizottság.

Bejelentették, hogy az „újraépítés sikeres befejezését és a szükséges vizsgálatokat, teszteket követően az OEVB úgy döntött, hogy a szombati döntésének megfelelően hétfőn 7 órakor folytatódhat az előválasztás”, és „arról is döntött az előválasztás lebonyolításáért felelős hatpárti testület, hogy az előválasztás első fordulóját két nappal, vagyis szeptember 28-án 20 óráig meghosszabbítja”.

A meghosszabbítás célja, hogy a tömeges terhelés ellenére minden tervezett helyszínre eljusson így is az előválasztás, hiszen országszerte sok olyan település van, ahol kizárólag a szombati és a vasárnapi napon lehetett volna szavazni – írják.

Az OEVB azt írja, „törekszik arra, hogy az összes szombati és vasárnapi szavazóponthoz pótalkalom valósuljon meg a hosszabbításnak köszönhető két plusz napon, szeptember 27-én és 28-án”.

A pótlások következtében várható sátornyitvatartás-módosításokról hamarosan tájékoztatást adnak a Facebookon.

Gyerekpornográfiával gyanúsítanak egy volt Nógrád megyei háziorvost, a 74 éves férfit le is tartóztatták – hangzott el az RTL Híradóban.

A rendőrök nemcsak az otthoni, hanem a munkahelyi gépén is találtak pornográf felvételeket, és volt, amit a gyanú szerint ő maga készíthetett. A korábbi betegei közül többen elképzelhetetlennek tartják, hogy ilyet tett volna. (RTL Híradó)

Délután kitört a Cumbre Vieja tűzhányó a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek La Palma szigetén.

El Pasóbol, a sziget déli részén hatalmas robbanást jelentettek, a sziget fölött pedig óriási hamufelhő tornyosul.

A kitörés nem érte váratlanul a helyi hatóságokat, mert az elmúlt napokban több ezer szeizmikus rengést jegyeztek fel, a talaj pedig több helyen megemelkedett, arra utalva, hogy láva készül a felszínre törni.

A helyieket figyelmezették, hogy csomagoljanak, készítsék össze az irataikat és a gyógyszereiket, hogy gyorsan indulni tudjanak, ha elrendelik a kitelepítést. Egyelőre nem utasították őket lakhelyük elhagyására.

La Palmán utoljára 1971-ben volt vulkánkitörés. Akkor a Teneguia vulkán három héten át lövellt lávát a magasba.

Pedro Sánchez spanyol kormányfő hivatala bejelentette, hogy a miniszterelnök még a nap folyamán a szigetre utazik. (MTI)

Afganisztán fővárosa, Kabul új tálib polgármestere azt mondta a városban dolgozó nőknek, hogy maradjanak otthon, hacsak a munkahelyükön betöltött pozíciójukat nem tudja átvenni egy férfi. A polgármester azt mondta, a talibán szükségesnek ítélte, hogy egy ideig megakadályozza a nőket a munkában.

A tálibok legutóbbi uralkodása idején a munkahelyekről és az oktatásból is ki voltak tiltva a nők.

Miután a múlt hónapban az amerikai erők kivonulása után elfoglalták az országot, a tálibok bejelentették, hogy a nők jogait tiszteletben tartják „az iszlám törvény keretei között”, és ők a sáriát követik.

A hatalom átvétele óta a tálibok a dolgozó nőknek azt mondták, maradjanak otthon, amíg a biztonsági helyzet javul, és a tálib harcosok megverték az (egyedül férfiakból álló) ideiglenes kormány ellen tiltakozó nőket. (BBC)

„Már nem érdekli őket. Csak hagyják, hogy mindenki megölje magát” – panaszkodott a Reutersnek egy minneapolisi férfi, akinek (nem tudni, miért) rálőttek a házára, és a lövedék eltörte a 19 éves fia egyik csontját.

A hírügynökség abból az amerikai városból írt riportot, ahol tavaly május 25-én egy Derek Chauvin nevű fehér rendőrtiszt letartóztatás közben 9 percen át térdelt egy George Floyd nevű fekete férfi nyakán, aki hiába szólt, hogy nem kap levegőt, eszméletét vesztette, és meghalt.

Az esetről készült felvétel bejárta a világot, tömegtüntetések indultak a rendőri erőszak és a rasszizmus ellen, és többször is zavargások törtek ki. Chauvin az emberölésért idén nyáron 22,5 év börtönt kapott, három bűnrészességgel vádolt társa még a tárgyalásra vár.

A tragédia óta eltelt több mint egy évben Minneapolisban drámaian megváltozott a helyzet. Az Egyesült Államokban sehol sem volt annyira hangsúlyos téma a rendőrség megreformálása, mint ebben a városban. Hivatalnokok serege igyekszik átalakíttatni, összezsugorítani vagy akár megszüntetni a helyi rendőrséget, egyelőre sikertelenül.

A Reuters vizsgálata szerint időközben a minneapolisi rendőrök egyet hátraléptek, és gyakorlatilag visszafogták a bűnüldözést egy olyan városban, ahol a gyilkosságok száma évtizedek óta nem látott szintre nőtt. Azt találták, hogy Floyd halála után szinte egyből leálltak a közúti ellenőrzéssel, kevesebb gyanús alakhoz mentek oda, és kevesebb ittas, bedrogozott vagy verekedő gyanúsítottal szemben intézkedtek.

A városban sokan – köztük rendőrök is – úgy látják, hogy a rendőrök kevésbé mernek fellépni a kényes esetekben, nehogy egy újabb, hasonló botrány kereszttüzébe kerüljenek. Scott Gerlicher, Minneapolis volt rendőrparancsnoka, aki idén vonult nyugdíjba, azt mondta, „senki sem hibáztathatja a rendőröket azért, mert kevésbé agresszívak”.

A Reuters több mint 2,2 millió rendőri intézkedést elemezve arra jutott, hogy a 2020. május 25. utáni évben 76 százalékkal csökkent azok száma, akikhez azért mentek oda a rendőrök az utcán, mert gyanúsnak találták őket, és 85 százalékkal kevesebb autót állítottak meg közlekedési szabálysértések miatt. És mivel kevesebb embert állítottak meg, kevesebb illegálisan tartott fegyvert találtak és foglaltak le.

Nincs elég rendőr

Egy visszavonult rendőr a Reutersnek azt mondta, a felettesek nem adták parancsba a visszavonulást, de nem is tettek semmit, hogy megakadályozzák azt.

A polgármester, Jacob Frey azt mondta, a jelenség mögött főleg az áll, hogy súlyos rendőrhiány alakult ki, mivel az egyenruhások közel negyede (200 ember) nyugdíjba vonult vagy kilépett Floyd halála után. Egy bíró júliusban elrendelte, hogy a város vegyen fel több rendőrt, de a tisztviselők azt mondták, ez nehéz lesz, mert alig tudnak újoncokat bevonzani.

Emiatt több nyomozást le kellett állítani, csak hogy legyen elég rendőr, aki a segélyhívásokra tud reagálni, de ez a mutató is romlik: a rendőröknek áprilisban a 911-es segélyhívásokra 40 százalékkal tovább tartott reagálniuk, mint egy évvel korábban. John Elder, a rendőrség szóvivője azt mondta, a kisebb létszám miatt „hívásról hívásra szaladgáltunk, és semmi másra nem volt időnk”, de további kérdésekre nem válaszolt.

De annál is nagyobb a baj

Még ekkora rendőrhiány sem indokolja, hogy ennyire visszaessen az intézkedési kedv: már tavaly júliusban – Floyd halála után 1-2 hónappal – 70 százalékkal kevesebb rendőri ellenőrzés folyt, mint egy évvel korábban, és napokkal a botrány után sok éve nem látott szintre süllyedt a rendőri aktivitás. Ugyan ez nem meglepő, amikor éppen utcai zavargások vannak, de azok elmúltával sem állt helyre az élet.

A Floyd halála előtti hónapban a rendőrség 90 kábítószeres letartóztatást hajtott végre, egy évvel később 28-at. A fegyvertörvények megsértésével vádoltak száma kevesebb mint a felére csökkent, miközben a legsúlyosabb környékeken a lövöldözések száma megduplázódott, és 20 éve nem látott mértékben szaporodtak el a gyilkosságok.A rendőrök passzivitása és a növekvő bűnözés között nem mindig van egyenes összefüggés: az emberölések aránya az USA-ban tavaly nyár óta nő, és nemcsak azokban a városokban, ahol a rendőrség visszavonulóban van, hanem ott is, ahol a járőrözés változatlan maradt. (A Reuters vizsgálatai hat másik nagyobb városból négynél – például Cincinnatiben és Sacramentóban – is azt mutatták, hogy a Floyd halála utáni hetekben visszavett a rendőrség, de a legtöbb helyen azóta visszaállt a régi rend.)

A Reutersnek viszont több bűnügyi szakértő is azt mondta, a kevésbé aktív rendőrség határozottan befolyásolhatja a közösség biztonságának csökkenését. Ha például több az ellenőrzés, kockázatosabb illegálisan fegyvert viselni, illetve ha kevésbé vannak jelen a rendőrök, a lakosság is kevésbé fogja őket hívni a bajban, ha azt gondolják, úgysem reagálnak. Több minneapolisi ezért az ismerőseivel saját maga járőrözik a környékükön.

Faji előítéletek és új rendfenntartó szerv

Egy, az amerikai Igazságügyi Minisztérium által finanszírozott felmérés szerint a főleg elszegényedett őslakosok által lakott Little Earth városrészben bizalmatlanság van a lakók és a járőrök között. 2019-ben 401 megkérdezett kb. 40 százaléka mondta azt, hogy nem bízik a rendőrségben. (Ezen a területen ölték meg George Floydot is.)

Néhány kritikus szerint előrelépés, hogy kevésbé agresszívak a rendőrök, és kevesebb embert vegzálnak fegyvert vagy drogot keresve. Azok viszont, akiket az egyre fokozódó fegyveres erőszak érint, jobban félnek, amióta csökkent a rendőri jelenlét.

Az Igazságügyi Minisztérium éppen széleskörű vizsgálatot folytat, hogy kiderüljön, a minneapolisi rendőrök éveken át túlzott erőt alkalmaztak-e, diszkriminálták-e a kisebbségeket és megfelelően fegyelmezték-e a szabálytalanságokat. Idén szavazás is lesz a város alapokmány-módosításáról, amivel a város rendőrségét egy új közbiztonsági erőre cserélnék, hogy „átfogó közegészségügyi megközelítést” alkalmazzon.

Ritka lelet, egy 79 éves mogyorótorta foglalkoztatja a lübecki régészeket.

Az észak-német város óvárosának feltárásakor áprilisban találtak egy 79 éves mogyorótortát, ami nemcsak az idő múlását élte túl viszonylag sértetlenül, de a hanzaváros 1942-es bombázását és a nyomában keletkező hatalmas tüzet is.

A szakemberek most megtisztítják a rárakódott piszoktól és koromtól, majd állagmegőrzést végeznek és konzerválják – mondta Manfred Schneider, a lübecki régészeti osztály vezetője.

A lelet Németország-szerte páratlan: sem a II. világháborúban bombázások által elpusztított Hamburgban, sem Drezdában nem találtak semmilyen ehhez hasonlót. (MTI)

A következő napokban 20 Celsius-fok alatt maradnak a maximumok, a leghidegebb órákban 5 fok körüli értékek is lehetnek. A hét második felében viszont ismét erősödik a nappali felmelegedés, vasárnap néhol akár 25 fok is lehet – írja az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzése.

Hétfő

Felhős idővel indul a nap, és délen az eső is folytatódik, majd délutántól kezd egyre szakadozottabbá válni a felhőzet. Hozzávetőlegesen a Szombathely-Debrecen vonaltól délre többfelé várható eső, zápor, de délutánra fokozatosan gyengül és kelet, délkelet felé helyeződik a csapadékzóna. Máshol elvétve lehetnek rövid záporok. A szél élénk, helyenként erős lesz. A leghidegebb órákban 5-13 fok lesz. Napközben 14-19 fokig melegszik a levegő, a tartósan borult, csapadékos tájakon lesz a hűvösebb.

Kedd

Reggel néhol pára- és ködfoltok előfordulhatnak. Napközben számottevő csapadék nem valószínű, legfeljebb néhol lehet futó zápor. Hajnalban általában 6-11 fok várható, de a kevésbé felhős, hidegre hajlamos helyeken 2-5 fok is lehet. A csúcsértékek 14 és 19 fok között alakulnak.

Szerda

Hajnalban is előfordulhatnak pára- és ködfoltok. Napközben északkeleten, keleten néhol lehet gyenge eső. A legalacsonyabb hőmérséklet általában 6 és 11 fok között alakul, de a hidegre hajlamos helyeken 4-5 fok is lehet. Délutánra 13-19 fokig melegszik fel a levegő.

Csütörtök

A hajnali pára- és ködfoltok feloszlása után napos, gomolyfelhős idő valószínű, csapadék nem várható. A minimumok általában 5 és 11 fok között alakulnak, de a hidegre érzékeny helyeken 3-4 fok lehet. A maximumhőmérséklet 16 és 21 fok között valószínű.

Péntek

Kezdetben napsütés lesz az idő, de aztán egyre nagyobb eséllyel várható csapadék. A szél is élénk, néhol erős lesz. A leghidegebb órákban 6-12 fok lesz. Napközben 17-24 fokig melegszik a levegő.

Szombat

Csökken a felhőzet és a csapadékhajlam, sok napsütés valószínű. A légmozgás élénk, erős lehet. Hajnalban 7-15, délután 16-24 fok várható.

Vasárnap

Napos, száraz idő valószínű. A szél élénk, néhol erős lesz. A hajnali 7-12 fokról délutánra 18-25 fokig melegszik fel a levegő. (OMSZ via MTI)

A klímaváltozás, a teremtett világ és a magyar családok védelme is szóba került Áder János köztársasági elnök és Ferenc pápa múlt vasárnapi találkozóján.

A köztársasági elnök a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokában zajlott beszélgetésről azt mondta: ez volt az ötödik alkalom, hogy találkozott a pápával, és a harmadik olyan találkozó, ahol hosszabb tárgyalást tudtak folytatni.

Áder már akkor ezt nyomta, amikor még nem volt divat

2013-ban találkoztak először, és már akkor is a teremtett világ védelméről beszélgettek, amikor ez a téma „még nem volt divatos”, akkor Ferenc pápa azt mondta, hogy egy pápai enciklikát készül kiadni a témában, ami két évvel később megjelent, magyarul is elérhető – mondta Áder János.

A magyar kormány eredményei

A köztársasági elnök elmondása szerint tájékoztatta a pápát arról, hogy Magyarország milyen eredményeket ért el és milyen vállalásokat tett a környezetvédelem területén. Azt mondta, hogy a Magyarországról kilépő folyók tisztább állapotban hagyják el az ország területét, mint ahogy belépnek hozzánk, és hogy az elmúlt 100 évben a magyarországi erdőterületek kétszeresükre nőttek.

Áder János arról is tájékoztatta Ferenc pápát, hogy Magyarország az EU-ban elsőként foglalta törvénybe, hogy 2050-re klímasemleges lesz, 2030-ra pedig a magyarországi áramterelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes lesz.

A családok védelmében

A köztársasági elnök beszámolója szerint a családok védelmében tett intézkedésekről is adott rövid összefoglalót Ferenc pápának. Azt mondta, Magyarországon 2010-ben demográfiai mélypont volt érzékelhető, és három példát hozott fel a családok védelmében tett intézkedések közül: a gyerekek után járó adókedvezményt, a fiatal házasok otthonteremtési támogatását és a nagycsaládosoknak adott különböző kedvezményeket.

Áder János szerint az intézkedések hatására látható elmozdulás a 2010-es demográfiai helyzethez képest, hiszen nőtt a házasságkötések száma, több gyerek született, és csökkent a terhességmegszakítások száma. „Tennivaló még van, a cél még messze van” – mondta.

Áder kitért arra is, hogy a családok védelmében az egyházi intézmények jelentős szerepet vállalnak, jelenlétük az egészségügyi, szociális ellátásban vagy az oktatásban megkerülhetetlen.

Áder nem nagyon látott más esélyt

Arra a kérdésre, miért vállalta a nyilvános tanúságtételt, Áder János azt mondta, erre Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek kérte fel. „Nem nagyon láttam más esélyt, mint hogy elfogadjam ezt a felkérést” – mondta Áder, aki állítása szerint tudatában volt annak, hogy élete egyik legnehezebb beszéde, elmélkedése lesz.

A Ferenc pápának átnyújtott személyes ajándékokról azt mondta, egy 1958-as évjáratú Tokaji Aszút, egy Wisinger Móric ötvösművész által készített díszes keresztet és a 20. századi magyar hősöket bemutató, most megjelent angol nyelvű kötetet adott ajándékként a pápának. (MTI)

„Mitt Romney durva támadást indított a sajtószabadság és a demokrácia ellen” – reagált Szijjártó Péter a Facebookon arra, hogy Mitt Romney, a 2012-es republikánus elnökjelölt az amerikai alkotmány napján tartott ünnepi beszédében azt mondta, Magyarország nem lehet példa az USA-nak, mert Orbán cenzúrázza a médiát az országában, figyelmen kívül hagyja a népakaratot, saját magának és cimboráinak halmoz fel vagyont.

Szijjártó azt írja Romney-ról:

„Azért bírált egy amerikai televíziós újságírót, mert elmondta a saját véleményét Magyarországról, amely történetesen nem esett egybe a liberális mainstream hazánkkal szembeni hazugsághadjáratával.”

Romney azzal kapcsolatban szólalt meg, hogy az amerikai jobboldali sztártévés, Tucker Carlson nemrég Magyarországon járt, és az amerikai konzervatív médiában áradozott Orbán rendszeréről. Carlson Magyarországi turnéján a Fox News esti műsorában adott interjút Orbán. A riportert honvédségi helikopterrel utaztatták, és fellépett a Fidesz-elitet utánpótló MCC nyári fesztiválján is.

Szijjártó azt is írta: „A kormányt pedig azzal vádolta, hogy a népakarattal szemben kormányzunk. Holott a népakarat a választáson fejeződik ki, márpedig mi egymás után háromszor kaptunk kétharmados felhatalmazást. Egy olyan választási rendszerben, ahol mindenkinek egyenlő súlyú szavazata van, függetlenül a lakóhelyétől.”

Szijjártó Péter így zárja az üzenetét:

„Demokráciát és sajtószabadságot féltő NGO-k, ébresztő!”

Az Afganisztánt újra elfoglaló tömeggyilkos terroristák egy hónapja állig felfegyverkezve dodzsemeztek és körhintáztak Kabulban:

Most pedig Bámiján tartományban fotózták őket, amint épp gépfegyverekkel és rakétavetőkkel vízibicikliztek:

„Múlt héten a Brain Bar szervezésében vettem részt egy beszélgetésen, ahol a közönség bevonásával egy egyszerű döntési helyzeten keresztül próbáltam illusztrálni azt, hogy szerintünk hogyan kellene az együttműködést megszervezni az Európai Unióban” – vezette fel Orbán Balázs, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese, parlamenti és stratégiai államtitkára az alábbi, váratlanul viccesre sikerült videót.

Egy nyerhetőnek tűnő körzetben, Budapest 6-os számú választókerületében négy jelölt indul az ellenzéki előválasztáson: a DK Manhalter Dániel kommunikációs tanácsadót indítja, a Párbeszéd és az MSZP Jámbor András, a Szikra Mozgalom jelöltje mögé állt be, a Jobbik pedig leigazolta az LMP-től Demeter Mártát (aki még az MSZP-ben kezdte).

A Momentum a C8 jelöltjét, Csordás Anettet támogatja, aki a felmérések alapján a legrosszabbul áll, neki kellett leginkább felhívnia magára a figyelmet a vitán. Azt a taktikát választotta, hogy módszeresen, blokkról blokkra kényelmetlen témákkal találta be a többi jelöltet, ami furábbnál furább jeleneteket hozott.

Most pedig még jobban bedobta magát: rapvideót készítettek, amiben Csordás Anett és a támogatói tátognak egy férfi szövegelésére. Így kezdődik:

„Héj, szevasztok! Előválasztás! Hé! Csordás Anett. Hja, hja, hja, hja, héj!”

Jámbor Andrásnál pattog a labda, rajta a sor egy diss-szel.

Másodpercről másodpercre követjük végig az M1 déli híradóját 2021. szeptember 17-én.

12:00 Elhangzott a déli harangszó, kezdődik a híradó, lássuk, mi hírek vannak a nagyvilágból.

12:02 Az első hír az, hogy az őszödi beszéd után véresre verték az embereket, és becsapták őket. Erről beszélt Orbán Viktor a Kossuth Rádióban az őszödi beszéd kiszivárgásának 15. évfordulóján.

12:03 Korábbi felvételeket mutatnak Gyurcsányról, és az őszödi beszédből játszanak be részleteket.

12:04 A tüntetők Gyurcsány Ferenc távozását követelték már az első estén is. Aztán október 23-án a rendőrség megverte a békés tömeget (eközben bejátszották, hogy egy tank közlekedik).

12:05 Orbán Viktor dermesztőnek nevezte a beszédet, és ijesztőnek, hogy Gyurcsány még ma is a baloldal vezetője.

12:06 Orbán hosszan sorolta a Gyurcsány-kormány hibáit, majd sorolták, mi mindent tett a mostani kormány, amivel jóvá tette a kárt.

12:07 Új anyaggal jelentkezik a híradó: ifj. Lomnici Zoltán kormánypárti elemző és Császár Attila, a közmédia vezető belpolitikai szerkesztője beszél az őszödi beszédről.

12:08 Császár Attila elmondja, hogy a fia 12 évesen egyedül volt otthon akkor, amikor ő a tüntetésekről tudósított. Ifj. Lomnici, a Századvég jogi szakértője arról beszélt, hogy Gyurcsány a saját politikai ambícióinak oltárán áldozta fel a magyar embereket.

12:09 Ifj. Lomnici a Stop Gyurcsány! Stop Karácsony! ellenzékellenes aláírós kampány fontosságát hangsúlyozza.

12:10 Idén nagyjátékfilmben dolgozzák fel a rendszerváltás utáni legfontosabb politikai eseményt – hangzik el az Elk*rtuk című filmről, amit október 21-én mutatnak majd be, és azt állítják, nagyon élethű, hiteles politikai krimiről van szó.

12:11 Az egyelőre nem derül ki, ki játssza a filmben Gyurcsány Ferencet.

12:12 Ismét új anyaggal jelentkeznek: a Nézőpont Intézet felmérése szerint a többség (52 százalék) hazugságbeszédnek tartja az őszödi beszédet, és több mint 80 százalék pontosan tudja, hogy Gyurcsányhoz köthető.

12:12 Figyelem: a legújabb új anyag már NEM az őszödi beszédről szól! Hanem arról, hogy Orbán Viktor hogyan értékelte Ferenc pápa beszédét. „A család az apa, anya, gyerek és pont” – mondta.

12:14 Orbán arról beszél, hogy nyugaton, különösen Brüsszelben nagy erők mozognak azon, hogy relativizálják a családot. A Szentatya arra biztatta a magyar kormányt, hogy csak így tovább – állítja Orbán.

12:15 Jobb, ha van harmadik oltás, mint ha nincs – idézték az új anyagban megint Orbán reggeli kossuth rádiós beszédét.

12:17 Az aktuális járványhelyzetről és oltási adatokról hangzanak el információk. A negyedik hullám súlyossága attól függ, mennyien oltatják be magukat – mondta el Orbán a rádióban.

12:18 Magyarország az elsők között volt Európában oltások terén – hangzott el, majd Orbán beszélt arról, hogy meg fogják hosszabbítani a veszélyhelyzetet.

12:19 Rendkívül szigorú járványügyi szigorítást hozott az olasz kormány.

12:21 3000 egészségügyi dolgozó munkaviszonyát függesztették fel, mert nem voltak hajlandók beoltatni magukat.

12:23 Horvátországban további két héttel meghosszabbították a járványügyi intézkedéseket.

12:25 Egyre több a fertőzött Romániában, Kolozsvárról jelentkezik a helyszíni tudósító.

12:26 A nemzeti konzultáció alapján döntött a kormány a hitelmoratórium meghosszabbításáról a rászorulók számára – idézik ismét Orbán reggeli rádióinterjúját.

12:27 Magyarország a leggyorsabban tudta újraindítani a gazdaságát, és az új világgazdasági korszak nyerteseihez csatlakozott – mondta el Szijjártó Péter egy gyáravatón.

12:28 Palkovics László arról beszélt, hogy 2 milliárd forintból újítanak fel egy zalaegerszegi iskolát.

12:29 György László gazdaságfejlesztési államtitkár támogatási programokat reklámozott.

12:30 Az RMDSZ kongresszust tartott Erdélyben, az alkalomból Semjén Zsolt nyilatkozott a közmédiának a helyszínen.

12:31 Fokozottan ellenőrzik az autósokat, főleg a mobilozókat és a biztonsági övet nem viselőket akarják kiszűrni.

12:32 Rekordfogás történt, pszichoaktív szerrel kereskedőre csaptak le.

12:33 Kannabiszültetvényt számolt fel a rendőrség.

12:34 Sporthírek jönnek: az FTC idegenben kikapott 2-1-re a Leverkusentől.

12:35 A Veszprém kézilabdázói legyőzték a PSG-t.

Ezzel véget is ért a déli híradó.

Legutóbb 24 órán át követtük a közmédiát, érdemes azt a közvetítést is megnézni.

Ismeretlen támadók megpróbáltak felgyújtani egy oltóközpont Németország keleti részén egy kistelepülésen.

A német-cseh határ térségében fekvő Eich-ben működő oltási központot kedden késő este támadták meg ismeretlenek. Kivárták azt a pillanatot, amikor a biztonsági őrök az épület másik oldalán vannak, és gyúlékony folyadékot tartalmazó palackokat hajítottak a kapunak.

A három palackban a rendőrségi nyomozás első megállapítása szerint valószínűleg etanol volt. A gyújtószerkezetek nem léptek működésbe, így nem keletkezett tűz. Senki sem sérült meg, és a rendőrség szerint nem keletkezett jelentős kár.

A rendőrség helikopterrel és hőkamerákkal kereste a sikertelen támadás után autóval menekülő elkövetőket, de nem találták meg őket. A rendőrség egy piros autót keres, ami a bűncselekmény idején egy szomszédos kisváros, Auerbach felé haladt. A szemtanúk szerint a kocsiban hárman ültek.

Kelet-Németországban nagyobb az oltásellenesség

Az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) elleni oltással rendelkezők aránya a 16 német tartomány közül pont Szászországban a legalacsonyabb, csak 53,1 százalék, 10 százalékponttal elmarad a szövetségi átlagtól.

Szászország mellett a volt NDK területén lévő több más tartományban is átlagon aluli az átoltottság, és az egész térségben jellemző, hogy erősebb az ellenkezés az oltással szemben, mint az ország nyugati részén.

Az oltásellenesség esetenként erőszakos formában mutatkozik meg. A kedd este megtámadott oltási központnál is történt már incidens: márciusban ismeretlenek festékszóróval felvitt feliratokkal rongálták meg az intézményt, az oltóanyag tárolására használt hűtőkonténerre például azt írták, hogy „méregraktár”.

A német járványadatok

A szövetségi kormány összesítése szerint a 264 napja tartó oltási kampányban 104,6 millió adag vakcinát adtak be. Legalább egy adagot a lakosság 66,7 százaléka (55 465 975 ember) kapott, teljes oltással a lakosság 62,4 százaléka (51 902 984) ember rendelkezik.

A Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) adatai szerint az utóbbi 24 órában 12 455 új fertőződést mutattak ki tesztekkel. Ez csökkenés az egy héttel korábbi 13 565-höz képest.

Az új esetekkel együtt 4 101 931 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t a járvány tavaly kora tavaszi kezdete óta.

A Covid-19-cel összefüggésben egy nap alatt 83 halálesetet regisztráltak, a járvány halálos áldozatainak száma így 92 769-re emelkedett Németországban. (MTI)

A TIME a CEU Demokrácia Intézet kutatóját, Rédai Dorottyát a világ 100 legbefolyásosabb embere közé sorolta a 2021-es TIME100 listán. A 18. éve vezetett lista a világ legbefolyásosabb embereinek hatását, innovációját és eredményeit ismeri el.

Rédai a projektkoordinátora a Meseország mindenkié című mesekönyvnek, ami 17 kortárs szerző 17 meséjét tartalmazza különböző marginalizált vagy hátrányos helyzetű csoportok különböző szereplőivel. A jól ismert meséken és népmeséken alapuló történetek több „tabuval” vagy „érzékeny” kérdéssel foglalkoznak, beleértve az azonos neműek közötti szerelmet, a nemváltást, az örökbefogadást, a gyerekek elhanyagolását, a párkapcsolati erőszakot, a szülő halálát, a „különbségeken” alapuló társadalmi kirekesztést és a nemi sztereotípiák áthágását A könyv célja, hogy segítse a szülőket és a tanárokat abban, hogy ezekről a témákról beszélgessenek a 6-12 éves gyerekekkel. A könyv eddig több mint 30 ezer példányban kelt el, jövőre 8 európai nyelven jelenik meg.

A közlemény szerint a Labrisz Leszbikus Egyesület által kiadott könyv a „jobboldali és kormányzati politikusok szélsőségesen negatív reakciói után Magyarországon nagy sikert aratott, és az az LMBT+-embereket diszkrimináló kormányzati politika elleni tiltakozás szimbólumává vált”.

„Az, hogy bekerültem a TIME100 listára, nagy megtiszteltetés számomra és a Labrisz számára is, nemzetközi elismerése a projektben végzett hatalmas munkánknak. Tovább bátorít, hogy folytassam a munkám abban a rendkívül ellenséges politikai környezetben, amelyben most élünk. Azt az üzenetet közvetíti, hogy nagyon fontos az, amiért dolgozunk, és remélem, hogy más aktivistákat is arra ösztönöz majd a régióban, hogy továbbra is foglalkozzanak az LMBT+ kérdésekkel, még akkor is, ha ez nehéz, kimerítő és néha félelmetesnek vagy reménytelennek tűnik” – mondta Rédai.

Rédai 2020-ban Emma Goldman Snowball-díjat kapott feminista aktivista és tudományos munkájáért, 2021-ben pedig a Háttér-díjjal ismerték el az LMBT+-közösségért végzett munkáját a BudapestPride megnyitóján. Most a kutatási érdeklődési körébe tartozik a nemek közti egyenlőség az oktatásban, a gyerekvédelmi szakpolitikák, az anti-gender szakpolitikák, az LMBT+-jogok korlátozása és az antidemokratikus rendszerek térnyerése Kelet-Közép-Európában – áll a közleményben.

„Kivágott fenyves aljnövényzete és megmaradt fák lombkoronája égett két hektáron Szilvásvárad külterületén a napokban” – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A bélapátfalvai önkormányzati és a szilvásváradi önkéntes tűzoltók közel 4 órán át küzdöttek a lángokkal. Vízsugarakkal és kéziszerszámokkal dolgoztak, hogy megállítsák a tűz terjedését.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a keddi kormányülés után kivételesen szerdán tartott Kormányinfót.

Gulyás elmondta, hogy Orbán Viktor ma a szlovén miniszterelnökkel tárgyal, este pedig a kormánypártok frakcióvezetői ülése lesz Esztergomban, ezért volt kedden a kormányülés.

Gulyás azt mondta, a negyedik hullám az oltás miatt el fog térni a korábbiaktól. Javasolta a harmadik oltást, különösen az idősebb korosztálynak: 4 hónap után lehetséges, 6 hónap után kifejezetten ajánlott. Még mindig van 400 ezer 60 év fölötti, aki nem oltatta be magát. Eddig 5,8 millióan kapták meg az első oltást.

Ma Magyarország az egyik legbiztonságosabb és legszabadabb ország járványügyi szempontból, a kormány nem kívánja a lezárások politikáját folytatni – mondta Gulyás.

Szerinte olyanok is szerepelnek a magyar statisztikában, akiknek a halálát nem a covid-19 okozta, de pozitívak voltak a halál pillanatában.

Beszélt arról, hogy a kormány a Parlament elé terjeszti a veszélyhelyzet meghosszabbítását, erre szerinte azért van szükség, hogy gyorsabban reagálhassanak.

Gulyás szerint a fertőzések számának ugrásszerű növekedését az oltásnak hála nem fogja követni a súlyos megbetegedések és az elhunytak számának hasonló növekedése.

Pfizerből és Modernából bőven van elég oltóanyag, 3,3 millió oltás áll rendelkezésre, Astrazenecából 1,5 millió, Janssenből 300 ezer, Szputnyikból 77 ezer, Sinopharmból 2,6 millió.

A Pfizerről azt mondta, van egy új beszerzési kezdeményezése az EU-nak, ami a 12 év alattiaknak adható Pfizer-oltás, itt Magyarország is megrendelő.

Gulyás arról is beszélt, milyen ritka az, hogy a pápa személyesen részt vesz a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson.

Gulyás azt mondta, a nemzeti konzultáció alapján 94 százalékos volt a támogatottsága a minimálbér 200 ezer forintra való növelése. Nagy öröm lenne szerinte, ha január 1-től ez lehetne, mert akkor több lesz a minimálbér, mint Gyurcsány Ferenc alatt az átlagbér.

A hitelmoratóriumról azt mondta, ahol tartós visszaesés következett be a jövedelemben, vagy gyereket nevelnek, akkor átmenetileg mentesítenék őket a hiteltörlesztés alól. A moratórium fenntartásához október 31-ig személyesen kell bejelentkezni.

A gazdasági növekedés számai a 3. negyedévben bizakodásra adtak okot, a turizmus egyedülálló rekordot döntött, a kormánynak pedig sikerült túlteljesítenie az ígéretét, hiszen ma 4 704 000 ember dolgozik, sohasem dolgoztak még ennyien aktívan a rendszerváltás óta – mondta Gulyás, aki szerint az 5,5 százalékos gazdasági növekedés meglesz, és ez a feltétele, hogy a családok visszakapják az szja-t.

Ellenzék és oltottság

A Magyar Nemzet kezdte a kérdéseket: mit gondolnak arról, hogy 15 évvel az őszödi beszéd után újra Gyurcsány Ferenc a baloldal vezetője. Gulyás: ma Gyurcsány Ferenc vezetésével fogtak össze a Jobbikkal. A kormánypárti lap többi kérdése is az ellenzékről szólt, például, hogy nagyobb az érdeklődés a kormánypártok Stop Gyurcsány! Stop Karácsony! petíciója iránt, mint az ellenzéki előválasztás iránt.

Volt egy jó kérdésük azért: kell-e számítani megkülönböztetésre a munkában a beoltottak és a beoltatlanok között. Gulyás azt mondta, eleve különbség van köztük, nem a kormány tesz különbséget. Ha ilyen jellegű döntések születnek, amíg lehet, várnának ezzel, hiszen értik a beoltatlanok érveit is, de ha kell, a kormány azonnal határozni fog.

A kormány 1800 milliárd forintnyi kötvényt bocsátott ki, miért? – kérdezte az ATV. Gulyás azt mondta, a magyar állam finanszírozási biztonságát meg kell teremteni, és ma a piacokon ritka kedvező feltételek mellett lehet hitelt felvenni, akár korábbi, magasabb hitelek kiváltására. A helyreállítási alapból idén Magyarország kb. 350 milliárd forintot (13 százalékot) kapna, ha megegyeznek.

Az ATV megkérdezte, hogy hatodik osztálytól fölfelé tiltják-e, hogy átállhatnak a digitális oktatásra. Gulyás szerint most általános tilalom van, de ha úgy alakul, a kormány dönthet arról, hogy bezárja az iskolákat.

Az ATV kérdezte, mit tekintenek fő kritériumnak a szigorításnál: a fertőzöttek számát, a kórházba vagy lélegeztetőgépre kerültek számát, vagy a halottak számát. Gulyás erre nem adott konkrét választ, azt mondta, pontosan megnézték a tegnapi napon elhunytaknál, hogy ki az, akinél a halál oka tényleg a koronavírus volt-e. A felnőtteknél egyéni felelősség van, aki nem oltatja be magát, az lényegesen nagyobb veszélyt vállal – mondta Gulyás.

Vadászat, vita és fenyegetés

Az ATV megkérdezte, a vadászkiállítás miért mentesül a járványügyi korlátozások alól. Gulyás azt mondta, ez is olyan nagy rendezvény, ahol a belépést a védettségi igazolvány nélkül is érdemes biztosítani a mostani fertőzésszámok alapján.

Arról is tettek fel kérdést, hogy mikor válik aktuálissá a kérdés, hogy Orbán Viktor vitázna-e az ellenzéki miniszterelnökjelölttel. Gulyás azt mondta, még nincs is ellenzéki miniszterelnök.

Az ATV kérdezte, hogy a gyerekvédelmi törvényt tervezik-e módosítani az őszi ülésszakban, Gulyás azt mondta, hogy nem tervezik.

Az Origo kérdésére, hogy kormányváltás után sima többséggel akarnának alkotmányozni, Gulyás azt mondta, akkor nincs jogállam, de majd meglátjuk, mi lesz.

A Heti Tv a norvég alapról kérdezett, mikor kapjuk meg a pénzt, Gulyás azt mondta, miután megbukott a jobboldali norvég kormány, várjuk az új kormány válaszát, ami ugyan baloldali, de Nyugat-Európában bármi lehet.

Breuer Péter arról is beszélt, hogy a 96 éves édesanyja nagyon fél, hogy azokra az emberekre, akik ott ülnek a kormányinfón, börtön várhat egy kormányváltás után. Lehet ilyesmivel fenyegetni? – kérdezte. Gulyás azt mondta, lemaradt valamiről, úgy emlékezett, csak a kormánypárti politikusoknak kell ettől tartania.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről Gulyás azt mondta, semmi újat nem tud mondani, a tulajdoni viszonyok egyelőre nem változtak.

Az RTL kérdezte, hogy a vészhelyzet meghosszabbításával is lehet-e személyesen szavazni az ellenzéki előválasztáson. Gulyás azt mondta, hogy persze.

Arra a kérdésre, hogy hány embert oltottak be a kampány hatására: 13 ezer embert oltottak be, és sajnos 60 év fölött 90 százalékban utasították el a megkeresettek az oltást a 400 ezer oltatlan idős ember közül.

A BKV 12 milliárd forintot vár az államtól, Gulyás szerint egy technikai vita áll fent, egyelőre nem akarja ezt politikai szintre emelni.

Vokstrurizmus és római vakáció

A voksturizmusról is kérdezett az RTL, Gulyás azt mondta, azt az illúziót eloszlatná, hogy emberek azért költöznének át, hogy szavazzanak. Szerinte ennek a jelenségnek a választáshoz nincs köze, inkább a nyomor elől költöznek át Magyarországra. (Ez nem igaz, részletesen bemutatták, hogyan működött a választási csalás.)

Az Orbán család római utazásáról azt mondta Gulyás, hogy a hozzátartozók szállítását ki kellett fizetnie Orbánéknak.

Gulyás arról, hogy mi volt a vezérkari főnök vécébombás megjegyzése, azt mondta: erről információja nincs, a honvédelmi minisztert kell kérdezni.

Felsőoktatás, migráció, hazugság

Az egyetemek finanszírozása több mint 100 százalékkal megnő januártól, a kormány most nyújtja be a törvényt arról, hogy kinek mi fog járni – ígérte Gulyás.

A TV2 azt kérdezte, lesz-e új intézkedés a fokozódó migrációs nyomás miatt. Gulyás azt mondta, hogy igen, mert folyamatosan 3000 ember kell a déli határra, 2016 óta nem jött ennyi migráns, úgyhogy lehet, hogy újabb erőket kell odacsoportosítani. Gulyás azt mondta, még mindig nem kaptunk egyetlen fillért sem a kerítésre.

A járvánnyal kapcsolatban a kormány pillanatnyilag nem kíván intézkedéseket hozni, de persze van forgatókönyv arra, hogy mit kell tenni, ha változik a helyzet – mondta.

A Hír Tv Cseh Katalinról és Jakab Péterről kérdezett, Gulyás válaszolt rá. Az azért álljon itt, amit ezzel kapcsolatban Gulyás megjegyzett: „Az, hogy valaki nyíltan hazudik, az nem helyes.” Gulyás Karácsony corvinusos karrieréről azt mondta, érdemes megnézni, az a baloldali sajtó, ami erről a témáról most hallgat, mit írt annak idején, amikor Schmitt Pál belebukott a plágiumbotrányába.

Németország, beavatkozás, rasszizmus

A Népszava azt kérdezte, mik a várakozások a német választásokkal kapcsolatban, Gulyás azt mondta, baloldali-zöld koalíciónak nem lehet többsége, csak a Die Linkével vagy az FDP-vel. Szerinte a küzdelem kiélezettebb lesz, mint ahogy most látszik, Gulyás pesszimista, inkább SPD-s jelölt lehet a befutó a kancellári székért, mint CDU/CSU-s.

Azt is megkérdezték, milyen külföldi hatalom akarhat beavatkozni a 2022-es választásba. Gulyás szerint néhány nyugat-európai kormány örülne egy kormányváltásnak, de hogy ezért valamilyen módon tennének-e, nem látjuk. Szerinte az Európai Bizottság részt kíván venni az ellenzék oldalán a kampányban.

Megkérdezték, Orbánnak nem kellene-e határozottan kiállnia az ellen, hogy magyar szurkolók a meccseken rasszista magatartást tanúsítsanak. Gulyás azt mondta, a kormány álláspontja világos, bőrszínre, fajra, származásra vonatkozó negatív megnyilvánulás elfogadhatatlan és tűrhetetlen, de az, hogy néhány tucat ember elfogadhatatlanul viselkedik, nem lehet kollektívan büntetni egy nemzetet vagy egy szurkolótábort, a térdelés kifütyülése pedig Gulyásnak még tetszik is.

A 24.hu arról kérdezett, az egészségügyi dolgozók közül hányan nem adatták be a mai határidőig legalább az első oltást. Gulyás azt mondta, rendkívül alacsony azok aránya, akik nem oltatták be magukat.

Kiderült, hogy Orbán azóta sem kérte a harmadik oltást, eddig két Sinopharmot kapott. Gulyás azt ígérte, megkérdezi Orbánt, hogy kéri-e a harmadikat, és a következő Kormányinfón elmondja.

Öngyilkosság, melegházasság, vezérlő fejedelem

Arról, hogy 2020-ban drámaian nőtt az öngyilkosok száma, ezért tervezik-e a pszichiátriai ellátás és a lelkisegélyszolgálat átalakítását, Gulyás azt mondta, például az áldozatsegítés kereteit bővíteni tervezik. Általánosságban viszont szerinte a tavalyi adat nem a pszichiátriai ellátás minőségén múlt, hanem a vírus miatti bezártság tehetett róla, ezért általában is a nyitás jelent megoldást.

Gulyás Gergely elképzelhetetlennek tartja, hogy a következő években legalizálják-e a melegházasságot. Gulyás azt mondta: „Nem tartom jónak a szót, a marihuánát lehet legalizálni, szerintünk azonos neműek között házasság nem létezik, ez egy filozófiai különbség. Az azonos neműek közötti élettársi jogviszony szabályait még egy baloldali kormány fogadta el, ők is úgy gondolták, hogy ez helyes, a házasság nem, és mi ehhez nem nyúltunk hozzá. Mi azt a törvényt semmilyen formában nem módosítottuk, az azonos nemű pároknak ma is lehetőségük van élettársi jogviszonyra, házasságra viszont nincs, és szerintünk az ő esetükben nem is lehetséges.”

A Magyar Fórum megkérdezte, miért nem készült még film a vezérlő fejedelemről. Gulyás szerint most szép számmal készülnek történelmi filmek, és a nagy Hunyadi-film úttörő lesz ebben.

Gulyás elmondta, hogy az USA-t többször is kérték, hogy az ismert ukrán befolyásukkal segítsenek a magyar nyelv használatát korlátozó oktatási törvényt változtassák meg. Magyarország addig blokkolni fogja a NATO- és EU-tagságukat, amíg ezen nem változtatnak.

A 444 kérdései

A 444-től Szurovecz Illés azt kérdezte, Gulyás mostanában milyen helyzetekben szokott maszkot viselni. Gulyás azt mondta, Lengyelországban a közintézményekben kellett, és viselt is. Itthon Gulyás nem viselt, mert nem kellett sehol. Arra a kérdésre, hogy a mostani számok alapján vannak-e terek, ahol visszaállna, azt mondta, be van oltva. A kérdésre, hogy az oltás kiváltja-e a maszkot, Gulyás azt mondta, az oltás sem jelent 100 százalékos védelmet, de a maszk sem, viszont ha mindenki beoltatná magát, minimális számban lennének csak fertőzések. A hibát azokban kell keresni, akik nem oltatják be magukat – mondta.

A szakemberek szerint viszont most is fontos lenne zárt, zsúfolt terekben maszkot hordani, a kormány miért nem fogadja meg a tanácsukat. Gulyás azt mondta, az oltásra kell biztatni mindenkit, de aki akar, az viselhet maszkot, a kormány az állami kényszerítést végső eszköznek tartják, ilyen értelemben szabadságpártiak és liberálisak. Gulyás nem lát konszenzust a szakértők között a maszkhasználatról.

Az MTA elnöke adott ki állásfoglalást augusztus végén arról, hogy maszkviselés kellene és állami támogatással kellene mérni az oltott idősek védettségét, és harmadik oltás kellene nekik, ha nem védettek. Kérdés, hogy miért nem fogadták meg a javaslatot. Gulyás szerint Merkely Béla nincs egyedül a véleményével, a világban is létező vita, hogy az antitestmérés félrevezető lehet. Gulyás azt mondta, a harmadik oltás felvételét is ajánlják.

Mi indokolja, hogy még mindig regisztrálni kell az oltásért? Az orvostanhallgatóknál, akik megkeresték az időseket, már nem kellett előzetesen regisztrálni. Arra a kérdésre, hogy általánosságban miért kell előre regisztrálni, Gulyás azt mondta, oltóbuszoknál sem kellett regisztrálni, különösen olyan helyeken, ahol nagyon nagy számban voltak cigányok, és az egy dózisú Janssent lehetett megkapni. Gulyás szerint csak munkaszervezési kérdés, hogy el tudják látni az oltakozni vágyókat.

Nem tudta elmondani, hogy a most kórházban fekvő koronavírusos betegek hány százaléka nem kapott oltást. A hivatalok nem válaszoltak erre, ezért kérdeztük Gulyást, aki azt mondta, ha nincs nyomós érv, ami a nyilvánosság ellen szól, akkor nyilvánosságra kell hozni. A most kórházban lévő betegek korosztályi megoszlásáról sem tudott mondani semmit. Arra nem tudott garanciát vállalni, hogy nyilvánosságra hozzák-e ezeket az adatokat.

Megkérdeztük, elkészült-e az elemzés, hogy miért haltak meg itt háromszor annyian Covid-19-ben, mint Ausztriában. Gulyásnak nincs tudomása arról, hogy elkészült-e az anyag.

Orbán Viktor római utazásáról is kérdeztük Gulyást, de nem mondta el, Orbán hol szállt fel a gépre, azt mondta, nem tudja, de hogy mi az oka annak, miért nem árulja el, arról annyit mondott: egyértelmű, világos szabályok vannak, az utazás mindenben megfelelt ennek. Arról érdeklődtünk volna, hogy több jel utalt arra, hogy Orbán a horvátországi nyaralásáról ment Rómába, de Gulyás megkérdezte, hogy van-e ennek jelentősége. De ha nincs, akkor miért nem árulják el? – kérdeztük. Nem derült ki.

Arra a kérdésre, hogy ha Orbán Viktor fizette a családtagjai utazását, mennyit fizetett, erről Gulyás azt mondta, hogy ilyenkor elsőosztályú repülőjegy árát kell fizetni.

Arra a kérdésre, hogy ha nem tervezik a homofób törvényt módosítani, akkor Kocsis Máté miért mondta, hogy még van tennivaló a területen. Gulyás azt mondta, egyetért, hogy van tennivaló, majd megkérdezi Kocsist, de nem tervezik módosítani a törvényt. Arról, hogy mi a teendő, nem mondott példát.

Vakcinák és meddőségi centrumok

Az Azonnali kérdésére a Pegasus-botrányról azt mondta, senkit nem hallgatnak le ellenzéki tevékenysége miatt, de senki nem követhet el bűncselekményt.

A Telex megkérdezte, nem kockázatos-e kimaradni a következő EU-s beszerzésből. Gulyás azt mondta, ez egy lehetőség, de Debrecenben lesz egy oltóanyaggyár is, ami mindent tud gyártani, adott esetben Modernát is vagy Szputnyikot. Gulyás szerint most az a veszély fenyeget, hogy itt fog megromlani az oltóanyag, nem az, hogy nem lesz elég: csak nyugati oltóanyaggal mindenkit be tudunk oltani és harmadik oltást is tudunk adni.

A meddőségi centrumokkal kapcsolatban azt kérdezte a Telex, hogy volt-e adat arról, hogy a lombikprogramokban tényleg indokolatlanul sokszor csak az ötödik – finanszírozott – próbálkozásra sikerült teherbe esni. Gulyás azt mondta, emellett bioetikai oka is volt annak, hogy ingyenesen, gyorsan és a lehető legtöbb embernek megnyissák a lehetőséget, ehhez pedig az államosítás tűnt a legjobb útnak.

Kaszinózás 2056-ig

Arra a kérdésre, hogy kommunikációs szempontból milyen az, hogy a kormányszóvivő férje 35 évre megkapja a kaszinókoncessziókat. Szentkirályi szerint a jogszabályokat mindenkinek be kell tartania. A kérdésre, hogy erkölcsileg elfogadható-e, hogy a férje egy zárt, meghívásos tenderen kedvezményezettje lett egy 2056-ig meghosszabbított koncessziónak. Szentkirályi szerint a fogalmakat indokolatlan keverni, ha valaki a jogszabályokat betartja, akkor az államnak ebben semmi keresnivalója nincsen.

Szentkirályi szerint itt arról van szó, hogy a politikai szereplőkre is ugyanúgy vonatkoznak a szabályok, mint bárki másra. A fontos, hogy befizessék azokat az adókat, amiket kötelező. Gulyás szerint az államnak ez több bevételt jelent, mint amennyit jelenleg kap, tehát még jobban is jár.

Arra a kérdésre, hogy kik voltak a meghívottak a zárt körű pályázatra, Gulyás azt mondta, fogalma sincs róla, közvetlenül kellene megkeresni a tárcát, ami kiírta a koncesszióra a pályázatot. Hogy miért 35 évre adták meg a koncessziót, arról azt mondta, a Horn-kormány ennyiben maximalizálta a kiadható időtartamot.

A Privátbankár megkérdezte, hogy az állam tervezi-e, hogy kiszáll az Erste Bankból. Gulyás azt mondta, még nincs döntés ilyesmiről. Kérdésre Gulyás elmondta azt is, hogy az előző 18 hónap a referencia a hitelmóratóriummal kapcsolatban. Az emberek kétharmada élt vele, ami a hitelállomány kb. felét tette ki. Most lényegesen kevesebben fognak vele élni.

Az utolsó kérdést is az elsőként kérdező Magyar Nemzet tehette fel: Karácsony Gergelyről.

Agyonvertek egy idős embert Monok külterületén, a rendőrség két fiatalkorút gyanúsít a bűncselekmény elkövetésével.

A főkapitányság emberölés bűntett elkövetésének gyanúja miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tettessel szemben, de két gyanúsítottat előállítottak.

A holttestet 14:30-kor találták meg a település külterületén. A helyszíni vizsgálat megállapította, hogy a 77 éves férfi halálát idegenkezűség okozta.

A rendőrök a bejelentés után pár órán belül megállapították az elhunyt személyazonosságát, illetve azonosítottak és a főkapitányságra előállítottak két fiatalkorút, akik a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsíthatók.

A gyanúsítottak kihallgatása folyamatban van. (police.hu)

A vadászati világkiállítás mentesül a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések alól – ez áll a kormányrendelet-módosításban, ami a friss Magyar Közlönyben jelent meg.

A módosítás értelmében a szeptember 25. és október 14. között megrendezendő „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás és a kapcsolódó rendezvények programjai járványügyi korlátozások és védettségi igazolvány nélkül látogathatók lesznek.

„A sikeres magyar oltási programnak és a járvány elleni hatékony védekezésnek köszönhetően Magyarország az elmúlt hetekben több nagyszabású és sikeres eseményt – így az augusztus 20-i Szent István-napokat, a FEI négyesfogathajtó Európa-bajnokságot, valamint az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust – is rendezhetett, amelyeken több százezer látogató vett részt” – írja az MTI.

A 20 napos világkiállítás előkészületei a terveknek megfelelően, ütemszerűen zajlanak, 11 nap múlva pedig megnyitják a kapukat.

Ez pedig itt Stohl András, aki vadászat közben állathangokat utánoz:

A Kormányzati Tájékoztatási Központ bejelentette, hogy a járvány elleni további hatékony védekezés és gyors reagálóképesség érdekében a kormány a járvány elleni védekezésről szóló törvény hatályának meghosszabbítását kezdeményezi az Országgyűlésnél 2022. január 1-ig. A kormányülésen született döntés értelmében az erről szóló javaslat hamarosan az Országgyűlés elé kerül, amit az elsők között vehetnek napirendre az őszi ülésszakon.

Azt írják, a törvény hatályának meghosszabbítására azért van szükség, mert a világjárvány továbbra is tart, a delta vírusmutáns terjedése miatt egész Európában és Magyarországon is nő a fertőzöttek száma. Ez továbbra is szükségessé teszi a járvány elleni védekezést és a gyors cselekvőképesség fenntartását. Az elmúlt 1,5 év bebizonyította, hogy a korábban elfogadott rendkívüli és átmeneti jogi keretek jól szolgálták a járvány elleni védekezést – írják.

Az Országgyűlés legutóbb májusban hosszabbította meg a törvény hatályát, ezzel a veszélyhelyzeti rendeletek hatálya az őszi parlamenti ülésszak első napját követő 15. napig tolódott ki. A parlament elé kerülő törvénymódosítás értelmében január 1-ig újra meghosszabbodik a koronavírus elleni törvény hatálya. Ha a járványhelyzet lehetővé teszi, a kormány kezdeményezni fogja a veszélyhelyzetnek a törvény hatályvesztését megelőző megszüntetését – írják.

Egyre több német tartományban engedélyezik az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) elleni védőoltástól elzárkózók kitiltását a közösségi élet színhelyeiről, a vendéglátás, a kultúra és a sport területeiről.

A német sajtó összesítése szerint a 16 tartomány közül már nyolcban vezettek be, vagy terveznek bevezetni olyan szabályt, ami alapján az éttermek, színházak, szórakozóhelyek üzemeltetői vagy bármely közösségi rendezvény szervezői megtagadhatják a belépést az oltatlanoktól.

A 3G-szabály

A szövetségi kormány és a tartományi kormányok megállapodása alapján augusztus végén országszerte bevezették az úgynevezett 3G-szabályt, aminek a nevét a „beoltott, gyógyult vagy tesztelt személyek” (geimpfte, genesene oder getestete Personen) kifejezésből képezték. A szabály előírja, hogy a teljes oltással rendelkezők és a fertőzésen igazoltan átesettek korlátozás nélkül vehetnek részt zárt térben tartott rendezvényeken, és kereshetnek fel többek között mozit és múzeumot, a többiek viszont csak friss negatív SARS-CoV-2 teszttel.

2G-szabályt akarnak

De a koronavírus-járvány negyedik hullámának erősödése miatt egyre több kormány ennél szigorúbb előírást alkalmaz vagy mérlegel. Így a 3G helyett az úgynevezett 2G-szabály terjed, ami szerint az oltatlanok még friss negatív teszttel sem tartózkodhatnak a fertőzésveszélyes környezetben, például fodrászatban vagy sportrendezvényen.

A legtöbb tartományban a szabály alkalmazása nem kötelező, az adott intézmény, például egy szórakozóhely üzemeltetője önállóan döntheti el, hogy a 3G- vagy a 2G-szabályt érvényesíti. A 2G-szabályt választók ugyan kénytelenek szigorúan ellenőrizni a vendégeket, de nagyobb szabadságot kínálhatnak nekik: az intézmény falain belül vagy az adott rendezvényen nem kell megkövetelniük a maszkviselést és a távolságtartást.

Egyre többen szigorítanának

Elsőként, még augusztusban, Hamburgban vezették be választható megoldásként a 2G-modellt. Időközben többek között Berlinben, Hessenben és Alsó-Szászországban is alkalmazzák. Rajna-vidék-Pfalzban lépcsőzetes megoldással kísérleteznek, a szabályokat a járványhelyzet alakulásához igazítják. A „2G+” nevű rendszer lényege, hogy a teljes oltással rendelkezők és a gyógyultak bármikor mehetnek közösségbe, de az oltatlanokat automatikusan kitiltják minden fertőzésveszélyes helyről, ha az ellátórendszert vészesen megterhelő szintre emelkedik a Covid-19 miatt kórházba kerülők száma.

Aki nem oltatja be magát, fizessen a gyorstesztért

Az oltás beadatására hivatott ösztönözni a szövetségi kormány és a tartományi kormányok másik közös döntése is, miszerint október 11-től megszüntetik a gyorsteszt-szolgáltatás ingyenességét az oltástól elzárkózóknak.

Tervezik azt is, hogy nem pótolják többé közpénzből a kieső fizetést azoknak, akik azért kerülnek karanténba, mert nincs teljes oltásuk, holott az életkoruk és az egészségi állapotuk alapján beadathatták volna a vakcinát. Erről a szintén országosan egységesnek szánt szabályról a napokban egyeztetnek a szövetségi kormány és a tartományok szakpolitikai fórumán, az egészségügyi miniszterek konferenciáján.

A német járványadatok

A szövetségi kormány keddi összesítése szerint a 263 napja tartó oltási kampányban 104,4 millió adag vakcinát adtak be. Legalább egy adagot a lakosság 66,6 százaléka (55 378 969 ember) kapott, teljes oltással a lakosság 62,3 százaléka (51 791 725 ember) rendelkezik.

A Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) adatai szerint az utóbbi 24 órában 6325 új fertőződést mutattak ki tesztekkel. Ez csökkenés az egy héttel korábbi 6325-höz képest.

Az új esetekkel együtt 4 089 476 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t a járvány tavaly kora tavaszi kezdete óta.

A Covid-19 egy nap alatt 68 beteg halálát okozta, a járvány halálos áldozatainak száma így 92 686-ra emelkedett Németországban. (MTI)

Hadházy Ákos parlamenti képviselő azzal kapcsolatban írt Benkő Tibor honvédelmi miniszternek, hogy augusztus 26-án este a Magyar Honvédség 607-es sz. Falcon 7X típusú repülőgépe Rómában landolt HUAF664 járatszámmal.

Előtte – még Bosznia és az Adriai-tenger felett – kb. Brac szigete felett a transzpondert egy időre kikapcsolták, vagy egyéb (pl. ads-b) jeladó berendezés teljes vagy részleges kikapcsolásának lett a következménye, hogy a repülési útvonalakat naplózó nyilvános internetes oldalak számára „láthatatlan” lett a repülőgép.

Előtte a repülő jelentősen veszített az utazómagasságából, és azt csak a jeladó ismételt bekapcsolása után érte el újra.

Az augusztus 28-i visszaúton – szintén az Adriai-tenger környékén – hasonló dolog történt: akkor kb. Zadar felett kapcsolták ki a Falcon X7 jeladót süllyedés után, majd amikor újra visszakapcsolták, a gép folytatta az útját Budapest felé.

Ezzel kapcsolatban ezeket a kérdéseket tette fel Hadházy:

1. Kik utaztak a repülőn oda-vissza, és milyen céllal? Volt-e a repülőn kiskorú személy?
2. Történt-e a két repülőút során olyan műszaki-technikai jellegű probléma, ami a transzponder/egyéb jeladó adattovábbítását akadályozta, működésének a kiesését okozhatta? Ha nem, akkor miért és kinek az utasítására lettek kikapcsolva a jeladók?
3. Leszállt-e a repülőgép Horvátországban az oda- és visszaút során, s ha igen, akkor mi célból? Ha utascsere történt, kik voltak az érintettek?

Benkő Tibor azt válaszolta, hogy a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény alapján „a honvédségi légijárművön tartózkodó személyekre vonatkozó úgynevezett utaslista nem lehet nyilvános, így azok tartalmát ebben a formában nem áll módomban az Ön rendelkezésére bocsátani”.

Azt is írta, hogy „nem jelentették a válaszjeladók meghibásodását, azok a technikai paraméterekben meghatározott módon folyamatosan működtek. Működés-kiesés nem történt és kikapcsolására az Ön feltételezésével ellentétben, nem került sor.”

Végül oda is szúrt Hadházynak:

„Képzett és gyakorlott pilótaként pontosan tudja, hogy az Ön által hivatkozott portálok által közölt információk nem képeznek hivatalos adatot az egyes repülések nyomonkövetésére, mivel azok nem ellenőrzött légihelyzetképen alapulnak.

Mindezek alapján a katonák meggyanúsítását keltő kérdését, valamint az internetes közösségi oldalán tett állítását visszautasítom.”

A miniszterelnököt augusztus 26-án este fotózta le olvasónk egy római étterem teraszán a felesége és a fia társaságában. A cikkünk megjelenése után sajtófőnöke közölte, hogy Orbán Viktor hivatalos útra ment, „a katolikus törvényhozók 12. alkalommal megrendezett éves találkozóján vesz részt, amelyet minden esztendőben Rómában és az olasz főváros közelében fekvő Frascatiban tartanak meg”. A közlemény szerint Orbán pénteken érkezett Rómába, a fotó viszont csütörtökön készült.

Az is kiderült, hogy Orbánnak fizetnie kellett a részvételért, és hogy előtte Horvátországban nyaralt a családjával. A kormány elismerte, hogy Orbán családtagjait is kivitték, bár azt állították, ezt Orbán állta.

Lukoczki Károly, az MSZP-Párbeszéd és Szilágyi György, a Jobbik jelöltje vett részt az ellenzéki előválasztás aktuális vitáján a Partizánban.ű

A vita egy pontján Gulyás Márton szóba hozta, hogy a most az ellenzéki összefogásban résztvevő DK-elnököt, Gyurcsány Ferencet a jobbikos képviselő hibbant Nérónak nevezte, és megkérdezte, mi változott.

Szilágyi György - akit a DK is támogat - azt mondta, hogy a hibbant Nérót egyébként a politikában már nem aktív Morvai Krisztina mondta, nem ő, de a lényeg, hogy minden változik, a világ is változik.

Gulyás erre megkérdezte, hogy: „Tehát akkor meg tudja erősíteni, hogy már nem tartja hibbant Nérónak Gyurcsány Ferencet?”

Erre Szilágyi György azt mondta:

„Meg tudom erősíteni jelen pillanatban, igen.”

A hibbant Nérót eredetileg valóban Morvai mondta Gyurcsányra, de Szilágyi az ő szavait idézte a Parlamentben 2015. szeptember 4-én. Pont a beszéde közben lépett be a terembe Gyurcsány, így neki is megismételte a hibbantozást.

„SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nem így akartam kezdeni ezt a felszólalást, de nem tehetek mást ezek után a felszólalások után, amelyek előttem elhangzottak. Akár Varju László részéről is, bár vele nem kívánok foglalkozni különösebben, mert értem én, hozzádörgölőzik az elnökhöz, az ő hazugságaira nem kívánok reagálni. (Varju László: Azért próbálkozzon meg, képviselő úr!)

De Gyurcsány Ferencnek a felszólalása engem abszolút felháborított. Gyurcsány Ferenc beszél a morális kérdésekről, a hatalmi törekvések elítéléséről. Az a Gyurcsány Ferenc, akit Morvai Krisztina egész egyszerűen csak hibbant Nérónak nevez (A helyére tartó Gyurcsány Ferenc megáll Szilágyi Györggyel szemben.), aki úgy járt itt az országban… (Gyurcsány Ferenc: Ő ki? Morvai?) Hibbant, kérem! (Gyurcsány Ferenc: Van ilyen?) Van ilyen! Van ilyen! (Gyurcsány Ferenc: Politikus?) Van ilyen! (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Rosszul vagy?) Hú, egy kicsit vörösnek tetszik lenni! Na, mindegy. Beszéljünk tovább! (Apáti István: Vérnyomáscsökkentő a tisztelt Házban! - Varju László: Vegyétek be!)

Tehát az a Gyurcsány Ferenc beszél hatalmi törekvések elítéléséről és morális kérdésekről, és veszi a szájára 1956-ot, aki 50 évvel az 1956-os szabadságharc után lövetett Magyarországon magyar emberekre. Ő az, aki itt mer bármiről is beszélni! (Varju László: Ne hazudj!)”