Trump helyett végül a sajtó kapta a golden showert

A hónap elején letartóztatták a Steele-dosszié egyik orosz informátorát, Igor Dancsenkót, a washingtoni Brookings Intézet korábbi orosz elemzője ellen, mert hazudhatott az FBI-nak. A Demokrata Párt által finanszírozott kutatáson alapuló Steele-dosszié azzal vádolta Donald Trumpot, hogy az elnökválasztás alatt összejátszott Oroszországgal.

A magántitkosszolgálati jelentésben többek között azt is állították, hogy az orosz kormány már több mint öt éve támogatta folyamatosan Trumpot, és a Kreml a későbbi elnök belső köreinek rendszeresen küldött kínos információkat az ellenfeleikről. A jelentés szerint a Trump-kampánycsapat együttműködött az orosz hatóságokkal is, hogy Hillary Clinton elveszítse az elnökválasztást, de még azt is állították benne, hogy Trump golden showert kért orosz prostituáltaktól.

Dancsenko hallgatott valakiről

John Durham különleges ügyész a korábbi FBI-vizsgálat miatt nyomoz, ami azt kutatta, hogy Trump 2016-os kampánycsapata és Oroszország között történt-e együttműködés.

A mostani, öt rendbeli vádemelés szerint az USA-ban élő Dancsenko többször is hamis állításokat fogalmazott meg, amikor az FBI 2017-ben kihallgatta azzal kapcsolatban, hogy információt gyűjtött Christopher Steele korábbi brit hírszerzőnek. Steele-t a demokraták azért fizettek, hogy a Trump és Oroszország közötti kapcsolatok után nyomozzon.

Dancsenko Steele egyik forrása volt, akinek a kutatási dossziéját megkapta az FBI, és az amerikai szövetségi hatóságok arra használták az akta tartalmát, hogy sikerrel kérelmezzenek a Trump-kampány egy korábbi munkatársát célzó titkosszolgálati megfigyelési engedélyt.

A vádemelés szerint Dancsenko félrevezette az FBI-t, amikor tagadta, hogy kapcsolatban állt egy PR-cég vezetőjével, aki régi demokrata aktivista és Hillary Clinton támogatója volt. A valóságban Dancsenko az egyik vélt állítását név nélkül arra alapozta, amit ez a PR-vezető mondott.

A PR-vezetőt nem nevezték meg, de a leírás alapján Charles Dolan Jr.-ról lehet szó, aki 1992-ben és 1996-ban a virginiai Bill Clinton–Al Gore-kampányokat vezette, és Bill Clinton kormányzása alatt a külügyminisztériumban kapott állást.

Az orosz elemzőt azzal is vádolják, hogy meghamisította egy telefonbeszélgetés részleteit, amit olyasvalakivel folytatott, aki szerinte egy, a Trump-kampány és Oroszország között „jól felépített konspiratív együttműködést” vázolt fel neki.

A Trump-kormányzat igazságügyi minisztériuma azután nevezte ki John Durhamet, hogy Trump azt mondta, a kampánya és Oroszország közötti állítólagos kapcsolatokat célzó vizsgálat „boszorkányüldözés”. Trump a Steele-dossziéra hivatkozott annak bizonyítékául, hogy a demokraták által irányított „hamis vizsgálat” folyik, mivel a dosszié állításainak egy részét máig sem tudták alátámasztani, más részét pedig már megcáfolták.

Orosz kapcsolat volt, de vádemelés nem

De az ún. „Trump–Oroszország-nyomozás” elindításában nem játszott szerepet a dosszié, és Robert Mueller különleges ügyész végül valóban talált megkérdőjelezhető kapcsolatokat Trump kampánycsapata és Oroszország között, bár nem volt elég bizonyíték a büntetőjogi vádemeléshez. A demokraták politikailag motivált vizsgálatnak nevezték a John Durham által folytatott nyomozást, de a Biden-kormány igazságügyi minisztériuma nem állította le azt.

Ez volt Durham harmadik vádemelése, miután szeptemberben bíróság elé állíttatta Michael Sussmann kiberbiztonsági ügyvédet, akit azzal vádolt, hogy nem mondott igazat az FBI-nak egy 2016-os megbeszélésen. 2020-ban pedig bűnösnek vallotta magát egy FBI-os ügyvéd, aki beismerte, hogy megváltoztatta egy email tartalmát, ami Carter Page, Trump egyik munkatársának megfigyeléséről szólt.

A média túlságosan is beleállt

Az, hogy a Steele-dosszié elsődleges forrása szavahihetetlennek bizonyult, az amerikai médiának is kellemetlen fejlemény. A nem ellenőrzött dokumentumról szóló terjedelmes tudósítások Trump elnökségének elején felerősítették a Trump és Oroszország közötti összejátszásról szóló narratívát, és így még nagyobb lett az ellenségeskedés az elnök és a média között.

A kulcsfontosságú forrás letartóztatása és a helyzetről szóló további tudósítások miatt a Washington Post pénteken két cikk nagy részét kijavította és törölte. (A lap médiakritikusa, Erik Wemple eddig is hosszasan írt a Washington Post és más lapok hibáiról a Steele-dossziéval kapcsolatos tudósításaikban.)

A Buzzfeed, ami 2017-ben a teljes dossziét közzétette, nem tervezi a dokumentum eltávolítását, az még mindig elérhető egy megjegyzéssel együtt, ami szerint „az állítások nem ellenőrzöttek, és a jelentés hibákat tartalmaz”. A Buzzfeed 2018-ban a dokumentum közlése miatt indított perben azzal védekezett, hogy mivel az FBI vizsgálatot indított a Trump-kampány Oroszországhoz fűződő kapcsolatairól, maga a dosszié is hírértékű volt, bármi is legyen a tartalma. A pert a lap megnyerte.

Más médiaszereplők, amik hosszan tudósítottak a dokumentumokról, egyelőre kevésbé reagáltak a fejleményekre, a CNN és az MSNBC például nem válaszolt arra, hogy tervezik-e dosszié körüli tudósításaik átértékelését vagy javítását. A Wall Street Journal annyit közölt, hogy tisztában vannak a vádak által felvetett súlyos kérdésekkel, és továbbra is tudósítanak róla, szorosan nyomon követve a nyomozást.

A Mother Jones washingtoni vezetője, David Corn elsőként, már a 2016-os választás előtt elkezdett beszámolni a dossziéról. Amikor tavaly arról kérdezték, hogy javítja-e a cikkek állításait, Corn azt mondta: „A prioritásom az volt, hogy a sokkal nagyobb témával foglalkozzam: Oroszország vitathatatlan támadásával és Trump vitathatatlan együttműködésével Moszkva kavarásaiban.”

Nem kell ahhoz elemzőnek lenni, hogy belássuk: a fejlemények miatt valószínűleg még jobban nő a bizalmatlanság a republikánusok és a demokraták között. (Axios, New York Times, MTI)