Herczeg Márk

Félmilliárdnál is több ember süllyedt mélyszegénységbe az elmúlt egy évben, a koronavírus-járvány csúcsán, mert saját zsebből kellett állnia az egészségügyi kiadásait – közölte a Világbank és az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

A két szervezet közös közleménye kiemeli, hogy a járvány nem csak az egészségügyi ellátó rendszer működésében okozott zavarokat, hanem az 1930-as évek óta a legsúlyosabb gazdasági válságot is előidézte, ami miatt sokaknak még nehezebbé vált az ellátásuk finanszírozása.

„Minden kormánynak azon kell lennie, hogy azonnal helyreállítsa és felgyorsítsa erőfeszítéseit, hogy az emberek hozzáférhessenek az egészségügyi ellátáshoz, anélkül, hogy anyagi következményektől kellene tartaniuk” – mondta Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója.

Juan Pablo Uribe, a Világbank egészségügyi, táplálkozási és népesedési igazgatója arra hívta fel a figyelmet: a világ kormányainak nehéz döntéseket kell meghozniuk, hogy szűkülő pénzügyi környezetben fenntartsák és növeljék az egészségügyre fordított költségvetési keretet. (MTI)

Öt évig tartó erőfeszítéssel sikerült helyreállítani Nagy-Britanniában többféle állat, köztük a legritkább nagy-britanniai hüllő, a fürge gyík kulcsfontosságú élőhelyét.

A dél-angliai Hampshire-ben és Sussexben, a South Downs Nemzeti Parkban 41 helyen állították vissza a fenyért, a sík, általában mészben szegény, savas talajon termő törpecserjékkel ritkásan benőtt élőhelyet. Az emberi segítséggel kialakított élőhelyek együttes nagysága 18 ezer futballpályányi.

A Heathlands Reunited kezdeményezés, ami a lottóbevételekből kapott 2 millió fontot a természeti örökség védelmére, lehetővé tette olyan veszélyeztetett fajok visszatérését és regenerálódását, mint a mezei tücsök, a bujkáló poszáta, az erdei pacsirta vagy a nádi varangy.

A nemzeti park szóvivője szerint égető szükség volt a programra, mert az eredeti fenyéreknek már csak kevesebb mint 1 százaléka maradt meg a park területén, az is nagyon szétaprózva, ami veszélyeztette az elszigetelt foltokban élő fajok túlélését.

A helyreállított helyek között szerepel a tudományos szempontból különösen jelentős Woolmer-erdő, ami Nagy-Britannia 12 őshonos hüllő- és kétéltűfajának ad otthont, és az új besorolás szerint már „kedvező feltételeket” kínál a vadvilágnak.

A Heathlands Reunited a biodiverzitási sikertörténetek egyike Nagy-Britanniában – mondta a nemzeti parkokat felügyelő hatóság egy magas rangú vezetője. (MTI)

Új-Kaledónián a népszavazáson a szavazók túlnyomó többsége elutasította, hogy a Franciaországhoz tartozó külbirtok függetlenné váljon.

A harmadik és egyben utolsó népszavazáson a szavazatok 90 százalékának összeszámlálása alapján a választópolgárok több mint 96 százaléka a függetlenség ellen szavazott. De ennek főleg az az oka, hogy az őslakos kanakok távol maradtak a referendumtól a közösségi vezetőik felhívására, így a részvételi arány alig több mint 40 százalékos volt.

Új-Kaledónia 1853-ban lett francia gyarmat, és az 1998-as nouméai megállapodás alapján nagyfokú önállóságot élvez, Franciaország különleges jogállású, tengerentúli területe. A megállapodás értelmében háromszor lehetett népszavazást tartani a függetlenségről, mindig azzal a feltétellel, hogy a törvényhozásnak legalább az egyharmada támogatja az újabb voksolás kiírását. 2018-ban volt az első, tavaly októberben a második, és most a harmadik. Az elsőn 56,4 százalék utasította el a függetlenné válást, a másodikon már csak 53,3 százalék.

A helyzetet most bonyolította, hogy a kanakok vezetői arra kérték a közösség tagjait: ne szavazzanak, mert a közösség még gyászolja a koronavírus-járványban meghalt tagjait. A vírus delta variánsa hirtelen sok áldozatot követelt szeptemberben, főleg a kanakok közül, ezért az őslakosok egy évi gyászt hirdettek.

Emmanuel Macron francia elnök korábban azt mondta, akármilyen eredmény születik végül, azt mindenkinek el kell fogadnia. Közben pont Új-Kaledónia a reménybeli bázisa Macron tervének, hogy Párizs növelje a befolyását a Csendes-óceánon.

A gyarmati uralom idején a kanakokat rezervátumokba zárták, és gyakorlatilag kizárták őket a sziget ügyeiből, ami ellen először 1878-ban lázadtak fel, nem sokkal azután, hogy a szigetcsoporton hatalmas nikkellelőhelyet fedeztek fel. A nikkelkitermelést ma egy francia vállalat végzi. (MTI)

Egy vecsési asszony kedden azzal hívta a rendőrséget, hogy az elhunyt anyja háza előtt álló autóját valaki ellopta. A rendőrök nekiláttak a 700 ezer forintos Opel Astra felkutatásához. Néhány órával később már arccal és névvel keresték azt a budapesti nyugdíjast, aki a gyanú szerint elhajtott a kocsival, és másnapra meglett a tettes.

A 85 éves férfi a kihallgatásán mindent beismert. Azt mondta, bosszút akart állni, és részletesen el is mesélte, miért és hogyan. A kocsi tulajdonosát régóta ismerte, de összevesztek, amikor meg akarta venni az asszonytól a házat, amit az örökölt. Először megállapodtak 25 millió forintban, de pár hónappal később az asszony többet akart érte. A férfi átverve érezte magát, szerinte a nő annak ellenére akart belőle nagyobb összeget kicsikarni, hogy a ház nem ér annyit.

December 7-én Vecsésen autózott, amikor meglátta az asszony út szélén parkoló kocsiját.

Hirtelen támadt, leckéztetésnek szánt ötlettől vezérelve leállt a saját autójával, beült a másikba, és egy ismerőse udvarát megcélozva elindult. De mivel a saját kocsiját sem akarta ott hagyni, ezért a két autót felváltva vezetve tette meg az utat.

Beletelt némi időbe, míg megérkezett a célállomásához, útközben pedig senkinek sem tűnt fel annyira a mutatvány, hogy rendőri intézkedést kértek volna.

Az autót a rendőrök megtalálták, visszaadták a tulajdonosának, a 85 éves férfi ellen pedig lopás megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást a Monori Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya. (police.hu)

Ha akkora a rend az országban, az alvilág miért tevékenykedhet teljesen nyíltan, fényes nappal, háborítatlanul az országban? Csak néhány példa a szervezett bűnözés legsúlyosabb szereplőiből:

10. Outdoor Maffia

A Duna-kanyar rettegett SUP-os bűnszervezete.

9. Carp Maffia

Több mint ötszáz tagot számlálnak, a pontyhorgászásról szóló leírás valamiféle rejtjeles üzenet lehet.

8. Gangster's Barber Shop

Nyilvánvalóan rendőri védelem alatt áll az a fodrászat, ami ilyen névvel működhet az Üllői úton. Botrány.

7. Budapest Bike Maffia

Mindenre elszánt bűnözők két keréken.

6. Irie Maffia

A Wikipedia szerint a névben az Irie – a magas bűnözési rátájáról és a kábítószerhasználatról ismert – Jamaicából vett szleng, azt jelenti, hogy mosolygós, boldog, míg a Maffia állítólag a nagy csapatból adódóan a családot szimbolizálja. Képzelem, pont mint ahogy a Fidesz-KDNP a családok pártja!

5. Pizza Maffia

Ahogy nézem, egy egész ételfajtát igyekszik kisajátítani ez a „család”, ráadásul a régi vágású, krimikből ismert olasz-amerikai bűnszervezetek stílusában törnek monopóliumra a nyíregyházi pizzapiacon.

4. Cosa Nostra Pizzeria

Ez az étterem a szicíliai maffia sárbogárdi központja lehet. Ez meg biztos valami parancs vagy hadüzenet:

3. Food Maffia

Az élelmiszeripart uraló szervezett bűnözés sikeresen tisztára főzte magát: tavaly övék volt az év legjobb büfékocsija.

2. Rockmafia Debrecen

A magát eleve három rohadék rockcsempésznek nevező triumvirátus, előbb a 2012-es Rockmafia Debrecen című lemezzel, később pedig Fidesz-közeli szereplésekkel tette nyilvánvalóvá, hogy a bűn útjára lépett.

1. Paraffin Maffia Kft.

A pofátlanság netovábbja, valakit nyilván fognak, ha még az idén alapított cég nevében is jelzik, hogy bűnben utaznak. Egy gyertyás webshopot visznek ezzel a névvel. A szálak a legfelsőbb körökig vezethetnek…

Megint reggel van? Megint reggel van. Csak nem mindegy, hogy milyen reggel. Behavazunk? Behavazunk.

4 kiemelt cikkünk:

• „Itt naponta megáll a mentő, de van olyan, amikor éjszaka 2-3 is érkezik”
  
• Átengedte a Kúria a Fudanról szóló népszavazást
  
• Elismerte a magyar külügy, hogy schengeni vízumot adott Lukasenka bizalmasának
  
• Ez a szerződés provokálta ki Németh Szilárd németellenes kirohanását
  

Ez a 444 reggeli, napindító hírlevele, erre és a többi hírlevélre itt lehet feliratkozni.

Völner Pál államtitkár életébe, gondolataiba 2019-ben a Hír Tv Őszintén című műsorában nyerhettünk betekintést.

A fideszes parlamenti képviselő – akiről első sorban az derült ki, hogy mélyen vallásos ember – a műsorban örök érvényű tanulságokat, jó tanácsokat fogalmazott meg saját életével kapcsolatban.

1. A politika arra jó, hogy az ember az önfegyelmét tudja gyakorlatoztatni.

2. Ne hozz szégyent a tanáraidra!

3. Várszegi Asztrik tanításai

4. Az ember élje meg a hitét!

5. A hét úgy teljen el, hogy az ember mindig szem előtt tartsa, hogy mi jót tett!

6. Meg kell nézni, mit tudunk tenni, hogy legalább ne kelljen szégyenkeznünk!

7. Az ember nem lehet túl szerény.

8. Mindenkinek a maga helyén megvan a maga felelőssége.

A Legfőbb Ügyészség kedd reggel bejelentette, hogy Polt Péter legfőbb ügyész az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés megalapozott gyanúja miatt. A Fidesz-KDNP megszavazza majd Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztését.

Az ügyészség szerint megalapozott a gyanú, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől – aki Dubajba tartott, amikor letartóztatták a repülőtéren – hosszabb időn át, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott Völner, aki cserébe a felügyeleti, hatósági, igazgatási jogkörével visszaélve vállalta, hogy konkrét ügyeket intéz a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke kérésének megfelelően.

Szomorú hír érkezett Mikuláskor: 78 éves korában koronavírus-fertőzés okozta megbetegedés végzett Kóbor Jánossal, az Omega frontemberével, aki a zenekar gitárosa szerint Kóbor nem nagyon hitt a vírusban, ezért nem oltatta be magát. A magyar poptörténelem egyik legsikeresebb zenekarának hőskorából válogattunk képeket és dalokat, a Műjégpályán pedig Omega fog szólni az elhunyt énekes tiszteletére.

4 kiemelt cikkünk:

• Orbán: „Nem vagyok hozzászokva az olyan kérdésekhez, amikben nem neveznek bennünket gyengeelméjűnek, meg gazembernek”
  
• A TV2 ganézás helyett Stohl Andrással erősíti a társkereső realityk műfaját
  
• Azért is bünteti Kína Litvániát, hogy az egész EU-t elrettentse
  
• Maga keresi a nyílt vizet, és nem hagyja, hogy kimentsék – 10 önkényesen kiválogatott Omega-dal Kóbor János emlékére
  

Ez a 444 reggeli, napindító hírlevele. Erre és a többi hírlevelünkre itt lehet feliratkozni.

A keresztény szót az Európai Unióban manapság nem illik használni, az üldözéssel összekapcsolni pedig végképp elfogadhatatlan – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Budapesten.

Vladimír Palko volt szlovák belügyminiszter „Jönnek az oroszlánok - Miért tart Európa és Amerika egy új zsarnokság felé?” című, a keresztényellenességről és Európa értékvesztéséről szóló kötete magyar kiadásának bemutatóján Semjén Zsolt azt mondta: az európai progresszió vezetői nem képesek elfogadni, hogy a keresztények nem elnyomók, hanem elnyomottak.

Mostanában az LMBTQ-mozgalom abszurditásai demonstrálják a legjobban, hogy ha valaki nem ért egyet velük, azonnal diktatúrát kiáltanak – mondta a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke a Petőfi Irodalmi Múzeumban tartott rendezvényen. (MTI)

Világrekordot tudhat a magáénak egy bevallottan „karácsonyőrült” német férfi azzal, hogy 444 feldíszített műfenyőt állított fel a lakásában idén karácsonyra.

Az alsó-szászországi Rintelnben élő 55 éves Thomas Jeromin és a felesége, Susanne évről évre valóságos „karácsony-csodaországgá” változtatja az otthonát a rengeteg feldíszített műfenyővel.

Tavaly 420 karácsonyfát zsúfoltak be a 100 m2-es lakásba, az idén állított 444 fenyőt 47 ezer égő világítja meg. A karácsonyfák között akadnak tematikusak is, például Star Wars-figurákkal vagy gumikacsákkal díszített fenyők.

Jeromin minden évben már augusztus első napján lehozza a műfenyőket a padlásról, mivel nem kevesebb mint 72 ezer díszgömböt kell rájuk aggatni. Egy ideje már egész Németországból küldenek neki karácsonyi díszeket.

A koronavírus-járvány előtt a férfi vezetett túrákat is tartott a karácsonyfa-paradicsomában. Idén még nem újította fel ezt a szokását, már csak azért sem, mert túl kevés a hely a lakásban.

A Németországi Rekordintézet (Rekord-Institut für Deutschland, RID) a helyszínen ellenőrizte és ismerte el hivatalos RID-világrekordként a karácsonyfaerdőt mint „a legtöbb feldíszített karácsonyfát egy helyen”. (MTI)

Egy 53 éves férfi 14:30 körül a gyenesdiási Jókai utca egyik lakóházában, majd az utcán is egy kézi lőfegyverrel többször rálőtt a 45 éves feleségére. A nő súlyosan megsérült, kórházban kezelik.

A Terrorelhárítási Központ műveleti egységének közreműködésével az elkövetőt a helyszínen felkutatták, de addigra megölte magát, a rendőrök már csak a férfi halálát tudták megállapítani. (police.hu)

A Magyar Nemzet azt írja, megfertőződött a koronavírussal az Ausztriában edzősködő Csollány Szilveszter, és a 2003-ban visszavonult olimpiai, világ- és Európa-bajnok tornász állapota súlyos, Sopronban kórházba került, majd lélegeztetőgépre tették egy budapesti kórházban.

A lap november 23-án telefonon kért interjút az 51 éves Csollánytól, aki akkor azt mondta, örömmel áll a rendelkezésükre, de egy hét türelmet kér, mert gyengélkedik. Egy hete már arról küldött sms-t, hogy nem tud nyilatkozni, mert kórházba került, ma pedig már nem válaszolt.

A Nemzetközi Teniszszövetség (ITF) nem függeszti fel a kínai rendezésű tornákat a Peng Suaj-ügy miatt.

David Haggerty, az ITF elnöke a BBC-nek azt mondta, nem követik a női tenisztornákat szervező WTA példáját, ami a múlt szerdán bejelentette a kínai viadalok felfüggesztését.

„Nem áll szándékunkban megbüntetni 1 milliárd embert, ezért továbbra is megrendezzük az eseményeinket az országban”

– mondta Haggerty, aki azt állítja, az ügy megoldásához segítséget nyújtanak.

Az ITF a női és férfi válogatottak versenyét, a Billie Jean King Kupát és a Davis Kupát, meg a kisebb összdíjazású tornákat szervezi.

A 35 éves, párosban kétszeres Grand Slam-győztes Peng Suaj közösségi oldalán egy november 2-i bejegyzésben szexuális zaklatással vádolta meg Csang Kao-li korábbi kínai miniszterelnök-helyettest, majd sokáig nem adott életjelet magáról. A kínai sportági szövetség és a kormány sem kommentálta érdemben az ügyet, a közösségi oldalakon pedig letiltották az ezzel kapcsolatos vélemények megjelenését. A kínai kormánypárt nem közölte azt sem, hogy vizsgálja-e, mi történt Peng és a 75 éves Kao-li között. Utóbbi 2018-ban szinte teljesen eltűnt a közéletből. A napokban az állami televízióban elhangzott egy Pengnek tulajdonított angol nyelvű nyilatkozat, amiben visszavonta a korábbi vádjait.

Pengről a bejegyzése után három héttel jelent meg először videó, akkor egy kínai ifjúsági tornán a pálya mellett állva integetett és teniszlabdákat írt alá a gyerekeknek, majd többek között Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke is beszélt vele videotelefonon. Peng azt mondta, biztonságban van a pekingi házában, jól érzi magát, és barátaival, családtagjaival tölti az időt. De a WTA-t ez nem győzte meg, a szervezet szerint továbbra sem világos és egyértelmű, hogy Peng szabad-e és képes-e önálló, szabad döntéseket hozni vagy cselekedni kényszer nélkül.

A német sportolók független szervezete (Athleten Deutschland) közben az eset mielőbbi kivizsgálását várja el a NOB-tól, elsősorban Peng Suaj biztonsága miatt aggódva, különösen a közelgő téli olimpia fényében, ami Pekingben lesz februárban. A szervezet elismerését fejezte ki a WTA-nak, ami gyors és határozott lépésre szánta el magát a kínai tornák felfüggesztésével. (MTI)

A korrupció elleni fellépésben a Belügyminisztérium elkötelezettsége töretlen, a korrupció megelőzésének kereteit a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia jelöli ki – mondta Pintér Sándor a X. Integritás Kerekasztal online eseményen.

A belügyminiszter szerint a korrupcióellenes stratégiában meghatározott feladatok végrehajtását a tárca és a Nemzeti Védelmi Szolgálat 2021-ben is folytatja.

Tevékenységükbe a tudományos eredményeket is bevonják, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel közösen folytatják például a korrupciós és integritási kockázatok által fokozottan érintett álláshelyek és munkakörök feltérképezését – mondta.

A belügyminiszter szerint a korrupció és a hivatali bűncselekmények elleni küzdelemben meghatározó a Nemzeti Védelmi Szolgálat szerepe. A cél változatlanul az, hogy átláthatóan működjön a közigazgatás, ahol a magas belső morállal rendelkező munkatársak ellenálljanak a korrupciós törekvéseknek – mondta.

Arra is kitért, hogy a hatáskörbővülés után a szervezet tevékenysége lefedi a rendvédelem, a közigazgatás és az állami egészségügy szinte minden szervezetét, a védett szervek munkatársainak száma meghaladja a 460 ezret.

Az elmúlt időszakban az e-közigazgatás fejlesztésére és a mesterséges intelligencia alkalmazására fektették a hangsúlyt, az ügyintéző és az ügyfél közötti személyes találkozók számának minimalizálásával ugyanis jelentősen csökken a korrupciós kísértés – mondta.

Az Állami Számvevőszék kezdeményezésére 2011. november 18-án Budapesten közös szándéknyilatkozatot írt alá a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az ÁSZ elnöke. Ebben erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenálló-képességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére. Az összefogáshoz 2012-ben csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal, majd 2014-ben a Belügyminisztérium, 2016-ban a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank, tavaly pedig a Gazdasági Versenyhivatal is. (MTI)

Vasárnap túrázás közben megmart egy férfit egy vipera a Királykő-hegységben – írta meg a Maszol.ro.

A férfit a Brassó megyei Zernyesten lévő hegyimentőbázis munkatársa vitte le, közben kígyómarásokra szakosodott sürgősségi orvossal telefonált.

A marás után 2 órával sikerült átadni a rohammentőknek a túrázót, akit végül a Brassói Megyei Sürgősségi Kórházba vittek, az állapota stabil.

Ritka a kígyómarás ilyenkor, mivel a viperák a telet üregekben, farönkökben hibernálva töltik, általában októbertől március-áprilisig. A Brassó Megyei Hegyimentőszolgálat szerint a helyszínen még egy vékony hóréteg is volt, amikor a vipera lecsapott. (Maszol)

A 46 éves német mambózenész az 1999-es slágerét adta elő a lengyel-fehérorosz határon dolgozó katonák tiszteletére tartott koncerten.

A Mambo No. 5 zenei alapjait Pérez Prado 1949-es instrumentális számából merítette.

Az uniós állampolgárok 80 százaléka szerint a digitális eszközök használata ugyanannyi előnnyel jár, mint hátránnyal – áll az Eurobarométer friss felmérésében.

Az Európai Unió közvélemény-kutató intézete szeptemberben és októberben 26 530 fő bevonásával készített felmérést mind a 27 tagállamban.

A megkérdezettek túlnyomó többsége (82 százaléka) hasznosnak tartja, hogy az EU közös európai szabályozást határozzon meg és terjesszen elő a digitális jogokról és elvekről.

A felmérésben szereplők több mint fele (56 százaléka) aggodalmát fejezte ki a kibertámadások és a kiberbűnözés, egyebek között a személyes adatok ellopása vagy az azokkal történő visszaélés, a rosszindulatú szoftverek és az adathalászat veszélye miatt. Emellett 53 százalékuk fontosnak találja a gyerekek biztonságának garantálását az internethasználatkor, és a válaszadók 46 százaléka aggódik amiatt, hogy személyes adatait beleegyezése nélkül vállalatok vagy közigazgatási szervek használják fel.

A kutatásból az is kiderül, hogy minden ötödik uniós állampolgár, a megkérdezettek 23 százaléka tart a digitális környezetszennyezéstől.

Az adatok szerint az állampolgárok jelentős része (40 százaléka) nincs tisztában azzal, hogy az olyan alapjogokat, mint a véleménynyilvánítás szabadsága, a jog a magánélethez vagy a megkülönböztetésmentesség, tiszteletben kell tartani az interneten is.

A felmérés eredményei támasztékul szolgálnak az Európai Parlamentnek, az uniós tagállamok szakminisztereit tömörítő Tanácsnak és az Európai Bizottságnak a digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozatra vonatkozó javaslatuk kidolgozásához. (MTI)

Jó reggelt! Sajnos sokfelé lehet eső, de ez semmi ahhoz képest, hogy befolyásos emberek szerint Donald Trump miatt ki is pusztulhatna az emberiség.

4 kiemelt cikkünk:

• Elképesztő indoklással védte meg a rendőrség a sokszorosan túlárazott maszkgyártó gépet az államnak közel háromszoros áron továbbadó céget
  
• Valójában mindegy nekik, elhisszük-e a számaikat
  
• Woodward utolsó könyve szerint kipusztulhat az emberiség, ha Trump visszatér
  
• „Utólag talán az a legmegdöbbentőbb, hogy az embereket sokkolta, hogy Hitler valóban megtette, amit megígért”
  

Ez a 444 reggeli, napindító hírlevele, erre és a többi hírlevélre itt lehet feliratkozni.

Irán korszerű berendezésekkel kezdte el akár 20 százalékos tisztaságú urán dúsítását a hegy belsejében épített fordói urándúsítóban – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ), miközben Bécsben a héten újrakezdődtek a tárgyalások a 2015. évi atomalku újjáélesztéséről.

A tárgyalások harmadik napján – amikor Irán és az USA között is megkezdődött a közvetett párbeszéd – az ENSZ-nek az atomsorompó-egyezmény betartatásán őrködő szakosított szervezete, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, bejelentette, hogy Irán megkezdte az akár 20 százalékos tisztaságú urán gyártását a síita szent város, Qum közelében található Fordóban, ahol egy 166 darab, IR-6 típusú, kaszkádba rendezett centrifugával folyik a munka. A kaszkád sok oda- és visszacsatolással rendelkező hálózat, amit bonyolít, hogy nem csak sorosan, egyesével fűzik fel a centrifugákat, hanem az egymás utáni fokozatok több, párhuzamosan kötött centrifugából is állhatnak.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint ezek a gépek jóval korszerűbbek, mint az atomalkuban engedélyezett IR-1 típusú, első generációs centrifugák.

A 2005-ben aláírt atomalku értelmében – amiben Irán vállalta, hogy korlátozza nukleáris programját cserében az ellene hozott nemzetközi szankciók fokozatos feloldásáért – Teherán egyáltalán nem dúsíthatna uránt Fordóban. Eddig IR-1 típusú centrifugákkal folyt a munka, és telepítettek néhány IR-6 típusú berendezést is, de ezeket korábban nem vonták be a termelésbe. A NAÜ jelentése szerint 96 IR-6 centrifugából álló kaszkádot telepítettek, de ez egyelőre nem üzemel.

Az atomalkut aláíró hatalmakhoz eljuttatott és a Reuters brit hírügynökségnek elküldött részletes jelentés szerint az iráni lépés miatt a NAÜ gyakoribb ellenőrzést tervez a Fordói Üzemanyag Dúsító Üzemben (FFEP), ahol ezek a centrifugák állnak, de a részleteket még ki kell dolgozni. A gyakoribb ellenőrzésekbe Irán is beleegyezett, de az ellenőrzések módjairól még egyeztetnek.

A nyugati államok azzal gyanúsítják Iránt, hogy atomfegyvert akar, Irán ezt cáfolja. Az atomfegyverek előállításának megakadályozását célozta a 2015-ben, Bécsben hat nagyhatalom és Irán által aláírt atomalku. A megállapodásban Irán többek között azt is vállalta, hogy csak az első generációs IR-1-es centrifugákkal folytat legfeljebb 3,67 százalékos urándúsítást, és nem Fordóban, hanem Natanzban. Az ilyen mértékű dúsítás messze elmarad az atomfegyverekhez szükséges 90 százalékos tisztaságtól.

Donald Trump amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan kiléptette az országát az atomalkuból, és újból elrendelte a szankciókat, amire válaszul Teherán is fokozatosan felhagyott a teljesítésével a kötelezettségvállalásainak (az urándúsítás szintjének, a dúsított uránkészlet mennyiségének korlátozása és a korszerű centrifugák mellőzése). (MTI)

Egy kaliforniai személy lett az első az USA-ban, akinél kimutatták a koronavírus új variánsát. (AP)

A 444 MAKRO legújabb száma, az A tiltott könyv – a Mein Kampf és a nácizmus vonzereje automatikusan jár a „Belső Kör” minden tagjának, aki a profiloldalán megadta a címét, és ugyanott bejelölte, hogy kér nyomtatott kiadványt. Ha még nincs 444 tagságod, de december 5. vasárnap déli 12 óráig „Belső Kör” csomagot vásárolsz, akkor neked is automatikusan küldjük a könyvet. A könyv csomagban megrendelhető a 444 webshopjában is.

Hollandiában kb. 5 éve felkérték Ewoud Kieft történészt, hogy írjon bevezetőt a Mein Kampf újrakiadásához. A könyv sok országban évtizedekig be volt tiltva, több helyen még most is (Magyarországon nincs). Az először 1925-ben megjelent mű szerzői joga az Eher-Verlagé volt, de miután a kiadót államosították, a jogvédelem a bajor szövetségi államhoz került. A jogvédelem 2015-ben lejárt, azóta a Mein Kampf teljes terjedelmében közkincsnek minősül, és ahol nincs betiltva, ott szabadon újraközölhető.

Hollandiában hosszú vita után végül elvetették a könyv újrakiadását. Ewond Kieft a már megírt elemzését több mint 250 oldalas könyvvé bővítette. Az A tiltott könyv – a Mein Kampf és a nácizmus vonzereje 2017-ben jelent meg, Hollandiában megkapta az év történelmi munkájának járó díjat, most pedig a 444 Makro-sorozatának ötödik darabjaként magyarul is megjelenik.

A szerző nem a II. világháború nagy csatáiról és szörnyűségeiről vagy a Harmadik Birodalom történetéről írt, hanem a németek I. világháború utáni megpróbáltatásairól, a mindenhol jelenlévő utcai erőszakról, a politikai merényletekről és az azokat a nacionalista sajtóban kísérő, gyomorforgató lelkendezésekről, a náci mozgalom megszervezéséről és hatalomátvételi kísérleteiről, a müncheni sörpuccs szereplőinek bohózatba illő peréről és a Mein Kampf legfőbb állításairól és tanulságairól.

A szerző – aki korábban az I. világháborúról és annak következményeiről, illetve lélektani hatásairól írt – a Mein Kampf újraolvasása közben megpróbálta megérteni, milyen érdekek és hiedelmek késztettek arra egyébként akár tisztességes, törvénytisztelő embereket is, hogy fokozatosan, előbb a demokráciát, majd a civilizáció egyre több vívmányát félredobva teljesen átadják magukat az NSDAP militarista, rasszista, antiszemita mozgalmának.

Rengeteg érzékletes példa emlékeztet arra, hogy az I. világháborúban csúcsra jutó militarista világképből egyenesen következett minden. A Németországra nézve egyébként valóban megalázó békekötés után a parlamenti pártoknak visszafogottan kellett viselkedniük, hogy szalonképesek maradjanak a külföldi tárgyalópartnerek és hitelezők szemében, a nácik előtt így nyitva állt az út egy radikális tömegmozgalomhoz.

Több körülmény együttállása játszott közre abban, hogy egy ismeretlen osztrák festő és I. világháborús veterán a Föld egyik legveszélyesebb diktátorává váljon.

Nem Hitler tette először politikai programmá a zsidóellenességet, de előtte senki sem tette az ideológiája központi elemévé az antiszemita gyűlöletet, legalábbis nem ennyire sikeresen. Az antiszemitizmust Párizstól Moszkváig politikai fegyverként alkalmazták, a cári Oroszországban például a vezetés időről időre bűnbakká tette meg a zsidókat, a nyomorgó parasztok pedig pogromokat rendeztek ellenük.

Az I. világháborút kísérő összeomlás után rengeteg menekült érkezett az összeomlott osztrák-magyar monarchiából és az orosz birodalomból, a felük tovább akart utazni Németországból. „Az antiszemita politikusok és tisztségviselők gyakran indokolták ily módon intézkedéseiket: ha nem lépnek, félő, hogy a lakosság sokkal gorombább módon veszi saját kezébe az igazságszolgáltatást” – írja Kieft, aki nem mulasztja el statisztikai adatokkal is igazolni, milyen bődületes hazugságokon alapultak az egyszerre kapitalista csúcsragadozókként és államellenes kommunistákként lefestett zsidók machinációiról szóló mesék.

Az A tiltott könyv érinti a korszakot meghatározó eugenikai trendeket is, amik nélkül a lakosság talán kevésbé lovallta volna bele magát a rasszista fajnemesítésbe. Kieft arról is írt, hogy a jobboldali terroristák sokkal enyhébb büntetéseket kaptak, mint a baloldali politikai merénylők, amiben annak is lehetett szerepe, hogy az új szovjet állam éppen világforradalommal fenyegetett.

Utólag azt a legnehezebb megérteni, hogy az emberek többsége akkoriban mennyire híján volt az iróniának és a cinizmusnak, és mennyire fogékonyak voltak az őszintének, tisztának tűnő érzelmekre, a hangzatos, pátoszos beszédekre (illetve a giccsre). Elképesztő, hogy a müncheni sörpuccs perének tárgyalásán milyen szinten fogta a bíróság Hitler pártját, a bíró és a vád sem győzte dicsérni, Fodor László magyar karikaturistát pedig nem engedték be a tárgyalásra, miután ilyen karikatúrákat merészelt rajzolni:

Több politikai merényletet és azok gyomorforgató fogadtatását is felidézi a könyv, például a zsidó származású Kurt Eisnerét, a világháború utáni első bajor miniszterelnökét. De a legerősebb a Matthias Erzberger elleni gusztustalan hecckampányról, a meggyilkolásáról és az azt követő nacionalista ujjongásról szóló rész. A katolikus Centrumpárt balszárnyának vezetője írta alá az I. világháborút lezáró compiègne-i fegyverszünetet, ami miatt 1921-ben a Fekete-erdőben töltött szabadsága alatt szélsőséges nacionalisták agyonlőtték. (A gyilkosait egyébként egy ideig Gömbös Gyula rejtegette, de leleplezte őket a fehérterror krónikása, Fényes László, aki ezután nem sokáig maradhatott Magyarországon, az 1920-as évek közepén Bécsbe emigrált.)

A könyvet végigkísérik a Nyugat aktuális politikai vitáival vonható párhuzamok is, és a kérdés, hogy vajon képesek vagyunk-e tanulni a nácizmus következményeiből, és végre meg tudjuk-e érteni, milyen folyamatok vezettek el oda, ahonnan már nem volt visszaút. „Leginkább talán az a szégyentelenség juttatta eszembe a mai aktuális történéseket, amellyel Hitler védelmébe veszi a tényektől mentes populizmust. A kijelentését, hogy az emberek jó részét egyszerűen nem érdekli, hogy az állításokat alátámasztják-e tények, mert vakon elhiszik a nekik tetsző történeteket, naponta bizonyítják a Trump-hívekről szóló beszámolók” – írja Kieft, aki szerint a történelem fintora, hogy a posztmodernizmus hatására éppen a progresszív és a tudományos körökben tagadják már évtizedek óta, hogy létezik objektíven megismerhető valóság.

Az A tiltott könyv olvasása közben felmerült kérdéseinkre Ewoud Kieft válaszolt.

444: Miért döntött úgy, hogy elsősorban a nácik hatalomátvétele előtti időkről ír?

Ewoud Kieft: Számomra mindig az a kérdés volt a leglenyűgözőbb, hogy a nácik hogyan juthattak hatalomra. Gyerekkoromban Hollandiában mindig nagy érdeklődés övezte a II. világháborút, de leginkább az emlékezés terén: tisztelegtek a megszálló Harmadik Birodalom áldozatainak emléke előtt, undorodtak az iszonyatos nácizmustól, és arra figyelmeztettek, hogy szabad társadalomként soha többé nem engedhetjük meg, hogy a kegyetlenségek újra megtörténjenek. De azt a kérdést, hogy hogyan kerülhettek hatalomra a nácik a weimari köztársaság idején, és hogy miért támogatták őket olyan sokan, ritkán tették fel, nemhogy megválaszolták volna. A megemlékezés inkább hasonlított vallási szertartáshoz, amiben a nácizmus a gonosz megtestesülése volt. Az ilyenfajta misztifikációk valójában megakadályozhatják a legfontosabb dilemma megértését: mi volt a nácizmus vonzereje?

A kérdés megválaszolásához azt az időszakot kellett vizsgálnom, amikor az emberek valóban választhattak, hogy támogatják vagy elutasítják-e a nácikat. Az 1920-as években és az 1930-as évek elején látható volt, hogy vonzódtak az emberek a náci ideológiához, egyszerűen azért, mert egyetértettek vele. 1933-tól az egész dinamika megváltozott.

Volt bármi olyasmi, amit a Harmadik Birodalom tett, és amire a Mein Kampfban nem utaltak már ígéretként (legalább a sorok között)?

Visszatekintve egyértelmű, hogy a nácizmus legtöbb, elképzelhetetlenül erőszakos és borzalmas tettét – az európai országok bekebelezését a Lebensraum létrehozására, az eugenikai erőfeszítéseket és természetesen a holokausztot – a nemzetiszocialista ideológia alapvető részeként nyersen kihirdették a Mein Kampfban. Hitler a Lebensraum létrehozását a német nép számára a német gazdaság egyetlen életképes jövőjeként mutatja be. Az eugenika az emberiség végső célja abban a világi vallásban, amit Hitler a Mein Kampfban hirdet. A zsidó nép erőszakos elpusztításának szükségességét (nemcsak Európában, hanem világszerte) Hitler alaposan kifejti, a kifejezés, amit használ, az „Ausrottung”, azaz a „kiirtás”. És bár azt nem mondja, hogy ezt gázkamrák használatával kellene megtenni, azt azért kijelenti, hogy az alkalmazott erőszaknak mindenre kiterjedőnek kell lennie, és senkit sem szabad életben hagyni, mert mártírokká válnának.

Utólag talán az a legmegdöbbentőbb, hogy az embereket sokkolta, hogy Hitler valóban megtette, amit megígért.

Ahogyan azt sok történész kiemelte, amikor Hitler az 1920-as évek végén és az 1930-as évek elején mainstream politikussá vált, természetesen kicsit lejjebb csavarta az antiszemita kirohanásait. De abban az időben Németországban mindenki biztosan tudta, hogy a nácizmus erősen antiszemita. És már 1933-ban megindultak az első antiszemita akciók. Ennek ellenére sokan továbbra is alábecsülték, hogy Hitler milyen messzire hajlandó elmenni az antiszemitizmusában. Azt hiszem, lényegében nem fogták fel, hogy Hitler számára a nagy háború soha nem ért véget, és neki a háború azt jelentette, hogy a legkönyörtelenebb intézkedések is megengedettek.

Hogyan lehetséges, hogy bár a gyűlöletbeszéd és az uszítás akkoriban is törvénybe ütközött, az újságok és a nacionalisták – és persze legfőképp a nácik – ilyen szörnyű nyelvezetet használhattak, fajgyűlöletet szíthattak és népirtást hirdethettek?

Ha megnézzük a fegyveres szabadcsapatok (Freikorps) tagjai által végrehajtott több száz politikai merénylet elkövetőinek 1920-as évekbeli periratait, egyértelmű, hogy a bírók többsége erősen rokonszenvezett a szélsőségesen nacionalista tettesekkel. A weimari köztársaság egyik nagy gyengesége volt, hogy a bírói kar többnyire még mindig a régi porosz nacionalista elitből állt, ami nem ismerte el az új köztársaság alapjait és a bukott birodalom helyreállításának híve volt.

Még Anton von Arco auf Valley-t, a bajor miniszterelnök gyilkosát is szinte azonnal „rehabilitálta” ugyanaz a bíró, aki halálra ítélte őt: Arco büntetését néhány év börtönre módosította. Ezeknek a bíróknak kellett volna óvniuk a törvényeket a gyűlöletbeszéddel és az erőszakra való uszítással szemben, de még csak azokat sem ítélték el, akik tényleg elkövettek erőszakos bűncselekményeket, nemhogy a gyűlöletkeltő nyelvezet terjedését próbálták volna megakadályozni.

Az antiszemitizmus a társadalom minden szintjén jelen volt. Mi volt a legfőbb oka annak, hogy nemcsak az alacsonyan képzett veteránok, hanem a felsőbb osztályok magasan kvalifikált politikusai és üzletemberei is fogékonyak voltak az egész világ ellen szőtt zsidó összeesküvés mítoszára?

Az antiszemitizmus Európában mindig is létezett a társadalom jól képzett, magasabb osztályaiban. A nagyon elitista Deutschnationale Volkspartei pártprogramjában hivatalosan is szerepelt antiszemita pont. Ezeknek a tradicionális eliteknek – amik olykor még feudális struktúrákban gyökereztek – a zsidó csoportok a társadalom és a gazdaság modernizációjának legveszélyesebb részeit szimbolizálták: a multinacionális vállalatokat, a pénzügyi rendszert, a modern médiát, a jogászokat.

Ugyanakkor a szemükben az új szocialista mozgalmaknak is zsidó gyökereik voltak, és nem csak azért, mert néhány kiemelkedő szocialista politikus és aktivista zsidó volt, mint Eduard Bernstein, Rosa Luxemburg vagy Kurt Eisner. Az egész elképzelés, amit a nácik hirdettek, azaz hogy a hagyományos rendet és azzal együtt a régi elit kiváltságait – a náci ideológiában a zsidókkal szinonim – modernizációs erők fenyegetik, pontosan az a felfogás, ami már jelen volt az elit körökben.

Van arról valami elképzelése, hogyan lehetett volna a legegyszerűbben megakadályozni a náci diktatúrát? A pártok, a rendfenntartó szervek vagy a média tehettek volna többet Hitler mozgalma ellen Németországban?

Igen, azt hiszem, tehettek volna. Már említettem, hogy a weimari köztársaságban sok bíró nem ismerte el az új államformát. Nem lett volna szabad megengedni, hogy megtartsák a pozíciójukat, mivel ezek a bírók az ellen az alkotmány ellen cselekedtek, amit meg kellett volna védeniük. Le kellett volna váltani őket. A weimari köztársaság és a szociáldemokrata vezetőinek másik gyengesége a Freikorps felhasználása a kommunista felkelések leverésére. Ez végzetes csapást mért a németországi szociáldemokrata mozgalom egységére és erejére. (Bár az orosz forradalom hatása miatt nagyon ügyesnek kellett volna lenni, hogy megakadályozzák a kommunisták és szociáldemokraták összecsapását.)

A lényeg szerintem az, hogy nem védték eléggé határozottan a demokráciát. Rengeteg pillanat volt, ami megmutatta ezt. A legdrámaibb az volt, amikor Hitler 1933-ban hatalomra került, és a náci kormány szétverte az összes ellenzéki pártot. Ezek a pártok nem szerveztek tüntetéseket, nem tiltakoztak. Együttműködtek és feloszlatták magukat. Úgy gondolom, a demokráciába vetett hit és meggyőződés hiánya volt a nácik sikerének legfontosabb oka.

A Mein Kampfban Hitler újra és újra leleplezi a saját módszereit és taktikáit. Ezt hogyan úszhatta meg még azután is, hogy bevallotta, hogy néha hazudik is a követőinek?

Először is a Mein Kampf többnyire egyfajta oktatókönyvként íródott a náci párt 1925-ös újraszervezéséhez, elvégre Hitler akkor írta meg, amikor egy sikertelen puccs után bebörtönözték. Ő a Mein Kampfra sosem a tömegekhez eljutó szövegként tekintett, bizonyára tudta, hogy a könyv nem a leghatékonyabb módja a tömegek megszólításának, inkább preferálta a filmeket, plakátokat stb.

De még így is lenyűgöző, hogy Hitler láthatóan nem aggódik, amikor a Mein Kampfban különféle változatban leírja: a politikában a tények nem sokat számítanak, „mert a nagy tömeg nem bölcsekből áll”.

A politika lényege nem a tényszerűség vagy a tudomány. A politika vallásként működik, ezt ismétli Hitler újra és újra a Mein Kampfban. A politika arról szól, hogyan lehet hitet adni az embereknek. Hitler szerint az a liberális és szociáldemokrata pártok gyengéje, hogy túl racionálisak, nem tudják, hogyan kell hitet adni az embereknek. És ezért – érvel Hitler – a nemzetiszocializmusnak új vallásnak kell lennie, ami a jó és a rossz közötti kozmikus harcot hirdeti.

Hitler azt írja, hogy egy politikus simán hazudhat, és amíg a hazugságot újra és újra elismétli, a követői nem törődnek az objektivitással. Az foglalkoztatja őket, hogy valami nagyhoz tartozzanak és győzzenek. Ebből is látszik, hogy a háborús logika elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük Hitler (és a hívei) gondolkodását. A háborúban az emberek inkább a győzelemmel foglalkoznak, mint az igazmondással, a háborús propagandának nem tényszerűnek, hanem hatékonynak kell lennie.

Filozofikusabb megközelítésben Hitlert utilitaristaként kell felfogni: abban a biológiai valóságban, amiben élünk, az „igazság” mint koncepció az a gondolat, amelyik győz. Meg kell nyerned a csatát, aztán a világról alkotott elképzelésed automatikusan „igazsággá” válik. (A történelmet a győztesek írják.)

A Mein Kampfon kívül melyik a legfontosabb Hitlerről szóló könyv? A saját könyved mellett melyik könyvet ajánlanád az olvasóknak?

A leglenyűgözőbb könyv, amit Hitlerről olvastam, Sebastian Haffner Egy német története – Emlékeim (1914-1933) című műve, mert ez a könyv nemcsak egy politikai harcot tár fel, hanem egy személyeset is: az ellenség, amit Haffner megpróbál megérteni és legyőzni, nem egy önmagán kívüli gonosz, hanem ott van a világban, amiben felnőtt, sőt jelen van önmagában is. Úgy gondolom, ez a felismerés elengedhetetlen a demokrácia tekintélyelvűséggel és rasszizmussal szembeni erőteljes védelméhez.

A 444 MAKRO legújabb száma, az A tiltott könyv – a Mein Kampf és a nácizmus vonzereje automatikusan jár a „Belső Kör” minden tagjának, aki a profiloldalán megadta a címét, és ugyanott bejelölte, hogy kér nyomtatott kiadványt. Ha még nincs 444 tagságod, de december 5. vasárnap déli 12 óráig „Belső Kör” csomagot vásárolsz, akkor neked is automatikusan küldjük a könyvet. A könyv csomagban megrendelhető a 444 webshopjában is.

Alice Sebold amerikai írónő bocsánatot kért attól a férfitól, akit a megerőszakolásáért 1981-ben igazságtalanul börtönbüntetésre ítéltek, de a múlt héten felmentettek.

Anthony Broadwater 16 évet ült börtönben, 1998-ban szabadult, de azóta is szerepelt a szexuális bűnözők nyilvántartásában. Az ügyvédei által kiadott nyilatkozatában a férfi azt írta, megkönnyebbült, hogy az írónő bocsánatot kért".

Alice Sebold a bocsánatkérésében úgy fogalmazott:

„Leginkább azt sajnálom, hogy igazságtalanul megfosztották az élettől, amit élhetett volna, tudom, hogy semmilyen bocsánatkérés nem változtathatja meg azt, ami önnel történt, és soha nem is fogja.”

Sebold Lucky címmel írt könyvet a megerőszakolásáról, a könyv több mint 1 millió példányban kelt el és elindította az írói karrierjét.

A kötet kiadója bejelentette, hogy leállnak a mű terjesztésével, amíg azon dolgoznak az írónővel, hogyan lehet átírni azt.

Seboldot 18 évesen erőszakolták meg. Egy hónappal később látott egy fekete férfit az utcán, akiről azt hitte, hogy a támadója, és hívta a rendőrséget. Broadwatert őrizetbe vették, mivel látták akkor a környéken. A rendőrségi azonosítás során Sebold ugyan nem őt, hanem egy másik férfit jelölt meg, Broadwater mégis bíróság elé került, és a tárgyaláson Sebold a támadójaként azonosította. A vallomása és hajszálak elemzése alapján mondták ki bűnösnek a férfit.

Az igazságtalan ítéletre akkor derült fény, amikor a Lucky filmadaptációján dolgozó producerben kérdések merültek fel az esettel kapcsolatban, és magánnyomozót fogadott. „Feltűntek bizonyos dolgok, amik az amerikai büntetőjogi rendszerben szokatlanok voltak, különösen az, hogy Alice először más embert azonosított a támadójaként, Broadwater mégis bíróság elé került” – mondta Timothy Mucciante.

Broadwatert november 22-én mentették fel, miután az ügy újravizsgálása során arra jutottak, hogy elégtelen és mostanra hiteltelenné vált bizonyítékok alapján ítélték el. (BBC via MTI)

Öt nappal azután, hogy 57 éves lett, meghalt Tor „Apetor” Eckhoff norvég videós, aki a furcsa, de kedves téli úszóvideóiról volt ismert. Úgy halt meg, ahogy élt: jég alá esett a Youtube-csatornája új videójának forgatása közben.

Apetor 2006-ban kezdett el videókat feltölteni, és a 2010-es évek közepén vált híressé. A videóiban gyakran korcsolyázott és úszott jéghideg vízben, mindig alsónadrágra vetkőzve, miközben rengeteget fogyasztott a kedvenc Vikingfjord vodkájából.

Apetor halálhíre öt nappal azután érkezett, hogy közzétette a legutóbbi videóját, aminek az volt a címe: „I am Not Dead, I am 57 Today".

(Know Your Meme)

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a szövetségi tagországok külügyminisztereinek rigai találkozóján azt mondta, Oroszországnak súlyos politikai és gazdasági következményekkel kell szembenéznie, amennyiben katonai erőszakot alkalmaz Ukrajna ellen.

A lett fővárosban tartott kétnapos tanácskozót lezárva Stoltenberg azt mondta: az orosz vezetés továbbra is folytatja az agresszív és destabilizáló akcióit a szomszédja ellen, és nagymértékű katonai csapatösszevonásokat hajt végre az ukrán határon.

Stoltenberg szerint a lehetőségek széles skálája áll a NATO rendelkezésére (többek között gazdasági és pénzügyi szankciók, politikai korlátozások), hogy fellépjen Oroszországgal szemben, ha még egyszer erőszakot alkalmaz, egy független szuverén állam, Ukrajna ellen.

„2014-ben Moszkva törvénytelenül annektálta a Krím-félszigetet, és ezzel kollektív védelmünk hidegháború óta legmagasabb fokú megerősítését aktiválta” – mondta.

Stoltenberg a Reuters brit hírügynökségnek azt is mondta, hogy Oroszországnak megvan a lehetősége, hogy párbeszédet folytasson.

A főtitkár visszautasította azokat a vádakat, amik szerint a NATO a Fekete-tengeren folytatott hadgyakorlataival provokálja Oroszországot, a moszkvai vezetést viszont azzal vádolta meg, hogy a hadgyakorlatokat ürügyként használja fel más országok megtámadására. (MTI)

Döntetlennel ért véget az ötödik parti is a címvédő norvég Magnus Carlsen és orosz kihívója, Jan Nyepomnyascsij között a dubaji sakkvilágbajnoki döntőben, így az állás 2,5-2,5.

Most megint Nyepomnyascsij volt a világos bábukkal. A végig kiegyenlített küzdelem aztán a 43. lépésben lépésismétléssel zárult újabb remivel.

A hatodik parti pénteken lesz. Akkor a 2855 Élő-ponttal világelső Carlsen játszik majd világossal, a 2782 pontjával ötödik Nyepomnyascsij pedig sötéttel.

A 14 meccsesre tervezett csatában a győztes az lesz, aki eléri a 7,5 pontot. Döntetlennél rövidített játszmák következnek. A vb-döntő összdíjazása 2 millió euró, amiből a győztes 60 százalékot, a vesztes 40 százalékot kap. Ha rövidített játszmák döntenek, a pénzelosztás aránya 55-45 százalék.

A párharc, amit a Dubajban zajló világkiállításon rendeznek meg, legkésőbb december 16-ig tart. A két nagymester összecsapásáról itt írtunk hosszabban. (MTI)

A koronavírus újabb, a korábbinál fertőzőbbnek tartott variánsának megjelenésével eljött az ideje, hogy az Európai Unió elgondolkodjon a kötelező védőoltás elrendeléséről – jelentette be Ursula von der Leyen Brüsszelben.

Az Európai Bizottság elnöke a koronavírus-járvány újabb hullámának összehangolt tagállami kezelését célzó bizottsági megközelítés ismertetésekor elmondta, hogy szerinte EU-s szintű megbeszélésre van szükség a koronavírus elleni kötelező beoltásról és arról, miként ösztönözhető a védőoltás beadása, ugyanis az EU 450 milliós lakosságának egyharmada még mindig beoltatlan.

De azt is mondta, hogy a vonatkozó döntés meghozatala nemzeti hatáskörbe tartozik. (MTI)

Négyen megsérültek, amikor felrobbant egy régi repülőgép-bomba egy hídnál München forgalmas főpályaudvara közelében. A müncheni tűzoltóság szerint az egyik ember súlyosan megsérült.

Évente több mint 2000 tonna élő bombát és lőszert fedeznek fel Németországban több mint 76 évvel a második világháború vége után is. (Reuters)

Egy emberi jogi szervezet jelentése szerint az elmúlt években több mint 600 külföldön letartóztatott tajvani embert deportáltak Kínába.

A 2016 és 2019 közötti médiajelentések alapján a Safeguard Defenders szerint a deportálásokat „Tajvan szuverenitásának aláásására” és „Peking külföldi befolyásának megerősítésére használták”, és azzal vádolták Kínát, hogy „levadászta” ezeket a tajvaniakat.

A magát független nemzetnek tartó Tajvan régóta ragaszkodik ahhoz, hogy a külföldön letartóztatott tajvaniakat vissza kell küldeni a szigetre. Peking viszont Tajvant szakadár tartománynak tekinti, ami Kína része.

A spanyolországi székhelyű csoport szerint a Kínába küldött tajvaniaknak „nincsenek ott gyökereik és családjaik”, és Kínában üldöztetés és súlyos emberi jogi visszaélések veszélye fenyegeti őket.

A Safeguard Defenders szerint több ország megsérti a nemzetközi emberi jogi törvényeket a Pekinggel kötött kiadatási szerződések betartásakor, a legtöbb tajvani embert Spanyolország és Kenya toloncolta ki Kínába. Kenyában 2016-ban a hatóságok megvédték a döntésüket, hogy Kínába küldték kínaiak és tajvaniak egy csoportját (akik közül néhányat felmentettek), mondván, az afrikai ország nem ápol diplomáciai kapcsolatokat Tajvannal.

2017-ben Tajvan többször is megpróbált tárgyalni a kambodzsai hatóságokkal , hogy vonják vissza néhány tajvani Kínának való kiadatását, de nem jártak sikerrel.

Kína a múltban azzal érvelt, hogy a tajvani gyanúsítottakat bizonyos esetekben ki kellene adni Kínának, mivel az áldozataik között szárazföldi kínaiak is voltak.

A jelentés nem közölt információt a Kínának kiadott tajvaniak sorsáról, de a kínai tévében legalább két embernek kellett nyilvánosan bocsánatot kérnie. (BBC)

Egyhangúlag, 9 szavazattal döntött a monetáris tanács a jegybanki alapkamat 2,10 százalékra, az egynapos és egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatának 3,05 százalékra, az egynapos jegybanki betét kamatának 1,15 százalékra emeléséről a novemberi kamatdöntő ülésén – olvasható a Magyar Nemzeti Bank rövidített jegyzőkönyvében.

Eszerint a tanács tagjai egyöntetűen amellett érveltek, hogy az inflációs kilátásokban bekövetkező hosszabb távú, belső fundamentális változásokra reagálva nagyobb mértékű és hosszabb ideig tartó monetáris politikai szigorítás szükséges. E tényezők az alapkamat-emelési ciklus ütemének gyorsítását indokolták.

A tanács a hosszabb távú inflációs kilátások megváltozására az alapkamatemelési ciklus gyorsításával reagál, míg a rövid távú pénz- és árupiaci kockázatok kezelése leghatékonyabb eszközének az egyhetes jegybanki betét kamatát tartja. Ezért egyetértettek abban, hogy az egyhetes betéti eszköz kamatát a jegybanki alapkamat fölé szükséges emelni, és a rövid távú kockázatok fennállásáig az alapkamat felett kell tartani. (MTI)

A Budapest Bike Maffia biciklis szervezet arról számolt be a Facebookon, hogy kaptak egy üzenetet a Hivatal kávézótól, hogy gyűjtöttek nekik és a rászorulókat támogató Heti Betevőnek 140-140 ezer forintot.

„Na de hogy! A kávézó dolgozói találtak lomtalanításnál egy nagy vagon E.T-t . Igen SOK SZÁZ MŰANYAG FRÖCCSÖNTÖTT E.T.-t. :DD”

– írják.

A kávézó dolgozói nem kirakták a pultra meg az asztalokra a figurákat, és azt kérték a vendégektől, hogy adjanak egy-egy E.T.-ért annyit, amennyit akarnak, azt pedig felajánlják jótékony célra.

Mindenkinek nagyon vidám jó reggelt kívánok! A két legfontosabb hírünk:

1. Tél van.
2. Egy éve tudtuk meg, hogy Meseország tényleg mindenkié: egy éve tudtuk meg, hogy azt Alaptörvény megszövegező Fidesz-alapító, Szájer József volt az az EP-képviselő, akit a legdurvább koronavírus-lezárások idején egy férfiakkal teli orgiából az ereszcsatornán menekülve, vérző kézzel, ecstasyval a hátizsákjában talált meg a belga rendőrség.

De nem élhetünk mindig csak a múltnak, hiszen Magyarország előre megy, nem hátra… >>>

4 kiemelt cikkünk:

• A nyugati országok tehetnek az omikron kialakulásáról?
  
• Egy példa, hogy mennyire kuszálódott össze hétfő óta a járványjelentésben szereplő lélegeztetettek száma
  
• Hová tűnt az ellenzék?
• A magyar történelem legbénább kormányzati kampányplakátja

Aki pedig lemaradt volna Sarkadi Zsolt könyvbemutatójáról, az itt tudja visszanézni.

Ez a 444 reggeli, napindító hírlevele, erre és a többi hírlevélre itt lehet feliratkozni.

A hétvégén Nagy István agrárminiszter a Facebook-oldalán lendületből nekiment Bige Lászlónak, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosának. Bige most hosszú közleményben reagált, amikben ilyeneket ír:

• „Az Ön és társai megtévesztő kommunikációjára alapozva kijelenthetem, hogy a termelők, akik nem vették, vagy veszik meg a műtrágyájukat belföldről vagy importból, legkésőbb december elején nagyon rosszul fognak járni. Elsősorban azért, mert lényegesen drágábban fognak hozzájutni. Másodsorban: nem biztos, hogy lesz elegendő. Nyilván ezt Ön nem érti és az elvtársai, akik ezen ügyhöz még hozzászóltak, sem érthetik, mert soha nem dolgoztak olyan helyen, ahol értéket állítanak erő. Arra vannak szakosodva, hogy elköltsék az adófizetők pénzét.”
• „Csak úgy mellékesen, az elmúlt tíz év alatt eljutottunk oda, hogy míg 10 éve 1 euró az 273 forint volt, addig a napokban elérte a 370 fölötti értéket. Magyarul, 27 százalékot veszített a forint az értékéből az Önök 10 éves vezetése alatt.”
  
• „Ön bátorkodott engem megbélyegezni kommunista vörösbárónak. Mielőtt ezt tette, utána kellett volna, hogy nézzen, hogy én nem voltam úttörő, nem voltam KISZ tag, és nem voltam soha egyetlen pártnak tagja, Önnel szemben. És soha egyetlen hatalomnál sem álltam sorba, hogy nyelvemmel tisztogassam a hátsó felét.”
  
• „Ön azt mondja, hogy kiszámolják, mennyivel károsítottam meg a magyar gazdákat. Fentebb már demonstráltam, hogy a valóságban mennyivel gazdagítottuk a magyar termelőket. Arra kérném, hogy kapcsolja fel a villanyt. Megvédik a magyar gazdákat (az egyébként is magas világpiaci áraktól). Arra kérném, hogy nézzen rá a naptárra, mert 2021-et írunk és nem 1950-et.”
  
• „Magyarországnak ilyen... mezőgazdasági minisztere még soha nem volt. Ön politikát akar a világpiaci trendekbe vinni. A világpiaci gáz árat én nem tudom befolyásolni.”

Bige műtrágyás cégcsoportját október végén bírságolta 14,1 milliárd forintra a Gazdasági Versenyhivatal, és hűtlen kezeléssel is megvádolták. Bige bíróságon támadja a gigabüntetést, tagadva a vádakat. Szerinte jól felépített támadássorozat zajlik ellene, „a politikai hatalom törvényesnek látszó módon szeretné ellopni” a cégeit.

Stratégiai szerepet tölt be a hazai élelmiszeripar a magyar gazdaságban, és míg tavaly éves szinten 7 százalékkal, az idei év első kilenc hónapjában 13,5 százalékkal nőtt az ágazat termelési értéke – mondta Nagy István Szerencsen a védjegyhasználati megállapodás aláírásán.

Az agrárminiszter azt mondta, Szerencsen évszázados múltra tekint vissza a cukor- és édesipar. Néhány klasszikus termék a mai napig kapható: például a Szerencsi Retró szelet, a Macskanyelv, az Állat ABC és Vár csokoládék meg a különleges, kézzel készített konyakmeggy.

Ezek a termékek már a Szerencsi Bonbon Kft.-hez kötődnek, ami az 1996-os alapításától kezdve azért dolgozik, hogy a nagy szaktudást, odaadást és tapasztalatot kívánó helyi édességgyártást megmentsék, és ezzel együtt ápolják és öregbítsék a város hírnevét – mondta.

2018 decemberében jelentették be, hogy az édességeknél a Szerencsi védjegy használatát a Nestlé átengedi a Szerencsi Bonbon Kft.-nek, így ismerve el azt a szolgálatot, amit a vállalkozás a szerencsi édességgyártás tradíciójának megőrzése érdekében végez. A miniszter közölte, hogy most újabb döntés született: a nemzetközi cég ugyanis a Szerencsi védjegy használatát és a márkához kötődő „piros masnis cica” ábrás védjegy tulajdonjogát átadja Szerencs városának, a település pedig annak használatát ingyenesen biztosíthatja a Szerencsi Bonbon Kft.-nek.

A családi vállalkozás most három telephelyen 150 főt foglalkoztat, de a Szerencsi csokoládé védjegyének használatával és a hozzáadott érték üzleti eredményeivel, akár további munkahelyeket is teremthet – mondta.

Nagy István arról is beszélt, hogy a magyar élelmiszeriparban kb. 11 ezer termékvédjegy van, emellett több mint 40, minőséget tanúsító védjegy. Ezek kiemelt szereppel bírnak, hiszen a márkanév, a logó, a színhasználat mind azt a célt szolgálják, hogy az adott termékek egyediek, könnyen megkülönböztethetők legyenek és garanciát jelentsenek a minőségre. A Szerencsi ezt már közel 100 éve tudatosan használja termékei megkülönböztetésére, így ha bárki meglátta és a mai napig meglátja a levédett logót, a különböző ábrákat, akkor biztos lehet abban, hogy a megszokott minőséget fogja kapni a pénzéért – mondta Nagy.

A Nestlé Hungária közölte, hogy a Nestlé 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. A cég Magyarországon három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában összesen több mint 2400 embert foglalkoztat.

A Nestlé szerencsi gyárának éves kapacitása meghaladja a 40 ezer tonnát, amivel a gyár a Nestlé meghatározó, 30 exportpiacot ellátó kávé- és kakaóitalpor gyártási központja Kelet-Közép-Európában – írták.

Az elmúlt években a Nestlé 9 milliárd forint értékű fejlesztést hajtott végre a térségben, ennek 76 százalékát a szerencsi üzemre fordította. A 2021 őszén bejelentett büki beruházásával a cég már 185 milliárd forintot meghaladó értékben fektet be, és továbbra is hosszú távú magyarországi jelenléttel tervez.

A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, ezek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának. (MTI)

Nincs bizonyíték arra, hogy a meglévő vakcinák ne nyújtanának védelmet az omikron variáns ellen – közölte az Oxfordi Egyetem, miközben a tudósok az új Covid-19 mutációt vizsgálják.

„Annak ellenére, hogy az elmúlt évben megjelentek új változatok, a vakcinák továbbra is nagyon magas szintű védelmet nyújtanak a súlyos betegségek ellen, és egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy az omikron ettől eltérő lenne” – közölte az egyetem.

A BioNTech és a Pfizer vakcinája valószínűleg erős védelmet nyújt az új omikron variáns által okozott súlyos betegségek ellen – mondta a BioNTech vezérigazgatója a Reutersnek.

Korábban a Moderna vezérigazgatója azt mondta, lehet, hogy a vakcinák kevésbé védenek majd az omikron variánstól, de adatok híján ezt még nem tudjuk biztosan. (Bloomberg, Reuters)

Az elmúlt két hónapban az akkor még ismeretlen tettes Barcson két nyitva felejtett autóból vitt el készpénzt, és több ingatlanba is besurrant, ahonnan többek között készpénzt, élelmiszereket, dohányt, szeszes italokat, illetve különböző műszaki cikkeket lopott el.

A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság Tevékenység-irányítási Központjába hétfő hajnalban érkezett bejelentés arról, hogy az egyik barcsi utcában a tulajdonos megzavart egy betörőt, aki elmenekült. A rendőrök nem sokkal később elfogták a feltételezett elkövetőt. A police.hu a tolvajról azt írja:

„Az egyik ház hűtőjéből még a születésnapi tortát is ellopta, ráadásul elfogásakor is lopott sütemény volt nála.”

A Barcsi Rendőrkapitányságon a 25 éves férfit lopás miatt hallgatták ki, és olyan részletes vallomást tett, hogy még több olyan bűncselekményt is bevallott, amikről a hatóság sem tudott. Ezeknek a felderítése most is folyik. A nyomozók az alsószentmártoni lakost bűnügyi őrizetbe vették és előterjesztést tettek letartóztatásának indítványozására. (police.hu)

Súlyosabban büntetik a jövőben az állatok megmérgezését, szigorúbban lépnek fel a szaporítók ellen, és az állatviadalokon való részvétel is bűncselekménynek számít, miután az Országgyűlés elfogadta a fideszes képviselők által benyújtott, az állatok védelme érdekében szükséges egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosítását.

A jogszabály – amit 168 igen szavazattal, egyhangúlag fogadott el a Parlament – a büntető törvénykönyv mostani szabályozásához képest bővíti a természetkárosítás, az állatkínzás és a tiltott állatviadal szervezésének minősített eseteit.

A jövőben szigorúbban lehet fellépni többek között a különös visszaesőkkel, a haszonszerzési céllal működtetett szaporítótelepekkel és azokkal szemben, akiket korábban már az állatok tartásával összefüggő tevékenységtől eltiltottak.

Ezentúl már a méreg vagy csalétek kihelyezésének előkészülete is büntetendő.

Bővült az állatkínzás minősített eseteinek köre a nagy nyilvánosság előtti elkövetéssel, az állattartástól való eltiltás alatti állatkínzással és állatkínzás elkövetésével tiltott állatviadal szervezését vagy állatkínzást követő két éven belül.

Magasabb büntetési tétel, egytől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki a méreg alkalmazásával vagy az élet kioltására alkalmas csalétek kihelyezésével több állat pusztulását okozó, illetve a különös visszaesőként történő állatkínzás elkövetéskor.

Az állatkínzás minősített esete lett a szaporítás, amit szintén egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnek.

Az állatviadalok szervezői mellett mostantól a résztvevőket is büntetik, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel.

Állat esetében az elkobzás végrehajtásának általános lépéseit (különösen a megsemmisítést) nem kell elvégezni.

A törvény legtöbb rendelkezése január 1-én lép hatályba. (MTI)

„Hát ez tényleg… A világon nincs ilyen!” (Hajdú B. István)

Ki hitte volna, amikor öt éve brüsszelezős, majd sorosozós és migránsozós kormányzati hirdetésekkel plakátolták tele az országot, hogy egyszer eljön ez a pillanat is? Jó ideje láthatók a jelei annak, hogy Arthur J. Finkelstein 2017-es halálával valami nagyon fontos alkotóelemet veszített el a kormánypárti kommunikáció. Elég csak megnézni, hogy két éve milyen semmitmondó stockfotókkal hirdették a magukat komolynak képzelő fideszes lapokat:

Amióta pedig nyáron emojikkal plakátolták tele az országot, nem lennénk annyira meglepve, ha hamarosan már nem is lenne emberi szöveg, csak rajzolt csontok a hirdetőoszlopokon, amikből esetleg kutyaugatás szólna. De ott még nem tartunk.

Hanem éppen ott, hogy „Kormány Információ” felirattal ezt üzeni a népnek az ország legnagyobb hirdetője, a magyar állam:

„Magyarország előre megy! Nem hátra.”

Magasabbról, erősebben, büdösebbet

Nem ismerem a magyar történelem összes kormányzati plakátját, és szinte biztos, hogy a Horthy-korszakban és a szocializmusban voltak ennél durvábbak, de bénább, ostobább plakát valószínűleg akkor sem, demokratikus korban pedig biztosan nem.

Hiszen mit állít ez a plakát? Hogy Magyarország előre megy! (Üvöltve Európába.) Szó szerint természetesen semmi értelme a mondatnak, hiszen az ország nem megy sehová. Átvitt értelemben viszont az üzenet az országot egy géphez hasonlító „Magyarország működik” szlogen továbbgondolása. A gép forog, az alkotó megyen…

A magát folyton konzervatívnak nevező kormány – aminek a képviselői épp azon méltatlankodnak, hogy az ellenzékiek nem tisztelik az adventet – ennél balosabb, progresszívebb jelszót ki sem találhatott volna. Jó, hogy nem „Gyorsabban, magasabbra, erősebben!”, „A végtelenbe és tovább!” vagy „Húzzatok már a picsába ezzel. Gyerünk előre!” az új szöveg.

Az állampolgárok ebből már tényleg semmilyen információt nem tudnak kinyerni, esetleg valami olyasmit leszámítva, hogy: „Nem néz jobbra-balra, előre megy, nem pofázik!”, de erre talán nem kell külön emlékeztetni senkit.

Ment a hűtlen kezelés nehéz fejjel

Ez első látásra még csak nem is olyan pofátlan húzás, mint az, hogy kormányzati tájékoztatásnak álcázva, mindent magasról leszarva uszítanak a legnagyobb ellenzéki párt vezetője ellen, de azért itt is felmerül a hűtlen kezelés gyanúja. (Emlékeztetőül: 2006-ban az MSZP is azzal kampányolt, hogy „ne forduljunk vissza”, csakhogy az választási kampány volt, és az MSZP finanszírozta, nem pedig a központi költségvetésből ment. Egy párt pedig akár azzal is kampányolhat, hogy „Megcsináltuk”, sőt azzal is, hogy „IGEN”, de azt az állam legalább nem nevezi pártoktól független tájékoztató plakátnak.)

A kampányhoz kapcsolódó videóból persze még világosabban kiderül, hogy ez megint a fideszes mitológiában az egyszemélyes ellenzéknek számító Gyurcsány Ferenc ellen készült, és egészen látványosan fideszes kampányvideó:

A Nemzeti Nyomozó Iroda korábban elutasította Hadházy Ákos feljelentését, szerintük a kormány gyurcsányozós plakátjain „egyszerűen megfogalmazott kérdések szerepelnek, a nyilvánosság véleményének felmérése céljából”.

Természetesen nem kell félteni Rogán Antalékat, a gazdasági világválság közepén is biztosan telik majd ennél karakteresebb kampányra rasszista őrjöngéssel és habzó szájú buzizással.

Szlovéniában végleg felfüggeszthetik a Johnson & Johnson leányvállalata, a Janssen koronavírus elleni, egy adagból álló oltásának alkalmazását, miután kiderült, hogy összefüggés van egy haláleset és a vakcina használata között – jelentette be Janez Poklukar egészségügyi miniszter. Azt mondta, a vakcinát a jövőben csak „kifejezett kérésre” adják be.

Poklukar a sajtótájékoztatóján azt mondta: a haláleset kivizsgálására külön szakmai bizottságot hoztak létre, ami mostanra igazolta, hogy összefüggés volt szeptemberben egy 20 éves nő halála és az említett vakcina alkalmazása között.

Zoran Simonovic, a bizottság koordinátora azt mondta: az öttagú testületnek egy neurológus, egy virológus, egy belgyógyász, egy gyógyszerész és egy járványügyi szakember is a tagja volt.

Megállapították, hogy a fiatal nőnél a vakcina belső vérzéshez vezető immuntrombocitopéniát váltott ki, ami a véralvadást elősegítő vérlemezkék, a trombociták számának veszélyes mértékű csökkenését jelenti, ami miatt a vér nem tud megalvadni. A halál oka trombotikus stroke, azaz agyvérzés volt – mondta. „A 20 éves nőnek korábban nem volt olyan betegsége, ami befolyásolhatta volna a tünetek megjelenését az oltás után” – mondta a szakember.

Szlovéniában a terhes nők kivételével minden felnőttnek elérhető volt a Janssen-vakcina, és eddig 120 000 embert oltottak be vele.

A fiatal nő esete a második az országban, amiben összefüggésbe hozható a vérrögképződés a vakcina felvételével. Egy másik fiatal nőnél is súlyos mellékhatások alakultak ki az oltás után, de időben kapott orvosi ellátást, így felépült.

Eközben második hete lassul a járvány terjedése Szlovéniában. Mára 2482 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak, és a fertőzés 16 beteget ölt meg. Kórházban 1128 beteget ápolnak, közülük 280-an vannak intenzív osztályon. A valamivel több mint 2 millió lakosú országban eddig 1 230 177-en kaptak védőoltást, közülük 1 148 063-an már a második adagot is felvették. (MTI)

Aljakszandr Lukasenka a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek azt mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnök meghívására a Krímbe készül hivatalos látogatásra, ami egyet jelent majd az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt félsziget feletti orosz fennhatóság elismerésével, az ENSZ-tagállamok túlnyomó többségével szemben.

Lukasenka újságíróknak azt mondta:

„Ha már én, az elnök oda (a Krímbe) érkezem, az orosz elnökkel együtt, akkor hallgasson ide, ez mi más lenne, mint elismerés. Ez le van vajazva, ahogyan Oroszországban mondják.”

Szerinte közte és Putyin között nem kérdés, hogy ő a Krímet orosz területnek tekinti. Pedig Lukasenka 2017-ben még olyanokat mondott, hogy Ukrajnának egységesnek kell maradnia. (MTI)

A Parlament nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke, Stummer János azt írja:

„A tegnap nyilvánosságra került LIBE-jelentés alapján Varga Judit hazudott a szeptemberben hazánkba látogató EP-delegációnak, amikor azt állította, hogy »Magyarországon ellenzéki vezetéssel parlamenti vizsgálat folyik a Pegazus-ügyben«.”

Stummer azt írja, ez nem igaz, „Varga Judit félrevezette a delegációt, hiszen épp a Fidesz képviselői szabotálták már el két alkalommal is a vizsgálóbizottság felállítását”, ezért a jobbikos képviselő levélben fordult az EP elnökéhez, hogy a valós helyzetről tájékoztassa.

A Magyar Jeti videója a Pegasus-ügyről:

Varga Judit hétfőn arról posztolt, hogy a LIBE-bizottság őszi magyarországi látogatásáról készült jelentés „ismét negatív színben próbálja feltüntetni hazánkat”.

A nagy beruházásért felelős állami cég, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN) gyorsított eljárásban, december 17-ig várja a jelentkezéseket arra a Fertőrákosra álmodott kisebb-nagyobb épületekre kiírt tenderre – írja az Átlátszó.

A kiírás szerint azért kell sietni, mert ha szünetelne az építkezés a Natura 2000-es területen, azt „az állatvilág valamely eleme azonnal elfoglalja”.

A kormány a környezetvédők, az EU és az UNESCO tiltakozása ellenére tavaly elkezdte a beruházást: 34 ezer m2-t építenek be, lesz szálloda, vitorlásklub, sportközpont, ökocentrum, bungalók, motelek és egyebek. Az SFTFN látványtervei:

A Fertő tónál 30 milliárdból készülő gigaberuházásról videót is készítettünk:

Interjút adott a Szabad Európának Fluor, aki arra a kérdésre, hogy mit csináltak jól Orbán Viktorék 2010 óta, azt válaszolta:

„Nekem ezt egy kicsit nehéz megítélni, de biztos, hogy egy csomó mindent jól csináltak. Például nagyon szépen kettéosztották az országot és rengeteg karácsonyi vacsorát elrontottak. Ha valamit nagyon jól csináltak az abszolút az, hogyan legyenek hatással az emberekre, hogyan bontsanak le mindent módszeresen, szépen, fokozatosan, folyamatosan. Az orwelli kézikönyv ki lett olvasva. Két éve olvastam újra Orwelltől a 84-et és ledöbbentem, hogy: várjál már, itt egy az egyben passzol minden.”

Szerinte az a Fidesz titka, hogy „van egy karizmatikus vezetője, aki után lehet menni”. „Szerintem egy nép, amelyik egészen sokáig infantilizálva volt, és nem nagyon adatott meg a lehetősége, hogy felnőjön és döntsön a saját életéről, egy kicsit hozzászokott az apa szerephez. Hozzászokott ahhoz, hogy van egy apu, aki majd elintézi, aki majd megoldja helyette, még ha néha szigorú is, vagy nem éppen igazságos, de majd ő eldönti helyette, mi, hogyan lesz; irányt mutat és nem kell gondolkodni” – mondta.

Az ellenzéknek elhiszi, hogy ha hatalomra kerül, „talán újra nyugat felé megyünk”. „Mert most, amit hallok, elég lesújtó volt és fájdalmas. Például azt, hogy ha kell, akkor európaivá, liberálissá és érzékennyé vernek minket? Ez hangzott el. Ezek mióta szitokszavak? Európaivá vernek? Ez nekem már egy olyan mélység, egy olyan durva mondat, ami az ’50-es éveket idézi. Hanyatló nyugat, rothadó Bécs, fertő…” – mondta Fluor, aki nem érti, „hogy ha ennyire gáz a kormánynak a nyugat”, akkor miért nem Kazahsztánba vagy Oroszországba mennek nyaralni.

Fluornak emlékeztetett Orbán egyik beszédére is:

„A másik mondat, ami nekem iszonyatosan mélyre ment és lesújtó volt Orbántól, hogy azt mondta: mi vagyunk a küllőbe rakott bot és mi vagyunk a tüske a köröm alatt. Tényleg erre vagyunk büszkék az Európai Unió tagállamai közül, hogy másokkal kicseszünk? Juhé, mi vagyunk a telefosott fal a benzinkúti vécében, mi vagyunk a szar a palacsintában.”

A tihanyi bencés monostort alapító I. András királyhoz és a szűkebb családjához tartozhatnak azok a csontok, amik szénizotópos vizsgálatának első lépéséről sajtótájékoztatón számoltak be a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kutatói.

A szénatomos kormeghatározásra irányuló vizsgálatok eredményei azt bizonyítják, hogy az előkerült embertani anyag egy része biztosan a kripta használatának legelső, 11. századi időszakához köthető – ismertette a radiokarbon-vizsgálat eredményeit Mende Balázs Gusztáv paleoantroplógus.

Az 1060-as temetés óta a bencések őrzik a királysírt

Balogh Balázs, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója felidézte, hogy a tényleges régészeti feltárás, a hitelesítő ásatás és a műemléki falkutatás április 30-án indult a Királykriptában. A régészeti hitelesítő feltárás után a szakemberek több nemzetközileg elismert laboratóriummal együttműködve vizsgálták a tihanyi apátság királykriptájában feltárt emberi csontmaradványokat.

A Szovák Kornél professzor vezetésével, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) finanszírozásával indított projektben többek között az ELTE, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Laczkó Dezső Múzeum munkatársai vettek részt. Balogh Balázs beszámolt arról is, hogy a BTK koordinálásával elkezdett vizsgálatok folytatódhatnak, mivel az ELKH további pénzügyi támogatásáról biztosította a projektet.

Mihályi Jeromos atya, a Tihanyi Bencés Apátság perjele köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy I. Andrást 1060-ban temették el a tihanyi monostorban, és azóta a bencés közösség feladata, hogy őrzője legyen a királysírnak és imádkozzon a király és a családja lelki üdvéért.

2019-ben kezdődött el az apátság komplex felújítása, ekkor fogalmazódott meg az altemplom felújítása. Ennek egyik első mozzanata volt a régészeti feltárás.

I. András feleségét is Tihanyban temethették el

Szovák Kornél, a projekt vezetője összefoglalójában elmondta: eredeti célkitűzésük az volt, hogy a számos alkalommal bolygatott területet régészetileg hitelesítsék és dokumentálják. Középkori dokumentumok igazolják, hogy I. Andrást és a fiát is a tihanyi bencés monostorban temették el. „Azt reméltük, hogy a dokumentumok és a régészeti ismeretek összhangban állnak majd egymással” – magyarázta. Nagy a valószínűsége annak, hogy I. András király feleségét, Anasztáziát is Tihanyban temették el – mondta.

Takács Ágoston ásatásvezető régész felidézte, hogy a kripta területén utoljára 1953-ban folytak kiterjedt régészeti munkák, ezek dokumentációja alapján is várható volt, hogy érintetlen maradványok nem fognak előkerülni a helyszínen.

A május-június folyamán zajlott hitelesítő ásatásokkal tisztázódott, hogy a királykripta korai temetkezési fázisában négy sírt alakítottak ki. A legkorábbi, 11. századi fázis után a középkorban már nem temettek ide további személyeket.

Az újkorból, azon belül is a 18. század eleji bencés visszatelepülés idejéből vannak egyértelmű bizonyítékok újabb temetkezésekről.

A négy 11. századi sír közül három szabályos rendben, a három hajó azonos részén, míg a negyedik – a mérete alapján feltehetően egy gyereké – az északi hajó nyugati végén, a többi sírtól nem messze található.

Méltatlanul rossz körülmények

A feltárás során az 1953-ban kialakított sírhely betonszarkofágjából három rossz állapotú faládát emeltek ki. Ezek a ládák a kripta korábbi átalakításai során előkerült, méltatlanul rossz körülmények között őrzött emberi maradványokat tartalmaztak.

Már az elsődleges antropológiai vizsgálat jelentős eltérést mutatott a 2., illetve az 1. és a 3. számú faláda tartalma között a csontok számát, állagát és megtartási állapotát illetően.

A 2. számú faládából előkerült rossz állapotú, hiányos és töredékes csontokból néhány felnőtt maradványaira lehetett következtetni. Nagy valószínűséggel szintén a 2. számú ládának a maradványai között lehettek azok a csontok, amiket már az 1890-es évek végén zajlott átalakítások előtt is külön tartottak nyilván.

A csontok egy része biztosan 11. századi

A csontanyagon Mende Balázs Gusztáv, a BTK Archeogenomikai Intézetének tudományos főmunkatársa végzett antropológiai felmérést, ezután jött a csontmaradványok szénatomos kormeghatározása.

A vizsgálatokat először a debreceni ATOMKI laboratóriumában végezték el, majd az itteni mérési eredmények alapján két másik laboratóriumban (Poznan és Mannheim) is megismételték azokat.

A laboratóriumi vizsgálatok összesített adatai alapján az előkerült embertani anyag egy része biztosan a kripta használatának legelső, 11. századi időszakát reprezentálja – közölte Mende Balázs Gusztáv.

A vizsgálati eredmények azt is megerősítették, hogy a korai használati fázis után a kriptát temetkezési célra nem használták, a többi csontmaradvány már a 15. század végétől keltezhető, míg az előkerült csontok nagyobb része 17-19. századi radiokarbon-adatokat mutatott.

Az okleves források, a történeti kutatás eddigi eredményei, az apátság történeti hagyománya és az újonnan elvégzett régészeti feltárás eredményei alapján elmondható, hogy a 11. századra keltezhető csontmaradványok I. András király és szűkebb családja földi maradványaihoz tartozhatnak – összegezte a vizsgálat eredményeit a kutató. A a 11. századra keltezett csontmaradványok genetikai vizsgálata jelenleg is folyamatban van a BTK Archeogenomikai Intézetében. (MTI)

Szájer József egy év után sem mondott le a kuratóriumi tagságáról a Schmidt Mária által vezetett Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kuratóriumában, vagy ha mégis, hát Schmidt nem intézkedett, hogy a lemondást jogszerűen bejelentse, és nem látszik, hogy mással pótolták volna a megbukott fideszes európai parlamenti képviselőt – írta meg a Magyar Narancs civil szervezetek nyilvántartása alapján.

Szerdán lesz egy éve, hogy a homofóbiát és rasszizmust szító Fidesz alapítóját, az Alaptörvény szövegezőjét egy meztelen férfiakkal teli orgiából az ereszcsatornán menekülve, vérző kézzel, ecstasyval a hátizsákjában találta meg a belga rendőrség. Szájer már a botrány kipattanása előtt gyorsan lemondott az EP-tisztségeiről, majd kilépett a Fideszből, azután a soproni díszpolgári címétől vált meg, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanári címét is elengedte.

Az alapítvány önálló képviseleti jogával felruházott Schmidt Mária nem reagált a lap megkeresésére, de tagcserének nyoma sincs az alapítvány nyilvántartásában, sőt folyamatban lévő eljárás sincs bejegyezve. Pedig a Terror Háza főigazgatója a közalapítvány 2020-as beszámolójában közölte, hogy kötelessége tájékoztatni a kuratórium tagjait: „egyik tagunk, Szájer József volt Európa Parlamenti képviselő ez év decemberében azonnali hatállyal lemondott tagságáról”.

Szájer egyébként a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Alapítvány (NGYSZA) kuratóriumából is csak nagy sokára távozott: a lemondási folyamat fél évig tartott, végül a Magyar Narancs cikksorozata után intézkedett a két alapító (Orbán Viktor és Kövér László) Szájer leváltásáról.

A törvény az alapítványoknál 60 napot enged a változásbejegyzés bejelentéséhez, tehát ha Szájer december 4-én lemondott (amiről nincs elérhető irat), kb. 300 napos késében vannak Schmidték, és a határidő túllépése miatt a bíróság az alapítókat 10 és 900 ezer forint közötti bírsággal sújthatja. (Magyar Narancs)

A „Most, hogy a NER a nevére vette az Indexet, hallgassuk meg újra, a kormánymédia szerint kinek nem állt érdekében szétverni a lapot” című cikkünkben azt a valós tényt, hogy az Indamedia Network Zrt. – gyakorolva opciós jogát – megszerezte az Index.hu Zrt. részvényeit a Magyar Fejlődésért Alapítványtól, abban a hamis színben tüntettük fel, hogy Bodolai László átengedte a kiadó részvényeit az Indamedia csoportnak. A valóság azonban az, hogy Bodolai László az opciós jog érvényesítésében nem működött közre.

Jó reggelt! Szakadó eső és hó várható a hétvégén.

Ez pedig 4 kiemelt cikkünk jelenleg:

• Lakosságarányosan négyszer annyian halnak meg covidban Magyarországon, mint az Európai Unióban
  
• Nyíltan kimondták: mégis szállodákat építenek a Badacsonyörsnél letarolt területre
• Karácsonyék 12 milliárdos büntetés róttak ki a kormányra bliccelés miatt, amit be fognak mondani a BKK járatain
  
• Az ügyészség szerint Kósa nem mondott igazat Pegasus-ügyben – de mit jelent ez valójában?

A reggeli napindítóra és a többi 444-es hírlevélre itt lehet feliratkozni.

A békéscsabai Lencsési úton szerda késő este összeveszett egymással egy pár. A gyanú szerint a férfi késsel a nyakán és a mellkasán megsebesítette menyasszonyát, a nő könnyű sérülést szenvedett. A történtek után a 33 éves férfi elmenekült, de a rendőrök másnap délelőtt a Szabolcs utcai úgynevezett repülőhíd közelében, egy fás, bokros területen elfogták. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Vizsgálati Osztálya az ügyben emberölés kísérlete miatt indított büntetőeljárást. A holland állampolgárságú férfit a rendőrök őrizetbe vették. (police.hu)

Orosz hírügynökségek szerint 46 bányász és 6 bányamentő halt meg, miután robbanás történt és tűz ütött ki a nyugat-szibériai Kemerovo megye Belov városának közelében lévő Lisztvjazsnaja szénbányájában.

A rendkívüli helyzetek minisztériuma szerint a bányában a baleset idején tartózkodó 285 ember közül 239-et kimentettek. 49 bányász megsérült, közülük 38-an kórházba kerültek, négyük állapota súlyos.

Dmitrij Gyemesin főügyészhelyettes szerint a tragédiát szikra által okozott metánrobbanás és az attól keletkezett dinamikus lökés, továbbá az okozta, hogy a szellőzőakna füsttel telítődött.

A baleset ügyében büntetőeljárás indult a munkavédelmi követelmények gondatlanságból halált okozó megsértése címén, amiért hét évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy őrizetbe vették a bánya igazgatóját és helyettesét meg a fejtési szakasz művezetőjét.

A Kuznyecki-medencében péntektől 3 napos gyászt rendeltek el. Vlagyimir Putyin elnök részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak. A bánya fejenként 2 millió rubel (jelenlegi árfolyamon kb. 13 millió forint) fájdalomdíjat fizet ki az életüket vesztett bányászok családjának.

Jegor Krasznov főügyész elrendelte a bányabiztonság felülvizsgálatát a régióban. A TASZSZ orosz hírügynökség szerint a regionális műszaki felügyelet a Lisztvjazsnaja idei ellenőrzésén 139 szabálysértést állapított meg a bánya működésének ellenőrzésekor.

Az 1954-ben üzembe helyezett bányában 2004. október 28-án bekövetkezett metánrobbanásban 13 ember halt meg.

A mostani volt az elmúlt öt év legsúlyosabb orosz bányakatasztrófája. 2016 februárjában a Komi Köztársaság Szevernaja szénbányájában bekövetkezett robbanások 36 ember életét követelték. (MTI)

612 irakit szállítanak vissza Irakba a fehérorosz fővárosból, Minszkből az Iraqi Airways légitársaság két járatán – közölte Irak moszkvai nagykövetsége a TASZSZ orosz hírügynökséggel.

A minszki repülőtér sajtószolgálata korábban közölte: csütörtökön és pénteken a Fehéroroszországon keresztül az Európai Unió területére bejutni próbálókat szállítanak vissza az Iraqi Airways légitársaság két járatán.

Az orosz hírügynökség szerint az elmúlt egy héten több mint 500 ember hagyta el Fehéroroszországot. Aljakszej Bjahun, a fehérorosz belügyminisztérium állampolgársági és bevándorlási ügyekkel foglalkozó osztályának vezetője szerint a naponta, csoportokban hagyják el az országot.

Fehéroroszországban a lengyel, a litván és a lett határnál emberek ezrei követelik, hogy beléphessenek az EU-ba, amit a lengyel és a balti hatóságok megakadályoznak. Az EU szerint a fehérorosz vezetés az ellene hozott szankciókra válaszul szánt szándékkal idézett elő konfliktust a határon, és ezrével szállította a migránsokat a Közel-Keletről Fehéroroszországba, hogy nyomást gyakoroljon az unióra. Válaszul az EU tovább bővítette a minszki vezetés elleni szankciókat. A fehérorosz kormány tagadja, hogy köze lenne a kialakult helyzethez. (MTI)

Egy lengyel barlangban találták meg Európa és Ázsia legősibb, több mint 40 ezer éves olyan ékszerét, amit emberi kéz munkált meg.

A 4,5 cm hosszú és 1,5 cm széles, mamutagyarból készült, ovális függőn két nagyobb, valószínűleg felfüggesztésre szolgáló lyuk látható, ezen kívül több mint 50 apró, pontszerű lyuk aszimmetrikus hurokvonalban.

„Ez egy csodálatos ősi kézimunka a Homo sapienstől, egy bámulatos ékszer” – mondta Sarah Talamo, aki a dél-lengyelországi Stajnia barlangból származó lelet kutatását vezette a Bolognai Egyetemen.

A kutatók egy új radiokarbonos vizsgálati módszerrel állapították meg, hogy a függő 41 500 éves, így a legrégibb egész Eurázsiában, 2000 évvel korábbi a hasonló franciaországi és németországi leleteknél, pontszerű fúrt lyukakkal díszített tárgyaknál.

A Scientific Reports tudományos folyóiratban publikált kutatás szerint a lelet rávilágít arra is, hogy a mai Lengyelország területe a művészi innováció egy fontos térsége volt Európában, ahol a modern emberek újfajta dekorálásokat találtak fel személyi vagy kulturális identitásuk jelzésére.

A kutatók szerint nem tudni, hogy a mamutcsonton látható rajz mit ábrázol. Egy hasonló motívum, amit a franciaországi Blanchard-ban egy kb. 30 ezer éves vésett csonton találtak, a feltételezések szerint az elejtett vadállatok megszámlálására vagy a Hold járásának jelzésére szolgálhatott.

A Stajnia-barlangban folytatott ásatások kiderítették azt is, hogy a modern ember a korábban véltnél 10 ezer évvel hamarabb megjelent Lengyelországban. „Eddig úgy tudtuk, hogy a mamutcsontékszer keletkezésének idején még nem élt modern ember azon a területen” – mondta Sarah Talamo. (MTI)