
A témák: élet, halál, szerelem, bánat, szex, magány, egy 2009-es dottós utazás Hévízen, Galla Miklós Karinthy-gyűrűje stb. – azaz minden, ami releváns. Vidovics minimalizmusra törekvő sorokkal feszíti végletekig olyan klisék jelentéstartalmát, mint a „fognám két kezed”, „ölelj át”, „várlak rég”, „emlékszem még”, „kék az ég”. Felszabadító dekonstrukció.
Közben pedig végig sír a szintetizátor. A dalok felidézik a gyerekkori szintis-magnós kísérletezéseket, miközben – ennek egyáltalán nem ellentmondva – kihallatszik belőlük a forradalmi útkeresés is.
Vidovics Antal a legtöbb dalt/verset/vázlatot egyszerűen és szerényen csak annyival írja le, hogy: „Ihlet dal!”, és legtöbbször egy kocsi anyósüléséről, a vidéki utakon autózva forgat hozzájuk újrahasznosítható klipeket.
(A dalok címe után dőlt betűkkel idézzük az azokhoz mellékelt leírásokat, ha szükséges.)

Vidovics Antal művészete egyáltalán nem a pénzről szól, de nem is l'art pour l'art. Hogy akkor miről is szól, az a következő 99 dalból talán mindenkinek egyértelművé válik.
„Commentbe, olvastam valamit, azt hittem, hiszem.....Nekem szólt!
Megfejtettem!”
Klasszikus Vidovics-sláger, brutális döngöléssel az utolsó percben.
„Kérdezték! Nem -e zavar hogy nincs táborom saját dalaimra!
Hát kérem szépen! Nem! Amatőr vagyok!”
– írja a szerző a dalhoz. Mi pedig csak mosolygunk, mert van még 97 érvünk arra, hogy Vidovics messze nem amatőr, és igenis van tábora, még ha egyelőre csak maroknyi is…
VV Alekosz sem tudna egy nőnek ennyire megalapozott értékelést adni férfiként.
(Lásd: 45.)

„2022 Karácsonyra, csak itt lesz!” – ezzel az aláírással tompítja az élét a szerző ennek a karácsonyi magányról szóló, monoton dalnak. Elgondolkodtató…
„Ihlet! Láttam Csillagszemet sielni, (fotón ) írtam dal, 5 perc volt!”
Vidovics Antal már január 1-én akkora szöveggel indított, amiért a magyar popénekesek 99 százaléka a fél karját odaadná: „Síelés az életem: néha seggen csúszok le.”
A szöveget tekintve köröket ver az élő dalszerzőkre olyan sorokkal is, mint: „Nem fázom én / Itt az őszi tél!” De az élményt a védjegyével, az erős klimpírozással és az azzal együtt járó hanggal, a műanyagkattogással emeli négyzetre. A dalt hallgatva pontosan azt érezzük, amit énekel: „A hóember is rám nevet!”
„Macska-Cicával kapcsolatban, nem én vagyok illetékes elvtárs!”
Ugyanaz, mint az ezt megelőzők, csak macskával. Az internet el: törött!
Elakad a hangom, ha elemezni próbálom ezt a dalt. De jónak jó.

„Átdolgoztam a dalt, de csak Bayer Kató,ANDI, Szandi, Péter szabó Szilvi, Zséda, Rúzsa Magdi, monyok Gabi, és a többi remek énekesnők hangjain, lenne a dal nagyon jó!”
Hadd vitatkozzunk a szerzővel: ez a dal a fent említett énekesnők hangján sem lenne jobb, mint a nagy Vidovics Antalén. „Legyen boldogságod kívánságod / És boldognak látjátok majd e szép világot!”
„Hihetetlen, de volt benne részem!”
Semmi különös, csak Vidovics Antal teljes fegyverzetében.
„Ihlet dal!
Kérdezték! Miért kevés a nézettség dalaimra!
Miért! Nyáron senki sem nézi, mindenki strandon van! Se tavasszal, ősszel, télen föleg!”
„A dal ugyanaz marad” – vallotta a Led Zeppelin. Vidovics Antal ennél is messzebb megy ebben az idegtépő, monoton, filozofikus műben: „A vágy, az álom megmarad”.
„Naponta 20 dalt írok kb, meg kell lenni 1000 dalnak!”
Füstös ének, egy eltelt élet, az idő múlása, a szerelem… Ha volt is valaha dalszerző, aki minderről érvényesen számolt be, az járuljon Vidovics Antal elé, és boruljon térdre, mert ilyen szépen még biztosan nem sikerült ez senkinek. (Ballagó idő
Mintha csak egy ősidőkből itt maradt figura énekelné el az utolsó nótáját a gyilkosoknak egy XIX. század végén játszódó Cormac McCarthy-regény közepén. Gyönyörű.

„Észrevenném, átölelne két karod / És együtt néznénk a Napot” Ízig-vérig „ihlet-dal”, egy újabb kísérlet, ami hallhatóan jól sikerült.
A furcsa megoldások dala ez. Nem igazán lehet mit kiemelni belőle, a szerző nem talál el mindig minden hangot, és mintha a billentyűket sem mindig elég ügyesen nyomná le, a ritmussal is vannak bajok, de valahogy mégis összeáll egésszé. Amikor Vidovics Antal hibázik, akkor sem hibázik.
„Rövidebb mint a többi!”
„Nem azért szóltam, hogy várj / Nem azért szóltam, mert fáj/ Csak azért, hogy hagyd abba a sírást.” Kell-e ezt részletezni? Aligha.
Andalító. Szép. Ihletett.
„..Számomra mindig JIMMY lesz a király!”
Nagyon meta: a rajongó, aki a rajongása tárgyáról, a sikeres popsztárról jobb dalt ír, mint amilyen jót az valaha tudott volna. Megható és kínos egyszerre.

A legklasszikusabb értelemben vett, hamisítatlan, Vidovics-féle „Ihlet dal!”
Ennek a dalnak olyan íve van, hogy inkább nem lövök le belőle semmit, végig kell hallgatni.
„Hát itt kezdte!
Ref!
Csillagszemű lány is itt kezdte
Mekkora sztár lett belőle!
Eljutott a filmekig
A Füle érjen bokáig!”
Azt hiszem, a dal magáért beszél. 5*
„Elmegy az egyik, de jön a másik boldog pillanat / Ilyenkor jól érzem magam.” Van az úgy, hogy minden rendben van. Az ilyen pillanatokért érdemes élni – és Vidovics Antal ebben a számban nagyon is él.
„Miért sírsz, ha elmúlt a bánatod?” – kérdezi a szerző, a megoldás pedig ott van a címben.

Hadd idézzek valaki mást, mert tökéletesen rímel erre a dalra. Miller Zoltán Tábortűz című dalának koncertfelvétele alá kommentelték egyszer ezt: „Íme egy példa,hogy egy MŰVÉSZ (Had legyek művész..):)álmából felkeltve is..ha meghallja a csatazajt..elindul,belép,elkezdi..Itt szegénykének alig van hangja,intonációs problémák is akadnak,mer hamis is lenni de mégis szépen ELŐADJA a dalt,amely szép és jó mint minden Berkes Gábor-melódia.Zenészek white-abb fülecskékkel..hallhatják hogy nem ez az igazi MZ.Lelkemben égő kis rőzsedalocskákkal írtam ezt és dícsérni jöttem”. Minden szavával!
A legjobb értelemben vett Vidovics-ária: álmodozásról szól, miközben valahogy maga a dal is álombelinek hangzik. Csavaros, mint mindig.
Vidovics Antal dalainak egyik visszatérő eleme a „várok rád”. Hát ebben a 6,5 perces monstrumban vár bőven, vagy ahogy fogalmaz: „örökké várok rád”. Egy lányra? Godot-ra? Ez a nagy kérdés!
„Igaz történet! Akiről írtam Fák, virágok, féy Dalom, Múltkor ő jött ki Coopból!”
Orbán Viktor: „Ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok!” Vidovics Antal: „Ne akard tudni, mit érzek én!” A különbség: nyilvánvaló.
Amit Vidovics Antal itt a dal második felében művel a zongorával, miközben énekel – hát olyat biztosan nem csinál senki más.

Ez a reggeli rögtönzés egy Vidovics-ujjgyakorlat, szinte minden benne van, amiről a mester ismert.
„Nézettségi számok nem érdekelnek, ha 10 nézettség van, már pezsgőt bontanék, ha lenne, meg ha, szeretném!
Jó nekem a tej is,......Csak el ne fusson!”
„Hogyan tudnék én mást szeretni?” – ízlelgessük a kérdést. Addig nyugodtan lehet hallgatni Vidovics Antal idei 69. legjobb számát.
Onnan tudom, hogy ez egy erős dal, hogy egyáltalán nem értem. A célját elérte: elgondolkodtat…
Vidovics Antal itt a legbelső félelmeiről énekel, és mielőtt bárki pálcát törne fölötte, mondván, milyen gyáva, gondolkozzunk el egy pillanatra: nem inkább hatalmas bátorságra vall, hogy ennyire megnyílik a közönség előtt, és megmutatja, hogy milyen védtelen is tud lenni? Le a kalappal!
„Fekete felhők tekintenek rám / Mindez a Balatonnál” – Krasznahorkait idéző vízió arról, hogy a szerző hiába keres valakit. A Balatoni nyár és a Balatoni láz mellé ráfért már az országra egy ilyen dal is a tóról.

Ez a dal arról szól, milyen érzés, amikor egy sötét éjjelen valaki végig egy telefonhívást vár. Felér egy gyomrossal.
„Már csak 200 dalt kell megírni, és----meglesz 1000 dalom!
Már nem hiába élek, jó, jó, nem vitem semmire!”
Igen, én is pontosan olyan döbbenettel olvastam a fenti sorokat, mint az olvasó (ha itt van még)… A szám mindenesetre 10/10.
„Már csak 180 dalt kell megírni hogy1000 dalom meglegyen!
Nemmindet teszem fel!”
Igen, én is még nagyobb döbbenettel olvastam a fenti sorokat, mint az előbb, akárcsak az olvasó (aki, ha az előzőnél még itt volt, akkor valószínűleg most is itt van)… A szám mindenesetre 11/11.
„Mi volt szép? Mi volt szép? Mi volt szép? S miért mondtad, hogy most már elég?” Gondoljuk át!
Vidovics Antalon kívül hány olyan menő előadó volt idén, aki hasonló művészi kiállással biztosította a járványt csúnyán megszenvedő roadokat a támogatásáról? Na, igen…

Egy végleges szakítás a pocsék időjárási viszonyok függvényében. A hang végig a helyén van.
A szöveget is alig érteni, de ez ebben az esetben nem is baj, instrumentális formában is megállná a helyét. Igazi fejrázós partihimnusz.
„Ha nem leszek, akkor veszed észre / Mert nem lesz, aki a könnyeidet letörölje.” Belegondolni is szédítő abba a gyászloopba, amit ez a két sor takar. Hogy a szöveg mellett még a zene is jó? Ez az a pici plusz, amitől Vidovics Antal Vidovics Antal.
Repülők szállnak, vonatok suhannak, de semmi sem olyan gyors, mint Vidovics Antal ujjai. Az ember már elgondolkodik, nem valami rejtett üzenetet küld-e valakinek a billentyűkkel.
„Úgy élek én, mint eltört cserép / Senki nem kérdi, hogy vagyok én, élek-e még” – énekli, és bár a szöveg végtelenül szomorúnak tűnik, az élettel teli dallamok arról árulkodnak: ahogy általában majdnem mindent, úgy ezt sem kell olyan nagyon komolyan venni.

Vidovics Antal itt az idő legnagyobb titkába hatol be: „Miért van az, hogy elmúlt a pillanat?” Szédítő örvényként szippant magába a dal.
Egy talán éppen bekövetkező szakítás előtti valószínűleg utolsó beszélgetés egyik felét idézi Vidovics Antal, különös csavarként egy vidám, klasszikus rock&roll-alapra.
Hamisítatlan speed country Vidovics Antaltól, se több, se kevesebb.
Egy első randevúról szól. Bár nem olyan extrém, mint a világ egyik legkínosabb első randija, azért így is messze lepipálta Holi Randiját.
A kortárs filozófusok, ökológusok és lényegében mindenki arról beszél, amiről ebben a „sablon dal”-ban Vidovics Antal énekel. A mester 51. legjobb száma idén.

„Elpattant egy húr a gitárom nyakán / Nekem az is elég, ha hazatalálsz” – énekli Vidovics Antal, aki 2 perc után az egyik legkomolyabb hammondos megfejtést prezentálja a publikumnak.
„Egy újság megírta ano! Világ egyik" legszerencsétlenebb embere vagyok!”
Hölgyeim és uraim: az egyetlen Vidovics Antal!
„Ha kilépsz az ajtón, vissza se nézz / A rossz emlék majd hazakísér” – Tipikus Vidovics! Az első sor alapján azt hihetnénk, hogy a szerző itt valamit örökre lezár, de a második sor arról árulkodik, hogy biztos a dolgában: a szerelem gravitációs törvénye úgyis vissza fogja hozni a másik félt.
Az eddigi egyetlen releváns sláger a koronavírusról.
„ihlet! Dal!
Barnák nem fogják nézni!”
Ez Vidovics egyik legnagyobb tévedése, hiszen szőkék, barnák, feketék és vörösek egyaránt szerethetik ezt a dalt. „Kopog a cipőd macskakövön / Kopog a cipőd a parkettán / Hallom én, amikor jössz / Vagy még mész az utcán” – ehhez képest bányarém lehet a szőkített nő, aki kifogott egy ebihalat.

„Hamis dallamom a zongorán / Egy kishajó imbolyog a vén Dunán / Csobban a víz / Én rád gondolok / Kövek a vízparton” – ezek a sorok még Vidovics Antal többértelmű szövegei közül is kiemelkednek. Hogy a zenéről már ne is beszéljünk… Érzi, aki érzi!
Nem nagyon lehet mit írni róla, egyszerűen csak egy bivalyerős dal, ujjgyakorlat.
„Zséda története ihletett mg, ami északa történt!”
Elvileg egy macska szökéséről szól a dal. De akkor mit keresnek benne ilyen sorok, hogy: „Ne sírj, mondj valamit nékem / Ne sírj, ha felhívtalak téged”? Az ilyen és ehhez hasonló rejtélyek miatt is az Vidovics Antal, aki.
„Régi dalom feldolgoztam!
Ihlet dal!”
Vidovics Antal egyik nagy ASMR-slágere. A visszafogott hangerő miatt szinte alig érteni a szöveget, ami egyébként arról szól, hogy elmúltak az évek és a percek. Mi sem érzékeltetheti ezt jobban, mint a máskor acélos hang elhalkulása? Gyönyörű.
„Kérdezték! Mikor lesz jó minőségű felvételem!
Amikor megfelelő technikai eszközeim lesznek, állnak rendelkezésemre! kb 2022”
Ballada az örök reményről. A kérdésre, hogy van-e értelme az egésznek, ott a válasz, a szavakon túl… (Főleg, ha 2022-ben tényleg szintet fog lépni a mester.)

Az előző dal párja, ami a tudás és a hit közötti különbséget teszi zárójelbe (nagyon bölcsen). A zene ezúttal kevésbé reménykeltő, ez a dal talán egy kicsit érettebb közönséghez szól.
Ahogy szinte sírva ismételgeti a mantrát, hogy: „Csak a szépre emlékezzünk / A rosszat elfeledjük”, azzal kifejezi az egész kísérlet lehetetlenségét. Vidovics Antal megint csak játszva tanít.
Egy különleges Vidovics-nóta ez, ugyanis véletlenül úgy vette fel, hogy a tévé hangjai is beszűrődnek a dalba. Talán épp ezért zenél olyan elszántan a mester, mintha csak egy Wall of Soundot hozna létre. Így hibázzon mindenki!
Morrissey: „And if a double-decker bus / Crashes into us / To die by your side / Is such a heavenly way to die”. Vidovics Antal: „Ne sírj, ha göröngyös az út / Ne sírj, ha nincs visszaút / Fellegekben szállni veled / Ez aztán az élvezet”. A különbség zongorázható, a billentyűknél: Vidovics Antal.
„Szép volt / Igaz se volt / Amikor átöleltél / Olyan jó volt” – egy újabb harc a tudatalattival Vidovics Antal lelkéért. Feszült, drámai 3 perc 14 másodperc. (A pí. Véletlen volna?)

„Oly sötét most minden, de látlak én / Mosolyogsz rám a víz tükrén” – mintha csak az Oroszlánkirály kulcsjelenetéről lenne szó. A feltámadás himnusza.
Elmúlt, régen volt, elmúlt a szégyenfolt – énekli Vidovics Antal, miközben az, hogy sötét az ég és nem látja a képeket, illetve a zaklatott zene is arról árulkodik, hogy igenis megmaradt a szégyenfolt (amit a végefelé be is ismer). Parádés megoldás!
„Nincsen kalács az asztalon / Így telik el a karácsony / Fenyőfát csak ablakból látok én / Nekem éppen ez is elég” – ezeket a szívszorító sorokat gyönyörűen ellensúlyozzák a hajlítások. (És persze a remény, hogy jövőre minden jobb lesz.)
„Volt ano ilyen!”
Hatalmas pofa kellene ahhoz, hogy olyasvalaki írjon bármit erről, aki nem volt ott, annál a bizonyos szobornál…
„Éjjel 2 kor írtam, vissza folytva!
Hangszerelve jobb lenne!
Egyszer csak sor kerül arra is!”
Egy őszintén, szívszorítóan komoly szerelmes dal.

A nosztalgiát és a jövőbe vetett hitet ötvöző slágerben a mester egyik legjobb kiállása hallható 1:27-től.
„De legalább lesz idő másra / Mert letiltott engem a média” – énekelte Vidovics Antal, rezonálva azokra a beszámolókra, amik szerint jobb az élet a Facebook nélkül.
Vidovics Antal egyik legpattogósabb, legtáncolhatóbb dala pont úgy telik el, ahogy az élet: „észre sem veszed”.
„Sötét város, sötét kép / Nem találom az alagút végét” – idézi meg a korszellemet Vidovics Antal szédítő alapra ebben a generációs slágerben. Mint annyi másik alkalommal, itt is csak még különösebbé teszi a dalt a hozzá tartozó videó a napfényes autókázásról.
„LUDWIG gyűszű nem jár érte, de szívből jött!
Kérdés! Melyik Viki, a képek közül???
Hát nem Dobó István lovát hívták így !”
Nagyon érdekes ez a dal. Két percig egy tökéletes rágógumisláger Vikinek, hogy aztán az utolsó percben minden idők legrémisztőbb névnapi köszöntése legyen belőle. (Az is nagy feladvány, miért nem Viktóriák szerepelnek a képeken.) A felszín alatt ez egy súlyos, komoly darab.

„Kérdezték!
Miért nem nevezek a Dal c.Pályázatán!?
Miért, miért, megkötések miatt.
Menedzser nevét kell meg adnom!----AZ NINCS!
Lemez kiadom, nevét, címét, és a Menedzser aláírása kell! Ez sincs!
Meg Dal műsort utoljára, Levi, és Csilla vezetésével láttam! Nem lenne fer dalt beküldeni!”
Egy lassabb darab, az a fajta, ami a kocsmában zárás után 1,5 órával hangzik el, közönség nélkül, de az előadó mindennek dacára apait-anyait belead az énekbe.
Ez az 59. dal fordítottja: ezt el tudnánk képzelni akár zene nélkül is, akkora húzása van a táltoséneknek.
Szó szerint arról szól, hogy nincsenek szavak. De a szerző gyönyörűen kifejezi, milyen érzés, amikor az ember örökké titkolni kényszerül valamit: állandóan arról beszél, hogy titkolni kényszerül valamit.
„Ihlet dal!
Gyűrűt biztos nem kapok dalért, ÉN!”
„Cuki, a cuki, a cuki, mindig az édesség / Itt soha nem lesz békesség” – szól a dal. Emésztgessük!
Egy dal arról, hogy van még remény. Kellett-e ennél több 2021-ben?

„Ha ez a dal Sláger Fm-be Hangszerelve, lemenne, fizetnék magamnak egy feketét!
Ref
Nyisd ki ablakod
Hadd mennyen be rajta dallamom
Nem kispályás dal, mindenhol hallható!
nem kispályás dal,amit írtam neked,
hallgasd meg, és válaszolj nekem!”
Egy kései Elton John-reminiszcencia. Afféle „bazi nagy szív küldi szívnek”.
Vidovics Antal, a legnagyobb élő torok keresi a percet, és közben Little Richardot megszégyenítő ASMR-kurjantásokkal zárja a sorait.
Vidovics Antal megalkotta az univerzális névnapi köszöntőt. Ezerszer jobb egy szál harangvirágnál, de még konkrét névre szóló dalból sem készült ennél tökéletesebb.
Vidovics Antal amúgy ének- és szövegnehéz dalai között néha van egypár zongoraközpontú sláger. Ez azok közül is kiemelkedik.
„Egy felhő megy az égen / kislány kint van a réten / Én rám vár, reménytelen” – így kezdődik ez a posztmodern szerelmes dal, amiben ahogy haladunk előre, a szöveg egyre következetlenebb, néhol már egyenesen értelmetlen, és még a szavak is egyre deformáltabbak. Elképesztő.

A videóklip és a dal talán itt van a leginkább összhangban.
Az a ritka Vidovics Antal-szerzemény, ami szöveg, sőt ének nélkül is megállná a helyét. Horzsol.
Szó szerint őrület, amit Vidovics ebben a dalban a hangjával művel, ehhez képest a Füstös éjszaka blues semmi! És mennyire illik a témához: a tévében látható erőszakhoz, amit a néző rettegve néz – de kikapcsolni képtelen. (Lásd még: Végtelen tréfa.)
„Ihlet!
Kérdés! Miért nem énekeltetem el dalaimat??? Hírős emberekkel!
Nem kéne történetet leírni, de leírom!
Énes csaj mondta ő elénekelné, de de NEM AKAR CLAUVAL POFOZKODNI...!!!!!!! Nagy meccs lenne!
De szerintem nem szólna érte, Katót sem ütötte agyon!
Rajtam meg már segített, 3-5 millió néző, sok ismétlés, tv2, CLAU SHOW Irisz tv, 4-5 évig.
Érdekes történet”
A magyar irodalom legnagyszerűbb sorai között van a helye: „Ha mindenem odaadnám / Nem maradna semmim sem / Kérlek, fogadd el!”
„Nagyon Ihlet dal!
Történet!
Írtam sok-sok rádiónak, alapítványnak, művésznőknek, hogy adjanak tanácsot segítséget dalaim hangszereléséhez!......
De választ senkitől sem kaptam, mint a GYŰSZŰS EMBER..!
Telóba ismerős azt mondta.....Miért gazdagokhoz fordulsz.....és röhögött!
akkor szöveg meg volt, zene csak úgy jött rá!”
A szó, amit keresünk: az alázat. Szégyelljék magukat a rádiók, alapítványok, művésznők! (Mondjuk elhiszem, hogy gondban voltak, hiszen ugyan mit is tanácsolhattak volna!)

Ez a technikás téma nem összekeverendő a Tankcsapda hasonló című slágerével, egyrészt Vidovics Antalhoz képest Lukács László a fasorban sincs dalszerzőként, másrészt itt az előadó bátran kísérletezik a hangjával. Hátborzongató hallgatni. (Főszerkesztőnk szerint „simán ráfért volna minden idők legjobb magyar poplemezére, az első Bizottságra”.)
„Nyár, nyár, nyár, nyári napsütés – nem érdekel, ha szeretsz kicsit még!
Tél, tél, tél, kicsit fázom én – de nem érdekel, ha itt vagy velem még!
Ősz, ősz, ősz, őszi falevél – de nem érdekel, ha szeretsz még!
Tavasz, tavasz, oly ravasz – de nem érdekel, ha itt maradsz!”
A dal, ami annyira erős lett, hogy folytatást (84.) is kapott. Mindkét dal cselesen az évszakokról szól, miközben pont az a lényege, hogy az életben nem is az évszakok a fontosak…
„Szóltak! Kevés a pontszám! és a fotók!
Hangszerelve, jó hang, klip tenger, vízpart, akkor 2db nézővel több lesz!”
Ozzy Osbourne: Changes… Máté Péter: Elmegyek… Vidovics Antal: Part, szerelem, vallomás! Érti, aki érti…
„Nagyszerű műsor ihletett meg a dal megírására!
Kérdezték! Hová tűntem int, face???--
Töröltem magam, ezzel is jót tettem, majd jövő nyáron belépek!”
Rengeteg cikk született már a 444-en arról, hogy milyen károkat okoz az emberiségnek a közösségi média, de ilyen szépen még senki sem foglalta össze az alternatívát. Aki ezután a dal után is gonosz akar lenni, azt elviszi a Karma Police!
A mester egyik kabaréjelenetéből derült ki, hogy a NE ÍRJ LEVELET A PÁPÁNAK! című dal Galla Miklós és a Karinthy-gyűrű kálváriáját dolgozza fel, karácsonykor pedig elkészült a folytatás is Laár András és Galla Miklós nyíltlevelezéséről. (Azóta megnyugtató happy enddel zárult a történet.) Aktuális kulturális és politikai téma, a honi művészvilágból Vidovics Antal volt az egyetlen hiteles krónikása. De más dalokat is írt Galláról. (A Wikipedia szerint egy korai Ikarus-dalnak is Vidovics volt a szerzője, tíz évvel ezelőtt fel is töltötte a Minden gólra megy című dalt azzal, hogy 1980-ban ez volt Galla Miklós első rádiófelvétele.)

Nagyon ritka darab, és talán azt is gondolhatnánk, hogy Vidovics Antal veszélyes vizekre evez, amikor saját hangszerelés helyett a híres I'm a Believert dolgozza át a The Monkees-tól, de a művész a folyton visszatérő, Rejtő Jenő-i alakról, a késes Cicó bácsiról szóló új szöveggel és az elképesztően erős énekhanggal állj a sarat, sőt.
„Történet!
2009 évében történt, nagy zivatar volt, kevés utas, talán 3-5 fő, azt mondtam siessen, mert vár a polgármester!...Akkor született meg a dal megírása, ez a 10 ik dotto dalom! És a nagy ötlet hogy lehetne, buszjáratot indítani Hévízen, de már elfelejtettem, nélkülem is buszjárat, ezt hallottam!”
Aki képes arról slágert írni, hogy 12 évvel korábban a kis dottón a hévízi polgármesterhez sietett, az bármire képes.
„Hát a dal címét, Clautól csentem e, megtetszett a gondolat!
A kopácsolás, nem harkály .....billentyűk akarnak visszamenni, a helyükre!”
Döbbenetes, amit a pali kihoz a hangjából és a hangszeréből. Vidovics Antal a csúcson (amit még kétszer meg is dönt).
„Ha még egyszer láthatnám én / Boldog is lehetnék / Ha még egyszer látnám én / Fognám két kezét”. Hát igen, ez az a helyzet, amikor azt mondhatjuk: csak felfelé nincs feljebb! Főleg, ha meghallhatjuk, Vidovics Antal mit művel a hangjával több oktávot is végigzongorázva.

„Péter Szabó Szilvia oldalán olvastam bejegyzésében, valamit kéne tenni a világ szebbé tétele érdekében!
Szerény lehetőségemből, csak egy dalra tellett első körben!”
Egyszerre csodálatraméltó és mégis szinte vérlázító ez a szerénység, hiszen ha volt zenész, aki idén szebbé tette a világot, az Vidovics Antal volt. „Tégy valamit a Földért, szebb legyen a világ / Erről meséljenek majd az unokák!”
A sorrendről természetesen naphosszat lehetne veszekedni, de hogy ez a 100 dal volt 2021 legjobb dala, az vitathatatlan. Akinek ez sem volt elég – és mégis ki lenne az, akinek ennyi elég volt? –, annak mindenképp ajánlom még a 2016-os SZÁGULDJ TONCSI, HÉVÍZ FELÉ!-t, a Gesztesi Károly és Liptai Claudia 14 évig tartó kapcsolata által ihletett, 2018-as magnum opust, a Miért! Engem választottál! 14 év! című megaslágert vagy a 2019-es Gombóc a Torkomon!-t.
Hozzászólások (0)
Még nincsenek hozzászólások. Légy te az első!