Herczeg Márk

Hivatalossá vált, közzétették a 2022-es e-matrica- és pótdíjárakat – írta meg az e-autopalyamatrica.hu.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 45/2020. (XI. 28.) ITM tavaly életbe lépett rendelete alapján minden évben inflációkövető módon újraszámolják a következő évre vonatkozó autópálya-matricák árát, illetve a pótdíjak és pótdíjkülönbözetek mértékét is.

Hamarosan indul az elővásárlás is: előreláthatólag december elejétől megvásárolható a jövő évi megyei és országos autópálya-matrica. A KSH augusztusban 4,9 százalékos inflációt mért, így a D1 kategóriába tartozó autósok 10 napos matricája 3640 helyett jövőre 3820 forintba kerül majd, míg a havi e-matrica díja 4970-ről 5210 forintra nő. A D1, D2 és U kategóriás éves matricáért 44 660 helyett 46 850 forintot kell majd fizetni 2022. január 1-től. A megyei matricák ára 5200-ról 5450 forintra nő.

Az alappótdíj mértéke D1 és D2 kategória és 60 napon belüli megfizetés esetén 15 460-ról 16 220 forintra nő, az emelt pótdíj összege 60 napon túli megfizetés esetén 61 820-ról 64 850 forintra emelkedik. A felszólítás kézbesítésének napjától számított 75 napon belül kérhető a járműre irányadó éves országos matrica vásárlásával a jogosulatlan úthasználat és az éves matrica megvásárlása között keletkezett pótdíjak visszavonása. (MTI)

Jelentős regionális eltérések vannak Romániában a covidos halálozások arányában – írta meg a Hotnews.ro.

Krassó-Szörény és Hargita megyében négyszer nagyobb arányban haltak meg a koronavírussal diagnosztizált betegek, mint Bukarestben és a fővárost övező Ilfov megyében.

A halálozási ráta megyei bontású adatait a stratégiai kommunikációs törzs (GCS) bocsátotta rendelkezésre. Két nappal korábban a lap az ország 41 megyéjének és a fővárosnak az átoltottsági adatait is megszerezte az oltási kampányt koordináló országos bizottságtól (CNCAV).

Ezekre alapozva a Hotnews az egyes megyék eltérő halálozási rátáját az átoltottsági szinttel is összefüggésbe hozta. A legalacsonyabb (26 százalékos) átoltottságú Suceava megye például a halálozási listán is a legrosszabbak között van.

Országos szinten az 50 ezerhez közelít a járvány kezdete óta regisztrált Covid-halálesetek száma, míg a hivatalosan diagnosztizált fertőzéseké meghaladta az 1 ,685 milliót. Eszerint Romániában a regisztrált fertőzöttek 2,93 százaléka halt meg.

Az egyes térségek között jelentős eltérések vannak: Krassó-Szörény megyében 5,66, Hargita megyében 5,47, Suceava megyében 5,22 százalékos a fertőzöttek halálozási rátája, míg Ilfov megyében 1,05, Bukarestben, Kolozs megyében és Konstanca megyében pedig 1,49 százalékos.

Bukarestben és abban a négy megyében, ahol a halálozási ráta 2 százalék alatti, az átlagos átoltottság a 49 százalékot közelíti. Abban a hat megyében, ahol a koronavírussal diagnosztizált betegek több mint 5 százaléka meghalt, az átlagos átoltottság nem éri el a 34 százalékot.

A 19,3 milliós Romániában eddig 7,147 millió lakos, a beoltható (12 év feletti) lakosság 42 százaléka kapott legalább egy adag koronavírus elleni oltást.

A Hotnews megyei bontásából kiderült, hogy abban a hét megyében, ahol hétfőig az átoltottság meghaladta a 45 százalékot, a fertőzöttek 2,2 százaléka halt meg, míg abban a hat megyében, ahol az átoltottság nem érte el a 30 százalékot, több mint másfélszer magasabb, 3,9 százalékos a halálozási ráta.

A magyar többségű megyékben az átoltottság jelentősen elmarad az országos átlagtól: Kovászna megye utolsó előtti 26,6 százalékos, míg Hargita megye hátulról a hetedik a rangsorban 32,3 százalékos (a beoltható lakosság számához viszonyított) átoltottsággal. (MTI)

Két volt elítélt, akik nemrég egy börtönben ültek Alekszej Navalnijjal, újságíróknak azt mondták, a tisztek a börtönben zaklatják és demoralizálni próbálják az ellenzéki politikust, aki jelenleg politikai fogoly a Pokrov 2-es számú büntetés-végrehajtási intézetében.

Nariman Oszmanov és Jevgenyij Burak volt fogvatartottak azt mondták a Dozsgy televíziónak, hogy a foglyokat utasították, hogy ne beszéljenek Navalnijjal, társadalmilag szigeteljék el. A Navalnijjal való interakciók elrettentésére a tisztviselők egy videót is levetítettek a raboknak, ami melegként ábrázolta őt.

Azt is mondták, hogy miután Navalnij visszatért a kórházból, három éjszakán át úgy zavarták az alvásban, hogy a szomszédos cellába egy rabot vittek, aki hajnalig „különféle hangokat adott ki”.

Egyes fogvatartottak állítólag a börtöntisztviselőkkel együttműködve próbálnak erőszakos reakciót kiprovokálni Navalnijból: mindenhová követik és minden szavát leírják (hogy később megosszák az őrökkel), de Oszmanov és Burak szerint Navalnij sosem reagált a nyomásra, egyetlen alkalmat kivéve, amikor állítólag azt mondta valakinek: „Eljön az idő, amikor megpróbálsz kiszökni az ablakon.”

Oszmanov azt mondta, a börtön tisztviselői több trükkel is megpróbálták megtörni Navalnij áprilisi éhségsztrájkját, és egy ponton egy cellába tették egy másik fogollyal, aki eljátszotta, hogy tuberkulózisban szenved. A tisztviselők kolbászt is sütöttek a közelben, hogy a szag Navalnij cellájába szálljon.

Egy helyi újságírócsoport viszont megkérdőjelezte a két volt rab állításait. Szergej Jazsany, a Vlagyimir régió Nyilvános Megfigyelő Bizottságának tagja a Dozsgynak azt mondta: „Azt hiszem, ez az egész csak beszéd. Csak azt tudom, hogy a legfrissebb információk alapján [Navalnijjal] minden rendben van.” (Meduza)

A dán hatóságok őrizetbe vettek egy orosz kutatóhajót, és lefoglalták a hajó dokumentumait – közölte Oroszország koppenhágai nagykövetsége. Az orosz RIA hírügynökség a nagykövetségre hivatkozva azt jelentette, hogy 61 ember tartózkodott a hajó fedélzetén.

A nagykövetség tájékoztatása szerint az Akademik Ioffe nevű hajót, ami az Orosz Tudományos Akadémia Óceántani Intézetének munkatársait szállította, hétfőn vették őrizetbe, miközben a skageni kikötőben tankolt.

A hajó letartóztatására ideiglenes intézkedésként került sor az Akademik Ioffe korábbi tevékenységével kapcsolatos harmadik fél keresetére.

Az orosz nagykövetség közleménye szerint a hajó orosz lobogó alatt közlekedett, az Orosz Föderáció tulajdonában volt, és az Óceántani Intézet tudományos célokra használta.

A dán haditengerészet és a külügyminisztérium még nem kommentálta a hírt. (Swissinfo)

Colin és Donna Craig-Brown meglepődve tapasztalta, hogy egy hatalmas, göcsörtös valami pihen a kertjükben a föld alatt. Azt hitték, valami gyökér vagy gomba lehet, de amikor kihúzták, és megkóstolták, kiderült, hogy egy burgonya az.

Lehetséges, hogy a mutáns krumpli az eddigi legnagyobb ismert krumpli: az inkább egy szatyornyi krumplira emlékeztető, egy kisebb kutya méretével vetekedő burgonya egy helyi bolt mérlege szerint 7,8 kilogramm.

Az augusztus 30-án talált krumplit azóta a hamiltoni otthonuk fagyasztóládájában tartják, de néha előveszik, hogy egy kicsi kocsin húzva megmutassák a médiának vagy az érdeklődőknek. A krumplit Dougnak nevezték el, és viccből sapkát is tettek rá.

Colin azt mondta, nincsenek titkos kertészeti tippjei. Általában kidobnak egy csomó tehéntrágyát és szalmát a kertjükbe, és megnézik, mi történik. Korábban uborkát termesztettek a kertjük azon részén, ahol a krumplit találták. Ott egyébként mostanra eluralkodott a gaz, és nem is ültettek arra burgonyát. Doug biztosan magától nőhetett ki, és valószínűleg néhány éve már ott volt.

A Guinness-rekordot eddig egy 5 kilós krumpli tartotta, amit 2011-ben mutattak be Nagy-Britanniában. Craig-Brownék már jelezték a rekordot hitelesítőknek, hogy van náluk egy nagyobb példány. Amióta kiásták, vesztett a súlyából, és penészedni kezdett ott, ahol megsérült.

Egy amatőr szeszfőző egyébként felajánlotta, hogy Dougból vodkát készíthetne. (AP)

Közel három éve írtam egy cikket azzal a címmel, hogy „A volt kommunista Stefka István lapja szerint nem szabad megbocsátani egy volt kommunistának”.

A Pesti Srácok ugyanis azt írta: „Nagy Imre bűneit semmiféle gesztus, semmiféle hőstett nem teheti jóvá, nem teheti meg nem történtté. Óriási hibát követtünk el, amikor megbocsájtottunk neki. Ezzel a megbocsájtással azt mondtuk, hogy voltak rendes kommunisták is. Hogy a kommunisták meg tudnak változni, hogy van megbocsájtás a kommunistáknak.”

Ez azért volt különösen érdekes, mert Stefkát – a Pesti Srácok lapigazgatóját és a közpénzekkel kitömött, 1956-os tematikájú R56 kocsma tulajdonosát – 1982-ben Horváth István belügyminiszter kitüntette az áldozatos újságírói munkájáért.

A cikkem miatt Stefka István rágalmazásért feljelentett, de a feljelentés lepattant a bíróságról, mert „valakit kommunistának nevezni – konkrét, az érintettre vonatkoztatható események, cselekmények említése nélkül – nem tényállítás, hanem olyan értékítélet, amely sem a rágalmazás, sem pedig a becsületsértés szempontjából nem tényállásszerű, ezért bűncselekményt nem valósít meg”.

Erről később a „Volt kommunistának neveztem, ezért rágalmazásért feljelentett a volt kommunista Stefka István” című cikkben számoltam be, ahogy arról is, hogy Stefka 1982-es riportkötetéről már a fülszövegben azt írták: „A lenini alapelveken nyugvó mintaszerű magyarországi nemzetiségi politika elismerő számvetése ez a könyv, amely azonban nem fukarkodik a hiányosságok felmutatásával, bírálatával sem, mindig a továbblépés lehetőségeit kutatva.”

Stefka ezután bejelentette, hogy újra feljelentést tesz, de ennek érintettként azóta sem láttam nyomát.

Most, az 56-os forradalom leverésének évfordulóján – a pártállami időkben írt riportjai óta szélsőjobboldalivá váló – Stefka István Az árulás természetrajza címmel szidta a kommunistákat ilyen sorokkal:

• „Az árulók korszakonként, nemzedékről nemzedékre újratermelődnek, de előfordulhat az is, hogy családról családra öröklődnek. Olyan ez, mint a stafétabot, amit egymásnak átadnak. Magyarország elárulása az 1919-es véres Tanácsköztársaság óta folyamatos, máig tart. Szociológiailag, társadalompolitikai szempontból a haza elárulása – legalábbis Magyarországon – mindig balról indul a kommunisták vezetésével, amelyben részt vesznek olykor az elvtelen liberálisok – ma már nevezhetjük őket neoliberálisoknak, globalistáknak, kozmopolitáknak, akár brüsszelitáknak. Ez az ideológia métely, vírusként fertőz, rombol, pusztít. Az emberi méltóságot gyalázza meg.”
• „Kár sunnyogni, elhallgatni, félremagyarázni, meghamisítani a magyar történelmet, amelynek halottai, kárvallottjai, elszenvedői magyarok milliói voltak. Leszármazottaik viszont szintén emlékeznek.”
• „A belső hazai árulók, a labancok és a velük együttműködő külföldi karvalytőke mindig veszedelmet jelentettek, jelentenek Magyarországra. Az a fontos, hogy a magyar társadalom becsületes döntő többsége felismerje ezt a magyar nemzetet pusztító szándékot. S az jelenjék meg bármilyen arcban, nyelvezetben, bármilyen mezben, mert egyet akarnak: Magyarország felszámolását.”

Dózsa László pártfogójának és az 56-os forradalmat a keményvonalas kommunisták által kitervelt és kiprovokált eseménynek tartó rendezőnek kétségtelenül igaza van abban, hogy „kár sunnyogni, elhallgatni és félremagyarázni, meghamisítani a magyar történelmet”. Úgyhogy álljon is itt Stefka egyik korai, 1970-es cikke a Népművelésből, amiben a 27 éves szerző a Béke brigádot és a népművelőket amiatt kéri számon, hogy nem eléggé szocialista érzelműek:

Szép, jó reggelt: kívánunk! Már ha lehet szép, jó reggelről beszélni, amikor éppen zivatarokkal érkezik a hidegfront.

4 fontos cikk ma reggel:

• A világon Magyarországon a legmagasabb a koronavírus reprodukciós rátája
  
• Nagy pofon Bidennek, hogy a republikánus jelölt nyerte a kormányzóválasztást Virginiában
  
• Óriási projekt indul a Ráckevei Duna teljes megújítására, kormányzati figurák dolgoznak majd ellenzéki ötleteken is
  
• Lehet, hogy a harmincas nők ötöde egyáltalán nem fog szülni
  

Ez a 444 napindító hírlevele, amire itt lehet feliratkozni.

A koronavírus-járvány miatti leterheltségtől a teljesítőképessége határához közelít Horvátország egészségügyi rendszere – közölte szerdán az N1 horvát kereskedelmi hírcsatorna.

Julije Mestrovic, a spliti kórház igazgatója rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a sürgős műtétek kivételével minden más vizsgálatot és beavatkozást elhalasztanak.

A legnagyobb problémát a szakképzett munkaerő hiánya okozza. A kórháznak van elég betegágya és felszerelése, de a dolgozók annyira le vannak terhelve a covidos betegek ellátásával, hogy el kell halasztaniuk a nem sürgős műtéteket. Arra kért mindenkit, hogy oltassa be magát, mert egyedül úgy tudnak megküzdeni a kórral, ha a kórház működőképes marad.

Az észak-horvátországi kórházak attól tartanak, hogy ha tovább terjed a járvány, húsz napon belül nem maradnak szabad ágyak az intézményekben. Zágrábban a klinikák a kapacitásaik 70-80-an százalékát már kihasználták.

A háziorvosok is túlterheltségre panaszkodnak. Elmondásuk szerint nem tudják teljesíteni azt a miniszteri rendeletet, ami szerint november 15-ig a törzskartonnal rendelkező, 65 évnél idősebb pácienseiket meg kell keresniük és fel kell nekik ajánlaniuk a védőoltást. Azokhoz az idősekhez pedig, akik nem tudnak elmenni a rendelőbe, kötelesek lennének házhoz menni.

Erre a munkaidőn belül nincs kapacitás. Az orvosi rendelők tele vannak betegekkel, és elkezdődött az influenza elleni oltások beadása is – mondták.

Covid-helyzet a régióban

Az elmúlt 24 órában 4573 új koronavírus-fertőzést azonosítottak az országban, és a vírus okozta Covid-19 betegségben 41-en haltak meg. Kórházban 1634 beteget ápolnak, közülük 198-an vannak lélegeztetőgépen. A valamivel több mint 4 milliós Horvátországban eddig 1 916 565-en kaptak védőoltást (a jogosultak 47, a felnőtt lakosság 56 százaléka) közülük 1 802 284-en már a második adagot is felvették.

A szomszédos Szlovéniában 3456 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak az országban, a járvány kezdete óta ez a legmagasabb napi adat. A Covid-19 szövődményei miatt 18 covidos beteg halt meg. A szlovéniai koronavírusos betegek közül 670-en vannak kórházban, 159-en intenzív osztályon. A valamivel több mint 2 milliós országban eddig 1 190 145-en kaptak védőoltást, közülük 1 120 575-en már a második adagot is felvették. Ez az oltásra jogosult lakosság 56, illetve 53 százaléka.

A szlovén kormány a csütörtöki ülésén dönt az újabb szigorítások bevezetéséről. (MTI)

Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter olyan törvénycsomagot terjesztett az Országgyűlés elé, aminek az egyik eleme módosítaná a sportról szóló törvényt – vette észre a Jobbik-közeli Alfahír.

A sporttörvény 64. bekezdésében eddig az állt, hogy az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként nyilvántartott állami tulajdonú ingatlanok a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előzetes egyetértésével adhatók ingyen önkormányzati tulajdonba.

De Mager javaslata szerint ezután „az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként nyilvántartott állami tulajdonú ingatlanok a sportpolitikáért felelős miniszter előzetes egyetértésével sportcélokra adhatóak ingyenesen tulajdonba”, azaz nem nevezik meg, kinek adható ingyen oda az állami vagyon, és az önkormányzat is kikerült a szövegből.

A következő részletben az áll: „Az ingyenesen tulajdonba kapott, a tulajdonátruházás időpontjában az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként nyilvántartott állami tulajdonban lévő ingatlant a tulajdonszerző a tulajdonszerzést követő 15 évig köteles elsődlegesen sportcélokra használni, és ezt az ingatlan másodlagos jellegű hasznosítása sem veszélyeztetheti.”

A törvény indoklásában nem adnak érdemi magyarázatot arra, miért kerülhet ingyen magánkézbe állami vagyon, csak azt írják, az állami vagyonról szóló törvényben „megjelölt kedvezményezettek körének bővülésére tekintettel szükséges” például az önkormányzatok kihagyása.

Az állami tulajdon ingyenesen átruházható például nemzetközi szerződések alapján vagy katasztrófák esetén, illetve önkormányzatoknak is. A felsorolást most így egészítenék ki:

„Az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként nyilvántartott állami tulajdonban álló ingatlanok kizárólag sportcélokra adhatóak ingyenesen tulajdonba.”

Vagyis sportcélokra automatikusan kijátszhatók ingyen ezek az állami vagyonelemek – írja az Alfahír.

Börtönbüntetésre ítélték azt a futballszurkolót, aki a nyári foci-Európa-bajnokság döntője után, egy élő Facebook-bejelentkezésben rasszista sértésekkel illetett három angol játékost.

A vád szerint bebizonyosodott, hogy az 52 éves Jonathan Best becsmérelte Marcus Rashfordot, Jadon Sanchót és Bukayo Sakát, akik mind hibáztak az olaszokkal szemben elveszített döntő 11-es párbajában. Az ítélet tíz hét börtön.

A nyugat-londoni, targoncásként dolgozó vádlottat – aki a perben bűnösnek vallotta magát – azután vonták felelősségre, hogy egy kollégája jelentette a 18 másodperces klipet a Facebooknak és a rendőrségnek. A kolléga korábban megkérte Bestet, hogy vegye le a posztot, de ő erre nem volt hajlandó, mondván: „Az én profilom, azt csinálok, amit akarok.” A Facebook három nappal később eltávolította a videót. (MTI)

Összesen négy aranytárgyat és 131 aranyérmét találtak egy nyugat-norfolki mezőn. A kincsek többségét ugyanaz az ember találta meg fémdetektorral, aki értesítette is az illetékes hatóságokat.

Az első érmét 1991-ben fedezték fel, de csak 2014-ben találtak továbbiakat. Az eset után kincskeresés indult a „nemzetközileg jelentős” lelet után, amit a norwich-i kastély remél megszerezni.

Tíz érmét egy szolgálatot teljesítő rendőr talált meg, aki megpróbálta azokat eladni. Le is bukott, és 16 hónapos börtönbüntetésre ítélték 2017-ben.

Gareth Williams, a British Museum kora középkori érméinek kurátora azt mondta, a „rendkívül fontos lelet” ugyanabba a korba nyúlik vissza, mint a suffolki Woodbridge melletti Sutton Hoo hajótemető, „a korszak eddig ismert legnagyobb érmekincstára”.

Az érmék kb. 610 körül készültek. Néhányat a bizánci birodalomban vertek, de a legtöbb a Meroving királyságból, a mai Franciaország területéről származott.

Adrian Marsden numizmatikus azt mondta, az összes érmét a kontinensen verték, mivel akkor még nem voltak saját aranyérméi az angolszászoknak.

Az eddigi legnagyobb angolszász érmekészletet (101 érmét egy erszényben) a hampshire-i Crondallban találták meg 1828-ban. (BBC)

A franciaországi Calais kikötőjének térségében kedden feltartóztattak 292 migránst, akik kis csónakokkal akartak átkelni Nagy-Britanniába.

A helyi hatóságok közlése szerint a műveletben a francia haditengerészet, a parti őrség meg a vám- és pénzügyőrség több hajója is részt vett, de haditengerészeti helikoptereket is bevetettek. A kimentett embereket Calais, illetve Dunkerque kikötőibe vitték.

Idén augusztusig csaknem 16 ezer illegális bevándorlót fogtak el a forgalmas vízi útvonalon. A La Manche csatornán 2018 vége óta nő azoknak a bevándorlóknak a száma, akik a veszélyek ellenére ezen az úton próbálják meg elérni a brit partokat. Tavaly 9500-an keltek útra Franciaországból, míg 2019-ben még csak 2300-an, 2018-ban pedig 600-an.

Az illegális bevándorlás megfékezését a brit kormány kiemelt fontosságúnak tartja, ezért a francia vezetéssel együttműködve szigorúbb határellenőrzésben állapodott meg a partvonalon.

Calais térségében, ahonnan migránsok százai próbálnak átjutni az Egyesült Királyságba, a bevándorlók elhelyezésére egy 300 fős szükségszállást próbálnak építeni.

Natacha Bouchart, Calais polgármestere tiltakozott a tervek ellen. „Ki van zárva” – mondta Bouchart a France Info közszolgálati adónak. Azt mondta, a városban nincs erre megfelelő hely. Didier Leschi, a francia bevándorlási és integrációs hivatal (OFII) igazgatója közvetítőként a városba utazott. (MTI)

Romániából eddig 73 súlyos állapotban levő koronavírusos beteget szállítottak külföldi kórházakba, 22-en közülük meghaltak – közölte Raed Arafat katasztrófavédelmi államtitkár szerdán, amikor újabb hat bukaresti beteget indítottak el Németország felé egy német katonai repülőgép fedélzetén.

Ez volt a harmadik Németországba tartó repülőgép. Összesen 18 intenzív terápiás ellátásra szoruló beteget szállítottak németországi kórházakba. Korábban Magyarországra, Lengyelországba és Ausztriába is szállítottak romániai betegeket.

Az államtitkár azt mondta, várható volt, hogy nem mindenkinek sikerült megmenteni az életét a befogadó országokban, hiszen kritikus állapotban levő betegeket vittek külföldre, hogy még egy esélyt adjanak a megmentésükre.

A betegszállításokat az teszi szükségessé, hogy ma is megdőlt a romániai kórházak intenzív terápiás osztályain kezelt betegek számának rekordja (1890), és a stratégiai kommunikációs törzs közölte, hogy egyetlen szabad ágy sincsen az országban.

A friss hivatalos adatok azt jelzik, hogy Romániában tovább csökken a napi új fertőzések száma, de a kórházakra változatlanul erős nyomás nehezedik. Az elmúlt 24 órában 10 196 embernél mutatták ki a fertőzést, és 449 ember halt meg a kór következtében. A kórházakban kezelt koronavírusos betegek száma most 19 741, kb. ezerrel marad el a nyolc nappal ezelőtti csúcsértéktől.

A Közegészségügyi Intézet (INSP) friss jelentése szerint az elmúlt heti új megbetegedések csaknem harmadrészét Bukarestben, valamint Prahova, Bihar, Kolozs és Temes megyékben jegyezték. Az INSP arra is kitért, hogy az október utolsó hetében megfertőződöttek 73,7 százaléka és az ebben az időszakban elhunytak 89,7 százaléka nem volt beoltva. (MTI)

Nem engedték belépni Ukrajnába Forró Krisztánt, a felvidéki Szövetség – Magyarok, Nemzetiségek, Régiók elnökét, akit meg nem nevezett okok miatt 2023 októberéig tiltólistára tett az ukrán hatóság.

Forró Krisztián a Facebookon számolt be arról, hogy a Záhony-Csap közúti határátkelőn át Ungvárra tartott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség meghívására, de az ukrán határőrizeti szervek nem engedték meg neki, hogy belépjen Ukrajnába.

Egy ukrán nyelvű formanyomtatványt is kapott, amiben az áll, hogy „Forró Krisztiánt, a Szlovák Köztársaság állampolgárát illetően a meghatalmazott ukrán állami szerv döntést hozott arról, hogy megtiltja a belépését Ukrajnába”. 2023. október 26-ig tiltották ki Ukrajnából, de ennek az okát sem írásban, sem szóban nem közölték a hatóság képviselői.

A felvidéki magyar politikus az MTI-nek azt mondta: értetlenül áll a történtek előtt, mivel korábban sosem járt Ukrajnában, és más országokban sincs tiltólistán.

Forró Krisztián azt is közölte, hogy szeretett volna megismerkedni a kárpátaljai magyarok életével, találkozni a közösség szervezeteinek, intézményeinek képviselőivel.

A Szövetség az illetékes szlovák szervek bevonásával kér majd tájékoztatást az ukrán szervektől arról, hogy „egy szlovák állampolgárt miért nem engednek be Ukrajnába”.

Frissítés: Néhány hete Szövetség néven, három párt – a Magyar Közösség Pártja (MKP), a Most-Híd és az Összefogás – összeolvadásával létrejött az egységes felvidéki magyar párt. Forró már ennek a közös szervezetnek az elnöke, nem az MKP-é. (MTI)

Kitilthatják az oltatlanokat Bajorországban a zárt térben tartott rendezvényekről, ha tovább romlik a koronavírus-járvány negyedik hulláma – jelentették be Münchenben a német tartomány kormányának rendkívüli ülése után.

Nehéz lesz a tél

Markus Söder miniszterelnök szerint az új típusú koronavírus „teljes erővel visszatért”, ezért „nehéz tél” vár a tartományra, ha nem nő jelentősen az egyelőre nagyjából kétharmados (64,6 százalékos) átoltottság.

A negyedik hullám különösen súlyos helyzetet idézett elő. Ezt mutatja, hogy a 25 németországi járványgóc közül 16 Bajorországban van. Ezért szigorítanak a fertőzésvédelmi előírásokon: többek között elrendelik a kötelező maszkviselést az iskolákban, és bevezetik azt is, hogy csakis a teljes oltással rendelkezők és a fertőzésen igazoltan átesettek vehetnek részt zárt térben tartott rendezvényeken, ha az intenzív osztályon kezelt fertőzöttek száma 600 fölé emelkedik.

A friss adatok szerint 459 intenzív ágyat foglalnak el SARS-CoV-2 okozta betegségben (Covid-19) szenvedők. A számuk 30,4 százalékkal emelkedett az egy héttel korábbi 352-höz képest.

Markus Söder azt mondta, a koronavírus-járvány átalakult, már „az oltatlanok járványa”. Ezt mutatja, hogy a kórházba kerülők több mint 90 százalékának nincs védőoltása, a járványhelyzet pedig azokban a térségekben a legsúlyosabb, ahol különösen alacsony az átoltottság.

A bajorországi kórházakban a helyzet „nagyon feszült”, a gócpontokban pedig egyenesen „drámai” – mondta Söder. Vannak olyan kórházak is, amikben már egyetlen ágy sem szabad. A járvány erősödése így veszélyezteti a többi beteg ellátását – mondta a tartományi miniszterelnök, aki szerint mindent meg kell tenni, hogy ne kényszerüljenek például a szívbetegek vagy a daganatos betegségben szenvedők sürgősen szükséges műtétjeinek elhalasztására.

Harmadik oltás is kell

A teljes oltással rendelkezőknek a harmadik adagot, az emlékeztető oltást is be kell adatniuk, és ennek országosan egységes gyakorlattá kell válnia, mert az izraeli oltási kampány példája azt mutatja, hogy a harmadik adag vakcinával hatalmas eredményeket lehet elérni a járvány elleni küzdelemben – mondta.

Sürgette azt is, hogy minél előbb folytassák a tartományi kormányfők és Angela Merkel kancellár közös értekezleteinek sorát, vagy találjanak ki más formát az egyeztetésre, mert elengedhetetlen, hogy egész Németországban egységes elvek alapján szervezzék a védekezést.

Nem érdemes tovább várni

Berlinben Jens Spahn szövetségi egészségügyi miniszter és a Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) vezetője, Lothar Wieler közös tájékoztatóján szintén az emlékeztető oltás beadatásának fontosságáról beszélt. Spahn is hivatkozott az izraeli példára, kiemelve, hogy ott a harmadik adag oltással sikerült megállítani a negyedik hullámot.

Eddig kb. 2 millióan kapták meg az emlékeztető oltást, és ez a miniszter szerint „túl kevés”. Az ún. állandó oltási bizottság (STIKO), ami a szövetségi kormány munkáját a fertőző betegségek elleni védekezés ügyében ajánlásokkal segítő szakértői testület, egyelőre csak a 70 éven felülieknek és a különösen veszélyeztetetteknek, például az ápolóknak javasolja a harmadik adag vakcinát. Erről Spahn azt mondta, nem érdemes tovább várni belföldi vizsgálati adatokra, hanem fel kell gyorsítani az emlékeztető oltások beadását.

Az EU-s engedély megvan, oltóanyag is van bőven, a külföldi adatok pedig mind azt mutatják, hogy az emlékeztető oltás igen hasznos, ezért nincs ok a további késlekedésre – mondta a miniszter.

Arról is szólt, hogy a járványügyi védekezés szabályainak betartatásáért felelős tartományi kormányok is fokozhatnák az erőfeszítéseiket. „Ha az oltási bizonyítványomat egy nap alatt többször ellenőrzik Rómában, mint négy hét alatt Németországban, akkor van még tennivaló” – mondta.

Nagy szenvedés és sok ember halála jön

Lothar Wieler hangsúlyozta, hogy az oltás „nem csodaszer” és nem nyújt teljes védelmet a fertőzés és a Covid-19 ellen, ráadásul a hatása az idő múlásával csökken, de így is a leghatékonyabb eszköz. Ezért fel kell gyorsítani az oltási kampányt és az emlékeztető oltások beadását is.

A negyedik hullám eddig is „ijesztő számokat” produkált, a következő hetekben, hónapokban pedig „nagy szenvedést hoz és sok ember halálát okozza”, ha nem próbálják meg minden lehetséges eszközzel (az oltással és a fertőzésvédelmi óvintézkedésekkel) megállítani – mondta az RKI vezetője.

Az intézet szerdai adatai szerint az utóbbi 24 órában 20 398 fertőződést mutattak ki tesztekkel, a Covid-19-cel összefüggésben pedig 194 halálesetet regisztráltak. Az új esetekkel együtt 4 638 419 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2 vírust a járvány tavaly kora tavaszi kezdete óta, a járvány halálos áldozatainak száma így 96 027-re nőtt Németországban. (MTI)

A Medián közvélemény-kutatása szerint Budapesten még mindig magabiztosan vezet az ellenzék: a hatpárti közös lista 44 százalékra, a Fidesz–KDNP 31 százalékra számíthatna, ha most lenne az országgyűlési választás – írta meg a HVG.

Az 1000 fős reprezentatív felmérés – amit a lap rendelt meg – október harmadik hetében, az ellenzéki előválasztás után, de az október 23-i ünnepségek és a Békemenet előtt zajlott.

Az ellenzéki pártok erősorrendjét Budapesten a DK vezeti 13 százalékkal, a második a Momentum 7 százalékkal. A meggyengült Jobbik csak 4 százalékon van, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (6 százalék) és a sokak által spontán említett Mindenki Magyarországa Mozgalom (6 százalék) is előzi. Ha Budapesten múlna, a Kutyapárt most bejutna a Parlamentbe.

Karácsony Gergely népszerűsége a visszalépése után sem kopott meg: az ellenzékiek és bizonytalanok közül 58 százalék állította, hogy nem változott a véleménye a főpolgármesterről, 29 százalékuké kedvezőbb lett, és csak 12 százalékuké kedvezőtlenebb. Az indulását 50-40, a visszalépését 62-26 arányban helyeslik az ellenzéki és bizonytalan válaszadók.

A budapestiek kétharmada biztosan elmenne szavazni, ha „most vasárnap” lennének az önkormányzati választások. A főpolgármester-választáson 46 százalék szavazna a hivatalban lévő városvezetőre, és 31 százalék egy fideszes kihívóra. A biztos szavazóknál Karácsony előnye még nagyobb (52:34).

Egyébként a Medián közvélemény-kutató vezetője volt az, akit az Elkxrtuk a gyurcsányizmus csúcsragadozójaként festett le. Hann Endre maga sem érti, mit keres a filmvásznon. (HVG)

Egy 32 éves angol gamer, Lydia Ellery arról számolt be, hogy két fizetős megbízást is elbukott, mert a Netflix dél-koreai sikersorozata óta hirtelen több hirdetőnek kényelmetlenné vált a nő több mint 11 éve használt nickneve, a Squid Game.

Ellery nickneve onnan jött, hogy a barátai Squidnek szokták szólítani, mert az rímel a becenevére (Lid). Szerinte azért mondtak vissza munkákat, mert a sorozat, amire a neve emlékeztet, nagyon erőszakos.

Ellery arról is beszámolt, hogy a sorozat elvakult rajongóitól rendszeresen kap fenyegető üzeneteket, mert azt gondolják, hogy ellopta a sorozattól vagy az elől a Twitter és az Instagram felhasználói fiókokat. Az utóbbinál többször meg is kellett erősítenie a jelszavát, mert a sok feljelentés miatt kidobták a fiókjából.

Pedig a sorozatnak nincs hivatalos közösségimédia-oldala, a Netflix a saját fiókjával reklámozza:

Annyian írtak Ellerynek és taggelték be, hogy ki kellett kapcsolnia az értesítéseket.

Ellery az ismertségét több mint egy évtized munkájával alapozta meg (42 300 követője van a Twitch-en), de mivel a sorozat miatt már nehéz őt megtalálni, és túl sok bonyodalmat okoz neki a kétes hírnév, fontolgatja, hogy megváltoztatja a nevét. (BBC)

Hét új-zélandi bandavezér, akik az ország négy legismertebb utcai bandáját képviselik, közös videóban buzdítja arra a közösségét, hogy oltassák be magukat – írta meg a Guardian.

A szokatlan összefogást az új-zélandi kormány egy maori tagja, Willie Jackson indítványozta. A bandavezérek a miniszterrel folytatott tárgyalás után készítettek el külön-külön felhívást saját közösségüknek, amikből aztán Jackson fia vágott össze egy videót.

A 4 perces videóban Denis O'Reilly, a Black Power csoport vezetője arról beszél, hogy ő már megkapta a két koronavírus-ellenes oltást, és arra kéri a közösségét, hogy ők is tegyenek így.

Harry Tam, a Mongrel banda főnöke azt mondta, az oltakozás nem a bandák, hanem a családok ügye. „Itt nem arról van szó, hogy a kormány mondja meg nekünk, hanem arról, hogy a szakértők mondják meg a kormánynak, hogy oltassuk be magunkat, és ezzel megvédjük magunkat” – mondta.

Új-Zélandon most 3634 koronavírusos eset van, a mostani járványhullámban a fertőzöttek kb. 70 százaléka a maori és csendes-óceáni lakosságból származik, akik együttesen a teljes népesség 27 százalékát teszik ki.

A jogosult maorik kb. 72 százaléka kapott egy adagot a Pfizer-vakcinából, míg a csendes-óceániak 85 százaléka és az összes 12 éves vagy annál idősebb új-zélandi 88 százaléka.

A vírust legalább három bandában mutatták ki, ez késztette az egészségügyi kormányzatot arra, hogy felkérjenek néhány vezetőt, és ezzel a nehezen elérhető közösségeket is bevonják.

Tam, aki szintén megkapta ezt a státuszt, a videóban arra figyelmeztetett, hogy „mind veszélyeztetettek vagyunk”, de a gyerekek és az idősebbek vannak a legnagyobb veszélynek kitéve.

Jarrod Gilbert kriminológus a Heraldnak azt mondta: „bátor” dolog volt Jacksontól, hogy nyilvánosan kapcsolatba került a bandák ilyen széles körével. Ez jó példája annak, hogy ha nehezen elérhető közösségeket kell elérni, akkor olyan embereket kell segítségül hívni, akiket tiszteletben tartanak ezekben a közösségekben – mondta. (MTI)

Izraelben a bíróság ideiglenesen leállította az auschwitzi tetoválópecsétek árverését – írta meg a Ynet.

„Várjuk Izrael állami beavatkozását. Ez a sátán eszköztárának egyik eszköze. A tárgyakat a holokauszt megemlékezésére szolgáló nemzeti intézményben kell elhelyezni”

– írták az izraeli Holokauszttúlélők Szervezeteinek Központját képviselő panaszosok, akiknek a kérésére a tel-avivi kerületi bíróság ideiglenesen, egyelőre a november 16-ra kiírt tárgyalásig leállította a tetoválópecsétek elárverezését.

Eredetileg egy hét múlva kerültek volna kalapács alá a bélyegzőeszközök, amikkel a megsemmisítőtáborban a zsidók karjára tetováltak számokat. A szervezetek azt kérték a bíróságtól, hogy tiltsa meg ezeknek a tárgyaknak az áruba bocsátását.

„A holokauszt túlélőinek törvényes és erkölcsi joguk van tulajdonjogot formálni a népük kiirtására, kínzására és bántalmazására használt eszközökre” – írta a túlélők ernyőszervezete.

„Ez a történelem egyik legbrutálisabb bűncselekménye, amikor a nácik megfosztották a zsidókat személyazonosságuktól, és úgy jelölték meg őket, mintha szarvasmarhák lennének. Ezeket az eszközöket ennek a bűncselekménynek az elkövetésére használták, és nincs helyük magánkézben. A náci bűnök történelmi bizonyítékaként a Jad Vasemben kell elhelyezni őket. A bírósághoz fordulunk, és precedensek alapján meg akarjuk akadályozni eladásukat” – mondta a lapnak a szervezet elnöke, Colette Avital.

Jair Lapid izraeli külügyminiszter is sürgős megbeszélést rendelt el a minisztériumban, hogy megtalálják az aukció leállításának módját.

A túlélők felháborodását az váltotta ki, hogy a jeruzsálemi Tzolman aukciós ház eladásra kínálta azt a tűrendszert és bélyegzőkészletet, amivel Auschwitzban a foglyok karjára számokat tetováltak.

A gyűjtemény egy sor fémpecsétet tartalmaz, amikhez számalakú tűsorokat rögzítettek. A sok használat és kopás azt jelzi rajtuk, hogy rengeteg tetoválást készítettek velük.

A gyűjteményhez a haláltábort ezzel az eszközzel ellátó német cég, az Aesculap használati utasítását is mellékelték. A becslések szerint 30-40 ezer dollárért (kb. 10-12 millió forint) kelt volna el a készlet, ebből az aukciósházi jutalék 25 százalék.

Auschwitzban 1941-től jelölték meg tetoválással a foglyokat. Kb. 4 cm-es fémformában rendezték el a számokká formált tűket, egy fanyélbe helyezték a formákat, és így nyomták a tűket az emberek bőrébe. Közvetlenül ezután tintát kentek a vérző sebekbe.

A táborba érkezésük időpontja szerint növekvő sorrendben számozták a rabokat, és 1944. május 13-tól, a Magyarországról érkező rengeteg fogoly miatt betűket is tettek a számokhoz.

A férfi zsidó foglyok A betűs fogolyszámokat kaptak, az A sorozat után pedig már B betűs számokat is tetováltak a karjukba. Azt tervezték, hogy a latin abc egyes betűivel egyenként 20 000 foglyot jelölnek meg. A tábort 1945. január 27-én az előrenyomuló szovjet csapatok szabadították fel. (MTI)

Dunabogdányban a település vízi közműhálózata a település tulajdonában van, szigetüzemként működik, vagyis önállóan, kizárólag a település ellátását biztosítja. Ezt 20 évig a Dunamenti Regionális Vízművek Zrt. (DMRV) üzemeltette, 2017-ben a Fővárosi Vízművek vette át az üzemeltetést bérleti díj fejében.

A víz nagyját ellopták

2019 szeptemberében a Fővárosi Vízművek dolgozói beszámolót tartottak a képviselő-testületnek. Elmondták, hogy az úgynevezett nszv (nem számlázott víz – azaz, hogy 100 egység betáplált vízből mennyi szivárog/tűnik el a rendszerből) 73 százalék volt a faluban, amikor átvették a rendszert.

Azaz 100 m3 vízből csak 27 m3 után fizettek a felhasználók, a többi szivárgás, csőtörés és illegális vízvétel miatt eltűnt a rendszerből. Ezek után kiderült, hogy a vízművek talált is több illegális bekötést, így az nszv-t le tudták vinni 30 százalék körülre.

Pletykák szerint a 73 százalékból kb. 35 százalékot két nagy fogyasztó használt, a kilétüket homály fedi, hivatalos tájékoztatás nincs. Az önkormányzat közérdekű adatigénylésre sem adott tájékoztatást, mert nem kezelnek erre vonatkozó adatokat, és ők nem sértettként szerepelnek az ügyben, feljelentést nem kötelesek tenni – írta tavaly a helyi önkormányzati lapban Rokfalusy Balázs képviselő.

Szerinte a 73 százalék a Fővárosi Vízművek kb. 150 éves történetében példa nélküli negatív rekord. Egy helyi lakos szerint a vízmű azt mondta, a 73 százalék nagyon magas, „Pakisztánban elfogadott érték”, ők ilyennel a működési területükön belül nem találkoztak még. Rokfalusy azt írta: „Budapesttől-Pilismarótig 1 m3 ivóvíz ára mindenhol 216-218 Ft körül alakul, különös módon egyedül csak itt Bogdányban 357,8 Ft!”

A helyi önkormányzati lapot, a Bogdányi Híradót addig társadalmi munkában készítő szerkesztőséget a képviselő-testület leváltotta egy fizetett emberre. Az erről szóló vitában a testületi ülésen el is hangzott, hogy az utóbbi időben feltűnően sok volt a városvezetéssel szemben kritikus cikk (helyi lakosok is küldhetnek be cikkeket), de ezekre nem is érkezett reakció.

Még a rezsicsökkentés is beütött

Az egész azért érdekes, mert anno, amikor a rezsidíjakat befagyasztották, a vízdíj megállapítása a 73 százalékos nszv alapján történt. Dunabogdányban most a vízdíj kb. 60 százalékkal magasabb, mint a körülötte lévő településeken Budapesttől Pilismarótig.

Megkerestük Schuszter Gergely polgármestert – akinek egyébként korábban az édesapja 16 éven át vezette a községet –, hogy megtudjuk, milyenek a falu kilátásai. „Országosan normál esetben a nem számlázott víz 20-35% közé tehető, jelentős eltérésekkel országosan. Mi most ennek felső határán vagyunk, de a csökkenésén folyamatosan dolgoznak a szakemberek. Az értéket általában elszivárgás, rendszer átmosás, csőtörés vagy illegális vízvétel befolyásolhatja. A mi esetünkben minden körülmény közrejátszott, az illegális vízvételek esetében a szolgáltató rendőrt hívott, aki hivatalból elindította az eljárást” – írta.

(A Bogdányi Főtér blogon megjelent írás arról spekulál, hogy a magas vízdíj a csatornázási díjat is érinti, mert azt a DMRV vélhetően a fogyasztóknak számlázott vízdíj adott százaléka alapján határozta meg, de a polgármester szerint ez nincs így.)

A biztonságos szolgáltatás nem tartható fenn sokáig

A rezsicsökkentett díjak 2013 óta nem változtathatók. „Nem tudom, hogy az NSZV-vel számolt-e a korábbi szolgáltató, mi ezekre a számokra akkoriban nem kaptunk válaszokat, ezért is döntöttünk a váltás mellett. De nem biztos, hogy pusztán az ő hibájuk, hiszen a befagyasztás, illetve a közmű adók kivetése óta a szolgáltatók nem tudnak elvégezni fontos felújítási, karbantartási feladatokat. Ha a nem számlázott víz aránya csökken és ennek következtében nő a szolgáltató bevétele, vagy csökken a költség, akkor az így képződött forrás az elmaradt felújításokra fog fordítódni” – írja a polgármester.

Arra a kérdésre, hogy van-e bármilyen eszköz, amivel az önkormányzat lejjebb tudná vitetni a településen élők vízdíjat, akár új szerződés kötésével, azt írta, az „ár megállapítása jelenleg nem az önkormányzat hatásköre”. „Ám látjuk, hogy a jelenlegi víz- és csatornadíjakkal a biztonságos szolgáltatás nem tartható fenn sokáig. Így az érdekünk az lenne, hogy egy reális vízdíj megállapítás mellett az ivóvíz szolgáltatás biztonságát megőrizzük” – írta Schuszter Gergely.

Szombaton UFC 267-es gála volt Abu-Dzabiban, ahol MMA-harcosok csaptak össze, például Glover Teixeira, aki az eddigi legidősebb ember, aki megszerezte az első UFC-bajnoki címét.

De a valódi esemény ezúttal is a ringen kívül volt, az igazi harc ugyanis a nézőtéren folyt.

Hasbulla (magyarul Haszbulla Magomedov), a dagesztáni influenszer, bunyós, teológus törpe – akit májusban mutattunk be – hosszú idő után újra találkozott Abdu Rozikkal, a tádzsik influenszer, bunyós, popénekes törpével.

A két közép-ázsiai sztár (minden bizonnyal a nézettségi versenytől fűtve) az interneten különbözött össze, az első találkozásukkor egymásnak is estek:

Később viszont úgy tűnt, hogy már kibékültek, egy békegalambot is felküldtek az égbe:

De a jelek szerint a kapcsolatuk újra elmérgesedett, mert a hétvégi UFC-gálán a nézőtéren újra összefutottak, és először elkezdték egymást cukkolni, majd Hasbulla rá is rontott Abdu Rozikra.

A dagesztáni harcos egy mae gerit is be tudott vinni, mielőtt a barátaik és a szervezők szét tudták őket választani.

Abdu Rozik után egyébként végre Hasbulla is találkozott Burak Özdemirrel, a vigyorgó török séffel:

View this post on Instagram

A post shared by Burak Özdemir (@cznburak)

(Fox Sports)

„Lorem ipsum dolor sit amet” (Anonymus)

Mi előre szóltunk, már négy éve megmondtuk, hogy Orbán Viktorral való barátságát is próbára teheti Mészáros Lőrinc elképesztő gazdagodása: óriási empátia kell ahhoz, hogy a hatalmas gazdasági és kulturális különbségek ellenére megmaradjon egy dollármilliárdos és egy leszakadó középosztálybeli ember barátsága.

Quo vadis, két amigo?

Mészáros Lőrinc (vagy ahogyan mindenki ismeri: Mészáros Lőrinc) szerencse-szupernóvája azután ragyogott fel, hogy Simicska Lajos rárontott Orbán Viktorra, tehát minden magyar emberre.

Mire a kormánytól teljesen függetlenül dúsgazdaggá vált baloldali, ellenzéki oligarchát, Simicskát 2018-ban a Fideszre behúzott két iksszel sikerült félreállítani, addigra Mészáros a kormány szándékaitól szintén függetlenül, aranykalászos gazdához képest is elképesztően jól sáfárkodva, matematikai függvény alapján gazdagodott meg, csak idő kérdése, hogy sikerül-e felvásárolnia a Google-t.

Azóta minden nagyon szép, minden nagyon jó. Legalábbis az volt – eddig. A jelek szerint ugyanis a jelenleg a világ kb. 2000. leggazdagabb embereként boldoguló Mészáros Lőrinc és Orbán Viktor, tehát az egész nemzet között megromlott a viszony. A felcsúti vállalkozó ugyanis az utóbbi hónapokban egyre több területen dacol a nemzetépítő kormánnyal, sorra szeg meg írott és íratlan szabályokat.

Sötét felhők gyülekeznek Felcsúton…

Amikor azt láttuk, hogy 2010 után, a nemzetközi béklyóktól megszabadulva végre felemelkedhetett egy jó kiállású, felelős nemzeti tőkésosztály, még nem tudhattuk, hogy a következő évtizedben lesz valaki, aki ahelyett, hogy az üzleti ügyekkel nem foglalkozó miniszterelnöknek hálás lenne a kedvező üzleti környezet kialakításáért, gyakorlatilag a gazdaság minden területén fittyet hány a kormányzati célokra.

Csak néhány példa arról, hogy a Mészáros Csoport és maga a csoportvezető milyen területeken megy teljesen szembe a nemzetakarattal:

• Az ország egyik legnagyobb munkaadója nem írja elő a munkavállalók kötelező oltását, pedig megtehetné, és a kormány arra biztat mindenkit, hogy oltassa be magát.
• Az államnak meg kellett vennie Mészáros Lőrinctől a Mátrai Erőművet, mert attól féltek, hogy bezárja, és utcára teszi az ott dolgozókat.
• A kormánytól, aminek a legfontosabb föladata a magyar munkahelyek megvédése, a koronavírus-válság alatt 17 milliárdos támogatást kapott Mészárosék szállodalánca, mégis elbocsátottak 800 embert.
  
• A magyar kormány több milliárd forinttal támogatja Mészáros Lőrinc eszéki futballakadémiáját, ehhez képest szinte csak külföldi gyerekeket nevelnek. De a Puskás Akadémiában is többnyire légiósok szorítják ki a magyar labdazsonglőröket.
• Az iszlamizálódó Nyugat-Európában nyaral még akkor is, amikor a miniszterelnök itthoni vakációzásra buzdít, ezzel is kisegítve a hazai turizmust.
• A borásza a hazai borászat bordeaux-i konkurensévé vált.
• Az egyik cége leronthatja Göd ivóvizének minőségét, a másik pedig Délegyházán bányával rombolta volna a környezetet.
  
• Gyanúsan nemzetközi ételek voltak az esküvőjén (ahol a még nevében sem magyar Rod Stewart léphetett fel), ráadásul nincs hír arról, hogy ott lett volna Miniszterelnök Úr.
• Tevetenyésztésbe kezdett. Ezt, azt hiszem, nem is kell magyarázni… Nyílt: hadüzenet!

A sort még folytathatnám – nem fogom. Így is világosan látszik, hogy mintha csak egy baloldali programot kezdene megvalósítani: elbocsátások, migránsbetelepítés, nemzetközi hálózat építése, muszlimizmus. Ezt a sort is folytathatnám – nem tudom.

Srácok, légyszi béküljetek ki!

Hogy Orbán Viktor miért nem szól rá legalább nyilvánosan az egyre inkább eloligarchásodó nagyvállalkozóra? Egyelőre nem tudni semmi biztosat. Reméljük, nem félelemből vár ki, és még lépni fog azelőtt, hogy Mészáros Lőrinc akkorára nő, hogy már nem tudja megállítani.

Mark Zuckerberg egy több mint egy órás reklámvideóban hirdette a Metaverzumot, amivel az egyre több problémával küzdő Facebook (amit most átneveznek Metára) előremenekülne.

Toby Earl kritikus szúrta ki, hogy amikor a videó elejefelé a Facebook vezére (a Metavezér!) a virtuális másolatának ruhát választ, bár több különböző ruhát is felpróbál, végül pont ugyanolyat választ, mint amilyet a valóságban is hord.

Sokat elárul a Metavezér képzelőerejéről, hogy gyakorlatilag azt tette, amit Dwight Schrute az Office-ban, aki annyira beképzelt és ötlettelen, hogy a Second Life-ban egyszerűen lemásolta a saját életét (annyi módosítással, hogy a játékban tudott repülni).

Ahogy tavaly megírtuk: a 2000-es évek egyik legviccesebb sorozatának karaktere az nem csak humorforrás, hanem figyelmeztetés is volt, és mára eljött a Dwight Schrute-ok kora.

A Magyar Állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő végleges nyilvános vételi ajánlatot tett a Kartonpack Nyrt. részvényeire 2 534,82 forinton, és az ajánlatot a Magyar Nemzeti Bank jóváhagyta – közölte a papíripari cég a Budapesti Értéktőzsde.

A cégben jelenleg az MNV részesedése 91,41 százalék, a fennmaradó részvényekre mintegy 110 millió forintot letétbe helyezett az MNV az Equilor Befektetési Zrt-nél.

A társaságban a Deutsche Balaton AG7,88 százalékos részesedéssel rendelkezik, 0,71 százalék a közkézhányad.

Az igazgatóság szerint az ajánlat – amit december 9-ig fogadhatnak el az érintettek – nem gyakorol hatást a cég működésére, munkavállalóira, egyben az ajánlat elfogadását javasolja a részvénytulajdonosoknak.

Azt is közölték, hogy a végleges ajánlatot a cég 89 munkavállalója közül 12-en támogatták, a többiek nem nyilvánítottak véleményt.

A cég legutóbb közzétett éves jelentése szerint a 2020 végén 1,280 milliárd forint saját tőkével rendelkező vállalat árbevétele 2020-ban 2,562 milliárd forint volt szemben az egy évvel korábbi 2,498 milliárd forinttal. Minkét évben veszteséget könyveltek el, 2020-ban 118 millió forintot, 2019-ben 275 milliót.A debreceni cég fő tevékenysége különféle kartondobozok gyártása.

A cég vezetését tavaly áprilisban az állami tulajdonjogok gyakorlásával megbízott Juhász Edit kormánybiztos azonnali hatállyal állami felügyelet alá vonta, és leváltotta a teljes vezetőséget, köztük a könyvvizsgálót is.

A részvényeinek kereskedését a BÉT standard kategóriájában az MNB tavaly májusban felfüggesztette, mert nem tett közzé határidőben érvényes éves beszámolót, azóta nem kereskedtek a papírral. Utolsó ára 16 800 forint volt.

A romló járványhelyzet miatt szerdán a kormány védelmi intézkedésekről döntött: többek között kötelezővé tehetik a cégek a koronavírus elleni oltást, novembertől maszkot kell viselni a tömegközlekedésen.

A Telex megkérdezett több érdekvédelmi szervezetet, hogy mit gondolnak a szigorítási lehetőségről, illetve a legnagyobb magyarországi munkaadókat, hogy megtudják, kötelezik-e majd dolgozóikat, de a legnagyobb önkormányzatokat is megkeresték.

A lap azt írja, a többség még kivár, a polgármesterek a részletszabályokra és több helyi adatra várnak.

Az állam utáni egyik legnagyobb munkaadó, a Mészáros Lőrinc cégeit összefogó cégcsoport viszont már döntött: nem teszik kötelezővé a védőoltást.

Azt írták: „A közel huszonötezer munkavállalót foglalkoztató Mészáros Csoport egyelőre nem tervezi, hogy kötelezővé teszi dolgozói számára a koronavírus elleni védőoltást. A cégcsoporthoz tartozó vállalatok – ahogy eddig is – bíznak munkavállalóik felelősségteljes döntésében, hiszen a járvány megfékezése közös érdekünk. Ugyanakkor, az előző három hullámhoz hasonlóan a cégcsoport most is minden óvintézkedést megtesz dolgozói és partnerei érdekében.” (Telex)

Ungár Péter, az LMP parlamenti képviselője interjút adott a Magyar Hangnak, amiben arról is kérdezték, mit szól ahhoz, hogy Márki-Zay Péter többször is a miniszterelnök fiának szexuális orientációjával kapcsolatban nyilatkozott.

Ungár – aki vállaltan homoszexuális – azt mondta: „Drámaian nem értek egyet azzal, ahogy Orbán Gáspár orientációjáról beszélt. Viszont legitim arról beszélni, hogy vannak olyan fideszes politikusok, akik annak ellenére, hogy homofób kampányt csinálnak, a szexuális szabadság mozgalmainak vívmányaival maguk is élnek. A különbség, hogy XY fideszes politikus közhatalmat gyakorol, Orbán Gáspár pedig nem.”

Arra a kérdésre, hogy igaz-e, hogy a fél kormány meleg, Ungár – aki egyébként már csak az anyján, Schmidt Márián keresztül is régóta ismer sok fideszest – azt mondta, nem vezet „Google Excel táblát a fideszesek szexuális orientációjáról”,

de „mint a homoszexuális világban eléggé jártas ember azt tudom mondani: tényleg sok fideszes van, aki homoszexuális”.

A járvány terjedésének megállítása érdekében Szerbiában meghosszabbítják az őszi szünetet az általános és középiskolásoknak – jelentette be Zlatibor Loncar egészségügyi miniszter.

Azt mondta, az őszi szünet csak 3 napig tartana, de a diákok az egész hetet megkapják, és a hétvégékkel együtt az 9 olyan napot jelent, amikor a gyerekek nem találkoznak egymással, így talán megállítható az átfertőződés.

A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában 6948-cal 1 118 905-re, Koszovóban 22-vel 160 680-ra, Észak-Macedóniában 444-gyel 200 856-ra, Montenegróban 474-gyel 142 308-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig 1099-cel 251 263-ra nőtt.

A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában 64-gyel 9698-ra, Koszovóban eggyel 2976-ra, Észak-Macedóniában nyolccal 7058-ra, Montenegróban héttel 2082-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 27-tel 11 426-ra növekedett. (MTI)

Három New York-i általános iskola is betiltotta a Squid Game-es halloweeni jelmezt attól tartva, hogy a Netflix véres dél-koreai sorozatáért rajongó gyerekek a jelmezzel az erőszakot éltetnék.

A sorozat hitelkárosultak koncentrációs táboráról szól, ahol felnőtt embereknek gyerekjátékokat kell játszaniuk, és aki mind a hat körön továbbjut, elviheti a több milliárdos főnyereményt, aki viszont kiesik, az meghal. Az USA-ban 17 éves kortól ajánlják a megtekintését.

A három New York-i iskolában emailben figyelmeztették a szülőket, hogy a sorozat nagyon erőszakos, ezért nem lenne megfelelő a Squid Game-re emlékeztető halloweeni jelmez.

A tanulók a szünetekben állítólag újrajátszották a sorozat egyes jeleneteit, az igazgatók pedig figyelmeztették a szülőket, hogy „az erőszakos viselkedéssel kapcsolatos játékok nem megfelelőek”.

A New York-i Fayetteville–Manlius-iskolakörzetben létezik útmutató arról, hogy a fegyverre emlékeztető kellék és a túl véres vagy ijesztő jelmezek betiltandók.

Egyes szülők felháborodtak a tiltás miatt, hiszen csak egy jelmezről van szó, és a Halloween eleve arról szól, hogy félelmetes dolgoknak öltöznek be a gyerekek.

Még jó, hogy Magyarországon nincs halloween… (BBC)

Összeegyeztethetetlen az Emberi Jogok Európai Egyezményével az a szabályozás, ami életfogytig tartó büntetés esetén csak 40 év szabadságvesztés elteltével teszi lehetővé a feltételes szabadlábra helyezést – közölte a strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bírósága.

Az emberi jogi bíróság egy magyar ügyben hozott ítéletének indoklásában azt írta: az Emberi Jogok Európai Egyezményének az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmára vonatkozó, 3. cikkének megsértését jelenti, ha az érintettek ügyében hozott döntés életfogytiglani börtönbüntetés kiszabására vonatkozik, és feltételesen szabadlábra csak 40 év szabadságvesztés után bocsáthatók.

Az emberi jogi bíróság megállapította, hogy az ilyen ítéletek valójában nem kínálnak valós kilátást a szabadulásra, és mint ilyen, nem egyeztethetők össze az egyezménnyel.

Az ügy előzménye, hogy két magyar állampolgár fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához:

1. Az egyikük, akit emberölés miatt ítéltek el, azzal érvelt, hogy a szabadulása legkorábbi időpontjának meghatározása ellentétes a bíróság ítélkezési gyakorlatával, továbbá embertelen bánásmódot jelent.
2. A másik felperest 2010 szeptemberében, a büntető törvénykönyv (Btk.) akkor hatályos cikkei alapján feltételes szabadlábra bocsátás nélkül ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre. Szerinte az eljárás ellentétes Magyarországnak az Emberi Jogok Európai Egyezménye szerinti kötelezettségeivel.

A strasbourgi bíróság elutasította a magyar kormány vonatkozó kifogásait azzal érvelve, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása csak akkor összeegyeztethető az egyezménnyel, ha a szabadulás lehetőségét és a felülvizsgálat lehetőségét a kezdetektől fogva tartalmazza. Mivel a magyar jog nem rendelkezik ilyen felülvizsgálat lehetőségéről, a teljes életfogytiglani büntetés nem felel meg az egyezmény 3-as cikkében foglalt normáknak – állapították meg.

A nemzetközi jog egyértelműen támogatja olyan célzott nemzeti mechanizmus létrehozását, ami az életfogytiglani büntetés kiszabása után legkésőbb 25 éven belül garantálja a felülvizsgálatot, majd további időszakos felülvizsgálatokat – írja az MTI.

Karsai Dániel, az egyik panaszost képviselő ügyvéd a 444-nek elmondta, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága az ítélet 52. pontjában kifejezetten kimondta, hogy az egyezménysértés kimondása elégséges kártérítés, ezen felül nem ítél meg kártérítést, leszámítva azt, hogy az egyik felperesnek 3000 euró (kb. 1 millió forint) a másiknak pedig 10 600 euró (kb. 4 millió forint) ügyvédi költség megfizetésére kötelezte Magyarországot.

A Magyar Közlönyben megjelent határozatból derült ki, hogy 50 milliárd forintot csoportosít át a kormány, ezek közül az alábbiak a fontosabb tételek:

• 26,6 milliárd forintot kap beruházásra és felújításra a Pénzügyminisztérium Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósága.
• 5,578 milliárddal több megy kormányzati kommunikációra.
• 4,5 milliárd jut közgyűjteményekre.
• 3,8 milliárd megy el egyházi működési és fejlesztési programokra.
• 3,7 milliárd jár a rendőrségnek.
• 1,3 milliárd forint megy turisztikai fejlesztésekre.
• 789 millió forintot kap a büntetés-végrehajtás.
• 500 milliót csoportosítanak át a hit- és erkölcstanoktatásra meg az ahhoz kapcsolódó tankönyvtámogatásra.

(via Telex)

Alexander De Croo belga miniszterelnök ünnepi beszédet mondott Brugge-ben, a College of Europe-ban. A beszédében kiált az illiberalizmus ellen, arról beszélve, hogy a liberális demokrácia támadás alatt áll, és lehet, hogy nem ez a legkönnyebb út korunk válságaiban, de ez a helyes út.

De Croo arról beszélt, hogy a demokrácia nem lehet a többség zsarnoksága, meg kell védeni a kisebbséget és meg kell osztani a hatalmat, egy választási győzelem nem jogosíthat fel abszolút hatalomra. Azt mondta, ezért vannak a független bíróságok, és ezért teljesen elfogadhatatlan az Európai Unió Bírósága elleni közelmúltbeli támadás.

Lengyelországra utalt, ahol a hónap elején az alkotmánybírók arra jutottak, hogy több EU-s jogszabály is szembe megy a lengyel alkotmánnyal. Ezzel lényegében azt mondták ki, hogy a lengyel alkotmány a jogi hierarchiában az EU alapszerződése fölött áll. A Brüsszelben elterjedt nézet szerint a döntés alapjaiban forgatja fel az unió jogi hierarchiáját, és ezen keresztül egész működését. Az Európai Unió Bírósága napi 1 millió eurós pénzbüntetést szabott ki Lengyelországra, mivel a kormány a bíróság rendelkezésével szembe menve nem függesztette fel a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának működését.

De Croo szerint aki aláássa a közös értékeket és a független intézményekbe vetett bizalmat, a tagállamok és az európai népek közötti bizalmat ássa alá. A lengyel miniszterelnökre utalva azt mondta, veszélyes játékot űz az, aki – a tűzzel játszva, belpolitikai érdekekből – új világháborúval fenyeget a Financial Timesban.

De Croo szerint ez nem az úgynevezett régi tagállamok arroganciájáról szól: lehet, hogy néha az alapító tagállamok esetleg magas lóról beszélnek, de nem most. Ez nem régi és új, Kelet és Nyugat csatája. Most arról van szó, hogy a tagállamok túlnyomó többsége a Baltikumtól Portugáliáig azt vallja, hogy:

„Az Európai Unió az értékek uniója, nem pénzautomata. Nem lehet zsebre tenni az összes pénzt, de megtagadni az értékeket.”

De Croo azt mondta, erre nem az a válasz, hogy ki kell rúgni Lengyelországot az EU-ból, hanem beszélni kell, és meg kell hallgatni annak a 100 ezer lengyel tüntetőnek az üzenetét, akik a lengyel és az EU-s zászlóval kimentek tüntetni a saját kormányuk ellen. Szerinte ezt az üzenetet Ursula Von Der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nagyon jól megértette, és felkészült a jogállamisági mechanizmus elindítására.

Várják az Európai Bíróság döntését, de a félreértések elkerülése végett: az Európai Bizottság nem hagyhatja egyedül a harcban a bíróságot, ahogy azt a hibát az Európai Központi Bankkal megtették a gazdasági világválságban – mondta De Croo, aki szerint ez egy alapvető politikai probléma, amit politikailag kell megoldani.

Az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek úgy kell átalakítania az EU-t, hogy az alapvető értékeket be tudják tartatni, ennél kevesebbel csak annyira mennének, mintha a székeket átrendeznék a Titanicon – mondta.

A világvége fenyegetésének érzete szinte egyidős a történelemmel, mindig szóltak róla próféciák, hiedelmek. Ami viszont a korábbiaktól megkülönbözteti a mostani helyzetet, amikor is az emberiség jelentős része valamiféle globális katasztrófától tart, az az, hogy ezúttal nem revelációk vagy a történelemről szóló szekuláris metanarratívák (mint a marxizmus) alapján készülhetünk az összeomlásra, hanem a világ vezető tudósai mondják ezt tudományos kutatásokra alapozva.

A klímaváltozás, a Nap tevékenysége, a biotechnológiai forradalom, a mesterségesintelligencia-kutatás, a gazdaság egyre szélsőségesebb túlpörgetése, a tömegpusztító fegyverek elterjedése mind jó okot adnak az aggodalomra. Noam Chomsky szerint a kipusztulás az emberiség történelmében sosem volt még ennyire fenyegető, Max Tegmark szerint pedig vagy még az életünk során összekapja magát az emberiség, vagy kiirtjuk magunkat.

Az elmúlt két évtizedben egy csoport oxfordi teoretikus azzal volt elfoglalva, hogy kidolgozzon egy új erkölcsi világnézetet, amit longtermismnek, vagyis hosszútávizmusnak neveznek. Ez gyakorlatilag annak a hangsúlyozása, hogy a tetteinknek hosszú távú következményei lehetnek az univerzumban, évezredek, -milliók, -milliárdok vagy akár -billiók múlva. Karl Marx 1845-ben azt írta, „a régi materialisták »az ember lényegét« absztrakt módon értelmezték, nem pedig mint a (konkrétan történelmileg meghatározott) »társadalmi viszonyok összességét«, és ezért a világot csak »magyarázták«, holott az a feladat, hogy »megváltoztassuk«”. A hosszútávisták pedig éppen ezen dolgoznak.

Phil Torres filozófus az Aeonon 40 ezer karakteres cikkben állt ki a hosszútávizmus ellen, mert az szerinte a világ legveszélyesebb szekuláris hitvallása. Négy éve még egy egész könyvet írt arról, hogy a hosszútávizmus milyen jó, de azóta megváltozott a véleménye, és most az a célja, hogy minél többen megismerjék az ideológiát, amiről az elit egyetemeken és a Szilícium-völgyön kívül alig hallott valaki, miközben az elmúlt években a világ egyik legbefolyásosabb szellemi irányzatává vált.

Öntik a pénzt a távoli jövőbe

A hosszútávistákhoz köthető szervezetek az elmúlt egy-két évtizedben elképesztő mennyiségű pénzt szedtek össze, egyes számítások szerint összesen 46 milliárd dollárt.

Elon Musk 1,5 millió dollárt adományozott a hosszútávista Future of Humanity Institute-nak (FHI) a Future of Life Institute-on keresztül, amit Jaan Tallinn multimilliárdos tech-vállalkozó alapított, aki nem hisz abban, hogy a klímaváltozás „egzisztenciális kockázat” lenne az emberiségre nézve. A milliárdos libertárius és Donald Trump-támogató Peter Thiel nagy összegeket adományozott a hosszútávista Machine Intelligence Research Institute-nak, aminek az a küldetése, hogy megmentse az emberiséget a szuperintelligens gépektől.

Ezek a szervezetek hosszútávista projekteket és esszéket finanszíroznak, és bevallott céljuk, hogy az USA vezetésében magas szintű tisztségviselőik legyenek. Jason Matheny, az FHI korábbi kutatási asszisztense most Joe Biden technológiai és nemzetbiztonsági asszisztense, míg Toby Ord, az FHI egyik filozófusa adott már tanácsot a WHO-nak, a Világbanknak, a Világgazdasági Fórumnak, az USA Nemzeti Hírszerzési Tanácsának, az Egyesült Királyság Miniszterelnöki Hivatalának, és nemrég hozzájárult az ENSZ főtitkári jelentéséhez is, ami említi a „hosszú távú gondolkodást”.

Létezés

A cikk Frank Ramsey példáján keresztül érzékelteti a hosszútávizmus mibenlétét. Az angol matematikus-filozófus-közgazdász kora nagy ígérete volt, Keynes pártfogoltja és Wittgenstein barátja volt, de egy májbetegségben 1930-ban, 26 évesen meghalt. A halála után nemcsak azt emelték ki, milyen jó élete volt és mi mindent alkotott, hanem azt is, hogy micsoda veszteség érte a tudományt, hiszen egy ilyen briliáns elme a már soha meg nem születő műveivel talán teljesen új irányt adhatott volna a gondolkodásunknak.

A hosszútávisták az emberiséget kezelik úgy, mint ilyenkor az egyént: az emberiségnek is megvan a maga potenciálja, amivel vagy tud vagy nem tud élni az élettartama során. Például ha évekkel vagy évtizedekkel egy termonukleáris háború után délben a fagypont alatti hőmérsékleten a koromsötét ég alatt az utolsó ember is éhen halna, az felfoghatatlan tragédia lenne minden élő számára. De csillagászati távlatból van egy ennél is rosszabb olvasata a dolognak: a kihalásunk végleg eltörölné azt a hosszú és virágzó, potenciális jövőt, amit a következő mondjuk kb. 10100 év tartogathat számunkra. (Azután a „hőhalál”, a maximális entrópia úgyis lehetetlenné tenné az életet.)

Így viszont az egyénre is tekinthetünk a potenciál felől: mi lett volna, ha Ramsey nem meghal, hanem ahelyett, hogy tanul és ír, egy kocsmában múlatja az időt ivással és biliárdozással. Az eredmény az emberiség szemszögéből ugyanaz, pedig más okozta a hibát. A hosszútávisták szerint az emberiség is kihasználatlanul hagyhatja a lehetőségeit anélkül, hogy kihalna.

Ez a hosszútávizmus központi dogmája: etikailag semmi sem számít többet, mint a „Földről származó intelligens élet” fajában rejlő lehetőségek megvalósítása.

A jelen feláldozása a jövő oltárán

Hogy miért lehet veszélyes ez a koncepció, arra a szerző rövid válasza az, hogy ha mindenek fölé emeljük az emberiség feltételezett potenciáljának kiteljesedését, az éppen hogy növelheti annak a valószínűségét, hogy a ma és a közeljövőben élő emberek rendkívüli károkat szenvednek el, vagy akár meg is halnak miatta.

A hosszútávista ideológia alapján a klímaváltozással szemben is lehetünk érzéketlenek. Mert még ha a klímaváltozás hatására el is tűnnek szigetországok, tömeges migráció indul, és emberek milliói halnak meg, az nem feltétlenül fogja veszélyeztetni a hosszú távú lehetőségeinket az elkövetkező évmilliárdokban. Még egy olyan katasztrófa is, ami a következő két évezredre 75 százalékkal csökkenti az emberi populációt, a dolgok nagy rendszerében csak egy apró pofonnak tűnik, mint egy 90 éves embernek az, hogy 2 évesen beütötte a lábujját.

Nick Bostrom svéd filozófus, aki az emberiség hosszú távú jövőjével foglalkozva vált híressé, azzal érvel, hogy egy katasztrófa, ami a globális civilizáció összeomlását okozná, az egész emberiség szemszögéből nézve még potenciálisan helyrehozható visszaesést eredményezne, és hosszú távon szinte észrevehetetlen apróság lenne a fejlődésünkben. Eszerint a két világháború, az AIDS és a csernobili atomkatasztrófa is azoknak katasztrófa, akiket közvetlenül érintenek, de az ilyen katasztrófák közül a legrosszabbak is csak apró fodrozódások az élet nagy tengerének felszínén.

Homályos számításokkal a nagyobb közjóért

Bostrom szerint nem szabad „elpazarolnunk” a véges erőforrásainkat olyan „jó érzést nyújtó, de nem megfelelően hatékony projektekre”, mint például a globális szegénység vagy az állatok szenvedésének csökkentése, mivel egyik sem fenyegeti a hosszú távú potenciálunkat, és az az, ami igazán számít. Sőt a hosszútávisták szerint a gazdagabb országok megvédése fontosabb feladat, mint a szegényebbeké, mert a technológia és a gazdaság fejlődéséhez jobban hozzájárulnak, tehát a távlati cél elérésében hasznosabbak.

Toby Ord szerint a legfontosabb, hogy olyan stabil védőhálót biztosítsunk az emberiségnek – például azzal, hogy egy része elhagyja a Földet –, hogy semmilyen katasztrófa ne tudja önmagában a teljes emberiség pusztulását okozni. Ord homályos módszertannal érvelve úgy véli, annak az esélye, hogy a klímaváltozás az egész emberiséget elpusztítja, 1 az 1000-hez, míg az, hogy szuperintelligens gépek végeznek velünk, két nagyságrenddel valószínűbb, ezért sokkal fontosabb probléma.

Már Thomas Nagel amerikai filozófus levezette, hogy a nagyobb jóra hivatkozva például háború vagy nemzetbiztonsági veszély idején milyen atrocitásokat próbáltak igazolni, csak hogy csökkentsék a lelkiismeret-furdalást azokban, akik felelősek voltak a szörnyűségekért. És vajon milyen áldozat lehet indokolt, ha a tét a Földről származó intelligens élet kozmikus potenciálja az elkövetkező évbilliókban? A II. világháború idején 40 millió civil halt meg, ami semmi ahhoz a 1054 vagy még több emberhez képest, akik Bostrom becslése szerint még megszülethetnek, ha elkerüljük a kipusztulást.

Bostrom szerint komolyan meg kell fontolnunk egy globális, invazív megfigyelőrendszer létrehozását, ami valós időben figyeli a bolygó minden emberét, hogy megerősítse a „megelőző rendőri képességeket”, például megakadályozza a civilizációt elpusztító terrortámadásokat. Szerinte ha csak 1 százalék esélye van annak, hogy a jövőben élhet 1054 ember, akkor „az egzisztenciális kockázat 1 százalékpont milliárdod részének a milliárdod részével való csökkentésének várható értéke 100 milliárdszor akkora, mint 1 milliárd emberélet”.

Ilyen logika mentén ha a CIA információt szerez arról, hogy valahol Németországban egy terrorista a világot elpusztítani képes gépet épít, és 1 a millióhoz az esélye, hogy kiirthatja vele az emberiséget, akkor némi számítás után az amerikai elnöknek arra kellene jutnia, hogy le kell bombáznia egész Németországot a 1054 potenciális ember védelmében.

A hosszútávizmus három lába

Az emberiség hosszú távú potenciálja három alappilléren nyugszik.

Újra él a Monty Python szelleme egy brit rádióműsorban. A kevesebb mint 1 perces jelenet itt látható:

A talkRADIO-n, Mike Graham műsorában az Insulate Britain nevű klímacsoport aktivistája, Cameron Ford volt a vendég. (Ezek az aktivisták mostanában nagyon bosszantják a brit jobboldaliakat, mert mindenféle forgalomzavaró klímaakciókat tartanak, meg odaragasztják magukat a betonhoz.)

A műsorvezető megkérdezte a vendéget, hogy mi a foglalkozása, mire kiderült, hogy ács. Erre nagyjából a következő párbeszédet folytatták le:

– Hát az nem túl környezetbarát, kivágni a fákat.
– De, fából építkezni sokkal környezetbarátabb, mint betonból.
– Miért lenne az, amikor kivágjátok őket?
– Mert lehet helyettük újabb fákat ültetni.
– Ültetni mindenfélét lehet.
– Betont nem lehet.
– De, lehet.

Az aktivista ezután nem tud már megszólalni, a műsorvezető pedig elköszön tőle, és láthatóan úgy érzi, most megsemmisítette. Közli is, hogy többé nem akar ezekkel az emberekkel beszélni. (Independent)

A múlt héten Alec Baldwin színész véletlenül agyonlőtte Halyna Hutchins operatőrt és megsebesítette Joel Souza rendezőt a Rust című western forgatásán.

A Freedom's Path című film producerei hétfőn megerősítették az AFP hírügynökségnek, hogy a film rendezőasszisztensét, David Hallst a fegyverbiztonsági előírások megsértése miatt 2019-ben elbocsátották, miután egy stábtag „könnyű és átmeneti sérülést szenvedett, amikor egy fegyver váratlanul elsült”.

Dave Halls az Into the Dark című sorozat 2019-es forgatásán sem tartotta be a fegyverekkel és robbanóanyagokkal kapcsolatos biztonsági előírásokat – mondta Maggie Goll kellékes, pirotechnikus, aki akkor és most is együtt dolgozott Hallsszal.

A mostani incidenssel kapcsolatban benyújtott eskü alatt tett nyilatkozat szerint David Halls egy próbán átadta a fegyvert Baldwinnak, és azt mondta, nincs benne éles lőszer. „A rendezőasszisztens (Dave Halls) nem tudta, hogy éles lövedékek vannak a kellékfegyverben” – áll az eskü alatt tett nyilatkozatban.

A seriffhivatal szóvivője szerint komplikált esetről van szó. (BBC)

A Dűne című sci-fi második részét 2023 októberében kezdik el forgalmazni a mozikban – jelentette be a Warner Bros.

A Denis Villeneuve rendezte film első részének világpremierje szeptemberben volt a 78. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon. Az észak-amerikai mozikban és párhuzamosan az HBO Max streamingszolgáltatón a múlt héten mutatták be, és a nyitóhétvégéjén 41 millió dollárt forgalmazott, a nemzetközi piacokon pedig 225 millió dolláros jegybevételt ért el.

Villeneuve a történetet Timothée Chalamet, Zendaya, Oscar Isaac és Josh Brolin főszereplésével dolgozta fel a Warner Bros.-nek. A filmet a mozikban eredetileg 2020 őszén mutatták volna be, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották.

Villeneuve és a film szereplőgárdája már korábban közölte, hogy szeretnék megcsinálni a film folytatását, hogy teljes legyen a történet egy fontos bolygó feletti uralomért harcban álló politikai dinasztiákról. A kérdés csak az volt, hogy a 165 millió dollár költségvetésű film jegybevételei egyedül elegendők lesznek-e ahhoz, hogy legyen folytatás, de a Warner Bros. eddig nem kötelezte el magát a projekt mellett.

A Dűnét először David Lynch dolgozta fel 1984-ben, de az a film óriásit bukott. (MTI)

Az Origo szerző nélküli Lábszagú, besurranó tolvaj stílusban próbálja egy producer a nézőket elriasztani az Elk.rtuk című sikerfilmtől című cikkében arról írt, hogy Kovács Gábor filmproducer azt javasolta az embereknek, hogy „mindenki foglaljon sok helyet az Elkxrtukra”, a filmre, amit ő elítélt.

Kovács az Indexnek azt mondta, ironizált, de az Origo megszólaltatta az antigyurcsányista kurzusfilm egyik producerét, Kálomista Gábort is, aki azt mondta, a foglalások alapján telt ház ellenére az előadás előtt félórával több tucat át nem vett jegy marad a kasszában. Azt mondta:

„Én nem gondolom, hogy ez Kovács Gábor egyéni akciója volt, azt gondolom, hogy a Gyurcsány-kommandó újabb támadása volt a film ellen. (…) Az, hogy különböző olyan eszközöket vetnek be, szerintünk súrolja a bűncselekmény határát, vagy talán azt túl is lépi, ezért büntetőfeljelentést fogunk tenni az illetékes szerveknél.”

A film bemutatása előtt az orbánista producer (a kétharmados Orbán-korszak 11. évében) azt állította, Gyurcsány Ferenc vezetésével fenyegetik a vidéki mozikat, hogy ne merjék leadni a gyurcsányozós propagandafilmet.

Az Elkxrtuk a Dűne és a Venom 2 mögött harmadik volt a hétvégi nézettségi toplistán, miután a filmet művészfilmnek minősítették, így nemcsak a multiplexek, hanem az ország összes artmozija is vetítheti.

A Telex írta meg, hogy a jobboldali médiabirodalom, a KESMA lapjai egyöntetűen azzal a címmel tálalták a filmet méltató kritikát, hogy „Pörgős és izgalmas politikai krimi lett az Elkxrtuk”. A politikai hátszéllel finanszírozott kampányfilmet az Index szerint 1500 plakáthelyen hirdetik országszerte.

A nemzetközi acélipari szövetség, a World Steel Association (WSA) szerint szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest csökkent a világ acéltermelése.

A szervezet szerint szeptemberben a világ acéltermelése 144,4 millió tonna volt, 8,9 százalékkal kisebb a tavaly szeptemberinél.

Idén az első 9 hónapban 1,461 milliárd tonna volt a világ acéltermelése, 7,8 százalékkal nagyobb a tavaly azonos időszakinál.

A WSA 64 ország acéltermelőit fogja össze, tagjai a világ acéltermelésének kb. 98 százalékát adják.

Afrika acéltermelése 51 százalékkal, 1,4 millió tonnára nőtt szeptemberben tavaly szeptemberhez képest. Az ázsiai és csendes-óceáni térség acéltermelése 14,6 százalékkal, 101,9 millió tonnára csökkent, a Független Államok Közösségéé (FÁK) 1 százalékkal, 8,2 millió tonnára mérséklődött, az EU termelése 15,6 százalékkal, 12,7 millió tonnára nőtt, a Közel-Kelet acéltermelése 35,7 százalékkal, 2,2 millió tonnára esett, Észak-Amerikáé 19,2 százalékkal, 9,8 millió tonnára bővült, míg Dél-Amerika acéltermelése 17 százalékkal, 3,9 millió tonnára nőtt.

A rangsor

A messze legnagyobb acélgyártó Kína szeptemberi termelése tavaly szeptemberrel összevetve 21,2 százalékkal, 73,8 millió tonnára esett, a második legjelentősebb acéltermelő Indiáé viszont 7,2 százalékkal, 9,5 millió tonnára nőtt. A harmadik legnagyobb termelő, Japán acélgyártása szeptemberben 8,1 millió tonna volt, 25,6 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

A sorrendben negyedik legnagyobb acélgyártó, az USA termelése 22 százalékkal, 7,3 millió tonnára nőtt, az ötödik legnagyobb gyártóé, Oroszországé viszont 2,2 százalékkal, 5,9 millió tonnára süllyedt.

A sorban következő Dél-Korea acéltermelése 5 százalékkal, 5,5 millió tonnára csökkent, Németországé 10,7 százalékkal, 3,3 millió tonnára nőtt, Törökországé 2,4 százalékkal, ugyancsak 3,3 millió tonnára emelkedett, Brazíliáé 15,3 százalékkal, 3,1 millió tonnára ugrott, míg a tizedik helyen álló Iráné 51,4 százalékkal, 1,3 millió tonnára zuhant.

A WSA számításai szerint tavaly 0,9 százalékkal, 1,829 milliárd tonnára zsugorodott a globális acéltermelés. Kína termelése viszont 5,2 százalékkal 1,053 milliárd tonnára nőtt. Kína részesedése a világ acéltermelésében tavaly 56,5 százalékra emelkedett a 2019. évi 53,3 százalékról.

A WSA kimutatása szerint 2019-ben 3,4 százalékra lassult a világ acéltermelésének növekedése a 2018-as 4,8 százalékos bővülés után. (MTI)

„Szeretnék megkérni minden budapesti lakost, hogy a biztonságunk érdekében viseljék a maszkot a közösségi közlekedés járatain. A Fővárosi Önkormányzatnak jelenleg nincs jogköre előírni a maszk használatát, de követve az MTA szakembereinek javaslatait erősen ajánljuk az orr és a száj eltakarását az utazási idő alatt” – írja a Facebookon Karácsony Gergely.

A főpolgármester arról is beszámolt, hogy az idősotthonokban szigorító intézkedéseket kellett bevezetni: „Az ünnepek után, november 2-től azok a bentlakók, akiknek van védettségi igazolványuk, az intézményt elhagyhatják, de a visszatéréskor izoláció vár rájuk a többiek védelmében. Érintésmentes látogatás továbbra is lehetséges védettségi igazolvány bemutatása után.”

Már 9 kórház vezetett be korlátozásokat

Közben a negyedik hullám romló járványügyi adatai miatt újabb kórházakban rendeltek teljes vagy részleges látogatási tilalmat, például a szolnoki kórház zárta be kapuit a látogatók elől bizonytalan időre – írta meg az mfor.hu, ami szerint ezzel már kilencre nőtt a tiltó intézkedést meghozó kórházak száma.

A BME-n előírták a maszkviselést

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem már előírta, hogy november 2-től a BME belső, „zárt tereiben (tanterem, folyosó, iroda stb.) a szájat és orrot egyaránt takaró maszk viselete kötelező”. „A maszkviselés alól az éppen órát tartó oktató mentesül. A maszkot nem viselő hallgató tanórán, teljesítményértékelésen, vizsgán való részvétele megtagadható” – írják.

Orvosok szigorítást javasolnak

Civil szakértői kezdeményezésként több mint 20 egészségügyi szakértő felhívást intézett a lakosság és a kormány felé, határozottan kérve a járványügyi intézkedések szigorítását, széles körű, sok területre kiterjedő intézkedések bevezetését. „Későnek, de soha nem elkésettnek érezzük e döntések meghozatalát!” – írják az orvosok, akik szerint csak az alábbi intézkedések meghozatalával, az eddigi járványkezelésből tanulva csökkenthető az egészségügyi ellátórendszer újabb túlterhelése, „és így elkerülhető az újabb tragédia, ami felé az országunk halad”.

A kormánynak az alábbi 9 pontot javasolják:

1. Halasszák el, függesszék fel a tömegrendezvényeket.
2. Írják elő a kötelező maszkhasználatot minden nyilvános zárt térben (boltokban, hivatalokban, közösségi közlekedési eszközökön), illetve minden olyan nyílt terű helyszínen, ahol a megfelelő távolságtartás nem megvalósítható.
3. Tegyék kötelezővé a hatósági igazolás bemutatását (érvényes védettségi igazolvány vagy friss negatív antigén teszt, PCR eredmény) olyan nyilvános zárt terekben, melyek igénybevétele a mindennapi életvitel során szokásos (pl. éttermek, szórakozóhelyek, edzőtermek, stb).
4. A szabványos, európai védettségi igazolványt csak a szakmailag előírt oltási sor felvétele után, a védettség kialakulását követően állítsák ki.
5. Hozzanak létre lakóhely közeli, ingyenes tesztelési pontokat az ország minden részén a fertőzési gócok hatékony felismerésére, a kórokozó szóródásának megakadályozására.
6. Működtessenek hatékony hatósági karantén rendszert a fertőzöttekre és kontaktjaikra vonatkozóan. Megengedhetetlen, hogy hazánkban immár egy éve kisebb a karanténban lévő személyek száma, mint a fertőzötteké. A kontaktok eredményes izolálása így pusztán illúzió.
7. Kötelezzék a szoros COVID-19-kontakttá vált teljesen immunizált személyeket is a kontaktus utáni 5-7. napon a tesztelésre és a negatív teszt-eredmény elkészültéig az egyéni védelmi rendszabályok szigorú betartására.
8. Az anonimizált járványügyi adatokat rendszeresen, további feldolgozásra alkalmas módon publikálják, megadva a megbetegedettek oltási státusát, az oltás időpontját, a beteg korát, társbetegségeit, az ellátás helyét. Csak a semleges szakértők által megerősített járványadatokra épülően alakítható ki az a társadalmi bizalom, amely elengedhetetlen a járványkezelés sikeréhez, az átoltottság növeléséhez.
9. Tegyék lehetővé, hogy a sajtó reális képet közvetíthessen a járványhelyzetről. Amennyiben a társadalom nem, csak az egészségügyi ellátók ismerik a járvány valós képét, nem várhatjuk el a kívánatos társadalmi reakciók kialakulását.

Javasolják a 3. oltást azoknak is, akik legalább 6 hónapja megkapták az utolsó oltást
vagy átestek fertőzésen, illetve mindenkinek, akinek bizonyítottan nincs elég
antitestje. „A 60 felettiek, a túlsúlyosak, a krónikus betegséggel élők, a fokozott
kockázatú munkakörben dolgozók számára az ismétlő immunizálás javasolt időpontja a 4. hónap” – írják.

„A képviselő nem érezte jól magát, ezt jelezte a frakcióvezetésnek, és engedélyt kapott, hogy hazamenjen” – ezt válaszolta a Telexnek a Fidesz-frakció sajtóosztálya, miután megkeresték Simonka Györgyöt.

A több korrupciós ügyben is megvádolt fideszes képviselőről a Jobbik azt állította, hogy hétfőn illuminált állapotban jelent meg a parlamenti ülésen, ahol el is aludt, majd Kovács Sándor kormánypárti képviselő közbenjárása után kiment a teremből, és Orbán Viktor felszólalására már nem tért vissza.

A Fidesz-frakció arról nem írt semmit, hogy Simonka ivott, vagy sem.

A Jobbik erről levelet is írt Kövér László házelnöknek, aki májusban éppen a jobbikos képviselőket részegesezte le.

Hogy Simonka milyen állapotban volt, az a parlamenti közvetítésen 1 óra 28 perc után látszik. Itt van kiemelve csak a lényeg:

Az oktatás digitális átalakítását, az 5G meg a vezetékes hálózatok fejlesztését és az okosváros-megoldásokat is magában foglaló hosszú távú együttműködésről írt alá szándéknyilatkozatot Palkovics László innovációs és Colin Cai, a Huawei Technologies Hungary vezérigazgatója Budapesten, a cég által rendezett konferencián.

A Huawei Technologies szerint a Tech4Green – Digital Power Summit konferencia az olyan új technológiák, mint a mesterséges intelligencia, a felhő-számítástechnika vagy a Big Data jelentőségét mutatta be a klímasemlegesség felé vezető úton.

A közlemény szerint Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az előadásában hangsúlyozta, hogy Magyarország szempontjából a legfontosabb technológiák a digitalizációhoz és az energiahatékonyságot javító zöldtechnológiákhoz kapcsolódnak.

Palkovics szerint a jövő egyik legfontosabb technológiája az akkumulátor, az energiatárolás lesz, Magyarország pedig azt a célt tűzte ki, hogy Európában a második legnagyobb gyártási kapacitással bíró tagállam legyen Németország után.

A Mesterséges Intelligencia Stratégia kapcsán a miniszter jelezte, hogy az MI alkalmazások és platformok jelentős része ma már azzal foglalkozik, hogyan lehet a mesterséges intelligenciát a zöldgazdaság területén hasznosítani.

Mit vállal a Huawei?

A Huawei Technologies szerint az aláírt dokumentum rögzíti, hogy a Huawei továbbra is szorosan együttműködik hazai oktatási intézményekkel, innovációkkal és tudástranszferrel támogatva a digitális oktatás fejlesztését. A vállalat intelligens kampusz-megoldások tesztelésével és indításával támogatja a magyarországi felsőoktatást, folytatja a Wi-Fi-rendszerek és a szélessávú hálózat fejlesztését az oktatási intézményekben, valamint intelligens együttműködési és virtuális asztali megoldásokat kínál a távoktatás hatékonyságának növelése érdekében.

A Huawei folytatja a tehetséges mérnök-informatikusok, összesen kb. 2000 magyar diák képzésének támogatását is a magyarországi egyetemeken, a minisztériummal 2019-ben aláírt megállapodás szerint.

A Huawei továbbra is törekszik arra, hogy Magyarország vezető szerepet játsszon az 5G-technológiában és annak alkalmazásában. A vállalat elkötelezett az 5G-technológia kereskedelmi felhasználásának gyorsításában, hogy minden hazai iparág kihasználhassa az Ipar 4.0 előnyeit.

Mit vállal a kormány?

Az együttműködésben az Innovációs és Technológiai Minisztérium vállalta, hogy továbbra is biztosítja az ötödik generációs hálózatok fejlesztéséhez a nyitott és diszkrimináció-mentes üzleti környezetet Magyarországon.

A kis- és közepes vállalkozások digitális képességeinek fejlesztése érdekében a Huawei és a minisztérium edukációs kampányt kíván indítani, hogy az infokommunikáció előnyei mellett hasznos és egyszerű megoldásokat is bemutassanak a kkv-k számára.

A közleményben a Huawei Technologies Hungary vezérigazgatója jelezte azt is, hogy a vállalat okosváros megoldásaival szeretne hozzájárulni Magyarországon a fenntarthatóság és a környezetvédelem biztosításához, valamint az életkörülmények javításához – írja az MTI.

A Direkt36 tavaly írt arról, hogy elkezdték kiszorítani a Huaweit Európa 5G-hálózataiból, de az Orbán-kormány kitart a kínai cég mellett. Azóta a brit, a svéd és a román 5G-hálózatból is igyekeztek kizárni a céget, ami az ujgurok elleni arcfelismerő rendszeren is dolgozott, illetve aminek a telefonja letiltja az olyan keresőszavakat, mint például a „szabad Tibet”.

A holland fellebbviteli bíróság ítélete megerősítette azt a korábbi határozatot, ami szerint az ukrán államnak kell visszaszolgáltatni azokat a műtárgyakat, köztük értékes aranykincseket, amiket hét évvel ezelőtt egy holland múzeum kölcsönzött ki a Krím-félsziget múzeumaiból, de a félsziget orosz elcsatolása miatt a tulajdonjoguk vitatottá vált.

A műkincseket öt ukrán (közöttük négy krími) múzeumtól 2014 elején kölcsönözte ki az amszterdami Allard Pierson Múzeum A Krím: a Fekete-tenger aranya és titkai című kiállításhoz. Oroszország viszont 2014 tavaszán bekebelezte a félszigetet, így a holland múzeum néhány nappal a kiállítás bezárása előtt úgy döntött, nem adja vissza az értékes aranytárgyakból álló gyűjteményt. Az intézmény úgy ítélte meg, hogy ha a két állam közül visszaadná a műtárgyakat az egyiknek, ez azzal a kockázattal járna, hogy a másik magának követelhetné őket.

Az orosz fennhatóság alá került krími múzeumok többször emlékeztették a hollandokat szerződésben vállalt visszaszolgáltatási kötelezettségükre, de Kijev is magának követelte a tárgyakat mint állami tulajdont. A holland múzeum bírósághoz fordult a jogvita eldöntésére.

A holland fellebbviteli bíróság friss határozatának összefoglalóját ismertetve Pauline Hofmeijer-Rutten elnöklő bíró elmondta: Ukrajna nemzeti kulturális érdekei felülmúlják a krími múzeumok érdekeit. Az Allard Pierson Múzeum a döntés értelmében a műkincseket nem köteles visszaadni a krími múzeumoknak, az ukrán államnak az úgynevezett múzeumi törvényen alapuló jogai ugyanis elsőbbséget élveznek – mondta.

A döntés ellen a krími múzeumok a holland legfelsőbb bíróságon fellebbezhetnek.

A hollandiai tárlat kb. száz, a Fekete-tenger partján talált, i. e. 6. és 2. század közötti időszakból származó tárgyat mutatott be, többségük drágakőberakású aranyékszer, az ókori Görögország mitológiai alakjait idéző karperec, nyakék, gyűrű és fülbevaló, egy 2400 éves szkíta sisak, kínai lakkdobozok a Han-dinasztia korából, aranyból készült kardhüvely és más fegyverek. (MTI)

Nem lehetséges a magyar vidék fejlődése a közép-európai egység gondolatának megvalósítása nélkül, ha van közép-európai együttműködés, akkor tud boldogulni a magyar vidék is – mondta Orbán Viktor Tornyosnémetinél, a Miskolc és Kassa összeköttetését megteremtő M30-as gyorsforgalmi út átadásán.

Amit akarunk, az „nem egyszerűen csak virágzó vidéki Magyarország, hanem egy erős Közép-Európa”, ami elég erős ahhoz, hogy megvédje magát az olyan természetellenes beavatkozásokkal szemben, amiknek a mai napig érezni a következményeit – mondta.

Orbán szerint ahhoz, hogy ez a cél megvalósuljon, utakat kell építeni, amik összekötik a vidék különböző részeit, a vidékieket beviszik a nagyvárosba, összekötik az anyaországi magyarokat, a határon túli magyarokat és összekapcsolják a térség népeit. A most átadott út is ezt a célt szolgálja – mondta.

Azt mondta, régen a Lengyelország felé vezető kereskedelem fő gócpontja Kassa volt, nagyon fontos útvonal volt ez, és úgy lehetett egy jelentős nemzetközi útvonalat működtetni, hogy nem kellett hozzá érinteni a fővárost. Mi, Trianon utáni magyarok ezt nehezen tudjuk elképzelni – mondta.

Szerinte vissza kell alakítani a gondolkodásunkat, hogy rájöjjünk: egy olyan korszakba lépünk, amikor nem Budapestről kiindulva kell útvonalakat tervezni, hanem megvannak a régi természetes, egybetartozó térségek, amiket érdemes összekötni.

Orbán azt mondta, ez egy virágzó vidék volt, amíg a nagyhatalmak az első világháború után szét nem szabdalták, és a mi nemzedékünk küldetése, hogy amit az idegenek és a nagyhatalmak szétszabdaltak, azt megpróbáljuk összeölteni, és ha ezt nem tesszük meg, akkor a magyar vidék adottságai nem érvényesülnek.

Azt mondta, mindenhol határokba ütközünk, így a magyar vidék boldogulása akkor képzelhető el, ha a ma már különböző államokhoz tartozó területeket össze tudjuk egymással kapcsolni. Ez azt jelenti, hogy nem lehetséges a magyar vidék fejlődése a közép-európai egység gondolatának megvalósítása nélkül – mondta.

Orbán szerint 2010-ben három célt tűztek ki:

1. Minden megyei jogú város kapcsolódjon be a gyorsforgalmi úthálózatba.
2. Magyarország minden polgárának – bármilyen kis településen is éljen – legyen módja arra, hogy a lakóhelyétől legfeljebb fél óra alatt elérje a gyorsforgalmi úthálózatot.
3. Az összes gyorsforgalmi út érje el az országhatárt és kapcsolja össze Magyarországot a szomszédjaival.

Azt mondta, hatalmas erőket, rengeteg pénzt mozgósítottak a célok elérésére: 2010 májusa óta 33 autópálya- és egyéb gyorsforgalmi útszakaszt adtak át, összesen 600 km-t. Már csak három olyan megyei jogú város maradt, ami nem kapcsolódik be közvetlenül a gyorsforgalmi úthálózatba, 2010-ben még 9 ilyen volt, de a három város (Zalaegerszeg, Kaposvár és Békéscsaba) esetében is folynak az útépítési munkálatok – mondta.

Szerinte a magyar emberek 87 százaléka 30 percen belül rá tud kapcsolódni a gyorsforgalmi úthálózatra, ez az arány 2010-ben 60 százalék volt. Ami a határokat elérő utakat illeti, 2010 előtt csak 3 gyorsforgalmi út érte el az országhatárt, ma ez a szám 9, 2025-re pedig 11 lesz – mondta.

Orbán arról is beszélt, hogy a most átadott beruházás fél órával fogja lerövidíteni az utat Kassától Miskolcig. A beruházás értéke 200 milliárd forint, 2014 és 2020 között 700 milliárd forint érkezett a megyébe, és ha megnyerik a következő választást, ez a szám el fog törpülni azok mellett a fejlesztések mellett, amik itt megvalósulnak majd.

Szerinte a most átadott útnak köszönhetően könnyebben jut majd el ide a tőke, az áru, és könnyebben jönnek a turisták is.

Arról is beszélt, hogy senki sem tudja, mi fog történni a világban, meglehetősen zavaros a helyzet mindenhol, és mivel Magyarország a legnagyobb nemzetek játszmáját érdemben nem befolyásolhatja, az egyetlen biztos dolog, aminek értelme és haszna van a számunkra, hogy Közép-Európát építjük, erősítjük. Az ilyen fejlesztésekkel a határok csak politikai tények lesznek, a mindennapi élet zavartalanul folyhat, ami nemcsak a magyaroknak, hanem a többi térségbeli népnek is az érdeke – mondta Orbán, aki szerint az útátadással a magyarországi vidék fejlesztése és Közép-Európa megerősítése érdekében is fontos lépést tettek. (MTI)

Temesváron megszűnt a távhő- és melegvíz-szolgáltatás, fűtés nélkül maradtak a kórházak és 50 ezer háztartás – írta meg a Krónika.

A Colterm szolgáltatót a bíróság ma fizetésképtelenné nyilvánította az adósságai miatt, a Delgaz és az E.On pedig elzárta a gázcsapot.

„Kéréssel fordulok valamennyi romániai gázszolgáltatóhoz, hogy segítsen rajtunk”

– mondta a sajtótájékoztatóján Dominic Fritz polgármester. Elmondta, hogy a Victor Babeș-kórház és az Odobescu-szülészet kivétel, saját hőközpontjuk van.

A Coltermnek most nincs földgáz-szolgáltatója olyan körülmények között, hogy egész Európa gázválsággal küzd. Megpróbálnak legalább kis mennyiségre szerződést kötni, közben pedig széntüzelésre áttérni, erre igényeltek ellátást az állami tartalékokból, de ezt csak sürgősségi rendelettel lehet engedélyezni, ideiglenes, ügyvezető kormány pedig ilyet nem hozhat.

„Tudom, hogy pusztító erejű hír ez sok temesvári számára, azoknak, akik a kórházakban szenvednek, orvosoknak, ápolóknak, aki amúgy is kimerültek. Mindent megteszünk azért, hogy túllépjünk ezen az időszakon, és a lehető leggyorsabban újraindíthassuk a távhőszolgáltatást Temesváron” – mondta Fritz, aki szerint „egyetlen olyan forgatókönyv sincs, amely szerint a távhőszolgáltatók túlélhetnek jelentős kormánytámogatás nélkül”.

A polgármester a gigakalória árának megduplázását javasolja Temesváron, ahol szerinte a Colterm azért halmozott fel több mint 320 millió lejnyi adósságot, mert eddig jóval az előállítási áron alul szolgáltatott. (Krónika)

DJ Khaled világhírű producer pár hete kapott egy új Guild A-20 Marley akusztikus gitárt a néhai Bob Marley családjától, és egy rövid videóban egy gitárszólóval be is mutatta, hogyan szól a cájg, amit a reggae-legenda gitárjáról mintáztak. Így sikerült:

Talán Fred Durst óta nem szólózott ekkorát világsztár ilyen bátran ilyen minimális gitártudással:

(via Guitar)

A Telex írta meg, hogy a megszállt Színház- és Filmművészeti Egyetem pénteki, 1956-os megemlékezésén ez szerepel a programban:

„A Színház- és Filmművészeti Egyetem ünnepi megemlékezést tart az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójának alkalmából. Az ünnepségen bemutatják az Uránia Nemzeti Filmszínház fejlesztéseit és köszöntik az újonnan megalakult hallgatói önkormányzat tagjait. Program:

11:00: ünnepi beszélgetés Bodrogi Gyula és Dózsa László színművészekkel ’56-os emlékeikről.”

Emlékeztetőül: öt éve derült ki, hogy állításával ellentétben nem Dózsa László színész-rendező, hanem a 2000-ben elhunyt Pruck Pál volt azon az 1956-os fotón, amit Schmidt Máriáék használtak a plakátjaikon. Ezt azóta a bíróság is kimondta (miközben egyik peres sem kérte Dózsa meghallgatását), Schmidték pedig – akiknek bocsánatot kellett kérniük a Pruck családtól – végül eltüntettek minden nyomot.

Dózsa László még tavaly is azt állította, hogy ő sosem volt hazug. Erre elővenném saját korábbi összefoglalómat arról, miket állított az 1956-os szerepéről:

Nem elég, hogy Dózsát, ahogy azt mesélte, 14 éves korában, 1956-ban – amikor Csepelt egyébként repülőgépek bombázták – lefotózták fegyverrel, sapkában, majd – miután felgyújtott egy orosz tankot, és megölt két oroszt (akik aztán hasonlítottak a később megszületett gyerekeire) – elfogták, falhoz állították, légvédelmi ágyúval »széttrancsírozták«, átlőtték a nyakát, a holttestére tojásgránátot dobtak, de túlélte, napokig kórházban volt, majd az ÁVH elvitte, úgy fejbe rugdosták, hogy mindkét hallócsontja eltört, csontszilánkok mentek az agyába, és a klinikai halál állapotába került, tömegsírba tették, forró mésszel leöntötték, de egy sírásó meglátta, hogy mozog az ujja, majd »Kárpáti professzor« 10 órás műtéttel megmentette, és még ezután is megmaradt a máig megőrzött sapkája (ráadásul mindkét kivégzőjével találkozott), a megtorlást pedig azért kerülte el, mert halottnak hitték, de egy korábbi interjúból még az is kiderül, hogy Dózsa László eddig összesen háromszor halt meg, ugyanis 10 éves korában agytályog-gyulladása volt, és még a mentők is lemondtak róla, nem volt pulzusa, végül egy kitelepítésre ítélt orvos robbant be az ajtón, és injekciót adott a szívébe, ez mentette meg, sőt még egyszer Vámos László is megmentette a színművészetin, amikor közölte vele, hogy: »Most menjél, feküdj be a kórházba Kárpátihoz, mert beteg vagy, addig én mindent elintézek.«”

Történészek az 56-os eseményekkel kapcsolatban Dózsa összes főbb állítását cáfolták, és akkor még nem is említettük a témába nem vágó 8 fős csoportszex-fantáziáját, a nem létező cannes-i díját, vagy hogy állítása szerint 3 éves korában az oroszlánszelídítő Halbalek bácsi beszervezte egy mutatványba, amiben egy Józsi nevű oroszlán tátott szájába tette a fejét.

A 150 éves SZFE a kormány döntésével idén alapítványi tulajdonba került. Az alapítvány kuratóriumába egyetlenegy tagot sem delegálhatott az egyetem, viszont bekerültek olajipari vállalatok vezetői, az egyetem kancellárja egy volt gépesített lövész ezredes lett, az egyik új tanár pedig az egyetemükért kiálló SZFE-seket lejárató Hír Tv-s műsorvezető.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő kormányinfót tartott, miután szerdán az EU-val kapcsolatban ülésezett a kormány. (Ma kezdődik a brüsszeli EU-csúcs.)

Gulyás elmondta, hogy három témakör van napirenden. Az egyik az energiaárak elszabadulása, a másik a migráció kérdése, a harmadik pedig a lengyel alkotmánybíróság döntése. Erről szólt a kormányülés is.

Brüsszel miatt drágul az energia

Gulyás azt mondta, az energiaárak drámaian megnőttek, több okból is. A legfőbb oka szerinte az, hogy az Európai Bizottság átgondolatlan energiapolitikát folytat, és ráterhelné az áremeléseket a fogyasztókra, hiszen lakásokat és autókat adóztatnának meg. Gulyás szerint ez nyílt támadás a rezsicsökkentés ellen, és a V4-es országok vétózni tervezik. A földgáz ára 400 százalékkal nőtt egy év alatt, és az áram ára is nőtt 80 százalékkal – mondta.

Bécsben több mint kétszer, Berlinben több mint háromszor annyit fizetnek az áramért, mint Budapesten, és a gázért Berlinben több mint dupláját, Bécsben pedig háromszorosát fizetik, míg Stockholmban nyolcszor annyit kell fizetni – mondta Gulyás.

Gulyás azt mondta, az a baj, hogy az Európai Bizottság nem próbálta ellensúlyozni az áremelkedést, sőt hozzájárult a válság kialakításához. Például erőltették a klímavédelemre hivatkozva a hagyományos energiahordozók leépítését, privatizáltak, és már eddig is érződött a hatása: a kereslet nőtt, a kínálat csökkent. Brüsszel érdemben nem egyeztetett az Európát nyersanyaggal ellátó partnerekkel. Gulyás szerint nem klímavédelemről van szó, hanem a versenyképesség csökkentéséről és a rezsicsökkentés támadásáról.

Gulyás szerint ha a baloldal és Brüsszel által erőltetett piaci árakat érvényesítenék, az havi 32 ezer forint többlet lenne minden családnak. Szerinte veszélyes, hogy Brüsszel 2036-ig betiltaná a dízelautókat, illetve a dugódíj ellen is felszólalt Gulyás, aki szerint a multik minden akadály nélkül szennyezhetik a környezetet. Ezután a 2010 előtti MSZP-s kormányok energiapolitikáját bírálta.

Vissza kell állítani a tranzitzónákat

Gulyás rátért arra, hogy amíg tavaly ilyenkor 27 881 ember próbálta meg (eredménytelenül) engedély nélkül átlépni a határt, addig idén 91 509 ember próbálkozott, közülük 82 200-an a szerb határ felől próbálkoztak. Az 558 milliárd forintból eddig 7 milliárdhoz járult hozzá ez EU, ami elfogadhatatlan – mondta Gulyás, aki azt szeretné, hogy állítsák vissza a tranzitzónákat.

Az Európai Parlament szélsőséges szervezet

Gulyás szerint a lengyel miniszterelnök is megtapasztalta, hogy olyan szélsőséges szervezet előtt, mint az Európai Parlament, milyen felszólalni. A jogállamiság alapelve, hogy az alkotmánybíróság döntését tiszteletben kell tartani. Szerinte az Európai Bizottság elnöke nincs tisztában azzal, hogy az uniós jog elsőbbsége sehol sincs leírva, ezt az Európai Unió Bíróságának gyakorlata alakította ki, és főszabály szerint a tagállamok is elismerik. Gulyás ezután többek között cseh, lengyel és német alkotmánybírósági döntéseket idézve bizonyította ezt.

Ekkor jöttek a kérdések. Az udvaribolond-média alákérdezéseiből csak az érdekesebbeket közvetítem, a többi üzenet megtalálható a jobboldali médiabirodalomban.

Az M1 és a Magyar Nemzet is Márki-Zay Péterről kérdezett, hogy mi a véleménye róla Gulyásnak. A kérdések és a válaszok is arról szóltak, hogy Márki-Zay baloldali.

Nem lépnek a benzinárak miatt

Az ATV arról kérdezett, hogy rekordmagas, 500 forint közelében van a benzinár. Horvátországban befagyasztják egy szinten az árakat. Tervez-e a kormány ilyesmit? Gulyás azt mondta: korábban hoztak hasonló döntést, a jövedéki adó mértéke csökken, ahogy a kőolaj ára emelkedik, emiatt van az, hogy az EU-s országok között még így is az egyik legolcsóbb a benzinár. Hogy bármi más segítő intézkedést terveznek-e, arról azt mondta Gulyás, hogy egyelőre figyelik a benzinárat, és ha szükséges a kormány mindig tud újabb intézkedéseket hozni.

Túlbecsülték Karácsonyt

Az ATV felidézte, hogy Gulyás benézte, nem Karácsony Gergely nyert az előválasztáson, hanem Márki-Zay Péter. Kell-e a kormánynak változtatnia a kampánystratégiáján? Gulyás szerint túlbecsülték Karácsonyt, de az alapfeltételezésük az volt, hogy Gyurcsány pártja vigye el a legtöbb egyéni helyet, és most van valaki, akit maga előtt tolhat. Gulyás azt mondta, mindenki láthatja a pillanatnyi helyzetet: a DK a legerősebb párt, a döntő szó Gyurcsányé lesz.

Az ATV azt is megkérdezte, támogatja-e a kormány az ISZOMM-os Székely Sándor felvetését, hogy akik közös listán indulnak, azoknak egy frakcióba kelljen beülnie. Gulyás szerint a szabályzat nagyvonalú és ellenzékbarát, nem tervezik a házszabály módosítását.

Szemkilövetés, ártatlan emberek megveretése, csonttörés nem várható

Gulyás a Békemenetről azt mondta, Márki-Zay a lincselést tartja október 23-hoz méltónak (utána kell csak nézni). De az ünnepségnek méltó körülmények között kell lefolynia, és mivel nem baloldali kormány van, szemkilövetés, ártatlan emberek megverése és csonttörés nem várható.

Nem korlátozzák az október 23-i rendezvényeket

Müller Cecília a maszkviselést szigorítaná, de Gulyás azt mondta, aki akar, maszkot hordhat, a kormány nem tervez szigorítást, de a legfontosabb az oltás. Az október 23-i rendezvényeket sem akarják korlátozni.

Mindenkinek ajánlja az Elkxrtukat

Az Origo kérdésére Gulyás azt mondta, megnézi az Elkxrtukat és mindenkinek ajánlja. A film szerinte azért nem kapott állami támogatást, mert 15 év után, egy választási kampány előtt nem lett volna helyes, de a film fontos mű. (Több településen is ingyenesen lehet megnézni az Elkxrtukat, van olyan település, ahol önkormányzati buszokkal viszik majd a nézőket a moziig.)

A Telex kérdésére azt mondta, nem lehet, hogy a Klik vagy az állam kötelezővé tegye diákoknak a film megnézését.

Gulyás egy kérdésre azt mondta, az általános szűrővizsgálatok egy időben szüneteltek, Európában szinte mindenhol így volt, de a daganatos műtéteket elvégezték.

A korábban ígért ipari rezsicsökkentésről Gulyás azt mondta, a kisvállalkozásoknál a rezsicsökkentett ár az érvényes, afölött nem, de a jelenlegi helyzetben a kormány bármikor hozhat rezsicsökkentéssel kapcsolatos döntéseket.

Jó, hogy az oroszokkal hosszú távú szerződést kötöttünk

A hazai gázkészletek azért csökkennek, mert az a legolcsóbb, hiszen korábban szerezték be. Most igazolódik be az oroszokkal kötött, hosszútávú gázszerződés, mert egy része fix áras volt.

Az Index kérdésére Gulyás elmondta, hogy ma ér véget a Stop Gyurcsány! Stop Karácsony! petíció. Még nem tudni, lesz-e a választásokig más petíció. Úgy tudja, több mint 1,3 millióan írták alá.

A pedofilnyilvántartás készüléséről egyelőre nincs hír.

Gulyás elmondta, hogy nagyon közel vannak ahhoz, hogy megvegyék a Budapest Airportot, de komoly szabályok vannak.

A zamárdi fejlesztésről azt mondta, úgy tudja, újra összeül a képviselő-testület, és vissza fogják vonni a döntést.

A kormányszóvivő nem tudja, kér-e harmadik oltást

A harmadik oltások számát tekintve talán már 1 millió fölött vagyunk, nagyrészt idősebbek kapták meg, de már Gulyás is beadatta, Szentkirályi pedig még nem adatta meg, és nem tudja, hogy be fogja-e.

Nem tudni, mi ez az 55 százalék

Nem tudni, a kórházban ápoltak oltottsága, pedig Gulyás Gergely az előző kormányinfón azt mondta, a kórházban lévők 55 százaléka nincs beoltva, de ez nem egy összesített szám, hanem egyik kórházban ez volt az akkori érzékelés. Akinek harmadik oltás van, az gyakorlatilag nincs kórházban – mondta. Az RTL Híradó rákérdezett, hogy ez akkor nem országos átlag, hanem egy kórházé. Az RTL azt kérdezte, hogy nem túl magas-e a 45 százalék, ha ennyien vannak kórházban úgy, hogy be is vannak oltva. Gulyás szerint főleg idősekről van szó, és így is nyolcszor nagyobb a védettség.

Kínai vagy Pfizer?

Arra a kérdésre, hogy az oltottak többsége kínai oltást kapott-e, Gulyás azt mondta, többségében Pfizert kaptak, mert a legidősebbek 90 százaléka Pfizert kapott. Gulyás nem erősítette meg, hogy a kórházban ápolt oltottak többsége Pfizert kapott-e, úgy tudja, igen, de csak mert a legidősebbeket Pfizerrel oltották, de nem az oltóanyag a hibás, hanem egészségügyi helyzet, állapot és kor összefüggése miatt alakul így.

Nem javasolja, hogy tömegrendezvényekre Erdélyből buszoztassanak embereket

Az RTL azt kérdezte, hogy Romániában súlyos a helyzet, kevesebb a beoltott, és itthon is ápolnak román betegeket. Ehhez képest Romániából busszal hoznak a Békemenetre tüntetőket. Nincs-e ebben kockázat? Gulyás azt mondta, óvatosságot javasol, ilyen tömegrendezvényekre Erdélyből, Romániából nem javasolja, hogy buszoztassanak embereket. Óvatosan kell eljárni. De egy nagy tömegrendezvénynél a beléptetést nem lehet biztosítani úgy, hogy a védettségi igazolványokat ellenőrizzék. A maszkhasználatról mindenki maga dönthet.

Miért költött a kormányoldal többet hirdetésekre, mint az egész ellenzék?

Arra a kérdésre, hogy a kormányoldal többet költött hirdetésre az előválasztások alatt, mint az ellenzéki pártok összesen. Gulyás szerint mindenki tartsa be a szabályokat. Hogy miért költöttek ennyit, szerinte egy kényszerítő parancs volt az, hogy az ellenzék összeállt. Gulyás szerint ha kormányváltás lesz, a napi kára milliárdokban lesz mérhető, nem pedig milliókban, szóval megéri hirdetni.

Nem tömeges jelenség új köztisztviselők kinevezése

A Telex megkérdezte, jogállami/demokratikus megoldásnak tartják-e, hogy a legfőbb ügyész vagy más közjogi szereplőket érintő szabályokat módosítanak, vagy hogy a médiahatóság elnökének távozásával egy ciklusra előre megmondhatják, ki vezesse az intézményt. Gulyás azt mondta, ez a demokrácia lényege, hogy ciklusokon átívelve töltenek be pozíciókat nem kormányzati közjogi tisztviselők.

Polt Péternél csak az vált egyértelművé, hogy ha egy megbízatás kétharmados többséggel születik, akkor a megszüntetéséhez is az kell. Egy köztisztviselő mondott le, Karas Monika, helyette kell újat választani, ez nem egy tömeges jelenség, Gulyás ebben semmi rendkívülit nem lát.

Arra a kérdésre, hogy mikortól lát tömegesnek ilyen személycseréket, azt mondta, viszonylag sok ilyen megbízatás van, de ennyi személycserét még nem érez visszaélésnek. Ha 3, 4, 5 eset lenne, az már tendencia, de egy esetben nehéz ezt mondani.

A szputnyikosokkal mi lesz?

A majdnem 1 millió ember sokkal kevesebb helyre utazhat az orosz vakcinával, erről érdeklődött a 168 Óra. Gulyás elmondta, hogy ő Szputnyik V-re Janssent kapott harmadjára, de az államok nagy többsége a harmadikra beadott Pfizert/Modernát is elfogadja. Azt is mondta, hogy azért Janssent kért, mert az mRNS-technológia még túl új, de természetesen minden oltás jó.

A Szolnoki Rendőrkapitányság kábítószer-birtoklás megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást egy 44 éves szolnoki férfi ellen, aki a szolnoki ingatlanának területén egy fóliasátorban kannabiszt termesztett.

A rendőrök botanikus szaktanácsadóval helyszíni szemlét tartottak, ami során fejlődésben lévő növényi egyedeket, azok termesztéséhez használt eszközöket, továbbá kábítószer gyanúját keltő őrleményt és magvakat foglaltak le.

A jogsértőhöz köthető ingatlanokban a rendőrök több millió forintot és eurót találtak. A gyanúsított beismerő vallomást tett, de tagadta, hogy értékesítésre nevelte volna a növényeket.

Őrizetbe vették, és előterjesztést tettek a letartóztatása. (police.hu)

Két török vadászrepülőgép repült át három görög sziget felett, fokozva a térségben már amúgy is meglévő feszültséget.

A görög állami televízió beszámolója szerint a repülőgépek Farmakoníszi, Lipszi és Inússzesz felett repültek át, válaszul görög repülőgépek közelítették meg őket.

Az átrepülés egy másik ország területe felett a nemzeti szuverenitás súlyos megsértésének minősül. Az Európai Unió többször is elítélte Törökország ilyen cselekedeteit.

A két ország között régóta feszült a helyzet a tengeri határok kérdése miatt. A Görögország és Törökország közötti tárgyalásokon eddig nem sikerült áttörést elérni.

A görög kormányhoz közeli források szerint Athén az ügy felvetését tervezi a most kezdődő EU-csúcson. (MTI)

Egy új kormeghatározási technológiával holland kutatók megállapították, mikor érkezhettek a vikingek Észak-Amerikába: a kanadai Új-Fundlandon lévő L'Anse-aux-Méduse településen egykor felfedezett viking falu házaihoz használt faanyagot vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy a térséget pont ezer éve, 1021-ben vették birtokba az Európából érkezett hajósok.

Az egyetlen település

Észak-Amerikában Grönlandon kívül ez az egyetlen település, amiről igazolták, hogy a vikingek alapították. A falu maradványait még 1960-ban fedezték fel, és hosszas ásatásokkal igazolták, hogy a település házai a legkorábbi európai származású építészeti szerkezetek Észak-Amerikában, amiket valamikor a 11. században emeltek.

Egy 992-ben bekövetkezett napkitörést használva vonatkozási pontként az új kormeghatározási technika segítségével a Groningeni Egyetem kutatói megállapították, hogy 471 évvel Kolumbusz Kristóf első útja előtt érkezhettek a térségbe az első európai hajósok.

A radiokarbonos vizsgálat kevés volt

A vikingek korát a történészek 793-1066-ra teszik, ebben az időszakban a skandináv hajósok többször átkeltek az Atlanti-óceánon. A hagyományos radiokarbonos kormeghatározással a régészek az új-fundlandi település korát nem tudták pontosan megállapítani.

Ujjlenyomatok az évgyűrűkben

Az új kormeghatározás arra a tényre épül, hogy a napkitörések „ujjlenyomatai” látszódnak a fák évgyűrűiben, 992-ben pedig történt egy jelentős napkitörés. A településről vizsgált faanyagmintákban, amik három különböző fából származnak, a kutatók kimutatták, hogy 29 évgyűrű a napkitörés utáni időszakban alakult ki.

Fémpengéket használtak

Nem helyi őslakosok vágták ki ezeket a fákat, mivel bizonyíték van fémpengék használatára, amivel ők még nem rendelkeztek – magyarázta Michael Dee, a Nature-ben megjelent tanulmány vezető szerzője.

Azt nem tudni, mennyi ideig maradhattak a vikingek a térségben, valószínűleg egy évtizedig vagy kevesebb ideig, és valószínűleg kb. száz skandináv ember volt jelen egyidejűleg. Az épületek hasonlítanak azokhoz, amiket a vikingek Grönlandon és Izlandon építettek.

L'Anse aux Meadows települése legalább nyolc épületből állt, közöttük volt egy kovácsműhely, egy kohó és egy fűrészüzem, ami egy hajókészítő műhelynek termelt. (MTI)

Erős széllel érkezik a hidegfront, emiatt az ország nagy részére figyelmeztetéseket is kiadott csütörtökre az Országos Meteorológiai Szolgálat.

A veszélyjelzésük szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Csongrád-Csanád és Baranya megye kivételével az egész országra elsőfokú figyelmeztetést adtak ki az erős szél veszélye miatt.

Azt írták: csütörtökre virradóra már az érkező hidegfront előtt megerősödik a délnyugati szél. A nap folyamán az országban mindenhol megerősödhet a szél.

Elsősorban a Dunántúlon, a középső országrészben, az északi megyékben és az Alföld északi felében viharos, 70-80 km/órás szél is lehet, a hegységekben pedig akár 90 km/óra feletti széllökés is előfordulhat.

A délutáni óráktól először nyugaton enyhül a szél, majd az esti órákra mindenhol mérséklődik a légmozgás.

Az előrejelzés szerint csütörtökön a legalacsonyabb hőmérséklet általában 8 és 14 fok között várható, de a kevésbé szeles északkeleten ennél néhány fokkal hidegebb is lehet. Délelőtt többnyire napsütéses idő várható, de a déli órákban a Dunántúlon és az ország középső területein, délután a Tiszántúlon is erősen megnövekszik a felhőzet, beborul az ég. Ekkor előbb az északi országrészben, majd máshol is kialakulhat eső, zápor. A legmagasabb hőmérséklet 19 és 24 fok között alakul.

A következő napokban fokozatosan hűl az idő. Hétvégén a hajnali órákban néhol mínuszok is lesznek, és jellemzően 10-15 fokos maximumokra lehet számítani. (MTI)