Herczeg Márk

A nagy beruházásért felelős állami cég, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN) gyorsított eljárásban, december 17-ig várja a jelentkezéseket arra a Fertőrákosra álmodott kisebb-nagyobb épületekre kiírt tenderre – írja az Átlátszó.

A kiírás szerint azért kell sietni, mert ha szünetelne az építkezés a Natura 2000-es területen, azt „az állatvilág valamely eleme azonnal elfoglalja”.

A kormány a környezetvédők, az EU és az UNESCO tiltakozása ellenére tavaly elkezdte a beruházást: 34 ezer m2-t építenek be, lesz szálloda, vitorlásklub, sportközpont, ökocentrum, bungalók, motelek és egyebek. Az SFTFN látványtervei:

A Fertő tónál 30 milliárdból készülő gigaberuházásról videót is készítettünk:

Interjút adott a Szabad Európának Fluor, aki arra a kérdésre, hogy mit csináltak jól Orbán Viktorék 2010 óta, azt válaszolta:

„Nekem ezt egy kicsit nehéz megítélni, de biztos, hogy egy csomó mindent jól csináltak. Például nagyon szépen kettéosztották az országot és rengeteg karácsonyi vacsorát elrontottak. Ha valamit nagyon jól csináltak az abszolút az, hogyan legyenek hatással az emberekre, hogyan bontsanak le mindent módszeresen, szépen, fokozatosan, folyamatosan. Az orwelli kézikönyv ki lett olvasva. Két éve olvastam újra Orwelltől a 84-et és ledöbbentem, hogy: várjál már, itt egy az egyben passzol minden.”

Szerinte az a Fidesz titka, hogy „van egy karizmatikus vezetője, aki után lehet menni”. „Szerintem egy nép, amelyik egészen sokáig infantilizálva volt, és nem nagyon adatott meg a lehetősége, hogy felnőjön és döntsön a saját életéről, egy kicsit hozzászokott az apa szerephez. Hozzászokott ahhoz, hogy van egy apu, aki majd elintézi, aki majd megoldja helyette, még ha néha szigorú is, vagy nem éppen igazságos, de majd ő eldönti helyette, mi, hogyan lesz; irányt mutat és nem kell gondolkodni” – mondta.

Az ellenzéknek elhiszi, hogy ha hatalomra kerül, „talán újra nyugat felé megyünk”. „Mert most, amit hallok, elég lesújtó volt és fájdalmas. Például azt, hogy ha kell, akkor európaivá, liberálissá és érzékennyé vernek minket? Ez hangzott el. Ezek mióta szitokszavak? Európaivá vernek? Ez nekem már egy olyan mélység, egy olyan durva mondat, ami az ’50-es éveket idézi. Hanyatló nyugat, rothadó Bécs, fertő…” – mondta Fluor, aki nem érti, „hogy ha ennyire gáz a kormánynak a nyugat”, akkor miért nem Kazahsztánba vagy Oroszországba mennek nyaralni.

Fluornak emlékeztetett Orbán egyik beszédére is:

„A másik mondat, ami nekem iszonyatosan mélyre ment és lesújtó volt Orbántól, hogy azt mondta: mi vagyunk a küllőbe rakott bot és mi vagyunk a tüske a köröm alatt. Tényleg erre vagyunk büszkék az Európai Unió tagállamai közül, hogy másokkal kicseszünk? Juhé, mi vagyunk a telefosott fal a benzinkúti vécében, mi vagyunk a szar a palacsintában.”

A tihanyi bencés monostort alapító I. András királyhoz és a szűkebb családjához tartozhatnak azok a csontok, amik szénizotópos vizsgálatának első lépéséről sajtótájékoztatón számoltak be a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kutatói.

A szénatomos kormeghatározásra irányuló vizsgálatok eredményei azt bizonyítják, hogy az előkerült embertani anyag egy része biztosan a kripta használatának legelső, 11. századi időszakához köthető – ismertette a radiokarbon-vizsgálat eredményeit Mende Balázs Gusztáv paleoantroplógus.

Az 1060-as temetés óta a bencések őrzik a királysírt

Balogh Balázs, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója felidézte, hogy a tényleges régészeti feltárás, a hitelesítő ásatás és a műemléki falkutatás április 30-án indult a Királykriptában. A régészeti hitelesítő feltárás után a szakemberek több nemzetközileg elismert laboratóriummal együttműködve vizsgálták a tihanyi apátság királykriptájában feltárt emberi csontmaradványokat.

A Szovák Kornél professzor vezetésével, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) finanszírozásával indított projektben többek között az ELTE, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Laczkó Dezső Múzeum munkatársai vettek részt. Balogh Balázs beszámolt arról is, hogy a BTK koordinálásával elkezdett vizsgálatok folytatódhatnak, mivel az ELKH további pénzügyi támogatásáról biztosította a projektet.

Mihályi Jeromos atya, a Tihanyi Bencés Apátság perjele köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy I. Andrást 1060-ban temették el a tihanyi monostorban, és azóta a bencés közösség feladata, hogy őrzője legyen a királysírnak és imádkozzon a király és a családja lelki üdvéért.

2019-ben kezdődött el az apátság komplex felújítása, ekkor fogalmazódott meg az altemplom felújítása. Ennek egyik első mozzanata volt a régészeti feltárás.

I. András feleségét is Tihanyban temethették el

Szovák Kornél, a projekt vezetője összefoglalójában elmondta: eredeti célkitűzésük az volt, hogy a számos alkalommal bolygatott területet régészetileg hitelesítsék és dokumentálják. Középkori dokumentumok igazolják, hogy I. Andrást és a fiát is a tihanyi bencés monostorban temették el. „Azt reméltük, hogy a dokumentumok és a régészeti ismeretek összhangban állnak majd egymással” – magyarázta. Nagy a valószínűsége annak, hogy I. András király feleségét, Anasztáziát is Tihanyban temették el – mondta.

Takács Ágoston ásatásvezető régész felidézte, hogy a kripta területén utoljára 1953-ban folytak kiterjedt régészeti munkák, ezek dokumentációja alapján is várható volt, hogy érintetlen maradványok nem fognak előkerülni a helyszínen.

A május-június folyamán zajlott hitelesítő ásatásokkal tisztázódott, hogy a királykripta korai temetkezési fázisában négy sírt alakítottak ki. A legkorábbi, 11. századi fázis után a középkorban már nem temettek ide további személyeket.

Az újkorból, azon belül is a 18. század eleji bencés visszatelepülés idejéből vannak egyértelmű bizonyítékok újabb temetkezésekről.

A négy 11. századi sír közül három szabályos rendben, a három hajó azonos részén, míg a negyedik – a mérete alapján feltehetően egy gyereké – az északi hajó nyugati végén, a többi sírtól nem messze található.

Méltatlanul rossz körülmények

A feltárás során az 1953-ban kialakított sírhely betonszarkofágjából három rossz állapotú faládát emeltek ki. Ezek a ládák a kripta korábbi átalakításai során előkerült, méltatlanul rossz körülmények között őrzött emberi maradványokat tartalmaztak.

Már az elsődleges antropológiai vizsgálat jelentős eltérést mutatott a 2., illetve az 1. és a 3. számú faláda tartalma között a csontok számát, állagát és megtartási állapotát illetően.

A 2. számú faládából előkerült rossz állapotú, hiányos és töredékes csontokból néhány felnőtt maradványaira lehetett következtetni. Nagy valószínűséggel szintén a 2. számú ládának a maradványai között lehettek azok a csontok, amiket már az 1890-es évek végén zajlott átalakítások előtt is külön tartottak nyilván.

A csontok egy része biztosan 11. századi

A csontanyagon Mende Balázs Gusztáv, a BTK Archeogenomikai Intézetének tudományos főmunkatársa végzett antropológiai felmérést, ezután jött a csontmaradványok szénatomos kormeghatározása.

A vizsgálatokat először a debreceni ATOMKI laboratóriumában végezték el, majd az itteni mérési eredmények alapján két másik laboratóriumban (Poznan és Mannheim) is megismételték azokat.

A laboratóriumi vizsgálatok összesített adatai alapján az előkerült embertani anyag egy része biztosan a kripta használatának legelső, 11. századi időszakát reprezentálja – közölte Mende Balázs Gusztáv.

A vizsgálati eredmények azt is megerősítették, hogy a korai használati fázis után a kriptát temetkezési célra nem használták, a többi csontmaradvány már a 15. század végétől keltezhető, míg az előkerült csontok nagyobb része 17-19. századi radiokarbon-adatokat mutatott.

Az okleves források, a történeti kutatás eddigi eredményei, az apátság történeti hagyománya és az újonnan elvégzett régészeti feltárás eredményei alapján elmondható, hogy a 11. századra keltezhető csontmaradványok I. András király és szűkebb családja földi maradványaihoz tartozhatnak – összegezte a vizsgálat eredményeit a kutató. A a 11. századra keltezett csontmaradványok genetikai vizsgálata jelenleg is folyamatban van a BTK Archeogenomikai Intézetében. (MTI)

Szájer József egy év után sem mondott le a kuratóriumi tagságáról a Schmidt Mária által vezetett Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kuratóriumában, vagy ha mégis, hát Schmidt nem intézkedett, hogy a lemondást jogszerűen bejelentse, és nem látszik, hogy mással pótolták volna a megbukott fideszes európai parlamenti képviselőt – írta meg a Magyar Narancs civil szervezetek nyilvántartása alapján.

Szerdán lesz egy éve, hogy a homofóbiát és rasszizmust szító Fidesz alapítóját, az Alaptörvény szövegezőjét egy meztelen férfiakkal teli orgiából az ereszcsatornán menekülve, vérző kézzel, ecstasyval a hátizsákjában találta meg a belga rendőrség. Szájer már a botrány kipattanása előtt gyorsan lemondott az EP-tisztségeiről, majd kilépett a Fideszből, azután a soproni díszpolgári címétől vált meg, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanári címét is elengedte.

Az alapítvány önálló képviseleti jogával felruházott Schmidt Mária nem reagált a lap megkeresésére, de tagcserének nyoma sincs az alapítvány nyilvántartásában, sőt folyamatban lévő eljárás sincs bejegyezve. Pedig a Terror Háza főigazgatója a közalapítvány 2020-as beszámolójában közölte, hogy kötelessége tájékoztatni a kuratórium tagjait: „egyik tagunk, Szájer József volt Európa Parlamenti képviselő ez év decemberében azonnali hatállyal lemondott tagságáról”.

Szájer egyébként a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Alapítvány (NGYSZA) kuratóriumából is csak nagy sokára távozott: a lemondási folyamat fél évig tartott, végül a Magyar Narancs cikksorozata után intézkedett a két alapító (Orbán Viktor és Kövér László) Szájer leváltásáról.

A törvény az alapítványoknál 60 napot enged a változásbejegyzés bejelentéséhez, tehát ha Szájer december 4-én lemondott (amiről nincs elérhető irat), kb. 300 napos késében vannak Schmidték, és a határidő túllépése miatt a bíróság az alapítókat 10 és 900 ezer forint közötti bírsággal sújthatja. (Magyar Narancs)

A „Most, hogy a NER a nevére vette az Indexet, hallgassuk meg újra, a kormánymédia szerint kinek nem állt érdekében szétverni a lapot” című cikkünkben azt a valós tényt, hogy az Indamedia Network Zrt. – gyakorolva opciós jogát – megszerezte az Index.hu Zrt. részvényeit a Magyar Fejlődésért Alapítványtól, abban a hamis színben tüntettük fel, hogy Bodolai László átengedte a kiadó részvényeit az Indamedia csoportnak. A valóság azonban az, hogy Bodolai László az opciós jog érvényesítésében nem működött közre.

Jó reggelt! Szakadó eső és hó várható a hétvégén.

Ez pedig 4 kiemelt cikkünk jelenleg:

• Lakosságarányosan négyszer annyian halnak meg covidban Magyarországon, mint az Európai Unióban
  
• Nyíltan kimondták: mégis szállodákat építenek a Badacsonyörsnél letarolt területre
• Karácsonyék 12 milliárdos büntetés róttak ki a kormányra bliccelés miatt, amit be fognak mondani a BKK járatain
  
• Az ügyészség szerint Kósa nem mondott igazat Pegasus-ügyben – de mit jelent ez valójában?

A reggeli napindítóra és a többi 444-es hírlevélre itt lehet feliratkozni.

A békéscsabai Lencsési úton szerda késő este összeveszett egymással egy pár. A gyanú szerint a férfi késsel a nyakán és a mellkasán megsebesítette menyasszonyát, a nő könnyű sérülést szenvedett. A történtek után a 33 éves férfi elmenekült, de a rendőrök másnap délelőtt a Szabolcs utcai úgynevezett repülőhíd közelében, egy fás, bokros területen elfogták. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Vizsgálati Osztálya az ügyben emberölés kísérlete miatt indított büntetőeljárást. A holland állampolgárságú férfit a rendőrök őrizetbe vették. (police.hu)

Orosz hírügynökségek szerint 46 bányász és 6 bányamentő halt meg, miután robbanás történt és tűz ütött ki a nyugat-szibériai Kemerovo megye Belov városának közelében lévő Lisztvjazsnaja szénbányájában.

A rendkívüli helyzetek minisztériuma szerint a bányában a baleset idején tartózkodó 285 ember közül 239-et kimentettek. 49 bányász megsérült, közülük 38-an kórházba kerültek, négyük állapota súlyos.

Dmitrij Gyemesin főügyészhelyettes szerint a tragédiát szikra által okozott metánrobbanás és az attól keletkezett dinamikus lökés, továbbá az okozta, hogy a szellőzőakna füsttel telítődött.

A baleset ügyében büntetőeljárás indult a munkavédelmi követelmények gondatlanságból halált okozó megsértése címén, amiért hét évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy őrizetbe vették a bánya igazgatóját és helyettesét meg a fejtési szakasz művezetőjét.

A Kuznyecki-medencében péntektől 3 napos gyászt rendeltek el. Vlagyimir Putyin elnök részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak. A bánya fejenként 2 millió rubel (jelenlegi árfolyamon kb. 13 millió forint) fájdalomdíjat fizet ki az életüket vesztett bányászok családjának.

Jegor Krasznov főügyész elrendelte a bányabiztonság felülvizsgálatát a régióban. A TASZSZ orosz hírügynökség szerint a regionális műszaki felügyelet a Lisztvjazsnaja idei ellenőrzésén 139 szabálysértést állapított meg a bánya működésének ellenőrzésekor.

Az 1954-ben üzembe helyezett bányában 2004. október 28-án bekövetkezett metánrobbanásban 13 ember halt meg.

A mostani volt az elmúlt öt év legsúlyosabb orosz bányakatasztrófája. 2016 februárjában a Komi Köztársaság Szevernaja szénbányájában bekövetkezett robbanások 36 ember életét követelték. (MTI)

612 irakit szállítanak vissza Irakba a fehérorosz fővárosból, Minszkből az Iraqi Airways légitársaság két járatán – közölte Irak moszkvai nagykövetsége a TASZSZ orosz hírügynökséggel.

A minszki repülőtér sajtószolgálata korábban közölte: csütörtökön és pénteken a Fehéroroszországon keresztül az Európai Unió területére bejutni próbálókat szállítanak vissza az Iraqi Airways légitársaság két járatán.

Az orosz hírügynökség szerint az elmúlt egy héten több mint 500 ember hagyta el Fehéroroszországot. Aljakszej Bjahun, a fehérorosz belügyminisztérium állampolgársági és bevándorlási ügyekkel foglalkozó osztályának vezetője szerint a naponta, csoportokban hagyják el az országot.

Fehéroroszországban a lengyel, a litván és a lett határnál emberek ezrei követelik, hogy beléphessenek az EU-ba, amit a lengyel és a balti hatóságok megakadályoznak. Az EU szerint a fehérorosz vezetés az ellene hozott szankciókra válaszul szánt szándékkal idézett elő konfliktust a határon, és ezrével szállította a migránsokat a Közel-Keletről Fehéroroszországba, hogy nyomást gyakoroljon az unióra. Válaszul az EU tovább bővítette a minszki vezetés elleni szankciókat. A fehérorosz kormány tagadja, hogy köze lenne a kialakult helyzethez. (MTI)

Egy lengyel barlangban találták meg Európa és Ázsia legősibb, több mint 40 ezer éves olyan ékszerét, amit emberi kéz munkált meg.

A 4,5 cm hosszú és 1,5 cm széles, mamutagyarból készült, ovális függőn két nagyobb, valószínűleg felfüggesztésre szolgáló lyuk látható, ezen kívül több mint 50 apró, pontszerű lyuk aszimmetrikus hurokvonalban.

„Ez egy csodálatos ősi kézimunka a Homo sapienstől, egy bámulatos ékszer” – mondta Sarah Talamo, aki a dél-lengyelországi Stajnia barlangból származó lelet kutatását vezette a Bolognai Egyetemen.

A kutatók egy új radiokarbonos vizsgálati módszerrel állapították meg, hogy a függő 41 500 éves, így a legrégibb egész Eurázsiában, 2000 évvel korábbi a hasonló franciaországi és németországi leleteknél, pontszerű fúrt lyukakkal díszített tárgyaknál.

A Scientific Reports tudományos folyóiratban publikált kutatás szerint a lelet rávilágít arra is, hogy a mai Lengyelország területe a művészi innováció egy fontos térsége volt Európában, ahol a modern emberek újfajta dekorálásokat találtak fel személyi vagy kulturális identitásuk jelzésére.

A kutatók szerint nem tudni, hogy a mamutcsonton látható rajz mit ábrázol. Egy hasonló motívum, amit a franciaországi Blanchard-ban egy kb. 30 ezer éves vésett csonton találtak, a feltételezések szerint az elejtett vadállatok megszámlálására vagy a Hold járásának jelzésére szolgálhatott.

A Stajnia-barlangban folytatott ásatások kiderítették azt is, hogy a modern ember a korábban véltnél 10 ezer évvel hamarabb megjelent Lengyelországban. „Eddig úgy tudtuk, hogy a mamutcsontékszer keletkezésének idején még nem élt modern ember azon a területen” – mondta Sarah Talamo. (MTI)

Az Interpol nemzetközi rendőri szervezet az Egyesült Arab Emírségek egyik tisztségviselőjét választotta meg elnökének az Isztambulban tartott éves közgyűlésén.

Ahmed Nászer al-Raiszi vezérőrnagyot, az Egyesült Arab Emírségek belügyminisztériumának főfelügyelőjét a szavazatok 68,9 százalékával választották meg. A megbízatása 4 éves ciklusra szól, közben a hazájában változatlanul megtartja a beosztását.

Az előző, kínai elnök eltűnt

Az elnökválasztást nagy figyelem kísérte, mert a testület eddigi első kínai vezetője, Meng Hung-vej 2018-ban, négyéves mandátuma közepén eltűnt, amikor visszautazott Kínába. Később kiderült, hogy vesztegetés és más állítólagos bűncselekmények vádjával őrizetbe vették. Peking nem kommentálta az ügyet, és az elmúlt két évben a dél-koreai Kim dzsongjang, az Interpol addigi alelnöke vezette az ügynökséget.

Kínzás, emberrablás

Az AFP francia hírügynökség a tudósításában felidézte, hogy Ahmed Nászer al-Raiszi jelölése, akinek országa az Interpol költségvetésének második legnagyobb befizetője, felháborodást keltett kormányzati szervezetek és európai választott képviselők körében.

Raiszit ugyanis az AP amerikai hírügynökség jelentése szerint összefüggésbe hozták politikai foglyok kínzásával a hazájában. A vádak szerint nem vizsgálta ki a biztonsági erők kínzásairól szóló hiteles panaszokat. Az áldozatok között említik Ahmed Manszúr emírségekbeli ellenzékit és Michael Hedges brit akadémikust, akit 2018-ban kémkedéssel vádoltak és életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek. Hedges később kegyelmet kapott, de Manszúr változatlanul börtönben van.

Három európai parlamenti képviselő, köztük Marie Arena, az Európai Parlament emberi jogi albizottságának elnöke az ügyben levelet is írt Ursula Von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Azt írták: „Mély meggyőződésünk, hogy Raiszi tábornok megválasztása (…) súlyosan befolyásolná a szervezet képességét arra, hogy a küldetését hatékonyan ellássa.”

Raiszi jelölésével és az Interpol választási folyamatával kapcsolatos kérdésekre válaszolva Jürgen Stock, az Interpol főtitkára azt mondta, a szervezet nem avatkozik be a politikába. „Nekünk távol kell ettől maradnunk” – nyilatkozta Stock.

Az Egyesült Arab Emírségek minisztériumi szóvivője szerint a Raiszi ellen felhozott vádakkal benyújtott minden jogi panasz alaptalan és elutasították.

Fizetés nincs, csak presztízs

Bár az elnöki tisztséggel nem jár fizetés és az Interpol napi működésének felügyelete, az elnök magas rangú személyiség, aki az Interpol közgyűlésének és végrehajtó bizottságának ülésein elnököl.

A megválasztása után Raiszi közleményben tett ígéretet az Interpol technológiai modernizálására, a nők szerepének erősítésére és a klímaváltozással vagy a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos új kihívásokkal történő szembenézésre.

Az Interpol azt is közölte, hogy az amerikai kontinens alelnöki posztjára a brazil Valdecy Urquizát, míg az afrikai alelnöki posztra a nigériai Garba Baba Umart választották.

(Fun fact: 1938 és 1945 között a náci Németország adta az Interpol elnökeit.) (via BBC, MTI)

Mesterházy Attila MSZP-s parlamenti képviselő írásbeli kérdést tett fel arról, hogy miért hívták haza egy év után Gálosfai Mihályt a nagyköveti posztjáról. A Szijjártó Péternek címzett kérdések így szóltak:

„A Magyar Közlönyben megjelent Gálosfai Mihály felmentéséről szóló rendelet, amely két okból meglepő. Egyrészt egy év után hazarendelték, másrészt nem ismerték el az általános szokások szerint az »érdemeit«. Azaz, munkája érdemtelen volt a kormány szerint. A korábbi nagyköveti botrányok fényében Kaleta-ügy, Bús-ügy az ilyen döntések nyilvános magyarázatra szorulnak, ezért kérdezem Miniszter Urat, hogy:
Miért hívták haza egy év után Gálosfai Mihályt a nagyköveti posztjáról?
Miért nem ismerték el a volt kazah nagykövet érdemeit a felmentésekor?”

Szijjártó helyett Magyar Levente parlamenti államtitkár válaszolt, ennyit:

„Gálosfai Mihály kormányzati szolgálati jogviszonyának megszüntetése folyamatban van, nur-szultáni külszolgálata 2021. október 11-én véget ért.”

Tessék, még hogy a magyar kormánnyal nem lehet párbeszédet folytatni, csak kérdezni kell!

Az új német politikai irányvonal szemben áll nemcsak a magyar kormány politikájával, hanem a közép-európai társadalmak meggyőződésével, mindazzal, amit értékről, családról, integrációról és migrációról gondolnak – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Gulyás Gergely a Polgári Magyarországért Alapítvány Németország választott című konferenciáján azt mondta: az új német kormányprogram nem európai, hanem kifejezetten nyugat-európai program, és „rendkívül távol áll attól, amit Európa középső felén a világról és a társadalmakról gondolunk”.

Szerinte az új német kormány egyértelműen Európai Egyesült Államokat akar, igaz, legalább nyíltan teszi ezt, és „nem lopakodó hatáskörbővítéssel” képzeli el az európai intézmények hatalmának kiterjesztését és a tagállami hatáskörök gyengítését.

Németország olyan változtatásokat szorgalmaz, amiket csak és kizárólag a tagállami szerződések módosításával lehet elérni, és nem Magyarország az egyetlen ország, amelyik egy ilyen szerződésmódosításhoz (amíg jobboldali, kereszténydemokrata, polgári kormánya van) biztosan nem járul hozzá – mondta Gulyás. (MTI)

Csehországban éjféltől 30 napos szükségállapotot hirdetett ki a kormány – jelentette be Andrej Babiš miniszterelnök a kormányülés szünetében.

A kormányfő a szükségállapot kihirdetését egyrészt a kórházakban kezelt koronavírusos betegek egyre növekvő számával indokolta. „A betegek növekvő száma egyre nagyobb problémát okoz a kórházakban” – mondta Babiš. Másfelől a kormány rendkívüli ülésén új óvintézkedésekről is dönt, amiket szükségállapot nélkül nem lehetne bevezetni – mondta Babiš.

Cseh médiajelentések szerint a helyzet leginkább a morvaországi régiókban súlyos. Csütörtökön egy brünni kórházból például 19 beteget vittek Prágába, mert Brünnben már nincs nekik hely. (MTI)

Az ukrán rendvédelmi szervek lelepleztek az ország déli részén lévő Herszon megyében egy több mint 20 ezer hamis fiókkal rendelkező botfarmot, amit az orosz titkosszolgálatok megrendelésére építettek ki – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).

A közlemény szerint a kiberbűnözők speciális információs műveleteket hajtottak végre annak érdekében, hogy zavart keltsenek Ukrajna társadalmi-politikai életében. „Felforgató tevékenység céljából több mint 20 ezer hamis fiókot hoztak létre a közösségi hálózatokon, fórumokon és népszerű üzenetküldő portálokon. Névtelen profilokon keresztül dezinformációkat terjesztettek az ország belső helyzetéről. Az elkövetők ezenfelül a régióban lévő infrastrukturális létesítmények elleni bombariadókról küldtek szét hamis üzeneteket” – közölte az SZBU.

A nyomozás során kiderült, hogy több helyi lakos is részt vett a botfarm működtetésében. A szükséges berendezéseket a lakóhelyükön telepítették, és speciális telekommunikációs eszközöket használtak a fiókjaik álcázására. Az orosz főnökeiktől Ukrajnában betiltott oroszországi fizetési rendszereken keresztül kapták meg a pénzt munkájukért.

A házkutatásokon a rendfenntartók több mint 3000 SIM-kártyát és illegális cselekményekre utaló jeleket tartalmazó számítógépes berendezést találtak.

A büntetőeljárás keretében a megfelelő igazságügyi szakértői vizsgálatok, a kihallgatások és a bűncselekmény elkövetésében érintett valamennyi személy büntetőjogi felelősségre vonását célzó egyéb nyomozati cselekmények jelenleg még folyamatban vannak – közölte a biztonsági szolgálat. (MTI)

Elpusztult Mr. Goxx, a kriptovaluták kereskedésével híressé vált hörcsög, ami a kereskedés júniusi kezdete óta olyan erős teljesítményt nyújtott, hogy közel kétszer jobb teljesítménnyel lenyomta az amerikai tőzsdéken jegyzett 500 legnagyobb vállalat teljesítményét követő S&P 500 részvényindexet. Mr. Goxx utolsó üzlete több mint 3000 tron token eladása volt november 20-án.

„Mr. Goxx örömet szerzett az embereknek szerte a világon, és arra emlékeztetett bennünket, hogy ne vegyük túl komolyan az életet” – közölte Mr. Goxx névtelen gazdája, aki szerint Mr. Goxx nem mutatott súlyos betegségre utaló jeleket, hétfő reggel békésen elaludt.

Mr. Goxx a különböző kriptovaluták kereskedelmét a hörcsögirodájából folytatta, a kereskedést (vételt és eladást) egy kerékkel, egy alagúttal és különféle érzékelők meg kamerák segítségével folytatta, nyilván teljesen tudatlanul. Mr. Goxx sikere lehetővé tette a gazdájának, hogy több mint 12 ezer dollárt gyűjtsön össze Goxx Capital témájú NFT-k eladásából.

Egyelőre nincs napirenden, hogy más állat átveheti-e a tőzsdecápahörcsög üzleti birodalmát. (Business Insider)

A sorsolás eredményeképpen az orosz kihívó, Jan Nyepomnyascsij kezdhet a világos bábokkal a címvédő norvég Magnus Carlsen elleni sakkvilágbajnoki döntőben, ami pénteken kezdődik Dubajban.

A nyitány előtt a címét 2013-ban megszerző és azóta rendre megvédő Carlsen arról beszélt, hogy kevésbé izgul most, mint a korábbi címmérkőzései előtt.

„Talán most, az ötödik döntőmön bizonyos mértékig könnyebb a dolgom” – mondta a 30 éves, a nemzetközi szövetségnél (FIDE) a világranglista élén álló norvég nagymester, aki a sakkozás 16. világbajnoka. „Jobban fel tudtam készülni, kevésbé vagyok ideges, mint először, és van némi rutinom is. Viszont Jan rengeteg tapasztalatot szerzett a világbajnokjelöltek tornáján, amit megnyert. Szerintem egy ilyen verseny a legjobb edzés egy vb-döntő előtt” – mondta.

Amikor Carlsent megkérdezték, hogy az eddigi sakkvébédöntők tapasztalata a legnagyobb előnye-e, akkor csak annyit válaszolt:

„Nem, a legnagyobb előnyöm az, hogy jobb vagyok sakkban.”

A 31 éves Nyepomnyascsij a rajt előtt arról beszélt, hogy szinte mindig a regnáló bajnok a favorit, de ő 50-50 százalékra teszi a győzelmi esélyeket. „Magnusnak és nekem meglehetősen hosszú a közös múltunk a sakktáblánál, jól ismerjük egymást, ezért érdekes meccs lesz” – mondta.

Az egymás elleni mérlegben Nyepomnyascsij áll jobban: a korábbi találkozóikon nyolc döntetlen mellett négyszer nyert, míg Carlsen csak egyszer.

Arkagyij Dvorkovics, a FIDE orosz elnöke, aki szerint a felek győzelmi esélye egyforma, bejelentette, hogy a világbajnok a pénzdíj mellett vadonatúj trófeát is kap jutalmul. A több mint 5 kilós, aranyozott kupát, ami bazaltszerű vulkanikus kőzetből, doleritből készült Oroszországban, 39 gyöngy és egy gyémánt díszíti. A vb-döntő összdíjazása 2 millió euró, amiből a győztes 60 százalékot, a vesztes 40 százalékot kap. Ha rövidített játszmák döntenének, a pénzfelosztás aránya 55-45 százalék.

A párharc, amit az Egyesült Arab Emírségek második legnagyobb városában zajló világkiállításon rendeznek meg, legkésőbb december 16-ig tart. A 14 meccsesre tervezett csatában a győztes az lesz, aki 7,5 pontot szerez. Döntetlennél rövidített játszmák döntik el, ki a világbajnok. (Chess, MTI)

Tűz keletkezett a szibériai Kemerovo megye Belov városának közelében lévő Lisztvjazsaja szénbányájában, a balesetben legalább 11 ember meghalt.

A rendkívüli helyzetek minisztériuma szerint a Moszkvától 3500 km-re keletre lévő bányában a baleset idején tartózkodó 285 ember közül legalább 239 ember kijutott.

A többiek kimenekítését a sűrű füst akadályozza. „Nagyon nagy a robbanás esélye. Úgy döntöttünk, hogy felfüggesztjük a kutatási és mentési műveletet, amíg a gázkoncentráció nem csökken” – mondta Szergej Civilev regionális kormányzó, aki szerint a metán és a széndioxid szintje veszélyesen magas volt.

Civilev azt mondta, 11 ember meghalt, 35 másik pedig még mindig a föld alatt van. Több tucat embert, egyes hírek szerint 45-öt ápolnak kórházban, néhányan füstmérgezést szenvedtek. Négyen válságos állapotban vannak – mondta.

A rendkívüli helyzetek minisztériuma szerint 250 méteres mélységben a szénpor gyulladt be. A baleset ügyében vizsgálat indult.

A mentőakció leállítása előtt a kormányzó azt mondta, hogy még mindig volt áram és szellőzés a bányában, de a föld mélyén elveszítették a kapcsolatot néhány emberrel.

A bánya az SDS-Holding része, amely a magánkézben lévő Szibériai Üzleti Unió tulajdonában van. A szakszervezetnek egyelőre nem reagáltak a hírre. (Reuters, MTI)

Reggel van, hideg későőszi reggel, úgyhogy kezdjük a napot egy elévülhetetlen motivációs beszéddel:

A 4 legfontosabb hírünk ma reggel:

• Kitartóan bíznak immunrendszerükben az oltásellenesek
  
• Hiába kérdezték, Kásler Miklós nem árulta el, hogy a kórházban lévők hány százaléka oltatlan
  
• Politikai trollkodásból indult, de az egész EU belpolitikájára is hatással lehet a fehérorosz menekültválság
  
• Három hetet kapott a frissen felálló fővárosi vizsgálóbizottság, hogy végére járjon a Városháza-ügynek

A reggeli napindítóra és a többi 444-es hírlevélre itt lehet feliratkozni.

A rezsiharc örök, és ez a mostani, előttünk álló választáson sem lesz másképpen – mondta Orbán Viktor Budapesten, a 15 éves Nézőpont Intézet ünnepi rendezvényén.

Jön a meló

A kormányfő a Szépművészeti Múzeumban tartott eseményen azt mondta: „vagyunk mi, akik a rezsit csökkentettük, alacsonyan akarjuk tartani”. És vannak, akik azt mondják, hogy ez ésszerűtlen, hagyni kell, hogy a piac szabályozza ezt a kérdést, az emberek majd fogyasztanak inkább kevesebbet, és „fölmondják a liberális tankönyveket”.

Orbán szerint ennek, ha politikai gyakorlattá vagy kormányzati tevékenységgé válik, az lesz az eredménye, hogy megemelkednek a megélhetési költségek.

Nincs véletlenül kétharmad

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a 2006-ban megalakult Nézőpont Intézet az elmúlt három választás fényében jól szokta megítélni a várható végeredményt. Egy nagyarányú választási siker megszületéséhez először elemzésre van szükség, majd tervezésre, ezután pedig dolgozni kell, „jön a meló”, és a végén kihirdetik az eredményt – mondta Orbán, aki szerint egy komoly választási győzelemhez, az egymásra következő választási győzelmekhez pedig még inkább nagyon sok munkát kell elvégezni.

„A győzelmet nem fújja be a szél”, kétharmada nincs az embernek véletlenül, különösen nem kétszer vagy háromszor egymás után – mondta a miniszterelnök, akinek a pártja úgy alakította át a választást, hogy azóta mindig kétharmaddal nyertek.

Tíz nappal korábban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt mondta, a gondviselés különleges kegyelme, hogy 2014-ben és 2018-ban is a határon túli magyarok szavazatával lett meg a kétharmad a Fidesz-KDNP-nek.

A hazugság kora

A miniszterelnök a 2006-os őszödi beszéd utáni időszakot a hazugság korának nevezte. Szerinte azokban az években tudatosan és összehangoltan „megvezettek egy egész országot”, úgy lehetett választást nyerni, hogy titkolták és meghamisították a költségvetés számait, nehogy kiderüljön az emberek a választók számára, hogy mi is a valóságos helyzet.

A kormányfő George Orwellt idézve azt mondta: a hazugság korában kimondani az igazat, forradalmi tettnek számít. Így ha a Nézőpont Intézet 2006-os megalakulására gondolnak, akkor nyugodtan minősíthetik az intézetet egy forradalmi szervezetnek, az ugyanis egy olyan intézményként jött létre, ami akkor is ki merte mondani, hogy „kettő meg kettő az négy”, amikor mindenki az ellenkezőjét harsogta – mondta.

Orbán Viktor azt mondta, nem győznek hálásak lenni a Nézőpont Intézetnek azért, hogy segítettek leszámolni a „hazugság korával”.

Távolságtartás, objektív nézőpont kell

Szerinte a politikai elemzés mint szakma 2006-ban meglehetősen kezdetleges állapotban volt Magyarországon, és innen jutottak el oda, hogy ma már korszerű, nyugat-európai mércével is felépítettnek mondható elemző-kutató munka folyik.

Azt mondta, ha van olyan szakma, ahol kell távolságtartás, személyes elfogultságtól mentes, objektív nézőpont, ami tájékoztat arról, hogy „a döntéseink nem önmagukban, hanem összességében mégis milyen irányba viszik az ország szekerét”, akkor az mindenképpen a politikusok szakmája. Kell egy olyan háttér (ilyen a Nézőpont Intézet is), aminek az a küldetése, hogy torzításmentesen, a valóság igényével és a tudomány eszközeivel szemlélje ezt a munkát – mondta.

Orbán szerint a Nézőpont volt talán az első olyan magyar intézet, ami átgondoltan és tudatosan a nyugati think-tankek mintájára jött létre Magyarországon.

A Nézőpont alapítása óta eltelt 15 év, és „ebből 12 évet kormányon voltunk” – mondta Orbán. A miniszterelnök hálát is mondott: „Hálásak vagyunk a Nézőpont Intézetnek, mert segítettek bennünket abban, hogy megismerhessük az emberek véleményét. Szükség van szakpolitikai javaslatok kidolgozására, ezeket is tisztelettel köszönjük. És a harmadik dologért is, a médiaviszonyok értő elemzéséért is hálásak vagyunk.”

Egy szabad ország esetében elkerülhetetlenek az ilyen intézetek

Szerinte nem egyszerűen csak hasznos, ha ilyen intézetek léteznek egy országban, hanem egy szabad ország esetében elkerülhetetlen. „Nincs nemzeti szuverenitás, ha nincsenek nemzeti kézben lévő elemző kutatócégek, amelyek előkészítik a politikai döntéseket” – mondta Orbán, aki szerint fontos, hogy legyenek olyanok, akik magyar szemmel és a magyar érdekekből kiindulva írják le, hogy a magyar érdekek felől nézve hogyan fest a világ.

Orbán szerint ha szabad és szuverén Magyarországot akarunk, akkor nézőpontra, nézőpontokra, magyar kutató- és elemző intézetekre múlhatatlanul szükségünk van.

Orbán szerint a legveszélyesebb dolog, hogy a Fidesz-KDNP ennyire vezet

Arról is beszélt, hogy jövőre választások lesznek, és Magyarország szabad és demokratikus ország, ahol azt a kérdést, hogy „merre menjünk és kiknek a programját és kikkel valósítsuk meg”, a választópolgárok fogják eldönteni.

Szerinte „ilyen arányban vezetni a választások előtt, ez a legveszélyesebb dolog, ami előfordulhat”. „Azzal az intellektuális kihívással” kell szembenéznünk, hogy a választások előtt 5-6 hónappal a polgári kereszténydemokrata kormány a választók bizalma szempontjából érzékelhető előnnyel vezet – mondta.

Bár sok minden meg tud változni nagyon rövid idő alatt, „mégiscsak azzal kell észszerű módon kalkulálnunk, hogy az előttünk álló választásnak a mi politikai közösségünk úgy vág neki”, hogy esélyes – mondta. Egyelőre úgy látni a mostani elemzésekből, hogy „elegendő a következő 5-6 hónapban bravúrok bemutatása nélkül, tisztességesen, becsületesen, napi sok-sok órát dolgozva, az emberek megélhetését szem előtt tartva” elvégezni a munkánkat – véli Orbán.

Az olimpián a második hely megsüvegelendő teljesítmény, ezüstérmet adnak érte, de a politikában nincs második hely, nincs ezüstérem, csak két dolog van: győzelem vagy vereség – mondta Orbán Viktor, ráerősítve mindarra, amiről Rényi Pál Dániel könyve, a Győzelmi kényszer szól. (via MTI, Magyar Nemzet)

Az amerikai Georgia államban gyilkosságért elítélték mindhárom férfit, akiket Ahmaud Arbery halála miatt állítottak bíróság elé.

Greg McMichael, a fia, Travis McMichael és a szomszéd William „Roddie” Bryan ítéletét az esküdtek kb. 10 óra tanácskozás után hozták meg. A férfiakat minimum életfogytiglani börtönbüntetés fenyegeti. A bírónak kell eldöntenie, hogy ez a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségével jár-e vagy anélkül.

Pár nappal Kyle Rittenhouse teljes felmentése után Amerika erre az ítéletre figyelt, az utcán futó fekete fiatalt a gyilkosai kocsival üldözőbe vették és lelőtték, majd egy – azóta eltörölt – fajvédő törvényre hivatkoztak, végül önvédelemre. Az ügyről itt írtunk hosszabban. (AP)

Állítólag halálra ítéltek egy férfit Észak-Koreában, miután pendrive-on becsempészte Kim Dzsongun diktatúrájába a Netflix rekordnézettségű sorozatát, a Squid Game-et Kínából, ahol egyébként szintén nem elérhető – írta meg a Radio Free Asia, ami szerint a hatóságok az vezette el a férfihoz, hogy középiskolás diákokat kaptak azon, hogy a sorozatot nézik.

A csempészt golyó általi halálra, a sorozatot az iskolába bevivő diákokat pedig börtönbüntetésre ítélték. A Radio Free Asia azt írta: „A diák, aki a meghajtót megvette, életfogytiglani börtönbüntetést kapott, míg hat másik, akik megnézték a sorozatot, 5 év kényszermunkára ítélték, az érintett tanárokat és iskolai dolgozókat pedig elbocsátották, és távoli bányákban kell majd dolgozniuk.”

Észak-Korea 2020 decemberében hozta meg a „reakciós gondolkodás és kultúra felszámolásáról” szóló törvényt, ami megtiltja kulturális anyagok, például filmek, színdarabok, zenék és könyvek bevitelét és terjesztését az országban. Ez elsősorban a Dél-Koreából és az Egyesült Államokból származó hírek és anyagok terjedésének akadályozását célozza, és büntetik azokat, akik ilyesmit terjesztenek vagy fogyasztanak. A hírek szerint áprilisban nyilvánosan kivégeztek egy férfit, aki dél-koreai anyagokat tartalmazó pendrive-okat és CD-ket árult. (RFA)

Cser-Palkovics András a Facebookon jelentette be, hogy levélben kéri a kormánytól: tegye lehetővé a közüzemi szolgáltatóknak, hogy rögzített áron, azaz az egyetemes szolgáltatás keretében kapjanak áramot és gázt.

Székesfehérvár fideszes polgármestere azt írta, a piaci árak a nemzetközi folyamatok miatt „brutális mértékben szálltak el az elmúlt időszakban, a többletköltséget pedig a mi esetünkben a SZÉPHŐ-nek, a Fejérvíznek, a Depóniának, egyébként pedig az ország területén működő minden önkormányzati tulajdonban lévő közszolgáltató cégnek ki kell gazdálkodnia, vagy pedig tulajdonosként az önkormányzatnak kellene állnia a számlát”.

Cser-Palkovics ezért azt szeretné, hogy a kormány „legalább átmenetileg tegye lehetővé az önkormányzatok tulajdonában lévő közszolgáltató cégek számára is azt, hogy amennyiben nem tudják másként megoldani, úgy az egyetemes szolgáltatás keretében (tehát rögzített keretek és árak szerint) kaphassák meg a működésükhöz szükséges áramot és gázt”.

Friss hír, hogy a kormány a választási évre egy sor adót csökkentene tovább: a parlament elé kerülő javaslat csökkenti a munka közterheit, emeli a babakötvény utáni állami támogatást és 150 milliárd forinttal kevesebb adóbevételt hagy az önkormányzatoknak. (via HVG)

VV Aureliót jogerősen 2 év 3 hónap börtönre ítélte a Szegedi Ítélőtábla, enyhítve az első fokon kiszabott 4 év börtönt. Aurelio az RTL-nek azt mondta: elégedett az ítélettel, az arányos a tetteivel.

A Való Világ 6 egykori győztesét és társait emberrablás miatt állították bíróság elé. A vád szerint Aureliót 2017-ben Baján meglopta egykori barátja, Aurelio a pénzt két társával együtt próbálta visszaszerezni.

Az Európai Bizottság megosztott egy ábrát, amin az látható, hogy az egyes EU-s tagországokban hány százalékos az átoltottság, illetve ugyanott egy 2 hetes periódusban 1 millió főre vetítve hány halálos áldozatot szedett a járvány. Nyilván egyéb körülmények (például szigorítási intézkedések) is befolyásolják, hogy hány halott van, mindenesetre jól látszik, hogy ahol magasabb az átoltottság, ott jóval kevesebb a halott.

Az alábbi, lengyelországi ábra pedig azt mutatja, hogy miután a Covid-fertőzések gyorsan emelkedtek az elmúlt hetekben, a többlethalálozás azokon a keleti megyékben volt a legmagasabb, ahol a legalacsonyabb az átoltottság. Ezzel szemben tavaly, amikor még nem voltak oltások, a többlethalálozás egyenletesen oszlott el az egész országban.

Az utóbbi 30 évben viszonylag magas szinten maradt a magukat hívőnek valló lengyelek száma, bár bizonyos csökkenő tendencia észlelhető, gyorsabban apad viszont a vallásgyakorlók száma, különösen a fiatalok körében – derült ki a lengyel állami statisztikai hivatal (CBOS) friss felméréséből.

Míg 1992 márciusában a megkérdezettek 94 százaléka minősítette magát hívőnek vagy mélyen hívőnek, idén augusztusra ez a csoport 87,4 százalékot tett ki.

A jelentés szerint a vallásosság továbbra is magasabb arányban jellemző a nőkre, mint a férfiakra, és ezen nem változtatott a nők társadalmi szerepének és műveltségi szintjének növekedése, illetve az abortusztörvény módosítása elleni tavaly őszi tiltakozások.

A deklarált vallásosságnál gyorsabban csökkent viszont az utóbbi három évtizedben a vallásukat rendszeresen gyakorlók száma: 1992-ben még a katolikus lengyelek 69,5 százaléka nyilatkozta, hogy hetente legalább egyszer elmegy szentmisére, idén ez a csoport 42,9 százalékot tett ki.

Ezzel együtt nőtt a templomba nem rendszeresen járók és a vallást egyáltalán nem gyakorlók száma – az utóbbi csoportba idén már a válaszadók 24,1 százaléka tartozott.

A 18 és 24 éves korcsoportban 1992-ben 93 százalékos, 2021-ben pedig 71 százalékos volt a hívők aránya, a vallásgyakorlók aránya viszont három évtized alatt 69 százalékról 23-ra zsugorodott.

Az utóbbi években ebben a korcsoportban érzékelhető a legdinamikusabban csökkenő tendencia a vallásos hitet és a vallásgyakorlást illetően.

A vallásgyakorlástól való elfordulás folyamata az egész társadalomban tavaly májustól gyorsult fel jelentősebben. Ezt a jelenséget a CBOS jelentése egyrészt az egyházi személyek kiskorúakkal szemben elkövetett visszaéléseivel összefüggő, az utóbbi hónapokban nyilvánosságra került botrányokkal és a világjárvánnyal járó egészségügyi szigorításokkal magyarázza. (MTI)

Kedd délután egy mecseknádasdi benzinkútnál intézkedni akartak egy sofőrrel szemben, mert nem volt a kocsiján rendszám, de a férfi a rendőri jelzés ellenére egy földesútra hajtott.

Végül egy kiszélesedő füves területen sikerült megállítani. De amikor az egyik rendőr az autó vezetőoldali ajtajához ment, és megpróbálta azt kinyitni, a sofőr elindult, elsodorta az intézkedő rendőrt és áthajtott a lábán. Ezt a fedélzeti kamera rögzítette:

Az elkövető megállás nélkül távozott a helyszínről. A sérült rendőrt a mentők súlyos sérüléssel vitték kórházba.

A beszerzett adatok alapján a rendőrök beazonosították a feltételezett elkövetőt, majd 15 órakor Hidason elfogták. A 29 éves helyi férfival szemben felmerült a gyanúja annak, hogy alkoholt és kábítószert is fogyasztott. A vele szemben alkalmazott alkoholszonda és a kábítószer gyorsteszt is pozitív jelzést adott.

A rendőrök ezután a férfi lakásán kutatva bruttó 201 gramm kábítószergyanús növényi származékot foglaltak le.

A sofőrt előállították, majd őrizetbe vették. Később hallgatják ki gyanúsítottként. (police.hu)

Etiópiában a 2019-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett Abij Ahmed miniszterelnök mostantól a frontvonalról irányítja a hadműveleteket a tigréi felkelők ellen – jelentette be az etióp kormányszóvivő.

Tulu Legessze újságíróknak azt mondta, Abij kedden érkezett meg a frontra, de a kormányfő pontos tartózkodási helyét nem árulta el.

Abij távollétében a helyettese, Demeke Mekonnen Hasszen látja el a miniszterelnöki feladatokat.

Abij Ahmed a héten jelentette be, hogy átveszi a hadsereg vezetését. A Nobel-békedíjas miniszterelnök – aki korábban katona volt – a döntést az észak-etiópiai Tigré tartományt irányító, onnan pedig a főváros, Addisz-Abeba felé nyomuló Tigréi Népi Felszabadítási Fronttal (TPLF) és a hozzájuk csatlakozott milíciákkal vívott harcokkal magyarázta.

„Olyan idők járnak, amikor mártíromságra van szükség az ország vezetéséhez”

– állt a kormányfő hétfői közleményében. A kormány minden, katonai szolgálatra alkalmas állampolgárt felszólított, hogy vegyen részt a harcokban.

Az Afrika második legnépesebb országában tavaly november óta dúló konfliktusnak már több 10 ezer halálos áldozata van, és bár többek között az Afrikai Unió és az USA is igyekszik közvetíteni a harcoló felek között, az ENSZ pedig többször figyelmeztetett humanitárius válságra, a konfliktus nem csillapodik. (MTI)

Csütörtökön az Európai Bizottság új utazási ajánlásokat jelent be – írja a HVG, miután az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) igazgatója, Andrea Ammon közleményt adott ki arról, hogy a közelmúltbeli modellek alapján a koronavírus delta variánsa miatt nagyon sok lesz a beteg az EU-ban decemberben és januárban, hacsak nem hoznak már most szigorításokat az átoltottság növelése mellett.

A lap azt írja, a kiszivárgott részletek szerint az oltottakra vagy frissen teszteltekre vonatkozva nem lesz változás az új rendszerben, de akinek nincs digitális védettségi igazolványa, karanténra kényszerülhet.

Azt írják, az európai országok többségében az orosz vagy a kínai oltás is egy kategóriába esik az oltatlansággal.

A brüsszeli ajánlások szerint az EU-s tagországoknak már nem attól függően kell előírniuk karantént, hogy honnan érkezik az utas, hanem attól, hogy rendelkezik-e érvényes digitális igazolvánnyal. (HVG)

Kedd este hívták a rendőröket azzal, hogy Kozármislenyben egy 19 éves férfi mellkason szúrta az apját.

A fiú először az anyjával veszett össze, majd a vita hevében dulakodni kezdett az apjával. Magához vett egy kést, a szülők pedig közben bemenekülni az egyik szobába. De a gyerek erre a kés nyelével betörte az ajtó üvegét, és újra támadni akart. Az apa megpróbálta lefogni a fia kezét, de az az ajtón át olyan erővel szúrt az apja felé, hogy oldalról megsebesítette.

A mentők az apát súlyos, életveszélyes sérülésekkel szállították kórházba. A rendőrök a helyszínen elfogták és előállították a fiát, aki a kihallgatásán elismerte a bűncselekmény elkövetését. A rendőrök őrizetbe vették, és kezdeményezték letartóztatását. Ellene a baranyai rendőrök életveszélyt okozó testi sértés miatt nyomoznak. (police.hu)

Jó reggelt! Gyenge hidegfront érkezik széllel, de délután egyre többfelé előbújhat a nap. Meglátjuk, így lesz-e.

A 4 legfontosabb cikkünk:

• Egymás után mondják ki a bíróságok, hogy amit a kormánymédia csinál, annak nincs sok köze az újságíráshoz
  
• Levette a törölközőt, és mondta, hogy üljek rá és masszírozzam meg
  
• Ábrahám, Izsák és Gyurcsány mint Jézus Krisztus: ki volt Bitó László, a budapesti liberális elit bulikirálya és mecénása?
  
• Elfogyhatnak itthon a legkorszerűbb vakcinák
  

A reggeli napindítóra és a többi hírlevelünkre itt lehet feliratkozni.

Jóvó reveggevelt kivívávánovok! Evez ivitt ava Pevegavasuvus-biviztovos reveggevelivi hivírlevelüvünk.

Most pedig, hogy semlegesítettük az izraeli kémszoftvert, lássuk is, hogy mik voltak az elmúlt 24 óra legfontosabb hírei.

De előtte: Sarkadi Zsolt kollégánk novelláskötettel jelentkezett.

A 4 legfontosabb cikkünk pedig:

• Vidéki benzinkutas a hatósági árról: pisztolyt tartanak a fejünkhöz. De ki kinek a kútjait akarja itt átvenni?
  
• Milyen érdekek tartanak a jeges kelet-európai erdőben néhány ezer, a sivatag széléről érkezett embert?
  
• Elfogadták azt a javaslatot, ami az eddigieknél is szélesebb voksturizmusra ad lehetőséget
  
• Ürge-Vorsatz Diána szerint hibáival együtt is nagy előrelépés volt az ENSZ klímacsúcs
  

A reggeli napindítóra és a többi hírlevelünkre itt lehet feliratkozni.

A hónap elején letartóztatták a Steele-dosszié egyik orosz informátorát, Igor Dancsenkót, a washingtoni Brookings Intézet korábbi orosz elemzője ellen, mert hazudhatott az FBI-nak. A Demokrata Párt által finanszírozott kutatáson alapuló Steele-dosszié azzal vádolta Donald Trumpot, hogy az elnökválasztás alatt összejátszott Oroszországgal.

A magántitkosszolgálati jelentésben többek között azt is állították, hogy az orosz kormány már több mint öt éve támogatta folyamatosan Trumpot, és a Kreml a későbbi elnök belső köreinek rendszeresen küldött kínos információkat az ellenfeleikről. A jelentés szerint a Trump-kampánycsapat együttműködött az orosz hatóságokkal is, hogy Hillary Clinton elveszítse az elnökválasztást, de még azt is állították benne, hogy Trump golden showert kért orosz prostituáltaktól.

Dancsenko hallgatott valakiről

John Durham különleges ügyész a korábbi FBI-vizsgálat miatt nyomoz, ami azt kutatta, hogy Trump 2016-os kampánycsapata és Oroszország között történt-e együttműködés.

A mostani, öt rendbeli vádemelés szerint az USA-ban élő Dancsenko többször is hamis állításokat fogalmazott meg, amikor az FBI 2017-ben kihallgatta azzal kapcsolatban, hogy információt gyűjtött Christopher Steele korábbi brit hírszerzőnek. Steele-t a demokraták azért fizettek, hogy a Trump és Oroszország közötti kapcsolatok után nyomozzon.

Dancsenko Steele egyik forrása volt, akinek a kutatási dossziéját megkapta az FBI, és az amerikai szövetségi hatóságok arra használták az akta tartalmát, hogy sikerrel kérelmezzenek a Trump-kampány egy korábbi munkatársát célzó titkosszolgálati megfigyelési engedélyt.

A vádemelés szerint Dancsenko félrevezette az FBI-t, amikor tagadta, hogy kapcsolatban állt egy PR-cég vezetőjével, aki régi demokrata aktivista és Hillary Clinton támogatója volt. A valóságban Dancsenko az egyik vélt állítását név nélkül arra alapozta, amit ez a PR-vezető mondott.

A PR-vezetőt nem nevezték meg, de a leírás alapján Charles Dolan Jr.-ról lehet szó, aki 1992-ben és 1996-ban a virginiai Bill Clinton–Al Gore-kampányokat vezette, és Bill Clinton kormányzása alatt a külügyminisztériumban kapott állást.

Az orosz elemzőt azzal is vádolják, hogy meghamisította egy telefonbeszélgetés részleteit, amit olyasvalakivel folytatott, aki szerinte egy, a Trump-kampány és Oroszország között „jól felépített konspiratív együttműködést” vázolt fel neki.

A Trump-kormányzat igazságügyi minisztériuma azután nevezte ki John Durhamet, hogy Trump azt mondta, a kampánya és Oroszország közötti állítólagos kapcsolatokat célzó vizsgálat „boszorkányüldözés”. Trump a Steele-dossziéra hivatkozott annak bizonyítékául, hogy a demokraták által irányított „hamis vizsgálat” folyik, mivel a dosszié állításainak egy részét máig sem tudták alátámasztani, más részét pedig már megcáfolták.

Orosz kapcsolat volt, de vádemelés nem

De az ún. „Trump–Oroszország-nyomozás” elindításában nem játszott szerepet a dosszié, és Robert Mueller különleges ügyész végül valóban talált megkérdőjelezhető kapcsolatokat Trump kampánycsapata és Oroszország között, bár nem volt elég bizonyíték a büntetőjogi vádemeléshez. A demokraták politikailag motivált vizsgálatnak nevezték a John Durham által folytatott nyomozást, de a Biden-kormány igazságügyi minisztériuma nem állította le azt.

Ez volt Durham harmadik vádemelése, miután szeptemberben bíróság elé állíttatta Michael Sussmann kiberbiztonsági ügyvédet, akit azzal vádolt, hogy nem mondott igazat az FBI-nak egy 2016-os megbeszélésen. 2020-ban pedig bűnösnek vallotta magát egy FBI-os ügyvéd, aki beismerte, hogy megváltoztatta egy email tartalmát, ami Carter Page, Trump egyik munkatársának megfigyeléséről szólt.

A média túlságosan is beleállt

Az, hogy a Steele-dosszié elsődleges forrása szavahihetetlennek bizonyult, az amerikai médiának is kellemetlen fejlemény. A nem ellenőrzött dokumentumról szóló terjedelmes tudósítások Trump elnökségének elején felerősítették a Trump és Oroszország közötti összejátszásról szóló narratívát, és így még nagyobb lett az ellenségeskedés az elnök és a média között.

A kulcsfontosságú forrás letartóztatása és a helyzetről szóló további tudósítások miatt a Washington Post pénteken két cikk nagy részét kijavította és törölte. (A lap médiakritikusa, Erik Wemple eddig is hosszasan írt a Washington Post és más lapok hibáiról a Steele-dossziéval kapcsolatos tudósításaikban.)

A Buzzfeed, ami 2017-ben a teljes dossziét közzétette, nem tervezi a dokumentum eltávolítását, az még mindig elérhető egy megjegyzéssel együtt, ami szerint „az állítások nem ellenőrzöttek, és a jelentés hibákat tartalmaz”. A Buzzfeed 2018-ban a dokumentum közlése miatt indított perben azzal védekezett, hogy mivel az FBI vizsgálatot indított a Trump-kampány Oroszországhoz fűződő kapcsolatairól, maga a dosszié is hírértékű volt, bármi is legyen a tartalma. A pert a lap megnyerte.

Más médiaszereplők, amik hosszan tudósítottak a dokumentumokról, egyelőre kevésbé reagáltak a fejleményekre, a CNN és az MSNBC például nem válaszolt arra, hogy tervezik-e dosszié körüli tudósításaik átértékelését vagy javítását. A Wall Street Journal annyit közölt, hogy tisztában vannak a vádak által felvetett súlyos kérdésekkel, és továbbra is tudósítanak róla, szorosan nyomon követve a nyomozást.

A Mother Jones washingtoni vezetője, David Corn elsőként, már a 2016-os választás előtt elkezdett beszámolni a dossziéról. Amikor tavaly arról kérdezték, hogy javítja-e a cikkek állításait, Corn azt mondta: „A prioritásom az volt, hogy a sokkal nagyobb témával foglalkozzam: Oroszország vitathatatlan támadásával és Trump vitathatatlan együttműködésével Moszkva kavarásaiban.”

Nem kell ahhoz elemzőnek lenni, hogy belássuk: a fejlemények miatt valószínűleg még jobban nő a bizalmatlanság a republikánusok és a demokraták között. (Axios, New York Times, MTI)

A közösségi médiában megjelent fotók tanúsága szerint Regisztráltatta magát jelöltként a líbiai elnökválasztásra a néhai diktátor, Moammer Kadhafi fia, Szaif al-Iszlám az ország déli részében fekvő Szebha városban. A regisztráció hírét egy illetékes is megerősítette.

A választást december 24-én tartják. A 49 éves Szaif al-Iszlám Kadhafi egyike a jelöltek listáján szereplő ismert személyiségeknek, akik között ott van az ország keleti felét ellenőrzése alatt tartó Halifa Haftar tábornok, Abdulhamíd Mohamed Dbeibeh ügyvezető miniszterelnök és Aguila Száleh parlamenti elnök is.

A tervezett elnök- és parlamenti választásokat továbbra is kétségek övezik, mivel az egymással versengő kelet- és nyugat-líbiai frakciók és politikai testületek a választások menetrendjéről és arról is vitatkoznak, hogy ki indulhat jelöltként.

A vita a szélesebb értelemben vett líbiai békefolyamatot is veszélyezteti, aminek többek között célja a régóta megosztott állami intézmények egyesítése és a külföldi zsoldoscsapatok kivonása.

A párizsi nemzetközi Líbia-konferencián a résztvevők pénteken megállapodtak abban, hogy büntetőintézkedéssel sújtják, aki megzavarja vagy megakadályozza a szavazást, de továbbra sincs megegyezés a kormányzás szabályairól.

Kadhafi feltehetően a NATO-támogatta 2011-es felkelés előtti időszak nosztalgiájára épít, de elemzők szerint elképzelhető, hogy nem ő lesz a választás győztese. A Kadhafi-korszak sok líbiai emlékezetében a kemény önkényelvűség korszakaként él, Szaif al-Iszlám pedig olyan sokáig távol volt a hatalomtól, hogy nehéz lesz annyi támogatót mozgósítania, mint a vetélytársainak – írja a Reuters hírügynökség.

Moammer Kadhafit 2011 októberében fogták el a szülővárosában, Szirtben, és meglincselték.

Szaif al-Iszlám esélyeit feltehetően az is csökkenti, hogy azzal gyanúsítják: az apja hatalmának megdöntésére irányuló 2011-es felkelések alatt békés tüntetők meggyilkolására szólított fel. Még abban az évben elfogta őt a nyugat-líbiai Zintánt ellenőrző milícia. 2015-ben egy bíróság Tripoliban a távollétében halálra ítélte. A bukott diktátor fia videokonferencián vett részt a tárgyaláson, de a zintáni erők nem adták ki őt a fővárosban működő hatóságoknak, és több évet töltött fogságban a külvilágtól gyakorlatilag teljesen elszigetelve. A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2014 óta követeli az emberiesség elleni bűncselekményekkel gyanúsított férfi kiadatását.

A fiatal Kadhafi tíz évvel az elmenekülése és több éves fogsága után jelentette be a New York Times-nak augusztusban adott interjúban, hogy adott esetben indulna az elnökválasztáson. (MTI)

Márki-Zay Péter azt mondta az ATV-nek, hogy:

„Úgy gondolom, effektív elmebeteg az, aki két héttel előre meg akarja mondani, hogy pontosan melyik napon fog tetőzni a az első hullám. Vagy, aki egy 2000 fős faluba egy 4000 fős stadiont épít, amit előtte a Kárpátok másik géniusza, Ceaușescu csinált csak.”

A közös ellenzéki miniszterelnök arra reagált, hogy korábban Kövér László házelnök futó nélküli bolondnak nevezte őt. A hódmezővásárhelyi polgármester azt mondta:

„Tehát effektíve elmebetegek kormányoznak, amikor elmebetegekről beszél Kövér László, akkor én csak a Fideszre tudok gondolni.”

• Megtartották a Fidesz 29. kongresszusát, ahol a most is kihívók nélküli Orbán Viktort újra a Fidesz elnökévé választották.
• A kormányfő beszédét itt, a legharciasabb fideszes vezetők beszédeit pedig itt foglaltuk össze.
• Ebben a cikkben pedig egy válogatást mutatunk be arról, hogyan élték meg a kongresszust a helyszínen Orbán legfanatikusabb hívei.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Csöbör Katalin (@csoborkatalin) által megosztott bejegyzés

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Kristóf Horváth (@kristof.horvath91) által megosztott bejegyzés

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Edina Toth (@toth_edina_ep) által megosztott bejegyzés

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Szalai Vivien (@szvivien) által megosztott bejegyzés

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Széles Diána (@szelesdia) által megosztott bejegyzés

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Varga Judit (@dr.varga.judit) által megosztott bejegyzés

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Rácz Zsófia (@zsofia.laura.racz) által megosztott bejegyzés

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Hidvéghi Balázs (@hidveghibalazs) által megosztott bejegyzés

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Dénes Áron Balogh (@denes.aron.balogh) által megosztott bejegyzés

„Fázni fogok?
Eső esik?
Engedem-e?”
(Kelemen Beatrix: Barlang [részlet])

Néhol, jellemzően az északkeleti határnál hószállingózás is lehet a jövő héten, emellett folytatódik ködös hűvös idő – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből.

Hétfő

A köd és rétegfelhőzet fokozatosan feloszlik, és az ország nagy részén több órára kisüt a nap. Elsősorban a Nyugat-Dunántúlon tartósan borult, párás maradhat az idő, de kisebb körzetekben keleten is beragadhat a rétegfelhőzet. Hétfőn a legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 4 és 5 fok között alakul, a kevésbé felhős tájakon akár mínusz 4 fok alá is süllyedhet a hőmérséklet. A legmagasabb hőmérséklet a borult részeken 10 fok alatt marad, máshol 11 és 13 fok közé emelkedik.

Kedd

Inkább a Dunától keletre várható kiterjedtebb és sűrűbb köd. Hosszabb-rövidebb napsütés főleg a középső és keleti országrészben lehet. Számottevő csapadék nem valószínű, de a ködös, rétegfelhős részeken előfordulhat szitálás, éjjel néhol ónos szitálás. Hajnalban mínusz 5 és 5, kora délután 6 és 13 fok között alakul a hőmérséklet.

Szerda

Reggelre megint nagy területen képződhet köd, illetve rétegfelhőzet, amely helyenként tartósan megmaradhat. Több-kevesebb napsütés főleg az Alföldön és az északkeleti megyékben valószínű. Emellett több helyen előfordulhat szitálás, éjjel néhol ónos szitálás. Késő délutántól, estétől főként a délnyugati tájakon helyenként eleredhet az eső. A leghidegebb órákban mínusz 5 és 4 fok között, a kora délutáni órákban 4 és 11 fok között alakul a hőmérséklet.

Csütörtök

Főleg az északkeleti országrészben maradhatnak erősebben felhős körzetek. Máshol hosszabb-rövidebb időre kisüthet a nap. Többfelé előfordulhat szitálás, főleg az ország déli felén és estétől északkeleten szórványosan eső, zápor is lehet. Hajnalban, majd éjszaka az északkeleti határnál néhol havas eső, hószállingózás sem kizárt. A minimumhőmérséklet mínusz 3 és 6, a maximumhőmérséklet 4 és 11 fok között lehet.

Péntek

Nagyrészt erősen felhős vagy borult lesz az ég. Szórványosan előfordulhat eső. Éjszaka, hajnalban az északkeleti határnál néhol havas eső, hószállingózás sem kizárt. Ködfoltok is lehetnek. A legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 3 és plusz 5, a legmagasabb hőmérséklet 4 és 11 fok között várható.

Szombat

Aznap is lehetnek ködfoltok, majd változóan felhős idő valószínű több-kevesebb napsütéssel. Csak elvétve lehet kisebb eső, zápor. A minimumok mínusz 2 és 6, a maximumok 7 és 14 fok között alakulnak.

Vasárnap

Reggelre több helyen képződhet köd. Napközben szórványosan előfordulhat eső, zápor. Hajnalban mínusz 4 és 4, a kora délutáni órákban 6 és 12 fok közötti értékek várhatók. (OMSZ via MTI)

Vasárnap indult New Yorkba a volt japán hercegnő, aki feladta az uralkodói rangját, hogy hozzámehessen a közrangú szerelméhez, akit az egyetemen ismert meg.

A 30 éves Komuro Mako (egykor Mako hercegnő) és a vele egykorú férje, Komuro Kei távozását a nagy japán műsorszolgáltatók élőben közvetítették a tokiói Haneda repülőtérről.

Komuro Kei, aki a Fordham Egyetem jogi karán végzett, egy New York-i ügyvédi irodában dolgozik. „Imádom Makót, és az életemet azzal akarom leélni, akit szeretek” – mondta újságíróknak a múlt hónapban, hagyományos külsőségeket nélkülöző, csendes tokiói házasságkötésük után.

A japánokat megosztotta a hercegnő választása. Sokan érzik úgy, hogy van beleszólásuk, mert a császári családot az adófizetők pénzéből támogatják. Bár már korábban is előfordult, hogy egy japán hercegnő közemberhez ment hozzá, Mako az első, akinek a lépése közfelháborodást váltot ki a közösségi médiában és a bulvársajtóban.

A császári palota orvosai októberben poszttraumás stressz-szindrómát diagnosztizáltak a hercegnőnél, akit nagyon megviselt a házassága körüli negatív médiavisszhang.

Az USA-ból szeptemberben hazatért Komuro Kei és Mako hercegnő egy évtizede ismerkedtek meg a Tokiói Nemzetközi Keresztény Egyetemen. Naruhito császár unokahúga és vőlegénye 2018-ra tervezett esküvőjét a férfi családjában felmerült pénzügyi viták, köztük Komuro iskoláztatásának költségei miatt halasztották el.

Mako hercegnő példátlan módon elutasította azt a 150 millió jenes (420 millió forintos) egyszeri juttatást, amit a császári udvarból való távozással ajánlanak fel a közrendű személlyel frigyre lépő családtagoknak, hogy az uralkodóház volt tagjaként is méltó körülmények között élhessenek.

A BBC azt írja, a New Yorkban letelepedő volt hercegnő munkát keres majd. (MTI)

Alexander Schallenberg osztrák kancellár bejelentette, hogy Ausztriában hétfőtől korlátozzák azokat az állampolgárokat, akik nincsenek teljesen beoltva a koronavírus ellen.

„Javítanunk kell a beoltottak arányán. Szégyenteljesen alacsony” – indokolta meg a döntést a kancellára, aki már pénteken közölte, hogy két tartományban korlátozásokat vezetnek be.

Ausztriában 65 százalék körüli az átoltottság, ami nyugat-európai összehasonlításban nagyon alacsony, és kb. megegyezik a magyarországi átoltottsággal.

A nem teljesen beoltottak az otthonaikat csak jó indokkal hagyhatják el, orvoshoz, bevásárolni elmehetnek, illetve a munkahelyük és az otthonuk között közlekedhetnek.

Az egészségügyi miniszter bejelentette, hogy az egészségügyi dolgozóknak kötelezővé lesz az oltás, de még nem világos, mikortól. (DW)

• A Hungexpón, a Fidesz 29., tisztújító kongresszusán, ahol újraválasztják Orbán Viktor, a miniszterelnök előtt több vezető fideszes politikus, illetve Semjén Zsolt KDNP-elnök és Deutsch Tamás is beszédet mondott.
• A Fidesz vezetőinek az ellenzéket visszafogott, unalmas parlamentarista demokráciákhoz méltó stílusban alázó beszédei az MTI összefoglalásában.

Semjén: A gondviselés különleges kegyelme, hogy 2014-ben és 2018-ban is a határon túli magyarok szavazatával lett meg a kétharmad

A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke a KDNP és a szövetségesek nevében köszöntötte a kongresszus résztvevőit: „A Fidesz-KDNP-szövetség tekintetében érdemes tudatosítani magunkban és másokban is azt a büszkeséget, hogy ez a politikai közösség, amelyet létrehoztunk, az Európai Uniónak és a magyar politikatörténetnek a legsikeresebb politikai közössége, aminek a lényege az is, hogy ez nem csak szövetség, de valódi közösség, hiszen 2008 óta minden országos választást abszolút többséggel nyertünk meg. Most se lesz másképp.”

Semjén Zsolt szerint fontos látni, hogy a Fidesz és a KDNP, a szövetség, sőt a kongresszus is csak eszköz. A cél, „amiért az egészet csináljuk”, a keresztény civilizáció védelme „a migrációs invázióval” és az „LMBTQ-tébollyal” szemben, valamint a nemzeti szuverenitás biztosítása – mondta.

A nemzeti szuverenitás legfontosabb lépésének azt nevezte, hogy „határon túli véreinkre” is kiterjesztették a teljes jogú magyar állampolgárságot, és így „ők most már nemcsak nemzettársainkként, hanem honfitársainkként és polgártársainkként vannak itt közöttünk”.

Az ellenzékről Semjén Zsolt azt mondta: helyzetüket az határozza meg, hogy a 2010-ben létrejött centrális hatalmi erőteret duális erőtérre kellett alakítaniuk. Szerinte ennek következtében a mostani ellenzék „reformkommunista–reformfasiszta” ellenzék.

„A DK–Jobbik-szövetség az a reformkommunista-reformfasiszta ellenzéknek a zagyvasága, amit egyetlen dolog tart össze, Orbán Viktorral és velünk szemben való patologikus gyűlöletük, ami mögött az antikrisztianizmus és a magyarellenes reflexek zsigeri beállítottsága van” – mondta.

Szerinte ha 2018-ban a Fidesz-KDNP nem nyerte volna meg a választásokat, a pandémia közepén a „magyar kormány úgy nézett volna ki”, hogy Szél Bernadett miniszterelnök, Vona Gábor a belügyminiszter és Gyurcsány Ferenc pénzügyminiszter. Mi lett volna ezzel az országgal, ha egy ilyen reformkommunista-reformfasiszta kormánynak kellett volna megvédenie az országot a pandémiától és mindazoktól a kihívásoktól, amikkel szembe kell néznünk? – kérdezte.

Szerinte a gondviselés különleges kegyelme, hogy 2014-ben és 2018-ban is a határon túli magyarok szavazatával lett meg a kétharmad.

Semjén figyelmeztetett: 2022-ben hasonló kihívás, támadás éri Magyarországot és az értékeinket, mert Brüsszelben eldöntötték, hogy a „progresszió úgy fog kinézni, hogy a keresztény civilizációt le kell rombolni, a nemzeti szuverenitást meg kell szüntetni és a családokat relativizálni kell”. Szerinte Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje ennek a kiszolgálója, és „Gyurcsány és Gyurcsányné marionettbábuja”.

„Minket nem az érdekel, hogy ők mit csinálnak”, mert a Fidesz-KDNP bajtársi szövetség azt a célt határozta meg, azt a nemzetszolgálatot vállalta, hogy megvédjék a keresztény civilizációt, a nemzeti szuverenitást, a családokat és gyerekeket – mondta Semjén

Neki külön öröm, hogy a teljesen megújult és újjáépített Hungexpo területén tarthatják ezt a kongresszust, mert elsőként ez a központ adott helyet a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak, majd a vadászati kiállításnak. (Elismételte, hogy az utóbbin 1,5 millió látogató volt, amivel a 21. századi Magyarország legnagyobb rendezvénye lett.)

A pártelnök bírálta az ellenzéknek a világkiállítással kapcsolatos magatartását. Azt mondta: az ellenzék egész gondolkodása „egy buborékban van”, ami idegen a magyar világtól, tagadják a valóságot, a végén pedig azt mondják, hogy „hülye a nép”.

Semjén Budapest főpolgármesterének helyében köszönetet mondott volna a kormánynak, hogy ezt az épületet megépítette a fővárosnak, hiszen ennek idegenforgalmi, turisztikai bevétele és minden szellemi kisugárzása Budapestet gazdagítja, ehhez képest Karácsonytól annyit telt, hogy ugyanúgy „fúrta” a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, mint a világkiállítást és annak idején az olimpiát is.

Értékelése szerint a helyzet az, hogy a Fidesz és a KDNP legfőbb szövetségese „a valóság és a nép”.

Kocsis Máté: Márki-Zay az ellenzék új messiása, akit a tengerentúlról rendeltek

Ismerve Gyurcsány Ferenc kormányzását, az ellenzék politikáját és „mindenre való alkalmatlanságát”, az lesz a legjobb, ha a Fidesz-KDNP nyeri meg a jövő tavaszi választásokat – mondta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, aki azzal köszönt, hogy: „Jó látni, hogy többen vagyunk, mint az ellenzék október 23-án.”

Az ellenzék tagjai szerinte „gondoskodtak az ország és valamennyiünk szórakoztatásáról”, de a szégyenérzetről is, mert a járvány során, amikor összefogásra lett volna szükség, nem segítették a védekezést, hanem „kamuvideókat gyártottak, sértegették az egészségügyben dolgozókat, álhíreket terjesztettek, hamis képet festettek a magyar állapotokról a nemzetközi sajtóban, elbizonytalanították az embereket és hazug cikkeket jelentettek meg külföldön”. „Minket ilyen ellenzékkel, ilyen baloldallal vert meg a sors” – mondta.

Szerinte Jakab Péter, a Jobbik elnöke az elmúlt években „annyi élelmiszert hurcolt a parlamentbe, hogy egy vegyesboltot is nyithatna”, és állítólag még füstgránátot is tart a pult alatt, sőt azt beszélik, „ő viszi Gyurcsánynak a legjobb nyalókákat is”. Karácsonyt ­részmunkaidős főpolgármesternek nevezte, aki „most inkább eladja a Városházát, csak hogy ne kelljen bemennie dolgozni”.

Kocsis szerint a baloldalnak 4 évente van egy különös rituáléja, hogy „azték áldozásszerűen”, még a választások előtt megbuktatnak valakit. 2014-ben Bajnai Gordont, 2017-ben-2018-ban Botka Lászlót, most pedig a főpolgármestert. Karácsony Gergelyt „a magyarázkodás és a felelősséghárítás koronázatlan királyának” nevezte, és a bukása után kellett hozni egy „új messiást”, akit a „tengerentúlról rendeltek”.

Találtak egy olyan „derék baloldalit, aki egy megnyerő porszívóügynök magabiztosságával tudja magáról állítani, hogy jobboldali” – mondta Márki-Zay Péterről, aki szerinte baloldali kormánytöbbséget szervez, úgy beszél, mint egy baloldali, baloldali programot kíván végrehajtani, és úgy törölné el a rezsicsökkentést, mint egy baloldali, úgy mentegeti az illegális migránsokat, mint egy baloldali, és a szövetségesei is baloldaliak, tehát baloldali.

Kocsis szerint a baloldal 15 év alatt eljutott Gyurcsány Ferenctől Gyurcsány Ferencig. A DK a legerősebb baloldali párt, Gyurcsány Ferencnek van a legnagyobb pártja, a legnagyobb támogatottsága, a legnagyobb médiaháttere és közösségi médiaháttere, a legtöbb nemzetközi kapcsolata. Ha az ellenzék nem akarna kormányra kerülni, akkor a helyzet nevetséges lenne, de így inkább siralmas – mondta. „Egybevetve mindent, ismerve Gyurcsány Ferenc kormányzását, ismerve a politikájukat, ismerve a mindenre való alkalmatlanságukat, összességében mindent mérlegre téve, az lesz a legjobb, ha mi nyerjük meg a jövő tavaszi választásokat” – mondta Kocsis.

Kubatov: A csatáinkat nem a lövészárkokból vívjuk meg, hanem a közösségi médiában

A mi csendes forradalmunk a békemenet, ami lázadás az abnormalitás ellen – mondta Kubatov Gábor. A Fidesz ügyvezető alelnöke az évtized abszurdjának nevezte, hogy Gyurcsány Ferenc a baloldal vezére, „Őszöd után, csődbe vitt magyar gazdaság után, az elmúlt 30 év legnagyobb hazugsága után”.

Szerinte a baloldalnak nem volt olyan kormányzása, ami ne hozott volna „brutális megszorításokat” és ne vitte volna csődbe a gazdaságot, egyetlen olyan ciklusuk sem volt, ami jobb körülményeket, jobb életet hozott volna a magyaroknak.

A baloldal ma is eladná a Városházát, és dobra verné a manapság magyar kézen levő energia- és közszolgáltató cégeket, amitől az egekbe emelkednének a rezsiárak, külföldi kézre játszanák át a repteret, a gyárakat, a földeket, minden mozdíthatót és mozdíthatatlant, a városháza mintájára a Parlamentet is eladnák, és „ha nem maradna semmi értékesíthető, eladnák a hazájukat” – mondta Kubatov.

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, „Gyurcsány Ferenc legújabb üdvöskéje” szerint a rezsicsökkentés ostobaság, és azt meg kell szüntetni – mondta Márki-Zayra utalva, akinek szerinte a kevesebb fürdés, a hidegebb lakás és a kisebb számla a tanácsa. Abszurdnak nevezte, hogy az ellenzéki miniszterelnök-jelölt szerint a bevándorlásügyben is befogadóbbnak kellene lenni.

Kubatov szerint régen a haza sorsa forradalmakban, csatákban, háborúkban dőlt el, több mint ezer év alatt sokan az életüket áldozták fel azért, hogy ma itt állhassunk, magyarként, de manapság a csatáinkat nem a lövészárkokból vívjuk meg, hanem a közösségi médiában, és az egykori toborzás ma a mozgósítás.

Az FTC elnöke szerint a Fidesz soha nem volt ilyen szervezett, összetartó és egységes, de szükség van arra a szavazókörönkénti plusz öt emberre, akik 2002-ben még nem voltak meg, szükség van mindenkire a családokból, a barátok közül, „egyetlenegy ember sem maradhat otthon”. Szerinte azért fog győzni a Fidesz a következő választásokon, „mert mindnyájunknak Magyarország az első”.

Kövér: Az 1990-es évek elején a liberálisok janicsárokká akartak nevelni bennünket

2022-ben újra Európa védőbástyáján állva, negyedszer is győzni fogunk – mondta Kövér László. Az Országgyűlés elnöke, aki a Fidesz országos választmányának elnöke is egyben, azt mondta: az utóbbi évtizedben „a globalizmus erői és hazai helytartói háromszor vonultak fel ellenünk, de mi az eszünkre és szívünkre egyaránt hallgatva háromszor győztük le őket” demokratikus és békés módon. Az utóbbi évtizedben háromszor segítettük győzelemre Magyarországot, háromszor kaptunk ehhez erőt a Jóistentől és bizalmat a nemzetünktől – mondta.

Azt mondta, 2011-ben arról beszéltek a kongresszuson, hogy visszarántották az országot a szakadék széléről, és már túl voltak az első külső támadásokon is, amikkel „megpróbáltak bennünket a magunk választotta útról letéríteni”. 2013-ban úgy fogalmaztak, hogy sorsdöntő választás előtt állnak, az volt a kérdés, hogy sikerül-e az áttörés. 2015-ben lezárták a posztkommunizmus korszakát. 2017-ben azt mondták, az előttük álló választás ismét sorsdöntő lesz, csak másként, és feltették a kérdést, hogy mi a választás tétje.

A válasz az volt: a választás tétje, hogy „mi, magyarok megvédjük, ami a miénk, amiért megküzdöttünk, amiért megszenvedtünk, amiért megdolgoztunk” – mondta. A rendbe szedett pénzügyeket és a munkán alapuló gazdaságot, a teljes foglalkoztatottság esélyét, a tartósan növekvő jövedelmeket és az ezek által adott lehetőséget a gyarapodásra és a felemelkedésre. Meg kell védeni a népesedési folyamatokat, a családtámogatási rendszert, a közteherviselés új rendszerét, amivel „bevontuk a közteher finanszírozásába azokat, akik sokáig korlát nélkül szivattyúzták ki azt az extraprofitot” – mondta.

Szerinte meg kell védeni:

• a nemzet határokon átívelő újraegyesítésének lehetőségét,
• „kultúránkat, hitünket, nyelvünket, önazonosságunkat”,
• Magyarország szuverenitását, önrendelkezését, nemzeti jellegét,
• azt, hogy Magyarország magyar országként maradhasson fenn,
• Európát,
• Európa határait,
• Európa görög bölcseleten, római jogon és keresztény etikán felépülő civilizációját,
• Európa jövőjét,
• a közös kulturális örökséget,
• Európa szabadságát, önrendelkezési lehetőségét és demokratikus rendjét.

Kövér szerint már négy éve is úgy látták, hogy a magyar választások európai jelentőségűek lesznek, bíztak abban, hogy egyszer eljön a választás, amin „még mi is ott leszünk, és mégsem lesz már sorsdöntő”, mert a legalapvetőbb kérdésekben minden legitim politikai szereplő a jó oldalon fog állni. De ez biztosan nem a 2022-es választás lesz, és ez egy soha véget nem érő küldetés, mindig meg kell nyerni a következő küzdelmet ahhoz, hogy folytathassák a harcot – mondta.

Szerinte a történelem a fideszeseket megtanította arra, hogy a világot és benne a maguk helyét és feladatát mindig „csak az eszünkkel és szívünkkel együttesen figyelve ismerhetjük meg”.

• Az 1980-as években a kommunisták nem akarták, hogy „mi, akkori magyar fiatalok” a pártállami kereteken kívül bármilyen módon megszerveződjünk.
• Az 1990-es évek elején „a liberálisok janicsárokká akartak nevelni bennünket”, de ők 1998 és 2002 között első alkalommal bebizonyították, hogy a haza javát nemcsak akarják, hanem tenni is tudnak érte.
• 2002 után „a posztkommunisták politikai értelemben fel akartak őrölni bennünket”, megpróbáltak bennünket kiiktatni a demokratikus küzdelem legitim szereplői közül.
• De ők együtt maradtak, és 2010-ben erősebbek lettek, mint korábban bármikor.

Kövér László azt mondta, hibrid háború folyik az EU keleti határvidékén, aminek közvetlen elszenvedői Lengyelország, Lettország és Litvánia. Ezeket az országokat „menekültáradatnak álcázott állami agresszióval akarnak szuverenitásuk feladására kényszeríteni”. „Szívünk és eszünk szerint is szolidárisak vagyunk és leszünk velük most és a jövőben mindig” – mondta.

De akkor mi folyik Magyarország déli határán 2015 óta, minek nevezzék azt „a politikai, jogi kommunikációs és immár pénzügyi eszközökkel is folytatott hadviselést”, amit a Nyugat folytat Magyarország és Lengyelország ellen, azért, hogy bármi áron eltávolítsa a vezetésből ezeknek az országoknak demokratikusan választott legitim, csak éppen nekik nem tetsző kormányát? – mondta Kövér László.

Szerinte Kelet és Nyugat urai már megint „a mi közép-európai bőrünkre” folytatják „piszkos játszmájukat”, amiben nekünk megint „az egyelőre csak virtuális ágyútöltelék” szerepét szánják. Ha nem tudjuk Közép-Európát növekvő gazdasági erejének és lélekszámának megfelelő politikai tényezővé szervezni, akkor meg is érdemeljük, hogy a történelem megismétlődjön velünk – mondta.

Deutsch Tamás: Az Európai Unió nettó agyrém

Brüsszel és a magyar baloldal el akarja venni tőlünk a szabadságunkat, a Fidesz-KDNP azonban azt megvédi – mondta Deutsch Tamás.

A fideszes európai parlamenti képviselő bírálta az EU-t, mondván, az európai hatóságok semmit sem tesznek, amikor migránsok 100 ezrei lépnek be a közösség területére, törvénytelenül.

„Az Európai Unió nettó agyrém”

– mondta, példaként említve annak a 11 éves ír kislánynak az esetét, aki 1,1 millió forintnak megfelelő bírságot kapott, miután egy futballmeccs után beszaladt a pályára.

„Brüsszel a hatalmával visszaélve hideg polgárháborút folytat a lengyelek és a magyarok ellen. Az egészpályás letámadás keretében el akarják venni tőlünk a szabadságunkat” – mondta Deutsch, aki szerint a 21. században még mindig vannak olyanok, akik azt hiszik, hogy azt elvehetik, akik meg akarják mondani, hogy Magyarország hogyan éljen. Még mindig vannak olyanok, akik azt tartják: minden csak úgy helyes, ahogy ők mondják – mondta.

„Szétvernének mindent, amin a szabadságunk alapul: a családjaink összetartó erejét, a házasság és a gyereknevelés hagyományos formáját, a szabad gondolkodáson alapuló, vitázó közösségeinket, az egyházainkat, majd végül a nemzeti szuverenitásunkat is” – mondta.

Szerinte az EU utóbbi 30 éves története úgy is leírható, hogy eljutott a Brezsnyev-doktrínától a genderdoktrináig, a kommunista világbirodalom koncepciójától a brüsszeli birodalom koncepciójáig.

Azt ígérte: a Fidesz-KDNP képviselői meg fogják védeni az ország szabadságát Brüsszelben és Budapesten egyaránt. Megvédik például azt, hogy a magyarok szabadon dönthessenek a rezsiárakról, és ki fognak állni Brüsszelben a Magyarországnak járó fejlesztési forrásokért is, mert „ami jár, az jár”.

A Fidesz-KDNP továbbra is nemet mond a bevándorlásra – mondta. Szerinte Brüsszel Magyarországra akarja kényszeríteni a betelepítési kvótát. Brüsszel és a magyar baloldal annak a lehetőségét is el akarja venni, hogy a magyar szülők szabadon dönthessenek a gyerekeik neveléséről, de a Fidesz-KDNP képviselői nemet mondanak a gyerekekre leselkedő agresszív LMBTQI+ szexuális propagandára is. „Nekünk Brüsszelben is Magyarország az első” – mondta.

Kelemen Hunor: Orbán Viktor élen jár a csatában, és az idő igazolni fogja politikája helyességét

Az elmúlt bő egy évtizedben a Fidesz az összes lényeges kérdésben a helyes utat választotta – mondta jelentette ki Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, aki bátornak, előremutatónak és felelősnek ítélte azt a paradigmaváltást, amit a kormány bő tíz éve a nemzetpolitikában végrehajtott, annak helyességét az idő visszaigazolta. A Kárpát-medencei magyar közösségek ennek köszönhetően ma már magukra találtak – mondta.

Szólt az állampolgárság könnyített felvételének lehetőségéről, amit történelmi igazságtételként értékelt, és ami megerősítette a nemzeti szolidaritást, és beszélt a kulturális és nyelvi identitás megőrzését segítő intézkedésekről, úgy értékelve: „számtalanszor éreztük, hogy a legnagyobb kihívások idején volt kire támaszkodni”.

Beszélt a sporttámogatásokról is, amik új perspektívát nyitottak a Kárpát-medencei magyar közösségeknek és a gazdaságfejlesztési programokról, amik a versenyképességet növelték.

A paradigmaváltáshoz szükségesek a partnerek, az erős magyar közösség építése szoros partneri és baráti kapcsolatokat teremtett – mondta. Az elmúlt évtized nemzetpolitikáját úgy írta le: nemzeti szolidaritás, bizalom, bátorság, remény és közös felelősség.

Szólt a jövő nagy ideológiai csatáiról is, amik már napjainkban is megjelentek: a tágan vett görög-zsidó-római hagyomány és örökség megvédéséről, ami Európát és a Nyugatot erőssé és meghatározóvá tette. Szerinte aki ennek hátat fordít, nemcsak a múltat törli el, de felszámolja a jelent és kilátástalanná teszi a jövőt. Mindazok, akik ezt a hagyományt őrzik, a jó oldalon állnak – mondta.

Szerinte Orbán Viktor ebben a csatában is élen jár, és az idő ebben is igazolni fogja politikája helyességét.

Azt mondta: az elmúlt bő egy évtizedben a Fidesz az összes lényeges kérdésben a helyes utat választotta, de semmi sem végleges, a politikában semmit sem adnak harc nélkül. Ezért a határon túli magyar nemzeti közösségek érdekében azt kérte: „Győzzetek!” „Ahogy ismerem az erdélyi magyarokat, rajtunk biztos nem fog múlni” – mondta.

Meszéna Balázs, a mandátumvizsgáló, ügyrendi és összeférhetetlenségi bizottság tagja bejelentette: az összes kongresszusi küldött száma 1475, a kongresszus érvényes, mivel az összes küldött több mint fele megjelent.

A küldöttek levezető elnöknek megválasztották Koncz Zsófiát és Zsigó Róbertet. Ezután az ülés napirendjéről szavazott a kongresszus, majd szavazatszámláló bizottságot választottak.

A lengyel-fehérorosz határon kialakult, pontosabban kialakított válság miatt feszült a viszony Varsó és Minszk között.

De annyira feszült, hogy a fehérorosz állami tévében az egyik propagandista a magyar közmédiát is megszégyenítő, észak-koreai stílusú fenyegetőzésbe kezdett.

A férfi arról beszélt, hogy az egészet előre látta jönni, és a lengyelek szervezték ezt a humanitárius katasztrófát. Szerinte csak ne játsszanak a tűzzel a lengyelek, ha valamit is tanultak 1939-ből, mert az orosz hadsereg sokkal erősebb, és miszlikbe fogja őket aprítani.

Szerencsére a magyar közmédiát épp a helyszínről tudósítja Bende Balázs. Elképzeltük, hogyan fog tudósítani a nagy mesemondó a belarusz tapasztalatokból tanulva:

A baleset 17:15 körül történt Domaszék külterületén, az 1-es dűlőben.

A Ford Transit egy balra ívelő kanyarban árokba borult. A kocsiban 24 utas és a sofőr volt.

A rövid időn belül helyszínre érkező rendőrök a sérülteket az autóból kisegítették és azonnal riasztották a mentőket meg a tűzoltókat.

A csoport tagjai közül 14 ember szír, 9 szomáliai és egy palesztin állampolgárnak vallotta magát, de az 5 gyerek, 8 nő és 11 férfi sem személyazonosságát, sem magyarországi tartózkodása jogszerűségét nem tudta igazolni.

A baleset után a mentők mindenkit kórházba vittek.

A magyar sofőrt az egyenruhások előállították a Szeged Határrendészeti Kirendeltségre, ahol őrizetbe vették, és embercsempészés miatt indítottak eljárást ellene.

„Az illegális migránsokkal szemben a rendőrök a hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően járnak el” – írja a rendőrség.

Európának a migrációval szemben olyan szövetségesekre van szüksége, amik minél tágabbra tudják vonni a védelmi gyűrűjét, ha ez nincs, Európa összeroppan, és ilyen védelmigyűrű-szerepe van Törökországnak is – mondta Orbán Viktor Ankarában.

A kormányfő azután beszélt erről, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnökkel tárgyalt a Magyar-Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács 5. ülésén.

Orbán a megbeszélés utáni közös sajtótájékoztatón azt mondta, hogy Magyarország nagyobb és közvetlen pénzügyi támogatást kér Brüsszeltől Ankara számára a migrációval való küzdelemben, és az EU-nak a Törökország déli és keleti határán kiépülő falak építését meg Észak-Szíria stabilitásának megteremtését is támogatnia kell. Azt mondta, Európát három irányból fenyegeti a migráció: a Földközi-tenger, a Nyugat-Balkán, valamint Fehéroroszország felől.

Orbán beszámolt arról is, hogy Törökország 50 határőrt küld Magyarországra a magyar határ védelmére.

Budapest számára geopolitikai szempontból fontos, hogy Berlin és Moszkva mellett Ankarával is baráti, stratégiai szövetséget ápoljon – mondta.

Szerinte a migráció mellett három másik nagy válság is fenyegeti Európát: egy egészségügyi, egy gazdasági és az energiaellátást érintő válság.

Orbán elmondta, hogy Magyarország és Törökország között a kétoldalú kereskedelmi kapcsolat a pandémia alatt nemhogy visszaesett, hanem több mint 30 százalékkal nőtt, megközelítve a 4 milliárd dollárt. Felidézte azt is, hogy a válság elején, amikor a védekezés legalapvetőbb eszközei, például maszkok sem álltak rendelkezésre, Ankara alapanyagot szállított Magyarországra, elősegítve a hazai gyártást.

A gazdasági válságról azt mondta, a magyar kormány úgy döntött, hogy beruházásokkal küzdi le a válságot, amihez külföldi beruházók kellenek, és óriási sikernek tartja, hogy a világ egyik legnagyobb csomagolóanyag-ipari cége minden idők legnagyobb magyar-török beruházását, egy 70 milliárd forint értékű gyárépítést valósít meg Kaposvár mellett.

Elmondta azt is, hogy folytatják a nukleáris energiával történő együttműködést tudományos, kutatási és képzési területen. Magyarország megnövelte a török diákoknak nyújtott ösztöndíjas helyek számát 150-ről 200-ra, ennek a kontingensnek egy része kifejezetten nukleáris tanulmányokat folytató diákok számára lesz elérhető – mondta.

Orbán elmondta, hogy az üzemanyagárak olyan mértékben nőttek meg és úgy húzzák magukkal az inflációt, hogy a kormánynak itt lépéseket kellett tennie, ezért úgy döntöttek, hogy 480 forinton a benzint és a dízel üzemanyagot is maximálják.

„Három hónapra hoztuk ezt a döntést, február végén fogjuk újra értékelni a helyzetet. Ez megterhelő a nagy energiacégeknek, akiknek a profitjuk egy részéről most le kell mondaniuk, de annak érdekében, hogy a magyar gazdaság fejlődhessen és a magyar családok biztonságban legyenek, ezt a lépést meg kellett tenni” – mondta.

Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdogan a stratégiai tanács ülése előtt közösen ültette el a magyar-török barátság fáját az ankarai elnöki palota kertjében.

A magyar kormány tagjai a megbeszélésék után kilenc együttműködésről írták alá egyezményt, köztük katonai, tudományos, ipari, kulturális, technológiai, turisztikai területen, valamint a sportra és az ifjúsági életre vonatkozóan.

Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója a TRT török állami médiaszolgatóval és az Anadolu török állami hírügynökséggel írt alá megállapodást. Papp azt mondta, hosszú évekre tekint vissza a magyar és a török közmédia együttműködése, ezt szeretnék kibővíteni közös műsorgyártással és a hírügynökségek szélesebb együttműködésével.

A magyar küldöttség a látogatáson 101 olyan ókori műtárgyat szolgáltatott vissza Törökországnak, amit a magyar hatóságok 2016-ban foglaltak le a magyar határon.

A Magyar-Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács 2013-ban jött létre.
Pénteken Orbán Viktor a Türk Nyelvű Államok Tanácsának csúcstalálkozóján tárgyal partnereivel Isztambulban. (MTI)

Christopher Walken amerikai színész egy festőhengerrel és néhány mozdulattal megsemmisített egy eredeti Banksy-graffitit egy épület oldaláról Bristolban. Az eset a BBC The Outlaws című sorozatának friss részében történt.

Bár – a vélhetően éppen Bristolból származó – Banksy munkái dollármilliókat érnek, Walken a sorozat felvételén minden különösebb felhajtás nélkül lefestette a műalkotást.

A BBC-s műsorban – aminek a rendezője és főszereplője Stephen Merchant humorista – a Walken által alakított Franket közérdekű munkára ítélik, ezért narancssárga mellényben kénytelen graffitiket takarítani a bristoli utcákon.

Frank a kötelességét teljesítve feldönt egy falnak támasztott deszkát, ami egy fekete-fehérre festett patkányt és két tartályt takar, rajta a BANKSY felirattal. „Nézd ezt a patkányt, amit találtam” – mondja a Jessica Gunning által alakított felettesének, aki oda sem figyelve, a falnak fordított háttal olvas.

Miután Frank elmondja, hogy egy rajzolt patkány az, nem valódi, a nő közli, hogy a városi tanács azt mondta, minden graffitit fessen le, szóval haladjon. „Borzasztóan jó” – próbálkozik Frank, mire a nő rászól: „Kevesebb vita, több festés.”

Frank megvonja a vállát, majd a kamera szorosan ráközelít az alkotásra, miközben hat mozdulattal teljesen lefedi.

A produkciós cég nem árult el több részletet, és Banksy képviselője sem kommentálta az ügyet. (New York Times)

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) közleményt adott ki, amiben az állt:

„A Hatóság álláspontja szerint a települési fertőzöttségi adatok megismeréséhez fűződő közérdek jelentős, a számok ismerete szükséges mind a polgármestereknek, mind pedig a lakosságnak ahhoz, hogy a járvány elleni védekezésüket illetően megalapozott döntéseket tudjanak hozni.”

Azt írták, a hatósághoz érkezett bejelentésekre és a sajtóhírekre tekintettel szükséges a települési fertőzöttségi adatokra vonatkozó, korábbi vizsgálataiban tett állásfoglalásaira újra felhívni az adatkezelők és a nyilvánosság figyelmét.

Egy településre vonatkozóan a koronavírus-fertőzöttek száma a Nemzeti Népegészségügyi Központ által működtetett Országos Szakrendszeri Információs Rendszer Járványügyi Szakrendszeréből (a továbbiakban: OSZIR) kinyerhető közérdekű adat. Az OSZIR ugyanis tartalmazza a covidosokról többek között a megbetegedés kezdetét, helyét, az ápolás helyét, a bejelentett betegséget és járványügyi megnevezést, a szakmai laboratóriumi diagnózist és az eredmény minősítését. A NAIH ezért felszólította az illetékes kormányhivatalt, hogy adja ki az adatigénylőnek a település fertőzöttjeinek számát a megjelölt időszakban.

A NAIH egy másik vizsgálatban felhívta egy kormányhivatal figyelmét arra, hogy a polgármesterek egy közösséget képviselnek, a közösség felé tájékoztatási kötelezettség terheli őket az Infotv. 32. §-a alapján: „A közfeladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben (…) köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.” Ezért a polgármesterek adatigénylése prioritást kell, hogy élvezzen, és azt az Infotv. által előírt 15 napon belül kell megválaszolni.

A járványügyi helyzet gyors változása miatt a fertőzöttségi adatok hamar irrelevánssá válnak a közvéleménynek, ezért az időszerűségük, aktualitásuk különösen fontos – írja a NAIH.

A közlemény szerint az adatok nyilvánosságát csak akkor korlátozhatják, ha a korlátozó szerv részletesen és pontosan megindokolja, milyen folyamatban lévő eljárásban meghozandó döntés megalapozását szolgálja a kiadni kért adat és az adat kiadása mennyiben befolyásolja a szóban forgó döntés meghozatalát. A közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítése kizárólag abban az esetben tagadható meg, ha a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél – írták.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) első állandó kiállítása „megrendítő figyelmeztetés a történelmi felejtés ellen” – mondta az Országgyűlés elnöke Budapesten.

Kövér László az Egy diktatúra hagyatéka – Állambiztonsági iratok és történetek című tárlat megnyitóján azt mondta: a kiállítás „arra tesz szakszerű kísérletet, hogy bemutassa, miként lehet egy államot a saját nemzete ellen fordítani” és „az állambiztonság szervezetrendszerét a nemzet rabságban tartásának eszközévé tenni”.

A kiállításon a levéltár kezelésében álló több mint 5 millió oldalnyi digitalizált iratanyagból, több mint 1 millió megfigyelt ember aktáiból kerekednek ki „a legvidámabb barakknak hazudott egykori kommunista diktatúra mindennapjai”, „minden akta és minden statisztikai adat mögött megalázott vagy megtört emberi sorsok rejlenek” – mondta Kövér László.

A házelnök szerint az a közösség, amelyik ismeri a történelmét, elkerülheti a múlt hibáinak megismétlődését, megakadályozhatja a régi bűnök újbóli elkövetését és növelheti annak esélyét is, hogy szabad életet éljen.

Kövér szerint ehhez érteni kell a szabadság mibenlétét, mert „emberhez méltó körülményeket csak a magyar választópolgárok többségének akaratán alapuló, sem népi, sem liberális jelzővel le nem minősített demokrácia és jogállam képes teremteni”, mindenféle nyílt vagy rejtett, erőszakos vagy jogszerűnek hazudott idegen beavatkozás nélkül.

Azt mondta, a 20. században a kommunizmus egyszer sem a magyar emberek többségének akaratából került hatalomra Magyarországon. Háromszor is (1919. március 21., 1947. február 25., 1956. november 4.) „erőszakkal támadtak rá Magyarországra idegen hatalom támogatásával, elévülhetetlen hazaárulást elkövetve” – mondta.

Az 1919-es Tanácsköztársaságra utalva azt mondta, a magyarországi bolsevikok már akkor kimutatták a foguk fehérjét: keresztényellenesség, magyarellenesség, mindenféle nemzeti érték és érdek rombolása jellemezte országlásukat.

Azt mondta, az egykori kommunista állambiztonság mindent megtehetett, mindenről dönthetett és tudhatott. „Sem a valóság, sem az igazság, sem a fennhangon hirdetett ideológia nem szolgált senkinek menedékül” – mondta.

Kövér szerint a rendszer brutalitásának voltak fokozatai, de mindvégig megőrizte a lényegét: „a nyers, kíméletlen erőszakot és arcátlan törvénytelenséget a maga védelmében”.

Kövér arra figyelmeztetett, hogy ha „elfeledjük, ami a nagyszüleinkkel, szüleinkkel és velünk történt”, akkor a jövőben vagy „akár már holnap más néven, más történelmi díszletek és jelszavak között hasonló elnyomó gépezet törhet mindannyiunkra”.

A házelnök szerint az elmúlt 20 évben több figyelmeztető példa is megmutatta, hogy a posztkommunista politikai erőktől ma sem idegen, hogy a hatalmukba kerített államgépezetet a saját népük érdekei ellen működtessék. Erre példaként említette a 2010 előtti lakossági devizahitelek ügyét, a 2004. december 5-i népszavazást és 2006 őszén „a kommunista diktatúra legsötétebb időszakát idéző rendőri és büntetőjogi terrort”.

A jelenlegi ellenzékre utalva azt mondta: „ma pedig semmit sem felejtve és semmit sem tanulva, bosszúszomjasan fenyegetik a velük egyet nem értőket perekkel, börtönnel, lámpavassal, földönfutóvá tétellel, szűk levegővel, és programként fogalmazzák meg az alkotmányos szabályok félrerúgását”. „Úgy gondolják, megtehetik, hiszen mindez divatba látszik jönni az európai baloldal köreiben is” – mondta.

Kövér végül azt mondta, hogy a magyar választópolgárok békés és demokratikus úton 1990-ben nemcsak a kommunizmus, hanem 2010-ben a posztkommunizmus korszakát is lezárták. „Ezzel – reméljük, egyszer és mindenkorra – véget vetettek a hazaárulás politikai rendszerének is Magyarországon” – mondta. (MTI)

Több mint öt hét után felhagyott éhségsztrájkjával a volt grúz (georgiai) elnök, Miheil Szaakasvili – jelentette be az ügyvédje, Nika Gvaramija, miután meglátogatta a védencét a börtönkórházban.

A volt államfő egészségi állapota éhségsztrájkja miatt rosszra fordult, ezért börtönkórházba vitték, ahonnan ő egy polgári magánklinikára szeretett volna átkerülni. Ezzel a kérésével az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, de az szerdán elutasította, viszont felszólította arra, hogy vessen véget az éhségsztrájknak.

„Éhségsztrájkom már az oroszok és a jelenlegi grúz kormány fegyverévé vált ellenem. Ezért úgy döntöttem, hogy eleget teszek a felhívásoknak, és befejezem akciómat”

– olvasta fel az ügyvéd Szaakasvili levelét, amit a börtönkórházban kapott tőle. De a volt elnök csak azzal a feltétellel hajlandó befejezni az éhségsztrájkot, ha a rehabilitációja egy grúziai (georgiai) magánklinikán történhet, és orvosi konzílium dönt a megfelelő intézmény kiválasztásáról.

Szaakasvilit október 1-én vették őrizetbe, amikor 8 év után illegálisan visszatért a hazájába a helyhatósági választások miatt, amin az általa vezetett ellenzéki Egyesült Nemzeti Mozgalma a második helyen végzett.

Szaakasvili kulcsfontosságú szerepet játszott a 2003-as rózsás forradalomban, majd 2004-től 2013-ig az ország államfője volt. (MTI)

„Köszönet a jászberényi Szent Erzsébet Kórház dolgozóinak, az iránymutató mondatért, miszerint: »Vannak oltottak és vannak oltatlanok. Mind száguldunk a sötét éjszakába, azonban van, aki fékkel és van, aki fék nélkül.«” – írta ki Pócs János a Facebookra.

A jászsági fideszes képviselő – arra utalva, hogy elkapta a koronavírust – azt írta: „Nekem ma kellett volna felvennem a 3. oltást, sajnálom, hogy halogattam. Önök ne tegyék!”

Néhány napja Kósa Lajos Fidesz-alelnök került koronavírussal kórházba.

Törvénytervezetek készülnek arról, hogy kizárólag a koronavírus elleni védettséget igazoló QR-kóddal lehessen majd a közösségi közlekedést igénybe venni, étterembe járni és üzletben vásárolni Oroszországban – közölte az orosz járványügyi operatív törzs.

A jogszabályok tervezetét – amit még nem terjesztettek a parlament elé – a törzs a szakminisztériumok bevonásával dolgozza ki. A törvényekkel a lakosság átoltottságát kívánják ösztönözni. Az RBK napilap úgy tudja, hogy a QR-kódok bevezetéséről a régiók vezetői döntenek majd.

Sajtójelentések szerint a QR-kódok kötelező használatát 2022. február 1-től tervezik bevezetni. Az egyik törvénytervezet értelmében a nemzetközi és a városközi légi és vasúti közlekedés igénybevételét védettségi igazolás meglététől teszik majd függővé.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a QR-kódok használatáról nem a kollektív immunitás elérésekor, hanem csak a járvány elmúltával lehet majd teljes mértékben lemondani. Elmondta, hogy szövetségi szinten egyelőre nem készülnek újabb korlátozások, de „a helyzet nem a legkedvezőbb módon alakul”.

Tatyjana Golikova miniszterelnök-helyettes a szerdai kormányülésen azt mondta, hogy a Covid-19 elleni megbízható védelemhez kívánatos lenne a lakosság legalább 80, de még inkább 90-95 százalékát beoltani. Golikova szerint a kollektív immunitás eléréséhez még 22 millió embernek kell beoltatnia magát, és további 9 milliónak már be kellene adni a harmadik dózist. Azt mondta, ma a kollektív immunitás kb. 48,4 százalékos Oroszországban.

Az orosz operatív törzs friss adatai szerint a koronavírus-fertőzés miatt egy nap alatt 1237-en haltak meg, így a halálos áldozatok száma már 251 691-re nőtt.

Az újonnan diagnosztizált fertőzöttek száma 40 759-cel nőtt, ezzel 8 952 472-re emelkedett az igazolt fertőzöttek száma. A napi növekmény 0,46 százalék, a tünetmentesek aránya 8,6 százalék. A felépültek száma 33 156-tal 7 687 417-re gyarapodott. Az országban 1 013 464 aktív esetet tartanak számon.

Oroszországban a járvány kezdete óta több mint 214,9 millió, az elmúlt napon pedig 661 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával 1 957 979 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt. (MTI)

Egy új kutatás magyarázatot talált arra, miért képes egyes emberek immunrendszere olyan gyorsan elbánni az új típusú koronavírussal (SARS-CoV-2), hogy negatív lesz a tesztjük.

Bár akár az egész családjuk koronavírusos, tehát ki vannak téve a fertőzésnek, ezeknek az embereknek az ún. T-sejtjei vagy T-limfocitái a fertőzés legkorábbi szakaszában elpusztítják a vírust.

Ez történt azoknak a londoni egészségügyi dolgozóknak kb. 15 százalékával, akiket a világjárvány első hulláma idején követtek nyomon.

A kutatók szerint a felfedezés a vakcináknak a T-sejtes immunválaszt célzó, új nemzedékének kifejlesztése felé nyithat utat.

„Mindenki hallott olyan emberekről, akik ki voltak téve a vírusnak, mégsem betegedtek meg. Nem tudtuk, hogy tényleg sikerült-e elkerülniük a vírust, vagy természetes úton megszabadultak tőle, mielőtt a rutinszerű tesztek észlelték volna a jelenlétét” – mondta Leo Swadling, a University College London immunológusa, a tanulmány vezető szerzője.

A vizsgált dolgozók a jelentős kockázat ellenére egyetlen teszteléskor sem bizonyultak pozitívnak. De a vérmintájuk azt mutatta, emelkedett a vírusra reagáló T-sejtjeik száma a világjárvány előttihez és a vírusnak ki nem tett emberekéhez képest. A vírusfertőzés más, vérbeli jelzőanyagainak mennyisége is emelkedett a vérükben.

A tanulmány arra utal, hogy egy alcsoportjuknak korábbi, közönséges náthát okozó szezonális koronavírus-fertőzések miatt volt több memória-T-sejtje, ami megóvta őket az új típusú koronavírustól.

Ezek az immunsejtek „kiszagolják” a – szezonális koronavírusokkal közös – fehérjéket, amik a szaporodásban vesznek részt, és egyes embereknél ez az immunválasz elég gyors és erős ahhoz, hogy a legkorábbi szakaszban legyőzze a fertőzést. „Ezek a már létező T-sejtek készen állnak, hogy felismerjék az új koronavírust” – magyarázta Swadling.

Az eredmények azért különösen jelentősek, mert az immunválasz T-sejtes fajtája az antitestekhez képest hosszabban tartó immunitás felé hajlik, ami általában inkább években, mint hónapokban mérhető.

Szinte mindegyik létező Covid-19 elleni vakcina a SARS-CoV-2 sejtekbe hatolását segítő, ún. tüskefehérje ellen serkenti az ellenanyagok termelődését, de a védettség idővel gyengül. A tüskefehérjét célzó oltóanyagok esetleges gyengeségének tartják azt is, hogy a vírusnak ez az a része, amelyik a leggyakrabban mutálódhat.

Ezzel szemben a T-sejtes válasz hosszabb ideig maradhat fenn, és a vírusnak az a területe, amire a válasz irányul, a koronavírusokban elég állandónak tűnik. (Guardian via MTI)