
Jó reggelt! Gyenge hidegfront érkezik széllel, de délután egyre többfelé előbújhat a nap. Meglátjuk, így lesz-e.
A 4 legfontosabb cikkünk:
A reggeli napindítóra és a többi hírlevelünkre itt lehet feliratkozni.

Jóvó reveggevelt kivívávánovok! Evez ivitt ava Pevegavasuvus-biviztovos reveggevelivi hivírlevelüvünk.
Most pedig, hogy semlegesítettük az izraeli kémszoftvert, lássuk is, hogy mik voltak az elmúlt 24 óra legfontosabb hírei.
De előtte: Sarkadi Zsolt kollégánk novelláskötettel jelentkezett.
A 4 legfontosabb cikkünk pedig:
A reggeli napindítóra és a többi hírlevelünkre itt lehet feliratkozni.

A hónap elején letartóztatták a Steele-dosszié egyik orosz informátorát, Igor Dancsenkót, a washingtoni Brookings Intézet korábbi orosz elemzője ellen, mert hazudhatott az FBI-nak. A Demokrata Párt által finanszírozott kutatáson alapuló Steele-dosszié azzal vádolta Donald Trumpot, hogy az elnökválasztás alatt összejátszott Oroszországgal.
A magántitkosszolgálati jelentésben többek között azt is állították, hogy az orosz kormány már több mint öt éve támogatta folyamatosan Trumpot, és a Kreml a későbbi elnök belső köreinek rendszeresen küldött kínos információkat az ellenfeleikről. A jelentés szerint a Trump-kampánycsapat együttműködött az orosz hatóságokkal is, hogy Hillary Clinton elveszítse az elnökválasztást, de még azt is állították benne, hogy Trump golden showert kért orosz prostituáltaktól.
John Durham különleges ügyész a korábbi FBI-vizsgálat miatt nyomoz, ami azt kutatta, hogy Trump 2016-os kampánycsapata és Oroszország között történt-e együttműködés.
A mostani, öt rendbeli vádemelés szerint az USA-ban élő Dancsenko többször is hamis állításokat fogalmazott meg, amikor az FBI 2017-ben kihallgatta azzal kapcsolatban, hogy információt gyűjtött Christopher Steele korábbi brit hírszerzőnek. Steele-t a demokraták azért fizettek, hogy a Trump és Oroszország közötti kapcsolatok után nyomozzon.
Dancsenko Steele egyik forrása volt, akinek a kutatási dossziéját megkapta az FBI, és az amerikai szövetségi hatóságok arra használták az akta tartalmát, hogy sikerrel kérelmezzenek a Trump-kampány egy korábbi munkatársát célzó titkosszolgálati megfigyelési engedélyt.

A vádemelés szerint Dancsenko félrevezette az FBI-t, amikor tagadta, hogy kapcsolatban állt egy PR-cég vezetőjével, aki régi demokrata aktivista és Hillary Clinton támogatója volt. A valóságban Dancsenko az egyik vélt állítását név nélkül arra alapozta, amit ez a PR-vezető mondott.
A PR-vezetőt nem nevezték meg, de a leírás alapján Charles Dolan Jr.-ról lehet szó, aki 1992-ben és 1996-ban a virginiai Bill Clinton–Al Gore-kampányokat vezette, és Bill Clinton kormányzása alatt a külügyminisztériumban kapott állást.
Az orosz elemzőt azzal is vádolják, hogy meghamisította egy telefonbeszélgetés részleteit, amit olyasvalakivel folytatott, aki szerinte egy, a Trump-kampány és Oroszország között „jól felépített konspiratív együttműködést” vázolt fel neki.
A Trump-kormányzat igazságügyi minisztériuma azután nevezte ki John Durhamet, hogy Trump azt mondta, a kampánya és Oroszország közötti állítólagos kapcsolatokat célzó vizsgálat „boszorkányüldözés”. Trump a Steele-dossziéra hivatkozott annak bizonyítékául, hogy a demokraták által irányított „hamis vizsgálat” folyik, mivel a dosszié állításainak egy részét máig sem tudták alátámasztani, más részét pedig már megcáfolták.
De az ún. „Trump–Oroszország-nyomozás” elindításában nem játszott szerepet a dosszié, és Robert Mueller különleges ügyész végül valóban talált megkérdőjelezhető kapcsolatokat Trump kampánycsapata és Oroszország között, bár nem volt elég bizonyíték a büntetőjogi vádemeléshez. A demokraták politikailag motivált vizsgálatnak nevezték a John Durham által folytatott nyomozást, de a Biden-kormány igazságügyi minisztériuma nem állította le azt.
Ez volt Durham harmadik vádemelése, miután szeptemberben bíróság elé állíttatta Michael Sussmann kiberbiztonsági ügyvédet, akit azzal vádolt, hogy nem mondott igazat az FBI-nak egy 2016-os megbeszélésen. 2020-ban pedig bűnösnek vallotta magát egy FBI-os ügyvéd, aki beismerte, hogy megváltoztatta egy email tartalmát, ami Carter Page, Trump egyik munkatársának megfigyeléséről szólt.
Az, hogy a Steele-dosszié elsődleges forrása szavahihetetlennek bizonyult, az amerikai médiának is kellemetlen fejlemény. A nem ellenőrzött dokumentumról szóló terjedelmes tudósítások Trump elnökségének elején felerősítették a Trump és Oroszország közötti összejátszásról szóló narratívát, és így még nagyobb lett az ellenségeskedés az elnök és a média között.
A kulcsfontosságú forrás letartóztatása és a helyzetről szóló további tudósítások miatt a Washington Post pénteken két cikk nagy részét kijavította és törölte. (A lap médiakritikusa, Erik Wemple eddig is hosszasan írt a Washington Post és más lapok hibáiról a Steele-dossziéval kapcsolatos tudósításaikban.)
A Buzzfeed, ami 2017-ben a teljes dossziét közzétette, nem tervezi a dokumentum eltávolítását, az még mindig elérhető egy megjegyzéssel együtt, ami szerint „az állítások nem ellenőrzöttek, és a jelentés hibákat tartalmaz”. A Buzzfeed 2018-ban a dokumentum közlése miatt indított perben azzal védekezett, hogy mivel az FBI vizsgálatot indított a Trump-kampány Oroszországhoz fűződő kapcsolatairól, maga a dosszié is hírértékű volt, bármi is legyen a tartalma. A pert a lap megnyerte.
Más médiaszereplők, amik hosszan tudósítottak a dokumentumokról, egyelőre kevésbé reagáltak a fejleményekre, a CNN és az MSNBC például nem válaszolt arra, hogy tervezik-e dosszié körüli tudósításaik átértékelését vagy javítását. A Wall Street Journal annyit közölt, hogy tisztában vannak a vádak által felvetett súlyos kérdésekkel, és továbbra is tudósítanak róla, szorosan nyomon követve a nyomozást.
A Mother Jones washingtoni vezetője, David Corn elsőként, már a 2016-os választás előtt elkezdett beszámolni a dossziéról. Amikor tavaly arról kérdezték, hogy javítja-e a cikkek állításait, Corn azt mondta: „A prioritásom az volt, hogy a sokkal nagyobb témával foglalkozzam: Oroszország vitathatatlan támadásával és Trump vitathatatlan együttműködésével Moszkva kavarásaiban.”
Nem kell ahhoz elemzőnek lenni, hogy belássuk: a fejlemények miatt valószínűleg még jobban nő a bizalmatlanság a republikánusok és a demokraták között. (Axios, New York Times, MTI)

A közösségi médiában megjelent fotók tanúsága szerint Regisztráltatta magát jelöltként a líbiai elnökválasztásra a néhai diktátor, Moammer Kadhafi fia, Szaif al-Iszlám az ország déli részében fekvő Szebha városban. A regisztráció hírét egy illetékes is megerősítette.
A választást december 24-én tartják. A 49 éves Szaif al-Iszlám Kadhafi egyike a jelöltek listáján szereplő ismert személyiségeknek, akik között ott van az ország keleti felét ellenőrzése alatt tartó Halifa Haftar tábornok, Abdulhamíd Mohamed Dbeibeh ügyvezető miniszterelnök és Aguila Száleh parlamenti elnök is.
A tervezett elnök- és parlamenti választásokat továbbra is kétségek övezik, mivel az egymással versengő kelet- és nyugat-líbiai frakciók és politikai testületek a választások menetrendjéről és arról is vitatkoznak, hogy ki indulhat jelöltként.
A vita a szélesebb értelemben vett líbiai békefolyamatot is veszélyezteti, aminek többek között célja a régóta megosztott állami intézmények egyesítése és a külföldi zsoldoscsapatok kivonása.
A párizsi nemzetközi Líbia-konferencián a résztvevők pénteken megállapodtak abban, hogy büntetőintézkedéssel sújtják, aki megzavarja vagy megakadályozza a szavazást, de továbbra sincs megegyezés a kormányzás szabályairól.
Kadhafi feltehetően a NATO-támogatta 2011-es felkelés előtti időszak nosztalgiájára épít, de elemzők szerint elképzelhető, hogy nem ő lesz a választás győztese. A Kadhafi-korszak sok líbiai emlékezetében a kemény önkényelvűség korszakaként él, Szaif al-Iszlám pedig olyan sokáig távol volt a hatalomtól, hogy nehéz lesz annyi támogatót mozgósítania, mint a vetélytársainak – írja a Reuters hírügynökség.
Moammer Kadhafit 2011 októberében fogták el a szülővárosában, Szirtben, és meglincselték.
Szaif al-Iszlám esélyeit feltehetően az is csökkenti, hogy azzal gyanúsítják: az apja hatalmának megdöntésére irányuló 2011-es felkelések alatt békés tüntetők meggyilkolására szólított fel. Még abban az évben elfogta őt a nyugat-líbiai Zintánt ellenőrző milícia. 2015-ben egy bíróság Tripoliban a távollétében halálra ítélte. A bukott diktátor fia videokonferencián vett részt a tárgyaláson, de a zintáni erők nem adták ki őt a fővárosban működő hatóságoknak, és több évet töltött fogságban a külvilágtól gyakorlatilag teljesen elszigetelve. A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2014 óta követeli az emberiesség elleni bűncselekményekkel gyanúsított férfi kiadatását.
A fiatal Kadhafi tíz évvel az elmenekülése és több éves fogsága után jelentette be a New York Times-nak augusztusban adott interjúban, hogy adott esetben indulna az elnökválasztáson. (MTI)

Márki-Zay Péter azt mondta az ATV-nek, hogy:
„Úgy gondolom, effektív elmebeteg az, aki két héttel előre meg akarja mondani, hogy pontosan melyik napon fog tetőzni a az első hullám. Vagy, aki egy 2000 fős faluba egy 4000 fős stadiont épít, amit előtte a Kárpátok másik géniusza, Ceaușescu csinált csak.”
A közös ellenzéki miniszterelnök arra reagált, hogy korábban Kövér László házelnök futó nélküli bolondnak nevezte őt. A hódmezővásárhelyi polgármester azt mondta:
„Tehát effektíve elmebetegek kormányoznak, amikor elmebetegekről beszél Kövér László, akkor én csak a Fideszre tudok gondolni.”


„Fázni fogok?
Eső esik?
Engedem-e?”
(Kelemen Beatrix: Barlang [részlet])
Néhol, jellemzően az északkeleti határnál hószállingózás is lehet a jövő héten, emellett folytatódik ködös hűvös idő – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből.
A köd és rétegfelhőzet fokozatosan feloszlik, és az ország nagy részén több órára kisüt a nap. Elsősorban a Nyugat-Dunántúlon tartósan borult, párás maradhat az idő, de kisebb körzetekben keleten is beragadhat a rétegfelhőzet. Hétfőn a legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 4 és 5 fok között alakul, a kevésbé felhős tájakon akár mínusz 4 fok alá is süllyedhet a hőmérséklet. A legmagasabb hőmérséklet a borult részeken 10 fok alatt marad, máshol 11 és 13 fok közé emelkedik.
Inkább a Dunától keletre várható kiterjedtebb és sűrűbb köd. Hosszabb-rövidebb napsütés főleg a középső és keleti országrészben lehet. Számottevő csapadék nem valószínű, de a ködös, rétegfelhős részeken előfordulhat szitálás, éjjel néhol ónos szitálás. Hajnalban mínusz 5 és 5, kora délután 6 és 13 fok között alakul a hőmérséklet.
Reggelre megint nagy területen képződhet köd, illetve rétegfelhőzet, amely helyenként tartósan megmaradhat. Több-kevesebb napsütés főleg az Alföldön és az északkeleti megyékben valószínű. Emellett több helyen előfordulhat szitálás, éjjel néhol ónos szitálás. Késő délutántól, estétől főként a délnyugati tájakon helyenként eleredhet az eső. A leghidegebb órákban mínusz 5 és 4 fok között, a kora délutáni órákban 4 és 11 fok között alakul a hőmérséklet.
Főleg az északkeleti országrészben maradhatnak erősebben felhős körzetek. Máshol hosszabb-rövidebb időre kisüthet a nap. Többfelé előfordulhat szitálás, főleg az ország déli felén és estétől északkeleten szórványosan eső, zápor is lehet. Hajnalban, majd éjszaka az északkeleti határnál néhol havas eső, hószállingózás sem kizárt. A minimumhőmérséklet mínusz 3 és 6, a maximumhőmérséklet 4 és 11 fok között lehet.
Nagyrészt erősen felhős vagy borult lesz az ég. Szórványosan előfordulhat eső. Éjszaka, hajnalban az északkeleti határnál néhol havas eső, hószállingózás sem kizárt. Ködfoltok is lehetnek. A legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 3 és plusz 5, a legmagasabb hőmérséklet 4 és 11 fok között várható.
Aznap is lehetnek ködfoltok, majd változóan felhős idő valószínű több-kevesebb napsütéssel. Csak elvétve lehet kisebb eső, zápor. A minimumok mínusz 2 és 6, a maximumok 7 és 14 fok között alakulnak.
Reggelre több helyen képződhet köd. Napközben szórványosan előfordulhat eső, zápor. Hajnalban mínusz 4 és 4, a kora délutáni órákban 6 és 12 fok közötti értékek várhatók. (OMSZ via MTI)

Vasárnap indult New Yorkba a volt japán hercegnő, aki feladta az uralkodói rangját, hogy hozzámehessen a közrangú szerelméhez, akit az egyetemen ismert meg.
A 30 éves Komuro Mako (egykor Mako hercegnő) és a vele egykorú férje, Komuro Kei távozását a nagy japán műsorszolgáltatók élőben közvetítették a tokiói Haneda repülőtérről.
Komuro Kei, aki a Fordham Egyetem jogi karán végzett, egy New York-i ügyvédi irodában dolgozik. „Imádom Makót, és az életemet azzal akarom leélni, akit szeretek” – mondta újságíróknak a múlt hónapban, hagyományos külsőségeket nélkülöző, csendes tokiói házasságkötésük után.
A japánokat megosztotta a hercegnő választása. Sokan érzik úgy, hogy van beleszólásuk, mert a császári családot az adófizetők pénzéből támogatják. Bár már korábban is előfordult, hogy egy japán hercegnő közemberhez ment hozzá, Mako az első, akinek a lépése közfelháborodást váltot ki a közösségi médiában és a bulvársajtóban.
A császári palota orvosai októberben poszttraumás stressz-szindrómát diagnosztizáltak a hercegnőnél, akit nagyon megviselt a házassága körüli negatív médiavisszhang.
Az USA-ból szeptemberben hazatért Komuro Kei és Mako hercegnő egy évtizede ismerkedtek meg a Tokiói Nemzetközi Keresztény Egyetemen. Naruhito császár unokahúga és vőlegénye 2018-ra tervezett esküvőjét a férfi családjában felmerült pénzügyi viták, köztük Komuro iskoláztatásának költségei miatt halasztották el.
Mako hercegnő példátlan módon elutasította azt a 150 millió jenes (420 millió forintos) egyszeri juttatást, amit a császári udvarból való távozással ajánlanak fel a közrendű személlyel frigyre lépő családtagoknak, hogy az uralkodóház volt tagjaként is méltó körülmények között élhessenek.
A BBC azt írja, a New Yorkban letelepedő volt hercegnő munkát keres majd. (MTI)

Alexander Schallenberg osztrák kancellár bejelentette, hogy Ausztriában hétfőtől korlátozzák azokat az állampolgárokat, akik nincsenek teljesen beoltva a koronavírus ellen.
„Javítanunk kell a beoltottak arányán. Szégyenteljesen alacsony” – indokolta meg a döntést a kancellára, aki már pénteken közölte, hogy két tartományban korlátozásokat vezetnek be.
Ausztriában 65 százalék körüli az átoltottság, ami nyugat-európai összehasonlításban nagyon alacsony, és kb. megegyezik a magyarországi átoltottsággal.
A nem teljesen beoltottak az otthonaikat csak jó indokkal hagyhatják el, orvoshoz, bevásárolni elmehetnek, illetve a munkahelyük és az otthonuk között közlekedhetnek.
Az egészségügyi miniszter bejelentette, hogy az egészségügyi dolgozóknak kötelezővé lesz az oltás, de még nem világos, mikortól. (DW)

A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke a KDNP és a szövetségesek nevében köszöntötte a kongresszus résztvevőit: „A Fidesz-KDNP-szövetség tekintetében érdemes tudatosítani magunkban és másokban is azt a büszkeséget, hogy ez a politikai közösség, amelyet létrehoztunk, az Európai Uniónak és a magyar politikatörténetnek a legsikeresebb politikai közössége, aminek a lényege az is, hogy ez nem csak szövetség, de valódi közösség, hiszen 2008 óta minden országos választást abszolút többséggel nyertünk meg. Most se lesz másképp.”
Semjén Zsolt szerint fontos látni, hogy a Fidesz és a KDNP, a szövetség, sőt a kongresszus is csak eszköz. A cél, „amiért az egészet csináljuk”, a keresztény civilizáció védelme „a migrációs invázióval” és az „LMBTQ-tébollyal” szemben, valamint a nemzeti szuverenitás biztosítása – mondta.
A nemzeti szuverenitás legfontosabb lépésének azt nevezte, hogy „határon túli véreinkre” is kiterjesztették a teljes jogú magyar állampolgárságot, és így „ők most már nemcsak nemzettársainkként, hanem honfitársainkként és polgártársainkként vannak itt közöttünk”.
Az ellenzékről Semjén Zsolt azt mondta: helyzetüket az határozza meg, hogy a 2010-ben létrejött centrális hatalmi erőteret duális erőtérre kellett alakítaniuk. Szerinte ennek következtében a mostani ellenzék „reformkommunista–reformfasiszta” ellenzék.
„A DK–Jobbik-szövetség az a reformkommunista-reformfasiszta ellenzéknek a zagyvasága, amit egyetlen dolog tart össze, Orbán Viktorral és velünk szemben való patologikus gyűlöletük, ami mögött az antikrisztianizmus és a magyarellenes reflexek zsigeri beállítottsága van” – mondta.
Szerinte ha 2018-ban a Fidesz-KDNP nem nyerte volna meg a választásokat, a pandémia közepén a „magyar kormány úgy nézett volna ki”, hogy Szél Bernadett miniszterelnök, Vona Gábor a belügyminiszter és Gyurcsány Ferenc pénzügyminiszter. Mi lett volna ezzel az országgal, ha egy ilyen reformkommunista-reformfasiszta kormánynak kellett volna megvédenie az országot a pandémiától és mindazoktól a kihívásoktól, amikkel szembe kell néznünk? – kérdezte.
Szerinte a gondviselés különleges kegyelme, hogy 2014-ben és 2018-ban is a határon túli magyarok szavazatával lett meg a kétharmad.
Semjén figyelmeztetett: 2022-ben hasonló kihívás, támadás éri Magyarországot és az értékeinket, mert Brüsszelben eldöntötték, hogy a „progresszió úgy fog kinézni, hogy a keresztény civilizációt le kell rombolni, a nemzeti szuverenitást meg kell szüntetni és a családokat relativizálni kell”. Szerinte Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje ennek a kiszolgálója, és „Gyurcsány és Gyurcsányné marionettbábuja”.
„Minket nem az érdekel, hogy ők mit csinálnak”, mert a Fidesz-KDNP bajtársi szövetség azt a célt határozta meg, azt a nemzetszolgálatot vállalta, hogy megvédjék a keresztény civilizációt, a nemzeti szuverenitást, a családokat és gyerekeket – mondta Semjén
Neki külön öröm, hogy a teljesen megújult és újjáépített Hungexpo területén tarthatják ezt a kongresszust, mert elsőként ez a központ adott helyet a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak, majd a vadászati kiállításnak. (Elismételte, hogy az utóbbin 1,5 millió látogató volt, amivel a 21. századi Magyarország legnagyobb rendezvénye lett.)
A pártelnök bírálta az ellenzéknek a világkiállítással kapcsolatos magatartását. Azt mondta: az ellenzék egész gondolkodása „egy buborékban van”, ami idegen a magyar világtól, tagadják a valóságot, a végén pedig azt mondják, hogy „hülye a nép”.
Semjén Budapest főpolgármesterének helyében köszönetet mondott volna a kormánynak, hogy ezt az épületet megépítette a fővárosnak, hiszen ennek idegenforgalmi, turisztikai bevétele és minden szellemi kisugárzása Budapestet gazdagítja, ehhez képest Karácsonytól annyit telt, hogy ugyanúgy „fúrta” a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, mint a világkiállítást és annak idején az olimpiát is.
Értékelése szerint a helyzet az, hogy a Fidesz és a KDNP legfőbb szövetségese „a valóság és a nép”.
Ismerve Gyurcsány Ferenc kormányzását, az ellenzék politikáját és „mindenre való alkalmatlanságát”, az lesz a legjobb, ha a Fidesz-KDNP nyeri meg a jövő tavaszi választásokat – mondta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, aki azzal köszönt, hogy: „Jó látni, hogy többen vagyunk, mint az ellenzék október 23-án.”
Az ellenzék tagjai szerinte „gondoskodtak az ország és valamennyiünk szórakoztatásáról”, de a szégyenérzetről is, mert a járvány során, amikor összefogásra lett volna szükség, nem segítették a védekezést, hanem „kamuvideókat gyártottak, sértegették az egészségügyben dolgozókat, álhíreket terjesztettek, hamis képet festettek a magyar állapotokról a nemzetközi sajtóban, elbizonytalanították az embereket és hazug cikkeket jelentettek meg külföldön”. „Minket ilyen ellenzékkel, ilyen baloldallal vert meg a sors” – mondta.
Szerinte Jakab Péter, a Jobbik elnöke az elmúlt években „annyi élelmiszert hurcolt a parlamentbe, hogy egy vegyesboltot is nyithatna”, és állítólag még füstgránátot is tart a pult alatt, sőt azt beszélik, „ő viszi Gyurcsánynak a legjobb nyalókákat is”. Karácsonyt részmunkaidős főpolgármesternek nevezte, aki „most inkább eladja a Városházát, csak hogy ne kelljen bemennie dolgozni”.

Kocsis szerint a baloldalnak 4 évente van egy különös rituáléja, hogy „azték áldozásszerűen”, még a választások előtt megbuktatnak valakit. 2014-ben Bajnai Gordont, 2017-ben-2018-ban Botka Lászlót, most pedig a főpolgármestert. Karácsony Gergelyt „a magyarázkodás és a felelősséghárítás koronázatlan királyának” nevezte, és a bukása után kellett hozni egy „új messiást”, akit a „tengerentúlról rendeltek”.
Találtak egy olyan „derék baloldalit, aki egy megnyerő porszívóügynök magabiztosságával tudja magáról állítani, hogy jobboldali” – mondta Márki-Zay Péterről, aki szerinte baloldali kormánytöbbséget szervez, úgy beszél, mint egy baloldali, baloldali programot kíván végrehajtani, és úgy törölné el a rezsicsökkentést, mint egy baloldali, úgy mentegeti az illegális migránsokat, mint egy baloldali, és a szövetségesei is baloldaliak, tehát baloldali.
Kocsis szerint a baloldal 15 év alatt eljutott Gyurcsány Ferenctől Gyurcsány Ferencig. A DK a legerősebb baloldali párt, Gyurcsány Ferencnek van a legnagyobb pártja, a legnagyobb támogatottsága, a legnagyobb médiaháttere és közösségi médiaháttere, a legtöbb nemzetközi kapcsolata. Ha az ellenzék nem akarna kormányra kerülni, akkor a helyzet nevetséges lenne, de így inkább siralmas – mondta. „Egybevetve mindent, ismerve Gyurcsány Ferenc kormányzását, ismerve a politikájukat, ismerve a mindenre való alkalmatlanságukat, összességében mindent mérlegre téve, az lesz a legjobb, ha mi nyerjük meg a jövő tavaszi választásokat” – mondta Kocsis.
A mi csendes forradalmunk a békemenet, ami lázadás az abnormalitás ellen – mondta Kubatov Gábor. A Fidesz ügyvezető alelnöke az évtized abszurdjának nevezte, hogy Gyurcsány Ferenc a baloldal vezére, „Őszöd után, csődbe vitt magyar gazdaság után, az elmúlt 30 év legnagyobb hazugsága után”.
Szerinte a baloldalnak nem volt olyan kormányzása, ami ne hozott volna „brutális megszorításokat” és ne vitte volna csődbe a gazdaságot, egyetlen olyan ciklusuk sem volt, ami jobb körülményeket, jobb életet hozott volna a magyaroknak.
A baloldal ma is eladná a Városházát, és dobra verné a manapság magyar kézen levő energia- és közszolgáltató cégeket, amitől az egekbe emelkednének a rezsiárak, külföldi kézre játszanák át a repteret, a gyárakat, a földeket, minden mozdíthatót és mozdíthatatlant, a városháza mintájára a Parlamentet is eladnák, és „ha nem maradna semmi értékesíthető, eladnák a hazájukat” – mondta Kubatov.
Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, „Gyurcsány Ferenc legújabb üdvöskéje” szerint a rezsicsökkentés ostobaság, és azt meg kell szüntetni – mondta Márki-Zayra utalva, akinek szerinte a kevesebb fürdés, a hidegebb lakás és a kisebb számla a tanácsa. Abszurdnak nevezte, hogy az ellenzéki miniszterelnök-jelölt szerint a bevándorlásügyben is befogadóbbnak kellene lenni.

Kubatov szerint régen a haza sorsa forradalmakban, csatákban, háborúkban dőlt el, több mint ezer év alatt sokan az életüket áldozták fel azért, hogy ma itt állhassunk, magyarként, de manapság a csatáinkat nem a lövészárkokból vívjuk meg, hanem a közösségi médiában, és az egykori toborzás ma a mozgósítás.
Az FTC elnöke szerint a Fidesz soha nem volt ilyen szervezett, összetartó és egységes, de szükség van arra a szavazókörönkénti plusz öt emberre, akik 2002-ben még nem voltak meg, szükség van mindenkire a családokból, a barátok közül, „egyetlenegy ember sem maradhat otthon”. Szerinte azért fog győzni a Fidesz a következő választásokon, „mert mindnyájunknak Magyarország az első”.
2022-ben újra Európa védőbástyáján állva, negyedszer is győzni fogunk – mondta Kövér László. Az Országgyűlés elnöke, aki a Fidesz országos választmányának elnöke is egyben, azt mondta: az utóbbi évtizedben „a globalizmus erői és hazai helytartói háromszor vonultak fel ellenünk, de mi az eszünkre és szívünkre egyaránt hallgatva háromszor győztük le őket” demokratikus és békés módon. Az utóbbi évtizedben háromszor segítettük győzelemre Magyarországot, háromszor kaptunk ehhez erőt a Jóistentől és bizalmat a nemzetünktől – mondta.
Azt mondta, 2011-ben arról beszéltek a kongresszuson, hogy visszarántották az országot a szakadék széléről, és már túl voltak az első külső támadásokon is, amikkel „megpróbáltak bennünket a magunk választotta útról letéríteni”. 2013-ban úgy fogalmaztak, hogy sorsdöntő választás előtt állnak, az volt a kérdés, hogy sikerül-e az áttörés. 2015-ben lezárták a posztkommunizmus korszakát. 2017-ben azt mondták, az előttük álló választás ismét sorsdöntő lesz, csak másként, és feltették a kérdést, hogy mi a választás tétje.
A válasz az volt: a választás tétje, hogy „mi, magyarok megvédjük, ami a miénk, amiért megküzdöttünk, amiért megszenvedtünk, amiért megdolgoztunk” – mondta. A rendbe szedett pénzügyeket és a munkán alapuló gazdaságot, a teljes foglalkoztatottság esélyét, a tartósan növekvő jövedelmeket és az ezek által adott lehetőséget a gyarapodásra és a felemelkedésre. Meg kell védeni a népesedési folyamatokat, a családtámogatási rendszert, a közteherviselés új rendszerét, amivel „bevontuk a közteher finanszírozásába azokat, akik sokáig korlát nélkül szivattyúzták ki azt az extraprofitot” – mondta.
Szerinte meg kell védeni:
Kövér szerint már négy éve is úgy látták, hogy a magyar választások európai jelentőségűek lesznek, bíztak abban, hogy egyszer eljön a választás, amin „még mi is ott leszünk, és mégsem lesz már sorsdöntő”, mert a legalapvetőbb kérdésekben minden legitim politikai szereplő a jó oldalon fog állni. De ez biztosan nem a 2022-es választás lesz, és ez egy soha véget nem érő küldetés, mindig meg kell nyerni a következő küzdelmet ahhoz, hogy folytathassák a harcot – mondta.

Szerinte a történelem a fideszeseket megtanította arra, hogy a világot és benne a maguk helyét és feladatát mindig „csak az eszünkkel és szívünkkel együttesen figyelve ismerhetjük meg”.
Kövér László azt mondta, hibrid háború folyik az EU keleti határvidékén, aminek közvetlen elszenvedői Lengyelország, Lettország és Litvánia. Ezeket az országokat „menekültáradatnak álcázott állami agresszióval akarnak szuverenitásuk feladására kényszeríteni”. „Szívünk és eszünk szerint is szolidárisak vagyunk és leszünk velük most és a jövőben mindig” – mondta.
De akkor mi folyik Magyarország déli határán 2015 óta, minek nevezzék azt „a politikai, jogi kommunikációs és immár pénzügyi eszközökkel is folytatott hadviselést”, amit a Nyugat folytat Magyarország és Lengyelország ellen, azért, hogy bármi áron eltávolítsa a vezetésből ezeknek az országoknak demokratikusan választott legitim, csak éppen nekik nem tetsző kormányát? – mondta Kövér László.
Szerinte Kelet és Nyugat urai már megint „a mi közép-európai bőrünkre” folytatják „piszkos játszmájukat”, amiben nekünk megint „az egyelőre csak virtuális ágyútöltelék” szerepét szánják. Ha nem tudjuk Közép-Európát növekvő gazdasági erejének és lélekszámának megfelelő politikai tényezővé szervezni, akkor meg is érdemeljük, hogy a történelem megismétlődjön velünk – mondta.
Brüsszel és a magyar baloldal el akarja venni tőlünk a szabadságunkat, a Fidesz-KDNP azonban azt megvédi – mondta Deutsch Tamás.
A fideszes európai parlamenti képviselő bírálta az EU-t, mondván, az európai hatóságok semmit sem tesznek, amikor migránsok 100 ezrei lépnek be a közösség területére, törvénytelenül.
„Az Európai Unió nettó agyrém”
– mondta, példaként említve annak a 11 éves ír kislánynak az esetét, aki 1,1 millió forintnak megfelelő bírságot kapott, miután egy futballmeccs után beszaladt a pályára.

„Brüsszel a hatalmával visszaélve hideg polgárháborút folytat a lengyelek és a magyarok ellen. Az egészpályás letámadás keretében el akarják venni tőlünk a szabadságunkat” – mondta Deutsch, aki szerint a 21. században még mindig vannak olyanok, akik azt hiszik, hogy azt elvehetik, akik meg akarják mondani, hogy Magyarország hogyan éljen. Még mindig vannak olyanok, akik azt tartják: minden csak úgy helyes, ahogy ők mondják – mondta.
„Szétvernének mindent, amin a szabadságunk alapul: a családjaink összetartó erejét, a házasság és a gyereknevelés hagyományos formáját, a szabad gondolkodáson alapuló, vitázó közösségeinket, az egyházainkat, majd végül a nemzeti szuverenitásunkat is” – mondta.
Szerinte az EU utóbbi 30 éves története úgy is leírható, hogy eljutott a Brezsnyev-doktrínától a genderdoktrináig, a kommunista világbirodalom koncepciójától a brüsszeli birodalom koncepciójáig.
Azt ígérte: a Fidesz-KDNP képviselői meg fogják védeni az ország szabadságát Brüsszelben és Budapesten egyaránt. Megvédik például azt, hogy a magyarok szabadon dönthessenek a rezsiárakról, és ki fognak állni Brüsszelben a Magyarországnak járó fejlesztési forrásokért is, mert „ami jár, az jár”.
A Fidesz-KDNP továbbra is nemet mond a bevándorlásra – mondta. Szerinte Brüsszel Magyarországra akarja kényszeríteni a betelepítési kvótát. Brüsszel és a magyar baloldal annak a lehetőségét is el akarja venni, hogy a magyar szülők szabadon dönthessenek a gyerekeik neveléséről, de a Fidesz-KDNP képviselői nemet mondanak a gyerekekre leselkedő agresszív LMBTQI+ szexuális propagandára is. „Nekünk Brüsszelben is Magyarország az első” – mondta.
Az elmúlt bő egy évtizedben a Fidesz az összes lényeges kérdésben a helyes utat választotta – mondta jelentette ki Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, aki bátornak, előremutatónak és felelősnek ítélte azt a paradigmaváltást, amit a kormány bő tíz éve a nemzetpolitikában végrehajtott, annak helyességét az idő visszaigazolta. A Kárpát-medencei magyar közösségek ennek köszönhetően ma már magukra találtak – mondta.
Szólt az állampolgárság könnyített felvételének lehetőségéről, amit történelmi igazságtételként értékelt, és ami megerősítette a nemzeti szolidaritást, és beszélt a kulturális és nyelvi identitás megőrzését segítő intézkedésekről, úgy értékelve: „számtalanszor éreztük, hogy a legnagyobb kihívások idején volt kire támaszkodni”.

Beszélt a sporttámogatásokról is, amik új perspektívát nyitottak a Kárpát-medencei magyar közösségeknek és a gazdaságfejlesztési programokról, amik a versenyképességet növelték.
A paradigmaváltáshoz szükségesek a partnerek, az erős magyar közösség építése szoros partneri és baráti kapcsolatokat teremtett – mondta. Az elmúlt évtized nemzetpolitikáját úgy írta le: nemzeti szolidaritás, bizalom, bátorság, remény és közös felelősség.
Szólt a jövő nagy ideológiai csatáiról is, amik már napjainkban is megjelentek: a tágan vett görög-zsidó-római hagyomány és örökség megvédéséről, ami Európát és a Nyugatot erőssé és meghatározóvá tette. Szerinte aki ennek hátat fordít, nemcsak a múltat törli el, de felszámolja a jelent és kilátástalanná teszi a jövőt. Mindazok, akik ezt a hagyományt őrzik, a jó oldalon állnak – mondta.
Szerinte Orbán Viktor ebben a csatában is élen jár, és az idő ebben is igazolni fogja politikája helyességét.
Azt mondta: az elmúlt bő egy évtizedben a Fidesz az összes lényeges kérdésben a helyes utat választotta, de semmi sem végleges, a politikában semmit sem adnak harc nélkül. Ezért a határon túli magyar nemzeti közösségek érdekében azt kérte: „Győzzetek!” „Ahogy ismerem az erdélyi magyarokat, rajtunk biztos nem fog múlni” – mondta.
Meszéna Balázs, a mandátumvizsgáló, ügyrendi és összeférhetetlenségi bizottság tagja bejelentette: az összes kongresszusi küldött száma 1475, a kongresszus érvényes, mivel az összes küldött több mint fele megjelent.

A küldöttek levezető elnöknek megválasztották Koncz Zsófiát és Zsigó Róbertet. Ezután az ülés napirendjéről szavazott a kongresszus, majd szavazatszámláló bizottságot választottak.

A lengyel-fehérorosz határon kialakult, pontosabban kialakított válság miatt feszült a viszony Varsó és Minszk között.
De annyira feszült, hogy a fehérorosz állami tévében az egyik propagandista a magyar közmédiát is megszégyenítő, észak-koreai stílusú fenyegetőzésbe kezdett.
A férfi arról beszélt, hogy az egészet előre látta jönni, és a lengyelek szervezték ezt a humanitárius katasztrófát. Szerinte csak ne játsszanak a tűzzel a lengyelek, ha valamit is tanultak 1939-ből, mert az orosz hadsereg sokkal erősebb, és miszlikbe fogja őket aprítani.
Szerencsére a magyar közmédiát épp a helyszínről tudósítja Bende Balázs. Elképzeltük, hogyan fog tudósítani a nagy mesemondó a belarusz tapasztalatokból tanulva:

A baleset 17:15 körül történt Domaszék külterületén, az 1-es dűlőben.
A Ford Transit egy balra ívelő kanyarban árokba borult. A kocsiban 24 utas és a sofőr volt.

A rövid időn belül helyszínre érkező rendőrök a sérülteket az autóból kisegítették és azonnal riasztották a mentőket meg a tűzoltókat.
A csoport tagjai közül 14 ember szír, 9 szomáliai és egy palesztin állampolgárnak vallotta magát, de az 5 gyerek, 8 nő és 11 férfi sem személyazonosságát, sem magyarországi tartózkodása jogszerűségét nem tudta igazolni.
A baleset után a mentők mindenkit kórházba vittek.
A magyar sofőrt az egyenruhások előállították a Szeged Határrendészeti Kirendeltségre, ahol őrizetbe vették, és embercsempészés miatt indítottak eljárást ellene.
„Az illegális migránsokkal szemben a rendőrök a hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően járnak el” – írja a rendőrség.

Európának a migrációval szemben olyan szövetségesekre van szüksége, amik minél tágabbra tudják vonni a védelmi gyűrűjét, ha ez nincs, Európa összeroppan, és ilyen védelmigyűrű-szerepe van Törökországnak is – mondta Orbán Viktor Ankarában.
A kormányfő azután beszélt erről, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnökkel tárgyalt a Magyar-Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács 5. ülésén.
Orbán a megbeszélés utáni közös sajtótájékoztatón azt mondta, hogy Magyarország nagyobb és közvetlen pénzügyi támogatást kér Brüsszeltől Ankara számára a migrációval való küzdelemben, és az EU-nak a Törökország déli és keleti határán kiépülő falak építését meg Észak-Szíria stabilitásának megteremtését is támogatnia kell. Azt mondta, Európát három irányból fenyegeti a migráció: a Földközi-tenger, a Nyugat-Balkán, valamint Fehéroroszország felől.
Orbán beszámolt arról is, hogy Törökország 50 határőrt küld Magyarországra a magyar határ védelmére.
Budapest számára geopolitikai szempontból fontos, hogy Berlin és Moszkva mellett Ankarával is baráti, stratégiai szövetséget ápoljon – mondta.
Szerinte a migráció mellett három másik nagy válság is fenyegeti Európát: egy egészségügyi, egy gazdasági és az energiaellátást érintő válság.
Orbán elmondta, hogy Magyarország és Törökország között a kétoldalú kereskedelmi kapcsolat a pandémia alatt nemhogy visszaesett, hanem több mint 30 százalékkal nőtt, megközelítve a 4 milliárd dollárt. Felidézte azt is, hogy a válság elején, amikor a védekezés legalapvetőbb eszközei, például maszkok sem álltak rendelkezésre, Ankara alapanyagot szállított Magyarországra, elősegítve a hazai gyártást.
A gazdasági válságról azt mondta, a magyar kormány úgy döntött, hogy beruházásokkal küzdi le a válságot, amihez külföldi beruházók kellenek, és óriási sikernek tartja, hogy a világ egyik legnagyobb csomagolóanyag-ipari cége minden idők legnagyobb magyar-török beruházását, egy 70 milliárd forint értékű gyárépítést valósít meg Kaposvár mellett.
Elmondta azt is, hogy folytatják a nukleáris energiával történő együttműködést tudományos, kutatási és képzési területen. Magyarország megnövelte a török diákoknak nyújtott ösztöndíjas helyek számát 150-ről 200-ra, ennek a kontingensnek egy része kifejezetten nukleáris tanulmányokat folytató diákok számára lesz elérhető – mondta.
Orbán elmondta, hogy az üzemanyagárak olyan mértékben nőttek meg és úgy húzzák magukkal az inflációt, hogy a kormánynak itt lépéseket kellett tennie, ezért úgy döntöttek, hogy 480 forinton a benzint és a dízel üzemanyagot is maximálják.
„Három hónapra hoztuk ezt a döntést, február végén fogjuk újra értékelni a helyzetet. Ez megterhelő a nagy energiacégeknek, akiknek a profitjuk egy részéről most le kell mondaniuk, de annak érdekében, hogy a magyar gazdaság fejlődhessen és a magyar családok biztonságban legyenek, ezt a lépést meg kellett tenni” – mondta.
Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdogan a stratégiai tanács ülése előtt közösen ültette el a magyar-török barátság fáját az ankarai elnöki palota kertjében.
A magyar kormány tagjai a megbeszélésék után kilenc együttműködésről írták alá egyezményt, köztük katonai, tudományos, ipari, kulturális, technológiai, turisztikai területen, valamint a sportra és az ifjúsági életre vonatkozóan.
Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója a TRT török állami médiaszolgatóval és az Anadolu török állami hírügynökséggel írt alá megállapodást. Papp azt mondta, hosszú évekre tekint vissza a magyar és a török közmédia együttműködése, ezt szeretnék kibővíteni közös műsorgyártással és a hírügynökségek szélesebb együttműködésével.
A magyar küldöttség a látogatáson 101 olyan ókori műtárgyat szolgáltatott vissza Törökországnak, amit a magyar hatóságok 2016-ban foglaltak le a magyar határon.
A Magyar-Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács 2013-ban jött létre.
Pénteken Orbán Viktor a Türk Nyelvű Államok Tanácsának csúcstalálkozóján tárgyal partnereivel Isztambulban. (MTI)

Christopher Walken amerikai színész egy festőhengerrel és néhány mozdulattal megsemmisített egy eredeti Banksy-graffitit egy épület oldaláról Bristolban. Az eset a BBC The Outlaws című sorozatának friss részében történt.
Bár – a vélhetően éppen Bristolból származó – Banksy munkái dollármilliókat érnek, Walken a sorozat felvételén minden különösebb felhajtás nélkül lefestette a műalkotást.
A BBC-s műsorban – aminek a rendezője és főszereplője Stephen Merchant humorista – a Walken által alakított Franket közérdekű munkára ítélik, ezért narancssárga mellényben kénytelen graffitiket takarítani a bristoli utcákon.
Frank a kötelességét teljesítve feldönt egy falnak támasztott deszkát, ami egy fekete-fehérre festett patkányt és két tartályt takar, rajta a BANKSY felirattal. „Nézd ezt a patkányt, amit találtam” – mondja a Jessica Gunning által alakított felettesének, aki oda sem figyelve, a falnak fordított háttal olvas.
Miután Frank elmondja, hogy egy rajzolt patkány az, nem valódi, a nő közli, hogy a városi tanács azt mondta, minden graffitit fessen le, szóval haladjon. „Borzasztóan jó” – próbálkozik Frank, mire a nő rászól: „Kevesebb vita, több festés.”
Frank megvonja a vállát, majd a kamera szorosan ráközelít az alkotásra, miközben hat mozdulattal teljesen lefedi.
A produkciós cég nem árult el több részletet, és Banksy képviselője sem kommentálta az ügyet. (New York Times)

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) közleményt adott ki, amiben az állt:
„A Hatóság álláspontja szerint a települési fertőzöttségi adatok megismeréséhez fűződő közérdek jelentős, a számok ismerete szükséges mind a polgármestereknek, mind pedig a lakosságnak ahhoz, hogy a járvány elleni védekezésüket illetően megalapozott döntéseket tudjanak hozni.”
Azt írták, a hatósághoz érkezett bejelentésekre és a sajtóhírekre tekintettel szükséges a települési fertőzöttségi adatokra vonatkozó, korábbi vizsgálataiban tett állásfoglalásaira újra felhívni az adatkezelők és a nyilvánosság figyelmét.

Egy településre vonatkozóan a koronavírus-fertőzöttek száma a Nemzeti Népegészségügyi Központ által működtetett Országos Szakrendszeri Információs Rendszer Járványügyi Szakrendszeréből (a továbbiakban: OSZIR) kinyerhető közérdekű adat. Az OSZIR ugyanis tartalmazza a covidosokról többek között a megbetegedés kezdetét, helyét, az ápolás helyét, a bejelentett betegséget és járványügyi megnevezést, a szakmai laboratóriumi diagnózist és az eredmény minősítését. A NAIH ezért felszólította az illetékes kormányhivatalt, hogy adja ki az adatigénylőnek a település fertőzöttjeinek számát a megjelölt időszakban.
A NAIH egy másik vizsgálatban felhívta egy kormányhivatal figyelmét arra, hogy a polgármesterek egy közösséget képviselnek, a közösség felé tájékoztatási kötelezettség terheli őket az Infotv. 32. §-a alapján: „A közfeladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben (…) köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.” Ezért a polgármesterek adatigénylése prioritást kell, hogy élvezzen, és azt az Infotv. által előírt 15 napon belül kell megválaszolni.
A járványügyi helyzet gyors változása miatt a fertőzöttségi adatok hamar irrelevánssá válnak a közvéleménynek, ezért az időszerűségük, aktualitásuk különösen fontos – írja a NAIH.
A közlemény szerint az adatok nyilvánosságát csak akkor korlátozhatják, ha a korlátozó szerv részletesen és pontosan megindokolja, milyen folyamatban lévő eljárásban meghozandó döntés megalapozását szolgálja a kiadni kért adat és az adat kiadása mennyiben befolyásolja a szóban forgó döntés meghozatalát. A közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítése kizárólag abban az esetben tagadható meg, ha a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél – írták.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) első állandó kiállítása „megrendítő figyelmeztetés a történelmi felejtés ellen” – mondta az Országgyűlés elnöke Budapesten.
Kövér László az Egy diktatúra hagyatéka – Állambiztonsági iratok és történetek című tárlat megnyitóján azt mondta: a kiállítás „arra tesz szakszerű kísérletet, hogy bemutassa, miként lehet egy államot a saját nemzete ellen fordítani” és „az állambiztonság szervezetrendszerét a nemzet rabságban tartásának eszközévé tenni”.
A kiállításon a levéltár kezelésében álló több mint 5 millió oldalnyi digitalizált iratanyagból, több mint 1 millió megfigyelt ember aktáiból kerekednek ki „a legvidámabb barakknak hazudott egykori kommunista diktatúra mindennapjai”, „minden akta és minden statisztikai adat mögött megalázott vagy megtört emberi sorsok rejlenek” – mondta Kövér László.
A házelnök szerint az a közösség, amelyik ismeri a történelmét, elkerülheti a múlt hibáinak megismétlődését, megakadályozhatja a régi bűnök újbóli elkövetését és növelheti annak esélyét is, hogy szabad életet éljen.
Kövér szerint ehhez érteni kell a szabadság mibenlétét, mert „emberhez méltó körülményeket csak a magyar választópolgárok többségének akaratán alapuló, sem népi, sem liberális jelzővel le nem minősített demokrácia és jogállam képes teremteni”, mindenféle nyílt vagy rejtett, erőszakos vagy jogszerűnek hazudott idegen beavatkozás nélkül.
Azt mondta, a 20. században a kommunizmus egyszer sem a magyar emberek többségének akaratából került hatalomra Magyarországon. Háromszor is (1919. március 21., 1947. február 25., 1956. november 4.) „erőszakkal támadtak rá Magyarországra idegen hatalom támogatásával, elévülhetetlen hazaárulást elkövetve” – mondta.
Az 1919-es Tanácsköztársaságra utalva azt mondta, a magyarországi bolsevikok már akkor kimutatták a foguk fehérjét: keresztényellenesség, magyarellenesség, mindenféle nemzeti érték és érdek rombolása jellemezte országlásukat.
Azt mondta, az egykori kommunista állambiztonság mindent megtehetett, mindenről dönthetett és tudhatott. „Sem a valóság, sem az igazság, sem a fennhangon hirdetett ideológia nem szolgált senkinek menedékül” – mondta.
Kövér szerint a rendszer brutalitásának voltak fokozatai, de mindvégig megőrizte a lényegét: „a nyers, kíméletlen erőszakot és arcátlan törvénytelenséget a maga védelmében”.
Kövér arra figyelmeztetett, hogy ha „elfeledjük, ami a nagyszüleinkkel, szüleinkkel és velünk történt”, akkor a jövőben vagy „akár már holnap más néven, más történelmi díszletek és jelszavak között hasonló elnyomó gépezet törhet mindannyiunkra”.

A házelnök szerint az elmúlt 20 évben több figyelmeztető példa is megmutatta, hogy a posztkommunista politikai erőktől ma sem idegen, hogy a hatalmukba kerített államgépezetet a saját népük érdekei ellen működtessék. Erre példaként említette a 2010 előtti lakossági devizahitelek ügyét, a 2004. december 5-i népszavazást és 2006 őszén „a kommunista diktatúra legsötétebb időszakát idéző rendőri és büntetőjogi terrort”.
A jelenlegi ellenzékre utalva azt mondta: „ma pedig semmit sem felejtve és semmit sem tanulva, bosszúszomjasan fenyegetik a velük egyet nem értőket perekkel, börtönnel, lámpavassal, földönfutóvá tétellel, szűk levegővel, és programként fogalmazzák meg az alkotmányos szabályok félrerúgását”. „Úgy gondolják, megtehetik, hiszen mindez divatba látszik jönni az európai baloldal köreiben is” – mondta.
Kövér végül azt mondta, hogy a magyar választópolgárok békés és demokratikus úton 1990-ben nemcsak a kommunizmus, hanem 2010-ben a posztkommunizmus korszakát is lezárták. „Ezzel – reméljük, egyszer és mindenkorra – véget vetettek a hazaárulás politikai rendszerének is Magyarországon” – mondta. (MTI)

Több mint öt hét után felhagyott éhségsztrájkjával a volt grúz (georgiai) elnök, Miheil Szaakasvili – jelentette be az ügyvédje, Nika Gvaramija, miután meglátogatta a védencét a börtönkórházban.
A volt államfő egészségi állapota éhségsztrájkja miatt rosszra fordult, ezért börtönkórházba vitték, ahonnan ő egy polgári magánklinikára szeretett volna átkerülni. Ezzel a kérésével az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, de az szerdán elutasította, viszont felszólította arra, hogy vessen véget az éhségsztrájknak.
„Éhségsztrájkom már az oroszok és a jelenlegi grúz kormány fegyverévé vált ellenem. Ezért úgy döntöttem, hogy eleget teszek a felhívásoknak, és befejezem akciómat”
– olvasta fel az ügyvéd Szaakasvili levelét, amit a börtönkórházban kapott tőle. De a volt elnök csak azzal a feltétellel hajlandó befejezni az éhségsztrájkot, ha a rehabilitációja egy grúziai (georgiai) magánklinikán történhet, és orvosi konzílium dönt a megfelelő intézmény kiválasztásáról.
Szaakasvilit október 1-én vették őrizetbe, amikor 8 év után illegálisan visszatért a hazájába a helyhatósági választások miatt, amin az általa vezetett ellenzéki Egyesült Nemzeti Mozgalma a második helyen végzett.
Szaakasvili kulcsfontosságú szerepet játszott a 2003-as rózsás forradalomban, majd 2004-től 2013-ig az ország államfője volt. (MTI)

„Köszönet a jászberényi Szent Erzsébet Kórház dolgozóinak, az iránymutató mondatért, miszerint: »Vannak oltottak és vannak oltatlanok. Mind száguldunk a sötét éjszakába, azonban van, aki fékkel és van, aki fék nélkül.«” – írta ki Pócs János a Facebookra.
A jászsági fideszes képviselő – arra utalva, hogy elkapta a koronavírust – azt írta: „Nekem ma kellett volna felvennem a 3. oltást, sajnálom, hogy halogattam. Önök ne tegyék!”
Néhány napja Kósa Lajos Fidesz-alelnök került koronavírussal kórházba.

Törvénytervezetek készülnek arról, hogy kizárólag a koronavírus elleni védettséget igazoló QR-kóddal lehessen majd a közösségi közlekedést igénybe venni, étterembe járni és üzletben vásárolni Oroszországban – közölte az orosz járványügyi operatív törzs.
A jogszabályok tervezetét – amit még nem terjesztettek a parlament elé – a törzs a szakminisztériumok bevonásával dolgozza ki. A törvényekkel a lakosság átoltottságát kívánják ösztönözni. Az RBK napilap úgy tudja, hogy a QR-kódok bevezetéséről a régiók vezetői döntenek majd.
Sajtójelentések szerint a QR-kódok kötelező használatát 2022. február 1-től tervezik bevezetni. Az egyik törvénytervezet értelmében a nemzetközi és a városközi légi és vasúti közlekedés igénybevételét védettségi igazolás meglététől teszik majd függővé.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a QR-kódok használatáról nem a kollektív immunitás elérésekor, hanem csak a járvány elmúltával lehet majd teljes mértékben lemondani. Elmondta, hogy szövetségi szinten egyelőre nem készülnek újabb korlátozások, de „a helyzet nem a legkedvezőbb módon alakul”.
Tatyjana Golikova miniszterelnök-helyettes a szerdai kormányülésen azt mondta, hogy a Covid-19 elleni megbízható védelemhez kívánatos lenne a lakosság legalább 80, de még inkább 90-95 százalékát beoltani. Golikova szerint a kollektív immunitás eléréséhez még 22 millió embernek kell beoltatnia magát, és további 9 milliónak már be kellene adni a harmadik dózist. Azt mondta, ma a kollektív immunitás kb. 48,4 százalékos Oroszországban.
Az orosz operatív törzs friss adatai szerint a koronavírus-fertőzés miatt egy nap alatt 1237-en haltak meg, így a halálos áldozatok száma már 251 691-re nőtt.
Az újonnan diagnosztizált fertőzöttek száma 40 759-cel nőtt, ezzel 8 952 472-re emelkedett az igazolt fertőzöttek száma. A napi növekmény 0,46 százalék, a tünetmentesek aránya 8,6 százalék. A felépültek száma 33 156-tal 7 687 417-re gyarapodott. Az országban 1 013 464 aktív esetet tartanak számon.
Oroszországban a járvány kezdete óta több mint 214,9 millió, az elmúlt napon pedig 661 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával 1 957 979 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt. (MTI)

Egy új kutatás magyarázatot talált arra, miért képes egyes emberek immunrendszere olyan gyorsan elbánni az új típusú koronavírussal (SARS-CoV-2), hogy negatív lesz a tesztjük.
Bár akár az egész családjuk koronavírusos, tehát ki vannak téve a fertőzésnek, ezeknek az embereknek az ún. T-sejtjei vagy T-limfocitái a fertőzés legkorábbi szakaszában elpusztítják a vírust.
Ez történt azoknak a londoni egészségügyi dolgozóknak kb. 15 százalékával, akiket a világjárvány első hulláma idején követtek nyomon.
A kutatók szerint a felfedezés a vakcináknak a T-sejtes immunválaszt célzó, új nemzedékének kifejlesztése felé nyithat utat.
„Mindenki hallott olyan emberekről, akik ki voltak téve a vírusnak, mégsem betegedtek meg. Nem tudtuk, hogy tényleg sikerült-e elkerülniük a vírust, vagy természetes úton megszabadultak tőle, mielőtt a rutinszerű tesztek észlelték volna a jelenlétét” – mondta Leo Swadling, a University College London immunológusa, a tanulmány vezető szerzője.
A vizsgált dolgozók a jelentős kockázat ellenére egyetlen teszteléskor sem bizonyultak pozitívnak. De a vérmintájuk azt mutatta, emelkedett a vírusra reagáló T-sejtjeik száma a világjárvány előttihez és a vírusnak ki nem tett emberekéhez képest. A vírusfertőzés más, vérbeli jelzőanyagainak mennyisége is emelkedett a vérükben.
A tanulmány arra utal, hogy egy alcsoportjuknak korábbi, közönséges náthát okozó szezonális koronavírus-fertőzések miatt volt több memória-T-sejtje, ami megóvta őket az új típusú koronavírustól.
Ezek az immunsejtek „kiszagolják” a – szezonális koronavírusokkal közös – fehérjéket, amik a szaporodásban vesznek részt, és egyes embereknél ez az immunválasz elég gyors és erős ahhoz, hogy a legkorábbi szakaszban legyőzze a fertőzést. „Ezek a már létező T-sejtek készen állnak, hogy felismerjék az új koronavírust” – magyarázta Swadling.
Az eredmények azért különösen jelentősek, mert az immunválasz T-sejtes fajtája az antitestekhez képest hosszabban tartó immunitás felé hajlik, ami általában inkább években, mint hónapokban mérhető.
Szinte mindegyik létező Covid-19 elleni vakcina a SARS-CoV-2 sejtekbe hatolását segítő, ún. tüskefehérje ellen serkenti az ellenanyagok termelődését, de a védettség idővel gyengül. A tüskefehérjét célzó oltóanyagok esetleges gyengeségének tartják azt is, hogy a vírusnak ez az a része, amelyik a leggyakrabban mutálódhat.
Ezzel szemben a T-sejtes válasz hosszabb ideig maradhat fenn, és a vírusnak az a területe, amire a válasz irányul, a koronavírusokban elég állandónak tűnik. (Guardian via MTI)

A Kínai Kommunista Párt alapítása óta eltelt száz év főbb eredményeit és tapasztalatait összegző határozatot fogadtak el Kínában, a párt központi bizottságának négy napon át tartó plenáris ülése zárónapján Pekingben. Ezzel még jobban megerősítették Hszi Csin-ping kínai elnök pozícióját a párt és az ország élén.
A Hszinhua kínai állami hírügynökség tudósítása szerint a határozatban Hszi szerepét a pártban döntő fontosságúnak nevezték a kínai nemzet újbóli felvirágzása szempontjából. A hivatali idejének főbb sikerei között említették a mélyszegénység felszámolását az országban és a koronavírus-járvány megfékezését, de azt elismerték, hogy a járvány elleni küzdelem továbbra is kihívásokkal jár, hiszen Kínában újra és újra felbukkannak szórványos járványgócok.
Hszi Csin-ping 2012 óta a Kínai Kommunista Párt főtitkára. Miután 2018-ban törölték az alkotmányból azt a korlátozást, hogy az elnöki és alelnöki tiszteket legfeljebb két cikluson át töltheti be ugyanaz a személy, Hszi akár a haláláig maradhat a pozíciójában. Minden várakozás szerint bizalmat fognak neki szavazni a jövő őszi, 5 évente tartott pártkongresszuson is, pedig már 68 éves, amit hagyományosan a kínai vezetők nyugdíjkorhatárának tekintenek.
A friss határozathoz hasonlót eddig kétszer adtak ki a Kínai Kommunista Párt 100 éves történetében. Az első, 1945-ben elfogadott határozat a Kínai Népköztársaságot 1949-ben megalapító Mao Ce-tung hatalmát szilárdította meg. A második 1981-ben, Teng Hsziao-ping kínai vezető hivatali ideje alatt született, és Tenget, mint a Kínát a reform és a nyitás útján elindító vezetőt örökítette meg a párt történetében. A most elfogadott határozattal Hszi Csin-ping szimbolikusan a korábbi két, Kínában nagy tiszteletnek örvendő vezető közé emelkedett. (MTI)

Jó reggelt! Helló! Hahó! Úgy néz ki, az idő hasonló lesz a tegnapihoz és a holnapihoz.
Jókai Mór egyik – vélhetően az emlékeztető oltásra adott erős immunválaszról szóló – idézetével kezdjük a napot: „Az ember sokszor fél, remeg egész éjen át, s midőn reggel azután felébred, egészen szokva érzi magát azon eszmékhez, miktől a sötétben úgy félt.”
4 legfontosabb cikkünk:
Ez itt a Reggel 4, a 444 reggeli hírlevele, amire itt lehet feliratkozni.

Sajnos a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban szinte csak rossz hírekkel tudunk szolgálni, mert már annyi az új fertőzött, hogy az még a pusztító harmadik hullámban is sok lett volna. És még csak nem is azért, mert rengeteget tesztelnek, a pozitív tesztek aránya is 28 százalék feletti.
Már közel ötezren vannak kórházban, és meghalt 98 beteg, köztük egy 1 éves kislány, akinek a kormányzati koronavírus-oldal szerint mentális betegsége volt. A szennyvízben is magabiztosan nő a koronavírus koncentrációja.
Nem látható, hogy hol lesz a negyedik hullám csúcsa, de a mostani számok nagyon nem néznek ki jól. Egy éve hasonló adatoknál jött a szigorítás, éjszakai kijárási tilalommal és korlátozással. A drasztikus intézkedések után egy hónappal tetőzött a második hullám. Most szigor nincs, oltás van, de 4 millióan nincsenek beoltva, és 2,5 millió ember védettsége jelentősen megkophatott. Duda Ernő virológus szerint a járványnak akkor lehet vége, ha a lakosság 90 százalékát beoltják. Azt is megtudtuk, hogy 16 ezer 60 év feletti kapott Sinopharmot.
A Népszava úgy tudja, az Országos Kórházi Főigazgatóság utasította a kórházakat, hogy halasszák el a műtéteket, az intézmények ágyainak 20 százalékát kell felszabadítani a covidosoknak. Szegeden 246 beteget ápolnak, a klinika ápolási igazgatója szerint a betegek állapota jóval rosszabb, mint a korábbi hullámok idején volt. A balassagyarmati polgármester pedig levélben kérte a helyi boltokat, hogy szigorítsanak.
Miközben a horvát parlamentbe csak védettségi igazolással léphetnek be a képviselők, addig itthon az Országgyűlésben csak az alkalmazottaknak lesz kötelező a védőoltás, a képviselőknek nem.
A brüsszeli Liszt Intézetben angolul tartott előadást Müller Cecília országos tisztifőorvos, aki a járványról beszélt, és leginkább a magyar kutatókat és az operatív törzset méltatta, de megemlítette azt is, mennyire hasznos volt, hogy korábban naponta megszólalhatott a tévében, ezzel növelhette a bizalmat.

Miután a kormányoldal napok óta azzal támadja Márki-Zay Pétert, hogy eltörölné a rezsicsökkentést, az ellenzéki miniszterelnök-jelölt azt mondta, ő szereti a rezsicsökkentést, 400 négyzetmétert fűt a házában, mert nagy családja van, és megteheti. A hódmezővásárhelyi polgármester egyébként Brüsszelben azt mondta, Angela Merkel túl visszafogott volt Orbánnal szemben, és felkereste a híres brüsszeli ereszt is, ami előtt állva nem bírta ki, hogy ne említse meg megint Szájer József és a 25 meztelen meleg férfi maszk és gumi nélküli orgiáját, amit egyszerűen imád felemlegetni. Jakab Péter nem tartja helyesnek, hogy Márki-Zay ostobának nevezte a Fidesz-szavazókat, Bige László szerint viszont Márki-Zay az egyetlen, aki közel áll a szívéhez.
„Most legyen nagy a szátok!” – üzente a „Fidesz-pártkatonáknak” Karácsony Gergely, aki szerint az iparűzési adó megfelezése 40 milliárd forintot vesz el a fővárostól és a kerületektől, annyit, amennyit állítólag a Városháza ér. A Városháza-ügyben viszont kérdésessé vált a Fővárosi Vagyonkezelőt vezető Barts J. Balázs jövője, Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint ugyanis nem volt tervben a Városháza eladása, ezért nem is adtak felhatalmazást a vagyonkezelőnek.
A Magyar Szocialista Párt a külügyi bizottságot is összehívná a Pegasus miatt, mert kíváncsiak, vajon az Információs Hivatalnak is volt-e szerepe a kémfegyver bevetésében. (Szijjártó Péter szerint nem vették meg és nem is használták.) Az MSZP egyébként kénytelen volt kizárni a renitens tatabányai képviselőjét, Fekete Miklós ugyanis fideszes támogatással került egy önkormányzati cég vezető pozíciójába.
Egy felmérés szerint az erdélyi magyar állampolgárok 42 százaléka venne részt a magyarországi választásokon. Túlnyomó többségük a Fideszt választaná, a közös ellenzéki listára a megkérdezetteknek csak a 3 százaléka szavazna. Orbán a kedvencük, Karácsonyt nem szeretik, és 2013 óta csökkent a magyarországi politikával kapcsolatos tájékozottságuk.

Fogyatékos gyereket nevelő szülők meséltek Fődi Kittinek arról, hogyan bántalmazták a gyerekeiket az iskolában, óvodában. Tanulmányok szerint ezek a gyerekek gyakrabban vannak kitéve bántalmazásoknak. A bántalmazásoknak csak kis részük kerül felszínre.
Szijjártó a migránsokat és Brüsszelt bírálta a lengyel válság miatt, Lukasenkát és Putyint viszont nem nevezte meg, pedig a lengyel kormány szerint ők állnak a háttérben.
Törölték Tiborcz István üzlettársának Elios-ügyben nyakig érintett cégét, aminek a panziójába közpénzből vehettek új matracokat. Mire nyilvánossá válhatna a visszaéléseket feltáró OLAF-jelentés, olyan kft., hogy Sistrade, már nem lesz.
Makón a polgármester férjének adományozott faszobor izzította fel a művészeti vitákat: az alkotás egy gyerektáborban készült, és angyalt ábrázol, de a felnőttek egy része mást látott bele.

Nagy új és be nem tartott régi ígéretektől hangos az ENSZ-klímacsúcs. A világ vezetői fontos bejelentéseket tettek, de még mindig nem látszik elkerülhetőnek a katasztrofális klímaváltozás. Összeszedtük a hét végéig zajló klímacsúcs legfontosabb kérdéseit, bejelentéseit és problémáit. Váratlanul klímaegyezményt kötött egymással Kína és az USA, bár inkább csak szimbolikus vállalásokat tettek.
Közben az Extinction Rebellion aktivistái füstbombával akcióztak a Parlament előtt. Szerintük a kormány sorra vétózza meg az EU-s klímacélokat, miközben kiváló klímateljesítményről kommunikálnak. A mostani „zöld” felmérés is csak egy olyan PR-fogás, mint amivel Áder János a többi országot vádolta a COP26 klímacsúcson – mondják.
Andrej Babiš cseh elnököt megbuktatta az ellenzéke. Tavaly Fico, idén Babis, jövőre Orbán? – kérdezik a nyugati lapok, de a párhuzam erőltetett, mert Babiš gyengébb Orbánnál. A párhuzam másik fele inkább megáll, mert a Csehországban győztes szövetség hasonlóan sokszínű, mint a magyar ellenzéki összefogás, és ők is őriznek régi sérelmeket egymással szemben.. A cseh államügyészség Babiš mentelmi jogának felfüggesztését kéri, mert szeretnék, ha folytatódhatna a Gólyafészek-ügy miatt indított büntetőeljárás ellene.


A vietnami kommunista vezetés delegációja elment Karl Marx londoni sírjához, másnap pedig Salt Bae aranyozott steakkel etette meg őket, a vacsora több ezer fontba kerülhetett. Amikor erről felkerült egy videó, és botrány lett, a Facebook blokkolta a #saltbae hashtaget, és miután ez kiderült, feloldották a blokkolást. Indoklást nem adtak.

Egy közvélemény-kutatás szerint a magyar állampolgársággal is rendelkező erdélyi magyarok 42 százaléka venne részt a magyarországi parlamenti választásokon, túlnyomó többségük a Fideszt támogatná.
Az erdélyi magyarokra reprezentatív, 1218 fős mintán készített felmérést a Bálványos Intézet és a Transylvania Inquiry közvélemény-kutatók képviselői, Toró Tibor és Kiss Tamás ismertették egy kolozsvári sajtótájékoztatón.
A közvélemény-kutatásból kiderült: a felnőtt erdélyi magyarok kb. 60 százaléka igényelte a magyar állampolgárságot és az elmúlt évek méréseihez hasonlóan kb. 25 százalék nem tervezi igényelni. Az állampolgársággal rendelkezők 42 százaléka azt mondta, részt venne a magyarországi országgyűlési választásokon.
A pártpreferenciát illetően nem történt változás: az állampolgársággal rendelkező, szavazni szándékozó erdélyi magyarok túlnyomó többsége (83 százalék) a Fideszre szavazna. A legnépszerűbb ellenzéki párt, a Jobbik erdélyi támogatottsága 4 százalékos. A közös ellenzéki lista nem mozgósítja az erdélyi ellenzéki szavazókat: míg az ellenzéki pártok támogatottsága összesen 7 százalékot tesz ki, addig a közös listára a megkérdezettek csak 3 százaléka szavazna.
A választásokon részt venni tervező erdélyi magyarok 57 százaléka nyilatkozta, hogy tisztában van a választási folyamattal, de a fele jobban örülne, ha segítene neki valaki a választási procedúrában. A megkérdezettek 32 százaléka válaszolta, hogy nem tudná egyedül a regisztrációs folyamatot végigcsinálni, 26 százalék pedig azt, hogy nem tudja, hogyan kell kitölteni a levélszavazathoz mellékelt űrlapot.
A felmérésből kiderült: a válaszadók leginkább az erdélyi magyar politika iránt érdeklődnek (38 százalék), ezt követi a magyarországi politika (25 százalék), legkevésbé pedig a romániai politika érdekli őket (16 százalék).
Az erdélyi magyarok körében továbbra is Orbán Viktor a legismertebb és legrokonszenvesebb politikus. A megkérdezettek 94 százaléka ismeri, 89 százaléka rokonszenvesnek tartja. A miniszterelnök mindkét területen megelőzi Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét (89, valamint 78 százalék).
Orbán Viktor mellett három magyarországi politikus ismertsége haladja meg az 50 százalékot: Gyurcsány Ferenc (83 százalék), Szijjártó Péter (69 százalék) és Karácsony Gergely (59 százalék).
Míg a kormánypárti politikusok rokonszenvindexe pozitív, addig minden ellenzéki politikusé negatív. A legelutasítottabb magyarországi politikus továbbra is Gyurcsány Ferenc (77 százalék), őt Dobrev Klára és Karácsony Gergely követi 45-45 százalékkal.
A felmérés arra is rávilágított, hogy 2013 óta csökkent az erdélyi magyaroknak a magyarországi politikával kapcsolatos tájékozottsága. (MTI)

A kormánypárti Mediaworks levélben értesítette a dolgozóit, hogy kötelezővé teszik az oltást – tudta meg a Magyar Hang.
Azt írták, „a folyamatosan romló járványügyi adatok ismeretében” most látták elérkezettnek az időt, hogy éljenek a kormányrendelet adta felhatalmazással, és „felelősen gondolkodó és cselekvő munkáltatóként” azt a döntést hozták, hogy december 31. után minden kockázatos munkakörben dolgozó embernél a munkavállalás feltétele a vakcina felvétele.
Minden munkakört kockázatosnak tekintenek, aminél a munkavállalók másokkal egy légtérben dolgoznak, esetleg üzleti vagy más partnerekkel találkozhatnak. Az eddig már kétszer oltott és védettségi igazolvánnyal rendelkező munkatársaknál a döntés semmilyen gyakorlati következménnyel nem jár. Csak az élvez mentességet ez alól, aki orvosi papírral igazolni tudja, hogy számára az oltás felvétele ellenjavallt – írják.
Magyarország egyik legnagyobb munkáltatója, a Mészáros Csoport korábban közölte, náluk nem lesz kötelező a koronavírus elleni védőoltás.

Csach Gábor, Balassagyarmat polgármestere azt kérte a város üzlettulajdonosaitól és szolgáltatóitól, hogy hozzanak járványügyi szigorításokat. Javasolja
Csach Gábor közzétette az önkormányzati intézmények átoltottsági adatait is, és közvéleménykutatást indított, hogy legyen-e kötelező oltás.
Csach volt az, akinek a beszámolói alapján legalább egy kórház járványhelyzetébe bepillantást kaphattunk.

A Fővárosi Törvényszék ítéletet hozott a 28-as villamoson 2020. április 3-án történt emberölés ügyében. Az elítéltek az áldozat kiskutyáját akarták simogatni, közben gúnyolódtak rajta, és amikor a kutya gazdája szólt, hogy a járványügyi szabályokra is figyelemmel tartsák magukat távol, az egyikük kést rántott.
Az ítélet szerint a vádlottak, akik a VIII. kerületben hajléktalanként éltek, 2020. április 3-án este 21 óra körül felszálltak a Kőbányai úton a 28-as villamosra, ahol egyből belekötöttek a sértettbe és a barátjába, akikkel egy kistermetű kutya is utazott.
Az I. rendű vádlott előbb a kutyát piszkálta, majd leköpte a sértettet és dulakodni kezdett vele, majd elővett egy 9,5 centis pengehosszúságú kést, amivel szíven szúrta a sértettet.
A sértett barátja próbált a férfi segítségére sietni, de ezt a II. rendű vádlott úgy akadályozta meg, hogy megütötte őt.
A 26 éves sértett rövid időn belül a helyszínen életét vesztette, az életét a gyorsan kiérkező mentők sem tudták megmenteni.
A vádlottak a helyszínről elmenekültek, de nem sokkal később a rendőrök a környéken elfogták őket.
A bíróság a három napos tárgyaláson tanúkat és szakértőket hallgatott meg.
A lefolytatott bizonyítás eredményeként elvetette az I. rendű vádlott védekezését, ami szerint a sértettnél is volt egy kés és a villamos fékezésének hatására a sértett véletlenül esett bele a vádlott késébe.
A II. rendű vádlott védekezése, hogy ő nem észlelte az I. rendű cselekményét, szintén elvetésre került a bíróság által, mivel a védekezését a III. rendű vádlott beismerő és társaira is terhelő vallomása mellett az egyéb bizonyítékok is egyértelműen cáfolták.
A bíróság elvetette azt a védekezést is, hogy az I. rendű vádlott nem direkt, hanem gondatlanul okozott sérülést, és azt állapította meg, hogy a szúrás pillanatában a vádlott felismerte annak reális lehetőségét, hogy a magatartása alkalmas a sértett életének kioltására, és ebbe – ha azt nem is kívánta, de – belenyugodott.
A bíróság nyomatékosan értékelte a büntetés kiszabása körében az I. és II. rendű vádlottak sorszorosan büntetett előéletét, azt, hogy az I. rendű vádlott feltételes próbaidő alatt követte el a cselekményt, továbbá az elkövetés módját, miszerint egy közforgalmú tömegközlekedési eszközön minden indok nélkül kötöttek bele az utasokba, és bántalmazták a sértettet és barátját.
Az ítélettel szemben az ügyész az I. és II. rendű vádlott vonatkozásában súlyosításért, hosszabb tartamú büntetés kiszabása érdekében, míg az I. és II. rendű vádlottak és védőik felmentésért, eltérő minősítésért, részben pedig enyhítésért jelentettek be fellebbezést. A III. rendű vádlott és védője három munkanap gondolkodási időt tartott fenn a jogorvoslat bejelentésére. A bíróság az I. és II. rendű vádlott letartóztatását az ítélet kihirdetése után fenntartotta. A fellebbezésről a Fővárosi Ítélőtábla dönt. (MTI)

Nem támogatja a Konyhanyelv sorozat további részeit az Electrolux és kiveteti a logóját a már publikált adásból is, amelyben az elhíresült pedofilmentegető kijelentések elhangoztak – írja a Hetek, ami megkereste a háztartási gépeket forgalmazó céget.
A múlt héten Csákányi Eszter színésznő, Mérő Vera aktivista és Wahorn András képzőművész voltak a műsor vendégei, és itt – miután Csákányi Eszter felidézte, hogy 8 éves korában molesztálta egy pedofil – Wahorn András megpróbálta mentegetni ez a cselekedetet.
Wahorn később rövid Facebook-posztban reagált: azt írta, egyrészt ő nem pedofil bűnöző, másrészt elítéli és súlyos bűnnek tartja a pedofíliát, és határozottan visszautasítja, hogy bárkit bármikor arra buzdított volna.
Az Electrolux most közölte: teljes mértékben elhatárolódik Wahorn András kijelentéseitől, „az minden szempontból ellenkezője annak, amit az Electrolux vállalati értékeiben, hitvallásában képvisel”. A cég közölte, hogy nem hirdet olyan felületen, „ahol bármilyen etnikum, vallás, kortól, nemtől független társadalmi csoport hátrányos megkülönböztetése, homofóbia, xenofóbia, gyűlöletkeltés, erőszak jelenik meg”.

A vietnami kormányzó kommunista párt egyik magas rangú tisztviselőjét a híres szakács, Salt Bae aranyozott steakkel etette, miközben a távol-keleti ország a járvány alatt súlyos élelmiszerhiánnyal és egyre romló szegénységi rátákkal küzd. A show-ról videó is előkerült:
A török sószóró séf (igazi nevén: Nusret Gokce) éttermében, a Nusr-e-ben 260 ezer forintért árulják a steaket.
To Lam Vietnam közbiztonsági minisztere vezette a küldöttséget a skóciai Glasgow-ban a hónapban megtartott COP26 klímacsúcson. November 2-án – egy nappal azelőtt, hogy beugrottak volna Salt Bae-hez – hivatalos látogatást tettek Karl Marx sírjánál is Londonban.
To Lam havi fizetése kb. 180-250 ezer forintnak felel meg. Az ország kommunista vezetése nem reagált a hírre.
A Facebook anyavállalata kedden közölte, hogy feloldotta a #saltbae hashtag blokkolását, miután kiderült, hogy a címkét világszerte blokkolták pár nappal azután, hogy az interneten közzétették a szocialista luxusvacsoráról készült videót. Nem árulták el, miért blokkolták a hashtaget. (Vice, Reuters)

Horvátországban az Európai Ügyészség által vezetett nyomozásban, hűtlen kezelés vádjával előzetes letartóztatásba helyezték Gabrijela Zalacot, a regionális fejlesztési és európai uniós források felhasználásáért felelős volt minisztert, Tomislav Petricet, az EU programokkal és projektekkel kapcsolatos szerződésekért felelős központi hivatal (SAFU) igazgatóját és két másik embert is.
Az Európai Ügyészség közleménye szerint most a „bizonyítékok sürgős begyűjtése folyik” a korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát nemzeti nyomozóirodával (PNUSKOK) együttműködésben.
A letartóztatottakat azzal vádolják, hogy egy informatikai rendszer közbeszerzési eljárásakor bűncselekményt követtek el.
Az Európai Ügyészség a vádlottak kihallgatása után dönt az eljárás folytatásról, addig nem közölnek részleteket.
A horvát sajtó beszámolója szerint a csalást 2018-ban követték el, amikor a minisztériumot még Zalac vezette, aki más korrupciós ügyek gyanúja miatt 2019-ben a média nyomására lemondott a tisztségéről.
A mostani nyomozás tárgyát egy 13 millió kuna (622 millió forint) értékű, informatikai rendszer beszerzéséről szóló szerződés képezi, amit egy olyan cég kapott meg, aminek azelőtt csak egy alkalmazottja volt, és a bankszámláit zárolták. A horvát ügyészség korábban már nyomozott az ügyben, de nem indított eljárást.
Az Európai Ügyészség június 1-én kezdte el a működését. A feladata az EU-s költségvetés terhére elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozások és vádhatósági eljárások lefolytatása. Az új uniós szerv bármilyen másik olyan, jogellenes tevékenységet is kivizsgálhat és vádhatósági eljárás alá vonhat, ami „elválaszthatatlanul összekapcsolódik” az EU-s költségvetés elleni bűncselekményekkel.
Az Európai Ügyészség a nyomozásait és a vádhatósági eljárásait az Európai Bizottságtól, más EU-s intézményektől és szervektől, valamint a tagállamoktól függetlenül folytatja. Más uniós szervekkel és ügynökséggel együttműködve, azok munkáját kiegészítve tevékenykedik.
Az EU tagországai közül 22 csatlakozott az Európai Ügyészséghez, köztük Horvátország is. (Magyarország nem.) (MTI)

930 olyan gyerekkel vette fel a kapcsolatot a Regőczi István Alapítvány, aki a koronavírus-járvány miatt árván vagy félárván maradt – közölte az alapítvány kuratóriumi elnöke Kecskeméten, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Komplex Hajléktalanellátó és Rehabilitációs Központjában.
Herczegh Anita, az államfő felesége elmondta: az alapítvány országosan 629 gyereket támogatott 140 millió forint értékben, további 65 gyerek esetében pedig a közelmúltban állapították meg a segély mértékét, összesen mintegy 12 millió forintot.
A támogatás egyszeri, kb. 200 ezer forintos gyorssegélyt jelent, a hosszú távú, havi rendszeres ellátás, valamin a jogi és pszichológiai segítségnyújtás rendszerét 2022-től alakítják ki – mondta.
Az alapítvány Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád megyében 46 család, összesen 93 gyerek megsegítésről döntött több mint 18 millió forint értékben, további 6 család és 11 gyerek igényének elbírálása folyamatban van – mondta Herczegh Anita.
A Regőczi István Alapítvány kuratóriumi elnöke országjáró körutat kezdett, hogy mind a hét régióban találkozhasson az érintett családok mellett a kormányhivatalok, az önkormányzatok és a karitatív szervezetek munkatársaival, akik szintén a nehéz helyzetbe került gyerekek gondjainak enyhítésén dolgoznak.
Simon Attila István, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős helyettes államtitkára szerint a Regőczi István Alapítvány tevékenysége „a nemzeti összefogás, a felelősségvállalás példaértékű mintája”.
Almási Győző, a Miniszterelnökség hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkára szerint az alapítvány személyre szabottan tudja a Covid-árvák anyagi támogatásán túl a gyerekek hosszú távú és hatékony segítését ellátni.
Áder János köztársasági elnök és a felesége 2021-ben hozta létre a Regőczi István Alapítványt azzal a céllal, hogy hosszú távú és személyre szabott gondoskodást biztosítson azoknak a gyerekeknek, akik a világjárvány idején elvesztették egyik vagy mindkét szülőjüket. (MTI)

A Telex körkérdést intézett a parlamenti képviselőkhöz a Pegasus-ügy legújabb fejleményeivel kapcsolatban, miután Kósa Lajos elárulta, hogy a magyar állam is szerződést kötött az izraeli kémszoftver használatára.
Alighanem Kerényi János Bács-Kiskun megyei fideszes képviselő adta a legőszintébb választ, amikor megkérdezték tőle, hogy a fejlemény nem zavarja-e meg az elmúlt hónapok kommunikációs felépítményét:
„Nem gondolom, hogy megzavarná, tehát… vidéken evvel olyan nagyon nem foglalkoznak.”
Plankó Gergő szeptemberben írt arról, hogy Németh Dániel fotósnál kevesen tettek többet azért, hogy közérthetően megmutassák az Orbán-rendszer lényegét, az eredményeire mindennap hivatkoznak a magyar közéletben, de az ügyben a legsúlyosabb a közöny és fásultság volt, ami a sztorit fogadta.

Legalább 24 gyerek égett halálra egy nigeri iskolában – közölte Chaibou Aboubacar, Nigéria Maradi nevű régiójának kormányzója.
Az eset délután történt a déli fekvésű Maradi városának egyik fából és szalmából épült iskolájában, aminek három tanterme égett le. Aboubacar beszámolója szerint kb. nyolcvan diák szenvedett súlyos égési sérüléseket. A tűz okát egyelőre nem tudni.
Az ENSZ szerint a kb. 25 millió lakosú Niger a világ egyik legszegényebb országa és Afrikai országai közül ott az egyik legmagasabb az írástudatlanság szintje.
Az országban nincs elég iskola, ezért sok oktatási intézmény fából, szalmából vagy hullámlemezből van összetákolva. Egyes vidéki térségekben az oktatás szabad ég alatt folyik. (MTI)

Szijjártó Péter az RTL Híradó kérdésére azt mondta: a Külgazdasági és Külügyminisztérium által felügyelt Információs Hivatal nem vásárolta meg és nem használja a Pegasus-szoftvert.
A külgazdasági és külügyminiszter hozzátette azt is: minden megfigyelés törvényes volt Magyarországon 2010 óta, a szakmája miatt, az újságírói munkája miatt senkit sem figyeltek meg.
Hiába van ellenzéki elnöke a Parlament nemzetbiztonsági bizottságának, a bizottságban nincs ellenzéki többség, így a kormánypártiak meg tudják akadályozni, hogy felálljon egy ténymegállapító bizottság, ami személyes meghallgatásokat végezhetne a megfigyeléseket bonyolító operatív tisztekkel, és belenézhetne az aktákba, hogy mikor voltak ezek a vizsgálatok. A jobbikos Stummer János azt mondta, száz felett van a megfigyeltek száma, de szerinte ennél fontosabb, hogy kik ellen, mikor és milyen felhatalmazással vetették be a szoftvert. Ennek a megválaszolása bonyolultabb lesz, mert a kormányváltásig „ez a rezsim erre nem fog válaszolni” – mondta.
Stummer azután kezdhetett el nyíltabban beszélni az ügyről – az államtitoksértés határán táncolva –, hogy az Országgyűlés egy másik bizottságának, a honvédelmi és rendészetinek a csütörtöki ülése után Kósa Lajos fideszes képviselő váratlanul elismerte, hogy a magyar állam is szerződést kötött a szoftver használatára.

Ghánának 800 ezer, Ruandának 300 ezer koronavírus elleni vakcinát adományoz Magyarország – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon.
A magyar diplomácia afrikai útjára készülő vezetője az utazása előtt, a Ferihegyi repülőtéren arról beszélt, hogy a vakcina-beszerzésekkel kapcsolatos tavalyi döntéseknek és az idén végrehajtott gyors oltási kampánynak hála Magyarország most abban a helyzetben van, hogy aki akarja, felveheti az oltást.
Azt mondta: „van elég oltásunk az első, második, harmadik oltáshoz, van biztonsági tartalékunk is”, sőt Magyarország megteheti, hogy segít azoknak az országoknak, amik nehéz helyzetben vannak, így az itthon fel nem használt oltóanyagokat segítségül tudjuk adni az afrikai országoknak.
Szijjártó azt mondta: a héten 800 ezer oltóanyagot visznek Ghánába és további 300 ezer vakcinát Ruandába.
Ruandában szerdán adja át a vakcinaadományt Szijjártó. Az afrikai ország felé tartó úton egy rövid látogatást tesz a Seychelle-szigetek fővárosában, Victoriában, ahol az ottani orvosok és szakápolók magyarországi továbbképzéséről tárgyalnak, és turisztikai megállapodást is kötnek.
A további programjairól azt mondta: Ruandából Törökországba repül, ahol részt vesz a Türk Tanács külügyminiszteri tárgyalásán, majd az azutáni pénteki csúcstalálkozón is. A Türk Tanács eseményén újabb 200 ezer darabos vakcinaadományt ad át Magyarország, miután a tanács országai arról döntöttek, hogy közösen is támogatják az afrikai országokat a járvány elleni védekezésben. (MTI)

Az Ég tartja a Földet – Erzsébet, a szerelem szentje címmel készül musical Árpád-házi Szent Erzsébetről – jelentették be a produkció budapesti sajtótájékoztatóján.
Zsuffa Tünde, Lezsák Sándor és Szikora Róbert darabját a tervek szerint február 26-án mutatják be Budapesten, majd a premier után tavasszal turnéra indulnak a Kárpát-medencében.
Zsuffa Tünde író, a musical alapjául szolgáló Az Ég tartja a Földet című regény szerzője a produkció sajtótájékoztatóján felidézte, hogy Ferenc pápa a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjén két magyar szentet emelt ki: az államalapító Szent Istvánt és Szent Erzsébetet. Az író szerint a készülő darab a hazaszeretetre fog tanítani. Arról is beszélt, hogy a művel rehabilitálni szeretné Gertrúd királynét, akit Erzsébet mellett szintén „a szerelem asszonyának” mutat be.
Azt mondta, a Szent Erzsébetről szóló történet megírására Szikora Róbert kérte fel. Amikor elkészült a regény, felkérték Lezsák Sándort a dalszövegek és a szövegkönyv megírására.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, író azt mondta: 20 éve ő is foglalkozott Szent Erzsébet történetével, a regény pedig megerősítette abban, hogy a történetnek helye van a színpadon és a regényből szövegkönyvet írt. A musical létrehozása csapatmunka volt – mondta.
Szikora Róbert, a musical zeneszerzője azt mondta, az 1970-es évek közepén született meg a Szent Erzsébet életéről szóló zene megírásának gondolata, amikor Türingiában, Wartburg várában és környékén járt. De csak a 2000-es években kezdett el dolgozni a zenén, és 2019-ben kérte fel Zsuffa Tündét a történet megírására. Azt mondta, a célja, hogy a musical zenéje a mai kor zenéjéhez hasonlítson, a stílusok közötti átjárások jelenjenek meg a zeneműben, aminek a hangszerelését Kiss Gáborra bízták.

A musicalben többek között Dolhai Attila lép színpadra, a további szerepekre pedig november második felében szerveznek válogatást.
Cseke Péter, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház igazgatója, a musical rendezője azt mondta: olyan fiatal tehetséges művészeket válogatnak a szerepekre, akik maguk is példaképek. A produkció díszletét Szendrényi Éva, jelmezeit Berzsenyi Krisztina tervezi. A díszlet és a jelmezek a 1200-as évek elejét idézik meg, ehhez kapcsolódik a „nagyon mai zene”.
Pataki András, a musical producere azt mondta, a tervek szerint az előadás létrejöttét és turnéját az Emberi Erőforrások Minisztériuma több mint 156 millió forinttal, a Miniszterelnökség pedig 310 millió forinttal támogatja. A produkció két fővédnöke Kásler Miklós miniszter és Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek. (MTI)

Az orosz elnök utasítása ellenére sem kezdte el növelni az Európába irányuló földgázszállítást a Gazprom orosz gázipari vállalat, így tovább mélyültek a szűkös kínálat, a magas árak és az Oroszországtól való energiafüggőség miatti aggodalmak.
A félelmeket jól tükrözi, hogy délelőtt a legnagyobb európai gáztőzsde, a holland TTF decemberi határidős jegyzésében majdnem 10 százalékkal, megawattóránként 81 euróra drágult a földgáz. A kedélyek lassan csillapodtak, így 15 óra után 77,42 eurón, 4,59 százalékos pluszban állt a jegyzés.
Nem érkezik orosz földgáz Németországba a Jamal-Európa vezetéken, teljesen leállt a szállítás a Lengyelország és Fehéroroszországon áthaladó, 2000 km hosszú gázvezetéken, miután a németországi szakaszt üzemeltető Gascade vállalat három napra megfordította az áramlást nyugatról keleti irányba.
Október vége óta másodjára fordul elő, hogy meg kellett fordítani az áramlást a gázvezetéken.
A reverz szállítás hátterében az áll, hogy a Jamal-Európa gázvezetéken keresztül Lengyelországba is érkezik földgáz, de nemcsak Oroszországból, hanem Németországból is. Általában, normális körülmények között a német féltől vásárolt földgázt Lengyelország kiemeli a Németországba irányuló, tranzitként áthaladó orosz földgázból, de ha Oroszországból kevesebb földgáz érkezik, mint amennyit Lengyelország vett Németországtól, a Gascade megfordítja az áramlást, és az Északi Áramlat vezetéken érkező orosz földgáz táplálja be, és küldi tovább Lengyelországba.
Vlagyimir Putyin orosz elnök október végén arra utasította Alekszej Miller Gazprom-elnököt, hogy miután a cég november 7-ig vagy 8-ig befejezi a gáz szivattyúzását az orosz földalatti tárolókba, kezdje el a tervezett munkálatokat a saját európai (ausztriai és németországi) földalatti tárolóiba irányuló gázmennyiség növelésére.
A Gazprom nem kötött le többletkapacitást a Jamal-Európa vezeték lengyel határon fekvő Mallnow német mérési pontján, sem pedig az orosz-ukrán határon lévő Szudzsa és Szokhranovka belépési pontokon, tovább csökkentve azokat a reményeket, hogy mától növeli gázexportját.
Oroszország biztosítja Európa gázszükségletének egyharmadát, és kínálati szándékai kulcsfontosságúak ebben az időszakban, amikor is a háztartásokat és a cégeket is keményen sújtja a szabadpiaci gázárak meredek emelkedése.
A gázárak ugrásszerű emelkedésében több tényező is szerepet játszhat:
A Gazprom kitermelése és exportja rekordszintek közelében mozog, miközben európai tározói az egy évvel ezelőtti szint kb. egyharmadán állnak. Több európai politikus szerint Oroszország többet tehetne azért, hogy csökkenjenek a gázárak és így a fogyasztók rezsiköltségei. (MTI)

„Fontos ígéretünk volt a főpolgármesteri kampányban, hogy megújítjuk a Városháza Parkot, hogy olyan közösségi térré válhasson, ahol a budapestiek jól érezhetik magukat. Ez hamarosan meg is valósulhat, október 26-án ugyanis a Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottság elfogadta a Városháza Park tervpályázat meghirdetéséről szóló előterjesztést” – jelentette be Karácsony Gergely.
A főpolgármester szerint ez újabb „bizonyíték az elmúlt héten szárnyra kelt hírek hamisságáról a Városháza eladásával kapcsolatban”. Az elfideszesített Index írt több cikket is arról, hogy a Fővárosi Önkormányzat eladná a Városháza épületét. A Főváros tagad, és azóta kiderült, hogy semmilyen megbízást nem kapott a Fővárostól az ingatlanos, aki az Index cikke szerint vevőt keres Városházára.
„A tervpályázat kiírásával párhuzamosan zajlik a Merlin Színház épületének megújítása, a hátsó homlokzat felújítása és a Budapest Galéria tervezése is, amelyet szeretnénk a Városháza épületében, a Gerlóczy-szárnyban elhelyezni” – írja Karácsony.
A tervpályázatok előírásaként szerepel az 50 százalékos zöldfelületi arány teljesítése, amivel 8000 m2 új zöldfelületet hoznának létre a város szívében, amit fásítanak, hogy enyhítsék a nyári kánikulák hatásait, a csapadékvizet pedig helyben hasznosítják a környezettudatosság jegyében – írja a főpolgármester.
„Reményeink szerint a megújult Városháza kulturális és közösségi programjaival várja majd a fővárosiakat, a park pedig igazi zöld főtérként kiváló találkozóhely lehet” – írja.

Kósa Lajos elkapta a koronavírust, és a súlyosbodó tünetei miatt harmadik napja a debreceni Kenézy Gyula Kórházban kezelik – írja a Blikk a Fidesz-frakció sajtóosztályára hivatkozva. Kósa Lajos a Facebookon annyit közölt:
„Elkapott a koronavírus. A Kenézyben ápolnak. Tűrhetően vagyok. Pár napon belül túl leszek rajta. Az orvosok szerint oltás nélkül csúful jártam volna.
Ne sokat variáljon, aki még nem kapott oltást: igyekezzen vakcináért, mert a vírus nagyot üt!”
Kósa Lajos csütörtökön a Parlamentben még kamerák előtt ismerte el, hogy a Belügyminisztérium szerezte be az izraeli Pegasus kémszoftvert.

Szerbia szerződést írt alá a Pfizer gyógyszergyártó céggel a vállalat koronavírus elleni gyógyszerének forgalmazásáról – közölte Zlatibor Loncar szerb egészségügyi miniszter a szerbiai közszolgálati televízióban.
Azt mondta, Szerbia az elsők között kötött szerződést a gyógyszergyártó céggel a tabletta forgalmazásáról, ami közel 90 százalékkal csökkentette a kórházi kezelések szükségessége és a halálozás arányát. De azt is mondta, hogy a cél továbbra is a beoltottak arányának növelése.
A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában 3888-cal 1 182 575-re nőtt, Koszovóban 19-cel 160 862-re, Észak-Macedóniában 454-gyel 206 077-re, Montenegróban 552-vel 148 579-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 313-mal 259 545-re.
A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában 69-cel 10 405-re, Észak-Macedóniában 14-gyel 7231-re, Montenegróban hárommal 2148-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig 22-vel 11 735 növekedett. Koszovóban az elmúlt napon nem volt halálos áldozata a kórnak, így a halottak száma 2978 maradt. (MTI)

A VII. kerületben február 22-én délelőtt a 38 éves B. László betört egy Károly körúti társasház egyik lakásába. De úgy, hogy a harmadik emeleti folyosóról átmászott az erkélyre.


A lakásban aztán magához vett egy tévét, de a hátizsákját, amiben ráadásul az igazolványa is benne volt, ottfelejtette.

A nyomozók a férfi ellen elfogatóparancsot adtak ki, és másnap el is fogták. B. László a kihallgatásakor elismerte, hogy korábban ugyanebből a társasházból, az egyik negyedik emeleti lakásból is ellopott egy tévét.
Az is kiderült, hogy a férfi az év elején két lakást is bérbe vett a kerületben. Az egyikből egy tévét vitt el, a másikból gyakorlatilag a teljes berendezést eladta.
A VII. kerületi Rendőrkapitányság nyomozói a lopás miatti eljárást most fejezték be, és a keletkezett iratokat megküldték az ügyészségnek. (police.hu)

Reggel 4, ébredek, apu kelteget, úgyhogy jobb, ha máris kelek!
Hello evribádi! Egy újabb novemberi hét kezdődik, röviden összefoglaljuk, miről érdemes tudni, mit érdemes elolvasni/megnézni/meghallgatni azok közül az anyagok közül, amik az elmúlt két napban megjelentek a 444-en.
A 4 legfontosabb hírünk most
Ez a Reggel 4, a 444 reggeli hírlevele, itt lehet rá feliratkozni.

A járvány negyedik hulláma a vártnál nagyobb terhelést hoz a kórházakban, de ez nem azt jelenti, hogy az oltások hatástalanok lennének. Hogy akkor ennek mi lehet az oka, azt a 444 két, a koronavírus-járvánnyal legtöbbet foglalkozó újságírója, Haszán Zoltán és Szurovecz Illés járta körbe. Közrejátszik, hogy a kormány megint tétovázva hozza meg a szükséges döntéseket. De az is probléma, hogy a kezdeti előnyünk mostanra a hátrányunkká vált, ugyanis milliók vannak, akiket tavasszal oltottak utoljára, és náluk megkophatott a védettség. És ott van még a több 100 ezer idős embert érintő Sinopharm-vakcina hatékonyságának kérdése is. Bár közép-európai szinten nem állunk rosszul oltottságban, nagyon sokan így is teljesen védtelenek.
Két, kötelezőoltás-párti szakszervezeti vezető szerint sokkal súlyosabb a járványhelyzet a közoktatásban, mint amit a hivatalos adatok mutatnak, egy óvodát például be kellett zárni, miután mind a 18 óvónő elkapta a koronavírust. De hétről hétre nő a koronavírusos gyerekek száma is.
Nemény András, Szombathely polgármestere az átoltottsági adatokat szerette volna látni, hogy felelős döntést hozhasson a kötelező oltás előírásáról, de a hivatal a járványügyi leterheltségre hivatkozva nem adta oda a járványügyi adatokat.
Érzékletes példáját nyújtotta a járványügyi zavarnak Varga Zoltán Péter, Dunakeszi jobbikos önkormányzati képviselője, aki egy éve egy fővárosi kiemelt koronavírus ellátó központban dolgozik. Ő többek között arról számolt be, hogy vannak olyan oltatlan betegek, akik még a Covid-osztályon is a vakcinákról szóló összeesküvésekről beszélnek neki.
Szlovéniában mostantól tilos nyilvános összejövetelt tartani, az éjszakai szórakozóhelyeket bezárják, Ausztriában pedig az ünnepek alatt is érvényben maradnak a szigorúbb korlátozások. Mostantól, nem mehetnek kávézókba, éttermekbe és fodrászatba azok, akik még nem kapták meg a védőoltás összes szükséges dózisát. Amerika ellenben 20 hónap után újra megnyitotta a határait: a beoltott és frissen le is tesztelt turisták 2020. tavasza után újra beléphetnek az országba.

Az energia és sok nyersanyag ára elképesztő ütemben emelkedett az utóbbi hónapokban, magasabb a vártnál az infláció az USA-ban és Európában is. A Nyugat három nagy jegybankja, az amerikai, a brit és az európai jegybankok közül mégsem emel kamatot egyik sem, mert szerintük ez elmúlik, ha túl leszünk a nyitás utáni fogyasztási mámoron.
A kormány és az illetékes tokaji önkormányzat is mindent megtesz azért, hogy a magántulajdonában lévő Minaro Hotel Tokaj (a projekt korábbi nevén Grand Hotel Tokaj) luxusszálloda felépüljön, és sikeres legyen.
A Pegasus gyártója Kósa Lajos nyilatkozata után közölte: a cég nem tolerál semmilyen visszaélést a termékeivel, és ha ilyen történik, akár szerződést is bontanak. A nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke szerint Kósa bakizott, amikor elismerte, hogy vettek a Pegasusból, de innentől kezdve Stummer János is nyíltabban beszélhet az ügyről: szerinte több mint 100 ember ellen használták itthon a kémszoftvert, és a szerződés még most is érvényben van.
Naponta 1,2 millió forintot fizet a köztévé sminkelésre, fodrászra és ruhásra, a férfi műsorvezetőknek dupla annyi hajvágás jár. Hadházy Ákos szerint törvénytelen módon egy céget hívtak csak meg a tenderre, de korábban is ugyanez a vállalkozó számlázhatott, csak akkor több cég nevében.
Mindenkit üdvözlök a feudumon, ahol Aradszki András KDNP-s parlamenti képviselő köszönetet mondott Orbán Gáspárnak, hogy védi a hazát, de természetesen a legfőbb vezérnek is jár a tisztelet.

Egy houstoni fesztiválon 8 embert agyontapostak Travis Scott koncertjén, amikor a rapper koncertje közben a tömeg egyszer csak megindult a színpad felé. A halottak 14 és 27 év közti fiatalok, de kb. 300-an szorultak kórházi ápolásra. Több beszámoló szerint többeket be is drogozhattak a tömegben, ami „egymás után szívta maga alá a az embereket”. Az Astroworld a rapper saját fesztiválja, a kb. 50 ezer fős közönségben ott volt a gyereke anyja, a világ egyik legjobban kereső celebje, Kylie Jenner is. Scott azután sem állította le a koncertjét, hogy többen próbáltak szólni neki, halottak fekszenek a színpad előtt, és az újraélesztési kísérletek közben is csinálta a robottáncot.
Miután Cseh László egy interjúban arról beszélt, hogy Turi György, a híres úszóedző fizikai erőszakot alkalmazott az edzéseken, Kiss Noémi író – aki gyerekként ígéretes úszónak számított és Egerszegi Krisztina edzéstársa volt – azt nyilatkozta: az is előfordult, hogy Turi berángatott egy fiút a vécébe, majd ott agyba-főbe verte.
Wahorn András pedig pedig magyarázkodni kényszerült, miután felháborodást váltott ki azzal, hogy egy műsorban pedofil bűncselekményeket bagatellizált.

Lengyelországban ezrek tüntettek az abortusztörvény ellen, miután egy nő belehalt a szülésbe. Az egészségügyi minisztérium ezután pontosítást küldött ki a nőgyógyászoknak az abortusztörvény értelmezésével kapcsolatban, eszerint mégis végrehajtható az abortusz, ha az anya egészsége vagy élete veszélyben van.
Az „Ez az eső soha nem áll el” című dokumentumfilm egy félig ukrán, félig kurd, Szíriából Ukrajnába menekült fiú életének jeleneteit mutatja be. „A szemkápráztató fekete-fehér film poétikus eszközökkel tárja elénk, hogy a 20 éves fiú tulajdonképpen csöbörből vödörbe esett: Ukrajnában is hadi állapot van” – írta a filmről Fődi Kitti.

Meghívtuk Bödőcs Tibort a stúdiónkba, hogy a populista rendszerekről szóló, új regényéről beszélgessünk, de szóba került még a PC- és a sima diktatúra is, illetve az is, hogy mostanában miket olvasott a legnépszerűbb magyar standupossal. Az is kiderült, hogyan született az „Andi, ne jógázz, gyere”, sőt az is, hogy a műalkotás zenéjét Kabai Barna írta (bár a Shazam szerint a záró dallamok ebből a számból lettek átemelve).
Miért nem bánjuk jobban a gyerekvállalást, ha több kutatás is arra jutott, hogy a gyerekvállalás alapvetően borzalmasan hat az életminőségre? Többek közt erre a kérdésre is keresi a választ Paul Bloom a most megjelent könyvében.
Megtartották az első LMBT-néptáncműhelyt, aminek a szervezői szerint még a heteroszexuális emberek is szívesebben járnának queer táncházba, mert ott nem kell olyat csinálni, amit nem akarsz, de bármit kipróbálhatsz.

Ott, hogy január 31-ig várják a jelentkezőket a Hunor nemzeti űrhajósprogramba, és közben pelenkában térnek vissza a Földre a SpaceX űrhajósai, mert elromlott a vécé.

Bede Márton, Uj Péter és Winkler Róbert „Na mindegy” címen folytatódó Borízű hang című podcastjának legújabb részében többek között szó esik a Dűnéről, a Macskafogóban fellelhető vélt vagy valós antiszemitizmusról, Havas Henrik rejtett értékeiről és a Boney M-ről. Én csak arra szeretnék megkérni mindenkit, hogy ne dőljön be Winkler Róbertnek, aki bátran ajánlja a Tenet című filmet, ugyanis tavaly egy, még viszonylag visszafogott cikkben részletesen kifejtettem, miért tanácsolom mindenkinek, hogy kerülje el messziről a filmet azt a szart.

Már eddig is Aradszki András volt az egyik legúttörőbb parlamenti képviselő: ő mondta ki először, hogy a Soros-terv a Sátán legvégső támadása, illetve nagyon erős mezőnyben ő tűnik messze a legnagyobb Orbán-rajongónak.
Most viszont elérkezett az idő, hogy a rajongást, tisztelet, hálát kiterjessze a legfőbb vezér fiára, a brit elitakadémián kiképzett katonára, Orbán Gáspárra is. A KDNP-s képviselő egy facebookos képpel adózott a szakrális dinasztia előtt, azt írva a két Orbán képe alá, hogy:
„Magyarországot védik! Köszönjük! Orbán Viktor és fia is a haza szolgálatában!”
Aradszki a mondandójának – vélhetően keresőoptimalizálási okokból – nem akármilyen kommenttel adott nyomatékot:

Aradszki képeinek a stílusa egyébként kissé különbözik a többi Fidesz-KDNP-sétől, amiben lehet szerepe annak is, hogy Aradszki titkárának 2019-ben nagyobb volt a fizetése, mint a miniszterelnöké.

„Remember, remember the fifth of November!” Üdvözlünk mindenkit a Guy Fawkes-napon!
Hűvös, de talán nem végig esős hétvégére számíthatunk.
A száraznovemberezők ne feledjék: az első hétvége a legkritikusabb időszak!
4 fontos cikk ma reggel:
Ez a 444 napindító hírlevele, amire itt lehet feliratkozni.

Brigitte Bardot francia filmlegenda 20 ezer eurós pénzbírságot kapott, amiért a Réunion szigetén, Franciaország tengerentúli megyéjében élő szigetlakókat „elfajzott vadembereknek” nevezte az állatokkal való rossz bánásmódjuk miatt.
A 87 éves, filmsztárból lett állatvédő aktivista dühöngő támadást indított az Indiai-óceánon, Madagaszkártól keletre lévő sziget ellen, azt írva, hogy a „bennszülöttek megőrizték barbár génjeiket”. Szidta a sziget hindu tamil lakosságát a kecskék feláldozásáért, ami szerinte megidézi az „elmúlt évszázadok kannibalizmusát”, és Bardot elmarasztalta a „degenerált, még mindig barbár ősi hagyományokkal átitatott lakosságot”.
Bardot szóvivője a közlemény elküldéséért 4000 eurós bírságot kapott.
A kirohanást a régió elnöke „felháborítónak” és rasszistának minősítette.
Bardot – akit korábban elítéltek már muszlimellenes kijelentései miatt is – jó barátja Jean-Marie Le Pennek, a szélsőjobboldali Nemzeti Front alapítójának.
Bardot 1973-ban hagyta ott a filmipart, azóta állatmenhelyt működtet. A vadászati világkiállítás miatt nemrég ezt üzente a magyar vadászoknak: „Szánalmas! Világunk elpusztul a járványoktól, bolygónk belefullad a kontrollálatlan népességnövekedésbe, az ökológiai egyensúly felborult. Világunkat uralma alá hajtja a barbárság. Ti pedig mindeközben puszta ölési vágytól vezérelve vadászgattok. Hát, menjetek ti a jó büdös fenébe!” (Daily Mail)

Első alkalommal került nő a pápai állam végrehajtó intézményeként ismert Vatikánváros Állam Kormányzósága vezetői tisztségébe Raffaella Petrini ferences szerzetesnővér főtitkári kinevezésével – közölte a Szentszék.
A Kormányzóság főtitkári tisztsége a legmagasabb pozíció, amit a pápai állam történetében eddig nő betöltött. A hivatal második legmagasabb tisztségéről van szó a Kormányzóság elnöke után.
Az 52 éves Raffaella Petrini politológiából diplomázott, a római Aquinói Szent Tamás Pápai Egyetem gazdaság-szociológia tanára, 2005-től mostanáig a Népek Evangelizációja Kongregáció egyik felelőseként dolgozott a Vatikánban. Ez egy 2017-es videója:
Az 1939-ben alapított, hivatalos nevén Vatikánváros Állam Kormányzósága, közismerten a Kormányzóság épülete a pápai állam területén található. Végrehajtó hatalmi szervnek számít, és sajátos, a Szentszéktől független hatáskörrel bír. Sok hivatalt irányít, többek között a pápai állam műszaki, gazdálkodási, személyzeti, egészségügyi, biztonsági és idegenforgalmi ügyeit. Hozzá tartozik a Vatikáni Múzeum és a Pápai Csendőrség is. A Kormányzóság vezető tisztségeit egyháziak töltik be, a középvezetők és az alkalmazottak általában világiak.
Az intézmény elnöke Fernando Vérgez Alzaga spanyol érsek, korábbi főtitkár, akit Ferenc pápa szeptemberben léptetett elő.
Februárban a pápa először nevezett ki nőt a püspöki szinódus segédtitkárának is, Nathalie Becquart francia teológus nővér lett az.
Augusztusban Alessandra Smerilli közgazdász nővért nevezte ki az Átfogó Emberi Fejlődés dikasztériuma új altitkárává. (MTI)

Vlagyimir Putyin orosz elnök egységre szólította Oroszországot a Krím-félszigeten tett látogatásán.
Putyin az orosz polgárháború (1918-1922) áldozatai emlékére tartott megemlékezésen vett részt Szevasztopolban. Arról beszélt a rendezvényen, hogy a Krím földjét „orosz katonák vére áztatta”, és hogy a Krím „mindörökké összefonódott Oroszországgal”.
Ukrajna visszaköveteli az 2014-ben elcsatolt félszigetet, az EU és az USA pedig szankciókkal sújtják Oroszországot az annexió miatt. Ukrajna emellett azzal vádolja az orosz hatóságokat, hogy súlyos jogsértéseket követ el a megszállt félszigeten, különösen a krími tatárok ellen.
Dmitri Oreskin ismert orosz politológus az Eho Moszkvi rádiónak úgy értékelte Putyinnak „a nemzeti egység napja” alkalmából tett krími látogatását, mint „egy kissé esetlen kísérletet” arra, hogy felelevenítse az Oroszország és a Krím félsziget 2014-es „újraegyesítését” övező euforikus hangulatot, ami időközben jelentősen alábbhagyott. Azt mondta, az emberek most azt várják az orosz vezetőtől, hogy kezelje a helyi problémákat, többek között a szegénység jelentette kihívásokat.

Az orosz elnök online tanácskozott Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel is a közös szövetségi állam legfelsőbb államtanácsának ülése alkalmából. A megbeszélésen főleg gazdasági kérdések kerültek elő. Raman Halovcsenka fehérorosz miniszterelnök például arról számolt be, hogy jövő júliusig kidolgozhatják a közös gázpiac alapelveit. Lukasenka pedig felvetette egy médiaholding létrehozását a közös szövetségi állam számára.
Putyin és Lukasenka aláírta az uniós államok programjait, amik egyértelműen megfogalmazzák a közös gazdasági tér kialakításának mechanizmusait: közös ipari piacok kialakítását, harmonizált pénzügyi, adó-, hitel-, ár- és kereskedelempolitikát. A dokumentumok megoldást kínálnak Fehéroroszország energiaellátásának problémájára is, és tervezik a közlekedési szolgáltatások volumenének növelését, új beruházási projektek finanszírozását, közös agrár- és iparpolitikai elvek kidolgozását, valamint a két ország állampolgárainak kölcsönös szociális garanciáinak emelését.
Fehéroroszország a becslések szerint az integrációs csomaggal kb. 1 milliárd dolláros GDP-növekedést érhet el, nem számítva ide, hogy belorusz cégek nyerhetnek teret az orosz piacon. (Belta, MTI)

Kedden az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) tanácsadó testülete egyhangúlag, 14-0 arányban döntött úgy, hogy javasolja az amerikai Pfizer gyógyszeripari és a német BioNTech biotechnológiai vállalatok által közösen kifejlesztett, koronavírus elleni vakcina beadását az 5 és 11 év közöttieknek. Rochelle Walensky igazgató azt mondta: ennek a korosztálynak a beoltása is fontos a Covid-19 elleni védelem szempontjából, és hozzájárul ahhoz, hogy az oktatás visszatérhessen a normális kerékvágásba.
Joe Biden amerikai elnök szerint ez lehetővé teszi, hogy véget érjen a szülők hónapok óta tartó aggodalma, ez az USA-nak jelentős előrelépés a vírus legyőzéséért folytatott harcban.
Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (FDA) már engedélyezte a vakcina beadását a fiatalabb gyerekeknek, ami azt jelenti, hogy a CDC jóváhagyása után már szerdán elkezdhették a tömeges oltást.
New York város polgármestere, Bill de Blasio bejelentette, hogy azok a gyerekek, akiket a városi telephelyeken oltanak be, 100 dollárt kaphatnak. Azt remélik, hogy ezzel az ösztönzéssel sokakat rávesznek arra, hogy karácsonyig beoltassák a gyerekeket.
Chicagóban is pénzzel, egy 100 dolláros Visa-kártyával jutalmazzák azokat, akik a város oltópontjain veszik fel a vakcinát.
Az előírások szerint a vakcinát két 10 mikrogrammos adagban, 3 hetes különbséggel adják be. Ez a 12 éven felülieknek adott mennyiség egyharmada. A különböző kiszerelés, csomagolás és a korábbiaktól különböző méretű tűk kiszállítása a szakemberek szerint időt vesz igénybe, de Jeff Zients, a Fehér Ház Covid-19 munkacsoportjának vezetője azt mondta, a folyamat november 8-ig „teljesen zökkenőmentessé válik”.
A Pfizer egy korábbi tájékoztatóján közzétett tanulmány szerint az általuk kifejlesztett oltás kisebb dózisai biztonságosak az 5 és 11 év közöttiek esetében, és 91 százalékban hatékonyak a tünetekkel járó betegségek megelőzésében. A vállalat reméli, hogy a kisebb adag miatt csökkennek a lehetséges mellékhatások.
Anthony Fauci, a Fehér Ház járványügyi főtanácsadója korábban kulcsfontosságúnak nevezte a gyerekek beoltását. A szakember ismertetett egy tanulmányt, ami szerint a koronavírussal fertőzött gyerekek ugyanolyan könnyen továbbadják a fertőzést, mint a felnőttek, annak ellenére, hogy a statisztikák szerint 50 százalékuk tünetmentesen átvészeli a betegséget. „Úgy gondolom, hogy ha be tudjuk oltani a 28 millió gyerek túlnyomó többségét, akkor ez fontos szerepet játszhat a fertőzés terjedésének csökkentésében” – mondta Fauci. (NBC, NBC, MTI)

A drasztikusan növekvő esetszámok miatt Horvátországban és Szlovéniában is újabb szigorításokat terveznek bevezetni a koronavírus-járvány megfékezésére – derült ki a két kormány jelentéséből.
Vili Beros horvát egészségügyi miniszter a kormányülés után elmondta: a nemzeti válságstáb még egyeztet a minisztériumokkal, de várhatóan a testület pénteki sajtótájékoztatóján már bejelentik az újabb korlátozásokat, addig viszont nem akart részletekbe bocsátkozni.
Az elmúlt 24 órában 6310 új fertőzöttet regisztráltak az országban, a járvány kezdete óta a legtöbbet, és a vírus okozta Covid-19 betegségben 32-en haltak meg.
„A gyors növekedés okait önmagunkban, az alapvető járványügyi intézkedések figyelmen kívül hagyásában, valamint a védőoltás nyújtotta előnyök felismerésének hiányában kell keresni”, csak az elmúlt egy napban 233-an kerültek kórházba – mondta. Az elmúlt egy héten a kórházban kezeltek 72,8, a lélegeztetőgépre került betegek pedig 77,2 százaléka nem volt beoltva – mondta.
A miniszter szerint az, hogy nő az oltakozási hajlandóság, bizalomra ad okot, bár elkéstek vele: tavasszal kellett volna felvenni a vakcinát, hogy őszig megfelelő immunitást szerezzenek az emberek.
A valamivel több mint 4 milliós Horvátországban eddig 1 922 763-an kaptak védőoltást (a jogosultak 47, a felnőtt lakosság 56 százaléka) közülük 1 806 387-en már a második adagot is felvették.
A szomszédos Szlovéniában 4511 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak, a járvány kezdete óta ez a legmagasabb napi adat. A Covid-19 szövődményei miatt 9 beteg halt meg. A szlovéniai koronavírusos betegek közül 735-en vannak kórházban, 169 pácienst intenzív osztályon kezelnek.
A valamivel több mint 2 millió fős országban eddig 1 191 148-an kaptak védőoltást, közülük 1 121 506-an már a második adagot is felvették. Ez az oltásra jogosult lakosság 57, illetve 53 százaléka.
A szlovén kormány a mai ülése utánra ígérte, hogy bejelentést tesz az újabb szigorítások bevezetéséről, de ezt péntekre halasztotta.
Jelko Kacin, a szlovén nemzeti oltási program koordinátora a sajtónak úgy nyilatkozott: az ügy komolyságára tekintettel a kormány pénteki zárt ülésén vitatja meg a járványügyi helyzetet, és dönt az újabb korlátozásokról, amiket a legrövidebb időn belül be kell vezetni. (MTI)

Az északnyugati megyékben több órára kisüt a nap, máshol erősen felhős vagy borult idő lesz, arrafelé majd csak késő délután kezd el északnyugat felől érdemben csökkenni a felhőzet. Elsősorban az ország délkeleti felén, harmadán lehet újabb hullámokban több helyen eső, zápor. Este inkább már csak a délkeleti határnál eshet és közben gyengül a csapadék intenzitása is. A leghidegebb órákban 3-10 fok várható, de a derült, szélcsendes részeken ennél hidegebb, a felhősebb részeken melegebb is lehet. Napközben 8-14 fokig melegszik a levegő.
Reggelig a déli megyékben néhol előfordulhat kisebb eső. Napközben a köd feloszlása után általában derült vagy gyengén felhős, napos idő valószínű csapadék nélkül. Estétől újra köd képződhet. A minimumhőmérséklet általában 0 és 6 fok között várható, de az északi völgyekben, fagyzugokban akár mínusz 4 fok is lehet. A csúcsértékek 10 és 14 fok között alakulnak.
Reggelre kiterjedtebb ködös területek alakulhatnak ki, de a köd nagy része napközben megszűnik. Napközben főleg az északi, északnyugati megyékben várható hosszabb napsütés. Elsősorban az ország déli felén szórványosan eső, zápor is előfordulhat. Hajnalban jellemzően mínusz 2 és 6 fok között alakul a hőmérséklet, de a fagyzugokban akár mínusz 6 fokot is mérhetnek. Kora délután többnyire 8-13 fok várható. (OMSZ via MTI)

„A Fővárosi Önkormányzat az érdekképviseletekkel való konzultációt követően nem rendeli el általánosságban a kötelező oltást, ugyanakkor a Fővárosi Önkormányzat COVID járvány által leginkább veszélyeztetett bentlakásos szociális intézményeinél (idősotthonok, BMSZKI) a munkavállalók körében szükséges lesz a védőoltás” – jelentette be a Főváros.
Azt írják: „A koronavírus elleni védőoltást 45 napon belül egészségügyi okra való hivatkozás nélkül fel nem vevő dolgozók választhatnak az érvényes védettségi igazolványuk bemutatása vagy a fizetés nélküli szabadságra vonulás között.”
A tájékoztatás szerint egyébként az érintett munkavállalók 92,57 százaléka már felvette az oltást.