Herczeg Márk

A 444 MAKRO legújabb száma, az A tiltott könyv – a Mein Kampf és a nácizmus vonzereje automatikusan jár a „Belső Kör” minden tagjának, aki a profiloldalán megadta a címét, és ugyanott bejelölte, hogy kér nyomtatott kiadványt. Ha még nincs 444 tagságod, de december 5. vasárnap déli 12 óráig „Belső Kör” csomagot vásárolsz, akkor neked is automatikusan küldjük a könyvet. A könyv csomagban megrendelhető a 444 webshopjában is.

Hollandiában kb. 5 éve felkérték Ewoud Kieft történészt, hogy írjon bevezetőt a Mein Kampf újrakiadásához. A könyv sok országban évtizedekig be volt tiltva, több helyen még most is (Magyarországon nincs). Az először 1925-ben megjelent mű szerzői joga az Eher-Verlagé volt, de miután a kiadót államosították, a jogvédelem a bajor szövetségi államhoz került. A jogvédelem 2015-ben lejárt, azóta a Mein Kampf teljes terjedelmében közkincsnek minősül, és ahol nincs betiltva, ott szabadon újraközölhető.

Hollandiában hosszú vita után végül elvetették a könyv újrakiadását. Ewond Kieft a már megírt elemzését több mint 250 oldalas könyvvé bővítette. Az A tiltott könyv – a Mein Kampf és a nácizmus vonzereje 2017-ben jelent meg, Hollandiában megkapta az év történelmi munkájának járó díjat, most pedig a 444 Makro-sorozatának ötödik darabjaként magyarul is megjelenik.

A szerző nem a II. világháború nagy csatáiról és szörnyűségeiről vagy a Harmadik Birodalom történetéről írt, hanem a németek I. világháború utáni megpróbáltatásairól, a mindenhol jelenlévő utcai erőszakról, a politikai merényletekről és az azokat a nacionalista sajtóban kísérő, gyomorforgató lelkendezésekről, a náci mozgalom megszervezéséről és hatalomátvételi kísérleteiről, a müncheni sörpuccs szereplőinek bohózatba illő peréről és a Mein Kampf legfőbb állításairól és tanulságairól.

A szerző – aki korábban az I. világháborúról és annak következményeiről, illetve lélektani hatásairól írt – a Mein Kampf újraolvasása közben megpróbálta megérteni, milyen érdekek és hiedelmek késztettek arra egyébként akár tisztességes, törvénytisztelő embereket is, hogy fokozatosan, előbb a demokráciát, majd a civilizáció egyre több vívmányát félredobva teljesen átadják magukat az NSDAP militarista, rasszista, antiszemita mozgalmának.

Rengeteg érzékletes példa emlékeztet arra, hogy az I. világháborúban csúcsra jutó militarista világképből egyenesen következett minden. A Németországra nézve egyébként valóban megalázó békekötés után a parlamenti pártoknak visszafogottan kellett viselkedniük, hogy szalonképesek maradjanak a külföldi tárgyalópartnerek és hitelezők szemében, a nácik előtt így nyitva állt az út egy radikális tömegmozgalomhoz.

Több körülmény együttállása játszott közre abban, hogy egy ismeretlen osztrák festő és I. világháborús veterán a Föld egyik legveszélyesebb diktátorává váljon.

Nem Hitler tette először politikai programmá a zsidóellenességet, de előtte senki sem tette az ideológiája központi elemévé az antiszemita gyűlöletet, legalábbis nem ennyire sikeresen. Az antiszemitizmust Párizstól Moszkváig politikai fegyverként alkalmazták, a cári Oroszországban például a vezetés időről időre bűnbakká tette meg a zsidókat, a nyomorgó parasztok pedig pogromokat rendeztek ellenük.

Az I. világháborút kísérő összeomlás után rengeteg menekült érkezett az összeomlott osztrák-magyar monarchiából és az orosz birodalomból, a felük tovább akart utazni Németországból. „Az antiszemita politikusok és tisztségviselők gyakran indokolták ily módon intézkedéseiket: ha nem lépnek, félő, hogy a lakosság sokkal gorombább módon veszi saját kezébe az igazságszolgáltatást” – írja Kieft, aki nem mulasztja el statisztikai adatokkal is igazolni, milyen bődületes hazugságokon alapultak az egyszerre kapitalista csúcsragadozókként és államellenes kommunistákként lefestett zsidók machinációiról szóló mesék.

Az A tiltott könyv érinti a korszakot meghatározó eugenikai trendeket is, amik nélkül a lakosság talán kevésbé lovallta volna bele magát a rasszista fajnemesítésbe. Kieft arról is írt, hogy a jobboldali terroristák sokkal enyhébb büntetéseket kaptak, mint a baloldali politikai merénylők, amiben annak is lehetett szerepe, hogy az új szovjet állam éppen világforradalommal fenyegetett.

Utólag azt a legnehezebb megérteni, hogy az emberek többsége akkoriban mennyire híján volt az iróniának és a cinizmusnak, és mennyire fogékonyak voltak az őszintének, tisztának tűnő érzelmekre, a hangzatos, pátoszos beszédekre (illetve a giccsre). Elképesztő, hogy a müncheni sörpuccs perének tárgyalásán milyen szinten fogta a bíróság Hitler pártját, a bíró és a vád sem győzte dicsérni, Fodor László magyar karikaturistát pedig nem engedték be a tárgyalásra, miután ilyen karikatúrákat merészelt rajzolni:

Több politikai merényletet és azok gyomorforgató fogadtatását is felidézi a könyv, például a zsidó származású Kurt Eisnerét, a világháború utáni első bajor miniszterelnökét. De a legerősebb a Matthias Erzberger elleni gusztustalan hecckampányról, a meggyilkolásáról és az azt követő nacionalista ujjongásról szóló rész. A katolikus Centrumpárt balszárnyának vezetője írta alá az I. világháborút lezáró compiègne-i fegyverszünetet, ami miatt 1921-ben a Fekete-erdőben töltött szabadsága alatt szélsőséges nacionalisták agyonlőtték. (A gyilkosait egyébként egy ideig Gömbös Gyula rejtegette, de leleplezte őket a fehérterror krónikása, Fényes László, aki ezután nem sokáig maradhatott Magyarországon, az 1920-as évek közepén Bécsbe emigrált.)

A könyvet végigkísérik a Nyugat aktuális politikai vitáival vonható párhuzamok is, és a kérdés, hogy vajon képesek vagyunk-e tanulni a nácizmus következményeiből, és végre meg tudjuk-e érteni, milyen folyamatok vezettek el oda, ahonnan már nem volt visszaút. „Leginkább talán az a szégyentelenség juttatta eszembe a mai aktuális történéseket, amellyel Hitler védelmébe veszi a tényektől mentes populizmust. A kijelentését, hogy az emberek jó részét egyszerűen nem érdekli, hogy az állításokat alátámasztják-e tények, mert vakon elhiszik a nekik tetsző történeteket, naponta bizonyítják a Trump-hívekről szóló beszámolók” – írja Kieft, aki szerint a történelem fintora, hogy a posztmodernizmus hatására éppen a progresszív és a tudományos körökben tagadják már évtizedek óta, hogy létezik objektíven megismerhető valóság.

Az A tiltott könyv olvasása közben felmerült kérdéseinkre Ewoud Kieft válaszolt.

444: Miért döntött úgy, hogy elsősorban a nácik hatalomátvétele előtti időkről ír?

Ewoud Kieft: Számomra mindig az a kérdés volt a leglenyűgözőbb, hogy a nácik hogyan juthattak hatalomra. Gyerekkoromban Hollandiában mindig nagy érdeklődés övezte a II. világháborút, de leginkább az emlékezés terén: tisztelegtek a megszálló Harmadik Birodalom áldozatainak emléke előtt, undorodtak az iszonyatos nácizmustól, és arra figyelmeztettek, hogy szabad társadalomként soha többé nem engedhetjük meg, hogy a kegyetlenségek újra megtörténjenek. De azt a kérdést, hogy hogyan kerülhettek hatalomra a nácik a weimari köztársaság idején, és hogy miért támogatták őket olyan sokan, ritkán tették fel, nemhogy megválaszolták volna. A megemlékezés inkább hasonlított vallási szertartáshoz, amiben a nácizmus a gonosz megtestesülése volt. Az ilyenfajta misztifikációk valójában megakadályozhatják a legfontosabb dilemma megértését: mi volt a nácizmus vonzereje?

A kérdés megválaszolásához azt az időszakot kellett vizsgálnom, amikor az emberek valóban választhattak, hogy támogatják vagy elutasítják-e a nácikat. Az 1920-as években és az 1930-as évek elején látható volt, hogy vonzódtak az emberek a náci ideológiához, egyszerűen azért, mert egyetértettek vele. 1933-tól az egész dinamika megváltozott.

Volt bármi olyasmi, amit a Harmadik Birodalom tett, és amire a Mein Kampfban nem utaltak már ígéretként (legalább a sorok között)?

Visszatekintve egyértelmű, hogy a nácizmus legtöbb, elképzelhetetlenül erőszakos és borzalmas tettét – az európai országok bekebelezését a Lebensraum létrehozására, az eugenikai erőfeszítéseket és természetesen a holokausztot – a nemzetiszocialista ideológia alapvető részeként nyersen kihirdették a Mein Kampfban. Hitler a Lebensraum létrehozását a német nép számára a német gazdaság egyetlen életképes jövőjeként mutatja be. Az eugenika az emberiség végső célja abban a világi vallásban, amit Hitler a Mein Kampfban hirdet. A zsidó nép erőszakos elpusztításának szükségességét (nemcsak Európában, hanem világszerte) Hitler alaposan kifejti, a kifejezés, amit használ, az „Ausrottung”, azaz a „kiirtás”. És bár azt nem mondja, hogy ezt gázkamrák használatával kellene megtenni, azt azért kijelenti, hogy az alkalmazott erőszaknak mindenre kiterjedőnek kell lennie, és senkit sem szabad életben hagyni, mert mártírokká válnának.

Utólag talán az a legmegdöbbentőbb, hogy az embereket sokkolta, hogy Hitler valóban megtette, amit megígért.

Ahogyan azt sok történész kiemelte, amikor Hitler az 1920-as évek végén és az 1930-as évek elején mainstream politikussá vált, természetesen kicsit lejjebb csavarta az antiszemita kirohanásait. De abban az időben Németországban mindenki biztosan tudta, hogy a nácizmus erősen antiszemita. És már 1933-ban megindultak az első antiszemita akciók. Ennek ellenére sokan továbbra is alábecsülték, hogy Hitler milyen messzire hajlandó elmenni az antiszemitizmusában. Azt hiszem, lényegében nem fogták fel, hogy Hitler számára a nagy háború soha nem ért véget, és neki a háború azt jelentette, hogy a legkönyörtelenebb intézkedések is megengedettek.

Hogyan lehetséges, hogy bár a gyűlöletbeszéd és az uszítás akkoriban is törvénybe ütközött, az újságok és a nacionalisták – és persze legfőképp a nácik – ilyen szörnyű nyelvezetet használhattak, fajgyűlöletet szíthattak és népirtást hirdethettek?

Ha megnézzük a fegyveres szabadcsapatok (Freikorps) tagjai által végrehajtott több száz politikai merénylet elkövetőinek 1920-as évekbeli periratait, egyértelmű, hogy a bírók többsége erősen rokonszenvezett a szélsőségesen nacionalista tettesekkel. A weimari köztársaság egyik nagy gyengesége volt, hogy a bírói kar többnyire még mindig a régi porosz nacionalista elitből állt, ami nem ismerte el az új köztársaság alapjait és a bukott birodalom helyreállításának híve volt.

Még Anton von Arco auf Valley-t, a bajor miniszterelnök gyilkosát is szinte azonnal „rehabilitálta” ugyanaz a bíró, aki halálra ítélte őt: Arco büntetését néhány év börtönre módosította. Ezeknek a bíróknak kellett volna óvniuk a törvényeket a gyűlöletbeszéddel és az erőszakra való uszítással szemben, de még csak azokat sem ítélték el, akik tényleg elkövettek erőszakos bűncselekményeket, nemhogy a gyűlöletkeltő nyelvezet terjedését próbálták volna megakadályozni.

Az antiszemitizmus a társadalom minden szintjén jelen volt. Mi volt a legfőbb oka annak, hogy nemcsak az alacsonyan képzett veteránok, hanem a felsőbb osztályok magasan kvalifikált politikusai és üzletemberei is fogékonyak voltak az egész világ ellen szőtt zsidó összeesküvés mítoszára?

Az antiszemitizmus Európában mindig is létezett a társadalom jól képzett, magasabb osztályaiban. A nagyon elitista Deutschnationale Volkspartei pártprogramjában hivatalosan is szerepelt antiszemita pont. Ezeknek a tradicionális eliteknek – amik olykor még feudális struktúrákban gyökereztek – a zsidó csoportok a társadalom és a gazdaság modernizációjának legveszélyesebb részeit szimbolizálták: a multinacionális vállalatokat, a pénzügyi rendszert, a modern médiát, a jogászokat.

Ugyanakkor a szemükben az új szocialista mozgalmaknak is zsidó gyökereik voltak, és nem csak azért, mert néhány kiemelkedő szocialista politikus és aktivista zsidó volt, mint Eduard Bernstein, Rosa Luxemburg vagy Kurt Eisner. Az egész elképzelés, amit a nácik hirdettek, azaz hogy a hagyományos rendet és azzal együtt a régi elit kiváltságait – a náci ideológiában a zsidókkal szinonim – modernizációs erők fenyegetik, pontosan az a felfogás, ami már jelen volt az elit körökben.

Van arról valami elképzelése, hogyan lehetett volna a legegyszerűbben megakadályozni a náci diktatúrát? A pártok, a rendfenntartó szervek vagy a média tehettek volna többet Hitler mozgalma ellen Németországban?

Igen, azt hiszem, tehettek volna. Már említettem, hogy a weimari köztársaságban sok bíró nem ismerte el az új államformát. Nem lett volna szabad megengedni, hogy megtartsák a pozíciójukat, mivel ezek a bírók az ellen az alkotmány ellen cselekedtek, amit meg kellett volna védeniük. Le kellett volna váltani őket. A weimari köztársaság és a szociáldemokrata vezetőinek másik gyengesége a Freikorps felhasználása a kommunista felkelések leverésére. Ez végzetes csapást mért a németországi szociáldemokrata mozgalom egységére és erejére. (Bár az orosz forradalom hatása miatt nagyon ügyesnek kellett volna lenni, hogy megakadályozzák a kommunisták és szociáldemokraták összecsapását.)

A lényeg szerintem az, hogy nem védték eléggé határozottan a demokráciát. Rengeteg pillanat volt, ami megmutatta ezt. A legdrámaibb az volt, amikor Hitler 1933-ban hatalomra került, és a náci kormány szétverte az összes ellenzéki pártot. Ezek a pártok nem szerveztek tüntetéseket, nem tiltakoztak. Együttműködtek és feloszlatták magukat. Úgy gondolom, a demokráciába vetett hit és meggyőződés hiánya volt a nácik sikerének legfontosabb oka.

A Mein Kampfban Hitler újra és újra leleplezi a saját módszereit és taktikáit. Ezt hogyan úszhatta meg még azután is, hogy bevallotta, hogy néha hazudik is a követőinek?

Először is a Mein Kampf többnyire egyfajta oktatókönyvként íródott a náci párt 1925-ös újraszervezéséhez, elvégre Hitler akkor írta meg, amikor egy sikertelen puccs után bebörtönözték. Ő a Mein Kampfra sosem a tömegekhez eljutó szövegként tekintett, bizonyára tudta, hogy a könyv nem a leghatékonyabb módja a tömegek megszólításának, inkább preferálta a filmeket, plakátokat stb.

De még így is lenyűgöző, hogy Hitler láthatóan nem aggódik, amikor a Mein Kampfban különféle változatban leírja: a politikában a tények nem sokat számítanak, „mert a nagy tömeg nem bölcsekből áll”.

A politika lényege nem a tényszerűség vagy a tudomány. A politika vallásként működik, ezt ismétli Hitler újra és újra a Mein Kampfban. A politika arról szól, hogyan lehet hitet adni az embereknek. Hitler szerint az a liberális és szociáldemokrata pártok gyengéje, hogy túl racionálisak, nem tudják, hogyan kell hitet adni az embereknek. És ezért – érvel Hitler – a nemzetiszocializmusnak új vallásnak kell lennie, ami a jó és a rossz közötti kozmikus harcot hirdeti.

Hitler azt írja, hogy egy politikus simán hazudhat, és amíg a hazugságot újra és újra elismétli, a követői nem törődnek az objektivitással. Az foglalkoztatja őket, hogy valami nagyhoz tartozzanak és győzzenek. Ebből is látszik, hogy a háborús logika elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük Hitler (és a hívei) gondolkodását. A háborúban az emberek inkább a győzelemmel foglalkoznak, mint az igazmondással, a háborús propagandának nem tényszerűnek, hanem hatékonynak kell lennie.

Filozofikusabb megközelítésben Hitlert utilitaristaként kell felfogni: abban a biológiai valóságban, amiben élünk, az „igazság” mint koncepció az a gondolat, amelyik győz. Meg kell nyerned a csatát, aztán a világról alkotott elképzelésed automatikusan „igazsággá” válik. (A történelmet a győztesek írják.)

A Mein Kampfon kívül melyik a legfontosabb Hitlerről szóló könyv? A saját könyved mellett melyik könyvet ajánlanád az olvasóknak?

A leglenyűgözőbb könyv, amit Hitlerről olvastam, Sebastian Haffner Egy német története – Emlékeim (1914-1933) című műve, mert ez a könyv nemcsak egy politikai harcot tár fel, hanem egy személyeset is: az ellenség, amit Haffner megpróbál megérteni és legyőzni, nem egy önmagán kívüli gonosz, hanem ott van a világban, amiben felnőtt, sőt jelen van önmagában is. Úgy gondolom, ez a felismerés elengedhetetlen a demokrácia tekintélyelvűséggel és rasszizmussal szembeni erőteljes védelméhez.

A 444 MAKRO legújabb száma, az A tiltott könyv – a Mein Kampf és a nácizmus vonzereje automatikusan jár a „Belső Kör” minden tagjának, aki a profiloldalán megadta a címét, és ugyanott bejelölte, hogy kér nyomtatott kiadványt. Ha még nincs 444 tagságod, de december 5. vasárnap déli 12 óráig „Belső Kör” csomagot vásárolsz, akkor neked is automatikusan küldjük a könyvet. A könyv csomagban megrendelhető a 444 webshopjában is.

Alice Sebold amerikai írónő bocsánatot kért attól a férfitól, akit a megerőszakolásáért 1981-ben igazságtalanul börtönbüntetésre ítéltek, de a múlt héten felmentettek.

Anthony Broadwater 16 évet ült börtönben, 1998-ban szabadult, de azóta is szerepelt a szexuális bűnözők nyilvántartásában. Az ügyvédei által kiadott nyilatkozatában a férfi azt írta, megkönnyebbült, hogy az írónő bocsánatot kért".

Alice Sebold a bocsánatkérésében úgy fogalmazott:

„Leginkább azt sajnálom, hogy igazságtalanul megfosztották az élettől, amit élhetett volna, tudom, hogy semmilyen bocsánatkérés nem változtathatja meg azt, ami önnel történt, és soha nem is fogja.”

Sebold Lucky címmel írt könyvet a megerőszakolásáról, a könyv több mint 1 millió példányban kelt el és elindította az írói karrierjét.

A kötet kiadója bejelentette, hogy leállnak a mű terjesztésével, amíg azon dolgoznak az írónővel, hogyan lehet átírni azt.

Seboldot 18 évesen erőszakolták meg. Egy hónappal később látott egy fekete férfit az utcán, akiről azt hitte, hogy a támadója, és hívta a rendőrséget. Broadwatert őrizetbe vették, mivel látták akkor a környéken. A rendőrségi azonosítás során Sebold ugyan nem őt, hanem egy másik férfit jelölt meg, Broadwater mégis bíróság elé került, és a tárgyaláson Sebold a támadójaként azonosította. A vallomása és hajszálak elemzése alapján mondták ki bűnösnek a férfit.

Az igazságtalan ítéletre akkor derült fény, amikor a Lucky filmadaptációján dolgozó producerben kérdések merültek fel az esettel kapcsolatban, és magánnyomozót fogadott. „Feltűntek bizonyos dolgok, amik az amerikai büntetőjogi rendszerben szokatlanok voltak, különösen az, hogy Alice először más embert azonosított a támadójaként, Broadwater mégis bíróság elé került” – mondta Timothy Mucciante.

Broadwatert november 22-én mentették fel, miután az ügy újravizsgálása során arra jutottak, hogy elégtelen és mostanra hiteltelenné vált bizonyítékok alapján ítélték el. (BBC via MTI)

Öt nappal azután, hogy 57 éves lett, meghalt Tor „Apetor” Eckhoff norvég videós, aki a furcsa, de kedves téli úszóvideóiról volt ismert. Úgy halt meg, ahogy élt: jég alá esett a Youtube-csatornája új videójának forgatása közben.

Apetor 2006-ban kezdett el videókat feltölteni, és a 2010-es évek közepén vált híressé. A videóiban gyakran korcsolyázott és úszott jéghideg vízben, mindig alsónadrágra vetkőzve, miközben rengeteget fogyasztott a kedvenc Vikingfjord vodkájából.

Apetor halálhíre öt nappal azután érkezett, hogy közzétette a legutóbbi videóját, aminek az volt a címe: „I am Not Dead, I am 57 Today".

(Know Your Meme)

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a szövetségi tagországok külügyminisztereinek rigai találkozóján azt mondta, Oroszországnak súlyos politikai és gazdasági következményekkel kell szembenéznie, amennyiben katonai erőszakot alkalmaz Ukrajna ellen.

A lett fővárosban tartott kétnapos tanácskozót lezárva Stoltenberg azt mondta: az orosz vezetés továbbra is folytatja az agresszív és destabilizáló akcióit a szomszédja ellen, és nagymértékű katonai csapatösszevonásokat hajt végre az ukrán határon.

Stoltenberg szerint a lehetőségek széles skálája áll a NATO rendelkezésére (többek között gazdasági és pénzügyi szankciók, politikai korlátozások), hogy fellépjen Oroszországgal szemben, ha még egyszer erőszakot alkalmaz, egy független szuverén állam, Ukrajna ellen.

„2014-ben Moszkva törvénytelenül annektálta a Krím-félszigetet, és ezzel kollektív védelmünk hidegháború óta legmagasabb fokú megerősítését aktiválta” – mondta.

Stoltenberg a Reuters brit hírügynökségnek azt is mondta, hogy Oroszországnak megvan a lehetősége, hogy párbeszédet folytasson.

A főtitkár visszautasította azokat a vádakat, amik szerint a NATO a Fekete-tengeren folytatott hadgyakorlataival provokálja Oroszországot, a moszkvai vezetést viszont azzal vádolta meg, hogy a hadgyakorlatokat ürügyként használja fel más országok megtámadására. (MTI)

Döntetlennel ért véget az ötödik parti is a címvédő norvég Magnus Carlsen és orosz kihívója, Jan Nyepomnyascsij között a dubaji sakkvilágbajnoki döntőben, így az állás 2,5-2,5.

Most megint Nyepomnyascsij volt a világos bábukkal. A végig kiegyenlített küzdelem aztán a 43. lépésben lépésismétléssel zárult újabb remivel.

A hatodik parti pénteken lesz. Akkor a 2855 Élő-ponttal világelső Carlsen játszik majd világossal, a 2782 pontjával ötödik Nyepomnyascsij pedig sötéttel.

A 14 meccsesre tervezett csatában a győztes az lesz, aki eléri a 7,5 pontot. Döntetlennél rövidített játszmák következnek. A vb-döntő összdíjazása 2 millió euró, amiből a győztes 60 százalékot, a vesztes 40 százalékot kap. Ha rövidített játszmák döntenek, a pénzelosztás aránya 55-45 százalék.

A párharc, amit a Dubajban zajló világkiállításon rendeznek meg, legkésőbb december 16-ig tart. A két nagymester összecsapásáról itt írtunk hosszabban. (MTI)

A koronavírus újabb, a korábbinál fertőzőbbnek tartott variánsának megjelenésével eljött az ideje, hogy az Európai Unió elgondolkodjon a kötelező védőoltás elrendeléséről – jelentette be Ursula von der Leyen Brüsszelben.

Az Európai Bizottság elnöke a koronavírus-járvány újabb hullámának összehangolt tagállami kezelését célzó bizottsági megközelítés ismertetésekor elmondta, hogy szerinte EU-s szintű megbeszélésre van szükség a koronavírus elleni kötelező beoltásról és arról, miként ösztönözhető a védőoltás beadása, ugyanis az EU 450 milliós lakosságának egyharmada még mindig beoltatlan.

De azt is mondta, hogy a vonatkozó döntés meghozatala nemzeti hatáskörbe tartozik. (MTI)

Négyen megsérültek, amikor felrobbant egy régi repülőgép-bomba egy hídnál München forgalmas főpályaudvara közelében. A müncheni tűzoltóság szerint az egyik ember súlyosan megsérült.

Évente több mint 2000 tonna élő bombát és lőszert fedeznek fel Németországban több mint 76 évvel a második világháború vége után is. (Reuters)

Egy emberi jogi szervezet jelentése szerint az elmúlt években több mint 600 külföldön letartóztatott tajvani embert deportáltak Kínába.

A 2016 és 2019 közötti médiajelentések alapján a Safeguard Defenders szerint a deportálásokat „Tajvan szuverenitásának aláásására” és „Peking külföldi befolyásának megerősítésére használták”, és azzal vádolták Kínát, hogy „levadászta” ezeket a tajvaniakat.

A magát független nemzetnek tartó Tajvan régóta ragaszkodik ahhoz, hogy a külföldön letartóztatott tajvaniakat vissza kell küldeni a szigetre. Peking viszont Tajvant szakadár tartománynak tekinti, ami Kína része.

A spanyolországi székhelyű csoport szerint a Kínába küldött tajvaniaknak „nincsenek ott gyökereik és családjaik”, és Kínában üldöztetés és súlyos emberi jogi visszaélések veszélye fenyegeti őket.

A Safeguard Defenders szerint több ország megsérti a nemzetközi emberi jogi törvényeket a Pekinggel kötött kiadatási szerződések betartásakor, a legtöbb tajvani embert Spanyolország és Kenya toloncolta ki Kínába. Kenyában 2016-ban a hatóságok megvédték a döntésüket, hogy Kínába küldték kínaiak és tajvaniak egy csoportját (akik közül néhányat felmentettek), mondván, az afrikai ország nem ápol diplomáciai kapcsolatokat Tajvannal.

2017-ben Tajvan többször is megpróbált tárgyalni a kambodzsai hatóságokkal , hogy vonják vissza néhány tajvani Kínának való kiadatását, de nem jártak sikerrel.

Kína a múltban azzal érvelt, hogy a tajvani gyanúsítottakat bizonyos esetekben ki kellene adni Kínának, mivel az áldozataik között szárazföldi kínaiak is voltak.

A jelentés nem közölt információt a Kínának kiadott tajvaniak sorsáról, de a kínai tévében legalább két embernek kellett nyilvánosan bocsánatot kérnie. (BBC)

Egyhangúlag, 9 szavazattal döntött a monetáris tanács a jegybanki alapkamat 2,10 százalékra, az egynapos és egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatának 3,05 százalékra, az egynapos jegybanki betét kamatának 1,15 százalékra emeléséről a novemberi kamatdöntő ülésén – olvasható a Magyar Nemzeti Bank rövidített jegyzőkönyvében.

Eszerint a tanács tagjai egyöntetűen amellett érveltek, hogy az inflációs kilátásokban bekövetkező hosszabb távú, belső fundamentális változásokra reagálva nagyobb mértékű és hosszabb ideig tartó monetáris politikai szigorítás szükséges. E tényezők az alapkamat-emelési ciklus ütemének gyorsítását indokolták.

A tanács a hosszabb távú inflációs kilátások megváltozására az alapkamatemelési ciklus gyorsításával reagál, míg a rövid távú pénz- és árupiaci kockázatok kezelése leghatékonyabb eszközének az egyhetes jegybanki betét kamatát tartja. Ezért egyetértettek abban, hogy az egyhetes betéti eszköz kamatát a jegybanki alapkamat fölé szükséges emelni, és a rövid távú kockázatok fennállásáig az alapkamat felett kell tartani. (MTI)

A Budapest Bike Maffia biciklis szervezet arról számolt be a Facebookon, hogy kaptak egy üzenetet a Hivatal kávézótól, hogy gyűjtöttek nekik és a rászorulókat támogató Heti Betevőnek 140-140 ezer forintot.

„Na de hogy! A kávézó dolgozói találtak lomtalanításnál egy nagy vagon E.T-t . Igen SOK SZÁZ MŰANYAG FRÖCCSÖNTÖTT E.T.-t. :DD”

– írják.

A kávézó dolgozói nem kirakták a pultra meg az asztalokra a figurákat, és azt kérték a vendégektől, hogy adjanak egy-egy E.T.-ért annyit, amennyit akarnak, azt pedig felajánlják jótékony célra.

Mindenkinek nagyon vidám jó reggelt kívánok! A két legfontosabb hírünk:

1. Tél van.
2. Egy éve tudtuk meg, hogy Meseország tényleg mindenkié: egy éve tudtuk meg, hogy azt Alaptörvény megszövegező Fidesz-alapító, Szájer József volt az az EP-képviselő, akit a legdurvább koronavírus-lezárások idején egy férfiakkal teli orgiából az ereszcsatornán menekülve, vérző kézzel, ecstasyval a hátizsákjában talált meg a belga rendőrség.

De nem élhetünk mindig csak a múltnak, hiszen Magyarország előre megy, nem hátra… >>>

4 kiemelt cikkünk:

• A nyugati országok tehetnek az omikron kialakulásáról?
  
• Egy példa, hogy mennyire kuszálódott össze hétfő óta a járványjelentésben szereplő lélegeztetettek száma
  
• Hová tűnt az ellenzék?
• A magyar történelem legbénább kormányzati kampányplakátja

Aki pedig lemaradt volna Sarkadi Zsolt könyvbemutatójáról, az itt tudja visszanézni.

Ez a 444 reggeli, napindító hírlevele, erre és a többi hírlevélre itt lehet feliratkozni.

A hétvégén Nagy István agrárminiszter a Facebook-oldalán lendületből nekiment Bige Lászlónak, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosának. Bige most hosszú közleményben reagált, amikben ilyeneket ír:

• „Az Ön és társai megtévesztő kommunikációjára alapozva kijelenthetem, hogy a termelők, akik nem vették, vagy veszik meg a műtrágyájukat belföldről vagy importból, legkésőbb december elején nagyon rosszul fognak járni. Elsősorban azért, mert lényegesen drágábban fognak hozzájutni. Másodsorban: nem biztos, hogy lesz elegendő. Nyilván ezt Ön nem érti és az elvtársai, akik ezen ügyhöz még hozzászóltak, sem érthetik, mert soha nem dolgoztak olyan helyen, ahol értéket állítanak erő. Arra vannak szakosodva, hogy elköltsék az adófizetők pénzét.”
• „Csak úgy mellékesen, az elmúlt tíz év alatt eljutottunk oda, hogy míg 10 éve 1 euró az 273 forint volt, addig a napokban elérte a 370 fölötti értéket. Magyarul, 27 százalékot veszített a forint az értékéből az Önök 10 éves vezetése alatt.”
  
• „Ön bátorkodott engem megbélyegezni kommunista vörösbárónak. Mielőtt ezt tette, utána kellett volna, hogy nézzen, hogy én nem voltam úttörő, nem voltam KISZ tag, és nem voltam soha egyetlen pártnak tagja, Önnel szemben. És soha egyetlen hatalomnál sem álltam sorba, hogy nyelvemmel tisztogassam a hátsó felét.”
  
• „Ön azt mondja, hogy kiszámolják, mennyivel károsítottam meg a magyar gazdákat. Fentebb már demonstráltam, hogy a valóságban mennyivel gazdagítottuk a magyar termelőket. Arra kérném, hogy kapcsolja fel a villanyt. Megvédik a magyar gazdákat (az egyébként is magas világpiaci áraktól). Arra kérném, hogy nézzen rá a naptárra, mert 2021-et írunk és nem 1950-et.”
  
• „Magyarországnak ilyen... mezőgazdasági minisztere még soha nem volt. Ön politikát akar a világpiaci trendekbe vinni. A világpiaci gáz árat én nem tudom befolyásolni.”

Bige műtrágyás cégcsoportját október végén bírságolta 14,1 milliárd forintra a Gazdasági Versenyhivatal, és hűtlen kezeléssel is megvádolták. Bige bíróságon támadja a gigabüntetést, tagadva a vádakat. Szerinte jól felépített támadássorozat zajlik ellene, „a politikai hatalom törvényesnek látszó módon szeretné ellopni” a cégeit.

Stratégiai szerepet tölt be a hazai élelmiszeripar a magyar gazdaságban, és míg tavaly éves szinten 7 százalékkal, az idei év első kilenc hónapjában 13,5 százalékkal nőtt az ágazat termelési értéke – mondta Nagy István Szerencsen a védjegyhasználati megállapodás aláírásán.

Az agrárminiszter azt mondta, Szerencsen évszázados múltra tekint vissza a cukor- és édesipar. Néhány klasszikus termék a mai napig kapható: például a Szerencsi Retró szelet, a Macskanyelv, az Állat ABC és Vár csokoládék meg a különleges, kézzel készített konyakmeggy.

Ezek a termékek már a Szerencsi Bonbon Kft.-hez kötődnek, ami az 1996-os alapításától kezdve azért dolgozik, hogy a nagy szaktudást, odaadást és tapasztalatot kívánó helyi édességgyártást megmentsék, és ezzel együtt ápolják és öregbítsék a város hírnevét – mondta.

2018 decemberében jelentették be, hogy az édességeknél a Szerencsi védjegy használatát a Nestlé átengedi a Szerencsi Bonbon Kft.-nek, így ismerve el azt a szolgálatot, amit a vállalkozás a szerencsi édességgyártás tradíciójának megőrzése érdekében végez. A miniszter közölte, hogy most újabb döntés született: a nemzetközi cég ugyanis a Szerencsi védjegy használatát és a márkához kötődő „piros masnis cica” ábrás védjegy tulajdonjogát átadja Szerencs városának, a település pedig annak használatát ingyenesen biztosíthatja a Szerencsi Bonbon Kft.-nek.

A családi vállalkozás most három telephelyen 150 főt foglalkoztat, de a Szerencsi csokoládé védjegyének használatával és a hozzáadott érték üzleti eredményeivel, akár további munkahelyeket is teremthet – mondta.

Nagy István arról is beszélt, hogy a magyar élelmiszeriparban kb. 11 ezer termékvédjegy van, emellett több mint 40, minőséget tanúsító védjegy. Ezek kiemelt szereppel bírnak, hiszen a márkanév, a logó, a színhasználat mind azt a célt szolgálják, hogy az adott termékek egyediek, könnyen megkülönböztethetők legyenek és garanciát jelentsenek a minőségre. A Szerencsi ezt már közel 100 éve tudatosan használja termékei megkülönböztetésére, így ha bárki meglátta és a mai napig meglátja a levédett logót, a különböző ábrákat, akkor biztos lehet abban, hogy a megszokott minőséget fogja kapni a pénzéért – mondta Nagy.

A Nestlé Hungária közölte, hogy a Nestlé 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. A cég Magyarországon három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában összesen több mint 2400 embert foglalkoztat.

A Nestlé szerencsi gyárának éves kapacitása meghaladja a 40 ezer tonnát, amivel a gyár a Nestlé meghatározó, 30 exportpiacot ellátó kávé- és kakaóitalpor gyártási központja Kelet-Közép-Európában – írták.

Az elmúlt években a Nestlé 9 milliárd forint értékű fejlesztést hajtott végre a térségben, ennek 76 százalékát a szerencsi üzemre fordította. A 2021 őszén bejelentett büki beruházásával a cég már 185 milliárd forintot meghaladó értékben fektet be, és továbbra is hosszú távú magyarországi jelenléttel tervez.

A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, ezek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának. (MTI)

Nincs bizonyíték arra, hogy a meglévő vakcinák ne nyújtanának védelmet az omikron variáns ellen – közölte az Oxfordi Egyetem, miközben a tudósok az új Covid-19 mutációt vizsgálják.

„Annak ellenére, hogy az elmúlt évben megjelentek új változatok, a vakcinák továbbra is nagyon magas szintű védelmet nyújtanak a súlyos betegségek ellen, és egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy az omikron ettől eltérő lenne” – közölte az egyetem.

A BioNTech és a Pfizer vakcinája valószínűleg erős védelmet nyújt az új omikron variáns által okozott súlyos betegségek ellen – mondta a BioNTech vezérigazgatója a Reutersnek.

Korábban a Moderna vezérigazgatója azt mondta, lehet, hogy a vakcinák kevésbé védenek majd az omikron variánstól, de adatok híján ezt még nem tudjuk biztosan. (Bloomberg, Reuters)

Az elmúlt két hónapban az akkor még ismeretlen tettes Barcson két nyitva felejtett autóból vitt el készpénzt, és több ingatlanba is besurrant, ahonnan többek között készpénzt, élelmiszereket, dohányt, szeszes italokat, illetve különböző műszaki cikkeket lopott el.

A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság Tevékenység-irányítási Központjába hétfő hajnalban érkezett bejelentés arról, hogy az egyik barcsi utcában a tulajdonos megzavart egy betörőt, aki elmenekült. A rendőrök nem sokkal később elfogták a feltételezett elkövetőt. A police.hu a tolvajról azt írja:

„Az egyik ház hűtőjéből még a születésnapi tortát is ellopta, ráadásul elfogásakor is lopott sütemény volt nála.”

A Barcsi Rendőrkapitányságon a 25 éves férfit lopás miatt hallgatták ki, és olyan részletes vallomást tett, hogy még több olyan bűncselekményt is bevallott, amikről a hatóság sem tudott. Ezeknek a felderítése most is folyik. A nyomozók az alsószentmártoni lakost bűnügyi őrizetbe vették és előterjesztést tettek letartóztatásának indítványozására. (police.hu)

Súlyosabban büntetik a jövőben az állatok megmérgezését, szigorúbban lépnek fel a szaporítók ellen, és az állatviadalokon való részvétel is bűncselekménynek számít, miután az Országgyűlés elfogadta a fideszes képviselők által benyújtott, az állatok védelme érdekében szükséges egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosítását.

A jogszabály – amit 168 igen szavazattal, egyhangúlag fogadott el a Parlament – a büntető törvénykönyv mostani szabályozásához képest bővíti a természetkárosítás, az állatkínzás és a tiltott állatviadal szervezésének minősített eseteit.

A jövőben szigorúbban lehet fellépni többek között a különös visszaesőkkel, a haszonszerzési céllal működtetett szaporítótelepekkel és azokkal szemben, akiket korábban már az állatok tartásával összefüggő tevékenységtől eltiltottak.

Ezentúl már a méreg vagy csalétek kihelyezésének előkészülete is büntetendő.

Bővült az állatkínzás minősített eseteinek köre a nagy nyilvánosság előtti elkövetéssel, az állattartástól való eltiltás alatti állatkínzással és állatkínzás elkövetésével tiltott állatviadal szervezését vagy állatkínzást követő két éven belül.

Magasabb büntetési tétel, egytől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki a méreg alkalmazásával vagy az élet kioltására alkalmas csalétek kihelyezésével több állat pusztulását okozó, illetve a különös visszaesőként történő állatkínzás elkövetéskor.

Az állatkínzás minősített esete lett a szaporítás, amit szintén egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnek.

Az állatviadalok szervezői mellett mostantól a résztvevőket is büntetik, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel.

Állat esetében az elkobzás végrehajtásának általános lépéseit (különösen a megsemmisítést) nem kell elvégezni.

A törvény legtöbb rendelkezése január 1-én lép hatályba. (MTI)

„Hát ez tényleg… A világon nincs ilyen!” (Hajdú B. István)

Ki hitte volna, amikor öt éve brüsszelezős, majd sorosozós és migránsozós kormányzati hirdetésekkel plakátolták tele az országot, hogy egyszer eljön ez a pillanat is? Jó ideje láthatók a jelei annak, hogy Arthur J. Finkelstein 2017-es halálával valami nagyon fontos alkotóelemet veszített el a kormánypárti kommunikáció. Elég csak megnézni, hogy két éve milyen semmitmondó stockfotókkal hirdették a magukat komolynak képzelő fideszes lapokat:

Amióta pedig nyáron emojikkal plakátolták tele az országot, nem lennénk annyira meglepve, ha hamarosan már nem is lenne emberi szöveg, csak rajzolt csontok a hirdetőoszlopokon, amikből esetleg kutyaugatás szólna. De ott még nem tartunk.

Hanem éppen ott, hogy „Kormány Információ” felirattal ezt üzeni a népnek az ország legnagyobb hirdetője, a magyar állam:

„Magyarország előre megy! Nem hátra.”

Magasabbról, erősebben, büdösebbet

Nem ismerem a magyar történelem összes kormányzati plakátját, és szinte biztos, hogy a Horthy-korszakban és a szocializmusban voltak ennél durvábbak, de bénább, ostobább plakát valószínűleg akkor sem, demokratikus korban pedig biztosan nem.

Hiszen mit állít ez a plakát? Hogy Magyarország előre megy! (Üvöltve Európába.) Szó szerint természetesen semmi értelme a mondatnak, hiszen az ország nem megy sehová. Átvitt értelemben viszont az üzenet az országot egy géphez hasonlító „Magyarország működik” szlogen továbbgondolása. A gép forog, az alkotó megyen…

A magát folyton konzervatívnak nevező kormány – aminek a képviselői épp azon méltatlankodnak, hogy az ellenzékiek nem tisztelik az adventet – ennél balosabb, progresszívebb jelszót ki sem találhatott volna. Jó, hogy nem „Gyorsabban, magasabbra, erősebben!”, „A végtelenbe és tovább!” vagy „Húzzatok már a picsába ezzel. Gyerünk előre!” az új szöveg.

Az állampolgárok ebből már tényleg semmilyen információt nem tudnak kinyerni, esetleg valami olyasmit leszámítva, hogy: „Nem néz jobbra-balra, előre megy, nem pofázik!”, de erre talán nem kell külön emlékeztetni senkit.

Ment a hűtlen kezelés nehéz fejjel

Ez első látásra még csak nem is olyan pofátlan húzás, mint az, hogy kormányzati tájékoztatásnak álcázva, mindent magasról leszarva uszítanak a legnagyobb ellenzéki párt vezetője ellen, de azért itt is felmerül a hűtlen kezelés gyanúja. (Emlékeztetőül: 2006-ban az MSZP is azzal kampányolt, hogy „ne forduljunk vissza”, csakhogy az választási kampány volt, és az MSZP finanszírozta, nem pedig a központi költségvetésből ment. Egy párt pedig akár azzal is kampányolhat, hogy „Megcsináltuk”, sőt azzal is, hogy „IGEN”, de azt az állam legalább nem nevezi pártoktól független tájékoztató plakátnak.)

A kampányhoz kapcsolódó videóból persze még világosabban kiderül, hogy ez megint a fideszes mitológiában az egyszemélyes ellenzéknek számító Gyurcsány Ferenc ellen készült, és egészen látványosan fideszes kampányvideó:

A Nemzeti Nyomozó Iroda korábban elutasította Hadházy Ákos feljelentését, szerintük a kormány gyurcsányozós plakátjain „egyszerűen megfogalmazott kérdések szerepelnek, a nyilvánosság véleményének felmérése céljából”.

Természetesen nem kell félteni Rogán Antalékat, a gazdasági világválság közepén is biztosan telik majd ennél karakteresebb kampányra rasszista őrjöngéssel és habzó szájú buzizással.

Szlovéniában végleg felfüggeszthetik a Johnson & Johnson leányvállalata, a Janssen koronavírus elleni, egy adagból álló oltásának alkalmazását, miután kiderült, hogy összefüggés van egy haláleset és a vakcina használata között – jelentette be Janez Poklukar egészségügyi miniszter. Azt mondta, a vakcinát a jövőben csak „kifejezett kérésre” adják be.

Poklukar a sajtótájékoztatóján azt mondta: a haláleset kivizsgálására külön szakmai bizottságot hoztak létre, ami mostanra igazolta, hogy összefüggés volt szeptemberben egy 20 éves nő halála és az említett vakcina alkalmazása között.

Zoran Simonovic, a bizottság koordinátora azt mondta: az öttagú testületnek egy neurológus, egy virológus, egy belgyógyász, egy gyógyszerész és egy járványügyi szakember is a tagja volt.

Megállapították, hogy a fiatal nőnél a vakcina belső vérzéshez vezető immuntrombocitopéniát váltott ki, ami a véralvadást elősegítő vérlemezkék, a trombociták számának veszélyes mértékű csökkenését jelenti, ami miatt a vér nem tud megalvadni. A halál oka trombotikus stroke, azaz agyvérzés volt – mondta. „A 20 éves nőnek korábban nem volt olyan betegsége, ami befolyásolhatta volna a tünetek megjelenését az oltás után” – mondta a szakember.

Szlovéniában a terhes nők kivételével minden felnőttnek elérhető volt a Janssen-vakcina, és eddig 120 000 embert oltottak be vele.

A fiatal nő esete a második az országban, amiben összefüggésbe hozható a vérrögképződés a vakcina felvételével. Egy másik fiatal nőnél is súlyos mellékhatások alakultak ki az oltás után, de időben kapott orvosi ellátást, így felépült.

Eközben második hete lassul a járvány terjedése Szlovéniában. Mára 2482 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak, és a fertőzés 16 beteget ölt meg. Kórházban 1128 beteget ápolnak, közülük 280-an vannak intenzív osztályon. A valamivel több mint 2 millió lakosú országban eddig 1 230 177-en kaptak védőoltást, közülük 1 148 063-an már a második adagot is felvették. (MTI)

Aljakszandr Lukasenka a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek azt mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnök meghívására a Krímbe készül hivatalos látogatásra, ami egyet jelent majd az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt félsziget feletti orosz fennhatóság elismerésével, az ENSZ-tagállamok túlnyomó többségével szemben.

Lukasenka újságíróknak azt mondta:

„Ha már én, az elnök oda (a Krímbe) érkezem, az orosz elnökkel együtt, akkor hallgasson ide, ez mi más lenne, mint elismerés. Ez le van vajazva, ahogyan Oroszországban mondják.”

Szerinte közte és Putyin között nem kérdés, hogy ő a Krímet orosz területnek tekinti. Pedig Lukasenka 2017-ben még olyanokat mondott, hogy Ukrajnának egységesnek kell maradnia. (MTI)

A Parlament nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke, Stummer János azt írja:

„A tegnap nyilvánosságra került LIBE-jelentés alapján Varga Judit hazudott a szeptemberben hazánkba látogató EP-delegációnak, amikor azt állította, hogy »Magyarországon ellenzéki vezetéssel parlamenti vizsgálat folyik a Pegazus-ügyben«.”

Stummer azt írja, ez nem igaz, „Varga Judit félrevezette a delegációt, hiszen épp a Fidesz képviselői szabotálták már el két alkalommal is a vizsgálóbizottság felállítását”, ezért a jobbikos képviselő levélben fordult az EP elnökéhez, hogy a valós helyzetről tájékoztassa.

A Magyar Jeti videója a Pegasus-ügyről:

Varga Judit hétfőn arról posztolt, hogy a LIBE-bizottság őszi magyarországi látogatásáról készült jelentés „ismét negatív színben próbálja feltüntetni hazánkat”.

A nagy beruházásért felelős állami cég, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN) gyorsított eljárásban, december 17-ig várja a jelentkezéseket arra a Fertőrákosra álmodott kisebb-nagyobb épületekre kiírt tenderre – írja az Átlátszó.

A kiírás szerint azért kell sietni, mert ha szünetelne az építkezés a Natura 2000-es területen, azt „az állatvilág valamely eleme azonnal elfoglalja”.

A kormány a környezetvédők, az EU és az UNESCO tiltakozása ellenére tavaly elkezdte a beruházást: 34 ezer m2-t építenek be, lesz szálloda, vitorlásklub, sportközpont, ökocentrum, bungalók, motelek és egyebek. Az SFTFN látványtervei:

A Fertő tónál 30 milliárdból készülő gigaberuházásról videót is készítettünk:

Interjút adott a Szabad Európának Fluor, aki arra a kérdésre, hogy mit csináltak jól Orbán Viktorék 2010 óta, azt válaszolta:

„Nekem ezt egy kicsit nehéz megítélni, de biztos, hogy egy csomó mindent jól csináltak. Például nagyon szépen kettéosztották az országot és rengeteg karácsonyi vacsorát elrontottak. Ha valamit nagyon jól csináltak az abszolút az, hogyan legyenek hatással az emberekre, hogyan bontsanak le mindent módszeresen, szépen, fokozatosan, folyamatosan. Az orwelli kézikönyv ki lett olvasva. Két éve olvastam újra Orwelltől a 84-et és ledöbbentem, hogy: várjál már, itt egy az egyben passzol minden.”

Szerinte az a Fidesz titka, hogy „van egy karizmatikus vezetője, aki után lehet menni”. „Szerintem egy nép, amelyik egészen sokáig infantilizálva volt, és nem nagyon adatott meg a lehetősége, hogy felnőjön és döntsön a saját életéről, egy kicsit hozzászokott az apa szerephez. Hozzászokott ahhoz, hogy van egy apu, aki majd elintézi, aki majd megoldja helyette, még ha néha szigorú is, vagy nem éppen igazságos, de majd ő eldönti helyette, mi, hogyan lesz; irányt mutat és nem kell gondolkodni” – mondta.

Az ellenzéknek elhiszi, hogy ha hatalomra kerül, „talán újra nyugat felé megyünk”. „Mert most, amit hallok, elég lesújtó volt és fájdalmas. Például azt, hogy ha kell, akkor európaivá, liberálissá és érzékennyé vernek minket? Ez hangzott el. Ezek mióta szitokszavak? Európaivá vernek? Ez nekem már egy olyan mélység, egy olyan durva mondat, ami az ’50-es éveket idézi. Hanyatló nyugat, rothadó Bécs, fertő…” – mondta Fluor, aki nem érti, „hogy ha ennyire gáz a kormánynak a nyugat”, akkor miért nem Kazahsztánba vagy Oroszországba mennek nyaralni.

Fluornak emlékeztetett Orbán egyik beszédére is:

„A másik mondat, ami nekem iszonyatosan mélyre ment és lesújtó volt Orbántól, hogy azt mondta: mi vagyunk a küllőbe rakott bot és mi vagyunk a tüske a köröm alatt. Tényleg erre vagyunk büszkék az Európai Unió tagállamai közül, hogy másokkal kicseszünk? Juhé, mi vagyunk a telefosott fal a benzinkúti vécében, mi vagyunk a szar a palacsintában.”

A tihanyi bencés monostort alapító I. András királyhoz és a szűkebb családjához tartozhatnak azok a csontok, amik szénizotópos vizsgálatának első lépéséről sajtótájékoztatón számoltak be a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kutatói.

A szénatomos kormeghatározásra irányuló vizsgálatok eredményei azt bizonyítják, hogy az előkerült embertani anyag egy része biztosan a kripta használatának legelső, 11. századi időszakához köthető – ismertette a radiokarbon-vizsgálat eredményeit Mende Balázs Gusztáv paleoantroplógus.

Az 1060-as temetés óta a bencések őrzik a királysírt

Balogh Balázs, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója felidézte, hogy a tényleges régészeti feltárás, a hitelesítő ásatás és a műemléki falkutatás április 30-án indult a Királykriptában. A régészeti hitelesítő feltárás után a szakemberek több nemzetközileg elismert laboratóriummal együttműködve vizsgálták a tihanyi apátság királykriptájában feltárt emberi csontmaradványokat.

A Szovák Kornél professzor vezetésével, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) finanszírozásával indított projektben többek között az ELTE, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Laczkó Dezső Múzeum munkatársai vettek részt. Balogh Balázs beszámolt arról is, hogy a BTK koordinálásával elkezdett vizsgálatok folytatódhatnak, mivel az ELKH további pénzügyi támogatásáról biztosította a projektet.

Mihályi Jeromos atya, a Tihanyi Bencés Apátság perjele köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy I. Andrást 1060-ban temették el a tihanyi monostorban, és azóta a bencés közösség feladata, hogy őrzője legyen a királysírnak és imádkozzon a király és a családja lelki üdvéért.

2019-ben kezdődött el az apátság komplex felújítása, ekkor fogalmazódott meg az altemplom felújítása. Ennek egyik első mozzanata volt a régészeti feltárás.

I. András feleségét is Tihanyban temethették el

Szovák Kornél, a projekt vezetője összefoglalójában elmondta: eredeti célkitűzésük az volt, hogy a számos alkalommal bolygatott területet régészetileg hitelesítsék és dokumentálják. Középkori dokumentumok igazolják, hogy I. Andrást és a fiát is a tihanyi bencés monostorban temették el. „Azt reméltük, hogy a dokumentumok és a régészeti ismeretek összhangban állnak majd egymással” – magyarázta. Nagy a valószínűsége annak, hogy I. András király feleségét, Anasztáziát is Tihanyban temették el – mondta.

Takács Ágoston ásatásvezető régész felidézte, hogy a kripta területén utoljára 1953-ban folytak kiterjedt régészeti munkák, ezek dokumentációja alapján is várható volt, hogy érintetlen maradványok nem fognak előkerülni a helyszínen.

A május-június folyamán zajlott hitelesítő ásatásokkal tisztázódott, hogy a királykripta korai temetkezési fázisában négy sírt alakítottak ki. A legkorábbi, 11. századi fázis után a középkorban már nem temettek ide további személyeket.

Az újkorból, azon belül is a 18. század eleji bencés visszatelepülés idejéből vannak egyértelmű bizonyítékok újabb temetkezésekről.

A négy 11. századi sír közül három szabályos rendben, a három hajó azonos részén, míg a negyedik – a mérete alapján feltehetően egy gyereké – az északi hajó nyugati végén, a többi sírtól nem messze található.

Méltatlanul rossz körülmények

A feltárás során az 1953-ban kialakított sírhely betonszarkofágjából három rossz állapotú faládát emeltek ki. Ezek a ládák a kripta korábbi átalakításai során előkerült, méltatlanul rossz körülmények között őrzött emberi maradványokat tartalmaztak.

Már az elsődleges antropológiai vizsgálat jelentős eltérést mutatott a 2., illetve az 1. és a 3. számú faláda tartalma között a csontok számát, állagát és megtartási állapotát illetően.

A 2. számú faládából előkerült rossz állapotú, hiányos és töredékes csontokból néhány felnőtt maradványaira lehetett következtetni. Nagy valószínűséggel szintén a 2. számú ládának a maradványai között lehettek azok a csontok, amiket már az 1890-es évek végén zajlott átalakítások előtt is külön tartottak nyilván.

A csontok egy része biztosan 11. századi

A csontanyagon Mende Balázs Gusztáv, a BTK Archeogenomikai Intézetének tudományos főmunkatársa végzett antropológiai felmérést, ezután jött a csontmaradványok szénatomos kormeghatározása.

A vizsgálatokat először a debreceni ATOMKI laboratóriumában végezték el, majd az itteni mérési eredmények alapján két másik laboratóriumban (Poznan és Mannheim) is megismételték azokat.

A laboratóriumi vizsgálatok összesített adatai alapján az előkerült embertani anyag egy része biztosan a kripta használatának legelső, 11. századi időszakát reprezentálja – közölte Mende Balázs Gusztáv.

A vizsgálati eredmények azt is megerősítették, hogy a korai használati fázis után a kriptát temetkezési célra nem használták, a többi csontmaradvány már a 15. század végétől keltezhető, míg az előkerült csontok nagyobb része 17-19. századi radiokarbon-adatokat mutatott.

Az okleves források, a történeti kutatás eddigi eredményei, az apátság történeti hagyománya és az újonnan elvégzett régészeti feltárás eredményei alapján elmondható, hogy a 11. századra keltezhető csontmaradványok I. András király és szűkebb családja földi maradványaihoz tartozhatnak – összegezte a vizsgálat eredményeit a kutató. A a 11. századra keltezett csontmaradványok genetikai vizsgálata jelenleg is folyamatban van a BTK Archeogenomikai Intézetében. (MTI)

Szájer József egy év után sem mondott le a kuratóriumi tagságáról a Schmidt Mária által vezetett Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kuratóriumában, vagy ha mégis, hát Schmidt nem intézkedett, hogy a lemondást jogszerűen bejelentse, és nem látszik, hogy mással pótolták volna a megbukott fideszes európai parlamenti képviselőt – írta meg a Magyar Narancs civil szervezetek nyilvántartása alapján.

Szerdán lesz egy éve, hogy a homofóbiát és rasszizmust szító Fidesz alapítóját, az Alaptörvény szövegezőjét egy meztelen férfiakkal teli orgiából az ereszcsatornán menekülve, vérző kézzel, ecstasyval a hátizsákjában találta meg a belga rendőrség. Szájer már a botrány kipattanása előtt gyorsan lemondott az EP-tisztségeiről, majd kilépett a Fideszből, azután a soproni díszpolgári címétől vált meg, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanári címét is elengedte.

Az alapítvány önálló képviseleti jogával felruházott Schmidt Mária nem reagált a lap megkeresésére, de tagcserének nyoma sincs az alapítvány nyilvántartásában, sőt folyamatban lévő eljárás sincs bejegyezve. Pedig a Terror Háza főigazgatója a közalapítvány 2020-as beszámolójában közölte, hogy kötelessége tájékoztatni a kuratórium tagjait: „egyik tagunk, Szájer József volt Európa Parlamenti képviselő ez év decemberében azonnali hatállyal lemondott tagságáról”.

Szájer egyébként a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Alapítvány (NGYSZA) kuratóriumából is csak nagy sokára távozott: a lemondási folyamat fél évig tartott, végül a Magyar Narancs cikksorozata után intézkedett a két alapító (Orbán Viktor és Kövér László) Szájer leváltásáról.

A törvény az alapítványoknál 60 napot enged a változásbejegyzés bejelentéséhez, tehát ha Szájer december 4-én lemondott (amiről nincs elérhető irat), kb. 300 napos késében vannak Schmidték, és a határidő túllépése miatt a bíróság az alapítókat 10 és 900 ezer forint közötti bírsággal sújthatja. (Magyar Narancs)

A „Most, hogy a NER a nevére vette az Indexet, hallgassuk meg újra, a kormánymédia szerint kinek nem állt érdekében szétverni a lapot” című cikkünkben azt a valós tényt, hogy az Indamedia Network Zrt. – gyakorolva opciós jogát – megszerezte az Index.hu Zrt. részvényeit a Magyar Fejlődésért Alapítványtól, abban a hamis színben tüntettük fel, hogy Bodolai László átengedte a kiadó részvényeit az Indamedia csoportnak. A valóság azonban az, hogy Bodolai László az opciós jog érvényesítésében nem működött közre.

Jó reggelt! Szakadó eső és hó várható a hétvégén.

Ez pedig 4 kiemelt cikkünk jelenleg:

• Lakosságarányosan négyszer annyian halnak meg covidban Magyarországon, mint az Európai Unióban
  
• Nyíltan kimondták: mégis szállodákat építenek a Badacsonyörsnél letarolt területre
• Karácsonyék 12 milliárdos büntetés róttak ki a kormányra bliccelés miatt, amit be fognak mondani a BKK járatain
  
• Az ügyészség szerint Kósa nem mondott igazat Pegasus-ügyben – de mit jelent ez valójában?

A reggeli napindítóra és a többi 444-es hírlevélre itt lehet feliratkozni.

A békéscsabai Lencsési úton szerda késő este összeveszett egymással egy pár. A gyanú szerint a férfi késsel a nyakán és a mellkasán megsebesítette menyasszonyát, a nő könnyű sérülést szenvedett. A történtek után a 33 éves férfi elmenekült, de a rendőrök másnap délelőtt a Szabolcs utcai úgynevezett repülőhíd közelében, egy fás, bokros területen elfogták. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Vizsgálati Osztálya az ügyben emberölés kísérlete miatt indított büntetőeljárást. A holland állampolgárságú férfit a rendőrök őrizetbe vették. (police.hu)

Orosz hírügynökségek szerint 46 bányász és 6 bányamentő halt meg, miután robbanás történt és tűz ütött ki a nyugat-szibériai Kemerovo megye Belov városának közelében lévő Lisztvjazsnaja szénbányájában.

A rendkívüli helyzetek minisztériuma szerint a bányában a baleset idején tartózkodó 285 ember közül 239-et kimentettek. 49 bányász megsérült, közülük 38-an kórházba kerültek, négyük állapota súlyos.

Dmitrij Gyemesin főügyészhelyettes szerint a tragédiát szikra által okozott metánrobbanás és az attól keletkezett dinamikus lökés, továbbá az okozta, hogy a szellőzőakna füsttel telítődött.

A baleset ügyében büntetőeljárás indult a munkavédelmi követelmények gondatlanságból halált okozó megsértése címén, amiért hét évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy őrizetbe vették a bánya igazgatóját és helyettesét meg a fejtési szakasz művezetőjét.

A Kuznyecki-medencében péntektől 3 napos gyászt rendeltek el. Vlagyimir Putyin elnök részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak. A bánya fejenként 2 millió rubel (jelenlegi árfolyamon kb. 13 millió forint) fájdalomdíjat fizet ki az életüket vesztett bányászok családjának.

Jegor Krasznov főügyész elrendelte a bányabiztonság felülvizsgálatát a régióban. A TASZSZ orosz hírügynökség szerint a regionális műszaki felügyelet a Lisztvjazsnaja idei ellenőrzésén 139 szabálysértést állapított meg a bánya működésének ellenőrzésekor.

Az 1954-ben üzembe helyezett bányában 2004. október 28-án bekövetkezett metánrobbanásban 13 ember halt meg.

A mostani volt az elmúlt öt év legsúlyosabb orosz bányakatasztrófája. 2016 februárjában a Komi Köztársaság Szevernaja szénbányájában bekövetkezett robbanások 36 ember életét követelték. (MTI)

612 irakit szállítanak vissza Irakba a fehérorosz fővárosból, Minszkből az Iraqi Airways légitársaság két járatán – közölte Irak moszkvai nagykövetsége a TASZSZ orosz hírügynökséggel.

A minszki repülőtér sajtószolgálata korábban közölte: csütörtökön és pénteken a Fehéroroszországon keresztül az Európai Unió területére bejutni próbálókat szállítanak vissza az Iraqi Airways légitársaság két járatán.

Az orosz hírügynökség szerint az elmúlt egy héten több mint 500 ember hagyta el Fehéroroszországot. Aljakszej Bjahun, a fehérorosz belügyminisztérium állampolgársági és bevándorlási ügyekkel foglalkozó osztályának vezetője szerint a naponta, csoportokban hagyják el az országot.

Fehéroroszországban a lengyel, a litván és a lett határnál emberek ezrei követelik, hogy beléphessenek az EU-ba, amit a lengyel és a balti hatóságok megakadályoznak. Az EU szerint a fehérorosz vezetés az ellene hozott szankciókra válaszul szánt szándékkal idézett elő konfliktust a határon, és ezrével szállította a migránsokat a Közel-Keletről Fehéroroszországba, hogy nyomást gyakoroljon az unióra. Válaszul az EU tovább bővítette a minszki vezetés elleni szankciókat. A fehérorosz kormány tagadja, hogy köze lenne a kialakult helyzethez. (MTI)

Egy lengyel barlangban találták meg Európa és Ázsia legősibb, több mint 40 ezer éves olyan ékszerét, amit emberi kéz munkált meg.

A 4,5 cm hosszú és 1,5 cm széles, mamutagyarból készült, ovális függőn két nagyobb, valószínűleg felfüggesztésre szolgáló lyuk látható, ezen kívül több mint 50 apró, pontszerű lyuk aszimmetrikus hurokvonalban.

„Ez egy csodálatos ősi kézimunka a Homo sapienstől, egy bámulatos ékszer” – mondta Sarah Talamo, aki a dél-lengyelországi Stajnia barlangból származó lelet kutatását vezette a Bolognai Egyetemen.

A kutatók egy új radiokarbonos vizsgálati módszerrel állapították meg, hogy a függő 41 500 éves, így a legrégibb egész Eurázsiában, 2000 évvel korábbi a hasonló franciaországi és németországi leleteknél, pontszerű fúrt lyukakkal díszített tárgyaknál.

A Scientific Reports tudományos folyóiratban publikált kutatás szerint a lelet rávilágít arra is, hogy a mai Lengyelország területe a művészi innováció egy fontos térsége volt Európában, ahol a modern emberek újfajta dekorálásokat találtak fel személyi vagy kulturális identitásuk jelzésére.

A kutatók szerint nem tudni, hogy a mamutcsonton látható rajz mit ábrázol. Egy hasonló motívum, amit a franciaországi Blanchard-ban egy kb. 30 ezer éves vésett csonton találtak, a feltételezések szerint az elejtett vadállatok megszámlálására vagy a Hold járásának jelzésére szolgálhatott.

A Stajnia-barlangban folytatott ásatások kiderítették azt is, hogy a modern ember a korábban véltnél 10 ezer évvel hamarabb megjelent Lengyelországban. „Eddig úgy tudtuk, hogy a mamutcsontékszer keletkezésének idején még nem élt modern ember azon a területen” – mondta Sarah Talamo. (MTI)

Az Interpol nemzetközi rendőri szervezet az Egyesült Arab Emírségek egyik tisztségviselőjét választotta meg elnökének az Isztambulban tartott éves közgyűlésén.

Ahmed Nászer al-Raiszi vezérőrnagyot, az Egyesült Arab Emírségek belügyminisztériumának főfelügyelőjét a szavazatok 68,9 százalékával választották meg. A megbízatása 4 éves ciklusra szól, közben a hazájában változatlanul megtartja a beosztását.

Az előző, kínai elnök eltűnt

Az elnökválasztást nagy figyelem kísérte, mert a testület eddigi első kínai vezetője, Meng Hung-vej 2018-ban, négyéves mandátuma közepén eltűnt, amikor visszautazott Kínába. Később kiderült, hogy vesztegetés és más állítólagos bűncselekmények vádjával őrizetbe vették. Peking nem kommentálta az ügyet, és az elmúlt két évben a dél-koreai Kim dzsongjang, az Interpol addigi alelnöke vezette az ügynökséget.

Kínzás, emberrablás

Az AFP francia hírügynökség a tudósításában felidézte, hogy Ahmed Nászer al-Raiszi jelölése, akinek országa az Interpol költségvetésének második legnagyobb befizetője, felháborodást keltett kormányzati szervezetek és európai választott képviselők körében.

Raiszit ugyanis az AP amerikai hírügynökség jelentése szerint összefüggésbe hozták politikai foglyok kínzásával a hazájában. A vádak szerint nem vizsgálta ki a biztonsági erők kínzásairól szóló hiteles panaszokat. Az áldozatok között említik Ahmed Manszúr emírségekbeli ellenzékit és Michael Hedges brit akadémikust, akit 2018-ban kémkedéssel vádoltak és életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek. Hedges később kegyelmet kapott, de Manszúr változatlanul börtönben van.

Három európai parlamenti képviselő, köztük Marie Arena, az Európai Parlament emberi jogi albizottságának elnöke az ügyben levelet is írt Ursula Von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Azt írták: „Mély meggyőződésünk, hogy Raiszi tábornok megválasztása (…) súlyosan befolyásolná a szervezet képességét arra, hogy a küldetését hatékonyan ellássa.”

Raiszi jelölésével és az Interpol választási folyamatával kapcsolatos kérdésekre válaszolva Jürgen Stock, az Interpol főtitkára azt mondta, a szervezet nem avatkozik be a politikába. „Nekünk távol kell ettől maradnunk” – nyilatkozta Stock.

Az Egyesült Arab Emírségek minisztériumi szóvivője szerint a Raiszi ellen felhozott vádakkal benyújtott minden jogi panasz alaptalan és elutasították.

Fizetés nincs, csak presztízs

Bár az elnöki tisztséggel nem jár fizetés és az Interpol napi működésének felügyelete, az elnök magas rangú személyiség, aki az Interpol közgyűlésének és végrehajtó bizottságának ülésein elnököl.

A megválasztása után Raiszi közleményben tett ígéretet az Interpol technológiai modernizálására, a nők szerepének erősítésére és a klímaváltozással vagy a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos új kihívásokkal történő szembenézésre.

Az Interpol azt is közölte, hogy az amerikai kontinens alelnöki posztjára a brazil Valdecy Urquizát, míg az afrikai alelnöki posztra a nigériai Garba Baba Umart választották.

(Fun fact: 1938 és 1945 között a náci Németország adta az Interpol elnökeit.) (via BBC, MTI)

Mesterházy Attila MSZP-s parlamenti képviselő írásbeli kérdést tett fel arról, hogy miért hívták haza egy év után Gálosfai Mihályt a nagyköveti posztjáról. A Szijjártó Péternek címzett kérdések így szóltak:

„A Magyar Közlönyben megjelent Gálosfai Mihály felmentéséről szóló rendelet, amely két okból meglepő. Egyrészt egy év után hazarendelték, másrészt nem ismerték el az általános szokások szerint az »érdemeit«. Azaz, munkája érdemtelen volt a kormány szerint. A korábbi nagyköveti botrányok fényében Kaleta-ügy, Bús-ügy az ilyen döntések nyilvános magyarázatra szorulnak, ezért kérdezem Miniszter Urat, hogy:
Miért hívták haza egy év után Gálosfai Mihályt a nagyköveti posztjáról?
Miért nem ismerték el a volt kazah nagykövet érdemeit a felmentésekor?”

Szijjártó helyett Magyar Levente parlamenti államtitkár válaszolt, ennyit:

„Gálosfai Mihály kormányzati szolgálati jogviszonyának megszüntetése folyamatban van, nur-szultáni külszolgálata 2021. október 11-én véget ért.”

Tessék, még hogy a magyar kormánnyal nem lehet párbeszédet folytatni, csak kérdezni kell!

Az új német politikai irányvonal szemben áll nemcsak a magyar kormány politikájával, hanem a közép-európai társadalmak meggyőződésével, mindazzal, amit értékről, családról, integrációról és migrációról gondolnak – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Gulyás Gergely a Polgári Magyarországért Alapítvány Németország választott című konferenciáján azt mondta: az új német kormányprogram nem európai, hanem kifejezetten nyugat-európai program, és „rendkívül távol áll attól, amit Európa középső felén a világról és a társadalmakról gondolunk”.

Szerinte az új német kormány egyértelműen Európai Egyesült Államokat akar, igaz, legalább nyíltan teszi ezt, és „nem lopakodó hatáskörbővítéssel” képzeli el az európai intézmények hatalmának kiterjesztését és a tagállami hatáskörök gyengítését.

Németország olyan változtatásokat szorgalmaz, amiket csak és kizárólag a tagállami szerződések módosításával lehet elérni, és nem Magyarország az egyetlen ország, amelyik egy ilyen szerződésmódosításhoz (amíg jobboldali, kereszténydemokrata, polgári kormánya van) biztosan nem járul hozzá – mondta Gulyás. (MTI)

Csehországban éjféltől 30 napos szükségállapotot hirdetett ki a kormány – jelentette be Andrej Babiš miniszterelnök a kormányülés szünetében.

A kormányfő a szükségállapot kihirdetését egyrészt a kórházakban kezelt koronavírusos betegek egyre növekvő számával indokolta. „A betegek növekvő száma egyre nagyobb problémát okoz a kórházakban” – mondta Babiš. Másfelől a kormány rendkívüli ülésén új óvintézkedésekről is dönt, amiket szükségállapot nélkül nem lehetne bevezetni – mondta Babiš.

Cseh médiajelentések szerint a helyzet leginkább a morvaországi régiókban súlyos. Csütörtökön egy brünni kórházból például 19 beteget vittek Prágába, mert Brünnben már nincs nekik hely. (MTI)

Az ukrán rendvédelmi szervek lelepleztek az ország déli részén lévő Herszon megyében egy több mint 20 ezer hamis fiókkal rendelkező botfarmot, amit az orosz titkosszolgálatok megrendelésére építettek ki – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).

A közlemény szerint a kiberbűnözők speciális információs műveleteket hajtottak végre annak érdekében, hogy zavart keltsenek Ukrajna társadalmi-politikai életében. „Felforgató tevékenység céljából több mint 20 ezer hamis fiókot hoztak létre a közösségi hálózatokon, fórumokon és népszerű üzenetküldő portálokon. Névtelen profilokon keresztül dezinformációkat terjesztettek az ország belső helyzetéről. Az elkövetők ezenfelül a régióban lévő infrastrukturális létesítmények elleni bombariadókról küldtek szét hamis üzeneteket” – közölte az SZBU.

A nyomozás során kiderült, hogy több helyi lakos is részt vett a botfarm működtetésében. A szükséges berendezéseket a lakóhelyükön telepítették, és speciális telekommunikációs eszközöket használtak a fiókjaik álcázására. Az orosz főnökeiktől Ukrajnában betiltott oroszországi fizetési rendszereken keresztül kapták meg a pénzt munkájukért.

A házkutatásokon a rendfenntartók több mint 3000 SIM-kártyát és illegális cselekményekre utaló jeleket tartalmazó számítógépes berendezést találtak.

A büntetőeljárás keretében a megfelelő igazságügyi szakértői vizsgálatok, a kihallgatások és a bűncselekmény elkövetésében érintett valamennyi személy büntetőjogi felelősségre vonását célzó egyéb nyomozati cselekmények jelenleg még folyamatban vannak – közölte a biztonsági szolgálat. (MTI)

Elpusztult Mr. Goxx, a kriptovaluták kereskedésével híressé vált hörcsög, ami a kereskedés júniusi kezdete óta olyan erős teljesítményt nyújtott, hogy közel kétszer jobb teljesítménnyel lenyomta az amerikai tőzsdéken jegyzett 500 legnagyobb vállalat teljesítményét követő S&P 500 részvényindexet. Mr. Goxx utolsó üzlete több mint 3000 tron token eladása volt november 20-án.

„Mr. Goxx örömet szerzett az embereknek szerte a világon, és arra emlékeztetett bennünket, hogy ne vegyük túl komolyan az életet” – közölte Mr. Goxx névtelen gazdája, aki szerint Mr. Goxx nem mutatott súlyos betegségre utaló jeleket, hétfő reggel békésen elaludt.

Mr. Goxx a különböző kriptovaluták kereskedelmét a hörcsögirodájából folytatta, a kereskedést (vételt és eladást) egy kerékkel, egy alagúttal és különféle érzékelők meg kamerák segítségével folytatta, nyilván teljesen tudatlanul. Mr. Goxx sikere lehetővé tette a gazdájának, hogy több mint 12 ezer dollárt gyűjtsön össze Goxx Capital témájú NFT-k eladásából.

Egyelőre nincs napirenden, hogy más állat átveheti-e a tőzsdecápahörcsög üzleti birodalmát. (Business Insider)

A sorsolás eredményeképpen az orosz kihívó, Jan Nyepomnyascsij kezdhet a világos bábokkal a címvédő norvég Magnus Carlsen elleni sakkvilágbajnoki döntőben, ami pénteken kezdődik Dubajban.

A nyitány előtt a címét 2013-ban megszerző és azóta rendre megvédő Carlsen arról beszélt, hogy kevésbé izgul most, mint a korábbi címmérkőzései előtt.

„Talán most, az ötödik döntőmön bizonyos mértékig könnyebb a dolgom” – mondta a 30 éves, a nemzetközi szövetségnél (FIDE) a világranglista élén álló norvég nagymester, aki a sakkozás 16. világbajnoka. „Jobban fel tudtam készülni, kevésbé vagyok ideges, mint először, és van némi rutinom is. Viszont Jan rengeteg tapasztalatot szerzett a világbajnokjelöltek tornáján, amit megnyert. Szerintem egy ilyen verseny a legjobb edzés egy vb-döntő előtt” – mondta.

Amikor Carlsent megkérdezték, hogy az eddigi sakkvébédöntők tapasztalata a legnagyobb előnye-e, akkor csak annyit válaszolt:

„Nem, a legnagyobb előnyöm az, hogy jobb vagyok sakkban.”

A 31 éves Nyepomnyascsij a rajt előtt arról beszélt, hogy szinte mindig a regnáló bajnok a favorit, de ő 50-50 százalékra teszi a győzelmi esélyeket. „Magnusnak és nekem meglehetősen hosszú a közös múltunk a sakktáblánál, jól ismerjük egymást, ezért érdekes meccs lesz” – mondta.

Az egymás elleni mérlegben Nyepomnyascsij áll jobban: a korábbi találkozóikon nyolc döntetlen mellett négyszer nyert, míg Carlsen csak egyszer.

Arkagyij Dvorkovics, a FIDE orosz elnöke, aki szerint a felek győzelmi esélye egyforma, bejelentette, hogy a világbajnok a pénzdíj mellett vadonatúj trófeát is kap jutalmul. A több mint 5 kilós, aranyozott kupát, ami bazaltszerű vulkanikus kőzetből, doleritből készült Oroszországban, 39 gyöngy és egy gyémánt díszíti. A vb-döntő összdíjazása 2 millió euró, amiből a győztes 60 százalékot, a vesztes 40 százalékot kap. Ha rövidített játszmák döntenének, a pénzfelosztás aránya 55-45 százalék.

A párharc, amit az Egyesült Arab Emírségek második legnagyobb városában zajló világkiállításon rendeznek meg, legkésőbb december 16-ig tart. A 14 meccsesre tervezett csatában a győztes az lesz, aki 7,5 pontot szerez. Döntetlennél rövidített játszmák döntik el, ki a világbajnok. (Chess, MTI)

Tűz keletkezett a szibériai Kemerovo megye Belov városának közelében lévő Lisztvjazsaja szénbányájában, a balesetben legalább 11 ember meghalt.

A rendkívüli helyzetek minisztériuma szerint a Moszkvától 3500 km-re keletre lévő bányában a baleset idején tartózkodó 285 ember közül legalább 239 ember kijutott.

A többiek kimenekítését a sűrű füst akadályozza. „Nagyon nagy a robbanás esélye. Úgy döntöttünk, hogy felfüggesztjük a kutatási és mentési műveletet, amíg a gázkoncentráció nem csökken” – mondta Szergej Civilev regionális kormányzó, aki szerint a metán és a széndioxid szintje veszélyesen magas volt.

Civilev azt mondta, 11 ember meghalt, 35 másik pedig még mindig a föld alatt van. Több tucat embert, egyes hírek szerint 45-öt ápolnak kórházban, néhányan füstmérgezést szenvedtek. Négyen válságos állapotban vannak – mondta.

A rendkívüli helyzetek minisztériuma szerint 250 méteres mélységben a szénpor gyulladt be. A baleset ügyében vizsgálat indult.

A mentőakció leállítása előtt a kormányzó azt mondta, hogy még mindig volt áram és szellőzés a bányában, de a föld mélyén elveszítették a kapcsolatot néhány emberrel.

A bánya az SDS-Holding része, amely a magánkézben lévő Szibériai Üzleti Unió tulajdonában van. A szakszervezetnek egyelőre nem reagáltak a hírre. (Reuters, MTI)

Reggel van, hideg későőszi reggel, úgyhogy kezdjük a napot egy elévülhetetlen motivációs beszéddel:

A 4 legfontosabb hírünk ma reggel:

• Kitartóan bíznak immunrendszerükben az oltásellenesek
  
• Hiába kérdezték, Kásler Miklós nem árulta el, hogy a kórházban lévők hány százaléka oltatlan
  
• Politikai trollkodásból indult, de az egész EU belpolitikájára is hatással lehet a fehérorosz menekültválság
  
• Három hetet kapott a frissen felálló fővárosi vizsgálóbizottság, hogy végére járjon a Városháza-ügynek

A reggeli napindítóra és a többi 444-es hírlevélre itt lehet feliratkozni.

A rezsiharc örök, és ez a mostani, előttünk álló választáson sem lesz másképpen – mondta Orbán Viktor Budapesten, a 15 éves Nézőpont Intézet ünnepi rendezvényén.

Jön a meló

A kormányfő a Szépművészeti Múzeumban tartott eseményen azt mondta: „vagyunk mi, akik a rezsit csökkentettük, alacsonyan akarjuk tartani”. És vannak, akik azt mondják, hogy ez ésszerűtlen, hagyni kell, hogy a piac szabályozza ezt a kérdést, az emberek majd fogyasztanak inkább kevesebbet, és „fölmondják a liberális tankönyveket”.

Orbán szerint ennek, ha politikai gyakorlattá vagy kormányzati tevékenységgé válik, az lesz az eredménye, hogy megemelkednek a megélhetési költségek.

Nincs véletlenül kétharmad

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a 2006-ban megalakult Nézőpont Intézet az elmúlt három választás fényében jól szokta megítélni a várható végeredményt. Egy nagyarányú választási siker megszületéséhez először elemzésre van szükség, majd tervezésre, ezután pedig dolgozni kell, „jön a meló”, és a végén kihirdetik az eredményt – mondta Orbán, aki szerint egy komoly választási győzelemhez, az egymásra következő választási győzelmekhez pedig még inkább nagyon sok munkát kell elvégezni.

„A győzelmet nem fújja be a szél”, kétharmada nincs az embernek véletlenül, különösen nem kétszer vagy háromszor egymás után – mondta a miniszterelnök, akinek a pártja úgy alakította át a választást, hogy azóta mindig kétharmaddal nyertek.

Tíz nappal korábban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt mondta, a gondviselés különleges kegyelme, hogy 2014-ben és 2018-ban is a határon túli magyarok szavazatával lett meg a kétharmad a Fidesz-KDNP-nek.

A hazugság kora

A miniszterelnök a 2006-os őszödi beszéd utáni időszakot a hazugság korának nevezte. Szerinte azokban az években tudatosan és összehangoltan „megvezettek egy egész országot”, úgy lehetett választást nyerni, hogy titkolták és meghamisították a költségvetés számait, nehogy kiderüljön az emberek a választók számára, hogy mi is a valóságos helyzet.

A kormányfő George Orwellt idézve azt mondta: a hazugság korában kimondani az igazat, forradalmi tettnek számít. Így ha a Nézőpont Intézet 2006-os megalakulására gondolnak, akkor nyugodtan minősíthetik az intézetet egy forradalmi szervezetnek, az ugyanis egy olyan intézményként jött létre, ami akkor is ki merte mondani, hogy „kettő meg kettő az négy”, amikor mindenki az ellenkezőjét harsogta – mondta.

Orbán Viktor azt mondta, nem győznek hálásak lenni a Nézőpont Intézetnek azért, hogy segítettek leszámolni a „hazugság korával”.

Távolságtartás, objektív nézőpont kell

Szerinte a politikai elemzés mint szakma 2006-ban meglehetősen kezdetleges állapotban volt Magyarországon, és innen jutottak el oda, hogy ma már korszerű, nyugat-európai mércével is felépítettnek mondható elemző-kutató munka folyik.

Azt mondta, ha van olyan szakma, ahol kell távolságtartás, személyes elfogultságtól mentes, objektív nézőpont, ami tájékoztat arról, hogy „a döntéseink nem önmagukban, hanem összességében mégis milyen irányba viszik az ország szekerét”, akkor az mindenképpen a politikusok szakmája. Kell egy olyan háttér (ilyen a Nézőpont Intézet is), aminek az a küldetése, hogy torzításmentesen, a valóság igényével és a tudomány eszközeivel szemlélje ezt a munkát – mondta.

Orbán szerint a Nézőpont volt talán az első olyan magyar intézet, ami átgondoltan és tudatosan a nyugati think-tankek mintájára jött létre Magyarországon.

A Nézőpont alapítása óta eltelt 15 év, és „ebből 12 évet kormányon voltunk” – mondta Orbán. A miniszterelnök hálát is mondott: „Hálásak vagyunk a Nézőpont Intézetnek, mert segítettek bennünket abban, hogy megismerhessük az emberek véleményét. Szükség van szakpolitikai javaslatok kidolgozására, ezeket is tisztelettel köszönjük. És a harmadik dologért is, a médiaviszonyok értő elemzéséért is hálásak vagyunk.”

Egy szabad ország esetében elkerülhetetlenek az ilyen intézetek

Szerinte nem egyszerűen csak hasznos, ha ilyen intézetek léteznek egy országban, hanem egy szabad ország esetében elkerülhetetlen. „Nincs nemzeti szuverenitás, ha nincsenek nemzeti kézben lévő elemző kutatócégek, amelyek előkészítik a politikai döntéseket” – mondta Orbán, aki szerint fontos, hogy legyenek olyanok, akik magyar szemmel és a magyar érdekekből kiindulva írják le, hogy a magyar érdekek felől nézve hogyan fest a világ.

Orbán szerint ha szabad és szuverén Magyarországot akarunk, akkor nézőpontra, nézőpontokra, magyar kutató- és elemző intézetekre múlhatatlanul szükségünk van.

Orbán szerint a legveszélyesebb dolog, hogy a Fidesz-KDNP ennyire vezet

Arról is beszélt, hogy jövőre választások lesznek, és Magyarország szabad és demokratikus ország, ahol azt a kérdést, hogy „merre menjünk és kiknek a programját és kikkel valósítsuk meg”, a választópolgárok fogják eldönteni.

Szerinte „ilyen arányban vezetni a választások előtt, ez a legveszélyesebb dolog, ami előfordulhat”. „Azzal az intellektuális kihívással” kell szembenéznünk, hogy a választások előtt 5-6 hónappal a polgári kereszténydemokrata kormány a választók bizalma szempontjából érzékelhető előnnyel vezet – mondta.

Bár sok minden meg tud változni nagyon rövid idő alatt, „mégiscsak azzal kell észszerű módon kalkulálnunk, hogy az előttünk álló választásnak a mi politikai közösségünk úgy vág neki”, hogy esélyes – mondta. Egyelőre úgy látni a mostani elemzésekből, hogy „elegendő a következő 5-6 hónapban bravúrok bemutatása nélkül, tisztességesen, becsületesen, napi sok-sok órát dolgozva, az emberek megélhetését szem előtt tartva” elvégezni a munkánkat – véli Orbán.

Az olimpián a második hely megsüvegelendő teljesítmény, ezüstérmet adnak érte, de a politikában nincs második hely, nincs ezüstérem, csak két dolog van: győzelem vagy vereség – mondta Orbán Viktor, ráerősítve mindarra, amiről Rényi Pál Dániel könyve, a Győzelmi kényszer szól. (via MTI, Magyar Nemzet)

Az amerikai Georgia államban gyilkosságért elítélték mindhárom férfit, akiket Ahmaud Arbery halála miatt állítottak bíróság elé.

Greg McMichael, a fia, Travis McMichael és a szomszéd William „Roddie” Bryan ítéletét az esküdtek kb. 10 óra tanácskozás után hozták meg. A férfiakat minimum életfogytiglani börtönbüntetés fenyegeti. A bírónak kell eldöntenie, hogy ez a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségével jár-e vagy anélkül.

Pár nappal Kyle Rittenhouse teljes felmentése után Amerika erre az ítéletre figyelt, az utcán futó fekete fiatalt a gyilkosai kocsival üldözőbe vették és lelőtték, majd egy – azóta eltörölt – fajvédő törvényre hivatkoztak, végül önvédelemre. Az ügyről itt írtunk hosszabban. (AP)

Állítólag halálra ítéltek egy férfit Észak-Koreában, miután pendrive-on becsempészte Kim Dzsongun diktatúrájába a Netflix rekordnézettségű sorozatát, a Squid Game-et Kínából, ahol egyébként szintén nem elérhető – írta meg a Radio Free Asia, ami szerint a hatóságok az vezette el a férfihoz, hogy középiskolás diákokat kaptak azon, hogy a sorozatot nézik.

A csempészt golyó általi halálra, a sorozatot az iskolába bevivő diákokat pedig börtönbüntetésre ítélték. A Radio Free Asia azt írta: „A diák, aki a meghajtót megvette, életfogytiglani börtönbüntetést kapott, míg hat másik, akik megnézték a sorozatot, 5 év kényszermunkára ítélték, az érintett tanárokat és iskolai dolgozókat pedig elbocsátották, és távoli bányákban kell majd dolgozniuk.”

Észak-Korea 2020 decemberében hozta meg a „reakciós gondolkodás és kultúra felszámolásáról” szóló törvényt, ami megtiltja kulturális anyagok, például filmek, színdarabok, zenék és könyvek bevitelét és terjesztését az országban. Ez elsősorban a Dél-Koreából és az Egyesült Államokból származó hírek és anyagok terjedésének akadályozását célozza, és büntetik azokat, akik ilyesmit terjesztenek vagy fogyasztanak. A hírek szerint áprilisban nyilvánosan kivégeztek egy férfit, aki dél-koreai anyagokat tartalmazó pendrive-okat és CD-ket árult. (RFA)

Cser-Palkovics András a Facebookon jelentette be, hogy levélben kéri a kormánytól: tegye lehetővé a közüzemi szolgáltatóknak, hogy rögzített áron, azaz az egyetemes szolgáltatás keretében kapjanak áramot és gázt.

Székesfehérvár fideszes polgármestere azt írta, a piaci árak a nemzetközi folyamatok miatt „brutális mértékben szálltak el az elmúlt időszakban, a többletköltséget pedig a mi esetünkben a SZÉPHŐ-nek, a Fejérvíznek, a Depóniának, egyébként pedig az ország területén működő minden önkormányzati tulajdonban lévő közszolgáltató cégnek ki kell gazdálkodnia, vagy pedig tulajdonosként az önkormányzatnak kellene állnia a számlát”.

Cser-Palkovics ezért azt szeretné, hogy a kormány „legalább átmenetileg tegye lehetővé az önkormányzatok tulajdonában lévő közszolgáltató cégek számára is azt, hogy amennyiben nem tudják másként megoldani, úgy az egyetemes szolgáltatás keretében (tehát rögzített keretek és árak szerint) kaphassák meg a működésükhöz szükséges áramot és gázt”.

Friss hír, hogy a kormány a választási évre egy sor adót csökkentene tovább: a parlament elé kerülő javaslat csökkenti a munka közterheit, emeli a babakötvény utáni állami támogatást és 150 milliárd forinttal kevesebb adóbevételt hagy az önkormányzatoknak. (via HVG)

VV Aureliót jogerősen 2 év 3 hónap börtönre ítélte a Szegedi Ítélőtábla, enyhítve az első fokon kiszabott 4 év börtönt. Aurelio az RTL-nek azt mondta: elégedett az ítélettel, az arányos a tetteivel.

A Való Világ 6 egykori győztesét és társait emberrablás miatt állították bíróság elé. A vád szerint Aureliót 2017-ben Baján meglopta egykori barátja, Aurelio a pénzt két társával együtt próbálta visszaszerezni.

Az Európai Bizottság megosztott egy ábrát, amin az látható, hogy az egyes EU-s tagországokban hány százalékos az átoltottság, illetve ugyanott egy 2 hetes periódusban 1 millió főre vetítve hány halálos áldozatot szedett a járvány. Nyilván egyéb körülmények (például szigorítási intézkedések) is befolyásolják, hogy hány halott van, mindenesetre jól látszik, hogy ahol magasabb az átoltottság, ott jóval kevesebb a halott.

Az alábbi, lengyelországi ábra pedig azt mutatja, hogy miután a Covid-fertőzések gyorsan emelkedtek az elmúlt hetekben, a többlethalálozás azokon a keleti megyékben volt a legmagasabb, ahol a legalacsonyabb az átoltottság. Ezzel szemben tavaly, amikor még nem voltak oltások, a többlethalálozás egyenletesen oszlott el az egész országban.

Az utóbbi 30 évben viszonylag magas szinten maradt a magukat hívőnek valló lengyelek száma, bár bizonyos csökkenő tendencia észlelhető, gyorsabban apad viszont a vallásgyakorlók száma, különösen a fiatalok körében – derült ki a lengyel állami statisztikai hivatal (CBOS) friss felméréséből.

Míg 1992 márciusában a megkérdezettek 94 százaléka minősítette magát hívőnek vagy mélyen hívőnek, idén augusztusra ez a csoport 87,4 százalékot tett ki.

A jelentés szerint a vallásosság továbbra is magasabb arányban jellemző a nőkre, mint a férfiakra, és ezen nem változtatott a nők társadalmi szerepének és műveltségi szintjének növekedése, illetve az abortusztörvény módosítása elleni tavaly őszi tiltakozások.

A deklarált vallásosságnál gyorsabban csökkent viszont az utóbbi három évtizedben a vallásukat rendszeresen gyakorlók száma: 1992-ben még a katolikus lengyelek 69,5 százaléka nyilatkozta, hogy hetente legalább egyszer elmegy szentmisére, idén ez a csoport 42,9 százalékot tett ki.

Ezzel együtt nőtt a templomba nem rendszeresen járók és a vallást egyáltalán nem gyakorlók száma – az utóbbi csoportba idén már a válaszadók 24,1 százaléka tartozott.

A 18 és 24 éves korcsoportban 1992-ben 93 százalékos, 2021-ben pedig 71 százalékos volt a hívők aránya, a vallásgyakorlók aránya viszont három évtized alatt 69 százalékról 23-ra zsugorodott.

Az utóbbi években ebben a korcsoportban érzékelhető a legdinamikusabban csökkenő tendencia a vallásos hitet és a vallásgyakorlást illetően.

A vallásgyakorlástól való elfordulás folyamata az egész társadalomban tavaly májustól gyorsult fel jelentősebben. Ezt a jelenséget a CBOS jelentése egyrészt az egyházi személyek kiskorúakkal szemben elkövetett visszaéléseivel összefüggő, az utóbbi hónapokban nyilvánosságra került botrányokkal és a világjárvánnyal járó egészségügyi szigorításokkal magyarázza. (MTI)

Kedd délután egy mecseknádasdi benzinkútnál intézkedni akartak egy sofőrrel szemben, mert nem volt a kocsiján rendszám, de a férfi a rendőri jelzés ellenére egy földesútra hajtott.

Végül egy kiszélesedő füves területen sikerült megállítani. De amikor az egyik rendőr az autó vezetőoldali ajtajához ment, és megpróbálta azt kinyitni, a sofőr elindult, elsodorta az intézkedő rendőrt és áthajtott a lábán. Ezt a fedélzeti kamera rögzítette:

Az elkövető megállás nélkül távozott a helyszínről. A sérült rendőrt a mentők súlyos sérüléssel vitték kórházba.

A beszerzett adatok alapján a rendőrök beazonosították a feltételezett elkövetőt, majd 15 órakor Hidason elfogták. A 29 éves helyi férfival szemben felmerült a gyanúja annak, hogy alkoholt és kábítószert is fogyasztott. A vele szemben alkalmazott alkoholszonda és a kábítószer gyorsteszt is pozitív jelzést adott.

A rendőrök ezután a férfi lakásán kutatva bruttó 201 gramm kábítószergyanús növényi származékot foglaltak le.

A sofőrt előállították, majd őrizetbe vették. Később hallgatják ki gyanúsítottként. (police.hu)

Etiópiában a 2019-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett Abij Ahmed miniszterelnök mostantól a frontvonalról irányítja a hadműveleteket a tigréi felkelők ellen – jelentette be az etióp kormányszóvivő.

Tulu Legessze újságíróknak azt mondta, Abij kedden érkezett meg a frontra, de a kormányfő pontos tartózkodási helyét nem árulta el.

Abij távollétében a helyettese, Demeke Mekonnen Hasszen látja el a miniszterelnöki feladatokat.

Abij Ahmed a héten jelentette be, hogy átveszi a hadsereg vezetését. A Nobel-békedíjas miniszterelnök – aki korábban katona volt – a döntést az észak-etiópiai Tigré tartományt irányító, onnan pedig a főváros, Addisz-Abeba felé nyomuló Tigréi Népi Felszabadítási Fronttal (TPLF) és a hozzájuk csatlakozott milíciákkal vívott harcokkal magyarázta.

„Olyan idők járnak, amikor mártíromságra van szükség az ország vezetéséhez”

– állt a kormányfő hétfői közleményében. A kormány minden, katonai szolgálatra alkalmas állampolgárt felszólított, hogy vegyen részt a harcokban.

Az Afrika második legnépesebb országában tavaly november óta dúló konfliktusnak már több 10 ezer halálos áldozata van, és bár többek között az Afrikai Unió és az USA is igyekszik közvetíteni a harcoló felek között, az ENSZ pedig többször figyelmeztetett humanitárius válságra, a konfliktus nem csillapodik. (MTI)

Csütörtökön az Európai Bizottság új utazási ajánlásokat jelent be – írja a HVG, miután az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) igazgatója, Andrea Ammon közleményt adott ki arról, hogy a közelmúltbeli modellek alapján a koronavírus delta variánsa miatt nagyon sok lesz a beteg az EU-ban decemberben és januárban, hacsak nem hoznak már most szigorításokat az átoltottság növelése mellett.

A lap azt írja, a kiszivárgott részletek szerint az oltottakra vagy frissen teszteltekre vonatkozva nem lesz változás az új rendszerben, de akinek nincs digitális védettségi igazolványa, karanténra kényszerülhet.

Azt írják, az európai országok többségében az orosz vagy a kínai oltás is egy kategóriába esik az oltatlansággal.

A brüsszeli ajánlások szerint az EU-s tagországoknak már nem attól függően kell előírniuk karantént, hogy honnan érkezik az utas, hanem attól, hogy rendelkezik-e érvényes digitális igazolvánnyal. (HVG)

Kedd este hívták a rendőröket azzal, hogy Kozármislenyben egy 19 éves férfi mellkason szúrta az apját.

A fiú először az anyjával veszett össze, majd a vita hevében dulakodni kezdett az apjával. Magához vett egy kést, a szülők pedig közben bemenekülni az egyik szobába. De a gyerek erre a kés nyelével betörte az ajtó üvegét, és újra támadni akart. Az apa megpróbálta lefogni a fia kezét, de az az ajtón át olyan erővel szúrt az apja felé, hogy oldalról megsebesítette.

A mentők az apát súlyos, életveszélyes sérülésekkel szállították kórházba. A rendőrök a helyszínen elfogták és előállították a fiát, aki a kihallgatásán elismerte a bűncselekmény elkövetését. A rendőrök őrizetbe vették, és kezdeményezték letartóztatását. Ellene a baranyai rendőrök életveszélyt okozó testi sértés miatt nyomoznak. (police.hu)