Haszán Zoltán

Újabb 5 választókerület eredményét ismertették hivatalosan, 20-nál járunk, bőven van még, nem megy gyorsan a számolás.

Ebben az ötös csomagban volt az első olyan választókerület, amit nem Dobrev Klára nyert. És nem is az összes eddigi szavazás alapján második Karácsony Gergely vagy a harmadik Márki-Zay Péter.

Szabolcs 5-ös választókerületben Jakab Péter támogatása volt a legnagyobb, a szavazatok 47,55 százalékát kapta. Dobrev lett itt a második 27,56-tal. Jakab Kalocsán (Bács-Kiskun 3.) is jobban szerepelt az eddigi eredményeinél, ott második lett. Karácsony Gergely Kalocsán csak 4. lett, ahogyan a Fejér megye 2-es választókerületében is, bár ott nagyon kicsi (két százalékon belüli) volt a különbség a második helyezett Márki-Zay, a harmadik Jakab és Karácsony között.

Az 5 újabb választókerület némileg módosította az összeredményt, de a sorrend nem változott. Dobrev vezet, Karácsony a második, Márki-Zay a harmadik, Jakab a 4., Fekete-Győr az ötödik.

Arányosítva így néz ki mindez:

Kicsit mozdulnak csak az arányok, ahogy újabb választókerületi eredményeket jelentenek be. Eddig 15-ben hirdettek hivatalos eredményt, mind a 15-ben Dobrev Klára kapta a legtöbb szavazatot. 11 választókerületben Karácsony lett a második, 4-ben Márki-Zay Péter (Nógrád 2. Balassagyarmat, Zala 1. Zalaegerszeg, Pest 11. Dabas, Dunaharaszti, Bács-Kiskun 4. Kiskunfélegyháza).

Darabra így állnak:

Ebben fővárosi kerület még nincs, cirka 13 százalékos a feldolgozottság.

Nagyon úgy néz ki, hogy Dobrev mellett Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter jut be a harmadik fordulóba.

Tíz választókerület eredményét ismertették eddig hivatalosan, mind a 10-et Dobrev Klára nyerte.

A szavazatok 37,5 százalékát vitte eddig a DK miniszterelnök-jelöltje, második Karácsony Gergely 26 százalékkal, a harmadik Márki-Zay 21 százalékkal. Jakab a 4. 12 százalékkal, Fekete-Győr az 5. 3,6 százalékkal.

A második fordulóba az első három jut be, hacsak valaki nem szerzi meg a szavazatok több mint 50 százalékát.

Az eddig feldolgozott megyék: Zala 1, Komárom-Esztergom 1, Győr-Moson-Sopron 1, Fejér 1, Tolna 1, Pest megye 5. és 6., Borsod 7., Nógrád 1., 2. A legnagyobb fölénnyel a Salgótarján központú Nógrád 1-et nyerte Dobrev (49,05 százalék), a legszorosabb a Gödöllő központú Pest 6-os, ahol 31,15 százalékot kapott, itt Karácsony 26,1 százalékot, Márki-Zay 25,3 százalékot kapott.

Az ellenzéki előválasztás 5 választókerület eredményét hirdette ki eddig, Nyugat-Magyarországról kettőt (Győr és Székesfehérvár), Kelet-Magyarországról is kettőt (Nógrád 1 és Borsod 7) és középről egyet (Pest megye 5).

Mind az öt kerületben Dobrev Klára nyert, összesen a szavazatok 37,4 százalékát húzta be. A második Karácsony Gergely (27,5 százalék), a harmadik Márki-Zay (20,4 százalékkal). Ez alapján ők hárman jutnának be a második fordulóba. Ami akkor nem lesz, ha Dobrev megszerzi a szavazatok több mint 50 százalékát.

A 4. hely egyelőre Jakab Péteré (11,1 százalék), az 5. Fekete-Győr András (3,8 százalék).

A szavazatok számlálása várhatóan nagyon elhúzódik majd. Részeredmények lesznek még ma, végeredmény várhatóan csak éjjel vagy reggel.

Nőtt a kórházban lévők és a lélegeztetőgépre szoruló koronavírus-fertőzöttek száma is a ma reggeli jelentés szerint.

529 koronavírus-fertőzött van kórházban:

81-en súlyosabb állapotban, lélegeztetőgépen vannak. Arányaiban itt a legnagyobb az emelkedés az elmúlt két hétben.

6 újabb áldozata van a járványnak. Összesen 30 185-an haltak meg a járványban hivatalosan.

546 új fertőzöttet találtak, nagyon visszafogott mennyiségű teszttel (13 033). Az összes vizsgálaton belül a pozitívak aránya már 4 százalék felett van.

Bár a kormány szerint az oltás az egyetlen megoldás, a program továbbra sem pörög fel. 2 690-en kapták meg mindössze az első oltásukat tegnap. Így még a hatmillió beoltott is csak középtávú terv.

5 884 183-an kapták meg az első oltásukat, 5 640 410-en a másodikat, 742 ezren a harmadikat.

Folytatja a menetelését a Bajnokok Ligájában a papíron moldáv, valójában a Moldáviától leszakadó szakadár, senki által el nem ismert Dnyeszter Menti Köztársaság csapata. (Csongrád megye nagyságú terület, félmillió lakossággal. Attól tartva, hogy Moldávia egyesül Romániával, orosz hátszéllel kikiáltotték a függetlenségüket 1990-ben, amit aztán fegyverekkel meg is védtek.)

A Sheriff Tiraszpol a zaklatott történelmi háttér ellenére a moldáv bajnokságban indul, szinte mindig óriási fölénnyel meg is nyeri. Az Európa-liga csoportkörébe már négyszer jutottak el, idén először a Bajnokok Ligája csoportkör is összejött. Természetesen a csapat tele van légióssal, de messze nem ismert klasszikusokkal, például a Fradi keretét háromszor annyira becsülik.

A selejtezőkben veretlenek voltak, 14-2-es gólkülönbségük volt, búcsúztatták egyebek között a Cverena Zvezdát, majd a Dinamo Zágrebet is.

A Bajnokok Ligájában is jól kezdtek, az ukrán Sahtar Donecket verték, kedden este pedig előbb megszerezték a vezetést a Real ellen Madridban a 25. percben, majd miután a spanyolok egyenlítettek Benzema 11-esével a 65. percben, jött Thill a 90. percben és egy óriási bombával megnyerte a meccset a szakadároknak.

Két meccs után a Sheriff Tiraszpol vezeti a csoportot 6 ponttal, a Real második 3 ponttal, az Inter és a Sahtar 0-0 játszott ma, 1-1 pontjuk van.

A BL-ben PSG-Manchester City meccs is volt. A párizsi csatársor messze nem csillogott, de Messi megszerezte az első gólját a PSG-ben és az első olyan gólt a BL-ben, amit nem a Barcelona színeiben lőtt.

A PSG 2-0-ra nyert.

A csoport másik meccsén Leipzig három magyarral a kezdőben (Gulácsi, Orban, Szoboszlai) állt fel a Bruges ellen, de hazai pályán kikapott 2-1-re.

Befejezi a pályafutását Baji Balázs, a magyar atlétika első világbajnoki érmes futója. A gátfutó 32 évesen vonul vissza.

18-szoros magyar bajnok, magyar csúcstartó, 2016-ban Európa-bajnokságon ezüstöt, 2017-ben világbajnokságon bronzérmet nyert, ebben az évben az év férfi sportolójának választották. A 2012-es és a 2016-os olimpián is részt vett.

2019-ben súlyos sérülés szenvedett, kétszer is műtötték, a csúcsformáját ezután már nem nyerte vissza. A tokiói olimpiáról is lemaradt.

„Bárki bármit mond, minden profi sportolónak nehéz meghoznia a döntést, hogy visszavonul, még akkor is, ha kényszerből születik. Úgy érzem, tudtam volna még küzdeni, ám az egészségem és a jövőm érdekében az a helyes döntés, hogy abbahagyom a versenyzést. Biztosan lesznek álmatlan éjszakáim, amikor meg fogom kérdőjelezni, de akármennyire nehéz és fájdalmas, most ez a logikus. Rendkívül hálás vagyok klubomnak, a Budapesti Honvédnak, nevelőegyesületemnek, a Békéscsabai Atlétikai Clubnak és persze a Magyar Atlétikai Szövetségnek, hogy mindvégig mellettem álltak. Hálás vagyok minden egyes pillanatért, és igyekszem a szép pillanatokra emlékezni, mert azokból szerencsére sokkal több van” – nyilatkozta Baji a Nemzeti Sportnak.

Augusztus elsején indult az az akció, amivel a kormány az idősek oltottsági arányát emelte volna magasabbra. A bejelentés szerint háziorvosokat és medikusokat vontak be, hogy személyesen győzködjék azokat az időseket, akik nincsenek még beoltva. Erre valóban szükség lenne, mert a kezdeti eredmények után jelentősen lelassult a legveszélyeztetettebbek oltottsága, nagy százalékban nincsenek beoltva.

Erre az akcióra kérdeztek rá Kásler Miklósnál a Magyar Nemzetben megjelent interjúban. A miniszter pedig nem tudta azt mondani, hogy komoly eredményeket értek volna el.

„MN: Eredményesnek bizonyult az idősebbeket célzó oltási akció?

Kásler: A háziorvosok és a medikusok oltatlanokat megkereső látogatása azt mutatta, hogy tényekkel, tettekkel és racionális érvekkel is nagyon nehéz az érzelmekre hatni. Nem könnyű megértetni, hogy az oltás felvétele elsősorban a saját érdekükben történik. Így – bár a kormány minden körülmények között az emberi életeket próbálja megmenteni – mindenki saját maga felel az egészségéért. Ha valaki megkapja a fertőzést, és nincs beoltva, súlyosabb lehet a betegség lefolyása, ezért fontos az egyéni felelősség. Az viszont egy másik kérdés, hogy mi a felelősségük azoknak, akik elbizonytalanítják az embereket.”

Ezután jött még a szokásos kör az ellenzék oltásellenességével, ami aligha erős magyarázat, mert hatféle oltás közül lehet már választani.

A számok valóban azt mutatják, hogy nagy áttörést nem hozott az akció. Mármint azok a számok, amiket az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) publikál a nekik megküldött adatokból hetente. (Ezek a magyar koronavírus-oldalon nincsenek fent.)

A 31. héten indult, időseket célzó akció valamennyit emelt az addigi számokon egy pár hétig, de nagy eredményekről tényleg nem lehet beszámolni.

Ha korosztályokra bontjuk le az augusztus elején indult (31. hét) időszakot az utolsó ECDC-s adatokig, vagyis szeptember 13-19-ig (37. hét), nem mutatnak jól a számok.

A 80 év felettiek közül 5 228-an kaptak oltást ebben a hat hétben. Ez ennek a korosztálynak mindössze az 1,2 százaléka. Magas azoknak az aránya (24 százalék, majdnem 105 ezer ember), akik még egyáltalán nincsenek beoltva ebből a korosztályból.

A 70-79 évesek közül 8 376 embert oltottak be ebben a hat hétben. Ez a korosztály 1 százalékát sem teszi ki. Ennél nagyobbat kellett volna lépni, a 70-79 évesek 13,2 százaléka (113 ezer ember) nincs beoltva.

A 60-69 évesek közül 16 558-an kaptak oltást a 31-37. hét között. Ez a korosztálynak az 1,3 százalékát sem teszi ki. A 60-69 évesek 21,5 százaléka nincs beoltva, ez 278 ezer ember.

Összesen 496 ezren nincsenek beoltva a 60 év felettieknél.

Így aztán továbbra is jelentősen el vagyunk maradva az idősek nyugat-európai átoltottságától.

Amikor Orbán Viktor július közepén bejelentette az időseket célzó oltási akciót, azt mondta:

„A második dolog, amit az operatív törzsünk elrendelt, hogy az idősekkel ismét külön kell foglalkoznunk. Most is ők vannak a legnagyobb veszélyben, és egyébként is a szüleinkkel meg a nagyszüleinkkel kell foglalkozni első helyen. Ott föl fogjuk keresni azt a 15 százaléknyi idős embert, aki nem oltatta be magát. 85 százalék beoltatta magát, de 15 százalék – az nagyon sok, százból 15 ember – nem. Szóval őket fölkeressük személyesen, és elbeszélgetünk velük, és megpróbáljuk meggyőzni őket arról, hogy vegyék föl az oltást, ha igen, igen, beadjuk, ha nem, akkor tudomásul vesszük, hogy ők úgy döntöttek, hogy inkább a legnagyobb, akár az életük elvesztésének a kockázatát is hajlandóak futni, de inkább nem oltatják be magukat. Erről lebeszélném őket, de szabad ország vagyunk, úgy döntenek, ahogy jónak látják.”

Arról nincsenek rendszeresen publikált magyar adatok, hogy a kórházban lévők és elhunytak hány százalék volt beoltva. Külföldi adatokból tudni, hogy 90 százalék felett lehet a nem oltottak aránya a kórházakban, és szintén nagyon magas az elhunytaknál azoknak az aránya, akik nem voltak beoltva.

Mindenesetre a hétvégén itthon elhunyt 20 koronavírus-fertőzött között továbbra is nagyon magas az idősek aránya, akiket a legjobban kellene védeni a vírustól. Hogy az egyéb alapbetegségek mennyiben járultak hozzá a halálukhoz, azt ezek alapján az információk alapján lehetetlen megmondani.

Hiába a negyedik hullám, a kormány továbbra sem ad hétvégenként tájékoztatást a járványról, és marad az a rendszer, hogy hétfőn az összesített hétvégi (péntek-vasárnap) adatokat közlik.

Ez alapján tovább romlott a helyzet. 20 koronavírus-fertőzött hunyt el a hétvégén. (Az ezt megelőző héten összesen 28 áldozata volt a járványnak.)

Tovább nőtt a kórházban kezeltek száma is, 478-ra.

És megugrott a lélegeztetőgépre szorulók száma is, 71-re. Vagyis minden 7. kórházban ápolt covidos nagyon súlyos állapotban van.

Emelkedik a fertőzöttek száma, bár a tesztelési rendszer gyengesége miatt jóval többen lehetnek valójában covidosok. 35 392 teszt eredményét jelentették az elmúlt három napra. Kevesebbet, mint egy hete (36 911), miközben a járványhelyzet romlik.

Mindeközben valamilyen különös oknál fogva csökkent a házi karanténban lévők száma, a pénteki 5839-ről 4125-re. Ami azt mutatja, hogy nem az izolálást szánják a járvány elleni erős fegyvernek.

Hanem az oltást. Az első oltottak száma ugyanakkor továbbra sem igazán emelkedik.

Három nap alatt összesen 5 655-en kapták meg az első oltásukat.

Az első oltást eddig összesen 5 879 178-an kapták meg, a másodikat 5 630 587-en, 714 ezren pedig a harmadikat.

Továbbra is Nógrádban és Budapesten terjed leginkább a járvány.

További részletes adatokat itt talál a járványról.

• Miként lehetséges, hogy miközben viszonylag alacsony a fertőzöttek száma, viszonylag sokan vannak kórházban, pláne úgy, hogy be vagyunk oltva?
• Nagy valószínűséggel sokkal többen fertőzöttek, de mintha nem is nagyon törnék magukat a hatóságok, hogy megtalálják őket.
• Olvasónk fordulatos története is ezt mutatja.
• Ugyanakkor az oltásoknak köszönhetően mégis lehet bízni abban, hogy nem lesz olyan erős a járvány, mint tavaly ősszel.

A hivatalos számok alapján dinamikusan, bár nem robbanásszerűen romlanak a járványadatok.

Ami különös, hogy miközben a tavalyi hasonló időszakhoz, a második hullám elejéhez képest látványosan alacsonyabb az új fertőzöttek száma, a kórházban fekvő covidosoknál és a lélegeztetőgépen lévőknél nem ennyire kedvezőek az arányok.

Tavaly szeptember 24-én 861 volt az új fertőzöttek hétnapos átlaga, ma 417. Vagyis ez alapján jól állunk, az elmúlt egy hétben feleannyi fertőzöttek találtak, mint tavaly ilyenkor.

A kórházban fekvőknél már messze nincs ekkora különbség. Egészen múlt hét péntekig hajszálra azonos volt a 2020 szeptember közepén és most kórházban kezelt covidosok száma, mostanra azért már van különbség. Egy éve 549-en voltak kórházban, most 438-an.

Lélegeztetőn 32-en voltak tavaly ilyenkor, most még többen is, 54-en.

Miközben tavaly még senki sem volt beoltva, most a teljes lakosságnak már a 60 százaléka.

De hiba lenne ebből azt a következtetést levonni, hogy az oltások mégsem védenek meg a súlyosabb következményektől. A delta variáns jóval fertőzőbb, mint a korábbi variánsok. Minden jel arra mutat, hogy sokkal több az új fertőzött Magyarországon, mint amennyien bekerülnek a hivatalos statisztikába.

Mégpedig azért, mert a tesztelés meg sem próbálja felmérni, hogy milyen a valódi járványhelyzet Magyarországon. Ahogy Szurovecz Illés kollégám írta a napokban: Úgy alakítják a szabályokat, hogy koronásként simán meg lehet úszni a tesztelést.

De nem csak azok úszhatják meg a karantént, akik el is akarják azt kerülni. Azok is nehézségbe ütköznek, akik magukon tüneteket észlelve, pláne koronavírusos beteg szoros kontaktjaként ki akarják deríteni, hogy covid-fertőzöttek-e. Erről írt több példát is bemutatva Szász Zsófi kolléganőm a „Mondtam, hogy covidos vagyok, de azt mondták, ha tudok járni, menjek be a tesztre” cikkében. Volt olyan beteg, akinek a fia igazoltan fertőzött volt, és ő maga is produkált tüneteket, mégsem mentek házhoz hozzá a mentők, hanem beküldték egy tesztközpontba.

Azt lehet tudni, hogy a delta variáns képes áttörni az oltás által nyújtott védelmet is, különösen, ha a vakcinát már 4-6 hónapja adták be. A delta megbetegíthet, de a vakcina még így is nagyon nagy százalékban megóv attól, hogy kórházba, pláne lélegeztetőgépre kerüljünk. Az oltatlanoknak ilyen védelmük nincs. (A Portfolio írt egy remek cikket arról, hogy oltással és oltás nélkül hogyan alakulnának a járványadatok.)

Bár hivatalos számok a kormány által lecsavart tájékoztatás miatt arról sincsenek, hogy a kórházban lévő covid-fertőzöttek hány százaléka oltatlan, más országokból származó információk szerint 90 százalék felett van a számuk.

A hatóságok pedig mintha nem törnék magukat, hogy megtalálják azokat, akik csak enyhe tünetekkel vészelik át a járványt, pedig lassítani lehetne a járványt, ha figyelmeztetnék, megvizsgálnák azokat, akik kapcsolatba kerültek igazolt fertőzöttel.

Egy olvasónk története elég szépen bemutatja, hogy mi történik most azokkal, akik utánajárnának, hogy elkapták-e a vírust.

„Az elmúlt hetekben estem át koronavírus-fertőzésen, és olyan meghökkentő élményeim voltak a hivatalos oldalról, hogy úgy döntöttem, leírom nektek.

A férjemmel mindketten két oltással beoltattuk magunkat tavasszal-nyáron, ő Pfizert kapott, én pedig AstraZenecát. Ennek ellenére persze tudtuk, hogy lehet, hogy elkapjuk a betegséget, bár elég óvatosak voltunk, maszkot hordtunk az oltás után is a zárt nyilvános tereken. Szóval mindketten oltottak voltunk, a második oltásunk óta még nem telt el 4 hónap. A hivatalos tájékoztatók arról beszéltek, hogy oltás után tünetmentesen vagy max enyhe tünetekkel vészeljük át a betegséget, ez az esetünkben nem így történt.

Mindketten 4-5 napig magas lázzal feküdtünk, fejfájás, izomfájdalmak, hátfájás, köhögés, hányinger, vacak egy dolog. 38-39 körüli lázak, hidegrázás, álmatlanság. Persze annak örülünk, hogy nem kerültünk kórházba meg lélegeztetőgépre, ebben az értelemben tényleg enyhe lefolyású volt a betegség. Viszont a köznyelvben abszolút nem ezt jelenti ez a kifejezés, szerintem elég megtévesztő, hogy mindenhol enyhe lefolyásról beszélnek, amikor arra gondolnak, hogy nem kerülsz intenzív osztályra, de attól még kutya beteg lehetsz.

Az igazán meghökkentő az volt, hogy a férjemet és engem teljesen máshogy kezelt a rendszer. Ő előbb lett beteg, neki egy ismerős tudott hozni gyorstesztet, egyébként hamar rájöttünk, hogy átlagemberként nagyon nehéz hozzájutni Magyarországon, főleg ha már tüneteid vannak, és tudod, hogy nem igazán mászkálhatnál kint. Pozitív lett a gyorstesztje, az ő háziorvosát már ezzel az információval hívtuk fel. Erre gyakorlatilag azt mondta, hogy akkor felesleges a hivatalos teszt, kezeljük csak úgy, hogy pozitív. Akkor még nem tudtuk, hogy a mentők is gyorsteszttel dolgoznak. Végül sikerült meggyőznünk, hogy mégis rendeljen el hivatalos tesztet.

Két nappal később kereste a férjemet a mentőszolgálat telefonon, hogy aznap este jönnek tesztelni, előtte 3-4 órán keresztül már ne egyen, igyon, mert a PCR-tesztet (ha mégis kéne) ez befolyásolhatja. Jöttek pontosan, kedvesek voltak, segítőkészek, megjelentek full védőöltözetben a lakásban, szétpakoltak egy kis mobil teszthelyet, és tök profinak tűntek. Persze pozitív lett. Visszahívtuk a férjem háziorvosát az eredménnyel, mire ő felírt egy vírusellenes gyógyszert, lázcsillapítókat stb., a biztonság kedvéért még antibiotikumot is, mert akkor már nagyon köhögött a férjem.

Ekkor már nekem is napok óta tüneteim voltak, megkérdeztük a mentősöket, hogy engem le tudnának e tesztelni. Sajnos nem, csak azt tesztelhetik, aki a papíron van, én is intézzem el a saját orvosommal. Ez hétvégén volt, úgyhogy várnom kellett, hogy kinyisson a háziorvosom.

Végül telefonon kerestem többször, de hiába volt rendelési idő, senki nem vette fel. Az interneten nem írtak semmit, hogy ne rendelne az orvos. Megkértem a közelben lakó ismerősömet, menjen át gyalog a rendelőbe, hátha az ajtóra van kiírva valami. Így is volt, szabadságra ment az orvos, a helyettese más rendelési időben helyettesíti. Megint vártam hogy ő is kinyisson. Telefonon kerestem az új orvost, többször nem vette fel, egyszer felvette, de közölte velem, hogy ha nem sürgős, keressem máskor. Végül is nem voltam életveszélyben, nem sürgős. Újra vártam, megint kerestem. Amikor végre elértem, vázoltam neki a helyzetet, amire szó szerint egy nagy nyögéssel és fáradt sóhajjal reagált. Több másodperces csend után megkérdezte hogy akkor tesztet akarok? Igen, szeretnék. Egyébként nem kérdezett semmit arról, hogy hogy vagyok, oltott vagyok-e, nem írt fel semmilyen gyógyszert.

Meglepetésünkre még aznap este keresett engem is a mentőszolgálat, de tőlem már azt kérték, menjek be a tesztelő állomásra. Mondtam nekik, hogy tüneteim vannak, lázas vagyok, nem tudok bemenni. Erősködtek, hogy valaki autóval vigyen be. Nincs autónk, ezért csak olyan valaki tudott volna bevinni, akit ezzel kitettem volna a fertőzésveszélynek, ezt mind nekem kellett bizonygatnom. Végül azt mondták, hogy jó, akkor majd pár nap múlva keresnek. Eltelt három nap, nem kerestek. Próbáltam őket visszahívni, a szám, amiről korábban hívtak, kicsöngött, de nem vette fel senki. Kutattuk a mentőszolgálat elérhetőségét (nem a segélyhívó számot, hanem az egyéb kapcsolati lehetőségeket), egyikkel se volt szerencsénk. Végül egy másik családtag adott egy új számot, amiről őt keresték korábban, amit felvettek.

Itt következik a valóban meglepő fordulat: kérdeztem, hogy körülbelül mikor számíthatok rájuk, vagy tudnak e jönni egyáltalán. Elkérték a TAJ-számomat, és az alapján mondták, hogy de hiszen már van időpont megbeszélve másnapra, és az előbb beszéltek velem. Bizonygatnom kellett, hogy velem nem beszéltek, tudomásom szerint még nincs időpont, és hogy ez valóban a saját TAJ-számom. Végül kiderült, hogy az én TAJ-számomra egy másik betegnek foglaltak időpontot, akinek ugyanaz a vezetékneve (de a keresztneve nem), mint nekem, amúgy rokonom, de ez itt lényegtelen. Emiatt az én TAJ-számomra nem lehet új időpontot foglalni. Itt küzdenem kellett már, hogy ne sírjam el magam, könyörögtem nekik, hogy mégis valahogy javítsák ki a helytelen foglalást, és nekem is küldjenek tesztet.

Megkérdezték, nem tudom e véletlenül a rokonom TAJ-számát, akinek ugyanaz a vezetékneve, mint nekem. Természetesen nem tudtam. Azt mondták, hogy tudjam meg a TAJ-számot, és hívjam őket vissza. Előtte hallottam, ahogy félretette a telefont az operátor, és kiabált a kollégáival egy kicsit. Amikor visszahívtam őket, egy másik operátor vette fel, aki tagadta a probléma létezését. Szerinte az én TAJ-számom hozzám van regisztrálva a rendszerben, a rokonomhoz meg a saját TAJ-száma. Azt mondta, nem tud mit kijavítani, várjak a soromra. Erősen kételkedtem, hogy vajon tényleg kijavították-e a problémát, vagy már csak tagadni fogják ezentúl.

Ezután másnap váratlanul hívtak a mentősök, hogy 5 perc múlva ott lesznek a ház előtt, jöjjek le a parkolóba. Nem volt sehol a figyelmeztetés, amit a férjem kapott, hogy előtte 3-4 órán át ne egyek, ne igyak. Nyilván akkor már nem volt annyi idő, de szerencsére úgy alakult, hogy előtte pont nem ettem-ittam. Lent a parkolóban egy személyautó várt, védőfelszerelés nélküli mentősökkel, akik hatalmas szerencsétlenkedés és vitatkozás közben végezték el a tesztemet. Kapkodtak, kijavították egymást, elejtettek dolgokat, nem volt egyenes felület, amin dolgozhattak volna, pedig a gyorstesztet elvileg úgy kell elhelyezni. Egy kupis csomagtartóban keresgéltek neki helyet, az egyiküknek remegett a keze, egyszer el is ejtette magát a gyorstesztet is, miután már benne volt a minta. Egy pár másodperc várakozás után kijelentették hogy negatív, készüljek a PCR-tesztre. Dobták volna ki a gyorstesztet, de pont láttam, hogy látszik rajta a pozitív csík is a T jel mellett, nemcsak a C (control) mellett. Megkérdeztem, ez nem pozitív akkor? Jobban megnézték, de, tényleg pozitív. Akkor nem kell a PCR-teszt.

Visszahívtam az orvost, nyugtázta hogy pozitív vagyok, de továbbra se írt fel semmilyen gyógyszert, nem kérdezte, hogy vagyok. A szerencsének köszönhetően ekkor már pont kezdtem jobban lenni, a férjemnek pedig hatottak a vírusellenes szerek. Végül a gyorstesztemet egy héttel az első tüneteim megjelenése után sikerült elvégezni, majdnem letelt a 10 napos karantén, mire elrendelték azt. Egyébként a rendőrségtől senki nem kereste se a férjemet, se engem, azzal se, hogy karantén vonatkozik ránk, és azzal se, hogy betartjuk-e, mindkettőnknek csak az orvos mondta. A férjemnek 14 napig kellett karanténban lennie, míg nekem, ugyanabban a lakásban, csak 10 napig. Ő kapott gyógyszereket, én nem, pedig ugyanolyan súlyos volt az állapotunk, nem mintha ezt rólam amúgy hivatalosan bárki tudta volna.

A legnagyobb nehézség nekem egyértelműen az volt, hogy a mentőszolgálat mennyire rosszul kezelte ezt a helyzetet, ha nem keresem őket én, nem tudom, hogy rájöttek-e volna a TAJ-szám tévesztésre. Betegen próbál ügyintézni az ember úgy, hogy a rendszert egyértelműen nem érdekli, mindenhol csak nyűgként kezelik, nagyon elkeserítő. Egyébként nem akarom teljesen csak a mentőszolgálatot okolni, gondolom, hogy nagyon túlterheltek, de beteg emberekkel így eljárni akkor se méltányos. Egyébként szerintem eleve rossz, hogy csak a mentők hozhatnak gyorstesztet, ennek minden patikában elérhetőnek kéne lennie, és akkor nem lenne ez az egész probléma.

Egyébként mindketten meggyógyultunk, bár a férjem azóta is köhög, reméljük hogy majd lassan az is elmúlik. Erre se nagyon tudnak mit mondani az orvosok, »biztos nem fertőz azért«.”

És egy másik, hangulatos eset arról, hogy valaki teszteltetné magát.

„Tegnapi PCR-mintavétel, a kis hamburgerkiadó ablakban a takonyszedő nő: Utazáshoz kell a teszt?

Én: Nem.

Nő: Be van oltva?

Én: Igen, persze.

Nő: Vannak tünetei?

Én: Igen, napokig lázas voltam, torokfájással kezdődött, taknyos vagyok, és..

Nő kedvesen, de értetlenül: Sajnálom, jobbulást, de miért teszteltet?

Én (próbálok nem magyarázkodni): Sokat voltam zárt térben sok emberrel, jó lenne tudni, hogy megfertőztem-e őket, és hétvégén szeretnék..

Nő: Akkor beírom, hogy kíváncsiságból kéri a tesztet.”

Vagyis most jó eséllyel van nagyon sok az olyan koronavírusos beteg, akiről nem tud és nem is nagyon akar tudni a rendszer. Közülük sokan észre sem veszik majd, hogy betegek, ha kíváncsiak is, macerás a tesztelés. Tünetek híján - hiába voltak kontaktszemélyek - nem jogosultak ingyen tesztre. Enyhébb tünetekkel már igen, de akkor is hosszas utánajárást, telefonálgatást igényel, időbe telik, amíg elrendelik, és az is, mire megjön az eredmény. Összességében napokat vehet igénybe a dolog, és addig az ember könnyedén megfertőzhet másokat.

Bőven lesznek olyanok is, akik beoltva akár fekvőbetegek is lesznek, de kórházba már nem kerülnek. A következő hónapok legfontosabb adata nem az új fertőzöttek száma, hanem a kórházi ellátásra, lélegeztetőre szorulók száma lesz.

Abban lehet bízni, hogy bár most még hasonlóak a járványadatok, mint tavaly ilyenkor, mégis enyhébb lesz a 4. hullám.

Tavaly ősszel még csak ezután indult be igazán a boom, és ért a csúcsra november végére, december elejére. Az új fertőzöttek napi száma november végén volt a csúcson (6 819), kórházban december 8-án volt a legtöbb covidos (8 045) a második hullámban. A harmadik hullám aztán ennél is erősebb volt.

Ami gondot jelent, hogy még nagyon sokan nincsenek beoltva, így teljesen védtelenek a vírus ellen. 12 éves kortól lehet oltani, az ennél idősebbek 28 százaléka nincs beoltva. 2,7 millió ember.

Oltás nélkül 1 százalék körül van a koronavírus halálozási rátája, oltással ez 0,1 százalékra csökken.

Pazar posztot rakott ki Facebookra Boldog István fideszes országgyűlési képviselő.

Arról a Boldog Istvánról van szó, akit az ügyészség a kabinetfőnökével, Fehér Petrával és másik hét emberrel együtt tavaly decemberben vádolt meg hivatali vesztegetés elfogadása és az uniós pályázatok befolyásolása miatt.

A vád szerint a vidéki településeket uniós támogatásokhoz juttató Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatainál helyzetbe hozott vállalkozóktól kérnek pénzt a biztos győzelemért. Egy másik vádpont szerint a választókerület több polgármesterénél is megjelentek azzal, hogy visszaosztást kérjenek a már elnyert pályázati pénzekből. Még Törökszentmiklós ellenzéki polgármesterét is megkörnyékezték azzal, hogy Boldog István országgyűlési képviselői kampányához kérnék el a megítélt pályázati összeg 20 százalékát.

Az Országgyűlés áprilisban felfüggesztette Boldog mentelmi jogát. Júniusban a Fővárosi Törvényszék előkészítő ülésén Boldog István és Fehér Petra is ártatlannak vallották magukat, a másik hét vádlott közül négyen részben vagy egészen bevallották, hogy vissza kellett osztani a pénzeket, amiben részt is vettek.

Múlt héten volt a per előkészítő ülése. Ezen mindent beismert a Boldog-ügy egyik vádlottja, első fokon 2 év felfüggesztettet kapott. Bár nagy szerepe nem volt a közbeszerzések manipulálásban, G. Vanda több hónapig volt előzetesben, miközben Boldog István elsőrendű vádlottként végig szabadlábon védekezhetett.

Mivel Boldog ártatlannak vallja magát, ezért a rendes tárgyalás is megkezdődik majd, de legkorábban csak januárban. Vagyis esély sincs rá, hogy a választások előtt ítélet szülessen a fideszes képviselő korrupciós ügyében.

Na, és akkor így érkeztünk el Boldog István posztjához. Ebben a fideszes képviselő arra hívja fel a figyelmet, hogy hamarosan indul a TOP Plusz átfogó fejlesztési csomag, „amely óriási lehetőség lesz térségünk összes települése számára. Nagyon fontosnak tartom, hogy a térségünk polgármesterei a lehető legalaposabb tájékoztatást kapjanak a programról, mert így a települések számára a legjobb pályázati konstrukciókat nyújthatják be a programban. Mindent megteszünk azért, hogy térségünk tovább fejlődjön!”

Egyre gyorsul a járvány terjedése. A kormány viszont ahelyett, hogy részletes tájékoztatást adna a negyedik hullámról, nagyon fontos információkat nem oszt meg a közvéleménnyel. Pedig számos adat, mint például a kórházban lévők között az oltatlanok aránya, nagyobb eséllyel ösztönözne az oltásra, mint Merkely Bélával és a "Magyarország működik, az oltás működik" szöveggel teleplakátozni az országot.

Azt egyébként számos országban rendszeresen publikálják, hogy a kórházi kezelésre szorulók hány százaléka nincs beoltva. Általában 90 százalék feletti ez az arány, ami erős érv az oltások mellett. (Az oltások hatékonyságáról úgy derült ki hosszú idő után pár fontos, de korántsem teljes körű adat, hogy egy olvasónk közérdekű adatigénylést nyújtott be az Országos Kórházi Főigazgatósághoz, és csodák csodájára válaszoltak neki.)

Júniusban elbúcsúztak, mert vége a harmadik hullámnak

A kormány az adatszolgáltatást még a harmadik hullám végén csavarta le a korábbinál is szegényesebbre. Ami jelentős bravúr volt, mert a napi jelentésben szereplő néhány számból addig sem az operatív törzs állított össze olyan grafikonokat, amikből látszódnak a folyamatok, hanem például - mások mellett - mi. Elég sok grafikonunk lett végül, ezek itt böngészhetőek. Ezekből lehetett látni a járvány újbóli felfutásának kezdetét vagy éppen a lecsengését. (Ráadásul a kevés publikált adat között van, ami teljesen használhatatlan. Ilyen a gyógyultak száma, ami valamilyen random adatnak tűnik, sehogy sem passzol a korábban jelentett új fertőzöttek számához, így értelmetlenné téve egy másik, sokat emlegetett adatot, az aktív esetek számát.)

Június 11-én bejelentették az operatív törzs „tájékoztatóján”, hogy mivel véget ért a koronavírus-járvány harmadik hulláma, sajtótájékoztató sem lesz többet. Ez tavaly nyáron is előfordult, valóban csendesebb időszaka volt a járványnak. De míg a tavaly nyári leállás után, szeptember közepén - amikor már a kormány is kénytelen volt elismerni, hogy benne vagyunk a második hullámban - újra kamera elé állt Müller Cecília országos tiszti főorvos, most ez nem történt meg. Pedig benne vagyunk a negyedik hullámban.

Csak újságírók ne kérdezzenek

Az igaz, hogy abban a formájában, ahogy ez a „tájékoztató” működött, szinte semmi értelme nem volt. Csak pár olyan alkalom volt még a járvány legeslegelején, 2020 márciusban, amikor élőben lehetett kérdezni, aztán hamar átálltak az online verzióra. Ezt a napi valamit sajtótájékoztatónak nevezni erős vicc volt, mert online egyáltalán nem lehetett kérdezni, a kérdéseket előre be kellett küldeni, amiket Kovács Zoltán államtitkár vezetésével erősen szelektáltak, és nagyon nagy részük megválaszolatlan maradt. Ha időnként be is olvastak egy kérdést a sok közül, akkor sem úgy, ahogy azt feltettük, majd adtak rá valami sablonválaszt. Visszakérdezni pedig semmilyen módon nem lehetett. Ahogy haladtunk előre az időben, egyre értelmetlenebbé vált ez a megoldás, egyre kevesebb kérdést olvastak be, volt, hogy egyet sem, még a kormánypárti médiától sem. Nagyszerű pillanata volt az utolsó koronainfónak, hogy elmondták a napi adatokat, kérdéseket be sem olvastak, majd közölték, hogy akkor ennyi volt a harmadik hullám, viszlát.

Nemcsak a „tájékoztatókat” szüneteltetik. Nyáron közölték azt is, hogy átállnak „készenléti jellegű adatszolgáltatásra”, vagyis a járványügyi adatokat kizárólag hétköznapokon közlik, hétvégén nem. Akkor csak a kormánytagok médiaszerepléseivel frissül a hivatalos koronavírus-oldal. Ez is így maradt.

Miközben arra a látszattevékenységre, amit „tájékoztatás” néven eljátszottak naponta az újságírók kizárásával, semmi szükség nincs, arra igenis lenne igény, hogy számos fontos részletet tisztázni lehessen személyesen, normál sajtótájékoztatón kérdezve és ha kell, visszakérdezve. Mert most olyan egyszerű kérdésekre sem kapunk választ írásban, hogy az oltottakra vonatkozik-e a karantén, vagy sem, ha a velük élő hozzátartozó elkapta a vírust, vagy kell-e aggódni amiatt a delta variáns terjedésekor, hogy bezuhant a második oltást is felvevők száma, vagy ez csak valami adatszolgáltatási hiba.

Az a szerencse, hogy az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) rendszeresen publikál számokat a magyar oltottsági adatokról is. Ebből derül ki például, hogy bár a kormány ígérete szerint a nyár közepétől nekirugaszkodtak, hogy tovább növeljék az idősek körében az oltottak számát, érdemben nem sikerült feljebb tornázni az akkori eredményeket. A legidősebbek körében Nyugat-Európához képest kifejezetten nem állunk jól.

Az ECDC adataiból derül ki az is, hogy milyen korcsoportokban terjed a legjobban a vírus, kit milyen oltóanyaggal oltottak. De az az ő grafikonjaikban sincs benne, hogy a fertőzöttek/kórházban lévők/elhunytak között milyen arányban vannak oltottak és nem oltottak.

Eddig, ha máshol nem, a kormányinfón kérdésre Gulyás Gergely miniszter időnként elárult egy amúgy féltve őrzött számot. (A kérdésünkre derült ki például, hogy területi bontásban milyenek az oltottsági adatok itthon, júniusi adatok szerint Budapesten volt a legmagasabb az oltottak aránya, Borsodban és Szolnok megyében a legalacsonyabb.)

Viszont most már Gulyástól is hiába kértünk adatokat. Amikor Szurovecz Illés kollégám a múlt héten rákérdezett arra, hogy a kórházban lévő Covid-fertőzöttek közül hány százalék oltatlan, Gulyás Gergely azt mondta, hogy nem látott ilyen adatot (holott ez tényleg nagyon fontos információ most), pedig a Nemzeti Népegészségügyi Központnál (NNK) nyilván van ilyen, de a kórházaknál biztosan.

AZ NNK-tól ugyanakkor hiába kérdezünk bármit, semmilyen választ nem kapunk, ahogy a Koronavírus Sajtóközponttól sem. Amikor Illés visszakérdezett, hogy ha vannak adatok a kórházban fekvő oltottak/oltatlanok arányáról, akkor nyilvánosságra hozzák-e azokat, a miniszter közölte:

„Mindig rám marad az adatnyilvánosság kérdése. Én általánosságban nyilvánosság párti vagyok. Hogy ha van valami ellenérv, akkor meg kell mondani, hogy mi az ellenérv.”

Illés megjegyzésére, hogy nyilván nem a kormányinfón kérdeznénk ezeket, ha a hivatalok válaszolnának, Gulyás azt mondta, igyekszik a legjobb tudása szerint válaszolni, és megismételte, hogy ha nincs olyan nyomós érv, ami a nyilvánosságra hozatal ellen szól, akkor nyilvánosságra kell hozni. (Ez azóta sem történt meg.)

Ezt a kört megfutották a fertőzöttek korosztályi megoszlásánál is, amire Gulyás szintén nem tudott válaszolni. Azt mondta, hogy az áldozatokról tudja, hogy szinte kivétel nélkül a legidősebbekről van szó, 80 év felettiekről, vagy 70 felettiekről mellékbetegséggel. És vannak kivételes esetek is. (Ezek az adatok kivételesen fent vannak a koronavirus.gov.hu-n. Nem feldolgozva, hanem egy most már 30 143 áldozat alapadatait tartalmazó, naponta frissített lista részeként. Életkori adatokat ezek feldolgozásával készíthetnek az eziránt érdeklődők, a honlapon ilyen bontás nincs.)

Majd Gulyás belement egy nehezen követhető okfejtésbe.

Szerinte az adatok nyilvánosságra hozatalnak egyetlen korlátja van, hogy „vannak egészen bombasztikus sajtóhírek, amik lehet, hogy az interneten sok olvasót eredményeznek, de rendkívül károsak. Például amikor az egyik bulvárlap egy csecsemő halálát hozza összefüggésbe a koronavírussal, úgy, hogy egyértelműen kiderül utána a cikkből, hogy koronavírus-pozitív volt a csecsemő, vélhetően az édesanyja is, de a halálához ennek semmi köze nem volt, az olyan mértékű felelőtlenség, ami egészen egyszerűen megengedhetetlen mindenhol, ahol az újságíróetikának még valami írmagja megmaradt”.

Itt Gulyás vélhetően arra a csecsemőre gondolt, akinek a haláláról Müller Cecília beszélt áprilisban, amikor még volt napi „tájékoztató”. Azon kivételes eset volt, amikor valamit tényleg érdemben hozzátett az országos tiszti főorvos a napi számokhoz, elmondta, hogy koronavírusos volt a csecsemő, de nem a fertőzés okozta a gyermek halálát, hanem meningococcus baktérium által előidézett vérmérgezés.

Csakhogy most például nincs ilyen tájékoztató. Így aztán amikor az áldozatok listáján megjelenik egy pár napos csecsemő is, mint most szeptemberben, akkor csak annyit lehet hozzátenni a hírhez, ami alapbetegségként fel van tüntetve nála: hirtelen csecsemőhalál. Hogy mi okozta a tragédiát, arról semmit sem tudunk.

Gulyás a csecsemőhalálos gondolatmenetét folytatva végül is az újságokat okolta azért, hogy nem adnak ki bővebb információkat. De arra nem adott magyarázatot, hogy az alapinformációk alapján honnan kellene tudni, hogy a koronavírus hivatalos áldozatainak a listáján szereplők közül kinek a halálát okozta valóban a vírus, és ki halt bele másba.

„Ha az egyes adatokat megnézzük, például egy napi halálozásnál, akkor vannak esetek, amikor valaki koronavírus-pozitív, de semmi köze nincs a halálának hozzá. Tehát ha ezeket az adatokat nem tudja a sajtó korrekt módon interpretálni, akkor az negatív következményekhez vezethet, és akkor ezt el kell kerülni. De nem akarom ezt a vitát megnyitni, szívesen mondok személyes példákat, csak a személyiségi jogok nélkül ezt nem tudom megtenni. De egyet látni kell, és ezt minden adat alátámasztja, aki beoltja magát, iszonyatosan nagy mértékben, 500-szoros biztonságban van ahhoz képest, mint aki nem oltatja be magát. Ezt többnyire az adatok is alátámasztják, de van, ahol ehhez magyarázat kell” - mondta Gulyás.

Vagyis szerinte is fontos információ, hogy a beoltottak jóval kisebb százaléka kerül kórházba, de még sincsenek erről napi adatok.

Amikor Illés ugyanezt megemlítve még egyszer megkérdezte Gulyást, hogy akkor tud-e garanciát vállalni arra, hogy ezeket a kórházi adatokat nyilvánosságra hozzák, a miniszter annyit közölte, hogy csak megismételni tudja a válaszát. Sakk-matt.

És végül egy levél, amit a Koronavírus Sajtóközpontnak küldtem 6 napja:

• Arról érdeklődnék, hogy mikor lesz ismét napi sajtótájékoztató, ahol személyesen is kérdezni lehet a járvány 4. hullámáról?
• Mikor állnak vissza arra, hogy hétvégén is közölnek adatokat a járványról?
• A jelenleg kórházban lévők hány százaléka oltott/nem oltott? Akik a kórházban kezeltek között be van oltva, mikor kapták meg az oltásukat?

Nem jött válasz.

Kedvező adatokat és a járvány erősödését egyszerre lehet kiolvasni a ma reggeli járványjelentésből.

A hivatalos számokból is az látszik, hogy a negyedik hullám egyre erőteljesebb. Az elmúlt hét napban átlagosan már 400 új fertőzöttet jelentettek.

Ma reggel 501 új fertőzött megtalálásáról számoltak be. Ez kifejezetten magas szám.

Ha a hétfői adatokat nem vesszük alapul - mivel azok a hétvége összesített számai -, akkor négy hónapja nem volt ilyen magas a napi fertőzöttek száma.

Ráadásul ennél egészen biztosan sokkal magasabb a fertőzöttek száma. A mostani tesztelési rendszer messze nem elég ahhoz, hogy felderíteni és csökkenteni lehessen a delta variáns terjedését.

A járvány erősödését mutatja, hogy a nem túl sok elvégzett teszten belül emelkedik a pozitívak aránya. (Bár még mindig öt százalék alatt van.)

Mi az, ami kedvezőbb?

Az új fertőzöttek számához képest kifejezetten magas volt az elmúlt időszakban az áldozatok száma. Múlt szerdán például 12 halálesetet jelentettek, ma ennél kevesebbet, 2-t. Ami alatta marad az elmúlt hét nap átlagának.

Egészen múlt hét péntekig a kórházban kezelt koronavírusos betegek száma meghaladta a tavaly ugyanebben az időszakban kórházban lévő Covid-fertőzöttek számát. Számítani lehetett ugyanakkor arra, hogy az oltásoknak köszönhetően elválik egymástól a két vonal, és az idei adatok jobbak lesznek. Ez mostanra egyértelműen megtörtént. Tavaly szeptember 22-én 534-en voltak kórházban, most 406-an. Az oltatlanok nagy száma miatt ugyanakkor - ha nem is olyan ütemben, mint tavaly - számítani lehet további jelentős emelkedésre.

Bár a lélegeztetőn lévők száma magasabb, mint egy éve (akkor 36 szorultak gépi lélegeztetésre, most 45-en), de a számuk az elmúlt egy hétben stagnálni látszik. Várhatóan ez is csak átmeneti helyzet.

Hiába terjed egyre jobban a delta variáns, ami az oltatlanokat veszélyezteti leginkább, az első oltások száma alig emelkedik.

Jelenleg 5 865 865-en vannak beoltva. Ahhoz, hogy legalább a 6 milliót elérjük, a mostani heti átlaggal számolva 50 napra lesz szükség. És az még csak az a hatmilliós határ, amit Orbán Viktor tervei szerint május közepére kellett volna elérnünk. A hétmilliót pedig május végére.

A második oltások számát tegnap az iskolai program dobta meg, most kapják a diákok a második adag Pfizert. A harmadik oltást 20 ezren kapták meg tegnap, összesen már 646 ezren. Ami azt mutatja, hogy az emberek azért megtalálják az oltópontokat. Csak azok nem, akik eddig egyszer sem jártak arra.

Reagált a Magyar Labdarúgó Szövetség a nemzetközi szövetség keddi döntésére, amivel 200 000 svájci frankos (65 millió forintos) bírságra és két zárt kapus meccsre büntette meg a magyar válogatottat a szeptemberi, angolok elleni vb-selejtező meccsen történt rasszista megnyilvánulások miatt.

Az MLSZ szerint „mélységesen elítélendő azon rendbontók viselkedése, akik a több tízezres tömegtől eltérően, bizonyítottan rasszista módon nyilvánultak meg a Magyarország–Anglia vb-selejtező mérkőzésen a játékosokkal szemben, szeptember elején. Az MLSZ számára mindenfajta diszkrimináció elfogadhatatlan”.

Mint írják, a magyar-angol előtt a szövetség vezetése és maga a csapat is többször kérte a szurkolókat a mindenki által ismert UEFA és FIFA irányelvek figyelembevételére. „Aki tehát a Puskás Aréna lelátóin huhogott, rasszista vagy diszkriminatív módon nyilvánult meg, azzal szemben megállapítható: szándékosan okozott kárt a magyar labdarúgásnak, és ezért a legszigorúbb szankcióra számíthat”.

Emlékeztetnek arra, hogy az UEFA döntése után (amikor is az európai szövetség az idei Európa-bajnokságon a szurkolók által mutatott diszkriminatív magatartás miatt büntette meg a válogatottat 100 ezer svájci frankre és három zárt kapus meccsre) ezúttal a FIFA-tól kapta a büntetést a magyar válogatott.

Az újabb két mérkőzésre vonatkozó zárt kapus döntésről (a második felfüggesztve) „az MLSZ változatlanul úgy gondolja, hogy

egy hatvanezres stadionban jó hangulatot teremtő tömeget és a minden elvárható intézkedést végrehajtó rendező szövetséget ilyen súlyosan, kollektív módon büntetni nem igazságos és kontraproduktív lépés. A rasszizmus elleni fellépés szükségességét az MLSZ elismeri, támogatja, de az is jól látható, hogy az UEFA és a FIFA fegyelmi szabályzatai és döntései nem a valódi felelősöket büntetik, és a jelenlegi formájukban nem hatékonyak”.

Ebben azért a jelek szerint az MLSZ sem különösebben hatékony. Azt írják mindenesetre, hogy „a szövetség folytatja a megkezdett folyamatot a rendbontók, illetve a nem kívánatos viselkedés távoltartása érdekében. Ezt elősegítve az MLSZ saját gyakorlatának és a vonatkozó jogszabályok változása is szükséges, amelyek előkészítése folyamatban van”. A korábbi mérkőzésen elkövetett vétségek azonosított szereplői ellen a szövetség feljelentést tett.

Az MLSZ várja a mostani döntés részletes indoklását, és annak ismeretében, indokolt esetben fellebbezni fog a döntés ellen.

Meredeken emelkedik a koronavírus áldozatainak száma Romániában - írja az MTI. Romániában a felnőtt lakosság mindössze 33,6 százaléka van beoltva legalább egy adag vakcinával. Magyarországon 68,4 százalék ez a mutató, az EU átlaga ennél is magasabb: 78,3 százalék.

A román stratégiai kommunikációs törzs (GCS) kedden 129 halálesetről számolt be. Ez a kéthetes mozgóátlag több mint duplája. Ennél több áldozatot legutóbb négy hónapja, a harmadik hullám tetőzésének időszakában követelt a járvány Romániában.

Hasonló ütemben, ugrásszerűen emelkednek a fertőzési számok is: a GCS keddi jelentésében szereplő 6789 új fertőzés 120 százalékkal haladja meg az utóbbi két hét átlagát.

A romániai kórházakban kedden már több mint 8 000 koronavírusos beteget kezeltek, 50 százalékkal többet, mint egy héttel korábban. Hasonló arányban emelkedett egy hét alatt a súlyos esetek száma: kedden már 990 koronavírusos beteg életért küzdöttek az orvosok a Covid-kórházak intenzív osztályain, amelyekben a telítettség meghaladta a 90 százalékot. A szaktárca hétfői összesítése szerint az országban 1087 intenzív terápiás hely állt a koronavírusos fertőzöttek rendelkezésére, ezek között 116 olyanok számára, akiket krónikus betegségekkel is kezelnek.

A hatóságok versenyt futnak a járvánnyal: kórházi részlegek átminősítésével és a szakszemélyzet áthelyezésével próbálják emelni a koronavírusos betegek számára elkülönített helyek számát az intenzív terápián. A múlt héten elfogadott mozgósítási terv értelmében 1500-ra emelnék a helyek számát, de Florin Citu miniszterelnök kedden már arról beszélt, hogy meg kell próbálni emelni a célkitűzést, mert ebben az ütemben hamarosan kétezer helyre lesz szükség.

5 újabb áldozata van a koronavírus-járványnak. Az elmúlt hét napban átlagosan 6 koronavírus-fertőzött hunyt el. (Szeptember elején még csak 1 áldozatot jelentettek naponta átlagosan.)

A legfontosabb adat a halálozások mellett a negyedik hullámban a kórházban kezelt koronavírus-fertőzöttek száma. Jelenleg 401 Covid-fertőzött igényel kórház ápolást.

Ütemesen nő, de talán van egy kedvező adat. Pár nappal ezelőttig szinte hajszálra ugyanannyi Covid-fertőzött volt kórházban, mint tavaly ilyenkor, amikor még nem voltak beoltva 5,8 millióan.

Tavaly innentől kezdett igazán felszaladni a súlyosabb állapotban lévők száma. Ezt egyelőre nem követik a mostani számok, az oltások miatt lehet abban bízni, hogy kevesebben kerülnek majd kórházba, mint tavaly ősszel. Ugyanakkor a be nem oltottak miatt így is jelentős terhelés érheti majd az egészségügyet.

45-en vannak lélegeztetőn.

Ami nehezen kezelhető adat, az az új fertőzötteké. Kedd van, a hétnek az a napja, amikor a legalacsonyabb az új fertőzöttek száma a hétvégi kevés teszt miatt. A 7 napos mozgóátlag ugyanakkor már a 400-hoz közelít. De biztosan ennél is sokkal többen kapták el a deltát. Tavaly 800 volt ebben az időszakban az új fertőzöttek 7 napos átlaga, miközben ugyanannyian voltak kórházban, mint most.

A tesztek száma nőtt ugyan nyár óta, de messze nem annyival, mint amennyit egy villámgyorsan terjedő delta variáns indokolna. Kevés teszttel kevés fertőzöttet találnak.

A teszteken belül a pozitívak aránya 2,9 százalék.

Orbán Viktor tegnap is megismételte, hogy szerinte az oltás az egyetlen fegyver a vírus ellen. Ebben viszont nem állunk jól. Az EU-s átlagot már messze nem érjük el, és nagyon lassan nő az oltottak száma. Tegnap mindössze 2 644-en kapták meg az első oltást.

Eddig összesen 5 862 458-en kapták meg az első, 5 579 231-an a második, és 626 ezren a harmadik oltást.

A meglévő napi új fertőzöttek száma alapján lakosságarányosan az elmúlt két hétben Nógrádban és Budapesten nőtt leginkább az új covidosok száma.

55 milliárd sok pénz. Ennyibe került a Hungexpó felújítása.

Ha stadionra számoljuk át, csak a Puskás Aréna volt ennél drágább, mondjuk az rögtön háromszor ennyi volt.

Hogy mire költöttek el a kétéves felújítás alatt 55 milliárd forintot, azt hétfőn mutatták be egy sajtóbejáráson.

A látványtervekről annak idején készült egy kisfilm. Ha valaki csak az elejét nézi meg, nem arról van szó, hogy felhúzták a Parlamentet és a Várat is a vásárközpontban, az csak az imázsfilm budapesti képeit alapozza meg.

Az rendszeresen előfordul, hogy aztán valami más lesz a végeredmény. Itt most olyan nagy különbség nincs, a parkosított zöldterület nincs még ebben az állapotban.

Elég sok szám hangzott el, több mint 70 ezer négyzetméteres fedett és 36 hektáros szabad terület újult meg, kicserélték a közműveket.

Két látványosabb eleme van a beruházásnak. A kongresszusi központ, aminek a hiányát már régóta emlegették turisztikai szakemberek. Most lett ilyen.

Van az épületben egy hatalmas terem, amiben 2048 fős előadásokat lehet tartani, a színpadon az ország legnagyobb LED-falával és egy speciális nézőtéri technológiával.

Amire igazán büszkék, és Közép-Európában állítólag egyedülálló, hogy a széksorokat igény szerint pár perc alatt be lehet süllyeszteni a padlóba. Ezt bemutatták, tényleg pár perc alatt egy döntött, mozis/lelátós hangulatú teremből egy vízszintes padlójú, bármire használható helyiséget alakítottak ki. Időben kicsit többnek tűnt, mert pokoli zenei aláfestés kísérte a bemutatót, ezzel aligha kínozzák a hétköznapokban a munkatársakat. Van a nagyterem mellett még 26 szekcióterem, ezek mindenféle módon egybenyithatók.

Csak a konferencia és kiállítási központ 16,59 milliárd forintba került. Ebből a speciális, süllyeszthető székű Gala Seat rendszer 4,68 milliárd forint volt.

A legapróbb részletek ismertetése nélkül mindez azért fontos Fürjes Balázs, a projekt kormányzati felelőse és Ganczer Gábor, a Hungexpo vezérigazgatója szerint, mert bár Budapest eddig is kiemelt célpontja volt a konferenciaturizmusnak, megfelelő helyszín híján eddig csak „korlátozottan tudott részesülni a minőségi turizmus egyik legfontosabb és nem utolsósorban legjövedelmezőbb ágából, az üzleti turizmusból”.

Ezzel a központtal és a felújított vásárközponttal Budapest lehetőséget kap gyakorlatilag bármilyen méretű nemzetközi kongresszus, konferencia befogadására.

A projekt kormányzati felelőse, Fürjes Balázs államtitkár mondott egy meglepőt, miszerint „Budapest az egyetlen világvárosunk, a kormányzat támogatja a fejlesztését, mert nem várható el, hogy a főváros azt önerőből oldja meg”.

Fürjes felidézte, hogy a Hungexpót annak idején, 2005-ben privatizálták, a francia GL eventshez került. Az Orbán-kormány 2016-ban visszavásárolta az ingatlanokat, az üzemeltetés ugyanakkor maradt a francia cégnél.

A lepukkant épületek felújítását és újak építését 2019 őszén kezdték el, az 55 milliárdos munkára közbeszerzésen a KÉSZ Kft-t választották ki. (Indult még a WHB és a Magyar Építők.) Közbejött a koronavírus, ami katasztrófa volt a rendezvényszervezőknek, de az építkezést ezalatt is lehetett folytatni. Így időben végeztek, és tartották az 55 milliárdos keretet is.

A mostani 55 milliárdos beruházás 90 százalékát az állam, 10 százalékát a franciák állták. Megkérdeztük Fürjes Balázst, hogy újratárgyalták-e az üzemeltetői szerződést, hiszen az új épületeknek köszönhetően nagyobb lesz a francia cég bevétele. Az államtitkár válasza szerint természetesen igen. Nem fix bérleti díjban állapodtak meg, az üzemeltető bevételeinek a 30 százaléka lett a bérleti díj, ezt évente fizetik.

(A terület tulajdonosa az Expo Park Kft. Ez egy 100 százalékos állami tulajdonú gazdasági társaság, a tulajdonosi jogokat az MNV Zrt.
gyakorolja. Az elkészült beruházások és fejlesztések üzemeltetője pedig továbbra is a francia GL events kezében lévő Hungexpo Zrt., amely szervezi és rendezi a kiállításokat, konferenciákat, és működteti az infrastruktúrát.)

Ganczer Gábor, a Hungexpo vezérigazgatója és Fürjes Balázs is arról beszélt, hogy ez a beruházás 15-20 éven belül megtérül, ami megjegyzésük szerint kifejezetten jónak számít. Ahogy Fürjes fogalmazott, a Hungexpó felújítása azon kevés közberuházás közé tartozik, ahol valóban forintosítható a megtérülés, szemben egy kórházzal, egy iskolával egy új rendőrőrssel.

Miből jöhet a megtérülés?

A kongresszus/konferenciaturizmusban a számítások szerint az egy főre eső költés 50-70 százalékkal magasabb, mint egy normál turista esetében. (A Központi
Statisztikai Hivatal kimutatása szerint míg egy szabadidős turista költése 16 300
HUF/nap, addig egy üzleti turista 35 300 HUF/nap költést generált magyarországi
tartózkodása alatt 2019-ben.)

További előny, hogy a csökkentik a turizmus szezonalitását, a legtöbb konferenciát
áprilisban, májusban, szeptemberben, októberben és novemberben tartották 2019-ben.

Nem csoda, hogy több ország/város is ráhajtott a konferenciaturizmusra. A Hungexpo sajtóanyaga szerint „egy város hivatásturisztikai mérőszáma leginkább a Nemzetközi Konferenciák és Kongresszusok Szövetsége, az ICCA rangsorban nyilvánul meg. Az ICCA gyűjti adatbázisában a szövetségi eseményeket és az események száma szerint rangsorolja az országokat és a városokat is”.

Budapest ICCA rangsora romlott az elmúlt években:

• 2017: 12. helyezett (első három: Barcelona, Párizs, Bécs)
• 2018: 20. helyezett (első három: Párizs, Bécs, Madrid)
• 2019: 26. helyezett (első három: Párizs, Lisszabon, Berlin)

Prága és Bécs jobb pozíciót szerzett.

Bécs rangsorai:

• 2017: 3. helyezett
• 2018: 2. helyezett
• 2019: 6. helyezett

Prága:

• 2017: 8. helyezett
• 2018: 9. helyezett
  
• 2019: 9. helyezett
  

Szerintük Budapesten eddig a kapacitások hiányában volt jóval kevesebb rendezvény, mint Bécsben és Prágában. Ez javulhat a Hungexpo bővítésével és felújításával. Az elsődleges cél, hogy Budapest bekerüljön a TOP 10-es listába.

A fejlesztés leglátványosabb eleme a kongresszus központ és a sok pavilon - köztük felújítottak és két új - mellett az új fogadócsarnok lett. (Tervező: Finta Stúdió.)

8,6 milliárd forintba került, bíznak abban, hogy olyan kapu lesz, ami nyomot hagy majd a vendégek emlékezetében.

Az új Hungexpó igazán a Vadászati Világkiállításon fog majd bemutatkozni. Semjénék álomrendezvényének 70 milliárdos költségébe bele szokták számolni a Hungexpó 55 milliárdját. A Hungexpo valójában nem a kormányzati fővadászoknak épült, de így sem kevés az a maradék 17 milliárd, amit valóban a világkiállításra tapsolnak el. Például a szarvasagancsos kapura, ami így néz már ki:

Novemberben már a megújult Kongresszusi és Kiállítási Központban lesz az Otthon Design Ősz és az Automotive Hungary kiállítás is. 2022-re már be van foglalva négy nagy nemzetközi kongresszus, jellemzően orvosiak.

Fürjes szerint ami még hiányzik a Hungexpo fejlesztéséből, hogy tömegközlekedéssel jobban megközelíthető legyen: vagy villamossal, vagy a Pillangó utcai metrómegállóból busszal. De ez nem fért bele az 55 milliárdos fejlesztésbe.

• Vannak-e még Mészáros Lőrincek, akiknek úgy bejött a Fidesz-kormányzás, mintha hetente lenne ötösük a lottón?
• Vannak, róluk indítunk egy sorozatot.
• Itt van például B., aki pár év alatt a 85. leggazdagabb magyar lett, bár ezt megpróbálja eltitkolni.
• Balásy Gyula története tökéletesen mutatja meg, hogy az állampárt hogyan számolta fel a versenyt és játszott ki rengetegszer 10 milliárd forintot a kiválasztott cégnek, óriási haszonhoz juttatva ezzel az egyedüli tulajdonost.

Ha van csoda, akkor ez biztosan az. Van egy Moonlight Event nevű cég, rendezvényszervezéssel foglalkozik.

• 2011-ben alakult, évekig nem mutatott fel semmi jelentőset. 2017-ben még csak 4,2 millió forintos nettó árbevétele volt.
• 2018-ban beszállt egy új tulajdonos, és a bevétel már abban az évben hirtelen a 235-szörösére, 989 millióra ugrottak, állami cégeknek köszönhetően.
• 2019-ben is folytatódott a fantasztikus katapultálás, 2,4 milliárd forintnyi megrendelés találta meg a Moonlightot. Ez a cég 2017-es árbevételének a 581-szerese.
• Aztán jött a rendezvényszervezők fekete éve: 2020. A koronavírus-járvány miatt bizonytalanná vált minden, az év nagy részében eleve tilos volt rendezvényeket szervezni, abban a kis időben pedig, amikor lehetett, mindenki óvatos volt, előkészületekre sem volt idő, megint jött a zárás.
• De a Moonlighton ez karcolást sem ejtett: a cég 2020-ban még tovább tudta növelni a bevételeit, nem is kevéssel, az előző évi megrendelések 60 százalékával folyt be több pénz. A szinte rendezvények nélküli tavalyi évet - bár a raktárkoncerteknél ott voltak - 3,8 milliárddal árbevétellel zárták. Ez a 2017-es 917-szerese. Akkora szerencséjük volt, hogy egy 30 milliárd forintos állami keretszerződésbe is bevették őket, az Antenna Hungária Zrt.-t segítik az állami rendezvények lebonyolításában alvállalkozóként.

Hogyan nőhet több mint 900-szorosára három év alatt egy cég árbevétele? Gyanúnál kicsit több, hogy ennek közel lehet ahhoz, hogy időközben a cég tulajdonosa lett Balásy Gyula, és azonnal felsorakoztak a megrendelők között állami cégek. És nem a Moonlight Balásy egyetlen cége, ahol ilyen csodák történnek.

A 42 éves Balásy a NER egyik legvisszahúzódóbb alakja. Keveset tudni róla, amit igen, az nem különösebben izgalmas. Ami a cégeivel történik, az helyette is elárul mindent arról, hogy a Fidesz hogyan képzeli el a pártállam által irányított piacot.

Ki készíti a Soros-plakátokat?

Az egy dolog, hogy az Orbán-Rogán-Habony műhelyben kitalálják a sokadik kormányzati kampányt, ami egyre lebutítottabb üzenetekkel célozza meg az embereket. De az újabb állítsunk meg valakit plakátokat valakinek meg is kell tervezni, legyártatni, aztán ki is kell rakatni az ország minden sarkába. És ezen nagyon sokat lehet keresni.

Kommunikációs területen Balásy cégei 2015-ig kispályások voltak a NER akkori két kegyeltjének, Kuna Tibornak és Csetényi Csabának az érdekeltségeihez képest. Utóbbiak megfogták a közpénzisten lábát, amikor a kormány 2014 végén úgy döntött, hogy az összes állami kommunikációra szánt pénzt egy kalapba dobja. A kormány ezt két dologgal indokolta.

Az egyik magyarázat az volt, hogy a teljes állami szféra (szervezetek, intézmények, minisztériumok, vállalatok) „olyan kommunikációs tevékenységet végezzen, amely összhangban áll a kormányzati kommunikációs célokkal”. Ez - mint látjuk - számos esetben megegyezik a Fidesz céljaival.

A másik - és ezt a viccet teljesen komoly arccal dobták be - a spórolás. Majd spórolás helyett nekiláttak két kézzel szórni a kommunikációs pénzeket, és 1,5 év alatt elköltötték az eredetileg három évre szánt 75 milliárdos keretet. Nem az történt, hogy a hátralévő másfél évben akkor nem kommunikáltak egyáltalán, hanem újra és újra feltöltötték az egyre bővített keretet.

Még álversenyt is kreáltak. 2015-ben közbeszerzésen kiválasztottak három céget, akik körön belül kerültek. Ők versenyezhettek aztán már konkrét ajánlatokkal konkrét feladatokra az összevont kommunikációs keretre. Itt tényleg elég széles a spektrum, kampányok megtervezése, legyártása és azok elhelyezése óriásplakátokon vagy sajtóhirdetésekben MVM-hirdetésektől a vizes világbajnokságon át a vegytiszta állami, kékplakátos propagandáig.

Az első keretszerződés alapján a kiválasztott, körön belül került három cég közül a Mindshare valódi piaci szereplő volt, nemzetközi háttérrel. A másik kettőnek viszont (Csetényi Csaba, valamint Kuna Tibor cégei) nem nemzetközi szakmai háttere, hanem fideszes politikai hátszele volt. Ez meg is látszott abból, hogy a három cég milyen arányban kapta meg a feladatokat. A Csetényi-Kuna tandemhez képest feltűnően kevés feladatot elnyerő Mindshare ki is szállt egy évvel később.

Az ő helyükre lépett be 2016-ban az addig alvállalkozóként be-be szálló Balásy Gyula, és innen számára álomszerűen alakult minden.

Rövid időn belül Csetényi és Kuna is kegyvesztett lett ugyanis a Fidesznél. Szinte minden megbízást a frissen érkező Balásy cégei nyertek, miközben a kommunikációs keretet újra és újra feltöltötte a kormány tízmilliárdokkal, ahogy egyre több Soros-, Brüsszel- és mindenellenes plakát jelent meg az utcákon.

Csetényi és Kuna bukása után a kormányzat már nem is vesződött olyan formaságokkal, hogy versenyt mímelve kiválasszanak három céget. Papíron is egyedül maradtak Balásy cégei, hogy rajtuk keresztül költsék el a hatalmasra duzzadó állami kommunikációs keretet.

Balásy eleinte két céggel szállt be. A Lounge Design-t alapította 2010 nyarán az édesanyjával , akit 2011 februárban Balásy felesége váltott. Majd 2015-ben a feleség is távozott a tulajdonosok közül, és a cég 100 százalékban Balásyé lett.

Íme az állami megrendelések jótékony hatása: Balásy cége, a Lounge Design 2016-ban került az állami kommunikációs kalap belső körébe, majd lett egyre inkább egyeduralkodó. A 2015-ös nettó 392 milliós árbevétel robusztus emelkedéssel tavaly már 10 milliárdosra duzzadt.

De nem csak egy cégről van szó. Balásy másik cége, a New Land Media is kiválasztott lett. Ezt a céget Mamusits Péterrel közösen alapította 2013 nyarán, 2016-ban azonban itt is ő lett az egyedüli tulajdonos. Ezután nagyon beindult ez a cég is, de olyannyira, hogy ahhoz képest a Lounge Design 10 milliárdja aprópénznek tűnik: évente már 70 milliárdos megbízást kap.

Négy év alatt 218 milliárd forintnyi munka találta meg a New Land Mediát. Ennek nagyon nagy százaléka állami megrendelőtől.

Vagyis az történt, hogy a kormány összevonta a teljes kommunikációs keretét, rövid ideig álversenyen kiválasztott baráti cégeken keresztül költötte el azt, azóta pedig a látszatot sem fenntartva két, egyetlen ember 100 százalékos tulajdonában lévő céget tömnek folyamatosan évi 80 milliárdos megbízásokkal.

Döbbenetes adat: a két Balásy-cég nettó árbevétele 2017-2020 között 249 milliárd forint volt.

Gulácsi Péter, Szoboszlai Dominik és Willi Orbán is ott van azon a képen, ami a Köln-RB Leipzig szombati Bundesliga-meccs előtt készült. A két csapat egy közös fotóra állt össze egy - kapaszkodjon meg a Fidesz - szivárványos molinó mögött. Ennek szövege: Együtt a sokszínűségért!, a másik pedig: Élj úgy, amilyen vagy.

A meccs 1-1 lett, Szoboszlai gólpasszt adott.

Gulácsi Péter télen - akkor személyesen - állt ki Facebookon az elfogadás és a tolerancia mellett. Akkor azt írta, hogy „Több mint 14 éve külföldön élek, mind a magánéletben, mind a profi sportban rengeteg különböző emberrel találkoztam, legyen szó akár nemzetiségről, kultúráról, vallásról, életfilozófiáról vagy bármi másról. Minél több időt tölt az ember külföldön vagy különböző emberek között, annál inkább rájön, hogy attól, hogy nem mindenki egyforma, csak színesebb lesz a világ, és hogy a legfontosabb a szeretet, az elfogadás és a tolerencia mások iránt.” Kiállt a szivárvány családok mellett is, és arra szólított fel, hogy „szólaljunk fel a gyűlölet ellen, legyünk elfogadóbbak és nyitottabbak!”. Ez a poszt akkora vihart kavart, hogy még Orbán Viktor is megszólalt az ügyben, szerinte a válogatott egységét bontotta meg a kapus.

Gulácsi azóta a Leipzig csapatkapitánya lett. Hogy mennyivel másabb focikultúrában játszanak Gulácsiék: a Bajnokok Ligájában a Manchester City ellen a Leipzig játékosai is letérdeltek, csatlakozva az angol csapat játékosaihoz, hogy így tiltakozzanak a rasszizmus és a kirekesztés ellen. A magyar válogatottnál nincs térdelés (a gesztust Orbán Viktor provokációnak tartja), a játékosok a Respect feliratra mutatnak, ha az ellenfél letérdel a meccs előtt.

Közpénzbe kerül, a kormány propagandáját harsogja, mi az? Elég sok minden lehetne elég sok pénzből, most konkrétan a JóKor Magazinra gondoltam, amit a napokban dobnak majd be a nyugdíjasok postaládájába.

A 2,1 millió példányban megjelenő magazin úgy ingyenes, hogy nincs rajta ár feltüntetve. Hogy mennyi közpénz megy el rá, azt viszont konkrétan nem tudni. A Magyar Államkincstár adja ki, de a tartalmat - mint a Magyar Hang tavalyi cikkéből kiderül - Rogán Antal propagandaminisztériuma szállítja. Ezt le sem tagadhatná az egyébként impresszum nélküli lap.

A története szép. Amikor tavaly bejelentették az első szám indulását, Nyitrai Zsolt fideszes politikus azt mondta, hogy az Idősek Tanácsa kezdeményezte egy olyan „hiteles tájékoztató kiadvány” megjelentetését, amely a legfontosabb közérdekű információkat tartalmazza a nyugdíjasoknak. Negyedévente így 2,1 millió példány készül belőle, amit a Posta visz ki.

A legfrissebb számban sikerült kicsikarni Orbán Viktortól is egy írást, amiben beszámol arról, hogy amit a baloldal elvett a nyugdíjasoktól, azt a mostani kormány visszaadja, sőt még annál is többet.

Ha valaki nem olvasta el elég alaposan a kormányfő üzenetét, annak azért segítenek később is. Eperjes Károly színész például elmondja, hogy a járványkezelés miatt „csak gratulálni lehet a szakértelemmel cselekvő kormánynak és az őket támogató szakértőknek. Aki nem látja, az vak. Legyünk büszkék arra, hogy a mi sorainkban felelősségteljes emberek munkálkodnak értünk. Minden nap imádkozom értük”. Ha ebből nem lett volna világos, hogy mik a politikai preferenciái, rá is kérdeznek nála.

„JóKor: 2022-ben választások lesznek. Az ellenzéki oldal meglehetősen offenzív politikát folytat, hogyan látja Ön a helyzetet?

Eperjes: Orbán Viktor intelligensen és okosan vezeti az országot, és én a szerény eszközeimmel minden nap imádkozom érte. Korábban már láthattuk, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette baloldaltól nem sok jóra számíthatnak a családosok és a nyug­díjasok.”

Koncz Gábor színész ehhez képest csak egy pikáns virslis lecsó receptjét adta meg.

Majd jön egy kétoldalas Varga Mihány-interjú, amiben a pénzügyminiszter elmondja, hogy mit tesz a mostani kormány a nyugdíjasokért, és mit nem tett értük a baloldal. Mindezt ilyen kérdésekkel színesítve: „Azt mondják, egy politikus akkor végzi jól a munkáját, ha hisz abban, amit tesz. Az ön szavaiból érezni, hogy valóban átérzi az idősek helyzetének nehézségeit.”

Aztán egy kis sport, az olimpián arany- és ezüstérmet nyert birkózó Lőrinc testvérekkel és Giannival és feleségével. De ez tényleg csak egy rövid kitérő, hogy megérkezzünk az emojikkal felturbózott, letisztított üzenethez a civil szféra rovatban:

De vannak pozitív üzenetek is a gyurcsányozás mellett:

Majd jön a legfontosabb, a nyereményjáték és a kapcsolattartás:

A JóKor című kiadvány részét képező „VEGYEN RÉSZT A NYEREMÉNYJÁTÉKBAN! MARADJON VELÜNK KAPCSOLATBAN, ÉS ISMERJE MEG A LEGFONTOSABB KORMÁNYZATI INTÉZKEDÉSEKET!” adatlap kitöltésével, aláírásával „Hozzájárulok személyes adataim nyereményjátékban történő részvétel, a nyeremény kisorsolása és átadása céljából történő kezeléséhez.”

Amennyiben pedig az olvasó kapcsolatban kíván maradni Magyarország Kormányával, a Magyar Államkincstár az adatokat átadja a Miniszterelnöki Kabinetirodának.

„Az így átadott adatokat Magyarország Kormánya megbízásából a Miniszterelnöki Kabinetiroda (1014 Budapest, Színház utca 1.) a GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján az Ön hozzájáruló nyilatkozata visszavonásáig kezeli. A személyes adatokat a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (1081 Budapest, Csokonai utca 3.) dolgozza fel és az IdomSo Zrt. (1128 Budapest, Váci út 133.) tárolja.”

A Bayer Leverkusen ellen, Németországban kezdte az Európa-liga csoportkört a Ferencváros. Papírforma vereség lett a vége.

A 8. percben megszerezte a vezetést a Fradi. Tokmac ugrott ki a bal szélen, nem rúgta rá, hanem okosan begurította keresztben középre, érkezett Ryan Mmaee és az üres kapuba lőtt. A Fradi percei jöttek ezután, de második gólt nem sikerült lőniük.

Ezután, az első félidő közepétől a németek egyértelműen átvették az irányítást, Dibusz még védett egy hatalmasat a 32. percben, de a németek a 37. percben egyenlítettek egy gyönyörű góllal, Palacios egy visszagurított labdát lőtt a felső sarokba (1-1).

A Fradi perceken belül újra megszerezhette volna a vezetést, egy szögletet fejelt kapura Samy Mmaee, ezt blokkolták, a kipattanót Vécsei lőtte a hálóba. Videózás után elvették a gólt, mert a labda - hiába volt leszorítva - a magyar játékos kezére pattant.

De nemcsak a Fradi, a Leverkusen gólját sem adta meg a bíró. A 45. percben Tah fejelt a Ferencváros kapujába, de előtte lökött. Így maradt az 1-1.

A második félidő elején egyszer-egyszer megindult a megszerzett labdával a Fradi, a legközelebb Ryan Mmaee volt a gólszerzéshez, a 64. percben szép cselekkel tört be a 16-oson belülre, de az utolsó pillanatba becsúszva szerelték. Előtte is, ezután is leginkább az FTC 16-osa előtt folyt játék, egyre nagyobb volt a nyomás. A 66. percben a Leverkusenbe beállt az Eb-n 5 gólt szerző cseh Schick. De nem ő, hanem Wirtz szerezte meg a vezetést a Leverkusennek a 69. percben. Civic adta el a labdát a bal szélen, azonnal büntették a hibát a németek.

A vezetés megszerzése után már nem szakították meg magukat a németek, a Fradi megpróbált egyenlíteni, de közben hátul egyre gyakrabban hibáztak a fáradó védők, ezért a németeknek több helyzete is volt. Végül maradt a 2-1.

Bayer Leverkusen – Ferencváros 2-1 (1-1)

Leverkusen: Hradecky – Frimpong, Kossounou, Tah, Sinkgraven (Hincapie, 66.) – Palacios (Aranguiz, 50.), Demirbay – Adli (Bellarabi, 67.), Wirtz (Amiri, 81.), Diaby – Alario (Shick, 66.).

Ferencváros: Dibusz – Wingo, S. Mmaee, Blazic, Civic – Vécsei (Uzuni, 66.), Zachariassen , Loncar (Gavric, 76.) – Tokmac, R. Mmaee, Zubkov (Cabraja, 86.).

Gólszerző: Palacios (38.), Wirtz (69.), illetve R. Mmaee (8.)

A csoport másik meccsén Betis-Celtic 4-3.

343 Covid-fertőzött szorul kórház kezelésre a ma reggeli jelentés szerint. Két hét alatt két és félszeresére nőtt a számuk.

Ha a tavalyi hasonló időszakkal hasonlítjuk össze a mostanit, akkor látszik, hogy a kórházban ápoltak száma jelenleg ugyanolyan ütemben emelkedik, mint a második hullám elején. Amiben bízni lehet, hogy az oltottak száma miatt ez a növekedés idén megtörik majd, kevesebben kerülnek súlyosabb állapotba.

40-en vannak lélegeztetőgépen, tavaly ilyenkor 18-an voltak.

458 új fertőzöttet jelentettek.

Május végén volt utoljára ilyen magas hétköznapi szám (hétfőnként június óta az összesített hétvégi adatokat közlik).

4 újabb áldozata van a járványnak. A héten összesen 32 halálesetet jelentettek.

Az oltási program továbbra is csak cammog. Tegnap 3885-en kapták meg az első oltásukat.

A beoltottak száma a 6 milliót sem éri el (5 850 887), a második oltást 300 ezerrel kevesebben kapták meg, mint az elsőt (5 558 919). A harmadik oltást 565 ezren kapták meg.

Területi elosztásban így néz ki most a járványhelyzet. Budapesten és Nógrádban volt az elmúlt két hétben lakosságarányosan a legtöbb fertőzött.

• 12 újabb halálesetet jelentettek ma, a héten már 28-cal nőtt az áldozatok száma
• Ez rosszabb adat, mint tavaly ilyenkor
• A halálesetek száma emelkedett a legjobban a járvány legfontosabb mutatói közül az elmúlt két hétben
• Alig két hete, szeptember legelején egész héten mindössze 4 áldozatot jelentettek

371 új fertőzöttet jelentettek ma reggel. Fontos adat, azt mutatja, hogy terjed a vírus Magyarországon, de több szempontból is csalóka. Egyrészt az oltottak nagy része, aki elkapja a delta mutációt, a vakcinának köszönhetően csak enyhe tünetekkel vészeli át a betegséget. Másrészt a tesztek száma meg sem közelíti azt a szintet, ami pontos képet adhatna, hogy hányan fertőződtek meg. Sokan - éppen az enyhébb tünetek miatt - nem is tudják, hogy koronások. Az ingyenes tesztelést továbbra is a mentőszolgálatnak kellene intéznie, ez már nagyon körülményes. Pénzért persze magánlaborokban is lehet vizsgálatot végeztetni, de sokan ezt nem erőltetik az enyhébb tünetek miatt. Az emelkedés így is látszik.

Ugyanakkor nem ez fogja eldönteni, hogy a kormány újabb szigorításokat vezet-e majd be. (Több ország példájából kiindulva ez a maszkhasználat szigorítása és a nem oltottak számára különböző korlátozások bevezetése lehetne.)

Azt, hogy mikor lesz szükség szigorításokra, nem az új fertőzöttek számához köti majd a kormány, hanem a kórházban lévők és az áldozatok számához. „Ha valaki enyhe tünetekkel átesik a fertőzésen, az még nem ad okot arra, hogy szigorítsunk” - indokolta ezt tegnap Novák Katalin, a Közösségi Élet Újraindításáért Felelős Operatív Törzs ülése után. Van benne logika, más országnál is bejelentették már ezt, hiszen sokan oltottként is elkapják a vírus delta mutációját, de éppen a vakcinának köszönhetően enyhe tünetekkel.

Ugyanakkor a Novák által említett mutatók (kórházban ápoltak és halálesetek) is romlanak. A kórházban lévők száma is:

De leginkább az áldozatok száma.

12 halálesetet jelentettek ma, ez napi adatban a legrosszabb a harmadik hullám vége óta. (A hétfői adatok a péntek-vasárnapi időszak összesített számai.)

Ezek az adatok persze messze elmaradnak a tavaszi negatív rekordoktól, ugyanakkor a kórházban ápoltak száma annyi (307), mint tavaly ilyenkor (306). Többen vannak most lélegeztetőn (40), mint tavaly ilyenkor (17). Halálozásban pedig rosszabbul állunk jelenleg, mint tavaly ilyenkor.

Az oltottság miatt a legsúlyosabb állapotban lévők száma várhatóan a következő időszakban nem fog olyan ütemben nőni, mint tavaly. De jelenleg nem lehet tudni, mert nem árulják el, hogy a kórházban lévők és az áldozatok hány százaléka oltott vagy nem oltott. Más országok adataiból sejthető, hogy a delta mutáció a nem oltottak körében söpör végig.

Fontos lenne az oltási program felpörgetése, de ez láthatóan nem megy. Tegnap mindössze 3 500-an kaptak első oltást.

Első oltást eddig összesen 5 847 002-en kaptak, közülük 5 553 346-an a másodikat is, 544 ezren pedig a harmadikat.

A Young Boys elleni BL-meccsre melegítettek a Manchester United-játékosok, amikor Cristiano Ronaldo egyik eltévedt lövése telibe talált egy biztonsági őrt. A lövés nem látszik, de az eredménye igen: négyen is ápolták az elterült rendezőt.

A portugál is odament, hogy ellenőrizze, mekkora a baj. Váltott pár szót a biztonságissal, aztán visszament bemelegíteni.

C. Ronaldo a meccsen gyorsan, a 13. percben szerzett egy gólt, aztán egy kegyetlen belépő miatt kiállították a csapattársát Wan-Bissakát a 35. percben.

A BL-rájátszásban a Ferencvárost legyőző, emberelőnyben játszó svájci csapat előbb egyenlített a 66. percben, majd a 95. percben a győzelmet is megszerezte.

12 koronavírusos beteg hunyt el a hétvégén. Az áldozatok között van egy pár napos csecsemő is. Ez a járványban elhunytak hivatalos, a koronavirus.gov.hu-n található, nemrég frissített listájából derült ki.

A pár napos újszülött a járvány 30 090. magyar áldozata. Olvasónk hívta fel a figyelmet, hogy az elhunyt csecsemőnél az alapbetegségnél korábban azt tüntették fel, hogy „hirtelen csecsemőhalál, oxigénhiányos állapot, újraélesztést követő szervkárosodás”. Ezt utóbb módosították arra: hirtelen csecsemőhalál.

Áprilisban hunyt el két, egy év alatti koronavírusos beteg Magyarországon. Egyikük három hónapos volt, örökletes izombetegségben, úgynevezett MLASA-szindrómában, mitokondriális izombántalomban szenvedett. A másik nyolc hónapos volt. Róla Müller Cecília országos tisztifőorvos azt mondta, hogy koronavírus-fertőzött volt, de a halálát bizonyítottan nem a koronavírus okozta, hanem Meningococcus okozta vérmérgezés.

A 39 éves Pavol Matlák, az SaS politikusa és a párt Námesztói járási alapszervezetének elnöke vezette azt a Lamborghinit, ami még pénteken ütközött egy Škoda Fabiával Alsókubin (Dolný Kubín) mellett - írja a Bumm.sk. Az autó lesodródott az útról, és a korlátnak ütközött.

Az autót vezető Matlák a helyszínen életét vesztette, utastársát súlyos fejsérülésekkel szállították kórházba.

A Fabiának az eleje tört össze, a benne ülő két ember nem szenvedett súlyosabb sérüléseket.

Áder János és Orbán Viktor után magyar püspökökkel találkozott a Szépművészeti Múzeumban Ferenc pápa. Amíg a magyar vezető politikusokkal való megbeszéléséről részletek nem szivárogtak ki, addig a Vatican News megjelentette azt a beszédet, amit a katolikus egyházfő a magyar püspököknek mondott. Ebben szó van a multikulturális közegről, a demokrácia szükséges megerősítéséről és azokról is, akik elmenekültek a hazájukból.

Már az egykori Buenos Aires-i magyar kapcsolatait felidézve is utalt azokra, akiknek külföldre kellett menekülniük.

„Élénken őrzöm a szívemben a Congregatio Jesu tagjait, vagyis azokat az angolkisasszonyokat, akik a vallásüldözés miatt kényszerültek elhagyni a hazájukat. Személyiségükből fakadó bátorsággal és hivatásukhoz hűen megalakították a Ward Mária Kollégiumot Plátanos városában (Buenos Aires). Sokat tanultam az ő erejükből, bátorságukból, türelmükből és hazaszeretetükből, számomra komoly tanúságtételt jelentettek. Amikor ma itt megemlékezem róluk, velük együtt tisztelettel felidézem azt a sok férfit és nőt is, akiknek külföldre kellett menekülniük, és azokat is, akik a hazájukért és a hitükért az életüket áldozták.”

Arra is biztatta a püspököket, hogy foglalkozzanak a jelen történéseivel. „A püspöki szolgálat tehát nem arra szolgál, hogy egy múltbeli üzenetet ismételjünk, hanem az Evangélium örökké aktuális prófétai hangja Isten szent népének életében, a mai világ történései közepette.”

Az egyik iránymutatása ez volt: „Legyetek a testvéri szeretet tanúi. A ti országotok olyan terület, ahol régóta együtt élnek különböző népekből származó emberek. Különféle nemzetiségek, kisebbségek, vallási felekezetek, vándorlók alakították ezt az országot is multikulturális közeggé. Ez új valóság, amely kezdetben megriasztja az embereket. A különbözőség mindig kicsit félelmet kelt, mert veszélyt jelent a megszerzett biztonságra, és kihívást hordoz az elért stabilitás ellen. Ugyanakkor nagy lehetőség arra, hogy megnyissuk a szívünket az Evangélium üzenetére: „Úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket” (Jn 15,12). A kulturális, etnikai, politikai és vallási különbségekkel szemben kétféle magatartást tanúsíthatunk: vagy bezárkózunk mereven úgynevezett identitásunkba, vagy megnyílunk a másikkal való találkozásra, és együtt gondozzuk egy testvéri társadalom álmát. Szívesen említem meg itt, hogy éppen ebben az európai fővárosban találkoztatok 2017-ben Kelet-Közép-Európa püspöki konferenciáinak képviselőivel, és azt hangsúlyoztátok, hogy mindenki a maga identitásához ragaszkodik, de ez soha nem lehet oka az egymás iránti ellenségeskedésnek és lenézésnek, hanem segítenie kell az eltérő kultúrák közötti párbeszédet”.

Ezzel folytatta: „A városotokat kettészelő hatalmas folyó fölött ível át a gyönyörű Lánchíd, amelyet egy gyenge kis fahíd helyén építettek, hogy összekösse Budát és Pestet. Ha azt akarjuk, hogy az Evangélium folyója elérje az emberek életét, és itt, Magyarországon is testvériesebb és szolidárisabb társadalom alakuljon ki, ahhoz az szükséges, hogy az Egyház a párbeszéd új hídjait építse. Mint püspököktől, azt kérem tőletek, hogy a papokkal és a világi lelkipásztori munkatársaitokkal együtt mindig mutassátok meg az Egyház valódi arcát, amely mindenkit, a kívülről érkezőket is elfogadja, testvéri, és nyitott a párbeszédre. Legyetek olyan főpásztorok, akik szívükön viselik a testvériséget. A nyájnak ne gazdái legyetek, hanem atyái és testvérei. A testvéries magatartás, amelynek művelésére kérlek titeket a papokkal és Isten egész népével, váljon egy fényes jellé Magyarország számára. Így formálódik egy olyan Egyház, amelyben főként a világiak, mindennapi életük minden területén, a családjukban, a társadalomban és hivatásukban az evangéliumi testvériség kovászává válnak. Legyen a magyar Egyház a hidak építője és a párbeszéd előmozdítója!”

Beszélt arról is, hogy a demokráciának meg kell erősödnie.

„A magyar Egyháznak a közelmúltban volt alkalma azt átélni, hogy mennyire ellentmondásos folyamat az átmenet a diktatúra időszakából az újra megtalált szabadság világába, mivel együtt jár az erkölcsi élet hanyatlásával, a bűnözés előretörésével, a kábítószer-kereskedelem terjedésével, sőt a szervkereskedelem megjelenésével. Vannak társadalmi problémák is: a családok nehézségei, a szegénység, a fiatalok világának gondjai egy olyan közegben, ahol a demokráciának még meg kell erősödnie.”

Azt is kérte, hogy „a társadalmi és egyházi válságok láttán legyetek mindig a remény építői. Mint ennek az országnak a püspökei, szavaitok mindig öntsenek bátorságot az emberekbe. Ne hagyják el ajkatokat olyan szavak, amely eltávolítanak embereket, ítéleteket hirdetnek, inkább segítsetek Isten népének, hogy bizalommal tekintsen a jövőbe, és segítsetek az egyes embereknek, hogy életük szabad és felelős főszereplőivé váljanak, mivel az élet kegyelmi ajándék, és nem megfejtendő rejtvény. A méltán híres mérnök, Rubik Ernő kockája egy zseniális játék, nem az élet modellje!”

Azzal zárta a beszédét, hogy „Kedves testvérek, Magyarországnak is arra van szüksége, hogy megújult erővel hirdessük az Evangéliumot, hogy a társadalom és a vallás terén is új testvériség szülessen, hogy új remény épüljön napról napra, és örömmel tekintsenek az emberek a jövőbe.”

Megkezdődött a tanév, miközben itt van a 4. hullám is. Vagyis éppen azok között terjedhet jobban a delta variáns, akik még nem is lehetnek beoltva (12 év alattiak), vagy csak a 40 százalékuk kapott oltást (12-17 évesek). Utóbbiak közül sokan csak a napokban kapták meg az első dózist, vagyis még nem eléggé védett a szervezetük a delta variáns ellen.

Izrael előttünk jár a delta variáns erejének megtapasztalásában. Augusztus végi adatok szerint több volt az új fertőzött, mint a járvány kezdete óta valaha. A rekordszámú napi fertőzött egyharmada volt 12 év alatti. Akárcsak nálunk, Izraelben is 12 év a koronavírus elleni oltások alsó határa. Annak ellenére ilyen magas a fertőzött fiatalok száma, hogy Izraelben is szeptemberben kezdődött csak az iskola.

Vagyis a tanítás megkezdése jó eséllyel jelentősen növelni fogja a fertőzöttek számát is. (Izraelben a járvány által leginkább sújtott településeken csak akkor indulhat a jelenléti oktatás, ha a 12 éven felüli gyerekek legalább 70 százaléka be van oltva.)

Arra szintén jó esély van, hogy a gyerekek enyhébb tünetekkel vészelik majd át a delta variánst is, ugyanakkor továbbadhatják a fertőzést akár a pedagógusoknak, akár a rokonaiknak.

Nemcsak a gyerekek, hanem az új fertőzöttek számának ütemes növekedése miatt is fontos, hogy milyen szabályok vonatkoznak az igazoltan koronavírusos betegek szoros kontaktjaira.

Amíg nem volt oltás, addig viszonylag egyértelmű volt a helyzet. A koronavírus-fertőzöttek szoros kontaktjaira is vonatkozik a karantén, hacsak nem estek át korábban maguk is a fertőzésen. A korábbi 14 nap helyett ez már csak 10 nap volt.

De mi van most, hogy már 5,8 millióan be vannak oltva?

Talán vannak országok, ahol ez úgy működik, hogy a koronavírus-járványban illetékes szervezethez fordul az újságíró, akik a negyedik hullámban készséggel válaszolnak olyan nem kifejezetten komplikált kérdésre, hogy

• milyen szabályok vonatkoznak azokra, akik igazoltan koronavírus fertőzöttek?
• továbbra is ki kell tenni a piros figyelmeztetést az ajtóra?
• mikortól számít a 10 napos karanténhatáridő, a tünetek megjelenése vagy a teszt elvégzésének napjától?
• kontaktok esetében milyen szabályok vonatkoznak az oltottakra/korábban fertőzöttekre?
  
• PCR-teszttel igazolt fertőzöttek szoros kontaktjainak is le kell tölteniük a karantént, ha be vannak oltva? Ha például egy diák elkapta a vírust, a beoltott szülők dolgozhatnak-e, vagy otthon kell maradniuk?

De a Nemzeti Népegészségügyi Központot és a Koronavírus Sajtóközpontot is hiába kérdeztünk, ebben sem kaptunk tájékoztatást tőlük.

Miután voltak arról hírek, hogy egy pécsi óvodában 17 gyerek karanténba került egy csoporttársuk megbetegedése miatt, de a velük foglalkozó felnőttek nem, mert kaptak védőoltást, a hivatalos válasz nélkül is sejthető volt, hogy az oltottak mentességet kapnak.

Ha az ember alaposan körülnéz az NNK honlapján, talál egy aktuális, május 7-én publikált eljárásrendet. Eszerint a szoros kontaktok esetében nincs szükség karanténra azoknál, akik az elmúlt fél évben igazoltan átestek koronavírus-fertőzésen. És nem kell elszigetelnie magát a szoros kontaktnak akkor sem, ha védőoltást kapott. Elég az is, ha akárcsak egy dózist kapott. Legalábbis a szövegben az szerepel, hogy

„mentesül a karantén alól az a védőoltásban részesített személy, aki a védettségi igazolvány átvételének időpontját követően került szoros kontaktusba az igazolt fertőzöttel”.

Május óta az mindenképpen fejlemény, hogy már itthon is a delta variáns dominál. Ami ellen kevéssé hatékony egy dózis a kétadagos vakcinából, sőt a kettő védelmét is jobban átüti, mint a korábbi verziók. Nagyobb eséllyel kapják el a fertőzést az oltottak, de a súlyos tünetektől továbbra is védenek a vakcinák.

Szintén izraeli adatokból lehet tudni, hogy bár valóban rekordokat döntött az új fertőzöttek száma, de a súlyos betegeké messze elmaradt az eddigi csúcstól. A kórházban kezeltek, súlyos betegek és elhunytak jelentős része oltatlan.

Ami még segített a negyedik hullám megfékezésében, hogy a fél év után gyengülő hatékonyságú Pfizerre ráoltottak egy harmadik adagot, ami megerősítette az oltottak szervezetét a delta ellen. Izraelben az ország lakosságának 65 százaléka kapta meg már legalább az első oltást (nálunk 60 százalék), és 29 százalék már a harmadik dózist is. Nálunk a harmadik oltást a teljes lakosság kicsit kevesebb mint 5 százaléka kapta meg.

Ezért is kérdeztük meg az NNK-től azt is, hogy az oltottaknál nincs-e olyan féléves időtartam a karantén alóli mentességre, mint a korábban megfertőződötteknél. Hat hónap után ugyanis vélhetően gyengül az oltások által nyújtott védelem a megfertőződés ellen.De erre sem kaptunk választ.

Nagy kérdés, hogy azok, akik oltottként kapták el a vírus, mennyire terjesztik is azt.

Tudunk olyanról, aki két oltás után megfertőződött egy szabadtéri koncerten, és a szintén oltott házastársa is - akire így nem vonatkozott a karantén - elkapta tőle a vírust.

Van olyan fertőzött, akinek a háziorvosa azt mondta, hogy az oltott hozzátartozónak nem kötelező karanténba mennie, de érdemes azért óvatosnak lennie, kerülje a tömeget, viseljen maszkot, csak a legszükségesebb esetben menjen emberek közé.

Miután az oltottak jó eséllyel enyhe tünetekkel vészelik át a betegséget, a karantén ebben az esetben elsősorban a nem oltottakat védi.

Hogy mennyire működik a kontaktkutatás, azt nem tudjuk. Hallottunk olyanról mostanában, akit felhívtak, hogy kapcsolatba került egy igazolt koronavírus-fertőzöttel, figyelje, hogy lesznek-e tünetei. De ez messze nem általános.

A tesztek száma annyira nem ugrott meg, mint amennyire a járvány mostani, még felfutó szakaszában indokolt lenne. Itthon továbbra sincsenek olyan tesztpontok, mint a világ számos országában, ahol ingyen csekkolni lehetne, hogy fertőzöttek vagyunk, vagy sem. Sokan anélkül eshetnek át a betegségen, hogy tudnának róla, különösen az oltottak, akiknél enyhébbek a tünetek.

A napi jelentés szerint jelenleg 2 868-an vannak hatósági házi karanténban. A számuk nő, három hete még 879-en voltak. A március végi 61 ezres csúcstól ez természetesen messze van, akkor 10 ezer fölött volt a napi új fertőzöttek száma, most 323 új koronavírus-fertőzött került be a napi statisztikába.

A hatósági házi karanténban lévők számát már nem igazán növelik az utazások miatt automatikusan elrendelt intézkedések. A szomszédos országok mindegyikéből szabadon be lehet autózni az országba, nemhogy oltási vagy korábbi fertőzést igazoló papír nem kell ehhez, de negatív PCR-teszt sem. A repülővel érkezőknél elvileg kérnek ilyen igazolásokat.

Megkérdeztük a rendőrséget, hogy ellenőrzik-e még a hatósági házi karantén betartását. Tőlük sem kaptunk választ.

Ha mostanában kapta el a vírust, és ezt hivatalos teszt is igazolja, írja meg nekünk a [email protected] címre, hogy megkérdezték-e a kontaktjairól, értesítették-e őket. Ahogy azt is, hogy a hozzátartozóknál elrendeltek-e karantént vagy sem, ellenőrzi-e bárki, a karantén betartását.

323 új koronavírus-fertőzöttet találtak tegnap.

Ezen a héten összesen 1 692 koronavírusos beteget jelentettek hivatalosan, 14 hete volt ennél magasabb a heti adat.

Sajnos az áldozatok száma is emelkedni kezdett, hat halálesetet jelentettek. Míg az előző héten összesen 4 hivatalos áldozata volt a járványnak, most egy hét alatt összesen 25.

Ez az elmúlt három hónap legrosszabb adata.

220 koronavírusos beteget ápolnak kórházban (két hete még 82-en voltak).

Két hete még csak 8-an, most 30-an vannak lélegeztetőn.

14 329 tesztet végeztek, ezek 2,25 százaléka volt pozitív.

Hiába nincs beoltva továbbra sem a felnőtt lakosság majdnem harmada, megint 5000 alatt maradt az első oltásukat megkapók száma.

A beoltottak száma összesen 5 834 961, közülük 5 541 598-en kapták meg a második oltását is, 487 ezren már a harmadikat.

Jelenleg Budapesten és Nógrád megyében a legmagasabb az elmúlt két hétben 100 ezer főre vetített új fertőzöttek száma.

A 4. hullámban fontos lesz, hogy az iskolák mennyire alakulnak járványgóccá. Járványügyi szempontból kissé megcsúszva, a tanévkezdés előtt közvetlenül hirdetett központi oltási programot a kormány a 12-17 éves korosztálynak.

Idő lett volna rá korábban is, mert Orbán Viktor némi tétovázás után már június 10-én bejelentette, hogy a 12-15 évesek is kaphatnak oltást, de oltási kampányt akkor nem indítottak még. (A 16-17 éveseknek már május közepe óta lehetőségük volt az oltásra, nekik szerveztek is kampányt.)

A KSH adatai szerint 590 ezren vannak a 12-17 éves korcsoportban.

Három héttel az iskolakezdés előtt 162 ezren voltak beoltva ebből a korosztályból legalább egy adaggal. Ez 27,4 százalék. (Köztük voltak a május óta oltott 16-17 évesek is.)

A múlt heti oltási akció feljebb tornázta ezt a számot. Közvetlenül a tanévkezdés előtt 47 ezer diák kapta meg az első oltását. (A másodikat majd három hét múlva kapják meg.)

Összesen eddig a 12-17 évesek közül 225 ezren kapták meg legalább az egyik oltást. Ez a korosztály 38 százaléka.

Nem sok, hiszen az eggyel idősebbek, a 18-19 éves korosztály 60 százaléka már beoltatta magát. A felnőtt lakosságban az első oltást 68 százalék kapta meg. Két dózissal a 18 év felettiek 65,3 százaléka van beoltva. Ezzel egyébként már jóval az EU-átlag alatt vagyunk.

Szlovákiában most jelentették be, hogy már az 5-12 évesek is megkaphatják az oltást. Erről nálunk egyelőre nincs szó. A 12-17 éveseket ugyanakkor a tanévkezdési oltási akció után is lehet regisztrálni oltásra.

246 új koronavírus-fertőzöttet találtak az országban tegnap - derül ki a reggeli jelentésből.

Ha a szerdai adatokat nézzük, ötödik hete emelkedik a regisztrált fertőzöttek száma.

Ha lakosságarányosan nézzük a területi adatokat, 100 ezer főre vetítve az elmúlt két hétben Budapesten volt a legtöbb fertőzött.

Megtorpant a kórházban kezelt covidosok számának az elmúlt napokban látott ütemes emelkedése. Érdemes lesz azért erre figyelni a következő napokban. A delta variáns jobban fertőz, mint az előző variánsok, az oltások miatt ugyanakkor valószínűleg kevesebb fertőzött kerül majd kórházba. Azért feltételezhető, hogy a számuk a mostani 208-ról tovább fog nőni.

26-an vannak lélegeztetőn.

Emelkedik a járványban elhunytak száma. Ezen a héten már 16 áldozatot jelentettek. Legutóbb ennél több áldozata a járványnak a június 21-27. héten volt, akkor 30 halálesetet jelentettek egész hétre.

A járványban eddig összes 30 077-en hunytak el Magyarországon.

4 577-en kaptak első oltást tegnap. Ilyen tempóban a 6 millió beoltottat is sokára érjük el. (Az első beoltottak száma jelenleg 5 825 831, közülük 5 530 279-en kapták meg a második, és 438 ezren a harmadik oltást.)

Nőtt az új fertőzöttek, a kórházban kezelt és a lélegeztetőgépre szoruló koronavírus-fertőzöttek száma is. Nincs adat arról, hogy közülük hányan kapták meg a védőoltást, és hányan utasították el azt.

A járványról hétvégi (péntek-vasárnap) összesített adatokat közölt a koronavirus.gov.hu. (Adatszolgáltatás az oldalon hétvégén nincs, csak a kormánytagok médiaszerepléseiről számolnak be.)

A 648 új fertőzött magasabb a múlt hétfői 521-nél, de igazán akkor látszik, hogy mennyire beindult a 4. hullám, ha négy hetet lépünk vissza. Augusztus 9-én még 156 új fertőzött volt a hétvégi összesítésben.

A kórházban lévő koronavírus-fertőzöttek száma jelentősen megugrott a hétvégén, a csütörtöki 149-ről a 194-re. (Egy hete hétfőn még 98-an voltak kórházban, vagyis megduplázódott a számuk.)

Lélegeztetőn 23-an vannak, egy hete 7-en voltak.

9-en hunytak el három nap alatt. Ez is emelkedést mutat. Múlt héten egész héten jelentettek 4 áldozatot. Összesen 30 070 áldozata van hivatalosan a járványnak.

Az első oltottaknál érezhető egy kis emelkedés augusztushoz képest, hétköznap az iskolai oltások miatt volt ez.

A beoltottak száma összesen 5 817 481, közülük 5 519 838-en már a második oltást is megkapták, 404 ezren már a harmadikat is.

Az angolok ellen elveszített (0-4) csütörtöki világbajnoki selejtező után Albániában is kikapott a magyar válogatott 1-0-ra. Az albán válogatott megérdemelten nyert, nem játszott jól a magyar válogatott.

Ha azt nézzük, hogy Albánia még soha nem győzte le Magyarországot, sőt még gólt sem szerzett ellenünk, simának ígérkezett a meccs. Ha viszont az albánok közelmúltját nézzük, 2016-ban kijutottak az Európa-bajnokságra, akkor hiba lett volna lenézni őket.

Az angolok ellen sima 4-0-s vereség után pár helyen változott a magyar kezdőcsapat. Visszatért az eltiltása miatt csütörtökön nem játszó Nagy Ádám. Szalai Ádám pozitív koronatesztje miatt nem volt ott a pályán. Schäfer foga pedig begyulladt, Gazdag játszott a posztján. Bolla helyén Botka kezdett a jobb oldalon, Kecskés helyett Lang került a védelem közepébe.

Azt nem lehet állítani, hogy a 0-4 feledtettve ellenállhatatlanul kezdett a válogatott, és ráerőltette az akaratát az albánokra. Az albánok letámadtak, többször el is adtuk a labdát, az albánok többször is lövőhelyzetbe kerültek, egy szöglet után pedig Kumbulla két lépésről szerencsétlenkedte fölé a labdát. Gulácsinak egyszer önfeláldozóan kellett védenie, össze is ütközött Balajzsal, ápolni is kellett a fejére nagyot kapó kapust (a szünetben le is cserélte őt Rossi Dibuszra).

Volt azért a magyar csapatnak is helyzete, Szalai Attila hosszú passza Kleinheislert találta meg, a magyar játékos kicsit hosszan vette át, majd belelőtte a kapusba. Orbán pedig egy szöglet után lőtte mellé a labdát. Volt még egy 11-es gyanús helyzet, Gazdagot testtel sodorták el, nem volt büntető. Az első félidő végén még egy trükkös szabadrúgás után - az egyébként nem jól játszó - Szoboszlai 30-ről lőtt, meg is lepte Berishát, aki csak kiütni tudta a labdát, de ebből már nem lett helyzet. Nem játszott jól az első félidőben a magyar csapat, Sallai súlytalan volt elöl, Szalai helyén.

A második félidő pörgösen indult, az albánok nagyobb fokozatra kapcsoltak, Balajnak volt is egy nagy helyzete, amit az oldalhálóba lőtt. Többet volt az albánoknál a labda, igaz, sokszor csak hátul járatták a labdát. A 60. perctől kiegyenlítetté vált a meccs, helyzetek nélkül, mígnem a 71. percben egy nagyon szép passzt kapott a magyar 16-os belül Cekici, Dibusz nagyot védett. Kevés volt a végig vitt, lövéssel, pláne kaput eltaláló lövéssel végződő támadásunk, az albánok viszont pörögtek, veszélyesebbek voltak, időnként csak szabálytalanul tudtuk megállítani őket a 16-osunk előtt, de a két szabadrúgás pontatlan volt. A második félidőben a 85. percig kellett várni az első magyar helyzetre, Szalai passzát Szoboszlai vette le, kisodrodva ellőtte keresztbe a kapu előtt.

A 87. percben aztán az albánok megszerezték a vezetést. Fiola veszített labdát, gyanús volt, hogy szabálytalanság előzte ezt meg, de ment tovább, villámgyors kontrát vittek végig, Broját nem támadtak meg Lang, ki is lőtte rövid alsó sarkot. Nem tűnt lehetetlennek, hogy Dibusz hárítsa a 15 méterről leadott lövést, de nem tudott beleérni.

Albánia-Magyarország 1-0

Albánia: Berisha – Doka (Hoxhallari, 78.), Ismajli, Djimsiti, Kumbulla – Abrashi (Cekici, 69.), Gjasula, Trashi (Roshi, 46.) – Uzuni, Balaj (Broja, 78.), Bajrami (Laci, 62.).

Magyarország: Gulácsi (Dibusz, 46.)– Lang, Orbán, Szalai A. – Botka (Varga R., 88), Kleinheisler (Nikolics, 90.), Nagy Á., Szoboszlai, Fiola – Gazdag (Sallói, 67.), Sallai (Hahn, 88.).

Gól: Broja (87.)

A meccs után Lang Ádám azt mondta, hogy nem voltak elég élesek a meccs nagy részében, nem tudtak elég hatékonyak lenni, az albánok sok labdát szereztek a letámadásokkal. Szerinte tompábbak voltak a kelletténél, emiatt akadozott a gépezet.

Dibusz Dénes azt mondta, vissza kell néznie a kapot gólt, későn reagált rá. Szerinte nem voltunk elég jók, hogy nyerjük.

Marco Rossi szerint előre tudták, hogy albán játékosok erősek és gyorsak. Nagyobb nyomás alá kellett volna helyezni az ellenfelet, ebben nem voltunk sikeresek, nem sikerült kihasználni a teret mögöttük. Nem a világvégét jelenti, hogy kikaptunk, reméli, hogy a következő meccseken szerencsésebbek leszünk minden szempontból. Nagyon sok problémával érkeztek a meccsre, de felvállalta a felelősséget a vereségért. Ez a két vereség egyfajta ébresztőt jelent az Európa-bajnokság után, de az az álom még nem ért véget, hogy kijuthatunk a világbajnokságra.

Öt meccs után Anglia vezeti a csoportot, hibátlan teljesítménnyek. Albánia a második 9 ponttal. A lengyelek este fogadják San Marinót, 4 meccs után 7 ponttal állnak, jó eséllyel 10 pontjuk lesz ma. Magyarország 5 meccs után szintén 7 pontos.

Hétfőtől szinte minden ágazatra kiterjeszti a kormány a koronavírus elleni védettségi igazolást - jelentette be szombaton Janez Poklukar egészségügyi miniszter. Az MTI tudósítása szerint Poklukar közölte: minden olyan személynek rendelkeznie kell oltási vagy gyógyultsági igazolással, illetve negatív teszttel, aki közvetlen kapcsolatba lép más személyekkel, olyan intézményben dolgozik vagy olyan tevékenységet folytat, ahol fennáll a vírus terjedésének veszélye.

Ilyen az egészségügy, az oktatás, a szociális ellátás, a kiskereskedelem, a különböző szolgáltatások, a kulturális és vallási tevékenyégek, de a sport is - tette hozzá. Kivételt képez a sürgősségi ellátás, a béke és a közrend fenntartása, valamint a katasztrófavédelem.

Szlovéniában újra kötelező lesz a maszk viselése is nyílt térben, amennyiben nem tartható be a másfél méter távolság.

Az új intézkedések bevezetését a járvány gyorsuló terjedésével magyarázta a kabinet.

A jövő héten fogadják el azt a rendeletet is, amelyben az intenzív osztályon kezelt betegek számának alakulásától teszi függővé az új korlátozások bevezetését. Ez új szempont. Eddig az új fertőzöttek számára figyeltek. A deltavírus megjelenésével a fertőzöttek száma szinte mindenhol megugrik. Az oltás ugyanakkor nagy százalékban megvéd a súlyosabb tünetektől. De Szlovéniában még elég alacsony az oltottak száma: a valamivel több mint kétmillió lakosú Szlovéniában eddig 1 001 742-en kaptak védőoltást, közülük 915 637-en már a második adagon is túl vannak. Ez az oltásra jogosult lakosság 47, illetve 43 százaléka.

Szombatra 710 új koronavírus-fertőzöttet szűrtek ki. A vírus okozta Covid-19 betegség szövődményeiben az elmúlt napon két beteg halt meg. A koronavírusos betegek közül 189-en vannak kórházban, 44-en intenzív osztályon.

Pénteken Szlovéniában oltásellenes tüntetők behatoltak a szlovén közszolgálati televízió (RTV) épületébe, majd sikerült bejutniuk a híradó stúdiójába is.

Az MTI tudósítása szerint a szlovén közszolgálati televízió épülete előtt, Ljubljana központjában már hónapok óta tüntet egy kisebb, populista csoport a kormány járványügyi intézkedései és az oltások ellen. Magukat öntudatos szlovén állampolgárnak nevezik, és korábban a parlement elé is szerveztek demonstrációkat.

Egy tucatnyi, sárga mellénybe öltözött tüntetőnek pénteken késő este sikerült bejutnia az RTV épületébe, majd elfoglalták a híradó stúdióját, ahol éppen nem volt adás. A helyszínre később a rendőrség is megérkezett, hogy eltávolítsa a rendbontókat, mivel azok a biztonsági őrök többszöri felszólítására sem voltak hajlandóak távozni.

A szlovén RTV vezetése élesen elítélte a történteket, "megengedhetetlen támadásnak minősítette a média, az újságírás és a demokrácia ellen".

Janez Jansa szlovén kormányfő szombaton Twitter-bejegyzésében szintén elítélte a köztévébe behatoló oltásellenes tüntetőket.

"Az RTV épületébe vagy bármely más középületbe való behatolásnak semmi köze a véleménynyilvánítás szabadságához, sőt, éppen e szabadság feletti erőszakot jelenti" - írta Jansa.

Úgy vélte: minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy egyforma feltételek mellett, mindig és mindenkor elítéljék és megbüntessék azokat, akik önkényesen és erőszakosan közterületet sajátítanak ki.

Ales Hojs belügyminiszter pedig Twitter-oldalán bejelentette, hogy az ilyen esetek miatt szigorítani kell a bűntetőtörvénykönyv közrend- és köznyugalom megzavarásáról szóló cikkelyét.

A kötcsei találkozóra érkező Szijjártó Pétert megkérdezték a magyar-angol meccsen történtekről is. Nem az eredményről (ami sima 4-0 lett az angoloknak), hanem az angolok panaszairól, miszerint a színes bőrű játékosaikat rasszista inzultusok érték a lelátóról. Ezt elítélte a brit miniszterelnök, Boris Johnson is, és az angol szövetséghez hasonlóan a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség vizsgálatát sürgette. A FIFA meg is indította a vizsgálatot.

Azt kérdezték a külügyminisztertől, hogy mit szól ahhoz, hogy a sokadik balhé keletkezik a magyar válogatott nemzetközi meccsei miatt.

Szijjártó szerint három dologgal szemben kell fellépni. Az egyik nyilvánvalóan a rasszista megnyilvánulás, akár futballmeccsen, akár az élet bármely területén.

A másik, ami ellen fel kell lépni az az általánosítás. Szerinte az bántó és visszautasítandó minden magyar részéről, hogy a nemzetközi sajtóban azt írják, hogy Anglia-Rasszisták 4-0. Szerinte nem igaz, amit írnak, hogy ellenséges és rasszista hangulat volt a budapesti meccsen.

„Voltak olyan megnyilvánulások, amelyek ellen kétségtelenül fel kell lépni. De ezek alapján 60-70 ezer ember viselkedését minősíteni, az nonszensz”.

A harmadik a kormány részéről állandóan szajkózott kettős mérce. „Az, hogy kifütyülik a térdelő angol játésokokat, ne komolytalankodjunk már. Bármelyikünk látott már Premier League meccset, ott ennél nagyobb füttyköncert van csak akkor, ha az ellenfél kijön melegíteni. Hát tényleg, azt, hogy a magyar szurkolók fütyülnek, miközben az angolok térdelnek, ezt azért ne rójjuk már fel”. És szerinte „ne csináljunk már úgy, mintha a labdarúgó Eb budapesti mérkőzésein, amin nem a magyar válogatott szerepelt, ne dobálták volna poharakkal meg nem tudom mikkel az ellenfél játékosait”.

Vagyis szerinte ha a budapesti meccsből ilyen nagy balhét csináltak, akkor csináljanak a többiből is ilyen nagy balhét, amikből érdekes módon nem szoktak.

A külügyminiszter tegnap még csak annyit reagált a balhéra, hogy kitett a Facebookjára egy videót az Eb-döntőről, ahol Londonban az angol szurkolók kifütyülték az olasz himnuszt. Ezt küldte el nekünk is a minisztérium sajtófőosztálya, mint reakciót arra, hogy Boris Johnson elítélte a budapesti meccsen történt rasszista inzultusokat. Amikor visszakérdeztünk, hogy ebben a rasszista megnyilvánulásokról semmi nem mond Szijjártó, nem kaptunk választ. Mostanra lett.

Részletes adatokat kért, és meglepetésre részletes adatokat kapott egy olvasónk az Országos Kórházi Főigazgatóságtól arról, hogy a koronavírus elleni vakcinával oltottak hány százaléka betegedett meg, került kórházba és hunyt el.

Olvasónk közérdekű adatigénylést nyújtott be július 18-án a főigazgatóságra. A válaszadási határidőt egyszer ugyan kitolták, végül augusztus 31-én kapott egy sok adatot tartalmazó táblázatot. Ami új a statisztikában, hogy tartalmaz életkori bontást. Erről eddig nem volt publikus adat, pedig fontos szempont. És egyértelműen látszik is, hogy az oltások hatékonysága valamennyire gyengül az idősebbeknél.

Fontos fejlemény, hogy kiderült: ezek szerint egy ilyen adatsor előállítása és rendszeres publikálása simán megoldható lenne.

Van azért bökkenő: nem derült ki egészen pontosan, hogy mikoriak az adatok. Lehet, hogy júliusiak, lehet, hogy augusztus közepiek.

Egy támpont van: az oltottak száma, de itt is van kavarodás. Az adatokban 5 593 891 első beoltott szerepel. Ez július 25-én volt. Hogy ne legyen ennyire egyszerű: beírták a második oltottak számát is, 5 315 933-at. Ezt viszont 5 nappal korábban, július 20-án értük el. Ráadásul az lenne a logikus, ha az innentől számított három héttel későbbi, már augusztus közepi adatok szerepelnének a táblázatban, az olvasónk ugyanis azt kérte, hogy az első és a második oltás után legalább 21 nappal későbbi fertőzések, kórházi ápolások, halálozások adatait küldjék el neki.

Pár összefoglaló adat. Miután eltelt legalább három hét az első oltás után

• 0,2 százalék fertőződött meg
• 0,05 százalék került kórházba
  
• 0,012 százalék hunyt el koronavírusban.
  

A második oltás még erősebb védelmet adott. Itt szintén legalább három héttel a második adag vakcina után

• 0,086 százalék kapta el a vírust
• 0,013 százalék került kórházba
• 0,003 százalék hunyt el koronavírusban.

Nincs ugyanakkor adat arról, hogy a nem oltottak hány százaléka fertőződött meg, került kórházba vagy hunyt el. Ahhoz, hogy ezt kiszámoljuk, több adatra lenne szükség. (Amit tudunk: a járvány kezdete óta összesen 812 531 fertőzöttet regisztráltak. Ez a teljes lakosság 8,3 százaléka. Ennél biztosan sokkal többen fertőződtek már meg. Arról nincs adat, hogy összesen hányan kerültek kórházba covid-fertőzéssel, csak azt jelentik, hogy éppen mennyien vannak kórházban. És miután nem lehet tudni az oltások pontos dátumát sem, azt is nehéz kiszámolni, hogy ugyanabban az időben hány nem oltott hunyt el.)

40 év alatti nem hunyt el Magyarországon azok közül, akik legalább három hete megkapták az oltásukat. Elég egyértelműen látszik, hogy a második oltások tovább javítják az első oltások amúgy is elég jó hatékonyságát. Ez a Sinopharmnál a leginkább szembeöltő. Emiatt volt veszélyes intézkedés, hogy tavasszal már nyolc nappal az első oltás után kipostázták a védettségi igazolványokat, amikkel lehetett étterembe, moziba, színházba menni, miközben még zajlott a harmadik hullám.

A delta variáns az eddigi megfigyelések alapján nagyobb eséllyel képes kicselezni a vakcinákat, mint a vírus korábbi változatai. Ez különösen így van, ha az ember csak az első dózist kapta meg, még fontosabb tehát, hogy megszerezzük a teljes, elérhető védettséget. Müller Cecília tisztifőorvos szerint az új megbetegedések több mint 90 százalékát a delta variáns okozza.

Külföldi kutatások alapján a harmadik oltások tovább javíthatják majd az oltások - a beadás óta eltelt hosszabb idő alatt akár megkopott - hatékonyságát, de erről itt még nem olvasható ki adat.

Az oltóanyagokat nehéz egy az egyben összehasonlítani, mert eltérő mennyiségben használták őket, ráadásul különböző korú, egészségi állapotú embereket oltottak vele.

• Az egyadagos Janssent például csak nagyon kevesen, 113 940-en kapták meg a táblázat adatai szerint, és csak 17 százalékuk volt 60 év feletti. Ráadásul mire engedélyezték, és használatba is került itthon, lecsengőben volt a járvány, és az egész lakosságban kevesebb megbetegedést regisztráltak.
• A Pfizert majdnem 22-szer ennyien, 2,5 millióan kapták meg. Az idősek aránya is sokkal magasabb ennél a vakcinánál, 37 százalékuk múlt már el 60. Ez a vakcina volt lényegében a védekezés első vonala, ezt kapták az egészségügyi dolgozók és a krónikus betegek jó része is az első hónapokban.
• A Modernánál is 39 százalék az idősebbek aránya, de ezt a vakcinát csak 333 ezren kapták meg.
• A Sinopharmmal több mint 1 millió embert oltottak be, kiugróan magas, 55 százalékuk volt 60 feletti. (Miközben a vakcnia 3. fázisos vizsgálatában - ami alapján kiadták a magyarországi engedélyt - nagyon kevés idősen tesztelték a vakcinát.)
• A Szptunyikkal oltott 916 ezer embernek ugyanakkor csak 29 százaléka volt 60 feletti.
• Az Astránál is majdnem ugyanennyi, 30 százalék ez az arány (közel 640 ezer embert oltottak itthon ezzel a vakcinával).

A korosztályok a táblázatokban megtalálhatók. Kiemeltünk egyet, a 60-80 év közöttieket. (A vakcinák összevetésekor érdemes figyelembe venni a fent említett adatokat is.)

A kétszer oltottaknál 21 nap után a fertőzöttségi arány:

• AstraZeneca 0,008 százalék
• Moderna 0,042 százalék
• Szputnyik 0,052 százalék
• Pfizer 0,086 százalék
• Sinopharm 0,182 százalék
• a Janssen egyadagos, itt az első adag utáni 21 nap után 0,006 százalék.

Kórházba kerültek aránya legalább 21 nappal a második oltás után:

• AstraZeneca 0,005 százalék
• Moderna 0,011 százaléka
• Szputnyik 0,008 százalék
• Pfizer 0,019 százalék
• Sinopharm 0,027 százalék
• az egyadagos Janssen: 0,006 százalék

Két dózis után legalább 21 nappal az elhunytak aránya:

• AstraZeneca 0,001 százalék
• Janssen 0 százalék
  
• Moderna 0,001 százalék
• Pfizer 0,004 százalék
• Sinopharm 0,004 százalék
• Szputnyik 0 százalék

A 80 felettieknél ezek az arányok valamivel rosszabbak, a fiatalabbaknál jobbak.

A kormány mostanáig csak hozzávetőleges statisztikákat közölt az oltások való életben mért hatékonyságáról. Gulyás Gergely miniszter például augusztus 21-én elsorolta, mekkora eséllyel betegedhetünk meg a különböző vakcinák beadása után. Viszont nem derült ki, hogy ezt egy vagy két adag oltás után kell érteni, mit jelent egyáltalán a megbetegedés, és hogy milyen különbségek vannak a korosztályok közt. A Kórházi Főigazgatóság táblázata tisztázza ezeket a kérdéseket.

Áprilisban is közzétettek egy sokat kritizált vakcinatáblázatot, érdekes összevetni azzal a mostanit. Akkor azt állították, 175 Pfizerrel oltott ember halt meg a második oltás után december 26-a és április 20-a közt. Most, hosszabb időtávon is kevesebb, 103 elhunytat tüntettek fel. Hasonló a helyzet a Sinopharmmal is, akkor 78 halottról írtak, most 36-ról. A Szputnyiknál akkor még két halottról volt szó, most egyről.

Nem tudhatjuk biztosan, mi magyarázza a különbséget, valószínűleg az, hogy a friss adatsorban csak azok szerepelnek, akik legalább 21 nappal a második adag után haltak meg. Ez így pontosabb is, hiszen az oltások nem alakítják ki a védettséget egyik napról a másikra.

Érdemes megnézni a bahreini adatokat, ahol Magyarországhoz hasonlóan sokféle vakcinát használtak. Nagyszabású, utánkövetéses vizsgálatukban arra jutottak, hogy az összes vakcina jobb a semminél, az oltatlanok nagyobb eséllyel kerülnek bajba fertőzés után, mint az oltottak. Ehhez az oltatlanok adataira is szükség volt, amit a Kórházi Főigazgatóság nem hozott nyilvánosságra ebben a táblázatban.

Bahreinben jelentős különbségeket is találtak az oltóanyagok közt: a megfertőződés, a kórházi betegség és a halálozás szempontjából is a Sinopharm szerepelt a legrosszabbul. Ahhoz a kutatáshoz az oltatlanokról is részletes adatokat használtak, így jobban össze tudták hasonlítani a vakcinákat is.

A tanulmány szerzői is felhívták a figyelmet, hogy valamelyest befolyásolhatja az eredményeket, hogy mikor kezdték el használni a különböző vakcinákat, ott például háromszor annyi embert oltottak Sinopharmmal, mint Pfizerrel. Nem mindegy az sem, hogy időseket vagy fiatalabbakat oltanak-e inkább a vakcinával, mert az idősebb, rosszabb egészségi állapotú emberek amúgy is nagyobb kockázatnak vannak kitéve a fertőzés szempontjából.

Ezzel együtt a tanulmány szerzői arra jutottak, statisztikailag annyira jelentős a különbség, hogy nem lehet pusztán a körülményekre fogni: Bahreinben egyértelműen a Sinopharm bizonyult a legkevésbé hatékony oltóanyagnak.

194 új fertőzöttet jelentettek ma reggel a koronavirus.gov.hu-n. Ez azt jelenti, hogy továbbra is ütemesen emelkedik az új covidos betegek száma.

Negyedik hete mindig magasabb az aktuális napi adat az egy héttel azelőttinél.

A negyedik hullám már látszik a kórházi adatokon is, elkezdett emelkedni az otthoninál komolyabb ellátást igénylő koronavírusos betegek száma. 132 covid-fertőzöttet ápoltak tegnap kórházban. (Egy hete még 92-t.)

A lélegeztetőn lévők száma egyelőre nem emelkedett. Egy újabb covid-áldozatot jelentettek.

Nem tudjuk, hogy az új fertőzöttek közül hányan betegedtek meg a delta variánstól, mert erről nincs adat, de a szomszédos országok publikus adatai alapján valószínűleg a nagyon nagy részük. Arról sincs adat, hogy az új betegek és a kórházba kerültek hány százaléka volt beoltva.

Még bőven 5 százalék alatt van, de elkezdett emelkedni az összes teszten belül a pozitívak aránya is.

Az első oltottak számánál látszik az iskolai program beindulása. 45 ezren jelentkeztek a lehetőségre.

A második oltásokról tegnap írtuk meg, hogy hirtelen érthetetlenül alacsony lett a számuk az itthoni jelentésben. Mára valamelyest emelkedett, bár továbbra is rejtély, ami történik.

Az első oltottak száma: 5 772 010 (a teljes lakosság 59 százaléka)

A másodikat is megkapta: 5 509 130 (a teljes lakosság 56 százaléka)

A harmadik oltást 322 000-en kapták meg.

Nem újdonság, elég sokat írtunk róla mi is, hogy a nyárra mennyire belassult a magyar oltási program. Az viszont új fejlemény, hogy sokan nem veszik fel a második oltást. Legalábbis ez olvasható ki abból, ha valaki összerendezni a kormányzati koronavirus.gov.hu oldalon megjelentetett minimális információkat. Ennek a visszaesésnek ugyanakkor semmi nyoma nincs az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak (ECDC) megküldött magyar adatokban.

Itt van az első és a második oltások hétnapos mozgóátlaga a koronavirus.gov.hu- adatai alapján. (Azért jobb ezt nézni, mert kisimítja a hétfői kiugrásokat. A magyar állam ugyanis június közepe óta nem szolgáltat adatokat a járványról a hétvégén, csak hétfőn ad egy összesítést a péntek-vasárnapi időszakról.)

A második oltások száma ahelyett, hogy 3-4 hetes késéssel követte volna az első oltások csökkenésének ütemét, még jobban bezuhant. Ami arra utal, hogy sokan az első után már nem vették fel a második oltást, így mérsékelten védettek a vírus, különösen annak delta variációja ellen.

Ez fontos fejlemény lenne a 4. hullám előtt, amiben a delta miatt még a két adaggal oltottak közül is többen megfertőződhetnek, igaz, jó eséllyel enyhébb tüneteik lesznek.

Arról, hogy visszaesett a második oltások száma, a kormány most nem kommunikált semmit. Korábban jelezték, hogy tervezik a védettségi igazolvány visszavonását azoknál, akik nem veszik fel a második oltást. Aztán kidobták ezt az ötletet, arra hivatkozva, hogy az időközben meghozott lazításoknak köszönhetően a védettségi igazolvány már amúgy is alig jelent valódi előnyt.

Hogy tényleg tömegessé vált-e a második oltások elhagyása, annak eldöntésében segítene, ha a koronavirus.gov.hu-n lennének részletesebb adatok. Nem csak annyi, hogy naponta befrissítik a december óta első és második oltást kapott számát. Azt sem tüntetik fel, mennyivel nőtt ez az adat az előző naphoz képest, az összlétszámból kell azt kivonogatni, elővéve az előző napi jelentést.

Hogy mennyien utasítják vissza a második oltást, annak kiderítésében segíthet egy másik adatsor. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) számos adatot megoszt ugyanis a tagországokról, olyanokat is, amiket a magyar hatóságok oda lejelentenek, itthon viszont nem publikálnak. Ilyen adat az is, hogy melyik vakcinatípusból mennyit adtak be hetente első és második oltásként.

Innentől pedig már nem nehéz kiszámolni, hogy az elmúlt hetekben hány második oltás maradt el.

Vakcinatípusonként változik, hogy az elsőt mennyi idő után követi a második oltás.

• A messze legtöbbet használt Pfizernél 21 nap (június 18-a óta a korábbi 35 nap helyett)
• Szintén három hét a Szputnyiknál
• A Modernánál és a Sinopharmnál 28 nap
• Az Astránál 4-12 hét között bármi lehet

A koronavirus.gov.hu-n elrejtett és magánszorgalommal összeilleszthető adatok szerint augusztus 11-én, egy szerdai napon kezdett el bezuhanni a második oltások száma. Az előtte lévő napon a koronavirus.gov.hu napi jelentései alapján még 3 489-en kapták meg a második oltást, aznap már csak 341-en.

Volt már olyan, nem is egyszer, hogy hibázott a számokkal a kormányzati járványhonlap. De másnap (augusztus 12.) megint csak a korábbi töredékével, 282 fővel nőtt a második oltattak száma. A következő hétfőn (augusztus 16.), amikor az összesített hétvégi adatokat publikálták, tovább folytatódott a meredek zuhanás: péntektől vasárnapig összesen 1 971-en kaptak második oltást. Egy héttel korábban még 11 169-en.

Ekkora visszaesést messze nem indokol, hogy korábban csökkent az első oltások száma is, mert ott nem volt ilyen hirtelen szakadék, messze több második oltást kellett volna beadni.

A 32. hét

A magyar hivatalos adatok szerint a 32. héten mindössze 8 806-an kaptak második oltást. Az ECDC részletes, vakcinákra lebontott adatai szerint viszont 21 426-an a felnőttek közül.

Számoljunk vissza. A legtöbbet használt itthoni oltóanyag a Pfizer. Akik a 32. héten jöttek volna második oltásért, azokat elvileg három héttel korábban oltották ezzel a vakcinával.

Az ECDC adatai szerint a 29. héten 11 268-an kaptak Pfizert. De szintén az európai járványközpont adatai szerint a 32. héten ők el is mentek a második oltásért, sőt: 12 708-an kaptak második Pfizert azon a héten. (Lehetnek csúszások a nyaralások miatt).

Ez a 12 708 második pfizeres már önmagában nagyobb szám, mint amit arra a hétre jelentett a magyar koronavirus.gov.hu összes második oltásnak (8 806).

És nem csak pfizereseket oltottak. Ehhez jönnek még a 28 napos modernások és sinopharmosok. Megint csak visszaszámolva: a 28. héten 1 326 ember kapta meg az első kínai és 778 az első Moderna-oltását. Négy héttel később úgy tűnik, hogy ők is felvették a második oltásukat: 1 505 Sinopharmot és 873 Modernát adtak be másodikként a 32. héten. Vagyis többet, mint amennyi a naptár szerint kijött volna.

Volt még három héttel korábban 554 szputnyikos első oltott, a 32. héten 597 ember kapta meg a második orosz oltását.

Összegezve: velük és a pfizeresekkel együtt az ECDC adatai szerint 15 683-an kapták meg a második oltásukat a 32. héten.

Volt 4 090 ember, akit Janssennel oltottak. Ebből elég egy adag. Hogy őket itthon hogyan számolják bele a statisztikába, az nem teljesen világos, a logikus az lenne, ha az első és a második oltottak közé is beírnák. Ezt teszi az ECDC is.

Ami torzíthatja az ECDC-s adatokat, az az lenne, ha a harmadik oltásokat valamiért a másodikhoz számolnák. Ennek nincs nyoma, és jobban meg is tolná a számokat. (58 ezren kaptak 3. oltást a 32. héten itthon).

És szintén különbség a két adat között, hogy az ECDC a felnőtt lakosságnak beadott oltásokat szedte táblázatba, a koronavirus.gov.hu-n viszont lejjebb van a korhatár: a 12 évnél idősebb oltottakat számolják. Emiatt viszont éppen az lenne indokolt, ha magasabb lenne a magyar adatokban a második beoltottak száma, mint az európai központ adataiban. De még csak ez sincs.

Lehet, hogy teljesen el van csúszva időben a két adatsor, valamelyik biztosan nem stimmel.

És megint

Ugyanez a nagy különbség látható a 33. heti adatoknál is. Ez a hosszú hétvégés augusztus 16-22-i hét. Még kevesebb második oltást jelentett a magyar koronaoldal naponta, mint az előző héten: összesítve mindössze 2 353-at. Az ECDC-nél viszont 15 570 második oltás szerepel.

Itt ugyan kevesebb a második Pfizert is beadatók száma, mint amennyien három héttel korábban megkapták az elsőt (12 012 vs. 10 153), de közbeszólhatott a hosszú hétvége is. A kínait 4 héttel korábban 1 225-en kapták meg, a másodikat alig kevesebben, 1 216-an. A Modernánál 346 első oltottra 4 héttel később 404 második oltott jutott. A Szputnyiknál látszik egy kis bicsaklás, ami korábban nem, de itt is lehet, hogy a hosszú hétvége miatt nem vették fel az esedékes harmadik oltást (546 vs. 472).

A múlt hétről még nincsenek ECDC-adatok. A magyar koronavírus-oldal napi jelentései alapján a múlt héten az előző hetinél valamivel több, de így is csak 4 242 második oltást adtak be.

Küldtünk kérdéseket a Koronavírus Sajtóközpontnak, hogy mi lehet a második oltásoknál a visszaesés oka, és mi magyarázza a hazai és az európai központ adatainak az eltérését. Ha választ kapunk, megírjuk.

521 új fertőzöttet regisztráltak péntektől vasárnapig. Ez jelentős ugrás. Amióta megszüntették a hétvégi adatszolgáltatást, és hétfőnként három nap összesített adatait közlik (június 14.) messze ez a legtöbb új fertőzött.

A múlt hétfőinél (340) úgy sokkal magasabb az új fertőzöttek száma, hogy akkor a hosszú hétvége miatt nem három, hanem négy nap összesített adatait publikálták.

(Hiába van itt a negyedik hullám, hétvégén továbbra sem szolgáltat adatot a járványról a koronavirus.gov.hu. A honlap leginkább a kormánytagok szerepléseivel frissül a hétvégén.)

Ez az ugrás már bőven lehet a következménye az augusztus 20-i nagy rendezvényeknek, de a nyaralásból hazatérők is dobhattak a számokon.

98 koronavírus-fertőzött szorul kórházi kezelésre (július elsején volt ennél több covidos kórházban). Ugyanakkor egyelőre csak 7-en szorulnak mesterséges lélegeztetésre.

Hétvégén nem volt áldozata a járványnak.

A két százalékhoz közelít az összes vizsgálaton belül a pozitívak aránya. Az nem kedvező, hogy ez a mutató növekszik, de még bőven az 5 százalékos határ alatt van.

Úgy néz ki, hogy a 4. hullám miatt javult az oltakozási kedv.

Péntektől vasárnapig 14 800-an kapták meg az első oltást. Ez még mindig nem nagyon magas szám, de legutóbb június közepén volt ennél több a hét elején jelentett első beoltott.

A harmadik oltást 290 ezren kapták már meg.

• Azon kívül, hogy kommunikál a 4. hullám érkezéséről, a kormány nem tesz lépéseket ellene
• A Magyar Tudományos Akadémia ugyanakkor már javaslatokat tett az asztalra a járvány újabb erősödése ellen
• Dániában 80 százalék feletti átoltottságnál kezdenek hátra dőlni, ettől nagyon messze vagyunk
• Járvány-összefoglaló az elmúlt napok híreiből

Továbbra is abban a szakaszban van a járvány Magyarországon, amikor hétről hétről romlanak az adatok, de nem nagyon durván.

Ugyanakkor lehet tudni, hogy csak idő kérdése, amikor a delta variáns a magyar hivatalos járványgörbén is erőteljes nyomot hagy majd.

Július közepe óta nő hétről hétre az új fertőzöttek száma. 8 hete pénteken 37 új fertőzöttet jelentettek, most 189-et.

Az MTA jelzett a kormánynak

A kormány tudja és kommunikálja is, hogy jön a negyedik hullám, de nem tesz konkrét lépéseket ellene. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke ugyanakkor előállt egy javaslatcsomaggal. Ebben többek között azt javasolják, hogy az állam biztosítsa a veszélyeztetetteknél és az időseknél az antitestmérést. (Freund Tamás nem említette külön a Sinopharm vakcináját, de mostanra több vizsgálat alapján biztosan állítható, hogy az idős emberek egy részénél nem termel elegendő antitestet.)

Az MTA elnök további javaslatai:

• el kellene törölni a kötelező oltási regisztrációt, mert erősen csökkenti az oltási hajlandóságot
• el kell juttatni az oltásokat az elzárt, gyakran szegénységgel küzdő településekre
• vizsgálatokra lenne szükség, hogy jobb érthető legyen, miért utasítják vissza sokan a vakcinát, hogy ez alapján lehessen lépni
• a védettségi igazolvány és a maszkviselés előírását a nagyobb tömeget vagy fokozottan érzékeny populációt fogadó, elsősorban zárt terű események látogatásához, amint a járványhelyzet alakulása indokolttá teszi (ez már több európai országban újra gyakorlat, ideértve az éttermek látogatását is).

Nézzünk be a laborba

A ma jelentett 189 új fertőzött önmagában még mindig nem nagy szám, de érdemes átnézni Ausztriába, amire egykor laborként tekintett Orbán Viktor. Az biztos, hogy ők továbbra is jól csinálnak valamit. A Magyarországot letaroló harmadik hullámot is sokkal jobban vészelték át, de összességében is eredményesebben védték meg eddig az emberek életét. Egymillió főre vetítve nálunk eddig összesen 3 111 áldozata van a járványnak, Ausztriában ugyanez az adat: 1 195.

Oltásokban jobban állnak már, mint mi. Ha nem is nagyságrendekkel, de nem is hajszállal. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint Ausztriában a 18 év feletti lakosság 71,9 százaléka kapott legalább egy oltást (nálunk 67,5), két vakcinával vagy Janssennel a felnőtt osztrákok 68,1 százaléka van beoltva (a magyar adat 64,9).

Ehhez képest a napi fertőzöttszám eléggé megugrott az elmúlt hetekben Ausztriában. Július 25-én még 315 új esetről számoltak be, ma 1 602-ről. Ott ugyanakkor hagyományosan sokkal többet tesztelnek, naponta 70 ezer körül van a PCR-tesztek száma. Itthon a csütörtöki 18 ezer kiugrónak számított, pénteken 10 ezer vizsgálatról számoltak be.

A tanévkezdés réme

Az is látszik az osztrákoknál, amiről nálunk ugye egyáltalán nincs adat a koronavírus honlapon, hogy most leginkább a fiatalok körében terjed odaát a járvány:

Ami az iskolakezdés miatt fontos szempont. Ausztriában úgy döntöttek, hogy a tanárokat és diákokat hetente háromszor fogják kötelezően tesztelni koronavírusra az új tanév első három hetében, akkor is, ha be vannak oltva. Az iskolákban már tavaly bevezették az antigén gyorsteszteket, most azonban a kötelező heti három szűrővizsgálatból az egyiket PCR-teszttel fogják elvégezni.

Nálunk ilyen tesztelésről szó sincs, korábban sem volt. Maszkot sem kell majd hordani az iskolában és az óvodákban, a testhőmérséklet-mérést is abbahagyják, annak sok értelme ebben a formában amúgy sem volt. (Egy másik példa: a cseheknél a tantermekben védőmaszk nélkül tanulhatnak szeptembertől a cseh általános és középiskolák tanulói, míg a közösségi terekben, tornateremben és az ebédlőkben mindenkinek, a diákoknak, tanítóiknak és az iskolai személyzetnek egyaránt kötelező lesz a védőmaszk viselése. Azoknak, akik nincsenek beoltva, vagy az utóbbi hat hónapban nem estek át a covidon, az iskolaév elején kötelezően tesztelniük kell. Aki ezt elutasítja, annak az iskolában állandóan maszkot kell viselnie, és nem vehet részt aktívan a torna- és az énekórákon. Romániában is kell maszk az iskolákban, sőt, a textilimaszkok helyett megkövetelik az új tanévben az orvosit, mert az jobban véd.)

Itthon annyi történt, hogy az iskolákban a tanévkezdésre szerveztek központi oltást, erre 48 ezer diákot regisztráltak a szülők. A 12-17 éves közül eddig összesen 171 ezren kaptak oltást, ehhez jöhet még a jövő héten 48 ezer első oltott. Miután összesen kb. 590 ezren vannak a 12-17 éves korosztályban, 37 százalékuk lesz beoltva jó esetben.

Egyelőre stagnáló kórházi adatok

A kórházban lévő koronavírus-fertőzöttek száma Magyarországon hol nő egy kicsit, hol csökken, 73-93 közötti sávban mozog hetek óta. Ausztriában az elmúlt hónapban jelentősen emelkedett a kórházban kezelt covid-fertőzöttek száma is. Július 24-én 107-en voltak kórházban (27-en intenzíven), most 420-an, ebből 88-an intenzíven. Az oltások miatt szinte biztosan nem dönt majd rekordot a kórházban kezelt covidosok száma, de nálunk is lehet számítani a fertőzöttek és a kórházban kezeltek számának jelentős növekedésére. (Több országban 90 százalék körül van a nem oltottak aránya a kórházban lévő koronavírus-fertőzöttek között. Amerikai adatok szerint az oltatlanok kórházba kerülési kockázata 29-szeres a beoltottakhoz képest.)

A dánok 80 százaléknál dőltek hátra

A magyar kormány mondja, hogy jön a 4. hullám, de ezen - és Orbán Viktor levelén kívül - nem nagyon tesz semmit, ami felkészítené az országot erre. Bíznak abban, hogy elég lesz az oltottság, a maszkhasználatot, távolságtartást elengedték. Sőt, olyan eseményeknél sem előírás már, mint amilyen augusztus 20-a volt, vagy amilyen az eucharisztikus világtalálkozó lesz.

Dániában is bíznak az oltottságban, az egészségügyi miniszterük hivatalosan már nem tekintik a „társadalmat fenyegető járványnak” a koronavírus terjedését. De azért, mert a 12 évesektől a legidősebbekig 80 százalékos a beoltottak aránya. (Nálunk ez az arány 66 százalék.) Így aztán szeptember 10-től lazítanak, fokozatosan és részlegesen kivezetik a védettségi igazolvánnyal kapcsolatos követelményeket olyan nagyszabású rendezvények és nyilvános helyszínek esetén, mint a koncertek és az éjszakai szórakozóhelyek.

A horvátoknál is lazítanak, annyit legalábbis, hogy szeptember 1-jétől bizonyos feltételek mellett megnyithatnak a kávézók belső terei Horvátországban. Ott a felnőtt lakosságnak csak a fele van beoltva. A táncos szórakozóhelyek és az éjszakai bárok továbbra is zárva maradnak.

Az első kettő nem megy már, de itt a harmadik

Abban egyetértés van, hogy tovább kellene növelni az oltattak arányát. Ebben nem látszik érdemi lépés a kormány részéről.

A harmadik oltás bevezetése ugyanakkor segíthet a 4. hullám enyhítésében. Speciális helyzetben vagyunk, mert vannak arra utaló erős jelek, hogy a Sinopharmmal oltott idősek esetében nem alakul ki elegendő antitest-védelem. Hasonlóan speciális helyzetben lévő országok vizsgálatokat végeznek erről, aminek az adatai publikusak is. Nálunk ha vannak is ilyen vizsgálatok semmit sem tudni róla. Bahreinben - ahol használnak a Pfizer mellett Sinopharmot és Szputnyikot is - a vakcinák hatékonyságát elemző vizsgálat arra jutott, hogy látványosan jobban működik a Pfizer, mint a Sinopharm.

Az itthon kínaival oltott idősek esetében - több mint félmillióan vannak - mindenképpen indokolt a harmadik oltás. Eddig 266 ezren vették fel a harmadik oltást, azt nem tudni, hogy milyen életkorúak és mivel oltották őket.

De nemcsak a Sinopharmmal oltottak esetében lehet fontos. Izraeli adatokból látszik, hogy a Pfizer által nyújtott védelem idővel gyengül, pláne a delta ellen, de a harmadik adag jelentősen visszaállítja a védelmet.

A harmadik oltás ugyanakkor egyelőre kevés ország luxusa, Olaszországban sincs rá egyelőre elég oltóanyag.

Afrikában pedig egyelőre az elsőre sincs. A kontinensen megháromszorozták ugyan a múlt héten az első oltások számát, de amennyire előre látni lehet, szeptember végéig az Afrikában élőknek továbbra is csak tíz százaléka lesz védett. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója nemrégiben "lelkiismeretlenségnek" nevezte, hogy egyes országokban már az emlékeztető oltást adják be, amikor még annyi ember védtelen a betegséggel szemben. Az ezzel kapcsolatos aggályait Budapesten is elmondta, Szijjártó Péter mellett állva.

A járvány felfutó szakaszában vagyunk, 180 új fertőzöttet regisztráltak tegnap. 11 hete volt legutóbb ennél magasabb szám csütörtöki jelentésben. (Hétfőnként az összesített hétvégi adatokat publikálják.)

Emelkedik a kórházban kezelt covid-fertőzöttek száma is. Egy hete 76, most 93 koronavírus-fertőzött van kórházban. A lélegeztetőgépre szorulók száma ugyanakkor egyelőre nem nőtt (11-en voltak múlt héten, most 9-en vannak.)

Egy újabb áldozata van a járványnak, egy 50 éves férfi, akinek nem volt más alapbetegsége. Összesen eddig hivatalosan 30 056 covid-fertőzött hunyt el.

6 328-an kapták meg az első oltásukat. Ez magasabb szám, mint egy hete (5 580).

Az első oltást 5 715 525-en, a másodikat 5 504 899-en, a harmadikat 240 ezren kapták meg.

Kezdődhetne valahogy úgy egy vicc. hogy a Fidesz, a KDNP, a Fidelitas és Lezsák Sándor Nemzeti Fórumának jelöltjei elindulnak az előválasztáson, hogy az emberek eldöntsék, ki legyen a jobboldal jelöltje a parlamenti választáson.

A felcsúti stadion árnyékában meghúzódó hétvégi házban meghozott döntésekkel szemben valami ilyesmivel próbálkozik most a másik oldal. Hogy milyen eséllyel, arról a napokban írt remek elemzést Magyari Péter, Választás jön az uradalomban címmel.

Hogy a gyakorlatban ez egyelőre milyen szokatlan és fura műfaj itthon, az szerdán délután is remekül látszott. Képzeljenek el egy kampánynyitót, ahol egyáltalán nem derül ki, hogy ki a színpadon álló politikus ellenfele, akit le kell győzni. Mármint persze tavasszal majd nyilván a Fidesz a rivális, de még előtte döntésre kell jutni, hogy az ellenzéki oldalon ki állhat ki Orbán emberével. Ilyen kampánynyitón voltam.

A hétfőn elindult aláírásgyűjtés mellett ugyanis már a saját kampányát is berúgta a II. kerületben induló Tordai Bence. Ő a Párbeszéd, az MSZP, a Momentum, az LMP és a Márki-Zay féle MMM támogatását élvezi. Az ellenfele - akinek a neve egyáltalán nem hangzott el, de még csak összekacsintósan, utalás szintjén sem - a DK-s Kálmán Olga lesz. Jó, nem annyira izgalmas összecsapás ez, mint a zuglói, ahol félretették a finomkodást, és rögtön egymásnak esett az MSZP-s Tóth Csaba és a Momentum által támogatott Hadházy Ákos. De legalább két médiaérzékeny jelöltről van szó.

A párbeszédes Tordai Bencének volt néhány olyan parlamenti akciója (CÖF, CÖF, CÖF vagy a Kövér Lászlótól kicsalt sokmilliós büntetések), ami miatt lehetett arra számítani, hogy talán lesz valami váratlan a kampánynyitón. De nem volt ilyen.

Az rögtön kiderült, hogy a délután ötórai kezdés nem a legideálisabb időpont, nem voltak sokan a Margit körúti Átriumban, de azért talán valamivel több volt az érdeklődő, mint a stábtagok és a meghívott politikusok. Utóbbiakból bőven akadt, szerencsére nem kapott mindenki szót, mert aligha fértek volna bele a focimeccsnyi másfél órába.

Most egy ideig nem mondhatom azt, hogy milyen régen jutott eszembe például Baja Ferenc, mert most például nemcsak eszembe juthatott (volna valamiért), de láttam is az embert, akiről a régi motoros MSZP-s szobrát lehetne megmintázni.

A színpadra is lépő politikusok Bajához képest már más generációt képviseltek, bár a beszélgetés kevésbé volt innovatív. Úgy indult, mint egy TED-előadás, amiben a szónok mosolyogva, lazán, baromi sokszor elmondja a csapat szót. De tényleg nagyon sokszor.

Az sem sokat segített, hogy az ezután elvileg talkshow-vá váló műsorban a kérdező Barabás Richárd, Újbuda alpolgármestere, a Párbeszéd szóvivője volt. Aki azzal kezdte, hogy bár ismeri Tordai programját, de majd úgy tesz, mintha nem ismerné. Aztán közölte, hogy „picit kötözködni fogok”, ami annak az ezer százalékos felvezetése, hogy semmiféle kötözködés nem lesz.

Kapaszkodjanak meg, a kötözködés az volt, hogy őt mindig is lenyűgözte Tordai szociális érzéke, baloldalisága, miért indul mégis a II. kerületben? Mintha nem MSZP-s politikus, Örsi Gergely nyerte volna itt a polgármesterválasztást 2019-ben, ahogy korábban - a közönség soraiban egyébként felbukkanó - szintén MSZP-s színekben Horváth Csaba is irányította a kerületet. Vagyis nyerhető kerület.

A másik „kötözködése” a viccelődés volt a méhlegelőkkel.

Lehetett volna még dolgozni azokon a diákon is, amiket kivetítve összefoglalták Tordai politikáról alkotott elképzeléseit és céljait. Ezeken 3-4 szópár állt, például: rezsimbontás - zöld átállás. A több zöld, kevesebb narancs szlogennél azért időnként sikerült kicsit részletesebben kifejtenie Tordainak, miről mit gondol, bár így is maradtak olyan közhelyek, hogy a politika uralkodás helyett legyen szolgálat, az emberekért és a környezetért való aggódás összeegyeztethető, a világvége és a hónap vége nagyon hasonlóak, már amennyiben a fizikai lét nincs biztosítva egyik esetben sem.

Csikorgott még az a rész is, amikor Tordai és Barabás Richárd mellé felváltva hívtak fel a színpadra politikusokat. Előbb a kerület MSZP-s polgármestere, Örsi Gergely huppant le, hogy arról beszéljenek, hogyan tudna harmonikusan együtt dolgozni a helyi országgyűlési képviselő a kerület vezetőjével. Első dolguk a II. kerületi rendelőktől elvett források visszaszerzése lenne, a kormány ugyanis a járvány kellős közepén 10 milliárd forintot elvont. Ami Tordaiék szerint azért is különösen fájó, mert Varga Mihály pénzügyminiszter a kerület egy részének az országgyűlési képviselője. Tordai azt mondta, azonnal elkezdene lobbizni a Karácsony-kormány egészségügyi miniszterénél az ügyben, csak árulja el neki a főpolgármester, hogy kinek tervezi odaadni a posztot, mert már most netwörkölne vele.

Örsi polgármester és Tordai az eddigi közös munkájuk sikereként említették, hogy egyelőre sikerült megakadályozni, hogy az egykori OPNI területén lévő lipótmezei egészségügyi szolgálati lakásokból kiköltöztessék az ott élőket. Együtt dolgoztak a Bem téri Radetzky-laktanya megmentésén is, amit Tordai kissé félreérthetően sikernek nevezett, majd Örsi korrigálta, hogy valóban sikerült közösen mozdulniuk, de végül nem sikerült megakadályozniuk a szinte teljes bontást. De szerintük a Radetzky-laktanya is jó példa arra, hogy vissza kell adni olyan önkormányzati hatósági jogköröket, amiket a Fidesz elvett. Ezekkel ugyanis hatékonyan lehetne védeni a helyi értékeket.

Meglepő dologban nem értettek egyet. „Bárány, juh és egyéb legelő, nem biztos, hogy ezekben olyan nagy lesz köztünk az összhang” - mondta Örsi. Nem volt ez bővebben kifejtve, Örsi alighanem a rendszeres fűnyírás híve.

Tordai bemutatott két másik budai jelöltet is, mindkettő momentumos. Újbuda alpolgármestere, Orosz Anna a XI. kerületben indul, Hajnal Miklós a szomszéd várban, a XII. kerületben. Orosz Anna vetélytársa a DK-s Gy. Németh Erzsébet, Hajnalé a szintén DK-s Komáromi Zoltán, de ők sem foglalkoztak előválasztásos ellenfelükkel.

A három politikus szerint a Duna-part fejlesztésében tudnának együttműködni. Orosz szerint olyan forróságban, ami idén nyáron már rendszeres volt, a folyópart felértékelődik. Rossz példa szerintük, hogy a Lágymányosi-öbölben egy vállalkozó a szerződésre fittyet hányva fizetős stranddá alakított egy partszakaszt, ami szerintük elfogadhatatlan, jó példa pedig a Római-part, ahol ingyenes strandot alakítottak ki.

Szóba került még az oktatás. Itt Tordai olyan hangulatba került („sírni van kedvem, amikor hallom a közoktatásból a mindenfélét, mi már kimenekítettük a gyerekeinket a közoktatásból”), hogy Oroszékat kérte meg, mondjanak valami biztatót. Orosz azt a példát hozta fel, hogy a Meseország mindenkié könyv megjelenése után a kormánymédia azt kérdezte Újbuda vezetésétől, hogy betiltatják-e az óvodákban a könyvet. Az óvodák ugyanis még önkormányzati fennhatóság alatt vannak, az iskolákat már átvette az állam. Oroszék azt válaszolták, hogy az önkormányzat megbízik a pedagógusaikban, szabadságot adnak nekik, ők tudják, mi a legjobb a gyerekeknek, nem adnak ki központi utasításokat. Hajnal pedig azt mondta, hogy az a céljuk, hogy minden diáknak középfokú programozói képessége legyen, és legalább egy idegen nyelvet beszéljen, amikor kikerül a középiskolából.

És éppen ettől volt furcsa az egész beszélgetés, hiszen vagy helyi témák jöttek elő (Hajnal a Testnevelési Egyetem bővítése miatti fakivágásokat hozta elő) vagy országos ügyek, nagy egyetértésben, de az nem, hogy mi különbözteti meg a programjukat a DK-sokétól. Persze lesz majd vita a jelöltek között is, de most megjósolhatóan az leginkább arról szól majd, ki tudja élesebben bírálni Orbánt és rendszerét. Olyan sok izgalmat ez így nem tartogat. Leszámítva persze a zuglói csatát Tóth és Hadházy között.

Beszélgettek még Szabó Tímeával, a Párbeszéd frakcióvezetőjével és társelnökével is. A Tordaival gyorsan megtalált közös alap az a fejenként 10 millió forint volt, amivel megbüntette őket eddig Kövér László. („Jövőre már a fideszesek fognak rosszalkodni, mi meg hagyjuk őket” - mondta erre Tordai.) Mindketten egyetértettek abban, hogy az állandó háborúskodás helyett („ami mérgezi az elménket, lelkünket”) a törődő társadalmat kell majd erősíteni. Szabó Tímea szerint ebben a háborús mentalitásban egyre betegebbek vagyunk, egyre rosszabbul érezzük magunkat. Most, hogy nincs parlament, van ideje az emberek közé menni, többen csodálkoznak, hogy mosolyog, pedig a parlamentben olyan mérges mindig. „Amilyen cinikusan viselkednek a fideszes képviselők, ott nem csoda, hogy mindig mérges vagyok” - mondta Szabó. Szerinte most már pániklopás megy a kormányoldalon, érzik, hogy végük lesz, és „mi majd visszaszerezzük szépen egyesével az ellopott közvagyont”.

Az elszámoltatás volt a témája a Karácsony Gergely főpolgármesterrel folytatott beszélgetésnek is. A miniszterelnök-jelöltségért harcba szálló Karácsony volt a legoldottabb az összes vendég közül. „Nagyon mosolyogsz a rád nehezülő felelősséghez képest” - mondta neki Barabás Richárd beszélgetésfelelős, amire Karácsony úgy válaszolt: „én mindig mosolygok”.

Szinte kedélyesen beszélt arról is, hogy „ha van valaki a magyar politikában, aki szokva van ahhoz, hogy kapja az ívet, az én vagyok. Tudom, hogy másnak is jut belőle, de csak a múlt héten 10 millió forintot költöttek rám csak a Facebookon.”

Ezeket szerinte ki kell bírni. Egyszer tűnt felpaprikázottnak, amikor szóba hozta az egyik kormánylap címlapját. „Van egy szennylap, van rajta egy térkép: Budapesten hol zaklatják a koldusok az embereket” - kezdett bele Karácsony. Miután ő is kampányol, elsüthette, hogy számos emberrel szóba elegyedett mostanában, de egyet kiemelt közülük. Egy kerekesszékest, akinek mindössze 70 ezer forint a jövedelme, ebből 40 ezer forintot elvisz az albérlete, kéregetésből egészíti ki a pénzét, különben éhen halna.

Karácsony is mondott olyan közhelyeket, hogy a demokráciában a nép uralkodik a demokráciában, nem a népen uralkodnak, Magyarországon most demokráciadeficit van.

Két témába ment bele kicsit részletesebben. Az egyik, hogy kormányfőként hogyan tudná érvényesíteni a magyar érdekeket, miközben konszolidálná a most elég karcos magyar diplomáciát.

Karácsony szerint most abban az állapotban vannak a keleti-közép európai államok, amiről Ivan Krasztev bolgár politológus írt nemrég. Míg a rendszerváltás után elkezdték utánozni a Nyugatot, most erre adott dacreakcióként lázadnak ellene, mint egy kamaszgyerek. Ez két véglet, még ha az egyik - a tanuló időszak - kicsit közelebb is van a jó úthoz.

De amit most csinál a kormány, az Karácsony szerint nettó hazaárulás.

Az, hogy az Európai Unió egy erősebb, és a szociális értékeket jobban hangsúlyozó közösség legyen, az a periférián lévő országok érdeke. „Az a fajta rossz értelemben vett kurucosság, hogy mi blokkoljuk az Európai Unió bizonyos folyamatait, például a szociális pillér megerősítését, ez nettó hazaárulás, mert ez pont egy nemzeti érdek magyar perspektívából”.

„Az a jövőkép, amit én Magyarországnak nagyon nagyon szeretnék adni, az egy erősebb Európát és egy erősebb lokalitást feltételez, és ebben az értelemben egy kevésbé cezaromán és központosító és mindenkivel háborúban lévő kormányzatot” - közölte a miniszterelnök-jelölt. Mind mondta, szeretné megosztani a saját miniszterelnöki hatalmát egy kicsit fölfelé és lefelé, mert egyszerűen azt gondolja, hogy így jobb döntések fognak születni globális meg lokális szinten.

És a másik, bővebben kifejtett téma volt az elszámoltatás. Karácsony szerint egy nagyon népszerű téma az ellenzéki nyilvánosságban. „Helyes, hogy így van, mert az a pénz és az a vagyon, amit elvettek, az visszajár”. A főpolgármester úgy látja, hogy „ebben a társadalomban soha nem lesz béke, hogyha azt a harcot nem vívjuk meg, hogy az emberek igazságérzetének megfelelően igazságot szolgáltatunk számos ügyben. Sokan azt gondolják, hogy ez lehetetlen dolog, gúzsba kötve táncol majd az új kormány. Ez nem igaz. Azokat a nyomozó hatóságokat, amelyek egy normális demokráciában működnek, működtetni kell, és az európai ügyészséghez is lehet csatlakozni”. Megemlítette, hogy a Fővárosi Önkormányzat által tett feljelentések többségében most is van nyomozás, mert olyan penetráns dolgokat találtak, hogy a hatóságok nem tehetik meg, hogy ne foglalkozzanak velük. Karácsony a Főtávot és a Biodómot említette, és még egy ügyet, ami most kiesett a szekrényből.

Az szerinte triviális, hogy ezek az ügyek mennek majd. De az is fontos szerinte, hogy jóvátétel is kell. „Magyarországon sok mindent újra kell kezdeni. A rendszerváltáskor, amikor én 14 éves voltam, és ott voltam kint az utcán, amikor szobrokat döntögettünk, és azt gondoltam, hogy vége a történelemnek, mert mostantól demokráciában fogunk élni, egy csomó hit és remény volt bennünk”. Szerinte ahhoz, hogy az emberek igazságérzetét szolgáló új rendszer legyen, jóvá is kell tenni azokat a károkat, amiket az embereknek okozott a Fidesz-kormány.

„Ez majdnem annyira fontos, és erről sokkal kevesebbet beszélünk. Azért mert XY börtönbe fog kerülni, attól még a rokkantnyugdíjasnak nem lesz meg az ellátása, a trafikos nem kapja vissza a trafikját, a gazdák nem kapják vissza az elvett földjeiket. Beszéljünk erről is: az elszámoltatásra és a jóvátételre is szükség van” - közölte Karácsony.

Karácsony szerint a Fideszt nem fogják tudni megverni pénzben és médiában. (Ezzel aligha lehet vitatkozni, az Átriumtól 10 lépésre is van kint egy kormányzati emojis plakát, ami Gyurcsány visszatérésével riogat.)

A főpolgármester szerint azzal nyerhetnek jövő tavasszal, „ha a választás időszakában több csillogó szemű ember fog kampányolni mellettünk, mint mellettük. Nekik fognak kampányolni fizetett emberek, megfélemlített pedagógusok, közmunkások, polgármesterek, akiknek kiadták, hogy hozni kell a szavazatokat. De ez nem ugyanaz, mint amikor emberek, akik hisznek abban, hogy nekik van igazuk, és segítenek, eljutnak a kistelepülésekre is azokhoz az emberekhez, akik kevésbé férnek hozzá az információkhoz”.

„Nagy a tét mind a két oldalon, nekünk a hazánkról van szó, nekik meg a szabadlábon töltött éveikről. Tehát nagy csata lesz, de ha mi leszünk többen, csillogó szemű aktivistákkal, akkor mi fogunk győzni” - közölte Karácsony.

A beszélgetés itt nézhető vissza.

Nem nagyon változtatott korábbi, az Eb-t is megjárt keretén a három szeptemberi világbajnoki selejtezőre készülő magyar válogatott szövetségi kapitánya, Marco Rossi.

Visszatért az Eb-t sérülése miatt kihagyó, múlt pénteken a Bundesligában két gólt szerző Szoboszlai Dominik. Először kapott meghívót a Slask Wroclawban játszó Tamás Márk, és bemutatkozhat a válogatottban a Sporting Kansas Cityben nagy formában játszó Sallói Dániel.

Nem kapott meghívót ugyanakkor Dzsudzsák Balázs. Így elég egyértelmű, hogy Marco Rossi eddig sem azért mellőzte a válogatott egykori kapitányát, a már 34 éves Dzsudzsákot, mert tavaly az NB II-ben játszott. Dzsudzsák ugyanis közben feljutott a Debrecennel az NBI-be, de a szövetségi kapitány így sem hívta meg a keretbe.

Rossi gratulált a Fradinak a nemzetközi szerepléséhez, de megjegyezte azt is, hogy a dolgát nehezíti, hogy a Young Boys elleni keddi BL-rájátszásban a Fradiban a kapus Dibuszon kívül nem volt magyar játékos. (A Fradiból a két kapust, Dibusz Dénest és Bogdán Ádámot valamint Bokta Endrét hívta be a keretbe Rossi.)

A kapitány sajnálja azt is, hogy nincs több magyar klub valamelyik torna csoportkörében.

Marco Rossi megkérte a szurkolókat, hogy a világbajnoki selejtezőkön ne cigányozzanak és ne buzizzanak, mert az ismét büntetéssel járhat. (Az Eb-n a szurkolók miatt kiszabott 2+1 zártkapus meccses büntetést nem a világbajnoki selejtezőkön, hanem majd a Nemzetek Ligája meccseken kell letölteni.)

A keret:

Kapusok: Bogdán Ádám (FTC), Dibusz Dénes (FTC), Gulácsi Péter (RB Leipzig)

Védők: Bolla Bendegúz (Grasshoppers), Botka Endre (FTC), Fiola Attila (Fehérvár), Kecskés Ákos (Nyizsnyij Novgorod), Lang Ádám (Omonia Nicosia), Lovrencsics Gergő (Hajduk Split), Willi Orbán (RB Leipzig), Szalai Attila (Fenerbahce), Tamás Márk (Slask Wroclaw)

Középpályások: Gazdag Dániel (Philadelphia Union), Kleinheisler László (NK Osijek), Nagy Ádám (Bristol City), Loic Nego (Fehérvár), Schäfer András (DAC), Szoboszlai Dominik (RB Leipzig)

Támadók: Hahn János (Paksi FC), Nikolics Nemanja (Fehérvár), Sallai Roland (Freiburg), Sallói Dániel (Sporting Kansas City), Schön Szabolcs (FC Dallas), Szalai Ádám (Mainz), Varga Kevin (Kasimpasa), Varga Roland (al-Ittihad Kalba)

A szeptemberi meccsek:

• szeptember 2., csütörtök, 20:45: Magyarország-Anglia
• szeptember 5., vasárnap, 18:00: Albánia-Magyarország
• szeptember 8., szerda, 20:45: Magyarország-Andorra

Eddig három meccset játszottunk a selejtezőben, a lengyelekkel 3-3-as döntetlent itthon, idegenben vertük San Marinót 3-0-ra, és szintén idegenben Andorrát 4-1-re.

• A teljes lakosság majdnem 59 százaléka be van oltva Magyarországon
• Ez egyrészt sok, másrészt messze nem elég
• Az egészségügy szusszanhatott: jóval kevesebben vannak kórházban most, mint a harmadik hullám elején
• Az orvoshiány miatt viszont az alapellátás is döcög
• A delta variáns sokkal fertőzőbb, mint a korábbiak, pillanatok alatt megugorhat a kórházban kezeltek száma is, éppen a hárommillió be nem oltott miatt
• És a jelek szerint a védőoltások is kevésbé hatékonyak a delta ellen, mint az eredeti vuhani vagy a brit mutáns ellen. De azért adnak védettséget

Akárcsak a harmadik hullám kezdeti felfutásakor, most is megpróbáljuk rendszerezni, hogy miért vagyunk jobb, illetve rosszabb helyzetben, mint a járvány előző tombolásakor.

Az év elején ez talán könnyebb volt, most nagyon sok minden nem világos még a delta variáns miatt. De menjünk sorban.

A teljes lakosság majdnem 59 százaléka be van oltva.

Ezek után érdemes-e egyáltalán tovább rugózni azon, hogy jön a negyedik hullám, vagy azoknak van igazuk, akik folyamatos riogatást emlegetnek?

Csak egy konkrét példa arra, hogy mennyire nem egyszerű most a helyzet. Egy 70 feletti nő a közelmúltban részt vett egy szabadtéri előadáson, operát hallgatott. Nagy tömeg volt, főleg a beengedésnél torlódtak össze az emberek. Elvileg védettnek számított, Pfizerrel oltották, a második adagot is megkapta már több mint 4 hónapja. Mégis koronavírusos lett, sőt a szintén Pfizerrel oltott férjét is megfertőzte hazaérve. A tüneteik ugyanakkor enyhék, ami a való életből származó adatsor alapján a védőoltásnak köszönhető.

És továbbra is ott van 3 millió magyar, aki nincs beoltva.

Amiben jobban állunk, mint a harmadik hullám elején:

• Kedd reggeli adat szerint 5 703 883-an kapták meg az első és 5 503 365-en a második oltást. Január vége felé még mindössze 150 ezer magyar vállba került koronavírus elleni vakcina, ráadásul a második oltást csak kevesebb mint 20 ezren kapták meg akkor.
• Az idősotthonokban már legalább két vakcinával beoltották azokat, akik kérték, sőt, már a harmadik oltási kör is beindult, ami az idősek esetében fontos, mert időközben gyengülhet a védőoltásoknak köszönhető védettség. Ráadásul a kínai oltás hatékonyságát is növeli a harmadik oltás.
• A harmadik hullám úgy indult be, hogy nem ért véget a második. Nagyon sok (cirka 3800) koronavírusos beteg volt még kórházban, 250 körül voltak lélegeztetőn, innen kezdett emelkedni újra. Most volt egy hosszabb, a betegellátás szempontjából nyugalmasabb időszak: mindössze 73 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 10-en szorulnak mesterséges lélegeztetésre.
• Az új fertőzöttek száma is jóval alacsonyabb, mint a harmadik hullám elején volt.

Amiben rosszabbul állunk, mint a harmadik hullám elején:

• A harmadik hullám előtt azért kellett aggódni, mert a brit mutáns jóval fertőzőbb volt az eredeti vuhaninál. Ehhez képest a delta a britnél is sokkal fertőzőbb.
• Míg a második hullám örökségeként az év elején még számos intézkedés volt és maradt is hatályban, ami lassította a járvány terjedését (éjszakai kijárási tilalom, kötelező maszkviselés zárt és szabad téren, így a tömegközlekedésben is, nem lehetett beülni éttermekbe, zártkapusak voltak a sportrendezvények), most lényegében már semmilyen korlátozás nincs, ami megkönnyíti a delta terjedését.
• A maszkhasználat visszavezetése népszerűtlen intézkedés lenne, amitől ódzkodik a Fidesz. A fegyelmezettségen jottányit sem javít, hogy augusztus 20-ára feloldották a kevés megmaradt korlátozást is, ugyanez lesz érvényes az Eucharisztikus Világkongresszusra is, teltházas meccseket játszik majd a Puskás Arénában a válogatott.
• Az egészségügy messze nincs ideális állapotban, sokan mondtak fel, a normál ellátásban is problémákat okoz az orvoshiány, az egészségügyi dolgozók nagy része elégedetlen a helyzetével. A hárommillió be nem oltott, pláne, ha nagyon gyorsan végigsöpör rajtuk a delta variáns, hamar feltornázhatja a kórházi kezelésre szoruló koronavírusos betegek számát. Ami az átvezénylések miatt kihat az egyébként is rozoga, normál egészségügyi működésre.
• Télen nem utaztunk sokat. Most viszont ugyanaz lesz a helyzet, mint tavaly nyár végén. Már akkor is jó előre arra figyelmeztettek a szakértők, hogy sokan fertőzöttként térnek haza a nyaralásból, ez be is robbantotta a járvány második hullámát. Tőlünk délre és északra is a delta okozza a megbetegedések nagyon nagy részét (Szlovákiában és Szlovéniában 99 százalékát), Horvátországban egyre több az új fertőzött. Nem fogjuk megúszni, ezt a kormány is tudja, mondja is, de nem léptet életbe utazási korlátozásokat, és az ilyenkor még fontos kontaktkutatások sem működnek, igaz ez itthon már szinte megszokott.
• Az iskolakezdés is jó eséllyel növeli majd a fertőzöttek számát. A 12-17 éves korosztály 27 százaléka lehet most beoltva. (Fiatalabbakat eleve nem is oltanak.) Megkésettnek tűnik, ha majd csak szeptember elején kezdik el csoportosan a többi jelentkezőt oltani, a delta ellen ugyanis a két oltás ad erősebb védettséget. A Pfizer esetében 3, a Modernánál 4 hét a két oltás közötti különbség. Ők vélhetően nem lesznek nagyon rosszul, de terjeszthetik a vírust, különösen az oltatlanok körében.
• Még kevesebb adatunk van a járványról. A hétvégén már egyáltalán nincs adatszolgáltatás, az operatív törzs „sajtótájékoztatói” is megszűntek, bár azokon kérdezni amúgy sem lehetett. Most semmi akadálya nem lenne, hogy válaszoljanak személyesen is a felmerülő kérdésekre.

Hogy a negyedik hullám milyen erejű lesz, az nagyon sok mindentől függ. Ezeknek a tényezőknek több részlete sem ismert még pontosan.

Nem lehet tudni, hogy a korábbi megbetegedés milyen erős és milyen tartós védettséget ad a delta variánssal szemben. Az szinte biztos, hogy gyengébb a természetes módon megszerzett immunitás, mint amit a védőoltások nyújtanak.

Az sem világos még, hogy a két oltás mennyire véd a megbetegedésektől és a súlyos tünetektől. Vannak arra utaló, egyelőre erősen előzetes adatok, hogy a delta esetében csak 50 százalékosan előzik meg a tünetes fertőzéseket a vakcinák, a súlyos tünetek ellen pedig a szinte 100 százalékról 90 százalékra csökken a hatékonyságuk. Ami még így is nagyon magas arány, pláne ahhoz képest, ha valaki nincs beoltva. Ráadásul friss izraeli adatok szerint a harmadik oltás jelentősen megemeli ezeket az arányokat.

Szinte biztosan sokkal fontosabb mutató lesz az új fertőzöttek számánál az, hogy hányan kerülnek kórházba.

Németországban már bejelentették, hogy a hétnapos fertőzöttszámról átállnak majd arra, hogy a kórházba kerülő koronavírus-fertőzöttek arányához igazítsák a szükséges intézkedéseket. Ennek a részleteit most dolgozzák ki.

Azokban az országokban, ahol már korábban elterjedt a delta, a kórházi kezelésre szorulók száma - legalábbis egyelőre - messze nem nőtt olyan ütemben, mint a fertőzötteké. Egyelőre csak Amerika alacsonyabban oltott államaiból jönnek olyan hírek, ilyen például Louisiana, Florida és Oregon, hogy rekordot döntött a kórházban lévők száma is. Louisianában a kórházban ápoltak 90 százaléka nem volt beoltva. Németországban és Szlovákiában is hasonló az arány.

Az oltásoknak köszönhetően jó eséllyel itthon sem fut fel a harmadik hullám csúcsáig (12 553) a kórházban ápolt covidosok száma ősszel, de kialakulhatnak gócpontok. Az egészségügy szervezettségétől is függ, hogyan lehet ezt majd megoldani. Ráadásul a delta miatt a felfutás nagyon gyors lehet.

Optimistának tűnik Merkely Béla nyilatkozata, bár persze legyen a rektornak igaza, miszerint a fertőzöttek száma emelkedik ugyan, de a második-harmadik hullámhoz hasonló már nem lesz, és úgy látja, hogy a mostani hullám az egészségügyet nem terheli majd meg. Az is igaz, hogy Merkely még június elején a negyedik hullámot sem tartotta elképzelhetőnek, merthogy - mondta akkor - „nagy valószínűséggel közel vagyunk a nyájimmunitás eléréséhez, vagy már el is értük”. Sok értelme nincs egyébként már a nyájimmunitásról beszélni a hagyományos értelemben, ha mégis, a delta esetében az biztosan sokkal magasabban van, mint a jelenlegi 59 százalékos oltottsági arány. Kínai szakértők például az ő oltásaik alapján a napokban 90 százalékos átoltottságra tették a nyájimmunitás határát a delta esetében.

Merkley szerint „lehet, hogy visszatér a maszkhasználat, de nem minden esetben, mivel az új variáns ellen kevésbé hatékony a maszk”. A rektor utóbbi megjegyzését egyáltalán nem osztja a cikkünk elkészítésében segítő, névtelenséget kérő szakértő. Szerinte igenis szükség lenne a távolságtartása, maszkhasználatra ott, ahol sok ember találkozik, különös tekintettel a zárt terekre. A hűvösebb idő közeledtével egyre többet tartózkodunk majd ilyen helyeken, kifejezetten fontos a maszk.

A kormány mindenesetre a jelek szerint csak az oltásra bízná a védelmet. Orbán Viktor a vasárnap a közrádióban sugárzott interjúban azt mondta:

„Az oltás életet ment, és csak az oltás ment életet. A maszk meg az elszeparálódás nem fog segíteni. Most már pontosan tudjuk, van mögöttünk több mint egyéves tapasztalat, hogy védelmet, az élet megmentését csak az oltások tudják megadni a számunkra.”

„Az igaz, hogy az oltottak fogják védeni az oltatlanokat, és még azoknak is oda kell figyelniük magukra, akik be vannak oltva” - mondta a lapunknak nyilatkozó szakértő.

A harmadik oltást Orbán lehetővé tette, de óvatosan kampányol mellette. „Vannak, akik fölveszik. Engem kínai vakcinával oltottak kétszer, én nem vettem fel a harmadikat, de nem is vagyok még talán annyira idős, hogy aggódnom kelljen. Az idősebbek talán jól teszik, hogyha jelentkeznek harmadik oltásra” - mondta. Az időseknek, pláne a kínaival oltottaknak valóban érdemes kérni harmadik oltást. Azt - vizsgálatok híján - nem tudni, hogy elég-e mondjuk egy Pfizer vagy kettő kellene belőle.

Izraelben egyébként már 1,5 millióan oltatták be magukat a harmadik dózissal. Ott először az időseknek tették lehetővé, azóta fokozatosan szállítják egyre lejjebb az életkort. Nálunk 187 ezren kapták meg a harmadik oltást.

„Természetesen lesz miniszterelnök-jelölti vita, több is lesz” - válaszolta a kérdésünkre Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció kormányfő-jelöltje azon az eseményen, ahol a DK budai egyéni országgyűlési képviselőit mutatták be a Széll Kálmán téren.

Dobrev azt mondta, hogy „szeretnénk megmutatni Orbán Viktornak, hogy egy modern demokráciában, egy szabad világban,az emberek nem félnek egymástól, a riválisok, akik közösen versenyeznek a választók szavazatiért, nem eltitkolják a programjukat, hanem megvédik szabad vitában. Ez az, amire Orbán Viktor nem képes már 12 éve”. (Valójában Orbán Viktor ennél is régebben, 2006-ban vett részt utoljára miniszterelnök-jelölti vitán, éppen Gyurcsány Ferenc ellen.)

Két vita lesz. Az első azután, ahogy vége az ajánlásgyűjtésnek, és kiderül, hogy a Dobrev Klára, Fekete-Győr András, Jakab Péter, Karácsony Gergely, Márki-Zay Péter, Pálinkás József, valamint a trollkodásból bejelentkező Ecsenyi Áron közül ki gyűjtött össze legalább 20 ezer ajánlást. (Szeptember 6-ig gyűjtenek, még két nap, amíg ellenőrzik az íveket.)

Majd amikor kiderül, hogy az előválasztás első fordulója (szeptember 18-26.) után ki a három legtámogatottabb jelölt, köztük újabb vitát rendeznek.

Több helyen a jelöltek is kiállnak majd egymás ellen. (Náluk 400 ajánlás elérése az alsó határ.)

Arra a kérdésünkre, hogy miért van szükség az ajánlások mellett a telefonszámok megadására is, a DK szóvivője, Barkóczi Balázs elkenős választ adott. Kálmán Olga viszont később azt mondta, hogy már az ellenzéki főpolgármester-jelölt kiválasztásánál is kértek telefonszámokat, egyszerűen azért, hogy ellenőrizni lehessen, tényleg aláírta-e az illető az ívet, nem csak visszaéltek az adataival. Ezért szúrópróbaszerűen a helyi előválasztási bizottság felhívja az ajánláson lévő telefonszámokat. (Kamu ívek megjelenésére a rendes országgyűlési választások előtt bőven volt példa.)

Az uruguayi bajnokságban a Deportivo Maldonado játszott a Boston Riverrel alsóházi rangadót. A hazai csapat a 14. percben megszerezhette volna a vezetést, az argentin Tomás Conechny a védelem döbbentes bénázásainak köszönhetően az üres kapu előtt találta magát és a labdát is. A börleszk rövid, de csattanós.

A saját magát kézen rúgó játékos nem értette, miért nem adták meg a gólt. A meccset a vendégcsapat nyerte 2-0-ra.

123 új fertőzöttet jelentettek ma reggel. 10 hete, június elején volt ennél rosszabb csütörtöki adat.

A múlt héten hétfőtől csütörtökig 357 új fertőzöttet regisztráltak, ezen a héten 465-öt. Ez 30 százalékos emelkedés. Miközben a múlt heti adat is már héthetes rekord volt.

Egy újabb áldozata van a járványnak, összesen eddig hivatalosan 30 046 covid-fertőzött hunyt el itthon.

76 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 11-en vannak lélegeztetőgépen. Ez a két adat stagnálást mutat.

Az összes teszten belül a pozitív vizsgálatok aránya 1,25 százalék. Még kedvező adat.

5 580-an kapták meg az első oltásukat. Összesen 5 693 214-en kapták meg az első oltásukat, közülük 5 502 086-an a másodikat is.

A második oltást kapottak napi száma már nagyon alacsony, ezer alatt van.

A harmadik oltást már 166 ezren kapták meg.

További részletek derültek ki az orosz katonai szállítógép keddi balesetéről.

Az Il-122V típusú könnyű katonai szállítógép gyakorlórepülésen volt, amikor lezuhant a Moszkva megyei Kubinka közelében - közölte kedden az orosz Egyesült Repülőgépipari Vállalat (OAK).

A három tagú legénység életét vesztette. A gép parancsnoka Nyikolaj Kuimov, az Il Nyrt. vezető pilótája, első osztályú berepülő pilóta, Oroszország Hőse volt.

A fenti videón az látszik, hogy a leszállni készülő repülő jobboldali hajtóműve már a levegőben kigyulladt, jobbra billent, majd egy erdőbe csapódva felrobbant. A gép mintegy másfél kilométerrel a leszállópálya előtt zuhant le.

A TASZSZ hírügynökség szerint a pilóta igyekezett elkormányozni a repülőgépet a lakott területektől. A földön a baleset sérülést és anyagi kárt nem okozott.

Az OAK közölte, hogy a történtek kivizsgálására szakértői bizottság alakul Oleg Bocsarov ipari és kereskedelmi miniszterhelyettes irányításával.

Az Il-112V az első katonai szállítógép, amelyet már a posztszovjet időszakban fejlesztettek ki Oroszországban. A típust 2003-ban a moszkvai védelmi tárca a legjobb szállítógép-projektnek minősítette, ám a katonák 2010-2011-ben lemondtak a fejlesztésről, és az ukrán An-140-es beszerzése mellett döntöttek.

A kísérleti és konstruktőri munkálatokról és az első prototípusok legyártásáról szóló szerződést végül 2014-ben, a Moszkva és Kijev közötti konfliktus kirobbanása után írták alá. A gép szűzrepülése 2019. március 30-én történt meg, a repülőt akkor is Nyikolaj Kuimov irányította.

A tervek szerint ennek a típusnak kell átvennie majd az elavult An-24-esek és An-26-osok helyét. Kedden az új gép egyetlen repülésképes prototípusa semmisült meg, amely múlt pénteken érkezett Voronyezsből Kubinkába a pénteken megkezdődő Armija-2021 nemzetközi haditechnikai fórumra.

A repülőgép hossza 24,15, szárnyfesztávolsága pedig 27,15 méter. Maximális felszállótömege 21 tonna, beleértve az öt tonnát elérő hasznos terhet. Az Il-112V utazósebessége óránként 450-500 kilométer.

A TASZSZ egyébként kedden közölte, hogy Moszkvában elhunyt Andrej Juraszov, az Il-76-os és az Il-78-as repülőgépek főkonstruktőre. Juraszov 59 éves volt. (MTI)

Tovább romlottak a járványadatok. Nem drámaian, de már tartósan. A múlt héten minden nap magasabb volt az új fertőzöttek száma az előző hetinél, és ez a trend folytatódott a hétvégén is.

A péntek-vasárnapi összesített adatok szerint 188 új fertőzöttet regisztráltak. 8 hétre kell visszamenni a hétfői jelentésekben ennél magasabb számokért.

Az összes (21 092) teszten belül alacsony, 0,89 százalék a pozitív. Ez továbbra is jó adat.

A hétvégén 3 koronavírusos beteg hunyt el, a hivatalos áldozatok száma összesen 30 041.

Július elején volt több covid-fertőzött kórházban, mint most (92). 11-en szorulnak mesterséges lélegeztetésre.

8 613-an kapták meg az első oltásukat az elmúlt három napban. Ez valamivel több az előző hétvégék adatainál, de továbbra is alacsony. Összesen 5 677 606-en kaptak legalább egy oltást, közülük 5 500 193-an a másodikat is.

A harmadik oltást eddig összesen 118 ezren kapták meg. A hétvégén 22 ezren oltatták be magukat 3. oltással.

• Megismerhettük Schmidt Máriáék terveit a minden idők legnagyszerűbb magyar futballistájának, Puskás Ferencnek és az Aranycsapatnak emléket állító múzeumról.

• A bejárata egy középkori katedrális homlokzatához hasonlít majd, az Aranycsapat tagjainak fém szobraival.

• A szakrális vonal folytatásaként a kiállítás egy része bemutatja, hogy az 50-es években, a kommunizmus idején a vallás elnyomásával a stadionok váltak templomokká.

• Lesz olyan emelet is, ahol a pártvezetés és az Aranycsapat küzdelme zajlik, és azt bizonygatja, hogy a világbajnoki második helyet csak a kommunista propaganda miatt élték meg a magyarok csalódásként.

• De nem marad ki az Orbán-kormány stadionépítési programja sem.

A készülő Puskás Múzeum fő üzenete ez lesz:

„Puskás személye, sorstörténete és pályafutása alkalmas arra, hogy már-már tapinthatóvá tegye mindazokat a tulajdonságokat – a szikrázó tehetséggel párosuló kitartást és elközelezettséget, az eltökéltséget, a hazaszeretet, a csavaros észjárást, az újrakezdés képességét, az önazonossághoz való feltétlen ragaszkodást – melyekre a nemzeti közösségünk legszebb tulajdonságaiként szokás tekinteni. A Puskás Múzeum – az alapítói szándéknak megfelelően – olyan büszkeségponttá válhat, amely képes arra, hogy a felnövekvő nemzedék számára is identitásteremtő, azt megerősítő attrakcióvá váljon.”

Eddig szinte semmi sem lehetett tudni a készülő Puskás Kiállítási Központról (továbbiakban Puskás Múzeum). Csak annyit, hogy az új Puskás Arénában lesz.

A kormány 2019 áprilisban bízta meg a Terror Házáért is felelős, Schmidt Mária által vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványt a múzeum kialakításával. Ehhez 3,9 milliárd forintot is biztosított.

Hogy kell-e az egyik legismertebb magyarnak, a válogatott, a Budapesti Honvéd, majd a Real Madrid legendájának, a háromszoros BEK-győztes Puskás Ferencnek múzeum, azon kár vitatkozni. Pláne úgy, hogy a relikviáit Felcsúton gyűjtötték össze, és ott vannak kiállítva, hogy az Orbán Viktor tervei szerint zarándokhellyé váljon.

Az, hogy a 3,9 milliárd forintot milyen módon használják fel a múzeumra, azt majd akkor lehet megmondani, ha megnyílik a kiállítás.

A helyszín a Népstadion egykori toronyépülete, amelyet meghagytak, és köré építették az új Puskás Arénát. A kiállítást az eredeti tervek szerint 2020 április nyitották voltna meg, mégpedig azért, hogy a látogatóközpont az Európa-bajnokságon már fogadhasson vendégeket. Ahogy a közalapítvány fogalmazott, a kiállítás „a Puskás Arénában megrendezendő Európa-bajnoki mérkőzéseken már a külföldi szurkolókat is megismerteti a különleges labdarúgó életével”.

De nem készült el sem 2020-ra, sem idén áprilisra, és a koronavírusjárvány miatt egy évvel elcsúsztatott Európa-bajnokság is úgy ment le, hogy Puskás életével nem ismerkedhettek meg a külföldi és a magyar szurkolók.

A kiállításmegnyitás csúszását júniusban a közalapítvány a pandémiával indokolta.

Ideológiát is gyártanak hozzá

Teljesen más miatt néztem át a Schmidt Mária által vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány 2020-ról szóló, idén elkészült beszámolóját. És meglepve fedeztem fel a 146 oldalas beszámolóban az előzetes terveket (Itt a 107. oldaltól kezdődik.)

A múzeum fent említett célját is innen idéztem. A kiállítás elsődleges témája „Puskás kimagasló, ikonikus személyiségének bemutatása, aki a szegénységből kitörve, kétszer is a padlóról felállva, mindig a hazájáért küzdve lett a világ első »totális futballistája« és egyben legismertebb magyarja”.

De az Aranycsapat és a stadion történetét is bemutatják, „a magyar történelmi emlékezetbe ágyazva”. „A látványterveket F. Kovács Attila Kossuth-díjas tervező a kialakított koncepció menten, ám egy új szemléletmód beemelésével dolgozta ki.”

A négyszintes kiállítás a leírás alapján látványos lesz, de van benne pár meghökkentő elem.