Haszán Zoltán

Hétfőtől szinte minden ágazatra kiterjeszti a kormány a koronavírus elleni védettségi igazolást - jelentette be szombaton Janez Poklukar egészségügyi miniszter. Az MTI tudósítása szerint Poklukar közölte: minden olyan személynek rendelkeznie kell oltási vagy gyógyultsági igazolással, illetve negatív teszttel, aki közvetlen kapcsolatba lép más személyekkel, olyan intézményben dolgozik vagy olyan tevékenységet folytat, ahol fennáll a vírus terjedésének veszélye.

Ilyen az egészségügy, az oktatás, a szociális ellátás, a kiskereskedelem, a különböző szolgáltatások, a kulturális és vallási tevékenyégek, de a sport is - tette hozzá. Kivételt képez a sürgősségi ellátás, a béke és a közrend fenntartása, valamint a katasztrófavédelem.

Szlovéniában újra kötelező lesz a maszk viselése is nyílt térben, amennyiben nem tartható be a másfél méter távolság.

Az új intézkedések bevezetését a járvány gyorsuló terjedésével magyarázta a kabinet.

A jövő héten fogadják el azt a rendeletet is, amelyben az intenzív osztályon kezelt betegek számának alakulásától teszi függővé az új korlátozások bevezetését. Ez új szempont. Eddig az új fertőzöttek számára figyeltek. A deltavírus megjelenésével a fertőzöttek száma szinte mindenhol megugrik. Az oltás ugyanakkor nagy százalékban megvéd a súlyosabb tünetektől. De Szlovéniában még elég alacsony az oltottak száma: a valamivel több mint kétmillió lakosú Szlovéniában eddig 1 001 742-en kaptak védőoltást, közülük 915 637-en már a második adagon is túl vannak. Ez az oltásra jogosult lakosság 47, illetve 43 százaléka.

Szombatra 710 új koronavírus-fertőzöttet szűrtek ki. A vírus okozta Covid-19 betegség szövődményeiben az elmúlt napon két beteg halt meg. A koronavírusos betegek közül 189-en vannak kórházban, 44-en intenzív osztályon.

Pénteken Szlovéniában oltásellenes tüntetők behatoltak a szlovén közszolgálati televízió (RTV) épületébe, majd sikerült bejutniuk a híradó stúdiójába is.

Az MTI tudósítása szerint a szlovén közszolgálati televízió épülete előtt, Ljubljana központjában már hónapok óta tüntet egy kisebb, populista csoport a kormány járványügyi intézkedései és az oltások ellen. Magukat öntudatos szlovén állampolgárnak nevezik, és korábban a parlement elé is szerveztek demonstrációkat.

Egy tucatnyi, sárga mellénybe öltözött tüntetőnek pénteken késő este sikerült bejutnia az RTV épületébe, majd elfoglalták a híradó stúdióját, ahol éppen nem volt adás. A helyszínre később a rendőrség is megérkezett, hogy eltávolítsa a rendbontókat, mivel azok a biztonsági őrök többszöri felszólítására sem voltak hajlandóak távozni.

A szlovén RTV vezetése élesen elítélte a történteket, "megengedhetetlen támadásnak minősítette a média, az újságírás és a demokrácia ellen".

Janez Jansa szlovén kormányfő szombaton Twitter-bejegyzésében szintén elítélte a köztévébe behatoló oltásellenes tüntetőket.

"Az RTV épületébe vagy bármely más középületbe való behatolásnak semmi köze a véleménynyilvánítás szabadságához, sőt, éppen e szabadság feletti erőszakot jelenti" - írta Jansa.

Úgy vélte: minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy egyforma feltételek mellett, mindig és mindenkor elítéljék és megbüntessék azokat, akik önkényesen és erőszakosan közterületet sajátítanak ki.

Ales Hojs belügyminiszter pedig Twitter-oldalán bejelentette, hogy az ilyen esetek miatt szigorítani kell a bűntetőtörvénykönyv közrend- és köznyugalom megzavarásáról szóló cikkelyét.

A kötcsei találkozóra érkező Szijjártó Pétert megkérdezték a magyar-angol meccsen történtekről is. Nem az eredményről (ami sima 4-0 lett az angoloknak), hanem az angolok panaszairól, miszerint a színes bőrű játékosaikat rasszista inzultusok érték a lelátóról. Ezt elítélte a brit miniszterelnök, Boris Johnson is, és az angol szövetséghez hasonlóan a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség vizsgálatát sürgette. A FIFA meg is indította a vizsgálatot.

Azt kérdezték a külügyminisztertől, hogy mit szól ahhoz, hogy a sokadik balhé keletkezik a magyar válogatott nemzetközi meccsei miatt.

Szijjártó szerint három dologgal szemben kell fellépni. Az egyik nyilvánvalóan a rasszista megnyilvánulás, akár futballmeccsen, akár az élet bármely területén.

A másik, ami ellen fel kell lépni az az általánosítás. Szerinte az bántó és visszautasítandó minden magyar részéről, hogy a nemzetközi sajtóban azt írják, hogy Anglia-Rasszisták 4-0. Szerinte nem igaz, amit írnak, hogy ellenséges és rasszista hangulat volt a budapesti meccsen.

„Voltak olyan megnyilvánulások, amelyek ellen kétségtelenül fel kell lépni. De ezek alapján 60-70 ezer ember viselkedését minősíteni, az nonszensz”.

A harmadik a kormány részéről állandóan szajkózott kettős mérce. „Az, hogy kifütyülik a térdelő angol játésokokat, ne komolytalankodjunk már. Bármelyikünk látott már Premier League meccset, ott ennél nagyobb füttyköncert van csak akkor, ha az ellenfél kijön melegíteni. Hát tényleg, azt, hogy a magyar szurkolók fütyülnek, miközben az angolok térdelnek, ezt azért ne rójjuk már fel”. És szerinte „ne csináljunk már úgy, mintha a labdarúgó Eb budapesti mérkőzésein, amin nem a magyar válogatott szerepelt, ne dobálták volna poharakkal meg nem tudom mikkel az ellenfél játékosait”.

Vagyis szerinte ha a budapesti meccsből ilyen nagy balhét csináltak, akkor csináljanak a többiből is ilyen nagy balhét, amikből érdekes módon nem szoktak.

A külügyminiszter tegnap még csak annyit reagált a balhéra, hogy kitett a Facebookjára egy videót az Eb-döntőről, ahol Londonban az angol szurkolók kifütyülték az olasz himnuszt. Ezt küldte el nekünk is a minisztérium sajtófőosztálya, mint reakciót arra, hogy Boris Johnson elítélte a budapesti meccsen történt rasszista inzultusokat. Amikor visszakérdeztünk, hogy ebben a rasszista megnyilvánulásokról semmi nem mond Szijjártó, nem kaptunk választ. Mostanra lett.

Részletes adatokat kért, és meglepetésre részletes adatokat kapott egy olvasónk az Országos Kórházi Főigazgatóságtól arról, hogy a koronavírus elleni vakcinával oltottak hány százaléka betegedett meg, került kórházba és hunyt el.

Olvasónk közérdekű adatigénylést nyújtott be július 18-án a főigazgatóságra. A válaszadási határidőt egyszer ugyan kitolták, végül augusztus 31-én kapott egy sok adatot tartalmazó táblázatot. Ami új a statisztikában, hogy tartalmaz életkori bontást. Erről eddig nem volt publikus adat, pedig fontos szempont. És egyértelműen látszik is, hogy az oltások hatékonysága valamennyire gyengül az idősebbeknél.

Fontos fejlemény, hogy kiderült: ezek szerint egy ilyen adatsor előállítása és rendszeres publikálása simán megoldható lenne.

Van azért bökkenő: nem derült ki egészen pontosan, hogy mikoriak az adatok. Lehet, hogy júliusiak, lehet, hogy augusztus közepiek.

Egy támpont van: az oltottak száma, de itt is van kavarodás. Az adatokban 5 593 891 első beoltott szerepel. Ez július 25-én volt. Hogy ne legyen ennyire egyszerű: beírták a második oltottak számát is, 5 315 933-at. Ezt viszont 5 nappal korábban, július 20-án értük el. Ráadásul az lenne a logikus, ha az innentől számított három héttel későbbi, már augusztus közepi adatok szerepelnének a táblázatban, az olvasónk ugyanis azt kérte, hogy az első és a második oltás után legalább 21 nappal későbbi fertőzések, kórházi ápolások, halálozások adatait küldjék el neki.

Pár összefoglaló adat. Miután eltelt legalább három hét az első oltás után

• 0,2 százalék fertőződött meg
• 0,05 százalék került kórházba
  
• 0,012 százalék hunyt el koronavírusban.
  

A második oltás még erősebb védelmet adott. Itt szintén legalább három héttel a második adag vakcina után

• 0,086 százalék kapta el a vírust
• 0,013 százalék került kórházba
• 0,003 százalék hunyt el koronavírusban.

Nincs ugyanakkor adat arról, hogy a nem oltottak hány százaléka fertőződött meg, került kórházba vagy hunyt el. Ahhoz, hogy ezt kiszámoljuk, több adatra lenne szükség. (Amit tudunk: a járvány kezdete óta összesen 812 531 fertőzöttet regisztráltak. Ez a teljes lakosság 8,3 százaléka. Ennél biztosan sokkal többen fertőződtek már meg. Arról nincs adat, hogy összesen hányan kerültek kórházba covid-fertőzéssel, csak azt jelentik, hogy éppen mennyien vannak kórházban. És miután nem lehet tudni az oltások pontos dátumát sem, azt is nehéz kiszámolni, hogy ugyanabban az időben hány nem oltott hunyt el.)

40 év alatti nem hunyt el Magyarországon azok közül, akik legalább három hete megkapták az oltásukat. Elég egyértelműen látszik, hogy a második oltások tovább javítják az első oltások amúgy is elég jó hatékonyságát. Ez a Sinopharmnál a leginkább szembeöltő. Emiatt volt veszélyes intézkedés, hogy tavasszal már nyolc nappal az első oltás után kipostázták a védettségi igazolványokat, amikkel lehetett étterembe, moziba, színházba menni, miközben még zajlott a harmadik hullám.

A delta variáns az eddigi megfigyelések alapján nagyobb eséllyel képes kicselezni a vakcinákat, mint a vírus korábbi változatai. Ez különösen így van, ha az ember csak az első dózist kapta meg, még fontosabb tehát, hogy megszerezzük a teljes, elérhető védettséget. Müller Cecília tisztifőorvos szerint az új megbetegedések több mint 90 százalékát a delta variáns okozza.

Külföldi kutatások alapján a harmadik oltások tovább javíthatják majd az oltások - a beadás óta eltelt hosszabb idő alatt akár megkopott - hatékonyságát, de erről itt még nem olvasható ki adat.

Az oltóanyagokat nehéz egy az egyben összehasonlítani, mert eltérő mennyiségben használták őket, ráadásul különböző korú, egészségi állapotú embereket oltottak vele.

• Az egyadagos Janssent például csak nagyon kevesen, 113 940-en kapták meg a táblázat adatai szerint, és csak 17 százalékuk volt 60 év feletti. Ráadásul mire engedélyezték, és használatba is került itthon, lecsengőben volt a járvány, és az egész lakosságban kevesebb megbetegedést regisztráltak.
• A Pfizert majdnem 22-szer ennyien, 2,5 millióan kapták meg. Az idősek aránya is sokkal magasabb ennél a vakcinánál, 37 százalékuk múlt már el 60. Ez a vakcina volt lényegében a védekezés első vonala, ezt kapták az egészségügyi dolgozók és a krónikus betegek jó része is az első hónapokban.
• A Modernánál is 39 százalék az idősebbek aránya, de ezt a vakcinát csak 333 ezren kapták meg.
• A Sinopharmmal több mint 1 millió embert oltottak be, kiugróan magas, 55 százalékuk volt 60 feletti. (Miközben a vakcnia 3. fázisos vizsgálatában - ami alapján kiadták a magyarországi engedélyt - nagyon kevés idősen tesztelték a vakcinát.)
• A Szptunyikkal oltott 916 ezer embernek ugyanakkor csak 29 százaléka volt 60 feletti.
• Az Astránál is majdnem ugyanennyi, 30 százalék ez az arány (közel 640 ezer embert oltottak itthon ezzel a vakcinával).

A korosztályok a táblázatokban megtalálhatók. Kiemeltünk egyet, a 60-80 év közöttieket. (A vakcinák összevetésekor érdemes figyelembe venni a fent említett adatokat is.)

A kétszer oltottaknál 21 nap után a fertőzöttségi arány:

• AstraZeneca 0,008 százalék
• Moderna 0,042 százalék
• Szputnyik 0,052 százalék
• Pfizer 0,086 százalék
• Sinopharm 0,182 százalék
• a Janssen egyadagos, itt az első adag utáni 21 nap után 0,006 százalék.

Kórházba kerültek aránya legalább 21 nappal a második oltás után:

• AstraZeneca 0,005 százalék
• Moderna 0,011 százaléka
• Szputnyik 0,008 százalék
• Pfizer 0,019 százalék
• Sinopharm 0,027 százalék
• az egyadagos Janssen: 0,006 százalék

Két dózis után legalább 21 nappal az elhunytak aránya:

• AstraZeneca 0,001 százalék
• Janssen 0 százalék
  
• Moderna 0,001 százalék
• Pfizer 0,004 százalék
• Sinopharm 0,004 százalék
• Szputnyik 0 százalék

A 80 felettieknél ezek az arányok valamivel rosszabbak, a fiatalabbaknál jobbak.

A kormány mostanáig csak hozzávetőleges statisztikákat közölt az oltások való életben mért hatékonyságáról. Gulyás Gergely miniszter például augusztus 21-én elsorolta, mekkora eséllyel betegedhetünk meg a különböző vakcinák beadása után. Viszont nem derült ki, hogy ezt egy vagy két adag oltás után kell érteni, mit jelent egyáltalán a megbetegedés, és hogy milyen különbségek vannak a korosztályok közt. A Kórházi Főigazgatóság táblázata tisztázza ezeket a kérdéseket.

Áprilisban is közzétettek egy sokat kritizált vakcinatáblázatot, érdekes összevetni azzal a mostanit. Akkor azt állították, 175 Pfizerrel oltott ember halt meg a második oltás után december 26-a és április 20-a közt. Most, hosszabb időtávon is kevesebb, 103 elhunytat tüntettek fel. Hasonló a helyzet a Sinopharmmal is, akkor 78 halottról írtak, most 36-ról. A Szputnyiknál akkor még két halottról volt szó, most egyről.

Nem tudhatjuk biztosan, mi magyarázza a különbséget, valószínűleg az, hogy a friss adatsorban csak azok szerepelnek, akik legalább 21 nappal a második adag után haltak meg. Ez így pontosabb is, hiszen az oltások nem alakítják ki a védettséget egyik napról a másikra.

Érdemes megnézni a bahreini adatokat, ahol Magyarországhoz hasonlóan sokféle vakcinát használtak. Nagyszabású, utánkövetéses vizsgálatukban arra jutottak, hogy az összes vakcina jobb a semminél, az oltatlanok nagyobb eséllyel kerülnek bajba fertőzés után, mint az oltottak. Ehhez az oltatlanok adataira is szükség volt, amit a Kórházi Főigazgatóság nem hozott nyilvánosságra ebben a táblázatban.

Bahreinben jelentős különbségeket is találtak az oltóanyagok közt: a megfertőződés, a kórházi betegség és a halálozás szempontjából is a Sinopharm szerepelt a legrosszabbul. Ahhoz a kutatáshoz az oltatlanokról is részletes adatokat használtak, így jobban össze tudták hasonlítani a vakcinákat is.

A tanulmány szerzői is felhívták a figyelmet, hogy valamelyest befolyásolhatja az eredményeket, hogy mikor kezdték el használni a különböző vakcinákat, ott például háromszor annyi embert oltottak Sinopharmmal, mint Pfizerrel. Nem mindegy az sem, hogy időseket vagy fiatalabbakat oltanak-e inkább a vakcinával, mert az idősebb, rosszabb egészségi állapotú emberek amúgy is nagyobb kockázatnak vannak kitéve a fertőzés szempontjából.

Ezzel együtt a tanulmány szerzői arra jutottak, statisztikailag annyira jelentős a különbség, hogy nem lehet pusztán a körülményekre fogni: Bahreinben egyértelműen a Sinopharm bizonyult a legkevésbé hatékony oltóanyagnak.

194 új fertőzöttet jelentettek ma reggel a koronavirus.gov.hu-n. Ez azt jelenti, hogy továbbra is ütemesen emelkedik az új covidos betegek száma.

Negyedik hete mindig magasabb az aktuális napi adat az egy héttel azelőttinél.

A negyedik hullám már látszik a kórházi adatokon is, elkezdett emelkedni az otthoninál komolyabb ellátást igénylő koronavírusos betegek száma. 132 covid-fertőzöttet ápoltak tegnap kórházban. (Egy hete még 92-t.)

A lélegeztetőn lévők száma egyelőre nem emelkedett. Egy újabb covid-áldozatot jelentettek.

Nem tudjuk, hogy az új fertőzöttek közül hányan betegedtek meg a delta variánstól, mert erről nincs adat, de a szomszédos országok publikus adatai alapján valószínűleg a nagyon nagy részük. Arról sincs adat, hogy az új betegek és a kórházba kerültek hány százaléka volt beoltva.

Még bőven 5 százalék alatt van, de elkezdett emelkedni az összes teszten belül a pozitívak aránya is.

Az első oltottak számánál látszik az iskolai program beindulása. 45 ezren jelentkeztek a lehetőségre.

A második oltásokról tegnap írtuk meg, hogy hirtelen érthetetlenül alacsony lett a számuk az itthoni jelentésben. Mára valamelyest emelkedett, bár továbbra is rejtély, ami történik.

Az első oltottak száma: 5 772 010 (a teljes lakosság 59 százaléka)

A másodikat is megkapta: 5 509 130 (a teljes lakosság 56 százaléka)

A harmadik oltást 322 000-en kapták meg.

Nem újdonság, elég sokat írtunk róla mi is, hogy a nyárra mennyire belassult a magyar oltási program. Az viszont új fejlemény, hogy sokan nem veszik fel a második oltást. Legalábbis ez olvasható ki abból, ha valaki összerendezni a kormányzati koronavirus.gov.hu oldalon megjelentetett minimális információkat. Ennek a visszaesésnek ugyanakkor semmi nyoma nincs az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak (ECDC) megküldött magyar adatokban.

Itt van az első és a második oltások hétnapos mozgóátlaga a koronavirus.gov.hu- adatai alapján. (Azért jobb ezt nézni, mert kisimítja a hétfői kiugrásokat. A magyar állam ugyanis június közepe óta nem szolgáltat adatokat a járványról a hétvégén, csak hétfőn ad egy összesítést a péntek-vasárnapi időszakról.)

A második oltások száma ahelyett, hogy 3-4 hetes késéssel követte volna az első oltások csökkenésének ütemét, még jobban bezuhant. Ami arra utal, hogy sokan az első után már nem vették fel a második oltást, így mérsékelten védettek a vírus, különösen annak delta variációja ellen.

Ez fontos fejlemény lenne a 4. hullám előtt, amiben a delta miatt még a két adaggal oltottak közül is többen megfertőződhetnek, igaz, jó eséllyel enyhébb tüneteik lesznek.

Arról, hogy visszaesett a második oltások száma, a kormány most nem kommunikált semmit. Korábban jelezték, hogy tervezik a védettségi igazolvány visszavonását azoknál, akik nem veszik fel a második oltást. Aztán kidobták ezt az ötletet, arra hivatkozva, hogy az időközben meghozott lazításoknak köszönhetően a védettségi igazolvány már amúgy is alig jelent valódi előnyt.

Hogy tényleg tömegessé vált-e a második oltások elhagyása, annak eldöntésében segítene, ha a koronavirus.gov.hu-n lennének részletesebb adatok. Nem csak annyi, hogy naponta befrissítik a december óta első és második oltást kapott számát. Azt sem tüntetik fel, mennyivel nőtt ez az adat az előző naphoz képest, az összlétszámból kell azt kivonogatni, elővéve az előző napi jelentést.

Hogy mennyien utasítják vissza a második oltást, annak kiderítésében segíthet egy másik adatsor. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) számos adatot megoszt ugyanis a tagországokról, olyanokat is, amiket a magyar hatóságok oda lejelentenek, itthon viszont nem publikálnak. Ilyen adat az is, hogy melyik vakcinatípusból mennyit adtak be hetente első és második oltásként.

Innentől pedig már nem nehéz kiszámolni, hogy az elmúlt hetekben hány második oltás maradt el.

Vakcinatípusonként változik, hogy az elsőt mennyi idő után követi a második oltás.

• A messze legtöbbet használt Pfizernél 21 nap (június 18-a óta a korábbi 35 nap helyett)
• Szintén három hét a Szputnyiknál
• A Modernánál és a Sinopharmnál 28 nap
• Az Astránál 4-12 hét között bármi lehet

A koronavirus.gov.hu-n elrejtett és magánszorgalommal összeilleszthető adatok szerint augusztus 11-én, egy szerdai napon kezdett el bezuhanni a második oltások száma. Az előtte lévő napon a koronavirus.gov.hu napi jelentései alapján még 3 489-en kapták meg a második oltást, aznap már csak 341-en.

Volt már olyan, nem is egyszer, hogy hibázott a számokkal a kormányzati járványhonlap. De másnap (augusztus 12.) megint csak a korábbi töredékével, 282 fővel nőtt a második oltattak száma. A következő hétfőn (augusztus 16.), amikor az összesített hétvégi adatokat publikálták, tovább folytatódott a meredek zuhanás: péntektől vasárnapig összesen 1 971-en kaptak második oltást. Egy héttel korábban még 11 169-en.

Ekkora visszaesést messze nem indokol, hogy korábban csökkent az első oltások száma is, mert ott nem volt ilyen hirtelen szakadék, messze több második oltást kellett volna beadni.

A 32. hét

A magyar hivatalos adatok szerint a 32. héten mindössze 8 806-an kaptak második oltást. Az ECDC részletes, vakcinákra lebontott adatai szerint viszont 21 426-an a felnőttek közül.

Számoljunk vissza. A legtöbbet használt itthoni oltóanyag a Pfizer. Akik a 32. héten jöttek volna második oltásért, azokat elvileg három héttel korábban oltották ezzel a vakcinával.

Az ECDC adatai szerint a 29. héten 11 268-an kaptak Pfizert. De szintén az európai járványközpont adatai szerint a 32. héten ők el is mentek a második oltásért, sőt: 12 708-an kaptak második Pfizert azon a héten. (Lehetnek csúszások a nyaralások miatt).

Ez a 12 708 második pfizeres már önmagában nagyobb szám, mint amit arra a hétre jelentett a magyar koronavirus.gov.hu összes második oltásnak (8 806).

És nem csak pfizereseket oltottak. Ehhez jönnek még a 28 napos modernások és sinopharmosok. Megint csak visszaszámolva: a 28. héten 1 326 ember kapta meg az első kínai és 778 az első Moderna-oltását. Négy héttel később úgy tűnik, hogy ők is felvették a második oltásukat: 1 505 Sinopharmot és 873 Modernát adtak be másodikként a 32. héten. Vagyis többet, mint amennyi a naptár szerint kijött volna.

Volt még három héttel korábban 554 szputnyikos első oltott, a 32. héten 597 ember kapta meg a második orosz oltását.

Összegezve: velük és a pfizeresekkel együtt az ECDC adatai szerint 15 683-an kapták meg a második oltásukat a 32. héten.

Volt 4 090 ember, akit Janssennel oltottak. Ebből elég egy adag. Hogy őket itthon hogyan számolják bele a statisztikába, az nem teljesen világos, a logikus az lenne, ha az első és a második oltottak közé is beírnák. Ezt teszi az ECDC is.

Ami torzíthatja az ECDC-s adatokat, az az lenne, ha a harmadik oltásokat valamiért a másodikhoz számolnák. Ennek nincs nyoma, és jobban meg is tolná a számokat. (58 ezren kaptak 3. oltást a 32. héten itthon).

És szintén különbség a két adat között, hogy az ECDC a felnőtt lakosságnak beadott oltásokat szedte táblázatba, a koronavirus.gov.hu-n viszont lejjebb van a korhatár: a 12 évnél idősebb oltottakat számolják. Emiatt viszont éppen az lenne indokolt, ha magasabb lenne a magyar adatokban a második beoltottak száma, mint az európai központ adataiban. De még csak ez sincs.

Lehet, hogy teljesen el van csúszva időben a két adatsor, valamelyik biztosan nem stimmel.

És megint

Ugyanez a nagy különbség látható a 33. heti adatoknál is. Ez a hosszú hétvégés augusztus 16-22-i hét. Még kevesebb második oltást jelentett a magyar koronaoldal naponta, mint az előző héten: összesítve mindössze 2 353-at. Az ECDC-nél viszont 15 570 második oltás szerepel.

Itt ugyan kevesebb a második Pfizert is beadatók száma, mint amennyien három héttel korábban megkapták az elsőt (12 012 vs. 10 153), de közbeszólhatott a hosszú hétvége is. A kínait 4 héttel korábban 1 225-en kapták meg, a másodikat alig kevesebben, 1 216-an. A Modernánál 346 első oltottra 4 héttel később 404 második oltott jutott. A Szputnyiknál látszik egy kis bicsaklás, ami korábban nem, de itt is lehet, hogy a hosszú hétvége miatt nem vették fel az esedékes harmadik oltást (546 vs. 472).

A múlt hétről még nincsenek ECDC-adatok. A magyar koronavírus-oldal napi jelentései alapján a múlt héten az előző hetinél valamivel több, de így is csak 4 242 második oltást adtak be.

Küldtünk kérdéseket a Koronavírus Sajtóközpontnak, hogy mi lehet a második oltásoknál a visszaesés oka, és mi magyarázza a hazai és az európai központ adatainak az eltérését. Ha választ kapunk, megírjuk.

521 új fertőzöttet regisztráltak péntektől vasárnapig. Ez jelentős ugrás. Amióta megszüntették a hétvégi adatszolgáltatást, és hétfőnként három nap összesített adatait közlik (június 14.) messze ez a legtöbb új fertőzött.

A múlt hétfőinél (340) úgy sokkal magasabb az új fertőzöttek száma, hogy akkor a hosszú hétvége miatt nem három, hanem négy nap összesített adatait publikálták.

(Hiába van itt a negyedik hullám, hétvégén továbbra sem szolgáltat adatot a járványról a koronavirus.gov.hu. A honlap leginkább a kormánytagok szerepléseivel frissül a hétvégén.)

Ez az ugrás már bőven lehet a következménye az augusztus 20-i nagy rendezvényeknek, de a nyaralásból hazatérők is dobhattak a számokon.

98 koronavírus-fertőzött szorul kórházi kezelésre (július elsején volt ennél több covidos kórházban). Ugyanakkor egyelőre csak 7-en szorulnak mesterséges lélegeztetésre.

Hétvégén nem volt áldozata a járványnak.

A két százalékhoz közelít az összes vizsgálaton belül a pozitívak aránya. Az nem kedvező, hogy ez a mutató növekszik, de még bőven az 5 százalékos határ alatt van.

Úgy néz ki, hogy a 4. hullám miatt javult az oltakozási kedv.

Péntektől vasárnapig 14 800-an kapták meg az első oltást. Ez még mindig nem nagyon magas szám, de legutóbb június közepén volt ennél több a hét elején jelentett első beoltott.

A harmadik oltást 290 ezren kapták már meg.

• Azon kívül, hogy kommunikál a 4. hullám érkezéséről, a kormány nem tesz lépéseket ellene
• A Magyar Tudományos Akadémia ugyanakkor már javaslatokat tett az asztalra a járvány újabb erősödése ellen
• Dániában 80 százalék feletti átoltottságnál kezdenek hátra dőlni, ettől nagyon messze vagyunk
• Járvány-összefoglaló az elmúlt napok híreiből

Továbbra is abban a szakaszban van a járvány Magyarországon, amikor hétről hétről romlanak az adatok, de nem nagyon durván.

Ugyanakkor lehet tudni, hogy csak idő kérdése, amikor a delta variáns a magyar hivatalos járványgörbén is erőteljes nyomot hagy majd.

Július közepe óta nő hétről hétre az új fertőzöttek száma. 8 hete pénteken 37 új fertőzöttet jelentettek, most 189-et.

Az MTA jelzett a kormánynak

A kormány tudja és kommunikálja is, hogy jön a negyedik hullám, de nem tesz konkrét lépéseket ellene. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke ugyanakkor előállt egy javaslatcsomaggal. Ebben többek között azt javasolják, hogy az állam biztosítsa a veszélyeztetetteknél és az időseknél az antitestmérést. (Freund Tamás nem említette külön a Sinopharm vakcináját, de mostanra több vizsgálat alapján biztosan állítható, hogy az idős emberek egy részénél nem termel elegendő antitestet.)

Az MTA elnök további javaslatai:

• el kellene törölni a kötelező oltási regisztrációt, mert erősen csökkenti az oltási hajlandóságot
• el kell juttatni az oltásokat az elzárt, gyakran szegénységgel küzdő településekre
• vizsgálatokra lenne szükség, hogy jobb érthető legyen, miért utasítják vissza sokan a vakcinát, hogy ez alapján lehessen lépni
• a védettségi igazolvány és a maszkviselés előírását a nagyobb tömeget vagy fokozottan érzékeny populációt fogadó, elsősorban zárt terű események látogatásához, amint a járványhelyzet alakulása indokolttá teszi (ez már több európai országban újra gyakorlat, ideértve az éttermek látogatását is).

Nézzünk be a laborba

A ma jelentett 189 új fertőzött önmagában még mindig nem nagy szám, de érdemes átnézni Ausztriába, amire egykor laborként tekintett Orbán Viktor. Az biztos, hogy ők továbbra is jól csinálnak valamit. A Magyarországot letaroló harmadik hullámot is sokkal jobban vészelték át, de összességében is eredményesebben védték meg eddig az emberek életét. Egymillió főre vetítve nálunk eddig összesen 3 111 áldozata van a járványnak, Ausztriában ugyanez az adat: 1 195.

Oltásokban jobban állnak már, mint mi. Ha nem is nagyságrendekkel, de nem is hajszállal. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint Ausztriában a 18 év feletti lakosság 71,9 százaléka kapott legalább egy oltást (nálunk 67,5), két vakcinával vagy Janssennel a felnőtt osztrákok 68,1 százaléka van beoltva (a magyar adat 64,9).

Ehhez képest a napi fertőzöttszám eléggé megugrott az elmúlt hetekben Ausztriában. Július 25-én még 315 új esetről számoltak be, ma 1 602-ről. Ott ugyanakkor hagyományosan sokkal többet tesztelnek, naponta 70 ezer körül van a PCR-tesztek száma. Itthon a csütörtöki 18 ezer kiugrónak számított, pénteken 10 ezer vizsgálatról számoltak be.

A tanévkezdés réme

Az is látszik az osztrákoknál, amiről nálunk ugye egyáltalán nincs adat a koronavírus honlapon, hogy most leginkább a fiatalok körében terjed odaát a járvány:

Ami az iskolakezdés miatt fontos szempont. Ausztriában úgy döntöttek, hogy a tanárokat és diákokat hetente háromszor fogják kötelezően tesztelni koronavírusra az új tanév első három hetében, akkor is, ha be vannak oltva. Az iskolákban már tavaly bevezették az antigén gyorsteszteket, most azonban a kötelező heti három szűrővizsgálatból az egyiket PCR-teszttel fogják elvégezni.

Nálunk ilyen tesztelésről szó sincs, korábban sem volt. Maszkot sem kell majd hordani az iskolában és az óvodákban, a testhőmérséklet-mérést is abbahagyják, annak sok értelme ebben a formában amúgy sem volt. (Egy másik példa: a cseheknél a tantermekben védőmaszk nélkül tanulhatnak szeptembertől a cseh általános és középiskolák tanulói, míg a közösségi terekben, tornateremben és az ebédlőkben mindenkinek, a diákoknak, tanítóiknak és az iskolai személyzetnek egyaránt kötelező lesz a védőmaszk viselése. Azoknak, akik nincsenek beoltva, vagy az utóbbi hat hónapban nem estek át a covidon, az iskolaév elején kötelezően tesztelniük kell. Aki ezt elutasítja, annak az iskolában állandóan maszkot kell viselnie, és nem vehet részt aktívan a torna- és az énekórákon. Romániában is kell maszk az iskolákban, sőt, a textilimaszkok helyett megkövetelik az új tanévben az orvosit, mert az jobban véd.)

Itthon annyi történt, hogy az iskolákban a tanévkezdésre szerveztek központi oltást, erre 48 ezer diákot regisztráltak a szülők. A 12-17 éves közül eddig összesen 171 ezren kaptak oltást, ehhez jöhet még a jövő héten 48 ezer első oltott. Miután összesen kb. 590 ezren vannak a 12-17 éves korosztályban, 37 százalékuk lesz beoltva jó esetben.

Egyelőre stagnáló kórházi adatok

A kórházban lévő koronavírus-fertőzöttek száma Magyarországon hol nő egy kicsit, hol csökken, 73-93 közötti sávban mozog hetek óta. Ausztriában az elmúlt hónapban jelentősen emelkedett a kórházban kezelt covid-fertőzöttek száma is. Július 24-én 107-en voltak kórházban (27-en intenzíven), most 420-an, ebből 88-an intenzíven. Az oltások miatt szinte biztosan nem dönt majd rekordot a kórházban kezelt covidosok száma, de nálunk is lehet számítani a fertőzöttek és a kórházban kezeltek számának jelentős növekedésére. (Több országban 90 százalék körül van a nem oltottak aránya a kórházban lévő koronavírus-fertőzöttek között. Amerikai adatok szerint az oltatlanok kórházba kerülési kockázata 29-szeres a beoltottakhoz képest.)

A dánok 80 százaléknál dőltek hátra

A magyar kormány mondja, hogy jön a 4. hullám, de ezen - és Orbán Viktor levelén kívül - nem nagyon tesz semmit, ami felkészítené az országot erre. Bíznak abban, hogy elég lesz az oltottság, a maszkhasználatot, távolságtartást elengedték. Sőt, olyan eseményeknél sem előírás már, mint amilyen augusztus 20-a volt, vagy amilyen az eucharisztikus világtalálkozó lesz.

Dániában is bíznak az oltottságban, az egészségügyi miniszterük hivatalosan már nem tekintik a „társadalmat fenyegető járványnak” a koronavírus terjedését. De azért, mert a 12 évesektől a legidősebbekig 80 százalékos a beoltottak aránya. (Nálunk ez az arány 66 százalék.) Így aztán szeptember 10-től lazítanak, fokozatosan és részlegesen kivezetik a védettségi igazolvánnyal kapcsolatos követelményeket olyan nagyszabású rendezvények és nyilvános helyszínek esetén, mint a koncertek és az éjszakai szórakozóhelyek.

A horvátoknál is lazítanak, annyit legalábbis, hogy szeptember 1-jétől bizonyos feltételek mellett megnyithatnak a kávézók belső terei Horvátországban. Ott a felnőtt lakosságnak csak a fele van beoltva. A táncos szórakozóhelyek és az éjszakai bárok továbbra is zárva maradnak.

Az első kettő nem megy már, de itt a harmadik

Abban egyetértés van, hogy tovább kellene növelni az oltattak arányát. Ebben nem látszik érdemi lépés a kormány részéről.

A harmadik oltás bevezetése ugyanakkor segíthet a 4. hullám enyhítésében. Speciális helyzetben vagyunk, mert vannak arra utaló erős jelek, hogy a Sinopharmmal oltott idősek esetében nem alakul ki elegendő antitest-védelem. Hasonlóan speciális helyzetben lévő országok vizsgálatokat végeznek erről, aminek az adatai publikusak is. Nálunk ha vannak is ilyen vizsgálatok semmit sem tudni róla. Bahreinben - ahol használnak a Pfizer mellett Sinopharmot és Szputnyikot is - a vakcinák hatékonyságát elemző vizsgálat arra jutott, hogy látványosan jobban működik a Pfizer, mint a Sinopharm.

Az itthon kínaival oltott idősek esetében - több mint félmillióan vannak - mindenképpen indokolt a harmadik oltás. Eddig 266 ezren vették fel a harmadik oltást, azt nem tudni, hogy milyen életkorúak és mivel oltották őket.

De nemcsak a Sinopharmmal oltottak esetében lehet fontos. Izraeli adatokból látszik, hogy a Pfizer által nyújtott védelem idővel gyengül, pláne a delta ellen, de a harmadik adag jelentősen visszaállítja a védelmet.

A harmadik oltás ugyanakkor egyelőre kevés ország luxusa, Olaszországban sincs rá egyelőre elég oltóanyag.

Afrikában pedig egyelőre az elsőre sincs. A kontinensen megháromszorozták ugyan a múlt héten az első oltások számát, de amennyire előre látni lehet, szeptember végéig az Afrikában élőknek továbbra is csak tíz százaléka lesz védett. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója nemrégiben "lelkiismeretlenségnek" nevezte, hogy egyes országokban már az emlékeztető oltást adják be, amikor még annyi ember védtelen a betegséggel szemben. Az ezzel kapcsolatos aggályait Budapesten is elmondta, Szijjártó Péter mellett állva.

A járvány felfutó szakaszában vagyunk, 180 új fertőzöttet regisztráltak tegnap. 11 hete volt legutóbb ennél magasabb szám csütörtöki jelentésben. (Hétfőnként az összesített hétvégi adatokat publikálják.)

Emelkedik a kórházban kezelt covid-fertőzöttek száma is. Egy hete 76, most 93 koronavírus-fertőzött van kórházban. A lélegeztetőgépre szorulók száma ugyanakkor egyelőre nem nőtt (11-en voltak múlt héten, most 9-en vannak.)

Egy újabb áldozata van a járványnak, egy 50 éves férfi, akinek nem volt más alapbetegsége. Összesen eddig hivatalosan 30 056 covid-fertőzött hunyt el.

6 328-an kapták meg az első oltásukat. Ez magasabb szám, mint egy hete (5 580).

Az első oltást 5 715 525-en, a másodikat 5 504 899-en, a harmadikat 240 ezren kapták meg.

Kezdődhetne valahogy úgy egy vicc. hogy a Fidesz, a KDNP, a Fidelitas és Lezsák Sándor Nemzeti Fórumának jelöltjei elindulnak az előválasztáson, hogy az emberek eldöntsék, ki legyen a jobboldal jelöltje a parlamenti választáson.

A felcsúti stadion árnyékában meghúzódó hétvégi házban meghozott döntésekkel szemben valami ilyesmivel próbálkozik most a másik oldal. Hogy milyen eséllyel, arról a napokban írt remek elemzést Magyari Péter, Választás jön az uradalomban címmel.

Hogy a gyakorlatban ez egyelőre milyen szokatlan és fura műfaj itthon, az szerdán délután is remekül látszott. Képzeljenek el egy kampánynyitót, ahol egyáltalán nem derül ki, hogy ki a színpadon álló politikus ellenfele, akit le kell győzni. Mármint persze tavasszal majd nyilván a Fidesz a rivális, de még előtte döntésre kell jutni, hogy az ellenzéki oldalon ki állhat ki Orbán emberével. Ilyen kampánynyitón voltam.

A hétfőn elindult aláírásgyűjtés mellett ugyanis már a saját kampányát is berúgta a II. kerületben induló Tordai Bence. Ő a Párbeszéd, az MSZP, a Momentum, az LMP és a Márki-Zay féle MMM támogatását élvezi. Az ellenfele - akinek a neve egyáltalán nem hangzott el, de még csak összekacsintósan, utalás szintjén sem - a DK-s Kálmán Olga lesz. Jó, nem annyira izgalmas összecsapás ez, mint a zuglói, ahol félretették a finomkodást, és rögtön egymásnak esett az MSZP-s Tóth Csaba és a Momentum által támogatott Hadházy Ákos. De legalább két médiaérzékeny jelöltről van szó.

A párbeszédes Tordai Bencének volt néhány olyan parlamenti akciója (CÖF, CÖF, CÖF vagy a Kövér Lászlótól kicsalt sokmilliós büntetések), ami miatt lehetett arra számítani, hogy talán lesz valami váratlan a kampánynyitón. De nem volt ilyen.

Az rögtön kiderült, hogy a délután ötórai kezdés nem a legideálisabb időpont, nem voltak sokan a Margit körúti Átriumban, de azért talán valamivel több volt az érdeklődő, mint a stábtagok és a meghívott politikusok. Utóbbiakból bőven akadt, szerencsére nem kapott mindenki szót, mert aligha fértek volna bele a focimeccsnyi másfél órába.

Most egy ideig nem mondhatom azt, hogy milyen régen jutott eszembe például Baja Ferenc, mert most például nemcsak eszembe juthatott (volna valamiért), de láttam is az embert, akiről a régi motoros MSZP-s szobrát lehetne megmintázni.

A színpadra is lépő politikusok Bajához képest már más generációt képviseltek, bár a beszélgetés kevésbé volt innovatív. Úgy indult, mint egy TED-előadás, amiben a szónok mosolyogva, lazán, baromi sokszor elmondja a csapat szót. De tényleg nagyon sokszor.

Az sem sokat segített, hogy az ezután elvileg talkshow-vá váló műsorban a kérdező Barabás Richárd, Újbuda alpolgármestere, a Párbeszéd szóvivője volt. Aki azzal kezdte, hogy bár ismeri Tordai programját, de majd úgy tesz, mintha nem ismerné. Aztán közölte, hogy „picit kötözködni fogok”, ami annak az ezer százalékos felvezetése, hogy semmiféle kötözködés nem lesz.

Kapaszkodjanak meg, a kötözködés az volt, hogy őt mindig is lenyűgözte Tordai szociális érzéke, baloldalisága, miért indul mégis a II. kerületben? Mintha nem MSZP-s politikus, Örsi Gergely nyerte volna itt a polgármesterválasztást 2019-ben, ahogy korábban - a közönség soraiban egyébként felbukkanó - szintén MSZP-s színekben Horváth Csaba is irányította a kerületet. Vagyis nyerhető kerület.

A másik „kötözködése” a viccelődés volt a méhlegelőkkel.

Lehetett volna még dolgozni azokon a diákon is, amiket kivetítve összefoglalták Tordai politikáról alkotott elképzeléseit és céljait. Ezeken 3-4 szópár állt, például: rezsimbontás - zöld átállás. A több zöld, kevesebb narancs szlogennél azért időnként sikerült kicsit részletesebben kifejtenie Tordainak, miről mit gondol, bár így is maradtak olyan közhelyek, hogy a politika uralkodás helyett legyen szolgálat, az emberekért és a környezetért való aggódás összeegyeztethető, a világvége és a hónap vége nagyon hasonlóak, már amennyiben a fizikai lét nincs biztosítva egyik esetben sem.

Csikorgott még az a rész is, amikor Tordai és Barabás Richárd mellé felváltva hívtak fel a színpadra politikusokat. Előbb a kerület MSZP-s polgármestere, Örsi Gergely huppant le, hogy arról beszéljenek, hogyan tudna harmonikusan együtt dolgozni a helyi országgyűlési képviselő a kerület vezetőjével. Első dolguk a II. kerületi rendelőktől elvett források visszaszerzése lenne, a kormány ugyanis a járvány kellős közepén 10 milliárd forintot elvont. Ami Tordaiék szerint azért is különösen fájó, mert Varga Mihály pénzügyminiszter a kerület egy részének az országgyűlési képviselője. Tordai azt mondta, azonnal elkezdene lobbizni a Karácsony-kormány egészségügyi miniszterénél az ügyben, csak árulja el neki a főpolgármester, hogy kinek tervezi odaadni a posztot, mert már most netwörkölne vele.

Örsi polgármester és Tordai az eddigi közös munkájuk sikereként említették, hogy egyelőre sikerült megakadályozni, hogy az egykori OPNI területén lévő lipótmezei egészségügyi szolgálati lakásokból kiköltöztessék az ott élőket. Együtt dolgoztak a Bem téri Radetzky-laktanya megmentésén is, amit Tordai kissé félreérthetően sikernek nevezett, majd Örsi korrigálta, hogy valóban sikerült közösen mozdulniuk, de végül nem sikerült megakadályozniuk a szinte teljes bontást. De szerintük a Radetzky-laktanya is jó példa arra, hogy vissza kell adni olyan önkormányzati hatósági jogköröket, amiket a Fidesz elvett. Ezekkel ugyanis hatékonyan lehetne védeni a helyi értékeket.

Meglepő dologban nem értettek egyet. „Bárány, juh és egyéb legelő, nem biztos, hogy ezekben olyan nagy lesz köztünk az összhang” - mondta Örsi. Nem volt ez bővebben kifejtve, Örsi alighanem a rendszeres fűnyírás híve.

Tordai bemutatott két másik budai jelöltet is, mindkettő momentumos. Újbuda alpolgármestere, Orosz Anna a XI. kerületben indul, Hajnal Miklós a szomszéd várban, a XII. kerületben. Orosz Anna vetélytársa a DK-s Gy. Németh Erzsébet, Hajnalé a szintén DK-s Komáromi Zoltán, de ők sem foglalkoztak előválasztásos ellenfelükkel.

A három politikus szerint a Duna-part fejlesztésében tudnának együttműködni. Orosz szerint olyan forróságban, ami idén nyáron már rendszeres volt, a folyópart felértékelődik. Rossz példa szerintük, hogy a Lágymányosi-öbölben egy vállalkozó a szerződésre fittyet hányva fizetős stranddá alakított egy partszakaszt, ami szerintük elfogadhatatlan, jó példa pedig a Római-part, ahol ingyenes strandot alakítottak ki.

Szóba került még az oktatás. Itt Tordai olyan hangulatba került („sírni van kedvem, amikor hallom a közoktatásból a mindenfélét, mi már kimenekítettük a gyerekeinket a közoktatásból”), hogy Oroszékat kérte meg, mondjanak valami biztatót. Orosz azt a példát hozta fel, hogy a Meseország mindenkié könyv megjelenése után a kormánymédia azt kérdezte Újbuda vezetésétől, hogy betiltatják-e az óvodákban a könyvet. Az óvodák ugyanis még önkormányzati fennhatóság alatt vannak, az iskolákat már átvette az állam. Oroszék azt válaszolták, hogy az önkormányzat megbízik a pedagógusaikban, szabadságot adnak nekik, ők tudják, mi a legjobb a gyerekeknek, nem adnak ki központi utasításokat. Hajnal pedig azt mondta, hogy az a céljuk, hogy minden diáknak középfokú programozói képessége legyen, és legalább egy idegen nyelvet beszéljen, amikor kikerül a középiskolából.

És éppen ettől volt furcsa az egész beszélgetés, hiszen vagy helyi témák jöttek elő (Hajnal a Testnevelési Egyetem bővítése miatti fakivágásokat hozta elő) vagy országos ügyek, nagy egyetértésben, de az nem, hogy mi különbözteti meg a programjukat a DK-sokétól. Persze lesz majd vita a jelöltek között is, de most megjósolhatóan az leginkább arról szól majd, ki tudja élesebben bírálni Orbánt és rendszerét. Olyan sok izgalmat ez így nem tartogat. Leszámítva persze a zuglói csatát Tóth és Hadházy között.

Beszélgettek még Szabó Tímeával, a Párbeszéd frakcióvezetőjével és társelnökével is. A Tordaival gyorsan megtalált közös alap az a fejenként 10 millió forint volt, amivel megbüntette őket eddig Kövér László. („Jövőre már a fideszesek fognak rosszalkodni, mi meg hagyjuk őket” - mondta erre Tordai.) Mindketten egyetértettek abban, hogy az állandó háborúskodás helyett („ami mérgezi az elménket, lelkünket”) a törődő társadalmat kell majd erősíteni. Szabó Tímea szerint ebben a háborús mentalitásban egyre betegebbek vagyunk, egyre rosszabbul érezzük magunkat. Most, hogy nincs parlament, van ideje az emberek közé menni, többen csodálkoznak, hogy mosolyog, pedig a parlamentben olyan mérges mindig. „Amilyen cinikusan viselkednek a fideszes képviselők, ott nem csoda, hogy mindig mérges vagyok” - mondta Szabó. Szerinte most már pániklopás megy a kormányoldalon, érzik, hogy végük lesz, és „mi majd visszaszerezzük szépen egyesével az ellopott közvagyont”.

Az elszámoltatás volt a témája a Karácsony Gergely főpolgármesterrel folytatott beszélgetésnek is. A miniszterelnök-jelöltségért harcba szálló Karácsony volt a legoldottabb az összes vendég közül. „Nagyon mosolyogsz a rád nehezülő felelősséghez képest” - mondta neki Barabás Richárd beszélgetésfelelős, amire Karácsony úgy válaszolt: „én mindig mosolygok”.

Szinte kedélyesen beszélt arról is, hogy „ha van valaki a magyar politikában, aki szokva van ahhoz, hogy kapja az ívet, az én vagyok. Tudom, hogy másnak is jut belőle, de csak a múlt héten 10 millió forintot költöttek rám csak a Facebookon.”

Ezeket szerinte ki kell bírni. Egyszer tűnt felpaprikázottnak, amikor szóba hozta az egyik kormánylap címlapját. „Van egy szennylap, van rajta egy térkép: Budapesten hol zaklatják a koldusok az embereket” - kezdett bele Karácsony. Miután ő is kampányol, elsüthette, hogy számos emberrel szóba elegyedett mostanában, de egyet kiemelt közülük. Egy kerekesszékest, akinek mindössze 70 ezer forint a jövedelme, ebből 40 ezer forintot elvisz az albérlete, kéregetésből egészíti ki a pénzét, különben éhen halna.

Karácsony is mondott olyan közhelyeket, hogy a demokráciában a nép uralkodik a demokráciában, nem a népen uralkodnak, Magyarországon most demokráciadeficit van.

Két témába ment bele kicsit részletesebben. Az egyik, hogy kormányfőként hogyan tudná érvényesíteni a magyar érdekeket, miközben konszolidálná a most elég karcos magyar diplomáciát.

Karácsony szerint most abban az állapotban vannak a keleti-közép európai államok, amiről Ivan Krasztev bolgár politológus írt nemrég. Míg a rendszerváltás után elkezdték utánozni a Nyugatot, most erre adott dacreakcióként lázadnak ellene, mint egy kamaszgyerek. Ez két véglet, még ha az egyik - a tanuló időszak - kicsit közelebb is van a jó úthoz.

De amit most csinál a kormány, az Karácsony szerint nettó hazaárulás.

Az, hogy az Európai Unió egy erősebb, és a szociális értékeket jobban hangsúlyozó közösség legyen, az a periférián lévő országok érdeke. „Az a fajta rossz értelemben vett kurucosság, hogy mi blokkoljuk az Európai Unió bizonyos folyamatait, például a szociális pillér megerősítését, ez nettó hazaárulás, mert ez pont egy nemzeti érdek magyar perspektívából”.

„Az a jövőkép, amit én Magyarországnak nagyon nagyon szeretnék adni, az egy erősebb Európát és egy erősebb lokalitást feltételez, és ebben az értelemben egy kevésbé cezaromán és központosító és mindenkivel háborúban lévő kormányzatot” - közölte a miniszterelnök-jelölt. Mind mondta, szeretné megosztani a saját miniszterelnöki hatalmát egy kicsit fölfelé és lefelé, mert egyszerűen azt gondolja, hogy így jobb döntések fognak születni globális meg lokális szinten.

És a másik, bővebben kifejtett téma volt az elszámoltatás. Karácsony szerint egy nagyon népszerű téma az ellenzéki nyilvánosságban. „Helyes, hogy így van, mert az a pénz és az a vagyon, amit elvettek, az visszajár”. A főpolgármester úgy látja, hogy „ebben a társadalomban soha nem lesz béke, hogyha azt a harcot nem vívjuk meg, hogy az emberek igazságérzetének megfelelően igazságot szolgáltatunk számos ügyben. Sokan azt gondolják, hogy ez lehetetlen dolog, gúzsba kötve táncol majd az új kormány. Ez nem igaz. Azokat a nyomozó hatóságokat, amelyek egy normális demokráciában működnek, működtetni kell, és az európai ügyészséghez is lehet csatlakozni”. Megemlítette, hogy a Fővárosi Önkormányzat által tett feljelentések többségében most is van nyomozás, mert olyan penetráns dolgokat találtak, hogy a hatóságok nem tehetik meg, hogy ne foglalkozzanak velük. Karácsony a Főtávot és a Biodómot említette, és még egy ügyet, ami most kiesett a szekrényből.

Az szerinte triviális, hogy ezek az ügyek mennek majd. De az is fontos szerinte, hogy jóvátétel is kell. „Magyarországon sok mindent újra kell kezdeni. A rendszerváltáskor, amikor én 14 éves voltam, és ott voltam kint az utcán, amikor szobrokat döntögettünk, és azt gondoltam, hogy vége a történelemnek, mert mostantól demokráciában fogunk élni, egy csomó hit és remény volt bennünk”. Szerinte ahhoz, hogy az emberek igazságérzetét szolgáló új rendszer legyen, jóvá is kell tenni azokat a károkat, amiket az embereknek okozott a Fidesz-kormány.

„Ez majdnem annyira fontos, és erről sokkal kevesebbet beszélünk. Azért mert XY börtönbe fog kerülni, attól még a rokkantnyugdíjasnak nem lesz meg az ellátása, a trafikos nem kapja vissza a trafikját, a gazdák nem kapják vissza az elvett földjeiket. Beszéljünk erről is: az elszámoltatásra és a jóvátételre is szükség van” - közölte Karácsony.

Karácsony szerint a Fideszt nem fogják tudni megverni pénzben és médiában. (Ezzel aligha lehet vitatkozni, az Átriumtól 10 lépésre is van kint egy kormányzati emojis plakát, ami Gyurcsány visszatérésével riogat.)

A főpolgármester szerint azzal nyerhetnek jövő tavasszal, „ha a választás időszakában több csillogó szemű ember fog kampányolni mellettünk, mint mellettük. Nekik fognak kampányolni fizetett emberek, megfélemlített pedagógusok, közmunkások, polgármesterek, akiknek kiadták, hogy hozni kell a szavazatokat. De ez nem ugyanaz, mint amikor emberek, akik hisznek abban, hogy nekik van igazuk, és segítenek, eljutnak a kistelepülésekre is azokhoz az emberekhez, akik kevésbé férnek hozzá az információkhoz”.

„Nagy a tét mind a két oldalon, nekünk a hazánkról van szó, nekik meg a szabadlábon töltött éveikről. Tehát nagy csata lesz, de ha mi leszünk többen, csillogó szemű aktivistákkal, akkor mi fogunk győzni” - közölte Karácsony.

A beszélgetés itt nézhető vissza.

Nem nagyon változtatott korábbi, az Eb-t is megjárt keretén a három szeptemberi világbajnoki selejtezőre készülő magyar válogatott szövetségi kapitánya, Marco Rossi.

Visszatért az Eb-t sérülése miatt kihagyó, múlt pénteken a Bundesligában két gólt szerző Szoboszlai Dominik. Először kapott meghívót a Slask Wroclawban játszó Tamás Márk, és bemutatkozhat a válogatottban a Sporting Kansas Cityben nagy formában játszó Sallói Dániel.

Nem kapott meghívót ugyanakkor Dzsudzsák Balázs. Így elég egyértelmű, hogy Marco Rossi eddig sem azért mellőzte a válogatott egykori kapitányát, a már 34 éves Dzsudzsákot, mert tavaly az NB II-ben játszott. Dzsudzsák ugyanis közben feljutott a Debrecennel az NBI-be, de a szövetségi kapitány így sem hívta meg a keretbe.

Rossi gratulált a Fradinak a nemzetközi szerepléséhez, de megjegyezte azt is, hogy a dolgát nehezíti, hogy a Young Boys elleni keddi BL-rájátszásban a Fradiban a kapus Dibuszon kívül nem volt magyar játékos. (A Fradiból a két kapust, Dibusz Dénest és Bogdán Ádámot valamint Bokta Endrét hívta be a keretbe Rossi.)

A kapitány sajnálja azt is, hogy nincs több magyar klub valamelyik torna csoportkörében.

Marco Rossi megkérte a szurkolókat, hogy a világbajnoki selejtezőkön ne cigányozzanak és ne buzizzanak, mert az ismét büntetéssel járhat. (Az Eb-n a szurkolók miatt kiszabott 2+1 zártkapus meccses büntetést nem a világbajnoki selejtezőkön, hanem majd a Nemzetek Ligája meccseken kell letölteni.)

A keret:

Kapusok: Bogdán Ádám (FTC), Dibusz Dénes (FTC), Gulácsi Péter (RB Leipzig)

Védők: Bolla Bendegúz (Grasshoppers), Botka Endre (FTC), Fiola Attila (Fehérvár), Kecskés Ákos (Nyizsnyij Novgorod), Lang Ádám (Omonia Nicosia), Lovrencsics Gergő (Hajduk Split), Willi Orbán (RB Leipzig), Szalai Attila (Fenerbahce), Tamás Márk (Slask Wroclaw)

Középpályások: Gazdag Dániel (Philadelphia Union), Kleinheisler László (NK Osijek), Nagy Ádám (Bristol City), Loic Nego (Fehérvár), Schäfer András (DAC), Szoboszlai Dominik (RB Leipzig)

Támadók: Hahn János (Paksi FC), Nikolics Nemanja (Fehérvár), Sallai Roland (Freiburg), Sallói Dániel (Sporting Kansas City), Schön Szabolcs (FC Dallas), Szalai Ádám (Mainz), Varga Kevin (Kasimpasa), Varga Roland (al-Ittihad Kalba)

A szeptemberi meccsek:

• szeptember 2., csütörtök, 20:45: Magyarország-Anglia
• szeptember 5., vasárnap, 18:00: Albánia-Magyarország
• szeptember 8., szerda, 20:45: Magyarország-Andorra

Eddig három meccset játszottunk a selejtezőben, a lengyelekkel 3-3-as döntetlent itthon, idegenben vertük San Marinót 3-0-ra, és szintén idegenben Andorrát 4-1-re.

• A teljes lakosság majdnem 59 százaléka be van oltva Magyarországon
• Ez egyrészt sok, másrészt messze nem elég
• Az egészségügy szusszanhatott: jóval kevesebben vannak kórházban most, mint a harmadik hullám elején
• Az orvoshiány miatt viszont az alapellátás is döcög
• A delta variáns sokkal fertőzőbb, mint a korábbiak, pillanatok alatt megugorhat a kórházban kezeltek száma is, éppen a hárommillió be nem oltott miatt
• És a jelek szerint a védőoltások is kevésbé hatékonyak a delta ellen, mint az eredeti vuhani vagy a brit mutáns ellen. De azért adnak védettséget

Akárcsak a harmadik hullám kezdeti felfutásakor, most is megpróbáljuk rendszerezni, hogy miért vagyunk jobb, illetve rosszabb helyzetben, mint a járvány előző tombolásakor.

Az év elején ez talán könnyebb volt, most nagyon sok minden nem világos még a delta variáns miatt. De menjünk sorban.

A teljes lakosság majdnem 59 százaléka be van oltva.

Ezek után érdemes-e egyáltalán tovább rugózni azon, hogy jön a negyedik hullám, vagy azoknak van igazuk, akik folyamatos riogatást emlegetnek?

Csak egy konkrét példa arra, hogy mennyire nem egyszerű most a helyzet. Egy 70 feletti nő a közelmúltban részt vett egy szabadtéri előadáson, operát hallgatott. Nagy tömeg volt, főleg a beengedésnél torlódtak össze az emberek. Elvileg védettnek számított, Pfizerrel oltották, a második adagot is megkapta már több mint 4 hónapja. Mégis koronavírusos lett, sőt a szintén Pfizerrel oltott férjét is megfertőzte hazaérve. A tüneteik ugyanakkor enyhék, ami a való életből származó adatsor alapján a védőoltásnak köszönhető.

És továbbra is ott van 3 millió magyar, aki nincs beoltva.

Amiben jobban állunk, mint a harmadik hullám elején:

• Kedd reggeli adat szerint 5 703 883-an kapták meg az első és 5 503 365-en a második oltást. Január vége felé még mindössze 150 ezer magyar vállba került koronavírus elleni vakcina, ráadásul a második oltást csak kevesebb mint 20 ezren kapták meg akkor.
• Az idősotthonokban már legalább két vakcinával beoltották azokat, akik kérték, sőt, már a harmadik oltási kör is beindult, ami az idősek esetében fontos, mert időközben gyengülhet a védőoltásoknak köszönhető védettség. Ráadásul a kínai oltás hatékonyságát is növeli a harmadik oltás.
• A harmadik hullám úgy indult be, hogy nem ért véget a második. Nagyon sok (cirka 3800) koronavírusos beteg volt még kórházban, 250 körül voltak lélegeztetőn, innen kezdett emelkedni újra. Most volt egy hosszabb, a betegellátás szempontjából nyugalmasabb időszak: mindössze 73 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 10-en szorulnak mesterséges lélegeztetésre.
• Az új fertőzöttek száma is jóval alacsonyabb, mint a harmadik hullám elején volt.

Amiben rosszabbul állunk, mint a harmadik hullám elején:

• A harmadik hullám előtt azért kellett aggódni, mert a brit mutáns jóval fertőzőbb volt az eredeti vuhaninál. Ehhez képest a delta a britnél is sokkal fertőzőbb.
• Míg a második hullám örökségeként az év elején még számos intézkedés volt és maradt is hatályban, ami lassította a járvány terjedését (éjszakai kijárási tilalom, kötelező maszkviselés zárt és szabad téren, így a tömegközlekedésben is, nem lehetett beülni éttermekbe, zártkapusak voltak a sportrendezvények), most lényegében már semmilyen korlátozás nincs, ami megkönnyíti a delta terjedését.
• A maszkhasználat visszavezetése népszerűtlen intézkedés lenne, amitől ódzkodik a Fidesz. A fegyelmezettségen jottányit sem javít, hogy augusztus 20-ára feloldották a kevés megmaradt korlátozást is, ugyanez lesz érvényes az Eucharisztikus Világkongresszusra is, teltházas meccseket játszik majd a Puskás Arénában a válogatott.
• Az egészségügy messze nincs ideális állapotban, sokan mondtak fel, a normál ellátásban is problémákat okoz az orvoshiány, az egészségügyi dolgozók nagy része elégedetlen a helyzetével. A hárommillió be nem oltott, pláne, ha nagyon gyorsan végigsöpör rajtuk a delta variáns, hamar feltornázhatja a kórházi kezelésre szoruló koronavírusos betegek számát. Ami az átvezénylések miatt kihat az egyébként is rozoga, normál egészségügyi működésre.
• Télen nem utaztunk sokat. Most viszont ugyanaz lesz a helyzet, mint tavaly nyár végén. Már akkor is jó előre arra figyelmeztettek a szakértők, hogy sokan fertőzöttként térnek haza a nyaralásból, ez be is robbantotta a járvány második hullámát. Tőlünk délre és északra is a delta okozza a megbetegedések nagyon nagy részét (Szlovákiában és Szlovéniában 99 százalékát), Horvátországban egyre több az új fertőzött. Nem fogjuk megúszni, ezt a kormány is tudja, mondja is, de nem léptet életbe utazási korlátozásokat, és az ilyenkor még fontos kontaktkutatások sem működnek, igaz ez itthon már szinte megszokott.
• Az iskolakezdés is jó eséllyel növeli majd a fertőzöttek számát. A 12-17 éves korosztály 27 százaléka lehet most beoltva. (Fiatalabbakat eleve nem is oltanak.) Megkésettnek tűnik, ha majd csak szeptember elején kezdik el csoportosan a többi jelentkezőt oltani, a delta ellen ugyanis a két oltás ad erősebb védettséget. A Pfizer esetében 3, a Modernánál 4 hét a két oltás közötti különbség. Ők vélhetően nem lesznek nagyon rosszul, de terjeszthetik a vírust, különösen az oltatlanok körében.
• Még kevesebb adatunk van a járványról. A hétvégén már egyáltalán nincs adatszolgáltatás, az operatív törzs „sajtótájékoztatói” is megszűntek, bár azokon kérdezni amúgy sem lehetett. Most semmi akadálya nem lenne, hogy válaszoljanak személyesen is a felmerülő kérdésekre.

Hogy a negyedik hullám milyen erejű lesz, az nagyon sok mindentől függ. Ezeknek a tényezőknek több részlete sem ismert még pontosan.

Nem lehet tudni, hogy a korábbi megbetegedés milyen erős és milyen tartós védettséget ad a delta variánssal szemben. Az szinte biztos, hogy gyengébb a természetes módon megszerzett immunitás, mint amit a védőoltások nyújtanak.

Az sem világos még, hogy a két oltás mennyire véd a megbetegedésektől és a súlyos tünetektől. Vannak arra utaló, egyelőre erősen előzetes adatok, hogy a delta esetében csak 50 százalékosan előzik meg a tünetes fertőzéseket a vakcinák, a súlyos tünetek ellen pedig a szinte 100 százalékról 90 százalékra csökken a hatékonyságuk. Ami még így is nagyon magas arány, pláne ahhoz képest, ha valaki nincs beoltva. Ráadásul friss izraeli adatok szerint a harmadik oltás jelentősen megemeli ezeket az arányokat.

Szinte biztosan sokkal fontosabb mutató lesz az új fertőzöttek számánál az, hogy hányan kerülnek kórházba.

Németországban már bejelentették, hogy a hétnapos fertőzöttszámról átállnak majd arra, hogy a kórházba kerülő koronavírus-fertőzöttek arányához igazítsák a szükséges intézkedéseket. Ennek a részleteit most dolgozzák ki.

Azokban az országokban, ahol már korábban elterjedt a delta, a kórházi kezelésre szorulók száma - legalábbis egyelőre - messze nem nőtt olyan ütemben, mint a fertőzötteké. Egyelőre csak Amerika alacsonyabban oltott államaiból jönnek olyan hírek, ilyen például Louisiana, Florida és Oregon, hogy rekordot döntött a kórházban lévők száma is. Louisianában a kórházban ápoltak 90 százaléka nem volt beoltva. Németországban és Szlovákiában is hasonló az arány.

Az oltásoknak köszönhetően jó eséllyel itthon sem fut fel a harmadik hullám csúcsáig (12 553) a kórházban ápolt covidosok száma ősszel, de kialakulhatnak gócpontok. Az egészségügy szervezettségétől is függ, hogyan lehet ezt majd megoldani. Ráadásul a delta miatt a felfutás nagyon gyors lehet.

Optimistának tűnik Merkely Béla nyilatkozata, bár persze legyen a rektornak igaza, miszerint a fertőzöttek száma emelkedik ugyan, de a második-harmadik hullámhoz hasonló már nem lesz, és úgy látja, hogy a mostani hullám az egészségügyet nem terheli majd meg. Az is igaz, hogy Merkely még június elején a negyedik hullámot sem tartotta elképzelhetőnek, merthogy - mondta akkor - „nagy valószínűséggel közel vagyunk a nyájimmunitás eléréséhez, vagy már el is értük”. Sok értelme nincs egyébként már a nyájimmunitásról beszélni a hagyományos értelemben, ha mégis, a delta esetében az biztosan sokkal magasabban van, mint a jelenlegi 59 százalékos oltottsági arány. Kínai szakértők például az ő oltásaik alapján a napokban 90 százalékos átoltottságra tették a nyájimmunitás határát a delta esetében.

Merkley szerint „lehet, hogy visszatér a maszkhasználat, de nem minden esetben, mivel az új variáns ellen kevésbé hatékony a maszk”. A rektor utóbbi megjegyzését egyáltalán nem osztja a cikkünk elkészítésében segítő, névtelenséget kérő szakértő. Szerinte igenis szükség lenne a távolságtartása, maszkhasználatra ott, ahol sok ember találkozik, különös tekintettel a zárt terekre. A hűvösebb idő közeledtével egyre többet tartózkodunk majd ilyen helyeken, kifejezetten fontos a maszk.

A kormány mindenesetre a jelek szerint csak az oltásra bízná a védelmet. Orbán Viktor a vasárnap a közrádióban sugárzott interjúban azt mondta:

„Az oltás életet ment, és csak az oltás ment életet. A maszk meg az elszeparálódás nem fog segíteni. Most már pontosan tudjuk, van mögöttünk több mint egyéves tapasztalat, hogy védelmet, az élet megmentését csak az oltások tudják megadni a számunkra.”

„Az igaz, hogy az oltottak fogják védeni az oltatlanokat, és még azoknak is oda kell figyelniük magukra, akik be vannak oltva” - mondta a lapunknak nyilatkozó szakértő.

A harmadik oltást Orbán lehetővé tette, de óvatosan kampányol mellette. „Vannak, akik fölveszik. Engem kínai vakcinával oltottak kétszer, én nem vettem fel a harmadikat, de nem is vagyok még talán annyira idős, hogy aggódnom kelljen. Az idősebbek talán jól teszik, hogyha jelentkeznek harmadik oltásra” - mondta. Az időseknek, pláne a kínaival oltottaknak valóban érdemes kérni harmadik oltást. Azt - vizsgálatok híján - nem tudni, hogy elég-e mondjuk egy Pfizer vagy kettő kellene belőle.

Izraelben egyébként már 1,5 millióan oltatták be magukat a harmadik dózissal. Ott először az időseknek tették lehetővé, azóta fokozatosan szállítják egyre lejjebb az életkort. Nálunk 187 ezren kapták meg a harmadik oltást.

„Természetesen lesz miniszterelnök-jelölti vita, több is lesz” - válaszolta a kérdésünkre Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció kormányfő-jelöltje azon az eseményen, ahol a DK budai egyéni országgyűlési képviselőit mutatták be a Széll Kálmán téren.

Dobrev azt mondta, hogy „szeretnénk megmutatni Orbán Viktornak, hogy egy modern demokráciában, egy szabad világban,az emberek nem félnek egymástól, a riválisok, akik közösen versenyeznek a választók szavazatiért, nem eltitkolják a programjukat, hanem megvédik szabad vitában. Ez az, amire Orbán Viktor nem képes már 12 éve”. (Valójában Orbán Viktor ennél is régebben, 2006-ban vett részt utoljára miniszterelnök-jelölti vitán, éppen Gyurcsány Ferenc ellen.)

Két vita lesz. Az első azután, ahogy vége az ajánlásgyűjtésnek, és kiderül, hogy a Dobrev Klára, Fekete-Győr András, Jakab Péter, Karácsony Gergely, Márki-Zay Péter, Pálinkás József, valamint a trollkodásból bejelentkező Ecsenyi Áron közül ki gyűjtött össze legalább 20 ezer ajánlást. (Szeptember 6-ig gyűjtenek, még két nap, amíg ellenőrzik az íveket.)

Majd amikor kiderül, hogy az előválasztás első fordulója (szeptember 18-26.) után ki a három legtámogatottabb jelölt, köztük újabb vitát rendeznek.

Több helyen a jelöltek is kiállnak majd egymás ellen. (Náluk 400 ajánlás elérése az alsó határ.)

Arra a kérdésünkre, hogy miért van szükség az ajánlások mellett a telefonszámok megadására is, a DK szóvivője, Barkóczi Balázs elkenős választ adott. Kálmán Olga viszont később azt mondta, hogy már az ellenzéki főpolgármester-jelölt kiválasztásánál is kértek telefonszámokat, egyszerűen azért, hogy ellenőrizni lehessen, tényleg aláírta-e az illető az ívet, nem csak visszaéltek az adataival. Ezért szúrópróbaszerűen a helyi előválasztási bizottság felhívja az ajánláson lévő telefonszámokat. (Kamu ívek megjelenésére a rendes országgyűlési választások előtt bőven volt példa.)

Az uruguayi bajnokságban a Deportivo Maldonado játszott a Boston Riverrel alsóházi rangadót. A hazai csapat a 14. percben megszerezhette volna a vezetést, az argentin Tomás Conechny a védelem döbbentes bénázásainak köszönhetően az üres kapu előtt találta magát és a labdát is. A börleszk rövid, de csattanós.

A saját magát kézen rúgó játékos nem értette, miért nem adták meg a gólt. A meccset a vendégcsapat nyerte 2-0-ra.

123 új fertőzöttet jelentettek ma reggel. 10 hete, június elején volt ennél rosszabb csütörtöki adat.

A múlt héten hétfőtől csütörtökig 357 új fertőzöttet regisztráltak, ezen a héten 465-öt. Ez 30 százalékos emelkedés. Miközben a múlt heti adat is már héthetes rekord volt.

Egy újabb áldozata van a járványnak, összesen eddig hivatalosan 30 046 covid-fertőzött hunyt el itthon.

76 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 11-en vannak lélegeztetőgépen. Ez a két adat stagnálást mutat.

Az összes teszten belül a pozitív vizsgálatok aránya 1,25 százalék. Még kedvező adat.

5 580-an kapták meg az első oltásukat. Összesen 5 693 214-en kapták meg az első oltásukat, közülük 5 502 086-an a másodikat is.

A második oltást kapottak napi száma már nagyon alacsony, ezer alatt van.

A harmadik oltást már 166 ezren kapták meg.

További részletek derültek ki az orosz katonai szállítógép keddi balesetéről.

Az Il-122V típusú könnyű katonai szállítógép gyakorlórepülésen volt, amikor lezuhant a Moszkva megyei Kubinka közelében - közölte kedden az orosz Egyesült Repülőgépipari Vállalat (OAK).

A három tagú legénység életét vesztette. A gép parancsnoka Nyikolaj Kuimov, az Il Nyrt. vezető pilótája, első osztályú berepülő pilóta, Oroszország Hőse volt.

A fenti videón az látszik, hogy a leszállni készülő repülő jobboldali hajtóműve már a levegőben kigyulladt, jobbra billent, majd egy erdőbe csapódva felrobbant. A gép mintegy másfél kilométerrel a leszállópálya előtt zuhant le.

A TASZSZ hírügynökség szerint a pilóta igyekezett elkormányozni a repülőgépet a lakott területektől. A földön a baleset sérülést és anyagi kárt nem okozott.

Az OAK közölte, hogy a történtek kivizsgálására szakértői bizottság alakul Oleg Bocsarov ipari és kereskedelmi miniszterhelyettes irányításával.

Az Il-112V az első katonai szállítógép, amelyet már a posztszovjet időszakban fejlesztettek ki Oroszországban. A típust 2003-ban a moszkvai védelmi tárca a legjobb szállítógép-projektnek minősítette, ám a katonák 2010-2011-ben lemondtak a fejlesztésről, és az ukrán An-140-es beszerzése mellett döntöttek.

A kísérleti és konstruktőri munkálatokról és az első prototípusok legyártásáról szóló szerződést végül 2014-ben, a Moszkva és Kijev közötti konfliktus kirobbanása után írták alá. A gép szűzrepülése 2019. március 30-én történt meg, a repülőt akkor is Nyikolaj Kuimov irányította.

A tervek szerint ennek a típusnak kell átvennie majd az elavult An-24-esek és An-26-osok helyét. Kedden az új gép egyetlen repülésképes prototípusa semmisült meg, amely múlt pénteken érkezett Voronyezsből Kubinkába a pénteken megkezdődő Armija-2021 nemzetközi haditechnikai fórumra.

A repülőgép hossza 24,15, szárnyfesztávolsága pedig 27,15 méter. Maximális felszállótömege 21 tonna, beleértve az öt tonnát elérő hasznos terhet. Az Il-112V utazósebessége óránként 450-500 kilométer.

A TASZSZ egyébként kedden közölte, hogy Moszkvában elhunyt Andrej Juraszov, az Il-76-os és az Il-78-as repülőgépek főkonstruktőre. Juraszov 59 éves volt. (MTI)

Tovább romlottak a járványadatok. Nem drámaian, de már tartósan. A múlt héten minden nap magasabb volt az új fertőzöttek száma az előző hetinél, és ez a trend folytatódott a hétvégén is.

A péntek-vasárnapi összesített adatok szerint 188 új fertőzöttet regisztráltak. 8 hétre kell visszamenni a hétfői jelentésekben ennél magasabb számokért.

Az összes (21 092) teszten belül alacsony, 0,89 százalék a pozitív. Ez továbbra is jó adat.

A hétvégén 3 koronavírusos beteg hunyt el, a hivatalos áldozatok száma összesen 30 041.

Július elején volt több covid-fertőzött kórházban, mint most (92). 11-en szorulnak mesterséges lélegeztetésre.

8 613-an kapták meg az első oltásukat az elmúlt három napban. Ez valamivel több az előző hétvégék adatainál, de továbbra is alacsony. Összesen 5 677 606-en kaptak legalább egy oltást, közülük 5 500 193-an a másodikat is.

A harmadik oltást eddig összesen 118 ezren kapták meg. A hétvégén 22 ezren oltatták be magukat 3. oltással.

• Megismerhettük Schmidt Máriáék terveit a minden idők legnagyszerűbb magyar futballistájának, Puskás Ferencnek és az Aranycsapatnak emléket állító múzeumról.

• A bejárata egy középkori katedrális homlokzatához hasonlít majd, az Aranycsapat tagjainak fém szobraival.

• A szakrális vonal folytatásaként a kiállítás egy része bemutatja, hogy az 50-es években, a kommunizmus idején a vallás elnyomásával a stadionok váltak templomokká.

• Lesz olyan emelet is, ahol a pártvezetés és az Aranycsapat küzdelme zajlik, és azt bizonygatja, hogy a világbajnoki második helyet csak a kommunista propaganda miatt élték meg a magyarok csalódásként.

• De nem marad ki az Orbán-kormány stadionépítési programja sem.

A készülő Puskás Múzeum fő üzenete ez lesz:

„Puskás személye, sorstörténete és pályafutása alkalmas arra, hogy már-már tapinthatóvá tegye mindazokat a tulajdonságokat – a szikrázó tehetséggel párosuló kitartást és elközelezettséget, az eltökéltséget, a hazaszeretet, a csavaros észjárást, az újrakezdés képességét, az önazonossághoz való feltétlen ragaszkodást – melyekre a nemzeti közösségünk legszebb tulajdonságaiként szokás tekinteni. A Puskás Múzeum – az alapítói szándéknak megfelelően – olyan büszkeségponttá válhat, amely képes arra, hogy a felnövekvő nemzedék számára is identitásteremtő, azt megerősítő attrakcióvá váljon.”

Eddig szinte semmi sem lehetett tudni a készülő Puskás Kiállítási Központról (továbbiakban Puskás Múzeum). Csak annyit, hogy az új Puskás Arénában lesz.

A kormány 2019 áprilisban bízta meg a Terror Házáért is felelős, Schmidt Mária által vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványt a múzeum kialakításával. Ehhez 3,9 milliárd forintot is biztosított.

Hogy kell-e az egyik legismertebb magyarnak, a válogatott, a Budapesti Honvéd, majd a Real Madrid legendájának, a háromszoros BEK-győztes Puskás Ferencnek múzeum, azon kár vitatkozni. Pláne úgy, hogy a relikviáit Felcsúton gyűjtötték össze, és ott vannak kiállítva, hogy az Orbán Viktor tervei szerint zarándokhellyé váljon.

Az, hogy a 3,9 milliárd forintot milyen módon használják fel a múzeumra, azt majd akkor lehet megmondani, ha megnyílik a kiállítás.

A helyszín a Népstadion egykori toronyépülete, amelyet meghagytak, és köré építették az új Puskás Arénát. A kiállítást az eredeti tervek szerint 2020 április nyitották voltna meg, mégpedig azért, hogy a látogatóközpont az Európa-bajnokságon már fogadhasson vendégeket. Ahogy a közalapítvány fogalmazott, a kiállítás „a Puskás Arénában megrendezendő Európa-bajnoki mérkőzéseken már a külföldi szurkolókat is megismerteti a különleges labdarúgó életével”.

De nem készült el sem 2020-ra, sem idén áprilisra, és a koronavírusjárvány miatt egy évvel elcsúsztatott Európa-bajnokság is úgy ment le, hogy Puskás életével nem ismerkedhettek meg a külföldi és a magyar szurkolók.

A kiállításmegnyitás csúszását júniusban a közalapítvány a pandémiával indokolta.

Ideológiát is gyártanak hozzá

Teljesen más miatt néztem át a Schmidt Mária által vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány 2020-ról szóló, idén elkészült beszámolóját. És meglepve fedeztem fel a 146 oldalas beszámolóban az előzetes terveket (Itt a 107. oldaltól kezdődik.)

A múzeum fent említett célját is innen idéztem. A kiállítás elsődleges témája „Puskás kimagasló, ikonikus személyiségének bemutatása, aki a szegénységből kitörve, kétszer is a padlóról felállva, mindig a hazájáért küzdve lett a világ első »totális futballistája« és egyben legismertebb magyarja”.

De az Aranycsapat és a stadion történetét is bemutatják, „a magyar történelmi emlékezetbe ágyazva”. „A látványterveket F. Kovács Attila Kossuth-díjas tervező a kialakított koncepció menten, ám egy új szemléletmód beemelésével dolgozta ki.”

A négyszintes kiállítás a leírás alapján látványos lesz, de van benne pár meghökkentő elem.

Információnk szerint a székesfehérvári közgyűlés pénteken zárt ülésén jóváhagyta, hogy 32,4 milliárd forintért megépüljön az Alba Aréna. Ez egy 6000 férőhelyes multifunkcionális rendezvény- és sportcsarnok, de legfőképpen a székesfehérvári hokicsapat otthona lenne.

Az Alba Aréna azért különleges Magyarországon, mert még nem épült fel. Hiába hirdette ki ugyanis a székesfehérvári önkormányzat 2018 őszén, hogy a Market Zrt. (Orbán Viktor barátjának, Garancsi Istvánnak a cége) nyerte a közbeszerzést, és lett a projekt nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás, a kormány nem sokkal később, 2019 január elején bejelentette, hogy lefújja az építkezést. Az indok a túlságosan magas, nettó 25 milliárd forintos ár. (A tendert ugyan az önkormányzat írta ki, de a kormány állja a költségek döntő részét.)

Valóban elég lendületesen ment fel az ár. Orbán Viktor már 2013-ban megígérte a csarnokot a székesfehérváriak, akkor 5-7 milliárd forintra becsülték a költségeket. 2016 végére készült volna el, de átadás helyett ekkor csak a látványterveket mutatták be, és már 13 milliárdos költségekről beszéltek. Ebből lett 25 milliárd forintos projekt.

Most úgy tűnik, hogy mégis lesz hokicsarnok. De nem azért, mert kivettek volna a projektből bizonyos elemeket, vagy csökkent volna az ár. Sőt, a kifogásolt 25 milliárdnál is drágább lesz: nettó 32,4 milliárd forint.

A közgyűlésen értesülésünk szerint ekkora összegre bólintottak rá, mivel a kormány jelezte, hogy ez rendben lesz így, a jövő héten valószínűleg meg is jelenik az erről szóló rendelet. (Továbbra is a központi költségvetés állja a költségek döntő részét, nem az önkormányzat.) A csarnoképítés folytatásának a jele volt már az is, hogy a járvány első hulláma után kiderült: a Gazdaságvédelmi Akciótervbe bekerült az Alba Aréna. Az árról viszont nem lehetett tudni.

Az önkormányzat nem új tendert írt ki, csak jóváhagyták a korábbi döntést, ami a Marketet választotta ki a munkára, már a mósodított, drágább árral.

Nemcsak a sportcsarnok építését állított le 2019 elején a kormány Székesfehérváron, hanem a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház belgyógyászati és onkológiai tömbjének felépítését is. Az indok itt is a túlságosan magas ár volt, Mészáros Lőrinc gyerekeinek a cége, a Fejér B. Á. L. az eredetileg tervezett 7,5 milliárd helyett 18 milliárdos ajánlattal nyert az Épkarral közösen.

Akkor azt találgattuk, hogy az építkezések lefújása az önkormányzati választások évében Cser-Palkovics Andrásnak, a városnak vagy a túlságosan mohóvá vált baráti építőiari cégeknek szóló üzenet volt-e.

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere a projektek leállítása után azt nyilatkozta, hogy az építkezésekbe belekezdenek majd „olyan időben, amikor garantálható, hogy az építőipar tisztességes verseny után, megfelelő minőségben és vállalható árakon képes megvalósítani ezeket a beruházásokat”.

Ezek szerint ez most van, 30 százalékkal magasabb árnál a korábbi, túlságosan soknak tartott építési költségekhez képest.

A kórházi tömb építésének a költségét a kormány egy évvel később 7 milliárdról 14 milliárdra emelte. Ami persze még mindig kevesebb, mint amennyiért a Fejér B. Á. L. eredetileg vállalta volna a munkát.

Ahogy a héten minden nap, ma is több új koronavírus-fertőzöttet jelentettek (86), mint egy hete. Egy hét alatt nem ugrásszerű a növekedés, de azért június közepéig kell visszamenni, ha az e hetinél több új Covid-fertőzöttet keresünk.

Ugyanakkor harmadik napja nincs újabb áldozata a járványnak. Hivatalosan összesen 30 037 Covid-fertőzött hunyt el eddig Magyarországon.

80 koronavírusos beteg van kórházban, 15-en lélegeztetőgépre is szorulnak, ezek a számok stagnálnak.

A pozitív tesztek aránya egy százalék fölé ment, de ez még mindig alacsony szám.

Eddig 83 ezren foglaltak időpontot harmadik oltásra, és 75 ezren már meg is kapták az oltást.

Az elmúlt két napban többen kaptak harmadik oltást (23 ezren), mint elsőt (9 500-an), miközben a delta vírus hatására fenyegető 4. hullám miatt az utóbbi is rendkívül fontos lenne. A felnőtt lakosság egyharmada még nem kapott semmilyen oltást.

A számokból kiderül az is, hogy 162 ezer 12-17 év közötti fiatalt oltottak be eddig. Ez a teljes korosztály 27 százaléka.

A koronavirus.gov.hu-n megjelent napi összefoglalóban arra hívják fel a figyelmet, hogy „a delta vírusmutáns több európai országban és már hazánkban is terjed, ezért kérjük, hogy aki még nem oltatta be magát, tegye meg. Az iskola közeledtével felhívjuk a szülők figyelemét, hogy a 12 éven felüli gyermeket automatikusan lehet regisztrálni oltásra és számukra is nyitva az időpontfoglaló”.

A litván kormány szerdán úgy döntött, hogy jelentősen korlátozza azoknak az állampolgároknak a jogait a mindennapi életben, akik nem oltatták be magukat koronavírus ellen.

A kabinet sajtószolgálatának tájékoztatása szerint „a nem oltottak szeptember 13-tól nem látogathatnak meghatározott kategóriájú üzleteket, sem tömegrendezvényeket, és nem vehetnek igénybe személyes kapcsolattartást igénylő szolgáltatásokat”.

A hatóságok eredetileg azt tervezték, hogy a be nem oltottak számára megtiltják a közösségi közlekedés igénybevételét és azt, hogy bemehessenek egészségügyi intézményekbe rutinellenőrzés céljából, ám ezeket az intézkedéseket végül elvetették.

A kormány jelezte, hogy a gazdasági egységek szeptember 13-át megelőzően is bevezethetnek ilyen korlátozásokat, amennyiben felkészültek rájuk.

Döntését a kormány azzal indokolta, hogy az ösztönzi az oltási kampányt.

A lépés tüntetéseket váltott ki a balti országban, kedden mintegy ötezren vonultak a parlament épületéhez. Néhány száz tiltakozó estére lezárta az épület kijáratait, úgyhogy a képviselők nem tudták elhagyni a parlamentet. A tüntetők összecsaptak a rendőrökkel, mintegy 10 rendőr megsérült, 26 embert őrizetbe vettek. A rendőrség elkezdte a történtek kivizsgálását. (MTI/TASZSZ)

„Mikor kíván a Pegasus-ügyben vizsgálatot elrendelni?” - tette fel a kérdést az MSZP-s Harangozó Tamás Kozma Ákosnak, az alapvető jogok biztosának.

Harangozó felidézte, hogy a Direkt36 cikke szerint a kémszoftvert a kormánnyal szemben kritikus személyek megfigyelésére használták. „Azt, hogy mi volt a megfigyelés legitim oka nem hozták nyilvánosságra és a Kormány nem adott magyarázatot a program használatára, azonban az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága nem tudott az ügy kivizsgálása érdekében összeülni, mivel a kormánypárti többség jelezte, hogy az ülésen nem kíván részt venni” - írta az ombudsmannak a parlamenti képviselő.

Harangozó szerint mivel a kormánykritikus személyek megfigyelésének okait nem árulták el, „így nem csak azon személyek jogai sérültek, akiket valóban megfigyeltek, hanem minden egyes magyar állampolgáré. Ennek oka, hogy a szigorúan célhoz kötött megfigyeléstől való eltérés, illetve a megfigyelés túlzó módja, esetleg az engedélyek hiánya azt jelenti, hogy Magyarországon bárki teljeskörű megfigyelés áldozatává válhat úgy, hogy erről neki soha nem lesz tudomása. Ez pedig a magán- és családi életet, illetve a személyes adatok védelmét, mint intézményt korlátozza azok lényeges tartalmában”.

A szocialista politikus azt kérte Kozmától, hogy ha eddig nem rendelt el vizsgálatot, azt haladéktalanul tegye meg. Kíváncsi volt arra is, hogy az ombudsman szerint a megfigyelés teljessége járhat-e a család- és magánélethez való jog lényeges tartalmának korlátozásával, illetve a megfigyelés összhangban van-e az Alaptörvényben és nemzetközi egyezményekben megfogalmazott alapjogi követelményekkel?

Az ombudsmanról éppen a napokban jelent meg a hír, hogy a külföldi kollégáiból álló testület azt javasolja, hogy minősítsék le, vagyis fosszák meg „A” státuszától a magyar alapvető jogok biztosát, Kozma Ákost, amiért

„nem foglalkozott megfelelően minden elé kerülő emberi jogi problémával és nem szólalt fel ezek kapcsán, beleértve a sérülékeny etnikai kisebbségeket, az LMBTI embereket, a menekülteket és a migránsokat érintő jogsértéseket, valamint a médiapluralizmussal, a civil szervezetek helyzetével és a bíróságok függetlenségével kapcsolatos problémákat.”

De a Harangozónak adott válaszából az derült ki, hogy nem ez lesz az ügy, amivel Kozma javít a megítélésén az európai kollégái körében. Merthogy a válasza szerint a titkos információgyűjtés általában és a kémprogramok telepítése specifikusan nem az ő asztala, hanem a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságé.

Vagyis Péterfalvi Attila folytatja majd le a vizsgálatot. Ez nem ment simán, merthogy a Pegasus-ügy kirobbanásakor, július 18-án az adatvédelmi biztos szabadságon volt. A távollétében pedig nem indult vizsgálat. Július végén azt mondta, ha indul vizsgálat, azt biztosan meg tudják majd állapítani, hogy kaptak-e a szakszolgálatok felhatalmazást. Bár ez ugye csak annyit jelent, hogy a bíróság vagy az igazságügyi miniszter megadta az engedélyt.

Augusztus 5-én végül bejelentették, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál megindult a vizsgálat.

Korábban az ügyészség is bejelentette, hogy vizsgálatot indít a Pegasus-ügyben. Itt azt vizsgálják, hogy történt-e, és ha igen, milyen bűncselekmény. Szóval nem valószínű, hogy kiderül, milyen indoklás alapján lehet újságírók, ellenzéki politikusok, médiatulajdonosok és ügyvédek lehallgatását kérni a kormánytól.

Meglepő helyen, a bécsi Stephansdomban, azaz a Szent István-székesegyházban alakítottak ki oltópontot.

A megnyitón ott volt Christoph Schönborn bíboros és Michael Ludwig polgármester is. A bécsi városvezető azt mondta, hogy könnyen elérhető oltópontok kialakítása a cél, ezért különösen örül, hogy csütörtöktől a főváros spirituális és kulturális központjában is lehetőség lesz a vakcina beadására.

Az oltóponton előzetes bejelentkezés nélkül csütörtöktől vasárnapig 10 és 21 óra között lehet felvenni az oltást, és egyelőre augusztus 22-éig lesz üzemben. A 18 éven felülieknek az egyadagos Johnson & Johnson, míg a 12-17 éves korosztálynak a BioNTech/Pfizer vakcinája áll rendelkezésre.

Bécs városa - az ingyenes tesztelés mellett - nagy hangsúlyt fektet arra, hogy minél több embert elérjenek az oltással: az oltópontokon kívül számos bevásárlóközpontban és az Austria Centerben is folyik az immunizálás, sőt, oltóbuszok, illetve egy erre a célra kialakított kishajó a Dunán is járja a várost, előzetes bejelentkezés nélküli, könnyen elérhető oltakozási lehetőséget biztosítva ezzel a nagyközönségnek - írja az MTI.

Ausztriában a felnőtt lakosság több mint 70 százalékát oltották be eddig, nálunk 67 százalékot.

A környező országokhoz hasonlóan Ausztriában is megugrott az új megbetegedések száma. A 8,9 milliós országban 902 embernél igazolták újonnan a vírusfertőzést az elmúlt 24 órában.

Horvátországban és Szlovéniában is nőtt az újonnan regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma a múlt héthez képest

A négymilliós Horvátországban az elmúlt 24 órában 381 új esetet azonosítottak, százzal többet, mint egy héttel korábban. A felnőtt lakosság 49,4 százaléka van beoltva. A horvát válságstáb július 31-én két héttel meghosszabbította a jelenleg is érvényben lévő korlátozásokat, amelyek augusztus 15-én járnak le. Az országban továbbra is kötelező a maszk viselése zárt térben, a vendéglátóhelyek pedig csak 24 óráig tarthatnak nyitva. A rendezvények látogatása és a beutazás is védettségi igazoláshoz van kötve.

A kétmilliós Szlovéniában szerdára 248 új fertőzöttet szűrtek ki, kétszeresét a múlt hetinek. A vírus okozta Covid-19 betegség szövődményeiben az elmúlt egy napon nem halt meg senki. Az oltásra jogosult lakosság 45 százaléka kapta meg legalább az első oltást.

A szlovén kormány járványhelyzettel foglalkozó szakbizottsága azt javasolta a kabinetnek, hogy a felsőoktatási intézményekhez hasonlóan az általános és középiskolákban is kössék védettségi igazoláshoz a jelenléti oktatást szeptembertől. Az iskolák igazgatói és a szakszervezetek azonban tiltakoznak ez ellen. Úgy vélték: az intézkedés észszerűtlen és kivitelezhetetlen. Arra is kíváncsiak, hogy ki szervezné meg a tanárok és tanulók tesztelését, ha elfogadják a rendeletet - írja az MTI.

Szerbia: 90 százalék delta

A szerbiai új koronavírus-fertőzöttek 90 százaléka a vírus delta variánsával fertőződött meg - közölte Tanja Jovanovic szakorvos, a koronavírus-járvány kezelésével megbízott válságstáb tagja a Nova.rs hírportál szerdai beszámolója szerint. Mint mondta, július végén és augusztus elején már a vírus delta variánsa vált dominánssá Szerbiában, így nem meglepő, hogy ez fertőzte meg a legtöbb embert. A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában szerdára 792-vel növekedett. A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában hárommal nőtt.

Magyarország: lassú emelkedés

Stagnálás után már a második napja romlanak a magyarországi járványadatok. Nem ugrásszerűen egyelőre, 80 új fertőzöttet jelentettek ma.

Az első oltások száma pedig teljesen megtorpant.

Nem megy egészen flottul a regisztráció a harmadik oltásra. Van, akinek simán megy, az operatív törzs mai tájékoztatása szerint már 64 ezren foglaltak időpontot harmadik oltásra és 52 ezren már meg is kapták azt.

És vannak, akik hiába próbálkoznak, nem engedi be őket a rendszer, pedig eltelt már 4 hónap a második oltás után.

Az egyik olvasónk március végén kapta meg a 2. kínai oltást, vagyis bőven eltelt a 4 hónap. A gyorsteszt szerint nincs a szervezetében ellenanyag, ezért igyekezett a lehető leghamarabb regisztrálni harmadik oltásra. De a rendszer szerint nem jogosult rá.

„Írtam az Országos Kórházi Főigazgatóságnak, a válasz: »Kérjük szíves türelmét, és kísérelje meg pár nap múlva«. Ez 2.-án volt, azóta többször megpróbáltam, de mindig azt írja, hogy nem vagyok jogosult. Próbáltam telefonálni is, egyszer fél órán keresztül hallgattam a zenét és azt, hogy türelmet kérnek, de tovább nem bírtam. A telefonszolgálatuk csak munkanapokon 8-17-ig működik. Megjegyzem minden bank és közműszolgáltató heti 7 napos 24 órás telefonos ügyfélszolgálatot üzemeltet, de úgy tűnik, hogy az államnak erre nem telik.”

Egy másik, 79 éves olvasónk is hiába próbálkozik. Ő is Sinopharmot kapott még márciusban. Egy hete kisérletezik a regisztrációval, nulla eredménnyel. „Csak érdekességként, amikor az első védőoltásra az interneten jelentkeztem az nagyon gördülékenyen ment” - írja.

Egy másik tapasztalat: „Több mint egy órája kínlódok a regisztrációval, sikertelenül. Közben hallgatom a fél nyolcas M1 híradó kormánypropagandáját, ahol természetesen minden rendben folyik a 3. oltásnál. 80 éves vagyok két vacak kínait kaptam. A háziorvosom nem foglalkozik ezzel az üggyel. Ő mondta, hogy regisztráljak.”

„73 éves édesanyámat nem tudom regisztrálni. Minden kritérium pipa, 2. oltást március 28-án kapott. Sinopharm volt, ezért kérnénk neki harmadikat. Sablonválaszt adtak: meg kell felelni minden kritériumnak, de ha mégsem tudok regisztrálni, akkor biztos rossz adatokkal próbálkozom. Biztos. Kizárt dolog hogy a hiperszuper regrendszer bombabiztosan működik, hiszen pont ezt tapasztaltuk eddig” - írja egy másik olvasónk.

Sok hasonló van még, főként idősek jelentkeznének, akik Sinopharmot kaptak, és biztosítanák a védettségüket egy harmadik oltással.

Két sablonválaszt küldenek ki:

„Tisztelt Levélíró!

Köszönjük szépen megkeresését.

Kérjük szives türelmét, és kísérelje meg pár nap múlva az időpontfoglalást.

Megértését köszönjük!”

Vagy a második, ami a türelem mellett még valamire felhívja a figyelmet. Lehet, hogy jó adatokkal próbálkozik valaki, de hiába mert rossz adatok vannak a rendszerben.

„Amennyiben a kritériumoknak megfelel és mégsem sikerült időpontot foglalnia, kérjük első körben ellenőrizze, hogy helyesen szerepelnek-e adatai a korábbi oltási lapokon.”

És ebben tényleg lehet valami. Két adatot kell megadni első körben: a TAJ-számot és a születési dátumot. Olvasónk megosztott egy trükköt:

„Hátha másnak segít a történet. Az első és második oltásomon rosszul szerepelt a születési dátumom. 3 nap után derítettem ki, mivel állandóan az Ön nem jogosult időpontfoglalásra hibát jelezte a rendszer. Háziorvosnál kaptam, azt mondta ebbe bele se tud nyúlni, beírja a TAJ számomat és rögzíti az oltást. Így a harmadikra a hibás születési dátummal kértem időpontot és sikerült. A harmadik oltásom igazolásán viszont a jó születési dátumom van. Megoldatlan rejtély :)”

Vagyis, érdemes megnézni, hogy az első kettőnél kiadott oltási papíron milyen születési dátum szerepel. Ha rossz, azt átiratni macerás, így a bejelentkezéskor érdemes a rosszul rögzített születési dátummal próbálkozni.

A sablonválaszok között még egy dologra felhívják a figyelmet:

„Ezúton tájékoztatjuk, hogy aki nem tud interneten foglalni, a háziorvosánál is kérheti a harmadik oltás beadását.”

A regisztrációkor csak időpontot és helyszínt lehet foglalni, utóbbi egyáltalán nem biztos, hogy a korábbi, közeli oltópont lesz, sőt, akár másik kerületben vagy városban ajánl fel lehetőséget. Oltástípust nem lehet előre választani, az a helyszínen dől el, hogy kinek mit ajánlanak.

Olvasónk, B. bevállalt egy másik várost:

„Két Sino után most Pfizerrel lőttek be, de Szputnyikot is választhattam volna, azt is ajánlották. A személyzet fásult volt, hogy mondjam unott. Azt nem is kérdezték, hogy miért kérem a harmadikat. Az előzetes tájékoztatóban szó sem volt róla hogy lakcímkártyát is vinni kell, de azt kötelezően elkérték. Másfél óra volt a kórházi túra + az utazás. Ebből bő egy óra a sorállás és a hosszas adminisztráció.”

A sorbanállásra más is panaszkodott:

„Múlt hétre volt időpontunk a feleségemmel. Időben oda is értünk, de mindegy volt mikorra foglaltunk. Ezzel senki nem törődött. A 3. oltásra várókat az udvaron külön sorba állították. Az ott dolgozókat nem nagyon izgatta, hogy esik-e az eső - aznap elég sokat, sajnos -, hogy van, aki maszk nélkül van ott. A lényeg, hogy sűrűn álljunk, ne férkőzzön közénk valaki. Ötösével vittek el - kb. 40 perc után - minket megbeszélni az orvossal, milyen oltást kapunk. Újabb várakozás, majd egyesével behívott az orvos. Közölte, csak Pfizer van, jó lesz? Mondtam, hogy persze - ebben reménykedtem. Majd megmertem kérdezni, hogy nem lenne-e egyszerűbb, ha kiírnák, vagy a sorban állóknak mondanák, hogy csak ez van. Mindenkinek sok időt lehetne megspórolni. Úgy láttam, nem igazán gondolkoztak el rajta. Ezek után már csak kb. 20 percet kellett 8-10 ember között távolságtartás nélkül várakozni az adminisztrációra. A többi ment, mint a karikacsapás.”

Egy másik tapasztalat, és az EU-s oltási könyvben szereplő adat.

Olvasónk, aki eleve nagyot küzdött azért, hogy a kínai oltása után kiderüljön, van-e védettsége.

Dél körül értek az oltópontra, kígyózó sor, körülbelül 100 ember vár az oltásra.

„A bejáratnál A4-es papírra kiírva: a mai napon (08.09) Pfizer és Moderna oltásokat végzünk. Jó tudni.

Első regisztrációs pont (12:00): hőmérsékletmérés csuklón. "35.1"Ezzel az értékkel tovább kellett menni egy másik asztalhoz (kb. 10 méter), ahol megkérdezték, hogy mennyit mért a kollegina. Felírták a lapra, hogy 36.1. Szóltam, hogy 35.1-et mértek, én azt mondtam. Legyintettek, "az most mindegy".

Ezt követően 40 percet kellett sorba állni.

Második pont (kb. 12:40): egy egészségügyi alkalmazott elvette a papírokat, látta, hogy Sinopharmot kaptunk, a kockázatfelmérő kérdőíven látta, hogy mindenre nemet írtunk, mire mondta, hogy akkor Önöknek a harmadik Pfizer lesz, elfogadjuk-e. Úgy láttam, hogy aki a kérdőíven igent jelölt, azt tovább irányították dokihoz, külön szobában lehetett megbeszélni az opciókat.

Ezt követően már csak az oltásra kellett sorba állni, további 35 percet. Az EESZT-ben amúgy 12:59-kor rögzítették, hogy felvettek az oltandók közé,

Harmadik pont (13:15-kor): megkaptuk az oltást. Az oltóponton elmondták a lehetséges oltási reakciókat, és kérték, hogy üljünk kint a váróban 10 percet, utána menjünk csak a dolgunkra.

Megfigyelések/észrevételek:

1. nagyon kevés első oltásos jelentkező van, nekik mind Modernát kínáltak
2. minden harmadik oltásra jelentkezőnek Pfizert kínáltak. Hogy Sinopharm van-e a kórházban vagy sem, azt nem tudom, de nagyon erős üzenete van annak, hogy levették az étlapról. Ha valaki külön azt kéri, gondolom tudnak adni, de már nem ajánlották senkinek.
3. A betegirányítás az oltóponton profi, minden ki van táblázva
4. az hogy a testhő mérés és annak dokumentálása miért a betegen múlik (BÁRMILYEN számot mondhattam volna), azt nem értem, de valószínű nem vizsgálták ilyen szempontból a rendszert
5. az oltóponton, akik ténylegesen beadják az oltást, az idő többségében unatkoznak. A 2-es pontból a 3-as pontba emberek viszik át PAPÍRON (2021.... meg EESZT ugye) a dokumentációt, összevárnak 10-15-öt és egyben tömbösítve viszik át (az ambuláns lapot meg az oltási igazolást előre kitöltve). Ennek következménye, hogy mivel a kórházi adminisztráció lassú (lassabb, mint egy oltás beadása), ezért az oltás hullámokban történik. 5 percig sorban leoltják az embereket, majd 15 percig nézzük egymást. A páciensek várják, hogy szólítsák őket, az oltóponton pedig várják a papír alapú dokumentumokat.
6. az EESZT-ben történő adminisztráció 14:42-kor történt meg (gondolom a papírok tömbösítve utaznak vissza az adminisztráció, de ez már részletkérdés)

Mindenki nagyon udvarias és kedves volt. Kicsit jobb ellátásszervezéssel az egész sokkal flottabbul is mehetne, de én már hozzászoktam ahhoz hogy informatikus létemre LEOLTANAK, hogy mit szólok be a folyamatok optimalizálásába.”

Olvasónk a hamradik oltás után megnézte az EU-s igazolványt. Amiben a harmadik oltás látszik csak, vagyis az, hogy Pfizert kapott, az nem, hogy az első kettő Sinopharm volt.

Ha van pozitív vagy negatív tapasztalata a harmadik oltásról, küldje el a [email protected] címre.

Büszkén jelentette be a kormány, hogy „Európában elsőként Magyarország teszi lehetővé a koronavírus elleni harmadik védőoltás felvételét, amelyre az eeszt.gov.hu honlapon már lehet időpontot foglalni”.

Csakhogy nem mindenki tud. Az alapszabály, hogy csak 4 hónappal a második oltás után lehet bejelentkezni harmadik oltásra. Többen is panaszkodnak viszont arra, hogy megvan a négy hónap, a rendszer nem engedi az időpontfoglalást.

Az egyik olvasónk április 8-án kapta meg a második oltását, kínai Sinopharmot. Ma, vagyis 9-én próbált regisztrálni a harmadik oltásra, de nem sikerült. A levélére, hogy mi lehet a probléma, ezt a választ kapta:

„Kérjük szíves türelmét, és kísérelje meg pár nap múlva az időpontfoglalást.”

Ami egyáltalán nem nyugtatta meg az olvasónkat.

„Köszönöm válaszukat, amely számomra nem kielégítő. Tegnap óta jogosult vagyok a 3. oltásra. Helyzetemet súlyosbítja, hogy a két adag kínai vakcina (ami nem az én választásom volt, sokkal inkább az erről döntők felelőtlensége) semmiféle védettséget nem adott. (…) Életkorom, oltásom rosszul megválasztott vakcinája, védettségem igazolt hiánya, mind indokolttá teszik, hogy a 3. oltást minél előbb megkapjam. Súlyos mulasztásnak tartom, hogy ehhez - mindent megpróbálva: EESZT nem jól működő rendszere, az online felületükön megadott számra történő telefonálás lehetetlensége, a háziorvosom tehetetlensége, az Oltópont értetlensége, a Kormányablak hivatalnokának széttárt karjai, a honlapot fenntartó Országos Kórházi Főigazgatóság informatikai osztályának elérhetetlensége - nem kapok segítséget. Bizonyára érthető ha, a türelmem, megértésem véges. Kérem gyors, sürgős intézkedésüket.”

A kínai vakcinával oltott olvasónk aggodalma annak a fényében különösen érthető, hogy most már lényegében hivatalosan is elismerték, hogy a Sinopharmmal oltott idősek prioritást élveznek a harmadik oltásnál.

Volt, aki be tudott lépni ugyan a rendszerbe, de csak távoli oltópontokra tudott volna bejelentkezni, több mint egy héttel későbbi időpontra.

Pedig elvileg oltóanyag bőven van.

Hivatalosan a harmadik oltás elindult. A ma reggeli tájékoztatás szerint eddig 57 ezren foglaltak időpontot harmadik oltásra és 38 ezren már fel is vették azt.

Ha Ön sem tudott időpontot foglalni, pedig már 4 hónapja kapott oltást, vagy sikerült, és minden flottul ment, írja meg nekünk a [email protected] címre. Azt is, hogy a harmadik oltásra milyen vakcinát ajánlottak.

Nehezen találok szavakat, 6-1-nél mit mondjak? - kezdte az értékelését Hornyák Zsolt, a Puskás Akadémia edzője. A megsemmisítő verést a hagyományainak megfelelően kizárólag magyar játékosokkal felálló Paks mérte az öt légióssal kezdő, majd még 4 légióst pályára küldő felcsútiakra.

Azért megpróbálta szavakban önteni az érzéseit a felvidéki származású Hornyák, rögtön egy klasszikussal: ha Kiss Tamás az elején berúgja a helyzetét, akkor talán másként alakul, bírózott is kicsit, szerinte jogtalan volt kiállítani a csapatkapitányként reklamáló Nagy Zsoltot. (Nagyot már kétgólos paksi vezetésénél állította ki Antal.)

Megjegyezte viszont azt is, hogy „abszolút, de abszolút nem működik a védelmünk”, amit két dologra vezetett vissza. Az egyik, hogy a sérült Szolnoki Rolandot nem tudták helyettesíteni a védelem jobb oldalán, se új játékossal, se a saját játékossal.

A másikban van némi ellentmondás. Mert előbb azt mondta Hornyák, hogy a bíró nem engedte az ütközéseket, majd azt is, hogy nem lehet, hogy nem ütköznek a játékosai, a védők közül szerinte egyedül a nyáron szerződtetett légiós, Stronati volt, aki ütközött és végig dolgozott. (A védelemben ott volt Spandler Csaba is, aki saját nevelés, a válogatott bő Eb-keretének tagja volt, de aztán Rossi nem számított már rá a keretszűkítésnél. Hornyák őt is megemlítette név szerint, akivel elégedetlen.)

A legfurcsább része a magyarázkodásnak az volt, amikor a régóta Felcsúton játszó másik légiósról, Slagveerről beszélt Hornyák. Az edző azzal kezdte ezt a gondolatmenetet, hogy abszolút nem tetszett neki a játék, és a frissen beállt játékosoktól elvárás, hogy labdavesztés után sprinteljenek vissza. Ehhez képest „a Slagveer bejön, és nem tudja, hogy védekezni kell. Ha ezt egy 18 éves gyerek megcsinálja, ok. A meccs után rákérdez, hogy ő akkor szélső vagy védekező szélső?”

Hornyák szerint „ez vagy alibi vagy tényleg buták vagyunk. Nagyon bánt, hogy mindenből gólt kaptunk. Nem tudtunk ütközni vagy nem ütköztünk, csak a végén, amikor már 6-1 volt. Ütközni muszáj, ezen fogok dolgozni. Ha valaki nem küzd és nem ütközik, az nem fog játszani”.

„A Puskás Akadémia mezét nem lehet bepiszkolni azzal, hogy 6 gólt kapunk”

- közölte Hornyák.

Puskás Akadémia – Paks 1-6 (0-3)

Vezette: Antal (Márkus, Horváth)

Puskás Akadémia FC: Tóth – Spandler, Joao Nunes, Stronati, Nagy Zs. – Corbu (van Nieff, 46.), Favorov (Géresi, 60.) – Gera, Baluta (Plsek, 46.), Kiss (Slagveer, 60.) – Kozák (Puljic, 60.)

Paksi FC: Nagy G. – Kinyik, Szélpál (Kulcsár, 46.), Lenzsér, Szabó J. – Balogh, Papp K. (Windecker, 73.), Bognár, Szabó B. (Nagy R, 58.) – Sajbán (Haraszti, 68.), Ádám (Böde, 58.)

Gól: Plsek (55.), ill. Sajbán (15, 67.), Bognár (37., 69., 11-esből), Ádám (45.), Nagy R. (59.)

Sárga lap: Nagy Zs. (27. és 42.), Gera (35.), ill. Széppál (13.)

Piros lap: Nagy Zs. (42.), Joao Nunes (87.)

• Kiugróan magas áron adott el tavaly tavasszal a magyar kormánynak lélegeztetőgépeket egy maláj üzletember, Vinod Sekhar.
• A gépeket Kínából szerezte be, és ő volt a magyar kormány legnagyobb üzleti partnere ezen a téren.
• A momentumos Tompos Márton videójából kiderül, hogy a maláj üzletember a magyar kormánnyal megkötött üzelt után, a járványválság kellős közepén vett egy magánrepülőt és egy luxusjachtot.

Az összesen több mint 300 milliárd forintot is meghaladó magyar lélegeztetőgép-beszerzés számos különleges tétele közül a legfeltűnőbb éppen az volt, amelyik a legnagyobb mennyiségről szólt.

Annak ellenére, hogy a magyar kormány végig azzal kérkedett, hogy milyen jó kapcsolatokat ápol Kínával, és ennek köszönhetően tudott vásárolni a koronavírus elleni küzdelemhez szükséges eszközöket a legnehezebb időkben, 6 258 darab kínai lélegeztetőt nem közvetlenül Kínából vett, hanem egy maláj közvetítőn keresztül.

Ez volt az egyik legelső szerződés lélegeztetőgépekre. Ebben az időben drámai hírek jöttek észak-olaszországi kórházakból, ahol kifogytak a lélegeztetőkből. Itthon az egészségügyben kétezer darab lélegeztetőgép volt, nem lehetett tudni, hogy elég lesz-e. Ezért vásárolni kezdett a kormány. Orbán Viktor a közrádióban tavaly áprilisban azt mondta, hogy a legrosszabb esetben 7500-8000 intenzív kórházi ágy és lélegeztető készülék kellhet. Vagyis szükség volt még 5 500-6 000 darabra.

Ehhez képest vettünk összesen 16 863 darabot. És ebből 6 258-at a maláj cégtől. De úgy, hogy hiába ez volt a legnagyobb tétel, a maláj szerződés volt anyagilag a legrosszabb. A piaci logikát a feje tetejére állítva a legnagyobb tételért fizettük a legmagasabb átlagárat.

Mindez akkor derült ki, amikor tavaly közérdekű adatigényléssel kikértük a lélegeztetőgépekre kötött szerződéseket a Külügyminisztériumtól.

Mennyiségre azonnal kiugrott ezek közül a maláj GR Technolgies-zal kötött megállapodás. Az árat viszont többször is módosították.

Máricus 25-én, az első között kötött a külügy szerződést a maláj GR Technolgies-zal. Először csak egy keretszerződést 5000 lélegeztető leszállításáról. Másnap már megállapodtak konkrétan az első 800 darabról, 73 500 dolláros áron, de kiderült, hogy a vége nem ötezer, hanem 6400 darab lesz. Többszöri módosítást után végül május 21-én 6258 darab lélegeztetőről írtak alá szerződést, de sokkal magasabb, 89 500 dolláros átlagáron.

A maláj céggel kötött teljes üzlet 559,6 millió dollár, vagyis 178 milliárd forint volt.

A momentumos Tompos Márton járt utána annak – vélhetően nem függetlenül, hogy indul az előválasztáson, de a történet szempontjából ez most mindegy –, hogy hol landolt ez a pénz. Ő erős szavakkal szélhámosnak nevezte a GR Technolgies mögött álló Vinod Sekhart. A malájziai üzletembernek kétségtelenül voltak feltűnő ügyei, perelte őt már Bruce Willis egymillió dolláros üzleti vita miatt, a skóciai St. Andrews Egyetem is hiába várta az üzletember által felajánlott 8 millió dollárt. De olyan aprópénzből is komoly ügy lett, amit egy ír üzletember kért rajta számon, itt még elfogatóparancsot is kiadtak, és végrehajtó is megjelent a házánál 2019 szeptemberben, de kiderült, hogy nem az ő nevén van az ingatlan, Sekhar pedig külföldön volt.

Tompos arra hívta fel a figyelmet, hogy az első szerződésen még Sekhar személyes, szingapúri bankszámlája szerepelt, amire a 7,5 milliós előleget kellett küldeni. Ezt aztán a többi szerződésben már módosították. Két cég volt feltüntetve. Az egyik a Havelock International. Ennek a tulajdonosa a Brit-Virgin Szigetekre bejegyzett Sekhar Assets.

A másik a hongkongi Silk Road Management Holding Group.

Vinod Sekharnak a magyar kormánnyal lélegeztetőgépekre kötött szerződése egyébként nemrégi Malajziában is téma volt, részletesen megírták a magyar lélegeztetőbeszerzést, és a maláj üzletember részét is ebben, megszólaltatták Ligeti Miklóst is a Transparency International Magyarországtól.

Vinod Sekhar is reagált, elmondta, hogy korábban egyáltalán nem foglalkozott egészségügyi eszközökkel, de mivel vannak érdekeltségei Magyarországon (van olyan Facebook-bejegyzése, ahol 2019 nyarán két külügyessel, az azóta rendkívüli és meghatalmazott Ponevacs-Pana Petrával, illetve a külügy helyettes államtitkárával, Berzétei Ákossal tárgyal Budapesten), ezért ismert kormányzati tisztviselőket is, azok megkeresték őt, hogy tudna-e segíteni lélegeztetők beszerzésében. Körbekérdezett, de nagyon magas árat mondtak neki. Ezután megkeresete a szingapúri cégét, hogy be tudnak-e szerezni lélegeztetőket, amit ekkor mindenki nagy tételben Kínában vásárolt készpénzért. Egy barátja révén végül sikerült „néhány” lélegeztetőgép befoglalni, de nagyon drágán. Jelezte is a magyar kormánynak, hogy túl magas az ár, de rábólíntottak, mert nagyon kellettek a gépek. Inkább legyen több. Sekhar ehhez hozzáfűzte, hogy csodálja, hogy az emberéletet ennyire előtérbe helyezte a magyar kormány.

Vinod Sekhar szerint minden nyíltan ment, ő leszállította a kínai lélegeztetőket a logisztikai nehézségek ellenére. Valóban keresett rajta pénzt, de ez normális, hiszen emberek idejüket és energiájukat szánták az üzletre, amit meg kell fizetni.

Szerinte többen azt mondják, hogy kétmilliárd maláj ringgit haszna volt, de ezt hülyeségnek nevezte. Miután egy ringgit 70 forint körül van, ez inkább a szerződés teljes összege lehetett. A haszna azért így is tetemes lehetett, mert tavaly májusban vett egy korábban 19,3 millió dollárt gazdát cserélt luxusjachtot és egy Bombardier BD-700-1A10 magánrepülőt, aminek a pontos értékét nehéz megbecsülni. Persze lehet, hogy a járvány idején máshonnan is dőlt a pénz a cégeihez, de biztosan nem egészségügyi eszközök beszerzéséből, mert ezt az üzletágat – mint mondta – nem tudta megszeretni, csak a magyar kormánnyal üzletelt.

Mindenestre a 16 ezer megvásárolt lélegeztetőgép nagy részét most raktárakban őrzik, jelntős költséggel, illetve a magyar külügy elkezdte elajándékozni a fölösleges készleteket.

Nem ez az egyetlen eset, hogy a remek kínai kapcsolatait emlegető magyar külügy közvetítőt vett bele az üzletbe. A szintén méregdrágán vett kínai vakcináknál is volt egy közbeiktatott cég, a Danubia Pharma. A szerződés megjelenése után pedig nem kellett sok idő, hogy kiderüljön, hogy ennek a cégnek nincs túl nagy tapasztalata ekkora üzletekkel, a cég történetében viszont felbukkannak több százmillió forint uniós támogatásból fúrt lukak, offshore birodalmak és egy, a lélegeztetőgép-bizniszben érintett személy is.

Remek versenyzésel harmadik lett a tokiói olimpián öttusában Kovács Sarolta. Teljesítményének értékét tovább növelni, hogy egy március 31-i rutinműtét után fellépő komplikáció miatt nemhogy az olimpiája, de a további sportolói karrierjét is fel kell adnia 30 évesen.

Kovács a márciusi világkupán a bal térdében komoly fájdalmat érzett, ezért úgy döntött, megműtteti. A laparoszkópos műtétet a Sportkórházban végezték el, annyira rutinnak számít, hogy 10 nappal később már edzésbe is állhatott. Csakhogy - ahogy az Indexnek elmesélte a tokiói verseny előtt - „amikor elkezdtem edzeni, nagyon nagy fájdalmaim voltak a vádlimban. Először nem is mertem szólni, gondoltam, talán túl korán kezdtem az edzést, vagy nagyon megerőltettem, esetleg a műtét utáni pihenésben beállt a vádlim. De tíz nap elteltével sem múlt el, a végén már annyira fájt, hogy sírva aludtam el, és éjszaka is gyakran felébredtem emiatt. A jegelés sem segített”.

Kovács eleinte azt hitte, hogy csak be van állva a lába, de nem akart elmúlni a fájdalom. Egy orvos javaslatára MR-vizsgálatra ment, ahol kiderült, hogy vérrög keletkezett a vádlijában. Ez április végén volt.

A trombózis miatt azt mondták neki, hogy nemhogy az olimpiát, de azt is felejtse el, hogy valaha újra sportolhat, mert a vérrög felszökhet a tüdeje felé.

A SOTE klinikáján aztán folyamatos kontroll mellett beállították a gyógyszereit, Merkely Béla pedig engedélyezte neki, hogy óvatosan újra kezdje az edzéseket. A karidológus stábja úgy ítélte meg, hogy a vérrög kezd felszívódni, illetve szervülni, vagyis nem tud elmozdulni, így nincs akadálya annak, hogy folytassam a munkát - nyilatkozta még májusban a Nemzeti Sportnak az öttusázó. Miután ekkor már véralvadásgátlót szedett, ezért a lovaglást és a vívást még ki kell hagynia.

„Ez egy elég nehéz időszak volt, mert két hónap igazából kimaradt nekem” - emlékezett vissza a tokiói verseny előtt Kovács. „Sok volt a kihagyás, ez biztos, de szerintem megerősödtem, lelkileg és mentálisan nagyon. Hogy a testem fizikailag vissza tudott-e jönni, az majd kiderül, utólag okosabbak leszünk”.

Visszaemlékezve a tavaszra, azt mondta: „Volt, hogy teljesen le kellett állnom, és tényleg csak feküdtem, és csak nagyon picit mozoghattam, úgyhogy ezekben az időkben azért elég nehéz volt. Voltak álmatlan éjszakáim, hogy el kell engednem az egészet, de szerencsére most itt vagyok”.

Utólag azt mondja, hogy maradt benne rossz érzés,

„azért alakult ki ugyanis vérrög a lábamban, mert a műtét után nem kaptam vérhígítót. Pedig még rá is kérdeztem, hogy talán elfelejtették felírni, de azt mondták, nem kell, ami elég bosszantó, mert ugyebár minden műtét után megvan az esélye a trombózisnak. Szerintem semmi probléma nem lett volna, ha adnak”.

Ilyen előzmények után nem csoda, hogy külön kiemelte az orvosát, Kynsburg Ákost, aki végig segítette a felépülését és a SOTE Klinikát is, de a gyógytornászának és még sokaknak is megköszönte. Már nagyon boldogan azt mondta, hogy nehéz volt ez az év, nagyon sok edzés kimaradt, tényleg úgy volt, hogy a sportot is fel kell adnia, de itt van és bronzérmet nyert.

Az öt arany mellett eddig 7 ezüstérmet és három bronzot szereztek a magyar sportolók a tokiói olimpián. Az arany az arany, az ezüst viszont mostanában egyre inkább tűnik fehéraranynak, ahogy azt a versenyzők is emlegetik. A közvélemény és maguk a sportolók is elkezdték értékelni, ha valaki második valamiben a világon.

Jöjjenek az eddigi örömkönnyek, ezüstéremmel a nyakban.

Csipes Tamara: Csak a kislányom születésének örültem jobban

Csipes Tamara zokogva kezdett el nyilatkozni az M4-nek, rögtön a kajak egyéni 500-as futama után, ahol az ezen az olimpián legyőzhetetlennek tűnő új-zélandi Lisa Carrington mögött második lett, megelőzve a szám kétszeres olimpiai bajnokát, az előző olimpián legyőzhetetlennek tűnő, most 4. helyezett Kozák Danutát.

„Úristen, annyi munkám van ebben, hogy el sem hiszitek. Úristen, annyira boldog vagyok, annyira megkönnyebbült. Annyira tudtam, hogy ez bennem van, csak nekem mindig fejben a legnehezebb, hogy elhiggyem, hogy tényleg megy. A Danával nőttem fel, kicsi korom óta versenyzek vele. Óriási a nyomás, hogy 18 éves korom óta folyamatosan mögötte érek célba másodikként.”

Csipes Tamara szerint ő mindig csak tavasszal, a válogatóversenyeken kapott lehetőséget, 5-10 fokban kellett bizonyítania. Nagyon örült, hogy azzal, hogy az olimpián számonként egy nemzetből már ketten is indulhattak, és a válogatón Kozák mögött második lett, nyáron is megmutathatta, mit tud. (Kevesen emlékezhetnek már rá, de Csipes Tamarának annyira elege lett 2012-ben a magyar kajak közegből, hogy bejelentette: ausztrál színekben versenyez tovább, de ehhez nem kapta meg sem a magyar, sem a nemzetközi szövetség engedélyét. Végül maradt. Az sem törte meg a karrierjét, hogy 2015-májusában egy edzőtáborban elvégzett teszten kokaint mutattak ki a mintájában. Rövid időre tiltották el, 2016-ban már a kajaknégyes tagjaként szerzett olimpiai aranyérmet.)

„Úgy voltam vele, hogy ha ezt elszalasztom, életem legnagyobb lehetőségét, akkor én vagyok a legnagyobb barom a földön”

- mondta most arról, hogy két magyar is ott lehetett 500 méter egyéniben.

Amikor megemlítették neki, hogy igencsak élt a lehetősséggel, mert olimpiai ezüstérmes lett, azt mondta:

„Úristen, ne is mondd. Már annak is nagyon örültem volna, ha harmadik vagyok, a Dana mögött, de ez. Olyan tökéletes pályát mentem mint még soha életemben”.

Érezte, hogy mennyire közel van a későbbi győztes Lisa Carringtonhoz, csak nem mert a közepén gyorsabban menni, mert tartott attól, hogy „a végén meghalok”. „Úgy voltam vele, hogy Lisa ide vagy oda, én csak előre megyek, kitűztem a célvonalat, nem érdekel ki merre van, és be fogok érni egy tökéletes pályával” - idézte fel a versenyt.

Már éremmel a nyakában nyilatkozott újra:

„Tényleg úgy örülök, mintha nyertem volna. A Lisa szenzációs formában van. Egyáltalán nincs bennem semmi veszteségérzés. Ennek az éremnek úgy örülök, mint még soha semminek, csak a kislányom születésének örültem jobban ennél”.

Könnyes szemmel jegyezte meg, hogy hiányzik a lánya, már nagyon várja, hogy újra megölelgethesse, „de fel kell áldozni sok mindent az éremért”. A 31 éves sportoló lánya novemberben lesz 4 éves.

Csipes Tamarának az apja, az olimpiai bajnok Csipes Ferenc az edzője. Tamara azt mondta, hogy látta rajta, hogy csalódott volt a páros futam után, ahol Medveczky Erikával éppen csak lemaradtak a dobogóról. Ez plusz motivációt adott neki. Készül még a Kozák Danuta, Csipes Tamara, Kárász Anna, Bodonyi Dóra összetételű négyesre, aranyat akarnak nyerni.

Milák az ezüstje után jobban örült, mint a bajnoki címénél

Óriási volt a kontraszt, ahogy Milák Kristóf a két döntőjét befejezte. Az elsőt 200 méteren megnyerte, de annyira látványosan közönyösen fogadta, hogy azonnal mémek készültek az arcáról. A 100 méter pillangó után - bár nem nyert - felszabadultan, szélesen mosolygott.

Mint kiderült, a 200 méteres győzelmének örömét elrontotta, hogy zaklatott volt a döntő előtti utolsó fél órája. Elkésett a bemelegítésről, aztán elhagyta az akkreditációs kártyáját, majd amikor szaladt vissza érte, elszakadt az úszógatyája, 10 perccel a kezdés előtt. Ilyen előzmények után is fölényes győzelmet aratott, megdöntötte Michael Phelps olimpiai rekordját, de ideges és szomorú volt, mert így nem tudta kiúszni magából azt az időt, ami benne volt. Alighanem arra számított, hogy tovább javítja saját világrekordját. Ez látszódott az arcán. (Utólag azt nyilatkozta a MOB videóján, hogy úgy kell elképzelni a malőrt, mintha menne az ember az autójával 70-nel, és telibe veri egy vonat oldalról. Megvan a verseny előtt már 2-3 órával megkezdődő felkészülési rutinja, erről térítette le a gatyaszakadás fejben.)

100 pillangón viszont nem volt rajta teher, ennek a számnak nem ő, hanem az amerikai Caeleb Dressel volt a toronymagas esélyese. Dressel győzött is, de óriási csatában, világcsúccsal tudta csak megverni Milákot.

„Majdnem megvolt” - kezdte az M4-nek adott interjút széles mosollyal a 100 pillangó döntője után Milák Kristóf. „Hihetetlenül boldog és elégedett vagyok ezzel a teljesítménnyel. Ez volt életem egyik, ha nem a legkomolyabb csatája. Nagyon élveztem, nagyon tetszett, nagyon jó időt repesztettünk. Lehet, hogy ha jobban kijön a fal, akkor esetleg legyőzöm, de ez így sikerült, és nagyon büszke vagyok rá. Európa-rekordot úsztam”. Aztán szélesre tárt karokkal, mosolyogva mondta az ellenfeléről, hogy „Ez van, most ő a legjobb, jót versenyeztünk, egyre közelebb vagyok hozzá, egyre jobban félhet, egyre jobban szorongatom őt. És reméljük majd egyszer sikerül őt is megelőznöm”.

Az eredményhirdetés után Milák azt mondta, hogy az ezüst ugyanolyan sokat jelent neki, mint az aranyérem. „Büszkén jöttem ki, és büszkén megyek haza” - értékelte az olimpiai szereplését.

Rasovszky Kristóf: Ez jó 20 év munkája

10 kilométeres nyíltvízi úszásban eddig egy aranyérme volt Magyarországnak, Risztov Éva nyert Londonban, 2012-ben. Ehhez tett hozzá egy ezüstöt most óriási úszással, végig az élbolyban haladva Rasovszky Kristóf. (A nőknél Olasz Anna negyedik lett, aminek szintén nagyon tudott örülni.)

Rasovszky rögtön a verseny utána azt mondta, hogy a német Florian Wellbrock verhetetlen volt, de egyáltalán nem bánja, örül, hogy megvan az ezüstérem.

„Ez egy jó 20 év munkája, amiben benne van mindenki. A családom, a barátaim és az összes edző, aki dolgozott velem”

- mondta elérzékenyülve Rasovszky, már éremmel a nyakában. A világ minden sarkába el szokta kísérni a Raso Team, egyenpólóban szurkolva rokonok, barátok, ők most nem lehetettek ott a Covid-helyzet miatt Tokióban. Rasovszky könnyezve jegyezte meg, hogy az őt kísérő csapat tagjai legalább annyit tesznek bele az eredményeibe, mint ő.

Kitért arra is, hogy 2019-ig egyedül edzett, és nagyon sokat számít, hogy csatlakozott hozzá azóta két tehetséges fiatal, akik „pofátlanul jól mennek”, és kihozzák belőle a maximumot, fejlődésre kényszerítik. Reméli a következő olimpián már ők is érmet nyernek, vele együtt. (Rasovszky még mindig csak 24 éves.) A meleg vízre készülve 5 hetet Hévízen edzett, mint megjegyezte, nem túl boldogan, de ez a termálvizes kínzás is kellett az ezüsthöz.

Varga Ádám: Már két világklasszis kajakosa van Magyarországnak ezer méteren

Varga Ádám van a legkülönlegesebb helyzetben a magyar ezüstérmesek közül, mert őt egy másik magyar, Kopasz Bálint előzte meg a kajakosok 1000 méteres versenyében.

Kopasz óriási fölénnyel, minden idők legjobb eredményével nyert, Varga hatalmas hajrával jött be a második helyre. Annyira szoros volt a befutó, hogy még az interjú előtt is azt nézte az eredményközlőn, és megnyugodva látta, hogy tényleg második.

A 21 éves Varga azt mondta, hogy aláírta volna előre már akár a harmadik helyet is. „Nagyon furcsa kimondani, hogy olimpiai érmes vagyok, pláne, hogy olimpiai ezüstérmes. Az első két helyen magyar végzett egy olyan számban, amiben az előző olimpián nem volt A döntősünk sem. Nagyon régóta nincsen kajak ezer méteren világklasszis versenyzője Magyarországnak, most meg úgy tűnik, hogy van kettő is, akik elsők és másodikok lettek az olimpián. Nagyon boldog vagyok”.

Berecz Zsombor: Talán a legszebb pillanat az életemben

A magyar vitorlássport legfényesebb érmét szerezte finndingiben Berecz Zsombor. „Jól hangzik, ahogy kimondod” - jegyezte meg, amikor ezt megemlítette neki az M4 riportere.

Berecz Zsombor nagyon kiegyensúlyozottan versenyezett az egész olimpiai verseny egy hete alatt, az éremfutamot meg is nyerte, pár pillanatig ezzel aranyérmesnek érezhette magát. De az egész olimpiát figyelembe véve nála is jobban ment a brit címvédő Giles Scott, aki megőrzött annyit a korábban felhalmozott előnyéből, hogy az utolsó futamon elért negyedik helyével megnyerte az aranyat.

„Talán a legszebb pillanat az életemben” - mondta csöppet sem csalódottan a futam után a világ- és Európa-bajnok magyar vitorlázó.

„Szerintem én jobban örülök ennek az ezüstnek, mint ő az arányának. Mindenkinek nagyon szép befejezés volt.”

Berecz nagyon sok embernek köszönte meg az érmet, az őt felkészítőknek, a barátoknak és a családnak, igazi csapatmunkának nevezve a második helyet. A felhalmozott tapasztalatát és tudását az utánpótlásnak szeretné továbbadni, hogy még fényesebb érmeket nyerjenek. Az ő példája szerinte azt bizonyítja, hogy nincs lehetetlen az életben.

Siklósi Gergely: Nyertem egy fehéraranyat

Az első ezüstöt a párbajtőröző Siklósi Gergely nyerte Tokióban. Fantasztikusan vívott egész nap, a döntőben az előzetesen esélytelenebbnek tartott, de ihletett vívó francia Romain Cannone győzte le.

A döntő után az interjú úgy kezdődött, hogy a riporter elkezdte mondani, hogy biztos fáj nagyon Siklósinak a vereség. De ez egyáltalán nem látszódott rajta.

„Nem azt mondom, hogy vesztettem, hanem azt mondom, hogy nyertem. Nyertem egy fehéraranyat, ennek örülni kell. Nem tudom azt mondani, hogy szomorú vagyok”

- mondta a második helyezett párbajtőröző.

Azt mondta, persze, rossz érzés volt a döntőben kikapni, de nem egy tuson múlt, a francia 15-10-re nyert, ami magabiztos győzelem. „Ez van, építkezünk tovább” - tette hozzá.

Ezek után aztán újra megkérdezte a tőle a riporter, hogy tud-e már pozitívan gondolni arra, ahogy a döntőig elmenetelt, amire az előzőek után nem meglepő módon Siklósi azt mondta, hogy abszolút. „Nagyon meg akartam nyerni, nagyon jó lett volna, de nem érzem magam vesztesnek. Első bálozóként az olimpián szerettem volna rácáfolni minden sztereotípiára, nem az összesre sikerült, csak arra az egyre nem, hogy jövök, és újoncként megnyerem. De hát a második hely is jó”.

Aztán megjegyezte, hogy jobban teljesített az első olimpiáján, mint az azóta háromszoros olimpiai bajnok Szilágyi Áron az övén, és ez tök jó dolog". (Szilágyi 2008-ban 15. lett egyéniben.)

Siklósi 2019-ben csapatban Európa-bajnoki bronzot, majd egyéniben világbajnoki aranyat nyert, aztán második lett az olimpián.

„Ez az ezüstérem hiányzott. Ha azt mondják nekem, hogy 23 éves koromra ez a három érmem így meglesz, akkor aláírom és szépen megköszönöm, hogy ez nagyon jó lenne” - mondta már később. „Teljes az éremkollekcióm, már csak többszörözni kell" - hangsúlyozta.

„Örülök, hogy át tudom adni minden magyarnak azt, hogy ez egy győzelem, és semmiképpen sem lehet vesztett versenyként megélni” - mondta Siklósi.

Lőrincz Viktor hazaviszi a lányának

A legcsalódottabb ezüstérmes a 87 kilóban birkózó Lőrinc Viktor volt. A testvére, Tamás magasra tette a lécet, egy nappal korábban a 77 kilósok között nyert aranyat. Lőrincz Viktoron látszott, hogy megviselte a pár perccel korábbi vereség, küzdősportban elveszített döntő után aligha meglepő módon, de egy világklasszis ukrántól kapott ki, nem is vitatható módon.

„Tényleg életem eddigi legjobb eredménye, de igazából nagyon szerettem volna nyerni. Nagyon sajnálom egyelőre” - mondta még fújtatva a döntő után. Rióban 5. lett, de tudta, hogy több van benne, ezért dolgozott, és meg is lett az eredménye. Jól ment neki a birkózás, nagy élmény volt, hogy a testvére megnyerte az olimpiát, „csak a vége nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna”. Különleges pillanat lett volna, ha mindketten aranyérmesek.

„El kell telni egy pár napnak, hogy ezt meg tudjam emészteni, de örülök neki összességében, hogy meglett ez az érem, és hazavihetem a kislányomnak. Jó lesz végre otthon lenni” - mondta a könnyeit visszafojtva, a döntő alatti feszültséget még nem ledobva Lőrincz Viktor.

Az éremátadás után újra kamera elé állt, kicsit már pozitívabban. „Értékelnem kell azt, hogy mit értem el” - győzködte magát. Messze nem volt zavartalan a felkészülése, átesett a Covidon, volt egy térdműtétje is. Ő is azt mondta, hogy tényleg nagyon kemény volt az utolsó egy éve, „de azért mégiscsak itt van egy ezüstérem a nyakamban. Nagyon örülök neki, mert éremért jöttem. Mindent beleadtam, hogy nyerjek, de ez most ebben a döntőben kevés volt. Egy pár nap múlva ez fel fog értékelődni, és nagyon fogok neki örülni, de egyelőre nagyon friss ez a dolog, adjatok egy kis időt, hogy feldolgozzam”.

És nem csak boldog ezüstérmeseink vannak. Hihetetlenül örült a bronzéremnek a cselgáncsozó Tóth Krisztián is. De felhőtlenül boldog volt a fantasztikus 4. helyen végzett biciklis Vas Kata Blanka is. Hősies volt Márton Anna 4. helye sérült térddel. Cseh Lászlónál pedig egy kicsit utólag is ünnepelhettük az előző négy olimpián szerzett érmeit, és az utolsó olimpiáján a 7. helyét. Hosszú Katinkával is ugyanez a helyzet, bár ő és a közvélemény is nehezebb emészti meg az 5. és a 7. helyett a riói három arany után.

Kora reggel újabb olimpiai bajnoka lett Magyarországnak, Tótka Sándor nyerte meg a 200 méteres kajak egyest, Csizmadia Kolos 4. lett.

Egy nagy levegő, 35 másodperc.

A női 500 méteres olimpiai kajakdöntőnek két magyar résztvevője volt: Kozák Danuta, aki Londonban és Rióban is megnyerte ezt a számot, valamint a Rióban négyesben olimpai bajnok Csipes Tamara. Mindketten futamgyőztesként kerültek a fináléba.

Az első rajt nem volt jó, Kozák indult volna hamarabb. A másodikból a 200-on győztes, óriási formában lévő új-zélandi Lisa Carrington indult el legjobban, de Csipes Tamara igyekezett tartani vele a lépést. Féltávnál egy másodperccel volt Carrington mögött, Kozák Danuta az 5. helyen állt.

A második 250-en Csipes elkezdett feljönni Carringtonra, meg is közelítette, de nem tudta befogni az új-zélandit. Az ötszörös olimpia bajnok, hétszeres olimpia érmes Kozák is harcolt a dobogóért, de 4. lett végül.

500 női kajak, olimpiai bajnok:

Lisa Carrington (Új-Zéland) 1:51.216 p
2. Csipes Tamara 1:51.855
3. Emma Jörgensen (Dánia) 1:52.773
4. Kozák Danuta 1:53.414

Csipes zokogva nyilatkozott a futam után. Azt mondta, hogy olyan tökéletes pályát ment, mint soha életében. Nagyon boldog, hogy végre sikerült, mert neki mindig nagyon nehéz fejben elhinnie, ráadásul Kozák Danutával versenyzett egész életében, és mindig mögötte ért célba. Most is örült volna a bronznak is, de az ezüst egészen hihetetlen.

Két magyar résztvevője is volt a 200 méteres kajak döntőjének a tokiói olimpián. Tótka Sándor és Csizmadia Kolos is futamgyőzelemmel jutott be a fináléba. Két órával később álltak újra a rajthoz.

Az riói olimpia egyéni győztese, brit Liam Heath is ott volt a mezőnyben. A címvédő a riói olimpia után veretlen volt, egészen az idei Európa-bajnokságig, ahol Tótka legyőzte őt. Az elődöntőben pedig Csizmadia verte meg.

Az UTE 27 éves, gyomaendrődi versenyzője, Tótka nagyon jól kapta el a rajtot, féltáv után jött rá Heath, de a magyar a végén be tudta rúgni a hajóját. Nem hirdettek azonnal végeredményt, hosszú várakozás után írták ki az eredményt: Tótka 45 századdal előzte meg az olasz Rizzát, harmadik a brit Heath, Csizmadia Kolos a 4. helyen ért be. Tótka elsírta magát a hivatalos eredmény látva.

A friss olimpiai bajnok a szavakat keresve nyilatkozott a futam után arról, hogy nehéz megfogalmazni, mit is érez most. Amikor a célba érkezés után várták az eredményét, akkor szokás szerint pesszimista volt, mert nem szereti megégetni magát. Rióban is bízott a futam után a bronzban, aztán mégis negyedik lett. Most elégtételt kapott az akkor elmaradt éremért. Tótka azt mondta, hogy a riói olimpia után még tudatosabban készült a versenyre, ez a sok erőfeszítés érett be most. Akkor érzékenyült el, amikor a felesége került szóba. Őt a legnagyobb támaszának nevezte, aki nagyon sokat segített neki a felkészülésben.

Már éremmel a nyakában azt mondta, hogy Milák Kristóffal együtt különleges rekordot állítottak fel: mindketten nyertek ifikét és felnőttként is Európa- és világbajnokságot, és most már olimpiát is. „A sikernek nem titka, hanem ára van, a kérdés, hogy a sportoló meg meri-e fizetni ezt az árat” - mondta Tótka, aki a Los Angeles-i olimpiáig, 2028-ig szeretne versenyezni.

Mindkét egyéni kajakszámot magyar nyerte a tokiói olimpián a férfiaknál, sőt egy második és egy 4. helyet is szereztek, dominálva a számokat.

Tótkaé a magyar kajak-kenu sport 84. ötkarikás érme, a 27. aranya - korábban ebben a számban még soha nem sikerült dobogóra sem állni -, a tokiói olimpiai csapat szempontjából pedig a 14. érem, az ötödik arany.

Végig az élbolyban haladva, nagyot úszva második lett az olimpia nyílt vízi úszásában Rasovszky Kristóf.

Hét kört kellett megtenniük az úszóknak.

A rajt után a német Florian Wellbrock állt élre. Ő volt a legnagyobb esélyese a versenynek, 2019-ben elsőként nyerte meg világbajnokságon medencében a 10 ezer métert és nyílt vízen a 10 kilométert. (Rasovszky a kvangdzsuni világbajnokságon 10 ezer méteren 4. lett, az 5 kilométert nyerte meg a vébén.)

Rasovszky igyekezett tapadni a németre, az első frissítés után a magyar úszó a harmadik helyen állt. Wellbrock, a francia Marc-Antoine Olivier és Rasovszky megúszott a mezőnytől, ők egymás mögött haladtak, a mezőny 20 másodperccel a magyar mögött úszott a táv negyedénél.

A második frissítésnél, 3 kilométer környékén tovább nőtt a különbség az első három és a mezőny között, 30 másodperccel vezetett a harmadik Rasovszky a negyedik Paltrinieri előtt. Az üldözőket vezető olasz nagy formában volt, ő nyerte az 1500 méteres medencés versenyt, ahol a német Wellbrock harmadik lett.

A harmadik frissítésnél, 4,3 kilométernél Olivier állt az élre, Rasovszky maradt harmadik. A mezőny kicsit felzárózott a vezető hármashoz, de volt még 18 másodperc előnyük. Több mint 50 perce úsztak, amikor Rasovszky beleerősített és az élre állt, Wellbrock követte a lábvízén, majd mellette, a francia kicsit leszakadt, a mezőny tovább közelített.

5,7 kilométernél volt a negyedik frissítés, Rasovszkyékra felzárkózott az olasz Paltrinieri, Wellbrock visszavette a vezetést.

Az ötödik frissítésnél, 7,1 kilométernél rájuk úszott még az izraeli Roditi és a görög Kynigakis. 1 óra 20 perc után fordultak rá a táv utolsó negyedére.

A hatodik, utolsó frissítésnél Wellbrock és Rasovszky ritmust váltottak, és megléptek a mezőnytől, a német tisztán vezetett, de Rasovszkynek is tiszta előnye volt a harmadik helyen lévő olasszal szemben. A német fokozatosan növelte az előnyét, az olasz viszont nagyon rájött Rasovszkyra. A hajrája a magyarnak volt erősebb, és megszerezte a második helyet.

1. Florian Wellbrock (Németország) 1:48:33.7 óra
2. Rasovszky Kristók 25.3 mp hátrány
3. Gregorio Paltrinieri (Olaszország) 27.4 mp h.

A verseny végén Rasovszky az M4-nek azt nyilatkozta, hogy nem ilyen versenyre számított előzetesen, de a németek nagyon belekezdtek. A második körben minden mindegy alapon elkezdett felzárkózni, aztán próbált úgy tartalékolni, hogy legyen ereje a végére, keveset úszott a legelején, türelemre is intették, hogy várjon az utolsó körig.

A hajráról azt mondta, hogy a németet nem volt esélye megfogni, de az olasz is talált még egy sebességet, ami neki viszont nem volt meg. Ezért elkezdett egy kicsit kacsázni előtte, aztán a legvégére az olasz is elfogyott.

Nagyon meleg volt a víz, de Rasovszky elmondta, hogy Hévízen edzhetett a termálvízben, így ehhez hozzászokhatott, nem zavarta.

Az ezüstnek pedig tudott örülni, Wellbrockot most nem tudta megfogni.

Nyíltvízi úszásban ez a második magyar olimpiai érem, az elsőt (egy aranyat) Risztov Éva nyerte 2012-ben Londonban. A nők 10 kilométeres versenyében kedden Olasz Anna 4. helyen ért célba.

Rasovszky a magyar olimpiai csapat 13. érmét szerezte Tokióban, 4 arany, 6 ezüst és 3 bronz eddig az éremgyűjtemény.

2-0-s győzelmet aratott a Ferencváros a Bajnokok Ligája 3. fordulójának első meccsén hazai pályán a Slavia Praha ellen.

Nem volt sima győzelem, a csehek domináltak a meccs elején, már a saját kapuja előtt letámadták a Fradit, zavarba is hozták rendre a védelmet, kevés támadást tudott építeni a Ferencváros.

Aztán a szünet előtt jött egy olyan momentum, ami megtörte az addig nagyon magabiztos cseheket. Ritka nagy öngól volt, Kacharaba passzolt hátra egy labdát, ami egy kicsit talán megpattant egy göröngyön, mindenesetre átpattant Kolár lába felett.

A második félidő elején még érezhető volt a zavar a cseheken, a Fradi kihasználta ezt. Az 50. percben Uzuni esett el az öngólt szerző Kacharaba mellett a csehek 16-osán belül, a bíró megadta a 11-est. Haratin értékesítette a büntetőt. Rúghatott volna a Fradi egy harmadikat is, de a kapura törő Tokmac hatalmas ziccerben hibázott.

A csehek ezután próbáltak szépíteni, de a meccs elején látott fölényt már nem tudták visszaállítani, a Fradi sem szerzett újabb gólt.

Visszavágó kedden, Prágában.

Ferencváros-Slavia Praha 2-0

Ferencváros: Dibusz - Wingo, Blazic, S. Mmaee, Civic (Botka, 85.) - Laidouni, Haratin - Nguen (Kovacevic, 92.), Zachariassen (Zubkov, 86.), Uzuni - R. Mmaee (Loncar, 74.)

Slavia Praha: Kolár - Masopust (Schranz, 53.), Kacharaba, Zima, Dorley - Bah, Sevcik (Traoré, 25.), Holes (Lingr, 72.), Stanciu, Plavsic (Olayinka, a szünetben) - Kuchta (Musa, 53.)

Gólszerző: Kacharaba (44. – öngól), Haratin (50., 11-es)

Ahhoz képest, hogy már több mint három hónapja jelent meg a kormánynak az itthon használt vakcinák hatékonyságról elkészített, gyorsan elhíresült és szakmailag ízekre szedett táblázata, továbbra sem hajlandó a témában részletes adatokat elárulni az Emmi.

Szél Bernadett országgyűlési képviselő fordult közérdekű adatigényléssel a minisztériumhoz június 16-án.

„Kérem, szíveskedjék megküldeni részemre a Magyarország Kormánya Facebook-oldalán április 25-én, „A második oltás utáni fertőzések és halálozások adatai 2020. december 26. és 2021. április 20. között” címmel közzétett táblázat alapjául szolgáló kutatás háttéranyagát, háttérszámításait és részletes dokumentációját.”

Azért is lenne jó, ha a kormány a részletes adatokat is nyilvánosságra hozná, mert az áprilisi táblázat ebben a formában semmilyen követeztetés levonására nem alkalmas, tudománytalan és kizárólag kommunikációs célokat szolgált.

Különösen úgy, hogy a kormányzat által működtetett koronavirus.gov.hu annak idején már így fordította le az adatokat:

„A Pfizer-BioNTech-vakcinával történő oltás után többen betegedtek meg, és kétszer annyian haltak meg, mint a Sinopharm-vakcina után”.

A kormány által megosztott adatokból elég merész levonni ezt a következtetést, számos dolog hiányzott a táblázat elemzéséhez. Nem tüntették fel, hogy melyik vakcinával hány embert oltottak és kiket, milyen betegséggel, milyen korúakat. Pfizerrel december óta oltottak, a legnagyobb fertőzésveszélynek kitett egészségügyi dolgozók is ezt kapták, időseket, krónikus betegeket is oltottak vele. A Modernával is idős otthonokban oltottak eleinte. A Szputnyikkal csak február közepén, a Sinopharmmal február végén kezdtek el oltani.

Karikó Katalin, a Pfizer/BioNTech-vakcina kifejlesztésében kulcsszerepet játszó biokémikus a Telexnek például így nyilatkozott a táblázatról:

„Úgy történt, hogy Atlantában át kellett szállnom, és amíg vártam a csatlakozást, ránéztem erre a táblázatra, és mondom, mi ez? Ha valaki öngyilkos akar lenni, ez alapján kér egy Pfizer-vakcinát, és azt hiheti, meghal tőle”.

A táblázatot Karikó mellett más szakértők, köztük Kemenesi Gábor virológus és az Orvosi Kamara is bírálták. A legkeményebben talán Dobson Szabolcs gyógyszerész, a Koronavírus vakcináció - szakirodalmi tallózó elnevezésű Facebook-csoport működtetője, aki ezt írta annak idején:

„A kormány által megjelentetett adatokból szakmai következtetések nem vonhatók le. Nem látjuk, hogy figyelembe vették volna az oltási kampányok időpontját (lásd a járvány hullámzása), az oltottak demográfiai, földrajzi és egészségi jellemzőit, a betegség súlyosságát, diagnosztikáját és egyebeket. Nem is tudjuk, vannak-e ilyen elemzéseket lehetővé tévő adatok. Hinni szeretnék abban, hogy a magyar járványügy tudományos színvonala jóval magasabb (hagyományosan az volt), mint amit itt látunk. Ha azonban az állami járványügyi döntéshozatal politikai marketinggel egybekötött hályogkovács színvonalú adatgyűjtéseken és feldolgozáson alapul, az tragikus. Szegény Magyarország”.

A kormány mégsem vonta vissza és nem is egészítette ki a hiányzó adatokkal. És most sem tette meg.

Szél Bernadett kérésére ugyanis az Emmi a múlt héten mindössze annyit válaszolt, hogy a feltüntetett adatok az alábbi számítási módszer alapján kerültek meghatározásra:

• Megbetegedettek százezer oltottra vetített száma, egész számra kerekítve = (megbetegedettek száma a második oltás után összesen) / (beadott második oltások száma = teljesen oltottak) * 100 000
• Elhunytak százezer oltottra vetített száma, egész számra kerekítve = (elhunytak száma a második oltás után összesen) / (beadott második oltások száma = teljesen oltottak) * 100 000

Ami eddig is kiderült a táblázatból. És küldtek egy új táblázatot, amiben annyi újdonság van csupán, hogy hány embert oltottak be a különböző vakcinákkal. Ez az adat, amit az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központjának adataiból amúgy is kiolvasható lett volna. Más egyebet nem hoztak nyilvánosságra.

Ez a régi táblázat:

Ez pedig a mostani, egyetlen, a legkevésbé érdekes számsorral kibővítve.

Nemcsak ebben nem ad tájékoztatást az Emmi. Elvileg május végére ígért Kásler Miklós adatokat arról, hogy a beoltottaknál milyen védettséget mértek egy központi vizsgálat során. De ennek a vizsgálatnak az eredményéről semmit sem tudni, pedig Gulyás Gergely és Orbán Viktor is sürgette azokat.

Jelentősége azért lenne, mert erős a gyanú, hogy a kínai vakcinával oltott idősek nagy részénél nem alakul ki megfelelő ellenanyagszint. Ezt különböző mérések - egy hazai kutatás és a Fővárosi Önkormányzat tesztjei - is alátámasztják, A kormány ugyanakkor ezt nem hajlandó elismerni.

7-5-re vezetett a magyar vízilabda válogatott a horvátok elleni olimpia negyeddöntőben a harmadik negyed elején, amikor a hosszú oldalon Bukic megkapta a labdát, tiszta ziccerben volt, rá is zúdította, de Nagy Viktor hatalmas bravúrral a kapufára tolta a labdát, onnan pedig kifelé pattant.

Ment is tovább a meccs, de a bírók egyszer csak megállították a játékot. Nem lehetett tudni, hogy miért, aztán kiderült, hogy Nagy Viktor védését csekkolják, bent volt-e labda. Furcsa volt, mert még a horvátok sem reklamálták, hogy gól lett volna. A lassításból is látszott, hogy nem volt bent a labda. Ehhez képest a videózás után a bírók felülbírálták a jó döntést, és hoztak egy rosszat, a horvátok ajándékba kaptak egy gólt.

Ezzel lett 7-6, de a magyar válogatottat a rossz döntés szerencsére nem zökkentette ki, és 15-11-re megnyerték a meccset. A négy között a görögökkel játszanak.

Új főszerkesztője van a meleg- és az abortuszellenességet közpénzből nagyüzemben szállító, egyházi lapnak maszkírozott kormányzati propagandaoldalnak, a vasarnap.hu-nak.

Az új főszerkesztő az a Horváth Tamás, aki tavaly februárban, még a 888.hu munkatársaként „Dicsőség a hősöknek: 75 évvel ezelőtt vette kezdetét a kitörés” című cikkben emlékezett meg a neonácik kedvenc évfordulójáról. (Ez ugye az az esemény, amikor 1945. február 11-én este a Budapesten szovjet ostromgyűrűbe zárt német és magyar katonák jó része egy kitörési kísérlet közben mészároltatta le magát, teljesen értelmetlenül. Ahogy Ungváry Krisztián történész egy korábbi cikkében leírta: öt nap alatt húszezer, nagyobb részben német, kisebb részt magyar katona esett el és ugyanennyi esett fogságba, miközben maximum 700-an jutottak át az ostromgyűrűn.)

Horváth az erről megemlékező cikkében osztotta a magyar szélsőjobboldal narratíváját, miszerint az általános történészi vélekedéssel szemben Európát és Magyarországot védelmező, heroikus küzdelem volt a kitörés, holott a résztvevők valójában maximum Adolf Hitler Európáját és a nyilaskeresztesek Magyarországát védelmezték, függetlenül attól, hogy a felszabadításból hamar szovjet megszállás, majd kommunista diktatúra lett. A cikkben Horváth közölte a birodalmi Dél Hadseregcsoport főparancsnokának, Otto Wöhlernek a „lelkesítő üzenetét” is, ami Hitlert és Szálasit élteti.

A cikk elég nagy vihart kavart, „Tartsuk távol a fekáliát!” címmel írt róla Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközösség (EMIH) vezető rabbija.

Ő is kitér arra, hogy a „dicsőség a hősöknek” felkiáltással végződő cikk szerzője, Horváth Tamás szerint „a Budapestet védő magyar és német katonák tanúbizonyságot tettek idealizmusokról és heroikus életszemléletükről – állva, fegyverrel a kezükben áldozták fel az életüket az európai kultúra oltárán (sic!).

A cikk egyébként most már nem olvasható. Éppen Köves írásából derül ki, hogy „a cikket azóta – mint megtudtam, a főszerkesztő G. Fodor Gábor kérésére – levették a portálról. De ez azon a tényen sajnos nem változtat, hogy a külső szemlélő számára kezd erősen úgy tűnni, mintha ez a – gondolom – a „főszerkesztő véleményét semmilyen formában nem tükröző”, véletlenül becsúszott cikk egy pár hetes friss trendbe illeszkedne. Egy olyan trendbe, amely nem csak a magyar zsidóságra nézve aggodalomkeltő, hanem szembe megy az éppen a Fidesz által meghirdetett nemzetpolitikával és történelemszemlélettel”.

A Tett és Védelem Alapítvány A 888.hu átlépte a vörös vonalat címen adott ki közleményt akkor cikkről. Az alapítvány azt írja, hogy „a hírportál Horváth Tamás nevű szerzője egy gyalázatos, Adolf Hitlert és Szálasi Ferencet nyíltan dicsőítő korabeli német hadiparancsot nemhogy forráskritika nélküli, hanem azzal teljes mértékben azonosuló tartalmú cikket tett közzé”, illetve később megjegyzik azt is, hogy „a fenti szellemiséget képviselő írást a mai Magyarországon senki nem engedhet meg magának és senki nem hagyhat jóvá büntetlenül”.

A vasarnap.hu eddigi főszerkesztője, Vágvölgyi Gergely a Mandinernél folytatja a pályafutását. Az új főszerkesztő, Horváth Tamás éppen a Mandinernek adott interjút a terveiről. Azt nyilatkozta, hogy „a Vasarnap.hu nem egy átlagos sajtóorgánum; nálunk a kollégák hivatásként fogják fel a munkájukat,és a nyilvánosság eszközeivel nap mint nap megvívják azokat a vallási, világnézeti, kulturális és politikai csatákat, amelyeknek az elvesztése végső soron az európai keresztény civilizáció végét jelentené”.

Az ominózus cikk, amiben Horváth tavaly februárban szintén az európai kultúra védelmezőiről beszélt, valahogy nem került szóba.

Arra a kérdésre, hogy milyen elvárásokat fogalmazott meg vele szemben a tulajdonos, Horváth közölte:

„Habár az előbb azt mondtam, hogy a Vasarnap.hu már most is eléggé belemenős, egy kicsit talán megkövetném magamat – a karakterünket jelentő ügyekben – pl. életvédelem – ugyanis a falig, sőt azon túl is el kell mennünk. Ezzel már eddig sem volt nagy probléma, de én úgy gondolom, hogy ezeken a területeken nulla százalék kompromisszumot köthetünk. És nem azért, mert nekem ez a heppem, hanem azért, mert a keresztény hitünkből ez következik; meghasonulnánk, ha máshogy tennénk.”

Hogy hol van a fal, azt nehéz az új főszerkesztővel megjósolni, mindenesetre a honlapon már eddig is jelent meg cikk arról, hogy micsoda dolog, hogy egy LEGO-szettben van egy nem fehérnek látszó sofőrfigura is.

Boros Juli kolléganőm írt már korábban a portálról, felidézve például azt az írást, ami a családon belüli erőszakból próbált paródiát csinálni. A cikket azzal az ajánlóval rakták ki Facebookra, hogy „Szóval az van, hogy ha egy nőszemélyen manapság feltűnik bármilyen külsérelmi nyom, akkor azt fix hogy az ura csinálta. Ha nem szoknya van rajta, hanem nadrág, akkor valószínűleg combon rúgta a férje, annak a nyomait takargatja. Ide jutottunk”. A cikkre a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene nevű, nőjogi Facebook-oldal is felhívta a figyelmet. Az írást nem sokkal később törölték.

De ott van még a Milyen jövő elé néz a „kétapukás” kisfiú? című írás. A véleménycikk szerzője ebben arról értekezik, hogy miért nem szabad „átlépni egy vörös vonalat”, azaz miért elfogadhatatlan, hogy meleg párok is örökbe fogadhassanak. Azt írja, maga az elképzelés is elmebaj, és végeredményben arra a következtetésre jut, hogy jobb lenne, ha a melegek a négy fal között lennének melegek, nehogy aztán Magyarország is olyan hellyé változzon, „melyet gyakorlatilag már teljes egészében kisajátítottak a homoszexuálisok”.

A portál reagált a 444.hu turulos dokumentumfilmjére is: Trombitás Kristóf írt egy cikket arról, hogy elfogadhatatlan, hogy bárki el akarja venni a magyaroktól nemzeti szimbólumukat, a turulmadarat. A Gyilkosok emlékműve azt az 1945-ös, ép ésszel nehezen felfogható mészárlást eleveníti fel, amikor a XII. kerületben a nyilasok honfitársaikat kínozták meg és gyilkolták halomra, és amelynek közelében később egy sok vitát kiváltó turulszobrot emeltek.

A lap kiadója a Kovács K. Zoltán Alapítvány, melyet a KDNP pártalapítványa, a Barankovics István Alapítvány egyik alapítójáról neveztek el. A 2018-ban bejegyzett szervezetet dr. Mészáros József, a Magyar Államkincstár elnöke képviseli.

Az alapítvány egyik fő tevékenysége a vasarnap.hu kiadása, beszámolói szerint 2018-ban 276 ezer forintból, 2019-ben viszont összesen már közel 37 millió forintból gazdálkodott. A vissza nem térítendő támogatást a Miniszterelnökség, a KDNP pártalapítványa és a Bethlen Gábor Alapkezelő nyújtotta, jobbára működési támogatásra.

A Miniszterelnökség az üldözött keresztényekkel kapcsolatos kommunikáció elősegítésére nyújtotta a 21 és fél milliós támogatást.

A DK képviselője, Sebián-Petrovszki László februárban írásbeli kérdést tett fel Gulyás Gergely miniszternek arról, hogy miért támogatja a kormány a vasarnap.hu portált működtető alapítványt. A politikus elsősorban arra volt kíváncsi, miért folyik közpénz egy olyan helyre, ahol napi szinten uszítanak a melegek ellen, és gúny tárgyává tették a kapcsolati erőszakot elszenvedett nőket.

A kérdésre Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára válaszolt. Azt írta, „az érintett civil szervezet azért részesült támogatásban, hogy a keresztényüldözés jelenségét, az üldözött közösségeket, valamint a megsegítésükre indított programokat magyar és angol nyelven bemutassa médiafelületein. Mindezt azért tartjuk fontosnak, mert világszerte 260 millió embert üldöznek pusztán azért, mert keresztény. (...)”.

A válasz végén Orbán Balázs emlékezteti a képviselőt, hogy Magyarországon szólás- és sajtószabadság van, „még akkor is, ha az ellenzéknek ez nem tetszik”.

Keddig 6 érmet szerzett a magyar csapat a tokiói olimpián, ma ehhez pár óra alatt további ötöt tettek hozzá.

Kettős magyar siker

Kopasz Bálint kajak 1000 méteren iskolázta le a mezőnyt. Nem kifejezetten magyar szám, 1968 után nyert újra magyar kajakos ezen a távon. Ehhez képest nemhogy az aranyat, de az ezüstöt is behúztuk, mivel újításként az olimpián nemzetenként már két versenyző indulhat kajak-kenuban egy számban. Óriási hajrával szerezte meg Varga Ádám az ezüstöt.

Az egyik testvérnek már sikerült, a másiknak holnap sikerülhet

A magyar birkózás 20. aranyérmét szerezte Lőrincz Tamás. Erre elég sokat kellett várni, magyar birkózó legutóbb 2004-ben nyert olimpiát, akkor Majoros István lett aranyérmes. A most már a 77 kilósok között versenyző Lőrincz Tamás kilenc éve Londonban - még 66 kilósként - második lett az olimpián. Most regnáló világ- és Európa-bajnokként érkezett Tokióba, 34 évesen, az utolsó versenyére. A döntőben a kirgiz Akzsol Mahmudov volt az ellenfele. A kétszer három perc nem vonultatta fel a sportág minden szépségét, akció nélküli 2-1 lett, de Lőrincz győzelme egy pillanatig sem forgott veszélyben. Az olimpiai bajnok fivére, Viktor is döntőbe jutott ma, ő holnap lép szőnyegre a 87 kilósok között.

Így örült Lőrincz az aranynak.

A második helyezett, aki még a győztesnél is jobban örült

Történelmet írt Berecz Zsombor a vitorlázók között. Eddig egyetlen érmünk volt vitorlázásban, a Detre fivérek voltak bronzérmesek Moszkvában 1980-ban, most már van egy ezüst is.

A világ- és Európa-bajnok Berecz nagyon kiegyensúlyozottan versenyzett az alapszakasz 10 futamában, csak a britek címvédője, Giles Scott volt előtte a pontversenyben. Berecz a döntő, éremfutam előtt azt ígérte, hogy rámegy a győzelemre, aztán majd kiderül, hogy a tetemes pontelőnnyel vezető brit hányadik helyen végez. A magyar betartotta az ígéretét, hatalmasat küzdve első lett az éremfutamban. A rosszul rajtoló brit is óriásit versenyzett, a végén 4. lett, ezzel összetettben megtartott három pontot az előnyéből.

Berecz csöppet sem tűnt csalódottnak az ezüstéremmel, nem is lett volna oka rá.

A csalódott harmadikok

A legszomorúbb keddi magyar érmesek a kajak kettes tagjai voltak az 500 méteres futam után. Az ötszörös olimpiai bajnok Kozák Danuta és Bodonyi Dóra harmadik lett. Kozák címvédő volt ebben a számban, most már nem a riói akkori partnerével, Szabó Gabriellával indult. Kozák pályafutása hetedik olimpiai érmét nyerte, és még két számban indul.

4. helyezett lett 500 női kajakpárosban Csipes Tamara és Medveczky Erika, 5. lett a 97 kilós Szőke Alex kötöttfogású birkózásban, 6. Lucz Dóra 200 méteres kajak egyéniben.

A magyar csapat négy arany-, négy ezüst- és három bronzérem áll.

Minden éremből nyertek a magyar kajakosok a tokiói olimpia kajak-kenu döntőinek első napán.

• Kopasz Bálint aranyérmes lett kajak 1000 méter egyéniben
• Varga Ádám ugyanebben a számban ezüstérmes
• A Kozák Danuta-Bodonyi Dóra kettős pedig bronzot nyert a női kajak páros 500 méteres döntőjében

Kopasz nagyon fölényes győzelme - minden idők legjobb időeredményével - önmagában is óriási eredmény. Magyar kajakos utoljára 1968-ban, Mexikóban nyert aranyat kajak ezer méteren, Hesz Mihály győzött akkor.

De az olimpiák történetében először volt lehetőség arra, hogy kajak-kenuban egy számban egy országból két versenyző is indulhatott. Kopasz mellett a döntőben így ott lehetett a legfiatalabb résztvevőként a 21 éves Varga Ádám is. Varga fantasztikus hajrával jött fel a második helyre, 47 századdal megelőzve a portugál Pimentát. A döntő utáni nyilatkozatában még nézte is az eredményjelzőt, hogy biztosan ő lett-e a második.

A magyar csapat harmadik aranyát nyerő Kopasz Bálint is 24 éves mindössze. Ő a győzelmét édesanyjának is megköszönte, aki az edzője gyerekkora óta, azt mondta, hogy beérett 15 év munkája.

A két boldog érmeshez képest nagyon csalódottnak tűnt a kajak 500 méter párosban bronzérmet nyerő Kozák Danuta-Bodonyi Dóra kettős. Az aranyra kevés esélyük volt, az új-zélandi Lisa Carrington a 200 méter egyes győzelme után Caitlin Regallal együtt simán nyert. Kozákot az bosszantotta, hogy nem lett meg a második hely, mert a lengyelek beelőzték őket, nem volt jó a rajtuk, futam közben meg is billentek.

Kozáknak ez volt a hetedik olimpiai érme, az 5 arany és egy ezüst mellett bronza még nem volt eddig, ezzel beérte Egerszegi Krisztinát. (Rióban Kozák még Szabó Gabriellával indulva aranyat nyert, a Bodonyival alkotot kettősük még viszonylag új.)

A Kozák-Bodonyi kettős mögött negyedik helyen ért be a Csipes Tamara és Medveczky Erika kettős.

Lucz Dóra hatodik helyen végzett kajak egyes 200 méteren a tokiói olimpián. Azt nyilatkozta, hogy kihajtotta magát, talán lehetett volna jobb a helyezése, de örül, hogy pontszerző lett.

A magyar csapat a kajakosok erős bekezdése után így áll most: 3 arany, 3 ezüst és 3 bronz.

Kozák Danuta-Bodonyi Dóra a harmadik, Csipes Tamara-Medveczky Erika a negyedik helyen végzett a kajak kettes 500 méteren.

A számot az új zélandiak nyerték, pedig Lisa Carringtonnak ez volt a negyedik futama pár órán belül, nem sokkal az 500-as páros döntő előtt nyerte meg a 200-as egyénit.

Az ötszörös olimpiai bajnok, 34 éves Kozák ebben a számban címvédőként indult a japán fővárosban, az öt arany és egy ezüst után a mostani az első olimpiai bronzérme.

Kozák Danuta és Bodonyi Dóra a futam után az m4-nek csalódottan nyilakozott. Kozák azt mondta, hogy azt hitte, másodikok lettek, Bodonyi mondta meg neki az előbb, hogy harmadikok, ezt még fel kell dolgoznia. „Nyerni akartunk, ehhez képest a harmadik hely nem az igazi” - mondta Kozák. hozzátéve, hogy kihajtották magukat, de elrontották a rajtot, sose billegtek még, de most a futam közepén igen.

„Idővel biztos szebb lesz, most még annyira nem” - mondta a bronzról Bodonyi Dóra.

Kettős magyar győzelem született kajak férfi 1000 méteren.

A világ- és Európa-bajnok Kopasz Bálint rögtön a rajt után nagyon belekezdett. 250 méterig még a portugál Pimenta vezetett, de csak hajszállal, féltávnál már Kopasz állt az élre, 750-nél már teljesen tisztán ő volt az élen, a döntő legfiatalabbja, a 21 éves Varga Ádám pedig már a harmadik helyre jött fel. Kopaszt megszorítani sem tudta a mezőny, Varga pedig a második helyre jött be.

A döntő után együtt nyilatkoztak az m4-nek. Az ezüstérmes Varga Ádám még ekkor is az eredményjelzőt nézte, és kissé hitetlenkedve, de megnyugodva jegyezte meg: jó, még mindig az én nevem van ott.

Kopasz azt mondta, hogy nagyon erős rajttal indult, egyáltalán nem figyelt a többiekre, csak a saját pályájára koncentrált. Örült annak is, hogy erős hátszél volt a futamon. Elképesztően nagy érzés, hogy olimpiai bajnok vagyok, megtérült a beletette 15 év. Külön megköszönte édesanyjának, aki az edzője. Azt is mondta, hogy örült volna, ha tavaly tartják az olimpiát, mert nagyon jó formában volt. Idén volt egy kis visszaesés, de tudta, hogy az olimpiára időzítik a formát, és a világ legjobb idejével tudott nyerni.

Varga Ádám úgy nylatkozott, hogy a hajrában csak becsukta a szemét és kihajtotta magát, úgy érezte, hogy a többieknek elfogyott az ereje. Bőven aláírta volna előre akár a bronzérmet is. Emlékeztetett arra, hogy a riói olimpián még döntőben sem volt magyar kajakos ezer méteen, most pedig kettős győzelmet arattak.

Kopasz Bálint 1997. 06. 20-án született Szegeden, a Győri Graboplast VSE versenyzője. A riói olimpián 10. helyen végzett ezer méteren, most megnyerte a számot. 2019-ben nyert világbajnokságot, négyszeres Európa-bajnok (K-1 1000 m, 2019, 2021; K-1 500 m, 2021; K-1 5000 m, 2019).

Megnyerte a vigaszágas mérkőzését, így egy óra körül a bronzéremért léphet szőnyegre Szőke Alex a kötöttfogású birkózók 97 kilogrammos kategóriájában a tokiói olimpián.

Az ESMTK 21 éves tehetsége georgiai (grúz) Giorgij Meliával találkozott. Az első percben inkább csak puhatolóztak a felek, a bíró másfél perc után a Meilát intette (1-0), de Szőke jószerivel megmozdítani se tudta riválisát a parterhelyzetben.

A szünet után a magyar birkózó nagyobb sebességi fokozatba kapcsolt, de egy perc után őt küldte a szőnyegre a mérkőzésvezető (1-1). Melia nem csinált semmit, így hamar állásból folytatódott a küzdelem. Az utolsó pont miatt a Melia állt továbbjutásra, így kizárólag a védekezésre összpontosított, passzivitásáért azonban ismét leküldték. Szőke nagy esélyt kapott, de hiába emelte ki ellenfelét, akcióra már nem futotta az erejéből. A magyar versenyzőnek egy perce maradt, hogy pontot szerezzen állásból, ami végül tíz másodperccel a vége előtt egy csodálatos akcióval sikerült neki: összefogta Meliát a hóna alatt, majd eldobta őt (5-1).

„Amikor másodjára leküldték Meliát, akkor arra gondoltam, hogy nem mentem szórakozni, mint a kortársaim, hanem az edzőtáborokban, az edzéseken szenvedtem helyette. Mégsem sikerült, de mentem tovább, nem adtam fel, így azt hiszem, a nagyobb akaraterő döntött. Hiába tapasztaltabb és eredményesebb, én jobban akartam” - mondta az MTI-nek Szőke Alex, aki úgy érzi, megérkezett felnőtteknél is az élmezőnybe.

A harmadik helyért a lengyel Tadeusz Michalik lesz az ellenfele a juniorok között Európa-, a kadettek között pedig világ- és Európa-bajnok magyarnak, aki eddig csak edzésen csapott össze vele.

Lőrincz Viktor megnyerte első mérkőzését a kötöttfogásúak 87 kilogrammos kategóriájában, így negyeddöntőbe jutott a tokiói olimpia keddi napján, míg a 62 kilós Sastin Marianna kikapott a 16 között.

A BHSE 31 éves Európa-bajnoka az Ázsia-bajnokságon háromszor ezüstérmes Atabek Aziszbekovval csapott össze. Az első menetben Lőrinczet intették (0-1), de kirgiz riválisa nem tudott akciót csinálni, ráadásul eredménytelenül kért videózást, így 1-1 állt az eredményjelzőn a szünetben. A folytatásban a visszaintés után (2-1) Lőrincz, akinek bátyja, Tamás hétfőn döntőig menetelt egy súlycsoporttal lejjebb, két pörgetéssel (6-1) eldöntötte az összecsapást.

Az ötkarikás játékokon szereplő egyetlen magyar női birkózó, Sastin viszont kikapott a romániai Incze Krisztától. A 38 éves világbajnok a szünetben még vezetett 1-0-ra, aztán ellenfele egy-egy kitolással és mögékerüléssel 3-1-re a maga javára fordította a mérkőzést. Sastin akkor folytathatja a küzdelmet a vigaszágon, ha Incze a fináléig menetel.

A délelőtti programban még a kötöttfogásúak 67 kilós súlycsoportjában Korpási Bálint lép szőnyegre. (MTI)

• Lőrincz Tamás a kötöttfogás 77 kilós kategóriájában 2-1-re legyőzte a kirgiz Akzsol Mahmudov.
• A női vízilabda-válogatott a hollandokat legyőzve jutott tovább az elődöntőbe.
• Lőrincz Viktor bejutott a döntőbe.
• Kopasz Bálint megnyerte a kajak ezer métert, Varga Ádám lett a második
• Berecz Zsombor elsőként ért célba az éremfutamon Finndingiben, összesítésben második lett.
• Szőke Alex elvesztette a bronzmeccset, így az ötödik helyen végzett.

Három hét kicsi, de folyamatos növekedés után most hétvégén nem emelkedett a regisztrált új fertőzöttek száma Magyarországon. 155 új fertőzöttet és egy áldozatot jelentettek a hétvégéről.

Ez nem volt benne a szennyvízben

Ez a stagnálás/minimális javulás olyan szempontból meglepő, hogy múlt kedden Müller Cecília országos tiszti főorvos már lényegében elkezdte felkészíteni a magyarokat a negyedik hullámra. Müller majdnem egy hete azt mondta, hogy szennyvízadatok szerint nőtt a koronavírus örökítőanyagának mennyisége mind a három budapesti mintavételi helyen, illetve négy vidéki nagyvárosban - Pécs, Miskolc, Szekszárd, Salgótarján. Említette azt is, hogy 58 esetben azonosították a koronavírus delta variánsát a magyar teszteken, ami szintén magasabb szám volt, mint a négy nappal korábban említett 20. És középtávon is azt jósolta Müller Cecília, hogy nincsenek kétségei afelől, hogy a delta variáns veszi át a vezető szerepet, és ez okozza majd a megbetegedések 80-90 százalékát Magyarországon is.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ mai, legújabb közleménye szerint Kaposváron és Tatabányán emelkedett a koronavírus koncentrációja a szennyvízben, de országos átlagban a koncentráció a múlt heti emelkedést követően megállt. Hozzáteszik azt is, hogy „ennek ellenére fokozottan ügyeljünk a biztonságra, kerüljük a zsúfolt helyeket!”

Alig megy már az első és a második oltás, de elindult a harmadik

Péntek-vasárnap mindössze 7 191-en kapták meg az első oltásukat itthon. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint a magyar felnőtt lakosság 66,5 százaléka van beoltva. Tőlünk nyugatabbra csak Liechtensteinben alacsonyabb ez a szám, a többi országban jobban állnak. A nagy számú nem beoltottaknak a delta variáns által hajtott újabb hullámban lehet majd jelentősége, ha közöttük villámgyorsan terjed majd a delta változat, és az súlyos tünetetek is okoz, az hirtelen újra megterhelheti az egészségügyet.

A mostani, még nyugalmasabb időszakban bőven lehetne még javítani az oltottsági arányon. Szlovákiába például az ingadozók megnyerésére 100 ezer eurós (36,5 millió forintos) vakcinalottó indult. 20 óra alatt 160 ezren regisztráltak, még a szlovák kormány sem számított ekkora érdeklődésre.

A magyar kormányzati kommunikáció fókusza ugyanakkor most már nem az első oltottakon, hanem már a harmadik oltáson van, amiről el lehet sütni, hogy Európában nálunk lehet először időpontot foglalni rá. (Azt a megszokott szlogent már úgy sem lehet használni, hogy az oltások magas száma miatt „Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa”, mert ez már nincs így.)

Érdemes lenne a kínai vakcinával oltott idősekre figyelni

A kormány helyett szakértők mondták ki, hogy a harmadik oltással elsősorban a kínai vakcinával oltott, de a két dózis ellenére megfelelő antitestszámmal nem rendelkező idősek védelmét kellene a lehető leghamarabb javítani. És emellett nem szabadna elfeledkezni a be nem oltottakról sem. Szakértők azt hangsúlyozzák, hogy a harmadik oltásnál először a nagy kockázatnak kitevőkre kell koncentrálni, és nem arra, hogy most boldog-boldogtalan kapjon egy még újabb dózist, aminek a gyors beadása akár hátrányos is lehet. (A harmadik oltásról a Qubit is írt nemrég.)

Izraelben az időseket oltják harmadikkal első körben

Izraelben december végén kezdődött az oltási kampány, a 9,3 millió lakosból eddig 5,8 millióan kapták meg legalább egyszer az oltásukat. Ez az ország lakosságának 62,24 százaléka, mi a teljes lakosságban 58 százalékon állunk. (Izraelben csak Pfizerrel oltanak, és - akárcsak nálunk - 12 éves kor az alsó határ.)

Sharon Alroy-Preis, az izraeli közegészségügyi hatóság vezetője a CBS-nek nyilatkozva két aggasztó adatra hívta fel a figyelmet: a delta variáns 50 százalékkal fertőzőképesebb, mint az előző, brit variáns, ami már szintén ilyen arányban volt fertőzőképesebb a koronavírus eredeti változatánál. Az új fertőzöttek fele korábban be volt oltva, az ő esetükben magasabb azoknak a száma, akiket januárig oltottak be, mint azoknál, akiket március végéig. Vagyis gyengülhet az oltások hatása idővel. Ugyanakkor a súlyos megbetegedésektől továbbra is nagy arányban véd az oltás. Izraelben az MTI tudósítása szerint azt tervezik, hogy az iskolaév kezdetéig újraoltják az elsőként, már decemberben és januárban beoltott 60 év felettieket.

Nem lesz olcsó az újabb vakcinabeszerzés

Miután az oltóanyagok használati ideje lejár, így most hiába vannak nagy tartalékok, előbb-utóbb újabb beszerzésekre lesz szükség. Az EU eddig közös beszerzésben állapodott meg a gyógyszergyártókkal, jóval alacsonyabb árat kialkudva a nagy mennyiség miatt. Az első, 2020-ban letárgyalt uniós vakcinaszállítmányok esetében még 12 euróba került egy adag Pfizer, majd ez 15,50-re drágult, a Financial Times értesülése szerint ez az új szerződésben már felmehet adagonként 19,50 euróra.

Ez minket közvetlenül nem érint, hiszen a magyar kormány már jóelőre jelezte, hogy nem vesz részt az újabb közös EU-s beszerzésben. Közvetetten viszont szinte biztosan. Mert Orbán Viktor terve az, hogy a vakcinabeszerzést saját gyártású magyar oltóanyaggal váltja ki. A hazai oltóanyaggyártás viszont jó esetben is csak 2022 végén indulhat el, addig biztosan nem állnak el a mostani készleteink. Vagyis valahogy vagy megegyezik majd a kormány az EU-val, vagy majd kisebb tételről alkudozik a nagyobb tételnél is árat emelő Pfizerrel.

Jó hír az Angliába utazóknak

Azok az európai uniós és amerikai állampolgárok is karanténkötelezettség nélkül beutazhatnak Angliába, akik nem a brit oltási kampány keretében kapták meg a koronavírus elleni oltás két dózisát - írja az MTI. A brit kormány rendelete alapján az enyhítés azokra vonatkozik, akik az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), illetve az Egyesült Államok szövetségi élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatósága (FDA) által jóváhagyott oltóanyagokban részesültek. Vagyis Sinopharmra és a Szputnyikra nem.

A sárga kategóriás országokból érkezőknek - ilyen Magyarország is - ugyanakkor indulásuk előtt, illetve az angliai érkezésük utáni második napon továbbra is el kell végeztetniük egy-egy koronavírustesztet.

Kínai szigor

Több millió embert vontak zárlat alá Kínában a delta variáns terjedése miatt. Az új fertőzöttek száma hivatalosan alacsony, de a kínai kormány járványkezelési stratégiájának kulcsa, hogy amint a vírus felüti a fejét egy-egy városban vagy tartományban, minden érintett területet azonnal lezárnak, és az ottani lakosokat koronavírus-tesztnek vetik alá.

Tiltások és lazítások

Berlinben a hatóságok betiltottak három, hétfőre tervezett, a járványkorlátozások elleni megmozdulást. Vasárnap a német fővárosban hasonló tüntetéseken csaknem 600 embert vettek őrizetbe, a rendőrök vízágyút is bevetettek. Egy 49 éves tüntető, aki az igazoltatás során lett rosszul, meghalt. A rendőrség azzal indokolta a tüntetések betiltását, hogy a védőoltások ellenzőit, a koronavírus-tagadókat és az összeesküvés-elméletek híveit és a különböző szélsőjobboldali csoportok tagjait egybegyűjtő Querdenker tiltakozásain szándékosan semmibe veszik a távolságtartásra vonatkozó, továbbra is érvényben lévő rendelkezéseket - írja az MTI. Németországban májusban számos járványügyi korlátozást enyhítettek, újra megnyithattak az éttermek és bárok. Ugyanakkor a beltéri éttermekben vagy a szállodákban csak azok tartózkodhatnak, akik teljesen be vannak oltva, vagy már átestek fertőzésen, vagy friss, negatív koronavírus-tesztjük van.

Lengyelországban rendőrök őrzik az oltópontokat, miután az utóbbi időben oltásellenesek több ilyen létesítményt is megtámadtak.

Csehországban az MTI híre szerint úgy lazítottak, hogy közben előnyöket tartottak fent a beoltottaknak. Az éjjeli klubokban és bárokban is lehet élő zene és a tánc, de csak oltottak mehetnek bulizni. Könnyebben jutnak belépőhöz a beoltottak a színházakban vagy más kulturális rendezvényeken. Már nem korlátozzák a fürdőhelyek, strandok látogatóinak számát, de a belépésnél igazolni kell az oltást, vagy friss negatív tesztet kell vinni. Ugyanez a szabály érvényes a vendéglők látogatására is.

• A kormány helyett szakértők elemezték, hogy kiket, miért, mivel érdemes harmadik oltással oltani
• Amit a kormány nem tett meg, ők igen: a Sinopharmmal oltott időseknél azonnal prioritás a harmadik oltás
• Az szerintük másodlagos, hogy most boldog-boldogtalan kapjon harmadik oltást, sőt, akár hátrányos is lehet

Szakértők részletesen szétszedték azt az eljárásrendet, amit Müller Cecília országos tiszti főorvos adott ki a koronavírus elleni harmadik oltásról. Az eljárásrendet július 26-án írta alá Müller Cecília és Kásler Miklós. A szöveget erős kritikával fogadta hat szakértő, és alternatív javaslatokat is megfogalmaztak.

Nem finomkodnak:

„A magyar lakosság mind jobb védettségének elérése és az oltási program iránti közbizalom erősítése érdekében a jelenlegi, nem transzparens módon létrejött, tudományos alátámasztás nélküli, több ponton aggályos eljárásrendet véleményünk szerint célszerű fejleszteni és pontosítani”.

Hiányoznak a tudományos eredmények Müller Cecília eljárásrendjéből

A szakértők (név szerint Dr. Balkányi László PhD, orvosi tudásmérnök Dr. Falus András DSc, immunológus, professzor emeritus, akadémikus Dr. Ferenci Tamás PhD, klinikai biostatisztikus, habilitált egyetemi docens Dr. Rékassy Balázs MSc, orvos, egészségügyi menedzser Dr. Sarkadi Balázs DSc, kutatóorvos, akadémikus Dr. Weltner János, orvos) fontos lépésnek nevezték a járvány elleni védekezésben, hogy lehetővé vált harmadik oltás beadása is a koronavírus ellen.

Ugyanakkor erős hiányérzetük van. Központilag lényegében - a változatos szakmákat képviselő - oltóorvosokra és a háziorvosokra bízzák, hogy ki milyen vakcinát ad be harmadiknak, ezért „komoly várakozás előzte meg az erre vonatkozó pontos irányelv kiadását”. A négy nappal a harmadik oltások megkezdése előtt kiadott hivatalos eljárásrend ugyanakkor csalódást keltett.

A szakértők hiányolják a Müller Cecília által jegyzet dokumentumból a jelenleg elérhető tudományos eredményeket, ezeket is próbálják pótolni.

Mint írják: „A most kiadott irányelvben egyetlen irodalmi hivatkozás található (az sem az ajánlás tartalmi részéhez kapcsolódóan), még csak mellékletként vagy háttéranyagként sem érhető el semmilyen szakmai alátámasztás. Bár a szöveg hivatkozik arra, hogy „szakmai szervezetekkel, szakemberekkel” egyeztetve készült, egyetlen szakmai szervezet vagy szakember neve sincs feltüntetve, így nem tudható, hogy kik, és milyen alapon fogalmazták meg a közzétett ajánlásokat. Egy szakmai ajánlás hitelességének alapeleme a transzparencia és a tudományos megalapozottság. Ez különösen fontos egy népegészségügyi kérdést szabályozó irányelv esetében, még inkább egy ilyen súlyú, össztársadalmi ügyben”.

Valóban, a július 26-án kiadott eljárásrendben mindössze az szerepel, hogy „a booster oltásokkal, illetve a különböző technológiával előállított vakcinák kombinálásával kapcsolatban eddig nagyon kevés tapasztalat áll rendelkezésre, de folyamatosan jelennek meg az ezzel kapcsolatos kutatási eredmények”.

Kiket, miért, mivel?

A szakértők három kérdésre keresik a választ a harmadik oltásról.

• Milyen csoportoknak érdemes javasolni?
• Mikor érdemes beadni, illetve ebben van-e különbség a veszélyeztetett csoportok között?
• Milyen oltóanyagot érdemes használni?

Szerintük továbbra is figyelni kellene azokra, akik egyáltalán semmilyen oltást nem kaptak még, jobban meg kellene érteni a visszautasítás okait, fel kellene tárni az átoltottság területi, demográfiai, szocioökonómiai egyenlőtlenségeit, és ez alapján kellene további intézkedéseket hozni.

A harmadik oltásoknál az első időszakban a 60 év feletti, Sinopharm vakcinával oltott idősekre kellene koncentrálni.

Számos jel és egy tanulmány is utal arra, hogy a kínai vakcina nem nyújt megfelelő védelmet az ezzel oltott idősek nagy részénél. Ahogy Szurovecz Illés kollégám fogalmazott: A kormány nem akarja beismerni, pedig világos: a kínai vakcina sok idősnél nem működik megfelelően. Márpedig több mint félmillió időst oltottak be Sinopharmmal. Egyre több bizonyíték van rá, hogy az ő szervezetükben sokszor nem termelődik elég antitest. A kormány mégsem ellenőrzi a kínai vakcinával oltott idősek védettségét, inkább rájuk bízza, leteszteltetik-e magukat saját pénzen, és kérnek-e harmadik oltást.

Szerintük most, hogy a vakcinákból már nincs szűkösség, megfontolandó a Sinopharm-vakcina felhasználásának teljes kerülése 60 év feletti korban, első oltásként.

Nemcsak a Sinopharmmal oltottakra, hanem azokra is figyelnének, akik valamilyen okból nem rendelkeznek antitest védettséggel, illetve akiknél az állapotuk miatt ( például a szervátültettek) nagy a kockázata annak, hogy a két oltás nem vált ki kellő védettséget.

Ezekhez a feladatokhoz képest szerintük másodlagos feladat, hogy a teljes lakosság körében elinduljon egy általános harmadik oltás.

Javasolják azt is, hogy egy teljes transzparencia mellett működő független szakértői grémium folyamatosan vizsgálja a harmadik oltás kérdését, és tudományos bizonyítékokon nyugvó javaslatot tegyen, figyelembe véve az elsőként kapott oltás típusára és a kockázati tényezőket (minimum az életkort, foglalkozást és betegségeket).

Készítettek egy táblázatot is a harmadik oltásról.

Ebben nagy és kis kockázatú csoportokat állítottak fel. Kockázati tényező:

• nagy kitettség a fertőzésnek (pl. egészségügyi, szociális dolgozó, zsúfolt ügyfélterekben vagy nagy kontaktusszámmal dolgozó, zárt intézményekben élő ahol a távolságtartás nem biztosítható). Ez az úgynevezett: fokozott expozíció
• fertőződés esetén nagy a súlyos lefolyás valószínűsége (pl. magas életkor, súlyos lefolyásra hajlamosító társbeteg, immunfunkciót érintő betegség). Ez a veszélyeztetettség
  
• Nagy az oltás hatástalanságának veszélye az oltott személy állapota miatt (pl. szervtranszplantáltak, immunszupprimáltak). Kérdéses oltáshatás.
  

Valaki akkor számít a kis kockázatú csoportba, ha a fentiek egyike sem áll nála fenn. Nagy kockázatú, ha bármelyik fennáll.

Külön oszlop van azoknak,

• akiknél egyáltalán nem volt antitestvizsgálat,
• azoknak, akiknél volt teszt és az negatív lett (minden ilyen esetben indokoltnak látják a 3. oltást),
• illetve azoknak, akiket teszteltek, és megfelelő védettséget mutattak ki. A kis kockázatúaknál ebben az esetben egyelőre nem látják indokoltnak a gyors harmadik oltást.

A Sinopharmról hosszan írnak.

Szerintük a 60 év feletti, illetve más okból nagy kockázatú, Sinopharm-vakcinával oltottak esetén azonnali prioritás az újraoltás.

Ezzel kapcsolatban szakértői döntést igényel, hogy ez mindenki esetében elvégzendő-e, vagy először neutralizáló antitest-vizsgálatot kell-e végezni, és csak a negatív antitest szintet mutatókat oltsák újra.

A Müller Cecília-féle eljárásrendben csak az szerepel a szövegben, hogy „a booster oltás elsősorban a sérülékeny, a COVID-19 megbetegedés szempontjából kockázati csoportok, idősek, krónikus betegségben szenvedők, elhízottak, immunszupprimált személyek számára megfontolandó”. Azokról nincs szó, akiknél nem mérhető antitest.

Az oltásoknál pedig ez a táblázat:

A szakértők kitérnek arra is, hogy milyen ellenérvek szólnak az ellen, hogy most gyorsan azok is kapjanak harmadik oltást, akiknél ez nem feltétlenül szükséges most még, később viszont kellhet.

• Egy ilyen újraoltási kampány hozzájárulhat ahhoz, hogy a lakosság belefáradjon az egész oltási programba, és így csökkentheti a későbbi oltási hajlandóságot.
• A gyorsan gyűlő tudományos eredmények és bizonyítékok miatt lehet, hogy később jobban tervezett módon lehetne a harmadik oltást beadni (például jobban megválogatni a célcsoportot vagy meghatározni, hogy mi a legjobb oltóanyag). 
• Különösen az mRNS vakcinák esetében arra is reális lehetőség van, hogy később már az új variánsra szabott oltóanyag legyen elérhető. (A Pfizer közlése szerint a delta variánsra szabott oltóanyag legyártása már meg is kezdődött, a vizsgálatok az oltóanyaggal augusztusban indulnak.)

Most már megszokott módon hétvégén nincs adatszolgáltatás a járványról, hétfőn így az elmúlt három nap összesített számai jelennek meg a koronavirus.gov.hu-n.

155 új fertőzöttet regisztráltak péntek és vasárnap között. Ez alacsonyabb szám, mint a múlt hétfői adat.

Az elvégzett teszteken belül a poziítvak aránya továbbra is 1 százalék alatt van (0,78 százalék).

Kórházban 76 koronavírus-fertőzöttet ápolnak (a pénteki jelentésben 78-an voltak), továbbra is 11-en szorulnak mesterséges lélegeztetésre.

Hétvégén egy koronavírus-fertőzött hunyt el. Összesen 30 027 a járvány hivatalos áldozatainak a száma.

Három nap alatt mindössze 7 191-en kapták meg az első oltásukat. Amióta hétvégi összesített számokat publikálnak (június közepe), azóta ez a legalacsonyabb adat.

Értelemszerűen némi késéssel, de a második oltást kapottak napi száma is egyre alacsonyabb.

A kormányzati oldalon naponta megjelent szövegből a jelek szerint már végképp kikopott, hogy „Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa” (ez korábban arra utalt, hogy éllovasok vagyunk az oltottságban, ami mostanra már messze nem igaz). Helyette most arra került a hangsúly, hogy „Európában elsőként Magyarország teszi lehetővé a koronavírus elleni harmadik védőoltás felvételét, amelyre az eeszt.gov.hu honlapon már lehet időpontot foglalni”.

A lényeg ugyanakkor továbbra is az lenne, hogy az első két oltást kapják meg minél többen, a harmadik oltást pedig azok, akikben az első két oltás után nem alakult ki megfelelő védelem, vagy olyan csoportba tartoznak, akik különösen veszélyeztetettek.

Jelenleg 5 624 451-en kapák meg legalább az első oltást, közülük 5 443 749-an már a másodikat is. Vagyis továbbra is van majdnem hárommillió magyar, akik kaphatnának oltást, de nem élnek a lehetőséggel.

Kozák Luca a döntőbe jutásért versenyzett a 100 méteres gátfutás elődöntőjében, de nem ért célba, elakadt a táv felénél, végül a hetedik gát megállította.

Csalódottságában sírva fakadt, a futam előtt abban bízott, hogy meglesz a döntő.

Majd Kozák Luca észrevette a jamaicai Yanique Thompsont, aki szintén feladni kényszerült a futamot, ő nagyot is esett a gátban.

Odament a földön fekvő jamaicaihoz, és miközben még maga is könnyezett, felsegítette.

Együtt sétáltak le a pályáról, nagy taps kíséretében.

Szép gesztus volt, ki is emelték az olimpia hivatalos Twitter-oldalán, ez az, amiről az olimpia szól szöveggel.

Kozák magáról a versenyről azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy „a harmadik-negyedik gátnak aláfutottam, aztán a hetediket letalpaltam és ennyi volt. Ez van, amikor nem magamra figyelek, csak megyek előre".

Azzal folytatta, hogy „most rengeteg érzelem van bennem, nem így jöttem ki, hogy ez lesz a vége. De lesz még olimpiám." Mint modnta, vannak visszatérő hibák, melyeket ki kell javítania. „Bíztam benne, hogy 12.80-on belüli időt tudok futni. Megyünk tovább, jövőre sok nagy verseny lesz, remélem, előbb-utóbb odakerülök a legjobbak közé."

A mai 9. és 10. futammal lezárult az alapszakasz az olimpián a Finndingi vitorlásversenyben. Akárcsak eddig, Berecz Zsombor ma is nagyon kiegyensúlyozottan versenyzett: két 4. helyet szerzett, és a második helyre lépett fel.

Berecz elképesztően melós futamokon van túl, szombaton már annyira elfáradt, hogy verseny közben, hogy néhány másodpercre elsötétült előtte minden, azt sem tudta, hol van. Ma is azt nyilatkozta az m4-nek, hogy „nem volt egy könnyű nap, igazából nagyon fáradt vagyok, örülök, hogy holnap lesz egy pihenőnap a medálfutam előtt. Ma is otthagytam mindent a pályán, dehát ez kell ahhoz, ha az ember el akarja érni a céljait”.

Állt ma futam közben a 13. helyen is, onnan jött fel a 4. helyre. „Szeretem ezt, amikor hátul vagyok, extra motivációt ad, hogy feljöjjek. Kicsit más vagyok, mint a többiek, dehát ennek is köszönhető, hogy ilyen jól mentem ma”.

Berecz nagyon megbízható az egész olimpián futamról futamra. Futamgyőzelme ugyan nem volt, de 9. a legrosszabb helye, ami a leggyengébb eredményként ki is esik.

Az utolsó, keddi éremfutamban duplán számítanak a helyezésekből adódó pontok. A brit Giles Scott vezet 28 ponttal, Berecz 37 ponttal második. Két ponttal előzi meg a spnayol Joan Cardona Mendezt. A 4. helyen álló új-zélandi Josh Junior 10 ponttal van lemaradva a magyar vitorlázótól.

Az éremfutamban már csak a legjobb 10 áll rajthoz. Berecz a terveiről ezt mondta:

„Harcolni fogok az utolsó futamban, meg kell nyernem az utolsó futamomat, és bízni a legjobbakban. De a Jóisten idáig is fogta a kezemet, szerintem holnaputánig nem fogja elengedni”,

Szerinte gyorsabb verseny lesz, sokkal sűrűbb bójavételekkel, nagyon sok akció lesz a futam alatt. Az biztató, hogy javított a korábbi hibáin, nagyon jó rajtjai voltak.

„Ha jó rajtot tudok venni, és tisztán tudok vitorlázni az első 3-4 percben, és végre egyszer eltaláljuk az oldalt is, akkor úgy gondolom, hogy nem lesz gond. Dehát sose adják ezt könnyen, biztosan meg kell küzdjek érte. Minél nehezebb valamit megszerezni, annál édesebb az íze, miután megvan. Nagyon jó kis harcot várok”

- nézett előre keddre Berecz.

Hogy mennyire lenne nagy szó egy érem: vitorlázásban eddig egyszer sikerült dobogóra állniolimpián, 1980-ban, Moszkvában a Detre testvérek harmadikok lettek Repülőhollandiban.

Berecznek a kellő rutinja biztosan meglesz az éremfutamban. Európa- és világbajnok, a világbajnoki címét éppen úgy nyerte 2018-ban, hogy az éremfutamban végig vezetve tönkreverte a mezőnyt.

Berecz már negyedszer szerepel az olimpián, 2008-ban még Laserben állt rajthoz, akkor 29. lett, négy évvel később a 21. helyen zárt.

Ezután váltott Finndingire, a riói olimpián már ebben a hajóosztályban lett 12. Két évvel később már annyira beleszokott a Finndingibe, hogy 2018-ban a magyar vitorlássport legnagyobb eredményét elérve világbajnok lett olimpián szereplő hajóosztályban.

2019-ben az előolimpiát megnyerte a mostani helyszínen, a világbajnokságon újra dobogós lett, harmadik helyen végzett. Tavaly és idén is megnyerte az Európa-bajnokságot. A Finndingiben ez az utolsó esélye, ez a hajóosztály ugyanis nem szerepel többet már az olimpián.

A 100 méter pillangó döntője, ami után legalább annyira örült Milák az ezüstnek, mint 200-on az aranynak.

Beérkezve a világcsúcsot úszó Dressel a magasba emelte Milák kezét.

Nyoma sem volt a 200 méter pillangón látott csalódottságnak Milák Kristófon a 100 méter pillangó után, mosolyogósabb és boldogabb volt az ezüsttel, mint az arannyal.

Óriási különbség volt a két verseny között. 200-on a magyar úszó volt a legnagyobb esélyes, de az öröme nem volt teljes, mert elég viharos, gatyaszakadásos, késve megkezdett bemelegítés után a világcsúcs nem jött össze. Ez látszódott az arcán is.

100-on viszont egyértelműen az amerikai világcsúcstartó, Caeleb Dressel volt az aranyesélyes, Milákon nem volt teher. Majdnem el is kapta az amerikait, óriási második 50 méterrel Dressel végül 23 századdal nyert, világcsúccsal (49.45). Milák 49.68-cal Európa-csúcsot úszott, 2009-es rekordot adott át a múltnak, fél másodperccel javította meg a csúcsát.

Rögtön a döntő után nagyon elégedett nyilatkozott Milák. Ha ez a futam 101 méter - fogadta őt az M4 riportere, amire azt mondta a magyar úszó, hogy dehát nem az.

Azt mondta, hogy hihehetlenül boldog és elégedett. Ez volt élete egyik, ha nem a legkomolyabb csatája, nagyon élvezte, „nagyon tetszett". Mosolyogva azt mondta, hogy majdnem megvolt, de csak majdnem.

„Jó időt repesztettünk” - utalt Dressel világ- és a saját Európa-csúcsára. A második hosszon remélte, hogy el tudja kapni az amerikait, ha jobban kijön a fal, lehet, hogy összejön, de így is nagyon elégedett a futammal: „100-on Dressel a legjobb, de egyre közelebb vagyok hozzá, reméljük, hogy egyszer sikerül megelőzni”.

Az éremátadás után nyilatkozott újra. Nyakában az ezüsttel azt mondta, hogy az ugyanolyan sokat jelent neki, mint az aranyérem. „Mintha nagyobb lett volna a mosoly most, mint 200 méter után” - mondta a riporter is, amire Milák úgy válaszolt: „most már mosolyogtam, mondd ki”. Ezt azzal magyarázta, hogy nagy súly esett le a válláról, rengeteget készült, rengeteg teher vovlt rajta, megkönnyebbült, hogy vége a versenynek, ráadásul ilyen jó idővel.

Összeségében úgy értékelt, hogy első olimpiának nem volt rossz. „Büszkén jöttem ki és büszkén megyek haza” - mondta, de most pihenni szeretne egy nagyot. Kiváncsi lesz a következő 3 és 7 éves olimpiai ciklusra, amiben „nagyon érdekes dolgok fognak történni”. Hogy vállal-e további számokat, arra azt válaszolta, hogy „nem akarom lelőni a poént, de már nagyon éhes vagyok”.

A 200 méter pillangó után Milák 100 méter pillangón is éremért ugrott vízbe a tokiói olimpián. Ebben a számban nem a magyar, hanem az amerikai világcsúcstartó Caeleb Dressel számított fő esélyesnek.

A döntőbe Milák 50.31-es olimpiai csúccsal jutott be, de a következő futamban ezt megdöntötte Dressel (49.71).

Az első 50-en nagyon elment Dressel, 65 századdal vezetett a fordulónál Milák előtt, de a második hosszon nagyon jött a magyar úszó, csak jobb benyúlással és világrekorddal (49.45) nyert az amerikai. Milák óriási egyéni csúccsal (49.68) lett második.

A beérkezés után Dressel felemelte Milák kezét.

A döntő után nagyon elégedett nyilatkozott Milák. Azt mondta, hogy hihehetlenül boldog és elégedett. Ez volt élete egyik, ha nem a legkomolyabb csatája, nagyon élvezte, „nagyon tetszett". Mosolyogva azt mondta, hogy majdnem megvolt, de csak majdnem. „Jó időt repesztettünk” - utalt Dressel világ- és a saját Európa-csúcsára. A második hosszon remélte, hogy el tudja kapni az amerikait, ha jobban kijön a fal, lehet, hogy összejön, de így is nagyon elégedett a futammal: „100-on Dressel a legjobb, de egyre közelebb vagyok hozzá, reméljük, hogy egyszer sikerül megelőzni”.