Haszán Zoltán

Továbbra is botrányosan gyenge a központi tájékoztatás a magyar járványhelyzetről. Szinte semmit sem lehet tudni arról, hogy mi a helyzet a kórházakban, csak egy összesített adat van arról, hogy hány koronavírus-fertőzöttet ápolnak kórházban.

És mennyien vannak lélegeztetőn.

Településekre, kórházakra lebontott adat nincs, azt sem tudni, hányan vannak intenzíven, márpedig korábbi kérdéseink alapján kiderült, hogy akár 20-50 százalékkal is magasabb az intenzíven ápoltak száma, mint a lélegeztetőgépen lévőké.

És ami igazán fontos lenne: a legsúlyosabb állapotban lévők közül milyen az oltottak-oltatlanok aránya.

Ha átfogó adatokat nem is publikál az operatív törzs, vannak ilyenek. Csach Gábor, Balassagyarmat polgármestere már jó ideje rendszeresen meg is osztja a városi járványadatokat. Az is érdekes, hogy városra lebontva is tud fertőzöttségi adatokat kérni a kormányhivataltól. Ebben annyi előnye nyilván van, hogy fideszes polgármesterként jobb eséllyel kap ilyen adatokat, mint az ellenzéki városvezetők, akik rendre visszapattannak. De Csach nemcsak megszerzi, hanem meg is osztja az adatokat, szemben a többi fideszes polgármesterrel, akiknek ezek szerint szintén lenne lehetőségük ugyanerre.

Csach legutóbbi, hétfő esti posztjából például kiderült, hogy „a Kormányhivatal és a kórház az elmúlt 11 napban 14 covid fertőzöttet azonosított, továbbá 17 kontakt személyt helyezett házi karanténba. Karanténba került a Szabó Lőrinc iskola 2/a osztálya és a Penny Market üzlet néhány dolgozója is. A fertőzöttség lassan emelkedik, a mozgó átlagon számított napi új fertőzésszám 1,2 a városban”.

Ami még érdekesebb, hogy a városban lévő kórházból is kap adatokat.

„A kórházban már 54 koronavírus fertőzött Nógrád megyei beteg fekszik a normál, és 11 covid fertőzött az intenzív osztályon (összesen 6 beteg balassagyarmati). Emiatt megkezdődött a covid részlegek bővítése is. Egy hete még fele ennyi kórházi beteg volt!”

De megírta azt is, hogy

„sajnos, 60 év alattiak is elhunytak az elmúlt héten (balassagyarmati polgár is őszinte részvétem a családnak), és olyanok is rossz állapotban vannak, akik oltottak”.

Itt rögtön felhívta a balassagyarmatiak figyelmét arra, hogy aki július előtt kapta meg a második oltását, konzultáljon a háziorvosával, és feltétlen vegye fel a harmadik oltást, különösen akkor, ha veszélyeztetett, mert idős vagy krónikus beteg. És kérte azt is, hogy aki felső légúti, lázas betegségben szenved több napja, azonnal forduljon orvoshoz, és mindenféleképpen teszteltesse magát, mert az elhanyagolt, nem megfelelően kezelt covid-betegség oltottság esetén is lehet halálos.

A helyi járványhelyzetről szóló, előző, október 21-i posztjában arról írt, hogy „sajnos továbbra is jellemző, hogy a súlyos betegek közt döntően oltatlanok, illetve fél évnél régebben 2. oltást kapottak találhatóak. Ezért nagyon kérek minden veszélyeztetett népességhez tartozót (krónikus beteget és 60 évnél idősebbet elsősorban), hogy oltassa be magát, és aki július előtt kapta meg a 2. oltását, háziorvosával konzultálva kérjen 3. oltást!”

Itt írta meg azt is, hogy „szerencsére pótolható, de sajnálatos veszteség érte a kórházat”, mert október elején távozott 8 aktív és 2 nyugdíjas nővér, illetve 4 irodista, akik nem oltatták be magukat. A kórházi létszám 2,2 százalékáról van szó.

Megadott helyi oltási adatokat is. „Legalább két oltással a gyarmati polgárok 84-85 százaléka rendelkezik már, a lakosság mintegy 16-17 százaléka pedig már a harmadik oltását is megkapta. Ismételten arra kérek mindenkit, hogy aki július előtt kapta meg a második oltását, a háziorvosával konzultálva vegye fel a harmadik oltást is, mert különösen időseknél 4-5 hónap után már romlik az oltások hatékonysága!”

Még október elején írt részletes adatokat a covidosok kórházi kezeléséről. A Dr. Kenessey városi kórházban ekkor 15 Nógrád megyei covid-fertőzött beteget gyógyítottak (egy beteg volt balassagyarmati lakos). Közülük 5-en voltak intenzív osztályon, az intenzív ellátást (a covid-elkülönítés miatt) bővíteni kellett. A polgármester szerint jó hír, hogy a „normál” betegek az eddigi tapasztalatok alapján sokkal gyorsabban gyógyulnak, mint a korábbi hullámokban (most átlag 5-7 nap a kórházi terápia ideje), ugyanakkor sajnos az intenzív osztály betegei ugyanolyan nehezen gyógyulnak, mint korábban.

„Rossz hír, hogy a betegek/fertőzöttek negyede/ötöde (változó arányban) már megkapta a két oltását, igaz május előtt. Vagyis ebből az következik, hogy a krónikus betegek illetve a veszélyeztetett korosztály tekintetében 4-5 hónap elteltével szükség van a 3. oltás beadására. Kérem, aki veszélyeztetett, és június előtt kapta meg a második oltását (vagy az egydózisú Janssent), hogy konzultálva háziorvosával, mindenféleképpen vegye fel a harmadik oltást! A betegek/fertőzöttek döntő többsége oltatlan, ezért az oltás mindenféleképp hatékony védekezés. A kórházi protokoll szerint 20-25 covid-ágyszám esetén lesz szükség szigorításokra (osztály költöztetések, látogatási tilalom stb.), jelenleg ezekre még nincs szükség.”

Visszatérve a jelenbe. A polgármester egyelőre nem rendelt el kötelező oltást az önkormányzati intézményekben. Csach szerint ehhez „először felmérést készítenek a teljes oltottsági állapotról, és ezen számok ismeretében döntünk intézményenként a kötelezettségekről”.

Ugyanakkor minden önkormányzati intézmény (így pl. a Városháza) zárt tereibe csak maszkkal léphetnek be az ügyfelek és látogatók, huzamosabb együttlét (munkamegbeszélés, értekezlet, távolságtartást ellehetetlenítő munkavégzés stb.) idején pedig az alkalmazottak számára is kötelező a maszkviselés.

A Szent Erzsébet idősotthonba látogatóknál nemcsak a védettségi kártya kötelező, hanem a maszk is.

A reggeli jelentés szerint 2 839 igazolt Covid-fertőzött van kórházban. Kevesebb, mint egy éve ilyenkor, de a növekedési ütem pár nap csúszással megegyezik a tavalyival.

312-en vannak lélegeztetőn, majdnem pontosan annyian, mint egy éve.

Azt továbbra sem árulják el, hogy a súlyosabb állapotban lévő fertőzöttek közül milyen arányban vannak oltottak és oltatlanok.

39 újabb áldozata van a járványnak. (A grafikonon a nagy kiugrások a hétfőkhöz kötődnek, amikor egyben jelentik a hétvégi összesített adatokat.) Összesen már 30 920 halálesetet jelentettek.

1 867 új fertőzöttet regisztráltak, többet, mint egy héttel ezelőtt, bár a növekedési ütem most nem olyan magas, mint eddig.

Továbbra is nagyon magas (15,4 százalék) az összes teszten belül a pozitívak aránya, ami azt mutatja, hogy nagy kiterjedésű a járvány.

A hatósági házi karanténnal kapcsolatos számokat nehéz komolyan venni, múlt péntek óta majdnem 7 000-rel csökkentek, miközben 13 ezer új fertőzöttet jelentettek. Azt mondjuk friss covidosként személyes tapasztalata alapján Gulyás Gergely is megerősítette, hogy kontaktkutatás lényegében már nincs.

Ha nem elírás, akkor tegnap lényegében nem oltottak. A hivatalos jelentés alapján mindössze 43 darab első oltás adtak be, és 74 darab másodikat. A harmadik oltások száma szintén nem emelkedett, ami úgy is meglepő, hogy a hosszú hétvége utolsó napja volt.

Jelenleg a teljes lakosság 61 százaléka van beoltva legalább egy oltással, 59 százalék kapta meg a második oltását is. 12 százalék kapta meg a harmadikat.

Lakosságarányosan továbbra is Jász-Nagykunban, Békésben és Csongrádban a legrosszabb a járványhelyzet, itt regisztrálták a legtöbb új fertőzöttet az elmúlt két hétben 100 ezer főre vetítve.

A hétvégi összesített adatok szerint 152 újabb áldozata volt a járványnak az elmúlt három napban. Az előző hétvégéhez képest megduplázódott a halálesetek száma.

Péntek óta ugrásszerűen nőtt a kórházban lévők száma is, 2 130-ról 2 605-re.

Majdnem annyian vannak lélegeztetőn, mint egy évvel ezelőtt.

Sok új fertőzöttet találtak, 11 211-et. Majdnem dupla annyit, mint az előző hétvégén. Hogy közben miért csökkent 4 075-tel a hatósági házi karanténban lévők száma, az rejtély.

Az is igaz, hogy jóval több tesztet végeztek (81 168), mint egy hete (53 290).

Az elvégzett teszteken belül továbbra is magas, 13,8 százalék a pozitív vizsgálatok száma.

A megyei adatokat nézve lakosságarányosan Jász-Nagykunban, Békésben és Csongrádban terjed leginkább a járvány.

4 948-an kapták meg az első oltásukat az elmúlt három napban. Kevés, de így is az októberi hétvégék legmagasabb száma.

5 955 207-en kapták meg eddig összesen az első oltást, 5 736 378-an a másodikat, 1 millió 221 ezren pedig a harmadikat.

„Működtessenek hatékony hatósági karantén rendszert a fertőzöttekre és kontaktjaikra vonatkozóan. Megengedhetetlen, hogy hazánkban immár egy éve kisebb a karanténban lévő személyek száma, mint a fertőzötteké. A kontaktok eredményes izolálása így pusztán illúzió.” Egyebek között ezt javasolták a héten szakértők a kormánynak.

Az az adat, amire hivatkoznak, valóban elég meghökkentő. Jelenleg kevesebben vannak hatósági házi karanténban, mint amennyi aktív fertőzött van hivatalosan. Ami azt jelenti, hogy még az igazolt fertőzöttek közül sem mindenki van lakásfogságra kötelezve.

Pénteken 34 780 aktív eset volt Magyarországon a hivatalos adatok alapján, és mindössze 24 231-en voltak hatósági házi karanténban.

(Az aktív esetek számát úgy kalkulálják, hogy az összes regisztrált fertőzött számából kivonják a hivatalosan gyógyultak és a koronavírushoz hivatalosan kötött elhunytak számát. Ez korábban meglehetősen megbízhatatlan adat volt a hivatalosan gyógyultnak nyilvánítottak elég randomnak tűnő számai alapján, pár hete javult ez a helyzet.)

Elvileg elképelhető persze, de erre igazán csekély az esély, és semmi nem is utal erre, hogy annyira kifinomult és naprakész a nyilvántartás, hogy akik közben súlyosabb állapotban kórházba kerültek, nem számítanak a lakásfogságra ítéltek közé. Hiszen ők kórházban vannak. De így sem stimmelnek az adatok. Az aktív esetek és a karanténban lévők között pénteken 10 549 volt a különbség. Kórházban 2 130-an voltak.

Lehet kicsit árnyalni a képet. A házi karantén ideje most már jó ideje 10 nap automatikusan, ezt követően negatív teszt sem kell a feloldásához. Nézzük mi a helyzet, ha az előző 10 nap jelentett fertőzöttszámát vetjük össze a hatósági házi karanténnal. Valamivel jobban mutatott a grafikon egy ideig, de mostanra már nem.

Ráadásul ez az ábra sem azt mutatja, hogy pazar lenne a kontaktkutatást.

Nemcsak azokat kellene ugyanis izolálni, akiknél hivatalosan is kimutatták a vírust, hanem a szoros kontaktokat is. Ők azok, akik jó eséllyel megfertőzödtek, és tünetmentesen fertőzhetnek úgy, hogy szabadon mászkálhatnak.

Vagyis az igazolt fertőzöttek többszörösének kellene házi karanténban lennie. Vannak adatok arról, hogy ott, ahol nálunk komolyabb vették a kontaktkutatást, hány szoros kontaktot találtak átlagosan még 2020-ben. A találkozásokat csökkentő korlátozások idején egy fertőzöttre majdnem két szoros kontakt jutott átlagosan. A jóval lazább nyári időszakban ez felment egészen hatig. Ehhez képest nálunk még annyian sincsenek karanténban, ahány igazolt fertőzött van.

Nézzük például ezt a buszt, ahol két órán keresztül voltak összezárva emberek Kétpótól Budapestig, sétáltak egyet a tömegben, majd visszautaztak Kétpóra. Ha itt valaki netán fertőzőként szállt fel, akkor jó eséllyel tesztelte a buszon mindenki immunrendszerét, különösen úgy, hogy sem rajta, sem a többieken nem volt maszk.

Vagyis ha - de erről nem tudunk, a képünk csak illusztráció - valakiről a fenti buszon kiderült volna teszttel igazoltan, hogy koronavírusos, akkor bizony a delta mutáció fertőzőképessége miatt mindenki szoros kontaktnak minősülne.

Ami viszont jelenleg Magyarországon nem jelenti azt, hogy a hatóság megkeresné és karanténra kötelezné őket. Egyrészt a tesztek alacsony számából sem úgy tűnik, hogy annyira törnék magukat a hatóságok, hogy felkutassák, kit fertőzhetett meg egy covid-fertőzött. Másrészt az oltások miatt változtak a karanténszabályok is.

Aki oltva van, az hiába minősül szoros kontaktnak, nem kell karanténba mennie. Így maradhatnak az oltott diákok a suliban akkor is, ha az osztálytársuk igazoltan koronás.

Ebben a szabályban volt logika, amikor még keveset lehetett tudni, hogy a delta mennyire sikeresen fertőz. És az oltásnak is éppen az lenne a lényege, hogy ilyen helyzetben védettséget adjon.

Most viszont vannak már arra utaló adatok, hogy így talán mégsem tökéletes a karanténszabályozás. Ha a két oltást már 4-6 hónapja vagy annál is régebben adták be, akkor megkopott az általa nyújtott védelem. És simán lehet valaki olyan vacakul is, mint Tessely Zoltán fideszes képviselő. Bár annak az esélye, hogy kórházba is kerül, még így is jóval kisebb, mint az oltatlanok esetében. Viszont nem nehéz elképzelni, hogy igenis fertőzhetett, még amikor csak lappangott benne a vírus.

A Lancetben megjelent brit tanulmány alapján sem állítható, hogy a mostani magyar karanténszabályozás teljes egészében kiállja a deltapróbát. Az eredmények alapján azok, akik mindkét oltásukat megkapták, 25 százalékos eséllyel kapták el a vírust a fertőzött családtagtól, míg az oltatlanok közt erre 38 százalék volt az esély.

Az is kiderült, hogy hiába oltott valaki, ha megfertőződik, közel azonos eséllyel adja át a vele egy háztartásban élőknek a deltát, mint ha nem lenne oltása.

Viszont a kutatás szerint az oltottaknak hamarabb lecsökkent a vírusszintje, ami arra enged következtetni, hogy az ő szervezetük hamarabb megküzdött a betegséggel.

Azt találták, hogy a vakcina által nyújtott védelem három hónap után kopni kezd.

Ezen persze javíthat a 3. oltás, bár tudunk olyan esetről, amikor a harmadik oltáson is átesett szülő elkapta a vírust az óvodás gyerekétől. Elvileg rá oltást kapott szülőként nem vonatkozott a karantén, de azért letesztelte magát, és kiderült, hogy pozitív. Azóta vannak tünetei, nincs nagyon rosszul, de azért a nátha és az influenza között írta le az állapotát. Úgyhogy most az egész család otthon marad a karantén végéig.

„Állami megemlékezés volt a Rákóczi út közelében, szerintem az nagyon helyes, ha a mindenkori kormány állami megemlékezésén való részvételt magyar falubuszok segítik.” Ezt reagálta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón arra a kérdésre, hogy miért voltak láthatóak a Magyar Falu Program keretéből beszerzett önkormányzati buszok is a Békemenetre érkező járművek között.

Ott volt például az acsalagi falubusz október 23-án. A buszon belül ki volt ragasztva az az A4-es lap, amit a békemenetes szervezők adtak, és precízen meg volt rajta jelölve, hogy hol lehet majd parkolni. Az acsalagiaknak a lezárt Rákóczi úton jutott hely.

Felhívtuk a település polgármesterét, hogy mi alapján dől el, milyen célra használják a Magyar Falu Program keretében eredetileg „Tanya- és falugondnoki buszok” néven futó járművet. Szilágyi Andrásné szerdán előbb azt mondta, hogy keressük másnap. Amikor pénteken hívtuk, már sokkal agresszívebben válaszolt. Közölte, hogy ha majd megkérdezik tőle hivatalosan, akkor beszámol arról, mire használják a buszt. Aztán visszakérdezett, hogy honnan tudjuk, hogy ő ott volt a Békemeneten, és azzal a lendülettel le is zárta a beszélgetést: „köszönöm az érdeklődést, a viszonthallásra”.

Annyira azért nem kellett hatalmasat nyomozni, hogy a polgármester ott volt-e a Békemeneten, elég volt felkeresni Acsalag Facebook-oldalát.

Ott volt Csénye falubusza is.

A polgármester, Králl Csaba azt mondta, hogy több idős lakos szeretett volna részt venni a Békemeneten. Ő maga vezetett, beleírta a menetlevélbe az utat, vissza is vitte az időseket, akik jól érezték magukat.

A Tanya- és falugondnoki buszok beszerzéséről szóló programot azzal indokolta a kormány, hogy „célul tűzte ki a kistelepülések népességmegtartó és népességnövelő erejének növelését, a fiatalok helyben maradását. Ezen célok elérésének egyik alappillére a közszolgáltatások fejlesztése, az egyenlőtlenségek mérséklése. A falubusz és a tanyabusz beszerzésének támogatása hozzájárul a vidéki kistelepülések hátrányainak mérsékléséhez, az életminőség és a közszolgáltatások elérhetőségének javításához, valamint az ifjúság vidékhez való kötődéséhez”.

Ami igazán szép, hogy a Békemenetre olyan buszokkal is mentek, amin EU-s logó volt, mivel uniós támogatással szerezték be azokat. És meghallgathatták Orbánnak például ezt a gondolatmenetét:

„Brüsszel ma úgy beszél, és úgy viselkedik velünk és a lengyelekkel, mint az ellenségekkel szokás. Déjà vu érzésünk van, a Brezsnyev-doktrína levegője járja át Európát. Ideje volna, hogy Brüsszelben is megértsék, velünk még a kommunisták se boldogultak. Mi vagyunk a homok a gépezetben, a bot a küllők között, tüske a köröm alatt. Mi vagyunk az a Dávid, akit jobb, ha elkerül a Góliát.”

Megkerestük Újudvar polgármesterét, Jakab Sándort, aki azt mondta, hogy önkormányzati busz tőlük nem ment a Békemenetre, egy civil szervezet busza van a képen.

A Darányi Ignác-tervben EU-s vidékfejlesztési támogatásból valóban nemcsak önkormányzatok, hanem nonprofit szervezetek, egyházi szervezetek is pályázhattak buszokra, amiket a helyi közösség céljaira használhattak.

Nemcsak újudvari, hanem például kismarjai, nyírbélteki EU-s matricás busz is volt a Békemeneten. Megkérdeztük a nyírbéltelki polgármestert, Bagdi Sándort, hogy mi alapján dől el, milyen feladatokra veszik igénybe a buszt, ki dönt erről, és ki finanszírozta az utat. Azt kérte, írásban küldjük el a kérdéseinket, megtettük. Ha válaszol, frissítjük a cikket.

4 041 új fertőzöttet jelentettek ma reggel.

A járvány berobbanását mutatja, hogy 83 százalékkal több új fertőzöttet regisztráltak a héten, mint egy héttel korábban. Legutóbb fél éve, áprilisban találtak olyan sok új fertőzöttet, mint ezen a héten (19 594).

Rossz hír, hogy az összes teszten belül tovább nő a pozitív vizsgálatok aránya, már 17,5 százalék.

A legfontosabb adat továbbra is a kórházban lévők száma. Ez sem mutat jól. Alacsonyabb ugyan a kórházi kezelésre szorulók száma, mint egy éve (most 2 130, egy éve 3 197 volt), viszont meredeken emelkedik, nagyjából egy hetes csúszással követve a tavalyi görbét.

A lélegeztetőgépen lévők száma is nő.

37 újabb áldozata van a járványnak.

Egy hét alatt összesen 237-en hunytak el, legutóbb öt hónapja volt ilyen sok áldozat 7 nap alatt.

Jelenleg lakosságarányosan Csongrádban, Békésben és Jász-Nagykunban a legrosszabb a járványhelyzet.

A romló járványadatok nem igazán hatnak azokra, akik nem akarják felvenni az oltást. Tegnap 3 174-en gondolták meg magukat, és adatták be mégis az első adag vakcinát. A legalább egy adaggal beoltottak száma ezzel 5 950 259 lett, vagyis a 6 milliót sem éri el. Két oltást 220 ezerrel kevesebben, 5 731 651-en kaptak. A harmadik oltást már 1 millió 191 ezren adatták be. Szakértők szerint az immunrendszer megerősítése emlékeztető oltással mindenkinek javasolt.

Hogy hogyan alakul a járvány, az most egy ideig nem derül ki, mert csak kedden közölnek majd új adatokat.

Jelenleg nem lehet tudni, mikor tetőzik a járvány negyedik hulláma, aki ezt most bemondja, annak jósgömbje van vagy tarot kártyát használ - közölte Jakab Ferenc virológus professzor a KOVIDők által szervezett csütörtök esti beszélgetésben.

A Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának vezetője, egyben a Koronavírus-kutatási Akciócsoport irányítója azt mondta, két héttel ezelőtt még nagyon optimista volt, hogy relatív könnyen megússzuk a 4. hullámot, de ma már nem annyira optimista, látva a fertőzöttek meredeken emelkedő számait.

Jakab szerint bár a számok hasonlóak, de nagy különbség van a tavaly őszi időszakhoz képest. A delta minimum 5-ször gyorsabban terjed, viszont az emberek 60 százaléka már be van oltva. Nem is annyira az számít, hányan kapják el a betegséget, arra kell koncentrálni, hogy hányan kerülnek kórházba.

A professzor korábban is azt mondta, hogy a szeptembertől decemberig tartó időszak mutatja majd meg, mi várható járványszempontból rövid és hosszú távon Magyarországon, mire elég a 60 százalékos átoltottság. Továbbra is bízik az átoltottságban, még ha az alacsonyabb is, mint amire szükség lenne, de fontosak lesznek a járványügyi intézkedések is. Ezeknek egymást kell erősíteniük.

Zacher Gábor toxikológus, mentőorvos és sürgősségi szakorvos, aki jelenleg a Hatvani Kórház Sürgősségi Betegellátó Osztályán dolgozik, Jakabra reagálva azt mondta, hogy nem éppen rózsás jövőt vetít előre, amit Jakab elmondott, mert ha a mostani hullám olyan erejű lenne, mint a harmadik, mert abba beleroggyanhat az ellátórendszer. Szerinte az egymillió főre vetített halálesetek számában még mindig ötödikek vagyunk, ami azt mutatja, hogy valami nem működött jól. Eljöhetne végre az az idő, amikor ezt elsősorban szakmai és nem politikai problémaként kezelik, a Tudományos Akadémia is már régóta sürgeti a maszkviselést.

Jakab Zachernél kicsit megengedőbb volt. Szerinte azért hallgat a kormány a szakmára, az első lépések most is megtörténtek, amiket még követhet több. Nem lezárásokra kell gondolni, mint amilyenek voltak, de járványügyi intézkedések kellenek majd még.

Zacher szerint a 4. hullám elsősorban az oltatlanokat érinti majd, de az oltottak közül sem ússza meg mindenki. Ami nem jelenti azt, hogy az oltás nem jó, sőt. De nem nyújt 100 százalékos védettséget. Az oltottak közül is kerülhetnek kórházba vagy hunyhatnak el, de sokkal kisebb számban. Az oltatlanok közül egyre fiatalabbak kerülnek kórházba, nagyon gyorsan alakulnak ki súlyos tünetetek.

A saját kórházában szerzett tapasztalati és a kollégáival folytatott beszélgetések alapján Zacher azt mondja, hogy a súlyos állapotban lévők között 7-8 oltatlanra jut egy oltott. Nagyon hiányolja az országos adatokat, amik felhívnák a figyelmet arra, hogy az oltásnak nincs alternatívája.

Az oltottaknál elsősorban az idősebb generáció tagjai kerülnek kórházba, akik amúgy is rendelkeznek valamilyen alapbetegséggel.

Szekanecz Zoltán professzor, belgyógyász, immunológus, reumatológus szakorvos, a Magyar Tudományos Akadémia doktora arra hívta fel a figyelmet, hogy a betegséget enyhe tünetekkel átvészelők is egyeztessenek a háziorvosukkal, mert fontos, hogy ne súlyosbodjanak a tünetek. Az elején lehet ezt megfogni, az első 5-7-12 napban dől elő, hogy később mennyire lesz súlyos a betegség.

Abban mindhárman egyetértettek, hogy mindenkinek javasolják a harmadik oltást. „Tartsd szárazon a puskaport és magasan az antitestszintet” - üzente Jakab, mert szerinte bárki bármit mond, járvány idején ez nagyon fontos, az ismétlő oltások elengedhetetlenek. Oltás után az antitestszám havonta feleződik, 3-4 hónap után drasztikusan csökken. A sejtes immunitás lassabban reagál, akkor igen, akkor már talán késő is lehet a súlyosabb következmények megakadályozásában. Érdemes ráoltatni akkor is, ha valakinek magas az antitestszintje, legfeljebb több lesz, de abból nem lehet túl sok.

Szekanecz elismerte, hogy ő korábban nem tartotta fontosnak az antitestszintet, de Jakab azóta meggyőzte őt, hogy ez igenis fontos. Pláne az olyan inaktivált vakcináknál (mint a Sinopharm), ahol sejtes immunitás sem alakul ki.

Különösen fontos a harmadik oltás azoknak, akik sok emberrel találkoznak, jobban ki vannak téve a fertőzésveszélynek, a krónikus betegséggel küzdőknek, időseknek, elhízottaknak és az immunitás szempontból akár gyógyszerek vagy immunihiány miatt gátoltaknak.

Arról, hogy ugyanazzal kell-e oltani vagy mással, megoszlanak a vélemények, abban viszont egyetértettek, hogy az mRNS-vakcinával nem lehet hibázni. Jakab egyetlen egy dolgot nem javasol: Szputnyikra Janssent adatni. Ez ugye népszerű azoknál, akik az orosz vakcina miatt nem tudnak utazni, és Gulyás Gergely is ezt intézte el magának, népszerűsítette is a kormányinfón. Jakab ezek szerint nem ért vele egyet.

Szekanecz egy dolgot említett, amikor nem feltétlenül van szükség harmadik oltásra: ha valaki megfertőződött korábban, majd később beoltotta magát két adaggal.

Az 5-12 éves gyerekek oltása Jakab szerint nagyon kényes kérdés, de ő amellett van, hogy érdemes lesz majd oltani őket is, ha meglesznek az engedélyek, és kialakul, hogy milyen dózist kell használni.

Szekanecz szerint a gyerekek ugyan általában könnyebben vészelik át a betegséget, de közöttük is előfordulnak súlyosabb esetek, emiatt érdemes őket is védeni, és a vakcinával csökkenthető annak az esélye is, hogy a gyerekek továbbadják a vírust. Azt mondta, hogy alapos vizsgálatok előzik meg, mielőtt kiadják az engedélyt a gyerekek oltására is, nem arról van szó, hogy ha a felnőtteknél működött, a gyerekeknél is biztosan jó lesz.

Zachert azt mondta, hogy amíg az előző hullámokban nagyon ritkán fordult elő, hogy egy gyerek kórházba kerüljön koronavírussal, most csak náluk, egy kis vidéki kórházban volt 3-4 eset. Országos adatot nem tud. Ő bízik benne, hogy nálunk is lehet majd oltani a kisebbeket.

Szóba kerültek a posztcovidosok is. Azoknak van nagyobb esélyük elhúzódó tünetekre, akiknél súlyosabb volt a betegség. Zacher szerint az alvászavarok, rémálmok viszonylag jól kezelhetőek voltak, a memóriazavaroknál egyelőre nem látnak semmiféle változást. Az ízlelés könnyebben visszajön, a szaglás viszont nem. A szívnél azt tapasztalják, hogy sok beteg panaszkodik arra, hogy érzi a szívverését, ami nyilván furcsa érzés, de ez gyógyszerekkel jól karban tartható. A tüdőkárosodás az, amivel egyelőre nem tudnak mit kezdeni.

Arról egyelőre nincs elég tapasztalat, hogy a 2. oltás után megbetegedőknél milyen eséllyel alakul ki long vagy posztcovid.

Az oltáselleneseken mind felhúzták magukat. Zacher úgy fogalmazott, hogy olyan velük vitatkozni, mint galambokkal sakkozni, „felborogatják a bábukat, és a végén még oda is szarnak, észérvek nem hatnak rájuk”.

Jakab szerint természetesen most még nem lehet megmondani, hogy hosszú távon okoz-e mellékhatást az mRNS-vakcina. A privát véleménye az, hogy nem, mert ismeri a gyártási folyamatot, és szerinte nincs olyan összetevő benne, ami ilyet okozhatna. Ami viszont egészen biztos: most van egy probléma, amit orvosolni lehet vele. Ennek elmulasztásával már rövid távon sokkal nagyobb bajba kerülhetünk, mint majd 20 év múlva egy esetleges mellékhatástól.

Jakab szerint a társadalom a bizalomra épül. Megbízunk a fodrászunkban, amikor hajfestéket készít, az ügyvédünkben egy-egy bonyolultabb ingatlanvásárlásnál, de „ha a kutató azt mondja, hogy itt van a vakcina, add be, megvéd, akkor miért nem hisznek neki? Szerte a világon kutatók 100 ezrei, milliói azon dolgoznak, hogy az embereket megvédjék, könyörgöm, higgyünk nekik, és adjuk be az oltást!”

3 125-tel nőtt hivatalosan a koronavírus-fertőzöttek száma a ma reggeli jelentés szerint.

Egészen április 23-áig kell visszamenni, hogy ennyi új fertőzöttet találjunk a statisztikában egyetlen nap alatt. (Június óta hétfőnként összesített hétvégi adatokat publikálnak.)

Az új fertőzöttek hétnapos mozgóátlaga a harmadik hullám már erősen felfutó, február közepi adatainak szintjén van.

Nagyon kedvezőtlen adat, hogy egyre jobban emelkedik az összes teszten belül a pozitívak aránya. Már 16,52 százalék.

A nem túl sok teszttel hivatalosan is megtalált fertőzöttek száma ezen a héten az előző héthez képest duplázódott. A járványügyi helyzet jelentős romlása már a kórházban lévők számán is látszik. Naponta nagyjából 100-zal nőtt az otthoni kezelésnél komolyabb ellátásra szorulók száma a héten. 1 798 koronavírus-fertőzött van most kórházban. Tavaly ugyanekkor többen voltak, vélhetően az oltásoknak köszönhetően alacsonyabb most a szint, de ütemesen emelkedik így is.

Lélegeztetőn 197-en vannak, ez megegyezik a tegnapi adattal.

36 újabb áldozatot jelentettek, a hétnapos átlag már 28-ra nőtt. Összesen már 30 647 áldozata van a járványnak.

Szakemberek sürgetik a kormányt, hogy lépjen (tömegrendezvények elhalasztása, zárt helyeken védettségi igazolvány, ingyenes tesztelési pontok, maszkhordás előírása zsúfolt zárt helyeken), de a kormány nem tervez szigorításokat, mert szerinte az oltás jelenti a védelmet. Abban viszont annyira nem állunk jól, csak cammog a mutató a 6 millió felé, miközben ha azt eléri, akkor is lesz még 3,7 millió oltatlan. Közülük 2,6 millióan beadathatnánk a vakcinát, de eddig nem tették meg. Tegnap mindössze 2 759-en kapták meg az első oltást, a harmadik ugyanakkor továbbra is népszerű, 21 ezren erősítették meg az immunrendszerüket kedden.

Minden megyében 100 felett van már az elmúlt két hétben 100 ezer lakosra jutó új fertőzöttek száma.

Tovább romlott a járványhelyzet Magyarországon. Egyetlen nap alatt 44 koronavírus-fertőzött hunyt el.

Legutóbb május közepén volt ilyen magas a halálozás 24 órán belül. (Június óta hétfőnként a hétvégi összesített adatokat közlik.)

A hétvégi kevés teszt miatt mindig alacsony keddi adatok sem olyan alacsonyak már, most 1 701 új fertőzöttet találtak.

Ötödik napja duplázódik a regisztrált új fertőzöttek száma az előző hetihez képest.

Az összes vizsgálaton belül meredeken emelkedik a pozitív tesztek aránya is, már 15 százalék felett van. (Továbbra is keveset tesztelnek.)

Kevesebb Covid-fertőzött van kórházban, mint tavaly, vélhetően a védőoltások miatt. De a számuk így is ütemesen emelkedik. 1 685 koronavírus-fertőzött szorul kórházi kezelésre a mai jelenés szerint, 97-tel több, mint egy napja.

197-en vannak lélegeztetőgépen.

Továbbra is magas a nem oltottak aránya. Tegnap mindössze 2 408-an kapták meg az első oltásukat.

5 941 073-an kaptak legalább egy oltást, ami azt jelenti, hogy a 12 év felettiek közül több mint 2,6 millióan nincsenek beoltva. Egy részüknek a korábbi fertőzés miatt lehet védettsége, a többségnek nincs a vírus ellen.

5 721 531-an kaptak két oltást, 1 millió 120 ezren vették fel a harmadik oltást is.

Minden megyében jelentősen emelkedik az új fertőzöttek száma.

Az előválasztáson résztvevő 850 ezer szavazóval komoly eredményt tudott felmutatni az ellenzéki összefogás, de hogy a jövő tavaszi választási győzelem ettől még nagyon messze van, azt megmutatta a békemenetre fegyelmezetten megmozdított Fidesz-tábor és az összellenzéki 56-os gyűlés is.

A hívek mozgatása nyilván egyszerűbb a Fidesz számára, a Békemenetre az ország minden tájáról vitték a híveket akár a tao-s pénzeken vagy a Magyar Falu Programban, esetleg az uniós vidékfejlesztési programban beszerzett buszokkal. De ehhez képest is meglepően kevesen mentek el az Andrássy út Hősök tere felé eső végébe meghirdetett ellenzéki rendezvényre. Október 23-a nyilván kihagyhatatlan lehetőség volt arra, hogy az ellenzék megmutassa a közös erejét. De túl közel volt az előválasztás ahhoz, hogy annak eredményén felülemelkedve a hívek is összeálljanak egy erődemonstrációra. Lehet hallani arról, hogy a pártok előzékenyen Márki-Zayékra hagyták a rendezvény megszervezését, nem törték magukat, hogy megmozgassák a tagságukat,

megmutatva ezzel azt is, hogy nélkülük Márki-Zay hátországa kevés lesz a kampányban.

Nem vagyok jó tömegbecslő, de a meghirdetett 4 órás kezdésre 1500-2000-an lehettek a színpad előtt, kicsit komikusnak is hatott, amikor megkérték a zászlókkal érkezőket, hogy álljanak a tömeg szélére, mert eltakarják a színpadot, de tömeg az nem volt. A műsorvezető, Osváth Zsolt (ZSHOWtime) először konferált ilyen eseményen, lelkesnek látszott, azt mondta, a hideg rázza, ahogy látja a sok párt zászlaját, tapsolják meg magukat (megtapsolták), majd bedobta a kötelező „egészen elképesztő, hogy mennyien vagytok” dicséretet, ami elég furán hangzott. Ő egészen a Kodály köröndig látta a tömeget, ez egyszerűen nem volt igaz, már a Rippl-Rónai saroknál is rettenetesen szellősen álltak. Ezt aztán később Fekete-Győr András is megismételte, teljesen feleslegesen, mert minek kamuzni arról, amiről a saját szemükkel is láthatják az emberek, hogy nem igaz. Később már 5-6 ezren is lehettek talán, amire Karácsony Gergely is azt mondta, hogy hű, de sokan vagytok. Annyian tuti nem voltak, hogy az akár az előválasztáson résztvevők egy százalékát kitegyék.

Elsőre különös döntés volt, hogy az előválasztáson induló 5 miniszterelnök-jelölt mondott beszédet. A színpad mögött még bőven érződött, hogy maradtak sebek, nem volt önfeledt trécselés a politikusok között. Ebből a színpadon nem látszódott semmi, és bár az erődemonstráció elmaradt, az egységdemonstráció megvolt.

Minden szónok leghangsúlyosabb üzenete az ellenzéki egység megszületése volt, amit a szavazók kényszerítettek ki, most pedig neki kell állni a nemzet egységének megteremtéséhez. Ehhez mindenki hozzátett valamit a megszokottból: Jakab az Orbánnak ígért 20 évet a Csillag börtönben, meg azt a mondatot, hogy „Kövér elvtárs, remegjen a bajusz, mert a mi kezünk nem fog”, aminek így leírva sok értelme nincs.

Megküzdöttek azzal is, hogy mit üzen 56 a mának. Fekete-Győr András szerint akkor is a fiatalok meneteltek az élen, ahogyan most is az előválasztáson, és kiemelte azt is, hogy a Momentum volt az első, aki megértette, hogy új arcokkal kell megvalósítani Orbán leváltását, ami viszont furán hangzott az előválasztás miatt a pártjában megbukott Fekete-Győrtől. Ő volt leginkább az, aki a Fidesz-szavazókat próbálta megszólítani (kiszabadítjuk őket a narancs hazugságkaranténból), ami azért annyira nem hozta lázba a jelenlévőket. Meglepő volt, de a szónokok kevésszer éltek azzal, hogy Orbán nevét kimondva lelkes pfujolásra ragadtassák a közönséget, a legtöbb tapsot ezen a délutánon az összefogás hangsúlyozásával lehetett begyűjteni. Hogy ebben azért még az út elején járnak, arra Karácsony Gergely egy félmondata utalt, amikor azt mondta, tudja, hogy nehezen élték meg az őt támogató pártok, hogy „időnként valakinek vissza kell lépni, hogy közösen előreléphessünk”, de ha nehéz szívvel is, azért itt vannak ezek a pártok is.

Dobrev Klára is fontosnak tartotta elmondani, hogy a DK a legerősebb ellenzéki párt, ugyanakkor azt hangoztatta, hogy az ellenzéki összefogás az európai magyar köztársaság talán utolsó esélye, amit nem szabad elszúrni, „jövőre vagy együtt nyerünk, vagy együtt bukunk el”.

Karácsony is azt hangoztatta, hogy az összefogás és a szeretet erejével lehet a szétlopott, szétszakított hazát egyesíteni, ennek pedig kell, hogy legyen egy vezetője, Márki-Zay Péter. Márki-Zay előbb felköszöntötte születésnapján az egyesült ellenzéket, majd elsütötte a kevés viccek egyikét, amikor is Boldog Karácsonyt kívánt.

Ezután ahhoz képest, hogy Karácsony a szeretetet képviselő jelöltként vezette fel, Márki-Zay Péter beszéde első részében háborús képekkel operált, majd a másodikban részletesen, apróról apróra felsorolta, mennyi munka vár az ellenzékre és milyen kevés eszköz áll ehhez rendelkezésre, és elmondta, hogy szükség lesz mindenkire, elsősorban a fiatalokra, akiknek egyesével kell meggyőzniük a szülőket, nagyszülőket, szomszédokat. Vidám családi ünnepségek jönnek majd. Ugyanakkor kiderült az is, hogy Márki-Zay nemcsak Castro-hosszúságú beszédeket tud tartani, 18 perc után hívta színpadra az előválasztáson résztvevő összes miniszterelnök-jelöltet, majd az ellenzék összes közös jelöltje állt össze a tavaszi választásra.

Hogy mi volt a cél a szónokok között zenélő Czutor Zoltán színpadra állításával, azt nem tudtam megfejteni, hacsak nem az, hogy az ember egy idő után kifejezetten várja, hogy lépjen már a mikrofonhoz egy politikus. Viszont volt egy pillanat, amikor a legerősebben lehetett érezni, hogy a jelenlévők valóban erősen vágynak már a közös nevezőre. Ezt ezen a délutánon nem egy politikus jelenítette meg leginkább.

Jordán Tamás színművészt fogadta a színpadra lépesekor a legnagyobb taps.

Jordán elmesélte, milyen volt 13 évesen átélni a Sztálin-szobor ledöntését, amikor ha még nem is a szabadságot érezték meg az emberek, de azt már igen, hogy milyen nem kiszolgáltatottnak lenni. Szerinte az emberek az előválasztáson azt érezték, hogy kapnak egy esélyt, hogy másként éljenek, hogy az országban a gyűlöletkeltés ellentéte, a szeretetkeltés jöjjön el. Amikor befejezte, még nagyobb tapsot kapott, mint a színpadra lépésekor.

A beszédekről bővebben itt írtunk.

Szinte sajtó nélküli sajtótájékoztatón jelentette be Kovács Zoltán államtitkár szerdán, hogy felfüggesztik a koronavírus-járvány miatti korlátozásokat az október 23-i ünnepségekre. Pont úgy, ahogy korábban augusztus 20-ára is megtették, és ilyen kivétel volt a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus a pápalátogatással vagy a vadászati seregszemle is.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy védettségi igazolvány nélkül lehetett és lehet majd részt venni ezeken az eseményeken.

Nemcsak október 23-án, de mindenszentekkor és halottak napja alkalmából sem lesznek korlátozások.

Így az oltásellenes Mi Hazánk rendezvényén is tesztelhetik, mit tud a delta variáns. De a több százezresre tervezett Békemeneten vagy az ellenzék közös megemlékezésén sem kell védettségi igazolvány, maszk sem, létszámkorlátozás sincs, távolságot sem kell tartani.

Kovács szerint „járványügyi szakemberek és az operatív törzs álláspontja szerint korlátozások nélkül is biztonságosan lebonyolíthatók az ünnepi rendezvények”.

Azt Kovács nem árulta el, hogy kik azok a szakemberek, akik szerint a 4. hullám egyre durvuló felfutása alatt nem jelentenek kockázatot a tömegrendezvények, és miután a sajtónak azt a részét, amelyik kérdezni is szokott, nem hívták meg a tájékoztatóra, így nem is kérdezte meg tőle senki.

A Magyar Orvosi Kamara elnöksége például biztosan nincs a meg nem nevezett szakértők pártján. A MOK elnökség közleményében „a koronavírus-járvány agresszív, súlyos szövődményeket okozó változatának gyors terjedése miatt” nem javasolják, hogy tömegbe menjenek azok, akiknek nincs védettségük, és az igazolvánnyal rendelkezőket is arra kérik, hogy viseljenek maszkot.

Oroszi Beatrix epidemiológus, a kormánynak tanácsot adó elemzőcsapat tagja éppen a héten mondta egy előadásában, hogy szerinte közösségi maszkhasználatra, távolságtartásra és a védettségi igazolványra is szükség lehet a koronavírus visszaszorításához a jelenlegi oltottsági szint mellett.

De ott van az országszerte kiplakátozott Merkely Béla is. Ő most nem szólalt meg, de korábban olyan erősen fertőzőnek írta le a delta variánst, hogy azt mindenki el fogja kapni, aki nem esett át a betegségen vagy nincs beoltva. Mindezt egy olyan, kevéssé jól sikerült példával támasztotta alá, amiből még az is kiolvasható volt, hogy annyira fertőző a delta mutáns, hogy a maszk is felesleges, ha nincs oltás: „a hatékonyabban terjedő vírusmutációk megjelenésével a maszknak egyre kevesebb lesz a védelmező ereje. Egy kis időre levesszük, mondjuk egy pohár víz megivásához, ez pedig épp elég a megfertőződéshez. Ezzel pedig azt akarom hangsúlyozni, hogy a maszkviselés nem pótolja az oltást.”

Sok mindenre kitérő beszélgetés jelent meg október 23-a alkalmából Kövér Lászlóval a Magyar Nemzetben. A házelnök az elején visszafogott, még egy teljesen érdektelen családi történetet is elmesél a forradalomról:

„Édesapám a forradalom idején volt katona Budapesten. Két évre sorozták be, de menet közben három évre emelték a szolgálati idejét. Majd ezután sem szerelték le, így ragadt a fővárosban. Egy alkalommal teherautósofőrként ment a városba élelmiszerért, de mire visszaértek, az oroszok szétlőtték a laktanyát, és a katonák szétszéledtek. Apám kikereste a katonakönyvét az irathalmazból, és gyalog hazament Pápára, közvetlenül tehát nem vett részt a forradalomban.”

Még egy pofon sem csattant, pedig igény lett volna rá

Aztán a langyos kezdés után Kövér egyre inkább belelendül.

„Miért zajlottak a mi forradalmaink többnyire békésen, a csőcselék erőszakossága nélkül?

Nem messze tőlünk, az Országházban őrizzük Munkácsy Mihálynak a honfoglalásról készült festményét, amely szerintem hitelesen ábrázolja a történetet, hiszen nem egy másokat erőszakosan letaposó hódító nép diadalát örökíti meg, hanem azt a pillanatot, amikor a Kárpát-medencében élő népek elfogadták a honfoglaló magyarok bejövetelét és primátusát. Ez azért volt lehetséges, mert mi katonanép voltunk, a többiek pedig földművelők. Minket sokáig harcias népként tartottak számon. Mégis, szerintem megmagyarázhatatlanul békés természettel vagyunk megáldva. Nem bonyolódtunk például hódító háborúkba az ország határain túl. 1848 is vértelen forradalom volt. 1956. október 23-án is békésen indultak az események. Később azért torkollott erőszakba a forradalom, mert a kommunisták aljas módon, az ország több pontján a fegyvertelen tömegbe lövettek. Még ma sem tudjuk, mennyien haltak meg például a Kossuth téri sortűzben. 1990-ben is büszkék voltunk rá, hogy vérontás nélkül zajlott le az átmenet. Még egy pofon sem csattant, pedig most már úgy látom, hogy azért igény lett volna néhányra. Lehet, hogy nem mindig jó dolog, ha egy nép ennyire békésen, nyugodtan kezeli csak a konfliktusait.

Csak nem bánja, hogy nem „tetszettünk forradalmat csinálni”?

Gondoljunk csak bele, van-e még rajtunk kívül itt Közép- és Kelet-Európában olyan nép, amelyik erőszak nélkül próbálta érvényesíteni a saját jogait. Nem találunk ilyet. Kérdés tehát, hogy azok jártak-e jobban, akik békések voltak, vagy akik alkalomadtán erőszakosan léptek fel? Az észak-macedóniai albánoknak van saját állami egyetemük, a moldáviai gagauzoknak – legalább papíron – van autonómiájuk, az erdélyi magyaroknak egyik sincs. Látszólag tehát nem volt kifizetődő a békés hozzáállásunk. Ugyanakkor mi nemcsak katonanép vagyunk, hanem jogásznemzetnek is tartjuk magunkat. Némi naivitással mindig jogi eszközökkel próbáltuk kiküzdeni az igazunkat, és nem értettük, ha a jog szerint nekünk van igazunk, milyen erkölcsi és jogi alapra támaszkodik az, aki ezt nem ismeri el. Egészen 2010-ig tartott, mire megértettük, hogy a politika alapvetően az erők játéka, amiben annak van igaza, aki érvényesíteni tudja az álláspontját. Hála Istennek, azóta sikerült bebizonyítani, hogy demokratikus, békés eszközökkel is lehet az érdekeinket határozottan érvényesíteni, akár még annál is jobban, mint ami az erőnkből és a politikai súlyunkból következne. De nem árt vigyázni, nehogy a béketűrés balekságnak látsszon politikai ellenfeleink szemében.”

Nagy Imrét nem dobná ki a panteonból

A maga módján megvédi a mártírhalált halt Nagy Imrét, aki valóban súlyos kommunista múlttal rendelkezett, „részt vett minden rosszban, amiben csak lehetett, és az utolsó pillanatig hű maradt a szocialista eszméhez. A nemzethez tartozása és a magyarokkal való közösségvállalása ugyanakkor az akasztófa árnyékában felülírta mindezt. Nem szabad kidobni Nagy Imrét az ötvenhatos mártírok panteonjából, mert ő attól függetlenül vértanú, hogy mit követett el korábban”. Kövér végül arra jut, hogy „ az a helyes, ha Nagy Imrét a piedesztálról leszállítjuk a többi ötvenhatos mártír mellé. Hiszen ő sem tett többet, mint azok, akikkel együtt van eltemetve”.

Gyurcsány rendőrt öletett volna

Aztán jön az a rész, ami igazán kihozza Kövér Lászlóból a Kövér Lászlót. A téma 2006. október 23-a, Kövér pedig egy olyan történettel áll elő, amire még az újságíró is fontosnak tartja megjegyezni, hogy kissé mintha összeesküvés-elméletes lenne:

„Ami a tévészékház előtt történt, az része volt az összeesküvésnek. Előre megtervezett provokáció volt, aminek – a forgatókönyv szerint – emberhalállal kellett volna végződnie. A Jóisten gondviselésének köszönhető csak, hogy a vízágyút szállító, égő rendőrségi járműből élve menekültek ki a benne ülők. Gyurcsány Ferenc másnap a kamerák előtt az egyik sérült rendőr betegágyánál állt, de valójában a ravatalánál szeretett volna ott lenni, hogy az utcai zavargásokat felhasználva a felelősségét az ellenzékre hárítsa. Hiszen tudta, hogy már a 2006-os választás másnapján elvesztette a 2010-es parlamenti voksolást. Egyetlen esélye az volt, ha eltünteti ellenfeleit a legitim politika színpadáról. Erről szólt ez az egész forgatókönyv.

Nem hangzik ez kicsit összeesküvéselmélet-szerűen?

Arra, hogy ez nem csak fantazmagória, többek között az a bizonyíték, hogy Gyurcsány Ferenc ma is ugyanezt csinálja, földönfutóvá tétellel és bebörtönzéssel fenyegeti a politikai ellenfeleit és mindenkit, aki a mostani kormány mögé áll.”

Nem a Fidesz hibája az elmaradt elszámoltatás

Ezt követően Kövér még beszél arról, hogy „a 2010-et követő kormánynak semmi felelőssége nincs abban, hogy Gyurcsány Ferencet és tettestársait nem sikerült elszámoltatni. Jogállami keretek között ennyire futotta a magyar igazságszolgáltatás erejéből”, illetve „a Momentum egy jól kigondolt, de – tehetséges szereplők híján – pocsékul végrehajtott politikai projekt volt, aminek az egyetlen maradandó következménye, hogy a 2024-es olimpiát sikerült átjátszani a franciák kezére”.

„Nem gondolja, hogy talán túlzottan borongós képet fest a jövőről?”

Végül a házelnök még egyszer visszaáll Kövér László-üzemmódba, de annyira, hogy itt is kénytelen visszakérdezni az újságíró, hogy nem túlságosan borongós-e a világképe:

„Ha megnézzük, hogy van-e különbség a nácizmus, a kommunizmus és az egyre inkább totalitárius jegyeket mutató liberalizmus között, riasztó hasonlósággal találkozunk. Elég, ha az állam által kiszervezett cenzúrára, a véleményszabadság immáron jogi eszközökkel is folyó korlátozására vagy az antifa erőszakosságára gondolunk, amiben visszaköszön a kommunista vagy náci keretlegények erőszakossága. Van viszont egy különbség, ami különösen félelmetessé teszi a jövőt. A nácik és a kommunisták is objektív kritériumok alapján jelölték ki a megsemmisítésre ítélt ellenséget. A nácik a faji alapon alacsonyabb rendűnek tekintett népeket, a kommunisták pedig az osztályellenségeket. Ha valaki történetesen zsidónak vagy „burzsujnak” született, nem volt esélye elkerülni, hogy az ellenségek listájára kerüljön. Ma a liberálisok okosabbak, mert nem az ellenséget jelölik ki, hanem a „jó emberek” körét, és mindenki „szabadon” eldöntheti, hogy az egyre növekvő erkölcsi és egzisztenciális nyomás közepette beáll-e a „jó emberek” közé, ahol védettnek tekintheti magát, vagy inkább marad a különböző „fóbiások”, „rémisztő képződmények” és „klímabűnözők” potenciálisan likvidálandó táborában. Mivel pedig a média és a kultúra irányítása régóta a liberálisok kezében van, egyre nehezebb vállalni a normalitáson alapuló értékrendet tükröző véleményt. Ha ez így megy tovább, akkor pár generáció múlva senkinek, aki nem hajlandó nyilvánosan hitet tenni az új „világvallás” mellett, nem lesz lehetősége, hogy a liberálisok által felépített szelekciós mechanizmus ellenére bekerüljön az egyetemekre, bírói székekbe, az államigazgatásba, a multik helyi lerakatainak viszonylag jól fizető állásaiba vagy a médiába, különösen nem a döntéshozók körébe. A történelemben eddig nem tapasztalt hatékonyságú manipulációs eszközök – az internet totális ellenőrzése – révén pedig nem feltétlenül kell tömeges ellenállás kiprovokálását kockáztatva, nyílt erőszakhoz folyamodniuk, a terror enélkül is működtethető.

Nem gondolja, hogy talán túlzottan borongós képet fest a jövőről?

Azért beszélek a jövőről, mert már van két unokám, és nem tudok más szemüvegen keresztül nézni arra, amit csinálok, mint úgy, hogy mi lesz a gyerekeim gyermekeivel.”

Nagyon rosszul festenek a ma közzétett járványadatok. 2 361 új fertőzöttet találtak, ez a duplája a múlt csütörtökinek (1 141).

Április végén volt utoljára ilyen magas az egy nap alatt igazolt fertőzöttek száma. (Június óta hétfőnként a hétvégi adatokat összesítve közlik.)

Az igaz, hogy több tesztet végeznek, de nem ennyivel. Hétfőtől csütörtökig ezen a héten 15 százalékkal több tesztet végeztek, mint egy hete. Az igazolt új fertőzöttek száma ugyanakkor 83 százalékkal volt magasabb. A vizsgálatokon belül meredeken nő a pozitív tesztek aránya, már 12 százalék felett van.

Az új fertőzötteknél fontosabb mutató, hogy hány covid-fertőzött van kórházban. A mai jelentés szerint már 1 105. Azt továbbra sem árulják el, hogy közülük mennyien nincsenek beoltva, mindenesetre tavaly ősszel, még az oltás nélküli időszakban ilyenkor már majdnem dupla ennyien voltak kórházban.

Lélegeztetőn 155-en vannak. Tavaly ilyenkor már többen szorultak mesterséges lélegeztetésre.

20 újabb koronavírusos beteg hunyt el. Az egyhetes átlag is jelentősen emelkedik. (A kiugrások a hétvégi összesített adatok.)

Területi bontásban, lakosságarányosan ez a helyzet. A megyék többségében és Budapesten a kéthetes incidencia (az elmúlt két hétben 100 ezer főre vetítve az új fertőzöttek száma) átlépte a 100-as határt.

Az oltási programról a szokásosat lehet írni. 2,6 millióan vannak, akik beoltathatnák magukat, de eddig nem tették. És nagyon kevesen gondolják meg magukat naponta. (Tegnap mindössze 3 075-en.)

Legalább egy oltást 5 932 239-en kaptak, kettőt 5 710 977-en, 1 millió 56 ezren pedig már a harmadik oltást is felvették.

Halvány teljesítményt nyújtott és kikapott a Fradi az Európa-liga csoportkörének 3. körében.

Kedden délután Skóciában a G csoport eddig két 0 pontos csapata, a Celtic és az FTC csapatott össze, a meccsből a Fradi jött ki sokkal rosszabbul. Az első nagy helyzetet még a ferencvárosi Ryan Maaee hagyta ki, de a skótok már az első félidőben is domináltak, a második félidőben pedig egyszerűen bedarálták a Fradit.

Az 57. percben Jota álompasszából aztán Furuhasi megszerezte a vezetést, Ryan Maaee két perccel később még egyenlíthetett volna, de a kapu előtt az utolsó pillanatban tisztáztak előle. A Celtic a 61. percben 11-est hibázott, McGregor lövését Dibusz kiütötte, de ebből sem tudott erőt meríteni a Fradi. Idő kérdése volt, hogy mikor lőnek még egyet a skótok, a 81. percben megtörtént: Turnbull előbb nem találta el a labdát hat méterre a kaputól, aztán becsúszva mégis bepasszírozta.

Ezután még rúghatott volna jó pár gólt a Celtic, de maradt a 2-0.

Három meccs után a Fradi 0 pontos, a Leverkusentől 2-1-re kapott ki Németországban, 3-1-re a Betistól otthon, most Skóciában 2-0 lett. A következő meccs Budapesten lesz, szintén a Celtic ellen.

Celtic – Ferencváros 2-0 (0-0)

Celtic: Hart - Ralston, Carter-Vickers, Starfelt, Montgomery (Scales, 75.) - McGregor, Turnbull - Abada (Jakumakisz, 71.), Rogic (Bitton, 71.), Jota - Furuhasi (Johnston, 86.)

Ferencváros: Dibusz - Civic, S. Mmaee, Blazic, Wingo - Laidouni (Somalia, 66.), Vécsei - Uzuni, Nguen (Mak, 83.), Zachariassen (Loncar, 66.) - R. Mmaee

Gólszerző: Furuhasi (57.), Turnbull (81.)

Egy híján ezer koronavírus beteg szorul már kórházi kezelésre. Ez elég nagy emelkedés a múlt pénteki adatokhoz képest. Ugyanakkor az is látszik, hogy egy évvel ezelőtt - még az oltások nélküli időszakban - sokkal gyorsan nőtt a kórházban lévő Covid-fertőzöttek száma. Azt továbbra sem árulják el, hogy a most kórházban lévők közül mennyi az oltatlanok aránya.

A lélegeztetőn lévők száma is emelkedik, 144-en vannak most.

16 koronavírus-fertőzött hunyt el egy nap alatt. Összesen már 30 418 áldozata van hivatalosan a járványnak Magyarországon.

859 új fertőzöttet találtak.

A tesztek száma valamennyire nő, de nem jelentősen az elmúlt hét nap átlaga alapján.

Tovább nőtt a teszteken belül a pozitív vizsgálatok aránya.

Oltásokban nincs áttörés, 2 383-an kapták meg az első oltást tegnap.

A legalább egy oltást kapottak száma továbbra sem éri el a 6 milliót (5 926 446), a második oltást több mint 200 ezerrel kevesebben kapták meg (5 703 088), a harmadikért 1 millió 12 ezren mentek el.

Dobrev Klára is erősíteni tudott a második fordulóra, de Márki-Zay Péternek hatalmas tartalékai voltak.

Dobrev Klára az első fordulóban 216 248 szavazatot kapott, a másodikban 283 677-at. 67 429 szavazat a különbség, Dobrev 31 százalékkal növelte a szavazatai számát.

Márki-Zay az első fordulóban 126 628 szavazatot kapott. A másodikban majdnem háromszor annyit, 371 560-at.

Márki-Zay az összes szavazat 56,67 százalékát kapta, majdnem 88 ezer szavazat volt kettejük között a különbség.

A szavazatok egyharmadát adták le Budapesten. Itt Márki-Zay tarolt. Fölényesen hozta a fővárost, a szavazatok 64,65 százalékát kapta.

Dobrev 43 százalékkal kapott többet Budapesten, mint az első fordulóban. Márki-Zay viszont 254 százalékkal.

A vidéki szavazatoknál szorosabb lett az állás, de itt is nyert Márki-Zay 52,5 százalékkal.

Dobrev az első fordulóban erős volt vidéken, de tudta még növelni a támogatottságát 27 százalékkal. Márki-Zaynak itt is bőven voltak tartalékai: 164 százalékkal kapott többet.

Nem pusztán matek, nem lehet összeadni az első fordulós Márki-Zay- és Karácsony-szavazatokat. De ha így is lenne, Márki-Zay kettejük első körös összes szavazatánál is többet szerzett, nem is kevéssel, 25 százalékkal.

Az online leadott szavazatok 78 százaléka ment Márki-Zayra, 22 százalék Dobrevre. A saját szavazataik között Márki-Zaynál az online szavazatok aránya 30 százalék, Dobrevnél 11 százalék.

Ez pedig itt a végeredmény:

A cikk elkészítéséhez nagy segítséget nyújtott Hideg Mihály.

• Történjen bármi a jövő évi választáson, Orbán emberein már köt a cement, ami rögzíti őket a legfontosabb poziciókba
• Gyengén leplezett színjátékkal távozott a médiahatóság éléről Karas Monika elnök, hogy még a választások előtt a Fidesz kinevezhessen a helyére valakit 9 évre
• A kormányoldalnak most jutott eszébe az is, hogy egyértelművé tegye: a 2028-ig kinevezett legfőbb ügyész leváltásához kétharmados többség kell
• Orbán kezére játszik az is, hogy még télen államfőt kell választania a mostani Országgyűlésnek 5 évre

„A képviselő úr előbb itt volt, most azonban nem látjuk a teremben. A kollégám kiment megnézni a folyosón. Kis türelmet kérek! Nincs a folyosón? (Közbeszólás: Nincs.) Nincs. Sajnos, akkor elkezdjük”.

A KDNP-s Vejkey Imre, az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának elnöke kereste így október 5-én Molnár Gyula MSZP-s képviselőt. Molnár ugyanis benyújtott egy módosítást az alaptörvényhez, amivel azt akarta elérni, hogy jövőre már az új összetételű, „a választók aktuális akaratát tükröző" országgyűlés válasszon köztársasági elnököt a lejáró mandátumú Áder János helyére.

Nagyobb fideszes játék része lehet, hogy Karas Monika lemondott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, egyben a Médiatanács elnöki posztjáról.

Mint a 24.hu információja alapján megírtuk, a Fidesz által pozícióba emelt Karas Mónika 9 éves mandátuma jövő szeptemberben, vagyis már a választások után járna le. Azzal, hogy Karas lemond, lehetőséget ad Orbánéknak, hogy még ebben a ciklusban, kétharmados többséggel állítsanak új embert a Médiatanács élére, 2030-ig szóló mandátummal.

Nagyon nem vacakoltak az indoklással, Karas a lemondását új szakmai kihívások keresésével indokolta. Utóda Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora lehet.

A közszolgálati híradó már tudni véli, hogy Karas hol találta meg az új szakmai kihívásokat. Információik szerint az Állami Számvevőszék alelnökeként folytatja.

Ami érdekes választás, mert az Állami Számvevőszék elnökének, az egykori fideszes országgyűlési képviselő Domokos Lászlónak is jövőre, 2022. július elején jár le a 12 éves mandátuma.

Esélyes tehát, hogy a választás előtt még ő is talál új kihívásokat.

De akár maradhat is: az ÁSZ elnökét csak kétharmaddal lehet megválasztani, és az alaptörvény „ha újraválasztására nem kerül sor, az Állami Számvevőszék elnöke megbízatásának lejárta után mindaddig hivatalában marad, amíg az Országgyűlés az Állami Számvevőszék új elnökét meg nem választja.”

De van másik lehetőség is. A kormánytöbbség idén nyáron meglepő módon egy salátatörvényben módosította az Állami Számvevőszék vezetési rendjét. Eddig az ÁSZ-elnöknek egy helyettese lehetett. A mósodítás lehetővé teszi, hogy Domokos kinevezzen a mostani alelnök, Holman Magdolna mellé még egy alelnököt.

A módosítás indokolása: „az Állami Számvevőszék elnökének munkájának elősegítése, az Állami Számvevőszék működésének még hatékonyabbá tétele érdekében, hasonlóan más uniós tagállamokhoz”.

Domokos mindeddig nem élt a nyáron megnyitott lehetőséggel, de ezek szerint az új kihívásokat kereső, a médiairányítás csúcsát majdnem egy évvel mandátuma lejárta előtt elhagyó Karas lehet az új alelnök. Az ÁSZ-elnök 12 évre, vagyis 2033-ig nevezheti ki az új alelnököt. És igen, az alelnökök feladata az elnök helyettesítése is, az elnök által meghatározott rendben.

Az Állami Számvevőszéknek számos fontos feladata van/lenne a közpénzek felhasználásának ellenőrzésében. Egyebek között a pártok működését is felügyelik, a Jobbikra például súlyos, 660 millió forintos büntetést szabtak ki 2017 decemberében, a választási kampány megkezdése előtt.

2010-ben a kormányra lépő Fidesz egyik első, egyben legvitatottabb intézkedése volt, hogy az állam pénzügyeinek legfontosabb ellenőrző szervezete élére nem komoly szakmai múlttal, tekintéllyel rendelkező pártfüggetlen szakembert állított (az ÁSZ korábbi elnökei, Hagelmayer István és Kovács Árpád ilyenek voltak), hanem egy alig ismert pártkatonát, a Fidesz Békés megyei választmányi elnökét, Domokos Lászlót. Az intézkedés értelme ma már jól látszik.

„Van az oltás, amit fognak kapni, Feri bátyám” - mondhatta volna akár a kocsmában a néppel pogácsázó Orbán Viktor, de persze nem ezt mondta, hanem választási pénzeső ígéretével boldogította a kocsma népét.

Nekünk is könnyebb dolgunk lenne, ha a novemberi nyolcvanasról kérdeznénk a Nyugdíjasokat Választás Környékén Tájékoztató Sajtóközpontot, de szeretjük a kalandokat, élvezzük a kihívást, így maradunk a héten megkezdett kísérletünknél, és sajtóként a koronavírusról próbáljuk kérdezni a Koronavírus Sajtóközpontot.

Az eredmény: kérdezni továbbra is szabadon lehet, emailcím van, internet van, nem jött értünk éjszaka egy fekete autó.

Válaszokat mondjuk egyet sem kaptunk a hétfő óta feltett 19 kérdésünkre, élőben pedig nem is lehet feltenni a kérdéseket.

Olyan, itthon hétpecsétes titokként őrzött információkra lennénk kíváncsiak, amelyeknek a jó részét más országokban eleve kérdés nélkül publikálják. Vagy ha nem kérdés nélkül, akkor kérdésre. De nálunk se így, se úgy.

Hiába kérdeztük meg például, hogyan lehetséges, hogy a járvány negyedik hullámának erősödésekor, a szabályokat felfüggesztve maszk és oltási igazolvány nélkül lehet részt venni egy olyan rendezvényen, amit a szervezők büszke közlése szerint több mint 1,3 millióan látogattak meg?

A ma elküldött kérdéseink:

• Rendelkezik-e a Nemzeti Népegészségügyi Központ a fertőzöttek oltottságára vonatkozó információkkal? Ha igen, miért nem hozzák nyilvánosságra?
• A legutóbbi kormányinfón Gulyás Gergely miniszter azt mondta, hogy azért nem hozzák nyilvánosságra, hogy a kórházban lévők/elhunytak hány százaléka nem volt beoltva, mert az "adatvédelmi és kegyeleti" okokból problémás. De miért lenne az, ha egy csoport anonimitásban hagyott tagjairól elárulják, hogy hány százalék volt beoltva? Miközben a koronavirus.gov.hu-n az elhunytaknál bevetett gyakorlat, megjelentik az életkorúakat és az alapbetegségeiket is, egyes esetekben akár könnyen beazonosíthatóvá téve őket.
• A jelenlegi tudásuk szerint meddig tartó védelmet nyújt a megfertőződés az újrafertőződés ellen?
• Hol tart a 12 év alattiak oltásának engedélyezési folyamata?

És a korábbiak. Ezek közül idő közben Szijjártó Péter válaszolt egyre, amikor szerdán bejelentette, hogy átveszünk 50 súlyos állapotban lévő koronavírusos beteget Romániából. (A szomszédban az alacsony oltottság miatt tombol a negyedik hullám.)

Az elküldött, de meg nem válaszolt kérdéseink:

1. Miért nem közlik, hogy a kórházakban/lélegeztetőn lévők/elhunytak között milyen arányban voltak oltottak és nem oltottak?
2. Zacher Gábor a Portfoliónak nyilatkozva azt mondta, hogy az egymás között információcseréből az derül ki, hogy az intenzív osztályra kerülő minden 5. nem oltott betegre jutott egy beoltott páciens. Megfelel-e ez az országos adatoknak?
3. Orbán Viktor áprilisban azt nyilatkozta, hogy 7 millió oltott lesz május közepére, ehhez képest még a 6 milliót sem értük el. Milyen oltottsági arányt céloz meg jelenleg a magyar oltási program?
4. A harmadik oltásra vonatkozó ajánlásában hétfőn az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Stratégiai Tanácsadó Szakértő Csoportja (SAGE) külön kiemelte a Sinopharmmal oltott 60 év felettieket, mint akiknél fontos az újabb emlékeztető oltás. Készül-e az operatív törzs arra, hogy a Sinopharmmal oltott idősek figyelmét felhívja a harmadik oltás szükségességére?
5. Korábban többször hangsúlyozták, hogy két hétre lehet megbízhatóan előre látni, hogyan alakul a járványhelyzet. Mire számítanak, hány fertőzött, kórházban kezelt, lélegeztetőn lévő, elhunyt lesz két hét múlva?
6. Kásler Miklós október hatodikán utasította a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményeket, amelyben az „elsődleges képzőhelyként megjelölt egészségügyi intézménybe” rendelte vissza az aneszteziológia és intenzív terápia szakképzésben foglalkoztatott rezidenseket és szakorvosjelölteket. Mi ennek az oka?
7. Románia segítséget kért a koronavírus-krízis kezeléséhez. Átveszünk-e romániai koronavírusos betegeket, hogy magyar kórházakban folytatódjon a kezelésük? Ha igen, hány romániai beteget tudunk ellátni?
8. Milyen jelenleg az oltottak/nem oltottak aránya a kórházban ápolt koronavírus-fertőzöttek között?
9. Milyen jelenleg az oltottak/nem oltottak aránya a lélegeztetőgépen lévő koronavírus-fertőzöttek között?
10. Milyen volt az oltottak/nem oltottak aránya az elmúlt egy hónapban a koronavírus hivatalos áldozatai között?
11. Milyen terveik vannak az átoltottság növelésére?
12. Miért ilyen magas a lélegeztetőgépen lévők aránya a regisztrált új fertőzöttek, illetve a kórházban kezeltekhez képest?
13. A járvány negyedik hullámának felfutásása közben miért nem növelik a tesztek számát, különösen akkor, amikor folyamatosan nő az összes vizsgálaton belül a pozitív esetek aránya?
14. A Magyar Tudományos Akadémia augusztus 27-én javaslatokat tett a járvány negyedik hulláma elleni felkészülésre. Ebben egyebek között javasolták a védettségi igazolvány és a maszkviselés előírását a nagyobb tömeget fogadó, elsősorban zárt terű események látogatásához. Mi indokolta, hogy a vadászati világkiállítás felmentést kapott a járványügyi szabályok alól, és a szervezők szerint több mint egymillió ember védettségi igazolvány és maszk nélkül látogathatta az eseményt?
15. Milyen helyzetben, milyen járványadatoknál állhat vissza az a helyzet, hogy szigorítani kell a védettségi igazolvány használatát?
16. Milyen helyzetben, milyen járványadatoknál javasolják a maszkhasználat szigorítását a tömegközlekedésben, zárt helyeken?
17. Mi lehet az oka, hogy több mint 200 ezren nem vették fel a második oltást?
18. Mikor tervezik visszaállítani a hétvégi adatszolgáltatást a járványról?
19. A járvány erősödésével lesz-e lehetőség az ilyen típusú kérdéseinkre választ kapni?

1 141 új fertőzöttet találtak egyetlen nap alatt. Ez az elmúlt 5 hónap legrosszabb hétköznapi adata. (Június eleje óta a hétvégi adatokat összesítve hétfőnkét közlik.)

Az új fertőzöttek száma már hosszú hetek óta folyamatosan nő, de eddig nem meredeken. Egészen mostanáig. Ezen a héten viszont (hétfőtől csütörtökig) már 37 százalékkal több új fertőzöttet jelentettek, mint egy hete.

Valamivel több tesztet végeztek, mint egy hete, de továbbra is nagyon visszafogott kapacitással keresik az új fertőzötteket.

Közben az összes teszten belül a pozitív vizsgálatok aránya emelkedik, már 7 százalék.

11 újabb áldozata van a járványnak.

A kórházban lévő koronavírus-fertőzöttek számának meredek emelkedése kicsit lassult mára. Azt továbbra sem árulják el, hogy közülük hányan nem voltak beoltva.

A lélegeztetőn lévők száma pedig csökkent. (Nem lehet tudni, hogy gyógyulás vagy halálesetek miatt.)

Az oltási programban változás nincs, alacsony az új oltottak száma. Tegnap 2 907-en kapták meg az első oltásukat, a harmadikat 20 ezren.

Lakosságarányosan az elmúlt két hétben Csongrádban, Nógrádban és Borsodban találták a legtöbb fertőzöttet.

Lelkesedésünk nem csappan, csak az acél lehet megtörni, minket nem. Hétfőn küldtünk egy tucat kérdést a Koronavírus Sajtóközpontnak olyan témákról, amik szerintünk fontosak jelenleg a járványról. Ezekre egyelőre nem jött válasz, ahogy arra a négyre sem, amiket kedden küldtünk.

Vagyis két nap után egyelőre 16-0 oda, de lehet, hogy postán küldték el a válaszokat, biztosan megjönnek majd.

Addig küldünk újabb három kérdést:

1. Miért nem közlik, hogy a kórházakban/lélegeztetőn lévők/elhunytak között milyen arányban voltak oltottak és nem oltottak?
2. Zacher Gábor a Portfoliónak nyilatkozva azt mondta, hogy az egymás között információcseréből az derül ki, hogy az intenzív osztályra kerülő minden 5. nem oltott betegre jutott egy beoltott páciens. Megfelel-e ez az országos adatoknak?
3. Orbán Viktor áprilisban azt nyilatkozta, hogy 7 millió oltott lesz május közepére, ehhez képest még a 6 milliót sem értük el. Milyen oltottsági arányt céloz meg jelenleg a magyar oltási program?

Az előzőek pedig ezek voltak:

1. A harmadik oltásra vonatkozó ajánlásában hétfőn az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Stratégiai Tanácsadó Szakértő Csoportja (SAGE) külön kiemelte a Sinopharmmal oltott 60 év felettieket, mint akiknél fontos az újabb emlékeztető oltás. Készül-e az operatív törzs arra, hogy a Sinopharmmal oltott idősek figyelmét felhívja a harmadik oltás szükségességére?
2. Korábban többször hangsúlyozták, hogy két hétre lehet megbízhatóan előre látni, hogyan alakul a járványhelyzet. Mire számítanak, hány fertőzött, kórházban kezelt, lélegeztetőn lévő, elhunyt lesz két hét múlva?
3. Kásler Miklós október hatodikán utasította a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményeket, amelyben az „elsődleges képzőhelyként megjelölt egészségügyi intézménybe” rendelte vissza az aneszteziológia és intenzív terápia szakképzésben foglalkoztatott rezidenseket és szakorvosjelölteket. Mi ennek az oka?
4. Románia segítséget kért a koronavírus-krízis kezeléséhez. Átveszünk-e romániai koronavírusos betegeket, hogy magyar kórházakban folytatódjon a kezelésük? Ha igen, hány romániai beteget tudunk ellátni?
5. Milyen jelenleg az oltottak/nem oltottak aránya a kórházban ápolt koronavírus-fertőzöttek között?
6. Milyen jelenleg az oltottak/nem oltottak aránya a lélegeztetőgépen lévő koronavírus-fertőzöttek között?
7. Milyen volt az oltottak/nem oltottak aránya az elmúlt egy hónapban a koronavírus hivatalos áldozatai között?
8. Milyen terveik vannak az átoltottság növelésére?
9. Miért ilyen magas a lélegeztetőgépen lévők aránya a regisztrált új fertőzöttek, illetve a kórházban kezeltekhez képest?
10. A járvány negyedik hullámának felfutásása közben miért nem növelik a tesztek számát, különösen akkor, amikor folyamatosan nő az összes vizsgálaton belül a pozitív esetek aránya?
11. A Magyar Tudományos Akadémia augusztus 27-én javaslatokat tett a járvány negyedik hulláma elleni felkészülésre. Ebben egyebek között javasolták a védettségi igazolvány és a maszkviselés előírását a nagyobb tömeget fogadó, elsősorban zárt terű események látogatásához. Mi indokolta, hogy a vadászati világkiállítás felmentést kapott a járványügyi szabályok alól, és a szervezők szerint több mint egymillió ember védettségi igazolvány és maszk nélkül látogathatta az eseményt?
12. Milyen helyzetben, milyen járványadatoknál állhat vissza az a helyzet, hogy szigorítani kell a védettségi igazolvány használatát?
13. Milyen helyzetben, milyen járványadatoknál javasolják a maszkhasználat szigorítását a tömegközlekedésben, zárt helyeken?
14. Mi lehet az oka, hogy több mint 200 ezren nem vették fel a második oltást?
15. Mikor tervezik visszaállítani a hétvégi adatszolgáltatást a járványról?
16. A járvány erősödésével lesz-e lehetőség az ilyen típusú kérdéseinkre választ kapni?

Ha van javaslatod, hogy mit kérdezzünk még, írd meg kommentben vagy küldd el a [email protected] címre.

Sok vagy kevés harmadik oltást adtak be augusztus elseje óta Magyarországon?

Augusztus eleje óta van lehetőség a harmadik adag beadatására, azóta ez az elfáradt oltási program legnépszerűbb eleme.

Kedd reggeli adatok szerint eddig összesen 911 ezer harmadik oltást adtak be, míg augusztus eleje óta az első oltások száma csak 287 ezerrel, a második oltások száma 238 ezerrel nőtt. (Nyilván más dinamikája van, ha 5,5 millió körüliről kell(ene) tovább növelni az oltottak számát, mintha megnyílik egy új lehetőség.)

A harmadik oltás kifejezetten népszerű lehetett a kínai vakcinával oltottak körében (egy új - magánkutatás - szerint a két Sinopharmra adott harmadik Pfizer alaposan megtolta az antitestek számát), és lehetőséget adott arra is, hogy egyetlen Janssen oltással EU-s oltási igazolványt szerezzenek a keleti vakcinával oltottak is, bár papíron a Szputnyik esetében ez nem egyszerű, a hivatalos ajánlásban ugyanis nem szerepel a Szputnyik+Janssen kombó, mert mindkettő vektorvakcina.

De elég-e ennyi harmadik oltás a negyedik hullám biztonságos átvészeléséhez? Izraelben előrébb járnak, a 9,2 millió lakosból 3,6 millióan kaptak már harmadik oltást. Kifejezetten magas szám ahhoz képest, hogy második oltást csak 5,6 millióan kaptak. A védettségi igazolást is a harmadik oltáshoz kötik már.

Azért kezdtek erőteljes harmadik oltási kampányba, mert azt tapasztalták, hogy fél év után megkopik a Pfizer által nyújtott védettség is. Emiatt a negyedik hullám elején megugrott a fertőzöttek száma. A szervezet védelmét újra felpumpáló harmadik oltásokkal viszont sikerült kordában tartani a járványt.

Az Európai Gyógyszerügynökség is azt javasolja, hogy érdemes fél év után újraoltani Pfizerből és Modernából.

A harmadik oltásra vonatkozó ajánlásában hétfőn az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Stratégiai Tanácsadó Szakértő Csoportja (SAGE) külön kiemelte a Sinopharmmal oltott 60 év felettieket, mint akiknél fontos az újabb emlékeztető oltás.

Hányan kaphatnának most harmadik oltást?

Erre két időpontot nézhetünk. A hat hónapot, aminek az ajánlások többségében el kell telnie a második oltás után, illetve az ennél rövidebb 4 hónapot, ami után a magyar előírások szerint már be lehet jelentkezni az újabb menetre.

Fél éve 1 711 723-an kapták már meg a második oltásukat. Ők azok, akiknél fontos lenne most már egy harmadik, emlékeztető oltás. De jelenleg csak 911 ezren „vették fel” a harmadik adagot.

Ennél is több potenciális harmadik körös van, ha nem az ajánlott fél évet, hanem a magyar előírásban lévő 4 hónapot nézzük. Június közepén már 1 937 291 olyan oltott volt, aki túl volt a második dózison. Ők már mind mehetnének a harmadik oltásukért.

Vagyis azok közül, akik felvehetik a harmadik oltást, 47 százalék ment is el érte.

És van 800 ezer olyan oltott, akiknél már megkophatott a védettség, ők a korábbinál nagyobb arányban fertőződhetnek meg vagy betegedhetnek meg súlyosan.

Különösen fontos lenne az időseknél a harmadik oltás. Az egészségügyisek után az időseket vették előre az oltási sorban. Fél éve az összes beoltott nagy része még az idősebbek közül került ki. Az ő koronavírus elleni védelmük meggyengülhetett mostanra.

Fél éve 1 312 365 olyan hatvan év feletti volt, aki megkapta már a második oltását. Az időseken belül ekkor majdnem félmillióan, 489 988-an a Sinopharm-vakcinát kaptak. Náluk eleve átlagosan jóval alacsonyabb volt az antitest-szint, ami tovább csökkent azóta. A Sinopharmmal oltottaknál a WHO ajánlás kifejezetten javasolja a harmadik oltást.

És itt is nyilván igaz, hogy ha nem is a fél évet nézzük, hanem csak négy hónapra megyünk vissza az időben, még nagyobb a harmadik oltásra már jogosultak száma. Június közepén már majdnem kétmillió hatvan év feletti kapta meg a második oltását. (1 937 291), közülük 550 ezren kaptak kínai vakcinát.

Annyit tudunk, hogy 911 ezren kapták meg eddig a harmadik oltást, azt nem, hogy milyen a korcsoportos bontás közöttük. (A korábbi korosztályos oltottsági adatokat is az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adataiból tudtuk kinézni.) Így azt sem tudni, hogy hányan vannak olyanok az idősek között, akik legyengül védelemmel néznek szembe a delta variáns által hajtott negyedik hullámmal.

Az oltási program ráadásul éppen fél éve pörgött fel leginkább. Április vége és május közepe között, három hónap alatt egymillióval nőtt az oltottak száma. Ezzel kellene majd lépést tartani a harmadik oltásokkal, bár már most is jelentős lemaradásban vagyunk.

Voltak ugyan kudarcaink korábban, de felemeltük a fejünket, és hétfőn belevágtunk a lehetetlenbe: hivatalos tájékoztatást kérünk a járványról.

Tegnap 12 olyan kérdést küldtük el a Koronavírus Sajtóközpontnak, aminek a megválaszolása nem tűnik atomtitoknak, de segíthet abban, hogy a közvélemény pontosabban lássa, milyen most és milyen lehet a járvány negyedik hulláma.

Egyikre sem kaptunk választ egy nap alatt.

Sebaj, próbálkozunk tovább, olyan nincs, hogy a Kovács Zoltán államtitkár szakmai segítségét élvező hivatalos kormányzati tájékoztatás ne adna alapos, kielégítő választ a járvánnyal kapcsolatos kérdésekre. Különösen most, hogy egyáltalán nincs lehetőség kérdezni a kormánynak tanácsokat adó szakembereket arról, hogy mi várható a mostani járványhelyzetben. (A nyilatkozatokhoz engedély kell, sajtótájékoztató pedig nincs.)

Ma négy újabb kérdést küldtünk a Koronavírus Sajtóközpontnak:

1. A harmadik oltásra vonatkozó ajánlásában hétfőn az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Stratégiai Tanácsadó Szakértő Csoportja (SAGE) külön kiemelte a Sinopharmmal oltott 60 év felettieket, mint akiknél fontos az újabb emlékeztető oltás. Készül-e az operatív törzs arra, hogy a Sinopharmmal oltott idősek figyelmét felhívja a harmadik oltás szükségességére?
2. Korábban többször hangsúlyozták, hogy két hétre lehet megbízhatóan előre látni, hogyan alakul a járványhelyzet. Mire számítanak, hány fertőzött, kórházban kezelt, lélegeztetőn lévő, elhunyt lesz két hét múlva?
3. Kásler Miklós október hatodikán utasította a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményeket, amelyben az „elsődleges képzőhelyként megjelölt egészségügyi intézménybe” rendelte vissza az aneszteziológia és intenzív terápia szakképzésben foglalkoztatott rezidenseket és szakorvosjelölteket. Mi ennek az oka?
4. Románia segítséget kért a koronavírus-krízis kezeléséhez. Átveszünk-e romániai koronavírusos betegeket, hogy magyar kórházakban folytatódjon a kezelésük? Ha igen, hány romániai beteget tudunk ellátni?

Ez pedig a hétfői tucat, amit elküldtünk újra:

1. Milyen jelenleg az oltottak/nem oltottak aránya a kórházban ápolt koronavírus-fertőzöttek között?
2. Milyen jelenleg az oltottak/nem oltottak aránya a lélegeztetőgépen lévő koronavírus-fertőzöttek között
3. Milyen volt az oltottak/nem oltottak aránya az elmúlt egy hónapban a koronavírus hivatalos áldozatai között?
4. Milyen terveik vannak az átoltottság növelésére?
5. Miért ilyen magas a lélegeztetőgépen lévők aránya a regisztrált új fertőzöttek, illetve a kórházban kezeltekhez képest?
6. A járvány negyedik hullámának felfutásása közben miért nem növelik a tesztek számát, különösen akkor, amikor folyamatosan nő az összes vizsgálaton belül a pozitív esetek aránya?
7. A Magyar Tudományos Akadémia augusztus 27-én javaslatokat tett a járvány negyedik hulláma elleni felkészülésre. Ebben egyebek között javasolták a védettségi igazolvány és a maszkviselés előírását a nagyobb tömeget fogadó, elsősorban zárt terű események látogatásához. Mi indokolta, hogy a vadászati világkiállítás felmentést kapott a járványügyi szabályok alól, és a szervezők szerint több mint egymillió ember védettségi igazolvány és maszk nélkül látogathatta az eseményt?
8. Milyen helyzetben, milyen járványadatoknál állhat vissza az a helyzet, hogy szigorítani kell a védettségi igazolvány használatát?
9. Milyen helyzetben, milyen járványadatoknál javasolják a maszkhasználat szigorítását a tömegközlekedésben, zárt helyeken?
10. Mi lehet az oka, hogy több mint 200 ezren nem vették fel a második oltást?
11. Mikor tervezik visszaállítani a hétvégi adatszolgáltatást a járványról?
12. A járvány erősödésével lesz-e lehetőség az ilyen típusú kérdéseinkre választ kapni?

Ha van javaslatod, írd meg kommentben vagy küldd el a [email protected] címre.

17 újabb halálesetet jelentettek ma reggel. Ez jóval magasabb a heti átlagnál (11). Összesen már 30 320 koronavírusos beteg hunyt el Magyarországon.

Kórházban 733 Covid-fertőzött van, a számuk emelkedik. Jóval alacsonyabb viszont, mint tavaly ugyanekkor (1 418). Azt továbbra sem árulják el, hogy a kórházban lévők hány százaléka nincs beoltva.

110 koronavírusos beteg van lélegeztetőn. Hetekig magasabb volt ez a szám, mint tavaly ilyenkor, ez mostanra megfordult, jó eséllyel az oltásoknak köszönhetően.

Továbbra is alacsony a tesztek száma.

Hogy kevés az eddigi tesztelés, azt jól mutatja, hogy az összes vizsgálaton belül a pozitívak aránya nő, már 5 százalék felett van.

A kevés teszt miatt egészen biztosan jóval magasabb a fertőzöttek száma a hivatalos jelentésben szereplőnél. De azért ezen a héten a korábbi lassú, fokozatos emelkedés is szintet lépett. Tegnap és ma 40 százalékkal több fertőzöttet jelentettek, mint egy hete. A heti átlag pedig már 677-re nőtt.

Az oltásoknál nincs változás: nagyon kevés azoknak a száma, akik most gondolják meg magukat, és mégis beadatják az első adagot. Tegnap 1 918-an voltak. Ahhoz, hogy a 6 millió beoltottak elérjük a jelenlegi oltási tempó mellett (az első oltások heti átlaga 2 077), még 42 napra lenne szükség. Ez az a szint, amit Orbán terve szerint május közepére kellett volna megugrani.

Eddig összesen

• 5 911 737-an kapták meg az első oltást, ez a 12 év felettiek 68,6 százaléka
• 5 682 396-an kaptak második oltást is (66 százalék)

911 ezren pedig már a harmadik oltást is felvették.

Az elmúlt két hétben lakosságarányosan Csongrádban, Nógrádban és Szabolcsban nőtt leginkább a megtalált új fertőzöttek száma.

Milos Zeman, az idős köztársasági elnök összetörten fekszik egy hordágyon, miközben épp átszállítják a prágai katonai kórház intenzív osztályára - senki nem számított arra, hogy ez lesz a legfontosabb fotó Csehországban egy nappal a választások után.

Az orvosa azt nyilatkozta, hogy pontos diagnózist állítottak fel és tudják, hogyan kezeljék az elnököt, de hogy mi ez a diagnózis és mi a kezelés, arról nem beszéltek a sajtónak. Zeman 77 éves, ráadásul köztudottan cukorbeteg. Senki nem merné azt állítani, hogy színlel.

Az azonban biztos, hogy rosszulléte és kórházi kényszerpihenője kapóra jön régi szövetségesének, Andrej Babiš miniszterelnöknek, aki épp a hétvégén vesztette el a választást.

Merész, vakmerő gondolat, de kaland az élet. Írtunk a Koronavírus Sajtóközpontnak, hogy adjanak tájékoztatást a járványról.

Amit tudunk abból a kevésből, amit naponta megosztanak hivatalosan: minden fontos adat romlik. Naponta átlagosan 10-en halnak meg a járványban, emelkedik a kórházban lévők száma (715 koronavírus fertőzött ápolnak kórházban), közülük 109 állapota olyan súlyos, hogy lélegeztetőgépen van.

És van rengeteg kérdés, amire egyáltalán nem kapunk választ. Napi „tájékoztató” abban a nevetséges formájában sincs, amikor újságírók nélkül tartottak sajtótájékoztatókat, ez mondjuk annyira nem is baj. De máshol sem lehet szakembereket kérdezni arról, hogyan áll a járványhelyzet, mik a kormányzati tervek.

Jobb híján a kormányinfón próbálunk adatokat kérni Gulyás Gergelytől, tőle is már egyre kevesebb sikerrel, hiába hangoztatja azt a miniszter, hogy a nyilvánosság pártján áll.

Egy tucat kérdést összegyűjtöttünk, amit elküldtünk ma a Koronavírus Sajtóközpontnak, és így teszünk majd a következő napokban is, újra elküldve, további témákkal bővítve azokat.

1. Milyen jelenleg az oltottak/nem oltottak aránya a kórházban ápolt koronavírus-fertőzöttek között?
2. Milyen jelenleg az oltottak/nem oltottak aránya a lélegeztetőgépen lévő koronavírus-fertőzöttek között?
3. Milyen volt az oltottak/nem oltottak aránya az elmúlt egy hónapban a koronavírus hivatalos áldozatai között?
4. Milyen terveik vannak az átoltottság növelésére?
5. Miért ilyen magas a lélegeztetőgépen lévők aránya a regisztrált új fertőzöttek, illetve a kórházban kezeltekhez képest?
6. A járvány negyedik hullámának felfutása közben miért nem növelik a tesztek számát, különösen akkor, amikor folyamatosan nő az összes vizsgálaton belül a pozitív esetek aránya?
7. A Magyar Tudományos Akadémia augusztus 27-én javaslatokat tett a járvány negyedik hulláma elleni felkészülésre. Ebben egyebek között javasolták a védettségi igazolvány és a maszkviselés előírását a nagyobb tömeget fogadó, elsősorban zárt terű események látogatásához. Mi indokolta, hogy a vadászati világkiállítás felmentést kapott a járványügyi szabályok alól, és a szervezők szerint több mint egymillió ember védettségi igazolvány és maszk nélkül látogathatta az eseményt?
8. Milyen helyzetben, milyen járványadatoknál állhat vissza az a helyzet, hogy szigorítani kell a védettségi igazolvány használatát?
9. Milyen helyzetben, milyen járványadatoknál javasolják a maszkhasználat szigorítását a tömegközlekedésben, zárt helyeken?
10. Mi lehet az oka, hogy több mint 200 ezren nem vették fel a második oltást?
11. Mikor tervezik visszaállítani a hétvégi adatszolgáltatást a járványról?
12. A járvány erősödésével lesz-e lehetőség az ilyen típusú kérdéseinkre választ kapni?

Ha van javaslatod, írd meg kommentben vagy küldd el a [email protected] címre.

Franciaország nyerte a Nemzetek Ligáját, 2-1-re verték a spanyolokat a döntőben.

A spanyolok szerezték meg a vezetést a 64. percben, Oyarzabal góljára két percben belül válaszolt Benzema egy gyönyörű góllal. Aztán jött a 80. perc, és egy olyan Mbappé gól, ami finoman szólva is erősen vitatható volt.

Az teljesen egyértelműnek tűnik, hogy Mbappé lesen volt, amikor Hernandez felé passzolt. Nem is bajlódtak a csíkózással.

Ami miatt megadták a gólt, az az - legalábbis szakértők szerint, és a meccs után Busquets is azt mondta, hogy ezt az indoklást kapták -, hogy Eric Garcia elcsúszva belepiszkált a labdába, hogy azt megpróbálja elpöckölni a lesen lévő Mbappé elől. Ez pedig felülírta a korábbi lest. Ezen az indokláson erősen kiakadtak a spanyolok, és tényleg elég életszerűtlen így alkalmazni a lesszabályt, hiszen az aktív lesen lévő Mbappé kényszerítette ki, hogy a védő beleérjen a labdába.

Franciaország–Spanyolország 2–1 (0–0)
Milánó, San Siro. Vezette: Taylor (angol)

Franciaország: Lloris – Koundé, Varane (Upamecano, 43.), Kimpembe – Pavard (Dubois, 79.), Pogba, Tchouaméni, Theo Hernández – Griezmann (Veretout, 92.) – Benzema, Mbappé.

Spanyolország: Simón – Azpilicueta, García, Laporte, M. Alonso – Gavi (Koke, 75.), Busquets, Rodri (Fornals, 84.) – Ferran Torres (Merino, 84.), Sarabia (Pino, 61.), Oyarzabal.

Gólszerző: Oyarzabal (64.), ill. Benzema (66.), Mbappé (80.)

Komoly léket kaphat a Fidesz-kampány, ha Márki-Zay Péter tud élni a lehetőséggel, a második fordulóban legyőzi a DK-s Dobrev Klárát, és ő lesz az egyesült ellenzék miniszterelnök-jelöltje.

Hónapok óta építgeti a Fidesz azt a negatív kampányt, ami az előválasztási folyamatot Gyurcsány-show-ként mutatja be, amiben mindenki báb, és amiben mindenki úgy táncol, ahogy a DK elnöke fütyül.

Az egész terv Karácsony Gergely köré épült - az ő ellehetetlenítése volt az elsődleges célja a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal miniszteri stábjának azóta, hogy a főpolgármester a Fudan-tüntetésen szimbolikusan elindította előválasztási kampányát.

Pénteken Karácsony bejelentette, hogy visszalép Márki-Zay Péter javára, aki mögött előző nap felsorakozott a Momentum Mozgalom is. Így vagy a hódmezővásárhelyi polgármester vagy Dobrev Klára lesz majd Orbán kihívója 2022 tavaszán.

Hónapok óta építik a Karácsony-Gyurcsány negatív kampányt

A Fideszben már egy évvel ezelőtt az volt az uralkodó vélemény, hogy Karácsony Gergelynek van a legjobb esélye megszorongatni Orbánt 2022-ben. Benne látták annak veszélyét, hogy képes egyesíteni az ellenzéki erőket, és maga mögé állítani az összes pártot. A fő kockázatot Orbánék abban találták, hogy Karácsonynak Budapest élén kellő nyilvánossága, apparátusa és népszerűsége volt ahhoz, hogy erről a bázisról az ellenzék vezetőjévé nője ki magát. Még be sem jelentette, hogy elindul az előválasztáson, amikor a Youtube-on és a többi közösségi média felületeken már tízmilliókért hirdette a Fidesz, hogy Karácsony 99 százalékban Gyurcsány.

Annyira csak tőle tartottak, hogy Rogánék azt igyekeztek elhitetni a bizonytalanokkal: Gyurcsány pártelnök jobban bízik egy konkurens párt vezetőjében mint saját feleségében, párttársában és EP-képviselőjében, azaz Dobrev Klárában. (A valóságban, bár ez a kabinetirodán nyilván nem volt szempont, Gyurcsány és Karácsony körei között nagyon súlyos feszültségek voltak jelen, mióta a főpolgármester elfoglalta hivatalát.)

Gyurcsány Ferenc jóelőre megírta az ellenzéki előválasztás forgatókönyvét. Próbálták titokban tartani, de persze erre is ALKALMATLANOK voltak, mert a terv kiszivárgott a Fideszhez is. Ők viszont nem tartották titokban, Gulyás Gergely a múlt héten a kormányinfón a kérdésünkre elspoilerezte a Gyurcsány-darabot, és elárulta, hogy Karácsony Gergely nyeri az ellenzéki előválasztási cirkuszt. Fényesen bejött a jóslat.

Jövő héten megkérdezzük a második fordulóról is.

Frissítés: A kormányinfón az előválasztásról szintén érdeklődő ATV rákérdezett Gulyás korábbi jóslatára. A Miniszterelnökségi Sajtóiroda a korábbi narratívát rugalmasan kezelve azt válaszolta, hogy „Gulyás Gergely töredelmesen elnézést kér Karácsony Gergelytől és Gyurcsány Ferenctől. A főpolgármestertől azért, mert olyan szerepben tüntette fel, amelyet Gyurcsány Ferenc nem neki szánt. Gyurcsány Ferenctől pedig azért, mert szellemesebb forgatókönyvíró, mint gondolta”. Szerintük Márki-Zay alkalmasabb „a Gyurcsány bábszínházban”.

Függöny.

Fontos adatokban mutat romlást a ma reggeli hivatalos járványjelentés.

16 koronavírusos beteg hunyt el tegnap. Ezzel az áldozatok napi számának hétnapos átlaga 11-ről nőtt.

Az elmúlt hét napban 76 áldozatot jelentettek. Nagyon gyorsan emelkedett a halálesetek száma. Egy hónapja, szeptember első hetében összesen néggyel nőtt az áldozatok száma.

Többen vannak kórházban. 650 koronavírus-fertőzött van olyan állapotban, hogy nekik az otthoni ápolás már kevés.

Arányaiban (az új fertőzöttekhez és a kórházban kezeltekhez képest) nagyon magas a lélegeztetőn lévők száma.

Tavaly a második hullámban ebben az időszakban nem volt ennyi koronavírusos beteg lélegeztetőn. Tavaly október első hetében 40 körül volt a mesterségesen lélegeztettek száma, aztán alig három nap alatt már 110-en voltak. Ez a mostani szint. Akkor 900-an voltak kórházban, a hivatalosan jelentett napi fertőzöttek száma 800-900 között volt.

Most az új fertőzöttek hivatalos száma bár nő (774 a mai adat), de viszonylag alacsony.

Ennek oka, hogy nem igazán próbálják megtalálni a fertőzötteket, azonos szinten ketyegtetik a tesztelést, sőt, még csökkent is a vizsgálatok száma.

Ezen belül a pozitívak vizsgálatok aránya már elkezdett nőni. Máshol ilyenkor növelik a tesztek számát. De nem nálunk.

Nem a járványgörbe lapul, hanem az oltási görbe. Mindössze 3 031-en kapták meg az első oltásukat tegnap.

Legalább egy oltást 5 905 837-en, kettőt 5 674 182-en, hármat 877 ezren kaptak meg.

Számos vád érte már a hivatalos kormányzati koronavírus-tájékoztató oldalt, hogy mennyire kevés információt tartalmaz, azt a kevéset, amit megosztanak, nem rendezik olyan formába, hogy trendeket lehessen látni a járványhelyzetről, nevetséges térképet adnak ki arról, hogy megyénként mennyi fertőzöttet találtak, tavasszal nem lehetett tudni, hogy hány intenzív ágy áll még rendelkezésre, nincs elegendő információ az oltottakról és a felhasznált vakcinákról, a fertőzöttek életkoráról vagy arról, hogy a kórházban fekvő, elhunyt emberek hány százaléka volt oltatlan.

Valójában szó sincs arról, hogy ne lehetne megtudni azt, ami igazán fontos a koronavírusról:

Egy cikket ki is emelnék külön:

• Az eddig beérkezett oltóanyagoknak csak a felét használtuk fel
• A mostani oltási tempóban a raktárkészletek csak nőni fognak
• Majd egy idő után egyszerűen lejár a szavatosságuk
• A kormány irreálisan sok kínai vakcinát vett, ebből elajándékoztunk már 4,5 milliárd forintért, 30 milliárdnyi pedig a raktárakban áll

Egyre ritkábban, de időnként közöl adatokat a kormányzati koronavírus-oldal arról, hogy mennyi vakcina érkezett eddig az országba.

Ebből az látszik, hogy Modernából szinte az összeset leszállították már, Pfizerből is nagyon sokat. A Curevac szerepel a táblázatban, de abból egyáltalán nem jön majd.

Az egyadagos Janssenből meglepően kevés érkezett eddig, pedig az kiváló megoldás lenne azoknak, akik nem akarnak kétszer oltást kapni, hiszen egyadagos. Ezért is járták ezzel a kistelepüléseket.

És azoknak is jó lenne harmadik oltásként, akik keleti vakcinát kaptak az első két körben, de szabadabban szeretnének utazni, mivel olyan oltóanyagról van szó, amit elfogadnak az EU-ban. (A Sinopharmmal oltottak esetében ez sima ügy, a Szputynikkal oltottaknál viszont itthon nem ajánlják a Janssent, mert az is vektorvakcina. Ez egy elméleti hozzáállás, arról nem lehet tudni, hogy vizsgálták-e itthon a gyakorlatban egyáltalán, hogy működik-e a Szputnyikra adott Janssen, mert - ahogy sok mindenről - erről sincs hivatalos adat.)

Az amúgy is ritkán publikált fenti táblázat ebben a formájában féloldalas. Ami hiányzik belőle, hogy a beérkezett oltóanyagok hány százalékát használták fel. Ezt a magyar kormányzati oldal soha nem kommunikálta, pedig van adat a beadott vakcinák típusáról. Onnan tudni, hogy azokat megküldjük az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak (ECDC), és ők publikálják is.

Eszerint a Magyarországra érkezett vakcinák felét használtuk csak fel. Ennél rosszabb arány csak Bulgáriában van.

A fenti arány kicsit már rosszabb is, az ECDC ugyanis még múlt heti adatokkal dolgozik, azóta érkezett még 152 ezer adag Pfizer és 22 ezer adag Moderna, miközben a napi 2 300-at sem érte el az első oltást kapottak száma az elmúlt hét napban.

A magyar arányt rontja, hogy az összes többi országban - a Szputnyikkal egy bátortalan kísérletet tevő Szlovákiát leszámítva - csak az EU-s beszerzésre hagyatkoztak. Nálunk a külön utas vásárlással behozott 2 millió orosz és 5 millió adag kínai vakcina lehetővé tette, hogy gyorsan elkezdődjön a tömeges oltás, a kezdeti előnyünket ugyanakkor mostanra teljesen elveszítettük a tőlünk nyugatabbra lévő országokhoz képest, ahol mindenhol kivétel nélkül magasabb az oltottsági arány az ECDC - néhány országnál meghökkentően magas arányt mutató - adatai alapján. Az EU átlaga 79,9 százalék, Magyarországon ennél 11 százalékponttal rosszabb az arány.

Az itthoni hivatalos koronaoldal nem, de az ECDC közöl statisztikákat arról is országonként, hogy melyik oltóanyagból mennyit adtak be eddig.

Tartalék most bőven van. A 3 millió Sinopharmmal nehezen fogunk tudni mit kezdeni. Messze felüllőtte a kormány, hogy mennyi kell a kínai vakcinából, az ötmilliós megrendelés teljesen irreális volt, ráadásul ezt vettük messze a legdrágábban. Egy adag 31,5 euróba került.

Még augusztusban elkezdett a kormány ajándékozni a kínai vakcinából olyan országoknak, ahol szintén használják, 200-200 ezer adagot kapott Bosznia-Hercegovina és Montenegró, de azóta nincs hír arról, hogy másnak is adtunk volna.

A 400 ezer adagos balkáni ajándék 4,5 milliárd forintos gesztus volt. És most még így is van 30 milliárd forintnyi kínai vakcina a magyar raktárakban.

A hivatalos árak szerint a Modernából 19 euróba, a Pfizerből 15,5 euróba, a Szputnyikból 9,95 euróba, a Janssenből 8,5 euróba, az AstraZenecából 1,82 euróba került egy adag. Ehhez képest az AstraZenecáért szoktunk pénzt kérni, a többit ajándékba adjuk. Merthogy jelentős készleteket adunk kölcsönbe vagy ajándékozunk el.

Egyébként most furcsa helyzetben vagyunk. Nem csak azért, mert nem sikerült érdemben növelni az átoltottságot, még akkor sem, ha személyesen próbálják győzködni azokat az időseket, akik eddig nem kérték a vakcinát.

A mostani oltóanyagbőség nem tart a végtelenségig. Egyrészt időnként ismételni kell az oltást, a mostani ajánlás szerint fél év után. A raktárban felhalmozott készletek szavatossága pedig le fog járni, viszont - az EU-ban egyedüliként - nem csatlakoztunk az újabb uniós vakcinabeszerzéshez, amivel Pfizert vásárolnak az uniós országok.

Még a nyáron azt mondta Gulyás Gergely, hogy több országnak is olyan készletekből adunk kölcsön, aminek a szavatossági ideje a közeljövőben lejár, és olyanokat kapunk majd vissza, ami tovább eltartható.

A kiszállást azzal indokolta a kormány, hogy önellátóvá kell válnunk. A nemzeti oltóanyaggyár alapkövét csak szeptember elején tették le, ideális esetben jövő év végén kezdődik itt a gyártás, egyelőre Sinopharm-licencről van szó, és tárgyalnak a Szputnyikról is.

Minden politikus kötelező szónoki fordulata a „járom az országot”, „találkozom az emberekkel”.

Ebben az előválasztáson sem volt hiány.

„A Fideszt nem pénzzel, hanem lábbal lehet legyőzni. Le kell gyalogolni a vidék Magyarországát, hogy harcba hívhassunk mindenkit, aki változást akar” - ezt az üzenetet variálta Jakab Péter elég sokszor az elmúlt hónapokban.

„A helyi választópolgárokkal szeretném megvitatni azokat az ügyeket, amelyek számukra a legfontosabbak” - indult országjárásra Márki-Zay Péter.

„Az országjárásom elején megígértem, hogy sok-sok településre elmegyek, mert tudom, hogy választást csupán a fővárosból nem lehet nyerni. Hiszen szükség van mindenkire; a falusi tanítóra, a nagyvárosi sofőrre és egy kisebb településen élő könyvelőre egyaránt” - szállt harca Dobrev Klára.

Az első fordulós eredményekből egyértelmű, hogy bár volt két vidéki miniszterelnök-jelölt, Jakab Péter a miskolci hátországgal és Márki-Zay Péter kétszeres Fidesz-verő hódmezővásárhelyi polgármesterként, a DK volt a legsikeresebb a vidék megszólításában.

Az előválasztáson leadott szavazatok 70 százaléka volt vidéki, 30 budapesti.

Egy másik szempont: a saját szavazatokon belül mennyi volt a nem budapesti voksok aránya? Dobrev vidéki kampánya olyan jól sikerült, hogy az összes szavazata háromnegyedét vidéken kapta. Budapesten ugyanakkor jóval gyengébb volt Karácsonynál, ezt most nem fogjuk ebben a cikkben részletesen szétszálazni, csak egy grafikon erejéig.

Karácsony fővárosi fölénye arra nem volt elég, hogy országosan kiegyenlítetté tegye a versenyt. Az első forduló hivatalos végeredménye szerint Dobrev a szavazatok 34,84 százalékát, Karácsony a 27,3 százalékát, Márki-Zay a 20,4 százalékát, Jakab a 14,08 százalékát, Fekete-Győr András a 3,39 százalékát kapta.

Visszatérve a vidéki szavazatokhoz.

A saját szavazatokon belül csak Jakabnál volt magasabb a vidéki szavazatok aránya, mint Dobrevnál, 87,5 százalék, de ehhez kellett az is, hogy a Jobbik elnöke csapnivalóan szerepelt a fővárosban. Márki-Zaynál kétharmad-egyharmad a vidéki-fővárosi szavazatok aránya. Karácsonynál kiugróan magas a fővárosi támogatottság (a szavazatai 41,4 százaléka volt budapesti, és csak 58,6 jött vidékről.)

A DK-s vidéki sikerének nyilván számos oka van, a párt tábora elkötelezett és jól szervezett. De az országjárásban adódott egy olyan plusz Dobrev mellett, ami a többieknek nem volt. És nem is magát Gyurcsány Ferencet irigyelhették, hanem a tökéletes pótjelöltet, aki mindenféle gond nélkül lelkesítette, tüzelte, ölelgette a saját táborát.

A DK-nál úgy szervezték meg az országjárást, hogy a Dobrev-Gyurcsány házaspár az ország különböző szegleteit járta külön-külön. Nem volt olyan vidéki helyszín, ahol együtt tartottak volna fórumot.

Dobrev és Gyurcsány tavasszal már kampányoltak, akkor heti három fórumot tartottak fejenként. Júniusban rákapcsoltak, tolták a júliust is, majd augusztusban Dobrev tartott egy több hetes pihenőt, a 20-i hosszú hétvége után viszont csúcsra járatták a turnézást, a legvégén már napi 2-3 fórumot is tartottak.

Gyurcsányt a koronavírus kivette egy időre a kampányból. Szeptember 3-án már rekedtség miatt lemondta az aznapi fórumait, 4-ére kiderült, hogy koronás, tesztelték Dobrevet is, de nála negatív lett a vizsgálat. (Dobrev korábban elkapta a vírust, és be is volt oltva. Gyurcsány oltottan kapta el a deltát.) 10 nap után Gyurcsány újra belevetette magát a kampányba, szónokoltak, csevegtek, szelfiztek a rajongókkal megállás nélkül.

Ahol jártak mindketten

Majdnem 20 olyan város volt, ahová Dobrev és Gyurcsány is elment külön-külön. Ilyen volt Békéscsaba, Debrecen, Dunakeszi, Dunaújváros, Gyula, Jászberény, Kalocsa, Kaposvár, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Pécs, Salgótarján, Szeged, Szentes, Székesfehérvár, Szigetszentmiklós, Szolnok, Szombathely, Zalaegerszeg. (Érden júniusban és szeptemberben is járt Dobrev, Gyurcsány is ment volna, de a koronavírus-fertőzése miatt elmaradt a program).

Hogy mi alapján választották ki a helyszíneket, azt a DK-nál nem árulták el. Annyit mondtak, hogy korábbi választási eredmények és mostani felmérések alapján döntöttek arról, hol fórumoznak.

Dunakeszin Dobrev úgy duplázott, hogy Gyurcsány is járt ott külön.

De Eger ennél is kiemeltebb figyelmet kapott a DK-s házaspártól. Itt nemcsak kétszer járt Dobrev, miközben Gyurcsány is kampányolt a városban, de most októberben Dobrev harmadszorra is visszamegy a hevesi megyeközpontba.

Amúgy messze nem itt volt a legjobb Dobrev eredménye.

Ahová Dobrev visszatér

Dobrev a tervek szerint a következő városokba megy még kampányolni, mindegyikben volt már legalább egyszer: Szolnok (42,64 százalékot kapott az első körben), Szombathely (43,04 százalék), Pécs (36,86 százalék), Tatabánya (46,05 százalék), Debrecen (két választókerület is van: 36,7 százalék és 37,94 százalék), Veszprém (35,53 százalék), Szeged (szintén két választókerület: 34,46 százalék és 31,61 százalék) és Eger (40,13).

Vagyis vegyes a kép, van, ahol sokkal több szavazatot kapott az országos átlagánál (34,84 százalék), de elmegy újra, és vannak a kihagyhatatlan nagyvárosok is (Szeged, Debrecen, Pécs), ahol látják a lehetőséget a javításra.

A DK-nál meghúzták azt is, hogy a két vidéki rivális városát is felkereste Dobrev. Miskolc nyilván kihagyhatatlan volt, ide kétszer is elment Dobrev, júniusban és szeptemberben, és be is jött: a DK-s politikus több szavazatot kapott a város két választókerületében, mint a hazai pályán induló Jakab.

Hódmezővásárhelyen Dobrev már nem járt ilyen sikerrel, Márki-Zay ott besöpörte a szavazatok 51 százalékát. De a DK-s jelölt azért itt is begyűjtötte a szavazatok 25 százalékát (többet mint Karácsony, Jakab és Fekete-Győr együtt).

A kiskunhalasi nagy győzelem

Nézzük meg azt az 5 választókerületet, ahol Dobrev a legjobban szerepelt.

A kiskunhalasi központú, Bács-Kiskun megyei 5-ös választókerületben gyűjtötte be arányaiban a legtöbb szavazatot, 52,32 százalékot. A DK miniszterelnök-jelöltje augusztus végén járt itt.

Férje már korábban, július közepén fórumozott a városban, forró hangulatban, fideszes ellentüntetőkkel, akik aztán a helyi fideszes képviselő irodájába vitték be a tábláikat.

A többi jelölt elkerülte Kiskunhalast.

Arányaiban jóval nagyobb mértékben emelkedik a járvány áldozatainak a száma, mint amennyi új fertőzöttet jelentenek hivatalosan.

A ma reggeli jelentés szerint tegnap 16 koronavírusos beteg hunyt el. Négy hónapja, július elején volt ennél magasabb az egyetlen napon elhunytak száma.

A lenti grafikonban a kiugró értékek hétfőiek, ekkor három nap adatait közlik egyben. Most hétvégén 31 koronavírus fertőzött hunyt el. A hétnapos átlag már 10-re emelkedett.

Többen vannak kórházban, mint egy nappal korábban. Azt továbbra sem árulják el, hogy közülük hányan oltatlanok.

Magasan van, de az elmúlt 5 napban stagnál a lélegeztetőgépen lévők száma. (Tavaly ebben az időszakban nem voltak ennyien lélegeztetőn.)

Az áldozatok számából is látszik, hogy a hivatalosan jelentett új fertőzöttek számánál egészen biztosan jóval többen koronavírus-fertőzöttek. Kedd van, a hétvégi tesztek miatt ilyenkor rendre kevesebb új fertőzöttet jelentenek, mint a hét többi napján. A jelentés szerint 294 új fertőzöttet találtak (egy hete 265 volt ez a szám). A hétnapos mozgóátlag folyamatosan emelkedik a kevés teszt ellenére.

Merthogy továbbra is keveset tesztelünk. (A kiugró számok itt is a hétvégi, egyben közölt adatoknak köszönhetőek. A hétnapos mozgóátlagot érdemes figyelni.)

A kormány nem győzi hangsúlyozni az oltások fontosságát a járvány elleni harcban. De a jelek szerint a kiplakátozott Merkely Béla kevéssé győzi meg az embereket, hogy az "Oltás működik, Magyarország működik" szlogen azt jelenti, hogy el kell menniük oltásra. 2 150-en kapták meg tegnap az első oltásukat.

A beoltottak száma 5 897 432 (a teljes lakosság 60 százaléka), közülük 5 661 324-en a második oltást is megkapták, 816 ezren pedig már a harmadik oltást is felvették.

A 2018-as országgyűlési választáson 15 választókerületben győzte le ellenzéki képviselő a fideszes jelöltet.

Közülük 10-en jövőre is indulhatnak mandátumért, a korábbinál is jobb sansszal, mert ezúttal egységes ellenzéki támogatás lesz mögöttük.

Két képviselőnél ez nem volt kérdés: Szabó Tímea (Párbeszéd) Óbudán és Varju László Újpesten nem kapott vetélytársat az ellenzéki előválasztáson.

Konkurenst kapott, de győzni tudott

• az I-V. kerületben Csárdi Antal (LMP),
• Teréz- és Erzsébetvárosban Oláh Lajos (DK),
• a XIII. kerületben az MSZP-s Hiszékeny Dezső
• a XVIII. kerületben Kunhalmi Ágnes (MSZP)
• a XX. kerületben Hiller István (MSZP)
• a XXI. kerületben ezúttal momentumosként Szabó Szabolcs
• Pécsen Mellár Tamás
• Szegeden Szabó Sándor

Két olyan politikus van, akik saját döntésük miatt nem indultak újra. A XV. kerületben 2018-ban győztes, 74 éves Hajdu László nyugdíjba készül. Itt a DK-s Barkóczi Balázs nyert az előválasztáson.

A jobbikos Pintér Tamás 2018-ban nyert Dunaújvárosban (Fejér megye 4), de 2019-ben elindult a város polgármesteri címéért, amit meg is szerzett. Ezután lemondott a parlamenti mandátumáról, amit az időközi választáson 2020-ben a szintén jobbikos Kálló Gergely nyert el. Kálló a mostani ellenzéki előválasztáson is győzött, így esélyt kapott arra, hogy megvédje a mandátumát.

És három olyan képviselő is van, akik elindultak volna újra, de elbuktak az előválasztáson. A leglátványosabban az MSZP-s Tóth Csaba Zuglóban, aki visszalépett az őt ért támadásokra hivatkozva. Az összeszámolt szavazatok alapján alapos hátrányban volt Hadházy Ákossal szemben. Hadházy 11 070, Tóth 2644 szavazatot kapott, azaz 80,72 - 19,28 százalékon álltak, amikor lezárták a szavazást.

A korábbi MSZP-s, időközben párbeszédes Burány Sándor 2018-ban úgy tudta megverni a fideszes György Istvánt, hogy volt jobbikos, LMP-s és momentumos vetélytársa is. A mostani ellenzéki előválasztáson viszont a DK-s Arató Gergely legyőzte. Burány a szavazatok 35,2 százalékát kapta meg, Arató 43,56-ot. Indult még a momentumos Paróczai Anikó is, aki kispesti MSZP-s korrupciós ügyeket kezdett piszkálni. Ő 21,24 százalékot kapott.

És nem védheti meg a 2018-ban kisebb meglepetésre a fideszes Németh Zsolttal szemben megszerzett egyéni mandátumát Molnár Gyula sem. A korábbi MSZP-elnök Molnár a XXII. kerületben az előző választáson MSZP-Párbeszéd színekben indult. Most ez a két párt senkit sem támogatott a kerületi előválasztáson, Molnár DK-Liberális színekben indult (ezért ki is zárták az MSZP-ből), és szoros versenyben ugyan, de alulmaradt a momentumos, a Jobbik és Márki-Zayék támogatását is élvező Tóth Endrével szemben. Tényleg szoros volt, 73 szavazat döntött Tóth javára. (Tóth 5 706 szavazatot kapott, Molnár 5 633-at).

Újabb ötös pakk, mind az 5 választókerületben Dobrev kapta a legtöbb szavazatot. Összesen a 80 eddig bejelentett választókerületből 65-ben kapta a legtöbb szavazatot a DK-s miniszterelnök-jelölt. 11-ben lett első Karácsony, 3-ban Jakab, egyben Márki-Zay.

Az összes szavazat számít: Dobrev 34 százalékkal vezet, Karácsony 28 százalékon áll, Márki-Zay 21-en, Jakab 14-en, Fekete-Győr már csak 3 százalékon.

Az 5 új kerületben van két fővárosi választókerület, ott is megelőzte Karácsony Gergelyt a DK miniszterelnök-jelöltje.

Budapest 11 (Újpest)

1. Dobrev Klára 3975 szavazat (38,7 százalék)
2. Karácsony Gergely 3226 szavazat (31,4 százalék)
3. Márki-Zay Péter 2161 szavazat (21 százalék)
4. Jakab Péter 791 szavazat (7,7 százalék)
5. Fekete-Győr 123 szavazat (1,2 százalék)

Budapest 12 (XV. kerület)

1. Dobrev 3763 szavazat (42,49 százalék)
2. Karácsony 2415 szavazat (27,3 százalék)
3. Márki-Zay 1368 szavazat (15,44 százalék)
4. Jakab 1001 szavazat (11,3 százalék)
5. Fekete-Győr 309 szavazat (3,49 százalék)

Bács-Kiskun 5-ös (Kiskunhalas). Itt Dobrev a szavazatok 52 százalékát szerezte meg. De itt is lesz második forduló, mert egy választókerületnek számít a miniszterelnök-jelölteknél az ország.

1. Dobrev 1780 szavazat (52,3 százalék)
2. Márki-Zay Péter 576 szavazat (16,9 százalék)
3. Karácsony Gergely 485 szavazat (14,3 százalék)
4. Jakab Péter 482 szavazat (14,2 százalék)
5. Fekete-Győr 79 szavazat (2,3 százalék)

Somogy 1 (Kaposvár)

1. Dobrev 2099 szavazat (41,9 százalék)
2. Karácsony 1093 szavazat (21,8 százalék)
3. Márki-Zay 885 szavazat (17,7 százalék)
4. Jakab 792 szavazat (15,8 százalék)
5. Fekete-Győr 139 szavazat (2,8 százalék)

Győr 2-es

1. Dobrev 1780 szavazat (37,4 százalék)
2. Karácsony 1081 szavazat (22,57 százalék)
3. Márki-Zay 1045 szavazat (21,82 százalék)
4. Jakab 721 szavazat (15 százalék)
5. Fekete-Győr 152 szavazat (3,2 százalék)

75-re nőtt a megszámolt választókerületek száma. Az újabb ötös csomagban bejelentett választókerületek mindegyikét Dobrev Klára nyerte.

Eddig összesen a 75-ből 60-at nyert Dobrev, 11-et Karácsony, 3-at Jakab, egyet Márki-Zay.

Persze nem ez számít, hanem az összes szavazat. Abban értelemszerűen magabiztosan vezet Dobrev.

Az öt új kerület:

Szabolcs-Szatmár-Bereg 1-es, központja Nyíregyháza.

• Dobrev 2211 szavazat (38,77%)
• Karácsony 1330 szavazat (23,32%)
• Márki-Zay 1068 szavazat (18,73%)
• Jakab Péter 952 szavazat (16,69%)
• Fekete-Győr 142 szavazat (2,49%)

Szabolcs-Szatmár-Bereg 3-as (Kisvárda). Dobrev nyerte, de Jakab nem sokkal maradt el tőle. Összességében kevesen szavaztak.

• Dobrev 877 szavazat (32,91%)
• Jakab: 811 szavazat (30,43%)
• Karácsony 558 szavazat (20,94%)
• Márki-Zay 389 szavazat (14,60%)
• Fekete-Győr 30 szavazat (1,13%)

Csongrád-Csanád megye 3-as (Szentes). Itt is Dobrev nyert (31,48 százalék), Márki-Zay második lett (26,66 százalék). (Hódmezővásárhely a 4-es választókerületben van, érdemes lesz arra figyelni, ha kijön majd az eredmény). Jakab a harmadik (22,16 százalék), Karácsony a 4. (16,38 százalék), Fekete-Győr az utolsó (3,32 százalék).

Somogy 4. (Siófok). Dobrev nyert (40,61 százalék), Jakab a második (22,2 százalék), Karácsony (17,47 százalék), Márki-Zay (15,72 százalék), Fekete-Győr itt is utolsó (4,01 százalék).

Komárom 2-es (Esztergom) már írtunk: Dobrev, Jakab, Márki-Zay, Karácsony a sorrend.

Újabb öt választókerület eredménye lett ismert - összesen már 70-nél járunk -, érdekes eredményekkel a miniszter-jelöltek szempontjából. (Itt követheti a választás állását.)

Mindössze 5 szavazattal, de Vas megye 3-as választókerületében (Körmend) Márki-Zay Péter (988 szavazat) megelőzte Dobrev Klárát (983 szavazat), és nagyobb fölénnyel a többi jelöltet is, Karácsonyt (589), Jakabot (485), Fekete-Győrt (107). Ez az első választókerület, ahol a hódmezővásárhelyi polgármester kapta a legtöbb szavazatot.

Budapesten és vonzáskörzetén kívül az első választókerület a Borsod 3-as (Ózd), amit megnyert Karácsony Gergely (45,75 százalékot kapott), Jakab a 2. (25,4 százalékkal), Dobrev a 3. (22 százalékkal). Márki-Zay 5,6 százalékot kapott, Fekete-Győr 1,65-öt.

A XIII. kerületben (Budapest 7.) a legtöbb szavazatot Karácsony Gergely kapta (44 százalék), Dobrev Klára lett a 2. (27,2 százalék), a 3. Márki-Zay (21 százalék), a 4. Jakab (5 százalék), az 5. Fekete-Győr (4,4 százalék).

A másik két választókerület Dobrev Klára nyerte.

• Fejér 3. (Bicske): Dobrev 35,2 százalék. Itt nagyon szoros a további sorrend: Márki-Zay 22,29 százalék, Jakab 20,29 százalék, Karácsony 19, 35 százalék. Fekete-Győr itt sem rúg labdába (2,9 százalék).
• Szabolcs 2. (Nyíregyháza): 40,72 százalék. 2. Jakab, 3. Karácsony, 4. Márki-Zay, 5. Fekete-Győr

Összesítésben Dobrev 70 választókerületből 55-öt nyert, Karácsony 11-et, Jakab 3-at, Márki-Zay 1-et.

65-re nőtt azoknak a választókerületeknek a száma, ahol eredményt hirdettek.

A miniszterelnök-jelöltek szempontjából az újabb öt így néz ki:

• Budapest 8. (Zugló): Karácsony Gergely nyert (43,4 százalék), Dobrev 24,5 százalék, Márki-Zay 22,7 százalék, Jakab 5 százalék, Fekete-Győr 4,4 százalék. Karácsony az eddigi ismertetett 8 fővárosi kerületből hetet nyert meg.
• Békés 1. (Békés központtal): Dobrev nyert a szavazatok 38 százalékával, 2. a Márki-Zay (24,36 százalékkal), 3. Karácsony (20 százalék), 4. Jakab (16 százalék), Fekete-Győr (1,4 százalék)
• Békés 3. (Gyula): itt is Dobrev nyert (38,3 százalék), 2. Márki-Zay (22,6 százalék), 3. Jakab (20,1 százalék), csak 4. Karácsony (16,6), 5. Fekete-Győr (2,3 százalék).
• Győr-Moson 3. (Csorna): Dobrev nyert (40 százalék). A 2-4 hely között pár szavazat különbség volt: 19,81 százakék Jakab, 18,88 százalék Karácsony, 18,85 Márki-Zay. 5. Fekete-Győr 2,71 százalék.
• Heves 3. (Gyula): Dobrev nyert (40,74 százalék), Jakab 20,89 százalék, Karácsony (16,58 százalék), Márki-Zay (16,14 százalék), Fekete-Győr (5,65 százalék)

A 65 választókerületből 53-at nyert meg Dobrev, Karácsony 9-et, Jakab 3-at.

Össz-szavazatokban Dobrev meggyőző fölénnyel vezet.

Továbi 5 választókerületi eredményt jelentettek be, már 60-nál járunk. Orosházán (Békés 4.) Jakab Péter nyert, ez a harmadik választókerület, ahol ő kapta a legtöbb szavazatot.

Az összesítésben ugyanakkor a Jobbik elnöke továbbra is csak negyedik. Dobrev Klára fölényesen vezet (60-ből 49 választókerületben lett első, a mostani ötös csomagból négyben nyert: Békés 1., Borsod 1., Borsod 5., Baranya 3.).

Ez a mostani nem Karácsony Gergely köre volt, a 29 százalékos támogatottsága 28-ra csökkent. A főpolgármester eddig összesen 8 választókerületet nyert (Budakeszi, Szentendre és hat budapesti kerület), Jakab hármat, Orosháza mellett Szabolcs 5-öt (Mátészalka) és Somogy 2-t (Barcs).

Az öszszavazatok alapján Dobrev az első 34 százalékkal, Karácsony 28 százalékon áll, Márki-Zay 21-en. Jakab messze lemaradva a 4. 13 százalékkal, Fekete-Győr a szavazatoknak mindössze 4 százalékát gyűjtötte be.

A tegnapi 50 választókerületi eredmény után ma reggel is elkezdtek újabb végeredményeket bejelenteni, szokás szerint ötös csomagban. Ezeket (Budapest 9., ami valójában a X. kerület, Kecskemét, Szolnok, Érd, Nagykanizsa) kivétel nélkül Dobrev Klára nyerte. Eddig hét fővárosi választókerület eredménye ismert, a 9-es (X. kerület, egyéniben a DK-s Arató Gergely nyert) az első, amit Dobrev nyert, a többit Karácsony vitte.

Az 55 választókerületből 45-öt nyert Dobrev (a szavazatok 34 százalékát kapta), 8-at Karácsony (29 százalékot kapott) és kettőt Jakab (12 százalékon áll). Márki-Zay egyik választókerületben sem lett eddig győztes, de az összesített szavazatok alapján harmadik (21 százalék) Dobrev és Karácsony mögött. Jakab a negyedik, Fekete-Győr az utolsó (4 százalékkal). A most bejelentettek közül kettő is olyan volt, ahol papír alapú szavazások Jakab jobban szerepelt Márki-Zaynál, de az online szavazatoknál beelőzte őt a hódmezővásárhelyi polgármester.

Választókerületenként itt találja meg a miniszterelnök-jelöltek eredményeit.

50 választókerület eredményét számolták össze késő éjjelig, majd pihenőre mentek, reggel 9 órától kezdenek csak újra számolni. A szavazatok nagyjából felénél tarthatnak most.

Ezek alapján a miniszterelnök-jelöltek közül a DK-s Dobrev Klára vidéken óriási fölényben van. Az eddig megszámolt, nem budapesti 44 választókerületből 40-ben Dobrev kapta a legtöbb szavazatot. Kettőt nyert Karácsony Gergely (Budakeszi és Szentendre), kettőt a jobbikos Jakab Péter (Szabolcs 5. Mátészalka, Somogy 2. Barcs).

Lassan jöttek az eredmények a fővárosból. Hat választókerületben volt eredmény éjjelig, mindegyiket Karácsony nyerte. (I-V. kerület, II. VII., VIII., XI., XII. kerület), ezzel csökkentette a hátrányát Dobrevvel szemben. A főpolgármester az eddig megszámolt hat budapesti kerületben majdnem kétszer annyi szavazatot kapott, mint Dobrev Klára, akit Budapesten Márki-Zay is előz eddig,

A hódmezővásárhelyi Márki-Zay úgy harmadik a miniszterelnök-jelöltek versenyében, hogy nem nyert egyetlen választókerületben sem, de általában stabil dobogós. Az utolsó helyen álló momentumos Fekete-Győr pár budapesti választókerületben tudta csak megelőzni a jobbikos Jakab Péter.

A DK-t érte pár kellemetlen meglepetés a fővárosban. Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettest nagyon simán győzte le a XI. kerületben a momentumos Orosz Anna alpolgármester. A párbeszédes Tordai Bence a II. kerületben szerzett kétszer annyi szavazatot, mint a műsorvezetőből DK-s politikussá lett Kálmán Olga. A XII. kerületben Hajnal Miklós győzte le Komáromi Zoltán orvost, a VIII. kerületben pedig a Szikra Mozgalmat alapító egykori Mérce-főszerkesztő, Jámbor András nyert, itt a DK-s Manhalter Dániel csak harmadik lett, Csordás Anett is megelőzte őt. A DK-s Oláh Lajos lesz ugyanakkor az ellenzéki közös jelölt a VII. kerületben.

A Mérce egykori főszerkesztője, a Szikra Mozgalmat megalapító Jámbor András nyerte a VIII. kerületi (Budapest 6. számú választókerület) ellenzéki előválasztást. Jámbor 3626 szavazatot kapott (41,60 százalék).

A második Csordás Anett (Momentum-MMM-UVNP-C8) lett 2220 szavazattal (25,47 százalék), a harmadik Manhalter Dániel (DK-Liberálisok) 2056 szavazattal (23,59 százalék), a negyedik pedig az éppen most jobbikos Demeter Márta 815 szavazattal (9,35 százalék).

A miniszterelnök-jelöltek szavazatai itt:

1. Karácsony: 3528 (39,73 százalék)
2. Dobrev 2272 (25,59 százalék)
3. Márki-Zay 2147 (24,18 százalék)
4. Jakab Péter 578 szavazat (6,51 százalék)
5. Fekete-Győr 354 (3,99 százalék)

Az egyik nagy csatának előzetesen a II. kerületi ígérkezett, ahol a Párbeszéd parlamenti képviselője, Tordai Bence és az egykori műsorvezető, a DK-s színekben induló Kálmán Olga csapott össze. Ehhez képest meglepően sima győzelmet aratott Tordai (6967 szavazat, 67,04 százalék), Kálmán Olga 3425 szavazatot kapott (32,96 százalék).

Ebben a választókerületben, a Budapest 4-esben - ahogy eddig az összes fővárosiban - a miniszterelnök-jelöltek közül Karácsony Gergely kapta a legtöbb szavazatot (4938 szavazat, 46,53 százalék), második lett Márki-Zay Péter (2551 szavazat, 24,04 százalék), és csak harmadik az országosan vezető Dobrev Klára (2383 szavazat, 22,46 százalék). Fekete-Győr lett a 4. (463 szavavaz, 4,36 százalék), Jakab az ötödik (277 szavazat, 2,61 százalék).

Valamivel hajnali 1 óra után 45 választókerület hivatalos adatait jelentették be. A miniszterelnök-jelöltek közül ebből 38-at a DK-s Dobrev Klára nyert meg, 5-öt Karácsony Gergely (Belváros, XI. XII. kerület, Budakeszi, Szentendre), 2-t Jakab Péter (Szabolcs 5. Mátészalka, Somogy 2. Barcs).

Szavazatszámra így állnak egyelőre.

40 választókerület eredményét ismerjük eddig, a miniszterelnök-jelöltek versenye így áll:

• 34-et nyert meg a DK-s Dobrev Klára
• 5-öt Karácsony Gergely (Belváros, XI., XII. kerület, Budakeszi, Szentendre)
• 1-et Jakab Péter (Mátészalka)

Ahogy elkezdtek jönni a budapesti eredmények, Dobrev Klára előnye csökkenni kezdett, bár továbbra is jelentős (34 százalék). Karácsony 28 százalékon áll, Márki-Zay 22 százalékot, Jakab Péter 12 százalékot, Fekete-Győr 4 százalékot kapott az eddigi adatok szerint.

Fekete-Győr Budapesten három helyen is megelőzte Jakab Pétert, a többi választókerületben ő volt az utolsó.

Nem halad gyorsan az ellenzéki előválasztás eredményeinek feldolgozása, de amit eddig tudni lehet a miniszterelnök-jelöltekre leadott szavazatokról, azt egybegyűjtöttük ebben a hosszú grafikonban.

Bejelentették az első fővárosi választókerület eredményeit (az I-est) az ellenzéki előválasztáson. Egyéniben Csárdi Antal nyert, a miniszterelnök-jelöltek közül pedig toronymagasan Karácsony Gergely (45,9 százalék). Márki-Zay lett a második (27,1 százalék), Dobrev Klára pedig csak a harmadik (19,2). Ez az első körzet, ahol nem Fekete-Győr lett az utolsó, megelőzte Jakab Pétert.

Az eddig összeszámolt 35 választókerületből 31-et nyert meg Dobrev Klára, 3-at Karácsony Gergely (Budakeszi, Szentendre és Budapest 1.), 1-et Jakab Péter (Mátészalka).

Dobrev fölénye továbbra is nagy, de a fővárosi kerületek miatt ez várhatóan csökkenni fog.

30 választókerület hivatalos adatai alapján toronymagasan vezet a miniszterelnök-jelöltek között a DK-s Dobrev Klára, 27 kerületet nyert meg. Kettőt húzott be a Párbeszéd-MSZP-s Karácsony Gergely (Budakeszi és Szentendre), egyet a Jobbikos Jakab Péter (Mátészalka).

Összesítve a szavazatokat Dobrev Klára vezet eddig 58 413 szavazattal, Karácsony Gergely 40 759 szavazattal a második, Márky-Zay Péter a harmadik 33 203-mal. Jakab Péternek 22 754 szavazata van eddig, Fekete-Győr Andrásnak (aki minden kerületben utolsó lett) 5 454 szavazata van.

Így állnak most:

Arányokban:

Hárman jutnak a harmadik fordulóba.

Újabb 5 választókerület eredményét ismertették hivatalosan, 20-nál járunk, bőven van még, nem megy gyorsan a számolás.

Ebben az ötös csomagban volt az első olyan választókerület, amit nem Dobrev Klára nyert. És nem is az összes eddigi szavazás alapján második Karácsony Gergely vagy a harmadik Márki-Zay Péter.

Szabolcs 5-ös választókerületben Jakab Péter támogatása volt a legnagyobb, a szavazatok 47,55 százalékát kapta. Dobrev lett itt a második 27,56-tal. Jakab Kalocsán (Bács-Kiskun 3.) is jobban szerepelt az eddigi eredményeinél, ott második lett. Karácsony Gergely Kalocsán csak 4. lett, ahogyan a Fejér megye 2-es választókerületében is, bár ott nagyon kicsi (két százalékon belüli) volt a különbség a második helyezett Márki-Zay, a harmadik Jakab és Karácsony között.

Az 5 újabb választókerület némileg módosította az összeredményt, de a sorrend nem változott. Dobrev vezet, Karácsony a második, Márki-Zay a harmadik, Jakab a 4., Fekete-Győr az ötödik.

Arányosítva így néz ki mindez: