Haszán Zoltán

Minden politikus kötelező szónoki fordulata a „járom az országot”, „találkozom az emberekkel”.

Ebben az előválasztáson sem volt hiány.

„A Fideszt nem pénzzel, hanem lábbal lehet legyőzni. Le kell gyalogolni a vidék Magyarországát, hogy harcba hívhassunk mindenkit, aki változást akar” - ezt az üzenetet variálta Jakab Péter elég sokszor az elmúlt hónapokban.

„A helyi választópolgárokkal szeretném megvitatni azokat az ügyeket, amelyek számukra a legfontosabbak” - indult országjárásra Márki-Zay Péter.

„Az országjárásom elején megígértem, hogy sok-sok településre elmegyek, mert tudom, hogy választást csupán a fővárosból nem lehet nyerni. Hiszen szükség van mindenkire; a falusi tanítóra, a nagyvárosi sofőrre és egy kisebb településen élő könyvelőre egyaránt” - szállt harca Dobrev Klára.

Az első fordulós eredményekből egyértelmű, hogy bár volt két vidéki miniszterelnök-jelölt, Jakab Péter a miskolci hátországgal és Márki-Zay Péter kétszeres Fidesz-verő hódmezővásárhelyi polgármesterként, a DK volt a legsikeresebb a vidék megszólításában.

Az előválasztáson leadott szavazatok 70 százaléka volt vidéki, 30 budapesti.

Egy másik szempont: a saját szavazatokon belül mennyi volt a nem budapesti voksok aránya? Dobrev vidéki kampánya olyan jól sikerült, hogy az összes szavazata háromnegyedét vidéken kapta. Budapesten ugyanakkor jóval gyengébb volt Karácsonynál, ezt most nem fogjuk ebben a cikkben részletesen szétszálazni, csak egy grafikon erejéig.

Karácsony fővárosi fölénye arra nem volt elég, hogy országosan kiegyenlítetté tegye a versenyt. Az első forduló hivatalos végeredménye szerint Dobrev a szavazatok 34,84 százalékát, Karácsony a 27,3 százalékát, Márki-Zay a 20,4 százalékát, Jakab a 14,08 százalékát, Fekete-Győr András a 3,39 százalékát kapta.

Visszatérve a vidéki szavazatokhoz.

A saját szavazatokon belül csak Jakabnál volt magasabb a vidéki szavazatok aránya, mint Dobrevnál, 87,5 százalék, de ehhez kellett az is, hogy a Jobbik elnöke csapnivalóan szerepelt a fővárosban. Márki-Zaynál kétharmad-egyharmad a vidéki-fővárosi szavazatok aránya. Karácsonynál kiugróan magas a fővárosi támogatottság (a szavazatai 41,4 százaléka volt budapesti, és csak 58,6 jött vidékről.)

A DK-s vidéki sikerének nyilván számos oka van, a párt tábora elkötelezett és jól szervezett. De az országjárásban adódott egy olyan plusz Dobrev mellett, ami a többieknek nem volt. És nem is magát Gyurcsány Ferencet irigyelhették, hanem a tökéletes pótjelöltet, aki mindenféle gond nélkül lelkesítette, tüzelte, ölelgette a saját táborát.

A DK-nál úgy szervezték meg az országjárást, hogy a Dobrev-Gyurcsány házaspár az ország különböző szegleteit járta külön-külön. Nem volt olyan vidéki helyszín, ahol együtt tartottak volna fórumot.

Dobrev és Gyurcsány tavasszal már kampányoltak, akkor heti három fórumot tartottak fejenként. Júniusban rákapcsoltak, tolták a júliust is, majd augusztusban Dobrev tartott egy több hetes pihenőt, a 20-i hosszú hétvége után viszont csúcsra járatták a turnézást, a legvégén már napi 2-3 fórumot is tartottak.

Gyurcsányt a koronavírus kivette egy időre a kampányból. Szeptember 3-án már rekedtség miatt lemondta az aznapi fórumait, 4-ére kiderült, hogy koronás, tesztelték Dobrevet is, de nála negatív lett a vizsgálat. (Dobrev korábban elkapta a vírust, és be is volt oltva. Gyurcsány oltottan kapta el a deltát.) 10 nap után Gyurcsány újra belevetette magát a kampányba, szónokoltak, csevegtek, szelfiztek a rajongókkal megállás nélkül.

Ahol jártak mindketten

Majdnem 20 olyan város volt, ahová Dobrev és Gyurcsány is elment külön-külön. Ilyen volt Békéscsaba, Debrecen, Dunakeszi, Dunaújváros, Gyula, Jászberény, Kalocsa, Kaposvár, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Pécs, Salgótarján, Szeged, Szentes, Székesfehérvár, Szigetszentmiklós, Szolnok, Szombathely, Zalaegerszeg. (Érden júniusban és szeptemberben is járt Dobrev, Gyurcsány is ment volna, de a koronavírus-fertőzése miatt elmaradt a program).

Hogy mi alapján választották ki a helyszíneket, azt a DK-nál nem árulták el. Annyit mondtak, hogy korábbi választási eredmények és mostani felmérések alapján döntöttek arról, hol fórumoznak.

Dunakeszin Dobrev úgy duplázott, hogy Gyurcsány is járt ott külön.

De Eger ennél is kiemeltebb figyelmet kapott a DK-s házaspártól. Itt nemcsak kétszer járt Dobrev, miközben Gyurcsány is kampányolt a városban, de most októberben Dobrev harmadszorra is visszamegy a hevesi megyeközpontba.

Amúgy messze nem itt volt a legjobb Dobrev eredménye.

Ahová Dobrev visszatér

Dobrev a tervek szerint a következő városokba megy még kampányolni, mindegyikben volt már legalább egyszer: Szolnok (42,64 százalékot kapott az első körben), Szombathely (43,04 százalék), Pécs (36,86 százalék), Tatabánya (46,05 százalék), Debrecen (két választókerület is van: 36,7 százalék és 37,94 százalék), Veszprém (35,53 százalék), Szeged (szintén két választókerület: 34,46 százalék és 31,61 százalék) és Eger (40,13).

Vagyis vegyes a kép, van, ahol sokkal több szavazatot kapott az országos átlagánál (34,84 százalék), de elmegy újra, és vannak a kihagyhatatlan nagyvárosok is (Szeged, Debrecen, Pécs), ahol látják a lehetőséget a javításra.

A DK-nál meghúzták azt is, hogy a két vidéki rivális városát is felkereste Dobrev. Miskolc nyilván kihagyhatatlan volt, ide kétszer is elment Dobrev, júniusban és szeptemberben, és be is jött: a DK-s politikus több szavazatot kapott a város két választókerületében, mint a hazai pályán induló Jakab.

Hódmezővásárhelyen Dobrev már nem járt ilyen sikerrel, Márki-Zay ott besöpörte a szavazatok 51 százalékát. De a DK-s jelölt azért itt is begyűjtötte a szavazatok 25 százalékát (többet mint Karácsony, Jakab és Fekete-Győr együtt).

A kiskunhalasi nagy győzelem

Nézzük meg azt az 5 választókerületet, ahol Dobrev a legjobban szerepelt.

A kiskunhalasi központú, Bács-Kiskun megyei 5-ös választókerületben gyűjtötte be arányaiban a legtöbb szavazatot, 52,32 százalékot. A DK miniszterelnök-jelöltje augusztus végén járt itt.

Férje már korábban, július közepén fórumozott a városban, forró hangulatban, fideszes ellentüntetőkkel, akik aztán a helyi fideszes képviselő irodájába vitték be a tábláikat.

A többi jelölt elkerülte Kiskunhalast.

Arányaiban jóval nagyobb mértékben emelkedik a járvány áldozatainak a száma, mint amennyi új fertőzöttet jelentenek hivatalosan.

A ma reggeli jelentés szerint tegnap 16 koronavírusos beteg hunyt el. Négy hónapja, július elején volt ennél magasabb az egyetlen napon elhunytak száma.

A lenti grafikonban a kiugró értékek hétfőiek, ekkor három nap adatait közlik egyben. Most hétvégén 31 koronavírus fertőzött hunyt el. A hétnapos átlag már 10-re emelkedett.

Többen vannak kórházban, mint egy nappal korábban. Azt továbbra sem árulják el, hogy közülük hányan oltatlanok.

Magasan van, de az elmúlt 5 napban stagnál a lélegeztetőgépen lévők száma. (Tavaly ebben az időszakban nem voltak ennyien lélegeztetőn.)

Az áldozatok számából is látszik, hogy a hivatalosan jelentett új fertőzöttek számánál egészen biztosan jóval többen koronavírus-fertőzöttek. Kedd van, a hétvégi tesztek miatt ilyenkor rendre kevesebb új fertőzöttet jelentenek, mint a hét többi napján. A jelentés szerint 294 új fertőzöttet találtak (egy hete 265 volt ez a szám). A hétnapos mozgóátlag folyamatosan emelkedik a kevés teszt ellenére.

Merthogy továbbra is keveset tesztelünk. (A kiugró számok itt is a hétvégi, egyben közölt adatoknak köszönhetőek. A hétnapos mozgóátlagot érdemes figyelni.)

A kormány nem győzi hangsúlyozni az oltások fontosságát a járvány elleni harcban. De a jelek szerint a kiplakátozott Merkely Béla kevéssé győzi meg az embereket, hogy az "Oltás működik, Magyarország működik" szlogen azt jelenti, hogy el kell menniük oltásra. 2 150-en kapták meg tegnap az első oltásukat.

A beoltottak száma 5 897 432 (a teljes lakosság 60 százaléka), közülük 5 661 324-en a második oltást is megkapták, 816 ezren pedig már a harmadik oltást is felvették.

A 2018-as országgyűlési választáson 15 választókerületben győzte le ellenzéki képviselő a fideszes jelöltet.

Közülük 10-en jövőre is indulhatnak mandátumért, a korábbinál is jobb sansszal, mert ezúttal egységes ellenzéki támogatás lesz mögöttük.

Két képviselőnél ez nem volt kérdés: Szabó Tímea (Párbeszéd) Óbudán és Varju László Újpesten nem kapott vetélytársat az ellenzéki előválasztáson.

Konkurenst kapott, de győzni tudott

• az I-V. kerületben Csárdi Antal (LMP),
• Teréz- és Erzsébetvárosban Oláh Lajos (DK),
• a XIII. kerületben az MSZP-s Hiszékeny Dezső
• a XVIII. kerületben Kunhalmi Ágnes (MSZP)
• a XX. kerületben Hiller István (MSZP)
• a XXI. kerületben ezúttal momentumosként Szabó Szabolcs
• Pécsen Mellár Tamás
• Szegeden Szabó Sándor

Két olyan politikus van, akik saját döntésük miatt nem indultak újra. A XV. kerületben 2018-ban győztes, 74 éves Hajdu László nyugdíjba készül. Itt a DK-s Barkóczi Balázs nyert az előválasztáson.

A jobbikos Pintér Tamás 2018-ban nyert Dunaújvárosban (Fejér megye 4), de 2019-ben elindult a város polgármesteri címéért, amit meg is szerzett. Ezután lemondott a parlamenti mandátumáról, amit az időközi választáson 2020-ben a szintén jobbikos Kálló Gergely nyert el. Kálló a mostani ellenzéki előválasztáson is győzött, így esélyt kapott arra, hogy megvédje a mandátumát.

És három olyan képviselő is van, akik elindultak volna újra, de elbuktak az előválasztáson. A leglátványosabban az MSZP-s Tóth Csaba Zuglóban, aki visszalépett az őt ért támadásokra hivatkozva. Az összeszámolt szavazatok alapján alapos hátrányban volt Hadházy Ákossal szemben. Hadházy 11 070, Tóth 2644 szavazatot kapott, azaz 80,72 - 19,28 százalékon álltak, amikor lezárták a szavazást.

A korábbi MSZP-s, időközben párbeszédes Burány Sándor 2018-ban úgy tudta megverni a fideszes György Istvánt, hogy volt jobbikos, LMP-s és momentumos vetélytársa is. A mostani ellenzéki előválasztáson viszont a DK-s Arató Gergely legyőzte. Burány a szavazatok 35,2 százalékát kapta meg, Arató 43,56-ot. Indult még a momentumos Paróczai Anikó is, aki kispesti MSZP-s korrupciós ügyeket kezdett piszkálni. Ő 21,24 százalékot kapott.

És nem védheti meg a 2018-ban kisebb meglepetésre a fideszes Németh Zsolttal szemben megszerzett egyéni mandátumát Molnár Gyula sem. A korábbi MSZP-elnök Molnár a XXII. kerületben az előző választáson MSZP-Párbeszéd színekben indult. Most ez a két párt senkit sem támogatott a kerületi előválasztáson, Molnár DK-Liberális színekben indult (ezért ki is zárták az MSZP-ből), és szoros versenyben ugyan, de alulmaradt a momentumos, a Jobbik és Márki-Zayék támogatását is élvező Tóth Endrével szemben. Tényleg szoros volt, 73 szavazat döntött Tóth javára. (Tóth 5 706 szavazatot kapott, Molnár 5 633-at).

Újabb ötös pakk, mind az 5 választókerületben Dobrev kapta a legtöbb szavazatot. Összesen a 80 eddig bejelentett választókerületből 65-ben kapta a legtöbb szavazatot a DK-s miniszterelnök-jelölt. 11-ben lett első Karácsony, 3-ban Jakab, egyben Márki-Zay.

Az összes szavazat számít: Dobrev 34 százalékkal vezet, Karácsony 28 százalékon áll, Márki-Zay 21-en, Jakab 14-en, Fekete-Győr már csak 3 százalékon.

Az 5 új kerületben van két fővárosi választókerület, ott is megelőzte Karácsony Gergelyt a DK miniszterelnök-jelöltje.

Budapest 11 (Újpest)

1. Dobrev Klára 3975 szavazat (38,7 százalék)
2. Karácsony Gergely 3226 szavazat (31,4 százalék)
3. Márki-Zay Péter 2161 szavazat (21 százalék)
4. Jakab Péter 791 szavazat (7,7 százalék)
5. Fekete-Győr 123 szavazat (1,2 százalék)

Budapest 12 (XV. kerület)

1. Dobrev 3763 szavazat (42,49 százalék)
2. Karácsony 2415 szavazat (27,3 százalék)
3. Márki-Zay 1368 szavazat (15,44 százalék)
4. Jakab 1001 szavazat (11,3 százalék)
5. Fekete-Győr 309 szavazat (3,49 százalék)

Bács-Kiskun 5-ös (Kiskunhalas). Itt Dobrev a szavazatok 52 százalékát szerezte meg. De itt is lesz második forduló, mert egy választókerületnek számít a miniszterelnök-jelölteknél az ország.

1. Dobrev 1780 szavazat (52,3 százalék)
2. Márki-Zay Péter 576 szavazat (16,9 százalék)
3. Karácsony Gergely 485 szavazat (14,3 százalék)
4. Jakab Péter 482 szavazat (14,2 százalék)
5. Fekete-Győr 79 szavazat (2,3 százalék)

Somogy 1 (Kaposvár)

1. Dobrev 2099 szavazat (41,9 százalék)
2. Karácsony 1093 szavazat (21,8 százalék)
3. Márki-Zay 885 szavazat (17,7 százalék)
4. Jakab 792 szavazat (15,8 százalék)
5. Fekete-Győr 139 szavazat (2,8 százalék)

Győr 2-es

1. Dobrev 1780 szavazat (37,4 százalék)
2. Karácsony 1081 szavazat (22,57 százalék)
3. Márki-Zay 1045 szavazat (21,82 százalék)
4. Jakab 721 szavazat (15 százalék)
5. Fekete-Győr 152 szavazat (3,2 százalék)

75-re nőtt a megszámolt választókerületek száma. Az újabb ötös csomagban bejelentett választókerületek mindegyikét Dobrev Klára nyerte.

Eddig összesen a 75-ből 60-at nyert Dobrev, 11-et Karácsony, 3-at Jakab, egyet Márki-Zay.

Persze nem ez számít, hanem az összes szavazat. Abban értelemszerűen magabiztosan vezet Dobrev.

Az öt új kerület:

Szabolcs-Szatmár-Bereg 1-es, központja Nyíregyháza.

• Dobrev 2211 szavazat (38,77%)
• Karácsony 1330 szavazat (23,32%)
• Márki-Zay 1068 szavazat (18,73%)
• Jakab Péter 952 szavazat (16,69%)
• Fekete-Győr 142 szavazat (2,49%)

Szabolcs-Szatmár-Bereg 3-as (Kisvárda). Dobrev nyerte, de Jakab nem sokkal maradt el tőle. Összességében kevesen szavaztak.

• Dobrev 877 szavazat (32,91%)
• Jakab: 811 szavazat (30,43%)
• Karácsony 558 szavazat (20,94%)
• Márki-Zay 389 szavazat (14,60%)
• Fekete-Győr 30 szavazat (1,13%)

Csongrád-Csanád megye 3-as (Szentes). Itt is Dobrev nyert (31,48 százalék), Márki-Zay második lett (26,66 százalék). (Hódmezővásárhely a 4-es választókerületben van, érdemes lesz arra figyelni, ha kijön majd az eredmény). Jakab a harmadik (22,16 százalék), Karácsony a 4. (16,38 százalék), Fekete-Győr az utolsó (3,32 százalék).

Somogy 4. (Siófok). Dobrev nyert (40,61 százalék), Jakab a második (22,2 százalék), Karácsony (17,47 százalék), Márki-Zay (15,72 százalék), Fekete-Győr itt is utolsó (4,01 százalék).

Komárom 2-es (Esztergom) már írtunk: Dobrev, Jakab, Márki-Zay, Karácsony a sorrend.

Újabb öt választókerület eredménye lett ismert - összesen már 70-nél járunk -, érdekes eredményekkel a miniszter-jelöltek szempontjából. (Itt követheti a választás állását.)

Mindössze 5 szavazattal, de Vas megye 3-as választókerületében (Körmend) Márki-Zay Péter (988 szavazat) megelőzte Dobrev Klárát (983 szavazat), és nagyobb fölénnyel a többi jelöltet is, Karácsonyt (589), Jakabot (485), Fekete-Győrt (107). Ez az első választókerület, ahol a hódmezővásárhelyi polgármester kapta a legtöbb szavazatot.

Budapesten és vonzáskörzetén kívül az első választókerület a Borsod 3-as (Ózd), amit megnyert Karácsony Gergely (45,75 százalékot kapott), Jakab a 2. (25,4 százalékkal), Dobrev a 3. (22 százalékkal). Márki-Zay 5,6 százalékot kapott, Fekete-Győr 1,65-öt.

A XIII. kerületben (Budapest 7.) a legtöbb szavazatot Karácsony Gergely kapta (44 százalék), Dobrev Klára lett a 2. (27,2 százalék), a 3. Márki-Zay (21 százalék), a 4. Jakab (5 százalék), az 5. Fekete-Győr (4,4 százalék).

A másik két választókerület Dobrev Klára nyerte.

• Fejér 3. (Bicske): Dobrev 35,2 százalék. Itt nagyon szoros a további sorrend: Márki-Zay 22,29 százalék, Jakab 20,29 százalék, Karácsony 19, 35 százalék. Fekete-Győr itt sem rúg labdába (2,9 százalék).
• Szabolcs 2. (Nyíregyháza): 40,72 százalék. 2. Jakab, 3. Karácsony, 4. Márki-Zay, 5. Fekete-Győr

Összesítésben Dobrev 70 választókerületből 55-öt nyert, Karácsony 11-et, Jakab 3-at, Márki-Zay 1-et.

65-re nőtt azoknak a választókerületeknek a száma, ahol eredményt hirdettek.

A miniszterelnök-jelöltek szempontjából az újabb öt így néz ki:

• Budapest 8. (Zugló): Karácsony Gergely nyert (43,4 százalék), Dobrev 24,5 százalék, Márki-Zay 22,7 százalék, Jakab 5 százalék, Fekete-Győr 4,4 százalék. Karácsony az eddigi ismertetett 8 fővárosi kerületből hetet nyert meg.
• Békés 1. (Békés központtal): Dobrev nyert a szavazatok 38 százalékával, 2. a Márki-Zay (24,36 százalékkal), 3. Karácsony (20 százalék), 4. Jakab (16 százalék), Fekete-Győr (1,4 százalék)
• Békés 3. (Gyula): itt is Dobrev nyert (38,3 százalék), 2. Márki-Zay (22,6 százalék), 3. Jakab (20,1 százalék), csak 4. Karácsony (16,6), 5. Fekete-Győr (2,3 százalék).
• Győr-Moson 3. (Csorna): Dobrev nyert (40 százalék). A 2-4 hely között pár szavazat különbség volt: 19,81 százakék Jakab, 18,88 százalék Karácsony, 18,85 Márki-Zay. 5. Fekete-Győr 2,71 százalék.
• Heves 3. (Gyula): Dobrev nyert (40,74 százalék), Jakab 20,89 százalék, Karácsony (16,58 százalék), Márki-Zay (16,14 százalék), Fekete-Győr (5,65 százalék)

A 65 választókerületből 53-at nyert meg Dobrev, Karácsony 9-et, Jakab 3-at.

Össz-szavazatokban Dobrev meggyőző fölénnyel vezet.

Továbi 5 választókerületi eredményt jelentettek be, már 60-nál járunk. Orosházán (Békés 4.) Jakab Péter nyert, ez a harmadik választókerület, ahol ő kapta a legtöbb szavazatot.

Az összesítésben ugyanakkor a Jobbik elnöke továbbra is csak negyedik. Dobrev Klára fölényesen vezet (60-ből 49 választókerületben lett első, a mostani ötös csomagból négyben nyert: Békés 1., Borsod 1., Borsod 5., Baranya 3.).

Ez a mostani nem Karácsony Gergely köre volt, a 29 százalékos támogatottsága 28-ra csökkent. A főpolgármester eddig összesen 8 választókerületet nyert (Budakeszi, Szentendre és hat budapesti kerület), Jakab hármat, Orosháza mellett Szabolcs 5-öt (Mátészalka) és Somogy 2-t (Barcs).

Az öszszavazatok alapján Dobrev az első 34 százalékkal, Karácsony 28 százalékon áll, Márki-Zay 21-en. Jakab messze lemaradva a 4. 13 százalékkal, Fekete-Győr a szavazatoknak mindössze 4 százalékát gyűjtötte be.

A tegnapi 50 választókerületi eredmény után ma reggel is elkezdtek újabb végeredményeket bejelenteni, szokás szerint ötös csomagban. Ezeket (Budapest 9., ami valójában a X. kerület, Kecskemét, Szolnok, Érd, Nagykanizsa) kivétel nélkül Dobrev Klára nyerte. Eddig hét fővárosi választókerület eredménye ismert, a 9-es (X. kerület, egyéniben a DK-s Arató Gergely nyert) az első, amit Dobrev nyert, a többit Karácsony vitte.

Az 55 választókerületből 45-öt nyert Dobrev (a szavazatok 34 százalékát kapta), 8-at Karácsony (29 százalékot kapott) és kettőt Jakab (12 százalékon áll). Márki-Zay egyik választókerületben sem lett eddig győztes, de az összesített szavazatok alapján harmadik (21 százalék) Dobrev és Karácsony mögött. Jakab a negyedik, Fekete-Győr az utolsó (4 százalékkal). A most bejelentettek közül kettő is olyan volt, ahol papír alapú szavazások Jakab jobban szerepelt Márki-Zaynál, de az online szavazatoknál beelőzte őt a hódmezővásárhelyi polgármester.

Választókerületenként itt találja meg a miniszterelnök-jelöltek eredményeit.

50 választókerület eredményét számolták össze késő éjjelig, majd pihenőre mentek, reggel 9 órától kezdenek csak újra számolni. A szavazatok nagyjából felénél tarthatnak most.

Ezek alapján a miniszterelnök-jelöltek közül a DK-s Dobrev Klára vidéken óriási fölényben van. Az eddig megszámolt, nem budapesti 44 választókerületből 40-ben Dobrev kapta a legtöbb szavazatot. Kettőt nyert Karácsony Gergely (Budakeszi és Szentendre), kettőt a jobbikos Jakab Péter (Szabolcs 5. Mátészalka, Somogy 2. Barcs).

Lassan jöttek az eredmények a fővárosból. Hat választókerületben volt eredmény éjjelig, mindegyiket Karácsony nyerte. (I-V. kerület, II. VII., VIII., XI., XII. kerület), ezzel csökkentette a hátrányát Dobrevvel szemben. A főpolgármester az eddig megszámolt hat budapesti kerületben majdnem kétszer annyi szavazatot kapott, mint Dobrev Klára, akit Budapesten Márki-Zay is előz eddig,

A hódmezővásárhelyi Márki-Zay úgy harmadik a miniszterelnök-jelöltek versenyében, hogy nem nyert egyetlen választókerületben sem, de általában stabil dobogós. Az utolsó helyen álló momentumos Fekete-Győr pár budapesti választókerületben tudta csak megelőzni a jobbikos Jakab Péter.

A DK-t érte pár kellemetlen meglepetés a fővárosban. Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettest nagyon simán győzte le a XI. kerületben a momentumos Orosz Anna alpolgármester. A párbeszédes Tordai Bence a II. kerületben szerzett kétszer annyi szavazatot, mint a műsorvezetőből DK-s politikussá lett Kálmán Olga. A XII. kerületben Hajnal Miklós győzte le Komáromi Zoltán orvost, a VIII. kerületben pedig a Szikra Mozgalmat alapító egykori Mérce-főszerkesztő, Jámbor András nyert, itt a DK-s Manhalter Dániel csak harmadik lett, Csordás Anett is megelőzte őt. A DK-s Oláh Lajos lesz ugyanakkor az ellenzéki közös jelölt a VII. kerületben.

A Mérce egykori főszerkesztője, a Szikra Mozgalmat megalapító Jámbor András nyerte a VIII. kerületi (Budapest 6. számú választókerület) ellenzéki előválasztást. Jámbor 3626 szavazatot kapott (41,60 százalék).

A második Csordás Anett (Momentum-MMM-UVNP-C8) lett 2220 szavazattal (25,47 százalék), a harmadik Manhalter Dániel (DK-Liberálisok) 2056 szavazattal (23,59 százalék), a negyedik pedig az éppen most jobbikos Demeter Márta 815 szavazattal (9,35 százalék).

A miniszterelnök-jelöltek szavazatai itt:

1. Karácsony: 3528 (39,73 százalék)
2. Dobrev 2272 (25,59 százalék)
3. Márki-Zay 2147 (24,18 százalék)
4. Jakab Péter 578 szavazat (6,51 százalék)
5. Fekete-Győr 354 (3,99 százalék)

Az egyik nagy csatának előzetesen a II. kerületi ígérkezett, ahol a Párbeszéd parlamenti képviselője, Tordai Bence és az egykori műsorvezető, a DK-s színekben induló Kálmán Olga csapott össze. Ehhez képest meglepően sima győzelmet aratott Tordai (6967 szavazat, 67,04 százalék), Kálmán Olga 3425 szavazatot kapott (32,96 százalék).

Ebben a választókerületben, a Budapest 4-esben - ahogy eddig az összes fővárosiban - a miniszterelnök-jelöltek közül Karácsony Gergely kapta a legtöbb szavazatot (4938 szavazat, 46,53 százalék), második lett Márki-Zay Péter (2551 szavazat, 24,04 százalék), és csak harmadik az országosan vezető Dobrev Klára (2383 szavazat, 22,46 százalék). Fekete-Győr lett a 4. (463 szavavaz, 4,36 százalék), Jakab az ötödik (277 szavazat, 2,61 százalék).

Valamivel hajnali 1 óra után 45 választókerület hivatalos adatait jelentették be. A miniszterelnök-jelöltek közül ebből 38-at a DK-s Dobrev Klára nyert meg, 5-öt Karácsony Gergely (Belváros, XI. XII. kerület, Budakeszi, Szentendre), 2-t Jakab Péter (Szabolcs 5. Mátészalka, Somogy 2. Barcs).

Szavazatszámra így állnak egyelőre.

40 választókerület eredményét ismerjük eddig, a miniszterelnök-jelöltek versenye így áll:

• 34-et nyert meg a DK-s Dobrev Klára
• 5-öt Karácsony Gergely (Belváros, XI., XII. kerület, Budakeszi, Szentendre)
• 1-et Jakab Péter (Mátészalka)

Ahogy elkezdtek jönni a budapesti eredmények, Dobrev Klára előnye csökkenni kezdett, bár továbbra is jelentős (34 százalék). Karácsony 28 százalékon áll, Márki-Zay 22 százalékot, Jakab Péter 12 százalékot, Fekete-Győr 4 százalékot kapott az eddigi adatok szerint.

Fekete-Győr Budapesten három helyen is megelőzte Jakab Pétert, a többi választókerületben ő volt az utolsó.

Nem halad gyorsan az ellenzéki előválasztás eredményeinek feldolgozása, de amit eddig tudni lehet a miniszterelnök-jelöltekre leadott szavazatokról, azt egybegyűjtöttük ebben a hosszú grafikonban.

Bejelentették az első fővárosi választókerület eredményeit (az I-est) az ellenzéki előválasztáson. Egyéniben Csárdi Antal nyert, a miniszterelnök-jelöltek közül pedig toronymagasan Karácsony Gergely (45,9 százalék). Márki-Zay lett a második (27,1 százalék), Dobrev Klára pedig csak a harmadik (19,2). Ez az első körzet, ahol nem Fekete-Győr lett az utolsó, megelőzte Jakab Pétert.

Az eddig összeszámolt 35 választókerületből 31-et nyert meg Dobrev Klára, 3-at Karácsony Gergely (Budakeszi, Szentendre és Budapest 1.), 1-et Jakab Péter (Mátészalka).

Dobrev fölénye továbbra is nagy, de a fővárosi kerületek miatt ez várhatóan csökkenni fog.

30 választókerület hivatalos adatai alapján toronymagasan vezet a miniszterelnök-jelöltek között a DK-s Dobrev Klára, 27 kerületet nyert meg. Kettőt húzott be a Párbeszéd-MSZP-s Karácsony Gergely (Budakeszi és Szentendre), egyet a Jobbikos Jakab Péter (Mátészalka).

Összesítve a szavazatokat Dobrev Klára vezet eddig 58 413 szavazattal, Karácsony Gergely 40 759 szavazattal a második, Márky-Zay Péter a harmadik 33 203-mal. Jakab Péternek 22 754 szavazata van eddig, Fekete-Győr Andrásnak (aki minden kerületben utolsó lett) 5 454 szavazata van.

Így állnak most:

Arányokban:

Hárman jutnak a harmadik fordulóba.

Újabb 5 választókerület eredményét ismertették hivatalosan, 20-nál járunk, bőven van még, nem megy gyorsan a számolás.

Ebben az ötös csomagban volt az első olyan választókerület, amit nem Dobrev Klára nyert. És nem is az összes eddigi szavazás alapján második Karácsony Gergely vagy a harmadik Márki-Zay Péter.

Szabolcs 5-ös választókerületben Jakab Péter támogatása volt a legnagyobb, a szavazatok 47,55 százalékát kapta. Dobrev lett itt a második 27,56-tal. Jakab Kalocsán (Bács-Kiskun 3.) is jobban szerepelt az eddigi eredményeinél, ott második lett. Karácsony Gergely Kalocsán csak 4. lett, ahogyan a Fejér megye 2-es választókerületében is, bár ott nagyon kicsi (két százalékon belüli) volt a különbség a második helyezett Márki-Zay, a harmadik Jakab és Karácsony között.

Az 5 újabb választókerület némileg módosította az összeredményt, de a sorrend nem változott. Dobrev vezet, Karácsony a második, Márki-Zay a harmadik, Jakab a 4., Fekete-Győr az ötödik.

Arányosítva így néz ki mindez:

Kicsit mozdulnak csak az arányok, ahogy újabb választókerületi eredményeket jelentenek be. Eddig 15-ben hirdettek hivatalos eredményt, mind a 15-ben Dobrev Klára kapta a legtöbb szavazatot. 11 választókerületben Karácsony lett a második, 4-ben Márki-Zay Péter (Nógrád 2. Balassagyarmat, Zala 1. Zalaegerszeg, Pest 11. Dabas, Dunaharaszti, Bács-Kiskun 4. Kiskunfélegyháza).

Darabra így állnak:

Ebben fővárosi kerület még nincs, cirka 13 százalékos a feldolgozottság.

Nagyon úgy néz ki, hogy Dobrev mellett Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter jut be a harmadik fordulóba.

Tíz választókerület eredményét ismertették eddig hivatalosan, mind a 10-et Dobrev Klára nyerte.

A szavazatok 37,5 százalékát vitte eddig a DK miniszterelnök-jelöltje, második Karácsony Gergely 26 százalékkal, a harmadik Márki-Zay 21 százalékkal. Jakab a 4. 12 százalékkal, Fekete-Győr az 5. 3,6 százalékkal.

A második fordulóba az első három jut be, hacsak valaki nem szerzi meg a szavazatok több mint 50 százalékát.

Az eddig feldolgozott megyék: Zala 1, Komárom-Esztergom 1, Győr-Moson-Sopron 1, Fejér 1, Tolna 1, Pest megye 5. és 6., Borsod 7., Nógrád 1., 2. A legnagyobb fölénnyel a Salgótarján központú Nógrád 1-et nyerte Dobrev (49,05 százalék), a legszorosabb a Gödöllő központú Pest 6-os, ahol 31,15 százalékot kapott, itt Karácsony 26,1 százalékot, Márki-Zay 25,3 százalékot kapott.

Az ellenzéki előválasztás 5 választókerület eredményét hirdette ki eddig, Nyugat-Magyarországról kettőt (Győr és Székesfehérvár), Kelet-Magyarországról is kettőt (Nógrád 1 és Borsod 7) és középről egyet (Pest megye 5).

Mind az öt kerületben Dobrev Klára nyert, összesen a szavazatok 37,4 százalékát húzta be. A második Karácsony Gergely (27,5 százalék), a harmadik Márki-Zay (20,4 százalékkal). Ez alapján ők hárman jutnának be a második fordulóba. Ami akkor nem lesz, ha Dobrev megszerzi a szavazatok több mint 50 százalékát.

A 4. hely egyelőre Jakab Péteré (11,1 százalék), az 5. Fekete-Győr András (3,8 százalék).

A szavazatok számlálása várhatóan nagyon elhúzódik majd. Részeredmények lesznek még ma, végeredmény várhatóan csak éjjel vagy reggel.

Nőtt a kórházban lévők és a lélegeztetőgépre szoruló koronavírus-fertőzöttek száma is a ma reggeli jelentés szerint.

529 koronavírus-fertőzött van kórházban:

81-en súlyosabb állapotban, lélegeztetőgépen vannak. Arányaiban itt a legnagyobb az emelkedés az elmúlt két hétben.

6 újabb áldozata van a járványnak. Összesen 30 185-an haltak meg a járványban hivatalosan.

546 új fertőzöttet találtak, nagyon visszafogott mennyiségű teszttel (13 033). Az összes vizsgálaton belül a pozitívak aránya már 4 százalék felett van.

Bár a kormány szerint az oltás az egyetlen megoldás, a program továbbra sem pörög fel. 2 690-en kapták meg mindössze az első oltásukat tegnap. Így még a hatmillió beoltott is csak középtávú terv.

5 884 183-an kapták meg az első oltásukat, 5 640 410-en a másodikat, 742 ezren a harmadikat.

Folytatja a menetelését a Bajnokok Ligájában a papíron moldáv, valójában a Moldáviától leszakadó szakadár, senki által el nem ismert Dnyeszter Menti Köztársaság csapata. (Csongrád megye nagyságú terület, félmillió lakossággal. Attól tartva, hogy Moldávia egyesül Romániával, orosz hátszéllel kikiáltotték a függetlenségüket 1990-ben, amit aztán fegyverekkel meg is védtek.)

A Sheriff Tiraszpol a zaklatott történelmi háttér ellenére a moldáv bajnokságban indul, szinte mindig óriási fölénnyel meg is nyeri. Az Európa-liga csoportkörébe már négyszer jutottak el, idén először a Bajnokok Ligája csoportkör is összejött. Természetesen a csapat tele van légióssal, de messze nem ismert klasszikusokkal, például a Fradi keretét háromszor annyira becsülik.

A selejtezőkben veretlenek voltak, 14-2-es gólkülönbségük volt, búcsúztatták egyebek között a Cverena Zvezdát, majd a Dinamo Zágrebet is.

A Bajnokok Ligájában is jól kezdtek, az ukrán Sahtar Donecket verték, kedden este pedig előbb megszerezték a vezetést a Real ellen Madridban a 25. percben, majd miután a spanyolok egyenlítettek Benzema 11-esével a 65. percben, jött Thill a 90. percben és egy óriási bombával megnyerte a meccset a szakadároknak.

Két meccs után a Sheriff Tiraszpol vezeti a csoportot 6 ponttal, a Real második 3 ponttal, az Inter és a Sahtar 0-0 játszott ma, 1-1 pontjuk van.

A BL-ben PSG-Manchester City meccs is volt. A párizsi csatársor messze nem csillogott, de Messi megszerezte az első gólját a PSG-ben és az első olyan gólt a BL-ben, amit nem a Barcelona színeiben lőtt.

A PSG 2-0-ra nyert.

A csoport másik meccsén Leipzig három magyarral a kezdőben (Gulácsi, Orban, Szoboszlai) állt fel a Bruges ellen, de hazai pályán kikapott 2-1-re.

Befejezi a pályafutását Baji Balázs, a magyar atlétika első világbajnoki érmes futója. A gátfutó 32 évesen vonul vissza.

18-szoros magyar bajnok, magyar csúcstartó, 2016-ban Európa-bajnokságon ezüstöt, 2017-ben világbajnokságon bronzérmet nyert, ebben az évben az év férfi sportolójának választották. A 2012-es és a 2016-os olimpián is részt vett.

2019-ben súlyos sérülés szenvedett, kétszer is műtötték, a csúcsformáját ezután már nem nyerte vissza. A tokiói olimpiáról is lemaradt.

„Bárki bármit mond, minden profi sportolónak nehéz meghoznia a döntést, hogy visszavonul, még akkor is, ha kényszerből születik. Úgy érzem, tudtam volna még küzdeni, ám az egészségem és a jövőm érdekében az a helyes döntés, hogy abbahagyom a versenyzést. Biztosan lesznek álmatlan éjszakáim, amikor meg fogom kérdőjelezni, de akármennyire nehéz és fájdalmas, most ez a logikus. Rendkívül hálás vagyok klubomnak, a Budapesti Honvédnak, nevelőegyesületemnek, a Békéscsabai Atlétikai Clubnak és persze a Magyar Atlétikai Szövetségnek, hogy mindvégig mellettem álltak. Hálás vagyok minden egyes pillanatért, és igyekszem a szép pillanatokra emlékezni, mert azokból szerencsére sokkal több van” – nyilatkozta Baji a Nemzeti Sportnak.

Augusztus elsején indult az az akció, amivel a kormány az idősek oltottsági arányát emelte volna magasabbra. A bejelentés szerint háziorvosokat és medikusokat vontak be, hogy személyesen győzködjék azokat az időseket, akik nincsenek még beoltva. Erre valóban szükség lenne, mert a kezdeti eredmények után jelentősen lelassult a legveszélyeztetettebbek oltottsága, nagy százalékban nincsenek beoltva.

Erre az akcióra kérdeztek rá Kásler Miklósnál a Magyar Nemzetben megjelent interjúban. A miniszter pedig nem tudta azt mondani, hogy komoly eredményeket értek volna el.

„MN: Eredményesnek bizonyult az idősebbeket célzó oltási akció?

Kásler: A háziorvosok és a medikusok oltatlanokat megkereső látogatása azt mutatta, hogy tényekkel, tettekkel és racionális érvekkel is nagyon nehéz az érzelmekre hatni. Nem könnyű megértetni, hogy az oltás felvétele elsősorban a saját érdekükben történik. Így – bár a kormány minden körülmények között az emberi életeket próbálja megmenteni – mindenki saját maga felel az egészségéért. Ha valaki megkapja a fertőzést, és nincs beoltva, súlyosabb lehet a betegség lefolyása, ezért fontos az egyéni felelősség. Az viszont egy másik kérdés, hogy mi a felelősségük azoknak, akik elbizonytalanítják az embereket.”

Ezután jött még a szokásos kör az ellenzék oltásellenességével, ami aligha erős magyarázat, mert hatféle oltás közül lehet már választani.

A számok valóban azt mutatják, hogy nagy áttörést nem hozott az akció. Mármint azok a számok, amiket az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) publikál a nekik megküldött adatokból hetente. (Ezek a magyar koronavírus-oldalon nincsenek fent.)

A 31. héten indult, időseket célzó akció valamennyit emelt az addigi számokon egy pár hétig, de nagy eredményekről tényleg nem lehet beszámolni.

Ha korosztályokra bontjuk le az augusztus elején indult (31. hét) időszakot az utolsó ECDC-s adatokig, vagyis szeptember 13-19-ig (37. hét), nem mutatnak jól a számok.

A 80 év felettiek közül 5 228-an kaptak oltást ebben a hat hétben. Ez ennek a korosztálynak mindössze az 1,2 százaléka. Magas azoknak az aránya (24 százalék, majdnem 105 ezer ember), akik még egyáltalán nincsenek beoltva ebből a korosztályból.

A 70-79 évesek közül 8 376 embert oltottak be ebben a hat hétben. Ez a korosztály 1 százalékát sem teszi ki. Ennél nagyobbat kellett volna lépni, a 70-79 évesek 13,2 százaléka (113 ezer ember) nincs beoltva.

A 60-69 évesek közül 16 558-an kaptak oltást a 31-37. hét között. Ez a korosztálynak az 1,3 százalékát sem teszi ki. A 60-69 évesek 21,5 százaléka nincs beoltva, ez 278 ezer ember.

Összesen 496 ezren nincsenek beoltva a 60 év felettieknél.

Így aztán továbbra is jelentősen el vagyunk maradva az idősek nyugat-európai átoltottságától.

Amikor Orbán Viktor július közepén bejelentette az időseket célzó oltási akciót, azt mondta:

„A második dolog, amit az operatív törzsünk elrendelt, hogy az idősekkel ismét külön kell foglalkoznunk. Most is ők vannak a legnagyobb veszélyben, és egyébként is a szüleinkkel meg a nagyszüleinkkel kell foglalkozni első helyen. Ott föl fogjuk keresni azt a 15 százaléknyi idős embert, aki nem oltatta be magát. 85 százalék beoltatta magát, de 15 százalék – az nagyon sok, százból 15 ember – nem. Szóval őket fölkeressük személyesen, és elbeszélgetünk velük, és megpróbáljuk meggyőzni őket arról, hogy vegyék föl az oltást, ha igen, igen, beadjuk, ha nem, akkor tudomásul vesszük, hogy ők úgy döntöttek, hogy inkább a legnagyobb, akár az életük elvesztésének a kockázatát is hajlandóak futni, de inkább nem oltatják be magukat. Erről lebeszélném őket, de szabad ország vagyunk, úgy döntenek, ahogy jónak látják.”

Arról nincsenek rendszeresen publikált magyar adatok, hogy a kórházban lévők és elhunytak hány százalék volt beoltva. Külföldi adatokból tudni, hogy 90 százalék felett lehet a nem oltottak aránya a kórházakban, és szintén nagyon magas az elhunytaknál azoknak az aránya, akik nem voltak beoltva.

Mindenesetre a hétvégén itthon elhunyt 20 koronavírus-fertőzött között továbbra is nagyon magas az idősek aránya, akiket a legjobban kellene védeni a vírustól. Hogy az egyéb alapbetegségek mennyiben járultak hozzá a halálukhoz, azt ezek alapján az információk alapján lehetetlen megmondani.

Hiába a negyedik hullám, a kormány továbbra sem ad hétvégenként tájékoztatást a járványról, és marad az a rendszer, hogy hétfőn az összesített hétvégi (péntek-vasárnap) adatokat közlik.

Ez alapján tovább romlott a helyzet. 20 koronavírus-fertőzött hunyt el a hétvégén. (Az ezt megelőző héten összesen 28 áldozata volt a járványnak.)

Tovább nőtt a kórházban kezeltek száma is, 478-ra.

És megugrott a lélegeztetőgépre szorulók száma is, 71-re. Vagyis minden 7. kórházban ápolt covidos nagyon súlyos állapotban van.

Emelkedik a fertőzöttek száma, bár a tesztelési rendszer gyengesége miatt jóval többen lehetnek valójában covidosok. 35 392 teszt eredményét jelentették az elmúlt három napra. Kevesebbet, mint egy hete (36 911), miközben a járványhelyzet romlik.

Mindeközben valamilyen különös oknál fogva csökkent a házi karanténban lévők száma, a pénteki 5839-ről 4125-re. Ami azt mutatja, hogy nem az izolálást szánják a járvány elleni erős fegyvernek.

Hanem az oltást. Az első oltottak száma ugyanakkor továbbra sem igazán emelkedik.

Három nap alatt összesen 5 655-en kapták meg az első oltásukat.

Az első oltást eddig összesen 5 879 178-an kapták meg, a másodikat 5 630 587-en, 714 ezren pedig a harmadikat.

Továbbra is Nógrádban és Budapesten terjed leginkább a járvány.

További részletes adatokat itt talál a járványról.

• Miként lehetséges, hogy miközben viszonylag alacsony a fertőzöttek száma, viszonylag sokan vannak kórházban, pláne úgy, hogy be vagyunk oltva?
• Nagy valószínűséggel sokkal többen fertőzöttek, de mintha nem is nagyon törnék magukat a hatóságok, hogy megtalálják őket.
• Olvasónk fordulatos története is ezt mutatja.
• Ugyanakkor az oltásoknak köszönhetően mégis lehet bízni abban, hogy nem lesz olyan erős a járvány, mint tavaly ősszel.

A hivatalos számok alapján dinamikusan, bár nem robbanásszerűen romlanak a járványadatok.

Ami különös, hogy miközben a tavalyi hasonló időszakhoz, a második hullám elejéhez képest látványosan alacsonyabb az új fertőzöttek száma, a kórházban fekvő covidosoknál és a lélegeztetőgépen lévőknél nem ennyire kedvezőek az arányok.

Tavaly szeptember 24-én 861 volt az új fertőzöttek hétnapos átlaga, ma 417. Vagyis ez alapján jól állunk, az elmúlt egy hétben feleannyi fertőzöttek találtak, mint tavaly ilyenkor.

A kórházban fekvőknél már messze nincs ekkora különbség. Egészen múlt hét péntekig hajszálra azonos volt a 2020 szeptember közepén és most kórházban kezelt covidosok száma, mostanra azért már van különbség. Egy éve 549-en voltak kórházban, most 438-an.

Lélegeztetőn 32-en voltak tavaly ilyenkor, most még többen is, 54-en.

Miközben tavaly még senki sem volt beoltva, most a teljes lakosságnak már a 60 százaléka.

De hiba lenne ebből azt a következtetést levonni, hogy az oltások mégsem védenek meg a súlyosabb következményektől. A delta variáns jóval fertőzőbb, mint a korábbi variánsok. Minden jel arra mutat, hogy sokkal több az új fertőzött Magyarországon, mint amennyien bekerülnek a hivatalos statisztikába.

Mégpedig azért, mert a tesztelés meg sem próbálja felmérni, hogy milyen a valódi járványhelyzet Magyarországon. Ahogy Szurovecz Illés kollégám írta a napokban: Úgy alakítják a szabályokat, hogy koronásként simán meg lehet úszni a tesztelést.

De nem csak azok úszhatják meg a karantént, akik el is akarják azt kerülni. Azok is nehézségbe ütköznek, akik magukon tüneteket észlelve, pláne koronavírusos beteg szoros kontaktjaként ki akarják deríteni, hogy covid-fertőzöttek-e. Erről írt több példát is bemutatva Szász Zsófi kolléganőm a „Mondtam, hogy covidos vagyok, de azt mondták, ha tudok járni, menjek be a tesztre” cikkében. Volt olyan beteg, akinek a fia igazoltan fertőzött volt, és ő maga is produkált tüneteket, mégsem mentek házhoz hozzá a mentők, hanem beküldték egy tesztközpontba.

Azt lehet tudni, hogy a delta variáns képes áttörni az oltás által nyújtott védelmet is, különösen, ha a vakcinát már 4-6 hónapja adták be. A delta megbetegíthet, de a vakcina még így is nagyon nagy százalékban megóv attól, hogy kórházba, pláne lélegeztetőgépre kerüljünk. Az oltatlanoknak ilyen védelmük nincs. (A Portfolio írt egy remek cikket arról, hogy oltással és oltás nélkül hogyan alakulnának a járványadatok.)

Bár hivatalos számok a kormány által lecsavart tájékoztatás miatt arról sincsenek, hogy a kórházban lévő covid-fertőzöttek hány százaléka oltatlan, más országokból származó információk szerint 90 százalék felett van a számuk.

A hatóságok pedig mintha nem törnék magukat, hogy megtalálják azokat, akik csak enyhe tünetekkel vészelik át a járványt, pedig lassítani lehetne a járványt, ha figyelmeztetnék, megvizsgálnák azokat, akik kapcsolatba kerültek igazolt fertőzöttel.

Egy olvasónk története elég szépen bemutatja, hogy mi történik most azokkal, akik utánajárnának, hogy elkapták-e a vírust.

„Az elmúlt hetekben estem át koronavírus-fertőzésen, és olyan meghökkentő élményeim voltak a hivatalos oldalról, hogy úgy döntöttem, leírom nektek.

A férjemmel mindketten két oltással beoltattuk magunkat tavasszal-nyáron, ő Pfizert kapott, én pedig AstraZenecát. Ennek ellenére persze tudtuk, hogy lehet, hogy elkapjuk a betegséget, bár elég óvatosak voltunk, maszkot hordtunk az oltás után is a zárt nyilvános tereken. Szóval mindketten oltottak voltunk, a második oltásunk óta még nem telt el 4 hónap. A hivatalos tájékoztatók arról beszéltek, hogy oltás után tünetmentesen vagy max enyhe tünetekkel vészeljük át a betegséget, ez az esetünkben nem így történt.

Mindketten 4-5 napig magas lázzal feküdtünk, fejfájás, izomfájdalmak, hátfájás, köhögés, hányinger, vacak egy dolog. 38-39 körüli lázak, hidegrázás, álmatlanság. Persze annak örülünk, hogy nem kerültünk kórházba meg lélegeztetőgépre, ebben az értelemben tényleg enyhe lefolyású volt a betegség. Viszont a köznyelvben abszolút nem ezt jelenti ez a kifejezés, szerintem elég megtévesztő, hogy mindenhol enyhe lefolyásról beszélnek, amikor arra gondolnak, hogy nem kerülsz intenzív osztályra, de attól még kutya beteg lehetsz.

Az igazán meghökkentő az volt, hogy a férjemet és engem teljesen máshogy kezelt a rendszer. Ő előbb lett beteg, neki egy ismerős tudott hozni gyorstesztet, egyébként hamar rájöttünk, hogy átlagemberként nagyon nehéz hozzájutni Magyarországon, főleg ha már tüneteid vannak, és tudod, hogy nem igazán mászkálhatnál kint. Pozitív lett a gyorstesztje, az ő háziorvosát már ezzel az információval hívtuk fel. Erre gyakorlatilag azt mondta, hogy akkor felesleges a hivatalos teszt, kezeljük csak úgy, hogy pozitív. Akkor még nem tudtuk, hogy a mentők is gyorsteszttel dolgoznak. Végül sikerült meggyőznünk, hogy mégis rendeljen el hivatalos tesztet.

Két nappal később kereste a férjemet a mentőszolgálat telefonon, hogy aznap este jönnek tesztelni, előtte 3-4 órán keresztül már ne egyen, igyon, mert a PCR-tesztet (ha mégis kéne) ez befolyásolhatja. Jöttek pontosan, kedvesek voltak, segítőkészek, megjelentek full védőöltözetben a lakásban, szétpakoltak egy kis mobil teszthelyet, és tök profinak tűntek. Persze pozitív lett. Visszahívtuk a férjem háziorvosát az eredménnyel, mire ő felírt egy vírusellenes gyógyszert, lázcsillapítókat stb., a biztonság kedvéért még antibiotikumot is, mert akkor már nagyon köhögött a férjem.

Ekkor már nekem is napok óta tüneteim voltak, megkérdeztük a mentősöket, hogy engem le tudnának e tesztelni. Sajnos nem, csak azt tesztelhetik, aki a papíron van, én is intézzem el a saját orvosommal. Ez hétvégén volt, úgyhogy várnom kellett, hogy kinyisson a háziorvosom.

Végül telefonon kerestem többször, de hiába volt rendelési idő, senki nem vette fel. Az interneten nem írtak semmit, hogy ne rendelne az orvos. Megkértem a közelben lakó ismerősömet, menjen át gyalog a rendelőbe, hátha az ajtóra van kiírva valami. Így is volt, szabadságra ment az orvos, a helyettese más rendelési időben helyettesíti. Megint vártam hogy ő is kinyisson. Telefonon kerestem az új orvost, többször nem vette fel, egyszer felvette, de közölte velem, hogy ha nem sürgős, keressem máskor. Végül is nem voltam életveszélyben, nem sürgős. Újra vártam, megint kerestem. Amikor végre elértem, vázoltam neki a helyzetet, amire szó szerint egy nagy nyögéssel és fáradt sóhajjal reagált. Több másodperces csend után megkérdezte hogy akkor tesztet akarok? Igen, szeretnék. Egyébként nem kérdezett semmit arról, hogy hogy vagyok, oltott vagyok-e, nem írt fel semmilyen gyógyszert.

Meglepetésünkre még aznap este keresett engem is a mentőszolgálat, de tőlem már azt kérték, menjek be a tesztelő állomásra. Mondtam nekik, hogy tüneteim vannak, lázas vagyok, nem tudok bemenni. Erősködtek, hogy valaki autóval vigyen be. Nincs autónk, ezért csak olyan valaki tudott volna bevinni, akit ezzel kitettem volna a fertőzésveszélynek, ezt mind nekem kellett bizonygatnom. Végül azt mondták, hogy jó, akkor majd pár nap múlva keresnek. Eltelt három nap, nem kerestek. Próbáltam őket visszahívni, a szám, amiről korábban hívtak, kicsöngött, de nem vette fel senki. Kutattuk a mentőszolgálat elérhetőségét (nem a segélyhívó számot, hanem az egyéb kapcsolati lehetőségeket), egyikkel se volt szerencsénk. Végül egy másik családtag adott egy új számot, amiről őt keresték korábban, amit felvettek.

Itt következik a valóban meglepő fordulat: kérdeztem, hogy körülbelül mikor számíthatok rájuk, vagy tudnak e jönni egyáltalán. Elkérték a TAJ-számomat, és az alapján mondták, hogy de hiszen már van időpont megbeszélve másnapra, és az előbb beszéltek velem. Bizonygatnom kellett, hogy velem nem beszéltek, tudomásom szerint még nincs időpont, és hogy ez valóban a saját TAJ-számom. Végül kiderült, hogy az én TAJ-számomra egy másik betegnek foglaltak időpontot, akinek ugyanaz a vezetékneve (de a keresztneve nem), mint nekem, amúgy rokonom, de ez itt lényegtelen. Emiatt az én TAJ-számomra nem lehet új időpontot foglalni. Itt küzdenem kellett már, hogy ne sírjam el magam, könyörögtem nekik, hogy mégis valahogy javítsák ki a helytelen foglalást, és nekem is küldjenek tesztet.

Megkérdezték, nem tudom e véletlenül a rokonom TAJ-számát, akinek ugyanaz a vezetékneve, mint nekem. Természetesen nem tudtam. Azt mondták, hogy tudjam meg a TAJ-számot, és hívjam őket vissza. Előtte hallottam, ahogy félretette a telefont az operátor, és kiabált a kollégáival egy kicsit. Amikor visszahívtam őket, egy másik operátor vette fel, aki tagadta a probléma létezését. Szerinte az én TAJ-számom hozzám van regisztrálva a rendszerben, a rokonomhoz meg a saját TAJ-száma. Azt mondta, nem tud mit kijavítani, várjak a soromra. Erősen kételkedtem, hogy vajon tényleg kijavították-e a problémát, vagy már csak tagadni fogják ezentúl.

Ezután másnap váratlanul hívtak a mentősök, hogy 5 perc múlva ott lesznek a ház előtt, jöjjek le a parkolóba. Nem volt sehol a figyelmeztetés, amit a férjem kapott, hogy előtte 3-4 órán át ne egyek, ne igyak. Nyilván akkor már nem volt annyi idő, de szerencsére úgy alakult, hogy előtte pont nem ettem-ittam. Lent a parkolóban egy személyautó várt, védőfelszerelés nélküli mentősökkel, akik hatalmas szerencsétlenkedés és vitatkozás közben végezték el a tesztemet. Kapkodtak, kijavították egymást, elejtettek dolgokat, nem volt egyenes felület, amin dolgozhattak volna, pedig a gyorstesztet elvileg úgy kell elhelyezni. Egy kupis csomagtartóban keresgéltek neki helyet, az egyiküknek remegett a keze, egyszer el is ejtette magát a gyorstesztet is, miután már benne volt a minta. Egy pár másodperc várakozás után kijelentették hogy negatív, készüljek a PCR-tesztre. Dobták volna ki a gyorstesztet, de pont láttam, hogy látszik rajta a pozitív csík is a T jel mellett, nemcsak a C (control) mellett. Megkérdeztem, ez nem pozitív akkor? Jobban megnézték, de, tényleg pozitív. Akkor nem kell a PCR-teszt.

Visszahívtam az orvost, nyugtázta hogy pozitív vagyok, de továbbra se írt fel semmilyen gyógyszert, nem kérdezte, hogy vagyok. A szerencsének köszönhetően ekkor már pont kezdtem jobban lenni, a férjemnek pedig hatottak a vírusellenes szerek. Végül a gyorstesztemet egy héttel az első tüneteim megjelenése után sikerült elvégezni, majdnem letelt a 10 napos karantén, mire elrendelték azt. Egyébként a rendőrségtől senki nem kereste se a férjemet, se engem, azzal se, hogy karantén vonatkozik ránk, és azzal se, hogy betartjuk-e, mindkettőnknek csak az orvos mondta. A férjemnek 14 napig kellett karanténban lennie, míg nekem, ugyanabban a lakásban, csak 10 napig. Ő kapott gyógyszereket, én nem, pedig ugyanolyan súlyos volt az állapotunk, nem mintha ezt rólam amúgy hivatalosan bárki tudta volna.

A legnagyobb nehézség nekem egyértelműen az volt, hogy a mentőszolgálat mennyire rosszul kezelte ezt a helyzetet, ha nem keresem őket én, nem tudom, hogy rájöttek-e volna a TAJ-szám tévesztésre. Betegen próbál ügyintézni az ember úgy, hogy a rendszert egyértelműen nem érdekli, mindenhol csak nyűgként kezelik, nagyon elkeserítő. Egyébként nem akarom teljesen csak a mentőszolgálatot okolni, gondolom, hogy nagyon túlterheltek, de beteg emberekkel így eljárni akkor se méltányos. Egyébként szerintem eleve rossz, hogy csak a mentők hozhatnak gyorstesztet, ennek minden patikában elérhetőnek kéne lennie, és akkor nem lenne ez az egész probléma.

Egyébként mindketten meggyógyultunk, bár a férjem azóta is köhög, reméljük hogy majd lassan az is elmúlik. Erre se nagyon tudnak mit mondani az orvosok, »biztos nem fertőz azért«.”

És egy másik, hangulatos eset arról, hogy valaki teszteltetné magát.

„Tegnapi PCR-mintavétel, a kis hamburgerkiadó ablakban a takonyszedő nő: Utazáshoz kell a teszt?

Én: Nem.

Nő: Be van oltva?

Én: Igen, persze.

Nő: Vannak tünetei?

Én: Igen, napokig lázas voltam, torokfájással kezdődött, taknyos vagyok, és..

Nő kedvesen, de értetlenül: Sajnálom, jobbulást, de miért teszteltet?

Én (próbálok nem magyarázkodni): Sokat voltam zárt térben sok emberrel, jó lenne tudni, hogy megfertőztem-e őket, és hétvégén szeretnék..

Nő: Akkor beírom, hogy kíváncsiságból kéri a tesztet.”

Vagyis most jó eséllyel van nagyon sok az olyan koronavírusos beteg, akiről nem tud és nem is nagyon akar tudni a rendszer. Közülük sokan észre sem veszik majd, hogy betegek, ha kíváncsiak is, macerás a tesztelés. Tünetek híján - hiába voltak kontaktszemélyek - nem jogosultak ingyen tesztre. Enyhébb tünetekkel már igen, de akkor is hosszas utánajárást, telefonálgatást igényel, időbe telik, amíg elrendelik, és az is, mire megjön az eredmény. Összességében napokat vehet igénybe a dolog, és addig az ember könnyedén megfertőzhet másokat.

Bőven lesznek olyanok is, akik beoltva akár fekvőbetegek is lesznek, de kórházba már nem kerülnek. A következő hónapok legfontosabb adata nem az új fertőzöttek száma, hanem a kórházi ellátásra, lélegeztetőre szorulók száma lesz.

Abban lehet bízni, hogy bár most még hasonlóak a járványadatok, mint tavaly ilyenkor, mégis enyhébb lesz a 4. hullám.

Tavaly ősszel még csak ezután indult be igazán a boom, és ért a csúcsra november végére, december elejére. Az új fertőzöttek napi száma november végén volt a csúcson (6 819), kórházban december 8-án volt a legtöbb covidos (8 045) a második hullámban. A harmadik hullám aztán ennél is erősebb volt.

Ami gondot jelent, hogy még nagyon sokan nincsenek beoltva, így teljesen védtelenek a vírus ellen. 12 éves kortól lehet oltani, az ennél idősebbek 28 százaléka nincs beoltva. 2,7 millió ember.

Oltás nélkül 1 százalék körül van a koronavírus halálozási rátája, oltással ez 0,1 százalékra csökken.

Pazar posztot rakott ki Facebookra Boldog István fideszes országgyűlési képviselő.

Arról a Boldog Istvánról van szó, akit az ügyészség a kabinetfőnökével, Fehér Petrával és másik hét emberrel együtt tavaly decemberben vádolt meg hivatali vesztegetés elfogadása és az uniós pályázatok befolyásolása miatt.

A vád szerint a vidéki településeket uniós támogatásokhoz juttató Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatainál helyzetbe hozott vállalkozóktól kérnek pénzt a biztos győzelemért. Egy másik vádpont szerint a választókerület több polgármesterénél is megjelentek azzal, hogy visszaosztást kérjenek a már elnyert pályázati pénzekből. Még Törökszentmiklós ellenzéki polgármesterét is megkörnyékezték azzal, hogy Boldog István országgyűlési képviselői kampányához kérnék el a megítélt pályázati összeg 20 százalékát.

Az Országgyűlés áprilisban felfüggesztette Boldog mentelmi jogát. Júniusban a Fővárosi Törvényszék előkészítő ülésén Boldog István és Fehér Petra is ártatlannak vallották magukat, a másik hét vádlott közül négyen részben vagy egészen bevallották, hogy vissza kellett osztani a pénzeket, amiben részt is vettek.

Múlt héten volt a per előkészítő ülése. Ezen mindent beismert a Boldog-ügy egyik vádlottja, első fokon 2 év felfüggesztettet kapott. Bár nagy szerepe nem volt a közbeszerzések manipulálásban, G. Vanda több hónapig volt előzetesben, miközben Boldog István elsőrendű vádlottként végig szabadlábon védekezhetett.

Mivel Boldog ártatlannak vallja magát, ezért a rendes tárgyalás is megkezdődik majd, de legkorábban csak januárban. Vagyis esély sincs rá, hogy a választások előtt ítélet szülessen a fideszes képviselő korrupciós ügyében.

Na, és akkor így érkeztünk el Boldog István posztjához. Ebben a fideszes képviselő arra hívja fel a figyelmet, hogy hamarosan indul a TOP Plusz átfogó fejlesztési csomag, „amely óriási lehetőség lesz térségünk összes települése számára. Nagyon fontosnak tartom, hogy a térségünk polgármesterei a lehető legalaposabb tájékoztatást kapjanak a programról, mert így a települések számára a legjobb pályázati konstrukciókat nyújthatják be a programban. Mindent megteszünk azért, hogy térségünk tovább fejlődjön!”

Egyre gyorsul a járvány terjedése. A kormány viszont ahelyett, hogy részletes tájékoztatást adna a negyedik hullámról, nagyon fontos információkat nem oszt meg a közvéleménnyel. Pedig számos adat, mint például a kórházban lévők között az oltatlanok aránya, nagyobb eséllyel ösztönözne az oltásra, mint Merkely Bélával és a "Magyarország működik, az oltás működik" szöveggel teleplakátozni az országot.

Azt egyébként számos országban rendszeresen publikálják, hogy a kórházi kezelésre szorulók hány százaléka nincs beoltva. Általában 90 százalék feletti ez az arány, ami erős érv az oltások mellett. (Az oltások hatékonyságáról úgy derült ki hosszú idő után pár fontos, de korántsem teljes körű adat, hogy egy olvasónk közérdekű adatigénylést nyújtott be az Országos Kórházi Főigazgatósághoz, és csodák csodájára válaszoltak neki.)

Júniusban elbúcsúztak, mert vége a harmadik hullámnak

A kormány az adatszolgáltatást még a harmadik hullám végén csavarta le a korábbinál is szegényesebbre. Ami jelentős bravúr volt, mert a napi jelentésben szereplő néhány számból addig sem az operatív törzs állított össze olyan grafikonokat, amikből látszódnak a folyamatok, hanem például - mások mellett - mi. Elég sok grafikonunk lett végül, ezek itt böngészhetőek. Ezekből lehetett látni a járvány újbóli felfutásának kezdetét vagy éppen a lecsengését. (Ráadásul a kevés publikált adat között van, ami teljesen használhatatlan. Ilyen a gyógyultak száma, ami valamilyen random adatnak tűnik, sehogy sem passzol a korábban jelentett új fertőzöttek számához, így értelmetlenné téve egy másik, sokat emlegetett adatot, az aktív esetek számát.)

Június 11-én bejelentették az operatív törzs „tájékoztatóján”, hogy mivel véget ért a koronavírus-járvány harmadik hulláma, sajtótájékoztató sem lesz többet. Ez tavaly nyáron is előfordult, valóban csendesebb időszaka volt a járványnak. De míg a tavaly nyári leállás után, szeptember közepén - amikor már a kormány is kénytelen volt elismerni, hogy benne vagyunk a második hullámban - újra kamera elé állt Müller Cecília országos tiszti főorvos, most ez nem történt meg. Pedig benne vagyunk a negyedik hullámban.

Csak újságírók ne kérdezzenek

Az igaz, hogy abban a formájában, ahogy ez a „tájékoztató” működött, szinte semmi értelme nem volt. Csak pár olyan alkalom volt még a járvány legeslegelején, 2020 márciusban, amikor élőben lehetett kérdezni, aztán hamar átálltak az online verzióra. Ezt a napi valamit sajtótájékoztatónak nevezni erős vicc volt, mert online egyáltalán nem lehetett kérdezni, a kérdéseket előre be kellett küldeni, amiket Kovács Zoltán államtitkár vezetésével erősen szelektáltak, és nagyon nagy részük megválaszolatlan maradt. Ha időnként be is olvastak egy kérdést a sok közül, akkor sem úgy, ahogy azt feltettük, majd adtak rá valami sablonválaszt. Visszakérdezni pedig semmilyen módon nem lehetett. Ahogy haladtunk előre az időben, egyre értelmetlenebbé vált ez a megoldás, egyre kevesebb kérdést olvastak be, volt, hogy egyet sem, még a kormánypárti médiától sem. Nagyszerű pillanata volt az utolsó koronainfónak, hogy elmondták a napi adatokat, kérdéseket be sem olvastak, majd közölték, hogy akkor ennyi volt a harmadik hullám, viszlát.

Nemcsak a „tájékoztatókat” szüneteltetik. Nyáron közölték azt is, hogy átállnak „készenléti jellegű adatszolgáltatásra”, vagyis a járványügyi adatokat kizárólag hétköznapokon közlik, hétvégén nem. Akkor csak a kormánytagok médiaszerepléseivel frissül a hivatalos koronavírus-oldal. Ez is így maradt.

Miközben arra a látszattevékenységre, amit „tájékoztatás” néven eljátszottak naponta az újságírók kizárásával, semmi szükség nincs, arra igenis lenne igény, hogy számos fontos részletet tisztázni lehessen személyesen, normál sajtótájékoztatón kérdezve és ha kell, visszakérdezve. Mert most olyan egyszerű kérdésekre sem kapunk választ írásban, hogy az oltottakra vonatkozik-e a karantén, vagy sem, ha a velük élő hozzátartozó elkapta a vírust, vagy kell-e aggódni amiatt a delta variáns terjedésekor, hogy bezuhant a második oltást is felvevők száma, vagy ez csak valami adatszolgáltatási hiba.

Az a szerencse, hogy az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) rendszeresen publikál számokat a magyar oltottsági adatokról is. Ebből derül ki például, hogy bár a kormány ígérete szerint a nyár közepétől nekirugaszkodtak, hogy tovább növeljék az idősek körében az oltottak számát, érdemben nem sikerült feljebb tornázni az akkori eredményeket. A legidősebbek körében Nyugat-Európához képest kifejezetten nem állunk jól.

Az ECDC adataiból derül ki az is, hogy milyen korcsoportokban terjed a legjobban a vírus, kit milyen oltóanyaggal oltottak. De az az ő grafikonjaikban sincs benne, hogy a fertőzöttek/kórházban lévők/elhunytak között milyen arányban vannak oltottak és nem oltottak.

Eddig, ha máshol nem, a kormányinfón kérdésre Gulyás Gergely miniszter időnként elárult egy amúgy féltve őrzött számot. (A kérdésünkre derült ki például, hogy területi bontásban milyenek az oltottsági adatok itthon, júniusi adatok szerint Budapesten volt a legmagasabb az oltottak aránya, Borsodban és Szolnok megyében a legalacsonyabb.)

Viszont most már Gulyástól is hiába kértünk adatokat. Amikor Szurovecz Illés kollégám a múlt héten rákérdezett arra, hogy a kórházban lévő Covid-fertőzöttek közül hány százalék oltatlan, Gulyás Gergely azt mondta, hogy nem látott ilyen adatot (holott ez tényleg nagyon fontos információ most), pedig a Nemzeti Népegészségügyi Központnál (NNK) nyilván van ilyen, de a kórházaknál biztosan.

AZ NNK-tól ugyanakkor hiába kérdezünk bármit, semmilyen választ nem kapunk, ahogy a Koronavírus Sajtóközponttól sem. Amikor Illés visszakérdezett, hogy ha vannak adatok a kórházban fekvő oltottak/oltatlanok arányáról, akkor nyilvánosságra hozzák-e azokat, a miniszter közölte:

„Mindig rám marad az adatnyilvánosság kérdése. Én általánosságban nyilvánosság párti vagyok. Hogy ha van valami ellenérv, akkor meg kell mondani, hogy mi az ellenérv.”

Illés megjegyzésére, hogy nyilván nem a kormányinfón kérdeznénk ezeket, ha a hivatalok válaszolnának, Gulyás azt mondta, igyekszik a legjobb tudása szerint válaszolni, és megismételte, hogy ha nincs olyan nyomós érv, ami a nyilvánosságra hozatal ellen szól, akkor nyilvánosságra kell hozni. (Ez azóta sem történt meg.)

Ezt a kört megfutották a fertőzöttek korosztályi megoszlásánál is, amire Gulyás szintén nem tudott válaszolni. Azt mondta, hogy az áldozatokról tudja, hogy szinte kivétel nélkül a legidősebbekről van szó, 80 év felettiekről, vagy 70 felettiekről mellékbetegséggel. És vannak kivételes esetek is. (Ezek az adatok kivételesen fent vannak a koronavirus.gov.hu-n. Nem feldolgozva, hanem egy most már 30 143 áldozat alapadatait tartalmazó, naponta frissített lista részeként. Életkori adatokat ezek feldolgozásával készíthetnek az eziránt érdeklődők, a honlapon ilyen bontás nincs.)

Majd Gulyás belement egy nehezen követhető okfejtésbe.

Szerinte az adatok nyilvánosságra hozatalnak egyetlen korlátja van, hogy „vannak egészen bombasztikus sajtóhírek, amik lehet, hogy az interneten sok olvasót eredményeznek, de rendkívül károsak. Például amikor az egyik bulvárlap egy csecsemő halálát hozza összefüggésbe a koronavírussal, úgy, hogy egyértelműen kiderül utána a cikkből, hogy koronavírus-pozitív volt a csecsemő, vélhetően az édesanyja is, de a halálához ennek semmi köze nem volt, az olyan mértékű felelőtlenség, ami egészen egyszerűen megengedhetetlen mindenhol, ahol az újságíróetikának még valami írmagja megmaradt”.

Itt Gulyás vélhetően arra a csecsemőre gondolt, akinek a haláláról Müller Cecília beszélt áprilisban, amikor még volt napi „tájékoztató”. Azon kivételes eset volt, amikor valamit tényleg érdemben hozzátett az országos tiszti főorvos a napi számokhoz, elmondta, hogy koronavírusos volt a csecsemő, de nem a fertőzés okozta a gyermek halálát, hanem meningococcus baktérium által előidézett vérmérgezés.

Csakhogy most például nincs ilyen tájékoztató. Így aztán amikor az áldozatok listáján megjelenik egy pár napos csecsemő is, mint most szeptemberben, akkor csak annyit lehet hozzátenni a hírhez, ami alapbetegségként fel van tüntetve nála: hirtelen csecsemőhalál. Hogy mi okozta a tragédiát, arról semmit sem tudunk.

Gulyás a csecsemőhalálos gondolatmenetét folytatva végül is az újságokat okolta azért, hogy nem adnak ki bővebb információkat. De arra nem adott magyarázatot, hogy az alapinformációk alapján honnan kellene tudni, hogy a koronavírus hivatalos áldozatainak a listáján szereplők közül kinek a halálát okozta valóban a vírus, és ki halt bele másba.

„Ha az egyes adatokat megnézzük, például egy napi halálozásnál, akkor vannak esetek, amikor valaki koronavírus-pozitív, de semmi köze nincs a halálának hozzá. Tehát ha ezeket az adatokat nem tudja a sajtó korrekt módon interpretálni, akkor az negatív következményekhez vezethet, és akkor ezt el kell kerülni. De nem akarom ezt a vitát megnyitni, szívesen mondok személyes példákat, csak a személyiségi jogok nélkül ezt nem tudom megtenni. De egyet látni kell, és ezt minden adat alátámasztja, aki beoltja magát, iszonyatosan nagy mértékben, 500-szoros biztonságban van ahhoz képest, mint aki nem oltatja be magát. Ezt többnyire az adatok is alátámasztják, de van, ahol ehhez magyarázat kell” - mondta Gulyás.

Vagyis szerinte is fontos információ, hogy a beoltottak jóval kisebb százaléka kerül kórházba, de még sincsenek erről napi adatok.

Amikor Illés ugyanezt megemlítve még egyszer megkérdezte Gulyást, hogy akkor tud-e garanciát vállalni arra, hogy ezeket a kórházi adatokat nyilvánosságra hozzák, a miniszter annyit közölte, hogy csak megismételni tudja a válaszát. Sakk-matt.

És végül egy levél, amit a Koronavírus Sajtóközpontnak küldtem 6 napja:

• Arról érdeklődnék, hogy mikor lesz ismét napi sajtótájékoztató, ahol személyesen is kérdezni lehet a járvány 4. hullámáról?
• Mikor állnak vissza arra, hogy hétvégén is közölnek adatokat a járványról?
• A jelenleg kórházban lévők hány százaléka oltott/nem oltott? Akik a kórházban kezeltek között be van oltva, mikor kapták meg az oltásukat?

Nem jött válasz.

Kedvező adatokat és a járvány erősödését egyszerre lehet kiolvasni a ma reggeli járványjelentésből.

A hivatalos számokból is az látszik, hogy a negyedik hullám egyre erőteljesebb. Az elmúlt hét napban átlagosan már 400 új fertőzöttet jelentettek.

Ma reggel 501 új fertőzött megtalálásáról számoltak be. Ez kifejezetten magas szám.

Ha a hétfői adatokat nem vesszük alapul - mivel azok a hétvége összesített számai -, akkor négy hónapja nem volt ilyen magas a napi fertőzöttek száma.

Ráadásul ennél egészen biztosan sokkal magasabb a fertőzöttek száma. A mostani tesztelési rendszer messze nem elég ahhoz, hogy felderíteni és csökkenteni lehessen a delta variáns terjedését.

A járvány erősödését mutatja, hogy a nem túl sok elvégzett teszten belül emelkedik a pozitívak aránya. (Bár még mindig öt százalék alatt van.)

Mi az, ami kedvezőbb?

Az új fertőzöttek számához képest kifejezetten magas volt az elmúlt időszakban az áldozatok száma. Múlt szerdán például 12 halálesetet jelentettek, ma ennél kevesebbet, 2-t. Ami alatta marad az elmúlt hét nap átlagának.

Egészen múlt hét péntekig a kórházban kezelt koronavírusos betegek száma meghaladta a tavaly ugyanebben az időszakban kórházban lévő Covid-fertőzöttek számát. Számítani lehetett ugyanakkor arra, hogy az oltásoknak köszönhetően elválik egymástól a két vonal, és az idei adatok jobbak lesznek. Ez mostanra egyértelműen megtörtént. Tavaly szeptember 22-én 534-en voltak kórházban, most 406-an. Az oltatlanok nagy száma miatt ugyanakkor - ha nem is olyan ütemben, mint tavaly - számítani lehet további jelentős emelkedésre.

Bár a lélegeztetőn lévők száma magasabb, mint egy éve (akkor 36 szorultak gépi lélegeztetésre, most 45-en), de a számuk az elmúlt egy hétben stagnálni látszik. Várhatóan ez is csak átmeneti helyzet.

Hiába terjed egyre jobban a delta variáns, ami az oltatlanokat veszélyezteti leginkább, az első oltások száma alig emelkedik.

Jelenleg 5 865 865-en vannak beoltva. Ahhoz, hogy legalább a 6 milliót elérjük, a mostani heti átlaggal számolva 50 napra lesz szükség. És az még csak az a hatmilliós határ, amit Orbán Viktor tervei szerint május közepére kellett volna elérnünk. A hétmilliót pedig május végére.

A második oltások számát tegnap az iskolai program dobta meg, most kapják a diákok a második adag Pfizert. A harmadik oltást 20 ezren kapták meg tegnap, összesen már 646 ezren. Ami azt mutatja, hogy az emberek azért megtalálják az oltópontokat. Csak azok nem, akik eddig egyszer sem jártak arra.

Reagált a Magyar Labdarúgó Szövetség a nemzetközi szövetség keddi döntésére, amivel 200 000 svájci frankos (65 millió forintos) bírságra és két zárt kapus meccsre büntette meg a magyar válogatottat a szeptemberi, angolok elleni vb-selejtező meccsen történt rasszista megnyilvánulások miatt.

Az MLSZ szerint „mélységesen elítélendő azon rendbontók viselkedése, akik a több tízezres tömegtől eltérően, bizonyítottan rasszista módon nyilvánultak meg a Magyarország–Anglia vb-selejtező mérkőzésen a játékosokkal szemben, szeptember elején. Az MLSZ számára mindenfajta diszkrimináció elfogadhatatlan”.

Mint írják, a magyar-angol előtt a szövetség vezetése és maga a csapat is többször kérte a szurkolókat a mindenki által ismert UEFA és FIFA irányelvek figyelembevételére. „Aki tehát a Puskás Aréna lelátóin huhogott, rasszista vagy diszkriminatív módon nyilvánult meg, azzal szemben megállapítható: szándékosan okozott kárt a magyar labdarúgásnak, és ezért a legszigorúbb szankcióra számíthat”.

Emlékeztetnek arra, hogy az UEFA döntése után (amikor is az európai szövetség az idei Európa-bajnokságon a szurkolók által mutatott diszkriminatív magatartás miatt büntette meg a válogatottat 100 ezer svájci frankre és három zárt kapus meccsre) ezúttal a FIFA-tól kapta a büntetést a magyar válogatott.

Az újabb két mérkőzésre vonatkozó zárt kapus döntésről (a második felfüggesztve) „az MLSZ változatlanul úgy gondolja, hogy

egy hatvanezres stadionban jó hangulatot teremtő tömeget és a minden elvárható intézkedést végrehajtó rendező szövetséget ilyen súlyosan, kollektív módon büntetni nem igazságos és kontraproduktív lépés. A rasszizmus elleni fellépés szükségességét az MLSZ elismeri, támogatja, de az is jól látható, hogy az UEFA és a FIFA fegyelmi szabályzatai és döntései nem a valódi felelősöket büntetik, és a jelenlegi formájukban nem hatékonyak”.

Ebben azért a jelek szerint az MLSZ sem különösebben hatékony. Azt írják mindenesetre, hogy „a szövetség folytatja a megkezdett folyamatot a rendbontók, illetve a nem kívánatos viselkedés távoltartása érdekében. Ezt elősegítve az MLSZ saját gyakorlatának és a vonatkozó jogszabályok változása is szükséges, amelyek előkészítése folyamatban van”. A korábbi mérkőzésen elkövetett vétségek azonosított szereplői ellen a szövetség feljelentést tett.

Az MLSZ várja a mostani döntés részletes indoklását, és annak ismeretében, indokolt esetben fellebbezni fog a döntés ellen.

Meredeken emelkedik a koronavírus áldozatainak száma Romániában - írja az MTI. Romániában a felnőtt lakosság mindössze 33,6 százaléka van beoltva legalább egy adag vakcinával. Magyarországon 68,4 százalék ez a mutató, az EU átlaga ennél is magasabb: 78,3 százalék.

A román stratégiai kommunikációs törzs (GCS) kedden 129 halálesetről számolt be. Ez a kéthetes mozgóátlag több mint duplája. Ennél több áldozatot legutóbb négy hónapja, a harmadik hullám tetőzésének időszakában követelt a járvány Romániában.

Hasonló ütemben, ugrásszerűen emelkednek a fertőzési számok is: a GCS keddi jelentésében szereplő 6789 új fertőzés 120 százalékkal haladja meg az utóbbi két hét átlagát.

A romániai kórházakban kedden már több mint 8 000 koronavírusos beteget kezeltek, 50 százalékkal többet, mint egy héttel korábban. Hasonló arányban emelkedett egy hét alatt a súlyos esetek száma: kedden már 990 koronavírusos beteg életért küzdöttek az orvosok a Covid-kórházak intenzív osztályain, amelyekben a telítettség meghaladta a 90 százalékot. A szaktárca hétfői összesítése szerint az országban 1087 intenzív terápiás hely állt a koronavírusos fertőzöttek rendelkezésére, ezek között 116 olyanok számára, akiket krónikus betegségekkel is kezelnek.

A hatóságok versenyt futnak a járvánnyal: kórházi részlegek átminősítésével és a szakszemélyzet áthelyezésével próbálják emelni a koronavírusos betegek számára elkülönített helyek számát az intenzív terápián. A múlt héten elfogadott mozgósítási terv értelmében 1500-ra emelnék a helyek számát, de Florin Citu miniszterelnök kedden már arról beszélt, hogy meg kell próbálni emelni a célkitűzést, mert ebben az ütemben hamarosan kétezer helyre lesz szükség.

5 újabb áldozata van a koronavírus-járványnak. Az elmúlt hét napban átlagosan 6 koronavírus-fertőzött hunyt el. (Szeptember elején még csak 1 áldozatot jelentettek naponta átlagosan.)

A legfontosabb adat a halálozások mellett a negyedik hullámban a kórházban kezelt koronavírus-fertőzöttek száma. Jelenleg 401 Covid-fertőzött igényel kórház ápolást.

Ütemesen nő, de talán van egy kedvező adat. Pár nappal ezelőttig szinte hajszálra ugyanannyi Covid-fertőzött volt kórházban, mint tavaly ilyenkor, amikor még nem voltak beoltva 5,8 millióan.

Tavaly innentől kezdett igazán felszaladni a súlyosabb állapotban lévők száma. Ezt egyelőre nem követik a mostani számok, az oltások miatt lehet abban bízni, hogy kevesebben kerülnek majd kórházba, mint tavaly ősszel. Ugyanakkor a be nem oltottak miatt így is jelentős terhelés érheti majd az egészségügyet.

45-en vannak lélegeztetőn.

Ami nehezen kezelhető adat, az az új fertőzötteké. Kedd van, a hétnek az a napja, amikor a legalacsonyabb az új fertőzöttek száma a hétvégi kevés teszt miatt. A 7 napos mozgóátlag ugyanakkor már a 400-hoz közelít. De biztosan ennél is sokkal többen kapták el a deltát. Tavaly 800 volt ebben az időszakban az új fertőzöttek 7 napos átlaga, miközben ugyanannyian voltak kórházban, mint most.

A tesztek száma nőtt ugyan nyár óta, de messze nem annyival, mint amennyit egy villámgyorsan terjedő delta variáns indokolna. Kevés teszttel kevés fertőzöttet találnak.

A teszteken belül a pozitívak aránya 2,9 százalék.

Orbán Viktor tegnap is megismételte, hogy szerinte az oltás az egyetlen fegyver a vírus ellen. Ebben viszont nem állunk jól. Az EU-s átlagot már messze nem érjük el, és nagyon lassan nő az oltottak száma. Tegnap mindössze 2 644-en kapták meg az első oltást.

Eddig összesen 5 862 458-en kapták meg az első, 5 579 231-an a második, és 626 ezren a harmadik oltást.

A meglévő napi új fertőzöttek száma alapján lakosságarányosan az elmúlt két hétben Nógrádban és Budapesten nőtt leginkább az új covidosok száma.

55 milliárd sok pénz. Ennyibe került a Hungexpó felújítása.

Ha stadionra számoljuk át, csak a Puskás Aréna volt ennél drágább, mondjuk az rögtön háromszor ennyi volt.

Hogy mire költöttek el a kétéves felújítás alatt 55 milliárd forintot, azt hétfőn mutatták be egy sajtóbejáráson.

A látványtervekről annak idején készült egy kisfilm. Ha valaki csak az elejét nézi meg, nem arról van szó, hogy felhúzták a Parlamentet és a Várat is a vásárközpontban, az csak az imázsfilm budapesti képeit alapozza meg.

Az rendszeresen előfordul, hogy aztán valami más lesz a végeredmény. Itt most olyan nagy különbség nincs, a parkosított zöldterület nincs még ebben az állapotban.

Elég sok szám hangzott el, több mint 70 ezer négyzetméteres fedett és 36 hektáros szabad terület újult meg, kicserélték a közműveket.

Két látványosabb eleme van a beruházásnak. A kongresszusi központ, aminek a hiányát már régóta emlegették turisztikai szakemberek. Most lett ilyen.

Van az épületben egy hatalmas terem, amiben 2048 fős előadásokat lehet tartani, a színpadon az ország legnagyobb LED-falával és egy speciális nézőtéri technológiával.

Amire igazán büszkék, és Közép-Európában állítólag egyedülálló, hogy a széksorokat igény szerint pár perc alatt be lehet süllyeszteni a padlóba. Ezt bemutatták, tényleg pár perc alatt egy döntött, mozis/lelátós hangulatú teremből egy vízszintes padlójú, bármire használható helyiséget alakítottak ki. Időben kicsit többnek tűnt, mert pokoli zenei aláfestés kísérte a bemutatót, ezzel aligha kínozzák a hétköznapokban a munkatársakat. Van a nagyterem mellett még 26 szekcióterem, ezek mindenféle módon egybenyithatók.

Csak a konferencia és kiállítási központ 16,59 milliárd forintba került. Ebből a speciális, süllyeszthető székű Gala Seat rendszer 4,68 milliárd forint volt.

A legapróbb részletek ismertetése nélkül mindez azért fontos Fürjes Balázs, a projekt kormányzati felelőse és Ganczer Gábor, a Hungexpo vezérigazgatója szerint, mert bár Budapest eddig is kiemelt célpontja volt a konferenciaturizmusnak, megfelelő helyszín híján eddig csak „korlátozottan tudott részesülni a minőségi turizmus egyik legfontosabb és nem utolsósorban legjövedelmezőbb ágából, az üzleti turizmusból”.

Ezzel a központtal és a felújított vásárközponttal Budapest lehetőséget kap gyakorlatilag bármilyen méretű nemzetközi kongresszus, konferencia befogadására.

A projekt kormányzati felelőse, Fürjes Balázs államtitkár mondott egy meglepőt, miszerint „Budapest az egyetlen világvárosunk, a kormányzat támogatja a fejlesztését, mert nem várható el, hogy a főváros azt önerőből oldja meg”.

Fürjes felidézte, hogy a Hungexpót annak idején, 2005-ben privatizálták, a francia GL eventshez került. Az Orbán-kormány 2016-ban visszavásárolta az ingatlanokat, az üzemeltetés ugyanakkor maradt a francia cégnél.

A lepukkant épületek felújítását és újak építését 2019 őszén kezdték el, az 55 milliárdos munkára közbeszerzésen a KÉSZ Kft-t választották ki. (Indult még a WHB és a Magyar Építők.) Közbejött a koronavírus, ami katasztrófa volt a rendezvényszervezőknek, de az építkezést ezalatt is lehetett folytatni. Így időben végeztek, és tartották az 55 milliárdos keretet is.

A mostani 55 milliárdos beruházás 90 százalékát az állam, 10 százalékát a franciák állták. Megkérdeztük Fürjes Balázst, hogy újratárgyalták-e az üzemeltetői szerződést, hiszen az új épületeknek köszönhetően nagyobb lesz a francia cég bevétele. Az államtitkár válasza szerint természetesen igen. Nem fix bérleti díjban állapodtak meg, az üzemeltető bevételeinek a 30 százaléka lett a bérleti díj, ezt évente fizetik.

(A terület tulajdonosa az Expo Park Kft. Ez egy 100 százalékos állami tulajdonú gazdasági társaság, a tulajdonosi jogokat az MNV Zrt.
gyakorolja. Az elkészült beruházások és fejlesztések üzemeltetője pedig továbbra is a francia GL events kezében lévő Hungexpo Zrt., amely szervezi és rendezi a kiállításokat, konferenciákat, és működteti az infrastruktúrát.)

Ganczer Gábor, a Hungexpo vezérigazgatója és Fürjes Balázs is arról beszélt, hogy ez a beruházás 15-20 éven belül megtérül, ami megjegyzésük szerint kifejezetten jónak számít. Ahogy Fürjes fogalmazott, a Hungexpó felújítása azon kevés közberuházás közé tartozik, ahol valóban forintosítható a megtérülés, szemben egy kórházzal, egy iskolával egy új rendőrőrssel.

Miből jöhet a megtérülés?

A kongresszus/konferenciaturizmusban a számítások szerint az egy főre eső költés 50-70 százalékkal magasabb, mint egy normál turista esetében. (A Központi
Statisztikai Hivatal kimutatása szerint míg egy szabadidős turista költése 16 300
HUF/nap, addig egy üzleti turista 35 300 HUF/nap költést generált magyarországi
tartózkodása alatt 2019-ben.)

További előny, hogy a csökkentik a turizmus szezonalitását, a legtöbb konferenciát
áprilisban, májusban, szeptemberben, októberben és novemberben tartották 2019-ben.

Nem csoda, hogy több ország/város is ráhajtott a konferenciaturizmusra. A Hungexpo sajtóanyaga szerint „egy város hivatásturisztikai mérőszáma leginkább a Nemzetközi Konferenciák és Kongresszusok Szövetsége, az ICCA rangsorban nyilvánul meg. Az ICCA gyűjti adatbázisában a szövetségi eseményeket és az események száma szerint rangsorolja az országokat és a városokat is”.

Budapest ICCA rangsora romlott az elmúlt években:

• 2017: 12. helyezett (első három: Barcelona, Párizs, Bécs)
• 2018: 20. helyezett (első három: Párizs, Bécs, Madrid)
• 2019: 26. helyezett (első három: Párizs, Lisszabon, Berlin)

Prága és Bécs jobb pozíciót szerzett.

Bécs rangsorai:

• 2017: 3. helyezett
• 2018: 2. helyezett
• 2019: 6. helyezett

Prága:

• 2017: 8. helyezett
• 2018: 9. helyezett
  
• 2019: 9. helyezett
  

Szerintük Budapesten eddig a kapacitások hiányában volt jóval kevesebb rendezvény, mint Bécsben és Prágában. Ez javulhat a Hungexpo bővítésével és felújításával. Az elsődleges cél, hogy Budapest bekerüljön a TOP 10-es listába.

A fejlesztés leglátványosabb eleme a kongresszus központ és a sok pavilon - köztük felújítottak és két új - mellett az új fogadócsarnok lett. (Tervező: Finta Stúdió.)

8,6 milliárd forintba került, bíznak abban, hogy olyan kapu lesz, ami nyomot hagy majd a vendégek emlékezetében.

Az új Hungexpó igazán a Vadászati Világkiállításon fog majd bemutatkozni. Semjénék álomrendezvényének 70 milliárdos költségébe bele szokták számolni a Hungexpó 55 milliárdját. A Hungexpo valójában nem a kormányzati fővadászoknak épült, de így sem kevés az a maradék 17 milliárd, amit valóban a világkiállításra tapsolnak el. Például a szarvasagancsos kapura, ami így néz már ki:

Novemberben már a megújult Kongresszusi és Kiállítási Központban lesz az Otthon Design Ősz és az Automotive Hungary kiállítás is. 2022-re már be van foglalva négy nagy nemzetközi kongresszus, jellemzően orvosiak.

Fürjes szerint ami még hiányzik a Hungexpo fejlesztéséből, hogy tömegközlekedéssel jobban megközelíthető legyen: vagy villamossal, vagy a Pillangó utcai metrómegállóból busszal. De ez nem fért bele az 55 milliárdos fejlesztésbe.

• Vannak-e még Mészáros Lőrincek, akiknek úgy bejött a Fidesz-kormányzás, mintha hetente lenne ötösük a lottón?
• Vannak, róluk indítunk egy sorozatot.
• Itt van például B., aki pár év alatt a 85. leggazdagabb magyar lett, bár ezt megpróbálja eltitkolni.
• Balásy Gyula története tökéletesen mutatja meg, hogy az állampárt hogyan számolta fel a versenyt és játszott ki rengetegszer 10 milliárd forintot a kiválasztott cégnek, óriási haszonhoz juttatva ezzel az egyedüli tulajdonost.

Ha van csoda, akkor ez biztosan az. Van egy Moonlight Event nevű cég, rendezvényszervezéssel foglalkozik.

• 2011-ben alakult, évekig nem mutatott fel semmi jelentőset. 2017-ben még csak 4,2 millió forintos nettó árbevétele volt.
• 2018-ban beszállt egy új tulajdonos, és a bevétel már abban az évben hirtelen a 235-szörösére, 989 millióra ugrottak, állami cégeknek köszönhetően.
• 2019-ben is folytatódott a fantasztikus katapultálás, 2,4 milliárd forintnyi megrendelés találta meg a Moonlightot. Ez a cég 2017-es árbevételének a 581-szerese.
• Aztán jött a rendezvényszervezők fekete éve: 2020. A koronavírus-járvány miatt bizonytalanná vált minden, az év nagy részében eleve tilos volt rendezvényeket szervezni, abban a kis időben pedig, amikor lehetett, mindenki óvatos volt, előkészületekre sem volt idő, megint jött a zárás.
• De a Moonlighton ez karcolást sem ejtett: a cég 2020-ban még tovább tudta növelni a bevételeit, nem is kevéssel, az előző évi megrendelések 60 százalékával folyt be több pénz. A szinte rendezvények nélküli tavalyi évet - bár a raktárkoncerteknél ott voltak - 3,8 milliárddal árbevétellel zárták. Ez a 2017-es 917-szerese. Akkora szerencséjük volt, hogy egy 30 milliárd forintos állami keretszerződésbe is bevették őket, az Antenna Hungária Zrt.-t segítik az állami rendezvények lebonyolításában alvállalkozóként.

Hogyan nőhet több mint 900-szorosára három év alatt egy cég árbevétele? Gyanúnál kicsit több, hogy ennek közel lehet ahhoz, hogy időközben a cég tulajdonosa lett Balásy Gyula, és azonnal felsorakoztak a megrendelők között állami cégek. És nem a Moonlight Balásy egyetlen cége, ahol ilyen csodák történnek.

A 42 éves Balásy a NER egyik legvisszahúzódóbb alakja. Keveset tudni róla, amit igen, az nem különösebben izgalmas. Ami a cégeivel történik, az helyette is elárul mindent arról, hogy a Fidesz hogyan képzeli el a pártállam által irányított piacot.

Ki készíti a Soros-plakátokat?

Az egy dolog, hogy az Orbán-Rogán-Habony műhelyben kitalálják a sokadik kormányzati kampányt, ami egyre lebutítottabb üzenetekkel célozza meg az embereket. De az újabb állítsunk meg valakit plakátokat valakinek meg is kell tervezni, legyártatni, aztán ki is kell rakatni az ország minden sarkába. És ezen nagyon sokat lehet keresni.

Kommunikációs területen Balásy cégei 2015-ig kispályások voltak a NER akkori két kegyeltjének, Kuna Tibornak és Csetényi Csabának az érdekeltségeihez képest. Utóbbiak megfogták a közpénzisten lábát, amikor a kormány 2014 végén úgy döntött, hogy az összes állami kommunikációra szánt pénzt egy kalapba dobja. A kormány ezt két dologgal indokolta.

Az egyik magyarázat az volt, hogy a teljes állami szféra (szervezetek, intézmények, minisztériumok, vállalatok) „olyan kommunikációs tevékenységet végezzen, amely összhangban áll a kormányzati kommunikációs célokkal”. Ez - mint látjuk - számos esetben megegyezik a Fidesz céljaival.

A másik - és ezt a viccet teljesen komoly arccal dobták be - a spórolás. Majd spórolás helyett nekiláttak két kézzel szórni a kommunikációs pénzeket, és 1,5 év alatt elköltötték az eredetileg három évre szánt 75 milliárdos keretet. Nem az történt, hogy a hátralévő másfél évben akkor nem kommunikáltak egyáltalán, hanem újra és újra feltöltötték az egyre bővített keretet.

Még álversenyt is kreáltak. 2015-ben közbeszerzésen kiválasztottak három céget, akik körön belül kerültek. Ők versenyezhettek aztán már konkrét ajánlatokkal konkrét feladatokra az összevont kommunikációs keretre. Itt tényleg elég széles a spektrum, kampányok megtervezése, legyártása és azok elhelyezése óriásplakátokon vagy sajtóhirdetésekben MVM-hirdetésektől a vizes világbajnokságon át a vegytiszta állami, kékplakátos propagandáig.

Az első keretszerződés alapján a kiválasztott, körön belül került három cég közül a Mindshare valódi piaci szereplő volt, nemzetközi háttérrel. A másik kettőnek viszont (Csetényi Csaba, valamint Kuna Tibor cégei) nem nemzetközi szakmai háttere, hanem fideszes politikai hátszele volt. Ez meg is látszott abból, hogy a három cég milyen arányban kapta meg a feladatokat. A Csetényi-Kuna tandemhez képest feltűnően kevés feladatot elnyerő Mindshare ki is szállt egy évvel később.

Az ő helyükre lépett be 2016-ban az addig alvállalkozóként be-be szálló Balásy Gyula, és innen számára álomszerűen alakult minden.

Rövid időn belül Csetényi és Kuna is kegyvesztett lett ugyanis a Fidesznél. Szinte minden megbízást a frissen érkező Balásy cégei nyertek, miközben a kommunikációs keretet újra és újra feltöltötte a kormány tízmilliárdokkal, ahogy egyre több Soros-, Brüsszel- és mindenellenes plakát jelent meg az utcákon.

Csetényi és Kuna bukása után a kormányzat már nem is vesződött olyan formaságokkal, hogy versenyt mímelve kiválasszanak három céget. Papíron is egyedül maradtak Balásy cégei, hogy rajtuk keresztül költsék el a hatalmasra duzzadó állami kommunikációs keretet.

Balásy eleinte két céggel szállt be. A Lounge Design-t alapította 2010 nyarán az édesanyjával , akit 2011 februárban Balásy felesége váltott. Majd 2015-ben a feleség is távozott a tulajdonosok közül, és a cég 100 százalékban Balásyé lett.

Íme az állami megrendelések jótékony hatása: Balásy cége, a Lounge Design 2016-ban került az állami kommunikációs kalap belső körébe, majd lett egyre inkább egyeduralkodó. A 2015-ös nettó 392 milliós árbevétel robusztus emelkedéssel tavaly már 10 milliárdosra duzzadt.

De nem csak egy cégről van szó. Balásy másik cége, a New Land Media is kiválasztott lett. Ezt a céget Mamusits Péterrel közösen alapította 2013 nyarán, 2016-ban azonban itt is ő lett az egyedüli tulajdonos. Ezután nagyon beindult ez a cég is, de olyannyira, hogy ahhoz képest a Lounge Design 10 milliárdja aprópénznek tűnik: évente már 70 milliárdos megbízást kap.

Négy év alatt 218 milliárd forintnyi munka találta meg a New Land Mediát. Ennek nagyon nagy százaléka állami megrendelőtől.

Vagyis az történt, hogy a kormány összevonta a teljes kommunikációs keretét, rövid ideig álversenyen kiválasztott baráti cégeken keresztül költötte el azt, azóta pedig a látszatot sem fenntartva két, egyetlen ember 100 százalékos tulajdonában lévő céget tömnek folyamatosan évi 80 milliárdos megbízásokkal.

Döbbenetes adat: a két Balásy-cég nettó árbevétele 2017-2020 között 249 milliárd forint volt.

Gulácsi Péter, Szoboszlai Dominik és Willi Orbán is ott van azon a képen, ami a Köln-RB Leipzig szombati Bundesliga-meccs előtt készült. A két csapat egy közös fotóra állt össze egy - kapaszkodjon meg a Fidesz - szivárványos molinó mögött. Ennek szövege: Együtt a sokszínűségért!, a másik pedig: Élj úgy, amilyen vagy.

A meccs 1-1 lett, Szoboszlai gólpasszt adott.

Gulácsi Péter télen - akkor személyesen - állt ki Facebookon az elfogadás és a tolerancia mellett. Akkor azt írta, hogy „Több mint 14 éve külföldön élek, mind a magánéletben, mind a profi sportban rengeteg különböző emberrel találkoztam, legyen szó akár nemzetiségről, kultúráról, vallásról, életfilozófiáról vagy bármi másról. Minél több időt tölt az ember külföldön vagy különböző emberek között, annál inkább rájön, hogy attól, hogy nem mindenki egyforma, csak színesebb lesz a világ, és hogy a legfontosabb a szeretet, az elfogadás és a tolerencia mások iránt.” Kiállt a szivárvány családok mellett is, és arra szólított fel, hogy „szólaljunk fel a gyűlölet ellen, legyünk elfogadóbbak és nyitottabbak!”. Ez a poszt akkora vihart kavart, hogy még Orbán Viktor is megszólalt az ügyben, szerinte a válogatott egységét bontotta meg a kapus.

Gulácsi azóta a Leipzig csapatkapitánya lett. Hogy mennyivel másabb focikultúrában játszanak Gulácsiék: a Bajnokok Ligájában a Manchester City ellen a Leipzig játékosai is letérdeltek, csatlakozva az angol csapat játékosaihoz, hogy így tiltakozzanak a rasszizmus és a kirekesztés ellen. A magyar válogatottnál nincs térdelés (a gesztust Orbán Viktor provokációnak tartja), a játékosok a Respect feliratra mutatnak, ha az ellenfél letérdel a meccs előtt.

Közpénzbe kerül, a kormány propagandáját harsogja, mi az? Elég sok minden lehetne elég sok pénzből, most konkrétan a JóKor Magazinra gondoltam, amit a napokban dobnak majd be a nyugdíjasok postaládájába.

A 2,1 millió példányban megjelenő magazin úgy ingyenes, hogy nincs rajta ár feltüntetve. Hogy mennyi közpénz megy el rá, azt viszont konkrétan nem tudni. A Magyar Államkincstár adja ki, de a tartalmat - mint a Magyar Hang tavalyi cikkéből kiderül - Rogán Antal propagandaminisztériuma szállítja. Ezt le sem tagadhatná az egyébként impresszum nélküli lap.

A története szép. Amikor tavaly bejelentették az első szám indulását, Nyitrai Zsolt fideszes politikus azt mondta, hogy az Idősek Tanácsa kezdeményezte egy olyan „hiteles tájékoztató kiadvány” megjelentetését, amely a legfontosabb közérdekű információkat tartalmazza a nyugdíjasoknak. Negyedévente így 2,1 millió példány készül belőle, amit a Posta visz ki.

A legfrissebb számban sikerült kicsikarni Orbán Viktortól is egy írást, amiben beszámol arról, hogy amit a baloldal elvett a nyugdíjasoktól, azt a mostani kormány visszaadja, sőt még annál is többet.

Ha valaki nem olvasta el elég alaposan a kormányfő üzenetét, annak azért segítenek később is. Eperjes Károly színész például elmondja, hogy a járványkezelés miatt „csak gratulálni lehet a szakértelemmel cselekvő kormánynak és az őket támogató szakértőknek. Aki nem látja, az vak. Legyünk büszkék arra, hogy a mi sorainkban felelősségteljes emberek munkálkodnak értünk. Minden nap imádkozom értük”. Ha ebből nem lett volna világos, hogy mik a politikai preferenciái, rá is kérdeznek nála.

„JóKor: 2022-ben választások lesznek. Az ellenzéki oldal meglehetősen offenzív politikát folytat, hogyan látja Ön a helyzetet?

Eperjes: Orbán Viktor intelligensen és okosan vezeti az országot, és én a szerény eszközeimmel minden nap imádkozom érte. Korábban már láthattuk, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette baloldaltól nem sok jóra számíthatnak a családosok és a nyug­díjasok.”

Koncz Gábor színész ehhez képest csak egy pikáns virslis lecsó receptjét adta meg.

Majd jön egy kétoldalas Varga Mihány-interjú, amiben a pénzügyminiszter elmondja, hogy mit tesz a mostani kormány a nyugdíjasokért, és mit nem tett értük a baloldal. Mindezt ilyen kérdésekkel színesítve: „Azt mondják, egy politikus akkor végzi jól a munkáját, ha hisz abban, amit tesz. Az ön szavaiból érezni, hogy valóban átérzi az idősek helyzetének nehézségeit.”

Aztán egy kis sport, az olimpián arany- és ezüstérmet nyert birkózó Lőrinc testvérekkel és Giannival és feleségével. De ez tényleg csak egy rövid kitérő, hogy megérkezzünk az emojikkal felturbózott, letisztított üzenethez a civil szféra rovatban:

De vannak pozitív üzenetek is a gyurcsányozás mellett:

Majd jön a legfontosabb, a nyereményjáték és a kapcsolattartás:

A JóKor című kiadvány részét képező „VEGYEN RÉSZT A NYEREMÉNYJÁTÉKBAN! MARADJON VELÜNK KAPCSOLATBAN, ÉS ISMERJE MEG A LEGFONTOSABB KORMÁNYZATI INTÉZKEDÉSEKET!” adatlap kitöltésével, aláírásával „Hozzájárulok személyes adataim nyereményjátékban történő részvétel, a nyeremény kisorsolása és átadása céljából történő kezeléséhez.”

Amennyiben pedig az olvasó kapcsolatban kíván maradni Magyarország Kormányával, a Magyar Államkincstár az adatokat átadja a Miniszterelnöki Kabinetirodának.

„Az így átadott adatokat Magyarország Kormánya megbízásából a Miniszterelnöki Kabinetiroda (1014 Budapest, Színház utca 1.) a GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján az Ön hozzájáruló nyilatkozata visszavonásáig kezeli. A személyes adatokat a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (1081 Budapest, Csokonai utca 3.) dolgozza fel és az IdomSo Zrt. (1128 Budapest, Váci út 133.) tárolja.”

A Bayer Leverkusen ellen, Németországban kezdte az Európa-liga csoportkört a Ferencváros. Papírforma vereség lett a vége.

A 8. percben megszerezte a vezetést a Fradi. Tokmac ugrott ki a bal szélen, nem rúgta rá, hanem okosan begurította keresztben középre, érkezett Ryan Mmaee és az üres kapuba lőtt. A Fradi percei jöttek ezután, de második gólt nem sikerült lőniük.

Ezután, az első félidő közepétől a németek egyértelműen átvették az irányítást, Dibusz még védett egy hatalmasat a 32. percben, de a németek a 37. percben egyenlítettek egy gyönyörű góllal, Palacios egy visszagurított labdát lőtt a felső sarokba (1-1).

A Fradi perceken belül újra megszerezhette volna a vezetést, egy szögletet fejelt kapura Samy Mmaee, ezt blokkolták, a kipattanót Vécsei lőtte a hálóba. Videózás után elvették a gólt, mert a labda - hiába volt leszorítva - a magyar játékos kezére pattant.

De nemcsak a Fradi, a Leverkusen gólját sem adta meg a bíró. A 45. percben Tah fejelt a Ferencváros kapujába, de előtte lökött. Így maradt az 1-1.

A második félidő elején egyszer-egyszer megindult a megszerzett labdával a Fradi, a legközelebb Ryan Mmaee volt a gólszerzéshez, a 64. percben szép cselekkel tört be a 16-oson belülre, de az utolsó pillanatba becsúszva szerelték. Előtte is, ezután is leginkább az FTC 16-osa előtt folyt játék, egyre nagyobb volt a nyomás. A 66. percben a Leverkusenbe beállt az Eb-n 5 gólt szerző cseh Schick. De nem ő, hanem Wirtz szerezte meg a vezetést a Leverkusennek a 69. percben. Civic adta el a labdát a bal szélen, azonnal büntették a hibát a németek.

A vezetés megszerzése után már nem szakították meg magukat a németek, a Fradi megpróbált egyenlíteni, de közben hátul egyre gyakrabban hibáztak a fáradó védők, ezért a németeknek több helyzete is volt. Végül maradt a 2-1.

Bayer Leverkusen – Ferencváros 2-1 (1-1)

Leverkusen: Hradecky – Frimpong, Kossounou, Tah, Sinkgraven (Hincapie, 66.) – Palacios (Aranguiz, 50.), Demirbay – Adli (Bellarabi, 67.), Wirtz (Amiri, 81.), Diaby – Alario (Shick, 66.).

Ferencváros: Dibusz – Wingo, S. Mmaee, Blazic, Civic – Vécsei (Uzuni, 66.), Zachariassen , Loncar (Gavric, 76.) – Tokmac, R. Mmaee, Zubkov (Cabraja, 86.).

Gólszerző: Palacios (38.), Wirtz (69.), illetve R. Mmaee (8.)

A csoport másik meccsén Betis-Celtic 4-3.

343 Covid-fertőzött szorul kórház kezelésre a ma reggeli jelentés szerint. Két hét alatt két és félszeresére nőtt a számuk.

Ha a tavalyi hasonló időszakkal hasonlítjuk össze a mostanit, akkor látszik, hogy a kórházban ápoltak száma jelenleg ugyanolyan ütemben emelkedik, mint a második hullám elején. Amiben bízni lehet, hogy az oltottak száma miatt ez a növekedés idén megtörik majd, kevesebben kerülnek súlyosabb állapotba.

40-en vannak lélegeztetőgépen, tavaly ilyenkor 18-an voltak.

458 új fertőzöttet jelentettek.

Május végén volt utoljára ilyen magas hétköznapi szám (hétfőnként június óta az összesített hétvégi adatokat közlik).

4 újabb áldozata van a járványnak. A héten összesen 32 halálesetet jelentettek.

Az oltási program továbbra is csak cammog. Tegnap 3885-en kapták meg az első oltásukat.

A beoltottak száma a 6 milliót sem éri el (5 850 887), a második oltást 300 ezerrel kevesebben kapták meg, mint az elsőt (5 558 919). A harmadik oltást 565 ezren kapták meg.

Területi elosztásban így néz ki most a járványhelyzet. Budapesten és Nógrádban volt az elmúlt két hétben lakosságarányosan a legtöbb fertőzött.

• 12 újabb halálesetet jelentettek ma, a héten már 28-cal nőtt az áldozatok száma
• Ez rosszabb adat, mint tavaly ilyenkor
• A halálesetek száma emelkedett a legjobban a járvány legfontosabb mutatói közül az elmúlt két hétben
• Alig két hete, szeptember legelején egész héten mindössze 4 áldozatot jelentettek

371 új fertőzöttet jelentettek ma reggel. Fontos adat, azt mutatja, hogy terjed a vírus Magyarországon, de több szempontból is csalóka. Egyrészt az oltottak nagy része, aki elkapja a delta mutációt, a vakcinának köszönhetően csak enyhe tünetekkel vészeli át a betegséget. Másrészt a tesztek száma meg sem közelíti azt a szintet, ami pontos képet adhatna, hogy hányan fertőződtek meg. Sokan - éppen az enyhébb tünetek miatt - nem is tudják, hogy koronások. Az ingyenes tesztelést továbbra is a mentőszolgálatnak kellene intéznie, ez már nagyon körülményes. Pénzért persze magánlaborokban is lehet vizsgálatot végeztetni, de sokan ezt nem erőltetik az enyhébb tünetek miatt. Az emelkedés így is látszik.

Ugyanakkor nem ez fogja eldönteni, hogy a kormány újabb szigorításokat vezet-e majd be. (Több ország példájából kiindulva ez a maszkhasználat szigorítása és a nem oltottak számára különböző korlátozások bevezetése lehetne.)

Azt, hogy mikor lesz szükség szigorításokra, nem az új fertőzöttek számához köti majd a kormány, hanem a kórházban lévők és az áldozatok számához. „Ha valaki enyhe tünetekkel átesik a fertőzésen, az még nem ad okot arra, hogy szigorítsunk” - indokolta ezt tegnap Novák Katalin, a Közösségi Élet Újraindításáért Felelős Operatív Törzs ülése után. Van benne logika, más országnál is bejelentették már ezt, hiszen sokan oltottként is elkapják a vírus delta mutációját, de éppen a vakcinának köszönhetően enyhe tünetekkel.

Ugyanakkor a Novák által említett mutatók (kórházban ápoltak és halálesetek) is romlanak. A kórházban lévők száma is:

De leginkább az áldozatok száma.

12 halálesetet jelentettek ma, ez napi adatban a legrosszabb a harmadik hullám vége óta. (A hétfői adatok a péntek-vasárnapi időszak összesített számai.)

Ezek az adatok persze messze elmaradnak a tavaszi negatív rekordoktól, ugyanakkor a kórházban ápoltak száma annyi (307), mint tavaly ilyenkor (306). Többen vannak most lélegeztetőn (40), mint tavaly ilyenkor (17). Halálozásban pedig rosszabbul állunk jelenleg, mint tavaly ilyenkor.

Az oltottság miatt a legsúlyosabb állapotban lévők száma várhatóan a következő időszakban nem fog olyan ütemben nőni, mint tavaly. De jelenleg nem lehet tudni, mert nem árulják el, hogy a kórházban lévők és az áldozatok hány százaléka oltott vagy nem oltott. Más országok adataiból sejthető, hogy a delta mutáció a nem oltottak körében söpör végig.

Fontos lenne az oltási program felpörgetése, de ez láthatóan nem megy. Tegnap mindössze 3 500-an kaptak első oltást.

Első oltást eddig összesen 5 847 002-en kaptak, közülük 5 553 346-an a másodikat is, 544 ezren pedig a harmadikat.

A Young Boys elleni BL-meccsre melegítettek a Manchester United-játékosok, amikor Cristiano Ronaldo egyik eltévedt lövése telibe talált egy biztonsági őrt. A lövés nem látszik, de az eredménye igen: négyen is ápolták az elterült rendezőt.

A portugál is odament, hogy ellenőrizze, mekkora a baj. Váltott pár szót a biztonságissal, aztán visszament bemelegíteni.

C. Ronaldo a meccsen gyorsan, a 13. percben szerzett egy gólt, aztán egy kegyetlen belépő miatt kiállították a csapattársát Wan-Bissakát a 35. percben.

A BL-rájátszásban a Ferencvárost legyőző, emberelőnyben játszó svájci csapat előbb egyenlített a 66. percben, majd a 95. percben a győzelmet is megszerezte.

12 koronavírusos beteg hunyt el a hétvégén. Az áldozatok között van egy pár napos csecsemő is. Ez a járványban elhunytak hivatalos, a koronavirus.gov.hu-n található, nemrég frissített listájából derült ki.

A pár napos újszülött a járvány 30 090. magyar áldozata. Olvasónk hívta fel a figyelmet, hogy az elhunyt csecsemőnél az alapbetegségnél korábban azt tüntették fel, hogy „hirtelen csecsemőhalál, oxigénhiányos állapot, újraélesztést követő szervkárosodás”. Ezt utóbb módosították arra: hirtelen csecsemőhalál.

Áprilisban hunyt el két, egy év alatti koronavírusos beteg Magyarországon. Egyikük három hónapos volt, örökletes izombetegségben, úgynevezett MLASA-szindrómában, mitokondriális izombántalomban szenvedett. A másik nyolc hónapos volt. Róla Müller Cecília országos tisztifőorvos azt mondta, hogy koronavírus-fertőzött volt, de a halálát bizonyítottan nem a koronavírus okozta, hanem Meningococcus okozta vérmérgezés.

A 39 éves Pavol Matlák, az SaS politikusa és a párt Námesztói járási alapszervezetének elnöke vezette azt a Lamborghinit, ami még pénteken ütközött egy Škoda Fabiával Alsókubin (Dolný Kubín) mellett - írja a Bumm.sk. Az autó lesodródott az útról, és a korlátnak ütközött.

Az autót vezető Matlák a helyszínen életét vesztette, utastársát súlyos fejsérülésekkel szállították kórházba.

A Fabiának az eleje tört össze, a benne ülő két ember nem szenvedett súlyosabb sérüléseket.

Áder János és Orbán Viktor után magyar püspökökkel találkozott a Szépművészeti Múzeumban Ferenc pápa. Amíg a magyar vezető politikusokkal való megbeszéléséről részletek nem szivárogtak ki, addig a Vatican News megjelentette azt a beszédet, amit a katolikus egyházfő a magyar püspököknek mondott. Ebben szó van a multikulturális közegről, a demokrácia szükséges megerősítéséről és azokról is, akik elmenekültek a hazájukból.

Már az egykori Buenos Aires-i magyar kapcsolatait felidézve is utalt azokra, akiknek külföldre kellett menekülniük.

„Élénken őrzöm a szívemben a Congregatio Jesu tagjait, vagyis azokat az angolkisasszonyokat, akik a vallásüldözés miatt kényszerültek elhagyni a hazájukat. Személyiségükből fakadó bátorsággal és hivatásukhoz hűen megalakították a Ward Mária Kollégiumot Plátanos városában (Buenos Aires). Sokat tanultam az ő erejükből, bátorságukból, türelmükből és hazaszeretetükből, számomra komoly tanúságtételt jelentettek. Amikor ma itt megemlékezem róluk, velük együtt tisztelettel felidézem azt a sok férfit és nőt is, akiknek külföldre kellett menekülniük, és azokat is, akik a hazájukért és a hitükért az életüket áldozták.”

Arra is biztatta a püspököket, hogy foglalkozzanak a jelen történéseivel. „A püspöki szolgálat tehát nem arra szolgál, hogy egy múltbeli üzenetet ismételjünk, hanem az Evangélium örökké aktuális prófétai hangja Isten szent népének életében, a mai világ történései közepette.”

Az egyik iránymutatása ez volt: „Legyetek a testvéri szeretet tanúi. A ti országotok olyan terület, ahol régóta együtt élnek különböző népekből származó emberek. Különféle nemzetiségek, kisebbségek, vallási felekezetek, vándorlók alakították ezt az országot is multikulturális közeggé. Ez új valóság, amely kezdetben megriasztja az embereket. A különbözőség mindig kicsit félelmet kelt, mert veszélyt jelent a megszerzett biztonságra, és kihívást hordoz az elért stabilitás ellen. Ugyanakkor nagy lehetőség arra, hogy megnyissuk a szívünket az Evangélium üzenetére: „Úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket” (Jn 15,12). A kulturális, etnikai, politikai és vallási különbségekkel szemben kétféle magatartást tanúsíthatunk: vagy bezárkózunk mereven úgynevezett identitásunkba, vagy megnyílunk a másikkal való találkozásra, és együtt gondozzuk egy testvéri társadalom álmát. Szívesen említem meg itt, hogy éppen ebben az európai fővárosban találkoztatok 2017-ben Kelet-Közép-Európa püspöki konferenciáinak képviselőivel, és azt hangsúlyoztátok, hogy mindenki a maga identitásához ragaszkodik, de ez soha nem lehet oka az egymás iránti ellenségeskedésnek és lenézésnek, hanem segítenie kell az eltérő kultúrák közötti párbeszédet”.

Ezzel folytatta: „A városotokat kettészelő hatalmas folyó fölött ível át a gyönyörű Lánchíd, amelyet egy gyenge kis fahíd helyén építettek, hogy összekösse Budát és Pestet. Ha azt akarjuk, hogy az Evangélium folyója elérje az emberek életét, és itt, Magyarországon is testvériesebb és szolidárisabb társadalom alakuljon ki, ahhoz az szükséges, hogy az Egyház a párbeszéd új hídjait építse. Mint püspököktől, azt kérem tőletek, hogy a papokkal és a világi lelkipásztori munkatársaitokkal együtt mindig mutassátok meg az Egyház valódi arcát, amely mindenkit, a kívülről érkezőket is elfogadja, testvéri, és nyitott a párbeszédre. Legyetek olyan főpásztorok, akik szívükön viselik a testvériséget. A nyájnak ne gazdái legyetek, hanem atyái és testvérei. A testvéries magatartás, amelynek művelésére kérlek titeket a papokkal és Isten egész népével, váljon egy fényes jellé Magyarország számára. Így formálódik egy olyan Egyház, amelyben főként a világiak, mindennapi életük minden területén, a családjukban, a társadalomban és hivatásukban az evangéliumi testvériség kovászává válnak. Legyen a magyar Egyház a hidak építője és a párbeszéd előmozdítója!”

Beszélt arról is, hogy a demokráciának meg kell erősödnie.

„A magyar Egyháznak a közelmúltban volt alkalma azt átélni, hogy mennyire ellentmondásos folyamat az átmenet a diktatúra időszakából az újra megtalált szabadság világába, mivel együtt jár az erkölcsi élet hanyatlásával, a bűnözés előretörésével, a kábítószer-kereskedelem terjedésével, sőt a szervkereskedelem megjelenésével. Vannak társadalmi problémák is: a családok nehézségei, a szegénység, a fiatalok világának gondjai egy olyan közegben, ahol a demokráciának még meg kell erősödnie.”

Azt is kérte, hogy „a társadalmi és egyházi válságok láttán legyetek mindig a remény építői. Mint ennek az országnak a püspökei, szavaitok mindig öntsenek bátorságot az emberekbe. Ne hagyják el ajkatokat olyan szavak, amely eltávolítanak embereket, ítéleteket hirdetnek, inkább segítsetek Isten népének, hogy bizalommal tekintsen a jövőbe, és segítsetek az egyes embereknek, hogy életük szabad és felelős főszereplőivé váljanak, mivel az élet kegyelmi ajándék, és nem megfejtendő rejtvény. A méltán híres mérnök, Rubik Ernő kockája egy zseniális játék, nem az élet modellje!”

Azzal zárta a beszédét, hogy „Kedves testvérek, Magyarországnak is arra van szüksége, hogy megújult erővel hirdessük az Evangéliumot, hogy a társadalom és a vallás terén is új testvériség szülessen, hogy új remény épüljön napról napra, és örömmel tekintsenek az emberek a jövőbe.”

Megkezdődött a tanév, miközben itt van a 4. hullám is. Vagyis éppen azok között terjedhet jobban a delta variáns, akik még nem is lehetnek beoltva (12 év alattiak), vagy csak a 40 százalékuk kapott oltást (12-17 évesek). Utóbbiak közül sokan csak a napokban kapták meg az első dózist, vagyis még nem eléggé védett a szervezetük a delta variáns ellen.

Izrael előttünk jár a delta variáns erejének megtapasztalásában. Augusztus végi adatok szerint több volt az új fertőzött, mint a járvány kezdete óta valaha. A rekordszámú napi fertőzött egyharmada volt 12 év alatti. Akárcsak nálunk, Izraelben is 12 év a koronavírus elleni oltások alsó határa. Annak ellenére ilyen magas a fertőzött fiatalok száma, hogy Izraelben is szeptemberben kezdődött csak az iskola.

Vagyis a tanítás megkezdése jó eséllyel jelentősen növelni fogja a fertőzöttek számát is. (Izraelben a járvány által leginkább sújtott településeken csak akkor indulhat a jelenléti oktatás, ha a 12 éven felüli gyerekek legalább 70 százaléka be van oltva.)

Arra szintén jó esély van, hogy a gyerekek enyhébb tünetekkel vészelik majd át a delta variánst is, ugyanakkor továbbadhatják a fertőzést akár a pedagógusoknak, akár a rokonaiknak.

Nemcsak a gyerekek, hanem az új fertőzöttek számának ütemes növekedése miatt is fontos, hogy milyen szabályok vonatkoznak az igazoltan koronavírusos betegek szoros kontaktjaira.

Amíg nem volt oltás, addig viszonylag egyértelmű volt a helyzet. A koronavírus-fertőzöttek szoros kontaktjaira is vonatkozik a karantén, hacsak nem estek át korábban maguk is a fertőzésen. A korábbi 14 nap helyett ez már csak 10 nap volt.

De mi van most, hogy már 5,8 millióan be vannak oltva?

Talán vannak országok, ahol ez úgy működik, hogy a koronavírus-járványban illetékes szervezethez fordul az újságíró, akik a negyedik hullámban készséggel válaszolnak olyan nem kifejezetten komplikált kérdésre, hogy

• milyen szabályok vonatkoznak azokra, akik igazoltan koronavírus fertőzöttek?
• továbbra is ki kell tenni a piros figyelmeztetést az ajtóra?
• mikortól számít a 10 napos karanténhatáridő, a tünetek megjelenése vagy a teszt elvégzésének napjától?
• kontaktok esetében milyen szabályok vonatkoznak az oltottakra/korábban fertőzöttekre?
  
• PCR-teszttel igazolt fertőzöttek szoros kontaktjainak is le kell tölteniük a karantént, ha be vannak oltva? Ha például egy diák elkapta a vírust, a beoltott szülők dolgozhatnak-e, vagy otthon kell maradniuk?

De a Nemzeti Népegészségügyi Központot és a Koronavírus Sajtóközpontot is hiába kérdeztünk, ebben sem kaptunk tájékoztatást tőlük.

Miután voltak arról hírek, hogy egy pécsi óvodában 17 gyerek karanténba került egy csoporttársuk megbetegedése miatt, de a velük foglalkozó felnőttek nem, mert kaptak védőoltást, a hivatalos válasz nélkül is sejthető volt, hogy az oltottak mentességet kapnak.

Ha az ember alaposan körülnéz az NNK honlapján, talál egy aktuális, május 7-én publikált eljárásrendet. Eszerint a szoros kontaktok esetében nincs szükség karanténra azoknál, akik az elmúlt fél évben igazoltan átestek koronavírus-fertőzésen. És nem kell elszigetelnie magát a szoros kontaktnak akkor sem, ha védőoltást kapott. Elég az is, ha akárcsak egy dózist kapott. Legalábbis a szövegben az szerepel, hogy

„mentesül a karantén alól az a védőoltásban részesített személy, aki a védettségi igazolvány átvételének időpontját követően került szoros kontaktusba az igazolt fertőzöttel”.

Május óta az mindenképpen fejlemény, hogy már itthon is a delta variáns dominál. Ami ellen kevéssé hatékony egy dózis a kétadagos vakcinából, sőt a kettő védelmét is jobban átüti, mint a korábbi verziók. Nagyobb eséllyel kapják el a fertőzést az oltottak, de a súlyos tünetektől továbbra is védenek a vakcinák.

Szintén izraeli adatokból lehet tudni, hogy bár valóban rekordokat döntött az új fertőzöttek száma, de a súlyos betegeké messze elmaradt az eddigi csúcstól. A kórházban kezeltek, súlyos betegek és elhunytak jelentős része oltatlan.

Ami még segített a negyedik hullám megfékezésében, hogy a fél év után gyengülő hatékonyságú Pfizerre ráoltottak egy harmadik adagot, ami megerősítette az oltottak szervezetét a delta ellen. Izraelben az ország lakosságának 65 százaléka kapta meg már legalább az első oltást (nálunk 60 százalék), és 29 százalék már a harmadik dózist is. Nálunk a harmadik oltást a teljes lakosság kicsit kevesebb mint 5 százaléka kapta meg.

Ezért is kérdeztük meg az NNK-től azt is, hogy az oltottaknál nincs-e olyan féléves időtartam a karantén alóli mentességre, mint a korábban megfertőződötteknél. Hat hónap után ugyanis vélhetően gyengül az oltások által nyújtott védelem a megfertőződés ellen.De erre sem kaptunk választ.

Nagy kérdés, hogy azok, akik oltottként kapták el a vírus, mennyire terjesztik is azt.

Tudunk olyanról, aki két oltás után megfertőződött egy szabadtéri koncerten, és a szintén oltott házastársa is - akire így nem vonatkozott a karantén - elkapta tőle a vírust.

Van olyan fertőzött, akinek a háziorvosa azt mondta, hogy az oltott hozzátartozónak nem kötelező karanténba mennie, de érdemes azért óvatosnak lennie, kerülje a tömeget, viseljen maszkot, csak a legszükségesebb esetben menjen emberek közé.

Miután az oltottak jó eséllyel enyhe tünetekkel vészelik át a betegséget, a karantén ebben az esetben elsősorban a nem oltottakat védi.

Hogy mennyire működik a kontaktkutatás, azt nem tudjuk. Hallottunk olyanról mostanában, akit felhívtak, hogy kapcsolatba került egy igazolt koronavírus-fertőzöttel, figyelje, hogy lesznek-e tünetei. De ez messze nem általános.

A tesztek száma annyira nem ugrott meg, mint amennyire a járvány mostani, még felfutó szakaszában indokolt lenne. Itthon továbbra sincsenek olyan tesztpontok, mint a világ számos országában, ahol ingyen csekkolni lehetne, hogy fertőzöttek vagyunk, vagy sem. Sokan anélkül eshetnek át a betegségen, hogy tudnának róla, különösen az oltottak, akiknél enyhébbek a tünetek.

A napi jelentés szerint jelenleg 2 868-an vannak hatósági házi karanténban. A számuk nő, három hete még 879-en voltak. A március végi 61 ezres csúcstól ez természetesen messze van, akkor 10 ezer fölött volt a napi új fertőzöttek száma, most 323 új koronavírus-fertőzött került be a napi statisztikába.

A hatósági házi karanténban lévők számát már nem igazán növelik az utazások miatt automatikusan elrendelt intézkedések. A szomszédos országok mindegyikéből szabadon be lehet autózni az országba, nemhogy oltási vagy korábbi fertőzést igazoló papír nem kell ehhez, de negatív PCR-teszt sem. A repülővel érkezőknél elvileg kérnek ilyen igazolásokat.

Megkérdeztük a rendőrséget, hogy ellenőrzik-e még a hatósági házi karantén betartását. Tőlük sem kaptunk választ.

Ha mostanában kapta el a vírust, és ezt hivatalos teszt is igazolja, írja meg nekünk a [email protected] címre, hogy megkérdezték-e a kontaktjairól, értesítették-e őket. Ahogy azt is, hogy a hozzátartozóknál elrendeltek-e karantént vagy sem, ellenőrzi-e bárki, a karantén betartását.

323 új koronavírus-fertőzöttet találtak tegnap.

Ezen a héten összesen 1 692 koronavírusos beteget jelentettek hivatalosan, 14 hete volt ennél magasabb a heti adat.

Sajnos az áldozatok száma is emelkedni kezdett, hat halálesetet jelentettek. Míg az előző héten összesen 4 hivatalos áldozata volt a járványnak, most egy hét alatt összesen 25.

Ez az elmúlt három hónap legrosszabb adata.

220 koronavírusos beteget ápolnak kórházban (két hete még 82-en voltak).

Két hete még csak 8-an, most 30-an vannak lélegeztetőn.

14 329 tesztet végeztek, ezek 2,25 százaléka volt pozitív.

Hiába nincs beoltva továbbra sem a felnőtt lakosság majdnem harmada, megint 5000 alatt maradt az első oltásukat megkapók száma.

A beoltottak száma összesen 5 834 961, közülük 5 541 598-en kapták meg a második oltását is, 487 ezren már a harmadikat.

Jelenleg Budapesten és Nógrád megyében a legmagasabb az elmúlt két hétben 100 ezer főre vetített új fertőzöttek száma.

A 4. hullámban fontos lesz, hogy az iskolák mennyire alakulnak járványgóccá. Járványügyi szempontból kissé megcsúszva, a tanévkezdés előtt közvetlenül hirdetett központi oltási programot a kormány a 12-17 éves korosztálynak.

Idő lett volna rá korábban is, mert Orbán Viktor némi tétovázás után már június 10-én bejelentette, hogy a 12-15 évesek is kaphatnak oltást, de oltási kampányt akkor nem indítottak még. (A 16-17 éveseknek már május közepe óta lehetőségük volt az oltásra, nekik szerveztek is kampányt.)

A KSH adatai szerint 590 ezren vannak a 12-17 éves korcsoportban.

Három héttel az iskolakezdés előtt 162 ezren voltak beoltva ebből a korosztályból legalább egy adaggal. Ez 27,4 százalék. (Köztük voltak a május óta oltott 16-17 évesek is.)

A múlt heti oltási akció feljebb tornázta ezt a számot. Közvetlenül a tanévkezdés előtt 47 ezer diák kapta meg az első oltását. (A másodikat majd három hét múlva kapják meg.)

Összesen eddig a 12-17 évesek közül 225 ezren kapták meg legalább az egyik oltást. Ez a korosztály 38 százaléka.

Nem sok, hiszen az eggyel idősebbek, a 18-19 éves korosztály 60 százaléka már beoltatta magát. A felnőtt lakosságban az első oltást 68 százalék kapta meg. Két dózissal a 18 év felettiek 65,3 százaléka van beoltva. Ezzel egyébként már jóval az EU-átlag alatt vagyunk.

Szlovákiában most jelentették be, hogy már az 5-12 évesek is megkaphatják az oltást. Erről nálunk egyelőre nincs szó. A 12-17 éveseket ugyanakkor a tanévkezdési oltási akció után is lehet regisztrálni oltásra.

246 új koronavírus-fertőzöttet találtak az országban tegnap - derül ki a reggeli jelentésből.

Ha a szerdai adatokat nézzük, ötödik hete emelkedik a regisztrált fertőzöttek száma.

Ha lakosságarányosan nézzük a területi adatokat, 100 ezer főre vetítve az elmúlt két hétben Budapesten volt a legtöbb fertőzött.

Megtorpant a kórházban kezelt covidosok számának az elmúlt napokban látott ütemes emelkedése. Érdemes lesz azért erre figyelni a következő napokban. A delta variáns jobban fertőz, mint az előző variánsok, az oltások miatt ugyanakkor valószínűleg kevesebb fertőzött kerül majd kórházba. Azért feltételezhető, hogy a számuk a mostani 208-ról tovább fog nőni.

26-an vannak lélegeztetőn.

Emelkedik a járványban elhunytak száma. Ezen a héten már 16 áldozatot jelentettek. Legutóbb ennél több áldozata a járványnak a június 21-27. héten volt, akkor 30 halálesetet jelentettek egész hétre.

A járványban eddig összes 30 077-en hunytak el Magyarországon.

4 577-en kaptak első oltást tegnap. Ilyen tempóban a 6 millió beoltottat is sokára érjük el. (Az első beoltottak száma jelenleg 5 825 831, közülük 5 530 279-en kapták meg a második, és 438 ezren a harmadik oltást.)

Nőtt az új fertőzöttek, a kórházban kezelt és a lélegeztetőgépre szoruló koronavírus-fertőzöttek száma is. Nincs adat arról, hogy közülük hányan kapták meg a védőoltást, és hányan utasították el azt.

A járványról hétvégi (péntek-vasárnap) összesített adatokat közölt a koronavirus.gov.hu. (Adatszolgáltatás az oldalon hétvégén nincs, csak a kormánytagok médiaszerepléseiről számolnak be.)

A 648 új fertőzött magasabb a múlt hétfői 521-nél, de igazán akkor látszik, hogy mennyire beindult a 4. hullám, ha négy hetet lépünk vissza. Augusztus 9-én még 156 új fertőzött volt a hétvégi összesítésben.

A kórházban lévő koronavírus-fertőzöttek száma jelentősen megugrott a hétvégén, a csütörtöki 149-ről a 194-re. (Egy hete hétfőn még 98-an voltak kórházban, vagyis megduplázódott a számuk.)

Lélegeztetőn 23-an vannak, egy hete 7-en voltak.

9-en hunytak el három nap alatt. Ez is emelkedést mutat. Múlt héten egész héten jelentettek 4 áldozatot. Összesen 30 070 áldozata van hivatalosan a járványnak.

Az első oltottaknál érezhető egy kis emelkedés augusztushoz képest, hétköznap az iskolai oltások miatt volt ez.

A beoltottak száma összesen 5 817 481, közülük 5 519 838-en már a második oltást is megkapták, 404 ezren már a harmadikat is.

Az angolok ellen elveszített (0-4) csütörtöki világbajnoki selejtező után Albániában is kikapott a magyar válogatott 1-0-ra. Az albán válogatott megérdemelten nyert, nem játszott jól a magyar válogatott.

Ha azt nézzük, hogy Albánia még soha nem győzte le Magyarországot, sőt még gólt sem szerzett ellenünk, simának ígérkezett a meccs. Ha viszont az albánok közelmúltját nézzük, 2016-ban kijutottak az Európa-bajnokságra, akkor hiba lett volna lenézni őket.

Az angolok ellen sima 4-0-s vereség után pár helyen változott a magyar kezdőcsapat. Visszatért az eltiltása miatt csütörtökön nem játszó Nagy Ádám. Szalai Ádám pozitív koronatesztje miatt nem volt ott a pályán. Schäfer foga pedig begyulladt, Gazdag játszott a posztján. Bolla helyén Botka kezdett a jobb oldalon, Kecskés helyett Lang került a védelem közepébe.

Azt nem lehet állítani, hogy a 0-4 feledtettve ellenállhatatlanul kezdett a válogatott, és ráerőltette az akaratát az albánokra. Az albánok letámadtak, többször el is adtuk a labdát, az albánok többször is lövőhelyzetbe kerültek, egy szöglet után pedig Kumbulla két lépésről szerencsétlenkedte fölé a labdát. Gulácsinak egyszer önfeláldozóan kellett védenie, össze is ütközött Balajzsal, ápolni is kellett a fejére nagyot kapó kapust (a szünetben le is cserélte őt Rossi Dibuszra).

Volt azért a magyar csapatnak is helyzete, Szalai Attila hosszú passza Kleinheislert találta meg, a magyar játékos kicsit hosszan vette át, majd belelőtte a kapusba. Orbán pedig egy szöglet után lőtte mellé a labdát. Volt még egy 11-es gyanús helyzet, Gazdagot testtel sodorták el, nem volt büntető. Az első félidő végén még egy trükkös szabadrúgás után - az egyébként nem jól játszó - Szoboszlai 30-ről lőtt, meg is lepte Berishát, aki csak kiütni tudta a labdát, de ebből már nem lett helyzet. Nem játszott jól az első félidőben a magyar csapat, Sallai súlytalan volt elöl, Szalai helyén.

A második félidő pörgösen indult, az albánok nagyobb fokozatra kapcsoltak, Balajnak volt is egy nagy helyzete, amit az oldalhálóba lőtt. Többet volt az albánoknál a labda, igaz, sokszor csak hátul járatták a labdát. A 60. perctől kiegyenlítetté vált a meccs, helyzetek nélkül, mígnem a 71. percben egy nagyon szép passzt kapott a magyar 16-os belül Cekici, Dibusz nagyot védett. Kevés volt a végig vitt, lövéssel, pláne kaput eltaláló lövéssel végződő támadásunk, az albánok viszont pörögtek, veszélyesebbek voltak, időnként csak szabálytalanul tudtuk megállítani őket a 16-osunk előtt, de a két szabadrúgás pontatlan volt. A második félidőben a 85. percig kellett várni az első magyar helyzetre, Szalai passzát Szoboszlai vette le, kisodrodva ellőtte keresztbe a kapu előtt.

A 87. percben aztán az albánok megszerezték a vezetést. Fiola veszített labdát, gyanús volt, hogy szabálytalanság előzte ezt meg, de ment tovább, villámgyors kontrát vittek végig, Broját nem támadtak meg Lang, ki is lőtte rövid alsó sarkot. Nem tűnt lehetetlennek, hogy Dibusz hárítsa a 15 méterről leadott lövést, de nem tudott beleérni.

Albánia-Magyarország 1-0

Albánia: Berisha – Doka (Hoxhallari, 78.), Ismajli, Djimsiti, Kumbulla – Abrashi (Cekici, 69.), Gjasula, Trashi (Roshi, 46.) – Uzuni, Balaj (Broja, 78.), Bajrami (Laci, 62.).

Magyarország: Gulácsi (Dibusz, 46.)– Lang, Orbán, Szalai A. – Botka (Varga R., 88), Kleinheisler (Nikolics, 90.), Nagy Á., Szoboszlai, Fiola – Gazdag (Sallói, 67.), Sallai (Hahn, 88.).

Gól: Broja (87.)

A meccs után Lang Ádám azt mondta, hogy nem voltak elég élesek a meccs nagy részében, nem tudtak elég hatékonyak lenni, az albánok sok labdát szereztek a letámadásokkal. Szerinte tompábbak voltak a kelletténél, emiatt akadozott a gépezet.

Dibusz Dénes azt mondta, vissza kell néznie a kapot gólt, későn reagált rá. Szerinte nem voltunk elég jók, hogy nyerjük.

Marco Rossi szerint előre tudták, hogy albán játékosok erősek és gyorsak. Nagyobb nyomás alá kellett volna helyezni az ellenfelet, ebben nem voltunk sikeresek, nem sikerült kihasználni a teret mögöttük. Nem a világvégét jelenti, hogy kikaptunk, reméli, hogy a következő meccseken szerencsésebbek leszünk minden szempontból. Nagyon sok problémával érkeztek a meccsre, de felvállalta a felelősséget a vereségért. Ez a két vereség egyfajta ébresztőt jelent az Európa-bajnokság után, de az az álom még nem ért véget, hogy kijuthatunk a világbajnokságra.

Öt meccs után Anglia vezeti a csoportot, hibátlan teljesítménnyek. Albánia a második 9 ponttal. A lengyelek este fogadják San Marinót, 4 meccs után 7 ponttal állnak, jó eséllyel 10 pontjuk lesz ma. Magyarország 5 meccs után szintén 7 pontos.