Haszán Zoltán

Egy boldog Orbán Viktor nyilatkozott a közszolgálati tévének abból az alkalomból, hogy a Felcsúton megrendezett, utánpótlástornát, a Puskás-Suzuki-kupát a vendéglátók nyerték. Elég sokat vártak erre, 2007-ben volt az első kupa, azóta évente rendezik, ez az első felcsúti siker.

Mint azt a köztévé nézői is láthatták, a 17 évesek nemzetközi utánpótlástornájának döntőjében az Orbán által alapított Puskás Akadémia 1-0-ra legyőzte a portugál Sportingot. Orbán Viktor pedig annyi csalódás után végre elmondhatta:

„14 évig csináltuk, míg végre egyszer sikerült”.

Korábban már átkot is emlegetett.

Az érmeket Mészáros Lőrinccel adták át.

A kupát pedig ő maga:

Mint mondta, azért találták ki ezt a tornát, hogy lemérjék, hol tart nemzetközi összehasonlításban a magyar foci 17 éves szinten.

A riporter próbálta lelkesen megemlíteni, hogy milyen vonzó lehet a felcsúti Puskás Akadémia a fiatalok számára, hiszen nemcsak ilyen tornákat rendeznek, hanem a felcsúti felnőtt csapat is már második éve nemzetközi porondon van, és korábban éppen Orbán Viktor mondta, hogy kell, hogy legyen a fiataloknál egy sapka, egy kivezető út, ami motiválja őket, ez lehet-e az. Annyira nem volt jó hasonlat, mert a jóval kevesebb pénzből működő lett Rigas csütörtökön 5-0-s összesítéssel verte ki az európai kupából a Puskás Akadémiát. (Ok, a felcsúti honlap azért próbálta kozmetikázni az égést.)

Orbán viszont nem tűnt elégedettnek:

„Hát igen, de tegnap leütötték a fejünkről azt a sapkát, mert kaptunk kettőt itthon, kint hármat. Mikor ma köszöntek itt nekem a játékosok, hogy jó napot, mondtam nekik, hogy milyen jó napot, csupa rossz napunk van. Egy ötössel vert bennünket egy észt, bocsánat, egy lett csapat. Szóval azért ez a sapka, ami most van, az nem az a sapka, mint amire szükségük van, több kell a felnőttektől”.

Vagyis alighanem még több pénz megy majd Felcsútra. Pedig 80 milliárd már így is oda vándorolt.

Orbán szerint egyébként azért jó a felcsúti akadémia, mert a szülőknek fontos, hogy a sport mellett a gyerek közben kapjon egy képzést, iskolát, nevelést.

És „miután nem nagyvárosban vagyunk, hanem egy falu szigetében”, tudjuk garantálni a biztonságot, jó iskolát, odafigyelést - mondta Orbán.

Arra a kérdésre, hogy kik lehetnek jók a mostani 17 évesek közül a felnőtteknél is, Orbán azt válaszolta, hogy nem szabad elkapatni őket, most volt itt néhány nagyon jó játékos, de azért mert három egyeneset rúgnak a labdába, még nem lettek világsztárok. „De van 4-5 fiatal, akiben benne van a lehetőség, és ha mi utánpótlásedzők, vezetők jól dolgozunk, akkor ki is tudjuk belőlük hozni. Lehet ebből egy-két válogatott, Kleinheislerek, Sallaik jöhetnek ebből a csapatból” - osztotta meg a véleményét Orbán.

Aki egyébként, bár futballokosnak nevezte magát korábban, a jóslatai legendásan nem jönnek be. Most már például régóta 50 magyar játékosnak kellene rendszeresen pályára lépnie a topbajnokságokban. Egy videó 2007-ből

A magyar atlétika egyetlen (fedett pályás) világbajnoka, világbajnoki ezüstérmes, a riói olimpia bronzérmese, Márton Anita nem jutott döntőbe női súlylökésben, 21. lett. De ebben semmi meglepetés nincs.

Márton Anita januárban szült, a kislánya szombaton lesz féléves. Rövid volt a felkészülése, márciusban kezdte újra az edzéseket, ráadásul áprilisban még térdműtétje is volt. Idén egyetlen versenyen, az országos bajnokságon indul júniusban, 15,95 méterig jutott, ami itthon elég volt a győzelemhez, de nemzetközi szinten kevés. (Márton Anita diszkoszvetésben is elindult az országos bajnokságon, második lett. Korábban súlyemeléssel is próbálkozott, abban is eljutott az országos bajnoki címig 2014-15-ben.)

Hogy minél többet lehessen a családjával, csak csütörtökön érkezett meg Tokióba, pénteken már versenyzett. A selejtezőben az országos bajnokságon elért eredményénél jobbat dobott, 17,42 méterrel kezdett, majd másodikra 17,59-re javított. Harmadik kísérlete érvénytelen volt. Ezzel a 21. helyen végzett, a döntőhöz legalább 18,57 méteres eredmény kellett volna. (Márton egyéni csúcsa 19,87 méter, ezzel nyert bronzérmet 5 éve a riói olimpián.)

„Jó volt újra ilyen közegben versenyezni. Szerettem volna 18 métert lökni, végül is nem sok hiányzott, de igazából egyik dobásba sem találtam bele. Nagyon erős volt a mezőny, előzőleg úgy saccoltam, hogy 18 méterrel döntőbe lehet jutni, hát tévedtem 60 centit, a riói olimpiához viszonyítva pedig 80 centivel több kellett a fináléhoz" - nyilatkozta az MTI-nek Márton Anita.

Azt mondta, hogy úgy érzi, maximálisan megtette, amit tudott, nagy nevek estek ki, és sikerült olyanokat megelőznie, akik idén jobb eredménnyel rendelkeznek nála.

A Nemzeti Sport megkérdezte tőle, hogy ha tavaly rendezik meg az olimpiát, és nem halasztják el idénre, hogyan szerepelt volna. Márton azt válaszolta, hogy

„Nem tudom, az biztos, hogy tavaly télen nagyon jó állapotban voltam. Engem mentálisan is nagyon rosszul érintett a döntés. Napokig nem tértem magamhoz, sokáig gondolkodtam azon, mit tegyek. Az eredeti terv az volt, hogy az olimpia után jön a baba, és az is felvetődött, hogy utána nem térek vissza. Ez a terv teljesen felborult, de lehet, hogy pont így volt jó, mert visszatérve újra sikeréhesnek érzem magam. Már más oldalról is tudom nézni a versenyzést, új kihívás, hogy ebből hozzam ki a legtöbbet. Ugyan a pici van már az első helyen, rajtam kívül is sok anyuka van a mezőnyben”.

„Ennyi volt az én időm. Ennyi volt az én versenyzésem. Itt az idő, hogy átváltsak a civil életemre”

- ezekkel a szavakkal búcsúzott a versenyezéstől 35 évesen Cseh László. Egészen döbbenetes adat: Cseh 2002-ben, vagyis 19 éve szerezte első érmét nagy felnőtt versenyen: a riesai rövid pályás Európa-bajnokságon bronzérmes lett 400 méter vegyesen. 2003-ban már világbajnoki ezüstérmes lett.

Ötször szerepelt olimpián, négyről éremmel jött haza, összesen hatszor állt dobogón olimpián, 9-szeres világbajnoki résztvevő, nyolc világbajnokságon dobogón állt, összesen 13 érmet nyert vébén, kétszer aranyat. Európát nagyon sokáig uralta.

Nem ő lenne, ha nem bosszankodott volna kicsit, hogy úszhatott volna jobb időt utolsó döntőjén, 200 vegyesen, amiben hetedik lett.

És ebben benne van az is, hogy mi hajtotta végig a pályafutása során, és milyen problémákkal küzdött a karrierje alatt.

Az olimpiai bajnok is meghajolt előtte

Ha egyetlen jelenettel kellene bemutatni, mekkora tisztelet övezi az úszók között Cseh Lászlót, akkor elég a 200 vegyes döntője utánit megnézni. A friss olimpiai bajnok, a kínai Vang Su boldogan integetett a győzelme után, majd amikor meglátta Cseht, odalépett hozzá és meghajolt előtte.

A középdöntő után az m4 riportere meg is jegyezte Csehnek, hogy fantasztikus látni, mekkora példaképe ő a többi úszónak. Amire a magyar úszó úgy válaszolt:

„Talán én nem értékelem annyira önmagamat, mint ahogy mások értékelnek engem. Ezen próbáltam javítani, és úgy érzem, hogy mostanra sikerült.”

Karrierjére visszagondolva azt nyilatkozta, hogy A4-es lapnyi listát tudna írni arról, mit csinálna másképpen. Ezek közül az egyik, hogy nem tudatosította magában, mennyi sikert ért el.

„Azt sulykolták belém, hogy ha jó vagyok, az természetes, ha rossz, akkor az az én hibám” - idézte Cseht az MTI. „Az elmúlt években sokat dolgoztunk ezen. És bár most is elégedetlen vagyok az időmmel, tudok közben mosolyogni".

Csehnek még a karrierje kezdetén lett volna lehetősége Amerikában tanulni, és az úszást is ott folytatni. Lehet, hogy ott megkapta volna azt a fajta önbizalmat, ami mintha végig hiányzott volna a pályafutásából. A lelki vívódásait viszont elképesztő mennyiségű munkával és kitartással billentette mindig helyre.

Nyolc világbajnokságról hozott haza érmet

Cseh László olyan pályafutást zárt le, ami alapján a Swimswam nem véletlenül választotta őt a minden idők legjobb úszójának, akinek nem jött össze az olimpiai arany. Aligha túlzás, hogy Cseh számos olimpiai bajnoknál is nagyobb úszó.

Soha senki nem szerepelt annyiszor világbajnokságon (kilencszer), mint ő. Legelőször 2003-ban, aztán kétévente, egészen 2019-ig. De nem csak elúszkált, 2003 és 2017 között mindig nyert érmet nyert. A sorozat 2019-ben, Kvangdzsuban szakadt meg, a 100 méteres pillangón nem jutott döntőbe. Akkor azt nyilatkozta, hogy fizikálisan bírta, nem fáradt el, de hiányzott a jó technika.

„Nem baj, megyek tovább. Talán már itt sem kellene lennem, ennyi idősen nem szoktak már úszni, de én folytatom, küzdök tovább”

- nyilatkozta 33 évesen. És edzőjével eldöntötték, hogy valamit csavarnak, a pillangó után visszatérnek a 200 vegyeshez.

Vívódott, hogy vállaljon-e még egy olimpiai felkészülést, úszni továbbra is szeretett, de a versenyeken nem jött ki az edzésmunka. A folytatásnak pedig csak akkor látta értelmét, ha a legjobbakkal tud versenyezni, nem motiválta, hogy még eggyel megtoldja az olimpiai részvételeinek a számát. Tavaly decemberben annyira nem ment neki, hogy félidőben ott is hagyta a magyar bajnokságot, benne volt az is, hogy feladja az egészet.

Rosszul érintette, hogy Sós Csaba szövetségi kapitány nem számított rá mindenáron a tokiói olimpiai csapatban, nem adott neki védelmet. Erről többször is beszélt, közvetlenül még az olimpia előtt is a Nemzeti Sportnak:

„Nem tagadom, nem volt jó megélni, hogy már sokan nem úgy foglalkoztak velem, mint korábban, hogy voltak, akik éreztették, inkább már máshol kellene lennem”.

Ha nincs Phelps

Egy versenyezőt az is minősít, hogy ki győzi le. Csehnek óriási balszerencséje, hogy akkor volt a csúcson, amikor minden idők legnagyobb úszója, Michael Phelps is ragyogott, ráadásul ugyanazokban a számokban. Cseh 2008-ban három ezüstöt szerzett az amerikai csodaúszó mögött.

Az olimpiákon hatból egyszer nem győzte le őt Phelps. Századra azonos időt úsztak 100 pillangón Rióban, sőt, ugyanazzal az idővel csapott be Cseh másik nagy riválisa és barátja, a dél-afrikai Chad le Clos. Elképesztő aranysor lett volna, de mindhármukat megelőzte az azóta is nagyon keveset mutató szingapúri Joseph Schooling. (Schooling címvédőként Tokióban az előfutama utolsó helyén végzett, összességében a 44. időt úszta.)

Cseh ki tudta használni, amikor Phelps nem volt ott a medencében. Az amerikai 2005-ben, az olimpia után a világbajnokságon kihagyta a két legkeményebb számot, a 400 vegyest és a 200 pillangót. A 400 vegyest megnyerte Cseh.

Másodszor 2015-ben (tíz évvel az első győzelme után) lett világbajnok Cseh. Ekkor Phelps az alkoholproblémái miatt nem vett részt a vébén. Cseh viszont már nem 400 vegyesen, hanem 200 pillangón indult. Történt még egy fontos változás. Szakított edzőjével, Turi Györggyel, és 2014 végén ismét Plagányi Zsolt vette át a felkészítését. Hogy ez mennyire fontos lépés volt, azt jól jelzi, hogy Cseh most is kiemelte Plagányi szerepét abban, hogy új életet lehelt belé.

Edzője, Plagányi Zsolt is nyilatkozott most. Felidézte a Swimswam listáját, amikor értékelte a versenyzője pályafutását: „Nem véletlenül választották meg a legjobb olyan úszónak, aki nem nyert olimpiát. Mindig megbízhatóan teljesített".

Plagányi szerint nem csupán egy nagyszerű úszó, hanem Magyarország egyik legnagyobb sportembere fejezte be a pályafutását a tokiói olimpián. Mint mondta, az a legfontosabb, hogy Cseh élvezte az olimpiát, jó lezárása volt a pályafutásának. „A technikája még mindig kiváló, a mozgása harmonikus, az első száz métere továbbra is világszínvonalú, de fizikálisan már vannak jobbak nála. A felkészítésében a pandémia miatti leállást követő újraindítás volt a legnehezebb” - idézte az edzőt az MTI. (A 35 éves magyar volt messze a finálé legidősebb versenyzője, a győztes kínai Vang és a japán Szeto mindössze 27 évesek, a többiek még fiatalabbak.)

Az edzője elmondta: Cseh hiányozni fog a csapatából, mivel állandóan tanácsokkal segítette a társait. Ezért is próbálja rávenni Cseht, hogy a segítője legyen, de egyelőre „a pecázás fontosabb számára”.

Egyelőre a feleségével szeretne sok időt tölteni

„Most egyelőre csak szeretnék hazamenni, a feleségemmel lenni és pihenni, relaxálni, és nem úgy felkelni, hogy edzésre kell menni. Nem mintha nem szerettem volna, de úgy érzem, hogy az életem egy olyan szakaszba érkezett, amikor ezt már el kell tudni engedni” - összegezte a rövid távú terveit Cseh.

„A mai nap úgy keltem fel, hogy tudtam, hogy ez az utolsó úszásom. A regeneráló fehérjémet már nem kevertem be reggel, mert tudtam, hogy már nem kell gyorsan regenerálni. Menet közben annyi volt bennem, hogy a végén hajrázzak még egyet, láttam, hogy a mellettem lévőhöz közel vagyok, de a végén már azért nem ment annyira dinamikusan” - mondta az M4-nek.

„Végig annak örültem, hogy eddig eljuthattam, ennyi éven keresztül ott tudtam lenni a világ élmezőnyében, voltak szép sikereim, voltak kevésbé. Egy olimpiai döntővel búcsúzhatok, elégedettnek kell lennem, és az is vagyok, örülök.”

Valóban van miért.

Cseh László névjegye:

1985. december 3án született, Budapesten.

Olimpiai eredményei: 2. hely (400 m vegyes, 2008; 200 m pillangó, 2008; 200 m vegyes, 2008, 100 m pillangó, 2016), 3. hely (400 m vegyes, 2004; 200 m vegyes 2012), 4. hely (200 m vegyes, 2004), 6. hely (100 m hát, 2004), 7. hely (4×100 m vegyesváltó, 2004; 200 m pillangó, 2016; 200 m vegyes, 2021)

Világbajnok: (400 m vegyes, 2005; 200 m pillangó, 2015), vb-2. (400 m vegyes, 2003; 200 m vegyes, 2005; 200 m vegyes, 2009; 100 m pillangó, 2013, 2015, 200 m pillangó, 2017), vb-3. (100 m hát, 2005; 200 m vegyes, 2007; 400 m vegyes, 2009; 200 m vegyes, 2011; 50 m pillangó, 2015),

Európa-bajnok: (100 m hát, 2004; 400 m vegyes, 2004, 2006, 2008, 2010, 2012; 200 m vegyes, 2006, 2008, 2010, 2012, 2014; 200 m pillangó, 2012, 2016; 100 m pillangó, 2016), Eb-2. (100 m pillangó, 2012; 200 m hát, 2006; 50 m pillangó, 2016), Eb-3. (4×100 m vegyesváltó, 2004; 4x100 m vegyesváltó, 2012, 2014, 2016; 4x200 m gyorsváltó, 2012)

Több tíz néző előtt lépett pályára a Puskás Akadémiának elnevezett felcsúti csapat az Európa Konferencia Liga selejtezőjében.

Az ellenfél a bivalyerős lett futball világhírű képviselője, az FK Rīgas Futbola Skola. Igen, a rigai futball iskola. Olyan keretük van, aminek a legértékesebb játékosát is kacagva venné meg a harmadosztályú fiókcsapatába a Felcsút.

A rigaiak egy hete idegenben sajnos meglepték a felcsúti legényeket, 3-0 lett oda. Most azért jobban ment a magyar foci szívcsakráját képviselő alakulatnak, otthon csak 2-0-ra kapott ki a Puskás Akadémia. Ha jól számoltam, kaput eltaláló lövése nem volt a felcsútiaknak.

Összesítésben 5-0 oda.

Abban lehet csak bízni, hogy a Felcsút itthon szépen lépked felfelé, a 2020-as bronzérem után 2021-ben már ezüstérmesek voltak az NBI-ben. Jövőre talán meglesz az arany, és akkor a BL-ben indulhat majd a Felcsút.

Hornyák Zsolt, a felcsútiak mestere a meccs után azt nyilatkozta, hogy sajnálja, hogy nem tudtak rúgni egy becsületgólt.

Az eddig is nyilvánvaló volt, hogy a tokiói olimpián messze van a csúcsformájától Hosszú Katinka (címvédőként 400 vegyesen 5., 200 vegyesen 7. lett), de az így is meglepő volt, hogy 200 háton csak a 20. legjobb időt úszta, és ezzel nem is jutott be az elődöntőbe (ebben a számban ezüstérmes volt a riói olimpián).

A futam után nyilatkozva az egész olimpiai teljesítményét is értékelte, szerinte a versenyzés hiányzott a jó felkészüléséből, ami a módszerének az alapja:

„Odaálltam, nekimentem, de ez valóban már csak szenvedés volt. Egyértelmű, hogy az egész felkészülésemből az hiányzik, ami korábban a kulcs volt: a versenyzés. Én erre álltam be hosszú évek óta, és hiába próbáltuk ezt mással helyettesíteni, egyszerűen nem sikerült úgy. A gyorsasági állóképességet mindig a versenyeken szereztem meg, és az most megállapítható, hogy ez most nincs meg: akárhogy is variáltam az úszásokat, a vége ugyanaz lett. Most tartok egy kis szünetet, végigveszem, mi miért történt, aztán az ISL-szezonban visszatérek a medencébe”.

Ebben a számban ugyanakkor továbblépett a másik magyar, Burián Kata. Az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, hogy „egyáltalán nem úsztam erősen, így nem is fáradt el se a kezem, se a lábam. Tudtam energiát spórolni a péntek délelőtti elődöntőre, amire szükség is lesz. Most már két éve készülünk arra, hogy reggel kell tudni erősebben úszni, de a szervezet nem úgy van kitalálva, hogy ilyenkor legyen képes a legjobb teljesítményre. Nem véletlen, hogy még a világsztárok 90 százaléka is gyengébb időt ér el reggel”.

Milák Kristóf a második legjobb idővel (50.62) ment tovább a 100 pillangó előfutamából, csak a világcsúcstartó Caeleb Dressel volt gyorsabb, ő 50.39 másodperces olimpiai rekordot úszott. Milák nem volt elégedetlen az idejével, de jelezte, hogy bőven maradt benne.

"Sikerült pihenni, aludni is az aranyérem után, így a hangulatom is javult. Teljesen elégedett vagyok, én is annyira vettem komolyan, mint Dressel, legalább egy másodperccel erősebben kell majd kezdeni élesben" - értékelt az MTI-nek a BHSE 21 éves világklasszisa.

A másik magyar, Szabó Szebasztián is továbbment az elődöntőbe (51.67 másodperces ideje a 14. legjobb volt), de ő pont az első felét nyomta meg, és a végére majdnem elfogyott az ereje:

"Az elején majdnem a maximumon mentem, de így csak 80 méterig bírtam, utána viszont majdnem a víz alatt fejeztem be a versenyt. Az elődöntőben picivel lassabb kezdés kell, hogy a végét is bírjam, akkor lehet esélyem a fináléra is".

Az amerikai Sunisa Lee nyerte a torna egyéni összetettet a tokiói olimpián, Kovács Zsófia a 14. helyen végzett.

A kétszeres Európa-bajnok magyar versenyző - aki az előző olimpián, Rióban a 33. helyen zárt - a finálé előtt logisztikai okok miatt nem tudott tréningezni. Edzője, Trenka János elmondta, hogy az olimpiai faluban végezték el az erősítő és nyújtó gyakorlatokat. Hozzátette, tanítványa rendkívül koncentrált, és meg fogja oldani a feladatát.

Az Ariake Tornaközpontban a 21 éves Kovács Zsófia - aki a 11. helyen jutott a 24-es fináléba - egyik legerősebb szerén, felemáskorláton kezdett, ahol a harmadik számú tartalék a szerdöntőre. A selejtezőben 14,433 pontot kapott, ezúttal 14,233 pont jelent meg a neve mellett, amivel csoportjában holtversenyben a legjobb volt.

A szám gördülékeny lebonyolítását kissé akadályozta, hogy a koronavírus elleni védekezés jegyében hozott szabályok szerint a tornászoknak gyakorlatuk előtt maguknak kellett fertőtleníteni a korlátot.

Gerendán Kovács leesett, és a leugrásnál is ellépett, így csak 12,100 pontot adtak neki a selejtezőben elért 13,133-mal szemben.

Talajon - ahol vasárnap rontott, ezért 12,666 pontot kapott - most 12,600-ra értékelték előadását a pontozók.

A döntőt ugrásban fejezte be, másik kedvenc számában, és itt szerezte a legtöbb pontot, 14,500-at - akárcsak a kvalifikációban.

A dunaújvárosi versenyző összességében 53,433 ponttal végzett a 14. helyen.

Kovács Zsófia teljesítményének értékét jelzi, hogy magyar tornász utoljára negyedszázada, az 1996-os atlantai olimpián szerepelt az összetett döntőjében.

"Összességében elégedett vagyok a selejtezővel és a döntővel is" - nyilatkozott az MTI-nek Kovács Zsófia, aki kiemelte, a fináléban egyedül a gerendán rontást sajnálja, ami egy figyelmetlenségből eredt.

"Az bosszantó, mert ezt az elemet nem szoktam elrontani, így egy pontot vesztettem, ami sokat dobott volna az összetett helyezésen" - tette hozzá.

A selejtezőben a felemáskorláton elkövetett hibát sajnálja, mert így csak harmadik számú tartalék a fináléra.

"Az egész olimpiát tekintve viszont nagyon jól éreztem magam, mind az edzéseken, mind a versenyen. Amint mondtam, kisebb-nagyobb hibák voltak, de mindent megtettem a felkészülés során. A mostani teljesítményem megmutatta, hogy miben kell fejlődni, jó rálátást jelent a szereplésemre" - fogalmazott Kovács Zsófia.

A négyszeres olimpiai bajnok amerikai Simone Biles, aki az elmúlt kilenc évben minden versenyén megnyerte az egyéni összetettet, visszalépett mentális egészsége érdekében. Távollétében csapattársa, Sunisa Lee szerezte meg az aranyat a brazil Rebeca Andrade és az orosz Angelina Melnyikova előtt. (MTI)

Egyéni összetett:

1. Sunisa Lee (Egyesült Államok) 57,433 pont
2. Rebeca Andrade (Brazília) 57,298
3. Angelina Melnyikova (Orosz Olimpiai Bizottság) 57,199
...14. Kovács Zsófia 53,433

Yu Yiting - Hosszú Katinkát 2 hellyel megelőzve - ötödik lett a 200 méteres vegyesúszás szerdai olimpiai döntőjében. A kínai úszó 15 éves, 2005. szeptember 5-én született.

Amikor a kínai lány megszületett, Hosszú Katinka már túl volt az első olimpiáján, 2004-ben Athénban szintén 15 évesen debütált. Nem kapta fel a világ a fejét az eredményére, 31. lett 200 méter gyorson. De még abban az évben megszerezte első érmét felnőtt világversenyen, a decemberi bécsi rövidpályás Európa-bajnokságon bronzérmes lett 400 vegyesen. Yu Yiting nagyjából ekkor fogant.

Hosszú Katinkának a mostani az ötödik olimpiája. 32 évesen a 200 és 400 méter vegyesen is messze ő volt a legidősebb a döntőbe jutottak közül. 400 vegyesen valamivel 24 év alatt volt a másik 7 résztvevő átlagéletkora, 200 vegyesen pedig ennél is jóval alacsonyabb, 20,7, szinte tiniverseny volt.

Hosszú Katinka 400 vegyesen 5. lett, 200 vegyesen 7. (Kevesen emlékeznek már rá, pedig nem volt olyan régen, hogy címvédőként a riói olimpián Gyurta Dániel a középdöntőbe sem jutott be 200 mellen.)

Persze nem csak annyi történt, hogy Hosszú Katinka már nem bírja a fiatalok tempóját, az ugyanis kifejezetten kényelmes lett volna neki egy átlagos felkészüléssel még most is. Meglehetősen szerény időkkel nyerte mindkét számot a japán Ohasi Jui. A mostani időkkel 5 éve a japán versenyző 200-on és 400-on is csak harmadik lett volna.

Az viszont megint csak túlzás, amit kipréselt Hosszú Katinkából a Nemzeti Sport újságírója, hogy ha nem halasztják el tavaly az olimpiát, akkor a magyar úszó már nem háromszoros, hanem ötszörös olimpiai bajnok lenne. Elég zaklatott volt már a pandémia előtt is a felkészülése.

A három arany és a világrekordok

Hosszú Katinka 2015-ben és 2016-ban volt a csúcson. A 2015-ös kazanyi vébén világrekorddal nyerte meg a 200 vegyest, 2016-ban a riói olimpián a 400 vegyesen döntött világrekordot, megnyerte a két vegyesúszószám mellett a 100 méter hátat, ezüstérmes lett 200 háton. Természetesen behúzta az olimpia utáni, általában kevésbé fontos, de Budapesten rendezett világbajnokságon is a két vegyesúszást.

Mindezt Shane Tusup irányítása alatt, de amilyen hőfokon izzott az amerikai edző, nem volt meglepő, hogy 2018 májusában szakmailag és a magánéletben is szakítottak.

Hosszú ekkor még talált új edzőt, Petrov Árpád készítette fel a 2019-es kvangdzsui világbajnokságra. Az úszó menet közben még azt nyilatkozta, hogy „amikor egy ilyen nagy váltás jön, akkor természetesen vannak az emberben kételyek, kérdések, ám ezeket el kell hessegetni, bele kell állni. Ha vannak hibák, azokat azonnal orvosolni kell, és ez nagyon jól megy." Hosszú a sorozatát folytatva Petrovval is megnyerte a világbajnokságon a 200 és 400 vegyest is.

A korábbi idejeinél ugyan valamivel gyengébb időket úszott a vébén, de így is váratlan volt, hogy kiadta edzője útját. A közleményben azt írta, hogy a nyári világbajnokságon megingott a bizalma az edzőben, mert „úgy éreztem, hogy nem akarja annyira a győzelmet, mint én”. Nem volt kifejezetten elegáns szakítás, Hosszú megjegyezte például, hogy „Árpiról az együtt töltött idő alatt számomra kiderült, hogy nem tud felnőni a feladathoz. Több figyelmet vártam tőle szakmailag és emberileg is, ezért nincs visszaút. Az olimpiai felkészülés hajrájában nem vállalhatom fel még egyszer azt a terhet, hogy valakit a hátamon vigyek”.

Majd közölte, hogy egyedül készül fel a tokiói ötkarikás játékokra, munkáját az edzéseken az Iron Swim stábja segíti majd.

„Megkérem a kollégákat, hogy mérjék az időt, de én leszek az edző, ami azt jelenti, hogy vállalok minden felelősséget. Az edzéstervet már úgyis régóta magamnak írom, pontosan tudom, hogy milyen felkészülésre van szükségem. Az eltökéltségemmel sincs gond, minden nap nyolc-tíz órán át tréningezek, ha kell, akkor szinte az ájulásig hajtom magam. Eldöntöttem, hogy egyedül csinálom meg Tokiót, minden energiámat az olimpiai felkészülésre fordítom. Az edzőkérdést ezzel lezártnak tekintem, az ügyben további nyilatkozatokat nem teszek”

- jelentette be 2019 novemberében Hosszú Katinka.

Lehet, hogy még így is meg tudta volna csinálni, de közbeszólt a pandémia. Hosszú tökéletesen tudta, hogyan tud felkészülni: ha folyamatosan versenyben van, ez volt az évek alatt kidolgozott módszere. Csakhogy előbb a kisebb versenyek, majd az olimpia is elmaradt.

Közben kiderült, hogy Nagy József mellett hivatalosan is az edzője lett az új élettársa, az egykori úszó, majd modellként dolgozó Gelencsér Máté is. Az elküldött Petrovnak nála biztosan több tapasztalata volt edzőként.

Hosszú nem találta a formáját, ezzel Sós Csaba szövetségi kapitány is tisztában volt, de töretlenül bízott a háromszoros olimpiai bajnok Hosszúban. Április végén a 200 vegyes olimpiai esélyéről Sós ezt mondta:

„Sikere csak saját teljesítményének függvénye, ha csak a legjobbja közelében úszik, nyer. A kérdés, hogy elég-e a javulásra ez a három hónap? Ám továbbra sincs okom nem bízni benne, bizonyította már, hogy képes mélyről feljönni, emellett tudjuk, milyen, ha megérzi a vérszagot... Ráadásul olyan a fájdalomküszöbe, amilyen csak keveseknek van, így nem tudom azt mondani, hogy esélytelen lenne kétszáz vegyesen, még akkor sem, ha az idei világranglistás helye mást mutat.”

A 400 vegyesről pedig ezt: „A négyszáz más kávéház, ott érhet minket meglepetés, mert a kínai Je Si-ven sötét ló. Bújtatják, másként úszik, nem is sorolom, legyen elég annyi, hogy vannak aggályaim... Viszont mivel Katinka teljes erőbedobással dolgozik, a szívem azt mondja, 4:30 alá akkor is be tud menni Tokióban, ha a rajtkőhöz az intenzív osztályról érkezik, erre az eredményre pedig más nem nagyon képes.”

A májusi budapesti Európa-bajnokságon egy kicsit meg is nyugtatott mindenkit, Hosszú a 400 vegyest 2021 addig legjobb eredményével nyerte meg, viszont 200 vegyesen csak harmadik lett. Hosszú azt nyilatkozta, hogy amilyen időszak van mögötte, még jobban is sikerült a verseny, mint remélte. Azt is mondta, hogy nagyon jó időt úszott a két számban, és már nagyon jól látja, min kell dolgoznia a következő hetekben.

A szövetségi kapitány közvetlenül az olimpia előtt pedig kifejezetten bizakodó volt. „Katinka nagyszerű állapotban van, éppen úgy néz ki, mint ahogy már megszoktuk tőle a világversenyek előtt: noha a pandémia miatt volt lemaradása, sokan féltették, én mindvégig bíztam benne, most pedig már kifejezetten bizakodó vagyok a szereplése kapcsán.”

Az utolsó hetek felkészülése nem sikerült

De valami mégis félrement. Hosszú a májusi Európa-bajnokságon 4:34,76-os időt úszott. Ezt kellett volna lefaragnia - mint most az olimpián kiderült - 4:32,08 alá. Többen dicsérték, hogy milyen szálkás lett, Hosszú is azt mondta, hogy fogyott öt kilót az Eb óta. Csakhogy mégsem gyorsult, sőt a döntőben egy másodperccel rosszabb időt úszott (4:35.98), mint az edzésből lehozott május Eb-n.

A 400-as döntő után azt nyilatkozta, hogy nem tudja, mi történt a medencében. „Azt tudom, hogy mindent kiadtam magamból. Még a tegnapi úszást sem éreztem annyira rossznak, mint a mait. Bosszantó az idő és a helyezés is”.

400 vegyesen Hosszú világrekordja 4:26,36, a riói olimpián úszta. Ohasi Tokióban 4:32.08-cal nyert, a mostani Hosszú pedig több mint 9 másodperccel úszott ennél rosszabbat.

200 vegyesen eleinte úgy tűnt, hogy azért valami mégis alakul, az előfutamából a második legjobb idővel jutott tovább (2:09.70), akkor azt is mondta, hogy nagyon örül ennek az időnek, mert ez jobb, mint amivel bronzérmes lett májusban a budapesti Európa-bajnokságon.

Az elődöntőben viszont nem tudott javítani, a 2:10.22 a 7. legjobb idő volt csak. A továbbjutás ellenére nem ment végig a vegyes zóna kanyargós útvonalán, ahol újságírókkal találkozhatott volna, hanem az MTI beszámolója szerint kibújt a kordonok közül, majd dühösen és csalódottan összepakolta a holmiját, és távozott. A döntőben pedig tovább szenvedett, és sokkal rosszabb időt úszott (2:12.38).

Összehasonlításul: Hosszú világrekordja 200 vegyesen 2:06.12. A 2015-ös kazanyi világbajnokságon úszott csúcsot a 2016-os olimpián ugyan nem sikerült megdöntenie, 2:07,45-tel lett olimpiai bajnok, de azzal is simán nyert volna most. Ohasi a tokiói döntőben a világrekordnál több mint két másodperccel, Hosszú 2016-os döntős idejénél egy másodperccel rosszabb időt úszott (2:08,52). Csak hát nem a 2016-os, hanem a 2021-es Hosszú úszott most.

A döntő után már nyilatkozott. Azt mondta, hogy kedden görcsösen úszott, ezért szerdán próbálta lazábban. „Így se volt jó, és úgy se. Mindent kiadtam magamból. Bosszantó, hogy 2:08.5 elég volt az aranyhoz". Kicsit bővebben az M4-nek ezt mondta:

„Fura volt versenyezni, nem voltam magabiztos, nem tudtam, hogy pontosan mit csinálok, hogyan fogok úszni, amit régebben mindig tudtam előre, mi hogyan fog menni. Erre kellett volna még egy kis idő, sajnos. Én tényleg a vízben hagytam, ami bennem volt, sajnos, ez most csak erre volt elég”

Azért volt kedve egy kicsit viccelődni is, amikor odalépett a magyar újságírókhoz, azzal kezdett, hogy „azért nem halt meg senki”. Azért gyorsan hozzátette, sajnálja, hogy „pont egy olimpián esett meg, amikor így úszom".

Szerinte fizikálisan annyival jobb állapotban van a májusi, budapesti Eb-hez képest, hogy két másodperccel jobb időt kellett volna úsznia (azzal az aranyért csatázott volna Ohasival).

Egy száma van még, a 200 méter hát. Szemben a 200 pillangóval, ahonnan visszalépett, jelentős felzúdulást váltva ki ezzel, mert így - Rió után ismét - megfosztotta a részvételi lehetőségtől Jakabos Zsuzsát, ezt a számot leússza. De előre jelezte: „persze nem az a 200 méter hát lesz, amit látni szoktak tőlem".

Sós Csaba szövetségi kapitány szerint nem mentális problémák voltak Hosszúval, hanem szakmailag ment félre valami. „Ha valaki azt mondja, 4:32 perccel meg lehet nyerni a 400 méter vegyest, és akkor az nem Hosszú Katinka lesz, azt kiröhögöm” - közölte Sós. Azt is mondta, hogy méltatlannak tartja a kritikákat, amiket Hosszú kapott a 200 méteres pillangótól való visszalépése miatt.

„A világ egyik legjobb úszója. Akármi történik, nem fogok rá rosszat mondani. Kilenc számban teljesítette az A szintet, ebből ötöt magától visszamondott. Tudtam, hogy a 200 méteres vegyes és pillangó közül az egyiket nem fogja úszni. Ezért vállalom a felelősséget, de egy háromszoros olimpiai bajnoknak megadom a lehetőséget, hogy felmérje a mezőnyt, és annak fényében döntsön. Ezt megérdemli."

A háromszoros olimpiai, kilencszeres világ- és 15-szörös Európa-bajnok azzal zárta, hogy

„Így biztosan nem tudom abbahagyni".

Hosszú Katinkánál a magyar úszók közül csak Egerszegi Krisztina (5) és Darnyi Tamás (4) nyert több olimpiai bajnoki címet. A következő olimpián már aligha látjuk versenyezni. Ott van már mögötte ugyanakkor a 17 éves Mihályvári-Farkas Viktória, aki májusban az Eb-n második lett mögötte 400 vegyesen, az első olimpiáján pedig ebben a számban 6. lett, Hosszú Katinka mögött.

A 200 pillangónak toronymagas esélyese volt Milák Kristóf, valami katasztrófa foszthatta volna csak meg az aranyéremtől. És ez majdnem be is következett, amikor 10 perccel a rajt előtt elszakadt Milák versenynadrágja. Ezt csak utólag mesélte el, de talán ezen múlt, hogy a világrekord ezúttal nem jött össze. És emiatt tűnhetett csalódottnak a győzelme után.

Az amerikaiak legyőzésével elődöntőbe jutott a magyar kardcsapat. A Szilágyi Áron, Decsi Tamás, Szatmári András és Gémesi Csanád összetételű csapat viszonylag simán jutott a döntőbe, csak Deryl Homer okozott kellemetlen pillanatokat.

Szatmári András kezdett a magyar csapatban Eli Dershwitz ellen, azonnal 5-2-es előnyt kovácsolt. A most már háromszoros olimpiai bajnok Szilágyi Áron folytatta Andrew Mackiewicz ellen, és hozzátett még az előnyhöz (10-5). A harmadik vívónk, Decsi Tamás Deryl Homer ellen lépett pályára. Ez az asszó döntetlen lett, de látszott, hogy Homerre érdemes figyelni (15-11).

A második kör elején Szatmári lelépte Mackiewiczet (20-12), Decsi is jobb volt Dershwitznél (25-14), Szilágyi Áronnak viszont meggyűlt a baja Homerrel, az asszót 9-5-re az amerikai nyerte, de maradt a magyar csapat előnyéből még bőven (30-23).

A harmadik kört Decsi kezdte Maczkiewicz ellen, 32-25-nél megsérült az amerikai bokája, cserélniük kellett, Thompson állt be, három gyors pontot ért el ellene Decsi. (35-25). Szatmári a nagy formában lévő Homerrel zárt. Ezt az asszót is behúzta az amerikai, de 9 pontos előnnyel (40-31) fordult az utolsó meccsre Szilágyi Dershwitz ellen. Dershwitz kihozta döntetlenre Szilágyi ellen, de a vége így is sima, 45-36-os győzelem lett. Elődöntő 6:40-kor az iránit csak egyetlen tussal legyőző olaszok ellen.

Az itthoni 2-0 után idegenben is kettővel nyert (3-1) a Ferencváros a Bajnokok Ligája selejtezőjének a 2. körében a Zalgiris Vilnius ellen. Ryan Mmaee duplázott, a litvánok a hosszabbításban szépítettek, de Robert Mak az utolsó pillanatban visszaállította a kétgólos különbséget.

A következő körben a Slavia Prahával játszik a Fradi. Annak az összecsapásnak a győztese jut be a BL-rájátszásba a csoportkörért.

Zalgiris-Ferencváros 1-3

Zalgiris: Gertmonas – Mikoliunas, Ljubiszavljevics, Diaw, Bopesu – Onazi (Kis, 62.), Uzela, Verbickas – Kyeremeh (Jarusevicius, 88.), Sylvestr (Tadic, 62.), Vidémont.

Ferencváros: Dibusz – Wingo, Blazic (Vécsei, 77.), S. Mmaee, Csontos – Haratin, Somália (Sigér, 57.), Zachariassen – Uzuni (Mak, 76.), R. Mmaee, Nguen (Zubkov, 69.).

Nem lehetett tudni, mi volt az oka, hogy az olimpián a női tornászok csapatversenyének döntőjében az első gyakorlata után a csapatorvos kíséretében az amerikaiak legnagyobb sztárja, Simone Biles az öltözőbe ment, ahonnan már átöltözve jött vissza, és Jordan Chiles állt be helyette.

A 24 éves, 19-szeres világbajnok, 4-szeres olimpiai bajnok maga vetett véget a találgatásnak. Azt nyilatkozta, hogy mentálisan nem bírta el a nyomást. A verseny előtt megpróbált megküzdeni a démonjaival, de nem tudta legyőzni őket. Mint mondta, azt tette, amit tennie kellett, nem azt, amit a világ elvár tőle. Csak szívás, hogy ez az olimpián történt.

Biles már az egyéni összetett verseny vasárnapi selejtezőjén sem volt csúcsformában. Felemáskorláton például csak a nyolcadik helyen került a döntőbe.

Azt mondja, hogy az őt körülvevő felhajtás miatt hatalmas nyomást érzett magán, miközben a teremben nem bízott eléggé magában, az első gyakorlata pedig rossz volt. (Soha nem kapott olyan kevés pontot ugrásra, mint most.) Tartott attól is, hogy megsérül.

Biles felöltözve visszatért a terembe és szurkolt a társainak, de ez kevés volt. Kiválása után az oroszok nyerték meg a csapatversenyt, megszakítva ezzel az amerikaiak tíz éve tartó dominanciáját világbajnokságokon és olimpiákon.

A pódiumon nem tűnt összetörtnek, még mókázott is a helyére beugró Jordan Chilesszel.

Azt viszont nem tudja, hogy csütörtökön ott lesz-e az egyéni összetett döntőben. Egészen pontosan azt mondta, hogy nem biztos abban, hogy versenyezni fog még Tokióban, ami inkább azt jelezi, hogy aligha. (NYT)

Müller Cecília országos tisztifőorvos szerint mostanáig 58 esetben azonosították a koronavírus delta variánsát a magyar mintákban. György István államtitkár négy napja még 20 feletti esetet mondott.

Az a napi jelentésekből is látszik, hogy ha nem is ugrásszerűen, és alacsony bázisról, de folyamatosan nő az új fertőzöttek száma.

A közmédiának nyilatkozó Müller Cecília az MTI tudósítása szerint azt mondta, hogy az emelkedés a szennyvízadatokban is megmutatkozik; mind a három budapesti mintavételi helyen, illetve négy vidéki nagyvárosban - Pécs, Miskolc, Szekszárd, Salgótarján - nőtt a koronavírus örökítőanyagának mennyisége a vízmintákban.

Müller közölte: nincsenek kétségeik afelől, hogy a delta variáns veszi át a vezető szerepet, és ez okozza majd a megbetegedések 80-90 százalékát.

A harmadik oltásról úgy vélekedett, hogy azt elsősorban időseknek, krónikus betegségben szenvedőknek, legyengült immunrendszerű betegeknek ajánlják.

Ő is az oltásmixelés pártján van. A szakmai ajánlás szerint aki első két oltásnak vektorvakcinát kapott (AstraZeneca, Szputnyik), az elölt vírust tartalmazó (kínai) vagy mRNS-vakcinát (Pfizer, Moderna) kaphat emlékeztetőül, és fordítva, de az is lehetséges, hogy valaki ugyanazt az oltást kapja harmadikként, mint amilyennel az alapimmunizálása történt.

A harmadik oltás fajtájáról minden esetben az oltóorvos és az alapbetegséget kezelő orvos dönt.

Augusztus elsejétől lehet beadatni a harmadik oltást, a hét második felében az www.eeszt.gov.hu oldalon lehet időpontot foglalni azoknak, akik már legalább négy hónapja megkapták a második oltást.

Beszélt arról is, hogy sokan vannak 60 év felett olyanok is, akik még egyáltalán nem védettek koronavírus ellen. Őket egy vasárnap kezdődő akcióban próbálják meggyőzni az oltás fontosságáról, mert jelenleg a vakcina az egyetlen hatékony eszköz a koronavírussal szemben.

Magyarország 200 ezer adagot adott el Portugáliának az AstraZeneca koronavírus elleni vakcinájából beszerzési áron - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a portugál kollégájával, Augusto Santos Silvával közös sajtótájékoztatóján kedden, Lisszabonban.

Meglepő, hogy ezt nem ajándékozzuk, hanem eladjuk. Az AstraZeneca ugyanis a legolcsóbb vakcina az összes közül. A 200 000 adag ára 365 ezer euró, vagyis 132 millió forint.

Azaz 660 forint egy adag. Ezt elkértük a portugáloktól.

Miközben a kínai Sinopharm darabja 31,5 euró volt, vagyis az AstraZeneca 17-szerese. Ebből nem eladtunk, hanem ajándékoztunk korábban 200 ezer adagot Bosznia-Hercegovinának és szintén 200 ezer adagot Montenegrónak. Összesen 4,5 milliárd forintért.

AstraZenecából is ajándékozunk egyébként, 100 ezer dózist a Zöld-foki Köztársaságnak és 6 ezer adagot Észak-Macedóniának. (Kölcsönbe ment még Szlovéniának 300 ezer adag, valamint Pfizerből adtunk bőségesen a cseheknek, szintén kölcsön.)

Szijjártó Portugáliában azt MTI tudósítása szerint azt mondta, hogy ha hagytuk volna elbizonytalanítani magunkat, és a minket érő támadások miatt végül úgy döntöttünk volna, hogy nem vásárolunk keleti vakcinákat, akkor a hazai oltási program nem állna ilyen jól, és nem tudnánk másoknak segíteni.

Fun fact 1: Portugália jobban áll az első oltásokban, a felnőtt lakosság 77,7 százaléka kapta meg az oltást, Magyarországon ez az arány 66,4 az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint. (A második oltásokban egyelőre mi még jobban állunk, 63,8 százalék már megkapta itthon, a portugálok most 58,4-nél járnak, de az első oltásokból látható, hogy ebben is előznek majd.)

Fun fact 2: Az ECDC adatai szerint a portugálok a 70 év felettiek 100 százalékát beoltották, a 60-69 éveseknek pedig a 98 százalékát. Nálunk így néz ez ki: 60-69 éveseknél a beoltottak aránya 76,5 százalék, 70-79-eseknél 85,3 százalék, 80 felett 74 százalék.

Szijjártó arról beszélt Portugáliában, hogy Magyarország Európa egyik legsikeresebb oltási programját hajtotta végre, bár kicsit más stratégiát választott, mint a többi európai uniós tagország, mivel még az elején vásárolt a nyugati oltóanyagok mellé keletieket is, ennek a lépésnek pedig két fontos következménye volt. Az egyik az, hogy Magyarország ma egészségügyi szempontból az egyik legbiztonságosabb ország az Európai Unióban, felkészülten várja a koronavírus delta variánsát, miközben folytatódik az oltási program. A másik pedig az, hogy van elég oltóanyagunk, így másoknak is tudunk segíteni.

Szijjártó Péter elmondta: Portugália az Európai Unióban a harmadik, globálisan pedig a nyolcadik ország, amely vakcinát kapott Magyarországtól. Eddig összesen 1 350 000 adag oltóanyagot adtunk el, kölcsön vagy adományba ennek a nyolc országnak - tájékoztatott.

„Oltani, oltani és oltani" - Szijjártó Péter szerint ez a feladat annak érdekében, hogy a szeptember ne a bezárkózás, hanem az iskolakezdés időszaka legyen. Ehhez képest az első oltások száma nálunk már minimálisra csökkent, miközben mindössze 5,6 millióan kapták meg legalább az első oltásukat.

Annyira belassult a magyar oltási program, hogy Liechtsteint leszámítva már valamennyi nyugat-európai országban több felnőtt kapta meg az első oltását, mint nálunk.

A keleti vásárlásoknak és az uniós beszerezésből érkező egyre több vakcinaszállítmánynak köszönhetően nálunk gyorsan felpörgött az első oltottak száma, de mostanra már elveszítettük ezt az előnyünket.

• Itthon március 29-én lett meg a 2 millió első beoltott.
• 15 nappal később, április 13-án lett meg a 3 millió
• 17 nap telt el a következő mérföldkőig, április 30-án lett meg a 4 millió
• 22 nappal később, május 22-én az 5 millió beoltott is megvolt
• Azóta 65 nap telt el, a 6 millió pedig elérhetetlen távolságra van. Mindössze 5,6 millió körül vagyunk.

Jelenleg a felnőtt lakosság kétharmada van beoltva, egyharmada nincs.

Ezzel már csak a régióban állunk jól, leginkább a csehek kezdenek felzárkózni, a magyar kölcsön-Pfizereknek is köszönhetően.

Ami még nagy különbség, hogy Nyugat- és Észak-Európában jobban sikerült az idősek bevonása a programba.

Erősen a középmezőnyben vagyunk a 70-79-esek között is.

És a 80 felettieknél is 26 százalék kimaradt egyelőre az oltásból.

Elsősorban azokra az idősekre kellene koncentrálni a negyedik hullám előtt, akik még egy oltást sem kaptak.

György István, a kormány oltásfelelőse a hétvégén azt nyilatkozta a közmédiának, hogy a 65 év felettiek között 470 ezren vannak olyanok, akik még nem kaptak oltást. Szerinte a 60 évesek 82 százaléka, a 65 év felettiek 85 százaléka kapott már koronavírus elleni védőoltást. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai ennél rosszabb képet mutatnak.

A harmadik oltás is leginkább ennek a korosztálynak fontos, hiszen a Sinopharmmal 600 ezer időst oltottak be. Nem lehet tudni, hogy a 10-30 százalékuknál milyen erős védettség alakult ki. Egy harmadik (aztán akár negyedik oltás is) biztosan jobb védettséget jelent számukra a mostani állapotnál.

A kormány - legalábbis szavakban - azt már felismerte, hogy akad dolga azzal, hogy a negyedik hullám előtt minél több idős embert beoltassanak még. A terv a személyes rábeszélés és a háziorvosok, egyetemisták bevonása, bár a háziorvosok jelentős része szkeptikus, mivel eddig is próbálták rábeszélni az időseket az oltásra.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai - amikből a fenti grafikonok készültek - a 18 év felettiek oltottságát mutatja. Az látszik, hogy amikor itthon a 16-17 éveseknek is megnyílt a lehetőség, viszonylag magas számban (46 százalék) oltották be magukat. Náluk egészen biztosan működött, hogy a védettségi igazolvánnyal lehet elmenni bulizni vagy fesztiválra. Ez a korlátozás egyelőre még megmaradt, más előnnyel egyébként már nem jár a védettségi igazolvány.

A 12-15 éveseknél viszont már csak félszívvel állt bele Orbán Viktor abba, hogy őket is oltani lehessen. A lehetőséget megnyitották, de kampányt már nem szerveztek rá. Így nem meglepő, hogy mindössze 15 százalékukat oltották be eddig. (394 ezren tartoznak ebbe a korosztályba.)

Aztán valami mégis megmozdult. Bár jobb lenne, ha az iskolakezdés előtt már duplán be lennének oltva a gyerekek, de csak az iskolanyitás előtti napokra (augusztus 30-31-re) szerveznek oltási akciót. György István oltásfelelős mindenesetre azt kérte a szülőktől, használják ki a nyarat, és még az iskolakezdés előtt adassák be gyerekeiknek a koronavírus elleni védőoltást.

A második oltásoknál egyelőre az élmezőnyben vagyunk, az első oltottak aránya helyett most ezt hangoztatja a kormánypropaganda. A delta variáns miatt amúgy ez valóban fontos mutató, de hetek kérdése, hogy itt is visszacsúszunk a középmezőnybe. Akkor majd nem fog erre hivatkozni a kormánypropaganda, ami most már amúgy is a Soros/Brüsszel/LMBTQ-népszavazásra fordult rá.

A hétvégi szünet után az elmúlt három nap járványügyi adatait publikálták a koronavirus.gov.hu-n. Ami feltétlenül jó hír, hogy nem jelentettek újabb halálesetet csütörtök óta. A járvány kezdete óta hivatalosan 30 020-an hunytak el koronavírusban.

A kórházban lévő koronavírusos betegek száma 55, tavaly augusztusban volt hasonlóan, de még ennyire sem alacsony. Lélegeztetőgépen 9 Covid-fertőzött van.

Az összes teszten belül a pozitívak aránya továbbra is 1 százalék alatt van.

Amire érdemes figyelni: ha nem is ugrásszerűen, de továbbra is emelkedik az új fertőzöttek száma. Most 161 új Covid-fertőzött került a statisztikákba, négyhetes hétfői (lényegében hétvégi) rekord ez.

Még tovább lassult az oltási program: péntektől vasárnapig mindössze 8271 embert oltottak be.

A beoltottak száma 5 596 543 fő, közülük 5 374 864-en kapták meg a második oltást is.

„Nagyon szép lett volna, ha a világbajnokit követi egy olimpiai arany, de így marad motiváció és nyomhatjuk tovább! Jobban teljesítettem az első olimpiámon, mint Szilágyi Áron az övén, és némi szomorkodás után az eredményhirdetés előtt már az edzőm, Dancsházy-Nagy Tamás is elárulta, elégedett, és az olimpia előtt egyből aláírta volna ezt az eredményt” - nyilatkozta a Nemzeti Sportnak az elveszített párbajtőr-döntő után Siklósi Gergely.

Arra a kérdésre, hogy a döntőben egy nemzetközileg nem jegyzett francia vívótól, Romain Cannone-tól kapott ki, azt mondta, hogy ő is így lett világbajnok két éve. „A mostani ellenfelemet ismertem már korábbról, látszott a szemén, a tekintetén, hogy előbb-utóbb odaér ő is. Azt mondjuk, nem bántam volna, ha vasárnap még nem ért volna oda...”

A döntő egy technikai gond miatt késve kezdődött csak el, de erre Siklósi azt válaszolta, hogy nem zavarta meg, és nem ezért kapott ki. „A sport ilyen: nyerhetünk, kikaphatunk – nem a másikat kell bántani, vagy másban kell keresni a hibát, ha kikapsz. Én most kikaptam, de elfogadtam.

– Vagyis örül az ezüstéremnek.
– Nagyon.”

Úgy összegzett: elsőbálozóként szerezett ezüstérmet, ez jó kezdet. „A következő olimpiára csak három évet kell várni, ott nemcsak egyéniben, hanem csapatban is szeretnék versenyezni. Most jön egy kis pihenő, aztán elkezdünk építkezni Párizsra”.

• Szilágyi Áron tegnapi kardaranyához egy párbajtőr ezüstöt tett hozzá vasárnap Siklósi Gergely
• A cselgáncsozó Pupp Réka csak a hosszabbításban maradt alul a bronzcsatában
• Tizedeken múlt Verrasztó Dávid dobogója is
• Hosszú Katinka tényleg nincs csúcsformában

Újabb kivívott érem

Magyarország a 9. helyen zárta a hétvégét az olimpiai éremtáblázaton: Szilágyi Áron kardban szerzett szombati első helye után döntőbe jutott párbajtőrben is egy magyar vívó. Siklósi Gergely világranglista-vezetőként és világbajnokként érkezett az olimpiára, de a papírformát érvényesíteni korántsem egyszerű. Siklósinak ez a döntőig remekül sikerült, a fináléban azonban jobb volt nála a francia Romain Cannone.

A 23 éves magyar vívónak ez volt az első olimpiája, de aligha az utolsó. Párbajtőrben a kor nem annyira számít, Imre Géza például 2016-ban 42 évesen lett szintén ezüstérmes.

A női törözők közül Kreiss Fanni jutott a legtovább, ő a 16 között búcsúzott, a címvédő és világbajnok, világranglista-vezető orosz Inna Gyeriglazova állította meg, aki aztán a döntőben kikapott az amerikai Lee Kiefertől. Csapatban a magyar tőrözőnők még pástra lépnek, férfi párbajtőrcsapat nem jutott ki az olimpiára.

Vegyes úszás

Hosszú Katinkáról lehetett tudni, hogy messze nincs olyan formában, mint öt éve, amikor három aranyat és egy ezüstöt nyert Rióban. A 400 vegyes döntőjébe a hetedik legjobb idővel került, ezen helyezésben azért tudott javítani a döntőben, de címvédőként csak 5. lett. Azt nyilatkozta a futam után, hogy ennyi volt benne most a maximum. Hosszú mögött végzett a mindössze 17 éves Mihályvári-Farkas Viktória, aki viszont felhőtlenül örült ennek a helyezésnek. (A japán Ohasi lett a bajnok.) Hosszú azt mondta, mostantól a 200 vegyesre koncentrál.

Negyedik lett a férfi 400 vegyesen Verrasztó Dávid, mindössze 21 századdal lemaradva a dobogóról. „Nagyon nehéz most mit mondani. Ezúttal nem a szégyengéppel kell hazautaznom, de alig több mint két tizeden múlt a dobogó. Az utolsó métereken senki sem lát már, én sem éreztem, hogy jönnek" - értékelt a szám háromszoros Európa-bajnoka és kétszeres vb-ezüstérmese az MTI-nek. „Boldog vagyok és boldogan megyek majd nyaralni" - összegzett.

A 4x100 méteres magyar férfi gyorsváltó (Milák Kristóf, Szabó Szebasztián, Bohus Richárd, Németh Nándor) döntőbe jutott a 6. idővel. Milák kicsit panaszkodott arra, hogy rosszul esett neki a reggeli úszás, reméljük, a 200 méter pillangó döntőjére már megszokja.

Elmaradt a meglepetésérem cselgáncsban

Pupp Réka óriási bravúrral indította az olimpiai szereplését. 52 kilóban legyőzte a címvédő, világ- és Európa-bajnok Majlinda Kelmendit., aztán az amerikai Angelica Delgadót is. A negyeddöntőben ugyan kikapott a svájci Fabienne Kochertől, de a vigaszágon legyőzte a koreai Parkot. A bronzért meccselt ezután Pupp, de ott a hosszabbításban kikapott olasz ellenfelétől, így ötödik lett.

„Most még van bennem csalódottság, de olimpiai újoncként egy ötödik hely nem rossz. Mindig bíztam az edzőmben, de egy jó eredmény azért jól jön visszaigazolásként" - mondta az MTI-nek. "Mentálisan sikerült megerősödnöm az utóbbi időben, ettől kinyílt a dzsúdóm. Elkezdtünk szakemberrel dolgozni, ami nem csak beszélgetést, hanem feladatokat jelent, és ennek köszönhető, hogy csak magammal foglalkozom a meccsek előtt, nem pedig azzal, hogy mi lesz, vagy mit várnak tőlem."

Péni az ötödik helynek is tudott örülni

Férfi 10 méteres puskában Péni István ötödik helyen végeztt. Azok után nem is csoda, hogy egyáltalán az is kérdéses volt, hogy ott lehet az olimpián, miután doppingügybe keveredett, ami alól felmentették, miután alighanem vetélytársa árménykodásának köszönhetően lett pozitív a doppingtesztje.

„Az alapversennyel nagyon elégedett vagyok, jól kezdtem és végig megfelelő tudatállapotban voltam, a 629,4 kör egy nagyon erős eredmény ebben a mezőnyben" - nyilatkozta a finálé után Péni az MTI-nek, aki azt mondta, a döntőben mentális szempontból nem volt gondja, de sajnálja, hogy néhányszor hibázott, egymás után több 10,2-t és egy 10,0-t is lőtt. - "Ezek megbüntettek, igazából elvitték a döntőt, hiába tudtam a végén felállni. Összességében elégedett és boldog vagyok ezzel az ötödik hellyel, mert ami tőlem tellett, azt a munkát beletettem ebbe." A felkészülését megelőző botrányról azt mondta, hogy csodának tartja, hogy itt van az olimpián, és amit vele tettek, "azt senki nem érdemli. Biztos vagyok benne, hogy nekem volt a legnehezebb a felkészülésem az egész magyar csapatból, de csak annyit tudok mondani, hogy vannak gonosz emberek" - mondta a sportlövő. A másik magyar, Pekler Zalán 39. lett.

Csapatban nem megy

Bemutatkoztak a férfi pólósok, de elvesztették az első meccsüket a görögök ellen (9-10). A címvédő szerbek a spanyoloktól kaptak ki (12-13).

A női kézisek Franciaország ellen kezdtek, a végjátékot szorossá tudták tenni, de egyetlen góllal kikaptak (29-30).

Röviden

Pingpongban kiesett mindkét magyar, miután Póta Georgina a második fordulóban 4-1-re kikapott a svájci Georgina-Rachel Moret-től.

Tollaslabdában mindkét magyar papírforma vereséget szenvedett: Krausz Gergelyt az indonéz Ginting, Sárosi Laurát a thaiföldi Intanon győzte le.

Ugyanakkor evezésben a hétfőről előrehozott negyeddöntőben Pétervári-Molnár Bendegúz futamában második lett, ezzel a szerdai elődöntőbe jutott.

Laser Standardban Vadnai Benjamin az első futamban 7. lett, a másodikat elhalasztották.

A tornász Kovács Zsófia a vasárnapi selejtezőből bejutott az egyéni összetett csütörtöki döntőjébe.

A magyar párbajtőrözőt 15:10-re verte Romain Cannone a döntőben.

A mérkőzés késve kezdődött, mert elromlott a Makuhari csarnok eredményjelzője. Hosszú percekig nem érkezett technikai segítség. Végül 5 perc után indították el az első három perces visszaszámlálást. Az első két - trükkös - találat Cannone-é volt. Ekkor a magyar edző, Dancsházy-Nagy Tamás jól hallhatóan rászólt Siklósira, hogy kevesebbet szúrjon, inkább törekedjen előre nyomni az ellenfelét. Ki is egyenlített, ám a francia ismét elhúzott két ponttal. 4:4-ig mégegyszer megismétlődött ugyanez és pont eddig tartott az első harmad.

A második hárompercben tudta az asszó során először átvenni a vezetést Siklósi, amit gyorsan egyenlített a francia egy vitás találattal. A bírókra volt szükség, hogy eldöntsék, lelépett-e a pástról a támadás során. 9:7-nél már látszott, a körülmények miatt a magyar a feszültebb. A második háromperc végül 14:9-re zárult, a franciát egyetlen találat választotta el az olimpiai bajnoki címből.

A francia nagyon bátran kezdte el a következő játékmenetet, ami előbb egy Siklósi találatot, majd a francia győzelmét eredményezte.

A magyar vívó a tokiói olimpián a döntőig minden asszóját a játékidő letelte előtt nyerte meg. A kínai Csao Tung ellen 15:9-re, a marokkói Houssam Elkord ellen 15:13-ra, a koreai Park Szangjong ellen 15:12-re és az olasz Andrea Santarelli ellen 15:10-re nyert.

A 23 esztendős Siklósi Gergely már a juniorok között letette névjegyét, világbajnokságon egyéniben és csapatban is aranyérmes 2016-ban és ebben az évben nyerte meg egyetlen magyar bajnoki címét is. A felnőttek közt 2019-ben Budapesten egyéniben világbajnoki arany-, Európa-bajnokságon a párbajtőrcsapattal bronzérmes lett. Tokióba a világranglista első helyezettjeként érkezett.

Párbajtőrben a férfiaknál eddig két egyéni győzelmünk volt olimpián, nem mostanában: Kulcsár Győző 1968-ban, Fenyvesi Csaba 1972-ben bajnok. Ez egybeesik a nagy triplázással, amikor a férfi csapat zsinórban háromszor nyert aranyat (1964, 68, 72). Érmet legutóbb Imre Géza nyert egyéniben. Öt éve, Rióban lett második. A döntőben 14-10-re vezetett, de a 15. pontot nem tudta megszerezni. A nőknél Nagy Tímea 2000-ben és 2004-ben, Szász Emese 2016-ban nyert.

A világranglista-vezető, világbajnoki címvédő Siklósi Gergely döntője jutott az olimpián. Az olasz Santarelli ellen vívott az elődöntőben, és nyert 15-10-re.

Siklósi jól kezdett, 2-0-ra vezetett, ezután együttes találattal 3-1 lett, majd bevitte a 4. találatot is. Az olasz szépített ezután, sőt, feljött egy találatra. Az első 3 perc után 4-3 volt Siklósinak.

A második 3 perc együttes találattal indult, az olasz aztán lábon találta Siklósit, ezzel egyenlített. Szoros volt, Siklósi újra vezetett, az olasz újra egyenlített, a magyar megint megszerezte a vezetést, aztán Siklósi két tus előnybe is került ennek a harmadnak a végére (8-6)

A harmadik 3 perc eleje is a magyaré volt, 9-6-ra elment Siklósi, de az olasz ezután közelebb került hozzá, aztán egy együttessel 10-8-ra alakult az állás, majd az olasz egy gyorsan elindított akcióval felzárkózott ismét egy tusra. Sokáig ezután nem szerzett senki pontot, de az olasz végül egyenlített. (10-10) Mielőtt baj lett volna, Siklósi visszaszerezte a vezetést, majd egy hosszan kivárt akció után egy feltartószúrással két tus előnye lett 40 másodperccel a vége előtt. Aztán 3 pont lett az előny, 22 másodperccel a vége előtt, majd 4, majd 11 másodperccel a vége előtt 15-10-re nyert Siklósi.

A döntőt 14.15-kor rendezik. Párbajtőrben legutóbb Imre Géza szerzett ezüstérmet Rióban, győztes viszont legutóbb 1972-ben volt Fenyvesi Csaba.

Magabiztosan menetel az olimpián Siklósi Gergely. A világranglista-vezető, világbajnok magyar párbajtőröző előbb a kínai Csao Tunget verte 15-9-re, majd a nyolcaddöntőben a marokkói Husszam Elkordot győzte le 15-13-ra. A negyeddöntőben a címvédő dél-koreai Park volt az ellenfele, őt is legyőzte 15-12-re.

A negyeddöntő után azt nyilatkozta az M4-nek, hogy jól érzi magát, az ellenfelei szerinte jobban félnek, mint ő. Jó a hegye, jól szúr, így szeretné folytatni. Az elődöntő előtt eszik, alszik, eszik. Dél körül van eredetileg a döntő. Olasz ellenfelével háromszor vívott eddig, mindig Siklósi nyert.

Az Európa-bajnok magyar férfi vízilabda-válogatott 10-9-re kikapott Görögországtól első csoportmérkőzésén a tokiói olimpián.

Märcz Tamás szövetségi kapitány a görögök elleni keretből Vogel Somát hagyta ki, de a szabályok szerint a tartalék bármikor cserélhető a torna folyamán.

A magyar csapat hozta el a labdát a kezdésnél és első támadását sikerrel fejezte be, Erdélyi Balázs lőtt a jobb felső sarokba. Mindkét oldalon kimaradt egy emberelőnyös helyzet, majd Angyal Dániel kapufája után a volt ferencvárosi Fundulisz egyenlített. Kettős emberelőnyben közelről Angyal juttatta újra vezetéshez a csapatot, aztán Zalánki kapufája után mindkét kapus bemutatott egy védést. A görögök is kettős fórból lőttek gólt, amire Manhercz Krisztián válaszolt egy távoli lövéssel (3-2).

A második negyed kimaradt helyzetekkel kezdődött, aztán Angyal, majd a következő támadásból Jansik Szilárd növelte az előnyt. Két görög találat következett, de az újabb egyenlítés elmaradt, mivel a kapitány Varga Dénes is megmutatta klasszisát. A játékrész két görög góllal zárult (6-6).

A harmadik negyedben Vlahopulosz először juttatta vezetéshez a görögöket, sőt, kimaradt magyar fór után már két góllal elhúztak, azaz 6-1-es sorozatot produkáltak! Ekkor Varga Dénes vette hátára a csapatot és egalizált. A másik oldalon Genidoniasz lőtt nagy gólt távolról (8-9).

A záró negyed elején egy szépen kijátszott emberelőny végén Erdélyi húzta a hálóba a labdát. A görögök egy támadáson belül kétszer is fórhoz jutottak, és a másodikat belőtték. A magyar helyzetek sorra kimaradtak, de az ellenfél sem tudott újra betalálni, így 54 másodperccel a vége előtt - Märcz Tamás időkérése után - az egyenlítésért támadhattak Varga Dénesék. Sikerült emberelőnybe kerülni, de Manhercz lövését védte a kapus (9-10).

A mérkőzés után a játékosokkal együtt Märcz Tamás úgy vélekedett, hogy az emberelőnyük kihasználása döntött.

„A görögök a tíz góljukból nyolcat vagy kilencet fórból lőttek, ezen a téren nekünk fejlődni kell. Hosszú még az olimpia, most legalább megtapasztaltuk a hangulatot és a közeget” - nyilatkozott Manhercz Krisztián.

„Nem ideális egy ilyen kezdés, de a célunk változatlan. Először tovább kell jutni a csoportból és a negyeddöntőre kell a legjobb formánkat élesíteni. Az, hogy az ellenfél sok fórt kapott, az egyéni hibáknak tudható be" - mondta Varga Dénes.

„Jól indult a mérkőzés, fel volt pörögve a csapat, 5-2-nél még el is puskáztunk jó néhány helyzetet. A görögök egyértelműen jobban használták ki az emberelőnyös helyzeteket, mi pedig naggyá tettük a kapusukat" - fogalmazott Märcz Tamás.

Kedden Japán ellen folytatja a válogatott.

Férfi vízilabdatorna, A csoport, 1. forduló:
Görögország-Magyarország 10-9 (2-3, 4-3, 3-2, 1-1)

Görögország: Zerdevasz - Genidoniasz, Szkumpakisz, Kapocisz, Fundulisz, Kolomvosz, Vlahopulosz - cserék: Papanasztasziu, Derviszisz, Morikisz, Argiropulosz, Gikovecisz

Magyarország: Nagy - Manhercz, Vámos, Jansik, Erdélyi, Varga, Mezei - cserék: Angyal, Zalánki, Hosnyánszky, Hárai, Pásztor

gólszerzők: Fundulisz 3, Genidoniasz, Papanasztasziu, Vlahopulosz 2-2, Kapocisz 1, illetve Varga 3, Angyal, Erdélyi 2-2, Manhercz, Jansik 1-1
(MTI)

Ami feltétlenül jó hír a mai járványadatokban: nem jelentettek újabb áldozatot. Összesen 30 020 a járvány hivatalos áldozatainak a száma Magyarországon.

Ma 86 új fertőzött van az új jelentésben. Amire érdemes figyelni: ha nem is robbanásszerűen, de második hete emelkedik az új fertőzöttek száma. Az elmúlt négy hétben most regisztrálták a legtöbb új covidost.

67 koronavírusos beteget ápolnak kórházban (öttel többet mint tegnap), közülük 9-en vannak lélegeztetőgépen.

5 457-en kaptak első oltást tegnap. Három hete léptük át az 5,5 milliós határt, azóta kevesebb mint 90 ezren kaptak első oltást. (Összesen 5 588 272-nél járunk, második oltást 5 357 511-en kapták meg.)

Az általa „banditáknak” és „külföldi ügynököknek” nevezett civil szervezetek aktivistái elleni fellépés folytatását ígérte csütörtökön Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök.

A tavaly augusztusi, az MTI szerint „erősen vitatott tisztaságú”, de nyugodtan mondható, hogy elcsalt választáson hatodik mandátumára megválasztott Lukasenka megrótta kormányzata tisztségviselőit, amiért engedik a civil szervezetek működését, ez szerinte "az állam szégyene".

„Folytatódik a tisztogató művelet" - jelentette ki Lukasenka. „Azt hiszik, hogy ez könnyű? Embereink ezrei dolgoznak értük, az ő agyukat meg külföldi pénzzel csavarják el és mossák ki" - tette hozzá.

A fehérorosz hatóságok az elmúlt hetekben sorozatos házkutatásokat és őrizetbe vételeket hajtottak végre, amelyek célpontjai a független újságírók és civil szervezetek aktivistái voltak.

A Vjaszna emberi jogi szervezet szerint a rendvédelmi szervek júliusban eddig több mint 200 házkutatást végeztek újságírók és aktivisták irodáiban és otthonában. A tájékoztatás szerint a hatóságok csütörtökön tizenegy aktivistát vettek őrizetbe.

A Fehérorosz Újságírók Szervezete közölte, hogy a hatóságok ebben a hónapban már másodszor kutatták át Taccjana Szmokina szabadúszó újságíró lakását, és "erőszakra buzdítás" vádjával elő is állították őt.

Egy másik újságíró, Ina Sztudzinszkaja, aki az amerikai Szabad Európa Rádió fehéroroszországi adásának dolgozott, és akit múlt héten vettek őrizetbe, bejelentette csütörtökön, hogy éhségsztrájkot folytat tiltakozásul, amiért a hatóságok nem engedték, hogy ügyvédet fogadjon.

Az újságíró szövetség elnökhelyettese, Borisz Goreckij elmondta, hogy Sztudzinszkaját egy matrac nélküli cellában őrzik, ahol állandóan ég a villany. Összesen harmincegy újságíró van előzetes letartóztatásban vagy tölti börtönbüntetését.

Az igazságügyi minisztérium szerdán a Fehérorosz Újságírók Szövetsége bezárását kérte a legfelsőbb bíróságtól, arra hivatkozva, hogy nincs rendben az irodájuk bérleti szerződése. A szövetség közölte, hogy nem tudják benyújtani a kért okmányokat, mert a helyiségeket a rendőrségi razzia után lepecsételték.

Csütörtökön a minisztérium a fehérorosz PEN klub bezáratását is kérte. Ezen szervezet tagja Szjvatlana Alekszijevics Nobel-díjas írónő, aki egyben az ellenzéki Koordinációs Tanács elnökségében is benne van, s tavaly hagyta el az országot, miután kihallgatásra berendelte a fehérorosz Nyomozó Bizottság. Az illetékes hatóságok a hét elején befagyasztották a PEN klub bankszámláit.

„A PEN klub bezárása az országban uralkodó katasztrofális helyzetről tanúskodik, ahol a hatóságok azonnal el akarnak hallgattatni mindenkit" - mondta telefonon Minszkből az AP hírügynökségnek Taccjana Nyadbaj, a szervezet alelnöke. "Mi azonban a félelem és megtorlás légkörében is folytatjuk a harcot".

Lukasenka a megválasztását követően hónapokon át tartó tiltakozó megmozdulások után lecsapott az ellenzékre, több mint 35 ezer embert vettek őrizetbe, és ezreket bántalmazott a rendőrség.

Szvjatlana Cihanouszkaja, Lukasenka fő választási ellenfele a voksolás után Litvániába menekült. A politikus múlt héten az Egyesült Államokban járt, ahol arra kérte Joe Biden elnök kormányzatát és a kongresszusi képviselőket, hogy támogassák a fehérorosz ellenzéket. (MTI)

Végtelenül sima meccsen, 3-0-ra kikapott Lettországban a Riga Futball Iskolától a felcsúti Puskás Akadémia.

Pedig nagy reményekkel lépett pályára az anyagilag és helyezésben is a magyar bajnokság második legjobb csapatára felgyúrt Felcsút az Európa Konferencia Liga második selejtezőkörében. (Ez az új, harmadik számú európai kupa.)

A Puskás-jogdíjakkal (az egyebek között magyar futballnagykövet) Szöllősi György vezetésével bizniszelő Puskas.com például így készült a meccsre:

Ehhez képest a 25. percben már 3-0 volt a letteknek. Nagy meglepetés senkit sem érhetett. Az előző körben a feröeri KI ellen csak hosszabbításban továbbjutó Rigas FS-ről azt még a felcsútiak honlapja is megjegyezte előzetesen, hogy elsősorban a levegőben erősek. Ehhez képest szereztek egy fejesgólt a 8., majd a 18. percben. A harmadikat 11-esből lőtték, miután egy szöglet utáni beívelésnél Spandler lerántotta a fejelni készülő egyik lettet.

3-0 után a lettek annyira már nem erőltették meg magukat, a Felcsút meg képtelen volt legalább szépíteni. Visszavágó jövő héten, Felcsúton.

Ennek a kupának a selejtezőjének az első körében búcsúzott a szintén pénzben fürdetett Fehérvár, az örmény Ararát búcsúztatta. A Fradi ugyanakkor a BL-selejtezők második körének az első meccsén 2-0-ra győzött a Vilnius ellen.

Rigas-Puskás Akadémia 3-0

FK Rigas FS: Cerniauskas – Savalnieks, Jagodinskis, Lipuscek, Sorokins – Simkovic (Micevszki, 78.), Strumia, Sarics – Freisenbichler (Kouadio, 64.), Lemajics, Deocleciano (Rakels, 78.)
Puskás Akadémia: Tóth B. – Nagy Zs (Puljic 54.)., Stronati, Joao Nunes, Spandler – Slagveer, Van Nieff – Komáromi (Baluta, 46.), Plsek, Kiss T. (Deutsch, 46.) – Corbu.

Több AstraZenecával oltott olvasónk is kapott sms-t a Heim Pál Kórházban lévő oltópontról, hogy a második oltásra már Pfizert ajánlanak fel, mert AstraZeneca náluk nincs.

A hiány meglepő, mert ebből az oltóanyagból elvileg bőségesen van. A legutóbbi hivatalos magyar adat szerint 2 293 100 adagot szállítottak le. Az európai járványügyi központ szerint ennél is többet, és csak a felét használtuk fel.

Az igaz, hogy bőven osztogattunk belőle az elmúlt hetekben. 300 ezer adag ment szlovéneknek, 100 ezer dózis a Zöld-foki Köztársaságnak, és 6 ezer adag Észak-Macedóniának.

Már június elején megírtuk, hogy a jelek szerint szép csendben kivezették Magyarországról az AstraZenecát a válaszható oltások közül. A koronavirus.gov.hu-n akkor még azt írták, hogy „AstraZenecából sem lesz egy ideig első oltás hirdetve, mert a beérkező csökkentett szállítmányokat a második körös oltásokhoz fogják felhasználni”. Gulyás Gergely szerint viszont azért adtunk kölcsön Szlovéniának az Astrából, mert nem jelentkeznek rá az emberek. (Nehéz lett volna, ha nincs is ilyen opció, bár kétségtelen, hogy ekkor már simán hozzá lehetett jutni Pfizerhez és Modernához is.)

A vakcinák mixelését csak a harmadik oltásra tervezték, de a jelek szerint ezt előrehozták már a másodikra. A kormány javaslata az, hogy a harmadik alkalommal az mRNS-típusú oltásokra (Pfizer, Moderna) vektorvakcinákkal (AstraZeneca, Szputnyik) oltassanak rá az emberek, és fordítva. (A kínainál vélhetően mRNS-sel.) Nem lesz könnyű betartani a kormány ajánlását, ha vektorost választanánk harmadiknak. A kétmillió adag Szputnyikból már alig maradt, venni kellene újra az oroszoktól. Astrának elvileg még bőven kellene lennie, de úgy néz ki, hogy van, ahol a második adagra sincs. (Megkérdeztük a Heim Pált, náluk most tényleg nincs, de szerintük lehet, hogy máshol van. Levelet írtunk a koronavírus sajtóközpontnak is, de nem válaszoltak.)

Az már tényleg csak apróság, hogy a kiküldött sms-ekkel sikerült tovább fokozni a korábbi mókát. Az egyik olvasónk azt írja, hogy ő a felejthetetlen március eleji oltáskáoszos hétvégén kapott először sms-t arról, hogy várják. Kicsit csodálkozott, mert olyan betegségére hivatkoztak, amiről nem ő maga nem tud. Aztán kapott egy új sms-t, amiben lemondták az időpontot, de végül mégis elment, és be is oltották.

Ekkor még úgy volt, hogy 12 hét múlva kapja meg a másodikat. De jött az újabb csavar. A kormány ugyanis május elején lehetővé tette, hogy aki „valami különös ok folytán” korábbi időpontot szeretne, annak előrébb hozzák a második oltást, bár a tudományos álláspont az volt, hogy az AstraZenecánál a 12 hét az ideális a két oltás között.

Olvasónk május 4-én kapott váratlanul egy sms-t, amiben nem a korábbi oltási lehetőségről tájékoztatták, hanem arról, hogy akkor jöjjön két nap múlva, 8 hétre az első oltás után: „Örömmel tájékoztatom, hogy oltási időpontja előrehozásra került …”

Május 6-ára már várták is. „Elmentem, mert bár azt mondták, hogy 12 hét után nagyobb biztonságot ad a második oltás, féltem, hogy később nem lesz alkalmam második oltást kapni” - írja.

De itt még nem volt vége. A napokban újabb sms-eket kapott, ugyanarról a címről, mint a második körben, „ami meglepett, mert két oltás után nem vártam újat.

"Intézetünk ASTRA oltoanyaggal nem rendelkezik, amennyiben Önnek a Pfitzer oltas megfelelo (a két vakcina kombinalhato), az oltasra az alabbi napokon van lehetoség: 07.26 és 07.27 8:30-15:00 között. Masodik oltasanak idopont foglalasara nincs szükség. (cim: 1089 Budapest, Ülloi ut 86. megközelités: Delej utca felol). A késobbi oltasi idopontok itt kerülnek hamarosan feltüntetésre: masodik-koros-oltasi-napok/ Kérdés esetén, hétköznap 8:00-16:00 ora között a 0612100711 telefonszamon allunk rendelkezésükre. Köszönettel: Heim Pal Orszagos Gyermekgyogyaszati Intézet".

Majd kapott még egy sms-t:

„A telefonhívásokra hivatkozva a korabbi SMS-t kiegészítem: Az oltási lapján szereplő második oltási időpont elmarad. Az ASTRA oltóanyagot megigényeltük, reményeink szerint biztosítani tudjuk, de az oltásra csak 07.26 és 07.27 8:30-15:00 között van a lehetőségünk. Köszönettel: Heim Pal Orszagos Gyermekgyogyaszati Intézet"

Olvasónk ez alapján azt gondolja, hogy a nyilvántartásukban úgy szerepel, mint akinek csak egy oltása van, és a másodikat mostanában kéne kapnia. „Ez meg akkor sem lenne így, ha kivártam volna a 12 hetet az első oltás után” - írja, amivel nehéz vitatkozni, mert május végén lett volna esedékes a második oltás az eredeti terv szerint. Most már majdnem 20 hét telt el az első oltás óta.

Ami még furább, hogy az EESZT rendszerben benne van mindkét oltása, az annak alapján kiállított uniós védettségi igazolványán is az szerepel, hogy május 6-án kapta a második oltását. „Azt is a Heim Pálban kaptam, de úgy látszik ők erről nem tudnak”.

Ugyanezt a két SMS-t kapta egy másik olvasónk is.

Mindenesetre a harmadik oltások csak augusztus elejétől indulnak, addig lehet még csiszolni a rendszeren.

A fideszes képviselőkön múlik, hogy a parlament nemzetbiztonsági bizottsága kérdéseket tud-e feltenni hétfőn Pintér Sándor belügyminiszternek arról, hogy valóban használják-e Magyarországon a telefonok megfigyelésére alkalmas izraeli kémszoftvert, és ha igen, ki ellen, bevetették-e újságírók és ellenzéki politikus ellen.

Stummer János, a bizottság jobbikos elnöke ugyanis - ahogy azt már a megfigyelési ügy kipattanásának napján, vasárnap is jelezte előre - , szerdán összehívta a nemzetbiztonsági bizottságot hétfő délelőttre, és meghívta az ülésre Pintér Sándor belügyminisztert is.

Ahhoz, hogy kérdezni is tudjanak Pintértől, a kormánypárti képviselőknek is meg kell jelenniük. A fideszes tagok ugyan hétfőn csípőből visszautasították, hogy szükség lenne a bizottság ülésére, mert „a baloldali sajtóban megjelent hírek megalapozatlanok és pusztán a politikai hangulatkeltést szolgálják”, Stummer most mégis arra kérte őket, hogy jöjjenek el.

Arra hivatkozott, hogy Pintér jelezte, szívesen áll a bizottság rendelkezésére, ha zárt ülésen tud beszélni. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, szükség lenne a bizottság határozatképességét biztosító kormánypárti képviselőkre is. (A bizottság elnöke ugyan ellenzéki, de a testület többsége kormánypárti.)

A jobbikos elnök ezért a bizottság fideszes alelnökéhez, Halász Jánoshoz fordult, hogy gondolják meg magukat. „Kérem, képviselőtársaival ne akadályozzák a belügyminisztert, hogy a magyar titkosszolgálatok parlamenti ellenőrzéséért felelős Nemzetbiztonsági bizottságot - így Önöket is - informálhassa” - írta Stummer.

Az egyébként már teljesen rutinszerű, hogy a kormánypárti képviselők ellehetetlenítik az Országgyűlés egyik legfontosabb bizottságának a munkáját azzal, hogy vagy el sem mennek, vagy ülés közben kivonulnak, ha nekik nem tetsző témákról kérdeznének ellenzéki képviselők.

Stummer azt mondta a lapunknak, hogy változást érez a kormánypárti kommunikációban a megfigyelési ügyről. Szerinte a korábbi teljes tagadásból mára eljutottak odáig, hogy lebegtetnek, a kormánytagok pedig dobálják egymás között a felelősséget, mint a forró krumplit. Ő most egyébként elkezdte átnézni a hozzájuk korábban érkezett mentesítési kérelmeket, amik a nemzetbiztonságra hivatkozva kértek felmentést közbeszerzés alól, hogy ráillik-e valamelyik az izraeli szoftverre.

Pintért egyébként a Telex ma kérdezte a megfigyelési ügyről. Arról érdeklődtek nála, hogy ki tudja-e jelenteni, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal nem használt és nem vett ilyen eszközt, amire a belügyminiszter azt válaszolta:

„Nekem ilyen kijelentésem sose volt, és most se teszem meg”.

Azt javasolta az újságírónak, forduljon inkább az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnökéhez, a jobbikos Stummer Jánoshoz.

Csakhogy Stummer eddig nem kapott tájékoztatást a megfigyelési ügyről, és hétfőn is csak akkor kaphat, ha a fideszes képviselők nem akadályozzák meg Pintér meghallgatását. Miután zárt ajtók mögött beszélne Pintér, az is nagy kérdés, hogy mit mondhatnak el majd a képviselők, ha egyáltalán meg tudnák hallgatni a minisztert.

„Magyarországon a nemzetbiztonsági szervek maradéktalanul betartják a törvényeket, működésük során mindig a jogszabályoknak megfelelően járnak el”. Ezzel a magyarázattal akadályozza meg a Fidesz, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága rendkívüli ülésen, zárt ajtók mögött, miniszterek és a titkosszolgálatok vezetőinek meghallgatásával megtárgyalhassa a múlt vasárnap kirobbant megfigyelési ügyet.

A nemzetközi összefogással készült oknyomozó cikk szerint 2018 óta Magyarországon is használják - egyebek között újságírók ellen - azt a kiberfegyvert, amivel mobiltelefonokat lehet feltörni. A Pegasust az NSO nevű izraeli cég csak az izraeli védelmi minisztérium engedélyével adhatja el más országoknak.

Pont ilyen ügyekben az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának a dolga, hogy az országgyűlési képviselők, akár zárt ajtók mögött, ellenőrizzék a magyar titkosszolgálatok tevékenységét, és a nemzetbiztonságot érintő ügyekben tájékoztatást kapjanak a megfelelő hatóságoktól.

A botrány kivizsgálását a parlament nemzetbiztonsági bizottságának három ellenzéki tagja, a jobbikos Stummer János, az MSZP-s Molnár Zsolt és az LMP-s Ungár Péter kezdeményezte. Azt írták, hogy „tételes válaszokat akarunk kapni a cikk minden felvetésére, mert amennyiben a kormány nem képes érdemben cáfolni az állításokat, akkor azokat tényként fogjuk kezelni”.

„Hasonlóan beismerésként tekintünk majd arra, ha akár a kormánytagok, akár a bizottság kormánypárti tagjai bojkottálják az ülést”

jelezték előre. De ezzel a kormánypártok egyáltalán nem törődnek.

A fideszes trükk pofonegyszerű. A parlamenti bizottságok közül egyedüliként a nemzetbiztonságinál törvény is rögzíti, hogy a testület elnöke ellenzéki legyen. Éppen azért, hogy ezzel is jelezzék: ezen a területen a kormány feletti ellenőrzés kiemelt hangsúlyt kap. De hiába az ellenzéki elnök, aki összehívja a bizottságot, javaslatot tehet a napirendre és vezeti az ülést, ha a testület többségét alkotó kormánypárti képviselők nem mennek el az ülésre, akkor azt határozatképtelenség miatt be kell rekeszteni.

Lefoglalt hangfelvételekre lettek volna kíváncsiak

A Fidesz 2010 után magához képest viszonylag sokat, hat évet várt ennek a jogállami szempontból kihívással küzdő módszernek a bevetésével.

2016. június 24-én reggel 9-re hívta össze a Nemzetbiztonsági Bizottságot a testület akkori elnöke, Molnár Zsolt. Pár perccel később már a felszabadult délelőttjüket tervezhették a testület ellenzéki tagjai, mert a kormánypárti képviselők távol maradtak az üléstől.

Az ülés témája az lett volna, hogy - az akkor nem fideszes - Magyar Nemzet értesülései szerint Spéder Zoltán bankárnál tartott házkutatás során a rendőrség olyan, vélhetően titokban rögzített hangfelvételeket foglalt le, amelyeken az FHB vezetője Orbán Viktorral és Rogán Antallal beszélgetett. Arra lettek volna kíváncsiak az ellenzéki képviselők, hogy milyen nemzetbiztonsági kockázatokat rejtenek a felvételek, zsarolhatók-e ezekkel a vezető politikusok. Szintén napirendre tűzték volna, hogy a maffiaperben elítélt Portik Tamás egy másik perben azt vallotta, hogy Rogánnak vitt 10 millió forintnyi eurót. (A Miniszterelnöki Kabinetiroda szerint Portik hiteltelen.)

A Fidesz akkori frakcióvezető-helyettese, Németh Szilárd közleményben tudatta, hogy a kormánypárti képviselők „nem vesznek részt az ellenzék által kierőszakolt hecckampányban, ezért nem mennek el a kormánypárti politikusokkal való egyeztetés nélkül, sebtében összerántott nemzetbiztonsági bizottsági ülésre”. Németh Portik vallomásáról azt mondta, hogy „a bűnöző hamis vádjaira" már megszületett a válasz: Rogán Antal részt vesz a bírósági szembesítésen, és hamis tanúzásért
feljelenti Portik Tamást. (Rogán aztán később mégsem ment el a szembesítésre.) A másik téma pedig egy olyan folyamatban lévő büntetőügy nyomozati anyagáról szóló sajtóértesüléseket tárgyalna, amibe a nemzetbiztonsági bizottság sem tekinthet bele. Ezért nem statisztálnak ahhoz, hogy „a nemzetbiztonsági bizottságot önző és hazug politikai homokozóvá silányítsa az ellenzék.”

A bizottság MSZP-s elnöke, Molnár Zsolt szerint az ülés megtartásának megakadályozásával a kormánypártok durva támadást intéztek a jogállamiság ellen. A jobbikos Mirkóczki Ádám szerint a kormányoldal a „demonstratív távolmaradással igazolta és bizonyította azokat a feltételezéseket, amelyek szerint - minimum - nagyon kényelmetlenek a Fidesznek a kirobbant ügyek”. Szél Bernadett pedig arról beszélt, hogy „olyan nincsen, ha valakinek többsége van egy testületben, és számára kényes ügybe botlik, akkor gyakorlatilag távolmaradásával ellehetetleníti” a testület munkáját.

Soros állította össze a napirendet

A Fideszt nem hatották meg ezek az érvek, és nem vártak újabb hat évet. 2017. április 10-én az ellenzéki képviselők a nemzetbiztonsági szolgálatokat kérdezték volna a kormány nemzeti konzultációs honlapján futó orosz kódról, amiről kiderült, hogy elküldi a Yandex nevű orosz analitikai cégnek a kitöltők személyes adatait és válaszait is. Mielőtt azonban a kérdéseiket feltehették volna, Németh Szilárd és a kormánypárti képviselők kivonultak, ezzel határozatképtelenné téve az ülést.

2017. július 31-én a régi trükköt vették elő, el sem mentek az összehívott ülésre. Több téma is lett volna: miért egy azeri cég volt a budapesti úszó világbajnokság wifi-szolgáltatója, ami adatot is gyűjtött azokról, akik felléptek a hálózatra. Kíváncsiak lettek volna az ellenzéki képviselők arra is, hogy mi igaz a Politico című lapban megjelent információkból, miszerint Magyarország és a NATO között minimálisra szűkült az információáramlás a katonai szövetség bizalomhiánya miatt. Szél Bernadett arra lett volna kíváncsi, hogy az orosz titkosszolgálat fedőszervezetének tartott Orosz-Szerb Humanitárius Központ milyen továbbképzést tartott a szerbiai Nis környékén magyar humanitárius szervezetnek. De rákérdeztek volna az Arton Capitalnál történt betörésre is. A letelepedésikötvény-bizniszben érdekelt cégtől 200 millió forintot raboltak el, a rendőrség óriási erőkkel nyomozott.

Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke a távolmaradásuk megindokolására pedig bedobta a jolly jokert.

Azért nem mentek el az ülésre, mert a megjelölt témák alapján az ülést valójában Soros György hívatta össze, és a "napirendi rágalmak" a Soros-hálózat hazugságkampányán alapulnak. Márpedig „a Fidesz nem asszisztál Soros bizottsági üléséhez és Magyarország megtámadásához”.

Olyan idők voltak még ezek, amikor Németh sorosozása még a sokat edzett Echo TV riporterén sem ment át elsőre.

Előfordult az is, hogy a nemzetbiztonsági bizottság ellenzéki tagjai egy orosz befolyásszerzéssel foglalkozó albizottság létrehozását kezdeményezték, de azt a kormánypárti képviselők indoklás nélkül leszavazták. De hiába próbálták meghívni Rogán Antalt is a bizottságba, hogy mire alapozza azt a 2017 nyár végi nyilatkozatát,hogy még az ősszel "Soros-pénzelte szervezetek zavargásokat robbanthatnak ki".

A Soros-tervről nem beszélnek, mert Soros megtudná

Németh Szilárd aztán 2018 elején, a kampányban ért csúcsra. 2018. január 25-ére Molnár Zsolt Orbánt hívta meg a bizottságba, hogy tárja eléjük a Soros-tervre vonatkozó bizonyítékait. Orbán helyett Kontrát Károly belügyi államtitkár jelent meg, aki szerint igenis létezik a Soros-terv, sőt, a nemzeti konzultációban részt vevő több mint 2 millió 300 ezer magyar ember is úgy érzékelte, hogy létezik ez a Soros-terv. Kontrát azt javasolta, hogy az ülés legyen nyilvános - ami a nemzetbiztonsági bizottság esetében nagyon ritka -, csakhogy Németh Szilárd bejelentette, hogy ők kivonulnak, mert Szél Bernadett szerinte Soros-ügynök, és „óriási nemzetbiztonsági kockázatnak tartjuk, és épp ezért mindaddig, amíg Szél Bernadett jelen van ezen az ülésen, mindaddig, amíg lehetőség van arra, hogy akár egyenesen is informálhassák azokat, akik a Soros-terv végrehajtásán dolgoznak - magyarul és kiemelten Soros Györgyöt -, addig nem járulunk hozzá ahhoz, hogy a Nemzetbiztonsági bizottság bizottságként dolgozhasson, és ezért most mi felállunk és elmegyünk a Nemzetbiztonsági bizottság üléséről”.

Igen, tényleg az történt, hogy egy nyílt ülésről, ahol ott volt a sajtó is, Németh Szilárd vezetésével kivonultak a kormánypárti képviselők, mert szerintük az ott elhangzottakat Szél Bernadett kiszivárogtatja Sorosnak.

A szakszolgálatok ugyan nem találtak nemzetbiztonsági kockázatot Szél Bernadett esetében, de a fideszes képviselők a választásokig már csak egyetlen esetben mentek el az ülésre, amikor meghallgatták Tóth Eszter Máriát, akit az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgató-helyettesének jelöltek. Ezen az ülésen számos egyéb téma is lett volna, de azokat a fideszesek leszavazták. Szél Bernadett ezt így foglalta össze az ülés elején: „Szeretném jelezni, hogy ez a munkakerülésnek egy új formája, amit Németh Szilárd alelnök úr választott, és ez is tönkreteszi a Nemzetbiztonsági bizottság működését, ugyanis lehetetlenné válik a szolgálatok meghallgatása számos fontos kérdésben: az Elios-ügyben, a Gorka Sebestyén-ügyben, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr meghallgatását kezdeményeztük öt-hatezer, a volt Szovjetunió területéről származó bűnöző magyar állampolgársági ügyével kapcsolatban, és a német rendőrségnek volt egy jelzése Temesvárral kapcsolatban. Ezek olyan ügyek, amelyekkel kapcsolatban a szolgálatokkal szerettünk volna konzultálni. Felvállalja-e az alelnök úr, hogy ezekben a fontos nemzetbiztonsági kérdésekben ellehetetleníti a Nemzetbiztonsági bizottság működését?” A válasz az volt, hogy Soros.

A képviselők megkérdezték volna a szakszolgálatokat arról, hogyan keveredhetett Kósa Lajos 1300 milliárdos örökségi botrányba, miközben a parlament honvédelmi bizottságának elnöke volt, ami átvilágításhoz kötött, de az FBI magyar állampolgárokkal szembeni nyomozását, továbbá a Magyarországról kiutasított orosz diplomata ügyét is, ahogy téma lett volna Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester számítógépén talált kémprogram is.

Németh aztán maximumra tekerte a dilit,

De a mostani ciklusban inkább már a honvédelmi minisztérium államtitkáraként szolgál, kivették a nemzetbiztonsági bizottságból.

Visszatértek, de a kényes ügyeket kipöckölik

A 2018-as választások után aztán a fideszes képviselők visszatértek a bizottságba, miközben az általuk Soros-ügynöközött Szél Bernadett is maradt, hiszen a kormánypárti képviselőkkel szemben azok, akiknek valóban ez a dolguk, nem találták nemzetbiztonsági kockázatnak Szél Bernadettet az újabb átvilágításon.

Megmaradt viszont az a gyakorlat, hogy a kormánypártiak megakadályozzák, hogy nekik nem tetsző ügyekben kérdezhessenek az ellenzéki képviselők. Ilyen volt a Black Cube-ügy is, amikor a volt titkosszolgákból álló izraeli magánhírszerző cég, a Black Cube elismerte, hogy ők álltak magyar civil szervezetek tavaszi megfigyelése mögött. Tárgyaltak volna az MTVA-székháznál történtekről is, ha a kormánypárti képviselők elmentek volna az ülésre. Megakadályozták a Magyarországra átcsempészett Nikola Gruevszki-ügyének megtárgyalását is. Ellenzéki képviselők összehívták a bizottságot azért is, mert a szélsőjobboldali osztrák politikus, Heinz-Christian Strache a híressé vált ibizai videón arról beszélt, hogy a Népszabadságot bezáró Heinrich Pecina vette meg Orbánnak a magyar lapokat. De a Fidesz megüzente, hogy ez csak kampánylufi.

A fideszesek nem jelentek meg a Fudan Egyetem ügyében összehívott ülésen sem. A távollétüket Halász János fideszes alelnök hivatali elfoglaltságaikkal indokolta. És most a megfigyelési ügyben lehetetlenítik el, hogy kérdéseket tehessenek fel zárt ajtók mögött ellenzéki képviselők.

A nemzetközi, tizenhét újság részvételével zajló oknyomozó projekt állítása szerint Magyarországon 2018-ban kezdték el használni az NSO nevű izraeli cég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust.

Ezt a kiberfegyvert az NSO csak az izraeli védelmi minisztérium engedélyével adhatja el más országoknak. Ennek elvi akadálya aligha lehetett. A nemzetközi projekt magyar résztvevője, a Direkt 36 is utal arra, hogy 2017-ben és 2018-ban magas szintű találkozók voltak az izraeli és a magyar kormány között. 2017. júliusban a rendszerváltás óta először látogatott Magyarországra izraeli miniszterelnök, Benjámin Netanjahu.

Nyilván nem a kémprogram miatt fűzte szorosra a szálakat Orbán és Netanjahu, de tény, hogy kifejezetten baráti viszony alakult ki a két vezető között, és a legfelső szintű barátság jól jöhetett, ha a magyar fél esetleg vásárolni akart a kémprogramból.

Egy találkozó, ami után beindult a Pegasus

2018. február 13-án Izraelben járt Czukor József, Orbán Viktor biztonsági és külpolitikai főtanácsadója, akit személyesen fogadott Netanjahu.

Hivatalosan a V4-ek miniszterelnökeinek tervezett izraeli látogatása volt a téma, ami aligha igényelte volna, hogy az izraeli kormányfő személyesen tárgyaljon a főtanácsadóval. (A V4-es izraeli csúcs egyébként többszöri halasztás után sem jött össze egy lengyel-izraeli vita miatt, de Orbán többször járt Jeruzsálemben.)

Czukor külön megbeszélést folytatott Meir Ben-Sabbattal, Izrael nemzetbiztonsági főtanácsadójával is. Hivatalosan a terrorellenes együttműködés, a kétoldalú diplomáciai-biztonsági kapcsolatok elmélyítése és egyéb kétoldalú témák voltak napirenden.

A nemzetközi tényfeltáró cikk nem állítja, hogy Czukor tárgyalta volna le a kémszoftver megszerzését, de azt igen, hogy az újságírócsapat birtokában lévő adatok szerint 2018 elején, Czukor februári izraeli látogatása után kezdtek tömegesen célba venni magyarországi telefonszámokat a Pegasusszal.

A Direkt 36-nak egy volt magyar titkosszolgálati tiszt is azt mondta, hogy tudomása szerint 2018 elejétől kezdték el használni a magyar szervek a Pegasust. Szerinte a kormányt régóta zavarta, hogy a hagyományos lehallgatási módszerekkel nem férnek hozzá olyan kommunikációhoz, ami titkosított applikációkon (mint amilyen például a Signal vagy a WhatsApp) keresztül zajlik, ezért kaptak a lehetőségen, hogy használhassák az NSO termékét.

2018. júniusban aztán Orbán viszonozta a kiemelt figyelmet, és fogadta Netanhaju főtanácsadóját. Meir Ben-Sabat a visegrádi országok és Izrael biztonságpolitikával foglalkozó főtanácsadóinak értekezletére érkezett Magyarországra. A megbeszélésen ott volt Czukor is, aki pár hónap múlva a polgári titkosszolgálatok vezetője lett.

A megbeszélésén hivatalosan Európa és a Közel-Kelet biztonsági kihívásairól volt szó, és egyeztettek Orbán Viktor júliusban esedékes hivatalos izraeli útjáról is.

De kicsoda Czukor József?

1958-ban született, apja határőrezredes volt. A jogvégzett Czukor a kommunista rendszerben kezdett bele a hírszerzésbe, a Privátbankár 2015-ben megjelent jegyzete szerint 1982-ben, még a hidegháború csúcsán került belügyi állományba. 1986-ban a bécsi magyar nagykövetségen lett kém. 1988-ban került át Németországba. A még a régi Indexen megjelent portréja szerint elképesztő mennyiségben ontotta magából a jelentéseket, bárhova utazott Németországon belül, onnan jelentett, nagyon aktív, szorgalmas volt. Hogy mennyire hasznos, arról már megoszlanak a vélemények.

1993-ban a hírszerzéshez tért vissza Magyarországra, de 4 évvel később ismét Németországban dolgozott: Balázs Péter későbbi külügyminiszter első beosztottja volt. Itt kezdett jó kapcsolatokat kiépíteni fideszes vezetőkkel, elsősorban Kövér Lászlóval. Annyira jó volt a viszonyuk, hogy az Index cikke szerint amikor a Medgyessy-kormány 2002-ben az Információs Hivatal élére javasolta Czukort, a parlament nemzetbiztonsági bizottsági meghallgatása után Kövér mint a bizottság ellenzéki elnöke odalépett hozzá, és közölte vele:

„Jóska, ugye tudod, hogy ha mi kerültünk volna kormányra, akkor is te irányítanád mostantól a hírszerzést?”

Két év után távoznia kellett az IH-tól. Állítólag a politikai vezetők és a társszervek irányítói nem igazán viselték el okoskodó stílusát. Az MSZP-nél pedig úgy érezték, hogy túlságosan lojális a Fideszhez.

Szlovéniában lett nagykövet, ahol apró gesztusokkal építette a kapcsolatait mindkét politikai oldal felé. 2009-ben aztán visszatért a külügybe, szakállamtitkárként az európai uniós tagállamokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatokért felelt.

Nem került süllyesztőbe a fideszes első kétharmaddal sem, sőt. Elég nagy meglepetésre berlini nagykövet lett, ahol aztán keményen beleállt, védte az Orbán-kormány vitatott intézkedéseit. Annyira elégedettek voltak vele, hogy 2015-ben Orbán biztonsági és külpolitikai főtanácsadónak nevezte ki. Ebben a pozíciójában tárgyalt 2018 februárjában Benjamin Netanjahuval Izraelben.

Orbán elégedett lehetett a főtanácsadója tevékenységével. Legalábbis Czukornak aztán sikerült az a bravúr, hogy a Fidesz is kinevezte kémfőnöknek 2018 őszén. Czukor a nemzetbiztonsági bizottság kormánypárti tagjainak támogató szavazatával került újra az időközben Szijjártó Péter irányítása alá kerülő Információs Hivatal élére. A jobbikos Mirkóczki Ádám és az MSZP-s Molnár Zsolt tartózkodott, Szél Bernadett nemmel szavazott a kinevezésére.

Czukor két év után, tavaly ősszel távozott a hivatal éléről. Ő maga állítólag azzal indokolta a távozását, hogy a hivatal rendbetételére kapott megbízást, és ezt a feladatot befejezte

Az egykori kémfőnök Svájcban lett nagykövet. Ide küldtünk neki kérdéseket, amikben arról érdeklődtünk, hogy a 2018. februári tárgyalásain szóba került-e, hogy Magyarország szeretné használni a Pegasus kémprogramot, ha igen, mi lett a tárgyalás eredménye, és miért fogadták őt ilyen magas szintén annak idején.

A Külügyminisztérium válaszolt. Azt írják, hogy Czukor 2018. február 13-án a miniszterelnök külpolitikai tanácsadójaként utazott Izraelbe, tehát sem feladata, sem pedig mandátuma nem lehetett arra, hogy bármilyen, a szolgálatok működésével kapcsolatos kérdésben tárgyalásokat folytasson.

A Czukor-féle egyeztetés célja a külügy szerint Orbán Viktor hivatalos izraeli látogatásának előkészítése volt, amelyre a magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatok 70. évfordulója alkalmából került sor 2018. július 18-án.

Külügyi források azzal magyarázták még, hogy ilyen magas szinten fogadták Czukort, hogy Netanjahu ebben az időben a külügyminiszteri feladatokat is ellátta.

Szijjártó Péter a nap folyamán úgy nyilatkozott, hogy nincs tudomása „a vélelmezett adatgyűjtési ügyről”. Megkérdezte az általa felügyelt Információs Hivatal vezetőjét – aki ugye már nem Czukor tavaly óta, hanem Bunford Zsolt – , és azt a választ kapta, hogy nem használják a szóban forgó eszközt. A kormánynak pedig nincs tudomása ilyen szintű adatgyűjtésről.

Varga Judit ugyanakkor Brüsszelben a Népszava kérdésére nem ismerte el, de nem is tagadta, hogy a Pegasust bevethették Magyarországon. Azt mondta, „egyértelmű, hogy az alkotmányosság megdöntésére irányuló cselekedetek, illetve a külföldi hírszerzés gyanús eseteinek a feltárása esetén szükség van a fellépésre”. Illetve: “egy olyan világban élünk, ahol hihetetlenül sok veszély leselkedik a modern államokra. Ne legyünk nevetségesek, ilyen eszközökre minden országnak szüksége van! Az egy illúzió, ha ebből bárkik bármilyen ügyet próbálnak csinálni”.

Az ellenzék megpróbálta összehívni a Pegasus-ügy miatt a nemzetbiztonsági bizottságot, de a Fidesz megakadályozta ebben. Az ellenzéki képviselők előzetesen azt írták, hogy „tételes válaszokat akarunk kapni a cikk minden felvetésére, mert amennyiben a kormány nem képes érdemben cáfolni az állításokat, akkor azokat tényként fogjuk kezelni”. Jelezték azt is, hogy

„hasonlóan beismerésként tekintünk majd arra, ha akár a kormánytagok, akár a bizottság kormánypárti tagjai bojkottálják az ülést.”

A Fidesz-frakció viszont azt közölte: „A baloldali sajtóban megjelent hírek megalapozatlanok és pusztán a politikai hangulatkeltést szolgálják, ezért nem indokolt a nemzetbiztonsági bizottság ülésének összehívása.”

36 százalékkal több új fertőzöttet jelentettek ma, mint egy hete.

A hétvégi szünet után összesített adatokat közölt az elmúlt három nap járványadatairól a kormányzati koronavírus-oldal. Ezek szerint 139 új fertőzöttet találtak, ami nem sok, de két hete hétfőn még ennél is kevesebb 65, egy hete 102 fertőzöttet jelentettek hétfőn.

Annyiban nincs változás, hogy a koronavirus.gov.hu-n továbbra sem derül ki, hogy hányan fertőződtek meg a delta variánssal. Csak ez szerepel az oldalon: „a delta vírusmutáns több európai országban erősen terjed, ezért kérjük, hogy aki még nem oltatta be magát, tegye meg. A megelőzés érdekében az Operatív Törzs újabb intézkedéseket hozott, így Európában elsőként lehetővé tesszük a harmadik oltást mindenkinek, augusztus 1-től.”.

Az összes teszten belül továbbra is alacsony (0,73 százalék) a pozitív vizsgálatok aránya.

Két újabb halálesetet jelentettek, összesen 30 017 a hivatalos áldozatok száma.

A kórházban lévők száma csökkent a múlt péntek reggeli 86-ról 76-ra. Mesterséges lélegeztetést 11-en kapnak.

Az elmúlt három napban összesen nem emelkedett 10 ezer fölé az első oltottak száma.

Eddig összesen 5 569 099-en kaptak első oltást, közülük 5 293 132-en már másodikat is.

Alig több mint két hetet élt a kormány rendelete a civil szervezetek újabb vegzálásáról. Amilyen váratlanul húzta meg a kormány, hogy megtiltsa a civil szervezeteknek nyújtott névtelen adomány lehetőségét (június 30-án jelent meg a kormányrendelet, másnaptól pedig hatályba is lépett), olyan váratlanul kukába is dobta azt.

Péntek éjjel jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy a kormány törli a június végi módosítást.

Hogy mi történt, azt nem lehet tudni. Az biztos, hogy a július elsején életbe lépett - és ezek szerint mostanáig érvényes - módosítás óriási felháborodást váltott ki. Azt írta elő ugyanis, hogy az egyesületeknek és alapítványoknak ezentúl fel kell tüntetniük, hogy kitől mennyi pénzt kaptak. Az adatokat a kormánynak kell elküldeni, minden évben.

Beleillet abba a sorba, amivel a kormány igyekezett ellehetetleníteni a neki nem tetsző civil szervezeteket.

A kormány 2017-ben szigorította első körben a civilek beszámolási kötelezettségét az adományokról. Akkor előírták, hogy amelyik szervezet egy év alatt 7,2 millió forintnál több pénzt kap külföldről, annak viselnie kell a "külföldről támogatott szervezet" címkét hivatalos iratokon és kiadványokon, illetve név szerint be kell számolniuk arról, hogy kik a külföldi támogatóik.

Ezt a törvényt az EU Bírósága jogellenesnek találta, úgyhogy a magyar parlament idén kénytelen volt visszavonni. Helyette azt a törvényt hozták, hogy a legalább 20 millió forinttal gazdálkodó szervezeteket kétévente ellenőrzi az Állami Számvevőszék.

A most nyári módosítás némileg hasonlított a külföldi adományozókat célzó, aztán visszavont törvényre, csak sokkal szélesebb kört érintett: immár nemcsak a külföldi, hanem a hazai adományozók nevét is meg kell küldeni a kormánynak.

Kapronczay Stefánia, a TASZ jogvédő szervezet vezetője akkor azt mondta: ez nem jogalkotás, hanem jogszabályokon keresztül történő politizálás, aminek a célja nem a nagyobb átláthatóság, hanem az adakozó állampolgárok elijesztése.

19 ismert civil szervezet – többek között az Amnesty International, a Greenpeace, a TASZ,a Magyar Helsinki Bizottság, a Levegő Munkacsoport, az Ökotárs és a Háttér Társaság – a rendelet viharosan gyors életbe léptetése után közös tiltakozó közleményt adott ki.

„Egy június 30-án megjelent kormányrendelet szerint július 1-től minden civil szervezet köteles közhasznúsági jelentésében megnevezni minden adományozót. Az érintett felekkel való egyeztetés nélkül, váratlanul született kormányrendelet számos alapvető jogot korlátoz. Szembemegy a magyar és az uniós joggal, és semmibe veszi az Európai Unió Bíróságának tavaly júniusi ítéletét. Egyaránt sérti az egyesülés szabadságához, a magán‑ és a családi élet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jogot, visszamenőleges hatályú és betarthatatlan, valamint elrettentheti az adományozókat a civil szervezetek támogatásától. A Civilizáció koalíció felszólítja a magyar kormányt: ne vegye el az állampolgárok jogát attól, hogy a maguk módján támogassanak civil szervezeteket.”

A 19 civil szervezet az adományozóit arra biztatta, hogy folytassák a támogatást, mondván:

„Vegyenek részt továbbra is a sok ezer kicsi és nagy hazai civil szervezet életében, legyenek büszkék mindarra, amit együtt elérnek, és mondják el másoknak is, hogy segíteni jó!”

A koalíció teljes közleménye és az összes aláíró szervezet listája itt olvasható el.

Akkor azt írtuk, hogy sok érintett szervezet fontolgatja a polgári engedetlenség valamilyen formáját, magyarán nem tervezik átadni az államnak a névtelenséget kérő támogatóik listáját. (Ironikus módon több, kormánynak tetsző szervezet is belekerült volna a szórásba, mint például a több tízmilliárdokkal támogatott felcsúti focialapítvány, aminek a bőkezű adományozóit titkolják vagy a CÖF is.)

Szily László publijában azt írta a névtelen adományozás felszámolásáról, hogy Orbán azzal azt üzeni minden potenciális támogatónak, patrónusnak, adományozónak és előfizetőnek, hogy elég a polgárkodásból. „De ezzel maximum ellenkező hatást fog elérni. Nem azért, mert ez a frissen módosított kormányrendelet elég nyilvánvalóan alkotmánysértő és egész biztosan önkényuralmi hangulatú. Hanem azért, mert ezzel nemcsak a politikai ellenfeleit, hanem a potenciális szövetségeseit is lenézi és megalázza. Adományozni polgári dolog. Névtelenül adni különösen az. Pont ezért annyira bizarr kísérlet a polgári Magyarország fikciójára tábort és rendszert építő Orbántól, hogy egy körön kívüli és oda soha be nem kerülő bolsevik agresszivitásával és kifinomultságával támad rá a létező legpolgáribb tevékenységre”.

Gulyás Gergely államtitkára már a rendelet megjelenése után azt írta, hogy majd még pontosítják a szövegét. Ezek szerint pontosítás helyett törölték.

Nemcsak, hogy átvette sokadik díszpolgári címét Kásler Miklós, de a miniszter beszédet is mondott ebből az alkalomból a felvidéki Ipolyhídvégen. Erről az MTI számol be, mi is ezt tesszük.

A helyi kultúrházban mondott köszönőbeszédében a miniszter kiemelte, hogy a közép-európai régiót ezeregyszáz éves történelme nyomán millió szál köti össze.

Kásler Miklós hangsúlyozta, hogy a jelenlegi világban azt tapasztaljuk, mintha az euroatlanti világban "köztes állapot" - interregnum - lenne, amikor az emberek nem tudnak, vagy nem akarnak már úgy élni, mint az őseik.

Felvállalhatatlannak nevezte, hogy a migráció során olyan embertömegek kerüljenek a térségbe, akiknek más a történelme, más az életszemlélete, más az életmódja, de céljaik is eltérőek, és nem sikerül őket integrálni.

A miniszter úgy fogalmazott, hogy keletre tekintve ősi kultúrák emelkednek fel, prosperálnak gazdaságilag és veszik át a gazdasági hatalmat. Mint mondta, ezeknek a kultúráknak nincs identitászavaruk, tudják, hogy ők kik, tudják, hogy mit csinálnak, illetve hogy mit akarnak csinálni. Hozzátette, hogy náluk nincs demográfiai krízis, sem ideológiai probléma.

Ebben a helyzetben mit tehet Közép-Európa? - tette fel a kérdést Kásler Miklós. Rámutatott arra, hogy a közös történelmünkre lehet támaszkodni, arra az életszemléletre, ahogy a világot látjuk, ami - mint hangsúlyozta - a Kárpát-medencében rendkívül hasonló.

„A jövő az én megközelítésemben az, hogy minden itt élő nemzet érezze ezt a régiót a saját hazájának" - jelentette ki Kásler Miklós. Mint mondta, a régió addig virágzott, amíg egységes volt. Mióta szétdarabolták az egységet minden területen, gazdaságilag, közlekedésben, ideológiailag, sorsunk megbicsaklott - tette hozzá.

Elindult az új, egyelőre megjegyezhetetlen nevű (Európa Konferencia Liga) kupa, ahol az európai csapatok harmadik vonala találkozik. És itt a legelső alkalommal, az első selejtezőkörben ki is esett a magyar futball egyik legkiemelkedőbben megszponzorált csapata, a Fehérvár.

Az ellenfele az örmény Ararát Jereván volt. A Fehérvár a hazai 1-1 után Örményországban 2-0-ra kapott ki.

Az Araratról az átlag magyar focinéző az égvilágon semmit sem tudhat, de a Focibolond utánanézett a csapatnak. Annál is kellemetlenebb az égés, mint elsőre tűnt.

A 6,3 milliárd forintos költségvetésű Fehérvár ellenfele az örmény kupát megnyerve jutott ki az európai porondra. Az örmény kupa az UEFA-hoz tartozó országok közül a Liechtensteinivel együtt a legkisebb létszámú nemzeti kupaküzdelemnek számít. 14 csapat vett részt a legutóbbi kiírásban, egy csapat visszalépett. Ennyi csapat van ugyanis Örményországban. Több mint egyharmaduk jereváni. Mint a Focibolond írja, „ennek a helyzetnek a kialakulásában a legfőbb ok a vidéki szegénység és elvándorlás, hisz az ország lakosságának közel harmada havi 25 ezer forintból, vagy annál kevesebből tengeti mindennapjait. A szerencsésebbek külföldre, a kevésbé szerencsések a fővárosba menekülnek megélhetés reményében (majd látják el hazaküldött pénzekkel az otthon ragadt, leginkább már az idősebbek táborába tartozó családtagokat, rokonokat), miközben a festői tájú vidék szinte kiürül, elöregedik. A tegnapi meccs helyszínéül szolgáló, második legnagyobb örmény városban, a 120 ezer fős Gyumriban például még a mai napi élnek tízezrek olyan fűtés- és ablak nélküli konténerházakban, amelyet a Szovjetunió intézett az ország számára gyorssegélyként az 1988-as nagy földrengést követően”.

A 9 csapatos (egy csapat menet közben megszűnt) első osztályban 4. lett az Ararat. A Focibolond utánanézett annak is, hogy az Ararat a kupameccsre ráadásul tovább gyengült: két középpályásuk is távozott a nyáron a bajnok Alaskert-hez, valamint a bajnokságban házi társgólkirály szerb csatáruk is Kazahsztánban kötött ki. A keretet a kieső Sirak Gyumriból töltötték fel, ahonnan 5 játékost "raboltak le" a kölcsönből szintén onnan visszaérkező két labdarúgójuk mellé, így jóformán ez egy örmény negyedik az alapemberei nélkül & örmény kilencedik vegyes volt.

A poszt ezzel zárul:

„A kérdés adott: ez a kiesés helyet érdemel a magyar klubfutball legnagyobb blamái között, főleg a mostani, "pénz, paripa, fegyver"-helyzet ismeretében?

Meglehetősen komikus, ugyanakkor jól mutatja a kommunikáció-vezérelt járványügyi intézkedéseket, hogy Kásler Miklós kedden bejelenti, szerdán a kormány dönt a harmadik oltásról, csütörtökön a kormányinfón viszont Gulyás Gergely erről semmit sem árul el, mert majd pénteken reggel Orbán Viktor bejelenti, miről döntöttek szerdán.

De a lényeg: a kormány augusztus elsejétől lehetővé teszi, hogy harmadik oltást kaphassanak azok, akik igénylik, és a második oltásuktól eltelt már 4 hónap.

Ahhoz képest meglepő, hogy két hete Orbán Viktor még azt mondta, egyelőre nem lesz harmadik oltás: „A harmadik oltással azért vagyunk óvatosak, mert nem tudjuk, hogy annak milyen hatása lenne. Itt ismét tízezerszám vannak Magyarországon virológusok, ilyen önkéntesek, akiknek határozott véleménye van ebben a kérdésben, én pedig csak egyetlen dolgot nézek, ez pedig az, hogy a gyógyszergyártó cégek, akik kikísérletezték ezeket a vakcinákat, és akik a legtöbb információval rendelkeznek, vállalják-e a felelősséget azért, hogyha harmadik oltást adunk be, és az eredmény nem kívánatos”.

Ebből lett most péntek reggelre ugyanabban a stúdióban ez: „A vélemények a tekintetben megoszlanak, hogy kell-e harmadik oltás, vagy sem. Ha jól látom, a WHO is ma hajnalban egy ilyen bizonytalanságot sugalló közleményt tett közé. A magyar kormány úgy gondolja, hogy olyan véleményt nem ismerünk, ami szerint ártana. A vita az arról szól, hogy mennyire hasznos. Tehát félni nem kell a harmadik oltástól. És ha nem kell tőle félni, az emberek biztonságérzetét pedig növeli, ha megkapják, akkor miért zárnák el őket ettől a lehetőségtől?”

Kedden Kásler Miklós még azt mondta, hogy a kormányülésen a harmadik oltásról „nagyon pontos döntés lesz, vakcinatípusokra lebontva”. Szerinte egyébként a harmadik oltásnak másmilyennek kellene lennie, mint az első kettőnek, hat hónap után adná, és elsőként a 60 felettieknek. Ebből lett ugye végül Orbán bejelentésében a 4 hónap, oltási rend sincs, Orbán pedig egyáltalán nem beszélt a vakcinatípusokról, illetve azok keveréséről.

(Az már tényleg teljesen mellékszál, hogy Orbán szerint mi oltunk először harmadik oltással, de ez nem igaz. Két hete például éppen abban a stúdióban hangzott el, hogy Törökországban és Oroszországban is elkezdik a harmadik kört, és van több más ország is, ahol már van erre lehetőség.)

Akinek nincs antitestjük, azoknak mindenképpen jó hír

A harmadik oltás azoknak mindenképpen jól jön, akiknek a szervezetében nem mértek antitestet. A Fővárosi Önkormányzat ingyenes vizsgálatain a kínai Sinopharm például rosszul szerepelt, a - nem reprezentatív - első eredmények alapján az ezzel oltott 60 év felettiek majdnem negyedénél nem mutattak ki kellő mennyiségű ellenanyagot.

Erre kontrázott rá a SOTE, hogy náluk viszont sok olyan embernél is kimutatták az ellenanyagot, akik máshol negatívra teszteltek.

Falus András immunológus a maga részéről a Fővárosi Önkormányzat vizsgálatát tartja pontosabbnak, és szerinte szakmai hiba volt a 60 év felettiek kínai vakcinával oltása.

Az MTA szintén immunológus főtitkár-helyettese, Erdei Anna is arra hívta fel a figyelmet, hogy a kínai gyártó is csak 59 éven aluliaknak ajánlotta ezt a vakcinát, mivel idősebbek esetében nem végeztek vizsgálatokat. Erdei Anna szerint akinek nincs ellenanyag a szervezetben, annak nincs védettsége sem. Ezért mRNS-vakcinával újra kell oltani őket.

A kormány viszont a SOTE vizsgálatát lobogtatja, ami szerintük azt bizonyítja, hogy minden itthon használt vakcina nagyon nagy százalékban megvéd a súlyos betegségtől. Gulyás Gergely a kormányinfón felelőtlennek nevezte az MTA főtitkár-helyettes nyilatkozatát.

Ugyanakkor egyelőre semmit sem lehet tudni a kormány nagy, átfogó vakcinahatékonysági vizsgálatáról. Annak első eredményeit május végére ígérte Kásler, Gulyás csütörtökön azt mondta, hogy ő még nem látta ezt az anyagot. Vagyis a harmadik oltásról is úgy döntöttek, hogy ez az anyag még nem készült el.

Nagy kérdés, hogy a harmadik oltás elég lesz-e azoknak, akiknél nem kimutatható az antitest. Mégpedig azért, mert nem lehet tudni, hogy náluk ez emlékeztetőoltásként vagy első oltásként működik-e. Ha az utóbbi, akkor a delta variáns ellen akár kevés is lehet, szakértők szerint ugyanis mindkét dózis kell ellene.

Kínában egyébként egy BioNTech-kel közösen fejlesztett mRNS-vakcinát tesztelnek, amit ismétlő oltásnak szánnak. Thaiföldön pedig az Astrazenecával mixelik a kínai Sinovac vakcinát, javítsák a hatékonyságát. Egyéb kísérletekről itt írt bővebben a Qubit.

Az egészségügyben kötelező lesz a védőoltás

A kormány eldöntötte azt is, hogy az egészségügyben kötelező lesz a védőoltás a koronavírus ellen. Ezt meglépte Franciaország is.

A Magyar Orvosi Kamara szerint ez jó ötlet, de Nagy Marcel, a szervezet főtitkárának magánvéleménye szerint más munkakörökben is szükség lenne rá. Szerinte a mostani, 57 százalékos átoltottsági arány arra lehet elég, hogy lelassítsa a vírus terjedést, és a következő hullám ne terhelje meg annyira az egészségügyet, mint a harmadik.

Egyelőre ötlettelennek tűnik a kormány, hogy mivel tudnák felpörgetni a megrekedt oltási programot, hárommillióan vannak, akik kaphatnának oltást, de nem jelentkeznek érte. Közben a kormány is kész tényként kezelni, hogy itthon is lesz 4. hullám. Orbán annyit tett, hogy újra bemondta, hogy majd felkeresik egyesével azokat az időseket, akik még nincsenek beoltva. És azért szerinte még vannak előnyei a védettségi kártyának, mert bulizni csak azzal lehet menni. (Való igaz, hogy a szórakozóhelyeken jól érzi magát a delta, és a focimeccsek is kedveznek a terjedésének.)

A nyugat-európai országok sorra előznek minket első oltottságban, már csak Ausztria és Franciaország van mögöttünk, de jövő hétre ők is előzni fognak. (Nyugat-keleti különbség Magyarországon belül is van, mint az a 444 által megkért adatokból ki kiderült.)

Közben az új fertőzöttek száma nálunk is elkezdett emelkedni, 20 százalékkal nőtt a regisztrált covidosok száma a múlt héthez képest.

Ez még messze van az olyan berobbanástól, mint amilyen Hollandiában történt, és ami miatt elnézést is kért a holland miniszterelnök, mert túl korai volt a lazítás. Izraelben magas átoltottságnál is nőni kezdett az új fertőzöttek száma, az új betegek fele két vakcinát is kapott már. Ugyanakkor az ő esetükben jóval enyhébbek a tünetek. Ott is kapnak harmadik dózist azok, akiknek gyenge az immunrendszerük. Ausztriában szintén a delta miatt végül nem lépték meg az új lazításokat, Görögországban csak a koronavírus ellen beoltott emberek mehetnek be az éttermek zárt tereibe és a kulturális rendezvényekre, ezzel akarják az oltakozásra rávenni az embereket. Szlovénia pedig a beutazási szabályokon szigorít. Közben Dél-Koreában betiltják a túl gyors zenéket a konditermekben, és a futópadok sem pöröghetnek 6 km/óránál gyorsabban. Az egészségügyi hatóságok szerint ezzel megelőzhető, hogy az emberek lihegni kezdjenek vagy szétfröcsköljék az izzadságukat.

Orbán Viktortól a közrádió riportere ezt kérdezte ma:

Néhány európai ország éppen szigorít, például Spanyolország, hiszen ott már gyakorlatilag megérkezett a negyedik hullám. Milyen intézkedésekkel tervezik kivédeni azt, hogy a nyaralásból hazatérők ne indítsanak itthon is egy újabb járványhullámot, mint ahogy tavaly sajnos megtörtént?

OV: Semmilyen intézkedést nem hoztunk egyelőre a beutazások korlátozását illetően. Azt javasoljuk minden magyarnak, de ez csak egy javaslat, nem tudjuk előírni, hogy csak azok utazzanak külföldre nyaralni, akik mind a két oltást megkapták. Különben haza fogják hozni a fertőzést.

• Kásler Miklós május végére ígérte az oltások védőhatását vizsgáló felmérés eredményeit
• De ezekről semmit sem tudni, pedig fontos lenne például a kínaival oltott idősek esetében
• Gulyás Gergely a mai kormányinfón a kérdésünkre azt mondta: meg fogja sürgetni az eredményeket
• Orbán Viktor is ezt mondta egy hónapja
• Ezek szerint a harmadik oltásokról a Kásler-féle jelentés nélkül döntött a kormány szerdán, amiről majd Orbán ad felvilágosítást

Számháború alakult ki a beoltottak számára lehetővé tett antitestvizsgálatok eredményei körül.

Az egyiket a Fővárosi Önkormányzat indította a 60 év feletti budapesti lakosoknak. Az első, hangsúlyozottan nem reprezentatív eredmények szerint:

„A Sinopharm oltóanyag esetében a tesztelésben részt vevő, az oltásukról nyilatkozó 60 év felettiek esetében 23,90%-os mértékben volt tapasztalható az IgG típusú neutralizáló antitestek elégtelen mennyiségének jelenléte a vérkeringésben. A többi oltóanyag esetében a megfelelő antitest-szinttel nem rendelkezők aránya lényegesen alacsonyabb.”

Erre mondja azt Karácsony Gergely főpolgármester, hogy a kormánynak ingyenes tesztelést kellene bejelenteni, és akinél nincs antitest, azt harmadik oltással kellene beoltani.

A másik vizsgálat a SOTE-é. Ebben azok vettek részt, akik korábban megmérették az antitestjüket, és az határérték alatti volt. A náluk jelentkező mintegy 1200 embernél a SOTE megismételte a vizsgálatot. Az erről szóló tájékoztatásuk szerint a SOTE-ben elvégzett új teszteken 88 százalékban már pozitív volt az eredmény.

A SOTE közleménye szerint a 60 év feletti, kínaival oltottak esetében 82 százalékban fordult meg a mérési eredmény. Hangsúlyozzák, hogy olyan embereket vizsgáltak, akiknél korábban negatív eredményt mértek. A korábbi vizsgálataik szerint a vakcinák 96 százalékban hatékonyak voltak, és szerintük nincs is értelme az ellenanyag-vizsgálatoknak.

Ezt pedig a kormány használja most, hogy semlegesítse a fővárosi méréseket.

De mi van a kormány kutatásával?

Mindez megelőzhető lenne, ha a kormány végre nyilvánosságra hozná átfogó vizsgálatnak eredményét az oltások védőhatásáról, amiről Kásler Miklós még május elején beszélt. A miniszter akkor azt mondta, hogy „minden forgalomban lévő vakcinát megvizsgálunk abból a szempontból, hogy az általa létrehozott immunitás két komponense, az ellenanyagok, illetve a sejtek védekezőképességét hogy alakítja, milyen időtartamra vonatkozik a védettség”. Kásler május végére ígérte az első eredményeket.

Csakhogy azóta sem jelentettek be semmilyen eredményt. Orbán Viktor - amikor váratlanul megjelent a kormányinfón június 10-én - azt monda, hogy sürgeti Káslernél a vizsgálati eredményeket. De azóta is eltelt már több mint egy hónap.

„Én is sürgetni fogom, ezt megígérem” - mondta Gulyás Gergely a mai kormányinfón a kérdésünkre, hogy hol vannak a Kásler-féle kutatás eredményei. „Nem tudok olyan anyagról beszámolni, amit nem láttam” - tette még hozzá később. Ezek szerint a harmadik oltások szükségességéről és szabályairól úgy hozott döntést szerdán a kormány, hogy nem voltak a kezükben az országos vizsgálat eredményei.

Arról, hogy mi lesz a harmadik oltásokkal, Gulyás nem adott tájékoztatást, mert azt majd Orbán Viktor jelenti be péntek reggel a rádióban.

Gulyás szerint felelőtlen az MTA szakértőjének a nyilatkozata

Gulyás Gergelytől megkérdeztük, hogy mit lehet mondani azoknak, akiknél még a kormány által hivatkozott SOTE-vizsgálat sem mutatott ki elegendő mennyiségű antitestet az oltás után. Erre konkrét választ nem kaptunk, Gulyás általánosságban arról beszélt, hogy rendkívül magas az összes Magyarországon használt oltás hatásfoka, és nincs érdemi különbség közöttük. (Azért kétszer is megjegyezte, hogy a SOTE mérésében a Szputnyik 100 százalékkal szerepelt, és odaszúrt az orosz vakcinát nem engedélyező európai hatóságnak és a WHO-nak.)

Gulyásnak beolvastuk a Magyar Tudományos Akadémia főtitkár-helyettesének, az immunológus Erdei Annának az interjúját, amit az MTA honlapjának adott. Ebben a szakember azt mondta, hogy „mára már egyértelmű, hogy a kínai Sinopharm-vakcinával oltott 60 éven felülieknek körülbelül harmadában nincs jelen a vírus elleni védelmet biztosító antitest, azaz ellenanyag”, de „maga a kínai gyártó is csak 59 éven aluliaknak ajánlotta ezt a vakcinát, mivel idősebbek esetében nem végeztek vizsgálatokat”. Azt mondta: „Én immunológusként ki merem jelenteni, hogy ha nincs ellenanyag a szervezetben, akkor nincs védettség. A jó hír viszont az, hogy ha akár csak kis mennyiségben is, de jelen van a vírus tüskefehérjéje elleni antitest a szervezetben, akkor biztosított a védelem.” Erdei Anna szerint tesztelni kellene, akinél pedig nincs antitest, azt be kellene oltani mRNS-vakcinával.

A miniszter válasza meglepő volt. Szerinte a SOTE vizsgálata egyértelműen cáfolja Erdei Anna nyilatkozatát. „Az egyetem egy kicsit komolyabb hely, azt kell, hogy mondjam. Ők 5 hónapon keresztül több ezer beteget gyógyítottak, és mindent tudnak a koronavírusról, amit ma lehet” - mondta a miniszter.

Gulyás hozzátette, hogy Erdei Anna nyilatkozatát kifejezetten felelőtlennek tartja. Hogy pontosítsunk: az immunológus nyilatkozatát, ami megjelent a tudományos akadémia honlapján.

Aztán Gulyás kitért a fővárosi antitestvizsgálatokra is:

„Egyet jól lehet látni, és ezért tartom felelőtlenségnek, amit a főváros csinál, meg amit mások is csinálnak, amikor bizalmatlanságot keltenek az oltóanyagok iránt. Nem arról van szó, hogy ha valakit beoltanak, akkor onnantól kezdve nem betegedhet meg, vagy tényleg, ne adja isten, de nem halhat meg. De a kockázat az ezred vagy tizedrészre csökken. Ez egyértelműen a számokból is látható, és ebben sincs szignifikáns különbség az oltóanyagok között”.

A számok, amik nem ismertek

Gulyás szerint van egy másik aspektus is. Mégpedig az, hogy az oltások után mennyien betegedtek meg, és mennyien hunytak el.

Csakhogy ezek az adatok - sok egyéb fontos információval együtt - nincsenek fent a koronavirus.gov.hu-n. Az erről szóló megjegyzésünkre Gulyás riposztja az volt, hogy egyszer éppen ő maga hozta nyilvánosságra ezeket a számokat. Valóban volt ilyen, még április végén. Csakhogy azt olyan formában adta közzé a kormány, hogy hatalmas vihart kavart a tudományos életben, még Karikó Katalin is kiakadt rajta. Részletes adatokat sem akkor, sem azóta nem közölt a kormány.

Gulyás most ígéretet tett rá, hogy a kérésünkre nyilvánosságra hozza a legközelebbi kormányinfón a friss adatokat.

„Miután önök hétről hétre adatszerzésre is alkalmaznak engem, ezért állok rendelkezésre, és fogok szerezni. Szívesen szolgálok jó ügyeket.” Ezzel arra utalt, hogy rendszeresen rákérdeztünk nála, hogy hány koronavírusos van intenzíven, legutóbb pedig az oltottak számának területi elosztását kértük el, az ugyanis nincsen fent a kormányzati koronavírus oldalon.

Miért fogyott el az oltási előnyünk?

Gulyásnál rákérdeztünk az európai oltási adatokra is. Míg korábban elöl voltunk az oltások számában - köszönhetően a keletről beszerzett vakcináknak is -, mostanra számos országban arányaiban több ember kapta meg már az első oltást.

Előbb a miniszter azt mondta, hogy a két oltással még mindig az élmezőnyben vagyunk (bár azt elismerte, hogy pár héten belül már ez is másként lesz).

Aztán lefújta a versenyt: „Ha az állam szempontjából akarom megfogalmazni, a verseny véget ért ott, amikor több vakcina állt rendelkezésre, mint amennyien be akarják magukat oltatni. Onnantól pedig egy feladatunk van, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy minél többeket rábeszéljünk arra, hogy oltassák be magukat. Ilyen intézkedésekről is döntöttünk tegnap, a miniszterelnök ilyen intézkedéseket is bejelent holnap”.

Gulyás végül annyit tett ehhez még hozzá, hogy azért fogyott el az oltási előnyünk, mert szabadság van.

A kormány május 5-én hozott határozatot egy 16 milliárd forintos, az oltást népszerűsítő kampányról. Megkérdeztük, hogy abból mennyit költöttek el eddig, de erre nem kaptunk választ. Azt is megkérdeztük, hogy Gulyás mennyire tartja sikeresnek ezt a kampányt.

„Hát annyira sikeresnek, amit a számok mondanak. Természetesen jobb, mint hogyha 50, vagy 60 százalék alatt lenne az oltottság”.

Gulyás szerint azoknak, akik beoltathatták magukat, nagyjából a kétharmada meg is tette ezt.

Hoztunk egy másik adatot, hátha. A Központi Statisztikai Hivatal júniusig hetente publikálta az oltási hajlandóságról szóló felmérések eredményét. A legutolsó ismert, május harmadik hetében felvett kutatás szerint 68 százalék volt, aki beoltotta már magát, vagy biztosan beoltatja. De volt még 12 százalék is, aki talánnal válaszolt. Tehát volt egy olyan tartalék, akit meg lehetett volna győzni arról, hogy oltassa be magát, de ez nem sikerült.

Erről a meggyőzhető tartalékról azt mondta Gulyás, hogy „vagy volt, vagy nem”. Ezt azzal egészítette ki, hogy „azt ne felejtsük el, hogy az ilyen jellegű kutatásoknál vannak olyanok (ez akár lehet 5-10 százalék is), aki meg akar felelni a kérdésnek, és mivel a közhangulat az, hogy mindenki oltassa be magát, lehet, hogy egyszerűbb ilyenkor ezt mondani, és erre a közvélemény-kutatók is mindig felhívják a figyelmet”.

Gulyás aztán azt mondta, nem tudja, mit tehetnek még az oltottság növeléséért, várják a javaslatokat. Pénteken lesznek azért bejelentéseik.

Kötelező?

A miniszter szerint tudomásul kell venni, hogy ha nem kötelező az oltás - márpedig olyan nyomás szerinte nem volt rajtuk, hogy azzá tegyék -, akkor az emberek szabadon eldöntik és vállalják a kockázatát annak, hogy nem oltatják be magukat.

Gulyás maga is szóba hozta a kormányinfó elején, hogy bizonyos munkakörökben akár kötelezővé lehetne tenni az oltást, múlt héten is azt mondta, hogy ez jó társadalmi vita lenne. De akkor miért nem vették bele a sorosozós, brüsszelezős nemzeti konzultációba, kérdeztük mi, amit Gulyás igyekezett tréfával elütni:

„Vitassuk meg most, vagy csináljunk egy új nemzeti konzultációt. Nagyon sok ügyben lehet hasznos társadalmi vitát folytatni, talán többen is, mint ami a nemzeti konzultáció kérdései közé bekerülhet. Korábban az online nemzeti konzultációban voltak hasonló kérdések, kifejezetten a kötelező oltásra nem volt, de indítson bárki ilyet”.

Gulyásnak felidéztük, hogy volt olyan nemzeti konzultációs kérdés, ami arra vonatkozott, hogy előnyt jelentsen-e a védettségi kártya, kétharmad szerint igen, Gulyás májusban még hivatkozott is erre, amikor azt mondta, hogy augusztusig ez így is lesz, majd júliusban lényegében mégis eltörölték. Pénzt is arra hivatkozva nem adtak a hezitálóknak, hogy fontosabb ösztönző az előnyöket jelentő védettségi kártya. De július elején nagyot lazítottak ezen is.

Gulyás szerint továbbra is jelent előnyt a kártya, például koncertre kell. Megjegyeztük, hogy éppen Gulyás mondta a múlt héten, hogy a védettségi kártyának nagy jelentősége már nincsen.

Azzal vágta ki magát, hogy a két mondat nem mond egymásnak ellent. „Hogy valaminek mekkora a jelentősége, és jelent-e előnyt, az két különböző dolog. Előnyt jelent, de a jelentősége lényegesen kisebb, mint az 5,5 millió oltás elérése előtt volt. A két állítás együtt igaz, a múlt heti is, és az előző is”.

Gulyás szerint azt nem lehet kizárni, hogy ha előbb-utóbb kívülről meg fog jelenni erősen a delta variáns, akkor visszaáll a kormány a védettségi igazolvány szigorúbb használatára.

Hétfőn már nagy felháborodást váltott ki, kedden aztán még nagyobbat az a pályázat, ami a 2021-2027-es ciklusban először adott lehetőséget a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások számára, hogy uniós forráshoz jussanak fejlesztéseikhez (a GINOP_PLUSZ-1.2.1-21-ről van szó.)

Reggel nyolckor nyitották meg a lehetőséget, hogy a bekészített pályázatokat élesíteni lehessen az EPTK-rendszer honlapján, de az nehezen bírta a terhelést. Aztán kiderült, hogy kattintási versennyé alakult a pályázat. 14 perccel később már fel is függesztették a kiírást, mert a beérkezett igények elérték a 100 milliárdos keret 130 százalékát. Később kiderült, hogy nem is 14, hanem már 4,5 perc után sem lehetett érvényes pályázatot beadni.

A nagy érdeklődésre lehetett számítani, mert - ahogy egy pályázó fogalmazott - a koronavírus-járvány ellenére lényegében nem igazán volt elérhető forrás KKV-k számára, némi bértámogatástól eltekintve. Ezért sokan ebből a pályázatból akartak „előre menekülni”, új fejlesztéseket, beruházásokat megvalósítani, hogy megtarthassák versenyképességüket és az alkalmazottaikat.

György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára csütörtök reggel Facebook-videóban jelentette be, hogy

• minden pályázatot befogadnak
• a második (október) és a harmadik (jövő január) körre félretett további 100 milliárdot előre hozzák, így 200 milliárdot osztanak már most szét
• és nem versenyfutást rendeznek, vagyis nem a gyorsaság dönt, hanem kiértékelik a pályázatokat

Két jó hír a mai járványjelentésben: az elmúlt 24 órában nem halt meg koronavírusos beteg, és 10 alá csökkent a mesterséges lélegeztetésre szorulók száma (9).

Szeptember elején voltak legutóbb ilyen kevesen lélegeztetőn.

83-an vannak kórházban, ez a szám stagnál a napokban.

49 új fertőzöttet jelentettek. Ez kevesebb, mint a múlt csütörtöki adat. Nem tudni, hogy az új fertőzöttek közül hányan kapták el a delta variánst.

Az összes teszt közül a pozitívak aránya továbbra is bőven 1 százalék alatt van.

Még tovább lassult az oltási program. Mindössze 4 408-an kapták meg az első oltásukat tegnap.

Eddig összesen 5 552 859-en kapták meg az első oltást, a másodikat 5 250 459-en.

Részletes adatok, grafikonok itt.

Az oltásos plakátok jó részét már a nemzeti konzultációs, gyagya emojis reklámokra cserélték, a vakcinák fontossága helyett újra Brüsszel és Soros a kormányzati kommunikáció fő témája.

Teljesen érthetetlen, hogy miért engedte el az oltás témáját a kormány, miközben Orbán Viktor is azt kommunikálja, hogy lesz a járványnak negyedik hulláma, csak az a kérdés, hogy mikor. A vírus pedig a be nem oltottak körében terjed majd igazán. Márpedig belőlük jócskán van. Kedd reggeli adatok szerint eddig összesen 5 543 891-en kapták meg az első oltásukat. Hárommillióan viszont még nem. (Nagyjából 8,5 millió, 12 évesnél idősebb magyar van.)

Hol van a hétmillió?

Április közepén indult „Az oltás életet ment” szövegű, híresemberes kampány. Április 15-én, amikor a kékplakátos kampány indítását bejelentette, Gulyás Gergely arról beszélt, hogy Magyarországon nő az oltási hajlandóság, naponta 50-100 ezerrel emelkedik a regisztráltak száma. Az oltottság az európai uniós átlag kétszerese, és több mint hatmillió beoltottnál érjük el a teljes immunitást, ami a miniszter ígérete szerint meg is lesz május végére.

Másnap, április 16-án Orbán is beszélt erről a Kossuth Rádióban a szokásos miniszterelnöki „interjúban”. A kormányfő akkor azzal számolt, hogy a beoltottak száma hat héten belül megduplázódik. Akkor volt 3 145 592, május 28-ára kellett volna elérni a kitűzött 6,3 milliót az orbáni számítás szerint. (Ez egyébként már visszafogott terv volt, egy héttel korábban Orbán még arról beszélt, hogy május közepére meglesz a hatmillió beoltott, május harmadik hetére a hétmillió.)

Ehhez képest még most, három hónappal később sincs meg még az 5,6 millió beoltott sem, és Európában már csak a középmezőnyben vagyunk az első beoltottak számában, a kezdeti előnyünk elolvadt.

Mi lett a 16 milliárddal?

Bár a kék plakátok már április közepe óta kint voltak, május 5-én a Kormányzati Tájékoztatási Központ bejelentette, hogy az oltásokat népszerűsítő tájékoztató kampányok mellett „indít egy figyelemfelhívó akciót is az oltásellenességgel kapcsolatban. Ebben az oltásellenes megnyilvánulások kockázataira hívja fel a figyelmet”. Mint írták: „a figyelemfelhívó akciótól azt reméljük, hogy az oltásellenes csoportok felhagynak felelőtlen akcióikkal”.

Aznap meg is jelent a kormány határozata. Ebben végül nem az oltásellenes csoportra irányuló kampányról írnak, hanem arról, hogy a beadott oltások számának növelése, így a lehető legnagyobb védettség elérése elsődleges kormányzati cél, ezért indul a kampány.

Ami meglepő volt, az a kampány óriási költségvetése: legalább 16 000 000 000 forint. A felülről nyitott kasszát Rogán Antalra bízta Orbán Viktor.

Próbáltuk megtudni Rogán minisztériumától, hogy mennyit és mire költöttek eddig ebből a keretből. De nem kaptunk választ, ezért közérdekű adatigénylést nyújtottunk be.

Az teljesen világosan látszik, hogy a május 5-én bejelentett 16 milliárdos kampány nem hozott áttörést. Akkor nőtt jelentősen az oltottak száma, amikor már bárki számára elérhető lett a Pfizer-Biontech vakcina. Először kaotikusan, április 30-án. Az ekkor váratlanul a nép közé szórt 100 ezer Pfizerre azonnal ugrottak az emberek, és kellett is az óriási napi rekordot hozó roham, hogy meglegyen hamar – az akkor éppen – négymilliós határ a kormány által bejelentett újabb nyitáshoz.

Amikor két héttel később már rendszeresen lehetett foglalni Pfizerre, az egy időre megdobta az oltakozók számát. De mostanra láthatóan elértük a plafont.

Lett volna tartalék

A Központi Statisztikai Hivatal június elejéig rendszeresen közölte a heti közvélemény-kutatási eredményét az oltási hajlandóságról. Április végére-május elejére a KSH adatai szerint megtorpant az oltási kedv növekedése. Április végén 64,8 százalék mondta azt, hogy már vagy beoltatta magát, vagy be fogja, május végén 64,2 százalék. Volt viszont egy jelentős tartalék: majdnem 15 százalék talánnal felelt arra a kérdésre, hogy beoltatja-e magát. Ha ők az oltás mellett döntenek, az már majdnem 80 százalék lett volna.

Az utolsó ismert, június legelején publikált adat (május 17-23. közötti közvélemény-kutatás) szerint végül 68,4 százalék már beoltatta magát, vagy biztosan be fogja. Még mindig volt 12 százalék, aki talánnal válaszolt. 16 százalék mondott határozott nemet az oltásra.

A védettségi igazolványnak semmi értelme

Május elején még viszonylag világos volt a kormány oltási stratégiája.

1. Legyen vakcinabőség. Ez meglett, megjött az öt millió adag kínai és a kétmillió adag orosz vakcina szállítmánya, és ahogy arra előzetesen is pontosan számítani lehetett, a második negyedévben már bőségesen érkezett oltóanyag a közös EU-s beszerzésből is. Az orosz vakcina szinte teljesen elfogyott, a kínaiból megmaradt 3 millió adag, nyugatiból még most is érkezik bőven.

2. Legyen 6-7 millió beoltott. Ebből lett kínkeservesen 5,5 millió.

3. Nem teszik kötelezővé a védőoltást. Gulyás ezt a múlt heti kormányinfón is megerősítette. Mint mondta, sehol a világon nem kötelező az oltás, és a magyar kormány sem döntött erről. „Mi alapvetően a szabadság pártján állunk, és a szabadságba az is beletartozik, hogy valaki önmagának ártson”. Ugyanakkor jogosnak nevezte a kérdéseket, hogy például a tanároktól elvárható-e, hogy legyenek beoltva, vagy hogy a munkahelyeken a munkáltató kötelezővé teheti-e az oltást. Erről annyit mondott: ha a kötelező oltást nem is tartja megvalósíthatónak, mindenkit biztat az oltással kapcsolatos társadalmi vitára. Ehhez képest természetesen a most indult nemzeti konzultáció kérdései közé ez nem fért bele, csak Brüsszel és Soros. A járványról egyetlen kérdés van: szükség esetén korlátozzuk-e a külföldiek beutazását?

4. A védettségi igazolvánnyal rendelkezők előnyt élveznek azokkal szemben, akiknek nincs. Ezt Gulyás meg is indokolta még május 6-án. „Konzultációt tartottunk annak idején azért, hogy megtudjuk, hogy Magyarország polgárainak mi véleménye a járvány elleni védekezés legfontosabb kérdéseiről (…). Több mint félmillió választópolgár fejtette ki a véleményét az internetes konzultáció során, és 65 százalékuk azt támogatta, hogy akik védettségi igazolvánnyal rendelkeznek, azok ennek megfelelően a kockázat mérsékelt volta miatt élvezhessenek előnyöket. Ezen alapul ma a magyar védekezési stratégia. Ezért biztatunk mindenkit a regisztrációra és az oltásra”. Azt mondta ekkor, hogy augusztusig biztosan megmaradnak a korlátozások azok számára, akik nincsenek beoltva. „Ez koncertekre, fesztiválokra, szórakozóhelyekre, szállodákra, éttermekre valamint sporteseményekre egyaránt igaz”. Ehhez képest az 5,5 millió beoltott elérésekor a kormány bejelentette, hogy július 3-ától már védettségi igazolvány nélkül is be lehet menni éttermekbe, szálláshelyekre, szabadidős létesítményekbe, és az előreváltott ülőhelyes nézőtérrel megrendezett kulturális rendezvényekre, előadásokra. Sport-, zenés-táncos rendezvényekre, illetve a zárt térben tartott, vagy 500 főt meghaladó szabadtéren tartott egyéb rendezvényeknél még kell az igazolvány. (De valószínű, hogy soha senki sehol nem ellenőrzi.)

5. Nem fizetnek pénzt azért, hogy valaki beoltassa magát. Ehelyett annak a tudatosítása fontos, hogy az oltás valóban életet ment, illetve, hogy járnak vele többletjogosítványok a védettségi igazolvány által. (Lásd az előző pontot.)

6. Érvényteleníteni akarták azoknak a védettségi igazolványát, akik nem mennek el a második oltásra. Amikor a múlt héten rákérdeztek erre Gulyásnál, azt mondta, hogy a kérdés most nem aktuális,

hiszen a védettségi igazolványnak pillanatnyilag nincs jelentősége Magyarországon.

Majd akkor lesz ez a kérdés újra releváns, ha a járványhelyzet miatt vissza kell térni oda, hogy csak védettségi igazolvánnyal lehet több helyre menni. Ezzel egyébként Gulyás maga is elismerte, hogy a védettségi igazolványért már aligha fogja valaki beoltani magát. A második oltás fontos a delta variáns ellen, csak az első hatékonysága gyengébb.

7. Elkezdték oltani a fiatalokat. Első körben a 16-17 éveseket, kampányt is szerveztek rá. Aztán jöttek a 12-15 éveseknek is, de ezt mintha már nem akarta volna annyira Orbán. Elég hosszan magyarázta is június 4-én: „Én az óvatosabbak közé tartozom, mégiscsak gyerekekről van szó. Ez aztán mégiscsak tényleg a mi felelősségünk. Ugyanakkor elzárni sem akarjuk a szülőket attól a lehetőségtől, hogyha féltik a gyermeket, akkor beoltathassák (…). Szóval nem akarjuk elzárni a szülőket sem ettől a lehetőségtől, de oltási kampányt sem akarunk egyelőre indítani, és én nem látom, hogy a magyar tudományos közösség, amelynek a véleménye perdöntő ebben az ügyben, mert ez nem egy politikai döntés, persze a felelősség majd a mi nyakunkban lesz, de alapvetően mégiscsak a szempontok, amik alapján döntést kell hozni, azok egészségügyiek és tudományosak, és nem politikaiak, szóval nem látom, hogy a magyar tudományos közösségben ez a vita hamarabb nyugvópontra jutna, mint a nyár vége felé. És akkor lehet dönteni arról, hogy csinálunk-e oltási kampányt, vagy megmaradunk annál a helyzetnél, hogy minden szülő a saját felelősségére a gyereket beoltathatja, mert ettől meg nem akarjuk őket elzárni, tehát én itt türelmet szeretnék kérni.” Június 10-én bejelentette, hogy indulhat a 12-15 évesek oltása is, de kampány nem indul. Pedig az fontos lenne, hogy még az iskolakezdés előtt megszerezzék a szükséges immunitást a gyerekek is.

8. Az idősek be vannak oltva. Orbán már április 16-án arról beszélt a Kossuth Rádióban, hogy „fontosnak tartom, hogy az időseket beoltottuk, tehát a 65 év feletti regisztráltak közül mindenkit beoltottunk, akit el tudtunk érni. Még mindig van néhány ember, akit valahogy nem tudunk elérni, vagy mert a gyermekei regisztrálták, és ő nem akarja fölvenni, vannak technikai nehézségek, de lényegében azt lehet mondani, hogy akit a vírus halálosan megbetegíthet, és regisztrált, oltást kért a baj ellen, azokat be is oltottuk. Nagyon kicsi elmaradás van, és annak is inkább technikai az oka. Tehát könnyebben alszunk mindannyian, akik felelősséget érzünk az idősebb honfitársaink iránt”. Ez a regisztráltakra valóban igaz volt, de ha a teljes korcsoportot nézzük, akkor nem állunk annyira jól.

Nem véletlen, hogy a kormány a múlt héten meghirdetett egy újabb akciót, amivel egyesével próbálják megszólítani majd az eddig be nem oltott időseket.

És ott vannak azok, akik már be vannak oltva, de nem érzik magukat biztonságban mégsem. Elsősorban a Sinopharmmal oltott idősek, akiknél több adat is azt mutatja, hogy az antitesttermelésük nem olyan erős, mint a többi vakcina esetében. Őket is érintheti majd a kormány döntése arról, hogy ki milyen feltételekkel kaphat harmadik oltást. A harmadik oltás lehetőségét eddig mereven elutasította a kormány, de Kásler Miklós keddi bejelentése alapján ebben változás lehet.

Sokaknak esélyük sem volt beadni a pályázatukat az uniós támogatásra, mert túlterhelt volt a rendszer, aztán gyorsan bejelentették, hogy elfogyott a keret - írtuk tegnap arról a pályázatról, ami a 2021-2027-es ciklusban először adott lehetőséget a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások számára, hogy uniós forráshoz jussanak fejlesztéseikhez (a GINOP_PLUSZ-1.2.1-21-ről van szó.)

Mostanra kiderült, hogy még annál is reménytelenebb volt a kisebb vállalkozásoknak eredményes pályázatot benyújtaniuk az összesen 100 milliárdos keretre, mint elsőnek tűnt. Ha öt perc alatt nem birkóztak meg a túlterhelt rendszerrel, akkor erre esélyük sem volt.

Pedig az első hivatalos közlés szerint is mindössze 14 perccel a pályázati lehetőség megnyitása után már fel is függesztették a kiírást, mert a rendelkezésre álló keretösszeg 130 százalékánál automatikusan lezár a rendszer.

A nagy érdeklődésre lehetett számítani, mert - ahogy egy pályázó fogalmazott - a koronavírus-járvány ellenére lényegében nem igazán volt elérhető forrás KKV-k számára, némi bértámogatástól eltekintve. Ezért sokan ebből a pályázatból akartak „előre menekülni”, új fejlesztéseket, beruházásokat megvalósítani, hogy megtarthassák versenyképességüket és az alkalmazottaikat.

Végül akkora volt az érdeklődés, hogy a pályázói EPTK-rendszer nem is nagyon bírta el. Sokan eleve be sem tudtak lépni, pedig csak élesíteni kellett volna a bekészített pályázatot. Van, akit kidobott a rendszer.

De még azok is csalódtak, akik tegnap még optimistábbak voltak. Az egyik pályázatíró azt mondja, hogy eleinte ők sem tudtak belépni a rendszerbe, 8:02 perckor - vagyis két perccel a lehetőség megnyitása után - még ez volt a helyzet:

Végül be tudtak lépni a pályázati honlapra, a 8 bekészített pályázatuk közül 6-ra került rá a beküldött státusz, mielőtt lezárták a kiírást. „Eléggé elkeseredettek voltunk, de beszélve további pályázatírókkal, kiderült, hogy mi még igen jó arányt produkáltunk. A többieknek a legjobb arány is 50% volt, de gyakori volt a 30%-os, illetve a 0%-os arány is. Ez az információ kicsit átformálta a kedvünket. Inkább örültünk, hogy bement az a 6 pályázat. (Igen sok embernek, igen sok átéjszakázott napja volt a 8 pályázatban)”.

Korai volt az örömük. Már az furcsa volt nekik, hogy a pályázatok benyújtását követően általában fél-1 órán belül meg is szokta kapni az egyedi sorszámát a benyújtott támogatási kérelem. Most ez egész nap váratott magára. „Nem foglalkoztunk vele, gondoltuk, majd mára megérkeznek a sorszámok”.

De nem sorszámot kaptak, hanem egy levelet az államtitkárságtól. Ebben az áll, hogy „pályázata az automatikus felfüggesztést követően érkezett rendszerünkbe, így azt a rendszer nem tudta befogadni”.

Az elutasított pályázatot egyébként 8:04:24-kor nyújtották be, vagyis 4 és fél perccel a lehetőség megnyitása után. De már ekkor is későn.

Vagyis az történt, amit egy másik pályázatíró is jelzett már tegnap: „az igazság az, hogy 8:04-kor elérte a keretet az összesen igényelt támogatás, de 8:14-ig még be lehetett küldeni a pályázatokat (ha tudtad), amik bár beküldött státusszal szerepelnek, el lesznek utasítva a limit túllépése miatt”.

Pedig már az is elég szorosnak tűnt, hogy a pályázati rendszeren belül hétfőn 8:10-kor jött a rendszerüzenet, hogy a benyújtott pályázati igények meghaladták a keretösszeg 80 százalékát, majd 8:14-kor az, hogy elérte a 130 százalékot, így a benyújtást felfüggesztették. Ezek szerint ez valójában már 5 perc után megtörtént.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tegnapi közleménye mindezt így foglalta össze:

„Soha nem látott érdeklődés a Technológiaváltó támogatási program iránt

Rendkívül nagy érdeklődés mellett nyílt meg a 2021-2027-es fejlesztési ciklus első pályázata. A keret kimerülése miatt a beadás napján felfüggesztésre került a GINOP PLUSZ-1.2.1-21 első felhívása, amely a termelő és a szolgáltató ágazatokban tevékenykedő mikro-, kis- és középvállalkozások termelékenységének növelését, technológiai és szervezeti megújulását célozza. A 100 milliárd forintos keretösszeg nagyon gyorsan, már a következő hónapokban megérkezik a magyar vállalkozások számlájára, ezzel segítve a gazdaság mielőbbi újraindítását. Azoknak sem kell csüggedniük, akik a keret kimerülése miatt lemaradtak a pályázat benyújtásáról, mert ősszel megnyílik a következő szakasz. A kormány folyamatosan hirdeti meg a mikro-, kis és középvállalkozásokat támogató további pályázatokat is.”

Azt is írják, hogy „tavaly összesen 100 milliárd forint értékben hirdettünk hasonló feltételekkel pályázatot, azonban ott a keret 3 hét alatt merült ki. Most láthatóan jóval nagyobb az igény a vállalkozások részéről és minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy mindenki megvalósíthassa a fejlesztési elképzeléseit”.

Továbbá: „Örömteli, hogy a vállalkozások a járvány harmadik hullámának letörése után ekkora beruházási kedvvel vágnak neki az újraindításnak. A jövőben szinte biztosan megtalálják számításukat a hamarosan nyíló pályázati lehetőségek között azok is, akiknek a felhívás első körében nem tudunk támogatást biztosítani” – fejtette ki György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár.

Összesen 200 milliárd forintos keretről van szó. Azért hirdettek meg most csak 100 milliárdot ebből, hogy „a vállalkozások alaposan átgondolhassák fejlesztési tervüket, és felkészülten várják a pályázatok beadását”.

A további két kör legkésőbb 2021 októberében és 2022 januárjában várható 50-50 milliárd forintos keretösszeggel.

Múlt hétvégén emelkedni kezdett az új koronavírus-fertőzöttek száma Magyarországon is, ezt mutatták a hétfőn közölt számok is. A mai jelentésben ugyanakkor ismét nagyon alacsony adat szerepel, mindössze 17 új Covid-fertőzöttet regisztráltak.

Ezt ugye nem a tegnapival érdemes összehasonlítani (már csak azért sem, mert az a hétvége összesített adata), hanem az egy héttel korábbival. A múlt keddi 32-nél is jóval alacsonyabb ez a szám. Érdekes lesz látni, hogyan alakul a hét többi napja, Európa számos országában tartósan nő az új fertőzöttek száma a delta variáns miatt.

Kevés, mindössze 3 996 tesztet végeztek (még a hétvégén, aminek az eredményei most lettek meg), igaz, ezeknek a vizsgálatoknak mindössze 0,43 százaléka volt pozitív.

A kórházban kezelt Covid-fertőzöttek száma 13-mal emelkedett, 86-an vannak most.

Mesterséges lélegeztetést 12-en kapnak közülük.

Három újabb halálesetet jelentettek, összesen hivatalosan 30 010 áldozata van a járványnak Magyarországon.

Az első oltottak görbéje tovább laposodik. Tegnap 5 334-en kapták meg az első oltásukat.

Eddig összesen 5 543 891-en kapták meg az első oltást. Ahogy lassul ez a tempó, úgy lesz egyre kisebb a különbség az első és a második oltást is megkapottak között. Utóbbiak száma már 5 202 925.

Sok embert a következő napokban sem fognak oltani: hat nap alatt összesen csupán 11 ezren regisztráltak oltásra.

Hogy mi lehet az a nevezetes hideg láb? Az UEFA hivatalos statisztikái szerint Sancho 3 perc 19 másodpercet, Rashford 3 perc 34 másodpercet töltött a pályán az Európa-bajnokság döntőjében, mielőtt odaálltak volna a 11-eshez.

A pálya szélén a bemelegítésnél nem labdával készülnek. Ilyen rövid idő alatt Rashford a pályán labdához sem ért, Sancho egyetlen passzt adott Sakának.

Rashford már a hosszabbítás szünetében felvette a mezét, akkor úgy tűnt, hogy becseréli Southgate, de az angolok szövetségi kapitánya inkább kivárt még 15 percet, és csak a 120. percben küldte pályára a támadót, a szintén jegelt Sanchóval együtt.

Rashford rutinos 11-es lövő, ilyen előzmények után nem is volt rossz a próbálkozása, elküldte Donnarummát a másik irányba, de aztán kapufára lőtte a labdát. (A 2018-as vébén a 113. percben szállt be Kolumbia ellen, de ennyi idő már bőven elég volt neki, hogy értékesítse a 11-esét.)

Sancho már rosszabbul lőtte a 11-est, Donnarumma simán hárította, aztán jött a rutinosabb játékosok helyett Saka, és kihagyta. (Grealish utóbb jelezte, hogy ő szeretett volna lőni.) Southgate azt mondta, hogy még az edzésen látottak alapján választotta ki a 11-es lövőket, ami meglepő, hiszen eléggé más lehet tréningen kapura lőni, mint az Eb-t eldöntő, felfokozott állapotú párbajban. Pláne, hogy tényleg az utolsó pillanatban küldte pályára Rashfordot és Sanchót.

Ezt a hibát egyébként a spanyolok edzője, Luis Enrique is elkövette ezen az Eb-n. Ő Svájc ellen küldte be a 120. percben Rodrit Pedri helyére. Rodrinak három passza jutott a hátralévő időben, és volt egy kaput elkerülő lövése. Ezután ki is hagyta a 11-esét. Belefért, mert a svájciaknál hárman is hibáztak.

Az olaszok ezt a leckét már az előző Európa-bajnokságon megtanulták. A németek elleni negyeddöntőben a 120. percben lépett a pályára Zaza, hogy aztán ki is hagyja minden idők talán legnevetségesebb büntetőjét.

Most a döntőben Mancini is cserélt még egyet a 118. percben, de Florenzit nem jelölte a 11-est rúgók közé.

Érdekes adat: amikor Southgate még játékosként állt oda 11-est rúgni a németek elleni, hazai rendezésű Európa-bajnokság elődöntőjében 1996-ban, és kihagyta, az akkori angol szövetségi kapitány, Terry Venables egyáltalán nem cserélt az egész meccsen. A túloldalon Berti Vogts viszont megjátszotta az utolsó pillanatos cserét, és be is jött, mert a 118. percben pályára küldött Strunz belőtte a maga 11-esét. Talán ez ragadt meg Southgate-ben.

A Nemzetek Ligája bronzmeccsén, 2019-ben Southgate a hosszabbítás szünetében cserélte be Sanchót és Barkley-t, akik aztán rúgtak is 11-est. De előtte legalább negyed órát kaptak a pályán. Akkor lőtt Sterling is, aki most valamiért nem, az ötödik 11-es mögé pedig Pickford kapus állt oda.

Elég botrányosan indult az a pályázat, ami a 2021-2027-es ciklusban először adott lehetőséget a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások számára, hogy uniós forráshoz jussanak fejlesztéseikhez (a GINOP_PLUSZ-1.2.1-21-ről van szó.)

Többszöri halogatás után július 12-e lett a beadási határidő. Reggel 8 órakor nyitották meg a lehetőséget a pályázati kérelmek benyújtására. Miután előre be lehetett készíteni, ez egyetlen gombnyomás lett volna, de a rendszer az óriási érdeklődés miatt túlterhelt volt, sokan be sem tudtak lépni, vagy aki igen, azok közül is sokakat kidobott a rendszer - tudtuk meg több pályázótól, aki sikertelenül próbálkozott.

Lehetett számítani az óriási érdeklődésre, mert - ahogy egy pályázó fogalmazott - a koronavírus-járvány ellenére lényegében nem igazán volt elérhető forrás KKV-k számára, némi bértámogatástól eltekintve. Ezért sokan ebből a pályázatból akartak „előre menekülni”, új fejlesztéseket, beruházásokat megvalósítani, hogy megtarthassák versenyképességüket és az alkalmazottaikat.

A felhívásban vadonatúj elemként jelent meg, hogy a rendelkezésre álló keretösszeg 130 százalékánál automatikusan lezár a rendszer. Ez mindössze 14 perccel a beadási lehetőség megnyitása után meg is történt. Sokan ezalatt arra vártak, hogy egyáltalán be tudjanak lépni a felületre.

Egy másik pályázó szerint ennél is rosszabb a helyzet, mert „az igazság az, hogy 8:04-kor elérte a keretet az összesen igényelt támogatás, de 8:14-ig még be lehetett küldeni a pályázatokat (ha tudtad), amik bár beküldött státusszal szerepelnek, el lesznek utasítva a limit túllépése miatt”.

Az egyik csalódott pályázó szerint nem maradt más lehetőség, mint októberben újra próbálkozni, de akkor várhatóan még nagyobb lesz az érdeklődés, mert sokan direkt kivártak vagy a nyári szabadságok miatt nem foglalkoztak vele. Így valószínűleg ismét egy „támogatási lottó” játék lesz belőle.

Ami múlt csütörtökön és pénteken még csak figyelmeztető jel volt, mostanra kezd egyértelművé válni. Több országhoz hasonlóan nálunk is emelkedni kezdett az új koronavírus-fertőzöttek száma.

A kormányzati koronavírus-honlapon hétvégén már nincs adatszolgáltatás, csak a kormánytagok médiaszerepléseivel frissül az oldal.

Hétfőn a hétvége (péntek-vasárnap) összesített adatait közlik. Ez alapján 102 új fertőzöttet regisztráltak a hétvégén. Ez önmagában még mindig nem sok, csakhogy a múlt hétfőhöz képest 57 százalékkal emelkedett ez a szám (akkor 65 új Covid-fertőzöttről számoltak be.)

A többi országban egyértelműen a delta variáns miatt emelkedik az új fertőzöttek száma. Magyarországon a legfrissebb jelentésben egyetlen adat sincs arról, hogy az új fertőzöttek hány százalékánál mutatták ki a delta variánst. Annyi szerepel csak a szövegben, hogy „több országban terjed a delta vírusmutáns, ezért kérjük, hogy aki még nem oltatta be magát, tegye meg”.

Ez a felszólítás egyelőre keveseket talál meg. Három nap alatt kevesebb mint 10 ezren (9 129) kapták meg az első oltásukat. Múlt héten összesen 31 892 embert oltottak be az első adaggal. Június elején még naponta oltottak ennyit.

Összesen eddig 5 538 557-en kapták meg az első oltásukat, közülük 5 175 503-en már a másodikat.

Három újabb áldozata van a járványnak, összesen eddig 30 007-en haltak meg a járvánnyal összefüggésben hivatalosan.

A kórházban lévő Covid-fertőzöttek száma csökkent, 87-ről 73-ra. Közülük 12-en szorulnak mesterséges lélegeztetésre.

Olaszország lett az Európa-bajnok, miután 1-1 után jobban rúgták a 11-eseket. A hazai pályán játszó angolok vezetőedzőjének óvatossága a döntőben már visszaütött, Southgate az utolsó perekre beküldött játékosai (Rashford és Sancho) kihagyta a 11-eseket.

Olaszország 1968 után nyert újra Európa-bajnokságot. Angliának ez az ezüst a legjobb Európa-bajnoki szereplése.

Anglia-Olaszország 1-1 (tizenegyesekkel 2-3)

Anglia: Pickford – Walker (Sancho, 119.) Stones, Maguire – Trippier (Saka, 70.), Rice (J. Henderson, 74., Rashford, 119.), Mount (Grealish, 99.), Phillips, Shaw – Kane, Sterling. Szövetségi kapitány: Gareth Southgate

Olaszország: G. Donnarumma – Di Lorenzo, Bonucci, Chiellini, Emerson (Florenzi, 118.) – Barella (Cristante, 54.), Jorginho, Verratti (Locatelli, 96.) – Chiesa (Bernardeschi, 86.), Immobile (Berardi, 55.), Insigne (Belotti, 91.). Szövetségi kapitány: Roberto Mancini

Gól: Bonucci (67.), ill. Shaw (2.)

Mire lehetett számítani a meccs előtt?

Az angolokból egy nagyon fegyelmezett, minden kockázatot kerülő, de eredményes csapatot formált Gareth Southgate. A kezdő is ezt erősítette, a sokkal támadóbb Saka helyett a védekezőbb Trippier került a csapatba, túlzottan óvatosnak tűnő ötvédős rendszerre álltak át. Az a csapat, amelyik az egész Eb-n eddig egyetlen gólt kapott, azt is szabadrúgásból.

Viszont az olaszok eddig minden meccsükön lőttek gólt. Náluk semmilyen meglepetés nem volt, Roberto Mancini pont azt a kezdő 11-et küldte pályára, amelyik a spanyolok ellen is kezdett.

Visszahúzódóbb, a területet átadó angolokra, és magasan letámadó olaszokra lehetett számítani leginkább.

Ehhez képest mi történt?

Az angolok nagyon belekezdtek, semmi jele sem volt annak, hogy ne bírnák el a közvélemény és a hazai pálya nyomását, hogy 55 év után végre nyerjenek újra nagy tornát. És már a 3. percben megszerezték a vezetést, egy pocsék olasz szöglet után vezetett kontrában a biztonsági megoldás Trippierhez került a labda a jobb szélen, átívelte a másik oldalra, ahol a valamiért középre húzódó Di Lorenzo teljesen egyedül hagyta az érkező Luke Shaw-t. A balhátvéd nem hibázta el. Az olaszok az Európa-bajnokságon először kerültek hátrányba.

A gyors gól után eléggé nehezen tértek magukhoz az olaszok, az első negyedóra egyértelműen az angoloké volt. A kezdés után a félidő második felében már többet volt az olaszoknál a labda, az angolok átengedték a területet, tökéletes volt ez a számukra, Southgate nem is álmodhatott volna ideálisabb forgatókönyvet.

Az olaszok sok rövid passzal, kényszerítőkkel próbáltak átjutni az angol védelmen, de nagyon kiszámíthatóan, könnyedén léptek bele az olasz passzokba az angol védők. Az angol kontrákban több volt a veszély. Egyedül Chiesa mutatott valamit, a 36. percben úgy indult meg, hogy lerázta Rice, még így is öt védőre vitte rá, de Maguire-t mellett sikerült rálőnie. Alig ment kapu mellé, Pickford valamiért csak térdelt a kapujában.

A második félidőben Mancini jól cserélt, lehozta Barellát és a teljesen észrevétlen Immobilét, bejött Cristante és Berardi. Sokkal élénkebb lettek az olasz támadások, az angolok a saját 16-osukon belül védekeztek, nagyon benne volt már a gól, amikor Bonucci valóban egyenlített a 67. percben. Az angolok először kaptak gólt akcióból az Európa-bajnokságon.

Southgate azonnal reagált, átállt arra a csapatra, amire kezdőként lehetett számítani, Trippier helyett jött Saka, az öt helyett pedig a négy védőre álltak át.

Az egyenlítés után megmaradt az olaszok lendülete, Bonucci majdnem gólpasszt adott a gólja után, de Berardi fölé emelte. Aztán megsérült a mezőny addigi legjobbja, Chiesa, Bernardeschi jött be a helyére. Ezzel jelentősen csökkent az esélye egy újabb gólnak. Az angolok egy-egy megindulásban bízhattak, amit ha kellett, olyan egyértelmű szabálytalansággal állítottak meg az olaszok, mint Chiellini, amikor a földre nyekkentette Sakát a meze nyakánál fogva a 96. percben.

Mancini a 96. percre lecserélte az összes csatárát, és az inkább támadóbb középpályásait, de az új emberek közül senki nem tudta pótolni Chiesa lendületét.

Southgate a Trippier-Saka csere mellett csak egy Rice-Hendersont hajtott végre a 99. percig, miközben a cserepadon ott ült Grealish és Sancho. Grealish végül csak a 99. percben állt be, Mount helyett.

A hosszabbítás nagyon unalmas első félidejének a végét az olasz megnyomták, Pickford egy furcsa védéssel óvta meg a kapuját a góltól. Az angolok ebben a 15. percben az égvilágon semmit sem mutattak.

Teljesen indokolt lett volna Rashford becserélése a hosszabbítás szünetében, mutatták is, hogy öltözik, de Southgate mégsem küldte pályára. A második 15 percben az angolok igyekeztek beszorítani az olaszokat, de nem volt ez óriási nyomás, úgy is le tudták hozni simán az olaszok, hogy mindkét középső védőjüknek, Bonuccinak és Chiellininek is volt sárgája.

Southgate csak a 119. percben küldte be Rashfordot és Sanchót, lényegében 11-est rúgni, ami mindent elárul az angolok ambícióiról. Aztán Rashford ki is hagyta a saját 11-esét, majd Sanchó is.

Megérdemelték?

A győztesnek igaza van, az olaszok a Wembley-ben verték a házigazdákat, semmivel sem voltak rosszabbak a hazai pályán játszó angoloknál. A játékoskeretük gyengébb az angolokénál, de abból messze kihozták a maximumot. Az angolokról ez nem mondható el, bennünk több potenciál volt, mint amit az egész Eb-n mutattak, de Southgate jobban bízott azokban, akik végrehajtják a rájuk bízott feladatot, mint akik kreatívabbak.

Ki volt a meccs legjobbja?

Az UEFA-nál Bonucci. Chiesának is nagy meccse volt, a sérüléséig. Az egész torna legjobbja az UEFA-nál Donnarumma lett.

Volt térdelés?

Mindkét csapat térdelt. Az angoloknál ez megszokott. Az olaszok akkor térdelnek, ha az ellenfelük is ezt teszi. A belgák ellen és most is megtették Budai Gyula bánatára.

VAR vs bíró?

Sterlingnek volt egy gyanús esése a 62. percben, még 1-0s vezetésnél, de az elődöntő után csak legyintett rá a bíró.

Kifütyülték az angolok az olasz himnuszt?

Ki, pedig sokak mellett Gareth Southgate is azt kérte, hogy hagyjanak fel azzal a szokásukkal, hogy nem tisztelik a másik ország himnuszát. Ennél durvább volt, hogy sokan jegy nélkül rohamozták meg a stadiont, be is jutottak, jó ideig blokkolva a jegytulajdonosok bejutását is. Óriási zsúfoltság alakult ki emiatt a lelátókon, és verekedés is volt a stadionon belül.

Az elődöntőkre már visszatértek a labdát hozó szponzor kisautók

A döntőre ráadásul szivárványos verzióban.

• Shaw góljával a 3. percben vezetést szereztek az angolok az Európa-bajnokság döntőjében, Bonucci a 67. percben egyenlített
  
• A csapatok végül 120 perc alatt sem bírtak egymással, a tizenegyespárbajt az olaszok nyerték 3-2-re
• 1968 után nyertek az olaszok újra Eb-t

Az UEFA az Európa-bajnokság minden magyar meccse után bejelentette, hogy vizsgálja a magyar csapat szurkolóinak a viselkedését. Végül pénteken közölték, hogy a magyar szurkolók diszkriminatív megnyilvánulása miatt három zárt kapus mérkőzésre büntette a magyar szövetséget. Kettőt le is kell tölteni, a harmadikat két évre felfüggesztették.

A szervezet emellett 100 ezer euróra is megbüntette a magyar szövetséget, amelynek „Egyenlő Játék” feliratú molinót kell kifeszítenie ezeken az összecsapásokon.

Egyelőre nem indokolták meg részletesen, hogy mi miatt hoztak ilyen súlyos döntést.

Pár éven belül ez a negyedik büntetés, amit a magyar szurkolók egy részének viselkedése miatt szabnak ki a magyar válogatottra.

Zsidózás miatt zártkapus magyar-román

Büntetés miatt az első zártkapus meccse 2013-ban volt a magyar válogatottnak. Ezt a nemzetközi labdarúgó szövetség, a FIFA szabta ki a 2012 augusztusában, a Magyarország-Izrael barátságon meccsen (1-1) történtek miatt.

A szurkolók egy része kifütyülte és fújolta az izraeli himnuszt, hátat fordítottak a vendég válogatottnak, aztán felharsan az „Indul a vonat Auschwitzba.” A magyar válogatott gólja után pedig a lelátón lévők egy része „mocskos zsidózni" kezdett.

A nézőtéri gyalázkodásról videófelvétel is készült.

A FIFA közleménye szerint az európai rasszizmus ellenes mozgalom (FARE), egy bécsi izraelita kör és egy harmadik társaság (Simon Wiesenthal Központ) jelentette fel a magyar szövetséget a mérkőzésen történt incidens miatt.

A meccsen történtek diplomáciai szintet is elértek. A szurkolók viselkedése miatt a magyar kormány és az MLSZ is bocsánatot kért Izraeltől. „A szövetség a Magyarország-Izrael válogatott barátságos mérkőzés (1-1) kapcsán részletes határozatot hozott, amelyben elfogadhatatlannak tartja és elítéli, hogy a mérkőzés alatt a magyar nézők egy csoportja az ellenfél játékosait és Izrael államát sértő, antiszemita viselkedésével hívta fel magára a figyelmet" - írta Csányi Sándor, MLSZ-elnök.

A büntetést a kulcsfontosságú magyar-román világbajnoki selejtezőn kellett letölteni (az eredmény 2-2 lett, a románok a 92. percben lőtték a góljukat). Az MLSZ egyébként sajánlatát fejezte ki amiatt, hogy „a magyar válogatottnak egy barátságos meccsén történt eset miatt egy sorsdöntő, a legrangosabb nemzetközi sorozatba illeszkedő mérkőzésen kell letöltenie a kirótt büntetést”. A FIFA ugyanakkor arra figyelmeztette az MLSZ-t, hogy legközelebb súlyosabb büntetést szab ki, akár pontlevonást vagy kizárást is.

Cigányozás a magyar-románon

A következő büntetést ugyanakkor nem a FIFA, hanem az európai szövetség szabta ki. Egy 2015-ös teltházas, 0-0-s magyar-román Európa-bajnoki selejtezőn a szurkolók egy része „ki nem ugrál, büdös román, hejj, hejj”-ezett, aztán cigányozott. Mindezt - az izraeliek elleni meccshez hasonlóan - az európai rasszizmus ellenes mozgalom (FARE) rögzített videófelvételekkel, és juttatta el az UEFA-nak.

A Feröer elleni Eb-selejtezőnk lett volna zárt kapus eredetileg, de az MLSZ fellebezett a döntés ellen. A magyar szövetség azzal érvelt, hogy az elítélendő rasszista megnyilvánulás egyáltalán nem jellemezte a mérkőzés hangulatát, sőt, szemben a bukaresti meccs ijesztően ellenséges hangulatával, a hazai teltházas meccs igazi sportélmény volt. Amikor a szurkolók egy kis része rasszista bekiabálásokkal próbálkozott, a többség pár másodperc után tudatosan, hangos buzdítással nyomta el ezt a hangot. A mérkőzés általános hangulatát így egyáltalán nem a gyűlöletkeltés vagy a rasszizmus határozta meg, hanem a szenvedélyes szurkolás. Ez a mérkőzés az MLSZ megítélése szerint éppen azt bizonyította, hogy még egy ilyen feszültségektől terhelt helyzetben is lehet sportszerű körülményeket és kiváló hangulatot teremteni.

A magyar szövetség a beadványában kitér arra is, hogy a román himnusz alatt sem viselkedtek sportszerűen a magyar szurkolók.

"Az MLSZ mélységesen elítéli és bánja, hogy a szurkolók egy része tiszteletlenül viselkedett a román nemzeti himnusz alatt. Ez a fajta viselkedés messzemenőkig távol áll szurkolóink általános szemléletétől és viselkedésétől. Az MLSZ nem vitatja, hogy a fenti vétség megtörtént a mérkőzés során, ám felhívná a döntéshozók figyelmét arra, hogy ez a sajnálatos eset az idegenbeli odavágó mérkőzésen történtekre adott reakció volt, amelyen több mint ötvenkétezer román szurkoló fütyülte ki a magyar nemzeti himnuszt. Ezen bukaresti eseményeket nem tüntette fel az akkori ellenőri jelentés, így nem is követte felelősségre vonás."

A beadványban részletesen írnak a cigányozásról is,Az MLSZ szerint "a mérkőzésről készült jelentések közül egyedül a FARE szervezet mérkőzés helyszínen tartózkodó megfigyelője által az UEFA rendelkezésére bocsátott jelentése tartalmazott rasszista magatartásra utaló eseteket". A magyar szövetség szerint egyáltalán nem igaz, amit a FARE megfigyelője állít, hogy “a magyar nemzeti csapat szurkolóinak jelentős része”, “több ezer magyar szurkoló” cigányozott. Azt "a FARE megfigyelője a rigmust pár másodpercig, a hazai szurkolók egy egészen elenyésző részétől hallotta, hallhatta". Ezt támasztja alá, hogy az UEFA mérkőzés ellenőrnek és az UEFA biztonsági ellenőrnek nem hallotta a rigmusokat. Vagyis

"az elítélendő rigmust pusztán egy apró kisebbség skandálta, míg több mint húszezer magyar szimpatizáns nagyszerűen biztatta a magyar csapatot".

Az MLSZ szerint a bizonyítékként becsatolt videofelvétel is azt támasztja alá, hogy "hallván az elenyésző számú hazai szurkoló offenzív rigmusait, a magyar szurkolók pozitív hangvételű dalokkal és tapssal igyekeztek biztatni a csapatukat, osztván az MLSZ által a szurkolás terén lefektetett alapelveket és értékeket". Az UEFA biztonsági ellenőr jelentése egyébként kiemelte, hogy a hazai szurkolók általános magatartása kiemelkedő volt, és kiváló hangulatot teremtettek a mérkőzésen.

A fellebezés végül nem volt eredményes, a zártkapus meccset három évvel később (!) a 2018-as Nemzetek Ligája sorozatban kellett letölteni, mivel a fellevezés elutasítása után ez volt a következő hazai rendezésű, UEFA-versenyrendszerben lebonyolításra kerülő" meccs. Görögország ellen. 2-1 lett a meccs.

A magyar-szlovákon is túl sok volt a cigányozás

2019. szeptemberben a szlovákokat fogadtuk Eb-selejtezőn.

Noha az MLSZ és maguk a játékosok, valamint a szövetségi kapitány is kérte a nézőket a sportszerű szurkolásra, ennek ellenére az ellenőri jelentések felvételekkel dokumentálták, hogy a nézőtéren több alkalommal,

tömegesen kiabáltak cigányozós, „szar Szlovákia” és más gyűlölködő rigmusokat

- írta az MLSZ. A döntés során visszaesőként bírálták el a fegyelmi vétséget, mivel az elmúlt öt évben többször is el kellett járni a magyar szövetséggel szemben a nézőtéri rasszista magatartás miatt.

A 2:1-es szlovák győzelemmel végződött találkozó után behívatta a magyar nagykövetet a szlovák kormány, mivel szlovákellenes jelszavak hangzottak el, megsértettek egy szlovák állami jelképet, valamint kifütyülték a szlovák himnuszt.

A zártkapus meccset 2019. október 13-án töltöttük le, az azeriek elleni, 1-0-ra megnyert Eb-selejtezőn.

Csányi kérte a szurkolókat

Csányi Sándor, MLSZ-elnök (és az UEFA alelnöke) már a válogatott három magyar Eb-meccse után fordult a magyar szurkolókhoz, megköszönve, hogy „olyan fantasztikus hangulatot teremtettek az Európa-bajnokság mérkőzésein, mely egyértelműen hozzájárult a magyar férfi válogatott tiszteletre méltó szerepléséhez. Köszönöm, hogy az utazási nehézségek ellenére, sokan idegenbe is elkísérték a csapatot”.

Hátra volt még a budapesti, holland-cseh nyolcaddöntő, ami miatt arra kérte a szurkolókat, hogy viselkedjenek rendesen. Ezt azért körülírta:

„Vasárnap még egy nyolcaddöntő-mérkőzésnek, a Hollandia–Csehország összecsapásnak ad otthont a Puskás Aréna, melyre ismét több tízezer magyar néző váltott jegyet. Ahhoz, hogy a jövőben is házigazdája lehessen Magyarország rangos sporteseményeknek, és ami legalább ennyire fontos, hogy a magyar válogatott mindig és mindenkor telt házas buzdítás mellett játszhassa mérkőzéseit, a kitűnő hazai szervezés mellett a sportszerű légkör is elengedhetetlen. Vendéglátóként ki kell vívni a széleskörű nemzetközi elismerést ezen a téren is.”

Tényleg nem győzte hangoztatni: „Tiszteljük a résztvevő csapatok játékosait, szurkolóit!”, illetve „Kérek mindenkit, hogy minden tekintetben sportszerűen szurkoljon, tartózkodjon a himnuszok kifütyülésétől, továbbá minden olyan kirekesztő (rasszista, homofób, soviniszta) megnyilvánulástól, mely beárnyékolná a magyar nemzeti válogatott és a szurkolók elismerésre méltó teljesítményét, és ez által az ország megítélését. Kérem ezt tartsák be akkor is, amikor mások részéről provokációt tapasztalnak.”

Ekkor már kb. mindegy volt, mert az UEFA vizsgálta a válogatott három meccsét. Miután visszaesők voltunk az UEFA-nál, ezért lett 2+1 meccsen a büntetés az Európa-bajnokságon történtek miatt. Amit nem világbajnoki selejtezőn, hanem UEFA-s rendezvényen töltünk majd le. Ez a Nemzetek Ligája két meccse lesz.

44 új fertőzöttet regisztráltak tegnap a reggeli járványjelentés szerint. Ez önmagában nem magas szám, ugyanakkor többhetes trend tört meg a napokban. Hosszú idő után először volt magasabb az új fertőzöttek száma csütörtökön és pénteken, mint egy héttel korábban.

Az is igaz, hogy a 44 új fertőzöttet több teszttel találták meg, mint egy hete a 37-et. Ugyanakkor csütörtökön kevesebb vizsgálatból találtak több covid-fertőzöttet, mint egy hete. A vizsgálatokon belül a pozitív tesztek aránya továbbra is nagyon alacsony, ez kedvező.

Több országgal ellentétben nálunk nem publikus adat, hogy az új fertőzöttek közül hányan kapták el a delta variánst. Ahol ezt lehet tudni, ott viszonylag gyorsan dominánssá vált ez a fertőzőképesebb mutáció. Csehországban egy hete emelkedik az új fertőzöttek száma, Portugáliában is a delta hajtja a járványt, Németországban is dominánssá vált ez a változat.

Magyarországon a legutolsó közlés szerint mindössze 9 esetben mutatták ki a delta variánst. Hétvégén sajnos már nem közölnek adatokat, de hétfőn érdemes lesz figyelni, hogy tovább emelkedik-e majd az új fertőzöttek száma az egy héttel korábbihoz képest.

Szintén figyelmeztető adat, hogy egyetlen nap alatt 72-ről 87-re nőtt a kórházban kezelt covid-fertőzöttek száma. (Volt már a héten téves adatközlés a kormányzati honlapon, de akkor hirtelen másfélszeresére ugrott a kórházban kezelt covidosok száma a hivatalos adatok szerint, amit aztán korrigáltak. A mostani, kisebb ugrás reálisabbnak tűnik, de azért nézzük majd a koronavirus.gov.hu-t, ha javítanak most is, jelentkezünk.)

A lélegeztetőn lévők száma továbbra is 13.

Jó hír, hogy nem volt újabb áldozata a járványnak. Az eddigi, összesen 30 ezer haláleset így is kiugróan magas lakosságarányosan Európában.

5 550-en kapták meg az első oltásukat.

Összesen 5 529 428-en kaptak legalább egy oltást, közülük 5 145 484-en már másodikat is.

Tavaly március óta 30 ezer magyar halt meg a koronavírus-járványban, 29 385-en a második és harmadik hullámban. Elvesztett szülők, nagyszülők, szerelmek és barátok. Nyugdíjasok, óvónők, ápolók, sofőrök, orvosok, akik most hiányoznak valakinek.

Nem lehet veszteség nélkül megúszni egy ilyen világméretű traumát, de alakulhattak volna jobban a dolgok. Nem szükségszerű, hogy lakosságarányosan nálunk haltak meg a legtöbben Európában. Egymillió főre vetítve több mint 3 000 magyar áldozata van a járványnak, csak Csehország és Bulgária közelíti ezt valamennyire. Szlovákián, Belgiumon, Szlovénián, Olaszországon és Horvátországon kívül sehol sem lépték át a 2000-es határt.

A gazdag országok is szenvedtek, az őszi-téli hullám idején Németországban vagy Hollandiában is megnőtt a halálozás, de sehol sem olyan meredeken, mint nálunk.

Miért?

Hiába keresünk egyetlen magyarázatot. A járványügyi korlátozásoktól az egészségügyi ellátás minőségén és az emberek egészségi állapotán át az idősellátás rendszeréig sok minden befolyásolja, hol, mennyi áldozatot követel a vírus. Ez mind közrejátszhatott a magyarországi járványban is, de csak sejtéseink lehetnek, melyik jobban, és melyik kevésbé.

Az biztos, hogy időben bevezetett szigorításokkal mérsékelhető a vírus pusztítása, a magyar kormány viszont heteket késlekedett az év elején. Müller Cecília már február 18-án bejelentette, hogy megérkezett a harmadik hullám, de a politika ekkor még a nyitásról szóló nemzeti konzultációra figyelt. Végül csak március 8-án döntöttek a zárásról, amikor a kórházi terhelés meghaladta a második hullám csúcsát, és meredeken ment tovább felfelé.

Ősszel is hasonló volt a forgatókönyv. Szakértők - köztük a kormány tanácsadói - már szeptemberben, októberben figyelmeztettek, hogy muszáj csinálni valamit, mert nagyon rossz irányba haladunk, sőt „gyorsvonatként rohanunk a vesztünkbe”. Október végén még telt házas Fradi-Újpest meccset rendeztek, ahol csak az utolsó pillanatban tették kötelezővé a maszkviselést.

A kormány sem a második, sem a harmadik hullám után nem ismerte el, hogy hibázott volna, végig kitartott amellett, hogy időben érkeztek a korlátozások. Azokban a napokban, amikor a kórházban ápolt covidosok száma minden nemzetközi rekordot megdöntött lakosságarányosan, Kásler miniszter azt mondta, „meg se rendültünk”. Akkor már hetek óta arról beszéltek az orvosok, hogy a személyzeti kapacitás hiányai miatt egyre nehezebb megfelelő ellátást biztosítani a betegeknek.

Ahhoz, hogy részletesen feltárhassuk a kimagasló halálozás okait, sokkal több adatra lenne szükségünk. Az operatív törzs kezdettől fogva csak a legalapvetőbb számokat teszi közzé, azokat sem követhető formában. Most, amikor enyhébb a járványhelyzet, elcsepegtettek néhány információt.

• Hol, mennyien haltak meg?

Más országokkal ellentétben itthon nem közölték a halálozások területi megoszlását, csak Budapestet és „a vidéket” különítették el. Júniusban végül kiadták a települési adatokat, de csak az első és a második hullámról. Kiderült, hogy a szegény, Borsod megyei, szikszói járásban ötször akkora eséllyel haltak bele a koronavírusba, mint a gazdagabb, Győr-Moson-Sopron megyei kapuváriban. A teljes adatsorból következtettünk arra, hogy a halálozás mértéke statisztikailag összefügg egy-egy térség jövedelmi helyzetével, és azzal is, hogy mennyire leterheltek a háziorvosok.

• A nagyobb kórházakban nagyobb volt a betegek túlélési esélye.

Bár hónapok óta kérjük, az állam nem adja ki a kórházi halálozási adatokat, pedig orvosok szerint ez közben is segített volna a jó ellátási gyakorlatok terjesztésében. Gulyás miniszer június végén elárulta, hogy akkora különbség van a kisebb és nagyobb kórházak teljesítménye közt, amit nem lehet a szerencsére vagy az emberek egészségi állapotára fogni.

Méricskélni vagy sem?

A kormány többször változtatott a halálozással kapcsolatos kommunikációján. Kezdetben ezt tartották a legfontosabb mutatónak, Orbán Viktor emberéletekben mérte a járványkezelés sikerességét.

Az eredményesen elfojtott első hullám végén Orbán Viktor Belgiummal, Olaszországgal, Spanyolországgal, Hollandiával, Svédországgal és Ausztriával példálózott, mint ahol lakosságarányosan többen haltak meg koronavírusban. Szeptember elején is ilyen összehasonlításokat tett.

A magyar halálozás októberben hagyta le a sokáig labornak tekintett Ausztriáét. Decemberben Svédországot és Hollandiát, januárban Spanyolországot, márciusban Belgiumot és Olaszországot is megelőzte.

Amikor a korábbi kommunikáció tarthatatlanná vált, néhány hétig azt üzenték, nem az elmúlt hetek tendenciáit, hanem az összesített statisztikákat kell nézni. Amikor ez sem működött, áttértek arra, hogy nincs is értelme összehasonlítani az országokat, hiszen mindenki máshogy könyveli el a halottakat.

Ezzel nehéz volt mit kezdeni, mert a magyar kormány másokkal ellentétben nem tette közzé, kiket tekint pontosan covidos halottaknak. Müller Cecília ellentmondásosan kommunikált róla, Gulyás pedig azt mondta, olyasvalaki is bekerült a statisztikába, „aki közlekedési balesetben halt meg, és ezt követően koronavírus-pozitívnak találták”.

Ez hihetetlennek tűnt, és hónapokkal később ki is derült, hogy nem igaz. Müller júniusban adott először érdemi választ egy képviselői kérdésre, amiből világossá vált, hogy a legtöbb országhoz hasonlóan mi is az Egészségügyi Világszervezet ajánlását követjük. Ez előírja, hogy a balesetben meghalt covidosokat nem szabad felvenni a statisztikába. (Szerdán megkérdeztük erről Gulyást a kormányinfón. Azt mondta, nem tévedett korábban, hiszen valóban bekerültek ilyen elhunytak a statisztikába, de az adattisztítás során kihúzták őket. Ha így is volt, tavasszal ezt nem mondta. Akkor a könyvelés különbsége volt az egyik legfőbb kormányzati érv arra, miért nem olyan súlyos a magyar halálozás nemzetközi szinten, amilyennek tűnik.)

Igaz, hogy a különböző országok nem mind pontosan egyforma módszertannal vezetik a nyilvántartást, de Európában nincsenek akkora különbségek, hogy legyinthessünk a kimagasló magyar számokra.Júniusban, amikor Orbán váratlanul kiállt az újságírók elé, már ő sem akarta szőnyeg alá söpörni a kérdést, a nyilvántartásos érvet sem vette elő. Kollégánk felvetésére, miszerint Ausztriában 10 ezren haltak meg a járvány miatt, míg itthon 30 ezren, azt válaszolta:

„Szerintem ez nagyon fontos kérdés. Az Akadémia elnökével és néhány kisebb tudóscsoporttal is beszéltem róla, és kértem őket, hogy készítsenek egy elemzést: mi az oka annak, hogy a magyar társadalom láthatóan sérülékenyebb, mint mások. Mit kell másképpen csinálni, mire kell inkább figyelni?”

A második és harmadik hullám idején nem találkoztunk ilyen árnyalt, szinte önkritikába hajló megfogalmazással. A kormány csak akkor engedett meg magának ilyet, amikor már kevésbé volt éles a helyzet.

Többlethalálozás

A kormány kommunikációja arra szorult vissza, hogy a halálozásoknál azt érdemes nézni, hogy az országban összesen hányan haltak meg az előző évekhez képest. És arra jutottak, hogy 2020-ban ebben az összehasonlításban az Európai Unió középmezőnyében vagyunk. Ez már messze nem igaz, a második és különösen a harmadik hullám nagyon megemelte a többlethalálozást itthon. (Az EU-s statisztikai hivatal táblázata itt található).

Márciusban Magyarországon 47,7 százalékkal többen haltak meg, mint 2016-19-ben. Az egész EU-ban csak Bulgáriában (52,2), Szlovákiában (53) és Csehországban (61,5) volt magasabb ez az arány.

Áprilisban itthon 43,8 százalék volt a többlethalálozás, csak Lengyelországban (65,6) és Bulgáriában volt magasabb (76,1).

Nehéz más okot találni a kiugró többlethalálozási adatokra, mint a járvány, és annak közvetlen vagy közvetett hatása az egészségügyre (a covidra koncentráló átcsoportosítások miatt az egészségügy jó része takaréklángon működött, műtétek, rehabilitációk maradtak el, a szükségesnél lassabban jutottak kórházi kezeléshez betegek, ha egyáltalán bejelentkeztek kórházakba).

A KSH által nyilvántartott többlethalálozás csúcsai és az operatív törzs által naponta közölt adatok a járvány hivatalos áldozatainak a számáról ugyanakkor nincsenek teljes átfedésben. A KSH-s adatok alapján hamarabb nőtt meg a többlethalálozás ősszel, mint ahogy a hivatalos statisztikákban a járvány áldozatainak a száma nőni kezdett. A KSH-nál is durvább volt a harmadik hullám a másodiknál, de sokkal kevésbe, mint az operatív törzs adatai alapján. Jelentős különbségek vannak az adatgyűjtés módszereiben, (az operatív törzsé elvileg gyors, a KSH utólag teszi össze, hogy mennyien halhattak meg 1-2-3 hónappal korábban), de ez sem igazán magyarázza, hogy több hetes elcsúszások vannak a számoknál.

A járvány áldozatairól nem adnak területi információkat. A KSH-s többlethalálozásban ugyanakkor van megyei bontás. Eszerint Nógrád megyében haltak meg a legtöbben 2021 június elejéig, 2020 hasonló időszakával összehasonlítva.

Oltakozni, oltakozni

A vakcinák év eleji érkezése nemcsak járványkezelési, hanem kommunikációs szempontból is jól jött a kormánynak. „A keleti vakcinák beszerzésével a kormány ki tudta egyenlíteni a járvány elszabadulásának drámai hírét, és ezzel kommunikációs szinten meg tudta akadályozni, hogy a legrosszabb napokban érdemben romoljék a megítélése” - írtuk márciusban.

A magyar átoltottsági arány sokáig nagyon magas volt Európában. Márciustól júniusig a második helyen álltunk Málta mögött, hiszen a Sinopharm és a Szputnyik már a tömeges Pfizer-szállítmányok előtt megérkezett. (A kormány tavaly december végén is tudta, hogy csak április elejétől várhatunk igazán sok vakcinát az uniós beszerzésből.)

Ez azonban nem lehetett elég a harmadik hullám megfékezéséhez, egyszerűen nem volt rá idő. Ilyen szempontból hiába oltottak nagy erőkkel márciustól: a brit variáns rég tombolt az országban, miközben két dózisra és hetekre van szükség a teljes elérhető védettség kialakításához. Ráadásul a 10-20, de még a 30-40 százalékos átoltottsággal is nagyon messze voltunk attól a szinttől, ami társadalmi léptékben képes megállítani a vírus terjedését.

Nem véletlen, hogy más országok ugyanebben az időszakban, kevesebb oltottal jobban átvészelték a járványt.

Semmi váratlan nincs a mai járványügyi adatokban, még adatközlési hiba sem színesíti a jelentést, mint tegnap.

44 új fertőzöttet írtak be a statisztikákba. Ez ugyan több, mint tegnap, de csak a szokásos emelkedés a - kevés hétvégi teszt miatt - mindig alacsony keddi adatok után. A múlt szerdához képest (52) csökkent a regisztrált új fertőzöttek száma.

Kórházban 80 covidos beteget ápolnak (egy nappal korábban az utólag korrigált hivatalos adatok szerint 88-an voltak). Mesterséges lélegeztetésre 17-en szorulnak.

Egy beteg hunyt el.

Összesen már 29 999 áldozata van a járványnak hivatalosan.

Az oltási program továbbra is csak cammog: 6 168-an kapták meg az első oltásukat. Ez hamarosan még kevesebb lesz, a regisztráltak száma naponta 3 ezer körül emelkedik már csak.

Összesen 5 519 495-en kapták meg az első oltást, 5 102 847-en már a másodikat is.

Ki hitte volna, hogy egy 56 másodperces kormányzati hirdetés két évvel a sugárzása után is bírósági per tárgya lehet?

Pedig ez a helyzet. Arról a 2019-es klipről szó, ami szerint 30 éve megérkezett Orbán Viktor, a rendszerváltás Messiása, és elhozta az örömöt a családok életébe azzal, hogy egy szónoklattal kizavarta az oroszokat, lebontotta a vasfüggönyt és véget vetett a kommunizmusnak.

Per pedig abból lehet, hogy a Schmidt Mária által irányított Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány csak a klip egy részét fizette ki. Márpedig nem akárkinek, hanem Lajos Tamás cégének, a Szupermodern Stúdió Kft.-nek.

A NER-ben Lajos Tamás az egyik legsikeresebben pályázó producer, 2019-ben lovagkeresztet kapott, de tagja a Színművészeti Egyetem Vidnyánszky-féle új kuratóriumának is. Számos film (Berni követ, Félvilág, Örök tél vagy az Apró mesék) és sorozat mellett cégei portfoliójában vannak reklámok is.

A perben Lajos Tamás 88 millió forintot követel Schmidt Máriáéktól, mert az elkészült klipnek csak a felét fizette ki a megrendelő közalapítvány.

A közalapítvány arra hivatkozik, hogy szerződésszegés, késedelem és hibás teljesítés miatt nem fizették ki a szerződésben vállalt összeget. Ennek részleteiről a Bíróságra ment a kiváló kormányzati kapcsolatokkal rendelkező producer, mert Schmidt Máriáék nem fizették ki a kormány reklámvideóját című cikkben írtunk.

Csütörtökön azzal folytatódott a per, hogy Goda Krisztina rendező mesélte el, hogyan formálódott a kisfilm Schmidt Máriáék kéréseinek megfelelően.

Godát Schmidt Mária kereste meg azzal, hogy Nagy Imre újratemetésének 30. évfordulójára egy megemlékezős szpotot szeretnének készíttetni. A Terror Házában tárgyaltak. Schmidt azt mondta, hogy Amerikában mindenki emlékszik arra, hogy mit csinált a Kennedy-gyilkosság idején, ilyesmi lenne a 89-es kisfilm is. Készítettek egy egyoldalas koncepciót is, ennek a lényege az volt, hogy több ember elmondaná, mit csinált 1989. június 16-án.

Megkérdezték Godát, hogy kivel szeretne dolgozni, mondott három céget, hogy őket lenne érdemes pályáztatni, de Schmidték szerint túl rövid volt a határidő a versenyeztetésre, mondjon egy céget, azt bízzák majd meg. Goda a Szupermodern Stúdió Kft.-t ajánlotta, velük dolgozott már, jó szakembereknek tartja őket.

Schmidték le is szerződtek Lajos Tamás cégével. Ezután elkezdték kidolgozni a Schmidték által készített vázlatot, elkészült a storyboard is, ami a film kottája, jelenetről jelenetre meg volt rajzolva az összes beállítás, mindenféle információval együtt. Reklámoknál általában több hónapos fejlesztés előzi meg a storyboardot, a megrendelő és a reklámügynökség kialakítja a koncepciót, majd megtendereztetik a rendezőket és a gyártócégeket. Ez fontos, mert mire megrendelik a reklámot, már pontosan tudják, hogy mit szeretnének. Ezután kezdik a forgatást, az már költséges műfaj, nehéz utólag variálni. Ez maradt ki a Schmidték által említett időhiány miatt.

A villámmunkában készülő storyboard alapvetően tetszett Schmidt Máriának, két komment érkezett rá. Túl sok Nagy Imre-zászló volt az eredeti 1989-es felvételeken, azokat alakítsák át nemzeti színűre. És Orbán Viktor emblematikus mondata az oroszok kivonulásáról archív felvételről kerüljön bele a klipbe. (Eredetileg nem lett volna látható Orbán a felvételen, csak a hangja szólt volna rádióból.) De egyéb tartalmi kifogás nem volt.

Így aztán leforgatták a reklámot, két napot a Hősök terén, egyet az utcán, egyet egy lakásban forgattak. Goda eddig nagyjából 150 reklámot forgatott le. Azt mondja, hogy a forgatáson mindig ott van a megrendelő vagy a megbízottja, hogy elfogadja a beállításokat, még ott jelezze, ha valamelyik jelenet mégsem tetszik neki. De Schmidt Máriáéktól nem volt ott senki.

Ehhez képest amikor elkészült az első nyers vágás, és azt bemutatták, Schmidt Máriának nagyon nem tetszett. Ez még úgy kell elképzelni, hogy tényleg egy munkaanyag, a narrációt még nem színész mondja fel, hanem ez esetben például maga a rendező, hogy jó-e ha ott és az hangzik el. Schmidt meg is jegyezte, hogy milyen rossz a narráció. Goda szerint ő sem szereti hallgatni a saját hangját, de itt csak egy beleegyezés kellett volna, hogy akkor rendben van-e a szöveg, és utána veszik csak fel színésszel a hangot, hogy ne kelljen feleslegesen fizetni, ha mégsem jó az első változat.

Aztán kiderült, hogy Schmidt szerint lassú a videó, dinamikusabbat szeretne. A főigazgató asszony szerint a zene lassítja a történetet, ő a Wind of Change zenéjét szeretné hallani alatta. Amivel az volt a probléma, hogy hat ember emlékezett vissza 1989. június 16-ára. Mivel a Wind of Change szöveges, a két szöveg együtt már túl sok, üti egymást. Erre azt lett Schmidt megoldása, hogy vegyék ki a hat visszaemlékezőt a filmből, és legyen a Wind of Change.

Schmidt egyedül Orbán Viktor mondatát hagyta meg, az összes megszólalót kivetette.

Goda azt mondja, hogy az eddig általa készített kb. 150 reklámfilmnél legfeljebb snitteket kellett cserélni, 5-10 százalék változott általában, olyan sosem, hogy az alapvető koncepció módosuljon. 70 százalékban lett más a film, mint az eredeti koncepció. 48 (!) különböző verziót készítettek a filmből, általában 4-et szoktak, hiszen kidolgozott koncepció van, és a forgatást is figyelemmel kíséri a megrendelő.

Volt olyan kérése Schmidt Máriának, hogy a Leninre hasonlító szereplőt vegyék ki a klipből.

„Olyan ez, mintha valaki megrendelne egy házat, de menet közben rájön, hogy inkább templomot szeretne. Lehet, de akkor annak lesznek plusz költségei, ami nem a kivitelezőt terheli” - mondta Goda.

A rendező szerint Schmidték megrendeltek egy lírai megemlékezésszpotot, ami hat ember visszaemlékezésen alapult. Ehelyett egy nagyon más film készült. Minősíteni nem szeretné, de felállt volna menet közben, ha nem gondolná azt, hogy nem etikus cserben hagyni a gyártó céget.

A Schmidt által kért változások közül a legproblémásabb a Wind of Change jogdíjainak a megszerzése volt. Egyrészt rettenetesen drága, másrészt ilyen rövid idő alatt szinte lehetetlen megszerezni. Ez meglett végül, de későn jött az a kérés is, hogy Nagy Feró narrálja, és korábban szó sem volt arról, hogy ez valójában a Hősük terén tartott koncertre invitálja majd az embereket.

Lajos Tamás a tárgyalási nap végén azt mondta, hogy a rengeteg kérés ellenére ők elkészültek a reklámmal, azt időben el lehetett kezdeni sugározni. A végeredménnyel pedig annyira elégedett lehetett Schmidt Mária, hogy azóta is használja, két hete is bemutatták egy konferencián. (Ez ment ugye a Volt fesztiválon is.)

A tárgyalás szeptemberben folytatódik.

Egyik napról a másikra másfélszeresére, 82-ről 125-re nőtt a kórházban ápolt koronavírus-fertőzöttek száma a reggeli hivatalos jelentés szerint. Furcsa adat volt, mert közben a regisztrált fertőzöttek száma nagyon alacsony, mindössze 32 volt tegnap. Nem lehetett tudni, hogy adatszolgáltatási hiba vagy a delta variáns hatása.

A koronavirus.gov.hu-n három órával később megjelent egy korrekció. Eszerint „az egyik kórház téves adatszolgáltatása miatt a kórházban lévő koronavírusos betegek számát ezúton korrigáljuk, nem 125 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, hanem 88 főt, közülük 21-en vannak lélegeztetőgépen. Magyarországon továbbra is csak 9 esetben igazoltak delta vírusmutánst”.