Haszán Zoltán

192 újabb áldozata van a koronavírus-járványnak, az elmúlt egy hétben átlagosan 171 halálesetet jelentettek. Ebben a hétnapos mutatóban nagyon közel vagyunk a tavaly őszi második hullám csúcsához (176).

Az EU-átlagához képest lakosságarányosan kiemelkedően magas a magyarországi halálozás hétnapos mozgóátlaga.

A legsúlyosabb állapotban lévő koronavírus-fertőzöttekről is kedvezőtlen adat jött. Hétfőn azért zuhant nagyott a lélegeztetőgépen lévők száma, mert az operatív törzs módosított a kórházak adatszolgáltatási kötelezettségén. Ez a statisztikai csökkenés még kedden is éreztette a hatását, de mára még így is nőtt a lélegeztetőgépen lévők száma 513-ról 562-re.

A kórházban lévők száma ugyanakkor 50-nel csökkent, 7 596-ról 7 546-ra. Egy napból még korai lenne elkiabálni bármit. Legutóbb majdnem két hónapja csökkent a kórházban kezeltek száma, de az csak egy egynapos jelenség volt, utána meredek növekedés kezdődött.

Az új fertőzöttek száma furcsán alakul. Továbbra is jóval magasabb az új fertőzöttek hétnapos mozgóátlaga minden korábbi hulláménál. Tegnap 11 152 új koronavírusos került be a statisztikába.

Ami kezdvező adat, hogy ez alacsonyabb szám, mint egy hete (12 637), sőt az eheti három jelentés összesítése alapján is kiolvasható a számokból, hogy megállt az új fertőzöttek számának a növekedése (ezen a héten 992-vel kevesebb új fertőzöttet jelenttek, mint egy héttel korábban). Ez mindenképpen jó hír lenne. Csakhogy, jóval kevesebb, 14 299 tesztet végeztek, mint egy hete.

Vagyis kevesebb teszttel találtak kevesebb új fertőzöttet.

Az látszódott az elmúlt hetek adataiból is, hogy a fertőzöttek számának növekedési üteme csökkenni kezdett. A statisztika szerint most valóban platózik, de ehhez hozzátartozik az is, hogy a látványosan kevesebb teszt miatt nagyon magas, 36 százalékos az összes teszten belül a pozitív tesztek aránya.

A keleti megyékben valószínűleg már túl vannak a járvány csúcsán, most nyugaton erősebb a negyedik hullám: Zala és Vas megyében napi rekordon van az új fetőzöttek száma.

Az oltási hét múlt heti lendülete - hiába hosszabbították meg erre a hétre is a lehetőséget, hogy időpontfoglalás és online regisztráció nélkül lehet felvenni az oltást - kifulladni látszik.

6 129 első oltást adtak be tegnap, jóval kevesebbet, mint egy hete.

Ugyanez látszik a harmadik oltásoknál is. Kevesebben vették fel (43 698), mint egy hete (103 631), de kicsit többen, mint az oltási hetet megelőzően.

Eddig összesen 6 132 549-en kaptak első oltást, közülük 5 847 405-en másodikat, 2 559 096-en már a harmadik oltást is felvették.

Tegnapi adat: a 16-17 éves korosztály oltása május közepén kezdődött, átoltottságuk jelenleg 57 százalékos. A 12-15 éves korosztály átoltottsága egy hónappal később indult, átoltottságuk 38 százalékos. A 18 év felettiek 70,8 százaléka kapott eddig legalább egy oltást.

Hétfőn írtunk arról, hogy nagyot zuhant a lélegeztetőgépen lévő koronavírus-fertőzöttek száma. Gyanús adat volt, mert semmi egyéb más adat nem támasztott alá ilyen hirtelen javulást, és ki is derült, hogy valóban nem erről van szó. Előbb egy orvos jelezte nekünk, hogy módosult az adatszolgáltatás, aztán megkeresésünkre az operatív törzs is megerősítette, hogy „a kórházakat az eddigieknél is egységesebb, részletesebb adatszolgáltatásra kérte”.

A lényeg, hogy egyértelműen külön választják

• az invazívan (intubálva, a légcsőbe helyezett tubuson keresztül) lélegeztetett betegeket
• és a nem-invazívan (pl. arcmaszkon vagy egyéb módon, de géppel) lélegeztetett betegeket.

Az operatív törzs - bár ezt sehol sem jelezték előre - hétfőtől már egyértelműen csak az invazívan lélegeztetett koronavírusos beteget írja bele a reggeli jelentésekbe. Emiatt csökkent hirtelen 22 százalékkal a lélegeztetett betegek száma, miközben a kórházban lévőké továbbra is emelkedett (8 százalékkal).

Sőt, az adatszolgáltatás változásának köszönhető csökkenés még kedden is folytatódott, péntekhez képest már 26 százalékkal kevesebben voltak kedden reggel lélegeztetőn a statisztika szerint, miközben a kórházban lévők száma 10 százalékkal emelkedett. Ez ilyen törést okozott a trendben (a lélegeztetőn lévők száma előtte meghaladta a tavaly őszi második hullám csúcsát).

Ahogy a minket megkereső orvos írta: az áthangolt adatszolgáltatás „kevésbé írja le a magyarországi covid-ellátás helyzetét, de papíron jobban néz ki.”

Fontos adat lenne egyébként az is, hogy az intenzíves ágyak közül mennyi foglalt, de erről - szemben az EU-s országokkal - soha nem is adott rendszeres tájékoztatást az operatív törzs.

Az RTL Klubnak külön kérésre elárulta az operatív törzs, hogy kedden 513 invazív lélegeztetett volt, további 471 ember szorult légzéstámogatásra (nem invazív). Az összesen 984. Ami azért elég nagy különbség.

De nem valószínű, hogy péntek óta ennyivel (41,6 százalékkal) megugrott a lélegeztetettek száma. Jó eséllyel arról van szó, hogy egyértelmű utasítás nélkül a kórházak közül van eddig van, ahol eleve csak az intubált lélegeztetettek jelentették, és van, ahol a maszkkal, de gépen át lélegeztetett betegeket is. De innentől nincs mivel összehasonlítani a lélegeztetettek számát.

Ezt feltételezte az RTL-nek nyilatkozó Ferenci Tamás biostatikus is, aki szerint az elég komoly probléma, ha eddig nem volt pontosan meghatározva, hogy kit tekintenek lélegeztetett betegnek. Az ilyen típusú zavarok szerinte vissza fognak ütni, mert gyengítik az egész adatszolgáltatási és járványügyi rendszerbe vetett bizalmat. Arra, hogy a gyenge és időnként cinikus adatszolgáltatás miért veszélyes, már korábban felhívta a figyelmet.

Arról, hogy a kormány járványügyi adatszolgáltatása elégtelen, és ez miért káros, sokan elmondták már a véleményüket, legutóbb elég részletesen Ferenci Tamás biostatisztikus. A héten azt is megtapasztathattuk, hogy a kevés adatok egyikét, a lélegeztetőgépen lévőkre vonatkozót, hogyan teszi használhatatlanná az operatív törzs.

Próbálkozók azért mindig akadnak, most éppen Hohn Krisztina, LMP-s országgyűlési képviselője, aki Kásler Miklóstól próbálta megtudni egyebek között azt, hogy

• Milyen arányú a kórházi ápolásra szoruló koronavírusos betegek között az oltottak és oltatlanok száma?
• A kórházi kezelésre szorulók közül hányan nem kaptak oltást, hány főnek volt meg a második, külön a harmadik oltása, illetve hányan szakították meg közülük az oltási sort?
• Az elhunytakra vonatkozóan hányan és milyen arányban voltak oltatlanok, illetve hány fő kapott első, második, illetve harmadik oltást.

Merthogy a válaszok segítenék az emberek tisztánlátását.

Kásler helyett Rétvári Bence államtitkár válaszolt az írásban feltett kérdésre. Ebből sejthető volt két dolog is:

1. Hohn nem fog választ kapni a kérdésére
2. a baloldal azt aztán nem teszi zsebre, amit Rétvári Bence a fejére olvas.

Mindkettő bejött. Rétvári egyáltalán nem árulta el, hogy milyen az oltottak és az oltatlanok aránya a kórházi kezelésre szorulók és az elhunytak között. Ezt továbbra is titkolja a kormány, de azt sem árulja el, hogy miért.

A válasz vége pedig ez a vaskos bekezdés, egy best of Rétvári:

Befejeződött az az ügy, amit az egyik országos állami hivatal ellen indított egykori munkatársuk. A nő a szülés után GYED-ről tért volna vissza, de nem vették vissza, majd újra elutasították, miközben korábbi teljesítményértékelései kiválóak voltak. Az indoklás

„ismétlődő szülés veszélye” volt.

Az országos állami hivatal elismerte, hogy jogszerűtlenül nem hosszabbította meg egykori munkatársának a szerződését, és ezért 5 millió forint kártérítést fizet - derült ki a Magyar Helsinki Bizottság posztjából.

A nőt a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a munkaügyi perben. Első fokon veszítettek, de a Kúria szeptemberben megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, és jogerősen megállapította, hogy a nő anyaságával összefüggésben hátrányos megkülönböztetésnek volt kitéve, amikor jogviszonyát nem hosszabbították meg, miután gyereket szült. Most állapodtak meg a kártérítésben, 5 millió forintot fizet a hivatal.

Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje szerint „minden szempontból elfogadhatatlan, hogy egy munkavállaló nőt az esetleges jövőbeli várandóssága miatt ne alkalmazzanak. Különösen súlyos ez a jogsértés, mert egy állami szervnél történt és több nő is áldozata lett. Sokat hallunk mostanság népességfogyásról, családvédelemről, babaváró támogatásról meg a nők kötelességéről. De jól látszik, az államnak a saját háza táján is akad tennivalója, hogy a szülő nőket és kismamákat ne érje hátrány.”

Mint reggel is jeleztük, nagyon furcsa adatot közölt az operatív törzs a lélegeztetőgépen lévők koronavírus-fertőzöttekről.

Önmagában örömteli lenne, ha múlt péntek óta 695-ről ma reggelre 538-ra csökkent volna a legsúlyosabb állapotban lévő fertőzöttek száma. De azért különösnek tűnik:

A több mint 22 százalékos csökkenés nem következik sem az előzményekből, sem a többi adatból, leginkább a kórházban lévők számából. A kórházban kezeltek száma ugyanis nemhogy csökkent volna múlt péntek óta 22 százalékkal, hanem nőtt 8 százalékkal (6 913-ról 7 438-ra).

Volt már olyan, hogy elírtak a napi jelentésben egy számot, amit aztán vagy korrigáltak még aznap, vagy másnap tettek úgy, mintha mi sem történt volna.

De most valószínűleg nem ez történt, bár semmiféle megjegyezést nem tüntettek fel a reggeli jelentésben.

Viszont egy orvos írt nekünk, hogy központilag változtattak a kórházi adatszolgáltatáson, „és már csak azokat lehet lélegeztetett betegnek megjelölni, akiket invazívan (intubálva, a légcsőbe helyezett tubuson keresztül) lélegeztetnek. Már nem lehet lélegeztetettnek jelenteni azokat a betegeket, akik nem-invazívan (pl. arcmaszkon vagy egyéb módon, de géppel) kell segíteni a légzését. Kevésbbé írja le a magyarországi COVID ellátás helyzetét, de papíron jobban néz ki.”

Írtunk a Koronavírus Sajtóközpontnak, és ezúttal válaszoltak is. Kicsit dodonai a szöveg, de abból úgy tűnik, hogy szó sincs elírásról. És valóban egyértelműsítették, hogy külön kérnek adatokat az invazívan (vagyis intubálva, a légcsőbe helyezett tubuson keresztül lélegeztettek) és a nem invazívan (maszkon keresztül, de szintén géppel) lélegeztetettekre.

És a hétfői napi jelentésben az inazív lélegeztetéssel kezeltek vannak.

A válasz szövege ez:

„A járvány elleni egészségügyi védekezés és a kórházi ellátás megszervezése érdekében az Operatív Törzs a kórházakat az eddigieknél is egységesebb, részletesebb adatszolgáltatásra kérte. A kórházaknak természetesen mind az invazív (súlyos légzési nehézség esetén, intubációval végzett tartós gép lélegeztetés intenzív terápiával ), mind a nem invazívan (csak a beteg arcára erősített maszkon keresztül) lélegeztetett betegekről adatokat közölni kell.

Ahogy a reggeli adatközlésben is szerepel: jelenleg 7438 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 538-an vannak lélegeztetőgépen (értsd: invazív lélegeztetéssel).”

Visszakérdeztük, hogy jól értjük-e, hogy emiatt csökkent nagyot a statisztikákban a lélegeztettek aránya, és ha van külön jelentés, akkor mennyi volt az invazív és nem invazív lélegeztettek száma, de erre egyelőre nem kaptunk választ.

Mindenesetre a kórházakra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség - amiről az Átlátszó írt nemrégiben - valóban nem feltétlenül tűnik egyértelmű, bár talán másfél év alatt kialakultak a megfelelő rutinok.

Ezen az oldalon például fel kell tüntetni, hogy hány felnőtt invazív lélegeztetőgép foglalt (ezek általában tudnak nem invazív módon lélegeztetett beteget is ellátni)

De pár sorral odébb nem kell külön jelölni az invazív és nem invazív lélegeztetetteket.

Mindenesetre bár a múlt héten már elérte a tavaly őszi, második hullám csúcsát a lélegeztetőn lévők száma, most a statisztika szerint hirtelen sokkal jobban állunk.

Már nem Dárdai Pál a német bajnokságban 14. helyen álló Hertha BSC vezetőedzője - jelentette be a klub.

A Hertha az elmúlt 4 bajnokin csak 2 pontot szerzett, a hétvégén az Augsburg ellen a hosszabbításban bukták el a győzelmet.

Dárdai másodszor irányíthatta a Herthát. Először 2015 februárban nevezték ki, és sikerült is bent tartania a csapatot az első osztályban. 2019 nyaráig ült a kispadon.

Másodszor 2021. január 25-én nevezték ki a Hertha vezetőedzőjének, ismét sikerült az az első osztályban tartania a Herthát, de most ősszel annyira nem jöttek az eredmények, mintha a vezetőség is csak átmeneti megoldásnak tartotta volna a megbízatását, október elején már a menesztése volt a téma. Akkor két győzelemmel stabilizálta a helyét, de jött a négyfordulós nyeretlenségi sorozat. Eddig összesen 203 alkalommal ült a berliniek kispadján.

Sokan, 460-an hunytak el a hétvégén a koronavírus-járványban. Az elmúlt hét nap átlaga ezzel már 165-re emelkedett. Ez nagyon közel van a második hullám hétnapos mozgóátlagához (176), de a harmadik hullám legrosszabb adatai jóval magasabban vannak.

27 830 új fertőzöttet találtak három nap alatt. Ez megint újabb rekordra emelte az új fertőzöttek hétnapos átlagát (10 146), ugyanakkor kedvező adat, hogy a múlt hétfői adathoz képest ( 27 209) csak minimális (2,3 százalékos) a növekedés.

22 százalék az összes vizsgálaton belül a pozitívak aránya, ami még mindig nagyon magas arány.

7 438 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, ez 525-tel több, mint amennyi a péntek reggeli jelentésben szerepel.

Van egy meglepő adat is. A jelentésben az szerepel, hogy 538-an vannak lélegeztetőn. Ami azért különös, mert a péntek reggeli jelentésben még 695 lélegeztetőgépen lévő covidos betegről írtak. Vagyis miközben 525-től nőtt a kórházban lévő betegek száma, a legsúlyosabb állapotban lévőké 170-nel csökkent. Ilyet eddig nem lehetett látni a statisztikában, viszonylag stabil volt a kórházban/lélegeztetőn lévők aránya. Az is igaz, hogy sajnos a lélegeztetőn lévők számát nagyban befolyásolja a halálesetek száma is (460 áldozat volt a hétvégén).

5 724-en kapták meg az első oltásukat tegnap, 33 943-an a harmadikat. Az oltási hét folytatódik. Összesen eddig 6 120 959-en kaptak legalább egy oltást, közülük 5 839 078-an kettőt, 2 477 399-en pedig már a harmadik oltást is felvették.

A keleti országrészben talán elérte a csúcsot a járvány, sok megyében negatívra váltott a növekedési faktor: Békés (-11 százalék az új esetek száma az előző hét napban az azt megelőző hét naphoz képest), Csongrád (-6 százalék), Jász-Nagykunk-Szolnok (-5 százalék), Hajdú-Bihar (-2 százalék). Viszont az eddig kimaradni látszó Szabolcs-Szatmárban (+45 százalék) és számos nyugati megyében határozottan emelkedik a növekedési faktor (Veszprém: +40, Komárom-Esztergom: +34Tolna: +31, Zala: +24, Fejér: +24, Somogy: +21, Vas: +21, Baranya +18).

Ausztriához vagy Szlovákiához hasonlóan zárni fog-e a magyar kormány a súlyos járványhelyzet miatt? Orbán pénteki rádióinterjújából az derült ki, hogy nagyon nem akar.

„Semmit sem zárok ki, de minden rosszat szeretnék elkerülni, ez a magyar kormánynak a hozzáállása. Tehát ha a harmadik oltás fölmegy, ha úgy látjuk, hogy a fertőzéseket sikerül, annak a növekedését sikerül fékezni vagy megállítani, akkor nincs ok arra, hogy zárjunk” - mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádióban .

A miniszterelnök két olyan elemet emelt ki az adatokból, amiben a körülményekhez képest javulás van.

Az egyik a harmadik oltás, amire - szemben az első oltásokéval - magabiztosan lehet jelenleg azt mondani, hogy „fölmegy”.

A hétfőn indult - és Orbán pénteki bejelentése alapján meghosszabbított - oltási akcióhét megdobta a beadott vakcinák számát. Valamennyire az első oltottak száma is emelkedett az egy héttel korábbihoz képest - napi átlagban 11 ezerrel -, de igazán azok éltek a lehetőséggel, akik megerősítő, harmadik oltást kértek. Majdnem hétszer annyian mentek el az akció első négy napján harmadik oltásért, mint elsőért.

Augusztus elsejétől lehet kérni a megerősítő oltást, azóta most péntekig 2 269 551-en mentek el a harmadik oltásért. Ez ugyan a teljes lakosságnak csak a 23 százaléka, ami nem túl sok, de Orbán egyértelművé tette, hogy ő most erre koncentrál: „Jön a karácsony, ugye, tavaly kiskarácsony volt, mert nem volt vakcina, idén lehet nagykarácsony, de csak akkor, hogyha a harmadik oltást felvevőknek a száma megnő.” Hogy meddig kell nőni a nagykarácsonyig, azt Orbán egyáltalán nem határozta meg.

A harmadik oltás mellett Orbán a fertőzések növekedésének fékezésétől vagy megállításától tette függővé, hogy zárni kell-e. Ebben rosszul is állunk, de vannak olyan jelek is, hogy javul a helyzet.

Azt talán nem kell magyarázni, hogy miért rossz a helyzet azon a héten, amikor rekordot döntött az új fertőzöttek száma. Nemcsak a negyedik hullámot, hanem az elmúlt másfél évet nézve. Az elmúlt egy hétben az új fertőzöttek napi átlaga már 10 ezer felett van.

Viszont a növekedés üteme már második hete lassul. A múlt heti látványosabb javulás volt, amikor 65 százalék után „csak” 23 százalékkal nőtt az új fertőzöttek száma, a mostani héten ennél is kicsit alacsonyabb, 20 százalékos a növekedés. Ami még így is jelentős, és olyan magasan van, hogy ebből bőven új rekord lett.

De ha szó szerint vesszük Orbán Viktor szavait, akkor a növekedés fékeződik. Vagyis az általa felállított új szempontrendszer szerint nem kell zárni.

Az új fertőzöttek számánál továbbra is fontosabb mutató, hogy hány covid-fertőzött van kórházban és lélegeztetőn. Alighanem az oltások látványos hatásosságát mutatja, hogy kevesebben vannak most kórházban, mint amikor tavasszal hasonlóan magas volt a fertőzöttek száma.

A harmadik hullámban március 30-án volt a legtöbb covid-fertőzött kórházban, 12 553 volt a csúcs. Az már túl volt azon, amit az egészségügy elbír, szakszerű ellátásban mindenképpen. Most 6 913 koronavírus-fertőzött van kórházban. Ez csak a tavaszi adatokhoz képest kedvező szám, a majdnem 7 ezer covidos is jelentősen terheli az egészségügyi rendszert, és érezteti a hatását a nem covidosok ellátásában is, műtétek maradnak el, a mentőszolgálat túlterhelt.

A legsúlyosabb állapotban lévő fertőzöttek száma ezen a héten már meghaladta az egy évvel ezelőtti második hullám legrosszabb adatait, de hasonló a helyzet, mint a kórházban ápoltaknál: a harmadik hullám csúcsa messze van.

A kórházban ápolt és a lélegeztetőgépen lévők száma ezen a héten is nőtt, de itt is mérséklődött a növekedési ütem. 3-4 hete ijesztő mértékben, 70 százalék felett emelkedett a kórházban lévő fertőzöttek száma. Ez csökkent előbb 50, majd 24, most pedig 17 százalékra. Ez azért még mindig azt jelenti, hogy a múlt hét péntekhez (6 122) képest 791-gyel több (6 913) koronavírus-fertőzött volt kórházban.

A lélegeztetőgépen lévőknél is volt egy hirtelen, 63 százalékos ugrás három hete, azóta ez az ütem csökken (40, 21 és most 18 százalék). Itt sem lehet még arról beszélni, hogy meg is állt volna a növekedés, 82-vel voltak többen most lélegeztetőn (695), mint egy hete (613).

Nagyon sok az áldozat

Az elmúlt egy hétben a hivatalos adatok szerint 1 086 áldozata volt a járványnak, naponta 155. Ez április vége óta a legrosszabb adat. Hogy mennyire magas ismét a magyar halálozási arány európai összehasonlításban, arról ebben a cikkben írtunk.

A járvány terjedésének a sebessége minden fontos mutatóban csökkent az elmúlt két hétben, de hogy ez mennyire törékeny javulás vagy marad tartós a trend ilyen magas fertőzöttségi számoknál, az a következő hetekben dől el. Merkely Béla optimista, szerinte az ország középső része már elérte a járványplatót, igaz ő a negyedik hullámot sem annyira látta jönni. Ha meg is lesz a csúcs, még hosszú hetekig nagyon magas lesz a kórházban lévők és az elhunytak száma.

És persze sok múlik azon is, hogy mennyire ír felül mindent az új vírusvariáns.

A következő párbeszéd zajlott le a Kossuth Rádióban a ma reggeli miniszterelnöki interjúban:

„Riporter: A német egészségügyi miniszter úgy fogalmazott, hogy a tél végére lesznek gyógyultak, lesznek oltottak meg lesznek halottak. Elég egyértelmű ez a mondat …

Orbán (közbevágva): Durva, durva, durva.

Riporter (folytatva): Az oltásellenesekkel lehet valamit kezdeni?

Orbán: Nagyon durva mondat, én nem mondanék le egyetlen emberről sem. Majd meglátjuk, hogy lesznek-e halottak. Látjuk a statisztikákat, de hogy mondjam, ezzel a lelkülettel nem lehet hozzáállni a dologhoz. Azzal kell hozzáállni, hogy alarmírozzuk az embereket. Itt ülök önnel szemben nem tudom, hogy hányadik alkalommal és mondom újra és újra és újra, hogy kérem önöket, hogy vegyék fel a harmadik oltást. Aki felvette a harmadik oltást, akár mert bennünket hallgatott, akár másért, annak megmentettük az életét. Szerintem ez a jó hozzáállás, tehát ne törődjünk bele, ne kalkuláljunk, hogy rossz, kevésbé rossz forgatókönyvek esetén mi történik majd, hanem egész egyszerűen tegyük azt, ami a helyes, ami a jó. Ezt úgy hívják, hogy harmadik oltás.”

A harmadik oltás valóban nagyon fontos. Az már kevésbé érthető, hogy pont Orbán miért tartja háromszor, sőt négyszer is durvának a német egészségügyi miniszter szavait.

Jens Spahn - Magyarországon teljesen elképzelhetetlen módon - közegészségügyi vezetőkkel és járványügyi szakértőkkel tartott rendkívüli sajtótájékoztatót az oltásokról hétfőn. Egészen pontosan ezt mondta:

„A tél végére valószínűleg nagyjából mindenki - ahogy kissé cinikusan mondani szokás - beoltott, gyógyult vagy halott lesz. A nagyon erősen fertőző delta vírusváltozat miatt ez valóban nagyon-nagyon valószínű, ezért javasoljuk ennyire nyomatékosan az oltást”.

Miközben Orbán az árnyalatokkal mit sem törődve így alarmírozott egy hete szintén a közádióban:

„A végén mindenkinek be kell majd oltania magát, még az oltásellenesek is rá fognak arra jönni, hogy vagy beoltják magukat, vagy meghalnak. Úgyhogy nagyon kérek mindenkit, hogy éljen ezzel a lehetőséggel.”

Hogy Orbán pontosan mire gondolt, amikor azt mondta most, hogy „majd meglátjuk, hogy lesznek-e halottak”, az nem világos. Mára például 162 újabb áldozatot jelentettek, az elmúlt egy hétben átlagosan 155-öt.

Németországot azért azzal nehéz megvádolni, hogy ne figyelne arra, hogy minél kevesebb áldozata legyen a járványnak, általában szigorúbbak is az előírások, mint nálunk. Lakosságarányosan nézve jelenleg is sokkal alacsonyabb a halálozások heti mozgóátlaga, mint nálunk. És ez nem csak most van így.

Magyarország hivatalosan már 33 866 áldozata van a járványnak.

Az Európa-liga idei kiírásában eddig - a mezőnyben egyedüliként - pont nélkül álló Ferencváros a spanyol Betishez látogatott. Mindként csapatban voltak hiányzók, a spanyoloknál jóval több, de a Betis B is simán verte a Fradit 2-0-ra.

A csoport másik meccsén a német Leverkusen 3-2-re verte a skót Celticet. Egy forduló van még a csoportban, a Leverkusen jön Budapestre. Az már biztos, hogy a csoportban a Leverkusen lesz az első, a Betis a második, ők mennek tovább az El-ben, a Celtic az Európa-konferencia ligában folytatja, a Fradi meg sehol.

Váratlanul azzal állt elő a terézvárosi MSZP-frakció a csütörtöki testületi ülésen, hogy találtak egy kiváló jelöltet a kerület vagyonkezelő igazgatóságába. Be is nyújtották a javaslatot, a választásuk némileg meglepő: Békefi László Tamás.

Ha nem ismerős a név, akkor egy kis memória frissítés. A Hadházy Ákos–Tóth Csaba előválasztási vitában Hadházy bedobta az Első Lépés Inkubátorház Alapítvány nevét, ami megvett egy 26 ezer négyzetméteres gyártelepet. Erre az ingatlanra később Tóth Csaba cégének jegyeztek be vételi jogot. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a szocialista képviselő cége bármikor megszerezhetné a több százmilliót érő gyártelepet, viszont amíg ez nem történik meg, addig nem kell feltüntetnie a vagyonnyilatkozatában a saját tulajdonaként.

A gyárteleptulajdonos alapítványt három olyan férfihez köthető, akik Tóth Csaba 2014-es megválasztása óta fontos szerephez jutottak Zuglóban.

• Hajdú Flórián már a második ciklusát tölti alpolgármesterként a kerületben,
• Funtig Zoltánt a parkolási díjak behajtásával bízta meg a kerület. Az ügyvéd annak ellenére, hogy az MSZP-hez kötődött, 2014-ben dolgozott az Emminek, majd a Kliknek is, valamint az állami földekből is jutott neki 84 hektár Veszprém megyében
• Békefi László pedig Zugló átláthatósági biztosa havi 300 ezer forintért. (Hogy milyen tevékenységet végez, az nem egészen világos. A Szabad Európának nyilatkozó zuglói momentumos alpolgármester, Rózsa András például még nem látott tőle beszámolót.)

Hadházy Ákos akkor azt mondta, hogy szerinte az egész konstrukció arra jó, hogy Tóth Csaba el tudjon titkolni egy több százmilliós vagyonelemet, de akár az adóelkerülés vagy a pénzmosás gyanúja is felmerülhet. „Van egy alsó hangon 500 millió forintot érő gyártelep, ahol ő - nem tisztességesen, de ügyesen - úgy intézte, hogy ez a vagyon az érdekkörébe került, teljes befolyása van erre a vagyonra, de nem szerepel sem a vagyonnyilatkozatában, sem pedig a céges adatbázisban” -mondta Hadházy a vita után a 444-nek. Ezután sorra léptek ki Tóth Csaba mögül az addig őt támogató pártok, majd ő maga is visszalépett.

Az MSZP terézvárosi szervezete a fent említett alapítvány egyik vezetőjét, Békefi Lászlót, „Zugló átláthatósági biztosát” látta volna szívesen a kerület vagyonkezelő igazgatóságában. A testületi ülésen a DK támogatta a jelöltést, csakhogy Soproni Tamás, a kerület momentumos polgármestere - felidézve a zuglói történéseket - jelezte, hogy nem tartja megfelelően a posztra Békefit. Másfél órás vita után végül Soproni és a fideszes képviselők megakadályozták Békefi jelöltését.

Hétfőn indult az oltási hét, amikor mindenféle előzetes macera nélkül lehet az oltópontokon beadatni az első, a második vagy a harmadik adag vakcinát.

Múlt hétfőn és kedden 8 710 első oltást adtak be, ezen a héten 32 799-et.

Harmadik oltást 74 ezren adtak be a múlt hét első két napján, most 209 213-an.

Vagyis elég népszerű. Müller Cecília országos tiszti főorvos az M1-nek el is mondta, hogy jónak értékeli az oltási hét kezdetét, a regisztráció és időpontfoglalás nélküli oltási lehetőség „úgy tűnik, kicsit kényelmesebb forma” az embereknek.

Azt, hogy ne legyen regisztráció, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke már augusztus végén kezdeményezte, mert az erősen csökkenti az oltási hajlandóságot.

Ehhez képest csak most van ilyen lehetőség, két hét rákészülés után. Az RTL Klub tegnap kérdezte meg az operatív törzset, hogy az oltási hét után nem akarják-e végleg eltörölni az oltások előtti adminisztrációt, de azt a választ kapták, hogy „a regisztráció és az időpontfoglalás alapvető, hogy az egyébként is nagy terhelés alatt álló kórházak számára a munkaszervezés tervezhető legyen”.

Számos országban alakítottak ki oltópontokat forgalmas helyeken, plázákban vagy Bécsben például a Szent István-székesegyházban. Van, ahol autós oltópontok vannak.

Hosszú interjút adott Kásler Miklós az Infórádiónak, főként a járványhelyzetről. Kiemeltünk belőle 6 témát.

1. Kórházban lévők oltottsági aránya

Megkérdezték Káslert arról a minden más országban publikus, nálunk titkolt adatról, hogy a kórházban kerülteknek milyen az oltottsága.

A miniszter válasz helyett arról beszélt, hogy milyen immunválaszokat mértek a különböző oltások után. Erről már korábban is szót ejtett, saját kutatásra hivatkozva, a részleteket kerülveazt mondta, hogy mindegyik itthon használt vakcina hatásos, mert nemcsak azt kell nézni, hogy mennyi ellenanyagot kezd termelni a szervezet, hanem azt is, hogy beindítják-e a sejtes immunitást. De a hatásosságuk 4 hónap után csökkenni kezd, ezért kell újraoltani. Az interjú egy jóval későbbi pontján Kásler maga újra visszatért az oltottak-nem oltottak arányára, de ilyenformán: „jelenleg azt lehet tapasztalni, hogy a nem oltottak kerülnek nagyon nehéz helyzetbe. Ez mindenütt a világon így van, az arányok mások és mások”. Hogy nálunk mi ez az arány, azt nem mondta meg.

2. Milyen oltást kérjünk harmadiknak?

Hát az nem derült ki. A Nemzeti Népegészségügyi Központ ajánlása az volt, hogy ne legyen ugyanolyan típusú a harmadik, mint az első kettő volt. Szputnyikra vagy Astrára ne adassunk Janssent, még ha ez meg is oldaná az orosszal oltottak utazásait. Csakhogy előbb Gulyás Gergely miniszter, aztán Merkely Béla, SOTE-rektor, oltási plakátarc is felülírta ezt a szabályt. (A SOTE szerint az élet írta felül.) Ehhez képest Kásler a parlamenti meghallgatásán legutóbb ezt mondta az MTI tudósítása szerint: „A vektorvakcinák kapcsán megjegyezte, hogy mivel az adenovírus vagy vivővírus ellen is termel ellenanyagot a szervezet, ezért az ismétlő oltásoknál ez korlátozza az alkalmazhatóságukat, hiszen «esetleg az adenovírus ellen termelődő ellenanyag fogja az egész komplexumot, benne a tüskefehérjét is kirekeszteni a szervezetből»”. ÉS akkor nézzük, mint mondott erről a zavarról most: „Én nem gondolom, hogy lett volna zavar, félreértések voltak, és helytelen értelmezés is volt. A Nemzeti Népegészségügyi Központ kiadott egy sémát, amelyik tartalmazza azt, hogy az első kettő oltás után milyen harmadik oltást célszerű adni. Generális szabály, hogy az első kettőt egy másik típusú vakcina kövesse, értelemszerűen orvosi indikációk léteznek, ami ezen változtathat, de a heterológ oltásoknak számos előnyük van”.

3. A koronavirus.gov.hu adatközlése használhatatlan

Ezt nem egészen így mondta, de tartalmilag mégis.

Inforádió: A napi járványadatokból bármilyen következtetést le lehet-e vonni vagy trendet néznek?

Kásler: A napi adatok önmagukban nem jellemzik a helyzetet. Mindig trendekben kell gondolkodni.

A koronavirus.gov.hu-n trendek nincsenek, csak napi adatok. (Mi a kormány portálja helyett ezekből csinálunk trendeket, ezek szerint a kásleri útmutatásnak megfelelően.)

4. Ki számít akkor most a koronavírus áldozatának?

Itt vissza-visszatérünk egy korábbi, Gulyás Gergely által is elmondott vélekedéshez, miszerint ha valakit elüt egy autó, és kiderült róla, hogy koronavírusos volt, akkor a hivatalos áldozatok közé számít. Ezt egyébként Müller Cecília is cáfolta már azóta. Feltételeztük mi is, amikor megnéztük a WHO-ajánlását, és kiderült az is, hogy más országok is hozzánk hasonlóan, sőt, vannak akik még szigorúbban vezetik a statisztikát, mert beleszámolják a valószínűsített, de teszttel nem kimutatott eseteket is. A WHO azt javasolja az országoknak, hogy ha valaki egyértelműen a fertőzéstől függetlenül halt meg, ne írják fel a statisztikába.

Na, erre Kásler adott egy olyan választ, amiből nehéz kihámozni, hogy mit akart mondani:

Inforádió: Lehet egyáltalán valamilyen módon elkülöníteni, hogy egy egyébként elesett állapotú beteg mibe halt bele? Ha Coviddal került be, akkor azt fixnek kell venni, hogy Covidban?

Nem feltétlenül, Magyarországon nem is ez a helyzet. Mi a statisztikáinkat 2020-ban a WHO ajánlásai alapján indítottuk el. Nagyon sarkítva mondom, de ha valaki bármilyen okból meghalt, akár karambolban, és fertőzött volt, azt a Covid-halálokok közé sorolta be ez a statisztikai rendszer.

5. Miért magasabb a járvány miatti halálozás nálunk, mint Ausztriában?

Erre - mint a nyári kérdésünkre adott válaszból kiderült - Orbán Viktor is várja a választ. Októberre már el kellett volna készülni a tanulmánnyal, de az - mint Gulyás Gergely elismerte - nem lett kész. Kásler megelőlegezett belőle annyit, hogy a társbetegségeknek ebben nagy jelentősége van. Illetve szerinte másként számolják a halálozásokat Ausztriában, mint nálunk (lakosságarányosan egyébként majdnem háromszoros a különbség a járványhalálozásokban). „Nagyon nehéz különböző statisztikák esetében rangsorokat vagy összehasonlításokat tenni. Ez a magyarázata annak, hogy a járvány előtti három-négy-öt év átlagát veszik figyelembe, ahhoz hasonlítják a populáció összhalálozását és annak alapján számolják vissza a Covid-halálozást. Ebben a megközelítésben Magyarország Európában a középmezőnyben van” - mondta Kásler. Tavaly novemberben 59, decemberben 46 százalék volt a többlethalálozás itthon, márciusban és áprilisban 50-50 százalék. Ezzel nem a középmezőnyben vagyunk Európában, hanem az első harmadában.

6. Lesz-e elég ember a súlyos állapotban lévő covidosok ellátására?

A Magyar Orvosi Kamara ebben meglehetősen borongós, Kásler szerint bőven van tartalék.

Szép hagyománya van nálunk annak, hogy a politikusok hogyan próbálják becserkészni a gyerekek Mikulás környékén. Volt olyan, aki az óvodában kivette a Mikulás kezéből az ajándékot, és ő adta oda a meglepődött gyerekeknek. De az is előfordult, hogy a Mikulás hozzá sem nyúlhatott a zsákjához, a képviselő maga turkált benne. Előfordult az is, hogy kicsit arrébb ültették le a Mikulást, hogy ne zavarja a csomagokat osztogató polgármestert. Nem csoda, hogy előfordult az is, hogy a hálás iskolások a kedves polgármester bácsinak köszönték meg levélben a Mikulástól kapott ajándékokat.

Na, ez a magas szinten tudott még emelni Pócs János, a Jászság fideszes képviselője. Ő arra kéri a gyerekeket, hogy a Mikulásnak szóló levelet a Képviselői Irodánál lévő postaládába dobják be, a

„leveleiteket munkatársaim segítségével közvetlenül juttatjuk el a Mikulás részére, aki hálája jeléül csokoládé Mikulással ajándékoz meg Benneteket!

Nagyon sok az új regisztrált fertőzött, továbbra is magas a halálozás (176 halálesetet jelentettek ma reggel), de kisebb mértékben emelkedett a kórházban és a lélegeztetőn lévők száma kedden.

12 637 új fertőzöttet jelentettek tegnapról, soha nem volt ilyen magas a napi adat. (11 265 volt márciusban, a harmadik hullámban az eddigi rekord.) Az új fertőzöttek hétnapos mozgóátlaga (9 774) már jóval a harmadik hullám csúcsa (9 253) felett van.

176 újabb áldozatot jelentettek. Ez egyébként kevesebb, mint a múlt szerdai adat (178), de ezen a héten eddig összesen 14 százalékkal emelkedett a halálesetek száma a múlt héthez képest.

Miközben rekordon van az új fertőzöttek száma, a kórházban kezelteké szerencsére most messze alatta van a harmadik hullám csúcsának. 6 840 koronavírusos beteget ápoltak tegnap kórházban, mindössze 10-zel nőtt a számuk egy nap alatt. A következő napokban derül ki, hogy tartós marad-e a minimális növekedés.

Lélegeztetőn 664-en vannak, ez eggyel több, mint az előző napi adat. Ez a második hullám tetejének a szintje, de elmarad a harmadik hullámétól. Arról nincs adat, hogy a 176 elhunyt közül hányan voltak kórházban és lélegeztetőn. Ahogy arról is, hogy milyen az oltottsági arány.

Az oltási hét második napján majdnem 125 ezer oltást adtak be. Ennek megoszlása:

• első oltás: 14 251

• második oltás: 6 943
• harmadik oltás: 103 631

Összesen eddig 6 057 367-en kaptak első oltást, 5 808 536-an másodikat, 2 043 213-an harmadikat.

Lesújtó a magyar járványügyi adatszolgáltatás, sokkal hosszabb listát lehet felsorolni arról, ami nincs benne, mint amit naponta közölnek. (Ferenci Tamás elég szépen összeszedte, miért rossz ez a cinizmussal megfejelt, a bizalmat egyáltalán nem erősítő adatközlés.)

Az eleve kevés adat között pedig van egy olyan, amit következetesen befrissít ugyan az operatív törzs, de ez éppen a járványkezelés komolytalanságát mutatja ebben a formában.

Erről van szó:

„Az biztos, hogy nem a karantén fogja megállítani nálunk a negyedik hullámot” - írtuk október végén. Azóta sokkal rosszabb a helyzet.

Az operatív törzs által megosztott adatok szerint miközben tegnap 147 558 aktív koronavírus-fertőzött volt az országban, mindössze 49 737-en voltak hatósági házi karanténban. Eszerint a hivatalosan igazolt fertőzötteknek csak a harmada van karanténban. Vagy ha úgy tetszik, a kétharmaduk nincs karanténban.

Nincs akkora olló, ami akkorát nyílna, ahogy a két adatsor távolodik egymástól.

Lehet úgy is nézni, hogy ha nem az egyébként hivatalosan jelentett aktív eseteket (az új fertőzöttek számából kivonják a gyógyultakat és az elhunytakat) vesszük alapul, hanem az elmúlt 10 napban szintén hivatalosan jelentett új fertőzöttek számát, és azt hasonlítjuk össze a hatósági házi karanténban lévőkkel.

Így kisebb ugyan a különbség, de eszerint sem került karanténba a hivatalosan regisztrált új fertőzöttek 47 százaléka.

Elvileg mindenkinek, aki pozitív tesztet produkál, és nem szorul kórházi kezelésre, a tünetek megjelenése után 10 napig otthon kellene maradnia. Akkor mehet közösségbe, ha ez a 10 nap letelt, aki beteg is lett, az legalább 3 napja láztalan, nincsenek légúti tünetei. Aki eleve tünetmentes volt, a pozitív teszt mintavételének napjától számított 10 napon belül mozdulhat ki az otthonából.

Ehhez képest van harmadannyi karanténra kötelezett, mint amennyi aktív fertőzöttről számolnak be hivatalosan. És akkor még nem vettük bele azokat, akikkel szoros kontaktusba került a pozitív tesztet produkáló, és emiatt a biztonság kedvéért izolálni kellene őket. (Elvileg a szoros kontaktok közül annak nem kell karanténba mennie, aki oltottként találkozott igazolt koronavírus-fertőzöttel. Miközben pontosan lehet tudni, hogy a fél évnél régebben beadott oltások által nyújtott védettség már megkopik. És jóval kisebb eséllyel, de akár három oltással is megfertőződhet valaki, pláne, ha sok időt tölt egy fertőzöttel. Mondjuk egy háztartásban él vele.)

Szóval úgy néz ki, hogy nemcsak a szoros kontaktokat, de az igazolt fertőzötteket jelentős részét sem izolálják már hivatalosan itthon.

A kontaktkutatást már Gulyás Gergely miniszter szerint is feladták Magyarországon. A rekordszámú új fertőzött nem feltétlenül azt mutatja, hogy ez kifejezetten jó ötlet volt, miközben elengedték a karanténkötelezettséget is.

Az oltási akcióhét első napján közel 131 ezer oltást adtak be. 18 548-an oltatták be magukat elsőként. Ez kiemelkedőnek számít az elmúlt hetek adataihoz képest, pláne úgy, hogy a lenti grafikonban a kiugró adatok a hétvégi összesítésék hétfőnként.

A legtöbben ugyanakkor harmadik oltással erősítették meg a szervezetüket tegnap, 105 582-en kaptak harmadik adagot. Ez 5,5-szer több, mint amennyien az első oltásért mentek el tegnap.

A kórházban lévő koronavírusos betegek száma tovább emelkedett. 8 630-an szorulnak kórházi kezelésre, 379-cel többen, mint tegnap.

Több a lélegeztetőn lévő beteg is (663).

Annyian vannak most lélegeztetőn, mint a tavaly őszi, második hullám csúcsán.

Hétvégén átlagosan 130-an hunytak el. Mára ennél is magasabb volt az áldozatok száma (171).

A halálesetek hétnapos mozgóátlaga (144) közelíti a második hullám legrosszabb adatait.

Kedd van, ilyenkor a hétvégi kevés teszt miatt szokás szerint viszonylag alacsony - legalábbis a többi naphoz képest - az új fertőzöttek száma. 6 518 új fertőzöttet találtak, ez 22 százalékkal magasabb, mint múlt kedden.

Az új fertőzöttek hétnapos mozgóátlaga soha nem volt olyan magas, mint most.

Az új fertőzöttek rekordja nyilván a jóval fertőzőbb delta variánsnak köszönhető. Ugyanakkor az oltások hatását mutathatja, hogy a kórházban és a lélegeztetőn lévők száma egyelőre elmarad a puszító harmadik hullám adataitól.

Lakosságarányosan az elmúlt két hétben továbbra is Jász-Nagykunban találták a legtöbb új fertőzöttet. Az elmúlt hét napban ugyanakkor Tolnában a legmagasabb a növekedési arány.

Az érveit részletesen kifejtve szedte ízekre a hivatalos magyarországi járványügyi adatközlést Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense.

Ferenci alapállítása az, hogy „tartósan sikeres járványügyi védekezés, és általában hatékony népegészségügy nem lehetséges a lakosság támogatása és bizalma nélkül. Ehhez szükséges a lehető legteljeskörűbb tájékoztatás nyújtása, lételeme a rendszer tanulóképessége, a hibák gyors felismerése és javítása, és ezek mindegyikének az alapja a transzparencia”.

Ez nem valósul meg Magyarországon. Nagyon hosszú listát ír arról, hogy milyen fontos adatokat nem osztanak meg a közvéleménnyel itthon (és miért lenne az fontos), miközben megteszik azt nemcsak az Egyesült Államokban, Angliában, de a magyarhoz képest irigylésre méltó a járványügyi tájékoztatás a szomszédos országokban és a Balkánon is.

„A jelenlegi magyar adatközlés nemcsak visszatartja a fent felsorolt adatokat a nyilvánosság elől, de nem tudok elmenni szó nélkül a mellett, hogy ezen felül az egészet megfejeli valami hihetetlen cinizmussal is” -írja Ferenci. Itt példaként azt hozza fel, hogy „kirakják valakiről, beazonosíthatóan, hogy alkoholista volt, amikor viszont azt kérdezték a sajtótájékoztatón, nagyjából ezzel egy időben, hogy a fertőzöttek életkori eloszlását (hány volt 50 és 60 év között, 60 és 70 között stb.) miért nem adják meg, arra betű szerint az a válasz érkezett, hogy „mert az lekövethetővé tenne embereket”.

Problémaként jelzi azt, hogy a járvány kezelésének talán legfontosabb alappillére a lakosság bizalmának megnyerése, és folyamatos fenntartása lenne: „Ennek egyik alapeszköze a transzparencia, mert az adatok visszatartása a legjobb táptalaj a különböző összeesküvés-elméletek terjedéséhez, így igen komoly károkat tud okozni a járványügyi védekezésnek.”

Ferenci úgy véli, hogy

„az emberektől csak akkor várhatjuk el, hogy a helyzet súlyának megfelelően viselkedjenek, ha tisztában vannak a helyzet súlyával. Bármennyire is trivialitásnak hangzik, muszáj ezt is hangsúlyozni: nem róható fel, ha nem így cselekednek, ha közben sötétségben vannak tartva a valódi helyzetet illetően”.

Mint írja, „ma Magyarországon talán a kórházban kialakult viszonyok ügye kapcsán jelentkezik legélesebben: a közszolgálati médiát követő emberek abban a hiszemben vannak, hogy a kórházakban minden a legtökéletesebb rendben van, semmiféle problémáról, nehézségről, pláne létszámhiányról, a személyzet elcsigázottságáról, leírhatatlan nyomás alatt dolgozó orvosokról, kétségbeejtő helyzetekben segítség nélkül maradó szakdolgozókról, sőt, medikusokról nem hallhattak egyetlen szót sem másfél év alatt, arról pedig aztán végképp nem, hogy esetleg olyan is előfordulhat, hogy nem teljesen tökéletes ellátást kapna egy beteg”.

Ferenci NAGYON nyomatékosan hangsúlyozza, hogy az általa felsorolt fontos, de hiányzó adatok jó 60-70%-a NULLA pénz- és szinte nulla energia-ráfordítással közölhető lenne. „Ha egyetlen egy dolog, a szándék meglenne egy megfelelően működő adatgyűjtési (surveillance) és adatközlési rendszer kialakítására, akkor egy hét alatt megoldható lenne, hogy az említett, alapvető adatokat a lakosság is megismerhesse. Nem kevésbé fontos hangsúlyozni, hogy a fenti javaslatok megvalósítása nem növelné a kórházak, orvosok munkáját (sőt, van ami kimondottan csökkentené).”

Kitér két gyakori érvre, amiket a jelenleginél alaposabb adatközléssel szemben szoktak felhozni. Az egyik, hogy óvatosnak kell lenni a nyilvános adatközlésekkel, mert kitörhet a pánik, ha az emberek meglátják például, hogy a kórházakban mi a helyzet. „Elvileg el tudok képzelni olyan szituációt, amiben ez jogos kritika, de gyakorlatilag ma Magyarországon nulla a jelentősége, hiszen mint láttuk, a probléma jelenleg épp ennek az ellentéte, hogy még annyi aggodalom sincs, amit valóban indokolna a helyzet”.

A másik sokszor hangoztatott ellenérv a több adat ellen az, hogy „az emberek «nem fogják érteni» azokat (és ez ráadásul problémákat is okozhat, mert félreértik, félrevezetik őket emiatt stb.)”. Ferenci ezzel a filozófiával egyáltalán nem tud egyetérteni. „Hogy félre fogják érteni az adatokat? Igen, előfordulhat! (Klasszikus biostatisztikai példa: melyik kórházba érdemes menni műtétre – oda, ahol a legnagyobb a műtét utáni halálozási arány. Azért mert ezek tipikusan a legmagasabb szintű intézmények, ahol az eredményt az rontja le, hogy ők végzik a legbonyolultabb, legsúlyosabb esetek műtéteit, miközben külön-külön minden súlyosság mellett jobbak a számaik.)

De pontosítsunk is rögtön: előfordulhat, hogy eleinte félre fogják érteni. Társadalmi vita fog indulni, ebbe be kell szállni, ami munkaigényes lesz, de a valódi eredmények elérése már csak ilyen. Aztán a dolog tisztázódni fog, megértik a teljesebb képet (amit mellesleg a népegészségügyi rendszer is segíthet, megfelelő – értelmezést tartalmazó, segítő, kontextust is bemutató – adatközléssel!!), a társadalomnak tanulnia kell, de egyszer csak azt fogjuk látni, hogy elkezdik helyén kezelni az adatokat. Igen, értem én, hogy az átmeneti periódus sok feladattal fog járni, de ez egy klasszikus példa a hosszú és rövid távú szempontok ütközésére. Ha állandóan attól rettegünk, hogy rövid távon rosszabb lesz, akkor soha nem fogunk előrébb lépni, és az ez által okozott kár végeredményben nagyobb lesz, mint amennyi a veszteség rövid távon”.

Tényleg alapos írás, érdemes elolvasni.

• Megint több mint hatezer covidos beteg fekszik a kórházainkban.
• Ahogy nő a terhelés, úgy romlik az ellátás minősége, miközben a fertőzötteken kívül alig marad erő más betegekre. Ez azokat is érinti, akiket elkerül a vírus.
• Egyre többen fekszenek intenzív osztályon is, de nem szabad a végtelenségig bővíteni az ágyakat, mert annak a betegek isszák meg a levét. Egy ponton túl nincs elég szakember, aki ellássa őket, hiába fekszenek az ágyon..
• A kormány sosem ismerte el ezt a problémát, és nem tett igazi erőfeszítést azért, hogy két járványhullám közt felkészítse a rendszert a következőre.
• Érdemi intézkedések pedig ismét csak akkor érkeztek, amikor már nagyon meredeken ment fel a görbe.
• A kormány a szakemberek véleménye helyett az emberekére hallgat, miközben nem látja el őket információval.
• Svéd Tamás intenzív terápiás szakorvossal, a Magyar Orvosi Kamara titkárával beszélgettünk.

Ugyanazokat a köröket futjuk: a második és a harmadik járványhullám után megint annyi covidos beteget kell kórházban ápolni, hogy az egészségügy lassan semmi mással nem tud foglalkozni. Egyre több helyen függesztik fel a halasztható ellátásokat, így azok a betegek is nehéz helyzetbe kerülnek, akik megússzák a koronavírust.

A terhelés növekedésével a fertőzöttek is egyre rosszabb ellátást kapnak, nem azért, mert kevés lenne az ágy vagy a lélegeztetőgép, hanem mert nincs elég szakdolgozó. Bergamo-szerű, gyors összeomlás helyett lassan, kívülről nézve szinte észrevétlenül repedezik a rendszer most is.

„Ezeket az embereket elnyeli a kórház, a falak nem átláthatók, a nagyközönség legalábbis nem tudja, mi történik odabent. Az egészségügyi dolgozókat különböző módokon hallgatásra kötelezik, a végeredményeink pedig nem tiszteletre méltóak” - mondta Svéd Tamás intenzív terápiás szakorvos, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára.

Az intenzív osztályok tavaly szeptember óta szinte folyamatosan a sokéves átlagnál nagyobb terhelés alatt vannak. Ott ápolják a legsúlyosabb betegeket, a túlélési esélyeiket pedig nagyban meghatározza, hogy mennyi képzett ápoló tud figyelni rájuk. A lélegeztetéshez, a műszerek kezeléséhez, a betegek forgatásához speciális tudásra és alaposságra van szükség.

„Elfogyott az utánpótlás, mint számos más szakdolgozói területen. És nem lehet őket egyszerűen csak leakasztani valahonnan, mert évekig tart kiképezni egy jó intenzíves ápolót” - mondta Svéd.

Az elmúlt másfél évben azért lett volna idő arra, hogy legalább részben felkészítsenek ápolókat erre a feladatra. Svéd szerint mégis csak egy-egy kórházban, saját hatáskörben próbálkoztak a legnehezebb hetekben, amikor a legtöbb emberre volt szükség. Központi szándék, ütemezés, beiskolázás, tananyag nem volt.

„Magyarországon két hullám közt pihegni szoktunk. Nem nagyon történnek olyan lépések, amik felkészítenének minket. Valahogy mindig él a remény, hogy ez volt az utolsó, a következőre már kialakul a nyájimmunitás, így az már nem érint minket. Aztán mindig »őszinte meglepődéssel« vesszük tudomásul, hogy mégis.”

Svéd szerint a készültség hiányát jelzi, hogy az ellátási módszerekről szóló központi protokollokat sem frissítik elég gyakran, így a kórházakon múlik, mennyire figyelik a nemzetközi ajánlásokat. Az ország különböző pontjain dolgozó intenzíves orvosok nem tehetik közzé a halálozási, gyógyulási statisztikákat, pedig ezek alapján tudnák elemezni, melyik módszer bizonyult hatékonynak, és melyik kevésbé. Amikor tavaly egy nyilvános eseményen adatokat tettek volna közzé, rájuk szóltak felülről, hogy ne jusson eszükbe. Azóta legfeljebb nem hivatalos fórumokon tartanak előadásokat egymásnak.

Százan ülnek egy zuhanó repülőn

Kásler Miklós miniszter múlt héten 12 ezer ágyat szabadíttatott fel a kórházakban, és előírta azt is, minimum hány embernek kell dolgoznia a covidos intenzív osztályokon. Ez alapján négy ágyanként kell biztosítani egy ápolót, csakhogy nem pontosította, milyen szaktudással, gyakorlattal kell rendelkeznie, ez tehát önmagában semmit sem garantál.

Még szomorúbb, hogy hiába követelne Kásler négy ágyanként egy intenzíves szakápolót, Svéd szerint ezt az intenzíves ágyak számának növelése mellett képtelenség lenne teljesíteni. Sőt, ha sikerülne, az is kevés lenne.

Részben, mert az intenzív ápolásra szoruló, fertőző betegeket nem nagy kórtermekben, hanem kisebb szobákban lenne célszerű elhelyezni, mert egy ponton túl általában megtámadják őket különböző újabb kórokozók, amiket egy légtérben, azonos személyzet által ápolva könnyebben átadnak egymásnak.

„Ha feltételezzük, hogy négyágyas kórtermek vannak, akkor az előírás szerint egy nővér jut egy kórteremre. De ha olyan részleget alakítanak át, ahol 2-3 ágyas kórtermek vannak, akkor nem jut minden kórteremre nővér. Márpedig az intenzív terápiának alapvető feltétele, hogy a betegek folyamatos figyelem és monitorozás alatt legyenek, mert nagyon gyorsan és radikálisan tud változni az állapotuk. Ha egy gép meghibásodik, egy cső szétesik, vagy a beteg egy mozdulatával megszakít valamilyen kapcsolatot, akkor azonnal cselekedni kell. Ha nincs a szobában személyzet, sőt ha még be is kéne öltözni a bejutás előtt, az végzetes lehet.”

A harmadik hullámban, a mostaninál magasabb betegszám mellett szerinte előfordult, hogy 6-8 beteg jutott egy szakápolóra. A betegszámok alapján most még nem tartunk itt, de részletes adatok híján nem tudjuk, milyenek a viszonyok a különböző kórházakban.

A MOK-nak sincs információja arról, hogy „a keleti megyékben, ahol a hírek szerint most a legrosszabb a helyzet, mennyire képesek a szakmai követelményeknek megfelelően ellátni a betegeket, vagy mennyire kényszerülnek olyan döntésekre, amiket alapesetben nem kellene meghozniuk” - mondta Svéd Tamás. Csak abban lehetünk biztosak, hogy az ápoló-beteg arány romlásával egyre több ilyen probléma lesz.

Az intenzív ágyak bővítése egy ponton túl nem segíti, sőt rontja az ellátás minőségét. Svéd Tamás egy ejtőernyős példával illusztrálta ezt korábban:

„Százan ülnek egy zuhanó repülőn, van húsz ejtőernyő. Széttéphetem és összevarrhatom őket másként, csinálhatok kisebbeket. Megoldhatom, hogy 30 ember kapjon ejtőernyőt, így ennyien élnek túl, de néhányan nagyon össze fogják törni magukat. Adhatok 40 embernek is ejtőernyőt, akkor 25-en fogják túlélni a becsapódást, de még mindig megmentettem plusz öt életet az eredeti 20-hoz képest, a 30-nál már öttel kevesebbet. Ha viszont 50 embert próbálok megmenteni ugyanígy, mindnyájan meg fognak halni. Ezt a határt nem szabad átlépni az intenzív ágyak bővítésekor.”

A kormány a harmadik hullám idején sem ismerte el, hogy van felső határ. Innentől kezdve a kórházak vezetésén múlik, milyen módon teljesítik az utasításokat. Svéd szerint több stratégia létezik:

• van, ahol akár az eredeti ágyszám hat-nyolcszorosának megfelelő számú intenzíves ágyat is kialakítanak, lefektetik a betegeket, de elegendő számú szakszemélyzet hiányában nem tudják őket megfelelően ellátni,
• máshol papíron ugyan megvan a megkövetelt ágyszám, de ennek egy részén valójában nem intenzíves ellátás zajlik (így még a halálozási statiszitka is javul, hiszen azokon az ágyakon jobb állapotban levő betegeket kezelnek, akik könnyebben gyógyulnak),
• és vannak, akik vállalják: ha 20 intenzíves ágyra van elég emberük, akkor többet nem hajlandók kialakítani.

Vagyis jelentős részben a helyi kórházi vezetés hozzáállásán múlik az ellátás minősége, és hogy milyen eséllyel élnek túl a betegek.„Az egészségügy nagyon egyenletlen, ez semmit sem változott a járvány alatt, jelentős különbségek vannak ellátásban, terhelésben és protokollokban is.”

Svéd Tamás mindhárom megközelítésre látott már példát, az utolsóra a legkevesebbet. Ez nemcsak lojalitási kérdés, hiszen a vezetők sem tudják, mi a helyzet a szomszéd kórházban. „Ha ez nem átlátható, nehezebben mondják egy betegre, hogy őt már nem vállalják, hiszen nem tudják, hogy ezzel másik kórházba küldik, vagy halálra ítélik őt.”

Ha elismerjük, hogy az intenzíves kapacitásokat egy ponton túl nincs értelme bővíteni, el kell ismernünk azt is, hogy végső esetben sorrendet kell felállítani, ki kerüljön előbb intenzívre. A minisztérium az elmúlt másfél évben nem tett közzé iránymutatást arról, hogy ezt milyen elvek mentén lehetne megtenni, egyedül a MOK állított össze egy etikai irányelvet még az első hullám idején.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma októberben, egy külső bejelentés után törvényességi felügyeleti eljárást indított a Kamara ellen, mondván, hogy ilyen típusú dokumentumot a miniszter alá tartozó szakmai kollégiumok adhatnak ki.„Ez egy ajánlás arra az esetre, ha valaki használni akarja, hogy mindenki előtt tisztán, a saját lelkiismeretét is tisztán tartva, a lehetőségekhez képest objektív döntéseket hozzon egy kiélezett, erőforrás-hiányos helyzetben. Mi úgy gondoljuk hogy a MOK etikai kollégiumának joga van ilyen ajánlást közzétenni” - mondta Svéd.

A MOK titkára szerint „egy - hosszú ideje példa nélküli - pándémia során minden országban, akár ismételten előfordulhatnak olyan időszakok, amikor a megbetegedettek száma meghaladja az ellátórendszer kapacitását, hiába mozgósítanak minden tartalékot. A MOK ismételten hangsúlyozta, az egészségügyben mindenkit ellátnak erejük szerint. Azonban tiszta szabályokkal, átlátható szervezéssel, őszinte kommunikációval mind az ellátás, mind a megelőzés hatékonysága nagyban javítható lenne”.

„Fontos mindez azért is - hangsúlyozta -, mert a betegszámok növekedése az intenzív osztályok mellett hasonlóan hatalmas terhelést rak az ellátólánc korábbi elemeire is. Óriási és sokszor ellentmondásos, rossz hatékonysággal elvégezhető feladatmennyiséggel birkóznak már most is az alapellátók, a házi- és gyermekorvosok, a mentőszolgálat, valamint a COVID-osztályok dolgozói is. Az utóbbiakon is rengeteg már a beteg, hatalmas fizikai és pszichés nyomás nehezedik az innen-onnan idevezényelt, sokszor fiatal és tapasztalatlan vagy más területen jártasságot szerzett orvosokra, nővérekre. Ez a nyomás csak a járványgörbe laposításával lenne kezelhető.”

Súlyos eseteket a nagy kórházakban

Kásler október végén arról is rendelkezett, hogy a súlyos covidos betegeket a nagy, megyei központokban, a közepes és enyhébb eseteket pedig a kisebb kórházakban kell kezelni. Ez logikus annak fényében, hogy Gulyás Gergely miniszter júniusban elárulta: a nagyobb kórházakban sokkal jobbak a covidosok túlélési mutatói, mint a kisebbekben. (Akkor azt mondta, ezt az adatot tudományosan kell elemezni, majd nyilvánosságra hozni az eredményeket, de azóta sem tették meg.)

Egy nagyobb centrumban „többen vannak egyszerre, könnyebb megoldani a műszakváltást, és pótolni, ha valaki megbetegszik a csapatból. Többféle műszer van, elérhető a CT és más, fejlett diagnosztika is, miközben a kis kórházakban esetleg néhány ember rettenetes hősiességgel próbálja állni a sarat egy röntgennel a háttérben” - mondta Svéd.

Szerinte ez is mutatja, hogy járványtól függetlenül is túlságosan szétaprózott a magyar egészségügyi ellátás, túl sok helyen kezelnek betegeket. „Egyáltalán nem mindegy, hogy valakit a legközelebbi kis kórházba tolnak be az infarktusával, vagy a 40 kilométerre levő kardiovaszkuláris centrumba.”

Emellett, ha a covidos betegeket a centrumokban ápolják, akkor a többi intézmény lehetőség szerint elvileg „tiszta sziget” maradhatna, folytatódhatna a szokásos, nem járványügyi betegellátás, csökkentve a „láthatatlan áldozatok” számát. Ők azok a nem covidos betegek, akik a járvány alatt nem kapták meg a szükséges ellátást, vagy késve diagnosztizálták őket, így rosszabb helyzetbe kerültek.

Valamit tenni kell

A kórházban ápolt covidosok száma továbbra is gyorsabban növekszik, mint egy évvel ezelőtt. Ahogy korábban írtuk, több oka van annak, hogy megint ilyen súlyos a helyzet, kezdve azzal, hogy az emberek 40 százalékának egy oltása sincs, ráadásul sokaknál megkophatott a védettség, mióta megkapták az első kettőt.

Nem arról van szó, hogy az oltások ne működnének. Ez már csak abból is kiderül, hogy hasonló helyzetben vagyunk, mint tavaly ilyenkor, pedig most szinte semmilyen korlátozás nincs érvényben, és a delta variáns gyorsabban terjed a tavalyinál. Bár a kórházban levők oltottsági statisztikáit még nem hozták nyilvánosságra, hazai beszámolókból és más országok adataiból tudjuk, hogy az oltottak erős védettséget szereznek a súlyos betegséggel szemben.

Svéd Tamás is megerősítette, hogy - amennyire ez informális források alapján tudható - sokkal több oltatlan van intenzíven, mint oltott.

Az oltott betegek közt pedig többségben vannak, akik az év elején kapták meg a vakcinát, eleve sérülékenyebbek, vagy „olyan oltást kaptak, ami az ő populációjukban nem lett volna igazán ajánlott”.Fontos tehát, hogy minél többen beoltassák magukat először, másodszor és harmadszor is, de ez nem fogja megállítani a mostani hullámot, hiszen hetekre van szükség, mire a vakcina kifejti a hatását.

Bár a nyilvánosságban megszólaló szakértők - köztük olyanok, akik a minisztériumi elemzőcsapatnak is tagjai -, a Magyar Tudományos Akadémia vagy a Magyar Orvosi Kamara is régóta javasoltak intézkedéseket, a kormány nem akarta rászánni magát. Október végén egyedül a tömegközlekedési eszközökön rendeltek el kötelező maszkviselést, és a kormányinfón is hiába kérdeztük Gulyás minisztert, egyetlen szakvéleményt sem tudott felidézni, ami arra jutott volna, hogy más zárt terekben nem érdemes maszkot hordani.

Szerdán ismét javasolta a MOK, hogy

• legyen kötelező a maszk minden zárt közösségi térben (bevásárlóközpontok, boltok, mozik, színházak, stb.)
• szüntessék be a tömegrendezvényeket,
• kössék tartalommal megtöltött védettségi igazolványhoz (megfelelő számú oltás felvétele hat hónapon belül) vagy friss negatív PCR teszthez a belépést a nem létfontosságú helyekre (szórakozóhelyek, éttermek, színházak, mozik).
• mindemellett kérték az ügyeleti díjak régóta ígért rendezését, valamint a szakdolgozók bérének érdemi, megbecsülésüket tükröző megemelését
  

A kormány végül szombattól elrendelte a maszkviselést zárt, nyilvános terekben. Gulyás azt mondta, a negyedik hullámban a legpesszimistábbnál is pesszimistább forgatókönyv valósult meg, mire megkérdeztük, nem kellett-e volna akkor más intézkedéseket is hozni.

Erre azt mondta, a kormánynak egyszerre kell megőriznie az ország működőképességét, felgyorsítania az oltást és védettséget biztosítania ott, ahol ez lehetséges. Szerinte ezt is tették.

Svéddel még kedden beszélgettünk, utólag megkérdeztük, hogyan értékeli az új rendelkezéseket a MOK.

„Vegyesen.”A beltéri maszkhasználatra vonatkozó szigorításokat üdvözlik. Azt viszont több szempontból is elégtelennek tartják, hogy a védettségi igazolványokat 500 fő feletti rendezvényeken várják el.

„Igen sajátos, hogy eszerint 20 garantáltan oltott orvos nem találkozhat egy továbbképzésen egymással, de 450 ember szabadon bulizhat igazolvány és oltás nélkül. Ehelyett a védettségi igazolvány sokkal szélesebb körű használatának látnánk értelmét. Kötelezővé tétele a szórakozóhelyek, éttermek látogatásához a fertőzések számának csökkentése mellett a megcsappant oltakozási kedv megemelését is szolgálná.”

„További javaslataink elutasítása pedig hatalmas csalódás számunkra és minden, a védekezésben jelenleg is kötelességét teljesítő egészségügyi dolgozó számára” - közölte Svéd.Szerinte mostanra a járványügyi védekezés legszűkebb keresztmetszete, a betegek gyógyulásának legfőbb meghatározója egyértelműen a hozzáértő szakdolgozók és az orvosok száma. Így a járványhelyzet nem indok az ügyeleti díjak rendezésének halasztására, ellenkezőleg, a működés feltétele. Hasonlóan a szakdolgozók megbecsülése, bérük rendezése is az egészségügy működőképességét szolgálná mind rövid, mind hosszú távon.

„Úgy érezzük, a kormányzat visszaél az egészségügy dolgozóinak elhivatottságával és kötelességtudatával, így azzal, hogy a járvány alatt a nyomásgyakorlás kézenfekvő eszközeihez (kilépés, önként vállalt többletmunka felmondása) sem nyúlhatunk.”

„Végül igen visszásnak éreztük Gulyás Gergelynek a kományinfón hangoztatott véleményét is, mely szerint az orvosi kamara nem kezeli felnőttként az állampolgárokat, ezért akar »haldoklókat mutogatni«. Ellenkezőleg, a MOK szeretne az embereknek a járványt, a védekezési módokat, az oltások felvételét illető felelős döntéseihez minden szükséges információt megadni. Ezért kérjük a járvány kezdete óta az adatok transzparens kezelését, azok más országokéhoz hasonló közzétételét, valamint ezért is szeretnénk a rendelőkben, kórházakban folyó küzdelemről, nehézségekről reális képet adni” - reagált Svéd a miniszter szavaira.

Ha az emberek véleményére vagyunk kíváncsiak, el kellene őket látni információval

Svéd szerint úgy tűnik, hogy a kormányzati kommunikáció az oltásra tett fel mindent, gyakorlatilag az az üzenet, hogy ha megvan az oltás, akkor nincs is semmi másra szükség.

Egy ideális helyzetben egy járványt akkor kezelnénk jól, ha arra nem tenyerelne rá a politika - mondta Svéd, aki a portugálok példáját hozta fel: „A felnőtt lakosságnál 90 százalékot meghaladó az átoltottság, de még emellett is mindenki hordja a maszkot, mint a kisangyal. Amikor pedig megkérdezték a katonatisztet, akire rábízták a járvány elleni védekezés irányítását, hogy van-e valami jótanácsa, amit a világ megfogadhat, hogy hasonlóan szép eredményeket érjenek el, a válasza ennyi volt: »Távol kell tartani a politikusokat«”.

Magyarországon a MOK-titkár szerint a járványügyi védekezés irányítása egyrészt túl sok kézbe aprózódik szét, másrészt az egészségügyi és gazdasági szempontok mellett a jövő évi választások közeledtével a döntésekben és kommunikációban mind nagyobb szerepet látszik kapni az aktuálpolitika.

„A járványnak és még a legoptimálisabb járványkezelésnek is vannak áldozatai. Egy felelős döntéshozó sok szempontot kell, hogy figyelembe vegyen - egészségügyit, gazdaságit, társadalmit, még politikait is. A hangsúly a prioritásokon van. A mi prioritásunk egyértelműen egészségügyi, járványügyi. Másba nem is látunk bele - még pontosabban sajnos ebbe sem eléggé. Még a szakmának, a kamarának is hiányosak az egészségügyi ellátásról szóló információi. Véleményünk szerint a pártoknak konszenzust kellene kötniük, és rövid távon a járványkezelést, hosszabban az egészségügy átalakítását ki kellene venniük napi politikai csaták színteréről, lehetővé téve így az őszinte kommunikációt is” - mondta Svéd.

Szerinte egy biztos: transzparens járványkezelés nélkül igazán sikeres, egyben a hibákból folyamatosan tanuló, optimális járványkezelést nem látunk a világban.„Fontos az is, hogy egy demokráciában az embereknek legyen véleménye, de egy ilyen súlyos járványügyi helyzetben mégiscsak a szakmai álláspont lenne a fontosabb. Ráadásul, ha meg akarjuk kérdezni az embereket, akkor előtte el kellene látni őket a döntéshez szükséges információkkal. Magyarországon jelenleg ez nem történik meg" - vélekedett.

Szerinte például ahhoz, hogy az oltásokról racionális és végiggondolt döntéseket hozhassanak az emberek, tudniuk kellene, hogy milyen arányban fertőződnek meg az oltottak és a nem oltottak, ki, hogyan, melyik oltás után kerül intenzív osztályra, de személyiségi jogokra hivatkozva nem adnak erről tájékoztatást, miközben az elhunytaknál megmondják az utolsó kísérőbetegségüket is, időnként még akár beazonosíthatóvá is téve az áldozatokat.

Svéd úgy látja, hogy „a vakbélgyulladás műtétjéről is végső soron a beteg hozza meg a döntést, de a beavatkozásra vonatkozó beleegyezés feltétele az, hogy az orvos előtte kimerítően elmondja neki a lehetőségeket. Itt az orvos nem mondja meg a lehetőségeket, csak annyit mond, hogy döntse el, én lehet, hogy megműteném, de magának kell tudnia”.

Van abban valami sorssszerű, hogy a rengeteg légióst foglalkoztató, pénzben fürdő Felcsútnak van egy igazi mumusa az NBI-ben: a kizárólag magyar játékosokból álló Paks.

Augusztusban például a Paks Felcsúton mért megalázó, 6-1-es verést a Puskás Akadémiára. Most nem úgy tűnt, hogy a Paks elkapja a Felcsútot, öt meccse nem tudtak nyerni, a Felcsút viszont 5 meccset nyert zsinórban, csak gólkülönbséggel szorultak az NBI-t vezető Fradi mögé.

Ehhez képest a Paks nagyon simán, 4-1-re nyert. A Felcsút kezdőcsapatában 5 légiós volt.

OTP Bank Liga, 13. forduló:
Paksi FC-Puskás Akadémia FC 4-1 (3-0)

Paks, 1019 néző, v.: Karakó

gólszerzők: Ádám (8.), Böde (26.), Bognár (45+1.), Sajbán (90.) illetve Corbu (86.)

sárga lap: Medgyes (53.), Szélpál (58.), Windecker (67.)

Paksi FC: Rácz - Szabó J., Szélpál, Kinyik - Medgyes, Balogh (Papp K., a szünetben), Bognár, Windecker, Sajbán - Ádám (Lenzsér, 77.), Böde (Nagy R., 88.)

Puskás Akadémia FC: Markek - Szolnoki, Stronati, Spandler, Nagy Zs. - Plsek, van Nieff - Komáromi (Corbu, 59.), Baluta (Csirmaz, a szünetben), Gera D. - Kozák

Az operatív törzs hétvégenként továbbra sem szolgáltat adatokat a koronavírus járványról, az elmúlt egy hét adatait érdemes azért átnézni.

Rekordon van az új fertőzöttek száma

Soha nem találtak egyetlen nap alatt annyi új fertőzöttet, mint amennyi a pénteki jelentésben szerepelt (11 289). A második hullámban mindössze 6 819 volt a csúcs, a harmadikban a mostanihoz nagyon közeli, 11 265 volt a napi rekord.

Az új fertőzöttekről egy-egy nap adatánál pontosabb képet ad a hétnapos mozgóátlag. Ez most 8 386, jóideje magasabb a második hullám csúcsánál, és erősen közelít a harmadik hullám tetejéhez (9 253). Az egynapos rekord sem a semmiből jött, már szerdán és csütörtökön is tízezer felett volt a regisztált új fertőzöttek száma. (A tesztek száma hasonló, kicsit magasabb, mint a tavaszi csúcs idején.) Több megyében is kifejezetten rossz a helyzet, de Jász-Nagykun-Szolnok ezek közül is kiemelkedik.

A grafikont majdnem kiszakító kiugró oszlopok az összesített hétvégi adatok. Az operatív törzs júniusban tért át arra, hogy hétvégenként nem ad infomációt a járványhelyzetről (az indoklás szerint azért, mert véget ért a harmadik hullám, a negyediknél pedig valamiért mindez így maradt). Hétfőnként aztán letudják egyben a hétvégét.

Az elmúlt egy évben így nézett ki az új fertőzöttek statisztikája.

A magunk mögött hagyott egy hétben találták a második legtöbb új fertőzöttet. (Ha átvariáljuk a korábbi jelentéseket a mostani adatközlésnek megfelelően, akkor 64 773 volt a heti csúcs tavasszal. Most 58 704 új fertőzöttet találtak.)

Hivatalosan a lakosság 10 százaléka már átesett a fertőzésen

A jelek szerint a delta variáns valóban sokkal agresszívabb az eredeti és a korábban britként emlegett alfa variánsnál is.

Mostanáig hivatalosan összesen 998 488 magyar fertőzödött meg koronavírussal. Ennél egészen biztosan nagyobb ez a szám, sokan - különösen az oltottak közül - tünetmentessen eshettek át a koronavíruson, vagy ha voltak is tüneteik, nem tesztelték magukat és a hatóság sem mindenkit. Más országoktól eltérően itthon nem elérhetőek széles körben ingyenes tesztek, amiket akár szűréshez lehet használni. Ahhoz már erős gyanú kell, hogy valakit leteszteljenek. A kontaktkutatást pedig elengedték.

De az eddig megfertőződöttek hivatalos száma így is a lakosság több mint 10 százaléka.

Viszont az is látszik, hogy a delta képes újrafertőzni, ahogy az például Milák Kristóffal is történt. Az olimpiai bajnok úszó tavaly október után most is elkapta a vírust. Ezúttal legalább nem gyötörte meg annyira.

A delta az oltások által nyújtott védelmet is képes áttöri, akár a harmadik oltás után is. De ha a fertőzéstől kevésbé, a legsúlyosabb következményektől jó eséllyel még így is védenek az oltások.

Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy a cél továbbra is az, hogy az amúgy sem túl acélos egészségügyre ne zúduljonak rá súlyos állapotú, levegőért és az életükért küzdő koronavírus-fertőzöttek, akiknek az azonnali megmentése érdekében erőforrásokat kell átcsoportosítani máshonnan.

És ebben a jelek szerint igenis van eredménye annak, hogy majdnem 5,8 millióan legalább két oltást kaptak.

Érdemes megnézni, hogyan álltunk, amikor az új fertőzöttek szempontjából a csúcson volt a harmadik hullám.

Március 26-án a mostanihoz hasonló számú új fertőzöttet jelentettek (11 265),

• akkor 11 823-an voltak kórházban (most 6 122-an)
• 1480-an volt lélegeztetőn (most 613-an)
• 275-en újabb halott szerepelt a jelentésben (pénteken 136 áldozatot jelentettek, ami természetesen csak a 275-höz képest kevés).

Utólag látszik igazán, mennyire pusztító volt a harmadik hullám, ami úgy indult, hogy vége sem volt a másodiknak, sokan voltak még kórházban.

Úgy volt, hogy ezen a héten megtudjuk, hogy a kórházban kezeltek, a lélegeztetőn lévők és a halottak között milyen arányban vannak oltottak és oltatlanok. Gulyás Gergely miniszter a múlt héten ígért erről adatokat az eheti kormányinfóra, de végül nem közölték azokat most sem. Más országok statisztikáiból tudjuk, hogy jóval több az oltatlan az intenzív osztályokon, mint amennyi oltott életért küzdenek.

A tavaszinál kedvezőbb adatok ugyanakkor nem jelentik azt, hogy ne lenne súlyos a járványhelyzet. A második hullám csúcsához közelít a lélegeztetőn lévők száma. Mindezt úgy, hogy kevesebben vannak kórházban, mint tavaly ilyenkor.

Szintén a második hullám csúcsához közelít az áldozatok egyhetes mozgóátlaga. Tavaly a november 11-én életetbe léptetett szigorú kolátozásokkal sikerült csak megfékezni a második hullámot, utána egy hónappal tetőzött a halottak száma.

Most egyébként 30 százalékkal magasabb a halálesetek hétnapos mozgóátlaga, mint tavaly november 19-én volt.

A növekedés legalább lassul

Most pénteken 6 122 koronavírus-fertőzöttet kezeltek kórházban (+975 az előző héthez képest). 613-an voltak lélegeztetőn (+104). Vagyis továbbra is jelentősen emelkedik a legsúlyosabb állapotban lévők száma, viszont a növekedési ütem mérséklődik. Két és három hete is 70 százalékkal több koronavírusos beteg került kórházba, ezen a héten most valamivel 24 százalék alatt van. Ami még mindig nagyon magas, de legalább csökken.

Hasonló a helyzet a lélegeztetőn lévőkkel is. Két hete volt egy nagy ugrás, majdnem 65 százalékkal nőtt a legsúlyosabb állapotban lévők száma, most 21,4 százalék a növekedés. Ami azért így is magas szám.

És akkor itt van az új fertőzöttek száma. Múlt héten 65 százalék feletti volt a növekedés, ehhez képest jó a 24 százalék. Csakhogy olyan sok a fertőzött, hogy a korábbinál kisebb változás is rekordra vitte a napi rekordot.

És éppen a nagyon sok új fertőzött miatt nehéz megjósolni, hogyan alakul majd a kórházban kezeltek és a lélegeztetőn lévők száma. Ha sok köztük az oltatlan vagy a fél évnél régebben oltott idős vagy krónikus beteg (2,7 millióan kapták meg hat hónapon túl a második oltásukat, a harmadik oltást eddig 1,76 millióan vették fel, azt ráadásul már négy hónap után lehet kérni), akkor a tetőzés még nem a jövő héten lesz, ahogy azt egy optimista fogatókönyv alapján Gulyás mondta a héten. Valószínűbbnek számolták a november végi, december eleji tetőzést.

Ami továbbra is nagyon rossz adat, az a legfontosabb mutató: a halálozásoké. A növekedés üteme itt is csökken ugyan, két hete 92 százalékkal nőtt az áldozatok száma, egy hete 50 százalékkal, most tovább csökkent a növekedés, de így is 34 százalékos. Ez azt jelenti, hogy 230-cal többen haltak meg, mint egy héttel korábban. Összesen 913-an, egyetlen hét alatt. (A fenti grafikonból nem tüntettük fel a halálozási adatoknál a 35. és 36. heti változást. Akkor még nagyon alacsonyak voltak a számok, kevés változás is nagy ingadozásokkal járt: a 35. héten mínusz 63,63 százalék, a 36. héten 525 százalék volt a változás.)

További számok, trendek, ábrák a 444 járványoldalán.

Megjósolták-e a kormány matematikusai októberben, hogy november közepére napi átlagban 130 áldozata lesz a járványnak? A kormány ennek tudatában intézkedett úgy, ahogyan tette? - kérdeztük Gulyás Gergelytől a Kormányinfón.

A miniszter erre azt válaszolta, hogy a kormány sok, igencsak eltérő elemzésből dolgozott, de ami végül megtörtént, az „a legpesszimistábbnál is pesszimistább forgatókönyv”.

Gulyás nagyon sokszor elmondta most is, hogy a kormány szerint a leghatásosabb védekezés az oltás. Csakhogy a jelenlegi oltottsági szint a delta variáns ellen kevés, azt még Gulyás szerint is 90 százalékra kellene feltornázni. (Lélegeztetőn annyian vannak most, mint tavaly ilyenkor, és 30 százalékkal magasabb az elhunytak száma).

Ha ennyire rosszak a járványadatok, nem kellett volna más intézkedéseket hozni? - kérdeztünk vissza, amire Gulyás kapásból konkrétan azt a választ adta, hogy

„Mi folyamatosan hoztunk intézkedéseket”. Érezve, hogy ez tényleg nem válasz (eddig egészen mostanáig a tömegközlekedésen lett kötelező a maszkviselés, és látogatási tilalmat vezettek be az egészségügyi intézményekben), azzal egészítette ki, hogy a kormánynak egyszerre kell megőriznie az ország működőképességét, felgyorsítania az oltást, és védettséget biztosítani ott, ahol ez lehetséges. És szerinte ezt tették.

Szakértők már a negyedik hullám elején arra hívták fel a figyelmet, hogy a jelenlegi oltottsági arány kevés lesz a járvány megfékezésére, a Magyar Tudományos Akadémia augusztusban és októberben is tette javaslatokat, a Magyar Orvosi Kamara is többször figyelmeztetett, például az október 23-i tömegrendezvények előtt, ahogy október végén is.

Akárcsak a 2. és a 3. hullámban, most is jóval magasabb a magyar halálozási adat, mint az EU-átlaga.

Erre Gulyás azt mondta, hogy a regionális adatok viszont hasonlóak. Felvetésünkre, hogy ezekben az országban viszont szigorítások is voltak, Gulyás azt mondta, hogy Romániában például hiába vezettek be nagyon szigorú korlátozásokat, mégis többen halnak meg. Közbevetésünkre, hogy Ausztriában most harmadannyian halnak meg, mint nálunk, de már most szigorítottak, jelentősen korlátozva az oltatlanok lehetőségeit, hogy ne emelkedjen az áldozatok száma, Gulyás elmondta: szerinte nagy kérdés, hogy érdemes-e ilyen korlátozásokat bevezetni.

Megkérdeztük azt is, hogy miért nem készült még el az elemzés arról, hogy miért lehetett itthon sokkal magasabb a járvány halálos áldozatainak a száma tavasszal, mint más országokban. Erről a tanulmányról még nyáron beszélt Orbán Viktor a kérdésünkre.

Gulyás szeptemberben azt mondta, hogy októberre meglesz a tanulmány, nem készült el a mai napig.

Arra a felvetésünkre, hogy ha elkészült volna időben, annak tapasztalatai nem csökkentették volna a mostani magas halálozási mutatókat, Gulyás azt mondta, hogy nem, mert összetettebb a kérdés, a magyarok olyan egészségi állapotával függ össze, amik nem orvosolhatóak rövid idő alatt.

Megemlítettük neki, hogy a Magyar Orvosi Kamara tegnapi kétségbeesett közleményében például szerepel egy indok arra, hogy miért voltak rosszabbak a súlyos állapotban lévő magyarok túlélési esélyei: egyszerűen nincs elég szakorvos és szakápoló az intenzív osztályokon, nem igaz, hogy korlátlanul bővíthetőek az intenzív ellátások. Gulyás szerint ezért a megállapításért nem osztanak Nobel-díjat. Arra a kérdésre, hogy az elmúlt másfél évben nem sikerült növelni a szakszemélyzet számát, a miniszter azt mondta, hogy a kormány korábban tett erre sikeres lépéseket.

Miért gondolja a kormány - kérdeztük ugyanebben a témában - hogy az eddig be nem oltott 2,5 millió ember meg fogja gondolni magát, ha mindössze annyi történik, hogy mindenkinek maszkot kell viselni zárt térben? Miközben nem adnak információt például arról, hogy a kórházakban milyen arányban vannak oltottak és nem oltottak.

Gulyás nem felelt arra, hogy a kormány miért nem közli ezeket az adatokat, hanem helyette arról beszélt, hogy több kórházigazgató nyilatkozott a témában az utóbbi időben, méghozzá arról, hogy minden kórházban azok vannak többségben, akiket nem oltottak be, ami igaz mind a kórházban fekvők, mindaz elhunytak számára. Mivel a leginkább érintett, hatvan év feletti korosztályban 8,5-szer annyi az oltott, mint az oltatlan, az az információ, hogy több az oltatlan, azt jelenti, hogy legalább tízszer nagyobb kockázatnak van kitéve az, aki nincs beoltva - vezette le Gulyás. Arra utalva, hogy bár a kormány nem mond számokat, azokat az emberek maguk is kikalkulálhatják. „Én nem gondolom, hogy ez ne lenne elég motiváció annak, aki értelmesen gondolkodik” - fejezte be a gondolatmenetet a miniszter.

Felolvastunk neki a szlovák adatokat, miszerint a szerdán megtalált új fertőzöttek között 71 százalék, az elhunytak között 81 százalék volt az oltatlanok aránya. Ezt naponta közlik a szomszédban, nálunk miért nincs így. Szerinte ott ennyivel precízebb az adatszolgáltatás.

Gulyás egy korábbi kérdésre válaszolva azt mondta, hogy nem most van az a helyzet, amikor egy polgármester a kórházaktól napi adatokat kérhet, terhelve a betegellátást. Miután a kórházak amúgy is jelentik az adatokat a Nemzeti Népegészségügyi Központnak, nem a kórházak munkáját terhelné, ha a polgármesterek megtudnának városi adatokat. Ráadásul a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) éppen egy hete adott ki állásfoglalást arról, hogy

„a Hatóság álláspontja szerint a települési fertőzöttségi adatok megismeréséhez fűződő közérdek jelentős, a számok ismerete szükséges mind a polgármestereknek, mind pedig a lakosságnak ahhoz, hogy a járvány elleni védekezésüket illetően megalapozott döntéseket tudjanak hozni.”

Gulyás szerint igyekeznek majd eleget tenni ennek, de nem tartja akkor problémának, hogy az adatok csak 45 napon belül érkeznek meg. (Másfél hónap múlva mondjuk már annyira ezek nem lesznek érdekesek.)

Végül megkérdeztük, hogy mit csinálnak rosszul a kormánypárti képviselők. Egyetlen egy adatot mantráznak ugyanis a napi jelentésekben: „a beoltottak kevesebb mint 1 százaléka betegszik meg”. Közben viszont legalább négy fideszes képviselőről lehet tudni, hogy két vagy három oltás után is megbetegedett (Kósa Lajos, Tessely Zoltán, Pócs János és maga Gulyás Gergely), ami a 133 fős kormánypárti frakcióval számolva 3 százalék, vagyis háromszor rosszabb a sokat emlegetett aránynál. Szerinte egy képviselőnek megszámlálhatatlan programja van és mindenhol közösségben. Neki még meglepően alacsonynak is tűnik ez az arány ahhoz képest, mint ahányszoros veszélyeztettségnek a képviselők ki vannak téve. Kérdésünkre, hogy nem lehetne-e jó példát mutatni, maszkhasználat, távolságtartás, Gulyás azt mondta, hogy ha mindezt meg is teszik, a veszélyeztettségük így is lényegesen nagyobb, mint azoké, akik nem találkoznak ezer emberrel egy hétvégén.

Az utolsó előtti Pfizer-szállítmány érkezhetett a héten Magyarországra – írta a Portfolió. Valóban úgy tűnik, hogy jövő héten még jön 240 ezer adag, és ezzel a Pfizer készre jelentheti a 10,8 milliós megrendelést. Folytatás nincs, mert az újabb közös európai uniós beszerzésből a magyar kormány – a tagállamok közül egyedül – kiszállt májusban. Az unió a Pfizerrel állapodott meg az újabb ütemről.

Most nagyon sok vakcinánk van

Ezzel egészen furcsa helyzetben lesz Magyarország. Az EU-s vásárlás (24 millió adagos megrendelés) és a keletről külön beszerzett 7,2 millió vakcinának köszönhetően rengeteg oltóanyag érkezett az országba. Hogy pontosan mennyi, azt a magyar kormány nem közli egy ideje (október 5-ei a legutóbbi adat), az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) honlapján ugyanakkor vannak adatok tagországonként, így Magyarországról is arról, hogy mennyi vakcina érkezett eddig, és abból mennyit használtak fel.

Múlt hétig az ECDC adatai szerint 26,2 millió adag vakcina érkezett Magyarországra. Ennek kevesebb mint felét, 13,46 millió adagot adtak be. Az EU-tagországok közül csak a nagyon alacsony oltottságú Bulgáriában használták fel rosszabb arányban a megvásárolt vakcinákat (40,4 százalék). A 48,6 százalékos magyar arányhoz hasonló a lengyelek 48,8 százaléka, akik nem vettek keleti vakcinákat.

Olyan nagy készletek vannak jelenleg raktáron, hogy azokból már bőven elkezdett ajándékozni és eladni a kormány, így legalább máshol fel tudják használni azokat.

De jön 2022

Csakhogy ez a bőség viszonylag hamar véget érhet. Amikor a kormány májusban kiszállt az uniós beszerzésből, Gulyás Gergely még azzal érvelt, hogy túl sok vakcinát kellene rendelni túl drágán. (A Pfizer valóban emelt az áron, adagonként cirka 6000 forintra, ám ez még így is olcsóbb, mint amennyiért a Sinopharmot vettük – azért 10 500 forintot fizettünk.)

Gulyás májusban azt is mondta, hogy láthatóan belassult a magyar oltási program, nem sokan fogják vakcináltatni magukat. Ha kell harmadik oltás – ez akkor inkább elméleti lehetőség volt –, azt megoldják a meglévő készletekből, 2022 végére pedig beindul a magyar vakcinagyár.

Csakhogy közben beütött a delta variáns, kiderült, hogy a 60 százalékhoz közeli oltottsági arány messze nem elég a nyájimmunitáshoz, ezt jelentősen kellene növelni. Emellett a harmadik oltás is égetően szükségessé vált, miután kiderült, hogy a vakcinák hatékonysága erősen megkopik 4-6 hónap után. Majd lejjebb ment az olthatók korhatára is 11 évre.

A kormány szándéka szerint jelentősen növelni kellene az akár kétszer, akár háromszor oltottak számát. Ehhez vezető lépés, ha a munkahelyek egy részén valóban kötelezővé teszik az oltásokat. Több országban ár elkezdtek érvényt szerezni a védettségi igazolványnak, ehhez hasonló intézkedés a kormány korábbi kommunikációja alapján a romló járványhelyzetben itthon is elképzelhető. És bár ennek egyelőre csak halvány jele van, lehetnek olyanok is az oltás elutasítói között, akik a fertőzés felfutása miatt mégis meggondolják magukat.

Az akár a munkahelyük által kötelezett, akár magukat meggyőző új oltottaknak eleve két adag kell, és a harmadik oltás is felfutásban van még. (Két oltást 5,78 millióan kaptak eddig. Ennyien jó eséllyel nem fogják beadatni maguknak a harmadikat, de a megerősítő oltások száma a mostani 1,6 millióról még bőven feljebb megy. Ezt most naponta 34 ezren adatják be maguknak.) És ha például tényleg meg kell ismételni az oltásokat félévente, akkor jövő év elején el kell kezdeni beadni a negyedik adagot.

Most nagyjából 3,5 millió Pfizer lehet raktáron, 240 ezer jön még – és slussz. A harmadik oltás legnagyobb része, 87 százaléka Pfizer a 24.hu adatai szerint.

Ha bejön a kormány szándéka az oltási program felpörgetésére, akkor bőven kifogyhatunk az eddig messze legnépszerűbb Pfizerből, pláne jövő év végéig, amikor a debreceni oltóanyaggyár elkezdi gyártani az oltóanyagot. De azok sem mRNS-vakcinák lesznek, hanem a Sinopharm és a Szputnyik licenszei. A kínai vakcinából így is bőven van, a kétmillió orosz lényegében elfogyott.

Közben a régebbi készletek szavatossága is lejár. (Van, amit kölcsönadtunk, főleg a közeli lejáratúakból. Ezeket elvileg visszakapjuk frissebb gyártásúakból.)

Modernából viszonylag keveset rendeltünk, 1,7 millió darabot, azt le is szállították. Ezzel jóval takarékosabban bánnak itthon, mint a szintén mRNS Pfizerrel, még csak 800 ezret használtak fel.

Elvileg van bőven AstraZeneca is, de azt szépen csendben kivezették Magyarországon. Kásler Miklós némileg meglepő módon azt közölte saját kutatásokra hivatkozva, hogy az Astrával oltottaknál a második oltás után csökken az antitestszám, ezért „további oltást elvégezni azzal nem célszerű”.)

Egyelőre megállíthatatlanul emelkedik a koronavírus hivatalos áldozatainak a száma. A ma reggeli jelentésben 178 újabb áldozatról írnak. Az elmúlt egy hétben a nap átlag ezzel 128-ra emelkedett. Ez jóval magasabb, mint a tavalyi heti átlag (98) ebben az időszakban.

A második hullámban - november 11-étől szigorú zárásokkal - karácsony előtt volt a legmagasabb a halálozás egyhetes mozgóátlaga (176).

Hektikusan alakul a kórházban lévők covidosok száma. A hivatalos adatok szerint péntekről hétfőre mindössze 139-cel több koronavírus-fertőzöttet kezeltek kórházban, a következő nap viszont 525-tel több kórházban ápolt covidosról számoltak be, ami óriási, 10 százalékos ugrás volt egyetlen nap alatt. Mára jóval alacsonyabb az emelkedés, 0,7 százalékkal, 41 fővel emelkedett a kórházban kezeltek száma 5 852-re.

Ezt befolyásolja a közben meggyógyultak és elhunytak száma is. Kell egy kis idő még, hogy kiderüljön, mennyire mérséklődött a kórházba áramló koronavírus-betegek száma. Mindenesetre most kevesebb fertőzött van kórházban, mint egy éve.

Kevesebben vannak ugyan kórházban, de a legsúlyosabb állapotban lévő, lélegeztetőre szorulók száma szinte megegyezik a tavalyival.

Nagyon sok, 10 265 új fertőzöttet találtak. Márciusban, a harmadik hullámban voltak legutóbb ilyen magas napi adatok. Ráadásul úgy lett ennyi új regisztrált fertőzött, hogy kiugróan magas, 30 százalék feletti az összes vizsgálaton belül a pozitívak aránya.

Az új fertőzöttek heti átlaga már messze meghaladja a második hullám csúcsát, és a harmadikhoz közelít.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében tombol továbbra is legerősebben a negyedik hullám. Lakosságarányosan messze itt van a legtöbb új fertőzött.

Szerény mértékben, de emelkedik azoknak a száma, akik mégis beoltatják magukat.

A vírus elleni védelmet megerősítő harmadik oltás továbbra is jóval népszerűbb.

Összesen eddig 6 008 226-an kaptak első oltást, 5 780 925-an másodikat, 1 millió 668 ezren pedig a harmadikat.

„A maszkviselés és a három oltás sem volt elég, hogy ne kapjam el a vírust” - jelentette be hétfőn este a Facebookon Fürjes Balázs, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár.

Lehet, hogy a maszkviselés nem volt azért végig annyira fegyelmezett, legalábbis azon a képen, amit Fürjes az egy nappal korábbi, vasárnapi Fidesz-kongresszusról kirakott Instagramra, sem rajta, sem máson nincs maszk.

A Fidesz-kongresszuson csak védettségi igazolvánnyal lehetett részt venni, de a maszkviselés nem volt kötelező.

Nem is sokan hordták.

Azt egy ideje már lehet tudni, hogy a két régebbi oltás által nyújtott védettség megkopik, nemcsak a fertőzést lehet elkapni, pláne a fertőzőképesebb delta variánst, de elég rosszul is lehet valaki. Erről Tessely Zoltán fideszes képviselő beszámolt pár hete:

A szintén fideszes képviselő Pócs János múlt csütörtökön héten jelentette be, hogy koronavírusos. Előtte lévő nap még felszólalt a Parlamentben. A kongresszusról így lemaradt.

Kósa Lajos is kórházba került egy hete. Emiatt ő sem tudta megünnepelni, hogy ismét alelnökként választották, igaz, nem öldöklő küzdelemben.

Sőt, Gulyás Gergely - akárcsak Fürjes - három oltás után fertőződött meg október végén. Neki csak influenzaszerű tünetei lettek. A kongresszusre már felgyógyult.

Azt valamennyi politikus elmondta, hogy oltás nélkül rosszabbul jártak volna. De Fürjes az oltások mellett már a maszkhasználatot is fontosnak tartja.

Ugyanakkor éppen Gulyás megfertőződésénél jött elő, hogy vajon mennyire próbálja felderíteni a hatósági rendszer, hogy az igazolt fertőzöttek kinek adhatták tovább a vírust. Semennyire, legalábbis Gulyás szerint nincs már kontaktkutatás Magyarországon.

És a karanténrendszer sem működik, ugyanis Gulyás munkatársai közül senkinek nem kellett karanténba vonulni, mert aki oltott, hiába volt szoros kontakt - és láthatóan megfertőződhet -, arra nem vonatkozik a lakásfogság. Emiatt lehetséges, hogy Magyarországon kevesebben vannak karanténban, mint amennyi igazolt fertőzött van.

Vagyis akikkel Fürjes fotózkodott vagy akikkel egy fél napon keresztül együtt hallgatta a felszólalókat, azok nem kerülnek karanténba, de talán érdemes lenne egy tesztet csináltatniuk, természetesen a saját pénzükön, mert az nem ingyenes.

A maszkhasználatot a kormány egyelőre csak a tömegközlekedésben tette kötelezővé.

A hétvégi járványadatok még úgy néztek ki, hogy továbbra is romlanak a legfontosabb adatok, de nem olyan mértékben, mint az elmúlt hetekben. A ma reggeli jelentésből viszont úgy tűnik, hogy korai lenne arról beszélni, hogy javul a helyzet.

Egyetlen nap alatt 165 koronavírus-áldozatot jelentettek. Az elmúlt hét napi átlaga 116 halálesetet. Ez rosszabb adat, mint a második hullám hasonló időszakában. Összesen már 32 336 áldozata van a járványnak.

A kórházban lévő koronavírusos betegek száma egyetlen nap alatt 525-tel emelkedett, 5 286-ról 5 811-re. Ez 10 százalékos ugrás.

Gyanús, hogy a tegnapi szám volt túlságosan alacsony, az egész hétvégén, három nap alatt mindössze 139-cel nőtt a kórházban lévő covid-fertőzöttek száma. Ha nem valamilyen adminisztrációs hibáról van szó, és valóban több mint félezren kerültek kórházba 24 óra alatt, akkor rövid időn belül nagy baj lehet az egészségügyi ellátásban.

Továbbra is nagyon hasonlóan alakul a kórházban lévők száma az egy évvel ezelőttihez, csak egyhetes csúszással.

Lélegeztetőn 545-en vannak. Ez sem sokkal marad el a tavalyitól.

5 323 új fertőzöttet találtak. Ez ahhoz képest látszólag jó szám, hogy a múlt héten háromszor is 8 000 fölött volt az új fertőzöttek száma, a hétvégi átlag is 7 200 felett volt. Csakhogy kedd van, ilyenkor jön ki a kevés hétvégi teszt eredménye, mindig alacsonyabb a szám. A múlt keddhez képest (4 588) 16 százalékkal emelkedett az új fertőzöttek száma.

Tovább emelkedett az összes teszten belül a pozitívak aránya, a heti átlag 23 százalék felett van, vagyis nem tesztelünk eleget.

Átlépte a 6 milliót az első oltást felvettek száma. Orbán korábbi tervei szerint májusban kellett volna elérnünk ezt a számot, ráadásul most már nem a brit, hanem a delta variáns fertőz, ami jóval agresszívabb, gyorsabban terjed, így magasabb oltottsági arány kellene ahhoz, hogy megfékezzük a vírust.

A romló járványadatok ellenére kevesen gondolják meg magukat, tegnap mindössze 3 898-an mentek el az első oltásért.

A harmadik oltással 9-szer ennyien erősítették meg a szervezetüket.

Első oltást megkapta: 6 003 414

Másodikat: 5 777 331

A harmadikat: 1 629 000

Több országban is arrafelé lépnek az erősödő járvány miatt, hogy korlátozzák a koronavírus-ellen nem védettek lehetőségeit.

Ausztriában mától - egyelőre 10 napig - mintegy kétmillió oltatlant helyeznek karanténba. Nem teljes a szigor, elég nagy lehetőséget ad a kivételek listája:

• Munkába (iskolába, egyetemre) járás, a mindennapi élet alapvető szükségleteinek ellátása (pl.: bevásárlás, gyógyszertár) egészségügyi szolgáltatások igénybevétele megengedett.
• A szabadban tartózkodás testi és szellemi kikapcsolódás céljából szintén megengedett (például sétákhoz vagy egyéni sportokhoz).
• A támogatásra szorulók ellátása.
• Az oltáshoz vezető út továbbra is lehetséges lesz. Engedélyezett a templomba járás is.

A sok kivétel miatt kritizálják is az intézkedést. Akit így is elkapnak, azt 500-3600 euróra büntethetik.

Az osztrák kancellár, Alexander Schallenberg azt mondta, hogy a szigorítás célja az, hogy még többen oltassák be magukat, a jelenlegi arány ugyanis szégyenteljesen alacsony. Amúgy magasabb, mint nálunk, Ausztriában jelenleg a teljes lakosság 65,28 százaléka kapott legalább két oltást, nálunk 59 százalék. (Felső-Ausztriában, ahol a legalacsonyabb az arány, oltáslottóba kezdtek.)

Ha a könnyen kijátszható karantén nem is, az már növelheti az oltási kedvet, hogy Ausztriában a szolgáltatások nagy részét már múlt hétfő csak a védettek tudják igénybe venni, a negatív teszteket nem fogadják el. (Ahogy a keleti vakcinákat sem.)

Az osztrák egészségügyi miniszter, Wolfgang Mückstein vasárnap további szigorítások szükségességéről beszélt, az oltottakra is vonatkozó éjszakai kijárási tilalommal. FFP2-es kategóriájú maszkok viselését javasolja zárt nyilvános terekben, illetve a PCR-tesztek elvégzését a beoltottak számára is.

A kormány ugyanakkor erről még nem döntött, és Alexander Schallenberg kancellár jelezte is, hogy egyelőre nem támogatna ilyen intézkedéseket. A Szabadságpárt (FPÖ) ellenzi az oltottakra vonatkozó karantént, a párt vezetője, Herbert Kickl ugyanakkor ma jelentette be, hogy elkapta a vírust.

Ausztriában az új fertőzöttek hétnapos mozgóátlaga 11 354, nálunk 7 264. Lakosságarányosan nagyobb a különbség, Ausztriában 10 ezer főre 12,74 új fertőzött jutott az elmúlt egy hétben, nálunk 7,42.

Ausztriában a tünetes fertőzöttek 83 százaléka oltatlan.

Viszont a kórházban kezeltek száma ott még így is alacsonyabb. Tízezer főre 2,75 koronavírus-fertőzöttet ápolnak Ausztriában, nálunk 5,4-et. Az intézkedésekkel azt akarják megelőzni, hogy túltelítődjenek a kórházak.

40-en haltak meg Ausztriában tegnap, nálunk a hétvégi napi átlag 100 fölött volt. Lakosságarányosan is jóval magasabb itthon az elhunytak száma, mint Ausztriában.

Szlovákiában lazítás jöhet az oltottaknak, szigor az oltatlanoknak

Hétfőn aláírta a koronavírus járvány elleni új intézkedéseket a szlovák kormányfő, Zuzana Čaputová.

A szlovákok nem országos intézkedésekben gondolkodnak, járásonként nézik a fertőzöttséget. Ahol fekete - most az ország nagy része már ilyen - ott szigorúak a korlátozások.

Az Új Szó összeállítása szerint a következő kormányülésen, vagyis vélhetően szerdán még pontosítják az új szabályozást. Eddig az látszik, hogy a fekete járásokban csak az oltottak, a fertőzésen fél éven belül átesettek és azok mehetnek dolgozni, akik fel tudnak mutatni negatív teszteredményt. A munkáltatóknak heti két tesztet ki kell fizetniük, amit az állam novemberben még megtérít a számukra, decembertől elvileg már nem. A szakszervezetek részéről nagy nyomás van a kormányon, hogy decemberben is állja a tesztek költségeit.

Azon a szlovák kormány várhatóan még a héten változtat, hogy a fekete járásokban még a védettek sem mehetnek éttermekbe, hotelekbe, panziókba. Nekik ezt megengedik, akik nincsenek oltva, azoknál viszont a negatív teszt sem lesz elég. A Covid-igazolványt elkérhetik a vendégektől, aki nem mutatja be, annak megtilthatják a belépést.

Jelenleg 2 637 pácienst kezelnek kórházban koronavírusos tünetekkel Szlovákiában, ez lakosságarányosan magasabb, mint nálunk. 236-an vannak intenzív osztályon, 241-en lélegeztető gépen vannak. Ez utóbbi is magasabb arány az itthoninál
Szlovákiába lehetett tudni, hogy a kórházban kezeltek 80,31 százaléka nincs beoltva, az új fertőzötteknél 71 százalék ez az arány. Szlovákiában a magyarnál (59 százalék) alacsonyabb, 45 százalékos a teljes népességben a legalább két vakcinával beoltottak aránya.

Szigorításokat terveznek Németországban is, a tervek szerint oltás vagy teszt nélkül nem lehet majd használni a tömegközlekedést. Erről a héten döntenek majd.

Németországban jelenleg jelentősen alacsonyabb a halálesetek aránya, mint nálunk.

304 újabb koronavírus-fertőzött hunyt el a hétvégén az operatív törzs mai jelentése szerint.

A legfiatalabb áldozat egy 4 éves kislány, Down-szindrómás volt. A legidősebb egy 98 éves nő, akinek szívelégtelensége volt.

A napi jelentés megszokott módon azt írja az áldozatokról, hogy „többségében idős, krónikus beteg” hunyt el.

A koronavirus.gov.hu-n frissített listából az derül ki, hogy a hétvégi áldozatok átlagéletkora 70,5 volt. Ugyanakkor volt 7 olyan áldozat is, akik 40 év alattiak.

• 4 éves lány, Down-szindróma
• 26 éves nő, nem ismert alapbetegség
• 26 éves férfi, májelzsírosodás, cukorbetegség, tüdőembólia
• 34 éves férfi, magasvérnyomás-betegség
• 36 éves férfi, nem ismert alapbetegség
• 36 éves nő, nem ismert alapbetegség
• 39 éves nő, kóros elhízás

Összesen 35 olyan áldozat volt, akinek nem volt alapbetegsége. A legfiatalabb 26 éves, a legidősebb 91 éves.

A 304 áldozatból 187-nek volt magas vérnyomása (61,5 százalék), 27-nél csak ezt a betegséget tüntették fel, a többieknél volt egyéb betegség is.

Magas (81) a cukorbetegek száma is (26,6 százalék), általában a magas vérnyomással együtt tüntették fel az alapbetegségeknél.

A múlt héten Kásler Miklós miniszter beszélt arról, hogy kikre jelent nagy kockázatot a koronavírus. Mint mondta, Magyarországon az emberek 8 százaléka szenved cukorbetegségben, ugyanakkor a koronavírussal összefüggésben elhunytak 33 százalék volt cukorbeteg. (Jóval nagyobb időszakot néztek, mint a most hétvégi adatok). A cukorbetegség jelenléte a halálozás rizikóját 3-4-szeresére emeli, fiataloknál még magasabb ez a szám.

A krónikus tüdőbetegségek előfordulási aránya Magyarországon 2 százalék, az elhunyt covidos betegek 10 százaléka tartozott ebbe a csoportba. Nagyon hasonló a szívelégtelenség adatsora is. Még nem fejezték be az adatok feldolgozását, de hasonló adatokra számítanak immunhiányos állapotúaknál és rosszindulatú daganatos megbetegedések esetén.

Azt továbbra sem lehet tudni, hogy a kórházban lévők és az elhunytak körében milyen arányban vannak oltottak és oltatlanok.

Kis késéssel, de ismét összesített hétvégi adatokat közöltek a járványról. Péntek-szombat-vasárnap 304 újabb áldozata volt a koronavírusnak. Összesen már 32 171 halálesetet jelentettek az elmúlt másfél évben.

A naponta jelentett halálesetek hétnapos mozgóátlaga most rosszabb, mint tavaly ilyenkor. 110-en haltak meg az elmúlt héten átlagosan. A kiugró értékek a hétvégi összesítések, érdemes a hétnapos mozgóátlagot nézni.

Emelkedett a kórházban (5 286) és a lélegeztetőn lévők száma is (519), de nem olyan meredeken, mint az elmúlt hetekben.

Sok, 21 060 új fertőzöttet találtak, de a növekedési ütem itt is mérskélődött a múlt hétvégéhez képest.

A teszteken belül a pozitívak aránya (heti mozgóátlagot nézve) továbbra is 23 százalék felett van. Vagyis a tesztelések száma továbbra sem elégséges.

Lakosságarányosan továbbra is Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legrosszabb a helyzet, egyik hullámban sem volt is olyan sok fertőzött itt, mint most.

Egyre népszerűbbek a védelmet megerősítő harmadik oltások.

Azoknak a száma is emelkedik, akik meggondolják magukat, és mégis oltanak, de ott elég minimális a növekedés.

A beoltottak száma legalább egy oltással 5 999 516 fő, közülük 5 774 158 fő kapta meg a második oltását is, 1 millió 594 ezren pedig már a harmadik oltást is felvették.

További adatok, hosszú távú trendek a 444 járványoldalán.

Végtelen mennyiségű felszólaló kapott lehetőséget a Fidesz-kongresszuson, hogy elmondja kb. ugyanazt, ha nem Fidesz nyer, az ország elveszik. De ebből a mezőnyből váratlanul kitűnt a XVI. kerület fideszes polgármestere, Kovács Péter. Fővárosi politikusként elárulta, hogyan győzhet a Fidesz Budapesten.

„A baloldaliak készpénznek veszik, hogy Budapesten minden körzetet megnyernek. Ne hagyjuk nekik, tudjuk, mit kell tenni. Azt kell tenni, hogy mindannyian, minden kongresszusi küldött, minden önkormányzati képviselő, minden polgármester, minden parlamenti képviselő, minden államtitkár, minden miniszter elmegy és becsönget a szomszédjához, a barátjához, ismerősökhöz és ismeretlenekhez, és elmondja nekik, hogy mi vár rájuk. Miből lehet választani” - mondta, de kiderült, hogy nem most azonnal, vasárnap délután kezdődik ez munka. Mert így folytatta:

„Persze lesznek kellemetlen kérdések, azokra is válaszolni kell tudni, Itt még várunk arra, hogy a Fidesz-központ megmondja, hogy mik a jó válaszok a kellemetlen kérdésekre, de kedves barátaim, ha meglesznek a válaszok, akkor meglesz a siker”

- közölte Kovács.

Idő még van, amíg a szomszédba bekopogó miniszter megkapják a központi üzenetet, mert tavasszal kell beleállni a feladatba Kovács szavai szerint:

„Csak egy fontos van, a munkát azt mindig el kell végezni. Kedves barátaim, arra kérlek titeket, hogy közösen mindannyian, ti is, én is, végezzük el ezt a munkát, jövő tavasszal menjünk el, csöngessünk be mindenhova, és mutassuk meg, hogy mi a másik alternatíva: a Fidesz vagy a rombolás.”

Minden előzetes hír arról szólt, még a kormánysajtóban is, hogy 2005 után a Fidesz kongresszus küldöttei lehetőséget kapnak arra, hogy döntesenek a párt egyik vezető tisztségéről. Mi is leírtuk azt, hogy 16 év után a választás mámora járja át a Fidesz kongresszusát. Tévedtünk, elnézést kérünk a Fidesztől a feltételezés miatt.

Nem az elnöki posztról lett volna szó, hiszen Orbán megint egyedül indul, mint eddig 17 alkalomból 16-szor. 27 éve merészelte valaki kihívni először és utoljára.

De a 4 alelnöki poszt közül az egyik - a kvázi női kvótás - megüresedett, mert Novák Katalin a legutóbbi kongresszus óta kormánytag lett. Márpedig a Fidesznél alapszabály, hogy kormánytag nem lehet a párt vezetésében. (Ez természetesen Orbán Viktorra nem vonatkozik.)

Az előzetes hírek szerint 4-en is esélyesek voltak a posztra: a Magyar Nemzet még szombaton is arról írt, hogy a pozícióra Koncz Zsófia, a tavalyi szerencsi időközi választáson megválasztott országgyűlési képviselő, Vitályos Eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának uniós fejlesztésekért felelős államtitkára, Gál Kinga európai parlamenti képviselő, illetve Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő is eséllyel pályázhat.

Viszont mire a kongresszus elért a szavazásig, a háttérben eldőlt, hogy nem lesz verseny. Kontrát Károly azt jelentette be, hogy a négy helyre négy jelölt van, Kósa Lajos, Kubatov Gábor és Németh Szilárd mellett Gál Kinga. Egyikük sem akart felszólalni és kortesbeszéd sem volt, mondjuk minek is.

A Fidesz mélyrétegei is megélik a demokráciát - értékelte a kongresszus munkáját a szavazás szünetében ifjabb Lomnici Zoltán a Hír Tv-n.

Orbán Viktor a 2019-es kongresszuson ezt mondta:

„Tudjátok, a mi közösségünkben, a Fideszben az az ökölszabály, hogyha valaki nagyon akar egy pozíciót, ha láthatóan eszi érte a fene, akkor azt semmiképpen nem kaphatja meg. Nem kaphatja meg, mert a pozíció utáni sóvárgás vége csak a bukás lehet, politikai, szakmai és leginkább emberi, erkölcsi bukás. Higgyétek el nekem, láttam ilyet éppen eleget.”

Az ökölszabály ezek szerint maradt.

„Ma tartja meg a Fidesz 29. tisztújító kongresszusát, amelyen szavaznak a pártelnökről, valamint a négy alelnök személyéről” - közölte Hollik István, a párt kommunikációs vezetője az MTI-vel. Szerényen nem emelte ki, hogy 2005 óta nem látott őrült izgalmak várhatóak: több jelölt van az egyik posztra.

Nem a pártelnökire.

Orbánt tizenhetedszerre választják meg ma elnöknek, 16-szor egyedüli jelölt volt.

Egyetlen egyszer volt más név is a szavazólapon Orbáné mellett, Wachsler Tamás vette a bátorságot, hogy induljon a posztért. 27 évvel ezelőtt történt mindez, miután a Fidesz a várakozásoktól messze elmaradva leszerepelt az 1994-es választáson, éppen csak bejutott a parlamentbe. Waschlser azt szerette volna, ha ezért valaki vállalja a felelősségét. Utólag már úgy emlékszik, hogy végtelenün naiv volt.

Amikor nem Orbán volt a pártelnök (2000-ben Kövér Lászlót, majd 2001-ben Pokorni Zoltánt választották meg), az is Orbán akarta volt. Az első kormányzása alatt ugyanis úgy gondolta, hogy szerencsésebb, ha nincs egy kézben a kormány és a párt. Verseny ekkor sem volt, Kövér és Pokorni is egyedüli jelölt volt.

Orbán 2003-ban visszavette a párt irányítását. Még akkor sem indult el ellene senki, amikor 2002 után a 2006-os választást is elveszítette a Fidesz. Annyi történt, hogy 39-en nemmel szavazaztak a kongresszuszon. Így Orbán mindössze 97,62 százalékot kapott.

Ok, annyi történt még, hogy az alelnökök közül Varga Mihály pont annyi szavazatot kapott, mint amennyit Orbán. Hogy egy alelnököt legalább annyian támogassanak, mint Orbánt, sem előtte sem azóta fordult elő.

Orbán pártelnöki szavazatai 2003 óta így alakultak:

• 2019: 1406 igen, 0 nem
• 2017: 1358 igen, 0 nem
• 2015: 1174 igen, 3 nem
• 2013: 1240 igen, 1 nem
• 2011: 1468 igen, 4 nem
• 2009: 1211 igen, 5 nem
• 2007: 1608 igen, 39 nem
• 2005: 1318 igen, 1 nem
• 2003: 499 igen, 5 nem

2010 után már szóba sem került, hogy a miniszterelnök ne legyen pártelnök is. Csak az a szabály maradt meg, hogy alsóbb szinten továbbra is szét kell választani a dolgokat: kormánytag nem lehet alelnök a pártban.

Emiatt kellett most új ember Novák Katalin helyére. Aki biztosan nő lesz, mert Orbán a fiatal, családos nők felé nyitás jegyében 2005-ben lényegében bevezette a női kvótát a Fidesz pártelnöki posztján. Felemeltette az alelnökök számát az addigi kettőről négyre, és kiválasztotta a szinte teljesen ismeretlen borsodi politikust, Pelczné Gáll Ildikót. Jellemző, hogy a kiszemelt Pelczné Gáll Ildikó az újságból tudta meg, hogy alelnököt csinál belőle Orbán, de a kongresszuson simán átment a felülről irányított döntés.

Pelczné 2005-ös megválasztása a kongresszuson úgy is formalitás volt, hogy kisebb meglepetésre Pálinkás József önjelöltként, Orbán támogatását nem élvezve elindult az alelnöki posztért. Nem sikerült meghekkelnie a rendszert, Pelczné Gáll Ildikó 1030 szavazattal szerezte meg a 4. alelnöki széket, a vakmerő Pálinkás mindössze 575 szavazatot kapott.

Pelcznét - bár az eredményei továbbra is rejtve maradtak a szélesebb szilvánosság előtt - ezután még ötször újraválasztották alelnöknek, mindenféle valódi verseny nélkül 12 évig volt a Fidesz egyik alelnöke.

Pálinkás óta nem volt olyan merész fideszes, aki Orbán akaratával szembe menve akárcsak a pártelnöki posztot is megcélozta volna. Az előző kongresszuson Orbán igyekezett is tisztázni a sajátjai felé, hogy nem tűri az egyéni kezdeményezéseket és az ambíciót:

„Tudjátok, a mi közösségünkben, a Fideszben az az ökölszabály, hogyha valaki nagyon akar egy pozíciót, ha láthatóan eszi érte a fene, akkor azt semmiképpen nem kaphatja meg. Nem kaphatja meg, mert a pozíció utáni sóvárgás vége csak a bukás lehet, politikai, szakmai és leginkább emberi, erkölcsi bukás. Higgyétek el nekem, láttam ilyet éppen eleget.”

Ehhez képest most Novák megüresedett posztjáért mégis volt valamiféle látszatverseny. Őrület, de a Magyar Nemzetben egy nappal a kongresszus előtt még négy esélyes jelöltet emlegettek a posztra:

„Erre a pozícióra Koncz Zsófia, a tavalyi szerencsi időközi választáson megválasztott országgyűlési képviselő, Vitályos Eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának uniós fejlesztésekért felelős államtitkára, Gál Kinga európai parlamenti képviselő, illetve Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő is eséllyel pályázhat”.

A vasárnapi MTI-ben aztán már azt írták, hogy Gál Kinga európai parlamenti képviselő a legesélyesebb jelölt.

Hogy mennyire lehet komolyan venni a versenyt a Fideszben: az sehol sem jött elő, hogy az egyik posztért „megnyitott” verseny veszélyeztetné Kubatov Gábor, Kósa Lajos vagy akár Németh Szilárd újraválasztását az alelnöki posztra.

Kásler Miklós szerdán utasítást adott a kórházaknak, hogy a durvuló negyedik hullám miatt mekkora kapacitást szabadítsanak fel a covidos betegeknek. Megyénként a Covid-ellátást biztosító kórházak ágyszámának összesen 20 százalékát kell felszabadítani. (A rendelkezésről író Kunetz Zsombor szerint a tényleges kórházi ágyszám a rendeletben lévőnél jóval alacsonyabb, ezért az ágyfelszabadítás is nagyobb mértékű lehet a 20 százaléknál.)

Kásler utasítása összesen 12 093 ágyat szabadít fel, minden 10.-nek intenzívesnek kell lennie. A miniszter még azt is előírta, hogy a súlyos betegeket ellátó Covid intenzív osztályokon 20 ágyanként legyen egy szakorvos és egy nem szakorvos, valamint négy ágyanként egy ápoló. Kunetz arra hívta fel a figyelmet, hogy már nem is szakápolók, csak ápolók jelenlétét írja elő a miniszter. A Kásler által meghatározott létszám egyébként rosszabb, mint amit az intenzív osztályok minimum feltételeként szab meg egy 2003-as miniszteri rendelet, ami 3 betegre ír elő egy szakorvost, vagy szakorvos jelöltet, míg a nemzetközi standard teteje szakápolóból két betegre egy szakápoló. A békeidős szabályokat már többször is felülírta a covid, de minél kevesebb szakorvos és szakápoló jut az intenzíven egy betegre, annál jobban romlanak a betegek túlélési esélyei.

Az intenzív osztályokra tavaly szeptember óta amúgy is óriási teher hárul, a tavaszi járványullámban áprilisban a száz százalékot is meghaladta kihasználtságuk, ebben a két hónapban még a lélegeztetésre szorulók száma is megközelítette a teljes ágykapacitást. Ez szintén rontja az intenzívre kerülők túlélési esélyeit.

A Magyar Hang arra hívta fel a figyelmet, hogy a miniszteri utasítás fontos pontja, hogy az egészségügyi szolgáltatók újranyitásával kapcsolatos, májusban hozott rendelkezéseket visszavonta a miniszter. Ennek értelmében november 15-től az azonnali egészségügyi ellátást nem igénylő beavatkozásokat el kell halasztani, illetve ismét leállnak a szűrővizsgálatok. Erről Ficzere Andrea, a Kórházszövetség elnöke azt nyilatkozta az Infórádiónak, hogy ha belefér a covid-betegek ellátásán felül az adott elektív ellátás, akkor azt megcsinálják.

„Első lépésben azokat a műtéteket fogjuk elhalasztani, ha el kell halasztani, amelyek anesztéziát igényelnek, tehát például egy szemészeti beavatkozásnál, ahol ugye nincs aneszteziológus szakorvos a műtőben, egyelőre nem kell megszorító intézkedéseket hoznunk, hiszen ezek a betegek jelenleg elláthatók. Később meglátjuk, hogy a műtők száma, az intenzív osztályok ágyszáma, illetve a normál aktív ágyak száma mit tesz lehetővé” – mondta a Kórházszövetség elnöke.

A célok között továbbra is az szerepel, hogy daganatos beteg ne maradjon ellátatlanul. A daganatos betegek és minden olyan beteg, aki sürgősségi ellátást igényel, megkülönböztetetten kap ellátást, őket nem várakoztatják, hanem az adott intézmény lehetőségeitől függően a létező leghamarabbi időpontban, a Covid-ellátástól függetlenül próbálják meggyógyítani.

Egyelőre a kórházban lévők száma hajszálra annyi, mint tavaly ilyenkor a második hullámban, azzal a különbséggel, hogy akkor egy héttel hamarabb kezdett el emelkedni a kórházban lévő covidosok száma. A dátumot 7 nappal eltolva így néz ki a tavalyi és az idei görbe.

Tavaly erről a szintről 8 045-re emelkedett a kórházban lévők száma, de úgy, hogy komoly szigorítások, bezárások és éjszakai kijárási tilalom volt ez alatt az időszak alatt.

Most ilyen nincs, lényegében kizárólag az oltásokban bízik egyelőre a kormány. Hogy eddig ennek a hatása miért nem látszódik a görbén, azt csak tippelni lehet, az biztos, hogy a delta variáns sokkal fertőzőbb, magas, 40 százalékos az oltatlanok aránya, és sokaknak megkophatott a fél évnél régebben megkapott oltása.

Ugyanez látszódik a lélegeztetőn lévőknél is.

A Kásler által előírt összesen 12 093 ágy soknak tűnik, hiszen jelenleg 5 147 covid-fertőzött van kórházban. Drámai viszont a növekedés. Ha a pénteki adatokat nézzük: három héttel ezelőtt 54 százalékkal, két hete 73 százalékkal, egy hete 70 százalékkal, most 42 százalékkal nőtt az otthoninál komolyabb ellátást igénylők száma.

Nem tudjuk, hogyan alakul majd a kórházi kezelésre szorulók száma a következő időszakban, a 60 százalékos oltottságnak azért előbb-utóbb nyomot kell hagynia a görbén.

Hogy milyen hihetetlenül magas volt a kórházban ápoltak növekedési üteme az elmúlt időszakban, és milyen fontos lenne azt radikálisan csökkenteni, arról egy pár számítás.

• Ha az előző két hét 70 százalékos ütemével számolunk, akkor 11 napon belül telne meg a Kásler által most előírt covid-kapacitás.
• De ha a mostani 42 százalékot vesszük alapul heti növekedésnek, még úgy is 17 nap múlva megtelne a 12 093 ágy.
• Ha sikerülne 20 százalékosra csökkenteni a heti növekedést, akkor 32 nap múlva kellene növelni a covid-kapacitást, az egészségügy többi feladatának a terhére.

Minden további csökkenés javít a helyzeten.

Kásler Miklós szerint minden Magyarországon használt vakcina hatékony. „A fertőzés ellen a Magyarországon használt vakcinák 69 és 88 százalék közötti védelmet biztosítottak a vírussal szemben. A halálozás és a betegség súlyos lefolyását pedig átlagosan 88 és 98 százalék közötti mértékben előzték meg az oltóanyagok”. Ezt egy vizsgálat eredményeire hivatkozva közölte a miniszter. Oltóanyagonként nem mondott adatokat.

Fél évvel ezelőtt jelentette be Kásler Miklós, hogy megvizsgálják, milyen védőhatásokat váltanak ki a Magyarországon használt vakcinák. Ez azt jelentette, hogy ellenőrzik, milyen antitestes védelmet és sejtes immunitás indítanak be az oltások az első és a második adag után.

Az első eredményeket már májusra ígérték, azóta Gulyás Gergely és Orbán Viktor is jelezte már, hogy ők is türelmetlenül várják az adatokat, mégsem volt semmi hír.

Kásler most a Facebook-oldalára kitett egy interjút, amiben beszél erről a vizsgálatról. Jobb lett volna, ha a részletes eredményeket publikálják, hányan vettek részt a vizsgálatban, oltóanyagonként milyen eredményekre jutott, mert így csak általánosságban beszél a miniszter az adatokról. Hátha lesz annál tudományosabb bejelentés is, mint a mostani videó, addig nézzük, hogy mit is mondott.

Mindegyik vakcinatípus növelte az ellenanyagszintet és a sejtes immunitást is. Szerinte együtt érdemes ezt vizsgálni, csak az ellenanyagszint nem elég, az önmagában nem ad információt az oltottak védelméről. Ezzel nyilván arra válaszolt, hogy sokaknál - különösen a Sinopharmmal oltott időseknél - nem volt kimutatható az ellenanyagszint.

Az ellenanyagszint vakcinánként különböző mértékben nőtt, az mRNS (Pfizer, Moderna) vakcináknál gyorsan, viszont gyors a csökkenése is. A vektorvakcináknál (Szputnyik, Astra) és a Sinopharmnál az emelkedés hosszabb ideig tart.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy az Astrazenecánál második oltása után az ellenanyagszint nem ismert okok miatt csökken, „ebből az következik, hogy az Astrazeneca-val további oltást elvégezni nem célszerű”. Ez meglepő adat, ilyenről eddig nem lehetett tudni, pedig elég sokan vizsgálták a vakcinát.

Kásler azt mondta, hogy az mRNS-vakcináknál az antitest-emelkedés jellemző, a többinél viszont elsősorban a sejtes immunválasz mértéke nő. (Ez utóbbit bonyolultabb mérni.) A Sinopharm vakcinával történt átoltás szélesebb sprektrumú védelmet biztosít, mint az összes többi vakcina, ugyanis itt a vírus összes fehérjéje ellen kialakul az immunitás nem csak a tüskefehérje ellen ami közben mutálódik.

A miniszter megvédte a Sinopharmot. Azt mondta a kínai vakcináról, hogy ez „szélesebb sprektrumú védelmet biztosít, mint az összes többi vakcina, ugyanis itt a vírus összes fehérjéje ellen kialakul az immunitás nem csak a tüskefehérje ellen ami közben mutálódik”. (Szakértők szerint az elölt vírust tartalmazó vakcináknál, mint a Sinopharm, általában alacsonyabb a sejtes immunválasz. Ez a vizsgálat mást állít.)

Kásler szerint a szakirodalom amúgy sem ismer olyan ellenanyag, vagy sejtes immunitás szintet, ami fölött garantált a védettség a vírus ellen, mert az egyének immunstátusza nagyon eltérő.

Ezért is volt jó döntés szerinte, hogy a harmadik oltás más típusú legyen, mint az első kettő. (Ez ugye nem kötelező ajánlás, Gulyás Gergely például két vektorvakcinára egy harmadikat kért és kapott.

A vizsgálatból az is kiderült, hogy az immunitás, illetve a szervezett védettsége nagyon határozottan csökkent az oltás beadása utáni 6-8 hónapban minden korcsoportban. Ezért mindenképpen fontos a harmadik oltás felvétele 18 éves kor felett.

Kásler közölte azt is, hogy a vizsgált időszakban (ez nem tudni, pontosan milyen időszak) 9 500 emberéletet mentettek meg az oltások, ennek majdnem a felét a két keleti vakcina.

Az immunitás mértékének mérése mellett lenne még tovább adat arról, hogy milyen hatékonyak a vakcinák, ha tudni lehetne, hogy a kórházban lévő és az elhunytak körében milyen az oltottak és az oltatlanok aránya. Erről egyelőre nem osztanak meg információkat, Gulyás Gergely jövő hétre ígérte ezt.

Kásler beszélt arról is, hogy kikre jelent nagy kockázatot a koronavírus. Magyarországon az emberek 8 százaléka szenved cukorbetegségben, ugyanakkor a koronavírussal összefüggésben elhunytak 33 százalék volt cukorbeteg. A cukorbetegség jelenléte a halálozás rizikóját 3-4-szeresére emeli, fiataloknál még magasabb ez a szám.

A krónikus tüdőbetegségek előfordulási aránya Magyarországon 2 százalék, az elhunyt covidos betegek 10 százaléka tartozott ebbe a csoportba. Nagyon hasonló a szívelégtelenség adatsora is. Még nem fejezték be az adatok feldolgozását, de hasonló adatokra számítanak immunhiányos állapotúaknál és rosszindulatú daganatos megbetegedések esetén.

Kásler szerint „értelemszerűen a járványügyi intézkedések csökkentik a fertőzés terjedését, de a hatékonyságuk ebben a fázisban, a delta mutáns ellen meg sem közelíti az oltásokét”.

Harmadik napja jelentek 8 000-nél több új koronavírus-fertőzöttet, ma 8 370-et. Az új fertőzöttek hétnapos mozgóátlaga (6 803) már jóval meghaladja a tavaly őszi második hullám csúcsát (5 685).

Maradva a második hullámmal történő összehasonlításnál. A kórházban lévők száma most alacsonyabb, mint egy éve. De továbbra is igaz, hogy az otthoni kezelésnél komolyabb ellátást igénylők száma pont olyan meredeken emelkedik, mint tavaly, csak van egy egyhetes elcsúszás a számokban. Már 5 147-en vannak kórházban. Az új fertőzöttek számának növekedéséből arra lehet következtetni, hogy ez a szám jóval magasabb lesz. Azt nem lehet tudni, hogy közöttük milyen az oltottak és a nem oltottak aránya.

A legsúlyosabb állapotban lévő koronavírus-fertőzöttek száma (509) magasabb, mint tavaly ilyenkor. Itt sem tudni oltottsági arányokat.

Egy éve korlátozásokkal sikerült megfogni decemberre a lélegeztetőn lévők számának az emelkedését, most egyelőre minimális szigorítások mellett az oltásokban bízik a kormány.

116 újabb áldozata van a járványnak. A naponta jelentett áldozatok átlaga az elmúlt egy hétben már majdnem száz volt (98). Ez magasabb, mint tavaly hasonló időszakban (91).

A romló járványadatok aktivizálták a tudatosan védekezőket: a harmadik oltást beadatók száma folyamatosan emelkedik.

Minimális emelkedés van azoknál is, akik meggondolták magukat, és mégis beadatták az első oltásukat.

Eddig összesen 5 992 142-en adatták be az első oltást, 5 768 941-en a másodikat. Az oltások hatása fél év után kopik, ezért érdemes a harmadik oltásért is elmenni. Eddig összesen 1 millió 527 ezren erősítették meg a koronavírus elleni védettségüket harmadik adaggal.

Lakosságarányosan továbbra is Jász-Nagykun-Szolnok megyében kimagaslóan rossz a járványhelyzet, az új fertőzöttek száma itt minden korábbi hullámnál magasabb most.

További adatok, hosszú távú trendek a 444 járványoldalán.

„Egy oltotthoz képest egy oltatlan embernél minimum kétszeres a kockázata a megfertőződésnek, és ötszörös a kockázata annak, hogy Covid-19-cel összefüggésben meghaljon” - derül ki abból a Telex által ismertetett előadásból, amit a magyar járványadatokat elemezve Oroszi Beatrix epidemiológus tartott csütörtökön orvosoknak.

Oroszi - aki tagja az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak és a kormánynak is tanácsot adó Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai projektcsapatnak - pont olyan adatokat ismertetett az Egerben tartott 27. Országos Antibiotikum Továbbképző Tanfolyamon, amit eddig hiába akart megismerni a közvélemény. A kormány vagy az illetékes hatóságok ugyanis változatos kifogásokkal utasították vissza azokat a kéréseket, hogy árulják el a kórházban lévők és az elhunytak között az oltottak és az oltatlanok arányát.

A kórházakról Orosziéknak sincs adata, de a fertőzöttekről és az elhunytakról igen.

Orosziék megnézték, hogy az igazoltan koronavírusfertőzöttek között milyen arányban voltak oltottak, és azt összehasonlították az országos átoltottsággal. Ebből arra jutottak, hogy a védőoltások eredményessége júniustól 80-90 százalékos volt, de ez idővel csökkeni kezdett. A hatásosságot a harmadik oltások kezdték újra növelni. Az epidemiológus szerint szignifikáns az oltások védőhatása, és a harmadik oltás képes emelni a védettség szintjét.

Oroszi a Telex tudósítása szerint azt mondta, hogy társadalmilag kifejezetten káros volt értelmezés nélkül közzétenni az oltások hatásosságára vonatkozó adatokat, amit a Nemzeti Népegészségügyi Központ adott meg egy átlátszós KiMitTud-os adatigénylésre. (Az Átlátszóban megjelent adat szerint a fertőzöttek nagyjából fele kapott már legalább egy oltást.)

Oroszi szerint „van egy táblázat, ami szerint a regisztrált esetek fele oltott, a fele nem oltott. Aki nem ért hozzá, azt mondja, nem is véd a védőoltás. Holott tudjuk azt, hogy az oltatlanok fele annyian vannak, mint az oltottak”. (A 12 év felettiek 68,1 százaléka oltott, értelemszerűen 31,9 százalék nem kért oltást. Ennyiből lett ugyanannyi fertőzött.)

„Kérem, magyarázzák el mindenkinek, hogy a fifty-fifty azt jelenti: az oltatlanoknál kétszeres a kockázat arra, hogy covidosok legyenek”

- mondta at orvosoknak Oroszi.

Azt is megjegyezte, hogy miközben az oltás képes 50 százalékkal csökkenteni a kockázatot, de ez még nem elég, ezért van még mindig szükség a maszkra és a távolságtartásra. Oroszi azt már októberben is elmondta, hogy 80 százalék alatti átoltottságnál az embereknek el kell fogadniuk egy „B tervet”: közösségi maszkhasználatra, távolságtartásra és a védettségi igazolványra is szükség lehet a koronavírus visszaszorításához.

A halálozásokat is megvizsgálták. Arra jutottak, hogy itt még hatékonyabb a két oltás, ugyanis jelentősen, 70-80 százalékkal csökkenti az ilyen védettséggel rendelkezőknél a halálozási kockázatát a nem oltottakhoz képest. Vagyis:

„az oltatlanoknak ötszörös a kockázata arra, hogy Covid-19-cel összefüggésben meghaljanak”.

Nemzetközi vizsgálatokra hivatkozva elmondta azt is, hogy téves az a feltételezés, hogy a korábbi megfertőződés erősebb védelmet ad, mint az oltás, ezért aki már átesett a betegségen, annak felesleges lenne a vakcina. Ez korántsincs így, különösen a delta vírus megjelenésével.

Oroszi szerint egy szigorú maszkviselés is csak 2-3 hét múlva éreztetné a hatását. „Ezért fontos, hogy minden intézkedést időben tegyenek meg, és nem akkor kell elkezdeni tüzet oltani, amikor már a csúcson vagyunk” - mondta.

Szerdán egy cikkünkben mi arra jutottunk, hogy Nem látható, hogy hol lesz a negyedik hullám csúcsa, de a mostani számok nagyon nem néznek ki jól, azt azért esélyesnek tartottuk, hogy olyan erejű lehet a mostani járványhullám, mint a tavaly őszi. Oroszi ennél is borúlátóbb volt, szerinte a mostani járványhullám már egészen biztosan nem lesz kisebb, mint a tavaly őszi, de akár az eddigi legerősebb hullám szintjét is elérheti. A fertőzöttek számának mostani, a múlt hetihez képesti 77 százalékos növekedése meredekebb, mint a korábbi hullámokban. A kórházban kezeltek számának dinamikus növekedés ettől azért elmaradt, de Oroszi szerint kicsit korai lenne erről bármit mondani. Sok áldozata lesz a mostani hullámnak is, de Oroszi bízik abban, hogy a halálozás talán elmarad a második hullámétól.

A járvány második hullámában majdnem 11 ezren hunytak el.

Elég sokatmondó, hogy a Magyar Tudományos Akadémia által rendezett, „Tudomány és Parlament: Együtt a járvány ellen” című csütörtöki konferencián a tudomány részéről ott voltak a szakemberek, felszólalt az MTA elnöke, főtitkára is, politikus viszont egy sem ment el.

Pedig érdekes lett volna a politikusok véleménye, de legalább valakié, aki rendszeresen részt vesz az operatív törzs ülésein, hogy mi alapján döntötték el azt például, hogy a járvány egyre súlyosbodó szakaszában lehessen sok tízezres Békemenetet tartani.

Ilyen megszólaló lehetett volna Müller Cecília is, aki országos tiszti főorvosként rendszeresen részt vesz az operatív törzs ülésein. Meghívták őt is a Tudományos Akadémiára, de az országos tiszti főorvos az utolsó pillanatban lemondta a részvételt. Mint kiderült, inkább Brüsszelbe utazott, hogy ott szerdán meglepetésvendég legyen a Belga Magyar Tudósok Klubja eseményén. Előzetesen nem volt ott a résztvevők között. Müller pár percet beszélt angolul, elmondta, hogy mennyire hasznos volt, hogy korábban nap mint nap megszólalhatott a tévében, ezzel növelhette a bizalmat (arról nem beszélt, hogy most a 4. hullámban ezt miért nem tartják fontosnak), majd átadta a szót a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) járványügyi osztályvezetőjének, hogy tartsa meg az előadását. A brüsszeli eseményt a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartották.

Ez itt Müller Cecília brüsszeli „előadása”, a 33. perctől kezd beszélni.

Jakab inkább itthon beszélt, mert az fontosabb

A brüsszeli eseményre és az MTA járványos konferenciájára is meghívást kapott Jakab Ferenc virológus professzor, a Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője is. Ő viszont Müller Cecíliával szemben inkább úgy döntött, hogy az Akadémián szólal fel, a brüsszeli előadására online jelentkezett be.

Elég egyértelmű célzásként meg is jegyezte az MTA-s felszólalása elején, hogy megtisztelő számára, hogy itt lehet, szerdán kihagyta a brüsszeli nagykövet meghívását is, mert nem ért volna haza az Akadémia csütörtök délelőtti rendezvényére. „Azt hiszem nekem itt van szerepem, a kommunikáció szempontjából ez nagyon fontos. Ezért ott online adtam elő, hogy itt a tudomány és a parlament kapcsolatáról beszélhessek” - mondta Jakab.

Hogy a járványhelyzetet modellezve milyen fontos tanácsokat adtak korábban a döntéshozóknak, a felső vezetői szintnek is, arra mutatott két ábrát. Ezek azt mutatják, hogy matematikusok és epidemiológusok más szakemberekkel összefogva előre jelezték az operatív törzsnek és a kormánynak, hogyan alakulhat a járvány bármiféle intézkedés nélkül, illetve intézkedésekkel, és mi történt ezek után.

Ezek a második és a harmadik hullámról szólnak. Jakab azt nem jelezte, hogy a mostani, negyedik hullámról is kért-e ilyen adatokat a kormány. Mindenesetre az MTA-s rendezvénnyel éppen egyidőben zajlott a kormányinfó, ahol Gulyás Gergely miniszter nem jelentett be intézkedéseket, mert azokra a kormány szerint jelenleg nincs szükség. A számok mindenesetre nem néznek ki jól.

Jakab előadásából derült ki, hogy náluk a Pécsi Tudományegyetemen három ígéretes, állatkísérleteknél jó eredményt mutató kutatás is zajlik. Az egyik egy Biologikum nevű gyógyszer, egy orrspray és egy második generációs vakcina.

Jakab felszólalásának a vége is beszédes volt, amikor a csapatát bemutatva azt mondta, hogy a pécsi virológiai labor munkatársai eddig is, és ezután is a tudományt, az országot, a lakosságot, és amennyiben igény van rá, a döntéshozók jó döntéseit fogják szolgálni.

Az a konferencián rendre előjött, a megnyitót elmondó Freund Tamás MTA-elnöktől kezdve a zárszót megkapó Kollár László MTA-főtitkárig, hogy a tudományos élet szívesen segíti a tanácsaival a döntéshozókat a járvány elleni védekezésben, félretéve a kormánnyal vívott korábbi, éppen a most hasznosnak bizonyuló alapkutatások miatt vívott harcát. Ezt - ezen a konferencián legalábbis - nem volt, aki megköszönje a döntéshozók részéről.

Az MTA a negyedik hullám elején, már augusztusban előállt járványügyi javaslatokkal, egyebek között azzal, hogy mérjek meg az idősek antitestszintjén, hogy van-e védettségük, akinél nincs, azt gyorsan oltsák be, töröljék el az oltásoknál a regisztrációt, kelljen védettségi igazolvány és maszk a tömegrendezvényeken és olyan zárt helyeken, ahol sokan vannak. Ez a kormánynál süket fülekre talált. Azóta az MTA elnöksége megismételte ezt októberben is, szintén kevés sikerrel. Ebben a felhívásukban is nagy hangsúlyt kapott, hogy fel kell venni a harcot az áltudományos és tudománytalan hírek terjesztőivel szemben, hogy növekedjen az átoltottság.

Vannak gyógyszerek is engedélyezés előtt

Keserű György gyógyszerkutató vegyész azt mondta, hogy Magyarországon a negyedik hullám a jelenlegi szakaszában egyedül oltással már nem kezelhető.

„Ha gyors beavatkozást akarunk tenni, akkor vírusellenes terápiára van szükség. De ez nem csodaszer. Nem helyettesíti az eddig már bevált és ismert védelmi vonalak alkalmazását, amiket újra és újra el kell ismételni: oltást fel kell venni, függetlenül attól, hogy valaki oltott vagy nem oltott, maszkot kell használjon, fertőtleníteni kell, hogy ha tüneteket észlelünk, azonnal tesztelni, és ha fertőződés van, akkor izolációra és gyógyszerre van szükség” - mondta Keserű.

Magyarországon jelenleg csak Favipiravirt lehet otthon is használni az antivirális szerek közül. Ebből egyébként van elegendő. De vizsgálnak új gyógyszereket is, klinikai vizsgálatokkal itthon is. Keserű kettőt említett, a Molnupiravirt és a Paxlovidot. Az előbbi hasonló a Favipiravirhoz, de hatékonyabb annál (50 százalékkal csökkenthető ezzel a szerrel a kórházi ellátást igénylő betegek száma). A briteknél már megkapta a vészhelyzeti engedélyt, az európai és az amerikai hatóság is engedélyezheti rövidesen.

Teljesen új hatásmechanizmusú készítmény a Paxlovid. Ennek az engedélyezése még nem tartott ott, mint a Molnupiraviré, jövő év első negyedében kaphat zöld utat. Vagyis a mostani negyedik hullámban még nem lesz használható, de utána nagyon fontos szerepe lehet a megelőzésben és a védekezésben is, mert a klinikai vizsgálatok alapján 89 százalékkal csökkentette a kórházi ellátást igénylő betegek számát - közölte Keserű.

Ezek alapján már javaslatot is tettek az operatív törzsnek a hazai antivirális kezelés stratégiájára. A veszélyeztetett csoportba tartozó idős, alapbetegségekkel rendelkező oltatlanoknál javasolják a Molnupiravirt alkalmazását. Amíg nincs még ebből a gyógyszerből, addig érdemes felhasználni a 3000-3500 beteg ellátására elég Remdesivir-készletet a kórházakban, és azoknál a betegeknél, akiknél már súlyosabb a betegség, a diagnózis után azonnal kórházi ellátásra szorulnak.

A szakemberek sem kapnak információt

Kiderült a konferencián az is, hogy a szakemberek is információhiánnyal küzdenek. Müller Cecília távollétében helyettese, Surján Orsolya tartott előadást a járványról. Amiről Sarkadi Balázs biokémikus akadémikus a rendezvény végi kerekasztal-beszélgetésen azt mondta, hogy nagyon érdekes volt, látszik, hogy mennyi adata van a Nemzeti Népegészségügyi Központnak, amihez ők nem jutnak hozzá. De nagyon jó lenne, ha kialakulna egy olyan kapcsolat, ami lehetővé teszi, hogy a mezei kutatók is hozzáférhessenek ehhez, ez bővítené a szakmai tudományos előrejelzéseket, szélesebb körű tudományos kutatásokat. Sajnos a helyettes tiszti főorvos ekkor már nem volt ott, így nem tudni, hogy lesz-e ilyen együttműködés, vagy az NNK őrzi majd tovább az adatokat.

Surján Orsolya előadásából amúgy leginkább csak az derült ki, hogy szorosan együttműködnek a kórházakkal, a Nemzeti Egészségbiztosító Alapkezelővel, az Országos Kórházi Főigazgatósággal, de az innen származó adatokat, például az oltások hatékonyságáról, a kórházban lévők között az oltatlanok arányáról már nem osztotta meg.

Grafikonokat mutatott a magyarok beoltottságáról, forrásként az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatait használva, kiderült, hogy a Magyarországon előrejelzésként használt szennyvíz-vizsgálatok adatai remekül korrelált a két héttel későbbi fertőzöttségi adatokkal, sőt, a kórházi számokkal is. Erre nem az NNK jött rá, hanem a Linde gázforgalmazója. Úgy derült ki, hogy hívták őket, miért nem rakták fel a honlapra heti adatokat, amikor az NNK-nál visszakérdeztek, hogy miért fontos ez, a lindések azt mondták, hogy ez alapján tudják, hogy melyik városi kórházban lesz szükség több oxigénre, és úgy intézik a szállításokat.

Megnézték amúgy, hogy a 2020. március 4-én talált első pozitív minta előtt lehetett-e koronavírusos Magyarországon, de a korábbi mintákban nem volt jelen a SARS-CoV-2. És kiderült az is, hogy a harmadik hullámban annyira leterheltek voltak a laboratóriumok, hogy nemhogy aznap, de harmadnapra sem lettek meg a tesztek eredményei. Ezután döntöttek úgy, hogy bevizsgált gyorsteszteket is használnak. Jelenleg pedig az új koronások 99 százalékát már a delta variáns fertőzte meg.

Visszatérve az adatokat hiányoló Sarkadi Balázsra. Az akadémikus azt mondta, hogy nem alakult ki megfelelő kommunikáció a kormányzat, a tudomány és az orvostársadalom között, nem érkeznek meg azok az adatok, amivel fel lehetne mérni, hogy egy-egy kormányzati döntés, az oltások mennyire hatékonyak, hogyan védenek a legsúlyosabb szövődmények kialakulása ellen. Egyértelmű adatokkal lehetne küzdeni a vírus- és vakcinatagadók ellen.

A konferencia itt nézhető vissza:

Nagyon gyors ütemben romlanak a legfontosabb járványügyi adatok.

• Bő két hét alatt megháromszorozódott a kórházban kezelt koronavírus-fertőzöttek száma (4830)
• Három hét alatt triplázódott a lélegeztetőgépen lévők száma (463).
• Két hét alatt triplázódott a napi halálesetek hétnapos mozgóátlaga (89)

Láthatóan nem javított a helyzeten a november 1-jétől életbe léptetett minimális szigorítás sem, hogy a tömegközlekedésben kötelező a maszkviselés, az egészségügyi intézményekben pedig látogatási tilalmat vezettek be. A napi új regisztrált fertőzöttek száma (8434) szerdán hét hónapos rekordot döntött.

A múlt hét végén összefoglaltuk, miért lehet megint ennyire súlyos a járvány Magyarországon.

Azóta még inkább látszik, hogy a tavaly őszi második hullám számai ismétlődnek, csak a kórházban lévő covidfertőzöttek száma marad el a tavalyitól. Ez is csupán látszólag jó eredmény, az emelkedés ugyanolyan meredek, mint a második hullámban, csak van egy néhány napos, kb. egyhetes elcsúszás. A kórházban lévők állapota pedig rosszabb, mint tavaly ilyenkor, arányaiban többen kerülnek lélegeztetőgépre, mint a második hullámban.

Hiába kevesebb a kórházi beteg, a legsúlyosabb állapotban lévők száma hajszálra ugyanannyi, mint tavaly. Miközben éppen az a kimondott cél, hogy ezt elkerüljük. Békeidőben is kevés a szakorvos és különösen a szakápoló, minél több súlyos állapotú koronavírus beteget kell ellátniuk, annál rosszabbak a gyógyulási-túlélési esélyek, az átcsoportosítások miatt pedig az egészségügy többi részére jut kevesebb ember. A műtétek elhalasztása már most elkezdődött.

Vagyis az 5,7 milliós oltottság kedvező hatása egyelőre ezen a statisztikán nem látszik.

Nem tudjuk, mert nem árulják el, hogy a legsúlyosabb állapotban lévő fertőzöttek közül hányan oltatlanok, illetve az oltottak közül ki mikor milyen oltást kapott. Ennek azért lenne jelentősége, mert mostanra kiderült, hogy fél év után jelentősen csökken a vakcinák hatékonysága, illetve a Sinopharm esetében az idősek egy részénél eleve gyengébb lehetett a védettség.

A korábbi hullámokban a lélegeztetőre kerülők nagy többségének az életét nem sikerült megmenteni. Hogy pontosan milyen százalékban, azt sem akkor, sem most nem árulják el. Megjelentek tavaly ősz óta új gyógyszerek, változhattak a terápiák is, amik javíthatnak a túlélési esélyeken.

De mostanra a naponta jelentett halálesetek száma is megegyezik a tavalyival. (A napi jelentések 7 napos mozgóátlagát figyelve. Ez októberben még alacsonyabb volt, mint 2020-ban.)

A jelenlegi növekedés mellett egyáltalán nem tűnik elképzelhetetlennek (valójában nagyon is elképzelhetőnek tűnik), hogy a mostani negyedik hullám legalább annyira erős lesz, mint a tavaly őszi második. (A harmadik sokkal magasabban tetőzött. Abban lehet bízni, hogy azt nem éri el a mostani hullám az oltások miatt.)

Az új fertőzések hétnapos mozgóátlaga nemhogy megegyezik, magasabb is, mint tavaly ilyenkor. Azt lehet tudni, hogy a delta variáns agresszívabban terjed, mint a 2020 őszén cirkuláló eredeti vírus. A megfertőződés ellen az oltás kevésbé véd. A főbb feladata az, hogy csökkentse az esélyét, hogy a fertőzésből súlyos betegség legyen. Ebből a szempontból jó hír, hogy most több a fertőzött mint egy éve, de kórházban egyelőre kevesebben vannak.

Viszont a 40 százalék oltatlan és a megkopott vakcinavédelem miatt még egészen biztosan jelentősen nőni fog a súlyosabb állapotba kerülő fertőzöttek száma is.

Tavaly ilyenkor jött a szigorítás

Hogy mi jön a következő heteken a második hullámhoz képest, azt pontosan nem tudni. A számok ugyan nagyon hasonlóak, mint egy éve, de a helyzet alapvetően más.

A második hullámban éppen egy éve, november 11-én rendelt el a kormány kemény lezárásokat, olyan adatok mellett, mint most.

Ki ne emlékezne rá: esti és éjszakai kijárási tilalom lépett életbe, megtiltották a gyülekezést, az amatőr csapatjátékokat, a profik meccsei zárt kapusak lettek, középiskolától felfelé áttértek a digitális oktatásra, az éttermekben csak elvitelre lehetett vásárolni, bezártak a múzeumok, uszodák, könyvtárak, mozik, állatkertek és korcsolyapályák, elmaradtak a karácsonyi vásárok, esküvőket és temetéseket csak szűk körben lehetett tartani.

Ezekkel a szigorításokkal tudták elérni, hogy lassuljon a növekedés, majd egy hónappal később tetőzzön a kórházban lévők (8045, december 8-án) és a lélegeztetőn lévők száma (674, december 7-én).

A naponta jelentett áldozatok hétnapos mozgóátlaga még így is egészen karácsonyig emelkedett, a november 10-ei 89-ről 176-ra.

Viszont akkor még nem volt oltás. Most van, 5,76 millióan vannak beoltva legalább kétszer, viszont ez nem jelent ennyi védett embert. Közülük 2,5 millióan több mint fél éve kapták meg a második oltást, náluk már erősen lukas a covid elleni pajzs. Ők főként idősek, mert velük kezdték az oltásokat.

Arról nincs adat, hogy a harmadik oltást kik vették fel, mennyi közülük az idős, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá.

Mindenesetre mostanáig összesen 1,4 millióan erősítették meg a vírus elleni védelmüket harmadik oltással. (Itt bekavar kicsit az, hogy a harmadik oltást már 4 hónap után fel lehet venni, tehát hamarabb, mint ahogy vészesen visszaesik az immunitás. 4 hónapja 5,1 millióan be voltak oltva második adaggal is. Kevesebb mint a harmaduk kérte eddig az emlékeztető oltást.)

És 4 millióan egyáltalán nincsenek beoltva.

Akár a harmadik oltással felvértezettek is elkaphatják a vírust, még vacakul is érezhetik magukat, vagyis az új fertőzöttek száma simán emelkedhet. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a regisztrált új fertőzöttek száma már most meghaladja az összes korábbi hullámét. De a harmadik oltást felvevők egészen minimális eséllyel kerülnek kórházba vagy lélegeztetőre.

Hivatalos adat nincs, de különböző hírek szerint a most kórházban lévők többsége vagy oltatlan, vagy olyan idős oltott, aki már régebben kapta a vakcinát. Márpedig ez a két csoport potenciálisan jóval több, mint a társadalom fele. A kórházban lévők száma ennek alapján tovább emelkedhet.

Megnéztük, hogyan alakultak az előző járványhullámok azután, hogy meghaladta a lélegeztetőn lévők száma a 300-at. A második hullámban ez november 1-je volt, a mostani negyedikben november 2-a. (A harmadik hullám annyiban volt más, hogy összeért a második vége és a brit mutáns által hajtott harmadik eleje, így eleve magasan volt a súlyos állapotban lévő covidfertőzöttek száma, sokáig háromszáz körül mozgott ez az adat február elején. Aztán felment egészen 1527-ig március 28-ára, az újabb szigorítások mellett.)

És ugyanez, ha a kórházban lévők száma elérte a 4000-et.

Vagyis a következő hetekben derül ki, hogy csak az oltásokkal meg lehet-e állítani a delta variánst, vagy a kormány további szigorításokat lesz kénytelen meglépni.

Folyamatosan romlanak a járványügyi adatok, 98 újabb koronavírusos áldozatot jelentett ma az operatív törzs. Ahogy minden nap, ezúttal is azzal a megjegyezéssel jelentették ezt be, hogy az áldozatok többségében idős, krónikus betegek.

A ma jelentett áldozatok átlagéletkora valóban 71,36 év, de az elhunytak között van egy egyéves kislány is. Alapbetegségként mentális betegséget tüntettek fel nála.

Az áldozatok között van egy 22 éves Down-szindrómás férfi és egy 31 éves nő is (a koronavirus.gov.hu szerint mentális betegsége volt). Egy 37 éves nőnél cukorbetegség, magasvérnyomás-betegség, iszkémiás szívbetegség szerepel az alapbetegségek mellett. Van 42 éves (magasvérnyomás-betegség, idült veseelégtelenség) és 48 éves (magas vérnyomás) áldozat is.

Az áldozatok többségénél a magas vérnyomást tüntették fel alapbetegségnek, de van olyan 46 és 80 éves áldozat is, akiknek nem volt ismert alapbetegsége.

• Folytatjuk a sorozatunkat azokról, akiknek úgy bejött a Fidesz-kormányzás, mintha hetente lenne ötösük a lottón 20-ra is bejönne a 21.
• Az állami kommunikáción százmilliárdos megrendeléseket megnyerő Balásy Gyula cégei után jöjjenek a kaszinó-tulajdonosok.
• Az ő kedvükért nemcsak a kocsmai félkarú rablókat, de még az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt.-t is eltakarították az útból, majd előzékenyen újabb és újabb milliárdokról mondott le az állam a javukra.
• A játéktermek üzemeltetése összefolyt a magyar foci finanszírozásával is, közben kaszinókirály lett a Borkai-jachton is felbukkanó győri ügyvéd, Andy Vajna halála után Orbán barátja és Habony-közeli figurák jelentek meg 5 budapesti kaszinó körül, a háttérben pedig megjelent Rogán Antal.

„Mi már csak ilyenek vagyunk, fideszesek és kereszténydemokraták, hogy egy olyan világban hiszünk, ahol a szerencsejáték nem helyes dolog.” Lázár János a Parlamentben 2012. október 1-én

2012-ben látott neki a kormány a szerencsejátékpiac teljes átalakításának. Úgy indultak neki, mint olyan sok minden más ügynek, megjelöltek egy nemes célt („A pénznyerő automaták betiltása a pénzmosás elleni küzdelem, továbbá társadalom- és családvédelmi okokból volt szükséges”), majd eközben kiépítettek egy óriási bizniszt. Nem volt könnyű, többször is kellett hozzá a parlamentben a fideszes többség, de mostanra megoldották, hogy az évi több mint tízmilliárdosra hizlalt haszon megfelelő helyen landoljon.

Megvédeni a családokat

A fideszes parlamenti többség 2012 őszén rendkívüli sürgősséggel vitte végig a kocsmákban és játéktermekben villogó több ezer nyerőgép betiltását. Az indoklásba nehéz belekötni: a félkarú rablókat „kiskorúak, különböző sebezhető társadalmi csoportok vagy kóros játékszenvedéllyel élők” kontroll nélkül használhatták, segélyt, családi pótlékot beledobálva.

Nem tiltották be teljesen a nyerőgépeknek nevezett pénznyelőket, de kizárólag kaszinókban engedélyezték azok működését, arra hivatkozva, hogy ott ellenőrizhető, hogy kik szórnak pénzt a masinákba. Ehhez még nemzetbiztonsági érveket is felhoztak.

Óriási bizniszt nyitott meg ezzel a Fidesz a kaszinóknak, törvényekkel át is alakították gyorsan a piacot. 2012-ben mindössze három kaszinó üzemelt Magyarországon. Kettő Budapesten, az egyik Andy Vajnáé volt, a másik az állami tulajdonban lévő Szerencsejáték Zrt.-é. A harmadik Sopronban volt. (Érvényes kaszinókoncessziós szerződése volt az Eurovegas Hungary Zrt.-nek, de az osztrák-magyar határhoz álmodott bezenyei kaszinóvárosból nem lett semmi.)

A 2013. december 10-én elfogadott törvény a meglévő három mellé további kaszinók megnyitását tette lehetővé. Eszerint összesen 11 játékkaszinóra adhatnak ki koncessziót, 5 lehet Budapesten és Pest megyében, 3-3 pedig Kelet-, illetve Nyugat-Magyarországon.

A naiv állami cég teljes bukása

Hogy kik üzemeltethetnek kaszinót, az nem nyílt pályázaton dőlt el. Miniszteri jóváhagyással választották ki a nyerteseket, egészen meghökkentő eredménnyel. Egyáltalán nem nyert új koncessziót a hét lehetőségre is pályázó, kaszinót már addig is működtető állami Szerencsejáték Zrt., miközben mind az öt budapesti kaszinónyitási lehetőség Andy Vajnáé lett.

Kelet-Magyarországon a háromból két kaszinókoncessziót a Szima-család kapott meg. Nekik korábban játékgépeik voltak. Országszerte onnan lehet ismerős a család feje, Szima Gábor, hogy ő volt a debreceni focicsapat többségi tulajdonosa. A kaszinóbiznisz elég egyértelműen fonódott össze a focival, a debreceni labdarúgócsapatot működtető kft. ugyanis tulajdonos lett a kaszinót működtető cégben is.

Vagyis 11 kaszinókoncesszióból 7 az első körben elment, ötöt kapott Andy Vajna, kettőt Szimáék, az állami cég pedig teljesen hoppon maradt.

A soproni kaszinó még a korábbi koncessziós szerződése alapján működhetett, ez 2015 végéig volt érvényes. A nyugati határnál lévő kaszinónak két tulajdonosa volt, 25 százalék volt a Szerencsejáték Zrt.-é, a többi a Casinos Austria International GmbH-é. A magyar állami cég aztán úgy döntött, hogy kiszáll a nyereséges üzletből, de belépett Garancsi István, Orbán Viktor barátja, aki a Videoton focicsapatot tulajdonló Futball Invest 2007 Kft.-n keresztül lett kaszinós. A 2016-ban újabb tíz évre meghosszabbított koncesszió így már nem az SZRT-nek, hanem Garancsinak fial. Garancsi 49 százalékos tulajdonos lett a soproni kaszinóban.

Besegít a fideszes törvénygyár

De még az sem volt elég, hogy a felpumpált látogatottságú kaszinók üzemeltetését odaadták a kiválasztott üzletembereknek. Folyamatosan úgy alakították át a törvényeket és szabályokat, hogy biztosítsák a kaszinótulajdonosok minél nagyobb hasznát. 2013-ban például az a döntés született, hogy a kaszinókoncesszió díját le lehet vonni a játékadóból. Az indoklás szerint azért, mert jelentősek a „kezdeti ráfordítási, beruházási költségek” és „ne feledjük azt sem, hogy ezek a beruházások munkahelyet is teremthetnek”. Ez milliárdos tétel kaszinónként. Aztán 2014-ben áfamentessé tették a koncessziós díjat. Amivel további milliárdokat ajándékozott a kormány Andy Vajnának.

Továbbra sem állt át az operatív törzs arra, hogy hétvégén naponta adjon jelentést, így hétfőn az összesített adatok jelennek meg. Ez alapján tovább romlott a járványhelyzet Magyarországon.

214 újabb áldozatot jelentettek erre a hétvégére. A halálesetek hétnapos mozgóátlaga megegyezik a tavalyi hasonló időszak adatával.

17 834 új fertőzöttet regisztráltak. A hétnapos mozgóátlag már 5 ezer felett van. (A grafikonon a kiugrások a hétfői összesített adatok miatt vannak.)

A tesztek száma ugyan nőtt valamennyivel, de ez csak arra volt elég, hogy a pozitív tesztek arányát 18 százalékra vigye le. Ami még mindig nagyon magas.

Már majdnem 4 000 (3 980) covid-fertőzött szorul kórházi kezelésre. Elmaradt a tavalyi hasonló időszaktól, de meredeken emelkedik. Három nap alatt 351-gyel nőtt a kórházban kezelt koronavírus-fertőzöttek száma.

Drámaian megugrott a lélegeztetőn lévők száma az elmúlt három napban. Pénteken még 366-an szorultak mesterséges lélegeztetésre, ma már 434-en a Covid-fertőzöttek közül. Ez rosszabb adat, mint a második hullám hasonló időszakában. Továbbra sem tudni, hogy a kórházban és lélegeztetőn lévők hány százaléka oltatlan.

Ha nem is tömeges a változás, de többen mentek első oltásra ezen a hétvégén (6 767), mint az elmúlt két hónap hétvégéin.

Látványosabban ugrott meg a harmadik oltások száma.

Az első oltást 5 974 514-en, a másodikat 5 754 475-en, a harmadikat 1 369 000-en kapták meg eddig összesen.

A Momentum küldöttgyűlése vasárnap meghatározta azt a névsort, amivel bejelentkeznek az ellenzéki közös listára. A korábbi bejelentésnek megfelelően az első helyen Fekete-Győr András áll, aki - miután az előválasztáson minisztrelnök-jelöltként gyenge eredményt ért el - bizalmi szavazást kezdeményezett maga ellen, a Momentum küldöttgyűlése pedig október 10-én kétharmados többséggel megvonta tőle a bizalmat. A távozó Fekete-Győrnek ugyanakkor elismerték a korábbi elnöki tevékenységét, ezzel indokolták az első helyét.

A további sorrendnél a párt közleménye szerint a küldöttek többek között figyelembe vették a jelöltek politikai tapasztalatát, helyi, önkormányzati munkában betöltött szerepét, vagy éppen korábbi kampányokban mutatott teljesítményét. Ez a 15-ös lista:

1. Fekete-Győr András, a Momentum alapítója, korábbi elnöke és miniszterelnök-jelöltje

2. Tompos Márton, a Momentum szóvivője

3. Gelencsér Ferenc József, a Momentum I. kerületi képviselője és alpolgármestere

4. Sebők Éva, a Momentum orosházi önkormányzati képviselője

5. Bedő Dávid, a Momentum hálózati igazgatója, a párt újbudai önkormányzati képviselője, valamint frakcióvezetője

6. Paróczai Anikó, a Momentum kispesti képviselője

7. Csillag Tamás, a Momentum londoni helyi szervezetének elnöke

8. Berg Dániel, a Momentum II. kerület alpolgármestere és az ALDE európai pártcsalád alelnöke

9. Hornyák Evelin, a Momentum szakpolitikai tanácsadója az Európai Parlamentben

10. Naszádos Zsófia Katalin, a Momentum szakpolitikai stábjának tagja, kül-és biztonságpolitikai, magyarságpolitikai szakértője

11. Szemző Áron Gábor, Pest megyei közgyűlés Momentum frakciójának vezetője, a Momentum budakeszi önkormányzati képviselője

12. Hollai Gábor Pál, a Momentum XVI. kerületi önkormányzati képviselője

13. Urfi Máté, a Momentum zöldpolitikusa

14. Dukán András Ferenc, a Momentum XXI. kerületi önkormányzati képviselője, a Momentum Oktatás-, Tudomány- és Ifjúságpolitikai Munkacsoportjának vezetője

15. Nemes Balázs, a Momentum egyik alapítója, közgazdász, a pécsi önkormányzat tanácsnoka

Több olyan momentumos hiányzik a listáról, akinek nagyon jó esélye van, hogy egyéni mandátumot nyerjen.

A listaállítás alapelveiről még zajlik az egyeztetés a DK, a Jobbik, az LMP, az MMM, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd vezetői között, a végleges névsor majd csak néhány hónap múlva áll össze.

Újabb részletek derültek ki a Pegagus-ügyről, miután Stummer János, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke interjút adott a Partizán Spartacus műsorának.

Stummer azután kezdhetett el nyíltabban beszélni az ügyről, az államtitkossértés határán táncolva, hogy az Országgyűlés egy másik bizottságának, a honvédelmi és rendészetinek a csütörtöki ülése után Kósa Lajos fideszes képviselő váratlanul elismerte, hogy a magyar állam is szerződést kötött a szoftver használatára.

Arra a kérdésre, hogy most akkor kinek van igaza, Kósának, hogy a Belügyminisztérium vette meg a szoftvert vagy Vadai Ágnesnek, aki szerint nem a BM volt, Stummer azt mondta, hogy nem ez a fontos, hanem az, hogy a magyar állam egyáltalán megvette. Ezt Kósa Lajos kijelentette, és most már a bizottság elnökeként ő is meg tudja erősíteni. Stummer már augusztus óta erősen gyanítja, hogy az állam vásárolt a szoftverből, október közepén pedig papírt is látott erről. De nem beszélhetett róla, egészen Kósa közléséig.

Egy keretszerződésről van szó, ami még élő megállapodás. Hogy jelenleg is használják-e, arra nem kaptak egyenes választ.

Arra a kérdésre, hogy hány ember ellen használták eddig a Pegasust Magyarországon, Stummer azt mondta, hogy ismeri a pontos számot, száz felett van, de szerinte ennél fontosabb, hogy kik ellen, mikor és milyen felhatalmazással vették be a szoftvert. Ennek a megválaszolása bonyolultabb lesz, mert a kormányváltásig „ez a rezsim erre nem fog válaszolni”.

A nemzetbiztonsági bizottságnak hiába van ellenzéki elnöke, a bizottságban nincs ellenzéki többség. A kormánypártiak így meg tudják akadályozni, hogy felálljon egy ténymegállapító bizottság, amely személyes meghallgatásokat végezhetne a megfigyeléseket végző operatív tisztekkel, belenézhetnének az aktákba, hogy mikor voltak ezek a vizsgálatok.

Stummer azt mondta, a következő időszakban arra fognak koncentrálni, hogy kiket figyeltek meg. Ehhez van már most is információja, „látok olyan forgatókönyvet, ami olyan újabb fordulatot eremdényezhez ebben az ügyben, hogy a magyar nyilvánosság a mostanihoz képest több mindent fog tudni erről a kérdésről”.

A bizottság elnökeként a szoftver gyártójához fordul majd. Az NSO Group a 24.hu megkeresésére Kósa bejelentése után azt közölte, nem tolerál semmilyen visszaélést a termékeivel. Amennyiben egy ilyen kiderül, a vállalatnak megvannak a megfelelő szankciós eszközei, beleértve a szerződés felbontását. (A program felhasználásának köre meglehetősen körbehatárolt, csak olyanok esetében lehet használni, akikkel kapcsolatban felmerül a terrorveszély, illetve a szervezett bűnözés gyanúja.)

Stummer a keretszerződés mellékleteit nem látta, így nem tudja azt sem, hogy mennyit költ az állam a megfigyelésekre.

Arra a kérdésre, hogy vajon Kósa miért ismerte el, hogy a magyar állam megvette a szoftvert, Stummer azt mondta, hogy

„ha engem kérdezel, szerintem elrontotta. Volt egy gigantikus hosszúságú honvédelmi és rendészeti bizottsági ülés, Lajosunk kiment a kamerák elé, és belebakizott”.

Frontok alakítják Magyarország időjárását, előbb egy melegfront, majd vasárnap este egy hidegfront is érkezik. Ezek miatt kezdetben csapadékos és hűvösebb is lesz az időjárás. Keddtől viszont szárazabb, napsütéses idő lesz jellemző a jövő héten - mondta az Országos Meteorológiai Szolgálat Facebook-on is közzétett videójában Mesterházy András meteorológus.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú, az MTI-hez vasárnap eljuttatott előrejelzése szerint hétfőn a nap első felében több helyen számítani lehet esőre, záporra. Délutánra a déli országrészben is megszűnik a csapadék. Az északi, északnyugati szelet az Észak-Dunántúlon élénk lökések kísérhetik. A leghidegebb órákban mínusz 1 és plusz 8, napközben 9 és 13 fok között alakul a hőmérséklet.

Kedden reggel előfordulhatnak ködfoltok, amelyek délelőtt megszűnnek. Napközben többnyire napos, gomolyfelhős időre van kilátás csapadék nélkül. A hőmérséklet hajnalban általában 0 és plusz 6 fok között alakul, de az északkeleti szélvédett völgyekben mínusz 3 fokot is mérhetnek. Kora délutánra 8-13 fokig melegszik a levegő.

Szerdán és csütörtökön a ködfoltok megszűnése után, a legtöbb helyen kisüt a nap. Szerdán nem várható csapadék, de csütörtökön és pénteken elvétve előfordulhat szitálás, kisebb eső. A minimumhőmérséklet mindhárom nap mínusz 3 és plusz 5 fok között valószínű. A maximumok szerdán 7 és 14, csütörtökön általában 9 és 15 fok között alakulnak, de a tartósabban felhős, párás részeken hidegebb is lehet. Pénteken 7 és 13 fok közötti csúcsértékek várhatók.

Szombaton és vasárnap a ködfoltok megszűnése után kisüt a nap. Szombaton nem valószínű csapadék, de vasárnap helyenként kialakulhat záporeső. A legalacsonyabb hőmérséklet mindkét nap mínusz 4 és plusz 3 fok között várható. Szombaton 7-12, vasárnap 8-13 fokig melegszik a levegő - olvasható az előrejelzésben.

Új-Zélandon vasárnaptól legalizálták az aktív eutanáziát, a gyógyíthatatlan betegek így bizonyos feltételek mellett orvosi segítséggel vethetnek véget életüknek.

A kikötések között szerepel, hogy két orvos egybehangzó véleménye szerint a gyógyíthatatlan betegnek legfeljebb fél év maradt hátra az életéből, s ezért meg kell adni neki a lehetőséget arra, hogy teljes körű tájékoztatás mellett saját maga választhassa meg halála idejét.

A vasárnap hatályba lépett törvény egy 2020. októberi népszavazásra nyúlik vissza, amelyen a szavazópolgárok 65,2 százaléka támogatta az aktív eutanázia bevezetését.

A törvényt parlament elé terjesztő ACT párt szerint a szabályozás biztosítani fogja a halálos betegségben szenvedők számára a saját sorsukról való döntés jogát.

A wellingtoni egészségügyi minisztérium becslései szerint évente akár 950-en is lehetnek olyanok, akik kérvényezni fogják az eljárást, és azt mintegy 350 esetben engedélyezhetik. A jogszabály bírálói ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy az aktív eutanáziával az egészségügyi költségek csökkentése céljával visszaélhetnek, illetve mindez tovább rontja majd a maori őslakosok és az Új-Zélandhoz tartozó kis szigetek lakosainak hátrányos helyzetét. (MTI)

A bolgár bajnokságban a Cserno More játszott a Tsarsko Selóval, hangulatos közegben, de ez mindegy is, a lényeg ez a jelenet:

Annyit talán még érdemes megemílteni, hogy a gaboni válogatott csatár, Gaëtan Missi Mezu ebben a szezonban 13 bajnokin lépett pályára, és - meglepetés - még nem lőtt gólt.

• A járvány negyedik hulláma a vártnál nagyobb terhelést hoz a kórházakban.
• Nem arról van szó, hogy az oltások hatástalanok lennének. De akkor mi lehet az oka?
• Közrejátszik, hogy a kormány ismét tétovázva hozza meg a szükséges döntéseket.
• Ami kezdetben az előnyünk volt, mostanra a hátrányunkká vált: milliók vannak, akiket tavasszal oltottak utoljára, náluk megkophatott a védettség.
• Ott van a több százezer idős embert érintő Sinopharm-probléma is.
• És bár közép-európai szinten nem állunk rosszul oltottságban, nagyon sokan így is teljesen védtelenek.

Három korábbi járványhullám tapasztalatával, 60 százalékos beoltottsággal hogyan juthattunk el megint ide?

Ebben benne van, hogy 40 százalék nincs beoltva, kiderült az is, hogy idővel kopik a vakcinák ereje, a delta variáns agresszívabb, mint a korábbiak. És a negyedik hullám brutálisan gyors felfutásának oka az is, hogy a kormány nemhogy nem tanult semmit az előző hullámok tapasztalataiból, de teljesen szembe is ment azokkal.

Elakadt az oltási program

„A kormány egész nyáron dolgozott annak érdekében, hogy fölkészítse az országot a negyedik hullám megfelelő kezelésére” - mondta Orbán Viktor augusztus 22-én a Vasárnapi Újságnak nyilatkozva. Azután, hogy a hosszú hétvégén többnapos ünnepségsorozatot szerveztek, amire bárki elmehetett védettségi igazolvány nélkül. Mindezt úgy, hogy a számok már ekkor is emelkedni kezdtek, erre utalt is a riporter, ezután pedig látványos lett a növekedés.

Nagyon kevés dolgot lehet felsorolni, mi mindennel készítette fel a kormány egész nyáron az országot a negyedik hullámra. Orbán ezt úgy foglalta össze október elsején, hogy „fölkerestük az időseket, megszerveztük és végrehajtottuk a fiatalok, iskolások beoltásának az akcióját, és fölhalmoztunk annyi vakcinát, összességében év végéig 17 millió vakcinát körülbelül, hogy akár kétszer is, de talán háromszor is be tudjuk oltani az egész országot. Tehát föl vagyunk készülve, a kórházaink is, a szakembereink is és a raktárkészleteink is”.

A fiatalok oltásáról és a harmadik dózis bevezetéséről valóban fontos döntéseket hozott a kormány. Az idősek felkeresése viszont egyértelmű kudarc volt, alig nőtt a 60 év felettiek oltottsága, pedig nagy szükség lett volna rá. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint Magyarországon a 60-69 éves korosztályból 264 ezren, a 70-79 évesek közül 111 ezren, a 80 felettieknél 104 ezren nincsenek egyáltalán beoltva.

Miközben a magyar lakosság 60 százalékos oltottsága nem számít rossznak Közép-Európában, a szomszédaink közül csak Ausztria előz minket, nem túl nagy különbséggel. De ha a leginkább veszélyeztetett időseket nézzük, már kevésbé kedvező a kép. Az osztrákok jóformán mindenkit beoltottak 80 év felett, mi csak 76 százalékukat, és a csehek is jobban állnak, pedig összesítésben előzzük őket.

Összesen 479 ezer 60 év feletti magyar nem kapott oltást.

Ráadásul a beoltott időseknél is megkophatott már a vakcina által nyújtott védelem, különösen úgy, hogy őket oltották legkorábban. És akkor még ott van a Sinopharmmal oltott idősek problémája, erről mindjárt lesz szó bővebben.

Az iskolai oltások megszervezése szeptember elején megdobta az oltottak számát, de ez volt az utolsó ilyen eredményes akció. Szeptember eleje óta mindössze 195 737-en kapták meg az első oltásukat. A nagy részük az iskolai oltás keretében, felnőtteket alig tudtak meggyőzni. És mostanra már egészen másra hívja fel a kormány a figyelmet. „Most nagyon kezdek újra félni, mert újból iszonyatos nagy hullám jön” - mondja egy megszólaló a kormány legújabb videójában, de nem a járványról beszél, hanem az országra rontó migránsokról.

A kormány látványosan lemondott arról, hogy elérje a 7 millió beoltottat, amit Orbán még áprilisban tűzött ki célul, májusi határidővel. Ami azért óriási baj, mert közben azt hangoztatták, hogy csakis az oltás fogja megállítani a negyedik hullámot, semmilyen más intézkedésre nincs szükség. És nem is hoztak ilyet, sőt, még nyár elején egy óriásit lazítottak a védettségi igazolvány használatán. Pedig amíg védettségi igazolványhoz volt kötve számos dolog igénybevétele, dinamikusan növekedett az oltottak száma. 5,5 millió oltottnál jött a nagy lazítás. Ez július elején történt, azóta cammog az oltási program, a 6 millió oltottat sem sikerült elérni.

Orbán elég könnyedén rázza le magáról a felelősséget, hogy az oltási program messze nem a tervek szerint alakult. „Az az érzésem, hogy azon kívül, hogy próbálom rábeszélni az embereket, hogy vegyék föl az oltást, a kormányzatnak több eszköze már nincs. A döntés most már nem a mi kezünkben van, a döntés az emberek kezében van” - mondta szeptember végén. És szokás szerint hozzátette azt is, hogy a vírus elöl az oltatlanok nem fognak tudni elbújni. Ami egyébként azt jelenti, hogy több millióan megfertőződnek még.

A kormány végig az intenzív plakátkampányban bízott, a finomabb eszközöket viszont elengedte. Augusztusban a Tudományos Akadémia elnöke javasolta például, hogy

• töröljék el a regisztrációs kötelezettséget,
• figyeljenek külön az elzárt falvakban, szegénységben élő emberek oltására,
• tárják fel az oltással kapcsolatos területi, szociális egyenlőtlenségek okait, és ezek alapján hozzanak célzott intézkedéseket.

Mindent az oltásra tettek fel

Ahogy a második és a harmadik hullámban, a kormány most is jókora késéssel szánta rá magát az intézkedésekre, és még mindig lenne tennivaló. A legfontosabb a maszkviselés lenne, amit a szakértők augusztus-szeptember óta javasolnak zárt terekben, Orbán és Gulyás Gergely miniszter mégis sokáig úgy beszéltek róla, mintha az oltás mellett nem nagyon lenne rá szükség.

Ez nemzetközi szinten is szokatlan, a legtöbb országban nyáron is végig kötelező volt maszkot hordani bizonyos helyeken, annak ellenére, hogy magasabb oltottságot értek el, mint mi. És hozzánk hasonló vagy alacsonyabb oltottságú országokat is találunk, ahol szintén felfutóban van a járvány, de lakosságarányosan kevesebben vannak kórházban. Ilyen például Ausztria vagy Csehország is.

Oroszi Beatrix epidemiológus, a kormánynak tanácsot adó elemzőcsapat tagja is arról beszélt egy konferencián, hogy 80 százalékos oltottság alatt maszkra, távolságtartásra és a védettségi igazolványra is szükség lehet.

Orbán most pénteki rádióinterjújában már azt mondta, hogy „a védelmi intézkedések, mint például a maszkhasználat lassítja a terjedést”, de gyorsan hozzátette azt is, hogy nem véd meg a vírustól, azt minden oltatlan el fogja kapni.

A miniszterelnök elmondta azt is, hogy szerinte „a kormány eddig sikeresen állt ellen annak a kísértésnek, hogy virológus szakembernek képezzük át magunkat. Tehát továbbra sem gondoljuk, hogy a politikusok jobban értenének a fertőzésekhez meg a járványokhoz, mint az orvosok. Tehát mi a szakembereknek a véleményét hallgatjuk meg, az operatív törzs is folyamatosan begyűjti ezeket a véleményeket”.

Ami addig akár stimmelhet is, hogy a kormány, leginkább annak a feje, meghallgat szakértőket, az más kérdés, hogy hallgat-e rájuk. Aligha volt olyan szakember, aki azt javasolta volna az erősödő járványban, hogy mindenféle védettség nélkül vehessenek részt emberek az eucharisztikus kongresszuson vagy a vadászati kiállításon. Olyan meg pláne nem, aki okos döntésnek tartotta az október 23-i nagy rendezvényeket, a békemenetes megmozdulást buszoztatásokkal. Márki-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje szerint őket is jogosan lehet kritizálni az ünnepi rendezvény megtartása miatt. Igaz, ott maszkviselést javasoltak a résztvevőknek, és pár ezren voltak csak.

Múlt héten a kormány végül elrendelte a maszkviselést a tömegközlekedésben, de hiába kérdeztük Gulyást, nem tudta szakmai alapon megindokolni, máshol miért nem. Szerettük volna megtudni azt is, hogy milyen szakemberek adnak tanácsot az operatív törzsnek, és milyen érvek merültek fel például a maszkviseléssel kapcsolatban. De nem nevezett meg senkit, arra hivatkozva, hogy megsértené azokat, akiket kifelejt.

Arról, hogy hányan kaphatták el a vírust ezeken a rendezvényeken, nem lesz adat, hiszen lényegében - ahogy a koronavírusos Gulyás is megerősítette - nincs kontaktkutatás. És nevetségesnek tűnik hatásos hatósági karanténrendszerről beszélni, amikor a karanténban lévők száma alacsonyabb a hivatalosan regisztrált fertőzöttekénél. Vagyis nemhogy kizárólag magányosan élő, senkivel sem találkozó emberek kapták el a vírust, de még közülük sincs mindenki lakásfogságban.

Ahogy a kontaktkutatástól, úgy a széleskörű teszteléstől is tartósan ódzkodik a magyar járványkezelés. Jól mutatja a kormány hozzáállását a témához, hogy Gulyás múlt héten PCR-lobbit emlegetett, amikor a tesztelésről kérdezték.

Mekkora a baj?

„Két héttel ezelőtt még nagyon optimista voltam, és azt gondoltam, hogy ezt relatíve jól meg fogjuk úszni. Hát, a mai négyezres számokat nézve már nem vagyok annyira optimista” - mondta egy múlt csütörtöki beszélgetésen Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának vezetője, egyben a Koronavírus-kutatási Akciócsoport irányítója.

Egy héttel később már nem négyezer, hanem hatezer új fertőzöttet regisztráltak egy nap alatt, és nem azért, mert többet tesztelnének, sőt. Az elmúlt hetet nézve már minden ötödik minta pozitív, ami a járvány jelentős terjedését jelzi.

Jakab ugyanakkor azzal folytatta, hogy most nem elsősorban a fertőzöttek számát kell figyelni, hanem azt, hogy mennyien vannak kórházban és lélegeztetőgépen. Sajnos ebben is egyre rosszabbul állunk.

Az elmúlt két hétben háromszorosára nőtt a kórházban ápolt covidosok száma, miközben egy éve, a második hullámban két és félszeres volt a növekedés ugyanebben az időszakban. A számok néhány nap késéssel követik a tavalyiakat, és valamelyest meredekebb is a görbe.

Hasonló a helyzet a lélegeztetőgépre szoruló betegekkel: tavaly ilyenkor 77 százalékkal romlottak az adatok, most 125 százalékkal. Az elmúlt héten naponta átlagosan 60-an haltak meg a járványban, ez nagyjából megfelel annak, amit egy évvel ezelőtt láttunk.

Két hét alatt háromszorosára nőtt a naponta jelentett áldozatok száma.

Az esetszámok felfutására számítani lehetett, már csak a balkáni járványhelyzet alapján is. Ahogy Röst Gergely matematikus írta, inkább az a meglepő, hogy nem korábban következett be.

De miért olyan súlyos a negyedik hullám a kórházakban, ha már vakcinánk is van?Nem arról van szó, hogy az oltások haszontalanok lennének, ezt már csak azért is kizárhatjuk, mert most érdemi intézkedések nélkül ismételjük a második hullámot. Ezzel szemben tavaly szeptember közepétől kötelező volt maszkot viselni zárt terekben, és bár erre nincsenek pontos adataink, bizonyára többen dolgoztak otthonról, és általában kevesebb emberrel találkoztunk. Ráadásul most a delta variánssal küzdünk, ami sokkal gyorsabban terjed az egy évvel ezelőtti változatnál.

Az oltások hatékonyságáról olyan egyszerűen is meggyőződhetünk, ha ránézünk például a romániai helyzetre, ahol 30 százalékos oltottság mellett jóformán összeomlott az egészségügyi ellátás.

Halványuló védettség: ami az előnyünk volt, a hátrányunkká vált

Mostanáig a magyar lakosság 60 százaléka kapott legalább két oltást. Ez ma már az uniós átlag alatt van, de hónapokon keresztül előnyben voltunk az európai országok többségéhez képest, hiszen a keleti vakcinák birtokában gyorsabban tudtuk beindítani tavasszal az oltási kampányt. Július közepén még Portugáliát is előztük, ahol mostanra rekordmagas, 87 százalékos az oltottság.

A novemberig beoltott 5,7 millió magyarból 3,7 millióan júniusig, vagyis öt hónapja vagy régebben megkapták mindkét dózisukat. Mostanra 1,3 millió embert beoltottak a harmadik adaggal is, kérdés, közülük mennyien lehetnek olyanok, akik télen vagy tavasszal kapták az első kettőt. Legalább 784 ezren biztosan, mivel október elejéig csak ők jelentkezhettek. Adatok híján nem tudjuk, hogy az október eleje óta harmadik adaggal beoltott 490 ezer emberből mennyien voltak olyanok, akik június előtt kapták az első kettőt.

Annyit mondhatunk biztosra, hogy 2,4-2,9 millió magyar valamikor 5-10 hónapja kapott oltást utoljára. Ez az összes oltott 41-50 százaléka.A legégetőbb kérdés az oltásokkal kapcsolatban az, hogy mennyire nyújtanak tartós védettséget. Az elmúlt hónapokban olykor egymásnak ellentmondó információk jelentek meg erről, idővel mégis számos ország úgy döntött, hogy a csökkenő hatékonyság miatt elérhetővé teszi a harmadik adagot.

A vakcinák hosszú távú hatékonyságáról szóló tanulmányok többnyire az mRNS-oltóanyagokról, elsősorban a Pfizerről szólnak, hiszen a kutatásokat végző országokban leginkább ezt használják.

Mostanra biztosak lehetünk benne, hogy az oltás által kiváltott antitestes védettség idővel csökken.Az antitestek olyan ellenanyagok, amelyek még azelőtt képesek semlegesíteni a kórokozókat, hogy bejutnának a sejtekbe. Egy észtországi kutatásban arra jutottak, hogy az esetek többségében 1-6 héttel a második oltás után átlagosan 45 százalékkal csökken az antitestszint, hat hónap elteltével pedig a csúcson mért érték 7 százalékára esik vissza. Ez nagyjából az a szint, amit egy oltással, vagy covid-betegséggel érhetünk el.

Izraelben 4800 egészségügyi dolgozót vizsgáltak ugyanilyen szempontból, és kiderült, hogy a második oltás utáni három hónapban viszonylag gyorsan, majd a továbbiakban lassan, de fokozatosan tűnnek el az antitestek. Hat hónap után különösen alacsony antitestszintet mértek a 65 év felettieknél, az immunszupresszált betegeknél és a férfiaknál.

A Nature-ben idézett immunológusok szerint ebben önmagában semmi meglepő nincs, az oltás után termelt antitestek nem maradhatnak meg örökké, egyszerűen így működnek a vakcinák. Ott van viszont a sejtes immunitás, amikor a szervezetünk a már fertőzött sejteket támadja. Egy augusztusban megjelent amerikai kutatás szerint hat hónappal a második Pfizer-oltás után a sejtjeink magabiztosan felismerik a delta variánst is, hiába csökkent közben az antitestek száma. Ez jól hangzik, de

vajon jobban kell-e tartanunk a súlyos megbetegedéstől és a kórházba kerüléstől fél évvel a második oltás után, pláne később?Izraelben július közepén elemezték azoknak a fertőzötteknek az adatait, akik június előtt megkapták mindkét oltásukat. Kiderült, hogy azok az idősek, akik márciusban mentek a másodikért, majdnem kétszer olyan erős védettséget élveztek a súlyos betegséggel szemben, mint azok, akiket januárban oltottak. Más korcsoportokban is hasonló következtetéseket vontak le.

Abban a hónapban el is kezdték beadni a harmadik oltásokat, és szeptemberre kiderült, hogy a három adaggal oltott 60 év felettiek sokkal inkább védettek a fertőzéssel és a súlyos betegséggel szemben is.

Nagy-Britanniában arra jutottak, hogy az AstraZeneca öt hónappal a második oltás után már csak 47 százalékos hatékonysággal véd a tünetes megbetegedéssel szemben, a Pfizer pedig 70 százalékossal. A kórházba kerüléssel szemben 77, illetve 93 százalékos, a halálozással szemben pedig 79 és 90 százalékos hatékonyságot mértek ennél a két vakcinánál.

A 65 év felettieknél az AstraZeneca 37 százalékos hatékonysággal véd a tünetes megbetegedéstől, 76 százalékossal a kórházba kerüléstől, és 79 százalékossal a halálozástól. A Pfizernél ugyanez 55, 90 és 91 százalék, szintén öt hónap után. Azoknál az időseknél, akik valamilyen kockázatos alapbetegséggel élnek, 60 és 71 százalékos volt a védelem a kórházba kerüléssel szemben.

Összességében ezek még mindig nem rossz adatok, hiszen azt mutatják, hogy a vakcinák képesek elvégezni a legfontosabb feladatukat: elég jól védenek a súlyos betegséggel szemben.

Ugyanakkor számos jel utal arra, hogy öt-hat hónap elteltével növekednek a kockázatok, különösen a veszélyeztetett társadalmi csoportokban. De nemcsak róluk van szó: a fertőződés esélye azoknál is növekszik, akik akár enyhe tünetekkel esnek át a betegségen, miközben továbbadhatják a vírust másoknak.

Egyértelmű az is, hogy a harmadik oltás minden szempontból erősen megdobja a védettséget, ezért Jakab Ferenc azt ajánlja, mindenki adassa be.

„Tartsd szárazon a puskaport, és magasan az antitestszintet. Mert akárhogy is nézzük, az antitestszint magasan tartása, bárki bármit mond, fontos, főleg egy járvány kellős közepén”- mondta a cikk elején idézett beszélgetésen. Bár valóban van sejtes immunválasz, szerinte ez túl későn reagál egy olyan vírusvariánsra, mint a delta, ami nagyon gyorsan terjed, könnyen kötődik a sejtekhez, és előbb okoz fertőzést a tüdőben. Azt mondta, ismétlőoltásokkal legalább addig magasan kell tartani az antitestszintet, amíg kering körülöttünk a vírus.

A Sinopharm-kérdés

Bonyolítja a helyzetet, hogy Magyarországon hatféle vakcinát használunk. A május végéig beadott második dózisoknak 42 százaléka volt Pfizer, 6 százaléka Moderna, és 5 százaléka AstraZeneca. A többi Szputnyik (23 százalék), Sinopharm (24 százalék) és Janssen (2 százalék), vagyis közel felerészben olyan oltóanyagok, amiknek kevesebbet tudunk a hosszú távú hatékonyságáról.

Különösen fontos, hogy azokban a hónapokban 527 ezer 60 év feletti embert oltottak kínai vakcinával, és azóta még 30 ezret, pedig már az engedélyezés pillanatában tudták, hogy a klinikai tesztek részvevőinek alig 1 százaléka tartozott ebbe a korosztályba. Azóta bebizonyosodott, hogy az idősek jelentős részénél két Sinopharm-oltás után nem termelődik elég antitest.

Nem tudjuk, hogy közülük mennyien jelentkeztek harmadik oltásért. Aki megtette, legjobb esetben kapott egy Pfizert, ami még mindig messze van az elérhető maximális védettségtől, ez pedig nem lényegtelen a deltával szemben.

A szabályok szerint bárki kérheti a harmadik oltást, aki legalább négy hónapja kapta a másodikat. A kormány különösen ajánlja az időseknek, a krónikus betegségben szenvedőknek, és a legyengült immunrendszerű betegeknek, de egyszer sem ismerte el, hogy a Sinopharmmal oltott idősek külön kockázati csoportot alkotnak. (A harmadik oltásra vonatkozó ajánlásában az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Stratégiai Tanácsadó Szakértő Csoportja (SAGE) októberben külön kiemelte a Sinopharmmal oltott 60 év felettieket, mint akiknél fontos az újabb emlékeztető oltás.)

Lezárják-e az országot megint?

Múlt héten váratlanul előírták az oltást az állami szektor jelentős részében, és lehetővé tették a munkáltatók számára is, hogy megköveteljék a dolgozóiktól. Kérdés, mennyien fognak élni ezzel, de még ha sokan is, a határidők miatt legfeljebb december végén vagy az év elején lesz érezhető az adatokban. Ez az intézkedés tehát nem alkalmas arra, hogy megfogja a negyedik hullám mostani felfutását. Hirdettek egy újabb oltási kampányt is, de csak november utolsó hetére.

Az is nyilvánvaló, hogy a kormány nem fogja előírni az általános kötelező oltást. Orbán ezt a magyar néplélekkel magyarázza rendszerint.

A miniszterelnök a kötelező oltás elutasításánál csak azt mondta el többször, hogy nem akarja még egyszer lezárni az országot. És bár sokszor felülírta az élet járványügyben a kormányfő szavait, erre most valóban aligha kell számítani. Más is a helyzet, mint az oltási előtti időkben. Arra viszont jó esély van, hogy az oltatlanokkal szemben nagyobb lesz a szigor. Orbán erre szeptember végén már célzott: „ha lesz bármilyen korlátozás, akkor is inkább a védettségi igazolványhoz való visszatérést javaslom, amely különbséget tesz azok között, akik vállalták a felelősséget, és beoltatták magukat, és akik pedig nem vállaltak ilyen felelősséget. Tehát azokat kell inkább korlátozni, akik nem oltatták be magukat, és minél teljesebb szabad életet kell adni azoknak, akik meg beoltatták magukat. Azt hiszem, hogy a méltányosság elve ezt követeli meg”.

Mindez nem jelenti azt, hogy az oltottakat ne érintené a negyedik hullám, ahogy azt például a köztévé sugallja.

Bőven lesznek olyanok, akik elkapják majd a koronavírust két vagy akár három oltás után is, és vacakul érzik majd magukat. Jó eséllyel megússzák majd a kórházat, még nagyobb eséllyel, hogy lélegeztetőgépre kerüljenek. Nincs hivatalos adat az országos helyzetről, de egy-egy kórházból származó információ szerint a kórházban lévő fiatalok egyelőre szinte kivétel nélkül oltatlanok, a kórházban lévő oltottak az idősebbek közül kerülnek ki. (Erről nincsenek nyilvános adatok. Nem tudjuk, hogy a kórházban ápoltak milyen arányban oltottak, és milyen életkorban vannak. Más országokban ezekről beszámolnak, már csak azért is, mert az oltás működőképességét indokolja. A titkolózás ezzel szemben az oltásellenesek kezébe adhat érveket.)

Olyan erőteljesen növekszik a kórházba került fertőzöttek száma, hogy várhatóan ismét meg fogja akasztani a normális egészségügyi ellátást. Újabb műtétek, rehabilitációk maradhatnak el, még hosszabbak lehetnek az amúgy is beláthatatlan várólisták. Ez szintén nagyon rossz hatással van a lakosság egészségi állapotára, az oltottakéra is.

A Celtic elleni csütörtöki hazai vereséggel (2-3) eldőlt, hogy a Fradi utolsó lesz a csoportjában az Európa-ligában. Így még az egyébként lesajnált Európa-konferencialigába sem folytathatja tavasszal. (2004 óta nem sikerült magyar csapatnak megéli a tavaszt európai kupában.)

Négy forduló után az Európa-liga 32 csapatából csak a Fradinak nincsen pontja, és a legrosszabb a gólkülönbsége (-6).

A szurkolók a Celtic elleni meccs második félidejében vagy a „kurva gyenge” rigmusba kezdtek bele, vagy a nyáron kinevezett osztrák edzőt, Peter Stögert búcsúztatták „auf Wiedersehen”-nel. Kubatov Gábor elnök nevét nem vették a szájukra. (Kubatov amúgy a héten egy interjúban elismerte, hogy gödörben van a Ferencváros. És ez még a Celtic elleni meccs előtt volt.)

A Fradi nyáron sorozatban harmadszor jutott be valamelyik európai kupa csoportkörébe, 2019-ben az Európa-liga, tavaly a Bajnokok Ligája főtábláján volt ott a Fradi, még Szerhij Rebrovval a kispadon. Idén, már Stöger irányításával újra az Európa-ligába csoportkörében szerepel a Fradi, magyar klubcsapatnak ez három egymás követő idényben még nem sikerült, de kb. ennyi, ami pozitívumként elmondható. A csoportban a Fradi és a Celtic mellett a spanyol Betis és a német Leverkusen szerepel.

A tavaly már 12,2 milliárd forintos költségvetésű Fradit hosszú idő után először fütyülte ki saját szurkolótábora.

A szerdai Leipzig-PSG BL-meccsen 2-1-re vezettek a párizsiak, amikor a 91. percben 11-est kaptak a németek. Szoboszlai állt oda a büntetőhöz, de Neymar odament hozzá és mondott neki valamit. Szoboszlai a meccs után árulta el, hogy miről beszélgettek.

Neymar: Berúgod?

Szoboszlai: Igen.

Neymar: Biztos vagy benne?

Szoboszlai: Sosem hibázom.

Odaállt és berúgta. Ezzel lett 2-2.

Szoboszlai éppen a meccs előtt nyilatkozott arról, hogy a PSG-ből Neymar játékát szereti leginkább.

107 újabb koronavírussal összefüggő halálesetet jelentettek ma reggel. Ehhez a szokásos megjegyezést fűzték: az áldozatok többségében idős, krónikus betegek voltak.

Az áldozatok listáját délelőtt frissítették. Így derült ki, hogy köztük van egy 34 éves nő is, akinek az alapbetegségénél azt tüntették fel, hogy várandós.

A 107 áldozat között egyébként valóban sok az idős, az átlagéletkoruk 72,95 év, a legidősebb százéves, de korántsem csak idősek hunytak el.

Alapbetegségként a leggyakoribb a magas vérnyomás volt, ezt 63 embernél tüntették fel, de van, akinél ehhez adódott még egyéb betegség is.

Hat elhunytnak nem volt ismert alapbetegsége (45, 54, 68, 74, 80, 86 évesek). A tegnapi áldozatok között is volt 7 olyan, akinek nem volt ismert alapbetegsége, egyikük 24 éves volt.

Arról, hogy az áldozatok közül hányan voltak oltatlanok, illetve az oltottak mikor kapták meg az oltást, semmit sem árultak el. Megkérdeztük erről a Koronavírus Sajtóközpontot, ha válaszolnak, jelentkezünk.