Haszán Zoltán

Kásler Miklós szerdán utasítást adott a kórházaknak, hogy a durvuló negyedik hullám miatt mekkora kapacitást szabadítsanak fel a covidos betegeknek. Megyénként a Covid-ellátást biztosító kórházak ágyszámának összesen 20 százalékát kell felszabadítani. (A rendelkezésről író Kunetz Zsombor szerint a tényleges kórházi ágyszám a rendeletben lévőnél jóval alacsonyabb, ezért az ágyfelszabadítás is nagyobb mértékű lehet a 20 százaléknál.)

Kásler utasítása összesen 12 093 ágyat szabadít fel, minden 10.-nek intenzívesnek kell lennie. A miniszter még azt is előírta, hogy a súlyos betegeket ellátó Covid intenzív osztályokon 20 ágyanként legyen egy szakorvos és egy nem szakorvos, valamint négy ágyanként egy ápoló. Kunetz arra hívta fel a figyelmet, hogy már nem is szakápolók, csak ápolók jelenlétét írja elő a miniszter. A Kásler által meghatározott létszám egyébként rosszabb, mint amit az intenzív osztályok minimum feltételeként szab meg egy 2003-as miniszteri rendelet, ami 3 betegre ír elő egy szakorvost, vagy szakorvos jelöltet, míg a nemzetközi standard teteje szakápolóból két betegre egy szakápoló. A békeidős szabályokat már többször is felülírta a covid, de minél kevesebb szakorvos és szakápoló jut az intenzíven egy betegre, annál jobban romlanak a betegek túlélési esélyei.

Az intenzív osztályokra tavaly szeptember óta amúgy is óriási teher hárul, a tavaszi járványullámban áprilisban a száz százalékot is meghaladta kihasználtságuk, ebben a két hónapban még a lélegeztetésre szorulók száma is megközelítette a teljes ágykapacitást. Ez szintén rontja az intenzívre kerülők túlélési esélyeit.

A Magyar Hang arra hívta fel a figyelmet, hogy a miniszteri utasítás fontos pontja, hogy az egészségügyi szolgáltatók újranyitásával kapcsolatos, májusban hozott rendelkezéseket visszavonta a miniszter. Ennek értelmében november 15-től az azonnali egészségügyi ellátást nem igénylő beavatkozásokat el kell halasztani, illetve ismét leállnak a szűrővizsgálatok. Erről Ficzere Andrea, a Kórházszövetség elnöke azt nyilatkozta az Infórádiónak, hogy ha belefér a covid-betegek ellátásán felül az adott elektív ellátás, akkor azt megcsinálják.

„Első lépésben azokat a műtéteket fogjuk elhalasztani, ha el kell halasztani, amelyek anesztéziát igényelnek, tehát például egy szemészeti beavatkozásnál, ahol ugye nincs aneszteziológus szakorvos a műtőben, egyelőre nem kell megszorító intézkedéseket hoznunk, hiszen ezek a betegek jelenleg elláthatók. Később meglátjuk, hogy a műtők száma, az intenzív osztályok ágyszáma, illetve a normál aktív ágyak száma mit tesz lehetővé” – mondta a Kórházszövetség elnöke.

A célok között továbbra is az szerepel, hogy daganatos beteg ne maradjon ellátatlanul. A daganatos betegek és minden olyan beteg, aki sürgősségi ellátást igényel, megkülönböztetetten kap ellátást, őket nem várakoztatják, hanem az adott intézmény lehetőségeitől függően a létező leghamarabbi időpontban, a Covid-ellátástól függetlenül próbálják meggyógyítani.

Egyelőre a kórházban lévők száma hajszálra annyi, mint tavaly ilyenkor a második hullámban, azzal a különbséggel, hogy akkor egy héttel hamarabb kezdett el emelkedni a kórházban lévő covidosok száma. A dátumot 7 nappal eltolva így néz ki a tavalyi és az idei görbe.

Tavaly erről a szintről 8 045-re emelkedett a kórházban lévők száma, de úgy, hogy komoly szigorítások, bezárások és éjszakai kijárási tilalom volt ez alatt az időszak alatt.

Most ilyen nincs, lényegében kizárólag az oltásokban bízik egyelőre a kormány. Hogy eddig ennek a hatása miért nem látszódik a görbén, azt csak tippelni lehet, az biztos, hogy a delta variáns sokkal fertőzőbb, magas, 40 százalékos az oltatlanok aránya, és sokaknak megkophatott a fél évnél régebben megkapott oltása.

Ugyanez látszódik a lélegeztetőn lévőknél is.

A Kásler által előírt összesen 12 093 ágy soknak tűnik, hiszen jelenleg 5 147 covid-fertőzött van kórházban. Drámai viszont a növekedés. Ha a pénteki adatokat nézzük: három héttel ezelőtt 54 százalékkal, két hete 73 százalékkal, egy hete 70 százalékkal, most 42 százalékkal nőtt az otthoninál komolyabb ellátást igénylők száma.

Nem tudjuk, hogyan alakul majd a kórházi kezelésre szorulók száma a következő időszakban, a 60 százalékos oltottságnak azért előbb-utóbb nyomot kell hagynia a görbén.

Hogy milyen hihetetlenül magas volt a kórházban ápoltak növekedési üteme az elmúlt időszakban, és milyen fontos lenne azt radikálisan csökkenteni, arról egy pár számítás.

• Ha az előző két hét 70 százalékos ütemével számolunk, akkor 11 napon belül telne meg a Kásler által most előírt covid-kapacitás.
• De ha a mostani 42 százalékot vesszük alapul heti növekedésnek, még úgy is 17 nap múlva megtelne a 12 093 ágy.
• Ha sikerülne 20 százalékosra csökkenteni a heti növekedést, akkor 32 nap múlva kellene növelni a covid-kapacitást, az egészségügy többi feladatának a terhére.

Minden további csökkenés javít a helyzeten.

Kásler Miklós szerint minden Magyarországon használt vakcina hatékony. „A fertőzés ellen a Magyarországon használt vakcinák 69 és 88 százalék közötti védelmet biztosítottak a vírussal szemben. A halálozás és a betegség súlyos lefolyását pedig átlagosan 88 és 98 százalék közötti mértékben előzték meg az oltóanyagok”. Ezt egy vizsgálat eredményeire hivatkozva közölte a miniszter. Oltóanyagonként nem mondott adatokat.

Fél évvel ezelőtt jelentette be Kásler Miklós, hogy megvizsgálják, milyen védőhatásokat váltanak ki a Magyarországon használt vakcinák. Ez azt jelentette, hogy ellenőrzik, milyen antitestes védelmet és sejtes immunitás indítanak be az oltások az első és a második adag után.

Az első eredményeket már májusra ígérték, azóta Gulyás Gergely és Orbán Viktor is jelezte már, hogy ők is türelmetlenül várják az adatokat, mégsem volt semmi hír.

Kásler most a Facebook-oldalára kitett egy interjút, amiben beszél erről a vizsgálatról. Jobb lett volna, ha a részletes eredményeket publikálják, hányan vettek részt a vizsgálatban, oltóanyagonként milyen eredményekre jutott, mert így csak általánosságban beszél a miniszter az adatokról. Hátha lesz annál tudományosabb bejelentés is, mint a mostani videó, addig nézzük, hogy mit is mondott.

Mindegyik vakcinatípus növelte az ellenanyagszintet és a sejtes immunitást is. Szerinte együtt érdemes ezt vizsgálni, csak az ellenanyagszint nem elég, az önmagában nem ad információt az oltottak védelméről. Ezzel nyilván arra válaszolt, hogy sokaknál - különösen a Sinopharmmal oltott időseknél - nem volt kimutatható az ellenanyagszint.

Az ellenanyagszint vakcinánként különböző mértékben nőtt, az mRNS (Pfizer, Moderna) vakcináknál gyorsan, viszont gyors a csökkenése is. A vektorvakcináknál (Szputnyik, Astra) és a Sinopharmnál az emelkedés hosszabb ideig tart.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy az Astrazenecánál második oltása után az ellenanyagszint nem ismert okok miatt csökken, „ebből az következik, hogy az Astrazeneca-val további oltást elvégezni nem célszerű”. Ez meglepő adat, ilyenről eddig nem lehetett tudni, pedig elég sokan vizsgálták a vakcinát.

Kásler azt mondta, hogy az mRNS-vakcináknál az antitest-emelkedés jellemző, a többinél viszont elsősorban a sejtes immunválasz mértéke nő. (Ez utóbbit bonyolultabb mérni.) A Sinopharm vakcinával történt átoltás szélesebb sprektrumú védelmet biztosít, mint az összes többi vakcina, ugyanis itt a vírus összes fehérjéje ellen kialakul az immunitás nem csak a tüskefehérje ellen ami közben mutálódik.

A miniszter megvédte a Sinopharmot. Azt mondta a kínai vakcináról, hogy ez „szélesebb sprektrumú védelmet biztosít, mint az összes többi vakcina, ugyanis itt a vírus összes fehérjéje ellen kialakul az immunitás nem csak a tüskefehérje ellen ami közben mutálódik”. (Szakértők szerint az elölt vírust tartalmazó vakcináknál, mint a Sinopharm, általában alacsonyabb a sejtes immunválasz. Ez a vizsgálat mást állít.)

Kásler szerint a szakirodalom amúgy sem ismer olyan ellenanyag, vagy sejtes immunitás szintet, ami fölött garantált a védettség a vírus ellen, mert az egyének immunstátusza nagyon eltérő.

Ezért is volt jó döntés szerinte, hogy a harmadik oltás más típusú legyen, mint az első kettő. (Ez ugye nem kötelező ajánlás, Gulyás Gergely például két vektorvakcinára egy harmadikat kért és kapott.

A vizsgálatból az is kiderült, hogy az immunitás, illetve a szervezett védettsége nagyon határozottan csökkent az oltás beadása utáni 6-8 hónapban minden korcsoportban. Ezért mindenképpen fontos a harmadik oltás felvétele 18 éves kor felett.

Kásler közölte azt is, hogy a vizsgált időszakban (ez nem tudni, pontosan milyen időszak) 9 500 emberéletet mentettek meg az oltások, ennek majdnem a felét a két keleti vakcina.

Az immunitás mértékének mérése mellett lenne még tovább adat arról, hogy milyen hatékonyak a vakcinák, ha tudni lehetne, hogy a kórházban lévő és az elhunytak körében milyen az oltottak és az oltatlanok aránya. Erről egyelőre nem osztanak meg információkat, Gulyás Gergely jövő hétre ígérte ezt.

Kásler beszélt arról is, hogy kikre jelent nagy kockázatot a koronavírus. Magyarországon az emberek 8 százaléka szenved cukorbetegségben, ugyanakkor a koronavírussal összefüggésben elhunytak 33 százalék volt cukorbeteg. A cukorbetegség jelenléte a halálozás rizikóját 3-4-szeresére emeli, fiataloknál még magasabb ez a szám.

A krónikus tüdőbetegségek előfordulási aránya Magyarországon 2 százalék, az elhunyt covidos betegek 10 százaléka tartozott ebbe a csoportba. Nagyon hasonló a szívelégtelenség adatsora is. Még nem fejezték be az adatok feldolgozását, de hasonló adatokra számítanak immunhiányos állapotúaknál és rosszindulatú daganatos megbetegedések esetén.

Kásler szerint „értelemszerűen a járványügyi intézkedések csökkentik a fertőzés terjedését, de a hatékonyságuk ebben a fázisban, a delta mutáns ellen meg sem közelíti az oltásokét”.

Harmadik napja jelentek 8 000-nél több új koronavírus-fertőzöttet, ma 8 370-et. Az új fertőzöttek hétnapos mozgóátlaga (6 803) már jóval meghaladja a tavaly őszi második hullám csúcsát (5 685).

Maradva a második hullámmal történő összehasonlításnál. A kórházban lévők száma most alacsonyabb, mint egy éve. De továbbra is igaz, hogy az otthoni kezelésnél komolyabb ellátást igénylők száma pont olyan meredeken emelkedik, mint tavaly, csak van egy egyhetes elcsúszás a számokban. Már 5 147-en vannak kórházban. Az új fertőzöttek számának növekedéséből arra lehet következtetni, hogy ez a szám jóval magasabb lesz. Azt nem lehet tudni, hogy közöttük milyen az oltottak és a nem oltottak aránya.

A legsúlyosabb állapotban lévő koronavírus-fertőzöttek száma (509) magasabb, mint tavaly ilyenkor. Itt sem tudni oltottsági arányokat.

Egy éve korlátozásokkal sikerült megfogni decemberre a lélegeztetőn lévők számának az emelkedését, most egyelőre minimális szigorítások mellett az oltásokban bízik a kormány.

116 újabb áldozata van a járványnak. A naponta jelentett áldozatok átlaga az elmúlt egy hétben már majdnem száz volt (98). Ez magasabb, mint tavaly hasonló időszakban (91).

A romló járványadatok aktivizálták a tudatosan védekezőket: a harmadik oltást beadatók száma folyamatosan emelkedik.

Minimális emelkedés van azoknál is, akik meggondolták magukat, és mégis beadatták az első oltásukat.

Eddig összesen 5 992 142-en adatták be az első oltást, 5 768 941-en a másodikat. Az oltások hatása fél év után kopik, ezért érdemes a harmadik oltásért is elmenni. Eddig összesen 1 millió 527 ezren erősítették meg a koronavírus elleni védettségüket harmadik adaggal.

Lakosságarányosan továbbra is Jász-Nagykun-Szolnok megyében kimagaslóan rossz a járványhelyzet, az új fertőzöttek száma itt minden korábbi hullámnál magasabb most.

További adatok, hosszú távú trendek a 444 járványoldalán.

„Egy oltotthoz képest egy oltatlan embernél minimum kétszeres a kockázata a megfertőződésnek, és ötszörös a kockázata annak, hogy Covid-19-cel összefüggésben meghaljon” - derül ki abból a Telex által ismertetett előadásból, amit a magyar járványadatokat elemezve Oroszi Beatrix epidemiológus tartott csütörtökön orvosoknak.

Oroszi - aki tagja az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak és a kormánynak is tanácsot adó Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai projektcsapatnak - pont olyan adatokat ismertetett az Egerben tartott 27. Országos Antibiotikum Továbbképző Tanfolyamon, amit eddig hiába akart megismerni a közvélemény. A kormány vagy az illetékes hatóságok ugyanis változatos kifogásokkal utasították vissza azokat a kéréseket, hogy árulják el a kórházban lévők és az elhunytak között az oltottak és az oltatlanok arányát.

A kórházakról Orosziéknak sincs adata, de a fertőzöttekről és az elhunytakról igen.

Orosziék megnézték, hogy az igazoltan koronavírusfertőzöttek között milyen arányban voltak oltottak, és azt összehasonlították az országos átoltottsággal. Ebből arra jutottak, hogy a védőoltások eredményessége júniustól 80-90 százalékos volt, de ez idővel csökkeni kezdett. A hatásosságot a harmadik oltások kezdték újra növelni. Az epidemiológus szerint szignifikáns az oltások védőhatása, és a harmadik oltás képes emelni a védettség szintjét.

Oroszi a Telex tudósítása szerint azt mondta, hogy társadalmilag kifejezetten káros volt értelmezés nélkül közzétenni az oltások hatásosságára vonatkozó adatokat, amit a Nemzeti Népegészségügyi Központ adott meg egy átlátszós KiMitTud-os adatigénylésre. (Az Átlátszóban megjelent adat szerint a fertőzöttek nagyjából fele kapott már legalább egy oltást.)

Oroszi szerint „van egy táblázat, ami szerint a regisztrált esetek fele oltott, a fele nem oltott. Aki nem ért hozzá, azt mondja, nem is véd a védőoltás. Holott tudjuk azt, hogy az oltatlanok fele annyian vannak, mint az oltottak”. (A 12 év felettiek 68,1 százaléka oltott, értelemszerűen 31,9 százalék nem kért oltást. Ennyiből lett ugyanannyi fertőzött.)

„Kérem, magyarázzák el mindenkinek, hogy a fifty-fifty azt jelenti: az oltatlanoknál kétszeres a kockázat arra, hogy covidosok legyenek”

- mondta at orvosoknak Oroszi.

Azt is megjegyezte, hogy miközben az oltás képes 50 százalékkal csökkenteni a kockázatot, de ez még nem elég, ezért van még mindig szükség a maszkra és a távolságtartásra. Oroszi azt már októberben is elmondta, hogy 80 százalék alatti átoltottságnál az embereknek el kell fogadniuk egy „B tervet”: közösségi maszkhasználatra, távolságtartásra és a védettségi igazolványra is szükség lehet a koronavírus visszaszorításához.

A halálozásokat is megvizsgálták. Arra jutottak, hogy itt még hatékonyabb a két oltás, ugyanis jelentősen, 70-80 százalékkal csökkenti az ilyen védettséggel rendelkezőknél a halálozási kockázatát a nem oltottakhoz képest. Vagyis:

„az oltatlanoknak ötszörös a kockázata arra, hogy Covid-19-cel összefüggésben meghaljanak”.

Nemzetközi vizsgálatokra hivatkozva elmondta azt is, hogy téves az a feltételezés, hogy a korábbi megfertőződés erősebb védelmet ad, mint az oltás, ezért aki már átesett a betegségen, annak felesleges lenne a vakcina. Ez korántsincs így, különösen a delta vírus megjelenésével.

Oroszi szerint egy szigorú maszkviselés is csak 2-3 hét múlva éreztetné a hatását. „Ezért fontos, hogy minden intézkedést időben tegyenek meg, és nem akkor kell elkezdeni tüzet oltani, amikor már a csúcson vagyunk” - mondta.

Szerdán egy cikkünkben mi arra jutottunk, hogy Nem látható, hogy hol lesz a negyedik hullám csúcsa, de a mostani számok nagyon nem néznek ki jól, azt azért esélyesnek tartottuk, hogy olyan erejű lehet a mostani járványhullám, mint a tavaly őszi. Oroszi ennél is borúlátóbb volt, szerinte a mostani járványhullám már egészen biztosan nem lesz kisebb, mint a tavaly őszi, de akár az eddigi legerősebb hullám szintjét is elérheti. A fertőzöttek számának mostani, a múlt hetihez képesti 77 százalékos növekedése meredekebb, mint a korábbi hullámokban. A kórházban kezeltek számának dinamikus növekedés ettől azért elmaradt, de Oroszi szerint kicsit korai lenne erről bármit mondani. Sok áldozata lesz a mostani hullámnak is, de Oroszi bízik abban, hogy a halálozás talán elmarad a második hullámétól.

A járvány második hullámában majdnem 11 ezren hunytak el.

Elég sokatmondó, hogy a Magyar Tudományos Akadémia által rendezett, „Tudomány és Parlament: Együtt a járvány ellen” című csütörtöki konferencián a tudomány részéről ott voltak a szakemberek, felszólalt az MTA elnöke, főtitkára is, politikus viszont egy sem ment el.

Pedig érdekes lett volna a politikusok véleménye, de legalább valakié, aki rendszeresen részt vesz az operatív törzs ülésein, hogy mi alapján döntötték el azt például, hogy a járvány egyre súlyosbodó szakaszában lehessen sok tízezres Békemenetet tartani.

Ilyen megszólaló lehetett volna Müller Cecília is, aki országos tiszti főorvosként rendszeresen részt vesz az operatív törzs ülésein. Meghívták őt is a Tudományos Akadémiára, de az országos tiszti főorvos az utolsó pillanatban lemondta a részvételt. Mint kiderült, inkább Brüsszelbe utazott, hogy ott szerdán meglepetésvendég legyen a Belga Magyar Tudósok Klubja eseményén. Előzetesen nem volt ott a résztvevők között. Müller pár percet beszélt angolul, elmondta, hogy mennyire hasznos volt, hogy korábban nap mint nap megszólalhatott a tévében, ezzel növelhette a bizalmat (arról nem beszélt, hogy most a 4. hullámban ezt miért nem tartják fontosnak), majd átadta a szót a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) járványügyi osztályvezetőjének, hogy tartsa meg az előadását. A brüsszeli eseményt a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartották.

Ez itt Müller Cecília brüsszeli „előadása”, a 33. perctől kezd beszélni.

Jakab inkább itthon beszélt, mert az fontosabb

A brüsszeli eseményre és az MTA járványos konferenciájára is meghívást kapott Jakab Ferenc virológus professzor, a Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője is. Ő viszont Müller Cecíliával szemben inkább úgy döntött, hogy az Akadémián szólal fel, a brüsszeli előadására online jelentkezett be.

Elég egyértelmű célzásként meg is jegyezte az MTA-s felszólalása elején, hogy megtisztelő számára, hogy itt lehet, szerdán kihagyta a brüsszeli nagykövet meghívását is, mert nem ért volna haza az Akadémia csütörtök délelőtti rendezvényére. „Azt hiszem nekem itt van szerepem, a kommunikáció szempontjából ez nagyon fontos. Ezért ott online adtam elő, hogy itt a tudomány és a parlament kapcsolatáról beszélhessek” - mondta Jakab.

Hogy a járványhelyzetet modellezve milyen fontos tanácsokat adtak korábban a döntéshozóknak, a felső vezetői szintnek is, arra mutatott két ábrát. Ezek azt mutatják, hogy matematikusok és epidemiológusok más szakemberekkel összefogva előre jelezték az operatív törzsnek és a kormánynak, hogyan alakulhat a járvány bármiféle intézkedés nélkül, illetve intézkedésekkel, és mi történt ezek után.

Ezek a második és a harmadik hullámról szólnak. Jakab azt nem jelezte, hogy a mostani, negyedik hullámról is kért-e ilyen adatokat a kormány. Mindenesetre az MTA-s rendezvénnyel éppen egyidőben zajlott a kormányinfó, ahol Gulyás Gergely miniszter nem jelentett be intézkedéseket, mert azokra a kormány szerint jelenleg nincs szükség. A számok mindenesetre nem néznek ki jól.

Jakab előadásából derült ki, hogy náluk a Pécsi Tudományegyetemen három ígéretes, állatkísérleteknél jó eredményt mutató kutatás is zajlik. Az egyik egy Biologikum nevű gyógyszer, egy orrspray és egy második generációs vakcina.

Jakab felszólalásának a vége is beszédes volt, amikor a csapatát bemutatva azt mondta, hogy a pécsi virológiai labor munkatársai eddig is, és ezután is a tudományt, az országot, a lakosságot, és amennyiben igény van rá, a döntéshozók jó döntéseit fogják szolgálni.

Az a konferencián rendre előjött, a megnyitót elmondó Freund Tamás MTA-elnöktől kezdve a zárszót megkapó Kollár László MTA-főtitkárig, hogy a tudományos élet szívesen segíti a tanácsaival a döntéshozókat a járvány elleni védekezésben, félretéve a kormánnyal vívott korábbi, éppen a most hasznosnak bizonyuló alapkutatások miatt vívott harcát. Ezt - ezen a konferencián legalábbis - nem volt, aki megköszönje a döntéshozók részéről.

Az MTA a negyedik hullám elején, már augusztusban előállt járványügyi javaslatokkal, egyebek között azzal, hogy mérjek meg az idősek antitestszintjén, hogy van-e védettségük, akinél nincs, azt gyorsan oltsák be, töröljék el az oltásoknál a regisztrációt, kelljen védettségi igazolvány és maszk a tömegrendezvényeken és olyan zárt helyeken, ahol sokan vannak. Ez a kormánynál süket fülekre talált. Azóta az MTA elnöksége megismételte ezt októberben is, szintén kevés sikerrel. Ebben a felhívásukban is nagy hangsúlyt kapott, hogy fel kell venni a harcot az áltudományos és tudománytalan hírek terjesztőivel szemben, hogy növekedjen az átoltottság.

Vannak gyógyszerek is engedélyezés előtt

Keserű György gyógyszerkutató vegyész azt mondta, hogy Magyarországon a negyedik hullám a jelenlegi szakaszában egyedül oltással már nem kezelhető.

„Ha gyors beavatkozást akarunk tenni, akkor vírusellenes terápiára van szükség. De ez nem csodaszer. Nem helyettesíti az eddig már bevált és ismert védelmi vonalak alkalmazását, amiket újra és újra el kell ismételni: oltást fel kell venni, függetlenül attól, hogy valaki oltott vagy nem oltott, maszkot kell használjon, fertőtleníteni kell, hogy ha tüneteket észlelünk, azonnal tesztelni, és ha fertőződés van, akkor izolációra és gyógyszerre van szükség” - mondta Keserű.

Magyarországon jelenleg csak Favipiravirt lehet otthon is használni az antivirális szerek közül. Ebből egyébként van elegendő. De vizsgálnak új gyógyszereket is, klinikai vizsgálatokkal itthon is. Keserű kettőt említett, a Molnupiravirt és a Paxlovidot. Az előbbi hasonló a Favipiravirhoz, de hatékonyabb annál (50 százalékkal csökkenthető ezzel a szerrel a kórházi ellátást igénylő betegek száma). A briteknél már megkapta a vészhelyzeti engedélyt, az európai és az amerikai hatóság is engedélyezheti rövidesen.

Teljesen új hatásmechanizmusú készítmény a Paxlovid. Ennek az engedélyezése még nem tartott ott, mint a Molnupiraviré, jövő év első negyedében kaphat zöld utat. Vagyis a mostani negyedik hullámban még nem lesz használható, de utána nagyon fontos szerepe lehet a megelőzésben és a védekezésben is, mert a klinikai vizsgálatok alapján 89 százalékkal csökkentette a kórházi ellátást igénylő betegek számát - közölte Keserű.

Ezek alapján már javaslatot is tettek az operatív törzsnek a hazai antivirális kezelés stratégiájára. A veszélyeztetett csoportba tartozó idős, alapbetegségekkel rendelkező oltatlanoknál javasolják a Molnupiravirt alkalmazását. Amíg nincs még ebből a gyógyszerből, addig érdemes felhasználni a 3000-3500 beteg ellátására elég Remdesivir-készletet a kórházakban, és azoknál a betegeknél, akiknél már súlyosabb a betegség, a diagnózis után azonnal kórházi ellátásra szorulnak.

A szakemberek sem kapnak információt

Kiderült a konferencián az is, hogy a szakemberek is információhiánnyal küzdenek. Müller Cecília távollétében helyettese, Surján Orsolya tartott előadást a járványról. Amiről Sarkadi Balázs biokémikus akadémikus a rendezvény végi kerekasztal-beszélgetésen azt mondta, hogy nagyon érdekes volt, látszik, hogy mennyi adata van a Nemzeti Népegészségügyi Központnak, amihez ők nem jutnak hozzá. De nagyon jó lenne, ha kialakulna egy olyan kapcsolat, ami lehetővé teszi, hogy a mezei kutatók is hozzáférhessenek ehhez, ez bővítené a szakmai tudományos előrejelzéseket, szélesebb körű tudományos kutatásokat. Sajnos a helyettes tiszti főorvos ekkor már nem volt ott, így nem tudni, hogy lesz-e ilyen együttműködés, vagy az NNK őrzi majd tovább az adatokat.

Surján Orsolya előadásából amúgy leginkább csak az derült ki, hogy szorosan együttműködnek a kórházakkal, a Nemzeti Egészségbiztosító Alapkezelővel, az Országos Kórházi Főigazgatósággal, de az innen származó adatokat, például az oltások hatékonyságáról, a kórházban lévők között az oltatlanok arányáról már nem osztotta meg.

Grafikonokat mutatott a magyarok beoltottságáról, forrásként az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatait használva, kiderült, hogy a Magyarországon előrejelzésként használt szennyvíz-vizsgálatok adatai remekül korrelált a két héttel későbbi fertőzöttségi adatokkal, sőt, a kórházi számokkal is. Erre nem az NNK jött rá, hanem a Linde gázforgalmazója. Úgy derült ki, hogy hívták őket, miért nem rakták fel a honlapra heti adatokat, amikor az NNK-nál visszakérdeztek, hogy miért fontos ez, a lindések azt mondták, hogy ez alapján tudják, hogy melyik városi kórházban lesz szükség több oxigénre, és úgy intézik a szállításokat.

Megnézték amúgy, hogy a 2020. március 4-én talált első pozitív minta előtt lehetett-e koronavírusos Magyarországon, de a korábbi mintákban nem volt jelen a SARS-CoV-2. És kiderült az is, hogy a harmadik hullámban annyira leterheltek voltak a laboratóriumok, hogy nemhogy aznap, de harmadnapra sem lettek meg a tesztek eredményei. Ezután döntöttek úgy, hogy bevizsgált gyorsteszteket is használnak. Jelenleg pedig az új koronások 99 százalékát már a delta variáns fertőzte meg.

Visszatérve az adatokat hiányoló Sarkadi Balázsra. Az akadémikus azt mondta, hogy nem alakult ki megfelelő kommunikáció a kormányzat, a tudomány és az orvostársadalom között, nem érkeznek meg azok az adatok, amivel fel lehetne mérni, hogy egy-egy kormányzati döntés, az oltások mennyire hatékonyak, hogyan védenek a legsúlyosabb szövődmények kialakulása ellen. Egyértelmű adatokkal lehetne küzdeni a vírus- és vakcinatagadók ellen.

A konferencia itt nézhető vissza:

Nagyon gyors ütemben romlanak a legfontosabb járványügyi adatok.

• Bő két hét alatt megháromszorozódott a kórházban kezelt koronavírus-fertőzöttek száma (4830)
• Három hét alatt triplázódott a lélegeztetőgépen lévők száma (463).
• Két hét alatt triplázódott a napi halálesetek hétnapos mozgóátlaga (89)

Láthatóan nem javított a helyzeten a november 1-jétől életbe léptetett minimális szigorítás sem, hogy a tömegközlekedésben kötelező a maszkviselés, az egészségügyi intézményekben pedig látogatási tilalmat vezettek be. A napi új regisztrált fertőzöttek száma (8434) szerdán hét hónapos rekordot döntött.

A múlt hét végén összefoglaltuk, miért lehet megint ennyire súlyos a járvány Magyarországon.

Azóta még inkább látszik, hogy a tavaly őszi második hullám számai ismétlődnek, csak a kórházban lévő covidfertőzöttek száma marad el a tavalyitól. Ez is csupán látszólag jó eredmény, az emelkedés ugyanolyan meredek, mint a második hullámban, csak van egy néhány napos, kb. egyhetes elcsúszás. A kórházban lévők állapota pedig rosszabb, mint tavaly ilyenkor, arányaiban többen kerülnek lélegeztetőgépre, mint a második hullámban.

Hiába kevesebb a kórházi beteg, a legsúlyosabb állapotban lévők száma hajszálra ugyanannyi, mint tavaly. Miközben éppen az a kimondott cél, hogy ezt elkerüljük. Békeidőben is kevés a szakorvos és különösen a szakápoló, minél több súlyos állapotú koronavírus beteget kell ellátniuk, annál rosszabbak a gyógyulási-túlélési esélyek, az átcsoportosítások miatt pedig az egészségügy többi részére jut kevesebb ember. A műtétek elhalasztása már most elkezdődött.

Vagyis az 5,7 milliós oltottság kedvező hatása egyelőre ezen a statisztikán nem látszik.

Nem tudjuk, mert nem árulják el, hogy a legsúlyosabb állapotban lévő fertőzöttek közül hányan oltatlanok, illetve az oltottak közül ki mikor milyen oltást kapott. Ennek azért lenne jelentősége, mert mostanra kiderült, hogy fél év után jelentősen csökken a vakcinák hatékonysága, illetve a Sinopharm esetében az idősek egy részénél eleve gyengébb lehetett a védettség.

A korábbi hullámokban a lélegeztetőre kerülők nagy többségének az életét nem sikerült megmenteni. Hogy pontosan milyen százalékban, azt sem akkor, sem most nem árulják el. Megjelentek tavaly ősz óta új gyógyszerek, változhattak a terápiák is, amik javíthatnak a túlélési esélyeken.

De mostanra a naponta jelentett halálesetek száma is megegyezik a tavalyival. (A napi jelentések 7 napos mozgóátlagát figyelve. Ez októberben még alacsonyabb volt, mint 2020-ban.)

A jelenlegi növekedés mellett egyáltalán nem tűnik elképzelhetetlennek (valójában nagyon is elképzelhetőnek tűnik), hogy a mostani negyedik hullám legalább annyira erős lesz, mint a tavaly őszi második. (A harmadik sokkal magasabban tetőzött. Abban lehet bízni, hogy azt nem éri el a mostani hullám az oltások miatt.)

Az új fertőzések hétnapos mozgóátlaga nemhogy megegyezik, magasabb is, mint tavaly ilyenkor. Azt lehet tudni, hogy a delta variáns agresszívabban terjed, mint a 2020 őszén cirkuláló eredeti vírus. A megfertőződés ellen az oltás kevésbé véd. A főbb feladata az, hogy csökkentse az esélyét, hogy a fertőzésből súlyos betegség legyen. Ebből a szempontból jó hír, hogy most több a fertőzött mint egy éve, de kórházban egyelőre kevesebben vannak.

Viszont a 40 százalék oltatlan és a megkopott vakcinavédelem miatt még egészen biztosan jelentősen nőni fog a súlyosabb állapotba kerülő fertőzöttek száma is.

Tavaly ilyenkor jött a szigorítás

Hogy mi jön a következő heteken a második hullámhoz képest, azt pontosan nem tudni. A számok ugyan nagyon hasonlóak, mint egy éve, de a helyzet alapvetően más.

A második hullámban éppen egy éve, november 11-én rendelt el a kormány kemény lezárásokat, olyan adatok mellett, mint most.

Ki ne emlékezne rá: esti és éjszakai kijárási tilalom lépett életbe, megtiltották a gyülekezést, az amatőr csapatjátékokat, a profik meccsei zárt kapusak lettek, középiskolától felfelé áttértek a digitális oktatásra, az éttermekben csak elvitelre lehetett vásárolni, bezártak a múzeumok, uszodák, könyvtárak, mozik, állatkertek és korcsolyapályák, elmaradtak a karácsonyi vásárok, esküvőket és temetéseket csak szűk körben lehetett tartani.

Ezekkel a szigorításokkal tudták elérni, hogy lassuljon a növekedés, majd egy hónappal később tetőzzön a kórházban lévők (8045, december 8-án) és a lélegeztetőn lévők száma (674, december 7-én).

A naponta jelentett áldozatok hétnapos mozgóátlaga még így is egészen karácsonyig emelkedett, a november 10-ei 89-ről 176-ra.

Viszont akkor még nem volt oltás. Most van, 5,76 millióan vannak beoltva legalább kétszer, viszont ez nem jelent ennyi védett embert. Közülük 2,5 millióan több mint fél éve kapták meg a második oltást, náluk már erősen lukas a covid elleni pajzs. Ők főként idősek, mert velük kezdték az oltásokat.

Arról nincs adat, hogy a harmadik oltást kik vették fel, mennyi közülük az idős, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá.

Mindenesetre mostanáig összesen 1,4 millióan erősítették meg a vírus elleni védelmüket harmadik oltással. (Itt bekavar kicsit az, hogy a harmadik oltást már 4 hónap után fel lehet venni, tehát hamarabb, mint ahogy vészesen visszaesik az immunitás. 4 hónapja 5,1 millióan be voltak oltva második adaggal is. Kevesebb mint a harmaduk kérte eddig az emlékeztető oltást.)

És 4 millióan egyáltalán nincsenek beoltva.

Akár a harmadik oltással felvértezettek is elkaphatják a vírust, még vacakul is érezhetik magukat, vagyis az új fertőzöttek száma simán emelkedhet. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a regisztrált új fertőzöttek száma már most meghaladja az összes korábbi hullámét. De a harmadik oltást felvevők egészen minimális eséllyel kerülnek kórházba vagy lélegeztetőre.

Hivatalos adat nincs, de különböző hírek szerint a most kórházban lévők többsége vagy oltatlan, vagy olyan idős oltott, aki már régebben kapta a vakcinát. Márpedig ez a két csoport potenciálisan jóval több, mint a társadalom fele. A kórházban lévők száma ennek alapján tovább emelkedhet.

Megnéztük, hogyan alakultak az előző járványhullámok azután, hogy meghaladta a lélegeztetőn lévők száma a 300-at. A második hullámban ez november 1-je volt, a mostani negyedikben november 2-a. (A harmadik hullám annyiban volt más, hogy összeért a második vége és a brit mutáns által hajtott harmadik eleje, így eleve magasan volt a súlyos állapotban lévő covidfertőzöttek száma, sokáig háromszáz körül mozgott ez az adat február elején. Aztán felment egészen 1527-ig március 28-ára, az újabb szigorítások mellett.)

És ugyanez, ha a kórházban lévők száma elérte a 4000-et.

Vagyis a következő hetekben derül ki, hogy csak az oltásokkal meg lehet-e állítani a delta variánst, vagy a kormány további szigorításokat lesz kénytelen meglépni.

Folyamatosan romlanak a járványügyi adatok, 98 újabb koronavírusos áldozatot jelentett ma az operatív törzs. Ahogy minden nap, ezúttal is azzal a megjegyezéssel jelentették ezt be, hogy az áldozatok többségében idős, krónikus betegek.

A ma jelentett áldozatok átlagéletkora valóban 71,36 év, de az elhunytak között van egy egyéves kislány is. Alapbetegségként mentális betegséget tüntettek fel nála.

Az áldozatok között van egy 22 éves Down-szindrómás férfi és egy 31 éves nő is (a koronavirus.gov.hu szerint mentális betegsége volt). Egy 37 éves nőnél cukorbetegség, magasvérnyomás-betegség, iszkémiás szívbetegség szerepel az alapbetegségek mellett. Van 42 éves (magasvérnyomás-betegség, idült veseelégtelenség) és 48 éves (magas vérnyomás) áldozat is.

Az áldozatok többségénél a magas vérnyomást tüntették fel alapbetegségnek, de van olyan 46 és 80 éves áldozat is, akiknek nem volt ismert alapbetegsége.

• Folytatjuk a sorozatunkat azokról, akiknek úgy bejött a Fidesz-kormányzás, mintha hetente lenne ötösük a lottón 20-ra is bejönne a 21.
• Az állami kommunikáción százmilliárdos megrendeléseket megnyerő Balásy Gyula cégei után jöjjenek a kaszinó-tulajdonosok.
• Az ő kedvükért nemcsak a kocsmai félkarú rablókat, de még az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt.-t is eltakarították az útból, majd előzékenyen újabb és újabb milliárdokról mondott le az állam a javukra.
• A játéktermek üzemeltetése összefolyt a magyar foci finanszírozásával is, közben kaszinókirály lett a Borkai-jachton is felbukkanó győri ügyvéd, Andy Vajna halála után Orbán barátja és Habony-közeli figurák jelentek meg 5 budapesti kaszinó körül, a háttérben pedig megjelent Rogán Antal.

„Mi már csak ilyenek vagyunk, fideszesek és kereszténydemokraták, hogy egy olyan világban hiszünk, ahol a szerencsejáték nem helyes dolog.” Lázár János a Parlamentben 2012. október 1-én

2012-ben látott neki a kormány a szerencsejátékpiac teljes átalakításának. Úgy indultak neki, mint olyan sok minden más ügynek, megjelöltek egy nemes célt („A pénznyerő automaták betiltása a pénzmosás elleni küzdelem, továbbá társadalom- és családvédelmi okokból volt szükséges”), majd eközben kiépítettek egy óriási bizniszt. Nem volt könnyű, többször is kellett hozzá a parlamentben a fideszes többség, de mostanra megoldották, hogy az évi több mint tízmilliárdosra hizlalt haszon megfelelő helyen landoljon.

Megvédeni a családokat

A fideszes parlamenti többség 2012 őszén rendkívüli sürgősséggel vitte végig a kocsmákban és játéktermekben villogó több ezer nyerőgép betiltását. Az indoklásba nehéz belekötni: a félkarú rablókat „kiskorúak, különböző sebezhető társadalmi csoportok vagy kóros játékszenvedéllyel élők” kontroll nélkül használhatták, segélyt, családi pótlékot beledobálva.

Nem tiltották be teljesen a nyerőgépeknek nevezett pénznyelőket, de kizárólag kaszinókban engedélyezték azok működését, arra hivatkozva, hogy ott ellenőrizhető, hogy kik szórnak pénzt a masinákba. Ehhez még nemzetbiztonsági érveket is felhoztak.

Óriási bizniszt nyitott meg ezzel a Fidesz a kaszinóknak, törvényekkel át is alakították gyorsan a piacot. 2012-ben mindössze három kaszinó üzemelt Magyarországon. Kettő Budapesten, az egyik Andy Vajnáé volt, a másik az állami tulajdonban lévő Szerencsejáték Zrt.-é. A harmadik Sopronban volt. (Érvényes kaszinókoncessziós szerződése volt az Eurovegas Hungary Zrt.-nek, de az osztrák-magyar határhoz álmodott bezenyei kaszinóvárosból nem lett semmi.)

A 2013. december 10-én elfogadott törvény a meglévő három mellé további kaszinók megnyitását tette lehetővé. Eszerint összesen 11 játékkaszinóra adhatnak ki koncessziót, 5 lehet Budapesten és Pest megyében, 3-3 pedig Kelet-, illetve Nyugat-Magyarországon.

A naiv állami cég teljes bukása

Hogy kik üzemeltethetnek kaszinót, az nem nyílt pályázaton dőlt el. Miniszteri jóváhagyással választották ki a nyerteseket, egészen meghökkentő eredménnyel. Egyáltalán nem nyert új koncessziót a hét lehetőségre is pályázó, kaszinót már addig is működtető állami Szerencsejáték Zrt., miközben mind az öt budapesti kaszinónyitási lehetőség Andy Vajnáé lett.

Kelet-Magyarországon a háromból két kaszinókoncessziót a Szima-család kapott meg. Nekik korábban játékgépeik voltak. Országszerte onnan lehet ismerős a család feje, Szima Gábor, hogy ő volt a debreceni focicsapat többségi tulajdonosa. A kaszinóbiznisz elég egyértelműen fonódott össze a focival, a debreceni labdarúgócsapatot működtető kft. ugyanis tulajdonos lett a kaszinót működtető cégben is.

Vagyis 11 kaszinókoncesszióból 7 az első körben elment, ötöt kapott Andy Vajna, kettőt Szimáék, az állami cég pedig teljesen hoppon maradt.

A soproni kaszinó még a korábbi koncessziós szerződése alapján működhetett, ez 2015 végéig volt érvényes. A nyugati határnál lévő kaszinónak két tulajdonosa volt, 25 százalék volt a Szerencsejáték Zrt.-é, a többi a Casinos Austria International GmbH-é. A magyar állami cég aztán úgy döntött, hogy kiszáll a nyereséges üzletből, de belépett Garancsi István, Orbán Viktor barátja, aki a Videoton focicsapatot tulajdonló Futball Invest 2007 Kft.-n keresztül lett kaszinós. A 2016-ban újabb tíz évre meghosszabbított koncesszió így már nem az SZRT-nek, hanem Garancsinak fial. Garancsi 49 százalékos tulajdonos lett a soproni kaszinóban.

Besegít a fideszes törvénygyár

De még az sem volt elég, hogy a felpumpált látogatottságú kaszinók üzemeltetését odaadták a kiválasztott üzletembereknek. Folyamatosan úgy alakították át a törvényeket és szabályokat, hogy biztosítsák a kaszinótulajdonosok minél nagyobb hasznát. 2013-ban például az a döntés született, hogy a kaszinókoncesszió díját le lehet vonni a játékadóból. Az indoklás szerint azért, mert jelentősek a „kezdeti ráfordítási, beruházási költségek” és „ne feledjük azt sem, hogy ezek a beruházások munkahelyet is teremthetnek”. Ez milliárdos tétel kaszinónként. Aztán 2014-ben áfamentessé tették a koncessziós díjat. Amivel további milliárdokat ajándékozott a kormány Andy Vajnának.

Továbbra sem állt át az operatív törzs arra, hogy hétvégén naponta adjon jelentést, így hétfőn az összesített adatok jelennek meg. Ez alapján tovább romlott a járványhelyzet Magyarországon.

214 újabb áldozatot jelentettek erre a hétvégére. A halálesetek hétnapos mozgóátlaga megegyezik a tavalyi hasonló időszak adatával.

17 834 új fertőzöttet regisztráltak. A hétnapos mozgóátlag már 5 ezer felett van. (A grafikonon a kiugrások a hétfői összesített adatok miatt vannak.)

A tesztek száma ugyan nőtt valamennyivel, de ez csak arra volt elég, hogy a pozitív tesztek arányát 18 százalékra vigye le. Ami még mindig nagyon magas.

Már majdnem 4 000 (3 980) covid-fertőzött szorul kórházi kezelésre. Elmaradt a tavalyi hasonló időszaktól, de meredeken emelkedik. Három nap alatt 351-gyel nőtt a kórházban kezelt koronavírus-fertőzöttek száma.

Drámaian megugrott a lélegeztetőn lévők száma az elmúlt három napban. Pénteken még 366-an szorultak mesterséges lélegeztetésre, ma már 434-en a Covid-fertőzöttek közül. Ez rosszabb adat, mint a második hullám hasonló időszakában. Továbbra sem tudni, hogy a kórházban és lélegeztetőn lévők hány százaléka oltatlan.

Ha nem is tömeges a változás, de többen mentek első oltásra ezen a hétvégén (6 767), mint az elmúlt két hónap hétvégéin.

Látványosabban ugrott meg a harmadik oltások száma.

Az első oltást 5 974 514-en, a másodikat 5 754 475-en, a harmadikat 1 369 000-en kapták meg eddig összesen.

A Momentum küldöttgyűlése vasárnap meghatározta azt a névsort, amivel bejelentkeznek az ellenzéki közös listára. A korábbi bejelentésnek megfelelően az első helyen Fekete-Győr András áll, aki - miután az előválasztáson minisztrelnök-jelöltként gyenge eredményt ért el - bizalmi szavazást kezdeményezett maga ellen, a Momentum küldöttgyűlése pedig október 10-én kétharmados többséggel megvonta tőle a bizalmat. A távozó Fekete-Győrnek ugyanakkor elismerték a korábbi elnöki tevékenységét, ezzel indokolták az első helyét.

A további sorrendnél a párt közleménye szerint a küldöttek többek között figyelembe vették a jelöltek politikai tapasztalatát, helyi, önkormányzati munkában betöltött szerepét, vagy éppen korábbi kampányokban mutatott teljesítményét. Ez a 15-ös lista:

1. Fekete-Győr András, a Momentum alapítója, korábbi elnöke és miniszterelnök-jelöltje

2. Tompos Márton, a Momentum szóvivője

3. Gelencsér Ferenc József, a Momentum I. kerületi képviselője és alpolgármestere

4. Sebők Éva, a Momentum orosházi önkormányzati képviselője

5. Bedő Dávid, a Momentum hálózati igazgatója, a párt újbudai önkormányzati képviselője, valamint frakcióvezetője

6. Paróczai Anikó, a Momentum kispesti képviselője

7. Csillag Tamás, a Momentum londoni helyi szervezetének elnöke

8. Berg Dániel, a Momentum II. kerület alpolgármestere és az ALDE európai pártcsalád alelnöke

9. Hornyák Evelin, a Momentum szakpolitikai tanácsadója az Európai Parlamentben

10. Naszádos Zsófia Katalin, a Momentum szakpolitikai stábjának tagja, kül-és biztonságpolitikai, magyarságpolitikai szakértője

11. Szemző Áron Gábor, Pest megyei közgyűlés Momentum frakciójának vezetője, a Momentum budakeszi önkormányzati képviselője

12. Hollai Gábor Pál, a Momentum XVI. kerületi önkormányzati képviselője

13. Urfi Máté, a Momentum zöldpolitikusa

14. Dukán András Ferenc, a Momentum XXI. kerületi önkormányzati képviselője, a Momentum Oktatás-, Tudomány- és Ifjúságpolitikai Munkacsoportjának vezetője

15. Nemes Balázs, a Momentum egyik alapítója, közgazdász, a pécsi önkormányzat tanácsnoka

Több olyan momentumos hiányzik a listáról, akinek nagyon jó esélye van, hogy egyéni mandátumot nyerjen.

A listaállítás alapelveiről még zajlik az egyeztetés a DK, a Jobbik, az LMP, az MMM, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd vezetői között, a végleges névsor majd csak néhány hónap múlva áll össze.

Újabb részletek derültek ki a Pegagus-ügyről, miután Stummer János, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke interjút adott a Partizán Spartacus műsorának.

Stummer azután kezdhetett el nyíltabban beszélni az ügyről, az államtitkossértés határán táncolva, hogy az Országgyűlés egy másik bizottságának, a honvédelmi és rendészetinek a csütörtöki ülése után Kósa Lajos fideszes képviselő váratlanul elismerte, hogy a magyar állam is szerződést kötött a szoftver használatára.

Arra a kérdésre, hogy most akkor kinek van igaza, Kósának, hogy a Belügyminisztérium vette meg a szoftvert vagy Vadai Ágnesnek, aki szerint nem a BM volt, Stummer azt mondta, hogy nem ez a fontos, hanem az, hogy a magyar állam egyáltalán megvette. Ezt Kósa Lajos kijelentette, és most már a bizottság elnökeként ő is meg tudja erősíteni. Stummer már augusztus óta erősen gyanítja, hogy az állam vásárolt a szoftverből, október közepén pedig papírt is látott erről. De nem beszélhetett róla, egészen Kósa közléséig.

Egy keretszerződésről van szó, ami még élő megállapodás. Hogy jelenleg is használják-e, arra nem kaptak egyenes választ.

Arra a kérdésre, hogy hány ember ellen használták eddig a Pegasust Magyarországon, Stummer azt mondta, hogy ismeri a pontos számot, száz felett van, de szerinte ennél fontosabb, hogy kik ellen, mikor és milyen felhatalmazással vették be a szoftvert. Ennek a megválaszolása bonyolultabb lesz, mert a kormányváltásig „ez a rezsim erre nem fog válaszolni”.

A nemzetbiztonsági bizottságnak hiába van ellenzéki elnöke, a bizottságban nincs ellenzéki többség. A kormánypártiak így meg tudják akadályozni, hogy felálljon egy ténymegállapító bizottság, amely személyes meghallgatásokat végezhetne a megfigyeléseket végző operatív tisztekkel, belenézhetnének az aktákba, hogy mikor voltak ezek a vizsgálatok.

Stummer azt mondta, a következő időszakban arra fognak koncentrálni, hogy kiket figyeltek meg. Ehhez van már most is információja, „látok olyan forgatókönyvet, ami olyan újabb fordulatot eremdényezhez ebben az ügyben, hogy a magyar nyilvánosság a mostanihoz képest több mindent fog tudni erről a kérdésről”.

A bizottság elnökeként a szoftver gyártójához fordul majd. Az NSO Group a 24.hu megkeresésére Kósa bejelentése után azt közölte, nem tolerál semmilyen visszaélést a termékeivel. Amennyiben egy ilyen kiderül, a vállalatnak megvannak a megfelelő szankciós eszközei, beleértve a szerződés felbontását. (A program felhasználásának köre meglehetősen körbehatárolt, csak olyanok esetében lehet használni, akikkel kapcsolatban felmerül a terrorveszély, illetve a szervezett bűnözés gyanúja.)

Stummer a keretszerződés mellékleteit nem látta, így nem tudja azt sem, hogy mennyit költ az állam a megfigyelésekre.

Arra a kérdésre, hogy vajon Kósa miért ismerte el, hogy a magyar állam megvette a szoftvert, Stummer azt mondta, hogy

„ha engem kérdezel, szerintem elrontotta. Volt egy gigantikus hosszúságú honvédelmi és rendészeti bizottsági ülés, Lajosunk kiment a kamerák elé, és belebakizott”.

Frontok alakítják Magyarország időjárását, előbb egy melegfront, majd vasárnap este egy hidegfront is érkezik. Ezek miatt kezdetben csapadékos és hűvösebb is lesz az időjárás. Keddtől viszont szárazabb, napsütéses idő lesz jellemző a jövő héten - mondta az Országos Meteorológiai Szolgálat Facebook-on is közzétett videójában Mesterházy András meteorológus.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú, az MTI-hez vasárnap eljuttatott előrejelzése szerint hétfőn a nap első felében több helyen számítani lehet esőre, záporra. Délutánra a déli országrészben is megszűnik a csapadék. Az északi, északnyugati szelet az Észak-Dunántúlon élénk lökések kísérhetik. A leghidegebb órákban mínusz 1 és plusz 8, napközben 9 és 13 fok között alakul a hőmérséklet.

Kedden reggel előfordulhatnak ködfoltok, amelyek délelőtt megszűnnek. Napközben többnyire napos, gomolyfelhős időre van kilátás csapadék nélkül. A hőmérséklet hajnalban általában 0 és plusz 6 fok között alakul, de az északkeleti szélvédett völgyekben mínusz 3 fokot is mérhetnek. Kora délutánra 8-13 fokig melegszik a levegő.

Szerdán és csütörtökön a ködfoltok megszűnése után, a legtöbb helyen kisüt a nap. Szerdán nem várható csapadék, de csütörtökön és pénteken elvétve előfordulhat szitálás, kisebb eső. A minimumhőmérséklet mindhárom nap mínusz 3 és plusz 5 fok között valószínű. A maximumok szerdán 7 és 14, csütörtökön általában 9 és 15 fok között alakulnak, de a tartósabban felhős, párás részeken hidegebb is lehet. Pénteken 7 és 13 fok közötti csúcsértékek várhatók.

Szombaton és vasárnap a ködfoltok megszűnése után kisüt a nap. Szombaton nem valószínű csapadék, de vasárnap helyenként kialakulhat záporeső. A legalacsonyabb hőmérséklet mindkét nap mínusz 4 és plusz 3 fok között várható. Szombaton 7-12, vasárnap 8-13 fokig melegszik a levegő - olvasható az előrejelzésben.

Új-Zélandon vasárnaptól legalizálták az aktív eutanáziát, a gyógyíthatatlan betegek így bizonyos feltételek mellett orvosi segítséggel vethetnek véget életüknek.

A kikötések között szerepel, hogy két orvos egybehangzó véleménye szerint a gyógyíthatatlan betegnek legfeljebb fél év maradt hátra az életéből, s ezért meg kell adni neki a lehetőséget arra, hogy teljes körű tájékoztatás mellett saját maga választhassa meg halála idejét.

A vasárnap hatályba lépett törvény egy 2020. októberi népszavazásra nyúlik vissza, amelyen a szavazópolgárok 65,2 százaléka támogatta az aktív eutanázia bevezetését.

A törvényt parlament elé terjesztő ACT párt szerint a szabályozás biztosítani fogja a halálos betegségben szenvedők számára a saját sorsukról való döntés jogát.

A wellingtoni egészségügyi minisztérium becslései szerint évente akár 950-en is lehetnek olyanok, akik kérvényezni fogják az eljárást, és azt mintegy 350 esetben engedélyezhetik. A jogszabály bírálói ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy az aktív eutanáziával az egészségügyi költségek csökkentése céljával visszaélhetnek, illetve mindez tovább rontja majd a maori őslakosok és az Új-Zélandhoz tartozó kis szigetek lakosainak hátrányos helyzetét. (MTI)

A bolgár bajnokságban a Cserno More játszott a Tsarsko Selóval, hangulatos közegben, de ez mindegy is, a lényeg ez a jelenet:

Annyit talán még érdemes megemílteni, hogy a gaboni válogatott csatár, Gaëtan Missi Mezu ebben a szezonban 13 bajnokin lépett pályára, és - meglepetés - még nem lőtt gólt.

• A járvány negyedik hulláma a vártnál nagyobb terhelést hoz a kórházakban.
• Nem arról van szó, hogy az oltások hatástalanok lennének. De akkor mi lehet az oka?
• Közrejátszik, hogy a kormány ismét tétovázva hozza meg a szükséges döntéseket.
• Ami kezdetben az előnyünk volt, mostanra a hátrányunkká vált: milliók vannak, akiket tavasszal oltottak utoljára, náluk megkophatott a védettség.
• Ott van a több százezer idős embert érintő Sinopharm-probléma is.
• És bár közép-európai szinten nem állunk rosszul oltottságban, nagyon sokan így is teljesen védtelenek.

Három korábbi járványhullám tapasztalatával, 60 százalékos beoltottsággal hogyan juthattunk el megint ide?

Ebben benne van, hogy 40 százalék nincs beoltva, kiderült az is, hogy idővel kopik a vakcinák ereje, a delta variáns agresszívabb, mint a korábbiak. És a negyedik hullám brutálisan gyors felfutásának oka az is, hogy a kormány nemhogy nem tanult semmit az előző hullámok tapasztalataiból, de teljesen szembe is ment azokkal.

Elakadt az oltási program

„A kormány egész nyáron dolgozott annak érdekében, hogy fölkészítse az országot a negyedik hullám megfelelő kezelésére” - mondta Orbán Viktor augusztus 22-én a Vasárnapi Újságnak nyilatkozva. Azután, hogy a hosszú hétvégén többnapos ünnepségsorozatot szerveztek, amire bárki elmehetett védettségi igazolvány nélkül. Mindezt úgy, hogy a számok már ekkor is emelkedni kezdtek, erre utalt is a riporter, ezután pedig látványos lett a növekedés.

Nagyon kevés dolgot lehet felsorolni, mi mindennel készítette fel a kormány egész nyáron az országot a negyedik hullámra. Orbán ezt úgy foglalta össze október elsején, hogy „fölkerestük az időseket, megszerveztük és végrehajtottuk a fiatalok, iskolások beoltásának az akcióját, és fölhalmoztunk annyi vakcinát, összességében év végéig 17 millió vakcinát körülbelül, hogy akár kétszer is, de talán háromszor is be tudjuk oltani az egész országot. Tehát föl vagyunk készülve, a kórházaink is, a szakembereink is és a raktárkészleteink is”.

A fiatalok oltásáról és a harmadik dózis bevezetéséről valóban fontos döntéseket hozott a kormány. Az idősek felkeresése viszont egyértelmű kudarc volt, alig nőtt a 60 év felettiek oltottsága, pedig nagy szükség lett volna rá. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint Magyarországon a 60-69 éves korosztályból 264 ezren, a 70-79 évesek közül 111 ezren, a 80 felettieknél 104 ezren nincsenek egyáltalán beoltva.

Miközben a magyar lakosság 60 százalékos oltottsága nem számít rossznak Közép-Európában, a szomszédaink közül csak Ausztria előz minket, nem túl nagy különbséggel. De ha a leginkább veszélyeztetett időseket nézzük, már kevésbé kedvező a kép. Az osztrákok jóformán mindenkit beoltottak 80 év felett, mi csak 76 százalékukat, és a csehek is jobban állnak, pedig összesítésben előzzük őket.

Összesen 479 ezer 60 év feletti magyar nem kapott oltást.

Ráadásul a beoltott időseknél is megkophatott már a vakcina által nyújtott védelem, különösen úgy, hogy őket oltották legkorábban. És akkor még ott van a Sinopharmmal oltott idősek problémája, erről mindjárt lesz szó bővebben.

Az iskolai oltások megszervezése szeptember elején megdobta az oltottak számát, de ez volt az utolsó ilyen eredményes akció. Szeptember eleje óta mindössze 195 737-en kapták meg az első oltásukat. A nagy részük az iskolai oltás keretében, felnőtteket alig tudtak meggyőzni. És mostanra már egészen másra hívja fel a kormány a figyelmet. „Most nagyon kezdek újra félni, mert újból iszonyatos nagy hullám jön” - mondja egy megszólaló a kormány legújabb videójában, de nem a járványról beszél, hanem az országra rontó migránsokról.

A kormány látványosan lemondott arról, hogy elérje a 7 millió beoltottat, amit Orbán még áprilisban tűzött ki célul, májusi határidővel. Ami azért óriási baj, mert közben azt hangoztatták, hogy csakis az oltás fogja megállítani a negyedik hullámot, semmilyen más intézkedésre nincs szükség. És nem is hoztak ilyet, sőt, még nyár elején egy óriásit lazítottak a védettségi igazolvány használatán. Pedig amíg védettségi igazolványhoz volt kötve számos dolog igénybevétele, dinamikusan növekedett az oltottak száma. 5,5 millió oltottnál jött a nagy lazítás. Ez július elején történt, azóta cammog az oltási program, a 6 millió oltottat sem sikerült elérni.

Orbán elég könnyedén rázza le magáról a felelősséget, hogy az oltási program messze nem a tervek szerint alakult. „Az az érzésem, hogy azon kívül, hogy próbálom rábeszélni az embereket, hogy vegyék föl az oltást, a kormányzatnak több eszköze már nincs. A döntés most már nem a mi kezünkben van, a döntés az emberek kezében van” - mondta szeptember végén. És szokás szerint hozzátette azt is, hogy a vírus elöl az oltatlanok nem fognak tudni elbújni. Ami egyébként azt jelenti, hogy több millióan megfertőződnek még.

A kormány végig az intenzív plakátkampányban bízott, a finomabb eszközöket viszont elengedte. Augusztusban a Tudományos Akadémia elnöke javasolta például, hogy

• töröljék el a regisztrációs kötelezettséget,
• figyeljenek külön az elzárt falvakban, szegénységben élő emberek oltására,
• tárják fel az oltással kapcsolatos területi, szociális egyenlőtlenségek okait, és ezek alapján hozzanak célzott intézkedéseket.

Mindent az oltásra tettek fel

Ahogy a második és a harmadik hullámban, a kormány most is jókora késéssel szánta rá magát az intézkedésekre, és még mindig lenne tennivaló. A legfontosabb a maszkviselés lenne, amit a szakértők augusztus-szeptember óta javasolnak zárt terekben, Orbán és Gulyás Gergely miniszter mégis sokáig úgy beszéltek róla, mintha az oltás mellett nem nagyon lenne rá szükség.

Ez nemzetközi szinten is szokatlan, a legtöbb országban nyáron is végig kötelező volt maszkot hordani bizonyos helyeken, annak ellenére, hogy magasabb oltottságot értek el, mint mi. És hozzánk hasonló vagy alacsonyabb oltottságú országokat is találunk, ahol szintén felfutóban van a járvány, de lakosságarányosan kevesebben vannak kórházban. Ilyen például Ausztria vagy Csehország is.

Oroszi Beatrix epidemiológus, a kormánynak tanácsot adó elemzőcsapat tagja is arról beszélt egy konferencián, hogy 80 százalékos oltottság alatt maszkra, távolságtartásra és a védettségi igazolványra is szükség lehet.

Orbán most pénteki rádióinterjújában már azt mondta, hogy „a védelmi intézkedések, mint például a maszkhasználat lassítja a terjedést”, de gyorsan hozzátette azt is, hogy nem véd meg a vírustól, azt minden oltatlan el fogja kapni.

A miniszterelnök elmondta azt is, hogy szerinte „a kormány eddig sikeresen állt ellen annak a kísértésnek, hogy virológus szakembernek képezzük át magunkat. Tehát továbbra sem gondoljuk, hogy a politikusok jobban értenének a fertőzésekhez meg a járványokhoz, mint az orvosok. Tehát mi a szakembereknek a véleményét hallgatjuk meg, az operatív törzs is folyamatosan begyűjti ezeket a véleményeket”.

Ami addig akár stimmelhet is, hogy a kormány, leginkább annak a feje, meghallgat szakértőket, az más kérdés, hogy hallgat-e rájuk. Aligha volt olyan szakember, aki azt javasolta volna az erősödő járványban, hogy mindenféle védettség nélkül vehessenek részt emberek az eucharisztikus kongresszuson vagy a vadászati kiállításon. Olyan meg pláne nem, aki okos döntésnek tartotta az október 23-i nagy rendezvényeket, a békemenetes megmozdulást buszoztatásokkal. Márki-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje szerint őket is jogosan lehet kritizálni az ünnepi rendezvény megtartása miatt. Igaz, ott maszkviselést javasoltak a résztvevőknek, és pár ezren voltak csak.

Múlt héten a kormány végül elrendelte a maszkviselést a tömegközlekedésben, de hiába kérdeztük Gulyást, nem tudta szakmai alapon megindokolni, máshol miért nem. Szerettük volna megtudni azt is, hogy milyen szakemberek adnak tanácsot az operatív törzsnek, és milyen érvek merültek fel például a maszkviseléssel kapcsolatban. De nem nevezett meg senkit, arra hivatkozva, hogy megsértené azokat, akiket kifelejt.

Arról, hogy hányan kaphatták el a vírust ezeken a rendezvényeken, nem lesz adat, hiszen lényegében - ahogy a koronavírusos Gulyás is megerősítette - nincs kontaktkutatás. És nevetségesnek tűnik hatásos hatósági karanténrendszerről beszélni, amikor a karanténban lévők száma alacsonyabb a hivatalosan regisztrált fertőzöttekénél. Vagyis nemhogy kizárólag magányosan élő, senkivel sem találkozó emberek kapták el a vírust, de még közülük sincs mindenki lakásfogságban.

Ahogy a kontaktkutatástól, úgy a széleskörű teszteléstől is tartósan ódzkodik a magyar járványkezelés. Jól mutatja a kormány hozzáállását a témához, hogy Gulyás múlt héten PCR-lobbit emlegetett, amikor a tesztelésről kérdezték.

Mekkora a baj?

„Két héttel ezelőtt még nagyon optimista voltam, és azt gondoltam, hogy ezt relatíve jól meg fogjuk úszni. Hát, a mai négyezres számokat nézve már nem vagyok annyira optimista” - mondta egy múlt csütörtöki beszélgetésen Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának vezetője, egyben a Koronavírus-kutatási Akciócsoport irányítója.

Egy héttel később már nem négyezer, hanem hatezer új fertőzöttet regisztráltak egy nap alatt, és nem azért, mert többet tesztelnének, sőt. Az elmúlt hetet nézve már minden ötödik minta pozitív, ami a járvány jelentős terjedését jelzi.

Jakab ugyanakkor azzal folytatta, hogy most nem elsősorban a fertőzöttek számát kell figyelni, hanem azt, hogy mennyien vannak kórházban és lélegeztetőgépen. Sajnos ebben is egyre rosszabbul állunk.

Az elmúlt két hétben háromszorosára nőtt a kórházban ápolt covidosok száma, miközben egy éve, a második hullámban két és félszeres volt a növekedés ugyanebben az időszakban. A számok néhány nap késéssel követik a tavalyiakat, és valamelyest meredekebb is a görbe.

Hasonló a helyzet a lélegeztetőgépre szoruló betegekkel: tavaly ilyenkor 77 százalékkal romlottak az adatok, most 125 százalékkal. Az elmúlt héten naponta átlagosan 60-an haltak meg a járványban, ez nagyjából megfelel annak, amit egy évvel ezelőtt láttunk.

Két hét alatt háromszorosára nőtt a naponta jelentett áldozatok száma.

Az esetszámok felfutására számítani lehetett, már csak a balkáni járványhelyzet alapján is. Ahogy Röst Gergely matematikus írta, inkább az a meglepő, hogy nem korábban következett be.

De miért olyan súlyos a negyedik hullám a kórházakban, ha már vakcinánk is van?Nem arról van szó, hogy az oltások haszontalanok lennének, ezt már csak azért is kizárhatjuk, mert most érdemi intézkedések nélkül ismételjük a második hullámot. Ezzel szemben tavaly szeptember közepétől kötelező volt maszkot viselni zárt terekben, és bár erre nincsenek pontos adataink, bizonyára többen dolgoztak otthonról, és általában kevesebb emberrel találkoztunk. Ráadásul most a delta variánssal küzdünk, ami sokkal gyorsabban terjed az egy évvel ezelőtti változatnál.

Az oltások hatékonyságáról olyan egyszerűen is meggyőződhetünk, ha ránézünk például a romániai helyzetre, ahol 30 százalékos oltottság mellett jóformán összeomlott az egészségügyi ellátás.

Halványuló védettség: ami az előnyünk volt, a hátrányunkká vált

Mostanáig a magyar lakosság 60 százaléka kapott legalább két oltást. Ez ma már az uniós átlag alatt van, de hónapokon keresztül előnyben voltunk az európai országok többségéhez képest, hiszen a keleti vakcinák birtokában gyorsabban tudtuk beindítani tavasszal az oltási kampányt. Július közepén még Portugáliát is előztük, ahol mostanra rekordmagas, 87 százalékos az oltottság.

A novemberig beoltott 5,7 millió magyarból 3,7 millióan júniusig, vagyis öt hónapja vagy régebben megkapták mindkét dózisukat. Mostanra 1,3 millió embert beoltottak a harmadik adaggal is, kérdés, közülük mennyien lehetnek olyanok, akik télen vagy tavasszal kapták az első kettőt. Legalább 784 ezren biztosan, mivel október elejéig csak ők jelentkezhettek. Adatok híján nem tudjuk, hogy az október eleje óta harmadik adaggal beoltott 490 ezer emberből mennyien voltak olyanok, akik június előtt kapták az első kettőt.

Annyit mondhatunk biztosra, hogy 2,4-2,9 millió magyar valamikor 5-10 hónapja kapott oltást utoljára. Ez az összes oltott 41-50 százaléka.A legégetőbb kérdés az oltásokkal kapcsolatban az, hogy mennyire nyújtanak tartós védettséget. Az elmúlt hónapokban olykor egymásnak ellentmondó információk jelentek meg erről, idővel mégis számos ország úgy döntött, hogy a csökkenő hatékonyság miatt elérhetővé teszi a harmadik adagot.

A vakcinák hosszú távú hatékonyságáról szóló tanulmányok többnyire az mRNS-oltóanyagokról, elsősorban a Pfizerről szólnak, hiszen a kutatásokat végző országokban leginkább ezt használják.

Mostanra biztosak lehetünk benne, hogy az oltás által kiváltott antitestes védettség idővel csökken.Az antitestek olyan ellenanyagok, amelyek még azelőtt képesek semlegesíteni a kórokozókat, hogy bejutnának a sejtekbe. Egy észtországi kutatásban arra jutottak, hogy az esetek többségében 1-6 héttel a második oltás után átlagosan 45 százalékkal csökken az antitestszint, hat hónap elteltével pedig a csúcson mért érték 7 százalékára esik vissza. Ez nagyjából az a szint, amit egy oltással, vagy covid-betegséggel érhetünk el.

Izraelben 4800 egészségügyi dolgozót vizsgáltak ugyanilyen szempontból, és kiderült, hogy a második oltás utáni három hónapban viszonylag gyorsan, majd a továbbiakban lassan, de fokozatosan tűnnek el az antitestek. Hat hónap után különösen alacsony antitestszintet mértek a 65 év felettieknél, az immunszupresszált betegeknél és a férfiaknál.

A Nature-ben idézett immunológusok szerint ebben önmagában semmi meglepő nincs, az oltás után termelt antitestek nem maradhatnak meg örökké, egyszerűen így működnek a vakcinák. Ott van viszont a sejtes immunitás, amikor a szervezetünk a már fertőzött sejteket támadja. Egy augusztusban megjelent amerikai kutatás szerint hat hónappal a második Pfizer-oltás után a sejtjeink magabiztosan felismerik a delta variánst is, hiába csökkent közben az antitestek száma. Ez jól hangzik, de

vajon jobban kell-e tartanunk a súlyos megbetegedéstől és a kórházba kerüléstől fél évvel a második oltás után, pláne később?Izraelben július közepén elemezték azoknak a fertőzötteknek az adatait, akik június előtt megkapták mindkét oltásukat. Kiderült, hogy azok az idősek, akik márciusban mentek a másodikért, majdnem kétszer olyan erős védettséget élveztek a súlyos betegséggel szemben, mint azok, akiket januárban oltottak. Más korcsoportokban is hasonló következtetéseket vontak le.

Abban a hónapban el is kezdték beadni a harmadik oltásokat, és szeptemberre kiderült, hogy a három adaggal oltott 60 év felettiek sokkal inkább védettek a fertőzéssel és a súlyos betegséggel szemben is.

Nagy-Britanniában arra jutottak, hogy az AstraZeneca öt hónappal a második oltás után már csak 47 százalékos hatékonysággal véd a tünetes megbetegedéssel szemben, a Pfizer pedig 70 százalékossal. A kórházba kerüléssel szemben 77, illetve 93 százalékos, a halálozással szemben pedig 79 és 90 százalékos hatékonyságot mértek ennél a két vakcinánál.

A 65 év felettieknél az AstraZeneca 37 százalékos hatékonysággal véd a tünetes megbetegedéstől, 76 százalékossal a kórházba kerüléstől, és 79 százalékossal a halálozástól. A Pfizernél ugyanez 55, 90 és 91 százalék, szintén öt hónap után. Azoknál az időseknél, akik valamilyen kockázatos alapbetegséggel élnek, 60 és 71 százalékos volt a védelem a kórházba kerüléssel szemben.

Összességében ezek még mindig nem rossz adatok, hiszen azt mutatják, hogy a vakcinák képesek elvégezni a legfontosabb feladatukat: elég jól védenek a súlyos betegséggel szemben.

Ugyanakkor számos jel utal arra, hogy öt-hat hónap elteltével növekednek a kockázatok, különösen a veszélyeztetett társadalmi csoportokban. De nemcsak róluk van szó: a fertőződés esélye azoknál is növekszik, akik akár enyhe tünetekkel esnek át a betegségen, miközben továbbadhatják a vírust másoknak.

Egyértelmű az is, hogy a harmadik oltás minden szempontból erősen megdobja a védettséget, ezért Jakab Ferenc azt ajánlja, mindenki adassa be.

„Tartsd szárazon a puskaport, és magasan az antitestszintet. Mert akárhogy is nézzük, az antitestszint magasan tartása, bárki bármit mond, fontos, főleg egy járvány kellős közepén”- mondta a cikk elején idézett beszélgetésen. Bár valóban van sejtes immunválasz, szerinte ez túl későn reagál egy olyan vírusvariánsra, mint a delta, ami nagyon gyorsan terjed, könnyen kötődik a sejtekhez, és előbb okoz fertőzést a tüdőben. Azt mondta, ismétlőoltásokkal legalább addig magasan kell tartani az antitestszintet, amíg kering körülöttünk a vírus.

A Sinopharm-kérdés

Bonyolítja a helyzetet, hogy Magyarországon hatféle vakcinát használunk. A május végéig beadott második dózisoknak 42 százaléka volt Pfizer, 6 százaléka Moderna, és 5 százaléka AstraZeneca. A többi Szputnyik (23 százalék), Sinopharm (24 százalék) és Janssen (2 százalék), vagyis közel felerészben olyan oltóanyagok, amiknek kevesebbet tudunk a hosszú távú hatékonyságáról.

Különösen fontos, hogy azokban a hónapokban 527 ezer 60 év feletti embert oltottak kínai vakcinával, és azóta még 30 ezret, pedig már az engedélyezés pillanatában tudták, hogy a klinikai tesztek részvevőinek alig 1 százaléka tartozott ebbe a korosztályba. Azóta bebizonyosodott, hogy az idősek jelentős részénél két Sinopharm-oltás után nem termelődik elég antitest.

Nem tudjuk, hogy közülük mennyien jelentkeztek harmadik oltásért. Aki megtette, legjobb esetben kapott egy Pfizert, ami még mindig messze van az elérhető maximális védettségtől, ez pedig nem lényegtelen a deltával szemben.

A szabályok szerint bárki kérheti a harmadik oltást, aki legalább négy hónapja kapta a másodikat. A kormány különösen ajánlja az időseknek, a krónikus betegségben szenvedőknek, és a legyengült immunrendszerű betegeknek, de egyszer sem ismerte el, hogy a Sinopharmmal oltott idősek külön kockázati csoportot alkotnak. (A harmadik oltásra vonatkozó ajánlásában az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Stratégiai Tanácsadó Szakértő Csoportja (SAGE) októberben külön kiemelte a Sinopharmmal oltott 60 év felettieket, mint akiknél fontos az újabb emlékeztető oltás.)

Lezárják-e az országot megint?

Múlt héten váratlanul előírták az oltást az állami szektor jelentős részében, és lehetővé tették a munkáltatók számára is, hogy megköveteljék a dolgozóiktól. Kérdés, mennyien fognak élni ezzel, de még ha sokan is, a határidők miatt legfeljebb december végén vagy az év elején lesz érezhető az adatokban. Ez az intézkedés tehát nem alkalmas arra, hogy megfogja a negyedik hullám mostani felfutását. Hirdettek egy újabb oltási kampányt is, de csak november utolsó hetére.

Az is nyilvánvaló, hogy a kormány nem fogja előírni az általános kötelező oltást. Orbán ezt a magyar néplélekkel magyarázza rendszerint.

A miniszterelnök a kötelező oltás elutasításánál csak azt mondta el többször, hogy nem akarja még egyszer lezárni az országot. És bár sokszor felülírta az élet járványügyben a kormányfő szavait, erre most valóban aligha kell számítani. Más is a helyzet, mint az oltási előtti időkben. Arra viszont jó esély van, hogy az oltatlanokkal szemben nagyobb lesz a szigor. Orbán erre szeptember végén már célzott: „ha lesz bármilyen korlátozás, akkor is inkább a védettségi igazolványhoz való visszatérést javaslom, amely különbséget tesz azok között, akik vállalták a felelősséget, és beoltatták magukat, és akik pedig nem vállaltak ilyen felelősséget. Tehát azokat kell inkább korlátozni, akik nem oltatták be magukat, és minél teljesebb szabad életet kell adni azoknak, akik meg beoltatták magukat. Azt hiszem, hogy a méltányosság elve ezt követeli meg”.

Mindez nem jelenti azt, hogy az oltottakat ne érintené a negyedik hullám, ahogy azt például a köztévé sugallja.

Bőven lesznek olyanok, akik elkapják majd a koronavírust két vagy akár három oltás után is, és vacakul érzik majd magukat. Jó eséllyel megússzák majd a kórházat, még nagyobb eséllyel, hogy lélegeztetőgépre kerüljenek. Nincs hivatalos adat az országos helyzetről, de egy-egy kórházból származó információ szerint a kórházban lévő fiatalok egyelőre szinte kivétel nélkül oltatlanok, a kórházban lévő oltottak az idősebbek közül kerülnek ki. (Erről nincsenek nyilvános adatok. Nem tudjuk, hogy a kórházban ápoltak milyen arányban oltottak, és milyen életkorban vannak. Más országokban ezekről beszámolnak, már csak azért is, mert az oltás működőképességét indokolja. A titkolózás ezzel szemben az oltásellenesek kezébe adhat érveket.)

Olyan erőteljesen növekszik a kórházba került fertőzöttek száma, hogy várhatóan ismét meg fogja akasztani a normális egészségügyi ellátást. Újabb műtétek, rehabilitációk maradhatnak el, még hosszabbak lehetnek az amúgy is beláthatatlan várólisták. Ez szintén nagyon rossz hatással van a lakosság egészségi állapotára, az oltottakéra is.

A Celtic elleni csütörtöki hazai vereséggel (2-3) eldőlt, hogy a Fradi utolsó lesz a csoportjában az Európa-ligában. Így még az egyébként lesajnált Európa-konferencialigába sem folytathatja tavasszal. (2004 óta nem sikerült magyar csapatnak megéli a tavaszt európai kupában.)

Négy forduló után az Európa-liga 32 csapatából csak a Fradinak nincsen pontja, és a legrosszabb a gólkülönbsége (-6).

A szurkolók a Celtic elleni meccs második félidejében vagy a „kurva gyenge” rigmusba kezdtek bele, vagy a nyáron kinevezett osztrák edzőt, Peter Stögert búcsúztatták „auf Wiedersehen”-nel. Kubatov Gábor elnök nevét nem vették a szájukra. (Kubatov amúgy a héten egy interjúban elismerte, hogy gödörben van a Ferencváros. És ez még a Celtic elleni meccs előtt volt.)

A Fradi nyáron sorozatban harmadszor jutott be valamelyik európai kupa csoportkörébe, 2019-ben az Európa-liga, tavaly a Bajnokok Ligája főtábláján volt ott a Fradi, még Szerhij Rebrovval a kispadon. Idén, már Stöger irányításával újra az Európa-ligába csoportkörében szerepel a Fradi, magyar klubcsapatnak ez három egymás követő idényben még nem sikerült, de kb. ennyi, ami pozitívumként elmondható. A csoportban a Fradi és a Celtic mellett a spanyol Betis és a német Leverkusen szerepel.

A tavaly már 12,2 milliárd forintos költségvetésű Fradit hosszú idő után először fütyülte ki saját szurkolótábora.

A szerdai Leipzig-PSG BL-meccsen 2-1-re vezettek a párizsiak, amikor a 91. percben 11-est kaptak a németek. Szoboszlai állt oda a büntetőhöz, de Neymar odament hozzá és mondott neki valamit. Szoboszlai a meccs után árulta el, hogy miről beszélgettek.

Neymar: Berúgod?

Szoboszlai: Igen.

Neymar: Biztos vagy benne?

Szoboszlai: Sosem hibázom.

Odaállt és berúgta. Ezzel lett 2-2.

Szoboszlai éppen a meccs előtt nyilatkozott arról, hogy a PSG-ből Neymar játékát szereti leginkább.

107 újabb koronavírussal összefüggő halálesetet jelentettek ma reggel. Ehhez a szokásos megjegyezést fűzték: az áldozatok többségében idős, krónikus betegek voltak.

Az áldozatok listáját délelőtt frissítették. Így derült ki, hogy köztük van egy 34 éves nő is, akinek az alapbetegségénél azt tüntették fel, hogy várandós.

A 107 áldozat között egyébként valóban sok az idős, az átlagéletkoruk 72,95 év, a legidősebb százéves, de korántsem csak idősek hunytak el.

Alapbetegségként a leggyakoribb a magas vérnyomás volt, ezt 63 embernél tüntették fel, de van, akinél ehhez adódott még egyéb betegség is.

Hat elhunytnak nem volt ismert alapbetegsége (45, 54, 68, 74, 80, 86 évesek). A tegnapi áldozatok között is volt 7 olyan, akinek nem volt ismert alapbetegsége, egyikük 24 éves volt.

Arról, hogy az áldozatok közül hányan voltak oltatlanok, illetve az oltottak mikor kapták meg az oltást, semmit sem árultak el. Megkérdeztük erről a Koronavírus Sajtóközpontot, ha válaszolnak, jelentkezünk.

Továbbra is botrányosan gyenge a központi tájékoztatás a magyar járványhelyzetről. Szinte semmit sem lehet tudni arról, hogy mi a helyzet a kórházakban, csak egy összesített adat van arról, hogy hány koronavírus-fertőzöttet ápolnak kórházban.

És mennyien vannak lélegeztetőn.

Településekre, kórházakra lebontott adat nincs, azt sem tudni, hányan vannak intenzíven, márpedig korábbi kérdéseink alapján kiderült, hogy akár 20-50 százalékkal is magasabb az intenzíven ápoltak száma, mint a lélegeztetőgépen lévőké.

És ami igazán fontos lenne: a legsúlyosabb állapotban lévők közül milyen az oltottak-oltatlanok aránya.

Ha átfogó adatokat nem is publikál az operatív törzs, vannak ilyenek. Csach Gábor, Balassagyarmat polgármestere már jó ideje rendszeresen meg is osztja a városi járványadatokat. Az is érdekes, hogy városra lebontva is tud fertőzöttségi adatokat kérni a kormányhivataltól. Ebben annyi előnye nyilván van, hogy fideszes polgármesterként jobb eséllyel kap ilyen adatokat, mint az ellenzéki városvezetők, akik rendre visszapattannak. De Csach nemcsak megszerzi, hanem meg is osztja az adatokat, szemben a többi fideszes polgármesterrel, akiknek ezek szerint szintén lenne lehetőségük ugyanerre.

Csach legutóbbi, hétfő esti posztjából például kiderült, hogy „a Kormányhivatal és a kórház az elmúlt 11 napban 14 covid fertőzöttet azonosított, továbbá 17 kontakt személyt helyezett házi karanténba. Karanténba került a Szabó Lőrinc iskola 2/a osztálya és a Penny Market üzlet néhány dolgozója is. A fertőzöttség lassan emelkedik, a mozgó átlagon számított napi új fertőzésszám 1,2 a városban”.

Ami még érdekesebb, hogy a városban lévő kórházból is kap adatokat.

„A kórházban már 54 koronavírus fertőzött Nógrád megyei beteg fekszik a normál, és 11 covid fertőzött az intenzív osztályon (összesen 6 beteg balassagyarmati). Emiatt megkezdődött a covid részlegek bővítése is. Egy hete még fele ennyi kórházi beteg volt!”

De megírta azt is, hogy

„sajnos, 60 év alattiak is elhunytak az elmúlt héten (balassagyarmati polgár is őszinte részvétem a családnak), és olyanok is rossz állapotban vannak, akik oltottak”.

Itt rögtön felhívta a balassagyarmatiak figyelmét arra, hogy aki július előtt kapta meg a második oltását, konzultáljon a háziorvosával, és feltétlen vegye fel a harmadik oltást, különösen akkor, ha veszélyeztetett, mert idős vagy krónikus beteg. És kérte azt is, hogy aki felső légúti, lázas betegségben szenved több napja, azonnal forduljon orvoshoz, és mindenféleképpen teszteltesse magát, mert az elhanyagolt, nem megfelelően kezelt covid-betegség oltottság esetén is lehet halálos.

A helyi járványhelyzetről szóló, előző, október 21-i posztjában arról írt, hogy „sajnos továbbra is jellemző, hogy a súlyos betegek közt döntően oltatlanok, illetve fél évnél régebben 2. oltást kapottak találhatóak. Ezért nagyon kérek minden veszélyeztetett népességhez tartozót (krónikus beteget és 60 évnél idősebbet elsősorban), hogy oltassa be magát, és aki július előtt kapta meg a 2. oltását, háziorvosával konzultálva kérjen 3. oltást!”

Itt írta meg azt is, hogy „szerencsére pótolható, de sajnálatos veszteség érte a kórházat”, mert október elején távozott 8 aktív és 2 nyugdíjas nővér, illetve 4 irodista, akik nem oltatták be magukat. A kórházi létszám 2,2 százalékáról van szó.

Megadott helyi oltási adatokat is. „Legalább két oltással a gyarmati polgárok 84-85 százaléka rendelkezik már, a lakosság mintegy 16-17 százaléka pedig már a harmadik oltását is megkapta. Ismételten arra kérek mindenkit, hogy aki július előtt kapta meg a második oltását, a háziorvosával konzultálva vegye fel a harmadik oltást is, mert különösen időseknél 4-5 hónap után már romlik az oltások hatékonysága!”

Még október elején írt részletes adatokat a covidosok kórházi kezeléséről. A Dr. Kenessey városi kórházban ekkor 15 Nógrád megyei covid-fertőzött beteget gyógyítottak (egy beteg volt balassagyarmati lakos). Közülük 5-en voltak intenzív osztályon, az intenzív ellátást (a covid-elkülönítés miatt) bővíteni kellett. A polgármester szerint jó hír, hogy a „normál” betegek az eddigi tapasztalatok alapján sokkal gyorsabban gyógyulnak, mint a korábbi hullámokban (most átlag 5-7 nap a kórházi terápia ideje), ugyanakkor sajnos az intenzív osztály betegei ugyanolyan nehezen gyógyulnak, mint korábban.

„Rossz hír, hogy a betegek/fertőzöttek negyede/ötöde (változó arányban) már megkapta a két oltását, igaz május előtt. Vagyis ebből az következik, hogy a krónikus betegek illetve a veszélyeztetett korosztály tekintetében 4-5 hónap elteltével szükség van a 3. oltás beadására. Kérem, aki veszélyeztetett, és június előtt kapta meg a második oltását (vagy az egydózisú Janssent), hogy konzultálva háziorvosával, mindenféleképpen vegye fel a harmadik oltást! A betegek/fertőzöttek döntő többsége oltatlan, ezért az oltás mindenféleképp hatékony védekezés. A kórházi protokoll szerint 20-25 covid-ágyszám esetén lesz szükség szigorításokra (osztály költöztetések, látogatási tilalom stb.), jelenleg ezekre még nincs szükség.”

Visszatérve a jelenbe. A polgármester egyelőre nem rendelt el kötelező oltást az önkormányzati intézményekben. Csach szerint ehhez „először felmérést készítenek a teljes oltottsági állapotról, és ezen számok ismeretében döntünk intézményenként a kötelezettségekről”.

Ugyanakkor minden önkormányzati intézmény (így pl. a Városháza) zárt tereibe csak maszkkal léphetnek be az ügyfelek és látogatók, huzamosabb együttlét (munkamegbeszélés, értekezlet, távolságtartást ellehetetlenítő munkavégzés stb.) idején pedig az alkalmazottak számára is kötelező a maszkviselés.

A Szent Erzsébet idősotthonba látogatóknál nemcsak a védettségi kártya kötelező, hanem a maszk is.

A reggeli jelentés szerint 2 839 igazolt Covid-fertőzött van kórházban. Kevesebb, mint egy éve ilyenkor, de a növekedési ütem pár nap csúszással megegyezik a tavalyival.

312-en vannak lélegeztetőn, majdnem pontosan annyian, mint egy éve.

Azt továbbra sem árulják el, hogy a súlyosabb állapotban lévő fertőzöttek közül milyen arányban vannak oltottak és oltatlanok.

39 újabb áldozata van a járványnak. (A grafikonon a nagy kiugrások a hétfőkhöz kötődnek, amikor egyben jelentik a hétvégi összesített adatokat.) Összesen már 30 920 halálesetet jelentettek.

1 867 új fertőzöttet regisztráltak, többet, mint egy héttel ezelőtt, bár a növekedési ütem most nem olyan magas, mint eddig.

Továbbra is nagyon magas (15,4 százalék) az összes teszten belül a pozitívak aránya, ami azt mutatja, hogy nagy kiterjedésű a járvány.

A hatósági házi karanténnal kapcsolatos számokat nehéz komolyan venni, múlt péntek óta majdnem 7 000-rel csökkentek, miközben 13 ezer új fertőzöttet jelentettek. Azt mondjuk friss covidosként személyes tapasztalata alapján Gulyás Gergely is megerősítette, hogy kontaktkutatás lényegében már nincs.

Ha nem elírás, akkor tegnap lényegében nem oltottak. A hivatalos jelentés alapján mindössze 43 darab első oltás adtak be, és 74 darab másodikat. A harmadik oltások száma szintén nem emelkedett, ami úgy is meglepő, hogy a hosszú hétvége utolsó napja volt.

Jelenleg a teljes lakosság 61 százaléka van beoltva legalább egy oltással, 59 százalék kapta meg a második oltását is. 12 százalék kapta meg a harmadikat.

Lakosságarányosan továbbra is Jász-Nagykunban, Békésben és Csongrádban a legrosszabb a járványhelyzet, itt regisztrálták a legtöbb új fertőzöttet az elmúlt két hétben 100 ezer főre vetítve.

A hétvégi összesített adatok szerint 152 újabb áldozata volt a járványnak az elmúlt három napban. Az előző hétvégéhez képest megduplázódott a halálesetek száma.

Péntek óta ugrásszerűen nőtt a kórházban lévők száma is, 2 130-ról 2 605-re.

Majdnem annyian vannak lélegeztetőn, mint egy évvel ezelőtt.

Sok új fertőzöttet találtak, 11 211-et. Majdnem dupla annyit, mint az előző hétvégén. Hogy közben miért csökkent 4 075-tel a hatósági házi karanténban lévők száma, az rejtély.

Az is igaz, hogy jóval több tesztet végeztek (81 168), mint egy hete (53 290).

Az elvégzett teszteken belül továbbra is magas, 13,8 százalék a pozitív vizsgálatok száma.

A megyei adatokat nézve lakosságarányosan Jász-Nagykunban, Békésben és Csongrádban terjed leginkább a járvány.

4 948-an kapták meg az első oltásukat az elmúlt három napban. Kevés, de így is az októberi hétvégék legmagasabb száma.

5 955 207-en kapták meg eddig összesen az első oltást, 5 736 378-an a másodikat, 1 millió 221 ezren pedig a harmadikat.

„Működtessenek hatékony hatósági karantén rendszert a fertőzöttekre és kontaktjaikra vonatkozóan. Megengedhetetlen, hogy hazánkban immár egy éve kisebb a karanténban lévő személyek száma, mint a fertőzötteké. A kontaktok eredményes izolálása így pusztán illúzió.” Egyebek között ezt javasolták a héten szakértők a kormánynak.

Az az adat, amire hivatkoznak, valóban elég meghökkentő. Jelenleg kevesebben vannak hatósági házi karanténban, mint amennyi aktív fertőzött van hivatalosan. Ami azt jelenti, hogy még az igazolt fertőzöttek közül sem mindenki van lakásfogságra kötelezve.

Pénteken 34 780 aktív eset volt Magyarországon a hivatalos adatok alapján, és mindössze 24 231-en voltak hatósági házi karanténban.

(Az aktív esetek számát úgy kalkulálják, hogy az összes regisztrált fertőzött számából kivonják a hivatalosan gyógyultak és a koronavírushoz hivatalosan kötött elhunytak számát. Ez korábban meglehetősen megbízhatatlan adat volt a hivatalosan gyógyultnak nyilvánítottak elég randomnak tűnő számai alapján, pár hete javult ez a helyzet.)

Elvileg elképelhető persze, de erre igazán csekély az esély, és semmi nem is utal erre, hogy annyira kifinomult és naprakész a nyilvántartás, hogy akik közben súlyosabb állapotban kórházba kerültek, nem számítanak a lakásfogságra ítéltek közé. Hiszen ők kórházban vannak. De így sem stimmelnek az adatok. Az aktív esetek és a karanténban lévők között pénteken 10 549 volt a különbség. Kórházban 2 130-an voltak.

Lehet kicsit árnyalni a képet. A házi karantén ideje most már jó ideje 10 nap automatikusan, ezt követően negatív teszt sem kell a feloldásához. Nézzük mi a helyzet, ha az előző 10 nap jelentett fertőzöttszámát vetjük össze a hatósági házi karanténnal. Valamivel jobban mutatott a grafikon egy ideig, de mostanra már nem.

Ráadásul ez az ábra sem azt mutatja, hogy pazar lenne a kontaktkutatást.

Nemcsak azokat kellene ugyanis izolálni, akiknél hivatalosan is kimutatták a vírust, hanem a szoros kontaktokat is. Ők azok, akik jó eséllyel megfertőzödtek, és tünetmentesen fertőzhetnek úgy, hogy szabadon mászkálhatnak.

Vagyis az igazolt fertőzöttek többszörösének kellene házi karanténban lennie. Vannak adatok arról, hogy ott, ahol nálunk komolyabb vették a kontaktkutatást, hány szoros kontaktot találtak átlagosan még 2020-ben. A találkozásokat csökkentő korlátozások idején egy fertőzöttre majdnem két szoros kontakt jutott átlagosan. A jóval lazább nyári időszakban ez felment egészen hatig. Ehhez képest nálunk még annyian sincsenek karanténban, ahány igazolt fertőzött van.

Nézzük például ezt a buszt, ahol két órán keresztül voltak összezárva emberek Kétpótól Budapestig, sétáltak egyet a tömegben, majd visszautaztak Kétpóra. Ha itt valaki netán fertőzőként szállt fel, akkor jó eséllyel tesztelte a buszon mindenki immunrendszerét, különösen úgy, hogy sem rajta, sem a többieken nem volt maszk.

Vagyis ha - de erről nem tudunk, a képünk csak illusztráció - valakiről a fenti buszon kiderült volna teszttel igazoltan, hogy koronavírusos, akkor bizony a delta mutáció fertőzőképessége miatt mindenki szoros kontaktnak minősülne.

Ami viszont jelenleg Magyarországon nem jelenti azt, hogy a hatóság megkeresné és karanténra kötelezné őket. Egyrészt a tesztek alacsony számából sem úgy tűnik, hogy annyira törnék magukat a hatóságok, hogy felkutassák, kit fertőzhetett meg egy covid-fertőzött. Másrészt az oltások miatt változtak a karanténszabályok is.

Aki oltva van, az hiába minősül szoros kontaktnak, nem kell karanténba mennie. Így maradhatnak az oltott diákok a suliban akkor is, ha az osztálytársuk igazoltan koronás.

Ebben a szabályban volt logika, amikor még keveset lehetett tudni, hogy a delta mennyire sikeresen fertőz. És az oltásnak is éppen az lenne a lényege, hogy ilyen helyzetben védettséget adjon.

Most viszont vannak már arra utaló adatok, hogy így talán mégsem tökéletes a karanténszabályozás. Ha a két oltást már 4-6 hónapja vagy annál is régebben adták be, akkor megkopott az általa nyújtott védelem. És simán lehet valaki olyan vacakul is, mint Tessely Zoltán fideszes képviselő. Bár annak az esélye, hogy kórházba is kerül, még így is jóval kisebb, mint az oltatlanok esetében. Viszont nem nehéz elképzelni, hogy igenis fertőzhetett, még amikor csak lappangott benne a vírus.

A Lancetben megjelent brit tanulmány alapján sem állítható, hogy a mostani magyar karanténszabályozás teljes egészében kiállja a deltapróbát. Az eredmények alapján azok, akik mindkét oltásukat megkapták, 25 százalékos eséllyel kapták el a vírust a fertőzött családtagtól, míg az oltatlanok közt erre 38 százalék volt az esély.

Az is kiderült, hogy hiába oltott valaki, ha megfertőződik, közel azonos eséllyel adja át a vele egy háztartásban élőknek a deltát, mint ha nem lenne oltása.

Viszont a kutatás szerint az oltottaknak hamarabb lecsökkent a vírusszintje, ami arra enged következtetni, hogy az ő szervezetük hamarabb megküzdött a betegséggel.

Azt találták, hogy a vakcina által nyújtott védelem három hónap után kopni kezd.

Ezen persze javíthat a 3. oltás, bár tudunk olyan esetről, amikor a harmadik oltáson is átesett szülő elkapta a vírust az óvodás gyerekétől. Elvileg rá oltást kapott szülőként nem vonatkozott a karantén, de azért letesztelte magát, és kiderült, hogy pozitív. Azóta vannak tünetei, nincs nagyon rosszul, de azért a nátha és az influenza között írta le az állapotát. Úgyhogy most az egész család otthon marad a karantén végéig.

„Állami megemlékezés volt a Rákóczi út közelében, szerintem az nagyon helyes, ha a mindenkori kormány állami megemlékezésén való részvételt magyar falubuszok segítik.” Ezt reagálta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón arra a kérdésre, hogy miért voltak láthatóak a Magyar Falu Program keretéből beszerzett önkormányzati buszok is a Békemenetre érkező járművek között.

Ott volt például az acsalagi falubusz október 23-án. A buszon belül ki volt ragasztva az az A4-es lap, amit a békemenetes szervezők adtak, és precízen meg volt rajta jelölve, hogy hol lehet majd parkolni. Az acsalagiaknak a lezárt Rákóczi úton jutott hely.

Felhívtuk a település polgármesterét, hogy mi alapján dől el, milyen célra használják a Magyar Falu Program keretében eredetileg „Tanya- és falugondnoki buszok” néven futó járművet. Szilágyi Andrásné szerdán előbb azt mondta, hogy keressük másnap. Amikor pénteken hívtuk, már sokkal agresszívebben válaszolt. Közölte, hogy ha majd megkérdezik tőle hivatalosan, akkor beszámol arról, mire használják a buszt. Aztán visszakérdezett, hogy honnan tudjuk, hogy ő ott volt a Békemeneten, és azzal a lendülettel le is zárta a beszélgetést: „köszönöm az érdeklődést, a viszonthallásra”.

Annyira azért nem kellett hatalmasat nyomozni, hogy a polgármester ott volt-e a Békemeneten, elég volt felkeresni Acsalag Facebook-oldalát.

Ott volt Csénye falubusza is.

A polgármester, Králl Csaba azt mondta, hogy több idős lakos szeretett volna részt venni a Békemeneten. Ő maga vezetett, beleírta a menetlevélbe az utat, vissza is vitte az időseket, akik jól érezték magukat.

A Tanya- és falugondnoki buszok beszerzéséről szóló programot azzal indokolta a kormány, hogy „célul tűzte ki a kistelepülések népességmegtartó és népességnövelő erejének növelését, a fiatalok helyben maradását. Ezen célok elérésének egyik alappillére a közszolgáltatások fejlesztése, az egyenlőtlenségek mérséklése. A falubusz és a tanyabusz beszerzésének támogatása hozzájárul a vidéki kistelepülések hátrányainak mérsékléséhez, az életminőség és a közszolgáltatások elérhetőségének javításához, valamint az ifjúság vidékhez való kötődéséhez”.

Ami igazán szép, hogy a Békemenetre olyan buszokkal is mentek, amin EU-s logó volt, mivel uniós támogatással szerezték be azokat. És meghallgathatták Orbánnak például ezt a gondolatmenetét:

„Brüsszel ma úgy beszél, és úgy viselkedik velünk és a lengyelekkel, mint az ellenségekkel szokás. Déjà vu érzésünk van, a Brezsnyev-doktrína levegője járja át Európát. Ideje volna, hogy Brüsszelben is megértsék, velünk még a kommunisták se boldogultak. Mi vagyunk a homok a gépezetben, a bot a küllők között, tüske a köröm alatt. Mi vagyunk az a Dávid, akit jobb, ha elkerül a Góliát.”

Megkerestük Újudvar polgármesterét, Jakab Sándort, aki azt mondta, hogy önkormányzati busz tőlük nem ment a Békemenetre, egy civil szervezet busza van a képen.

A Darányi Ignác-tervben EU-s vidékfejlesztési támogatásból valóban nemcsak önkormányzatok, hanem nonprofit szervezetek, egyházi szervezetek is pályázhattak buszokra, amiket a helyi közösség céljaira használhattak.

Nemcsak újudvari, hanem például kismarjai, nyírbélteki EU-s matricás busz is volt a Békemeneten. Megkérdeztük a nyírbéltelki polgármestert, Bagdi Sándort, hogy mi alapján dől el, milyen feladatokra veszik igénybe a buszt, ki dönt erről, és ki finanszírozta az utat. Azt kérte, írásban küldjük el a kérdéseinket, megtettük. Ha válaszol, frissítjük a cikket.

4 041 új fertőzöttet jelentettek ma reggel.

A járvány berobbanását mutatja, hogy 83 százalékkal több új fertőzöttet regisztráltak a héten, mint egy héttel korábban. Legutóbb fél éve, áprilisban találtak olyan sok új fertőzöttet, mint ezen a héten (19 594).

Rossz hír, hogy az összes teszten belül tovább nő a pozitív vizsgálatok aránya, már 17,5 százalék.

A legfontosabb adat továbbra is a kórházban lévők száma. Ez sem mutat jól. Alacsonyabb ugyan a kórházi kezelésre szorulók száma, mint egy éve (most 2 130, egy éve 3 197 volt), viszont meredeken emelkedik, nagyjából egy hetes csúszással követve a tavalyi görbét.

A lélegeztetőgépen lévők száma is nő.

37 újabb áldozata van a járványnak.

Egy hét alatt összesen 237-en hunytak el, legutóbb öt hónapja volt ilyen sok áldozat 7 nap alatt.

Jelenleg lakosságarányosan Csongrádban, Békésben és Jász-Nagykunban a legrosszabb a járványhelyzet.

A romló járványadatok nem igazán hatnak azokra, akik nem akarják felvenni az oltást. Tegnap 3 174-en gondolták meg magukat, és adatták be mégis az első adag vakcinát. A legalább egy adaggal beoltottak száma ezzel 5 950 259 lett, vagyis a 6 milliót sem éri el. Két oltást 220 ezerrel kevesebben, 5 731 651-en kaptak. A harmadik oltást már 1 millió 191 ezren adatták be. Szakértők szerint az immunrendszer megerősítése emlékeztető oltással mindenkinek javasolt.

Hogy hogyan alakul a járvány, az most egy ideig nem derül ki, mert csak kedden közölnek majd új adatokat.

Jelenleg nem lehet tudni, mikor tetőzik a járvány negyedik hulláma, aki ezt most bemondja, annak jósgömbje van vagy tarot kártyát használ - közölte Jakab Ferenc virológus professzor a KOVIDők által szervezett csütörtök esti beszélgetésben.

A Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának vezetője, egyben a Koronavírus-kutatási Akciócsoport irányítója azt mondta, két héttel ezelőtt még nagyon optimista volt, hogy relatív könnyen megússzuk a 4. hullámot, de ma már nem annyira optimista, látva a fertőzöttek meredeken emelkedő számait.

Jakab szerint bár a számok hasonlóak, de nagy különbség van a tavaly őszi időszakhoz képest. A delta minimum 5-ször gyorsabban terjed, viszont az emberek 60 százaléka már be van oltva. Nem is annyira az számít, hányan kapják el a betegséget, arra kell koncentrálni, hogy hányan kerülnek kórházba.

A professzor korábban is azt mondta, hogy a szeptembertől decemberig tartó időszak mutatja majd meg, mi várható járványszempontból rövid és hosszú távon Magyarországon, mire elég a 60 százalékos átoltottság. Továbbra is bízik az átoltottságban, még ha az alacsonyabb is, mint amire szükség lenne, de fontosak lesznek a járványügyi intézkedések is. Ezeknek egymást kell erősíteniük.

Zacher Gábor toxikológus, mentőorvos és sürgősségi szakorvos, aki jelenleg a Hatvani Kórház Sürgősségi Betegellátó Osztályán dolgozik, Jakabra reagálva azt mondta, hogy nem éppen rózsás jövőt vetít előre, amit Jakab elmondott, mert ha a mostani hullám olyan erejű lenne, mint a harmadik, mert abba beleroggyanhat az ellátórendszer. Szerinte az egymillió főre vetített halálesetek számában még mindig ötödikek vagyunk, ami azt mutatja, hogy valami nem működött jól. Eljöhetne végre az az idő, amikor ezt elsősorban szakmai és nem politikai problémaként kezelik, a Tudományos Akadémia is már régóta sürgeti a maszkviselést.

Jakab Zachernél kicsit megengedőbb volt. Szerinte azért hallgat a kormány a szakmára, az első lépések most is megtörténtek, amiket még követhet több. Nem lezárásokra kell gondolni, mint amilyenek voltak, de járványügyi intézkedések kellenek majd még.

Zacher szerint a 4. hullám elsősorban az oltatlanokat érinti majd, de az oltottak közül sem ússza meg mindenki. Ami nem jelenti azt, hogy az oltás nem jó, sőt. De nem nyújt 100 százalékos védettséget. Az oltottak közül is kerülhetnek kórházba vagy hunyhatnak el, de sokkal kisebb számban. Az oltatlanok közül egyre fiatalabbak kerülnek kórházba, nagyon gyorsan alakulnak ki súlyos tünetetek.

A saját kórházában szerzett tapasztalati és a kollégáival folytatott beszélgetések alapján Zacher azt mondja, hogy a súlyos állapotban lévők között 7-8 oltatlanra jut egy oltott. Nagyon hiányolja az országos adatokat, amik felhívnák a figyelmet arra, hogy az oltásnak nincs alternatívája.

Az oltottaknál elsősorban az idősebb generáció tagjai kerülnek kórházba, akik amúgy is rendelkeznek valamilyen alapbetegséggel.

Szekanecz Zoltán professzor, belgyógyász, immunológus, reumatológus szakorvos, a Magyar Tudományos Akadémia doktora arra hívta fel a figyelmet, hogy a betegséget enyhe tünetekkel átvészelők is egyeztessenek a háziorvosukkal, mert fontos, hogy ne súlyosbodjanak a tünetek. Az elején lehet ezt megfogni, az első 5-7-12 napban dől elő, hogy később mennyire lesz súlyos a betegség.

Abban mindhárman egyetértettek, hogy mindenkinek javasolják a harmadik oltást. „Tartsd szárazon a puskaport és magasan az antitestszintet” - üzente Jakab, mert szerinte bárki bármit mond, járvány idején ez nagyon fontos, az ismétlő oltások elengedhetetlenek. Oltás után az antitestszám havonta feleződik, 3-4 hónap után drasztikusan csökken. A sejtes immunitás lassabban reagál, akkor igen, akkor már talán késő is lehet a súlyosabb következmények megakadályozásában. Érdemes ráoltatni akkor is, ha valakinek magas az antitestszintje, legfeljebb több lesz, de abból nem lehet túl sok.

Szekanecz elismerte, hogy ő korábban nem tartotta fontosnak az antitestszintet, de Jakab azóta meggyőzte őt, hogy ez igenis fontos. Pláne az olyan inaktivált vakcináknál (mint a Sinopharm), ahol sejtes immunitás sem alakul ki.

Különösen fontos a harmadik oltás azoknak, akik sok emberrel találkoznak, jobban ki vannak téve a fertőzésveszélynek, a krónikus betegséggel küzdőknek, időseknek, elhízottaknak és az immunitás szempontból akár gyógyszerek vagy immunihiány miatt gátoltaknak.

Arról, hogy ugyanazzal kell-e oltani vagy mással, megoszlanak a vélemények, abban viszont egyetértettek, hogy az mRNS-vakcinával nem lehet hibázni. Jakab egyetlen egy dolgot nem javasol: Szputnyikra Janssent adatni. Ez ugye népszerű azoknál, akik az orosz vakcina miatt nem tudnak utazni, és Gulyás Gergely is ezt intézte el magának, népszerűsítette is a kormányinfón. Jakab ezek szerint nem ért vele egyet.

Szekanecz egy dolgot említett, amikor nem feltétlenül van szükség harmadik oltásra: ha valaki megfertőződött korábban, majd később beoltotta magát két adaggal.

Az 5-12 éves gyerekek oltása Jakab szerint nagyon kényes kérdés, de ő amellett van, hogy érdemes lesz majd oltani őket is, ha meglesznek az engedélyek, és kialakul, hogy milyen dózist kell használni.

Szekanecz szerint a gyerekek ugyan általában könnyebben vészelik át a betegséget, de közöttük is előfordulnak súlyosabb esetek, emiatt érdemes őket is védeni, és a vakcinával csökkenthető annak az esélye is, hogy a gyerekek továbbadják a vírust. Azt mondta, hogy alapos vizsgálatok előzik meg, mielőtt kiadják az engedélyt a gyerekek oltására is, nem arról van szó, hogy ha a felnőtteknél működött, a gyerekeknél is biztosan jó lesz.

Zachert azt mondta, hogy amíg az előző hullámokban nagyon ritkán fordult elő, hogy egy gyerek kórházba kerüljön koronavírussal, most csak náluk, egy kis vidéki kórházban volt 3-4 eset. Országos adatot nem tud. Ő bízik benne, hogy nálunk is lehet majd oltani a kisebbeket.

Szóba kerültek a posztcovidosok is. Azoknak van nagyobb esélyük elhúzódó tünetekre, akiknél súlyosabb volt a betegség. Zacher szerint az alvászavarok, rémálmok viszonylag jól kezelhetőek voltak, a memóriazavaroknál egyelőre nem látnak semmiféle változást. Az ízlelés könnyebben visszajön, a szaglás viszont nem. A szívnél azt tapasztalják, hogy sok beteg panaszkodik arra, hogy érzi a szívverését, ami nyilván furcsa érzés, de ez gyógyszerekkel jól karban tartható. A tüdőkárosodás az, amivel egyelőre nem tudnak mit kezdeni.

Arról egyelőre nincs elég tapasztalat, hogy a 2. oltás után megbetegedőknél milyen eséllyel alakul ki long vagy posztcovid.

Az oltáselleneseken mind felhúzták magukat. Zacher úgy fogalmazott, hogy olyan velük vitatkozni, mint galambokkal sakkozni, „felborogatják a bábukat, és a végén még oda is szarnak, észérvek nem hatnak rájuk”.

Jakab szerint természetesen most még nem lehet megmondani, hogy hosszú távon okoz-e mellékhatást az mRNS-vakcina. A privát véleménye az, hogy nem, mert ismeri a gyártási folyamatot, és szerinte nincs olyan összetevő benne, ami ilyet okozhatna. Ami viszont egészen biztos: most van egy probléma, amit orvosolni lehet vele. Ennek elmulasztásával már rövid távon sokkal nagyobb bajba kerülhetünk, mint majd 20 év múlva egy esetleges mellékhatástól.

Jakab szerint a társadalom a bizalomra épül. Megbízunk a fodrászunkban, amikor hajfestéket készít, az ügyvédünkben egy-egy bonyolultabb ingatlanvásárlásnál, de „ha a kutató azt mondja, hogy itt van a vakcina, add be, megvéd, akkor miért nem hisznek neki? Szerte a világon kutatók 100 ezrei, milliói azon dolgoznak, hogy az embereket megvédjék, könyörgöm, higgyünk nekik, és adjuk be az oltást!”

3 125-tel nőtt hivatalosan a koronavírus-fertőzöttek száma a ma reggeli jelentés szerint.

Egészen április 23-áig kell visszamenni, hogy ennyi új fertőzöttet találjunk a statisztikában egyetlen nap alatt. (Június óta hétfőnként összesített hétvégi adatokat publikálnak.)

Az új fertőzöttek hétnapos mozgóátlaga a harmadik hullám már erősen felfutó, február közepi adatainak szintjén van.

Nagyon kedvezőtlen adat, hogy egyre jobban emelkedik az összes teszten belül a pozitívak aránya. Már 16,52 százalék.

A nem túl sok teszttel hivatalosan is megtalált fertőzöttek száma ezen a héten az előző héthez képest duplázódott. A járványügyi helyzet jelentős romlása már a kórházban lévők számán is látszik. Naponta nagyjából 100-zal nőtt az otthoni kezelésnél komolyabb ellátásra szorulók száma a héten. 1 798 koronavírus-fertőzött van most kórházban. Tavaly ugyanekkor többen voltak, vélhetően az oltásoknak köszönhetően alacsonyabb most a szint, de ütemesen emelkedik így is.

Lélegeztetőn 197-en vannak, ez megegyezik a tegnapi adattal.

36 újabb áldozatot jelentettek, a hétnapos átlag már 28-ra nőtt. Összesen már 30 647 áldozata van a járványnak.

Szakemberek sürgetik a kormányt, hogy lépjen (tömegrendezvények elhalasztása, zárt helyeken védettségi igazolvány, ingyenes tesztelési pontok, maszkhordás előírása zsúfolt zárt helyeken), de a kormány nem tervez szigorításokat, mert szerinte az oltás jelenti a védelmet. Abban viszont annyira nem állunk jól, csak cammog a mutató a 6 millió felé, miközben ha azt eléri, akkor is lesz még 3,7 millió oltatlan. Közülük 2,6 millióan beadathatnánk a vakcinát, de eddig nem tették meg. Tegnap mindössze 2 759-en kapták meg az első oltást, a harmadik ugyanakkor továbbra is népszerű, 21 ezren erősítették meg az immunrendszerüket kedden.

Minden megyében 100 felett van már az elmúlt két hétben 100 ezer lakosra jutó új fertőzöttek száma.

Tovább romlott a járványhelyzet Magyarországon. Egyetlen nap alatt 44 koronavírus-fertőzött hunyt el.

Legutóbb május közepén volt ilyen magas a halálozás 24 órán belül. (Június óta hétfőnként a hétvégi összesített adatokat közlik.)

A hétvégi kevés teszt miatt mindig alacsony keddi adatok sem olyan alacsonyak már, most 1 701 új fertőzöttet találtak.

Ötödik napja duplázódik a regisztrált új fertőzöttek száma az előző hetihez képest.

Az összes vizsgálaton belül meredeken emelkedik a pozitív tesztek aránya is, már 15 százalék felett van. (Továbbra is keveset tesztelnek.)

Kevesebb Covid-fertőzött van kórházban, mint tavaly, vélhetően a védőoltások miatt. De a számuk így is ütemesen emelkedik. 1 685 koronavírus-fertőzött szorul kórházi kezelésre a mai jelenés szerint, 97-tel több, mint egy napja.

197-en vannak lélegeztetőgépen.

Továbbra is magas a nem oltottak aránya. Tegnap mindössze 2 408-an kapták meg az első oltásukat.

5 941 073-an kaptak legalább egy oltást, ami azt jelenti, hogy a 12 év felettiek közül több mint 2,6 millióan nincsenek beoltva. Egy részüknek a korábbi fertőzés miatt lehet védettsége, a többségnek nincs a vírus ellen.

5 721 531-an kaptak két oltást, 1 millió 120 ezren vették fel a harmadik oltást is.

Minden megyében jelentősen emelkedik az új fertőzöttek száma.

Az előválasztáson résztvevő 850 ezer szavazóval komoly eredményt tudott felmutatni az ellenzéki összefogás, de hogy a jövő tavaszi választási győzelem ettől még nagyon messze van, azt megmutatta a békemenetre fegyelmezetten megmozdított Fidesz-tábor és az összellenzéki 56-os gyűlés is.

A hívek mozgatása nyilván egyszerűbb a Fidesz számára, a Békemenetre az ország minden tájáról vitték a híveket akár a tao-s pénzeken vagy a Magyar Falu Programban, esetleg az uniós vidékfejlesztési programban beszerzett buszokkal. De ehhez képest is meglepően kevesen mentek el az Andrássy út Hősök tere felé eső végébe meghirdetett ellenzéki rendezvényre. Október 23-a nyilván kihagyhatatlan lehetőség volt arra, hogy az ellenzék megmutassa a közös erejét. De túl közel volt az előválasztás ahhoz, hogy annak eredményén felülemelkedve a hívek is összeálljanak egy erődemonstrációra. Lehet hallani arról, hogy a pártok előzékenyen Márki-Zayékra hagyták a rendezvény megszervezését, nem törték magukat, hogy megmozgassák a tagságukat,

megmutatva ezzel azt is, hogy nélkülük Márki-Zay hátországa kevés lesz a kampányban.

Nem vagyok jó tömegbecslő, de a meghirdetett 4 órás kezdésre 1500-2000-an lehettek a színpad előtt, kicsit komikusnak is hatott, amikor megkérték a zászlókkal érkezőket, hogy álljanak a tömeg szélére, mert eltakarják a színpadot, de tömeg az nem volt. A műsorvezető, Osváth Zsolt (ZSHOWtime) először konferált ilyen eseményen, lelkesnek látszott, azt mondta, a hideg rázza, ahogy látja a sok párt zászlaját, tapsolják meg magukat (megtapsolták), majd bedobta a kötelező „egészen elképesztő, hogy mennyien vagytok” dicséretet, ami elég furán hangzott. Ő egészen a Kodály köröndig látta a tömeget, ez egyszerűen nem volt igaz, már a Rippl-Rónai saroknál is rettenetesen szellősen álltak. Ezt aztán később Fekete-Győr András is megismételte, teljesen feleslegesen, mert minek kamuzni arról, amiről a saját szemükkel is láthatják az emberek, hogy nem igaz. Később már 5-6 ezren is lehettek talán, amire Karácsony Gergely is azt mondta, hogy hű, de sokan vagytok. Annyian tuti nem voltak, hogy az akár az előválasztáson résztvevők egy százalékát kitegyék.

Elsőre különös döntés volt, hogy az előválasztáson induló 5 miniszterelnök-jelölt mondott beszédet. A színpad mögött még bőven érződött, hogy maradtak sebek, nem volt önfeledt trécselés a politikusok között. Ebből a színpadon nem látszódott semmi, és bár az erődemonstráció elmaradt, az egységdemonstráció megvolt.

Minden szónok leghangsúlyosabb üzenete az ellenzéki egység megszületése volt, amit a szavazók kényszerítettek ki, most pedig neki kell állni a nemzet egységének megteremtéséhez. Ehhez mindenki hozzátett valamit a megszokottból: Jakab az Orbánnak ígért 20 évet a Csillag börtönben, meg azt a mondatot, hogy „Kövér elvtárs, remegjen a bajusz, mert a mi kezünk nem fog”, aminek így leírva sok értelme nincs.

Megküzdöttek azzal is, hogy mit üzen 56 a mának. Fekete-Győr András szerint akkor is a fiatalok meneteltek az élen, ahogyan most is az előválasztáson, és kiemelte azt is, hogy a Momentum volt az első, aki megértette, hogy új arcokkal kell megvalósítani Orbán leváltását, ami viszont furán hangzott az előválasztás miatt a pártjában megbukott Fekete-Győrtől. Ő volt leginkább az, aki a Fidesz-szavazókat próbálta megszólítani (kiszabadítjuk őket a narancs hazugságkaranténból), ami azért annyira nem hozta lázba a jelenlévőket. Meglepő volt, de a szónokok kevésszer éltek azzal, hogy Orbán nevét kimondva lelkes pfujolásra ragadtassák a közönséget, a legtöbb tapsot ezen a délutánon az összefogás hangsúlyozásával lehetett begyűjteni. Hogy ebben azért még az út elején járnak, arra Karácsony Gergely egy félmondata utalt, amikor azt mondta, tudja, hogy nehezen élték meg az őt támogató pártok, hogy „időnként valakinek vissza kell lépni, hogy közösen előreléphessünk”, de ha nehéz szívvel is, azért itt vannak ezek a pártok is.

Dobrev Klára is fontosnak tartotta elmondani, hogy a DK a legerősebb ellenzéki párt, ugyanakkor azt hangoztatta, hogy az ellenzéki összefogás az európai magyar köztársaság talán utolsó esélye, amit nem szabad elszúrni, „jövőre vagy együtt nyerünk, vagy együtt bukunk el”.

Karácsony is azt hangoztatta, hogy az összefogás és a szeretet erejével lehet a szétlopott, szétszakított hazát egyesíteni, ennek pedig kell, hogy legyen egy vezetője, Márki-Zay Péter. Márki-Zay előbb felköszöntötte születésnapján az egyesült ellenzéket, majd elsütötte a kevés viccek egyikét, amikor is Boldog Karácsonyt kívánt.

Ezután ahhoz képest, hogy Karácsony a szeretetet képviselő jelöltként vezette fel, Márki-Zay Péter beszéde első részében háborús képekkel operált, majd a másodikban részletesen, apróról apróra felsorolta, mennyi munka vár az ellenzékre és milyen kevés eszköz áll ehhez rendelkezésre, és elmondta, hogy szükség lesz mindenkire, elsősorban a fiatalokra, akiknek egyesével kell meggyőzniük a szülőket, nagyszülőket, szomszédokat. Vidám családi ünnepségek jönnek majd. Ugyanakkor kiderült az is, hogy Márki-Zay nemcsak Castro-hosszúságú beszédeket tud tartani, 18 perc után hívta színpadra az előválasztáson résztvevő összes miniszterelnök-jelöltet, majd az ellenzék összes közös jelöltje állt össze a tavaszi választásra.

Hogy mi volt a cél a szónokok között zenélő Czutor Zoltán színpadra állításával, azt nem tudtam megfejteni, hacsak nem az, hogy az ember egy idő után kifejezetten várja, hogy lépjen már a mikrofonhoz egy politikus. Viszont volt egy pillanat, amikor a legerősebben lehetett érezni, hogy a jelenlévők valóban erősen vágynak már a közös nevezőre. Ezt ezen a délutánon nem egy politikus jelenítette meg leginkább.

Jordán Tamás színművészt fogadta a színpadra lépesekor a legnagyobb taps.

Jordán elmesélte, milyen volt 13 évesen átélni a Sztálin-szobor ledöntését, amikor ha még nem is a szabadságot érezték meg az emberek, de azt már igen, hogy milyen nem kiszolgáltatottnak lenni. Szerinte az emberek az előválasztáson azt érezték, hogy kapnak egy esélyt, hogy másként éljenek, hogy az országban a gyűlöletkeltés ellentéte, a szeretetkeltés jöjjön el. Amikor befejezte, még nagyobb tapsot kapott, mint a színpadra lépésekor.

A beszédekről bővebben itt írtunk.

Szinte sajtó nélküli sajtótájékoztatón jelentette be Kovács Zoltán államtitkár szerdán, hogy felfüggesztik a koronavírus-járvány miatti korlátozásokat az október 23-i ünnepségekre. Pont úgy, ahogy korábban augusztus 20-ára is megtették, és ilyen kivétel volt a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus a pápalátogatással vagy a vadászati seregszemle is.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy védettségi igazolvány nélkül lehetett és lehet majd részt venni ezeken az eseményeken.

Nemcsak október 23-án, de mindenszentekkor és halottak napja alkalmából sem lesznek korlátozások.

Így az oltásellenes Mi Hazánk rendezvényén is tesztelhetik, mit tud a delta variáns. De a több százezresre tervezett Békemeneten vagy az ellenzék közös megemlékezésén sem kell védettségi igazolvány, maszk sem, létszámkorlátozás sincs, távolságot sem kell tartani.

Kovács szerint „járványügyi szakemberek és az operatív törzs álláspontja szerint korlátozások nélkül is biztonságosan lebonyolíthatók az ünnepi rendezvények”.

Azt Kovács nem árulta el, hogy kik azok a szakemberek, akik szerint a 4. hullám egyre durvuló felfutása alatt nem jelentenek kockázatot a tömegrendezvények, és miután a sajtónak azt a részét, amelyik kérdezni is szokott, nem hívták meg a tájékoztatóra, így nem is kérdezte meg tőle senki.

A Magyar Orvosi Kamara elnöksége például biztosan nincs a meg nem nevezett szakértők pártján. A MOK elnökség közleményében „a koronavírus-járvány agresszív, súlyos szövődményeket okozó változatának gyors terjedése miatt” nem javasolják, hogy tömegbe menjenek azok, akiknek nincs védettségük, és az igazolvánnyal rendelkezőket is arra kérik, hogy viseljenek maszkot.

Oroszi Beatrix epidemiológus, a kormánynak tanácsot adó elemzőcsapat tagja éppen a héten mondta egy előadásában, hogy szerinte közösségi maszkhasználatra, távolságtartásra és a védettségi igazolványra is szükség lehet a koronavírus visszaszorításához a jelenlegi oltottsági szint mellett.

De ott van az országszerte kiplakátozott Merkely Béla is. Ő most nem szólalt meg, de korábban olyan erősen fertőzőnek írta le a delta variánst, hogy azt mindenki el fogja kapni, aki nem esett át a betegségen vagy nincs beoltva. Mindezt egy olyan, kevéssé jól sikerült példával támasztotta alá, amiből még az is kiolvasható volt, hogy annyira fertőző a delta mutáns, hogy a maszk is felesleges, ha nincs oltás: „a hatékonyabban terjedő vírusmutációk megjelenésével a maszknak egyre kevesebb lesz a védelmező ereje. Egy kis időre levesszük, mondjuk egy pohár víz megivásához, ez pedig épp elég a megfertőződéshez. Ezzel pedig azt akarom hangsúlyozni, hogy a maszkviselés nem pótolja az oltást.”

Sok mindenre kitérő beszélgetés jelent meg október 23-a alkalmából Kövér Lászlóval a Magyar Nemzetben. A házelnök az elején visszafogott, még egy teljesen érdektelen családi történetet is elmesél a forradalomról:

„Édesapám a forradalom idején volt katona Budapesten. Két évre sorozták be, de menet közben három évre emelték a szolgálati idejét. Majd ezután sem szerelték le, így ragadt a fővárosban. Egy alkalommal teherautósofőrként ment a városba élelmiszerért, de mire visszaértek, az oroszok szétlőtték a laktanyát, és a katonák szétszéledtek. Apám kikereste a katonakönyvét az irathalmazból, és gyalog hazament Pápára, közvetlenül tehát nem vett részt a forradalomban.”

Még egy pofon sem csattant, pedig igény lett volna rá

Aztán a langyos kezdés után Kövér egyre inkább belelendül.

„Miért zajlottak a mi forradalmaink többnyire békésen, a csőcselék erőszakossága nélkül?

Nem messze tőlünk, az Országházban őrizzük Munkácsy Mihálynak a honfoglalásról készült festményét, amely szerintem hitelesen ábrázolja a történetet, hiszen nem egy másokat erőszakosan letaposó hódító nép diadalát örökíti meg, hanem azt a pillanatot, amikor a Kárpát-medencében élő népek elfogadták a honfoglaló magyarok bejövetelét és primátusát. Ez azért volt lehetséges, mert mi katonanép voltunk, a többiek pedig földművelők. Minket sokáig harcias népként tartottak számon. Mégis, szerintem megmagyarázhatatlanul békés természettel vagyunk megáldva. Nem bonyolódtunk például hódító háborúkba az ország határain túl. 1848 is vértelen forradalom volt. 1956. október 23-án is békésen indultak az események. Később azért torkollott erőszakba a forradalom, mert a kommunisták aljas módon, az ország több pontján a fegyvertelen tömegbe lövettek. Még ma sem tudjuk, mennyien haltak meg például a Kossuth téri sortűzben. 1990-ben is büszkék voltunk rá, hogy vérontás nélkül zajlott le az átmenet. Még egy pofon sem csattant, pedig most már úgy látom, hogy azért igény lett volna néhányra. Lehet, hogy nem mindig jó dolog, ha egy nép ennyire békésen, nyugodtan kezeli csak a konfliktusait.

Csak nem bánja, hogy nem „tetszettünk forradalmat csinálni”?

Gondoljunk csak bele, van-e még rajtunk kívül itt Közép- és Kelet-Európában olyan nép, amelyik erőszak nélkül próbálta érvényesíteni a saját jogait. Nem találunk ilyet. Kérdés tehát, hogy azok jártak-e jobban, akik békések voltak, vagy akik alkalomadtán erőszakosan léptek fel? Az észak-macedóniai albánoknak van saját állami egyetemük, a moldáviai gagauzoknak – legalább papíron – van autonómiájuk, az erdélyi magyaroknak egyik sincs. Látszólag tehát nem volt kifizetődő a békés hozzáállásunk. Ugyanakkor mi nemcsak katonanép vagyunk, hanem jogásznemzetnek is tartjuk magunkat. Némi naivitással mindig jogi eszközökkel próbáltuk kiküzdeni az igazunkat, és nem értettük, ha a jog szerint nekünk van igazunk, milyen erkölcsi és jogi alapra támaszkodik az, aki ezt nem ismeri el. Egészen 2010-ig tartott, mire megértettük, hogy a politika alapvetően az erők játéka, amiben annak van igaza, aki érvényesíteni tudja az álláspontját. Hála Istennek, azóta sikerült bebizonyítani, hogy demokratikus, békés eszközökkel is lehet az érdekeinket határozottan érvényesíteni, akár még annál is jobban, mint ami az erőnkből és a politikai súlyunkból következne. De nem árt vigyázni, nehogy a béketűrés balekságnak látsszon politikai ellenfeleink szemében.”

Nagy Imrét nem dobná ki a panteonból

A maga módján megvédi a mártírhalált halt Nagy Imrét, aki valóban súlyos kommunista múlttal rendelkezett, „részt vett minden rosszban, amiben csak lehetett, és az utolsó pillanatig hű maradt a szocialista eszméhez. A nemzethez tartozása és a magyarokkal való közösségvállalása ugyanakkor az akasztófa árnyékában felülírta mindezt. Nem szabad kidobni Nagy Imrét az ötvenhatos mártírok panteonjából, mert ő attól függetlenül vértanú, hogy mit követett el korábban”. Kövér végül arra jut, hogy „ az a helyes, ha Nagy Imrét a piedesztálról leszállítjuk a többi ötvenhatos mártír mellé. Hiszen ő sem tett többet, mint azok, akikkel együtt van eltemetve”.

Gyurcsány rendőrt öletett volna

Aztán jön az a rész, ami igazán kihozza Kövér Lászlóból a Kövér Lászlót. A téma 2006. október 23-a, Kövér pedig egy olyan történettel áll elő, amire még az újságíró is fontosnak tartja megjegyezni, hogy kissé mintha összeesküvés-elméletes lenne:

„Ami a tévészékház előtt történt, az része volt az összeesküvésnek. Előre megtervezett provokáció volt, aminek – a forgatókönyv szerint – emberhalállal kellett volna végződnie. A Jóisten gondviselésének köszönhető csak, hogy a vízágyút szállító, égő rendőrségi járműből élve menekültek ki a benne ülők. Gyurcsány Ferenc másnap a kamerák előtt az egyik sérült rendőr betegágyánál állt, de valójában a ravatalánál szeretett volna ott lenni, hogy az utcai zavargásokat felhasználva a felelősségét az ellenzékre hárítsa. Hiszen tudta, hogy már a 2006-os választás másnapján elvesztette a 2010-es parlamenti voksolást. Egyetlen esélye az volt, ha eltünteti ellenfeleit a legitim politika színpadáról. Erről szólt ez az egész forgatókönyv.

Nem hangzik ez kicsit összeesküvéselmélet-szerűen?

Arra, hogy ez nem csak fantazmagória, többek között az a bizonyíték, hogy Gyurcsány Ferenc ma is ugyanezt csinálja, földönfutóvá tétellel és bebörtönzéssel fenyegeti a politikai ellenfeleit és mindenkit, aki a mostani kormány mögé áll.”

Nem a Fidesz hibája az elmaradt elszámoltatás

Ezt követően Kövér még beszél arról, hogy „a 2010-et követő kormánynak semmi felelőssége nincs abban, hogy Gyurcsány Ferencet és tettestársait nem sikerült elszámoltatni. Jogállami keretek között ennyire futotta a magyar igazságszolgáltatás erejéből”, illetve „a Momentum egy jól kigondolt, de – tehetséges szereplők híján – pocsékul végrehajtott politikai projekt volt, aminek az egyetlen maradandó következménye, hogy a 2024-es olimpiát sikerült átjátszani a franciák kezére”.

„Nem gondolja, hogy talán túlzottan borongós képet fest a jövőről?”

Végül a házelnök még egyszer visszaáll Kövér László-üzemmódba, de annyira, hogy itt is kénytelen visszakérdezni az újságíró, hogy nem túlságosan borongós-e a világképe:

„Ha megnézzük, hogy van-e különbség a nácizmus, a kommunizmus és az egyre inkább totalitárius jegyeket mutató liberalizmus között, riasztó hasonlósággal találkozunk. Elég, ha az állam által kiszervezett cenzúrára, a véleményszabadság immáron jogi eszközökkel is folyó korlátozására vagy az antifa erőszakosságára gondolunk, amiben visszaköszön a kommunista vagy náci keretlegények erőszakossága. Van viszont egy különbség, ami különösen félelmetessé teszi a jövőt. A nácik és a kommunisták is objektív kritériumok alapján jelölték ki a megsemmisítésre ítélt ellenséget. A nácik a faji alapon alacsonyabb rendűnek tekintett népeket, a kommunisták pedig az osztályellenségeket. Ha valaki történetesen zsidónak vagy „burzsujnak” született, nem volt esélye elkerülni, hogy az ellenségek listájára kerüljön. Ma a liberálisok okosabbak, mert nem az ellenséget jelölik ki, hanem a „jó emberek” körét, és mindenki „szabadon” eldöntheti, hogy az egyre növekvő erkölcsi és egzisztenciális nyomás közepette beáll-e a „jó emberek” közé, ahol védettnek tekintheti magát, vagy inkább marad a különböző „fóbiások”, „rémisztő képződmények” és „klímabűnözők” potenciálisan likvidálandó táborában. Mivel pedig a média és a kultúra irányítása régóta a liberálisok kezében van, egyre nehezebb vállalni a normalitáson alapuló értékrendet tükröző véleményt. Ha ez így megy tovább, akkor pár generáció múlva senkinek, aki nem hajlandó nyilvánosan hitet tenni az új „világvallás” mellett, nem lesz lehetősége, hogy a liberálisok által felépített szelekciós mechanizmus ellenére bekerüljön az egyetemekre, bírói székekbe, az államigazgatásba, a multik helyi lerakatainak viszonylag jól fizető állásaiba vagy a médiába, különösen nem a döntéshozók körébe. A történelemben eddig nem tapasztalt hatékonyságú manipulációs eszközök – az internet totális ellenőrzése – révén pedig nem feltétlenül kell tömeges ellenállás kiprovokálását kockáztatva, nyílt erőszakhoz folyamodniuk, a terror enélkül is működtethető.

Nem gondolja, hogy talán túlzottan borongós képet fest a jövőről?

Azért beszélek a jövőről, mert már van két unokám, és nem tudok más szemüvegen keresztül nézni arra, amit csinálok, mint úgy, hogy mi lesz a gyerekeim gyermekeivel.”

Nagyon rosszul festenek a ma közzétett járványadatok. 2 361 új fertőzöttet találtak, ez a duplája a múlt csütörtökinek (1 141).

Április végén volt utoljára ilyen magas az egy nap alatt igazolt fertőzöttek száma. (Június óta hétfőnként a hétvégi adatokat összesítve közlik.)

Az igaz, hogy több tesztet végeznek, de nem ennyivel. Hétfőtől csütörtökig ezen a héten 15 százalékkal több tesztet végeztek, mint egy hete. Az igazolt új fertőzöttek száma ugyanakkor 83 százalékkal volt magasabb. A vizsgálatokon belül meredeken nő a pozitív tesztek aránya, már 12 százalék felett van.

Az új fertőzötteknél fontosabb mutató, hogy hány covid-fertőzött van kórházban. A mai jelentés szerint már 1 105. Azt továbbra sem árulják el, hogy közülük mennyien nincsenek beoltva, mindenesetre tavaly ősszel, még az oltás nélküli időszakban ilyenkor már majdnem dupla ennyien voltak kórházban.

Lélegeztetőn 155-en vannak. Tavaly ilyenkor már többen szorultak mesterséges lélegeztetésre.

20 újabb koronavírusos beteg hunyt el. Az egyhetes átlag is jelentősen emelkedik. (A kiugrások a hétvégi összesített adatok.)

Területi bontásban, lakosságarányosan ez a helyzet. A megyék többségében és Budapesten a kéthetes incidencia (az elmúlt két hétben 100 ezer főre vetítve az új fertőzöttek száma) átlépte a 100-as határt.

Az oltási programról a szokásosat lehet írni. 2,6 millióan vannak, akik beoltathatnák magukat, de eddig nem tették. És nagyon kevesen gondolják meg magukat naponta. (Tegnap mindössze 3 075-en.)

Legalább egy oltást 5 932 239-en kaptak, kettőt 5 710 977-en, 1 millió 56 ezren pedig már a harmadik oltást is felvették.

Halvány teljesítményt nyújtott és kikapott a Fradi az Európa-liga csoportkörének 3. körében.

Kedden délután Skóciában a G csoport eddig két 0 pontos csapata, a Celtic és az FTC csapatott össze, a meccsből a Fradi jött ki sokkal rosszabbul. Az első nagy helyzetet még a ferencvárosi Ryan Maaee hagyta ki, de a skótok már az első félidőben is domináltak, a második félidőben pedig egyszerűen bedarálták a Fradit.

Az 57. percben Jota álompasszából aztán Furuhasi megszerezte a vezetést, Ryan Maaee két perccel később még egyenlíthetett volna, de a kapu előtt az utolsó pillanatban tisztáztak előle. A Celtic a 61. percben 11-est hibázott, McGregor lövését Dibusz kiütötte, de ebből sem tudott erőt meríteni a Fradi. Idő kérdése volt, hogy mikor lőnek még egyet a skótok, a 81. percben megtörtént: Turnbull előbb nem találta el a labdát hat méterre a kaputól, aztán becsúszva mégis bepasszírozta.

Ezután még rúghatott volna jó pár gólt a Celtic, de maradt a 2-0.

Három meccs után a Fradi 0 pontos, a Leverkusentől 2-1-re kapott ki Németországban, 3-1-re a Betistól otthon, most Skóciában 2-0 lett. A következő meccs Budapesten lesz, szintén a Celtic ellen.

Celtic – Ferencváros 2-0 (0-0)

Celtic: Hart - Ralston, Carter-Vickers, Starfelt, Montgomery (Scales, 75.) - McGregor, Turnbull - Abada (Jakumakisz, 71.), Rogic (Bitton, 71.), Jota - Furuhasi (Johnston, 86.)

Ferencváros: Dibusz - Civic, S. Mmaee, Blazic, Wingo - Laidouni (Somalia, 66.), Vécsei - Uzuni, Nguen (Mak, 83.), Zachariassen (Loncar, 66.) - R. Mmaee

Gólszerző: Furuhasi (57.), Turnbull (81.)

Egy híján ezer koronavírus beteg szorul már kórházi kezelésre. Ez elég nagy emelkedés a múlt pénteki adatokhoz képest. Ugyanakkor az is látszik, hogy egy évvel ezelőtt - még az oltások nélküli időszakban - sokkal gyorsan nőtt a kórházban lévő Covid-fertőzöttek száma. Azt továbbra sem árulják el, hogy a most kórházban lévők közül mennyi az oltatlanok aránya.

A lélegeztetőn lévők száma is emelkedik, 144-en vannak most.

16 koronavírus-fertőzött hunyt el egy nap alatt. Összesen már 30 418 áldozata van hivatalosan a járványnak Magyarországon.

859 új fertőzöttet találtak.

A tesztek száma valamennyire nő, de nem jelentősen az elmúlt hét nap átlaga alapján.

Tovább nőtt a teszteken belül a pozitív vizsgálatok aránya.

Oltásokban nincs áttörés, 2 383-an kapták meg az első oltást tegnap.

A legalább egy oltást kapottak száma továbbra sem éri el a 6 milliót (5 926 446), a második oltást több mint 200 ezerrel kevesebben kapták meg (5 703 088), a harmadikért 1 millió 12 ezren mentek el.

Dobrev Klára is erősíteni tudott a második fordulóra, de Márki-Zay Péternek hatalmas tartalékai voltak.

Dobrev Klára az első fordulóban 216 248 szavazatot kapott, a másodikban 283 677-at. 67 429 szavazat a különbség, Dobrev 31 százalékkal növelte a szavazatai számát.

Márki-Zay az első fordulóban 126 628 szavazatot kapott. A másodikban majdnem háromszor annyit, 371 560-at.

Márki-Zay az összes szavazat 56,67 százalékát kapta, majdnem 88 ezer szavazat volt kettejük között a különbség.

A szavazatok egyharmadát adták le Budapesten. Itt Márki-Zay tarolt. Fölényesen hozta a fővárost, a szavazatok 64,65 százalékát kapta.

Dobrev 43 százalékkal kapott többet Budapesten, mint az első fordulóban. Márki-Zay viszont 254 százalékkal.

A vidéki szavazatoknál szorosabb lett az állás, de itt is nyert Márki-Zay 52,5 százalékkal.

Dobrev az első fordulóban erős volt vidéken, de tudta még növelni a támogatottságát 27 százalékkal. Márki-Zaynak itt is bőven voltak tartalékai: 164 százalékkal kapott többet.

Nem pusztán matek, nem lehet összeadni az első fordulós Márki-Zay- és Karácsony-szavazatokat. De ha így is lenne, Márki-Zay kettejük első körös összes szavazatánál is többet szerzett, nem is kevéssel, 25 százalékkal.

Az online leadott szavazatok 78 százaléka ment Márki-Zayra, 22 százalék Dobrevre. A saját szavazataik között Márki-Zaynál az online szavazatok aránya 30 százalék, Dobrevnél 11 százalék.

Ez pedig itt a végeredmény:

A cikk elkészítéséhez nagy segítséget nyújtott Hideg Mihály.

• Történjen bármi a jövő évi választáson, Orbán emberein már köt a cement, ami rögzíti őket a legfontosabb poziciókba
• Gyengén leplezett színjátékkal távozott a médiahatóság éléről Karas Monika elnök, hogy még a választások előtt a Fidesz kinevezhessen a helyére valakit 9 évre
• A kormányoldalnak most jutott eszébe az is, hogy egyértelművé tegye: a 2028-ig kinevezett legfőbb ügyész leváltásához kétharmados többség kell
• Orbán kezére játszik az is, hogy még télen államfőt kell választania a mostani Országgyűlésnek 5 évre

„A képviselő úr előbb itt volt, most azonban nem látjuk a teremben. A kollégám kiment megnézni a folyosón. Kis türelmet kérek! Nincs a folyosón? (Közbeszólás: Nincs.) Nincs. Sajnos, akkor elkezdjük”.

A KDNP-s Vejkey Imre, az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának elnöke kereste így október 5-én Molnár Gyula MSZP-s képviselőt. Molnár ugyanis benyújtott egy módosítást az alaptörvényhez, amivel azt akarta elérni, hogy jövőre már az új összetételű, „a választók aktuális akaratát tükröző" országgyűlés válasszon köztársasági elnököt a lejáró mandátumú Áder János helyére.

Nagyobb fideszes játék része lehet, hogy Karas Monika lemondott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, egyben a Médiatanács elnöki posztjáról.

Mint a 24.hu információja alapján megírtuk, a Fidesz által pozícióba emelt Karas Mónika 9 éves mandátuma jövő szeptemberben, vagyis már a választások után járna le. Azzal, hogy Karas lemond, lehetőséget ad Orbánéknak, hogy még ebben a ciklusban, kétharmados többséggel állítsanak új embert a Médiatanács élére, 2030-ig szóló mandátummal.

Nagyon nem vacakoltak az indoklással, Karas a lemondását új szakmai kihívások keresésével indokolta. Utóda Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora lehet.

A közszolgálati híradó már tudni véli, hogy Karas hol találta meg az új szakmai kihívásokat. Információik szerint az Állami Számvevőszék alelnökeként folytatja.

Ami érdekes választás, mert az Állami Számvevőszék elnökének, az egykori fideszes országgyűlési képviselő Domokos Lászlónak is jövőre, 2022. július elején jár le a 12 éves mandátuma.

Esélyes tehát, hogy a választás előtt még ő is talál új kihívásokat.

De akár maradhat is: az ÁSZ elnökét csak kétharmaddal lehet megválasztani, és az alaptörvény „ha újraválasztására nem kerül sor, az Állami Számvevőszék elnöke megbízatásának lejárta után mindaddig hivatalában marad, amíg az Országgyűlés az Állami Számvevőszék új elnökét meg nem választja.”

De van másik lehetőség is. A kormánytöbbség idén nyáron meglepő módon egy salátatörvényben módosította az Állami Számvevőszék vezetési rendjét. Eddig az ÁSZ-elnöknek egy helyettese lehetett. A mósodítás lehetővé teszi, hogy Domokos kinevezzen a mostani alelnök, Holman Magdolna mellé még egy alelnököt.

A módosítás indokolása: „az Állami Számvevőszék elnökének munkájának elősegítése, az Állami Számvevőszék működésének még hatékonyabbá tétele érdekében, hasonlóan más uniós tagállamokhoz”.

Domokos mindeddig nem élt a nyáron megnyitott lehetőséggel, de ezek szerint az új kihívásokat kereső, a médiairányítás csúcsát majdnem egy évvel mandátuma lejárta előtt elhagyó Karas lehet az új alelnök. Az ÁSZ-elnök 12 évre, vagyis 2033-ig nevezheti ki az új alelnököt. És igen, az alelnökök feladata az elnök helyettesítése is, az elnök által meghatározott rendben.

Az Állami Számvevőszéknek számos fontos feladata van/lenne a közpénzek felhasználásának ellenőrzésében. Egyebek között a pártok működését is felügyelik, a Jobbikra például súlyos, 660 millió forintos büntetést szabtak ki 2017 decemberében, a választási kampány megkezdése előtt.

2010-ben a kormányra lépő Fidesz egyik első, egyben legvitatottabb intézkedése volt, hogy az állam pénzügyeinek legfontosabb ellenőrző szervezete élére nem komoly szakmai múlttal, tekintéllyel rendelkező pártfüggetlen szakembert állított (az ÁSZ korábbi elnökei, Hagelmayer István és Kovács Árpád ilyenek voltak), hanem egy alig ismert pártkatonát, a Fidesz Békés megyei választmányi elnökét, Domokos Lászlót. Az intézkedés értelme ma már jól látszik.

„Van az oltás, amit fognak kapni, Feri bátyám” - mondhatta volna akár a kocsmában a néppel pogácsázó Orbán Viktor, de persze nem ezt mondta, hanem választási pénzeső ígéretével boldogította a kocsma népét.

Nekünk is könnyebb dolgunk lenne, ha a novemberi nyolcvanasról kérdeznénk a Nyugdíjasokat Választás Környékén Tájékoztató Sajtóközpontot, de szeretjük a kalandokat, élvezzük a kihívást, így maradunk a héten megkezdett kísérletünknél, és sajtóként a koronavírusról próbáljuk kérdezni a Koronavírus Sajtóközpontot.

Az eredmény: kérdezni továbbra is szabadon lehet, emailcím van, internet van, nem jött értünk éjszaka egy fekete autó.

Válaszokat mondjuk egyet sem kaptunk a hétfő óta feltett 19 kérdésünkre, élőben pedig nem is lehet feltenni a kérdéseket.

Olyan, itthon hétpecsétes titokként őrzött információkra lennénk kíváncsiak, amelyeknek a jó részét más országokban eleve kérdés nélkül publikálják. Vagy ha nem kérdés nélkül, akkor kérdésre. De nálunk se így, se úgy.

Hiába kérdeztük meg például, hogyan lehetséges, hogy a járvány negyedik hullámának erősödésekor, a szabályokat felfüggesztve maszk és oltási igazolvány nélkül lehet részt venni egy olyan rendezvényen, amit a szervezők büszke közlése szerint több mint 1,3 millióan látogattak meg?

A ma elküldött kérdéseink:

• Rendelkezik-e a Nemzeti Népegészségügyi Központ a fertőzöttek oltottságára vonatkozó információkkal? Ha igen, miért nem hozzák nyilvánosságra?
• A legutóbbi kormányinfón Gulyás Gergely miniszter azt mondta, hogy azért nem hozzák nyilvánosságra, hogy a kórházban lévők/elhunytak hány százaléka nem volt beoltva, mert az "adatvédelmi és kegyeleti" okokból problémás. De miért lenne az, ha egy csoport anonimitásban hagyott tagjairól elárulják, hogy hány százalék volt beoltva? Miközben a koronavirus.gov.hu-n az elhunytaknál bevetett gyakorlat, megjelentik az életkorúakat és az alapbetegségeiket is, egyes esetekben akár könnyen beazonosíthatóvá téve őket.
• A jelenlegi tudásuk szerint meddig tartó védelmet nyújt a megfertőződés az újrafertőződés ellen?
• Hol tart a 12 év alattiak oltásának engedélyezési folyamata?

És a korábbiak. Ezek közül idő közben Szijjártó Péter válaszolt egyre, amikor szerdán bejelentette, hogy átveszünk 50 súlyos állapotban lévő koronavírusos beteget Romániából. (A szomszédban az alacsony oltottság miatt tombol a negyedik hullám.)

Az elküldött, de meg nem válaszolt kérdéseink:

1. Miért nem közlik, hogy a kórházakban/lélegeztetőn lévők/elhunytak között milyen arányban voltak oltottak és nem oltottak?
2. Zacher Gábor a Portfoliónak nyilatkozva azt mondta, hogy az egymás között információcseréből az derül ki, hogy az intenzív osztályra kerülő minden 5. nem oltott betegre jutott egy beoltott páciens. Megfelel-e ez az országos adatoknak?
3. Orbán Viktor áprilisban azt nyilatkozta, hogy 7 millió oltott lesz május közepére, ehhez képest még a 6 milliót sem értük el. Milyen oltottsági arányt céloz meg jelenleg a magyar oltási program?
4. A harmadik oltásra vonatkozó ajánlásában hétfőn az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Stratégiai Tanácsadó Szakértő Csoportja (SAGE) külön kiemelte a Sinopharmmal oltott 60 év felettieket, mint akiknél fontos az újabb emlékeztető oltás. Készül-e az operatív törzs arra, hogy a Sinopharmmal oltott idősek figyelmét felhívja a harmadik oltás szükségességére?
5. Korábban többször hangsúlyozták, hogy két hétre lehet megbízhatóan előre látni, hogyan alakul a járványhelyzet. Mire számítanak, hány fertőzött, kórházban kezelt, lélegeztetőn lévő, elhunyt lesz két hét múlva?
6. Kásler Miklós október hatodikán utasította a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményeket, amelyben az „elsődleges képzőhelyként megjelölt egészségügyi intézménybe” rendelte vissza az aneszteziológia és intenzív terápia szakképzésben foglalkoztatott rezidenseket és szakorvosjelölteket. Mi ennek az oka?
7. Románia segítséget kért a koronavírus-krízis kezeléséhez. Átveszünk-e romániai koronavírusos betegeket, hogy magyar kórházakban folytatódjon a kezelésük? Ha igen, hány romániai beteget tudunk ellátni?
8. Milyen jelenleg az oltottak/nem oltottak aránya a kórházban ápolt koronavírus-fertőzöttek között?
9. Milyen jelenleg az oltottak/nem oltottak aránya a lélegeztetőgépen lévő koronavírus-fertőzöttek között?
10. Milyen volt az oltottak/nem oltottak aránya az elmúlt egy hónapban a koronavírus hivatalos áldozatai között?
11. Milyen terveik vannak az átoltottság növelésére?
12. Miért ilyen magas a lélegeztetőgépen lévők aránya a regisztrált új fertőzöttek, illetve a kórházban kezeltekhez képest?
13. A járvány negyedik hullámának felfutásása közben miért nem növelik a tesztek számát, különösen akkor, amikor folyamatosan nő az összes vizsgálaton belül a pozitív esetek aránya?
14. A Magyar Tudományos Akadémia augusztus 27-én javaslatokat tett a járvány negyedik hulláma elleni felkészülésre. Ebben egyebek között javasolták a védettségi igazolvány és a maszkviselés előírását a nagyobb tömeget fogadó, elsősorban zárt terű események látogatásához. Mi indokolta, hogy a vadászati világkiállítás felmentést kapott a járványügyi szabályok alól, és a szervezők szerint több mint egymillió ember védettségi igazolvány és maszk nélkül látogathatta az eseményt?
15. Milyen helyzetben, milyen járványadatoknál állhat vissza az a helyzet, hogy szigorítani kell a védettségi igazolvány használatát?
16. Milyen helyzetben, milyen járványadatoknál javasolják a maszkhasználat szigorítását a tömegközlekedésben, zárt helyeken?
17. Mi lehet az oka, hogy több mint 200 ezren nem vették fel a második oltást?
18. Mikor tervezik visszaállítani a hétvégi adatszolgáltatást a járványról?
19. A járvány erősödésével lesz-e lehetőség az ilyen típusú kérdéseinkre választ kapni?

1 141 új fertőzöttet találtak egyetlen nap alatt. Ez az elmúlt 5 hónap legrosszabb hétköznapi adata. (Június eleje óta a hétvégi adatokat összesítve hétfőnkét közlik.)

Az új fertőzöttek száma már hosszú hetek óta folyamatosan nő, de eddig nem meredeken. Egészen mostanáig. Ezen a héten viszont (hétfőtől csütörtökig) már 37 százalékkal több új fertőzöttet jelentettek, mint egy hete.

Valamivel több tesztet végeztek, mint egy hete, de továbbra is nagyon visszafogott kapacitással keresik az új fertőzötteket.

Közben az összes teszten belül a pozitív vizsgálatok aránya emelkedik, már 7 százalék.

11 újabb áldozata van a járványnak.

A kórházban lévő koronavírus-fertőzöttek számának meredek emelkedése kicsit lassult mára. Azt továbbra sem árulják el, hogy közülük hányan nem voltak beoltva.

A lélegeztetőn lévők száma pedig csökkent. (Nem lehet tudni, hogy gyógyulás vagy halálesetek miatt.)

Az oltási programban változás nincs, alacsony az új oltottak száma. Tegnap 2 907-en kapták meg az első oltásukat, a harmadikat 20 ezren.

Lakosságarányosan az elmúlt két hétben Csongrádban, Nógrádban és Borsodban találták a legtöbb fertőzöttet.

Lelkesedésünk nem csappan, csak az acél lehet megtörni, minket nem. Hétfőn küldtünk egy tucat kérdést a Koronavírus Sajtóközpontnak olyan témákról, amik szerintünk fontosak jelenleg a járványról. Ezekre egyelőre nem jött válasz, ahogy arra a négyre sem, amiket kedden küldtünk.

Vagyis két nap után egyelőre 16-0 oda, de lehet, hogy postán küldték el a válaszokat, biztosan megjönnek majd.

Addig küldünk újabb három kérdést:

1. Miért nem közlik, hogy a kórházakban/lélegeztetőn lévők/elhunytak között milyen arányban voltak oltottak és nem oltottak?
2. Zacher Gábor a Portfoliónak nyilatkozva azt mondta, hogy az egymás között információcseréből az derül ki, hogy az intenzív osztályra kerülő minden 5. nem oltott betegre jutott egy beoltott páciens. Megfelel-e ez az országos adatoknak?
3. Orbán Viktor áprilisban azt nyilatkozta, hogy 7 millió oltott lesz május közepére, ehhez képest még a 6 milliót sem értük el. Milyen oltottsági arányt céloz meg jelenleg a magyar oltási program?

Az előzőek pedig ezek voltak:

1. A harmadik oltásra vonatkozó ajánlásában hétfőn az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Stratégiai Tanácsadó Szakértő Csoportja (SAGE) külön kiemelte a Sinopharmmal oltott 60 év felettieket, mint akiknél fontos az újabb emlékeztető oltás. Készül-e az operatív törzs arra, hogy a Sinopharmmal oltott idősek figyelmét felhívja a harmadik oltás szükségességére?
2. Korábban többször hangsúlyozták, hogy két hétre lehet megbízhatóan előre látni, hogyan alakul a járványhelyzet. Mire számítanak, hány fertőzött, kórházban kezelt, lélegeztetőn lévő, elhunyt lesz két hét múlva?
3. Kásler Miklós október hatodikán utasította a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményeket, amelyben az „elsődleges képzőhelyként megjelölt egészségügyi intézménybe” rendelte vissza az aneszteziológia és intenzív terápia szakképzésben foglalkoztatott rezidenseket és szakorvosjelölteket. Mi ennek az oka?
4. Románia segítséget kért a koronavírus-krízis kezeléséhez. Átveszünk-e romániai koronavírusos betegeket, hogy magyar kórházakban folytatódjon a kezelésük? Ha igen, hány romániai beteget tudunk ellátni?
5. Milyen jelenleg az oltottak/nem oltottak aránya a kórházban ápolt koronavírus-fertőzöttek között?
6. Milyen jelenleg az oltottak/nem oltottak aránya a lélegeztetőgépen lévő koronavírus-fertőzöttek között?
7. Milyen volt az oltottak/nem oltottak aránya az elmúlt egy hónapban a koronavírus hivatalos áldozatai között?
8. Milyen terveik vannak az átoltottság növelésére?
9. Miért ilyen magas a lélegeztetőgépen lévők aránya a regisztrált új fertőzöttek, illetve a kórházban kezeltekhez képest?
10. A járvány negyedik hullámának felfutásása közben miért nem növelik a tesztek számát, különösen akkor, amikor folyamatosan nő az összes vizsgálaton belül a pozitív esetek aránya?
11. A Magyar Tudományos Akadémia augusztus 27-én javaslatokat tett a járvány negyedik hulláma elleni felkészülésre. Ebben egyebek között javasolták a védettségi igazolvány és a maszkviselés előírását a nagyobb tömeget fogadó, elsősorban zárt terű események látogatásához. Mi indokolta, hogy a vadászati világkiállítás felmentést kapott a járványügyi szabályok alól, és a szervezők szerint több mint egymillió ember védettségi igazolvány és maszk nélkül látogathatta az eseményt?
12. Milyen helyzetben, milyen járványadatoknál állhat vissza az a helyzet, hogy szigorítani kell a védettségi igazolvány használatát?
13. Milyen helyzetben, milyen járványadatoknál javasolják a maszkhasználat szigorítását a tömegközlekedésben, zárt helyeken?
14. Mi lehet az oka, hogy több mint 200 ezren nem vették fel a második oltást?
15. Mikor tervezik visszaállítani a hétvégi adatszolgáltatást a járványról?
16. A járvány erősödésével lesz-e lehetőség az ilyen típusú kérdéseinkre választ kapni?

Ha van javaslatod, hogy mit kérdezzünk még, írd meg kommentben vagy küldd el a [email protected] címre.

Sok vagy kevés harmadik oltást adtak be augusztus elseje óta Magyarországon?

Augusztus eleje óta van lehetőség a harmadik adag beadatására, azóta ez az elfáradt oltási program legnépszerűbb eleme.

Kedd reggeli adatok szerint eddig összesen 911 ezer harmadik oltást adtak be, míg augusztus eleje óta az első oltások száma csak 287 ezerrel, a második oltások száma 238 ezerrel nőtt. (Nyilván más dinamikája van, ha 5,5 millió körüliről kell(ene) tovább növelni az oltottak számát, mintha megnyílik egy új lehetőség.)

A harmadik oltás kifejezetten népszerű lehetett a kínai vakcinával oltottak körében (egy új - magánkutatás - szerint a két Sinopharmra adott harmadik Pfizer alaposan megtolta az antitestek számát), és lehetőséget adott arra is, hogy egyetlen Janssen oltással EU-s oltási igazolványt szerezzenek a keleti vakcinával oltottak is, bár papíron a Szputnyik esetében ez nem egyszerű, a hivatalos ajánlásban ugyanis nem szerepel a Szputnyik+Janssen kombó, mert mindkettő vektorvakcina.

De elég-e ennyi harmadik oltás a negyedik hullám biztonságos átvészeléséhez? Izraelben előrébb járnak, a 9,2 millió lakosból 3,6 millióan kaptak már harmadik oltást. Kifejezetten magas szám ahhoz képest, hogy második oltást csak 5,6 millióan kaptak. A védettségi igazolást is a harmadik oltáshoz kötik már.

Azért kezdtek erőteljes harmadik oltási kampányba, mert azt tapasztalták, hogy fél év után megkopik a Pfizer által nyújtott védettség is. Emiatt a negyedik hullám elején megugrott a fertőzöttek száma. A szervezet védelmét újra felpumpáló harmadik oltásokkal viszont sikerült kordában tartani a járványt.

Az Európai Gyógyszerügynökség is azt javasolja, hogy érdemes fél év után újraoltani Pfizerből és Modernából.

A harmadik oltásra vonatkozó ajánlásában hétfőn az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Stratégiai Tanácsadó Szakértő Csoportja (SAGE) külön kiemelte a Sinopharmmal oltott 60 év felettieket, mint akiknél fontos az újabb emlékeztető oltás.

Hányan kaphatnának most harmadik oltást?

Erre két időpontot nézhetünk. A hat hónapot, aminek az ajánlások többségében el kell telnie a második oltás után, illetve az ennél rövidebb 4 hónapot, ami után a magyar előírások szerint már be lehet jelentkezni az újabb menetre.

Fél éve 1 711 723-an kapták már meg a második oltásukat. Ők azok, akiknél fontos lenne most már egy harmadik, emlékeztető oltás. De jelenleg csak 911 ezren „vették fel” a harmadik adagot.

Ennél is több potenciális harmadik körös van, ha nem az ajánlott fél évet, hanem a magyar előírásban lévő 4 hónapot nézzük. Június közepén már 1 937 291 olyan oltott volt, aki túl volt a második dózison. Ők már mind mehetnének a harmadik oltásukért.

Vagyis azok közül, akik felvehetik a harmadik oltást, 47 százalék ment is el érte.

És van 800 ezer olyan oltott, akiknél már megkophatott a védettség, ők a korábbinál nagyobb arányban fertőződhetnek meg vagy betegedhetnek meg súlyosan.

Különösen fontos lenne az időseknél a harmadik oltás. Az egészségügyisek után az időseket vették előre az oltási sorban. Fél éve az összes beoltott nagy része még az idősebbek közül került ki. Az ő koronavírus elleni védelmük meggyengülhetett mostanra.

Fél éve 1 312 365 olyan hatvan év feletti volt, aki megkapta már a második oltását. Az időseken belül ekkor majdnem félmillióan, 489 988-an a Sinopharm-vakcinát kaptak. Náluk eleve átlagosan jóval alacsonyabb volt az antitest-szint, ami tovább csökkent azóta. A Sinopharmmal oltottaknál a WHO ajánlás kifejezetten javasolja a harmadik oltást.

És itt is nyilván igaz, hogy ha nem is a fél évet nézzük, hanem csak négy hónapra megyünk vissza az időben, még nagyobb a harmadik oltásra már jogosultak száma. Június közepén már majdnem kétmillió hatvan év feletti kapta meg a második oltását. (1 937 291), közülük 550 ezren kaptak kínai vakcinát.

Annyit tudunk, hogy 911 ezren kapták meg eddig a harmadik oltást, azt nem, hogy milyen a korcsoportos bontás közöttük. (A korábbi korosztályos oltottsági adatokat is az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adataiból tudtuk kinézni.) Így azt sem tudni, hogy hányan vannak olyanok az idősek között, akik legyengül védelemmel néznek szembe a delta variáns által hajtott negyedik hullámmal.

Az oltási program ráadásul éppen fél éve pörgött fel leginkább. Április vége és május közepe között, három hónap alatt egymillióval nőtt az oltottak száma. Ezzel kellene majd lépést tartani a harmadik oltásokkal, bár már most is jelentős lemaradásban vagyunk.

Voltak ugyan kudarcaink korábban, de felemeltük a fejünket, és hétfőn belevágtunk a lehetetlenbe: hivatalos tájékoztatást kérünk a járványról.

Tegnap 12 olyan kérdést küldtük el a Koronavírus Sajtóközpontnak, aminek a megválaszolása nem tűnik atomtitoknak, de segíthet abban, hogy a közvélemény pontosabban lássa, milyen most és milyen lehet a járvány negyedik hulláma.

Egyikre sem kaptunk választ egy nap alatt.

Sebaj, próbálkozunk tovább, olyan nincs, hogy a Kovács Zoltán államtitkár szakmai segítségét élvező hivatalos kormányzati tájékoztatás ne adna alapos, kielégítő választ a járvánnyal kapcsolatos kérdésekre. Különösen most, hogy egyáltalán nincs lehetőség kérdezni a kormánynak tanácsokat adó szakembereket arról, hogy mi várható a mostani járványhelyzetben. (A nyilatkozatokhoz engedély kell, sajtótájékoztató pedig nincs.)

Ma négy újabb kérdést küldtünk a Koronavírus Sajtóközpontnak:

1. A harmadik oltásra vonatkozó ajánlásában hétfőn az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Stratégiai Tanácsadó Szakértő Csoportja (SAGE) külön kiemelte a Sinopharmmal oltott 60 év felettieket, mint akiknél fontos az újabb emlékeztető oltás. Készül-e az operatív törzs arra, hogy a Sinopharmmal oltott idősek figyelmét felhívja a harmadik oltás szükségességére?
2. Korábban többször hangsúlyozták, hogy két hétre lehet megbízhatóan előre látni, hogyan alakul a járványhelyzet. Mire számítanak, hány fertőzött, kórházban kezelt, lélegeztetőn lévő, elhunyt lesz két hét múlva?
3. Kásler Miklós október hatodikán utasította a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményeket, amelyben az „elsődleges képzőhelyként megjelölt egészségügyi intézménybe” rendelte vissza az aneszteziológia és intenzív terápia szakképzésben foglalkoztatott rezidenseket és szakorvosjelölteket. Mi ennek az oka?
4. Románia segítséget kért a koronavírus-krízis kezeléséhez. Átveszünk-e romániai koronavírusos betegeket, hogy magyar kórházakban folytatódjon a kezelésük? Ha igen, hány romániai beteget tudunk ellátni?

Ez pedig a hétfői tucat, amit elküldtünk újra:

1. Milyen jelenleg az oltottak/nem oltottak aránya a kórházban ápolt koronavírus-fertőzöttek között?
2. Milyen jelenleg az oltottak/nem oltottak aránya a lélegeztetőgépen lévő koronavírus-fertőzöttek között
3. Milyen volt az oltottak/nem oltottak aránya az elmúlt egy hónapban a koronavírus hivatalos áldozatai között?
4. Milyen terveik vannak az átoltottság növelésére?
5. Miért ilyen magas a lélegeztetőgépen lévők aránya a regisztrált új fertőzöttek, illetve a kórházban kezeltekhez képest?
6. A járvány negyedik hullámának felfutásása közben miért nem növelik a tesztek számát, különösen akkor, amikor folyamatosan nő az összes vizsgálaton belül a pozitív esetek aránya?
7. A Magyar Tudományos Akadémia augusztus 27-én javaslatokat tett a járvány negyedik hulláma elleni felkészülésre. Ebben egyebek között javasolták a védettségi igazolvány és a maszkviselés előírását a nagyobb tömeget fogadó, elsősorban zárt terű események látogatásához. Mi indokolta, hogy a vadászati világkiállítás felmentést kapott a járványügyi szabályok alól, és a szervezők szerint több mint egymillió ember védettségi igazolvány és maszk nélkül látogathatta az eseményt?
8. Milyen helyzetben, milyen járványadatoknál állhat vissza az a helyzet, hogy szigorítani kell a védettségi igazolvány használatát?
9. Milyen helyzetben, milyen járványadatoknál javasolják a maszkhasználat szigorítását a tömegközlekedésben, zárt helyeken?
10. Mi lehet az oka, hogy több mint 200 ezren nem vették fel a második oltást?
11. Mikor tervezik visszaállítani a hétvégi adatszolgáltatást a járványról?
12. A járvány erősödésével lesz-e lehetőség az ilyen típusú kérdéseinkre választ kapni?

Ha van javaslatod, írd meg kommentben vagy küldd el a [email protected] címre.

17 újabb halálesetet jelentettek ma reggel. Ez jóval magasabb a heti átlagnál (11). Összesen már 30 320 koronavírusos beteg hunyt el Magyarországon.

Kórházban 733 Covid-fertőzött van, a számuk emelkedik. Jóval alacsonyabb viszont, mint tavaly ugyanekkor (1 418). Azt továbbra sem árulják el, hogy a kórházban lévők hány százaléka nincs beoltva.

110 koronavírusos beteg van lélegeztetőn. Hetekig magasabb volt ez a szám, mint tavaly ilyenkor, ez mostanra megfordult, jó eséllyel az oltásoknak köszönhetően.

Továbbra is alacsony a tesztek száma.

Hogy kevés az eddigi tesztelés, azt jól mutatja, hogy az összes vizsgálaton belül a pozitívak aránya nő, már 5 százalék felett van.

A kevés teszt miatt egészen biztosan jóval magasabb a fertőzöttek száma a hivatalos jelentésben szereplőnél. De azért ezen a héten a korábbi lassú, fokozatos emelkedés is szintet lépett. Tegnap és ma 40 százalékkal több fertőzöttet jelentettek, mint egy hete. A heti átlag pedig már 677-re nőtt.

Az oltásoknál nincs változás: nagyon kevés azoknak a száma, akik most gondolják meg magukat, és mégis beadatják az első adagot. Tegnap 1 918-an voltak. Ahhoz, hogy a 6 millió beoltottak elérjük a jelenlegi oltási tempó mellett (az első oltások heti átlaga 2 077), még 42 napra lenne szükség. Ez az a szint, amit Orbán terve szerint május közepére kellett volna megugrani.

Eddig összesen

• 5 911 737-an kapták meg az első oltást, ez a 12 év felettiek 68,6 százaléka
• 5 682 396-an kaptak második oltást is (66 százalék)

911 ezren pedig már a harmadik oltást is felvették.

Az elmúlt két hétben lakosságarányosan Csongrádban, Nógrádban és Szabolcsban nőtt leginkább a megtalált új fertőzöttek száma.

Milos Zeman, az idős köztársasági elnök összetörten fekszik egy hordágyon, miközben épp átszállítják a prágai katonai kórház intenzív osztályára - senki nem számított arra, hogy ez lesz a legfontosabb fotó Csehországban egy nappal a választások után.

Az orvosa azt nyilatkozta, hogy pontos diagnózist állítottak fel és tudják, hogyan kezeljék az elnököt, de hogy mi ez a diagnózis és mi a kezelés, arról nem beszéltek a sajtónak. Zeman 77 éves, ráadásul köztudottan cukorbeteg. Senki nem merné azt állítani, hogy színlel.

Az azonban biztos, hogy rosszulléte és kórházi kényszerpihenője kapóra jön régi szövetségesének, Andrej Babiš miniszterelnöknek, aki épp a hétvégén vesztette el a választást.

Merész, vakmerő gondolat, de kaland az élet. Írtunk a Koronavírus Sajtóközpontnak, hogy adjanak tájékoztatást a járványról.

Amit tudunk abból a kevésből, amit naponta megosztanak hivatalosan: minden fontos adat romlik. Naponta átlagosan 10-en halnak meg a járványban, emelkedik a kórházban lévők száma (715 koronavírus fertőzött ápolnak kórházban), közülük 109 állapota olyan súlyos, hogy lélegeztetőgépen van.

És van rengeteg kérdés, amire egyáltalán nem kapunk választ. Napi „tájékoztató” abban a nevetséges formájában sincs, amikor újságírók nélkül tartottak sajtótájékoztatókat, ez mondjuk annyira nem is baj. De máshol sem lehet szakembereket kérdezni arról, hogyan áll a járványhelyzet, mik a kormányzati tervek.

Jobb híján a kormányinfón próbálunk adatokat kérni Gulyás Gergelytől, tőle is már egyre kevesebb sikerrel, hiába hangoztatja azt a miniszter, hogy a nyilvánosság pártján áll.

Egy tucat kérdést összegyűjtöttünk, amit elküldtünk ma a Koronavírus Sajtóközpontnak, és így teszünk majd a következő napokban is, újra elküldve, további témákkal bővítve azokat.

1. Milyen jelenleg az oltottak/nem oltottak aránya a kórházban ápolt koronavírus-fertőzöttek között?
2. Milyen jelenleg az oltottak/nem oltottak aránya a lélegeztetőgépen lévő koronavírus-fertőzöttek között?
3. Milyen volt az oltottak/nem oltottak aránya az elmúlt egy hónapban a koronavírus hivatalos áldozatai között?
4. Milyen terveik vannak az átoltottság növelésére?
5. Miért ilyen magas a lélegeztetőgépen lévők aránya a regisztrált új fertőzöttek, illetve a kórházban kezeltekhez képest?
6. A járvány negyedik hullámának felfutása közben miért nem növelik a tesztek számát, különösen akkor, amikor folyamatosan nő az összes vizsgálaton belül a pozitív esetek aránya?
7. A Magyar Tudományos Akadémia augusztus 27-én javaslatokat tett a járvány negyedik hulláma elleni felkészülésre. Ebben egyebek között javasolták a védettségi igazolvány és a maszkviselés előírását a nagyobb tömeget fogadó, elsősorban zárt terű események látogatásához. Mi indokolta, hogy a vadászati világkiállítás felmentést kapott a járványügyi szabályok alól, és a szervezők szerint több mint egymillió ember védettségi igazolvány és maszk nélkül látogathatta az eseményt?
8. Milyen helyzetben, milyen járványadatoknál állhat vissza az a helyzet, hogy szigorítani kell a védettségi igazolvány használatát?
9. Milyen helyzetben, milyen járványadatoknál javasolják a maszkhasználat szigorítását a tömegközlekedésben, zárt helyeken?
10. Mi lehet az oka, hogy több mint 200 ezren nem vették fel a második oltást?
11. Mikor tervezik visszaállítani a hétvégi adatszolgáltatást a járványról?
12. A járvány erősödésével lesz-e lehetőség az ilyen típusú kérdéseinkre választ kapni?

Ha van javaslatod, írd meg kommentben vagy küldd el a [email protected] címre.

Franciaország nyerte a Nemzetek Ligáját, 2-1-re verték a spanyolokat a döntőben.

A spanyolok szerezték meg a vezetést a 64. percben, Oyarzabal góljára két percben belül válaszolt Benzema egy gyönyörű góllal. Aztán jött a 80. perc, és egy olyan Mbappé gól, ami finoman szólva is erősen vitatható volt.

Az teljesen egyértelműnek tűnik, hogy Mbappé lesen volt, amikor Hernandez felé passzolt. Nem is bajlódtak a csíkózással.

Ami miatt megadták a gólt, az az - legalábbis szakértők szerint, és a meccs után Busquets is azt mondta, hogy ezt az indoklást kapták -, hogy Eric Garcia elcsúszva belepiszkált a labdába, hogy azt megpróbálja elpöckölni a lesen lévő Mbappé elől. Ez pedig felülírta a korábbi lest. Ezen az indokláson erősen kiakadtak a spanyolok, és tényleg elég életszerűtlen így alkalmazni a lesszabályt, hiszen az aktív lesen lévő Mbappé kényszerítette ki, hogy a védő beleérjen a labdába.

Franciaország–Spanyolország 2–1 (0–0)
Milánó, San Siro. Vezette: Taylor (angol)

Franciaország: Lloris – Koundé, Varane (Upamecano, 43.), Kimpembe – Pavard (Dubois, 79.), Pogba, Tchouaméni, Theo Hernández – Griezmann (Veretout, 92.) – Benzema, Mbappé.

Spanyolország: Simón – Azpilicueta, García, Laporte, M. Alonso – Gavi (Koke, 75.), Busquets, Rodri (Fornals, 84.) – Ferran Torres (Merino, 84.), Sarabia (Pino, 61.), Oyarzabal.

Gólszerző: Oyarzabal (64.), ill. Benzema (66.), Mbappé (80.)

Komoly léket kaphat a Fidesz-kampány, ha Márki-Zay Péter tud élni a lehetőséggel, a második fordulóban legyőzi a DK-s Dobrev Klárát, és ő lesz az egyesült ellenzék miniszterelnök-jelöltje.

Hónapok óta építgeti a Fidesz azt a negatív kampányt, ami az előválasztási folyamatot Gyurcsány-show-ként mutatja be, amiben mindenki báb, és amiben mindenki úgy táncol, ahogy a DK elnöke fütyül.

Az egész terv Karácsony Gergely köré épült - az ő ellehetetlenítése volt az elsődleges célja a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal miniszteri stábjának azóta, hogy a főpolgármester a Fudan-tüntetésen szimbolikusan elindította előválasztási kampányát.

Pénteken Karácsony bejelentette, hogy visszalép Márki-Zay Péter javára, aki mögött előző nap felsorakozott a Momentum Mozgalom is. Így vagy a hódmezővásárhelyi polgármester vagy Dobrev Klára lesz majd Orbán kihívója 2022 tavaszán.

Hónapok óta építik a Karácsony-Gyurcsány negatív kampányt

A Fideszben már egy évvel ezelőtt az volt az uralkodó vélemény, hogy Karácsony Gergelynek van a legjobb esélye megszorongatni Orbánt 2022-ben. Benne látták annak veszélyét, hogy képes egyesíteni az ellenzéki erőket, és maga mögé állítani az összes pártot. A fő kockázatot Orbánék abban találták, hogy Karácsonynak Budapest élén kellő nyilvánossága, apparátusa és népszerűsége volt ahhoz, hogy erről a bázisról az ellenzék vezetőjévé nője ki magát. Még be sem jelentette, hogy elindul az előválasztáson, amikor a Youtube-on és a többi közösségi média felületeken már tízmilliókért hirdette a Fidesz, hogy Karácsony 99 százalékban Gyurcsány.

Annyira csak tőle tartottak, hogy Rogánék azt igyekeztek elhitetni a bizonytalanokkal: Gyurcsány pártelnök jobban bízik egy konkurens párt vezetőjében mint saját feleségében, párttársában és EP-képviselőjében, azaz Dobrev Klárában. (A valóságban, bár ez a kabinetirodán nyilván nem volt szempont, Gyurcsány és Karácsony körei között nagyon súlyos feszültségek voltak jelen, mióta a főpolgármester elfoglalta hivatalát.)

Gyurcsány Ferenc jóelőre megírta az ellenzéki előválasztás forgatókönyvét. Próbálták titokban tartani, de persze erre is ALKALMATLANOK voltak, mert a terv kiszivárgott a Fideszhez is. Ők viszont nem tartották titokban, Gulyás Gergely a múlt héten a kormányinfón a kérdésünkre elspoilerezte a Gyurcsány-darabot, és elárulta, hogy Karácsony Gergely nyeri az ellenzéki előválasztási cirkuszt. Fényesen bejött a jóslat.

Jövő héten megkérdezzük a második fordulóról is.

Frissítés: A kormányinfón az előválasztásról szintén érdeklődő ATV rákérdezett Gulyás korábbi jóslatára. A Miniszterelnökségi Sajtóiroda a korábbi narratívát rugalmasan kezelve azt válaszolta, hogy „Gulyás Gergely töredelmesen elnézést kér Karácsony Gergelytől és Gyurcsány Ferenctől. A főpolgármestertől azért, mert olyan szerepben tüntette fel, amelyet Gyurcsány Ferenc nem neki szánt. Gyurcsány Ferenctől pedig azért, mert szellemesebb forgatókönyvíró, mint gondolta”. Szerintük Márki-Zay alkalmasabb „a Gyurcsány bábszínházban”.

Függöny.

Fontos adatokban mutat romlást a ma reggeli hivatalos járványjelentés.

16 koronavírusos beteg hunyt el tegnap. Ezzel az áldozatok napi számának hétnapos átlaga 11-ről nőtt.

Az elmúlt hét napban 76 áldozatot jelentettek. Nagyon gyorsan emelkedett a halálesetek száma. Egy hónapja, szeptember első hetében összesen néggyel nőtt az áldozatok száma.

Többen vannak kórházban. 650 koronavírus-fertőzött van olyan állapotban, hogy nekik az otthoni ápolás már kevés.

Arányaiban (az új fertőzöttekhez és a kórházban kezeltekhez képest) nagyon magas a lélegeztetőn lévők száma.

Tavaly a második hullámban ebben az időszakban nem volt ennyi koronavírusos beteg lélegeztetőn. Tavaly október első hetében 40 körül volt a mesterségesen lélegeztettek száma, aztán alig három nap alatt már 110-en voltak. Ez a mostani szint. Akkor 900-an voltak kórházban, a hivatalosan jelentett napi fertőzöttek száma 800-900 között volt.

Most az új fertőzöttek hivatalos száma bár nő (774 a mai adat), de viszonylag alacsony.

Ennek oka, hogy nem igazán próbálják megtalálni a fertőzötteket, azonos szinten ketyegtetik a tesztelést, sőt, még csökkent is a vizsgálatok száma.

Ezen belül a pozitívak vizsgálatok aránya már elkezdett nőni. Máshol ilyenkor növelik a tesztek számát. De nem nálunk.

Nem a járványgörbe lapul, hanem az oltási görbe. Mindössze 3 031-en kapták meg az első oltásukat tegnap.

Legalább egy oltást 5 905 837-en, kettőt 5 674 182-en, hármat 877 ezren kaptak meg.

Számos vád érte már a hivatalos kormányzati koronavírus-tájékoztató oldalt, hogy mennyire kevés információt tartalmaz, azt a kevéset, amit megosztanak, nem rendezik olyan formába, hogy trendeket lehessen látni a járványhelyzetről, nevetséges térképet adnak ki arról, hogy megyénként mennyi fertőzöttet találtak, tavasszal nem lehetett tudni, hogy hány intenzív ágy áll még rendelkezésre, nincs elegendő információ az oltottakról és a felhasznált vakcinákról, a fertőzöttek életkoráról vagy arról, hogy a kórházban fekvő, elhunyt emberek hány százaléka volt oltatlan.

Valójában szó sincs arról, hogy ne lehetne megtudni azt, ami igazán fontos a koronavírusról:

Egy cikket ki is emelnék külön:

• Az eddig beérkezett oltóanyagoknak csak a felét használtuk fel
• A mostani oltási tempóban a raktárkészletek csak nőni fognak
• Majd egy idő után egyszerűen lejár a szavatosságuk
• A kormány irreálisan sok kínai vakcinát vett, ebből elajándékoztunk már 4,5 milliárd forintért, 30 milliárdnyi pedig a raktárakban áll

Egyre ritkábban, de időnként közöl adatokat a kormányzati koronavírus-oldal arról, hogy mennyi vakcina érkezett eddig az országba.

Ebből az látszik, hogy Modernából szinte az összeset leszállították már, Pfizerből is nagyon sokat. A Curevac szerepel a táblázatban, de abból egyáltalán nem jön majd.

Az egyadagos Janssenből meglepően kevés érkezett eddig, pedig az kiváló megoldás lenne azoknak, akik nem akarnak kétszer oltást kapni, hiszen egyadagos. Ezért is járták ezzel a kistelepüléseket.

És azoknak is jó lenne harmadik oltásként, akik keleti vakcinát kaptak az első két körben, de szabadabban szeretnének utazni, mivel olyan oltóanyagról van szó, amit elfogadnak az EU-ban. (A Sinopharmmal oltottak esetében ez sima ügy, a Szputynikkal oltottaknál viszont itthon nem ajánlják a Janssent, mert az is vektorvakcina. Ez egy elméleti hozzáállás, arról nem lehet tudni, hogy vizsgálták-e itthon a gyakorlatban egyáltalán, hogy működik-e a Szputnyikra adott Janssen, mert - ahogy sok mindenről - erről sincs hivatalos adat.)

Az amúgy is ritkán publikált fenti táblázat ebben a formájában féloldalas. Ami hiányzik belőle, hogy a beérkezett oltóanyagok hány százalékát használták fel. Ezt a magyar kormányzati oldal soha nem kommunikálta, pedig van adat a beadott vakcinák típusáról. Onnan tudni, hogy azokat megküldjük az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak (ECDC), és ők publikálják is.

Eszerint a Magyarországra érkezett vakcinák felét használtuk csak fel. Ennél rosszabb arány csak Bulgáriában van.

A fenti arány kicsit már rosszabb is, az ECDC ugyanis még múlt heti adatokkal dolgozik, azóta érkezett még 152 ezer adag Pfizer és 22 ezer adag Moderna, miközben a napi 2 300-at sem érte el az első oltást kapottak száma az elmúlt hét napban.

A magyar arányt rontja, hogy az összes többi országban - a Szputnyikkal egy bátortalan kísérletet tevő Szlovákiát leszámítva - csak az EU-s beszerzésre hagyatkoztak. Nálunk a külön utas vásárlással behozott 2 millió orosz és 5 millió adag kínai vakcina lehetővé tette, hogy gyorsan elkezdődjön a tömeges oltás, a kezdeti előnyünket ugyanakkor mostanra teljesen elveszítettük a tőlünk nyugatabbra lévő országokhoz képest, ahol mindenhol kivétel nélkül magasabb az oltottsági arány az ECDC - néhány országnál meghökkentően magas arányt mutató - adatai alapján. Az EU átlaga 79,9 százalék, Magyarországon ennél 11 százalékponttal rosszabb az arány.

Az itthoni hivatalos koronaoldal nem, de az ECDC közöl statisztikákat arról is országonként, hogy melyik oltóanyagból mennyit adtak be eddig.

Tartalék most bőven van. A 3 millió Sinopharmmal nehezen fogunk tudni mit kezdeni. Messze felüllőtte a kormány, hogy mennyi kell a kínai vakcinából, az ötmilliós megrendelés teljesen irreális volt, ráadásul ezt vettük messze a legdrágábban. Egy adag 31,5 euróba került.

Még augusztusban elkezdett a kormány ajándékozni a kínai vakcinából olyan országoknak, ahol szintén használják, 200-200 ezer adagot kapott Bosznia-Hercegovina és Montenegró, de azóta nincs hír arról, hogy másnak is adtunk volna.

A 400 ezer adagos balkáni ajándék 4,5 milliárd forintos gesztus volt. És most még így is van 30 milliárd forintnyi kínai vakcina a magyar raktárakban.

A hivatalos árak szerint a Modernából 19 euróba, a Pfizerből 15,5 euróba, a Szputnyikból 9,95 euróba, a Janssenből 8,5 euróba, az AstraZenecából 1,82 euróba került egy adag. Ehhez képest az AstraZenecáért szoktunk pénzt kérni, a többit ajándékba adjuk. Merthogy jelentős készleteket adunk kölcsönbe vagy ajándékozunk el.

Egyébként most furcsa helyzetben vagyunk. Nem csak azért, mert nem sikerült érdemben növelni az átoltottságot, még akkor sem, ha személyesen próbálják győzködni azokat az időseket, akik eddig nem kérték a vakcinát.

A mostani oltóanyagbőség nem tart a végtelenségig. Egyrészt időnként ismételni kell az oltást, a mostani ajánlás szerint fél év után. A raktárban felhalmozott készletek szavatossága pedig le fog járni, viszont - az EU-ban egyedüliként - nem csatlakoztunk az újabb uniós vakcinabeszerzéshez, amivel Pfizert vásárolnak az uniós országok.

Még a nyáron azt mondta Gulyás Gergely, hogy több országnak is olyan készletekből adunk kölcsön, aminek a szavatossági ideje a közeljövőben lejár, és olyanokat kapunk majd vissza, ami tovább eltartható.

A kiszállást azzal indokolta a kormány, hogy önellátóvá kell válnunk. A nemzeti oltóanyaggyár alapkövét csak szeptember elején tették le, ideális esetben jövő év végén kezdődik itt a gyártás, egyelőre Sinopharm-licencről van szó, és tárgyalnak a Szputnyikról is.