Gazda Albert

A Rockkalapács 1989. novemberi műsorának felvételét négy évvel ezelőtt töltötte fel egy felhasználó a legnagyobb videómegosztóra, most olvasónk hívta fel rá a figyelmünket.

„Az elmúlt negyven év azt hozta az emberek számára, hogy ma már kivárnak, nem hisznek semmiben. Várják, hogy majd kialakul, de azokat kell követni, akik nem lapítanak” – mondja Nagy Feró riporternek Pataky Attila, akit az akkori felállásban már nem az eredeti Edda Művek-tagok vesznek körül, hanem az őket váltó fiatalok.

A frontember szerint eljött a pillanat, „amikor nyilatkozni kell, felelősséggel, hazaszeretettel, emberszeretettel, és tenni is a dologért”.

Pataky Attila elmondja, az SZDSZ-ben találta meg a helyét, azért, mert ott talált olyan egyéniségeket, akikre fel tudott nézni.

1989 novemberében a rendszerváltás még nem zajlott le Magyarországon, néhány hónappal az első szabad választások előtt voltunk, ám a folyamatok ekkor már visszafordíthatatlanoknak tűntek.

A időközben a jelenlegi kormányoldal felé átlavírozó énekes különböző pártokban és környékükön bemutatott mozgásaiban egyébként nincs semmi új, SZDSZ-es múltja is ismert, a videó ellenben igazi kordokumentum – minden kockája annyira jellemző a nyolcvanas évek végére, hogy jellemzőbb nem is lehetne –, ezért mutatjuk meg. Az eddás rész 4:10 után kezdődik, majd a Mi vagyunk a rock! c. sláger után is folytatódik.

Az Unhack Democracy csoport Számolj a demokráciért címmel videókampányt indít, melynek keretei közt 26 előadóművészt – köztük Csákányi Esztert, Nagy Ervint, Lengyel Tamást, Bödőcs Tibort, Lovasi Andrást – kértek fel, hogy csatlakozzanak hozzájuk, és közösen adják át az üzenetet arról, hogy miért fontos a választások tisztaságának a védelme. A kisfilmek megálmodója és rendezője Bodó Viktor, aki a csoport kutatási anyagait és céljait használta fel legfőbb inspirációként.

A videókkal a szavazatszámlálást szeretnék népszerűsíteni, felhívva a választópolgárok figyelmét a felkészült szavazatszámlálás jelentőségére.

Az Unhack Democracy több mint 1000 szavazatszámlálóval készített felméréséből ugyanis egyértelműen kiderült, hogy a gyakorlatias oktatás hiánya miatt a bizottsági tagoknak nincs meg a tudásuk és a magabiztosságuk ahhoz, hogy fellépjenek a szavazóhelyiségekben tapasztalt rendellenességekkel szemben. Ezért is készítettek interaktív e-learning tananyagot, amit minden választópolgár és párt részére díjmentesen elérhetővé tesznek februárban.

A szóban forgó honlap ide kattintva érhető el, az alábbi videó viszont még nem a bödőcsös:

Nagy Ádámról eddig „csak” annyit tudtunk, hogy „a Völnert lefizető végrehajtó intézte a vizsgáit a pécsi egyetemen – írja közösségi oldalán Hadházy Ákos. – Kiderült azonban, hogy tavaly október elején az általa alapított, 2020-ban 33 milliós bevétellel rendelkező Nadan Kft. megvásárolta a korrupt Végrehajtói Kartól (pontosabban az annak tulajdonában álló Városligetház 13 Zrt.-től) a Szegedi út 35-37. alatti 1800 nm-es (!), alsó hangon félmilliárdot érő ingatlant.”

Mint azt a 444 korábban megírta, a Schadl–Völner-ügy egyik kiemelt mellékszereplője Nagy Ádám, aki nem más, mint Rogán Antal propagandaminiszter kabinetfőnöke.

Hadházy szerint Nagy Ádám „köztisztviselői fizetése nem lehet 500-600 ezer forintnál több, és a cégek nyilvános adatbázisa szerint sem keres a bizottságokban összesen fél milliónál többet. De hopp, néhány hónapja megvesz egy minimum félmilliárdos ingatlant, és pont attól a Végrehajtói Kartól, amelynek a vezetője vesztegetés miatt előzetesben ül tavaly november óta. Az pedig szintén totális véletlen csak, hogy Rogán a válása után az ő apjától bérelt luxuslakást.”

Az ellenzéki politikus azt írja „Rogánnak válaszolnia kell arra, tudott-e arról, hogy kabinetfőnökének a korrupt Schadl intézte a vizsgáit, de még inkább arról, hogy a kis kabinetfőnökénél landolt a korrupt végrehajtók sok százmilliós ingatlana!”

Hadházy Ákos az alábbi dokumentumot mellékelte állításai bizonyítékaképpen:

Hivatalba lépésének egyéves évfordulója alkalmából sajtótájékoztatót tartott az amerikai elnök. Joe Biden mondandójában vezető szerepet játszottak a külpolitikai kérdések, ezen belül is az ukrán válság. A Guardian, a BBC és több más világlap azt emelte ki, hogy az elnök úgy gondolja: Vlagyimir Putyin meg fogja támadni Ukrajnát, ám ezért keserves árat kell majd fizetnie. Ezek között említette a várható súlyos emberveszteségeket és a gazdasági szankciókat is, amelyek között felmerül Oroszország lekapcsolása a SWIFT nemzetközi bankrendszerről. Erről a napokban egyébként a német Handelsblatt azt írta, hogy levették a napirendről.

Az esetleges orosz invázió kérdését immár hetek óta terítéken tartják, az USA elnöke azonban még nem mondta ki, hogy háborúra számít, erről jellemzően meg nem nevezett tisztségviselők beszéltek és a sajtó írt napi rendszerességgel. Ugyanakkor legutóbb Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkára szerda esti közleményében aláhúzta: „Ha az orosz katonai erők átlépik az ukrán határt, az Egyesült Államok és szövetségesei gyors, szigorú és egységes válaszlépéseket fognak tenni.”

Biden a beszédében arra is kitért, hogy szerinte az orosz elnök nem készül átfogó és teljes invázióra, és hozzátette, egy esetleges kisebb léptékű katonai akció megítélése ügyében egyes NATO-tagállamok véleménye eltérő lehet.

Arról az orosz ultimátumról, hogy Ukrajna egyáltalán ne lehessen NATO-tag, Biden elmondta: kevéssé valószínű, hogy Kijev a közeljövőben bekerül az Észak-atlanti Szövetségbe, de a kapukat nem zárják be előtte. Moszkvának arról a követeléséről pedig, hogy a nyugati szövetségesek ne telepítsenek stratégiai fegyverzetet Ukrajnába, azt mondta, „találhatunk megoldást" a kölcsönösség alapján”.

Az amerikai elnök megemlítette, hogy hajlandó lenne találkozni Vlagyimir Putyinnal, akivel egyébként decemberben két alkalommal is online megbeszéléseket folytatott.

Nehézségek léptek fel Ausztráliában az áruházláncok élelmiszer-ellátásában, nem jut el a boltokba a zöldség és a hús, ennek oka nem más, mint hogy nincs elegendő villástargonca-kezelő szakember. Erre a problémára találta ki azt a megoldást Scott Morrison miniszterelnök, hogy csökkentsék a targoncavezetői alsó korhatárt 16 évre.

A Guardian cikke szerint azonban az ötlet nem aratott osztatlan lelkesedést, Victoria, Új-Dél-Wales és Queensland államok egyaránt elutasították azt.

Bírálták a javaslatot a szakszervezetek is, mondván, a targoncák veszélyes gépek, szakképzett munkaerőre van szükség a kezelésükhöz.

Morrison azt mondta, vannak további elkézelései is a munkaerőválság mielőbbi megoldására.

Csütörtökön megérkeztek az első repülőgépek a vulkánkitörés és szökőár sújtotta Tongára, öt nappal azután, hogy a katasztrófa gyakorlatilag elzárta a csendes-óceáni országot a világ többi részétől.

A szigetcsoport szombat óta megközelíthetetlen volt, amikor az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb vulkánkitörése nyomán szökőár rohant végig a Csendes-óceánon, amely elárasztotta a királyság szigeteit. Emellett vastag hamuréteg borította be a szárazföldi részeket, így Tonga fő repülőterét is csak mostanra sikerült megtisztítani.

Az első C-17 Globmaster Ausztráliából érkezett, víztartályokat, generátorokat, higiénés eszközöket, kommunikációs berendezéseket szállított.

Az ENSZ becslései szerint a szigetcsoport százezres lakosságának nyolcvan százalékát érintette a katasztrófa, volt, ahol 15 méteres hullámok semmisítettek meg mindent. Az egyik legsúlyosabb probléma, hogy a vulkánkitörés és a cunami beszennyezte az ivóvízkészleteteket.

Miután a légihíd megnyílt, számos ország jelezte, hogy kész segítséget nyújtani, így Japánból, Kínából és Franciaországból is útnak indulnak a gépek.

A szigetcsoport szigorú covidprotokollt tart fenn – a koronavírus-járvány eddigi hullámai alatt összesen 1 fertőzéses eset fordult elő –, így a szállítmányok célba juttatása érintésmentesen történik, a gépek a kirakodás után azonnal távoznak. (via Yahoo News)

Hivatalos, hogy február 12-én fogja megtartani évértékelő beszédét Orbán Viktor miniszterelnök, ami egybeesik az országgyűlési választási kampány hivatalos kezdetével – írja a Magyar Nemzet. A kormányfő egy év kihagyás után összegzi ismét Magyarország helyzetét, mivel tavaly a koronavírus-járvány miatt nem volt lehetőség arra, hogy megtartsák a rendezvényt.

Orbán Viktor hagyományosan fontos témákat érint ilyenkor – írja a jó hírt hozó lap –, mint a távlati célok kijelölése, valamint az országra leselkedő veszélyek, de a miniszterelnök jelentős kormányzati intézkedéseket is többször ismertetett már évértékelőjében.

Az információt Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója „erősítette meg” a Magyar Nemzetnek. A miniszterelnöki évértékelőt hagyományosan a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület szervezi.

A Magyar Nemzet lényegre törően megállapítja: „A kampány utolsó hónapjaiban külön jelentősége van a miniszterelnöki éves helyzetértékelésnek, azért is, mert Orbán Viktor általában nem a szűkebb éves keret közt szokott értékelni, a beszéde tágabb kitekintéssel, stratégiai kitekintéssel bír.”

Az egykori sztárfutballista – aki a Real Madridban, a Manchester Cityben, a Milanban is megfordult, míg a brazil válogatottnak 14 éven át volt alapembere – még 2013. január 22-én erőszakolt meg öt társával egy 22 éves albán nőt.

Az ügy 2017-ben jutott el az ítélethozatalig Olaszországban, Robinho 9 évet kapott, ám védői fellebbeztek, így a jogerős döntésig felfüggesztették a büntetés végrehajtását.

Az erőszakoló ezt az eljárást is bukta 2020-ban, de sor került még egy fellebbezési körre, ez ért véget most. Robinhónak elvileg börtönbe kellene vonulnia, de várhatóan nem fog, mivel ismét hazájában él, és a BBC híre szerint a brazil alkotmány tiltja állampolgárai kiadatását.

Alekszandr Lukasenko hétfőn jelentette be: nagyszabású fehérorosz-orosz hadgyakorlatot tartanak februárban, mégpedig az ország nyugati és déli, azaz lengyel és ukrán határai mentén. A belarusz elnök szokása szerint dinamikus kommentárokkal fűszerezte mondandóját, elmesélte, hogy Lengyelország és Ukrajna is csapatösszevonást hajtott végre a határok közelében, bármikor lehet súlyos provokációkra számítani a részükről, ezért is indokolt, hogy a szövetségesek erőt mutassanak. Lukasenko felidézte, orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal még december végén állapodtak meg a közös hadgyakorlatról, ennek jött el az ideje most. Akkor egyébként még tavaszról volt szó.

Eltökéltség 2022

Kedden megszólalt az ügyben a fehérorosz és az orosz védelmi minisztérium, sőt kiderült, hogy az orosz csapatokat útnak is indították, az ezt bizonyító hivatalos és civil videók platformoktól függetlenül elárasztották az orosz nyelvű internetet, a felvételeken haditechnikával telepakolt hosszú tehervonatok haladnak inkább és kevésbé havas tájakon, feltételezhetően nyugati irányba mindegyik.

Ismertették a hadgyakorlat nevét és tervezett idejét is. A név Szojuznaja Resimoszty, azaz Szövetségi Eltökéltség – 2022, tartani várhatóan február 10–20. között fog az esemény.

„Az orosz és a fehérorosz hadsereg olyan helyzetet fog gyakorolni februárban, amelyben a két ország teljes katonai potenciálját mozgósítani kell a Szövetségi Állam biztonságának szavatolására” – erről Alekszandr Fomin, az orosz védelmi miniszter helyettese beszélt a Moszkvába akkreditált külföldi katonai attaséknak, akik között 16 NATO-ország képviselője is ott volt.

„Előfordulhat olyan helyzet, amikor egy regionális csoportosulás erői és eszközei nem lesznek elegendőek a Szövetségi Állam biztonságának szavatolásához, és készen kell állnunk a megerősítésére. A fehérorosz féllel egyetértésre jutottunk abban, hogy a közös védelemhez az állami katonai szervezet egész potenciálját mozgósítani kell” – mondta Fomin, akit az MTI is idézett.

A műveleteket jórészt Domanovo, Gozsa, Leszno, Breszt és Oszipovicsi gyakorlóterén fogják megtartani, és igénybe veszik Baranovicsi, Lunyinec, Lida és Macsuliscsi repülőterét.

Az oroszok arról tájékoztatták az attasékat, hogy a hadgyakorlaton a résztvevők és a fő fegyverrendszerek száma nem fogja meghaladni a 2011-es bécsi dokumentumban meghatározott értesítésköteles paramétereket. Oroszországból két Sz-400-as légvédelmi rakétarendszer-egységet, tizenkét Szu-35-ös vadászrepülőgépet, valamint egy Pancir-Sz légvédelmi és tüzérségi egységet vezényelnek át a szomszédos országba.

Rendkívüli veszélyek

Fomin közlései természetesen nem nyugtatták meg sem a NATO-t, sem az Egyesült Államokat. Jen Psaki kormányszóvivő megismételte, hogy rendkívüli veszélyekkel jár az ukrán válság, a lapok pedig szakértőkre hivatkozva arról írtak, elképzelhető, hogy Oroszország ezek után elsősorban Belarusz felől indíthat támadást Kijev ellen.

Az amerikai külügyminisztérium magas rangú tisztségviselője külön is aggodalmát fejezte ki az „állítólagos hadgyakorlat” miatt. Ő is azt mondta, hogy ezeket az alakulatokat a szomszédos Ukrajna ellen is bevethetik, hangsúlyozva, hogy a manőver igenis lehetőséget teremthet egy ilyen támadáshoz.

A tisztségviselő a fehérorosz alkotmány tervezett módosítása miatt is aggódott. Szerinte az alaptörvény módosítása a minszki vezetés azon tervéről tanúskodhat, hogy engedélyezni kívánja Oroszország hagyományos és nukleáris erőinek telepítését területén.

Gyakorlat vagy háború

Ezen a ponton orosz és fehérorosz független szakértői értékelések szerint is elérkezhettünk a fejlemények lényegéhez. A Szövetségi Eltökéltség – 2022 okai és céljai kapcsán felmerülő számos verzió között az is ott van, hogy Oroszország a hadgyakorlat leple alatt próbálja meg bekeríteni Ukrajnát, meg az is, hogy csupán tovább növeli a feszültséget, amelyet a NATO-val és az USA-val szembeni geopolitikai követeléseinek nyomatékosítása érdekében gyakorol (ezekről ebben a cikkünkben írtunk részletesen, a vonatkozó múlt heti tárgyalássorozat eredményeit, azaz eredménytelenségét pedig itt elemeztük).

Ha azokra a megszellőztetett – vagy szándékosan nyilvánosságra hozott – amerikai hírszerzési adatokra hagyatkozunk, amelyek szerint Oroszország január-február hónapban okvetlenül invázióra készül, akkor a hadgyakorlat nem több, mint ennek a forgatókönyvnek egy újabb eleme és bizonyítéka.

Árnyalhatja azonban a képet a fehéroroszországi alkotmányozás tematikája. A legutóbbi belarusz választások óta már másfél év eltelt, a nyílt tiltakozó akciók elcsitultak, ám érdemi konszolidációról nincs szó, erre a Lukasenko-rezsim és személyesen az elnök – akinek legitimitását továbbra sem ismeri el nemcsak a nyugati világ, hanem a fehérorosz polgárok nagyobbik része sem – már egyáltalán nem képes.

Az, hogy Lukasenko 2021-ben alkotmányozási folyamatot indított el, amelynek nyilvánvaló célja a hatalom átadása a rendszer fenntartásával egyidejűleg, két dolgot is mutat áttételesen. Az egyik: az oroszok számára is egyértelmű, hogy az elnök 28 év elteltével már képtelen megvédeni a status quót. A másik: abban még bízik Lukasenko, hogy sikerülhet megvédenie önmagát és a „vívmányait”.

Össznépi népi gyűlés jogkörökkel

A tervezett alkotmánymódosítás lényege szerint a jövőben kiemelt szerepet kapna a fehérorosz politikai struktúrában az Összfehéroroszországi Népi Gyűlés (eredeti nyelvű rövidítés: VNSZ), amely eddig is létezett ugyan, de érdemi teendőkkel és jogkörökkel nem ruházták fel. Az alkotmány módosítása ezt megtenné, az erről szóló népszavazás sikere esetén a VNSZ és annak vezetője teljhatalmat kapna.

A Gyűlés 1200 főből állna, 5 éves ciklusokban működne, évente legalább egyszer gyűlne. Hogy kikből állna, és a küldötteket miként választanák meg, vonatkozó törvénytervezet híján még nem világos, egy azonban biztos: az ország volt és aktuális elnökei a tagjaivá válnának. Fehéroroszországnak volt elnöke egyelőre nincs, így egyelőre egy VNSZ-tag neve ismert biztosan.

A Gyűlésnek a tervezet szerint egyebek közt módjában áll alkotmánymódosítást és népszavazást kezdeményezni, tárgyalhat és dönthet az országban lezajló választások jogszerűségéről, rendkívüli állapotot vezethet be – akár a regnáló elnök egyetértése nélkül –, törvényeket nyújthat be, de ami a legfontosabb: dönthet a köztársaság első emberének leváltásáról is.

Mindenki egyértelműnek gondolja, hogy a módosítást Alekszandr Lukasenkóra szabták – a VNSZ vezetője sem lehetne más –, aki persze azt mondja, úgy kellett ez neki, mint púp a hátára, de hát mit csináljon, ha demokratizálódásra vágyik a népe. Vagy életbe lép ez a módosítás, vagy marad a régi alkotmány, mondta kedden, ám az ezzel kapcsolatos népszavazás pontos dátumát nem nevezte meg. A szakértők ugyanakkor úgy vélik, a reális dátum február 27. lehet.

A kazah példa és a nukleáris kilátások

Lukasenko és Putyin számára ebből a szempontból a legjobbkor jöttek a kazahsztáni tüntetésekből kinőtt zavargások, amelyek egyebek mellett bizonyították, hogy a felülről írt hatalomátadási forgatókönyveket nem könnyű végigvinni. Az eddig védettnek számító Nurszultan Nazarbajev és klánja belebukott a fejleményekbe, a rendszer is megreccsent, azt csak gyors orosz segítséggel sikerült egyben tartani.

Artyom Srajbman és Pavel Szljunkin független fehérorosz elemzők szerint – akik a 2020-as események után nem maradhattak hazájukban – a Szövetségi Eltökéltség 2022-vel és ezen keresztül az orosz csapatok bevonásával a cél a viszonylagos stabilitás megvédése a népszavazás közeledtével. „Az orosz jelenlét garancia lehet arra, hogy a fehérorosz ellenzék és támogatói ne kezdeményezzenek megmozdulásokat a referendumhoz kapcsolódóan – mondta Szljunkin a Kommerszantnak. – Ez demotiváló lehet számukra, és egyben megnyugtathatja Lukasenkót is.” Hozzátette: „Az ellenzék a 2020-as tüntetések leverése után elcsendesedett ugyan, de nem tűnt el. A hitelesnek tekinthető felmérések szerint Lukasenko reális támogatottsága nem haladja meg a 30 százalékot. Emellett a Nyugattal szembeni konfliktusai és a szankciós nyomás körülményei között is fontos számára, hogy ismételten megmutassa: Vlagyimir Putyin mögötte áll.”

Nem kérdés: tényleg stabilabb helyzetet eredményezhet, ha a „KBSZSZ”-t nem kapkodva kell behívni, hanem már eleve ott van, és heteken át arra figyel a világ, hogy vajon mit csinál.

Az oroszok szempontjából amúgy tényleg van a fehérorosz alkotmánymódosításnak még egy roppant fontos eleme, amely fentebb a fehér házi tisztségviselő aggódásával összefüggésben már szóba került, és amelyről bizonyára sokat fognak beszélni az elkövetkezendő hónapokban. A korrekció a névleges semlegességgel szakítva valóban lehetővé teheti külföldi csapatok – és nem utolsó sorban nukleáris fegyverek – állandó jellegű állomásoztatását Fehéroroszország területén.

Nem rendelte el a bíróság szerdán a hazaárulással meggyanúsított Petro Porosenko korábbi ukrán elnök előzetes letartóztatását, és óvadékot sem szabott ki, hanem személyes kötelezettségvállalás mellett szabadon bocsátotta.

AZ MTI híre szerint a határozat értelmében Porosenkónak át kell adnia útlevelét – így nem utazhat külföldre –, nem hagyhatja el Kijevet, illetve Kijev megyét az ügyben nyomozó hatóság, illetve ügyész vagy bíró engedélye nélkül, felszólításra meg kell jelennie a hatóságoknál, illetve a bíróságon. A határozatban foglaltak 2022. március 19-ig vannak érvényben.

Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint a politikusnak a bíróság épülete előtt összegyűlt hívei örömmel fogadták a bíró határozatát.

A volt államfő, aki 2014 és 2019 között volt Ukrajna elnöke – jelenleg az Európai Szolidaritás ellenzéki parlamenti párt vezetője – közel egy hónapnyi külföldi tartózkodás után hétfőn érkezett haza a Wizz Air menetrend szerinti járatával Varsóból Kijevbe. A repülőtérről a kijevi Percserszk kerületi bíróságra hajtott, ahol megkezdődött a tárgyalás, amelyen dönteni kellett arról, hogy az ellene indított eljárás alatt milyen megelőző intézkedéseket hoznak ellene. A vád egymilliárd hrivnya, azaz több mint 11,5 milliárd forint óvadék kiszabását vagy két hónapos előzetes letartóztatásba helyezést kért. Az ügyészek azzal érveltek, hogy Porosenko nyomást gyakorolhat a tanúkra, akadályozhatja a nyomozást, és bizonyítékokat rejthet el. Porosenko a hosszúra nyúlt tárgyalási nap folyamán elaludt a székében.

A bíró hétfő este bejelentette, hogy elnapolja a határozathozatalt szerdára.

A bíróság épülete előtt szerdán Porosenko több ezer híve tüntetett, az exállamfő ellen indított eljárás miatt tiltakoztak.

A politikust tavaly december 20-án gyanúsította meg az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) hazaárulással és terrorista szervezetekkel történő együttműködéssel. Néhány nappal később a főügyészség előzetesen közölte, hogy egymilliárd hrivnya – 11,5 milliárd forint – óvadék kiszabását kérik a bíróságtól cserébe azért, hogy az exelnök szabadlábon védekezhessen.

A hatóságok azért gyanúsították meg Porosenkót, mert szerintük a házi őrizetben tartott Viktor Medvedcsuk ukrán oligarchával – egyben ellenzéki képviselővel – közösen illegálisan kereskedett a donyecki szakadárokkal az általuk ellenőrzött területen kitermelt szénnel a 2014-es fordulat után, tehát ily módon „terroristákkal” működött együtt. Kijev hivatalosan terrorszervezeteknek minősíti a Donyec-medencei területeken működő szakadár köztársaságokat, az abban posztot betöltőket pedig terroristáknak tartja.

Hazaárulásért Ukrajnában akár 15 év börtön is kiszabható. Az ügy további gyanúsítottja Volodimir Gyemcsisin egykori energetikai miniszter, aki már régebben elhagyta Ukrajnát, és valószínűleg Oroszországban tartózkodik.

Közel egy hónap után hazatért külföldről Petro Porosenko, Ukrajna ötödik elnöke, akit azzal vádolnak, hogy részt vett az illegális szénbizniszben, ami egyenértékű a terrorizmus támogatásával, valamint a hazaárulással. A nyomozó hatóság adatai szerint a donyecki és a luhanszki szakadár köztársaságokból 1,5 milliárd hrvinya – kb. 18 milliárd forint – értékben szállítottak szenet Ukrajnába illegálisan a 2014-es fordulat után.

Az ügyészség kezdeményezte Petro Porosenko őrizetbe vételét, aki az indítvány alapján 1 milliárd hrivnya – közel 11,5 milliárd forint – értékű óvadékért maradhatna szabadlábon.

A kérdést hétfőn tárgyalta a Pecserszkij kerületi bíróság Kijevben, gyors döntés nem született, az esemény elhúzódott, ennek alkalmából Petro Porosenko gyakorlatilag ülve elaludt az érdeklődők nagy örömére. A bíróság késő estig sem volt képes zöld ágra vergődni, így a tárgyalás szerdán folytatódik.

Egy Moszkvába induló személyvonatról szedték le és vették őrizetbe Ivan Volkov avantgárd művészt, aki a hét végén a szentpétervári Mars-mezőn hóból gyúrt egy 5 méteres szobrot, majd befestette barnára, és sárga foltot locsolt köréje, hogy világos legyen, mire is gondolt. Azután – mint arról a Fontanka.ru több cikkében is hírt adott – az alkotásról készült fényképeket kipakolta az Instagramjára.

Ez annyiban nem bizonyult jó ötletnek, hogy a hatóságok rövid úton a nyomára bukkantak és lekapcsolták. Indoklásuk szerint a művész „tette jogsértő mivoltának tudatában, megfontoltan, cinikusan, erkölcstelen módon, az általánosan elfogadott társafdalmi normákat áthágva alkotta meg a fekáliaszobrot, beszennyezve a területen nyugalomba helyezett történelmi személyiségek emlékét”.

A Szentpétervár központjában elterülő Mars-mezőn jó néhány ismert személyiség emlékhelye mellett tömegsírok is találhatók.

Ivan Volkovra 40 ezer rubeles bírság, 1 éves javító-nevelő munka vagy 3 havi elzárás várhat a Korrespondent.net szerint.

A Wizz Air menetrend szerinti járatával hazatért Varsóból Ukrajna ötödik elnöke hétfőn reggel. Petro Porosenko még december végén távozott az országból – azzal, hogy előre tervezett megbeszéléseken vesz részt, és néhány napig marad távol –, közvetlenül azután, hogy az Állami Nyomozó Iroda (DBR) munkatársai idézést próbáltak neki átnyújtani hazaárulási ügyében. Külföldi tartózkodása azonban közel egy hónapig tartott.

Porosenko vasárnap sajtótájékoztatót tartott Varsóban, illetve több interjút is adott – politikailag motiváltnak nevezve a vele szembeni vádakat, és kifejtve, hogy nem hagyja magát lecsukatni –, így a Kijev melletti Zsuljani repülőtéren egyrészt a DBR munkatársai, másrészt több tucatnyi újságíró, harmadrészt a híveiből álló ezerfős tömeg várta. A politikus, aki 2014–19 között volt államfő Ukrajnában, most az Európai Szolidaritás nevű ellenzéki párt első embere.

Az exelnök őrizetbe vételéről a Pecserszkij kerületi bíróság dönt, az ülés délelőtt kezdődött. Korábban a főügyészség közölte, egymilliárd hrivnya, több mint 11,5 milliárd forint óvadék kiszabását kérik a bíróságtól azért, hogy a gyanúsított szabadlábon védekezhessen. Január 7-én ugyancsak a Pecserszkij kerületi bíróság befagyasztotta Porosenko teljes személyes vagyonát.

A milliárdos oligarcha-exelnök a harmadik gyanúsítottja a donbasszi illegális szénvásárlási ügynek. A nyomozó hatóság hazaárulással és terrorista szervezetek támogatásával gyanúsítja Petro Porosenkót. Adataik szerint a donyecki és a luhanszki szakadár köztársaságokból 1,5 milliárd hrvinya – kb. 18 milliárd forint – értékben szállítottak szenet Ukrajnába illegálisan a 2014-es fordulat után.

Az ügyben előzőleg két személyt gyanúsítottak meg: Viktor Medvedcsuk oroszpárti képviselő-üzletember-oligarchát és Vlagyimir Gyemcsisin volt energetikai minisztert.

Harmincadmagával egy 102 éves férfi is megkapta a koronavírus elleni oltóanyag negyedik adagját szombaton, a pécsi klinikai központ oltópontjain azok után, hogy előző nap a kormány döntött az újabb emlékeztető dózisok felvételének lehetőségéről – tájékoztatta a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának (PTE KK) elnöke az MTI-t.

Sebestyén Andor közlése szerint az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) kérte az oltási programban részt vevő fekvőbeteg-ellátó intézményeket, hogy január 15-étől biztosítsák a kórházi oltóhelyeken a negyedik oltás felvételének lehetőségét, amennyiben a harmadik oltástól számítva legalább négy hónap eltelt, és a páciens háziorvosa vagy az oltóorvos azt indokoltnak tartja.

Az elnök beszélt arról is, hogy a negyedik oltás lehetőségéről már a bejelentést megelőzően is komoly – telefonos, e-mailes – érdeklődés indult meg náluk a baranyaiak részéről.

Sebestyén Andor elsősorban a 60 éven felülieknek javasolja az újabb adag felvételét. Különösen fontosnak nevezte, hogy beoltassák magukat azok az idősebb korban lévők, akik egy vagy több krónikus betegségben – például szív- és érrendszeri betegségben, krónikus tüdőbetegségben, cukorbetegségben, daganatos betegségben – szenvednek, és az elsők között kapták meg a harmadik dózist.

Hétfőn nagy területen számíthatunk viharos szélre – olvasható az Időkép előrejelzésében.

Vasárnap késő este érkezik meg északnyugatra az újabb hidegfront, melynek hatására éjjel egyre több helyen támad fel az északnyugati szél. Hétfőn délutánra fokozódik a szél ereje, ekkora már sokfelé kísérik erős, északon, északnyugaton viharos lökések az nyugati-északnyugati szelet.

A Kisalföld északi felén, a Dunántúli-középhegység és a főváros térségében a legnagyobb széllökések elérhetik a 70-90 km/h-t, a hegyekben és a hegycsúcsokon 90-100 km/h-t meghaladó lökések lehetnek.

A szél késő estére csillapodik valamelyest – írja az Időkép –, de ekkor is többfelé lehetnek erős lökések.

Hideg viszont a hidegfront ellenére nem lesz, a csúcshőmérséklet országszerte 4 és 10 fok között alakul, délnyugaton lesz a legmelegebb.

„A Miskolci Rendőrkapitányság közúti veszélyeztetés bűntettének megalapozott gyanúja miatt rendelt el nyomozást egy 76 éves helyi férfival szemben” – írja a Police.hu.

A BAZ megyei járőrök január 15-én 23:30-kor Miskolc irányából Szikszó felé haladtak az M30-ason, amikor felfigyeltek a forgalommal szemben közlekedő személyautóral. Az autót megállították, intézkedtek, a sofőr elmondta: egy miskolci bevásárlóközpontból akart hazajutni, de eltévedt, úgyhogy Halmaj után megfordult, és elindult visszafelé a forgalommal szemben.

A rendőrök ebből az alkalomból elővették a szondát is, ami pozitív eredményt mutatott, így a helyszínen elvették a férfi jogosítványát, majd előállították a Miskolci Rendőrkapitányságra, ahol a nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki.

„Na pont ez, amiben a mi miniszterelnökünk hiteles! Valahogy nem látom sem Karácsonyt, sem Márki-Zayt magam előtt egy ugyanilyen helyzetben” – írta Orbán Viktor közösségi oldalán a hozzászóló, és ehhez nem lehet, sőt nem is kell hozzátenni semmit.

Nyilvánvaló, hogy az ellenzéki vezetők még egy csirkét sem tudnának két vállra fektetni.

A miniszterelnök stábja annyira sikeresnek találta a szombati disznóvágásos fotót, hogy vasárnap kitettek róla még egyet. A kommunikációs sertéshadjárat első fejezetét itt örökítettük meg.

Meghalt Nino Cerruti, a XX. századi divatvilág egyik legnagyobb alakja. A BBC híre szerint a 91 éves divattervező egy piemonti kórházban hunyt el, ahol csípőműtétet hajtottak volna végre rajta.

A kapcsolódó méltatás szerint Cerruti mindig ragaszkodott ahhoz, hogy az alkotásait először ő maga próbálja ki, ezek közül sokat máig abban a textilüzemben őriznek, amelyet a nagyapja alapított 1881-ben. „Mindig ugyanazt az embert öltöztettem: önmagamat” – mondta egyszer az AFP hírügynökség szerint.

Cerruti a családi hagyományokat folytatva a múlt század ötvenes éveiben szállt be a bizniszbe. Egyebek közt azzal is forradalmasította a divat világát, hogy kitalálta, férfi és női modellek mutassák be ugyanazokat a kreációkat.

A nyolcvanas években Hollywoodban dolgozott, és olyan sztároknak tervezett ruhákat, mind Jack Nicholson, Michael Douglas, Sharon Stone, Julia Roberts vagy Tom Hanks. (BBC)

Mind az öt szám páratlan volt az ötös lottó szombat esti húzásán (kivétel nélkül), és egyvalakinek (nem kettőnek, nem háromnak, nem száznak) meghökkentő módon pont ezeket sikerült beikszelnie.

A számok: 1, 49, 53, 59, 79.

A főnyeremény összege: 3 348 134 835 (azaz hárommilliárd háromszáznegyvennyolcmillió százharmincnégyezer nyolcszázharmincöt) konvertibilis magyar forint.

Ehhez képest már-már bagatell, hogy a négytalálatosok 1 410 950, a hármasok 18 935, a kettesek 1985 forintot fizetnek.

Sorban állnak fel a tudósok, miután Kásler Miklós az utolsó pillanatban menesztette a kurátorokat, és a Pozsonyi csata című rajzfilm „szakértőjét” nevezte ki az év történelmi kiállításának élére – ezzel a címmel szemléztük kedden a Válasz Online tényfeltáró cikkét. A botrány kirobbanása után – mint a lap írja – néhány kormányzati fórumon „ordas hazugságnak” és „méltatlan támadásnak” nevezték az írás fő állításait.

Az ügyben érintett tudósok péntek este a Válasz Online-nak elküldték témába vágó közös közleményüket. Ezt a következőknek címezték: Prof. Dr. Kásler Miklós, emberi erőforrások minisztere, L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum igazgatója, Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Intézetének igazgatója.

A közlemény szerint az érintettek december 23-án értesültek róla, hogy Kásler Miklós miniszter és L. Simon László múzeumigazgató döntése nyomán a „Királyok és szentek – Az Árpádok kora” című kiállítás megvalósítását és katalógusának szerkesztését a Nemzeti Múzeum szakembereitől a Magyarságkutató Intézet veszi át.

Rövidesen azt is megtudták, hogy a kiállítás koncepciója és a katalógus tartalma változni fog, az elkészült tanulmányok közül több kimarad, más, az előző tartalomjegyzékben nem szereplő írások bekerülnek. A december 30-án félhivatalosan megkapott új tartalomjegyzék megerősítette a hírt.

A döntés hatására az eredeti, az MNM által szerkesztett kiállítási katalógus szerzőinek többsége visszavonta tanulmányait és szócikkeit–, sokan pedig, akiknek szándékukban áll írásukat visszavonni, csak a munkáltató döntésére várnak.

A tudósok úgy ítélték meg, hogy a szerkesztők távozása és a szerzők jelentős részének kicserélése után az eredeti sokszínűség sérült, „így a tudományos közösségünk iránti elkötelezettség sem tette lehetővé, hogy továbbra is részt vegyünk a vállalkozásban”.

„Szerettük volna megmenteni a katalógus és a kiállítás körüli egyetértést, elkerülni a nyilvános botrányt, különösen pedig azt, hogy lépésünket politikai demonstrációként kezelje a sajtó és a közélet. Hogy nem így történt, az nem a mi felelősségünk” – írták.

A visszavont vagy eltávolított írások szerzőinek és a kötet munkatársainak a névsora a részletekkel egyetemben itt megtalálható.

A sínekre zuhant egy kerekesszékes férfi a 3-as metró Ecseri úti megállójánál péntek este – tájékoztatta a Főváros Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője az MTI-t. Kisdi Máté elmondta: a Kőbánya-Kispest felé vezető oldalon egy 60 év körüli férfi zuhant a sínek közé. Az érkező metrószerelvény meg tudott állni.

A férfit a tűzoltók kiemelték a peronra, majd átadták a mentőknek.

A BKK Info oldalon azt írták: a baleset miatt a 3-as metró helyett a Nagyvárad tér és Kőbánya-Kispest között a meghosszabbított útvonalon közlekedő M3-as metrópótló autóbusszal lehet utazni. (MTI)

Visszavonta Berettyóújfalu azt a 2020. novemberi döntését, amely alapján az önkormányzat dolgozóinak táppénzét kiegészítette a fizetésükre, ha koronavírus miatt nem tudtak dolgozni. Az ATV riportja szerint az új szabály értelmében ha valaki védettség nélkül lesz beteg, már nem kapja meg a különbözetet. A polgármester azt mondja: mindenkinek lehetősége van beoltatni magát, ezért nem egészítik ki az oltatlanok táppénzét.

Az elmúlt egy évben több mint 5 és fél millió forintot fizetett ki Berettyóújfalu önkormányzata azoknak a munkatársaknak, akik a koronavírus-járvány miatt kényszerültek karanténba.

„Továbbra is fenntartottuk ezt a keresetkiegészítést, azok vonatkozásában, akik védettséget szereztek, tehát vagy átestek a betegségen, vagy felvették a védőoltást. Aki saját hatáskörben úgy döntött, hogy nem él ezzel a lehetőséggel, és ezt követően keresőképtelen lesz, ő ezzel a keresetkiegészítéssel nem élhet” – mondta az ATV-nek Muraközi István polgármester.

Pártállástól függetlenül az összes képviselő megszavazta a javaslatot.

A rendelkezésre álló adatok alapján egy férfi 2022. január 7-én 12 óra 20 perckor lopási szándékkal bejutott egy XVIII. kerületi telephelyre. Miután észrevették, a telephely munkatársa vissza akarta tartani, de a tolvaj elsodorta őt és elhajtott. A dolgozó könnyű sérülést szenvedett.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztályának nyomozói 2022. január 10-én megtalálták az autót, és kerepesi lakcímén a feltételezett elkövetőt is.

A 21 éves K. Miklóst közúti veszélyeztetés és segítségnyújtás elmulasztása miatt gyanúsítottként hallgatták ki. Beismerő vallomást tett, ekkor kiderült, hogy sosem volt jogosítványa, és a járművezetéstől is eltiltották. (Police.hu)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ilham Aliyev azeri államfő pénteken Kijevben közös nyilatkozatot írt alá az MTI híre szerint, amelyben megerősítették, hogy támogatják egymás államának szuverenitását, területi integritását, valamint közösen lépnek fel az orosz hibridháborús fenyegetésekkel szemben.

A nyilatkozatban az államfők kiemelték, hogy békét és stabilitást szeretnének a Fekete- és a Kaszpi-tenger térségében. A két államfő közös sajtótájékoztatóján Zelenszkij hangsúlyozta, a nyilatkozat a globális kihívások tekintetében Ukrajna és Azerbajdzsán nézeteinek közelségéről tanúskodik. Megjegyezte, hogy Aliyev kijevi látogatása egybeesik az ukrán–azeri diplomáciai kapcsolatok felvételének harmincadik évfordulójával.

Az ukrán elnök kiemelte, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalom – hétéves rekordot megdöntve – csaknem elérte az évi egymilliárd dollárt. Ukrajna és Azerbajdzsán célul tűzte ki, hogy 2024-ig megduplázzák a kétoldalú kereskedelem nagyságát, növelik a közös beruházásokat, különös tekintettel az infrastrukturális projektekre mindkét országban.

Aliyev kijevi látogatása keretében hat dokumentumot írtak alá a két ország minisztériumainak, illetve gáz- és olajtársaságainak vezetői.

Azerbajdzsán 2020 szeptemberében támadást indított a harminc éven át örmény ellenőrzés alatt álló Hegyi-Karabah Köztársaság ellen. A háború másfél hónapon át tartott, és egyértelmű azeri győzelemmel, a szóban forgó területek annektálásával végződött.

Márciustól heti két járatot indít a magyar és a moldovai főváros között a Wizz Air – ezt a közösségi oldalán jelentette Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A tárcavezető az MTI összefoglalója szerint Szijjártó fontos előrelépésnek nevezte a két ország közötti közvetlen légiközlekedési kapcsolat megteremtését. Rámutatott, hogy a koronavírus-világjárvány komoly kihívások elé állította a gazdaság szinte minden szegmensét, de a turizmus és a légiközlekedés egyértelműen a legnagyobb vesztesek közé tartozott. „Ezért is fontos a légiközlekedés újraépülése, ahogy az is, hogy minél több új járat induljon Magyarországról. Mindezek nagyban hozzájárulnak a gazdaság gyors újraindulásához” – mondta.

A miniszter a Budapest és Chisinau közötti járat elindítását fontos előrelépésnek nevezte, kiemelve, hogy az Európai Unió keleti szomszédsága általában nehezen megközelíthető térségnek számít repülési szempontból.

Ez egy nagy igazság, nekem például ennyire lelkesítő Szijjártó-bejelentéshez évek óta nem volt szerencsém, hosszú ideje nézegetem ugyanis, hogy hogyan lehetne eljutni a legegyszerűbben Moldova fővárosába, ahol 1980 óta nem jártam, és nagyon szeretnék. Eddig két alternatíva volt, személygépkocsi vagy Wizz-járat Bécsből, az egyik hosszú, a másik kicsit macerás, mostantól viszont vágyaimnak áll a zászló, könnyedén kinyílhat előttem a világ e különleges szeglete. Különben is: aki Chisinaut nem látta, az valójában Kelet-Európát sem látta még.

Moldováról egyébként legutóbb ebben a cikkünkben írtunk részletesen, a gázprobléma azóta többé-kevésbé megoldódott.

A 2010-es évek kellős közepén – pontosan mikor, objektív okok miatt nem tudom ellenőrizni – kiraktam a néhai Cink.hu néhai hasábjaira a Liget Projekt leendő épületeinek első látványterveit, gyanútlanul megdicsérve főleg az Új Nemzeti Galériát és a Magyar Zene Házát. Akkorát kaptam a pofámra tüstént, hogy a fal adta a másikat, nem győztem kapkodni a fejemet. Úgy rémlik, megpróbáltam védekezni a magam szelíd módján, ám csakhamar elsöpört a népharag.

Igazándiból nem kellett volna meglepődnöm ezen, már hokiblogger koromban megtanultam, hogy az esztétika generálja a leghevesebb vitákat: egy új mezdizájn és logo vagy lelkesedést, vagy undort vált ki, a középút kizárt, durvábbak a viták, mint bármilyen meccseredmény vagy vélt bírói ámokfutás alkalmából. Ráadásul a Liget esetében amúgy sem a tervezett építményekkel szemben léptek fel a kritikusok, eleve a projekt szúrta a szemüket, nem kicsit, nagyon.

Ennek két oka lehetett, nem minden ellenzőnél-kritikusnál egyszerre, hanem kinél milyenek. Voltak, akik zsigerből ugrottak, semmi sem lehet jó, amihez Orbán Viktor kormánya biztosítja a forrásokat az adófizetők forintjaiból, és voltak, akiket környezetvédelmi szempontok motiváltak, ők alapból nem tartották helyesnek, hogy a magyar főváros pesti felének e fontos közparkját úgy újítsák fel, hogy viszonylag jelentős részét egyúttal be is építik.

A Dubaji Világkiállításon a magyar megjelenés részeként kiemelt szerepet kap Magyarország gasztronómiai kínálatának bemutatása is – tudtuk meg a Magyar Turisztikai Ügynökség közleményéből. Amely szerint a Magyar Pavilon éttermének egyik legújabb fogása ötvözi az arab világ különleges ízeit a magyar hagyományokkal. Az ételt a pavilon séfje, Pintér Károly álmodta meg, aki a Dubajban megtapasztalt ízvilágot, fűszereket és hangulatot használta inspirációként.

A kifejezetten a Dubaji Világkiállításra készült „angyalbögyörő” fúziós ételt klasszikus nudlival és tépett kacsahússal tálalják, amit az arab gasztronómiára jellemző datolyakrémmel, pisztáciával, bodzás-hibiszkusz zselével és zatarral, az egyik legismertebb keleti fűszerrel színesítenek. A fogást az első pillanattól kezdve komoly érdeklődés övezi a látogatók körében, írja az MTÜ. Emellett az étlapon a karácsony óta elérhető egyedi halászlének akkora sikere volt, hogy immár állandó fogásként szerepel a kínálatban.

A Magyar Pavilon bisztrójának konyháján nyolc szakmai kiválóság dolgozik, akik az ország legkiválóbb vendéglátóhelyein, 5 csillagos szállodáiban, illetve Michelin-csillagos éttermeiben bizonyítottak – őket nem sorolta fel az ügynökség –, a menüsort pedig Pintér Károly állította össze, amiben Csapody Balázs, a Magyar Bocuse d’Or Akadémia alelnöke közreműködött.

A fúziós angyalbögyörő pedig így néz ki:

Életveszélyes rámenni a Balaton jegére – írja a Police.hu. A hír szerint a parti sáv egyes részein és a kikötőkben kialakult jég közlekedésre és sportolásra alkalmatlan.

A gyakorlati tapasztalatok alapján az állóvizek jege akkor tekinthető kellő szilárdságúnak, ha a vastagsága eléri vagy meghaladja a 10 centimétert, ehhez képest most 1-3-nál tartunk jellemzően.

A jégen tartózkodás szabályait a beszakadások miatt bekövetkező balesetek megelőzése érdekében a rendőrök fokozottan ellenőrzik. A szabályok megszegése miatt a rendőr, a közterület-felügyelő, a halászati őr és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője figyelmeztetést alkalmazhat, özerertől ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki, vagy szabálysértési eljárást indíthat, melyben akár 150 ezer forintos is lehet a bírság.

A rendőrség arra biztat mindenkit, hogy ha bármilyen jéggel kapcsolatos veszélyhelyzetet észlelnek – beszakadás, süllyedés, stb. –, azonnal hívják a 112-es segélyhívón a vízirendészet járőreit, vagy kérjenek segítséget a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság 1817-es vízi segélyhívó telefonszámán.

Elkezdődött a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ) csapatainak kivonása Kazahsztánból, a folyamat előreláthatólag 10 napig tarthat, jelentette ki az Interfax híre szerint Sztanyiszlav Zasz. A szervezet főtitkára szerint a békefenntartó misszió befejeződött. Zasz hozzátette: a „bűnözők és terroristák” csoportjait szétverték, tagjaik zömét őrizetbe vették, a maradékuk elrejtőzött, a felkutatásuk és a felelősségre vonásuk a kazahsztáni szervek dolga lesz.

Mint arról legutóbb ebben a cikkünkben írtunk részletesebben, a január első napjaiban kezdődött tüntetések zavargásokba és fegyveres összecsapásokba torkollottak Kazahsztánban, azon belül is elsősorban az ország legnagyobb városában, Almatiban, Kaszim-Zsomart Tokajev elnök pedig a KBSZSZ-hez fordult segítségért. A szervezet valamivel több mint kétezer katonáját küldte – gyakorlatilag egy napon belül – Közép-Ázsia legnagyobb területű országába, akik nem vehettek részt harci cselekményekben, a feladatuk bizonyos objektumok védelme volt. A „békefenntartó” misszióban elsősorban orosz desszantosok vettek részt.

Szép és még inkább látványos ortodox szokás: a vallás hívei szláv vidékeken vízkereszt alkalmából jeges vízbe merülnek – értelemszerűen január 19-én –, miután az akciót megelőzően az illetékes pópa megáldotta a vizet, így az a következő év ünnepéig szentnek és tisztának tekintendő. A Karpataljalap.net híre szerint a tradíció a szomszédban is él, de úgy tűnik, a híveknek még van mit tanulniuk a részletekről.

Az ortodox vízkereszt biztonságos lebonyolítása érdekében ugyanis a rendkívüli helyzetek szolgálatának munkatársai mesterkurzust tartottak Ungváron csütörtök délelőtt. Az eseményen búvárok és mentők mondták el és mutatták be az Ung folyóban, hogy hogyan kell egészségkárosodás nélkül merülni, sőt arról is szó esett, hogy miként lehet megmenteni a jég alá esett embert, szükség esetén megfelelően elvégezve az újraélesztését.

Az internet világa egyébként tele van vonatkozó oktatóvideókkal, ezek közül az egyik legprofibb személy rövid bemutatóját máris megmutatjuk.

„A magyar kormánynak fel kell hagynia az LMBTQ-személyek emberi jogainak instrumentalizálásával és csorbításával” – ezzel a címmel adott ki nyilatkozatot Dunja Mijatovic. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa szerint sajnálatos, hogy a magyar kormány kezdeményezésére a parlamenti választások napján országos népszavazás lesz „gyermekvédelminek” nevezett kérdésekről Magyarországon.

Mijatovic kiábrándítónak tartja, hogy a magyar parlament 2021 júniusában a nemzetközi tiltakozás ellenére elfogadta a „gyermekvédelmi” törvényt, amely korlátozza az oktatás és a véleménynyilvánítás szabadságát is.

„Aggódom amiatt, hogy a népszavazás erősíteni fogja a sztereotípiákat és az előítéleteket az LMBTQ-személyekkel szemben, illetve komoly negatív hatással lesz a jogaikra és a biztonságukra azáltal, hogy félrevezető kérdéseket tesz fel, így összességében gyűlöletet kelt” – írta nyilatkozatában az emberi jogi biztos. Hozzátette: az a feltételezés, hogy az átfogó szexuális nevelés káros a gyermekek fejlődésére, egyszerűen hamis. Ellenkezőleg, mindez elengedhetetlen a gyermekek elleni szexuális visszaélések megelőzése érdekében, és elősegíti a biztonságos és befogadó társadalmak létrejöttét.

Mijatovic arra is felhívta a figyelmet, hogy az LMBTQ-személyekkel kapcsolatos manipuláció folyamatosan terjed Európában, a magyarországi népszavazás pedig jól illusztrálja ezt az aggasztó tendenciát.

Kazahsztánban a helyzet stabilizálódott, a terroristákat megsemmisítették, indulhat a konszolidáció és a károk felszámolása. Erről informálta a széles közvéleményt hétfőn a kazah nemzetbiztonsági tanács, amelynek vezetését múlt héten vette át Kaszim-Zsomart Tokajev államfő. A belügyminisztérium részéről bejelentették: hétfőig 7939 embert vettek őrizetbe. Az összecsapásokban – amelyekről részletesebben itt és itt írtunk korábban – a biztonsági erők részéről 16-an vesztették életüket, a további áldozatok pontos száma nem ismeretes. Korábban megjelent egy 164 fős adat, ám hivatalos megerősítés ezen a vonalon nem történt.

Fontos esemény volt még hétfőn, hogy online tanácskoztak a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéhez (KBSZSZ vagy ODKB, mindkét rövidítés használatos) tartozó államok vezetői. Tokajev kazah elnök itt azt mondta: „Spontán tüntetések álcája alatt zavargások hulláma tört ki. Világossá vált, hogy a fő cél az alkotmányos rend aláásása és a hatalom átvétele volt. Államcsínykísérletről beszélünk.” Majd hozzátette: „A fő csapás Almati városa ellen irányult. Almati bukása előkészítette volna az utat a sűrűn lakott déli részeken, majd az egész országban a hatalomátvételhez.” Tokajev bizonyítékokat is ígért, mondván, ezeket rövidesen bemutatják.

Beszélt az eseményen Vlagyimir Putyin orosz elnök is, aki egyrészt majdanias típusú jeleket vélt felfedezni az események lefolyását vizsgálva, melynek örömére kijelentette: a kazah államiság került veszélybe az elmúlt napokban, amit nem az üzemanyagár-emelés által kiváltott spontán tüntetések okoztak, hanem az, hogy a helyzetet „kihasználták belső és külső destruktív erők”. Putyin szerint Kazahsztánnak a nemzetközi terrorizmussal kellett szembenéznie, emellett a közép-ázsiai országban ugyanolyan eszközöket alkalmaztak, mint a 2014-es ukrajnai fordulat idején.

Hogy kik, nem tudjuk. Hogy honnan, azt sem. Hogy kinek állt ez érdekében? – fogalmunk sincs. Hogy milyen következményeik lehetnek a történteknek, azzal kapcsolatban viszont már látunk körvonalakat.

Autógáz, takarodj!

A szabad szemmel is látható fejleményekről röviden: azok után, hogy szabadárasították a cseppfolyósított autógázt, amelyért ez év elejétől literenként 120 tengét, nagyjából 80-90 forintot kellett volna fizetni – kétszer annyit, mint akár még néhány hónapja is –, spontán demonstrációk kezdődtek a nyugat-kazahsztáni Zsanaozenben. A tiltakozók rövidesen a közeli Aktauban és Aktobéban is utcára vonultak, majd egy-két nap elteltével Almatiban, Kazahsztán legnagyobb városában szintén megmozdulások kezdődtek.

Tokajev elnök és a kazah kormány lassan, kelletlenül, továbbá nem elégséges módon reagált, futottak az események után, és sehogy sem érték utol őket. Így január 4-én, két nappal az első tüntetéseket követően már nem sok szó esett üzemanyagokról, ehelyett általános gazdasági-politikai követelések kerültek előtérbe, fontos szlogen lett a Nurszultan Nazarbajevet célba vevő „Öreg, takarodj!”, és nem kímélték a 2019-ben hatalomra került utódot és a kormányt sem.

De ki ez a híres magyar borvidék nevű ember?

Peter Bogdanovich csütörtök reggel halt meg Los Angeles-i otthonában.

Az 1939-ben Kingstonban született, szerb származású Bogdanovich színésznek készült, az ötvenes években televíziós darabokban, off-Broadway produkciókban szerepelt. 1967-ben készítette első, kis költségvetésű filmjét egy kiöregedett horrorsztárról, bemutatkozását némely kritikusok Orson Welleséhez hasonlították az MTI szerint.

1971-ben fekete-fehérben forgatta Az utolsó mozielőadás című kultfilmet Cybill Shepherddel, Timothy Bottomsszal és Jeff Bridgesszel, amely nyolc Oscar-jelölést kapott, ebből két mellékszereplőit megnyert. Ezután csinálta meg Barbra Streisanddal és Ryan O'Neallel a Mi van, doki? című vígjátékot, majd a Papírholdat, amelyért a 10 éves Tatum O'Neal kapott Oscar-díjat.

Ez a három filmje vitán felül csodálatos volt, kettő közülük nagyon szép, a közbülső pedig fergetegesen vicces.

Ezután azonban másfél évtizeden át nem sokra jutott, súlyos magánéleti válságokkal küszködött, viszont 1985-ben a Cherrel készített Maszkkal ismét sikeres lett.

Pályafutása utolsó szakaszában főleg televíziós produkciókban dolgozott rendezőként és színészként. Szerepelt a Maffiózók és a Szóljatok a köpcösnek! című sorozatokban is.

Kicsit kiestem a szerepemből, amikor Doma, a minden hájjal megkent bűnöző felszállt a 112-es buszra, hogy meglátogassa a nagymamáját a lakótelepen. A szerepem az volt, hogy néző legyek, és átéljem Az unoka című film történetét és esztétikáját egyaránt. Ebből zökkentett ki az utazás az Ikarus típusú ósdi járművön, és nem is azért, mert a Thomán István utca és a Bosnyák tér között tudomásom szerint korszerűbb konstrukciók közlekednek.

Hanem azért, mert mint az némely korábbi jelenetekből kitűnt, Doma, a minden hájjal megkent bűnöző egyébként színvonalas személygépkocsival rendelkezett, tehát azzal is megközelíthette volna a nagymamáját. És ha el akarta volna kerülni, hogy a nagymamája tudomást szerezzen róla, hogy munkanélküli mivolta ellenére luxusra is futja neki, akkor leparkolhatott volna néhány utcával arrébb. Vagy ha ott kellett hagynia az autót a barátnő-tettestársnak valamilyen ismeretlen okból, mehetett volna taxival, mivel volt mit a tejbe aprítania.

A fenti gondolatmenet kibontását azért nem érzem szimpla szőrszálhasogatásnak és bárgyú okoskodásnak, mert eleve is jellemző Deák Kristóf első egész estés művére a bicebócaság és a felemásság. Az Oscar-díjas Mindenki című kisfilm – amelyet mindenki látott néhány évvel ezelőtt – alkotója mintha nem tudta volna pontosan eldönteni, hogy milyen műfajű művet óhajt készíteni.

Nem kis részben a szóban forgó Oscarra építve jelentős hírverés bontakozott ki Az unoka körül a premier előtt, és a trailerekből-teaserekből úgy tűnt, hogy egyfajta thriller kerülhet terítékre magyarosan fűszerezve, ám az eredmény másmilyen lett. Zákonyi S. Tamás producer mondta is régebben, hogy a film „merész módon nem egy műfajra épít, nem mondtuk ki, hogy ez tisztán egy thriller, krimi, fekete komédia vagy dráma”, ezt azonban a megnézés előtt nem olvastam, csak utána, így közben azon is törnöm kellett a fejemet, hogy súlyos hiba-e, hogy a fontos jelenetsorok egy része önnön paródiájának tűnik, vagy szándékos. Amennyiben utóbbi a jó megoldás, az is probléma szerintem, lévén, hogy lehetetlen minden néző fejébe megoldókulcsokat ültetni be.

Deák Kristóf filmje a legundorítóbb bűncselekménytípusok egyikéről, az állítólag kifejezetten hazánkra – más vidékekre viszont nem – jellemző unokázós csalásokról szól. Abból a szempontból valós eseményekre épül, hogy a rendező családjában is előfordult ilyen, ezt gondolta tovább, amikor forgatókönyvet írt belőle. A primitív, de hatékony trükkről valamennyi olvasónk hallott: a hiszékennyé idősödött nagypapákat és nagymamákat azzal hívják fel telefonon, hogy unokáiknak problémáik támadtak, amelyeket csakis a párnacihában őrizgetett pénzecskék átadásával lehet elsimítani. A nagypapák és a nagymamák sietnek segíteni, utána meg verik a fejüket a falba a komplett családdal karöltve, plusz szégyenkeznek, emészti őket az önvád és a búbánat. A bűnözők ritkán buknak le, a szerény vagyonkák még ritkábban kerülnek vissza jogos tulajdonosaikhoz, az ember zsebében kinyílik a bicska a hasonlók hallatán.

Az unoka című filmben Jordán Tamás nagypapát károsítják meg, aki súlyosan bele is betegszik a történtekbe, és mivel a rendőrség nem siet, Rudi unoka (Blahó Gergely) úgy dönt, megkísérti a lehetetlent: legalább azt az órát megpróbálja visszaszerezni, amit a nagypapa évtizedek óta le sem vett a csuklójáról, de most igen. Az unoka gyámoltalan srác ugyan, akinek fát lehetne vágni a hátán, de megtalálja a fonal végét egy kamerafelvételnek hála, és ahogy múlik az idő, úgy gombolyítja azt egyre határozottabban. Csakhamar segítőtársai is akadnak, a károsultak csoportterápiáján látszólag szelíd és elesett, ám valójában nagyon is harcias nyugdíjasokkal találkozik, köztük egy komplett fegyverraktárt rejtegető bosszúszomjas bácsival, valamint egy rendszeres drogfogyasztó nénivel.

Ezek után szinte gyerekjáték rábukkanni Doma (Jászberényi Gábor), a minden hájjal megkent bűnöző nyomaira, majd őt követve megtudni, hogy a csalóknak is van nagymamájuk (Pogány Judit), és néhány súlyos pofon, valamint további lelki-fizikai traumák elszenvedését követően csapdát állítani.

Felnőtt ember végigcsinálja, amibe belekezdett, mondja a fegyverraktárt rejtegető bosszúszomjas bácsi a film fontos pillanatában, ezzel Doma sorsa megpecsételődik.

Arra ugyanakkor nem bírtam rájönni, hogy a szóban forgó óra különös titkára pontosan miért is volt szükség. Túl azon, hogy időzavarba kerültem – az ide vágó betéttörténet szerint ugyanis a nagypapának erős kilencvenesnek kellett volna lennie, és Jordán Tamás annyi azért nincs –, az üzenetet sem értettem. Az lenne a megfejtés, hogy nem érdemes extra energiákat beletennünk extrém dolgokba, mert a végén kiderülhet, hogy úgyis hiábavaló volt minden igyekezetünk? Hát ezt mégsem hiszem.

Ezzel együtt Az unokának többnyire van ritmusa, nemegyszer komoly feszültségek is dolgoznak benne, az a jelenet pedig, amikor Pogány Judit és Jászberényi Gábor magára marad a parkett közepén, egyenesen szívszorító. Akkor a néző arra gondol: nocsak, lehet, hogy ez a film egyes számban megfogalmazott címe révén nem is arról az unokáról szólt, a bosszúállóról, hanem erről a másikról, a minden hájjal megkentről, milyen érdekes.

A felvezető kampányban a 2022-es év első magyar sikerfilmjeként emlegetik Deák Kristóf művét, ami a premier előtt talán merészen hangozhat. Fogalmam sincs, hogy valóban kíváncsiak lesznek-e rá a nézők széles tömegei. Nagyot végül is nem fognak csalódni, akik beülnek rá, legyenek bár unokák vagy nagyszülők. Akkor sem, ha műfajtisztábban, feketébben, komédiábban kevésbé eklektikus, tehát vagányabb és hatásosabb lehetett volna. De ha mondjuk néhány nagyszülő gyanakvóbbá válna tőle sorsfordító pillanatokban, az is milyen szép eredmény lenne a való életre visszaható populáris művészet jegyében. Délibábokat mindazonáltal ne kergessünk, úgysem tudjuk utolérni őket!

Jelentős botrány bontakozott ki az új év első napjaiban az ukrán sajtóban és a közösségi médiában. Kikerült ugyanis az internetre a provokatív akcióiról is ismert A Jó És A Fény Harcosai művészcsoport egy videója, amelyen a társaság egyik tagja, a 24 éves Natalija Derevjanko levizeli a vitatott megítélésű Sztepan Bandera lembergi szobrának talapzatát. A felvétel még nyáron készülhetett, de közzétételét Bandera születésének január 1-jei évfordulójára időzítették.

Sztepan Bandera az ukrán nacionalisták egyik ikonja, míg a másmilyen meggyőződést vallók jobbára náci kollaboránsnak és antiszemita gyilkosnak tartják.

A vélhetően egyfajta művészeti projektnek szánt videó először a Vimeóra került ki, ahonnan néhány órán belül eltávolították, de ennyi is elég volt, hogy elkezdjen terjedni az ukrán közösségi médiában.

A nacionalisták érthető módon súlyos provokációként kezelik az ügyet, és erősen támadják-fenyegetik Derevjankót a közösségi médiában.

A rendőrség vizsgálatot indított, különös tekintettel arra, hogy az emlékmű hiába van bekamerázva, az incidens a lapok szerint mégis meglepetésként érte a szerveket.

A felvételt ide kattintva tekinthetik meg nyájas olvasóink, legalábbis addig, amíg el nem távolíttatik.

A rendőrök a harkai határátkelő közelében ellenőrizték egy litván rendszámú személygépkocsi litván utasait 2022. január 6-án 13 óra 45 perckor – írja a Police.hu. Az intézkedés során felmerült a gyanú, hogy a jármű embercsempész előfutó autójaként érkezett a határátkelőhöz, ezért az egyenruhások értesítették a közelben lévő rendőri egységeket. Kisvártatva a Harka belterületén mozgó ellenőrzést végző járőrök észleltek egy nagy sebességgel a határ felé tartó furgont, amelynek érkezésére figyelmeztették az ott intézkedő kollégákat.

Az egyik rendőr az úttestre kilépve – szabályos rendőri jelzést alkalmazva – megpróbálta megállásra késztetni a nagy sebességgel közeledő kisteherautót, azonban annak vezetője a járművet az egyenruhás felé kormányozva még jobban felgyorsított. A rendőr idejében el tudott ugrani a közeledő autó elől. Járőrtársa a kollégája testi épségét veszélyeztető manővert észlelve szolgálati fegyverével több lövést adott le, hogy a furgont irányváltoztatásra kényszerítse, mielőtt neki is el kellett ugrania.

A kisteherautó sofőrje a szabaddá vált utat kihasználva áthajtott Ausztriába, ahol azonban néhány száz métert megtéve járműve üzemképtelenné vált. Az időközben a helyszínre érkező osztrák rendőrök elfogták a magyar rendszámú gépkocsit vezető egyiptomi férfit, és ez elsődleges információk szerint harminc ismeretlen állampolgárságú utasát. Az eset során személyi sérülés nem történt.

A Police.hu cikkírója felhívja a figyelmet: az embercsempészés bűntett alapesetben egy évtől öt évig, minősített esetben akár öttől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A tálibok folyamatosan figyelik a fejleményeket Kazahsztánban, és arra szólítják fel a feleket, hogy kezdeményezzenek párbeszédet.

Abdul Qahar Balkhi, az afganisztáni külügyminisztérium szóvivője a TASZSZ híre szerint kijelentette, a tálibokat a Kazah Köztársaság szomszédaiként és üzleti partnereiként nyugtalanítják a legutóbbi napok fejleményei, ezért a nézeteltérések békés úton történő rendezését javasolják a politikai vezetésnek és a tüntetőknek.

A szóvivő külön hangsúlyozta a biztonság és a politikai stabilitás megőrzésének fontosságát, hiszen ezek alapvető feltételei a gazdaság és az állampolgári jólét növekedésének.

A kazahsztáni zűrzavar január 6. délutáni állásáról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Közleményben reagált az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság (TEF) az elsőként a Népszava által ismertetett hangfelvételekre, amelyek szerint Sztojka Attila főigazgató a Roma Közéleti Akadémia, illetve az általa vezetett főigazgatóság révén szerződéseket kínált azoknak, akik "ebben a körben benne vannak", hozzátéve, hogy "még fogok hozni lehetőségeket, ebben ne legyen kétségetek". "Félre ne értsetek, ez nem megvásárlás, én senkit nem akarok megvásárolni" – mondta még, majd mégis azt fejtegette, hogy mindennek fejében politikai és szakmai teljesítményt várnak. Azt már nem fejtette ki, hogy mit ért politikai teljesítmény alatt.

A lap szerint a titokban rögzített felvétel december végén, egy budapesti szállodában rendezett találkozón készült, ahol Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos, a TEF főigazgatója tárgyalt az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) Fideszhez húzó tagjaival.

A TEF most közleményében azt írta, "az elmúlt két napban több valótlan állítás jelent meg egy 2021. december 29-én megrendezett találkozóról, amelyre Farkas Félix nemzetiségi szószóló és az Országos Roma Önkormányzat képviselői hívták meg Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztost. A meghívás célja az volt, hogy párbeszédet folytasson az Országos Roma Önkormányzat közgyűlésének tagjaival. A konferenciát az Országos Roma Önkormányzat csődközeli helyzete miatt szervezték, mert rendezni kívánják az önkormányzat alkalmatlan vezetése miatt kialakult helyzetet."

Az eseményen a kormánybiztos tájékoztatást adott többek közt a Roma Közéleti Akadémia létrehozásáról, amelyben részt vehetnek roma közélettel foglalkozó civilek, többek közt roma nemzetiségi önkormányzati képviselők is. Az akadémián évente 400 embernek biztosítanak képzést a romaügy minőségi képviseletének érdekében. A résztvevők toborzásában való részvétel független a szervezeti kötődéstől, hiszen az akadémiára bárki jelentkezhet. Ezt erősítették meg a találkozón.

Sztojka Attila kormánybiztos 20 éve dolgozik a romaügy, a társadalmi felzárkózás érdekében a szakpolitikában és a terepen – olvasható a közleményben. Alapvető elvárás, hogy ismerje a felzárkózási folyamatokban résztvevő szereplőket. A terepről érkezett, tehát ismer mindenkit, aki a roma ügyben dolgozik, hiszen nem olyan nagy az ország és nem olyan sokan dolgoznak az esélyteremtés, felzárkózás területén, hogy ne lehetne látni a terepen lévő embereket.

A kormánybiztos minden olyan tevékenységet elítél és rosszindulatú hangulatkeltésnek minősít a TEF szerint, amely a roma nemzetiségi önkormányzatok kohéziójának megteremtésére irányuló erőfeszítéseit azok között vagy azokon kívül akadályozza.

"A kormánybiztos továbbra is együttműködést ajánl azoknak a roma nemzetiségi önkormányzatoknak, amelyek készek az esélyteremtési programot magukénak tekinteni, és annak megvalósításában érdemben közreműködni" – írta a TEF.

A székelyföldi lovassport százmillió forintos támogatását jelentette be csütörtökön egy Homoródfürdőn tartott lovas fórumon Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára.

Az MTI híre szerint az államtitkár elmondta: a program keretében Székelyföld valamennyi bejegyzett lovas egyesülete kétmillió és hétmillió forint közötti támogatáshoz jut, amelyből olyan fejlesztéseket végezhet el, amelyekre önerőből csak két-három év alatt lett volna lehetősége. Azt is hozzátette: a támogatás reményei szerint egy hosszú folyamat első lépése.

Potápi Árpád János hangsúlyozta: a nemzetpolitikában egyre nagyobb figyelmet fordítanak a sportra, és ez oda vezetett, hogy 101 évvel a trianoni döntés után immár a sportban is egységes Kárpát-medencéről lehet beszélni.

Az olasz kormány azonnali hatállyal kötelezővé tette az új típusú koronavírus elleni védőoltás felvételét minden 50 év fölötti személynek – írja az MTI. Az érintetteknek június 15-ig kell beadatniuk a vakcinát.

Mario Draghi kormánya az egészségügyben és az oktatásban dolgozók számára már korábban kötelezővé tette az oltás felvételét. A legutóbbi zárlat feloldásakor, tavaly októberben az olaszok már csak úgy térhettek vissza munkahelyeikre, ha megkapták az oltást, vagy friss negatív teszttel rendelkeznek.

A szerdai rendelet értelmében az 50 évnél idősebbeknek február 15-től nem lesz elegendő a teszt a jelenléti munkavégzéshez, csak oltással mehetnek dolgozni. Egyelőre nem világos, hogy milyen szankciókra kell számítania annak, aki nem tesz eleget az előírásnak. A korábbi szabályok értelmében az oltatlan és teszteletlen munkavállalókat fizetés nélküli szabadságra lehetett küldeni.

Olaszországot a többi európai országhoz képest később érte el a koronavírus omikron variánsa, de az esetszámok az elmúlt hetekben folyamatosan emelkednek. Szerdán csaknem 190 ezer új fertőzöttet diagnosztizáltak, amire korábban nem volt példa. Az országban eddig több mint 138 ezren haltak bele a vírus okozta betegség szövődményeibe.

Az olaszok csaknem háromnegyede már az oltás mindkét adagját felvette, 35 százalékuk pedig az emlékeztető harmadik oltást is megkapta.

Európában Ausztria készül a legszélesebb körben elrendelni a kötelező oltást. Ott jövő hónaptól minden 14 év felettinek kötelező lesz beoltatnia magát. Görögországban a 60 évnél idősebbeknek kell felvenniük a vakcinát január 16-tól.

Hét év hét hónap szabadságvesztésre ítélte a Sátoraljaújhelyi Járásbíróság azt a minősített szexuális erőszakkal vádolt ápolót, aki 2020 júliusában megerőszakolt egy beteget a sátoraljaújhelyi kórházban – írja a 24.hu.

A betegápolóként dolgozó 54 éves férfi benyugtatózta áldozatát, majd közösült vele. A nő azonban közben magához tért, ellenszegült, értesítette hozzátartozóit, majd még aznap feljelentést tett.

A bíróság 7 év 7 hónap szabadságvesztésre, végleges hatályú ápolói és valamennyi egészségügyi munkakörben végezhető foglalkozástól eltiltásra és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte a férfit.

Az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője felmentésért fellebbezett.

A hét közepére végképp eldurvult a helyzet Kazahsztánban. Az üzemanyagok – ezen belül a cseppfolyósított autógáz – árának drasztikus emelkedése miatt kezdődött tiltakozások a hatalmas ország teljes területének összes nagyobb városában egyre hevesebbé válnak, ezen belül különösen Almatiban keményedik a helyzet. Már szerdán teljesen egyértelműen politikai tartalmú megmozdulások zajlottak – a kormány leváltása semmit sem segített –, amelyek helyenként erőszakossá váltak, és ez másnapra csak fokozódott.

Annak ellenére, hogy Kaszim-Zsomart Tokajev elnök előbb Mangisztau régióban és Almatiban, majd az egész országban rendkívüli állapotot és kijárási tilalmat hirdetett, a tiltakozók nem mentek haza, folytatták a demonstrációkat.

Egyebek közt Kazahsztán legnagyobb városában előbb a polgármesteri hivatalt ostromolták meg, majd az elnöki rezidencia ellen vonultak, sőt ideiglenesen a repülőteret is elfoglalták. A szintén jelentős lakosságú településen, Taldikorganban késő este többszöri próbálkozás után a tömegnek sikerült ledöntenie a nagybetűs Nemzet nagybetűs Vezetőjének, Nurszultan Nazarbajevnek a szobrát.

Éjszaka több helyen véressé vált a küzdelem, a tüntetések fosztogatásokba torkolltak, aminek bevásárlóközpontok, szupermarketek és bankok látták kárát, így ezek egy része Almatiban és másutt már ki sem nyitott csütörtökön, míg a bankaautomaták előtt hosszú sorok alakultak ki, már csak azért is, mert az internet korlátozása miatt a nyitva tartó üzletekben kizárólag készpénzzel lehetett fizetni.

Tokajev elnök szerda este leváltotta a kazah biztonsági tanács vezetőjének pozíciójából Nazarbajevet, emellett bejelentette, hogy a hadsereg bevonásával antiterrorista műveleteket kezdenek, valamint a helyzet rendezése érdekében katonai segítséget kért a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetétől. Az Oroszország által dominált szervezetnek, amelyet ODKB-nak is rövidítenek, jelenleg a következő posztszovjet államok a tagjai még: Fehéroroszország, Kirgizisztán, Örményország és Tádzsikisztán.

Miután a KBSZSZ soros elnöki tisztét Örményország tölti be, Nikol Pasinjan miniszterelnök közölte, hogy készek részt venni békefenntartó feladatok ellátásában Kazahsztánban. Ennek jegyében több állam katonái meg is érkeztek időközben az országba, az oroszok légidesszantos zászlóaljakat küldtek. A teljes képhez tartozik, hogy a KBSZSZ-es csapatok teljes létszámát 3600 főben maximálták, és ezek harci cselekményekben nem, csak objektumok őrzésében vehetnek részt elvileg.

Az antiterroristának nevezett műveleteket a kazah rendőrség és hadsereg, illetve a különleges erők hajtják végre, az összecsapások éjszaka kezdődtek, ekkor már éles fegyvereket is bevetettek, az első hírek tucatnyi egyenruhás és nagyobb számú demonstráló haláláról, valamint sebesültek százairól szóltak.

A harcok csütörtökön Almatiban új lendületet vettek, a lövöldözés közép-európai idő szerint késő délután is folytatódott a szimbolikus és a stratégiai jelentőségű objektumok környékén, amilyen többek közt a tévétorony. Hivatalos adatok az áldozatok számáról ekkor már – és még – nem igazán érkeztek, vagy ha igen, ellentmondanak egymásnak.

A KBSZSZ bevonása úgy vált lehetségessé, hogy a retorikában felbukkant a külföldről szított lázadás fogalma, a szövetség alapszabálya ugyanis belső ellentétek esetére nem tette volna alkalmazhatóvá ezt a megoldást. Ennek okán az Egyesült Államok részéről Jen Psaki fehér házi szóvivő majdhogynem hamarabb utasította vissza az USA szerepével kapcsolatos orosz vádakat, mint hogy azok ténylegesen megfogalmazódtak volna.

Az elemzők sötétben tapogatóznak, amikor arra próbálnak választ kapni, hogy mi zajlik Kazahsztánban. Miközben a részben felfegyverzett tömeg mozgása időnként meglepően szervezettnek tűnik, és több helyen tényleges utcai harcok folynak, a rezsimmel elégedetlen fiatalok békés és spontán kezdődött demonstrációkról beszéltek orosz független lapoknak.

Az is hatalmas kérdőjel, hogy mindez kinek áll érdekében, és hogy politikai értelemben mi is történt. Azóta, hogy a 81 éves Nurszultan Nazarbajev közel három – vagy ha a szovjet időszakot is figyelembe vesszük: három és fél – évtized után 2019 tavaszán lemondott első számú vezetői tisztéről, kettős irányítás volt Kazahsztánban. A Nemzet Vezetője úgy ment, hogy maradt – erről itt elérhető korábbi cikkemben írtam részletesebben –, az új elnöknek, Kaszim-Zsomart Tokajevnek emiatt korlátozottak voltak a hatáskörei.

Ennek minden jel szerint vége. Azzal, hogy a biztonsági tanács éléről menesztették, Nazarbajev hatalmának legfontosabb gyakorlati része megszűnt. Szobrának taldikorgani ledöntése ilyen módon többszörösen is szimbolikus. Annál inkább, hogy Tokajev menesztette Nazarbajev unokaöccsét is a KGB igazgatóhelyettesének a pozíciójából, akit korábban lehetséges elnöki utódként emlegettek. Hogy a Nazarbajev família tagjai most hol tartózkodnak, nem tudja senki, egyes források szerint az idős exelnök Oroszország, svájci ingatlanvagyonáról elhíresült lánya Kirgizisztán felé hagyta el Kazahsztánt magánrepülőgéppel.

A Nazarbajev-korszak tehát befejeződni látszik, de annak kapcsán semmi sem belátható, hogy mi jön utána. Sőt az sem világos, hogy idáig vezető fejleményekben mekkora szerepe volt Tokajevnek – vagy végső soron akár az oroszoknak. Az tény – a Dozsgy tévécsatornának erről beszélt Konsztantyin Zatulin, az orosz duma FÁK-ügyekben illetékes prominense –, hogy Nazarbajev az elmúlt évtizedekben hiába tűnt Vlagyimir Putyin legnagyobb barátjának, valójában inkább akadályozta a kazahsztáni orosz tőkebefektetéseket, mintsem támogatta, és politikailag is igyekezett tartani a távolságot a két állam között, őrizve hazája és autoriter rezsimje függetlenségét.

A következő időszak velejét e tekintetben csak a konszolidáció után ismerjük meg, ám ettől még nagyon messze vagyunk. Csütörtökön legalábbis – az almati gépfegyversorozatok és robbanások hangját hallva – hatalmas butaság lenne azt állítani, hogy a hatalom kontroll alatt tartja a folyamatokat.

Gyurcsány Ferenctől Kunhalmi Ágnesen át Tordai Bencéig sorra cserélik le facebookos borítóképeiket az egyesült ellenzék vezéralakjai. A friss dizájn a kékre, a türkizre és a fehérre alapoz, valamint a Legyen Magyarország mindannyiunké! szlogenre, illetve ott vannak a képen a pártok logói is. Az egykori miniszterelnök üzenetet is fűzött a váltáshoz, miszerint: "Idén áprilisban közösen kormányt váltunk. Mert ez a haza érdeke." Posztunk élesítése pillanatában Márki-Zay Péter miniszterelnök még nem cserélt, de bizonyára ami késik, nem múlik.

A vonatkozó fényképes bizonyítékokat szerda délelőtt előbb a miniszterelnök közösségi oldalán tették közzé, majd kora délután a honvédelmi államtitkár is robbantott. Utóbbi felvételen különösen jól mutat a cseh gyártmányú CZ Bren 2 gépkarabély. Hogy maga Németh Szilárd is jól mutat, abban nincs semmi új.

Vízkereszt van egyébként, ezért a nagy mozgolódás. Ilyenkor kell leszedni a karácsonyfát is!

Közép-európai idő szerint szerdán kora délután folytatódnak a zavargások Kazahsztán nagyvárosainak jelentős részében. Almatiban, Aktobéban, Aktauban, Atirauban és számos más településen több ezres tömeg van kint az utcákon, összecsapások zajlanak a rendőrökkel, néhol vízágyúkat és gumilövedékekeket is bevetettek. Éles fegyverekkel az eddigi hírek szerint még nem lőttek.

Az ország legnagyobb városában, a másfél milliós Almatiban az egyik legélesebb a helyzet, itt a tüntetők sikeresen ostromolták a polgármesteri hivatalt, egy időre be is vették azt. A hivatal munkatársait evakuálták a hatóságok, az épületet körülvette a hadsereg.

A megmozdulások központi helyszínévé kedden vált Almati, első körben itt és a nyugat-kazahsztáni Mangisztau régióban hirdettek rendkívüli állapotot és vezettek be kijárási tilalmat. Ezt azóta kiterjesztették, érvényesek immár az intézkedések a főváros Nur-Szultanra is, ahol korábban kevésbé voltak intenzívek az utcai események.

Kaszim-Zsomart Tokajev elnök és csapata egyelőre fut az események után, gyakorlatilag kicsúszott a kezükből az irányítás. Nem segített az sem, hogy az államfő szerda reggel elfogadta Aszkar Mamin miniszterelnök és kormánya lemondását.

Az LPG miatt kezdődött Zsanaozenben

A tiltakozások vasárnap kezdődtek Kazahsztánban azután, hogy szabadárassá tették a cseppfolyósított gáz, az LPG árát. Az LPG Közép-Ázsia legnagyobb országában, annak is különösen a nyugati részén rendkívül népszerű, a térségben, amely az olaj- és gázkitermelés központja, így a központi költségvetés első számú befizetője, a személyautók 80 százaléka azzal megy. Az üzemanyag e típusa fél évvel ezelőtt még 50 tengébe (35-40 forintba) került literenként, majd folyamatos emelkedésnek indult, végül a szabadárasítás nyomán 120 tengére ugrott.

Az emberek elsőként Zsanaozen városában vonultak utcára emiatt, majd a megmozdulások földrajzi és tematikai értelemben is kiterjedtebbé váltak. Tokajev elnök elsőként azt kezdeményezte, hogy kormánybizottság vizsgálja meg a fejleményeket, majd ígéretet tett az árak visszacsökkentésére, ám ez már mind kevés volt ahhoz, hogy a szellemet visszagyömöszöljék a palackba.

Kedden Almatiban és másutt is sok ezres tömeg gyűlt össze, ekkor már legfeljebb egyebek közt volt szó az üzemanyagokról. Követeltek mindent, ami eszükbe jutott, az élelmiszerárak csökkentésétől a hiteltartozások elengedésén át az általános béremelésig.

Emellett eljutottak az "Öreg, takarodj!" szlogen skandálásáig, ami egyértelmű verbális támadás Nurszultan Nazarbajev és az általa felépített rendszer ellen.

Az öreg és a szisztéma

A 81 éves Nazarbajev 1984-ben lett a Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, 1989-ben a Kazah Kommunista Párt első titkárává avanzsált, 1991-ben a függetlenedő köztársaság elnökévé választották. Ezt a pozícióját különböző alkotmánymódosításokkal és szabadnak aligha titulálható választásokkal 2019 márciusáig megőrizte, mialatt autoriter államot és lényegében egypártrendszert épített ki, a politikai pluralizmusnak nyomai sem maradtak.

A nagyszámú orosz lakossággal is rendelkező Kazahsztán ugyanakkor a posztszovjet kontextust tekintve értelmezhetően működő államnak bizonyult, elsősorban az említett gáz- és olajbevételeknek köszönhetően. Ha a Szovjetunió 30 évvel ezelőtti széthullásához viszonyítunk, akkor a GDP-t tekintve Ukrajna például 6, Tádzsikisztán 5 százalékos mínuszban van ma is, a kazahok plusza ehhez képest 161 százalék, jobban csak a türkmének és az üzbégek teljesítettek, a balti államok sem, az éltanuló Észtországot is beleértve.

Az igazsághoz tartozik ugyanakkor, hogy egyrészt alacsonyabb volt a bázis, másrészt a kazah átlagfizetés forintban számolva most is csupán 150 ezer körül jár, harmadrészt hatalmasak a különbségek a régiók között.

Mint azt Alekszej Dubnov Közép-Ázsia-szakértő az orosz független sajtóban több helyütt elmondta – őt kérdezte a Dozsgy tévécsatornától az Eho Moszkvi rádióadón át a Meduzáig mindenki –, a nyugat-kazahsztáni régiót tradicionálisan mostohatestvérként kezelte a politikai vezetés. Ennek olyan következményei voltak, mint hogy abból a rengeteg gáz- és olajpénzből, ami onnan érkezett, nagyságrendekkel kevesebbet osztottak vissza, a szociális feszültségek tehát kódolva voltak.

Forradalom a semmiből

Ezzel együtt sem Dubnov, sem senki nem számított – színes vagy akármilyen – forradalomra Kazahsztánban. A tüntetésekre nemcsak a hatalom nem volt felkészülve, hanem a szereplőik sem. Ebben a pillanatban az sem látszik, hogy a tiltakozásoknak kik a vezérei, ha vannak egyáltalán, így tárgyalnia sincs kivel az elnöknek és az embereinek.

De a hatalom szerepköre sem tisztázott, látható, hogy az átmenet felemás mivolta és befejezetlensége, vagyis a kettős vezetés éles helyzetben nem működőképes. Nazarbajev ugyanis úgy ment 2019 márciusában, amikor lemondott elnöki posztjáról, hogy maradt: ő a nagybetűs Nemzet nagybetűs Vezetője, elvben élete végéig. A helyzet kézben tartásának közben az sem kedvez, hogy Tokajevet amúgy is gyenge kezűnek tartják.

Egyelőre ott járunk, hogy a tüntetők egyre inkább erőt mutatnak, a hatalom viszont többnyire tanácstalan, és jószerével az egyes települések, illetve rendőri vagy katonai erők vezetőin múlik, hogy milyen válaszlépéseket tartanak indokoltnak.

Volt már, hogy lőttek

A politikai ellenzék megsemmisítése, bezárása és elüldözése is visszaüt most bizonyos értelemben. Alekszej Dubnov a Meduzának nyilatkozva egy embert említett, aki a mozgalom élére állhatna, az emigrációban élő egykori miniszterelnököt, Akezsan Kazsigeldint, ám ő egyelőre ugyanúgy hallgat, ahogy maga Nazarbajev sem szólalt meg.

A Közép-Ázsia-szakértő úgy látja, ebben a helyzetben félő, hogy mivel politikai síkon – megfelelő személyek és eszközök híján – lehetetlen rendezni a kérdéseket, brutálisan véres fordulatot vehetnek az események. Az eszkaláció sokkal durvább is lehet, mint 2014-ben Ukrajnában vagy 2020-ban Fehéroroszországban.

Tokajev egyelőre nem akar lövetni, olyan klasszikus eszközökkel próbálja akadályozni a szervezkedést, mint a mobil internet, ezen belül külön is a Telegram, a Signal, a Whatsapp blokkolása, de arra nem lehet bazírozni – mondja Dubnov –, hogy eddig mindenki gyámoltalannak tartotta. A történet lehetséges kimenetele szempontjából fontos adalék: 2021 decemberében Zsanaozenben – ott, ahol most is elkezdődtek a dolgok – a béremelésért sztrájkoló olajipari munkások közé lövettek. Ennek akkor 17 halálos áldozata és több mint száz sebesültje volt.

(Címlapkép: A polgármesteri hivatalt ostromolja a tömeg Almatiban – AFP-fotó)

Izgalmas világbajnokság végén szoros döntőt játszott a 2. kiemelt Peter Wright a torna korábbi szakaszában a címvédő és világranglista-vezető Gerwyn Price-t és a Champions League-győztes Johnny Claytont is kiejtő Michael Smithszel. A skót két évvel ezelőtt már nyerni tudott egyszer, az angolnak ellenben csak egy vesztes döntője volt eddig, egy árnyalattal mégis esélyesebbnek tűnt, annyira jól játszott az elmúlt szűk három hétben a londoni Alexandra Palace-ban.

A hétfő esti döntőt ezzel együtt mindketten fáradtan és dekoncentráltan kezdték, de mivel Wright dobált kevesebb hibával, gyorsan elment 2-0-ra a 7 nyert szettig tartó meccsen. Smith azonban felszívta magát, egyenlített előbb 2-2-re majd 2-3 után 3-3-ra, 4-3-nál pedig először vezetett. Ebben a szakaszban az angol irányított, 4-4 után is ő került előnybe, 5-4-nél 2 leget megnyert, és kezdhetett a harmadikért, azaz a 6-4-es vezetésért. Ekkor megremegett a keze, annyira, hogy Wright előbb ezt a szettet fordította meg, majd a következőt 3-0-ra vitte el, sőt 6-5 után a tizenkettedikben is 2-0-ra vezetett, 8 leget húzott tehát be zsinórban. Bár itt még Smith meg tudta törni a lendületét egy leg erejéig, a következőt magabiztosan hozta a skót, és már az első meccsnyilát berakta, így 7-5-ös sikerével 2020 után másodszor lett világbajnok.

A világranglistán a legjobb négyben nem történt változás ezek után, a negyeddöntőben kiesett Price maradt az élen, Wright második, Smith azzal vigasztalódhat, hogy előrejött az 5. helyre, és hogy nála több 180-as kört még soha senki nem csinált egyetlen vb-n sem.

Született még egy rekord, három darab 9 nyilas kiszállót is láthatott a publikum, az újonc William Borland és a litván Labanauskas után Price is megdobta a tökéletes leget a negyeddöntőben.

A szervezőknek végül a koronavírust is sikerült legyőzniük, igaz ugyan, hogy több játékos kiesett menet közben pozitív tesztek miatt – köztük három kiemelt, Van der Voort, Chisnall és az egyik topfavorit, Michael van Gerwen –, de a világbajnokságot végig lehetett játszani, ráadásul a közönség is maradhatott.

Alekszej Navalnij nevét mindenki ismeri. Minimum tíz éve ő az orosz nagyvárosi liberális értelmiség és a haldokló haladó Nyugat első számú reménysége, az ember, aki egyszer majd legyőzi a róla elnevezett rendszer atyját és irányítóját, Vlagyimir Putyint. Erre persze meglehetősen kevés esélye van, még úgy is, hogy nemcsak a putyinizmus, hanem maga a főnök is szakadatlanul öregszik.

Alekszej Navalnijt ez idő szerint egyebek közt az is akadályozza, hogy rácsok – vagyis szögesdróttal és őrtornyokkal kiegészített rohadt magas kerítések – mögött kénytelen tartózkodni Vlagyimir város közelében, egy úgynevezett munka- vagy javító kolóniában. Az ilyen kolónia a szovjet eredetű oroszországi büntetés-végrehajtási szisztémában az elviselhetőbb intézmények közé tartozik, bár ezen belül is vannak fokozatok, és a fogva tartás körülményeit indokolt – vagy akár indokolatlan – esetben rövidebb-hosszabb periódusokra itt is szigoríthatják.

Az orosz ellenzéki politikust azután kapcsolták le idén januárban, hogy hazatért Németországból a megmérgeztetése után. Az indok az volt, hogy sorozatosan megszegte a feltételes szabadlábon tartózkodás szabályait. A politikai karrierjét a liberális Jabloko pártban kezdő – ennek egykori elnöke, Grigorij Javlinszkij is nagy reménység volt valaha, és még 2018-ban is indult az elnökválasztáson, ahol 1,05 százalékot szerzett –, majd abban csalódván az orosz nacionalizmussal kacérkodó, még később pedig radikálisan hatalomkritikus bloggerként ismertté váló Navalnijt két alkalommal is elítélték. Ebből a második érdekes és fontos most számunkra.

Mint arról korábban beszámoltunk, négyen meghaltak, egy ember életveszélyesen megsérült szombat reggel Tapolcánál, ahol vonat és személygépkocsi ütközött. A rendőrségi tájékoztatás szerint a baleset Tapolca közigazgatási területén, a 7345-ös számú úton, egy vasúti átjáróban történt.

Az Országos Mentőszolgálat újabb híre szerint a balesetben három fiatal férfi és egy fiatal nő veszítette életét a helyszínen, egy 17 éves fiatalembert pedig életveszélyes sérülésekkel mentőhelikopterrel vittek kórházba.

Dobó Zoltán, Tapolca polgármestere a város hivatalos közösségi oldalán azt írta: az áldozatok sümegi és csabrendeki fiatalok voltak. Családjaiknak felajánlotta a tapolcai önkormányzat segítségét, amelyről a két település polgármesterét is tájékoztatta.

Közölte: a tragédia miatt január 2-át gyásznappá nyilvánítja, és kezdeményezi a MÁV-nál, hogy a vasúti átjáróba sorompót helyezzenek ki, mert több baleset is történt már ott.

A Mávinform a vasúttársaság honlapján azt közölte: a Tapolcáról Budapestre 9 óra 34 perckor indult sebesvonat Kisapáti közelében ütközött egy személygépkocsival. A vasúttársaság tájékoztatása szerint az átkelőben a fénysorompó jól működött, tilos jelzést mutatott. A vonaton senki sem sérült meg. (via MTI)

Szlovákiában egyelőre nincs átfogó információ az újévi újszülöttekről, ám a humennéi Svet zravia kórházban napvilágot látott kisfiút nehéz lenne megelőzni – írja a Parameter.sk. Bianka Krejčiová szóvivő szerint Artur James egy perccel éjfél után érkezett, 3150 grammal, 48 centiméteresen született. Édesanyja Mária, Artur James az első gyermeke.

Rajta kívül az új év első babái közt van minden bizonnyal az eperjesi J. A. Reiman egyetemi kórházban született Brajen, aki 2810 grammal, 47 centiméterrel született.

Nyitrán az első babát Teodornak hívják, az egyetemi kórházban látta meg a napvilágot hajnali 3.24-kor, 3320 grammal, 51 centiméteresen.

Hajnali négy után érkezett az idei esztendő első újszülöttje Zsolnán. Ő Leo, aki 3230 grammot nyomott születésekor és 50 centiméteres volt. Édesanyja Kamenná Poruba községből származik, Leo az első babája.

Mint azt korábban már megírtuk, az első magyar baba 2022-ben Miskolcon született, ő kisfiú, és a Szelim nevet kapta.

(via Parameter.sk)

Egy ternopoli lakos élő kígyókat küldött kisbusszal Olaszországba – írja a Karpataljalap.net. A hüllők csempészéséért 100 ezer hrivnyás – több mint 1 millió forintos – bírságot kell fizetnie a sofőrnek, aki állítja: fogalma sem volt róla, hogy egzotikus csomagot szállít. A küldemény feladója úgymond nem közölte vele, hogy mi van a pakkban.

A határőrök ennél gyanakvóbbak voltak, amikor látták, hogy a kartondobozt lyukakkal látták el. A dobozban vászonzacskók voltak, ezek belsejében tarózkodott 26 egzotikus kígyó és ráadásként 10 gyík. A hüllők növendékek, legfeljebb három hónaposak voltak.

A kimentett állatokat a Lembergi Városi Gyermek Természetbarát Központba szállították.