Gazda Albert

A Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség életveszélyt okozó testi sértés miatt emelt vádat egy meg nem nevezett ökölvívó ellen, aki öt embert is bántalmazott egy soproni szórakozóhelyen. A férfit a főügyészség híre szerint 2020 elején ittas állapota miatt nem akarták kiszolgálni. Ezért üvöltve követelte a felszolgálótól, hogy „Adj piát!”, majd a feje mellett bedobott egy poharat a pultba, ami megrongálta a kávégépet és darabokra tört. Ezután megpofozta a másik pultost, lefejelte a tulajdonos barátját, fellökte a dj-t, megpofozta a saját barátját is, és egyetlen ütéssel életveszélyes sérülést okozott a tulajdonosnak. A sértett hátraesett, nyakszirtcsonttörést szenvedett agyzúzódással, emiatt maradandó fogyatékossággal jellemezhető állapot alakult ki nála, ugyanis megszűnt a szagérzékelése.

Az elkövető a bűncselekmény elkövetését elismerte, és ittas állapotával magyarázta. A terhére rótt bűncselekmény két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A miniszterelnök az önironikusan Szamizdatnak nevezett glosszasorozata 15. részében a magyar Alkotmánybíróság december 10-ei határozatát elemezte. Ez abban az ügyben született, melynek nyomán a magyar kormány akár általános felmentést is szerezhetett volna az EU Bíróságának ítéletei alól. Az alkotmánybírák a felmentést közvetlenül nem adták meg, de megengedték, hogy a kormány bizonyos esetekben felmentse önmagát.

Az Európai Bíróság korábbi ítéletével az orbáni megfejtés szerint arra kötelezte Magyarországot, hogy "ellentétben az Alaptörvény szabályaival engedje be azokat a migránsokat, akiket eddig a kerítés és a magyar határőrök feltartóztattak. Határőreink nem engedték, hogy a migránsok belépjenek. Ha ezt jogellenesen megtették, nem maradhattak Magyarország területén. Menedékjog iránti kérelmük elbírálását Magyarországon kívül kellett kezdeményezniük. A magyar kormány az Alkotmánybírósághoz fordult a kérdéssel: Mi a teendő?" – írja a miniszterelnök.

Aki szerint az Ab ez ügyben meghozott határozatának "középpontjában az ember és az emberi méltóság áll – úgy, ahogyan az Európában már csak elvétve látható". Orbán Viktor úgy látja, az Ab három döntést hozott, egyrészt "megerősítette, hogy a kormánynak alkotmányos identitásunkat meg kell védenie, akkor is, ha ez ellentétes az Európai Bíróság ítéletével"; másrészt kimondta, hogy "amennyiben az Unió intézményei nem gyakorolják hatékonyan a megosztott hatásköröket, a magyar hatóságok gyakorolhatják azokat"; harmadrészt "leszögezte, hogy a migráció és az emberi méltóság kapcsolata az őslakosok szempontjából is vizsgálandó".

A határozat "a feje tetejéről a talpára állítja vissza az emberi jogok rendszerét" – állítja a miniszterelnök, aki szerint "ebben a megvilágításban érdemes olvasnunk mindazt, amit az Európai Unió hatásköreiről és Magyarország szuverenitásáról ír. A magyar államnak kötelessége megakadályozni az önazonosság jelentős sérelmét – akkor is, ha ez az Európai Bíróság döntése, vagy az uniós hatáskörgyakorlás hiányosságai miatt következik be. Az nem fordulhat elő, hogy a Magyarországon élők hagyományos társadalmi környezete demokratikus felhatalmazás és állami ellenőrzés nélkül változzon meg."

"Ravaszul áll ellen Magyarország az EU-s kötelezettségének" – írtuk a határozatot értelmező cikkünkben december 10-én. A miniszterelnöki glossza ezt megerősíti, ám hogy kitételei alapján milyen konkrét lépések lehetnek előkészületben, azt még nem tudjuk.

November végén, december elején az ellenzéki pártok közös listájának a teljes, választókorú népességen belül a Fidesz−KDNP-vel azonos volt támogatottsága: az ellenzék és a kormánypárt egyaránt 38-38 százalékon állt a DK-közeli IDEA Intézet reprezentatív közvélemény-kutatása szerint. Az elmúlt hónaphoz képest a Fidesz esetében semmilyen mozgás nem történt, míg az ellenzék támogatottsága 1 százalékponttal csökkent.

A biztos szavazó pártot választók rétegében viszont némi elmozdulást mért az IDEA. Míg az előző mérés alkalmával a Fidesz–KDNP 3 százalékponttal vezetett, ez december elején újra 1 százalékpontra csökkent.

Az intézet ezzel együtt úgy látja, az ellenzéki előválasztást követően a kormányoldal újra átvette a napirendformálás irányítását, az ellenzék passzívabbá vált, de a Fidesz támogatásának érdemi emelkedéséről nincs szó.

A perszonalizált politikai térben jelentős szerepe van a politikai vezetőknek – írja közleményében az IDEA –, ezért egy harmadik kérdésben nem egyszerűen a közös ellenzék és a kormánypárt listáját versenyeztették meg egymással, hanem megnevezték a két nagy politikai tömb listavezetőjét, Márki-Zay Pétert és Orbán Viktort. Ebben a konstellációban a teljes népességen belül a Márki-Zay-féle ellenzéki közös lista vezetett 1 százalékponttal úgy, hogy csökkent az ismeretlen preferenciájúak aránya, a biztos szavazó pártot választóknál viszont az Orbán vezett kormánypárti listának lett 2 százalékpontos előnye.

Ami az egyes pártokat illeti, az IDEA-nál a teljes népességet tekintve Fidesz–KDNP támogatottsága 1 százalékpontos emelkedéssel jelenleg 35 százalékos, ez a legjobb adat 2021-ben. Az ellenzéki pártok közül a Jobbik és az MSZP támogatottsága is 1-1 százalékponttal csökkent (8, illetve 3 százalék), a többi párté viszont változatlan. A DK 12, a Momentum 8, a Párbeszéd 2, az LMP 1 százalékon áll.

A parlamenten kívüli Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk Mozgalom egyaránt 3–3 százalékot kapna egy most vasárnap esedékes parlamenti választáson az intézet mérései alapján.

A televízióban közvetített számsorsoláson az alábbi nyerőszámokat húzták ki:

2 (kettő)
13 (tizenhárom)
33 (harminchárom)
60 (hatvan)
62 (hatvankettő)

Joker: 109983

Kíváncsian várjuk az eredményt!

A szombat délutáni Ferencváros–Budapest Honvéd NB I-es futballmeccs után – ami mellesleg 1-0-ra végződött – Máté Csaba, a zöld-fehérek másodedzője az M4 Sportnak nyilatkozva megerősítette azokat az értesüléseket, amelyek szerint az orosz válogatott korábbi szövetségi kapitánya, Sztanyiszlav Csercseszov lesz a Ferencváros következő vezetőedzője. „Szerintem aki olvassa az újságot, az mind tudja” – válaszolta a tréner arra a kérdésre, hogy tudja-e már, ki lesz a következő vezetőedző.

Csercseszovot jövő héten már be is mutathatják. A tréner legutóbb az orosz válogatott szövetségi kapitányaként dolgozott, a 2018-as hazai rendezésű világbajnokságon a legjobb nyolc közé vezette együttesét, ott hosszabbításban kapott ki a későbbi ezüstérmes Horvátországtól. Idén nyáron, a sikertelen Eb-szereplés után azonban menesztették a szakembert. Az 58 éves Sztranyiszlav Csercseszov korábban lengyel bajnoki címet és kupát is nyert a Legia Warszawa együttesével, előtte a Dinamo Moszkvát és a Szpartak Moszkvát is irányította.

A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben az európai uniós forrású hitelek folyósítása folyamatosan zajlik, fennakadás nélkül – olvasható a Magyar Fejlesztési Bank közleményében. E szerint az MFB, illetve az MFB Pontok hálózatának minden ügyfele hozzájut az igényelt hitelösszeghez. A Népszava azt írta – a hírt a 444 is szemlézte –, hogy "leállította a százszázalékos állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztés Bank a már megítélt újraindítási gyorskölcsönök kifizetését a cégeknek".

Az MFB ezzel szemben azt állítja: "Minden európai uniós forrású hitelprogram, így a Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön, illetve az Energiahatékonysági Hitelprogram esetében is folyamatos a hitelfolyósítás a szerződött ügyfelek számára, legyen szó vállalkozásokról vagy magánszemélyekről. A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben az MFB zavartanul folytatja a kifizetéseket az EU-s hitelprogramjaiban. Pénteken több mint 5,85 milliárd Ft kiutalása történt meg az MFB Pontok bankjai felé, a végső kedvezményezetteknek történő kifizetések folyamatosan megtörténnek."

Az MFB a közlemény szerint szeretné megnyugtatni minden uniós forrású hitelprogramban szerződött ügyfelét, hogy nincs fennakadás.

A Trenitalia szuperexpresszei eddig Olaszország nagyvárosai között közlekedtek – 360 km/órás engedélyezett maximális sebességgel –, a mai napon azonban kiléptek a nemzetközi színtérre. Hosszabb tesztidőszak után szombat reggel elindult az első vonatpár Milánóból Párizsba és Párizsból Milánóba. Az Il Giorno Milano híre szerint történelmi fejlemény ez az európai vasúti közlekedés szempontjából. A Trenitalia Frecciarossa 1000-esei rövidesen naponta 5 párban száguldozhatnak a francia főváros és az északolasz nagyváros között, egyebek közt Lyon és Torino érintésével. Mindez azt jelenti, hogy a nagy sebességű járatokon naponta közel 5 ezren utazhatnak majd ahelyett, hogy repülőre ülnének.

Franciaország péntek éjszaka leállította a turisztikai és üzleti célú beutazást a területére Nagy-Britanniából az omikron variáns terjedése miatt – írja a BBC. A döntés oka, hogy a briteknél egyre-másra dőlnek a napi fertőzöttségi rekordok, és a pénteki 93 000 új kovidos eset közül 15 000 már az új mutánshoz volt köthető.

A korlátozásokat Jean Castex francia miniszterelnök jelentette be, és magyar idő szerint éjfélkor életbe is lépett, komoly fennakadásokat okozva a komp- és a vasúti közlekedésben. A franciák törlik a szilvesztei tömegrendezvényeket is, emellett Castex további szigorításokat helyezett kilátásba. Felmerül, hogy csak a teljes körűen oltottak használhassák az éttermi és a távolsági tömegközlekedési szolgáltatásokat, illetve csökkentenék a második és harmadik oltások közti időtartamot is. „Elfogadhatatlan, hogy néhány millió oltatlan francia veszélyeztesse az egész ország életét” – jelentette ki Castex.

Olivier Veran egészségügyi miniszter szombat reggel azt mondta, az új fertőzöttek 7-10 százaléka már Franciaországban is az omikronhoz köthető.

Eközben a környező nyugat-európai államokban is további korlátozásokat vezetnek be, így például Olaszországba, Portugáliába és Görögországba az oltottak is csak negatív tesztekkel utazhatnak be az Európai Unióból.

A cikket Erdősi László Krisztián készítette

A tragikus baleset a helyi médiára és a rendőrségre hivatkozó kínai állami hírügynökség híre szerint Pandzsáb tartomány keleti részén történt.

Az ifjú pár egybekelését az utcán ünnepelték a vendégek péntek este. Közülük 8-an meghaltak, 9-en megsérültek, többen életveszélyes állapotban kerültek kórházba.

A buszvezető valószínűleg a sűrű köd miatt vesztette el az irányítást a járműve fölött, amely átgázolt a tömegen. A sofőr elmenekült, a rendőrség keresi, a buszt lefoglalták.

Erdősi László Krisztián

Ezt írta a közösségi oldalán: "Nos, kedves Barátaim, ezennel elegem lett ebből a Karinthy Gyűrű-ügyből! Le szeretném zárni mihamarabb...

Kijelentem, hogy – mivel a L'art pour l'art Társulat nem tart igényt az általam Nekik felajánlott Karinthy Gyűrűre – tiszta szívvel mihamarabb átadnám Galla Miklósnak tárolásra, használatra, feltéve, ha megtartja, és nem adja el, nem olvasztja be, és felém, mint a jogilag "tulajdonos" felé el tud számolni vele... majd akkor, ha rajtam számon kérnék a Bárkik, de nem fogják számon kérni...

Miklóst nagynehezen elértem telefonon, és megbeszéltük, hogy dec. 24-én a New York Kávéházban adom át Neki a Karinthy Gyűrűt, és így remélhetőleg megnyugszik a lelke.

Az ezzel kapcsolatos diskurzust a magam részéről lezártnak tekintem."

Végül idézte még mottó gyanánt Esterházy Pétert, miszerint: "Bizonyos szint fölött, az ember nem megy bizonyos szint alá."

A magyar haza lakosságát jelentős mértékben megmozgató gyűrűgate egyes fejleményeiről itt, itt és itt írtunk. Illetve írtunk róla korábban is, de Ádámig és Éváig hadd ne menjünk már vissza!

Szerbiában postabélyeget adtak ki Novak Djokovic teniszező alakjával. A szerb posta közleményére hivatkozva az MTI azt írja, a világranglistát 350 hete vezető teniszező az első sportoló, aki bélyeget kapott az országban.

Djokovic több jótékonysági szervezetet is támogat, óvodákat építtetett országszerte, és számos módon segítette a szerbiai tanárok munkáját – indokolt a posta.

Novak Djokovic a twitterén péntek este azt írta, megtisztelve érzi magát, és köszöni szeretett országának ezt a kivételes ajándékot. Hozzátette: a bélyegből visz a gyerekeinek, hogy az ortodox karácsony napján, január 7-én érkező Mikulásnak elküldhessék leveleiket.

A szerb teniszező az idei szezonban hetedszer zárt a világranglista élén, ami rekord. Djokovic emellett oltásellenes nyilatkozatairól is ismert, így még mindig nem dőlt el véglegesen, hogy ott lehet-e a 2022-es idény első Grand Slam-versenyén az ausztráliai Melbourne-ben.

Szerdán kezdődött a karácsonyi időszak legjobban várt sporteseménye, a 2022-es PDC dartsvilágbajnokság a londoni Alexandra Palace-ban. Az esemény három hétig tart, a döntőt jövőre, egészen pontosan január 3-án rendezik a brit fővárosban.

Az eddigi játéknapokon színre lépett már a két 2021-es finalista, a címvédő Gerwyn Price és Gary Anderson is – utóbbi a most gyengébb világranglista-helyezéssel álló Adrien Lewist verte, aki hozzá hasonlóan nyert már vb-t korábban –, a legnagyobb meccset azonban két ifjú tehetség hozta össze pénteken késő este.

A 21 éves Bradley Brooks junior-világbajnokságot nyert 2020-ban, neki ez már a második profi-vb-je volt, így ő számított esélyesnek a 25 éves William Borland ellen, aki először jutott el a sportág legnagyobb presztízsű és legszórakoztatóbb tornájára.

A két fiatal kiemelkedően színvonalas és annál is izgalmasabb csatát hozott össze, végig fej fej mellett haladva jutottak el 2-2-es szettállásig a 3 nyert játszmáig tartó meccsen. Az ötödik szettben a skót Borland behúzta az első két leget, az angol Brooks azonban egyenlíteni tudott.

2-2 és 2-2 után tehát mindent eldöntő leg következett, amelyett Borland kezdett – és 9 nyíllal fejezett be.

Ilyen még nem volt a PDC-világbajnokságok történetében soha, hogy a televízió által közvetített tornán döntő leget hozzon össze valaki hibátlanul. Borland a következő körben a 15. kiemelt Ryan Searle-lel találkozik.

Íme a 9 nyilas leg:

Amint elfoglalja miniszterelnöki székét, tüstént kirúgja Polt Péter legfőbb ügyészt és a Fidesz-kormány által sok évekre pozíciójukba betonozott olyan személyeket, mint a költségvetési és a médiatanács elnöke. Ezt Márki-Zay Péter mondta. Mondja más is az ellenzéki térfélről. Azt is mondják, hogy csinálnak új alkotmányt hamarjában, rövidet, telezsúfolva fékekkel és ellensúlyokkal. Akkor is megtehetik ezt, állítják, ha csak feles többséggel bírnak nyerni, mivel a Szájer József írta alaptörvény nem legitim. Azért nem az, mert kizárólag a Fidesz-többség szavazta meg, hiányzott az összmagyar egyeztetés és támogatás.

Nem vagyok jogász, nem jogászkodnék tehát, csak annyit jegyzek meg itt: a karakterében és tartalmában amúgy rengeteg sebből vérző alaptörvény alapját mégiscsak Orbán Viktor első kétharmadának idején pakolták össze és fogadták el. Az a kétharmad a ma is érvényes fogalmaink szerint tiszta, szabad, igazolt manipulációktól, durva beavatkozásoktól mentes választásokon született. Hogy egyébként mihez kezdett kivételes felhatalmazásaival az immár négyszeres miniszterelnök – elképzelhető, hogy rövidesen ötszörös, de ne szaladjunk előre, bármi jöhet –, az más kérdés, de ennek a szövegnek nem tárgya.

Amivel foglalkozni szeretnék alább, az a felhorgadó feles vehemencia várható politikai következményeiről szól.

Klára asszony színre lép

A feles alkotmányozás kérdését elsőként Dobrev Klára vette napirendre az ellenzéki előválasztási kampányban – szimpla, de radikális kampányelemként –, és bár a végén nem ő nevethetett, a téma terítéken maradt Márki-Zay Péter sikere után is. Annyira, hogy az Orbán Viktor kihívójává avanzsált hódmezővásárhelyi polgármester közjogi munkacsoportot hozott létre később, melynek vezetésével Fleck Zoltánt bízta meg. A Fidesz-rendszer régi és szigorú kritikusaként ismert jogász-szociológus elsőként a 444-nek nyilatkozott elképzeléseiről három hete, de az ellenzéki miniszterelnök-jelölt szerintazóta is szorgalmasan dolgozik a csapatával az új alkotmányon. Vagy ahogy a munkacsoport-vezető mondta: az áprilisi törvényeken.

Az áprilisi törvények témaköre természetesen roppant izgalmas mindenki számára, aki érdeklődik a magyar belpolitika iránt, és azok számára is, akik e politika művelői. Ezen a ponton viszont máris feltűnhet néhány érdekesség, ha figyelünk.

Szándékosan kihagyott ziccer

Először is az, hogy míg a felesezés komoly hullámverést keletkeztetett az alkotmányjogászok körében (főleg azután, hogy egyik prominensük, Jakab András nagyinterjút adott a Telexnek, majd nálunk is megjelentek a témába vágó vitacikkek, ezeket ide, ide és ide kattintva olvashatják), valamint a kétoldali publicistákat sem hagyta hidegen, addig a kormányzati politika lényegében csendben maradt. Holott első ránézésre mekkora ziccer lenne, és milyen végtelenül egyszerű üzenettel: amit nekünk kétharmaddal sem volt szabad, azt ti feles többség birtokában is csinálni szeretnétek, noha lépten-nyomon a jogállamiságot kéritek rajtunk számon, gyönyörűszép demokraták vagytok ti mind, lám-lám, kedves pajtások.

Jakab András is beszélt erről, visszakézből adódó topik, mégsem pörgetik. Kézenfekvő, hogy miért: minél kevesebb a sansza tematizálni ezt – is – az ellenzéknek, annál könnyebb a saját menetrendje szerint haladnia a kormányoldalnak.

Elvégre Orbán Viktor továbbra sem Márki-Zay Péterrel háborúzik, hanem Brüsszellel.

A másik, egyben lényegesebb nüansz: feles alkotmányozásról beszélni az ellenzék részéről iskolás politikai hiba. (Belebonyolódni végképp nettó sarlatánság lenne egy győztes választás után.) Igaz ugyan, hogy az alapfokú választási számtan arra utal: iszonyú nehéz elkapni a Fideszt akár hajszálnyi előnnyel is,ám a diadalhoz muszáj nagyot álmodni és még muszájabb nagyokat mondani.A feles alkotmányozás eleve nagyot mondás, ehhez képest akkor már nem lenne sokkal nagyobbat mondás arra hajtani rá, hogy: ráborítjuk Orbán Viktorra az asztalt és az általa épített rendszert. Képesek vagyunk arra, hogy kétharmaddal megverjük, meg is tesszük, utána kő kövön nem marad. Nálunk lesz a felhatalmazás, nem habozhatunk majd élni vele. Mi az, hogy fél, az nekünk kevés.

Bónusz: az nem igaz, hogy ez teljességgel lehetetlen. Egyrészt, mert a szisztéma valóban a győztesnek kedvez, és ha dől a fideszes építmény, akkor dőlhet nemcsak kicsit, nagyon is. Másrészt, mert adott a vadonatfriss példa: képlékeny és zűrzavaros körülmények között a semmiből is győztessé válhat valaki néhány hét alatt. Márki-Zay Pétert az ellenzéki előválasztás első fordulója előtt a legjobb háromba sem várták, ám a struktúra billent, a kontextus átrendeződött, hazavitte az ember a kupát.

Mi is ez, amiben élünk?

Ebből is látszik: sejtéseink lehetnek bőséggel, de istenigazából fogalmunk sincs, hogy a választásokon mi fog történni. Most éppen azt látjuk: amiatt, hogy az ellenzék az elmúlt heteket vagy semmittevéssel – jóindulatúbban: háttérmunkával és egyeztetésekkel –, vagy idétlenkedéssel töltötte, a legfrissebb belső felmérések szerint nagyot nőtt a lemaradása a Fideszhez képest. Ebben a pillanatban tehát jó okunk van feltételezni, hogy Orbán Viktor a negyedik diadalt is behúzza sorozatban, és megfeledkezhetünk az alkotmányozós felhorgadásokról. De miért ne következhetnének be újabb fordulatok? Miért lenne biztos, hogy ha a Völner-ügyben a kormány előre ki tudta húzni a botrány képzeletbeli méregfogát, akkor a hátralévő hónapokban esetleg előkerülő további esetekben is képes lesz erre?

Úgyhogy a gondolatmenet kibonthatósága érdekében mégis tegyük fel, hogy az ellenzék nyer, és Márki-Zay Péter egyszerű többség mellett alakíthat kormányt, aztán hozzálát az áprilisi törvények érvényesítéséhez, az alkotmányozáshoz, és úgy kirúgja Polt Pétert meg a többi 9 évest, hogy a lábuk sem éri a földet.

Mi tagadás, ez a Fidesznek rosszul esne. Úgy érezné, hogy cselekvésre van kényszerítve. Meg úgy, hogy ehhez megvannak az eszközei, köztük akár olyanok is, amilyeneket eddig nem használt. Valamint az emberei, a hívei, akikre támaszkodhat.

Azzal kapcsolatban tizenkét évvel az első kétharmad összehozása után is bajban vagyunk, hogy minek nevezzük a rendszert, ami Magyarországon felépült. Ha nem NER-nek csak úgy egyszerűen, és akkor beleértünk mindent.

Rengeteg tartalmi definíciós kísérlet volt időközben, számtalan történelmi és földrajzi analógiával hozakodtak elő inkább és kevésbé neves szerzők – Latin-Amerikától Oroszországig –, ám ezek szerintem nem igazán pontosak és kifejezőek. Két okból. Az egyik, hogy új, számos elemében XXI. századi jelenségről van szó, aminek több a köze a közösségi médiához – a tőrőlmetszett tömegdemokráciát a Facebook hozta el –, mint a régi modellekhez. A másik, hogy Orbán Viktor számára nincs egy az egyben átvett minta, mindenhonnan csipeget, és ami ebből születik, az nem rokonszenves vagy példaadó ugyan, de sok tekintetben egyedi. Elemei rugalmasak, bármikor átigazíthatók, megváltoztathatók, a filozófia és az ideológia esetleges, a szereplők lecserélhetők – szó szerint alig egy-két kivétellel –, két dolog van csupán, ami fix. Az egyik az ellenzékieskedően harcos karakter és az érzelmi-intellektuális agresszivitás egy bő évtized után is (úgy támadunk folyamatosan, hogy azt mondjuk: mi csak védekezünk), a másik Orbán Viktor személyesen.A rendszer abszolút egyember-központú, ez a gyengéje, de az erejét is ez adja.

Az, hogy a legelső kormányzásától, illetve különösen a 2002-es választási vereségétől kezdődően Orbán Viktor hatalmasra építette önmagát és a közösségét. Híveinek százezrei számára fontos, hogy mit mond, és még fontosabb, hogy aki mondja, hogyan mondja. Mivel akkora, amekkora, és úgy mondja, ahogy, ezért bármit elhisznek neki. Ellenzéki körökben megingathatatlan meggyőződéssé szilárdult a vélekedés, hogy mindez egyenlő a szemenszedett intellektuális nyomorral, a Fidesz-szavazó ostoba droid, akit átvertek vagy megvettek, és elég, ha fordul a szél, ez a tábor eltűnik a semmibe. Ez azonban nem ilyen egyszerű.

Magyar és más valóságok

Amikor Magyarország miniszterelnöke százezer embert kivisz az utcára október 23-án, hogy az ellenzéki előválasztás tematizációs sikere után demonstrálja, az erő továbbra is vele van, az nem délibáb és bűvésztrükk, hanem valóság. Azok az emberek nem azért vannak ott akkor, mert erőszakkal összeterelték, buszokba ültették és odaszállították őket – a régmúlt klasszikus május 1-jéire végül is emlékeztető módon –, hanem azért, mert ott akarnak lenni. Ugyanis szeretik Orbán Viktort. Hisznek neki. Vannak, akik mindent, olyanok is, akik csak egy részét. De az ellenzéknek nem hisznek el közben semmit.

Így is kevesebben lehetnek, mint négy, nyolc, tizenkét évvel ezelőtt. A változást akarók száma és aránya gyarapszik. A kleptokrácia szárba szökkenésén és a mértéktelen radikalizmuson túl azért, mert az egyember-központú rendszerek akkor is fáradnak folyamatosan, ha az emberen, aki a középpontban tartózkodik, nem feltétlenül látszanak a fáradás jelei. De előbb-utóbb mindenki unalmassá válik, és a publikum is öregszik. Az ismert egyember-központú szisztémák, amelyeket hosszú ideje diktatórikusnak gondolunk, tíz vagy húsz éve részleteikben másmilyenek voltak ahhoz képest, amilyenek mára lettek, de sok tekintetben most is különböznek a magyarországitól. Abban nem, hogy az idő múlik ott is, elhasználja a főszereplőket. Magyarország nem Fehéroroszország, Orbán Viktor sem Alekszandr Lukasenko (minden bizonnyal nem is lesz, és nem csupán azért, mert az egyik kormány-, a másik államfő), ezzel együtt jó tudni, hogy Lukasenko már a 28. événél tart az országa élén, és a szisztémája csak 2020-ra roppant meg annyira, hogy demokráciaérzékeny polgárainak tömegei számára végképp élhetetlenné, tolerálhatatlanná, esetenként életveszélyessé vált. Orbán Viktor folytatólagos regnálása még csak 12 éves. Csak – írom, tudván, hogy ez is igen sok, a mostani alig harmincasok is ebbe nőttek már bele, nem ismertek másmilyen világot itthon, hacsak nem érdeklődtek a politika iránt gyermekként.

De Magyarország abból a szempontból sem Fehéroroszország, hogy itt elvben – egyelőre állítható: az ellenzék várakozásai szerint is – még lehet választásokat nyerni, és bár számos egyetemesnek tartott érték és elv megtiprásáról beszélhetünk, erőszakról ez ideig szó sem volt. Mármost virtigli diktatúra anélkül nincs.

Választásokon mindazonáltal lehetetlen rendszert váltani. Illetve: rendszert váltani akkor lehet, ha valóban a legszélesebb tömegeknek van borzalmasan elegük. Az innenieknek és az onnaniaknak egyaránt.

A fülkeforradalom daliásan – ha tetszik, röhejesen – hangzó szlogen volt 2010-ben, de az azóta megismert módon és mértékben nyomasztó tartalommal nem utolsó sorban azért bírhatták megtölteni, mert kétharmad volt mögötte.

Forradalom és kontraforradalom

2021 végén a magyar választók összessége két nagyjából azonos méretű tömbből áll, és mind a kettő radikális. Nem annyira a nézetei, mint inkább a hozzáállása alapján. Nem eszmék és víziók mentén – az eszmék a 2020-as években jószerével csak a liberális idealistákat és az idealista liberálisokat érdeklik már, plusz a marxistákat és néhány régi vágású konzervatívot –, hanem aszerint, hogy rajongják vagy gyűlölik Orbán Viktort.

Hogy a gyűlölet mennyisége és intenzitása elegendő-e ahhoz, hogy választási győzelmet hozzon, még kérdéses – de az előző három alkalommal ellentétben most mégiscsak lesz esélye az ellenzéknek. Annál inkább, hogy a centrális erőtér korábban nagyon is valóságos és Orbán Viktor számára hasznos mítosza szertefoszlott, a realitás ez idő szerint a totális ellenzéki összefogás, egy tálból cseresznyézik emitt a bárány és az oroszlán.

De: a túloldali rajongás garantáltan elegendőnek bizonyulhat ahhoz, hogyha az ellenzéki győztes összekeverné a választási sikert a forradalmi-rendszerváltó felhatalmazással, akkor ellenforradalom kezdeményeződhessen.Talán akkor is így történne, ha Márki-Zay Péterék népszerű be- és kijelentéseik ellenére józanok és mértéktartóak maradnának, és arra jutnának, hogy az idő nekik dolgozik. Ha meg nem, akkor egészen biztosan. A forradalom és az ellenforradalom összecsapását pedig polgárháborúnak, vagy minimum polgárháborús helyzetnek nevezzük. 2006-nak a köbös köbön. Vagy: villámgyors bukásnak.

Persze amennyiben Orbán Viktor simán nyer megint, akkor ezek a dilemmák azonnal okafogyottá válnak. A másmilyen forradalmakra ugyanis – narancsos, rózsás, miegymás – egyelőre aligha van érdemi fogadókészség Magyarországon, bármit is meséljen a külföldi beavatkozási kísérletek lehetségességéről Szijjártó Péter külügyminiszter.

Amint elfoglalja miniszterelnöki székét, tüstént kirúgja Polt Péter legfőbb ügyészt és a Fidesz-kormány által sok évekre pozíciójukba betonozott olyan személyeket, mint a költségvetési és a médiatanács elnöke. Ezt Márki-Zay Péter mondta. Mondja más is az ellenzéki térfélről. Azt is mondják, hogy csinálnak új alkotmányt hamarjában, rövidet, telezsúfolva fékekkel és ellensúlyokkal. Akkor is megtehetik ezt, állítják, ha csak feles többséggel bírnak nyerni, mivel a Szájer József írta alaptörvény nem legitim. Azért nem az, mert kizárólag a Fidesz-többség szavazta meg, hiányzott az összmagyar egyeztetés és támogatás.

Nem vagyok jogász, nem jogászkodnék tehát, csak annyit jegyzek meg itt: a karakterében és tartalmában amúgy rengeteg sebből vérző alaptörvény alapját mégiscsak Orbán Viktor első kétharmadának idején pakolták össze és fogadták el. Az a kétharmad a ma is érvényes fogalmaink szerint tiszta, szabad, igazolt manipulációktól, durva beavatkozásoktól mentes választásokon született. Hogy egyébként mihez kezdett kivételes felhatalmazásaival az immár négyszeres miniszterelnök – elképzelhető, hogy rövidesen ötszörös, de ne szaladjunk előre, bármi jöhet –, az más kérdés, de ennek a szövegnek nem tárgya.

Amivel foglalkozni szeretnék alább, az a felhorgadó feles vehemencia várható politikai következményeiről szól.

Klára asszony színre lép

A feles alkotmányozás kérdését elsőként Dobrev Klára vette napirendre az ellenzéki előválasztási kampányban – szimpla, de radikális kampányelemként –, és bár a végén nem ő nevethetett, a téma terítéken maradt Márki-Zay Péter sikere után is. Annyira, hogy az Orbán Viktor kihívójává avanzsált hódmezővásárhelyi polgármester közjogi munkacsoportot hozott létre később, melynek vezetésével Fleck Zoltánt bízta meg. A Fidesz-rendszer régi és szigorú kritikusaként ismert jogász-szociológus elsőként a 444-nek nyilatkozott elképzeléseiről három hete, de az ellenzéki miniszterelnök-jelölt szerint azóta is szorgalmasan dolgozik a csapatával az új alkotmányon. Vagy ahogy a munkacsoport-vezető mondta: az áprilisi törvényeken.

Az áprilisi törvények témaköre természetesen roppant izgalmas mindenki számára, aki érdeklődik a magyar belpolitika iránt, és azok számára is, akik e politika művelői. Ezen a ponton viszont máris feltűnhet néhány érdekesség, ha figyelünk.

Szándékosan kihagyott ziccer

Először is az, hogy míg a felesezés komoly hullámverést keletkeztetett az alkotmányjogászok körében (főleg azután, hogy egyik prominensük, Jakab András nagyinterjút adott a Telexnek, majd nálunk is megjelentek a témába vágó vitacikkek, ezeket ide, ide és ide kattintva olvashatják), valamint a kétoldali publicistákat sem hagyta hidegen, addig a kormányzati politika lényegében csendben maradt. Holott első ránézésre mekkora ziccer lenne, és milyen végtelenül egyszerű üzenettel: amit nekünk kétharmaddal sem volt szabad, azt ti feles többség birtokában is csinálni szeretnétek, noha lépten-nyomon a jogállamiságot kéritek rajtunk számon, gyönyörűszép demokraták vagytok ti mind, lám-lám, kedves pajtások.

Jakab András is beszélt erről, visszakézből adódó topik, mégsem pörgetik. Kézenfekvő, hogy miért: minél kevesebb a sansza tematizálni ezt – is – az ellenzéknek, annál könnyebb a saját menetrendje szerint haladnia a kormányoldalnak.

-kitort-a-forradalom-de-jelenleg-ugy-tunik-hogy-mar-veget-is-ertElvégre Orbán Viktor továbbra sem Márki-Zay Péterrel háborúzik, hanem Brüsszellel.

A másik, egyben lényegesebb nüansz: feles alkotmányozásról beszélni az ellenzék részéről iskolás politikai hiba. (Belebonyolódni végképp nettó sarlatánság lenne egy győztes választás után.) Igaz ugyan, hogy az alapfokú választási számtan arra utal: iszonyú nehéz elkapni a Fideszt akár hajszálnyi előnnyel is, ám a diadalhoz muszáj nagyot álmodni és még muszájabb nagyokat mondani.A feles alkotmányozás eleve nagyot mondás, ehhez képest akkor már nem lenne sokkal nagyobbat mondás arra hajtani rá, hogy: ráborítjuk Orbán Viktorra az asztalt és az általa épített rendszert. Képesek vagyunk arra, hogy kétharmaddal megverjük, meg is tesszük, utána kő kövön nem marad. Nálunk lesz a felhatalmazás, nem habozhatunk majd élni vele. Mi az, hogy fél, az nekünk kevés.

Bónusz: az nem igaz, hogy ez teljességgel lehetetlen. Egyrészt, mert a szisztéma valóban a győztesnek kedvez, és ha dől a fideszes építmény, akkor dőlhet nemcsak kicsit, nagyon is. Másrészt, mert adott a vadonatfriss példa: képlékeny és zűrzavaros körülmények között a semmiből is győztessé válhat valaki néhány hét alatt. Márki-Zay Pétert az ellenzéki előválasztás első fordulója előtt a legjobb háromba sem várták, ám a struktúra billent, a kontextus átrendeződött, hazavitte az ember a kupát.

Mi is ez, amiben élünk?

Ebből is látszik: sejtéseink lehetnek bőséggel, de istenigazából fogalmunk sincs, hogy a választásokon mi fog történni. Most éppen azt látjuk: amiatt, hogy az ellenzék az elmúlt heteket vagy semmittevéssel – jóindulatúbban: háttérmunkával és egyeztetésekkel –, vagy idétlenkedéssel töltötte, a legfrissebb belső felmérések szerint nagyot nőtt a lemaradása a Fideszhez képest. Ebben a pillanatban tehát jó okunk van feltételezni, hogy Orbán Viktor a negyedik diadalt is behúzza sorozatban, és megfeledkezhetünk az alkotmányozós felhorgadásokról. De miért ne következhetnének be újabb fordulatok? Miért lenne biztos, hogy ha a Völner-ügyben a kormány előre ki tudta húzni a botrány képzeletbeli méregfogát, akkor a hátralévő hónapokban esetleg előkerülő további esetekben is képes lesz erre?

Úgyhogy a gondolatmenet kibonthatósága érdekében mégis tegyük fel, hogy az ellenzék nyer, és Márki-Zay Péter egyszerű többség mellett alakíthat kormányt, aztán hozzálát az áprilisi törvények érvényesítéséhez, az alkotmányozáshoz, és úgy kirúgja Polt Pétert meg a többi 9 évest, hogy a lábuk sem éri a földet.

Mi tagadás, ez a Fidesznek rosszul esne. Úgy érezné, hogy cselekvésre van kényszerítve. Meg úgy, hogy ehhez megvannak az eszközei, köztük akár olyanok is, amilyeneket eddig nem használt. Valamint az emberei, a hívei, akikre támaszkodhat.

Azzal kapcsolatban tizenkét évvel az első kétharmad összehozása után is bajban vagyunk, hogy minek nevezzük a rendszert, ami Magyarországon felépült. Ha nem NER-nek csak úgy egyszerűen, és akkor beleértünk mindent.

Rengeteg tartalmi definíciós kísérlet volt időközben, számtalan történelmi és földrajzi analógiával hozakodtak elő inkább és kevésbé neves szerzők – Latin-Amerikától Oroszországig –, ám ezek szerintem nem igazán pontosak és kifejezőek. Két okból. Az egyik, hogy új, számos elemében XXI. századi jelenségről van szó, aminek több a köze a közösségi médiához – a tőrőlmetszett tömegdemokráciát a Facebook hozta el –, mint a régi modellekhez. A másik, hogy Orbán Viktor számára nincs egy az egyben átvett minta, mindenhonnan csipeget, és ami ebből születik, az nem rokonszenves vagy példaadó ugyan, de sok tekintetben egyedi. Elemei rugalmasak, bármikor átigazíthatók, megváltoztathatók, a filozófia és az ideológia esetleges, a szereplők lecserélhetők – szó szerint alig egy-két kivétellel –, két dolog van csupán, ami fix. Az egyik az ellenzékieskedően harcos karakter és az érzelmi-intellektuális agresszivitás egy bő évtized után is (úgy támadunk folyamatosan, hogy azt mondjuk: mi csak védekezünk), a másik Orbán Viktor személyesen. A rendszer abszolút egyember-központú, ez a gyengéje, de az erejét is ez adja.

Az, hogy a legelső kormányzásától, illetve különösen a 2002-es választási vereségétől kezdődően Orbán Viktor hatalmasra építette önmagát és a közösségét. Híveinek százezrei számára fontos, hogy mit mond, és még fontosabb, hogy aki mondja, hogyan mondja. Mivel akkora, amekkora, és úgy mondja, ahogy, ezért bármit elhisznek neki. Ellenzéki körökben megingathatatlan meggyőződéssé szilárdult a vélekedés, hogy mindez egyenlő a szemenszedett intellektuális nyomorral, a Fidesz-szavazó ostoba droid, akit átvertek vagy megvettek, és elég, ha fordul a szél, ez a tábor eltűnik a semmibe. Ez azonban nem ilyen egyszerű.

Magyar és más valóságok

Amikor Magyarország miniszterelnöke százezer embert kivisz az utcára október 23-án, hogy az ellenzéki előválasztás tematizációs sikere után demonstrálja, az erő továbbra is vele van, az nem délibáb és bűvésztrükk, hanem valóság. Azok az emberek nem azért vannak ott akkor, mert erőszakkal összeterelték, buszokba ültették és odaszállították őket – a régmúlt klasszikus május 1-jéire végül is emlékeztető módon –, hanem azért, mert ott akarnak lenni. Ugyanis szeretik Orbán Viktort. Hisznek neki. Vannak, akik mindent, olyanok is, akik csak egy részét. De az ellenzéknek nem hisznek el közben semmit.

Így is kevesebben lehetnek, mint négy, nyolc, tizenkét évvel ezelőtt. A változást akarók száma és aránya gyarapszik. A kleptokrácia szárba szökkenésén és a mértéktelen radikalizmuson túl azért, mert az egyember-központú rendszerek akkor is fáradnak folyamatosan, ha az emberen, aki a középpontban tartózkodik, nem feltétlenül látszanak a fáradás jelei. De előbb-utóbb mindenki unalmassá válik, és a publikum is öregszik. Az ismert egyember-központú szisztémák, amelyeket hosszú ideje diktatórikusnak gondolunk, tíz vagy húsz éve részleteikben másmilyenek voltak ahhoz képest, amilyenek mára lettek, de sok tekintetben most is különböznek a magyarországitól. Abban nem, hogy az idő múlik ott is, elhasználja a főszereplőket. Magyarország nem Fehéroroszország, Orbán Viktor sem Alekszandr Lukasenko (minden bizonnyal nem is lesz, és nem csupán azért, mert az egyik kormány-, a másik államfő), ezzel együtt jó tudni, hogy Lukasenko már a 28. événél tart az országa élén, és a szisztémája csak 2020-ra roppant meg annyira, hogy demokráciaérzékeny polgárainak tömegei számára végképp élhetetlenné, tolerálhatatlanná, esetenként életveszélyessé vált. Orbán Viktor folytatólagos regnálása még csak 12 éves. Csak – írom, tudván, hogy ez is igen sok, a mostani alig harmincasok is ebbe nőttek már bele, nem ismertek másmilyen világot itthon, hacsak nem érdeklődtek a politika iránt gyermekként.

De Magyarország abból a szempontból sem Fehéroroszország, hogy itt elvben – egyelőre állítható: az ellenzék várakozásai szerint is – még lehet választásokat nyerni, és bár számos egyetemesnek tartott érték és elv megtiprásáról beszélhetünk, erőszakról ez ideig szó sem volt. Mármost virtigli diktatúra anélkül nincs.

Választásokon mindazonáltal lehetetlen rendszert váltani. Illetve: rendszert váltani akkor lehet, ha valóban a legszélesebb tömegeknek van borzalmasan elegük. Az innenieknek és az onnaniaknak egyaránt.

A fülkeforradalom daliásan – ha tetszik, röhejesen – hangzó szlogen volt 2010-ben, de az azóta megismert módon és mértékben nyomasztó tartalommal nem utolsó sorban azért bírhatták megtölteni, mert kétharmad volt mögötte.

Forradalom és kontraforradalom

2021 végén a magyar választók összessége két nagyjából azonos méretű tömbből áll, és mind a kettő radikális. Nem annyira a nézetei, mint inkább a hozzáállása alapján. Nem eszmék és víziók mentén – az eszmék a 2020-as években jószerével csak a liberális idealistákat és az idealista liberálisokat érdeklik már, plusz a marxistákat és néhány régi vágású konzervatívot –, hanem aszerint, hogy rajongják vagy gyűlölik Orbán Viktort.

Hogy a gyűlölet mennyisége és intenzitása elegendő-e ahhoz, hogy választási győzelmet hozzon, még kérdéses – de az előző három alkalommal ellentétben most mégiscsak lesz esélye az ellenzéknek. Annál inkább, hogy a centrális erőtér korábban nagyon is valóságos és Orbán Viktor számára hasznos mítosza szertefoszlott, a realitás ez idő szerint a totális ellenzéki összefogás, egy tálból cseresznyézik emitt a bárány és az oroszlán.

De: a túloldali rajongás garantáltan elegendőnek bizonyulhat ahhoz, hogy ha az ellenzéki győztes összekeverné a választási sikert a forradalmi-rendszerváltó felhatalmazással, akkor ellenforradalom kezdeményeződhessen.Talán akkor is így történne, ha Márki-Zay Péterék népszerű be- és kijelentéseik ellenére józanok és mértéktartóak maradnának, és arra jutnának, hogy az idő nekik dolgozik. Ha meg nem, akkor egészen biztosan. A forradalom és az ellenforradalom összecsapását pedig polgárháborúnak, vagy minimum polgárháborús helyzetnek nevezzük. 2006-nak a köbös köbön. Vagy: villámgyors bukásnak.

Persze amennyiben Orbán Viktor simán nyer megint, akkor ezek a dilemmák azonnal okafogyottá válnak. A másmilyen forradalmakra ugyanis – narancsos, rózsás, miegymás – egyelőre aligha van érdemi fogadókészség Magyarországon, bármit is meséljen a külföldi beavatkozási kísérletek lehetségességéről Szijjártó Péter külügyminiszter.

Biztos, hogy írtam valahol korábban: úgy vagyok a Woody Allen-filmekkel, hogy már akkortól meg vagyok véve, amikor meglátom a főcím betűtípusait, évtizedek óta ugyanolyanok. Mondjuk a filmek sem sokat változtak, különösen azóta, hogy az idős mester – a napokban töltötte be a 86-ot – először kelt át az óceánon, és többnyire itt a közelben dolgozik. Az átkelés egyik oka, hogy Hollywooddal soha nem volt kibékülve, legendás eset, miszerint el sem ment az Annie Hall-os Oscar-díj-átadóra 1978-ban – 5 jelölésből 4 szobrot kapott meg a mű, köztük a legjobb rendezésért és a legjobb eredeti forgatókönyvért járót –, ehelyett klarinétozott egy dzsesszklubban.

Amerika és Woody Allen viszonya nemrég tovább erodálódott – esztétikán túli fejlemények miatt, amelyekkel ebben a szövegben nem fogok részletesen foglalkozni –, azután pláne, hogy előző filmjét, az Egy esős nap New Yorkbant sokáig be sem mutatták odaát. Mindez érthető módon kissé meg is törte a munkakedvét, inkább visszatért Európába újfent, és megcsinálta a Rifkin fesztiválját. Tavaly. Ez a tett sem vetett nagyon észrevehető hullámokat, nem véletlen, hogy hozzánk is csak most jutott el a film, holott még a 2020-as San Sebastian-i fesztiválon mutatták be.

A hírverés hiánya két okkal magyarázható. Az egyik, hogy a filmes közeg – a kritikusokat is beleértve – nem annyira tud mit kezdeni a felmelegített „üggyel”, ergo úgy érezheti, jobb csöndben maradni: a cirkuláló információk alapján mindenestül felmenteni necces őt napjainban, elítélni könnyebb, ám az sem magától értetődő. Mindegy, hadd mocorogjon magának, előbb-utóbb úgyis abbahagyja.

A másik, hogy a Rifkin fesztiválja nem maradéktalanul jó film. Azzal együtt sem, hogy nekem tetszett. Máris feloldom az ellentmondást.

Ha úgy nézem a filmet, ahogy egy kétkezi Woody Allen-filmet néznék, nem sok átütő erőt és lendületet találnék benne. Ez persze szubjektív, hogy miben érzem kirajzolódni az ívet, és hogy miben kevésbé, az utóbbi húsz évben amúgy azt vettem észre, hogy máshogy mozdulok, mint mások. Én a Fülest, az Éjfélkor Párizsbant és a Káprázatos holdvilágot szerettem az ezredforduló óta tartó Woody-korszakból, miközben közülük csak a közbülsőnek volt értelmezhető elismertsége úgy a publikum, mint a kritika részéről. Ehhez képest a Match Pointot és a Blue Jasmine-t emelték magasabbra, amiben viszont személy szerint nem közreműködtem.

Hogy mi ebből a tanulság, hirtelen nem világos – esetleg annyi, hogy azok higgyenek nekem, akik hasonlóan látták –, a Rifkin fesztiválja mindenesetre a kevésbé magával ragadó vagy szépen ívelt Allen-alkotások közé tartozik tehát.

A film először is tartalmaz egy közel nyolcvanas filmesztétát, Mortot (Wallace Shawn – muszáj volt egy darabig azon morfondíroznom nézés közben, hogy a rendező jobb főszereplő lenne, ez van), aki jóval fiatalabb feleségével, Sue-val (Gina Gershon) megérkezik konkrétan a San Sebastian-i filmfesztiválra. Itt rövid időn belül előbb szerelmi háromszög, majd négy-, sőt ötszög bontakozik ki egy francia sztárrendező, Philippe (Louis Garrel), illetve egy spanyol orvosnő, Jo (Elena Anaya) színre lépésének következtében.

Tipikus Woody Allen-képlet, csakhogy miután a sokadszor és sokadféleképpen megvariált sztori, mint mondtam, nem sodor magával ellenállhatatlanul, ez a kérdés kerül napirendre: mi az, amivel meg lehet tölteni az adott kereteket, hogy sűrűbb legyen az anyag. Apránként kiderül: sok mindennel. De közben az is, hogy ez a mögöttes tartalom bárki számára nem lehet érthető, befogadható, élvezhető.

Egy szó, mint száz, az író-rendező azoknak készítette a Rifkint, akik nemcsak őt szeretik, hanem egyébként is azt szeretik, amit ő szeret. Elsősorban a filmkultúra klasszikusaira vonatkozóan. De nem csak. Hanem végső soron a világ fontos fontos dolgainak jelentékeny hányadára, politikától gasztronómiáig, szinte csak a sport maradt ki. Elmehetett volna még a főhős egy Real Sociedad-meccsre, hogy végképp kerek legyen a kép. Habár a sakk is sport, épp a minap írtuk meg, hogy egyre népszerűbb.

A leghangsúlyosabb mindezeken belül a filmtörténet, írja is mindenki, hogy a mester az általa kedvelt filmek és filmesek előtt akart tisztelegni. Viszont mivel a szokásos karakterű poénok zöme is innen ered, ezekre nincs antennája a publikum azon részének, amely nem látta őket. Vagy ha egykor látta is, nem elégszer. Márpedig attól tartok, hogy az ezekért ma is rajongó mozibolondok kihalófélben vannak nagyjából. Hogy konkrétabb legyek, hiába viháncoltam a Jules és Jim csodás biciklis, vagy a Kifulladásig remek lepedős, továbbá Az öldöklő angyal láthatatlan falas jeleneteinek mókás újraértelmezésén, közben úgy éreztem, mintha a terem meg sem rezzenne. Noha nem voltunk fiatalok átlagosan.

A legjobb egyértelműen az volt, amikor Ingmar Bergman Personáját idézve ékes svéd nyelven beszélte meg Sue és Jo, hogy Mort rendes fickó, egy baja van, hogy kizárólag a feliratos filmeket hajlandó elismerni.

Ezen a ponton el is érkeztem egy másik konzekvenciához. Miszerint érdekes, hogy egy 86 éves bronxi születésű pasas kb. ugyanazt gondolja a világról, amit én is szoktam. Nemcsak a szinkronizált filmekről, hanem speciálisan napjaink „bátor”, avagy „üzenetközvetítő” műveiről is – Philippe feltett szándéka, hogy következő művében kulcsot ad az izraeli–arab konfliktus megoldásához –, meg hát tényleg mindenről. Itt ismét sorolhatnám az olyan apróságokat, mint a kígyóvállú entellektüelek viszonya a golobális politikához és az aktuális kulturális trendekhez.

Ráadásul itt van még a terítéken az élet értelme is. Csak hogy ne aprózzuk el.

A filmben végig a keresztnevén, Mortként emlegetik-szólítják Rifkint, nem véletlenül, ezzel együtt – nem szpoiler, amit elárulok: az első jelenetekben ő maga kezdi mesélni a történetet ki másnak, mint a pszichiáterének – nem hal meg a végén. Annak ellenére, hogy A hetedik pecsét halállal sakkozós jelenetének újraértelmezése is megtörténik, Christoph Waltzot első pillantásra fel sem ismertem. A tételmondat is itt hangzik el. Üres az élete, panaszkodik Mort. Nem üres az, csak értelmetlen, mondja a halál. Nekem ennyi elég, akinek nem, az hiába próbálna velem szót érteni.

Ugyanitt remélem – Mort ide, halál oda –, hogy Woody Allen nem készül abbahagyni a mocorgást. Hogy ha Amerikában nem is akar többé filmet készíteni – lehet, nem is tudna –, a hírek szerint épp körvonalazódó párizsi projektjét megcsinálja még. Majd sorban mindent, ami esetleg eszébe jut. Hogy ami hátravan, az se legyen üres.

Michael Nesmith 78 éves volt, 2018-ban négyszeres bypassműtéten esett át. Az együttes eredeti felállásából így már csak a dobos-énekes Micky Dolenz van életben, Davy Jones vezető énekes 2012-ben, Peter Tork billenytűs-basszusgitáros 2019-ben hunyt el. A The Monkeest 1965-ben alapították egy tévéshow kedvéért, de a műsor lefutása után is együtt maradt.

Karácsony Gergely főpolgármesterrel tárgyal hétfő délután a Budapesten tartózkodó Emmanuel Macron francia köztársasági elnök – értesült a hvg.hu. A találkozót a Franciaország budapesti nagykövetének rezidencián tartják. A lap megtudta, hogy a francia államfő és Karácsony megbeszélésén részt vesz Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, Dobrev Klára, a DK európai parlamenti képviselője, valamint Donáth Anna, a Momentum elnöke.

Macron a V4–Franciaország csúcstalálkozóra érkezik Budapestre, ahol Áder János államfővel és Orbán Viktor miniszterelnökkel is megbeszéléseket folytat, illetve csatlakozik a V4-ek kormányfői egyeztetéséhez.

Mivel januártól Franciaország látja el az EU soros elnökségével kapcsolatos feladatokat, Emmanuel Macron elnök csütörtökön ismertette, milyen terveik vannak az időszakra. Szerinte a határok ellenőrzése érdekében szükség lesz a schengeni térség reformjára, amihez határvédelmi mechanizmusok kellenek. De szolidaritási támogatási mechanizmusokat is létrehozna arra az esetre, ha valamelyik tagállam határán válsághelyzet alakulna ki.

Macron a Euronews általunk is szemlézett híre szerint elmondta azt is, hogy Orbán Viktor politikai ellenfél, de európai partner. Hozzátette, hogy a 27 európai kormány- és államfőnek együtt kell működnie Európáért, és meg kell találniuk a kompromisszumokat.

Oroszország meg szeretné vitatni a NATO-tagországokkal a föld-föld csapásmérő rendszerek telepítésére vonatkozó moratórium kérdését, és törekedni fog annak elfogadtatására – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes pénteki moszkvai sajtótájékoztatóján.

Rjabkov hangsúlyozta, hogy el kell kerülni egy rakétaválság kialakulását Európában, azt, hogy a kontinensre közepes és rövidebb hatósugarú rakétákat telepítsenek. A diplomata szerint az amerikai Tomahawk manőverező repülőgépek megjelenése Európában feltétlen kockázatot jelent Oroszország biztonságára nézve.

A miniszterhelyettes ismételten a kubai rakétaválság megismétlődésének veszélyére figyelmeztetett, hozzátéve, hogy még nem késő elkerülni. Közölte: Oroszország fenntartja magának a jogot, hogy választ adjon arra a veszélyes tevékenységre, amelyet az Egyesült Államok és a NATO-tagállamok folytatnak a határai mentén.

Rjabkov közölte azt is, hogy Moszkva eljuttatta Washingtonhoz az oroszországi amerikai külképviseletekre vonatkozó tükörköveteléseit, válaszul arra, hogy az Egyesült Államok jövőre 55 orosz diplomatát kötelez hazatérésre. A „kiutasításra” adandó ellenlépéseket nem részletezte. (MTI)

Azóta, hogy Sanna Marinból 2019-ben miniszterelnök lett 34 évesen Finnországban, még egyszer sem kapta fel a világ úgy a fejét a róla szóló hírek hallatán, mint a napokban. Az történt, hogy múlt szombaton hajnali négyig bulizott egy bárban, mégpedig azok után, hogy előzőleg találkozott a külügyminiszterével, akiről kiderült, hogy koronavírusos.

Azzal kapcsolatban eltérő információk jelentek meg, hogy eleve ennek tudatában ment el szórakozni, vagy menet közben értesítették, és akkor sem volt egyértelmű számára a lényeg, mindenesetre utólag kénytelen volt bűnbánatot gyakorolni.

Aztán az érdeklődés fokozódása következtében elkezdett pörögni a nemzetközi interneten a sztori, miszerint Sanna Marin úgy egyébként macskalánynak képzeli magát, és saját kezűleg megmacskásított fotóival árasztja el időnként az Ylilautát, amit a Twitteren a finn 4chanként emlegettek.

Ilyen típusú fotók korábban is megjelentek róla az úgynevezett világhálón – nemzetközi hírnévre kevésbé vergődtek –, viszont a Garbage Day-s Ryan Broderick sebtében abszolvált nyomozása szerint ezeket nem Sanna Marin teríti. Ezzel szemben a szociáldemokrata miniszterelnököt igen erőteljesen gyűlölő jobbos trollok mémesítik őt ilyenformán rendszeresen, illetve immár országhatárokon átívelő módon. Bizonyos értelemben kár. Hiszen a képek cukik!

Első könyvére készül Angela Merkel volt német kancellár, aki a politikai pályafutásáról szóló kötetet irodavezetőjével közösen tervezi. A munka két-három évig tarthat. Az 1992 óta Angela Merkel mellett dolgozó Brigitte Baumann a Der Spiegel című német hírmagazinnak elmondta – az MTI összefoglalója szerint –, hogy már elő is készítette a legfontosabb mappákat.

A volt kancellár „nem kívánja az egész életét elmesélni”, hanem „a legfontosabb politikai döntéseit akarja megmagyarázni saját szavaival és az életútjára támaszkodva” – mondta a Der Spiegelnek Baumann, aki Eva Christiansen médiatanácsadó mellett Angela Merkel kiemelt munkatársa volt pártpolitikusi, miniszteri és 16 éves kormányfői pályafutása idején.

A kötet középpontjában a Merkel-korszak nagy krízisei állnak majd, a 2008-ban elmélyült pénzügyi, a 2015-ös európai migrációs és a csaknem két éve tartó koronavírus-válság.

Nem az olvasás öröme az első gondolat, amely az ember eszébe juthat egy olyan könyvről, amelynek szerzője a fizikus Angela Merkel és a maximalistaként számon tartott irodavezető, másokat azonban nem kívánnak bevonni a munkába – írta a Der Spiegel azzal kapcsolatban, hogy Brigitte Baumann kiemelte: „a kancellár és én egészen biztosak vagyunk abban, hogy ha ezt a könyvet megcsináljuk, akkor egyedül dolgozunk, vagyis szellemírók, történészek, újságírók nélkül”.

Angela Merkel az e hét szerdai kormányváltással visszavonult a közéletből. Ezzel együtt egy pénteken ismertetett felmérés szerint továbbra is a legnépszerűbb politikus Németországban. A ZDF országos közszolgálati televízió adatai szerint a mínusz öt és plusz öt közötti skálán mért népszerűsági indexe 2,7-en áll, amivel messze megelőzi a második helyezett Olaf Scholzot, az új kancellárt, akinek 2,1 pontja van.

Sándor Móric, az egész Európában hírhedt Ördöglovas egy évvel a házassága előtt, 1834-ben kezdte átépíttetni a főúri lakhelyet ötvenkilenc szobás kastéllyá, hogy feleségének, Metternich Leontinának kedveskedjen vele – írja az internet. A képen is megfigyelhető négyoszlopos portikuszról ugratott le állítólag fogadásból a gróf több mint másfél száz évvel ezelőtt. A jó ideje tartó felújítást követően most megejtett átadáson a híradások szerint erről nem volt szó, ellenben Gulyás Gergely Miniszterelnökség-miniszter elmondta: a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram első ütemében 60 milliárd forint ráfordításával 30 műemlék, 18 kastély és 12 vár nyeri vissza régi szépségét.

Ámokfutást rendezett egy férfi 2021. december 10-én Békés megyében – írja a Police.hu. Hajnali háromnegyed 3 körül Almáskamaráson megjelent az ismerőseinél, majd azt kérte a házaspártól, hogy vigyék el őt autóval valahová. Nemet mondtak neki, erre mindkettőjüket bántalmazta. Ekkor megmondták neki, hogy hol a kocsijuk indítókulcsa, a férfi pedig elhajtott az autóval.

Nagykamaráson nekiütközött egy biciklitárolónak és egy álló kenyérszállító teherautónak. Ezután rátámadt a kenyérszállító sofőrjére, őt is megverte, majd a kenyereskocsival elhajtott, és Kétegyháza határában árokba borult vele.

A baleset után bement egy tanyára, de amikor az ott lakók mentőt és rendőrt akartak hívni, továbbment, és Kétegyházán beült egy utcán álló kisteherautóba, amiben benne volt a kulcs.

Az Almáskamaráson, majd Nagykamaráson és Kétegyházán történtekről a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Tevékenység-irányítási Központja folyamatosan gyűjtötte és osztotta meg az információkat a megye rendőrkapitányságainak és határrendészeti kirendeltségeinek rendőreivel.

Miután kiderült, hogy a férfi édesanyja Körösszegapátin lakik, az együttműködést Hajdú-Bihar megyére is kiterjesztették. Ennek meglett az eredménye, az ottani körzeti megbízott 5 óra körül feltartóztatta az édesanyjához érkező férfit, majd a Biharugrai Határrendészeti Kirendeltség határrendészei előállították a Sarkadi Rendőrkapitányságra.

A 21 éves férfit a Mezőkovácsházi Rendőrkapitányság „jármű önkényes elvétele és testi sértés bűncselekmények” miatt őrizetbe vette.

„Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nagyon sok rászoruló várja a tűzifát!” – értesült lapunk Tóth Bertalan MSZP-társelnök közösségi médiában közzétett bejegyzéséből. Ebből kifolyólag a szocialisták pénteken a szociális tűzifa pakolásában nyújtottak megfizethetetlen segítséget. Politikusaik, elnökségi tagjaik mind kivették a részüket a munkából!

Ezen túlmenően Győrteleken és környékén is juttatnak élelmiszercsomagokat rászoruló családoknak az MSZP Szolidaritási Alapjából – írta a társelnök –, amelybe a képviselők havonta (!) a fizetésemelésüket (!) utalják (!), és amelyből idén karácsonykor 20 millió forintot fordítanak a célra.

Mivel „nagy szükség van segítségre és szolidaritásra, és még nagyobb szükség van egy olyan kormányra, amely felszámolja a szociális válságot, és gondoskodó államot teremt.” Az MSZP majd ilyen lesz, ha megnyeri jövőre a választásokat.

A nagy tűzifapakolásról képgaléria is készült, amely osztatlan elismerést aratott a társelnök osztatlan hívei körében. Ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen Kunhalmi Ágnes például rá sem hederített a győrteleki talaj kihívásokat tartogató állapotára:

Maga Tóth Bertalan is rámarkolt a kellős közepére:

Nyakó Istvánról kiderült, hogy ő a legerősebb:

De kellett is a kraft, hiszen indenkinek jutott az anyagból bőven:

Kíváncsi olvasóink további illusztrációk tömkelegére bukkanhatnak ide kattintva.

A volt francia idegenlégiós nem vonult börtönbe, inkább évekig Mátraszentimrén rejtőzködött – írja a Police.hu. Nem sikerült azonban megúsznia a büntetést, mert a TEK munkatársai a napokban elfogták.

Idézzük az eredetit: „A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) Életvédelmi és Célkörözési Főosztály Célkörözési Osztálya 2021. december 8-án elfogta azt az 52 éves férfit, akit a Fővárosi Ítélőtábla 2018. május 24-én 6 év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélt szemérem elleni erőszak bűntett elkövetése miatt. A francia idegenlégiót is megjárt L. Zsolt Jánost azért ítélte el a bíróság, mert 2012-ben egykori munkatársának sérelmére követett el szemérem elleni erőszakot.

A férfi azonban nem kezdte meg a büntetésének letöltését, hanem megszökött, ezért a Budapest Környéki Törvényszék Büntetés-Végrehajtási Csoportja 2019 augusztusában elfogatóparancsot bocsátott ki ellene.

A KR NNI fejvadászai beazonosították a szökésben lévő férfi tartózkodási helyét, akit Terrorelhárítási Központ munkatársai 2021. december 8-án Mátraszentimrén elfogtak, majd átadtak a Büntetésvégrehajtási Intézet munkatársainak.”

Videó is van:

A végső határidő előtt két héttel befejeződtek az átépítési munkák az id. Antall József rakpart Parlament és Margit híd közötti szakaszán, december 13-ától, hétfőtől gyalogos sétány várja az arra járókat – olvasható a BKK honlapján.

A rakpartok fejlesztése több lépésben történik meg a hír szerint: ezúttal a pesti alsó rakpart említett szakaszát korszerűsítették, ahol gyalogos sétányt és fasort alakítottak ki az útpálya, valamint a Duna között. A projektnek köszönhetően megszűntek a kihasználatlan felületek, zöldebbé vált a partszakasz. A látkép, valamint a világörökségi helyszín nem sérült, „az új sétánynak köszönhetően dunai panorámában gyönyörködhetnek az odalátogatók”.

A korszerűsítésnek még a 2017-es budapesti vizes világbajnoksághoz kapcsolódóan kellett volna megvalósulnia, hogy a belvárosból a Duna Arénához lehessen sétálni. A háromütemesre tervezett munkából azonban korábban csupán kettő – a Moszkva sétány, valamint a Margit híd és a Dráva utca közötti szakasz – valósult meg. A harmadik ütem megvalósítása idén júniusban indulhatott el. A forrás központi költségvetésből származó részét 2021 végéig biztosítja a kormány a fővárosnak, ezért a munkákat idén el kellett kezdeni és be is kellett fejezni.

Az átépítés a végső határidő előtt két héttel elkészült, december 13-tól, hétfőtől a gépjárműforgalmat kivéve ismét birtokba vehető a rakpart ezen része. A pesti alsó rakparton zajló ivóvízfőnyomócsőcsere-beruházás miatt azonban az Eötvös tértől a Margit hídig a gépjárműforgalom elől továbbra is lezárva marad a teljes útszakasz. A mozogni vágyók a Kossuth Lajos téri – József Attila szobor előtti – feljáróig haladhatnak, a kerékpárral vagy rollerrel közlekedőknek, illetve a babakocsival sétálóknak is ezt érdemes igénybe venniük.

Leállt a kecskeméti Mercedes-gyár, január 12-ig nem lesz termelés – írja a Baon.hu. A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. közölte, a folyamatosan változó alkatrész-ellátási helyzethez igazodva módosították termelési tervüket. A lap szerint a tervezett december 15-éhez képest hozták előre a szokásos karácsonyi leállás kezdetét. December 10-én egyébként sem lett volna gyártás, mert a pénteki műszakok október 18-ától nem futnak, akkor négynapos munkahetet vezettek be. A Baon.hu úgy tudja, a munka január 12-én indul újra.

„A német és a Németországon kívüli személyautó- és motorgyárakban a 2021/22-es téli leállás a korábbi évekhez hasonlóan mindenhol többhetes időszakot tesz ki, bár a kezdési és a befejezési időpontok helyszínenként eltérőek lehetnek – tájékoztatta a lapot a vállalat. – A kecskeméti Mercedes-Benz-gyár a folyamatosan változó alkatrészellátási helyzethez igazodva az 50. naptári héttől módosítja termelési tervét, és ennek megfelelően előre hozta a karácsonyi szünet kezdetét. A szünet ideje alatt a gyárban karbantartási és átépítési munkálatok zajlanak.”

Újabb „tréfás” fejezet van kibontakozóban az idei Karinthy-gyűrű-gate vonatkozásában. Mint megírtuk, az elismerést a korábbi jelölt, Galla Miklós „helyett” Laár András kapta, aki utóbb felajánlotta, hogy a tárgyat havi váltásban birtokolhatnák egykori társulati társával. Galla azonban „tréfás” válaszában azt írta, „nagyvonalú felajánlásodat köszönettel elfogadom. (...) Egy kis igazítást azonban kérek: a gyűrűt végleg add nekem. (...) Andriskám, mi tehetségesek vagyunk! Mi, mind a ketten! Te meg én! Boruljunk egymás nyakába, és szépen add ide a Karinthy-gyűrűmet!”

Erre aztán „tréfásan” reagált pénteken Laár András, mondván, elképesztette Galla reakciójának "csökönyös végkifejlete". Majd levezette a következőket:

„Ezt a díjat vélhetőleg azért kaptam, amit a L'art pour l'art Társulat keretein belül műveltem, mert minden vicces figurám a Társulat égisze alatt született, és jutott el oda, ahol most tart. És ugyanez elmondható a Te humor pályádról is. Ebben a díjazásban tehát eszmeileg benne foglaltatik a Társulat egésze. Ebből következően úgy gondolom, hogy kibővíteném a Gyűrű hatókörét a Társulat többi tagjára is!

Elsősorban említeném Dolák-Saly Róbertet, aki a Boborján!!! De emellett Naftalin Ernő és Leopold »Filmvetítő« Porondmester is. Mire ment volna Besenyő Pista Bácsi, Boborján nélkül? Tehát Robinak eszmeileg ugyanúgy járna ez a díj, mint minekünk.

Továbbmegyek: Szászi Móni! Ő találta ki, hogy a meglévő figurákból csináljuk meg a Besenyő Családot!!! Amely végül is az igazi sikert hozta el a Társulat számára. Mire mentünk volna Te és én a Besenyő Család nélkül? Aztán Pethő Zsolt, aki átvette Margit szerepét a távozásod után, és egy egészen más, de mégis ugyanolyan érvényes, ugyanolyan sikeres karaktert formált belőle. És a Társulat egykori és mostani férfitagjai közül egyedül Ő tud táncolni....ja és a koreográfus is Ő!!! Ha igazságosak akarunk lenni, márpedig én szeretnék, akkor Zsolt is méltó lenne a díjra.

Ezért az idáig csak kettőnkre kiterjesztett »Vándor Karinthy Gyűrű« programot kiterjeszteném Dolák-Saly Róbertre, Szászi Mónira, és Pethő Zsoltra is. Ez úgy nézne ki, hogy január 1-én megkapnád tőlem a Gyűrűt, de február 1-én nem nekem adnád vissza, hanem a Robinak, aki tovább adná a Móninak március 1-én, aki áprilisban Zsolthoz továbbítaná. A Gyűrű (Drágaszág) így június elején kerülne vissza Hozzád, és akkor megint egy hónapig a Tiéd lehetne. Ebből kitűnik, hogy nem tartom jogosnak azt az igényedet, hogy kizárólag magadnak követeld a Gyűrűt.”

Az ezután következő további „tréfás fordulatokról bizonyára szintén beszámolunk majd. Vagy ha megunjuk addigra az egészet, akkor ellenkezőleg.

Pálinkás József ÚVP-je és Gémesi György Új Kezdete mellett a Fidesz, a KDNP, az MDF és az SZDSZ korábbi ismert arcai csatlakozhatnak az ellenzéki miniszeterelnök-jelölt új konzervatív jobbközép pártjához a Telex írása szerint, de az exjobbikos Bencsik Jánossal is tárgyal a hódmezővásárhelyi polgármester. A cikkben az áll: ha a hat párt belemegy, már jövőre saját parlamenti frakciója lehet Márki-Zay Péternek.

Az már korábban kiderült, hogy a miniszterelnök-jelölt az Új Világ Néppártra és az Új Kezdetre bazírozna, ám emellett jobboldali polgármestereket, volt minisztereket, nagyköveteket és értelmiségieket is bevonna.

„Még nincs meg az új formáció neve, de több ötlet is van” – mondta a Telexnek Márki-Zay, amikor az új pártról kérdezték. Reményei szerint januárra sikerül megállapodni a partnerekkel az együttműködés részleteiről, úgymint az alapszabályról, a névről és a szervezeti működésről. A párt vezetőjét a tagság választja majd, de az biztos, hogy az első időszakban nem Márki-Zay Péter lesz az, mert ő csak a jövő áprilisi választás után csatlakozna a formációhoz.

A Telex több ismert nevet felsorolt, akik benne lehetnek a még névtelen pártban. Ilyen Gyenes Szilárd, az Új Kezdet alelnöke, Jeszenszky Géza egykori külögyminiszter, Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök, Szalma Botond, a KDNP volt budapesti elnöke, Szent-Iványi István egykori külügyi államtitkár, vagy Herényi Károly, a néhai MDF valahai szóvivője is.

„A folyamat még nagyon az elején tart. Amikor először olvastam Márki-Zay Péter nyilatkozatát, magam is meglepődtem” – mondta a Telexnek Hohn Krisztina, a Gémesi által elindított Új Kezdet elnöke. Pártja nyitott az együttműködésre, de mint kiderült, csak jövő csütörtökön ülnek először tárgyalóasztalhoz, azaz jóval kezdetlegesebb ez a kezdeményezés, mint ahogy Márki-Zay beszél róla.

Milos Zeman köztársasági elnök nem hajlandó kinevezni külügyminiszterré Jan Lipavskyt, a Kalózpárt jelöltjét. Az államfő az MTI híre szerint kifogásolja, hogy Lipavskynak nincs felsőfokú végzettsége, és hogy tartózkodóan viszonyul Izraelhez és a Visegrádi Négyekhez. Ez abból a közleményből derült ki, amelyet Jirí Ovcácek elnöki szóvivő hozott nyilvánosságra.

Zeman azt állítja: az alkotmány nem írja elő számára, hogy kötelező módon elfogadjon minden javaslatot, amelyet előterjesztenek neki. Az elnöknek néhány más miniszterjelölt ellen is kifogásai vannak, de azokat hajlandó kinevezni.

Petr Fiala kinevezett miniszterelnök már szerdán bejelentette, hogy panasszal fordul az alkotmánybírósághoz, és az államfői jogkörök tisztázását fogja kérni, amennyiben Zeman nem nevezi ki az általa javasolt összes jelöltet.

Csehországban már hetekkel korábban arról szóltak a hírek, hogy a köztársasági elnöknek egy jelölttel szemben kifogásai vannak, és a sajtó már akkor megírta, hogy a kalózpárti Lipavskyról lehet szó. A választások után kialakult cseh belpolitikai helyzetet ebben a cikkünkben elemeztük részletesen.

Visszatért a kórházba a háromszoros világbajnok brazil futballista, ahol folytatják vastagbéldaganatának kezelését. A 81 esztendős Pelénél augusztus végén diagnosztizálták a tumort, szeptember elején megoperálták, majd hetekig az intenzív osztályon lábadozott, ahonnan október elején, állapota javulása után engedték haza. A kórház tájékoztatása szerint minden idők egyik legzseniálisabb labdarúgójának állapota stabil, és a kemoterápiás kezelések után várhatóan napok múlva hazatérhet. Pelé 1958-ban, 1962-ben és 1970-ben nyert vb-t a brazil válogatottal, amelynek színeiben 92 találkozón 77 gólt szerzett. (via MTI)

Amikor én még kissrác voltam, és elkezdtem zenét hallgatni úgy, hogy oda is figyeltem rá, akkor az Omega kicsit öreg együttesnek számított már. A hetvenes évek közepén volt ez, fiatalnak akkor éppen a Piramis minősülhetett vele szemben. De azért lehetett szeretni az Omegát is, annak tudatában, hogy ők a legnagyobbak magyarul, olyanok, mint a futballban az Újpesti Dózsa. A régi riválisok nem voltak sehol, az Illésben Szörényi Levente helyett Serfőző Anikó énekelt már – igaz, szépen –, a Locomotiv GT meg túl intellektuálisnak tűnt, és nem volt elég kemény.

Az Omega akkor már a hetedik lemezénél tartott, nemsokára jött a nyolcadik, és azt írták az újságok – bizonyára a Pulzus c. tévéműsorban is bemondták –, hogy Keleten és Nyugaton egyaránt roppant sikeres. Úgyhogy fel lehetett nézni rá lentről, különös tekintettel Kóbor Jánosra, akinek rendkívüli volt a haja a fején, és a hangja is vagány, noha máshogy, mint Révész Sándoré.

Egy szó, mint száz, érdeklődő természetű lévén megismerkedtem apránként a zenekar munkásságával visszamenőleg is behatóbban – a Slágermúzeumban rendszeresen adták a Petróleumlámpát és a Gyöngyhajú lányt, ám én éreztem, hogy ez csupán a fecsegő felszín –, és találtam sok-sok klassz dalt. Még egy darabig követtem a fejleményeket jelenidejűleg is, konkrétan a tizedik lemezig, ennek az volt a címe, hogy X., de a tizenegyedik már nem jött be.

Akkoriban, a nyolcvanas évek elején sokan bonyolódtak new wave-eskedésbe – pl. a Piramis és a V' Moto Rock is az Omegához hasonlóan –, de ez senkinek sem állt jól. Úgyhogy az időutazásom, amit foganatosítok Kóbor János halála alkalmából – vagyis az emlékére –, szűk másfél évtizedet fog felölelni. Egy lemez, egy dal, ahol lehet, ott kikerülve a legátütőbb slágereket. Nem mindenütt lehet, elárulom előre.

Az 1968-as első albumról pont hogy ez volt az egyik legnépszerűbb szám, a Ha én szél lehetnék, az előzmény kislemeznek is ő volt a B-oldala. Kedves kis könnyedkedés, amin a népzenés hatás csavar egy egészségeset.

Sokat hardrockolt az együttes már a Tízezer lépésen is, a Tékozló fiúkból nem nehéz kihallani a Deep Purple-hatást, orgonástul és áriázós háttérvokálostul.

A legszebb Omega-dalok balladák, giccshatáron hol innen, hol túl, mikor hogy sikerült. A vándortematika akkoriban elöntötte a slágerszövegeket, pedig nem is volt egyszerű elmenni messzire. Talán pont emiatt. Az éjszakai országúton lehetett az egyik első ilyen.

Erre a dalra ballagtam. Komolyan. Semmi Gaudeamus igitur, semmi Ballag már a vén diák, hanem: Egy nehéz év után. Jóval előttünk kezdődött ez ott nálunk, és úgy tudom, hogy velünk végződött. Fogalmunk sem volt, hogy Presseréknek üzentek ezzel is Kóborék, mint a Hűtlen barátokkal ugyanezen a lemezen dettó. Meg az sem zavart minket, hogy nem egy, hanem tíz évig jártunk iskolába. Magam felé hajlik a kezem: a könyvemben van erről egy egész fejezet, sőt ott figyel a dal a soundtrackben is.

A kisgyermek elmegy, elege van emberekből, akik hidegek. Az a szándéka, hogy addig megy, amíg lesz egy kis sziget, ahol boldog lesz. Kóbor János nem szól, hogy nincsenek szigetek. Nem könnyű eldönteni, hogy ezt helyesen teszi-e, vagy sem.

A Nem tudom a neved az Omega egyértelműen legjobb hardrockos száma. Minden a helyén van benne. Egyesek nem szeretik a hosszú instrumentális pilinckázást, ami a második felében található, de nekem bejön az is.

1977-ben az Omega úgy érezte, ideje felpattanni a spacerockos hullámra. A közönség nem bánta, ellenkezőleg, ezzel a lemezzel indult az együttes legdiadalmasabb korszaka. Külföldön is: a Time Robber című angol nyelvű verzióból egymilliót adtak el. A dalok kb. felét szerettem, az Éjféli koncertet különösen. Hátul a színfalaknál idősebb úr, fejet csóvál, és tölt még magának. Ő vajon ki lehetett?

A Csillagok útjánról a Léna lett a legnagyobb sláger, ez az a helyzet, amikor nem lehet mást választanom. Nemrég tudtam meg, hogy ez rendszer- és szovjetellenes dal. Azért, mert Léna eltűnt egy hajnalon. Elvitte a KGB szegényt. A trojka sem tudott akkor továbbmenni a friss havon.

Az űrrockkorszak harmadik lemezének, a Gammapolisnak 650 ezer vásárlója volt Magyarországon. Az Ezüstesőben van egy ilyen sor, hogy lángvirágok füstje száll, Bródy János írta a szövegeket suttyomban.

Útkeresés jött ezután megint, hardockos irányba újfent. Életfogytig rock and roll, erre jutottak Kóbor Jánosék. Aki azt énekelte, hogy mit érdemel, aki úszni kezd, és nem kell neki segítség, maga keresi a nyílt vizet, és nem hagyja, hogy kimentsék. Mindez 1981-ben történt. Én utána felnőttem szegről-végről, emellett eltelt negyven év, ripsz-ropsz, készült néhány Omega-lemez még, jobbára az érdeklődésem homlokterén kívül, csináltak sok koncertet, nagyszabásúakat, ilyenek nem lesznek többé. Benkő László és Mihály Tamás után elment Kóbor János is. Ennek a rock and rollnak, lám csak, vége van, szomorú dolgok ezek.

(Címlapkép: Fortepan/Szalay Zoltán – Kóbor János és az Omega együttes a Magyar Rádió 6-os stúdiójában 1971-ben)

Pénteken Minszkben ítéletet hirdettek Olga Zolotar ügyében. A 38 éves nőt bűnösnek találták az ellene felhozott vádpontokban, amelyek a következők voltak: szélsőséges szervezet létrehozása és működtetése; a közrendet súlyosan sértő csoportos tevékenység támogatása és szervezése. Zsanna Baranova ügyész előzetesen 5 éves börtönbüntetést kért a zsdanovicsi családanyára, akinek 5 gyermeke van, a legidősebb lánya 17, a legkisebb 4 éves.

Zolotar ártatlannak vallotta magát.

Az ügy tárgyalása november 15-én kezdődött, a záró szakasz a héten zajlott le. A mélyen vallásos vádlott 30-án beszélhetett az utolsó szó jogán, ekkor a Nasa Nyiva tudósítása szerint ezeket mondta: „Azért vagyok itt, mert nem vagyok közömbös ember. Azért vagyok itt, mert Isten meghagyásai szerint igyekszem élni. Anya vagyok, aki meg akarja védeni a gyermekeit. Anyaként és katolikusként az emberi méltóság és a lelki értékek oldalán állok. Minden, amit tettem vagy mondtam, az emberek iránti szeretetből, a hazugság és az erőszak elutasításából fakadt.

Mindannyian Isten gyermekei vagyunk. Mindenkiben ott van a lehetőség, hogy a világot Isten és a szeretet országává tegye. Isten országában nincs gyűlölet, irigység, hazugság, bosszú és rettegés. A szívem darabokra szakad, mert izzik, növekszik a gyűlölet a hazámban, és egyre több a fájdalom. Vezeklésre és megbocsátásra van szükség. Másképpen nem számolhatjuk fel a társadalmi-politikai válságot. Az ellenem felhozott vádak olyan indítékokat tulajdonítanak tetteimnek, amelyek fel sem merültek bennem. Hétköznapi eseményeket, reakciókat, érzéseket kriminalizáltak. Az anyagaimban szerepel egy fotó, amelyen ez a felirat olvasható: »Béke. Szeretet. Szabadság.« Minden szavát aláírom most is. Azt akarom, hogy a hazámban béke legyen. Azt szeretném, hogy az emberek szeressék Istent és egymást. Vlagyimir Korotkevics szavaival szeretném befejezni: »Belaruszban él az Isten«. Az Isten él. Örökké él.”

Ismeretlen számítástechnikai eszközök

Olga Zolotar Zsdanovicsiben, egy fővároshoz közeli kisvárosban élt, és a minszki körgyűrűn vették őrizetbe 2021. március 18-án, egyik – 10 éves – lányával tartott éppen a zeneiskolába. A belügyesek visszavitték az otthonába, házkutatást tartottak, majd a Revoljucionnaja utcai őrsre szállították. Ügyvédje, Andrej Mahalov később azt mondta: vallatása közben fizikai erőszakot alkalmaztak vele szemben. A nyomozás során aztán egyetlen olyan embert sem találtak – vagy egyáltalán: hallgattak ki – aki tagja lett volna Zolotar állítólagos szélsőséges szervezetének. Ez azonban egy pillanatig sem zavarta az ügyészt a vádemelésben.

Zsanna Baranova a vádbeszédében kifejtette: Zolotar megsértette a társadalmi együttélés alapjait, arra okította társait, hogy miként kerüljék el a felelősségre vonást, erkölcsileg támogatta közössége tagjait. A társadalmi rendre súlyos veszélyt jelentő cselekmények a vád szerint ilyen csoportos tevékenységekben merültek ki: jelszavak skandálása, a közlekedés akadályozása, tapsolás, a köznyugalom tartós zavarása, a hatóságok elvárásainak semmibevétele.

A tömegrendezvényeken túl a vád szerint Olga Zolotar az interneten – telefonja és „ismeretlen számítástechnikai eszközök” segítségével – is szervezkedést folytatott. Az ügyész szerint Telagram-chatszobákban ismertette híveivel az ellenállás módozatait, valamint biztatta őket törvényellenes cselekmények végrehajtására. Közös szabadidős programokat szervezett, ennek keretében agitációs anyagokat terjesztettek, rajzokat, feliratokat helyeztek el a házak falain. A vádlott pénzt is gyűjtött a közösség működtetésére, illetve azzal a céllal, hogy az őrizetbe vett ellenzékieknek nyújtott jogi segítséget finanszírozhassák.

Viktor Coj a vádlottak padján

Olga Zolotar szélsőséges szervezetté avanzsált Telegram-csatornájának ez volt a neve: „Zsdanovicsi 2020 – a Coj-dalokat kedvelők klubja.” Viktor Cojról nyilván sokan hallottak Magyarországon is – róla szól Kirill Szerebrennyikov csodás 2018-as filmje, amelyet Nyár címmel nálunk is bemutattak –, a Kino együttes kultikus szereplője volt a rendszerváltás előtt szárba szökkent orosz rockkultúrának. Az énekes 1990 augusztusában halt meg autóbalesetben, ám népszerűsége azóta is töretlen a posztszovjet térségekben és azokban a szubkultúrákban, ahol értik a szövegeit. Fehéroroszország értelemszerűen ilyen. Mindez nem véletlen, dalainak ereje nem kopott semmit, rajongótábora akkor is népes lenne, ha Belarusz vagy Oroszország demokratikusabb és élhetőbb lenne, mint most.

Fehéroroszországban a 2020-as választások és a tiltakozó megmozdulások idején különösen népszerű lett a Várjuk a változást című 35 éves dal, amelyet már a kampányban is használtak, majd ez lett a hónapokon át tartó demonstrációk himnusza. Többször előfordult, hogy zenés eseményeken pusztán azért őrizete vettek és 10 napos elzárással büntettek dj-ket, mert lejátszották a számot. A Kino dalát egyébként a széles közönség először Szergej Szolovjov 1987-es peresztrojkafilmje, az Assza végén hallhatta, akkor senkit sem csuktak le miatta:

Fehér-piros-fehér

Zolotar őrizetbe vételekor a hatóság arra hivatkozott, hogy úgynevezett udvari chatcsoportok – hogy mik ezek, arra lentebb kitérek – adminisztrátora és tömegrendezvények szervezője. E tömegrendezvények alatt teadélutánokat, sétákat, beszélgetéseket értettek. „A zsdanovicsi rendőrséghez több alkalommal is érkeztek bejelentések a helyi lakosság részéről nem engedélyezett rendezvényekről – állították a belügyesek –, ám amikor a járőrök megjelentek a helyszínen, a demonstrálók elrejtették ellenzéki jelképeiket, és azt állították, hogy csak teázni, beszélgetni, szórakozni gyűltek össze."

Zolotar mindazonáltal már ezelőtt a hatóságok látókörébe került, akkor, amikor a választások idején független megfigyelőként kívánt részt venni a szavazatszámlálók munkájának ellenőrzésében, de nem engedték be az általa felkeresett szavazókörbe. Ezt követően valóban ott volt a tömegtüntetéseken, emellett több helyen és számos alkalommal önkénteskedett, rendszeresen jelen volt például a hírhedt Okresztyin utcai fogdánál, segítséget nyújtva azoknak, akik eltűnt hozzátartozóikat keresték. 2021. január végéig háromszor indítottak ellene eljárást, a legsúlyosabb büntetése egy 1450 rubeles bírság volt, ez aktuális árfolyamon számolva több mint 500 dollár, ami nagyjából egy fehérorosz átlagfizetés.

A rendőrség később hangoztatta: azért nem vették őrizetbe Zolotart korábban, mert nem tudtak eltekinteni attól, hogy 5 kiskorú gyermeket nevel. A március 22-ei házkutatáskor viszont úgymond találtak Zolotarék lakásának erkélyén egy fehér-piros-fehér zászlót – ez az ellenzéki mozgalmak legfontosabb jelképe –, majd behívták tanúskodni Olga férjét, Szergej Gankevicset, és minden előzetes figyelmeztetés nélkül 10 napos elzárást szabtak ki rá. Ekkor már nem zavarta a hatóságot, hogy a kiskorú lányok teljesen magukra maradnak.

Tiltakozós teadélutánok

A belorusz szervek Zolotar őrizetbe vétele előtt nem sokkal mentek rá nagy lendülettel a már említett udvari chatszobákra. A fogalom a kiscsoportos tiltakozásokat takarja. A lényege, hogy a tömegtüntetések elsorvasztása után a kisebb közösségek folytatták az ellenállást. Ezek valóban Telegram-csatornákon szerveződnek, szomszédok, lépcsőházak, lakóközösségek körében, főként Minszkben és nagyobb városokban. A csoportok tagjai chatszobákban vitatják meg ügyeiket, emellett „élő” rendezvényeket is szerveznek, mint a szóban forgó teadélutánok, séták, táncmulatságok, kis létszámmal összehozott akciók. Ennek a mozgalomnak is lett himnusza, az orosz Spleen együttes húszéves dala, amelynek az a kezdő mondata, hogy „az idei nyár előtt nem is ismertük egymást”. Ez pontosan fedi a lényeget, a folyamatosan és fokról fokra durvuló hatalom, valamint az elnök-diktátor iránti gyűlölet összehozta azokat az embereket, akiknek előzőleg szinte semmi közük sem volt egymáshoz.

Márciusban a hatóságok több mint ezer ilyen „udvari chatszobát” azonosítottak és minősítettek – meghökkentő módon – szélsőséges szervezetnek. A Zolotar-ügy egyik különösen szürreális eleme, hogy a „Zsdanovicsi 2020 – a Coj-dalokat kedvelők klubja” első körben bele sem került a szórásba, extremista mivoltára csak október 22-én, hét hónappal a vádlott őrizetbe vételét követően csodálkoztak rá.

Mint a mai napon meghozott ítéletből kitűnik, Anasztaszija Popko bírót nem befolyásolták a vádiratba foglalt abszurditások, és nem hatották meg Olga Zolotar utolsó jogán elmondott szép szavai, sőt a hivatkozások sem: Isten és a jelentős XX. századi fehérorosz költőtől származó idézet sem segített. A bíró 4 év börtönre ítélte a Coj-dalok kedvelőinek „vezérét”.

A Vjaszna 96 jogvédőinek összesítése szerint jelenleg 896 politikai fogoly várja a szebb időket Alekszandr Lukasenko börtöneiben.

Miközben a nemzetközi közvélemény azzal van elfoglalva, hogy megtámadja-e Oroszország Ukrajnát, és ha igen, mikor (egyelőre várhatóan semmikor, legalábbis addig, amíg Vlagyimir Putyin ereje meg nem roppan belpolitikailag, amire az idén vagy a közeli közeljövőben nem sok esély van; egyelőre az oda-vissza üzengetéseké és az átléphetetlennek nevezett vörös vonalak rajzolgatásáé a terep), aközben Volodimir Zelenszkij, a tévésztárból lett ukrán elnök egyre intenzívebb és izgalmasabb csatákba bonyolódik hazája határain belül. Az általa nyitott frontok száma és jelentősége folyamatosan gyarapszik, viszont az erős elnöki hatalom kivívása és megtartása felé tett lépései során kezd akadályokba ütközni.

Zelenszkij szerdán tartotta meg szokásos évértékelő beszédét a kijevi parlamentben, ahol több fontos témát is érintett. Beszélt arról, hogy az ukrán vezetés nem tudja megállítani a háborút akkor, ha nem folytat közvetlen párbeszédet Oroszországgal. Meg arról, hogy törvénymódosításokat kezdeményez a kettős állampolgárság intézményének bevezetése érdekében. Arról is, hogy elindítják az "Ukrán Álom" programot, ennek keretében "minden becsületesen adózó állampolgár" ötszázalékos hitelhez juthat, ezt egyebek közt lakás és elektromos autó vásárlására, továbbtanulásra, szakmaváltásra fordíthatja. És még arról, hogy a "Nagy Építkezés" keretében 15 ezer kilométer új út és 810 híd épül rövidesen. Ez a program már megy, a kezdete óta több mint 13 ezer kilométer megépült. Nem mellesleg, ezek jórészt útfelújítások voltak, bár tény, hogy előző állapotukat tekintve valóban indokoltabb új utak építéseként definiálni a rendbe hozásukat.

Néhány napirenden lévő témáról ellenben nem beszélt Zelenszkij. Így a december 1-jén, tehát az évértékelő napján esedékes államcsíny kérdését szóba sem hozta.

Puccs lesz, mondta az elnök

Az ukrán elnök múlt pénteken jelentette be különleges, 5 órán át tartó sajtótájékoztatóján – az újságírók felváltva, kis csoportokban elébe járulva kérdezhettek –: hírszerzési forrásokból tudomása van róla, hogy orosz támogatással államcsíny előkészületei zajlanak, amelyekbe Rinat Ahmetovot, az ország leggazdagabb emberét is bevonták. A puccsra december 1-jén kerülhet sor, tette hozzá. Vagy esetleg 2-án.

A közlés nagyot szólt, maga Ahmetov dühösen tiltakozott, majd három nappal később az SZBU, az ukrán nemzetbiztonsági szakszolgálat bejelentette: nyomozást indított a történtek tisztázására.

A részletekről azóta sem derült ki semmi. Nem volt hír arról sem, hogy bárkit is lelepleztek vagy őrizetbe vettek volna. Bár kedden Denisz Smihal miniszterelnök a Reutersnek még azt modta, vannak titkos információik, amelyek különleges szándékokra utalnak, a "külső erők" népfelkelést és puccsot próbálnak indítani, de forradalmi hangulat nincs. Smihal nem említette Ahmetovot, ez abból a szempontból nem csoda, hogy a kormányfő néhány éve még az oligarcha egyik kiemelt érdekeltségének, a DTEK óriásvállalatnak volt a vezérigazgató-helyettese.

Színre lépnek a nacionalisták, de ez most nem fontos

Szerdára aztán – hogy átmenetileg, vagy sem, előbb-utóbb kiderül – le is került a téma a központi napirendről. Nemcsak a Radában, a közterületeken sem volt jele puccskísérletnek. Néhány ezer ember utcára vonult Kijevben – háromezer rendőr vigyázott rájuk –, de ők a legkevésbé sem voltak oroszpártiak vagy általuk felbujtottak, ellenkezőleg: Petro Porosenko nacionalistái elsősorban Andrij Jermakot, az elnöki adminisztráció vezetőjét szerették volna eltakaríttatni, akit idegen ügynöknek tartanak, ehhez képest másodsorban követelték Zelenszkij nyugdíjba vonulását és az új parlamenti választások kiírását.

A tervezett államcsínnyel kapcsolatos elnöki megnyilvánulás viszont az elmúlt napokban egyfelől gyorsan mémesült, másfelől az elemzők azóta is törik a fejüket, hogy mi lehetett a politikus valódi célja. Az első számú megfejtés: Rinat Ahmetov pozícióinak gyengítése. Ez annyiban megvalósult máris, hogy az oligarcha érdekeltségeinek részvényei észrevehető mértékben veszítettek értékükből.

Le az oligarchákkal!

Volodimir Zelenszkij, akit megválasztásakor sokan egy másik oligarcha, Ihor Kolomojszkij bábjának tartottak, két év alatt kétségkívül önálló életre kelt, és néhány olyan ügyben is markáns döntéseket mert hozni, amilyeneket előzetesen senki sem várt tőle. A leglátványosabb példája ennek, hogy félreállította Viktor Medvedcsukot, aki három évtizeden keresztül volt ott az ukrán politikai és gazdasági élet közvetlen élvonalában, az elnökök jövésétől-menésétől teljesen függetlenül kiemelkedő befolyással. Ő most érdekeltségei jó részétől megfosztva házi őrizetben várja sorsa jobbra – vagy rosszabbra – fordulását, és nem mellette szólnak szoros kapcsolatai a legfelső orosz politikai körökkel, valamint személyesen Vlagyimir Putyinnal.

Amúgy is kiemelt projektje az elnöknek 2021-ben az ukrán gazdasági és politikai élet oligarchátlanítása, ennek érdekében külön törvényt is előkészíttetett és elfogadtatott szeptemberben. Ennek értelmében az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) dönti el, ki minősül oligarchának, és egy füst alatt listázza is őket. A lajstromban szereplő személyek nem finanszírozhatnak politikai pártokat, és nem vehetnek részt privatizációs eljárásokban.

Az oligarchák nyilvántartásba vételekor figyelembe veszik, hogy az érintett részt vesz-e a politikai életben, van-e befolyása a médiára, tulajdonosa-e monopolhelyzetben lévő vállalatnak, a vagyona meghaladja-e a 85 millió dollárt. Zelenszkij még májusban azt mondta, az RNBO 13 olyan személyt azonosított, akiket oligarcháknak minősíthetnek, de nem nevezett meg egyet sem. Hivatalos lista továbbra sincs, ez legkorábban jövő tavasszal állhat össze.

És akkor mi lesz, ha ez a jóember lekapcsolja a villanyt?

Ezeken a fejleményeken akadt fenn fokozatosan Rinat Ahmetov. Róla legutóbb 2019-ben írtunk részletesebben, amikor kiderült, hogy a rotterdami szén nem rotterdami szén, és ezen rengeteget lehetett keresni. A donbasszi származású milliárdos a 2014-es események után egy ideig nem tudta pontosan, hogy merre kellene mozdulnia, de a kezdeti lavírozást követően idejében állt a győztesek mellé, és bár a vagyona felét-kétharmadát elveszítette, talpon, sőt topon tudott maradni. Annyira, hogy két területen, az energetikában, valamint a vas- és fémiparban egyeduralkodónak számít Ukrajnában, amelynek változatlanul ő a leggazdagabb embere, a Bloomberg szerint kereken 10 milliárd dolláros vagyonnal, ami globálisan a 241. helyezéshez elengendő. Nem elhanyagolható: Ahmetov az elmúlt harminc évben minden elnökkel szót tudott érteni és együtt tudott működni, egyikük sem okozott neki gondokat.

A Zelenszkij–Ahmetov-viaskodás tehát nem múlt pénteken kezdődött – de a puccskísérletes bejelentéssel szintet lépett. Előzőleg csak fű alatt huzakodtak a felek, így az oligarcha által kontrollált tévécsatornákon egyre több olyan talk-show-t adtak le a szóban forgó törvény elfogadása óta, ahol a szereplők az elnököt bírálták. Emellett elkezdték vele szemben felépíteni Dmitro Razumkovot.

Róla nem sokat olvashatott eddig a magyarországi olvasó: a fiatal politikus az elnökválasztási kampányban Zelenszkij embereként sokat tett azért, hogy az orosz anyanyelvű lakosság a színész-komikust válassza, akár csak azzal, hogy szívesen szólalt meg oroszul. Később a parlamenti választásokon a Nép Szolgája listavezetője volt, majd házelnökké választották. Idén ősszel aztán megromlott a viszonya az államfővel – történetesen az oligarchaellenes törvény miatt –, a posztjáról leváltották, a pártból és a frakcióból kilépett. Sokan máris Zelenszkij soron következő kihívójának tartják, népszerűsége közelíti a két számjegyet. Hogy szívesen megméretné magát, azt már meg is említette nemrégiben.

Ahmetov mindenesetre az államcsínyvád miatt tényleg durván kiakadt, és mindent cáfolt, ám az elmúlt napokban már nem habosította tovább a történetet. Hogy mit mond, amúgy sem igazán érdekes. Hogy mit tenne akkor, ha a konfliktus eszkalálódna, az fontosabb. Energetikai érdekeltségei ismeretében ugyanis – nem hatalompárti vélemények szerint – megtehetné, hogy egyszerűen lekapcsolja a villanyt. Másfelől persze nem kizárt, hogy az ellenzéki véleménymondók alábecsülik Zelenszkijt, az SZBU-t és az RNBO-t – amely az utóbbi hónapok tapasztalatai alapján tényleg azt csinál, amit akar, vagyis amit az elnök kér tőle –, hiszen ők azt sem hitték bő fél évvel ezelőtt, hogy Medvedcsuk ilyen könnyedén kiiktatható.

December 2-án este mindenesetre, amikor ez az írás megjelenik, az államcsínynek továbbra sincs nyoma.

Kacsa – ennyivel intézte el hétfőn Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtóügyi tótumfaktuma a Morgenstern-afférral kapcsolatos híreszteléseket. A napokban egymás után kerültek napvilágra különféle információk arról, hogy Oroszország legnépszerűbb rappere, a 23 éves Aliser Morgenstern külföldre távozott, majd a Znak.com arról értekezett, hogy az elnöki adminisztráció ultimátumot adott neki azzal, hogy ha vissza akar térni még ebben az életben, és folytatni óhajtja a bizniszeit, azt csak egy fontos feltétel teljesítésével teheti meg: együtt kell működnie a hatalommal a 2024-es elnökválasztásig hátralévő időszakban, azaz részt kell vennie Vlagyimir Putyinnak és csapatának a kampányában.

A Znak úgynevezett közel álló forrása azt mondta állítólag: "Morgenstern eddig ugyan csak destruktív tartalmakkal kábította a tömeget, de nekünk épp egy ilyen népszerű influenszerre van szükségünk. Óriási a befolyása a tinédzserekre, akik egy-két éven belül potenciális választók lesznek." Ezt az értesülést – vagy spekulációt – utasította vissza Peszkov, de az, hogy hozzászólt az ügyhöz, önmagában is mutatja: az elnöki adminisztráció tisztában van Aliser Morgenstern súlyával és jelentőségével. Különösen onnan nézve beszédes a helyzet, ha felidézzük a 2010-es esetet, amikor Vlagyimir Putyin a kultúra képviselőivel találkozva úgy tett, mintha nem ismerné az őt megszólító Jurij Sevcsukot, minden idők egyik legjelentősebb orosz rockzenészét.

Aliser Morgenstern meneküléséről november 24-én jelentek meg az első hírek. Szemtanúk látni vélték, amint nem is Moszkvában, hanem Szmolenszkben a feleségével együtt felszáll egy Minszkbe tartó vonatra. Ez azért volt furcsa, mert fellépéseinek naptárában nem szerepeltek fehéroroszországi események, ezzel szemben 26-án a Gipsy nevű moszkvai klubban lett volna koncertje. A lemondásról az intézmény vezetője aznap értesítette a közönséget, mondván, tőlük független fejlemények miatt halasztották 2022-re a fellépést. Röviddel később a Ren Tv közzétette: a rapper már Dubajban van egy hotelben, nem akárhol, a Palm Jumeirah szigeten, majd a menedzsere publikált vicces videót arról, ahogy a felesége egy kerekesszékben tologatja a férjét a populáris emírségekbeli nagyváros repülőterén.

Napjaink első számú orosz popsztárja nem véletlenül lépett le. Alekszandr Basztirkin, az orosz Szövetségi Nyomozó Bizottság (rövidítve: SZK) első embere előzőleg azzal vádolta meg nem hivatalosan – de nyilvánosan, egy konferencián –, hogy kábítószerekkel kereskedik az interneten. Morgenstern nem várta meg, amíg a maguk valóságosságában becsöngetnek hozzá a civilbe öltözött egyenruhások, ehelyett felszállt a vonatra, amelyen eljuthatott külföldre anélkül, hogy a határőrök ellenőrizzék az útlevelét. Annál inkább, hogy nem ez az első ügye, és hogy az elmúlt időszakban egyes nyilatkozatai biztosan nem jöttek be ott fent. De menjünk sorjában.

Ki ez az ember?

Aliser Morgensternnek jelen pillanatban 11,4 millió feliratkozója van a YouTube-on, emellett havonta 2,2 millióan hallgatják a Spotifyon, míg a hasonló orosz platformokon messze-messze lekörözte összes honfitársát. Mindezt alig néhány év alatt érte el, úgy, hogy a semmiből indult, kamaszként paródiavideókat töltött fel a fő-fő videómegosztón elindított csatornájára.

1998-ban született Ufában, eredeti családneve Valejev, származását tekintve felerészt orosz, felerészt baskír, alkoholista apját 11 éves korában elveszítette. A vonatkozó életrajzi adatok – vagy legendák – szerint 16 évesen már dolgozott, autót és ablakot mosott, szórólapokat osztogatott, küldöncködött. A felsőoktatással háromszor próbálkozott – járt pedagógiai és műszaki főiskolára –, mindannyiszor gyorsan kirúgták. Ám a YouTube-csatornája egyre népszerűbb lett, a 100 ezer feliratkozót 2017-ben érte el, egy évre rá 1 milliónál tartott, a 10 millióra 2021-ig kellett várnia.

2018-ban kapták fel rá a fejüket a szórakoztatóiparban, amikor párbajra hívta a már befutott rappert, Jurij Hovanszkijt, utóbbi visszautasította. Egy hónappal később megjelent az első EP-je Hate Me címmel, augusztusban egy reklámvideójával 500 ezer rubelt keresett, ebből 100 ezret szó szerint felgyújtott és elégetett. Szeptemberben debütáló klipje a Vkontaktye oldalon toplistás lett, októberi nagylemezét az orosz közösségi hálón egy nap alatt 50 ezren reposztolták, ez az első ilyen típusú országos rekordja.

2019-ben már abszolút sztár volt, rengeteg saját és közös projekttel más hazai előadókkal, majd 2020 végképp az ő éve lett. Januárban kiadott újabb lemezét 2 nap alatt 21 milliószor hallgatták meg a Vkontaktyén, a Forbes júniusi listáján a legsikeresebb fiatal oroszok közé sorolták évi 1,5 millió dolláros bevételével, novemberben közös számot készített az amerikai Lil Pumppal. 2021-ben egymás után adta ki az újabb lemezeket, augusztusban feleségül vette Dilara Zinatullinát.

Jöttek balhék

2021 februárjában az Alfa Bankkal forgatott reklámfilmet, ami nem jött be a hatóságoknak, úgy vélték, pénzintézeti hirdetésekben nem szerencsés alkoholfogyasztást propagálni, nőket megalázni, hasonlókat cselekedni. Áprilisban indították el az első ügyét a kábítószerek népszerűsítése tárgyában, a bíróság bűnösnek találta a Rozébor 2 és a Family című videók alapján, és 100 ezer rubelre büntette.

Talán kisebb a jelentősége, de még abban a hónapban Ukrajna besorolta a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek közé, és kitiltotta az országból. Az SZBU szerint Morgenstern a fellépésein az erőszak és a kegyetlenkedés kultuszát propagálja, illetve a kábítószereket is propagálja, és ez nem szép dolog.

A szerek júliusban ismét előtérbe kerültek, ekkor Szergej Zsorin, a rapper ügyvédje bejelentette, négy további videóklip kapcsán vizsgálódtak a hatóságok, ezeket tüzetesen megtekintve nem bukkantak további jogsértésekre.

De mi a gond valójában?

Aliser Morgenstern befolyása, pontosabban hatása valóban hatalmasra nőtt a tinédzserek körében, és világos az is, hogy nem a konzervatív értékrendet mutatja be példaként. Számai és videói a pénzről, a drogokról, drága italokról, autókról, nőkről szólnak – csakhogy ez önmagában még nem rengethetne meg egy masszív rezsimet. Ha valóban kereskedne is kábítószerrel, ahogy Basztirkin megpendítette, az meg sima büntetőügy lenne. Történt azonban más is.

Aliser Morgenstern november elején interjút adott a neves riporternek, Kszenyija Szobcsaknak. Ebben elmondta: nem érti a győzelemnapi ünnepségek hagyományát. Elmúlt 76 esztendő a háború óta, ehhez képest minden évben milliókat költenek el valamire, ami senkit sem érdekel. Bizonygatnak, erőltetnek valamit, pedig már nincs is mire büszkének lenni. „Évről évre emlékezgetni arra, hogy valamikor valakit legyőztünk valahol, hát nem is tudom” – merengett.

Ilyet bizonyára nem kellett volna tennie egy országban, amely a mai napig a nagy honvédőnek nevezett háborúban aratott győzelemre építi az identitását szinte teljes egészében. Az Oroszország Veteránjai mozgalom nyomban feljelentette a rappert az SZK-nál, amely jelenleg is tanulmányozza, hogy az interjúban elhangzottak nem minősülnek-e a nácizmus rehabilitálására tett kísérletnek.

Szergej Zsorin ügyvéd hétfőn azt mondta, nem tudja megerősíteni, hogy Morgenstern elutazása és Basztirkin szavai között van közvetlen összefüggés. Annyit megjegyzett: tapasztalják, hogy egyre nagyobb az ügyfelére gyakorolt nyomás a hatalom részéről.

Aliser Morgenstern az elmúlt években több alkalommal is átverte a publikumot, a médiahack visszatérően gyakorolt műfajnak számít a részéről. Jelenleg azonban úgy tűnik, nem erről van szó. Nem egy könnyed nyaralásról egy felkapott helyen, hanem sokkal többről. Akárhogy is, izgalmas lenne esztétikailag, ha készülne a közeljövőben egy Vlagyimir Putyint népszerűsítő Morgenstern-videó, mondjuk olyasfajta, amilyen az Alfa bankos is volt:

A kormánypárti képviselők szavazataival a parlament elfogadta a „gyermekvédelmi” népszavazásról szóló határozati javaslatot. A népszavazást valószínűleg a tavaszi országgyűlési választásokkal együtt tartják meg, ez a határozati javaslat szerint azt jelenti, hogy kb. 5,5 milliárd forinttal kerülhet többe az esemény. Az összeg önállóan megrendezett népszavazás esetén 12 686 900 000 forint lenne.

A parlamenti választással egyidejűleg megtartott referendum politikai haszna kormányoldalról sokszoros: a garantáltan magas részvételnek köszönhetően a kezdeményezőknek nem kell aggódniuk az érvényesség miatt, emellett a választók Fidesz melletti mobilizálását is segítheti az „árukapcsolás”. Arról, hogy népszavazást és választást egyidejűleg is lehessen tartani – a korábbi tilalmat eltörölve –, három héttel ezelőtt, november 9-én határozott a parlament.

A 4 népszavazási kérdésről külön-külön szavaztak most a képviselők, az ellenzék távol maradt a döntéshozataltól. Az LMP már reggel jelezte, hogy bojkottálja a határozathozatalt ez ügyben, és végül a többi párt is így cselekedett. Ezek után egyhangú döntések születtek, az első két kérdésnél volt egy-egy tartózkodó, a harmadiknál és a negyediknél annyi sem.

A 2022. tavaszi népszavazás kérdései a következők:

• 1. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
• 2. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
• 3. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
• 4. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

Orbán Viktor miniszterelnök júliusban – a Pegasus-botrány kirobbanásakor – jelentette be, hogy a kormány „gyermekvédelmi” népszavazást kezdeményez. A Nemzeti Választási Bizottság jóváhagyta a kormány kérdéseit, ám ezeket több magánszemély és szervezet megtámadta a Kúrián. A Kovács András bíró által vezetett kúriai tanács elutasította a „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?” kérdés hitelesítését, ami miatt a kezdeményező Alkotmánybírósághoz fordult, de végül lemondott róla, így öt helyett „négynemes” lesz a népszavazás.

Ezt Áder János köztársasági elnök írja majd ki a parlamenti választásokkal együtt.

A 34 éves argentin futballista hetedszer kapta meg az év legjobbjának járó díjat, ami abszolút rekord az elismerés történetében. Lionel Messi először 2009-ben, hatodszor 2019-ben lett aranylabdás. Korábbi sikereit a Barcelona játékosaként érte el, most viszont már a Paris SG színeiben nyert, ahová nyáron igazolt át, a klubnak először van díjazottja. Messi győzelmében nyilvánvalóan jelentős szerepe volt annak, hogy az idén sikerült megnyernie Argentínával a Copa Americát, és a torna legjobbjának is őt választották. "Hihetetlen itt lenni – nyilatkozta a bejelentés után a gálán. – Megígérhetem, hogy harcolni fogok az új klubomért is."

Gázrobbanás okozott súlyos károkat Nova Odesza város egyik lakóházában Ukrajnában. A város nincs távol a jól ismert Fekete-tenger parti Odeszától, de már a szomszédos Mikolajiv megyében található. A szombati tragédia 3 emberéletet követelt, emellett 4-en megsérültek, ők valamennyien sokkos állapotban vannak. A detonáció gyakorlatilag lebontotta a 4 emeletes épület sarkát, miáltal több lakás teljesen megsemmisült. A mentési és bontási munkálatok még zajlanak, a harmadik áldozat holttestét vasárnap délután találták meg.

Ezt Anatolij Antonov nagykövet közölte a Szolovjov Live YouTube-csatornának nyilatkozva. A misszióvezető elmondta, az orosz diplomáciai képviseletek káderhiánnyal küzdenek, és nehezményezte, hogy a házastársak vízumának megvonása, illetve az a tény, hogy a gyerekeik nem kapnak beutazási engedélyt, családok szétszakadásához vezetett.

A diplomata kifogásolta, hogy az amerikaiak továbbra is ellenfélként tekintenek Oroszországra, és úgy vélekedett, hogy Washington az Ukrajna elleni orosz "fenyegetés" állandó emlegetésével Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kudarcait próbálja mentegetni.

Leonyid Szluckij, az orosz parlamenti alsóház külügyi bizottságának elnöke vasárnap a TASZSZ-nak nyilatkozva kijelentette: biztos abban, hogy Moszkva megfelelő és arányos választ fog adni a lépésre.

Válaszul az orosz diplomaták korábbi kiutasítására, valamint az Oroszország ellen bevezetett szankciókra, Moszkva áprilisban korlátozta orosz állampolgárok alkalmazását a moszkvai amerikai nagykövetség számára. Augusztus 1. óta a képviseleten 120 munkatárs dolgozik, ami öt év óta a legalacsonyabb létszám, 2017-ben még tízszer ennyien voltak. A csökkenésre hivatkozva a diplomatavízumokon kívül minden más amerikai beutazási engedély kiadása leállt Moszkvában.

Oroszországnak október végén Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerint mintegy 200 diplomatája volt az Egyesült Államokban, de ebben a számban benne vannak az ENSZ mellett működő állandó képviselet alkalmazottjai is. (via MTI)

Magyarország miniszterelnöke november 28-án legalább három nagyon cuki cselekedetet vitt véghez. Először: megköszönte Aninak, hogy jóban-rosszban együtt, annyi éven át, és az engedélyt is megadta a hosszan tartó országjobbításra. Ez nem eredeti felvételen történt, hanem a néhány héttel ezelőtti Fidesz-kongresszuson elmondott beszédből kiragadott részlet segítségével, de annyi baj legyen.

Másodszor: válaszolt a kedves gyerekek kérdéseire. A rövidke videóból egyebek mellett megtudtuk, hogy nem szokott társasozni az unokáival, mert kicsik, így inkább labdáznak, és bevallotta, hogy hiába próbálta elintézni mindig, hogy legyen hó karácsonykor, nem sikerült. Van, amire ő sem képes, így megy ez.

Harmadszor: a magyarországi zsidó szervezetek vezetőinek címzett levél útján köszöntötte a hazai zsidóságot hanuka ünnepén. "Ahogy a nappalok rövidebbek, az esték pedig hosszabbak lesznek, egyre jobban vágyunk a fényre, a hagyományos finomságokra és a családi körben töltött, örömteli napokra" – írta. "Az idei évben – folytatta –, amikor egy világjárvány és a népvándorlás hullámai között érkezik meg az ünnep, még szebben ragyognak hanuka lángjai, melyek a reménységet és a csoda valóságát hirdetik." Így fejezte be: "Engedjék meg, hogy Magyarország miniszterelnökeként tisztelettel köszöntsem Önöket a fény ünnepén." Videó erről nincs.

Az áradó szeretet hullámait nem lesz könnyű még hullámzóbbá tenni az advent második, harmadik, negyedik vasárnapján, de drukkolunk, hogy sikerüljön.

Az MTI tudósítása szerint Skribek Alen kihagyott ziccerével indult a találkozó, és utána is a zalaiak játszottak veszélyesebben, azonban minden helyzetüket elpuskázták, vagy Markek Tamás védett bravúrral. A félidő közepétől mutatott először életjeleket a passzívan futballozó Puskás Akadémia, komoly lehetősége viszont nem akadt.

A fordulást követően a szünetben kettőt cserélő felcsútiak szerezték meg a vezetést, ám a játék képe nem változott: a ZTE támadott és birtokolta többet a labdát, a hazaiak védekeztek. Nagy energiákat mozgósított az egyenlítés érdekében a vendégcsapat, ám Markek mindent védett. A végén eldönthette volna a meccset a Puskás Akadémia, ehelyett a zalaiak egyenlítettek Zimonyi Dávid jóvoltából a 93. percben, megmentve egy pontot.

Óriási esélyt szalasztott el a pontvesztéssel a tabellaharmadik felcsúti együttes, hiszen megelőzhette volna a Kisvárdát, sőt beérhette volna a listavezető FTC-t is az NB I-es labdarúgó-bajnokságban.

79 éves korában elhunyt Sir Frank Williams, a Forma–1-es Williams csapat alapítója és névadója. Az istálló bejelentése szerint a pénteken kórházba szállított egykori csapatvezető vasárnap reggel hunyt el.

Az 1986-os autóbalesete után tolószékbe kényszerült Williamsnek már nem volt érdekeltsége a csapatban azóta, hogy tavaly az amerikai Dorilton Capital megvásárolta azt.

Az 1977-ben alapított istálló Frank Williams irányításával 7 egyéni és 9 konstruktőri vb-címet ünnepelhetett – többek között Nelson Piquet és Nigel Mansell révén –, ezzel a Forma–1 történetének egyik legsikeresebb csapata. Vb-címet utoljára 1997-ben ünnepelhettek, futamot 2012-ben nyertek.

Milos Zeman cseh államfő vasárnap kormányfővé nevezte ki Petr Fialát, a Polgári Demokratikus Párt elnökét. Fiala azonnal letette a hivatalos esküt.

Zeman hétfőtől december 13-ig külön-külön találkozni akar a miniszterjelöltekkel, utána nyílik meg az út az új kormány megalakulásához. Az államfő korábban közölte, a 17 miniszterjelölt közül egy ellen vannak kifogásai. Nevet nem mondott, de a sajtó szerint Jan Lipavsky kalózpárti külügyminiszter-jelöltről van szó. Ezt hivatalosan nem cáfolták, de nem is tagadták. Petr Fiala azt mondta, már tájékoztatta az elnököt a jelöltekről. Ismételten leszögezte, hogy kiáll valamennyiük mellett.

Tekintettel arra, hogy Milos Zeman koronavírustesztje csütörtökön pozitív lett, és kéthetes karanténba kellett vonulnia, az államfő és az általa kinevezett kormányfő közvetlenül nem találkozhatott. Az elnök a kinevezés idején átlátszó fallal volt elszigetelve Petr Fialától és a hivatalos ceremónia többi résztvevőjétől.

Fiala kinevezésével Csehországnak néhány hétig két kormányfője lesz: Andrej Babis az ügyvezető, Petr Fiala pedig a kinevezett miniszterelnök. Az alkotmány szerint a tényleges hatalom az új kormány hivatalos kinevezéséig az ügyvezető kormány kezében van. Petr Fiala azt nyilatkozta, hogy kormánya december közepén szeretné átvenni az ország irányítását.

Fiala az új ötpárti cseh kormánykoalíció közös kormányfőjelöltje volt. Ezt a koalíciót az októberi csehországi képviselőházi választásokat megnyerő Spolu hármas szövetség és a vele közösen kormányt alakító kétpárti PirSTAN szövetség alkotja. Az öt párt már aláírta a koalíciós szerződést.

A cseh választások hátteréről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Szombat este egy újabb repülőgépnyi közel-keleti ember tért vissza a hazájába Minszkből. Erről az iraki légitársaság adott hírt a közösségi oldalán.

A fehérorosz ellenzéki Zerkalo.io összesítése szerint eddig össszesen 5 géppel 1876 ember utazott el az elmúlt napokban. A szombati utasok valamennyien iraki állampolgárok voltak, akik hiába próbáltak átjutni az Európai Unióba a lengyel vagy a litván határon.

A migrációs válság november 8-án lépett szintet Bruzgi/Kuznica határátkelőhelynél, ahol rövid idő alatt több ezren gyűltek össze. Az elmúlt napokban valamelyest normalizálódott a helyzet, miután az elsősorban iraki kurdisztáni tömeg egy részét egy Grodno városához közeli logisztikai központban helyezték el, illetve különböző légitársaságok többeknek segítettek visszatérni oda, ahonnan elindultak.

Friss hír ugyanakkor az is, hogy a fehérorosz–litván határon éjszaka megtalálták egy közel-keleti férfi holttestét, a litvánok és a lengyelek pedig továbbra is rendszeres határsértési kísérletekről számolnak be. A válság hátterét legutóbb az ide kattintva elérhető podkasztunkban elemeztük részletesebben.

Azon még soha nem gondolkodtam, hogy a karácsonyi film külön műfaj konkrétan, most is mások juttatták eszembe, azzal a megmondással, miszerint Tiszeker Dániel Nagykarácsonya, amit a héten mutattak be a mozikban, hazaiból az első ilyen. Nem létezik, morfondíroztam a magam módján magamban, és elkezdtem kutakodni az internet világában, de tényleg nem találtam semmi érdemit.

Szörény Rezső 1978-as BUÉK-ja majdnem stimmel, de az is szilveszteri, miként a címéből is kiviláglik, és nem éppen komédia. Ha már itt tartunk, vagyis a hetvenes éveknél: minden idők egyik legjobb szovjet romantikus vígjátéka, az 1975-ös A sors fintora ellenben tipikus karácsonyi mozi lenne, ha nem szilveszteri lenne szintén.

Mindazonáltal miközben magyar előzmények után hiába kutattam, akkora toplistákat találtam terjedelmileg, 100-asokat is, hogy komoly erőfeszítésekre volt szükség a végiggörgetésükhöz. Megérte, ugyanis kiderült, hogy már a két világháború között is készültek műfaji klasszikusok, elsősorban a tengerentúlon. A kritikusi konszenzus szerint amúgy ezek a legjobbak, amiket Kertész Mihály, Frank Capra vagy Ernst Lubitsch rendezett, hogy csupán halhatatlanokat említsek. Említek címeket is, hátha másoknak is kedvük kerekedik: It's a wonderful life (1946), The shop around the corner (1940), Miracle on 34th street (1947).

Ebből is világos, nem az Igazából szerelemmel vagy a Die Harddal, meg nem is a Bunyó karácsonyiggal vagy a Reszkessetek, betörők!-kel kezdődött a karácsonyifilm-történelem. Itt négy olyat hoztam szóba, amelyek közül hármat én is láttam – a hármat egyenként sokszor –, a negyediket meg mindenki más látta rengetegszer, én egészében még sosem.

E szövegem megalapozását (másképpen: a szokásos parttalan elkalandozást) itt be is fejezem, annál inkább, hogy (elfogadom és használom akkor a formulát) az első magyar karácsonyi romantikus komédia igazi előképét is listáztam az előbb.

Azt mondta a rendező (akit a #Sohavégetnemérős alapján szokás ismerni, illetve operatőre volt A lovasíjásznak) egy régebbi interjújában, hogy már kamaszkorában szeretett volna készíteni majd ilyen karácsonyi mozit, és az elmúlt két évtizedben alaposan megtanulmányozta, hogy mások hogyan csinálják. Nem kizárólag az amerikaiak vagy az angolszászok, hanem a csehek, az olaszok vagy az oroszok is. Szó se róla, ez meglátszik a művén, ezt nem rosszallóan mondom.

Először is a történeten, aminek talán annyi baja van összesen, hogy egyszer sem bírja meglepni a nézőt, a bonyodalmakat kiváltó első nagy fordulat éppen úgy kiszámítható, mint utána az összes többi.

Másodszor a díszleten és a miliőn. Budapest még nem volt ennyire mesebelien, világítósan-csillogósan szép, mint a Nagykarácsonyban. A számtalanszor felbukkanó hiperszuper tűzoltóautók pirosa pedig igazi hab a tortán.

Harmaszor, az ésszerűen adagolt zene is úgy mászik bele a fülbe, hogy egyszerre nem akar kijönni belőle egyfelől, de nem hagy mély nyomokat ott másfelől, paradoxon.

Negyedszer, nem bájgúnárok vagy szépségkirálynők módjára, csak romantikus komédiákhoz illő módon szépek a szereplők is. Vagy ha nem annyira azok, akkor kifejezetten mókásak, mint a mindig nagyszerű Orosz Ákos.
,
Ötödször, a film humora olyan módon, mértékben és arányérzékkel adagoltatik, hogy sem kevésnek, sem soknak, sem erősnek, sem gyámoltalannak nem tűnik.

A sztori lényege, hogy a hős tűzoltó (Ötvös András) a balul sikerült emelőkosaras (akarom mondani: magasból mentős) lánykérés (menyasszony: Rujden Vivien; őt is mennyire bírom az ifj. Vidnyánszky-féle Liliomfi-előadás óta, azt legalább ötször láttam) és a látszólag szerencsés véget érő zuhanása után hosszabb távú lélektani kihatással kénytelen megküzdeni, ebből kifolyólag találkozik egy másik lánnyal (Zsigmond Emőke), és elkezdenek szövődni a dolgok. Valamint megoldódni a problémák. Illetve sorjázni a gegek, hol magas, hol közepes színvonalon.

A találkozásra a másik lánnyal egy karácsonyi vásárban kerül sor, amelyet a Várkert bazárban rendeztek be a tavaly téli forgatáskor, és ügyesen sikerült. Annyi statisztát szerencsére nem alkalmaztak, hogy Vörösmarty téri típusú tömegnyomor alakuljon ki, és a zsírszag vagy a forraltbor-illat sem érződik hálistennek, ezzel együtt úgy sejtem, a karácsonyivásár-gyűlölő szubkultúra szereplői így is mentális traumáknak lennének kitéve, ha beülnének a filmre, nekik indokolt kerülniük ezt a 109 percet.

Melynek történetéhez – vagy ha úgy tetszik: receptjéhez – tartozik még, hogy egy szerelem nem elég, ezért kibontakozik valami az eleinte svindler, ám idővel megjuhászodó bóvlis (Scherer Péter) és az egyedülálló anyuka (Pokorny Lia), két gyerekszereplő, továbbá a bölcs gesztenyeárus-narrátor (Szerednyei Béla) és a mindenki mamája tűzoltódiszpécser (Hernádi Judit) között is. A több szerelem azért is hasznos, mert jó színészeknek biztosít lehetőséget arra, hogy megmutassák, hogy jó színészek.

Az meg a pluszpoén, hogy a tévésztár Szabó Kimmel Tamást a tévésztárként is ismert Szabó Kimmel Tamás játssza, és ha már, akkor kap egy óvatos pofont a bulvártelevíziózás is. De csak akkorát, hogy a bulvártelevíziók 2022 karácsonyától kezdve rendszeresen leadhassák a filmet december 24–26. között, akár főműsoridőben, akár már délután. Meg fogják tenni, efelől halvány kétségem sincs. Hogy a mozikban mennyien nézik meg a Nagykarácsonyt a koronavírus-járványos időkben, meg nem tippelném, de hogy a tévékben ideje jöttén sokan, arra mérget vennék. Oké, azt mégsem, de egy bögre újramikrózott forralt borba vagy egy ötgyertyás adventi koszorúba bármikor kész vagyok fogadni bárkivel.

Az állat tetemére Glubinnoje községtől 30 kilométernyire találtak rá az erdőben. A híradások szerint az amuri tigris elmenekülhetett azután, hogy orvvadászok lőtték meg, de később belepusztult sérüléseibe. Az amuri tigris a ma élő legnagyobb macskaféle, amely veszélyeztetettként szerepel a kihalással fenyegetett fajok vörös listáján. A ragadozó egyedszáma a múlt század harmincas éveiben ötven körülire csökkent, azóta védettségének köszönhetően félezer környékére emelkedett. A legtöbb amuri tigris Szibériában, az oroszországi Távol-Keleten él, vadászata szigorúan tiltott.

Deyverson összecsuklott, mint a colostok. A jelenet addiktív, a sorozatos megtekintését nem könnyű abbahagyni. A meccset egyébként konkrétan Deyverson góljával nyerte meg hosszabbításban a Palmeiras a Flamengo ellen 2-1-re.

Helyreállt a nyugalom a Salamon-szigeteken, ahol az utóbbi napokban zavargásokba torkolló tüntetések zajlottak, írja az MTI a The Solomon Star című helyi lapra hivatkozva. Az újság beszámolója szerint a Salamon-szigeteki vezetés kérésére érkezett ausztrál és pápua-új-guinea-i katonák és rendőrök segítették a rendteremtést Honiarában, a szigetek fővárosában. A műveletek a vasárnap kora reggeli órákban indultak a főváros olyan térségeiben, amelyek különösen megszenvedték az elmúlt napok történéseit.

A Reuters birtokába került felvételeken nehéz munkagépeket lehetett látni, amelyekkel eltakarították a törmeléket a kiégett üzletekből. Az egyik boltban három elégett holttestet fedeztek fel.

Scott Morrison ausztrál miniszterelnök sajtótájékoztatóján közölte, hogy egy további ausztrál rendőrségi kontingens érkezik vasárnap a Salamon-szigetekre. Úgy fogalmazott, annak ellenére, hogy a helyzet még nagyon ingatag, vannak tervek a nyugalom fenntartására.

Honiara kínai negyede tüntetések, fosztogatások és gyújtogatások helyszíne volt az utóbbi napokban. Az országot 2000 óta vezető Manasseh Sogavare miniszterelnök lemondását követelő tiltakozók a parlamentet, egy rendőrőrsöt és több üzletet is megtámadtak. A helyi rendőrség pénteken figyelmeztető lövésekkel oszlatta fel a miniszterelnök rezidenciája felé tartó tüntetőket. A rendbontásokban három ember életét vesztette, tüntetők tucatjait állították elő, a városban éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el.

Sogavare pénteken az MTI szerint azt mondta: a külföldről bátorított erőszak hátterében kizárólag az áll, hogy vannak, akiknek nem tetszik, hogy a kormány 2019-ben, harminchat év után megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Tajvannal, és Pekinghez kezdett közeledni. A kormányfő ugyanakkor nem nevezte meg, hogy pontosan kikre gondol.

Helyreállt a nyugalom a Salamon-szigeteken, ahol az utóbbi napokban zavargásokba torkolló tüntetések zajlottak, írja az MTI a The Solomon Star című helyi lapra hivatkozva. Az újság beszámolója szerint a Salamon-szigeteki vezetés kérésére érkezett ausztrál és pápua-új-guinea-i katonák és rendőrök segítették a rendteremtést Honiarában, a szigetek fővárosában. A műveletek a vasárnap kora reggeli órákban indultak a főváros olyan térségeiben, amelyek különösen megszenvedték az elmúlt napok történéseit.

A Reuters birtokába került felvételeken nehéz munkagépeket lehetett látni, amelyekkel eltakarították a törmeléket a kiégett üzletekből. Az egyik boltban három elégett holttestet fedeztek fel.

Scott Morrison ausztrál miniszterelnök sajtótájékoztatóján közölte, hogy egy további ausztrál rendőrségi kontingens érkezik vasárnap a Salamon-szigetekre. Úgy fogalmazott, annak ellenére, hogy a helyzet még nagyon ingatag, vannak tervek a nyugalom fenntartására.

Honiara kínai negyede tüntetések, fosztogatások és gyújtogatások helyszíne volt az utóbbi napokban. Az országot 2000 óta vezető Manasseh Sogavare miniszterelnök lemondását követelő tiltakozók a parlamentet, egy rendőrőrsöt és több üzletet is megtámadtak. A helyi rendőrség pénteken figyelmeztető lövésekkel oszlatta fel a miniszterelnök rezidenciája felé tartó tüntetőket. A rendbontásokban három ember életét vesztette, tüntetők tucatjait állították elő, a városban éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el.

Sogavare pénteken az MTI szerint azt mondta: a külföldről bátorított erőszak hátterében kizárólag az áll, hogy vannak, akiknek nem tetszik, hogy a kormány 2019-ben, harminchat év után megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Tajvannal, és Pekinghez kezdett közeledni. A kormányfő ugyanakkor nem nevezte meg, hogy pontosan kikre gondol.

Miként az a szerda délelőtti előzetes nyilatkozatokból már egyértelműsíthető volt, Karácsony Gergely főpolgármester és a baloldali többség támogatásának köszönhetően létrejöhetett a Fővárosi Közgyűlésben az eseti bizottság a Városháza épületének el (nem) adása körüli botrányt kivizsgálására. Erről délután egyhangúlag döntött szerdai ülésén a közgyűlés.

Az ellenzéki Fidesz eredeti előterjesztéséhez azonban négyoldalas módosító indítványt nyújtott be a baloldali többség, amelynek tartalmát csak a napirendi pont tárgyalása előtti pillanatokban ismerhették meg. A fideszesek a fejlemény miatt kiakadva előbb szünetet kértek, majd felháborodtak, különösen amiatt, hogy a bizottságnak már a következő közgyűlési ülésre – ami december 15-én lesz – el kellene készülnie a jelentésével. Kifogásolták azt is, hogy a módosítók korlátozzák a vizsgálat tárgyává tehető kérdések körét, így nem hallgathatják meg Bajnai Gordon volt miniszterelnököt, akit az események kulcsfigurájának tartanak. Ezzel együtt a Fidesz-frakció végül a módosítókkal együtt megszavazta a csomagot, úgymond annak érdekében, hogy a testület megalakulhasson. A bizottságnak 4 többségi és 3 ellenzéki tagja lesz, vezetni Kovács Péter XVI. kerületi fideszes polgármester fogja. Ő az, aki a nagysikerű beszédet mondta a Fidesz-kogresszuson a kellemetlen kérdésekre a pártközpontból várt válaszokról. A téma már a napirend előtti felszólalások során előkerült, Karácsony Gergely a kormány és a főváros közötti együttműködés általános problémáinak feltárása után a Városháza-ügyre rátérve ismételten állította, minden olyan fejlesztési opciót kizártak, ami az eladást magába foglalhatta volna. "Önök örülnének, ha eladó lenne a Városháza – mondta –, hiszen meg akarják venni, de ez nem a mi problémánk, hanem az önöké."

Okfejtése során a főpolgármester az ügyet a NER és az orosz titkosszolgálatok beavatkozásának minősítette a jövő évi választási kampányba. Ismét szóba hozta a Rahimkulov családot, "amelynek a vagyona kétszer akkora, mint Mészáros Lőrincé", azt állítva, hogy az eladással kapcsolatos tárgyalásokat ők kezdeményezték. Rövid úton eljutott Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz is, hiszen az nem lehet, hogy a Rahimkulovok a saját szakállukra mennek bele egy ilyen játszmába. "Állunk a vizsgálóbizottság elébe, nincs semmi takargatni valónk" – mondta.

Karácsony szerint a magyar belpolitika új szakasza kezdődött, ahol orosz politikai érdekek kerülnek előtérbe, és azt mondta, örül, hogy ő csak egy ilyen nem létező ügybe keveredett, szemben a prágai főpolgármesterrel, akit meg akartak mérgezni.Láng Zsolt fideszes frakcióvezető szintén napirend előtt azt mondta, Karácsony próbál előremenekülni, de abban, amit mond, sok az ellentmondás. Ezek közt említette, hogy ha 2020 novemberében elvetették az eladásos variációt, akkor 2021 májusában Barts J. Balázs, a vagyonkezelő vezérigazgatója hogyan mondhatta a vonatkozó hangfelvételek szerint, hogy az eladás mellett vannak, és ki tudja kerülni a közbeszerzést is, ha szükséges. Emellett felemlegette a Gansperger Gyula által hivatkozott jutalékrendszert, valamint a gazdasági cápákról értekező Bajnai Gordon volt miniszterelnököt. Láng végül bűnszervezetben elkövett bűncselekmények gyanújáról beszélt.

A vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló napirendi pont vitája a módosító csomag körüli kezdeti viharokhoz képest gyorsan lement. Karácsony ismét elmondta, olyan ügyről van szó, ami nincs, Láng Zsolt pedig azt, hogy de van, és a többségi támogatást a módosítók ismeretében képmutatásnak nevezte, azzal, hogy a háromhetes határidő különösen vérlázító.

Az előterjesztést ezzel együtt ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhangúlag fogadta el a Fővárosi Közgyűlés.

Az előzmények

Mint ismert, november elején jelent meg először a hír, hogy a forráshiánnyal küzdő Fővárosi Önkormányzat eladná a Városházát. Az Index mutatott be akkor egy dokumentumot, ami erre engedett következtetni.

Akkor Karácsony Gergely tagadta, hogy ilyen szándéka lenne Budapestnek, ám később kiderült, hogy Barts J. Balázs, a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. elnök-vezérigazgatója valóban folytatott az ügyben egyeztetéseket, a hivatal szerint a főpolgármester tudta nélkül, emiatt később megrovásban is részesült. Barts érintettségét hangfelvétel bizonyította, majd egymás után kerültek újabb részletek is nyilvánosságra.

Az egyik felvételen egy üzletember beszélt (nagy valószínűséggel Gansperger Gyula, aki a Fidesz vezette kormányok idején fontos tisztségeket töltött be korábban), itt többek közt az is elhangzott, hogy egy másik illető, Berki Zsolt (aki az első alkalommal kiszivárogtatott felvételek szerint szerződést kötött a Városháza eladására egy ingatlanirodával) Kiss Ambrus főpolgármester-helyettessel állhat kapcsolatban. A hangfelvételen jutalékos rendszerről esett szó.

Karácsony Gergely közölte, hogy a városvezetés egyetlen tagja sem találkozott soha semmilyen tárgyaláson sem Gansperger Gyulával, sem Berki Zsolttal, és a felvételeket manipulálták. A főpolgármester azt mondta, feljelentést tesznek az ügyben. Ugyanezt nyilatkozta Kiss Ambrus is.

Néhány nappal később olyan hangfelvétel jelent meg, amelyen Bajnai Gordon volt miniszterelnök hallható, és arról beszél, hogy van fővárosi szándék a Városháza eladására, ami az önkormányzatnak érdemi bevételt hozhatna, de a politikai támadások elkerülése miatt az ügyletet a választások utánra időzítenék.

Bajnai ezzel kapcsolatban azt írta a Facebook-oldalán, hogy valóban találkozott Gansperger Gyulával a nyáron, de világossá tette, hogy az ügyben nincs befolyása, közvetítői szerepe, és szerinte egy ilyen szimbolikus jelentőségű épületet érintő beruházás a jelenlegi irracionális politikai környezetben mindenképpen politikai támadások kereszttüzébe kerülne.

Az áprilisi feszültségek lanyhultával néhány hónapnyi szünet következett, ám három héttel ezelőtt ismét azzal állt elő a nyugati sajtó egy része – elsőként a Washington Post és a Politico –, hogy Oroszország a szeptember 10–16-ai Zapad 2021 hadgyakorlat lezárása után jelentős csapatösszevonásokat rendelt el az ukrán határ közelében, növelve a délkeleti szomszédjára gyakorolt politikai és katonai nyomást. Az orosz védelmi minisztérium és Dmitrij Peszkov, az elnök szóvivője azonnal cáfolta az állításokat, ebben nincs semmi meglepő, ám abban már van, hogy kezdetben így tett Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára is, aki az Ukrajinszka Pravda híre szerint azt mondta, a határ közelében tartózkodó orosz csapatok számában az elmúlt hetekben nem állt be semmilyen változás: „Nem tudjuk, hogy holnap mi lesz, de olyan csapatösszevonás, amiről írnak, nincs” – fogalmazott.

Aztán azonban telt-múlt az idő, és Danyilov állításaival ellentében az ukránok is mind nagyobb fenyegetést véltek észlelni – áprilishoz hasonlóan –, mígnem néhány nappal ezelőtt a Military Times című lapnak igen erős tartalmú nyilatkozatot tett Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetése. Szerinte Oroszország jelenleg is folyó pszichológiai háborúval készíti elő a támadást Ukrajna ellen, és miként a Portfolio.hu is összefoglalta, Oroszország szervezte az Ukrajnában több helyen is zajló koronavírus-oltatás elleni demonstrációkat, melyek célja kifejezetten zavargások szítása és az ország destabilizációja, mi több, oroszok által szervezett demonstrációkra kell számítani a gazdaság állapota és az energiaellátás miatt is, arról nem is beszélve, hogy a lengyel–fehérorosz migrációs krízis is része a tervnek.

Ennél is izgalmasabb, hogy Budanov szerint Oroszországnak elkészült a terve a totális háborúra Ukrajna ellen. E szerint a keleti határról tüzérséggel és légitámadásokkal megtámogatott páncélosinváziót terveznek, amelyben részt vennének ejtőernyősök és különleges alakulatok is, Odesszát és Mariupolt a Krím felől érné támadás a tengeren keresztül, emellett északról, Fehéroroszország felől is indulna egy szárazföldi behatolás. Az ukránoknak térképük is van a 2020 januárjában vagy februárjában meginduló általános invázióról, íme:

E végletesen veszélyes fejleménynek természetesen Ukrajnán belül van a legnagyobb visszhangja, ez nem különös egy olyan helyzetben, amikor a gazdaság állapota és az energiaellátás miatt valóban lehet számítani demonstrációkra – több mint jellemző: a napokban újraindult az elektromos energia importja az ellenséges Fehéroroszországból –, amikor Ukrajna török Bayraktarokkal és amerikai Javelinekkel kísérletezik a szakadárokkal vívott harcai során, és amikor őrnaszádokat kap éppen az Egyesült Államoktól. Miként arról az Ukrajinszka Pravda beszámolt: közeledik Ukrajna partjaihoz az a két Island osztályú járőrhajó, amelyeket Washington adott Kijevnek a katonai segítségnyújtás részeként, szombaton pedig Franciaországtól kapott az ország újabb H-125-ös helikoptereket.

Olekszij Reznyikov, az új ukrán védelmi miniszter – aki korábban az ukrajnai orosz lakosság deportálása kapcsán tett kijelentéséről lett híres – egyébként hét végi washingtoni látogatásakoradott interjújában kijelentette: Kijev az Egyesült Államok támogatását várja az orosz agresszióval szemben.

Anatolij Sarij, a radikálisan ellenzéki blogger-politikus – aki emigrációban élve ráncigálja videóival a nacionalista ukrán hatalom képzeletbeli bajszát – mindeközben a friss hírek hatására összeszedte 15 percben, hogy a 2014-es fordulat óta hányszor volt szó arról, hogy Vlagyimir Putyin pillanatokon, de legalábbis napokon belül lerohanja Ukrajnát. A mostaniakkal együtt több mint harminc ilyen esetet talált. Oroszul tudó olvasóink ide kattintva megnézhetik a videót, amelynek tartalmát más nyelveket beszélő híveink számára az alábbiakban összefoglalom.

2014. március 27-én a CNN adta hírül, hogy az orosz hadsereg rövidesen hadműveleteket kezdeményez Harkov, Luganszk és Donyeck elfoglalása érdekében. Ez elmaradt, igaz, a Krím elcsatolása tartósnak bizonyult, miként a luganszki és donyecki területek destabilizálásában is jelentős szerepet játszott Oroszország. A konfliktus, mint köztudomású, ma is élő.

2014. augusztus 26-án Radio Szvoboda számolt be róla, hogy Vlagyimir Putyin nyílt háborúra készül – ezt akkor még cáfolta az RNBO.

2014. június 27-én megszólalt Olekszandr Turcsinov akkori ideiglenes államfő, és az lb.ua-nak elmondta: tudomása van róla, hogy az oroszok Csernyihiv felől támadnának. Ha ez bekövetkezne, néhány óra alatt Kijevben lennének.

2014. december 21-én Petro Porosenko, a fordulat utáni első ukrán államfő jelentette ki: nem zárható ki, hogy hamarosan átfogó orosz invázió indul.

2015. június 30-án Porosenko azt állította, az orosz csapatok 200 ezer fővel vannak jelen Ukrajnában.

2015. június 11-én Olekszandr Turcsinov fenyegető orosz invázióról beszélt az 5. csatorna tévécsatornának – immár az RNBO képviseletében –, amely napokon belül bekövetkezhet.

2015. július 10-én Pavel Fengelgauer orosz ellenzéki katonai szakértő – akit közel három évtizeddel korábban Borisz Jelcin akkori elnök kitüntetett az 1991. augusztusi kommunista puccs leverésében vállalt szerepéért – beszélt arról az Ukrajinszka Pravdának, hogy Oroszország felkészült az Ukrajna elleni totális támadásra, amelyre rövidesen sor kerül.

2015. július 16-án Petro Porosenko a felderítésről származó információkra hivatkozva közölte: küszöbön áll az invázió.

2016. augusztus 8-án Ihor Romanenko tábornok vizionált átfogó orosz támadást minden irányból, ezt Porosenko is megerősítette, hozzátéve, Ukrajna felkészült, hogy megfelelő válaszcsapásokkal reagáljon.

2016. szeptember 6-án Sztepan Poltorak ukrán honvédelmi miniszter az amerikai nagykövettel lebonyolított konzultáció után mondta el, hogy máris indul az invázió.

2017. január 27-én Pavlo Klimkin külügyminiszter jelentette be, hogy az orosz csapatok ott állnak az ukrán határon, mindjárt mindennek vége.

2017. április 20-án Olekszandr Turcsinov ismét sebességi rekordokra számított, azt mondta, Oroszország 2-3 óra alatt lerohanhatja Ukrajnát, lévén, hogy 50 ezer katonája várakozik a határon.

2017. augusztus 8-án a Washington Post írta, hogy Vlagyimir Putyin nem hajlandó lemondani a nyílt háborúról.

2018. november 19-án az ezekben a hetekben is geopolitikai szakértőként jeleskedő lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki állította a DW-nek, hogy Oroszország azonnal megtámadja Kijevet, amint befejezi az Északi Áramlat 2 építését.

2018. november 27-én a krími tatárság prominens képviselője, Ajder Muzsdabajev figyelmeztette Ukrajnát, hogy Putyin hamarosan támadni fog.

2018. december 6-án William Taylor, az Egyesült Államok volt kijevi nagykövete aggódott a küszöbön álló katasztrófa miatt, amit Olekszandr Turcsinov azzal egészített ki, hogy az oroszok készek bevetni nemcsak a légi, hanem az űrhaderejüket is.

2018. december 15-én ismét felbukkant Romanenko tábornok, mondván, Putyin készülődik, ehhez kész 240 ezer katonát összegyűjteni a határon. Az igazi cél a harmadik világháború, ennek lesz a főpróbája Ukrajna lerohanása.

2018. december 28-án francia katonai szakértőket idézett az ukrán sajtó, akik szerint a nyílt háború 2019-ben garantáltan bekövetkezik.

2019. március 6-án Viktor Muzsenko tábornok, az ukrán hadsereg vezérkari főnöke úgy tudta, három irányból indul meg a támadás pillanatokon belül.

2019. szeptember 6-án az ukrán felderítésnek megbízható értesülései voltak arról, hogy Moszkva haladéktalanul támadni fog, ezt az információt orosz Gazeta.ru is idézte.

2019. április 11-én régi ismerősünk, Olekszandr Turcsinov bejelentette: Oroszország európai léptékű háborúra készül, ennek érdekében 80 ezer katonát csoportosított át.

2019. december 12-én az Obozrevatyel című lapban jelentette be Borisz Babin, az elnök volt krími megbízottja, hogy Oroszország hamarosan elfoglalja Dél-Ukrajnát. Ez már Volodimir Zelenszkij, az új ukrán államfő regnálása alatt történt.

2020. február 26-án az ukrán lapokban megjelent: Kijev készül az orosz támadásra

2020. június 7-án amerikai elemzők hívták fel a figyelmet arra a Holosz Amerikin, hogy bármikor bekövetkezhet a támadás.

2020. július 14-én a Radio Szvoboda tette fel a kérdést: mikor következhet be az invázió? Bármikor, adta meg a választ azonnal.

2021. március 25-én Leonyid Kravcsuk egykori államfő, a korábbi minszki tárgyalások ukrán főszereplője indította el a tavaszi kampányt, mondván, nem állítható, hogy nem következik be átfogó orosz támadás Ukrajna ellen.

2021. április 1-jén az ukrán felderítés közzétette: provokációra készülnek az oroszok, hogy legyen indokuk az átfogó támadásra.

2021. áprilisában hírek tömkelege szólt minden szóba jöhető ország minden szóba jöhető lapjában arról, hogy az orosz csapatösszevonások nyílt háborúval fenyegetnek.

2021. április 22-én Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a Krím-félszigeten bejelentette: az ukrán határ közelében összevont egységek visszatérnek a bázisukra. Szerinte ellenőrzést tartottak, amely elérte a célját, a csapatok demonstrálták, hogy képesek megvédeni az országot. Ezért az 58. és a 41. hadsereget, valamint több légi egységet is arra utasított, hogy pénteken vonuljanak vissza az állandó bázisukra.

Hogy ezúttal mi lesz a történet vége, azt még nem tudhatjuk. 2022 januárja messze van. Addig annyi biztos, hogy a nemzetközi helyzet egyre fokozódik! A legfrissebb fejleményeket kommentálva megszólalt egyébként Olekszandr Turcsinov is – aki két éve nem az RNBO titkára már –, és azt mondta: most kell igazán résen lenni. Hiszen attól, hogy valami eddig még nem következett be, miért ne következhetne be ezután?