Gazda Albert

„Szerdán a délutáni órákban a NATO Egyesített Légi Hadműveleti Központja egy litván felségjelzésű, Szlovákiából Románia felé tartó kisrepülő miatt elrendelte a légvédelmi készültséget ellátó magyar vadászgépek felszállását” – írja közleményében a Honvédelmi Minisztérium. A kisgép Hajdúszoboszló térségében üzemanyag-töltési céllal leszállt, azonban nem sokkal később újra felszállt. A készültségi géppár addig kísérte a kisrepülőt, amíg Románia légterében a NATO által riasztott amerikai vadászgép a feladatot át nem vette. A Gripenek ezt követően visszatértek a kecskeméti bázisra.

Elfogadhatónak nevezte Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter az ENSZ-nek azt az elképzelését, amely szerint egy folyosón újraindítanák az ukrán gabonaexportot a Fekete-tengeren.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel Ankarában tartott megbeszélése után a török miniszter arról beszélt, hogy az ENSZ terve ésszerű és megvalósítható, de erről még további tárgyalásokat kell tartani Moszkvával és Kijevvel, hogy garantálni lehessen a hajók biztonságát.

Cavusoglu jelezte: legitimnek tartja Oroszországnak azt a követelését, hogy oldják fel az orosz mezőgazdasági exportra kivetett szankciókat annak érdekében, hogy újraindulhasson az ukrán gabonaexport. „Ha megnyitjuk a nemzetközi piacot az ukrán export előtt, akkor úgy véljük, legitim lenne feloldani az orosz exportot akadályozó intézkedéseket is” – mondta a török külügyminiszter. Cavusoglu kifejezetten az orosz gabona- és műtrágyaexportra utalt, amelyet ugyan nem érintenek közvetlenül a Moszkvával szembeni nyugati szankciók, viszont a banki tranzakciók felfüggesztése gyakorlatilag ellehetetleníti azokat.

Az Ukrajna ellen február végén indított orosz támadás következtében leálltak Ukrajnának a Fekete-tengerről indított gabonaszállítmányai, ami globális élelmiszerválság veszélyét vetíti előre.

Az ENSZ szorgalmazza, hogy Oroszország, Ukrajna és Törökország jusson megállapodásra az exportot lehetővé tevő tengeri folyosó biztosításáról. Törökország felajánlotta, hogy egy ilyen megállapodás keretében török hadihajók kísérhetnék a jelenleg orosz blokád alatt álló ukrán kikötőkből induló teherhajókat.

A háború előtt havonta a világ búzaexportjának 12, a kukorica 15, a napraforgóolaj kivitelének 50 százaléka Ukrajnából indult.

Szerhij Ivascsenko, az ukrán gabonakereskedők egyesületének vezetője egy szerdai online konferencián azt mondta, hogy Törökországnak nincs elég hatalma ahhoz, hogy a Fekete-tengeren garantáljon egy tengeri folyosóról szóló esetleges megállapodást. Felhívta a figyelmet arra, hogy akár két-három hónapot is igénybe vehet az, hogy eltávolítsák a tengeri aknákat.

Kijev és Moszkva kölcsönösen vádolja egymást a Fekete-tenger partja közelében elhelyezett aknákért. Szergej Lavrov a szerdai ankarai sajtótájékoztatón megjegyezte, hogy Oroszország már megtette a maga részét a térség aknamentesítése érdekében, most Ukrajnán a sor, hogy eltávolítsa a tengeri aknákat a kikötőiből. Az orosz tárcavezető leszögezte: Moszkva „kész garantálni az ukrán kikötőket elhagyó ukrán hajók biztonságos elhaladását”. Hozzátette, a megoldás elméletileg lehetséges is Törökország segédkező ajánlatának köszönhetően.

Az orosz külügyminiszter igyekezett csillapítani az élelmiszerválság fenyegetésével kapcsolatos globális aggályokat, azzal érvelve, hogy az „valójában csekély probléma”. (MTI)

Ismét devizában adósodna el Magyarország, írja az Államadósság Kezelő Központ közleményére hivatkozva a Portfolio.hu. Az ÁKK módosította 2022. évi finanszírozási tervét, így válik lehetővé további 2,5 milliárd eurós extra devizakötvény-kibocsátás. A korrigált tervnek megfelelően 2022-ben a teljes bruttó devizakeret 5,1 milliárd euró. Az ÁKK azt állítja, hogy ezzel együtt a devizaadósság aránya a teljes adósságon belül kijelölt 10-25% közötti referenciatartományon belül maradhat.

Mivel a kormány tartani akarja a 4,9%-os eredményszemléletű hiánycélt, ezért első pillantásra meglepő lehet, hogy az adósságkezelő jelentősen megemelte devizakibocsátási tervét, gyorselemez a Portfolio, majd hozzáteszi: a magyarázat az lehet, hogy kormány vélhetően azzal számol, a betervezett uniós források egy része nem folyik be az idén.

A választások után utalt már erre Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján, amikor azt mondta, hogy „ha nem kapunk pénzt Brüsszelből, akkor Magyarország a pénzpiacokról is tudja magát finanszírozni”.

Két fiatal holttestét keresi a Balatonban a vízirendészet és a vízimentők, a fiúk Balatonaliga partjaitól 300-350 méterre merültek el – írtuk korábbi hírünkben. A tizenéves fiatalokat napokig keresték különböző eszközökkel, majd kedden reggel – a Blikk híre szerint – Aligánál az egyik fiú holttestét megtalálták. A tényt a lapnak megerősítette Orbán Zoltán, a Somogy megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője is. Valamivel később a másik fiú holttestére is rábukkantak a közelben.

A Somogy Megyei Rendőr-főkapitánysághoz szombat este 19 óra 38 perckor érkezett bejelentés, hogy egy 17 és egy 18 éves bódvalenkei fiú eltűnt a vízben. Harmadik társukkal együtt indultak úszni a Balatonba, és már kifelé tartottak egy szörfdeszkába kapaszkodva, amikor ketten elmerültek. A harmadik fiatalnak egy csónakos segített partra jutni, miután meghallotta a segélykiáltásait.

Mogyeszt Muszorgszkij orosz zeneszerző Borisz Godunov című operájával, orosz művészek fellépésével veszi kezdetét a Scala következő évadja – jelentették be Milánóban az operaház vezetői.

„Nem pártolom a boszorkányüldözést, sem az orosz művek eltörlését, és nem rejtőzöm el, amikor Puskint olvasok” – mondta Dominique Meyer főigazgató. Hangsúlyozta, az évad programját a sokévi gyakorlatnak megfelelően már két-három évvel ezelőtt megkezdték összeállítani.

Az, hogy a december 7-ei nyitógálán, Milánó védőszentjének, Szent Ambrusnak a napján egy orosz opera premierjét tűzik műsorra, némileg meglepő annak fényében, hogy a Scala az egyik első operaházként szakított Valerij Gergijev orosz sztárkarmesterrel, mivel a Vlagyimir Putyin orosz elnök bizalmasának számító zenész nem volt hajlandó elítélni Ukrajna orosz megtámadását.

Az operaház vezetése hétfőn sietett különbséget tenni Gergijev és a többi, a Scalában fellépési lehetőséget kapó orosz művész helyzete között. Dominique Meyer hangsúlyozta, hogy a szentpétervári Mariinszkij színház főigazgatójaként és művészeti vezetőjeként Gergijev nagyon közel áll Putyinhoz. „Az ő szemünkben ő egy politikus, majdhogynem kulturális miniszter. A többiek helyzete más” – mondta.

Az operaház programismertetője szerint a Borisz Godunov „zavarbaejtő freskó a hatalom brutalitásáról és magányáról”. (MTI)

A közösségi oldalán kéri hívei segítségét Hadházy Ákos. A független képviselő nem vett részt a parlament alakuló ülésén – „hiszen nem kívánta legitimálni a tisztességtelen választás eredményét, és meghallgatni a beszámolókat, hogy minden a legnagyobb rendben volt” –, Kövér László házelnök viszont azóta sem engedi, hogy letegye a képviselői esküt. „Nem engem vesz ezzel semmibe, hanem azt a több mint 30 ezer zuglói polgárt, akik képviselőjükké választottak” – írja posztjában Hadházy.

Aki szerint nem az a gond, hogy mindezek miatt nem kap képviselői tiszteletdíjat – „van rendes, polgári foglalkozásom, saját cégem és rendelőm, ahol állatorvosként dolgozhatok, éjszakai és hétvégi ügyeleteket vállalva” –, ám van egy kellemetlen mellékhatás mégis: „nem férek hozzá azokhoz a pénzügyi keretekhez, amelyek minden képviselőt megilletnek. Nem kell nagy összegekre gondolni, de korábban ebből tudtam fizetni az engem segítő kollégáimat, illetve ebből tudtam biztosítani a munkám egyéb feltételeit, ebből tudtam például eljutni távoli kis falvakba, vagy lekérni tulajdoni lap másolatokat, ügyvédeket megbízni stb.”

Ezért kér most támogatást, erre a nyárra 6 millió forintot szeretne összegyűjteni, a kis összegek is számítanak, sőt! És akkor „a stábommal gond nélkül tudjuk folytatni a korrupciós esetek feltárását és a népbutító propaganda elleni küzdelmet akkor is, ha Kövér László tótágast áll a parlamentben, vagy éppen egy képviselő jogait önkényesen korlátozva akár az őszi ülésszakig nem engedi az esküt letenni. Ha sikerül, elmondhatjuk, hogy valóban függetlenek vagyunk a NER-től, így pénzügyi eszközökkel sem tudnak megállítani bennünket.”

Az orosz hatóságok hozzáláttak a Doneck megyében elfoglalt nagyváros, a háború előtt félmilliós Mariupol határát jelző kék-sárga betonbetűk elbontásához. A helyükre az RT tudósítása szerint új betűk kerülnek, amelyeken – miként a mellékelt részletben elhangzik – immár oroszul írják majd a város nevét, miként az „egy normális orosz városhoz” illik.

Mariupol ettől még Mariupol marad, a különbség egy betű, az i-t az ukránok i-vel, az oroszok и-vel jelölik. Emellett a színösszeállításban is változás várható.

Mariupol egyébként a szovjet időkben évtizedeken át Zsdanov volt, vagyis Joszif Visszarionovics Sztálin első számú „kultúrpolitikusának” nevét viselte.

Osztie Zoltán, a Budapest–Belvárosi Nagyboldogasszony főplébánia plébánosa minimum tízszer tartott istentiszteletet Orbán Viktor miniszterelnökért születésnapja alkalmából – az idén is –, ebből az alkalomból beszélgetett vele a Népszava újságírója. A teljes interjú itt érhető el, mutatunk néhány idézetet.

Arról, hogy a miséknek volt-e szerepe abban, hogy a Fidesz többször is kétharmados parlamenti többséget szerzett:

„Szeretném hinni, hogy volt. Aligha mi határoztuk meg a választás kimenetelét – nagyképűség lenne ezt állítani –, de az biztos, hogy volt benne szerepünk. Ha hiszünk abban, hogy az imádságnak ereje van, és formálja a lelkeket, akkor eleve csak igen lehet a válasz.”

Arról, hogy személyi kultusz-e, ami Orbán Viktort körülveszi:

„Semmifajta kultuszról nincs szó. Mindenkiért imádkozunk, akivel dolgunk van: a halottainkért, az élőkért, az ismerőseinkért, a családtagjainkért. Minden szentmisébe belefoglaljuk az egyházi elöljáróinkat is. Érsekünkért, püspökünkért is imádkozunk, a szerzetesekért is. Ha szeretjük a hazánkat, ha azt szeretnénk, hogy jóra forduljon a sorsunk, akkor mindazokért imádkozunk, akik a sorsunk alakításában szerepet játszanak. Ezért imádkozunk az egyházi és a világi elöljáróinkért. Nincs ebben semmi különös, ez nem kapcsolódik semmifajta kultuszhoz. Híveink mondják egyébként, hogy ők imádkoznak Gyurcsány Ferencért is akár. Nincs különbségtétel.”

És arról, hogy mely történelmi személyiséghez hasonlítható leginkábbb a sokszoros magyar miniszterelnök:

„Akár tetszik, akár nem, Szent István király a kereszténységre építette az általa alapított országot és királyságot. Nekünk ez a fontos. Nem vagyok politikus. Szakpolitikai szempontból, vagy politikai vezetés szempontjából nincs rálátásom a magyar történelemre. Számunkra az a lényeges, hogy az önazonosságunk alappilléreinek képviselete – és az önazonosság manapság kulcskérdésévé vált – Szent István királynál volt meg úgy, ahogyan nála megvan. A keresztény kultúra, a történelmi keresztény egyházak, a haza, a nemzet érdekének képviselete a legfontosabb, és a család. Szent István is példát ad mint az első szent magyar család feje. A család és a családpolitika összetartozik Szent Istvánnál és a miniszterelnök úrnál is. Röviden: Isten, haza, család! Szent István letette az alapokat, a miniszterelnök úr kereszténydemokrata politikusként ugyanezt a három pillért képviseli, szilárdítja és erősíti.”

Az MTI híre szerint a magyar futballszövetség a közösségi oldalán tudatta: már nem lehet belépőt vásárolni a Puskás Arénában szombaton sorra kerülő Magyarország–Németország Nemzetek Ligája-összecsapásra, amelyen így több mint 67 ezer szurkoló lesz jelen.

Marco Rossi csapata múlt szombaton elvileg zárt kapuk mögött – de mintegy 30 ezer lelkes gyermek előtt – 1-0-ra legyőzte az Európa-bajnoki ezüstérmes angolokat, míg ma este az Európa-bajnok, de a vb-ről lemaradó olaszok ellen lép pályára Cesenában.

A két soron következő ellenfél a hét végén 1-1-es döntetlent játszott az olaszok pályaválasztása mellett, így a magyar gárda az első kör után élen áll a csoportjában.

Nem kristálytiszta sikertörténet eddig a svéd NATO-intergráció, és az akadozó folyamat árnyékában egyébként is válság fenyegeti a regnáló kormányt. A svédek az ukrajnai háború fejleményei nyomán kérték felvételüket az észak-atlanti katonai szövetségbe, és bár nyilvánvalónak tűnt, hogy ennek nincs érdemi akadálya, Törökország a kurd „terroristák” támogatására hivatkozva blokkolja az ügyet. Noha a legkevésbé sem valószínű, hogy ez hosszú távon így marad, a helyzet képlékennyé vált, ami a svéd ellenzék igyekszik kihasználni.

A Politico cikke szerint ezzel magyarázható, hogy a szélsőjobboldali Svéd Demokraták három másik ellenzéki párt támogatásával Morgan Johansson menesztését kérték, mégpedig az erőszakos bűncselekmények felfutása miatt. A parlament kedden dönthet erről, és a szavazás rendkívül szorosnak tűnik, előzetesen 174 képviselő jelezte, hogy a miniszter mellett áll, és ugyancsak 174-en menesztenék, a mérleg nyelvének szerepét várhatóan a független Amineh Kakabaveh játszhatja el, ő volt az is, akinek köszönhetően tavaly egyáltalán megalakulhatott Magdalena Andersson kormánya.

A visszafogottnak mondható „Túlsúlyos járműszerelvény a beregsurányi határátkelőhelyen” címmel számolt be a mellékelt fényképen is látható jelenségről a Police.hu.

A részletek szerint a beregsurányi közúti határátkelőhelyen jelentkezett kilépésre 2022. június 5-én 0 óra 50 perckor egy ukrán állampolgár az általa vezetett ukrán honosságú kisbusszal, ami a hozzá kapcsolt utánfutón egy másik mikrobuszt szállított.

A rendőrök megállapították, hogy a járműszerelvény súlya meghaladja a megengedett legnagyobb össztömeget. A balesetveszélyes járműszerelvény további közlekedését megakadályozták, a 43 éves ukrán állampolgárságú járművezetővel szemben 500 000 forint közigazgatási bírságot szabtak ki.

Ha az ellenség ellenőrzése alá vonja a Bamut–Liszicsanszk autóutat utóbbi közelében – és különösen, ha ezt több ponton is képes megtenni –, akkor az ukrán csapatokat bekeríthetik, így csapdába eshetnek a térségben. Erről Olekszij Aresztovics beszélt rendszeres videós helyzetelemzéseinek legutóbbi adásában.

Az ukrán elnök tanácsadója, aki néhány nappal ezelőtt még arról értekezett, hogy az oroszokat becsapdázták Szeverodonecknél, most attól tart, hogy Liszicsanszknál akár a debalcevei katasztrófa is megismétlődhet, amely a 2015-ös donbasszi háború egyik fontos ütközeteként súlyos ukrán vereséggel ért véget.

Aresztovics azt mondta, Liszicsanszknál 38-40 ezer orosz katona támadja a nagyságrendekkel szerényebb látszámú ukrán erőket. Hozzátette, a helyzet fenyegető, de arra nem tért ki, hogy az ukrán hadsereg kész-e feladni Szeverodonecket.

A tanácsadó vasárnap sem volt már optimista, akkor egyebek közt arról beszélt, hogy az agresszor Szlovjanszk városának a védőit is körbezárhatja. Aresztovics úgy gondolja, a hadi helyzet akkor változhat meg, ha megérkezik a land-lease program keretében az Egyesült Államok által az ukránoknak ígért nehézfegyverzet.

Döntés született a román és a moldovai parlament együttes üléséről, hasonlóra eddig nem volt példa a történelemben. Az esemény megszervezéséről Ion Marcel Ciolacu, a román képviselőházi elnök chisinaui hivatalos látogatása alkalmából döntöttek, a tervet Igor Grosu, a moldovai parlament első embere ismertette.

A moldovai News Maker beszámolója szerint Ciolacu találkozik Moldova fővárosában Natalia Gavrilita miniszterelnökkel és Maia Sandu államfővel is.

A közös parlamenti ülésre is Chisinauban kerül majd sor, de a pontos dátuma még nem ismert. Grosu azt mondta, a terv jelzés arra vonatkozóan is, hogy Románia támogatja Moldova jelenlegi politikai vezetését.

Katyuzsanka faluban, amely Kijev közelében található, halottnak tettette magát egy 13 éves kislány, hogy az oroszok ne lőjék őt agyon. A Dasa nevű kamasz történetéről a Kijev megyei rendőrök számoltak be, akik egy közel 8 perces videót is közzétettek.

Február végén, a háború első napban orosz konvoj szállta meg a falut. Ekkor a kislány és családja a szomszéd utcából próbáltak hazamenni, a katonák azonban tüzet nyitottak az autóra. A gépkocsi kigyulladt, Dasa apja és mostohája a helyszínen szörnyethaltak.

A kislány el akart futni, az oroszok azonban gépfegyverből elengedtek utána egy sorozatot, és eltalálták a karján és a csípőjén. A súlyosan vérző Dasa halottnak tettette magát, így maradt életben. A 13 éves gyerek a videó tanúsága szerint több mint 3 hónap elteltével fizikailag már jól van. A rövid filmet egyelőre sajnos nem feliratozták.

90 évesen elhunyt Berkes Péter író – erről szerda este tájékoztatta a család az MTI-t, én azonban szégyenszemre csak ma vettem észre a hírt, akkor is csak segítséggel. Ilyenek is voltak még ebben a hírben: gyerekek generációinak írt felnőtt igazságokat tartalmazó regényeket, forgatókönyveket és ismeretterjesztő kiadványokat. Az „Utánam, srácok!” és „Az öreg bánya titka” című ifjúsági regényeiből filmsorozat készült. Ő írta továbbá „Az ország háza” és a „Hangország” című ifjúsági ismeretterjesztő művet. „A művész mindig próbál üzenni az utókornak, így a művei örök üzenetet rejtenek a jóságról, a barátságról és a kalandról, amelyek nélkül gyermek nem nőhet fel” – írta Berkes Péter családja.

Megkésett, de el nem hagyható megemlékezésem oka, hogy Berkes Péternek és néhány művének különleges helye van a könyvespolcomon. (Annyira, hogy még tavaly megjelent Leningrádomban is kapott egy fejezetet.)

Az „Utánam, srácok!” alapjában véve nem valami rejtett gyöngyszem, öregecskedő generációm nagyon jól ismeri közel ötven évvel ezelőttről, ám ennek elsősorban nem a könyv az oka, hanem a tévésorozat. Érdekesség: nem megfilmesítés történt, Berkes Péter párhuzamosan írta a regényt és a forgatókönyvet, és ha jól rémlik, nagyjából egyszerre jelentek meg.

Mivel azonban első körben – nem emlékszem, hogy miért, lehet, hogy egy-két évvel fiatalabb voltam még, mint a célcsoport – lemaradtam a sorozatról, a kötetre ellenben bizonyos véletleneknek öszönhetően kb. hatodikos-hetedikes koromban, tehát a legideálisabb pillanatban szert tettem, az olvasás megelőzte nálam a nézést. Ez nem lehetett túl gyakori a nyelvterületen – ha a hetvenes évek magyar kiskamaszainak széles tömegeit vesszük alapul –, így bizonyára a következtetésem is rendhagyó:

könyvben sokkal, de sokkal jobb volt.

Villámgyorsan elolvastam, majd nekikezdtem elölről, és valami olyasmit mondtam máris: na tessék, ez a Berkes Péter nagyon tud valamit, ez a regény tényleg rólam és rólunk szól. Holott én egy határon túli kisvárosban éltem, az Utánam, srácok! szereplői ellenben egy meg nem nevezett, bár Miskolcként beazonosítható vidéki magyar nagyvárosban.

A dolgaink, a problémáink, a konfliktusaink és az örömeink azonban meghökkentő mértékben hasonlóak, sőt lényegében azonosak voltak.

Arra sokkal később jöttem rá, hogy mi volt Berkes Péter legnagyobb trükkje – vagy felismerése-ráérzése –: a könyvben semmifajta idétlenkedés és gügyögés nincs, a kamaszok nem bugyuta gyermekekként viselkednek, beszélnek, cselekednek, nem úgy, ahogyan azt némely felnőttek elképzelik, hanem pontosan amúgy, ahogyan egyébként a kamaszok szoktak. Hol okosak és kedvesek, hol hülyék és aljasok, na és kegyetlenek is, ha úgy adódik.

Lett egy még későbbi felismerésem is: az Utánam, srácok! arról is szólt, hogy a dolgok és az emberek megjavíthatók, a problémák megoldhatók, az ellenségek akár barátokká szelídíthetők. Ez nem biztos, hogy igaz.

Ezzel együtt a mai napig rendszeresen újraovasom a könyvet – két másik Berkes-művet is, az öreg bányát és a jóval kevésbé ismert Tolvaj Janót, igaz, ezeket ritkábban –, és még mindig nagyon szeretem. Alig néhány héttel ezelőtt megint így tettem. Úgyhogy a mellékelt fénykép kedvéért nem a polcról kellett levenni ezt a kissé megviselt első kiadásos példányt, hiszen még vissza sem került oda május eleje óta.

Nagy papírlapra nyomtatott román trikolórral takarták le a kétnyelvű – magyar és román – tájékoztató feliratokat az úzvölgyi katonatemetőben a hősök napja alkalmából odasereglett román nacionalisták, arra hivatkozva, hogy nem tűrik tovább az „idegen jelképeket” – írta a Székelyhon.ro hírportál a Nemzet Útja (Calea Neamului) egyesület és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) előző napi megemlékezéséről közölt fényképes tudósításában.

A két szervezet felhívására idén is több száz nemzetiszínű zászlókat lengető, többnyire népviseletbe öltözött román tüntető vonult csütörtökön az elnéptelenedett székelyföldi Úzvölgye településrész katonatemetőjébe, hogy „megvédje” az ott három éve önkényesen felállított, egy friss bírósági határozat által azonban eltávolításra ítélt betonkereszteket.

A temetőben tartott ortodox szertartás és a közéleti szereplők beszéde előtt Mihai Tirnoveanu, a Nemzet Útja egyesület vezetője takarta le a román nemzeti színű plakáttal az emlékhely kőfalát.

„2019 óta minden évben eljöttünk ide, és minden alkalommal azt láttuk, hogy az ortodox papjaink háta mögött idegen jelképek vannak. Azoknak a jelképei, akik összetörték csontjainkat, felakasztottak, megégettek bennünket, akik csákánnyal rombolták le a román templomokat, de ma ezeket a jelképeket nem tűrjük tovább. Nem romboljuk le azokat, mint ahogy ők szent templomainkkal tették, hanem letakarjuk őket a román trikolórral” – idézte Tirnoveanut a Székelyhon, hozzátéve: az ezt követő tapsvihar és a román himnusz eléneklése közepette az egybegyűltek román nemzetiszínű szalagokat kötöttek a katonatemető bejáratára, a székely kapura.

A megemlékezésen ismét felolvasták azoknak a román hősöknek a névsorát, akiknek a maradványai szerintük az úzvölgyi temetőben nyugszanak, a résztvevők pedig „Jelen!” felkiáltással válaszoltak a felolvasott nevekre.

George Simion parlamenti képviselő, a többi parlamenti párt által szélsőségesnek tartott AUR elnöke sikerként értékelte, hogy az utóbbi években „vissza tudták venni az irredenták és sovének által elfoglalt objektumokat”, egyebek mellett az úzvölgyi katonatemetőt. Bejelentette: az AUR jövő héten kezdeményezni fogja, hogy a katonatemető kerüljön a bukaresti védelmi minisztériumhoz, és így a román államhoz.

A csíkszentmártoniak által honvédtemetőként számon tartott úzvölgyi sírkertben 2019-ben önkényesen „román parcellát” kialakító, és az állítólag ott nyugvó román hősöknek ötven betonkeresztet állító moldvai Darmanesti község polgármestere, Constantin Toma arról beszélt, hogy nem szükséges senkitől sem engedélyt kérniük ahhoz, hogy a román hősök emléke előtt tisztelegjenek, és elfogadhatatlannak tartják, hogy egyesek szerint a keresztjeiket le kell rombolni.

Az úzvölgyi katonatemető három éve vált román–magyar konfliktus helyszínévé. 2019-ben a román hősök napján több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, amit a székelyföldi önkormányzatok hívására több száz székely élőlánccal próbált megakadályozni, sikertelenül.

A román védelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) 2019. június 12-én közzétett összegzésében tisztázta, hogy nem Úzvölgyében temették el azokat a román katonákat, akiknek a nevét a román nacionalisták megemlékezésein rendre felolvassák. A mára elnéptelenedett, Csíkszentmártonhoz tartozó Úzvölgye település, a területén fekvő katonatemető és kaszárnyasor, illetve a katonatemetőben létrehozott román parcella kapcsán számtalan per van folyamatban a romániai bíróságokon.

A Bákó Megyei Törvényszék februárban kimondott ítéletében érvénytelenítette az úzvölgyi katonatemető román parcellájának építési engedélyét, és a törvénytelen építmény lebontását rendelte el. (MTI)

Az űrből készült felvételeken látható, hogy jelentősen zöldebbé vált az Alpok hegyvonulata – állapították meg tanulmányukban osztrák és svájci tudósok. Az Alpok fahatár feletti területének 77 százaléka zöldebb ma, mint 1984-ben. Az Bázeli Egyetemen dolgozó Sabine Rumpf ökológus vezette kutatócsoport az 1984 és 2021 között az űrből készített felvételeket elemezték. A növényzet erős növekedése mellett 1700 méter felett a hótakaró kicsi, de mérhető csökkenését is felfedezték. A tudósokat a kizöldülés mértéke lepte meg leginkább.

A kutató az APA hírügynökségnek azt mondta, számítottak a felmelegedés hatásaira, de egyikük se várta, hogy ilyen jelentős és kiterjedt lesz a zöldülés.

A klímaváltozás következtében az Északi-sarkvidék növényezének erős növekedését már dokumentálták. A Franciaországtól Ausztriáig terjedő alpesi régióról azonban még nem készült átfogó elemzés – közölték a tudósok.

A Science tudományos lap csütörtöki számában megjelent tanulmányban kimutatták, hogy az alsóbb régiók klímaváltozáshoz alkalmazkodó növényei új területet nőttek be a vizsgált időszakban. Ezen kívül a vegetáció sűrűbb lett, a növények magasabbra nőnek a műholdfelvételek szerint.

Az 1700 méter feletti alpesi területeknek csak egy százalékán csökken a növényzet.

„A zöldebb hegyvidék kevesebb napsugárzást ver vissza, mint a hó, így a klíma további melegedéséhez vezet. Ezek a változások felborítják az alpesi rendszert, ami fokozza a föld- és sárcsuszamlások esélyét, negatívan hat a turizmusra és hó- és jégmennyiségtől függő ivóvízellátásra” – mondta Rumpf. (MTI)

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) berendeli Ausztria budapesti nagykövetét az osztrák állami média egyik „vezetőjének botrányos megnyilvánulása miatt” – tájékoztatta Paczolay Máté külügyi szóvivő az MTI-t.

Azt írta, azért rendelik be a nagykövetet, mert az Osztrák Közszolgálati Televízió és Rádió (ORF) egyik vezetője a magyar miniszterelnök halálát kívánta. Karl Pachner, az ORF egyik ügyvezető igazgatója a Facebookon közzétett – időközben eltüntetett – bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor szívinfarktusa „tisztességes dolog” lenne.

„A durva és mélyen megdöbbentő megnyilvánulás miatt” a KKM péntek reggelre berendeli Ausztria budapesti nagykövetét, magyarázatot kér az osztrák állami média vezetőjének botrányos kijelentésére – olvasható a közleményben az MTI híre szerint.

Az orvosok sikeresen ültettek be emberi sejtekből készült 3D-nyomtatott fület egy ritka deformitással született nőnek – írja a Verge a 3D Bio Therapeutics egészségügyi vállalkozás közleményére hivatkozva. A cikk szerint a technológiát először alkalmazták klinikai szinten, és a siker jelentős előrelépést hozhat.

„Ha minden a tervek szerint alakul a továbbiakban is, a módszer forradalmasíthatja az ilyen problémák kezelését” – mondta a New York Timesnak Arturo Bonilla sebész, a beavatkozást végző csapat vezetője.

Az Egyesült Államokban évente mintegy 1500 csecsemő születik hasonló rendellenességgel, akiknek egy vagy mindkét fülkagylójuk fejletlen vagy teljes egészében hiányzik.

Eddig az ilyen betegek fülét szintetikus anyagokból készítették el, ám az új eljárás lényege az, hogy biopszia útján a páciensek saját fülporcsejtjeit használják fel, azokat „tenyésztik”, majd 3D-s módszerrel nyomtatják ki a megfelelő szervet. Ennek köszönhetően a várakozások szerint kisebb lesz a kilökődés veszélye.

Más kutatócsoportok a Verge írása szerint 3D-nyomtatott tüdőn és vérereken is dolgoznak, de a 3D Bio Theraupetics vezetői azt állítják: olyan összetett szervekhez is eljuthatnak a későbbiekben, mint a máj és a vese.

Folytatja hadjáratát (majdnem) mindenki ellen Márki-Zay Péter, az egyesült ellenzék nem annyira sikeres egykori miniszterelnök-jelöltje. A politikus ezúttal egészségügyi kérdésekben nyilvánult meg a közösségi oldalán.

Azt írja, hogy a DK-képviselők és a Fidesz-kormány „azug állításaival szemben az ellenzéki összefogás választási programjában az egészségügy fejlesztése, valamint az egészségügyi dolgozók bérének emelése és munkakörülményeinek javítása szerepelt”. Mégpediga nőügyi munkacsoport, Márki-Zay felesége és maga Márki-Zay által előterjesztve az alábbi pontok szerint:

• egylépcsős jelentős béremelést követően az átlag feletti béremelés legalább öt évig, vagy amíg az elvándorlás meg nem szűnik
• pályakezdési pótlék, lakhatási támogatás a fiatal szakdolgozók itthoni munkába állásának támogatására, különösen vidéken
• védőnői hálózat megerősítése és a védőnők munkakörülményeinek javítása
• várólisták csökkentése, akár a magánegészségügyi ellátások ingyenessé tételével is
• önálló egészségügyi minisztérium

Márki-Zay Péter szomorúan figyeli, „ahogy a Fidesz és egyes ellenzékiek együttműködnek annak érdekében, hogy Magyarországon ne is legyen hiteles ellenzék”. Továbbá azt mondja: „Ahogy küzdünk a bal- és jobboldali korrupció ellen, úgy harcolunk a bal- és jobboldali hazugságok ellen is.”

Megszüntette a bíróság a csalással gyanúsított énekes letartóztatását – írja hírében a Győri Törvényszék. A járásbíróság nyomozási bírája az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb „a foganatba vételtől számított 4 hónapig” elrendelte a gyanúsított bűnügyi felügyeletét. A bűnügyi felügyelet keretében magatartási szabályként írta elő, hogy a gyanúsított a tartózkodási helyét csak külön engedéllyel hagyhatja el.

Idézet: „A bíróság döntése szerint a megalapozott gyanú a gyanúsított terhére rótt bűncselekmények tekintetében továbbra is megállapítható, ugyanakkor az eljárás jelen szakaszában a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedéssel elérni kívánt célok a gyanúsítottat illetően már nem kizárólag csak a legsúlyosabb, személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés alkalmazásával biztosíthatók.”

Fekete Dávidot – úgy is, mint győri autókereskedőt, akit korábban a Megasztár tehetségkutató műsorban ismerhetett meg a közönség, és aki jó kapcsolatokat ápol a Hit Gyülekezetével – 2021 májusában vették őrizetbe. Akkor azt írtuk: hónapok óta pletykálták, hogy átverhetett sokakat, és végül maga jelentette be, hogy valóban sok száz milliós adósságba keveredett. A rendőrség azután jelent meg nála, hogy csalás miatt több károsult feljelentést tett ellene.

Fekete Dávid korábban azt mondta, több rossz döntést hozott, de akkor még abban bízott, helyre lehet hozni a hibákat.

Röviddel később kiderült, hogy egy drogdílert is lehúzott 120 millió forintra. A Blikk cikke szerint 2018-ban hirtelen rengeteg új autó jelent meg Fekete telephelyén, később kiderült, hogy 120 millió forintot kért kölcsön egy drogkereskedelemért elítélt személytől. A lap információi szerint Fekete a pénzt autókra költötte, de a kölcsönt nem tudta visszafizetni.

A Blikk azt írta, nem a szóban forgó drogkereskedő volt az egyetlen, akinek a volt megasztáros tartozott, folyamatosan tologatta a hiteleket, volt, hogy több tucatnyi embernek lógott komolyabb összeggel, de arra mindig figyelt, ki az a néhány ember, akinek nem szabad hosszabb ideig tartoznia.

Heves viták folynak a Biden-kormányzaton belül Vlagyimir Putyin egészségi állapotáról azután, hogy az amerikai hírszerzés május végén elkészítette negyedik átfogó jelentését a témában. Az anyag szerint ugyanis az orosz elnök-diktátor áprilisban előrehaladott rákbetegség miatt kapott kezelést. Ez annyiban nem új, hogy meg nem erősített információk alapján a nemzetközi sajtó májusban már írt műtétről, az a hír a 444-en is megjelent.

Most a szóban forgó amerikai jelentést ismerő három titkosszolgálati forrás állított hasonlót a Newsweeknak. Akik ráadásul azt is mondták, hogy még márciusban merényletet kíséreltek meg Vlagyimir Putyin ellen, ám sikertelenül.

A cikk szerint az amerikai szolgálatok aggódnak amiatt, hogy a fejlemények következtében az életét és hatalmát féltő orosz elnök-diktátor egyre paranoiásabb, és ez kiszámíthatatlanná teszi az orosz Ukrajna-politikát. Ezzel együtt azt állítják, a másik oldalról mindez kevésbé teszi valószínűvé egy nukleáris világháború kitörését.

A Newsweekkel kommunikáló egyik névtelen tiszt úgy véli, Putyin korántsem annyira erős, mint fénykorában, így a Kremlben többen arra számítanak, hogy a róla elnevezett korszak rövidesen véget érhet. Ezzel együtt a források arra figyelmeztetnek, hogy az elnök-diktátor elszigetelődése megnehezíti a titkosszolgálatok számára a valós-reális helyzet átfogó és pontos felmérését, és egyúttal növeli a spekulációk mértékét is.

Vlagyimir Putyin egészségi állapotáról évek óta cikkeznek az újságok, a téma viszont új erőre kapott, amikor az ukrajnai háború kirobbanása előtt, majd után is kivételesen hosszú asztalok mellett tárgyalt nemcsak külföldi vendégeivel – köztük Orbán Viktorral és Emmanuel Marcronnal –, hanem saját minisztereivel is. Még nagyobb lendületet vettek a spekulációk akkor, amikor április 21-én a Szergej Sojgu „védelmi” miniszterrel közös videón az elnök-diktátor a székébe süllyedve, az asztal szélét markolászva, a lábát idegesen mozgatva ült kamera elé.

Egyes megfigyelők, írja a Newsweek, arra következtettek ekkor, hogy Putyinnak Parkinson-kórja is van.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter múlt héten minden ilyen spekulációt visszautasított, azt mondta, épeszű ember nem fedezheti fel betegségek jeleit Putyinon. A Newsweek forrásai ehhez képest azt mondják, mindez csupán hűségnyilatkozat volt Lavrov részéről, és az orosz elnök-diktátor továbbra is súlyos kihívásokkal küzd nemcsak egészségügyi szempontból, hanem régi karizmáját elveszítő vezetőként is.

A magyar kormány erőteljes tiltakozása miatt lekerült az orosz ortodox egyház vezetője az Európai Unió szankciós listájáról – írja az uniós diplomatákra hivatkozó Euronewsra hivatkozva a hvg.hu. A lap szerint hasonlóan értesült a német DPA és a francia AFP hírügynökség is.

Brüsszel azzal vádolta a pátriárkát, hogy aktívan támogatja Oroszország Ukrajna elleni háborúját. Kirill egy prédikációjában azt mondta, Oroszország nem támadott meg senkit, és nem is akart háborút, csupán határait védte.

Szerdán derült ki, hogy a magyar kormány újra megvétózta a hatodik uniós szankciós csomagot, ám ezúttal nem a magyarok energiabiztonsága miatt, hanem azért, mert az EU befagyasztaná az orosz ortodox egyházat vezető Kirill pátriárka vagyonát.

Orbán Viktor erről a szándékáról semmit sem mondott a hét eleji uniós csúcson, ami miatt több ország diplomatái súlyosan kiakadtak. A magyar miniszterelnök csütörtökön közleményt adott ki az ügyben, amely szerint: „Magyarország álláspontja Kirill pátriárka esetleges szankcionálásával kapcsolatosan régóta jól ismert az uniós partnerek előtt, az EU-nagykövetek egyeztető fórumán, a COREPER-en az elmúlt hetekben több alkalommal kifejtették. Az Európai Tanács hétfő-keddi rendkívüli ülésén senki nem emelt szót a magyar álláspont ellen”.

Oroszország Ukrajna területének mintegy húsz százalékát tartja megszállva, 2603 települést kell az ukrán erőknek visszavenniük – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a luxemburgi parlament előtt videókapcsolaton keresztül elmondott beszédében.

Az MTI hírösszefoglalója szerint az államfő felidézte, hogy a 2014 tavaszától 2022. február 24-ig tartó időszakban Ukrajnában több mint 14 ezren haltak meg a Donyec-medencei fegyveres konfliktusban, több mint 1,5 millió ember vált belső menekültté az országban, az orosz hadsereg pedig több mint 43 ezer négyzetkilométernyi ukrán terület fölött vette át az ellenőrzést.

„A legtöbb európai állam számára ilyen léptékű háború már kolosszális lenne, de február 24-én Oroszország megmutatta, hogy ez neki még nem jelent hatalmas méretet. Megmutatta, hogy a kegyetlensége sokkal nagyobb. Az orosz csapatok 3620 településre vonultak be Ukrajnában, ebből 1017 már felszabadult, további 2603 viszont még nem. Jelenleg területünk mintegy húsz százaléka, közel 125 ezer négyzetkilométer a megszállók ellenőrzése alatt áll. Ez lényegesen nagyobb, mint a Benelux-államok területe együttvéve” – mondta Zelenszkij.

Az elnök kitért a Donyec-medencei helyzetre, kijelentve, hogy az orosz hadsereg szinte az egész térséget teljesen lerombolta, és szerinte készen áll folytatni az öldöklést. Példaként hozta fel Mariupolt, ahol a háború előtt mintegy félmillióan éltek. „Most ott felperzselt romok vannak. És még mindig nem tudjuk pontosan, hány embert öltek meg a megszállók. Minimum több tízezret, valamivel kevesebb mint száz nap alatt" – emelte ki.

Ukrajna európai uniós csatlakozásával kapcsolatban Zelenszkij úgy vélekedett, hogy országa gyakorlatilag már tagja az uniónak, és reményét fejezte ki, hogy a júniusi EU-csúcson megkapja a tagjelölti státust.

Kemény hangú nyilatkozatot adott ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének mostanában elhangzott megnyilvánulásaira reagálva Matolcsy György jegybankja, melyet indokolt betűhíven idézni. Tehát:

„Az elmúlt hetekben Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a gazdaság és a társadalom megbecsült szereplőivel kapcsolatban is számos alaptalan kritikát fogalmazott meg. A Magyar Nemzeti Bank kéri, hogy a szakmailag abszurd állításait a jövőben körültekintőbben, a tényeket jobban megismerve fogalmazza meg.

Parragh László újra azzal a hamis kritikával illette a jegybankot, hogy nem ismerte fel kellő időben az infláció veszélyeit. Ezzel szemben az igazság az, hogy a Magyar Nemzeti Bank már a pandémiát megelőző években, 2017 és 2020 között szinte egyedüliként tudta teljesíteni inflációs célját és elérni az árstabilitást. A világjárvány berobbanását követően pedig Európában az elsők között – már 2021 elején – jelezte az inflációs veszély közeledését, sőt, elsőként mondta ki a világ jegybankjai közül, hogy nem csupán egyszeri, hanem tartós kockázatot jelent a magas infláció az egész világon.

A magyar jegybank nem csak a kommunikációval, hanem tettekkel is gyorsan reagált az infláció pandémiát követő emelkedésére, hiszen a Monetáris Tanács a kamatemelési ciklust az Európai Unióban elsőként kezdte meg és az immár több, mint 500 bázispontos emelés pedig ezidáig az egyik legnagyobb mértékű is.

A jegybank továbbra is folyamatosan hangsúlyozza, hogy a nemzetközi helyzet miatt kialakult volatilitásra a kamatemelések mellett, a monetáris eszköztár adta lehetőségekkel élve reagál a releváns piacokon, így nem csak az infláció ellen, hanem a pénzügyi stabilitást veszélyeztető turbulenciákkal szemben is határozottan fellép.

Szintén hamis állítás Parragh úr szájából a monetáris és fiskális gazdaságpolitika együttműködésének hiánya, hiszen a Magyar Nemzeti Bank a kormánnyal és a gazdaságpolitika szereplőivel közösen hajtotta végre a sikeres válságkezelést, melynek keretében a jegybank 11 ezer milliárd forintnyi forrást nyújtott a gazdaság szereplőinek.

Szeretnénk felhívni Parragh László figyelmét, hogy a gazdasági témákkal kapcsolatos szakszerűtlen nyilatkozataiban tanúsítson nagyobb józanságot és a fenti tények ismeretében tartózkodjon a hamis, szakmailag megalapozatlan kijelentésektől.”

Parragh László az elmúlt napokban és hetekben igen aktívnak bizonyult, és nem csupán az MNB-t hergelte fel, hiszen többször is beszélt például a kata eltörléséről meg arról is, hogy „a tanároknak ott a szabad nyár, délután négykor hazamehetnek”.

Ukrajnának új pénzügyi támogatási programra van szüksége annak érdekében, hogy képes legyen stabilizálni gazdaságát, írja a Korrespondent.net. „Ennek érdekében mielőbb tárgyalásokat kell kezdeményezni a Nemzetközi Valutaalappal” – nyilatkozta Kirill Sevcsenko elnök azután, hogy a jegybank 10-ről 25 százalékra emelte az alapkamatot. Ez új rekord a 2015 óta eltelt időszakot tekintve.

„Meggyőződésünk szerint eljött az ideje a tárgyalásoknak egy új IMF-programról – mondta Sevcsenko. – Mint mindig, a középpontjában ezúttal is a makrogazdasági stabilitás és az állam fizetőképességének fenntartása kell legyen” – tette hozzá.

Az IMF közreműködése Sevcsenko szerint olyan eszköz, amely hozzájárul a nemzetközi segítség biztosításához.

Az ukrán jegybankban úgy ítélik meg, hogy a 25 százalékos alapkamat népszerűbbé teheti a hrivnyát a nemzetközi pénzpiacokon, és a megugró inflációt is kedvezően befolyásolhatja.

Korábbi becslések szerint az ukrán GDP csökkenése a 40 százalékot is meghaladhatja a 2022-es háborús évben.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő megerősítette azt a két nappal korábbi értesülést, miszerint többé nem ad tanácsokat Vlagyimir Putyinnak Valentyin Jumasev. A Reuters hírösszefoglalója szerint a Borisz Jelcin vejeként is ismert férfi – aki az egykori elnök lányának, Tatyjanának a második férje – nem játszott jelentős szerepet a döntéshozatalban, de Putyin stábjának azon tagjai közé tartozott, akik „a liberális reformok időszakához és Oroszország nyugati orientációjához kapcsolódtak”.

Valentyin Jumasev 1997 márciusa és 1998 decembere között – még apósa idejében – vállalt konkrét szerepet, akkor az elnöki iroda vezetőjeként dolgozott, utána került tanácsadói pozícióba, ám ezért javadalmazást nem kapott.

„Megerősíthetem, hogy Valentyin Jumasev nagyjából egy hónappal ezelőtt saját kezdeményezésére felhagyott a tanácsadói tevékenységge” – jelentette ki Peszkov.

A tanácsadó, aki újságíróként kezdte karrierjét, mélyen és rengeteg szálon integrálódott az orosz elitbe, így nem is volt szüksége a tanácsadói fizetésre. A kapcsolódó pontok közül ugyanis talán érdemes megemlíteni, hogy:

• amerikai információk szerint a kétezres években ismeretlen okokból és céllal 6 millió dollárral szponzorálta őt Aliser Uszmanov orosz oligarcha,
• első házasságából született lánya, Polina egy másik oligarcha, Oleg Gyeripaszka felesége,
• egyes információk szerint ő volt annak idején a Mihail Prohorov-projekt egyik ötletgazdája és ideológusa, amikor a nevezett oligarchát egyfajta Putyin-utódként próbálták felépíteni, ám sikertelenül.

A Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács a tudatos alkoholfogyasztás népszerűsítéséért Minimum alkohol, maximum élvezet néven folytatja a tavaly indított Másnap máshogy edukációs kampányát – közölte a szeszipari szövetség szerdán az MTI-vel.

Nagy András, a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács igazgatója a közleményben kiemelte, kampányuk célja az idén, hogy a fiatal felnőttek mellett az idősebb korosztály is elmélyíthesse ismereteit a túlzott alkoholfogyasztás hatásairól és veszélyeiről.

A közleményben ismertetik, hogy a kampány keretében videós tartalmakkal segítik a valós párbeszéd kialakítását. Az akció kiegészül a #minimummalmaxium hashtaggal. A nyereményjátékban kisorsolt páros Balaton Sound-fesztiváljegyekért és Jegy.hu-utalványokért versenybe szállóknak a #minimummalmaximum hashtaget használva kell kommentelniük a témában a Facebookon közzétett bejegyzéseket, ezzel is támogatva a párbeszéd kialakulását az online felületeken is.