Czinkóczi Sándor

Egyszerre hat helyen tartott házkutatást a Készenléti Rendőrség szegedi osztálya múlt csütörtökön, amikor összehozták az elmúlt időszak egyik legnagyobb hazai állat- és drogfogását. Egy háromfős társaság Csongrád megyei telepén összesen 1630 kisebb-nagyobb kannabisztövet találtak. A szomszédos tanyájukban a magról nevelés zajlott, illetve ott csomagolták a már leszüretelt kannabiszt.

A 41 éves M. Zoltán Attila, élettársa, a 34 éves T. Judit és a páros barátja, a szintén 34 éves B. István Norbert egy struccfarmot üzemeltetett, amivel valószínűleg álcázni akarták a fűtermesztést.

A kábítószerültetvény közvetlen a szárnyasok kifutója mellett növögetett. A madarak azonban nem tudták elfedni a titkos tevékenységet. A nyomozók 8837 gramm kannabisztörmeléket foglaltak le, aminek feketepiaci értéke nagyjából 22 millió forint, míg a több mint 1600 tő leszüretelése után a trió további 80 kilogramm kannabisztörmelékre tehetett volna szert, amivel akár 80-120 millió forintot is kereshettek volna. A fűtermesztést a 12 éves lányuk jelenlétében végezték.

A KR NNI szegedi nyomozói mindhárom kábítószertermesztőt elfogták, majd mindegyiküket jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelemmel gyanúsították meg. Kihallgatásuk után őrizetbe vették őket, és kezdeményezik letartóztatásukat. Ezen túl a KR NNI a három gyanúsított tulajdonában lévő hat ingatlan zár alá vételére is soron kívül intézkedett. (police.hu)

Három dolgozó meghalt, amikor egy munkatársuk egy félautomata kézifegyverrel lövöldözni kezdett csütörtökön egy üzemben Maryland állam nyugati részén, Smithsburgben.

A támadó autóval menekült el a helyszínről, később pedig tűzharcba keveredett a rendőrökkel, amiben ő és egy járőr is megsebesült. Doug Mullendore seriffhelyettes az elkövetőről csak annyit árult el, hogy 42 éves és a gyárban dolgozott. (APNews)

A volt német kancellár nem aratott nagy sikert az ukrán vezetés körében azzal az interjújával, amiben arról beszélt, nem volt naiv azzal kapcsolatban, hogy meg lehet-e változtatni Vlagyimir Putyint a kereskedelemmel. Erre Volomidir Zelenszkij tanácsadója, Mihajlo Podoljak azzal reagált, hogy ha Angela Merkel mindig is tudta, hogy Oroszország háborúra készül és Putyin célja az EU elpusztítása, akkor minek kellett megépíteniük közösen az Északi Áramlat 2 gázvezetéket, ami Ukrajna megkerülésével szállított volna gáz Németországba a Balti-tenger alatt. Podoljak azzal vádolta Merkelt, hogy az orosz olaj és gáz függőjévé tette az EU-t.

Már lehetett hallani arról, hogy az egy hónapja újraválasztott Jakab Péter leváltása is szóba kerülhet a Jobbik szerdai választmányi ülésén, de a pártelnök kora este maga jelentette be a lemondását az oldalán:

„A Jobbik tagsága több mint 70 százalékos többséggel választott meg a párt elnökének május 7-én. Hiába. Mára világossá vált, hogy az új elnökség nem kívánja a tagság útját járni, a szükséges döntések meghozatalához nem biztosítják számomra a többséget, vagyis kivették a kezemből a Jobbik irányítását.

Ahhoz, hogy a mozgalom tovább tudjon működni, olyan elnökre van szükség, akivel az elnökség együtt tud dolgozni. Velem nem tud, ezért a mai nappal lemondok a Jobbik elnöki tisztségéről. A Fidesszel bármikor megküzdök, de a Jobbikkal nem harcolok.”

Németország továbbra sem indította újra a fegyverszállítást Ukrajnába, írja a Spiegel. A német kormány szerdán arról tájékoztatta a a leszállított fegyverekhez nem érkeztek kiegészítő szállítmányok, és nem is tervezik a fegyverszállítmányok listáját frissíteni. Pedig a szövetségi kormány általában hetente frissíti azt a titkos listát, amit csak néhány képviselő láthat, akik még jegyzetet sem készíthetnek róla.

Május végén derült ki, hogy Olaf Scholz kancellár hangzatos ígéretei ellenére a németek alig szállítottak fegyvert Ukrajnába március vége óta. Akkor ukrán kormányzati körökre hivatkozva arról írt a Welt, hogy az elmúlt 9 hétben nem nem érkeztek érdemi fegyverszállítmányok Németországból. Március 30. és május 26. között mindössze két szállítmány érkezett, de ezek csak kisebb eszközöket tartalmaztak. Május közepén a németek háromezer páncéltörő aknát és ezerhatszáz darab irányított aknát tartalmaztak. Azonban jelenleg az orosz tüzérség ellen nem tudnak aknákkal harcolni. Egy hónapja pedig géppuskákhoz való pótalkatrészeket, gyújtószerkezeteket, rádiókat, kézigránátokat, robbanótölteteket és aknákat kaptak az ukránok.

Légvédelmi és tankelhárító fegyvereket legutóbb március 25-én kaptak. Ez a szállítmány háromezer Panzerfaust 3 típusú rakétát és ezerötszáz Typs Strela tankelhárítót tartalmazott. Még a beígért a Gepard légelhárító lövegeket sem szállították le, mert még nem képezték ki az ukrán katonákat a használatukra. A Welt információi szerint ez első 45 katonának a kiképzése csak június közepén, illetve július végén kezdődik.

Szerda este rendkívüli választmányi ülést tart a Jobbik, ahol a Magyar Hang értesülései szerint Jakab Péter leváltása is felmerülhet. Jakabot egy hónapja még a választási vereség ellenére is újraválasztották, de azután sem állt vissza a nyugalom a pártban, aminek 10 fősre zsugorodott a frakciója a parlamentben, és ezzel együtt a költségvetési támogatása is megfeleződött.

Június elején Jakab Péter kommunikációs tanácsadója, Molnár Enikő is lemondott, majd a pártelnök annyira berágott Potocskáné Kőrösi Anita elnökhelyettesre, hogy feljelentést is tett ellene. (via hvg.hu)

Idegen anyag, feltehetően csontszilánk jelenléte miatt a területileg illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság visszahívta és kivonta a forgalomból a 300 grammos Agrico Löncshús konzervet. A löncshús Lengyelországból származik, a visszahívás a 2024. szeptember 24-i minőségmegőrzési idejű, 300 grammos kiszerelésű konzervekre vonatkozik.

A Nébih kéri a vásárlókat, hogy az ezekkel az azonosító adatokkal megegyező terméket ne fogyasszák el. A hivatal javasolja, hogy a visszavételről és a vételár visszatérítésének lehetőségéről a vevők a vásárlás helyén érdeklődjenek. (MTI)

„Azért csatlakoztak, mert háborúba lépett a köztársaságunk. Mit kellett volna csinálnom? Férfi vagyok, harcolnom kell”- mondta a Guardiannek Jean Claude Sangwa, az a 27 éves kongói cserediák, aki eddig a Luhanszki Egyetemen tanult közgazdaságtant, majd amikor a szakadár köztársaságban február 19-én bejelentették a teljes mozgósítást, egy kongói és egy közép-afrikai barátjával csatlakoztak a helyi milíciához, hogy az oroszok oldalán harcoljanak Ukrajna ellen.

Sangwa korábban 2 évet tanult az oroszországi Rosztovban, majd onnan költözött át Luhanszkba, ahol már az 50-es évek óta fogadnak afrikai cserediákokat. Nem sokkal a háború kirobbanása után az ukrán belügyminisztérium Sangwa haláláról posztolt, de szerinte ez csak azért történhetett, mert megtalálták az igazolványát. AZ újságíróknak mindenesetre azt bizonygatta, hogy életben van. Két hónapon át részt vett a harcokban, most Luhanszk utcáin járőrözik.

Az új költségvetési törvényből az is forintra pontosan látszik, melyik ellenzéki párt kötött jó alkukat a választások előtt. A törvény szerint csak az állami támogatások 25 százalékát osztják szét egyenlő arányban a legalább 1 százalékot elért pártok között, a maradék 75 százalékot pedig a kapott szavazatok alapján. Ezek az összegek most pontosan látszanak a kedden megjelent költségvetési javaslatban.

• Továbbra is a Fidesz kapja jövőre a legtöbb pénzt, 1 milliárd 14 millió forintot, ami majdnem 5 százalékkal több a 2022-es támogatásánál. A kormánypárt alapítványa, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány szintén kap 1,5 milliárd forintot.
• A DK is nagyot szakított a szerény eredménnyel, jövőre már 268,6 millió forintra számíthat, ami több mint 20 százalékos növekedést jelent a korábbi támogatásához képest. Gyurcsányék pártalapítványa, az Új Köztársaságért Alapítvány 334,3 milliót kap.
• A Jobbik viszont csúnyán pofára esett, mert több mint felével csökkent az állami támogatása: a tavalyi 510 millió helyett idén már csak 236 millióra számíthatnak. A pártalapítványuk pedig 60 százalékkal kap kevesebbet.
• Mivel a Momentum most került be először a parlamentbe, ezért náluk volt az egyik legnagyobb arányú a növekedés: idén parlamenten kívüli pártként csak 44,3 milliót kaptak, jövőre viszont 185 millióból gazdálkodhatnak. Az alapítványuk, az Indítsuk Be Magyarországot Alapítvány 193 milliót kap.
• A folyton megújuló MSZP 40 százalékkal kap kevesebbet, 183,3 milliót. A hozzájuk tartozó Táncsics Alapítvány pedig már csak 190 millióból mozdíthatja elő a szociáldemokrata gondolkodás fejlődését.
• A Mi Hazánk most kap először költségvetési támogatást, kicsivel kevesebbet, mint a szocialisták: 183,1 millió forintot. Az alapítványuk 189 millióból működhet.
• A fényes győzelem ellenére a KDNP támogatása csökkent, az idei 180 millió helyett jövőre csak 160 milliójuk lesz Magyarország megmentésére. A hozzájuk tartozó Barankovics István Alapítványnak 151 milliót kell beosztania valahogy.
• A Párbeszéd költségvetése viszont nagyobb lett, harmadával kapnak több pénzt a költségvetésből, mint tavaly: 135,9 milliót. Az alapítványuk, a Megújuló Magyarországért Alapítvány pedig 110 milliót oszthat be.

Gattyánék nem hajoltak le az apróért

Két parlamenten kívüli párt jogosult állami támogatásra: a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Gattyán György-féle Megoldás Mozgalom.

• A Kétfarkú korábban is kapott állami támogatást, de jövőre ez 54 százalékkal magasabb lesz. A Savköpő Menyét Alapítvány pedig 94,5 millió forintra számíthat.
• Magyarország egyik leggazdagabb emberének pártja, a Megoldás Mozgalom az 1,04 százalékos eredménye után 21,6 millió forintra jogosult. De mivel pártalapítványt eddig nem csináltak, ezért az arra félretett 36,6 millió forintot a költségvetés tartalékként őrzi.

Jól mutatja, mennyire felpumpálták Rogán Antal minisztériumát az új kormányban, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda költségvetése a tavalyihoz képest több mint tízszeresére nőtt. Az előző ciklusban Rogánhoz a Miniszterelnöki Kabinetirodán kívül még csak a Nemzeti Kommunikációs Hivatal és a Nemzeti Koncessziós Iroda tartozott, aminek a működtetését tavaly 44,8 milliárdból hozta ki. De az új kormánystruktúrában már az ő felügyelete alá tartoznak többek között a polgári titkosszolgálatok, a kormányzati informatika és a turizmustámogatás is, valamint a Miniszterelnöki Kormányiroda feladatait is megkapta, ami korábban közvetlenül Orbán Viktor irányítása alatt működött.

Minderre már 482,4 milliárdot kap a 2023-as költségvetésből.Pedig a Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok soron futó propagandakiadásokra jövőre 6 milliárd forinttal kevesebbet terveztek be, mint a kampányévben: 18 milliárd helyett csak 12 milliárdot. A titkosszolgálatok azután sem kapnak jelentősen több pénzt, hogy Rogán Antalhoz kerülnek. A legnagyobb tételt (151,3 milliárd) Rogánnál az M5-ös és M6-s autópályák rendelkezésre állási díjai.

Visszafogták a turisztikai fejlesztések célelőirányzatait is: amíg idén 91,4 milliárd volt erre a Gazdaság-Újraindítási Alapban, jövőre a Miniszterelnök Kabinetiroda csak 71,9 milliárdot kap erre. Persze év közben különböző átcsoportosításokkal még nőhetnek ezek a költségek.

A Párbeszéd aktivistái talán a leglátványosabb ellenzéki akciót hozták össze, amikor a hétvégén Mészáros Lőrinc horvátországi építkezéseinél gyorskötözővel a kordonokra A3-as lapokat rögzítettek, amik azt üzenték: „EXTRAPROFIT: LŐRINC, FIZESS!”

Korábban a horvát sajtó írt arról, hogy egy mađarski tajkun, azaz Mészáros Lőrinc épít egy ötcsillagos, 180 szobás hotelt 50 millió euróért Ičićiben.

Az akcióról beszámoló Jámbor András szerint ezekkel a papírlapokkal akarták megmutatni Orbánnak, hova fut ki az extraprofit Magyarországról. Az akcióval azt akarták kifejezni, hogy „nem megszorításokra van szükség, hanem a nagytőke extraprofitjának megadóztatására”. Jámbor hozzátette:

„Ne a kis és középvállalkozások, ne az önkormányzatokat, ne az egyszerű emberek fogyasztását, hanem a NER oligarcháit adóztassák meg!”

Harminc százalékot meghaladó drágulás volt az elmúlt hónapokban a tej és a tejtermékek piacán – mondta a Tej Terméktanács ügyvezetője az Inforádióban. Harcz Zoltán arról beszélt, hogy az elmúlt 12 hónapban mind a nyers tej, mind a feldolgozott tej és tejtermékek esetében is jelentős, 30 százalék fölötti áremelkedés volt tapasztalható. A kiskereskedelmi árakról nincsenek hivatalos adataik, csak a nyers tej és a feldolgozók átadói árára van rálátásuk.

A drágulás oka, hogy folyamatosan emelkedik a takarmány, az energia, az állatgyógyászati eszközök, a csomagolóanyagok ára, de nőttek a munkabérek is. (Infostart)

A szüzességi vizsgálatok törvényen kívül helyezéséért indított társadalmi kampányt hétfőn a Nőkkel Szembeni Erőszak Megelőzéséért és Megfékezéséért hálózat (VIF) Romániában. A húsz civil szerzetet tömörítő szövetség internetes aláírásgyűjtési kampányában arra hívja fel a figyelmet, hogy Romániában az igazságügyi orvostani intézetek többségénél továbbra is a kérésre végzett szolgáltatások listáján szerepel a kétujjas, invazív eljárás, annak ellenére, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az emberi jogokat sértő, diszkriminatív, orvosi szempontból nem releváns, barbár eljárásként ítélte el.

A VIF azt követeli az egészségügyi és az igazságügyi minisztériumtól, hogy sürgősen kezdeményezzenek törvénymódosítást az igazságügyi orvostani intézetekben végzett szüzességi vizsgálat betiltása érdekében.

A Dela0.ro oknyomozó portál által összegyűjtött adatok szerint Romániában hat regionális igazságügyi orvostani intézet működik. 2018 és 2021 között a bukaresti, marosvásárhelyi, kolozsvári, krajovai és jászvásári igazságügyi orvostani intézet 927 szüzességi vizsgálatot végzett. A temesvári intézettől nem kaptak összesítést.

Az esetek 85 százalékában a vizsgált kiskorú volt.Az oldal megkereste az orvostani intézetek 30 megyei kirendeltségét, és 25 olyan kirendeltséget talált, ahol kérésre, 40-50 lejért (3200-4000 forint) elvégezhető a szüzességi vizsgálat. Kettőnél (a Bihar és a Mehedinti megyei) arra is felhívta a figyelmet: „ha a kiskorú nem szűz”, akkor erről értesíteniük kell a rendőrséget. Öt megyei kirendeltség - a Fehér, Szeben, Arad, Krassó-Szörény és Hunyad megyei - azt válaszolta, hogy nem vállalják már a szüzességi vizsgálat elvégzését. (MTI)

Közel egymillió korábbi autóját hívja vissza a Mercedes, mert gond lehet a fékrendszerükkel. A hétvégén a német autógyártó bejelentette, hogy felveszi a kapcsolatot a tulajdonosokkal, mivel az ő kocsijuknál is előrehaladott korrózió léphetett fel. A visszahívás 993 407 járművet érint, amiből 700 ezer Németországban üzemel. A Mercedes tavaly is hasonló számban hívott vissza autókat, mert azoknak pedig a segélyhívó rendszerével voltak gondok.

A mostan visszahívás jellemzően 2004 és 2015 között készült ML- és a GL-osztályú SUV-okra, valamint az R-osztályú mikrobuszokra vonatkozik. (BBC)

A kormány egy szombati rendeletével a kormány lehetőséget kap arra, hogy földgázellátási veszélyhelyzet esetén állami felügyelet alá vonja a MOL tulajdonában álló FGSZ Zrt.-t, ami Magyarország területét behálózó nagynyomású földgázszállító vezetékrendszereket üzemelteti. Az állam nevében az energiapolitikáért felelős miniszter, azaz Palkovics László jár el.

A katasztrófavédelmi törvény szerint ilyenkor a miniszter áttekinti a cég vagyoni helyzetét, jóváhagyja a vagyoni jellegű kötelezettségvállalásait és dönt a cég legfőbb döntéshozó szerve hatáskörébe tartozó ügyekben ha a földgázellátási veszélyhelyzet elhárításáról vagy a következményeinek enyhítéséről van szó. Ezeken kívül a rendelet szerint megteszi azokat az intézkedéseket, amik szükségesek a működőképesség fenntartása, az állami felügyelet hatékony ellátása érdekében, valamint a cég közgyűlésének hatáskörébe tartozó ügyekben is kizárólagosan dönthet.

A vállalat a Portfoliónak kikötötte, hogy egyelőre még nem vonták állami felügyelet alá őket, ezt földgázellátási vészhelyzet esetén rendelheti el a kormány. Ez olyan gázellátási zavart jelent, amikor nem áll rendelkezésre elegendő gázforrás az ellátási igények kielégítésére. De az FGSZ jelenleg nem tapasztal fennakadást az ország ellátásában.

Vasárnap jelentette be a kormány, hogy a cégek mellett az önkormányzatokat is kilépteti a rezsicsökkentésből, ami az ATV körkérdése szerint váratlanul érte a települések vezetőit.

A fideszes Cser-Palkovics András azt mondta a csatornának, hogy az általa vezetett Székesfehérvár esetében pedig évente 2-3 milliárd lehet a többletkiadás az intézkedés miatt. Ezért is nehezményezi, hogy a kormány nem egyeztetett a kérdésről az önkormányzatokkal:

„Nyilván jól esett volna, ha vannak egyeztetések és például látjuk, hogy milyen számítás alapján mondta a miniszter úr azt, hogy ezt az önkormányzatok mindegyike ki tudja maga gazdálkodni. Én ebben kicsit borúlátóbb vagyok”

Dél-Korea és az Egyesült Államok harcászati rakétákkal gyakorlatozott hétfőn Dél-Korea keleti partjainál, válaszul az Észak-Korea által az előző nap indított rövid hatótávolságú ballisztikus rakéták sorozatára. 10 perc alatt nyolc harcászati rakétát indítottak válaszul a nyolc észak-koreai rakétára.

A múlt hónapban hivatalba lépett dél-koreai elnök, Jun Szuk Jol keményebb fellépést ígért északi szomszédjával szemben, és a májusi szöuli csúcstalálkozón megállapodott Joe Biden amerikai elnökkel a közös hadgyakorlatok és a közös elrettentő erő fokozásáról.

Észak-Korea az idén több rakétakilövést hajtott végre, és Jun szerint Phenjan rakéta- és nukleáris fegyverprogramja olyan szintet ért el, ami már veszélyt jelent a regionális és a világbékére. Azt mondta, Dél-Korea folytatni fogja az alapvető és gyakorlati biztonsági képességek kiépítését, valamint az északi nukleáris és rakétafenyegetések elrettentését.

Japán és az Egyesült Államok szintén közös hadgyakorlatot tartott vasárnap, válaszul a legutóbbi észak-koreai rakétakísérletekre. AZ amerikai vezetés és szöuli tisztviselők nemrég arra is figyelmeztettek, hogy Észak-Korea 2017 óta először készen áll a nukleáris fegyverek tesztelésének folytatására.

A múlt hónapban az Egyesült Államok további ENSZ-szankciókat sürgetett Észak-Koreával szemben a ballisztikus rakétaindítások miatt, de Kína és Oroszország megvétózta a javaslatot, és ezzel nyilvánosan megosztotta az ENSZ Biztonsági Tanácsát Észak-Korea ügyében, először azóta, hogy 2006-ban, amikor Észak-Korea végrehajtotta első atomkísérletét, a testület büntetni kezdte az országot. (BBC/MTI)

Miután a kormány bejelentette, hogy a cégek mellett az önkormányzatokat is kilépteti a rezsicsökkentésből, Karácsony Gergely aggódni kezdett, hogy a kisvállalkozások és az önkormányzatok képesek lesznek-e kigazdálkodni ennek hatásait a járvány és a háború következményei miatt. A főpolgármester szerint brutális megszorításról van szó.

Vasárnap este a rezsibiztosi szerepkörébe visszapottyant Németh Szilárd egy gyurcsányozással, multizással és brüsszelezéssel teletűzdel közleményben reagált, amiben a kormány lépését a fenti lépést a brutális energiaáremelésekel indokolta:

„Ezért hoztuk létre a rezsivédelmi alapot, amelybe azoknak kell befizetniük, akik a háború következményeinek egyértelmű haszonélvezői, azoknak, akik extraprofitra tesznek szert, emellett a kormány is megtakarít. Karácsony Gergelyt, a messze leggazdagabb önkormányzat vezetőjét, no meg a baloldali pártokat is arra biztatjuk, hogy járuljanak hozzá a rezsicsökkentés védelméhez ahelyett, hogy a frakciók alakításával trükköznek, hogy milliárdokat tegyenek zsebre.”

A maga módján VII. kerület DK-s polgármestere is megemlékezett a trianoni évfordulóról. Niedermüller Péter azt javasolta, hogy a nemzeti összetartozás napján gondolni kellene „az alulfizetett pedagógusokra, az összeomlott egészségügyet a hátukon cipelő orvosokra és ápolókra, a megélhetési gondokkal küszködő szociális munkásokra, a kilátástalansággal küszködő közmunkásokra” és a kivándorló fiatalokra.

Majd az évfordulóra ráfordulva meglepőt húzott:

„És gondoljunk azokra a magyarokra is, akik Trianonnak is köszönhetően ma jobban élnek Romániában, Szlovákiában, és a többi környező országban, mint mi itthon Magyarországon.”

Niedermüller helyzetértékelése szerint amíg a környező országokban megmaradt „a szabadság, a nyílt társadalom, az Európához való tartozás, a jobb élet, a jövő reménye”, addig itt „Orbán, a hazugságokra épülő politika, az olcsó ostoba nacionalista demagógia, a mindent eluraló korrupció megmaradt nekünk”.

A brit védelmi miniszter bejelentette, hogy az Egyesült Királyság is küld nagy hatótávolságú, M270-es rakétarendszereket Ukrajnának. Ben Wallace szerint ezek segíteni fogják az ukránokat az oroszok elleni védekezésben. Szerinte ezekre a fegyverekre azért van szükség, mert az oroszok taktikája is megváltozott. Az M270-es rakétarendszerek egy perc alatt 12 rakétát képes kilőni, amik 80 kilométerre is pontosan érnek célba.

Bár a brit kormány nem közölte, mennyiről lehet szó, a BBC értesülései szerint három ilyen rendszerről lehet szó. Az ukrán katonákat a rendszer használatára az Egyesült Királyságban képzik ki a következő hetekben. A döntést az Egyesült Államokkal egyeztetve hozták meg, ami a múlt héten jelentette be, hogy szintén küld nagy hatótávú rakétarendszereket az ukránoknak.

Vlagyimir Putyin már az amerikai bejelentés után is azzal fenyegetőzött, hogy kibővíti a célpontjai listáját, ha a nyugati országok tényleg rakétarendszerekkel látják el az ukránokat. Amikor erről beszélt az orosz állami tévében, hetek óta először, újra rakétákat lőttek ki Kijevre. (BBC)

Nem lehet megúszni a remake-hullámot anélkül, hogy pont a 90-es évek legkreténebb rajzfilmfigurái ne térjenek vissza. Június végén jelenik meg a Paramount+-on a Beavis and Butt-Head Do the Universe című film, amiben a 90-es éveket tökéletesen megtestesítő szereplők egy fekete lyukon (höhö) keresztül 1998-ból 2022-be csöppen. A forgalmazó is csak annyit ígér, hogy talán ez lett minden idők legostobább űrfilmje. (Pitchfork)

Súlyos vonatbaleset történt péntek kora este a szlovákiai Várna (Varín) és Ruttka (Vrútky) között. Egy egy mozdony nekiütközött egy személyvonat álló szerelvényének. Az Új SZó az Aktuality.sk értesülései alapján azt írja, hogy az egyik mozdonyvezető nem élte túl a balesetet, de még növekedhet az áldozatok száma. A közlekedési minisztérium nem akart információkat adni a halottak és a sérültek számáról. A Szlovák Sürgősségi Orvosi Szolgálat szerint a személyvonaton nagyjából száz ember tartózkodott, közülük körülbelül ötvenen sérülhettek meg. (Új Szó/ORF)

Az OTP vegyesvállalatot alapít a Kínai Népköztársaságban 15 százalék tulajdoni részesedéssel, fogyasztási hitelezésre, az erről szóló megállapodásokat 2022. június 2-án írták alá a partnerek - közölte az OTP Bank Nyrt. pénteken a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.

A tranzakció pénzügyi zárására várhatóan a negyedik negyedévben kerül sor a szükséges, több lépcsős kínai hatósági engedélyek megszerzésének függvényében. A vegyesvállalat alapítása az illetékes kínai felügyeleti hatóság mellett a magyar felügyeleti hatóság engedélyéhez is kötött. Az előzetes engedélyt a Magyar Nemzeti Bank 2022. április 14-én adta meg.

Az OTP Bank részvényeivel a BÉT prémium kategóriájában kereskednek. Pénteken a papír ára 120 forinttal, 1,31 százalékkal 9314 forintra emelkedett, árfolyamának minimuma 8500 forint, maximuma 19 590 forint volt az elmúlt egy évben. (MTI)

Pénteken tűz alá vették a Reuters tudósítóinak autóját, miközben az ostrom alatt álló Szeverodonyeck felé tartottak Kelet-Ukrajnában. A jármű vezetője meghalt, két újságíró pedig könnyebb sérüléseket szenvedett. A hírügynökség közleménye szerint járművet az oroszok által támogatott szeparatisták biztosították nekik, valamint a megölt sofőr is nekik dolgozott. (Guardian)

A címlapkép csak illusztráció.

Nagyon ritka galápagosi óriásteknőst mutattak be pénteken egy svájci állatkertben, ami ráadásul albínó is. A múlt hónapban két óriásteknős született a Lausanne-hoz közeli Servion állatkertjében, ahol egy olyan program zajlik, ami a veszélyeztetett állatokat igyekszik megmenteni.

Az egyik teknős fekete lett, akárcsak a szülei, de a másik teljesen világos. Eddig a nemét sem lehetett meghatározni. Az állatkert közleménye szerint eddig sosem született még albínó galápagosi óriásteknős fogságban, de a természetben sem sikerült hasonlót megfigyelni.

A teknősök szülei 30 évesek, és csak most lettek ivarérettek. A ritka színárnyalaton kívül ennél a fajnál azért is szenzáció teknősük születése, mert a párzásoknál a sikeres megtermékenyítések aránya 2-3 százalék körül mozog. (Reuters)

A törvény eddig úgy szabályozta a politikai felsővezetők, a kormánybiztosok, a miniszterelnöki biztosok fizetését, hogy az nem haladhatta meg a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.

Pénteken a kormány azonban benyújtott egy salátatörvényt, aminek részeként ezeket a feladatköröket megszabadítanák a törvényi korlátozástól, az új mérce pedig az lenne, hogy a miniszterelnök mennyit gondol. Így mostantól

• a miniszter,
• a miniszterelnök politikai igazgatója,
• az államtitkár,
• kormánybiztos,
• a miniszterelnöki biztos és a miniszterelnöki megbízott

díjazásának mértékét a miniszterelnök állapítja meg.

De a javaslat változtat Orbán Viktor fizetésén is. Eddig a miniszterelnök fizetése megegyezett a köztisztviselői illetményalap harminckilencszeresével. Mostantól pedig a miniszterelnök fizetése az országgyűlés elnökének fizetésével lenne egyenlő.

A törvény Kövér László eddig a képviselői díjak 2,7-szeresét kereste meg. A parlamenti képviselők alapfizetése pedig a havi átlagos bruttó kereset háromszorosa volt. A legutóbbi vagyonbevallása szerint Kövér László bruttó 3 554 280 forintot keresett havonta, miközben a miniszterelnök fizetése csak 1,5 millió volt. Ehhez Orbán Viktornak hozzájön még a 1,3 milliós képviselői fizetése is.

De a javaslat elintézné azt is, hogy Orbán Balázs a miniszterelnök politikai igazgatója diplomata útlevelet kapjon.

A kormány pénteken benyújtotta a parlamentnek a Szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló törvényjavaslatot. Erre azért van szükség, mert bár Orbán Viktor már május 24-én bejelentette a háborús veszélyhelyzetet, de az Alaptörvény szerint a kormány veszélyhelyzetet kihirdető rendelete csak 15 napig marad érvényben, ha csak az országgyűlés meg nem hosszabbítja a hatályát.

Ilyenkor a kormány a rendeleteivel akár a törvényektől is eltérhet, arra is lehetősége van, hogy a mindenkit megillető alapjogokat az általában elfogadhatónál erőteljesebben korlátozza vagy egyenesen felfüggessze. A parlamenthez most benyújtott javaslat szerint

a kormány 2022. november 1-ig kér rendkívüli felhatalmazást. Ezután persze még dönthetnek további hosszabbításról, ahogy azt a járvány alatt is láthattuk.

Bár az oktatásügyet megkapó belügyminiszter csak rendet tudott ígérni a magasabb béreket követelő tanároknak, akitől még a sztrájkolás lehetőségét is elvették. Majd pedagógusnap alkalmából a Belügyminisztérium ködösen csak annyival biztatta őket, hogy mindent elkövetnek, hogy „a hivatás megbecsültsége tovább növekedjék”. Nem tudni, hogy ez pontosan mennyit jelent, de Kövér László nemrég csak minimális emelést emlegetett.

Ezzel szemben volt valaki a Fideszben, aki egyből a tettek mezejére lépett. Németh Szilárd rezsibiztos magára kapott egy köpenyt, majd gyöngybetűkkel írta egy táblára:

„Isten éltesse a magyar pedagógusokat!”

A tanárok keresetének vásárlóereje drasztikusan csökkent, miután az elmúlt hét évben a kormány befagyasztotta és a 2014-es minimálbérhez igazította a pedagógusbéreket. Tavaly rekordot döntött a betöltetlen tanári állások száma, volt olyan beszámoló is, ami szerint 160 ezer forint volt egy tanár alapfizetése az ország egyik legjobb gimnáziumában.

Újra befészkelte magát az al-Káida terrorszervezet Afganisztánba, miután tavaly nyáron a tálibok visszaszerezték a hatalmat, írja a hírszerzési források alapján összeállított jelentésében az ENSZ. Így pedig arra is lesz lehetőségük, hogy a következő években távolabbi támadásokat is indítsanak. Az értékelés szerint szankciókat kell kivetni a tálibokra és azokra, akik Afganisztán biztonságát fenyegetik.

A Guardian megjegyzi, hogy a jelentés után az al-Káida és a tálibok kapcsolatára hivatkozhatnak azok, akik elhibázottnak tartották az Egyesült Államok részéről az afganisztáni kivonulást. Ugyanakkor az ország még nincs tele külföldi harcosokkal, egyelőre csak kis számban érkeztek. A jelentés szerint a tálibok tettek bizonyos intézkedéseket az al-Káida ellen, de ezeknek nem volt sok eredménye. Erről a tálibok egyébként meg is állapodtak az Egyesült Államokkal. Még a hatalomra kerülésük előtt ígéretet tettek arra, hogy Afganisztánból nem indíthatnak támadásokat más országok ellen.

Ugyanakkor a jelentés szerint az al-Káida vezetői most Kabul diplomatanegyedében élnek, és az afgán külügyminisztérium találkozóin is részt vehetnek. A terrorszervezet vezetője, Ajmán az-Zavahiri nemrég egy videóban az Egyesült Államok gyengüléseként értékelte a háborút. Arról megyerázott, hogy az amerikaiak az afganisztáni és iraki vereség, a szeptember 11-i támadások utáni háború gazdasági hatásai és a koronavírus okozta válság után most „prédaként vetette oda Oroszországnak a szövetségesét”.

Nehezen teszik túl magukat a rajongók a Tankcsapda új gumipop slágerén, BAZ+ Túl vagyok rajtad-on, amit az autotune egyik hazai virtuózával, a BSW-vel közösen hoztak össze.

A Bors szerint egyenesen gyűlöletcunami zúdult a zenekarra, ezért megkérdezték Lukács László frontembert, hogyan éli meg a közönség reakcióit.

„Nem érdekel bennünket a kommentelő társadalom! Úgy gondolom, hogy mindenki megtalálja a maga kedvencét a zenéink között. Mi egy alkotói társaság vagyunk és a szabadság a lényegünk. De szeretnénk megnyugtatni mindenkit, hogy urai vagyunk a helyzetnek és a következő klip már sokkal rockosabb lesz”

- mondta Lukács.

Az orosz-ukrán háború negyedik hónapjában még jeleit sem látni annak, mikorra lehet legalább a fegyverszünetig eljutni. Az amerikai hírszerzés vezetője nemrég arra figyelmeztetett a szenátusi meghallgatásán, hogy Vlagyimir Putyin nem fog megelégedni a Donbász elfoglalásával, és egészen Transznisztriáig hosszabbítaná meg a szárazföldi folyosót.

Ennek ellenére az amerikai hadsereg katonai akadémiáján működő Modern War Institute megjelentetett egy cikket, amiben Doug Livermore, a Nemzeti Gárda különleges műveleti különítményének helyettes parancsnoka és kutatótársa, Erin McFee azt sürgetik, hogy már most érdemes megtervezni az ukrán erőkhöz áramló nyugati fegyverek ellenőrzését és leszerelését, mielőtt azok rossz kezekbe kerülve további instabilitást okoznának a térségben.

A rossz példákból már éppen eleget ismerünk: a szovjetek ellen harcoló afgán modzsáhedektől csak egy töredékét sikerült visszavásárolni a támogatásként adott a Stinger rakétavetőknek, és a CIA sem tudta kideríteni, mi lett a többivel. Vagy a 2011-ben Líbiába küldött felszerelések később Maliban, Nigerben vagy Csádban okoztak komoly problémákat.

Persze a szerzők sem azt vitatják, hogy Ukrajnának ne lenne szüksége minden elérhető segítségre az orosz agresszióval szemben. És azzal is tisztában vannak, hogy akinek éppen a városait bombázzák, nem éppen a leszerelés gondolatával van elfoglalva.

De szerintük éppen azért kell erről tárgyalni már most, mert a fegyverek felügyeletéhez tovább kell képezni az ukrán fegyveres erőket, hogy képesek legyenek kezelni a belső fenyegetéseket.Valamint a nemzetközi katonai megfigyelőknek is ismerniük kell azokat a külföldiekből álló légiókat, önkéntes egységeket, milíciákat, amelyek most kézi- és könnyűfegyverekhez jutottak. Leginkább az adományozó országoknak kellene nyomon követniük, hova kerülnek az eszközeik. Még most lenne lehetőség rá, hogy olyan feltételekkel adjanak át páncéltörő fegyvereket, amik szigorúan meghatározzák azok végfelhasználóit és kizárják a későbbi továbbadásukat. Akár még a fegyverek későbbi visszaszolgáltatását is kiköthetnék. De az ilyen megállapodásokban még azt is előírhatják, hogy az ukrán hadseregen belül melyik egységek kaphatják meg az eszközeiket, így például a szélsőséges nézeteket valló csapatokat kizárhatják.

Már amennyire ezt egy ilyen intenzív konfliktusban ellenőrizni lehet. Az amerikai kongresszus már 2018-ban megtiltotta, hogy az Egyesült Államokból érkező katonai támogatás a szélsőjobboldali hátterű Azov ezredhez kerüljön, de a háború kitörése után, idén áprilisban a CNN arról számolt be védelmi források alapján, hogy az amerikaiak nem tudják ellenőrizni, kihez kerülnek az Ukrajnába küldött fegyverek.

Mivel a helyszínen nincsenek amerikai csapatok, akik ellenőriznék az elosztást, csak az ukrán kormányra tudnak hagyatkozni. Őket érthető módon pedig most csak az érdekel, hogy megnyerjék a háborút. A Pentagon nem jelölti meg a szállítmányokat. Az ukrán erők általában Lengyelországban veszik át a szállítmányokat, és onnantól kezdve az ukránokon múlik, hova szállítják azokat.

Éppen emiatt az Interpol vezetője, Jürgen Stock is arra figyelmeztetett, hogy az Ukrajnába küldött fegyverek egy része végül az Európában és azon kívül működő bűnszervezeteknél köthetnek ki. Ezért arra szólította fel a fegyverszállító országokat, hogy hozzanak létre utánkövetési adatbázisokat.

A Modern War Institute cikke szerint az újjáépítési tervek részévé kell tenni, hogy egyben azokat is kompenzálják, akik visszaszolgáltatják a fegyvereiket. Ennek a kompenzációnak pedig lehetőleg magasabbnak kell lennie a feketepiaci árnál. A leszerelt katonáknak pedig képzést és támogatást kellene nyújtani, hogy visszatérjenek a munkaerőpiacra, és ne a fekete piacról kelljen pénzt szerezniük az újrakezdéshez.

Igazi audiovizuális szenzációval indította a nyarat a Tankcsapda és autotune-os rapben utazó BSW. A B+ című számot eredetileg BSW írta, majd Lukács Laciék hozzátették, amit tudtak. „ Egy dologban nem volt kompromisszum: mindenki a lehető legjobbat akarta kihozni az egészből és úgy érzem sikerült! 2 teljesen különböző műfaj kurva erős fúziója lett a végeredmény”- írták a gyártási folyamatról. Kompromisszumnak tényleg nyomát sem látni:

A B+ szövegvilágában BSW egy korábbi számának, az Egyedül (Megbasztam ezt a kis gádzsit) folytatásaként értékelhető. Az új klip is azzal a képpel indul, ahol a korábbi véget ér. Amíg ott a nagydumás rapper azon bánkódik, hogy egyedül hal meg, a következő számban már egyből jobb kedvre derül, ahogy a fővárost elhagyva együtt kiabálhatja bele a világba az ötvenes éveik közepén járó Lukács Lacival:

Túl vagyok rajtad, bazmeg
Többé nem kaphatsz meg
Mert én túl vagyok már rajtad
Szóval fuck that, fuck that

Elmondásuk szerint a dalhoz készült videó forgatókönyvét is közösen írták. Ennek az alaptörténete nagyjából annyi, hogy a BSW oldtimer kocsija lerobban az országúton, az arra motorozó Tankcsapda (Lukács valamiért csak kocsival követi a többieket) nem hajlandó kölcsönadni nekik a bikakábelt, amiből egy kis feszültség támad. Majd azzal a biztos tudattal, hogy a Mol szponzorálja őket, Lukácsék otthagyják az út szélén a korszellemet jobban érző kollégáikat. De szerencsére minden jóra fordult, most fiatal lányok álltak meg a BSW mellett, akik bár az autót nem tudják megjavítani, de legalább elviszik a rappereket a szlovák rendszámos Bentley-ükkel egy medencés buliba, ahol csak úgy villognak az energiaitalos szponzor logói.

Majd amikor már mindenki kidőlt, megérkezik a Tancsapda, hogy megmutassa, mi az a rock and roll:

• bedobnak egy alvó embert a medencébe (akivel aztán nem tudni, hogy mi történik)
• Lukács ellop egy fél üveg viszkit,
• Sidlovics Gábor gitároz befényképez egy alvó nő szoknyája alá,
• Fejes Tamás dobos pedig ásványvízzel fröcsköli le az egyik alvó férfi nadrágját.

Mr. Sósmogyoró óta nem látott ekkora pranket a Youtube.

A közösségi médiát kormánypropagandával teleharsogó Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. bevételei a 2020-as 139,5 millió forintról 2021-ben 2,4 milliárdra nőttek, írja az Rtl.hu. Tavaly a társaság mérlegfőösszege 956,3 millió forint volt,

emellett 557,09 millió adózott nyereséget termeltek. A Megafon Központot Kovács István, az Alapjogok Központ stratégiai igazgatója hozta létre, hogy felépítsenek fiatalos kormánypárti megmondóembereket. Mivel nonprofit szervezetről van szó, a nyereséget a vállalat eredménytartalékába vezették át. Szintén emiatt a Megafonnak adóznia sem kellett 2021-ben.

Azt állítják, jobboldali üzletemberek támogatásából működnek, akiknek a többsége állítólag állami megrendeléseket sem kapott soha. Ezt nem lehet ellenőrizni, hiszen anonim adták a támogatást. Csak Rákay Philip ismerte el, hogy ő támogatta a központot, ami azóta hirdeti a Facebook-posztjait. 2021 végére már több mint félmilliárd forintot hirdettek el a Facebookon, a választásokra pedig 1,1 milliárdig jutottak el, miközben az Állami Számvevőszék a facebookos hirdetéseket nem tekintette politikai reklámnak. Ahogy arra számítani lehetett: a választás után szinte teljesen felszívódtak a magyar politikai költések a Facebookról.

A portál megemlíti, hogy a Megafon egyéb bevételei a 2020-as 139,5 millió forintról 2021-ben 2,4 milliárdra nőttek. Az anyagi jellegű ráfordításaik összesen 75,5 milliót tettek ki tavalyelőtt, míg tavaly már 1,43 milliárdot. A személyi jellegű költések 36,8 millióról 273 millióra nőttek.

A cég 2021-ben 2,34 milliárd forint támogatást kapott tevékenysége céljának megvalósításához.

Májusban több ezer ezer civil egyesületet és alapítványt kapott értesítést az Állami Számvevőszéktől (ÁSZ), hogy töltsék fel a beszámolóikat, ugyanis egy tavaly elfogadott törvény alapján a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző szervezetnek minősülnek. Mindez annak köszönhető, hogy miután a luxemburgi Európai Bíróság 2020-ban elkaszálta az orosz mintára íródott 2017-es civiltörvényt, a kormánytöbbség tavaly A közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvénnyel pótolta. A 444-nek nyilatkozó civilek szerint a dokumentumfeltöltésnél sok az értelmetlen kérdés, ráadásul a Békemenetet szervező Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány valamiért nem kapott hasonló értesítést.

Kedden az ÁSZ kiadott egy közleményt, amiben arra kérték a sajtó képviselőit, „tartózkodjanak a pánikkeltéstől”, mert ők csak segíteni akarnak.

„Az együttműködő felelős vezetők irányításával ezres számú szervezetek csoportja esetében is azt tapasztaltuk, hogy a korábbinál jelentősen jobbá, teljesebbé, a működés és gazdálkodás törvényességét, átláthatóságát megalapozó, szabályozott rend alakult ki.

Napjainkban már az sem jelent újdonságot, hogy az ÁSZ az ellenőrzöttektől nagy számban kap köszönő leveleket,

illetve hogy az öntesztek felhasználóinak, az oktatások igénybe vevőinek száma is folyamatosan bővül” - írták.

A közlemény szerint a május közepén kiküldött levelek részletes leírásai a tanácsadás részei, „hiszen precízen felkészítenek mind a szükséges dokumentumok mibenlétére, mind a hitelesítés mikéntjére, mind pedig a rendelkezésre bocsátás lehetséges módozataira is”. Ez tehát még nem maga az ÁSZ ellenőrzés. Jelenleg az ellenőrzés előkészítésének a fázisa zajlik. A tényleges ellenőrzést csak ezután indítják meg a 2021. évi Beszámoló alapján. Az érintettek erről külön értesítést kapnak.

Kedden az ukrán törvényhozás 234 szavazattal leváltotta Ljudmila Denyiszova emberi jogi biztost. Denyiszova ellen Volodimir Zelenszkij pártja, a Nép Szolgája frakció tagjai kezdtek aláírásokat gyűjteni. A kezdeményezők szerint Denyiszova a háború kezdete óta nem teljesítette a kötelezettségeit a humanitárius folyosók szervezésénél, a hadifoglyok védelménél és cseréjénél, nem tiltakozott a megszállt területek lakóinak deportálása ellen. Ezek a feladatok nagyrészt Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettesre hárultak.

Pavlo Frolov frakciótag megjegyezte, hogy az pedig kifejezetten ártott Ukrajna ügyének, amikor nem tudta bizonyítékokkal alátámasztani a megszállt területeken történt szexuális erőszakkal kapcsolatos ügyeket, és csak elterelte a nemzetközi média figyelmét Ukrajna valós szükségleteiről. De felhozták ellene azt is, hogy február 24-e óta túl sokat volt külföldön, ráadásul nem is Oroszországban vagy Fehéroroszországban, ahol a deportáltaknak tudott volna segíteni, hanem Davosba, Bécsbe, Varsóba és más Nyugat-Európai helyekre járt.

Kedd délután Denyiszova az oldalán arról írt, hogy alkotmányellenesen váltották le, ezért fellebbezni fog a döntés ellen. (Interfax/Unian)

Az uniós tagállamok vezetői úgy fogadták el az orosz olajembargóról szóló szankciókat kedd hajnalban, hogy az csak a tankhajókon érkező nyersanyagra vonatkozik, a csővezetéken érkezőre nem vonatkozik, amivel gyakorlatilag Magyarország kapott kedvezményt. Így a Barátság vezetéken továbbra is érkezik az olaj.

Erősen kritizálta a döntést Robert Habeck, Németország zölpárti gazdasági minisztere, szerinte a magyar miniszterelnök aljas módon pókerezett a saját érdekeiért. Olaf Scholz kancellár viszont azt mondta, megérti a magyar álláspontot, mert nem tud minden ország olyan gyorsan függetlenedni az orosz importtól, mint Németország. Hozzátette, hogy a mostani döntés is 90 százalékkal csökkenti az orosz kőolaj behozatalát az EU-ba. Szerinte a döntés hozzájárul ahhoz, hogy Oroszország befejezze az ukrajnai háborút. (Zeit)

Az MSZP-s Tóth Csaba cége, a Tigris-1993 Kft. egy év alatt megszázszorozta a nyereségét, és a két tulajdonos ki is vett belőle 200 millió forint osztalékot, írja a Hvg.hu a cég 2021-es beszámolója alapján. Ennek a cégnek volt jelzálogjoga arra a gyártelepre, ami miatt Tóthnak végül vissza kellett lépnie az előválasztáson, mert egy alapítvány beiktatása miatt a több százmilliós vagyontárgy addig nem jelent meg a vagyonnyilatkozatában. A lap szerint a Tóthék 200 millió forintot tudtak osztalékként kivenni a cégből.

A Tigris-1993 nettó árbevételét a 2020-as 22,3 millió forintról annak 17 szeresére, 388,6 millióra növelte.

A cég adózott eredménye a 2020-as 1,3 millióról tavaly 140,4 millióra nőtt.

Müller Cecília kedden jelentette be, hogy Magyarországon is azonosították a majomhimlőt egy 38 éves férfinél, írja a Tények.hu. Az országos tisztifőorvos elmondta, hogy nem terjed könnyen, csak szoros kontaktussal. A betegség 2-4 hétig tart, és elsősorban immunhiányos betegeknél és várandós anyukáknál terjedhet könnyebben.

A majomhimlő, aminek több esetét fedezték fel Európában és Észak-Amerikában, ritka afrikai betegség, amiből a beteg általában spontán módon gyógyul meg. A vírus állati szervezetből terjed emberre.

A betegséget, amit először 1970-ban azonosítottak embernél a Kongói Demokratikus Köztársaságban, jelenleg tucatnyi afrikai országban tekintik endemikusnak, azaz csakis az adott helyhez kötődőnek.

A tünetek közé a jellegzetes kiütések mellett a láz, fejfájás, izomfájdalom, hátfájás, duzzadt nyirokcsomók, hidegrázás és fáradtság tartoznak. Az ember és ember között nehezen terjedő betegségnek nincs ellenszere, az eredetileg feketehimlő ellen készült vakcinák mindazonáltal bizonyos fokú védelmet nyújtanak ellene.

Az Egyesült Királyság Egészségbiztonsági Hivatalának hétfői közlése szerint az országban május 7.- e óta 179-re nőtt a fertőzöttek száma. Spanyolországban a hét végén huszonkettővel nőtt a fertőzöttek száma és elérte a százhúszat. Portugáliában péntektől hétfőig huszonkettővel, kilencvenhatra nőtt a fertőzöttek száma.

Rosamund Lewis, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) vezető majomhimlő-szakértője hétfőn egy londoni tanácskozáson arról beszélt, hogy a WHO nem gondolja, hogy a majomhimlő Afrikán kívüli megjelenése világjárványhoz vezetne. Továbbra sem világos, hogyan adják tovább a betegséget a tüneteket nem mutató fertőzöttek.

A WHO jelenleg azt vizsgálja, hogy a járvány minősíthető-e nemzetközi aggodalomra okot adó lehetséges közegészségügyi veszélyhelyzetnek. Egy ilyen veszélyhelyzet kihirdetése, mint történt az új típusú koronavírus okozta Covid-19, vagy az ebola esetében, felgyorsítaná a kutatást és a járvány fékentartásának finanszírozását.

Hétfőn a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek (BME) szenátusa egyhangúlag megszavazta, hogy a szenátus elnöke kapjon felhatalmazást a kontrollált intézményi működésimodell-fejlesztés előkészítésére. Az erről szóló közleményében a hallgatók érdekképviselete hangsúlyozta, hogy az előterjesztés nem a BME modellváltásáról szól, hanem egy esetleges modellváltás körülményeinek megismeréséről, előzetes információszerzésről.

A BME kancellárja, Kotán Attila már tavaly arról értekezett, hogy meg kell vizsgálniuk a modellváltás lehetőségét. Stumpf András, a felsőoktatás kiszervezéséért felelős kormánybiztos pedig tavaly májusban felvetette fel, hogy BME-nek is alapítványi fenntartásba kellene kerülnie, mint korábban annak a 10 egyetemnek. Ezeknek az élére olyan kuratóriumok kerültek, amiket nagyrészt megbízható kormánypárti káderekkel töltöttek fel.

A kiszervezések miatt mostanáig csak 5 állami fenntartású egyetem maradt: az ELTE, a BME, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Zeneakadémia.

Sikerült olyan külföldi önkéntesekkel beszélnie a Washington Postnak, akik már hazatértek az orosz-ukrán háborúból. Egy veterán tengerészgyalogos arról beszélt, hogy korábban sosem érezte magát akkora bizonytalanságban, mint amikor egy orosz harci helikopter éppen azt az állást lőtte, ahonnan épphogy csak sikerült elmenekülnie az egységének. Az Ukrajnában harcoló amerikai veteránok között voltak olyanok, akiknek harctéri tapasztalata sem volt, mások pedig még ilyen típusú háborúban nem voltak, ahol nem uralják a légteret, miközben bombázzák őket és hőkamerás drónok repkednek felettük.

Bár az amerikai törvények nem tiltják, hogy az állampolgárai külföldön harcoljanak, Biden-kormány igyekszik mindenkit lebeszélni arról, hogy egyénileg csatlakozzon az ukrán erőkhöz.

Az egyikük arról számolt be a lapnak, hogy március elején úgy küldték ki harcolni Kijev környékén, hogy a Javelin rakéták kilövőegységeihez nem kaptak akkumulátorokat, így a fegyverek energiaforrás nélkül működésképtelenek voltak. A fronton éjszakánként sokan elhagyták az állásaikat. Volt olyan, aki egy kővel verte szét a fegyverét, hogy olyan legyen, mintha harc közben ment volna tönkre, más sérülést színlelt. Később délre vezényelték, hogy a Javelin használatára képezzen ki másokat. Elmondta, hogy orosz tankot akkor tudott becélozni, amikor a benne ülő katonák cigizni kezdtek a tetején.

Egy német veterán beszámolt arról, hogyan halt meg a 22 éves Willy Joseph Cancel április végén. A volt tengerészgyalogos egységének rádióüzeneteit az oroszok lehallgatták, ezért csak nem védett vonalakon, azaz WhatsApp vagy mobilon kommunikáltak. Így miután egyeztették a tervüket, az orosz tüzérség már lőtte is az állásaikat. A német önkéntes beszámolója szerit amikor Cancel meghalt, akkor egy olyan állás felől kezdték lőni őket, amikről azt hitték, hogy az ukránoké, csak nem tudták felvenni velük rádión a kapcsolatot. Cancelt egy repesz találta el.

Gelencsér Ferencet választották a Momentum elnökének a párt vasárnapi tisztújító kongresszusán. Gelencsér korábban a párt budavári alpolgármestere volt, majd áprilisban listáról jutott a parlamentbe.

„Felelősek vagyunk a közösségért, aminek a tagjai vagyunk. Ezért kezdtem el foglalkozni a közélettel. Különösen felelősek vagyunk azért a közösségért, aminek alapítói vagyunk. Ezért úgy döntöttem, hogy elindulok a Momentum elnöki tisztségéért” - indokolta az indulását. Szerinte „a céltalan orbánozás helyett a hazánkról alkotott elképzeléseinkről kell beszélnünk”.

Rajta kívül Hajnal Miklós és Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes indult még az elnökségért. Donáth Anna, a párt jelenlegi elnöke gyereket vár, ezért nem indul újra a nyári tisztújításon.

Bár az új kormányban Németh Szilárd már nem lehet államtitkár, de egy pénteki kormányhatározat szerint Orbán Viktor már meg is találta neki a testhez álló feladatot:

a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos lett.A megbízása szerint feltárja a rezsiköltségeket befolyásoló hazai tényezőket, figyelemmel kíséri a rezsicsökkentést befolyásoló nemzetközi folyamatokat, javaslatokat fogalmaz meg a rezsicsökkentés fenntartásáért, figyelemmel kíséri a Rezsicsökkentési Alap felhasználását és javaslatokat fogalmaz meg azzal kapcsolatban a rezsicsökkentéssel elért eredmények megismertetése céljából kapcsolatot tart a sajtóval.

Ennek megfelelően vasárnap reggelre Németh Szilárd a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában már fel is tárta a befolyásoló hazai tényezőket:

a baloldal.A rezsibiztos arról beszélt, hogy a baloldal most is a multik oldalára állt és ott "üti-vágja a rezsicsökkentést, ahol csak éri. „Egyedül a Fidesz, és egyedül Orbán Viktor miniszterelnök képes arra, és nekünk van egyedül akaratunk arra, hogy ezt a rezsicsökkentést fenntartsuk” - állapította meg.

A kormány által létrehozott rezsialapról azt mondta, hogy ezzel a családoknál marad az az extraprofit, amit egyébként az energiatermelők és a szolgáltatók „zsebre vágnak”. Németh Szilárd szerint Brüsszelben nem értik, hogy Oroszország energia-nagyhatalom, és kapcsolata van vele egész Európának. Ő pont ezért tartja elképzelhetetlennek, hogy embergót hirdessenek az orosz kőolaj ellen.

Németh Szilárd rezsibiztosként továbbra is ugyanannyit keres, mint egy államtitkár. A rezsiharcát pedig a Technológiai és Ipari Minisztérium szervezetében működő titkárság segíti. (MTI)

Csütörtök este a III. kerületi rendőrök felfigyeltek egy autóra, ami nagy sebességgel, szabálytalanul kanyarodott le az Árpád-hídról. A sofőr láthatóan nehezen tartotta kocsiját az úton, de amint a rendőrök szirénázva utána fordultak, tovább gyorsított, és egy kereszteződésen piros lámpánál is áthajtott.

A Harrer Pál utcában egy parkolóban zsákutcába került, ezért az autót járó motorral hátrahagyva, futva menekült tovább. A nyomában lévő körzeti megbízottak már csak azt látták, hogy a férfi a Dunában az erős áramlattal küszködve átér a Hajógyári-szigetre, és kimászik a partra.

Ekkor már több rendőr kereste a 31 éves férfit, akire nemsokára egy bokor alá kuporodva találtak rá a szigeten. Végül mentőt hívtak hozzá, mert menekülés közben megsérült a bokája, és a folyóból kimászva le is horzsolta magát.

Kiderült, hogy miért fogta menekülőre:

• nem volt érvényes jogosítványa;
• az alkoholszonda szerint ittas volt (saját bevallása alapján három sört ivott);
• a biztonsági övet a sofőr a háta mögött bekapcsolva használhatta;
• a kötelező biztosítással nem rendelkező, kopott abroncsokkal szerelt, biztonságos közlekedésre műszakilag alkalmatlan, nevére át nem írt kocsit pedig már korábban kivonták a forgalomból.

A férfi ellen ittas járművezetés miatt büntető-, a közlekedési szabályok megszegése miatt szabálysértési eljárás indult, míg tilos jelzésen áthaladás és a biztonsági öv használatának elmulasztása miatt közigazgatási bírsággal sújtották. (police.hu)

Akár az másfél milliárdot is meghaladhatja az az összeg, amit a paksi önkormányzat követel az atomerőmű új blokkjait kivitelező Roszatom leányvállalatától, az ASE AO-tól. A Telex által bemutatott bírósági dokumentum szerint a városvezetés azért indított jogi eljárást, mert az orosz cég szabálytalanul csökkenthette az adóalapját, így az elmúlt években jóval kevesebb helyi iparűzési adó folyt be a városhoz.

A cikk szerint a Roszatom fióktelepe 2017-ben az anyagi jellegű ráfordításait is levonta az adóalapjából, ami csak ebben az évben több mint 14,6 milliárd forintot jelentett. Így 30,1 milliárdos árbevétel mellett csak 15,4 milliárd után kellett iparűzési adót fizetnie. A paksi jegyző szerint a Roszatom fióktelepének 293 millió forintnyi iparűzési adót kell befizetnie, valamint kiszabott rá 146 millió forint adóbírságot és 12,3 millió késedelmi pótlékot. Mivel ez csak a 2017-es évre vonatkozik, a lap becslése szerint a teljes adóhiány akár a 1,5 milliárd forintot is elérheti.

A cég vitatta a paksi önkormányzat követeléseit, ezért közigazgatási eljárásban fellebbezett a határozat ellen a kormányhivatalnál. De mivel a kormányhivatal az önkormányzatnak adott igazat, a Pécsi Törvényszék elé került az ügy, aminek az ítélete ellen a Roszatom a legfelsőbb bíróságnál fellebbezett. Idén májusban a Kúria új eljárásra kötelezte az elsőfokú bíróságot.

Riasztást kaptak a Gripenek, miután szombaton kora este egy Szlovákia felől érkező motoros sárkányrepülőgép nem létesített rádiókapcsolatot a polgári légiirányítással - közölte a Honvédelmi Minisztérium.

A NATO déli Egyesített Légi Hadműveleti Központ riasztását követően a légvédelmi készültséget ellátó Gripenek haladéktalanul felszálltak. Miközben azonosították a repülőgépet, annak vezetőjével a légiirányítás is felvette a rádiókapcsolatot. A vadászrepülők a sárkányrepülőgép azonosítása után visszatértek a kecskeméti bázisukra. (MTI)

Várhatóan kevesebb dinnye terem idén, de a belföldi fogyasztást ki tudják elégíteni a termelők - közölte az MTI-vel a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete.

Az ültetés még nem ért véget, de becslések szerint 20-30 százalékkal zsugorodhatott a termőterület. A kereskedőknek ezért azt javasolják, hogy kezdjék el idejében az egyeztetéseket a zökkenőmentes áruellátás érdekében.

Az árakról nem közöltek pontosabb becslést, de azt már most tudni, hogy a termelési költségek jelentős emelkedése 30 százaléknál nagyobb áremelést is indokolhat.Az egyesület abban bízik, hogy a dinnye ennek ellenére elérhető termék marad, de a gazdáknak szerintük olyan árat kell kapniuk, hogy megérje folytatniuk a munkát. Ha nem így lesz, akkor a következő években újabb visszaesésre lehet készülni.

A dinnyeszezonig nincs sok hátra, a sárgadinnyét már a jövő héten elkezdhetik szedni, ha jó lesz az idő. A boltokba várhatóan június második hetében jutnak el az első szállítmányok. (MTI)

Tizennégy diák és egy tanár meghalt, amikor lövöldözni kezdett egy férfi a texasi Uvalde egyik általános iskolájában. Greg Abbott kormányzó szerint az elkövető egy 18 éves férfi, aki a kornyéken lakott. Egyelőre nem tisztázott, hogy milyen fegyverrel követte el a mészárlást, kézifegyver és esetleg karabélyt használhatott. A támadót a rendőrök lelőtték, a tűzharcban két járőr is könnyebben megsebesült. (BBC)

Sokakat meglephetett Lázár János visszatérése, hiszen pár hónapja még ő sem győzte hangsúlyozni, hogy nem lesz többé első vonalbeli politikus. Úgy látszik egyeseket meg is kellet nyugtatnia, mert közvetlenül a miniszteri esküje után azt írta:

„Visszatértem. A közelmúltban sokan és sokféleképpen értelmezték ezt. Számomra nem politikai revansot és nem a bársonyszékhez való visszatérést jelent, hanem a cselekvőképesség egy magasabb szintjét. Feladatot és lehetőséget.”

Arra számít, hogy építési és beruházási miniszterként nemzeti szinten folytathatja azt a munkát, amit az elmúlt években a Dél-Alföldön végzett.

A török elnök nem ismeri el többé a szomszédos Görögország miniszterelnökét, Kiriákosz Micotákiszt és találkozni sem hajlandó vele. Recep Tayyip Erdogan azzal vádolja Micotákiszt, hogy megpróbálta megakadályozni, hogy Törökország F-16-os vadászgépeket vegyen.

A két ország között azután durvult el a viszály, hogy a törökök blokkolni akarták Finnország és Svédország felvételét a NATO-ba. Azzal vádolták a két északi államot, hogy kurd milicistáknak nyújtanak menedéket. Egyébként hasonlókkal vádolták meg a görögöket is, és az ő 1980-as felvételüket utólag is hibának minősítették. Erre a múlt héten a görög miniszterelnök az amerikai kongresszus együttes ülésén ellenezte, hogy feloldják a törökök vadászgépvásárlására érvényes tilalmat. Ezt az Egyesült Államok még azért vezette be, mert a török kormány 2019-ban Oroszoktól vett S-400 típusú légvédelmi rendszert.

„Számomra többé nem létezik olyan, akit Micotákisznak hívnak” -jelentette ki Erdogan. Görögország ezután csak annyit mondott, hogy nem akarnak nyilatkozatháborúba bonyolódni. (BBC)

A pécsi önkormányzat a város közösségének bevonásával döntött a pécsi önkormányzat a város új szlogenjéről:

Pécs - Mediterrán szerelemMég februárban hirdettek szlogenpályázatot. A beérkezett ötletekből egy szakmai zsűri választotta ki azt a három nyertes szlogent, amelyet azután online szavazásra bocsátottak. A több mint kétezer szavazat

• közel hatvan százaléka a "Pécs - Mediterrán szerelem",
• harmada a "Pécs - Évezredek pezsgése",
• öt százaléka pedig a "Pécs - A megnyerő város" szlogenre érkezett.

Az önkormányzat tájékoztatása szerint a szavazás eredményeként a város arculatának megújítása is elindulhat, azt a helyiekkel közösen tervezik megvalósítani. (MTI)