Czinkóczi Sándor

Miután a mariupoli acélgyárat védő Azov zászlóalj parancsnoka bejelentette, hogy lerteszik a fegyvert, Szergej Sojgu védelmi miniszter jelentett Vlagyimir Putyinnak, hogy teljesítették a küldetést és teljes egészében „felszabadították” Mariupolt az ukrán fegyveresektől.

Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint hétfő óta 2439 Azov-tag és ukrán katona adta meg magát az Azovstal acélművekben. Pénteken, az utolsó napon 531-en tették le a fegyvert. A közlemény szerint az Azov parancsnokát egy speciális, páncélozott járművel szállították el, nehogy „a mariupoli lakosok gyűlölete” miatt atrocitások történjenek.

Hétfő óta több száz katona hagyta el az acélgyár bunkerrendszerét, akiknek a további sorsa bizonytalan, hiszen az oroszok által ellenőrzött területekre szállították őket. Az orosz törvényhozás pedig már készíti elő azokat a törvényeket, amik alapján meg lehet büntetni őket.

Denisz Prokopenko, a mariupoli Azovstal acélgyárat védő Azov zászlóalj parancsnoka pénteken bejelentette, hogy a katonák életének védelme érdekében abbahagyják a terület védelmét. Az Azov megadási feltétele az volt, hogy az oroszok engedjék elszállítani a bunkerekből a civileket, a sebesült katonákat és a holttesteket.

Hétfő óta több száz katona hagyta el az acélgyár bunkerendszerét, akiknek a további sorsa bizonytalan, hiszen az oroszok által ellenőrzött területekre szállították őket. Az orosz törvényhozás pedig már készíti elő azokat a törvényeket, ami alapján meg lehet büntetni őket.

Az Azov zászlóalj ukrán szélsőjobboldali önkéntesekből jött létre 2014-ben, de a tagjai tagadják, hogy neonácik lennének. Az ukrán vezetés pedig azt mondja, hogy azóta az alakulatot már integrálták a nemzeti Gárdába. A háború kezdete óta ők védték Mariupolt, az utóbbi hetekben az Azovstal acélgyár bunkereiben tartották magukat az orosz megszállókkal szemben. (BBC)

Oroszország május 21-én leállítja a gázszállítást Finnországba a két fél között amiatt kialakult viták miatt, mivel az orosz állami a Gazprom orosz rubelben követeli meg a fizetést - jelentette be pénteken a finn állami Gasum gázszolgáltató vállalat. Márpedig Finnország nem akar rubelben fizetni, ráadásul a NATO-hoz is benyújtották a csatlakozási kérelmüket. A gázszállítás szombaton reggel hét órakor fog leállni.

Mika Wiljanen, a Gasum igazgatója szerint felkészültek erre az eshetőségre, és intézkedtek, hogy ne legyenek fennakadások a finn gázszolgáltatásban. Hozzátette, hogy alternatív beszerzési forrásokat találtak, ideértve a Finnországot Észtországgal összekötő Balticconnector vezetéket.

A földgáz a finn energiaszerkezet öt százalékát teszi ki, és eddig kizárólag Oroszországból érkezett. A Gasum közlése szerint ők az egyedüli finn cég, ami közvetlenül a Gazprom orosz gázipari óriástól vásárolja a gázt.

Jukka Leskelä, a Finn Energiaipari Szövetség elnöke azt mondta, hogy nem számítanak ellátási problémákra a nyáron, „őszig, illetve télig pedig még sok idő van”. Vasárnap az oroszok az a Finnországba tartó áramellátást is lekapcsolta.

Vlagyimir Putyin március 23-án rendelte el, hogy az Oroszországgal szemben barátságtalan országokkal folyó gázkereskedelemben át kell állni a rubelalapú elszámolásra. A Gazprom április 27-én már leállította la gázszállítást Bulgáriába és Lengyelországba, miután a két ország nem volt hajlandó rubelben fizetni. (BBC)

Pont aznap, amikor Orbán Ráhel megnyitotta a bababoltját a Hegyvidék Bevásárlóközpontban, megjelent vele egy erősen reklámszagú interjú a Hype and Hyper nevű design és életmód magazinban. Itt többek mellett arról olvashatunk, hogyan ötvözi a miniszterelnök lánya az anyaságban és a közgazdaságban szerzett tapasztalatait vendéglátással, miközben korosztálya átlagos képviselőjének tartja magát.

Úgy tűnik, Orbán Ráhel nem véletlenül választotta pont ezt a lapot az új boltja beharangozására, az Átlátszó arról ír, hogy a Hype and Hyper egy alapítvány érintésével Rogán Antal minisztériumából kapott pénzeket. A Batthyány Lajos Alapítvány rendszeresen finanszíroz Fidesz-közeli projekteket: a héten az derült ki, hogy az Alapjogokért Központ a Batthyány Lajos Alapítványon keresztül kapott 3,5 milliárdot Rogán Minisztériumától.

A Hype and Hypert üzemeltető Hyperandhyper Nonprofit Közkereseti Társaság (Kkt.) 2019-ben és 2020-ben összesen közel 89 millió forintot kapott az alapítványtól az online magazin fejlesztésére, tartalomfejlesztésre. Az Átlátszó szerint a támogatások nélkül nemigen jöhetett volna létre a designlap. De megemlítik azt is, hogy a Hyper nyomtatott verzióját az alapítvány tulajdonában álló BL Nonprofit Kft. adja ki.

Miután Rogán Antal elmondta, hogy mit vár el az ellenőrzése alá kerülő polgári titkosszolgálatoktól, a nemzetbizottsági bizottság ülésén Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője is szót kért magának, majd arról beszélt, hogy a szuverenitásvédelemre belföldön is szükség van:

„A szuverenitásvédelem nem egy Információs Hivatal, csak a Magyarország határain túllépő világ, hanem a Magyarország határain belül lévő világnak is a fontos része kell, hogy legyen. Lefordítanám magyarra, amit kissé bonyolultan most elmondtam: sajnos a politikában is fellelhetőek azok a hangok, azok a nyilatkozatok, azok a politikai megfontolások...

Azok a civil szervezetek vesznek részt a magyar belpolitikában, amely szervezeteket vagy külföldről finanszíroznak, és mégis itt fejtik ki a belpolitikai tevékenységüket, vagy azok a médiafelületek, amelyek teljesen nyilvánvalóan külföldi szolgálatban állnak, ezeknek a beazonosítása vagy legalábbis ismerete nélkülözhetetlen lesz, ha a szuverenitásvédelemről beszélünk.”

Rogán és a nemzetbiztonsági kockázat

A bizottság tagjaitól kapott kérdésekre válaszolva Rogán elmondta, hogy szerinte mi jelent nemzetbiztonsági kockázatot: „A nemzetbiztonsági kockázat azt jelenti, hogy ha valaki Magyarország érdekeit sérti, az a nemzetbiztonságot veszélyezteti. A nemzetbiztonsági kockázatot az jelenti, hogy ha valaki Magyarországot bele akarja keverni a háborúba, ennek érdekében dezinformációt terjeszt bármilyen formában, az értelemszerűen a magyar nemzetbiztonság érdekeit sérti. Ugyanez vonatkozik arra is, ha a magyar emberek egyszerű érdekeit:

fizikai biztonságát, anyagi biztonságát, energiabiztonságát veszélyeztető kérdésekben olyan tevékenységet fejt ki, ami ellentétes az ország meg az emberek érdekeivel, az a nemzetbiztonságot sérti.

És természetesen ide tartozik az is, ha valaki a szerveztt bűnözést segíti bármilyen formában, az is a nemzetbiztonságot sérti.” A miniszterjelölti felvezetőjében már elmondta, hogy a titkosszolgálatoknak mostantól a „lépjenek fel a háborús propagandával” szemben.

Az ülés után a HVG újságírója megkérdezte Rogántól, hogy nemzetbiztonsági kockázatnak tekint-e például arra, ha egy újságíró leírja, hogy szerinte fegyvereket kellene Ukrajnának adni. A miniszter erre azt válaszolta, ez nem számítana háborús propagandának, ez a vélemény, amihez bárkinek joga van, de ha valaki például deep fake videót használna fel, az már kockázatnak számítana.

Rogán Antal a parlament nemzetbiztonsági bizottságának szerdai meghallgatásán azt mondta, világos elvárásokat fogalmaz meg a minisztériumokhoz tartozó polgári titkosszolgálatok felé:

Határozottan elvárják, hogy azonosítsák be és lépjenek fel a „háborús propaganda” ellen. Ide sorolta azokat is, akik azt akarják, hogy „a magyar emberek fizessék meg a háború árát”.Erősíteni fognak az energiabiztonsági vonalon, itt új szakembereket is bevonnak a TIBEK-ből létrejövő Nemzeti Információs Központba. Beszél arról, hogy a háború utáni időszakra is fel kell készülni, mert sok fegyver került is és idegen harcosok mozognak mindkét oldalon.

Rogán minisztériuma a a titkosszolgálatokon túl más feladatkörökkel is bővült,

mostantól a Miniszterelnöki Kabinetiroda lesz miniszterelnök kizárólagos szervezete. Hozzá tartozik majd a kormányiroda, a miniszterelnöki programiroda, a kommunikációs feladatok, az általános politikai koordináció, a turizmus, a digitális fejlesztés, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal, a koncessziós iroda, a Nemzeti Filmintézet és a mozgóképes kultúra, az elektromos hírközlés és a médiaszabályozás is. De Rogán Szentkirályi Alexandra részvételével létrehozna egy országmárkát építő központot is.

Cikkünk folyamatosan frissül...

Pintér Sándor úgy vág neki a következő négy évnyi belügyminiszterkedésnek, hogy a titkosszolgálatokat és a korrupcióüldözést Rogán Antalhoz telepítették tőle, cserébe viszont megkapta az egészségügyet és az oktatást, amikkel nehéz sikereket elérni.

A parlament Honvédelmi és rendészeti bizottságának szerdai meghallgatásán Pintér Sándor azt mondta, hogy a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ, azaz a TIBEK azért került át a Belügyminisztériumból a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetirodához, mert szerinte a miniszterelnök felismerte azt „a rendkívüli teljesítményt”, amit a szervezet nyújtott, és úgy ítélte meg, hogy jobban tudja segíteni a kormány munkáját, ha inkább nála van. Az új szabályoknak megfelelően Rogán Antal felügyelete alatt ez a TIBEK átalakul Nemzeti Információs Központtá, és erősebb jogosultságokat kap, minden más szervnek ide kell jelentenie.

Ezen túl Pintér nem nagyon akarta értékelni azt, hogy elvették tőle a titkosszolgálatok ellenőrzését. Azt mondta, ezt államvezetési, kormányzási kérdésnek tekinti:

„Amennyiben ez gyorsabb, pontosabb, precízebb kormányzati előkészítő munkát tesz lehetővé a jelenlegi felállás, akkor ezt így kell végrehajtani.”

Arra a kérdésre, hogy mit keres a Belügyminisztériumban az egészségügy és az oktatás, Pintér Sándor egészen a történelmi időkig nyúlt vissza. Azt mondta, hogy a korábbi belügyminisztériumok portfóliójában még csak a rendőrség sem szerepelt, csak 1945 után került oda a rendőrség és az elhárító szervek. Pintér azt mondta, hogy a belügyminisztérium feladatait mindig a kor követelményeinek megfelelően kell meghatározni. Felhozta, hogy 1944 előtt Keresztes-Fischer Ferenc nél szintén ott volt az oktatás. Az egészségüggyel és az oktatással együtt a belügyminiszter Rétvári Bencét is megörökölte az Emmitől, aki miniszterhelyettes lesz.

Az új kormányban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterként már a nemzetközi energiaügyekért, energiabiztonságért és a paksi bővítésért is felel. (Közben a külföldi hírszerzésért felelős Információs Hivatalt és az Eximbankot elvették tőle.)

A parlamenti meghallgatásán szerda reggel a külügyminiszter azt mondta, azért kapta ő az energiaügyeket, mert

„az energiapolitika mint olyan megszűnt szakmai kérdésnek lenni, az egy kőkemény politikai és sajnos külpolitikai kérdéssé vált”.

Elmondta, hogy szűkülnek az energiaforrások, hiszen van egy európai törekvés a keleti energiaforrások kiiktatására, ezért újak után kell nézni. A paksi bővítésről azt mondta, hogy az EU mentesítette a nukleáris energia polgári célú felhasználását.

Legutóbb Isztambulban a fővállalkozó Roszatom vezetői arról biztosították, hogy technológiailag és pénzügyileg is képesek végigvinni a projektet. Szijjártónak az lesz a feladata, hogy gyorsítsa fel a beruházást, hogy 2030-ban a kereskedelmi üzembe helyezés reális legyen. Ezen a feladaton az eddigi atomminiszter, Süli János a külügyminisztérium államtitkáraként dolgozik tovább.

Szijjártó Péter kapott kérdéseket a befagyasztott uniós pénzek megszerzéséről is, de erről csak annyit mondott, hogy politikai kérdésnek tartja. Szerinte ezt a magyarázatot erősíti, hogy az Európai Bizottság a magyar választások után két nappal indította meg a jogállamisági eljárást.

Szijjártó nem bánja, hogy elvették tőle az Eximbankot. Jó döntésnek tartja, hogy minden állami pénzintézet egyetlen minisztériumnál lesz.

Denis Manturov orosz ipari miniszter megerősítette, hogy a Renault egy rubelért eladta az oroszországi üzletrészét egy orosz állami cégnek. Korábban Wall Street Journal írta meg, hogy a francia autógyártó átengedi a 68 százalékok részesedését a Ladát is gyártó AvtoVazban az állami hátterű NAMI kutatóközpontnak. Ugyanakkor a lap szerint a Renault hat éven belül visszavásárolhatja a részvényeket. Egyben a Renault és Nissan márkájú autókat gyártó, moszkvai gyár tulajdonjogát is átadja a város önkormányzatának. A visszavásárlási opció erre a gyárra nem vonatkozik. A visszavásárlási árba pedig az oroszok beleszámíthatják az addig végrehajtott fejlesztéseket.

Luca de Meo, a Renault vezérigazgatója azt mondta, nehéz, de szükséges döntést hoztak, mert szem előtt tartották a 45 ezer oroszországi alkalmazottjuk érdekeit. A Renault az elmúlt 15 évben több milliárd eurót fektetett az oroszországi gyártása fejlesztésébe, Franciaország után ez volt a második legnagyobb üzeme.

A Venezuela elleni szankciók részleges enyhítését jelentette be kedden az Egyesült Államok, hogy segítsék a párbeszéd újrafelvételét a latin-amerikai országban Nicolás Maduro elnök és az Egyesült Államok támogatását élvező ellenzék között.

Az amerikai vezetés azzal indokolta a döntést, hogy a két tábor megállapodott, és újrakezdik a tárgyalásokat Mexikóvárosban, hogy megoldást találjanak a venezuelai politikai válságra. A döntést az Egyesült Államok által Venezuela legitim elnökének elismert ellenzéki vezető, Juan Guaidó környezetének kérésére hozták meg

A Reuters forrásai szerint még nincs végleges amerikai döntés a Chevron jelenlegi, korlátozott venezuelai működési engedélyének megújításáról. Ez az utolsó amerikai olajtermelő, ami jelen van Venezuelában. Most a Chevron felhatalmazást kap arra, hogy tárgyaljon a kormánnyal és a PDVSA állami olajcéggel a vállalat venezuelai tevékenységének jövőjéről. Az engedélyre azért van szükség, mert az amerikai szankciók tiltják a PDVSA-val vagy a szankciókkal sújtott tisztviselőkkel való üzletelést. (Reuters/MTI)

A területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszternek kijelölt Navracsics Tibor veol.hu-nak beszélt arról, hogyan lehetne megegyezni az EU-ben a helyreállítási alap forrásainak kifizetéséről. (A lengyeleknek ez épp most sikerült.)

„A többéves pénzügyi keret és az újjáépítési alapból származó források megszerzéséhez alá kell írnunk két megállapodást.

Az elsődleges célom az lesz, hogy Brüsszellel felvéve a kapcsolatot megtudjam, melyek az okai az elakadásnak, és próbáljuk elhárítani az akadályokat. Örülnék, ha a forrásokat minél gördülékenyebben biztosíthatnánk. Azt követően azon dolgozunk, hogy a megítélésünk javuljon.

A hazánkban elindult fejlesztéseket ezekből az alapokból kell finanszírozni, ezért minél hamarabb kellenek az uniós források” - mondta a miniszterjelölt.

Az Európai Bizottság a magyar helyreállítási tervet még mindig nem fogadta el, a kormánynak már egy éve nem sikerül olyan tervet leadnia, ami a Bizottság szerint megfelel a tagállamok által felállított kritériumoknak. A magyar kormány mindezt többnyire azzal magyarázta, hogy az EU a gyermekvédelmi törvény miatt nem hagyta jóvá a tervet, de már Ursula von der Leyen is elmondta, hogy a korrupciós kockázatok miatt maradt pénz nélkül a magyar kormány. Orbán Viktor egy márciusi levelében a kritériumok lazítását kérte.

Az eredeti keret 5800 milliárd forint volt, de ez a jelenlegi EU-s szabályok szerint idénre 5100 milliárd körülire zsugorodott a 2021-es, kedvező magyar GDP-adatok miatt.

Az Európai Bizottság a következő két hétben jóváhagyhatja a lengyel helyreállítási terveket, ami után hozzáférhetnek az eddig visszatartott 36 milliárd eurós helyreállítási támogatásukhoz, írja a Politico bizottsági tisztségviselőkre hivatkozva.

A lengyel kormány régóta vitázott az EU-val az igazságszolgáltatás függetlensége miatt. Az EU három feltételt támasztott: szüntessék meg az erősen vitatott fegyelmi kamarát, reformálják meg a fegyelmi rendszert és vegyék vissza az elbocsátott bírákat. A lap forrásai szerint minhárom kérdésben sikerült megállapodniuk. A támogatásokat akkor fizetik ki, ha az adott tagállam bemutatta, hogy teljesítette azokat a célokat/mérföldköveket, amikről megállapodtak. A Bizottság szóvivője szerint ezekről amérföldkövekről már megállapodtak.

Waldemar Buda, Lengyelország uniós forrásokért felelős minisztere kedden arról beszélt, hogy már júliusban pályázhatnak a helyreállítási alap pénzeire.

Az Európai Bizottság a magyar helyreállítási tervet még mindig nem fogadta el, a kormánynak már egy éve nem sikerül olyan tervet leadnia, ami a Bizottság szerint megfelel a tagállamok által felállított kritériumoknak. Orbán Viktor egy márciusi levelében a kritériumok lazítását kérte.

A magyar kormány szereti mindezt azzal magyarázni, hogy az EU a gyermekvédelmi törvény miatt nem hagyta jóvá a tervet, de már Ursula von der Leyen is elmondta, hogy a korrupciós kockázatok miatt maradt pénz nélkül a magyar kormány. Az új kormányban elvileg Navracsics Tibor feladata lesz helyzet megoldása.

A megválasztása után Novák Katalin első külföldi útja Lengyelországba vezetett, hogy megpróbálja helyrehozni az orosz-ukrán háború miatt megromlott kapcsolatokat. Már a szombati beiktatási beszédét is úgy hangolta, hogy jó pontokat szerezzen náluk.

Andrzej Duda lengyel elnök a találkozó után tartott sajtótájékoztatón azt mondta: „Az elnök asszony döntése, hogy első lépései Varsóba vezettek, annak a jele, hogy a Lengyelország és Magyarország közötti barátság folytatódik, amit nagy örömmel fogadok.”

A lengyel elnök szóba hozta Magyarország és Oroszország kapcsolatát is. Szerinte a magyar gazdaság erősen kötődik az oroszokhoz, amin nehéz gyorsan változtatni, Lengyelországnak könnyebb dolga volt, mert már jóval korábban elkezdték átalakítani az energiarendszerüket. Azt mondta, Novák Katalin tökéletesen megértette őt, amikor arról beszéltek, hogy a hatodik szankciós csomag elfogadására is szükség van az oroszok ukrajnai háborúja miatt.

Novák Katalin arról beszélt, hogy Magyarország energetikai szempontból nem független ország, szükség van az Oroszországból érkező energiaforrásokra, tehát nehezebb helyzetben vagyunk, mint a legtöbb európai uniós ország. Emlékeztetett arra, hogy megszavaztuk az Európai Unió öt szankciós csomagját Oroszország ellen. Egyben megköszönte Andrzej Dudnak, ha segít a hatodik szankciós csomagban is érvényesíteni a Magyarország számára fontos szempontokat.

Novák szerint nem elsősorban diplomáciai lépés, hogy első külföldi útja köztársasági elnökként „lengyel barátainkhoz vezetett, hanem magától értetődik, ezeréves barátságunkból következik” és abból is, hogy lengyelek és magyarok értékeikben a mai napig közel állnak egymáshoz. „Mindketten hasonló alapokon állunk, fontos számunkra a keresztény meggyőződés, a hit, a hagyományos családok védelme és nemzeteink érdekei” - mondta.

Novák beszélt arról is, hogy Magyarország és Lengyelország arra szólítja fel az Európai Bizottságot, intézkedjen annak érdekében, hogy megkapják a helyreállítási alapból nekik jogosan járó összegeket. „Magyarország elemi érdeke, hogy energetikai szempontból is több lábon álljon, növeljük szuverenitásunkat, Oroszországtól való függetlenségünket ebben a vonatkozásban is, erre viszont forrásokra van szükség.”

A magyar köztársasági elnök az orosz-ukrán háborúról azt mondta, ha béke lenne, a fiatalok családalapítása, gyermekvállalása lehetne a fő téma, de a közös szomszédban, Ukrajnában immár 83 napja háború van, amit Oroszország indított. Édesanyaként és államfőként is megrázónak nevezte a látott képeket és személyes tapasztalatait a háborúval kapcsolatban, ezért ismertette azt a tíz pontot, ami Magyarország válasza a háborúra.

Kiemelte, hogy Magyarország elítéli a putyini agressziót, egy szuverén állam fegyveres megtámadását.„Örökre nemet mondunk a Szovjetunió visszaállítását célzó minden törekvésre, békét akarunk itt, Magyarországon és a szomszédos országokban is, a békét akarjuk megnyerni, nem a háborút. Ez nem a mi háborúnk, de ellenünk, a békeszerető, biztonságra és gyarapodásra vágyó magyarok ellen is vívják, követeljük a háborús bűnök kivizsgálását, és megbüntetését” - mondta. Kiemelte, hogy Magyarország nem semleges, az ártatlan áldozatok és az igazság oldalán áll.

Elmondta, hogy Lengyelország és Magyarország hasonló nehézségekkel szembesült, amikor a háború kitörésekor elindult a menekültek áradata a két ország felé, de mindkét ország jelesre vizsgázott emberségből. Novák a személyes elnöki keretéből 5 millió forintot ajánlott fel, hogy az Ukrajnából menekült gyermekeknek mindent segítséget megadhassanak a varsói Názáreti Nővérek Általános Iskolában és Gimnáziumban.

A megbeszélés után Novák Katalin megkoszorúzta Lech Kaczynski köztársasági elnök szobrát a Pilsudski-téren, majd a Názáreti Nővérek Általános Iskola és Gimnázium kertjében megtekintették Korompay Emánuel Aladár katona, a katyni tömeggyilkosság magyar áldozata emlékére ültetett tölgyfát. A Miniszterelnöki Hivatalban Novák Katalin Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel, majd Agnieszka Kaczmarskával, a szejm kancelláriavezetőjével találkozott. (Wprost/MTI)

Hétfőn vittek át több mint 260 sebesült ukrán katonát a mariupoli Azovstal acélművekből az oroszok által ellenőrzött területekre. Közülük 51-nek súlyos sérülései vannak. Az orosz védelmi minisztérium ki is adott egy közleményt, miszerint megkezdődött az „Azov ezred nacionalistái és az ukrán katonák kapitulációja a mariupoli Azovstal acélművekben”. Aki orvosi ellátásra szorult, azt a szeparatisták által ellenőrzött Novoazovszk kórházába küldték.

A minisztérium azt ígérte, hogy hamarosan sor kerülhet a fogolycserére, de kedden az orosz törvényhozás alsóháza, a Duma arra szólította fel a képviselőket, hogy egy tervezettek tiltsák meg az Azovstalból kihozott katonák átadását. „A náci bűnözőket nem lehet elcserélni. Ezek háborús bűnösök, és mindent meg kell tennünk, hogy bíróság elé állítsuk őket” - mondta Vjacseszlav Volodin házelnök, aki támogatta az erről szóló javaslatot.

Leonyid Szluckij pedig arra tett javaslatot a Duma külügyi bizottságában, hogy töröljék el a halálbüntetésekre bevezetett moratóriumot, így az Azov ezred tagjait egyből ki tudnák végezni. „Alaposan át kell gondolnunk a helyzetet, és talán élnünk kell ezzel a javaslattal, mert ezeknek az emberi álruhába öltözött fenevadaknak - egyedül erre a névre szolgáltak rá - azt kell kapniuk, amit megérdemelnek" - indokolta a javaslatát Szluckij. (Moscow Times/Агентство. Новости)

Pénteken derült ki az új Orbán-kormány végleges névsora, nem sokkal később Rogán Antal minisztériuma is kiadott egy közleményt, miszerint

mostantól polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a jövőben a Miniszterelnöki Kabinetirodához tartoznak majd. A közlemény szerint erre azért van szükség, hogy az új kormány „megőrizze Magyarország békéjét és biztonságát”, ennek érdekében pedig „meg kell erősíteni a miniszterelnök közvetlen munkaszervezetét”.

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok felügyeletét Papp Károly látja majd el államtitkári rangban. „A szerkezeti változás hatékonyan segíti majd a kormányfőt abban, hogy minden fórumon érvényesítse a béke és biztonság megőrzését célzó kormányzati szándékot” -írt a közlemény.

Kivel az alakuló ülés előtti tárgyalásokon a pártok nem tudtak megegyezni a állandó bizottsági helyek elosztásáról, ezért ezekre a frakcióvezetők ajánlása alapján Kövér László tett javaslatot, amit a parlament meg is szavazott.

• A házelnök a 16 bizottságból négy élére jelölt ellenzéki képviselőt: (Fenntarthatófejlődés bizottsága (LMP), Költségvetési bizottság (MSZP), Nemzetbiztonsági bizottság (Jobbik), Vállalkozásfejlesztési bizottság(Mi Hazánk).
• Minden párt kapott valamilyen bizottsági helyet.
• A bizottsági elnökök között egyetlen nő sincs sincs.

Európai ügyek bizottsága (9 fő)

• Elnök: dr. Hörcsik Richárd (Fidesz)
  
• Alelnök: Tessely Zoltán (Fidesz), Balassa Péter (Jobbik)

Tagok: Csöbör Katalin Fidesz), dr. Hörcsik Richárd (Fidesz), Riz Gábor (Fidesz), Tessely Zoltán (Fidesz), dr. Tiba István (Fidesz), dr. Juhász Hajnalka (KDNP), Gy. Németh Erzsébet (DK), Balassa Péter (Jobbik), Bedő Dávid (Momentum).

Fenntarthatófejlődés bizottsága (9 fő)

• Elnök: dr. Keresztes László Lóránt (LMP)
• Alelnök: Bencsik János (Fidesz), dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz), Szabó Rebeka (Párbeszéd)

Tagok: Bencsik János (Fidesz), Herczeg Zsolt (Fidesz), dr. Koncz Zsófia (Fidesz), dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz), Varga Gábor (Fidesz), Harrach Péter (KDNP), Orosz Anna (Momentum), Szabó Rebeka (Párbeszéd), dr. Keresztes László Lóránt (LMP).

Gazdasági bizottság (18 fő)

• Elnök: Bánki Erik (Fidesz)
• Alelnök: Barcza Attila (Fidesz), F. Kovács Sándor (Fidesz), dr. Molnár Ágnes (Fidesz), Witzmann Mihály (Fidesz), dr. Seszták Miklós (KDNP), dr. Dávid Ferenc (DK), dr. Mellár Tamás (Párbeszéd)

Bánki Erik (Fidesz), Barcza Attila (Fidesz), Erős Gábor (Fidesz, F. Kovács Sándor (Fidesz, dr. Kiss János (Fidesz), dr. Molnár Ágnes (Fidesz), Riz Gábor (Fidesz), Szatmáry Kristóf (Fidesz), dr. Szeberényi Gyula Tamás (Fidesz), Varga Gábor (Fidesz), Witzmann Mihály (Fidesz), dr. Seszták Miklós (KDNP), dr. Dávid Ferenc (DK), Z. Kárpát Dániel (Jobbik), Orosz Anna (Momentum), dr. Mellár Tamás (Párbeszéd), Tordai Bence (Párbeszéd), Csárdi Antal (LMP).

Honvédelmi és rendészeti bizottság (9 fő)

• Elnök: Kósa Lajos (Fidesz)
• Alelnök: Bartos Mónika (Fidesz), dr. Simon Miklós (Fidesz), dr. Lukács László (Fidesz), György dr. (Fidesz), Harangozó Tamás

Tagok: Bartos Mónika (Fidesz), dr. Budai Gyula (Fidesz), dr. Fazekas Sándor (Fidesz), Kósa Lajos (Fidesz), dr. Simon Miklós (Fidesz), Móring József Attila (KDNP), dr. Lukács László György (Jobbik), dr. Harangozó Tamás (MSZP).

Igazságügyi bizottság (12 fő)

• Elnök: dr. Vejkey Imre (KDNP)
• Alelnök: Kara Ákos (Fidesz), dr. Szűcs Lajos (Fidesz), dr. Tilki Attila (Fidesz), V. Németh Zsolt (Fidesz), Z. Kárpát Dániel (Jobbik).

Tagok: Czunyiné dr. Bertalan Judit (Fidesz), Demeter Zoltán (Fidesz), dr. Kiss János (Fidesz), dr. Kovács Zoltán (Fidesz), dr. Pajtók Gábor (Fidesz), Vigh László (Fidesz), dr. Vitányi István (Fidesz), dr. Vejkey Imre (KDNP), Sebián-Petrovszki László (DK), dr. Lukács László György (Jobbik), Szabó Szabolcs (Momentum).

Költségvetési bizottság (16 fő)

• Elnök: Vajda Zoltán (MSZP)
• Alelnök: Kara Ákos (Fidesz), dr. Szűcs Lajos (Fidesz), dr. Tilki Attila (Fidesz), V. Németh Zsolt (Fidesz), Z. Kárpát Dániel (Jobbik).

Tagok: Barcza Attila (Fidesz), F. Kovács Sándor (Fidesz), Herczeg Zsolt (Fidesz), Kara Ákos (Fidesz), Szabó Zsolt (Fidesz), dr. Szeberényi Gyula Tamás (Fidesz), dr. Szűcs Lajos (Fidesz), dr. Tilki Attila (Fidesz), V. Németh Zsolt (Fidesz), dr. Hargitai János (KDNP), Z. Kárpát Dániel jobbik) Tóth Endre (Momentum) Vajda Zoltán (MSZP) Jámbor András Imre ( Párbeszéd) Bakos Bernadett (LMP) Ritter Imre (nemzetiségi képviselő).

Kulturális bizottság (18 fő)

• Elnök: dr. Pósán László (Fidesz)
• Alelnök: Demeter Zoltán (Fidesz), Dunai Mónika (Fidesz), dr. Hoppál Péter (Fidesz), dr. Kállai Mária (Fidesz), Simon Róbert Balázs (Fidesz), Kunhalmi Ágnes (MSZP), Szabadi István (Mi Hazánk).

Tagok: Csöbör Katalin (Fidesz), Demeter Zoltán (Fidesz), Dunai Mónika (Fidesz), Erős Gábor (Fidesz), dr. Hoppál Péter (Fidesz), dr. Kállai Mária (Fidesz), Kovács Zsolt (Fidesz), dr. Pósán László (Fidesz), Simon Róbert Balázs (Fidesz), Vigh László (Fidesz), dr. Vinnai Győző (Fidesz), Földi László (KDNP) Gréczy Zsolt (DK) Szabó Szabolcs (Momentum) Tóth Endre (Momentum) dr. Hiller István (MSZP), Kunhalmi Ágnes (MSZP), Szabadi István (Mi Hazánk).

Külügyi bizottság (12 fő)

• Elnök: Németh Zsolt (Fidesz)
• Alelnök: Balla Mihály (Fidesz), dr. Zsigmond Barna Pál (Fidesz), dr. Juhász Hajnalka (KDNP), dr. Brenner Koloman (Jobbik).

Tagok: Balla Mihály (Fidesz), Bartos Mónika (Fidesz), dr. Hoppál Péter (Fidesz), Németh Zsolt (Fidesz), Riz Gábor (Fidesz), dr. Zsigmond Barna Pál (Fidesz), dr. Juhász Hajnalka (KDNP) Nacsa Lőrinc (KDNP) dr. Vadai Ágnes (DK) dr. Brenner Koloman (Jobbik) dr. Gurmai Zita (MSZP).

Mentelmi bizottság (6 fő)

• Elnök: dr. Hargitai János (KDNP)
• Alelnök: Kálmán Olga (DK)

Tagok: Dankó Béla (Fidesz), dr. Pajtók Gábor (Fidesz), dr. Hargitai János (KDNP), Kálmán Olga (DK), Tompos Márton Kristóf (Momentum) Komjáthi Imre (MSZP).

Mezőgazdasági bizottság (12 fő)

• Elnök: Font Sándor (Fidesz)
• Alelnök: Czerván György (Fidesz), Győrffy Balázs (Fidesz), Varga Zoltán (DK)

Tagok: Czerván György (Fidesz), Dankó Béla (Fidesz), Font Sándor (Fidesz), Győrffy Balázs (Fidesz), Horváth István (Fidesz), Kovács Zsolt (Fidesz), Pócs János (Fidesz), Mihálffy Béla (KDNP), Varga Zoltán (DK), Bencze János (Jobbik), Lőcsei Lajos (Momentum), Dócs Dávid (Mi Hazánk).

Nemzetbiztonsági bizottság (6 fő)

• Elnök: Sas Zoltán (Jobbik)
• Alelnök: Halász János(Fidesz)

Tagok: Halász János (Fidesz), Kocsis Máté (Fidesz), Lezsák Sándor (Fidesz), dr. Simicskó István (KDNP), Sas Zoltán (Jobbik), dr. Molnár Zsolt (MSZP).

(Most csak azokat a tagokat tudták megválasztani, akik már átestek a nemzetbiztonsági átvilágításon.)

Nemzeti összetartozás bizottsága (9 fő)

• Elnök: Pánczél Károly (Fidesz)
• Alelnök: Bóna Zoltán (Fidesz), Szászfalvi László (KDNP), dr. Molnár Zsolt (MSZP).

Tagok: Bóna Zoltán (Fidesz), Jakab István (Fidesz), Lázár János (Fidesz), Pánczél Károly (Fidesz), dr. Zsigmond Barna Pál (Fidesz), Szászfalvi László (KDNP), dr. Molnár Zsolt (MSZP) Berki Sándor (Párbeszéd).

Népjóléti bizottság (15 fő)

• Elnök: Kovács József (Fidesz)
• Alelnök: dr. Kovács József (Fidesz), Kovács Sándor (Fidesz), dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz), Nacsa Lőrinc (KDNP), dr. Komáromi Zoltán (DK).

Tagok: dr. Kovács József (Fidesz), Kovács Sándor (Fidesz), dr. Mészáros Lajos (Fidesz), Nagy Bálint (Fidesz), dr. Pesti Imre (Fidesz), dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz), Sztojka Attila (Fidesz), dr. Tapolczai Gergely (Fidesz), Tasó László (Fidesz), Nacsa Lőrinc (KDNP) dr. Komáromi Zoltán (DK), Varju László (DK), Varga Ferenc (Jobbik), Sebők Éva (Momentum), Szabó Tímea (Párbeszéd).

Vállalkozásfejlesztési bizottság (9 fő)

• Elnök: dr. Apáti István (Mi Hazánk)
• Alelnök: Bányai Gábor (Fidesz), Szatmáry Kristóf (Fidesz), Kordás László (DK)

Tagok: Bányai Gábor (Fidesz), Becsó Zsolt (Fidesz), Gelencsér Attila (Fidesz), Ovádi Péter (Fidesz), Szatmáry Kristóf (Fidesz), Tasó László (Fidesz), Kordás László (DK) Lőcsei Lajos (Momentum) dr. Apáti István (Mi Hazánk).

Törvényalkotási bizottság (42 fő)

• Elnök: Hende Csaba (Fidesz)
• Alelnök: dr. Bajkai István (Fidesz), Herczeg Tamás (Fidesz), dr. Salacz László (Fidesz), Vécsey László (Fidesz), dr. Hiller István (MSZP), Komjáthi Imre (MSZP).

Tagok: Ágh Péter (Fidesz), dr. Bajkai István (Fidesz), Balla György (Fidesz), Bóna Zoltán (Fidesz), dr. Budai Gyula (Fidesz), dr. Demeter András (Fidesz), Dunai Mónika (Fidesz), dr. Fazekas Sándor (Fidesz), Földesi Gyula (Fidesz), Héjj Dávid (Fidesz), Hende Csaba (Fidesz), Herczeg Tamás (Fidesz), Horváth László (Fidesz), Illés Boglárka (Fidesz), dr. Láng Zsolt (Fidesz), Mátrai Márta (Fidesz), dr. Mészáros Lajos (Fidesz), Nagy Csaba (Fidesz), Nyitrai Zsolt (Fidesz), Ovádi Péter (Fidesz), dr. Salacz László (Fidesz), Sztojka Attila (Fidesz), dr. Tapolczai Gergely (Fidesz), Törő Gábor (Fidesz), Vécsey László (Fidesz), dr. Aradszki András (KDNP), Hollik István (KDNP), dr. Vejkey Imre (KDNP), Arató Gergely (DK), Barkóczi Balázs (DK), Hegedüs Andrea (DK), Kálmán Olga (DK), dr. Brenner Koloman (Jobbik), dr. Lukács László György (Jobbik), Hajnal Miklós (Momentum), dr. Gurmai Zita (MSZP), dr. Hiller István (MSZP), Komjáthi Imre (MSZP), Kunhalmi Ágnes (MSZP), Szabadi István (Mi Hazánk), Berki Sándor (Párbeszéd), Kanász-Nagy Máté (LMP).

Titkos szavazással a parlament újra Kövér Lászlót választotta házelnöknek. A titkosan leadott 185 szavazatból 170 őt támogatta. Csak 13 nem és 2 érvénytelen volt. Kövér eskütétele után Áder János, Orbán Viktor és a jelenlévő frakcióvezeték (Ungár Péter, Tóth Bertalan, Toroczkai László) kezet ráztak vele, de a Jobbiktól nem az egyébként ott ülő Jakab Péter ment ki házelnökhöz, hanem az egyik képviselőjét, Lukács Lászlót küldte ki gratulálni.

Kövér újraválasztása után kiosztották a parlamenti pozíciókat is: 6 elnököt és 12 jegyzőt. Az országgyűlés alelnökei Jakab István (Fidesz), Lezsák Sándor (Fidesz), Latorcai János (KDNP), Oláh Lajos (DK), Dúró Dóra (Mi hazánk) lettek. A törvényalkotásért felelős alelnök Hende Csaba (Fidesz) lesz.

Jegyzőnek Gelencsér Attilát (Fidesz), Szűcs Lajost (Fidesz), Tiba Istvánt (Fidesz), Vinnai Győzőt (Fidesz), Aradszki Andrást (KDNP), Földi Lászlót (KDNP), Móring József Attilát (KDNP), Z. Kárpát Dánielt (Jobbik), Hiszékeny Dezsőt (MSZP), Szabó Sándort (MSZP), Dócs Dávidot (Mi Hazánk) és Bakos Bernadettet (LMP) választották.

„Egy világforgatag kellős közepén vagyunk, egy nagy világátrendeződés időszakában élünk, és komoly feladatot jelent megérteni, fölfogni, földolgozni és beépíteni saját nemzetstratégiánkba mindazt, ami történik, válaszolni arra, hogyan kell idomulni, alkalmazkodni, hol kell vele szembeszegülni, hol lehet értelmesen széllel szemben hajózni” - fektette le a széllel szemben való vitorlázás alapjait Orbán Viktor 2016-ban, és a toszkánai vitorlásverseny eredményjelzőjét elnézve a tanácsadója végig igyekezett is tartani magát ehhez a vezérelvhez.

Szombaton véget értek Habony Árpádék négynapos megpróbáltatásai a Tirrén-tengeren, ahol toszkánai Swan Tuscany Challenge nevő verseny mind a négy nagyján utolsók lettek összesítésban, így a végső helyezés sem lehetett kérdéses.

Pedig pénteken még úgy tűnt, Habonyéknak sikerül felzárkózniuk a hatodik helyen hánykolódó németekhez, a nap végén már csak 3 pont volt a különbség a két sereghajtó között. De a választással ellentétben itt nem lehetett elintézni, hogy a kampányguru vitorláját jobban fújja a szél, mint a többiekét, így az utolsó napra teljesen leengedtek. A két szombati futamon (9, 10) már stratégiai nyugalommal tartották az utolsó helyüket, így az élmezőnytől szintén nagyon elszakadó német csapat végül 7 pontot tudott Habonyékra verni. Ráadásul Habonyék hajója, a Black Battalion volt az egyetlen, ami az egyik futamon be sem tudta fejezni.

Nem mintha a Black Battalion tavaly fenyegette volna az élmezőnyt, de akkor a németeket leelőzve legalább nem lettek tök utolsók. Márpedig a békemenetes beszéde óta pontosan tudni, hogy áll Habony Árpád főnöke a vitorlázáshoz: „A szél mindig az erősek vitorláját dagasztja, az ő hajójuk mindig révbe ér, őket kedveli a szerencse, és ők mindig a talpukra esnek.”

A lebukás után Neil Parish, a brit konzervatívok parlamenti képviselője a BBC-nek azt mondta, első alkalommal csak azért téved a pornóoldalra a böngészője, mert éppen traktorokat keresett, és a két webcím túlságosan hasonló volt. De a második alkalommal már teljesen tudatosan kereste a pornót az alsóházi ülésteremben.

A Parish ellen két képviselőnő tett panaszt, miután látták, milyen tartalmakat néz a telefonján, miközben a közelükben ült. A Konzervatív Párt pénteken felfüggesztette a tagságát.

De Magyarországról nézve talán mégis az a legérdekesebb, ami ezután történt: a kormánypárti képviselő bement a közszolgálati tévébe, hogy a botrányról kérdezzék. Itt elismerte, hogy hibázott.

„Ezzel kell együttélnem az életem hátralévő részében. Szörnyen nagy hibát követtem el, de azért vagyok itt, hogy elmondjam a világnak.”

Az őt lebuktató képviselőnőktől is bocsánatot kért, és semmiképpen sem az volt a célja, hogy a pornó megnyitásával másokat megijeszteni. A botrány kirobbanásakor Parish még azt mondta, a vizsgálat végéig képviselő marad, de másnapra meggondolta magát, és lemondott.

A 65 éves képviselő 2010 óta tagja a brit parlamentnek, korábban az Európai Parlamentben is lehúzott már két ciklust. 2016-ban ellenezte a Brexitet, de melegházasság engedélyezését sem szavazta meg. Egyébként házas, két gyereke és két unokája van.

Egy pénteki határozat szerint Orbán Viktor javaslatára Áder János április 30-ai hatállyal felmentette Schanda Tamást, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkárát, aki egyben miniszterhelyettes is volt. Schandát tavaly tavasszal a Nyíregyházi Egyetem kuratóriumába is beültették.

Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó pénteken beszélt arról, hogy az ország keleti részén zajló harcokban az ukrán hadsereg komoly veszteségeket szenvedett. Hozzátette, hogy az oroszok veszteségei sokkal nagyobbak. Ugyanakkor a nyugati megfigyelők inkább azt látják, az orosz veszteségek csökkentek, mióta kisebbre vették az inváziót, de a számok még így is viszonylag magasak.

Zelenszkij hivatala szerint az oroszok Doyneck keleti részén az egész frontot rakétákkal, ágyúkkal, aknavetőkkel és légierővel lövik. Igyekeznek úgy lőni az ukrán állásokat, hogy megakadályozzák az átcsoportosításokat.

A brit védelmi minisztérium szerint a donbaszi régióban különösen intenzívek a harcok Liszicsanszk és Szeverodonyeck környékén. Az oroszok igyekeznek eljutni Izium felől egészen Szlovjanszkig. Ugyanakkor az ukrán ellenállás miatt az oroszok területszerzések kicsik maradtak, miközben jelentős veszteségeket szenvedtek el. (Reuters)

António Guterres ENSZ-főtitkár szerdán még Vlagyimir Putyinnal tárgyalt Moszkvában, másnapó Kijevbe utazott. Az orosz hadsereg pont ezen a napon lőtt ki két cirkálórakétát az ukrán főváros nyugati részére, amit a Guardian szerint nehéz nem Putyin gúnyolódó gesztusaként értékelni. A jelentések szerint az egyik rakétát leszedte az ukrán légvédelem, a másik a városközpont közelében csapódott be.

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szerint ez olyan, mintha képeslap érkezett volna Moszkvából.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter úgy értékelte, hogy ezzel a támadással az oroszok az ENSZ-főtitkár és a világ biztonságát veszélyeztették.

Kedd este befejeződött a jósvafői Kossuth-barlangban eltűnt barlangi búvár utáni kutatás, a Terrorelhárítási Központ kedd esti közleménye szerint a 42 éves Mede Márton tűzoltó főtörzsőrmester, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Búvárszolgálatának tagja a szabadidejében végrehajtott tervezett feltáró merülés alatt történt balesetben elhunyt.

Mede Márton többször merült már a Kossuth-barlangban. Egy 15 méter hosszú, szűk, ismeretlen járatban érte a baleset vasárnap. A főtörzsőrmester 2008 óta dolgozott az igazgatóság tűzoltó búváraként. Szabadidejében barlangi kutató búvárként is dolgozott. Többször vett részt külföldi kutatóexpedíciókban, Magyarországon mindössze hat-nyolc búvár rendelkezik az övéhez hasonló tudással és tapasztalattal a barlangi kutató-búvár szakmában. A fővárosi tűzoltót a Hableány kirándulóhajó katasztrófája utáni kutatásban és mentésben végzett munkájáért a Rendkívüli Helytállásért Érdemjel ezüst fokozatával tüntették ki.

A kutatási munkálatok a barlangi- és búvármentő szakemberekkel folytatott részletes elemzések és egyeztetések után, 2022. április 5-én a búvárok újabb felderítő merülésével folytatódtak. Az életjelek keresése közben a kutató egység talált rá az eltűnt búvárra. A búvárok által készített videófelvételek kiértékelése megkezdődött, a szakemberek annak eredményétől függően döntenek a felszínre hozásról, illetve annak körülményeiről. (MTI)

2022. április 4-étől 2025. december 31-ig tartó időszakra Nagy Andort, Hornung Ágnes Annát, Bánkuti Erzsébet Beátát, Járai Zsigmondot, Valkó Mihályt és Vaszily Miklóst az MKB Bank felügyelőbizottsági tagjává választották - idézi a Portfolio az bank keddi közleményét. Az utolsóként említett Vaszily Miklós sok minden volt már az utóbbi 12 évben, médiakarrierje során egyre többször működik együtt Mészáros Lőrinccel:

• Többek között ő vezényelte az addig független Origó bedarálását,
• aztán volt az MTVA és a Mészáros-féle Echo TV vezérigazgatója is,
• jelenleg pedig az Orbán mellett kampányoló TV2 elnöke,
• közreműködött abban, hogy Mészáros pénzéből elindulhasson a Pesti TV
• valamint társtulajdonosként az Indexet is ő tett hivatalosan is a NER lapjává.

A Direkt36 nemrég mutatott be egy hangfelvételt arról, ahogy az Index jelenlegi főszerkesztője azt taglalja, hogyan kaptak pénzt Mészáros Lőrinctől, ezért pedig nem mászhatnak bele Mészáros Lőrincbe és Várkonyi Andreába.

A Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó MKB Bank a felcsúti milliárdos köré szerveződő bankholding fontos tagja lehet. Egyébként ez a bank adott 4,1 milliárd forint hitelt a francia szélsőjobb elnökjelöltjének, Marine Le Pennek a kampányára.

„A szakmának nagyon komoly önvizsgálatra van szüksége, remélem, ez hamarosan bekövetkezik” - mondta Hann Endre, a Medián igazgatója az RTL Klubnak arról, miért mérte félre mindenki a Fidesz támogatottságát. A kutatócég vasárnap este bemutatott felmérésében még csak 49 százalékos támogatottságot jósolt a Fidesznek(121 mandátum), ezek alapján az egyesült ellenzékre pedig 41 százalék (77 mandátum) szavazott volna. De a többi cég is össze-vissza mért:

• A Závecz múlt hétfőn azzal állt elő, hogy a két tábor körülbelül azonos méretű: a Fidesz-KDNP 41 százalék, az Egységben Magyarországért 39 százalék.
• A Publicus még szombaton is azt mondta, hogy a biztos szavazók körében 47 százalékon áll a Fidesz és az ellenzéki pártszövetség is.
• A Republikon Intézet március 23-án azt mérte, hogy a pártválasztók körében 49 százalék a Fidesz, és 46 százalék az ellenzék támogatottsága.
• A CEU Demokrácia Intézete pedig kihozta, hogy a magukat biztos választónak mondók 37 százaléka szavazna a Fideszre és 49 az ellenzéki összefogásra.
• A kormányközeli Nézőpont Intézet március 21-én azt mérte, hogy az aktív szavazók közel fele (49 százalék) a Fidesz-KDNP országos listájára szavazna, az ellenzéki összefogás pedig a szavazatok 41 százalékára számíthat.

Ehhez képest a Fidesz 53,29 százalékot (135 mandátum) kapott, az ellenzék csak 34,89 -et (56 mandátum), a Mi Hazánk pedig 6,15 százalékkal (7 mandátum) jutott be.Závecz Tibor most az RTL Klubnak azt mondja, senki sem számított a kétharmadra, szerinte még a Fidesz sem. Azt gyanítja, hogy a háborús kommunikáció miatt az utolsó pillanatban bizonytalan szavazók inkább a Fideszre húztak, ez az, amit nem láttak előre.

Orbán Viktor rögtön a péntek reggeli rádióműsorának elején reagált arra, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden a dán parlamenti képviselőknek tartott beszédében is emlegette a magyar kormány kifogásait.

Orbán Viktor igyekezett visszafogottabban reagálni, mint ilyenkor a Fidesz beszélő fejei, és azt mondta, „megértéssel kell fogadnunk az ukrán elnök erőfeszítéseit, hiszen bajban van a hazája. És ő azt reméli, hogy miután a vele szembenálló erő sokkal nagyobb, mint ő (Oroszország sokkal jelentősebb és komolyabb katonai erőt képvisel, mint Ukrajna)... Ő azt reméli, hogy úgy tud kikerülni ebből a szorult helyzetből, ha másokat is belevon a háborúba. Ezt nem róhatjuk fel neki, én legalábbis nem rovom fel neki, ő végülis az ukrán érdekeket nézi, és a saját hazáján próbál segíteni. Nincs is vele vitám igazából. Akivel vitánk van, az a magyar baloldal, amelyik szót akar fogadni az ukrán elnöknek” - utalt a Szijjártó-sejtésre.

Az orosz energiafüggőséggel kapcsolatban elmondta, hogy nem Magyarország döntötte el, hogy ne legyen tengere. „Én is örömmel venném azokat a javaslatokat, hogy a saját tengeri kikötőinkbe tankerhajókon szállítsunk folyékony gázt, illetve olajat, de úgy alakult a történelmünk, hogy elvesztettük a tengereinket, nincs nekünk erre lehetőségünk, csövön jön az olaj meg a gáz. Ha jön van, ha nem jön, nincs.” Szerinte csak azért ők kapják a kritikákat, mert könnyebb belekötni Magyarországba, mint a németekbe, de utalt arra, hogy amikor az ukrán elnök Magyarországot mond, akkor Németországot kell érteni.

Beszélt a közelgő gazdasági válságról is, amit Nagy Katalin műsorvezetővel arra futtattak ki, hogy csak a baloldal alkalmazna megszorításokat. Ő inkább a gazdasági növekedést ösztönözné és az adókat csökkentené. Arra a felvetésre, hogy az EU most csak az ukrajnai menekültek ellátására ad pénzt, Orbán azt mondta:

„Hát én nem az Unióban bízok meg sosem a külső erőkben, hanem saját magunkban. Pénz akkor van, ha dolgozunk.”

Szerinte azért működik ma jól a magyar gazdaság, mert 1 millió új munkahelyet hoztak létre és ha munka van, akkor pénz is.

Orbitális választási csalás

„Harminc éve látom a választásokat, önkormányzatit, európai parlamentit vagy nemzeti választást, sőt láttam népszavazásokat is, de ilyen csalást még nem láttam. Tehát stiklik elő szoktak fordulni. Az se szép dolog, de ez nem stikli” - mondta Orbán, de ezzel nem az Erdélyben elégett szavazólapokra utalt, hanem arra a kormánymédiában terjedő hírre, miszerint többen kaptak sms-et az ellenzéktől. Az ügyet orbitális választási csalásnak nevezte, amit az utolsó szögig ki kell vizsgálni.

Egyébként szerinte az EBESZ-megfigyelők azért jönnek Magyarországra, mert az ellenzék kívülről remél segítséget. „Egy hadsereg van itt most már. Szívesen látjuk őket egyébként, a magyar turizmusnak az ilyesmi jót tesz. De hát annyian jönnek, hogy egy háborút meg lehet nyerni ennyi katonával.”

Szerinte a választások után nagy gondok lesznek az ellenzéki összefogásban, ami szerinte csak azért jött létre, hogy hatalomra tudjanak kerülni. „Ez nem az én dolgom, nem is akarok én ebbe beleavatkozni, de nagy lecke az minden magyar politikai párt számára, hogy

a becsületet, a programot, a szellemi irányzatot, az önazonosságodat nem szabad feladni csak azért, hogy hatalomra került.

És nem foghatsz össze olyanokkal - antiszemitákkal meg kommunistákkal meg szélsőjobboldaliakkal -, akikkel egyébként a te nézeteid nem egyeztethetők össze és akik csak bajt hoznának a hazádra”.

Felcsút környékének országgyűlési képviselője Tessely Zoltán március 21-én arról posztolt a Facebookon, hogy a körzetében 9település összesen 1,8 milliárd forintot nyert az Élhető települések pályázatán, csakhogy a 24.hu szerint erről a hivatalos döntés csak két nappal később született meg.

Ráadásul Tessely nem is pontosan közölte a nyertesek listáját, mert például Pátkán hiába örültek, a képviselő másnap lecserélte a listát, amiben már nem szerepeltek. A település polgármestere a lapnak azt mondta, súlyos bizalmi válságot okoz, hogy egyesek napokkal előtte tudják, hogy kik fognak nyerni, hiszen a pályázatokat zárt rendszerben kezelik, a pályázatok bírálóit köti a titoktartási kötelezettség.

De ugyanígy, a döntés előtt közölte az eredményeket a korrupcióval vádolt Simonka György helyére lépő Erdős Norbert is, aki húsz nappal a hivatalos döntés előtt írta ki, hogy 200 millió forintból készül kerékpárút Dombegyházán Kevermes felé. A lapnak ezt később azzal magyarázta, hogy csak azt akarta kifejezni, dolgoznak azon, hogy a település megkapja a forrás.

A lap megjegyzi, hogy ezeket a pályázatokat olyan uniós forrásból finanszírozná a kormány, amit egyelőre nem fogadott el az EU.

Magyarország külügyminisztere csütörtökön a NATO keleti szárnyához tartozó országok külügyminisztereivel tárgyalt Pozsonyban. Itt összeülhetett Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovákia képviselőivel, hogy értékeljék a háborús helyzetet. Szijjártó Péter a magyar állati tévének adott beszámolója szerint megint elmondta a többi külügyminiszternek, hogy „ez nem a mi háborúnk” és a magyar kormány továbbra sem támogatja, hogy kiterjesszék a szankciókat az energiahordozókra.

A közmédia interjú alapján Szijjártó azt nem hozta szóba, hogy Oroszország titkosszolgálatai megtámadták és feltörték a magyar külügyminisztérium informatikai rendszereit, de egy újabb veszélyre azért felhívta a keleti tagállamok figyelmét:

„Én itt is elmondtam a kollegáknak, hogy tudjuk azt, hogy folyamatos egyeztetés van az ukránok és a magyar baloldal között. Tudjuk azt, hogy megjelentek sajtóinformációk arról, hogy az ukrán külügyminiszter kollega és a budapesti ukrán nagykövet is konzultált ebben a kérdésben ezek a sajtóinformációk megfelelnek a valóságnak. Tudjuk azt, hogy megegyezés született, hogy a baloldal azonnal elkezdené a fegyverek szállítását Ukrajnába, de ez számunkra elfogadhatatlan. Számunkra elfogadhatatlan, mert ez ellentétet Magyarország, a magyar emberek érdekeivel. Ez ellentétes Magyarország biztonsági érdekeivel, mert a fegyverszállítás az a háborúba történő belesodródás, belekavarodás közvetlen veszélyét hozná magával.

Értjük, hogy az ukránoknak az az érdeke, hogy egy baloldali kormány legyen Magyarországon, amely fegyvereket szállítana. Ez az ukrán érdek.

De a magyar érdek pedig az, hogy Magyarország és a magyar emberek biztonságban legyenek, ezért következetesen ragaszkodunk ahhoz a döntésünkhöz, hogy nem szállítunk fegyvereket, hogy nem engedjük engedjük át Magyarország területén a fegyverszállítmányokat. Magyarország érdeke az, hogy kimaradjon ebből a háborúból, és ki is akarunk maradni ebből a háborúból. Ez nem a mi háborúnk.”

A magyar diplomácia feje ezt nem most találta ki, a kormánysajtó szerdai cikke után már megvádolta az ellenzéket, hogy egyeztet az ukránokkal, ami után Márki-Zay Péter feljelentette a Szijjártót.

Egyelőre nem tudni, hogy mennyire döbbentette meg az ukránbarát ellenzékről szóló hír a keleti tagállamokat, amik eddig inkább az orosz birodalmi nyomulástól tartottak, de a házigazda szlovák külügyminiszter az ülés után külön üzent a magyar kormánynak. Arra a kérdésre, hogy mi Magyarország álláspontja az ukrajnai orosz invázióval kapcsolatban, Ivan Korčok azt mondta:

„Fontos, hogy a szövetség egységes legyen. A magyar külügyminisztertől is egyértelmű állásfoglalást kértem a találkozónk során.”

A szlovák külügyminiszter fontosnak nevezte, hogy minél előbb következetes lépéseket tegyenek a szövetség Oroszországtól való függőségének megszüntetésére.

Hétfő este a miniszterelnök a HírTv-ben magyarázta el a nemzetközi helyzetet Gajdics Ottónak. Szokásához híven elmondta, hogy nem tudunk úgy segíteni a bajbajutottaknak, ha tönkretesszük magunkat. Újra elmondta, hogy a nemzeti oldal a béke oldalán áll, még szerinte a baloldal részt akar venni a konfliktusban, a NATO keretein belül fegyvereket is küldenének.

A műsorban Márki-Zay Péter nevét még csak Gajdics Ottó sem mondta ki, hanem az „Ön össze-vissza beszélő kihívójaként” hivatkozott rá. Orbán azt mondta, a baloldalnak kevés tudása van a nemzetközi szervezetek működéséről, mert régóta vannak ellenzékben. Ugyanakkor szerinte ők azokkal vannak a NATO-n belül, akik inkább befelé tolnák a NATO-t a konfliktusba. Orbán a rá jellemző szerénységgel magyar tábornak nevezte azokat a NATO-n belül, akik nem akarták beletolni a NATO-t a konfliktusba. Ha a Fidesz nyer, akkor szerinte ez a tábor marad többségben.

Gajdics még Gyurcsány Ferenc nevét sem mondta ki Orbán Viktor jelenlétében, hanem a „baloldal igazi vezetőjeként” emlegette. Orbán megjegyezte nem pocsék, hanem nagyszerű nemzet vagyunk, hiszen segítünk a menekülteknek, de azzal nem tudunk segíteni az ukránoknak, ha szétlövetjük Magyarországot, vagyis elzárnánk a gázcsapot.

Szeretné, ha Magyarországnak erősebbek lennének a külkapcsolatai, lennének tengereink, és tankereken szállíthatnák a gázt, de a realitás az, hogy csöveken jön a gáz. Ha nem jön a gáz, akkor megállna a magyar gazdaság, mert nem lesz olaj és gáz. Ezért küzd az ellen, hogy a szankciókat kiterjesszék az energiahordozókra. Szerinte úgy lehet Magyarország függőségét csökkenteni, ha javarészben nukleáris forrásból és napenergiából fedezik az energiaszükségletünk 90 százalékát. Persze mindig lesz valamennyi Oroszországból érkező energiaforrás. De a cél az, hogy ne függjünk tőle.

Majd ráfordult a választási télmákra. Beszélt arról, hogy szokott a politikusokban lenni egy bizonytalanság, hogy képesek-e az emberek összetett és bonyolult kérdéseket átlátni. De az országot járva azt látja, hogy ezt a bonyolult geopolitikai összefüggésrendszert a magyar emberek kristálytisztán és világosan értik. „Okos nép a miénk, átlát a szitán”. Ezért nem tart attól, hogy rossz döntést hoz a hétvégén.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez a választás nem lefutott, mert van egy rejtélyes része, ami mérésekkel felderíthetetlen. „Egészen biblikus alapja is van ennek: Jézus-Barabás." Még a józan eszükre sem feltétlenül hallgatnak az emberek. Ezért el kell menni választani, hanem a hasonszőrűeket is el kell vinni. Arra számít, hogy a népszavazáson való részvétel magas lesz, és átlép minden párthatárt. A mostani választást persze rendkívülinek tartja, mert mögöttünk egy világjárvány és előttünk egy háború.

Tehát vasárnap megyünk, és odatesszük a magunkét- zárta az interjút a műsorvezető.

„Mától hivatalosan is! köszönöm szépen dr. Budai Gyula képviselő úrnak” - ezzel osztotta meg azokat a képeket Gáspár Győző, amiken a külső piacok fejlesztéséért és koordinálásáért felelős miniszteri biztos kitölti neki a Fidesz tagfelvételi lapját.

Gáspár Győző eddig valóban nem hivatalosan támogatta a Fideszt: már március 15-én is az első sorban vonult Bencsik András és Bayer Zsolt mellett a Békemeneten, majd Becsó Zsolt pásztói kampányfórumán is ott fényképezkedett.

Újabb erős figyelmeztetést kapott a korábbi szövetségeseitől a magyar miniszterelnök. A TVN24-en arról kérdezték Andrzej Duda lengyel elnököt, hogy bojkottálnia kell-e a világnak Orbán Viktort az orosz-ukrán háború alatt mutatott viselkedése miatt, amire Duda azt mondta:

„Nehezen értem ezt a helyzetet. Ez a politika nagyon sokba fog kerülni Magyarországnak.”

Pedig korábban Duda is közel állt Orbánhoz, 2016 október 23-án még együtt mondtak beszédet a Kossuth téren. Egy nappal korábban a lengyel kormánypárt Jog és Igazságosság párt elnöke, Jaroslaw Kaczynski beszélt arról, hogy nem boldog attól, ahogy a magyar kormány az oroszokkal viselkedik, de megvárja a választások eredményét. Ugyanezen a napon a cseh védelmi miniszter is lemondta V4-ek védelmi minisztereinek Magyarország találkozóját, mert „az olcsó orosz olaj most fontosabb a magyar politikusoknak, mint az ukrán vér.”

Mióta kevesebb szó esik a járványról és az vakcinákról, a Rogán minisztériuma alá tartozó Kormányzati Tájékoztatási Központ változatos módokon próbálja felhasználni az oltási regisztrációnál megszerzett e-mailcímeket. Volt már, hogy az ellenzék ellen kampányoltak ezeken keresztül, pénteken pedig arról küldtek egy magyarázkodó levelet, Orbán Viktor miért mondott nemet Volodimir Zelenszkijnak, amikor az ukrán elnök a csütörtök esti EU-csúcson elmondott beszédében külön felszólította a magyar miniszterelnököt, hogy döntse el végre, kivel van, és ne tétovázzon tovább.

„Videókapcsolaton keresztül az ukrán elnök is részt vett a csúcstalálkozókon, és külön szólt a magyar delegációhoz. Volodimir Zelenszkij követelte az energetikai szankciók bevezetését, és arra is kérte Magyarországot, hogy küldjön fegyvereket Ukrajnába. Orbán Viktor miniszterelnök ezeket a kéréseket elutasította. Megértjük, hogy az ukrán államfő az ukrán érdekeket képviseli, de másoknak is meg kell értenie, hogy mi a magyar érdekeket képviseljük. Hiába vannak olyan külföldi és hazai szereplők, akik ezt követelik, mi nem akarunk belesodródni ebbe a háborúba” -írja a kormányzati COVID-hírlevél.

Majd miután leírták, hogy szerintük miért nem lehet kiterjeszteni a szankciókat az energiahordozókra, a levelet azzal zárták, hogy „a legfontosabb célunk továbbra is az, hogy megőrizzük Magyarország békéjét és biztonságát. Elítéljük az orosz katonai beavatkozást, aggódunk Ukrajna területi épségéért, segítséget nyújtunk a bajbajutottaknak, de nem engedhetjük meg, hogy a háború árát a magyar családokkal fizettessék meg”.

„Nem szégyelled magad, Zelenszkij?” - szegezte a kérdést az orosz hadsereg által lerohant ország elnökének a Megafon Központ által megtolt oldalán Rákay Philip, miután Zelenszkij a csütörtök esti EU-csúcson elmondott beszédében külön felszólította Orbán Viktort, hogy döntse el végre, kivel van, és ne tétovázzon tovább.

Ezután a miniszterelnök még csak egy sablonos közleményben utasította vissza a szankciókra és a fegyverszállítmányok átengedésére vonatkozó követeléseket, pénteken Szijjártó Péter is azt mondta, meg lenne a véleménye a személyeskedő stílusról, de most erről nem beszélne. Így aztán a háborgás Rákay Philipre maradt, aki egyébként februárban személyesen vett részt a Fidesz balatonfüredi frakcióülésén.

„Fejezzétek be végre a hazám belerángatását a háborútokba! Hagyjátok abba a Magyarország elleni nemzetközi hergelést, a bűnbak keresést, állítsátok le azt az amerikai hálózatok által kimódolt, hazug retorikát, amely szerint a magyar kormány a bűnös Ukrajna szenvedéséért, amiért nem enged át fegyvereket a magyar-ukrán határon! Álljatok le végre!” - üzente a megmondóember az orosz hadsereg által lerohant ország elnökének. Majd miután megemlékezett arról, hogy Magyarország most még arra is hajlandó volt, hogy a háború elől menekülő embereket fogadjon be, rátért a lényegre:

„De téged persze mit sem érdekel mindez. Éppen ugyanabból az amerikai kottából beszélsz és hergelsz, mint a magyar baloldal politikusai. Akik Márki-Zay Pétertől a Momentumos és Párbeszédes hálózati ügynökhaverjaidon át, a Gyurcsány-lista minden egyes megszólalóján keresztül ugyanazt a nótát fújjátok: bármi áron, de valahogyan bele akarjátok rángatni a hazánkat a háborútokba. Miközben a magyar kormány - nagyon helyesen - a NATO álláspontját képviseli a kérdésben: KI KELL MARADNUNK BELŐLE!

És bárhogy is mesterkedtek, Zelenszkij - a hálózatokkal együtt -, április 3-án a választásokon a magyar emberek ezért is szavaznak majd újra bizalmat Orbán Viktornak! Mert tökéletesen átlátják, hogy Magyarország a békében, nem pedig egy világháború kirobbantásában érdekelt!”

A Facebookot fideszes üzenetekkel teleharsogó Megafon Központ egyébként a kampány legnagyobb költőjének számít, a legutóbbi összesítésünk szerint 2019 óta már több mint 960 millió forintot költöttek el, hogy az ehhez hasonló üzenetek minél több emberhez eljuthassanak.

Újra vádat emeltek Andrej Babis volt miniszterelnök, a jelenleg ellenzéki ANO mozgalom elnöke és egykori tanácsadója, Jana Mayerová ellen a Gólyafészek-ügyben - jelentette be hétfőn Ales Cimbala, a prágai államügyészség szóvivője. „Az ügyészség rendelkezésére bocsátott rendőrségi anyag más döntést, mint vádemelést, nem tesz lehetővé." - közölte a szóvivő.

A cseh rendőrség tavaly nyáron fejezte be az ügyirat felülvizsgálatát, és a kiegészített vizsgálati anyagot átadta a prágai ügyészségnek. A javaslat ezzel Jaroslav Saroch, a több mint egy évtizede húzódó korrupciógyanús ügyet felügyelő prágai államügyész asztalára került, aki hétfőn a fővárosi bíróságon vádat emelt a két személy ellen.

Az államügyészség a Gólyafészek nevű szabadidőközpont építésének 50 millió koronás (mintegy 750 millió forint) támogatása ügyében az európai uniós pénzek jogosulatlan megszerzésével gyanúsítja a volt cseh miniszterelnököt és munkatársát.

Amennyiben a bíróság bűnösnek találná Babist és munkatársát, akár tíz éves szabadságvesztést is kaphatnak.A Gólyafészek-ügyet vizsgáló rendőrség már kétszer, 2019 áprilisában, majd egy hónapra rá azzal zárta le az ügyet, hogy csalás történt az uniós támogatásokkal, ezért vádemelést javasolt az érintettek ellen. A büntetőeljárás leállítását Martin Erazim akkori prágai főügyész azzal indokolta, hogy a bizonyítási eljárás során arra a következtetésre jutottak, hogy a szabadidőközpontot építtető cég a kérdéses időszakban megfelelt az uniós pályázatban szereplő kis- vagy középvállalati kritériumoknak, ahogy azt írásbeli nyilatkozatukban is állították. Pavel Zeman országos főügyész azonban felülvizsgálta prágai kollégája döntését, és mindkét esetben új rendőrségi vizsgálatot rendelt el az ügyben.

A Gólyafészek-ügy lényege, hogy a szabadidőközpontot építtető cég, a ZZN Agro Pelhrimov korábban az Agrofert holdinghoz tartozott, aminek egyetlen tulajdonosa Andrej Babis volt. A szabadidőközpont építésekor, 2007-ben a cég részvénytársasággá alakult, és ismeretlen tulajdonba került. A következő évben kisebb vállalkozásként jogosultságot szerzett az ilyen vállalatok számára kiírt EU-támogatásra. Ha a Gólyafészek az Agrofert része maradt volna, nagyvállalatként nagy valószínűséggel nem kapott volna uniós támogatást. A cég a pályázatban megszabott határidő letelte után ismét az Agrofert része lett. Az építtető cég utódja, az Imoba 2018 júniusában már visszafizette az államnak az 50 millió koronás támogatást.

A volt kormányfőnek jelenleg parlamenti képviselőként mentelmi joga van, de a jobboldal által ellenőrzött képviselőház néhány napja úgy döntött, hogy kiadja őt a rendőrségnek és a bíróságnak.

Andrej Babis a kezdetektől fogva cáfolja, hogy visszaélés történt volna. Azt állítja, politikai kampányról van szó, aminek célja eltávolítani őt a politikai életből, és megakadályozni, hogy induljon a jövő év eleji államfőválasztáson. A hatályos szabályok szerint azonban a választásokon bárki indulhat, függetlenül attól, folyik-e ellene valamiféle eljárás, vagy sem. Babis korábban azt mondta: döntését, hogy indul-e a választásokon, hivatalosan szeptemberben jelenti be. (MTI)

Jogerősen pert vesztett a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCCA) az MSZP-s Molnár Zsolt ellen, aki fideszes kisgömböcnek nevezte a kormány által kitömött alapítványt egy másfél évvel ezelőtti videóban. A 24.hu beszámolója szerint az MCC azért indított pert, mert Molnár videójában a révfülöpi hajókikötőt mutatta, ami – a révfülöpi vitorláskikötővel ellentétben – nem került az alapítvány tulajdonába.

A révfülöpi vitorláskikötő átadásáról egyébként egy külön törvénymódosítással döntött a kormány. Az erről a módosításról szóló bizottsági vitára a kormány Orbán Balázst, a Miniszterelnökség államtitkárát küldte, aki egyben a Mathias Corvinus Collegiumot fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke is.

De a bíróság első- és másodfokon is elutasította az alapítvány keresetét és a perköltségek megfizetésére utasította az MCC-t. Az indoklás szerint Molnár a tényekből vont le következtetést, amikor a közleményben az MCC-t a Fidesz háttérintézményének nevezte. Ez egy olyan politikai véleménynyilvánításnak minősül, amely az MCC személyiségi jogát nem sértette. Ugyanezt állapították meg az olyan jelzőknél is, mint a janicsárképző, kisgömböc vagy fideszes lenyúlás.

Szerda reggel Márki-Zay Péter beszélhetett abban az 5 percben, amit a kiegyensúlyozottság jegyében négyévente az ellenzéknek adnak, hogy megszólalhasson a 130 milliárdból működő közmédiában. De az ellenzék miniszterelnök-jelöltje képernyőre kerülhetett volna, a biztonság kedvéért az M1-en újra leadták teljes terjedelmében Orbán Viktor békemenetes beszédét.

Márki-Zay szóvá tette, hogy négyévente csak 5 percet kapnak, szerinte ennek ugyanaz az oka, mint amiért Orbán Viktor nem áll ki vitázni, hiszen sokkal könnyebb hazudni és lejárató kampányokat folytatni. Azt mondta, ő és a gyerekei nem ismertek rá a közmédia híradóiból. Beszélt arról is, hogy ő előbb volt konzervatív, mint Orbán Viktor.

Elmondta, hogy a háborúról is folyamatosan hazudnak a köztévében, amikor arról beszélnek, hogy az ellenzék fegyvereket és katonákat küldene Ukrajnába. Majd bemondta, hogy Orbán Viktor most is küld fegyvereket Ukrajnába, és Boris Johnson is megígérte. „Gyújtogatóra nem bízzák a tűzoltást”- mondta. Szóvá tette azt is, hogy így a közmédia nézői az ellenzék programját sem ismerhették meg, majd ezt gyorsan ledarálta. A műsorvezető egy kérdést sem tett fel közben.

Mielőtt az orosz állami tévé szerkesztője, Marina Ovszjannyikova berohant volna egy háborúellenes transzparenssel az élő adásba, egy videónyilatkozatot is közzétett, amiben pontosan megmagyarázta, miért szánta el magát az akcióra, amiért most akár 15 év börtönt is kaphat.

„Ami most Ukrajnában történik, az bűncselekmény. És Oroszország az agresszor. A felelősség ezért a bűncselekményért csak egy ember lelkiismeretét terheli. És ez a személy Vlagyimir Putyin.

Apám ukrán, anyám orosz, és soha nem voltak ellenségek. És ez a nyaklánc a nyakamban [az orosz és az ukrán zászló színeiben] azt jelképezi, hogy Oroszországnak azonnal abba kell hagynia a testvérháborút, és testvéri népeink még képesek lesznek kibékülni.

Sajnos az elmúlt években az Egyes Csatornánál dolgoztam, gyártottuk a Kreml propagandáját, és most már nagyon szégyellem magam emiatt. Szégyellem, hogy hagytam, hogy hazugságokat hangozzanak el a tévéből.

Szégyellem magam, amiért hagytam, hogy az orosz népet zombivá tegyék.

2014-ben, amikor az egész elkezdődött, még hallgattunk. Nem mentünk ki tüntetésekre, amikor a Kreml megmérgezte Navalnijt. Mi csak némán néztük ezt az emberellenes rendszert. És most az egész világ hátat fordított nekünk.

És az utódaink további tíz nemzedéke sem fogja lemosni ennek a testvérgyilkos háborúnak a szégyenét.

Nekünk, az orosznak - gondolkodó és intelligens embereknek-, egyedül nekünk van meg az erőnk, hogy megállítsuk ezt az őrületet.

Gyertek ki a tüntetésekre, ne féljetek semmitől, nem tudnak mindannyiunkat börtönbe zárni.”

Az akció miatt akár 15 év börtönt is kaphat, mert Oroszországban egy új törvény szerint még csak a háború szót sem lehet használni az Ukrajnában zajló háborúra. A propaganda csak „különleges katonai műveletként” hivatkozik az invázióra. Ovszjannyikova ellen pedig épp az új törvény alapján indítottak közigazgatási eljárást a „hadsereg lejáratása” miatt.

Viktor Zolotov, Putyin egyik közeli szövetségese és az orosz biztonsági tanács tagja elismerte, hogy nem úgy mennek a hadműveletek Ukrajnában, ahogy eredetileg eltervezték. Zolotov 13 évig vezette Putyin biztonsági szolgálatát, 2016 óta pedig a Nemzeti Gárda vezetője, amit közvetlenül az elnök alá rendeltek. Eddig ilyen magas körből nem volták kétségbe a háború sikerét.

A Reuters beszámolója szerint Zolotov egy vasárnapi istentiszteleten beszélt arról, hogy valóban lassabban haladnak a tervezettnél, de ezért a „szélsőjobboldali” ukrán erőket okolja, akik szerinte „civilek mögé bújnak”. Az orosz hadsereg általában szélsőségeseket emleget, amikor civil célpontokat támadnak, de valójában már Szíriában is lehetett látni, hogy ezt az orosz taktika része, amivel meg akarják törni a lakosság ellenállóképességét.

Ugyanakkor az elakadás ellenére Zolotov kitart amellett, hogy haladnak tovább a céljuk felé, és győzni fognak. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn arról beszélt, hogy az orosz védelmi minisztérium nem zárja ki, hogy teljesen átvegye az ellenőrzést Ukrajna nagyobb lakott települései felett.

Hétfőn végre megindulhatott a civilek kimentése az oroszok által szétlőtt Mariupolból. A korábbi napokban is egy sor megállapodás született a humanitárius folyosók létesítéséről, de ezeket az oroszok nem tartották be.

Most a város polgármesterének tanácsadójára hivatkozva a BBC azt írtja, hogy 50 autónak már sikerült elhagynia a várost. A menekülők Melekine, Manhush, Zaporizzsja, Berdianszk iránáyba hagyják el a várost. Ez az egyetlen folyosó, ami hivatalos engedélyt kapott, és működik. Ugyanakkor a helyi hatóságok nem tudják biztosítani a biztonságos átkelést a folyosó felé.

A Hromadske értesülése szerint már 160 autónak sikerült elhagynia Mariupolt, és nyugat felé, Berdianszkon áthaladva Zaporizzsjába tartanak.

A főpolgármester is ott volt szombaton a Magyar Állami Operaház felújított főépületének avatásán. „A lehető legtermészetesebb kellene, hogy legyen az, hogy Budapest főpolgármestere részt vesz a városban történő állami beruházások ünnepélyes átadásán. Az elmúlt bő két évben mégis azt tartottam a főváros és az ország érdekével egyezőnek, ha nem veszek részt ezeken. Stadionok és a Városliget zöldjébe beerőszakolt épületek csak azt mutatják, hogy a kormány mennyire a saját és a vállalkozói körének alárendelve költi el Budapesten az adófizetői 100 milliárdokat, miközben a valóban fontos fejlesztésekre a kivéreztetett fővárosnak nincs pénze” -majd megjegyezte, hogy az Operaház felújításának átadásán nagy örömmel vett részt Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettessel és Soproni Tamás terézvárosi polgármesterrel: Majd gratulált az alkotóknak és a kivitelezőknek a felújításhoz, ami benyomása szerint „visszaadta az épület régi fényét és egyszersmind ellátta a legmodernebb technikai eszközökkel”.

Csakhogy a kormányközeli vállalkozók ettől a beruházástól sem tartották távol magukat. Az Operaház felújítását egyetlen pályázóként Tiborcz István korábbi üzlettársa, Paár Attila kapta meg a West Hungária Bauval. A Magyar Állami Operaház korszerűsítését korábban 9,2 milliárd forintra becsülték, de 2017-ben a szerződéses összeg már eleve 14,2 milliárdra szaladt fel, majd ahogy csúszott a projekt, folyamatosan drágult, a Népszava becslése szerint végül nettó 28,3 milliárdra (bruttó 36 milliárdra) nőt a kivitelezés költsége.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtök este rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormány kitart a benzinárstop mellett. Szerinte alaptalan híresztelések jelentek meg arról, hogy a kormány nem tudja fenntartani az árstopot és nem tudja biztosítani a hazai ellátást. De szerinte a MOL képes ellátni a magyar piacot. A napokban kialakult pánikért a benzinturizmust, az átmenő forgalmat és a pánnikkeltést okolta. Ezért a kormány korlátozásokat vezet be:

• A 7,5 tonna feletti hazai és a 3,5 tonna feletti külföldi teherautóknak csak a nagy nyomású kútoszlopoknál lehet tankolni, ahol a piaci áron értékesítik.
• A magyar személygépkocsik és a 7,5 alatti teherautók és a mezőgazdasági erőgépek továbbra is 480 forintért tankolhatnak.
• 20 forinttal csökkentik a jövedéki adót.
  

A rendőrség eljárást indít azokkal szemben, akik az üzemanyagellátás leállásról terjesztenek rémhíreket. Azok ellen is eljárás indul, akik nem üzemanyagtárulásra alkalmas tartókba gyűjtenek benzint. A rendelet 10-től hatályba lép. Amost következő 4 napos ünnep alatt kamionstopot rendelnek el.
A 4 napois ünnep alatt kamionstopot rendel el.

Hernádi Zsolt elmondta, hogy a MOL finomítói zavartalanul működnek, a százhalombattai teljes kapacitással, az orosz vezetés is teljes kapacitással szállít. A MOL-nak van elegendő készlete és elég finomítói kapacitása, hogy a haza fogyasztáts fedezzék.

Arról lehetett hallani korábban, hogy Orbán Viktor kötelezővé tette a Fidesz-frakció tagjaninak, hogy legyenek ott a köztársaságielnök-választásnál, azonban a kenőpénzek elfogadásával gyanúsított Völner Pált nem lehetett látni az ülésteremben, amíg a jelöltek beszéltek. A szavazáshoz tulajdonképpen nem is kellett bemennie, mert ilyenkor a képviselők egy folyósói utába dobják be a cetliket.

Jakab Péter azonban kitett egy videót a sajtó elől elzárt vörös társalgóból, amin a háttérben Völner jókedvűen jattol a fideszes Vitányi Istvánnal. A Jobbik elnöke arról beszélt, hogy „amíg nektek minden törvényt be kell tartani, addig a magyar országgyűlésben olyanok hoznak törvényeket, mint aki mögöttem is ül. Úgy hívják, hogy Völner Pál. Ő az, aki 83 millió forintot sikkasztott a végrehajtó maffia főnökével összejátszva”.

Völner Pál még decemberben mondott le a miniszterhelyettesi pozíciójáról, miután meggyanúsították azzal, hogy 83 millió forint kenőpénzt fogadott el Schadl Györgytől, a végrehajtói kar elnökétől.

A geopolitikai előrejelzések mestere, aki a stratégiai nyugalom jegyében kitiltaná az ukrán nagykövetet az országból, a most a lovagkereszt után a Médianéző Központ által alapított Jótollú magyar újságíró díjat is megkapta.

Boros Bánk Levente, a központ igazgatója a díjátadón így méltatta a fideszes megmondóembert: Bayer Zsolt háborús időben és sorsdöntő választási évben veheti át a díjat, amikor „stabil viszonyítási pontokra és az értékekért kiálló frontharcosokra van szükség”. Bayer Zsolt olyan újságíró, aki

„akkor szólal meg, amikor kell, és oda címezi szavait, ahova kell”.

Boros Bánk Levente azt mondta, Bayer Zsolt a megszólalásaival nem támad, hanem véd, a nemzeti oldal közösségét nem megosztja, hanem összetartja, és „háborús időkben nincs is másra szükségünk”.

A Nézőpont Intézet honlapja szerint a kitüntetést azért hozták létre 2019-ben, hogy a jobboldali, konzervatív sajtó munkatársai is megkaphassák a munkájukért járó figyelmet és elismerést. Célja, hogy olyan újságírók szakmai teljesítményét ismerjék el, akik valósághű, tényszerű cikkeikkel, riportjaikkal hozzájárulnak nemcsak a közvélemény tájékoztatásához, hanem az újságíró szakma hagyományos értékeinek megőrzéséhez is. Az elismerést odaítélő kuratórium tagjai a korábbi díjazottak:

• Huth Gergely (Pesti Srácok);
• Villányi Károly (Magyar Nemzet);
• Nagy Katalin (Magyar Rádió);
• Néző László (Mediaworks);
• Szarvas Szilveszter (Pesti Tv, Pesti Srácok);
• Gajdics Ottó (Hír Tv);
• valamint Szentesi Zöldi László (Magyar Demokrata).

Odatette magát a nőnap alkalmából a mezőkövesdi Fidesz. A szokásos brüsszelezős-gyurcsányozós fórumokat meghaladva a helyi jelölt, Tállai András személye köré építettek egy Bandi Sót, aminek a képes beszámolók tanúsága szerint Varga Judit hegedűkoncertje lehetett a csúcspontja.

Szerencsére a Pénzügyminisztérium államtitkárát nem borította meg nagyon a 400 forintos euró.

A produkció elismeréseként az igazságügyi miniszter egy csokor virágot és egy matyó mintás focilabdát kapott ajándékba, ami majdnem annyira felvidította, mintha hirtelen minden vádat ejtenének Völner Pál ellen.

A lengyel kormány keddi közleménye szerint kész azonnal és ingyen az amerikai hadsereg ramsteini bázisára telepíteni az összes MIG-29-es vadászgépét. Egyben felszólították a többi NATO-tagállamot, hogy ha vannak MIG-29-es gépei, cselekedjenek hasonlóan. A MIG-29-es vadászgépeket az ukrán légierő fogja használni az orosz invázió visszaverésére.

Egyben a lengyel kormány megkéri az Egyesült Államokat, hogy biztosítsanak nekik hasonló védelmi képességű gépeket, és egyben készek új gépek beszerzéséről is tárgyalni. (via Guardian)

Még február elején, még a háború kitörése előtt a Závecz Research megkérdezett ezer embert, hogy mennyire kedvelik a politikusokat. A Telex által ismertetett részletek szerint Orbán Viktor a legnépszerűbb, Toroczkai Lászlót kedvelik a legkevésbé. Az sajnos nem részletezték, hogy egy-egy szereplő mennyire volt ismert. A rangsor így nézett ki:

1. Orbán Viktor – 43
2. Szijjártó Péter – 39
3. Novák Katalin – 38
4. Jakab Péter – 37
5. Dobrev Klára – 35
6. Fekete-Győr András – 34
7. Karácsony Gergely – 33
8. Varga Judit – 33
9. Márki-Zay Péter – 32
10. Donáth Anna – 31
11. Kovács Gergely – 31
12. Ungár Péter – 31
13. Gyurcsány Ferenc – 29
14. Toroczkai László – 26

Závecz Tibor a Telexnek arról beszélt, a felmérés eredményei is megmutatják, hogy Márki-Zay Orbán ellenfele, ő kapja a legtöbb támadást a kormányzati médiában, és más a politikai szerepe, mint a többi ellenzéki szereplőnek.

Már 2020 decemberében is gyanús volt, hogy aki bejelentkezett az ingyenes oltásra, az egyúttal automatikusan átadta az adatait a Rogán Antal vezette Miniszterenöki Kabinetirodának. Itt azt ígérték, hogy a regisztráló akkor kap tájékoztatást a vakcinával kapcsolatos információkról és a további lépésekről, ha jóváhagyja a további kapcsolattartást, és engedi, hogy tartósan kezeljék az adatait. Az oltáshoz megadott címre az idei kampányban azonban már olyan üzenet érkezett a Kormányzati Tájékoztatási Központtól, amiben azzal vádolják az ellenzéket, hogy katonákat és fegyvereket küldene Ukrajna területére és veszélyeztetné az ország gázellátását és a rezsicsökkentést.

Hogy ennek ennek mégis mi köze a COVID-oltáshoz, azt Rogán Antal minisztériuma nem részletezte, de az tudható, hogy a kormányzati levélben megfogalmazott vádakat abból vezették le, hogy Márki-Zay Péter az ukrán válsággal kapcsolatban arról beszélt, hogy ebben a helyzetben „a NATO közös döntését kell végrehajtsa Magyarország is. Tehát hogyha a NATO úgy dönt, hogy akár fegyverekkel is támogatja Ukrajnát, akkor természetesen ezt mi is támogatni fogjuk”.

A Kúria megvizsgálta, hogy Rogán minisztériuma visszaélt-e az oltásra regisztrálók adataival és folytatott-e jogszerűtlen kampánytevékenységet.

Végül megállapították, hogy ez ellenzéket kritizáló részekkel a kormány megsértette a választási eljárásról szóló törvény esélyegyenlőségre és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó elveit. Pedig a minisztérium azzal védekezett, hogy „a hírlevelet nem csak az oltásra regisztráltak kapták meg, hanem mindenki, aki a kormányzati hírlevélre feliratkozott”. De bedobták érvként azt is, hogy „a hírlevélben foglalt tájékoztatás objektíve nem volt alkalmas a választói akarat befolyásolására, a hírlevélben ugyanis semmilyen utalás nem történ a választásra, a hírlevél megszólításából következően az minden magyar emberhez szólt, továbbá, mivel a kommunikációban használt logó kék színű volt, ez élesen elkülöníthető a Fidesz-KDNP által alkalmazott narancssárga színtől”. Ezért szerintük az ellenzéket vádoló levél nem is tekinthető kampányeszköznek. Megjegyezték azt is, hogy a kormány tájékoztatási feladata körébe tartozik „az aktuálpolitikai helyzetről történő és első kézből adódó hiteles tájékoztatás, melynek szükségszerűen az ellenzék álláspontját is tartalmaznia kell”.

A Kúria úgy ítélte meg, hogy nem feladata annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ jogszerűen kezelte-e a felperes személyes adatát. És helybenhagyta a Nemzeti Választás Bizottság korábbi döntését, ami ezt a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasító részét helybenhagyta.

A másik részében viszont kimondta, hogy a törvények nem adnak felhatalmazást arra, hogy a kormányzati kommunikációnak része legyen választási kampány időszakában az ellenzék álláspontjának értékelése is.Megállapították, hogy bár a kormány feladata lehet a lakosság tájékoztatása Magyarország szomszédjában zajló fegyveres konfliktushoz kapcsolódó kormányzati álláspontról, de az ellenzék vélt vagy valós álláspontjának kritizálása már nem tartozik jogszabály által kijelölt feladatellátás körébe. És a Kúria kimondta azt is, hogy „az ellenzék álláspontját felelőtlennek állító kommunikáció alkalmas lehet a választói akarat befolyásolásának megkísérlésére”.

Ezek alapján pedig sérült az esélyegyenlőség és a rendeltetésszerű joggyakorlás elve elve, amit a választási eljárásról szóló törvény előír. „A kampányhoz kapcsolódó esélyegyenlőség elve akkor érvényesül, ha a jelölőszervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Ez az egyensúly megbomlik, ha valamely jelölőszervezet vagy jelölt a kampányidőszakban állami szervtől származó olyan negatív kritikában részesül, amely őt objektív indok nélkül hátrányos helyzetbe hozza, más szervezetekhez és jelöltekhez képest” - állapította meg a Kúria.

A miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón megkapta a kérdést, hogy Ukrajna lerohanása után Putyin elnök partnere-e Magyarországnak.

Gulyás Gergely a válasz előtt vett egy nagy levegőt, majd azt mondta, azt a döntését, amivel egy másik ország ellen háborút indított, elítélik, Oroszország viszont Európa számtalan országának gazdasági partnere, mert nem biztosítható nélküle a nyersanyagellátás. „Eddig se szerelmi kapcsolat volt, hanem érdekkapcsolat” - jelentette ki Gulyás.

De azt a kérdést is megkapta, hogy a háború után folytatja-e a kormány a „keletre és nyugatra is kilengő hintapolitikát”. A miniszter szerint nem volt ilyen: „Szerintem mi nem folytatunk keletre és nyugatra is kilengő hintapolitikát, mert mi a nyugati szövetségesi rendszernek részei vagyunk”- válaszolta Gulyás, majd félreértésnek nevezte, hogy hintapolitikát folytatnának, hiszen Németország és Franciaország is kereskedik az oroszokkal.

Pedig másfél héttel a háború kirobbanása előtt Orbán Viktor az évértékelőjében még azzal büszkélkedett, hogy külön magyar modellt fejlesztettünk ki az orosz kapcsolatokra: „De az elmúlt években én is beláttam, hogy az Európai Unió külpolitikai irányvonalát nem tudjuk megváltoztatni, és így felesleges vitatkozás helyett inkább kidolgoztunk és működtetünk egy magyar modellt. NATO- és európai uniós tagok vagyunk, és közben kiegyensúlyozott politikai viszonyt és gazdasági kapcsolatokat ápolunk Oroszországgal. A magyar példa bizonyítja, hogy ez lehetséges.”

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen vasárnap délután újabb szankciókat jelentett be Oroszországgal szemben Ukrajna lerohanása miatt. Kitiltanak minden orosz tulajdonú, orosz regisztrációjú vagy orosz irányítású repülőgépet az uniós légtérből. „Ezek a gépen nem tudnak több leszállni, felszállni vagy átrepülni az EU területe felett” - mondta von der Leyen. A lépés az orosz oligarchák magángépeire is vonatkozik.

Egyben letiltják az orosz propagandát is, így az állami tulajdonú Russia Today, a Sputnik és a leágazásaik nem hirdethetik tovább Putyin üzeneteit. Valamint szankciókat vetnek ki Fehéroroszországra is, ami csatlós államként szintén részt vesz az Ukrajna elleni háborúban. Ezek a az ország legfontosabb szektorait és exporttermékeit érintik majd.

Von der Leyen beszélt arról is, hogy az EU történetében először pénzügyi segítséget nyújt fegyverek vásárlására és szállítására olyan államnak, ami támadás alatt áll. (BBC)

A miniszterelnök vasárnap délután beszélt arról a közmédiának, hogy amikor háborús helyzet alakul ki, stratégiai nyugalomra van szükség. Orbán szerint óvakodni kell minden átgondolatlan lépéstől, követeléstől , kezdeményezéstől.

Elmondta, hogy nincs olyan fegyver, amit nélkülözhetnénk, a magyar hadseregnek minden fegyverre szükség van ahhoz, hogy fel tudjon vonulni a magyar határnál és meg tudja védeni a határokat. „Magyarország, ha akarna, akkor sem tudna mások rendelkezésére bocsátani semmilyen haditechnikai eszközt.”

Azért beszélt arról is, hogy nem kell atomtudósnak lenni ahhoz, hogy valaki különbséget tegyen a messzi muszlim világból, a jobb élet reményében ide áramló külföldiek és az ukrán menekültek között. Aki a szomszédból jön, annak segítséget kell adni.

A szankciókkal kapcsolatban elmondta, hogy továbbra sem hisz a szankciók hatékonyságában, de most háború van, most nem okosnak kell lenni, hanem egységesnek. Ezért a magyar kormány most minden szankciót támogat. Minden ellentétes hírt álhírnek tart. Dezinformációnak tartja azt a hírt, miszerint Magyarország blokkolta Oroszország kizárását a SWIFT-rendszerből.

Szerinte olyan szankciókat kezdeményezni nem értelmes, hogy a végén mi fizessük meg a háború árát, ezért szerinte Paks2-t és az energetikai kérdéseket ki kell zárnia szankciók közül. Ebben nem volt egység, mert sok országnak károkat okozott volna. Hangsúlyozta, hogy mostani szankciós csomag nem érinti a gázmegállapodást és a rezsicsökkentét.

Orbán Viktor panaszkodott arra, hogy Brüsszeltől nem érkezik támogatás a menekültek ellátására, Vlagyimir Putyin nevét viszont egyszer sem ejtette ki a száján.