Czinkóczi Sándor

Matolcsy György havi ötmilliós fizetésével sokáig kiemelkedett az állami vezetők mezőnyéből, de Domokos László ÁSZ-elnök a márciustól 5,2 millió forintra ugró bérével hamarosan megelőzi, derült ki a 24.hu összesítőjéből.

A lap emlékeztet, hogy Domokos fizetése 2016-ban még csak 2,2 millió forint. Ebből a sávból aztán 2019-ben sikerült felkapaszkodnia, amikor egy módostó javaslatnak köszönhetően 1,4 millióval emelkedett a fizetése, ugyanis tizenkétszeres szorzóra emelték az addig a bruttó átlagkereset kilencszeresében meghatározott illetményét. Ekkor kezdte beérni a most lekörözött Matolcsyt is, hiszen a jegybankelnök fizetésén a jegybanktörvény nem változtatott.

A Szegedi Járási Ügyészség vádat emelt azzal a férfival szemben, aki zárkatársát azzal zsarolta, hogy ha nem ad neki pénzt, bántalmazni fogja őt és családját.

A vádirat szerint a Nagyfán fogvatartásban lévő férfi tavaly májusban azzal fenyegette meg a zárkatársát, hogy ha nem utaltat el a testvérének 150 ezer forintot, akkor megöli őt és családját is bántalmazni fogja. A megfenyegetett férfi félelmében telefonon többször ügyvédje segítségét kérte a pénz átutalásához, aki azonban közölte, hogy ilyenről szó sem lehet, így a zsarolás eredménytelen maradt.

Ugyanebben az időszakban közös zárkájukban a vádlott a sértett tenyerében egymás után többször elnyomta égő cigarettáját, azt újra és újra meggyújtva. A bántalmazás következtében a férfinak másodfokú égési sérülései keletkeztek. Az így megfélemlített férfitől ezután azt követelte, hogy adja neki a börtön boltjában vásárolt dolgait. A megszerzett dohányt a vádlott egy másik zárkatársukkal megsodortatta és elszívta, az elvett élelmiszerek nagy részét pedig megette. Ennek az vetett véget, hogy a fogvatartó intézet másik zárkába helyezte át.

A járási ügyészség a férfit minősített zsarolás bűntettének kísérletével, különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértés bűntettével valamint kifosztás bűntettével vádolja. Az elítélése esetén különös többszörös visszaesőnek minősülő vádlott bűnösségéről a Szegedi Járásbíróság fog dönteni. (Ügyészség)

Donáth Anna és Hadházy Ákos feljelentik az EU-nál a magyar kormányt, mert szerintük az tiltott állami támogatást nyújt a 4iG nevű informatikai cégnek, ami Mészáros Lőrinc cégbirodalmán belül kezdett el növekedni, majd a Jászai Gellért kezébe került. A vállalat azután is közel maradt az államhoz, hogy elhagyta a Mészáros-céggalaxist: a magyar állammal készül műholdat juttatni az űrbe, de az állammal épít távközlési szuperholdingot is. Amikor pedig a vállalat felvásárolta a DIGI Távközlési Kft.-t, a versenyhivatal nem indított vizsgálatot, mivel a kormány nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette az üzletet.

Az ellenzéki képviselők az Európai Bizottságnak írt levelükben kérik, hogy a testület vizsgálja meg a 4iG sajátos helyzetét, mert szerintük az több ponton is ellentétes az európai uniós joggal.

• Kérik, hogy a testület általában is vizsgálja meg, a versenyjogi szabályok alól felmentést biztosító „nemzetstratégiai jelentőségű összefonódást” lehetővé tevő jogszabály összeegyeztethető-e az uniós joggal.

• Úgy látják, a 4iG terjeszkedésének közvetlenül európai versenyjogi vonzata is van, hiszen határokon átnyúló a tevékenysége, így a Bizottságnak vizsgálnia kell ezt.

• Szerintük a 4iG kötvényeinek lejegyzése – az MFB 100 milliárd, az MNB pedig 84,45 milliárd forint értékben finanszírozta így a céget – tiltott állami támogatásnak minősül.

De Donáth Anna és Hadházy Ákos szerint egyébként is komoly nemzetbiztonsági kockázatot rejt, ha ennyi kritikus infrastruktúra kerül egyetlen magántulajdonos kezébe.

Márki-Zay Péter amellett, hogy az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, egyéniben Lázár Jánost is le szeretné győzni a Csongrád-Csanád megyei 4-es választókörzetben. A hódmezővásárhelyi központú körzethez 19 település tartozik, most innen 15 polgármester adott ki nyilatkozatot arról, hogy az általa képviselt „megosztó politikát ne hurcolja be”.

A MakóHíradón megjelent nyilatkozatot a portál szerint Farkas János, Magyarcsanád fideszes polgármester kezdeményezte. Ebben arról ír, hogy veszélynek látják, hogy a körzet „az országos kampány frontjává válik, ahogy az Ön által vezetett Hódmezővásárhely estében történt”. A nyilatkozatot bejelentő sajtótájékozatón Farkas János azt mondta: „Településeink a kormánynak köszönhetően fejlődnek, gyarapodnak, nincs szükségünk kioktatásra, lenézésre, legfőképpen szánalomra.”

„Polgármesterként azt valljuk: nem az a dolgunk, hogy a budapesti konfliktusokat a településre hozzuk, hanem az, hogy az itt élők érdekeit érvényesítsük Budapesten és mindazokon a fórumokon, ahol az életünket meghatározó döntések születnek. Nem beszélve arról, hogy települési vezetőként döntéseinket a lakosság felé párthovatartozás nélkül hozzuk meg” -írják. A Márki-Zay által vezetett Hódmezővásárhelyen úgy látják, hogy ott vegetálás és polgárháborús hangulat jellemzi a várost.

Mivel a polgármesterek úgy gondolják, hogy meg kell védeniük a településeiket az országos politikai konfliktusoktól, ezért nem vesznek részt Márki-Zay hozzájuk tervezett kampányeseményein, a miniszterelnök-jelöltet pedig felszólították, hogy nem hurcolja be a megosztó politikát.

Ugyanakkor biztosították arról, hogy akárki is lesz az országgyűlési képviselő, gyakorlatias, értéksemleges és hatékony együttműködésre törekednek vele.

A közös nyilatkozathoz Ambrózfalva, Csanádalberti, Apátfalva, Földeák, Királyhegyes, Kövegy, Makó, Nagyér, Óföldeák, Székkutas, Kiszombor, Magyarcsanád, Maroslele, Nagylak és Pitvaros vezetői csatlakoztak.

Antony Blinken szerdán kezdi meg európai körútját, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió egyre növekvő veszélyéről tárgyaljon. Először Kijevben találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, majd Berlinben a német, a francia és a brit külügyminiszterekkel is érétkeli a helyzetet. Pénteken pedig Szijjártó Péter barátjával, Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is találkozik Genfben.

Bár az oroszok tagadják, hogy Ukrajna megtámadását terveznék, de az amerikaiak szerint az invázió bármikor megkezdődhet, annyi katonát sorakoztattak már fel a határon.(BBC)

A múlt héten nagy felháborodást váltott ki a kommentelők között az Országos Mentőszolgálat videója, amiben négy irodista nő a haját csavargatva és a ruháját igazgatva bámulja, ahogy az egyik férfi kollégájuk előttük húzza fel a mentősök új formaruháját. A videó miatt a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének (MOMSZ) elnöke később a videó készítőjének azonnali elbocsátását követelte.

Győrfi Pál, az OMSZ kommunikációs és pr-vezetője a Telexnek kedden azt írta: „Az új munkaruhák érkezéséről szóló kisfilmet saját dolgozóink készítették azzal a céllal, hogy a humor eszközével juttassák el a jó hírt a mentők Facebook közösségének tagjaihoz, akik között számos mentődolgozó is megtalálható. A beszerzéssel és a ruhák kiosztásával kapcsolatos információk átadása, a munkaruha részletes bemutatása az intézményi belső kommunikációs csatornákon történik, de a kisfilmből is kiderül, hogy az új ruhák nemcsak esztétikusak, hanem a bajtársak igényei szerinti újításokat is tartalmaznak (lásd pl. a filmben külön is megmutatott, újdonságot jelentő övet, vagy a leszedhető zsebet, amibe a táblagép is elhelyezhető).”

Hozzátette, hogy a videó „a pozitív hír számára magas elérést eredményezett, fogadtatása pedig az egyes bírálatok és az álláspontunk szerint megalapozatlan következtetések ellenére is nagyobb arányban pozitív volt.” Györfi szerint a szakszervezet tiltakozó levele „a feszültségkeltés szándékával íródott, érdemi reakciót nem tesz szükségessé”.

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje kedd este az ATV-n reagált arra, hogy az Orbán Viktornak címzett vitakihívását Hollik István azzal pattintotta le: „Beosztottal nincs értelme vitatkozni.” Márki-Zay Péter erre azt mondta, hogy a 6 párt összefogásában egy csomó kérdésben nincs egyetértés, „tehát nincs főnök, nincs beosztott sem”.

„De ha ez lenne a logika, akkor én miért állnék ki Orbán Viktorral? Akkor rögtön Putyint kellene kihívjam vagy rögtön a Kínai Kommunista Pártot. Ha Orbán nem tudja a kínai kommunisták nélkül eldönteni, hogy a mi pénzükből merre menjen a vasút, vagy nem tudja Putyin nélkül eldönteni, hogy támogathatja-e az úzvölgyi temető megmaradását vagy el kell-e zárni a gázcsapot Ukrajna felé, akkor Orbán Viktor egy beosztott.”

MZP úgy gondolja, hogy a magyar választóknak joga van, „hogy nem hazugságokról szóljon a kampány, ne hazugságokat adjunk a másik szájába, hanem tényekkel vitatkozzunk. Ezért ki kell állnia Orbán Viktornak, és kell, hogy legyen egy nyílt, a köztévében közvetített, élő vita”.

Márki-Zay azt mondta, a népszavazáshoz szükséges 200 ezer aláírás péntekig biztosan meglesz és le fogják adni.

A Pécsi Tudományegyetemen még tart a vizsgálat, hogy valóban úgy tudott-e átmenni, és ha igen, hogyan a jogi vizsgái egy részén Rogán Antal kabinetfőnöke, hogy azokra feljelentkezett vagy akárcsak elment volna.

Mindenesetre annak a tanársegédnek a vizsgáztatási jogát már felfüggesztették, aki elismerte, hogy hozzásegítette Nagy Ádám kabinetfőnököt ahhoz, hogy vizsga nélkül szerezzen érdemjegyet. Mészáros Pál Emil azt mondta, hogy baráti szívességet tett, amit nagyon megbánt.

A Völner-ügy lapunkban szemlézett lehallgatási jegyzőkönyeiből derült ki, hogy a gyanú szerint az igazságügyi államtitkárt sok tízmillió forinttal korrumpáló Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke nemcsak kenőpénzt mozgathatott, de különböző szívességeket is tett.

Ilyen volt Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádám vizsgáinak „megvarázslása” a Pécsi Tudományegyetem jogi karán. A Központi Nyomozó Főügyészség vélelme szerint Nagy Ádám meg sem jelent a sikeres vizsgán, ráadásul még a Neptun rendszerében is Schadl intézte a jelentkezését. Később Schadl és a dékáni hivatal vezetője, Kovács Béla Nagy Ádám jogszociológia vizsgájáról is egyeztetett, mert Rogán kabinetfőnökét váratlanul érte, hogy a vizsga szóbeli lesz. Valamint egy gyakorlati jegyet is lezsíroztak.

Hogy a kérések hogyan jutottak el Schadlhoz, az a jegyzőkönyvekben nincs benne. Arra sincs utalás, hogy ezekért milyen szívességeket kért vagy kapott cserébe.

De ki az a Nagy Ádám?

Több vizsgán a jelek szerint átsegített Nagy Ádám a hagyományos miniszter-kabinetfőnök felállásnál szorosabb kapcsolatban áll Rogán Antallal.

A 32 éves Nagy Ádáméknál már-már családi hagyomány, hogy Rogánék ügyes-bajos dolgait intézik. A propagandaminiszter például papíron a kabinetfőnöke édesapjától bérli azt a Csalán úti lakást, ahová a válása után költözött.

De ugyanúgy Nagy Ádám apja volt az is, aki a válás után 143 millió forintért megvette Gaál Cecília balatoni nyaralóját. De a Nagy család ingatlanporfóliója akkor is bővült, amikor Nagy Ádám felesége megszerzett egy 131 négyzetméteres önkormányzati lakást az V. kerületi Mérleg utcában, amihez a hitelt maga az önkormányzat biztosította. (2006 és 2014 között Rogán Antal volt a Belváros polgármestere.) Ennyi összefonódás után már az sem meglepő, hogy

2012-ben Nagy Ádám lett Rogán Antal legkisebb fiának keresztapja. Mivel akkor Rogánék még kifejezetten keresték a nyilvánosságot, az erre kapható TV2 parádés riportban számolt be az eseményről.

De a kabinetfőnökösködés, az ingatlankezelés, a keresztapaság mellett Nagy Ádámnak még azt is bele kellett szorítania az idejébe, hogy 2016-19 között a Hungaroring Zrt. igazgatósági tagja legyen, 2018 óta pedig az Antenna Hungária igazgatóságában kell helyt állnia.

Az utóbbi miatt Hadházy Ákos független képviselő kedden azt követelte, hogy „Nagy Ádámnak azonnal le kell mondania az Antenna Hungária igazgatósági tagságáról, már ha a Fidesz egy kicsit is komolyan gondolja azt a látszatot kelteni, hogy náluk következménye van a dolgoknak. Persze ki sem szabadott volna nevezni, pláne úgy, hogy Nagy Ádám édesapjától bérelte Rogán Antal a luxus lakását válása után”. Emlékeztetett arra is, hogy az Antenna Hungária a „sok-sok milliárdos rendezvényszervezési bizniszben vesz részt, de ennél sokkal fontosabb, hogy a nemzetbiztonságilag is kritikus fontosságú távközlési infrastruktúra fontos része”.

Szóval Nagy Ádámnak mindezek mellett kellett volna még jogszociológiát, pénzügyet vagy nemzetközi jogot magolnia, ha Schadl György nem emeli fel időben a telefont.

Járóka Lívia az Európai Parlament alelnökválasztásának második fordulójában visszalépett az alelnökjelöltségtől Roberts Zile, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) jelöltjének javára - közölte kedd délután a Fidesz uniós parlamenti képviselőcsoportja. Az ECR tagja többek között a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság is.

A fideszes EP-képviselők az ECR jelöltjét támogatják annak érdekében, hogy „az európai demokratikus jobboldalnak legyen képviselete az Európai Parlament vezető testületében”.

Deutsch Tamás, a Fidesz EP-delegációjának vezetője kedd délután azt mondta az MTI-nek, hogy sikerként könyvelik el, hogy el tudták érni Járóka Lívia jelölését az alelnöki tisztségre, annak ellenére, hogy a képviselőcsoport 2021 márciusa óta nem tartozik politikai frakcióhoz az EP-ben, miután kilépett az Európai Néppártból. Hozzátette, hogy Járóka Lívia a szükséges számú képviselői ajánlást jóval meghaladva nyerte el jelöltségének támogatását.

Az Európai Parlament minden választott tisztségét - azaz az elnöki, alelnöki, kvesztori, bizottsági elnöki és alelnöki, küldöttségi elnöki és alelnöki pozíciókat - két és fél évente újítják meg, azaz egyszer az ötéves jogalkotási időszak kezdetekor, egyszer pedig a ciklus félidejében. A tisztséget betöltők mandátuma egyszer meghosszabbítható. A testület elnökének a néppárti Roberta Metsolát választották kedden délelőtt. Az alelnökökről még kedden szavaznak.

A több mint 10 éve inaktív zenekar feltúrta a fiók alját, hogy március közepén megjelentethessenek egy anyagot az eddig kiadatlan számaikból. Az In/Out/In-en öt szám lesz hallható, amiket 2000 és 2010 között vettek fel, és a Bandcamp-re feltöltött In & Out alapján pont annyira lehetnek izgalmasak, amennyire ezek az előkotort anyagok izgalmasak tudnak lenni.

Első alkalommal vadásztak le egy vadászszezon alatt több mint 100 ezer hódpatkányt, azaz nutriát Németországban. A Német Vadászszövetség (DJV) adatai szerint a 2020 áprilisa és 2021 márciusa közötti szezonban pontosan 101 108 egyedet lőttek ki, ami 57-szer több, mint 20 évvel ezelőtt.

A rekordnak számító mennyiség jelzi, hogy az eredetileg Dél-Amerikából származó rágcsáló az elmúlt években nagy mértékben elszaporodott - mondta Torsten Reinwald, a DJV szóvivője. A vadászok szerint ennek hátterében a tél globális felmelegedés miatti enyhülése és az állatok etetése állhat.

A DJV adatai szerint ezek az idegenhonos állatok már Németország minden részén megtalálhatók, de különösen nagy mennyiségben fordulnak elő az ország északnyugati részén, az Ems, a Weser, az Elba és a Rajna vidékén.

A nutriák (hódpatkányok vagy mocsári hódok, Myocastor coypus) a hódhoz hasonlóan néznek ki. 1880-tól kezdve jelent meg a faj Németországban, húsáért és szőrméjéért farmokon nevelték. A kiszökött állatok aztán saját populációkat hoztak létre és folyók, tavak mentén telepedtek le.

A Német Vadászszövetség aggodalommal figyeli az állatok terjeszkedését. "Ez nagy kihívás a gátvédelem és fajvédelem szempontjából" - mondta Reinwald. A nutriák több méter hosszú barlangrendszerei veszélyt jelentenek a gátak stabilitására. Ráadásul megsemmisítik a nádasokat, így más fajok, például bizonyos madarak számára nem marad elég élőhely. (dpa/MTI)

Közös hadgyakorlatot rendez februárban Oroszország és Fehéroroszország - közölte Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök hétfőn. A Szövetségi Eltökéltség - 2022 fedőnevű manőverek pontos időpontját még nem határozták meg, de minden más részletét már egyeztették az orosz féllel - mondta el Viktor Hrenyin fehérorosz védelmi miniszter.

Lukasenka szerint a hadgyakorlatokat az ország nyugati és déli határai mellett kell tartani, a Fehéroroszországgal szemben álló, általa nem pontosított nyugati és déli erőkre való tekintettel. Fehéroroszország nyugati szomszédai a NATO-hoz tartozó balti államok, délen pedig az ország Ukrajnával határos.

Az elnök emlékeztetett arra, hogy decemberben megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az orosz-fehérorosz Szövetségi Állam nyugati határainál és déli szárnyán rendezendő, előre nem tervezett hadgyakorlat megrendezéséről. Lukasenka elnök azzal vádolta Ukrajnát, hogy csapatösszevonásokat hajtott végre a fehérorosz határ közelében, Lengyelországot és a balti országok pedig azzal, hogy 30 ezer katonát állomásoztatnak a fehérorosz határ túloldalán. (MTI)

Miután megírtuk, hogy Schadl György, a Völner-ügy kulcsfigurája egyetemi vizsgákat intézett végrehajtóknak és végrehajtók hozzátartozóinak, de bebiztosította Rogán Antal kabinetfőnökétek, Nagy Ádámot is a Pécsi Tudományegyetem közölte, hogy

vizsgálatot indít az ügyben, mivel hivatás etikai szabályok és a vizsgaszabályzat megsértésének gyanúja merült fel. A belső vizsgálat lezárását követően tájékoztatják a közvéleményt.A lehallgatási iratok szerint ugyanis Schadl György május 25-én Mészáros Pál Emillel, a Pécsi Tudományegyetem Büntető és Polgári Eljárásjogi Tanszékének tanársegédjével egyeztetett. Rogán kabinetfőnökének aznapi vizsgájáról.

A Központi Nyomozó Főügyészség szerint Nagy Ádám meg sem jelent a sikeres vizsgán, ráadásul még a Neptun-rendszerében is Schadl intézte a jelentkezését. Később Schadl és a dékáni hivatal vezetője, Kovács Béla Nagy Ádám jogszociológia vizsgájáról is egyeztetett, mert Rogán kabinetfőnökét váratlanul érte, hogy a vizsga szóbeli lesz. Valamint egy gyakorlati jegyet is lezsíroztak.

Hétfőn felrobbant három benzinszállító teherautó Abu-Dzabi repterének közelében. Három ember meghalt, hatan pedig megsérültek. A halottak közül ketten indiaiak, az harmadikuk pedig pakisztáni. Az Irán által támogatott jemeni húszik azt állítják, ők hajtottak végre támadást az Egyesült Arab Emírségek területén. A rendőség közleménye szerint a helyszínen találtak olyan kisebb dróndarabokat, amik a robbanást okozhatták.

A húszi lázadok mozgalma, ami a szaúdi vezetésű koalíció ellen harcol (ennek tagja az Egyesült Arab Emírségek is), gyakran indít határokon átnyúló rakéta- és dróntámadásokat Szaúd-Arábia ellen. Az Egyesült Arab Emírségek ellen azonban eddig kevés ilyen támadást hajtottak végre. (Reuters)

Múlt szombat hajnalban két ukrán férfi Ruzsa külterületén egy magyar rendszámú autóval közlekedett, amikor egy honvéd járőr igazoltatni akarta őket. A két férfia jelzés ellenére tovább hajtott, ezért a járőr több lövést is leadott a kocsira.

Az ukránok ezután mégis megálltak, majd a kocsiból menekülve átszálltak egy másik gépkocsiba, amit román társaik előfutóként vezettek. A nyomozó hatóság menekülésük ellenére rövid időn belül elfogta a négy elkövetőt, akiket előállított, majd őrizetbe vett.

Az embercsempészek kocsijából 7 utas került elő, akik szír állampolgárnak vallották magukat. Korábban ismeretlen személy segítségével, meg nem engedett módon lépték át a szerb-magyar országhatárt. Az illegális határátlépők sem személyazonosságukat, sem magyarországi tartózkodásuk jogszerűségét igazolni nem tudták, és ezzel az őket szállító gyanúsítottak is tisztában voltak.

Az államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva elkövetett embercsempészés bűntette miatt indult eljárásban a járási ügyészség a szökés, elrejtőzés ténye illetve veszélye, valamint az eljárás meghiúsításának veszélye miatt kezdeményezte a gyanúsítottak letartóztatását. (Ügyészség)

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) az áprilisi választásokig már nem tervez javaslatot tenni arra, hogy például Németországban vagy Nagy-Britanniában több szavazóhelyiségben is szavazhassanak a magyar állampolgárok. Nagy Attila, a szervezet elnöke a Szabadeurópának adott interjújában azt mondta: „A hatályos rendelkezések alapján egy külképviseleti választási iroda és egy szavazókör az, ahol lebonyolítják a külképviseleti választást. A nagyszámú választópolgárra itt ugyanazzal a technikával lehet reagálni, mint itthon: nagyobb apparátust küldünk ki, illetve nagyobb helyszínen történik a szavazás. Például Londonban egy 1200 négyzetméteres új helyszínen.”

Bár Németországban és Nagy-Britanniában nagyon sok magyar él, az előbbiben csak 5 külképviseleten (Berlin, Düsseldorf, München, Nürnberg, Stuttgart), az utóbbiban pedig csak háromban (London, Edinburgh, Manchester) lehet szavazni. Ehhez képest az angliai magyarok az aHangon kezdeményezték, hogy további 12 városban tudjanak szavazni (Leeds, Liverpool, Birmingham, Cardiff, Brighton, Bristol, Southampton, Exeter, Norwich, Nottingham, Cambridge, Canterbury). Nagy Attila azt mondta, hogy hasonló javaslatokat a választásokat követően a friss tapasztalatok alapján tesznek.

Az interjúban szóba került az is, hogy mennyire ellenőrizhetők a határon túliaknak biztosított levélszavazás nyilvántartásai, hiszen a választói névjegyzékben csak tízévente kell ellenőrizni a szavazók személyazonosságát, így például az elhalálozásukról továbbra sem értesül a választási iroda. Ebben az esetben a Nemzeti Választási Iroda az önbevallásos módszerre bízza magát. „Mi arra buzdítjuk a regisztráció mellett a külhoni állampolgárokat, hogy ahol a családban történt elhalálozás, jelentsék be, és ezután az elhalálozott lekerül a levélben szavazók névjegyzékéről. Erre a most októberben kiküldött értesítők nyomán is volt példa” - mondta Nagy Attila.

A Gödöllői Járási Ügyészség vádat emelt egy férfi ellen, aki egy 18 év alatti lánynak próbált segíteni abban, hogy megölje magát. A vádirat szerint a 40 év feletti férfi az interneten ismerkedett meg a lánnyal. A lány arról írt, hogy családi okok és a baráti kapcsolatok hiánya miatt szeretne öngyilkosságot elkövetni. A férfi ahelyett, hogy lebeszélte volna a lányt, inkább felajánlotta a segítségét, és több lehetőséget is felvetett. A lehetősége között szerepelt a kézzel történő megfojtás és a szívműködésre ható, nyugtatók bevétele is. A lány a gyógyszereket választotta.

2019. november végén a férfi és a lány személyesen is találkozott Budapesten, majd a X. kerületi terebesi erdőbe mentek. Ott a férfi több darab, vényköteles, erős altatót adott a lánynak. Miután a gyógyszerek hatására a lány szédülni, majd remegni kezdett, és végül eszméletét is elveszítette, a férfi magára hagyta.

De a bevett gyógyszerektől a lány mégsem halt meg, hanem pár órán belül magához tért, és elbotorkált a közelben lévő egyik bevásárlóközponthoz. Ott észrevették, ilyen rossz állapotban van, és mentőt hívtak.

Csak a szerencsén múlott, hogy a lány eszméletlen állapotában nyelve nem csúszott hátra, mert ettől meg is fulladhatott volna. De annak a közvetlen veszélye is fennállt, hogy a hideg november végi éjszakában teste visszafordíthatatlanul kihűl.

A Gödöllői Járási Ügyészség tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek
segítséget nyújtva elkövetett öngyilkosságban közreműködés bűntette miatt emelt vádat a férfival szemben.

Az öngyilkosság megelőzhető. Ha bajban van, lelki gondok, sötét gondolatok nyomasztják, kérhet segítséget!

A Kaposvári Járási Ügyészség jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntette és más bűncselekmény miatt emelt vádat azzal a negyvenes éveiben járó kaposvári férfival szemben, aki társa segítségével akarata ellenére hozta el feleségét és kislányát egy családon belüli erőszak áldozatainak fenntartott otthonból.

A büntetett előéletű férfi korábban rendszeresen bántalmazta, becsmérelte feleségét, míg közös gyermekükkel többször volt türelmetlen és agresszív. A nő egy idő után ki akart lépni a bántalmazó kapcsolatból, ezért 2021 elején a családvédelmi hatóságok segítségével titokban gyermekével együtt elköltözött egy olyan, Kaposvártól távoli védett otthonba, ahol a férfi elvileg nem találhatott rájuk.

A kommunikáció azonban a férfi erőszakossága miatt nem szakadt meg teljesen köztük, így az egyik üzenetváltásuk során a nő véletlenül megosztott egy olyan dokumentumot, amiből a férfi rájött, hogy hol tartózkodnak.Az így megszerzett információk alapján 2021 májusában felkereste a nőt, aki a találkozásukkor éppen óvodába kísérte a gyereküket. Felszólította feleségét, hogy a gyerekkel együtt szálljon be a társa által vezetett kocsiba, mert közösen fogják óvodába vinni a kislányt.

A nő – a gyermekét féltve - nem mert ellenkezni, majd a vádlott a kocsiban megragadta a sértett haját és közölte, hogy Kaposvárra fognak menni. A nő kérlelni kezdte a férjét, aki erre torkon ragadta és megfenyegette, hogy bántalmazni fogja a családtagjait, ha nem teszi, amit kér. Mivel a nő kilátástalannak ítélve a helyzetét, felhagyott az ellenállással, és Kaposvárra ment a férfival, akitől az erőszak hatása miatt azt is eltűrte, hogy akarata ellenére közösüljön vele.

A nő, illetve gyermeke végül másnap tudott elszabadulni a vádlottól, mivel a védett otthonnak gyanússá vált a hirtelen távozásuk, ezért értesítették a kaposvári rendőröket, akik őrizetbe vették a férfit, akit ezután ezután az ügyészség indítványára a bíróság letartóztatott.

Az ügyészség az eljárás alatt mindvégig letartóztatásban lévő, többszörös visszaesőnek minősülő férfival szemben fegyházbüntetést, míg az autót vezető társával szemben felfüggesztett börtönbüntetést kért. (via Somogy Megyei Főügyészség)

Tovább rövidül Angliában a karanténidőszak. Decemberben egyszer már 10 napról 7-re csökkentették, de mivel továbbra is sokan hiányoznak a munkahelyekről,

ezért már negatív gyorstesztekkel akár már 5 teljes nap után is szabadulni lehet.Ehhez az ötödik és a hatodik napon is negatív gyorstesztet kell produkálni. A karantént az első tünetek jelentkezésének vagy az első pozitív teszt másnapjától kell számítani. A szabályok egyaránt vonatkoznak mindenkire függetlenül attól, hogy felvette-e az oltást.

Az egészségbiztonsági szolgálat (UKHSA) adatai szerint a pozitív esetek kétharmada már nem fertőző 5 nap után. Ugyanakkor a 6 nap után szabadulóknak mégis azt ajánlják, hogy viseljenek maszkot és csökkentsék a társas érintkezéseik számát.

Sajid Javid egészségügyi miniszter azzal indokolta a lépést, hogy ezzel csökkenthető az alapvető közszolgáltatások ellátására nehezedő nyomás. Az ötödik és a hatodik nap után bemutatható negatív gyorstesztet döntő jelentőségűnek nevezte a tervben. Azok, akiknek valamelyik mégis pozitív lesz, otthon kell maradniuk, amíg csak nem tudnak két újabb egymást követő napon negatív eredményeket felmutatni, vagy le nem telik a 10 nap.

Skóciában, Walesben és Észak-Írországban továbbra is 7 napos marad a karantén. (BBC)

Alacsony volt a részvételi arány vasárnap a szerbiai alkotmánymódosító népszavazáson, 18 óráig a szavazásra jogosultak 25,25 százaléka vett részt. Vasárnap este Aleksandar Vučić elnök arról beszélt, hogy az előzetes eredmények szerint a népszavazáson részvevő polgárok többsége igennel szavazott, vagyis támogatja az Alkotmány módosítását: 60,48 százalékuk igennel szavazott.

Az alkotmánymódosítás a bírók és az ügyészek kinevezéséről szól. A hatályos alkotmány szerint a parlamentnek kell jóváhagynia a bírók és ügyészek kinevezését, ez pedig nem egyeztethető össze az európai uniós normákkal. Ha ugyanis a parlament nevezi ki a bírókat és az ügyészeket, akkor nem mondható, hogy független az igazságügyi rendszer. Ezután egy magasabb igazságügyi tanács dönthet a kinevezésekről.

Az embereknek arra kellett igennel vagy nemmel válaszolniuk, hogy támogatják-e a szerbiai alkotmány módosítására vonatkozó parlamenti döntést. Ha az igenek nyernek, az alkotmány a már korábban a parlament által elfogadott módosításokkal egészül ki, ha viszont a nemek kerültek többségbe, meg kell ismételni a népszavazási kezdeményezés teljes folyamatát, viszont a vonatkozó törvény értelmében ugyanarról a kérdésről négy éven belül nem lehet újabb népszavazást kiírni.

A népszavazási kampány nem volt erőteljes, a kormánypártok az igen mellett érveltek, míg az ellenzék szerint nemmel kellett szavazni, mert nem volt megfelelő a tájékoztatás vagy nem elegendőek a tervezett módosítások.

A referendumon ezúttal nem volt érvényességi küszöb, azt tavaly megszüntette a szerbiai képviselőház. Vasárnap 7 és 20 óra között összesen 6 510 323 választópolgár adhatta le szavazatát, a választási bizottságnak pedig 96 órája van arra, hogy kihirdesse a referendum végleges eredményeit. (Szabad Magyar Szó/ORF/MTI)

Horváth András, a NAV-botrány kirobbantója, aki 2018 után Márki-Zay Péternek is segített átvilágítani a Fidesztől átvett önkormányzatot Hódmezővásárhelyen, vasárnap arról írt a Facebookon, hogy nem azt várta az ellenzék jelöltjétől, amit most mutat.

Horváth a tavaly őszi előválasztáson még külön videóban kampányolt Márki-Zay mellett. Akkor azt mondta: „Ahhoz, hogy 2022-ben az Orbán-rezsimet le tudjuk váltani, meg tudjuk buktatni, olyan új szavazókat is be kell hoznunk a rendszerbe, meg kell nyernünk az ügynek, aki eddig teljesen érthető módon nagyon távolról kerülték el a politikát. Ezeket a választópolgárokat Márki-Zay Péter lehet képes megszólítani.”

Most pedig pont ezt érzi veszélyben. A miniszterelnök-jelölt vitatott megszólalásairól azt írta: „Jó, tudom, lájkverseny van, meg kampány van, mindig valami bődületeset kell mondani ahhoz, hogy folyamatosan a felszínen legyél. Na de ilyen módon? Ilyen eszközökkel? Társadalmi csoportok és politikusok sértegetésével, megalapozatlan információk terjesztésével, közhelyes ígéretcunamival, konkrétumok nélküli árulózással? 7. frakció? Milyen alapon? Rád éppen azért szavaztak annyian még októberben, mert úgy gondolták, hogy te majd máshogy..., hogy te nem ilyen vagy, hogy te majd képes leszel felülemelkedni azon a rendszerszintűnek mondható kormánypárti-ellenzéki attitűdön és szokványos csatazajon, ami 2014-ben és 2018-ban is a Fidesznek hozott 2/3-ot. Az »összefogás« következményként némileg jobb pozícióban, de szerintem minden más tekintetben nagyjából ugyanott vagyunk.”

Ehelyett azt várná el Márki-Zaytól, hogy felelős, megfontolt és mérsékelt politikusként viselkedjen, különben elfordulnak tőle az új szavazók:

„Lehet persze mindent szőnyeg alá söpörni (pl. az ominózus közvélemény kutatás eredményét), lehet minden kritikát megfogalmazó ellenzékit árulónak bélyegezni,

azonban én azt tapasztalom, hogy az utóbbi néhány hónapban éppen azok fordítottak hátat a közös listának, akiket üres »Orbán takarodj!« szónoklatokkal és populista lózungokkal nem lehet megnyerni.

Egészen másra vártunk, nem arra, hogy Jakabra, meg a többire is ráteszel egy lapáttal az ordibálásban. Mi egy felelős, megfontolt és mérsékelt politikusban látjuk a jövőt- az elmúlt néhány hónap megszólalásai azonban egyáltalán nem ebbe az irányba mutatnak.” Szerinte ennek következtében a Kutyapárt támogatottsága fog nőni tovább, de még „Gattyán is le fog csípni valamennyit az ellenzéki listás szavazatokból a digitális kamuzásával”.

A parlament még tavaly júniusban szavazta meg a homoszexualitást a pedofíliával összemosó törvényt, aminek az egyik rendelkezése szerint szexuális felvilágosító foglalkozásokat az iskolák pedagógusain kívül csak olyan személyek, szervezetek tarthatnak, amelyek szerepelnek egy hivatalos, folyamatosan frissülő nyilvántartásban. Csakhogy ez a lista azóta sem készült el, Kásler Miklós azt sem jelölte ki, kinek kellene vezetnie ezt a nyilvántartást.

Pont ezért korábban a szexuális kultúrával, a nemi élettel, a nemi irányultsággal, a szexuális fejlődéssel, a kábítószerfogyasztás káros hatásaival, az internet veszélyeivel és egyéb testi és szellemi egészségfejlesztéssel foglalkozó szervezetek nem tudják, hol vetethetnék magukat nyilvántartásba, hogy folytatni tudják a munkájukat az iskolákban.

A párkapcsolati és szexuális erőszak áldozatait segítő PATENT Egyesület munkatársa, Petrás Boglárka az RTL.hu-nak arról számolt be, hogy konkrét szabályozás híján azonban nem tudják, hogyan szerezhetnének engedélyt arra, hogy továbbra is megtartsák a foglalkozásokat, ha azokat akkreditációhoz kötik. Pedig az iskolai programjuknak nem is kifejezetten részei azok a témák – a transzneműség vagy a különböző szexuális irányultságok –, amelyeket a kormány kimondottan ki akar tiltani az iskolákból, csak hát a törvény viszont mindenféle szexuális felvilágosítást korlátoz.

Petrás úgy látja, hogy a kormány a „Családi életre nevelés” tantervet állítja középpontba, ami az önmegtartóztatásra, tabusításra épül, miközben ők inkább arra fókuszálnánk, hogy a diákok tabuk nélkül fel merjék tenni kérdéseiket, és megpróbáljuk ellensúlyozni a médiából és a pornóból rájuk ömlő hatásokat, összezavaró információkat. Ezért megpróbálkoznak majd az akkreditációval, de iskolán kívüli foglalkozásokat is szerveznek.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem válaszolt a csatornának, amikor arról kérdezték, mikorra várható a miniszteri rendelet megjelenése az iskolai foglalkozásokat tartó szervezetek nyilvántartásba vételéről. A Kormányzati Tájékoztatási Központ annyit közölt, hogy a további jogalkotási lépésekkel megvárják a tavaszi népszavazás eredményét.

Két spanyol régész 209 római kori pénzérmét talált az észak-spanyolországi Grado mellett, Asztúria tartományban, amikor a La Cuesta barlangot készültek meglátogatni. A kincset egy üreg mellett találták, amit egy kétségbeesett borz áshatott ki, ami a kemény télben próbálhatott élelem után kutatni. Az érmék a 3. és az 5. században készülhettek Konstantinápolyban és Thesszalonikiben. Ez a kincs számít a legnagyobb régészeti leletnek a környékről. (BBC)

A felcsúti gazdasági csodát végrehajtó vállalkozó azért perelte be a Momentum korábbi elnökét, mert az többször is bűnözőnek nevezte. Mészáros Lőrinc előbb első- és másodfokon is elvesztette a pert Fekete-Győr András ellen, majd harmadjára egy személyiségi jogi perrel is megpróbálkozott, de itt sem neki adtak igazat.

„A bíróság harmadszorra is nekem adott igazat: nyugodtan hívhatjuk nevén, vagyis bűnözőnek az Orbán-strómant, bocsánatot pedig nem én, hanem Mészáros fog kérni a magyaroktól, amiért közönséges közpénztolvajként egy teljes nemzetet tett szegényebbé. A perköltséget sem én, hanem a pervesztes Mészáros fogja megfizetni” - írta a harmadik per után Fekete-Győr, aki hétfőn már arról számolt be, hogy Mészáros Lőrinc átutalta neki a 240 ezer forint perköltséget. Meg is mutatta az erről kapott értesítését.

A Mészárostól kapott pénzt az Iványi Gábor által alapított, hajléktalan gyermekeknek fenntartott Wesley János Óvodának ajánlja fel.

A kormány tavaly húzta ki a milliárdos költségvetési támogatást Antall József fiának tudásközpontja alól, miután kiderült, hogy Antall Péter közpénzből járta a világ luxushoteleit, alapítványi pénzből költöttek magánkirándulásokra, magánkórházra, professzionális fényképezőgépekre és márkás bőröndökre is.

Az elvonás megrendíthette Antall Péter hitét a kormányban, mert most a Facebookon arról írt kommentet, hogy szerinte csőd, amit a Fidesz csinált a gazdaságban: „A 22- es választást félnek megnyerni! Aki nyer az veszít! Akkora a csőd amit a Fidesz csinált, 4000 mrd állami túlköltekezés, infláció az egekben, EU forrást visszatartják! Generációs feszültség is van a Fideszben, a fiatalok nyugdíjba akarják küldeni a miénket! Csak ott nincs »kibeszélő show« mint a másik oldalon! OV arra számít, h borul a bili, rádől a mai ellenzékre és visszajön 2/3 eredménnyel legkésőbb 26- ban! Vagy hamarabb! Orbán bukik! Ekkor minden eszközzel meg fogják akadályozni, h ismét kormányfő lehessen! Merkel egyszer azt mondta: »Gyurcsány a pestis, Orbán a kolera« ha jól idéztem!”

Az Antall József Tudásközpont vezetője arról is írt, hogy generációs feszültségek vannak a Fideszben, úgy érzi, az ő generációját nyugdíjba küldenék. Orbán Viktor pedig arra épít, hogy újra kétharmaddal tud visszatérni, miután a mostani ellenzék nem tud mit kezdeni a gazdasági helyzettel. (via Magyar Hang)

Azoknak az oltatlan dolgozóknak, akiknek a koronavírus miatt karanténba kell vonulniuk, ettől a héttől kezdve kevesebb táppénzt fizet az Ikea. A vállalat elismerte, hogy a táppénzcsökkentés megosztó téma volt, de a változó körülmények miatt új szabályokat kellett hozniuk. Az utóbbi időszakban ugyanis egyre több pénzt kellett kifizetnie a cégnek a kieső munkaerő után. Az Ikea közölte, hogy a teljesen beoltott dolgozók teljes fizetést kapnak a karantén alatt. Így Nagy-Britanniában az Ikea karanténba vonuló, oltatlan dolgozói csak a táppénz minimumát, azaz heti 96,35 fontot kapnak, miközben az átlagfizetés 400-450 font között mozog.

Az angliai szabályok szerint annak, aki már legalább két oltást kapott, nem kell karanténba vonulnia, ha fertőzött személlyel került kapcsolatba. Ugyanakkor az oltatlanoknak ilyenkor is izolálniuk kell magukat. (BBC)

Vasárnap délután a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtéren a NAV munkatársai ellenőriztek egy 31 éves győri férfit, aki Isztambulba szeretett volna utazni. Csomagjainak átvizsgálása során előkerült egy, a nevére kiállított magyar védettségi igazolvány, amiről hamar kiderült, hogy hamis. A férfit a NAV munkatársai előállították. Ellene a Repülőtéri Rendőri Igazgatóság (RRI) közokirat-hamisítás bűntett megalapozott gyanúja miatt indított eljárást. (police.hu)

Több mint 1,7 milliárd forintnyi támogatást vont vissza az Európai Bizottság, mert a nyíregyházi önkormányzat szociális városrehabilitációs projektje úgy kívánta felszámolni a szegregációt, hogy az egyik gettóból a másikba költöztette az emberek nagy részét. Egy helyi civil szervezet panasza után jutottak arra, hogy a pénz felhasználása lakóhelyi és oktatási szinten is szegregációt valósított meg, ez pedig ellentétes a támogatási célokkal és az uniós alapértékekkel.

Glonczi László, a helyi roma nemzetiségi önkormányzat alelnöke és a Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesületének elnöke fordult az Európai Bizottsághoz és az Alapvető Jogok Biztosához.

Telepről telepre

A nyíregyházi önkormányzat még 2017-ben nyert 1,726 milliárd forintos uniós támogatást szociális városrehabilitációra. A terv az volt, hogy kiköltöztetik a lakókat a Keleti telep nevű szegregátumból. Bár ez a telep viszonylag frekventált helyen, a belváros közelében fekszik, de a pályázati anyagban is kiemelték, hogy a túlzsúfolt, önkormányzati tulajdonú szociális bérlakások 92,4 százalékának alacsony volt a komfortfokozata, és már fel sem lehetett újítani őket. Az önkormányzat lakásszerződései alapján 2018-ban, a projekt kezdetén legalább 204 ember élhetett a telepen, de a lakók valós száma ennél magasabb lehetett, mert nem feltétlenül jelentettek be mindenkit.

Hogy a Keleti telepről elköltöző családoknak legyen hova menniük, az önkormányzat a Huszár telep nevű városrészen újított fel lakásokat. Az önkormányzat adatai szerint 49 család költözött át a Huszár telepre, de a helyi civilek több mint 60 családról tudnak. A gond csak az, hogy a Huszár telepet a város stratégiai dokumentumai ugyanúgy szegregált területként tartják számon. Erről még a pályázati összefoglalóban is leírták, hogy „fizikailag is szegregált helyzetű, vasútvonal választja el a város fő szövetétől”. Ráadásul itt működik az az egyházi iskola is, aminek a szegregált működése miatt 2016-ban az Európai Bizottság kötelezettségi eljárást indított Magyarországgal szemben.

Az egyik legszegregáltabb iskola

A magyar törvények 2014 óta bizonyos esetekben ugyanis felmentést adnak a szegregációt tiltó törvények alól egyes intézményeknek, kisebbségi vagy vallási alapon létesülhetnek szegregált iskolák. Ez történt itt is: a Huszár telep korábbi iskoláját épp a szegregáció felszámolása érdekében zárták be 2007-ben, de 2010 után az önkormányzat átadta az épületet a görögkatolikus egyháznak, ami megnyitotta a Sója Miklós Általános Iskolát, hogy ott cigánypasztorációs tevékenyéget végezzen. Az intézménybe megint a szegény, roma gyerekek kezdtek járni a telepről. Ráadásul az önkormányzat pont akkor szüntette meg a roma gyerekeket a telepről a kijelölt belvárosi iskolába szállító ingyenes iskolabuszt, amikor beindult az egyházi iskola.

Az elkülönítés miatt indult perben még Balog Zoltán is bevetette magát, az Emmi akkori minisztere azzal érvelt 2014-ben, hogy szerinte szegregált környezetben is lehet felzárkóztatást végrehajtani, és ő nagyon bízik az egyházak pasztorációs tevékenységében. Az azóta református püspökké szentelt Balog akkor úgy látta, a gyerekeknek hasznukra válik, ha a roma telepen járnak iskolába, mert így nem hiányoznak majd az iskolából és a szülővel való kapcsolattartás is mindennapos marad.

Glonczi László felmérése alapján azok közül a gyerekek közül, akik a költözés előtt még vegyes összetételű, állami iskolákba jártak, integrált körülmények között, a költözés után sokan kiiratkoztak ezekből az intézményekből, és a Huszár telepen működő roma többségű iskolába mentek. Az önkormányzat által kiadott adatok szerint tavaly augusztusig legalább 15 gyereknek kellett iskolát vagy óvodát váltania.

Nem erre adta az EU a pénzt

A projekt kivizsgálása után az Európai Bizottság arra jutott, hogy program ellentétes a megkülönböztetés-mentességről szóló szabályokkal, valamint hozzájárult az óvodai és iskoláskorú gyermekek oktatási szegregációjához is. Felkérték a magyar hatóságokat és az önkormányzatot, hogy orvosolják a helyzetet. Amennyiben bizonyítani tudják, hogy a végrehajtott tevékenységek a projekt végén a szegregált oktatásba beiratkozott gyermekek számának jelentős csökkenését eredményezik, ezek a tevékenységek uniós finanszírozásra jogosultaknak tekinthetők. A kormányzati adatlap szerint a projekt 2021 végé lezárult.

Glonczi panasza alapján az Alapvető Jogok Biztosánál is indult egy eljárás a projekt miatt miatt. Ez jelenleg is tart. A Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesületének elnöke szerint most az a legfontosabb, hogy hozzásegítsék az átköltöztetett családok gyerekeit a belvárosi iskolák eléréséhez, hogy ne a sarki roma iskolába járjanak, hanem az utaztatásuk támogatásával, a családok tájékoztatásával hozzáférhessenek az állami, vegyes összetételű, jó minőségű oktatást nyújtó iskolákhoz.

Úgy látják, az Európai Bizottság mostani döntése precedenst teremthet a régióban, miután nem elszigetelt eset a romák integrációjára fordítandó uniós források szegregációs célú felhasználása.

Az amerikai kutyatenyésztőket tömörítő American Kennel Club (AKC) kedden jelentette be, hogy két új kutyafajtát is felvett a nyilvántartásába: az orosz toy terriert és a magyar mudit. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mostantól a mudik is megmérettethetik magukat a legnevesebb amerikai kutyakiállításon, a Westminster Kennel Club rendezvényén.

A szép magyar sikerről szóló beszámolójában az AP hírügynökség megjegyzi, hogy a mudirajongók szerint ez a középtermetű, bozontos fajta nagyon élénk és sokoldalú: képes birkákat terelni, vaddisznót vadászni, patkányokat fogni, de az agility vagy a dokkugró versenyeken is jól teljesít.

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje nem hiszi, hogy bárkit megsértett volna, amikor az újévi köszöntőjében arról beszélt, hogy „a COVID miatt is megtizedelt idős korú magyar lakosság nagyobb része szavazott a Fideszre”. Pedig a mondat miatt Jakab Péter gyakorlatilag lehülyézte Márki-Zayt a vitatott mondat miatt.

Márki-Zay az ATV-n kedd este azt mondta, sajnálja, hogy sokan félreértették, ebben azt is látja, hogy nagyon sokan nem Orbán Viktor akarják leváltani, hanem az ellenzéket kritizálják. Egyszerű ténymegállapításnak tartja, hogy az idősek jelentős része a Fideszre szavaz. „ Az tény, hogy egy jelentős része ezeknek az embereknek a Fideszre szavaz. És pont ezeknek az időseknek adtak kínai vakcinát, amit még a kínaiak se adtak 60 év fölött? Azt gondolom, hogy a Fidesz végtelenül aljas módon elárulta az idős embereket”.

Azt mondta, beszélt Jakab Péterrel, és jobban örült volna, ha a Jobbik elnöke inkább arról beszél, „a Fidesz hogyan pusztítja a nyugdíjasokat”. (Ezen a ponton a műsorvezető a leendő perek miatt jobbnak látta tisztázni, hogy ez csak Márki-Zay, nem pedig az ATV véleménye.) „Akkor, amikor Szijjártó baráti köre kétszer annyit fizeta kínai vakcináért, mint Szenegál - tehát ebből lehet látni, mennyit lophattak ebből a pénzből- és odaadja azt a vakcinát a világon egyedül 60 év feletti nyugdíjas magyaroknak, akkor az abszolút megáll, hogy a Fidesz pusztítja őket, mert neki a lopás sokkal fontosabb volt.”

Bevallotta, hogy ezeket a beszédeket nem írja meg előre, hanem rögtönözni szokott. Mivel ekkora balhé lett a mondatból, ezt már szívesen kihagyná. De szerinte ha most a szavakon kezdenek lovagolni, azzal csak Orbán Viktort tartják hatalmon. „Ha bárki boldogabb lesz tőle, akkor nagyon szívesen bocsánatot kérek, Jakab Pétertől is bocsánatot kérek ezerszer. Bármiért bocsánatot kérek” - mondta a miniszterelnök-jelölt. A vitatott kijelentéseiről egyébként azt mondta, hogy 100 ember dolgozik azon a Fideszben, hogy a 4 órás élő bejelentkezéseiből kiragadhassanak 4 olyan másodpercet, amire aztán hazug narratívát tudnak felépíteni.

Arról, hogy kap-e saját frakciót, azt mondta, szeretne, de ez szerinte nem egy hatalmi kérdés. Az első forduló eredményei alapján indokoltnak tartaná, hogy legyen egy 7. frakció, ő ezt egy gesztusnak tartaná a civilek, a romák és a konzervatívok felé,

de ha a pártok egyik fele ezt nem támogatja, akkor el tudja engedni. Az ellenzék egységét fontosabbnak tartja a 7. frakciónál. „Csak együtt tudjuk leváltani ezt a kormányt. Nélkülem az ellenzéki pártok nem tudják leváltani, és én sem tudom az ellenzéki pártok nélkül leváltani.” Szerinte akkor van a legnagyobb esélye az ellenzéki listának, ha az öt miniszterelnök-jelölt szerepel az első öt helyen. Erről a javaslatról már meg is egyeztek az ellenzéki pártok.

Márki-Zay biztos abban, hogy meglesz a 200 ezer aláírás a népszavazáshoz. Szerdán Dobrev Klárával és Karácsony Gergellyel fog gyűjteni.

December végén hirdették ki, milyen produkciók kaptak támogatást a Petőfi-emlékévre a Nemzeti Kulturális Alap Petőfi 200 Ideiglenes Kollégiumától, amit éppen Demeter Szilárd miniszteri biztos vezet. A nyertesek között a K-Monitor rábukkant az eddigi legvadabb augusztus 20-i felvonulást összehozó cég, a TulipánTündér Film & Event Productions Kft. A testfestett chippendale fiúk vontatta vasturult és a többi műsorelemet Sarkadi Zsolt kollégám akkor úgy összegezte: „Ez már bőven túl van azon, hogy valaki nagyon rábélyegezett a látnokzsályára.”

Ezért nagyon ígéretes, hogy a TulipánTündér most 130 milliót kapott Demeterékről arra, hogy egy zenés színházi produkciót Most vagy soha címmel a Petőfi-emlékévben.

Ugyanebben a pénzosztós körben a Lezsák Sándor parlamenti alelnök alapítványának 90 millió forint jutott A költő visszatér című Kárpár-medencei programsorozat lebonyolítására.

Egy cseh bíróság kedden 21 évi börtönre ítélt távollétében egy leszerelt cseh katonát, aki a Kelet-Ukrajnában az oroszbarát szeparatisták oldalán harcolt. Az illetékes prágai büntetőtörvényszék Martin Sukupot abban találta bűnösnek, hogy külföldi, szervezett bűnözői csoportosuláshoz csatlakozott. A szökésben lévő férfi jelenleg valószínűsíthetően a kelet-ukrajnai válságövezetben tartózkodik, ahol a hírek szerint családot is alapított.

„Nincs semmi kétség afelől, hogy a vádlott elhagyta a Cseh Köztársaság területét, hogy szeparatista csoportokhoz csatlakozhasson” - hangsúlyozta Silvie Slepicková bíró, felidézve bizonyítékként a Sukup által készített fényképeket és üzenetváltásait. A bíró megemlítette, hogy Sukup eldicsekedett a kitűntetéseivel is, amelyeket „harci érdemeiért és a Donyec-medence felszabadításáért” kapott.

Az 1997-ben a cseh hadseregből leszerelt hivatásos katonát azzal vádolják, hogy 2014 júniusától legalább 2018 májusáig a nemzetközileg el nem ismert donyecki szakadár népköztársaság oldalán harcolt az ukrán kormányerők ellen.

A védelem ugyanakkor közölte: Sukup tagadja az ellene felhozott vádpontokat, amik a védő szerint is főként a közösségi médiában tett, esetleg túlzó, vagy más személyektől származó bejegyzéseken, illetve újságcikkeken alapulnak.

Ez nem az első alkalom, hogy a cseh igazságszolgáltatás kelet-ukrajnai szakadárokhoz csatlakozott személyek ügyével foglalkozik. Nemrég Erik Estu volt cseh katona ellen emeltek vádat terrorizmus miatt, mert csatlakozott a szeparatistákhoz. Estut felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Tavaly pedig a fehérorosz Aljakszej Fadejt és a cseh Martin Kantort sújtották 21, illetve 20 év börtönnel hasonló vádak miatt.

A prágai legfelsőbb bíróság egyébként a jövő héten tárgyalja Lukas Novácek fellebbezését, akit az egyik alsóbb fokú bíróság húsz évig tartó börtönbüntetésre ítélt, szintén azért, mert a kelet-ukrajnai szakadárok oldalán harcolt.

2018-ban egy volt magyar rendőr két év felfüggesztett börtönt kapott, mert 2015 és 2017 között a kelet-ukrajnai Donyeckben harcolt az oroszbarát szakadárok oldalán az ukrán hadsereg ellen.

Oroszország 2014-ben, a Viktor Janukovics ukrán államfő megbuktatásához vezető tömeges tüntetések után annektálta az Ukrajnához tartozó Krímet. Ezután fegyveres harc robbant ki Kelet-Ukrajnában a Kijevhez hű erők és az oroszbarát szakadárok között. Az ENSZ becslései szerint mintegy 14 ezren veszítették életüket a fegyveres konfliktusban. Moszkva elutasítja azokat a kijevi vádakat, miszerint ő szította volna a konfliktust. (MTI)

Márki-Zay Péter és Simon András kedd este egy rendkívüli sajtótájékoztatón jelentették be, hogy mostantól Péterfi Judit, a kormánykritikus időszakát élő Hír TV korábbi riportere lesz az Egységben Magyarországért sajtófőnöke. Péterfi a Hírt Tv előtt az ATV-nél dolgozott, de onnan távozott, mert elmondása szerint olyan kompromisszumokat kellett volna kötnie, amiket nem tudott volna vállalni szakmailag. Riporterként négy éve, a hódmezővásárhelyi időközi választás előtt portréfilmben mutatta be Márki-Zayt és családját.

A miniszterelnök-jelölt most azt mondta, nagyon hálás ezért az adásért, mert itt vált országosan ismertté. „Ebben a műsorban ugyanis tényleg nagyon sokan láthattak családi környezetben, az addigi szakmai életemre rátekintve, a hódmezővásárhelyi háttérrel, hogy mit is jelentett ott Lázár János ellen elindulni” - mondta Márki-Zay. „Én azóta is nagyon hálás vagyok Juditnak ezért, és azt látta, hogy egy végtelenül profi, talpraesett, jó szakember.”

Péterfi elárulta, hogy a már a forgatás után azt írta Márki-Zaynak egy üzenetben, hogy „nekünk egy ilyen miniszterelnökre lenne szükségünk.” Egyúttal azt tanácsolta neki, hogy ne változzon meg, mert szerinte MZP úgy lett politikus, hogy nem lett politikus. A miniszterelnök-jelölt szerint azért Péterfi a legalkalmasabb a sajtófőnöki feladatra, mert tudja értékelni az ő kendőzetlen őszinteségét. Péterfi nagyon sok videós tartalmat ígért:

„Ki fogjuk bővíteni a repertoárt, és nagyon sok mindent megismerhetnek Péter életéből. Remélem, hogy közel tudjuk hozni Önöknek Pétert, Péter munkáját”.

A Mészáros család tervezőcége, a FEJÉR Tervező és Mérnökiroda Kft. a tervezheti a Semmelweis Egyetem science parkját 2,2 milliárdért, írja az uniós közbeszerzési értesítő hirdetménye alapján a hvg.hu. A cég a Fejér-B.Á.L Zrt. tulajdonában áll, aminek a nevét a három Mészáros testvér, Beatrix, Ágnes és az ifjabbik Lőrinc nevének kezdőbetűjéből állították össze. Majd 2019-ben az apa, Mészáros Lőrinc úgy vásárolta be magát a gyerekek cégébe 600 ezer forintért, hogy a megállapodás szerint a mindenkori osztalék fele neki jár.

A mostani megbízást a feltörekvő felcsúti cég a CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő Zrt. konzorciumi partnereként kapta meg. Bár az eljárás nyílt volt, de csak egyetlen jelentkező volt rá. A lap megjegyzi, hogy a science park tervezése és megvalósítása egy ideje húzódik már, és a projekt menet közben meg is drágult: eredetileg 1,8 milliárd forintra becsülték a tervezési csomag árát, de a két cég végül 2,2 milliárdért dolgozhat. A szerződést tavaly december 21-én írták alá az egyetemmel.

A VIII. kerületben megépülő Egészségipari és Biotechnológiai Science Park része lesz

• egy Innovációs Központ és Inkubátorház 5550 négyzetméteren,
• egy IMedTech központ 7320 négyzetméteren,
• valamint egyetemi kutatás-fejlesztési egységek összesen 16 100 négyzetméteren,
• valamint különböző ipari kutatás-fejlesztési egységek összesen 9300 négyzetméteren.

Ezekhez kell Mészároséknak megvalósíthatósági tanulmányt készíteniük, helyszíni vizsgálatot tartani, és elintézni a végleges tervezést.

Spagettiwesterné alakult egy szilveszteri buli a Somogy megyei Vésén. A bonyodalom itt is a klasszikus felállásban indult: két férfi összeszólalkozott. Bár először úgy tűnt, hogy a konfliktust sikerült tárgyalásos úton rendezniük, éjfél előtt egy órával az egyik férfi mégis feldúltan távozott a buliból, majd néhány perc múlva egy pisztolyutánzattal a kezében tért vissza, hogy pontot tegyen a vita végére.

Mivel a nála lévő tárgyról nem a helyszínen nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy igazi fegyver-e, a jelenet bulizók közt nagy riadalmat keltett. Végül a házigazda gyors közbelépéssel elejét vette a további inzultusnak.

A lefegyverzett fiatal elfutott a helyszínről. Az rendőrök a 20 éves férfit január 3-án Szenyérről állították elő, majd a nyomozók felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntett megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki. (police.hu)

Hétfő reggel bélelzáródással vitték kórházba a brazil elnököt. A 66 éves Jair Bolsonaro a beszámolók szerint a saját lábán szállt ki az elnöki gépből, majd a Sao Pauló-i Nova Star kórházba szállították. Az elnök orvosa azt mondta, hogy most több tesztet és vizsgálatot is elvégeznek Bolsonaro hasán. Tavaly júliusban az elnököt már kezelték pár napig hasonló tünetek miatt. (France24)

A rendőrök január 1-jén reggel az egyik Kőbányai úton lévő ellenőrzőponton akartak igazoltatni egy autóst, azonban a kocsi vezetője a rendőri karjelzés ellenére nem állt meg. A járőrök az autó után mentek, a sofőr azonban három piros lámpán is áthajtott, és az egyik rendőrautónak is nekiütközött, végül a X. kerületi Kőrösi Csoma Sándor úton sikerült megállítani.

Hamar kiderült, hogy a lábán nyomkövetőt viselő sofőr nem véletlenül próbált meglépni a rendőrök elől: az alkoholszonda és a kábítószer-gyorsteszt is pozitív értéket mutatott, ezenkívül a 45 éves férfi jogosítvánnyal sem rendelkezett. M. Tamást előállították, valamint őrizetbe vétele mellett gondoskodtak a mintavételéről. A továbbiakban büntetőeljárás keretében vizsgálják az ügyet. A három piroson való áthajtás miatt közigazgatási bírságot szabtak ki vele szemben. (police.hu)

A Jogtár adatai szerint 2021-ben összesen 1517 új jogszabály (törvény, kormány-, miniszteri vagy egyéb rendelet) jelent meg, ami további jelentős növekedést jelent a korábbi évek jogalkotási mértékéhez képest. Még a tavalyi 1367 darabos csúcsot is meghaladta 11 százalékkal. (2019-ben 912, 2018-ban 849, 2017-ben 1192, a 2016-ban 1235, 2015-ben kereken 1300 jogszabály született).

Mindez a rekord mennyiségű jogszabály összesen 13.012 oldalnyi Magyar Közlönyben volt olvasható, ami most már trendszerűen alacsonynak mondható. 2020-ban 11.824 oldal, míg a 2019-es évben 11.062 oldalnyi terjedelmű Magyar Közlöny jelent meg. Összehasonlításként 2018-ban 37.624 oldalnyi, 2017-ben 40.004 oldalnyi Magyar Közlöny (a 2016-os pedig még a 2017-es duplája, 86.578 oldal volt) jelent meg. Az utóbbi tíz év jogalkotási terjedelmét vizsgálva a 2010-ben 32.842 oldal, 2011-ben 42.242 oldal, 2012-ben 39.048 oldal, 2013-ban 90.345 oldal, 2014-ben 27.022 oldal és 2015-ben 28.776 oldal jelent meg.

A 2021-es évben a koronavírus a jogalkotás megszokott folyamatait a 2020-ashoz hasonlóan átírta. Még a tavalyi, rekord évekhez képest is jelentősen megnőtt a kormány rendeleteinek száma.

2021-ben a kormány rendeleteinek az összes jogszabályhoz viszonyított aránya 54,85 százalék volt, ami összesen 832 darabot jelentett, ez több mint duplája a 2019-esnek és 100 darabbal több, mint a 2020-as. (2020-ban 732, 2019-ben 371, 2018-ban 324, 2017-ben 532, 2016-ban 501, 2015-ben 493, 2014-ben 397, 2013-ban 565, 2012-ben 447, 2011-ben 379 és 2010-ben 376.

Az idei kormányrendeletek közül viszont mindössze 128 rendelet született meg a veszélyhelyzettel összefüggésben (2020-ban 257 ilyen rendelet volt).

Tehát a kormányrendelet számának jelentős növekedését nem a koronavírus indokolta.2022. első napján 787 jogszabály lépett hatályba, módosult, vagy helyezték hatályon kívül. Ez kicsit kevesebb, mint amennyi 2021. január 1-jén (942), de több, mint amennyi 2020. január 1-jén (758) és 2019. január 1-jén (686) volt, ugyanakkor az elmúlt 11 év jogalkotásának fényében ez a normaszám még mindig alacsonynak tekinthető [ezek közül a módosítások összesen 623 darabot tesznek ki, új jogszabály 118 darab van, míg hatályon kívül helyezett 46]. 2018. január 1-jén 2010, 2017. január 1-jén 1889 darab, 2016. január 1-jén 1016 darab, 2015. január 1-jén 763 darab, 2014. január 1-jén 1114 darab, 2013. január 1-jén 1249 darab, 2012. január 1-jén 1612 darab, 2011. január 1-jén 1398 darab, 2010. január 1-jén pedig 869 darab volt.

Az év utolsó pár napját ismét felgyorsult jogalkotási tempó jellemezte, annak ellenére, hogy az év utolsó napján már nem hirdettek ki Magyar Közlönyt. A két ünnep közötti időszakban, az év utolsó öt munkanapján (december 27-31) összesen 5 Magyar Közlöny jelent meg, vagyis az éves közlönytermés 7 százaléka erre a pár napra esett. Tekintettel arra, hogy a december 27-ei Magyar Közlöny 22 óra 34 perckor jelent meg, ha az év utolsó közlönyeinek anyagait új évig végig szerettük volna olvasni, akkor naponta 235 oldalt kellett volna elolvasnunk, hogy végezzünk vele. Ha napi 8 óra alvással számolunk, akkor ez minden ébren töltött órában 14,7 oldalnyi jogszabályszöveg elolvasását jelentette volna.

Ezen az utolsó pár napon összesen 259 joganyag (jogszabály és közjogi szervezetszabályozó) módosítását és 58 joganyag hatályon kívül helyezését rendelték el. A jogszabályokat lebontva azt látjuk, hogy csökkent a kihirdetett törvények száma. 2021-ben összesen 151 törvény született (2020-ban 179, 2019-ben 128, 2018-ban 139, de 2017-ben 208 és 2016-ban is 190).

• A legaktívabb minisztérium az elmúlt évben az Innovációért és technológiáért felelős Minisztérium 71 rendelettel (2020-ban 61, 2019-ben 49, 2018-ban 46),
• majd az Emberi Erőforrások Minisztériuma következik 62 rendelettel (ez 12-vel több, mint előző évben),
• és csak a harmadik helyre szorult a korábbi évek győztese, az Agrárminisztérium a maga 51 rendeletével (2020-ban 71, 2019-ben 67, 2018-ban 55).
• A Belügyminisztérium 52,
• az Igazságügyi Minisztérium 20 rendeletet,
• a Pénzügyminisztérium 22 rendeletet,
• a Külgazdasági és Külügyminisztérium 47 rendeletet
• és a Honvédelmi Minisztérium pedig 27 rendeletet adott ki.
• A 2017-ben a jogalkotási palettán új szereplőként megjelent Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János, aki idén újabb 2 rendeletet adott ki.
• Ezzel szemben a 2018-ban évben jogalkotási jogot szerző Nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Mager Andrea 2021-ben 30 rendeletet adott ki.
• Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter 15 rendeletet adott ki idén. Semjén Zsolt tárcanélküli miniszter 2021-ben összesen 3,
• Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke 10 rendeletet adott ki,
• és 7 rendeletet tudhat 2021-ben magáénak a családokért felelős tárca nélküli miniszter, Novák Katalin is.

Az Alkotmánybíróság aktivitása növekedett és a tavalyi évhez képest 6 határozattal többet, 33 határozatot hozott. Rekordot döntött azonban a Köztársasági elnök által kiadott határozatok száma, és a tavalyi 614 határozat után 2021-ben 646 határozatot hozott. A tavalyi 41 határozatot követően 40-re csúszott vissza az Országgyűlés által kiadott határozatok száma. 2013 (1057 db), 2015 (1039 db) és 2017 (1148 db) és 2020 (1067) után ismételten ezernél több határozatot hozott a kormány, idén 1012 határozat született.

Kisebb változások figyelhető meg a kiadott rendeletek számában az előző évvel összevetve a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál (17-ről 18-ra), nagyobb a Nemzeti Banknál (48-ról 66-ra), viszont jelentősen csökkent a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által kiadott rendeletek száma (25-ról 9-re). Rendeletalkotási jogot kapott és három hónap alatt rögtön 22 rendelettel tette le a névjegyét az asztalra a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnöke. (MTI)

A szombaton Rómában meghalt Homonnay Gergely még életben volt, de nehezen lélegzett és lényegében nem volt eszméleténél, amikor a klub tulajdonosai mentőt hívtak hozzá -írja a Repubblica cikke alapján a hvg.hu. Az olasz lap értesülése szerint Homonnay szombaton reggel ötkor ment le a római Via Pontremolin található Bananon nevű klubba egy férfivel, akivel azután különváltak. A magyar közíró az újévi koccintás után lement a csigalépcsőn a törökfürdőbe, ahová csak tagok léphetnek be, később itt találtak rá eszméletlenül.

Holmija között a szekrényében egyelőre beazonosítatlan port és folyadékot is találtak. A lap szerint a rendőrség időközben elindított nyomozása nem csak a túladagolás kérdését próbálja vizsgálni, hanem Homonnay a telefonhívásait és az üzeneteit is átvizsgálják, hogy kiderítsék, kivel töltötte az utolsó óráit. A rendőrség megkereste a római barátját, akivel azonban már egy ideje nem találkozott, így ő nem tudott segíteni. Homonnay a lap információi szerint egy ideje egyedül élt a San Giovanni környékén.

Valamennyi munkakörben az inflációt meghaladó mértékben, egységesen 8 százalékkal emeli munkavállalói bérét az Aldi Magyarország január 1-jétől. Az új belépőként munkát vállaló áruházi eladó vagy logisztikai munkatárs kezdő bére 8 órás munkarendben 2022. januárjától bruttó 362 600 forintra emelkedik, az Aldinál töltött 6. évtől pedig bruttó 432 100 forintra nő. A pozícióban elérhető legmagasabb bér bruttó 502 300 forint.

Minél hosszabb időt tölt el egy munkavállaló az Aldinál ugyanabban a pozícióban, annál magasabb bérre számíthat, amit automatikusan megkap, amint eléri a pozícióban az előírt szolgálati időt. Az egyes bérkategóriákat már a belépés napján megismerik a munkatársak, így a kezdettől fogva kiszámíthatóan tervezhetik karrierjüket.

Az áruházvezetők kezdő bére 651 700 forinttól indul, egy kiemelt forgalmú üzletben tíz éve áruházvezetőként dolgozó munkatárs járandósága a 11. évtől havi bruttó 1 052 000 forint.

A vállalat új pozíciót is létrehozott áruházaiban, áruházvezető-helyetteseket is keresnek, akiknek a kezdő bére havi bruttó 522 800 forinttól indul, a pozícióban elérhető legmagasabb kereset pedig havi bruttó 678 600 forint is lehet.

Az áruházláncnál a 8 órás munkarend mellett részmunkaidőben is lehet munkát vállalni, így heti 20-35 óra közötti munkavégzésre is van lehetőség. A munkatársak mintegy negyede már 6 évnél régebben dolgozik az Aldinál.

Az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. 2008-ban nyitotta meg hálózatának első áruházát Magyarországon, jelenleg országszerte 153 üzlettel van jelen a magyar kiskereskedelemben és több mint 4500 munkavállalót foglalkoztat. A cég adózott eredménye 11,5 milliárd forint volt 2020-ban a 2019-es 7,3 milliárd forint után. (MTI)

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának hétfői közleménye szerint az állami fenntartású iskolákban a 78 ezer pedagógus 94 százaléka a már felvette az oltást, 3 százalékuk szakorvosi ellenjavallattal, 1 százalékuk miniszteri mentesítéssel rendelkezik, további 1 százalékuk van betegállományban, illetve vár mentesítési kérelme elbírálására, ami napokon belül lezárulhat.

A pedagógusok fennmaradó 1 százaléka csak az oltás felvételét követően térhet vissza az iskolába, vagyis őket fizetés nélküli szabadságra küldték. Miután kötelezővé tették az oltást az állami iskolákban, a tanárok év végéig kaptak haladékot, hogy felvegyék a vakcinát. A Nemzeti Pedagógus Kar vezetője december végén arról beszélt az Inforádiónak, hogy december elején az oktatásban dolgozók 10 százaléka nem volt beoltva, mostanra ez a felére, körülbelül ötezer főre csökkent.

2002 óta nem volt olyan magas Törökországban az éves infláció, mint tavaly decemberben: 36,8 százalékra nőtt. Ez felülmúlta az elemzők legrosszabb várakozásait is, akik 27 százalék körüli szintre számítottak. A drágulást főleg az élelmiszerárak emelkedése hajtja. Novemberben 21,31 százalék volt. A török líra novemberre 44 százalékot veszített az értékéből az előző évhez képest. A helyzetet rontja, hogy a Recep Tayyip Erdogan elnök nyomása alatt álló jegybank a magas infláció ellenére még december közepén is kamatvágásokat hajtott végre, mert az elnök továbbra is az alacsony kamatokkal akarja magasan tartani a növekedést. (Bloomberg/ORF)

A Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelemmel vádol egy férfit, aki a darkweben rendszeresen rendelt kábítószert, amiért bitcoinnal fizetett.

A 22 éves mosonmagyaróvári férfi nyolc alkalommal rendelt kábítószert a darkweben. Három megrendelés sikertelen volt, mert egyszer nem fizetett a megrendelésért, kétszer pedig a külföldről érkező szállítmányhoz belföldi postaszolgáltatást választott. Ötször azonban hozzájutott a kábítószerekhez, amikért bitcoinnal fizetett.

• Az összesen 200 gramm amfetamin paszta,
• a 350 darab MDMA tabletta, a 10 gramm MDMA kristály
• és az 5 darab LSD bélyeg a férfi lakóhelyére megérkezett.

A kábítószerek hatóanyagtartalma meghaladja a jelentős mennyiség alsó határát, annak 291,9 százaléka volt.

A férfi terhére rótt bűncselekmény öt évtől húsz évig vagy életfogytig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az érdemi döntést várhatóan a Győri Törvényszék fogja meghozni az ügyben. (Ügyészség)

Hétfő reggel Gyurcsány Ferenc újabb szabadverssel jelentkezett az oldalán, aminek a Hol sok a karc, kevesebb a fény címet adta. „Akkor egyenesen./ Nem lesz ez így jó./ Vagy a hat ellenzéki párt győz, vagy a Fidesz./ Vagy Márki-Zay Péterrel győzünk, vagy senkivel./ Lassan meg kellene érteni.” - csitította parancstömörségű sorokkal miniszterelnök-jelölt elszólásai miatt zsörtölődő követőit.

Márki-Zay Péter az újévi köszöntőjében mondott olyanokat, hogy „a COVID miatt is megtizedelt idős korú magyar lakosság nagyobb része szavazott a Fideszre”. Erre reagálva Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke az oldalán azt írta: „Már fél napja 2022 van, kellett is gyorsan egy parasztság.”

Bár Gyurcsány érti az elégedetlenkedőket, de szerinte ezek a megjegyzések szerinte most nem fontosak: „Tudom, hogy innen vagy onnan nézve, mindenkinek lehet megjegyzése. De ezek egy pont után nem fontosak. És eljött ez a pont. Tudom, nincs könnyű dolga annak, aki a magyar nyilvánosságból akar tájékozódni. Elfogadom, hogy időnként nem lehet nem megszólalni felelős közembereknek.”

Ezért inkább csendes támogatás kér: „Most segítene, ha többen értenék ezt a sokszor gyötrő belső küzdelmet is, és csendesen támogatnák közös ügyünket. Hol sok a karc, kevesebb a fény.”

A tálib rezsim titkosszolgálata a Twitteren jelentetett meg egy videót, amin több hordónyi alkoholt öntenek Kabul csatornarendszerébe. A beszámoló szerint a becsempészett alkoholt egy razzia során foglalták le. A eset miatt három embert vettek őrizetbe.

Mióta a tálibok tavaly nyáron átvették a hatalmat, szigorúbban lépnek fel az alkoholfogyasztás ellen. Bár a piálás az előző rendszerben is be volt tiltva, de az iszlamisták alatt megugrott a hasonló alkoholrazziák száma. (Spiegel)

Minden eddiginél jobban felpörgött tavaly a lakossági hitelpiac. Novemberben az egy évvel korábbinál majdnem 33 százalékkal több, 111,4 milliárd forintnyi lakáshitelszerződést kötöttek a háztartások, az év végi időszakban szokatlanul erős kereslethez valószínűleg az októbertől elérhető Zöld Otthon Lakáshitel is hozzájárult, írta a Világgazdaság a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján.

• A fogyasztási hiteleknél változatosabb a kép: a személyi kölcsönöknél 38,3 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket, ami valamennyire elmaradt az októberi szinttől, de az egy évvel korábbi 23,9 milliárdot jócskán meghaladta.
• A szabad felhasználású jelzáloghitelek iránt is stabil a kereslet, a novemberi 9,3 milliárd forintnyi új szerződés csak hajszállal maradt el az előző havitól.
• A babaváró kölcsön viszont történetének egyik leggyengébb hónapját zárta: az új szerződések értéke 37,6 milliárd forint volt, ami mind az októberi 44,5 milliárdtól, mind az egy évvel korábbi 49,7 milliárdtól jóval elmarad.

Az MNB első tizenegy havi számai alapján történetének legerősebb évét zárhatja a lakossági hitelpiac.

Ez elsősorban a lakáshiteleknek köszönhető, amiknél 2021 január eleje és november vége között csaknem 40 százalékkal nőtt az új szerződések összege, megközelítve az 1200 milliárd forintot.Jóval visszafogottabban, de stabilan nőtt a fogyasztási hitelek piaca is: az itt kimutatott 1142,8 milliárd forintos volumen 6,7 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

Benyújtotta lemondását vasárnap Abdalla Hamdok szudáni miniszterelnök, kevesebb mint két hónappal azután, hogy novemberben megállapodás született a katonai vezetőkkel arról, hogy a megpuccsolt miniszterelnök visszatérhet a hatalomba. A fővárosban, Kartúmban ezrek tüntettek az hadsereggel októberben megkötött egyezség ellen, a tiltakozók teljes civil irányítást akartak elérni, viszont Hamdok lemondásával most teljesen a hadsereg kezébe került a hatalom.

Szudán hadserege október végén vette át a hatalmat Kartúmban Abdel Fattah al-Burhan tábornok vezetésével. Feloszlatták az országot irányító ideiglenes kormányt, több vezetőt őrizetbe vettek és magát a Hamdokot is háziőrizetbe vették. A novemberi megállapodás szerint a hatalomba visszaengedett Hamdoknak egy szakértői kormányt kellett volna vezetnie a választásokig, de nem volt tisztázott, mennyi hatalma maradna a katonáknak az átalakulás után.

Hamdok a szudáni tévében azt mondta, kerekasztal beszélgetésre van szükség a szudáni politikai átmenetről szóló új megállapodás érdekében: „Úgy döntöttem, benyújtom lemondásom kormányfői megbízatásomról és lehetőséget adok egy másik férfinak, vagy nőnek e nemes országból, hogy segítse át mindazon, ami megmaradt a civil demokratikus országhoz vezető átmenetből." Elmondta, mindent megtett, hogy megmentse az országon a katasztrófától, de nem sikerült konszenzust elérni. Komoly konfliktusokra és ellentmondásokra hivatkozott az átmeneti vezetésen belül.

A lemondás napján a szudáni biztonsági erők könnygázzal oszlatták szét Kartúmban a katonai hatalomátvétel ellen tüntetőket. Megmozdulások voltak más nagyvárosokban is. Omdurmánban, Kartúm testvérvárosában a vasárnapi tiltakozó akciók során ketten vesztették életüket. Az október 25-i puccs óta ez már a 12. nagyobb megmozdulás a katonai kormányzással szemben, eddig több mint 50 ember halt meg az utcán.

A tüntetések a demokratikus választások felé vezető átmenetet meghiúsító, október 25-i puccs elleni tüntetések sorozatának legutóbbi eseményei voltak. A hadsereg által novemberben bejelentett, Abdalla Hamdok miniszterelnök visszahelyezéséről szóló megállapodás láthatóan nem tudta megfékezni a tüntetéseket, amelyek azt követelik, hogy a hadsereg teljesen vonuljon ki a politikából. Az erőszakba torkolló megmozdulásokon eddig ötvenhatan vesztették életüket a tiltakozásokhoz csatlakozó Szudáni Orvosok Bizottsága szerint. (BBC/MTI)

Spanyolországban szerdától 10 helyett csak 7 napig kell karanténban ülniük azoknak, akik pozitív lett a koronavírus-tesztje. Korábban ez Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is hasonlóan csökkentették a karanténidőszakot. Ugyanis a hosszú izolációs időszak miatt fellépett munkaerőhiány gondot kezdett okozni néhány iparágban, miközben sok esetben a pozitív teszteket már nem követték tünetek. A közeli kontaktok karanténidőszakét szintén 7 napra csökkentették.

Eközben az országban újabb rekordokat dönt a járvány a 14 napos időszakban 100 000 főre vetítve a fertőzöttek száma kedden elérte a 1360 esetet, miközben eza szám egy nappal korábban még 1206 volt. Ez december elejéhez képest pedig ötszörös növekedést jelent. (Reuters)

Franciaország a jövő héttől további korlátozásokat vezet be a koronavírus-járvány miatt, miközben napok óta rekordokat dönt a naponta diagnosztizált új fertőzöttek száma, kedden már meghaladta a 200 ezret.

Franciaországban - az egészségügyi minisztérium adatai szerint - az elmúlt 24 órában a járvány tavalyi kitörése óta a legtöbb, 208 ezer új fertőzést diagnosztizálták. „Másodpercenként két új fertőzöttet regisztrálnak” - tudatta Olivier Véran miniszter szerdán egy parlamenti meghallgatáson. Ez francia és európai rekord is egyben. „Ilyen helyzetben még soha nem voltunk”- mondta Véran, és arra figyelmeztetett, hogy januártól akár napi 250 ezer új fertőzéssel is számolni kell.

A francia kormány a hét elején új törvénytervezetet fogadott el, ami az oltási igazolást kívánja bevezetni karantén-intézkedések helyett. Az új tervet Jean Castex miniszterelnök és Olivier Véran miniszter jelentette be. Ennek értelmében jövő hétfőtől legalább három héten át ismét korlátozzák a nagyszabású rendezvényeket, megtiltják a közönség előtt tartott koncerteket, valamint az élet- és italfogyasztást a mozikban, színházakban és a tömegközlekedésen.

A kormány egyelőre nem tervez kijárási tilalmat az országban, és az éttermeket és a bárokat sem akarja lezáratni. A tanítás is újraindul az iskolákban, a tervek szerint január 3-án.

Az indiai-óceáni Réunion szigetén viszont január 1-től január 23-ig este kilenctől reggel öt óráig kijárási tilalom lesz érvényben.

A francia kórházakban már a delta variáns miatt is aggasztó a helyzet, várhatóan az omikron még tovább nehezíti majd a kórházak helyzetét. A miniszter figyelmeztette az oltatlanokat: ezúttal kevés az esélyük, hogy megússzák a fertőzést, a vírus ugyanis nagyon gyorsan terjed.

Franciaországban a lakosság 77 százalékát oltották be, és felgyorsították az emlékeztető oltások beadását is, de több mint 4 millió felnőtt továbbra is oltatlan. Az intenzív osztályokon több mint 3400 Covid-beteget ápoltak szerdán, vagyis tíz százalékkal többet, mint a múlt héten. (France24/MTI)

A Pénzügyminisztérium szerdán publikálta a 2021-2025 közötti időszakra szóló makrogazdasági és költségvetési előrejelzését ami szerint azzal számolnak, hogy erre az évre 6,4 százalékos növekedést várnak, jövőre pedig 5,9 százalékost. De azt is beleírták, hogy az államadósság bruttó hazai termékhez viszonyított aránya az idei évre várható 79,9 százalékos szintről 2025-re 69,3 százalékra csökkenhet.

A kormányzati előrejelzésről szóló elemzésében a Portfólió megjegyezte, hogy a hiány 7,5 százalék lesz idén, miközben egy éve még 6,5 százalékot jelzett előre a Pénzügyminisztérium.

A kormányzati közleményben inkább azt a részét emelték ki, hogy a jövő évi 4,9 százalékról 2025-re 1,5 százalékra javulhat a GDP-arányos deficit. A dokumentum alapján a kormány azt várja, hogy a 2020-ban látott 3,3 százalékos éves infláció után 2021-ben 5,1 százalék várható, míg 2022-ben 4,8 százalék lehet a kormány szerint a pénzromlás évesített üteme, és 2023-ban is még 3,1 százalék felett. Csak 2024-ben és 2025-ben lehet 3 százalék.

Nemrég Matolcsy György jegybankelnök arról beszélt, hogy a költségvetési egyensúly helyreállításához további takarékossági lépésekre lenne szükség, mert szerinte minél korábban meg kell célozni a három százalék alatti hiányértéket.

Az elszabadult infláció miatt a kormánynak a választási évre betervezett osztogatások mellett bizonyos állami beruházásokat el kellett halasztania: először egy 350 milliárdos csomagot fogadtak el, ami különböző útfejlesztések, közlekedési beruházások, valamint egészségügyi és oktatási felújítások, bővítések elmaradását jelentette. Majd karácsony előtt már egy 750 milliárdos csomag következett, aminek többek között az Egészséges Budapest Program is áldozatul esett. Ebből a teljes 2022-es keretet, azaz 13,2 milliárdot vonták el. Pedig ez a program volt annak az egyik feltétele, hogy Karácsony Gergely főpolgármester ne vétózza meg a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezését.