Czinkóczi Sándor

Mielőtt az új kormány tagjai letették volna a miniszteri esküt, Orbán Viktor egyenként bemutatta őket a parlamentben:

Varga Juditról azt mondta, hogy igazságügyi miniszterként neki kell érvényre juttatnia az Alaptörvényt, ezért neki minden minisztériumi előterjesztéssel szemben vétójoga lesz. „Deák Ferenc tárcája ma a kormány uniós kapcsolataiért is felelősséget visel, ezt senki sem irigyli öntől” - jegyezte meg Orbán, aki szerint a miniszter eddig is a magyar nemzeti érdek határozott képviselője volt, és azt várják, hogy a jövőben is az legyen.

Pintér Sándorról azt mondta, hogy már 16 éve szolgálnak együtt, „és 16 év alatt minden rá bízott feladatot példás pontossággal teljesített, ezért feltétel nélküli bizalmamat élvezi”. Azt mondta, Pintér helyreállította a közbiztonságot, „radikálisan csökkentette a bűnözést”, megfiatalította és megújította a rendőrséget. „Az állomány visszanyerte becsületét és megbecsültségét. A rendőrviccek kora lejárt.” De megemlítette, hogy a belügyminiszter szervezte meg a közmunkarendszert, átszervezte az önkormányzati rendszert és a járvány alatt ő irányította az egészségügyi operatív törzset. „Bár minisztériumát továbbra is Belügyminisztériumnak hívjuk, valójában ez már a belügyek minisztériuma.” Orbán azt mondta, hogy most a legnehezebb területek irányítását bízzák Pintérre, mert neki van a legnagyobb politikai tapasztalata.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes bemutatásánál a miniszterelnök arról beszélt, hogy A KDNP a kormány „szellemi ideológiai magja”, ezért a kereszténydemokrata párt elnökét megkülönböztetett tisztelettel köszönti a kormányában. Semjén felelőssége lesz az összmagyarság képviselete.

Csák János tárcáját egyből jövőügyi minisztériumnak nevezte, ami egyszerre felel a családpolitikáért, a kultúráért, a felsőoktatásért, a szakképzésért és az innovációért. Tőle azt várja el, hogy miközben fegyelmezett, keresse „miként léphetünk túl a mai realitások korlátain”.

Varga Mihály pénzügyminisztertől azt várja, hogy továbbra is tartsa fenn a gazdasági növekedés és a költségvetés közti egyensúlyt, ha kell kemény döntések árán is.

Palkovics Lászlónak folytatnia kell technológiai és iparpolitikai fordulatot. Orbán szerint az lesz a legbonyolultabb kormányzati feladat, hogy illessze a magyar energetikai rendszert a kor kihívásaihoz és kezelje az energetikai ellátási láncokból fakadó veszélyeket, a növekvő fogyasztási igényeket, kezelje a megugró árakat, miközben csökkenti a gazdaság károsanyag-kibocsátást. A környezetvédelem azért került hozzá, hogy összehangolja a gazdasági növekedést a környezetvédelemmel.

Orbán szerint Nagy István agrárminiszteri bársonyszéke sem lesz mindig kényelmes, mert miközben érkeznek a vidékfejlesztési támogatások, ki kell védenie az élelmiszerválság hatásait is.

A kormányba visszatérő Navracsics Tiborról azt mondta, hogy régi harcos, aki komoly belpolitikai, uniós és közigazgatási tapasztalattal rendelkezik. Orbán szerint neki van a legnagyobb esélye, hogy „a brüsszeli bürokratás és a magyar képviselők malomkerekei között nem őrlődjön föl”.

Azt mondta, ezért Szalay-Bobrovniczky Kristófot kérte fel honvédelmi miniszternek, mert a háború miatt még nagyobb szükség van a haderőfejlesztésre. De azt is elvárja, hogy az ország hadiipari központtá váljon.

A megerősödő Rogán Antal bemutatásánál Orbán azt emelte ki, hogy „egy demokráciában döntő tényező a kormány és a polgárok közti folyamatos kapcsolattartás”. Csakhogy ezt a feladatot megnehezítik az adatvédelmi jogszabályok tömegei, az állampolgárok érzékenysége és az ellenzék folyamatos támadásai. Rogánnak ezt a feladványt kell megoldania. „A kormányzati döntések mögött húzódó elvek és célok a demokratikus közvélemény egésze számára legyenek megismerhetőek. Ebben a háborús évtizedben különösen fontos, hogy a velünk egyetértőknek és az egyet nem értőknek is világos legyen, mit miért teszünk.” A titkosszolgálatok átalakítására utalva kiemelte, hogy a szuverenitás védelménél elsősorban Rogánra számít majd.

A szintén visszatérő Lázár János építési és beruházási tárcáját országépítési minisztériumnak nevezte. Azt mondta, korábban ez a feladat szét volt tagolva a minisztériumok között, ami mára az állami beruházások hátrányára vált a növekvő nyersanyagárak, a háború gazdasági hatásai, a beruházó óvatossága és a várható európai recesszió miatt. Lázárnak kell biztosítania a beruházásokra fordított állami erőforrások hatékony felhasználását, meg kell újítani az építésügyi szabályokat és „az épített örökségünk védelme és a polgári jóízlés képviselete az építkezéseknél”.

Nagy Mártontól azt várja el a miniszterelnök, hogy új, unortodox és innovatív lépéseket tegyen, mert az európai gazdaság nagy bajban van. Orbán szerint ilyen megoldások voltak a devizacsapdából való kiszabadulás, az adópolitikai fordulat és az árstoppok. Orbán reméli, hogy Nagynak lesznek még ilyen ötletei. A magyar észjáráson alapuló, innovatív gazdaságpolitikai javaslatokat vár el tőle, „még annak kockázatát is vállalva, hogy ezek között lesznek szép számmal olyanok, amelyekkel már a közeljövőben sem csak barátokat szerez magának””.

Szijjártó Pétertől azt várja el, hogy erősítse a kapcsolatokat a szövetségeseinkkel, valamint keressen újabb beruházási lehetőségeket. „Legyen okos, mint a kígyó és szelíd, mint a galamb, de leginkább érje el, amit kell.” Ő felel a Paks2 beruházásért is, mai több embert kívánnak, „de a miniszter úr az elmúlt években bizonyította, hogy egyszerre több helyen is tud lenni”.

„Nem volt hajlandó megöregedni” - jegyezte meg Gulyás Gergelyről a miniszterelnök. Bár a Miniszterlenökségen mára nem maradt sok hatáskör, de Orbán szerint az ő feladata lesz a stratégiai tervezés, hogy hangolja össze a minisztériumok működését, „képviselje a tisztelet és az együttműködés kultúráját, alakítsa ki ennek technikáit”. Orbán szerint ez a minisztérium lesz a kormány villámhárítója, ezért Gulyásnak kell képviselnie a kormány érveit a Magyarországról szóló szellemi természetű vitákban itthon és külföldön.

A miniszterek eskütételénél a Fideszen és a KDNP-n kívül csak az MSZP, az LMP és a Mi Hazánk volt ott az ülésteremben. A DK, a Momentum és a Párbeszéd képviselői nem vettek részt.

A parlament kora délután elfogadta, Novák Katalin köztársasági elnök pedig nem sokkal később alá is írta a szomszédos országban fennálló háborús konflistusról szóló alkotmánymódosítást, így Orbán Viktor már be is jelenthette

éjféltől életbe lép a háborús veszélyhelyzet.

Meglepetésvendéggel érkezett Szijjártó Péter kedden a Sándor-palotába, hogy átvegye a miniszteri kinevezéséről szóló okmányt Novák Katalin köztársasági elnöktől. A külügyminisztert felesége mellett Dzsudzsák Balázs, a Debrecen középpályása is elkísérte:

A focista érkezése Orbán Viktort is meglepte:

„"Sajnos nem tudok pozitívabb fejleményekről beszámolni a magyar jogállamisággal kapcsolatban, de hangsúlyozhatom, hogy a bizottság kész együttműködni a magyar hatóságokkal a felvetett kérdések megoldása érdekében” - mondta Didier Reynders igazságügyekért felelős uniós biztos az uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek hétfői tanácskozását lezáró sajtótájékoztatón. A 7-es cikk szerinti eljárás részeként a miniszterek megvitatták a magyar alkotmányos és választási rendszer működésével, a bírósági rendszer függetlenségével kapcsolatos kérdéseket.

Didier Reynders azt mondta, megtárgyalták Magyaraország alkotmányos és választási rendszerét, az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupciós és összeférhetetlenségi ügyeket, a szólás- és egyesülési szabadság helyzetét és a gyermekvédelminek nevezett törvény hatását az LMBTI-közösségre.

Az EBESZ jelentése alapján az áprilisi választásoktól azt mondta: Magyarországon rendben zajlottak le az áprilisi parlamenti választások, a választóknak egyértelmű lehetőségeket biztosítottak a részvételre, azonban továbbra is aggasztó a média részrehajlása és a választási kampány nem átlátható finanszírozása.

A magyar médiával kapcsolatban továbbra is aggasztó a médiaszabályozó hatóság függetlensége, mivel tagjait egytől egyig a Fidesz nevezte ki. Megemlítette, hogy a Médiatanács megtagadta a Klub Rádió műsorszolgáltatási engedélyének megújítását, amely egy folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárás tárgya.

Reynders üdvözölte, hogy Magyarországon emelkedett a bírák és ügyészek fizetése, valamint pozitív fejleményként értékelte azt a januárban hatályba lépett új törvényt is, amely kártérítést biztosít a késedelmes polgári eljárásokért.

Az uniós biztos hozzátette, hogy a bizottság figyelmet fordít a közigazgatási határozatok bírói felülvizsgálatával kapcsolatos legújabb fejleményekre, valamint a veszélyhelyzet jogi keretének kormányzati alkalmazására. Ezenkívül felhívta a figyelmet az Alaptörvény tervezett tizedik módosítására, ami humanitárius katasztrófára és a szomszédos országban zajló háborús konfliktusra vonatkozóan bővítené a vészhelyzetek körére vonatkozó passzust.

A tanácskozás után Varga Judit azt írta az oldalára: „Április 3-án ráadásul bebizonyosodott: a magyar emberek nem osztják a balliberális oldal aggodalmait. A magyar kormány pedig minden kérdést megválaszolt már korábban, amelyek azonban mind elismerés nélkül maradtak. Mi mindenesetre maradunk a közösség elhivatott tagjai, állunk a tagállamok és az uniós vezetők rendelkezésére és csak arra bátorítjuk őket, hogy értékeljék hazánk konstruktív hozzáállását.” (MTI)

Távollépében letartóztatást rendelt el az ukrán bíróság Viktor Janukovics ellen árulás miatt. Csakhogy a volt ukrán elnök a 2014 óta Oroszországban bujkál. A vád szerint Janukovics 2010-ben aláírt egy olyan egyezményt, ami meghosszabbította az oroszok bérleti jogát a Krím-félsziget haditengerészeti létesítményeire. A Harkivi Paktumként ismerté vált szerződés lehetővé tette, hogy Oroszország Szevasztopolban állomásoztathassa a Fekete-tengeri flottáját.

Az ukrán ügyészség szerint ez a paktum tette lehetővé, hogy az oroszok el tudták foglalni 2014-ben a Krím-félszigetet. A vád szerint a volt elnök megsértette az ukrán alkotmányt, mivel nem biztosította az ország szuverenitását, területi integritását, valamint Ukrajna gazdasági és biztonsági érdekeivel szemben segített egy másik országot.

Janukovics a 2014-es tüntetések idején menekült el Ukrajnából. Már akkor is kapott távollétében 13 év börtönt árulásért, amire Vlagyimir Putyinnak írt levél volt a bizonyíték, amiben katonai és rendőri segítséget kért az orosz elnöktől 2014. március 1-jén. (Reuters)

Kigyulladt a puszta aljnövényzete Hortobágyon, a Faluvéghalma major közelében hétfő délután, a jelentős kiterjedésű tüzet jelenleg is nagy erőkkel oltják a tűzoltók. Délután öt hektáron gyulladt ki az aljnövényzet, jelenleg már 180 hektáron ég a puszta, a tüzet a késő délutáni órákra körülhatárolták a tűzoltók, így várhatóan nem terjed tovább a tűz. A térségbe Hajdúnánásról, Balmazújvárosból, Tiszaújvárosból, Tiszafüredről, Karcagról és Mezőkövesdről érkeztek tűzoltók és vízszállítók. Az oltást nehezíti, hogy természetvédelmi területen terjed a tűz, ami korlátozza a beavatkozási lehetőségeket. (MTI)

Fejlövéssel végzett apjával egy 18 éves férfi a Somogy megyei Szulok község külterületén, a fiatal férfit a Terrorelhárítási Központ közreműködésével Budapesten fogták el - tájékoztatott a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság hétfőn a rendőrség honlapján.

Szijártó István ezredes, megyei bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettes az ügy részleteiről tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy L. Martin közvetlen közelről, vadászként dolgozó apja fegyverével akkor követte el tettét, amikor az áldozat egy német vendégvadász által elejtett vaddisznót zsigerelt ki. A férfi a bűncselekményről hangfelvételt készített a telefonjával.

A feltételezett elkövető a gyilkosság után a Dráva partján időzött, később visszatért a helyszínre, hogy eltüntesse a nyomokat, ágakkal és avarra fedje be a holttestet, végül az apja otthonából elhozott további két fegyverrel és mintegy 300 lőszerrel Budapestre utazott, ahol egy szállodában vett ki szobát.

A férfi az elfogása után részletes, feltáró beismerő vallomást tett. Tettét azzal indokolta, hogy „olyan világmegváltó dolgokat akart tenni az emberiség érdekében, amit az apja - a megtestesült gonosz, az antikrisztus - megakadályozott volna”.Az elkövetőt emberölés és lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés gyanúja miatt őrizetbe vették, az eljárásba elmeorvos szakértőt vonnak be. (police.hu/MTI)

A csapadék egyenlőtlen eloszlása miatt az országban többfelé száraz a talaj, országos, áztató eső pedig továbbra sem érkezik, így az ország nagyobb részén nem enyhül az aszály - írta az Országos Meteorológiai Szolgálat. Elsősorban az Alföldön nagy a vízhiány, aminek nagy részén már a nagyfokú aszály jelei láthatók.

A következő napokban több hullámban érkezik csapadék, de ezek záporok, zivatarok formájában fog majd lehullani. Országos, áztató eső továbbra sem érkezik, csak szórványos záporok, zivatarok várhatók, nagyobb számban kedden-szerdán és a hét végén. Bár egyes területekre jelentős mennyiség is hullhat, lesznek olyan területek, ahol egyáltalán nem esik majd. Csak kisebb körzetekben valószínű 10 millimétert elérő csapadékmennyiség, a talaj így csak helyenként fog megázni, az ország nagyobb részén nem enyhül az aszály. (MTI)

Szoborként örökítik meg Türkmenisztánban az ország korábbi elnöke, Gurbanguly Berdimuhamedow kedvenc lovát - jelentette hétfőn a helyi, állami kiadású lap, a Nyeutralnyij Turkmenisztan. Az országot 15 éven át irányító Berdimuhamedow nemzeti jelképpé nyilvánította Türkmenisztánban az akhal teke lófajtát, ami az állami propagandában is kiemelt szerepet játszik.

2015 óta Berdimuhamedow kedvenc lova, Akkan, már szerepel egy szobor részeként, de azon maga az elnök üli meg, és integető kezéből békegalamb száll, a kompozíció pedig aranyszínben pompázik és sziklaormot formázó fehér márványtalapzaton emelkedik

Asgabat fölé. Serdar Berdimuhamedow új elnök, Gurbanguly fia, rendeletet írt alá arról, hogy a ló saját szobrot kapjon az Iránnal és Afganisztánnal határos Ahal tartományban. Az állami lap azt írja, hogy a szobor emeli az akhal teke ló, Türkmenisztán nemzeti büszkesége dicsőségét.

Akkan emellett Guinness-rekorder is, mert 2018-ban 4,19 másodperc alatt tett meg 10 métert a hátsó lábain ágaskodva.

A 64 éves Gurbanguly Berdimuhamedow februárban jelentette be, hogy kora miatt, és átadja az ország vezetését fiatal vezetőknek. Ezután fia, Serdar márciusban 73 százalékkal megnyerte az elnökválasztást.

Serdar Berdimuhamedow egyben az Akhal teke Nemzeti Lovas Szövetség elnöke is. Gurbanguly Berdimuhamedow 2020-ban a kedvenc kutyafajtájának, a közép-ázsiai juhászkutyának is hatméteres aranyszobrot állíttatott a türkmén fővárosban.(MTI/AFP)

A parlament napirendje szerint Novák Katalin köztársasági elnök kedden nevezi ki az Orbán Viktor által javasolt minisztereket, akik ezután bemutatkoznak a parlamentben, majd esküt tesznek. Az új Orbán kormány így néz ki:

• Semjén Zsoltot általános miniszterelnök-helyettes, aki egyúttal nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszterként is dolgozik majd.
• Agrárminisztérium: Nagy István;
• Belügyminisztérium: Pintér Sándor;
• Építési és Beruházási Minisztérium: Lázár János;
• Honvédelmi Minisztérium: Szalay-Bobrovniczky Kristóf;
• Igazságügyi Minisztérium: Varga Judit;
• Kulturális és Innovációs Minisztérium: Csák János;
• Külgazdasági és Külügyminisztérium: Szijjártó Péter;
• Miniszterelnöki Kabinetiroda: Rogán Antal;
• Miniszterelnökség: Gulyás Gergely;
• Pénzügyminisztérium: Varga Mihály;
• Technológiai és Ipari Minisztérium: Palkovics László;
• Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter;
• Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszterkén.

Szintén kedden szavaz a parlament az Alaptörvény tizedik módosításáról, amivel veszélyhelyzetek eseteit az orosz-ukrán háború miatt a „szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás” fogalmával bővítik. Ez lehetővé teszi, hogy a kormány veszélyhelyzetet hirdessen a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is.

Hajnal Miklós és Kerpel-Fronius Gábor után Gelencsér Ferenc is elindul a Momentum elnöki posztjáért, erősítette meg a Magyar Hang értesülését a Telex. Gelencsér korábban a párt budavári alpolgármestere volt, jelenleg pedig parlamenti képviselő. Donáth Anna, a párt jelenlegi elnöke gyereket vár, ezért nem indul újra a nyári tisztújításon.

Együttműködési megállapodást kötött Budapest V. kerülete - a Bird után - a Lime rollermegosztóval is, hogy a városrészben rendezzék a szolgáltató elektromos eszközeinek használatát. A cég még 2019-ben kivonult a Belvárosból, miután az V. kerületi önkormányzat külön engedélyhez kötötte volna a működésület. Akkor a járdán szétdobált és a gyalogok közlekedést akadályozó elektromos rollereket és segwayeket begyűjtötték, és csak közigazgatási eljárás után adta vissza.

A kerület közleménye szerint a Lime-mal hétfőn aláírt megállapodás keretében lakosságbarát intézkedést is megvalósítanak együtt: edukációs programot és közterület-fejlesztést. Az elméleti és gyakorlati oktatóprogramon előzetes jelentkezés alapján ingyenesen vehetnek majd részt az V. kerületi lakosok. A Lime rollerszolgáltató ezen kívül pénzügyi támogatást is nyújt az önkormányzatnak közutak, közterek és parkok kezeléséhez, fejlesztéséhez és üzemeltetéséhez.

A kerületi szabályozás szerint 18 év alattiak nem használhatják a Lime e-rollerjeit, azokkal tilos a járdán haladni, valamint a sebességük a Behajtani tilos! zónáknál (gyalogos zóna, sétálóutca) fokozatosan csökken, majd az eszköz leáll és az utazás csak az adott zóna elhagyása után válik újra lehetővé.Az e-rollereket menet közben is leolvasható méretű, három oldalról látható azonosítószámmal látják el, felelősségbiztosítást köt rájuk a szolgáltató, és az eszközöket csak a kijelölt területeken lehet felvenni, letenni.

Egyórás türelmi idő áll rendelkezésre a tiltott helyen lerakott eszköz elszállítására, azután e-rollerenként 50 ezer forint kötbér terheli a szolgáltatót. A Fővárosi Közgyűlés áprilisi rendelete alapján júniustól ötezer forintos bírságot szabhatnak ki Budapest több belső kerületében a nem kijelölt helyeken leparkolt elektromos rollerek után. A közterület-használati rendelet módosításával vált lehetővé, hogy a kerületek szerződést kössenek a roller- és kerékpármegosztó szolgáltatókkal a mikromobilitási pontok használatáról. A terv szerint a szolgáltatók járművenként évente 500-800 forintot fizetnének. Ezért cserébe a főváros hét belső kerületében kialakított mintegy 500-600 közösségi parkoló épül, amelyekben nagyjából elférne a jelenlegi közroller- és közbringaflotta.

A szabályozás szerint a bringákat és a rollereket csak ezeken a kijelölt helyeken lehet majd letenni, ha mégsem történne így, akkor 5000 forintos bírsággal számolhat a szolgáltató, amit azonban továbbháríthat az ügyfelére. (MTI)

Miután a mariupoli acélgyárat védő Azov zászlóalj parancsnoka bejelentette, hogy lerteszik a fegyvert, Szergej Sojgu védelmi miniszter jelentett Vlagyimir Putyinnak, hogy teljesítették a küldetést és teljes egészében „felszabadították” Mariupolt az ukrán fegyveresektől.

Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint hétfő óta 2439 Azov-tag és ukrán katona adta meg magát az Azovstal acélművekben. Pénteken, az utolsó napon 531-en tették le a fegyvert. A közlemény szerint az Azov parancsnokát egy speciális, páncélozott járművel szállították el, nehogy „a mariupoli lakosok gyűlölete” miatt atrocitások történjenek.

Hétfő óta több száz katona hagyta el az acélgyár bunkerrendszerét, akiknek a további sorsa bizonytalan, hiszen az oroszok által ellenőrzött területekre szállították őket. Az orosz törvényhozás pedig már készíti elő azokat a törvényeket, amik alapján meg lehet büntetni őket.

Denisz Prokopenko, a mariupoli Azovstal acélgyárat védő Azov zászlóalj parancsnoka pénteken bejelentette, hogy a katonák életének védelme érdekében abbahagyják a terület védelmét. Az Azov megadási feltétele az volt, hogy az oroszok engedjék elszállítani a bunkerekből a civileket, a sebesült katonákat és a holttesteket.

Hétfő óta több száz katona hagyta el az acélgyár bunkerendszerét, akiknek a további sorsa bizonytalan, hiszen az oroszok által ellenőrzött területekre szállították őket. Az orosz törvényhozás pedig már készíti elő azokat a törvényeket, ami alapján meg lehet büntetni őket.

Az Azov zászlóalj ukrán szélsőjobboldali önkéntesekből jött létre 2014-ben, de a tagjai tagadják, hogy neonácik lennének. Az ukrán vezetés pedig azt mondja, hogy azóta az alakulatot már integrálták a nemzeti Gárdába. A háború kezdete óta ők védték Mariupolt, az utóbbi hetekben az Azovstal acélgyár bunkereiben tartották magukat az orosz megszállókkal szemben. (BBC)

Oroszország május 21-én leállítja a gázszállítást Finnországba a két fél között amiatt kialakult viták miatt, mivel az orosz állami a Gazprom orosz rubelben követeli meg a fizetést - jelentette be pénteken a finn állami Gasum gázszolgáltató vállalat. Márpedig Finnország nem akar rubelben fizetni, ráadásul a NATO-hoz is benyújtották a csatlakozási kérelmüket. A gázszállítás szombaton reggel hét órakor fog leállni.

Mika Wiljanen, a Gasum igazgatója szerint felkészültek erre az eshetőségre, és intézkedtek, hogy ne legyenek fennakadások a finn gázszolgáltatásban. Hozzátette, hogy alternatív beszerzési forrásokat találtak, ideértve a Finnországot Észtországgal összekötő Balticconnector vezetéket.

A földgáz a finn energiaszerkezet öt százalékát teszi ki, és eddig kizárólag Oroszországból érkezett. A Gasum közlése szerint ők az egyedüli finn cég, ami közvetlenül a Gazprom orosz gázipari óriástól vásárolja a gázt.

Jukka Leskelä, a Finn Energiaipari Szövetség elnöke azt mondta, hogy nem számítanak ellátási problémákra a nyáron, „őszig, illetve télig pedig még sok idő van”. Vasárnap az oroszok az a Finnországba tartó áramellátást is lekapcsolta.

Vlagyimir Putyin március 23-án rendelte el, hogy az Oroszországgal szemben barátságtalan országokkal folyó gázkereskedelemben át kell állni a rubelalapú elszámolásra. A Gazprom április 27-én már leállította la gázszállítást Bulgáriába és Lengyelországba, miután a két ország nem volt hajlandó rubelben fizetni. (BBC)

Pont aznap, amikor Orbán Ráhel megnyitotta a bababoltját a Hegyvidék Bevásárlóközpontban, megjelent vele egy erősen reklámszagú interjú a Hype and Hyper nevű design és életmód magazinban. Itt többek mellett arról olvashatunk, hogyan ötvözi a miniszterelnök lánya az anyaságban és a közgazdaságban szerzett tapasztalatait vendéglátással, miközben korosztálya átlagos képviselőjének tartja magát.

Úgy tűnik, Orbán Ráhel nem véletlenül választotta pont ezt a lapot az új boltja beharangozására, az Átlátszó arról ír, hogy a Hype and Hyper egy alapítvány érintésével Rogán Antal minisztériumából kapott pénzeket. A Batthyány Lajos Alapítvány rendszeresen finanszíroz Fidesz-közeli projekteket: a héten az derült ki, hogy az Alapjogokért Központ a Batthyány Lajos Alapítványon keresztül kapott 3,5 milliárdot Rogán Minisztériumától.

A Hype and Hypert üzemeltető Hyperandhyper Nonprofit Közkereseti Társaság (Kkt.) 2019-ben és 2020-ben összesen közel 89 millió forintot kapott az alapítványtól az online magazin fejlesztésére, tartalomfejlesztésre. Az Átlátszó szerint a támogatások nélkül nemigen jöhetett volna létre a designlap. De megemlítik azt is, hogy a Hyper nyomtatott verzióját az alapítvány tulajdonában álló BL Nonprofit Kft. adja ki.

Miután Rogán Antal elmondta, hogy mit vár el az ellenőrzése alá kerülő polgári titkosszolgálatoktól, a nemzetbizottsági bizottság ülésén Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője is szót kért magának, majd arról beszélt, hogy a szuverenitásvédelemre belföldön is szükség van:

„A szuverenitásvédelem nem egy Információs Hivatal, csak a Magyarország határain túllépő világ, hanem a Magyarország határain belül lévő világnak is a fontos része kell, hogy legyen. Lefordítanám magyarra, amit kissé bonyolultan most elmondtam: sajnos a politikában is fellelhetőek azok a hangok, azok a nyilatkozatok, azok a politikai megfontolások...

Azok a civil szervezetek vesznek részt a magyar belpolitikában, amely szervezeteket vagy külföldről finanszíroznak, és mégis itt fejtik ki a belpolitikai tevékenységüket, vagy azok a médiafelületek, amelyek teljesen nyilvánvalóan külföldi szolgálatban állnak, ezeknek a beazonosítása vagy legalábbis ismerete nélkülözhetetlen lesz, ha a szuverenitásvédelemről beszélünk.”

Rogán és a nemzetbiztonsági kockázat

A bizottság tagjaitól kapott kérdésekre válaszolva Rogán elmondta, hogy szerinte mi jelent nemzetbiztonsági kockázatot: „A nemzetbiztonsági kockázat azt jelenti, hogy ha valaki Magyarország érdekeit sérti, az a nemzetbiztonságot veszélyezteti. A nemzetbiztonsági kockázatot az jelenti, hogy ha valaki Magyarországot bele akarja keverni a háborúba, ennek érdekében dezinformációt terjeszt bármilyen formában, az értelemszerűen a magyar nemzetbiztonság érdekeit sérti. Ugyanez vonatkozik arra is, ha a magyar emberek egyszerű érdekeit:

fizikai biztonságát, anyagi biztonságát, energiabiztonságát veszélyeztető kérdésekben olyan tevékenységet fejt ki, ami ellentétes az ország meg az emberek érdekeivel, az a nemzetbiztonságot sérti.

És természetesen ide tartozik az is, ha valaki a szerveztt bűnözést segíti bármilyen formában, az is a nemzetbiztonságot sérti.” A miniszterjelölti felvezetőjében már elmondta, hogy a titkosszolgálatoknak mostantól a „lépjenek fel a háborús propagandával” szemben.

Az ülés után a HVG újságírója megkérdezte Rogántól, hogy nemzetbiztonsági kockázatnak tekint-e például arra, ha egy újságíró leírja, hogy szerinte fegyvereket kellene Ukrajnának adni. A miniszter erre azt válaszolta, ez nem számítana háborús propagandának, ez a vélemény, amihez bárkinek joga van, de ha valaki például deep fake videót használna fel, az már kockázatnak számítana.

Rogán Antal a parlament nemzetbiztonsági bizottságának szerdai meghallgatásán azt mondta, világos elvárásokat fogalmaz meg a minisztériumokhoz tartozó polgári titkosszolgálatok felé:

Határozottan elvárják, hogy azonosítsák be és lépjenek fel a „háborús propaganda” ellen. Ide sorolta azokat is, akik azt akarják, hogy „a magyar emberek fizessék meg a háború árát”.Erősíteni fognak az energiabiztonsági vonalon, itt új szakembereket is bevonnak a TIBEK-ből létrejövő Nemzeti Információs Központba. Beszél arról, hogy a háború utáni időszakra is fel kell készülni, mert sok fegyver került is és idegen harcosok mozognak mindkét oldalon.

Rogán minisztériuma a a titkosszolgálatokon túl más feladatkörökkel is bővült,

mostantól a Miniszterelnöki Kabinetiroda lesz miniszterelnök kizárólagos szervezete. Hozzá tartozik majd a kormányiroda, a miniszterelnöki programiroda, a kommunikációs feladatok, az általános politikai koordináció, a turizmus, a digitális fejlesztés, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal, a koncessziós iroda, a Nemzeti Filmintézet és a mozgóképes kultúra, az elektromos hírközlés és a médiaszabályozás is. De Rogán Szentkirályi Alexandra részvételével létrehozna egy országmárkát építő központot is.

Cikkünk folyamatosan frissül...

Pintér Sándor úgy vág neki a következő négy évnyi belügyminiszterkedésnek, hogy a titkosszolgálatokat és a korrupcióüldözést Rogán Antalhoz telepítették tőle, cserébe viszont megkapta az egészségügyet és az oktatást, amikkel nehéz sikereket elérni.

A parlament Honvédelmi és rendészeti bizottságának szerdai meghallgatásán Pintér Sándor azt mondta, hogy a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ, azaz a TIBEK azért került át a Belügyminisztériumból a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetirodához, mert szerinte a miniszterelnök felismerte azt „a rendkívüli teljesítményt”, amit a szervezet nyújtott, és úgy ítélte meg, hogy jobban tudja segíteni a kormány munkáját, ha inkább nála van. Az új szabályoknak megfelelően Rogán Antal felügyelete alatt ez a TIBEK átalakul Nemzeti Információs Központtá, és erősebb jogosultságokat kap, minden más szervnek ide kell jelentenie.

Ezen túl Pintér nem nagyon akarta értékelni azt, hogy elvették tőle a titkosszolgálatok ellenőrzését. Azt mondta, ezt államvezetési, kormányzási kérdésnek tekinti:

„Amennyiben ez gyorsabb, pontosabb, precízebb kormányzati előkészítő munkát tesz lehetővé a jelenlegi felállás, akkor ezt így kell végrehajtani.”

Arra a kérdésre, hogy mit keres a Belügyminisztériumban az egészségügy és az oktatás, Pintér Sándor egészen a történelmi időkig nyúlt vissza. Azt mondta, hogy a korábbi belügyminisztériumok portfóliójában még csak a rendőrség sem szerepelt, csak 1945 után került oda a rendőrség és az elhárító szervek. Pintér azt mondta, hogy a belügyminisztérium feladatait mindig a kor követelményeinek megfelelően kell meghatározni. Felhozta, hogy 1944 előtt Keresztes-Fischer Ferenc nél szintén ott volt az oktatás. Az egészségüggyel és az oktatással együtt a belügyminiszter Rétvári Bencét is megörökölte az Emmitől, aki miniszterhelyettes lesz.

Az új kormányban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterként már a nemzetközi energiaügyekért, energiabiztonságért és a paksi bővítésért is felel. (Közben a külföldi hírszerzésért felelős Információs Hivatalt és az Eximbankot elvették tőle.)

A parlamenti meghallgatásán szerda reggel a külügyminiszter azt mondta, azért kapta ő az energiaügyeket, mert

„az energiapolitika mint olyan megszűnt szakmai kérdésnek lenni, az egy kőkemény politikai és sajnos külpolitikai kérdéssé vált”.

Elmondta, hogy szűkülnek az energiaforrások, hiszen van egy európai törekvés a keleti energiaforrások kiiktatására, ezért újak után kell nézni. A paksi bővítésről azt mondta, hogy az EU mentesítette a nukleáris energia polgári célú felhasználását.

Legutóbb Isztambulban a fővállalkozó Roszatom vezetői arról biztosították, hogy technológiailag és pénzügyileg is képesek végigvinni a projektet. Szijjártónak az lesz a feladata, hogy gyorsítsa fel a beruházást, hogy 2030-ban a kereskedelmi üzembe helyezés reális legyen. Ezen a feladaton az eddigi atomminiszter, Süli János a külügyminisztérium államtitkáraként dolgozik tovább.

Szijjártó Péter kapott kérdéseket a befagyasztott uniós pénzek megszerzéséről is, de erről csak annyit mondott, hogy politikai kérdésnek tartja. Szerinte ezt a magyarázatot erősíti, hogy az Európai Bizottság a magyar választások után két nappal indította meg a jogállamisági eljárást.

Szijjártó nem bánja, hogy elvették tőle az Eximbankot. Jó döntésnek tartja, hogy minden állami pénzintézet egyetlen minisztériumnál lesz.

Denis Manturov orosz ipari miniszter megerősítette, hogy a Renault egy rubelért eladta az oroszországi üzletrészét egy orosz állami cégnek. Korábban Wall Street Journal írta meg, hogy a francia autógyártó átengedi a 68 százalékok részesedését a Ladát is gyártó AvtoVazban az állami hátterű NAMI kutatóközpontnak. Ugyanakkor a lap szerint a Renault hat éven belül visszavásárolhatja a részvényeket. Egyben a Renault és Nissan márkájú autókat gyártó, moszkvai gyár tulajdonjogát is átadja a város önkormányzatának. A visszavásárlási opció erre a gyárra nem vonatkozik. A visszavásárlási árba pedig az oroszok beleszámíthatják az addig végrehajtott fejlesztéseket.

Luca de Meo, a Renault vezérigazgatója azt mondta, nehéz, de szükséges döntést hoztak, mert szem előtt tartották a 45 ezer oroszországi alkalmazottjuk érdekeit. A Renault az elmúlt 15 évben több milliárd eurót fektetett az oroszországi gyártása fejlesztésébe, Franciaország után ez volt a második legnagyobb üzeme.

A Venezuela elleni szankciók részleges enyhítését jelentette be kedden az Egyesült Államok, hogy segítsék a párbeszéd újrafelvételét a latin-amerikai országban Nicolás Maduro elnök és az Egyesült Államok támogatását élvező ellenzék között.

Az amerikai vezetés azzal indokolta a döntést, hogy a két tábor megállapodott, és újrakezdik a tárgyalásokat Mexikóvárosban, hogy megoldást találjanak a venezuelai politikai válságra. A döntést az Egyesült Államok által Venezuela legitim elnökének elismert ellenzéki vezető, Juan Guaidó környezetének kérésére hozták meg

A Reuters forrásai szerint még nincs végleges amerikai döntés a Chevron jelenlegi, korlátozott venezuelai működési engedélyének megújításáról. Ez az utolsó amerikai olajtermelő, ami jelen van Venezuelában. Most a Chevron felhatalmazást kap arra, hogy tárgyaljon a kormánnyal és a PDVSA állami olajcéggel a vállalat venezuelai tevékenységének jövőjéről. Az engedélyre azért van szükség, mert az amerikai szankciók tiltják a PDVSA-val vagy a szankciókkal sújtott tisztviselőkkel való üzletelést. (Reuters/MTI)

A területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszternek kijelölt Navracsics Tibor veol.hu-nak beszélt arról, hogyan lehetne megegyezni az EU-ben a helyreállítási alap forrásainak kifizetéséről. (A lengyeleknek ez épp most sikerült.)

„A többéves pénzügyi keret és az újjáépítési alapból származó források megszerzéséhez alá kell írnunk két megállapodást.

Az elsődleges célom az lesz, hogy Brüsszellel felvéve a kapcsolatot megtudjam, melyek az okai az elakadásnak, és próbáljuk elhárítani az akadályokat. Örülnék, ha a forrásokat minél gördülékenyebben biztosíthatnánk. Azt követően azon dolgozunk, hogy a megítélésünk javuljon.

A hazánkban elindult fejlesztéseket ezekből az alapokból kell finanszírozni, ezért minél hamarabb kellenek az uniós források” - mondta a miniszterjelölt.

Az Európai Bizottság a magyar helyreállítási tervet még mindig nem fogadta el, a kormánynak már egy éve nem sikerül olyan tervet leadnia, ami a Bizottság szerint megfelel a tagállamok által felállított kritériumoknak. A magyar kormány mindezt többnyire azzal magyarázta, hogy az EU a gyermekvédelmi törvény miatt nem hagyta jóvá a tervet, de már Ursula von der Leyen is elmondta, hogy a korrupciós kockázatok miatt maradt pénz nélkül a magyar kormány. Orbán Viktor egy márciusi levelében a kritériumok lazítását kérte.

Az eredeti keret 5800 milliárd forint volt, de ez a jelenlegi EU-s szabályok szerint idénre 5100 milliárd körülire zsugorodott a 2021-es, kedvező magyar GDP-adatok miatt.

Az Európai Bizottság a következő két hétben jóváhagyhatja a lengyel helyreállítási terveket, ami után hozzáférhetnek az eddig visszatartott 36 milliárd eurós helyreállítási támogatásukhoz, írja a Politico bizottsági tisztségviselőkre hivatkozva.

A lengyel kormány régóta vitázott az EU-val az igazságszolgáltatás függetlensége miatt. Az EU három feltételt támasztott: szüntessék meg az erősen vitatott fegyelmi kamarát, reformálják meg a fegyelmi rendszert és vegyék vissza az elbocsátott bírákat. A lap forrásai szerint minhárom kérdésben sikerült megállapodniuk. A támogatásokat akkor fizetik ki, ha az adott tagállam bemutatta, hogy teljesítette azokat a célokat/mérföldköveket, amikről megállapodtak. A Bizottság szóvivője szerint ezekről amérföldkövekről már megállapodtak.

Waldemar Buda, Lengyelország uniós forrásokért felelős minisztere kedden arról beszélt, hogy már júliusban pályázhatnak a helyreállítási alap pénzeire.

Az Európai Bizottság a magyar helyreállítási tervet még mindig nem fogadta el, a kormánynak már egy éve nem sikerül olyan tervet leadnia, ami a Bizottság szerint megfelel a tagállamok által felállított kritériumoknak. Orbán Viktor egy márciusi levelében a kritériumok lazítását kérte.

A magyar kormány szereti mindezt azzal magyarázni, hogy az EU a gyermekvédelmi törvény miatt nem hagyta jóvá a tervet, de már Ursula von der Leyen is elmondta, hogy a korrupciós kockázatok miatt maradt pénz nélkül a magyar kormány. Az új kormányban elvileg Navracsics Tibor feladata lesz helyzet megoldása.

A megválasztása után Novák Katalin első külföldi útja Lengyelországba vezetett, hogy megpróbálja helyrehozni az orosz-ukrán háború miatt megromlott kapcsolatokat. Már a szombati beiktatási beszédét is úgy hangolta, hogy jó pontokat szerezzen náluk.

Andrzej Duda lengyel elnök a találkozó után tartott sajtótájékoztatón azt mondta: „Az elnök asszony döntése, hogy első lépései Varsóba vezettek, annak a jele, hogy a Lengyelország és Magyarország közötti barátság folytatódik, amit nagy örömmel fogadok.”

A lengyel elnök szóba hozta Magyarország és Oroszország kapcsolatát is. Szerinte a magyar gazdaság erősen kötődik az oroszokhoz, amin nehéz gyorsan változtatni, Lengyelországnak könnyebb dolga volt, mert már jóval korábban elkezdték átalakítani az energiarendszerüket. Azt mondta, Novák Katalin tökéletesen megértette őt, amikor arról beszéltek, hogy a hatodik szankciós csomag elfogadására is szükség van az oroszok ukrajnai háborúja miatt.

Novák Katalin arról beszélt, hogy Magyarország energetikai szempontból nem független ország, szükség van az Oroszországból érkező energiaforrásokra, tehát nehezebb helyzetben vagyunk, mint a legtöbb európai uniós ország. Emlékeztetett arra, hogy megszavaztuk az Európai Unió öt szankciós csomagját Oroszország ellen. Egyben megköszönte Andrzej Dudnak, ha segít a hatodik szankciós csomagban is érvényesíteni a Magyarország számára fontos szempontokat.

Novák szerint nem elsősorban diplomáciai lépés, hogy első külföldi útja köztársasági elnökként „lengyel barátainkhoz vezetett, hanem magától értetődik, ezeréves barátságunkból következik” és abból is, hogy lengyelek és magyarok értékeikben a mai napig közel állnak egymáshoz. „Mindketten hasonló alapokon állunk, fontos számunkra a keresztény meggyőződés, a hit, a hagyományos családok védelme és nemzeteink érdekei” - mondta.

Novák beszélt arról is, hogy Magyarország és Lengyelország arra szólítja fel az Európai Bizottságot, intézkedjen annak érdekében, hogy megkapják a helyreállítási alapból nekik jogosan járó összegeket. „Magyarország elemi érdeke, hogy energetikai szempontból is több lábon álljon, növeljük szuverenitásunkat, Oroszországtól való függetlenségünket ebben a vonatkozásban is, erre viszont forrásokra van szükség.”

A magyar köztársasági elnök az orosz-ukrán háborúról azt mondta, ha béke lenne, a fiatalok családalapítása, gyermekvállalása lehetne a fő téma, de a közös szomszédban, Ukrajnában immár 83 napja háború van, amit Oroszország indított. Édesanyaként és államfőként is megrázónak nevezte a látott képeket és személyes tapasztalatait a háborúval kapcsolatban, ezért ismertette azt a tíz pontot, ami Magyarország válasza a háborúra.

Kiemelte, hogy Magyarország elítéli a putyini agressziót, egy szuverén állam fegyveres megtámadását.„Örökre nemet mondunk a Szovjetunió visszaállítását célzó minden törekvésre, békét akarunk itt, Magyarországon és a szomszédos országokban is, a békét akarjuk megnyerni, nem a háborút. Ez nem a mi háborúnk, de ellenünk, a békeszerető, biztonságra és gyarapodásra vágyó magyarok ellen is vívják, követeljük a háborús bűnök kivizsgálását, és megbüntetését” - mondta. Kiemelte, hogy Magyarország nem semleges, az ártatlan áldozatok és az igazság oldalán áll.

Elmondta, hogy Lengyelország és Magyarország hasonló nehézségekkel szembesült, amikor a háború kitörésekor elindult a menekültek áradata a két ország felé, de mindkét ország jelesre vizsgázott emberségből. Novák a személyes elnöki keretéből 5 millió forintot ajánlott fel, hogy az Ukrajnából menekült gyermekeknek mindent segítséget megadhassanak a varsói Názáreti Nővérek Általános Iskolában és Gimnáziumban.

A megbeszélés után Novák Katalin megkoszorúzta Lech Kaczynski köztársasági elnök szobrát a Pilsudski-téren, majd a Názáreti Nővérek Általános Iskola és Gimnázium kertjében megtekintették Korompay Emánuel Aladár katona, a katyni tömeggyilkosság magyar áldozata emlékére ültetett tölgyfát. A Miniszterelnöki Hivatalban Novák Katalin Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel, majd Agnieszka Kaczmarskával, a szejm kancelláriavezetőjével találkozott. (Wprost/MTI)

Hétfőn vittek át több mint 260 sebesült ukrán katonát a mariupoli Azovstal acélművekből az oroszok által ellenőrzött területekre. Közülük 51-nek súlyos sérülései vannak. Az orosz védelmi minisztérium ki is adott egy közleményt, miszerint megkezdődött az „Azov ezred nacionalistái és az ukrán katonák kapitulációja a mariupoli Azovstal acélművekben”. Aki orvosi ellátásra szorult, azt a szeparatisták által ellenőrzött Novoazovszk kórházába küldték.

A minisztérium azt ígérte, hogy hamarosan sor kerülhet a fogolycserére, de kedden az orosz törvényhozás alsóháza, a Duma arra szólította fel a képviselőket, hogy egy tervezettek tiltsák meg az Azovstalból kihozott katonák átadását. „A náci bűnözőket nem lehet elcserélni. Ezek háborús bűnösök, és mindent meg kell tennünk, hogy bíróság elé állítsuk őket” - mondta Vjacseszlav Volodin házelnök, aki támogatta az erről szóló javaslatot.

Leonyid Szluckij pedig arra tett javaslatot a Duma külügyi bizottságában, hogy töröljék el a halálbüntetésekre bevezetett moratóriumot, így az Azov ezred tagjait egyből ki tudnák végezni. „Alaposan át kell gondolnunk a helyzetet, és talán élnünk kell ezzel a javaslattal, mert ezeknek az emberi álruhába öltözött fenevadaknak - egyedül erre a névre szolgáltak rá - azt kell kapniuk, amit megérdemelnek" - indokolta a javaslatát Szluckij. (Moscow Times/Агентство. Новости)

Pénteken derült ki az új Orbán-kormány végleges névsora, nem sokkal később Rogán Antal minisztériuma is kiadott egy közleményt, miszerint

mostantól polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a jövőben a Miniszterelnöki Kabinetirodához tartoznak majd. A közlemény szerint erre azért van szükség, hogy az új kormány „megőrizze Magyarország békéjét és biztonságát”, ennek érdekében pedig „meg kell erősíteni a miniszterelnök közvetlen munkaszervezetét”.

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok felügyeletét Papp Károly látja majd el államtitkári rangban. „A szerkezeti változás hatékonyan segíti majd a kormányfőt abban, hogy minden fórumon érvényesítse a béke és biztonság megőrzését célzó kormányzati szándékot” -írt a közlemény.

Kivel az alakuló ülés előtti tárgyalásokon a pártok nem tudtak megegyezni a állandó bizottsági helyek elosztásáról, ezért ezekre a frakcióvezetők ajánlása alapján Kövér László tett javaslatot, amit a parlament meg is szavazott.

• A házelnök a 16 bizottságból négy élére jelölt ellenzéki képviselőt: (Fenntarthatófejlődés bizottsága (LMP), Költségvetési bizottság (MSZP), Nemzetbiztonsági bizottság (Jobbik), Vállalkozásfejlesztési bizottság(Mi Hazánk).
• Minden párt kapott valamilyen bizottsági helyet.
• A bizottsági elnökök között egyetlen nő sincs sincs.

Európai ügyek bizottsága (9 fő)

• Elnök: dr. Hörcsik Richárd (Fidesz)
  
• Alelnök: Tessely Zoltán (Fidesz), Balassa Péter (Jobbik)

Tagok: Csöbör Katalin Fidesz), dr. Hörcsik Richárd (Fidesz), Riz Gábor (Fidesz), Tessely Zoltán (Fidesz), dr. Tiba István (Fidesz), dr. Juhász Hajnalka (KDNP), Gy. Németh Erzsébet (DK), Balassa Péter (Jobbik), Bedő Dávid (Momentum).

Fenntarthatófejlődés bizottsága (9 fő)

• Elnök: dr. Keresztes László Lóránt (LMP)
• Alelnök: Bencsik János (Fidesz), dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz), Szabó Rebeka (Párbeszéd)

Tagok: Bencsik János (Fidesz), Herczeg Zsolt (Fidesz), dr. Koncz Zsófia (Fidesz), dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz), Varga Gábor (Fidesz), Harrach Péter (KDNP), Orosz Anna (Momentum), Szabó Rebeka (Párbeszéd), dr. Keresztes László Lóránt (LMP).

Gazdasági bizottság (18 fő)

• Elnök: Bánki Erik (Fidesz)
• Alelnök: Barcza Attila (Fidesz), F. Kovács Sándor (Fidesz), dr. Molnár Ágnes (Fidesz), Witzmann Mihály (Fidesz), dr. Seszták Miklós (KDNP), dr. Dávid Ferenc (DK), dr. Mellár Tamás (Párbeszéd)

Bánki Erik (Fidesz), Barcza Attila (Fidesz), Erős Gábor (Fidesz, F. Kovács Sándor (Fidesz, dr. Kiss János (Fidesz), dr. Molnár Ágnes (Fidesz), Riz Gábor (Fidesz), Szatmáry Kristóf (Fidesz), dr. Szeberényi Gyula Tamás (Fidesz), Varga Gábor (Fidesz), Witzmann Mihály (Fidesz), dr. Seszták Miklós (KDNP), dr. Dávid Ferenc (DK), Z. Kárpát Dániel (Jobbik), Orosz Anna (Momentum), dr. Mellár Tamás (Párbeszéd), Tordai Bence (Párbeszéd), Csárdi Antal (LMP).

Honvédelmi és rendészeti bizottság (9 fő)

• Elnök: Kósa Lajos (Fidesz)
• Alelnök: Bartos Mónika (Fidesz), dr. Simon Miklós (Fidesz), dr. Lukács László (Fidesz), György dr. (Fidesz), Harangozó Tamás

Tagok: Bartos Mónika (Fidesz), dr. Budai Gyula (Fidesz), dr. Fazekas Sándor (Fidesz), Kósa Lajos (Fidesz), dr. Simon Miklós (Fidesz), Móring József Attila (KDNP), dr. Lukács László György (Jobbik), dr. Harangozó Tamás (MSZP).

Igazságügyi bizottság (12 fő)

• Elnök: dr. Vejkey Imre (KDNP)
• Alelnök: Kara Ákos (Fidesz), dr. Szűcs Lajos (Fidesz), dr. Tilki Attila (Fidesz), V. Németh Zsolt (Fidesz), Z. Kárpát Dániel (Jobbik).

Tagok: Czunyiné dr. Bertalan Judit (Fidesz), Demeter Zoltán (Fidesz), dr. Kiss János (Fidesz), dr. Kovács Zoltán (Fidesz), dr. Pajtók Gábor (Fidesz), Vigh László (Fidesz), dr. Vitányi István (Fidesz), dr. Vejkey Imre (KDNP), Sebián-Petrovszki László (DK), dr. Lukács László György (Jobbik), Szabó Szabolcs (Momentum).

Költségvetési bizottság (16 fő)

• Elnök: Vajda Zoltán (MSZP)
• Alelnök: Kara Ákos (Fidesz), dr. Szűcs Lajos (Fidesz), dr. Tilki Attila (Fidesz), V. Németh Zsolt (Fidesz), Z. Kárpát Dániel (Jobbik).

Tagok: Barcza Attila (Fidesz), F. Kovács Sándor (Fidesz), Herczeg Zsolt (Fidesz), Kara Ákos (Fidesz), Szabó Zsolt (Fidesz), dr. Szeberényi Gyula Tamás (Fidesz), dr. Szűcs Lajos (Fidesz), dr. Tilki Attila (Fidesz), V. Németh Zsolt (Fidesz), dr. Hargitai János (KDNP), Z. Kárpát Dániel jobbik) Tóth Endre (Momentum) Vajda Zoltán (MSZP) Jámbor András Imre ( Párbeszéd) Bakos Bernadett (LMP) Ritter Imre (nemzetiségi képviselő).

Kulturális bizottság (18 fő)

• Elnök: dr. Pósán László (Fidesz)
• Alelnök: Demeter Zoltán (Fidesz), Dunai Mónika (Fidesz), dr. Hoppál Péter (Fidesz), dr. Kállai Mária (Fidesz), Simon Róbert Balázs (Fidesz), Kunhalmi Ágnes (MSZP), Szabadi István (Mi Hazánk).

Tagok: Csöbör Katalin (Fidesz), Demeter Zoltán (Fidesz), Dunai Mónika (Fidesz), Erős Gábor (Fidesz), dr. Hoppál Péter (Fidesz), dr. Kállai Mária (Fidesz), Kovács Zsolt (Fidesz), dr. Pósán László (Fidesz), Simon Róbert Balázs (Fidesz), Vigh László (Fidesz), dr. Vinnai Győző (Fidesz), Földi László (KDNP) Gréczy Zsolt (DK) Szabó Szabolcs (Momentum) Tóth Endre (Momentum) dr. Hiller István (MSZP), Kunhalmi Ágnes (MSZP), Szabadi István (Mi Hazánk).

Külügyi bizottság (12 fő)

• Elnök: Németh Zsolt (Fidesz)
• Alelnök: Balla Mihály (Fidesz), dr. Zsigmond Barna Pál (Fidesz), dr. Juhász Hajnalka (KDNP), dr. Brenner Koloman (Jobbik).

Tagok: Balla Mihály (Fidesz), Bartos Mónika (Fidesz), dr. Hoppál Péter (Fidesz), Németh Zsolt (Fidesz), Riz Gábor (Fidesz), dr. Zsigmond Barna Pál (Fidesz), dr. Juhász Hajnalka (KDNP) Nacsa Lőrinc (KDNP) dr. Vadai Ágnes (DK) dr. Brenner Koloman (Jobbik) dr. Gurmai Zita (MSZP).

Mentelmi bizottság (6 fő)

• Elnök: dr. Hargitai János (KDNP)
• Alelnök: Kálmán Olga (DK)

Tagok: Dankó Béla (Fidesz), dr. Pajtók Gábor (Fidesz), dr. Hargitai János (KDNP), Kálmán Olga (DK), Tompos Márton Kristóf (Momentum) Komjáthi Imre (MSZP).

Mezőgazdasági bizottság (12 fő)

• Elnök: Font Sándor (Fidesz)
• Alelnök: Czerván György (Fidesz), Győrffy Balázs (Fidesz), Varga Zoltán (DK)

Tagok: Czerván György (Fidesz), Dankó Béla (Fidesz), Font Sándor (Fidesz), Győrffy Balázs (Fidesz), Horváth István (Fidesz), Kovács Zsolt (Fidesz), Pócs János (Fidesz), Mihálffy Béla (KDNP), Varga Zoltán (DK), Bencze János (Jobbik), Lőcsei Lajos (Momentum), Dócs Dávid (Mi Hazánk).

Nemzetbiztonsági bizottság (6 fő)

• Elnök: Sas Zoltán (Jobbik)
• Alelnök: Halász János(Fidesz)

Tagok: Halász János (Fidesz), Kocsis Máté (Fidesz), Lezsák Sándor (Fidesz), dr. Simicskó István (KDNP), Sas Zoltán (Jobbik), dr. Molnár Zsolt (MSZP).

(Most csak azokat a tagokat tudták megválasztani, akik már átestek a nemzetbiztonsági átvilágításon.)

Nemzeti összetartozás bizottsága (9 fő)

• Elnök: Pánczél Károly (Fidesz)
• Alelnök: Bóna Zoltán (Fidesz), Szászfalvi László (KDNP), dr. Molnár Zsolt (MSZP).

Tagok: Bóna Zoltán (Fidesz), Jakab István (Fidesz), Lázár János (Fidesz), Pánczél Károly (Fidesz), dr. Zsigmond Barna Pál (Fidesz), Szászfalvi László (KDNP), dr. Molnár Zsolt (MSZP) Berki Sándor (Párbeszéd).

Népjóléti bizottság (15 fő)

• Elnök: Kovács József (Fidesz)
• Alelnök: dr. Kovács József (Fidesz), Kovács Sándor (Fidesz), dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz), Nacsa Lőrinc (KDNP), dr. Komáromi Zoltán (DK).

Tagok: dr. Kovács József (Fidesz), Kovács Sándor (Fidesz), dr. Mészáros Lajos (Fidesz), Nagy Bálint (Fidesz), dr. Pesti Imre (Fidesz), dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz), Sztojka Attila (Fidesz), dr. Tapolczai Gergely (Fidesz), Tasó László (Fidesz), Nacsa Lőrinc (KDNP) dr. Komáromi Zoltán (DK), Varju László (DK), Varga Ferenc (Jobbik), Sebők Éva (Momentum), Szabó Tímea (Párbeszéd).

Vállalkozásfejlesztési bizottság (9 fő)

• Elnök: dr. Apáti István (Mi Hazánk)
• Alelnök: Bányai Gábor (Fidesz), Szatmáry Kristóf (Fidesz), Kordás László (DK)

Tagok: Bányai Gábor (Fidesz), Becsó Zsolt (Fidesz), Gelencsér Attila (Fidesz), Ovádi Péter (Fidesz), Szatmáry Kristóf (Fidesz), Tasó László (Fidesz), Kordás László (DK) Lőcsei Lajos (Momentum) dr. Apáti István (Mi Hazánk).

Törvényalkotási bizottság (42 fő)

• Elnök: Hende Csaba (Fidesz)
• Alelnök: dr. Bajkai István (Fidesz), Herczeg Tamás (Fidesz), dr. Salacz László (Fidesz), Vécsey László (Fidesz), dr. Hiller István (MSZP), Komjáthi Imre (MSZP).

Tagok: Ágh Péter (Fidesz), dr. Bajkai István (Fidesz), Balla György (Fidesz), Bóna Zoltán (Fidesz), dr. Budai Gyula (Fidesz), dr. Demeter András (Fidesz), Dunai Mónika (Fidesz), dr. Fazekas Sándor (Fidesz), Földesi Gyula (Fidesz), Héjj Dávid (Fidesz), Hende Csaba (Fidesz), Herczeg Tamás (Fidesz), Horváth László (Fidesz), Illés Boglárka (Fidesz), dr. Láng Zsolt (Fidesz), Mátrai Márta (Fidesz), dr. Mészáros Lajos (Fidesz), Nagy Csaba (Fidesz), Nyitrai Zsolt (Fidesz), Ovádi Péter (Fidesz), dr. Salacz László (Fidesz), Sztojka Attila (Fidesz), dr. Tapolczai Gergely (Fidesz), Törő Gábor (Fidesz), Vécsey László (Fidesz), dr. Aradszki András (KDNP), Hollik István (KDNP), dr. Vejkey Imre (KDNP), Arató Gergely (DK), Barkóczi Balázs (DK), Hegedüs Andrea (DK), Kálmán Olga (DK), dr. Brenner Koloman (Jobbik), dr. Lukács László György (Jobbik), Hajnal Miklós (Momentum), dr. Gurmai Zita (MSZP), dr. Hiller István (MSZP), Komjáthi Imre (MSZP), Kunhalmi Ágnes (MSZP), Szabadi István (Mi Hazánk), Berki Sándor (Párbeszéd), Kanász-Nagy Máté (LMP).

Titkos szavazással a parlament újra Kövér Lászlót választotta házelnöknek. A titkosan leadott 185 szavazatból 170 őt támogatta. Csak 13 nem és 2 érvénytelen volt. Kövér eskütétele után Áder János, Orbán Viktor és a jelenlévő frakcióvezeték (Ungár Péter, Tóth Bertalan, Toroczkai László) kezet ráztak vele, de a Jobbiktól nem az egyébként ott ülő Jakab Péter ment ki házelnökhöz, hanem az egyik képviselőjét, Lukács Lászlót küldte ki gratulálni.

Kövér újraválasztása után kiosztották a parlamenti pozíciókat is: 6 elnököt és 12 jegyzőt. Az országgyűlés alelnökei Jakab István (Fidesz), Lezsák Sándor (Fidesz), Latorcai János (KDNP), Oláh Lajos (DK), Dúró Dóra (Mi hazánk) lettek. A törvényalkotásért felelős alelnök Hende Csaba (Fidesz) lesz.

Jegyzőnek Gelencsér Attilát (Fidesz), Szűcs Lajost (Fidesz), Tiba Istvánt (Fidesz), Vinnai Győzőt (Fidesz), Aradszki Andrást (KDNP), Földi Lászlót (KDNP), Móring József Attilát (KDNP), Z. Kárpát Dánielt (Jobbik), Hiszékeny Dezsőt (MSZP), Szabó Sándort (MSZP), Dócs Dávidot (Mi Hazánk) és Bakos Bernadettet (LMP) választották.

„Egy világforgatag kellős közepén vagyunk, egy nagy világátrendeződés időszakában élünk, és komoly feladatot jelent megérteni, fölfogni, földolgozni és beépíteni saját nemzetstratégiánkba mindazt, ami történik, válaszolni arra, hogyan kell idomulni, alkalmazkodni, hol kell vele szembeszegülni, hol lehet értelmesen széllel szemben hajózni” - fektette le a széllel szemben való vitorlázás alapjait Orbán Viktor 2016-ban, és a toszkánai vitorlásverseny eredményjelzőjét elnézve a tanácsadója végig igyekezett is tartani magát ehhez a vezérelvhez.

Szombaton véget értek Habony Árpádék négynapos megpróbáltatásai a Tirrén-tengeren, ahol toszkánai Swan Tuscany Challenge nevő verseny mind a négy nagyján utolsók lettek összesítésban, így a végső helyezés sem lehetett kérdéses.

Pedig pénteken még úgy tűnt, Habonyéknak sikerül felzárkózniuk a hatodik helyen hánykolódó németekhez, a nap végén már csak 3 pont volt a különbség a két sereghajtó között. De a választással ellentétben itt nem lehetett elintézni, hogy a kampányguru vitorláját jobban fújja a szél, mint a többiekét, így az utolsó napra teljesen leengedtek. A két szombati futamon (9, 10) már stratégiai nyugalommal tartották az utolsó helyüket, így az élmezőnytől szintén nagyon elszakadó német csapat végül 7 pontot tudott Habonyékra verni. Ráadásul Habonyék hajója, a Black Battalion volt az egyetlen, ami az egyik futamon be sem tudta fejezni.

Nem mintha a Black Battalion tavaly fenyegette volna az élmezőnyt, de akkor a németeket leelőzve legalább nem lettek tök utolsók. Márpedig a békemenetes beszéde óta pontosan tudni, hogy áll Habony Árpád főnöke a vitorlázáshoz: „A szél mindig az erősek vitorláját dagasztja, az ő hajójuk mindig révbe ér, őket kedveli a szerencse, és ők mindig a talpukra esnek.”

A lebukás után Neil Parish, a brit konzervatívok parlamenti képviselője a BBC-nek azt mondta, első alkalommal csak azért téved a pornóoldalra a böngészője, mert éppen traktorokat keresett, és a két webcím túlságosan hasonló volt. De a második alkalommal már teljesen tudatosan kereste a pornót az alsóházi ülésteremben.

A Parish ellen két képviselőnő tett panaszt, miután látták, milyen tartalmakat néz a telefonján, miközben a közelükben ült. A Konzervatív Párt pénteken felfüggesztette a tagságát.

De Magyarországról nézve talán mégis az a legérdekesebb, ami ezután történt: a kormánypárti képviselő bement a közszolgálati tévébe, hogy a botrányról kérdezzék. Itt elismerte, hogy hibázott.

„Ezzel kell együttélnem az életem hátralévő részében. Szörnyen nagy hibát követtem el, de azért vagyok itt, hogy elmondjam a világnak.”

Az őt lebuktató képviselőnőktől is bocsánatot kért, és semmiképpen sem az volt a célja, hogy a pornó megnyitásával másokat megijeszteni. A botrány kirobbanásakor Parish még azt mondta, a vizsgálat végéig képviselő marad, de másnapra meggondolta magát, és lemondott.

A 65 éves képviselő 2010 óta tagja a brit parlamentnek, korábban az Európai Parlamentben is lehúzott már két ciklust. 2016-ban ellenezte a Brexitet, de melegházasság engedélyezését sem szavazta meg. Egyébként házas, két gyereke és két unokája van.

Egy pénteki határozat szerint Orbán Viktor javaslatára Áder János április 30-ai hatállyal felmentette Schanda Tamást, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkárát, aki egyben miniszterhelyettes is volt. Schandát tavaly tavasszal a Nyíregyházi Egyetem kuratóriumába is beültették.

Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó pénteken beszélt arról, hogy az ország keleti részén zajló harcokban az ukrán hadsereg komoly veszteségeket szenvedett. Hozzátette, hogy az oroszok veszteségei sokkal nagyobbak. Ugyanakkor a nyugati megfigyelők inkább azt látják, az orosz veszteségek csökkentek, mióta kisebbre vették az inváziót, de a számok még így is viszonylag magasak.

Zelenszkij hivatala szerint az oroszok Doyneck keleti részén az egész frontot rakétákkal, ágyúkkal, aknavetőkkel és légierővel lövik. Igyekeznek úgy lőni az ukrán állásokat, hogy megakadályozzák az átcsoportosításokat.

A brit védelmi minisztérium szerint a donbaszi régióban különösen intenzívek a harcok Liszicsanszk és Szeverodonyeck környékén. Az oroszok igyekeznek eljutni Izium felől egészen Szlovjanszkig. Ugyanakkor az ukrán ellenállás miatt az oroszok területszerzések kicsik maradtak, miközben jelentős veszteségeket szenvedtek el. (Reuters)

António Guterres ENSZ-főtitkár szerdán még Vlagyimir Putyinnal tárgyalt Moszkvában, másnapó Kijevbe utazott. Az orosz hadsereg pont ezen a napon lőtt ki két cirkálórakétát az ukrán főváros nyugati részére, amit a Guardian szerint nehéz nem Putyin gúnyolódó gesztusaként értékelni. A jelentések szerint az egyik rakétát leszedte az ukrán légvédelem, a másik a városközpont közelében csapódott be.

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szerint ez olyan, mintha képeslap érkezett volna Moszkvából.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter úgy értékelte, hogy ezzel a támadással az oroszok az ENSZ-főtitkár és a világ biztonságát veszélyeztették.

Kedd este befejeződött a jósvafői Kossuth-barlangban eltűnt barlangi búvár utáni kutatás, a Terrorelhárítási Központ kedd esti közleménye szerint a 42 éves Mede Márton tűzoltó főtörzsőrmester, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Búvárszolgálatának tagja a szabadidejében végrehajtott tervezett feltáró merülés alatt történt balesetben elhunyt.

Mede Márton többször merült már a Kossuth-barlangban. Egy 15 méter hosszú, szűk, ismeretlen járatban érte a baleset vasárnap. A főtörzsőrmester 2008 óta dolgozott az igazgatóság tűzoltó búváraként. Szabadidejében barlangi kutató búvárként is dolgozott. Többször vett részt külföldi kutatóexpedíciókban, Magyarországon mindössze hat-nyolc búvár rendelkezik az övéhez hasonló tudással és tapasztalattal a barlangi kutató-búvár szakmában. A fővárosi tűzoltót a Hableány kirándulóhajó katasztrófája utáni kutatásban és mentésben végzett munkájáért a Rendkívüli Helytállásért Érdemjel ezüst fokozatával tüntették ki.

A kutatási munkálatok a barlangi- és búvármentő szakemberekkel folytatott részletes elemzések és egyeztetések után, 2022. április 5-én a búvárok újabb felderítő merülésével folytatódtak. Az életjelek keresése közben a kutató egység talált rá az eltűnt búvárra. A búvárok által készített videófelvételek kiértékelése megkezdődött, a szakemberek annak eredményétől függően döntenek a felszínre hozásról, illetve annak körülményeiről. (MTI)

2022. április 4-étől 2025. december 31-ig tartó időszakra Nagy Andort, Hornung Ágnes Annát, Bánkuti Erzsébet Beátát, Járai Zsigmondot, Valkó Mihályt és Vaszily Miklóst az MKB Bank felügyelőbizottsági tagjává választották - idézi a Portfolio az bank keddi közleményét. Az utolsóként említett Vaszily Miklós sok minden volt már az utóbbi 12 évben, médiakarrierje során egyre többször működik együtt Mészáros Lőrinccel:

• Többek között ő vezényelte az addig független Origó bedarálását,
• aztán volt az MTVA és a Mészáros-féle Echo TV vezérigazgatója is,
• jelenleg pedig az Orbán mellett kampányoló TV2 elnöke,
• közreműködött abban, hogy Mészáros pénzéből elindulhasson a Pesti TV
• valamint társtulajdonosként az Indexet is ő tett hivatalosan is a NER lapjává.

A Direkt36 nemrég mutatott be egy hangfelvételt arról, ahogy az Index jelenlegi főszerkesztője azt taglalja, hogyan kaptak pénzt Mészáros Lőrinctől, ezért pedig nem mászhatnak bele Mészáros Lőrincbe és Várkonyi Andreába.

A Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó MKB Bank a felcsúti milliárdos köré szerveződő bankholding fontos tagja lehet. Egyébként ez a bank adott 4,1 milliárd forint hitelt a francia szélsőjobb elnökjelöltjének, Marine Le Pennek a kampányára.

„A szakmának nagyon komoly önvizsgálatra van szüksége, remélem, ez hamarosan bekövetkezik” - mondta Hann Endre, a Medián igazgatója az RTL Klubnak arról, miért mérte félre mindenki a Fidesz támogatottságát. A kutatócég vasárnap este bemutatott felmérésében még csak 49 százalékos támogatottságot jósolt a Fidesznek(121 mandátum), ezek alapján az egyesült ellenzékre pedig 41 százalék (77 mandátum) szavazott volna. De a többi cég is össze-vissza mért:

• A Závecz múlt hétfőn azzal állt elő, hogy a két tábor körülbelül azonos méretű: a Fidesz-KDNP 41 százalék, az Egységben Magyarországért 39 százalék.
• A Publicus még szombaton is azt mondta, hogy a biztos szavazók körében 47 százalékon áll a Fidesz és az ellenzéki pártszövetség is.
• A Republikon Intézet március 23-án azt mérte, hogy a pártválasztók körében 49 százalék a Fidesz, és 46 százalék az ellenzék támogatottsága.
• A CEU Demokrácia Intézete pedig kihozta, hogy a magukat biztos választónak mondók 37 százaléka szavazna a Fideszre és 49 az ellenzéki összefogásra.
• A kormányközeli Nézőpont Intézet március 21-én azt mérte, hogy az aktív szavazók közel fele (49 százalék) a Fidesz-KDNP országos listájára szavazna, az ellenzéki összefogás pedig a szavazatok 41 százalékára számíthat.

Ehhez képest a Fidesz 53,29 százalékot (135 mandátum) kapott, az ellenzék csak 34,89 -et (56 mandátum), a Mi Hazánk pedig 6,15 százalékkal (7 mandátum) jutott be.Závecz Tibor most az RTL Klubnak azt mondja, senki sem számított a kétharmadra, szerinte még a Fidesz sem. Azt gyanítja, hogy a háborús kommunikáció miatt az utolsó pillanatban bizonytalan szavazók inkább a Fideszre húztak, ez az, amit nem láttak előre.

Orbán Viktor rögtön a péntek reggeli rádióműsorának elején reagált arra, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden a dán parlamenti képviselőknek tartott beszédében is emlegette a magyar kormány kifogásait.

Orbán Viktor igyekezett visszafogottabban reagálni, mint ilyenkor a Fidesz beszélő fejei, és azt mondta, „megértéssel kell fogadnunk az ukrán elnök erőfeszítéseit, hiszen bajban van a hazája. És ő azt reméli, hogy miután a vele szembenálló erő sokkal nagyobb, mint ő (Oroszország sokkal jelentősebb és komolyabb katonai erőt képvisel, mint Ukrajna)... Ő azt reméli, hogy úgy tud kikerülni ebből a szorult helyzetből, ha másokat is belevon a háborúba. Ezt nem róhatjuk fel neki, én legalábbis nem rovom fel neki, ő végülis az ukrán érdekeket nézi, és a saját hazáján próbál segíteni. Nincs is vele vitám igazából. Akivel vitánk van, az a magyar baloldal, amelyik szót akar fogadni az ukrán elnöknek” - utalt a Szijjártó-sejtésre.

Az orosz energiafüggőséggel kapcsolatban elmondta, hogy nem Magyarország döntötte el, hogy ne legyen tengere. „Én is örömmel venném azokat a javaslatokat, hogy a saját tengeri kikötőinkbe tankerhajókon szállítsunk folyékony gázt, illetve olajat, de úgy alakult a történelmünk, hogy elvesztettük a tengereinket, nincs nekünk erre lehetőségünk, csövön jön az olaj meg a gáz. Ha jön van, ha nem jön, nincs.” Szerinte csak azért ők kapják a kritikákat, mert könnyebb belekötni Magyarországba, mint a németekbe, de utalt arra, hogy amikor az ukrán elnök Magyarországot mond, akkor Németországot kell érteni.

Beszélt a közelgő gazdasági válságról is, amit Nagy Katalin műsorvezetővel arra futtattak ki, hogy csak a baloldal alkalmazna megszorításokat. Ő inkább a gazdasági növekedést ösztönözné és az adókat csökkentené. Arra a felvetésre, hogy az EU most csak az ukrajnai menekültek ellátására ad pénzt, Orbán azt mondta:

„Hát én nem az Unióban bízok meg sosem a külső erőkben, hanem saját magunkban. Pénz akkor van, ha dolgozunk.”

Szerinte azért működik ma jól a magyar gazdaság, mert 1 millió új munkahelyet hoztak létre és ha munka van, akkor pénz is.

Orbitális választási csalás

„Harminc éve látom a választásokat, önkormányzatit, európai parlamentit vagy nemzeti választást, sőt láttam népszavazásokat is, de ilyen csalást még nem láttam. Tehát stiklik elő szoktak fordulni. Az se szép dolog, de ez nem stikli” - mondta Orbán, de ezzel nem az Erdélyben elégett szavazólapokra utalt, hanem arra a kormánymédiában terjedő hírre, miszerint többen kaptak sms-et az ellenzéktől. Az ügyet orbitális választási csalásnak nevezte, amit az utolsó szögig ki kell vizsgálni.

Egyébként szerinte az EBESZ-megfigyelők azért jönnek Magyarországra, mert az ellenzék kívülről remél segítséget. „Egy hadsereg van itt most már. Szívesen látjuk őket egyébként, a magyar turizmusnak az ilyesmi jót tesz. De hát annyian jönnek, hogy egy háborút meg lehet nyerni ennyi katonával.”

Szerinte a választások után nagy gondok lesznek az ellenzéki összefogásban, ami szerinte csak azért jött létre, hogy hatalomra tudjanak kerülni. „Ez nem az én dolgom, nem is akarok én ebbe beleavatkozni, de nagy lecke az minden magyar politikai párt számára, hogy

a becsületet, a programot, a szellemi irányzatot, az önazonosságodat nem szabad feladni csak azért, hogy hatalomra került.

És nem foghatsz össze olyanokkal - antiszemitákkal meg kommunistákkal meg szélsőjobboldaliakkal -, akikkel egyébként a te nézeteid nem egyeztethetők össze és akik csak bajt hoznának a hazádra”.

Felcsút környékének országgyűlési képviselője Tessely Zoltán március 21-én arról posztolt a Facebookon, hogy a körzetében 9település összesen 1,8 milliárd forintot nyert az Élhető települések pályázatán, csakhogy a 24.hu szerint erről a hivatalos döntés csak két nappal később született meg.

Ráadásul Tessely nem is pontosan közölte a nyertesek listáját, mert például Pátkán hiába örültek, a képviselő másnap lecserélte a listát, amiben már nem szerepeltek. A település polgármestere a lapnak azt mondta, súlyos bizalmi válságot okoz, hogy egyesek napokkal előtte tudják, hogy kik fognak nyerni, hiszen a pályázatokat zárt rendszerben kezelik, a pályázatok bírálóit köti a titoktartási kötelezettség.

De ugyanígy, a döntés előtt közölte az eredményeket a korrupcióval vádolt Simonka György helyére lépő Erdős Norbert is, aki húsz nappal a hivatalos döntés előtt írta ki, hogy 200 millió forintból készül kerékpárút Dombegyházán Kevermes felé. A lapnak ezt később azzal magyarázta, hogy csak azt akarta kifejezni, dolgoznak azon, hogy a település megkapja a forrás.

A lap megjegyzi, hogy ezeket a pályázatokat olyan uniós forrásból finanszírozná a kormány, amit egyelőre nem fogadott el az EU.

Magyarország külügyminisztere csütörtökön a NATO keleti szárnyához tartozó országok külügyminisztereivel tárgyalt Pozsonyban. Itt összeülhetett Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovákia képviselőivel, hogy értékeljék a háborús helyzetet. Szijjártó Péter a magyar állati tévének adott beszámolója szerint megint elmondta a többi külügyminiszternek, hogy „ez nem a mi háborúnk” és a magyar kormány továbbra sem támogatja, hogy kiterjesszék a szankciókat az energiahordozókra.

A közmédia interjú alapján Szijjártó azt nem hozta szóba, hogy Oroszország titkosszolgálatai megtámadták és feltörték a magyar külügyminisztérium informatikai rendszereit, de egy újabb veszélyre azért felhívta a keleti tagállamok figyelmét:

„Én itt is elmondtam a kollegáknak, hogy tudjuk azt, hogy folyamatos egyeztetés van az ukránok és a magyar baloldal között. Tudjuk azt, hogy megjelentek sajtóinformációk arról, hogy az ukrán külügyminiszter kollega és a budapesti ukrán nagykövet is konzultált ebben a kérdésben ezek a sajtóinformációk megfelelnek a valóságnak. Tudjuk azt, hogy megegyezés született, hogy a baloldal azonnal elkezdené a fegyverek szállítását Ukrajnába, de ez számunkra elfogadhatatlan. Számunkra elfogadhatatlan, mert ez ellentétet Magyarország, a magyar emberek érdekeivel. Ez ellentétes Magyarország biztonsági érdekeivel, mert a fegyverszállítás az a háborúba történő belesodródás, belekavarodás közvetlen veszélyét hozná magával.

Értjük, hogy az ukránoknak az az érdeke, hogy egy baloldali kormány legyen Magyarországon, amely fegyvereket szállítana. Ez az ukrán érdek.

De a magyar érdek pedig az, hogy Magyarország és a magyar emberek biztonságban legyenek, ezért következetesen ragaszkodunk ahhoz a döntésünkhöz, hogy nem szállítunk fegyvereket, hogy nem engedjük engedjük át Magyarország területén a fegyverszállítmányokat. Magyarország érdeke az, hogy kimaradjon ebből a háborúból, és ki is akarunk maradni ebből a háborúból. Ez nem a mi háborúnk.”

A magyar diplomácia feje ezt nem most találta ki, a kormánysajtó szerdai cikke után már megvádolta az ellenzéket, hogy egyeztet az ukránokkal, ami után Márki-Zay Péter feljelentette a Szijjártót.

Egyelőre nem tudni, hogy mennyire döbbentette meg az ukránbarát ellenzékről szóló hír a keleti tagállamokat, amik eddig inkább az orosz birodalmi nyomulástól tartottak, de a házigazda szlovák külügyminiszter az ülés után külön üzent a magyar kormánynak. Arra a kérdésre, hogy mi Magyarország álláspontja az ukrajnai orosz invázióval kapcsolatban, Ivan Korčok azt mondta:

„Fontos, hogy a szövetség egységes legyen. A magyar külügyminisztertől is egyértelmű állásfoglalást kértem a találkozónk során.”

A szlovák külügyminiszter fontosnak nevezte, hogy minél előbb következetes lépéseket tegyenek a szövetség Oroszországtól való függőségének megszüntetésére.

Hétfő este a miniszterelnök a HírTv-ben magyarázta el a nemzetközi helyzetet Gajdics Ottónak. Szokásához híven elmondta, hogy nem tudunk úgy segíteni a bajbajutottaknak, ha tönkretesszük magunkat. Újra elmondta, hogy a nemzeti oldal a béke oldalán áll, még szerinte a baloldal részt akar venni a konfliktusban, a NATO keretein belül fegyvereket is küldenének.

A műsorban Márki-Zay Péter nevét még csak Gajdics Ottó sem mondta ki, hanem az „Ön össze-vissza beszélő kihívójaként” hivatkozott rá. Orbán azt mondta, a baloldalnak kevés tudása van a nemzetközi szervezetek működéséről, mert régóta vannak ellenzékben. Ugyanakkor szerinte ők azokkal vannak a NATO-n belül, akik inkább befelé tolnák a NATO-t a konfliktusba. Orbán a rá jellemző szerénységgel magyar tábornak nevezte azokat a NATO-n belül, akik nem akarták beletolni a NATO-t a konfliktusba. Ha a Fidesz nyer, akkor szerinte ez a tábor marad többségben.

Gajdics még Gyurcsány Ferenc nevét sem mondta ki Orbán Viktor jelenlétében, hanem a „baloldal igazi vezetőjeként” emlegette. Orbán megjegyezte nem pocsék, hanem nagyszerű nemzet vagyunk, hiszen segítünk a menekülteknek, de azzal nem tudunk segíteni az ukránoknak, ha szétlövetjük Magyarországot, vagyis elzárnánk a gázcsapot.

Szeretné, ha Magyarországnak erősebbek lennének a külkapcsolatai, lennének tengereink, és tankereken szállíthatnák a gázt, de a realitás az, hogy csöveken jön a gáz. Ha nem jön a gáz, akkor megállna a magyar gazdaság, mert nem lesz olaj és gáz. Ezért küzd az ellen, hogy a szankciókat kiterjesszék az energiahordozókra. Szerinte úgy lehet Magyarország függőségét csökkenteni, ha javarészben nukleáris forrásból és napenergiából fedezik az energiaszükségletünk 90 százalékát. Persze mindig lesz valamennyi Oroszországból érkező energiaforrás. De a cél az, hogy ne függjünk tőle.

Majd ráfordult a választási télmákra. Beszélt arról, hogy szokott a politikusokban lenni egy bizonytalanság, hogy képesek-e az emberek összetett és bonyolult kérdéseket átlátni. De az országot járva azt látja, hogy ezt a bonyolult geopolitikai összefüggésrendszert a magyar emberek kristálytisztán és világosan értik. „Okos nép a miénk, átlát a szitán”. Ezért nem tart attól, hogy rossz döntést hoz a hétvégén.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez a választás nem lefutott, mert van egy rejtélyes része, ami mérésekkel felderíthetetlen. „Egészen biblikus alapja is van ennek: Jézus-Barabás." Még a józan eszükre sem feltétlenül hallgatnak az emberek. Ezért el kell menni választani, hanem a hasonszőrűeket is el kell vinni. Arra számít, hogy a népszavazáson való részvétel magas lesz, és átlép minden párthatárt. A mostani választást persze rendkívülinek tartja, mert mögöttünk egy világjárvány és előttünk egy háború.

Tehát vasárnap megyünk, és odatesszük a magunkét- zárta az interjút a műsorvezető.

„Mától hivatalosan is! köszönöm szépen dr. Budai Gyula képviselő úrnak” - ezzel osztotta meg azokat a képeket Gáspár Győző, amiken a külső piacok fejlesztéséért és koordinálásáért felelős miniszteri biztos kitölti neki a Fidesz tagfelvételi lapját.

Gáspár Győző eddig valóban nem hivatalosan támogatta a Fideszt: már március 15-én is az első sorban vonult Bencsik András és Bayer Zsolt mellett a Békemeneten, majd Becsó Zsolt pásztói kampányfórumán is ott fényképezkedett.

Újabb erős figyelmeztetést kapott a korábbi szövetségeseitől a magyar miniszterelnök. A TVN24-en arról kérdezték Andrzej Duda lengyel elnököt, hogy bojkottálnia kell-e a világnak Orbán Viktort az orosz-ukrán háború alatt mutatott viselkedése miatt, amire Duda azt mondta:

„Nehezen értem ezt a helyzetet. Ez a politika nagyon sokba fog kerülni Magyarországnak.”

Pedig korábban Duda is közel állt Orbánhoz, 2016 október 23-án még együtt mondtak beszédet a Kossuth téren. Egy nappal korábban a lengyel kormánypárt Jog és Igazságosság párt elnöke, Jaroslaw Kaczynski beszélt arról, hogy nem boldog attól, ahogy a magyar kormány az oroszokkal viselkedik, de megvárja a választások eredményét. Ugyanezen a napon a cseh védelmi miniszter is lemondta V4-ek védelmi minisztereinek Magyarország találkozóját, mert „az olcsó orosz olaj most fontosabb a magyar politikusoknak, mint az ukrán vér.”

Mióta kevesebb szó esik a járványról és az vakcinákról, a Rogán minisztériuma alá tartozó Kormányzati Tájékoztatási Központ változatos módokon próbálja felhasználni az oltási regisztrációnál megszerzett e-mailcímeket. Volt már, hogy az ellenzék ellen kampányoltak ezeken keresztül, pénteken pedig arról küldtek egy magyarázkodó levelet, Orbán Viktor miért mondott nemet Volodimir Zelenszkijnak, amikor az ukrán elnök a csütörtök esti EU-csúcson elmondott beszédében külön felszólította a magyar miniszterelnököt, hogy döntse el végre, kivel van, és ne tétovázzon tovább.

„Videókapcsolaton keresztül az ukrán elnök is részt vett a csúcstalálkozókon, és külön szólt a magyar delegációhoz. Volodimir Zelenszkij követelte az energetikai szankciók bevezetését, és arra is kérte Magyarországot, hogy küldjön fegyvereket Ukrajnába. Orbán Viktor miniszterelnök ezeket a kéréseket elutasította. Megértjük, hogy az ukrán államfő az ukrán érdekeket képviseli, de másoknak is meg kell értenie, hogy mi a magyar érdekeket képviseljük. Hiába vannak olyan külföldi és hazai szereplők, akik ezt követelik, mi nem akarunk belesodródni ebbe a háborúba” -írja a kormányzati COVID-hírlevél.

Majd miután leírták, hogy szerintük miért nem lehet kiterjeszteni a szankciókat az energiahordozókra, a levelet azzal zárták, hogy „a legfontosabb célunk továbbra is az, hogy megőrizzük Magyarország békéjét és biztonságát. Elítéljük az orosz katonai beavatkozást, aggódunk Ukrajna területi épségéért, segítséget nyújtunk a bajbajutottaknak, de nem engedhetjük meg, hogy a háború árát a magyar családokkal fizettessék meg”.

„Nem szégyelled magad, Zelenszkij?” - szegezte a kérdést az orosz hadsereg által lerohant ország elnökének a Megafon Központ által megtolt oldalán Rákay Philip, miután Zelenszkij a csütörtök esti EU-csúcson elmondott beszédében külön felszólította Orbán Viktort, hogy döntse el végre, kivel van, és ne tétovázzon tovább.

Ezután a miniszterelnök még csak egy sablonos közleményben utasította vissza a szankciókra és a fegyverszállítmányok átengedésére vonatkozó követeléseket, pénteken Szijjártó Péter is azt mondta, meg lenne a véleménye a személyeskedő stílusról, de most erről nem beszélne. Így aztán a háborgás Rákay Philipre maradt, aki egyébként februárban személyesen vett részt a Fidesz balatonfüredi frakcióülésén.

„Fejezzétek be végre a hazám belerángatását a háborútokba! Hagyjátok abba a Magyarország elleni nemzetközi hergelést, a bűnbak keresést, állítsátok le azt az amerikai hálózatok által kimódolt, hazug retorikát, amely szerint a magyar kormány a bűnös Ukrajna szenvedéséért, amiért nem enged át fegyvereket a magyar-ukrán határon! Álljatok le végre!” - üzente a megmondóember az orosz hadsereg által lerohant ország elnökének. Majd miután megemlékezett arról, hogy Magyarország most még arra is hajlandó volt, hogy a háború elől menekülő embereket fogadjon be, rátért a lényegre:

„De téged persze mit sem érdekel mindez. Éppen ugyanabból az amerikai kottából beszélsz és hergelsz, mint a magyar baloldal politikusai. Akik Márki-Zay Pétertől a Momentumos és Párbeszédes hálózati ügynökhaverjaidon át, a Gyurcsány-lista minden egyes megszólalóján keresztül ugyanazt a nótát fújjátok: bármi áron, de valahogyan bele akarjátok rángatni a hazánkat a háborútokba. Miközben a magyar kormány - nagyon helyesen - a NATO álláspontját képviseli a kérdésben: KI KELL MARADNUNK BELŐLE!

És bárhogy is mesterkedtek, Zelenszkij - a hálózatokkal együtt -, április 3-án a választásokon a magyar emberek ezért is szavaznak majd újra bizalmat Orbán Viktornak! Mert tökéletesen átlátják, hogy Magyarország a békében, nem pedig egy világháború kirobbantásában érdekelt!”

A Facebookot fideszes üzenetekkel teleharsogó Megafon Központ egyébként a kampány legnagyobb költőjének számít, a legutóbbi összesítésünk szerint 2019 óta már több mint 960 millió forintot költöttek el, hogy az ehhez hasonló üzenetek minél több emberhez eljuthassanak.

Újra vádat emeltek Andrej Babis volt miniszterelnök, a jelenleg ellenzéki ANO mozgalom elnöke és egykori tanácsadója, Jana Mayerová ellen a Gólyafészek-ügyben - jelentette be hétfőn Ales Cimbala, a prágai államügyészség szóvivője. „Az ügyészség rendelkezésére bocsátott rendőrségi anyag más döntést, mint vádemelést, nem tesz lehetővé." - közölte a szóvivő.

A cseh rendőrség tavaly nyáron fejezte be az ügyirat felülvizsgálatát, és a kiegészített vizsgálati anyagot átadta a prágai ügyészségnek. A javaslat ezzel Jaroslav Saroch, a több mint egy évtizede húzódó korrupciógyanús ügyet felügyelő prágai államügyész asztalára került, aki hétfőn a fővárosi bíróságon vádat emelt a két személy ellen.

Az államügyészség a Gólyafészek nevű szabadidőközpont építésének 50 millió koronás (mintegy 750 millió forint) támogatása ügyében az európai uniós pénzek jogosulatlan megszerzésével gyanúsítja a volt cseh miniszterelnököt és munkatársát.

Amennyiben a bíróság bűnösnek találná Babist és munkatársát, akár tíz éves szabadságvesztést is kaphatnak.A Gólyafészek-ügyet vizsgáló rendőrség már kétszer, 2019 áprilisában, majd egy hónapra rá azzal zárta le az ügyet, hogy csalás történt az uniós támogatásokkal, ezért vádemelést javasolt az érintettek ellen. A büntetőeljárás leállítását Martin Erazim akkori prágai főügyész azzal indokolta, hogy a bizonyítási eljárás során arra a következtetésre jutottak, hogy a szabadidőközpontot építtető cég a kérdéses időszakban megfelelt az uniós pályázatban szereplő kis- vagy középvállalati kritériumoknak, ahogy azt írásbeli nyilatkozatukban is állították. Pavel Zeman országos főügyész azonban felülvizsgálta prágai kollégája döntését, és mindkét esetben új rendőrségi vizsgálatot rendelt el az ügyben.

A Gólyafészek-ügy lényege, hogy a szabadidőközpontot építtető cég, a ZZN Agro Pelhrimov korábban az Agrofert holdinghoz tartozott, aminek egyetlen tulajdonosa Andrej Babis volt. A szabadidőközpont építésekor, 2007-ben a cég részvénytársasággá alakult, és ismeretlen tulajdonba került. A következő évben kisebb vállalkozásként jogosultságot szerzett az ilyen vállalatok számára kiírt EU-támogatásra. Ha a Gólyafészek az Agrofert része maradt volna, nagyvállalatként nagy valószínűséggel nem kapott volna uniós támogatást. A cég a pályázatban megszabott határidő letelte után ismét az Agrofert része lett. Az építtető cég utódja, az Imoba 2018 júniusában már visszafizette az államnak az 50 millió koronás támogatást.

A volt kormányfőnek jelenleg parlamenti képviselőként mentelmi joga van, de a jobboldal által ellenőrzött képviselőház néhány napja úgy döntött, hogy kiadja őt a rendőrségnek és a bíróságnak.

Andrej Babis a kezdetektől fogva cáfolja, hogy visszaélés történt volna. Azt állítja, politikai kampányról van szó, aminek célja eltávolítani őt a politikai életből, és megakadályozni, hogy induljon a jövő év eleji államfőválasztáson. A hatályos szabályok szerint azonban a választásokon bárki indulhat, függetlenül attól, folyik-e ellene valamiféle eljárás, vagy sem. Babis korábban azt mondta: döntését, hogy indul-e a választásokon, hivatalosan szeptemberben jelenti be. (MTI)

Jogerősen pert vesztett a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCCA) az MSZP-s Molnár Zsolt ellen, aki fideszes kisgömböcnek nevezte a kormány által kitömött alapítványt egy másfél évvel ezelőtti videóban. A 24.hu beszámolója szerint az MCC azért indított pert, mert Molnár videójában a révfülöpi hajókikötőt mutatta, ami – a révfülöpi vitorláskikötővel ellentétben – nem került az alapítvány tulajdonába.

A révfülöpi vitorláskikötő átadásáról egyébként egy külön törvénymódosítással döntött a kormány. Az erről a módosításról szóló bizottsági vitára a kormány Orbán Balázst, a Miniszterelnökség államtitkárát küldte, aki egyben a Mathias Corvinus Collegiumot fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke is.

De a bíróság első- és másodfokon is elutasította az alapítvány keresetét és a perköltségek megfizetésére utasította az MCC-t. Az indoklás szerint Molnár a tényekből vont le következtetést, amikor a közleményben az MCC-t a Fidesz háttérintézményének nevezte. Ez egy olyan politikai véleménynyilvánításnak minősül, amely az MCC személyiségi jogát nem sértette. Ugyanezt állapították meg az olyan jelzőknél is, mint a janicsárképző, kisgömböc vagy fideszes lenyúlás.

Szerda reggel Márki-Zay Péter beszélhetett abban az 5 percben, amit a kiegyensúlyozottság jegyében négyévente az ellenzéknek adnak, hogy megszólalhasson a 130 milliárdból működő közmédiában. De az ellenzék miniszterelnök-jelöltje képernyőre kerülhetett volna, a biztonság kedvéért az M1-en újra leadták teljes terjedelmében Orbán Viktor békemenetes beszédét.

Márki-Zay szóvá tette, hogy négyévente csak 5 percet kapnak, szerinte ennek ugyanaz az oka, mint amiért Orbán Viktor nem áll ki vitázni, hiszen sokkal könnyebb hazudni és lejárató kampányokat folytatni. Azt mondta, ő és a gyerekei nem ismertek rá a közmédia híradóiból. Beszélt arról is, hogy ő előbb volt konzervatív, mint Orbán Viktor.

Elmondta, hogy a háborúról is folyamatosan hazudnak a köztévében, amikor arról beszélnek, hogy az ellenzék fegyvereket és katonákat küldene Ukrajnába. Majd bemondta, hogy Orbán Viktor most is küld fegyvereket Ukrajnába, és Boris Johnson is megígérte. „Gyújtogatóra nem bízzák a tűzoltást”- mondta. Szóvá tette azt is, hogy így a közmédia nézői az ellenzék programját sem ismerhették meg, majd ezt gyorsan ledarálta. A műsorvezető egy kérdést sem tett fel közben.

Mielőtt az orosz állami tévé szerkesztője, Marina Ovszjannyikova berohant volna egy háborúellenes transzparenssel az élő adásba, egy videónyilatkozatot is közzétett, amiben pontosan megmagyarázta, miért szánta el magát az akcióra, amiért most akár 15 év börtönt is kaphat.

„Ami most Ukrajnában történik, az bűncselekmény. És Oroszország az agresszor. A felelősség ezért a bűncselekményért csak egy ember lelkiismeretét terheli. És ez a személy Vlagyimir Putyin.

Apám ukrán, anyám orosz, és soha nem voltak ellenségek. És ez a nyaklánc a nyakamban [az orosz és az ukrán zászló színeiben] azt jelképezi, hogy Oroszországnak azonnal abba kell hagynia a testvérháborút, és testvéri népeink még képesek lesznek kibékülni.

Sajnos az elmúlt években az Egyes Csatornánál dolgoztam, gyártottuk a Kreml propagandáját, és most már nagyon szégyellem magam emiatt. Szégyellem, hogy hagytam, hogy hazugságokat hangozzanak el a tévéből.

Szégyellem magam, amiért hagytam, hogy az orosz népet zombivá tegyék.

2014-ben, amikor az egész elkezdődött, még hallgattunk. Nem mentünk ki tüntetésekre, amikor a Kreml megmérgezte Navalnijt. Mi csak némán néztük ezt az emberellenes rendszert. És most az egész világ hátat fordított nekünk.

És az utódaink további tíz nemzedéke sem fogja lemosni ennek a testvérgyilkos háborúnak a szégyenét.

Nekünk, az orosznak - gondolkodó és intelligens embereknek-, egyedül nekünk van meg az erőnk, hogy megállítsuk ezt az őrületet.

Gyertek ki a tüntetésekre, ne féljetek semmitől, nem tudnak mindannyiunkat börtönbe zárni.”

Az akció miatt akár 15 év börtönt is kaphat, mert Oroszországban egy új törvény szerint még csak a háború szót sem lehet használni az Ukrajnában zajló háborúra. A propaganda csak „különleges katonai műveletként” hivatkozik az invázióra. Ovszjannyikova ellen pedig épp az új törvény alapján indítottak közigazgatási eljárást a „hadsereg lejáratása” miatt.

Viktor Zolotov, Putyin egyik közeli szövetségese és az orosz biztonsági tanács tagja elismerte, hogy nem úgy mennek a hadműveletek Ukrajnában, ahogy eredetileg eltervezték. Zolotov 13 évig vezette Putyin biztonsági szolgálatát, 2016 óta pedig a Nemzeti Gárda vezetője, amit közvetlenül az elnök alá rendeltek. Eddig ilyen magas körből nem volták kétségbe a háború sikerét.

A Reuters beszámolója szerint Zolotov egy vasárnapi istentiszteleten beszélt arról, hogy valóban lassabban haladnak a tervezettnél, de ezért a „szélsőjobboldali” ukrán erőket okolja, akik szerinte „civilek mögé bújnak”. Az orosz hadsereg általában szélsőségeseket emleget, amikor civil célpontokat támadnak, de valójában már Szíriában is lehetett látni, hogy ezt az orosz taktika része, amivel meg akarják törni a lakosság ellenállóképességét.

Ugyanakkor az elakadás ellenére Zolotov kitart amellett, hogy haladnak tovább a céljuk felé, és győzni fognak. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn arról beszélt, hogy az orosz védelmi minisztérium nem zárja ki, hogy teljesen átvegye az ellenőrzést Ukrajna nagyobb lakott települései felett.