Czinkóczi Sándor

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) pénteki adatai szerint már nem csak Putnokon és Sajószentpéteren, hanem Kazincbarcikán is veszélyesnek minősítették a levegőt. Miskolcon, Salgótarjánban, Várpalotán és Tökölön egészségtelen a levegőminőség. További tizennégy település, köztük Budapest levegőjét kifogásoltnak minősítették a szálló por miatt.

A levegőhigiénés index rendszere négy kategóriát tartalmaz: elfogadható, kifogásolt, egészségtelen, veszélyes.

Az NNK korábban arra figyelmeztetett, hogy veszélyes levegőminőség esetén a gyermekek, a várandósok, az idősek, a krónikus légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri betegségben szenvedők kerüljék a szabadban tartózkodást. Ezzel együtt megjegyezték, fontos, hogy az ünnepek alatt se feledkezzünk meg a rendszeres, gyors szellőztetésről.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat légszennyezettségi előrejelzésében azt írta: pénteken nagy területen lesz élénk, erős a szél. Így az ország nagy részén kitisztul a levegő, kedvezően alakul a levegőminőség, csupán az Északi-középhegység szélvédettebb völgyeiben haladhatja meg továbbra is az egészségügyi határértéket a szálló por koncentrációja.

Hétvégén is változékony, szeles, csapadékos időjárásra van kilátás az ország nagyobb részén, csupán északon, északkeleten maradhat magasabb a légszennyező anyagok koncentrációja. (MTI)

A NER legszebb hagyományai folytatva idén is ugyanazzal a miniszterelnöki egyeninterjúval készültek a karácsonyra a kormánypárti médiabirodalomba beolvasztott megyei lapok Zalától Szabolcsig. Ezeknél a lapoknál a politika rovatot a Mediaworks Bécsi úti központjából szerkesztik, és minden választás előtt vagy húsvétkor mindenhol nagy Orbán-interjút közölnek. A szöveget a Magyar Nemzet is lelkesen közölte.

A Csermely Péter által készített interjú annyira belemenős lett, hogy az egyik kérdés, vagy mi, konkréten így hangzott: „Az új életünkben is itt vannak a régi kihívások, de jöttek melléjük újak. Eközben egy olyan közösségnek vagyunk a tagjai, az Európai Uniónak, amelyik a sorsdöntő gondjaival, migrációval, energiaválsággal, demográfiával, csökkenő világgazdasági súlyával nem törődik, ellenben van két kis plüssbabája, Lengyelország és Magyarország, amiket dühé­ben időnként a falhoz csapkod. Talán nem túlzás azt mondanom, hogy a jobboldali magyar közösségnek ebből már nagyon elege van.” Vagy így: „Érdekes mellékszál, hogy a bevándorlásról és a gyermekvédelemről eddig Európában csak a demokráciahiányosnak nevezett Magyarország kérdezte, illetve kérdezi meg közvetlenül a polgárait.”

A kérdezési technikának hála Orbán Viktort legalább semmi sem akadályozta meg a kibontakozásban. A járványról azt mondta, hogy „sajnos az oltást elutasítók száma jóval magasabb annál, mint amiben reménykedtem. Magyarok vagyunk, mindig van egy jobb megoldásunk, mindig olvasunk vagy hallunk valamit, ami számunkra jobban hangzik az orvosok szavainál. Ehhez képest nagy eredmény, hogy a harmadik oltást már hárommilliónál is többen vették fel, ezzel a legjobbak közé tartozunk Európában. Ez az első és a második oltás esetében is így volt. Mi, magyarok mindig jól indulunk meg; a török levéltárak középkori irataiban leírják, hogy a magyar csapatok első rohama irtózatos – de nincs második. Úgy tűnik, ez a tulajdonságunk megmaradt.” Ugyanakkor bízik abban, hogy valamikor majd visszatér a Covid előtti életünk.

Az új német kormánnyal továbbra sincs kibékülve: „Elég, ha ránéznek az új német kormány szereplőire, és tudják, hogy a korrupciós listán Magyarország jóval kedvezőbb helyen áll.”

A miniszterelnök Magyarországot továbbra is virágzó demokráciának tartja: „Amikor a Covid lerohant minket, és ki kellett jelölni a védekezés fő irányait, azonnal elindítottunk egy nemzeti konzultációt. Amikor megjött az oltás, és újra lehetett indítani a gazdaságot, akkor is kikértük a magyarok véleményét. A migráció megítéléséről népszavazást tartottunk, és jövő tavasszal arról is szavazhatnak a magyarok, hogy mi magunk neveljük-e a gyerekeinket vagy brüsszeli filozófusok és társadalommérnökök. Nincs még egy olyan ország az unióban, ahol az alapvető kormányzati döntések kialakításakor sok millió polgár véleményét ilyen mértékben figyelembe vennék, mint Magyarországon.”

Úgy számol, hogy 2022-ben három feladata lesz a kormánynak: „Az első ezeknek a nagy gazdasági intézkedéseknek a végrehajtása, a második a vírussal szembeni további sikeres védekezés, a harmadik pedig a gyermekvédelmi népszavazás lebonyolítása.”

Végül országa népének az ünnep alkalmából azt üzente: „A karácsony a találkozás ünnepe. Találkozunk a családunk tagjaival, de találkozik az ég is a földdel, és Jézus születésekor találkozik az Isten az emberrel is. Azt kívánom a magyar családoknak, hogy az ajándékok és a családtagok viszontlátásának öröme mögött, a gyertyák fényénél lássák meg a szenteste eredeti értelmét és szépségét is.”

Oltási igazolások ezreit hamisították az északkelet-svájci Sankt Gallenben. Az egyik magánkézben lévő koronavírus-tesztközpontok munkatársai ellen okirathamisítás gyanúja miatt indult nyomozás. Az elkövetők hozzáférhettek az oltási igazolványok kiállítására használt országos rendszerhez, és így több mint nyolcezer hamis igazolást állíthattak ki.

A tetteseket öt évig terjedő szabadságvesztéssel, illetve pénzbüntetéssel sújthatják. Ugyanakkor azokat is börtön, illetve pénzbírság fenyegeti, akik nagy összegeket fizettek a hamis igazolásokért.

Sankt Gallen kanton vezetése egyben hangsúlyozta, hogy az illegálisan kiállított igazolásokat érvénytelenítik. Sankt Gallen 61 százalékos átoltottsággal a svájci kantonok között az utolsók között van. Az országban az átoltottság aránya nagyjából 67 százalék. A 8,6 millió lakosú országban a járvány kitörése óta 1 227 395 fertőzöttet azonosítottak, akik közül 12 056-an haltak meg. (MTI)

Péntek délelőtt eleinte még előfordulhat ónos eső, majd északkeleten a havazás egyre inkább havas esőbe, majd esőbe vált át, közben fokozatosan szűnik, gyengül.

Délután az Észak-Dunántúlon, míg este inkább a déli megyékben várható eső. Havazás legtovább az északkeleti országrészben tarthat ki, Szabolcs megye keleti felében akár 5 centimétert elérő hómennyiség is összejöhet A délelőtti órákban várhatóan fokozatosan vált át havas esőbe, ónos esőbe, majd esőbe, legkésőbb az északkeleti területeken. Az ónos eső várható mennyisége 0,1-1 milliméter.

A délnyugati szél mindenhol megerősödik, délen egy-egy viharos lökés is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 3 és 13 fok között alakul, délnyugatról északkelet felé haladva számíthatunk az alacsonyabb hőmérsékletekre. Késő estére 2 és 10 fok közé csökken a hőmérséklet.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közleménye szerint ónos esőre kell készülni Nógrád és Pest megye több járásában is. A meteorológiai szolgálat másodfokú, narancs riasztást adott ki emiatt.

Azt javasolják, hogy aki teheti, azokon a területeken, ahol ónos eső miatt riasztás van érvényben, ne induljon útnak. Ha elkerülhetetlen az utazás, csak megfelelő műszaki állapotú, a téli időjárási körülményekre felkészített gépkocsival induljanak el. Az autóba tankoljanak a szokásosnál több üzemanyagot és vigyenek magukkal feltöltött mobiltelefont, tartalék ruhát, ásványvizet és egy kis ételt, arra az esetre, ha elakadnának, vagy hosszabb ideig kellene várakozni. (met.hu)

• Idén már másodszor szánta rá magát a miniszterelnök, hogy újságírói kérdésekre válaszoljon.
• Itt jelentette be, hogy a Fidesz Novák Katalint jelöli köztársasági elnöknek.
• A Völner-ügynek csak a bírósági után lesznek következményei rá vagy Varga Juditra nézve.
• Elismerte, hogy tudatosan nem hajlandó kimondani Márki-Zay Péter nevét.
• Viszont a több mint háromórás sajtótájékoztató alatt csak egyszer sorosozott.
• De a migrációt és az LMBT-ügyeket az életminőséget és a szellemi távlatokat meghatározó két nagy kérdésnek tartja.
• Jó lelkiismerettel vállalja mindenért a felelősséget, ami eddig a koronavírus elleni védekezésben történt. A kötelező oltást nem tartja jó ötletnek.

Úgy vagyunk lassan túl ezen az embert próbáló 2021-en, hogy két héten belül egy még tébolyultabb kampányév lép a helyébe. Ráadásul az év végi hajtás közben az idő is egyre barátságtalanabb, szóval nehéz dolga van annak, aki ilyenkor szeretne elégedettségtől ragyogó arcokat látni. Mindennek ellenére hétfő este mégis sikerült egy sor egymással teljesen elégedett államtitkárt és kormánybiztost összeterelni a Petőfi Irodalmi Múzeumba, hogy L. Simon László költő, borász, könyvszerkesztő, politikus, panziótulajdonos, múzeumigazgató művészeti jubileumát ünnepeljék.

A Fidesz-frakcióból egyenesen a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói székébe ülő L. Simon 25 éves művészeti tevékenységéről kapásból két könyv is megjelent, hogy a szélesebb közönség is megismerhesse, mennyi mindenhez is ért a volt államtitkár. Az egyik egy monográfia A szavak ereje címmel, ami arra vállalkozik, hogy ne csak L. Simon költői, vizuális alkotói, hanem politikai esszéírói alkotómunkáját bemutassa. A Huszonöt év című pedig az L. Simonról költői munkájáról szóló a cikkeit, recenzióit, interjúkat és tanulmányokat gyűjtötte össze.

Laci, a karakter, a reneszánsz ember

A két vaskos kötet láttán Rétvári Bencének, az Emmi miniszterhelyettesének az jutott eszébe, hogy L. Simon egy „rendkívül színes, reneszánsz ember, aki nemcsak az irodalomban és az üzlet világában, hanem a borászatban is maradandót alkotott”. Egyben rendkívüli politikus is, hiszen L. Simon a parlamentben is maradandót alkotott. Ezt Rétvári azzal a teljesen életszerű példával próbálta szemléltetni, hogy a közel 300 felszólalását végighallgatva úgy tudnánk elutazni Berlinbe vagy Rómába és vissza, hogy végig csak ezek szólnának a fülünkben. „Laci, tényleg gratulálok ehhez a 25 esztendődhöz, biztos vagyok benne, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum is a legjobb kezekben van, mert olyan ember vagy, aki látja az eget, látja a felhőket, de utána azokat meg is tudja valósítani a mi földi világunkban” - fejezte be L. Simon méltatását Rétvári.

Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár pedig egy olyan performansszal köszöntötte L. Simont, amiben mindent felsorolt, ami csak a 25-ös számból eszébe jutott. Így előkerült a 25-ös főút és a 25-ös busz is. Majd átadott az ünnepeltnek egy nagy darab mangánt, mert éppen az a periódusos rendszer 25-ös rendszámú kémiai eleme. A sok közlekedési utalást hallva L. Simon a szívéhez is kapott: „Megijedtem, hogy a Közlekedési Múzeumot is rám akarjátok bízni.”

Bár ennyi méltatás után aligha akadhatott olyan a teremben, aki szerint az ünnepelt ne állná meg remekül a helyét akár ott is.

Nincs kukázás

„L. Simon László költő jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, tehát valószínűleg nem lesz ideje szépirodalmat írni. Mondhatnám, hogy azért vagyunk ma itt, hogy kiderüljön, ez jó vagy rossz nekünk, olvasóknak, de sajnos ma este ez nem fog kiderülni. Egyrészt egy költői jubileumon nem mondunk olyat - még én se mondhatok olyat-, hogy »Barátom, az elmúlt 25 éves kuka«” - kezdte a köszöntőjét Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója, aki egyébként saját bevallása szerint a kortárs magyar irodalom 80 százalékát kukázná és Parti Nagy Lajos legújabb szépirodalmi alkotásai is szarnak tartja. Szerinte L. Simont az különbözteti meg az alanyi költőktől, hogy kilépett az alkotói komfortzónából, tehát a magánvalóságon kívül a magyar valóság is érdekli, „cselekedni akart annak jobbá tétele érdekében, vásárra vitte a bőrét, céltáblát tűzött ki magára, hogy »ide lőjetek«”.

„Kiment az elefántcsonttoronyból, bement a pályára, képviselt valamit, hitt valamiben, elköteleződött valami mellett, küzdött valamiért, megmérettette magát, hús-vér emberek bizalmát nyerte el. Látott olyan magyart, aki nem a belvárosi elitek nyelvét beszélte, és meg is találta velük a szót. Egyszóval: politikussá lett” - sorolta L. Simon érdemeit Demeter Szilárd egy belvárosi palotában. Ugyanakkor úgy látja, minden perc, amit az ATV stúdiójában töltött, az veszteség volt L. Simon László költő számára, mert azalatt nem írhatta meg azokat a verseket, amiket csak ő tud megírni.

Felegyenesíti a magyarságot

De hogy L. Simon művészetében mégis hogyan valósul meg a szakrális és a profán egysége, arról a monográfiát jegyző Kelemen Erzsébet beszélt bővebben: „L. Simon László művészeti írásai a teremtő, természetfeletti erőt, a szakralitást hozzák vissza az életünkbe, míg a politikai-közéleti írásai a profán világ lenyomatai lesznek számunkra. Illetve mindkét területen a természetfeletti és az evilági kölcsönösen áthatják egymást úgy, ahogy Pilinszky is lebontotta a szakrális és profán irodalmat elválasztó falat.” De a kötetből kiderül az is, hogy ahogy a múlt században Klebelsberg Kuno, Kornis Gyula vagy Móricz Zsigmond,

úgy „napjainkban L. Simon László is mély nemzeti elkötelezettségel akarja fölegyenesíteni a magyarságot” a bírálat és az ösztönzés erejével.

L. Simon lírai énje

Végül maga L. Simon is felolvasta a saját művészetéről írt esszéjét, ami még így is az este legvisszafogottabb előadás volt. Ahhoz képest, hogy a monográfusa az előbb Pilinszkyhez és Móriczhoz hasonlította, önmagát azért szerényebben értékelte a költő: „Szerteágazó érdeklődésem miatt sok dologgal foglalkoztam már, és pontosan tudom, milyen hátul van a helyem abban a sorban, amit az irodalomban számomra Petőfi, Ady vagy Kassák neve fémjelez, és amit a kultúrpolitikában Eötvös József, Klebelsberg Kuno vagy Kornis Gyula képviselt. De ez nem szegi a kedvemet, mert azt követem, amit József Attila kijelölt számunkra: a mindenséggel mérem magamat.”

Majd miután kifejtette, mennyit merített Balázs Béla Halálesztétikájából, végül csak oda lyukadt ki, mennyire bántotta, amikor évekkel ezelőtt az életművéből sokan csak a szétbaszott zsidó kurvák seggéről szóló sorát emelték ki. Szerinte ezek a bírálók egyszerűen nem ismerték a lírai én fogalmát, „pedig már az általános iskolai irodalom órákon megtanítják, hogy a vers beszélő alanya különbözhet a verset író személyétől”. Így a lírai én akkor sem egyezik feltétlenül a szerzővel, ha annak valós életrajzi vonásai megtalálhatók a műben. „Azok az emberek, akik a mai napig előszeretettel csámcsognak néhány művem obszcén sorain, azt gondolják, vagy úgy állítják be, hogy a vers írója szükségszerűen azonos a vers beszélőjével” -reagált az évekkel korábbi botrányra, de az életrajz és a lírai én közötti határvonalakat nem részletezte. Egyébként is szerinte ezek a bírálói vagy álszentek, vagy nem olvasták József Attilától a Szabad ötletek jegyzékét.

Végül az is bevallotta, hogy igazából sosem lett költő. „Ennek a belátása nem okozott bennem semmilyen törést vagy feszültséget. Alkotó tevékenységem első 25 éve csak a felvezetése annak, amire talán sosem lesz időm, erőm és türelmem: prózát írni.”

Miközben az ellenzék látványosan takarékra tekerte a kampányát az előválasztás után, Zuglóban komoly mozgolódások indultak, miután az addig megingathatatlannak tűnő Tóth Csaba látványosan elhasalt. A felállás annyira megváltozott, hogy amíg pár hónapja a Demokratikus Koalíció a gyanús ügyekkel teli MSZP-s képviselő indulását támogatta, a csütörtöki testületi ülésen a párt alpolgármestere, Horváth Zsolt már arra szólította fel a szocialista polgármestert, hogy határolódjon el „a Tóth Csaba-féle lejárató maffiamódszerektől”, majd azzal folytatta, hogy „mi nem a Tóth Csaba-féle politikát szeretnénk itt képviselni, és nem a NER és Tóth Csaba összefonódását Zuglóban”. Végül azt is belengette, hogy ha az elhatárolódás nem történik meg, kilépnek a koalícióból.

Mióta Hadházy Ákos megnyerte az előválasztást:

• A helyi MSZP meggyengült;
• a többi párt elkezdte leépíteni Tóth klientúrarendszerét;
• most pedig egy NER-hez köthető ingatlanprojektnek is keresztbe tettek.

Eleve ebben a körzetben mérgesedett el leginkább a jelölti verseny, aztán szeptember végén, az első forduló finisében teljesen összeomlott a támogatás Tóth mögött. Az ellenzéki pártok azután vonták meg tőle a támogatásukat, hogy a jelölti vitában Hadházy Ákos bemutatta, hogyan rejtett el az MSZP-s képviselő egy egész gyártelepet a helyi bizalmasai segítségével.

Amikor Tóth látta, hogy a helyzet menthetetlen, meg sem várta az első forduló eredményét, hanem bejelentette, hogy ennyi volt, elég volt és visszalépett. Ez azonban még nem jelentette a helyi uralmának végét. A Szabad Európának is elmondta, hogy a választási zakó ellenére nem vonult vissza. Megtartotta a klientúráját, a kulcsemberei is megmaradtak a képviselő-testületben és az önkormányzati cégekben.

Tóth hatalmát az alapozta meg, hogy az MSZP volt többségben a koalíción belül, a szocialista frakciót pedig helyi elnökként gyakorlatilag ő irányította. Az ő jóváhagyása nélkül Karácsony Gergely idején sem nagyon lehetett döntéseket hozni. Kerületi polgármesterként Karácsony Gergely is arra panaszkodott, hogy a háta mögött a Fidesz és az MSZP háttéralkut kötött parkolásügyben. Ezen a felálláson Horváth Csaba polgármesterré választása sem változtatott: már az indulásnál olyan parkolási szerződést kötöttek, amit Horváth is erkölcsileg aggályosnak tartott.

Így fordulhatott elő az is, hogy a gyártelepét elrejtő alapítvány tisztségviselői mind kaptak valamilyen megbízást Zuglóban: Hajdu Flórián már a második ciklusát tölti alpolgármesterként, Békefi László a kerület átláthatósági biztosa, Funtig Zoltánt pedig a parkolási díjak behajtásával bízták meg.

Egy korszak vége

De ez a biztos alap megreccsent, amikor az előválasztási bukás után Tóth ellen még az MSZP frakcióján belül is lázadozni kezdtek. Először nem akarta elfogadni, hogy Hajdu Flórián helyett Hevér László György legyen a frakcióvezető. És mivel Hevért két hét után leváltották, a képviselő október végén egy másik társával, Bitskey Bencével fogta magát, és átült a DK frakciójába. Horváth Csaba két nappal később a 168 óra műsorában azt mondta Fiala Jánosnak, a képviselők személyes konfliktusok miatt távoztak, majd arról is biztosította az önkormányzat által fizetett műsorvezetőt, hogy „politikailag nincs jelentősége, mert a 16 fős koalíción belül maradtak”.

Ez viszont nem jött be, mert a DK kapott a lehetőségen, miután a két MSZP-s leigazolásával az övék lett a legnagyobb frakció, és elkezdték átrendezni a sakktáblát.

A december 16-i testületi ülésre már olyan javaslatokat terjesztettek elő, amivel kipöckölték Tóth Csaba és az MSZP embereit a kerületi cégek felügyelőbizottságaiból. Eddig a 25 felügyelőbizottsági helyből 12-t MSZP-s potentátok foglaltak el. Ráadásul ezeket úgy osztották el, hogy minden fontos cégnél Tóthék emberei legyenek többségben. A kerület ingatlanvagyonát kezelő Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt. hatfős felügyelőbizottságában például öten köthetők az MSZP-hez. A testületet Felkai Tamás, az MSZP korábbi képviselője vezeti, mellette pedig ott ülnek Tóth Csaba parlamenti asszisztensei, Spiesz András és Varga Csaba is. A cég vezérigazgatója, Baracskai Gábor pedig korábban Hajdu Flórián szocialista alpolgármester sógora volt.

A többi párt leginkább arra panaszkodott, hogy nem látnak bele a 3 milliárdból gazdálkodó cég működésére. A nyáron botrány is lett abból, hogy a városgazdálkodás által elkészíttetett értékbecslés a korábbinál 100 millióval olcsóbbra lőtte be egy 6 300 négyzetméteres telek árát, amit aztán Tiborcz István korábbi üzlettársának, Erdei Bálintnak akartak eladni. Amikor Hadházy Ákos nyilvánosságra hozta az ügyet, Horváth Csabáék feljelentették.

A csütörtöki testületi ülés után azonban gyengült Tóth Csaba befolyása, mivel a DK és a Momentum nyomására újraosztották a felügyelőbizottsági helyeket. A városgazdálkodási cég felügyelőbizottságában ezután 2 Dk-s, két mometumos és 2 MSZP-s delegált ellenőrzi a működést. Horváth Zsolt, a DK alpolgármestere azt mondta, az átvilágítások után a cégvezetői pozíciókat is újrapályáztathatják.

A Momentum kérésére belekerült a javaslatba az is, hogy a vagyongazdálkodást és a parkolást működtető cégek felügyelőbizottságainak ügyrendjéről ezután ne a polgármester döntsön, hanem a képviselő testület. Így ha valamelyik cégnél átvilágítást akarnak indítani, azt Horváth Csaba nem tudja egyedül elutasítani, hanem a képviselők elé kell vinni. Ugyanakkor a Fidesz mindhárom bizottsági helyét elveszítette, így nem maradt ellenzéki delegált a testületekben.

De Tóth Csaba egy másik fontos emberét is elveszítette. Leváltották a gyártelek ügyében érintett átláthatósági biztost, Békefi Lászlót is, mivel nem tudott eredményeket felmutatni. Helyére a Kétfarkú Kutya Párt képviselőjét, Victora Zsoltot nevezték ki. Az MSZP terézvárosi szervezete nemrég megpróbálta betolni Békefit a terézvárosi vagyonkezelő igazgatóságába is, de ott ezt leszavazták. Mentő ötletként most a Zuglói Sport- és Rendezvényszervező Kft. felügyelőbizottságába próbálták átmenekíteni, de ezt már a bizottságokban is leszavazták, így Békefi csütörtökön megüzente, hogy nem vállalja a pozíciót. Ugyanakkor Tóth parlamenti asszisztense Varga Csaba a vagyongazdálkodási cégtől átkerülhet a parkolást üzemeltető cég felügyelőbizottságába, de ott sem marad meg az MSZP-s többség.

A kerületvezetésen belüli átrendeződés nem csak pozíciókat érint, hanem a NER-es vállalkozókhoz köthető ingatlanberuházásokat is megakaszthatja.

Kinézte magának Zuglót a NER-es ingatlanlobbi, a kormány pedig segít nekik

Annak ellenére, hogy Zuglót 2014 óta az ellenzék vezeti, sorra tűnnek fel a NER ingatlanvállalkozói. A Dürer Kert helyét Garancsi István szerezte meg, Tiborcz István üzlettársainak is nagy tervei vannak, de Mészáros Lőrinc fantáziáját is megmozgathatta a Bosnyák tér környéke, nemrég ugyanis bevásárolta magát egy ottani irodaházba, mielőtt megkezdődött volna a terület fejlesztése.

A tervek szerint már jövőre elkezdődött volna Zugló új városközpontjának építése. Horváth Csaba november 11-én mutatta be a Bosnyák térre tervezett új főtér koncepcióját a képviselőknek, és a többség elviekben támogatta is a terveket. A projekt két részből áll:

• A Bosnyák térre egy 6-8 ezer négyzetméteres főteret alakítana ki az önkormányzat, ahová új városházát és szakrendelő intézetet építenének, de a piac is új épületet kapna. Erre 8 milliárdos hitelt venne fel az önkormányzat.
• A Bosnyák tér mögött pedig Tiborcz István üzlettársának, Balázs Attilának a cége, a Bayer Construct építene egy teljesen új városnegyedet lakásokkal és irodákkal. Ehhez a területet már 2018-ban megszerezték, de az önkormányzat megpróbált egyezkedni velük.

A két projekt annyira összenőtt, hogy az új városközpont látványterveinek elkészítésével az önkormányzat eleve azt a Lima Design Kft.-t bízta meg, ami a Bayer Construct vállalatcsoport része.

Balázs Attila cége pedig olyan jól feküdt a NER-nél, hogy új városnegyed építését a kormány november 8-án nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a kormányrendeletet lobogtatva a Bayer Construct megkerülheti a helyi építési szabályokat:

• nem kell betartaniuk a beépíthetőségre és a közlekedés szervezésére vonatkozó korlátozásokat;
• de a településrendezési tervet sem kell figyelembe venniük;
• az épület magassága és megjelenése vonatkozásában szakmai konzultációt sem kell lefolytatniuk.
  

Balázs Attila projektjeinek általában ekkora szerencséjük szokott lenni: az óriásbányája és a XI. kerületi lakóparkja szintén megkapta a kiemelt minősítést.

Szintén Zuglóban a kormány Garancsi István építkezését is kiemelt beruházássá nyilvánította, hogy gond nélkül építhessen nagy üvegkockákat a Dürer helyére. A kiemelt státusznak köszönhetően az épületek akár 35 méter magasak is lehetnek.

A zuglói önkormányzat még 2018-ben megállapodott a Bayer Constructtal arról, hogy a cég csak 18 méter magasra emelheti az épületeit és legfeljebb 500 új lakást hozhat létre, de ezt a kormányhatározat teljesen felülírta. Jelenleg akár négyezer új lakást is felhúzhatnak a Bosnyák tér mögötti területen, miközben arról sincsenek hatásbecslések, mindez mekkora terhelést jelentene a kerületnek, és a tömegközlekedés sem megoldott.

Ennek ellenére Horváth Csaba azt szerette volna, ha az új kerületközpont építése már jövőre megindul. A tervezéshez a csütörtöki ülésre be akart terjeszteni egy bruttó 380 milliós közbeszerzési kiírást, de a lakosság és a koalíciós partnerek ellenállását látva ezt mégsem szavaztatta meg. A Várnai László képviselő blogjára felkerül levél szerint a javaslatot azért vonta vissza, mert további egyeztetésekre van szükség a lakossági kérdések miatt. Ugyanazzal a lendülettel visszavonta a Bayer Constructtal tervezett településrendezési szerződést is. Itt azonban a Bayer Construct nem fogadta el a polgármester feltételeit. Horváth azt kérte volna, hogy a beépítési limitek visszaállítása érdekében közösen lobbizzanak a kormánynál a kiemelt státusz visszavonásáról, de ebbe a Bayer nem ment bele. Horváth egyébként azt is levezette, hogy ő nem egy NER-es céggel ült le tárgyalni, legalábbis nem tekinti annak Balázs Attila cégét, mert szerinte egy önkormányzat „nem használhat NER/nem NER szemüveget”. Horváth Csaba abban bízik, hogy jövőre újra előveheti a tervet kerületközpont építéséről.

A DK javaslatára az önkormányzat most az Alkotmánybíróságnál próbálja megsemmisíttetni az építkezést kiemelő kormányhatározatot. A most megszavazott alkotmányjogi panaszukban azt írták: „Ez a fajta szabályozás egyrészt súlyosan sérti Budapest Főváros és Budapest Zugló Önkormányzata építési szabályozással, mint helyi közüggyel kapcsolatos jogait, másrészt pedig olyan beépítést tesz lehetővé, amely súlyos és aránytalan környezeti terhelést jelent zuglói lakosok számára.”

Az általunk megkérdezett koalíciós képviselők jobban bíznak abban, hogy a 2022-es választásokig a Bayer nem kapja meg az építési engedélyeket és nem kezdheti meg az építkezést. Egy ellenzéki győzelem után pedig az új kormány vissza tudná vonni az önkormányzat jogait korlátozó kormányhatározatot. Várnai László egyébként felvetette, hogy a terület sorsáról helyi népszavazással kellene dönteni, de a jelenleg érvényben lévő járványügyi korlátozások a helyi szavazásokat tiltják, miközben az országos népszavazásokat maga a kormány kezdeményezte.

Közös sajtótájékoztatót tartott Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter, miután hétfőn reggel a rendőrség több helyszínen is házkutatáést tartott a Városháza-ügy miatt. A Telex beszámolója szerint a főpolgármester úgy értékelte a fejleményt, hogy a rendőrök olyan dokumentumokat kerestek, amiket a Budapest.hu oldalon is megtalálnak, mert ezek mind nyilvánosan. Megjegyezte azt is, hogy a nyomozók nagyjából azzal egy időben érkeztek, amikor az áramvonalasított Indexen megjelent a házkutatásról szóló cikk.

Karácsony nagyon erős határátlépésnek nevezte a Fidesz részéről, hogy a rendőrséget is bevonták a Városháza-ügybe. A főpolgármester szerint ezzel a „kreált üggyel” próbálják elterelni a figyelmet a saját korrupciós ügyeikről. Úgy látja, a komozás is kamu vádak alapján indult.

A sajtótájékoztatón kiderült, hogy a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. Attila úti székháza mellett főjegyzőnél és Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettesnél tartottak házkutatást, és számítógépes adathordozókat is megnéztek. Azt mondta, hogy a kiszivárgott hangfelvételeken fideszes kötődésű emberek beszélgetnek, és tesznek különböző állításokat arról, hogy valaki korrupt.

Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt pedig arra gyanakszik, hogy azért éppen Emmanuel Macron látogatásának napján mentek ki a nyomozók a Városházára, mert nemzetközi botrányt akartak kelteni.

Kizzmekia Corbett, Barney Graham, Karikó Katalin és Drew Weissman lettek a TIME magazinnál a 2021-es év hősei, amiért közreműködtek a koronavírus elleni, mRNS-alapú vakcinák kifejlesztésében.

A magazin egészen onnan kezdte a történet bemutatását, hogy Karikó Katalin a szegedi egyetemen tanulmányozni kezdte az mRNS technológiát, majd 1997-től pedig már Drew Weissmannal dolgoztak tovább a Pennsylvaniai Egyetemen vakcinák fejlesztésén. Majd 2005-ban publikálták Immunity folyóiratban, de az eredméyneiknek akkor még nem volt különösebb visszhangja addig, amíg 15 évvel később meg nem jelent a SARS-CoV-2 nevű vírus.

Távozik a bajnoki címvédő Ferencváros labdarúgócsapatának vezetőedzői posztjáról Peter Stöger. A Fradi oldalán megjelent közlemény szerint az osztrák szakemberrel együtt két segítője, Gerhard Fellner, valamint Alexander Bade is elhagyja a csapatot.

A hétvégi NB I-es fordulóban az eddigi segédedző, Máté Csaba irányítja a csapatot, a klub pedig igyekszik mielőbb megnevezni az új vezetőedzőt.

Az 55 éves Stöger június elején vette át a Ferencváros irányítását, és a csapattal bejutott az Európa-liga csoportkörébe, ahol a Bayer Leverkusen, a Real Betis és a Celtic mögött negyedik lett, de az utolsó fordulóban hazai pályán legyőzte a Leverkusent. Az OTP Bank Ligában jelenleg - egy mérkőzéssel kevesebbet játszva - második a csapat. (MTI)

Hétfő reggel rendőrök jelentek meg a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. Attila úti székházában, írja az Index. Az erősen átalakított portál több heklyszínt is emleget, de konkrét információkat nem közöltek. Az értesülést egyelőre semmilyen hivatalos helyről nem erősítették meg, úgy tudjuk, Karácsony Gergely főpolgármester még a délután sajtótájékoztató tart az ügyben.

A rendőrség korábban ismeretlen tettes ellen kezdett nyomozni a Városháza-ügyben, Barts J. Balázsról, a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. elnök-vezérigazgatójáról pedig előkerült egy hangfelvétel, amin valóban felveti a Városháza eladását. Ugyanakkor a Fővárosi Önkormányzat szerint ezeket a terveket már tavaly novemberben leszavazták.

A Fidesz országgyűlési képviselője egyszerre négy szarvassal ütközött, írja az Atv.hu. A csatorna híroldala szerint Hoppál Péter vasárnap este hajtott bele szolgálati autójával a szarvasrudliba a Baranya megyei Kémes határában .

A csatorna képeket is közölt az autóról, aminek az eleje leszakadt és teljesen összeroncsolódott. Ugyanakkor az ütközéskor a légzsákok is kinyíltak, Hoppál sértetlenül szállt ki az autóból. Ugyanakkor a négy szarvas a helyszínen elpusztult.

A kenőpénzek elfogadásával gyanúsított Völner Pál nem lesz ott az Országgyűlés Mentelmi bizottságának ülésén, amikor a mentelmi jogáról szavaznak, írja a 24.hu a lemondott miniszterhelyettes levele alapján.

A bizottság KDNP-s elnökének írt levelében Völner azt írta: „A Legfőbb Ügyészség általam is megismert tartalmú indítványa meglehetősen zavaros, elnagyolt, ellentmondásos, több helyen összefüggéstelen, bizonyos részeiből az sem derül ki, hogy a Legfőbb Ügyészség milyen bűncselekmény megállapítását feltételezi.” Azt ígérte, a szerinte valótlan állításokra a nyomozóhatóságnak reagál, ugyanakkor tisztázás érdekében feltétel nélkül támogatja mentelmi joga kiadását.

A gyanú szerint Völner rendszeresen 2-5 millió forintot kapott a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől, Schadl Györgytől, akit már november elején letartóztattak. A vesztegetési ügy mögött a milliókat érő végrehajtói praxisok állhatnak.

Eddig hat embert hallgattak ki gyanúsítottként abban a nyomozásban, amit „a Hajdúnánás Város Önkormányzatár érintően versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban bűntette és más bűncselekmények” miatt indított a borsodi rendőrség - derült ki abból a válaszból, amit Hadházy Ákos független képviselő kérdésére küldött Polt Péter főügyész.

Hadházy arra kérdezett rá, hogy érintettje-e bűnügyi nyomozásnak hajdúnánási
tisztségviselő, de Polt folyamatban lévő nyomozás érdekeire hivatkova nem árult el további részleteket. A képviselő az oldalán már arról írt, hogy az ügy a helyi ipari park beruházásával függ össze és a jegyző is érintett.

Egy jelzálog-hitelező cég, a CU Mortgage Direct a hétvégén látványos showműsorra mutatta be a dél-dakotai Sioux Falls városában, hogyan képzeli el a jótékonykodást és mit gondol a társadalmi felelősségvállalásról. Tíz helyi tanár úgy szerezhetett pénzt szombat este a diákjainak a Teperj a lóvéért nevű játékban, hogy végig kellett rohanniuk egy nézőkkel teli hokistadionon, aminek a közepén egy szőnyegre borulva annyi bankjegyet kellett a pólójuk alá gyömöszölniük a kiszórt 5000 dollárból, amennyit csak tudtak.

Az Insider korábbi cikke szerint az egész Egyesült Államokban a dél-dakotai tanárok fizetése az egyik legalacsonyabb. De még így is gyakran előfordul, hogy a saját fizetésükből kell eszközöket venniük a tanításhoz, ami miatt már korábban is indítottak gyűjtést. A CU Mortgage Direct marketingese, Ryan Knudson a helyi lapnak arról beszélt, hogy éppen azért jutott eszükbe ez a „fantasztikus csoportos esemény”, mert ezek a tanárok mindent megérdemelnek azok után, amiken az elmúlt években mentek keresztül.

A megalázó játékban résztvevő tanárok azt mondták, a pénzből kényelmesebb székeket vagy kamerákat vesznek, amikkel fel tudják venni az online óráikat. De volt olyan tanár is, aki az e-sportoló diákjainak vette újabb eszközöket. A legtöbb pénz begyűrő tanár egyébként 616 dollárt vihetett haza.

Az eseményről megjelenő videókat többen megalázónak találták a helyzetet, amibe az alulfizetett tanárok kényszerültek, de volt aki szerint olyan volt, mintha kenyérhéjakat dobtak volna a koldusok elé. A CNN egyik riportere pedig a Squid Game-hez hasonlította. (Insider)

Súlyosan visszaszorulhatott a rák elleni küzdelem a koronavírus-járvány alatt az Európai Unióban. Egy friss jelentés szerint az egészségügyben okozott zavarok miatt akár egymillió olyan rákos megbetegedés is lehet, amit nem fedeztek fel. A járvány csúcspontjain ugyanis sok szűrés és kezelés késett vagy maradt el, ami negatív hatással lehet a betegség időbeni felismerésére és az érintettek túlélési esélyeire.

Az Európai Bizottság és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közös kutatásából a német sajtóban jelentek meg részletek. A teljes jelentés várhatóan hétfőn jelenik meg. (ORF)

Mivel januártól Franciaország látja el az EU soros elnökségével kapcsolatos feladatokat, Emmanuel Macron elnök csütörtökön ismertette, milyen terveik vannak az időszakra. Szerinte a határok ellenőrzése érdekében szükség lesz az a schengeni térség reformja, amihez határvédelmi mechanizmusok kellenek. De szolidaritási támogatási mechanizmusokat is létrehozna arra az esetre, ha valamelyik tagállam határán válsághelyzet alakulna ki.

Az Euronews beszámolója szerint beszélt arról is, hogy a magyar kormánnyal két kérdésben várható komolyabb nézeteltérés. Az egyik az európai minimálbér, amiről kezd kialakulni a 27 állam közötti konszenzus. Az Európai Unió szakminiszterei által a hét elején elfogadott tárgyalási pozícióval Magyarország és Dánia nem értett egyet.

A másik ütközési pont pedig a jogállamisági kérdésben lesz. A francia elnök azt mondta, újra kell gondolni az eszközöket, és újabbakra is szükség lehet az európai értékek erősítéséhez. Szerinte a jogállamiság nem alku tárgya. A francia elnökség alatt várható az EU Bíróságának ítélete a magyar és lengyel kormány indította perben, amivel a jogállamisági mechanizmust támadták meg. A főtanácsnoki indítvány elutasította a lengyel és a magyar érveket, és általában a bíróság ítélete nagyjából megegyezik az indítvánnyal.

Macron elmondta azt is, hogy Orbán Viktor politikai ellenfél, de európai partner. Hozzátette, hogy a 27 európai kormány- és államfőnek együtt kell működniük Európáért és meg kell találniuk a kompromisszumokat. „Még akkor is ha vannak komoly nézeteltéréseink. És vannak, például a jogállamiság kérdésében. De az önállóság, a fejlődés tekintetében hasznos kompromisszumokat köthetünk." (Euronews)

A főpolgármeste az antikorrupciós világnak alkalmából egy olyan V. kerületi iroda elől jelentkezett, amit elmondása szerint még Rogán Antal adott el áron alúl polgármesterként Schadl Györgynek, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar előzetes letartóztatásban ülő elnökének. „Ez az értékesítés is megérne egy részletesebb vizsgálatot, hiszen a polgármester egyszemélyben döntött róla, és az ár négyzetméterre vetítve nagyjából annyiba került, mint egy átlagos budapesti panellakás ára” - monta Karácsony. Hozzátette, hogy az V. kerületi ingatlanügyekben sosem alakult vizsgálóbizottság, a Városháza állítólagos eladási terveit viszont már vizsgálja egy bizottság. A főpolgármester megjegyezte: „A Városháza épületét senki nem adta el, senki nem akarja eladni. Lehet, hoyg valakik meg akarják venni, és errőle gymás között beszélgetnek, titkos felvételeket rögzítenek és kiszivárogtatnak, de ez nem nyilvánosság, hanem manipuláció.”

Majd felajánlotta, hogy annak, aki bármi olyat talál a Városháza-ügy dokumentumaiban, „ami alátámaszt bármilyen gyanút a korrupcióval összefüggésben”, annak a saját fizetéséből 1 millió forint nyomravezetői díjat ajánl fel.

A súlyemelés, az ökölvívás és az öttusa nem szerepel a 2028-as Los Angeles-i olimpia előzetes programjában, ugyanakkor bizonyos feltételek teljesülésével még bekerülhetnek, jelnetette be Thomas Bach elnök a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) végrehajtó testületének háromnapos ülése után. Megemlítette azt is, hogy gördeszkában, sportmászásban és hullámlovaglásban (magyraul: szörf) biztosan rendeznek majd versenyeket a kaliforniai nagyvárosban is.

A Nemzetközi Öttusa Szövetségnek (UIPM) a jövő év végéig kell véglegesítenie javaslatát az új formátumra, illetve addig kell megjelölnie, melyik sportág kerül be a kivett lovaglás helyére. Emellett jelentős költségcsökkentést kell felmutatnia és bizonyítania azt, hogy a sportág vonzó a fiatalok és a nagyközönség számára.

A súlyemelésnél és az ökölvívásnál a kizárás oka az, hogy a két sportág nemzetközi szövetségének az irányítása a NOB szerint nem megfelelő, az elmúlt években pénzügyi és korrupciós gondokkal küzdött mindkét világszervezet. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság mindkét szövetséget többször figyelmeztette és továbbra is azt várja, hogy javulás álljon be a pénzügyi átláthatóság és az irányítás területén. Az előzetes programot a NOB-tagságnak februárban, a pekingi téli játékok idején kell jóváhagynia, de a most kimaradó sportágak 2023-ban még visszakerülhetnek. (CBC/MTI)

Dunaújváros vezetése a bírósághoz fordul, hogy visszaszerezze azokat a bevételeket, amiket a kormány még a nyáron vett el a várostól, amikor egy kormányhatározattal a gödihez hasonló különleges gazdasági övezet hoztak létre a dél-koreai SK Innovation új akkumulátorgyárának tervezett helyszínén.

A kormány döntése miatt kijelölt területeket július 1-jén a fideszes vezetésű megyei önkormányzat szerezte meg, és azóta az itt működő cégek (pl: a Hankook) a megyének fizetik be az iparűzési adót. Ezzel a jobbikos vezetésű Dunaújváros milliárdos bevételektől esett el. Korábban volt egy megállapodás Rácalmás és Dunaújváros között, aminek értelmében a Hankook iparűzési adójának fele a dunaújvárosi önkormányzathoz folyt be, hiszen a gyár a dunaújvárosi csatorna- és vízhálózatot használja. Iváncsán is egy hasonló megállapodás alapján működött volna az iparűzési adó szétosztása, mivel az iváncsai park a dunaújvárosi Modern Városok Programból épült.

Csütörtökön Pintér Tamás, Dunaújváros polgármester egy sajtótájékozattón jelentette be, hogy pert indítanak Iváncsa és Rácalmás önkormányzatai ellen, mert szerinte a települések polgármesterei a hátuk mögött úgy döntöttek, hogy kibújnak a szerződesek alól. Pintéer ezzel akarja helyreállítani a korábbi állapotot, amivel szerinte egyik település sem kapna kevesebb pénzt, illetve Dunaújváros is megkapná azt a pénzt, amiről korábban megállapodtak a településekkel. Emellett az Alkotmánybírósághoz is eljuttattak egy beadványt, hogy semmisítsék meg a különleges gazdasági övezetet létrehozó kormányhatározatot, mert az szerinte „egyértelműen politikai célokat szolgál”.

Kálló Gergely a város jobbikos országgyűlési képviselője azt mondta, teljesen nyilvánvaló a politikai szándék, ha megnézik a források elosztását, hizsen például Pusztaszabolcs is biztosít vizet az iváncsai ipari parknak, mégsem kap az övezeten belül szétosztott iparűzési adóból, „mert ott a Fidesznek nem tetsző, független polgármester van és a testületben sincs többségük”. Elmondta, hogy az új rendszer nem igazságosabb, mert a korábbi megállapodás „52 ezer ember javát szolgálta”,a mostani pedig csak 4 település között osztja szét az iparűzési adót, miközben az itt lakók száma együtt sme éri el a 15 ezer főt.

Szabó Zsolt alpolgármester arról beszélt, hogy 684 millió forintnyi bevételt vettek el Dunaújvárostól, ezért idén út- és járdafelújítások, óvodafelújítások maradtak el. Úgy számol, hogy jövőre 1,5 milliárd forint fog hiányozni a költségvetésből.

Nem hosszabítja meg az év végén lejáró együttműködési megállapodását Putyin pártjával az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ). „Egészen egyszerűen nincs rá szükségünk” - magyarázta a döntést Herbert Kickl, az FPÖ elnöke. Kickl hozzátette, hogy Ausztriában most annyi probléma van, hogy a nemzetközi pártegyüttműködés helyett most inkább azokra fókuszálna.

Az FPÖ korábbi vezetése még 2016-ban kötött megállapodást az Egységes Oroszországgal Moszkvában. Megegyeztek, hogy az osztrák szélsőjobboldal a jövőben rendszeresen egyeztet az orosz kormánypárttal a pártépítési, törvényhozási és ifjúságpolitikai, valamint az orosz-osztrák kapcsolatokat érintő kérdésekben. Továbbá igyekeznek mindent megtenni két ország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséért. Azonban miután az akkori pártelnök, Heinz-Christian Strache belebukott az Ibiza-botrányba, az FPÖ-ben meggyengült az oroszbarát frakció. (ORF)

Csüt9örtökön megszavazta a szlovák parlament Igor Matovič pénzügyminiszter javaslatát, miszerint készpénzzel jutalmazzák azokat a 60 év felettieket, akik a következő hetekben beoltatják magukat a koronavírus ellen.

Korábban utalványokat osztogatott volna az oltakozók között, de ezt a héten 300 eurónyi készpénzre módosította. Az Új Szó beszámolója szerint a jelenlévő 138 képviselő közül 97 a harmadik olvasatban is támogatta az ötletet.

A legújabb járványadatok szerint Szlovákiában a beoltatlan idősek közül kerülnek a legtöbben kórházba. A 65 évnél idősebbek közül 1391-en szorulnak kórházi kezelésre, közülük 77-en gépi lélegeztetésre.

A karácsonyi összejövetelek sem képeznek kivételt a kijárási tilalom alól, jelentette be Vladimír Lengvarský szlovák egészségügyi miniszter. Az Új Szó beszámolója szerint a szlovák kormány elfogadta a következő hetek járványügyi szigorításait.

Bár pénteken nyitnak a boltok, a templomok, az edzőtermek, a fodrászok, manikűrösök és a sípályák is, de csak azokat engedik be ezekre a helyekre, akik már megkapták a koronavírus elleni oltásukat vagy a közelmúltban átestek a betegségen, de szigorú járványügyi előírásokat is be kell tartani. Ha a kórházakban kezelt betegek száma eléri a 3800-at, akkor újra bevezethetik a szigorított lockdownt, vagyis nem kapnának kedvezméyneket a védettek sem. Jelenleg 3479 fertőzött szorul kórházi ellátásra.

A kijárási tilalom az ünnepek alatt is érvényben marad, vagyis szenteste sem lehet rokonokat látogatni. Az egészségügyi miniszter azt mondta, idén fel sem merült, hogy a tavalyihoz hasonló, úgynevezett családi buborékokat hozzanak létre az emberek, vagyis válasszanak, hogy mely háztartást szeretnék meglátogatni.

A szlovák kormány már vizsgálja, mennyire lehetséges a szlovák jogrendben a koronavírus elleni vakcina kötelezővé tétele a 60 év felettiek számára.

Matej Mišík, az Egészségügyi Elemzések Intézetének (IZA) vezetője szedán arról számolt be, hogy az országban naponta 340 ember kerül kórházba, mintegy 82 százalékuk nincs beoltva.

Völner Pál korruociós ügye miatt kezdeményezte a mentelmi bizottság összehívását Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd képviselője. Az oldalán azt írta, várhatóan hétfőn fog összeülni a bizottság, hogy még idén szavazhassanak a plenáris ülésen a korrupcióba keveredett ex-miniszterhelyettes mentelmi jogának felfüggezstséésről.

Kedden közölte a Legfőbb Ügyészég, hogy kezdeményezi Völner Pál államtitkár mentelmi jogának felfüggesztését, mert a gyanú szerint a miniszterhelyettes hosszabb időn keresztül, rendszeresen 2-5 millió forintot kapott a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől, Schadl Györgytől, hogy elintézzen bizonyos ügyeket.

Szerdán a hvg.hu már arról írt, hogy zöbb ezer oldalnyi bizonyítékot, jórészt lehallgatási anyagokat gyűjtött össze a Nemzeti Védelmi Szolgálat abban a bűnügyben, amelyben Völner Pál, az igazságügyi miniszter államtitkára is gyanúsított lett. A lap szerint fix áras, illetve havi díjas opciók is léteztek bírósági végrehajtói praxisok megszerzésénél.

A cikk szerzője, Dezső András megjegyezte, hogy bár a Pegasus-ügyben éppen Völner Pál volt az, aki Varga Judit igazságügyi miniszter helyetteséeként aláírta a nemzetbiztonsági szolgálatok által kért lehallgatásokat. Csakhogy ebben az ügyben a Nemzeti Védelmi Szolgálat felderítésére és lehallgatásaira egy bíró adott engedélyt, így arról a miniszterhelyettes nem értesülhetett.

Bár még Orbán Viktor is lement kommentelőbe, amikor Galla Miklós rajta kérte számon, hogy az MTVA kuratúriuma idén mégsem neki ítélte a Karinthy-gyűrűt. Galla jelölését azután vonták vissza, hogy kiderült, a humorista nyilvánosan meztelenkedett.

Ezután a kuratórium Laár Andrásnak adta a díjat, akivel Galla még együtt alapította a L'art pour l'art Társulatot, de aztán „szakmai és emberi szinten” is úgy összevesztek, hogy 19 évig szóba sem álltak egymással.

Kedden első fokon a Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy a magyar állam megsértette a súlyos-halmozott felnőtt fogyatékos emberek és az őket gondozó szülők jogait azzal, hogy nem tart fenn megfelelő ellátást számukra.

Azok a szülők, akinek súlyos-halmozott fogyatékos a gyerekük, ma Magyarországon többnyire csak a határ menti, több száz fős tömegintézmények és a 24 órás jelenlétet igénylő otthon gondozás között választhatnak. 2017 decemberében hat anya, felnőtt gyermekeik és a TASZ éppen azért indított személyiségi jogi pert az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság ellen, mert úgy látták, a magyar állam megsérti az emberi méltósághoz, egyenlő bánásmódhoz és magánélethez fűződő személyiségi jogaikat azzal, hogy nem biztosít támogatott lakhatást a fővárosban és környékén a fogyatékos gyerekeiknek.

Az állandó felügyelettel járó kötöttségek miatt az érintett nőknek az évek alatt tönkrement a házasságuk, nem tudnak rendesen végigaludni egy éjszakát, ahogy dolgozni sem, a barátaiktól pedig elszigetelődtek,

hiszen még akkor is a súlyosan fogyatékos gyereküket kellett gondozniuk, amikor azok már 30-40 évesek lettek.Ráadásul attól is tartaniuk kell, hogy ha megbetegednek, nem lesz, aki ellássa a gyereküket.

Azért kellett mégis az otthoni gondozást választaniuk, mert az állam által fenntartott tömegintézmények csak Budapesttől 100-200 kilométerre működnek (Csákánydoroszlón, Darvastón, Kéthelyen, Tordason, Zsirán, Búcsúszentlászlón, Szentgotthárdon és Tompán), miközben több mint háromezer súlyosan fogyatékos ember él fővárosi magánháztartásokban. Ráadásul ezekben az intézményekben több száz embert zsúfolnak össze, akiket napközben általában nyugtatókkal szedálnak le. Arra sincs nagyon lehetőség, hogy a lakók egyéni terápiát vagy étrendet kapjanak, esetleg a saját igényeiknek megfelelő programokon vehessenek részt.

Bár Magyarországon 1998 óta törvény mondja ki, hogy ezeket a tömegintézményeket fel kell számolni, az állam mégis csak tologatja a határidőket (eredetileg 2010. január 1-jére kellett volna teljesíteni a vállalásokat). Közben Magyarország ratifikálta a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezményt (CRPD) is, ami 2007 óta előírja, hogy a fogyatékos embereket is megilleti az önálló életvitel és a közösségbe való befogadáshoz való jog. Mindez olyan lakhatási körülményeket jelent, amik mentesek a tömegintézményi jellegtől. Ehhez képest a magyar kormány 2011-es stratégiája már csak 2041-re ígéri, hogy addig kitagolnak 101 intézményt és majdnem 12 ezer férőhelyet. A késlekedést az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága is szóvá tette a 2020-as jelentésében, mivel továbbra is közel 23 ezer embert tartanak ilyen helyeken. Ráadásul ebben a kitagolási folyamatban a jelenleg családjukban élő fogyatékos emberek nem is részesülnek.

A tömegintézmények helyett az államnak 6-8 fős lakásokat (támogatott lakhatás) kellene biztosítania, ahol a gondozók az egyéni igényekre is tudnának figyelni. Boros Ilona, a TASZ Egyenlőségprojektjének vezetője a 444-nek elmondta, a tömegintézményekkel ellentétben a támogatott lakhatás lényege, hogy nem a társadalomtól elszigetelve, hanem annak szövetében, társasházakban kell létrehozni, ahol a gondozottak önálló életet tudnak élni. Ráadásul a hozzátartozóiknak sem kellene több száz kilométert utazniuk, hogy meglátogathassák őket.

A Fővárosi Törvényszék keddi ítéletében kimondta, az állami szervek mulasztása súlyosan sérti a hat család személyiségi jogait, és számukra azonnal létre kell hozni támogatott lakhatási férőhelyeket. Az ítélet elismerte azt is, hogy az állami ellátórendszer hiányosságai kihatással voltak az anyákra, ami oda vezetett, hogy tönkrement az életük. Az elszenvedett súlyos lelki szenvedéseik miatt fejenként 5 millió forint nem vagyoni kártérítés illeti meg őket.

Kúria szerdán hitelesítette a Fudan egyetemrről és a 270 napos álláskeresési járadékra vonatkozó népszavazási kezdeményezéseket, amiket még Karácsony Gergely főpolgármester adott be júliusban. Karácsony akkor benyújtott 5 kérdése közül augusztus végén kettőt engedett át a Nemzeti Választási Bizottság.

Az egyik így szólt:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap legyen?”

Ezt azonban a kérdés költségvetési vonatkozásaira, illetve egyértelműség hiányára hivatkozva megtámadták, így került az ügy a Kúria elé. A Kúria szerdai határozatában a kérelmeket elutasította és a Nemzeti Választási Bizottság döntését helybenhagyta.

Karácsony Gergely másik kérdése így szólt:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?”

Ezt a kérdést szeptermberben támadta meg Volner János független képviselő, aki minden fontos ügyben a kormánypártokkal szokott szavazni. Beqadvánáyban a kérdés egyértelműségének hiányára, illetve nemzetközi szerződésből eredő kötelezettséggel való összefüggésére hivatkozott, a Kúria azonban ezeket a kérelmeket is elutasította és a Nemzeti Választási Bizottságnak ezt a határozatát is helybenhagyta.

Aznap, amikor hivatalba lépett az új német kormány, Magyarország honvédelmi államtitkára, Németh Szilárd arról beszélt Kőszegen, hogy Magyarországnak ugyanolyan kihívásokkal kell szembenéznie, mint 1944-ben.

Németh Szilárd a Kiss János altábornagy halálának 77. évfordulója alkalmából rendezett kegyeleti megemlékezésen megállapította, hogy

„ma ugyanolyan, Magyarország keresztény kultúráját, nemzeti örökségét, a magyarok jövőjét fenyegető erőszakos kihívásokkal kell szembenézni, mint 1944-ben”.

Az MTI beszámolójából kiderült az is, hogy Németh Szilárd azért vizionál új vészkorszakot a nyilasok által kivégzett antifasiszta főtiszt megemlékezésén, mert szerinte „az új német koalíciós program aláírói nemcsak saját országukat, hanem egész Európát meg akarják változtatni, meg akarják alapítani az »új birodalmat«, az európai egyesült államokat, elvéve ezzel a nemzetállamok, így Magyarország szuverenitását is”.

Mindehhez hozzátette, hogy a magyar nemzeti értékek megőrzéséhez összefogásra van szükség.

Végül Kiss Jánosról azt mondta, hogy a magyar ellenállási mozgalom katonai vezetőjeként embert próbáló történelmi időkben állt helyt, és hazája iránti töretlen hűségét több alkalommal bizonyította pályafutása során.

Harmadik alkalommal adták át a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. által alapított díjakat szerdán azoknak, akik „példaértékű munkájukkal, tevékenységükkel sokat tettek a közösségükért”.

Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója köszöntőjében arról beszélt, minden évben megünneplik azokat az alkotókat, művészeket, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a közmédia teljesíteni tudja az Alaptörvényben lefektetett érdekekhez, értékekhez ragaszkodó küldetését.

Példaként említette, hogy a közmédia a magyar nemzet érdekeit tartja szem előtt, a globalizmussal szemben a nemzet szuverenitását, a magyarok közösségét szolgálja, feladata pedig a magyar kultúra megőrzése, védelme és ápolása. A vezérigazgató szerint a közmédia az értékek megőrzését, az értékek teremtését részesíti előnyben, vallja a kereszténység nemzetmegtartó szerepét és értékként tekint a családra.

Dobos Menyhért azt mondta, minden korban tudták, ha büntetni kell, célszerű mielőbb eltörölni a régit, a hagyományt, a gyökereket, az eredetet, mert akkor már bárkivel bármit meg lehet tenni, akkor már nem közösség, nemzet többé, csupán sokaság. „De amíg büszkék vagyunk nagyjainkra, példaképeinkre, és addig, ameddig őrizzük édes anyanyelvünket, kultúránkat és hagyományainkat, addig, amíg továbbadjuk gyermekeinknek hagyományainkat, addig, ameddig szól a harang, addig van remény”.

A vezérigazgató szerint ezért a közmédiának nem szabad engednie az említett elvekből, „még akkor sem, ha az úgynevezett mainstream, uralkodó irányzatnak más elvárásai vannak”. Arra is figyelmeztetett, hogy nincsenek könnyű helyzetben azok a kollégák, alkotók, akik ezt a missziót vállalják, mert „látjuk és tapasztaljuk az értékvesztést, ami jellemző környezetünkre”.

„Európa egyik felének tudatát a tények nem rázzák meg, kést emelnek ránk, de ők a penge élére eső napfény csillogását látják”

- állapította meg a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója, majd megjegyezte: igaza lehetett Oswald Spenglernek, amikor a fausti civilizáció alkonyáról írt.

A közmédia díjait hírhamisító Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója és Dobos Menyhért adta át. A vázákat a Hollóházi Porcelánmanufaktúra készítette.

A Sára-Csoóri Életműdíjat Vitézy László producer, forgatókönyvíró, filmrendező, érdemes és kiváló művész kapta. A Sára-Csoóri Életműdíjjal egyszerre két személyiségnek, Sára Sándor operatőrnek, filmrendezőnek, és Csoóri Sándor költőnek, esszé- és prózaírónak, a Duna Televízió meghatározó alakjainak állít emléket a közmédia.

A sportújságírók díját, a közmédia életműdíjas főmunkatársának, legendás sportriporterének tiszteletére alapított Knézy Jenő-díjat Hajdú B. István sportújságíró, sportriporter, televíziós kommentátor vehette át.

Az ismeretterjesztői Tőkéczki László-díjat Bősze Ádám zenetörténész, a Bartók Rádió műsorvezetője kapta. A díjjal a Széchenyi-díjas történésznek, a Duna Televízió alapító kurátorának emléke előtt tisztelegnek.

Wacha Imre-díjban részesült Bényi Ildikó, a közmédia műsorvezetője, korábbi bemondója. A szép és helyes magyar nyelvhasználatért járó elismerés a több mint 50 évig a rádiós és televíziós munkatársakat oktató beszédtanárnak állít emléket.

A Dohnányi Ernő-díj kitüntetettje Miklósa Erika magyar koloratúrszoprán opera-énekesnő. A díjat a Magyar Rádió egykori zenei igazgatójának, a Zeneakadémia hajdani főigazgatójának, a Kossuth-díjjal kitüntetett zeneszerzőnek, karmesternek, zongoraművésznek emlékére alapították.

A magyar nemzeti hírügynökség alapítójának, az MTI kiemelkedő szerkesztőjének és parlamenti tudósítójának emléket állító Egyesy Géza-díjat Baraczka Eszter, a közmédia brüsszeli tudósítója és Németh Balázs, az M1 műsorvezetője kapta.

Herczeg Ferenc-díjjal tüntették ki Gulyás István szerkesztő-műsorvezetőt. Az elismeréssel a kiváló magyar író, újságíró, az Új Idők irodalmi hetilap főszerkesztője, a Petőfi Társaság elnöke előtt tiszteleg a közmédia.

Az ünnepségen átadták a Karinthy-gyűrűt is, ezt ebben az évben Laár András humorista vehette át. A szórakoztató műsorokban nyújtott kiemelkedő előadói tevékenységért járó elismerést 1975 óta a humor legméltóbb képviselői kapják.

Jogerősen pert nyert a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány a kormánysajtó ellen, aminek kiadványaiban 2020 októberében egymás után jelentek meg valótlan híresztelések a szervezetről. Azt állították róluk, hogy gyerekvédelmi tevékenységbe bújtatott „LMBTQ- propagandát” végeztek óvodákban. „A hazug állításokkal szemben a valóság az, hogy a gyermekvédelemben dolgozóknak és a 3. kerületi óvodákban dolgozó óvodapedagógusoknak szerveztünk átfogó képzést a gyermekvédelemről, a gyermekvédelmi irányelvek gyakorlati megvalósítási lehetőségeiről az Óbudai Önkormányzat felkérésére egy konkrét szexuális visszaélési eset, egy óvodás gyerek bántalmazása kapcsán elindult folyamat részeként” - írja az alapítvány az oldalán.

A III. kerület önkormányzata 2020 szeptemberében azzal kereste meg az alapítványt, hogy szakmai támogatást nyújtson egy olyan komplex program kidolgozásában, ami a gyerekekkel szembeni bántalmazásesetek megelőzését és hatékony kezelését szolgálja. A megkeresés közvetlen előzménye egy szexuális visszaélés bűncselekmény volt, amiben 2015 és 2016 között a kerület egyik óvodájába járó gyermekek is érintettek voltak, és egy óvónő követte el.

• Ezután a kormánylapot többek között azt állították róluk, hogy azzal keresték meg az önkormányzatot, hogy óvodákban érzékenyítsenek LBMTQ témákban. Ezzel szemben a Hintalovon Alapítványt kereste meg az önkormányzat egy gyereket érintő bűntény kapcsán, ahol egy óvónő bántalmazott gyerekeket, szexuális visszaélés történt.
• De abban is hazudott a kormánysajtó, hogy LGBTQ-propagandán dolgoztak volna, mert a valóságban gyermekvédelmi irányelveken dolgoztak a bántalmazások megelőzése érdekében.
• Ráadásul nem is óvodásoknak tartottak előadásokat, hanem gyermekvédelmi szakembereknek és óvodapedagógusoknak tartottak szakmai képzést a gyermekvédelmi jelzőrendszer és a gyermekvédelmi irányelvek működéséről.
• Ahogy az sem volt igaz, hogy az alapítvány a Háttér Társasággal és a Melegekért szervezettel vidéki iskolákban terjeszkedik.

A hamis hírek terjesztése miatt sajtóhelyreigazítási-pert indítottak a pestisracok.hu, a Magyar Nemzet.hu, a mandiner.hu, a vasarnap.hu és az origo.hu oldalak ellen. A pereket mind jogerősen megnyerték, és a kiadványokat arra kötelezte a bíróság, hogy a valótlan állítások helyreigazítását közzétegyék a felületeiken. Ennek az origo.hu a mai napig nem tett eleget.

Áder János köztársasági elnök Koltay András jogászt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektorát nevezte ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének pénteken. Áder Orbán Viktor javaslatára december 4-étől kilenc évre nevezte ki az NMHH új elnökét. A köztársasági elnök a Sándor-palotában tartott eseményen átadta a kinevezésről szóló dokumentumot Koltay Andrásnak. Az NMHH új elnöke esküt tett, majd azt aláírásával megerősítette.

Az NMHH előző vezetője, Karas Monika október 15-én bejelentette lemondását, amivel lehetőséget teremtett a kormánytöbbségnek, hogy a 2022-es választások eredményétől függetlenül újabb kilenc évig megbízható Fidesz-kádert bízzon meg a hivatal vezetésével. Egyébként pedig szétbombázott médiavilágot hagyott maga után.

Koltay András a NKE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára. 2010 októbere óta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja. Főszerkesztője a Iustum Aequum Salutare jogtudományi folyóiratnak, míg felelős szerkesztőként jegyzi az In Medias Res, a sajtószabadsággal és a médiaszabályozással foglalkozó tudományos folyóiratot. 2018 óta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora.

Nem alkotmányellenes az egészségügyi dolgozók védőoltásra kötelezése - mondta ki az Alkotmánybíróság pénteken közzétett határozatában. A kormány idén több rendeletben kötelezővé tette az egészségügyi dolgozóknak a védőoltást, és kimondta azt is, hogy aki nem oltatja be magát, annak foglalkoztatotti jogviszonyát meg kell szüntetni, és felmentési idő, végkielégítés sem illeti meg. A rendeletek alkotmányosságát több száz indítványban támadták az érintettek.

Az Alkotmánybíróság pénteken közzétett határozatában az indítványokat elutasította, és kimondta:

a támadott szabályozás az egészségügy működésének folyamatosságát, a betegellátás biztonságát, a betegek élethez és egészséghez való jogának érvényesülését szolgálja.

Az egészségügyi dolgozók védőoltásra kötelezése tehát alkotmányos, arányos korlátozást tartalmaz. Az Alkotmánybíróság hivatkozott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) álláspontjára is, miszerint a közegészségügyi célok, így különösen egy súlyos járvány indokolhatja végső eszközként kényszerítő jogi eszközök alkalmazását.

Rekordmeleggel, 22,5 Celsius fokkal kezdődött a tél a Kanada nyugati részén fekvő Brit Columbia tartományba. A rekordhőmérsékletet az Okanagan régióban található, 33 ezer lakosú Pentictonban mérték. A város 250 kilométerre északkeletre fekszik Vancouvertől, aminek környékén június végén 49,6 Celsius fokos rekordhőséget mértek.

A decemberi 22,5 Celsius-fokos meleg abszolút rekordnak számít helyi és országos szinten is, ezen a napon a korábbi legmagasabb hőmérséklet 11,2 Celsius-fok volt (2012-ben) Pentictonban, ahol a sokévi átlaghőmérséklet csak 3,4 százalék ilyenkor.

A Pentinctonban mért érték megegyezik a legmagasabb kanadai decemberi hőmérséklettel is, amit 1982. december 3-án rögzítettek az ontariói Hamiltonban, de Brit Columbia több más településén is helyi hőmérsékleti rekordok dőltek meg.

Szokatlanul meleg a tél ezekben a napokban az Egyesült Államok északnyugati részén is, ahol decemberi hőmérsékleti rekordok dőltek vagy ismétlődtek meg olyan államok több pontján is, mint Washington, Montana, Wyoming vagy Észak-Dakota. A hőmérséklet helyenként 20 fokkal is meghaladja az ilyenkor szokásosat.

Kanadai szakemberek szerint szeptember óta érkezik a meleg légáramlat a szubtrópusokról a térségbe. Az elmúlt héten a légköri folyórendszer húzta be a meleget Brit Columbia délnyugati részére, az Okanagan régióba.

November közepén hatalmas esőzés okozott természeti katasztrófát, utakat elsöprő áradást Vancouver környékén. Ezt a szélsőséges időjárást is a klímaváltozás számlájára írták. Közelmúltbeli tanulmányok közvetlen kapcsolatot találtak a klímaváltozás és néhány hőhullám között. A júniusi kanadai 50 fok körüli hőség a World Weather Attribution kutatócsoport megállapítása szerint szinte lehetetlen lett volna a globális felmelegedés nélkül.

Armel Castellan meteorológus szerint a szélsőséges időjárás összhangban van az éghajlatváltozás előrejelzéseivel. „Nem lesz mindig ilyen szélsőséges az időjárás. Lesznek hullámvölgyek, de ezeknek az eseményeknek a gyakorisága, kiterjedése és tartóssága tovább fog nőni az elkövetkező években és évtizedekben.” A hőmérséklet a hétvégére várhatóan visszatér a normális szintre egész Okanaganban. Az előrejelzés szerint vasárnap Pentictonban hófúvás és -1 Celsius fokos hőmérséklet várható. (CBC/MTI)

18,9 millió euróba, azaz 6,85 milliárd forintba került a Bajnokok Ligája exkluzív közvetítési joga, írja az MTVA nyilvános szerződései alapján a Magyar Hang. A szerződés a 2023/2024-es idény végéig szól. Megjegyzik, hogy ez a jogdíj közel egymilliárd forinttal több, mint amennyit az MTVA az előző hároméves ciklusért fizetett. De külön szerződtek 3,6 millió euróért (1,3 milliárd forintért) az UEFÁ-val az Európa Liga és az újonnan indított Európa-konferencia Liga közvetítési jogaira is.

De a közzétételi listából kiderült az is, hogy a magyar NB 1-ért 9,835 milliárd forintot fizetnek évadonként. A Magyar Labdarúgó Szövetséggel kötött szerződés a 2021-2022-es bajnokságtól a 2024-2025-ös idény végéig szól.

A négy idény alatt több mint 39 milliárd forintot fizet majd az MTVA a szövetségnek a közvetítésekért.

Reggel a rádióban a miniszterelnök hosszan sorolta mi mindenféle veszélyek fenyegetik a magyarok nemi identitását nyugat felől, mire Nagy Katalin műsorvezető közszolgálatilag megjegyezte, hogy megpróbálnak beavatkozni a 2022-es választásokba. Erre Orbán Viktor megállapította, hogy egy választás nem egy délutáni kiruccanás vagy egy kávéházi összejövetel, „hanem egy komoly dolog, egy választás arról szól, hogy mi lesz velünk, mi lesz a következő években a jövőnkkel, milyen lesz az.

És persze, hogy be akarnak avatkozni, hiszen ők azt szeretnék, ha a következő négy évben Brüsszel bevándorláskérdésben, enegriaáremelés-kérdésben vagy éppen a gyermekeink nevelésének a kérdésében akadálytalanul tudja érvényesíteni a a szándékait.

Ma nem tudja, mert Magyarországnak nemzeti kormánya van, megvédjük a nemzeti érdekeinket. Ott, ahol megfelel valami a magyarok érdekeinek, ott együttműködünk Brüsszellel, ott, ahol meg olyasmit akarnak, ami nem jó a magyaroknak, ott meg ellenállunk.

Ettől elszoktak ott Brüsszelben, olyan kormányt akarnak Magyarországon, amely csak annyit mond a brüsszeli igényekre, hogy »jawohl«.

De a mi kormányunk nem ilyen kormány, ez egy magyar kormány, és mi eldöntjük, hogy mi az, amivel egyetértünk, mivel nem”.

Orbán Viktor az oltási adatok ismertetésével kezdte péntek reggeli rádióműsorát a Kossuth Rádióban: Az elmúlt 2 hétben 1 millió oltást adtak be, ebből 800 ezer megerősítő, 115 ezer az első oltás volt. Az elmúlt 2 hétben 2,6 millió harmadik oltást vettek fel. Ez a lakosság 26 százaléka. A miniszterelnök elmondta, hogy az első és a másik oltás hatékonysága 6 hónap után csökken, de a harmadikkal ez 90 százalék fölé emelhető.

Az átoltottság fokozására újabb akciót indítanak. Bejelentette azt is, hogy a kormány mindenkit személyesen megkeres e-mailben, sms-ben és levélben, ha lejár a védettsége vagy elgyengült az oltása. Orbán szerint sok ember nem tudja, hogy a két oltás nem örök életre szól, hanem 6 hónap után csökken. Ezért megkérik őket, hogy vegyék fel a harmadik oltást. A következő héten minden településen oltási akcióhetet szerveznek, erről mindenkit értesítenek.

A tanároktól azt kérte, hogy ha foglalkoznak a gyerekekkel, akkor oltassák be magukat, mert a szülők részéről jogos elvárás, ha gyerekekkel foglalkoznak, akkor tegyenek meg mindent a gyerekek védelme érdekében, vagyis vegyék fel az oltást.

Tiltakozó levelet írt az Amazonnak egy zöldpárti képviselő, miután kiderült, hogy az online kereskedő 15-20 euróért oltásellenes pólókat árul. Beate Müller-Gemmeke cinikusnak tartja az adókerülő óriásvállalat gyakorlatát, hogy miközben az alkalmazottaikat oltásra biztatják, összeesküvés-hívők üzeneteit terjesztik. Az Amazon kínálatából egy jó tucatnyi oltásellenes póló közül lehet válogatni. Van, ami azt üzeni, hogy „Nem vagyok kísérleti patkány”, egy másik pedig a rendszer rabszolgáinak állítja be azokat, akik beoltatták magukat.

Müller-Gemmeke a Handelsblattnak azt mondta, dühíti és megdöbbenti, hogy az Amazon ilyen termékeket kínál egy olyan időszakban, amikor mindenkinek a világjárvány ellen kellene küzdenie. Az e-kereskedelmi óriásnak írt levelében azzal vádolta a céget, hogy a termékeivel ártalmatlannak tünteti fel a koronavírust és a tudománytagadókat támogatja.

Eközben egyébként az Amazon prémiumot kínál azoknak a dolgozóinak, akik felveszik az oltást, valamint egy 500 dolláros vakcinalottót is elindítottak.

A lap kérdéseire az Amazon csak nagy általánosságban válaszolt, miszerint a dolgozóik, az üzleti partnereik és az ügyfeleik egészsége a legmagasabb prioritást élvezi náluk. Ugyanakkor a képviselő, aki még semmilyen választ nem kapott, elvárná, hogy távolítsák el az oltásellenes pólókat a kínálatukból.

Felelőtlenségnek tartja, hogy az Amazon minden idők világjárványán nyerészkedik. Egyébként az online kereskedelem járvány miatt felfutásával az Amazon hatalmasat kaszált, szinte megnégyszerezte a nyereségét. 2020-ban az egy évvel korábbi 2,5 milliárd dolláros nyereség 8,1 milliárd dollárra ugrott.

Németországban éppen csütörtökön jelentettek be újabb szigorításokat a járványhelyzet miatt, mert a Covid-19 miatt kórházba kerülők nagy száma miatt veszélybe került az egészségügyi ellátórendszer teljesítőképessége. Az országban most tetőzik a negyedik hullám, az egy hét alatt regisztrált új fertőződések százezer lakosra vetített száma - a Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) csütörtöki adatai szerint harmadik napja csökken, 439,2-en áll. A csúcs 452,4 volt, hétfőn regisztrálták. A negyedik hullám erejét jelzi, hogy a mutató értéke az első három hullám idején egyszer sem haladta meg a 200-at.

A hétnapi fertőzésgyakoriság mellett a napi új regisztrált fertőződések száma is csökkent. Az utóbbi 24 órában 73 209 ember szervezetében mutatták ki a vírust, ez csaknem 4 százalékkal kevesebb az egy héttel korábbi 75 961-nél. Az új esetekkel együtt 5 977 208 fertőződést regisztráltak a járvány tavaly tavaszi kezdete óta. Egy nap alatt 388 halálesetet regisztráltak, a járvány áldozatainak száma így 102 178-ra emelkedett Németországban.

A járvány miatt a kórházakra nehezedő teher továbbra is gyorsan növekszik. Az intenzív és baleseti ellátási terület szakmai szervezetének (DIVI) legutóbbi, szerdai adatai szerint 4690 embert ápolnak a Covid-19 miatt a németországi intenzív osztályokon. Ez ugyan bő ezerrel elmarad a járvány második hullámának legnehezebb szakaszában, tavaly karácsonykor mért 5762-es csúcstól, de 690-nel több az egy héttel korábbi 4070-nél. A kimutatás szerint országszerte 22 219 intenzív ágyat üzemeltetnek, és ezeknek csak nagyjából 10 százaléka, 2301 ágy szabad.

Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus kapta idén a Duna Televízió alapította, tizedik alkalommal odaítélt Duna-díjat. Az elismerést Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója adta át csütörtökön Budapesten.

Az ünnepségen Kövér László azt mondta, a Duna-díj azt hirdeti, hogy nemzeti közösségünk élő valóság, amely mindig erősebbnek bizonyul, mint azon erők, amelyek szét akarják bomlasztani. Úgy látja, az elismerés évről évre megerősíti a keresztény európai kulturális gyökereinkből fakadó értékeink nemzeti fenntartó erejébe vetett hitünket.

Kövér László szerint Bagdy Emőke szelíd lélekvédő egy vad, lélekromboló korban.Dobos Menyhért felidézte, hogy a Duna Televízió 1992-ben szólalt meg először. Ez lett a nemzet tévéje, amely összekötötte az anyaországot az elszakított területekkel, reményt adott a külhoni magyaroknak. (MTI)

A németországi Lippstadt egyik játékboltjából közel 100 csomag LEGO-t loptak el a falba fúrt résen keresztül. A betörők egy nagyjából 1 méter átmérőjű lyukon jutottak be, ami pont a LEGO polcához vezetett, szóval az elkövetők jól ismerhették a boltot.

Nagyjából 35 ezer eurós kárt okoztak az üzletnek. Mivel a dobozokat hátrahagyták, ezért a rendőrség abból indul ki, hogy a betörőknek spórolniuk kellett a hellyel. Most szemtanúk jelentkezését várják. (Spiegel)

A megválasztott német kancellár, Olaf Scholz kedden a Bildnek nyilatkozva jelentette be, hogy bevezetné a kötelező oltást. Azt mondta, már nincs túl messze az az időpont, amikor mindnekinek beoltatta magát. Scholz a februárt vagy a márciust javasolná. Ugyanakkor a képviselők a lelkiismeretük szerint szavazhatnak majd a kérdésről. A tartományi és a szövetségi vezetők tanácskozásán pedig arról beszélt a Spiegel szerint, hogy frakviókon átívelő támogatást szeretne.

Szerinte a ma kialakult súlyos járványhelyzetről azok tehetnek, akik még nem vették fel az oltást, hiszen ha magasabb lenne az átoltottság, más lenne a helyzet. Ezért kell most az oltottaknak is korlátozások között élniük.

Az Index tavaly elindult modellváltásának egyik legmeglepőbb fordulata, hogy a szélsőjobboldali pártvezérből középen álló okoskodónak átpozícionált Vona Gábor is állandó szerző lett. Tehát az ember, aki 2018-ban elhitte magáról, hogy ellenzéki együttműködés nélkül is megnyerheti a választásokat, most hétről hétre megfejti a magyar közéletet a NER-nek átjátszott lapban.

Kedden éppen Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea kapcsolatát elemezte ki, mert szerinte lehet itt 5 olyan dolog, ami rajta kívül még senkinek sem jutott volna eszébe. És Vona rögtön az első pontban kétséget sem hagy afelől, hogy ez tényleg így van:

„Miközben a többség Várkonyi Andrea esetében teljes mértékben kizárja, én egyáltalán nem tartom elképzelhetetlennek, hogy a két fél között valóban dúl a szerelem. A szerelem ugyanis nem racionális.

A szerelem pszichedelikus állapot, konstruktív észlelés, torzan andalító szemüveg. Tömören: a szerelem hazug. Nem a valóságot látjuk, hanem valamit, amit valóságnak akarunk látni. Mészáros és Várkonyi most valószínűleg egy rózsaszín ködben él. Mint hosszú ideje bolyongó, de váratlanul egymásra lelt ikerlelkek lebegnek önfeledten a szomorú magyar valóság felett.”

Majd a szegény ember Tölgyessy Pétere egy költség-haszon elemzést is elvégzett, hogy kiszámolja, vajon melyik félnek jelentett nagyobb szintlépést a házasság. És itt is meglepő eredményre jutott: „Várkonyi Andrea egy többdiplomás – orvos, pszichológus, közgazdász – nő, közismert és sikeres újságíró, aki eddig is és önerőből is nagyon jó anyagi körülmények között élt. Igen, ahogy mondtam, most sokkal komolyabb gazdagság veszi körül, de az ő esetében a változás csupán mennyiségi. Mészáros Lőrinc esetében ellenben történt egy nagy minőségi ugrás. Az emberek szemében eddig minden gazdagsága ellenére csak egy lesajnált, kinevetett politikai pénztárnok volt, a bumfordi gázszerelő, Orbán hasznos hülyéje, de immáron ő az a férfi, az a celeb, akinek a kifutókon majd ott ragyog a híres szőke ciklon az oldalán.”

Majd az levezette, hogy

„JELENLEG VÁRKONYI ANDREA NAGYOBB VESZÉLYT JELENT A NER-RE, MINT AZ EGÉSZ UNIÓS HÓBELEVANC ÉS A KOMPLETT ELLENZÉKI ÖSSZEFOGÁS EGYÜTTVÉVE. Ő lett a rendszer leggyengébb pontja, hiszen azt a legsebezhetőbb részénél, a szívénél hálózta be.”

Ugyanis nem tartja kizártnak, hogy Várkonyi egyszer majd mindenről kitálal, ezért már Orbán Viktor sem aludhat nyugodtan. De Vona még azt is el tudja képzelni, hogy a szerelem olyan változásokat indít be Mészáros Lőrinc fejében, hogy a végén még Orbán Viktor ellen fordul.

Hat év pereskedés után kedden zárult le a Kúrián az egyik legbizarrabb per a magyar állam és a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ között. Ugyanis a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) 14 millió forintot és ennek kamatait akarta behajtani a Kishantosi Vidékfejlesztési Központon és az őket támogató Greenpeace Magyarországon többek között arra hivatkozva, hogy őrző-védő szervezetet kellett felbérelniük az egykori biogazdaság területe mellett, amikor a szervezetek tiltakoztak a biogazdaság felszámolása ellen.

Most a Kúria is megalapozatlannak találta az állam keresetét, és és jóváhagyta az I. és II. fokú bíróság korábbi, erről szóló döntését. A Kúria ítélete ellen magyarországi jogorvoslati lehetőség nincs.

A 21 éven át működő kishantosi biogazdaság végét az hozta el, hogy 2013-ban a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) pályázatán a tíz parcellára szabdalt terület egyikét sem nyerték meg a kishantosiak. A biogazdaság vezetői szerint politikailag motivált döntés született, az új nyertesek között akadtak olyanok is, akik korábban nem is foglalkoztak gazdálkodással. Mindkét fél birtokvédelmet kért, a Greenpeace Magyarország pedig riadóláncot szervezett a helyszínre, mert félő volt, hogy az új tulajdonosok a tél folyamán kitárcsázzák a földeket. A pályáztatásról később a Kúria is kimondta, hogy törvénysértő volt.

Mindennek ellenére az új bérlők mégis egyszerűen beszántották a bevetett földeket, amivel megsemmisítették a mintagazdaság több mint 400 hektárnyi bionövényét, akkori áron kb. 117 millió forint értékben. A rombolás ellen a helyszínen tüntettek Kishantos munkatársai és a Greenpeace aktivistái. A Greenpeace mostani közleménéyben felidézte, hogy a beszántásra az NFA utasította a kishantosi földek új bérlőit, és az akció biztosítására egy privát, őrző-védő szolgálatot bérelt fel, ami lezárta a gazdasághoz vezető közutakat is.

Az NFK álláspontja az volt, hogy Kishantos és a Greenpeace békés tiltakozása miatt kára keletkezett, ezért többek között ennek a biztonsági szolgálatnak a díját, egyéb állítólagos elmaradt díjakat, 14 millió forint késedelmi kamatait, és a teljes perköltséget akarta megfizettetni az ökogazdasággal és a Greenpeace-szel.

„Aki már volt áldozata igazságtalanságnak és hamis vádaknak, az tudja, milyen érzés hosszú éveket elvesztegetni végtelen bírósági perekben. Ebben a perben ugyan most győzött az igazság, ezeket az éveket már senki nem adja vissza nekünk. Örömmel üdvözöljük a végső, Kúria által meghozott döntést, amely – megerősítve az első és másodfokú bíróság ítéletét – elutasította a Magyar Állam keresetét. Hitünk szerint mindazt, amit tettünk, Kishantos igazságáért tettük, és igazunkat most már a legmagasabb szintű magyar bíróság is kimondta. Kishantos értelmetlen elpusztítása azonban még sokáig az állami természetpusztítás jelképe marad, és csak bízhatunk abban, hogy egyszer megtörténik a csoda és Kishantos visszakapja a földjeit” – nyilatkozta Rodics Katalin, a Greenpeace agrárkampány-felelőse a per lezárulta után.

December 1-jétől Barna Zsolt veszi át Vida Józseftől a Magyar Bankholding Zrt. vezérigazgatói feladatait. Később pedig elnök-vezérigazgatóként irányítja a Mészáros Lőrinc köré épülő szuperbankot, ami magában foglalja a Budapest Bankot, az MKB Bankot és a Takarék Csoportot is.

Ez azt jelenti, hogy már nem Vida József vezeti tovább az építkezést, pedig elmondása szerint olyan régóta ismeri Mészáros Lőrincet, hogy még személyesen a felcsúti gazdasági csoda kötötte be hozzájuk a gázt. A váltásról kiadott közlemény szerint Vida a Takarék Jelzálogbank Nyrt. elnöki tisztségét tölti be a jövőben a holdingon belül.

A Vidát váltó Barna Zsolt tavaly nyárig közvetlenül Csányi Sándor mellett dolgozott az OTP vezérigazgató-helyetteseként, majd úgy döntött, hogy inkább a nemzetstratégiai jelentőségűnek nyilvánított bankholding építését és a Mészáros Csoport nemzetközi terjeszkedését irányítja tovább.

Az MTB Zrt. elnök-vezérigazgatójának Szabó Leventét, az MTB Zrt. és a Takarékbank Zrt. jelenlegi vezérigazgató-helyettesét nevezik ki.

A tervek szerint 2022 tavaszán MKB Bank Nyrt. néven egyesül a Budapest Bank és az MKB, majd 2023-ban a Takarék Csoport csatlakozik a jogi fúzióhoz. Az ellen-OTP-nak tervezett szuperbank mérlegfőösszege alapján jelenleg is Magyarország második legnagyobb piaci szereplője.

Az óriásbank több szálon is kötődik Mészáros Lőrinchez: a felcsúti milliárdosnak 48 százaléknyi tulajdonrésze van az MKB-ban, egyharmadát pedig egy szolnoki magánszemély tulajdonában lévő magántőkealap vette meg tavaly Mészáros üzlettársától, Szíjj Lászlótól. A Takarékbankot pedig az a Vida József irányítja, aki egyben a TV2 tulajdonosa is. A Budapest Bank kizárólagos állami tulajdonosa a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. A számok azt mutatják, hogy Tiborcz István már stabil ügyfélnek számít, legalábbis a miniszterelnök veje előszeretettel vesz fel hiteleket az ingatlanprojektjeihez a holding tagjaitól.

A görög kormány tervei szerint minden 60 év felettinek be kell oltatnia magát koronavírus ellen. Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök a bejelentette, hogy az új szabály január 16-tól lesz érvényben. A hatóságok 100 eurós (~36 ezer forint) bírságot szabnak ki arra, aki nem oltatja be magát.

Görögországban a fertőzések megelőzése érdekében a hónap eleje óta nem lehet oltás nélkül belépni az éttermekbe, mozikba, edzőtermekbe, múzeumokba. Ezekre a helyekre még negatív teszttel sem lehet bemenni. Korábban csak az egészségügyi dolgozóknak és a tűzoltóknek tették kötelezővé az oltást. Aki ezt nem vállalta, fizetés nélküli szabadságra küldték.

Nem véletlen a szigor, a 10,7 milliós országban az utóbbi hetekben rekordokat döntött a fertőzöttek száma. Heti átlagban 6721 fertőzöttet azonosítottak naponta. Ezen a héten a halottak száma túllépte a 18 ezret, miközben az ország lakosságának negyede nincs beoltva.

Ugyanakkor a görög kormány nem tervez újabb kijárási korlátozásokat, inkább az időseket igyekeznek szigorúbb szabályokkal megvédeni a fertőzéstől, hogy az egészségüügyi rendszer se terhelődjön túl. (BBC/APNews)

Az oltási akcióhét első öt napján több mint félmillió oltás történt, ezek közül több mint 60 ezer eddig oltatlan ember jelentkezett az első vakcináért - közölte Kásler Miklós szombaton a Facebookon. A miniszter úgy látja, az embereket ismét megérintette az életösztön, a kormány pedig az oltakozás nagy sikerére való tekintettel egy héttel meghosszabbította az oltási akcióhetet, így december 5-ig lehet a kórházi oltópontokon előzetes regisztráció és időpontfoglalás nélkül felvenni a vakcinákat.

A megerősítő harmadik oltás is minden életkorcsoportnak ajánlott, mindazoknak, akik négy hónapnál régebben kapták meg az első két oltást. Az első két oltást követő néhány hónapban ugyanis a vizsgálatok szerint jelentősen csökken a védettség, ezt azonban a megerősítő harmadik oltással ismét körülbelül 90 százalékra lehet emelni. Kásler Miklós elmondta, a kórházba kerülés esélye négyszer nagyobb az oltatlanoknál, az intenzív osztályra kerülés esélye pedig tízszeres. (MTI)

Megint PCR-tesztnek kell alávetniük magukat érkezésük után azoknak, akik külföldről Angliába utaznak. A negatív teszteredmény megérkezéséig a beutazóknak tartózkodási helyükön elkülönítésben kell maradniuk - jelentette be szombaton Boris Johnson brit miniszterelnök. A PCR-tesztet az angliai érkezés utáni második nap végéig kell elvégezniük a beutazóknak.

A brit kormány a koronavírus újonnan azonosított, egyelőre vizsgálat alatt álló omikron változatának megjelenése miatt hozta meg ezt az elővigyázatossági döntést, amelyet három hét múlva felülvizsgálnak. Épp a hétvégén jelentették be, hogy az omikron Nagy-Britanniában is megjelent. Ennél a változatnál az újrafertőződés fokozott kockázata áll fenn a többi variánshoz képest, és a korábbi vírusváltozatokhoz képest veszélyesebbek, fertőzőbbek, halálosabbak vagy kevésbé lehet hatásos ellenük a védőoltás.

Johnson elmondta, hogy a kormány nem fogja ismét leállítani a külföldi utazásokat, az intézkedés csak a külföldről érkezők tesztelési kötelezettségeit érinti. A kormány kéri, hogy azok is vonuljanak elkülönítésbe, akiknek közvetlen környezetében valakinél az omikron vírusváltozat jelenlétét mutatják ki.

Emellett kötelező lesz a maszkviselés a boltokban és a tömegközlekedésen. A brit miniszterelnök szerint ez a karácsony már jobb lehet, mint a tavalyi.

Szombat délután megjelent a Magyar Közlönyben a dél-afrikai régióból érkezők beutazási korlátozásáról szóló rendelet, ami szerint hétfőtől azok a magyarok is 14 napos karanténba kerülnek, akik a térségből érkeznek haza, vagy az érkezésüket megelőző két hétben a térségben jártak.

A hétfőtől hatályba lépő szabályozás hét országra terjed ki: a Botswanai Köztársaságra, a Dél-afrikai Köztársaságra, a Szváziföldi Királyságra, a Lesothói Királyságra, a Mozambiki Köztársaságra, a Namíbiai Köztársaságra, valamint a Zimbabwei Köztársaságra. Innen kezdett terjedni a koronavírus újabb variánsa, az omikron, aminél nagyobb az újrafertőződés veszélye, mint a többinél, ráadásul gyorsabban terjed, új típusú klinikai tüneteket okozhat, valamint csökkenti a közegészségügyi intézkedések, a vakcinák vagy a betegség kezelési módszereinek hatékonyságát.

A kormányrendelet alapján a térségből érkező magyarok Magyarország területére belépve egészségügyi vizsgálaton eshetnek át, és ha koronavírus gyanúja merül fel, kijelölt vagy - ha az nem jelent kockázatot - hatósági házi karanténba kerülnek.

Azonban akkor is 14 napos hatósági házi karanténba kerülnek a térségből érkező magyarok, ha az egészségügyi vizsgálat nem állapítja meg a fertőzés gyanúját.Ha egy magyar állampolgár nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, akkor a járványügyi hatóság által kijelölt karanténban vagy hatósági házi karanténban helyezik el 14 napra.

Ezekből az országokból főszabály szerint nem magyar állampolgár személyforgalomban nem léphet be, csak meghatározott esetekben, ha azt a rendőrség engedélyezi, például azért, mert bírósági hatósági eljárás résztvevője. Ha a beutazni akaró külföldinek van ilyen igazolása, az új szabályozás értelmében beléphet, de akkor is 14 napos hatósági házi karanténba kerül és ennek időtartama alól negatív PCR-tesztekkel sem mentesülhet.

A Nemzetközi Öttusa Szövetség (UIPM) közgyűlése helyben hagyta a végrehajtó bizottság korábbi döntését, miszerint a lovas szám nélküli javaslatot nyújtanak be a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB) a 2028-as Los Angeles-i játékokra.

Az online kongresszuson 92-en szavazhattak, ebből hárman tartózkodtak, és a 81 érvényes szavazat közül 66-an támogatták a lovaglás lecserélését, 15 ellenszavazat érkezett. De az új számról a végleges döntés csak egy év múlva, a 2022-es kongresszuson születik meg.

A lövészetből, úszásból, vívásból, futásból és lovaglásból álló öttusa 1912 óta szerepel az olimpiai játékok programjában. A lebonyolítási rend sokszor változott az évek folyamán - egyre rövidebb lett a program, a lövészetet és a futást jelenleg kombinálva rendezik, a legújabb verzió szerint pedig kieséses rendszerben, kilencven perces blokkokban zajlanak majd a versenyek -, de a sportágak sosem cserélődtek.

A UIPM végrehajtó bizottsága november 4-én hozta nyilvánosságra azt a döntését, hogy a párizsi olimpia után a lovaglás már nem lesz része a sportágnak. Nemzetközi tiltakozás indult, több mint 650 öttusázó lemondásra szólította fel a nemzetközi szövetség vezetőit. Itthon a sportág egykori és jelenlegi hazai képviselői, olimpiai és világbajnokai nyílt levélben kérték a magyar szövetséget, hogy utasítsa el a UIPM vezetősége által meghozott „abszurd döntést”. Ezután korábbi és jelenleg is aktív versenyzők, edzők, versenybírók, színészek, más sportágak képviselői kiálltak a lovas szám mellett, és kiáltványt fogalmaztak meg Thomas Bach NOB-elnöknek címezve.

Most csütörtökön az összes brit és magyar, még élő olimpiai érmes öttusázó, valamint 11 másik országból további olimpiai érmesek - összesen negyvenhatan - fordultak levélben a NOB elnökéhez, hogy járjon közbe az öttusalovaglás megmentéséért.

A mostani közgyűlésen már nyolcadszor megválasztotta elnöknek a 75 éves német Klaus Schormannt, aki újabb mandátuma lejártakor 32 éve lesz hivatalban. Alelnöknek választották a spanyol Juan Antonio Samaranchot, a francia Joël Bouzou-t, az egyiptomi Sarif el-Elaint, az orosz Vjacseszlav Aminovot és a mexikói Juan Manzót. (MTI)

Bosznia-Hercegovinában meg kellett semmisíteni az Ausztriától kapott oltóanyagok egy részét, mivel azoknak októberben és novemberben lejárt a szavatosságuk. Az osztrák kormány még augusztusban adományozott félmillió dózisnyi AstraZenecát a balkáni országnak, ott azonban nem tudtak mindent felhasználni. A boszniai hatóságoknak csak néhány hetük lett volna, hogy az oltóanyagokat eljuttassák a háziorvosokhoz és a kórházakba, ez azonban nem jött össze, ezért most megsemmisítik.

Az osztrák külügyminisztérium az APA hírügynökség kérésére annyit mondott, hogy Boszniában tudtak előre tudtak a lejárati dátumról, ennek tudatában döntöttek úgy, hogy kérik az oltóanyagot. Hogy az osztrák kormány milyen oltóanyagból mennyit adományoz el, az egészségügyi minisztérium dönti el. (ORF)

A magyar biokémikus úgy látja a Pfizer az eddigi 100 nap helyett már 31 nap alatt is képes kifejleszteni egy új oltóanyagot. Karikó Katalin az ATV kérdésére elmondta, hogy már a Pfizer is laboratóriumi vizsgálatokat folytat az új vírusvariáns miatt, és két hét múlva kiderühet, hogy hatékony–e az új variáns ellen a jelenlegi vakcina.

Szerinte nem jelenthető ki, hogy a jelenlegi vakcina nem véd a koronavírus új variánsával szemben. Éppen azt nézik, hogy az oltottak megbetegszenek–e Dél-Afrikában.

„Egyelőre azt lehet tudni, hogy az az ember, aki Belgiumba repült és omikron variánst találtak a szervezetében, nem volt beoltva. Az az utas viszont oltott volt, aki Hong-Kongban karanténba került és pozitív tesztje, de arról nincs jelentés, hogy megbetegedett volna” - mondta. Most majd azt figyelik, hogy mi történik az oltottakkal és azokkal, akik nem kaptak oltást.