Czinkóczi Sándor

Két nagy-britanniai fertőzött leletében is a koronavírus új, omikron nevű variánsát azonosították - közölte szombaton Sajid Javid brit egészségügyi miniszter. A WHO pénteki közleménye szerint az újrafertőződés fokozott kockázata áll fenn ennél a variánsnál a többi variánshoz képest, és a korábbi vírusváltozatokhoz képest veszélyesebbek, fertőzőbbek, halálosabbak vagy kevésbé lehet hatásos ellenük a védőoltás. Brit járványügyi szakértők szerint ugyanakkor nem kell attól tartani, hogy katasztrófát okozhat az új koronavírus-változat felbukkanása.

Az egyik érintett fertőzött a kelet-angliai Chelmsfordban, a másik a közép-angliai Nottinghamben él. Mindketten elkülönítésbe vonultak a velük egy háztartásban élőkkel együtt. A két eset összefügg egymással, de az egészségügyi miniszter további részleteket nem árult el erről.

A brit kormány elővigyázatossági intézkedésként négy újabb afrikai országot vesz fel vasárnaptól a járványügyi szempontból legkockázatosabbnak tekintett országok vörös listájára. (Guardian/MTI)

A Kétfarkú Kutya Párt elnöke a Jelen videójában beszélt a 2022-es terveikről. Kovács Gergely azt mondta, ő érezné magát a legrosszabbul, ha minimálisan is tehetne róla, hogy „marad, ami ide nőtt az ország tetejére”. Ezért abban a huszonvalahány körzetet, ahol feltehetően eldől a választás, szerinte el lehet engedni. Ha mégis el kell ott is indulniuk, hogy meglegyen a listaállításhoz szükséges 71 mandátum, „ott lehet az mondani, hogy itt nem végtelenül fontos, hogy egyéniben ránk szavazzanak, nehogy abból bármi baj legyen”.

Az ellenzéki előválasztás után visszautasították Márki-Zay Péter ajánlatát, hogy egy fix parlamenti helyért cserébe ne induljanak külön, majd bejelentette, hogy már van 85 jelöltjük.

Pénteken a rendőrség átkutatta a Juventus milánói és torinói irodáit, hogy dokumentumokat foglaljanak le. Azt vizsgálják, hogyan számolt el a klub 2019 és 2021 között az átigazolási és ügynöki díjakkal. Az ügyben nemcsak a klub, hanem Andrea Agnelli elnök és Pavel Nedved alelnök ellen is nyomoznak, valamint Fabio Paratici volt sportigazgató is benne van, aki a nyáron a Tottenhamhez igazolt.

A torinói ügyészség közleménye szerint az elmúlt két év pénzügyi nyilatkozatait vizsgálják, hogy kiderüljön, hogyan számolt el a klub különböző jogdíjakkal. A vád szerint fiktív számlákat adtak le. (Goal.com)

Szeptember óta Svájcban csak védettségi igazolással vagy negatív teszttel lehet belépni a kocsmákba, a kávézókba, az éttermekbe, a mozikba, a múzeumokba, a sporteseményekre és az egyetemi előadásokra. Ezzel együtt pedig a tesztelés ingyenességét is megszüntették. Mivel az oltottaknak eleve jóval kisebb eséllyel lesznek súlyos tüneteik és a vírust is kevésbé terjesztik, úgy gondolták, hogy őket megkímélik a korlátozásoktól.

Azonban az átoltottság meglepően alacsony maradt az országban, csak a lakosság 65 százaléka vette fel a vakcinát, és főleg a német nyelvű területeken terjedt el az a nézet, hogy legjobban a nyájimmunitással lehet megállítani a vírust. Ahelyett, hogy felvették volna az oltást, inkább tüntetni kezdtek, és népszavazást kezdeményeztek a kötelező védettségi igazolás ellen. Erről már vasárnap dönthetnek.

A tiltakozások miatt az egészségügyi miniszter nem mert újabb korlátozásokat bevezetni, viszont esetszámok vészesen emelkedni kezdtek: hétről hétre 40-50 százalékkal ugrott meg a fertőzöttek száma az korábbiakhoz képest. A kórházak pedig egyre kevésbé tudják ellátni az újabb és újabb betegeket. A leterheltség miatt a svájci ápolók és egészségügyi dolgozók 10 százaléka mondott fel a járvány kezdete óta. Emiatt a jobb munkakörülmények miatt is népszavazást kezdeményeztek, amiről szintén dönteni fognak vasárnap.

Az előzetes felmérés szerint a svájci választók 70 százaléka támogatná, hogy biztosítsanak több forrást az egészségügynek, ugyanakkor a közel 60 százalék a védettségi igazolást és a korlátozásokat is megtartaná. (NZZ/BBC)

Szijjártó Péter pénteken Obnyinszkban, Mihail Murasko orosz egészségügyi miniszter magyar kitüntetésének átadásán jelentette be, hogy hétfőn megkezdődik az egyeztetés az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYÉI) és az orosz partnerek között a Szputnyik Light magyarországi engedélyezéséről. A külügyminiszter szerint „ennek az oltóanyagnak harmadik oltásként kiváló eredményei vannak eddig”.

Azzal számol, hogy 2022 végétől Magyarországon is gyártják már licensz alapján a Szputnyik vakcinát. Elmondta azt is, hogy 2022 első felében létesítési fázisba tud lépni a paksi atomerőmű építése. „Az ehhez szükséges nyolc engedélykérelemből az elsőt a cég benyújtotta, hét engedélykérelem pedig készítés alatt van. A helyszínen zajlanak a résfaltesztek, és tizennyolc épület építése megkezdődött”- mondta.

A szexkamerákon és online jósláson meggazdagodott Gattyán György a héten jelentette be, hogy mozgalmával indulna a 2022-es választásokon, mert elmondása szerint egy felmérésből azt olvasta ki, hogy lenne rá igény. A Válaszonline most arról ír, hogy

az egyik Rogán-közeli tőkealap 900 millió forintot tolt Gattyán e-aláírási rendszereket fejlesztő cégét.

Rogán Antal javaslatára még 2016-ban szavazta meg a parlament a Nemzeti Otthonteremtési Közösségekről (nok) szóló törvényt. A feltételeket alakították, hogy a Carion Csoport lehessen a nokok szervezője. A törvény elfogadása után már 500 millió forintos hitelt kaptak Matolcsy unokatestvérének bankjától.

A lap cégbírósági adatok alapján arról írt, hogy a Carion Csoport és az állami Eximbank magántőkealapja, a Colombus 900 millió forinttal segítette meg Gattyán e-aláírási rendszereket fejlesztő, európai piacokra készülő Netlock Kft.-t, ami a Gattyán által alapított Docler Holding cégcsoport tagja.

A volt miniszterelnök az oldalán jelentette be, hogy ismeretlen tettes és persze a mögötte álló felbújtók ellen is, mivel „néhány percnyi töredékmondatra vágják szét a közel 1 órás beszélgetést”, amit Gansperger Gyula vállalkozóval és a városháza épülete iránt érdeklődő állítólagos vevővel folytatott. Gapergerék Bajnai segítségét kérték, hogy a főpolgármester tanácsadóján, Tordai Csabán keresztül beszélhessenek a Főváros Vagyonkezelő vezetőjével. A nyilvánosságra került részlet szerint Bajnai erre ezt mondta: „Ezt az igényt megértem, nem tudom, hogy a Tordai úr erre képes lesz-e, mert amint híre megy egy ilyen dolognak, ebben a […] egy ilyen koalícióban, mindenki hirtelen, meg vannak ezek a cápák. […] Énszerintem amikor bejelentkezik nálatok valaki, nem tudja kontrollálni, rengeteg ilyen cápák úszkálnak a tóban, és egy nagykoalícióban mindenkinek a maga kis részterületei vannak, ez a realitás, ez így működik.”

Bajnai most arról írt, hogy a megvágott hangfelvételek célja, hogy „ezáltal a fehéret feketének állítsák be, mondataim célját és értelmét kiforgassák, jelentésüket az ellenkező irányba módosítsák”. A kormánypárti sajtónak és a politikusoknak pedig azt ajánlotta, „kérjék el, szerezzék meg az eredeti vágatlan, csorbítatlan szöveget. Talán tudják is, merre keressék”. Majd felsorolta, milyen válaszai voltak a megkeresésre:

„1. A lehallgatott beszélgetésben többször világossá tettem, nincs személyes érdekem, befolyásom vagy szándékom a szóban forgó üggyel kapcsolatban.

2. Az ingatlan fejlesztését nem látom reálisnak a jelen politikai háborús helyzetben, ne iparkodjanak.

3. Egy egyébként indokolt, értelmes és tisztességes fejlesztési koncepciót is csak széles politikai egyetértés mellett lehetne elfogadtatni, ez nem valószínű, hogy valaha létrejön, de ha van türelmük, akkor ilyen koncepción dolgozzanak tovább.

3. Arra a provokatív kérdésre, hogy érdemes- e a náluk bejelentkező “közvetítőkkel“ üzletelni, azt válaszoltam, hogy ilyen »cápák«, minden párt környékén mindig felbukkannak, de csak kárt és bajt okoznak, ezért kerüljék el őket.

4. Világossá tettem azt is, hogy a főpolgármestert és általam ismert közvetlen munkatársait megvesztegethetetlennek tartom.”

Szerinte a manipulált felvételen ennek ellenkezőjét próbálják sugallni.

A Fővárosi Önkormányzat nemrég egyébként nyilvánosságra hozta a Városháza felújításra vonatkozó döntés-előkészítő tanulmányt, amiben a különböző lehetőségek között a fővárosi vagyonkezelő vezetője valóban felvetette az épület eladását, de a Karácsony Gergely kabinetje az ingatlaneladásról szóló lehetőségeket már tavaly novemberben elvetette.

Szerdán Karácsony Gergely és a baloldali többség is megszavazta, hogy vizsgálóbizottság alakuljon az ügyben. A bizottságnak már a következő közgyűlési ülésre – ami december 15-én lesz – el kellene készülnie a jelentésével. A bizottságnak 4 többségi és 3 ellenzéki tagja lesz, a vezetője Kovács Péter XVI. kerületi fideszes polgármester lesz, aki a nagy sikerű beszédet mondta a Fidesz-kogresszuson a kellemetlen kérdésekre a pártközpontból várt válaszokról.

Tomanovics Gergely csütörtök este több élő közvetítést is elindított a Youtube-csatornáján, arról, ahogy az általa írt algoritmus tömegesen tölti ki a Fidesz STOP Gyurcsány! STOP Márki-Zay! petícióját.

Nyáron a kormány konzultáció oldalára is ráállította már a Nerbotot, mivel azon még a legegyszerűbb védelem sem működött. Most azt írta, a Fidesz petíciós oldala „még a nemzeti konzultációénál is trágyább: nem csap a CAPTCHA-t nem sikerült beállítani még most sem, de ez már az e-mailcím valódiságát se ellenőrzi, úgyhogy teljesen komolytalan az egész, a Fidesz által közölt kitöltésszámot is ennyire vehetjük majd komolyan - a NERbot célja, hogy erre rávilágítson”. A végén már volt olyan petíció, amit Robot Vagyok néven adott be. A végén 2300 fölött járt már a kitöltött petíciók száma.

A nyári akciója miatt a kormány feljelentést tett, bár nehéz lenne megmondani, milyen bűncselekmény történt, hiszen a védelem hiányában még csak fel sem kellett törnie a konzultációs oldalt. A Nerbot működését akkor Tomanovics Gergely a 444-nek is bemutatta:

A ferencvárosi rendőrök gyorsan elfogták a férfit, aki a gyanú szerint egy IX. kerületi bevásárlóközpontban lopott sarokcsiszolóval vágta le a lakatot egy kerékpárról.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság lopás bűntett és más bűncselekmények megalapozott gyanújával folytat eljárást H. Flórián ellen. A 42 éves nyíregyházi férfi szerda este egy IX. kerületi bevásárlóközpontban ellopott egy flexet, amit egy ott dolgozó munkás tett le.

Ezután az áruház bejáratánál a leflexelte a lakatot egy bicikliről, amivel aztán elhajtott. Korábban a bevásárlóközpont parkolójában egy autóról lefeszítette a márkajelzéseket, amiket szintén magával vitt. A ferencvárosi rendőrök két órán belül elfogták Flóriánt, akinél megtalálták az emblémákat és sarokcsiszolót.

H. Flóriánt a rendőrök egyrendbeli lopás bűntett, valamint kétrendbeli lopás vétség gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki, majd őrizetbe vették, és kezdeményezték előzetes letartóztatását. (police.hu)

A kormány arra, hogy egy héttel meghosszabbítják az oltási hetet, vagyis továbbra is regisztráció nélkül lehet felvenni az oltást. Orbán Viktor a Kossuth Rádióban jelentette be, hogy akik elmulasztották, jövő héten is felvehetik. Elmondta, hogy a legtöbben a harmadik oltást veszik fel, és ezt döntő jelentőségűnek nevezte. Orbán szerint idén lehet nagy karácsony (tavaly csak kis karácsony volt), ha a harmadik oltást felvevők száma megnő.

A lehetséges lezárásokról azt mondta, hogy a kormány még semmit sem döntött el előre, ő semmit sem zár ki, de minden rosszat el akar kerülni. Ha felmegy a harmadik oltások száma és lemegy a fertőzések száma, akkor nem kell zárni. Ezért mindenkit arra kért, vegye fel a harmadik oltást, de persze a szabályokat is be kell tartani. Ha felmegy a harmadik oltások száma és lemegy a fertőzések száma, akkor nem kell zárni.

A miniszterelnök elmondta, hogy hamarosan kezdődhet a 12 éven aluliak beoltása. December 20-án érkezik 130 ezer gyerekek számára elérhető vakcina. Azt tanácsolja a szülőknek, hogy oltásk be a gyereket.

Csütörtök óta az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) az 5 és a 11 év közötti gyermekek számára is ajánlja a BioNTech és Pfizer vállalatok által a koronavírus ellen kifejlesztett Comirnaty nevű vakcináját. Arra jutott, hogy az oltóanyag ugyanolyan hatású a kisebb gyermekeknél, mint a 12 évesnél idősebb fiataloknál, valamint a felnőtteknél, ezért ajánlása szerint minden 5 évesnél idősebb gyermek esetében biztonsággal alkalmazható az oltóanyag a koronavírus-fertőzés megelőzésére. Az 5 és 11 év közötti gyermekeknél a Comirnaty adagja a harmada lesz - 30 helyett 10 mikrogramm - , a 12 éves vagy annál idősebb embereknél alkalmazott mennyiségnél.

A tavalyi évhez hasonlóan a kormány idén is megtiltotta az önkormányzatoknak, hogy emeljék a helyi adókat. Csütörtök este jelent meg a Magyar Közlönyben az rendelet, ami szerint 2021-ben és a 2022-ben végződő adóévekben a helyi adó és a települési adó mértéke nem lehet magasabb, mint tavaly decemberben, amikor az előző korlátozást bevezették.

A rendelet szerint az önkormányzatnak a 2020. december 2-án hatályos adórendelete szerinti adómentességet, adókedvezményt a 2021. évben végződő adóévben, valamint a 2022. évben végződő adóévben is biztosítania kell. Valamint a települési önkormányzat a 2021-re és a 2022-re új helyi adót, új települési adót nem jogosult bevezetni.

De idén sem ez az egyetlen intézkedés, amivel a kormány korlátozza az önkormányzatok bevételeit: a 2022-es adócsomagban is szerepel iparűzési adó megfelezése, ami nagyjából 150 milliárd forintot von el az önkormányzatoktól.

A török rendőrség könnygázzal oszlatta fel Isztambulban a nők jogaiért tartott tüntetést, csaknem öt hónappal azután, hogy Törökország kilépett a nők elleni és családon belüli erőszak elleni Isztambuli Egyezményből. (Az egyezményt a magyar kormány sem hajlandó ratifikálni.) A megmozdulást a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján tartották.

A főleg nők részvételével tartott többezres tüntetésen a török kormány lemondását követelő jelszavak is elhangzottak. A menet a biztonsági erők által eltorlaszolt, Isztambul szívében található Taksim térre tartott. A rendőrség felszólította a tüntetőket, hogy távozzanak, majd könnygázt is bevetett.

A tüntetők sürgős kormányzati intézkedést követeltek a nőkkel szembeni erőszak megfékezésére. „Nem maradunk vesztegek, nem félünk, és nem engedelmeskedünk” - skandálták.

Recep Tayyip Erdogan török elnök egy márciusi rendeletben döntött arról, hogy országa kilép az isztambuli egyezményből. A dekrétum július 1-jén lépett életbe. A török kormány azzal indokolta a lépést, hogy az egyezményt egyesek a homoszexualitás elfogadtatására akarták felhasználni, és arra hivatkozott, hogy az országnak már van egy hatékony törvénye az erőszak ellen. A török igazságszolgáltatás elutasította az elnöki dekrétum ellen beadott panaszt is.

Törökországban csak idén 345 nő halt meg családon belüli erőszak következtében. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a török nők 38 százalékát érte már erőszak partnere részéről, miközben az európai országokban átlagosan a nők 25 százaléka számolt be erről.

Mexikóban a femicídium ellen tüntettek

Mexikóvárosban a rendőrség szintén könnygázt vetett be tüntető nők ellen, akik azt követelték, hogy vessenek véget a femicídiumnak, vagyis azoknak a gyilkosságoknak, amiket kimondottan azért követnek el, mert az áldozat nő. Az Amnesty International adatai szerint naponta 10 nőt ölnek meg az országban. 2020-ban 940 ilyen esetet regisztráltak. A gyilkosságok közül sok a drogkartellekhez kapcsolhatók.

Néhány tüntető üvegeket, köveket és fáklyákat dobált a rendőrökre. A rendőrség szerint 17-en sérültek meg, köztük 10 rendőrnő. (BBC/MTI)

A parlament kormánypárti többségű igazságügyi bizottsága szerdán tárgysorozataba vette azt a javaslatot,

ami úgy módosítaná a frakcióalapítási szabályokat, hogy a közös listán bejutó pártok csak közös képviselőcsoportot alakíthatnának. Vagyis az ellenzéki összefogás pártjainak egy frakcióban kellene ülniük a 2022-es választás után, de elvileg az önállóságára kevésbé érzékeny KDNP-nek is össze kellene bútoroznia a Fidesszel. (Jelenleg 5 képviselő kell az önálló frakció alakításához.)

A módosítást benyújtó független képviselő, Székely Sándor októberben még azt mondta a hvg.hu-nak, hogy a kezdeményezést nemcsak a hatpárti ellenzék, hanem a Fidesz sem fogja támogatni, méghozzá a KDNP miatt. Egyelőre azonban nem így alakult, a kormánypárti többségű bizottság megszavazta, hogy a parlament részletes vitán tárgyaljon a frakcióalakítás szigorításáról.

Egyébként az igazságügyi bizottság tavaly ősszel is a független Volner János javaslatát karolta fel, amivel egy listára terelték az ellenzéki összefogás pártjait, mert 71 önálló jelöltre emlete a listaállítás feltételét. De részben azt is Volner javaslatával intézték el, hogy egy napon lehessen tartani a kormány nem váltós népszavazását az országgyűlési választással.

Nem engedélyezett adalékanyagokat tartalmazott a Vitacool Prémium Kft.-nél készülő, Norbi Update Keto Mézédes - Mézhelyettesítő szirup, édesítőszerekkel elnevezésű termék, ezért a hatóság elrendelte a forgalomból való kivonását és visszahívását a fogyasztóktól - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

A laboratóriumi vizsgálatok alapján a Norbi Update Keto Mézédes - Mézhelyettesítő szirup nem engedélyezett adalékanyagokat tartalmaz (tejsav, kálium-szorbát, nátrium-benzoát, amik közül a kálium-szorbát és a nátrium-benzoát tartósítószerek nagy mennyiségben vannak jelen), valamint a termék a jelölésen feltüntetett értékhez képest tűréshatár feletti mennyiségben tartalmaz szénhidrátot.

Ausztriában külön bulikat szerveznek azoknak az oltáselleneseknek, akik inkább választják a szándékos megfertőződést, mint a vakcina felvételét, hogy aztán igénybe vehessék azokat a szolgáltatásokat, amik csak az oltottaknak és a gyógyultaknak megengedettek. A Kleine Zeitunk egy orvosra hivatkozva arról írt, hogy Stájerország tartományban egy 55 éves férfi egy ilyen bulin sikeresen össze is szedte a COVID-ot, de a gyógyulti státuszig már nem jutott el, mert meghalt. De olyan 30 év alattiakról is beszámolt, akik szándékosan fertőződtek meg, most pedig a koronavírus hosszú távú hatásaitól szenvednek.

De az osztrák oltásellenesek között annyira divatba jött a lovaknak gyártott féreghajtó is, hogy Felső-Ausztriában már ellátási gondok adódtak, pedig semmilyen tudományos bizonyíték nincs arra, hogy hatékony lenne a koronavírus ellen. Ugyanakkor a helyi gyógyszerészeti kamara elnöke szerint egyre több ember adagolja túl magát féreghajtóval. (Die Presse/Tagesspiegel)

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütöröki kormányinfón Bige Lászlóról megjegyezte, hogy Magyarország az a sajátságos hely, amikor a baloldaliság és a milliárdosság kéz a kézben jár. A Telex riportere ezért rákérdezett Gulyás Gergelynél, hogy látott-e már nem milliárdos baloldalit. „Természetesen, ahogy nem milliárdos jobboldalit is láttam, meg nem milliárdost is, sőt velük szoktam találkozni inkább” - hangzott a válasz.

Mészáros Lőrincet és Tiborcz Istvánt a miniszter inkább nem helyezné bele a baloldali milliárdosok halmazába, de leginkább sehová sem helyezné őket. Majd kiszámolta, hogy a baloldali miniszterelnökök közül hányan voltak milliárdosok, míg Orbán Viktort nem tartja annak. És Gulyás azt sem tudja, hogy egyáltalán Mészáros Lőrinc-e Orbán Viktor legjobb barátja, mert „az, hogy valaki valakinek a barátja, vagy a legjobb barátja, ez nagy különbség”.

A szlovák miniszterelnök csütörtökön szigorításokat jelentett be, Eduard Heger azt mondta, ez egy lockdown az oltatlanok számára. Hétfőtől a tömegrendezvényekre csak oltottakat engednek be. Az oltatlanok csak létfontosságú árucikkeket vásárolhatnak. Ők a bevásárló központokba vagy a nem létszükségletű cikkeket áruló boltokba friss negatív teszttel sem mehetnek be.

A fekete jelölésű járásokban már a beoltottak sem látogathatják a vendéglőket, a konditermeket és a wellnessközpontokat. Az ilyen régiókban az éttermek ablakon keresztül szolgálhatják ki a vendégeiket, és a hotelek sem fogadhatnak vendégeket.

A kormány bízik abban, hogy három hét utaán legalább a beoltottak helyzetén könnyíteni tudnak. heger arra biztatta az oltatlanokat, oltassák be magukat, hogy aztán ők is élvezhessék az enyhülést. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a koronavírus miatt kórházban ápoltak 80 százaléka nincs beoltva. (ÚjSzó/Paraméter)

Niedermüller Péter megerősítette, hogy a VII. kerülti önkormányzat védett övezetté nyilvánítaná Belső-Erzsébetvárost, hogy 2022. július 1-től csak az ottlakók hajthassank be autóval. A polgármester az InfoRádiónak azt mondta, nagyjából a Klauzál tértől a Károly körútig terjedő zónáról van szó a Wesselényi és a Király utca között, de még nincs döntés a pontos területről.

Ezután csak a területen lakók és az ottani vállalkozások, üzletek, éttermek működését biztosító áruszállítók hajthatnának be. A polgármester szerint a budai Vár az I. kerületben is van ilyen védett övezet.

Niedermüller úgy látja, az Erzsébetvárosi Önkormányzat önmagában nem tudja ezt megvalósítani, csak akkor, hogyha van egy intenzív tárgyalássorozat, aminek a végén közösen kialakítanak egy parkolási és forgalomcsillapítási rendet. Ezért tárgyalnak a fővárossal, a BKK-val, a Budapest Közúttal és a szomszédos kerületekkel.

Az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje csütörtökön a röszkei határátkelőnél állt mikrofon elé, hogy „Orbán Viktor bevándorlásszervező tevékenységéről” beszéljen. A sajtóesemény nagy újítása volt, hogy Márki-Zay Péter igyekezett sorosozásban is felvenni a versenyt a Fidesszel, legalábbis csont nélkül átvette a kormánypárt retorikai elemeit.

Bejelentette azt is, hogy akkor is marad a kerítés, ha tavasszal az ellenzék nyeri a választásokat. Azt mondta, erről Gyurcsány Ferencet is meggyőzte már.

A kerítés melletti sóderrakásba felállítottak egy „migránsszámlálót”, amivel mindenki tudomására szeretnék hozni, hogy „Orbán Viktor nem bevándorlásellenes, sőt Soros legjobb tanítványaként ő szervezi a migrációt, nála többet senki nem hozott be migránst. Sőt, konkrétan úgy látjuk, hogy Soros például egyetlen egy migránst sem tudott behozni Magyarországra”.

Márki-Zay Péter szerint az ellenzék megtartaná, azt, ami jó.

„És itt nemcsak a családtámogatásokról vagy az alacsony adókról beszélünk, amit továbbra is fönn kívánunk tartani, hanem marad a kerítés.”

A kerítést Márki-Zay az illegális migráció megakadályozásának működő elemének nevezte, viszont felülvizsgálják az „Orbán által betelepített migránsokat, az Orbán által betelepített bűnözőket pedig ki fogjuk adni nemzetközi körözés esetén, legyene orosz bűnözők vagy iszlamista terroristák mint Zaid Naffa.”

(Ugyanakkor arról nem beszélt, mit kezdene azzal a gyakorlattal, hogy jelenleg a szerb-magyar határon lehettelen menekültjogot kérni, mai miatt az Európai Bizottság pénzbírság kiszabását kérte.)

Márki-Zay azt ígéri együtt fognak működni a FRONTEX-szel, szerinte legitim az Európai Unió közös határőrségének bevonása a határvédelembe. De azért hozzátette, hogy ezt a magyar határőrökkel együtt hajtják végre.

Fontosnak tartja, hogy ne legyenek gyűlöletkampányok: „Ezeknek a gyűlöletkampányoknak azon magyar embereknek a házastársai, barátai, rokonai esnek áldozatul, akik itt élnek Magyarországon magyar állampolgárként, de éppenséggel sötétebb egy árnyalattal a bőrük.” De a melegellenes kampányokat sem tűrik el a jövőben.

De beszélt arról is, hogy szerinte „Orbán Viktor végrehajtotta a Soros-tervet, nem is egészen annyit, mint amit ő számolt”. Soros Györgyöt Orbán tanítómesterének nevezte, majd azt kezdte számolgatni, hogy a miniszterelnök 2019-ben 55 ezer, 2020-ban pedig 43 ezer „Európai Unión kívüli migránst telepített be Magyarországra”, amivel szerinte 4,3, illetve 5,5-szörösen teljesítette túl a Soros-tervet. Ugyanakkor ő inkább a magyar dolgozók hazacsábításával oldaná meg a munkaerőhiányt.

A görög kormány csütörtökön rendeletben kötelezte a magánorvosokat az ország öt északi régiójában vegyék ki a részüket a koronavírussal fertőzött betegek ellátásából. Az egy hónapra szóló rendeletet az állami egészségügyi rendszerre nehezedő terhek enyhítésével indokolták, ugyanis a fertőzöttek számának emelkedése miatt a közkórházak túlterheltté váltak.

November elején a kormány szigorított az oltatlanokra vonatkozó szabályokon, így ők november 6-tól csak negatív koronavírusteszt felmutatásával léphetnek be a zárt közintézményekbe, a kormányhivatalokba, valamint a bankokba, a fodrász- és egyéb üzletekbe.

A közel 11 milliós ország lakosságának körülbelül 61 százaléka kapta meg az összes szükséges oltást. Görögországban a koronavírussal fertőzöttek száma rekordokat dönt: szerdán 6682 új fertőzöttet jelentettek és 87 halálos áldozatot, így a járvány kezdete óta már 853 841 fertőzöttről és 17 012 halottról tudni. (Reuters/MTI)

Az olasz rendőrség hétfőn 17 olasz oltásellenesnél tartott házkutatást, akiket azzal gyanúsítottak, hogy vezetők, köztük Mario Draghi miniszterelnök ellen terveznek merényleteket. A fenyegetések a Basta Dittatura (Elég a Diktatúrából) nevű Telegram-csatornáról érkeztek, amit azóta már töröltek is az ott megjelenő tartalmak miatt.

Radikális oltásellenes mozgalmak és csoportok tagjaival szemben hatósági személlyel szembeni ellenállás, felbujtás, törvénytelen szervezkedés, köztér- és vasútállomás-foglalás, erőszakos cselekmények, valamint internetes gyűlöletkeltés címén indult vizsgálat. Az érintettek közül többen büntetett előéletűek.

Rendőrségi szerint az október óta majdnem mindennapossá vált utcai megmozdulások mellett a szélsőséges oltásellenesek további akciókat szerveztek. Fegyvereket használtak volna, és a posztjaik szerint Mario Draghit például felakasztották volna.

Üzeneteikben azt írták, erőszakkal akarnak fellépni az oltást szorgalmazó orvosok ellen, és a hatóságok tagjaival szemben is agressziókra készültek.

A hatósági akció hírére az oltásellenes csoportok úgy reagáltak, hogy „vadászatot” indítottak ellenük, és „a kormány fél az igazságtól”.

Az oltásellenes tüntetések a munkavégzéshez kötelezően előírt védettségi igazolás októberi bevezetése óta váltak gyakorivá. Október 9-én Róma belvárosában tízezres oltásellenes demonstráció zajlott, ahol szélsőjobboldali politikai csoportok tagjai betörtek a CGIL szakszervezet székházába.

A hatóságok csütörtöktől korlátozták a tömeges demonstrációkat, megtiltva, hogy a városközpontokban rendezzék őket, valamint felvonulás helyett egy helyben tartott tüntetéseket engedélyeznek a biztonsági távolság betartásával és szájmaszkviselettel. A korlátozások ellenére Milánóban szombaton közel négyezren tüntettek. A rendőrség 91 embert azonosított, hármat őrizetbe vettek. (ANSA/MTI)

A figyelőszolgálatban részt vevő orvosok jelentései alapján készült becslés szerint november 1. és 7. között az országban 11 100-an fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ.

A 44. héten az orvoshoz forduló betegek

• 18,8 százaléka 14 év alatti gyerek,
• 35,5 százaléka 15-34 éves felnőtt volt,
• míg 32,6 százalékuk a 35-59 évesek,
• 13,1 százalékuk pedig a 60 éven felüliek korcsoportjából került ki.

A 44. héten influenzaszerű megbetegedések halmozódásáról érkezett egy jelentés egy Komárom-Esztergom megyei általános iskolából. A beküldött légúti minták laboratóriumi vizsgálata influenza-negatív eredménnyel zárult.

A 40-44. hét között vizsgált 227 mintában influenzavírus okozta fertőzést nem igazoltak. Negyvenkilenc megbetegedés hátterében RSV fertőzés állt.

A miniszterelnök veje az elmúlt időszakban rendkívüli munkabírással halmozta fel az újabbnál újabb szállodákat: átvett két osztrák síhotelt és egy mátraházi wellness hotelt Mészáros Lőrinctől, de rátette a kezét egy belvárosi butikhotelre is, és szerzett még egy belpesti, Dorottya utcai szállodát. Aztán amikor Marbellára költözött családjával, a spanyolországi Costa del Solon is beszerzett egy 84 szobás szállodát.

A Válasz Online most utánanézett, miből futhatja Tiborcz István cégének ilyen ütemű terjeszkedésre, és cégiratokból az egyik legkevésbé megkevésbé meglepő választ kapták: nagyrészt Mészáros Lőrincék nemzetstratégiai bankholdingjától kap kölcsönöket.

A BDPST Group 60 milliárdos banki adósságállományából 55 milliárdot kaptak a Magyar Bankholding tagintézményeitől (Takarék-csoport, MKB, Budapest Bank) . „Ha Tiborcz Istvánék valamilyen különös oknál fogva mégsem tudnák fizetni a következő években a hiteleik törlesztőrészleteit, akkor az exkluzív ingatlanok többségénél Mészáros Lőrinc épülő bankholdingja veszi majd át a rendelkezési jogot. Vagyis a megszerzett vagyon mindenképp ugyanabban a körben marad. A felcsútiban” - jegyzi meg a lap.

A hiteleket ezekre az ingatlanokra vették fel:

• Hotel Dorothea; Budapest V., Dorottya utca 2. (kivitelezés alatt) – 40,14 milliárd forint kölcsön a Takarékbanktól;
• D8 Hotel; Budapest V., Dorottya utca 8. (új szerzemény) – 6,7 milliárd kölcsön az MKB Banktól;
• A volt Iberostar Grand Hotel; Budapest V., Október 6. utca 26. (új szerzemény) – 5,21 milliárd kölcsön a Budapest Banktól;
• Adria-palota; Budapest V., Zoltán utca 18. (felújítás alatt) – legalább 3,025 milliárd kölcsön a Budapest Banknak. Itt lap szerint a széljegyen már az is látszik, hogy a pénzintézet egy újabb, egyelőre ismeretlen összegű kölcsönt is biztosított a projektvállalatnak.

Ezek mellett Tiborczék az állami résztulajdonú Gránit Banktól is vettek fel hiteleket például a turai kastélyra vagy az Andrássy úti Alice Hotelre. A tarcali Andrássy Kúria & Spa-ra pedig a Magyar Fejlesztési Bank adott nekik kölcsön. Ugyanakkor több ingatlannál, így az ausztriai és a spanyolroszági hoteleknél egyelőre nem látszik, hogy kellett-e hitelt felvenniük.

A BDPST Group sajtósa a lapnak csak annyit válaszolt, hogy a csoport az ingatlanpiaci akvizícióinak finanszírozását saját forrásból, illetve banki finanszírozásból biztosítják, mivel a finanszírozás részletei azonban üzleti titoknak minősülnek, így azokról nem közölnek részleteket.

Nagyon fontosnak nevezte a magyar és a török közmédia együttműködését Papp Dániel, az MTVA hírhamisító vezérigazgatója, aki szerint a múlt héten Ankarában megújított megújított megállapodásnak a célja a közös műsorgyártás és a hírügynökségek kapcsolatának kiszélesítése. Az MTVA most a TRT török állami médiaszolgatóval és az Anadolu török állami hírügynökséggel fűzte szorosabbra megállapodást.

Már korábban is volt élő kapcsolat a magyar és a török közmédia között, 2013-ban kötöttek egy 2+2 éves együttműködési megállapodást, többek között kölcsönösen tematikus műsorokat készítettek a magyar és török tévében.

Papp a hírügynökséggel kötött megállapodásról azt mondtam a török hírügynökség szolgáltatásaira száz országból fizetnek elő, 41 országban van irodájuk és 13 nyelven teszik közzé híreiket.

A török hírügynökség szeretne globális hírügynökséggé válni, és ebben a magyar hírügynökség, a magyar közmédia partner tud lenni, képes közép-európai bázisukká válni.Szeretnék tovább folytatni az eddigi kiváló együttműködést, például újabb tematikus napokkal, és várhatóan több török televíziós hírtartalom, videós anyag jelenik meg majd a magyar közmédiában. Ezen túl közös film- vagy televíziós sorozat gyártásával is szeretnék szorosabbra fűzni az együttműködést, a kooprodukció témájával kapcsolatban pedig utalt arra, hogy a közös történelmi múlt miatt vannak olyan személyiségek, akik mindkét országban ismertek. (MTI)

Mivel Németországban újabb és újabb rekordokat dönt a fertőzöttek száma, várhatóan újra korlátozni fogják a találkozások számát. A kormányalakításról tárgyaló szociáldemokraták, zöldek és liberálisok koalíciója már meg is egyezett arról az újabb szigorításokról. Ezek szerint például az oltatlanok negatív COVID-teszt nélkül a buszokra és a vonatokra sem szállhatnának fel. Vagyis csak az használhatja a tömegközlekedést, aki beoltott, gyógyult vagy frissen tesztelt.

Emellett felveszik a lehetőségek közé a találkozások számának korlátozását is. A Zöldek egyik képviselője, Oliver Krischer egy interjúban azt mondta, hogy az korlátozni kell az oltatlanok találkozásainak számát, hogy a társadalom oltott része továbbra is élhesse az életét.

Olaf Scholz kancellárjelölt pedig bejelentette, hogy további szigorításokról is tárgyalnak még. A szigorítások jövő március közepéig lennének érvényben, amit három hónappal lehet meghosszabbítani. (Spiegel)

A múlt héten nagyjából kétezer tüntető gyűlt össze Wellingtonban, a parlament előtt, ahol Trump-zászlókat lobogtattak és oltásellenes jelszavakat skandáltak, valamint a tradicionális maori harci táncot, a hakát is bemutatták.

A haka őrzőjének tartott Ngati Toa törzsnek ezzel nincs is gondja, viszont az oltásellenes tüntetőket felszólították, hogy többé ne használják a táncot a megmozdulásaikon. „A Ngati Toa elítéli, hogy Ka Mate hakát oltásellenes üzenetek közvetítéséra használják”, közölték. A közleményben emlékeztettek arra, hogy az őseik közül sokan lettek járványok áldozatai, és egyértelművé tették, hogy számukra a COVID elleni védőoltás nyújtja a legjobb védelmet, ezért mindenkit arra biztatnak, hogy oltassa be magát.

A maorik körében egyébként viszonylag alacsony a beoltottak aránya: csak 61 százalékok kapta meg mindkét koronavírus elleni oltását, de az első dózist is csak 71 százalék vette fel. Eközben Új-Zélandon a 90 százalékos átoltottságra törekszenek.

Jacinda Ardern miniszterelnök nem sokkal a tüntetés előtt jelentette be, hogy kötelezővé teszik az oltást a tanároknak, valamint az egészségügyi és szociális szektor dolgozóinak. Új-Zélandon a zero-Covid stratégiára törekszenek. Legutóbb 9000 új fertőzöttet és 34 halottat jelentettek, ami világszinten is a legalacsonyabbak között van. (BBC)

Nettó lelépési pénz így 40 964 000 forint lelépési pénz jár a Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) éléről távozó Karas Monikának a 24.hu számításai szerint, miután a a 8,5 éves elnöksége alatt csendben végignézte, ahogy a Fidesz befalja a magyar nyilvánosságot.

Karas fizetését 2019-ben triplázta meg a parlament, amikor a jegybank elnöki fizetésének 80 százalékában, azaz havi 4 millió forintban állapította meg a bérét. Emellé kapott még 400 ezer forintot a tanácselnöki posztja után, személyzeti autót és lakhatási támogatást is. 50 millió forintot egy évben. A 24.hu kérdésére az NMHH azt írta, hogy az elnököt lemondásakor két havi végkielégítés illeti meg, ami összesen 8,8 millió forint.

De emellé azért is kártalanítást kap, hogy a médiatörvény szerint egy éven át nem létesíthet munkaviszonyt a médiában. Ez a megelőző 12 havi, a hatóságtól származó nettó jövedelmének felel meg, ami 35 112 000 forint.

A jól megfizetett tilalom mellett Karas novembertől gond nélkül dolgozhat az Állami Számvevőszék alelnökeként, ahol havi bruttó 4 237 800 forintot kereshet majd.

Karas Monia mandátuma az NMHH élén eredetileg jövő nyáron járt volna le, ő azonban október 15-én bejelentette lemondását, amivel lehetőséget teremtett a kormánytöbbségnek arra, hogy a 2022-es választások eredményétől függetlenül újabb kilenc évig megbízható Fidesz-kádert ültessen a hatóság élére.

Radványi Viktória, a Budapest Pride vezetőségének tagja vehette át az MTV díját a Papp László Sportarénában, a European Music Awardson , írja a Telex. A „Generation Change” nevű díjat olyan aktivista kapta, aki LMBTQ+ jogokért küzd.

Radványi a barátnőjének és a Budapest Pride-nak köszönte az elismerést. Elmondta, hogy „minden ember egyenlőnek születik, pont”, majd mindenkit szavazásra buzdított.

Makón évtizedes hagyományai vannak a képzőművészeteknek, a helyiek hozzászokhattak, hogy a különböző művésztelepeken a legnagyobb kortárs alkotók fordultak meg. Így nem meglepő, hogy a város lakóit most is egy kőkemény interpretációs vita tartja lázban.

Farkas Éva fideszes polgármester férjének alapítványa nemrég büszkén számolt be arról, hogy egy szobrot kaptak ajándékba. Az alkotás megalkotását a gyerekeknek tartott nyári tábor résztvevői kezdték, majd Bede Danijel faszobrász otthonában kapott végleges formát. Azóta ez fogadja az alapítványhoz érkezőket, hogy

„hirdesse, itt az angyali természet és gondoskodás van otthon”.

Amíg az Angyalsóhaj Alapítványnak a gondoskodás és az angyali természet ugrott be, egészen másra jutottak a helyi DK-s képviselő, Mucsi Tamás oldalának követői, aki „Farkas Éva faszobrot kapott ajándékba” szöveggel osztotta meg a képet. A sok kuncogó reakció mellett lényegében senki sem írta le, pontosan mire gondol, amikor ránéz a római fascinusokat idéző szoborra. A legmesszebb azok mentek, akik elismerően ennyit írtak: fasza lett!

Mucsi Tamás a Magyar Narancsnak azt mondta: „Két dologra gondolhat az ember. Vagy a művész szánta politikai fricskának, az érintettek meg óvatlanul belesétáltak a csapdájába, vagy szerencsétlenül sikerült művészi alkotásról van szó. Utóbbi esetben a művésznek mihamarabb tisztáznia kellett volna a helyzetet, mielőtt a rossz asszociációk eluralkodnak a kommentelőkön. A művész azonban ez idáig nem adott magyarázatot, iránymutatást az alkotásához. Ez joggal támasztja alá a tömegek azon gondolatát, hogy asszociációjuk helyes. Hiszen a művészvilágtól nem áll távol az ilyen fajta művészi önkifejezésbe rejtett fricska.”

A lap megpróbálta elérni Bede Danijelt is, aki először elmondta, mit gondol, de miután beszélt az alapítvánnyal, visszavonta a nyilatkozatát. Ugyanakkor szomorú, mert úgy érzi, a szobor politikai csatározások eszközévé vált.

Franciaországban a koronavírus elleni védettségi igazolvány érvényességét december közepétől három védőoltáshoz kötik a 65 éven felüliek és a veszélyeztettek számára - jelentette be keddi beszédében Emmanuel Macron. Az emlékeztető oltást a Pfizer/BioNTech vakcinájából az idősebb korosztály szeptember óta igényelheti, a jogosultaknak azonban egyelőre csak a fele vette fel.

A koronavírussal szembeni védettséget igazoló dokumentumot (oltási igazolást vagy 72 óránál nem régebbi negatív tesztet) augusztus eleje óta kötelező bemutatni a legalább ötven főt fogadó nyilvános helyeken, így a vendéglátóhelyeken, beleértve a teraszokat is, a vonatokon és a távolsági buszokon, a sportlétesítményekben, a kórházakban, valamint a kulturális intézményekben, mozikban, színházakban, koncerttermekben. Az 50 és 64 év közöttiek decembertől kérhetik a harmadik adag beadatását.

A 67 millió lakosú országban a teljes lakosság 77, az oltásra jogosultak 90 százaléka vette fel a koronavírus elleni oltás két adagját. (France24/MTI)

• Kedden előkerült egy újabb hangfelvétel, amin egy, magát Barts Bélaként (a fővárosi vagyonkezelő vezetőjeként) bemutató férfi a Városháza értékesítésének tervéről beszél
• A Fővárosi Önkormányzat erre válaszul nyilvánosságra hozta a felújításra vonatkozó döntés-előkészítő tanulmányt, amiben a különböző lehetőségek között a fővárosi vagyonkezelő vezetője valóban felvetett ilyen terveket,
• de a Fővárosi Önkormányzat szerint Karácsony Gergely kabinetje az ingatlaneladásról szóló lehetőségeket már tavaly novemberben elvetette.

Mióta az Index a múlt héten elkezdett arról írni, hogy információik szerint a Fővárosi Önkormányzat eladná a városházát, Karácsony Gergelyék következetesen tagadták, hogy bármilyen döntés született volna az ingatlan értékesítéséről vagy arra vevőt keresnének. Még az átpozicionált portál által hírbe hozott ingatlanos is azt mondta, semmilyen megbízást nem kapott a Főpolgármesteri Hivataltól arra, hogy vevőt találjon a Városháza épületére, cége nincs is kapcsolatban az önkormányzattal. Karácsony feljelentést is tervezett tenni, hogy kiderüljön, „keltette-e valaki alaptalanul azt a látszatot, hogy árulhatja a Városházát”.

Kedd délután aztán egy protonmailes címről több szerkesztőséghez, így hozzánk is eljutott egy beszélgetésről készített hangfelvétel, amin egy férfi, aki Barts Balázsként ( Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. elnök-vezérigazgató) mutatkozik be, ismertet egy tervet, miszerint a régi Városháza épületéhez tartozó 4,7 hektárból 3,9 hektárt eladnának, 8 ezer négyzetmétert pedig megtartanának. „Tehát az már egy alku lehet az adásvételnél, hogy a tűzoltóság telke az megy az eladásba, és a tűzoltóóságot tehermentesen adjuk el. Nincs benne a tűzoltóság. A tűzoltóság benne lesz az új épületben” - magyarázza a hang.

Majd egy vágás következik a felvételben, és a férfi azt kezdi magyarázni, hogy „van itt három kibaszott dátum: '22-ben parlamenti választás, '23-ban 150 éves lesz Budapest és '24-ben meg önkormányzati választás. Hát ki az a barom, aki megcsinálja a homlokzatot itt, aztán mélygarázst épít, aztán parkot csinál, aztán elkezd építeni...” Ugyanakkor az nem derült ki, hogy a felvételen hallható beszélgetés mikor és pontosan kik között zajlott le. (A hangfelvételen két férfit nevez meg Barts a keresztnevén, Zsoltot és Gyulát. A korábbi cikkekben előkerült Berki Zsolt és Gansperger Gyula neve, hogy ők ültek-e az asztalnál, az egészen pontosan nem derül ki. Megszólal még egy negyedik ember is, róla semmit nem tudni.)

„Ez egy nagyon kockázatos becslés, az erre vonatkozó döntés előtt nagyon alapos mérlegelés szükséges”.

A kiszivárgott felvételre reagálva a Fővárosi Önkormányzat nyilvánosságra hozta a Városháza rövid-, közép- és hosszútávú fejlesztési lehetőségeiről készített döntéselőkészítő tanulmányt, amit Barts J. Balázs írt 2020 októberében. Ebben Barts összesen hat különböző tervet vázolt fel, amik alapján fejleszteni lehetne a területet. Ezek a tervek a legkonzervatívabb tervektől a legbátrabbig veszik végig a lehetőségeket.

A hat terv közül csak kettő számol azzal a lehetőséggel (a C és a D) Központi Városháza értékesítésével.

A „C” alternatívában, ami az Új Városházába és új hivatali épületbe költözésről szól, Barts a költségbecslésnél megjegyzi: „Másrészről közelítve a „Központi Városháza” megvételének szándékával megkeresték a Főváros vezetését és mintegy 100 millió Euro hangzott el lehetséges vételárként.”

A „D” alternatívában, aminek Barts a legbátrabb lépés alcímet adta, azzal számol, hogy „a jelenlegi »Központi Városháza« kiürítésre és értékesítésre kerül és az önkormányzat vezetése és a főpolgármesteri hivatal egy új épületbe költözik”. A Központi Városháza értékesítésénél itt is 30-35 milliárd forintos bevétellel számoltak. Az összegzésben a fővárosi vagyonkezelő vezetője arról ír, hogy számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy az ingatlan eladásából egyszeri bevétel származik, de hozzáteszi, hogy „természetesen ez egy nagyon kockázatos becslés, az erre vonatkozó döntés előtt nagyon alapos mérlegelés szükséges”.

Ugyanakkor a Fővárosi Önkormányzat közleménye szerint a Főpolgármesteri Kabinet még 2020. november 26-án döntött arról, hogy a Városháza ingatlana maradjon a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában.

„A Fővárosi Önkormányzat egyebekben a döntéselőkészítő tanulmányban javasolt fejlesztések előkészítését megkezdte, így a Budapest Galéria elhelyezését, a Merlin Színház üzembe helyezését, a Károly körúti homlokzat felújítását és a Városháza park tervpályázatának kiírását. Ezek a fejlesztések is mutatják, hogy nemhogy döntés nem született a Városháza értékesítéséről, de arra szándék sincsen. A Városháza megújítása és köztulajdonban tartása iránti elkötelezettségen a lakájmédia hazugságai sem fognak változtatni” - írták a közleményben.

Kedden indult a leköszönőben lévő cseh kormány legújabb plakátkampánya, ahol a koronavírus áldozatairól készül sokkló képekkel üzennek az oltáselleneseknek. A képek a kórházak intenzív osztályain készültek. „Végre jön egy brutális kampány” – jelentette ki Andrej Babiš leköszönő miniszterelnök a múlt hét végén. Azt mondta, az embereknek tudniuk kell, hogy a koronavírus ez életüket veszélyezteti.

A kormányt egyébként a cigis dobozok figyelmeztető képei inspirálták. „Néhány száz fotóból válogattunk, ezek közül körülbelül 12-t fogunk felhasználni. A kampány a nyomtatott sajtóban, a közösségi oldalakon és az online médiában is megjelenik majd” – mondta a kampányról Daniel Köppl, az egészségügyi minisztérium szóvivője. A plakátokon kívül a tévében is futnak majd hasonló reklámok. Korábban a cseh kormány is pozitív üzenetekkel próbálta rávenni a lakosságot, hogy oltsák be magukat, de most az egészségügyi minisztérium stratégiát váltott.

A képeken meztelen halottak láthatók, akiket éppen zsákba csomagolnak az orvosok, vagy az egyiknek a halál beálltának időpontját írják fel a bőrére. Föléjük pedig ilyen üzeneteket írtak: Elhitte az álhíreket; Igaza volt.

Egy lélegeztetőgépre kapcsolt idős nőhöz pedig azt írták: Hiányzott a harmadik adag.

Lukáš Bíba, a képek készítője azt mondta, megérti, hogy ezek a képek egyesek számára túlzóak lehetnek, de emberéleteket akarnak velük menteni.

A 10,7 millió Csehországban eddig csak 6,1 millió embert teljesen sikerült beoltani (ez lakosságarányosan annyi, mint nálunk) miközben ismét erősen emelkedik a fertőzöttek száma. Ami lakosságarányosan magasabb, mint nálunk, de többet tesztelnek. Jelenleg lakosságarányosan Magyarországon több koronavírusos van kórházban, mint Csehországban, és magasabb az elhunytak száma is. (Új Szó/Dennik N/iRozhlas/ORF)

Kedden a parlament megszavazott egy salátatörvényt, aminek az egyik része arról szólt, hogy az állam a SZFE-t fenntartó és átalakító alapítványnak adja az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetet és annak ingatlanjait. A törvénnyel az állam két XII. kerületi és egy I. kerületi ingatlantól mondott le a Színház- és Filmművészetért Alapítvány javára, amit Vidnyánszky Attila vezet.

Az I. kerületi egy kivett irodaház, a XII. kerületben pedig egy kivett múzeumot és egy kivett beépítetlen terület kap meg az alapítvány. Az intézmény ugyanis két egységből állt: az I. kerületben, Krisztina körúton működik az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet működik, a XII. kerületi ingatlanban pedig a Bajor Gizi Színészmúzeum. Ezzel együtt az ingatlanokban elhelyezett, állami tulajdonú, kulturális javaknak nem minősülő ingó vagyontárgyak is az alapítvány tulajdonába kerülnek.

Emellett Vidnyánszkyék alapítványa a Színház- és Filmművészetért Alapítvány megkapja ingyenes vagyonjuttatásként a vidéki színházelőadásokért felelős Déryné Programot lebonyolító céget, a Déryné Művészeti Nonprofit Kft.-t is. Ebben a programban egymilliárd forintot osztanak ki Vidnyánszky Attila vezetésével, hogy budapesti színházi előadásokat vidékre utaztassanak, ami nagy dilemma elé állította a független társulatokat.

Kitömve

Vidnyánszkyék alapítványa áprilisban, a nagy alapítványi osztogatásnál az Uránia mozi 15 millió forintos állami részesedésével gazdagodott.

A kormány 2020 nyarán döntött arról, hogy a Színház- és Filmművészetért Alapítvány fenntartásában adja az addig állami Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE). Miután kiderült, hogy az erősen kormánypárti Vidnyányszky Attila lesz az alapítvány kuratóriumi elnöke, és mellé az eygetem egyetlen jelöltje sem került be, tiltakozás kezdődött, a hallgatók ősszel elfoglalták az egyetemet, és nem engedték be az új vezetést. Végül a járványügyi intézkedések miatt kellett távozniuk. Végül az irányváltás miatt több oktató és hallgató is otthagyta az intézményt.

Kedden a parlament 183 szavazattal egyhangúlag elfogadta a párbeszédes Szabó Tímea törvénymódosítását, ami mindössze arról szólt, hogy törölték a nészavazási eljárásról szóló törvényből azokat a részeket, amik megtiltották, hogy országos népszavazást tarthassanak az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának napjára (vagy az azt megelőző és követő 41 napon belülre).

Így akár már a 2022-es parlamenti választáson is lehetne szavazni arról a kormány által feltett népszavazási kérdésről, amit hétfőn hagyott jóvá a Kúria: „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?”

Emellett felkarolták a Jobbikból majd a Mi hazánkból is kilépett Volner János ehhez kapcsolódó javaslatait is. Ezek szintén arról szólnak, hogy a parlamenti válsztás napján is lehessen népszavazást tartani, de ez már több olyan részletszabályt is tartalmaz, ami nehezíti a jogorvoslatot vagy az aláírásgyűjtést.

Volner javaslatával többek között 5 napról 3-ra csökkentették az egyszerre tartott szavazásoknál országos népszavazási eljárásban a jogorvoslat benyújtására és elbírálására rendelkezésre álló határidőt. Az alkotmányjogi panasz benyújtási határideje szintén 5-ről 3 napra csökkent.

Míg eddig a szavazólapon csak egy javaslat szerepelhetett, mostantól ha a kezdeményező azonos, akkor az összes egy lapra kerülne. Ilyenkor a szavazatok érvényességét kérdésenként kell vizsgálni. A szavazat akkor érvénytelen, ha nem tartalmaz érvényes szavazatot a szavazólap vagy ha a választópolgár mindkét válaszra leadott szavazatot

Az aláírásgyűjtésnél a tulajdonos engedélyéhez kötné, hogy a kezdeményezők közforgalom számára nyitva álló magánterületen gyűjtsenek aláírásokat. Ez inkább az ellenzék Fudan elleni népszavazásának és az álláskeresési járadékról szóló kezdeményezésének tehet be, mivel a kormány népszavazását csak kiírját, ott nem kell aláírásokat gyűjteni. Volner javaslatát 143 igen és 48 nem mellett fogadta el a kormánypárti többség.

A Fidesznek azért sem lehetett ellenére a nemváltó gyerekekről szóló népszavazások és a parlamenti választás összetolása, mert így ismét közpénzből fizetett, hergelő plakátokkal lehetnének tele az utcák. Valamint garantáltan magas részvétel miatt a kormánynak a népszavazás érvényessége miatt sem kellene aggódnia.

Az sem véletlen, hogy korlátozó intézkedéseket Volner nyújtotta be. Neki már tavaly ősszel is voltak oylan ötletei a választási szabályok módosítására, amiket a Fidesz támogatni is tudott. Így szavazták meg azt a szabályt, ami szerint a korábbi 27 helyett 71 egyéni választókerületben kell jelöltet indítania azoknak a pártoknak, amik országos listát akarnak állítani. Ezzel pedig egy közös listára terelték az ellenzéket.

Hét évvel a baleset után Pesti Központi Kerületi Bíróságon nem jogerősen két év börtönre ítélték Cs. Sándort, akit azzal vádoltak, hogy szándékosa vágatta le egy vonattal a lábait azért, hogy a közel egymilliárd forintos kártérítést kapjon a biztosítóktól, amikkel korábban szerződött le. Az ítélet végrehajtását két évre felfüggesztették, írja a Blikk.

A vád szerint a 49 éves férfi 2013 novembere és 2014 februárja között 14 biztosító társasággal kötött élet- és balesetbiztosítási szerződést, majd 2014 nyarán a nyírcsászári vasútállomáson szándékosan bemászott az éppen induló vonat utolsó vagonjának utolsó tengelye elé, aminek a kerekei átmentek a lábán.

A férfi ezt tagadta, azt mondta, hogy azért ment vonattal, mert autójukat aznap a neje használta. Leszállás után pár másodperccel a vonat is elindult a másik irányba, ő pedig szúrós fájdalmat érzett a bal lában, majd megcsúszott valami törmelékben. Cs. Sándor védője egy szemtanúra hivatkozva állította, hogy az eleve aszfaltozatlan, zúzalékkővel borított peronon üvegtörmelék volt. Az esetet a rendőrségi vizsgálatban a mozdonyvezető és egy szemtanú is balesetként jellemezte, mindketten azt mondták, hogy Cs. beesett a vonat alá.

A rendőrség ez alapján balesetnek minősítette az esetet és lezárta az eljárást. A biztosítók - mert Cs. 14 biztosítást is kötött - viszont a kárigény megtérítése helyett feljelentették biztosítási csalásért. Cs. azt mondja, hogy azért kötött ennyi életbiztosítást, mert veszélyes munkakörben, sokszor nagy magasságban dolgozik, és mert korábban volt egy súlyos autóbalesete. Az is gyanút keltett, hogy felesége, aki az állomáson várta, a mentődiszpécser útmutatása alapján meg tudta menteni Cs. életét azzal, hogy a férfi táskájában lévő gumipókkal elszorította a combját. Védője szerint az eljárásban fel is merült, hogy miért volt Cs.-nél gumipók. Azt mondják, Cs. azt a munkavégzése során szokta használni.

A férfi mindkét lába olyan súlyosan roncsolódott, hogy azokat térdtől lefele amputálni kellett. A felesége 2014. augusztus 1-jén a biztosítóknak bejelentette az eseményt, de a legtöbb biztosító csalás gyanúja miatt nem teljesítette a férfinak a kifizetést. A férfi emiatt polgári pert indított a biztosítók ellen, amik közül 2018-ban egyet meg is nyert.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) közel hétmillió forint bírságot szabott ki a hazai fesztiválok legnagyobb fizetőterminál-szolgáltatóira, a Festipay és a HelloPay üzemeltetőire, az alapbeállításként használt 10 százalékos borravaló miatt.

A Festipayt azért büntették meg, mert a GVH szerint hiányosságokkal teljesítette önként vállalt korrekciós kötelezettségeit, míg a HelloPay hatósági tiltás ellenére folytatta tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatát.

A fesztiválokra és szórakozóhelyekre jellemző fizetési körülmények (így például a zaj, az időnyomás, a sorban állók nagy száma) nehezítik a megfontolt döntést,

így tisztességtelennek minősül pszichés nyomás alá helyezni a fogyasztókat a borravaló mértékének megválasztásában. A HelloPay teljesen automatikus borravaló-beállítása miatt a hatóság két évvel ezelőtt 20 millió forintos bírságot szabott ki.

A Festipay üzemeltetője - ahol a 10 százalékos borravalót a vásárlónak meg kellett erősítenie - az eljárás során önként vállalta, hogy a jövőben nem sugall semmiféle elvárást vagy mértéket.

A versenyhatóság utóvizsgálat keretében ellenőrizte, hogy a két szolgáltató eleget tett-e az eljárás során vállalt kötelezettségeknek, illetve a határozatban kiszabott tilalmaknak. A vizsgálat megállapította, hogy a Festipay vállalásai nagyrészt teljesültek, ugyanakkor a végrehajtás során kisebb hiányosságokra derült fény. A GVH Versenytanácsa ezért 700 ezer forintos bírságot szabott ki a cégre, tekintettel többek között arra, hogy elismerte a mulasztásokat és lemondott jogorvoslati jogáról.

A HelloPay esetében a vizsgálat arra jutott, hogy a módosított fizetési rendszer ugyan immár rákérdez arra, hogy a vevő akar-e borravalót adni, azonban az igennel válaszolóknak változatlanul 10 százalékos alapbeállítást kínálnak fel. Ez egyértelműen ellentétes a hatóság határozatában foglaltakkal,

mivel a rendszer a fogyasztók jelentős része felé továbbra is a döntési folyamatukat megzavarva, jogsértően sugall egy elvárt mértéket. A GVH Versenytanácsa 6 millió forintos bírságot szabott ki a HelloPayre a hatósági tilalom ellenére is folytatott tisztességtelen gyakorlatért.

A versenyhatóság a bírságok kiszabása során figyelembe vette a Covid-19 járvány ágazatra gyakorolt kedvezőtlen hatását is. (GVH)

A múlt hónapban két új céget is alapítottak a 14 milliárdra bírságolt műtrágyás vállalkozó körül, írja a 24.hu. Az egyiket Bige László három fia, Dávid, Zalán és Zoltán közösen alapították október elején 3 milliós törzstőkével. A Bige Scutum Kft. fő profilja már a személybiztonsági tevékenység.

A másik céget, a Bige Hoplon Kft.-t október végén hozták létre, ebben már Bige László is benne van a fiai mellett. Fő tevékenységeként üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás. A cégcsoport a lapnak azt mondta, nem kell túlgondolni a dolgot, a kft-k azt teszik majd, amit a cégpapírokban megjelöltek.

Bige Lászlót a 14 milliárdos bírság mellett hűtlen kezeléssel is megvádolták, valamint a kormánymédia is rászállt, miután azt mondta, kész támogatni Márki-Zay Péter kampányát. Bige szerint tönkre akarják tenni, és már azok is megvannak, akik fel akarják vásárolni a cégét.

A Nógrád Megyei Főügyészség életveszélyt okozó testi sértés kísérlete és súlyos testi sértés kísérlete miatt emelt vádat azzal az 54 éves férfival szemben, aki 2019-ben a bujáki honvéd üdülőben tartott rendezvényen brutálisan megverte barátnőjét.

A támadás után Orosz Bernadett a Facebook-profilján tett közzé fotókat a szinte felismerhetetlenségis összevert arcáról. Posztjában akkor azt írta, bár volt barátja majdnem halálra verte, és az ügyben eljáró nyomozó is arról beszélt a kihallgatás után, hogy „ennyire brutális támadást nő ellen még nem követtek el”, támadóját mégis elengedték. Végül azért döntött a fotók megosztása és a történet megírása mellett, mert úgy érezte, nincs más eszköz a kezében. A férfi aztán ötmillió forintra perelte a poszt miatt, ezért előállt az a helyzet, hogy a megvert nőnek hamarabb kellett bíróságra mennie állnia rágalmazás miatt, mint a bántalmazónak.

A most előterjesztett vádirat szerint a férfi és a nő 2018-ban ismerkedett meg, kapcsolatuk a férfi féltékenysége miatt konfliktusokkal volt terhelt. 2019 júniusában egy családi rendezvényen vettek részt, ahol összevesztek, a részeg férfi a nő fejét a falhoz verte, majd menekülés közben kétszer tarkón ütötte. Később a nő miskolci otthonába utaztak, ahol a férfi a teraszon megtépte a nő haját és megpofozta.

Néhány hónap múlva a férfi a hajnali órákban saját kulcsával bement a nő otthonába, felébresztette, beszélgetni kezdtek, de ezúttal is összevesztek, és a férfi többször nagy erővel arcon ütötte.

2019 novemberében a pár a bujáki honvéd üdülőben vett részt egy rendezvényen. Vacsora után az emeleti szobájukban a részeg férfi újra féltékenykedni kezdett, majd a homlokán megütötte a nőt, aki ezután kizárta őt a szobából. Később a férfi az ajtót betörve rárontott, és gátlástalanul, hosszasan bántalmazta a sértettet, aki egyszer ki tudott menekülni a szobából és segítségért kiáltott, de a férfi a szobába visszahúzva ezután is tovább verte. A bántalmazásnak végül a segélykiáltásra az emeletre siető vendégek és az üdülő dolgozói vetettek véget.

A nő az arcán és a fején zúzódásos és töréses, 8 napon túl gyógyuló súlyos sérüléseket szenvedett, a támadás erejére, a támadott területekre, valamint a bekövetkezett sérülésekre figyelemmel fennállt a lehetősége az életveszélyes sérülések keletkezésének is.

A Nógrád Megyei Főügyészség a férfi ellen életveszélyt okozó testi sértés kísérlete és két rendbeli súlyos testi sértés kísérlete miatt emelt vádat, amiért szabadságvesztés kiszabására és közügyektől eltiltás kiszabására, valamint arra tett indítványt, hogy a Törvényszék a korábban a férfival szemben elrendelt távoltartást továbbra is tartsa fenn.

Arra az esetre, ha a vádlott az előkészítő ülésen bűnösségét beismeri és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, az ügyészség 3 év 6 hónap szabadságvesztés és 4 év közügyektől eltiltás kiszabására tett indítványt. (Ügyészség)

Hétfő reggel közölte a Robert Koch Intézet, hogy Németországban a 100 ezer lakosra jutó jelentett COVID-fertőzések száma az utolsó 7 napban elérte a 201,1-et, ami a legmagasabb érték a járvány kezdete óta. Ez eddigi rekord 197,6 volt, amit tavaly december 22-én, a második hullám csúcsán értek el.

Ugyanakkor mivel a tavalyi helyzethez képest már sokan megkapták az oltást, a szakértők abban bíznak, hogy az egészségügyi rendszer több fertőzöttek bír el, hiszen kevesebb fertőzött szorul majd kórházi ellátásra.

Pénteken az újonnan fertőzöttek száma is rekordot döntött, amikor 37120 új beteget jelentettek. Egy héttel korábban a napi fertőzöttek száma mér csak 9658 volt. Ugyanakkor a valós szám ennél is magasabb lehet, mert sok esetet nem jelentenek. Az elmúlt 24 órában 33 ember halt meg a koronavírus miatt. Egy héttel korábban még 23 áldozat volt. (Spiegel)

Tűz ütött ki hétfőn kora reggel a Lehel téri metróaluljáróban egy műszaki kiszolgáló helyiségben. A tűzoltókat a XIII. kerületi Csanády utcához riasztották, ahol egy műszaki kiszolgáló helyiség égett. A tűzoltók a lángok eloltása után egy holttestet találtak. Az MTI úgy tudja, a leégett trafóház nem a metróhoz tartozik.

A Katasztrófavédelem oldala arról ír, hogy hétfő hajnalban a XIII. kerületi Csanády utcai gyalogos-aluljáró szervizaknájában az összehordott szemét gyulladt ki. A lángok mintegy nyolc négyzetméterre terjedtek. Az egységek eloltották a tüzet, és hozzáláttak az utómunkálatokhoz.

A Belfasttól északra fekvő Newtownabbeyben vasárnap négy maszkos férfi elrabolt, majd felgyújtott egy kétemeletes buszt. Felszállás után leparancsolták a sofőrt és az utasokat a járműről, majd meggyújtották.

Néhány hete szintén maszkos férfiak gyújtottak fel egy buszt az Egyesült Királyság hűséges lojalisták környékén, Newtownardsben. A hatóságok attól tartanak, hogy az ilyen akciók miatt még jobban elszabadulnak a Brexit miatt már amúgy is forrongó indulatok a térségben. A múlt héten a lojalista és a nacionalista fiatalok kétszer is összecsaptak már. Szerdán és pénteken petárdákkal és tűzijátékokkal támadták a rendőrséget is. (Guardian)

A járványügyi helyzet romlása miatt Ausztriában hétfőtől szigorúbb szabályok vonatkoznak az oltatlanokra. Éttermekbe, mozikba, színházakba, szépség- és masszázsszalonokba, fitnesz- és sporttermekbe, szállodákba hétfőtől csak azokat engedik be, akiknél az oltás óta legfeljebb 9, a gyógyulás óta legfeljebb 6 hónap telt el, így már negatív PCR-teszttel sem elég a belépéshez. A munkahelyeken viszont továbbra is elég lesz a negatív koronavírusteszt felmutatása.

A 25 főnél nagyobb rendezvényekre is ezek a szabályok vonatkoznak, az 50 főnél nagyobbakat pedig egy héttel korábban jelenteni is kell a hatóságnál. A 250 főnél nagyobbaknál pedig engedélyt is kell kérni.

Négyhetes átmeneti időszakra az osztrák hatóságok elismerik majd az első oltást is, de csak egy friss PCR-teszttel kiegészítve. Azután viszont már csak a teljes körű védettséget vagy gyógyulást veszik figyelembe.

Hétfőtől minden zárt helyen az FFP2-es kategóriájú védőmaszkok viselése lesz kötelező. Akár ötszáz eurós pénzbüntetésre számíthat az, aki megszegi az új járványügyi szabályokat.A szigorításokról a múlt pénteken döntött a kormány, ezért a hét végén hosszú sorok alakultak ki az oltóhelyeknél. Az egészségügyi minisztérium szerint csak szombaton 32 ezer oltást adtak be. A nagyobb bécsi oltóközpontoknál egy-másfél órás volt a várakozási idő.

Alexander Schallenberg kancellár szerint hat hét alatt aligha lesz olyan a helyzet, hogy a most életbe lépett intézkedéseket vissza lehessen vonni,

vagyis az új járványszabályok valószínűleg karácsonykor is érvényben lesznek.Szombaton rekordszámú, 9943 új fertőzöttet regisztráltak Ausztriában. Ez meghaladja a közel egy évvel ezelőtt, tavaly november 13-én bejegyzett eddigi legrosszabb adatot: aznap 9586 új fertőzöttet vettek nyilvántartásba. Vasárnap kevesebb, 8554 fertőzöttet vettek nyilvántartásba. A járvány kezdete óta Ausztriában 883 887 ember kapta el a vírust, és 11 502-en haltak bele a vírus okozta betegség szövődményeibe.

Ausztriában négy, az Európai Unióban engedélyezett vakcina van forgalomban. A 8,9 milliós országban több mint 5,6 millió ember esett át a teljes immunizáción, és már javában zajlik az emlékeztető oltások beadása. (ORF/MTI)

Több mint három és fél hónapnak kellett eltelnie, amíg a Pegasus-ügyet először egyszerű sajtóhírnek minősítő Novák Katalintól eljutottunk odáig, hogy Kósa Lajos csütörtökön elismerje: a Belügyminisztérium szerezte be az izraeli kémszoftvert. Azt persze Kósa Lajosnál sosem könnyű eldönteni, mennyire tudatosak az ilyen húzásai, de azon a mostani beismerése sem változtat, hogy a kormány továbbra is a törvényesség látszata mögé bújhat, hiszen a szabályok olyanok, hogy bárkit bárkit le lehet hallgatni.

Inkább az a fura, hogy eddig nem vállalták be. Amikor a Direkt36 július közepén megírta, hogy itthon újságírókat, ügyvédeket és üzletembereket is megfigyeltek a Pegasus nevű kémszoftverrel, az eszközt gyártó izraeli NSO határozottan állította, hogy csak kormányoknak és állami szervezeteknek adják el a szolgáltatásukat. Ráadásul minden arra utalt, hogy Pegasus Magyarországon azután lépett működésbe, hogy 2017-ben és 2018-ban magas szintű találkozók voltak az izraeli és a magyar kormány között.

Így csak két kényelmetlen magyarázat maradt:

• Vagy a magyar kormány nem vette észre, hogy valakik több száz több száz magyar állampolgárt figyeltek meg,
• vagy a hivatalosan terrorizmussal és szervezett bűnözéssel gyanúsítottak megfigyelésére kifejlesztett szoftvert a magyar kormány például a gödöllői polgármesterre állította rá.

A külföldről érkező titkosszolgálati törekvéseket az Információs Hivatalnak kellene észlelnie, amit Szijjártó Péter külügyminiszter felügyel. A botrány kirobbanásának másnapján meg is kérdeztük erről, amire azt mondta, nem tudott az adatgyűjtésről és az Információ Hivatal semmilyen módon nem használja a Pegasust, arról megállapodást sem kötött. Bár arról nem mondott semmit, hogy a többi titkosszolgálati szerv használhatja-e.

A titkosszolgálati eszközöket egyébként is a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat alkalmazza, amit a Belügyminisztérium felügyel, szóval a kémszoftverek leginkább itt hasznosulnak. Arra azonban Pintér Sándor belügyminiszter sem volt hajlandó válaszolni, hogy konkrétan megvették-e a Pegasust, csak azt hajtogatta, hogy a végrehajtott megfigyelések nem voltak illegálisak. Pár nappal később inkább egy ismeretlen szervezet által gerjesztett botránynak igyekezett beállítani az ügyet.

Ahhoz, hogy egy titkos megfigyelés törvényes legyen, elég ha a bíróság vagy az igazságügyi miniszter jóváhagyja azt. Ahogy a belügyminiszter pár éve összefoglalta: „Magyarországon egyetlen ember sincs, akit törvényes körülmények között ne lehetne megfigyelni, lehallgatni.” Azonban a TASZ szakmai igazgatója szerint a magyar jogrendszer sajátossága, hogy a jogsértő titkos megfigyelés is történhet teljesen törvényesen. Szabó Máté Dániel az erről szóló cikkében emlékeztetett arra,

• hogy a megfigyelés szabályai elnagyoltak,
• az igazságügyi minisztertől nem várható el, hogy objektívan döntsön,
• ráadásul jogorvoslatra sincs lehetőség.

És egyébként az Emberi Jogok Európai Bírósága már 2016-ban megállapította, hogy a titkos információszerzést miniszteri engedélyezéshez kötő rendszer megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, de azóta sem változtattak a szabályokon.

Bár Varga Judit a botrány kirobbanása előtt még felháborodott, amikor a Le Monde rákérdezett, hogy engedélyezné-e újságírók megfigyelését, utána már óvatosabban fogalmazott: „A döntés nem foglalkozáshoz vagy politikai pártálláshoz kötött, a szolgálatoknak azt mérlegelve kell javaslatot tenniük (a megfigyelésre), hogy veszélyben vannak-e a magyar nemzetbiztonsági érdekek, az alkotmányos rend megdöntése, fennáll-e a külföldi hírszerzés gyanúja.” A polgári elhárításért felelős Alkotmányvédelmi Hivatal is csak annyit mondott biztosra, hogy parlamenti képviselőket nem figyeltek meg.

Azt azóta sem részletezte senki, hogy az ismertté vált célpontokkal szemben melyik gyanú merült fel ezek közül. Pedig enélkül az sem derül ki, hogy egy újságíró veszélyeztetheti-e az alkotmányos rend azzal, ha lefényképezi az oligarcha jachtján nyaraló külügyminisztert, illetve miért merült fel ilyen gyanú a paksi bővítésért felelős korábbi államtitkárnál vagy a TEK főigazgató-helyettesénél.

Ezzel kapcsolatban Szijjártó annyit mondott, hogy „csak azért, mert valaki újságíró, biztosan nem hallgatnak le senkit Magyarországon, illetve csak azért, mert valaki kritikusabb a kormánnyal szemben, azért sem.” De azért hozzátette, hogy folyamatosan figyelik, hogy „bűnözői csoportok, terrorszervezetek, külföldi titkosszolgálatok milyen magyar embereket próbálnak a hálójukba keríteni”.

De a magyar rendszerbe az is teljesen belefér, hogy ilyen gyanúval valakit teljesen feleslegesen figyeljenek meg, mert utána semmi sem kötelezi arra a titkosszolgálati szerveket, hogy tájékoztassák az érintetteket, milyen adatokat gyűjtöttek róluk.

Tekintsünk el ettől a kérdéstől

A kormány taktikája Kósa megszólalásáig inkább az volt, hogy ugyan nem erősítették meg a Pegasus használatát, de nem is tagadták azt. Varga Judit azt mondta, ilyen eszközre, minden országnak szüksége van, Szijjártó azt magyarázta, hogy kis ország vagyunk, és nem meglepő, ha Magyarország külföldről vásárol ilyet, Pintér Sándor pedig nem állította, hogy nem használják. Egyedül Orbán Balázs államtitkár sült bele a botrány második napján a vásárlásról szóló kérdésbe, mert nem számíthatott rá, hogy pont a HírTv-ben fog releváns kérdést kapni:

Hogy ennél többet nem akarnak mondani, azt Gulyás Gergely már július 22-én egyértelművé tette, amikor azt mondta:

a kormány soha nem ad hivatalos tájékoztatást arról, hogy megvették és használták-e Pegasust, mert titkos információ.

Pintér pedig még az erre vonatkozó újságírói kérdéseket is törvénytelennek minősítette: „A nemzetbiztonsági bizottság ülésére én elmentem, sajnálatos módon nem tudtam válaszolni. Mindezekre a kérdésekre, egyszer és mindenkorra szeretném jelezni, hogy csak ott vagyok hajlandó válaszolni. Azért, mert jogilag én megsértenék egy államtitkot. Na most, hogyha én megsérteném, akkor önt mint felbujtót ezért felelősségre kellene vonni, mert engem egy államtitok megsértésére próbál rávenni. Tekintsünk el ettől a kérdéstől.”

Pintér a Telex riporterének azt ajánlotta, hogy helyette inkább az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnökét, Stummer Jánost faggassa az ügyről. Stummer egyébként már júliusban összehívta volna a bizottságot a botrány miatt, de ezt a Fidesz képviselői megakadályozták. És miután ez az ülés szeptember közepén végre összejött, a 2050-ig tartó titkosítás miatt az ellenzéki képviselők csak egy egészen nevetséges sajtótájékoztatót tudtak tartani, ahol tényleg semmit sem mondhattak ki.

Arra a kérdésünkre sem válaszolhattak, hogy kaptak-e választ a Pegasus beszerzésével vagy a megfigyelt személyekkel kapcsolatban. Azóta kiderült, hogy Stummer látta is kémszoftver beszerzéséről szóló szerződést a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál tartott kihelyezett ülésen, de Kósa Lajosa elszólásáig nem merte megkockáztatni az államtitoksértést. (Korábban ezt a Puskás Aréna alá tervezett alagút miatt egyébként bevállalta.)

Tehát Kósa csütörtökön csak a legnyilvánvalóbbat mondta ki, azzal, hogy a Belügyminisztérium vette meg a Pegasust. Kormánytagként ezt nyilván senki sem vállalt volna be, de a tagadására már egyre kevesebb energiát feccöltek. Odáig azért ő sem ment el, hogy azt is elmondja, a magyar gumiszabályok alapján rendszeresen hallgatnak-e le olyanokat, aki nem az alkotmányos rendre jelentenek fenyegetést, hanem egyszerűen csak nem kedvelik őket a Fideszben. A nagy beismeréskor Kósa ezt egészen sajátosan indokolta meg:

a konkrét megfigyelt személyekkel kapcsolatban „senki nem fog konkrét választ kapni”, mert ezzel személyiségi jogok sérültek volna.

A török hatóságok 30 ember ellen indítottak nyomozást, akiket azzal gyanúsítanak, hogy hamis információkat terjesztettek Recep Tayyip Erdogan elnök egészségéről a Twitteren. A rendőrség szerint a félrevezető információkhoz az #olmus, azaz halál hashtaget használták.

Erdogan egészségével kapcsolatban már évek óta terjengenek pletykák, és a politikai ellenfelei is gyakran támadják ezekkel. Az elnököt 2011-ben műtötték a vastagbele miatt, azóta minden rákkal kapcsolatos találgatást tagad. A legújabb pletykák azután kaptak szárnyra, hogy a kommunikációs igazgatója kitett róla egy videót a Twitterre, amin bizonytalanul lépked:

A találgatások terjedése után csütörtökön Erdogan ügyvédje arra kérte az ügyészséget, tegyék meg a jogi lépéseket azok ellen, akik az elnök egészségével kapcsolatos pletykák terjedéséért felelősek. (BBC)

Stummer János, a nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke azt írta, Kósa Lajos minősített információt hozott nyilvánosságra, amikor elmondta, hogy a Belügyminisztérium vette meg a Pegasus nevű kémszoftvert, amivel több száz magyar állampolgárt figyelhettek meg. Ezért szerinte a Fidesz alelnöke a büntető törvénykönyv alapján minősített adattal való visszaélés miatt 3 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

Egyébként Stummer a nemzetbiztonsági bizottság elnökeként meg tudja erősíteni, amit Kósa Lajos mondott. Sőt, ő látta a szerződést is a bizottság legutóbbi, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál tartott kihelyezett ülésén. A jobbikos képviselő azt ígérte, megteszi a szükséges jogi lépéseket.

Pintér Sándor belügyminiszter nyáron az RTL riporterének azt mondta, már az is törvénysértést követhet el, aki kérdez a Pegasusról: „A nemzetbiztonsági bizottság ülésére én elmentem, sajnálatos módon nem tudtam válaszolni. Mindezekre a kérdésekre, egyszer és mindenkorra szeretném jelezni, hogy csak ott vagyok hajlandó válaszolni. Azért, mert jogilag én megsértenék egy államtitkot. Na most, hogyha én megsérteném, akkor önt mint felbujtót ezért felelősségre kellene vonni, mert engem egy államtitok megsértésére próbál rávenni. Tekintsünk el ettől a kérdéstől.”

Miután Kósa Lajos csütörtökön beismerte, hogy a Belügyminisztérium vette meg a Pegasus nevű kémszoftvert, amivel több száz magyar állampolgárt figyelhettek, a Párbeszéd a kormány azonnali lemondását követeli.

„Az izraeli gyártó szerint a kémprogramot csak terroristák és bűnözők megfigyelésére készítették, ehhez képest a magyar kormány civilek, jogvédők, újságírók, üzletemberek, médiatulajdonosok és ellenzéki politikusok ellen is bevetette. Noha eddig tagadásban volt a kormány, Kósa Lajos beismerése nyomán immár tényként kezelhető, hogy a Pegasus-kémprogramot Orbán Viktor és kormánya megvette, majd célzott fegyverként vetette be a rezsim ellenfeleinek, ellenségeinek gondolt magyar állampolgárokkal szemben. Felháborító, hogy Magyarországon ez megtörténhetett, és az ügy közvetlen szereplői még hivatalban vannak, ködösítenek az igazság tisztázását firtató kérdésekre” – írják az erről szóló közleményben.

A Párbeszéd azt követeli, hogy oldják fel az ügy 2050-ig tartó titkosítását, és hozzák nyilvánosságra, kik és milyen célból adtak utasítást arra, hogy lehallgassanak – ahogyan az az ügyet feltáró nemzetközi újságírócsapat tényekkel alátámasztott cikksorozatából kiderül – civileket, jogvédőket, újságírókat, üzletembereket, médiatulajdonosokat, ellenzéki politikusokat, továbbá a kormányt szolgáló, ám hirtelen kegyvesztetté vált szakembereket. Követelik továbbá, hogy adjanak egyenes választ arra a kérdésre is, napjainkban is folytatódnak-e még a lehallgatások.

„Magyarország elmúlt 30 évének legsúlyosabb lehallgatási botránya és a csütörtöki beismerés nyomán a Párbeszéd követeli, hogy Orbán Viktor és kormánya mondjon le. Orbán és elnyomó hatalma helyett olyan kormányra van szükség, amely nem a kommunista titkosszolgálatok nyomvonalán, hanem demokratikus, jogállami keretek között végzi a munkáját. A kormányváltás után az egységes ellenzék kivizsgál minden ilyen és hasonló súlyú ügyet, és elszámoltatja Orbánt és társait” – írja a párt.

A romló járványhelyzet miatt az eredetileg tervezettnél hosszabb, kilenc napos lesz a szerbiai iskolások számára az őszi szünet, írja a Szabad Magyar Szó. A köztársasági válságstáb döntése szerint a diákok november 8. és 12. között nem mennek iskolába, vagyis a szünidő már szombaton elkezdődik és következő vasárnap, november 14-én ér véget.

A testület arról is döntött, hogy a vendéglátóhelyek este 8 óta után csak oltási igazolás felmutatásával látogathatók. Eddig 22 órától volt kötelező igazolni, hogy valaki megkapta az oltást vagy átesett a betegségen, illetve negatív lett a koronavírustesztje.

Emellett tíznapos lezárást is követelnek, hogy ezalatt a gyógyszertárakat, élelmiszerboltokat és benzinkutakat kivéve minden zárjon be 17 órakor. Ezzel kapcsolatban egyelőre még nem döntött a stáb.

A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában csütörtökre 6726-tal 1 162 482-re növekedett. A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában 61-gyel 10 139-re emelkedett. (Szabad Magyar Szó/MTI)

A kormány még december végén adott 800 millió forintot arra, hogy Máger Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter és a MÁV készítsen részletes megvalósíthatósági tanulmányokat a Verseny utca és Dózsa György út által határolt területek üzleti hasznosításáról. Erre ki is választották a NER kedvenc ingatlanfejlesztőjét.

A K-Monitor a MÁV szerződései között most megtalálta, hogy a társaság szeptember közepén éppen a miniszterelnököt meccsekre reptető Garancsi István egyik cégét, a Property Market Kft.-t bízta meg azzal, hogy készítsen részletes megvalósíthatósági tanulmányt a Keleti pályaudvar környékéről 63,5 millió forintért. Ugyanez a cég intézi egyébként a Kopaszi-gátnál zajló építkezést, és szintén ők építenek üvegkockákat a Dürer helyére is.

A kormány központi járványoldala csütörtök reggel 107 újabb halottat jelentett, ami május eleje óta a legmagasabb áldozatszám volt. De délután Pintér Sándor a bizottsági meghallgatásán azt mondta, ez csak egy adatszolgáltatási hiba volt, a hosszú hétvége miatt csúsztak össze egyes kórházak jelentései.

„A tegnapi nap ez pontosan 30 halottat jelentett, előtte való nap 30-at. Sajnálatos módon a statisztikai iránymutatás a három ünnepre való tekintettel egyes kórházakban megcsúszott, és ennek a statisztikai szolgáltatás hiányának köszönhető az, hogy 107 eset egyszerre került kimutatásra” - magyarázta a belügyminiszter az RTL Híradójának felvétele szerint.

Ez azonban nem jelenti, hogy több koronavírusos halottat jelentettek volna, a valós számoknál, így az általunk számolt 7 napos mozgóátlagból továbbra is az látszik, hogy az áldozatok száma gyorsan emelkedik.

A grafikonban egyelőre azokat a számokat használjuk, amik a reggeli jelentésekben szerepeltek. Eszerint péntek-szombat-vasárnap 152-en hunytak el, hétfőn 39-en, kedden 74-en, szerdán 107-en. Ha Pintér számait vesszük, akkor kedden-szerdán összesen nem 181-en, hanem 60-an hunytak el. A hosszú hétvégén viszont 191 helyett 312-en.

Mióta július közepén kiderült, hogy 2018 óta több száz magyar állampolgárt figyelhettek meg a Pegasus nevű, mobiltelefonra telepíthető izraeli kémprogrammal, a kormány nem ismerte el egyértelműen, hogy a magyar szolgálatok használják a szoftvert. Pedig a megfigyelések pont azután indultak, hogy Izraelben járt Czukor József, Orbán Viktor biztonsági és külpolitikai főtanácsadója, akit személyesen fogadott Benjamin Netanjahu miniszterelnök. Pintér Sándor belügyminiszter eddig csak annyit mondott: nem állítja, hogy nem használták a Pegasust.

De Kósa Lajos csütörtökön, Pintér meghallgatása után a honvédelmi és rendészeti bizottság elnökeként kimondta:

A Belügyminisztérium szerezte be a szoftvert, de ő nem lát ebben kivetnivalót. A techóriások szélesebb körű megfigyelést végeznek az állampolgárokkal kapcsolatban, mint az állam.

Kósa az RTL híradójának azt mondta: „A Pegasus szoftver, az egy egyszerű szoftver. Ilyen sok működik, amit a nemzetbiztonsági munka során felhasználnak az erre jogosított szervek. Ebben nem látok semmi kivetnivalót.”

2018 óta egyébként nagyon megugrott a megfigyelések száma:

• 2020-ban közel kétszer annyi embert figyeltek meg bírói engedéllyel, mint 2017-ben.
• Emellett felpörgött az igazságügyi miniszter által engedélyezett megfigyelések száma is: idén július 19-ig 928 esetben adta meg az engedélyt, miközben tavaly összesen 1285 megfigyelést hagyott jóvá. Ez a szám 2015-ben még 1038 volt, azóta folyamatosan növekszik.

A Pegasus-botrány kirobbanása óta kiderült, hogy itthon újságírókat, ügyvédeket, Varga Zoltánt, a 24.hu tulajdonosát, Simicska Lajos fiát, egy CEU-s Phd-hallgatót, a paksi bővítés korábbi államtitkárát, a TEK főigazgató-helyettesét, az ügyvédi kamara korábbi elnökét, illetve Gémesi György polgármestert is megfigyelték az izraeli kémszoftverrel.

A múlt héten Orbán Viktor is kapott egy kérdést a parlamentben a megfigyelésekről, amire azt mondta: „A szolgálatok számára senkinek a foglalkozása nem számít. Nem foglalkozás szerint nézik az embereket. Azt nézik, hogy a tevékenység, amit folytattak – mindegy, hogy valaki püspök vagy éppen utcaseprő –, érintett-e valamilyen nemzetbiztonsági szempontot”.

Csak a személyiségi jogok ne sérüljenek a kérdezősködés miatt

Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága az ülésen elfogadta Pintér Sándor belügyminiszter beszámolóját a Pegasus-ügyben, miszerint az érintett szolgálatok minden esetben törvényesen jártak el, vagyis bírói, illetve igazságügyi miniszteri engedéllyel végezték a munkájukat.

A meghallgatás után Vadai Ágnes, a bizottság DK-s tagja arról számolt be, hogy 2050-ig titkosították az üléséről készült jegyzőkönyvet. Amikor konkrét személyekre próbáltak rákérdezni, Pintér Sándor sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta, hogy a sajtóban is említett újságírókat, politikusokat valóban megfigyelték-e a Pegasusszal. Emellett a kémszoftver beszerezéséről szóló szerződést sem ismerhették meg. Vadai szerint a dokumentumot csak akkor mutatják meg a bizottság ellenzéki tagjainak, ha arra egy másik bizottság, a nemzetbiztonsági engedélyt ad. Csakhogy abban a testületben fideszes többség van.

Kósa az ülés után azt mondta, az ellenzéki vezetésű nemzetbiztonsági bizottság ülésén a bizottság minden tagja – az ellenzékiek is – betekinthetett és be is tekintett a program beszerzése kapcsán keletkezett szerződéscsomagba. A honvédelmi bizottság tagjai csak akkor tehetnék ezt meg, ha a nemzetbiztonsági bizottság engedélyt adna.

A nemzetbiztonsági bizottság szeptemberi ülése után az ellenzéki képviselők ennyiről tudtak beszámolni, miután 2050-ig titkosították az elhangzottakat:

Arra a felvetésre, hogy az ellenzéki képviselők szerint a meghallgatás sikertelen volt, mert egyetlen konkrét személlyel kapcsolatban sem kaptak konkrét válaszokat, Kósa Lajos azt mondta: természetes, hogy a konkrét megfigyelt személyekkel kapcsolatban „senki nem fog konkrét választ kapni”, mert ezzel személyiségi jogok sérültek volna.

Kósa elmondta azt is, hogy a Belügyminisztérium a szoftver beszerzésekor vállalta, hogy annak használatakor senkinek nem sérti az emberi jogait.Szerinte ezek az adatok csak akkor lennének kiadhatók, ha a nemzetbiztonsági bizottság felállítana egy vizsgálóbizottságot az ügyben, de ilyen kezdeményezés nem volt.