Csurgó Dénes

A kínai kormány pénteken közölte, hogy kitiltja az ország szárazföldi területéről, valamint Hongkongból és Makaóból mindazokat, akik elkötelezett hívei Tajvan függetlenségének. A kitiltás mellett büntetőeljárást is kilátásba helyeztek ellenük.

A pekingi kormányzat tajvani ügyekért felelős hivatala egy pénteken közzétett közleményben ismertette a szigorú intézkedéseket. A beutazási korlátozás a tajvani függetlenségi erők kemény magjához tartozónak tartottak családtagjaira is vonatkozik.

A közleményben ugyan senkit nem neveztek meg, de a hivatal szóvivője, Csu Feng-lien a "kisszámú keményvonalas szakadár" között említette Szu Ceng-csang tajvani miniszterelnököt, Jü Sji-kunt, a törvényhozó intézmény (jüan) elnökét, valamint Joseph Vu külügyminisztert. A szóvivő szerint ők feszültségeket szítottak a Tajvani-szoros két oldala között, és rosszindulatú támadásokat intéztek Kína szárazföldi része ellen.

Az érintettek és hozzátartozóik nem működhetnek együtt a kínai szárazföldön működő vállalatokkal, illetve kínai állampolgárokkal. A szóvivő szerint "ők, hozzátartozóik, valamint a nekik anyagi támogatást biztosítók nem profitálhatnak többé a kínai szárazföldből".

A pekingi intézkedéseket ugyanaznap jelentették be, amikor véget ért Tajvanon a demokratikus folyamatokba való külföldi beavatkozással foglalkozó EP-bizottság (INGE) háromnapos látogatása. A küldöttség tagjai pénteken kijelentették, hogy az Európai Parlamentnek fokoznia kellene a kapcsolattartást Tajvannal. Peking azonban elítélte a látogatást, és figyelmeztette az Európai Uniót, hogy a Kína és az EU közötti kapcsolatok fogják megsínyleni, ha Brüsszel nem hagy fel "a Tajvan függetlenségét propagáló, szakadár erőknek címzett, helytelen üzenetek" küldésével.

Kína saját területének részeként tekint az egyébként 1949 óta saját kormányzattal rendelkező Tajvanra. Peking és Tajpej között a viszony többéves közeledés után ismét fagyossá vált azt követően, hogy a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az egy Kína elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel.

A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz Tajvannal szemben, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében. Októberben a kínai légierő rekordszámú harci gépet küldött a sziget légvédelmi zónájába. Peking részéről a feszültségek közelmúltbeli kiéleződését részben a tajvani politikusok külföldi erőkkel folytatott "összejátszásának" tulajdonították. (MTI)

Régóta sejteni, hogy a Gyurcsány-kormány idején elindult, de az Orbán-kormányok idején felfejlesztett közfoglalkoztatás rendszere jóval több, mint a munkanélküliség ellen kitalált, a segélyezésnél vagy átképzésnél talán kicsit durvább program. Számos példát lehetett arra látni, hogy polgármesterek kiskirályi kegyként osztották a közmunkát, támogatták azokat, akik jó elvtársak voltak, és büntették azt, akit büntetni akartak, bőrszíne, politikai hovatartozása vagy személyes okok miatt. A kormány pedig ideológiája fontos részévé tette a közmunkát, amit a helyi hatalmi rendszerek kiépítésére, és végső soron saját hasznára használt ki.

Korábbi kutatások is kimutatták, hogy van összefüggés aközött, hogy egy településen hányan szavaznak a Fideszre, és hogy mennyi közmunkás van. Azt is megállapították már, hogy ez az összefüggés nem egyszerűen arról szól, hogy a vidéki szavazók fontosnak találják a közmunkát, ezért a közmunkaprogramot felfuttató kormánypártra szavaznak. Korábban például a 21. Kutatóintézet közvélemény-kutatásokra alapuló elemzéséből kiderült, hogy a fideszes vezetésű településeken sokkal nagyobb hatással volt a közmunkaprogram a kormánypártra leadott szavazatok növekedésére, mint ahol nem kormánypárti a polgármester.

Az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat Közgazdasági és Regionális Kutatóközpontjának kutatói friss kutatásukban viszont

számokat rendelnek a folyamatok mögé, és fölfedik, hogy pontosan mekkora hatással volt a közmunkaprogram növekedése a Fideszre leadott szavazatokra, és azt is, hogy mennyivel több pénzt kapott egy-egy önkormányzat közmunkára, ha a településen sokan szavaztak a Fideszre.

A közmunkára szánt összegek elosztását ugyanis komolyan befolyásolta, hogy egyes településeken hogyan teljesített a kormánypárt, és az is, hogy éppen parlamenti vagy önkormányzati választásra készül a kormánypárt.

A kutatást vezető Reizer Balázs, a KRTK-KTI közgazdász egy nemrég tartott előadásban mutatta be a kutatás eredményeit, amelyekről a 444.hu-nak is beszélt.

Politikai rászorultság

Reizer Balázs, Gáspár Attila és Gyöngyösi Győző először is azt vizsgálták meg, hogy milyen alapon dőlhet el, melyik település kap pénzt közmunkásokra. A közmunkaprogram elvileg egy aktív munkaerőpiaci program, aminek papíron az a célja, hogy az állástalanokat visszasegítse a munkaerőpiacra. Közgazdászok már évekkel ezelőtt kimutatták, hogy erre a közfoglalkoztatás, legalábbis abban a formában, ahogy a magyar kormány ezt bevezette, és menedzselte, meglehetősen alkalmatlan. Ettől függetlenül elvileg oda kellene, hogy több forrás jusson közfoglalkoztatásra, ahol sok a munkanélküli, vagyis gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai megfontolások alapján kellene elosztani a pénzt.

A kutatók viszont találtak egy változót, ami ennél sokkal jobban magyarázza, hová jutott erre pénz: azt, hogy melyik településen, melyik választókörzetben hogyan teljesített a Fidesz a választásokon. Az sem mindegy, hogy melyik választásokról van szó: az országgyűlési választások előtt inkább azokba a körzetekbe jutott több közmunkásra pénz, ahol a kormánypárt kicsit rosszabbul teljesített az előző választásokon, az önkormányzati választások előtt pedig oda, ahol a fél évvel korábbi parlamenti választásokon jól teljesített a Fidesz. A közmunka ugyanis egy elég hatékony mechanizmus arra, hogy a kormány kontroll alatt tartsa a polgármestereket, kipréselje belőlük a választási eredményeket, majd pedig ezt a munkájukat jutalmazza vagy büntesse azzal, mennyi közmunkásra ad pénzt az adott településen.

Közklientilizmus

Reizer Balázs, Gáspár Attila és Gyöngyösi Győző szerint a közfoglalkoztatási rendszer azért működik jól politikai eszközként, mert megoldja azt a problémát, hogy a kormány nem tudja monitorozni és befolyásolni minden választópolgár politikai döntését. Milliárdokat költhetnek kommunikációra és bombázhatják a lakosságot minden csatornán a fő üzenetekkel, milliárdokat költhetnek választások előtti adakozásra, adhatják zsákszámra a krumplit a kampányeseményeken, ettől még a választók szabad döntése megmarad, hogy arra szavazzon, akire akar. A közmunka viszont kiszolgáltatottságok olyan hálózatát alakítja ki, amelyen keresztül egészen hatékonyan lehet növelni a szavazati arányt.

Ebben a hálózatban az önkormányzat ki van szolgáltatva a kormánynak, a helyi munkanélküliek pedig ki vannak szolgáltatva az önkormányzatnak. Az önkormányzatok kiszolgáltatottságát azzal érte el a kormány, hogy 2010 után az egészségügyi és oktatási feladatok centralizálásával és egyéb lépésekkel nagyon sok forrást, támogatást vont el az önkormányzatoktól és növelték a kormány által diszkrecionálisan osztható támogatások szerepét, ezzel párhuzamosan pedig növelték a polgármesterek mozgásterét. Ennek hatására egyes kutatók szerint lényegében a polgármesterek szerepe arra szűkült, hogy a közmunkaprogramot menedzseljék és az uniós források elköltését olajozzák. A közmunkára pedig nagyon is rászorul sok önkormányzat, mert például a forrásaik visszavágása miatt számos önkormányzati alkalmazottat kellett kirúgniuk, akiket csak ilyen formában, közmunkásként tudnak lényegében ugyanabban a pozícióban foglalkoztatni.

A választók egy részét pedig azzal szolgáltatta ki a kormány a polgármestereknek, hogy jelentősen megvágta a szociális ellátások rendszerét, amit a munka alapú társadalom ködös ideológiájával igazolt. Az álláskeresési járadékot, köznapi nevén munkanélküli segélyt a Fidesz nem sokkal kormányra kerülése után 9-ről három hónapra vágta, a megváltozott munkaképességűek ellátását is jelentősen megvágva igyekezett őket vagy a munkaerőpiacra, vagy a közfoglalkoztatásba terelni, a megmaradt ellátások, például a GYES összege pedig lényegében változatlan már 2008 óta. Az önkormányzatok számára pedig már csak lehetőség, nem kötelező feladat, hogy segélyeket nyújtsanak a rászoruló lakosoknak, amivel az önkormányzatok nagy része, a már említett forrásmegvonások miatt inkább nem él.

Az így kiépült rendszerben tehát a kormány két lépésben eljut a választók egy fontos és közvetve nagyon kiszolgáltatott csoportjához, egy másik kiszolgáltatott csoporton, a kistelepülési polgármestereken keresztül. Ennek pedig az lett az eredménye, hogy a kormány és a polgármesterek szavazatokat cserélnek közmunkásokra, közmunkásokat pedig szavazatokra.

Adok, kapok

Reizer és Gáspár a közmunkaprogram és a 2010-es, 2014-es és 2018-as választások adatait összevetve arra jutott, hogy a közfoglalkoztatás és a kormánypárt, valamint a helyi polgármester választási eredményei között komoly kapcsolat van.

Ahogy már említettük, a közfoglalkoztatásra szánt források elosztását is magyarázzák a választási eredmények, a parlamenti választások előtt ugyanis inkább azokba a körzetekbe, településekre jutott több közmunkás, ahol korábban rosszabbul teljesített a Fidesz vagy ahol szorosabb volt a verseny a kormánypárti és ellenzéki jelöltek között. Ez számszerűsíthető is: a ökonometriai elemzésből kiderült, hogy

ha egy körzetben a Fideszre leadott szavazatok száma egy százalékponttal nőtt a korábbi választásokon, akkor a közmunkások aránya a helyi lakosságon belül 0,1 százalékponttal csökkent. Ez kicsi számnak tűnik, de ha azt vesszük, hogy egy település lakosságának 10 százaléka közmunkára szorul, már nem olyan kevés. Reizer a KTI-ben tartott előadásában példaként a Zalaegerszeg és Nagykanizsa körüli települések példáját említi. A zalaegerszegi körzetben nagyon erős a Fidesz, a nagykanizsaiban viszont gyengébb, így a Nagykanizsai választókörzetekhez tartozó településekre a választások előtt több forrás jutott közmunkára. Vagyis ezt a szavazatnövelő eszközt a kormány ott osztja el, ahol egy extra szavazat többet ér a győzelem szempontjából.

Ez pedig érezhető is a Fidesz támogatottságának növekedésében: Ha az adott településen a közmunkások száma 1 százalékponttal nőtt, a Fideszre leadott szavazatok aránya a teljes lakosságban 0,3 százalékponttal növekedett. Ez sem tűnik jelentősnek, de Reizer Balázs szerint

ez a mechanizmus 2014-ben és 2018-ban is 5-6 mandátumhoz segítette a Fideszt. Hogy nem egyszerűen arról van szó, hogy a fideszes választók támogatják a közmunkát, ezért ha több a közmunka, elégedettebbek, két dolog is jelzi. Az egyik az, hogy Fideszre leadott szavazatok száma olyan választókkal nő, akik korábban nem nagyon mentek el szavazni. A másik pedig az, hogy ahol olyan programon keresztül osztották ki a közmunkás pozíciókat, amelyre a kormánynak nem volt ráhatása, ott nem növelte a Fidesz szavazatait. Ilyen program a Start munka programok, amelyet a leghátrányosabb helyzetű településekben osztottak szét, tehát a szempont ezeknél valóban a rászorultság, és nem politikai motiváció volt. Ezekben a falvakban hiába volt több közmunka, ettől nem szavaztak többen a Fideszre.

Ahol viszont politikai kegy a közmunka, ott a polgármesterek ezzel nemcsak azokat tudják szavazásra bírni, akiket bevonnak a programba, hanem azokat is, akik munkanélküliek és jogosultak lennének közmunkára, korábban közmunkások voltak, de most nem kaptak így állást, vagy akik reménykednek benne, hogy bekerülhetnek.

Az önkormányzati választások előtt viszont megfordul a mechanizmus, azokon a településeken lesz több a közmunkás, ahol a parlamenti választáson jól teljesített a Fidesz. Ez lényegében jutalom a szavazatokat ügyesen kihajtó polgármestereknek, a közmunkások számának növekedése ugyanis a polgármesterek szavazati arányát is növeli.

Ha 1 százalékponttal nőtt a Fideszre szavazók száma, akkor 0,5 százalékkal lett több az önkormányzati választás előtt a közmunkások aránya. Ha a polgármester maga is fideszes, akkor a kapcsolat még erősebb. Ha az adott településen a polgármesteri pozícióért többen is versengtek az előző választáson, akkor egy plusz jelölt 0,13 százalékponttal növelte a közmunkások számát. Ez egy 200 fős faluban 3 plusz közmunkást jelent.

Letűnt módszer?

Hogy a közfoglalkoztatás elosztása és a kormánypárt politikai érdekei között ilyen szoros kapcsolat van, magyarázhatja azt is, hogy miért nem törődött azzal a kormány, hogy a program munkaerőpiaci hatékonyságát növelje. Ugyanis lehetett volna sokkal hatékonyabban kiépíteni ezt a rendszert, hogy többeket visszavezessen a piaci foglalkoztatásba, de ez másodlagos szempont lehetett a szavazatmaximálás, vagyis végső soron a hatalom megtartása és a klientúra fenntartása szempontjából, így a fejlesztésre különösebb erőforrásokat már nem áldoztak.

Felmerül viszont a kérdés, hogyha a közmunka ilyen fontos politikai eszköz, miért szorult amúgy vissza, és miért nem használja a kormány most, amikor talán szorosabb választási versenyre készülhet, mint a korábbi választások idején. A járvány okozta gazdasági visszaeséssel még akár indokolni is lehetett volna a közmunkások számának növelését, ehhez képest jelenleg nagyjából 90 ezer ember van közfoglalkoztatásban az országban, míg a csúcson ez a szám 300 ezer is volt.

Ez nyilván sok tényezőtől függ, a járvány előtti években már felpörgött annyira a gazdaság, hogy többen el tudtak helyezkedni a piacon, ha máshogy nem, akkor úgy, hogy az ország gazdagabb részeire vagy nyugatra vándoroltak, a munkaerőhiány orvoslása pedig egy ponton fontosabbnak tűnhetett, mint a közfoglalkoztatás fenntartása. A szerzők szerint viszont az is magyarázhatja a visszaesést, hogy

a kormány úgy érezheti, ezzel az eszközzel már nem tud annyira hatni a polgármesterekre, vagy már más eszközei is vannak ugyanerre a célra. A klientilizmus elméletéből az következik, hogy a kormány akkor tud komoly nyomást gyakorolni a polgármesterekre, kvázi zsarolni őket, ha jó esélye van megnyerni a választásokat. Részben ez is magyarázhatja azt, hogy bár a közfoglalkoztatást már a Gyurcsány-korszakban elkezdték kiépíteni, a 2010-es választásokon ez nem segített az MSZP-nek (persze 2010 előtt még messze nem alakultak ki az ilyen fajta zsarolás feltételei sem). Ha tehát van esély arra, hogy a kormánypárt veszít, és ezt a polgármesterek érzik, akkor nem annyira motiváltak arra, hogy engedjenek a zsarolásnak, és a több közmunkás ígéretéért cserébe kihajtsák a szavazatokat, vagy féljenek a retorziótól, ha nem teljesít jól a falujukban a Fidesz.

Emellett pedig az elmúlt időben ennél direktebb eszközöket is talált a klientilista rendszer fenntartására a kormány. A kampány alatt például remekül felmérhető, hogy egy adott faluban hányan írták alá a stop Gyurcsány íveket, mennyien mentek el a Békemenetre, stb. Az ilyen eszközökkel tanúsított hűség jutalma pedig már az is lehet, hogy a kormány visszaad a járványra hivatkozva elvett önkormányzati adóbevételek helyett. És mint láttuk, ezt a lehetőséget a kormány a városok szintjén már bátran ki is használta. Egyelőre tehát úgy látszik, hogy a közmunkára épülő politikai kliens rendszernek leáldozott. Ez persze nem jelenti azt, hogy a jövőben nem lehet újra elővenni, ha a mindenkori kormány szükségét érzi, hogy ezzel is hasson a szavazókra. A körülmények még mindig adottak.

Érdekes dolgokat vásárolt az idén a Kövér László felügyelete alá tartozó Országgyűlési Őrség. A parlamentet védő, 400 fős fegyveres szervezet eddig is kommandós egységeket megszégyenítő fegyverarzenált halmozott föl, a Magyar Narancs cikke szerint viszont az idén tömegoszlatáshoz alkalmas gránátvetőt és mesterlövész puskát is rendszeresítettek.

A lap az Országgyűlés honlapján megjelent dokumentum alapján azt írja, hogy az Országgyűlési Őrség 2021-ben rendszeresített egy Accuracy AT 308-as puskát, amivel 800 méterig lehet nagy pontossággal lövéseket leadni, vagyis a Parlament tetejéről elég magabiztosan el lehet találni egy Margit hídon lévő célpontot. A puska hatótávolsága viszont akkora, hogy ha a használója a Margit hídtól a másik irányba fordulna, akár a Puskás Arénáig is elhordana a lövés.

A másik komolyabb beszerzés egy AAMI-WEAPONS AV-140 MSGL gránátvető, amely 6 darab, 40 milliméteres gránátot tud kilőni egy forgó tárból. Ebből könnygázgránátot és testre lőhető műanyag gránátot is ki lehet lőni, amelyeket a Magyar Narancs szerint be is szerzett az Országgyűlési Őrség.

Ezek mellett a Parlament házőrsége még két Heckler & Koch MP5-ös, beépített hangtompítós géppisztolyt is vásárolt az idén, ami a lap szerint azért is érdekes, mert 2014-ben már bevásároltak ennek a gyártónak egy előző modelljéből.

Hogy mennyit költöttek ezekre a fegyverekre, azt nem tudni, az Országgyűlési Őrség pedig nem árulta el a Magyar Narancs kérdésére. De tekintve, hogy csak kiképző lőszerekre 11,7 millió forintot költött a szervezet októberben, valószínűleg több tízmilliós összegről is szó lehet. Egy, a lap által megkérdezett fegyverkereskedő szerint a mesterlövész puska darabja 2,1 millió forintért elérhető, de persze ha nagykertől vették Kövér őrei, akkor lehet, hogy olcsóbban is hozzájuthattak.

A Párbeszéd és az LMP olyan törvénymódosító javaslatot dolgozott ki, amely az 1993-95 óta a Várnegyedben önkormányzati lakást bérlőknek lehetővé tenné az ingatlanvásárlást - jelentették be az ellenzéki pártok politikusai szerdán, a Facebookon is közvetített sajtótájékoztatón, amiről az MTI számolt be.

Váradiné Naszályi Márta (Párbeszéd), az I. kerület polgármestere azt mondta, a legutóbbi önkormányzati választáson azt vállalták, hogy méltányos helyzetet teremtenek azoknak az önkormányzati bérlőknek, akik a rendszerváltás után nem vásárolhatták meg azokat a bérleményeket, amelyekben élnek. Kiemelte, hogy az akkori lakásprivatizációnak megfelelő feltételek mellett tennék lehetővé az ingatlanvásárlást azoknak, akik csaknem három évtizede bérelnek ingatlant a városrészben.

Csárdi Antal (LMP), a Várnegyed országgyűlési képviselője pedig arról beszélt, hogy indítványuk annak a méltatlan helyzetnek az orvoslására született, amely hosszú évtizedek óta sújtja az itt élőket, és megfelel az Alkotmánybíróság által támasztott kritériumoknak, továbbá figyelembe veszi az önkormányzat tulajdonosi érdekeit is.

Emlékezetes, hogy nyáron a fideszes parlamenti többség is arról fogadott el egy javaslatot, hogy a várnegyedben az önkormányzati bérlakásokat piaci ár alatt megvásárolhassák a bérlők. Böröcz László eredeti javaslata szerint az önkormányzatoknak kötelező lett volna eladni a világörökségi területeken lévő bérlakásokat a bérlőknek, akkor is, ha csak 1-2 éve költöztek be. A tervezetben nem volt semmilyen szabályozás arra nézve, hogy a piaci ár alatt lakáshoz hozzájutott bérlők nem adhatják tovább azokat sokkal magasabb áron.

Böröcz javaslata ellen fideszes polgármesterek is tiltakoztak, akárcsak ellenzéki politikusok és civil szervezetek, hiszen ellehetetlenítette volna, hogy az önkormányzatok segítsenek a helyben élők lakhatási gondjain, és csorbította volna az autonómiájukat is. Az LMP és a Párbeszéd politikusai, az MSZP, a DK és a Momentum politikusaival bojkottálták a szavazást.

Fásítási programot hirdet a budapesti Hegyvidék önkormányzata, amely az Országos Korányi Pulmonológiai Intézettel együttműködve ötszáz fát ültet a városrészben, miután az egészségügyi intézmény területén majdnem ugyanennyi fa kivágására kért engedélyt a beruházó - erről tájékoztatta a XII. kerületi önkormányzat szerdán az MTI-t.

Mindezt azután jelentette be az önkormányzat, hogy a pulmonológiai intézet teljes megújítása keretében 483 fa kivágására nyújtottak be kérelmet.Az intézet felújítása az Egészséges Budapest Program keretében kezdődött a közelmúltban kiemelt állami beruházásként. Az önkormányzat közleménye szerint hosszas egyeztetést folytatott arról, hogy a lehető legkevesebb fát vágják ki, és az intézmény jelezte, hogy a megjelölt mennyiség szükséges a beruházáshoz.

A fák kivágása után az önkormányzat új fásítási programot hirdet, amelynek keretében a környezetvédelem iránt ugyancsak elkötelezett Korányi kórházzal együttműködve ötszáz új fát ültetnek a Hegyvidéken - írták.

Az intézmény kétszáz fát helyben pótol, háromszázat pedig a városrész különböző közterületein ültetnek el.A 2018-ban megjelent tervek szerint a főépület felújítása mellett mellett egy új, "a 21. századi fekvő- és járóbeteg ellátási igényeket kielégítő tömbkórházi egység" is épül majd intenzív osztállyal és új műtőblokkokkal. Ez magyarázhatja, miért nem férhet el a felújítás után az a háromszáz fa, amit máshol pótolnának a terv szerint.

A közlemény szerint a kerületi önkormányzat álláspontja az, hogy az emberélet, az egészség a legfontosabb a világon, így minden olyan beruházást támogatni kell, amely segíti a sikeres, életmentő gyógyító munkát. Ugyanakkor az egészség és az élhető jövő szempontjából a környezetünk megóvása is kiemelten fontos - hangsúlyozták.

Glenn Youngkin, egy jól fésült, konzervatív szólamokat hangoztató, de Trumptól és stílusától magát távol tartó pénzügyi befektető lesz a 2009 óta demokraták vezette Virginia állam következő kormányzója. Mindez azért is lényeges, mert ez volt az első komolyabb választás az Egyesült Államokban a 2020-as elnökválasztás óta, a virginiai kampányt pedig sokan úgy keretezték, mint ami sokkal inkább szól Biden és a hatalmat átvevő demokraták megítéléséről, mint az állam ügyeiről.

Youngkin a szavazatok 99 százalékos feldolgozottsága alapján szoros versenyben, 2,1 százalékponttal verte meg demokrata ellenfelét, Terry McAuliffe-t, aki 2014 és 2018 között volt az állam kormányzója. A jelenlegi demokrata kormányzó, Ralph Northam nem indulhatott a választáson, mert Virginia államban nem töltheti be ugyanaz a személy egymás után kétszer a kormányzói posztot.

Youngkin alkormányzója Winsome Sears, egy volt tengerészgyalogos lesz. Sears személyében először tölti majd be színes bőrű nő ezt a posztot Richmondban, a rabszolgatartó déli konföderáció volt fővárosában.

A republikánus jelölt a kampányában kritizálta a kormány gazdaságélénkítő politikáját, kiállt a kötelező maszkviselés ellen, és sokat foglalkozott az amerikai jobboldal új kedvenc témájával, azzal, hogy mit és hogyan tanítanak az amerikai iskolákban a szexualitásról és genderről, valamint az amerikai történelem kellemetlenebb részeiről, például a rabszolgatartásról és a faji szegregációról. Mindeközben viszont vigyázott rá, hogy ne azonosítsa magát Donald Trumppal és mozgalmával, amelytől a Capitolium januári ostroma óta a párt is igyekszik távolságot tartani. Sikere a BBC elemzése szerint mintát adhat a republikánusoknak, hogy hogyan lehetnek sikeresek a Trump utáni időkben.

A választás előtt Joe Biden óvatosan optimista volt a virginiai választással kapcsolatban, azt nyilatkozta, a demokrata jelölt győzelmére számít, bár az elnökválasztás utáni évek elég kiszámíthatatlanok. Youngkin győzelme is jelzi, hogy a demokraták sok tehetősebb külvárosi szavazót vesztettek január óta. Ennek több oka is lehet, a gazdasági kilábalás elég lassú, az infláció magas, Bidenről pedig nem fest túl jó képet a katasztrofálisra sikerült afganisztáni kivonulás és hogy programjának legfontosabb lépései elakadtak a törvényhozásban.

Több más választást is tartottak a virginiaival párhuzamosan:

• New Jersey államban szintén a republikánus kormányzó-jelölt áll nyerésre, bár ott még nem végeztek a szavazatok számlálásával;
• New Yorkban az afroamerikai volt rendőr, a demokrata Eric Adams lesz az új polgármester a szintén demokrata Bill de Blasio után;
• Bostonban Michelle Wu nyerte a polgármester-választást, ezzel ő lett az első színes bőrű nő a város élén;
• Pittsburghben pedig először nyert fekete polgármesterjelölt, Ed Gainey.

Megegyezett Csehországban a koalíciós szerződésről és az új kormányprogramról az októberi parlamenti választásokon győztes hárompárti Spolu koalíció és a harmadik helyen végzett kétpárti PirSTAN koalíció - jelentette be az MTI tudósítása szerint kedden éjfél előtt, több mint 12 órás tárgyalások után Petr Fiala, az öt párt közös kormányfőjelöltje, a Polgári Demokratikus Párt (ODS) elnöke.

A dokumentumokat egyelőre nem hozzák nyilvánosságra, és a tervek szerint hétfőn írják alá, miután a hét folyamán a most alakuló új kormánykoalíció öt pártjának a vezetése is elfogadta őket. Az új, jobboldali kormánykoalíciót az ODS, a KDU-CSL, a TOP 09, valamint a Polgármesterek és Függetlenek, illetve a Kalózpárt fogják alkotni.

Petr Fiala közlése szerint az új kormánynak 18 tagja lesz az eddigi 15 helyett. Az új miniszterek a törvényalkotásért, az Európai Unióval fenntartott kapcsolatokért, valamint a tudományért, kutatásért és az innovációért lesznek felelősek.

A két választási koalíció megállapodott a miniszteri posztok elosztásában is. A Spoluénak a kormányfői poszt és tíz miniszteri tárca jut, míg a PirSTAN-nak hét miniszteri tisztsége lesz.A Spolu adja a kormányfőt, a pénzügyi, védelmi, munkaügyi, közlekedési, egészségügyi, igazságügyi, mezőgazdasági, környezetvédelmi, kulturális tárcákért, illetve a tudományért, kutatásért és az innovációért felelős minisztereket. A PirSTAN jelöli a belügyminisztert, a külügyminisztert, az ipari, az oktatásügyi, a regionális fejlesztési minisztereket és az újonnan létrehozott, törvényalkotásért, valamint európai ügyekért felelős tárcavezetőket. Petr Fiala szerint a felek csak a Spolu és a PirSTAN közti tárcamegosztást rögzítették, a konkrét miniszteri posztokat a két jobboldali koalíció tagjai saját maguk között osztják majd el.

Csehországban október 9-én tartottak országgyűlési választásokat, ahol Orbán Viktor szövetségese, Adrej Babis pártja, az ANO kiszorult a hatalomból. Babist az ország egyik leggazdagabb embereként régóta kísérik korrupciós vádak, nemrég a rendőrség vádemelést javasolt ellene az uniós pénzek jogtalan felhasználása miatt, majd pont a kampány alatt jöttek ki a Pandora-iratok, amelyekből kiderült, hogy egy offshore cégének 22 millió dollár értékű kastélya van Cannes közelében.

A miniszterelnök leginkább migránsozással és EU-ellenes szólamokkal, illetve nyugdíj- és fizetésemeléssel kampányolt.Magyari Péter cseh választások előtt megjelent cikke szerint „Babisnak sosem volt akkora többsége, hogy teljesen átállítsa Csehországot illiberális irányba, mint magyar vagy lengyel kollégáinak, de ahhoz elég nagy a befolyása, hogy az EU-n belül érdemben erősítse a brüsszeli központtal és általában a nyugati érdekekkel vetélkedő közép-európai blokkot. Személyes problémája is van a jogállamiságot számonkérő nyugatiakkal, ugyanis brüsszeli vád szerint még pénzügyminiszterként saját cégeinek osztott ki EU-s támogatásokat."

A 24.hu feltárt egy nagyon érdekes történetet, melynek minden résztvevője legalább egyszer ellentmondott saját magának és mindenki másnak is. A történet egy budai villában lévő lakásról szól, arról, hogy ki lakik benne, milyen pénzből, az a pénz kitől származik, és az milyen célra adta.

Mint a portál írja, létezik egy Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány nevű szervezet, igaz, annak se honlapja, se emailcíme nincs. A szervezet 320 millió forint támogatást kapott arra, hogy határon túli magyarokat támogasson. Ebből a támogatásból 240 millió arra ment el, hogy az alapítvány vett egy ötszobás, 164 négyzetméteres lakást egy II. kerületi villában. Amikor a 24.hu újságírója becsöngetett a lakásba, Veress László anyósa nyitott ajtót, majd nem sokkal később megérkezett Veress felesége is, aki a kapukódot magabiztosan bepötyögve lépett be az épületbe. Veress László már jó ideje Kövér László kabinetfőnöke. Az alapítvány kuratóriumi elnöke pedig Visontai Kálmán, Veress munkatársa.

Amikor a 24.hu felhívta Veresst, ő először tagadta, hogy bármit is tudna a Visontai vezette alapítványról és a budai lakásról, és hogy ahhoz neki vagy családjának bármi köze lenne. Majd szóba került, hogy az anyósa nyitott ajtót.Ezután a beszélgetés leirata szerint kis habogás után annyit mondott, hogy "ezek beteg emberek, hagyja ki őket az üzelmeiből!" és letette a telefont.

Visontai a portál kérdésére előbb szintén tagadta, hogy Veress feleségének szülei élnének az alapítvány lakásában, majd ezt gyorsan arra módosította, hogy Veress rokonai "3-4 napja" vannak a lakásban, legfeljebb egy hétig. Később írásban már azt közölte, hogy az alapítvány szeptember 1-je óta „egy külhoni magyar házaspár” számára biztosít elhelyezést a lakásban, amíg a pár egyik tagjának súlyos, krónikus betegségét kezelik.

Azt sem volt egyszerű kideríteni, hogy vajon kitől származhatott a 320 milliós támogatás. Az alapítvány beszámolója szerint egy Probillion Limited nevű cégtől, amiről viszont semmilyen egyéb információt nem közöltek. Kiderült, hogy ez a cég egy Frank Liu nevű, tajvani származású üzletemberhez köthető, aki egy ideje Magyarországon él, és remek viszont ápol Kövér Lászlóval. Erről még a régi Index közölt hosszú cikket.

Először ennek a cégnek a vezetője is azt közölte, hogy semmit sem tud a kérdéses alapítványról, majd később azt írta, hogy mégiscsak volt köze a cégnek az alapítványhoz, annyi, hogy megkérték a külföldi partnereiket, hogy támogassák a szervezetet és a határon túli magyarok ügyét. De hogy aztán melyik cég mennyi támogatást adott, már nem követték.

Ez azért is érdekes, mert ezek szerint külföldi forrásból jött össze az alapítványnak a 320 millió, mégsem szerepelt a külföldről támogatott szervezetek listáján. Ezt a listázást a kormánypárt írta elő civil szervezeteknek, leginkább a külföldi pályázatokból és programokból támogatott jogvédő szervezetek vegzálására, az orosz mintát követve. A 2017-ben elfogadott civil törvény értelmében 7,2 millió forint támogatás fölött már listázni kellett a szervezeteket, amíg vissza nem vonták a jogszabályt. Visontai szerint adminisztratív hiba miatt nem szerepeltek a listán.

A támogatásból a villa mellett egy Audi A6-ost is vett az alapítvány 13 millió forintért, amit Visontai használ. Vettek még emellett egy 12,5 millió forintos erdőszéli telket Visegrádon, és

négy magánszemélyt is támogattak, akik közül viszont az egyik nem határon túli, viszont Visontai sógornője. A kuratóriumi elnök szerint a feleségének testvére azért kapott pénzt az alapítványtól, mert a férjével együtt elvesztette a munkáját a koronavírus-járvány alatt, de amit kaptak, támogatásként vissza fogják fizetni.

Visontai az egész ingatlanbizniszt a járvánnyal indokolta, vagyis hogy a járvány miatt az alapítvány nem igazán tudta ellátni eredeti célját, a határon túliak anyagi támogatását, ezért befektetésként megvették a villalakást. Csakhogy azt még 2019-ben vásárolták.

Kínában nemrég újra nagyon szigorú korlátozó intézkedéseket vezettek be a koronavírus terjedése ellen, de úgy tűnik, nemcsak a járvánnyal szemben lépnek fel agresszívan a hatóságok, hanem azok ellen is, akik nyafogni mernek a korlátozások miatt. Egy kínai férfi például egy kutyás mémmel panaszkodott egy chatszobában az intézkedések miatt, amiért aztán behívták a rendőrségre, és 9 napot a zárkában tölthetett.

Ningxia man Li detained for 9 days for a piece of picture he sent in a WeChat group chat that police said insulted them. The picture itself -- the meme in Fig 2 -- is a dog in police uniform holding a police license. pic.twitter.com/UB9hQOCJ2E

— 中国文字狱事件盘点 (@SpeechFreedomCN) November 1, 2021

Ez volt az a mém, amit a CNN cikke szerint egy Li nevű férfi a Wechat nevű népszerű kínai közösségi oldalon elküldött egy 330 fős groupchatbe. A képen egy rendőrsapkás kutya szerepel, aki a jelvényét mutogatja. A kép miatt a 329 másik tagból szólt valaki a rendőrségnek, akik nyomozást indítottak az ügyben. A vád szerint Li a képpel sértegette a rendőröket, ami illegális. Li ezt a rendőrségen be is vallotta, 9 nap múlva mehetett haza. Az eset Ninghszia-Huj Nemzetiségi Autonóm Területen történt, Kína északi részén.

Az esetről a kínai állami média is beszámolt, dicsérve a rendőröket, hogy zéró toleranciát tanúsítanak az ilyen rendbontásokkal szemben. A hír kínai közösségi médiában is elterjedt, 170 millióan kattintották a hozzá kapcsolódó hashtaget, közülük sokan tiltakoztak az ellen, hogy egy online viccet ilyen szigorúan büntet a kínai állam. Hogy ezek után hány embernél kopogtattak a rendőrök, sajnos egyelőre nem tudni.

Leesett egy ember egy galériás koncertteremben, a svédországi Uppsalában kedd este - jelentette a helyi média. A 80 éves férfi két másik, alatta állóra zuhant, egyikük, egy hatvanas éveiben járó férfi életét vesztette, míg egy hasonló korú nő nem életveszélyes sérülésekkel túlélte a tragédiát.

A zenei és kongresszusi csarnokban ABBA-emlékkoncert kezdődött volna, amikor az eset történt. Mintegy ezer ember volt az épületben. A rendőrség közlése szerint egyelőre nem lehet tudni, hogy szándékos vagy véletlen volt-e az, hogy a körülbelül 80 éves illető leesett az egyik galériáról. A koncertet azonnal lefújták. (MTI)

Európában nőtt a legnagyobb mértékben a koronavírus-fertőzöttek és halálesetek száma az elmúlt héten, a növekedés kétszámjegyű volt - közölte szerdán az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

Az ENSZ egészségügyi szervezete szerint az 53 európai országban 18 százalékos volt a fertőzöttek számának növekedése. A térségben már negyedik egymást követő héten emelkedik az igazolt koronavírus-fertőzöttek száma. Ugyanebben az időszakban a koronavírussal kapcsolatos halálesetek számának növekedése 14 százalékos volt. Ez 1,6 millió új fertőzöttet és több mint 21 ezer új halálesetet jelent.

Az elmúlt hét napban ugyanakkor az Egyesült Államokban volt a legmagasabb az új fertőzöttek száma - valamivel kevesebb, mint 513 ezer -, annak ellenére, hogy az előző héthez viszonyítva 12 százalékos volt a csökkenés, míg a halálesetek száma 16 ezer volt, szinte ugyanannyi, mint az előző héten.

A második helyen Nagy-Britannia állt több mint 330 ezer új fertőzöttel. Oroszországban - ahol az elmúlt napokban országos rekordok dőltek meg mind az új fertőzöttek, mind a halálesetek számát illetően, közel negyedmillió új fertőzött volt az elmúlt héten.

A WHO illetései szerint az európai növekedésnek egyik oka az, hogy egyes kelet-európai országok lakosságának alacsony átoltottsága. A fertőzési ráta Ukrajnában, Romániában, Bulgáriában, Moldovában és Georgiában a legmagasabb, közülük némelyikben a múlt héten a 100 ezret is meghaladta az új fertőzöttek száma. (MTI)

A jelenlegi 110 ezerről 250 ezerre emelné a lengyel hadseregben szolgáló hivatásos katonák számát a lengyel kormány egy friss törvényjavaslat szerint - írja a The Times. A brit lap Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök-helyettest és a kormányzó Jog és Igazságosság párt vezetőjét idézve azt írja, hogy a lengyel kormány úgy látja, Oroszország növekvő fenyegetése miatt szüksége van egy "komoly és független elrettentő erőre". Lengyelország Nato szövetségesei ugyanis nem biztos, hogy időben tudnának mozgósítani egy esetleges orosz támadás ellen.

Kaczynski szerint az orosz fenyegetés egyre nő, Oroszország hibrid hadviseléssel provokálja Lengyelországot, és folyamatos hadgyakorlatokkal készíti fel a hadseregét, hogy visszaszerette a kommunizmus bukása előtti birodalmának legalább egy részét.

Lengyelország már eddig is elég sokat költött a hadseregére, sőt, azon kevés, összesen kilenc Nato tagország közé tartozik, amelyek a Nato elvárásának megfelelően a GDP legalább két százalékát költik a hadseregre. A lengyel kormány szerint viszont ez sem elég, bár egyelőre nem tudni, hogy mennyivel költ majd többet a hadsereg bővítésére. Kaczyinski mindenesetre azt mondta, hogy jobb egy kicsit jobban eladósodni, de biztonságban lenni. A lengyel kormány a hadsereg bővítése mellett egy kifejezetten kiberbiztonsággal foglalkozó védelmi egységet is létre akar hozni és 2500 zlotyi, vagyis közel 200 ezer forintnak megfelelő jutalommal akarja ösztönözni a katonákat, hogy minél hosszabban maradjanak a hadsereg kötelékében.

Ez az olasz köztársaság történelmének egyik legsötétebb napja - így jellemezte a mai szenátusi szavazást a baloldali olasz Demokrata Párt egyik politikusa. Az olasz szenátoroknak egy olyan törvénytervezetről kellett szavazniuk, amely gyűlölet-bűncselekménnyé tette volna az LMBTQ közösség tagjai, a fogyatékkal élők és a nők elleni erőszakot. A törvényt az alsóház már megszavazta, a szenátusban viszont a szélsőjobboldali pártok támogatásával 151-131 arányban leszavazták a javaslatot.

Olaszországban az elmúlt időben megszaporodtak a melegek és transzneműek elleni erőszakos bűncselekmények. Az olasz LMBTQ közösség ellen elkövetett erőszakot nyilván a homofóbia motiválja, ennek ellenére

Olaszországban nincs érvényes törvény, ami a melegek gyűlölete motiválta bűncselekményeket gyűlölet-bűncselekményekként kezelje, és így szigorúbban büntesse, mint bármilyen más erőszakos tettet. Az olasz törvényhozás már évtizedek óta próbálkozik hasonló törvények elfogadásával, de katolikus és szélsőjobboldali csoportoknak eddig ezt mindig sikerült valahogy megfúrniuk.

Nem volt ez másképp most sem, amikor a demokrata párti politikusról és melegjogi aktivistáról, Alessandro Zanról elnevezett törvényt próbálták átnyomni a törvényhozás két házán. A javaslat szerint akár négy év börtönnel is büntethették volna az ilyen erőszakos cselekményeket, emellett pedig a tervezet növelte volna a nők, melegekkel, transzneműekkel és fogyatékkal élőkkel szembeni diszkrimináció ellen küzdő szervezetek támogatását. A szélsőjobboldali szenátorok szerint viszont a törvény korlátozta volna a szólásszabadságot és beengedte volna az iskolákba a "homoszexuális propagandát". A javaslat elbukását Matteo Salvini is üdvözölte, a Liga szenátora, Simone Pillon pedig úgy kommentálta a szavazást, hogy "van még remény Olaszországban". Enrico Letta, a Demokrata Párt vezetője és volt miniszterelnök viszont azt mondta, hogy a szavazással a szélsőjobb a múltba próbálja visszarángatni az országot. A Gaynet Roma melegjogi szervezet pedig azt nyilatkozta, hogy a szavazás egy pofonnal ér fel az olasz lakosság többsége számára. (Guardian)

A ZRI Závech Research legfrissebb közvélemény-kutatása szerint az ellenzék közös listája októberben növelni tudta előnyét a Fidesszel szemben - írja a Telex.hu. Eddig idén 1-2 százalékra mérték az ellenzéki közös lista előnyét, ami a kutatócég szerint nagyjából döntetlennel ér fel. Az ellenzéki előválasztás első fordulója után, második fordulója közben, október 11 és 19 között végzett felmérés szerint viszont az ellenzéki lista előnye 4 százalékpontra nőtt a Fidesszel szemben.

Októberben a Závecz szerint a választókorú népesség 39 százaléka szavazna az ellenzéki listára, egy százalékponttal többen, mint egy hónappal korábban, a Fideszre pedig 35 százalék, két százalékponttal kevesebben, mint szeptemberben.

Az ellenzéki lista előnye Budapesten és a megyeszékhelyeken jelentős, a fővárosban 58 százalék szavazna az ellenzékre és 24 a kormánypártra, a nagyobb vidéki városokban ez az arány 43 és 33 százalék. A kisebb vidéki városokban viszont átveszi a vezetést a Fidesz-KDNP listája, 38-34 arányban veri itt az ellenzéket. A falvakban még nagyobb a kormánypárt előnye, 39 százalék szavazna a Fidesz listájára, 32 az ellenzéki összefogásra.

A kutatás szerint a lakóhely mellett az iskolázottság határozza még meg jelentősen, hogy ki melyik listára szavazna. A diplomások között az ellenzék a szavazatok 44, a Fidesz 30 százalékát kapná, az érettségizetteknél az arány 40-33 százalék, a szakmunkás végzettségűeknél nagyon szorosan, de az ellenzék vezet 38-37 százalékos arányban, az általános iskolát végzetteknél a Fidesz vezet 39-36 százalékos arányban, a szakmunkás végzettségűeknél nagyon szorosan.

Nagyot nőtt egy év alatt a kínai dollármilliárdosok száma: idén 307-tel többen vannak, mint tavaly, és így 1185-en szerepelnek a sanghaji Hurum magazin által szerdán közzétett listán, amely a leggazdagabb kínaiakat rangsorolja. Ez azt jelenti, hogy a világ második legnagyobb gazdaságának ma ötször annyi milliárdosa van, mint tíz évvel ezelőtt.

Kína leggazdagabb embere 2021-ben a Nongfu Spring palackozott ásványvizet gyártó cég alapítója lett, miközben az éveken át az első helyen álló Jack Ma, az Alibaba e-kereskedelmi óriásvállalat alapítója az ötödik helyre csúszott vissza. A Nongfu Spring alapítójának, a 67 éves Csung San-sannak a vagyona idén 60,5 milliárd dollárra gyarapodott, miután tavaly tőzsdére bocsátotta ásványvízvállalata részvényeit, a Beijing Wantai Biological Pharmacy Enterprise nevű, egészségügyi termékeket gyártó vállalatával pedig jelentős hasznot húzott a világjárvány miatt megnőtt keresletből.

Jack Ma vagyona ezzel szemben 36 százalékkal esett vissza 2020-hoz képest, így jelenleg 39,6 milliárd dollárra teszik.Az Alibabára különösen nagy nyomás nehezedett azóta, hogy Ma tavaly októberben bírálta a kínai szabályozási környezetet. A cég pénzügyi leányvállalataként működő Ant csoport részvényeinek tőzsdei bevezetését novemberben két nappal az előtt függesztették fel a kínai hatóságok, hogy elindult volna a nyilvános kereskedés a papírokkal. A tervezett részvényjegyzés minden idők legnagyobb tőzsdei kibocsátása lett volna. Idén áprilisban pedig rekordösszegű - 18,2 milliárd jüanos (2,8 milliárd dollár) - büntetést szabott ki a kínai piacfelügyelet az Alibabára, amiért a vállalat a versenyszabályokat megsértve visszaélt monopolhelyzetével.

A kínai hatóságok az Alibaba mellett a technológiai szektor többi nagyvállalatával szemben is szigorúbban felléptek az utóbbi időben. A Tencent technológiai óriáscég alapítójának, Pony Mának (kínai nevén Ma Hua-teng) a vagyona szintén csökkent, méghozzá 19 százalékkal a múlt évhez képest. Ma ezzel a tavaly elfoglalt második helyről a negyedik helyre csúszott vissza a Hurun-listán.

A ByteDance kínai technológiai vállalat 38 éves alapítója, Csang Ji-ming ezzel szemben felfelé kapaszkodott: 52,8 milliárd dolláros vagyonával a második lett 2021-ben. a ByteDance tulajdonában áll a TikTok nevű, népszerű videómegosztó közösségi alkalmazás, valamint Kínában használt verziója, a Douyin.

A Hurun kiemelte: idén fordult elő először, hogy a kínai gazdagok listájának első tíz helyezettje között nem szerepel a kínai ingatlanágazat egyetlen kiemelkedő alakja sem. A kínai ingatlanpiacra az utóbbi időben rányomta bélyegét az ország második legnagyobb ingatlanfejlesztőjének, a China Evergrande csoportnak az eladósodása. A több mint 300 milliárd dollárnyi adósságot felhalmozó Evergrande alapítója, Hui Ka Yan (mandarin kínai nevén Hszü Csia-jin) a hetvenedik helyre csúszott vissza a listán a tavalyi, ötödik helyről, miután vagyona hetven százalékkal csökkent a vállalat nehézségei közepette. A Hurun Hui vagyonát 11,3 milliárd dollárra becsülte. (MTI)

Minden használt ingatlantípusnál nőtt a négyzetméterár az első kilenc hónapban az egy évvel ezelőttihez képest - közölte az Otthon Centrum szerdán a megyei jogú városokra vonatkozó összesítése alapján. Az ingatlanközvetítő-hálózat közleménye szerint a megyei jogú városokban a használt társasházi lakások átlagos négyzetméterára 387 ezer forintra nőtt az első kilenc hónapban, ez 10,3 százalékkal drágább, mint tavaly ugyanebben az időszakban.

A legnagyobb mértékben, 20 százalékot meghaladóan Veszprémben, Tatabányán és Székesfehérváron, valamint Miskolcon nőttek a társasházi lakások árai. A legtöbb városban 5-15 százalékkal emelkedtek a fajlagos árak az előző év azonos időszakához képest. Csak Nyíregyháza, Szeged és Sopron átlagos áraiban nem történt változás.

A legdrágább városokat összegző listán változott az élmezőny, a legmagasabb négyzetméterár Érden volt az első kilenc hónapban, átlagosan 600 ezer forint. Ezzel Debrecen, holtversenyben Székesfehérvárral a második helyre szorult, a két városban 520 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár. A negyedik a listán Győr, 500 ezer forintos átlagos értékkel.

A legolcsóbb városok sorrendje nem változott, továbbra is Salgótarján a legolcsóbb, 150 ezer forintos átlagos értékkel. Nagykanizsán 240 ezer, Dunaújvárosban 260 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár. A többi városban 300-450 ezer forintos négyzetméterár a jellemző.

A panellakások négyzetméterára 348 ezer forintra emelkedett, a növekedés a téglalakásokhoz képest nagyobb, átlagosan 12,8 százalékos volt.Egyedül Dunaújváros maradt ki az áremelkedésből, a többi városban 5-15 százalékkal kerülnek többe a panellakások a tavalyi átlaghoz képest. A rekorder ebben a kategóriában a két egyetemi város, Pécs és Debrecen, ahol 20 százaléknál is nagyobb mértékű drágulást mért az Otthon Centrum.

A panellakások esetében Sopron a legdrágább város, 450 ezer forintot kicsivel meghaladó fajlagos átlagárral. Debrecen és Székesfehérvár holtversenyben itt is a második helyre szorult, átlagosan 440 ezer forintos négyzetméterárral. A top 5-be még Érd és Győr fért be.

A 23 megyei jogú város közül a legolcsóbb Salgótarján, Nagykanizsa és Dunaújváros, előbbit 200 ezer forint alatti, utóbbiakat valamivel efölötti átlagos négyzetméterár jellemzi. A legtöbb városban a panellakások átlagos fajlagos ára 250-350 ezer forint között alakult az első kilenc hónap értékesítési adatai alapján.

A használt házak átlagos négyzetméterára 307 ezer forint volt január-szeptemberben, ami 19,7 százalékos növekedés 2020 azonos időszakához képest. A közlemény idézi Soóki-Tóth Gábort, az Otthon Centrum elemzési vezetőjét, aki jelezte: Budapesthez hasonlóan a három lakóingatlan-kategória közül a megyei jogú városokban is a használt családi házaknál volt a legnagyobb emelkedés. Hozzátette ugyanakkor, hogy a házak esetében nagyon heterogén az állomány, ami megnehezíti az összehasonlítást.A megyei jogú városok többségében kétszámjegyű növekedés történt a családi házaknál, ez alól Pécs és Sopron jelent kivételt, ahol nem volt kimutatható áremelkedés.A házak esetében Tatabánya volt a legdrágább az első kilenc hónapban, 395 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. Ezt követte Debrecen 387 ezer, Sopron 384 ezer és Érd 379 ezer forintos átlagos árral. Székesfehérvár és Győr ezektől az értéktől kicsit leszakadt, de még átlagosan 300 ezer forint feletti volt a fajlagos ár. A sort ebben a kategóriában is Salgótarján, Nagykanizsa és Dunaújváros zárja, előbbi bőven 200 ezer forint alatti, utóbbi kettő valamivel efölötti átlagos négyzetméterárral. A többi városban 250-300 ezer forintos fajlagos ár a jellemző. (MTI)

Robbanás történt egy nagykátai családi háznál szerda délután, a helyszínen egy embert holtan találtak - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője az MTI-vel.

A Pest megyei Nagykátán, a Kis közben egy családi házzal és garázzsal egybeépített, tizenkét négyzetméteres melléképületben robbant fel egy pb-gázpalack. A robbanás hatására tűz keletkezett a melléképületben, egy másik gázpalack is felhasadt, a tűz pedig átterjedt a garázs és a százhúsz négyzetméteres családi ház tetőszerkezetére is. A teljes terjedelmében égő melléképület oltása közben egy holttestet találtak. Az egybeépített épületek tüzét megfékezték. A robbanás okát a katasztrófavédelem vizsgálja.

Az OKF szóvivője felhívta a figyelmet arra, hogy a tűzoltókat évente átlagosan hétszáz olyan helyre riasztják, ahol gázpalack nehezíti a beavatkozást. A leggyakrabban a főzésre és fűtésre használt pb-gázpalackok adnak munkát a tűzoltóknak. A gázkészülék és a palack között egy nyomáscsökkentőnek, reduktornak kell lennie, ezt tilos kiiktatni.

A balesetek megelőzése érdekében a gázkészüléken szükséges minden javítást szakemberre kell bízni. Palackcsere után pedig mindig ellenőrizni kell a csatlakozási pontoknál, hogy nem szivárog-e a gáz. Ha valaki ezt tapasztalja, akkor ne használja a gázkészüléket, a nyílt lángot és szellőztessen - emelte ki Mukics Dávid, a Katasztrófavédelem szóvivője. (MTI)

Újabb kórházakban vezettek be látogatási tilalmat szerdán a romló koronavírusjárvány-helyzet miatt: a budapesti Gottsegen György intézetben, a Zala Megyei Szent Rafael Kórházban és a ceglédi Toldy Ferenc Kórházban is teljes körű látogatási tilalom lépett életbe. A Pest Megyei Flór Ferenc Kórházban és a szombathelyi Markusovszky Kórházban csütörtöktől, a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórházban péntektől nem lehet látogatni a betegeket.

Budapesten korábban a Semmelweis Egyetem öt klinikájára rendeltek el a látogatási tilalmat, ezt azóta kiterjesztették további háromra: a Sürgősségi Orvostani Klinikára, a Geriátriai Klinika és Ápolástudományi Központra, valamint a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika Baross utcai részlegére.

A Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetben teljes körű látogatási tilalom lépett életbe szerdán, a rendelkezés érinti a Gyermekszív Központot is; az intenzív osztályokon a látogatás naponta változhat, a betegek állapotának függvényében. A bent fekvő gyerekek mellett egy egészséges szülő maradhat. Súlyos állapotú beteg látogatásáról az orvos egyénileg dönthet, írásos engedélyt adhat.

A budapesti Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban szerdán részleges látogatási tilalmat rendeltek el. Tilos a betegeket felkeresni a krónikus, a pszichiátriai, az intenzív terápiás, a szülészet-nőgyógyászati, valamint a kiemelt hotelszolgálati osztályon.

A Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetben (Szent László kórház) hétfő óta van látogatási tilalom egyes osztályokon, például a hematológiai és őssejt-transzplantációs, a gyermekhematológiai és az onkológiai osztályon, a központi aneszteziológiai és intenzív betegellátó osztályon, valamint a szülészeti-nőgyógyászati osztály szülészeti részlegén.

Zalaegerszegen szerdán - megelőző jelleggel - teljes körű látogatási tilalmat vezettek be a Zala Megyei Szent Rafael Kórházban, ahol múlt péntek óta már két osztályra vonatkozóan részleges korlátozás volt érvényben.

Csütörtökön teljes látogatási tilalom lép életbe a szombathelyi Markusovszky Kórház összes telephelyén és betegellátó osztályán a járványhelyzet miatt. Csütörtöktől a Pest Megyei Flór Ferenc Kórházban sem lehet látogatni a betegeket.

Péntektől látogatási tilalom lesz érvényben a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórházban. Szabó Géza főigazgató a koronavírus-fertőzés miatt rendelte el a tilalmat a kórház egész területére.

Jövő kedden Székesfehérváron, a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház teljes területén is látogatási tilalom lép életbe.

E hét elejétől, hétfőtől teljes látogatási tilalom van érvényben a szolnoki Jász-Nagykun Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézetben, az egri Markhot Ferenc Kórházban és a Csongrád-Csanád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ kakasszéki gyógyintézetében. Kedden elrendelték a látogatási tilalmat a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában és a Soproni Gyógyközpont fekvőbeteg-osztályain is, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjában pedig részleges látogatási tilalom lépett életbe.

Egyes kórházakban már a múlt héten látogatási tilalmat rendeltek el. A győri Petz Aladár Megyei Oktatókórházban múlt szombat óta van érvényben teljes körű látogatási tilalom. Szombat óta nem lehet látogatni a tatabányai Szent Borbála Kórházban és a mosonmagyaróvári Karolina kórházban sem. Több olyan megye van ugyanakkor - például Bács-Kiskun, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén -, ahol egyelőre nem rendeltek el látogatási korlátozást a kórházakban. (MTI)

Egy luxemburgi online hírportál cikke szerint Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök mesterszakos szakdolgozatában mindössze két olyan oldal van, ahol nem nem találni plágium nyomait, a többi 54 oldalon mind van valami, amit hivatkozás nélkül másolt be innen-onnan a politikus. A Reporter nevű portál szerint a plágiumot több független szakértő is megerősítette.

Bettel a dolgozatot 1999-ben írta a kelet-franciaországi Université Nancy II. egyetemen, mai nevén a Université de Lorraine-ban az európai parlamenti választások lehetséges reformjáról. A Reporter cikke szerint az akkor húszas évei közepén járó Bettel a dolgozat bevezetőjét és konklúzióját tisztességesen, plagizálás nélkül megírta,

a dolgozat többi részében viszont nagyjából 20 oldalt másolt be az Európai Parlament honlapjáról, kilenc oldalt pedig Georgios Anastassopoulos akkori EP-képviselő jelentéséből, persze mindet forrásmegjelölés nélkül. A portál megkereste Bettel akkori témavezetőjét, aki azt nyilatkozta, hogy elképzelhetőnek tartja, hogy a diplomamunka egy részét diákja az internetről vette, de akkoriban még nem tanították olyan szigorúan a "tudományos módszereket" a diákoknak, és a plágium ellenőrzésére sem volt annyi eszköze a bírálóknak.

Xavier Bettel az ügyben azt nyilatkozta, hogy az akkori legjobb tudása szerint írta a szakdolgozatát, de elismeri, hogy pár dolgot talán másképp kellett volna csinálnia. (Politico)

Megvásárolja a Telenor d.o.o. Podgorica (Telenor Montenegro) 100 százalékos részvénycsomagját a 4iG - írja az Mfor.hu. Hogy mennyit fizet a Jászai Gellért többségi tulajdonában lévő, állami megbízásokkal bőven megkínált magyar cég a megállapodás értelmében a PPF Telecom Group-nak, azt nem közölte a 4iG.

A Telenor Montenegro a délszláv ország vezető mobilszolgáltatója, 2020-ban 44 millió eurós árbevételt könyvelt el. „A Telenor Montenegro stabil növekedési háttérrel rendelkező mobilszolgáltató, melynek megvásárlása fontos lépés a nyugat-balkáni stratégiánk megvalósításában. Az akvizíció további lehetőségeket nyithat számunkra a régióban a távközlési, illetve az ICT piacon.” - közölte a szerződés aláírásakor Jászai Gellért.

A 4iG idén augusztusban távközlési szuperholding létrehozásáról írt alá megállapodást a magyar állami Antenna Hungáriával. A megállapodás arról szól, hogy olyan stratégiai távközlési és telekommunikációs infrastruktúra-szolgáltató vállalatot hozzanak létre, ami versenyképes piaci szolgáltatások mellett és kellő súllyal képviseli a nemzeti érdekeket az iparágon belül. A 4iG ezzel együtt írásban megállapodott az Antenna Hungária tulajdonrészének megszerzéséért, a tranzakcióval a 4iG többségi tulajdont szerezhet az Antenna Hungáriában.

Branko Milanovic korunk egyik meghatározó közgazdasági gondolkodója, a globális egyenlőtlenségekről szóló viták egyik legtöbbet idézett szerzője. A szerb származású amerikai közgazdász 20 évig a Világbank kutatási részlegének vezető közgazdásza volt, azóta pedig több könyvet írt a globális egyenlőtlenségek, a globalizáció és a kapitalizmus alakulásáról. Legutóbbi könyve Egyedül a Kapitalizmus címmel idén nyáron jelent meg magyarul. Milanovic professzor jelenleg a City University of New York oktatója, nemrég pedig a CEU Demokrácia Intézetének Probing Democracy című eseményén adott elő. Ebből az alkalomból beszélgettünk vele arról, hogy milyen változásokon megy keresztül a kapitalizmus a keleti blokk összeomlása óta, hogyan alakulnak a globális egyenlőtlenségek a járvány után, hogyan lehetne feloldani a migráció ellentmondásait, merre fejlődik a magyarországi kapitalizmus és milyen feszültségek vannak a kapitalizmus és a demokrácia között.

Magyari Péter kollégám nemrég interjút készített Ivan Krasztev bolgár politológussal, aki önre hivatkozva azt mondta, hogy a hidegháború vége nem a demokrácia, hanem a kapitalizmus győzelmét hozta el a világban, ami nem fest túl jó képet a demokráciára nézve. Mit ért ön ez alatt pontosan?

Nem kérdéses, hogy a tervgazdaságból rendszerváltó országok először kapitalista rendszerekké alakultak át, és demokratikusabbak lettek, a legtöbb legalábbis. De az biztos, hogy nem feleltek meg azoknak az elvárásoknak, amikkel az emberek 1989-ben nekivágtak a rendszerváltásnak. Én azon a véleményen vagyok, hogy ezek az elvárások már akkor is irreálisak voltak. Ha a mostani kelet-európai, orosz, ukrán és közép-ázsiai politikai helyzetet összehasonlítjuk ezekkel az elvárásokkal, akkor mindenképpen kudarcnak tűnik a rendszerváltás. Ha viszont mondjuk az 1985-ös állapotokkal hasonlítjuk össze a mai politikai helyzetet, akkor mindenképpen szabadabb rendszereket látunk.

A legutóbbi könyvének azt a címet adta, hogy Egyedül a kapitalizmus (Capitalism alone), amelyben azt írja, hogy a kapitalizmusnak nincs alternatívája, csak annak változatai versengenek egymással.

Az érvelésemet a kapitalizmus definíciójára alapozom, amiben szerintem mindenki egyetért. Ennek a definíciónak három eleme van, vagyis a kapitalizmus egy olyan rendszer, amelyben a termelés nagy része magántulajdonban lévő termelőeszközökkel zajlik, vagyis a tőke magánkézben van; a munkaerő nagy része fizetett munkaerő; a gazdasági döntések nagy része decentralizált módon születik. E definíció szerint a világ összes országában, talán Észak-Korea kivételével, kapitalista gazdaság működik. Mindenhol a magánszektor a legfontosabb gazdasági szereplő, még ha az államnak komoly szerep is jut, ahogy erről mindjárt beszélni is fogok, az emberek többsége bérmunkarendszerben dolgozik, a döntéseket pedig nem egy központi tervhivatalban hozzák, a cégek és az egyének maguk hoznak döntéseket. Így földrajzi értelemben a kapitalizmus totális győzelmet aratott. De a kapitalizmus ideológiai szempontból is győzedelmeskedett, mert az emberek magukévá tették a kapitalizmus alapvető ideológiáját, a vagyonfelhalmozás és a racionális viselkedés ideológiáját.

Mindezzel nem azt akarom mondani, hogy ez egy örvendetes vagy jó dolog, a kapitalizmusnak nagyon sok negatív hatása van, amelyeket mára sokkal tisztábban látunk, mint korábban, különösen, mint ahogy azt a keleti blokkban felnőtt emberek elképzelték. Mára mindenki tisztában van vele, hogy a kapitalizmusnak nagyon sok árnyoldala van, a hatalmas egyenlőtlenségektől a kirekesztésen át egészen odáig, hogy már a személyes kapcsolatok is egyre inkább az árutermelés és a jogi viszonyok logikája szerint működnek. De nincs elképzelésünk arról, milyen alternatív rendszer tudná váltani a kapitalizmust.

Azért nincs, mert a hidegháború vége óta nincs egy versengő gazdasági berendezkedés a kapitalizmuson kívül? A kapitalista rendszereken belül nem alakulhat ki valamilyen alternatív, a jelenlegitől eltérő gazdasági rendszer?

De, szerintem ez lehetséges. Több lehetséges forgatókönyv is eszembe jut. Amit a kapitalizmusról írok, azt az támasztja alá, amit az előbb is említettem, hogy az emberek elfogadták a rendszer alapvető jellegzetességeit, és már vágyunk rá, hogy gazdagabbak legyünk, több dolgot szerezzünk meg, ami lehetővé teszi a kapitalista rendszer működését.

Ha viszont hirtelen ez megváltozna, és az emberek nagy részét kevésbé foglalkoztatná az anyagi javak felhalmozása, és helyette arra vágynának, hogy kevesebb időt töltsenek olyan elfoglaltságokkal, amikért pénzhez juthatnak és többet foglalkozzanak társas tevékenységekkel, az megakasztaná a kapitalizmus fogaskerekeit. A rendszer gépezete ugyanis nem működik, ha az emberek nem akarnak több dolgot vásárolni, nem vágynak a második, harmadik autójukra, nagyobb tévére. Ilyen esetben a rendszer megszűnne olyan formában működni, amit Marx bővített újratermelésnek nevezett, és helyette egy statikus rendszerré alakulna át. De nem látom túl sok jelét annak, hogy túl sok ember hajlandó lenne feladni az anyagi javait több szabadidőért cserébe. Keynes egy esszéjében azt írta, hogy szerinte elérjük majd azt a pontot, amikor az emberek anyagi igényeit lényegében kielégítettük, ezután pedig csak heti 14-15 órát dolgozunk majd. Ez a pont ma nem igazán látszik. De nem kizárt, hogy valahol a felszín alatt az emberekben kialakul majd valamilyen ellenállás vagy elutasítás egy teljesen kommercializált világgal szemben, és ez idővel érezhetőbbé válik.

A másik forgatókönyv tisztán gazdasági. A kapitalizmus azáltal vált domináns gazdasági rendszerré, hogy integrálta Oroszországot, Kínát, Indiát és sok más országot, ezzel nagyon sok új munkaerőt bevonva a termelésbe. Azzal, hogy úgy kétmilliárd ember kapcsolódott be a kapitalista rendszerbe, a tőke sokkal szűkösebbé vált. Elképzelhető, hogy száz év múlva viszont sokkal bőségesebben áll majd rendelkezésre a tőke a munkaerőhöz képest. Ebben az esetben a munkaerő sokkal előnyösebb pozícióba kerülne a tőkével szemben, egyszerűen az arányok miatt. Ilyen esetben bárki nagyon egyszerűen tudna tőkét kölcsönözni, úgy, hogy lényegében alig kell utána kamatot fizetni. Ezzel megváltozna a tőkések és munkások viszonya, ami hatással lenne a bérmunka rendszerére, olyan szinten, hogy a kapitalizmus a ma ismert formájában lényegében megszűnik.

Ez egy olyan utópia, ahol mindenkinek vannak részvényei, vagy hogyan kellene ezt elképzelni?

Kicsit úgy képzelem, mint ahogy a start-up vállalkozások működnek manapság. Vagyis emberek összeállnak és alapítanak egy céget valamilyen ötlettel, és ezt az ötletet próbálják eladni. A megvalósításhoz pedig hitelt sem kell fölvenniük, hanem befektetők adnak nekik pénzt. Ez egy megváltozott viszony a tőke tulajdonosa és a dolgozó ember között, aki az ötletét akarja megvalósítani. A tőkés már nem irányít, csak kölcsönadja a pénzét, amit vagy visszakap, vagy nem. A viszony általában úgy néz ki, hogy ha mondjuk én vagyok Jeff Bezos és az Amazon, nálam van a tőke, én fölveszlek téged dolgozni, de a start-upoknál ez nem így megy. És elképzelhetőnek tartom, hogy kialakul egy olyan helyzet, amelyben olyan sok tőke lesz a rendszerben, hogy bárki olcsón hozzájuthat, a bőség miatt nem is kell nagy megtérülésre számítani, és kisebb szerepet kapna a rendszerben a bérmunka.

Érdekes, amit a szabadidőről mondott, mert mostanában elég sokat lehet olyan kísérletekről hallani, hogy bizonyos munkahelyeken a négynapos munkahéttel kísérleteznek, és egyre több szó esik az alapjövedelemről is, vagyis egy olyan rendszerről, ahol senkinek nem kellene a megélhetésért dolgoznia, hanem mindenki kapna az államtól valamekkora összeget. Ön ezekről mit gondol?

Ezek fontos fejlemények, különösen a feltétel nélküli alapjövedelem. Az Egyedül a Kapitalizmus című könyvemben elég szkeptikusan írtam erről, de ez az egyetlen olyan kérdés, amiben megváltozott a véleményem a könyv megjelenése óta, méghozzá a járvány miatt. Korábban sem voltam az alapjövedelem ellen, de úgy láttam, hogy vannak bizonyos hátulütői. Viszont a járvány alatt rájöttem, hogy ha lenne alapjövedelem, akkor nem kellett volna megvárni, amíg a kormányok és parlamentek döntenek a válságba került emberek megsegítéséről, hanem automatikusan működne egy rendszer, ami garantálja mindenkinek a megélhetését, függetlenül attól, hogy elvesztette az állását, vagy sem.

A könyvében arról ír, hogy a kapitalizmus két változata, formája alakult ki és vetekszik egymással most és a közeljövőben: a liberális és a politikai kapitalizmus. Mi különbözteti meg ezeket egymástól?

A liberális kapitalizmus lényegében az, amiről eddig is beszéltünk, ezzel kapcsolatban nem állítok túl sok újdonságot, bár írok arról a hat rendszerszintű egyenlőtlenségről, amely a jelenlegi liberális kapitalizmus velejárója, különösen az Egyesült Államokban. A politikai kapitalizmus kifejezés Max Webertől származik, egy olyan rendszert ír le, amelyben az államnak nagyon fontos szerep jut. Az általam leírt fogalom hasonlít arra, amit mások államkapitalizmusnak hívnak, és vannak hasonlóságok az olyan rendszerekkel is, mint amilyen az új gazdasági mechanizmus volt a Szovjetunióban a 30-as években, amikor az állam ellenőrzése alatt tartja a gazdaság legfontosabb szektorait, a bankrendszert, a legfontosabb erőforrások kitermelését stb. (Ezt látjuk például Kínában, ahol az állam ellenőrzi a szénkitermelést, és lényegében bármikor növelheti vagy csökkentheti a kitermelést, ha úgy akarja.) De az ilyen rendszerekben is azt látjuk, hogy amúgy megfelelnek a kapitalizmus definíciójának, amit már említettem.

A politikai kapitalizmusnak vannak viszont bizonyos megkülönböztető tulajdonságai. Az egyik ilyen a hatékony bürokrácia, amelynek elő kell segítenie a gazdaság növekedését. A másik ilyen jellemző pedig a jogállamiság hiánya. Ez egy ellentmondás, mert egy jól működő államigazgatásnak be kellene tartania a szabályokat.

Ha a szabályokat nem követi az állam, akkor a korrupció és az eseti döntéshozatal a rendszer részévé válik. A politikai kapitalizmus harmadik fontos jellemzője pedig az állam relatív autonómiája, ami szerintem a járvány alatt még fontosabb lett, mint amikor írtam a könyvet.

Otist, a medvét már az egész világ ismeri, ő nyerte ugyanis pár hete az Alaszka legkövérebb medvéjének járó elismerést a Katmai Nemzeti Park szavazásán. Otis viszont nem volt még elégedett a kövérségével, és miközben a többi medve már elkezdte bevackolni magát télire, vagy már el is kezdték a téli álmukat, Otis csak eszik, és eszik, és eszik. Pár napja például levideózták, ahogy a halászat leginkább energiatakarékos módját választva lazacot töm magába.

Igen, Otis megtalálta a természet cheat code-ját, és óriási testével befeküdt a patakba, hogy nyitott száját a lazacok útjába helyezze. A módszer tökéletes, hiszen Otis csak gyűjti a kalóriákat, miközben szinte semennyit sem éget el a hosszú téli hónapokra eltartalékolt zsírból. Részben ezzel a módszerrel Otis eddigi nagyjából 25 éve alatt becslásek szerint úgy 25 ezer lazacot falhatott be.

Otisnak minden extra falat elraktározott kalória számít, mikor ugyanis tavasszal felébred, még nem nagyon lesz mit ennie, így nem baj, ha még akkorra is jut egy kis tartalék háj, nem használ föl mindent a téli álom alatt. (Mashable)

A Momentum Küldöttgyűlése a mai napon úgy döntött, hogy Fekete-Győr András, a Momentum alapítója vezesse a Momentum parlamenti listáját - írja vasárnap esti közleményében a párt. Ez a közös ellenzéki lista tekintetében azt jelenti, hogy az ott szereplő momentumosok között az első helyen Fekete-Győr András szerepel majd.

"Fekete-Győr András a Momentum alapítójaként az elmúlt öt és fél évben vezette a pártot - az ő elnöksége alatt lett a Momentum mozgalomból az ellenzék egyik legerősebb pártja, ez idő alatt került két momentumos az Európai Parlamentbe és több mint 130 momentumos a magyar önkormányzatokba" - írja a közlemény a Momentumot a közelmúltig pártelnökként vezető politikusról.

Fekete-Győr rosszabbul szerepelt az ellenzéki előválasztáson a miniszterelnök-jelöltek versenyében, mint ahogy a Momentum jelöltjei amúgy szerepeltek, 21 050 szavazattal mindössze 3,39 százalékot ért el. Az előválasztás első fordulója után bizalmi szavazást kezdeményezett maga ellen, a Momentum küldöttgyűlése pedig október 10-én kétharmados többséggel megvonta tőle a bizalmat, ezt követően a pártelnök lemondott. A pártot Orosz Anna vezeti tovább ügyvezető elnökként, de pénteken bejelentette, hogy elindul az elnöki tisztségért. Orosz Anna volt a Momentum legsikeresebb jelöltje az előválasztáson, az újbudai választókörzetben a szavazatok 70 százalékát szerezte meg a DK-s Gy. Németh Erzsébettel szemben.

A közlemény szerint Fekete-Győr vállalta a politikai felelősséget az előválasztáson elért eredményéért, "de a Momentum iránti elkötelezettsége és a pártért tett munkája megkérdőjelezhetetlen, ezért döntött listavezetése mellett a Momentum Küldöttgyűlése."

Izrael bejelentette több mint 1300 új telepeslakás építésének jóváhagyását - jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál vasárnap. Zeév Elkin építésügyi miniszter hozta nyilvánosságra, hogy fel fognak építeni 1355 új telepesotthont az 1967-ben Jordániától elfoglalt Ciszjordániában. Joe Biden amerikai elnök beiktatása, 2020 januárja óta ez az első ilyen izraeli lépés.

Az építés- és lakásügyi minisztérium azt is bejelentette, hogy öt éven belül, 2026-ig 1500 lakást akarnak felépíteni a szintén Ciszjordániában lévő Jordán-völgyben, ezzel megduplázzák az ott élő izraeliek számát, mely jelenleg mintegy 6400. Az állami költségvetés 224 millió sékellel, (mintegy 22 milliárd forinttal) támogatja az újabb építkezéseket, melynek zömét a kiemelt településekre vonatkozó kormányhatározatok alapján elkülönített fejlesztési források teszik ki. A pénzből mintegy 90 millió sékelt (közel 9 milliárd forintot) a települések infrastruktúrájának tervezésére és fejlesztésére fordítanak.

Szerdán fog összeülni a ciszjordániai építkezéseket meghatározó tervezőbizottság, hogy mintegy 3100 új lakás engedélyezéséről, illetve az engedélyezési eljárások bizonyos szakaszairól tárgyaljon. Jövő vasárnap ez a bizottság várhatóan jóváhagyja mintegy 1300 új otthon felépítését a C zóna palesztin településein is, amely izraeli biztonsági, és palesztin civil közigazgatás alatt áll, de az építési jogok Izraelhez tartoznak. Ezzel az elmúlt tíz év legnagyobb szabású lakásépítését engedélyezik a palesztinok számára.

A Békét Most nevű civil békemozgalom szerint a jelenlegi izraeli kormány Benjámin Netanjahu volt miniszterelnök megszálló politikáját folytatja. "A szociáldemokrata Munkapártnak és a baloldali liberális Merecnek fel kell ébrednie, és követelnie kell a településeken az építkezési őrület azonnali leállítását, mely rontja a jövőbeli politikai megoldás kilátásait". A kormánykoalícióban részt vevő Merec párt egyik képviselője bírálta a döntést, mert az szerinte sérti Izrael érdekeit.

Jelenleg mintegy 475 000 telepes él Ciszjordániában 2,8 millió palesztin mellett. A nemzetközi jog tiltja civilek betelepítését a katonai hadjárattal elfoglalt területekre, de ezt Izrael Ciszjordánia esetében biztonsági és történelmi okokra hivatkozva vitatja. A palesztinok az izraeli települések építését Ciszjordániában a nemzetközi jog megsértésének és a béke akadályának tekintik, és ebben széles körű nemzetközi támogatást élveznek. (MTI)

Akár több tíz millió újnak tűnő, de valójában használt gumikesztyűt exportálhattak az Egyesült Államokba Thaiföldről, kihasználva a járvány alatti megemelkedett keresletet és lazított szabályokat - írja a CNN. Az amerikai hírtelevízió riportja szerint Thaiföldön már bezártak egy üzemet, ahol használt, esetenként láthatóan szennyezett, véres gumikesztyűket festettek kékre és csomagoltak el új kesztyűként, hogy aztán exportálják őket, de több hasonló még mindig működhet az országban. Az amerikai hatóságok figyelmét már korábban is felhívták a problémára, de így is rengeteg ilyen kesztyű kerülhetett amerikai kórházakba.

A koronavírus-járvány csúcspontján több amerikai kereskedelmi cég is nagy mennyiségben vásárolt egészségügyi gumikesztyűket egy Paddy the Room Trading Co. nevű thaiföldi vállalattól. A nitril kesztyűkre óriási igény volt az egészségügyben, a kereskedők pedig komoly lehetőséget láttak, kockázatot pedig alig, többek között azért, mert a thai cég több dokumentumot is fel tudott mutatni, amely szerint külső minőségellenőrök sem találtak semmilyen hibát a kesztyűkkel. Csakhogy ezek a papírok hamisak voltak.

Amikor a szállítmány az Egyesült Államokba ért, kiderült, hogy a megvásárolt áru egy része rosszabb minőségű, latex vagy más anyagból készült kesztyű nitril kesztyűs dobozban, egy része pedig ugyan nitril, de láthatóan használt, pontosabban fogalmazva koszos. Viszont sajnos nem minden szállítmány akadt fenn az ellenőrzésen, sok kesztyű eljutott a megrendelőkig, és ők is elkezdték mérgesen hívogatni a kereskedőket. Ettől az egy cégtől 28 konténerben nagyjából 80 millió kesztyű érkezett az Egyesült Államokba. A kereskedők már februárban jelezték az amerikai vámhatóságnak, hogy tömegével jönnek a hamis vagy használt kesztyűk, ennek ellenére a szállítmányok nem álltak le. Sőt, a CNN riportja szerint 28 konténer nagy része már a jelzés után érkezett. Az amerikai gyógyszer- és élelmiszerbiztonsági hatóság, az FDA márciusban elismerte, hogy a thai cég hamis papírokkal exportál az Egyesült Államokba, valamiért viszont csak 5 hónappal később adott ki figyelmeztetést a hatóság, hogy senki se vásároljon a cégtől.

A csaló thai cég dolgát az is megkönnyítette, hogy az amerikai hatóságok az óriási kereslet miatt a járvány idejére lazítottak több egészségügyi termék, így a védőruházatok behozatalának ellenőrzésén. Az FDA a CNN kérdésére közölte, hogy továbbra is fontos, hogy legyen elég gumikesztyű az országban, ezért a jövőben is engedélyezni fogják, hogy akkor is exportálhassanak cégek az amerikai piacra, ha nem tudnak minden szükséges biztonsági dokumentumot felmutatni, amíg a termékek megfelelnek az elvárt minőségnek és nem jelentenek kockázatot a használókra. Viszont a riport szerint lényegében csak akkor ellenőrzik a beérkező szállítmányokat, ha egy céget már figyelnek a hatóságok.

A Paddy the Room ügyében már az Egyesült Államokban és Thaiföldön is nyomozás indult. A thai hatóságok már tavaly decemberben is razziát tartottak a cég egyik telephelyén, viszont ezzel nem sikerült leállítani a használt kesztyűk exportját, mert a cég egyszerűen arrébb vitte a "termelést".

Idén ősszel egymás után derül ki különböző alapanyagokról, hogy nincs belőlük elég, ami pedig van, azért lassan vagyonokat kérnek el a gyártók és forgalmazók. Óriási árnövekedést lehetett tapasztalni az építőipari alapanyagoknál, meredeken emelkedik a földgáz ára, a magnéziumhiány már az autóipari termelést fenyegeti, a Napi.hu cikke szerint pedig Magyarországon már elég nagy hiány van papírból. Ez ellátási gondokat okoz a kereskedőknek, akik közül van, aki már szűri a megrendeléseket, vagy mennyiségi kvótákat vezetett be, hogy valahogy oldja a helyzetet.

A portálnak nyilatkozó szakemberek szerint a hiány több tényezőre is visszavezethető: egyrészt meredeken megemelkedett a papír alapanyagának számító cellulóz ára, esetenként négyszeresére is nőtt az év elejéhez képest. A szállításhoz szükséges konténerek költsége és az energiaárak emelkedése miatt is drágább a papír. Ehhez még hozzájön a nagyobb kereslet is, ahogy ugyanis környezetvédelmi okokból egyre inkább kivezetik a cégek a műanyag csomagolást, részben papírral váltják azt fel.

A hiány miatt több hazai papírkereskedő már nem számláz előre, csak azonnali fizetéssel árusítja a papírt, egyes gyártók pedig allokációs kvótarendszert vezettek be. A Napi.hu-nak nyilatkozó Líra könyvkiadó szerint a könyvek árában egyelőre még nem fog meglátszani az emelkedés, de a nyomdákban már gondot okoz bizonyos, a gyártáshoz szükséges papíralkatrészek hiánya, ami miatt eltolódhatnak könyvek megjelenései. Ha pedig a hiány kitart, akkor a karácsonyi szezonban, amikor az emberek a legtöbb könyvet vásárolják, ennek már érezni lehet majd a hatását.

Zeinolabedin Khorram, az iráni Kelet-Azerbajdzsán tartomány új kormányzója nem látta jönni a pofont. Viszont mindenki, akinek éppen a beiktatási ünnepségén a beszédét tartotta Tabriz város egyik mecsetjében, nagyon is jól láthatta,

ahogy egy férfi nyugodt, de határozott léptekkel megközelíti a tartomány éppen kinevezett vezetőjét, lendületet vesz, majd hátulról egy jókora maflást ad a kormányzónak. Az öltönyös, védőmaszkos férfi ezután még lökdösődik egy kicsit a valószínűleg eléggé meglepett kormányzóval, mielőtt a biztonságiak a színpadra érnek és lefogják.

Az elkövetőről, Ajub Alizadehről nem sokat tudni, a helyi média annyit közölt, hogy a fegyveres erők tagja. És hogy a kormányzó mivel rázta meg a pofonfát? Ez sem teljesen egyértelmű, bár a kihallgatásán állítólag azzal magyarázta az esetet, hogy fel volt háborodva, mert a helyi kórházban a feleségének egy férfi orvos adta be a koronavírus elleni védőoltást, nem egy nő. Hogy ezért miért pont a posztját éppen hogy elfoglaló kormányzónak jár a pofon, és miért kockáztatta, hogy fizikailag bántalmazzon egy kormányzati vezetőt, az kérdés.

Mindenesetre a legnagyobb pofont talán nem a kormányzó kapta, hanem az esemény biztonságáért felelők, nagyon ciki ugyanis, hogy egy eseményen, amin az iráni belügyminiszter is ott volt, valaki csak úgy fölmehet a színpadra és adhat egy csicskalángost a tartomány első emberének. (CNN)

A védettségi igazolvánnyal rendelkezők számára kedvezményeket biztosító, október 15-től érvényes rendelkezés hatására nőtt a koronavírus elleni oltásra jelentkezők száma Brüsszelben. Az új fertőzöttek napi száma egy hét alatt 65 százalékkal emelkedett Belgiumban.Beszámolók szerint Brüsszelben legalább 25 százalékkal többen jelentkeztek oltásra egy hét alatt, mint egész szeptemberben.A belga főváros vezetése a megemelkedett oltakozási kedvet azzal magyarázza, hogy Brüsszelben múlt péntektől csak védettségi igazolvánnyal lehet éttermek, bárok, kávézók belső részére menni, és igazolásra van szükség a beltéri sporteseményeken való részvételhez is. Az oltópontok nyitvatartási idejét a megnövekedett igényekhez igazították, különös figyelemmel arra, hogy nemrégiben megkezdődött a 65 évesek és az annál idősebbek harmadik, emlékeztető oltásának országos beadása is.

Vallóniában, az ország déli, francia nyelvű régiójában a brüsszelihez hasonló szabályozás november elsején lép érvénybe. Flandria, Belgium északi, flamand nyelvű országrésze még nem döntött arról, hogy bevezet-e hasonló, az oltottaknak kedvezményeket nyújtó szabályokat.

Brüsszelben eddig arányosan sokkal kevesebben oltatták be magukat, mint az ország többi részén. A brüsszeli régió teljes lakosságának 56,5 százaléka kapta meg az oltás első adagját, szemben Vallóniával, ahol a teljes népesség 70,2 százaléka, illetve a flandriai régióval, ahol a lakosság 80,6 százaléka vette fel az első oltást. Teljes védettséggel Brüsszelben a lakosság 54,1 százaléka, Vallóniában 68,5 százaléka, Flandriában pedig 79,8 százaléka rendelkezik.

A belga közegészségügyi hatóság legfrissebb tájékoztatása szerint az elmúlt hétnapos időszakban feljegyezett új koronavírus-fertőzéses estek száma 65 százalékos növekedést mutat az előző hétnapos időszakhoz képest. Az elmúlt kilenc napban közel 36 200 ember fertőződött meg Belgiumban, naponta átlagosan 4036-an. Kórházba naponta átlagosan több mint száz beteget szállítanak, ez a mutató 67 százalékkal emelkedett. Naponta átlagosan 13 ember halt meg a vírus szövődményeiben, mintegy 25 százalékkal többen, mint az előző hét napban. A járvány kezdete óta 1 312 360-an fertőződtek meg az új típusú koronavírussal, és 25 846-an haltak meg a szövődményekben Belgiumban. (MTI)

A kelet-európai országokban már több mint 20 millió ember kapta el a koronavírust, erre jutott vasárnapi elemzésében a Reuters. A hírügynökség szerint Oroszországban, Ukrajnában és Romániában a legrosszabb a járványhelyzet a régióban, ezekben az országokban globálisan is a legmagasabbak között van a koronavírus miatt elhunytak aránya. A Kelet-Európai régió, amelybe a Reuters beleszámítja Magyarországot is, a világ népességének mindössze 4 százalékát adja, viszont jelenleg az összes újonnan jelentett koronavírus-fertőzött 20 százalékát innen jelentik. A régióban átlagosan 83 700 új esetet jelentenek egy nap.

A Reuters megjegyzi, hogy a régión belül Magyarországon a legmagasabb az átoltottsági arány, a lakosság 62 százaléka kapott már legalább egy oltást. A szomszédos Ukrajnában viszont régiós szinten is nagyon rossz a helyzet, itt a lakosság mindössze 19 százaléka kapott legalább egy vakcinát.

Ukrajnában egyre súlyosbodik a járványhelyzet, a kormány válságstábja a hétvégén tartott értekezletén újabb két megyét sorolt át a legszigorúbb korlátozásokkal járó vörös kategóriába. Oleh Nemcsinov kabinetminiszter közlése szerint október 26-tól vörös besorolásba kerül a nyugat-ukrajnai Rivne és a déli országrészben lévő Mikolajiv megye is. Ezzel együtt már kilenc megye lesz a 23-ból vörös besorolású, a legenyhébb kockázatot jelző sárga kategóriában már csak négy régió maradt - köztük Kárpátalja -, a többi a nagyobb kockázatot jelző narancs besorolásban van. A kórházak telítődése miatt Vitalij Klicsko kijevi polgármester a héten jelezte, hogy a főváros is napokon belül vörös kategóriába kerülhet.

A kelet-európai új esetek 40 százalékát Oroszországban regisztrálják, a Reuters számításai szerint itt öt percenként 120 emberről derül ki, hogy fertőzött. Oroszországban a lakosság 36 százaléka kapott legalább egy oltást, pénteken pedig már negyedik napja ért el újabb rekordot az új fertőzöttek száma. A járványhelyzet miatt hétfőtől Moszkvában szigorú korlátozásokat vezetnek be, az élelmiszerboltokon és gyógyszertárakon kívül minden üzlet zárva lesz a városban.

Romániában a sok fertőzött és beteg miatt az összeomlás szélén van az egészségügyi rendszer, az országban átlagosan öt percenként hal meg valaki a járvány következtében. A Deutsche Welle stábját beengedték az egyik romániai járványkórházba, ahol négy orvos jut 90 betegre. Az országban csak minden harmadik ember van beoltva, de sokan még mindig elutasítják a vakcinákat.

Bulgária fővárosában, Szófiában és több másik városban mindeközben tüntetéseket szerveztek a kormány új intézkedései miatt, amelyek több új korlátozást is bevezetnének azoknak, akik még nem kaptak oltást. Az országban az Our World Data oldalon elérhető adatok szerint eddig a lakosság 15,9 százaléka kapott teljes védettséget biztosító oltást. (Al Jazeera, MTI).

Erős földrengés volt Tajvanon vasárnap délelőtt, a rengés az Euro-Mediterrán Szeizmológiai Központ (EMSC) mérése szerint a Richter-skála szerinti 6,5-ös erősségű volt.

A földrengés epicentruma a szigetország északkeleti részén, Hualien város közelében, 60 kilométerrel a felszín alatt volt. A CNN cikke szerint a rengéseket a sziget északi csücskében lévő fővárosban, Tajpejben is érezni lehetett. Áldozatokról, sérültekről és károkról egyelőre nem érkezett jelentést.

A héten egymást követték a komolynak látszó fordulatok Oroszország és a nyugati államok kapcsolatában, az orosz külügyminiszter ugyanis bejelentette, hogy országa megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat a NATO-val. Ezzel még fagyosabbá vált a már eddig is elég rossz viszony, a diplomáciai kapcsolatok (és kémek) hiánya pedig még paranoiásabbá tehetik a feleket. A lépésnek arra is hatása lehet, hogy a NATO mennyire tudja majd új kihívásokra, egész konkrétan Kínára fordítani a figyelmét.

Szergej Lavrov hétfőn jelentette be, hogy Moszkva bezárja a NATO-hoz delegált nagykövetségét, a fontos kérdésekben ezután, ha nagyon muszáj, a belgiumi orosz nagykövetet lehet keresni. Emellett azt is bejelentette, hogy bezárják a NATO Moszkvában lévő katonai misszióját és a moszkvai belga nagykövetségen működő NATO információs irodát is. Az orosz külügyminiszter a bejelentéssel arra reagált, hogy a NATO október 6-án kiutasította az orosz követség 8 diplomatáját, mondván, hogy a diplomáciai missziójukon túlterjedő információs tevékenységet folytatnak, vagyis kémek. Az orosz követségen ezután mindössze 10 diplomata maradt volna, őket viszont már inkább hazahívják.

Kém over

Az orosz-NATO viszony már egy ideje elég rossz, aminek amolyan hőmérője volt az orosz NATO-nagykövetség dolgozói létszáma. Legutóbb 2018-ban csökkentette a NATO az orosz követség létszámát 30-ról 20 főre, nem sokkal azután, hogy az orosz katonai titkosszolgálat ügynökei Angliában novicsok idegméreggel megmérgezték Szergej Szkripal volt orosz ügynököt és lányát. Innen csökkent most 10 főre a létszám, a nyolc, kémkedésért kitiltott diplomata mellett ugyanis két betöltetlen pozíciót is megszüntetett az észak-atlanti szövetség.

A NATO és Oroszország között amúgy már többször megszakadt a kapcsolat: egyszer 2008-ban, miután Oroszország elfoglalta Grúzia területének egyötödét, majd 2014-ben, amikor az oroszok támogatta szakadárok és az egyenruha és felségjelzés nélküli orosz katonák annektálták a Krím-félszigetet és Ukrajna keleti részét. Viszont idővel mindig helyreállt a békés viszony, már amennyire a folyamatos, fagyos feszültséget annak lehet nevezni.

Jójárt Krisztián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetének külső munkatársa szerint annak, hogy most talán véglegesen megszakadt a diplomáciai kapcsolat az orosz kormány és a NATO között, olyan nagy gyakorlati jelentősége nincs. Oroszországot a diplomáciai kapcsolatok megléte eddig sem tartotta vissza attól, hogy különböző operatív akciókat hajtson végre Európában és kavarni próbáljon az Egyesült Államokban, ahogy annak sincs a szakértő szerint túl nagy valószínűsége, hogy a kapcsolatok hiánya miatt majd felbátorodnak az oroszok, és sűrűbbek lesznek az olyan akciók, mint amilyen a Szergej Szkripal elleni merénylet vagy a csehországi lőszerraktár 2014-es felrobbantása volt. Ez utóbbiról idén derült ki, hogy valószínűleg az orosz titkosszolgálathoz köthető, ami miatt eléggé meg is romlott a cseh-orosz viszony, és Jójárt szerint az orosz diplomaták októberi kiutasításának is lehet köze ehhez az esethez.

Olyan hatása viszont lehet a diplomáciai kapcsolatok megszakadásának, hogy megbízható diplomaták és kémek nélkül a két fél között nem áramlik olyan jól az információ, ami kevésbé megalapozott, sőt, paranoid döntésekhez is vezethet. Jójárt szerint érdemes megnézni, mi történt az 1970-es években, amikor az amerikai kémelhárítás szinte teljesen felszámolta az Egyesült Államokban tevékenykedő szovjet kémhálózatot. Megbízható információk hiányában ezután a szovjet vezetés a leginkább paranoid elképzeléseknek is teret engedett arról, hogy mire is készülnek az amerikaiak. Ebből a szempontból szerinte kontraproduktív döntésnek is bizonyulhat a NATO részéről, hogy kiutasította a kémkedő diplomatákat. Az valószínűleg senkinek nem volt meglepetés, hogy a NATO-val kapcsolatot tartó orosz diplomaták egyben a hírszerzésnek is dolgoznak, viszont a diplomaták látható, nyomon követhető, megfigyelhető emberek, akiket az orosz titkosszolgálat ezután megpróbál majd kevésbé látható ügynökökkel helyettesíteni, ha sikerül. Amíg viszont nem sikerül, addig mind hivatalos, mind titkosszolgálati úton kevesebb információ áramlik majd a NATO és az orosz kormány között, ami nehezebbé teszi a megalapozott döntéshozatalt, főleg abban az információs vagy dezinformációs zajban, amit amúgy nagy részt maguk az oroszok gerjesztenek és erősítenek.

Persze nem a NATO-diplomaták voltak az orosz kormány és a nyugat legfontosabb csatornái, az igazán fontos kérdéseket az orosz és amerikai felek más fórumokon is rendezni tudják. Az orosz vezérkari főnök például nemrég Helsinkiben tárgyalt amerikai kollégájával. Ami pedig a moszkvai NATO-missziót és információs irodát illeti, velük már egy ideje amúgy sem akart senki szóba állni az orosz kormányból, úgyhogy nem akkora érvágás, hogy hazahívják az ott dolgozókat.

Az orosz-kínai dilemma

Csiki Varga Tamás, a Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet munkatársa szerint sem várható, hogy a diplomáciai kapcsolatok beszüntetése miatt jelentősen változzon Oroszország viselkedése, vagy hogy nagyobb legyen valamifajta beavatkozás kockázata Európában, különösen annak keleti felén. A keleti NATO-tagállamokat továbbra is védi az észak-atlanti szövetség azon kötelezettsége, hogy ha egy tagját támadás érné, akkor a szövetség tagjai segítséget nyújtanak. Oroszország viszont eddig is elég aktív volt az olyan hibrid hadviselésben, ami még éppen nem éri el a háborús küszöböt, de eléri Oroszország célját. Csiki szerint ide tartoznak a NATO határain tartott hadgyakorlatok, a légterek vagy tengerek megsértése, de a dezinformációs kampányok, szélsőséges csoportok támogatása, a gazdasági függőségek kiépítése, erősítése és hasonlók is. Ezeknek mind az a célja, hogy csökkentsék a NATO-tagállamok társadalmi ellenálló-képességét, hogy amikor döntést kell hozni valamilyen, akár Oroszországot érintő ügyben - amihez a NATO-ban minden esetben konszenzusra van szükség -, legyenek olyan gyenge pontok a szövetségen belül, amelyekkel meg lehet gátolni, vagy lassítani lehet a döntéseket, ezzel gyengíteni az észak-atlanti szövetséget.

Abban sem várható nagy változás, hogy mi lesz például Ukrajna sorsa, amelynek vezetése nagyon szeretné elérni a NATO támogatását. Ezt politikai kommunikáció szintjén meg is kapja. Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter például a napokban Kijevben arról beszélt, hogy egyetlen másik országnak sincs vétójoga Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatban, kimondatlanul is Oroszországra utalva ezzel. Ez persze gyakorlatilag nem igaz, mert ha a NATO-ban döntésre kerülne a sor, a konszenzusos rendszer miatt egy tagállam is meg tudná azt akadályozni, de Csiki szerint nem is valószínű, hogy a NATO bármely tagja szeretné komolyan vállalni azt, hogy Ukrajna védelmében háborúba kelljen kezdenie Oroszországgal. Az ukrán tagság így legfeljebb azután lehetne napirenden, ha valahogy sikerülne helyreállítani az ország területi integritását, amire nincs túl nagy esély, főleg komoly NATO-támogatás nélkül.

Az eddig is fennálló, folyamatos orosz fenyegetés egy másik kérdésben viszont megoszthatja a NATO tagjait: abban, hogy mennyire forduljon a szövetség figyelme Oroszország helyett Kína felé. Arról sokat lehet mostanában olvasni, például Király András kollégám cikkében, hogy Joe Biden egyértelműen Kínát tartja a legnagyobb geopolitikai kihívásnak, ezért az Egyesült Államok mindenképpen szeretné, ha európai szövetségesei is több figyelmet fordítanának Kínára. Ha konkrét katonai segítséget nem is, politikai szolidaritást és Kínával szemben ellenségesebb hozzáállást mindenképpen elvárnának az európai tagoktól. Európán belül viszont elég megosztó ez a kérdés: a nyugati országok hajlamosabbak inkább fenyegetésként, a keletiek viszont inkább lehetőségként tekinteni a kínai gazdasági és politikai nyomulásra, ráadásul az európai NATO-tagoknak a közelsége miatt Oroszország mindig is nagyobb fenyegetés lesz, mint a Dél-Kínai-tengeren terjeszkedő Kína.

A NATO-nak 2022-ben kell majd új hosszú távú stratégiát alkotnia, Jens Stoltenberg főtitkár pedig a napokban arról beszélt, hogy a jövőben a szövetség nagyobb figyelmet akar fordítani Kínára, amelyre nem ellenségként tekintenek, de elismerik, hogy Kína a szövetség minden tagjának biztonságára hatással lehet. Csiki szerint viszont a stratégia kialakításában komoly kérdés lehet az amerikai és európai tagok között, hogy mekkora hangsúlyt kap a következő évtizedben Kína, és mekkorát Oroszország. Elképzelhető, hogy az Egyesült Államok az orosz fenyegetéssel szembeni védelem további biztosításáért cserébe kér majd határozottabb kiállást az európaiaktól Kínával szemben.

Ami Oroszországot illeti, Jójárt Krisztián úgy látja, hogy a kínai-amerikai hegemóniai párharcban szeretne erős, de független szereplő maradni. Az orosz kormány egy olyan új világrendben érdekelt, ami nem kétpólusú, és amelyben regionális nagy- és középhatalmaknak viszonylag nagy mozgástere van arra, hogy ha konfliktusosan is, de együttműködjenek egymással. Erre példa az orosz-török viszony, ami néha kifejezetten konfliktusos, de bizonyos kérdésekben, például Szíriában együttműködő. De ha mégis az látszik majd, hogy a jövőben egy kínai és egy amerikai pólusra oszlik a világ, Oroszország mindenképpen a kínai oldalra kerülne. Egyelőre viszont Putyin és Hszi Csin-ping is inkább stratégiai partnerségre, nem szövetségre törekszik a másik féllel.

Az Európai Parlamentben csapott össze Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, a lengyel jogállamiságról tartott vitanapon. A bizottság elnöke arról beszélt, hogy a lengyel kormány és alkotmánybíróság az Európai Unió egységét és közös értékeit fenyegeti, a lengyel kormány feje pedig zsarolással vádolta Brüsszelt, és azzal, hogy túllép a hatáskörén és a tagállamok beleegyezése nélkül próbál egy európai szuperállamot kialakítani. A verbális pofozkodáson kívül viszont nem igazán haladt valamilyen megoldás felé az Európai Unió és a lengyel kormány Magyarországot is érintő konfliktusa.

Az EU alapjait rázó konfliktus

Az európai intézmények és a lengyel kormány közötti vita már jó ideje tart, és folyamatosan eszkalálódik, egészen addig, hogy Morawieckinek az Európai Parlamentben már nagyon határozottan kellett cáfolnia, hogy Lengyelország esetleg kilépne az EU-ból. Ahhoz viszont ragaszkodna a magyar kormánnyal nagyon jó viszonyban lévő, sok szempontból annak lépéseit mímelő lengyel kormány, hogy az EU ne akarjon beleszólni abba, hogyan alakítja át teljesen saját ideológiai és hatalmi szempontjai szerint a lengyel társadalmi és politikai intézményrendszert.

A konfliktus onnan indult, hogy a lengyel kormány 2017-től komoly igazságügyi reformokat akart bevezetni, nagy kormányzati nyomás és ellenőrzés alá vonva a lengyel bíróságokat. A reformban több meredek lépés is szerepelt, többek között az, hogy az igazságügyi miniszter indoklás nélkül is leválthassa a bíróságok elnökeit, hogy politikai kinevezettekkel töltsék fel az országos igazságszolgáltatási tanácsot, és hogy lecserélnék a Legfelsőbb Bíróság tagjainak nagy részét. A javaslatok a komoly nemzetközi és hazai tiltakozások ellenére átmentek a lengyel törvényhozás mindkét házán, és bár Andrzej Duda elnök több törvényt is megvétózott, még bőven maradt az igazságügyi reformnak olyan eleme, amely miatt az EU intézményei kifogást emeltek.

A legfontosabb EU-s kifogás az úgynevezett fegyelmi kamarák létrehozása volt, amely lényegében a bírók politikai ellenőrzésére szolgálna. Ez adta meg a legújabb lökést a konfliktusnak: az Európai Bíróság megállapította, hogy a fegyelmi kamarák létrehozása ellentétes az uniós joggal, az Európai Bizottság pedig 2019 őszén kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelországgal szemben a kamarák miatt. Idén szeptemberben pedig a bizottság arra kérte az Európai Bíróságot, hogy bírságolja meg a lengyel kormányt minden egyes nap után, ameddig nem vonja vissza a fegyelmi kamarákról szóló törvényt. Morawiecki erre a lengyel alkotmánybírósághoz fordult, hogy vizsgálják meg, az Európai Uniónak van-e jogalapja a törvény visszavonását követelni. Október elején az alkotmánybírók előálltak a váratlan ítélettel: arra jutottak, hogy több uniós jogszabály is szembemegy a lengyel alkotmánnyal. Ezzel lényegében azt mondták ki, hogy a lengyel alkotmány a jogi hierarchiában az uniós alapszerződés fölött áll. És bár jogtudósok és politikusok még vitatkoznak arról, hogy mennyire durva állítás ez az unió jogrendszerére nézve, Brüsszelben eléggé elterjedt az a nézet, hogy a döntés alapjaiban forgatja fel az unió jogi hierarchiáját, és ezen keresztül egész működését.

Von der Leyen és a három lehetséges válasz

Legalábbis az biztos, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így látja, hiszen az Európai Parlamentben kedden arról beszélt, hogy a lengyel alkotmánybírók döntése alapjaiban kérdőjelezi meg az Európai Unió jogi rendszerének egységét. Mint mondta, csak egy közös jogrend biztosíthatja az EU-s állampolgároknak az egyenlő jogokat, a jogbiztonságot, a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat, és így a közös uniós politikákat. A lengyel kormány jogállamiságot fenyegető lépéseit pedig az EU közös értékeire mért támadásnak és kihívásnak nevezte.

Nem hagyhatjuk, és nem is fogjuk hagyni, hogy a közös értékeinket veszélybe sodorják.- mondta von der Leyen, aki szerint a bizottság a lépéseivel a lengyel embereket is védi. Mint mondta, a lengyel kormány sokat kritizált lépései gyengítik az igazságszolgáltatás védelmét, független bíróságok nélkül csökken a lengyel állampolgárok jogainak védelme, így pedig veszélybe kerülnek az alapvető jogaik. A bizottság elnöke szerint a rendszerváltáskor a lengyel emberek demokráciát, sajtó- és szólásszabadságot akartak, és azt, hogy véget érjen a korrupció, hogy megválaszthassák a kormányukat, és hogy a jogaikat független bíróságok védjék. "Európa ezt jelenti, Európa ezért áll ki, a lengyel alkotmánybíróság döntése viszont mindezt kétségbe vonja."

Ursula von der Leyen arról beszélt, hogy a bizottság nagyon alaposan tanulmányozza a lengyel döntést, és mérlegeli, hogy milyen lépéseket tegyenek. Mint mondta, három lépés tűnik lehetségesnek:

• A bizottság újabb kötelezettségszegési eljárást indít Lengyelországgal szemben,
• 7. cikkely szerinti eljárást indít, amelynek végén Lengyelország elveszítheti a szavazati jogát az Európai Tanácsban,
• vagy alkalmazza a jogállamisági mechanizmust, megvonva ezzel a lengyel kormányt akár 36 milliárd euró forrástól.

Az első két lépéssel már próbálkozott Brüsszel, inkább kevesebb, mint több eredménnyel, a jogállamisági mechanizmust viszont még nem alkalmazta, bár január óta megtehetné. Didier Reynders igazságügyi biztos hétfőn arról beszélt, hogy napokon vagy heteken belül alkalmazhatják a mechanizmust, von der Leyen viszont ezzel kapcsolatban semmit nem jelentett be, hiába várták sokan ezt az EP ülésén.

Politikai zsarolás és a lopakodó szuperállam

Ugyan Marius Morawiecki hétfőn még békülékeny hangvételben írt levelet az EU vezetőinek, biztosítva őket arról, hogy a lengyel kormány tiszteletben tartja az uniós jogszabályokat, a lengyel alkotmánybíróság döntése pedig semmi komolyat nem jelent, csak egy dialógus kezdete, kedden az EP-ben már sokkal erélyesebben állt ki a lengyel kormány eddigi álláspontja mellett. A lengyel kormányfő arról beszélt, hogy el kell fogadni, hogy az uniós tagállamok jogrendszerei különbözőek, ettől viszont önmagában nem hullik szét az unió.

Az Európai Bíróság viszont a döntésével egy "csöndes forradalmat" indított el, amelynek a végén egy nemzetek felett álló szuperállammá alakulna az EU, a tagállamok beleegyezése nélkül. Morawiecki szerint az EU-s intézmények hatalma már jóval tovább terjeszkedett annál, mint amivel a tagállamok felruházták, a lengyel alkotmányt és a többi tagállam alkotmányát pedig igenis meg kell védeni ettől az elfogadhatatlan és az uniós alapszerződéseit is sértő terjeszkedéstől. A lengyel kormányfő 35 percig beszélt, tovább, mint amennyi idő a rendelkezésére állt volna, azt viszont ezalatt nem mondta el, hogy pontosan miért és hogyan sérti az EU a saját szerződéseit.

Ahogy von der Leyen arról beszélt, hogy nem fogja hagyni az EU értékeinek megsértését, Morawiecki azt mondta, Lengyelország nem hagyja magát megfélemlíteni és megzsarolni, ezzel a jogállamisági mechanizmusra és egyéb kilátásba helyezett lépésekre utalva. Azt mondta, Lengyelország nem akar kilépni az EU-ból, a lengyel kormány pedig nyitott arra, hogy tárgyaljon Brüsszellel olyan jogi mechanizmusok kialakításáról, amelyek garantálják a fékek és ellensúlyok rendszerét. Példaként azt említette, hogy a mostanihoz hasonló konfliktusokat rendezhetné egy olyan bizottság vagy tanács, amelyben a tagállamok bíróságai és az Európai Bíróság is képviselteti magát.

Éljen Európa, a legjobb hely a világon!Zárta beszédét a lengyel miniszterelnök. Azt viszont egyelőre nem tudni, hogy mi lesz a lengyel kormány és a bizottság következő lépése, és mit lehetne tenni, hogy oldódjon az egyre komolyabb, már az EU alapjait fenyegető konfliktus.

Tartós, erősen politikailag motivált vitája van a magyar kormánynak az Európa Bizottsággal a helyreállítási alap forrásaival kapcsolatban, az év vége felé viszont enyhülhet a feszültség, és megszülethet a megállapodás, mondta Varga Mihály a Portfolio.hu Budapest Economic Forum konferenciáján. A vita végét viszont nem várhatta meg a kormány, ezért kellett szeptemberben devizakötvényeket kibocsátani. A pénzügyminiszter arról is beszélt, hogy meddig maradhat nagy a költségvetési hiány és az infláció, és hogy egyre inkább V-alakúnak látszik a válság lefutása.

Varga szerint abban mindenki egyetért, hogy a válság után új korszak kezdődött, viszont hogy ez a korszak milyen lesz, arról még vannak viták. Mindenesetre ő úgy látja, hogy a jelenleg felfutóban lévő negyedik hullámnak már nem lesznek az előző hullámokkal összehasonlítható gazdasági hatásai, mert nagy az átoltottság. Azért hangsúlyozta, hogy a környező országok adatait látva folyamatosan számolni kell a veszéllyel.

Ami a gazdaságpolitikát illeti, ma már az újraindítás zajlik, amelynek első üteme Varga szerint az 5 százalékos lakásáfa, az otthonfelújítási támogatás, a 13. havi nyugdíj visszaépítése, a 25 éven aluliak szja-mentessége és a kamatmentes újraindítási gyorskölcsön. Az újraindulás második ütemében a felsőoktatás támogatása és a "bértámogatások megtartása" kap majd hangsúlyt, az azt követő ütemben pedig már a zöld átmenetről és a digitalizációról szólhat a kormányzati politika.

Varga szerint a költségvetési hiány 2024-re csökkenhet vissza a GDP 3 százalékos szintjére. Azt mondta, hogy a hiány leépítésében fontos a fokozatosság, mert a 2008-as válság megmutatta, hogy a túl gyors hiánycsökkentés recesszióba lökheti a gazdaságokat.

Emlékezetes, hogy a kormány és a jegybank között komoly vita volt arról az elmúlt hónapokban, hogy mit is kellene kezdeni a költségvetési hiánnyal. Az MNB és Költségvetési Tanács (amelynek három tagjából az egyik a jegybankelnök, Matolcsy György) úgy látta, hogy azok mellett a növekedési számok mellett, amire a kormány a költségvetési tervezetében számított, már el kellene kezdeni konszolidálni a hiányt, ehhez képest a kormány 5,2 százalékos 2022-es növekedés mellett 5,9 százalékos hiánnyal számol. Varga Mihály és Orbán Viktor viszont több fórumon is arról beszélt, hogy a magasabb hiányra az újraindításhoz van szükség, mert, ahogy Varga fogalmazott korábban, ha kanyarban akarunk előzni, nyomni kell a gázt. Orbán Viktor pedig arról beszélt, hogy nem azért lesz ilyen nagy a hiány, mert választás jön, ez nem választási költségvetés, hanem "újraindítási" költségvetés, a kettő pedig a miniszterelnök szerint valamiért kizárja egymást. Az MNB és a kormány vitájáról itt írtam részletesebben.

Varga a Portfolio konferenciáján amúgy elismerően beszélt a Nemzeti Bank monetáris politikájáról, a kilábalással együtt növekvő infláció miatt teljesen megalapozottnak és időszerűnek nevezte a Monetáris Tanács kamatemelésről szóló döntését. Varga szerint kérdés, hogy az infláció meddig fog növekedni, de a kormány arra számít, hogy 2022 elején már csökkenni kezd a trend, az év végére pedig már újra 3 százalék körül lehet a jelenleg 5,5 százalékos infláció.

Kicsit borúsabban látja a helyzetet Nagy Márton, az MNB volt alelnöke, jelenleg Orbán Viktor gazdaságpolitikai főtanácsadója, aki a konferencián azt mondta, hogy a következő másfél évben 4-5 százalék körül ragadhat az infláció, azután fordulhat majd lefelé. Nagy az MNB-vel sem bánt olyan kesztyűs kézzel, amikor egyrészt arról beszélt, hogy az MNB nem elég aktívan kezdett a monetáris feltételek szigorításába, még nem kezdett igazán szigorítani, csak a lazítást állította meg, majd pedig arról, hogy a monetáris és költségvetési politika széttartásának hosszabb távon komoly költsége lesz. Nagy az idén 7, jövőre pedig 6 százalékos GDP-növekedésre számít, a költségvetés hiánya pedig a miniszterelnök tanácsadója szerint a jövő év első negyedévében a féléves GDP 15 százalékát is kiteheti majd. Ennek egyelőre nincs kockázata, a piac még nem árazta be a következő hónapok költségvetési ösztönzéseit, a nagy költekezések pedig csak most kezdődnek majd. A költekezésre viszont van tér, a kincstári egységes számlán ugyanis 4500 milliárd forintos tartalék van, több, mint bármikor az elmúlt 10 évben.

Viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy vége az olcsó pénz korszakának, vagyis a kamatok emelkedésével az állam kamatkiadásai is növekedni fognak, az eddig 1000 milliárd forintos szintről 2021 végére 1200 milliárd forint fölé emelkedhetnek.

Shlomi Katzin izraeli hobbibúvár szombaton éppen egy Haifa közeli öbölben merült, amikor egy furcsa dologra lett figyelmes: meglátott a tengerfenéken egy tárgyat, ami úgy nézett ki, mintha valaki kagylókból és korallokból készített volna egy kardot. A valamiről aztán kiderült, hogy tényleg egy kard, ami nem kagylókból, hanem fémből készült, csak olyan rég van a tengerfenéken, hogy teljesen magáévá tette a tengeri élővilág.

Hogy milyen régen lehetett a tengerfenéken a kard? úgy 900 éve, a keresztes hadjáratok óta.

Az izraeli régészeti hatóság szakértői szerint a kard egy, a keresztes hadjáratokra érkező európai lovag fegyvere lehetett, aki társaival együtt hajóval érkezett a Szentföldre. Az öböl, ahol a kard is volt, megfelelő körülményeket biztosíthatott ahhoz, hogy a keresztes lovagokat szállító hajók kiköthessenek. Erre utalnak azok a fémből és kőből készült vasmacskák, nehezékek, agyagedények, amiket a búvár a kard közelében talált.

A nagyjából egy méter hosszú kardot a ráragadt tengeri élettől megtisztítva és restaurálva állítják majd ki valahol. A régészeti hivatal nagyon megköszönte Shlomi Katzinnak, hogy jelezte, mit talált. (Guardian)

Felmondott a Pesti Hírlap főszerkesztője, Pion István, vele együtt távozik a laptól két szerkesztő, Csider István Zoltán és Aradi Péter - írja a 24.hu. Pion távozásáról csak annyit nyilatkozott, hogy nagyon szép másfél évet töltött a Pesti Hírlapnál, "de a végéről nem szeretnék beszélni." Csider István Zoltán viszont elmondta, hogy azért távoznak, mert elfogadhatatlannak tartják, hogy a lap a múlt héten egyszer egy Márki-Zay Péterrel határozottan ellenszenves, egyszer pedig egy Dobrev Klárával feltűnően szimpatizáló címlappal jelent meg.

Az ingyenesen kapható fővárosi újságot a 168 Órát is kiadó Brit Média cég adja ki, amelynek 50 százalékos tulajdona nemrég Shabi Michaelihez, a Rogán Antallal és Habony Árpáddal üzletelő grúz-izraeli üzletemberhez került. Azóta a Pesti Hírlapnál is egyre több az állami hirdetés, a lap pedig a kormánynak kedves narratívát kezdett közvetíteni az előválasztásról.

Az előválasztás második fordulója alatt aztán a lap egyik nap olyan címlappal jelent meg, amelyen Márki-Zay Pétertől gyűjtöttek össze idézeteket arról, hogy nyitott tenyérrel lehet verni a gyerekeket, és hogy a hódmezővásárhelyi polgármester ellenzi a válást és az abortuszt. Egy másik nap pedig Dobrev Klára mosolygós képe szerepelt a címlapon, azzal a címmel, hogy "Szívvel, lélekkel kormányozna". Márki-Zay Péter a címlap kapcsán azt nyilatkozta, hogy ez azt mutatja, Rogán Antal is beszállt Dobrev kampányába.

Csider István Zoltán azt mondta, „szakmailag vállalhatatlanok voltak azok a címlapok. Nem mi találtuk ki, nem a főszerkesztő ötlete volt”.A 24.hu kereste a Brit Média 50 százalékos tulajdonosát, Milkovics Pált, aki nem kívánt nyilatkozni a Pesti Hírlap főszerkesztőjének és szerkesztőinek távozásáról.

Nem akasztja meg a Fidesz aláírásgyűjtő kampányát a tény, hogy Karácsony Gergely már az előválasztás második fordulója előtt visszalépett az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek versenyéből. Kocsis Máté hétfőn a Facebook oldalán ugyanis bejelentette, hogy

Karácsony nevét Márki-Zay Péterére kicserélve gyűjtik tovább az aláírásokat.

A Fidesz frakcióvezetője szerint hiába vesztett Dobrev Klára az előválasztás második fordulójában, a DK és Gyurcsány Ferenc befolyása csak erősödött, "hiszen a miniszterelnök-jelölt semmihez sem tud kezdeni a legnagyobb frakció támogatása nélkül, azt pedig Gyurcsány uralja."

Hogy akkor az új jelölt elleni aláírásgyűjtést a nulláról kezdi-e a kormánypárt, vagy úgy veszik, hogy aki Karácsony megállítására aláírta az amúgy az adatgyűjtésen és mozgósításon kívül semmi kézzel foghatóhoz nem vezető petíciót, az Márki-Zay ellen is aláírná, így a kettőt egybe lehet majd számolni, az sajnos nem derül ki Kocsis Máté bejegyzéséből.

Kocsis Máté már vasárnap este írt egy, az ellenzéki előválasztás eredményét elemző Facebook-bejegyzést, amelynek fő üzenete az volt, hogy Márki-Zay nem lehet jobboldali, és igenis ugyanazt képviseli, mint Gyurcsány. A poszt alatt úgy kommenteltek a fideszes politikusok, mintha kötelező volna. Hogy eddig hogyan készült a fideszes/kormányzati kampánygépezet 2022-re, arról érdemes elolvasni Rényi Pál Dániel cikkét, és meghallgatni a vele készült podcast-adásunkat.

Megbüntette az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) az angol szövetséget (FA) a brit szurkolóknak a nyári foci Európa-bajnokság londoni döntőjén mutatott viselkedése miatt. A döntés értelmében egy meccset mindenképpen zárt kapuk mögött kell majd tartani a Wembley-ben, ha pedig a következő két évben az UEFA által szervezett bajnokságon randalíroznak az angol szurkolók, akkor még egy zárt kapus meccs lesz a büntetés. A Guardian cikke szerint a büntetés azt jelenti, hogy

a 2022-23-as UEFA Nemzetek Ligájának első angol meccsét szurkolók nélkül kell majd megtartani a Wembley-ben. Az UEFA emellett 100 ezer eurós büntetéssel is sújtotta az FA-t. Az angol szövetség a döntés után azt közölte, hogy ugyan csalódott, de elfogadja a döntést, és elutasítja a döntő alatt randalírozó szurkolók viselkedését.

A foci EB angol és olasz válogatott közötti londoni döntőjén az angol drukkerek már a stadionon kívül összeverekedtek a rendőrökkel, majd legalább száz, jeggyel amúgy nem rendelkező szurkoló áttörte a korlátot és beszaladt a stadionba. A meccs előtt a hazai drukkerek füttyszóval és bekiabálásokkal zavarták meg az olasz himnuszt, majd tárgyakat dobáltak a pályára, meggyújtottak egy pirotechnikai eszközt, egy ember pedig a pályára futott a meccsen. Mindezek miatt az UEFA már a nyáron fegyelmi eljárást indított.

Az MLSZ-t a magyar szurkolók egy csoportjának a foci EB csoportmeccsein elkövetett rasszista és homofób megnyilvánulásai miatt az UEFA júliusban szintén százezer euróra, és két zárt kapus meccsre büntette.

Akár már ezen a héten is alkalmazhatja a jogállamisági mechanizmust az Európai Bizottság, lehetővé téve, hogy az EU végrehajtó szerve több milliárd euró támogatást tartson vissza a jogállamisági elvekkel szembemenő országoktól, például Magyarországtól és Lengyelországtól. Erről Didier Reynders, az EU igazságügyi biztosa nyilatkozott a Bloombergnek.

A biztos szerint a mechanizmus elindítása napok, legfeljebb hetek kérdése. A jogállamisági mechanizmus alkalmazása jelenleg éppen a lengyel kormánnyal szemben aktuálisabb, amiért jelentősen át akarja szervezni az igazságszolgáltatást, olyan módon, amely az EU-s szervek szerint aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét. Mateusz Morawiecki miniszterelnök a lengyel alkotmánybírósághoz fordult, hogy megkérdezze, az EU megakadályozhatja-e a kormányt egy ilyen igazságügyi reform véghezvitelében. Az alkotmánybírók pedig október elején arra jutottak, hogy több uniós jogszabály is szembemegy a lengyel alkotmánnyal. Ez a döntés szembemegy az EU jogi hierarchiájával, amely szerint az elfogadott uniós törvények a nemzetállami törvények felett állnak.

A lengyel miniszterelnök hétfőn békülékenyebb hangot ütött meg, amikor az EU vezetőinek írt levelében azt írta, kormánya tiszteletben tartja az uniós jogszabályokat, az alkotmánybíróság döntése pedig csak egy dialógus kezdete.

Szóvivője, Piotr Muller viszont egy lengyel lapnak szintén hétfőn azt nyilatkozta, hogy a kormány álláspontja szerint a jogállamisági mechanizmus az unió alapszerződésébe ütközik. Muller azt mondta, hogy több olyan szövetségesük is van az EU-ban, akik belátják, hogy a jogállamisági mechanizmust később más országok ellen is be lehet majd vetni, ezért ez egy veszélyes fegyver. Arról is beszélt, hogy a következő hónapok európai választásai miatt jelentősen átalakulhatnak az erőviszonyok az Európai Tanácsban, ami esélyt adhat a mechanizmus ellenzőinek.

Morawiecki kedden felszólal az Európai Parlamentben Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel együtt. A magyar kormány egyelőre a mechanizmus alkalmazása nélkül sem kap pénzt, az Európai Bizottság ugyanis nem fogadta el a kormány helyreállítási tervét, mondván, hogy hiába kérte a bizottság, a magyar kormány nem tett lépéseket a korrupcióval szemben. Orbán Viktor a Kossuth Rádióban viszont arról beszélt, hogy az EU azért nem akar fizetni Magyarországnak, mert a kormány nem akarja beengedni az iskolákba az LMBTQ-szervezeteket.

A Mianmarban idén februárban katonai puccsot végrehajtó junta vezetése bejelentette, hogy hamarosan szabadon enged 5600 foglyot, akiket a puccs elleni tüntetések során tartóztattak le. Mindezt azután közölte a vezetés, hogy a délkelet-ázsiai országokat tömörítő kormányközi szervezet, az Asean bejelentette, nem fogják beengedni a szervezet következő találkozójára a katonai diktatúra vezetőjét.

Min Aung Hlaing azért nem vehet részt a csúcstalálkozón, amelyre Joe Biden amerikai elnök is hivatalos, mert bár tavasszal ígéretet tett az Aseannak, hogy lépéseket fog tenni a mianmari helyzet konszolidálására, nem így történt. A bejelentés elég komoly állásfoglalás volt a szervezettől, amely általában tartózkodik attól, hogy beavatkozzon tagjai belügyeibe. Az Asean tavasszal különmegbízottat is akart küldeni Mianmarba, hogy tárgyalásokat kezdjen a katonai vezetés és a megpuccsolt civil kormány tagjai között. A szervezet egy magas rangú brunei-i diplomatát küldött volna az országba, aki viszont visszalépett, amikor kiderült, hogy a katonai junta nem hagyja, hogy találkozzon a február óta bebörtönzött, Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Csí-val.

A hadsereg a februári puccs óta összesen 7300 embert börtönzött be, az erőszakba forduló tiltakozások során pedig legalább 1178 embert öltek meg, akik közül 131-en azután haltak meg, hogy őrizetbe vették őket. A Guardian cikke szerint a tüntetők szabadon engedésének hírére sok bebörtönzött tüntető, újságíró és politikus családtagja a börtönökhöz sietett, hogy megpróbálják kideríteni, hozzátartozóikat szabadon engedik-e. A junta viszont egyelőre nem közölt semmit arról, hogy kik kerülhetnek szabadlábra, és milyen szempontok szerint választják ki, hogy ki marad őrizetben. Emberi jogi szervezetek szerint a lépés nem annak a jele, hogy a katonai vezetés lazítani akar az elnyomó rendszeren. Ehhez arra lenne szükség, hogy engedjék szabadon Aung Szan Szú Csít és a többi, demokratikusan megválasztott vezetőt is.

Hétfőn belehalt a koronavírus következményeibe Colin Powell, George W. Bush amerikai elnök kormányának külügyminisztere. Powell 84 éves volt.

Powell kormányzati karrierje előtt komoly katonai pályát futott be. 1987 és 1989 között Ronald Reagan elnök biztonságpolitikai tanácsadója volt, majd 1989 és 1993 között ő volt az amerikai hadsereg négy haderőnemét összefogó Joint Chiefs of Staff elnöke, ami a legmagasabb katonai pozíció az amerikai védelmi minisztériumon belül.

2001-től George W. Bush első kormányának külügyminisztere lett, ezzel ő volt az ország első fekete származású külügyminisztere, és Barack Obama előtt a legmagasabb kormányzati pozíciót betöltő afroamerikai, utódjával, Condoleeza Rice-szal együtt.

Külügyminiszterként komoly szerepe volt Irak amerikai megszállásában. 2003-ban az ENSZ közgyűlésében elmondott beszédében foglalta össze az amerikai kormány megszállás melletti érveit, és olyan információkra hivatkozott, amelyekről később kiderült, hogy nem voltak igazak. Többek között arról beszélt, hogy az amerikai titkosszolgálatoknak bizonyítékai vannak arról, hogy Szaddam Husszein kormánya tömegpusztító fegyvereket állít elő. A beszéd komoly szerepet játszott abban, hogy az iraki háborút támogatta az amerikai és nemzetközi közvélemény, igaz, Powell maga sem tudhatta pontosan, hogy a beszédében elhangzó információk tévesek.

Halálhírét családja jelentette be, egyben megköszönve az őt kezelő orvosoknak és ápolóknak, hogy minden tőlük telhetőt megtettek Powellért. A család azt is közölte, hogy a volt külügyminiszter be volt oltva. (BBC, New York Times)

Az elmúlt hetekben olyan történt Magyarországon, amire már régen nem volt példa: a politikai híreket, politikai napirendet szinte teljesen az ellenzék dominálja. A sajtó nem a kormányhoz bekötött részének és olvasóiknak figyelmét az ellenzéki előválasztás köti le, aminek első fordulóján jóval többen vettek részt, mint amire a szervezők számítottak volna.

De mivel és hogyan készül a Fidesz a 2022-es választásokra? Erről írt hosszú, kormányzati és Fidesz-közeli források információira épülő cikket Rényi Pál Dániel, a 444 újságírója. A mai podcast-adásban erről a cikkről beszélgettem a szerzővel.

Az adásban szó lesz arról, hogy hogy mennyiben más a Fidesz és a kormány mostani kampánya, mint a 2018-as vagy a 2014-es, hogyan működik a Miniszterelnökségről irányított Fidesz-kampány és mit gondolnak arról a párton belül, mire lesz elég a gyurcsányozás és mennyire sikerült eddig “uralni a pillanatot”.

Rényi Pál Dániel cikkét itt lehet elolvasni, aki még nem tette, nagyon érdemes. A 444 podcastjait meghallgathatod a Spotifyon, A Google Podcast és az Apple Podcast, és az Amazon Audible nevű szolgáltatásnak podcastoldalán is.

Megdöntheti a 2018-ban elért eddigi rekordot Oroszország idei energiahordozó-exportja, beleértve a gázkivitelt is - ezt jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy szerdai online energetikai tanácskozáson. Putyin a Gazprom adataira hivatkozva azt mondta, hogy tavaly, amikor a Covid-19-járvány miatt visszaesett a termelés Európában, az orosz gázkivitel 179,35 milliárd köbméter volt. 2021-ben fellendülés kezdődött, és az év első kilenc hónapjában az export 18,8 milliárd köbméterrel - 15 százalékkal - nőtt a tavalyi évhez képest.

"Ha ezt az ütemet fenntartjuk, akkor újabb rekordmutatót érhetünk el az Európába irányuló energiahordozóink, köztük a gáz kivitelében."Az Európába irányuló energiaszállításokban az eddigi csúcsot 2018-ban érte el Oroszország 201,7 milliárd köbméterrel. 2019-ben a kivitel a partnerek igényének megfelelően 199,4 milliárd köbméterre csökkent.

"Oroszország mindig is megbízható gázszállítója volt és marad fogyasztóinak a világ minden táján, Ázsiában és Európában egyaránt. Mindig is maradéktalanul teljesítette minden kötelezettségét. Mindig - és ezt szeretném hangsúlyozni" - fogalmazott az orosz elnök. Állítása szerint a Gazprom sohasem utasította el, hogy növelje az Európába irányuló gázszállításokat, ha erre vonatkozó kérés érkezett hozzá. Emlékeztetett rá, hogy a szerződések, amelyek alapján az orosz gázipari vállalat külföldre szállít, előírják a minimális és maximális szállítási mennyiséget.

Putyin mindezt akkor jelentette be, amikor Európában csúcsot döntött a földgáz ára, és az európai gáztározókban - beleértve a Gazprom EU-n belüli tározóit is - évtizedek óta nem voltak olyan alacsonyak a készletek, mint most. Ez részben azért is van, mert a Gazprom az idén 27 milliárd köbméterrel kevesebb gázt szállított Európába, mint 2019 első nyolc hónapjában. Egyes szakértők e mögött tudatos stratégiát sejtenek, vagyis hogy a Gazprom mesterségesen kreál hiányt az európai gázpiacon, részben azért, hogy arra buzdítsa az európai vevőket, hogy újra hosszútávú gázszerződéseket kössenek. Ezekről Putyin is beszélt, amikor

tévedésnek nevezte, hogy az európai országok a hosszútávú gázszerződésekről áttértek a tőzsdei alapú gázkereskedelemre.Putyin utasította Nyikolaj Sulginov orosz energiaügyi minisztert: személyesen biztosítsa, hogy a Gazprom teljesítse az orosz gáznak az Ukrajna területén keresztül Európába való tranzitjára vonatkozó valamennyi szerződéses kötelezettségét. Felhívta a figyelmet, hogy a Gazprom szerint számára gazdaságilag célszerűbb, sőt jövedelmezőbb lenne, ha büntetést fizetne Ukrajnának, és az új csőrendszereken keresztül növelné a szivattyúzott gáz mennyiségét, mert azokban magasabb a nyomás, így kevesebb lenne a szén-dioxid-kibocsátás, és mindez 3 milliárd dollár költségmegtakarítással is járna. "De arra kérem önt, hogy ne tegyék ezt" - mondta az elnök az energiaügyi miniszternek. (MTI)

Szerdán Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter is tartott egy-egy fura Facebook-bejelentést arról, hogy kettőjük közül miért a másiknak kellene visszalépnie inkább az ellenzéki előválasztás második fordulójában. A két bejelentésre először Dobrev Klára reagált, ami viszonylag érthető is, hiszen a két egymásnak üzengető jelölt végső soron vele szemben akar taktikázni. Estére viszont Facebookra tette a véleményét a témában Jakab Péter, a Jobbik pártelnöke is, aki az előzetes várakozásokhoz képest eléggé leszerepelt az előválasztáson.

Jakab a kocsijából jelentkezett be egy rövid videóra, ami stílszerű is, mert azzal a szöveggel tette ki a posztot, hogy "Nem rángatni kell a kormányt, kollégák, hanem egy irányba tekerni!", ezzel arra utalva, hogy Márki-Zay korábban arról beszélt, hogy vagy Karácsonynak kell félrerántania a kormányt (vagyis visszalépni), vagy neki.

Jakab arról beszél, hogy csalódott, amiért nem az ország jövőjéről van szó a miniszterelnök-jelöltek között, hanem arról, hogy kinek kellene visszalépnie. A Jobbik elnöke szerint viszont az ellenzéki összefogásnak arról kellene szólnia, hogy mindenkinek egy irányba kell kormányoznia az országot, egy közös program mentén, amit a hat párt együtt állít össze, "mert nekünk közösen kell irányítani az országot". Ezért arra kér mindenkit, hogy "vigyázzunk az összefogásra, kicsit kevesebbet foglalkozzunk önmagunkkal, kevesebbet foglalkozzunk egymással és sokkal többet az országgal".

Nyolc hét múlva indulna a Szeged és Hódmezővásárhely között közlekedő villamos-vasút hibrid, a tram-train, viszont csak most jutott eszébe a projektért felelős Szegedi Közlekedési Kft.-nek, hogy ellenőrizze, vajon bírja-e a szegedi villamosközlekedést ellátó áramfejlesztő a megnövekedett terhelést. Amint azt a Szegeder.hu írja, kiderült, hogy nem.

A portál szerint ez a szegedi önkormányzat pénzügyi és vagyongazdálkodási bizottságágának szerdai ülésén Kovács Tamás gazdasági alpolgármester előterjesztéséből derült ki. Eszerint

„a vasútvillamos beruházási projekt során a Szegedi Közlekedési Kft. meglévő infrastruktúrájára adottságként tekintett a beruházó, és ez miatt nem vizsgálta a meglévő szegedi szakaszon az áramellátás maximális terhelhetőségét.""A próbafutások során megállapításra került, hogy a tram-train vasútvillamos-járművek használatakor lényegesen több az áramfelvétel, mint a PESA villamosok esetén, ezért az áramalakítók fejlesztésére, átalakítására van szükség”.

A fejlesztésre a MÁV ad 70 millió forint támogatást a közlekedési vállalatnak, amely már meg is bízott két céget a feladat elvégzésével. Sőt, az egyik céggel, a LÁET Kft.-vel szeptember közepén már szerződést is kötöttek. Mivel viszont a két szerződés együtt több mint 50 millió forint értékű, azokról még pénteken szavaznia kell a közgyűlésnek.

A MÁV és a szegedi közlekedési vállalat közötti támogatási szerződés szerint a hálózat fejlesztését december 31-ig kellene elvégezni, ami a Szegeder.hu cikke szerint azért különös, mert addigra már elvileg járna Hódmezővásárhely és Szeged között a tram-train.

Szijjártó Péter kedden Pozsonyban járt, hogy Ivan Korcok szlovák külügyminiszterrel tárgyaljon a két ország együttműködésének erősítéséről. Az útról az MTI is beszámolt, azzal zárva a tudósítást, hogy Korcok "azt is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy el kellene kerülni azokat a helyzeteket, amikor a felek a sajtóból kénytelenek értesülni bizonyos, őket is érintő döntésekről." A 24.hu cikke szerint viszont ennél kicsit komolyabb kritikát is megfogalmazott a szlovák miniszter, aki

összeírta Szijjártó Péternek, hogy a szlovák félnek milyen problémái, kérdései vannak a magyar kormány szlovákiai ügyeivel kapcsolatban. A portál a Parameter.sk cikkére hivatkozva azt írja, hogy Korcok alapvetően jónak tartja a magyar-szlovák viszonyt, de szerinte több dolgot is tisztába kellene tenni, például azt, hogy a magyar állam mire és kinek adja a Szlovákiában elköltött támogatásait. A szlovák kormány szerint problémás, hogy a magyar kormány úgy vásárol például épületeket Kassán vagy úgy hogy létre egy pénzalapot, amiből Szlovákiában mezőgazdasági földeket is venne, hogy előtte erről nem konzultál a szlovák féllel. Ezek azok az ügyek, amelyekről a szlovák kormány csak a sajtóból értesült, nem a magyar kormánytól.

A szlovák miniszter dokumentumában az is szerepelt, hogy a magyar kormány olyan formában oszt kulturális és oktatási támogatásokat Szlovákiában, ami eltér a két ország 2004-es megállapodásától, és hogy nem tudni, a magyar kormány kiknek, milyen kritériumok alapján és az uniós szabályokkal összhangban nyújt-e az országban gazdasági támogatásokat.

Korcok azt szeretné, ha jobban hagyatkoznának az 1995-ös szlovák-magyar alapszerződésre, amely alapján a hasonló ügyeket magyar-szlovák vegyes bizottságokon keresztül kellene intézni. Mint mondta, sikerült Szijjártóval megállapodni arról, hogy létrejön majd egy munkacsoport, ami megválaszolja a szlovák kormány kérdéseit, a támogatásokat pedig kétoldalú megállapodás alapján, mindkét kormánynak megfelelő feltételek mellett adják majd.

Szijjártó Péter Párizsban Anthony Blinken amerikai külügyminiszterrel tárgyalt, amiről Facebook-bejegyzésben számot be. Eszerint a tárgyalásnak egy témája volt, a globális minimumadó terve, és úgy tűnik, Blinkennek sikerült is hatnia a magyar miniszterre, Szijjártó ugyanis posztjában azt írja, hogy

"Magyarország készen áll a kompromisszumra, ha meg tudunk állapodni egy olyan szabályozásban, amely nem okoz kárt a magyar gazdaságnak és nem veszélyeztet magyar munkahelyeket. A mai párizsi megbeszélések alapján úgy látom, hogy van erre némi esély."Ez elég komoly változás, a magyar kormány ugyanis eddig a lengyel vezetéssel együtt határozottan elutasította azt az ötletet, hogy egy bizonyos százaléknál egyik országban se lehessen alacsonyabb a társasági adó.

A globális minimum társasági adó terve, ahogy arról itt korábban részletesen írtam, arra szolgálna, hogy a multicégeknél mindennapos gyakorlattá váló, a kormányoknak pedig egyre nagyobb gondot jelentő adóelkerülést vagy "adóoptimalizálást" meggátolja. Az Egyesült Államok kormányának ez különösen fáj, mert az 500 legnagyobb amerikai vállalat közül 50 az elmúlt három évben egy cent adót sem fizetett az amerikai államkasszába, de az európai országoknak is komoly fejtörést okoz évek óta, hogy hogyan lehetne beszedni az adót a Facebook, a Google és a hasonló cégek adott országban megkeresett bevételei után.

Idén nyáron a G7 országok találkozóján a világ 7 legnagyobb gazdaságát képviselő pénzügyminiszterek meg is állapodtak, hogy támogatni fogják a globális társasági adóminimum ötletét, ezzel pedig igyekeznek nyomás alá helyezni más fejlett országokat is, hogy jobban adóztassák meg a multicégeket. Egy hónappal később pedig a G20 országok is kiálltak a minimumadó mellett.

Magyarország és Lengyelország kormánya viszont nem sokkal ezután közölte, hogy ellenzi a javaslatot. Ez a magyar kormány részéről nem volt olyan meglepő, hiszen Orbán és miniszterei sokszor emlegetik, milyen jó, hogy az EU-ban itt a legalacsonyabb a társasági adó. Igaz, a magyar kormány ezzel nem a adóelkerülést akarja ösztönözni, hanem ezzel igyekszik még több termelő multicéget az országba csábítani. A magyar kormány korábban az Európai Bizottság adóreformról szóló terveinek is keresztbe tett.

Nemrég járta be a sajtót a hír, hogy Orbán Viktor lánya és veje, Orbán Ráhel és Tiborcz István a spanyolországi Marbellára költöztek, és hogy Tiborcz István ingatlanbefektető cége, a BDPST Zrt. is Spanyolországban kíván terjeszkedni. Ahogy akkor írtuk, Marbella a nemzetközi szervezett bűnözés egyik központja, de emellett a spanyol bűnüldözés történetének egyik legnagyobb korrupciós ügyének is van köze a városhoz. A Hvg cikke szerint pedig

Tiborcz cége egy olyan szállodát vásárolt meg a spanyol tengerparton, ami valaha ennek az ügynek a főszereplőjéhez, egy pénzmosás és vesztegetés miatt 50 évre elítélt politikushoz tartozott.A BDPST Zrt. 9,3 millió euróért vette meg a 84 szobás szállodát Los Alcázares városában. A szálloda egykor egy Juan Antonio Roca nevű politikus és üzletember tulajdonában volt, aki Marbella városi tanácsának várostervezési menedzsere volt, vagyis ő felelt minden építkezés engedélyeztetéséért. Roca, akit a Guardian cikke szerint csak Mr.Big néven emlegettek Marbellán, ebben a pozícióban gyakorlatilag a város ura volt, az engedélyezésekért cserébe beszedett kenőpénzekből és az önkormányzati forrásokból nagyjából 670 millió eurót tett zsebre.

Roca mindenkit lefizetett, akit kellett, beleértve a városi közgyűlés tagjait, hivatalnokokat és Marbella két korábbi polgármesterét is. Roca 15 éven keresztül uralta a várost, végül aztán Spanyolország egyik legnagyobb korrupcióellenes műveletének keretében letartóztatták, és 94 gyanúsítottal, többek közt a két korábbi polgármesterrel együtt bíróság elé állították. A város egykori ura 50 év börtönbüntetést kapott, 233 millió eurós vagyonát zárolták. Ennek keretében került a spanyol államhoz a szálloda is, amit évek óta árultak, míg végül Tiborcz cége megvette.

A HVG cikke szerint Tiborcz nem is kötött rossz üzletet, az elmúlt időszakban ugyanis beszakadtak Spanyolországban az ingatlanárak, leginkább a Covid miatt. A lap azt is írja, hogy más magyar üzletemberek is megjelentek a spanyol tengerparton, Zsiday Roy például három éttermet is üzemeltet Marbellán.

Az Olaszország északnyugati részén, Liguria tartományban lévő Rossiglione-ban hétfőn fele annyi eső esett le fél nap alatt, mint amennyi általában egy egész évben le szokott esni. Reggel öt és este öt között 740,6 milliméter csapadék esett, meteorológusok szerint pedig erre még sosem volt példa Európában. A közeli Vicomorassoban egy óra alatt 180 milliméternyi eső esett, több, mint New Yorkban, amikor elérte a várost az Ida hurrikán. Az okozott károkról Liguria tartomány elnöke, Giovanni Toti osztott meg képeket Facebook oldalán.

De nemcsak Olaszország északnyugati részén hullott extrém mennyiségű csapadék az elmúlt napokban. Ahogy a Guardian videóján látható, Velencében a Szent Márk teret is elöntötte a víz és a szicíliai Catania városán is folyókká váltak az utcák.

Ha emlékszünk, 2018-ban a kormánypárti médiagépezet teljesen rápörgött arra a sztorira, ami szerint Hadházy Ákos, akkor még LMP-s képviselő és családja kisemmizett és lényegében a halálba kergetett egy szerencsétlen, szegény, alkoholista embert, Hadházy egykori szomszédját. A közmédia és a Tv 2 híradójától a Lokálon ás a Pesti Srácokig és az Origóik sorra olyan címekkel jelentek meg hírek az esetről, hogy "Elhunyt az idős férfi, akit lenullázott Hadházy", vagy "Meg­halt az idős ember, akit Had­házy meg­hur­colt". A sztorik forrása a bizonyos idős szomszéd lánya volt.

A képviselő most a Facebook-oldalán jelentette be, hogy a bíróság jogerősen elítélte volt szomszédja lányát rágalmazásért.

Hadházy korábban azt írta az esetről, hogy a családja egy felújítás során, véletlenül tudta meg, hogy a szomszéd férfi ingyen használta a vizüket, sőt Hadházyék saját pénzen készítettek egy átkötést, és azóta is ingyen használta az idős férfi a vizet. A szekszárdi lakóház teteje komoly felújításokat is igényelt, és megbeszélték a szomszéddal, hogy eltartási szerződés fejében ennek a költségeit nem kell kifizetnie. Csakhogy az idős férfi lánya az utolsó pillanatban megakadályozta ezt, és a maga nevére íratta édesapja nevéről a lakást. "Szomszédomat valóban elvitte a mentő, miután édesapám hetekig hordta neki fel a fát, hogy ne fagyjon meg, és hetekig kérte szomszédom lányait, hogy intézkedjenek az ápolásáról. Méltatlan ezeket leírni, de hát muszáj.” - írta akkor Hadházy.

A bíróság előtt Hadházy posztja szerint a nő bevallotta, hogy a képviselő nem akarta kisemmizni vagy sanyargatni a szomszédját, és nem is zárta el nála a vizet.

A vádlott az előkészítő tárgyaláson bocsánatot is kért, tettét pedig azzal magyarázta, hogy - ahogy a képviselő írja - "a propaganda újságírói zaklatták". Hadházy beperelte az Origo és a Ripost újságíróit is, a lapok viszont a rendőrségi nyomozás során "bátran azt hazudták, hogy nem tudják, kik írták az ocsmány, rágalmazó cikkeket."

A rágalmazót a bíróság 240 napi büntetési tétel pénzbüntetésre ítélte, amit ha nem fizet meg, a büntetést fogházban kell leülnie. Hadházy azt írja, muszáj volt végigvinnie a pert annak ellenére, hogy a rágalmazó bocsánatot kért, mert "szerettem volna, hogy a propaganda ellen már megnyert polgárjogi per mellett egy büntetőper is részletesen és egyértelműen állapítsa meg, mennyire mocskos, aljas és képtelen rágalom volt engem 'szomszédgyilkosozni'."

"Az ítélet persze így is ad némi elégtételt. De mivel természetesen a piszkos propagandasajtó egy szót sem fog lehozni erről, így továbbra is kapom majd a megtévesztett emberektől a gyűlölködő “szomszédgyilkos” méltatásokat. A propagandát nem ezek a bírói ítéletek fogják legyőzni, hanem egy kormányváltás - vagy ha az a propaganda miatt nem sikerül, akkor a közös, valódi ellenállás." - írja a képviselő.

Ha hinni lehet az időjárás-modelleknek, 2021-22 tele elég hideg lesz Európában. Ha pedig nem változnak addig a dolgok jelentősen a gázpiacon, akkor elég drága is lesz. Egy ideje ugyanis meredeken emelkedni kezdett a földgáz ára, és egyelőre nem látni igazán, hogy mi tudná rövidtávon visszafogni. Komoly az aggodalom, mondhatni a pánik, kedden a gáz- és az áramárak új csúcsra emelkedtek Európában. Ez pedig már nem az első rekord az elmúlt hetekben, legutóbb szeptember végén ért el új, 1000 dollár/ezer köbméteres csúcsot a földgáz az ICE Futures Europe piacon. A benchmarknak számító holland TTF gázpiacon novemberre most 400 euró/megawattóra áron lehet venni a földgázt, az év eleje óta 400 százalékkal növekedett az árfolyam.

Az európai gáztározókban évtizedek óta nem volt olyan kevés készlet, mint most, miközben Oroszországból jóval kevesebb gáz érkezett, mint szokott, a folyékony gázkészleteket pedig elszívja az ázsiai piac. Úgy néz ki most a helyzet, hogy ha hamar bejön a téli hideg a kontinensre, akkor bizony mindenkinek kemény árat kell majd fizetnie a gázért. Ahhoz, hogy a földgáz ára egy év alatt 150 százalékkal emelkedett, több tényező igazán szerencsétlen összhatása vezetett el, balesetektől az EU energiapolitikáján és az orosz hatalmi szívózáson át a klímaváltozásig.

Több ok, egy hatás

Ahogy azt Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj és gázipari elemzője a 444-nek elmondta, az emelkedésnek keresleti és kínálati okai is vannak. A keresleti okok között a két legfontosabb a koronavírus-járvány enyhülésével elindult újranyitás és az egész Európában megindult zöldítés. A járvány legutóbbi hulláma utáni keresletnövekedés a szakértő szerint minden energiahordozónál jobban felhajtotta a földgáz árát. Az energiapiac zöldítése pedig azért hajtja fel az árakat, mert ahogy egyre nagyobb a nyomás az európai energiacégeken, hogy elhagyják a nagyon szennyező szenet, és átálljanak a fenntartható, megújuló energiára, átkötésként és a termelés kiegyenlítésére egyre nagyobb szerepet kap a szénhez képest sokkal kevesebb károsanyag-kibocsátással járó földgáz.

Ezek mellett a klímaváltozás is közrejátszik abban, hogy megváltozott és megnőtt a kereslet a földgáz iránt. Az antarktiszi köráramlás Pletser megfogalmazása szerint tavaly háromszor is “leszakadt”, előbb Ázsiában és Európában, majd az Egyesült Államokban hozva extrém hideget, növelve a fűtésre felhasznált gáz mennyiségét. Nyáron pedig a hőhullámok miatt nőtt az áramfogyasztás, amelyben, mint említettük, egyre nagyobb szerep jut a gázerőműveknek.

Mindezek miatt eléggé kiürültek az európai tartalékok, azokat pedig elég nehézkes feltölteni.A feltöltést nehezítő, az árakat emelő kínálati okok közül is több van. Egyrészt sok gázszolgáltató cég a járvány után egyszerre kezdte el karbantartani az infrastruktúráját, ami miatt kapacitások estek ki. Közben az EU talán legnagyobb gázmezején, a hollandiai Groeningenben a kormány döntése alapján 2022 közepére teljesen leállítják a kitermelést, az ugyanis földrengéseket okozott a környéken, a döntést pedig a holland kormány az egyre emelkedő gázárak ellenére sem változtatja meg. Az áremelkedéshez emellett az is hozzájárul, hogy a kereskedők egyszerűen bepánikoltak még augusztusban, hogy nincsenek eléggé feltöltve az európai gáztározók, amik azóta is úgy 70 százalékos töltöttségi szint körül állnak. Ha mindez nem lenne elég, a karbonkvóták árára is elkezdtek spekulálni a befektetők, ugyanis a kibocsátási kvóták árát az EU befolyásolni tudja, és a klímapolitikai célok miatt lehet áremelkedésére számítani. Így sokan azt várják, hogy az árak innentől csak fölfelé mennek majd, ami jobban fölhajtja az árfolyamot, mint magától menne. Ez pedig egyre drágábbá teszi a gáz termelését és felhasználását.

Elszámolt piacosítás és orosz kavarás

Talán a legfontosabb szempont viszont az áremelkedésben az, hogy a gázpiac teljesen átalakult az elmúlt években, és hogy ezt az Európai gázkészletének 40 százalékát eladó orosz Gazprom szépen ki is használja.

Az európai gázárakat egészen a közelmúltig az oroszokkal és kisebb részt a norvégokkal kötött hosszútávú gázszerződések alakították. Ezekben a földgáz ára a kőolajéhoz volt kötve, a hosszú időtáv pedig eléggé stabilan tartotta az árakat. Csakhogy Európában a 2000-es évek elejétől egyre többeket aggasztott az, hogy a hosszútávú szerződésekkel az európai felvásárlók évtizedekre a Gazpromhoz kötik magukat, ráadásul elterjedt az a nézet, hogy a gázpiac liberalizációjával, a gáztőzsdék kialakításával és az évtizedes gázszerződések elhagyásával sokkal olcsóbban is be lehetne szerezni a földgázt, a szabad piacon ugyanis jóval alacsonyabb árat alakít majd ki a verseny. A rendszer ki is épült, 2008-ban elindult a TTF gáztőzsde Hollandiában, a gázpiac pedig mostanra átállt arra, hogy hosszútávú garantált szerződések helyett a tőzsdén vásárolják meg a felhasználók a szükséges gázt.

Egyvalami viszont nem alakult ki igazán, amitől elméletben hatékonyan működne a tőzsdei rendszer: a verseny. Míg az egész piacosítás célja az volt, hogy leválassza Európát az orosz gázfüggőségről, a Gazprom az elmúlt időben csak növelte piaci súlyát a kontinensen, hat év leforgása alatt 30-ról 40 százalékra növelte a piaci részesedését. A norvég Equinor és az orosz Gazprom együtt az európai földgáz 60 százalékát adja, ez így elég bajosan nevezhető versengő piacnak.

Az európaiak eléggé számítottak a piacosításban a cseppfolyós földgázra, vagyis az LNG-ellátásra, Kína azonban a gazdaságának a járvány utáni felpörgetésére elszívja az európai vevők elől az LNG-t. A kínai LNG-kereslet idén eddig 30 százalékkal növekedett, Pletser Tamás szerint pedig 2017 óta nem bővültek jelentősen az LNG befogadásához és kezeléséhez szükséges kapacitások, így akkor sem tudnának sokkal többet venni az európai országok, ha akarnának.

Az orosz fél tehát nagyon jól jár most azzal, hogy szerződések helyett a pillanatnyi kereslet-kínálat határozza meg az árakat, erre a folyamatra pedig egy kicsit rá is tud erősíteni azzal, hogy a Gazprom nem töltötte fel teljesen az EU területén lévő gáztározóit. Az orosz cég jóval kevesebb gázt küldött az idén Európába, mint szokott: ahogy Jenei András energiapiaci szakember a Portolfio.hu-n megjelent cikkében összeszedte, 2019, az utolsó járvány előtti év első nyolc hónapjában a Gazprom 53,2 köbméter gázt szállított az EU-ba, 2021-ben ugyanebben az időszakban pedig 27 milliárd köbméterrel kevesebbet. Az oroszok ezt az infrastruktúra problémáival és azzal magyarázzák, hogy a nyáron kigyulladt az egyik legnagyobb szibériai finomító. Szakértők szerint viszont az sem lenne teljesen karakteridegen az oroszoktól, ha szándékosan fognák vissza a termelést. Nem is feltétlenül azért, hogy a mesterséges szűkösség segítségével megtömjék a zsebüket, hanem hogy megmutassák az európai vevőiknek, mekkora ingadozást jelent a spot áron, tőzsdén keresztül vásárló rendszer, és visszatereljék őket a sokkal biztosabb bevételi forrást jelentő hosszútávú szerződésekhez.

Nem lesz mindig így

Bár a gázpiac már sosem lesz ugyanolyan, mint volt, Pletser Tamás szerint azért az sem várható, hogy a végtelenségig növekednek és aztán elképesztően ingadoznak majd az árak. A szakértő szerint a mostanában tapasztalt volatilitás már azt jelzi, hogy az áremelkedés vége felé járunk. A következő években pedig hosszútávú szerződések nélkül is lehet stabilizálni ezt a piacot. Már az elmúlt években is sokat fejlődött az európai gázpiac, a tárolókapacitások bővítésével pedig biztosítani lehetne, hogy legyen több tartalék, ne legyenek a mostanihoz hasonló pánikok. A cseppfolyós gáz nagyobb súlyával számoló stratégiai is beérhet idővel, 2023-24-re ugyanis elkészül majd egy sor olyan fejlesztés, amelynek segítségével újabb országok, régiók szállhatnak majd be az LNG kitermelésébe, így már Katarból, Ausztráliából, Kelet-Afrikából is érkezhet cseppfolyós gáz Európába. Nemsokára pedig várhatóan üzembe áll az Északi Áramlat 2 vezeték, amivel Oroszországból is több gáz jöhet majd, és amit az orosz félnek sem érdeke elszabotálni.

Rövid távon viszont nem igazán látszik, hogy mikor és mitől állhat meg a meredek emelkedés, hogy milyen áron töltik majd fel a szolgáltatók az európai gáztározókat, és hogy mennyire érzik majd meg mindezt a fogyasztók, amikor megkapják a rezsiszámlát.