Csurgó Dénes

A közösségi média a kampány egyik kiemelt terepévé vált, amit az is elég jól jelez, hogy pártok, politikusok és a politikai tömbökhöz köthető szervezetek és influenszerek mekkora összegeket költöttek az ellenzéki előválasztás előtt arra, hogy Facebookon, Youtube-on, Instagramon vagy akár a Tiktokon hirdessék magukat. A Facebook összegzéséből pedig elég jó képet alkothatunk arról, hogyan zajlik a kampány az online térben.

A kormánypárti és ellenzéki politikusok és furcsa, politikához csapódott, de pártokhoz hivatalosan nem kötődő figurák együtt bőven százmilliós nagyságrendben hirdették magukat Facebookon az előválasztás előtti hónapokban. Viszont a nagy Facebook-költést nem igazán sikerült győzelemre váltani: Karácsony Gergely háromszor annyiért hirdetett ezen a felületen, mint Dobrev Klára, Márki-Zay Péter pedig mindkettőjükhöz képest elenyésző költekezéssel futott be harmadiknak. Az ellenzéki pártok és politikusok mellett viszont a Fidesz és a kormány kommunikációs gépezetébe beépülő influenszerek és fura “híroldalak” is öntötték a pénzt a Facebook-hirdetésekbe az előválasztás alatt. Megnéztük, ki mennyiért és hogyan hirdetett az első forduló előtt a legnagyobb közösségi médiában.

„A 21. században már annyi információ van mindenkiről, hogy előbb-utóbb ki is szivárog. Ha a leggazdagabbak közé tartozol, jobban teszed, ha elrendezed és bevallod az ügyeidet, és nem próbálod egy pálmafa alatt elrejteni az aranyadat, mert előbb-utóbb valaki rá fog találni.” Luke Harding, a Guardian újságírója ezt a tanulságot vonta le a világ leggazdagabb és leghatalmasabb emberei számára a legújabb és minden eddiginél nagyobb offshore szivárogtatás után. A Pandora Papers névre keresztelt szivárogtatás, a Panama Papershez és hasonló korábbi szivárogtatásokhoz hasonlóan ismét politikusok, üzletemberek és barátaik, hozzátartozóik, családtagjaik vagyonát tárja fel, amelyet azok offshore cégek hálózatán keresztül igyekeztek elrejteni a világ elől. Az újabb feltárt adatokból kiderült, hogyan üzletelt talán tudtán kívül Azerbajdzsán autoriter vezetőjével a brit királyi család, hogyan vásárolt villát a francia riviérán Orbán cseh elvbarátja, és miként spórolt pár százezer font ingatlanadót Tony Blair volt brit miniszterelnök.

A statisztikák szerint a világon naponta több mint 2 milliárd csésze kávét isznak az emberek, a legtöbbet a skandinávok, miközben Afrikában és Közép-Amerikában alig fogyasztják; a magyarok valahol a középmezőnyben vannak.

Mint az MTI tudósításából kiderül, ma, szeptember 29-én van a kávé világnapja. A világon tavaly több mint 160 ezer zsák kávét termesztettek - 1 zsák 60 kiló -, ebből

• Európában mintegy 54 ezer zsák fogyott,
• Észak-Amerikában 30 ezer,
• Afrikában 12 ezer,
• Közép-Amerikában és Mexikóban 5300,
• Ázsiában és Óceániában 36 ezer,
• Dél-Amerikában pedig 27 ezer zsák az International Coffee Organization adatai szerint.

A nemzetközi statisztikák szerint a legnagyobb kávéfogyasztók a finnek, ők évente fejenként átlagosan 12 kilót főznek le,miközben a világon a legnagyobb termelő országban, Brazíliában csak 5,3 kilót, ezzel 24. a listán. Az Egyesült Államok 4,2 kilóval a 39., és Olaszország is csak a 18. a listán Ausztria mögött, amely a 16. helyen áll. Európában a skandinávok után a Benelux államok lakói a legnagyobb kávéfogyasztók: Hollandia, Belgium az első 10-ben van, Luxemburg a 11.

A magyarok az 56. helyet foglalják el a 3,1 kilogrammos fogyasztással, éppen Japán mögött (3,3 kilogramm) de Ausztrália előtt (3 kilogramm). A térségben a csehek, a szlovákok, a szlovének, a szerbek és a horvátok is megelőzik a magyarokat.

Litvániában megkezdődött a szögesdrótkerítés építése a fehérorosz határon - jelentette be szerdán az építkezés felügyeletével megbízott kormányközi bizottság. Több szakaszon megtörtént a kerítésvonal kijelölése, megérkeztek a helyszínre a munkagépek.

A dróthálós kerítés négy méter magas lesz, tetejére és három méteres magasságig szögesdrótot rögzítenek. A költségvetési forrásokból finanszírozott munkálatok költségei előreláthatólag 152 millió euróra rúgnak. Litvániának 1070 kilométeres schengeni határa van, ebből mintegy 680 kilométeres a fehéroroszországi határszakasz. Az év eleje óta több mint 4100 bevándorló érkezett ezen a határszakaszon ázsiai és afrikai országokból, ötvenszer több, mint tavaly egész évben. A litván belügyminisztérium közölte szerdán, hogy az elmúlt napon a határőrség 63 illegális bevándorlót toloncolt vissza a határ túloldalára. A határ védelmére katonákat és rendőröket is kivezényeltek.

A litván kormány korábban azt nyilatkozta, hogy a fehérorosz vezetés egyfajta hibrid hadviselés részeként küld illegális bevándorlókat a litván határra.Lettország és Lengyelország is azzal vádolja Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt, hogy az ő rezsimje szállít szándékosan migránsokat az uniós határokhoz, megtorlásul a fehérorosz rendszer elleni nyugati büntetőintézkedések miatt. Minszk a minap vízummentes rend bevezetéséről döntött több közel-keleti és afrikai országgal, és nemzetközivé alakítja át a lengyel és a litván határhoz közeli hrodnai repülőterét. Lukasenka a szomszédos országokat teszi felelőssé a válságért. (MTI)

Mager Andrea, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter 2021. október 1-gyel Dr. Czepek Gábort nevezte ki az MVM Csoport élére - írja közleményében a nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter. Kóbor György, korábbi elnök-vezérigazgató közös megegyezéssel távozik a cégtől.

Kóbor az NKM Nemzeti Közművek vezetője volt, majd már az MVM vezérigazgatójaként vezette le a folyamatot, amelyben a közműveket az állami villamosenergiai cégbe integrálták. Vezetése alatt vásárolta meg az MVM az ÉMÁSZ-t és az Innogy Ceska Republikát, az MVM üzleti árbevétele pedig 60 százalékkal nőtt. Kóbor részt vett a nemrég megkötött orosz gázszerződés létrehozásában és a horvátországi LNG terminál megvásárlásában is.

Utódja, Czepek Gábor egy másik állami óriás, a Szerencsejáték Zrt. éléről érkezik, 2018 vége óta vezette a vállalatot. Emellett pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő igazgatóságának elnökeként is dolgozott.

Nagyon izgalmas vita bontakozott ki Dániában egy múzeum és egy művész között, ami egyszerre szól arról, hogy mi számít művészetnek és hogy mi számít lopásnak. Az Aalborg városában lévő Kunsten modern művészeti múzeum felkérte az ismert dán művészt, Jens Haaningot, hogy egy most induló kiállításra készítse el két korábbi művének másolatát. A kiállítás a munka jövőjéről szól, a művek pedig, amelyeknek a reprodukcióját kérte a múzeum, nagyon sok pénzből állnak két vászonra ragasztva: az egyiken egy dán átlagfizetésnek megfelelő összeg dán koronában, a másikon egy osztrák euróban. Az alkotáshoz a múzeum szolgáltatta is az alapanyagot, 534 ezer dán koronát.

Haaning viszont úgy döntött, hogy a több mint 10 éves műveinek másolata helyett egy új művet küld. Egész pontosan, hogy elküld két üres vásznat bekeretezve, a pénzt pedig elteszi a művészet nevében.

A művész erről hosszú levelet is írt a múzeumnak, amelyet amúgy a két üres vászonnal együtt kiállítottak. Ebben azt írja, hogy az új, konceptuális alkotás, amely a "Fogd a pénzt és fuss" címet viseli, művészi szempontból sokkal értékesebb, mint amit a Kunsten rendelt, akár tízszeresen vagy százszorosan is. Szerinte az üres vásznakat bemutató mű arról szól, hogy kritikusan kell hozzáállnunk azokhoz a struktúrákhoz, társadalmi intézményekhez, amelyekben részt veszünk, amelyek az életünket irányítják. És ha kell, fognunk kell a pénzt és futni!

A múzeum vezetői ezt egészen máshogy látják, szerintük Haaning egyszerűen elrakta a neki amúgy kölcsönadott pénzt. Az 534 ezer korona ugyanis a munkaanyag lett volna, amit a múzeum a kiállítás végén szeretett volna leszedni a vászonról és eltenni.

A Kunsten kurátora, Lasse Andersson szerint a mű a Haaning által említett témák helyett inkább azt a témát feszegeti, hogy meg kell-e dolgoznunk a pénzért, vagy csak úgy eltehetjük. Neki pedig az a határozott véleménye, hogy nem tehetjük csak el, így ha Haaning nem fizeti vissza a pénzt a kiállítás végéig, akkor a múzeum jogi lépéseket tesz. Haaning a CNN-nek azt nyilatkozta, egyáltalán nem érti, mi a múzeum baja, egyáltalán nem érzi lopásnak azt, amit csinált, és nem tart attól, hogy komoly következményei lesznek ennek az egésznek. Amúgy pedig azt mondta, hogy ha megcsinálta volna az eredeti műveket, akkor a stúdió költségei és egyebek miatt vesztett volna pénzt a projekten, annak ellenére, hogy a Kunsten a mű elkészítéséért, keretezéséért és szállításáért is fizetett.

A kormány eddig is nagyon bőkezű volt a gyereket vállaló középosztállyal, ez a réteg viszont soha nem látott támogatási összegeket vehet majd föl októbertől, amikor beindul a kormány Zöld Otthon Program és zöld csok programja. A Portfolio végigszámolta, hogy az eddigi családtámogatásokat és kedvezményes hiteleket ezekkel kiegészítve mekkora összeget kaphatnak bizonyos, inkább azért jobban kereső háztartások. A portál arra jutott, hogy

egy családalapítás előtt álló, három gyermeket tervező család egy nettó 100 millió forintos első ingatlan megvásárlása esetén akár 42 millió forint vissza nem térítő támogatást és 73 millió forint kamattámogatott hitelt is igénybe vehet. A Zöld Otthon Programban energiahatékony újépítésű ingatlanokra lehet fölvenni 25 évre legfeljebb 70 millió forint hitelt, 2,5 százalékos kamattal. Ez szigorú értelemben nem is a családtámogatási rendszer része, mert az nem gyerekekhez kötött. A zöld csok viszont igen, ezzel két gyerekkel 10, három gyerekkel 15 millió forintot lehet fölvenni 0 százalékos hitellel, vagyis a program efölötti összege után kell kamatot fizetnie. A Portfolio szerint a Zöld Otthon Program maximális összegét azok a családok tudják majd fölvenni, amelyeknek nagyjából félmillió forint havi jövedelme van legalább.

A portál számítása szerint ha egy család három gyerekkel tervez, és minden lehetséges támogatást kihasznál, beleértve a babaváró hitelt és annak elengedését, a csokot, a diákhitel elengedését, az autóvásárlási támogatást, stb., és még az új zöld támogatást is igénybe veszi, akkor kaphatja meg azt az összeget, ami a fenti példában szerepel. Egy két gyerekkel tervező család esetén közel 20 millió forint támogatásra és 80 milliós hitelre, egy gyerek után pedig 12,8 milliós támogatásra és 83 millió forint hitelre lehet majd számítani. Ezek persze, mint már említettem, csak bizonyos feltételek mellett érvényes maximális összegek, amiket egy család fel tud használni.

Az afganisztáni műveletekért felelős amerikai tábornok és Joe Biden legfontosabb katonai tanácsadója sem javasolta az amerikai elnöknek, hogy az összes amerikai katonát vonja ki Afganisztánból - erről beszélt kongresszusi meghallgatásán két amerikai tábornok. Frank McKenzie tábornok és Mark Milley tábornok beszámolója kicsit ellentmond Biden korábbi nyilatkozatainak, aki azt mondta, nem emlékszik, hogy bárki is azt javasolta volna, hogy hagyjanak hátra pár ezer amerikai katonát.

A két katonai vezető arról számolt be a szenátoroknak, hogy miért sikerült úgy az amerikai hadsereg kivonulása Afganisztánból, ahogy, vagyis hogyan lehet, hogy 20 év megszállás után pillanatok alatt összeomlott a dollármilliárdokból felépített afgán állam és hadsereg. A szenátoroknak a közel-keleti és közép-ázsiai térségben zajló amerikai műveletekért, így Afganisztánért is felelős Középső parancsnokság (Central Command) vezetője, McKenzie tábornok azt mondta,

azt javasolta az elnöknek, hogy a csapatok kivonása után is hagyjanak 2500 amerikai katonát az országban. Az elnök legfőbb katonai tanácsadója, Mark Milley vezérkari főnök pedig a republikánus szenátorok kérdésére elmondta, ő egyetértett ezzel a javaslattal. Erre lecsaptak az ellenzékben lévő republikánusok, emlékeztetve, hogy Biden még augusztusban azt nyilatkozta, nem kapott ilyen tanácsot a hadsereg vezetőitől. Azt viszont egyetlen tábornokkal sem sikerült kimondatniuk, hogy az elnök hazudott volna a sajtónak. Azt is elmondták, hogy őket is meglepte, milyen gyorsan omlott össze az afgán vezetés és hadsereg, és milyen könnyen kerültek újra hatalomba a tálibok.

Biden szóvivője, Jen Psaki a meghallgatás után azt nyilatkozta, hogy az elnök nagyra értékeli az őszinte javaslatokat, de ez nem azt jelenti, hogy meg is fogadja őket, ha pedig a tábornokok tanácsára maradt volna egy kisebb különítmény Afganisztánban, akkor az Egyesült Államok most még mindig vagy újra háborúban állna a tálibokkal. Joe Biden pedig pont azért tartotta fontosnak kivonni az amerikai csapatokat, hogy végre véget érjen ez a pár évesre tervezett, de húsz évig húzódó háború. Hogy miért alakult így a háború és a kivonulás, és miért omlott össze ilyen gyorsan Afganisztán, arról Király Andris kollégámmal részletesen beszélgettünk ebben a podcastban. Mindkét tábornok arról beszélt a szenátoroknak, hogy a talibán továbbra is egy terrorszervezetnek számít, amely még mindig kapcsolatban áll az Al-Kaidával. Milley tábornok szerint az amerikai kivonulás után nagyon is lehetséges, hogy a következő években újra megerősödik az Al-Kaida vagy az Iszlám Állam (amelynek afganisztáni fiókszervezetével amúgy a tálibok is háborúznak), hogy aztán újabb támadásokat tervezzen az Egyesült Államok ellen. Mint mondta, ez sokkal nehezebb lesz a jövőben, mint volt azelőtt, hogy az amerikai hadsereg bevonult Afganisztánban húsz évvel ezelőtt, de ettől még nem lehetetlen. Az amerikai hadsereg pedig továbbra is készen áll arra, hogy szembeszálljon az ilyen fenyegetésekkel. (BBC)

A 2022-es választásokig még több mint fél év van hátra, így igazán érdekes kérdés, hogy a Fidesz kommunikációsai még hányféleképpen tudják addig elmondani a fő üzenetüket, miszerint bárki lesz is Orbán ellenzéki kihívója = Gyurcsány. Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő mindenesetre az egyik legerősebb megfejtést már be is mutatta, nem is akárhol, hanem a fiatalok egyik kedvenc közösségi médiájában, a Tiktokon. Ha ettől nem értik meg a kamaszok, hogy mi az üzenet, akkor már tényleg nincs sok remény, hogy megszólítsa őket a Fidesz.

Vasárnap népszavazást tartanak Svájcban arról, hogy engedélyezze a svájci állam a melegházasságot és megadja-e ugyanazokat a jogokat a homoszexuális házaspároknak, mint a heteroszexuálisoknak. A Guardian cikke szerint pedig az exit-pollok és előzetes felmérések szerint úgy néz ki, a svájciak döntő többsége támogatni fogja a melegházasságot. A brit lap a gfs.bern közvélemény-kutató cég felmérésére hivatkozva azt írja, hogy

várhatóan a népszavazáson résztvevők 64 százaléka megszavazza a javaslatot, 36 százaléka pedig ellene szavaz. A népszavazás tétje nemcsak az, hogy az állam elismerje-e a homoszexuális párok házasságát, hanem az is, hogy a meleg házaspárok fogadhassanak-e örökbe együtt gyerekeket, és a házasság ugyanúgy hozzásegítse a svájci állampolgársághoz a melegpárok külföldi tagjait. A javaslat a leszbikus párokat is segítené abban, hogy szabályozott módon tudják igénybe venni a spermabankokat.

A melegházasság engedélyezését és elismerését a svájci kormány és parlament is támogatta, ami hozzájárulhat a javaslat népszerűségéhez. Az ellenzők a melegházasság ellen azokat az érveket hozták fel, amelyeket a magyar kormánykommunikációt követőknek már nem kell bemutatni: hogy a melegházasság elismerése aláásná a házasság és a család intézményét.

A nagy támogatottság ellenére a kampány elég durvára sikerült. A javaslatot támogató és ellenző kampánycsapatok is arról számoltak be, hogy valakik módszeresen letépkedték vagy megrongálták a plakátjaikat, a kampányolókat online és az utcán is inzultálták, az LMBT hotline telefonvonalakat pedig ellepték a panaszok.

Nyugat-Európa nagy részén már elismerik a melegházasságot és a homoszexuális párokat azonos jogok illetik meg a heteroszexuálisokkal. Svájc viszont eddig csak élettársi kapcsolatot ismert el homoszexuális párok között 2007 óta.

Még három nap van hátra az ellenzéki előválasztásból, de látszik, hogy ezek az ellenzéki összefogás legnehezebb napjai lesznek. Azzal ugyanis, hogy előbb Karácsony Gergely, majd a többi párt is kihátrált Tóth Csaba zuglói MSZP-s képviselő mögül, beindult egy folyamat, ami komoly vitákhoz vezethet az össze is fogó, de egymással is versengő pártok között. Legalábbis erre utal az a Facebookon zajló levélváltás, ami Karácsony Gergely és Vadai Ágnes között indult.

Karácsony Gergely vasárnap hosszú bejegyzést közölt a Facebook oldalán, amelyben arról számolt be, hogy Tóth Csaba után még két jelöltet talált, akit nem ajánl a szavazóknak. Mint írja, a hitelességhez az kell, hogy ne legyen kettős mérce, az előválasztás pedig a megtisztulásra is jó alkalom, az ő etikai normáiba pedig ugyanannyira nem fér bele az, ami a karlendítő ózdi Farkas Péter Barnabás és a székesfehérvári, offshorozással vádolt Ráczné Földi Judit csinált, ezért őket sem tudja támogatásra ajánlani. A Párbeszéd már szombaton kérte a Jobbikot és a DK-t, hogy vonja meg a támogatását ettől a két jelölttől, ezt erősítette meg Karácsony vasárnapi bejegyzése.

Mint pénteken írtuk, a DK fehérvári jelöltje a szlovák cégnyilvántartás szerint mind a mai napig egy Delaware-ben bejegyzett offshore cég közép-kelet-európai képviselőjeként szerepel. Ez azért kellemetlen, mert július 26-án aláírta a feddhetetlenségi nyilatkozatot, ami az előválasztáson való indulás egyik feltétele volt, azt állítva benne, hogy nincs köze semmilyen offshore vállalkozáshoz. A delaware-i offshore cég amúgy ugyanaznap szállt ki abból a magyar cégből, amelynek Ráczné az ügyvezetője.

Karácsony azt írja, nem véletlenül került be a közös hatpárti szabályok közé: akinek offshore cége van, az ne akarjon ellenzéki jelölt lenni. "Ráczné Földi Juditnak bizony van, de legalábbis volt offshore-ügye, ráadásul az ezzel kapcsolatos védekezését dokumentumok látszanak cáfolni. Az én személyes etikai normáimba ez nem fér bele, ezért én Székesfehérváron biztosan nem szavaznék Ráczné Földi Juditra. Ha ez kellett ahhoz, hogy a jelöltet támogató DK és Jobbik is világossá tegye álláspontját, hát, itt az idő."

Nem kellett sokat várni arra, hogy a DK, pontosabban a párt nevében Vadai Ágnes reagáljon a főpolgármester bejegyzésére, Karácsony jelöltjeire mutogatva, szálkákat és gerendákat emlegetve. A DK képviselője azt írja, ő vezette azt az integritási bizottságot a DK-ban, amely a jelöltjeik átfogó biztonsági ellenőrzését végezte, ebben pedig ő nagyon szigorú. Szerinte Ráczné Földi Judit, akit a pénteki hír után föl is jelentettek az Országos Előválasztási Bizottságnál, minden szükséges dokumentumot be fog nyújtani, ami igazolni fogja a vádak hamisságát. Azt viszont furcsának tartja, hogy Karácsony meg sem várja a vizsgálat eredményét, hanem a jelölt kizárását követeli.

"Hát ez nehezen fér össze azzal a demokrácia-felfogással, amit az ellenzék eddig képviselt.""Én csak egy dolgot kérek Tőled. Ha bebizonyosodik, hogy hazug módon vádolták Juditot, akkor ugye ugyanakkora nyilvánosság mellett fogsz bocsánatot kérni, mint amekkora előtt vádoltad őt és hirdettél vizsgálat nélkül is 'ítéletet'." - írja Vadai, házmestertempónak nevezve azt, hogy valaki már fel is nyomta a jelöltet a bizottságnál ahelyett, hogy a pártok megbeszélték volna egymás közt a dolgot.

"De ugye a szálka és a gerenda logikáján hadd kérdezzek tőled én is" - írja a DK-s politikus, aki aztán a Párbeszéd két jelöltjéről ír. Az egyikük Mellár Tamás, a párt pécsi jelöltje, aki Vadai bejegyzése szerint polgárpukkasztó rendezvénynek nevezte a pécsi Pride felvonulást, és azt mondta, hogy szerinte nem üldözik annyira Pécsett a melegeket, hogy komoly kiállásra lenne szükség a részükről. "Ezzel te egyetértesz? Szerinted ez belefér az ellenzéki értéknyilatkozat szellemiségébe?" - kérdezi Vadai Karácsonytól.

A másik jelölt, akivel Vadai szerint gond lehetne, az Dorosz Dávid, Budapest volt főpolgármester-helyettese, a Párbeszéd budakeszi jelöltje. Róla a DK képviselője ezt írja: "Szerinted oké, hogy pártod dunakeszi jelöltje, Dorosz Dávid korábban a Te főpolgármester-helyettesedként a költségtérítésére kapott pénz egy részét az atlatszó.hu internetes portálon látható adatkikérés szerint Orbit rágóra, pizzára, müzliszeletre, tortára és egyéb finomságokra költötte? Szerinted erre való a közpénzből való költségtérítés? Szerinted Dorosz Dávid milliós fizetése mellett ezek szükséges költések voltak?" Egyelőre itt tart a vita, Vadai várja a főpolgármester szíves válaszát.

Még 400 ezer 60 évnél idősebb ember nem olttatta be magát Magyarországon, pedig a koronavírus ellen beoltottak sokkal kisebb eséllyel betegednek meg, illetve sokkal enyhébbek a tüneteik - ezt nyilatkozta Rusvai Miklós virológus az M1-en vasárnap reggel. A virológus azt mondta, a jelenlegi adatok nagyjából megegyeznek az egy évvel ezelőttiekkel, de a kórházban ápoltak, lélegeztetőgépen lévők és az elhunytak között nagyon alacsony az oltottak száma.

A virológus szerint a fertőzöttek száma mindenképpen növekedni fog, az oltás abban segít, hogy kevesebben kerüljenek kórházba, lélegeztetőgépre, illetve kevesebben haljanak bele a koronavírus okozta megbetegedés következményeibe.

Rusvai Miklós arról is beszélt, hogy a nemzetközi trendek szerint világszerte már a hatodik hullámnál tartunk, ezek közül a harmadik volt a legerősebb, azóta csökkenő tendenciát mutat az új fertőzöttek, halottak száma. Magyarországon is feltehetően a harmadik hullám volt a legerősebb, várhatóan a negyedik és a továbbiak egyre gyengébbek lesznek. Remélhetőleg két év alatt ez a vírus is "belesimul" a klasszikus koronavírusok, a náthavírusok trendjébe. (MTI)

Reggel 8 óta szavazhatnak a németek Bundestag, a német parlament alsóházának jelöljeiről, ezen keresztül pedig arról, ki irányítsa Angela Merkel után a német szövetségi kormányt. Az előzetes felmérések szerint a szociáldemokraták jelöltje, Olaf Scholz tűnik a legesélyesebbnek, de mindenképpen nagyon szoros versenyre lehet számítani.

A német szavazóhelységekben reggel 8-tól este 6-ig lehet majd szavazni, ezután publikálják majd az első hivatalos exit poll adatokat is. A választók két szavazatot adhatnak le, egyet jelöltre, egyet pedig pártlistára. Ahhoz, hogy a Bundestagba kerülhessenek a képviselőik, a pártoknak legalább a szavazatok 5 százalékát kell megkapniuk.

Ugyan Angela Merkel kancellár korábban azt mondta, hogy nem avatkozik bele a választási kampányba, az utolsó pillanatban mégis fontosnak érezte, hogy kivegye a részét, pártja, a CDU jelöltje ugyanis eléggé le van maradva a közvéleménykutatások szerint. Merkel és Armin Laschet együtt jelentek meg szombaton egy kampányrendezvényen, ahol arról beszéltek, hogy akkor garantálható Németország stabilitása, ha továbbra is a jobbközép kereszténydemokraták lesznek kormányon.

Laschet azzal ijesztgette hallgatóságát, hogy ha a balközép Szociáldemokraták nyernek, akkor a határozottan balosabb Die Linke párttal lépnek majd koalícióra. Ezért, mondta a CDU jelöltje, az utolsó pillanatokat is meg kell ragadni, hogy a bizonytalanokat rávegyék a választók, szavazzanak Merkel pártjára.

Bizonytalanokból pedig van bőven, a 60,4 millió szavazásra jogosult választó 40 nagyjából 40 százaléka nem tudta a választások előtt, hogy kire fog szavazni. A legnépszerűbb jelöltnek vasárnap előtt Olaf Scholz, a szociáldemokraták jelöltje tűnt, aki eddig a kereszténydemokrata-szociáldemokrata nagykoalíciós kormány alkancellárja és pénzügyminisztere volt. Sokak szerint ő nyerte a jelöltek utolsó tévés vitáját, de a választások előtt csökkent az előnye a CDU jelöltjével szemben.

A harmadik esélyes jelölt a Zöldek vezetője, Annalena Baerbock, akinek pártja komoly szerepet kaphat a következő kormánykoalcióban, akár a szociáldemokratákkal, akár a CDU-val kell összeállniuk. Baerbock esélyeit javíthatja, hogy sok választó a klímaváltozás kérdését tartja a választás legfontosabb témájának, a két nagyobb pártot pedig sokat kritizálták amiatt, hogy nem elég határozott ebben a kérdésben. A Deutsche Welle tudósítója egy berlini szavazókörből tudosítva azt mondta, az általa megkérdezett szavazók többségét ez a kérdés foglalkoztatta leginkább.

A Bundestag képviselői mellett a tartományokat képviselő Bundesrat két helyéért is zajlik a verseny, Berlinben és az ország északkeleti részén levő Mecklenburg-Elő-Pomerániában. Berlinben emellett főpolgármesteri választást és népszavazást is tartanak, amelyben arról dönthetnek a fővárosiak, hogy vegyenek-e köztulajdonba több mint 200 ezer lakást, ezzel próbálva kezelni a berlini lakhatási válságot. (DW)

Az ellenzéki előválasztás első hétvégi napján, szombaton szavaztak eddig a legtöbben az ellenzéki jelöltekre az Országos Előválasztási Bizottság közlése szerint.

Szeptember 25-én összesen 89.202 fő vett részt az előválasztáson.Személyesen, az országszerte felállított sátrakban 70 122-en, online pedig 19 080-an adták le a szavazatukat. Ezzel eddig már több mint 440 ezren vettek részt az előválasztáson.

Az előválasztás még három napig, keddig tart. A szavazatszámlálás szeptember 29-én, szerda reggel kezdődik meg húsz megyei helyszínen. A képviselőjelölti választások végeredménye folyamatosan, a miniszterelnök-jelölti választás végeredménye késő délutánra várható.

Meghalt börtönében a ruandai hadsereg egykori ezredese, Theoneste Bagosora, akit azzal vádoltak, hogy ő irányította 1994-es ruandai népirtást, amelynek során 800 ezer embert mészároltak le. Bagosora Maliban töltötte büntetését, miután a Nemzetközi Törvényszék (ICTR) bűnösnek találta emberiesség elleni bűncselekményekben. Előbb életfogytiglani börtönre ítélték, amit később 35 évre csökkentettek.

Egy névtelenséget kérő, a helyi börtönigazgatóságon dolgozó forrás a Reuters hírügynökségnek megerősítette az értesülést. Elmondta, hogy Bagosora több mint 80 éves volt, súlyos beteg, szívproblémákkal küzdött. Többször is kórházba került, és három műtéten esett át. Egy klinikán halt meg szombaton. Egy másik forrás a bamakói fellebbviteli bíróságon ugyancsak megerősítette a férfi halálát.

1994 április 6-án, a ruandai főváros, Kigali repülőterén, máig tisztázatlan körülmények között lelőtték a Juvénal Habyarimana elnököt szállító repülőgépet. Ezután néhány órával az országban elszabadult az erőszak a többségi hutu törzs dominálta kormányerők és a kisebbségi tuszi milíciák között. Az ügyészség szerint az elnök halála után Bagosora ezredes, a védelmi minisztérium korábbi kabinetigazgatója vette át az irányítást a közép-afrikai ország katonai és politikai ügyei felett. A polgárháború viszont nagyon hamar népirtásba csapott át.

A vád szerint Bagosora irányította a csapatokat és azt a hutu milíciát, amely 100 nap alatt mintegy 800 000 kisebbségi tuszit és mérsékelt hutut gyilkolt meg.Romeo Dallaire kanadai tábornok, az ENSZ békefenntartóinak vezetője a népirtás idején Bagosorát a gyilkosságok "főnökének" nevezte, és azt mondta, a volt ezredes őt is megfenyegette azzal, hogy megöli. A második világháború utáni egyik legsúlyosabb népirtás megszervezőjét két évvel később Kamerunban tartóztatták le, ide menekült, miután a tuszik vezette Hazafias Front átvette a hatalmat Ruandában. A ruandai mészárlást kivizsgáló különbíróság, az ICTR 2008-ban ítélte el. (MTI)

Három ember meghalt, többen megsérültek szombaton az Egyesült Államok északi részén, amikor szombat délután kisiklott a Seattle és Chicago között közlekedő Amtrak vasúttársaság szerelvénye - közölték a helyi hatóságok.

A baleset helyi idő szerint 16 órakor történt a Montana állambeli Joplin település közelében - számolt be Jason Abrams, az Amtrak szóvivője. A vonaton a BBC beszámolója szerint nagyjából 141 utas és 16 fős személyzet tartózkodott.

A vonat egyik utasa, Megan Vandervest a The New York Timesnak arról számolt be, hogy a kisiklásra ébredt fel. Azt mondta, olyan érzése volt, mint amikor egy repülő légörvénybe kerül. A mögöttük lévő vagon felborult, akárcsak a következő kocsi, míg a további három vagon teljesen leszaladt a sínekről, és levált a szerelvényről. A vonattársaság a helyi hatóságokkal együtt kezdett hozzá a sérült utasok elszállításához, az emberek biztonságos kimenekítéséhez.

A közösségi médiában közzétett fotókon több kocsit is látni lehetett, amelyek az oldalukon feküdtek. Az utasok a sínek mellett álltak, néhányan csomagjaikat cipelték. A képek szerint napsütéses idő volt, és úgy tűnt, hogy a baleset a pálya egyenes szakaszán történt. Egyelőre nem tudni, mi okozta a balesetet, az amerikai közlekedési hatóság vizsgálatot indított.

Átmenetileg enyhíti a külföldi kamionsofőrök vízumszabályait a brit kormány, miután a sofőrhiány már a lakossági élelmiszer- és üzemanyagellátásban is fennakadásokat okoz. A munkavállalási feltételek könnyítése azonban mindössze néhány ezer jelentkezőre terjed ki és csak karácsonyig lesz érvényben. Grant Shapps brit közlekedési miniszter szombat éjjel bejelentette, hogy

ötezer külföldi kamionsofőr kaphat soron kívül átmeneti nagy-britanniai munkavállalási engedélyt, mindenekelőtt üzemanyag- és élelmiszerszállító teherautók vezetésére.A brit kormány emellett lehetővé teszi a baromfifeldolgozó cégeknek 5500 szakképzett külföldi munkavállaló felvételét, szintén csak néhány hónapra. A toborzás októberben kezdődhet.

Shapps felszólította ugyanakkor az érintett cégeket, hogy a munkakörülmények javításával és a fizetések emelésével maguk is járuljanak hozzá a probléma megoldásához, a miniszter szerint ugyanis nem a külföldi munkaerő alkalmazása jelenti a hosszú távú megoldást.

A szakmai szervezetek szerint ugyanakkor a bejelentett intézkedésekkel rövid távon sem lehet orvosolni a munkaerőhiányt. Ruby McGregor-Smith, a Brit Kereskedelmi Kamarák elnöke a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy

a kormányzati lépések körülbelül annak felelnek meg, mintha valaki "egy gyűszűnyi vízzel próbálna eloltani egy máglyát".A Brit Kiskereskedelmi Szövetség közleménye szerint a munkavállalási szabályozás bejelentett enyhítésének mértéke nem sokat javít a helyzeten, mivel egyedül a szupermarket-hálózatoknak legalább 15 ezer kamionsofőr felvételére lenne szükségük ahhoz, hogy a karácsony előtti időszakban teljes kapacitással, fennakadások és a választék szűkülése nélkül működhessenek.

A hétvégére országszerte számos helyen hosszú autósorok alakultak ki a brit benzinkutaknál, miután több nagy forgalmazó bejelentette, hogy kénytelen töltőállomásokat bezárni, mert a sofőrhiány okozta logisztikai fennakadások miatt nem tudja teljes hálózatát folyamatosan ellátni üzemanyaggal.

A fuvarozói szakma érdekképviseleti szervezeteinek számításai szerint a brit áruszállítási szektorból legalább százezer kamionsofőr hiányzik,és ez okoz egyre érezhetőbb áruhiányt kiskereskedelmi szinten, mindenekelőtt az élelmiszer- és az üzemanyagellátásban. A szakmai szervezetek szerint ennek egyik oka az, hogy a brit EU-tagság megszűnése, vagyis a brexit óta rengeteg uniós munkavállaló távozott Nagy-Britanniából. A brit közúti áruszállítási szövetség (Road Haulage Association) legutóbbi becslése szerint csak január óta 30 ezer kamionsofőr hagyta el az országot. (MTI)

Franciaország megduplázza a szegény országoknak adott oltóanyagadagok számát, a program keretében 120 millió adag koronavírus elleni vakcinát adományoz, a dupláját a korábban tervezettnek - ígérte a francia elnök szombaton. Emmanuel Macron erről a Global Citizen nevű jótékonysági szervezet párizsi koncertjén sugárzott videóban beszélt.

"Igazságtalanság az, hogy más kontinenseken nyilvánvalóan le vannak maradva a védőoltások beadásával" - mondta a politikus, aki nem tagadta a maga és mások felelősségét a kialakult helyzetért. Hozzátette, hogy "Afrikában a lakosság alig 3 százaléka van beoltva - gyorsabban és erősebben kell haladnunk". Ezért Franciaország a korábban felajánlott 60 millióról 120 millió adagra fogja emelni az adományozott vakcinák mennyiségét. Ez több oltás, mint, mint amennyit eddig az országban előállítottak.

Az Egyesült Államok szerdán bejelentette, hogy megduplázza a Covid-19 vakcina adományait, így a szegény országoknak felajánlott adagok száma meghaladja az 1,1 milliárdot. Közben Joe Biden elnök világossá tette, hogy a világjárványra adott globális válaszlépések élére kíván állni. "Szükségünk van arra, hogy más magas jövedelmű országok is betartsák ambiciózus ígéreteiket" - tette hozzá az amerikai elnök. Az Európai Unió, amellyel az Egyesült Államok szorosan együtt kíván működni, több mint 500 millió adagot fog szétosztani a világban.

Hszi Csin-ping kínai elnök kedden az ENSZ-hez intézett videoüzenetében kijelentette, hogy "a vakcinák igazságos és méltányos elosztásának biztosítása világszerte sürgető prioritás." Kína az év végéig összesen "kétmilliárd adag oltóanyagot kíván biztosítani a világ számára - mondta, megismételve a pekingi hatóságok által már közölt számot, nem részletezve, hogy ebből mekkora az értékesített, és mekkora az adományozott vakcina mértéke. (MTI)

Megtörtént, amire mindenki számított, leginkább azért, mert a kormány már jó előre megígérte: egy szerda este megjelent rendeletben a kormány meghosszabbította a hiteltörlesztési moratóriumot a leginkább rászoruló adósoknak. Emellett viszont egy ennél váratlanabb húzással a kormány utasította a bankokat, hogy utólag számolják újra a moratóriumban legrosszabbul érintett hitelesek, a hitelkártyaadósok és folyószámlahitelesek kamatait. Azt már egy jó ideje hangoztatják közgazdászok, hogy a moratórium bizony nincs ingyen, a segítség árát pedig a jelenlegi szabályozás szerint az adósoknak kell megfizetni.

Orbánék eddig nem annyira foglalkoztak ezzel a problémával, mert fontosabb volt a választásokig megtartani ezt a nagyon népszerű, de igencsak félreértett segítséget. Most viszont úgy oldják meg a törlesztési moratórium jelentette matekfeladatot, hogy a vizsgabiztossal átíratják a megoldandó képletet. Ez az erőpolitika persze nem karakteridegen az Orbán-kormánytól.

Ki maradhat?

A szeptember 15-én megjelent Magyar Közlönyben két rendelet is megjelent a hitelmoratóriumról. Az első a már sokat lebegtetett, nemzeti konzultáción is megfuttatott hosszabbítást szabályozza. Eszerint az október 31-én lejáró moratóriumot meghosszabbítják azoknak:

• Akiknek 2020 március 18 után tartósan csökkent a háztartásban rendelkezésre álló jövedelme;

• Akik ekkortól legalább 30 napig regisztrált munkanélküliek voltak, vagy álláskeresők voltak, amikor a moratóriumi kérelmüket beadták;

• Akik közfoglalkoztatottak voltak 2020 márciusa után vagy a kérelem beadásának időpontjában;

• Akik a kérelem beadásakor 25 évnél fiatalabb vér szerinti vagy örökbefogadott gyereküket eltartják;

• Akik legalább 12 hetes terhesek;

• Akik nyugdíjasak;

• És akiknek olyan vállalkozásuk van, amelynek a bevétele a kérelem benyújtása előtti hónapban 25 százalékkal csökkent.

Ez azt jelenti, hogy az október végéig moratóriumban lévő adósok nagyjából kétharmada maradhat jövő nyárig. A kormány a szűkítéssel részben azokra a kritikus hangokra reagált, amelyek szerint már rég véget kellett volna vetni a moratóriumnak. Emellett érvelt, viszonylag érthető módon a Bankszövetség, hiszen a bankok szeretnék, ha minél előbb visszaállna a működés a normális kerékvágásba, bár eddig - a második rendelet kihirdetéséig - komoly anyagi terhet azért nem jelentett nekik a moratórium. A Bankszövetség becslése szerint a moratóriumban lévő adósok mindössze 10 százalékának lennének fizetési problémái, ha most kivezetnék a moratóriumot, vagyis 90 százalék különösebb probléma nélkül tudna fizetni.

Szintén a kivezetés mellett érvelt a Magyar Nemzeti Bank, amelynek képviselői minden egyes alkalmat megragadnak arra, hogy elmondják, aki teheti, aki tud törleszteni, az inkább lépjen ki a moratóriumból, mert amúgy több pénzt kell majd visszafizetnie, és tovább, mint ha be se lépett volna. Igaz, az MNB a legutóbbi Pénzügyi Stabilitási Jelentésében azt írta, hogy a moratóriumban lévő adósok 80 százaléka elkölti azt a pénzt, amit nem kell törlesztőként befizetnie, 63 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy a megélhetéséhez szükséges költségekre megy ez a pénz. Vagyis a nyáron még elég sokan voltak olyanok, akik mondjuk rezsire vagy ételre költötték a fizetési stoppal a zsebükben maradt pénzt. Mindezek ellenére a jegybank szakértői azt írták a stabilitási jelentésben, még az előző hosszabbítás előtt, hogy “egy újabb, általánosan igénybe vehető hosszabbítás révén a hazai moratórium példa nélküli lenne Európában, ami a hazai bankok, de akár az állam hitelminősítői és befektetői megítélésén, valamint a gazdaság versenyképességén is érdemben ronthat.”

Durr bele hosszabbítás

Orbán Viktor pedig meghallgatta a kritikus hangokat, és csökkentette azok számát, akik moratóriumban lehetnek. Ezt viszont oly módon tette, hogy politikai szempontból ugyan értelmezhető, gazdasági szempontból viszont nem annyira. Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. igazgatója szerint

a kormány jelenlegi szabályozása mellett olyanok is bent maradhatnak a moratóriumban, akik igazából nem szorulnak rá, és olyanok is kieshettek, akiknek viszont problémát jelent a törlesztés.

Az Európai Uniónak sürgősen lépéseket kell tennie, hogy megvédje az európai újságírókat, aktivistákat és politikusokat attól, hogy engedély nélkül megfigyeljék őket - ezt mondta szerdán Didier Reynders uniós igazságügyi biztos az Európai Parlamentben a Pegasus-üggyel kapcsolatban. Mint a képviselőknek elmondta, a bizottság figyelemmel kíséri a magyar adatvédelmi hatóság vizsgálatát a lehallgatási botránnyal kapcsolatban.

A magyar vizsgálat azért is lehet különösen érdekes az uniós intézmények számára, mert Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amellyel kapcsolatban felmerült a gyanú, hogy a hatóságok alkalmazták az izraeli NSO Group által kifejlesztett lehallgató szoftvert. A Direkt 36 cikkéből már kiderült, hogy több újságíró, politikus és üzletember telefonját lehallgatták a Pegasus programmal, amely mindent látni enged a lehallgatást végzők számára, amit a lehallgatott személy a képernyőjén lát, és mindent hallhatóvá tesz, amit a telefon mikrofonja fölvesz és hangszórója kiad. Azt viszont egyelőre nem tudni, hogy a magyar állami szervek vásároltak-e a programból, amelyet az NSO elvileg csak állami szervezeteknek adhat el az izraeli védelmi minisztérium engedélyével.

Reynders az Európai Parlamentben azt mondta, szigorúan ki kell vizsgálni a lehallgatási ügyeket, ez viszont a tagállami hatóságok feladata, így ezektől várja el, hogy alaposan kivizsgálják a vádakat és helyreállítsák az állampolgárok bizalmát az állami intézményekben. Hangsúlyozta, hogy a bizottság mélységesen elítéli az illegális lehallgatást és adatgyűjtést, és bár a kormányok nagyon szigorú feltételek mellett lehallgathatják az állampolgárok kommunikációját, már dolgoznak egy olyan, uniós szintű személyi jogi szabályozás kidolgozásán, amely tovább korlátozná az államok mozgásterét. (Guardian)

Mindegyikőjüktől mélységesen elnézést kérek - ezt mondta Christopher Wray, az FBI igazgatója az amerikai szenátus igazságügyi bizottságának meghallgatásán jelen lévő egykori olimpikon és egyetemi bajnok tornászoknak. A négy sportoló, a tokiói olimpián is versenyző Simone Biles, McKayla Maroney, Aly Raisman és Maggie Nichols is aközött a 265 fiatal tornász között van, akiket a válogatott orvosa, Larry Nassar 1998 és 2015 között szexuálisan zaklatott.

A bizottság azután hallgatta meg Nassar áldozatait, hogy egy nyáron megjelent jelentés szerint az FBI súlyos hibákat vétett a nyomozás során. A négy sportoló arról számolt be a szenátus bizottságának, hogy az FBI nemcsak félrekezelte a nyomozást, de meghamisította az áldozatok tanúvallomásait is. Maloney azt mondta, hogy hiába tett 2015 nyarán részletes vallomást az FBI ügynökeinek arról, hogyan molesztálta őt a csapatorvos, ez alapján nem indítottak eljárást. A vallomását csak közel másfél évvel később vették jegyzőkönyvbe, abban viszont teljesen mást írtak le, mint amit ő elmondott.

Maroney szerint az FBI hazudott arról, hogy ő mit állított, ezzel pedig inkább a gyerekmolesztáló Nassart védte az áldozatok helyett. Mind a négy sportoló azt mondta a bizottságnak, hogy tudnak olyan lányokról, akiket Nassar már azután molesztált, hogy ők vallomást tettek az FBI-nak. Simone Biles a bizottság előtti vallomásában arról beszélt, hogy azért alakulhattak ki olyan körülmények, amelyek mellett Nassar hosszú időn át zaklathatta őt és társait, mert a tornászszövetséget és az olimpiai szövetséget ellenőrző amerikai állami szervek nem végezték a dolgukat. Mint mondta, nemcsak Larry Nassart tartja felelősnek azért, ami történt, hanem az egész rendszert, amely lehetővé tette, hogy Nassar megússza a folyamatos zaklatást.

Az FBI igazgatója a meghallgatáson azt mondta, nagyon sajnálja, hogy a hatóság ügynökei, akiknek 2015-ben esélyük lett volna megállítani ezt a szörnyeteget, nem éltek ezzel a lehetőséggel. Wray szerint ami történt, az megbocsáthatatlan, sosem lett volna szabad megtörténnie, az FBI vezetése pedig azon dolgozik, hogy ne is történhessen meg soha többé.

Nassart 2018-ban több vádpontban összesen több mint 300 év börtönbüntetést kapott. Az orvost 265 nő vádolta szexuális zaklatással, több esetben akkor, amikor az áldozatok még kiskorúak voltak. Nassar zaklatási ügyével legutóbb ebben a cikkben foglalkoztunk részletesebben. (Axios)

A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság bírái szerdán úgy döntöttek, hivatalos vizsgálatot indítanak azzal kapcsolatban, hogy elkövettek-e emberiség ellenes bűntetteket a Fülöp-szigetek hatóságai Rodrigo Duterte elnök drogdílerek ellen indított háborúja során - írja a Reuters.

Az országot 2016 óta vezető Duterte egyik legnagyobb nemzetközi visszhangot kiváltó programja az volt, hogy a rendőrséget arra utasította, minden korábbinál agresszívebben lépjen fel a kábítószer-kereskedőkkel szemben, gyakorlatilag engedélyt adva a rendőröknek, hogy lelőjék a dílereket. Emberi jogi szervezetek szerint az ország rendőrei Duterte bátorítására rengeteg fegyvertelen embert öltek meg a nyílt utcán, akiket valamiért drogterjesztéssel gyanúsítottak. A rendőrség tagadja, hogy ilyen esetek történtek volna, Duterte pedig állítja, hogy a rendőrök csak önvédelemből ölhetnek meg valakit.

A hágai bírósághoz tartozó ügyészség megállapításai szerint a kábítószer-kereskedők elleni offenzíva nem tekinthető legitim rendvédelmi lépésnek, sokkal inkább civilek elleni rendszerszintű támadásnak minősül. A Karapatan nevű Fülöp-szigeteki jogvédő szervezet üdvözölte a bíróság döntését, hangsúlyozva, hogy Dutertét és társait el kell számoltatni az elkövetett bűnökért, az ártatlanul meggyilkolt emberekért.

Duterte kormánya egyelőre nem reagált a bejelentésre, de még a nyáron az elnök azt mondta egy beszédében, hogy akkor is tovább folytatja a kábítószerek elleni harcot, ha rászáll a hágai bíróság. "Sosem tagadtam, és a Nemzetközi Büntetőbíróság is megjegyezheti: Ha ártasz az országomnak, megöllek" - üzente a dílereknek és a bíróságnak.

A Fülöp-szigetek 2019-ben visszavonta tagságát a Nemzetközi Büntetőbíróságban, így a vizsgálat a Duterte 2016 júliusi beiktatásától a 2019 márciusáig tartó időszakra terjed majd ki. A bírák azt mondták, hogy a feltételezett bűncselekmények ezután is folytatódtak, de a további időszakot nem vizsgálhatják.

Kiadta a Fidesz homofób törvényéhez igazított, a médiatartalmak korhatár-besorolásáról szóló ajánlásait a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa, amelyről a Telex.hu írt összefoglalót. A dokumentumban egészen érdekes leírásai szerepelnek annak, hogy mi számítana a homoszexualitás népszerűsítésének, amit a törvény értelmében nem szabad 18 év alatt a fiataloknak megmutatni.

Az ajánlásból nagyjából az derül ki, hogy ha vannak egy filmben melegek, az még oké, de ha kapcsolatban vannak, egymáshoz érnek, vagy a film alapvetően nem ítéli el őket mindezért, az már nagyon nem oké. Hogy pontosan mi számít a homoszexualitás népszerűsítésének, arra a kormány sem tudott egyszer sem egyértelmű választ adni, még akkor sem, amikor Szurovecz Illés kollégám egymás után többször is kérte Gulyás Gergelyt, hogy magyarázza el, mit is szabályozott a kormány. A Médiatanács is furcsa gumiszabályokkal operál, és olyan fogalmakat használ, hogy egy film "a homoszexualitást követendő magatartásként ábrázolja, népszerűsíti". Az persze kérdés, hogy követendő példaként ábrázolja-e a homoszexualitást egy film, ami mondjuk bárhogy máshogy ábrázolja a homoszexualitást, mint hogy homofób hősök kikergetnek a kisvárosból egy meleg párt. Vagyis hogy a homoszexualitás létezésének elismerése és a melegeket ért nehézségek, bántalmazások empatikus bemutatása vajon már követendő példának számít-e.

De hogy egyszerűbb legyen a műsorszolgáltatók és forgalmazók dolga, az ajánlásban az szerepel, hogy már akkor is mérlegelni kell a korhatáros jelölést, ha "homoszexuális személyek közötti, az ezen szexuális irányultságukra való tekintettel megjelenő közvetlen kontaktus, kapcsolat, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, vagy a születési nem megváltoztatásának ábrázolása, megjelenítése a műsorszám meghatározó, lényegi eleme, a műsorszám mondanivalója (erről szól a tartalom)".

A Médiatanács hangsúlyozza, hogy nem általában a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitásnak a megjelenítése tilalmazott. Közben viszont az is szerepel az ajánlásban, hogy ha „bemutatásra kerül a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitás vagy annak népszerűsítése, a médiaszolgáltatónak mérlegelnie kell, hogy e megjelenítés indokolttá teszi-e a műsorszámnak az ebbe a kategóriába való sorolását azáltal, hogy az alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására”.

Példákat is hoz a Médiatanács, hogy milyen filmekre nyomná rá a 18-as plecsnit. Ezek között szerepel az Adèle élete, a Szólíts a neveden, a Mindent anyámról és a Fiúk a klubból. Vagyis a Médiatanács szerint egy szerelmes film, amely két ember kapcsolatát mutatja be, akik történetesen melegek, az a homoszexualitás népszerűsítésének számít.

Akár a momentumos Hajnal Miklós, akár a DK jelöltje, Komáromi Zoltán nyeri a hegyvidéki ellenzéki előválasztást, az ellenzéki összefogás jelöltjének van esélye megverni a fideszes Fürjes Balázst a 2. és 12. kerületeket magában foglaló Budapest 3. választókerületben - ez derült ki a Medián felméréséből, amelyet a HVG megbízásából készített a kutatócég.

A felmérés szerint Hajnal 50:42 arányban, Komáromi pedig 47:45 arányban nyerhetne Fürjes Balázzsal szemben.

Az előválasztáson a Medián kutatása szerint most Hajnal Miklós áll nyerésre, rá az ellenzéki szavazók 42, a biztosan szavazók közül pedig 43 százalék voksolna. Komáromit a kormányváltást akaró összes választó 33 százaléka támogatná, a biztos szavazók között viszont 39 százalék a támogatottsága, amit a HVG azzal magyaráz, hogy a DK egyelőre jobban tudta mozgósítani a szavazóit.

Hajnalt az előválasztáson a Momentum mellett a MSZP–Párbeszéd, a Jobbik és az Új Kezdet támogatja, Komáromit pedig saját pártján kívül az LMP és a Liberálisok. Az előválasztáson a harmadik jelölt Visi Piroska, az Új Világ Néppárt jelöltje, akit a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom is támogat.

68 éves korában elhunyt Póka Egon Máté Péter- és Weiner Leó Díjas basszusgitáros és zeneszerző, a Hobo Blues Band és a P.Mobil egykori tagja. Halálhírét több zenésztársa, így Deák Bill Gyula és Borlai Gergő is megerősítette. Lánya, az énekes Póka Angéla a Facebookon azt írta:

"Tegnap éjjel alapjaiban változott meg a világ. Elment egy csodás ember, valakinek egy rock legenda, egy hűséges barát, egy szívvel-lélekkel vezető, egy társ, egy példakép.”

Póka Egon 1953-ban született Kőbányán, a kerülethez pedig élete végéig kötődött, a 90-es évek elején önkormányzati képviselő is volt, majd itt alapított iskolát, a Kőbányai Zenei Stúdiót. Zenélni saját bevallása szerint nem önszántából, hanem szülei unszolására kezdett, egy interjúban arról mesélt, hogy míg a többi gyerek kint játszhatott, ő föl sem állhatott a zongora mellől. Csak később kezdte komolyabban érdekelni a zene, a rock és a beat, amelynek szeretete olyan zenészekkel hozta össze, mint Fogarasi János, Orszáczky Jackie, Horváth Charlie vagy Radics Béla.

1970-től zenélt a Metro zenekarban, később pedig a Tűzkerék, az Olimpia, a Juventus tagja is volt. 1979-től a Hobo Blues Band oszlopos tagja és fő dalszerzője volt, ő írta többek között a Kopasz Kutya című filmben elhangzó dalokat, Tátrai Tiborral közösen pedig a Vadászat című konceptalbum zenéjét.

Pályafutása során 200 dalt írt. A Hobo Blues Bandben 1993-ig játszott, 1997 és 2009 között a P.Mobil tagja is volt. 2007-től saját zenekarával, a Póka Egon Experience-szel zenélt, számos más formáció mellett. 2003-ban Kőbánya díszpolgárává nevezték ki, 2012-ben pedig megkapta a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét (Hvg, 24.hu)

Egy hónap bujkálás és rettegés után talán megnyugodhatnak az afgán junior női fociválogatott játékosai, a BBC cikke szerint ugyanis az egész csapat, a családtagjaikkal együtt sikeresen átmenekült Pakisztánba.

A felnőtt válogatott még a teljes tálib hatalomátvétel előtt el tudott repülni Kabulból, az ifi válogatott 32 tagja és családjaik viszont eddig nem kaptak vízumot. A focista lányok több levelet is írtak Imran Khan pakisztáni elnöknek, amelyben közölték, hogy komoly veszélyben vannak. A csapat korábbi kapitánya, Khalida Popal azt javasolta a játékosoknak, hogy töröljenek le minden focizós képet a közösségi médiáról, valamint égessék el a mezeiket, labdáikat és egyéb kellékeiket, nehogy a tálibok rájuk találjanak.

A hatalmat átvevő tálib rezsim már jelezte, hogy nem tartja megengedhetőnek, hogy nők sportoljanak, játék közben ugyanis nem tudják magukat teljesen eltakarni, anélkül pedig a tálibok szélsőséges iszlám-értelmezése szerint a nőknek nem szabad nyilvános tereken megjelenniük. A tálibok már az 1996 és 2001 közötti uralkodásuk alatt sem engedték, hogy nők sportoljanak.

Az ifi válogatott játékosai és családtagjaik, összesen 115 fő végül kapott pakisztáni vízumot, így átkelhettek a határon. Egyelőre az afgán határhoz közeli Pesavarban vannak, de hamarosan az ország keleti részén lévő Lahorba utaznak majd, ahol a pakisztáni futballszövetség székházában kapnak szállást.

Fontos hét volt ez a bitcoin és a kriptovaluták történetében, kedden eljött ugyanis a várva várt nap, amit a bitcoin hívei már előre “Bitcoin Napnak” neveztek el. Ez volt a nap, amikor El Salvador, ez a 6 és fél millió lakosú közép-amerikai ország, annak fiatal elnöke, Nayib Bukele vezetésével az első országgá vált a világon, ahol hivatalos fizetőeszközzé vált a bitcoin.

A Bitcoin Nap viszont nagyjából olyan ünnepre sikerült, mint a szülinapi zsúr, amin az ünnepelt kisgyerek apukája előbb odaad egy óriási habos tortát, majd belenyomja a gyereke fejét, hogy megtanulja, az élet kegyetlen és kiszámíthatatlan. Ahogy ugyanis a salvadoriak felkészültek arra, hogy mostantól bitcoinért vegyenek cigit és babot, a kriptovaluta ára óriásit zuhant, 400 milliárd dollárnyi vagyont tüntetve el pillanatok alatt. A világ első cypto bro elnöke egyelőre igyekszik jó pofát vágni a dologhoz, de sokan vannak, akik szerint Bukele éppen elkaszinózza a nem igazán gazdag ország vagyonát. Ráadásul az amerikai hatóságok is jobban rá szeretnének nézni a kriptósok körmére.

A nagy nap

Joe Biden amerikai elnök a szeptember 11-i terrortámadás huszadik évfordulójáig ki akarta vonni az amerikai csapatokat Afganisztánból, ezzel lezárva egy csaknem húsz éve zajló háborút. Arra viszont nem számított, hogy még mielőtt az utolsó amerikai katona elhagyná Afganisztánt, az országot máris ugyanazok fogják uralni, akik ellen az amerikaiak húsz éve bevonultak. A tálibok az egész világot meglepő gyorsasággal foglalták el a nyáron Afganisztán nagyobb városait, augusztus közepén pedig bevonultak Kabulba, miután az afgán elnök elmenekült.

Az amerikai és NATO csapatok az időközben dollármilliárdokból kiépített és kiképzett afgán hadsereggel együtt húsz évig harcolt a tálibok ellen, a harcokban 2325 amerikai katona, 66 ezer afgán katona és rendőr, valamint 47 ezer civil vesztett életét. Az áldozatok ellenére viszont, látszólag egyik pillanatról a másikra minden visszaálljon ugyanoda, ahol 20 évvel ezelőtt volt.

A 444 podcastjának mai adásában Király Andrással, a 444 külpolitikai újságírójával beszéljük át, hogy miért is vonult be közel 20 éve Afganisztánba az amerikai hadsereg, hogyan élhette túl ezt a két évtizedes konfliktust a talibán, és mi vezetett aztán az afgán kormány és hadsereg teljes és villámgyors összeomlásához.

A témában ajánlom Király András legutóbbi, az afgán helyzetről szóló cikkét és a helyzetet még a tálib hatalomátvétel előtt elemző írását. Az afgán háborúról számtalan érdekes riport és dokumentumfilm készült, én ezek közül kifejezetten érdekesnek találtam a Vice 2013-as dokumentumfilmjét, amely elég érzékletesen bemutatja, milyen rosszul alakult a helyzet már akkor, miközben az amerikai vezetés arról beszélt, hogy éppen megnyerik a háborút.

A 444 podcastjait meghallgathatod a Spotifyon, A Google Podcast és az Apple Podcast, és az Amazon Audible nevű szolgáltatásnak podcastoldalán is.

Az Orbán-kormány nagyon szerette volna elkerülni, hogy a Fudan egyetem budapesti kampuszának ügye kampánytéma legyen, inkább hónapokig teljes erővel beleállt a homofób uszításba, csak hogy elterelje a témáról a figyelmet. Viszont úgy tűnik, hogy az állami pénzből, a Diákváros helyére építeni tervezett kínai elitegyetem mindenképpen a következő hónapok egyik vitatémája lesz: Karácsony Gergely budapesti főpolgármester népszavazást kezdeményezett az ügyben, aminek a Nemzeti Választási Bizottság fideszes többsége nem is állt az útjába. A fővárosi közgyűlés pedig bezsarolta a kormányt, hogy ha visszafordíthatatlanná teszi a Fudan kampuszának megépítését, akkor lemondja a 2023-as atlétikai világbajnokság szervezését.

Jelen állás szerint nehéz elképzelni, hogy a kormány hogyan jöhet ki jól ebből az ügyből, és az is kérdéses, hogy ekkora politikai össztűz mellett a kínai államnak mennyire vonzó ez a projekt. Ebben a cikkben megnézzük, milyen akadályok állnak a Fudan egyetem megépítése előtt, mekkora mozgástere van a kormánynak, az ellenzéknek és a kínai egyetemnek.

119 ember földi maradványát találták meg az etióp kormányerők egy faluban, ahonnan visszavonultak a lázadó csapatok - állítja az etióp kormány. A tömegsírt állítólag a Tigré tartománnyal határos Amharában találták, a tartomány kormányzója szerint "ártatlan földművelők, papok, nők és gyerekek" holtesteit rejtette.

A tigrinya lázadók tagadják, hogy bármi közük lenne a tömegsírhoz, koholmánynak nevezték a kormányzati közlést, és független vizsgálatot követelnek. A BBC saját forrásokból nem tudta megerősíteni a hírt, sem azt, hogy a lázadók hagyták volna maguk után a tömegsírt . A BBC-nek nyilatkozó helyi tisztségviselők és állítólagos tanúk szerint viszont a lázadók azután fordultak a civilek ellen, hogy a kormányerők komoly harcok árán kiszorították őket Chena faluból.

Közben a szudáni kormány bekérette Etiópia nagykövetét amiatt, hogy több mint 30 tigrinya holttestét mosta partra egy folyó Szudánban, azután, hogy az etióp kormányerőket tömeggyilkossággal vádolták meg Humera városában. Az etióp kormány tagadja a vádakat.

Ahogy korábban írtuk, Tigrében kilenc hónapja indított hadműveleteket az etióp kormány, amely ellenőrzése alá kívánta vonni a tartományt az azt uraló tigréi népi felszabadítási fronttól (TPLF). A katonai akció kudarcba fulladt, a tigréi erők június végén visszafoglalták a tartomány márciusban elesett fővárosát, Mekelét, több ezer etióp katonát fogságba ejtve, a harcok pedig átterjedtek a szomszédos Amhara tartományba. (BBC)

Fülöp Erik egyelőre még független országgyűlési képviselő, de már egészen más pozíciót talált ki magának: ő lesz Magyarország első állatrendőrségének vezetője. Az egykor a Jobbikot, majd a Mi Hazánkat is megjárt, onnan idén kilépő és a Fidesszel együtt szavazó képviselő ugyanis azt jelentette be szerdán, hogy nem indul a 2022-es választásokon, viszont a Nemzeti Állatvédelmi Szolgálat nevű civil szervezetével állatrendőrséget indít.

Hogy mi az állatrendőrség? Fülöp szerint máshol már vannak ilyen szervezetek, például az amerikai San Antonioban, ahol a meglévő törvények fokozottabb érvényesítésére, a kóbor állatállomány ellenőrzésére, a "gazdásítási arány" növelésére törekszik. Nyilván nem az emberrendőrség részeként, hanem civil szervezetként. Fülöp is valami ilyesmit tervez, közleménye szerint az általa felállított állatzsaruk állatmentésekben vennének részt, a mentett állatok elhelyezéséről és ellátásáról gondoskodnának, kóbor állatokat ivartalanítanának, ellenőriznék a területen élő állatok jólétének biztosítását, és oktató kampányokat tartanának.

Szerdai brit médiaértesülések szerint a brit kormány hamarosan megszünteti a koronavírus ellen teljesen beoltott utazók számára a zöld és a sárga országbesorolásokat, és új rendszert léptet életbe. A BBC által szerdán idézett kormányforrások szerint a tervezett új rendszer lényege valószínűleg az lesz, hogy

a mindkét oltási dózissal beoltott utazók karanténkötelezettség nélkül beutazhatnak majd brit területre olyan országokból, amelyekben a nagy-britanniaihoz hasonlóan magas az oltottsági arány.A brit egészségügyi minisztérium szerda este közzétett legfrissebb adatai szerint a 16 éven felüli brit lakosság 80,3 százaléka mindkét oltási dózist megkapta.

A brit kormány májusban léptette érvénybe a közlekedési lámpákéhoz hasonló színkódos rendszert, amely zöld, sárga és vörös kategóriák alapján határozza meg, hogy Angliába milyen feltételekkel lehet külföldről beutazni. Jórészt ugyanezt a rendszert követi az Egyesült Királyság másik három országa, Skócia, Wales és Észak-Írország is.

A sárga kategóriás országokból - köztük Magyarországról - érkezőknek a korábbi szabályozás alapján tíz napot karanténban kellett tölteniük, indulásuk előtt egy, érkezésük után két koronavírustesztet kellett elvégezniük saját költségükön, akkor is, ha hazájukban mindkét oltási adagot megkapták.

Augusztusban azonban a brit kormány az európai uniós és az amerikai állampolgárok esetében jelentősen enyhítette az előírásokat: a múlt hónap eleje óta az EU-ból és az Egyesült Államokból azok is karanténkötelezettség nélkül beutazhatnak Angliába, akik nem a brit oltási kampány keretében kapták meg a koronavírus elleni oltás két dózisát. Nekik az érkezés utáni második tesztet - ha az első negatív - már nem kell elvégeztetniük.

Az augusztus eleje óta érvényes enyhítés azokra vonatkozik, akik az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), illetve az Egyesült Államok szövetségi élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatósága (FDA) által jóváhagyott oltóanyagokban részesültek.

A vörös kategória a BBC forrásai szerint megmaradna. Az e kategóriába sorolt országokból csak a brit és az ír állampolgárok, illetve a Nagy-Britanniában letelepedési engedéllyel élő külföldiek utazhatnak be Angliába, és érkezésük után a brit kormány által kijelölt, őrzött szállodák valamelyikében tíz napot elkülönítésben kell tölteniük, saját költségükön.

Újabb demokráciapárti aktivistákat tartóztatott le a hongkongi rendőrség, ezúttal annak a civil szervezetnek a tagjait vették célba, amely minden évben nyilvános gyertyagyújtással emlékezett meg az 1988-as Tienanmen téri vérengzésről. A Honkongi szövetség Kína hazafias demokrata mozgalmainak támogatásért nevű szervezetet azzal vádolták meg, hogy külföldi szervezetekkel szövetkezik a kínai állam ellen.

A szervezet egyik vezetőjét, Chow Hang-tung ügyvédet az irodájában tartóztatták le helyi idő szerint szerda reggel. "Szeretne bárki elbúcsúzni?" - írta ki Chow a Twitterre, miközben a rendőrök igyekeztek feltörni az iroda bejárati kódját, hogy bejussanak és letartóztathassák. Chow egy szintén letartóztatott demokrácia párti politikus, Gwyneth Ho védőügyvédje, az ő óvadéktárgyalásán kellett volna megjelennie szerda délután. A rendőrök rajta kívül még a szervezet négy másik vezetőjét is őrizetbe vették.

A rendőrség azután tartóztatta le a szervezet vezetését, hogy a szövetség kedden megtagadta a rendőrség felszólítását, hogy adjanak át információkat a szövetség pénzügyeiről és tagságáról. A szervezet vezetői szerint a rendőrség az információkat csak arra használná fel, hogy összeesküvés-elméleteket gyártson a szövetségről. A rendőrség felszólító levelében azt írta, hogy az adatok kiadásának megtagadásáért hat hónap elzárással és komoly pénzbüntetéssel járhat. Ebben a levélben már külföldi ügynökként hivatkoztak a szervezet tagjaira.

A Hongkongi szövetség 1989-ben alakult, a Tienanmen téri tüntetésekkel egy időben, amelyek leverése után minden június 4-án gyertyagyújtással emlékeztek az áldozatokra. A megemlékezést az elmúlt két évben a hatóságok a járványhelyzet miatt nem engedélyezték, sokan pedig attól tartanak, hogy a nemrég kínai nyomásra elfogadott új nemzetbiztonsági törvényre hivatkozva a jövőben betiltják majd a megemlékezést.

Fokozott biztonsági intézkedések mellett megkezdődött szerdán a 2015. november 13-i, 130 halálos áldozatot és csaknem ötszáz sebesültet követelő párizsi merényletsorozat vádlottjainak pere a párizsi különleges esküdtszéken.

A kilenc hónapig tartó eljárásban húsz vádlottnak kell felelnie a bíróság előtt, köztük van a merényletsorozatot végrehajtó csoport egyetlen túlélője, Salah Abdeslam is.Terrorcselekménnyel kapcsolatos bűnszövetkezetben elkövetett emberölés és emberölési kísérlet ellene a vád. A legvéresebb franciaországi terrortámadás történelminek ígérkező, kilenc hónapos eljárása az első nagy európai per az Iszlám Állam nevű terrorszervezet dzsihádistái ellen. Az eljárásban 300 tanút hallgatnak majd meg, köztük Francois Hollande-ot, aki a támadások idején Franciaország elnöke volt.

A hat évvel ezelőtti terrortámadásában a Stade de France nemzeti stadionnál három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, Párizs belvárosában pedig egy másik háromtagú kommandó lépett akcióba. A belvárosban hat kávéház, bár és étterem teraszán öltek meg 39 embert, miközben egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol három dzsihadista kilencven embert ölt meg és több mint 350-et megsebesített. A merényletsorozatot az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára, amelynek egy Európában, mindenekelőtt Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadásokat. Ugyanez a hálózat csapott le 2016. március 22-én Brüsszelben, ahol 32-en vesztették életüket.

A merénylőket Szíriában képezték ki, két kivétellel francia és belga állampolgárok voltak, az Iszlám Állam 2015 nyarán a migrációs hullámmal a balkáni útvonalon küldte őket vissza Európába. Többségük bérelt gépkocsival utazott Magyarországról a brüsszeli búvóhelyre, ahonnan a támadást megelőző este indult el a csoport Párizsba. A terroristák közül egyedül Salah Abdeslam nem járt Szíriában, nem is kapott harci kiképzést. A nyomozás arra világított rá, hogy ő volt a logisztikai szervező Európában, ő bérelte a gépkocsikat, a lakásokat és ő szállította a terroristákat. A BBC cikke szerint a támadás napján azért maradhatott életben, mert eldobta a robbanó mellényét, és elmenekült a helyszínről. A robbanószerkezetről később megállapították, hogy nem működött. Abdeslamot négy hónappal később Brüsszelben fogták el egy tűzharcot követően. Kihallgatása a többi vádlotthoz hasonlóan csak 2022 elején várható.

A terrorista első szavai a bíróság előtt a muzulmánok hitvallása volt.
"Először is tanúsítom, hogy nincs más isten csak Allah, és tanúsítom, hogy Mohamed az ő küldötte" - mondta a feketébe öltött, fekete szájmaszkot és félhosszú haját hátrafésülve viselő, szakállas Salah Abdeslam, amikor a bíró azt kérte, hogy mutatkozzon be. Arra a kérdésre, hogy mi a foglalkozása, azt válaszolta: "minden foglalkozást feladtam azért, hogy az Iszlám Állam harcosa legyek".

Rajta kívül még 13-an ülnek a vádlottak padján, köztük feltételezett logisztikai szervezők, a terroristákat szállítók és közvetítők. Hárman szabadlábon védekezhetnek, de valamennyiükre életfogytiglani szabadságvesztés szabható ki a vádpontok alapján. A további hat gyanúsított, a terrortámadás kitervelői, feltételezhetően már nincsenek életben, meghaltak a szíriai harcokban, de távollétükben őket is elítéli majd a párizsi esküdtszék. Köztük van a merényletsorozat kitervelőjeként azonosított belga állampolgárságú Oussama Atar. Veterán dzsihadistaként az Iszlám Állam terrorszervezet egyik emírje volt, soha nem állították elő. Ellene terrorszervezet vezetése és bűnszövetkezetben végrehajtott emberölés a vád. Két fő segítője a dél-franciaországi Toulouse-ban katolikus családban született Fabien és Jean-Michel Clain volt. Az ő hangjuk hallható azon a felvételen, amelyen az Iszlám Állam jelentkezett a merényletsorozat végrehajtójaként.

A magas terrorkészültség miatt a párizsi Cité-szigetet, ahol a per helyszínészül szolgáló igazságügyi palota található, teljesen lezárta a rendőrség, a területet kizárólag a perben érintettek, valamint az igazságügyi palotában dolgozók közelíthetik meg. Gabriel Attal kormányszóvivő a France2 köztelevízióban elmondta: potenciálisan megvan a pernek a kockázata, jóllehet a rendőrség nem tud külön fenyegetésről.

A példátlan méretű per vádirata egymillió oldalt tesz ki, és csaknem 1800 felperese van, túlélők, az áldozatok hozzátartozói, sebesültek és szemtanúk, akiket 330 ügyvéd képvisel, de a 140 tárgyalási napra 58 országból több száz újságíró is akkreditációt kapott. A maratoni tárgyalássorozatot a bíróság ugyan rögzítik az utókor számára, de ötven évre titkosítják, a tárgyalóteremben az újságírók se kép-, se hangfelvételt nem készíthetnek.

A hozzátartozókat képviselő civil szervezetek kérésére pszichológusok is rendelkezésre állnak a tárgyalóteremben a kiszámíthatatlan érzelmi sokkok miatt. "Az ismeretlenbe ugrunk. Nem tudni, hogyan zajlik ez a kilenc hónap" - mondta Arthur Dénouveaux, a Bataclan elleni támadás egyik túlélője, a Life for Paris elnevezésű egyesület elnöke. Elmondása szerint az elmúlt napokban rengetegen hívták a szervezetet, egyszerre érződik a szorongás és a felfokozott érdeklődés a per miatt.

Szeptember 28-tól kezdve öt héten át hallgatja meg a bíróság a túlélőket, akik közül eddig háromszázan jelezték, hogy szeretnének vallomást tenni. (MTI)

Közölte a kormány a nemzeti konzultáció első eredményeit. Valamilyen megfontolásból a 14 kérdésből először csak négy eredményét közölték, amiből az a nem túl meglepő válasz kerekedett ki, hogy az emberek szeretik, ha több pénzt kapnak, mintha kevesebbet.

• A konzultáció kitöltőinek 94 százaléka támogatta, hogy emeljék 200 ezer forintra a minimálbért,
• 95 százalék támogatta, hogy ha 2021-ben 5,5 százalékosnál nagyobb lesz a magyar GDP növekedése, akkor az állam térítse vissza a gyereket nevelők szja-ját;
• 98 százalék értett egyet azzal, hogy biztosítani kell a családtámogatások és a munkát terhelő adók alkotmányos védelmét
• és 91 százalék gondolta úgy, hogy meg kell hosszabbítani a hiteltörlesztési moratóriumot.

Aki azt szerette volna megtudni, hogy a kitöltők szerint Magyarországnak ki kell-e állnia a Soros-szervezetek nyomásgyakorlásával szemben, vitába kell-e állnia Brüsszellel az értékeiért (bármik is legyenek azok) és helyes-e korlátozni a szexuális propagandát (bármit is jelentsen ez), azoknak tovább kell izgulniuk, mert ezekre és több más kérdésre egyelőre nem tudni a választ.

Érdemes megjegyezni, hogy a nemzeti konzultációt bárki bárhányszor kitölthette az interneten, erre semmilyen igazi korlátot nem állított a kormány. Sőt, Tomanovics Gergely, egykori fideszes aktivista, aki azóta szembefordult a kormánypárttal, írt egy programot is, amely automatikusan töltötte ki a konzultációt online, ezzel bizonyítva, hogy mennyire keveset tesz a kormány azért, hogy meggátolja a többszörös kitöltést. Ezt a kiskaput végül bezárta a kormány, Tomanovics ellen pedig büntetőeljárás indult, bár szakértők szerint nincs a BTK-ban olyan tényállás, ami szerint büntetni lehetne azt, aki algoritmussal tölt ki egy online kérdőívet. A kormány közlése szerint a konzultációk 83 százaléka postán érkezett, csak 17 százalék az online kitöltés.

Stummer János szeptember 20-ra ismét összehívja az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát, hogy az érintett minisztereket kikérdezzék a Pegasus-ügyről - írja a Magyar Narancs. A bizottság jobbikos elnöke Pintér Sándor belügyminisztert, Varga Judit igazságügyi minisztert, Szijjártó Péter külügyminisztert és Benkő Tibor honvédelmi minisztert várja az ülésre.

Júliusban egy nemzetközi tényfeltáró újságírói konzorcium nyomozása után, a Direkt 36 cikkéből kiderült, hogy többek között Magyarországon is lehallgatták újságírók, ellenzéki politikusok és üzletemberek telefonját a Pegasus nevű izraeli kémprogrammal, amelyet elvileg csak kormányzati ügyfeleknek adhat el a fejlesztő. Legutóbb a volt MSZP-s Páva Zoltánról, az ellenzéki ezalényeg.hu oldal üzemeltetőjéről derült ki, hogy a telefonjára telepítették a Pegasust. Stummer János már az ügy nyári kirobbanásakor jelezte, hogy a Parlament őszi ülésszakának legelején összehívja a bizottságot.

"Érthetetlen módon még nem kaptunk hivatalos értesítést az őszi ülésszak kezdetéről, de a folyosói pletykák szerint ez várhatóan szeptember 20-án lesz, ezért én ezen a napon reggel 8 órára hívom össze a nemzetbiztonsági bizottság következő rendes ülését, amelyre négy, az ügyben érintett minisztert is meghívok"- mondta a Magyar Narancsnak a képviselő. Stummer hozzátette, hogy a bizottságnak évente egyszer kell tartania egy olyan ülést, amelyen a titkosszolgálatokért felelős miniszterek beszámolnak a munkájukról, és kérdéseket lehet feltenni nekik. Éppen ezért ezen az ülésen a Katonai Biztonsági Hivatalt (KBH) felügyelő Benkőnek, az Információs Hivatalért (IH), és ezen keresztül a külföldi hírszerzésért felelős Szijjártónak, valamint az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemező Központ (TIBEK) és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat működését felügyelő Pintérnek törvényi kötelezettsége megjelenni. Varga Judit igazságügyi miniszterként a megfigyelések engedélyezéséért felel, neki nem kötelező eljönnie az ülésre, Stummer pedig azt mondta, nincsenek illúziói, hogy a miniszter hogyan fog dönteni.

Júliusban is akart ülésezni a nemzetbiztonsági bizottság, amit a fideszes tagok bojkottáltak, így az határozatképtelen volt. Stummer szerint ismét fennáll a kockázata, hogy a kormánypárti képviselők nem jelennek meg az ülésen, de azt mondta, a jövő áprilisi választásokig nem lehet szabotálni a bizottság munkáját, így a kampányidőszakban mindenképpen szó lesz majd a Pegasus-botrányról.

Szijjártó Péter korábban azt mondta, hogy "a vélelmezett adatgyűjtésről" semmilyen tudomással nem rendelkezik, Varga Judit a jogállamiságra hivatkozott, és Pintér Sándorra mutogatott mint illetékesre, aki egyszer azt nyilatkozta, hogy nem állítja, hogy a magyar állam hatóságai nem használták az izraeli kémszoftvert.

Vádalkut kötött az ügyészséggel és elismerte bűnösségét a washingtoni Capitolium januári ostromának arcává vált Jacob Anthony Chansley, ismertebb nevén a QAnon sámán. A szarvas kucsmában, festett arccal a szenátus épületébe rontó összeesküvés-elmélet hívőt azzal vádolták meg, hogy megzavart egy hivatalos eljárást (a szenátus ülését), ami bűncselekménynek számít. A Capitolium lerohanása miatt nagyjából 600 ember ellen indult szövetségi eljárás, közülük a QAnon sámán mellett 36-an vallották magukat bűnösnek.

Chansley nevét a QAnon összeesküvés-elméletről kapta, vagy inkább adta magának, amely szerint Donald Trump egy titkos, az amerikai kormányapparátuson belüli mozgalom vezetője volt, amelynek célja, hogy leleplezze a liberális politikusok, üzleti és kulturális elit, valamint az amerikai állam nagy részének közreműködésével működő sátánista pedofil bűnszervezetet. Minderről egy, azonosságát titkoló, de nagyon befolyásos kormánytisztviselő, Q szivárogtat az online fórumokra, rejtélyes üzenetekben csepegtetve az infót az ezt megfejteni igyekvő követőknek. A QAnonról, annak kialakulásáról és hátteréről itt írtunk részletesebben.

A sámán 8 hónapos fogvatartása alatt viszont megtagadta a QAnont és Trumpot is, és azt mondja, megbánta, hogy betört a törvényhozás épületébe. Az újságíróknak a börtönből nyilatkozva viszont azt mondta, hogy az ostrom idején megakadályozta, hogy a többiek lopkodjanak a szenátus ülésterméből, amelyet ő egy szent helynek tart, és ahol ezért imádkozott és szent sámándalokat kántált. Védőügyvédje szerint Chansley nem erőszakos, nem jelent veszélyt a társadalomra, viszont mentális problémákkal küzd.

A QAnon sámán ügyében novemberben várható ítélet, akár 51 hónap, vagyis több mint év börtönbüntetést is kaphat. Az ítéletükre váró ostromlók mellett állítólag szeptemberben nagy tüntetést szerveznek jobboldali csoportok az amerikai fővárosba. (BBC)

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) pénteki közlése szerint a szervezet fegyelmi eljárást indított a csütörtök esti magyar-angol (0-4) világbajnoki selejtezőn tapasztalt rasszista szurkolói incidensek miatt. A nemzetközi szövetség előírásai szerint pontlevonással, zárt kapus mérkőzésekkel, sőt kizárással is büntethetik a magyar csapatot.

Mint írtuk, a magyar szurkolók rögtön azzal kezdték a meccset, hogy kifütyülték a rasszizmus elleni kiállásként letérdelő angol focistákat. A második félidőben aztán a magyar szurkolók kemény magját képező Carpathian Brigade tagjai poharakkal dobálták meg az első angol gólt lövő Raheem Sterlinget. A brit ITV és a Sky Sports televíziók riporterei azt állították, láttak és hallottak olyan magyar szurkolókat, akik majomhangok utánzásával gúnyolták Raheem Sterlinget és Jude Bellinghamet, sőt a Sky Sports felvételeket is mutatott az egyik ilyen nézőről. Kollégám, Szily László írását az ultrák produkciójáról itt olvashatják.

Gareth Southgate szövetségi kapitány és Harry Kane csapatkapitány is elmondta, nem voltak tanúi rasszista incidenseknek, de eljutottak hozzá a rasszista incidensekről szóló hírek, és ha történtek ilyenek, az teljesen elfogadhatatlan, és büntetést érdemel.

Az angol szövetség (FA) rendkívül kiábrándítónak nevezte a történteket, míg Boris Johnson brit miniszterelnök a közösségi oldalán azt írta: "teljesen elfogadhatatlan, hogy az angol játékosoknak rasszista inzultusokat kellett elszenvedniük Magyarországon". A kormányfő is felszólította a FIFA-t, hogy "tegyen határozott lépéseket a felelősökkel szemben annak érdekében, hogy ezt a fajta gyalázatos magatartást végleg kiírtsák a sportágból".

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán megosztott egy videófelvételt, amely akkor készült, amikor az angol szurkolók kifütyülték az olasz himnuszt a Londonban rendezett júliusi Európa-bajnoki döntő előtt. "Az angol játékosok panaszkodnak a tegnapi ellenséges budapesti hangulat miatt. Az alábbi felvétel a Wembleyben készült az Eb-döntő előtt. Az olasz himnusz alig hallható az angol szurkolók füttykoncertje közepette. Akkor is nyilatkoztak vajon hasonlókat?" - írta Szijjártó, nem reagálva arra, hogy a magyar szurkolókat nem csak füttyögéssel, hanem durván rasszista gesztusokkal vádolják.

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) pénteken közleményben azt írta," a pályára lépő, a fénygránátot és a poharakat bedobó szurkolók azonosítása zajlik. Ellenük megtette/megteszi a rendőrségi feljelentést az MLSZ. Az esetleges pénzbüntetést polgári peres eljárás keretében a szövetség az elkövetőkre hárítja, emellett a sportrendezvényekről történő 2 éves kizárásra számíthatnak az eljárás végén" - olvasható az mlsz.hu-n.

Az európai fociszövetség, az UEFA júliusban három zárt kapus mérkőzésre - az egyiket két év próbaidőre felfüggesztve - büntette a magyar válogatottat, mert a magyar szurkolók "diszkriminatív magatartást tanúsítottak" a részben budapesti rendezésű Európa-bajnokság három csoportmeccsén. (MTI)

Tájékoztatjuk Önöket, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma szeptember 2-i jogszabálytisztázó tájékoztatása és a Főpolgármesteri Hivatal állásfoglalása alapján a színházlátogatás védettségi igazolványhoz kötött - írja a nézőknek címzett közleményében a Vígszínház vezetése.

Ebből arra lehet következtetni, hogy eddig is csak védettségi igazolvánnyal engedhették volna be a nézőket a színházakba, de még a színházak vezetőinek sem volt egyértelmű a szabályozás. A kormány nyáron könnyítette a szabályozást, a kormányközeli Magyar Teátrum Társaság július elején üdvözölte is a lépést. Úgy tudjuk viszont, hogy Fekete Péter, az Emmi kultúráért felelős államtitkára szeptember 2-án úgy beszélt a védettségi igazolvány szükségességéről a színházak igazgatóinak, mint amire eddig is szükség lett volna.

A Vígszínház közleményében azt írta, hogy aki nem tudja igazolni a védettségét, a jegyeit az előadás előtt 5 nappal vissza tudja váltani vagy ajándékutalványra tudja cserélni. A szeptember 4-i és 5-i előadások belépőinek árát igény esetén előadáskezdésig visszafizetik jegypénztárakban. A nézőtéren maszk használata jelenleg nem kötelező.

Abdul Gáni Baradar molla, a radikális iszlamista tálibok politikai bizottságának vezetője állhat majd a formálódó afgán kormány élére - jelentette pénteken tálib forrásokra hivatkozva a Reuters hírügynökség. A Reuters szerint Mahammad Jakub molla, aki a tálibok elhunyt társalapítójának, Omár mollának a fia, szintén magas rangú tisztséget fog betölteni az új kabinetben, amelynek megalakulása szombatra várható. A Hama Press afgán hírügynökség nemrég ugyanakkor arról adott hírt, hogy Baradar molla a külügyminiszter lehet, Jakub molla a védelmi, Halifa Hakkani pedig a belügyi tárca élére kerülne.

Abdul Gáni Baradar a dél-afganisztáni Uzurgán tartományban született, és Kandahárban nőtt fel, a 2013-ban elhunyt Omar mollával közösen alapította a tálib mozgalmat. Sok afgánhoz hasonlóan az 1979-es szovjet megszállás hatására lett mudzsahid (fegyveres harcos), feltételezik, hogy Omár molla oldalán harcolt. 2010-ben a tálibok katonai vezetője volt, amikor a pakisztáni Karacsiban elfogták. Washington nyomására engedték szabadon 2018-ban. Később a katari tálib politikai iroda vezetője lett. Onnan irányította a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal a külföldi csapatok kivonásáról Afganisztánból, majd a kudarcba fulladt béketárgyalásokat az afgán kormánnyal.

A tálibok szóvivői csütörtökön közölték, hogy az új, huszonöt miniszterből álló kormány bemutatása alkalmából egy különleges ceremóniát készítenek elő a kabuli elnöki palotában. Úgy tudni, a leendő kabinet munkáját egy tizenkét muszlim vallástudósból álló tanács fogja segíteni. Értesülések szerint két hónapon belül összehívják a régiók és a civil társadalom képviselőiből álló afgán nagytanácsot, a loja dzsirgát is egy új alkotmány elfogadása érdekében.

Az Al-Jazeera televízió tudósítása szerint a nap folyamán megérkezett Kabulba a katari külügyminisztérium egyik tisztségviselője. A látogatás célja mielőbb megnyitni a főváros nemzetközi repülőterét a polgári légi forgalom előtt.

A fenyegető gazdasági összeomlás miatt a tálibok vezetése számára hírügynökségek szerint rendkívül fontos, hogy a nemzetközi adományozók elismerjék legitimitásukat. Az Egyesült Államok és az Európai unió is attól tette függővé a tálib-hatalom hivatalos elismerését, hogy az iszlamisták megtartják az emberi jogok védelmével kapcsolatos korábbi ígéreteiket. A kormányalakítással párhuzamosan nő a nyomás a nyugati országokon is, hogy döntsenek a tálibok elismeréséről.

Kína a nagyhatalmak közül elsőként jelezte Afganisztán új vezetőinek, hogy hajlandó lenne erre. Szuhail Sahín tálib szóvivő pénteken a Twitter-oldalán közölte, hogy Peking tovább fogja működtetni kabuli nagykövetségét. Nem sokkal korábban Abdul Szalam Hanafi, a tálibok katari politikai irodájának egyik tagja Vu Csiang-hao kínai külügyminiszter-helyettessel telefonált. Sahín a Twitteren hozzátette, hogy Kína emellett "folytatná és fokozná" az Afganisztánnak szánt humanitárius segélyezést, különös tekintettel a koronavírus-járványra. Vang Ven-pin kínai külügyi szóvivő megerősítette ezeket az értesüléseket. Hogy a kínaiak mit akarnak Afganisztánban, arról itt írtunk részletesebben.

Több egyházban, szektában és vallási csoportban is előfordul, hogy a közösség tagjai zaklatnak gyerekeket, amire az egyházak, felekezettől függetlenül általában a nyilvánosság kizárásával, az áldozatok hibáztatásával és az ügy elkenésével reagálnak - erre jutott a gyerekek szexuális zaklatását vizsgáló független brit bizottság nemrég megjelent jelentésében.

A független vizsgálóbizottság (Independent Inquiry into Child Sexual Abuse, IICSA) 38 angliai és walesi egyháznál vizsgálta meg, milyen gyermekvédelmi intézkedéseik vannak, és hogyan reagálnak, ha az egyház tagjait éri gyermekbántalmazás vádja. A jelentés szerint a bizottság "példátlan mulasztásokat" talált több szervezetnél is. Ezt a jelentés készítői azért is tartják különösen megbotránkoztatónak, mert minden vallásos felekezet azt hirdeti, hogy ő tudja igazán megkülönböztetni a jó tetteket a rosszaktól, ehhez képest nagyon hasonló, minden vallás szerint bűnnek számító eseteket kennek el a vallási közösségek.

A jelentésben szerepelő esetekben zsidó és muszlim közösségek, a metodista egyház és a Jehova tanúi körében elkövetett, gyerekek elleni szexuális bűncselekmények is szerepelnek, amelyeket a közösség tagja vagy az egyház képviselője követett el. A vizsgálóbizottság szerint felekezettől függetlenül sok egyházra és közösségre jellemző, hogy szervezeti vagy kulturális akadályokat állítanak az esetek jelentése elé, bizalmatlanok az egyháztól független, külső szervezetekkel szemben, és a molesztálási ügyek során jobban aggódnak az egyház és tagjai jó hírneve miatt, mint az áldozatok miatt. Hogy a magyar katolikus egyház hogyan kezeli az ilyen eseteket, arról Urfi Péter írt cikksorozatot a 444-en.

A jelentésre a brit metodista egyház, a brit muszlim közösség országos szervezete és a Jehova Tanúi is reagáltak, mondván, hogy mindent meg fognak tenni a gyerekek védelme érdekében. (Guardian)

Jogerősen 200 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta pénteken a Szegedi Törvényszék Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármestert, mert a becsület csorbítására alkalmas tényt állított Lázár Jánosról - írja az MTI. A bíróság nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétségében mondta ki bűnösnek a politikust.

Lázár János magánvádlóként azért kezdeményezett eljárást Márki-Zay Péterrel szemben, mert a polgármester 2018 decemberében két építőipari cég, a Szeviép és a K-Art ügyében korrupcióval, bűncselekmény elkövetésével hozta őt összefüggésbe. Lázár János a bíróság előtt úgy fogalmazott, természetesnek tartja, hogy a polgármester kritikával illeti politikai tevékenységét, de ennek vannak határai, nem vádolhatja őt bűncselekmény elkövetésével.

A Hódmezővásárhelyt korábban polgármesterként irányító Lázár János elmondta, ppp-konstrukcióban a K-Art Építészstúdió Kft. építette a helyi Balogh Imsi Sportcsarnokot, és a kiírt közbeszerzésen emellett vállalta a létesítmény 15 éves üzemeltetését. A 2008-as átadást követően gazdasági jellegű vita alakult ki az önkormányzat és a cégcsoport között a vállalkozás által kiállított számlák tartalma miatt, majd az önkormányzat 2011. szeptember 1-jével mondta föl a beruházó céggel a sportcsarnok üzemeltetésére kötött szolgáltatási szerződést. A cégcsoport gazdálkodása a vita miatt ellehetetlenült, a K-Art Építészstúdió Kft.-t később fölvásárolták, majd több évvel később végelszámolással megszűnt, a cégcsoport két másik vállalkozását 2013-ban felszámolták.

Márki-Zay azt állította, hogy a sportcsarnokot kivitelező cég Lázár János miatt ment csődbe. A törvényszék viszont azt állapította meg, hogy ez az állítás valótlan, mert a céget a tulajdonosai értékesítették, és csak 2019-ben szűnt meg végelszámolással. A bíróság a polgármester Szeviéppel kapcsolatos kijelentését Lázár Jánossal szemben megfogalmazott éles kritikaként értékelte.

A tárgyaláson Bakos Éva tanácsvezető bíró iratokat ismertetve közölte, Márki-Zayt a Szegedi Törvényszék korábban már két másik ügyben is jogerősen elmarasztalta nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt, és akkor 300 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta. A bíró az indoklás során kifejtette, hogy az ügyben a személyiségi jog sérelme állt szemben a véleménynyilvánítás szabadságával.

A törvényszék a döntésével enyhített az első fokon kiszabott 400 ezer forintos pénzbüntetést. Az ítélet kihirdetését követően

Márki-Zay Péter újságíróknak "vérlázító koncepciós eljárásnak" minősítette az ügyben a Szegedi Járásbíróság által hozott elsőfokú ítéletet. Úgy fogalmazott, bár a törvényszék a védelem több indítványának helyt adott, és módosította a tényállást is, "végrehajtotta azt a politikai igényt", hogy őt bűnösnek mondják ki. (MTI)

Súlyos veszteségeket szenvedtek és meghátrálásra kényszerültek Pandzssír-völgynél az Afganisztán szinte teljes területét ellenőrző tálibok - közölték a területet uraló ellenállók az orosz TASZSZ hírügynökséggel. A Nemzeti Ellenállási Fronthoz közel álló forrás szerint a tálibok több fronton is visszavonulásra kényszerültek.

Csütörtök este és az éjszaka folyamán a tálibok megpróbáltak betörni Pandzssírba. Nyugatról az Andarab-völgyön és a Baglan tartománybeli Pule Hiszar körzeten keresztül próbáltak meg eljutni a Havak-hágóig, valamint dél felől a Gulbahar körzeten át.

A tálibok támadása mindenhol összeomlott, visszavonulásra kényszerültek, súlyos veszteségeket szenvedve - mondta az orosz hírügynökséget telefonon tájékoztató forrás. Tagadta, hogy a táliboknak sikerült elfoglalniuk több körzetet és négy ellenőrzőpontot a tartományban.

"A tálibok nem mondanak igazat. Több irányból akarják elfoglalni Pandzssírt, de nem jártak sikerrel, és nem is tudnak elfoglalni semmit, sem ellenőrzőpont, végképp nem teljes körzetet" - tette hozzá a pandzssíri forrás. Tagadta azokat a tálib jelentéseket is, amelyek szerint az ellenállók 31 harcost, köztük parancsnokokat vesztettek. "Ez is dezinformáció, egy kísérlet arra, hogy megfélemlítsék a népünket. De nem fognak sikerrel járni" - hangoztatta. Arról is beszámolt, hogy fegyvereket zsákmányoltak a táliboktól, és számos harcosukat foglyul ejtették. "Jelenleg stabil a helyzet az ostromlott Pandzssírban".

Fahim Dasti, a milícia szóvivője csütörtökön a TASZSZ-nek azt mondta, hogy az ellenállás elkötelezett a békés rendezés iránt, de felkészült arra, hogy a radikálisok háborút robbantanak ki. Hozzátette, a tálibok az elmúlt két nap harcaiban már mintegy 350 embert vesztettek, és további 35 harcosukat ejtették fogságba.

Az Afganisztánban augusztus közepén ismét hatalomra került tálibok az összes tartományt ellenőrzésük alá vonták, kivéve Pandzssírt, de erre a területre az 1996-tól 2001-ig tartó uralmuk alatt sem tudták kiterjeszteni a hatalmat. Ez főleg annak tudható be, hogy a tartomány nehezen megközelíthető hegyvidéki völgyben terül el, amelynek szűk bejárata könnyen védhető.

A főleg tádzsikok lakta Pandzssír-völgy a szovjetellenes ellenállásnak is komoly bázisa volt, és feltételezések szerint az elmúlt hetekben több ezer tálib-ellenes harcos menekülhetett ide. A völgyet Ahmed Maszúd hadúr ellenőrzi, az apja, Ahmed Sah Maszúd a szovjetek, majd a tálibok ellen is sikeresen védte a területet a nyolcvanas, illetve a kilencvenes években. (MTI)

Az internet az emberiség modern történetének egyik legnagyobb csalódása. Amikor elindult, sokan azt gondolták, hogy ez majd valamiféle demokratikus online utópiát hoz el, ahol a felszabadító tudás mindenkihez elérhet, és ahol a korlátlan tér létrehozta globális fórum segít majd megoldani az emberiség problémáit. Ehelyett mit adott nekünk az internet? Pornót, fake newst és trollokat. Mindegyikből nagyon sokat.

2021-re persze már mindenki körberöhögné azokat, akik bármiféle techno-optimizmussal állnának az internet társadalmi hatásaihoz. Sőt, egyre inkább úgy tekintünk az online terekre, mint amelyek még ártatlan, légynek ártani is képtelen kismamákból és nagypapákból is képesek kihozni a másokat anyjába küldő, vagy akár veréssel és halállal fenyegető szörnyetegeket. A dániai Aarhus egyetem kutatóinak most megjelent tanulmánya szerint viszont azért ennyire nem tragikus a helyzet, ugyanis, mondhatni

aki online seggfej, az valószínűleg offline is az, csak ott nem ér el annyi embert. Vagyis az internet nem trollokká teszi az embereket, csak láthatóbbá teszi a trollokat. A világ egyik vezető politikatudományi lapjában, az American Political Science Review-ban megjelent tanulmány magyar szerzőjével, Bor Alexanderrel beszélgettünk arról, hogy miért lesznek emberek agresszívek online, és hogy a kutatás eredményei alapján mit lehetne tenni, hogy élhető hellyé tegyük az internetet.

Mit tesz velünk az internet?

A politikatudomány és a politikai pszichológia területén eléggé elterjedt nézet, hogy az emberek máshogy viselkednek online terekben, mint a hús-vér életükben, vagyis hogy a közösségi médiában és internetes fórumokon zajló vitákban jóval agresszívebbek lesznek még azok is, akik amúgy viszonylag békés természetűek. Erre a viselkedésbeli eltérésre több magyarázat is létezik tudományos körökben, ezek közül Bor és szerzőtársa, Michael Bang Petersen hármat emel ki:

• Az első magyarázat szerint az online kommunikációval az emberi agy nem igazán tud mit kezdeni, hiszen évezredek alatt úgy fejlődtünk, hogy szavak mellett hangsúlyokból, arckifejezésekből, testtartásból és hasonló jelekből értjük meg embertársaink szándékait, amikor kommunikálunk egymással. A kommentszekciókban viszont nonverbális jelek nélkül, kevés kontextussal, ismeretlenül, sokszor még a másik személyazonosságát sem ismerve kommunikálunk emberekkel. Emiatt pedig nem tudunk annyira empatizálni másokkal, kevésbé tudjuk mások üzeneteit dekódolni és kevésbé tudjuk a saját érzelmeinket szabályozni, megváltozik a viselkedésünk. Ennek hatására pedig könnyebben válunk ordenáré trollokká, még akkor is, ha szemtől szemben senkit sem neveznénk mondjuk genetikai hulladék faszmajomnak, ahogy velem tette nemrég a Facebookon egy kedves olvasó.

• Egy másik elmélet szerint nem lehet bárkiből troll az interneten, de a kommentszekciók különösen vonzzák azokat, akiknek hajlamuk van a trollkodásra, hiszen határtalan teret biztosítanak számukra, hogy kiéljék agresszív impulzusaikat, különösebb reputációs vagy más költségek nélkül. Vagyis igazából egy szelekciós problémáról van szó, ami miatt az online terekben felülreprezentáltak a trollok.

• A harmadik megfejtés szerint a hiba a befogadók készülékében van, vagyis az online politikai vitákat nehezebben tudjuk elviselni, ezért rosszabbnak éljük meg őket. Ennek számos oka lehet, az ilyen viták nagyon elhúzódnak, rengeteg ismeretlen ember láthatja őket, mindezek miatt eszerint az elmélet szerint sokkal jobban megvisel minket, ha valaki egy cikk alatti Facebook-kommentben szól be nekünk, mintha az utcán tenné ugyanezt. Ez a befogadóban hoz létre egyfajta asszimmetriát, ami miatt az online vitákat sokkal rosszabb közegnek éli meg.

Bor Alexander szerint az ő kutatásaik ezek közül egyik sztorit sem támasztották alá igazán.

Afganisztán kormánya rekord gyorsasággal omlott össze azután, hogy az amerikai hadsereg elkezdett 20 év háborúskodás után kivonulni az országból. Kabul tálib visszafoglalásának ikonikus képei között pedig az amerikai repülőkről lógó, menekülni akaró afgánok és az árva afgán gyerekekre vigyázó nyugati katonák mellett szerepel majd az a kép is, amelyen Vang Jí kínai külügyminiszter és Mullah Abdul Ghani Baradar, a tálibok politikai vezetője látható július végi kínai tárgyalásaik után.

Azóta is sokat lehet arról olvasni, hogy Kína szeretné betölteni a geopolitikai űrt, amit az Egyesült Államok maga után hagyott. Kérdés viszont, hogy Kína hatalmi és gazdasági lehetőséget lát a tálibok irányította Afganisztánban, vagy inkább egyfajta védekezésként és kockázatcsökkentésként próbál jó kapcsolatot kiépíteni a tálibokkal?

Urfi Péter, a 444 újságírója lassan már egy könyvre való cikket írt arról, hogy katolikus papok és szerzetesek milyen gyerekmolesztálási ügyekbe keveredtek Magyarországon. A múlt héten megjelent legújabb cikke F. atya történetét dolgozza fel, egy piarista szerzetesét, akiről hosszú ideje nyílt titok volt, hogy úgymond” valami nincs vele rendben, mégis csak a közelmúltban tiltották el attól, hogy kiskorúakkal bármilyen kapcsolatot fenntartson. Mindez persze csak azoknak derülhetett ki, akik olvassák Erdő Péter körleveleit és beszélnek latinul.

A 444 podcastjának legújabb adásában Urfi Péterrel és a 444 újságíró/szerkesztőjével, Miklósi Gáborral beszélgetünk, aki 2016-ban az egyik első átfogó cikket írta meg egy magyar katolikus pap zaklatási ügyéről és az egyház ezzel kapcsolatos eljárásáról. Az adásban szó lesz arról, hogy hogyan épülnek egymásra az eddig feltárt zaklatási ügyek, hogy miért más F. atya ügye az eddig megismert történetekhez képest és hogy hogyan változik a katolikus egyház és a különböző szerzetesrendek hozzáállása a gyerekeket zaklató papokról szóló hírekhez és bejelentésekhez.

A 444 podcastjait meghallgathatod a Spotifyon, A Google Podcast és az Apple Podcast, és az Amazon Audible nevű szolgáltatásnak podcastoldalán is.

Matolcsy György jegybankelnök az elmúlt időben mintha sűrűbben szólna be az Orbán-kormánynak, mint korábban. A koronavírus-járvány előtt is volt rá példa, hogy a 2010 és 2013 között nemzetgazdasági miniszterként dolgozó, azóta pedig a monetáris politikát irányító Matolcsy nem értett egyet mindenben a kormány aktuális gazdaságpolitikájával. A járvány második hulláma óta viszont sűrűsödnek a kritikus cikkek, kiszólások, aggodalmaskodó sajtótájékoztatók. Mostanra ráadásul a jegybankelnök egész cikksorozatot indított, amelynek fő témája a kormány éles kritikája, ezek a cikkek pedig nem máshol mennek, mint a kormánypárti médiabirodalom leginkább szimbolikus termékében, a Magyar Nemzetben.

Mindez persze nem lenne teljesen meglepő egy olyan rendszerben sem, ahol - ahogy elvileg Magyarországon is - a jegybank a kormánytól független gazdaságirányító intézmény, szigorú mandátummal és kevés, de annál hatásosabb eszközökkel. Matolcsy György jegybankelnöksége viszont pont nem erről szólt, hanem arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a kormány kéz a kézben, úgymond stratégiai szövetségben dolgoznak együtt. Így feltűnő, hogy Matolcsy egy ideje kifejezetten élesen bírálja a kormány válságkezelő gazdaságpolitikáját, sőt, azt, ahogy Orbán Viktor az elmúlt 8 évben megszervezte és kiosztotta a gazdasági feladatokat a kormányaiban.

Folytatta a júniusban megkezdett kamatemelési ciklust a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, ezúttal 30 bázisponttal 1,5 százalékra emelve az irányadó kamatszintet. Az egynapos betéti kamat 0,25-ről 0,55 százalékra, az egynapos és az egyhetes fedezett hitelé 2,15-ről 2,45 százalékra nőtt, szintén 30-30 bázisponttal. Ez volt egymás után a harmadik hónap, amikor a Monetáris Tanács kamatemelés mellett döntött: júniusban az addig 0,6 százalékról 0,9 százalékra, júliusban 0,9-ről 1,2 százalékra emelte az irányadó kamatot, innen emelte tovább most ezt 1,5 százalékra

Az MNB vezetése még májusban jelentette be, hogy 10 év után kamatemelési ciklusba kezd, mert csak így lehet megfékezni az inflációt. Az első, júniusi emelés után Matolcsy György jegybankelnök azt mondta, hogy addig fogja emelni a kamatot az MNB, amíg az infláció vissza nem tér a jegybanki célnak számító 3 százalék körüli tartományba. Miután a Központi Statisztikai Hivatal szerint júliusban még mindig 4,6 százalékos volt az infláció, az elemzőket nem érte váratlanul, hogy a Monetáris Tanács ismét az emelés mellett döntött.

A bejelentés után a forint minimálisan gyengült. Az euró közvetlenül a kamatdöntés előtti 349,33 forintról 14.10 órakor 349,56 forintra erősödött, a frank jegyzése 326,11 forintról 326,39 forintra emelkedett, a dollár pedig 297,64 forintról 297,77 forintra drágult.

Kevesebbet pénzt nyomtat az államnak a jegybank

A Monetáris Tanács arról is döntött, hogy lassan és fokozatosan, de csökkenteni kezdi az MNB állampapírvásárlásait, vagyis óvatosan elkezd kihátrálni az állam finanszírozásából.

Az MNB eddig heti 60 milliárd forintért vásárolt magyar állampapírokat, ezt első körben heti 50 milliárdra fogja csökkenteni. A további csökkentésekről negyedévente dönt majd a tanács, de ha úgy látják, hogy az állampapírpiac stabilitása miatt szükség van erre, akkor a növelésről is dönthetnek.

A járvány alatt világszerte az egyik legkomolyabb gazdaságpolitikai fordulat az volt, hogy a jegybankok a korábbinál sokkal direktebb módon kezdték támogatni az államháztartásokat, közvetlenül vásárolva kötvényeket az államoktól, több évtizedet gazdaságpolitikai tabukat döntögetve ezzel. Ez lehetővé tette, hogy a kormányok bőkezűbben osszák a pénzt a járvány alatt az arra rászoruló állampolgároknak és cégeknek, és csökkentette az állami eladósodás kockázatát, hiszen nem valamilyen külföldi vagy hazai befektetőnek kell majd visszafizetni a kölcsönt, hanem a nemzeti bankoknak.

A Magyar Nemzeti Bank döntése viszont, hogy nagyon lassan és fokozatosan, de csökkenti az államnak nyomtatott pénz összegét, összhangban van Matolcsy György jegybankelnök és Virág Barnabás alelnök korábbi nyilatkozataival, miszerint a magyar gazdaság a túl laza monetáris és költésgvetési politika miatt könnyen túlfűtött állapotba kerülhet és ezért szigorítani kell a feltételeken. A jegybank és a kormány között amiatt is kialakult egyfajta nézeteltérés, hogy a kormány 2022-re, a választás évére még elég nagy költségvetési hiánnyal számol, mondván, hogy a kilábalás miatt erre még szükség van, míg a jegybank képviselői szerint erre már nincs szükség, a nagy hiány csak az inflációt hajtja és inkább el kellene kezdeni csökkenteni. Ezt a vitát annak idején ebben a cikkben foglaltam össze.

Egy inflációs hullámon túl vagyunk, októberben jöhet a következő

Virág Barnabás a kamatdöntés után egy órával tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az MNB-ben a második és harmadik negyedéves adatok alapján úgy látják, a magyar gazdaság sikeresen újraindult. 2021 második negyedévében a KSH legfrissebb adatai szerint 17,7 százalékkal nőtt a GDP, ami persze a tavalyi alacsony bázis miatt ilyen kiemelkedő. Virág elmondása szerint viszont az is látszik, hogy

a GDP szintje már meghaladja a járvány előtti szintet, így Magyarországon a gazdaság helyreállásának üteme várhatóan az egyik legjobb lesz az EU-ban.

Ami az inflációt illeti, júliusban már enyhülés látszott a júniusi 5,3 százalékos szinthez képest, ez viszont szintén leginkább a bázishatásnak köszönhető, így meg kell várni, hogyan alakulnak az árak a következő hónapokban, hogy a tendenciákról biztosabbat lehessen állítani. Virág Barnabás szerint mindenesetre úgy tűnik, hogy az első inflációs hullámon, amire a kilábalás miatt számítani lehetett, már túl van a magyar gazdaság. Ezt abból vezette le, hogy ugyan a nyersanyagárak emelkedése még érződik a fogyasztói árakban, a szolgáltató szektorban már nem érződik a korábban tapasztalt inflációs nyomás.

Viszont ettől még nem vagyunk kint a vízből, október-novemberre újabb inflációs hullám várható, amikor megint 5 százalék fölött lehet majd az árindex emelkedése. Ez persze azt is jelenti, hogy további kamatemelésekre lehet számítani. Az alelnök azt mondta, 2022 első negyedévében már a toleranciasávba csökkenhet az infláció, de ez még nem azt jelenti, hogy elérni az MNB által kitűzött, 3 százalék körüli célt. Hogy ez mikorra lesz elérhető a jegybank szerint, vagyis meddig tarthat a kamatemelési ciklus, arra majd a szeptemberi inflációs jelentésben igyekszik válaszolni az MNB.

Jó reggelt! Túl vagyunk a nyár utolsó hosszú hétvégéjén, a hidegfront is megérkezett, esővel és 20-22 fok körüli idővel, és így is marad egész héten.

Legfontosabb cikkeink most

• Havi 170 ezer forintot kért a főnővér, hogy az idős nő bennmaradhasson az osztályon
• Míg az USA-ban a járvány kezdete óta megemelkedett a drogtúladagolások száma a tizenévesek körében, itthon csökkent a szerhasználat
• A tálibok megindultak az utolsó ellenálló tartomány felé
  
  
• Nógrád megyében csak az egyik választókerületben lesz majd komoly tétje az ellenzéki előválasztásnak, Balassagyarmaton és környékén csak egy jelölt indul, egy rebellis hulladékgazdálkodó.

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Magánzseb-egészségügy

• A 444 podcastjában Magyari Péterrel beszélgetünk a héten megjelent Választás jön az uradalomban című elemző cikke kapcsán.
• Átbeszéljük, mennyiben változott a Fidesz és az ellenzék a 2018-as választás óta, hogyan veheti föl a versenyt az ellenzéki összefogás a kormánypárti propagandagépezettel szemben és milyen kampányra számíthatunk a következő hónapokban.
• A 444 podcastjait meghallgathatod a Spotifyon, A Google Podcast és az Apple Podcast, és az Amazon Audible nevű szolgáltatásnak podcastoldalán is.

"Idén nyárra állt össze egy stabil, már új rendszernek nevezhető berendezkedés Magyarországon. Ennek egyik fontos jellegzetessége, hogy a politika magánüggyé vált: egyrészt a törvényhozás és a hivatalok nyomasztóan sok esetben magánérdekeket szolgálnak, másrészt a nyilvánosság kizárásával születnek a döntések. Az új rendszert nem lehet a klasszikus politikai kifejezésekkel leírni. Ez ugyanis nem politikai természetű rendszer, ahol elvek, vagy szélesebb társadalmi csoportok érdekei mentén alakulnak a dolgok, hanem egy uradalom igazgatására hasonlít inkább."

Ezt írta Magyari Péter kollégám 2018 nyarán, az Ebből tényleg rendszerváltás lett című elemző cikkében. Azóta eltelt három év, jöttek választások, egy járvány és válság, hónapokon belül pedig újra választások lesznek az országban. Péter pedig megírta a 2018-as cikkének folytatását Választás jön az uradalomban címmel.

A 444 podcastjának legújabb adásban pedig arról beszélgetünk Magyari Péterrel, hogy, mivel volt elfoglalva az Orbán-rendszer az elmúlt három évben, milyen hatással lehet a választásokra a koronavírus járvány és milyen kampányra kell számítanunk a következő hónapokban.

Megjegyzés: Az adásban szóba kerül a hulladékgazdálkodás kérdése, mint egy terület, amelynek kiosztásáról még konfliktus van kormányberkeken belül. Az adást szerdán vettük föl, csütörtökön pedig megjelent a hír, hogy a kormány kiírta a pályázatot, amelyben a hulladékgazdálkodást 35 évre egy cégnek szervezné ki. A pályázati kiírás alapján pedig úgy tűnik, hogy csak egy cég lenne képes ezt a feladatot elvégezni. Vagyis a podcastban emlegetett konfliktus, úgy tűnik, rendeződött.