Gattyán György komolyan gondolja, csak azt nem tudni, hogy mit

„Én ebbe most bele szeretnék állni. Ha valaki mögénk áll vagy együtt csinálja ezt velünk, azt pozitívan vesszük, ha pedig nem, akkor megpróbáltam.”- ezt mondta Gattyán György abban a közel másfél órás interjúban, amit Friderikusz Sándor készített a szexkamera-bizniszből meggazdagodott milliárdossal.

Az adás címe az volt, hogy „Komolyan gondolja”, és úgy volt beharangozva, mintha Gattyán valami nagy politikai bejelentést tenne a műsorban. Hogy Gattyán mit gondol komolyan, mi az, amibe bele szeretne állni, az viszont sajnos nem derült ki igazán, ahogy a Jakupcsek Gabriellával készített PR interjúból és Gattyán azóta elindított fizetett hirdetéseiből sem. Politikai mozgalmat vagy pártot alapít? Be akar szállni a politikába, vagy csak tenni akar az ország digitalizálásáért? Országgyűlési képviselőket vagy céges ügynököket keres az ország 106 választókerületében? Igen. Nem. Talán. De azt nagyon!

Ez a cikk nem fog tudni sokkal több kérdésre választ adni, mint amit eddig tudunk, de igyekeztem összeszedni, hogy eddig mit lehet tudni Gattyán György új nagy projektjéről, és hogy annak fényében, hogy az eddigi projektjei hogy alakultak, mire lehet talán számítani tőle.

Pornómilliárdosból digitális mozgalmár

Gattyán Györgyöt egyfelől nem kell senkinek sem bemutatni, ő Magyarország harmadik leggazdagabb embere, az ország nagyon kevés politikától (eddig?) független milliárdosának egyiket, a LiveJasmin nevű szexkamerás oldal, majd ennek hátán a napi 1,5 millió dolláros bevételt hozó Docler Holding felépítője, akinek már egyeteme és tengóipari innovációja is van. Másfelől viszonylag keveset lehet róla tudni, főleg mert nem Magyarországon él és ritkán nyilatkozik bármiről. És bár nem volt eddig sem láthatatlan, például - ahogy ezt nagyon szereti minden alkalommal kiemelni - nagyon sok jótékonysági kezdeményezésben vesz részt és sokat adományoz különböző célokra, olyan aktívan még sosem vett részt a magyar közéletben, ahogy most akar, bármit is jelentsen ez.

Szerencsére az elmúlt időben több interjú és portrécikk is megjelent Gattyánról, amelyeknek egy részéért fizetett, másik részéért nem. Ezekből mindenki megtudhatja, hogy az 1970-ben született Gattyán Rákosszentmihályon nőtt fel, a közelben járt középiskolába, az Ikarus sportegyesületben atletizált (amelyet azóta bőkezűen támogat), de sokszor nem tudott szombati versenyekre járni, mert kőműves apjának kellett besegítenie. Később volt gyakornok a Magyar televíziónál, járt a Kodolányi János főiskolára (amelyet azóta megvett a Docler), felfuttatta az apja kőműves bizniszét, dolgozott intagtlan-értékbecslőként, volt Skoda-kereskedése és még pár másik vállalkozása, majd 2003-ban elindította a Friderikusz-interjúban következetesen Jázminnak nevezett LiveJasmin.com oldalt.

Bár Gattyán cége nem nagyon szereti ezt hangoztatni, a Doclernek a LiveJasmin hozta meg az igazi sikert, és Gattyán is elismeri az interjúban, hogy a mai napig ebből van a cégcsoport legtöbb bevétele. A LiveJasmin a világ egyik első és másig az egyik legsikeresebb szexkamera oldala, ahol a közönség (többségében férfiak) pénzt fizetnek a performereknek (többségükben nőknek), hogy a kamera előtt maszturbáljanak vagy csináljanak egyéb dolgokat, leginkább azt, amit a nézők kérnek. Hogy hogyan működik ez az iparág, arról Barna Emília és Katona Noémi idén megjelent hiánypótló kutatásában lehet részletesen olvasni, a témát a magyar pornóipar történetéről szóló interjúban is feszegettük.

És bár Gattyán azt szereti hangsúlyozni, hogy a LiveJasmin csak egy videós platformot hozott létre, amelyet hogy, hogy nem, szexcsetelésre kezdtek emberek használni, az biztos, hogy a cég nagyon hamar kiépítette az infrastruktúrát, hogy tartsák a kapcsolatot az egyéni vállalkozóként dolgozó performerekkel, menedzseljék a kuncsaftok fizetéseit, monitorozzák a kamerák előtt dolgozó nőket, kezeljék a nézők beérkező panaszokat, stb. A forgalmat pedig végső soron mégiscsak nők testének árusítása generálja, még ha ezek a nők, ahogy az a hasonló platformcégeknél lenni szokott, nem is a LiveJasmin alkalmazottai, hanem vállalkozók. A szexkamera-biznisz pedig annyira jelentős a Docleren belül, hogy Gattyán is beszélt arról Friderikusznak, hogy bár vannak más oldalaik, például egy szintén videómegosztásra épülő online jósda, aminek szerinte sokkal nagyobb piaci elérése lehetne, mint a pornónak, ezt kevesebben nézik, ezért a fejlesztésére is kevesebb erőforrás jut.

A Docler magára ennek ellenére alapvetően egy IT megoldásokkal foglalkozó cégként tekint, nem szexipari vállalkozásként. Ez amúgy nem egyedi, a legnagyobb online pornómegosztó oldalakat felvásárló, így az internetes pornót nagyrészt uraló MindGeek oldalán sincs egy szó sem a pornóról vagy a szexről. Hogy Gattyánt személyesen mennyire zavarja, ha felhozzák, hogy végső soron miből lettek a milliárdjai, az nem teljesen egyértelmű. Az Origo 2013-as portrécikkében (amely még a portál elfideszesítése előtt készült, és ami amúgy az Origo oldalán már nem is elérhető) egy volt docleres nyilatkozó szerint

Gattyán részben azért is jótékonykodik annyit, mert ezzel is próbálja „lemosni magáról a pornós imidzset”. Egy másik nyilatkozó szerint ugyan nem szégyelli, hogy miből van a pénze, de nem szeret róla beszélni, és ezért kezdett el olyan üzleti lehetőségeket keresni, amelyekre bárki büszke lehet. Ilyen volt az Andrássy úti Il Bacio di Stile luxusáruház, ami azonban veszteséges volt és bezárt, vagy a Teqball, a lábtengóasztal népszerűsítése, amelyről Szijjártó Péter külügyminiszter is nagyon elismerő Facebook bejegyzést írt egy nappal Gattyán interjúja után.

Most pedig egy eléggé felépített, de kicsit érthetetlen kampánnyal állt elő, aminek céljai ugyanakkor nagyon szépen illenek ahhoz, hogy a számítógépek előtti maszturbálás helyett valami mással kössék össze Gattyán nevét. Az üzleti életben már bizonyított milliárdost már nem a profitért, hanem a közjóért tenne, egy olyan területen, amihez ért: mindent elkövetne az ország digitalizálásáért. Nem egy céggel, nem alapítvánnyal, hanem egy mozgalommal. Sőt, akár egy párttal. „Én fontosnak tartom azt, hogy aki tehet Magyarországért, az tegyen érte” - mondta Friderikusznak. Ez valóban jobb imázs.

Jó, de mit akar?

Ez egy nagyon jó kérdés, amire nincs még egyértelmű válasz. A Legnagyobb Vállakozás nevű oldalán Gattyán nagyon politikai reklámszerű hirdetésekben beszél arról, hogy Magyarország mennyire le van maradva a digitalizációban, ami szerinte az ország problémáinak nagy részét amúgy képes lenne megoldani, a GDP-t is növelné és Magyarországot a nemzetközi élvonalba röpítené. A milliárdos videója szerint mögötte áll a nép akarata, mert felméréseket végeztetett, amelyek szerint a magyarok többsége támogatja, hogy a magyar állam jobban digitalizált legyen, legyen teljeskörű az online ügyintézés, és sokan gondolják azt is, hogy a digitalizációval vissza lehetne szorítani a korrupciót és javítaná a közszolgáltatásokat. Ennek elérésére ezért Gattyán létrehozta a Digitális Magyarországért mozgalmat, amelynek egyelőre ő az egyetlen ismert tagja, de azt reméli, hogy majd még sokan csatlakoznak hozzá. De hogy pontosan mit akar elérni, azt talán még ő maga sem tudja, vagy nem akarja elárulni.

„Ha elég az, hogy elindítottuk ezt a kérdéssorozatot, akkor ennyit tettünk az országért. Ha ez nem elég, akkor tovább lépünk”. Ez a továbblépés lehet népszavazás, pártokkal való egyeztetés, és ahogy Friderikusz kérdésére elmondta, lehet az is, hogy párttá szervezik a mozgalmat, „ha ez szükséges”.

És itt jön képbe a politika, valahogy. A Friderikusz-interjú kedden megjelent előzeteséből úgy tűnt, mintha Gattyán azt jelentené majd be a műsorban, hogy indul a választásokon és képviselőket szervez. Ezt én magam is így értelmeztem és írtam meg akkor ezek alapján, a teljes interjút megnézve viszont ez nem tűnik teljesen igaznak. Gattyán beszél arról, hogy végeztek politikai felméréseket is, amelyekből azt szűrte le, hogy sokan vannak, akik változást akarnak, alternatívát „mindegy, hogy ki, csak ne a két múlt közül kelljen választani”. Ennek a felmérésnek az eredményeit nem tette közzé a Legnagyobb Vállalkozás oldalon, szemben a digitalizációról szólókkal. A teljes interjúban is szóba hozta, hogy a politikai elit két nagy tömbje inkább egymás besározásával van elfoglalva és azt figyelik csak, hol lehet törésvonalakat létrehozni a magyar társadalomban, nem azt, hogy mitől lesz jobb az országnak. A mozgalmának célja pedig az, hogy fölrázza a magyar társadalmat, hogy az emberek elkezdjenek azon gondolkodni, hogy van egy harmadik lehetőség.

Odáig viszont nem ment el, hogy bejelentse, hogy politizálni akar, indulna a választásokon és pártot szervez - ezt csak lebegteti. „Ebbe most bele szeretnék állni”- válaszolja a kérdésre, hogy politikai pályára készül-e, de nem mondja ki egyértelműen, hogy mire gondol. Arról is beszél, hogy papírforma szerint lehetnek esélyei nyerni a választáson, és bár még nincs pártja és még nincs is 100 százalékig kidolgozva, hogy mit akar elérni, ezt meg lehet oldani. De egyszer sem mondja ki azt, hogy igen, pártot szervez és beszáll a politikai versenybe, legfeljebb azt, hogy pártbeszédre készül a politikai elittel az ügyéről, a digitalizációról, de ha ezek után szükségesnek látja, párttá is szervezi a mozgalmát.

A pártosodás első lépéseként lehetne felfogni, hogy Gattyán „mozgalma” az ország 106 választókerületében keres „kutató-képviselőket”, amelyekről kontextus nélkül szintén azt hihetnénk, hogy lényegében párttagságot toboroz. A Friderikusz interjú alapján viszont

nem egészen erről van szó, vagy ha igen, az egy nagyon furcsa párt lenne, amelyben mindenki a pártelnök alkalmazottja. Egyelőre ugyanis inkább helyben felméréseket készítő ügynökökről, kérdezőbiztosokról, „kutatókról”, céges megbízottakról van szó, akik az ország egész területén segítenének a mozgalomnak felmérni, hogy az egyes városokban, falvakban milyen digitalizációs igények vannak. A kérdésre, hogy miért a választási térkép szerint keresik ezeket, Gattyán annyit mondott, hogy ez a felosztás biztosítja a legnagyobb lefedettséget, és mivel a mozgalma a legeldugottabb faluba is el akar jutni, ezért választották ezt. Mindenesetre már közel ezren jelentkeztek a 106 állásra.

Milliárdos hübrisz, fideszes kavarás, vagy valami más ?

Vagyis továbbra is kérdéses, hogy milyen politikai céljai vannak a hirtelen közjóról és harmadik lehetőségről beszélő milliárdosnak. Ahogy az sem világos, hogy mi motiválja ezt az egészet. Természetesen sokan hamar levonták a következtetést, hogy ha valaki elindulna harmadik erőként a 2022-es választásokon, az rontaná az egyesült ellenzék esélyeit, így pedig a Fidesznek kedvezne. Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt hamar ki is állt a sajtó elé, hogy elmondja, „lehet, hogy Gattyán György őszintén hisz a harmadik út lehetőségében, de az is lehet, hogy ezek mögött a kezdeményezések mögött a Fidesz áll.”

Friderikusz is föltette a kérdést Gattyán Györgynek, hogy mit válaszol azoknak, akik azzal vádolják majd, hogy kormányközeli körök megkeresésére szállna be a politikai versenybe, hogy gyengítse az ellenzéket.

„Aki ismeri a múltamat, látja azt, hogy egy biztos, hogy a regnáló kormánnyal igazából én nem vagyok jó viszonyban” - válaszolta erre a milliárdos. Ezzel pedig nyilván arra utalt, hogy a Docler évek óta folyamatos jogi csatározásban van a NAV-val.

A NAV több mint 100 nyomozója 2012-ben szállta meg a Docler budapesti irodáit, mert azzal gyanúsították a céget, hogy úgy 50-60 milliárd forint áfát csalt el. Nem sokkal később zárolták a Docler minden hazai érdekeltségét, hogy behajtsák a pénzt, a cég viszont úgy ítélete meg, hogy a NAV alapvetően félreérti a nemzetközi adózási gyakorlatát, és olyan bizonyítékokkal próbálta az áfacsalást alátámasztani, amelyet nem használhatott volna föl. Az egész ügy arról szólt, hogy áfacsalásnak számít-e, hogy a Docler Holdinghoz tartozó WebMindLicenses Kft. (WML) egy portugál cégnek adta licencszerződéssel a LiveJasmin weboldalának a know-how-ját és üzemeltetését.

A NAV úgy tekintett a Lalib nevű portugál cégre, mint egy egyszerű strómanra, amelyet arra használ a Docler, hogy ne Magyarországon fizessen áfát, hanem Portugáliában, ahol éppen 4-5 százalékkal alacsonyabb volt az áfakulcs. Erre viszont nem ezért volt szükség, hanem egyrészt azért, mert a magyar bankok nem nagyon akartak üzletelni a szexkamerás céggel, másrészt pedig a Docler egy olyan cégen keresztül akarta kezelni a felhasználók mikrobefizetéseit, amelynek Magyarországon nem volt engedélye, Portugáliában viszont igen. Ezért egy portugál cégnek adták át az oldal üzemeltetésének licenszét.

Az ügyben az Európai Bíróság is véleményt nyilvánított, amely szerint nem sértették meg az uniós áfa irányelvet, majd 2017-ben a Kúria is Gattyánéknak adott igazat a NAV-al szemben, amely időközben hol feloldotta, hol újra zárolta a Docler vagyonát, többek között az Andrássy úti üzletházat. Viszont hiába született erről döntés, Gattyán Friderikusznak azt mondta, hogy még mindig nem zárult le teljesen az ügy.

Tehát a NER rászállt Gattyánra? Azért nem egészen.A Válasz.hu például megírta, hogy egy Rogán Antalhoz közeli tőkealap, a Carion, és az állami Eximbank Colombus magántőkealapja 900 millió forintot tolt Gattyán e-aláírási rendszereket fejlesztő cégébe. Szijjártó Péter, ahogy már írtuk, eközben a Teqball-t dicséri, a kormánymédia pedig meglehetősen kesztyűs kézzel bánik a pornómilliárdos bejelentésével, egészen más hangnemben számolva be róla, mint mondjuk az ellezéki összefogásról. Ez persze még nem jelent semmit, de nem tűnik úgy, hogy az államhatalom, az állampárt és annak leágazásai páriaként vagy politikai ellenségként kezelnék Gattyánt.

Akitől persze korábban sem voltak szokatlanok a nagyszabású, elrugaszkodott ötletek. A 2013-as Origo portré szerint már korábban is jellemző volt rá, hogy néha bármilyen felmérés, piackutatás vagy fókuszcsoport nélkül fejébe vette, hogy ilyen vagy olyan termékeket kellene fejleszteni, majd miután kiderült, hogy az ötlet egyáltalán nem jött be, gyorsan elengedte, még ha ehhez egész részlegektől kellett megszabadulni. Ezek alapján az sem teljesen kizárható, hogy a Legnagyobb Vállalkozás, a Digitális Magyarországért mozgalom vagy a politikai szereplés is olyasmi, amilyről Gattyán a fejébe vette, hogy szuper ötlet, de ami mögül ugyanígy kihátrál majd, ha látszik, hogy nem vezet sehová. Friderikusz Sándor meg is kérdezte tőle, hogy nem azért látja-e esélyesnek a politikai sikert, vagy akármit is, mert egy halom pénzen ül, Gattyán pedig elismerte, hogy ez lehetséges. Nem tehetünk mást, mint hogy kivárjuk, mi lesz a vége.